Oktatási Hivatal
JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ 2009/2010. tanév Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny második forduló FRANCIA NYELV I. kategória NYELVI TESZT
1. Voici le témoignage d’Hadrien. Mettez les verbes entre parenthèses à la forme qui convient. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
ai grandi En entrant/Entré en faisant a renforcé sentais serais bien parti aie a permis
9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16.
ai décidé passais lisais pouvais me suis aperçu est arrivée soit s’était renseignée
2. Lisez la suite du témoignage d’Hadrien. Retrouvez la place originelle des expressions de la colonne de droite. Attention ! il y a une expression en plus. Seules les réponses écrites dans les cases seront acceptées. 17.
18.
19.
20.
21.
22.
23.
C
F
A
H
E
D
B
3. Lisez la fin du témoignage d’Hadrien. Mettez les prépositions qui conviennent. Seules les réponses écrites dans la colonne de droite seront acceptées. 24.
25.
26.
27.
28.
29.
30.
à
de
au
de
à
à
de
Oktatási Hivatal
JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ 2009/2010. tanév Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny második forduló FRANCIA NYELV I. kategória ÍRÁSKÉSZSÉG
Értékelje a feladatokat a versenyző fogalmazási lapján. Használja az érettségi jelölési rendszerét és jelölje + jellel az ötletgazdagságot, a nyelvi gazdagságot és a szókincsgazdagságot! Jelölje értékelési szempontonként a javasolt pontszámokat! Többletpont nem adható. A javított feladatot lássa el aláírásával! Az íráskészség-mérő pontszámot írja rá a feladatlapra! Íráskészség 1. kategória feladat: Értékelje a feladatot 6 x 5 fokozatú skálán! Tartalmi elemek (5 pont), szövegalkotás (5 pont), nyelvhelyesség (5 pont), nyelvi gazdagság (5 pont), szókincsgazdagság (5 pont), gondolati és ötletgazdagság (5 pont). Értékelési szempontok rövid magyarázata: Tartalmi elemek c Elmagyarázza, miért háborítja fel az olvasott karikatúra által sugallt gondolat (állandóan a televíziót okolják az erőszak terjedéséért, pedig semmi köze hozzá, a televízió egyáltalán nem sugall olyan gondolatokat, amelyek erőszakra biztatnának, a modern világ velejárója a televízió, ezért nincs értelme támadni, stb.) 2-e-f 3 érvet ír le, amelyekben védelmébe veszi a televízió érdemeit (sok hasznos műsor látható benne, a szórakozás egyik formája, információkat közöl, ablak a világra, stb.) g Konklúziót ír (a televízió önmagában nem rossz, csak akkor, ha mértéktelenül nézzük, a modern világnak ezt a remek találmányát nem szabad megszüntetni, mivel életünk velejárója, stb.) 5 pont: a feladatban megjelenő összes paramétert figyelembe vette, ezeket arányosan, a megfelelő részletességgel dolgozta ki, a fogalmazás hosszúsága eléri a megadott szószámot, és azt 20 szónál többel nem haladja meg. 4 pont: a tanuló valamennyi irányító szempontot kidolgozta, de az irányító szempontok kidolgozása nem teljesen arányos. A fogalmazás hosszúsága eléri a megadott szószámot, azt 30 szónál többel nem haladja meg. 3 pont: a tanuló 4 irányító szempontot részletesen és arányosan kidolgozott. A fogalmazás hosszúsága megközelíti a megadott minimális szószámot (annál legfeljebb 20 szóval rövidebb) vagy legfeljebb 40 szóval haladja meg. 2 pont: a tanuló 3 irányító szempontot arányosan kidolgozott, vagy 4 irányító szempontot kidolgozott ugyan, de azok kidolgozása teljesen aránytalan. A fogalmazás hosszúsága legfeljebb 40 szóval elmarad az elvárt szószámtól vagy a maximális szószámot 50 vagy annál több szóval meghaladja. 1 pont: a tanuló 3-nál kevesebb irányító szempontot dolgozott ki megfelelően, és/vagy több irányító szempontot is kidolgozott, de a szöveg tartalmi szempontból csak részben felel meg a feladatban kérteknek, és/vagy a létrehozott szöveg hossza nem éri el a minimálisan kívánt szószám felét (100 szót). 0 pont: a tanuló félreértette a feladatot, a szöveg tartalmi szempontból egyáltalán nem felel meg a feladatban előírtaknak.
Szövegalkotás: 5 pont: a fogalmazás szövegének felépítése logikus, a szövegkohézió tökéletes: a mondatok szervesen kapcsolódnak egymáshoz, változatos szövegkohéziós elemeket használ (névmások, kötőszók, stb.), van jól elkülönülő bevezetés, tárgyalás és befejezés. Stílusa tökéletesen megfelel a feladat által megkívántnak. 4 pont: a fogalmazás szövegének felépítése logikus, de a mondatok nem mindig kapcsolódnak szervesen egymáshoz, használ szövegkohéziós elemeket (névmások, kötőszók, stb.), és/vagy van bevezetés, tárgyalás és befejezés, amelyek valamelyest elkülönülnek egymástól. Stílusa megfelelő, bár helyenként nehézkes. 3 pont: a létrehozott szöveg összességében érthető, gyakran nem használ szövegkohéziós elemeket, de a szöveg érthető marad, és/vagy a bevezetés, tárgyalás és befejezés megfigyelhető, de nem különülnek el határozottan egymástól. Stílusa csak részben felel meg a feladat által megkívántnak. 2 pont: a szöveg megértését többször gátolja a szövegkohéziós elemek hiánya, a mondatok gyakran nem kapcsolódnak szervesen egymáshoz, és/vagy a szerkesztés hiányos: valamelyik fő rész (bevezetés, tárgyalás, befejezés) hiányzik. Stílusa nem felel meg a feladat által megkívántnak. 1 pont: a fogalmazás gyakran nehezen vagy alig érthető, szövegkohéziós elemeket nem vagy csak nagyon ritkán használ, álláspontja, gondolatmenete logikátlan, követhetetlen. 0 pont: a szöveg egyes részei érthetetlenek, a használt mondatszerkezetek nem követhetők, a megértést időnként lehetetlenné teszik. Nyelvhelyesség: 5 pont: a szöveg nyelvtani és helyesírási szempontból kiváló. Nem tartalmaz súlyos nyelvtani hibát. Legfeljebb néhány apró hibát tartalmaz. A mondatok minden esetben érthetőek, nem fordul elő rossz mondatszerkezet. 4 pont: a szövegben vannak kisebb, nem súlyos, a megértést nem zavaró nyelvtani és helyesírási hibák. Legfeljebb néhány súlyos hibát tartalmaz. A mondatok minden esetben érthetőek, nem fordul elő rossz mondatszerkezet. 3 pont: a szövegben előfordulnak súlyos vagy értelemzavaró nyelvtani hibák, és kisebb hibákat gyakran ejt. Rossz mondatszerkezet ritkán előfordulhat. 2 pont: a szövegben vannak jól érthető részek, de gyakran fordulnak elő súlyos vagy a megértést nehezítő hibák, és/vagy gyakran használ rossz mondatszerkezetet. 1 pont: a szövegben nagyon sok a súlyos vagy a megértést gátló nyelvtani és helyesírási hiba, egyes részei alig érthetők, és/vagy nagyon sok a mondatszerkesztésből fakadó hiba. 0 pont: a nyelvtani és mondatszerkesztésbeli hibák a szöveget egészében vagy nagy részben érthetetlenné teszik. Súlyos nyelvtani hibának tekinthető: - az alany és az állítmány egyeztetésének hibája - rossz segédige választása - jelen idejű ragozás tévesztése (igetövek ismeretének hiánya, személyragok helytelen használata) - participe passé alakjának tévesztése - függő beszéd helytelen használata és igeidők egyeztetési hibái
- főnévi igeneves szerkezetek helytelen használata - igemódok és igeidők helytelen képzése, értelemzavaró használata Súlyos nyelvtani hibáért 1 pont levonható ! Nyelvi gazdagság: 5 pont: igen gyakran használ bonyolultabb nyelvtani alakokat és szerkezeteket, pl. subjonctif, conditionnel, passif. Gondolatait logikusan megszerkesztett összetett mondatokban fejezi ki: használ következtető, megengedő, ellentétet kifejező, stb. mondatszerkesztési eljárásokat. A használt szerkezetek változatosak, sokrétűek. 4 pont: nagyrészt bonyolultabb szerkezeteket használ, pl. subjonctif, conditionnel, passif, de sok esetben fogalmaz egyszerű szerkezetek használatával, és/vagy gyakran alkalmaz összetett mondatokat, de időnként egyszerű mondatokban fejezi ki mondanivalóját, és/vagy a bonyolultabb szerkezetek használatakor sok az ismétlés (pl. nagyrészt passzív mondatok). 3 pont: bár időnként használ bonyolultabb szerkezeteket, többnyire egyszerű nyelvtani szerkezeteket alkalmaz, és/vagy csak ritkán fogalmaz összetett mondatokban, és/vagy bonyolultabb szerkezetekből csak néhányat használ, azok ismétlődnek. 2 pont: nagyon ritkán használ bonyolultabb nyelvtani szerkezeteket. Nagyrészt egyszerű mondatokban fogalmaz. 1 pont: csak egyszerű nyelvtani szerkezeteket használ vagy 1-2 bonyolultabb szerkezetet ismétel, és/vagy szinte kizárólag egyszerű mondatokban fogalmaz. 0 pont: a fogalmazás nyelvi szempontból rendkívül szegényes. Szókincsgazdagság: 5 pont: a szöveg szókincse gazdag, változatos és adekvát, az alapszókincset nagy mértékben meghaladja. 4 pont: a szöveg szókincse megfelelő, de nem különösebben gazdag és/vagy gyakori ismétlődéseket tartalmaz. 3 pont: a szöveg szókincse nem különösebben gazdag, és/vagy a szóhasználat néha nehezíti a megértést. 2 pont: a szöveg szókincse nem haladja meg az alapszókincset és/vagy szóhasználata a szöveg megértését gyakran nehézzé teszi. 1 pont: szókincse szegényes és szóhasználata a szöveg megértését nehézzé teszi. A rossz szóhasználat miatt a szöveg egyes részei érthetetlenek. 0 pont: nagyon gyakran válik a szöveg érthetetlenné, nehezen érthetővé vagy nevetségessé a rossz szóhasználat miatt. Gondolati és ötletgazdagság: 5 pont: a megírt cikk ötletes, fantáziadús. A 2-4. irányító szempontban kértek tökéletesen alátámasztják az 1. irányító szempontban megfogalmazottakat. A megalkotott szövegben a tanuló saját szempontjait elfogadtatja az olvasóval. Az érvelés releváns, jól követhető és a levont tanulság az egész szövegben megfogalmazottakat tükrözi. A tanuló álláspontja jól követhető.
4 pont: A 2-4. irányító szempontban kértek tökéletesen alátámasztják az 1. irányító szempontban megfogalmazottakat. A megalkotott szövegben a tanuló saját szempontjait elfogadtatja az olvasóval. Az érvelés releváns, jól követhető és a levont tanulság az egész szövegben megfogalmazottakat tükrözi, azonban a megírt cikk nem túl ötletes, fantáziadús. 3 pont: a tanuló túlságosan általános szöveget, szinte kizárólag kliséket fogalmaz meg, nem ötletes, és/vagy a 2-4. irányító szempontok egyáltalán nem kapcsolódnak az 1. irányító szempontban megfogalmazottakhoz, és/vagy a szöveg nem tükröz határozott véleményt. 2 pont: a leírt szöveg teljességgel érdektelen, és/vagy a tanuló csak részben értette meg a feladatot, és/vagy gondolatmenete nehezen követhető, és/vagy gyakran vannak a témához szorosan nem kapcsolódó megállapításai. 1 pont: a szöveg teljességgel érdektelen és gondolatmenete gyakran követhetetlen, és/vagy alig érinti a témát. 0 pont: a létrehozott szöveg teljes egészében másról szól, mint amit a feladat utasítása előírt.
Oktatási Hivatal
JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ 2009/2010. tanév Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny második forduló FRANCIA NYELV I. kategória
HALLÁS UTÁNI SZÖVEGÉRTÉS
1. Vous allez entendre un reportage avec un professeur sur une école pas comme les autres. Avant les écoutes, étudiez les affirmations proposées. Ensuite, vous entendrez le texte deux fois. Mettez un V pour les affirmations vraies et un F pour les affirmations fausses. Transcription du texte Journaliste : Professeur : Journaliste :
Professeur : Journaliste : Professeur : Journaliste : Professeur :
Journaliste :
Professeur : Journaliste : Professeur : Journaliste :
Bienvenue à De Vallei, une école pas comme les autres. Ici pas de maths, pas d’histoire, juste 40 enfants âgés de 4 à 13 ans, libres de choisir euxmêmes leurs activités. Ils apprennent les uns avec les autres, ils apprennent à travailler ensemble, ils apprennent à déterminer leurs besoins, tout vient d’eux-mêmes. Les enfants choisissent, mais à eux de s’organiser, comme pour les cabanes dans le jardin : les enfants ont dû faire les plans, acheter le matériel. Même procédé pour la mare à poissons en cours de construction. Ici, la liberté des enfants, c’est un principe sacré, quitte à les laisser pieds nus par une température de 10 degrés. Si c’est comme ça qu’ils veulent marcher, ça ne me pose pas de problème. Mais s’ils tombent malades ? Alors ils sauront que ce n’est pas une bonne idée et ne le feront plus. Si je leur dis de ne pas marcher pieds nus dehors, ils mettront des chaussures pour moi, mais pas pour eux. Beaucoup de désordre au premier coup d’œil, mais les règles à respecter sont nombreuses et quand les limites sont franchies, ça se passe en petit comité, sans jamais hausser le ton. On ne fait qu’écouter et leur poser des questions, pour que les choses soient claires dans leurs têtes. On essaie d’éveiller leur conscience et de les rendre plus responsables de leurs actes et de leur comportement. Rendre les enfants responsables en leur accordant une liberté totale, ça s’appelle l’enseignement naturel. Et dans cette école, beaucoup d’enfants ont appris à lire et à écrire par eux-mêmes. À l’heure actuelle, seule une vingtaine d’écoles prônent l’enseignement naturel aux Pays-Bas, et les parents intéressés peuvent y scolariser leur enfant moyennant une centaine d’euros par mois. Ils peuvent faire ce qu’ils veulent, alors on ne sait jamais où ils sont. Je pense que le développement personnel est encore plus important que la théorie scolaire. Pour les enseignants, pas question de parler de retard scolaire. À la sortie de l’école, les enfants sont prêts à intégrer le collège classique avec, selon eux, une petite différence. Ces ados savent ce qu’ils veulent, ils savent expliquer pourquoi ils veulent faire telle chose, ils ont confiance en eux, ils ne ressentent pas le besoin de ressembler à un modèle. Après avis favorable de l’inspection académique, cette école est officiellement reconnue et financée en partie par l’État. Très critiqué par les spécialistes, l’enseignement naturel reste marginal avec seulement 400 élèves aux Pays-Bas.
(http://info:francetelevisions.fr/video-info/player_html/index-frphp?id-video=lille_1074141_000008KA_061020091706_F3 &autresvideos=categorie&id- categorie=REGIONS&page=63&context=video)
2
1.
Dans cette école, les élèves décident eux-mêmes de ce qu’ils veulent faire.
2.
Ici, la liberté des enfants passe avant tout.
3. 4.
On leur demande d’enlever leurs chaussures dans la journée, même en hiver. Les petits comités sont créés pour ranger les chambres.
5.
Rien ne se passe si les élèves ne respectent pas les règles.
6.
Ce type d’école est payant.
7. 8.
On se concentre plus sur le développement de la personnalité que sur les études. On peut passer le bac dans ce type d’école.
9.
L’école naturelle est rejetée par l’État.
10.
Les spécialistes n’ont pas un avis favorable sur l’école naturelle.
11.
Ce type d’école est très répandu aux Pays-Bas.
V V F F F V V F F
3
V F
2. Vous allez entendre un texte sur des femmes qui ont un métier particulier : elles sont pompières. Avant les écoutes, lisez les questions. Ensuite, vous entendrez le texte deux fois. Répondez aux questions. Transcription du texte Anne-Cécile Bras :
Tiffany Glasset :
Anne-Cécile Bras : Tiffany Glasset :
Bonjour. Elles sont huit, huit Françaises à avoir intégré le corps d'élite des pompiers de Paris. Les soldats du feu français ont ouvert leurs casernes aux femmes il y a deux ans. Passionnées, motivées par l'envie de secourir l'autre, ces femmes courageuses doivent non seulement avoir une forme physique d'athlète mais aussi un moral d'acier. Observées, scrutées même par leurs collègues masculins qui les attendaient au tournant, les pompières ont dû trouver leur place. Deux ans après, les pompières sont-elles acceptées, ont-elles les mêmes missions que les hommes ? Comment vivent-elles au quotidien la pression ? Réponse dans ce reportage avec une jeune pompière, Tiffany Glasset. Je m'appelle Tiffany Glasset, je suis sapeur-pompier de Paris depuis deux ans et trois mois. J'ai 20 ans. Donc, la première arrivée est assez impressionnante quand même. Donc, c'est vrai que les premiers regards, ça a été par rapport à l'apparence physique : « Elle, elle est bien », « Elle, elle est pas bien », ensuite ça a été « Mais qu'est-ce qu'elles font là ? », et puis au fur et à mesure de la formation ça a été : « Elles ont pas leur place ici », « Jamais elles y arriveront ». Pour eux, ce n'est pas le fait qu'on veuille faire le même métier qu'eux, c'est qu'on a pas la même force physique qu'eux et c'est vrai qu'ils doutent souvent par rapport à ça. Là vous étiez huit filles, donc pendant la formation : huit « filles-filles » ou huit « filles-hommes » ? C'était mitigé, on va dire. C'est vrai que quand on est arrivé, on avait toutes les cheveux longs, on s'habillait en petit pantalon, tout ça. Et au fur et à mesure de la formation, c'est vrai qu'on nous apprend à être militaires, à être carrées ; on nous coupe les cheveux, on commence à…, notre corps commence à se transformer avec le sport, donc c'est vrai qu'on commence à être plus carrées des épaules, tout ça. Puis c'est vrai qu'en étant dans une ambiance d'hommes, on a tendance des fois à parler comme eux, à essayer d'agir comme eux, mais mine de rien, dès qu'on enlève l'uniforme, on redevient ce qu'on est, et puis on est avant tout des femmes. Donc je pense que c'est important de garder sa féminité. (http://www.rfi.fr/lffr/articles/087/article_1517.asp)
4
12. Combien de Françaises sont devenues pompières à Paris ? Huit. 13. Depuis combien de temps ce métier est-il ouvert aux femmes ? Depuis deux ans. 14-15. Quelles sont les exigences face à un pompier ? Une bonne forme physique (d'athlète) et un moral d'acier. (Toute réponse ayant le même contenu.) 16. Quel âge à Tiffany Glasset ? (Elle a) 20 ans. 17. Au début, que pensaient les pompiers de l’avenir professionnel des pompières ? Qu’elles n’y arriveraient jamais. / Qu’elles n’avaient pas leur place dans ce métier. (Toute réponse ayant le même contenu.) 18. Pourquoi les pompiers critiquaient-ils les pompières ? Elles n’avaient pas la même force physique (qu’eux). 19. Quels changements physiques ont-elles vécus dans la caserne ? Elles sont devenues plus masculines / Elles ont eu les cheveux courts. / Elles ont eu les épaules plus carrées. (Deux de ces réponses.) (Toute réponse ayant le même contenu.) 20. Leur profession masculine influence-t-elle leur féminité en dehors du travail ? Non.
5
3. Vous allez entendre une interview avec deux colocataires. Avant les écoutes, lisez les débuts de phrases donnés ci-dessous. Ensuite, vous entendrez le texte deux fois. Terminez les phrases en ajoutant les informations qui manquent. Transcription du texte Journaliste 1 :
Gontran : Alain : Journaliste 1 : Journaliste 2 : Gontran : Alain : Gontran : Journaliste 1 : Journaliste 2 : Gontran :
Journaliste 1 : Journaliste 2 : Alain : Gontran : Journaliste 1 :
Journaliste 1 :
Journaliste 2 : Alain :
Le lundi est la journée la plus chargée de Gontran, étudiant en première année de licence de droit à Caen. Il est presque 20 heures et comme tous les soirs, Alain l’attend pour dîner. Alain Bourreau n’est pas son grand-père, il est son colocataire. Vous avez passé une bonne journée, Alain ? Oui, oui. Au menu : potage pour Alain, blanc de poulet et tomates pour Gontran ; ils dînent léger, question d’habitude. Ça fait une semaine que vous cohabitez, c’est ça ? Oui, ça a fait une semaine hier. Deux semaines, non ? Une seule, je suis arrivé la veille de la reprise des cours, donc il y a pas bien longtemps. Soixante-sept ans les séparent, mais des besoins communs les rapprochent. C’était pas une raison financière pour vous ? Non, pas principalement, puisque c’était pas un souci pour mes parents, mais c’était un souhait de ma part de ne pas être tout seul, j’avais pas envie de me retrouver tous les soirs dans mon appartement tout seul. Ça permet aussi d’être un minimum encadré, c’est une garantie supplémentaire dans la réussite des études, enfin je pense que ça peut être vu comme ça. Gontran loue sa chambre et son cabinet de toilettes 150 € par mois, un tarif défiant toute concurrence. Mais en échange, il est présent cinq nuits par semaine. Qu’est-ce que vous appréciez le plus dans cette démarche ? C’est que je ne suis pas tout seul le soir. J’ai une compagnie agréable. Il n’a même pas compris quand je l’ai invité à faire la vaisselle. Dans l’accord, il avait été décidé à la base que je fasse la vaisselle le soir. J’avais compris que je fasse la mienne, mais pas celle de Monsieur Bourreau, enfin j’avais pas entendu comme ça, en fait. Ces petites corrections, naturelles dans toute cohabitation, seront réglées par une association. L’association joue les intermédiaires, elle veille à ce que le jeune et le senior s’accordent et trouvent leurs marques, surtout au début. On est là aussi pour dire ce qui se fait, ce qui se fait pas. Les rôles de chacun sont définis dans une charte qui rappelle que la mission première de l’association est le rapprochement des générations. En favorisant le dialogue et la tolérance, Alain et Gontran devraient réussir à s’entendre et à trouver chacun leur équilibre. M. Bourreau, la maison de retraite, vous n’y avez pas pensé ? Ah non, j’ai un ami qui est en maison de retraite, ce que j’y ai vu, ça m’a suffi !
(http://info.francetelevisions.fr/video-info/player_html/index-fr.php?id-video=caen_1069322_290920091640_F3&autres videos= categorie&id-categorie=REGIONS&page=64&context=video)
6
21. Gontran fait des études de/d’ droit. 22. Ce soir, Alain n’a pas dîné parce que/qu’il attend Gontran. (Toute réponse ayant le même contenu.) 23. Les deux colocataires ont une différence de/d’âge (de 67 ans)/67 ans/âge importante. (Toute réponse ayant le même contenu.) 24. Gontran est arrivé à Caen il y a une semaine pour reprendre ses études/reprendre ses cours/ la reprise de ses études. (Ses études n’est pas suffisant) (Toute réponse ayant le même contenu.) 25. Le plus grand avantage de la cohabitation aux yeux de Gontran et d’Alain est que/qu’ils ne sont pas seuls (le soir). (Toute réponse ayant le même contenu.) 26. Pour 150 euros par mois, Gontran dispose de/d’une chambre et d’un cabinet de toilettes. 27. L’une des obligations de Gontran est de passer 5 nuits par semaine chez Alain/à la maison. (Toute réponse ayant le même contenu.) 28. Au début, il y a eu un petit malentendu entre les deux colocataires parce que/qu’Alain voulait que Gontran fasse aussi sa vaisselle/inviter Gontran à faire la vaisselle et celui-ci ne voulait pas/Gontran n’a pas voulu faire leur vaisselle à tous les deux. (Toute réponse ayant le même contenu.) 29. Si un problème se pose entre les colocataires, une association les aide/vient le régler. (Toute réponse ayant le même contenu.) 30. Alain ne veut pas aller vivre dans une maison de retraite.
7
