2. SZÖVEGALKOTÁS A) ÉRVELÉS

MEGOLDÁSOK KÖZÉPSZINT

2. SZÖVEGALKOTÁS A) ÉRVELÉS A francia Michel Butor 1951-ben még a tudományos-fantasztikus irodalom közeli végét jósolta. […] Mekkora tévedés! 1971-ben a francia Robert Louit szerint „a tudományosfantasztikus irodalom behatolt a kultúra minden területére...” Óriási változás az egész világon. És a változás nemcsak mennyiségben, hanem a science fiction tartalmának gazdagodásán, művészi formáinak változatosságán is mérhető. A science fiction mint tantárgy is bevonult az egyetemekre. A rá vonatkozó esztétikai, kritikai, elméleti irodalom már szinte követhetetlen. A sci-finek száz arca van, minden oldalról és minden pillanatban másnak látszik. Kalandos és filozofikus, humoros és figyelmeztető, száraz és izgalmas, tudományos és költői – mindenki megtalálja benne a kedvére valót. […] ❯ forrás: http://galaktika.scifi.hu/

A science fiction, vagyis a tudományos fantasztikus alkotásokról megoszlik a befogadók véleménye. Van, aki rajong érte, kedveli, de vannak, akik mereven elutasítják. Mindkét tábor véleményalkotását vegye figyelembe, és érveljen mellettük, vagy cáfolja meg őket! Négyoldalnyi érvelésében utaljon konkrét művekre, filmekre! Megoldási javaslat, lehetséges tartalmi elemek Bevezetés • „A sci-fi (az angol science fiction kifejezés rövidítése; jelentése: tudományos-fantasztikus; kiejtése: szci-fi, v. szki-fi) vagy más néven tudományos-fantasztikus mű olyan művészeti (irodalmi, film stb.) alkotás, mely legtöbbször valódi vagy képzeletbeli tudomány(ok)nak a társadalomra vagy egyes egyénekre gyakorolt hatását mutatja be. Megnyilvánulási formája lehet könyv, képregény, festmény, televíziós sorozat, film, rajzfilm, játék, színdarab és egyéb média.”1 • „A science fiction nem más, mint az értelem tündérmeséje.” (Alain Le Bris) Tárgyalás • A sci-fi kedvelt témái: – időutazás – űrrepülés – idegen lények, UFO-k – földönkívüli élet – mesterséges intelligencia – gépek, robotok – transzhumanizmus 1

– technológiai szingularitás – társadalmi rendszerek – ismeretlen, különleges civilizációk – különleges képességek – tudósok, illetve a tudomány felhasználása

Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Sci-fi I. FELADATKÖR • 2. SZÖVEGALKOTÁS

erettsegi_megoldas1.indd 107

107

2011.09.06. 10:16:56

• „Ez a sokat vitatott és alapjában véve még ma is körvonalazatlan műfaj hazánkban is egyre nagyobb népszerűségre tesz szert. […]1 Nagyon nehéz lenne pontos definíció alapján csoportosítani s valami egységes mérce szerint értékelni a műveket. A fikció és tudomány viszonya, a mű logikus belső felépítése, az alapfelfedezés vagy találmány hatásának következetes és széles körű ábrázolása jelent bizonyos támpontot a kritikusnak a regényelemzés klasszikus szempontjain kívül.”2 • „Minden népnél és minden korban létezett tehát egy pusztán képzeletre épülő irodalom, melynek alapját a mesterséges világok teremtésének intellektuális vágya képezte. Ugyanezt az esztétikai törekvést látjuk napjaink tudományos-fantasztikus irodalmában is.”3

2 3 4 5 108

Érvek a sci-fit kedvelők mellett, avagy miért szeretjük

Cáfolatok, avagy miért nem szeretjük vagy nem fogadjuk el a sci-fit

„A sci-fi […] tagadhatatlanul előretört az elmúlt fél évszázad során, s azok a milliók, akik rendszeresen olvassák a tudományos-fantasztikus irodalmat, feltétlenül kell, hogy érdeklődjenek a vászonra vitt science-fiction története és problémái iránt. Az is valószínűnek látszik, hogy a sci-fi egyre inkább a film komplex művészetével fogja megszerezni a legnagyobb közönségét.”4 Lőrincz L. László: „Számomra a sci-fi egy forma, egyfajta ábrázolási mód. Én igazán így tudom leírni a világot, amelyben élek. Azt mondhatnám, társadalmi regényeket írok scifi formában, sci-fi díszletben. Engem mindig is a társadalmi kérdések érdekeltek, az emberi kapcsolatok, viszonyok. És még valami. Én szeretem a rejtélyt, a kalandot, az izgalmat. Nem érzem egyetlen könyvem szégyenfoltjának sem, ha sikerül szórakoztatóvá formálnom. Végül is a célom szórakoztatni magam és másokat, és talán néha sikerül némi ismeretet is belopnom a mesébe.”5 – Izgalmas világot tár az olvasó elé – Megmozgatja a fantáziát – Nyitottá tesz idegen kultúrák megismerése iránt – Szórakoztató – Közérthető módon hozza az olvasóhoz a különböző tudományos elképzeléseket

– Megtévesztő, mert keveri a valós tudományos tényeket a fikcióval – Fő célja a szórakoztatás, ennek okán alacsony színvonalú megoldásokat is alkalmaz – Irodalompoétikai szempontból nem mindig éri el a megkívánt mércét – Kissé periferikusan viszonyulnak az irodalomtörténészek is hozzá – Elsősorban gyermekek olvassák, bár el kell ismerni, népszerű a felnőttek világában is – Nem más, mint egy kis mese, legenda tudománnyal keverve – Fel akarják ébreszteni bennünk a jövő veszélyeitől való félelmet – Összekeveredik benne a tudomány és a mágia – Teológiai manipulálásra is használhatják

Urbán László, Kozmosz fantasztikus könyvek, http://www.freeweb.hu/fgab/galaktika02/13.html Gérard Diffloth, Bevezetés a tudományos-fantasztikus irodalomba, http://www.freeweb.hu/fgab/ galaktika01/03.html Szentmihályi Szabó Péter, Science fiction moziban, http://www.freeweb.hu/fgab/galaktika01/09.html Interjú Lőrincz L. Lászlóval, http://lorinczl.freeweb.hu/ilorinclacicikk04.htm MEGOLDÁSOK • KÖZÉPSZINT


2011.09.06. 10:16:57


Irodalmi példák: Előzmények a magyar és világirodalomban: pl. Bessenyei György: Tariménes utazása; Jókai Mór: A jövő század regénye; Babits Mihály: Elza pilóta; Cyrano de Bergerac: Holdbéli utazás, A Nap államai. Verne Gyula: francia író, aki több tucat sci-finek is felfogható kalandregényt írt. Ilyen témájú regénye pl. az Utazás a Holdba (1865) és az Utazás a Hold körül (1870). A Stone’s Hill tetején, Amerikában (Floridában) építik meg azt az eszközt, amelylyel ezt az abban a korban lehetetlennek tűnő vállalkozást, a Holdra történő utazást megkísérelték az egész világ anyagi összefogásával. A Gun Club tagjai tervelik ki és viszik végbe a kísérletet, melynek elnöke Barbicane, a műszaki vezető pedig Maston. Személyes ügyükké válik a Columbiad öntése. Ágyúszerű kilövővel, ágyúgolyószerű, de hosszúkás alakú „lövedéket” lőnek ki, amelyben egy utasfülke található. A francia Michel Ardan a „csak azért is” életelvvel jelenik meg az amerikaiak meglepetésére, így francia–amerikai vállalkozássá válik a Holdra történő utazás. (Három utas vállalkozik a különös kalandra: Barbicane, Ardan és Nicholl kapitány.) Ötmillió ember gyűlt össze megcsodálni a kilövést, de a föld mélyéből feltörő hatalmas tűzből csak néhányan vették észre, hogyan repül a „golyó” a magasságba. Egy gigantikus méretű reflektoron keresztül figyelik a Földről a lövedéket. De a lövedék „csillagként” kezdett el keringeni a Hold körül, nem sikerült leszállni rá. A következő rész, az Utazás a Hold körül erről a keringésről szól. A két regény ismerteti a korabeli elképzeléseket a Hold lakhatóságáról vagy lakhatatlanságáról, a bolygókon lévő élet feltételezéséről, a holdbeli tájakról stb. A Holdon nincsenek évszakok, a növényzet is ennek megfelelően alakult, déli peremén hegyek húzódnak. Végül a „lövedék” visszazuhan a Földre, a tengerbe, de a vakmerő utasok megmenekülnek, s mint egyedüli „hiteles források” tudtul adják, hogy a Hold lakatlan. Lőrincz L. László 2008-ban megjelent nagy sikerű sci-fi regénye a Manituk (Vigyázz, ha fúj a szél). A könyv folytatása, a Kilenc csontfarkas című, 2009 májusában jelent meg. A történet az Amerikai Egyesült Államok területén lévő fiktív városban, Bocharochában játszódik. Főhőse, Ross Candell régész a helybéli múzeumban. Egy völgyhíd építésénél indián temetőre bukkantak a munkások, meghívják a régészt, aki elkezd kutatni. Megtudja, hogy a temetőben nyugvó indiánokat a manituk, vagyis szellemek ölték meg, mert ők is egy hidat akartak építeni ugyanezen a helyen, amely a manituk szent helye. A sci-fi különös világát idézik a regényben megjelenő gabonakörök is. Nemsokára egy szélturbina-mező építési területén is indián temetőt találnak a munkások. Tíz sír található itt kör alakban. Miután kiássák ezeket a sírokat, farkas csontvázakat találnak bennük meg egy oszlophoz láncolt ajnu csontvázát. I. FELADATKÖR • 2. SZÖVEGALKOTÁS


109

2011.09.06. 10:16:57

A két temető teljesen hasonló. Amikor az elsőt is ki akarják ásni, egy titokzatos repülő, angyalnak látszó lény a szél erejével megtámadja a munkásokat. Az indiánok szóbeszéde szerint a manituk támadták meg őket. A kezdetben hitetlen főhős a végén a titokzatos gabonakörökről is kideríti, hogy azokat ősi szellemek rajzolták, figyelmeztetésként, hogy le fogják rombolni a hegyek között lévő völgyhidat és a szélturbinákat is. Beváltják fenyegetéseiket, a szélturbina-mezőt lerombolják, de a völgyhíd ép marad. A manitukról sok mindent megtudhatunk a műből, és további információkat tartalmaz a következő regény, a Kilenc csontfarkas. ❯ forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Manituk

Egyéb művek: I. Asimov: A halhatatlanság halála; P. Boulle: A majmok bolygója; René Barjavel: Az óvatlan utazó; Abe Kobo: A negyedik jégkorszak stb. Folyóiratok: Az Amerikai Egyesült Államokban (1951-ben) a Galaxy és a Fantasy and S. F. A Galaktika nevű lap (főszerkesztője az első korszakban Kuczka Péter, ma Burger István) Filmek: Pl.: A Csillagkapu (Stargate) színes amerikai–francia sci-fi Roland Emmerich rendezésében. Ez a film az alapja a Metro-Goldwyn-Mayer Filmstúdió által elkészített Csillagkapu filmsorozatnak. Az amerikai–kanadai televíziós sorozat arra a fikcióra épül, miszerint olyan eszközökkel rendelkezünk, amelyek azonnali utazást tesznek lehetővé az űr távoli pontjai között. A sorozat főhősei a CSK-1 nevű csapat tagjai, akik egy szigorúan titkos, amerikai katonai bázisról fedeznek fel más világokat a Földön talált kapu segítségével, és megvédik a bolygót a filmben bemutatott idegen fenyegetéssel szemben. Más science fiction művekkel ellentétben a Csillagkapu napjainkban és a Földön játszódik, és főleg emberi civilizációkat mutat be. A filmsorozat 10 évadot ölel fel. Helyszíne az egyiptomi ásatások egyike, ahol egy ismeretlen anyagból készült, egy-két embernyi méretű, gyűrű alakú szerkezetet találtak. A második világháború alatt sikerült ezt beindítani, és az egyik kutató átlépett a gyűrűt kitöltő vízszerű anyagon, majd a gépezet leállt. Többé nem tudták beindítani, így felhagytak a kísérletezéssel, mígnem „az 1990-es években újra kezdik a kísérletet. Dr. Daniel Jackson fiatal archeológus megfejti a különös szimbólumokat a fedőköveken. Rájön, hogy az ábrák csillagképek, és a gyűrűvel, amit csillagkapunak (Stargate) neveznek el, féregjáratokat indíthatnak más bolygókon lévő csillagkapukig.”61 6 110

Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Csillagkapu_(telev%C3%ADzi%C3%B3s_sorozat MEGOLDÁSOK • KÖZÉPSZINT


2011.09.06. 10:16:57


Különös helyszínek, különleges lények világát ismerheti meg a néző epizódról epizódra haladva. Például az Abydos nevű bolygót, ahol egy barátságos emberi csoporttal, majd idegenekkel, Goa’uldokkal találkoznak, akikkel harcba keverednek, de sikeresen legyőzik a vezetőjüket, Rét. A csapat visszatér a Földre, ahonnan újabb és újabb utakat tesznek. Befejezés Konklúzió levonása, esetleg egyéni állásfoglalás. Ajánlott irodalom: Urbán László: Kozmosz fantasztikus könyvek, http://www.freeweb.hu/fgab/galaktika02/13.html Gérard Diffloth: Bevezetés a tudományos-fantasztikus irodalomba, http://www. freeweb.hu/fgab/galaktika01/03.html

B) EGY MŰ ÉRTELMEZÉSE Értelmezze Kosztolányi Dezső A cseh trombitás című novelláját mint a reális és irreális, a látomás és valóság egybefonásának írói megoldását! Utaljon a jelképteremtő attitűdre! Megoldási javaslat Bevezető • (Életrajzi vonatkozások: ajánlás: http://nyugat.oszk.hu/html/alkotok/kosztolanyi. htm) • az 1908-as Boszorkányos esték című kötetben jelent meg • tematikáját tekintve a novella az ún. „öntükröző művészethez”, „az önmagát értelmező művészethez” sorolható • „A cseh trombitás a művészetnek három vetületével: az előadással, a meghallgatással és az alkotással is foglalkozik. E háromnak szoros összefüggése olvasható ki a történetből.”1 Tárgyalás • a cím értelmezése: témamegjelölő, jelzős szerkezet; cseh nemzetiségű, idegen a magyar környezetben („… idegensége nem is annyira tér-, mint inkább időbeli a történet szerint.”2) 1 2

Szegedy-Maszák Mihály, Kosztolányi: A cseh trombitás – Kései művek előképe, in: Irodalomtanítás a harmadik évezredben, Krónika Nova Kiadó, 2006, Budapest, 381-391. Uo. I. FELADATKÖR • 2. SZÖVEGALKOTÁS


111

2011.09.06. 10:16:57

2. SZÖVEGALKOTÁS A) ÉRVELÉS

Recommend Documents