Francia nyelvi tanterv

LOVASSY LÁSZLÓ GIMNÁZIUM

Francia nyelvi tanterv

2004. Készítette: HAVASI TIBOR

I. KÉPZÉSI CÉLOK -A tanterv 4 osztályos gimnáziumi osztályok számára készült. Alapismeretek tanításával indít, általános nyelvi képzést t z ki célul, mely érettségivel zárul. A speciális osztály meghatározott, magasabb szintr l indul és érettségivel zárul. Igény és lehet ség szerint nyelvvizsgára való felkészítés is beépíthet .

-Célunk, hogy a tanulók kommunikatív készségét fejlesszük. Képesek legyenek idegen nyelven információt kérni, kapni. Célunk, hogy a célnyelv a kifejezés eszközévé váljon. -A nyelvtanulás és elsajátítás által kerüljenek közelebb tanulóink más népekhez, legyenek képesek kapcsolatot teremteni és fenntartani általa. -Legyen a nyelv eszköz mások megismeréséhez, a másság elfogadásához, tiszteletben tartásához. Ezt a célt szolgálja, hogy a tanulókkal nem csupán megtanultatni és megszerettetni akarjuk a nyelvet, hanem ezen keresztül bemutatni a célnyelvek népeinek kultúráját, megismertetni ket gondolkodás és életmódjukkal.

-Szeretnénk felébreszteni tanulóinkban az igényt egyre több tudás megszerzésére. A jobb képesség tanulókat bíztatjuk a középfokú állami nyelvvizsga letételére, s a többieket is igyekszünk megfelel sikerélményhez juttatni. (Idegennyelv könyvtár, Internet használat, levelezés, stb.)

-Mindezek megvalósításában igen lényeges a négy nyelvi alapkészség kiegyensúlyozott fejlesztése. Fontosnak tartjuk, hogy a diákok eljussanak ebben a tanítási-tanulási folyamatban odáig, igényük legyen a további önálló tanulásra, ismeretszerzésre, önm velésre.

II. FELTÉTELEK -Az eredményes idegennyelv oktatás alapfeltétele a képzett nyelvtanár, akinek mind nyelvtudása, mind módszertani képzettsége magas szint . Ennek érdekében szükséges, hogy rendszeresen vegyen részt továbbképzéseken. -Másik nagyon fontos alapfeltétel, hogy a nyelvtanítás csoportbontásban történjen, a csoportok létszáma ne haladja meg a 12-15 f t.

-Fontos, hogy a diákok saját taneszközeit (könyv, munkafüzet, szótár) az iskola audio-, és videokazettákkal, egynyelv szótárakkal illetve a csoportlétszámnak megfelel mennyiség gyakorlókönyvekkel egészítse ki.

-Rendkívül fontos egy helyi kiskönyvtár, amely különféle nehézségi fokú olvasmányokat tartalmaz, amely lehet vé teszi a tanulók differenciált foglalkoztatását. A könyvtárnak feltétlen biztosítania kell referencia anyagokat az országismeret, irodalom, történelem, kultúra tanításához.

-A technikai eszközök között a legfontosabb a magnetofon és a videolejátszó, hiszen ezek segítségével sajátíthatják el a tanulók a helyes kiejtést és ezekkel fejleszthet beszédértési készségük is. Ezen kívül még elengedhetetlen a számítógép és a fénymásoló használata a saját fejlesztés tananyag megszerkesztéséhez és sokszorosításához.

- A munkaközösség fenntartja jogát, hogy jelen tantervet a beválás ellen rzése során a hatékonyság fokozása érdekében módosítsa.

Francia 9-12.

III. ELLEN RZÉS, ÉRTÉKELÉS - Az eredményes tanítás-tanulás folyamat alapfeltétele a folyamatos, rendszeres ellen rzés és értékelés, amelynek során képet kapunk arról, hogy a tanulók milyen szinten sajátították el a tananyagot, s hol tartanak az alapkészségek fejlesztésében, milyen mértékben képesek teljesíteni a tantervi követelményeket. Az értékelés visszajelzést nyújt a tanárnak és a tanulóknak közös munkájuk sikerességér l, és egyben útmutatást szolgáltat a további munka megtervezéséhez is.

- Ezen tantervben megfogalmazott követelmények 50 %-os teljesítése a fels bb osztályba való továbbhaladás feltétele, maximális - itt 90 %-ban - való teljesítése a jeles tanulóktól várható el.

- Az ellen rzés és értékelés fontos célja, hogy a tanulókat alapos, szigorú ön-, valamint társaik kultúrált ellen rzésére neveljük. Mindezek közben fontos a tanulók egyéniségét, képességeit és szorgalmát is szem el tt tartani.

- Tartalma szerint az ellen rzés vonatkozhat ismeretekre és készségekre. Formája szerint lehet írásbeli és szóbeli.

A szóbeli ellen rzés szempontjai:

- szókincs - kiejtés, intonáció, folyamatosság - nyelvhasználat - nyelvhelyesség Az írásbeli ellen rzés szempontjai:

- információ mennyisége - szöveg megszerkesztettsége - szókincs választékossága - nyelvi helyesség - helyesírás - Az él idegen nyelvek tanításának rendszere nem témazárókban gondolkodik. Egy tanév alatt a heti óraszámmal megegyez számú nagydolgozatot kell íratni, melynek érdemjegye pirossal kerül az osztálynaplóba, s a félévi / évvégi osztályzatok megállapításánál hangsúlyozott jelentéssel bír.

Egy tanítási féléven belül minden tanulónak a heti óraszám duplájával egyenl kell rendelkeznie, amelyen belül törekedni kell arra, hogy a szóbeliség és az megfelel arányát meg rizzük.

osztályzattal írásbeliség

A dolgozatok érdemjegyét a tanuló indokolt esetben, a tanár által megszabott feltételekkel egyszer javíthatja. Két javítatlan elégtelen nagydolgozat elégtelen félévi illetve év végi osztályzatot von maga után.

- A tanuló szóbeli teljesítménye lehet: hibátlan, illetve minimális hibával: jeles többé-kevésbé hibátlan: jó

Francia 9-12.

gyakoribb hibákkal, esetenként félreérthet : közepes hiányos, gyakori hibákkal, többször félreérthet : elégséges teljesen hibás, értelmetlen: elégtelen

- A tanuló írásbeli teljesítménye lehet: 90% - jeles 50% - elégséges A 8.osztály végén az angolt els idegen nyelvként tanulók számára bels vizsgát szervezünk, amelyen a tanulóknak egy 45 perces írásbeli feladatsort kell kidolgoziuk. A vizsgadolgozat azonos érték a tanév során írt nagydolgozatokkal, így meghatározó szerepe van az év végi jegy megítélésében. Célja, hogy segítse a tanulókat abban, hogy felmérjék tudásukat, hiányosságaikat, valamint abban, hogy ösztönözze ket a nyelv fokozott elsajátításában. A vizsga a következ évfolyamokon az egységes tudásszint csoportok kialakításában is segíthet.

IV. TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI A taneszközök részben a tankönyvcsaládokból kerülnek ki, részben saját/helyi fejlesztés ek. A Tankönyvek, tankönyvcsaládok megítélésének szempontjai:

1. A célcsoport szempontjából -korosztály -a tanulás célja -felszereltség

2. A feltételrendszer szempontjából -a követelmények -a tanítás körülményei -felszereltség

3. Szaktárgyi szempontok -nyelvi és m veltségi tartalmak -szövegfajták -gyakorlattípusok -nyelvtani koncepció -szókincs min sége és mennyisége -készségfejlesztés kiegyensúlyozottsága

4. Módszertani szempontok -tanítási technikák -differenciálás Ezek figyelembe vételével a könyvek kiválasztása a tanár felel ssége, ugyanakkor ez pedagógiai szakaszokként engedélyezett.

Francia 9-12.

NYOMTATOTT TANESZKÖZÖK A francia nyelv oktatásában használt segédeszközök: Tankönyvek: - Le Nouveau Sans Frontieres 1-3. - CLE International - Le Nouveau Sans Frontieres 1-3. CLE International Cahier d' exercices - Espaces 1-2. Hachette F.L.E. - Espaces 1-2. Cahier d' exercices Hachette F.L.E. - France Euro-Express 1-2. Nemzeti Tankönyvkiadó - France Euro-Express 1-2. Francia Munkafüzet 1-2. Nemzeti Tankönyvkiadó - Exerçons-nous 350 Exercices Niveau débutant/ moyen Hachette F.L.E. - Karakai Imre: Francia nyelvtan magyaroknak Nemzeti Tankönyvkiadó - Karakai Imre: 220 Nyelvtani gyakorlat Nemzeti Tankönyvkiadó - Baja Sándor: Kifejezésgy jtemény és mintaszövegek ... Karcag, 1996. - Darabos Zsuzsanna-Kiss Sándor: Érettségi, felvételi, tanulmányi verseny tesztek Corvina Kiadó. - Oláh Tibor-Szendr Borbála: J'aime les mots Szultán Bt. Budapest, 1993. - Szórakoztató francia munkafüzet Holnap kiadó, Usborne,1996. - Dési Ágnes-Kardos Géza: Feladatgy jtemény a középfokú nyelvvizsgához Tankönyvkiadó, Budapest 1992.

Szövegek fordításhoz, civilizációhoz: - Le Nouveau Guide France Hachette ( Michaud-Torres) - Tounier: Les contes du Médianoch de Saint-Exupéry: Le petit prince - A testvérrégió által készített anyagok: Profil de la région du Balaton Pays de la Loire ( Guides Visa) Pays de la Loire (Guides Bleus) Videó:

- Bienvenue en France Didier / Hatier

Francia 9-12.

V. ÓRASZÁMOK 1., Négyosztályos képzés:

heti óraszám

évi óraszám

9. oszt. idegen nyelv 2.

3

111


3

111


3

111

12. oszt. idegen nyelv 2.*

3

99

-Az óraszámok mindenhol feltételezik a csoportosításos munkát. A célok 15 f , vagy ennél magasabb létszám esetén nem valósíthatók meg.

-A két utolsó évben minden esetben biztosítjuk tanulóinknak, hogy szükség szerint magasabb óraszámban tanulhassák a nyelvet, készülhessenek az érettségi vizsgára.

Francia 9-12.

9–12. évfolyam Célok és feladatok A francia mint idegen nyelv tanulásának célja, hogy a diákokat a négy tanév során alapszint nyelvtudáshoz juttassa. A második nyelv tanulását megkönnyítheti az els nyelv elsajátítása során nyert tapasztalat, hiszen a célnyelv óravezetés, a feladat- és szövegtípusok, munkaformák és követelmények már ismertek. A diákok nyelvtanulási stratégiái és önbizalma szintén támogathatják az újabb nyelv tanulását. Ez a korosztály látványosabb tempóban halad az el z évfolyamokon jellemz nél, ezért reálisan elvárható, hogy a második idegen nyelvb l a 10. tanév végére az A1–A2 közötti szintet, a 12. évfolyam befejezésére pedig az A2–B1 közötti szintet elérjék a diákok. A célok és feladatok egybeesnek az els idegen nyelvnél kifejtettekkel.

Fejlesztési követelmények A tanuló ismert témakörben, szóban és írásban tud néhány mondatos információt cserélni, rövidebb szöveget megérteni és létrehozni. Nyelvtudását önállóan szinten tartja, illetve szakmai érdekl désének megfelel en továbbfejleszti. Nyelvtudása segítségével képes képet alkotni más országok népeir l és kultúrájáról. Témakörök: − Én és a családom: személyi adatok; foglalkozások; otthoni teend k, kötelességek; családi ünnepek. − Az otthon. A sz kebb környezet: a lakás bemutatása; a lakószoba bemutatása. Emberi kapcsolatok: barátság; emberek küls és bels jellemzése. − Tágabb környezetünk: falu, kisváros, világváros; a lakóhely bemutatása; idegenvezetés a lakóhelyen; növények és állatok. − Az iskola világa: az iskola bemutatása; az ideális órarend; az ideális iskola; egy célnyelvi iskola összehasonlítása az itthonival. − Egészség és betegség: a leggyakoribb betegségek; a leggyakoribb sérülések. − Étkezés: étkezési szokások nálunk és más országokban; ételek és ételreceptek; éttermek és gyorséttermek. − Utazás: utazási el készületek; nyaralás itthon és külföldön. − Szabadid és szórakozás: kedvenc sport; gy jtemények; sport az iskolában és az iskolán kívül; videó, számítógép és olvasás; kulturális események; a színház és a mozi világa; a modern és a klasszikus zene; az internet világa. − A munka világa: munkavállalás nyáron, pályaválasztás. − Országismeret: találkozások a célország(ok) kultúrájával, tájékozódás a célország(ok) politikai, gazdasági és társadalmi életér l. − Tudományos és technikai m veltség: a tudomány és technikai eszközök szerepe mindennapjainkban; a célország(ok) közismert technikai és tudományos csúcsteljesítményei. − Aktuális témák.

Francia 9-12.

9-10. osztály TÉMAKÖRÖK CSALÁD BARÁTOK

HÁZ ÉS LAKÁS

A TÉMA RÉSZLETEZÉSE BESZÉDSZÁNDÉK ÉS - bemutatkozás - családtagok bemutatása személyek azonosítása és megnevezése - információ kérés és adás az adott témában - köszönés, üdvözlés - bemutatkozás, bemutatás - házimunka, házirend - információ kérés és adás - dolgok azonosítása és megnevezése - tudás, nem tudás kifejezése - tetszés, nem tetszés kifejezése elégedettség, elégedetlenség kifejezése

FOGALOMKÖR

Létezés / nem létezés Etre / Il y a

Birtoklás ne pas avoir

Rámutatás voilá, c est / ce sont

Helyviszonyok -helyhatározók

-mozgás mindennapos / szokásos és pillanatnyi cselekvések -eredet megkülönböztetése - modalitások kifejezése: tiltás, -távolság,irány kötelezettség, engedély, képesség

MINDENNAPI ÉLET -

Id viszonyok

-jelenid

-naptár,óra AZ VILÁGA

ISKOLA - iskolánk és osztályunk bemutatása - az iskolai hagyományok ápolása helyeslés, rosszallás kifejezése - javaslat

-id pont,id tartam

Francia 9-12.

TÉMAKÖRÖK VÁSÁRLÁS

A TÉMA RÉSZLETEZÉSE BESZÉDSZÁNDÉK - vásárlás áruházban, piacon - vásárlási lehet ségek városunkban - üzletek és árucikkek megnevezése - vélemény kifejezése - segítség felajánlása/elfogadása - udvarias kérés

FOGALOMKÖR Jellemz k

-kor, küls megjelenés

-jellemvonások - mennyiség,min ség,állapot

ÉTKEZÉS

-

étkezési szokások és azok összehasonlítása - élelmiszerek és ételek megnevezése és elkészítése - asztalterítés - étteremtípusok - rendelés, fizetés, reklamáció - tanácsadás, figyelmeztetés ID JÁRÁS, - évszakok ismertet jegyei ÖLTÖZKÖDÉS - napi id járás, id járás-el rejelzés - öltözködés, izlés, divat - id járásnak, évszaknak megfelel öltözködés bizonyosság, bizonytalanság fokának kifejezése - rábeszélés, tanácslás, javaslat - remény, sajnálkozás kifejezése EMBERI - családi és nemzeti ünnepek, KAPCSOLATOK, hagyományok EMBER ÉS - jókívánságok, születésnap, névnap, TÁRSADALOM évfordulók - meghívás, vendégvárás - öröm, bánat kifejezése SZ KEBB ÉS - lakóhelyünk, városunk bemutatása TÁGABB - országunk nevezetességei, f bb KÖRNYEZETÜNK turisztikai látványosságai - falusi és városi életforma összehasonlítása

Kohéziós eszközök -határozott, - határozatlan - birtokos

- mutató determinánsok,

- személyes névmások

- személyes névmás tárgy-és részes esete -anyagnével

-határozói névmás /en,y/ - vonatkozó névmás - prepoziciók -mutató névmás

- köt szavak

Múlt id -passé composé - imparfait

Francia 9-12.

TÉMAKÖRÖK

A TÉMA RÉSZLETEZÉSE BESZÉDSZÁNDÉK TERMÉSZETI - növények és állatok felismerése és KÖRNYEZETÜNK, megnevezése KÖRNYEZET- a fejl d civilizáció káros hatásai: VÉDELEM leveg -, víz- és talajszennyezés; globális felmelegedés; újrafeldolgozás, újrahasznosítás - érvelési szándék: vélemény kifejezése, elfogadása - érvek felsorolása ÉP TESTBEN ÉP - testrészek LÉLEK - gyakori betegségek - látogatás orvosi rendel ben, kórházban és gyógyszertárban - egészséges életmód, sport - egészséges étkezés - remény, együttérzés, öröm, bánat, félelem, sajnálkozás és hála kifejezése A MUNKA VILÁGA - foglalkozástípusok - érdekl dési kör - szellemi és fizikai munka összehasolítása - pénz, árak, megélhetés - rábeszélés, tanácslás, javaslat, óhajtás SZABADID , - hobbik SZÓRAKOZÁS, - színház- és moziélményeim UTAZÁS - kedvenc könyvem a könyvtárban - újságolvasás, TV, rádió - utazás: buszon, vonaton, repül n - információkérés, tájékozódás TUDOMÁNY, - egy - egy kiemelked személyiség TECHNIKA ÉS életútjának vagy egy - egy KULTÚRA érdekesebb anekdóta ismertetése a kultúra, tudomány, technika területén - lakóhelyünk, Magyaország és Franciaország f turisztikai nevezetességei, jellegzetességei

FOGALOMKÖR

-közvetlen jöv id

-egyszerü jöv id

- igeid egyeztetés

- Id pont

- id tartam- gyakoriság

Egyidej ség -érzelem - hogylét - küls megjelenés

- bels tulajdonság

M veltetés faire+infinitif középfok fels fok

Szenved szerkezet függ beszéd mennyiség összehasonlitás Mondatröviditések -pour+infinitif

Francia 9-12.

Évi óraszám: 111 9. osztály

A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes − kéréseket és utasításokat követni; − ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdéseket és közléseket megérteni; − ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegb l fontos információt kisz rni; − jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveg lényegét megérteni. Beszédkészség A tanuló legyen képes − ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszer struktúrákba rendezett válaszokat adni; − egyszer mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni; − megértési problémák esetén segítséget kérni; − egyszer párbeszédben részt venni. Olvasott szöveg értése A tanuló legyen képes − ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegben fontos információt megtalálni; − jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveg lényegét megérteni, azt felolvasni; − egyszer , képpel illusztrált történetet követni. Íráskészség A tanuló legyen képes − ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, néhány szavas mondatokat helyesen leírni; − egyszer közléseket tanult minta alapján írásban megfogalmazni; − egyszer , strukturált szöveget (pl. baráti üzenet, üdvözlet) létrehozni.

Francia 9-12.

10. osztály

A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes − jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kéréseket, kérdéseket, közléseket, eseményeket megérteni; − jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegb l fontos információt kisz rni; − ismeretlen nyelvi elem jelentését jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott; − szövegb l kikövetkeztetni; − kb. 100 szavas köznyelvi szöveg lényegét megérteni; − kb. 100 szavas köznyelvi szövegben lényeges információt a lényegtelent l elkülöníteni. Beszédkészség A tanuló legyen képes − jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszer struktúrákba rendezett válaszokat adni; − egyszer mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket elmesélni; − megértési problémák esetén segítséget kérni; − egyszer párbeszédben részt venni; − beszélgetést kezdeményezni, befejezni. Olvasott szöveg értése A tanuló legyen képes − jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegben fontos információt megtalálni; − ismeretlen nyelvi elem jelentését jó részt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegb l kikövetkeztetni; − kb. 100 szavas köznyelvi szöveg lényegét megérteni, azt felolvasni; − kb. 100 szavas köznyelvi szövegben lényeges információt a lényegtelent l elkülöníteni; − egyszer , képpel illusztrált történetet megérteni. Íráskészség A tanuló legyen képes − ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveget helyesen leírni; − ismert struktúrák felhasználásával kb. 10 mondatos tényszer információt közvetít szöveget írni; − különböz szövegfajtákat (üzenet, üdvözlet, baráti levél) létrehozni.

Francia 9-12.

11. és 12. osztály A 11-12 évfolyamokon a beszédszándékot két részre osztottuk: I. alapkövetelmény mindenki számára II. követelmény azok számára, akik érettségi vizsgát akarnak tenni A közép és emelt szint érettségi vizsgakövetelmények közötti különbségek a készségekben mutatkoznak meg (lásd. táblázat) TÉMAKÖR

A TÉMA RÉSZLETEZÉSE/ FOGALOMKÖR BESZÉDSZÁNDÉK EMBER ÉS I. célországok és a magyar lakhatási lehet ségek összehasonlítása - Függ beszéd TÁRSADALOM (tipikus épületforma, berendezés, szállások, albérletek II. vásárlási lehet ségek, szolgáltatások, lakáshelyzet - Igeid k egyeztetése Magyarországon, lakáshiány oka - a társadalom hatása az emberi kapcsolatokra, generációs problémák - Plus-que-parfait -apres avoir HATÁRAINKON I. Magyarország és az angolszász INNEN ÉS TÚL országok államformája, politikai berendezkedése - El idej ség, utóidej ség - nemzetiségek Magyarországon, egyidej ség kifejezése szomszédaink II. nemzetiségi problémák - Személytelen szerkezetek - általános közérdekl désre számot ( il pleut, il neige etc. ) tartó aktuális politikai és társadalmi témák - Id határozós szerkezetek - a célországok nemzeti hagyományai ( dans, en, il y a, depuis ) és ünnepei TERMÉSZETI I. Magyarország és a célországok KÖRNYEZETÜNK földrajza és éghajlata - helyi és globális környezeti - Összetett el ljárószók problémák ( au milieu de, en face de ...) II. Mit tehetünk a környezetvédelem érdekében egyéni, helyi és társadalmi szinten

és

- Összetett vonatkozó névmások lequel etc)

(

Francia 9-12.

TÉMAKÖRÖK ISKOLARENDSZER

A MUNKA VILÁGA

A TÉMA RÉSZLETEZÉSE/ BESZÉDSZÁNDÉK I. nyelvtanulás célja, jelent sége, felhasználási területei, továbbtanulásban játszott szerepe II. Magyar iskolarendszer összehasonlítása a célországokéval I. pályaválasztási lehet ségek és problémák - a fizikai és szellemi munka értékei II. a társadalmi változások hatása a munkalehet ségekre - munkanélküliség - a pénz és vásárló értéke - a pénz beosztása

FOGALOMKÖR - Feltételes mód jelen és múlt id ben (Conditionnel présent et passé) si + présent si + imparfait si + plus-que-parfait

- Subjonctif - A subjonctif használata a mellékmondatban

ÉLETMÓD EGÉSZSÉG-BETEGSÉG

- Okhatározói és célhatározói mellékmondatok infinitif és subjonctif használatával ( pour que, afin que ...) I. egészséges étrend kialakítása - Subjonctif a f mondatban - mozgás szükségessége - Adjectif verbal és participe mások meggy zése az présent használata egészséges életmód kialakításában - orvosnál, gyógyszertárban, kórházban, fogorvosnál - a magyar egészségügy helyzete, problémái, véleménynyilvánítás ezzel kapcsolatban II. Magyarország és a célországok egészségbiztosítási rendszerének összehasonlítása I. a, beszámoló színház illetve mozilátogatásról, kedvenc könyvr l, könyvtárról - Gérondif hobbik b, utazás, városi közlekedés szálláslehet ségek. hotelek, kempingek II. a médiák szerepe és hatása életünkben vélemény megfogalmazása

SZABADID , M VEL DÉS

Francia 9-12.

TÉMAKÖR

A TÉMA RÉSZLETEZÉSE/ FOGALOMKÖR BESZÉDSZÁNDÉK A CÉLORSZÁGOK I. Egy - egy költ , író, M VÉSZETE, IRODALMA zeneszerz fontosabb / érdekesebb életrajzi adatai - - Összetett köt szavak ÉS KULTÚRÁJA anekdoták, egy - egy könnyebb ( avant que, bien que, jusqu'a ce vers, elbeszélés ismertetése que, a condition que etc) II. Adott témakörben önálló vélemény megfogalmazása

TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA

I. A technika szerepe otthonunkban (háztartási gépek, számítógép) II. A célországok tudományos illetve - Futur antérieur technikai életében kiemelked jelent ség alkotók fontosabb / érdekesebb életrajzi adatai, - Infinitif passé anekdoták KÖZÉRDEKRE I. Az éppen aktuális politikai, SZÁMOTTARTÓ AKTUÁLIS gazdasági, kulturális stb. TÉMÁK eseményekr l való tájékozottság, ezekkel kapcsolatos információk - Szóképzés adása II. Adott aktuális témákról ( igéb l f nevet) való önálló véleményalkotás, érvelés

Francia 9-12.

11. évfolyam Évi óraszám: 111

A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes − kb. 100 szavas köznyelvi szövegb l fontos információt kisz rni; − kb. 100 szavas köznyelvi szövegben specifikus információt azonosítani; − kb. 100 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését a szövegösszefüggésb l kikövetkeztetni; − kb. 150 szavas köznyelvi szöveg lényegét megérteni; − kb. 150 szavas köznyelvi szövegben lényeges információt a lényegtelent l elkülöníteni; − jórészt ismert nyelvi eszközöket használó beszélgetés vagy monologikus szöveg lényegét megérteni. Beszédkészség A tanuló legyen képes − köznyelven megfogalmazott kérdésekre összetettebb struktúrákba rendezett válaszokat adni; − egyszer mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket elmesélni, érzelmeket kifejezni; − megértési, illetve kifejezési problémák esetén segítséget kérni; − beszélgetésben részt venni; − társalgásba bekapcsolódni. Olvasott szöveg értése A tanuló legyen képes − kb. 100 szavas köznyelvi szövegben fontos információt megtalálni; − kb. 100 szavas köznyelvi szövegben specifikus információt azonosítani; − kb. 100 szavas szövegb l ismeretlen nyelvi elem jelentését a szövegösszefüggésb l kikövetkeztetni; − kb. 150 szavas köznyelvi szöveg lényegét megérteni, azt felolvasni; − kb. 150 szavas köznyelvi szövegben lényeges információt a lényegtelent l elkülöníteni; − egyszer történetet megérteni. Íráskészség A tanuló legyen képes gondolatait egyszer kifejezésekkel és mondatszerkezetekkel, a megfelel nyelvi eszközök használatával logikus összefüggések alapján kb. 100 szavas szöveggé rendezni; − különböz szövegfajtákat (üzenet, üdvözlet, baráti levél) létrehozni; − különböz közlésformákat (elbeszélés, jellemzés) használni.

Francia 9-12.

12. osztály A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes − kb. 150 szavas köznyelvi szövegb l fontos információt kisz rni; − kb. 150 szavas köznyelvi szövegben specifikus információt azonosítani; − kb. 150 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését a szövegösszefüggésb l kikövetkeztetni; − kb. 200 szavas köznyelvi szöveg lényegét megérteni; − kb. 200 szavas köznyelvi szövegben lényeges információt a lényegtelent l elkülöníteni; − köznyelvi eszközöket használó társalgás, beszélgetés vagy monologikus szöveg lényegét megérteni. Beszédkészség A tanuló legyen képes − árnyaltabban megfogalmazott kérdésekre összetettebb struktúrákba rendezett válaszokat adni; − változatos mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket elmesélni, érzelmeket kifejezni; − megértési illetve kifejezési problémák esetén segítséget kérni; − beszélgetésben részt venni; − társalgásban álláspontot, véleményt kifejteni. Olvasott szöveg értése A tanuló legyen képes − kb. 150 szavas köznyelvi szövegben fontos információt megtalálni; − kb. 150 szavas köznyelvi szövegben specifikus információt azonosítani; − kb. 150 szavas szövegb l ismeretlen nyelvi elem jelentését a szövegösszefüggésb l kikövetkeztetni; − kb. 200 szavas köznyelvi szöveg lényegét megérteni, azt felolvasni; − kb. 200 szavas köznyelvi szövegben lényeges információt a lényegtelent l elkülöníteni; − egyszer vagy egyszer sített publicisztikai, illetve irodalmi szöveg lényeges pontjait megérteni. Íráskészség A tanuló legyen képes − gondolatait változatos kifejezésekkel és mondatszerkezetekkel, a megfelel nyelvi eszközök használatával, logikus összefüggések alapján kb. 150 szavas bekezdésekbe rendezett szövegben megfogalmazni; − különböz szövegfajtákat (üzenet, üdvözlet, baráti levél) létrehozni; − változatos közlésformákat (leírás, elbeszélés, jellemzés) használni.

Francia 9-12.

Nyelvi szintleírások magyarázata az Európa Tanács idegen nyelv oktatásra vonatkozó ajánlásai alapján* Minden hallott vagy olvasott szöveget könnyedén megért. A különböz beszélt vagy írott forrásokból származó információkat össze tudja foglalni, összefügg en tudja felidézni az érveket és a beszámolókat. Spontán módon ki tudja fejezni magát, teljesen összefügg en és pontosan, a jelentések kisebb árnyalatai között is különbséget tud tenni, még a bonyolultabb helyzetekben is. Meg tud érteni különböz fajtájú igényesebb és hosszabb szövegeket, és a rejtett jelentéstartalmakat is érzékeli. Folyamatosan és spontán módon tudja kifejezni magát, anélkül hogy túl sokszor kényszerülne arra, hogy keresse a kifejezéseket. A nyelvet rugalmasan és hatékonyan tudja használni társadalmi, továbbá a tanuláshoz és a munkához kapcsolódó célokra. Világos, jól szerkesztett, részletes szöveget tud alkotni összetettebb témában is, eközben megbízhatóan használja a szövegszerkesztési mintákat, szövegösszeköt elemeket. Meg tudja érteni az összetettebb konkrét vagy elvont témájú szövegek f gondolatmenetét, beleértve ebbe a szakterületének megfelel szakmai beszélgetéseket is. Olyan szint normális interakcióra képes anyanyelv beszél vel, folyamatosan és spontán módon, hogy az egyik félnek sem megterhel . Világos, részletes szöveget tud alkotni különböz témákról, és képes kifejteni a véleményét valamilyen témáról úgy, hogy részletezni tudja a különböz lehet ségekb l adódó el nyöket és hátrányokat. Megérti a fontosabb információkat a világos, standard szövegekben, amelyek ismert témáról szólnak, és gyakori helyzetekhez kapcsolódnak a munka, az iskola és a szabadid stb. terén. Elboldogul a legtöbb olyan helyzetben, amely a nyelvterületre történ utazás során adódik. Egyszer , folyamatos szöveget tud alkotni olyan témában, amelyeket ismer, vagy amelyek az érdekl dési körébe tartoznak. Le tudja írni a tapasztalatait és különböz eseményeket, álmokat, reményeket és ambíciókat, továbbá vázlatosan meg tudja indokolni a különböz álláspontokat és terveket. Megért olyan mondatokat és gyakrabban használt kifejezéseket, amelyek az t közvetlenül érint területekhez kapcsolódnak (pl. nagyon alapvet személyes és családdal kapcsolatos információk, vásárlás, helyismeret, állás). Az egyszer és rutinszer nyelvi helyzetekben tud kommunikálni úgy, hogy egyszer és direkt módon információkat cserél családi vagy mindennapi dolgokról. Le tudja írni nagyon egyszer formában a viszonyulását valamihez, a közvetlen környezetében és olyan területeken, amelyek a legalapvet bb szükségleteket érintik. Megérti és használja a gyakoribb mindennapi kifejezéseket és a nagyon alapvet fordulatokat, amelyeknek célja a mindennapi szükségletek konkrét kielégítése. Be tud mutatkozni és be tud mutatni másokat, meg tud válaszolni és fel tud tenni olyan kérdéseket, amelyek személyes jelleg ek (pl. hogy hol lakik), amelyek olyan emberekre vonatkoznak, akiket ismer, vagy olyan dolgokra, amelyekkel rendelkezik. Képes nagyon egyszer interakcióra, amennyiben a másik személy lassan és világosan beszél és segít kész.

C2

C1

B2

B1

A2

A1

*

Modern Languages: Learning, Teaching, Assessment. A Common European Framework of Reference (1996). Strasbourg, Council of Europe, 131. p.

Francia 9-12.

ÉRETTSÉGI VIZSGA KÖVETELMÉNYEK Az idegen nyelvi érettségi vizsga célja a kommunikatív nyelvtudás mérése, azaz annak megállapítása, hogy a vizsgázó képes-e kommunikációs céljait megvalósítani. A vizsga mindkét szinten írásbeli és szóbeli részb l áll, és a négy nyelvi alapkészséget méri: olvasott szöveg értése, hallott szöveg értése, beszédkészség és íráskészség. A kommunikatív készségek alkalmazásához a nyelvhasználónak rendelkeznie kell megfelel szókinccsel, és ismernie kell a nyelv struktúráját is. Ezért a nyelvtani és lexikai kompetenciát mindkét szinten külön vizsgarész keretében is mérjük. A vizsga egynyelv , azaz közvetítési készséget nem mér. A követelmények az Idegen nyelvi érettségi vizsga általános követelményei, valamint az Európa Tanács idegennyelv-oktatással kapcsolatos ajánlásai alapján készültek. Az idegen nyelvi érettségi vizsga szintmeghatározásai igazodnak az Európa Tanács skálájához. A vizsga középszintje az A2–B1, az emelt szint pedig a B2 szintnek felel meg.

Európa Tanács

Érettségi vizsga

C2 Mesterszint C1 Haladó szint B2 Középszint

Emelt szint

B1 Küszöbszint

Középszint

A2 Alapszint A1 Minimumszint Az Európa Tanács A2, B1, B2 szintjeinek általános leírása: B2 Megérti a változatos konkrét vagy elvont témájú szövegek f gondolatmenetét, követni tudja a hosszabb, összetettebb érveléseket is. Folyamatos és természetes módon tud a célnyelven interakciót folytatni. Világos és részletes szöveget tud létrehozni különböz témákról. Véleményét indokolni tudja, részletezni tudja a különböz lehet ségekb l adódó el nyöket és hátrányokat. B1 Megérti a fontosabb információkat olyan egyszer , hétköznapi szövegekben, amelyek gyakori élethelyzetekhez kapcsolódnak (pl. iskola, szabadid , munka). Képes külföldiekkel kommunikálni mindennapi helyzetekben. Egyszer , összefügg szöveget tud alkotni olyan témákban, amelyeket ismer, vagy amelyek az érdekl dési körébe tartoznak. Be tud számolni eseményekr l, élményeir l, érzelmeir l és törekvéseir l. Rövid magyarázatot tud f zni eseményekhez, jelenségekhez, indokolni tud különböz álláspontokat és terveket. A2 Megért olyan mondatokat és rövid szövegeket, amelyek az t közvetlenül érint területekhez kapcsolódnak. Tud kommunikálni olyan mindennapi, begyakorolt helyzetekben, amelyekben egyszer és közvetlen információcserére van szükség. Tud egyszer nyelvi eszközöket használva beszélni önmagáról, családjáról és sz kebb környezetér l.

A dokumentum a francia nyelvi érettségi vizsga részletes vizsgakövetelményeit és vizsgaleírását tartalmazza. A vizsga szintje, alapelvei és a készségek szintjén megfogalmazott követelményei azonosak minden él idegen nyelvben. Az I. fejezetben találhatók a részletes vizsgakövetelmények. El ször a készségekre lebontott követelményeket, a szövegek jellemz it és a szövegfajtákat soroljuk fel mindkét szintre vonatkozóan a

Francia 9-12.

vizsgarészek lebonyolításának sorrendjében. Ezt követik a témakörök, a kommunikációs helyzetek és szándékok, továbbá a nyelvtani szerkezetek felsorolása, valamint a szókincsre vonatkozó információk. A készségeken belül külön jelöljük az Európa Tanács szintrendszere szerinti A2, B1 és B2 szint követelményeket. Az adott szinten megfogalmazott követelmények magukban foglalják az alacsonyabb szinten megadottakat is. A dokumentum II. fejezete, a vizsgaleírás el ször a középszint , majd az emelt szint vizsgát mutatja be. A vizsgarészek itt is a lebonyolítás sorrendjében követik egymást. A könnyebb kezelhet ség érdekében az egyes vizsgarészek leírásakor megismételjük a készségekre lebontott követelményeket, a szövegek jellemz it és a szövegfajták felsorolását.

Francia 9-12.

I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY A/ KÉSZSÉGEK ÉS SZÖVEGFAJTÁK 1. Olvasott szöveg értése VIZSGASZINTEK Középszint

Emelt szint

A vizsgázó képes az olvasási céloknak, illetve a feladatnak megfelel stratégiák alkalmazásával a szövegben A2:

• a lényeget (a szöveg célját) megérteni, • eseménysorokat követni, • kulcsinformációkat megérteni, B1: • a gondolatmenet lényegét megérteni, • véleményeket, érvelést nagy vonalakban követni, • egyes részinformációkat kisz rni.

1.1 Készségek

A vizsgázó képes az olvasási céloknak, illetve a feladatnak megfelel stratégiák alkalmazásával a szövegben

B2: • • • • •

20

a gondolatmenetet követni, véleményeket, érvelést követni, az információkat megfelel részletességgel megérteni, a szerz álláspontjára következtetni, a szerz , illetve a szerepl k érzéseire, érzelmeire következtetni.

Francia 9-12.

VIZSGASZINTEK Középszint

Emelt szint A vizsgán használt szöveg

A vizsgarészben használt szöveg • autentikus, esetleg kismértékben szerkesztett, 1.2 A szöveg jellemz i • tartalma, szerkezete, nyelve világos, • tematikusan megfelel a korosztály élettapasztalatának és általános érdekl désének, • megértéséhez nincs szükség az érettségi vizsga általános m veltségi szintjét meghaladó ismeretekre, • kiválasztásakor a Témakörök cím rész az irányadó, • autentikus jellegéb l adódóan tartalmazhat olyan szavakat, kifejezéseket, szerkezeteket, amelyek ismerete nem követelmény az adott vizsgaszinten; ezek megértése azonban nem szükséges az adott feladat sikeres megoldásához,

A2: • rövid, egyszer , • hétköznapi nyelven íródott, és f ként gyakran használt szavakat és nyelvi szerkezeteket tartalmaz, B1: • rövid, tartalmilag és szerkezetileg világos, • hétköznapi nyelven íródott.

B2: • hosszabb, nyelvileg és tartalmilag összetettebb, • konkrét vagy elvont témájú.

21

Francia 9-12.

VIZSGASZINTEK Középszint utasítások (pl. feliratok, használati utasítások), tájékoztató szövegek (pl. hirdetés, menetrend, prospektus, m sorfüzet), levelek, újságcikkek (pl. hír, beszámoló, riport), ismeretterjeszt szövegek.

1.3 Szövegfajták

• •

Emelt szint

• • •

•

22

publicisztikai írások.

Francia 9-12.

2. Nyelvhelyesség


Emelt szint

A vizsgázó képes

2.1 Készségek

A vizsgázó képes

A2: • az alapvet nyelvtani szerkezetek és lexikai egységek felismerésére, kiegészítésére és létrehozására mondat- és szövegszinten,

B1: • gyakran használt nyelvtani szerkezetek és lexikai egységek felismerésére kiegészítésére és létrehozására szövegszinten. B2:

•

23

változatos nyelvtani szerkezetek és lexikai egységek felismerésére, kiegészítésére és létrehozására szövegszinten.

Francia 9-12.


Emelt szint A vizsgán használt szöveg

A vizsgarészben használt szöveg vagy szövegrészlet • nehézségi foka alacsonyabb, mint az olvasott szöveg 2.2 A szöveg jellemz i megértését mér feladatoknál, • autentikus, esetleg szerkesztett, • tartalma, szerkezete, nyelve világos, • tematikusan megfelel a korosztály élettapasztalatának és általános érdekl désének, • megértéséhez nincs szükség az érettségi vizsga általános m veltségi szintjét meghaladó ismeretekre, • kiválasztásakor a Témakörök cím rész az irányadó, • autentikus jellegéb l adódóan tartalmazhat olyan szavakat, kifejezéseket, szerkezeteket, amelyek ismerete nem követelmény az adott vizsgaszinten; ezek megértése azonban nem szükséges az adott feladat sikeres megoldásához,

A2: • rövid, egyszer , • hétköznapi nyelven íródott, és f ként gyakran használt szavakat és nyelvi szerkezeteket tartalmaz, B1: • rövid, tartalmilag és szerkezetileg világos, • hétköznapi nyelven íródott.

24

B2: • hosszabb, nyelvileg és tartalmilag összetettebb, • konkrét vagy elvont témájú.

Francia 9-12.

3. Hallott szöveg értése VIZSGASZINTEK Középszint

Emelt szint

A vizsgázó képes az értési céloknak, illetve a feladatnak megfelel stratégiák alkalmazásával a szöveg

A2: • témáját felismerni, • lényegét megérteni, • kulcsfontosságú szavait megérteni, • legalapvet bb adatszer információit kisz rni, B1: • gondolatmenetét nagy vonalakban követni, • egyes tényszer részinformációkat megérteni.

3.1 Készségek

A vizsgázó képes az értési céloknak, illetve a feladatnak megfelel stratégiák alkalmazásával a szöveg

B2:

• • •

25

gondolatmenetét részleteiben is követni, megértésén túl a szövegkörnyezetb l következtetni az egyes beszél k álláspontjára, megértésén túl a szövegkörnyezetb l következtetni a beszél k érzelmeire és egymáshoz való viszonyára.

Francia 9-12.


Emelt szint

A vizsgarészben használt szöveg A vizsgarészben használt szöveg • autentikus vagy autentikus hangzású (stúdiófelvétel), 3.2 A szöveg jellemz i • tematikusan megfelel a korosztály élettapasztalatának és általános érdekl désének, • megértéséhez nincs szükség az érettségi vizsga általános m veltségi szintjét meghaladó ismeretekre, • kiválasztásakor a Témakörök cím rész az irányadó, • anyanyelvi beszél k közvetítésével hangzik el, • egy vagy több beszél közvetítésével hangzik el, • akusztikai min sége kifogástalan, • hossza és tartalma nem terheli meg feleslegesen a vizsgázó memóriáját, • autentikus jellegéb l adódóan tartalmazhat olyan szavakat, kifejezéseket, szerkezeteket, amelyek ismerete nem követelmény az adott vizsgaszinten; ezek megértése azonban nem szükséges az adott feladat sikeres megoldásához,

A2: • hétköznapi nyelven hangzik el, szinte kizárólag gyakran használt szavakat és nyelvi szerkezeteket tartalmaz, • lassú, de még normál beszédtempójú, • a standard kiejtés(ek)nek megfelel , • tisztán artikulált, • tartalmilag kifejezetten egyszer .

26

Francia 9-12.


Emelt szint

3.3 Szövegfajták

• • • • • • •

közérdek bejelentések, közlemények (pl. pályaudvaron, repül téren, áruházban), rögzített telefonos szövegek (pl. üzenetrögzít , információs szolgálatok: útinformáció, nyitva tartás, menetrend), utasítások (pl. utcán, repül téren, pályaudvaron), médiaközlemények (pl. id járás-jelentés, reklám, programismertetés, rövid hír), beszélgetések, telefonbeszélgetések, m sorrészletek, riportok, interjúk, beszámolók.

•

B2: • változatos nyelvtani szerkezetekb l és lexikai elemekb l építkez , • természetes, a szöveg jellegének megfelel en változatos tempójú, • tartalmilag és szerkezetileg összetett.

B1: • hétköznapi nyelven hangzik el, alapvet en gyakran használt nyelvtani szerkezetekb l és lexikai elemekb l építkezik, • normál tempójú, • a standard kiejtés(ek)hez közel álló, • tartamilag és szerkezetileg mérsékelten összetett.

•

27

általános érdekl désre számot tartó témáról szóló ismeretterjeszt szövegek.

Francia 9-12.

4. Íráskészség VIZSGASZINTEK Középszint

Emelt szint

A vizsgázó képes

•

4.1 Készségek

A vizsgázó képes

a feladatban megadott kommunikációs szándékokat megvalósítani (lásd a Kommunikációs helyzetek és szándékok cím részt), a megadott témákhoz kapcsolódó szövegeket írni (lásd a Témakörök cím részt),

•

A2: • a személyével, illetve közvetlen környezetével kapcsolatos témákról írni, • az adott témáról egyszer kifejezéseket használva írni, • egyszer mondatokból álló rövid, összefügg szöveget írni, • a szöveg mondatai között lév alapvet logikai kapcsolatokat egyszer nyelvi eszközökkel (pl. a leggyakrabban használt köt szavakkal) kifejezni, • néhány egyszer szerkezetet és alapvet helyesírási szabályt úgy használni, hogy a hibák ellenére érthet legyen a mondanivaló,

28

Francia 9-12.


Emelt szint

B1: • ismert, köznapi témákról írni és véleményét is megfogalmazni, • meglév szókincsét változatosan használni, • a szöveget megfelel en felépíteni és tagolni, a logikai viszonyok kifejezését szolgáló nyelvi eszközöket alkalmazni, • a szövegfajtának, a közlési szándéknak, a címzetthez való viszonyának megfelel stílust és hangnemet, választani, • az adott szövegfajta formai sajátosságainak megfelel írásm vet létrehozni, • egyszer nyelvtani szerkezeteket, nyelvi fordulatokat és a helyesírási szabályokat általában biztonsággal alkalmazni.

B2: • a megadott témákat általános néz pontból is tárgyalni, • álláspontját viszonylag árnyaltan, érvelését rendszerzetten kifejteni, • a nyelvi eszközök széles skálájának változatos alkalmazásával összefügg , megfelel en tagolt, logikusan felépített szöveget létrehozni, • a nyelvtani struktúrákat valamint a helyesírás szabályait rendszerszer hibák nélkül, nagy biztonsággal alkalmazni.

29

Francia 9-12.

VIZSGASZINTEK

4.2 Szövegfajták

• • •

rövid személyes jelleg közlés (pl. üzenet, naplóbejegyzés), üdvözl lap, meghívó, magánjelleg vagy intézménynek (pl. nyelviskolának) szóló levél.

•

Emelt szint

Középszint

30

• •

olvasói levél, cikk (diák)újság számára.

Francia 9-12.

5. Beszédkészség VIZSGASZINTEK Középszint

A vizsgázó képes • a megadott helyzetekben és szerepekben, a feladatnak megfelel kommunikációs szándékokat megvalósítani A vizsgázó képes (lásd a Kommunikációs helyzetek és szándékok cím részt), • a megadott témákról szóló beszélgetésekben részt venni (lásd a Témakörök cím részt), • a kommunikációs stratégiákat a szintnek megfelel en, hatékonyan alkalmazni (pl. beszélgetést elkezdeni, fenntartani és befejezni),

A2: • saját magáról és közvetlen környezetér l egyszer , begyakorolt nyelvi eszközökkel röviden és többnyire érthet en megnyilatkozni, • egyszer , rutinszer beszélgetésekben részt venni, • kiszámítható, mindennapi helyzetekben szokásos feladatokat megoldani (pl. vásárlás), • érezhet akcentusa és esetenként akadozó beszédtempója ellenére többnyire érthet en beszélni,

5.1 Készségek

Emelt szint

31

Francia 9-12.


Emelt szint

B1: • az egyszer nyelvi eszközök széles skáláját rugalmasan használni, és ezzel mondanivalójának nagy részét egyszer en kifejezni, • ismer s témáról folyó társalgásban részt venni, • kevésbé begyakorolt mindennapi helyzetekben felmerül feladatokat megoldani, • viszonylag folyékonyan elmondani egy történetet, beszámolni élményeir l és érzéseir l, • érezhet akcentusa és esetleg lassú beszédtempója ellenére érthet en beszélni.

B2: • • • • • • •

32

folyékonyan, helyesen és hatékonyan használni a nyelvet, gondolatait, álláspontját következetesen, folyamatosan kifejteni, a megadott témákat általánosabb néz pontból is tárgyalni, folyamatosan és természetesen részt venni a különböz témájú társalgásokban, bonyolultabb, váratlan elemeket is tartalmazó feladatokat sikeresen megoldani, elmagyarázni álláspontját, világosan érvelni, enyhe akcentusa ellenére természetes kiejtéssel, hanglejtéssel és normál beszédtempóban beszélni.

Francia 9-12.

B/ Témakörök Az érettségi vizsga tartalmi részét az alább felsorolt témakörök képezik, azaz a feladatok minden vizsgarészben tematikusan ezekre épülnek. Ez a lista az érettségi vizsga általános követelményeiben felsorolt témakörök részletes kifejtése közép- és emelt szintre. A lista nem tartalmaz külön országismereti témakört, mert ennek elemei a többi témakörben el fordulnak. A középszinten felsorolt témakörök az emelt szintre is érvényesek.

TÉMAKÖR

VIZSGASZINTEK Középszint •

A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) Családi élet, családi kapcsolatok

•

A család szerepe az egyén és a társadalom életében

•

A családi élet mindennapjai, otthoni teend k

•

Családi munkamegosztás, szerepek a családban, generációk együttélése

• • •

Személyes tervek A másik ember küls és bels jellemzése Baráti kör

•

• • •

A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, feln ttekkel N i és férfi szerepek Ünnepek, családi ünnepek

•

Öltözködés, divat

Az emberi kapcsolatok min sége, fontossága (barátság, szerelem, házasság) Lázadás vagy alkalmazkodás; a tizenévesek útkeresése El ítéletek, társadalmi problémák és azok kezelése Az ünnepek fontossága az egyén és a társadalom életében Az öltözködés mint a társadalmi hovatartozás kifejezése A fogyasztói társadalom, reklámok Társadalmi viselkedésformák

• •

Vásárlás, szolgáltatások (posta) Hasonlóságok és különbségek az emberek között

1. Személyes vonat- • kozások, család

2. Ember és társadalom

Emelt szint

17

• • • • • •

Francia 9-12.

TÉMAKÖR


3. Környezetünk

• • • •

4. Az iskola

• • • • •

5. A munka világa

6. Életmód

• • • • • • • • •

Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása) A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehet ségek A városi és a vidéki élet összehasonlítása Növények és állatok a környezetünkben Környezetvédelem a sz kebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért vagy a természet megóvásáért? Id járás Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat) Tantárgyak, órarend, érdekl dési kör, tanulmányi munka A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok Diákmunka, nyári munkavállalás Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás

Napirend, id beosztás Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség meg rzésében, testápolás) Étkezési szokások a családban Ételek, kedvenc ételek Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben Gyakori betegségek, sérülések, baleset Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak)

•

Emelt szint

18

•

A lakóhely és környéke fejl désének problémái

• •

A természet és az ember harmóniája A környezetvédelem lehet ségei és problémái

•

Iskolatípusok és iskolarendszer Magyarországon és más országokban

•

Hasonló események és hagyományok külföldi iskolákban

•

A munkavállalás körülményei, lehet ségei itthon és más országokban, divatszakmák

• • • • •

Az étkezési szokások hazánkban és más országokban Ételspecialitások hazánkban és más országokban A kulturált étkezés feltételei, fontossága A szenvedélybetegségek A gyógyítás egyéb módjai

Francia 9-12.

TÉMAKÖR


Emelt szint

Szabadid s elfoglaltságok, hobbik Színház, mozi, koncert, kiállítás stb. Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet Kulturális események

• • • •

A szabadid jelent sége az ember életében A m vészet szerepe a mindennapokban Szabadid sport, élsport, veszélyes sportok A könyvek, a média és az internet szerepe, hatásai

A közlekedés eszközei, lehet ségei, a tömegközlekedés Nyaralás itthon, illetve külföldön Utazási el készületek, egy utazás megtervezése, megszervezése Az egyéni és a társas utazás el nyei és hátrányai Népszer tudományok, ismeretterjesztés A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben

•

A motorizáció hatása a környezetre és a társadalomra

8. Utazás, turizmus

• • •

•

Az idegenforgalom jelent sége

•

A tudományos és technikai fejl dés pozitív és negatív hatása a társadalomra, az emberiségre

9. Tudomány és technika

• • •

7. Szabadid , m vel dés, szórakozás

• • • • •

19

C/ Kommunikációs helyzetek és szándékok 1. Kommunikációs helyzetek

A vizsgázó az alábbi kommunikációs helyzetekben, illetve szerepekben nyilatkozhat meg szóban és/vagy írásban mindkét szinten. Helyzet

Szerep

Áruházban, üzletben, piacon

vev

Családban, családnál, baráti körben

vendéglátó, vendég

Étteremben, kávéházban, vendégl ben

vendég, egy társaság tagja

Hivatalokban, rend rségen

ügyfél, állampolgár

Ifjúsági szálláson, panzióban, szállodában

campingben, vendég

Iskolában

tanuló, iskolatárs

Kulturális intézményben, vendég, látogató, egy társaság tagja sportlétesítményben, klubban Országhatáron

turista

Orvosnál

beteg, kísér

Szolgáltató egységekben ügyfél (fodrász, utazási iroda, jegyiroda, benzinkút, bank, posta, cipész, gyógyszertár stb.) Szünidei munkahelyen

munkavállaló

Tájékozódás az utcán, útközben

helyi lakos, turista

Telefonbeszélgetésben

hívó és hívott fél

Tömegközlekedési eszközökön (vasúton, utas, útitárs buszon, villamoson, taxiban, repül n, hajón)

2001.májusa

-1-

Lovassy László Gimnázium

Francia 9-12. 2. A kommunikációs szándékok listája

A táblázat azon kommunikációs szándékokat tartalmazza, amelyek nyelvi megvalósítása a középszint vizsgán elvárható. A lista a Kerettantervben felsorolt kommunikációs szándékokra épül. Az egyes kommunikációs szándékokhoz a teljesség igénye nélkül gy jtöttük a példákat. A két szint között mennyiségi és min ségi különbség van. Emelt szinten a vizsgázónak a középszint követelményeihez képest több kommunikációs szándékot kell nyelvileg megvalósítania, valamint árnyaltabban és igényesebben kell kifejeznie magát. Például a hála lehetséges kifejezése középszinten: Merci beaucoup / Merci Madame; emelt szinten: Je vous remercie Madame / Monsieur stb. A hatodik csoportban található kommunikációs stratégiák felsorolása nem teljes, csak ajánlásnak tekinthet .

1. A társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok Kommunikációs szándékok Megszólítás és arra reagálás

Példa S’il vous plaît, pardon Madame / Monsieur, Madame, / Monsieur. S’il te plaît. Oui ? Bonjour Paul / Madame / Monsieur. Bonjour. Ça va ? Au revoir madame / monsieur. Salut, ça va ? Ça va. A demain Paul.

Köszönés, elköszönés és arra reagálás Bemutatkozás, bemutatás és Je m’appelle..., je suis... Bonjour... Salut. C’est ..., je te / vous présente..., permettez-moi de vous présenter... - Enchanté(e) ezekre reagálás Telefonbeszélgetésnél megszólítás, bemutatkozás, más személy kérése, elköszönés és ezekre reagálás Magán- és hivatalos levélben megszólítás, elbúcsúzás

Madame / Monsieur... Bonjour Paul / Madame / Monsieur. C'est Dominique à l'appareil. Pierre est là ? Est-ce que je peux parler à Pierre, s.v.p. ? Je vous / te le passe. Il n’est pas là, vous lui laissez un message ? Alors à la prochaine fois, au revoir, Paul / Madame / Monsieur.

Cher Paul, Chère Lucie, ... Grosses bises, bientôt, ton ami, je t’embrasse bien fort. Monsieur, Madame, ... Veuillez agréer, Monsieur, / Madame, l’expression de mes sentiments distingués. Mes meilleures pensées Paul.

Szóbeli üdvözletküldés Érdeklõdés hogylét iránt és arra Comment allez-vous ? Ça va. Et vous ? Ça va ? Ça va. reagálás Merci beaucoup, je vous remercie, Madame / Monsieur. Köszönet és arra reagálás

Bocsánatkérés és arra reagálás Gratuláció, jókívánságok azokra reagálás

és

Il n’y a pas de quoi, avec plaisir, je vous / t’en prie. Pardon, excuse-moi / excusez-moi, Madame / Monsieur. Ça ne fait rien, je vous / t’en prie, Madame / Monsieur. Joyeux anniversaire, bonne f te de, bon voyage, je te / vous félicite, toutes mes félécitations. Merci beaucoup de tes / vos voeux, je te / vous remercie de, tu es / vous tes (vraiment) gentil.

-2-


Francia 9-12.

2. Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok Kommunikációs szándékok Hála

Példa

Sajnálkozás, csalódottság

Je vous suis tr s reconnaissant(e).

Öröm Rokonszenv, ellenszenv

Je regrette, je suis vraiment désolé(e). Je suis tout étonné(e), je m’y attendais pas. Je suis ravi, quel plaisir / quelle joie !

Elégedettség, elégedetlenség

J’ai rarement vu quelqu’un d’aussi agréable / désagréable. Il est vraiment sympathique / antipathique. Je suis content / tr s heureux, c’est tr s bien. Je ne suis pas tr s content, ce n’est pas trop bien. Tiens, dis donc, vraiment ? Alors l ! Quelle surprise !

Csodálkozás Remény Félelem, aggodalom Bánat, elkeseredés Bosszúság Együttérzés

J’esp re, tu y crois ? Je suis tr s inquiet, j'ai peur, je crains. Je suis (tr s) triste /désespéré(e). Mais enfin ! Ça alors ! Alors, l !

Je suis de tout coeur avec vous, nous partageons votre douleur.

3. Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok Kommunikációs szándékok Példa Tu aimes / veux ? Ça te plaît ? Qu’est-ce que vous en pensez ? Super, pas mal / Véleménykérés és arra trop intéressant, je préf re, j’adore / je déteste, reagálás, véleménynyilvánítás

Érdeklõdés, érdektelenség Tetszés, nem tetszés

mon avis, je pense que... Qu'est-ce qui vous / t'arrive ? Qu’est-ce qu’il y a ? Raconte-moi... Ça ne m'intéresse pas trop, ce n'est pas mon probl me. J’aime beaucoup / je n’aime pas du tout, j’adore / je déteste, c’est tr s bien, ça me plaît pas mal, ça ne me plaît pas trop. Tu as / vous avez raison, c'est justement / exactement ça. Tu as / vous avez tort, tu te trompes, ce n’est pas du tout ça.

Valaki igazának elismerése, el nem ismerése Oui, d’accord, bien s r, comme tu veux, je suis de ton / votre avis, c'est Egyetértés, egyet nem értés

Helyeslés, rosszallás Ellenvetés, ellenvetés visszautasítása Elismerés kifejezése, dicséret, és arra reagálás Közömbösség Ígéret Akarat, szándék, terv Kívánság, óhaj Képesség, lehetõség, szükségesség, kötelezettség Bizonyosság, bizonytalanság Preferencia, érdeklõdési kör kifejezése, ill. érdeklõdés ezek iránt Kritika, szemrehányás

exactement ce que je pense. (Mais) non, (ce n’est) pas ça, pas maintenant, pas question. Excellente idée. Alors l , c’est tr s mauvais / mal.

Par contre, au contraire, d’ailleurs, pourtant, tout de m me, surtout pas.

C’est bien / pas mal / génial, je le trouve magnifique, j'aime beaucoup, ça me plaît bien, bravo, félicitation, je vous félicite. Ça m’est égal, cela n’a pas d’importance, comme vous voulez. C'est promis, je te / vous promets Je veux absolument, je tiens ..., je refuse de..., on pense..., on projette..., on a l’intention de..., Je voudrais bien, j’aimerais, je souhaite que..., je serais content si…

On peut, je suis capable de..., il est possible, c'est faisable. Vous devez, il faut absolument, il est indispensable. Tout à fait, certainement / je ne sais pas, peut-être. Ça te / vous paraît... ? Quelle est votre réaction cela ? Lequel vous voulez ? Qu'est-ce qui vous intéresse dans la vie ?

Il est sans intér t, ça ne me plaît pas vraiment, ce n'est pas trop réussi, c’est nul. Mais c'est scandaleux !

-3-


Francia 9-12.

4. Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok Kommunikációs szándékok Példa Dolgok, személyek Voil , ce (ne) sont (pas) mes amis / c'est mon chat. megnevezése Ils (ne) sont (pas) sympas / il est noir, beau, mais cher, c'est quelque chose qui, Dolgok, események leírása

c'est quelqu'un qui, ça sert ... Cet apr s-midi, il y a une semaine. C'était... Alors, moi, je lui dis… Comment t’appelles-tu ? Qu'est-ce que tu fais? Qui était-ce ? O est-il ? Pourquoi n’est-il pas venu ? Ça co te combien ? Ça commence quelle heure ? Je voudrais savoir si..., Dis-moi / dites-moi comment ? Je (ne) sais (pas), je (ne) peux (pas) te / vous dire.

Információkérés

Tudás, nem tudás Igenl vagy nemleges válasz

Válaszadás elutasítása Bizonyosság, bizonytalanság

Oui / non, c’est ça / ce n’est pas ça, en effet / pas tout fait, aucun probl me / pas du tout, c'est entendu / cela n'est pas possible, je ne peux pas vous dire cela. Je ne peux pas accepter votre réponse, cette réponse ne me convient pas, je n'en ai pas la moindre idée. Certainement, s rement, sans (aucune) doute, ça me parait évident, peut- tre, ça se peut, ça m'étonnerait, ce n'est pas si s r que ça, je doute que cela soit vrai, rien ne le prouve. Je vois, je ne vois pas ce que vous voulez dire / de quoi tu parles.

Ismerés, nem ismerés Feltételezés Emlékezés, nem emlékezés Indoklás (ok, cél)

Je suppose. Je me rappelle, ça me fait penser... Parce que, pour que…

5. A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok Kommunikációs szándékok Kérés, kívánság Felszólítás, tiltás, parancs Javaslat és arra reagálás Rendelés Meghívás és arra reagálás Kínálás és arra reagálás

Példa Je voudrais, s'il te / vous plaît. Il est interdit / défense de..., (ne) fais / faites (pas), veuillez patienter, s.v.p, pri re de ne pas faire..., respectez... J’ai une idée, pourriez-vous..., voulez-vous..., que diriez-vous de..., c’est une bonne idée, (mais...) avec plaisir, (mais...) S’il vous plaît, je voudrais... Est-ce que je pourrais avoir... ? Pourriez-vous m’apporter... ? Tu viens ? Ça te dit ? Accepteriez-vous de ? Si on faisait qch ce soir ? Volontiers, malheureusement je ne peux pas, pourquoi pas. Tu veux ? Prenez-en encore... Je veux bien, non, merci. Tu es / vous tes gentil, mais ... C'est scandaleux / inacceptable / inadmimissible.

Reklamálás Tanácskérés, tanácsadás Figyelmeztetés Engedély kérése, megadása, megtagadása

Tu devrais/vous devriez peut- tre, ta /votre place, je...

Attention ! Je peux...? Tu me permets / vous me permettez de... ? Je vous / t’en prie. Bien s r, (Madame / Monsieur), si tu veux / vous voulez. Non, vous ne pouvez pas... S’il vous / te plaît. Merci beaucoup.

Segítségkérés és arra reagálás Segítség felajánlása és arra Je te propose de..., veux-tu que je... Merci, (Madame / Monsieur), je suis tr s touché. reagálás

-4-


Francia 9-12.

6. Interakcióban jellemz kommunikációs szándékok (kommunikációs stratégiák) Kommunikációs szándékok Visszakérdezés, ismétléskérés nem értés Betûzés kérése, betûzés Felkérés lassabb, hangosabb beszédre Beszélési szándék jelzése Téma bevezetése Témaváltás Félbeszakítás Megerõsítés, igazolás

Körülírás Példa megnevezése Beszélgetés lezárása

Példa C’est (bien) ça ? Peux-tu / pouvez-vous répéter. Pardon, je ne comprends pas, je n'ai pas bien compris. Comment ça s’écrit, s.v.p.? C comme Cécile... Parlez un peu plus lentement / haut, s.v.p. Écoute / écoutez ça. Je pense, mon avis, ce propos, j'ajouterais, si vous voulez mon avis.

Avez-vous vu ? Avez-vous entendu ? Si on parlait d'autres choses. Excusez-moi de vous interrompre. C'est bien ça ? Est-ce que j'ai bien compris ? C'est celui qui ? C'est tout ? Tu n'en veux vraiment pas ? Je ne sais pas exactement ça, mais c'est quelque chose. Tiens / tenez, par exemple, pour vous donner un exemple, c'est le cas de... D’accord, c’est entendu.

-5-


Francia 9-12.

D/ Nyelvtani szerkezetek és szókincs 1. Nyelvtani szerkezetek


Emelt szint

A vizsgázó

A vizsgázó

A2: • általában megérti és helyesen használja a legegyszer bb szerkezeteket szóban és írásban, • rendszeresen elkövethet nyelvtani hibákat és nyelvhasználatában er sen érezhet k az anyanyelv hatásai, • a hibák ellenére többnyire érthet en fejezi ki kommunikációs szándékait,

B1: • megérti és helyesen használja az egyszer szerkezeteket szóban és írásban, • ismer s helyzetekben elfogadható nyelvhelyességgel kommunikál, • az esetleg el forduló hibák és az érezhet anyanyelvi hatás ellenére érthet en fejezi ki gondolatait, kommunikációs szándékait.

B2: • változatos szerkezeteket is megért és használ szóban és írásban, • viszonylag nagy biztonsággal használja a nyelvtani szerkezeteket, és közben nem követ el rendszerszer hibát, • szükség esetén mondanivalóját képes önállóan helyesbíteni, pontosítani, • árnyaltan fejezi ki kommunikációs szándékait.

-6-


Francia 9-12.

A középszint és emelt szint követelmények egy táblázatban jelennek meg. A csak emelt szinten elvárt szerkezeteket csillag (*) jelzi. A leírások Patrick Charaudeau Grammaire du sens et de l’expression (Hachette, Párizs 1992) és Genevi ve-Dominique de Salins Grammaire pour l’enseignement / apprentissage du FLE (Didier-Hatier, Párizs 1996.) cím munkáinak terminológiáját követik. A középszintre vonatkozó lista a Kerettantervre épül. Ezeknek a szerkezeteknek az aktív használata várható el a vizsgázótól. A receptív készséget mér vizsgarészekben használt szövegekben el fordulhatnak a listán nem szerepl szerkezetek is, ezek azonban nem képezik a mérés részét. Emelt szinten a mai francia köznyelvben el forduló valamennyi nyelvi szerkezet ismerete a felismerés szintjén elvárható. A listán szerepl szerkezetek aktív ismeretét célzottan a nyelvhasználati vizsgarészben mérjük.

1. La présentation les présentateurs

c’est / ce sont, (le) voici / (la) voilà, il y a, il est

la focalisation

c’est ... qui / c’est ... que, ce qui... c’est / ce que... c’est, c’est ce que / c’est ce qui, voilà ce que / voilà ce qui

2. La personne les pronoms personnels „ sujets ” du verbe

je, tu / vous, il / elle, ils / elles, on, nous

les pronoms personnels de forme tonique

moi, toi, lui, elle... impératif, affirmatif / négatif

les pronoms personnels „ compléments ” du verbe

me, te, nous, vous, le, l’, la, les lui, leur

les pronoms „ adverbiaux ” y, en 3. L’actualisation du nom commun l’article défini

le genre et le nombre des noms le, l’, la, les + nom commun article contracté du / des, au / aux

l’article indéfini

un, une, des + nom commun

l’article „zéro”

article „zéro” + nom commun

la désignation

ce, cet, cette, ces + nom commun celui / celle / ceux / celles de + nom celui qui / celui que etc.

la dépendance

mon ma mes, etc. + nom commun le mien, la mienne, les miens, les miennes, etc.

la quantification

du, de l’, de la + nom non dénombrable assez / beaucoup / peu de + nom quelques + nom dénombrable autant / plus / moins de + nom commun le plus / moins de + nom commun oui, non, si, n’est-ce pas ? ne pas, ne... ni... ni, ne... pas... non plus, ne... jamais, jamais / toujours, ne... pas / ne... plus, ne... plus jamais, encore / toujours, pas toujours / toujours pas,

4. L’affirmation et la négation

-7-


Francia 9-12. ne... pas encore, déjà / pas encore quelqu’un / n’importe qui*, ne... personne quelque chose / n’importe quoi* ne... rien, tout, tous, toutes, chacun* quelque part / n’importe où* / partout ne... nulle part ne... que, seulement sauf, excepté 5. L’interrogation et la forme interrogative

L’interrogation indirecte et le disocurs indirect

est-ce que... ? qui / que... ? qui est-ce qui / qui est-ce que... ? qu’est-ce qui / qu’est-ce que... ? inversion verbe-sujet

discours indirect „ concordance ” des temps dire que demander si, demander qui / où / quand / comment, demander ce qui / ce que, demander de + infinitif demander que + subjonctif*

6. La qualification la détermination du nom par le complément du nom

N1 de N2 (le fils du pharmacien)

la détermination du nom par l’adejctif qualificatif

la qualification par les relatives

adejctif qualificatif : genre et nombre adverbes en „ -ment ” comparatif, superlatif les propositions relatives qui, que, où, dont auquel, à laquelle, auxquels, auxquelles, etc.* les relatives et l’indicatif les relatives et le subjonctif*

-8-


Francia 9-12.

7. La situation dans l’espace

où ? ici, là, là-bas, à / chez, article contracté au / aux au, aux, dans, sur, par, de + nom de lieu pour + nom de lieu entre... et... jusqu’à + nom de lieu en / y (pronoms de reprise d’un lieu)

8. La situation dans le temps et la vision du procès les indicateurs de temps liés à l’énonciation (déictiques)

hier, aujourd’hui, demain il y a + expression de la durée dans + expression de la durée depuis + date fixe depuis + expression de la durée

les indicatuers temporels non liés à l’énonciation (non déictiques)

il y a... que en / pendant en + date ou époque à + époque le + date à partir de / dès* / depuis avant / après

les autres marqueurs temporels : les adverbes et les conjonctions temporels, le gérondif, les propositions participales à valeur temporelle*

rarement, toujours, souvent, quelquefois, une fois tout à coup, alors, et puis, etc. en + participe présent tout en + participe présent* (une fois) le travail terminé... quand, lorsque* avant que, pendant que, après que jusqu’à ce que chaque fois que*, si + présent

les valeurs et les emplois des temps de l’indicatif

les valeurs et emplois des autres modes

présent, passé composé, imparfait, plus-que-parfait (le système hypothétique : si + imparfait), passé simple*, futur simple, futur antérieur*

le verbe et ses modificateurs

valeurs et emplois du conditionnel valeurs et emplois du subjonctif les verbes modaux : pouvoir, vouloir, devoir, savoir + infinitif il est possible de + infinitif, il est vraisemblable que* adverbes de manière, qualité, quantité plus / autant / moins que le plus / le moins

-9-


Francia 9-12.

9. Argumentation et opérations logiques l’explication cause / conséquence

pourquoi ? parce que si... c’est que*, car* à cause de, grâce à comme sous prétexte de* / que* étant donné que* / vu que* puisque d’où* c’est pour cela que, c’est pourquoi alors, donc par conséquent* si, tellement, tant*... que (consécutive)

l’explication téléologique

pour + infinitif / pour que + subjonctif de sorte que* + subjonctif

l’opposition et la concession

bien que + subjonctif, quoique* tandis que, alors que* mais, en revanche*, par contre malgré au lieu de avoir beau + infinitif* cependant, toutefois*

les traces argumentatives et les mots du discours

d’abord, ensuite, enfin d’une part, d’autre part par ailleurs* en effet* quand même, tout de même* d’ailleurs, pourtant en tout cas, de toute façon du moins, au moins le factitif la voix passive

10. L’approche sémantique du procès

- 10 -


Francia 9-12.

2. Szókincs VIZSGASZINTEK Középszint

Emelt szint

A vizsgázó

A vizsgázó

A2: • megfelel szókinccsel rendelkezik ahhoz, hogy kommunikálni tudjon begyakorolt helyzetekben,

B1: • megfelel szókinccsel rendelkezik ahhoz, hogy kommunikálni tudjon a legtöbb olyan témában, amely összefügg saját mindennapi életével, • jól tudja alkalmazni alapvet szókincsét, noha még el fordulhatnak nagyobb hibák, • a bonyolultabb gondolatokhoz, témákhoz nem mindig találja meg a legmegfelel bb kifejez eszközt.

B2: • megfelel szókinccsel rendelkezik ahhoz, hogy kommunikálni tudjon változatos helyzetekben, illetve elvont témákról • a változatos nyelvi, lexikai elemek közül általában ki tudja választani a kommunikációs célnak legmegfelel bbet; szükség esetén néha körülírást alkalmaz, • kisebb lexikai pontatlanságai nem gátolják a kommunikációt.

A vizsga szókincsének alapjául a mai francia köznyelv szolgál. Speciális tájnyelvi szavak, csoportnyelvi szavak és szakszavak produktív ismerete nem követelménye a vizsgának. Ilyen típusú szavak kizárólag olyan szövegekben fordulhatnak el , amelyekben az ismeretük nem el feltétele az adott szöveg megértésének.

- 11 -


Francia 9-12.

II. A VIZSGA LEÍRÁSA

KÖZÉPSZINT VIZSGA A vizsga szerkezete Az írásbeli vizsga id tartama 180 perc, a szóbeli vizsgáé 15 perc. A következ táblázat bemutatja a vizsga részeit a lebonyolítás sorrendjében, továbbá az egyes vizsgarészek id tartamát és arányát az értékelésben.

Vizsgarész Írásbeli

Szóbeli

Id tartam (perc) 60 30 SZÜNET 30 60 15 ––

Olvasott szöveg értése Nyelvhelyesség Hallott szöveg értése Íráskészség Beszédkészség Összesen:

Arány (%) 22 12

Pont

22 22 22 100

33 33 33 150

33 18

A középszint vizsga két nyelvi szintet fog át: az Európa Tanács skálájának A2–B1 szintjeit. Az eltér képesség- és tudásszintek mérése érdekében az írásbeli feladatsorokban a lépcs zetesség elve érvényesül. A feladatsorokat úgy állítják össze, hogy az A2 szinten lév tanulók is le tudják tenni a vizsgát.

Értékelés • • • • • • •

Az egyes vizsgarészek értékelése egymástól független. Minden vizsgarészben csak a célzottan mért készséget értékeljük. A vizsga sikeres teljesítésének el feltétele, hogy a vizsgázó mind az öt vizsgarészben az elérhet pontszámnak legalább a 10%-át teljesítenie kell. Minden vizsgarész elbírálása központilag kidolgozott javítási és értékelési útmutatók alapján történik. Az Olvasott szöveg értése, a Hallott szöveg értése és a Nyelvhelyesség vizsgarészek értékelési útmutatói tartalmazzák a lehetséges elfogadható válaszokat. Az Íráskészség és a Beszédkészség vizsgarészek értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák alapján történik. Az egyes vizsgarészekben szerzett pontok vizsgaponttá való átalakítása központi útmutató alapján történik.

- 12 -


Francia 9-12.

Írásbeli vizsga OLVASOTT SZÖVEG ÉRTÉSE A vizsgarész célja annak mérése, hogy a vizsgázó képes-e a mindennapi életben el forduló, különböz fajtájú autentikus szövegeket önállóan elolvasni és az olvasási céloknak megfelel mélységben megérteni. A vizsgafeladatok megoldásához a vizsgázónak képesnek kell lennie az értési céloknak megfelel stratégiák alkalmazására is.

Tartalmi szerkezet A vizsga azt méri, hogy képes-e a vizsgázó az olvasási céloknak, illetve a feladatnak megfelel stratégiák alkalmazásával a szövegben

A2:

• a lényeget (a szöveg célját) megérteni, • eseménysorokat követni, • kulcsinformációkat megérteni, B1: • a gondolatmenet lényegét megérteni, • véleményeket, érvelést nagy vonalakban követni, • egyes részinformációkat kisz rni. A vizsgarészben használt szöveg • autentikus, esetleg kismértékben szerkesztett, • tartalma, szerkezete, nyelve világos, • tematikusan megfelel a korosztály élettapasztalatának és általános érdekl désének, • megértéséhez nincs szükség az érettségi vizsga általános m veltségi szintjét meghaladó ismeretekre, • kiválasztásakor a Témakörök cím rész az irányadó, • autentikus jellegéb l adódóan tartalmazhat olyan szavakat, kifejezéseket, szerkezeteket, amelyek ismerete nem követelmény az adott vizsgaszinten; ezek megértése azonban nem szükséges az adott feladat sikeres megoldásához, A2: • rövid, egyszer , • hétköznapi nyelven íródott, és f ként gyakran használt szavakat és nyelvi szerkezeteket tartalmaz, B1: • rövid, tartalmilag és szerkezetileg világos, • hétköznapi nyelven íródott.

A vizsgán az alábbi szövegfajták fordulhatnak el : • utasítások (pl. feliratok, használati utasítások), • tájékoztató szövegek (pl. hirdetés, menetrend, prospektus, m sorfüzet), • levelek, • újságcikkek (pl. hír, beszámoló, riport), • ismeretterjeszt szövegek. A feladatok és a feladatsor jellemz i

A vizsgán az alábbi feladattípusok fordulhatnak el : • feleletválasztás, • igaz/hamis állítás, • egymáshoz rendelés (cím és szöveg, kérdés és felelet, személy és kijelentés stb.),

- 13 -


Francia 9-12.

• • • • •

képek, események sorrendbe rakása a szöveg alapján, a szövegb l kiemelt mondat, bekezdés helyének azonosítása a szövegben, szöveg részeinek sorrendbe rakása, hiányos mondatok kiegészítése a szöveg alapján, rövid választ igényl nyitott kérdések.

A teszt feladattipológiailag kötetlen szerkezet , azaz bármelyik felsorolt feladattípus szerepelhet benne. A feladatsor a szövegértés alábbi részkészségeit méri: globális, szelektív és részletes értés. A vizsga három szövegb l és három feladatból áll. Egy hosszabb szöveg helyett el fordulhat több rövidebb szöveg is (pl. apróhirdetések). A szövegek hossza összesen körülbelül 700-900 szó. A feladatsor 20-25 itemet tartalmaz. Az egyes szövegek és feladatok lehet leg különböz típusúak. Az egységes megfogalmazású feladatmeghatározások francia nyelv ek, amelyek nyelvi szintje azonban alacsonyabb a feladatok megoldásához szükséges nyelvi szintnél. A feladatok megoldásához szótár nem használható.

Értékelés Az értékelés központi javítási és értékelési útmutató alapján történik. Ha többféle válasz is elfogadható, a javítási útmutató tartalmazza a szövegb l adódó lehetséges válaszokat, illetve azokat a tartalmi elemeket, amelyeket a jó válasznak tartalmaznia kell. A feladatokat kizárólag tartalmi szempontok alapján értékelik, azaz a nyelvtani és a helyesírási hibákat csak akkor veszik figyelembe, ha azok a válasz megértését akadályozzák. A vizsgarészben szerzett pontok vizsgaponttá való átalakítása központi útmutató alapján történik.

NYELVHELYESSÉG A vizsgarész célja annak mérése, hogy a vizsgázó rendelkezik-e azokkal a lexikai, grammatikai, szemantikai és pragmatikai ismeretekkel, amelyek képessé teszik az önálló kommunikációra.

Tartalmi szerkezet A vizsga azt méri, hogy képes-e a vizsgázó A2: • az alapvet nyelvtani szerkezetek és lexikai egységek felismerésére, kiegészítésére és létrehozására mondat- és szövegszinten,

B1: • gyakran használt nyelvtani szerkezetek és lexikai egységek felismerésére, kiegészítésére és létrehozására szövegszinten. A vizsgarészben használt szöveg vagy szövegrészlet

• • • • • • •

nehézségi foka alacsonyabb, mint az olvasott szöveg megértését mér feladatoknál, autentikus, esetleg szerkesztett, tartalma, szerkezete, nyelve világos, tematikusan megfelel a korosztály élettapasztalatának és általános érdekl désének, megértéséhez nincs szükség az érettségi vizsga általános m veltségi szintjét meghaladó ismeretekre, kiválasztásakor a Témakörök cím rész az irányadó, autentikus jellegéb l adódóan tartalmazhat olyan szavakat, kifejezéseket, szerkezeteket, amelyek ismerete nem követelmény az adott vizsgaszinten; ezek megértése azonban nem szükséges az adott feladat sikeres megoldásához,

A2: • rövid, egyszer , • hétköznapi nyelven íródott, és f ként gyakran használt szavakat és nyelvi szerkezeteket tartalmaz,

- 14 -


Francia 9-12.

B1: • rövid, tartalmilag és szerkezetileg világos, • hétköznapi nyelven íródott. A feladatok és a feladatsor jellemz i A vizsgán az alábbi feladattípusok fordulhatnak el : • hiányos mondatok vagy szövegek kiegészítése feleletválasztással (négy válaszlehet ség közül egy helyes kiválasztása), • a szövegb l kivett mondatrész helyének azonosítása a szövegkohéziós eszközök segítségével, • hiányos szöveg kiegészítése önállóan vagy megadott szókészletb l, • megadott szavak képzett és/vagy ragozott alakjainak beillesztése a szövegbe.

A teszt feladattipológiailag kötetlen szerkezet , azaz bármelyik felsorolt feladattípus szerepelhet benne. A feladatsor 2-3 szövegb l és a hozzájuk kapcsolódó feladatból, összesen 18-20 itemb l áll. A feladatokhoz felhasznált szövegek terjedelme körülbelül 150–200 szó szövegenként. Valamennyi feladat szövegre épül. Az egységes megfogalmazású feladatmeghatározások francia nyelv ek, amelyek nyelvi szintje azonban alacsonyabb a feladatok megoldásához szükséges nyelvi szintnél. A feladatok megoldásához szótár nem használható.

Értékelés Az értékelés központi javítási és értékelési útmutató alapján történik, amely tartalmazza az összes elfogadható választ. A vizsgarészben szerzett pontok vizsgaponttá való átalakítása központi útmutató alapján történik.

HALLOTT SZÖVEG ÉRTÉSE A vizsgarész célja annak mérése, hogy a vizsgázó képes-e megérteni az adott nyelvterületen általánosan elfogadott nyelvhasználattól nem vagy csak kissé eltér anyanyelvi beszédet az értési céloknak megfelel en. A vizsgafeladatok megoldásához a vizsgázónak képesnek kell lennie az értési céloknak megfelel stratégiák alkalmazására is.

Tartalmi szerkezet A vizsga azt méri, hogy képes-e a vizsgázó az értési céloknak, illetve a feladatnak megfelel stratégiák alkalmazásával a szöveg

A2: • témáját felismerni, • lényegét megérteni, • kulcsfontosságú szavait megérteni, • legalapvet bb adatszer információit kisz rni,

B1: • gondolatmenetét nagy vonalakban követni, • egyes tényszer részinformációkat megérteni. A vizsgarészben használt szöveg • autentikus vagy autentikus hangzású (stúdiófelvétel), • tematikusan megfelel a korosztály élettapasztalatának és általános érdekl désének, • megértéséhez nincs szükség az érettségi vizsga általános m veltségi szintjét meghaladó ismeretekre,

- 15 -


Francia 9-12.

• • • • • •

kiválasztásakor a Témakörök cím rész az irányadó, anyanyelvi beszél k közvetítésével hangzik el, egy vagy több beszél közvetítésével hangzik el, akusztikai min sége kifogástalan, hossza és tartalma nem terheli meg feleslegesen a vizsgázó memóriáját, autentikus jellegéb l adódóan tartalmazhat olyan szavakat, kifejezéseket, szerkezeteket, amelyek ismerete nem követelmény az adott vizsgaszinten; ezek megértése azonban nem szükséges az adott feladat sikeres megoldásához,

A2: • hétköznapi nyelven hangzik el, szinte kizárólag gyakran használt szavakat és nyelvi szerkezeteket tartalmaz, • lassú, de még normál beszédtempójú, • a standard kiejtés(ek)nek megfelel , • tisztán artikulált,

•

tartalmilag kifejezetten egyszer ,

B1: • hétköznapi nyelven hangzik el, alapvet en gyakran használt nyelvtani szerkezetekb l és lexikai elemekb l építkezik, • normál tempójú, • a standard kiejtés(ek)hez közel álló,

•

tartamilag és szerkezetileg mérsékelten összetett.

A vizsgán az alábbi szövegfajták fordulhatnak el : • közérdek bejelentések, közlemények (pl. pályaudvaron, repül téren, áruházban), • rögzített telefonos szövegek (pl. üzenetrögzít , információs szolgálatok: útinformáció, nyitva tartás, menetrend), • utasítások (pl. utcán, repül téren, pályaudvaron), • médiaközlemények (pl. id járás-jelentés, reklám, programismertetés, rövid hír), • beszélgetések, telefonbeszélgetések, • m sorrészletek, • riportok, interjúk, • beszámolók.

A feladatok és a feladatsor jellemz i A vizsgán az alábbi feladattípusok fordulhatnak el : • feleletválasztás, • igaz/hamis állítás, • egymáshoz rendelés (pl. személy és kijelentés, képek kiválasztása szöveghez), • események sorrendjének megállapítása, • nyomtatványok, rlapok kitöltése, • táblázat kitöltése, • hiányos mondatok kiegészítése, • rövid választ igényl nyitott kérdések, • ténybeli hibák azonosítása, javítása.

A teszt feladattipológiailag kötetlen szerkezet , azaz bármelyik felsorolt feladattípus szerepelhet benne. A feladatsor a szövegértés alábbi részkészségeit méri: globális, szelektív és részletes értés. A feladatsor 3 szövegb l és 3 feladatból áll. Egy feladaton belül egy hosszabb szöveg helyett el fordulhat több rövidebb szöveg is. A feladatokhoz felhasznált szövegek terjedelme egyenként legfeljebb 2 perc. A feladatsor körülbelül 20-25 itemb l áll. A vizsgázó minden szöveget kétszer hallgat meg. Az egységes megfogalmazású feladat-meghatározások francia nyelv ek, amelyek nyelvi szintje

- 16 -


Francia 9-12.

azonban alacsonyabb a feladatok megoldásához szükséges nyelvi szintnél. A hangfelvétel tartalmazza a feladat-meghatározást, a szövegeket kétszer, valamint a feladatok elolvasásához és megoldásához szükséges szüneteket is. A hangfelvételen hallható és a feladatlapon olvasható feladat-meghatározások szó szerint megegyeznek. A feladatok megoldásához szótár nem használható. Értékelés Az értékelés központi javítási és értékelési útmutató alapján történik. Ha többféle válasz is elfogadható, a javítási útmutató tartalmazza a szövegb l adódó lehetséges válaszokat, illetve azokat a tartalmi elemeket, amelyeket a jó válasznak tartalmaznia kell. A feladatokat kizárólag tartalmi szempontok alapján értékelik, azaz a nyelvtani és a helyesírási hibákat csak akkor veszik figyelembe, ha azok a válasz megértését akadályozzák. A vizsgarészben szerzett pontok vizsgaponttá való átalakítása központi útmutató alapján történik.

ÍRÁSKÉSZSÉG A vizsgarész célja annak mérése, hogy a vizsgázó képes-e magát az adott szinten idegen nyelven írásban kifejezni, illetve írásbeli feladatokat végrehajtani különböz kommunikációs célok megvalósítása érdekében.

Tartalmi szerkezet A vizsga azt méri, hogy képes-e a vizsgázó • a feladatban megadott kommunikációs szándékokat megvalósítani (lásd a Kommunikációs helyzetek és szándékok cím részt), • a megadott témákhoz kapcsolódó szövegeket írni (lásd a Témakörök cím részt), A2: • a személyével, illetve közvetlen környezetével kapcsolatos témákról írni, • az adott témáról egyszer kifejezéseket használva írni, • egyszer mondatokból álló rövid, összefügg szöveget írni, • a szöveg mondatai között lév alapvet logikai kapcsolatokat egyszer nyelvi eszközökkel (pl. a leggyakrabban használt köt szavakkal) kifejezni, • néhány egyszer szerkezetet és alapvet helyesírási szabályt úgy használni, hogy a hibák ellenére érthet legyen a mondanivaló, B1: • ismert, köznapi témákról írni és véleményét is megfogalmazni, • meglév szókincsét változatosan használni, • a szöveget megfelel en felépíteni és tagolni, a logikai viszonyok kifejezését szolgáló nyelvi eszközöket alkalmazni, • a szövegfajtának, a közlési szándéknak, a címzetthez való viszonyának megfelel stílust és hangnemet, választani, • az adott szövegfajta formai sajátosságainak megfelel írásm vet létrehozni, • egyszer nyelvtani szerkezeteket, nyelvi fordulatokat és a helyesírási szabályokat általában biztonsággal alkalmazni.

A vizsgázónak olyan szövegeket kell létrehoznia, amelyek • meghatározott kommunikációs szándékkal jönnek létre, • az olvasó számára világosak, érthet ek és alkalmasak a kommunikációs cél elérésére, • szövegfajtája meghatározott, • tematikusan megfelelnek ezen korosztály élettapasztalatának és általános érdekl désének, • megírásához nincs szükség az érettségi vizsga általános m veltségi szintjét meghaladó ismeretekre.

- 17 -


Francia 9-12.

A vizsgán az alábbi szövegfajtákat kell létrehozni: • rövid személyes jelleg közlés (pl. üzenet, naplóbejegyzés), • üdvözl lap, • meghívó, • magánjelleg vagy intézménynek (pl. nyelviskolának) szóló levél.

A feladatok és a feladatsor felépítése A feladatok a Kommunikációs helyzetek és szándékok, valamint a Témakörök cím listákra épülnek. Az íráskészség mérése során valós kommunikációs helyzetet teremtünk, azaz megadjuk a szituációt, amelyben az írásm keletkezik, az ehhez illeszked szövegfajtát, továbbá meghatározzuk az írásm célját, témáját és címzettjét, valamint a szöveg írója és olvasója közötti kapcsolat jellegét. Mindezek meghatározzák a szöveg stílusát és hangnemét.

A vizsgán az alábbi feladattípusok fordulhatnak el : • meghatározott szituációban megadott szempontok alapján történ szövegalkotás, • verbális segédanyagok (pl. személyes feljegyzések, üzenetek, levelek, cikkek, felhívások, hirdetések, szórólapok, stb.) alapján történ szövegalkotás és/vagy azokra való reagálás, • vizuális segédanyagok (pl. ábrák, képek, képsorok, grafikonok, táblázatok, stb.) alapján történ szövegalkotás.

A vizsgarész két feladatból áll. Az els feladat egy rövidebb, tranzakciós és interakciós szöveg, a második feladat egy hosszabb, elbeszél , leíró, esetleg véleménykifejt szöveg létrehozása. A vizsgázónak az els feladatban körülbelül 80-100 szót, a második feladatban körülbelül 100–120 szót kell írnia. A feladat-meghatározás, valamint a segédanyagok francia nyelv ek, amelyek nyelvi szintje azonban alacsonyabb a receptív készségeket mér vizsgarészek nyelvi szintjénél, és ezek együttesen maximum 100 szó elolvasását igénylik. A feladatok megoldásához nyomtatott szótár használható.

Értékelés Az értékelés központi javítási és értékelési útmutatók alapján történik. Az értékelés alapjául szolgáló analitikus skálák magukban foglalják az értékelési szempontok részletes leírását is. A két feladat értékelése egymástól független.

Szóbeli vizsga BESZÉDKÉSZSÉG

A vizsgarész célja annak mérése, hogy a vizsgázó képes-e az adott szinten gondolatait idegen nyelven szóban kifejezni és a kommunikációs szándékoknak megfelel beszélgetést folytatni. A vizsga azt méri, hogy a vizsgázó milyen mértékben és milyen min ségben képes szóbeli tranzakcióra és interakcióra, amelynek egyaránt részét képezik a receptív és a produktív (beszédértés, beszédkészség) készségek. A vizsgázónak képesnek kell lennie mind az önálló témakifejtésre, mind a beszélgetésben való interaktív részvételre.

Tartalmi szerkezet A vizsga azt méri, hogy képes-e a vizsgázó • a megadott helyzetekben és szerepekben, a feladatnak megfelel kommunikációs szándékokat megvalósítani (lásd a Kommunikációs helyzetek és szándékok cím részt),

- 18 -


Francia 9-12.

• •

a megadott témákról szóló beszélgetésekben részt venni (lásd a Témakörök cím részt), a kommunikációs stratégiákat a szintnek megfelel en, hatékonyan alkalmazni (pl. beszélgetést elkezdeni, fenntartani és befejezni),

A2: • saját magáról és közvetlen környezetér l egyszer , begyakorolt nyelvi eszközökkel röviden és többnyire érthet en megnyilatkozni, • egyszer , rutinszer beszélgetésekben részt venni, • kiszámítható, mindennapi helyzetekben szokásos feladatokat megoldani (pl. vásárlás), • érezhet akcentusa és esetenként akadozó beszédtempója ellenére többnyire érthet en beszélni,

B1: • az egyszer nyelvi eszközök széles skáláját rugalmasan használni, és ezzel mondanivalójának nagy részét egyszer en kifejezni, • ismer s témáról folyó társalgásban részt venni, • kevésbé begyakorolt mindennapi helyzetekben felmerül feladatokat megoldani, • viszonylag folyékonyan elmondani egy történetet, beszámolni élményeir l és érzéseir l, • érezhet akcentusa és esetleg lassú beszédtempója ellenére érthet en beszélni.

A feladatok és a feladatsor jellemz i A vizsgafeladatokban el forduló helyzetek és szerepek a Kommunikációs helyzetek és szándékok, valamint a Témakörök cím listákra épülnek. A feladatok tematikusan megfelelnek ezen korosztály élettapasztalatának és általános érdekl désének, és teljesítésükhöz nincs szükség az érettségi vizsga általános m veltségi szintjét meghaladó ismeretekre. A feladatmeghatározás egyértelm en megadja a szituációt és a vizsgázó szerepének leírását.

A vizsgán az alábbi feladattípusok fordulnak el : • bevezet beszélgetés, • önálló témakifejtés vizuális vagy verbális segédanyagok alapján, • szerepjáték feladat.

A második és harmadik feladatot a vizsgázó húzza, és kidolgozásukhoz külön felkészülési id nem áll rendelkezésére, de a feladatokat átolvashatja és végiggondolhatja. Az els feladat azt méri, hogy a vizsgázó képes-e általános társas érintkezésben részt venni olyan témák rövid kifejtésével, melyek saját személyéhez, közvetlen környezetéhez és hétköznapi tevékenységeihez kapcsolódnak. A kérdések személyes jellege biztosítja azt, hogy a kérdések egyben bemelegít kérdéseknek is tekinthet k. Az itt elhangzottakat nem értékeljük. A második feladatban a vizsgázónak azt kell megmutatnia, hogy képes-e hétköznapi, élettapasztalatához kapcsolható témákban véleményét hosszabban, összetett formában kifejteni vizuális vagy verbális segédanyagok alapján (hasonlóságok és különbségek kiemelése stb.). A harmadik feladat azt méri, hogy a vizsgázó képes-e egy meghatározott cél elérésének érdekében tárgyalni, egyszer kommunikációs stratégiákat használni, a társalgási szabályokat és szerepeket helyesen alkalmazni, miközben különböz kommunikációs szándékokat valósít meg (egyetértés és ellenvetés kifejezése; javaslattétel; információ kérése és adása stb.). Ebben a feladatban a vizsgázó választhat a felkínált két szerep közül. A feladathoz felhasználható segédanyag lehet kulcsszó, kép, rajz, fénykép, térkép, ábra stb. A feladat-meghatározás és a szöveges segédanyagok francia nyelv ek, amelyek nyelvi szintje azonban alacsonyabb a receptív készségeket mér vizsgarészek nyelvi szintjénél. A feladatok megoldásához szótár nem használható.

- 19 -


Francia 9-12.

Értékelés Az értékelés központilag kidolgozott analitikus skála alapján történik, amely tartalmazza az értékelési szempontok részletes leírását is. A feladatok értékelése egymástól független.

- 20 -


Francia 9-12.

EMELT SZINT VIZSGA A vizsga szerkezete Az írásbeli vizsga id tartama 240 perc, a szóbeli vizsgáé 20 perc. A következ táblázat bemutatja a vizsga részeit a lebonyolítás sorrendjében, továbbá az egyes vizsgarészek id tartamát és arányát az értékelésben.

Vizsgarész Írásbeli

Szóbeli

Id tartam (perc) 70 50 SZÜNET 30 90 20 ––

Olvasott szöveg értése Nyelvhelyesség Hallott szöveg értése Íráskészség Beszédkészség Összesen:

Arány (%) 20 20

Pont

20 20 20 100

30 30 30 150

30 30

Az emelt szint vizsga az Európa Tanács skálája B2 szintjének felel meg. Az eltér képesség- és tudásszintek mérése érdekében az írásbeli feladatsorokban a lépcs zetesség elve érvényesül.

Értékelés • • • • • • •

Az egyes vizsgarészek értékelése egymástól független. Minden vizsgarészben csak a célzottan mért készséget értékeljük. A vizsgázónak mind az öt vizsgarészben az elérhet pontszámnak legalább a 15%-át kell teljesítenie. Minden vizsgarész elbírálása központilag kidolgozott javítási és értékelési útmutatók alapján történik. Az Olvasott szöveg értése, a Hallott szöveg értése és a Nyelvhelyesség vizsgarészek értékelési útmutatói tartalmazzák a lehetséges elfogadható válaszokat. Az Íráskészség és a Beszédkészség vizsgarészek értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák alapján történik. Az egyes vizsgarészekben szerzett pontok vizsgaponttá való átalakítása központi útmutató alapján történik.

- 21 -


Francia 9-12.

Írásbeli vizsga OLVASOTT SZÖVEG ÉRTÉSE A vizsgarész célja annak mérése, hogy a vizsgázó képes-e a mindennapi életben el forduló, különböz fajtájú autentikus szövegeket önállóan elolvasni és az olvasási céloknak megfelel mélységben megérteni. A vizsgafeladatok megoldásához a vizsgázónak képesnek kell lennie az értési céloknak megfelel stratégiák alkalmazására is.

Tartalmi szerkezet A vizsga azt méri, hogy képes-e a vizsgázó az olvasási céloknak, illetve a feladatnak megfelel stratégiák alkalmazásával a szövegben

• • • • •

a gondolatmenetet követni, véleményeket, érvelést követni, az információkat megfelel részletességgel megérteni, a szerz álláspontjára következtetni, a szerz , illetve a szerepl k érzéseire, érzelmeire következtetni.

A vizsgarészben használt szöveg • autentikus, esetleg kismértékben szerkesztett, • tartalma, szerkezete, nyelve világos, • hosszabb, nyelvileg és tartalmilag összetettebb, • konkrét vagy elvont témájú, • tematikusan megfelel a korosztály élettapasztalatának és általános érdekl désének, • megértéséhez nincs szükség az érettségi vizsga általános m veltségi szintjét meghaladó ismeretekre, • kiválasztásakor a Témakörök cím rész az irányadó, • autentikus jellegéb l adódóan tartalmazhat olyan szavakat, kifejezéseket, szerkezeteket, amelyek ismerete nem követelmény az adott vizsgaszinten; ezek megértése azonban nem szükséges az adott feladat sikeres megoldásához.

A vizsgán az alábbi szövegfajták fordulhatnak el : • utasítások (pl. használati utasítások), • tájékoztató szövegek (pl. m sorfüzet), • levelek, • újságcikkek (pl. hír, beszámoló, riport), • ismeretterjeszt szövegek, • publicisztikai írások.

A két szint közötti különbség az adott téma megközelítési módjában, a szövegek terjedelmében, tartalmi és nyelvi komplexitásában, valamint a feladatok eltér nehézségi fokában jelenik meg.

- 22 -


Francia 9-12.

A feladatok és a feladatsor jellemz i A vizsgán az alábbi feladattípusok fordulhatnak el : • feleletválasztás, • igaz/hamis állítás, • egymáshoz rendelés (cím és szöveg, kérdés és felelet, személy és kijelentés stb.), • képek, események sorrendbe rakása a szöveg alapján, • a szövegb l kiemelt mondat, bekezdés helyének azonosítása a szövegben, • szöveg részeinek sorrendbe rakása, • hiányos szövegösszefoglalás kiegészítése, • nyitott kérdések. A teszt feladattipológiailag kötetlen szerkezet , azaz bármelyik felsorolt feladattípus szerepelhet benne. A feladatsor a szövegértés alábbi részkészségeit méri: globális, szelektív és részletes értés. A feladatsor három szövegb l és három feladatból áll. Egy feladaton belül egy hosszabb szöveg helyett el fordulhat több rövidebb szöveg is. A feladatokhoz felhasznált szövegek együttes terjedelme körülbelül 900-1200 szó. A feladatsor 25–30 itemb l áll. Az egységes megfogalmazású feladatmeghatározások francia nyelv ek, amelyek nyelvi szintje azonban alacsonyabb a feladatok megoldásához szükséges nyelvi szintnél. A feladatok megoldásához szótár nem használható.


NYELVHELYESSÉG A vizsgarész célja annak mérése, hogy a vizsgázó rendelkezik-e azokkal a lexikai, grammatikai, szemantikai és pragmatikai ismeretekkel, amelyek képessé teszik az önálló kommunikációra.

Tartalmi szerkezet A vizsga azt méri, hogy képes-e a vizsgázó változatos nyelvtani szerkezetek és lexikai egységek felismerésére, kiegészítésére és létrehozására szövegszinten. A vizsgarészben használt szöveg vagy szövegrészlet • nehézségi foka alacsonyabb, mint az olvasott szöveg megértését mér feladatoknál, • autentikus, esetleg szerkesztett, • tartalma, szerkezete, nyelve világos, • hosszabb, nyelvileg és tartalmilag összetettebb, • konkrét vagy elvont témájú, • tematikusan megfelel a korosztály élettapasztalatának és általános érdekl désének, • megértéséhez nincs szükség az érettségi vizsga általános m veltségi szintjét meghaladó ismeretekre, • kiválasztásakor a Témakörök cím rész az irányadó,

- 23 -


Francia 9-12.

•

autentikus jellegéb l adódóan tartalmazhat olyan szavakat, kifejezéseket, szerkezeteket, amelyek ismerete nem követelmény az adott vizsgaszinten; ezek megértése azonban nem szükséges az adott feladat sikeres megoldásához.

A két szint közötti különbség a nyelvtani és lexikai szerkezetek komplexitásában és a feladatok eltér nehézségi fokában jelenik meg. Középszinten a vizsgázó képes az alapvet nyelvtani és lexikai szerkezetek helyes felismerésére, illetve helyes használatára. Emelt szinten a vizsgázó változatos és komplexebb nyelvtani és lexikai szerkezetek helyes felismerésére és pontos használatára is képes.

A feladatok és a feladatsor jellemz i A vizsgán az alábbi feladattípusok fordulhatnak el : • hiányos szövegek kiegészítése feleletválasztással (négy válaszlehet ség közül egy helyes kiválasztása), • a szövegb l kivett mondatrész helyének megtalálása a szövegkohéziós eszközök segítségével, • hiányos szöveg kiegészítése önállóan vagy megadott szókészletb l, • megadott szavak képzett és/vagy ragozott alakjainak beillesztése a szövegbe.

A teszt feladattipológiailag kötetlen szerkezet , azaz bármelyik felsorolt feladattípus szerepelhet benne. A feladatsor 3-4 feladatból, körülbelül 25-30 itemb l áll, a feladatokhoz felhasznált szövegek terjedelme kb. 200 szó szövegenként. Valamennyi feladat szövegre épül. Az egységes megfogalmazású feladatmeghatározások francia nyelv ek, amelyek nyelvi szintje azonban alacsonyabb a feladatok megoldásához szükséges nyelvi szintnél. A feladatok megoldásához szótár nem használható.

Értékelés Az értékelés központi javítási és értékelési útmutató alapján történik, amely tartalmazza az összes elfogadható választ. A vizsgarészben szerzett pontok vizsgaponttá való átalakítása központi útmutató alapján történik.

- 24 -


Francia 9-12.

HALLOTT SZÖVEG ÉRTÉSE A vizsgarész célja annak mérése, hogy a vizsgázó képes-e megérteni az adott nyelvterületen általánosan elfogadott nyelvhasználattól nem vagy csak kissé eltér anyanyelvi beszédet az értési céloknak megfelel en. A vizsgafeladatok megoldásához a vizsgázónak képesnek kell lennie az értési céloknak megfelel stratégiák alkalmazására is.

Tartalmi szerkezet A vizsga azt méri, hogy képes-e a vizsgázó az értési céloknak, illetve a feladatnak megfelel stratégiák alkalmazásával a szöveg

• • • •

gondolatmenetét részleteiben is követni, egyes tényszer információkat megérteni, megértésén túl a szövegkörnyezetb l következtetni az egyes beszél k álláspontjára, megértésén túl a szövegkörnyezetb l következtetni a beszél k érzelmeire és egymáshoz való viszonyára.

A vizsgán használt szöveg • autentikus vagy autentikus hangzású (stúdiófelvétel), • tematikusan megfelel a korosztály élettapasztalatának és általános érdekl désének, • megértéséhez nincs szükség az érettségi vizsga általános m veltségi szintjét meghaladó ismeretekre, • kiválasztásakor a Témakörök cím rész az irányadó, • anyanyelvi beszél k közvetítésével hangzik el, • egy vagy több beszél közvetítésével hangzik el, • akusztikai min sége kifogástalan, • hossza és tartalma nem terheli meg feleslegesen a vizsgázó memóriáját, • autentikus jellegéb l adódóan tartalmazhat olyan szavakat, kifejezéseket, szerkezeteket, amelyek ismerete nem követelmény az adott vizsgaszinten; ezek megértése azonban nem szükséges az adott feladat sikeres megoldásához, • változatos nyelvtani szerkezetekb l és lexikai elemekb l építkez , • természetes, a szöveg jellegének megfelel en változatos tempójú, • tartalmilag és szerkezetileg összetett.

A vizsgán az alábbi szövegfajták fordulhatnak el : • közérdek bejelentések, közlemények, • rögzített telefonos szövegek (pl. üzenetrögzít ), • utasítások, • médiaközlemények (pl. rövid hír), • beszélgetések, telefonbeszélgetések, • m sorrészletek, • riportok, interjúk, • beszámolók, • általános érdekl désre számot tartó témáról szóló ismeretterjeszt szövegek.

A két szint közötti különbség az adott téma megközelítési módjában, a szövegek terjedelmében, tartalmi és nyelvi komplexitásában, valamint a feladatok eltér nehézségi fokában jelenik meg. A szövegértés nehézségi fokát további tényez k is befolyásolhatják, mint például a beszédtempó, a beszél k száma, az artikuláció, a háttérzajok. Középszinten a vizsgázónak dönt en a mindennapi élet helyzeteiben elhangzó szövegeket kell megértenie, amelyek tartalmilag és szerkezetileg egyértelm ek. Emelt szinten olyan szövegek is el fordulhatnak, amelyek az adott témát az általánosítás szintjén közelítik meg és árnyalt közléseket,

- 25 -


Francia 9-12.

véleményeket és ellenvéleményeket is tartalmaznak. Középszinten a szövegek nyelvileg egyszer bbek, emelt szinten pedig a m velt köznyelv összetettebb, választékosabb formái is el fordulnak.

A feladatok és a feladatsor jellemz i A vizsgán az alábbi feladattípusok fordulhatnak el : • feleletválasztás, • igaz/hamis állítás, • egymáshoz rendelés (pl. személy és kijelentés, képek kiválasztása szöveghez), • események sorrendjének megállapítása, • táblázatok kitöltése, • hiányos mondatok kiegészítése, • hiányos szöveg kiegészítése, • nyitott kérdések.

A teszt feladattipológiailag kötetlen szerkezet , azaz bármelyik felsorolt feladattípus szerepelhet benne. A feladatsor a szövegértés alábbi részkészségeit méri: globális, szelektív és részletes értés. A faladatsor három szövegb l és három feladatból áll. A szövegek terjedelme egyenként legfeljebb 3 perc. Egy feladaton belül egy hosszabb szöveg helyett el fordulhat több rövidebb szöveg is. A feladatsor 2530 itemb l áll. A vizsgázó minden szöveget kétszer hallgat meg. Az egységes megfogalmazású feladatmeghatározások francia nyelv ek, amelyek nyelvi szintje azonban alacsonyabb a feladatok megoldásához szükséges nyelvi szintnél. A hangfelvétel tartalmazza a feladatmeghatározást, a szövegeket kétszer, valamint a feladatok elolvasásához és megoldásához szükséges szüneteket is. A hangfelvételen hallható és a feladatlapon olvasható feladatmeghatározások szó szerint megegyeznek. A feladatok megoldásához szótár nem használható.


ÍRÁSKÉSZSÉG A vizsgarész célja annak mérése, hogy a vizsgázó képes-e magát az adott szinten idegen nyelven írásban kifejezni, illetve írásbeli feladatokat végrehajtani különböz kommunikációs célok megvalósítása érdekében.

Tartalmi szerkezet A vizsga azt méri, hogy képes-e a vizsgázó

• • • •

a feladatban megadott kommunikációs szándékokat megvalósítani (lásd a Kommunikációs helyzetek és szándékok cím részt), a megadott témákhoz kapcsolódó szövegeket írni (lásd a Témakörök cím részt), a megadott témákat általános néz pontból is tárgyalni, álláspontját viszonylag árnyaltan, érvelését rendszerzetten kifejteni,

- 26 -


Francia 9-12.

• •

a nyelvi eszközök széles skálájának változatos alkalmazásával összefügg , megfelel en tagolt, logikusan felépített szöveget létrehozni, a nyelvtani struktúrákat valamint a helyesírás szabályait rendszerszer hibák nélkül, nagy biztonsággal alkalmazni.

A vizsgázónak olyan szövegeket kell létrehoznia, amelyek • meghatározott kommunikációs szándékkal jönnek létre, • az olvasó számára világosak, érthet ek és alkalmasak a kommunikációs cél elérésére, • szövegfajtája meghatározott, • tematikusan megfelelnek ezen korosztály élettapasztalatának és általános érdekl désének, • megírásához nincs szükség az érettségi vizsga általános m veltségi szintjét meghaladó ismeretekre.

A vizsgán az alábbi szövegfajtákat kell létrehozni: • magánjelleg vagy intézménynek szóló levél, • olvasói levél, • cikk (diák)újság számára. A két szint közötti különbség a témák megközelítésében, a létrehozandó szövegek terjedelmében a nyelvi megformálás jellemz iben jelenik meg. A témák megközelítésében az a lényeges különbség, hogy középszinten a vizsgázó személyes néz pontból ír hozzá közel álló, mindennapi, személyével kapcsolatos vagy t érdekl témákról, míg emelt szinten az adott témát általánosabban is képes megközelíteni, és átfogó problémaként tárgyalni. A nyelvi megformálásra az jellemz , hogy középszinten a vizsgázó röviden, egyszer en, összefügg mondatokban, emelt szinten pedig részletesen, változatos szókinccsel, nyelvileg igényesebben és pontosabban ír.

A feladatok és a feladatsor jellemz i A feladatok a Kommunikációs helyzetek és szándékok, valamint a Témakörök cím listákra épülnek. Az íráskészség mérése során valós kommunikációs helyzetet teremtünk, azaz megadjuk a szituációt, amelyben az írásm keletkezik, az ehhez illeszked szövegfajtát, továbbá meghatározzuk az írásm célját, témáját és címzettjét, valamint a szöveg írója és olvasója közötti kapcsolat jellegét. Mindezek meghatározzák a szöveg stílusát és hangnemét.

A feladatok a következ feladattípusok egy vagy több elemét tartalmazhatják: • meghatározott szituációban megadott szempontok alapján történ szövegalkotás, • verbális segédanyagok (pl. személyes feljegyzések, üzenetek, levelek, cikkek, felhívások, hirdetések, szórólapok, stb.) alapján történ szövegalkotás és/vagy azokra való reagálás, • vizuális segédanyagok (pl. ábrák, képek, képsorok, grafikonok, táblázatok, stb.) alapján történ szövegalkotás.

A vizsgarész két feladatból áll. Az els feladat egy rövidebb, tranzakciós és interakciós szöveg, a második feladat egy hosszabb, véleménykifejt szöveg létrehozása. A vizsgázónak az els feladatban körülbelül 100–150 szót, a második feladatban körülbelül 2150–200 szót kell írnia. A feladat-meghatározás és a segédanyagok francia nyelv ek, amelyek nyelvi szintje azonban alacsonyabb a receptív készségeket mér vizsgarészek nyelvi szintjénél. A feladatok megoldásához nyomtatott szótár használható.

Értékelés Az értékelés központi javítási és értékelési útmutatók alapján történik. Az értékelés alapjául szolgáló analitikus skálák magukban foglalják az értékelési szempontok részletes leírását is. - 27 -


Francia 9-12.

A két feladat értékelése egymástól független. A dolgozatokat két értékel javítja a megadott szempontok alapján.

Szóbeli vizsga BESZÉDKÉSZSÉG

A vizsgarész célja annak mérése, hogy a vizsgázó képes-e az adott szinten gondolatait idegen nyelven szóban kifejezni és a kommunikációs szándékoknak megfelel beszélgetést folytatni. A vizsga azt méri, hogy a vizsgázó milyen mértékben és milyen min ségben képes szóbeli tranzakcióra és interakcióra, amelynek egyaránt részét képezik a receptív és a produktív (beszédértés, beszédkészség) készségek. A vizsgázónak képesnek kell lennie mind az önálló témakifejtésre, mind a beszélgetésben való interaktív részvételre.

Tartalmi szerkezet A vizsga azt méri, hogy képes-e a vizsgázó

• • • • • • • • • •

a megadott helyzetekben és szerepekben, a feladatnak megfelel kommunikációs szándékokat megvalósítani (lásd a Kommunikációs helyzetek és szándékok cím részt), a megadott témákról szóló beszélgetésekben részt venni (lásd a Témakörök cím részt), a kommunikációs stratégiákat a szintnek megfelel en, hatékonyan alkalmazni (pl. beszélgetést elkezdeni, fenntartani és befejezni), folyékonyan, helyesen és hatékonyan használni a nyelvet, gondolatait, álláspontját következetesen, folyamatosan kifejteni, a megadott témákat általánosabb néz pontból is tárgyalni, folyamatosan és természetesen részt venni a különböz témájú társalgásokban, bonyolultabb, váratlan elemeket is tartalmazó feladatokat sikeresen megoldani, elmagyarázni álláspontját, világosan érvelni, enyhe akcentusa ellenére természetes kiejtéssel, hanglejtéssel és normál beszédtempóban beszélni.

A két szint közötti különbség a témák megközelítésében és a nyelvi teljesítmény színvonalában, azaz a nyelvi megformálás jellemz iben jelenik meg. A témák megközelítésében az a lényeges különbség, hogy középszinten a vizsgázó a megadott témakörökön belül a személyes vonatkozásokat fejti ki. Emelt szinten a vizsgázó az adott témákról az általánosítás szintjén is tud beszélgetni és véleményt nyilvánítani. A nyelvi megformálásra az jellemz , hogy középszinten a vizsgázó el tudja érni, hogy az adott helyzetben kommunikáció jöjjön létre, és ezáltal szándéka megvalósul. Rövid, egyszer mondatokban fejezi ki magát. Emelt szinten a vizsgázó választékosan, árnyaltabban fejezi ki magát.

A feladatok és a feladatsorok jellemz i A vizsgafeladatokban el forduló helyzetek és szerepek a Kommunikációs helyzetek és szándékok, valamint a Témakörök cím listákra épülnek. A feladatok tematikusan megfelelnek ezen korosztály élettapasztalatának és általános érdekl désének, és teljesítésükhöz nincs szükség az érettségi vizsga általános m veltségi szintjét meghaladó ismeretekre. A feladatmeghatározás egyértelm en meghatározza a szituációt és a vizsgázó szerepének leírását.

A vizsgán az alábbi feladattípusok fordulnak el : • bevezet beszélgetés, • önálló témakifejtés vizuális vagy verbális segédanyag alapján, • problémamegoldó feladat (véleménykülönbség megjelenítése és áthidalása).

- 28 -


Francia 9-12.

A második és harmadik feladatot a vizsgázó húzza, és bár kidolgozásukhoz külön felkészülési id nem áll rendelkezésére, a feladatokat elolvashatja és végiggondolhatja. Az els feladat azt méri, hogy a vizsgázó képes-e általános társas érintkezésben részt venni olyan témák részletesebb kifejtésével, melyek elvontabb jelenségekhez, nem pedig a vizsgázó hétköznapi tevékenységeihez kapcsolódnak, vagy többnyire az általánosítás szintjén értend k. A vizsga els , nyitó kérdése azonban mindig személyes jelleg , hogy a vizsgázó feszültségét oldja. A vizsga ilyen módon kíván bemelegítést biztosítani a vizsgázóknak. A második feladatban, az önálló témakifejtésben a vizsgázónak egy általánosabb témáról kell gondolatait, véleményét részletesen és összefügg en kifejtenie. Ehhez verbális és/vagy vizuális segédanyagok állnak rendelkezésére. A feladathoz készült vizsgáztatói példány a vizsgázónak adott információkon túl tartalmazza az el re megtervezett segít kérdéseket is. A harmadik feladat azt méri, hogy a vizsgázó képes-e egy meghatározott cél elérésének érdekében (problémamegoldás) tárgyalni, változatos kommunikációs stratégiákat használni, a társalgási szabályokat és szerepeket helyesen alkalmazni, miközben különböz kommunikációs szándékokat valósít meg (egyetértés és ellenvetés kifejezése; javaslattétel; információ kérése és adása stb.). Ebben a feladatban a vizsgázó választhat a felkínált két szerep közül. A feladathoz felhasználható segédanyag lehet kulcsszó, kép, rajz, fénykép, térkép, ábra vagy rövid írott szöveg. A feladat-meghatározás és a szöveges segédanyagok francia nyelv ek, amelyek nyelvi szintje azonban alacsonyabb a receptív készségeket mér vizsgarészek nyelvi szintjénél. A feladatok megoldásához szótár nem használható.

Értékelés Az értékelés központilag kidolgozott analitikus skála alapján történik, amely tartalmazza az értékelési szempontok részletes leírását is. A feladatok értékelése egymástól független. A vizsgán a vizsgázó teljesítményét két vizsgáztató értékeli.

- 29 -


Francia nyelvi tanterv

Recommend Documents