2015 | Évfolyam IV |#36
[2]
Tervezz félelem nélkül!
FiatalOK ....................................
[4]
A tartósítószerekről Befőzés egészségesen
A Te egészséged ....................................
[6]
Érték és önfeláldozás
A Te családod ....................................
[8]
A Szentlélek személye és munkája
Lelkünk ....................................
tanítások a [10] Bölcs ceruzáról Gyerek sarok ....................................
bibliai időszakok [11] Aétrendje Történelem ....................................
advent[15] Életmódkutatás várók körében Tudomány világában
Az ősz
Az őszről azt szokták mondani, hogy a természet pihenni tér. Mit is jelent ez? A rétek letaroltak, a virágok elfonnyadtak, a fák lehullatták a lombjukat. Este és reggel sűrű, hideg köd száll alá a hegyekből. A mezőgazdasági munkások behúzódnak a hajlékukba, a termést betakarították. Lassanként semmi jelét nem látjuk már annak, hogy a természet él. Az ősznek megvan a bája, szépsége és egészségügyi hatása. Minden évszaknak van valami jellegzetes betegsége. Nyáron a gyomor- és bélbetegség uralkodik. Nyár végén és ősz elején a fertőző betegség a jellemző. Télen az influenza és a meghűlés dominál. Ennek ellenére minden évszak hozzájárul valami módon az egészség fenntartásához. Ne zárkózzunk el az alacsonyabb őszi hőmérséklet elől, hanem törekedjünk arra, hogy mint természetes erősítő eszköz, az egészségünkre üdvös hatásúnak bizonyuljon. A pihenni térő, némaságba borulni kész természettől is sokféle életbölcsességet tanulhatunk. Minden előtt azt, miszerint a pihenésre szükségünk van, és hogy a képességünket és teherbírásunkat nem szabad túlbecsülnünk. Előbb fáradjunk el a munkában, azután pihenjünk; előbb várjuk meg, amíg éhesek leszünk, azután együnk! Előbb szomjazzunk, azután igyunk! Ősszel készülődnünk kell a hidegebb évszakra, de ez a készülődés ne csupán abból álljon, miszerint az élés- és fáskamránkat megtöltsük, hanem egészségileg is készülnünk kell a télre, hogy a zordabb időjárás ne tegyen kárt az egészségünkben. Ez az előkészülés az edzésből áll. Akinek edzett a teste, akinek pihent idegrendszerrel bíró szervezete van, az meg tudja óvni az egészségét a tél megpróbáltatása közepette is. Figyelemre méltó tapasztalat, hogy az idő viszontagságának kitett személyek kevésbé fogékonyak a megfázás iránt, mert a valóságban nem a hideg időjárás okozza az annyira rettegett megfázást, hanem az illető gyenge ellenálló képessége. Minden olvasónk számára kívánunk békés őszi napokat. Farkas Győző, a főszerkesztő
Tervezz félelem nélkül! 1Móz 41:30-36
A politikai kampány jelöltjei nagyszerű ígéretet szoktak tenni. Alacsonyabb adó, értékálló nyugdíj, elérhető, színvonalas egészségügyi ellátás, otthonteremtés a fiatalok számára, és hasonlók. Mindezek jól hangzanak, de a gondolkodó emberek felteszik a kérdést, „Milyen terv van az ígéret mögött?” Mi magunk is ígérgetünk; magunknak, másoknak, és Istennek is. Megváltozott szokást, odaadóbb szolgálatot és szentebb életet. Azonban terv nélkül a legnagyszerűbb szavakba foglalt ígéret sem jelent semmit. Álmodhatsz bármiről, amiről csak akarsz, de ha nincs világos út, amelyen el akarod érni, akkor az csupán merő álom marad. Amikor József azt mondta a fáraónak, hogy készüljön fel a bekövetkező szűk esztendőkre és az éhségre, akkor egy jó tanácsot adott. A fáraónak azonban többre volt szüksége jó tanácsnál. Jó tervre volt szüksége. József élettörténetének ezen szakaszából három leckét tanulhatunk meg. 1. Szükségünk van tervezésre; 2. Isten segít megvalósítani a tervet; 3. Isten segít elfelejteni a múlt vesződségét, és békességet ad. A terv Józsefnek volt egy terve az eljövendő szűk esztendőkre. Bár a történet külön nem említi, de a fáraónak igaza volt abban, hogy ezt a tervet Isten jelentette ki neki. Nagyszerű bölcsesség rejtőzött a tervben; az állam gyűjtse össze mindenki termésének 20%-át, mint felesleget, a szűk esztendőkre. Kísérletet tehetünk a tervezés visszautasítására, de hamarosan kárát látjuk. Tervezés nélkül végezzük az iskolai tanulmányunkat, és a vizsgaidőszak elviselhetetlen terhet hoz a számunkra. Nem készítünk tervet az otthonteremtésre, mert úgy gondoljuk, úgysincs annyi pénzünk, hogy valamikor is megvalósítsuk. Így nem is lesz soha. Elindulunk térkép és útiterv nélkül egy ismeretlen útra, és eltévedünk vagy elkésünk. Nem készítünk családi költségvetést hónapról hónapra, és a kifizetetlen számlák halmozódnak. Az akadály Mielőtt tervet készítenénk, reálisan kell látnunk az akadályt. Az akadály esélyének latolgatása nem feltétlenül a hitetlenség jele. Sőt, a megalapozott terv lefektetését segíti. József jól tudta azt, hogy le fog sújtani az éhínség hét esztendeje. Tudta azt is, hogy mi a határidő. Ismerte az ellenséget, és felkészült. Hasonló módon, nekünk is meg kell határozni a lehetséges akadályt. Tisztában kell lennünk azzal, hogy van egy ellenségünk, aki nagyon jól, átgondoltan harcol a tervünk sikere ellen. Ismernünk kell azokat a frontokat, amelyeket megnyit, hogy céltudatosan harcolhassunk. A természetünk. Lustaság, halogatás és irreális álmodozás, felületes, elméleti terv, amelyet „szeretnénk”, de sohasem valósul meg. Ismernünk kell önmagunkat, mert sokszor az ellenség bennünk van. Elcsüggedünk az első akadálynál, vagy állhatatlanul mindig másfelé indulunk, mert nem győződtünk meg Isten tervéről és vezetéséről. Az életstílusunk. Mindig nagyon elfoglaltak vagyunk, és mindig kevesebb van mindenből, amivel rendelkezünk. A mai fogyasztói társadalom úgy van felépít2
Élet és Egészség
2015
| Évfolyam IV
ve, hogy aki belekerül a sodrásába, azt fogja tapasztalni, mindenből 20%-kal kevesebb van, mint kellene. Igaz ez mind az időre, mind az anyagi javakra. A megoldás nem a több, hanem a biblikus tervezés. Milyen érdekes az, hogy Isten mind az időnkből, mind a javainkból is visszakér… A mai kultúra. A mai társadalom általánosságban elutasítja a keresztény alapelvet, de legfőképpen olyan dolgokkal bombázza az életünket, amelyek a hitünket is alááshatják. Az önmegváltás vagy a második esély gondolata sok egyéb New Age-elmélettel együtt átszövi a mai világot. Isten egyre inkább zsugorodik, az ember pedig nő, még a keresztények szemében is. Az Isten és én kiindulópont sajnos egyre általánosabbá teszi azt a gondolkodást, hogy Isten egy a sokféle lehetőség között. Rendszerint az utolsó lehetőség, bár legtöbbször túl későn. Nézzünk szembe az ilyen akadállyal, azért, hogy legyőzhessük. Ismerve a minket leginkább veszélyeztető akadályt, speciális stratégiát kell kidolgoznunk a tervünk megvalósításához.
A tervezés alapelve Három fontos szempontot találunk az Igében, amit a tervnek mindig tartalmaznia kell. MEGHATÁROZOTT József nem csupán azt mondta: „El kell raktároznunk valamennyi gabonát.” Meghatározott terve volt. Hét éven át az évi termés egyötödét össze kellett gyűjteni. Ez ma is jó terv. A javaink és időnk 20%-át ne magunkra és a megélhetésünkre költsük, hanem legyen ez Isten része. A tizedünk és hálaadományunk, valamint a mások megsegítésére fordított eszközeink. Ugyanígy a szombatunk, a gyülekezeti szolgálatunk, és a szeretetszolgálatunk. Sohasem leszünk szükségben és időzavarban, ha ezt gyakoroljuk, sem itt a Földön, és a Mennyben sem. A többit az ÚR véghez fogja vinni. ELÉRHETŐ Reális terv volt ez. Nem azt mondta, hogy 30, 40 vagy 50%. Tudta, hogy a 20% olyan arány, amit az emberek képesek elszenvedni. Ennél nagyobb terhet nem tudtak volna elviselni, és komoly következménye lehetett volna. Amikor elérhetetlen, irreális céllal terheljük magunkat és egymást is, súlyos következménnyel kell számolnunk, fásultság, apátia, kiábrándultság, elkeseredés vagy akár forradalom is. A tervünk legyen elérhető, hogy lelkesítsen bennünket és a reánk bízottakat.
FiatalOK
MÉRHETŐ Olyan terv volt ez, amit mérni lehetett. Kiértékelhető volt, mivel pontosan figyelemmel lehetett kísérni a megvalósulását. Amikor egy-egy gabonatároló megtelt, és lepecsételték, látták, hogyan valósul meg a terv. A mérhető cél jelzi az előrehaladást.
Az akcióterv Ez az alapelv nemcsak a gyakorlati élet mindennapi dolgaira alkalmazható. Ugyanúgy alkalmazhatjuk a lelki életünkre és a szolgálatunkra is. Nem elég azt mondanunk: „Szeretnék lelkileg növekedni.” Át kell alakítani a vágyunkat tervvé, ami MEGHATÁROZOTT, ELÉRHETŐ, és MÉRHETŐ. Ha például úgy érzed, hogy jobban kellene ismerned Isten Igéjét, meghatározott célra van szükséged, hogyan olvasod végig a Bibliát, mondjuk, egy év alatt. Azután meg kell kérdezned, hogy elérhető-e ez a számodra. Ha ez nem lehetséges, vagy nem hatékony, a szükséges változtatást kell alkalmazni. Nem a teljesítmény a fontos, hanem az, hogy legyen értelme. Végül, mérni kell az előrehaladást. Így van ez más dolgokkal is. Hogyan kezeljük a múltat? Sokszor akadályoznak bennünket múltbeli tapasztalataink. Figyeljük meg, József nem csupán a jövőre fókuszált, hanem elfelejtette a múlt gyötrelmét, és megbékélt (50-52). József a Manassé nevet adta az elsőszülött fiának. Manassé azt jelenti: felejteni. Efraim pedig: kétszeresen gyümölcsöző. József megbékélt a múltjával. Minden alkalommal, amikor fiát látta, amikor a nevén szólította, emlékezett, hogy az ÚR csodálatosan megszabadította a múlt sebeitől; a testvérei gyűlöletétől, akik kútba dobták, majd pedig az izmaelitáknak adták el; Potifár feleségének hamis vádjától és a börtöntől. A sebek mélyek voltak, de Isten gyógyító hatalma mélyebb. Szó szerint elfelejtette ezeket József? Természetesen, nem. De megadta neki Isten, hogy túllépjen a múlt sebein. Többé nem kísértette ez az emlék. Nem tudjuk megváltoztatni a múltunkat. Időnként szembe kell szállnunk azzal. Meg kell próbálnunk megérteni azt, hogy mi is történt. De emlékezzünk Pál apostol nagyszerű szavaira is! „De egyet cselekszem, azokat, amelyek a hátam mögött vannak, elfelejtve, azoknak pedig, amelyek előttem vannak, nekidőlve, célegyenest igyekszem Istennek a Krisztus Jézusban onnan felülről való elhívása jutalmára.” Fil 3:14 Amikor lehorgonyzunk a múltban, képtelenek 3
www.eese.org.ua
Ifjúsági és családi havilap
vagyunk értelmes módon megélni a jelent. A múlt az ördög egyik legerősebb fegyvere is lehet. Felhasználja, hogy visszakísértsen, megbénítson, megfélemlítsen, és elrabolja a békességünket. A sérelem visszaemlegetése egyre mélyebben bevési a fájdalmat, és betegít. Nem véletlenül mondja a bölcs. „Elfedezi a vétket, aki keresi a szeretetet; aki pedig ismételten előhoz egy dolgot, elszakítja egymástól a barátságosokat is.” Péld 17:9 De a múlt csak akkor okozhat sebeket, ha megengedjük annak. József megszabadult a múlttól. Úgy találta, hogy Isten megszabadította a múlt sebeitől, és a jelen teljes örömét élvezhette. A megvetett és elutasított állapotból a kétszeresen megáldott állapotba lépett. Kezdd el ma! Helyezz el egy feliratot a szobádban, amit gyakran láthatsz. Legyen a célod meghatározott, de elérhető és mérhető is. Azután új fókusszal indulj előre a jővő felé. Ma tegyél lépéseket a múlt visszakísértése ellen. Vannak, akik próbálják eltemetni, elfojtani a múltat. Mások újra és újra végigélik gondolatban. Ismét mások akár szinte a végtelenségig próbálják elemezni. De ha akarjuk, elhagyhatjuk a múltat, Isten kezébe téve a sebeket, a vétket, a fájdalmat és a bántalmazást. Ő igazságot szolgáltat, meggyógyít, igazol. Megígérte, és teljesíti is. Írjunk egy táblát egy látható helyre: MANASSÉ, EFRAIM. Emlékeztessen bennünket a múlttól való elfordulásra, és arra is, hogy mindig forduljunk ahhoz, aki kétszeresen megáldhatja a jelenünket, és vezet a jövőben. Nem tudom, hogy kinek mit jelent ez, de most letehetjük a terhünket…
Hús nélküli spagettimártás
E EC
PT
Hozzávalók 2 liter mártáshoz: R 1,25 dl olaj, 2 db nagy vöröshagyma apróra vágva, 50 dkg zeller kockára vágva, 50 dkg gomba szeletelve, 12 dkg szójabab mozsárban, vagy húsklopfolóval összetörve, 25 dkg őrölt napraforgómag, 25 dkg amerikai mogyoró vágva, 1,7 kg konzerv paradicsom, 30 dkg paradicsompüré, 2 db póréhagyma apróra vágva, 2 db zöldpaprika finomra vágva, 6 gerezd fokhagyma aprítva, 1 ek. méz, ½ kk. pirospaprika, ½ kk. Tabasco szósz, 1 csomó vágott petrezselyem, 3 db babérlevél, 1 kk. tengeri só, ¼ kk. fehér őrölt bors, 1-1 kk. bazsalikom, kakukkfű, oregano, ½ kk. fahéj, ½ kk. őrölt szegfűszeg Elkészítése: A forró olajban megpároljuk a hagymát, gombát és zellert, mintegy négy percig, majd hozzáadjuk a szójababot, napraforgómagot, mogyorót. Még öt percig főzzük, ekkor öntsük hozzá a paradicsomféléket, pórét, zöldpaprikát. Forraljuk fel, ha sűrű,hígítsuk paradicsomlével, majd tíz percig főzzük. Most beletesszük a fokhagymát, mézet, pirospaprikát és Tobasco szószt. Fél órát pároljuk. Pótoljuk mindig a folyadékot! A végén beletesszük a többi fűszert, és még tíz percig főzzük, hogy az ízek összeérjenek. Picit keményre főtt durum tésztával tálaljuk.
FiatalOK
A tartósítószerekről A definíció szerint tartósítószernek olyan mikrobaellenes kémiai anyagot neveznek, amely élelmiszerekhez kis mennyiségben hozzáadva azok minőségét megóvja, vagy az eltarthatóságukat növeli. A megfogalmazásból is kiderül, hogy a tartósítóiparban elsősorban a terméken van a hangsúly, a fogyasztó egészségének hosszú távú biztosítása azonban a háttérben marad. A nyugati világban a tartósítószerek használata ma már elavultnak számít. A hazai gyártók is próbálják kikerülni, de sokszor – például a szörpfélék, üdítőital, húskészítmények és tejtermékek stb. esetében – nem lehet, vagy csak egy „kis csalással” lehetséges. Az egészségesnek mondott gyümölcsjoghurtnál például az igen romlékony gyümölcsöt egyes esetekben kémiailag is tartósítani kel, amíg megérkezik a gyárba. Az itt felhasznált vegyi anyagot azonban a joghurt csomagolásán nem kell feltüntetni, mert nem a joghurtkészítő üzemben adták ahhoz. Ugyanilyen alapon sokszor egyéb termék esetében sem szerepel minden kémiai anyag neve a csomagoláson, de a szervezetünkbe bejut, miközben az hisszük, hogy helyesen táplálkozunk. Látható, hogy a reklámozott „egészséges” táplálék valójában nem is a fizikai jólétünket, hanem a legtöbbször a zsebünket célozza meg. A tartósítószerek használata egyébként újszerűnek számított a század derekán. A mikrobákra gyakorolt hatását illetően jó tapasztalat volt, de alig ismerték a kihatását az emberi szervezetre, illetve nem tulajdonítottak ennek jelentőséget. Úgy gondolták, mivel igen csekély mennyiségben adagolják, így az esetleges mellékhatást a szervezet könnyen kompenzálja. Ez az elképzelés azonban tévesnek bizonyult. Az iparilag alkalmazott kémiai szereket forgalmazni kezdték, így a háztartásokban is elterjedt a használatuk. A szalicil az egyik legelrettentőbb példa erre nézve. Régóta használják lekvár, dzsem, szörp eltevésére a háziasszonyok. Ahogy egyre többen végezték a szalicilos tartósítást, úgy jelentkezett a sokszoros panasz. Ma már tudott dolog, hogy szinte tetőtől talpig károsítja a testet. A vérben sokáig kimutatható és rombolja a központi idegrendszert, a nyálkahártyát, a veséket, csökkenti a vérnyomást, és bélvérzést okoz. Igaz, az iparban betiltották, de szomorú tény, hogy még a mai napig is „befőzési” szalicilként kerül forgalomba. Az ember „leleményességére” utal, hogy manapság gyógyszer-hatóanyagként alkalmazzák a szalicilt. Sokan úgy gondolják, hogy a régi, kimutatottan káros szerek – mint a szalicil – ideje lejárt, és ma már csak a sokkal enyhébb hatású és a szervezetben lebomló nátrium-benzoát (E–211), kálium-szorbát (E– 202) van forgalomban, amely ártalmatlan. Azonban itt is érdemes megfigyelni, hogy amióta ipari mértékben – sőt, a háztartásokban is – használják ezeket, azóta feltűnően sok ember lett allergiás a nátrium-benzoáttól. Ma már egyesek feltételezik, hogy a májban tárolódhat, de feljegyeztek csalánkiütést, asztmás tüneteket is. Aszpirinérzékenyekre veszélyes lehet és C-vitamin jelenlétében pedig egy igen káros vegyület – benzol – képződik ebből. A kálium-szorbát a tudományos álláspont szerint lebomlik szén-dioxidra és vízre, bár allergiás tünetek is jelentkeztek már emiatt, ami szintén elgondolkodtató. Alapfeltételként szerepel a tartósítószer alkalmazásakor, hogy egészségre ártalmatlan legyen. Azon4
www.eese.org.ua
Ifjúsági és családi havilap
ban úgy tűnik, az állatkísérlet eredménye nem nyújt kellő információt a jóval bonyolultabban és összetettebben működő emberi szervezetre való hatást illetően. Az emberre jóval több faktor hat – a stressz és az egészségtelen életmód miatt is –, mint egy kis állatra, így ezek erősíthetik a hatásukat. Valójában szinte a sötétben tapogatózunk a tartósítószerek tényleges hatását illetően. Érdemes ezekkel vigyázni, sőt, ki is iktatni a fogyasztásból, ahol ez csak lehetséges. Valószínűsíthető, hogy az a kémiai anyag, amely egy „működőképes” mikrobát elpusztít az élelmiszerben, egy annál jóval érzékenyebb, de hasonló elven „működő” emberi sejtet is eldeformálhat. Ezért a sokszori kis mennyiség hosszú távon komoly betegség kiindulópontja is lehet. Ebből adódóan az alapélelmiszerek általában nem, a kisgyermekek részére készített élelmiszerek egyáltalán nem tartalmazhatnak kémiai tartósító anyagot. A tartósítószerek az adalékanyagoknak csak egy kis csoportját képezik, de az előbb említett két vegyület mellett még számos más is előfordulhat az élelmiszeripar által gyártott termékekben. A kénsavat gyümölcskészítményeknél és a torma enzimes barnulásának megakadályozására alkalmazzák. A hozzáadott kén az agy és az idegrendszer működését zavarja meg. Nem szabad hinnünk a szép, világos tormakrémeknek, mert ezek káros vegyületek által maradnak „szépek”. A házi borfélék esetében is, az alkohol mellett a magas kéntartalom (borkén) játszik szerepet a szellemi és fizikai karosító hatásban. A húskészítményeket nitrites pácsóval tartósítják. Ez köztudottan rákkeltő anyagot, nitrozamint képez a szervezetben, de erről a húsipar nem akar tudomást venni. Az élelmiszeripari szakemberek szerint még mindig jobb a rákveszély, mint a Clostridium botulinum (amelytől véd a nitrit) által esetlegesen okozott súlyos ideggyulladás, amely régen vidéken gyakrabban előfordult. Feltehetjük a kérdést tehát, hogy a tartósítószerek károsító hatásának tudatában, hogyan lehet kikerülni az otthoni használatukat. A tartósítószerekkel készült ipari termékeket ugyan kiküszöbölhetjük, de a kertben termelt gyümölcsöt el kell tenni valahogyan, hogy ne romoljon meg, és ehhez szűkséges valamilyen tartósítószer – vélik sokan. A befőzéssel való tartósításról külön cikket közöl lapunk. Ehhez a tartósítási eljáráshoz kapcsolódóan annyit szűkséges megjegyezni, hogy nagy mennyiségű cukorral eltett lekvárok és szörpök esetében a cukor ártalmas hatása nagyobb mértékű lehet, mint a gyümölcsben rejlő tápérték. Javasolt a cukor mellőzése, vagy kis mennyiségben, maximum 5-10%-ban való hozzáadása a gyümölcshöz. A befőzésnél kíméletesebb tartósítási eljárásként javasolt a nem túl magas hőmérsékleten végzett aszalás vagy fagyasztás.
A Te egészséged
Befőzés egészségesen Az utóbbi időben sokat hallunk az adalékanyagok és a tartósítószerek hatásáról, és felmerülhet bennünk a kérdés, hogyan főzzünk be. Eláll-e a lekvár és a gyümölcslé tartósítószer nélkül? A válasz: igen, ez ma is lehetséges.
A tartósítószer nélküli befőzés titka Hogyan lehetséges, hogy noha nem kerül tartósítószer a lekvárba és mégsem romlik meg? A titok nyitja az üvegek fertőtlenítésében rejlik. A befőttesüvegeket először is mosószeres vízben gondosan elmossuk, majd alapos öblögetés következik, kétszer vagy háromszor. Ezután meleg, ecetes vízben öblítjük ki az üvegeket, és tiszta konyharuhára borogatjuk le, a szájukkal lefordítva (10 liter vízhez 1 liter 20%-os ecetet használjunk). A mikroorganizmusok egy része a lúgos, másik része a savas közegben elpusztul. A jól záródó, ép kupakokat ugyanígy mossuk el, és azokat is tiszta konyharuhával leterített tálcára helyezzük, a szájukkal lefelé. Végül betakarjuk egy másik konyharuhával. Hogyan készítsük a szilvalekvárt? Az ép, megmosott gyümölcsöt kimagozzuk, és egy magas falú lábosba, illetve fazékba tesszük, így kevésbé „köpköd”. Folytonos kavarás mellett felforraljuk, és azután még kb. 20-30 percig főzzük. Így hígabb lekvárt kapunk, de ha tovább főzzük, sűrűbb lekvárt is előállíthatunk. Az üveget állítsuk egy porcelántányérba (azért, hogy ne repedjen meg az üveg), és széles torkú 5
Élet és Egészség
2015
| Évfolyam IV
tölcsér segítségével könnyen teletölthetjük. Ezután – amennyiben szűkséges – töröljük le az üveg szájáról a rácseppent lekvárt, és gyorsan zárjuk le a kupakkal. Tegyük takarók közé, és hagyjuk ott másnapig, majd címkézzük fel, és tegyük is a kamrába a helyére. Felnyitáskor ízlés szerint édesíthetjük mézzel. Főzéskor is tehetünk abba mézet, de így tönkremennek annak enzimjei. Ügyeljünk arra, hogy ne legyen csorba az üveg, és a kupakok is épek, jól záródók legyenek. A kupakot gondosan szorítsuk rá az üvegre. Nyolc napig tartsuk szemmel a lekvárt, és ha mindenre figyeltünk, nem romolhat meg. Először csak néhány üveggel tegyünk el így lekvárt, s ha a kísérlet sikerült, és azt tapasztaltuk, hogy a módszer működik, akkor teljes bizalommal fogunk készíteni nagyobb mennyiséget is. Ilyen módszerrel bármilyen lekvárt készíthetünk. Paradicsomlé készítése Az üvegeket a fenti módon mossuk el, a kupakjukkal együtt (csak a fémkupak jó!). A megmosott paradicsomból vágjuk ki a csumáját, daraboljuk fel, majd paradicsompasszírozón daráljuk le. Egyszerre 6-8 litert tegyünk fel főzni. Folyadékhőmérővel (például kazánhőmérővel) mérjük a hőfokot, és 85ºC-ig hevítsük. (Akinek nincsen folyadékhőmérője, az forralja fel a levet.) Ezután zárjuk el a gázt, és egyesével palackozzuk üvegekbe. Az üveg szájáról töröljük le a rácseppent levet, gondosan zárjuk le. Tegyük takarók közé, száraz dunsztba, és másnap állítsuk a polcra, a helyére. 85ºC-on mindenféle gyümölcslevet eltehetünk télire, ezen a hőfokon elpusztul minden romlást okozó mikroorganizmus. (Must eltevéséhez elegendő 70ºC is.) A leírt alapelv és gyakorlati tanács szem előtt tartásával mindenki természetes és egészséges lekvárral és gyümölcslével örvendeztetheti meg a családját a téli hónapokban is. Ha ön is egészségesebben szeretne élni, akkor keresse fel az ÉDENKERT boltot. Itt megtalálhatja az egészségre hasznos élelmiszereket és az egészséges életmódot bemutató könyvekbe is betekinthet. Szeretettel várjuk önt nálunk, Beregszászban, a Bohdan Hmelnickij (Bocskai) út 17. (a Beregszászi 4. sz. Kossuth Lajos Középiskolával szemben). Az üzlet szombat kivételével naponta nyitva tart: hétfőtől csütörtökig 9:00-tól 16:00-ig, pénteken és vasárnap 9:00-tól 13:00-ig.
Azon olvasóink, akik rendelkeznek internethozzáféréssel, az Édenkert üzletlánc web-oldalát is megtekinthetik:
edensad.jimdo.com
A Te egészséged
Érték és önfeláldozás Hogyan lehet a család biztonságos hely a felnövekvő generáció számára? Kezdjük a kihívással. A család szerepe jelentősen megváltozott az utóbbi évtizedekben. Itt történt az értékrendszer megteremtése és továbbadása a következő nemzedék számára. Mára ebben egyre nagyobb szerep jut a családon kívüli tényezőknek, az iskolának, a kortársak csoportjának, és sajnos, nem utolsósorban a médiának. Ezek hatása gyakorta szöges ellentétben van a családi értékrenddel, sőt, nem ritkán még erősebbnek is bizonyul annál. A másik szembetűnő kihívás, hogy a felnőtté válás időpontja egyre inkább kitolódik, ugyanis a fiatalok nem tudnak a felnőtté válás összes ismérvének egyszerre megfelelni. Gyermekstátusban élnek együtt a szüleikkel, azonban a döntésükre a szülőknek sokszor már nincs hatása. Sőt, gyakran előfordul, hogy a családon belül megfordul az értékátadás iránya. A szülők igyekeznek alkalmazkodni a gyerekekhez, nem pedig fordítva. A legnagyobb kihívás azonban az, hogy az érték rendszere is meglehetősen összegabalyodott. Sokféle érték vált semmivé, némelyik az értelmét vesztette, míg mások most váltak hangsúlyossá. A világ kuszává, áttekinthetetlenné vált, amelyben a szülők sem képesek eligazodni. Hogyan várhatnánk el tőlük, hogy gyermekeiknek időálló útmutatást tudjanak adni? Minden szülő a legjobbat akarja a gyermekének; szeretné, ha megtalálná azt a hivatást, amelyből megél, és örömet is szerez neki. De ki tudhatja manapság, milyen pálya hoz megélhetést, boldogulást az elkövetkező években, vagy milyen képességet kell kifejleszteniük ahhoz, hogy sikeresek legyenek? Melyek tehát azok a jellegzetességek, melyek a családot a mai korban is biztonságos hellyé teszik, ahol megtörténhet a megfelelő érték megőrzése és továbbadása, a változó és kiszámíthatatlan világunkban is? A családi élet minősége elsősorban a férj és a feleség viszonyának minőségén alapszik. Szövetséges kapcsolat; ezzel a kifejezéssel lehet leginkább megfogalmazni, hogy miről van szó. Két, egymást nem igazán ismerő ember a házasságban összekerül. Az első tényező azon fordul meg, hogy mennyire képes a két személy nemcsak egymást elfogadni, nemcsak egymáshoz alkalmazkodni, hanem egy „csapatot” is alkotni. Amíg a házasság világi értelemben szerződés, addig keresztény értelemben szövetség, így tehát felbonthatatlan. A szerződést mindig fel lehet bontani, de a szövetséget nem. A szövetség mélyebb valóság. A szövetségben a kapcsolat maga is közös tulajdon. Mindkét házastárs befektet a kapcsolatba. Az emberi kapcsolat csak akkor lesz maradandó, ha a felek saját magukból, illetve saját magukat fektetik be. Mert ha valamibe a sajátunkból adtunk, saját magunkat adjuk, akkor ahhoz sokkal jobban fogunk ragaszkodni, attól sokkal nehezebben tudunk elválni, azt sokkal nehezebben adjuk fel. A család jellemzésére használt fogalom – szövetséges kapcsolat – második része a kapcsolat. Az 6
Élet és Egészség
2015
| Évfolyam IV
együttlét öröme, egymás állandó keresése, az összekötöttség és a gondolat egymással való közlése; egyszóval a kommunikáció. A kommunikációval kapcsolatban is érdemes megemlíteni, hogy a férfi és a nő adottsága különböző. Gyakran látom, hogy a feleségem, miközben a barátnőjével beszélget telefonon, egy időben mosogat, és főz is. Egyszerre három dolgot végez! Ezzel szemben én, ha el vagyok foglalva valamivel, és hozzám szól, akkor vagy nem veszem észre, vagy megállok a munkámmal. A nők egyszerre többfelé is tudnak figyelni, míg a férfiak egy dologra koncentrálnak. Ennek folytán a közlésmód, illetve a kommunikációstílus is más a férfiaknál és a nőknél.
Mennyi időt tölt egy mai házaspár beszélgetéssel? Talán 20 percet egy héten? És milyen stílusban? Párbeszédben? Honnan tudom, hogy mi jár a másik fejében, ha soha nem beszélgetünk, ha nincs dialógus? Ha a bensőséges kapcsolat megszakad, akkor csak két együtt élő magányosról beszélhetünk. A szövetséges kapcsolatnál nincs fontosabb a házasságban! Ez biztos hátteret nyújt a család számára. A családi élet minősége a házastársak viszonyának minőségén alapszik. 5-féle súlyos gyereknevelési hiba, amit egyre több szülő elkövet Vajon jót tesz-e a gyermekeinknek a ma oly divatos szabadelvű gyermeknevelés? Miért nem mernek a mai szülők szigorúak lenni? 5-féle hiba, amit a mai modern szülők elkövetnek. Külföldi s hazai szakember véleménye a modern kori gyermeknevelésről és annak buktatóiról. 1. Félünk a gyermekeinktől Létezik egy módszer, amelyet „bögretesztnek” nevezek. A szülő egy bögre tejet ad reggel a gyerekének. Lássuk, mi történik akkor, ha a gyerek azt mondja, hogy „A rózsaszínből kérem, nem a kékből!” Miközben az édesanya már kiöntötte a tejet a kékbe. A leggyakrabban ilyenkor az édesanya elfehéredik, és rohan a kért bögréért, mielőtt a gyerek elkezdene hisztizni. Hiba! Mitől félsz, anya? Ki itt a főnök igazából? Hadd hisztizzen, hagyd rá, és kész! Ne fáradozz külön csak azért, hogy a kedvében járj! Annál inkább gondolj arra, ez megtaníttatja vele azt a leckét, hogy némi hisztiért azért még nem fog bármit megkapni, ami csak eszébe jut.
A Te családod
2. Csökken a gyerekekkel szembeni elvárásunk Amikor a gyerek rosszalkodik, akár mások előtt játssza meg magát, akár otthon gorombáskodik, a szülők néha hajlamosak megrázni a vállukat, és azt mondani, „Ilyenek a gyerekek.” Pedig nem is! Sokkal többre képesek a gyerekek annál, mint amit a szülők általában elvárnak tőlük, legyen szó illemről, az idősek iránti tiszteletről, a házimunkáról vagy az önuralomról. Szerinted nem tudnak végigülni egy vacsorát egy étteremben? Dehogynem. Nem tudják lesöpörni maguk után az asztalról a morzsát? Dehogynem. Az egyetlen ok, hogy ezt nem teszik meg, csak az, hogy nem tanítottad meg nekik, és nem várod el tőlük. Ilyen egyszerű. Várj el többet tőlük, és mindezt maguktól is megcsinálják majd, még kérned sem kell őket. 3. Eltűnőben „a közös nevelés” Még régebben buszsofőrök, tanárok, bolti eladók és más szülők következmény nélkül szólhattak rá a rosszul viselkedő gyerekekre. Az édesapa/édesanya szerepét átvéve, rászóltak a rendetlenkedőkre, és mindegyiküknek közös célja volt, rendes fiúkat és lányokat nevelni. Ma már nem lehet olyan könnyedén megszidni egy rendetlenkedő gyereket az utcán (éppen a szülők rosszallása miatt). A szülők tökéletes gyereket szeretnének, ezért nem hisznek a tanároknak vagy bárki másnak, amikor az valamilyen viselkedési problémáról számol be. A tanító nénit okolják, ahelyett, hogy megfegyelmeznék a gyereket. 4. Mindig az egyszerű utat választjuk A szülők elfoglaltabbak, mint valaha. Attól, hogy egy laptopon berakott mese leköti a gyereket a repülőn, nem kell feltétlenül a kezébe adni (ha például étteremben ül a család). A türelmet a 21. században is meg kell tanulniuk a gyerekeknek. Meg kell tanulniuk azt is, hogy nem minden étel készül el három perc alatt, vagy akár még azt is, hogy segítsenek vacsorát készíteni. Ha egy pelenkás megbotlik, magát kéne felsegítenie, ahelyett, hogy nyújtja a karjait a szülei felé. Mutassuk meg a gyerekeknek, hogy a könnyű út hasznos lehet, de nem felejthetjük el a hagyományos megoldás fontosságát sem. 5. A gyerek igénye diktál Természetes jelenség az, hogy először a gyerekeink gondjával vagyunk elfoglalva. Magam is amellett állok, hogy igazodjunk a gyerek programjához, őt etessük meg, és öltöztessük fel magunk előtt. Manapság azonban túl messzire mentek ebben a szülők, teljesen félredobva a saját igényüket és mentális épségüket a gyerek érdekében. Sok édesanyát láttam, aki újra meg újra az ágyból is felkel csak azért, hogy a gyerek rigolyájának megfeleljen. Vagy olyan édesapát, aki keresztülrohan az állatkerten, mindent félredobva, azért, mert szomjas a kislánya. Semmi rossz nincs abban, ha az apa úgy reagál, hogy „Persze, kicsim, de várnod kell addig, amíg elérünk a következő ivókútig.” Semmi rossz nincs a „nem” szó használatában esetenként, sem abban, hogy megkérjük a gye7
www.eese.org.ua
Ifjúsági és családi havilap
reket, szórakoztassa magát, amíg anyuci elmegy a fürdőszobába, vagy éppen végiglapoz még pár oldalt egy könyvből. A szabadelvű nevelés buktatói Valóban a gyerekek irányítják a szüleiket? Képesek a szülők akár még önmagukból is kifordulni, csak hogy megfeleljenek a gyermekeik elvárásának? „A modern gyerek követel, és érdeket érvényesít” Ami a gyereknevelés kultúráját illeti, az utóbbi időben az tapasztalható, hogy a szülők gyakran képtelenek határozott nemet mondani, a gyerekek pedig mindent akarnak, mégpedig azonnal. A mértéktelenség kultúrájában élünk. Az emberek már nem képesek kemény munkát fektetni olyan vállalkozásba, ami csak később válik az örömszerzés forrásává. A modern gyerek követel, érdeket érvényesít, a kívánsága azonnali kielégítésre talál. Felmerülhet a kérdés, emögött valóban a gyermek áll, vagy inkább az a szülő, aki mindezt hagyja? A szülőké a hatalom, csak éppen nem szeretnek élni azzal. Egyszerűbb a gyermek jó pajtásának lenni, áttölteni a reggeli kakaót, bekapcsolni a mesét, indokolatlanul jutalmazni, elnézni a hisztijét, elpakolni helyette, és még sorolhatnám… „A szigor nem zárja ki a szeretetet” Mitől is félünk? Hogy kevésbé szeretnek majd bennünket, ha szükség esetén autoriterként lépünk fel? Nem, a szigor nem zárja ki a szeretetet, sőt, a kutatás azt bizonyította, hogy az életünk során azokra emlékszünk pozitívan, szeretjük, és nézünk fel, akiknek képesek voltunk alávetni magunkat gyerekként.
Hova vezet a szabadelvű nevelés? A „non-frustration” nevelés (szabadelvű nevelési módszer) következtében gyermekek ezrei válnak neurotikussá, végtelenül szorongóvá. Az egészséges gyermeki fejlődéshez a szereteten kívül elengedhetetlen a következetesség, a szabály, keret, érték megtartása. Az én fejlődésének egyik alapja, hogy megtanuljuk az egónk határait, ehhez pedig a szülőknek keretet kell szabniuk! Ha ez nincs meg, az önállótlanságot, kontrollhiányt okoz, minden helyzet frusztráló lesz. A frusztráció pedig agressziót vagy szorongást szül. Kedves szülők! A gyermeknevelés hosszú távú befektetés, és ezt először a szülőnek kell megtanulnia, csak ezt követően várható el a gyermektől a türelem. Viszont az biztos, hogy megtérül, és majd még kamatozik is.
A Te családod
A Szentlélek személye és munkája „Vajon vettetek-e Szentlelket, minekutána hívőkké lettetek?” – tette fel a döntő kérdést Pál apostol azoknak a tanítványoknak, akikkel Apollós munkássága nyomán Efézusban városba érkezésekor találkozott. „Sőt inkább azt sem hallottuk, hogy van-e Szentlélek” – válaszolták az őszinte, de az evangéliumot teljes egészében még nem ismerő hívők (Csel 19,1–2). Ugyanez a kérdés időszerű ma is, számunkra is. Lehetséges, hogy annyira hiányzik keresztény életünkből a Szentlélek személyére és munkájára vonatkozó tapasztalati ismeret, hogy szinte az efézusi tanítványokhoz hasonló választ kellene adnunk: „Sőt inkább azt sem hallottuk, hogy van-e Szentlélek.” A tíz szűz példázata (Mát 25,1–13) szerint létfontosságú az idézett kérdéssel való szembesülés az emberi történelem végén, Jézus visszajövetele előtt. Az okos és a balga szüzek között semmi különbség sem volt látszólag, azonban az éjféli sötétség beálltakor, a vőlegény érkezését megelőző hangos kiáltás idején kitűnt az, hogy a balga szüzeknek nem volt olajuk a lámpásukban. Az olaj a Szentlélek jelképe a Szentírásban (Zak 4,2–6). Arra int bennünket ez a példázat, hogy azok a Krisztusvárók, akiknek nincs belső közösségük a Szentlélekkel, nem tudnak megállni a végső válság idején. A Szentlélek személyének és munkájának mind az elméleti, mind a tapasztalati megismerése sorsdöntő minden keresztény számára. A Szentlélek – bár külön személy – „az Atya Lelkének” és a „Fiú Lelkének” neveztetik az Írásban. Jézus azt mondta a Szentlélekről, hogy „Őt dicsőíti, és az övéből vesz” (Ján 16,13–15). Az Írás sehol sem biztat bennünket arra, hogy a Szentlélekhez imádkozzunk, azt viszont nagyon fontosnak mondja, hogy a „Lélek által” imádkozzunk (vö. Róm 8,26). A Szentlélek az Atya és a Fiú személye mögött marad tehát. Ezért mindig rejtett, megfoghatatlan és titokzatos a lénye számunkra. Jézus emberfiává lett azért, hogy az Atyát kinyilatkoztassa számunkra, Őrá tehát emberfiaként tudunk gondolni. Az Atyát „soha senki nem látta” (Ján 1,18; 1Tim 6,16), de Jézus kijelentette, hogy aki Őt látta, az látta az Atyát (Ján 14,9). „Én és az Atya egy vagyunk” – mondta a Megváltó (Ján 10,30). Ezért – bár tudjuk, hogy fizikai lehetőségeit és erkölcsi tulajdonságait illetően az Atya és a Fiú mérhetetlenül magasabb rendű lény, mint mi, emberek – az Ő isteni lényüket mégis el tudjuk képzelni valamiképpen. De hogyan gondoljuk el a Szentlelket, akinek mintha nem is lenne testi mivolta, ellenben a „testünkben tud lakozni” (1Kor 6,19), belülről tud finoman megszólítani és megérinteni bennünket? Az emberi fogalmak bizonyosan elégtelenek ehhez. Mi, emberek, a „lelkünk” – azaz a gondolat, érzés és akaratvilágunk – által vagyunk személyiségek. Mindenekelőtt ebben a tekintetben teremtettünk Isten képére és hasonlatosságára. A harmadik isteni személy, „Isten Lelke”, amint a neve is eleve utal rá, mindhárom isteni személy lényegét képviseli, mert Ő „tudja Isten dolgait”, „Isten mélységeit” is, amiképpen a mi lelkünk is tudja minden dolgunkat, legbensőbb gondolatainkat és érzéseinket is (1Kor 2,10–11). Így a Szentlélek által a másik két isteni személy is jelen van, teljes mértékben és hitelességgel. „Isten Lélek” – mondta Jézus, 8
www.eese.org.ua
Ifjúsági és családi havilap
ezért mi csak „lélekben”, azaz lelkünk és a Szentlélek belső összekapcsolódása által imádhatjuk Őt (Ján 4,24). A Biblia az igazság Lelkének (Ján 16,13) és a szeretet Lelkének (Róm 5,5) is nevezi a Szentlelket, ami mutatja, hogy a harmadik isteni személy maradéktalanul képviseli mindhárom isteni személy erkölcsi lényét.
Eszünkbe juthat Illés próféta tapasztalata is, hogy Isten a „halk és szelíd hangban” volt (1Kir 19,11– 13). Ez a Szentlélek jellegzetes megnyilatkozása, a „halk és szelíd” hang. A Szentlélek szimbóluma a szelíd galamb (Mát 3,16; 10,16). Nem helyes szóhasználat a Szentlelket „Szent Szellem”-nek nevezni. A magyar „szellem” kifejezés a szellemi képességekre utal, avagy a „lepedős kísértet” képét villantja fel, nem pedig az élő, igazságban és szeretetben teljes személyiség eszméjét. A „szellem” szó nem felel meg az eredeti héber (ruah) és görög (pneuma) szavak bibliai jelentéstartalmának. „Nem szükséges magyaráznunk a Szentlélek mibenlétét. A Szentlélek lényege: titok. Emberek nem fejthetik meg, mert Isten nem nyilatkoztatta ki előttük. Kutatásra hajlamos elmék összehozhatnak Bibliaszövegeket és alapul vehetik emberi magyarázataikhoz, de az ilyen nézetek elfogadása nem fejlesztheti a gyülekezetet. Az emberi értelmet meghaladó dolgokat illetően hallgatni arany.” (Ellen G. White: Korszakok nyomában, 40–41. o.) Egy ószövetségi messiási jövendölés szerint az eljövendő Messiáson „megnyugszik” az Úr Lelke (Ésa 11,1–2). Milyen természetes volt, hogy Keresztelő Jánosnak erről a jelről kellett felismernie Őt! És milyen elgondolkodtató az a felsorolás, amely ebben az igében található, mely szerint Isten Lelke – a bölcsességnek Lelke (a hokmá héber szó található itt, amely tiszta gondolkodóképességet és bölcsességet jelent), – az értelemnek Lelke, amit az eredeti kifejezés alapján helyesebb lenne így fordítani: az erkölcsi belátás, a jó és a rossz közötti különbségtétel Lelke (a héber bináh szó szerepel itt, amely belátást, megkülönböztető képességet jelent; a között prepozícióval azonos szógyök), – tanácsnak Lelke, – hatalomnak Lelke, – az Úr ismeretének és félelmének Lelke. „Krisztus, a mi közbenjárónk, és a Szentlélek szüntelenül munkálkodik az ember érdekében. De a Lélek nem úgy könyörög értünk, ahogyan Krisztus teszi, aki a világ megalapítása óta kiontott vérére hivatkozva kér kegyelmet számunkra. A Lélek a mi szívünkben munkálkodik, mintegy kihozza a lelkünkből a könyörgést, a bűnbánatot, a hálaadást, a dicséretet. A magasztalás, amely ajkunkon fakad, a Lélek munkájának az eredménye, aki megmozgatja a szív húrjait, megszólítja a szív muzsikáját.” (Ellen G. White, 50. sz. kézirat, 1900) Milyen fontos, hogy jó dolgokat,
Lelkünk
Isten szíve szerint való, mennyei tanácsból származó dolgokat kérjünk imádságunkban! Mennyire szükséges, hogy a legtisztább és legnemesebb vágyak kristályosodjanak ki és erősödjenek meg bennünk imádság közben! Mindez megtörténik a Szentlélek által – a legegyszerűbb és legtermészetesebb módon –, ha lelkünk őszinte sóvárgásával, valódi alázattal keressük Istent. A Lélek gyümölcsei tulajdonképpen nem mások, mint a megszentelődés valósága. „Minekutána felszabadultatok a bűn alól, és szolgáivá lettetek az Istennek, megvan a gyümölcsötök a megszenteltetésre, a vége pedig örök élet” – írja az apostol (Gal 5,22). A Lélek gyümölcsei gyakorlati bizonyságai annak, hogy a megszentelődés valóban előrehaladt egy ember életében. Ha a Lélek gyümölcsei nem mutatkoznak meg egy keresztény jellemében, akkor nem lehet megszentelődésről beszélni vele kapcsolatban. Ez azonban veszedelmes állapot, mivel meg van írva: „Kövessétek… a békességet és a szentséget, amely nélkül senki sem látja meg az Urat.” (Zsid 12,14) A Lélek gyümölcsei csakis akkor jelennek meg egy ember életében, ha Isten Lelke „lakik benne”, „vezérli őt”. Az ÚR Jézus egy hasonlattal szemléltette ezt: a jó fa – amelyben egészséges életfolyamatok zajlanak – feltétlenül jó gyümölcsöt terem, de a beteg fa azonban csakis rossz gyümölcsöt hozhat. Mindannyian beteg fák vagyunk, születésünktől, öröklött, önző természetünknél fogva. Még ha átéltük is a megtérést valamikor, még ha elménk megvilágosodott is korábban, de Isten Lelke nincs jelen bennünk, akkor – saját magunktól – csak rossz gyümölcsöt teremhetünk. Ezek a rossz gyümölcsök a „test” (a megromlott természet) cselekedetei, amelyeket felsorol az ige, hogy összehasonlíthassuk ezeket a Lélek gyümölcseivel (Gal 5, 19–21). Ha viszont Isten Lelke lakik bennünk, akkor az Ő befolyása uralkodik a megromlott, ösztönös természet késztetéseivel szemben; és akkor lehetetlen, hogy a jó fa ne teremjen jó gyümölcsöt, ne hozzon bőséges és áldott gyümölcstermést. Krisztusban maradni, avagy a Lélek uralma és vezetése alatt lenni egy és ugyanaz. Csakis a bennünk lakozó Szentlélek által maradhatunk Krisztusban, mert a Lélek teszi élővé és állandóvá Krisztus jelenlétét a lelkünkben. Az Efézusiakhoz írt levél 3. fejezetében – közvetlenül egymás után – ezeket mondja az Ige: „(Isten) adja meg néktek…, hogy hatalmasan megerősödjetek az Ő Lelke által a belső emberben. Hogy lakozzék Krisztus hit által a ti szívetekben…” (16–17. vers) Sohasem fognak valódi gyümölcstermést eredményezni az időnkénti, alkalmankénti kapcsolatra lépéseink a Lélekkel illetve Krisztussal. A szőlővesszőn csak akkor érik be a gyümölcs, ha folyamatosan a tőkén marad, sőt egészen összeforr vele (15,1–4). A Lélek gyümölcsei nem alkalmi jó cselekedetek, hanem beérett, megszilárdult jellemtulajdonságok. Gal 5,22 felsorolásában a szeretet áll az első helyen. Találó az a hasonlat, hogy olyan értelemben áll az élen, mint a fehér a színek között, mivel a fehér a színképeire bontva minden színt magában foglal. A többi tulajdonságok, amelyek a szeretet után következnek, nem mások, mint a színképeire bontott szeretet, mint a szeretet különböző megnyilatkozásai. Figyelemre méltó az is, hogy a szeretet után mindjárt az öröm következik, nyomában utána pedig a 9
Élet és Egészség
2015
| Évfolyam IV
békesség. Ez azt mutatja, hogy nem az érzelmi felajzottságról, harsány örömkitörésekről van szó, hanem olyan örömről, amely szeretetből származik, és nagy békességgel jár együtt. Az Istenhez és a felebarátainkhoz való szeretetteljes viszonyulásból fakadó belső harmónia és béke csendes, de állandó öröme ez. Van mit elgondolkodnunk az itt említett minden egyes tulajdonságról: a béketűrésről (szó szerint „hosszútűrés” található az eredeti szövegben), a szívességről és jóságról, ami nyilván a valódi szolgálatkészségre és az együttérző segítőkészségre utal, a hűségről, ami azonos a szeretetben és az igazságban való kitartással, a szelídségről, ami indulatmentes, rendíthetetlenül jóakaratú magatartást jelent felebarátaink iránt, a mértékletességről (önkontroll, önuralom az eredeti szöveg szerint), ami bölcs és önzetlen meggondolást jelent életmódunk minden vonatkozásában, illetve ennek követését is mindenben: evésben, ivásban, öltözködésben, erőnk és anyagi javaink felhasználásában. A „gyümölcs” jelképes kifejezés, és arra utal, hogy ezeknek a jellemtulajdonságoknak be kell érlelődniük egyegy ember életében, mint a gyümölcsnek a fán. A gyümölcs hamar beérik, ha a fa vagy a növény egészséges. A jellemtulajdonságok a „jó” szokásos cselekvése által fejlődnek ki az emberben. Ha a Szentlélek bennünk lakozik, nem nehéz folyamatosan cselekednünk az Isten szerinti jót, és így életünkben az egyes jellemtulajdonságok gyorsan kivirulhatnak. E jellemtulajdonságok egymás után sorakoznak fel bennünk. A Lélek gyümölcseit úgy kell elgondolnunk, mintha egy fán minden létező gyümölcs folyamatosan teremne, és beérne egyik a másik után, a maga idejében. Hasonlóképpen újabb és újabb krisztusi jellemvonásoknak kell megjelenniük a mi életünkben is. Elménk és szívünk nem tudja egyszerre felfogni Isten dicsőségének teljes világosságát. Ez lehetetlen. De ha folyamatosan növekedünk Isten tökéletes jelleme megismerésében és értékelésében, akkor mindjobban igényeljük a Lélek segítségét a Krisztushoz hasonlóvá válásban, s ezáltal folyton érnek életünkben „a Lélek gyümölcsei”. Péter apostol felsorolása (2Pét 1,3–8-ban) nagyon hasonlít Páléhoz. A „hit”et jelölő eredeti szó (pistis) bizalmat jelent. A „jó cselekedet”nek fordított szó (areté) erényt jelent, tehát helyesebb lenne így fordítani: „jó tulajdonságokat”. A „tudomány”nak fordított szó (gnózis) „ismeret” – ami nem általános értelemben vett elméleti ismeretet jelent, hanem növekedést Isten személyes megismerésében. A „tűrés”nek fordított eredeti szó (hypomoné) szó szerint állhatatosságot jelent. A „kegyesség”nek fordított szó mögött az eusebeia szó áll, amely istenfélelmet jelent. Az „atyafiakhoz való hajlandóság” az eredeti szövegben a philadelphia, amelynek jelentése: testvéri szeretet. Az utolsónak említett „szeretet” szó mögött az agapé görög szó áll, amely az önzetlen, önfeláldozó isteni szeretetet jelöli. Míg Pálnál a szeretet az első, Péter apostolnál utolsóként szerepel „a Lélek gyümölcsei” felsorolásában. A mondanivaló ugyanaz és csupán a nézőpont más. Mindketten arra utalnak, hogy a szeretet mindennek „az alfája és az ómegája”. A jellembeli fejlődés alapja, gyökere a szeretet, és a végcélja a legmagasabb fokra fejlődött, Isten szeretetének hasonlatosságát tükröző szeretet.
Lelkünk
mi fájdalmat okoz a ceruzának, azonban végül élesebb lesz. Tehát el kell tudnod viselni a fájdalmat, mivel ez tesz jobbá téged. Olvastam egy történetet egy nagyapáról, aki A harmadik érték. A ceruza megengedi neegy ceruzáról nagyon bölcs takünk a radír használatát, hogy nítást adott az unokájának. Ezt Nemes Nagy Ágnes kitörüljük azt, ami téves. Neked szeretném megosztani veletek. is meg kell értened azt, hogy kiNYÁRI RAJZ A gyermek nézte a nagyjavítani egy dolgot nem jelent **** apját, amint levelet ír. Egy adott feltétlenül rosszat, és a legfontoHogy mit láttam? Elmondhatom. pillanatban megkérdezte tőle: sabb az, hogy megmaradjunk az De jobb lesz, ha lerajzolom. – Olyan mesét írsz, ami igaz és egyenes úton. velünk megtörtént? Vagy talán Megláthatod te is velem, A negyedik érték. A ceruzának egy rólam szóló történetet írsz? csak nézd, csak nézd a jobb kezem. nem a fája vagy a külső formája A nagyapja ekkor félbea fontos, hanem az abban levő Ez itt a ház, ez itt a tó, hagyta az írást, és mosolyogva grafit. Így neked is gondoznod ez itt az út, felénk futó, ezt mondta az unokájának. kell azt, ami benned történik. ez itt akác, ez itt levél, – Igaz, rólad írok. Azon És végül, az ötödik érték. A ban a szavaknál fontosabb a ceez itt a nap, ez itt a dél. ceruza mindig nyomot hagy. Neruza, amivel írok. Szeretném,ha ked is tudnod kell, hogy az éleEz borjú itt, lógó fülű, ilyen lennél te is, amikor megtedben bármit is teszel, nyomot hasát veri a nyári fű, nősz. fog hagyni, ezért meg kell próez itt virág, ezer, ezer, A gyermek értetlenkedbálnod minden tettedet tudatoez a sötét gyalogszeder, ve nézte a ceruzát, mivel semmi sítani. különöset nem látott azon. ez itt a szél, a repülés, Gyerekek, nagyon fontos az, – De ez olyan, mint az hogy odafigyeljünk Isten tanítáaz álmodás, az ébredés, összes többi ceruza, amit élesára, amit a Biblián keresztül ez itt gyümölcs, ez itt madár, temben láttam! mond nekünk. A ceruzának az ez itt az ég, – Minden attól függ, hoabban levő grafit a fontos értéez itt a nyár. gyan nézed a dolgokat. A ceke, nekünk is a belső tulajdonruzának ötféle értéke van, amit, Majd télen ezt előveszem, ságjegyeink nagyon fontosak. ha sikerül megtartanunk, olyan Ezeket Isten az Igéjén kereszha hull a hó, nézegetem. emberré válunk, aki egész életül munkálja bennünk. Kérlek, Nézegetem, ha hull a hó: tében békében fog élni a világolvassátok el a Bibliából a kiez volt a ház, ez volt a tó. gal. jelölt részt, és töltsétek ki a hi Az első érték. Nagy dolányzó mondatokat. Kérjétek meg gokat tehetsz, de soha nem feledd, hogy létezik egy, a szüleiteket, nagyszüleiteket, hogy segítsenek mega lépteinket vezető kéz. Ha szót fogadunk az ÚR keresni a szöveget. Máté evangéliuma 5. fejezetében Jézusnak, akkor az Ő keze fog vezetni bennünket a megtaláljátok a boldogmondást, amit az ÚR Jézus számunkra legjobb úton. tanított, amikor itt járt a Földön. A második érték. Időnként abba kell hagynom az írást, hogy meghegyezzem a ceruzát. Ez né-
Bölcs tanítások a ceruzáról
Esztergályos Erzsébet TÖRVÉNY **** Törvényt ír az Isten ujja, télre tavasz jöjjön újra! Rügyezzenek fák, virágok, szépítsék meg a világot! Tavaszra jön nyár melege, záport is hoz dús fellege. Törvényt ír az Isten ujja, megérik a gyümölcs újra. Nyár melege őszbe fordul, tél hidege megcsikordul. Törvényt ír az Isten ujja, télre tavasz jöjjön újra. 10
Élet és Egészség
Boldogok …………………….. mert övék a …………….. országa. Boldogok, akik …………… … mert ők ……………………. Boldogok a………………….… mert ők ……………… a Földet. Boldogok, akik …és … az … mert ők …………. Boldogok az ………………… mert ők …………………….. nyernek. Boldogok, akiknek …………… mert ők ………. meglátják. Boldogok a ……… igyekvők, mert ők az ……………….. mondatnak. Boldogok, akik …szenvednek az … mert övék a …………..
2015
| Évfolyam IV
Gyereksarok
A bibliai időszakok étrendje Ült-e már ön vadonatúj autóban? Nagy élmény, különösen, ha ön a tulajdonos. Képzelje csak el, milyen érzés lehet kigördülni a szalonból egy sportkocsival. Az első útja a benzinkúthoz vezet. Mivel még nem volt autója, nem járatos a benzinfajták között. Mielőtt tankol, fellapozza a kocsi használati utasítását. A könyv alcíme egy kérdést tartalmaz. „Hogyan lehet a lehető leghosszabb ideig kifogástalan állapotban megőrizni a kocsit?” Arra gondol, hogy mégsem lesz minden évben annyi pénze, hogy lecserélje az autóját, ezért nagy érdeklődéssel olvassa a gyártó tanácsát. Mekkora hitelt adna a könyvben leírt tanácsnak? Mit tenne, ha azt olvasná, hogy a gyártó 98-as oktánszámú ólmozatlan benzinre tervezte meg a kocsi mechanikáját? Lenne-e bátorsága állítani, hogy nem értenek ahhoz? Azután megtöltené-e a tankot gázolajjal, mivel az olcsóbb, jobban tetszik a színe, és mások is azt tankoltak? Ha a traktorba jó a gázolaj, miért ne lenne jó az ön autójába is? Én eddig még nem találkoztam olyan emberrel, aki megkérdőjelezte volna a gyártó utasítását. Sőt, ma már egyre többen rendszeresen, meghatározott időközökben szakszervizbe viszik az autót ellenőrzésre, hogy a lehető legpontosabban kövessék az előírást. Ugyanis sokkal olcsóbb karbantartani egy gépet, mint meghibásodott alkatrészeket cserélni. Mennyivel ér többet az ember élete egy autónál? Nem lehet számokban kifejezni. Erre csak akkor döbbenünk rá, amikor veszélybe kerülünk. Autót lehet cserélni, de az életet csak egyszer lehet elrontani. A Biblia azt tanítja, hogy az ember Isten alkotása. Nem véletlenszerű ősrobbanás következtében kialakult egyszerű élet évmilliók alatt kifejlődött változata, hanem az Örökkévaló Isten teremtménye. A Biblia nem bizonyítja a teremtést, hanem ebből indul ki. Akik elfogadják ezt a kiindulópontot, és esélyt adnak maguknak számba venni a hitük bizonyítékát, meglepődve fogják tapasztalni, hogy a tudomány nagyon sok ponton igazolja a Bibliát. Ha Isten a Teremtő, Ő tervezte meg az embert, és Ő tudja a legjobban, hogy milyen „üzemanyagra” van szüksége. Az alkotó használati utasítása a Biblia. A Biblia nem higiéniai kódex, nem szakácskönyv, sem nem orvosi szakkönyv. De mivel a szerető és irgalmas Isten áll a középpontjában, aki felelősséget vállal az emberi élet őrzésében, gyakorlati módon foglalkozik az élet fenntartásának optimális feltételével. Táplálkozás Édenben A teremtés után Isten meghatározza az ember ideális étrendjét; gabonafélék, olajos magvak és gyümölcs, ami később kiegészül zöldségfélékkel. A bibliai korszakok emberei úgy hitték, hogy az élet Isten ajándéka, amit az embernek erkölcsi kötelessége őrizni és fenntartani. Ezért kaphatott helyet az erkölcsi kötelesség között az étrendre vonatkozó rendelkezés, mint ami az élet fenntartásának legközvetlenebb eszköze. Az ember felelőssége és lehetősége az Alkotó tanácsa szerint őrizni az életét. Azt is érdekes megfigyelni, hogy az első emberpár próbája az étkezéshez kapcsolódik. A szabadság mindig legalább kétesélyes. Ahhoz, hogy szabadok legyünk, tudnunk kell nemet is mondani. Isten ad egy egész kertet, és visszakér egy fát. Ezzel arra tanította az embert, hogy az élet őrzése összefügg az engedelmességgel, a Teremtővel való bizalmi kapcsolat függvénye. Az Édenben a bizalmatlanság, az Isten elle11
www.eese.org.ua
Ifjúsági és családi havilap
ni lázadás kifejezése volt a tiltott gyümölcs elfogyasztása. A bibliai őstörténet máig érvényes üzenete az, hogy a választott étrend befolyásolja az ember jólétét. Szabadon dönthetünk, de a választásunknak minden esetben következményei is vannak, s ezeket vállalnunk kell.
Étrendi változás az özönvíz után A bűneset miatt megváltozott az élet lelki és fizikai dimenziója. A Biblia nem magyarázza meg, csupán kijelenti, az emberi élet a születés pillanatától az öregedés, elmúlás irányába mutat. Megjelenik a fáradt-ság, a fájdalom, a szenvedés, és végül a halál is, amit az ember szabadított magára, azzal, hogy kiszakította az életét Isten világrendjéből. Az özönvíz tragédiája utáni események pedig arra figyelmeztetnek, hogy az ember döntése a környezetet is érinti. A környezeti változás benyújtja a számlát, és visszahat az ember életére. Ez történt az özönvíz után is. A túlélő családnak Isten új étrendi rendelkezést ad, amelyben megengedi bizonyos, úgynevezett „tiszta” állatok húsának fogyasztását is. Sok Biblia-olvasó számára érthetetlen ez a fordulat. Megváltozott az alkotó véleménye? Elrontott valamit, és most korrigálni próbálja? Nem Isten változott, hanem az ember által teremtett helyzet. Nem volt Isten terve a bűneset, sem az özönvíz. De mivel a szerető Istent mutatja be a Biblia, érthető, hogy az élet fenntartását többre tartja, mint az eredeti tervéhez való ragaszkodást. Az özönvíz kényszerhelyzetet teremtett. Jó ideig nem volt elegendő növényi táplálék. Ezért Isten megengedi a „91-es benzin” fogyasztását, az ideális „98-as” helyett. Isten azért is megengedte a „tiszta” állatok húsának fogyasztását, mert előre látta, hogy a bűn következtében mindig lesz olyan helyzet, földrajzi terület, éghajlati körülmény és gazdasági állapot, amely hasonló lesz az özönvíz utáni kényszerhelyzetre; amikor nem lesz elegendő és jó minőségű növényi étrend. Azzal, hogy Isten engedte meg ezt a változást, nem mentette fel az embert a húsevés következménye alól. A Biblia arról számol be, hogy az emberek átlagos életkora fokozatosan és rohamosan csökkent. Ennek természetesen sokféle tényezője van, de a mai kutatás fényében határozottan kijelenthetjük, hogy a táplálkozás szerepe döntő lehet. Alapvetően vegetáriánus népcsoportok vizsgálata igazolta, hogy akár 6-8 évet is javíthat az életkilátáson a növényi alapanyagban gazdag étrend.
Történelem
Példaként említhetjük az Okinawa-sziget lakóit, akik vegetáriánus étrendet követnek. De sok tanulmány jelent meg a Pakisztán északi részén fekvő Hunza-völgy lakóiról is. A több ezer éves földrajzi elszigeteltségüknek köszönhetően egészséges és természetes életszokást követnek. A 90 és 110 év közötti lakosok vizsgálata azt mutatta ki, hogy a vérnyomásuk, koleszterinszintjük és szívműködésük normális. Hasonló adatok szólnak a nepáli serpákról, az otomini indiánokról és egyes vallási közösségekről. Természetesen a kimagaslóan magasabb átlagos életkor egyéb egészségőrző szokással is összefügg, mint amilyen a mozgás, az élvezeti szerektől való tartózkodás, a stresszkezelés, a munka és pihenés értelmes ritmusa stb. A bibliai időben éltek étrendje A legkedveltebb élelmiszerek gabonafélékből készültek. Fogyasztottak búzából, árpából és ritkábban kölesből vagy tönkölybúzából készült ételféléket. A búzát aratás előtt nyersen fogyasztották, de serpenyőben is pörkölték. Számunkra nehezen elképzelhető, hogy nehéz fizikai munkát végzők is ilyen egyszerű élelmiszert fogyasztottak. Ruth könyvében olvashatunk az aratók ebédjéről. Az evés idején ezt mondta neki Boáz. „Jöjj közelebb, egyél kenyeret, és mártsd a falatodat az ecetes lébe. Ő tehát leült az aratók mellé. Boáz pörkölt gabonával kínálta, az asszony pedig evett, jóllakott, sőt, még hagyott is.” (Ruth könyve, 2 fejezet, 14. vers)
Mi volt a katonák étrendje? Dávid király hadseregének vitték az alábbi élelmiszert. Búza, árpa, liszt, pörkölt búza, árpa, bab, lencse, pörkölt árpa, méz, vaj, tehénsajt, juhtúró (Sámuel II. könyve, 17 fejezet, 28-29. vers). Érdekességként említjük meg, hogy később a római légiósok napi fejadagja egy marék őrölt gabona volt, amit kiegészítettek az út mentén található gyümölcsfélékkel. A gabonalisztet kenyér és sütemény (mézes pogácsa, szőlős kalács, olajos kalács) készítésére is felhasználták. A héberek Egyiptomban ismerték meg a pékáru gazdag választékát. József története is erre tesz utalást. Gyakran készítettek kovásztalan kenyereket is liszt, olaj, só és víz felhasználásával. A ropogósra kisütött vékony lepényfélét akkor sütötték, amikor hirtelen volt szükségük kenyérre. Ezt fogyasztották a hétnapos kovásztalan kenyér ünnepén, amikor az Egyiptomból való kivonulásra emlékeztek. Salamon búzával fizetett Hírámnak, Tírus királyának, aki cédrusfát adott neki a templom építéséhez. Mindebből arra lehet következtetni, hogy igen nagyra értékelték a gabonaféléket. Azon túl, hogy alapélelmiszer és fizetőeszköz volt, a búzából készült ke12
www.eese.org.ua
Ifjúsági és családi havilap
nyér a Bibliában gazdag jelentéstartalommal rendelkező jelkép is. Az Ige, a megélhetés, a naponkénti gondoskodás jelképe. „A mindennapi kenyér” máig közérthető fogalom.
Közkedveltek voltak a gyümölcsfélék is. A legtöbbet említett gyümölcsféle a Bibliában a gránátalma, ami sok magvat tartalmazó, kocsonyás béllel körülvett gyümölcs. Díszítőelemeknek is igen gyakran használt motívuma volt (a főpap ruhájának szegélyén, Salamon templomában a bronzoszlopok oszlopfőin). A fügét szárítva is fogyasztották, és gyógyszerként kelés kezelésére (Ésaiás könyve, 38. fejezet, 21. vers). A szőlő a legkedveltebb gyümölcs. A Jordán mellékén már júniusban beérik. Eskol völgyében a héber kémek által levágott szőlőfürtöt ketten vitték a vállukon (Mózes IV. könyve, 13. fejezet, 23. vers). A jólét, szabadság, békesség és vidámság jelképe volt. Azt a férfit, aki szőlőt ültetett, és még nem szüretelt, felmentették a hadviselés alól (Mózes V. könyve 20. fejezet, 6. vers). Az olajbogyót a sátoros ünnep idején, október elején szüretelték. A bogyók olajtartalma 30%-os. Ma is értékesnek tartják az olívaolajat a magas telítetlenzsírsav-tartalma miatt. Az olajat ételbe, valamint gyógyszer és testápolószer készítésére használták. A diófélék közül a diót és a mandulát említi a Biblia. A mandula tavasszal elsőként virágzott, ezért jelképként is szerepel a prófétai írásokban. Zöldségfélékkel és hüvelyesekkel szintén találkozunk; uborka, póréhagyma, vörös hagyma, fokhagyma, bab, lencse, spenót. Fűszernövény a kömény, a kapor, a menta és a mustár. Arab kereskedők forgalmazták Salamon idejében. Kedvelt eledel volt a méz. „A tejjel és mézzel folyó föld” az ígéret országának jelképe volt. A Biblia arra figyelmeztet, hogy „igen sok mézet enni nem jó” (A példabeszédek könyve, 25. fejezet, 27. vers). Továbbá a Szentírásból azt is megtudhatjuk, hogy azokban az időszakokban a tejtermékek is ismertek voltak. A húsfélék nem számítottak főételnek. Ritkán fogyasztották ünnepeken. Az előzőkben már említettük, hogy csak bizonyos állatok húsát fogyaszthatták. A bibliai időben nem ismerték az „egészségtelen” vagy „egészséges” fogalmat. Nem nagyon értettek volna abból, ha valaki a koleszterinszintre vagy a magas zsírtartalomra hivatkozva megmagyarázza az étrendi rendelkezést. Emiatt a Biblia nem indokolja meg az étrendi tiltást. Az akkor használatos kultikus fogalmak köré csoportosítja mindazt, amit fontosnak tart.
Történelem
Szent, mindaz, ami Istené. Aki erre a területre tévedt, halálbüntetést szenvedett el. Isten ehhez a fogalomhoz kötötte a legfontosabb erkölcsi normát, amit a tízparancsolat tartalmaz. Tiszta, mindaz, ami kívánatos az ember számára. Tiszta volt, aki engedelmeskedett Istennek, jó kapcsolatban élt a családjával, békességben volt az ellenfeleitől. Lelki, testi, szellemi és szociális jólét állapota volt, amit a héber „shalom” szóval fejeztek ki. Közönséges, ha valaki áthágta a higiéniai vagy kultikus rendelkezést, közönségessé vált. Például, ha valaki hullát érintett, bőrbetegséget kapott, vagy vérrel került érintkezésbe, ilyen állapotba került. Ez egyfajta kultikus tisztátalanságot jelentett, ami miatt karanténba tették hét napig, távol a családjától és a templomtól. Ez a tisztátalanság visszafordítható volt. A kirekesztés lejárta után különféle tisztálkodási előírás betartásával visszamehetett a táborba, újból tiszta lett. Tisztátalan, az előzőhöz hasonlóan, ez a terület szintén érinthetetlen volt az ember számára. Állandó tisztátalanságot jelentett, amiből nem volt visszatérés (halálbüntetés). Ebbe a kategóriába tartozott a tisztátalan és fogyasztásra nem alkalmas állatok érintése vagy táplálékként való fogyasztása. A mai ember számára talán furcsának tűnhetnek ezek a fogalmak. De ahhoz, hogy kellőképpen megértesse az emberekkel abban a korban a dolgok jelentőségét, Isten olyan ókori fogalmakat használt, amiket jól ismertek abban a társadalomban. Számunkra nem csupán maguk a kifejezések vagy azok jelentéstartalma az érdekes, hanem az, hogy mit sorolt be Isten az egyes fogalmakhoz. Talán a legtöbb kérdésünk az utolsó kategóriával lehet. Miért ez a szigorúság bizonyos állatok húsának fogyasztásával kapcsolatban? Lehet, hogy száz évvel ezelőtt nem tudtunk volna válaszolni erre a kérdésre. A mai kutatás azonban adhat néhány kulcsot a kezünkbe. Mózes III könyvének 11. fejezete sorolja fel a „tisztátalan” állatokat. Ezek között vannak a rágcsálók, a ragadozók és a háziállatok közül a sertés is. A tudomány egyértelműen bizonyítja, hogy a Bibliának igaza van. Az ebbe a kategóriába került állatok valóban nem alkalmasak emberi fogyasztásra. Példaként említsük a sertéshúst. Igen magas a zsírtartalma. Más húsfélék esetében a zsír kizárólag a sejteken kívül, a zsírsejtekben található, míg a sertéshúsnál maguk a sejtek is nagy százalékban tartalmazzák. A havilapunk korábbi kiadásaiban már írtunk a zsír és az ahhoz kapcsolódó koleszterin ártalmáról. Ezenkívül sokféle élősködő jelent egészségügyi kockázatot az ember számára is. A világ sok részén a galandférgek nagyon elterjedtek, különösen a vaddisznóhús esetében. Az afrikai sertéspestist olyan DNS-vírus okozza, amely kizárólag a sertésfélékre veszélyes. A WHO kimutatta, hogy a sertés nem tud izzadni, ezért a létező legnagyobb mértékben tartalmazza a disznóhús a felhalmozott méreganyagot! Beszélhetnénk a tengeri dögevőkről is. A tenger gyümölcse a hepatitis A, valamint a Vibrio cholerae (a kolerát okozó vírus) és sok más kórokozó mikroorganizmus terjesztője. Minden negyedik ételmérgezéses eset közül egyet a tengeri puhatestűek fogyasztása okoz. Mivel szűrik a vizet, ezek a lények a tenger természetes tisztítói. A szárazföldi keselyűkhöz vagy más dögevő madarakhoz hasonló ökológiai feladatot végeznek. A tengeri puhatestűek dögevők, vagyis elpusztult tengeri lényeket esznek. Ezért nagy mennyisé13
www.eese.org.ua
Ifjúsági és családi havilap
gű kórokozó mikroorganizmussal és toxinnal fertőzöttek. Mindezek mellett a tengeri puhatestűek bőségesen tartalmaznak koleszterint, húgysavat termelnek, és nehezen emészthetők. Mindezek ismeretében igazat kell adnunk a Bibliának. Bár a hús nem ideális táplálék, mégis, óriási különbség van hús és hús között. Egyesek (mint amilyenek a szárnyasok, egyes halfélék stb.) fogyasztásra alkalmasak, míg mások nem. Ez utóbbiakat nevezi a Biblia „tisztátalanoknak”. Még mindig kérdés maradt, hogy miért a negyedik (tisztátalan) kategóriába helyezte Isten a betegséget okozó húsfélék fogyasztását. Ezzel akarta kifejezni, hogy az ilyen táplálék a halállal hoz kapcsolatba; életveszélyes lehet. Ezektől a betegségféléktől akarta Isten megóvni az Ő népét egy olyan korszakban, amikor nem volt antibiotikum, vakcina, és nem lehetett sebészeti beavatkozással életet menteni. Az első kifejezéshez (szent) hasonlóan, ez a terület is morális jelentőségű. Egészségünk bizonyos határon túli tudatos veszélyeztetése az Istennel való bizalmi kapcsolatot érintő erkölcsi kérdéssé válik. További megválaszolandó kérdés, hogy a valamikor „tisztának” minősített állatok helyzete hogyan változott meg az állatbetegség elszaporodása miatt, és ez miként mutat vissza az eredeti étrend hitelességére. A tisztátalan húsfélék mellett volt további megszorítás is. A tiszta állatoktól származó zsírt és vért sem fogyaszthatták el a bibliai korszakok igaz emberei. „Örök rendelkezés legyen ez nemzedékről nemzedékre minden lakóhelyeteken; se a kövérjét, se a vérét ne egyétek!” (Mózes III. könyve, 3. fejezet,17. vers) Ismét tehát arra találunk jó példát, hogy a Biblia nem ad egészségügyi magyarázatot. Alkalmazkodik az akkor élt emberek tudásszintjéhez. De ma értjük, és igazat kell adnunk a Bibliának. A zsírral kapcsolatban nem lehet kételyünk, de kevesebbet hallunk manapság a vér fogyasztásáról. Könnyen megérthetjük ezt a tiltást is, ha csak arra gondolunk, hogy a vér káros anyagcseretermékeket (karbamid, húgysav, koleszterin stb.), hormonokat, valamint kórokozó baktériumokat és vírusokat tartalmaz. A Biblia egészségügyi rendelkezése tehát kiállja a modern tudomány próbáját. Amit Isten megtiltott, azt ma a tudomány is kockázatosnak nevezi. Bizalom kérdése ma is, hogy milyen döntést hozunk. Ahogy az Édenben, Isten ma is lehetőséget ad szabadon választani. A világtörténelem első táplálkozástudományi kísérletét is a Bibliában találjuk meg. Dánielt több társával együtt Babilonba deportálják Nebukadneccar emberei. A király azt szeretné, ha héber fiatalokat nevelne ki, hogy később helytartói legyenek a leigázott területeken. Ezért minden eszközzel megpróbálja átmosni a fiatalok agyát, hogy héberül tudó, de babiloni módon gondolkodó ügynökökké váljanak. Megváltoztatja a nevüket, és a saját asztalánál látja őket vendégül. A felemelkedés óriási perspektívája előtt álló hadifoglyok azonban furcsa módon reagálnak a király nagylelkűségére. Olvassuk tovább a Bibliából! „Dániel azonban elhatározta, hogy nem szenynyezi be magát a király ételével és azzal a borral, amit ő szokott inni, ezért arra kérte a főudvarmestert, hogy ne kelljen magát beszennyeznie. Isten a főudvarmestert jóindulatra és szeretetre indította Dániel iránt, de azért ezt mondta a főudvarmester Dánielnek. »Félek az én uramtól, a királytól, mert ő rendelkezett így az ételetekről és az italotokról. Mi lesz, ha azt látja, hogy
Történelem
soványabbak vagytok, mint a veletek egykorú ifjak? Még bajba kerülök miattatok a királynál!« Akkor Dániel ezt mondta a felügyelőnek, akit a főudvarmester rendelt Dániel, Hananjá, Mísáél és Azarjá mellé. »Tegyél próbát szolgáiddal tíz napig! Engedjék meg, hogy zöldségféléket együnk, és vizet igyunk. Azután mutassanak meg neked minket és azokat az ifjakat, akik a király ételéből esznek, és amit majd látsz, aszerint bánj a szolgáiddal!« Az hallgatott rájuk ebben a dologban, és próbát tett velük tíz napig. Tíz nap múlva, amikor eljött az az idő, amelyről meghagyta a király, hogy vezessék őket eléje, a főudvarmester bevezette őket Nebukadneccar elé. A király elbeszélgetett velük, de egy sem akadt több közöttük olyan, mint Dániel, Hananjá, Mísáél és Azarjá. Ők tehát a király szolgálatába álltak. Akármit kérdezett tőlük a király, bölcsesség és értelem dolgában tízszer okosabbaknak találta őket az egész országa minden mágusánál és varázslójánál. Ott is maradt Dániel Círus király uralkodásának első évéig.” (Dániel könyve, 1. fejezet, 8-20. vers) Az ifjú Dániel nem tudományos megfontolás miatt döntött, hanem az Istennel való bizalmi kapcsolata alapján. A modern embernek nagyobb lehetősége van. Amit több ezer éven át csak hinni lehetett, ma látni, tapasztalni és tudományosan igazolni is lehet. Minden bizonyítékunk megvan ahhoz, hogy jól válasszunk. Dr. Ősz-Farkas Ernő
Mindennapi kenyér az ókorban
tésztát (5Móz 2:4). Néha olajat is adtak a tésztához, hogy puhább legyen a kenyér (3Móz 2:4). A megkelt tésztát lepény formájúra nyújtották a teknő fenekén. Az egyiptomi pékek is így csinálták ezt. Többféleképpen sütötték A sütés legegyszerűbb formája az volt, hogy a vékony, kerek tésztalepényt tüzesre hevített kőre tették és a tetejére forró hamut szórtak, vagy két kupac, forró hamu közé helyezték el a tésztát. Ezt a kenyeret rendszerint frissen fogyasztották. Ilyen kövön sült lángospogácsát evett Illés is a pusztában (1Kir 19:6), és Jézus is ilyennel vendégelte meg az éhes, fáradt tanítványokat (Jn 21:9). Készítettek kovácsoltvasból kerek sütőlemezt, vagy serpenyőt (3Móz 2:5; Ez 4:3). A nomád beduinok még a XX. század elején is a nyeregkápájukba felakasztva mindenüvé magukkal vitték ezeket a sütőlapokat. Arra is vannak adataink, hogy lapos agyagedényt is használtak kenyérsütésre. Ezeket kőre helyezték és ágakból, rőzséből tüzet gyújtottak alatta. A házaknál található kemence, melynek héber neve tannur volt, és az ásatások tanúsága szerint 60100 cm magas, csonka kúp alakú építmény volt, ami agyagból készült. Alul nyílás volt rajta, hogy a kellő huzatot biztosítsa. A vékonyra lapított kenyeret a tűz leégése után, ami a kemence falát felforrósította, a kemence belső falára tapasztották, vagy a parázsra helyezték. Olyan kemence is volt, amelybe sütőlapot építettek. A fűtéshez száraz füvet (Mt 6:30), polyvát (Mal 3:19), szárított trágyát (Ez 4:15) használtak. A frissen készült lepényt nem vágták, hanem törték.
«Az ember legközvetlenebb szükséglete a mindennapi kenyere. Ezért imádkozunk az Úrtól tanult imádságban, és ezért dolgozunk hat nap. Bár a «Mi Atyánk» mindennapi kenyere a bibliamagyarázóknak nagy gondot okoz, mert ez a „mindennapinak” fordított jelző nagyon ritkán fordul elő. Valószínűleg a légiós sorkatona egy napi ellátmányának (diaria) görög neve volt. A frissen őrölt árpa-, vagy búzalisztből készített kenyér volt a bibliai kor emberének legfőbb tápláléka. Az árpakenyeret szintén nem tartották kisebb értékűnek. Jézus az ötezret is ezzel vendégelte meg» (Jn 6:9). Gazdag termés A búza gazdagon termett Palesztinában. Az izraeliek kivitelre is termeltek (1Kir 5:11,25; Ez:27:11; ApCsel 27:38). Általában 30-60-szorost termett, de volt, amikor 100-szoros volt a termés. Aratás előtt és alatt sokszor nyersen is ették a búzát (Luk 6:l), de rendszerint megpörkölték (3Móz 2:14; Ruth 2:14; 1Sám 17:17; 2Sám 17:28). Ez kedvenc csemegének számított. A liszt- és a kenyérkészítés a háziasszonyok dolga volt. Rendszerint reggel megsütötték az aznapra valót (Mt 13:13). A liszt mai fogalmaink szerint mindig teljes őrlésű volt, hiszen a magot kőmozsarakban törték össze, vagy kézi malomban őrölték meg (2Móz 11:5; Ézsa 47:2), de már a régebbi időben is ismerték az állati erővel hajtott malmokat is (Bir 16:21). A jó kenyér a finomra őrölt lisztből készült, és étkezésekkor bőséggel fogyasztottak belőle (1Kir 5:2). Így készült A frissen őrölt lisztet vízzel keverték össze és belekeverték a kovászt. Ezt a műveletet a sütőteknőben végezték el (2Móz 12:34; 7:28). Megsózták a tésztát, mert e nélkül ehetetlennek tartották a kenyeret (3Móz 2:13). A kovász az előző sütésből félretett tésztacsomó volt. A házban mindig volt belőle. Csak a páska ünnepre kellett eltakarítani a házból a kovászt. A teknőben kézzel, nagyobb mennyiségnél lábbal megdagasztották a 14
Élet és Egészség
2015
| Évfolyam IV
Az eddig elmondottakat így foglalhatjuk össze kenyérreceptbe: Készíts teljes őrlésű, búza- vagy árpalisztet! Tedd fából kivájt sütőteknőbe! Tégy hozzá ízlés szerint sót, kellő mennyiségű vizet, és egy kevés olajbogyóból sajtolt olajat. Keverd hozzá az előző sütésből maradt kovászcsomót, és jól dolgozd össze a tésztát a teknőben! A tésztát pihentesd, amíg meg nem kel. Azután formálj belőlük lángos nagyságú lepényeket, majd ragaszd a felhevített kemence oldalára, vagy sütőlapon, kövön vagy hamuban süsd ki! Frissen tálalva, mártásokba mártva fogyaszthatod az illatos, langyos kenyeret. Prof. Dr. Szigeti Jenő a történelemtudományok doktora Így készül a kovásztalan kenyér: egy bögrényi lisztbe belekeverünk negyed bögre olajat és negyed bögre vizet, majd sózzuk. A tésztát összegyúrjuk és lepény formájúra nyújtjuk, úgy hogy körülbelül 6-7 mm vastag legyen. A lepény tetejét késsel „bekockázzuk”, majd kisütjük. Nagyon finom! Érdemes kipróbálni!
Történelem
Életmódkutatás adventvárók körében A National Geographic magazin 2005. novemberi számában beszámolt arról, hogy a világon három olyan népcsoport van, akiknél a 100 éven felüliek aránya rendkívül magas. E három csoport a szardíniai szárdok, az okinawai őslakosok (Japán) és a kaliforniai adventisták. Habár eltérő életformát élnek, közös vonásként mindhárom esetben is megemlítették a nemdohányzó életmódot, a család és a munka szeretetét, a társasági életformát, valamint a bőséges zöldség-, gyümölcsés teljes kiőrlésű gabonafogyasztást, mint a hosszú élet lehetséges tényezőit. Az adventistáknál emellett kiemelték a nagy mennyiségű dió-, mogyoró- és babfogyasztást, a szombat-ünneplést és az Istenbe vetett hitet. Hosszabb élet, jobb életminőség Az adventistákról szóló tudományos vizsgálatok több mint 50 éves múltra nyúlnak vissza. Az első tudományos közlemény 1954-ben íródott, azóta pedig több mint 300 cikk taglalta az adventista életmód előnyeit és tanulságait. Három nagy adventista egészségtanulmányt is indítottak. Az első „Adventista Halálozási Tanulmány” néven 1958–1966 között mintegy 23000 ember bevonásával arra a következtetésre jutott, hogy a kaliforniai adventisták több évvel élnek tovább, mint a nem adventisták, és az adventisták kisebb eséllyel betegszenek meg magas vérnyomásban, cukorbetegségben, daganatos betegségekben és agyi érkatasztrófában (stroke). A második „Adventista Egészség Tanulmány 1.” néven 1976–1988 között 34000 személy bevonásával úgy találta, hogy az adventista férfiak 7,3, míg a nők 4,4 évvel élnek tovább, mint a nem adventista kaliforniaiak, valamint hogy 5 egyszerű életviteli elem (növényi étrend, diófélék fogyasztása, testmozgás, elhízás elkerülése, nemdohányzó életmód) segítségével akár 10 évvel is kitolható a jó életminőségű élettartam. Ezen kívül azt is megállapították, hogy a húsfogyasztás növeli, míg a hüvelyesek fogyasztása csökkenti a vastagbélrák kockázatát, napi 5 pohár víz ivása csökkenti a szívbetegségek, elsősorban az infarktus kockázatát, illetve a paradicsom és a szójatej fogyasztása csökkenti a prosztatarák kockázatát. A harmadik vizsgálat „Adventista Egészség Tanulmány 2.” elnevezéssel 2002ben indult és 2011-ig tartott. Ebben a vizsgálatban arra keresték a választ, hogy a szójaételek, a kalcium, a tejtermékek és az életmód milyen hatással van az emlő-, prosztata- és vastagbélrák kialakulására. Minél korábban, annál jobb A teljes képhez hozzátartozik, hogy az adventista életmódkutatás eddigi eredményeit túlnyomórészt Kaliforniában végezték. Azonban két, USA-n kívüli felmérést mindenképpen ki kel emelnünk. Az egyik a karib-tengeri Barbadoson készült 2003-ban, ahol kimutatták, hogy az ottani vegetáriánus adventisták esetében sokkal ritkábban fordul elő cukorbetegség, magas vérnyomás és elhízás, mint a húsfogyasztó adventisták között. A másik ilyen felmérést Norvégiában végezték, ahol 1962–1987 között alapos vizsgálatok alapján kiderült, hogy az adventistáknak alacsonyabb a koleszterinszintjük. Azt is kimutatták, hogy akik elhagyják az egyházat és felhagynak ezzel az életmóddal, azoknak a megbetegedési mutatóik semmivel sem különböznek a lakossági átlagtól, valamint hogy minél korábban kezdi valaki az adventista életvitelt, annál kedve15
www.eese.org.ua
Ifjúsági és családi havilap
zőbbek az életkilátásai. Hit és egészség Néhány érdekességre is fény derült az elmúlt 50 év kutatásai során. Így pl. kiderült, hogy a kávézás fiatalkorban a legveszélyesebb, és 30 éves korban mintegy 2,5-szeresére, míg 90 éves korban lényegében már nem növeli a szív- és érrendszeri halálozások kockázatát. Az is valószínű továbbá, hogy a vegetáriánus étrend csökkenti az időskori demencia kialakulását, valamint nem jelent hátrányt a csontritkulással szemben, sőt egyre inkább úgy tűnik, hogy a vegetáriánusok csontsűrűsége magasabb, mint a húsfogyasztóké. Fontos felfedezés volt még az is, hogy a vegán étrendet folytatók (minden állati terméket kizáró étrend) számára nélkülözhetetlennek bizonyult a B12-vitamin pótlása olyan forrásokból, amelyek aktív formában tartalmazzák e vitamint. Egy floridai hat hetes program pedig azt igazolta, hogy az egészséges életmód és az Isten gyógyító hatalmába vetett hit kombinációja rövid idő alatt képes javulást eredményezni az egészségi állapotban, valamint hogy felnőtt korban is van lehetőség az életmódbeli elemek megváltoztatására. Egészségünk alappillérei Összességében elmondható, hogy a hosszú élet titka az adventista életmód alapján a következő: nemdohányzó életmód, elhízás elkerülése, rendszeres testmozgás, diófélék fogyasztása és vegetáriánus étrend, napi 1,5 liter víz ivása, pihenés, és különös tekintettel a szombatnapi nyugalomra, bizalom Istenben. Ha a kedvezőtlen halálozási statisztikákat nézzük, akkor bátran kijelenthetjük, hogy az adventista életviteli elemek alkalmazása sokat segíthet a magyarok egészségén is.
Az első ezer nap Az elhízás Magyarországon az egyik legsúlyosabb népbetegség, ami számos további betegség okozója lehet. Egy felmérés szerint a kóros elhízás akár 14 évvel is megrövidítheti az életet. Világszerte óriási egészségügyi problémát jelent az elhízás. 1980 óta szinte megháromszorozódott az elhízottak száma: ma közel hatszáz millió elhízott ember él a világon. Európában már minden második felnőtt és minden harmadik gyerek küzd súlyproblémával. A probléma gyerekeket is egyre nagyobb arányban érint. Világszerte negyvenkét millió elhízott vagy túlsúlyos csecsemő és gyermek él. Ha ebben az ütemben folytatódik az elhízottak számának növekedése, a WHO szerint 2025-re hetven millió elhízott gyerek lesz. Magyarországon a felnőttek több mint fele, és a középkorú férfiak pedig több mint kétharmada elhízott vagy túlsúlyos. Ráadásul a gyerekek helyzete szintén aggasztó képet mutat: a 7-14 éves gyerekek húsz százaléka túlsúlyos, hét százaléka pedig elhízott. A felesleges kilók veszélyeztetik szervezetünk normál működését. Ennek következményeként bizonyos betegségek egyre gyakrabban jelennek meg már gyermekkorban is. A felnőttkori elhízás kockázata azonban jelentősen mérsékelhető gyermekkorban. A fogantatástól számított első ezer napban alakul ki az elhízásra való hajlam, ami a további életévek egészségére lesz hatással. Ebben az időszakban kiemelten fontos tehát az egészséges és a kiegyensúlyozott táplálkozás. A gyerekek ugyanis könnyen hozzászoknak a túlcukrozott, illetve túlfűszerezett ételekhez, e rossz szokást később pedig csak nagyon nehezen tudják elhagyni. Ezért a szülőknek különösen érdemes alkalmazniuk a bibliai tanácsokat, mert így egészségesebbé tehetik, és akár évekkel is meghosszabbíthatják gyermekeik életét.
Tudomány világában
Amiért érdemes földimogyorót enni
Élet és Egészség™ Családi és ifjúsági havilap
Mivel a mogyorót a földből szedik ki, ezért hosszabb néven földimogyorónak is nevezik. A mogyoró igazából a hüvelyesekhez tartozik, de mivel a diófélék (mint például a mandula, kesudió stb.) mindenféle tulajdonságával rendelkezik, ezért a diófélék családjába is tartozik, és számtalan előnye van, amiért mindannyiunknak érdemes mogyorót és mogyoróvajat fogyasztani. Csökkenti a koleszterinszintet Annak ellenére, hogy a mogyoró magas energiatartalmú (magas a kalória- és zsírtartalma), egy tanulmány kimutatta, hogy a mogyoróvaj és földimogyoró csökkenti a koleszterinszintet, de nem okoz súlygyarapodást. Segít szinten tartani a vércukorszintet Egy másik tanulmány azt is igazolta, hogy a földimogyoró képes szabályozni a vércukorszintet. A kutatás azt mutatja, hogy némi mogyoró fogyasztása reggelire segíthet a vércukorszintet egész napra kordában tartani, még a magas kalóriatartalmú ebéd után is. Javítja a memóriát Az agy számára is hasznos táplálék a mogyoró, ugyanis B3-vitamintartalma fokozza a szellemi képességet, és ezenkívül számos tápanyagot tartalmaz, amely további egészségügyi előnyt eredményez. Magas a tápanyagtartalma Felpattintod a földimogyoró héját, és rengeteg hasznos tápanyag tárul máris eléd! A mogyoró egyedi bioaktív komponenseket tartalmaz, antioxidánsként viselkedik, és számos betegség megelőzésében segít. A mogyoró egész évben beszerezhető, légmentes csomagolásban és különböző formában, héjastul, héj nélkül, pörkölve, sózva stb. A héjas mogyoró jobb, mint a már feldolgozott, mivel az utóbbit számos kémiai anyaggal is kezelhetik, hogy megszabadíthassák a héjától.
Felelős kiadó: Sevcsuk Valentin Főszerkesztő: Farkas Győző Szerkesztő: Teremta János Grafika: Gábor Norbert Lektorálta: Sebestyén Ilona, Túri Klaudia Munkatársak: Bíró Róbert, Király Ildikó, Székely Edmond Szerkesztőség címe: 90202, Beregszász, Arany János u. 66 p/f 21 Tel. 095 56 92 212, e-mail:
[email protected] web: www.eese.org.ua Серія та номер свідоцтва: ЗТ 576/168Р 2013.
Вересень - № 36
A havilap megjelenését támogatja a Hetednapi Adventista Egyház www.adventista.hu
www.adventist.org.ua
www.remenytv.hu
Kedves olvasónk!
Örömmel tájékoztatjuk, hogy az „Élet és egészség” havilap 2016ban is meg fog jelenni. Ha ön szerint érdekes, hasznos a kiadványunk, és szeretne 2016-ban is az „Élet és egészség” olvasója lenni, akkor legyen szíves ezt jelezni úgy, hogy megrendeli a havilapot, megadva a pontos posta címét. -levélben postacímünkre: 90202, Beregszász, Arany János u. 66, p/f 21. - telefonon (telefonhívás vagy SMS): 093 399 7539, 096 656 7174, 066 134 7072 - emailban:
[email protected] 2016-ban is az „Élet és egészség” havilap ingyenes lesz, de csak azon olvasóinkhoz juttatjuk el, akik megrendelték, és megadták a pontos címüket. Köszönjük, hogy 2016-ban is velünk tartanak!
www.johirmedia.hu
Bibliai Levelező Iskola www.bli.hu ТЕЛЕКАНАЛ
www.hope.ua
099 19 59 498 Székely Edmond 096 65 67 174 Bíró Róbert
Цілодобове
супутникове телебачення
Налаштування супутника: Канал: Nadiya TV Супутник: Astra-4A (Sirius), 5‘ с.д. Частота: 12,284 МГц Швидкість потоку (SR): 27.500 Поляризація: горизонтальна V, FEC: 3/4
И
093 39 97 539 Farkas Győző
www.kegyelem.net
Д
Ha kérdései vannak a testi-lelki egészséggel kapcsolatban, hívjon minket. Várjuk hívásaikat hétköznaponként 9 és 16 óra között.
www.bibliai-kincsestar.hu
ВА ВИ РТ ТИ О СЯ !
https://www.facebook.com/eese.org.ua
www.adventist-beregovo.org