ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 526/2006. (III. 8.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (továbbiakban: Rttv.) 112. §-ban biztosított jogkörében az MTM-SBS Televízió Rt. (1145 Budapest, Róna u. 174.) műsorszolgáltatóval szemben meghozta az alábbi határozatot. A Testület megállapítja, hogy a Műsorszolgáltató a 2005. november 3. napján 20.14 órai kezdettel sugárzott Kojak című műsorszám nem megfelelő korhatár-kategóriába történt besorolásával és nem megfelelő idősávban történt sugárzásával megsértette az Rttv. 5/B. § (3) és 5/C. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseket. Ezért a Testület az Rttv. 112. § (1) bekezdésének d) pontja alapján a Műsorszolgáltatóval kötött Műsorszolgáltatási Szerződés 11.6.1.9., 11.6.1.10., valamint 11.6.1.12. pontjaiban foglaltak szerint érvényesíti a Szerződésben megállapított kötbért, így 4.703.677,-Ft, azaz négymillióhétszázháromezer-hatszázhetvenhét forint megfizetésére kötelezi a Műsorszolgáltatót. A Testület megállapítja továbbá, hogy a Műsorszolgáltató Kojak című műsorszám előzetesének nem megfelelő időpontokban történt sugárzásával megsértette az Rttv. 5/A. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezést. Ezért a Testület az Rttv. 112. § (1) bekezdésének d) pontja alapján a Műsorszolgáltatási Szerződés 11.6.1.5. pontjában foglaltak szerint érvényesíti a Szerződésben megállapított kötbért, így 783.946,-Ft, azaz hétszáznyolcvanháromezer-kilencszáznegyvenvenhat forint megfizetésére kötelezi a Műsorszolgáltatót. A kiszabott kötbért hét napon belül kell megfizetni az ORTT MNB 10032000-0140084300000000 számú számlájára. E határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek nincs helye, a közléssel jogerős és végrehajtható. A határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül bíróságtól lehet kérni a Testülethez benyújtandó keresetlevéllel.
Indokolás A Testület vizsgálta a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvényben foglaltak megtartását, és az MTM-SBS Televízió Rt. műsorszolgáltató 2005. november 3-án 20.14 órai kezdettel vetített Kojak című műsorszámának sugárzása esetében törvénysértést tapasztalt.
I. A Műsorszolgáltató Kojak című műsorszámot a II. kategóriába („megtekintése tizenkét éven aluliak számára nagykorú felügyelete mellett ajánlott”) sorolta és 20.14 órai kezdettel vetítette. A film tartalma: Kojak egy sorozatgyilkos után nyomoz, aki prostituáltakat gyilkol brutális kegyetlenséggel. A tettes olyan nőket választ áldozatának, akiknek gyermekei is vannak. Az első ügyben a halott két kisgyermeket hagy hátra. A gyerekekre állami gondozás vár, hiszen édesapjuk börtönben ül. Kojak megsajnálja a gyerekeket, és még elszántabban veti magát a gyilkos nyomába, akinek azonban több emberölést is sikerül elkövetnie anélkül, hogy a nyomára jutnának. Kojak ekkor egy hamis levelet hoz nyilvánosságra, melyet ő maga ír, de mint a gyilkos üzenetét tárja a sajtó elé, hogy rejtekéről előcsalogassa a férfit. A tettes ekkor feldühödik, megfenyegeti a nyomozót, hogy a következő áldozata egy civil anya lesz, és a holtteste mellett hagyott üzenetében leleplezi a nyomozó cselét. Ezután versenyfutás kezdődik az elkövető és a rendőrség között. A Műsorszolgáltató a filmet a II. kategóriába sorolta, azaz „tizenkét éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott” minősítést kapott. A film műfaját tekintve feszült hangulatú krimi, melyben Kojak és társai egy brutális sorozatgyilkos után nyomoznak, aki kisgyerekes prostituáltakat öl, állítása szerint azért, hogy megmentse a gyerekeket. A kegyetlen, hidegvérű bűncselekmények – bár direkt módon nem láthatók - túlzott verbális részletességgel jelentek meg. Hosszasan ecsetelték a tettek elkövetésének módszerét és az előkészületekből is láttunk részletet. Az erőszakos tettek következményei pedig több alkalommal elnyújtottan, túlzott részletességgel, realisztikusan kerültek bemutatásra, vizuális eszközökkel, a véres tetemek látványával erősen sokkolták a nézőket. Mindezek következtében az emberölések, az elszenvedett brutalitás durván, túlzott intenzitással jelent meg, többször kiemelve, hogy a tetteket hidegvérrel, az emberi életet semmibe véve, kegyetlenül követték el. A film megrázó hatását tovább erősítette, hogy a történet hétköznapi helyszíneken, mai környezetben játszódott, így a látottak valóságra vonatkoztathatóságának mértéke magas volt. Az alkotás alaphangulata mindvégig feszült maradt, ráadásul az elhangzottak hatására kialakult izgalmi állapot a film legvégén sem oldódott fel, hiszen az epizód az ismeretlen gyilkos újabb fenyegetőzésével zárult. Mindez megnehezíthette a látottak önálló értelmi és érzelmi feldolgozását a 16 év alattiak számára. A Testület különösen az alábbi tartalmak, elemek, illetve jelenetek miatt tartja indokoltnak a magasabb korhatár-kategóriába sorolást: 20:22:43-20:23:27 Egy nő hangját halljuk: „Csak ne legyél túl hangos, bébi!” Ezután a nő egy köteg pénzt vesz át a férfitől, aki kézmozdulatokkal azt mutatja, hogy tegye hátra a kezét. Mikor a nő megteszi, a férfi ragasztószalaggal körberagasztja a csuklóját, majd a bokáját. Ezután feszült zenei aláfestés kíséretével, lassított képeken látjuk, hogy a magatehetetlen nő száját befogják, majd közeli képet mutatnak az asszony rémülettől tágra nyílt szeméről. A következő képsoron már a nő fejét tekeri be a férfi ragasztószalaggal, végül egy öngyújtó lángja gyullad meg. 20:25:06-20:26:53 Rendőrségi helyszínelést látunk. A holttest összeragasztott kézzel és lábbal hever az ágyon. Közeli képeket mutatnak az áldozat ragasztóval körbekötözött fejéről, a szájából a lepedőre folyt vérről. Az egyik nyomozó elmondja Kojaknek, hogy a halott nő fia találta meg az anyja 2
hulláját, és a szomszéd hívta a rendőröket. Kojak - társai megrendült pillantásától kísérve levágja a nő fejéről a ragasztót, így láthatóvá válik a halott véres arca. Kojak egy csipesszel két véres borotvapengét szed ki az áldozat szájából. A rendőrök elborzadnak a látottakon. 20:51:30-20:52:44 Kojak egy szakértő barátját kéri meg, hogy az esetleírások és a fotók alapján készítse el a tettes személyiségképét. Szakértő: „Se nemi erőszak, se nemi szerv-, se mell csonkítás, se boncolás a női anatómia feltárására. Szerintem az elkövető 35-40 körüli lehet!” Kojak: „Tehát 35-40 körüli! Aszociális?” Szakértő: „A legtöbb torzult személyiség a prostituáltakat célozza meg, de ez a pasas más. Semmi seb az áldozatok féken tartására. Nincs védekezési seb. Tehát a pasas rábeszéli a nőket erre a szituációra. Van szociális tapasztalata.”[…] „Nem tudom, de nem hiszem, hogy valami elferdült erkölcsi érzék vezetné. Az áldozatok prostituáltak. Szado-mazo pozíciókra kényszeríti őket. Szexuális kapcsolat nincs. A gyermekek…” Kojak: „A gyermekek. Az nem lehet, hogy egyszer gondol egyet, és a gyermekeket veszi célba?” Szakértő: „Nem, az kizárt. Nem. Ide figyelj! Ez egy beteg kölyök, de ugyanakkor szilárd meggyőződésű férfi is, aki megöli ezeket a nőket, méghozzá mindig ugyanúgy!” Kojak: „Igen. Pontosan ez a típus szokott elmebetegségre hivatkozni, gyilkos indítékkal!” Szakértő: „Igen. Ha megtalálod, eressz bele egy pár golyót, hogy ez ne fordulhasson elő!” Kojak elégedett mosolyát látva megjegyzi: „Hát ez csak vicc volt!” Kojak szélesen vigyorogva: „Jó vicc volt, bébi!”, majd a szakértő is elneveti magát. 20:55:43-20:56:32 Egy újabb áldozatnál helyszínelnek a rendőrök. A női holttest összeragasztott kézzel és lábbal fekszik az ágyon, a tetem fején is ragasztószalag van. A kamera végigpásztázza a halott testét, így többször látható a véres száj és hátrakötözött végtagok is. 20:57:40-20:58:43 Kojak egy lehetséges szemtanút faggat, aki azonban nem akar elmondani semmit, ezért a nyomozó megfenyegeti: „Ha még egyszer hazudik nekem, beverem a pofáját!” A férfi flegmán válaszol, ezért a rendőr durván megragadja, és hátracsavarva a kezét, a helyszínre rángatja. A halott tetem mellé löki a férfit, és azt mondja: „Megkötözi, borotvapengéket tesz a szájába, azt ragasztószalaggal bekötözi. Az orrot szabadon hagyja, hogy ne fulladjon meg. Nyissa ki a szemét! A pengék szétnyírják a száját és a torkát. A vér lassan lefolyik a tüdejébe, és megfullad. Belefullad a saját vérébe!” A tanú ezután elmondja mit látott, mire Kojak elengedi. Majd ismét megrázó képeket látunk a halottról. 21:05:24-21:05:48 A gyilkos telefonon követeli Kojaktől, hogy nyilvánosan ismerje be a hamis levelet. Amikor a nyomozó nem akarja ezt megtenni, fenyegetőzni kezd: „Ha nem, keresek egy általános iskolai tanárnőt, vagy egy szép diáklányt, vagy egy terhes fiatal háziasszonyt. És a holttest mellett ott lesz egy levél, amelyben fény derül a hazugságaira. Maga lesz a felelős a haláláért!” Kojak: „Ezt nem teszi meg!” Elkövető közönyösen válaszol: „Hajlandó vállalni a kockázatot? Nem, nem hiszem!” A serdülőkor bizonytalansággal és sérülékenységgel telített, ebben a korban kezdődik meg a szülőktől való elszakadás folyamata, amely saját alternatív értékrendek keresésével jár együtt. Így a filmek által kínált modelleket a serdülők könnyedén és általában még kritikátlanul
3
fogadják el. Különösen azok a műsorszámok veszélyesek, amelyek olyan hősökkel való identifikációra csábítanak, akiket erőszakos viselkedésformák jellemeznek, vagy karakterük kettős értékrendet sugall. Jelen esetben a főhős, Kojak, akinek nyomozóként, a törvény őreként a legmagasabb erkölcsi mércét kellett volna képviselnie, több alkalommal negatív színben tűnt fel, amikor durva agressziót, életveszélyes fizikai fenyegetést használt a munkája során. A minta morális megítélését az is nehézzé teszi a fiatalkorúak számára, hogy a pozitív főhős által alkalmazott erőszak minden esetben erkölcsileg igazolható indokkal történt. A Fővárosi Bíróság egy korábbi ítéletében (24.K.30219/2004/6.) kimondta, hogy nem fogadható el a II. kategóriában az a filmalkotás, amely a naturálisan ábrázolt erőszak alkalmazását az elérni kívánt céllal, a főhőst vezérlő érthető érzelmi motívumokkal igazolja. 20:16:23-20:17:43 Kojak a gyanúsított elé kiteszi a töltényeket a fegyveréből, majd egyet a tárba tesz. Kojak: „Mivel immár hat éve, hogy főnök lettem, tudod mi hiányzik a legjobban? A vallatás!” A gyanúsított cinikusan felel: „Oh, ez fenyegetésnek hangzik! Figyelj, lehet, hogy tudok neked segíteni, a vallatásnál az van, hogy csak akkor működik, ha mindent belead az ember, egyébként csak a szája jár.” A nyomozó lassan a férfi mögé sétál, majd hirtelen az asztalra szorítja a fejét. A fegyverét a halántékához szorítja, és a szükséges információkat kérdezi. A gyanúsított először megijed, majd azt mondja: „Rohadj meg!” Kojak erre meghúzza a ravaszt, de a pisztoly csak kattan egyet. A férfi valóban megretten, kiabálni kezd. Kojak azonban nyugodtan azt mondja: „El kéne kezdened idegeskedni!” A férfi közben megpróbál felegyenesedni, de a nyomozó durván visszalöki az asztalra, és a halántékához szorított fegyverrel újra információkat kér. A gyanúsított még ekkor sem felel, csak kiabál, ezért Kojak újra lő, de ezúttal sem hagyja el töltény a tárat. Az ijedt férfi erre mindent elmond, amit a nyomozó hallani akar. Kojak ekkor elengedi őt, és behívja társait. Mikor összeszedi a holmiját, azt látjuk, hogy egy töltény van a markában, azaz ezzel arra utalnak: a gyanúsított élete nem is volt veszélyben. 20:19:45-20:20:35 Kojak egy gyanúsítottat üldöz, aki beugrik az út szélén álló autóba. A kocsiban egy nő rémülten kiabálni kezd, könyörög, hogy a férfi ne bántsa őt és gyermekét. A kisbaba sírni kezd, a gyanúsított pedig durván üvöltözik a nővel: „Nyugi, vagy szétlövöm a gyerek fejét!” Ekkor ér a járműhöz a nyomozó, aki azt látja, hogy a bűnöző a fegyverét a síró nő torkához szorítva kiabál. Kojak pisztolyát a gyanúsítottra emelve megadásra szólítja fel, mire a férfi azt ordítja: „Egy negyvenötöst fogok a szukára! Hallgass el végre!” Kojak: „Csak rajta, lődd le, és a jó anyád fej nélkül fog eltemetni!” A férfi nem adja meg magát, ezért Kojak újra figyelmezteti. A kamera lassítva mutatja a nyomozó fegyvert szorító kezét, majd a túsz rémülten levegőbe lendülő kezét. Végül a bűnöző kiadja a fegyverét, és kiszáll a kocsiból. Az AGB-Nielsen adatai szerint az ebben az időben tévét néző 4-17 éves korosztály 20 százaléka látta ezt a műsorszámot. Ugyanebből a korcsoportból több mint 312.000 fiatalkorú nézte legalább 1 percet az adást. A fenti példák alapján megállapítható, hogy a műsorszám nem felelt meg a II. kategória szempontjainak, ezért indokolt lett volna a műsorszám III. korhatár-kategóriába sorolása. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 51. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezésnek megfelelően a Testület 2006. január 10-én kézbesített levelében tájékoztatta a Műsorszolgáltatót a hatósági
4
ellenőrzés megállapításairól, egyúttal felhívta az ügyre vonatkozó nyilatkozatának megtételére, amelynek a Műsorszolgáltató a 2006. január 16-án érkezett levelében tett eleget. A Műsorszolgáltató – meghatalmazott képviselője útján kifejtett – álláspontja szerint a műsorszámban felnőtt témák is szerepeltek, többek között ezért döntött a II. korhatárkategória mellett. E döntésében – saját bevallása szerint – közrejátszott annak szem előtt tartása is, hogy a 12-16 év közötti életkor meghatározó a gyermekfejlődésben, mert ekkor alakul ki a gyermek világképe és értékrendszere. A Műsorszolgáltató értelmezése szerint a II- korhatár-kategóriába tartozó műsorszám nem csábíthat antiszociális, destruktív, vagy erőszakos viselkedésre is hajlamos „hősökkel” való identifikációra, nem sugallhat a gyermekekben identitászavar, morális bizonytalanság keltésére alkalmas kettős értékrendet. Ennek következtében a főhős által alkalmazott erőszaknak erkölcsileg igazolhatónak kell lennie, az erőszakot tartalmazó jeleneteknek pedig – az előfordulás, illetve az ábrázolásmód szempontjából – visszafogottaknak. A fent leírt követelmények mentén haladva, azokat szem előtt tartva a Műsorszolgáltató azt állapította meg, hogy a szóban forgó sorozat jól ismert főhőse a 12-16 évesek számára is azonosulásra alkalmas figura, ugyanis a jó ügyet szolgálja, pozitív közösségi megítélést vált ki, s hatáskörét is csak a borzalmas gyilkosságok miatt érzett dühe okán lépi túl (amelynek következtében a Műsorszolgáltató szerint erkölcsileg indokolttá válik a főhős magatartási normákon való túlterjeszkedése). A Műsorszolgáltató nyilatkozatában továbbá arra az álláspontra helyezkedett, hogy a szóban forgó epizódban kellőképpen elkülönült a „jó” és a „rossz”. A Műsorszolgáltató írásbeli nyilatkozatában a fentieken túl azokat a szempontokat sorolta fel, amelyeket a kategorizálás során figyelembe vett: az Rttv. 5/B. §-ának nyelvtani és logikai értelmezése, az 1494/2002. (X. 17.) számú ORTT határozatban foglaltak, a Legfelsőbb Bíróság klasszifikációs gyakorlata, valamint pszichológus szakértő véleménye. A Testület a Műsorszolgáltató írásbeli nyilatkozatának áttanulmányozását követően megállapította, hogy a Műsorszolgáltató klasszifikációja helyességének alátámasztását elsősorban az Rttv. 5/F. §-ban kapott felhatalmazás alapján meghozott, s a Testületet klasszifikációs gyakorlatában kötelező 1494/2002. (X. 17.) számú ORTT határozatban foglaltakra hivatkozással kísérelte meg. A fenti határozatban foglaltakat illetően a Testület a Műsorszolgáltató megállapításaival részben értett csak egyet: a szóban forgó epizódban közvetlenül kifejezésre jutott erőszak a II. korhatár-kategóriának megfelelő módon, visszafogottan jelent meg. A fenti egyetértésen túl azonban a Testület álláspontja szerint nem feleltek meg a korhatárkategóriának az epizódban elkövetett gyilkosságok kegyetlenségére (a megkötözött áldozatok szájában elhelyezett borotvapengék, s az áldozatok fejének ragasztóval történt körbetekerése) történt részletes verbális utalások, amelyek olyan mértékben jelenítettek meg közvetett módon erőszakot, brutalitást, hogy mindenképpen indokolt lett volna magasabb korhatár-kategória alkalmazása. A Testület nem tudta elfogadni a Műsorszolgáltatónak a főhős által alkalmazott erőszak morális igazoltságával kapcsolatos érvelését sem, és a Műsorszolgáltató megítélésével
5
ellentétben arra az álláspontra helyezkedett, hogy jelen esetben nem különült el élesen, a 1216 év közötti korosztály számára is egyértelműen a „jó” és a „rossz”. A „jó” és „rossz” oldal közötti határvonalnak a szóban forgó műsorszámban történt elmosódására a Műsorszolgáltató ezzel kapcsolatos érvelésének kétoldalúsága is rávilágít: ha a főhős (rendőr-hadnagy) által alkalmazott erőszakos eszközök a jó cél elérésére (a sorozatgyilkos mielőbbi kézre kerítésére) törekvés miatt válnak erkölcsileg indokolttá, ahogyan azt a Műsorszolgáltató állította, akkor a sorozatgyilkos által alkalmazott brutális eszközök is azok lehetnek (mivel a gyilkosságokat a gyilkos saját bevallása szerint azért követi el, hogy megmentse áldozatai – prostituáltak – gyerekeinek életét) olyan nézők számára, akik életkoruknál fogva nem rendelkeznek kellő élettapasztalattal a látottak megfelelő fenntartással kezelésére (azaz a „jó” és „rossz” szereplők közötti különbségtételre). A Testület megítélése szerint a „jó”-„rossz” közötti választóvonal elmosódása jelen esetben olyan fokú volt, amely a 16 éven aluliak számára még nehezen kezelhető, ezért a műsorszám az említett korosztályra általában jellemző nagyobb azonosulási igényre tekintettel is körültekintőbb klasszifikációt igényelt volna. Miután a Műsorszolgáltató ezen kötelezettségének nem a törvényi előírásoknak megfelelően tett eleget, megsértette az Rttv. 5/B. § (3) bekezdésében [amely szerint: 5/B. § (3)-„Azt a műsorszámot, amely alkalmas a tizenhat éven aluliak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, különösen azáltal, hogy közvetett módon utal erőszakra, illetve szexualitásra, vagy témájának meghatározó eleme az erőszakos módon megoldott konfliktus, a III. kategóriába kell sorolni. Az ilyen műsorszám minősítése: tizenhat éven aluliak számára nem ajánlott.”], 5/C. § (2) bekezdésében [amely szerint: 5/C. § (2)-„A III. kategóriába sorolt műsorszám megfelelő jelzéssel ellátva 21.00 és 05.00 óra között tehető közzé.”] foglalt rendelkezéseket. A jogkövetkezmény megállapításánál a Testület tekintettel volt arra, hogy adatai szerint 2005. január 1-je óta huszonhat határozatban szankcionálta a Műsorszolgáltatónak az Rttv. kiskorúak védelmére vonatkozó rendelkezéseit sértő magatartását, ezen belül 11 határozatban az Rttv. 5/B. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezés, szintén 11 határozatban az Rttv. 5/C. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés Műsorszolgáltató általi megsértéseit. A kötbér mértékének kiszámítása az alábbiak szerint történt. A Műsorszolgáltatási Szerződés 11.6.1.9. pontja értelmében: „A Törvény 5/B. § (3) bekezdésében foglaltak megszegése esetén, amennyiben az 05.00 és 21.00 óra között történik, a kötbér mértéke a kötbér alapjának 0,3 %-a, amennyiben 21.00 és 05.00 óra között történik, a kötbéralap 0,2 %-a.” A Műsorszolgáltatási Szerződés 11.6.1.10. pontja értelmében: „A Törvény 5/C. § (2) bekezdésében foglaltak megszegése esetén a kötbér mértéke a kötbér alapjának 0,2 %-a.” A Műsorszolgáltatási Szerződés 11.6.1.12. pontja értelmében: „Ha a Műsorszolgáltató által valamely egy és ugyanazon műsorszámmal a Törvény […] 5/B. § (3) és az 5/C. § (2) […] bekezdéseinek megsértése egyszerre történik, akkor az ORTT a két törvénysértésre fentiekben érvényesíthető kötbérmérték közül csak a magasabb kötbérmérték erejéig jogosult a Műsorszolgáltatót kötbérfizetésre kötelezni.” A Testület a Műsorszolgáltatóval kötött Szerződés fent idézett rendelkezéseiből következően arra tekintettel, hogy a kötbéralap 2005. július 9-től 1.567.892.305,-Ft, az Rttv. 5/B. § (3)
6
bekezdésének megsértéséért érvényesíthető, a kötbéralap 0,3 %-ának megfelelő összegű, azaz 4.703.677,-Ft kötbért szabott ki a határozat rendelkező részében. II. Az Rttv. 5/A. § (2) bekezdése alapján a műsorelőzeteseket a megtekintésre ajánlott műsorszám besorolásának megfelelő idősávban kell sugározni [„5/A. § (2) A műsorelőzetes nem tehető közzé olyan időszakban, amikor az általa bemutatott, ismertetett műsorszám nem lenne közzétehető.”]. A Testület az Rttv. 5/C. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés figyelembe vételével [„5/C. § (2) A III. kategóriába sorolt műsorszám megfelelő jelzéssel ellátva 21.00 és 05.00 óra között tehető közzé.”] megállapítja, hogy a Műsorszolgáltató az Rttv. 5/A. § (2) bekezdésben foglalt rendelkezést is megsértette, ugyanis a műsorszám előzetesét 6 alkalommal tette közzé az 05.00 és 21.00 óra közötti idősávban az alábbi táblázat szerint: dátum
Cím
kezdés
vége
2005.11.02.
Kojak TOMORROW: 44h
9:09:16
9:09:41
2005.11.02.
Kojak TOMORROW: 44h
12:04:17
12:04:42
2005.11.02.
Kojak TOMORROW: 44h
15:22:56
15:23:21
2005.11.02.
Kojak TOMORROW: 44h
16:13:33
16:13:58
2005.11.02.
Kojak TOMORROW: 44h
16:51:01
16:51:26
2005.11.02.
Kojak TOMORROW: 44h
20:43:35
20:44:00
A jogkövetkezmény megállapításánál a Testület tekintettel volt arra, hogy adatai szerint az Rttv. 5/A. § (2) bekezdésének megsértése miatt 2005. január 1-je óta 17 határozatban szankcionálta a Műsorszolgáltató törvénysértéseit. A kötbér kiszámítása az alábbiak szerint történt. A Műsorszolgáltatási Szerződés 11.6.1.5. pontja értelmében: „A Törvény 5/A. § (2) bekezdésében foglaltak megszegése esetén a kötbér mértéke a kötbér alapjának 0,05 %-a.” A Testület a Műsorszolgáltatóval kötött Szerződés fent idézett rendelkezéséből következően arra tekintettel, hogy a kötbéralap 2005. július 9-től 1.567.892.305,-Ft, a kötbéralap 0,05 %ának megfelelő összegű, azaz 783.946,-Ft kötbért szabott ki a határozat rendelkező részében. Az Rttv. 136. § (2) bekezdése alapján a határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát az Rttv. 136. § (3) bekezdése biztosítja. Budapest, 2006. március 8. az Országos Rádió és Televízió Testület nevében Kovács György elnök
7
