Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS 1.1. Önkormányzatok környezetvédelmi feladatai 1.2. A települési környezetvédelmi program tartalmi követelménye 2. A KÖRNYEZET ÁLLAPOTA 2.1. Településtörténet 2.2. A település-, és területhasznosítási szerkezetének bemutatása 2.2.1. Település 2.2.2. A település táji környezete és adottságai 2.2.3. A külterület általános táji adottságai, és a táj fejlesztési programja 2.2.4. A belterület táji adottságai és a táj fejlesztési programja 3. KÖRNYEZETI ELEMEK ÁLLAPOTÁNAK RÖGZÍTÉSE ÉS A KÖRNYZETVÉDELEM JAVÍTÁSÁNAK HELYI FELADATAI ÉS MEGOLDÁSUK FŐBB MÓDOZATAI 3.1. Települési környezet tisztasága 3.1.1. Települési környezet 3.1.2. Alapadatok 3.1.3. Célállapot 3.2. Csapadékvíz elvezetés 3.2.1. Alapadatok 3.2.2. Célállapot 3.3. Kommunális szennyvízkezelés,- gyűjtés,- elvezetés,- tisztítás 3.3.1. Alapadatok 3.3.2. Célállapot 3.4. Kommunális hulladékkezelés 3.4.1. Alapadatok 3.4.2. Célállapot 3.5. Légszennyezés-, zaj-, és rezgés elleni védelem 3.5.1. Alapadatok 3.5.2. Célállapot 3.6. Helyi közlekedésszervezés 3.6.1. Alapadatok 3.6.2. Célállapot 3.7. Ivóvízellátás 3.7.1.Alapadatok 3.7.2. Célállapot 3.8. Energiaellátás 3.8.1. Alapadatok 3.8.2. Célállapot 3.9. Zöldterület-gazdálkodás 3.9.1. Alapadatok 3.9.2. Célállapot 3.10. Rendkívüli környezetveszélyeztetés elhárítása és a környezetkárosodás csökkentése 3.10.1. Alapadatok 3.10.2. Célállapot 4. ÖSSZEGZÉS
2
3 3 4 5 5 6 6 7 10 12
13 13 13 14 16 17 17 18 19 19 20 20 20 20 21 21 22 23 23 24 24 24 24 25 25 25 26 26 26 27 27 28 28
Tarcal község Önkormányzata a környezet védelmének érdekében illetékességi területére környezetvédelmi programot dolgoz ki a Nemzeti Környezetvédelmi Programban foglalt célokkal és a település szabályozási tervével összhangban, melyet a Képviselőtestület hagy jóvá. A környezetvédelmi program elkészítését és végrehajtását a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. tv. 46. §-a írja elő.
1. BEVEZETÉS 1.1. Önkormányzatok környezetvédelmi feladatai A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény külön fejezetben foglalja össze a helyi önkormányzatok környezetvédelmi feladatait. Ezek között: - a 46. § (1) b) pontjában írja elő a települési környezetvédelmi program kidolgozását, az f) pont pedig a fejlesztések során is szükségesnek tartja a környezetvédelmi szempontok érvényesítését; - a 46. § (1) a) és c) pontjában, általánosságban rögzíti a környezetvédelmi célú helyi önkormányzati rendeletek alkotását és a hatósági tevékenységet, továbbá hasonló jogszabály-alkotó és hatósági/ellenőrző funkciót deklarál a 37. § is, az állam és az önkormányzatok számára egyaránt; - a 46. § (1) d) pontja együttműködést ír elő más hatóságokkal és társadalmi szervezetekkel; - a 46. § (1) e) pontja a környezet állapotának figyelemmel kisérésének szükségességét tartalmazza Részleteiben az 1995. évi LIII. törvény 46. § (1): A települési önkormányzat (Budapesten a Fővárosi Önkormányzat is) a környezet védelme érdekében a) biztosítja a környezet védelmét szolgáló jogszabályok végrehajtását, ellátja a hatáskörébe utalt hatósági feladatokat; b) önálló települési környezetvédelmi programot dolgoz ki a 48/E. §-ban foglaltak szerint, amelyet képviselőtestülete (közgyűlése) hagy jóvá; c) a környezetvédelmi feladatok megoldására önkormányzati rendeletet bocsát ki, illetőleg határozatot hoz; d) együttműködik a környezetvédelmi feladatot ellátó egyéb hatóságokkal, más önkormányzatokkal, társadalmi szervezetekkel; e) elemzi, értékeli a környezet állapotát illetékességi területén, és arról szükség szerint, de legalább évente egyszer tájékoztatja a lakosságot; f) a fejlesztési feladatok során érvényesíti a környezetvédelem követelményeit, elősegíti a környezeti állapot javítását. A felsorolásból jól látható, hogy a települési önkormányzatok feladatai között a környezetvédelmi törvény kiemelt helyen fogalmazza meg a települési környezetvédelmi program készítését, melyet a Nemzeti Környezetvédelmi Programmal összhangban kell kidolgozni.
3
Megjegyzés [K1]: Jogszabályi hivatkozás Törölt: 49 Törölt:
1.2. A települési környezetvédelmi program tartalmi követelménye 48/E. § (1) A települési környezetvédelmi programnak a település adottságaival, sajátosságaival és gazdasági lehetőségeivel összhangban - a 48/B. § (2)1 bekezdésben foglaltakon túl - tartalmaznia kell a) a légszennyezettség-csökkentési intézkedési programmal, valamint a légszennyezéssel, b) a zaj és rezgés elleni védelemmel, a külön jogszabály alapján stratégiai zajtérkép készítésére kötelezett települési önkormányzatok esetén a stratégiai zajtérképek alapján készítendő intézkedési tervekkel, c) a zöldfelület-gazdálkodással, d) a települési környezet és a közterületek tisztaságával, e) az ivóvízellátással, f) a települési csapadékvíz-gazdálkodással, g) a kommunális szennyvízkezeléssel, h) a településihulladék-gazdálkodással, i) az energiagazdálkodással, j) a közlekedés- és szállításszervezéssel, k) a feltételezhető rendkívüli környezetveszélyeztetés elhárításával és a környezetkárosodás csökkentésével kapcsolatos feladatokat és előírásokat. (2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl a települési környezetvédelmi program - a település adottságaival, sajátosságaival és gazdasági lehetőségeivel összhangban tartalmazhatja a) a települési környezet minőségének, környezetbiztonságának, környezetegészségügyi állapotának javítása, valamint a természeti értékek védelme és fenntartható használata érdekében különösen: aa) a területhasználattal, ab) a földtani képződmények védelmével, ac) a talaj, illetve termőföld védelmével, ad) a felszíni és felszín alatti vizek, vízbázisok védelmével, ae) a rekultivációval és rehabilitációval, af) a természet- és tájvédelemmel, ag) az épített környezet védelmével, ah) az ár- és belvízgazdálkodással, ai) az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésével, az éghajlatváltozás várható helyi hatásaihoz való alkalmazkodással, 1
a) a környezeti elemek állapotának bemutatásán és az azt befolyásoló főbb hatótényezők elemzésén alapuló helyzetértékelést; b) a fenntartható fejlődéssel összhangban álló, elérni kívánt környezetvédelmi célokat, valamint környezeti célállapotokat; c) a célok és célállapotok elérése érdekében teendő főbb intézkedéseket (különösen a folyamatban lévő, illetve az előirányzott fejlesztésekkel és a működtetéssel kapcsolatos feladatokat), valamint azok megvalósításának ütemezését; d) a kitűzött célok megvalósításának szabályozási, ellenőrzési, értékelési eszközeit; e) az intézkedések végrehajtásának, valamint a d) pont szerinti eszközök alkalmazásának várható költségigényét, a tervezett források megjelölésével.
4
b) a környezeti neveléssel, tájékoztatással és a társadalmi részvétellel kapcsolatos feladatokat és előírásokat.
2. A KÖRNYEZET ÁLLAPOTA 2.1. Településtörténet A Tarcal által lefedett terület ősrégi település. Tanúsítják ezt a község határának különböző helyein megtalált kőkori pattintott, csiszolt kőeszközök, réz-és bronzkori agyag edények, bronzból készült dísztárgyak, és ókori római ezüstpénzek. A térség a későbbiek során jelentős állomása, majd lakhelye volt a Kárpátmedencébe érkező magyaroknak és a velük együtt tartó kabaroknak. A legenda szerint a hegyet Tarcalról, a honfoglalók egyik vezéréről nevezték el. Tarcal teljes területével az Árpád-kor kezdetén, és az államszervezéskor királyi várföld volt, ahol a királyt szolgáló népek is éltek. Mivel fontos útvonal mellett feküdt, így került sor 1100 körül Kálmán (könyves) király elnökletével országgyűlés megtartására a településen. A 84 törvénycikkből álló törvény legismertebb cikkelye az 57. mely kimondja: " A boszorkányokról, pedig, mivel ilyenek nincsenek, semmiféle vizsgálatot ne tartsanak." A tatárok 1241. évi tarcali pusztítására utal egy írás, mely arról számol be, hogy a község határában lévő"Feyew", azaz Fejő-pusztát a tatárok teljesen elpusztították és felégették. Az első hitelt érdemlő és Tarcalt megemlítő írásos emlékünk az 1278, március 30-án, a bihari Mezosomlyón keltezett oklevél, melyben IV. (kun) László Simon fiának, Tamás comesnek adományozta szolgálataiért a királyi pecérek Zemplén megyei Luch (Tiszalúc) és Torchol (Tarcal) nevű földjeit azokkal a feltételekkel, amelyekkel a pecérek eddig is bírtak. A következő Tarcallal foglalkozó okirat több mint 120 esztendővel később 1398-ban jelenik meg, melyben Zsigmond király kérésére a leleszi konvent beiktatja Debrői Miklós fia István mestert, királyi kincstartót a Zemplén megyei Tokaj (Tokay) és Tarcal (Tharchal) királyi birtokokba. Tarcal múltjának egyik legfontosabb középkori dokumentuma az 1517-ben íródott urbárium (jobbágyszolgáltatások jegyzéke), mely Tarcalt már mezővárosként (oppidum Tharczal) említi. Nagy valószínűséggel a mezővárosi rangot már korábban 1476 és 1498 között elnyerte. A XV-XVII. században Tarcal mezőváros élete rendkívül mozgalmas volt. E századokban német , török, hajdú, kuruc, labanc csapatok váltakozva sanyargatták a lakosságot. Az 1500-as években már saját törvénykönyvvel és urbáriummal rendelkező mezőváros a német és török betörések következtében több ízben szinte teljesen elnéptelenedett. A XVII. század elején pallos-joggal is rendelkezett a város, itt voltak a börtönök, itt székelt a kamarai ügyész.
5
A XVI-XVII. század fordulóján jelentek meg a megfelelő szőlőfajták, művelési és eljárási módok, a hozzákapcsolódó szerszámok, borfajták, melyek a vidék borát Európa, majd a világ élvonalába emelték. A Rákóczi szabadságharc bukása után, a város ismét a Királyi Kamara fennhatósága alá került. Az 1711-1848 közötti nyugalmas időszaka lehetővé tette a város gazdaságának fellendülését, népességének növekedését. A város megnövekedett jelentőségét bizonyítja, hogy az ebben az időben egyesített tokaji, tarcali és diósgyőri koronauradalmak tiszttartósága a többi uradalmi hivatalokkal Tarcalon volt. A gazdasági fellendülés és Grassalkovics Antal kamarai elnök közben járása tette lehetővé a városban meginduló építkezéseket. Református templom, zsinagóga, Terézia-kápolna, uradalmi épületek, az új városháza, iskolák, jelzik ma is e kor gazdagságát. Az "arany" kornak az 1848-as szabadságharc vet véget. A XIX. század derekától a végéig került sor a vadvizek lecsapolására, a Tisza szabályozására. A város mezőgazdasági művelésre alkalmas területe ugyan nőtt, a lakott terület is nagyobb lett, de ez nem jelentette a település további fejlődését. A mezőváros fokozatosan süllyedt és a két világháború között már csak egy elmaradott, szegény falunak számított. A gazdasági depresszió a II. világháborút megelőző években és a háború alatt fokozatosan enyhült. A háborút követően az 1950-ben tarcali székhellyel megalakult Tokaj-hegyaljai Állami Gazdaság és a Tarcali Kutató Állomás volt hivatva a környék szőlészetének és borászatának fellendítésére.
2.2. A település-, és területhasznosítási szerkezetének bemutatása 2.2.1. Település - területe: 53,73 km2 - lakosság száma: 3019 fő
Törölt: 3085
A lakosság korcsoportonkénti bontásban 0-2 51
3-14 380
15-18 172
18 felett 2416
Összesen 3019
Törölt: 2482 Törölt: 3085
A település beépítettsége A lakosság területi megoszlása: 1270 fő/km2. Falusias, kőből, blokkból épült, kertes, társasház, pince hálózat. Út-, vasút vonalak A település közúton négy irányból közelíthető meg: Bodrogkeresztúr felöl a 3616-, Tokaj felöl a 3615-, Prügy felöl a 3617-, és a 37-es főközlekedési útról leágazó 3615 sz.-ú úton, míg vasúton a Szerencs – Nyíregyháza vonalon. A községnek vasútállomása van.
6
Tarcal térségi és helyi közlekedési infrastruktúrája jó, a környező nagyvárosok (Nyíregyháza 40 km, Miskolc 45 km) gyors elérhetősége biztosított. Az önkormányzat kezelésében lévő utak szilárd burkolatúak, állapotuk kielégítő. A belterületen összefüggő, valamennyi utcát érintő árokrendszer nincs kialakítva, ezért a csapadékvíz elvezetése csak részben megoldott. A település közmű-, és energia ellátásának helyzete A település összközművesített. Az ivóvízellátást a Borsodvíz Zrt. Tokaji Üzemvezetősége szolgáltatja a Középhegyi utcáról megközelíthető víztározóból. A községben keletkező szennyvíz kezelése a tokaji szennyvíztelepen-, illetve házi ülepítő medencékben történik. A 2003-ban kiépített zárt szennyvízhálózatra 706 ingatlan van csatlakoztatva. Tarcal villamos energia ellátását a Prügy irányából kiépített távvezetékről az ÉMÁSZ Nyrt. biztosítja.
2.2.2. A település táji környezete és adottságai Tarcal község az Alföld és az Északi-középhegység nagytájak találkozási vonalán, azon belül a Tokaji-hegy és a Taktaköz kistáj találkozási területein helyezkedik el. E földrajzi fekvéséből adódóan Tarcal területének tájszerkezete magán viseli a két nagytáj markánsan eltérő természeti adottságait.
Geomorfológiai adottságok A Kopasz-hegy, a Tokaji-hegység legfiatalabb vulkáni képződménye, s egyben hazánk egyik legnagyobb kiterjedésű és legmagasabb szigethegye. Nyugati része az igazgatási terület középső egységét foglalja el. A hegy alapkőzete dácit, melyet változó nagyságban lösz borít. A tengerszint feletti magasság 98 és 512 m között változik. A kistáj 93 és 173 m közötti tszf-i magasságú egykori hordalékkúp-síkság. Az É-i peremek felé növekvő, de átlagosan alacsony relatív reliefű felszín döntő többsége az ártéri szintű síkságok ortográfiai domborzattípusába sorolható. Az ármentesítések előtt a nagyobb áradások éppen ezért a terület több mint ¾-ét borították. Az enyhén D felé lejtő, monoton felszín változatosságait az olykor 5-15 m magas futóhomokos foltok (főként a D-i részen) és az alluviális részek rendkívül gazdag elhagyott folyómedrei és morotvái jelentik. Ezeket a Tisza és a Bodrog hagyta hátra (a leghosszabb elhagyott folyómeder a Takta).
Éghajlat A megyét tekintve az évi napfénytartam északon 1850-1900-, a Bükk magasabb területein 1900-, Tokaj-Hegyalján 1950-, a Kopasz-hegyen 2000-2050 óra. Az évi középhőmérséklet 9,5-9,9 oC,- a vegetációs időszakban 16,6-17 oC között van. Hőmérsékleti szélsőségek: - januári középhőmérséklet -2,5 - -3 oC - júliusi (legmelegebb havi) középhőmérséklet 19,5-20,5 oC.
7
A csapadék éves átlaga 550-600-, tenyészidőszakban 360 mm körüli. A legtöbb 24 órás csapadék Tarcalon volt, 122 mm. Június és augusztus között a gyakran előforduló nyári nagy esőzések még a meliorált szőlőterületeken és az alattuk fekvő földeken is okoznak károkat (elmosás, termőréteg pusztulás, iszappal való elöntés). A község a mérsékelten meleg, száraz éghajlati körzet északi határán fekszik. Mikroklimatikus eltérések figyelhetők meg a Kopasz-hegyen a domborzat miatt. Ősszel és tavasszal hőmérsékleti inverzió alakul ki; a hegy körüli sík terület jobban lehűl, mint a hegycsúcs közeli részek. A hegy klímája jellemzően kontinentális. A szőlő jelenléte és a flóra vizsgálata a szubmediterrán hatást is bizonyítja. Egyéb jellemző éghajlati adatok: - globális sugárzás: 4300-4400 MJ/m2 - uralkodó szélirány: északkeleti - júliusi relatív nedvességtartalom: 60-65%
Növényzet, erdősültség A Hegyalja természetes növénytakarója a lejtős-erdős-sztyepp. Ezt az alacsonyabb térszíntű és jó kitettségű területeken a szőlőkultúra váltotta fel. A szőlők felett találjuk meg a pusztafüves sztyepprétegek és a mohostölgyes bokorerdők váltakozó foltjait. Kopár sziklagyep alakult ki a Tokaji-hegy tetején. A déli, délies lejtőkön molyhostölgyes (Kiskopasz) és telepített fenyő, illetve vegyes lombos erdők vannak. Ezek telepítését a 60-as évek elején végezték. Az északi lejtőn van a Hársas nevű gyertyános-tölgyes erdő. Ez korábban teljesen elborította az északi lejtőket. A felhagyott szőlők helyén akácos felnövések vannak, különösen a természetes állapotú vízmosásokban és mélyutakban. Meg kell említeni azt, hogy az értékes sztyeppék és maradvány löszgyepek tájidegen fafajokkal (akác, fekete-, és erdei fenyő) lett telepítve. A telepítés nem sikerült teljesen, mivel mára főleg a fenyvesek összeomlottak és az akác is igen beteg. A Kopasz-hegyen több mint ezer éve művelnek szőlőt. Egymás mellett megtalálhatóak a jelentős területű szőlőbirtokok és a kis háztáji őstermelői parcellák, magángazdaságok. Egyértelműen a szőlőművelés és kapcsolódó tevékenységei határozzák meg a tájkép minőségét, jellegét és diverzitását.
Víz (általános) A település a Taktaközi belvízrendszer területén helyezkedik el. A belvízrendszer nagy részéről a Tiszába kerülnek bevezetésre a csapadék-, és belvizek a belvízelvezető csatornákon keresztül. A község csapadékvíz-elvezető hálózata rendezetlen. Egy-egy utcán belül az árkok keresztmetszete eltérő, kisebb-nagyobb szelvények váltogatják egymást. Egyes árokszakaszok lefolyástalanok, szikkasztó árokként üzemelnek. A rossz vízelevezetést fokozza a kapubejárók változatossága is, szintén kisebb-nagyobb átfolyási szelvényekkel.
8
Ökológiai jellemzők, védett természeti értékek A község területét a Magyar flórtartományba, az Északi-középhegység flóravidékébe és azon belül a tokaji flórajárásba tartozó növények sokasága borítja el. Érthető, hiszen ezen a vidéken találkozik a nagy kiterjedésű rónák és a hegyek növényvilága. Talaja és sajátos éghajlati viszonyai nem csak a szőlőnek kedvez, de olyan növény fajok megtelepedését teszik lehetővé, amelyek másutt, hasonló körülmények között, nem élnének meg. A hegy kúpjain és lejtőin megmaradt vagy éppen újra fejlődött sziklagyepeken még tizenkét orchideafaj él, köztük például a nagyon ritka sallangvirág legszínesebb változata. A Tisza árterületére eső Taktaközt sűrű csatornarendszer hálózza be. A meglévő morotvák és csatornák gazdag állat- és növényvilágnak adnak otthont. A Tisza egykori kanyarulatainak parti sávjainak madárvilága különösen értékes, itt költ pl. a nagy kócsag, a kis kócsag, a bakcsó, a kanalas gém, a szürke gém valamint különböző réce fajok. Az ország Észak-magyarországi régiójában van a legnagyobb kiterjedésű természetvédelmi terület, a régió területét négy nemzeti park és öt tájvédelmi körzet érinti. Nemzeti parkok
Tájvédelmi körzetek
Duna-Ipoly Nemzeti Park Bükki Nemzeti Park Aggteleki Nemzeti Park Hortobágyi Nemzeti Park
Hollókői Kelet-Cserhát, Tarnavidéki, Lázbérci Karancs-Medves, Zempléni, Tokaj-Bodrogzug, Mátrai, Tarnavidéki, Kesznyéteni, Ipolytarnóci Ősmaradványok Természeti Terület, Hevesi Fűvespuszták, Borsodi Mezőségi
Törölt: Bodrogzúg
A fentiekben említett területek mind a Natura 2000 program részei, mely területek a természeti értékek védelme miatt fokozott figyelmet kívánnak az infrastrukturális fejlesztések megvalósítása során. A Tokaji kistérség számos turisztikai vonzerővel rendelkezik. A műemlékek és védett létesítmények száma 36, ami a megyében található építészeti értékek 5,3%-át teszi ki. A kistérség egy része a Tokaji borvidék, a világörökség része. 5 település a magterülethez, kettő pedig az ütközőzónához tartozik. Az elmúlt ezer év alatt kialakult szőlőművelési hagyományok érintetlen, eredeti formában való továbbélése és a borvidék évezrede tartó egysége indokolta, hogy az UNESCO Világörökség Bizottsága a Tokaji borvidéket 2002-ben mint kultúrtájat felvette a Világörökségi Listára. A világörökségi helyszín összesen 132,555 km2-nyi magterülete megegyezik a magyar bortörvényben meghatározott Tokaj- Hegyaljai borvidékkel.
Megjegyzés [K2]: A 2008-ban készített vízrendezési pályázatból átemelt szöveg
Az ezt körülvevő, pontosan meghatározott 748,797 km2-nyi területet az UNESCO úgynevezett védőzóna, vagy ütközőzóna kifejezéssel jelöli, mely azt a célt szolgálja, hogy egy kiemelt területet elhatároljon több, másik területtől, elősegítve ezzel a kiemelt terület környezetkárosító hatásoktól, illetve egyéb lakossági és ipari beavatkozásoktól való védelmét. Az ütközőzóna területéhez tartozik Tarcal település is.
Megjegyzés [K3]: A 2008-ban készített vízrendezési pályázatból átemelt szöveg
9
- A Tokaj-Bodrogzug Tájvédelmi Körzet a kistérség következő településeit érinti: Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud, Szegi, Tarcal, Tiszaladány, Tokaj. A fokozottan védett terület településhatárai pedig: Tarcal, Tokaj, Bodrogkeresztúr, Tiszaladány. o Fokozottan védett területek: Nagy Kopasz területei, Taktaköz területei o EX-LEGE területek - A település külterületén megtalálhatók, NATURA 2000 területek, valamint a Nemzeti Ökológiai Hálózat területei is. o Különleges madárvédelmi területek (SPA): Bodrogzug – Kopasz hegy – Taktaköz elnevezésű terület (azonosító HUBN 10001) o Kiemelt jelentőségű Természetmegőrzési területek (SCI): Tokaji Kopasz-hegy (azonosító HUBN 20072) - Helyi jelentőségű védett természeti érték a Tarcal község közelében található Taktaholtágak. A Tisza mellékágának lefűzésével keletkezett ez a védett élőhely-együttes, mely 158 ha területet foglal magába: a nádassal borított Hódos-lapost és a mocsárrá nyilvánított Ökör-tót. A falu határában természetvédelmi tórendszer a Hódoslapos-tó és az Ökör-tó található. (A vizeket Tarcali-tóként is emlegetik.) A terület madárvilága a mocsarakra jellemző költő és átvonuló fajokban gazdag. - Természetvédelmi terület. o Kiemelten fontos ÉTT: Bodrogköz, Kopasz-hegy o Tervezett ÉTT: (Taktaköz) A „Taktaköz” Érzékeny Természeti Terület bevezetését megalapozó vizsgálatok kezdődtek el a területen 2004-ben. - Régészeti értékek: Korabronzkori lelőhelyek („hatvani kultúra”) találhatók Tarcal település határában.
2.2.3. A külterület általános táji adottságai, és a táj fejlesztési programja A külterületi táj a kistáj jellegzetes jegyeit viseli magán. Tipikusan mezőgazdasági táj, ahol a tájhasznosítás is a lehető legnagyobb mértékben igazodott a domborzat, és a talaj adta lehetőségekhez. Ez azt jelenti, hogy a közigazgatási határon belül a földterületeken jelentős mértékben szőlő és szántóföldi növények termesztése a jellemző tájhasználati mód. Védeni kell a termőföld termékenységét és minőségét, meg kell előzni, illetve el kell hárítani a talaj kémiai, fizikai és biológiai romlását. A talaj védelme az állam; a földhasználó; a beruházó és az üzemeltető közös feladata. Ezt fogalmazza meg a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 58 §-a. A talaj védelmére vonatkozó földhasználói kötelezettségeket, ugyanezen törvény 61-69 §-a foglalja magában. Óvakodni kell attól, hogy a területen bármely egyéb, megjelenésében, jellegében markánsan tájat romboló tevékenységet /ipari, kereskedelmi/ végző létesítmény kerüljön kialakításra.
10
A külterületen mezőgazdasági művelés alá tartozó területeken (termőföldön) történő bármilyen jellegű beruházás esetében a törvény 70. § (1), (2) bekezdése értelmében a beruházónak meg kell kérnie az illetékes talajvédelmi hatóság hozzájárulását. A szakhatóság bevonása vonatkozik a külterületen létesítendő egyéb mezőgazdasági jellegű beruházásokra, és ültetvények létesítésére, továbbá talaj-, és vízvédelmi létesítményekre is. Ezekben az esetekben szükséges részletesen ismertetni a beruházás várható környezeti hatását is. A mezőgazdaságilag hasznosított területeken a vizek mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezésének megelőzése illetve csökkentése érdekében a 49/2001. (IV.3) Korm. rendelet szerint javasolt betartani a „jó mezőgazdasági gyakorlat" szabályait. Összefüggő nagy erdőterület csak a Kopasz hegyen van. A külterület egyéb részein még elszórtan sem található. Az utak mellé, és a nagykiterjedésű, korábban un. nagyüzemi szántók területére is célszerű a korábbi idők útvédő-mezővédő erdősávjait, és néhány nagyobb erdőtömböt újratelepíteni. Az erdőfoltoknak, erdőtömböknek igen komoly komplex ökológiai szerepük van. A javasolt erdőtelepítések a szerkezeti tervlapon feltüntetésre kerültek. A közigazgatási területen meglévő, és ezután telepítésre kerülő valamennyi erdő művelési ágú területnél figyelembe kell venni, hogy a meglévő erdők művelése, letermelése, és új erdő telepítése a szakmai felügyeletet biztosító Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóságának ellenőrzése és szakmai felügyelete mellett végezhető. Ezen túlmenően az erdőterületeken a telepítéstől a letermelésig az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvényben, valamint a végrehajtásról szóló 29/1997.(IV. 30.) FM rendeletbe foglaltakat be kell tartani. A nedves rétek, és erdőterületek un. vizes élőhelyek, melyeken folytatható tevékenységekről a Természet védelméről szóló 1996. LIII. tv 18. §-a rendelkezik. A 4. § szerint természeti terület valamely olyan földterület, melyet elsősorban természet közeli állapotok jellemeznek. A törvény értelmében természeti területeknek kell tekinteni a tervezési területen lévő gyepvegetációkat-, réteket, legelőket, és valamennyi erdőterületet. A természetesen kialakult és kaszált gyepfelületek, rétek, valamint a legelők értékes lágyszárú növénytársulási viszonyokat őrizhetnek meg, és tarthatnak fenn. Ma már, amikor a szántóföldi növénytermesztéshez kapcsolódó kemikáliák teljesen beszabályozzák a termesztett kultúrák növény és állatvilágát, a gyepfelületek élővilága a legtermészetesebb ökoszisztémák egyikének tekintendők, melyeket éppen ezért vigyáznunk és őriznünk kell. Az erdőterületek olyan természet közeli állapotot tartanak fenn, melyek emberi beavatkozás nélkül is fennmaradnak. Ezeken az igen értékes területeken a művelési ágváltáshoz az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság hozzájárulása szükséges. A természeti területek valamennyi mozaikszerű megjelenését a település szerkezeti terve külön jelkulccsal nem tünteti fel, de a Natura 2000 területeket és a művelési ágakat igen. Ugyancsak tartalmazza a szerkezeti terv a természeti területek egymáshoz kapcsolódását, mely az országot behálózó ökológiai hálózat-, és az un. Natura 2000 terület része. Az ország ökológiai hálózatát jelöli ki, mely tartalmában az országos rendezési tervet is magában foglalja.
11
A 2003. évi XXVI. Törvény (OTRT) által az ország egészére kijelölt ökológiai hálózat célja, hogy természeti, természet közeli területek, valamint védett természeti területek és védőövezetek között a biológiai kapcsolatot ökológiai folyosókkal biztosítsa. Ami azt eredményezi, hogy élő szervezetek és életközösségeik, valamint ezek élettelen környezetének dinamikus egysége folyamatosan fennmaradjon. Az ökológiai hálózat területén beépítésre szánt terület nem jelölhető ki. A Natura 2000-hálózat létrehozásának jogi alapját 2004. 05. 01-től hazánkban is életbe lépett Élőhelyvédelmi és Madárvédelmi Irányelvekre épülő Natura 2000 területekre vonatkozó, és annak részletes szabályairól szóló kormányrendelet képezi. Az irányelvek értelmében a veszélyeztetett fajoknak kedvező természetvédelmi helyzetet kell biztosítani, különös tekintettel a vonuló madárfajok populációinak és élőhelyeinek megóvására. Hazánk természeti értékeinek hosszú távú megóvása szempontjából kulcsfontosságú, hogy értékes, védendő területeink a NATURA 2000 hálózat részévé váljanak, és ez által olyan európai szintű jogi és anyagi eszközökhöz jussanak, amelyek az eddiginél hatékonyabb védelmet biztosítanak. Az ökológiai-, és a Natura 2000-hálózat területein a meglévő természeti állapotok megőrzése, fenntartása fokozott hangsúlyt kap, és országos jelentőségű.
2.2.4. A belterület táji adottságai és a táj fejlesztési programja A település belterületi adottságai sajátosak. A síkvidékről indul az egykori mezőváros beépített része, és szerteágazóan, kesztyűujjszerűen nyúlik fel a környező dombhajlatokra. A központ és a környezetében lévő lakóterület sűrűn beépített. A domborzat egyértelműen meghatározta az utcák kialakíthatóságát, így áttekinthető, érthető szerkezettel jöttek létre ezek a településrészek. A településközpontot erősen terheli a Tarcalt Tokajjal összekötő 3615-ös számú közút forgalma. Gondozottak a falu központjában lévő zöldterületek, dekoratív az önkormányzat épületével szemben nemrég kialakított park. Sajátos módon alakult a falu utcáinak a fásítása. Az átmenő forgalmat biztosító Sport tér - Fő út váltakozó szélességű, légvezetékekkel szabdalt közterület, így egységes utcaképi architektúrát kialakítani itt igen nehéz. A telepített fák változatosak, rendezett megjelenésről azonban nem lehet beszélni. Javítana a helyzeten, ha komplex szakmai ismeretekkel rendelkező táj építész által készített egységes utcafásítási koncepció készülne, hogy a szakmai és a vizuális megfelelőség biztosítva legyen. Ugyanez vonatkozik a település egyéb részeire is. Ennek az az oka, hogy az utcák szűkek, és nincs térbeli lehetőség az út menti zöldterület kialakítására. A jövőben célszerű lenne egyes utcákat kijelölni, és azokban egységes koncepcióval teljes út menti zöldterület rendezést végrehajtani. A belterület igen jelentős táji értéke a 6/1998. (IV. 15.) KT. számú rendelettel helyi védelem alá helyezett történelmi településmag, melynek határai: a Fő út - Szőlőhegy utca - Könyves Kálmán utca - Siderius János utca. A védetté nyilvánítást indokolja, hogy a terület építészeti, régészeti, valamint tájesztétikai értékeket hordoz magában.
12
A település kulturális örökségének további részei: - Terézia domb és Kápolna - A volt Vincellér Iskola épületegyüttese és parkja - Zsidó temető - Kishomokosi Andrássy kastély és környéke - A hivatkozott helyi rendelettel védelem alá helyezett ingatlanok A település hegyoldali utcáiból sok helyen értékes és szép kilátás nyílik a síkvidéki területekre. A település temetője rendezett állapotban van. A temető fenntartásának és üzemeltetésének, valamint a temetkezések rendjét az 1999 évi XLIII törvény, és a végrehajtásról szóló 145/1999 (X. 1.) Korm. rendelet alapján a 20/2004. (XI. 29.) ÖK. számú helyi rendelet szabályozza. A törvényben, és a végrehajtási utasításban foglaltakat be kell tartani. A temetőnek a meglévő sírhelyekre vonatkozó kataszterrel kell rendelkeznie, a temetkezési helyeket ki kell jelölni, a szükséges bővítést biztosítani kell, és a temető teljes fásítását is meg kell oldani. A község településrendezési terve 2005-ben készült, és a két ütemben végrehajtott módosításokkal jelenleg is hatályos. Környezetvédelemi tárgyú helyi rendeletek listája: - 14/2003. (VIII. 07.) számú rendelet A települési folyékony hulladékra vonatkozó helyi közszolgáltatás ellátásáról - 18/2004. (XI. 29.) Ök. sz. rendelet A környezetvédelmi alap létrehozásáról - 16/2005. (IX. 13.) Ör. sz. rendelet A közterület használatáról és tisztántartásáról egységes szerkezetben - 15/2007. (VI. 27.) Ör. sz. rendelet Tarcal község hulladékgazdálkodási tervéről - 22/2008. (VIII. 28.) Ör. sz. rendelete Az állattartásról - 8/2010. (VI. 24.) számú rendelet Az avar és kerti hulladék égetéséről - 17/2010. ( XII. 16.) önkormányzati rendelet A helyi szilárd-hulladékkezelési közszolgáltatás rendjéről, a településtisztaság egyes kérdéseiről és a közszolgáltatási díjról szóló 30/2001 (XII.13.) számú önkormányzati rendelet módosításáról
3. KÖRNYEZETI ELEMEK ÁLLAPOTÁNAK RÖGZÍTÉSE ÉS A KÖRNYZETVÉDELEM JAVÍTÁSÁNAK HELYI FELADATAI ÉS MEGOLDÁSUK FŐBB MÓDOZATAI 3.1. Települési környezet tisztasága 3.1.1. Települési környezet Mivel a település az ember közvetlen élettereként az embert érő környezeti hatások egyfajta integrált forrása, így a káros környezeti hatások elleni védekezés egyik fő színtere is egyben. Az embert érő egészségkárosító, vagy csupán terhelő hatások közül egy településen elsősorban csak az ott keletkező, fellépő ártalmakkal szemben tudunk védekezni. A védekezés fő eszköze a megelőzés, a kártékony hatás megjelenése előtti intézkedés, melyet a település
13
ésszerűen szabályozott fejlesztésével, annak környezettudatos tervezésével, illetve a településen élő lakosság, az ott végzett termelői-, szolgáltatói munkajogi keretekbe foglalt szabályozásával lehet megvalósítani. A településrendezési tervezési munka során alapvető fontosságú az adott környezet, a helyi adottságok, a már meglévő szerkezeti elemek figyelembevétele - melyek általában nehezen változtathatóak - így a település fejlődésének irányát kell ezen paraméterekhez igazítani. Az országos szabályozás elemein túl, illetve annak keretei közt, nagy jelentőséggel bír a helyi szabályozás. A települési környezet védelme során hatékony eszköz a település övezeti felosztása, a különböző funkciójú területek egyfajta térbeli elhatárolása. Az egyes övezetekre vonatkozó ésszerű szabályozások, az övezetek helyes térbeli elhelyezése, illetve a köztük kialakított megfelelő kommunikáció (anyag-, árú-, munkaerőtranszport, stb.) jelentősen meg tudja növelni a településen élő, dolgozó népesség környezeti biztonságát.
3.1.2. Alapadatok Tarcal község az Alföld és az Északi-középhegység nagytájak találkozási vonalán, azon belül a Tokaji-hegy és a Taktaköz kistáj találkozási területein helyezkedik el. Gazdasági szempontból alapvetően mezőgazdasági jellegű település. Az önkormányzat felelősségi körébe nem tartoznak olyan intézmények, ahol ipari és gazdálkodói, illetve mezőgazdasági vagy élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok keletkeznének. Az önkormányzat a Prügyi út mellett működtetett községi hulladéklerakót a Helyi Hulladékgazdálkodási Terv hatálybalépése előtt 2007.04.02-án véglegesen lezárta. A terület rekultivációjára környezetvédelmi pályázat keretében a közeljövőben kerül sor. A 2009. évi adatok alapján a település területén található lerakókban felhalmozott építési törmelék és szilárd hulladék becsült mennyisége az alábbi volt: Forráskút 11.000 t Prügyi út 12.300 t Sportpálya mögötti terület 5.600 t A településen nem működik telepengedéllyel rendelkező hulladék kezelését végző vállalkozás. A kommunális hulladék valamint a bontási és építési törmelék a Mento Kft. által Bodrogkeresztúr közigazgatási területén működtetett térségi lerakóban van elhelyezve. Az önkormányzati intézményekben és a közterületen keletkező növényi hulladék a kijelölt gyűjtőhelyen elégetéssel megsemmisítésre kerül. A kiemelten kezelendő hulladékok közül az Anya- és Csecsemővédelmi Tanácsadóban, valamint a körzeti orvosi rendelőkben egészségügyi-, míg a Polgármesteri Hivatalban és az önkormányzati intézményekben elektronikai hulladék szelektív gyűjtése folyik. Az előbbi éves mennyisége 50 – 70 kg, míg az utóbbira vonatkozóan nincs adat. A hulladékok gyűjtése és időszakos tárolása speciális karton-, illetve műanyag dobozokban történik. Az anyagok szakszerű kezelését a sajóbábonyi ÉMK Kft. és a Zempléni Z.H.K. végzi.
14
Az egyéb veszélyes hulladék elkülönített kezelése nincs megoldva, azokat a lakosság a szilárd hulladékhoz keveri. Az állati eredetű hulladék a SZATEV Zrt. szikszói üzemében kerül feldolgozásra. A keletkező hulladék mennyiségéről nem áll rendelkezésre adat. A településen 4 db gyűjtőszigeten elhelyezett 3-3 db 1100 l-es konténer teszi lehetővé a papír, műanyag, és üveg szelektív gyűjtését. A hulladékok kezelését végző vállalkozások: - Zempléni Z.H.K. Hulladékkezelési Közszolgáltató Kft.; Mento Kft. o Szilárd kommunális o Szelektív o Bontási, építési o Elektronikai o Lom - Borsodvíz Zrt. o Folyékony - ÉMK Kft. o Egészségügyi - COLAS - ÉSZAKKŐ Bányászati Kft. o Beton o Aszfalt o Hidraulika-, és motorolaj - Vas - Fém MÉH Bt. o Papír o Fém - Kék Autóbontó o Forgalomból kivont gépjármű A kistérség – és így Tarcal – hálózati szennyvízkezelését a Borsodvíz Zrt. végzi. A folyékony hulladék a közcsatornában, illetve tartálykocsikban kerül átszállításra a tokaji szennyvíztelepre A községben kiépített szennyvízhálózat hossza 31,2 km. A közcsatornára nem csatlakoztatott ingatlanokon a szennyvíz elhelyezése házilag készített, többnyire nem zárt rendszerű tárolókban történik. Emiatt jelentős a talajterhelés, a felszín alatti vizek szennyezése. A településen önkormányzat által kijelölt közszolgáltató - az erőfeszítések ellenére - nincs, a folyékony hulladék kezelését helyi rendelet nem szabályozza. A tengelyen elszállított szippantott szennyvíz mennyiségére és kezelésére vonatkozóan nem állnak rendelkezésre adatok. A vezetékes ivóvízellátás a községek teljes területén megoldott.
15
3.1.3. Célállapot Tarcal település önkormányzatának kitűzött célja, hogy a megfelelő környezeti állapot elérésével megteremtse a településfejlesztés lehetőségét. Mivel a természeti, környezeti adottságok alapvetően kedvezőek, ez a szándék megvalósításának jó kiindulási alapját jelentheti. Ehhez azonban létre kell hozni a környezet és természet tudatos és kímélő használatát biztosító körülményeket. A környezeti célállapot: a természet- és környezetvédelmi szempontból kedvező módon kezelt környezet biztosítása a külterületen, a belterületen pedig az esztétikus településkép elérése mellett az egészséges, tiszta települési környezet feltételeinek fenntartása. A település fejlesztésénél kitörési pont lehet az egészséges lakókörnyezet és a természeti adottság. Ki kell emelni, hogy a környezet kedvezően befolyásolja a településökológiai adottságokat, ezért ennek javítása lényeges szempont. A településen belül a környezet tisztaságának megőrzését és javítását kell célul kitűzni. A közmunka programmal megkezdett feladatokat folytatni kell. A település területén meg kell szüntetni az illegális hulladéklerakást, tudatformálással és rendszeres határszemlékkel kell a célt elérni. A településen belül a zöld-terület aránya jónak ítélhető, melynek megőrzése célként határozható meg. A lezárt hulladéklerakó műszaki állapota nem kielégítő. A tárolótér alsó szigeteléssel nem rendelkezik, a terület csapadékvíz-elvezetése nincs megoldva. Fennáll a potenciális talaj, és talajvíz szennyezés veszélye, amely a felszín közeli rétegek vízáteresztő képességétől függően a mélyebben fekvő részeket is érintheti. A terület rekultivációját mielőbb el kell végezni. Csökkentési célok A települési szilárd hulladékok területén törekedni kell arra, hogy a lerakásra kerülő hulladék mennyisége a szelektív gyűjtés és hasznosítás eredményeképpen csökkenjen. A Szerencsen tervezett komposztáló telep elkészülte után lehetővé válik majd a zöld-, és biohulladék környezetkímélő, uniókomform kezelése. A folyékony hulladék vonatkozásában csökkenteni kell a szippantott szennyvizek arányát. Távlati feladatok o Hulladékudvar létesítése. o A településen jelenleg nem kezelt veszélyes hulladékok begyűjtő-, és kezelőrendszerének kialakításához való csatlakozás. o Állati eredetű hulladékok begyűjtő-, és kezelő rendszerének teljessé tétele, ahhoz való csatlakozás. o Forgalomból kivont gépjárművek begyűjtő-, kezelő rendszeréhez való csatlakozás.
16
Cselekvési program o Szemléletformálás, felvilágosító előadások szervezése, szórólapok készítése, terjesztése. o Szelektív hulladékgyűjtő szigetek számának növelése. o Engedéllyel rendelkező, folyékony hulladékszállítást végző közszolgáltató kijelölése. o A csatornahálózatra való rákötések ösztönzése. o A környezetvédelmi szempontoknak nem megfelelő, illegális lerakó telepek felszámolása, re kultiválása. o Átfogó terv készítése a zöldterületeken ültetendő növényekről, a telepítések ütemezése. o Rendszeres közösségi programok szervezése a lakosság bevonásával a lakókörnyezet és a közterületek rendben tartása céljából.
3.2. Csapadékvíz elvezetés 3.2.1. Alapadatok A település a felszín domborzati viszonyai miatt állandó vízkár-fenyegetettségnek van kitéve. A Kopasz hegy vízgyűjtő területeiről lezúduló csapadék és hordalék az elmúlt évtizedekben számos esetben elöntéseket okozott. A kártételek elsősorban a község D-Ny-i, mély fekvésű területeit érintették: Vasút – Malom – Babocsay-, illetve a Móricz Zs. – Kinizsi – Nagy Balázs utcák által határolt-, továbbá Prügy irányába a vasúti pályatest alatti településrész. A síkvidéki jellegű terület csapadékos időjárás esetén belvizes terheltségű. A felszíni káros vizek elvezetése nem megoldott, mivel az árkok nem mindenütt épültek ki, vagy pedig feltöltődtek, ahol meg van árokhálózat, többnyire csak arra képes, hogy a felszínen összegyűlt csapadékvizet elszikkassza. A település vízrendezési, csapadékvíz-elvezetési problémái a belterületi árkok hiányos kiépítettségéből, a földmedrek részbeni feltöltődöttségéből, a burkolt szakaszok rossz állapotából, és a hegyfelőli magas vízhozamból-, illetve a talajerózióból erednek. A 3615-ös számú országos közút 3+100 szelvényében az áteresz-, valamint az ahhoz csatlakozó árok alsó szakaszának hordalékkal való eltömődése miatt a Henye völgy vizei időnként elöntik Tarcal északi részét. (Közlekedési út, Sport tér) A vasúti áteresz után a Pest-ér köz felé egy kiépített csatornaszakasz indul, amit a tarcali öntözőfürt üzemi csatornájának kiépítése során átvágtak. A Henye völgyről érkező vizek az I. számú nyomásközpont bekötőútjának kiemelése miatt itt panganak, elvezetésük nem megoldott. A község Észak-, Észak-Keleti részéről érkező csapadékvizek befogadója a Szabadság és a Táncsics utca végében lévő Cigánygödör. Ezen a felhagyott anyagnyerőhely területen rendezetlen terepviszonyok mellett tartós vízállás alakult ki. A helyi lakosság hulladékot és építési törmeléket helyezett el itt rendszeresen, ezért az átmeneti befogadóként szolgáló terület leszűkült, illetve a leülepedett hordalék miatt nagyobbrészt feltöltődött. Az ide érkező vizek a Táncsics utca mögötti összekötő árok eltömődése miatt nem tudnak továbbfolyni a
17
Megjegyzés [K4]: Vályogkészítés alapanyagául szolgáló hely. Agyagot termeltek ki a területen.
Veréb árokba, hanem kiterülnek a szomszédos földeken, növelve ezáltal az egyébként is vizenyős terület belvizes terheltségét. A hegy felőli oldalon tervezett övárok megépítéséig a település középső részének időnkénti, hordalékkal való eláradását megakadályozni nem lehet. A csapadékvíz által lemosott lösz szennyezi a közterületet, feltölti az árkokat és azok műtárgyait. A Veréb árok, Könyves K. u – befogadó közötti szakaszának két ütemben (2006. – 2007.) történt kitisztításával kiöntés nélkül levezethető a Kopasz hegy vízgyűjtő területeiről érkező csapadék. A felső, évek óta nem karbantartott meder feltöltődött, a kőgátak nem töltik be áramláslassító, hordalékfogó szerepüket. A község D-K-i belterületi határán lévő Névtelen árok, a kőbánya-, illetve a környező szőlők területéről érkező meddős, löszös hordalék miatt többnyire telített állapotban van. A 3615-ös számú országos közút feletti részen gyakorlatilag nincs árok, a csapadékvíz irányítatlanul, az utakon hömpölyög le, és időnként szabadon áramlik a lakott területek felé. A nagy hordalékhozam miatt a meder kitisztítása (2005.; 2006.) csak rövid ideig biztosítja az árok funkcionális működését. A Fő úttól induló, és a Babocsay utcát keresztezve a Névtelen árokba csatlakozó oldalág vízszállító képességét alapvetően meghatározza a fő ág állapota. Az egyébként nagy szelvényű mederben pangó víz komoly belvizes problémákat okoz a csatorna mellet lévő ingatlanok tulajdonosainak. Különösen kritikus a helyzet a kőbánya telephelye; a Mikszáth K.-, és a Babocsay utcák által határolt, a térség legmélyebb részét képező területen. Ehhez a problémához kapcsolódik a Vasút-, és a Mikszáth Kálmán utcák közötti településrész vízrendezésének megoldatlansága. Tarcal átfogó, belterületi vízrendezésének előkészítése folyamatban van. A település rendelkezik elvi vízjogi létesítési engedéllyel.
3.2.2. Célállapot Meg kell oldani, hogy a csapadékvizek megfelelő elvezetése biztosított legyen. A mély fekvésű területeken ne alakuljanak ki elöntések. A terület földtani adottságai révén külön figyelmet kell szentelni az erózió elleni védelemnek, ezért szükséges a település egészén, de különösen az erózióra, felszínmozgásra hajlamos lejtős térszínek térségében a csapadékok maradéktalan és eróziómentes elvezetése. Ezen területeken a csapadékok helyi elszikkasztása nem javasolt. A vízkár elhárítási tervben rögzíteni kell a település csapadékgyűjtő rendszerének (földárkok, átereszek, egyéb közművek rendszere) üzemeltetési, karbantartási, ellenőrzési feltételeit, a karbantartásra kötelezettek kötelességeit, illetve gondoskodni kell a szabályozás betartásáról. A 120/1999. (VIII. 6.) Korm. rendelet 3. §-a értelmében gondoskodni kell az önkormányzati tulajdonú vizek és közcélú vízi létesítmények fenntartásáról olyan színvonalon és mértékben, amely lehetővé teszi a vízgazdálkodási törvényben megfogalmazott vízgazdálkodási közfeladatok ellátását. Indokolt a csapadékgyűjtő hálózat műszaki felülvizsgálata, különös tekintettel az árokrendszer medervezetésére, lejtésviszonyaira, feliszapolódására. növényzet-. illetve
18
lakossági hulladék, nyesedék általi feltöltődésére, valamint a gyűjtőrendszerrel kapcsolatos egyéb műtárgyak (pl. átereszek, hidak, stb.) hidraulikai hatásainak vizsgálatára. A felülvizsgálatnak ki kell terjedni az árokrendszer fedett térrészeinek statikai, és hidraulikai vizsgálatára is. Az egyes eróziónak kitett területeken műszaki eszközökkel gondoskodni kell a megakadályozásáról. A védekezés során előnyben kell részesíteni a természet közeli megoldásokat (védőnövényzet telepítése), és csak más hatékony lehetőségek hiányában javasolt a műtárgyak általi védekezés. A belvízveszélyes területeken biztosítani kell a csapadék megfelelő elvezetését, melyre a 120/1999. (VIII. 6.) Korm. rendelet 10. §-a alapján a fenntartó kötelezhető. Az önkormányzati művek felülvizsgálatát minden év őszén (lehetőleg novemberig) végre kell hajtani a - nyílt és zárt árkok, illetve csövek állaga, feliszapoltság, az esetleges eltömődések (út, utcák árkai) - út alatti átereszek - hordalékfogó gátak és udvaraik tekintetében A befogadók állapotát (Bocs-ér; Délő tó; Vizes-csonkás; Füzes-ér) a kezelői jogokat gyakorló Taktaközi Vízgazdálkodási Társulat szakembereivel kell ellenőrizni. A megállapításra került hiányosságokat (fontossági sorrendben) sürgősen meg kell szüntetni. A felülvizsgálatot vízkár-esemény után is le kell folytatni a szükséges helyreállítási feladatok meghatározása végett. A bejárásra javasolt meghívni a Tokaji Szakaszmérnökség képviselőit.
3.3. Kommunális szennyvízkezelés,- gyűjtés,- elvezetés,- tisztítás 3.3.1. Alapadatok A településen teljes körűen biztosított a lakossági szennyvizek közcsatornába vezetése. A községben kiépített szennyvízhálózat hossza 31,2 km. A csatornabekötések száma: 706 db. A zárt szennyvízgyűjtő rendszer fogadó végpontja a tokaji szennyvíztisztító telep. A kistérség – és így Tarcal – hálózati szennyvízkezelését a Borsodvíz Zrt. végzi. Az üzemeltetés nem zavarmentes. Csapadékos időjárás esetén a Mikszáth és Babocsay utcákban gyakoriak a közterületet és magáningatlanokat szennyező elöntések, illetve a Hegyalja utca térségében időnként erős bűzkiáramlás tapasztalható, ami jelentős mértékben rontja az itt élők lakókomfortjának minőségét. A csatornahálózatba be nem kötött ingatlanokról a szennyvíz tartályban kerül elszállításra a tisztítóműbe. A települési folyékony hulladékra vonatkozó helyi közszolgáltatás ellátásáról szóló 14/2003. (VIII. 07.) számú rendelet részletesen szabályozza a településen folyó lakossági folyékony hulladék gyűjtésének, elszállításának, és ártalmatlanításának szabályait. Az egyedi szennyvízgyűjtés feltételeit szintén e rendelet határozza meg.
19
Törölt: .
3.3.2. Célállapot Törekedni kell a kisátemelőkkel rendelkező ingatlanok energiafogyasztásának a saját villamoshálózattól független mérésére. A csatornahálózatra rá nem csatlakozott ingatlanok tulajdonosait kedvezményekkel ösztönözi kell a közmű igénybevételére. Műszaki fejlesztéssel meg kell akadályozni a szennyvízkiöntéseket és a szaghatásokat
Törölt: .
Ki kell jelölni a településen folyékony hulladékszállítást végző közszolgáltatót.
3.4. Kommunális hulladékkezelés 3.4.1. Alapadatok A hulladékkezelés részletes szabályait a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 35. § (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás, és a hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményeiről szóló 126/2003. (VIII. 15.) Korm. rendeletben foglaltak alapján készített, a 15/2007. (VI. 27.) Ör. számú rendelettel kihirdetett hulladékgazdálkodási terv tartalmazza. A hulladékgyűjtést-, elszállítást és kezelést végző Zempléni Z.H.K. Hulladékkezelési Közszolgáltató Kft. adatai alapján a településen 830 t települési szilárd hulladék, 38 t építésibontási hulladék és egyéb inert hulladék, valamint 22 t szelektíven gyűjtött hulladék keletkezik évente. A település a közelmúltig saját kommunális hulladéklerakóval rendelkezett a község nyugati, külterületi részén, a 3617-os közút mellett. A telep, mely egyrészt betelt, másrészt a környezetvédelmi előírásoknak sem felelt meg, 2007-ben véglegesen lezárásra került. A helyben keletkező kommunális hulladék, valamint a bontási és építési törmelék a bodrogkeresztúri tárolóban kerül elhelyezésre. A szállítás heti rendszerességgel történik. Az önkormányzat a közszolgáltató bevonásával évente egy alkalommal lomtalanítást végez.
3.4.2. Célállapot A településnek, mint alapító tagnak, együtt kell működni a Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Önkormányzati Társulással. A lezárt lerakót a Zempléni Z.H.K. Kft. közreműködésével re kultiválni kell. A településen keletkező zöldhulladékot lehetőség szerint komposztálni kell, és a keletkező anyagot helyileg kell hasznosítani. A lakosság részére a továbbiakban meg kell szervezni a lomtalanítási akciókat, és ezeket megelőzően, időben tájékoztatást kell közzétenni. Bővíteni kell a szelektív hulladékgyűjtő szigetek számát.
20
Törölt: két
A település egész területén meg kell szüntetni az illegális hulladéklerakókat, és környezettudatos nevelés, oktatás segítségével meg kell akadályozni újak kialakulását. A hulladékgazdálkodási tervben foglaltakat nyomon kell követni és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani.
3.5. Légszennyezés-, zaj-, és rezgés elleni védelem 3.5.1. Alapadatok A tiszta levegő nagy jelentőségű az emberi egészség megóvása szempontjából. A szervezet a káros légszennyezők hatásának kivédésére energiát fordít, ami felesleges megterhelést jelent, csökkenti a szervezet ellenálló képességét. A szennyezett levegő betegségeket idézhet elő, a meglévőket súlyosbíthatja, késlelteti a gyógyulást. A hirtelen fellépő, rövid ideig tartó magas koncentrációjú szennyezések akut megbetegedést okoznak, általában az érzékenyebb, vagy beteg lakosságot támadják. A krónikus légszennyezés az ember egész életén át hat, a népesség minden tagját éri, generációkon keresztül fejti ki hatását. A községben jelentős ipari légszennyezést okozó üzem nem található. A település levegőminőségét: - az egyedi fűtések, - a közlekedés és az - egyéb ipari, mezőgazdasági tevékenységek emissziója határozza meg. Egyedi és lakossági fűtések A helyi lakosság jellemzően földgáz-, és részben vegyes tüzeléssel fűt. A településen a gázhálózat kiépítettsége teljes körű, azonban használata a magas energia árak miatt részleges, ezáltal a fűtési időszakban a szén-, és fatüzelésből származó légszennyezőanyagok is befolyással vannak a levegőminőség alakulására. A közlekedési eredetű légszennyezésnél a településen átvezető 3615 sz. közút szerepe a meghatározó. A tervezett felújítási, burkolat-megerősítési munkálatok jótékony hatással lehetnek a levegő minőségére, azonban a községet elkerülő út hiánya miatt továbbra is nagy tehergépjármű forgalomra lehet számítani. Felmérésekkel alátámasztott tény, hogy a zaj jelentős mértékben befolyásolja az emberek életminőségét, közérzetét. A tartós zajhatás kimutatható fiziológiás, pszichés terhet jelent. A különböző mértékű zajok emberre gyakorolt hatása: A 40-65 dB-es zajok pszichés zavarokat, a koncentráló fáradékonyságot okoznak, de nem járnak maradandó károsodással. A 65-75 dB-es zajok vegetatív zavarok sokaságát idézik elő.
képesség
21
csökkenését,
A 75 dB fölötti tartós zajhatásra lassú és több szakaszban zajló hallásromlás következik be. 120 dB felett érjük el a fájdalomküszöböt, 160 dB-nél dobhártyarepedés következhet be. Hirtelen hanghatás nagy (120-130 dB) intenzitással barotraumát okozhat, ilyenkor a hallás maradandó csökkenése a következmény. 175 dB a halált okoz. Az alvás megzavarása már 40 dB intenzitású zajra jelentkezik. 70 dB zajszinttől az emberek 33 %-a teljesen felébred. A településen a legintenzívebb környezeti zajforrás a közlekedésből ered. Ezen kívül számolni kell a szórakozóhelységek okozta zajokkal is. Az önkormányzathoz a program készítésének időszakában nem érkeztek zajt kifogásoló panaszok. A közlekedési zaj-, és rezgésterhelés a forgalom növekedésével egyre erősebbé válik. Ezen a téren javulást eredményezhet a 3615 számú közút belterületi szakaszának teljes szélességben történő felújítása, és kerékpárút építése. A szabadidős tevékenységekből eredő zajterhelés körébe tartoznak a kulturális-, szórakoztató, vendéglátó-, és sporttevékenységekből eredő zajok. A lakosságtól nem érkezett ilyen jellegű bejelentések az önkormányzathoz. Amennyiben a későbbiek során mégis előfordulnának ilyen panaszok, az önkormányzatnak lehetősége van azok orvoslására a jogszabályok előírásai szerint.
3.5.2. Célállapot Szorgalmazni kell a gázellátó rendszerre való további rácsatlakozást. Gáztüzelés esetén a füstgázok kedvező légszennyezőanyag kibocsátása mellett igen fontos, hogy nem keletkezik a vegyes tüzelésre jellemző salak és hamu, amely kiporzása révén, illetve hulladékként okozhat környezeti problémát. Törekedni kell térségi kerékpárút megvalósítására, mely által csökkenne a gépjárműforgalom. Meg kell kezdeni a Fő út mellett, azokban az utcákban is a cserjék és fák telepítését ahol erre megfelelő hely áll rendelkezésre. A zöldfelület jelentős mennyiségű port köt meg, kedvezően befolyásolja a mikroklímát, és mint oxigéntermelő, javítja a levegő minőségét. További előnye az út menti fásításoknak a vibrációs kár csökkentése. A fáknak ez a kevésbé ismert védelmi funkciója, amelyben a gyökérzet játssza a fő szerepet. A megszakítás nélküli tömör burkolat az épületekre továbbítja a közlekedés okozta rázkódásokat és rezgéseket. Kezdetben csak megrepedezik, majd lehullik a vakolat, később azonban a közfalak, súlyosabb esetben a tartófalak is megrepedhetnek. Lassú, alig látható folyamat ez. A ház előtt álló fák a tömör útburkolatot megszakítva meggátolják, hogy a rázkódások és rezgések a házakra továbbterjedjenek. A mechanikai rázkódások és rezgések elleni védelem egész évben érvényesül. Szükséges a zöldfelületek felújítása, növelése a kedvezőbb településkép kialakítása céljából, és környezetvédelmi szempontból is, hiszen a szakszerű növénytelepítés hozzájárul az egészségesebb és komfortosabb lakókörnyezet megteremtéséhez.
22
A község belterületén lévő földutakat lehetőség szerint szilárd burkolattal kell ellátni. A község szabályozási tervében szereplő elkerülő út javítana a jelenlegi környezeti állapoton, azonban településgazdasági szempontból előnytelen lenne. Ezért megvalósítását sokrétű és alapos hatásvizsgálatnak kell megelőznie. Az önkormányzati tulajdonában lévő épületeknél törekedni kell a korszerű, kis energiaigényű fűtési módok és berendezések alkalmazására.
3.6. Helyi közlekedésszervezés 3.6.1. Alapadatok A települést É-D irányban az 3615 - ös számú közút szeli ketté. A helyi utak hálózata innen csatlakozik le és ágazik el. Az önkormányzat a belterületi szakaszon három gyalogátkelőhely létesítését tervezi. A környező települések vasúton és helyközi buszjárattal megközelíthetőek. A községben két buszmegálló található.
könnyen
és
gyorsan
Helyi tömegközlekedés nincs, létesítése nem indokolt. Kiépített kerékpárút nincs a településen. A helyi közutak útkategória szerinti hossza, területe, átlagszélessége:
Sorszá m
Útkategóriák a hatályos 19/1994. KHVMrendelet szerint
01 02 03 04
Belterületi közutak
a
Kiépített utak
Hossz kiépített
kiépítetlen
kilométer
területe
átlagszéles sége
b Belterületi elsőrendű főutak
c -
d -
ezer m² e -
m f -
Másodrendű főutak
-
-
-
-
Gyűjtőutak
3,946
0,130
13,416
3,4
Kiszolgáló és lakóutak
11,861
5,091
36,726
3,1
15,807
5,221
50,142
05
Belterületi közutak összesen
06
Külterületi közutak
0,520
69,299
1,560
07
Bel- és külterületi közutak összesen (05+06)
16,327
74,520
51,702
08
Kerékpárutak
09
Gyalogutak és járdák
(01+02+03+04)
17,008
14,792
3,0
-
-
17,008
1,0
23
Megjegyzés [K5]: Ifj. ltp. vége, Sportpálya mellett lévő út, Füzes utca Sport tér közötti útszakasz (Tarcali fogadó mellett), Terézia kert, Móricz Zs. u. - Nagy B. u. összekötő szakasz
3.6.2. Célállapot A helyi közlekedésre szolgáló utak burkolatának felújítását, az ütőkátyúk javítását szükség szerint el kell végezni. Pályázati lehetőségek függvényében az Árpád köz, Móricz Zsigmond-, Mikszáth Kálmán-, Petőfi Sándor-, Könyves Kálmán utcák rekonstrukcióját meg kell kezdeni. A gyalogos közlekedés javítása érdekében ütemtervet kell készíteni a járdák felújítására, akadálymentesítésére, a gyalogátkelőhelyek kialakítására. Szorgalmazni kell a térségi kerékpárút EuroVelo európai kerékpárút hálózatba integráltan történő megvalósítását. Ezzel párhuzamosan szükséges a belterületi kerékpárút kiépítése is.
3.7. Ivóvízellátás 3.7.1.Alapadatok A település ivóvízellátását a tokaji vízbázistól az Előhegyi utcai tározóhoz kiépített vezeték biztosítja. A településen az ivóvízhálózat a múlt század 50-es, 60-as éveiben került kiépítésre. Az eltelt idő alatt az azbesztcement csövek egy része elöregedett, keresztmetszetük nem minden esetben felel meg a fogyasztási kapacitásoknak. - a közüzemi ivóvízvezeték-hálózat hossza: 21,6 km. - a közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások száma: 1.350 db. - összes szolgáltatott víz mennyisége: 102.000 m3/év - átlagos napi vízfogyasztás: 280 m3 - üzemelő közkifolyók száma: 41 db.
3.7.2. Célállapot A nem megfelelő műszaki állapotú vezetékszakaszok rekonstrukcióját el kell végezni. A fogyasztók körében tudatosítani kell az ivóvíznek a mindennapi életben betöltött szerepét. Ezzel is ösztönözve őket a vízbázisok védelmére, a takarékos vízhasználatra, a szennyvízgyűjtés-, elvezetés-, és tisztítás fontosságára, a vízi környezet megóvására. A helyi önkormányzatokról szóló törvényben foglaltaknak megfelelően az önkormányzatok feladata - többek között - a lakosság egészséges ivóvízzel történő ellátása, ezért a továbbiakban is gondoskodni kell az ehhez szükséges feltételek hiánytalan biztosításáról. Meg kell vizsgálni a helyi kutak egyéb célú hasznosítási lehetőségeit, amennyiben a továbbiakban sem vesznek részt az ivóvízellátásban. (pld.: öntözés, mezőgazdasági tevékenység)
24
3.8. Energiaellátás 3.8.1. Alapadatok Környezeti szempontból a fosszilis tüzelőanyagokkal szemben a megújuló energiaforrások használata lenne a kedvezőbb, mivel ezek nem növelik a légkör szén-dioxid tartalmát (üvegházhatás). A takarékos üzemeltetési költségek miatt a közeljövőben a szél-, a geotermikus-, és napenergiát felhasználó technológiák elterjedése várható. Amíg ez be nem következik, addig a fosszilis, nem megújuló energiaforrások között is különbséget kell tennünk környezeti hatásuk szerint. Az egyik ilyen különbség, hogy az olaj 17 %-kal, a földgáz 43 %-kal kevesebb szenet tartalmaz egy energiaegységre vonatkoztatva, mint a szén. A szén a környezeti ártalom szempontjából az egyik legkárosabb tüzelőanyag. Szennyezi a levegőt, rontja a klímát és magas a káros anyag (pernye, hamu, kátrány) kibocsátása. Gázenergia ellátás A földgáz a legegyszerűbb szénhidrogén. Fő alkotórésze a metán. Ezt általában különböző mennyiségű CO2-, illetve olyan gyúlékony gázok kísérik, mint az etán és a propán. A földgáz egyszerű összetétele és különösen alacsony kéntartalma az oka annak, hogy más szénhidrogéneknél kevésbé légszennyező. A földgázhálózatba bekapcsolt fogyasztók száma kb. 1000 db. A háztartások azonban sok esetben csak főzésre vagy vízmelegítésre használják a gázt, és továbbra is hagyományos módon fűtenek. Ugyanúgy, mint a közüzemi szolgáltatást igénybe nem vevő lakosok. A földgázfogyasztók számának ugrásszerű növekedése nem várható. Villamos energia ellátás A település közművesítettsége teljes körű. A közterületen a közvilágítási berendezések kiépítése a forgalmi viszonyoknak megfelelő. A közelmúltban végrehajtott fejlesztések eredményeképpen a fényforrások korszerűek és energiatakarékosak.
3.8.2. Célállapot Az önkormányzat kezelésében lévő épületek energetikai szempontú felülvizsgálata (fűtés, melegvíz-használat, világítás, hőszigetelés hatékonysága). Hő technikailag elavult nyílászárók cseréjének ütemezése. Törölt: Meg kell vizsgálni az intézmények alternatív fűtési lehetőségét. (biomassza, pellet) Megvalósítása a zöldhulladék részbeni hasznosítását is lehetővé tenné.
25
3.9. Zöldterület-gazdálkodás 3.9.1. Alapadatok Az intenzív közúti forgalom miatt a településközpont környezeti terheltsége nagy. Mindezt csak részben ellensúlyozza az út mellet telepített növényzet. Az önkormányzat erőfeszítéseinek köszönhetően a közterületek gondozottak. Különösen dekoratív képet mutat a Polgármesteri Hivatallal szemben idén kialakított „Közösségi fórum” területe és környezete. Az átmenő forgalmat lebonyolító 3615 számú közút váltakozó szélességű, légvezetékekkel szabdalt, ezért itt egységes utcaképi architektúrát kialakítani nehéz. A telepített fák különbözőek, rendezett megjelenésről nem lehet beszélni. Sokat változtatna ezen az állapoton, ha a területre komplex szakmai ismeretekkel rendelkező táj építész által egységes fásítási koncepció készülne. Az utca további rendezéséhez ez kiinduló alapul szolgálhatna. A település más részein sem lehet egységes utcakép kialakításáról, illetve fásításról beszélni. Ennek, azaz oka, hogy az utcák szűkek, és nincs fizikailag lehetőség az út menti zöldterület kialakítására. Ugyanakkor tapasztalható, hogy lakossági törekvések is vannak a közterület szebbé, gondozottabbá tételére. A jövőben célszerű lenne egyes utcákat kijelölve, azokban teljes zöldterület rendezést végrehajtani. Mindezt szakember által készített terv alapján kell megvalósítani, hogy a szakmai és esztétikai kívánalmak teljesüljenek.
3.9.2. Célállapot Aktualizálni kell a korábban elkészített településközpont fejlesztési tervet. Felül kell vizsgálni egyes területek funkcióit. A településközpontban, és azon belül elsősorban a közintézmények és üzletek környezetében bővíteni kell a parkolóhelyek számát. Ahol szükséges, új várakozóhelyeket kell kialakítani. Felújításokkal, új járdaszakaszok, szegélyek és korlátok építésével, javítani kell a gyalogos közlekedés feltételeit és biztonságát. Szükség van további játszóterek kialakítására. Komplex tervet kell készíteni a közterületen telepítendő növényekről, és ezek ültetését, telepítését ütemezve meg kell kezdeni. A továbbiakban is rendszeresen és megfelelő gondossággal kell végezni a parkok és zöldfelületek karbantartását. Különös figyelmet kell fordítani a parlagfű elleni védekezésre.
26
Szakmai irányítás mellett, mind szélesebb körben be kell vonni a lakosságot a környezetvédelemmel kapcsolatos feladatok megoldásába.
3.10. Rendkívüli környezetveszélyeztetés elhárítása és a környezetkárosodás csökkentése 3.10.1. Alapadatok A település a Kopasz hegy lábánál, a hegy és a síkvidéki terület találkozásánál terül el. Belterülete 267,2 ha. Jellemző a községre, hogy a sűrűn beépített lakóterületek mellett nagy kiterjedésű szőlők és kertek találhatók. A települést hosszanti főtengelye az É- D-i irányú 3615 sz. közút. Veszélyhelyzetet idézhet elő a 37-es számú fő közlekedési-, illetve a 3615-ös számú, TarcalTokaj összekötő útvonalon-, továbbá a Szerencs-Nyíregyháza vasúti szakaszon veszélyes anyagokat szállító járművek és szerelvények balesete. A veszélyeztetettség mértéke függ a kiáramló anyag fajtájától, mennyiségétől, a kiáramlási és az időjárási körülményektől. A vasúti szállítás következtében a helyi vasútállomás területén történő baleset esetén, az állomáson tartózkodókon túlmenően, a település nyugati részének veszélyeztetettségével kell elsősorban számolni. Veszélyeztetett utcák: - Szabadság; - Táncsics Mihály; - Hubay; - Vasút; - Nagy Balázs; - Kinizsi Pál; - Móricz Zsigmond Veszélyeztetett gazdálkodó szervezetek: - Futura Rt. /Vasút u. 18./ - Colas – Északkő Bányászati Kft. /Malom u. 10./ A lakott területen különböző szinteken haladó utcák találhatók, nagyrészt intenzív alápincézettséggel. A magasabban fekvő részeken a viszonylag laza löszréteg miatt előfordulnak talajmozgások, melyek partfal-, illetve támfalszakadások formájában nyilvánulnak meg. A helyzetet súlyosbítják a löszbevájt és sokszor már feledésbe merült pincék okozta üregek. Potenciálisan veszélyeztetett területek: Kossuth-, Könyves Kálmán-, Temető utcák. Az előzőeken túl veszélyhelyzetet okozhatnak a szélsőséges időjárási viszonyok is. Felhőszakadás esetén a hegy felől a csapadékvíz és hordalék hirtelen lezúdulásával-, intenzív havazás során pedig a keskeny és meredek utcákon közlekedési nehézségekkel kell számolni.
27
A település polgári védelmi besorolása: II. osztály Legvalószínűbben veszélyhelyzetet előidézhető okok: - belvíz - közúti és vasúti közlekedés - természeti katasztrófák (hó, felhőszakadás, földrengés stb.) - pincebeszakadás, partfalomlás Az önkormányzat rendelkezésére álló, rendkívüli veszélyhelyzetek kezelésére szolgáló tervek: - Általános P.V. alapterv - P.V. megalakítási terv - P.V riasztási, értesítési és készenlétbe-helyezési terv - Veszély elhárítási alapterv - Vízkár elhárítási terv
3.10.2. Célállapot - Haváriát okozó események kezelése érdekében rendszeresen felül kell vizsgálni és aktualizálni kell az elkészített védekezési és cselekvési terveket. - Rendkívüli esemény bekövetkezése során a tervekben előírtakat kell követni a keletkező károk minimalizálása érdekében.
4. ÖSSZEGZÉS A település környezetvédelmi helyzete kielégítő, azonban a kitűzött célok eléréséhez további munkára van szükség. Az egyes fejezetek végén prioritási sorrendben meghatározott feladatok végrehajtását az éves cselekvési programokban kell ütemezni. Erősíteni kell az önkormányzat és a helyi civil szervezetek-, illetve a környezetvédelmet pedagógiai programjába beépítő általános iskola közötti kapcsolatot. Ez egyrészt a község szűkebb környezetéről rendelkezésre álló információk bővülését eredményezheti, másrészt a környezetvédelemmel összefüggő programok szervezését (tavaszi nagytakarítás, szelektív hulladékgyűjtés stb.) segítheti. A diákok környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenysége későbbi, környezetet óvó aktív magatartás alapjául szolgálhat. Tarcal, 2011. december 01.
……………………………….. Baracskai László polgármester
……………………………….. Dr. Kovács Zoltán jegyző
A Környezetvédelmi Programot a Képviselőtestület a 99/2011. (XII. 21.) KT. számú határozatával fogadta el.
28
Törölt: ¶ Formázott: Betűtípus: Dőlt, Aláhúzás, Betűszín: Automatikus Formázott: Betűtípus: Dőlt, Aláhúzás Formázott: Betűtípus: Dőlt, Aláhúzás, Betűszín: Automatikus