2015 | Évfolyam IV |#30
Haza. Hűség és szolgálat
[2]
Manipuláció a mindennapokban
Az ajándék elfogadásáról FiatalOK ....................................
[4]
Kövek az epehólyagban
A Te egészséged ....................................
[6]
Gyerekeink és a csend
A Te családod ....................................
[8]
Hogyan imádkozzam?
Lelkünk ....................................
[10] Magas vérnyomás Tudomány világában ....................................
[11] Örökölt búzaszem Gyerek sarok
Egy felmérés készült a középiskolás és egyetemista korosztály tagjainak etikai normájáról. Egy előre megadott listán kellett a felsorolt értékes dolgokat fontossági sorrendbe állítaniuk. A felmérés szerint a hazaszeretet az utolsó helyet foglalta el a rangsorban. Valami elromlott. A hazaszeretet gondolata az irodalomban csodálatosan jelenik meg, de nem így a mai generáció értékrendjében. Milyen lehet úgy élni, hogy valakinek nem fontos a hazája? Tamási Áron írta: „Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk abban.” A hazaszeretet mély érzés. Ha távol vagyunk, haza vágyunk. Ha megsérül a lelkünk, a haza adja a biztos megnyugvást. Itthon vagyunk otthon. A hazaszeretet egymásrautaltságot is takar. A hazám nemcsak földrajzi, hanem társadalmi valóság is. Közös álmunk, vágyunk van, amit együtt kell megalkotni, felépíteni. Ha egy országban az erkölcsi, társadalmi norma hanyatlik, akkor a hazaszeretet is hanyatlásnak indul. Megtelepednek a kicsinyes, egyéni gondolkodás csírái, a közösségek eltávolodnak egymástól, a családok szétesnek, az összetartó erő elgyengül, és képtelen lesz megerősödve felemelkedni. Isten maga akarta azt, hogy az emberek ezzel a titokzatos ragaszkodással szeressék a hazájukat. A Biblia beszél arról, Ő jelölte ki az egyes népek területének határait, hogy ott éljenek. „Amikor a Felséges kiosztotta a népek örökségét, népekre osztva az emberek fiait, amikor kijelölte a nemzetek hazáját…” (5Móz 32:8) Az Újszövetségben Pál apostol a nemzetek boldogságát összekapcsolja Isten ismeretével és szeretetével. „Az egész emberi nemzetséget is egy vérből teremtette, hogy a Föld egész felszínén lakjon; meghatározza az elrendelt idejüket és a lakóhelyük határait, hogy keressék Istent, hátha kitapinthatják és megtalálhatják, hiszen nincs is messze egyiküktől sem; mert Őbenne élünk, mozgunk és vagyunk.” (Apcsel 17:26-28) Isten növelni szeretné bennünk a hazaszeretetet. Jézus sírt Jeruzsálem felett, mert látta a pusztulását. Ő az érzelmével is kötődött a választott népéhez. Ebben is példát adott nekünk. Ugyanakkor a Biblia beszél egy másik hazáról, ahova igazán tartozunk. Azt mondja, hogy „új eget és új Földet” várunk (Ésa 65:17; 2Pét 3:13; Jel 21:1), az igazságosság és szeretet hazáját, ahol az emberek képesek szeretetben élni minden teremtménnyel. A hazaszeretet tehát Isten áldására emlékeztet. Úgy lettünk teremtve, hogy otthonra találjunk. A hazaszeretetünk emlékeztet arra, hogy keresünk, és Krisztusban meg is fogunk találni egy olyan hazát, ahol véglegesen otthon érezhetjük magunkat. Ha ön is vágyik ebbe a hazába, mindig emlékezzen az ÚR Jézus szavaira! „Keressétek először Isten országát és az Ő igazságát...” (Máté 6:33) Farkas Győző, a főszerkesztő
Velem nem! Manipuláció a mindennapokban Egyszer elkísértem a feleségemet egy állásinterjúra. Egy ügyvéd titkári munkatársat keresett. Amikor az ügyvéd meglátott a bejáratnál, kedvesen invitált, hogy én is menjek be, hiszen ami ott elhangzik, az engem is érint. Mit sem sejtve beléptem a félig lakás-, félig irodahelyiségbe. A bemutatkozás és néhány kedves bevezető mondat után a házigazdánk elmesélte, hogy ő ugyan ügyvéd, de ezt csak szórakozásból csinálja, neki ugyanis van egy vállalkozása, egy webáruház, amellyel havonta hét számjegyű összeget keres, és amelyhez titkári munkatársat, illetve üzlettársakat keres. (Ezen a ponton elkezdtem feszengeni a fotelomban.) Ezek után egy órán keresztül elmagyarázta, hogy miként is épül fel ez az üzlet, és milyen nagy előnnyel jár beszállni. (Itt már egyre jobban értettük a feleségemmel, hogy miről is van szó, de az állás elnyerésének reményében udvariasan továbbhallgattuk.) Hosszú várakozásunk után végre elkezdett a titkári állásról is beszélni. Elmondta, hogy a négy órát nem kell olyan komolyan venni, hiszen lehet, hogy olykor ennél jóval többre is szükség lesz. És a fizetés? Zsebből zsebbe havi 30 000, azaz, írd és mondd, harmincezer forint! (Mindez azok után, hogy egy órán keresztül ecsetelte, milyen jó dolog havonta hét számjegyű összegből élni és évente az egész világot beutazni!) Hogy mit éreztünk búcsúzáskor? Egy előre kitervelt, csúnya manipulációnak lettünk az áldozatai (persze, a házigazdánk és az idevonatkozó irodalom – azóta utánajártam – ezt multi-level-marketingnek, direktmarketingnek és ajánlatmarketingnek nevezi). Valaki visszaélt azzal, hogy mi éppen állást keresünk (tehát valószínűleg – kiszolgáltatott helyzetben érezve magunkat – udvariasan végig fogunk hallgatni bármit, amit mond nekünk), és megpróbált ránk sózni valamit, ami elsősorban neki jó. És, hogy a korrektség látszatát fenntarthassa, valóban felajánlott egy állást, ám olyan lehetetlenül alacsony bérezésért, amit épeszű ember nem fogadhat el... hacsak a családja nincs az éhhalál szélén, neki pedig semmilyen más lehetősége nincs. Mi is az a manipuláció? A manipuláció a legegyszerűbben a következő definícióval határozható meg. (1.) Egy személy kívülről történő befolyásolása, irányítása, (2.) amely az érintett személy tudta nélkül történik, (3.) és a befolyásoló (manipulátor) érdekét szolgálja. Manipuláció a mindennapokban A manipuláció egyidős az emberiséggel. A Biblia tanúsága szerint már az Édenben is találunk erre példát. Isten ezt mondta itt az első emberpárnak. „A kert minden fájáról bátran egyél, de a jó és gonosz tudásának fájáról, arról ne egyél; mert amely napon eszel arról, bizony, meghalsz.” Amikor azonban az ördög el akarta őket csábítani, ezt mondta. 2
Élet és Egészség
2015
| Évfolyam IV
„Csakugyan azt mondta Isten, hogy a kert egyetlen fájáról sem ehettek?” A történet elmondja, hogy a manipuláció az ördög tudománya (amit mi, emberek sikeresen ellestünk tőle), ugyanakkor bepillantást enged a manipulálás módszertanába is. A történelem is sokféle érdekes példával szolgál. Cicero, az ókori nagy szónok, aki ügyvédként számos ismert római gonosztevő és gyilkos felmentését érte el, azzal is öregbítette a hírnevét, hogy tételesen kidolgozta a jól befolyásoló szónok feladatát; ahogyan ő nevezte: officia oratoris. Eszerint a hatásos szónoklat elkápráztat, tanít, és meghat.
Manipuláció a médiában A média véleményformáló és manipuláló szerepéről is sokat lehetne mesélni. Amerikai műholdas tévécsatornákat böngészve, felfigyeltem egy jelenségre. Amikor az afganisztáni háborúról van szó, mindig az elnyomott irakiak vagy a hősiesen helytálló amerikaiak képét mutatják. Érdekes, hogy soha nem mutatják azoknak az amerikai katonáknak a szüleit, akiknek a gyermeke életét vesztette a harcban. És nem mutatják azokat az amerikai anyákat sem, akik a kormánytól a fiaik hazaengedését követelik. Vajon miért? Azért, mert az amerikai kormány érdeke, hogy benntarthassa a lábát a Közel-Keleten, ehhez pedig szüksége van a nép támogatására (pénz és fiak formájában). Ennek eléréséhez pedig az egyik legjobb eszköz a szűrt információval való manipulálás. Manipuláció a bevásárlásnál Az áruházak is folyton manipulálnak bennünket. Ön is szokott bosszankodni azon, hogy milyen gyakran átrendezik a polcokat? Mire végre megszokom, mi hol van, átrendezik az egész áruházat, és megint nem találok semmit! És pontosan ez a céljuk. Ne a megszokott és előre eldöntött termékeket vegyük le a polcról, hanem unjuk meg a keresgélést, és vegyünk egy másikat (akkor is, ha az 20 forinttal drágább). A kutatás szerint a bevásárlóközpontokban minden második termék váratlan impulzus hatására (és nem előre megfontoltan) kerül a kosárba, továbbá a leértékelés idején a vevők 62%-a legalább egy dolgot ilyen döntés alapján vesz meg.
FiatalOK
Buta kérdésre buta választ Végül pedig még egy gondolat erejéig térjünk vissza direktmarketinges barátainkhoz! Ők nagyon jól tudnak manipulálni az énképünkkel. Szándékosan úgy fogalmazzák meg az üzenetüket, és olyan kérdéseket tesznek fel, hogy a világ legrosszabb és legbutább emberének kelljen éreznünk magunkat, ha nem kapunk két kézzel az általuk felajánlott egyedülálló lehetőség után. „Elégedett ön az anyagi helyzetével?” (Ki az?) „Szeretne ön kevesebb munkával több pénzt keresni?” (Ki ne szeretne?) „Szeretné már most biztosítani a nyugdíját, függetlenül az állami nyugdíjbiztosítástól?” „Szeretné biztosítani a gyermeke egyetemi tanulmányának költségét?”… Ugye, érti már, miről beszélek? Tudja mit? Ne hagyja magát! Ha ezek az emberek nem szégyellik ilyen buta kérdésekkel bombázni, akkor ön se szégyelljen buta választ adni azokra, vagy egyszerűen rövidre zárni a beszélgetést. Vegye a kormányt a kezébe, hiszen ez mégiscsak az ön élete! Mihalec Gábor
Az ajándék elfogadásáról Képesek vagyunk-e arra, hogy elfogadjuk mások önzetlen segítségét, dicséretét vagy ajándékát? Örömmel tölt-e el, ha kapunk valamit, vagy hátsó szándékot feltételezünk a mögött, netán az a kellemetlen érzés lesz úrrá rajtunk, hogy viszonoznunk kell, amit elfogadtunk? Időnként olyan emberekkel találkozunk, akik nem tudják elfogadni az egyszerű bókot sem; bármilyen kedves dicséretet is kapnak, azonnal visszautasítják, úgy érzik, nem érdemelték meg, vagy pedig nem tudnak arra mit felelni... magukat kényelmetlenül érzik. Tudj adni és elfogadni! Néhány éve egy házaspár utasította el a vacsorameghívásunkat; azzal a kifogással, hogy ők ezt nem tudnák viszonozni, és ez így nekik kellemetlen. Ha visszautasítjuk mások kedvességét, azzal nekik is rossz élményt okozunk. Nem kell mindenáron a viszonzásra gondolnunk, nem szükséges minden meghívást nyomban egy viszontmeghívással kiegyenlíteni. Nem kell attól értéktelennek éreznünk magunkat, ha éppen nincs lehetőségünk a viszonzásra. Lehet, hogy az egyik fél több anyagi dolgot tud oda-tenni, a másik pedig nagyobb munkával tud hozzájárulni. Akárhogy is van, ha a sajátunk mellett nemcsak elvárjuk, hanem el is ismerjük a másik erőfeszítését, azzal érzékeltetjük, hogy mennyire fontos nekünk. Ha rendelkezünk valami olyasmivel, amit szívesen megosztanánk a másikkal, ehhez olyan személyre van szükségünk, aki el is tudja fogadni, amit 3
www.eese.org.ua
Ifjúsági és családi havilap
kap. Hiszen hogyan lehetne adni, ha nincs, aki elfogadja azt? Csodálatos képesség a másokon való segítés, az önzetlen adakozás, a kedves ajándék elkészítése, de ha nem vagyunk képesek az elfogadásra, nem fog fejlődni a kapcsolatunk. Ha nem tudjuk, vagy nem akarjuk elfogadni a barátaink ajándékát és képességét, az arra utal, hogy nem becsüljük őket nagyra, és a barátság csak rólunk szól. Ha úgy fogadunk el egy ajándékot, hogy érzékeltetjük az elégedetlenségünket, az sem vezet jóra; ne tegyük ezt, a nemtetszésünket ne fejezzük ki, nagyon megbánthatjuk így az ajándékozót. Valódi és látszatajándék Van olyan ajándék is, amely csak látszatajándék, gyakran találkozunk a hipermarketek polcain olyan reklámfogással, hogy ha valamiből kettőt veszünk, a harmadikat ajándékba kapjuk. Valaki viccesen azt mondta, hogy ő csak a harmadikat kéri... ajándékba. Az igazi ajándéknak nincsen ilyen feltétele. Egy másik módszer, ami arra az elvre épül, hogy az emberben felébred a vágy a viszonzásra, a termékbemutató elején kiosztásra kerülő ajándék. Ha az ember kap valamit, akkor ő is szívesen hozzájárul egy-egy ilyen alkalomhoz, és ha meggondolatlan, akkor ez a bizonyos ajándék elvakítja; annyira, hogy irreálisan magas, csillagászati áron vesz valamit, amire tulajdonképpen nincs is szüksége. Fontos tehát, hogy tisztán lássuk, van ajándéknak álcázott üzleti fogás, de ettől még léteznek olyan szeretetteljes emberek, rokonok, barátok, akik önzetlenül és szívből képesek adni valamit, csak az ajándékozás öröméért és értünk, a megajándékozottért. A közmédiában évről évre egyre többször hallhatunk arról a különös jelenségről, hogy nagyon sokan hajlamosak vagyunk túllicitálni egymást az ajándékkal. Ez elvezethet ahhoz, hogy meggondolatlan túlzásba esünk, és ezenkívül az ajándék anyagi értéke lesz a központi kérdés, nem pedig az ajándékozás öröme. A legjobb ajándék az, amelyre nem számít a megajándékozott, amely kifejezi a szeretetünket. „Csak azt az embert lehet szeretni, aki hagyja. Aki kézzel-lábbal hadakozik az ellen, az egyre mélyebbre löki magát a társtalanság, a barát nélküliség keserű állapotába” – írja Czimrák Katalin egy internetes magazinban. A magas belső önbecsüléssel rendelkező személy ad, és elfogad a kapcsolatában, támaszt nyújt másoknak, ha igénylik, de el is fogadja a segítséget, ha szüksége van arra. Tanuljuk meg elfogadni mások szeretetének megnyilvánulását, és tanuljuk meg elfogadni Isten legnagyobb ajándékát, Jézus Krisztust! A legtöbb, amit tehetünk, az, ha örömmel fogadjuk Őt, és nem utasítjuk vissza a mérhetetlen szeretetét és áldását. F. Szőllősi Csilla anyakönyvvezető
FiatalOK
Kövek az epehólyagban Az orvosi nyelvben cholelithiasisnak nevezett elváltozás kövek jelenlétére utal az epehólyagban, illetve az epeutak valamelyikében. Az epekövek a máj által termelt sárgásbarna emésztőnedvből, az epéből alakulnak ki. Étkezések között az epe az epehólyagban tárolódik, illetve koncentrálódik. Amikor a részben emésztett táplálék a gyomorból a patkóbélbe (a vékonybél kezdeti szakaszába) kerül, az epehólyag üzenetet kap a zsírok emésztését elősegítő epe kiürítésére. A koncentrált epében a túltelítődött koleszterin kicsapódhat, és kristályos formát vehet fel, ez az epekőképződés kezdeti lépése. A keletkező kristályok irritálják az epehólyag belső felszínét, így az sebezhetőbbé válik az epében gyakran megtalál-
ható baktériumokkal szemben. Az epehólyag bakteriális gyulladását nevezzük cholecystitisnek. Az epekőbetegség az Egyesült Államok lakosságának tíz-húsz százalékát érinti, nőknél jóval gyakoribb, mint férfiaknál. A terhesség szintén epekőképződésre hajlamosít, valószínűleg a megnövekedett hasűri nyomás következtében. Cukorbetegség, epehólyagrák, májzsugor, valamint hasnyálmirigy-gyulladás esetén ugyancsak gyakrabban fordul elő epekövesség. Az epekövesség tünetei a következők: puffadás, fokozott gázképződés, hasi panaszok és emésztési zavarok, nehéz, zsíros ételek fogyasztását követőn. Egyeseknél jobb felhasi fájdalom, sárgaság, hidegrázás vagy láz is jelentkezhet. A betegség gyakran tünetmentes marad, csupán valamilyen egyéb okból végzett orvosi vizsgálat kapcsán, váratlanul kerül napvilágra. A tüneteket egyelőre nem okozó epeköveket „néma epeköveknek” nevezik. Orvosi körökben ugyanakkor korántsem egyöntetű a vélekedés, hogy vajon ezeket a néma köveket is el kell-e távolítani, avagy sem. Egy vizsgálatban részt vevő 112 epeköves páciens zöme a követés tíz-húsz éves időtartama alatt végig tünetmentes maradt. Három beteg később meghalt a biztonság kedvéért elvégzett epehólyag-el4
www.eese.org.ua
Ifjúsági és családi havilap
távolítás (cholecystectomia) komplikációja kapcsán. A néma epekövekkel rendelkező páciensek kevesebb mint húsz százalékánál alakult ki jelentősebb szövődmény, a diagnózis felállítását követő tíz éven belül. Ezek a számok inkább a beavatkozás nélküli megfigyelés mellett szólnak. A fájdalom kialakulásának kockázata az idő múlásával egyre csökken. Kezelés 1. A szingapúri dr. Mahantayya Math beszámolója szerint vízivással megelőzhető az epekőképződés. Megfigyelései alapján epekövességben szenvedő páciensei túlzottan kevés vizet fogyasztottak. Véleménye szerint a napközben rendszeres időközönként, illetve késő este, közvetlenül lefekvés előtt történő, megfelelő mennyiségű vízbevitellel kellően felhígítható az epe, így csökkenthető a kristályképzési hajlam. Fél liter csapvíz elfogyasztásával tíz-húsz perccel később epehólyag-ürülést válthatunk ki, ezzel elérhető az, hogy az epe kevesebb időt töltsön az epehólyagban. 2. Tizenöt perces, az epehólyag területére helyezett forró pakolással, majd azt követő jeges ledörzsöléssel, mindezt háromszor megismételve mérsékelhető a duzzanat, csökkenthető a gyulladás, és csillapítható a fájdalom. 3. A Hatodik Gasztroenterológiai Világkongreszszuson dr. Viado Simko arról számolt be, hogy a testmozgás hiánya ugyancsak jelentős tényező a koleszterin-epekövek létrejöttében. Az állatokon és embereken végzett vizsgálatok egyaránt megerősítették, hogy testmozgás hatására mind a koleszterin, mind az epesavak kiválasztása fokozódik. Erre a változásra azonban nem kerül sor a testmozgásmentes napokon. Ugyanakkor már napi harminc perces mérsékelt fizikai aktivitás – mondjuk kerékpározás – is elegendő hozzá. 4. Bizonyos gyógyszerek közismerten növelik az epekövek kialakulásának rizikóját. A clofibrát (Magyarországon nincs forgalomban), valamint az ösztrogéntartalmú orális fogamzásgátló tabletták fokozzák az epe koleszterintelítettségét. A fokozott B-vitamin bevitel szintén epekőképződéshez vezethet. 5. A C-vitaminban szegény étrend tengerimalacok esetében gyakran okoz epekövességet. 6. Egyes vélemények szerint az ázsiai országok egy részére jellemző zsírszegény étrendnek tudható be, hogy ezekben az országokban meglehetősen alacsony az epekőbetegség előfordulási gyakorisága. A zsírdús táplálkozás növeli az epe koleszterinszint tartalmát. 7. A Clemson Egyetemen tevékenykedő dr. Robert F. Borgman kísérleti nyulainál megfigyelte,
A Te egészséged
hogy a zsírban gazdag étrend epekőképződést vált ki. Amikor a zsírban gazdag étrendet nagy mennyiségű fehérjével is kiegészítette, az epekövek gyakorisága még tovább növekedett. 8. Sokak szerint az ételallergiák szintén előidézhetnek epehólyag-betegségeket. Egy 1968-as tanulmány szerint az alapszintű eliminációs diéta hatására a vizsgált páciensek száz százaléka teljesen tünetmentessé vált. A tojás visszaadásával viszont a páciensek jelentős hányadában, mintegy 83 százalékában a tünetek kiújulását figyelték meg! Gyakorisági sorrendben a következő ételféleségek váltottak ki tüneteket: tojás, sertéshús, hagyma, baromfihús, tej, kávé, narancs, kukorica, bab, dió, alma, paradicsom, borsó, káposzta, fűszerek, földimogyoró, hal és rozs. Dr. J. C. Breneman, a Basic Food Allergies (Alapvető ételallergiák) című könyv szerzője szerint az allergiát kiváltó anyagok elfogyasztása ödémát (vizenyőt) idéz elő az epevezetékben, ami akadályozza az epehólyagból történő epeelfolyást. A zavart elfolyású területek fokozottan hajlamosak a fertőzésekre, amelyek azután koleszterinkicsapódáshoz és kőképződéshez vezetnek. Az epehólyag-eltávolítás (cholecystectomia) utáni tünetegyüttesben szenvedő betegek mindenki másnál jobban reagálnak erre a fajta kezelésre. Dr. Brenon az epekövesség és az ételallergiák családi halmozódására is rámutatott, ugyanakkor a migrénes rohamok és az epekövesség összefüggéseire is felhívta a figyelmet. Véleménye szerint gyakran tojásallergia áll mindkét probléma hátterében. 9. Az élelmi rostok bevitelének növelésével mérsékelhető a kőképződési hajlam. A korpa csökkenti a vastagbélbeli tranzitidőt, így a vastagbélbaktériumoknak kevesebb idejük lesz kölcsönhatásba lépni az epesókkal. A korpa ezen túlmenően az epesók és a baktériumok közötti fizikai kapcsolatot is megakadályozza. Végső soron megemelkedik tehát a kiürített koleszterin és epesavak mennyisége. 10. Kulcsszerepet játszanak továbbá az epekövek kialakulásában a finomított szénhidrátok, és a túlevés. A rostok eltávolításával csökken a táplálékok térfogata, könnyebb megrágni őket, ízük édesebbé válik, viszont kevésbé lesznek laktatóak, így túlevésre ösztönöznek. A kalória-bevitel emelkedése az elfogyasztott táplálék tápanyag-összetételétől függetlenül hozzájárulhat az epekövesség kialakulásához. Minden urbanizálódott országban, amelyben az étrend kalóriában és zsírokban egyaránt gazdag, fokozott az epekövesség előfordulási gyakorisága. 11. A túlsúlyos emberek szintén az epekőbetegség megnövekedett kockázatával néznek szembe. Fogyókúra, valamint testgyakorlás révén esetükben is jelentősen mérsékelhető az epekövesség kialakulási gyakorisága. 12. Elmondható, hogy az állati fehérje bevitele nyilvánvaló összefüggést mutat az epekőképződéssel, a növényi fehérjék ezzel szemben valamelyest elősegítik az epekövek oldódását. A phila5
Élet és Egészség
2015
| Évfolyam IV
delphiai Wistar Intézetben hörcsögök egy csoportját szójafehérjével, illetve kazeinnel (egy tejtermékben található állati fehérjével) táplálták. A kazeinnel táplált hörcsögök 58 százalékánál epekövesség ala-
kult ki, míg a szójafehérjével etetett állatok között mindössze 14 százalékban találtak epeköveket. Epekő-képződési hajlammal rendelkező személyeknek tejtermékektől mentes diétát ajánlunk. 13. Két nemrégiben napvilágot látott tanulmány tanúsága szerint az epehólyag-eltávolítás (cholcystectomia) fokozza a vastagbélrák kialakulásának kockázatát. A Pittsburg Egyetem vizsgálata alapján a műtét elvégzése után közel a duplájára emelkedett a felszálló vastagbélszakasz daganatainak rizikója. A kutatók feltételezése szerint bizonyos epesavak megnövekedett vastagbélbeli koncentrációja idézi elő a daganatos elfajulást. A szóban forgó epesavak, illetve melléktermékeik laboratóriumi állatoknál ugyancsak rákot indukálnak. 14. A közelmúltban vezették be a kenodiolt (kenodeoxikolsav) (Magyarországon nincs forgalomban) a koleszterinkövek kezelésére. A beszámolók szerint azonban e gyógyszer hatására megemelkedik a koleszterin, valamint az alacsony sűrűségű lipoprotein vérszintje. Utóbbiak a szívkoszúrér-betegség kialakulásának rizikófakorai. Dr. Agatha M. Thrash, Dr. Calvin L. Trash, Phylis Austin: Természetes gyógymódok Az epekövek változó méretűek, lehetnek olyan kicsik, mint egy gombostűfej, de vannak golflabda méretűek is. Számuk is igen változó egytől több százig. Két legfontosabb fajtájuk: koleszterinkövek és pigmentkövek. A koleszterinkő a leggyakoribb epekőtípus. Általában sárgászöldek és akkor keletkeznek, amikor a máj túl sok koleszterint választ ki. A pigmentkövek ritkábbak. Kis méretűek, sötétbarnák vagy feketék. Bilirubin sókból, leggyakrabban kalcium bilirubinátból épülnek fel. Pigmentkövek leggyakrabban olyan betegnél alakulnak ki, aki májzsugorban, epeúti fertőzésben vagy különböző eredetű vérképzőszervi betegségben szenved.
A Te egészséged
Gyerekeink és a csend
„Hadd szokjon hozzá!” Nincs olyan szülő, aki ne hallotta volna ezt a „jó” tanácsot, amikor hazavitte az újszülött gyermekét, amikor először beletette a saját ágyacskájába... többnyire nyüzsgő rokonság karéjában. A fenti tanács elsősorban a csecsemő alvására vonatkozik, mármint arra, hogy nem kell körülötte steril csendet teremteni. Hadd szokja meg, hogy zajban is tudjon aludni, és még talán, ha ébren van, akkor nem is olyan unalmas neki a mozgalmasság. Kétségtelenül nehéz dolga van egy olyan családnak, ahol a lakás csak egyetlen szobával rendelkezik, és amelyben már van egy vagy két gyerek. A „csendben alvásról” pedig még ma is megoszlik a vélemény. A csecsemőt is fárasztja Kicsit azonban el kellene gondolkodnunk azon, hogy a kisgyerekeknek körülbelül a negyede küzd alvászavarral. Meg azon is, hogy ijesztő arányban nő az agresszivitás a gyerekek körében. Az alvással kapcsolatos legfőbb panasz, amivel a szülők jelentkeznek, hogy keveset alszik a korához képest. Beletörődjön-e a szülő abba, amit gyakran hall magyarázatképpen? „Talán rövidebb idő a gyermeke alvásigénye.” A leghatározottabban nemet kell mondanunk erre! Meg kell keresni az okát, fel kell deríteni, és orvosolni! Nem gyógyszerrel, hanem az életvitel alapos átgondolásával, elemzésével. Felejthetetlen szemléltetőrajz áll Velkey professzor „Gyermekeink gondozása, nevelése” című könyvének 98. oldalán (1984-es kiadás). A csecsemő ágya mellett áll a TV-állvány, amellett a hifitorony, az apa meccset néz, és nagyot kurjant. A baba alszik. Milyen minőségű ez az alvás? Mennyit pihen ez a baba? Milyen képek hagynak nyomot az agyában, az idegrendszerében? Ha a felnőttek szeretik és tisztelik egymást, és azt látják, hogy a másik fáradt, és aludni szeretne, akkor nem fognak zajongani közvetlenül mellette. Vajon miért képzeljük azt, hogy amire figyelnünk kell egy nagyobb gyermeknél vagy felnőttnél, arra nem kell figyelnünk egy csecsemőnél? Miért gondoljuk, hogy egészséges és pihentető az alvása egy csecsemőnek beszélgetés, lábdobogás, egyéb zaj közepette? A kifáradt gyerek gyakran beteg Ha a gyermek nem alszik eleget, vagyis korának megfelelő hosszúságú időt, akkor bizony, gyakran kell az orvos várószobájában időzni! Sok édesanya valóban gondos. Ha a baba nyűgös, vagy a kisgyermek fájdalomra panaszkodik, bágyadt, akkor azonnal orvoshoz viszi. Így is van ez rendjén! Viszont ezen édesanyák között egyre többen vannak, akik nem szoktatták a kicsit a korai lefekvéshez, akik nem gondoskodnak az éjfél előtti pihentető alvásukról. (Bizony, a mai, későn fekvő családoknál ez kényelmi kérdés is; addig legalább nem kell csendben lenni.) Pedig nem lenne szabad elfelejteni, hogy a növekedési hormon – sok egyéb más 6
Élet és Egészség
2015
| Évfolyam IV
mellett – alvásidőben aktivizálódik! A szervezet az alvás ideje alatt regenerálódik. A legfrissebb felmérés szerint a mai kicsinyek kereken egy órával rövidebb ideig alszanak, mint a 30 évvel ezelőtti társaik, vagyis a szüleik generációja.
A csend és „a belső hang” kialakítása A hinduk azt tartják, hogy az első három életévben a gyerekeknek nagy csendre és elvonultságra van szükségük, mert ekkor vannak leginkább Isten közelségében, mert még Isten világában élnek. Ha ennek az elképzelésnek nem is minden részletével értünk egyet, van ebben valami, ami megkapó, amire fel kellene figyelnünk! Nemcsak alváskor van szüksége a gyermeknek – különösen az első életévekben – a csendre, elvonultsági időszakokra, hanem a nappalokban, az ébrenlét óráiban is. Az ébrenléte idején számtalan benyomás éri a babát, akár azevés, akár a körülötte levő felnőttek mozgása, hangja, hangszíne, a meglátott formák és színek, hirtelen támadt zaj, amelyet az agyának és érzelmi világának fel kell dolgoznia. Az állandó zajban ez lehetetlenné válik. A gyermekek tele lesznek fel nem dolgozott benyomással, ez viszont növelheti a belső szorongást, a türelmetlenséget, az agresszivitást, és még sok más, legfőképpen a társas együttlétet (ma úgy mondjuk: szociális magatartást) érintő problémát. Mindenkinek szüksége van „a belső hang” kialakítására. A hangra, amely megszólal, ha másnak kellemetlen dolgot tennénk, vigasztal, ha bennünket kellemetlen dolog ért, eligazít egy-egy bonyolult helyzetben, méghozzá összetetten, körültekintően, szóval arra a bizonyos „vezérlő” belső hangra égetően nagy szükség van. Dr. Gőbel Orsolya (SZPT) erről a következőket mondja: „Az önmagunk körül kialakuló »potenciális tér és idő dimenziójában« jelenhet meg az a belső párbeszéd, amit saját magunkkal, másokkal, a minket körülvevő tárgyakkal folytatunk, ahol megjelenhet a mozgás és »a bemozgott területen« a belső kép, amiből megszülethetnek a szavak.” (Forrás: www.Lurkóvilág. hu) Ez „a belső párbeszéd” pedig csak a csendben, elvonultságban fogan meg, és születik. A mindennapi élet benyomását, az anyai-apai érintést, megszólítást,
A Te családod
Kicsit érdemes elgondolkodnunk azon, milyen is lesz majd az a társadalom, amelyet „pszichésen süket” felnőttek népesítenek be a közeljövőben!?
„dörmögést” és becézgetést, ajtócsapódást, a szoba mozgalmassá váló életét, majd később a mesevilág, a történetek hallgatásakor szerzett benyomást csak akkor képes feldogozni a csecsemő és a kisgyermek, ha hagyjuk közben a csendre is figyelni. Dr. Perczel Forintos Dóra egyetemi docens (SOTE) ezt írja: „A pszichológiai kutatás szerint az elme számára feldolgozhatatlan az az információmennyiség, amellyel nap mint nap találkozunk, és ez zajjal társulva idegességet, agresszivitást, ingerlékenységet szül.” Ha ez a kifejlett idegrendszerrel bíró felnőttekre érvényes, mit mondjunk akkor a gyermekekről? Ma már megállapítható, hogy bár erős a csend utáni vágy, az ember azonban mégsem tud semmit sem kezdeni a csenddel, mert elszokott attól. Pedig a csend utáni vágy bizony, nem egyéb, mint az ember személyiségvédelmi reakciója! Azt hiszem, hogy bizonyosan és régebb óta cseng már a vészcsengő! Nagyobb csendet a gyerekek körül! Dr. Kolozsváry Judit szakpszichológus (ELTE, főiskolai docens) szerint „Egyre több »a pszichésen süket« gyerek. A gyerekek képtelenek végiggondolni és feldolgozni, ami eddig velük történt a nap folyamán.” Mi történik a csend hiányában fel nem dolgozott információval? Még erre gondolni is fájdalmas. Először is összetorlódik, rendkívül erős gátat képez, hogy újabb, hasznos, sőt életfontosságú információt fogadjon be az elme. A „felhasználása” azonban ennél is tragikusabb. Az elme akkor is megjegyez, ha nem jut idő a feldolgozásra, a végiggondolásra. Az a kérdés, hogy jó helyen és jól fogja-e felhasználni a megjegyzett információt. 7
www.eese.org.ua
Ifjúsági és családi havilap
Jó tanács szülőknek „Hosszú közös séta a természetben – esetleg erdőben – igen jó alkalmat kínál a csend, a béke, az ellazultság megtapasztalására, emellett pedig számos olyan ingert is rejt a gyerek számára, ami nagyszerűen ellensúlyozza a mindennapok egyoldalúságát, legyen szó megmászásra csábító fákról, kóstolóra hívogató szederbokorról vagy megfigyelhető rovarokról és növényekről. Mindez kikapcsolja, megnyugtatja, és új élménnyel, felfedezéssel gazdagítja a gyermekünk testét-lelkét, szellemét.” (Mihalec Gábor, www.informed.hu 2006. 09. 25.) Az az idilli lehetőség, aminek megfigyeléséből a költő, Pilinszky János mottóul választott sora is származik, egyre ritkább, pedig kisgyermekes családoknál egyre sűrűbben kellene előfordulnia. Szebben a több gyermeket felnevelő szülők sem mondhatnák. „Uzsonnázó család a fűben, s kissé odébb, szinte elfeledve az árnyas liget előterében, magányos gyerekkocsi. Látszatra semmi sem történik a tökéletes idillben. Pedig mennyire, hogy történik! Méghozzá olyasmi, ami egyedül a világ születéséhez fogható. A gyerekkocsi sátra alól egy néma csecsemő figyel egy néma fát. Olyan ez a fa, mint egy óriási dajka, első tanító. Minden levele egyforma; csecsemőkorunkban ő oktat minket a világ, a létezés beszédére. És a csecsemő figyelme lehet oly erős, hogy ezt a beszédet meg is értse. Később a figyelmünk lankad, s a fák szavait elfelejtjük. De mégse egészen. Mert mit is »mond« egy fa egy csecsemőnek? Pontosan azt, ami kimondhatatlan.” (P. J.: A gyerekkor fái. Új Ember, 1974. 08. 11.) A ma állandó zajában találkozhatnak-e még a gyerekeink a „kimondhatatlan” szavakkal, amelyek csak a csendben fogannak, és kerekednek örök fogalmakká? Kökényes Zsuzsa «A család minden tagja ismerje fel egyéni felelősségét és vegye ki részét, járuljon hozzá a család kényelméhez, rendjéhez és megszokott menetéhez. Senki se dolgozzon a másik ellen. Mindnyájan egységesen tevékenykedjenek egymás bátorításának nemes munkájában; gyakorolják a kedvességet, a béketűrést és a türelmet. Beszéljetek halkan, nyugodt hangnemben! Kerüljétek a zűrzavart és tegyetek meg mindent, hogy megkönnyítsétek az édesanya terhét... A család minden tagja vegye tudomásul jogos részét, amit elvárnak tőle, hogy a többiekkel együtt elvégezzen. A hat éves gyermektől felfelé mindenki értse meg, elvárják tőle, hogy kivegye részét az élet terheinek viseléséből.» Ellen G. White: Boldog otthon
A Te családod
Hogyan imádkozzam? Az imádság nem arról szól, hogy Istennek mi elmondunk valamit, és Ő válaszol, hanem az imádsággal mi válaszolunk Istennek, miután már Ő kérdezett bennünket. „Hol vagy, Ádám?” (1Móz 3:9) – kérdezte először. Majd Kaintól is kérdez. „Hol van a te testvéred?” (1Móz 4:9) Istent érdekli, hogy mi van velem, és érdekli, hogy mit tudok a másik emberről, kapcsolatban vagyok-e a „testvéremmel”. És nekünk válaszolnunk kell Istennek erre az azóta sem szűnő kérdésére; nem azért, hogy Ő megtudjon valamit rólunk, hanem hogy mi világosan lássuk magunkat, a helyzetünket. Ahhoz, hogy önmagammá válhassak, kommunikációra van szükségem, leginkább az Istennel való kommunikációra, imádkozásra van szükségem. Luther egyik prédikációjában ezt kérdezi. „Miért akarja Isten, hogy az imádságunkban beszámoljunk neki magunkról, miközben Ő jól ismer bennünket? A válasz így hangzik. Ő nem erőlteti, hogy mi Őt tanítsuk az imádságunkkal, hanem azt akarja, hogy elismerjük és felismerjük, mi az, amit Ő nekünk ad, és amit még adni tud és akar. Azaz, mi magunk tanítjuk magunkat az imádságunk által.” Nem tudom elképzelni, hogy gondolat nélkül fejezzük be egy-egy napunkat. Hogy ne gondoljuk végig az előző napot. Nem hiszem, hogy ilyenkor ne lenne kétségünk, esetleg lelkiismeret-furdalásunk. Hogy ne tudnánk hálásan fellélegezni. Kétség és öröm, lelkiismeret-furdalás vagy lázadás, hálaadás vagy szenvedés; ez az az érzés, ami az életünket mindenekelőtt emberivé teszi, ami megadja az élet mélységét. Az imádkozás pedig nem más, mint amikor az élet elnyeri a mélységét. Amikor az ember menet közben újra és újra megáll, vissza- és előretekint, elgondolkodik, hogyan tovább, tett-e valami hibás lépést, meg kell-e változtatnia az irányt. Hogyan van jelen az ima az életemben? Az arsi plébános megkérdezett egy idős parasztot, mit csinál, amikor órákon át a templomban üldögél, és látszólag nem is imádkozik. A paraszt így felelt. „Én nézem Őt, Ő meg engem, és boldogok vagyunk így együtt.” Ez az ember megtanult Istennel beszélni anélkül, hogy szavakkal megtörte volna a bensőséges csöndet. Ha ezt megtanultuk, akkor az ima bármely formáját gyakorolhatjuk. Az Ószövetségben még csak külön fogalmat sem találunk arra, ami kimondottan az imádságot, az imádkozást jelentené. Az Ószövetség fogalmi rendszerében az az ember imádkozik, aki egyszerűen elkezd Istenhez beszélni. Szól, kiált, panaszkodik, örül, dicsér, megköszön, vagy éppen sír. Azaz az imádkozó azokat a kifejezési eszközöket használja, amelyeket egyébként is használ a hétköznapi nyelvben. Az imádkozás az Ószövetségi ember számára nem egy, az élettől elszakított rész, hanem egészen természetes, mindennapi része az életének. „Meg kell értenünk, hogy ha maga Krisztus állna előttünk, másképpen viselkednénk; meg kell tehát tanulnunk úgy viselkedni az ÚR láthatatlan jelenlétében, ahogyan akkor viselkednénk, ha ez a jelenlét láthatóvá válna a számunkra.” Észrevették-e a körülöttünk levők, hogy változtunk azóta, amióta imádkozunk? Vagy netán csak formális 8
www.eese.org.ua
Ifjúsági és családi havilap
szavak jellemzik a mindennapjainkat? Az, aki imádkozik, nem marad az, aki volt. Nem ott marad, ahol volt, hanem elindul egy úton, ahol előtte Isten már elindult; megpróbál azon haladni, megpróbál vele együtt lépni. Az a változás, ami az imádkozás révén megtapasztalható az emberben, nemcsak belső lelki változás, hanem külsőleg, a cselekedetben is megfigyelhető. Sokszor az van, hogy csak elmondunk pár mondatott. Sokszor meg hosszú ideig koptatjuk a térdünket. Vegyük csak a legjobb barátunkat. Meddig tűrnénk el, ha csak olyan rövid ideig látnánk őt, hogy jön, két mondatban elmondja azt, amire szüksége van, és tőlünk várja a megoldást? Vagy netán már fejfájást keltő hosszú ideig sajnáltatja magát, és csak mondja, mondja, hogy találjak ki már valamit, amivel én meg könnyebbítem az életét? Nos, meddig bírnánk el egy ilyen barátot? Sokan úgy véljük, hogy imádságra csupán akkor van szükség, ha már nem tudok továbblépni. És akkor az imádságot használva várjuk a változást, az esetlegest, a csodát. Ezt a gondolatmenetet csak nagyon elővigyázatosan lehet elfogadni. Ez van akkor, amikor mi Istenhez imádkozunk, és csak kérünk. Igen komoly veszély rejlik ebben, az ugyanis, hogy az imádságot a saját érdekünk teljesítésére, kierőszakolására használjuk. Ugyanakkor elfogadom, hogy ott, ahol az ember úgy érzi, a lehetősége végére ért, ahol úgy érzi, már semmit sem tehet, ott az imádságnak óriási ereje van. Támaszt nyújt a legnehezebb pillanatokban is, és megtart. Legyen „Egy ember imádkozott. És imádkozás közben egyre csendesebb és csendesebb lett, egészen addig, amíg arra a felismerésre jutott, hogy az imádkozás nem más,
mint hallgatás.” A bűn elválasztotta az embert Istentől. És minél távolabb van két személy egymástól, annál nehezebb felvenni egymással a kapcsolatot. És ez nem mindig egyszerű, mert Istent nem lehet elérni sem telefonon, sem interneten, sem postai úton keresztül. Pál apostol is ezt mondja A rómaiakhoz írt levélben, a keresztyének nem tudják, hogyan kell imádkozni. „Hasonlóképpen pedig a Lélek is segítségére van a mi erőtlenségünknek. Mert azt, amit kérnünk kell, amint kellene, nem tudjuk; de maga a Lélek esedezik értünk kimondhatatlan fohászkodással.” (Róma 8:26) Gondolják csak el, micsoda ígéret ez. A Lélek imádkozik értünk, úgy, ahogy Isten akarja. Nem tudunk imádkozni, a Lélek imádkozik értünk, bennünk. A lelkünk
Lelkünk
legbelső zugában a Szentlélek imádkozik. Az imádkozás tehát az Istennel való kapcsolatunk kifejezése, és az önmagunkra találás lehetősége. Tapasztalati tény, hogy az imádság önismeretre kényszerít. Az imádkozó Istennel akart beszélni, de az imádságban önmagáról gondolkodott, és először a saját szívével foglalkozott. Az önismeret, az önmagamra találás útja nem mindig kellemes. Remete Teofán ezt írja. „Azt kérdezed magadtól, »Jól imádkoztam-e ma?« Ne akard megtudni, milyen mély volt az érzelmed, vagy mennyivel mélyebben érted az isteni dolgokat, hanem ezt kérdezd magadtól. »Jobban cselekszem-e Isten akaratát, mint azelőtt?« Ha igen, akkor az ima meghozta a gyümölcsét, ha pedig nem, akkor nem termett gyümölcsöt, bármilyen sokféle gondolat vagy éppen érzés származott is az Isten jelenlétében eltöltött időből.” Jézus, aki a keresztre feszítése előtt, a Gecsemáné-kertben imádkozott, mutatta meg leginkább, mit is jelent imádkozni. Az imádság alatt tehát összhangba hozzuk önmagunkat Istennel. S lehete-e az önmagunkra találás ennél magasabb fokára eljutni, mint Jézus, aki az imádsága kezdetén azt kéri, ne kelljen neki a szenvedés útjára lépnie, és úgy áll fel végül az imádkozásból, hogy teljesen ellenkezés nélkül elindul ezen az úton, egészen a haláláig, kimondva, „legyen meg a te akaratod!” (Máté 26:36-46; Márk 14:32-42; Luk 22:39-46) Aki imádkozik, az nem marad az, aki volt. Nem ott marad, ahol volt, hanem elindul egy úton, ahol előtte Isten már elindult; megpróbál azon haladni, és megpróbál vele együtt lépni. Az a változás, ami az imádkozás révén megtapasztalható az emberben, nemcsak belső lelki változás, hanem külsőleg, a cselekedetben is megfigyelhető. Mindig Isten legyen a figyelmünk gyújtópontjában, mert ez az összeszedettség sokféleképpen meghamisítható; amikor valamilyen rendkívüli gond késztet bennünket arra, hogy imádkozzunk, az az érzésünk, hogy az egész lényünk egyetlen imává vált, s azt képzeljük, hogy mély és valódi imádságos összeszedettség állapotában voltunk; ez azonban nem igaz, mert nem Isten volt a figyelmünk fókuszában, hanem a kérésünk tárgya. Ez a gondolat a segítségünkre lehet, amikor nem tudjuk, hogyan kezdjünk el imádkozni, amikor bizonytalanok vagyunk abban, hogy egyáltalán tudunk-e imádkozni. Amikor nehézséget okoz, hogy hagyományos formában imádkozzunk, vagy éppen ellenkezőleg, nincs egyéb gondolatunk, mint hogy a gyermekkorunkban tanult imádságunkat elmondjuk. Vagy egyszerűen csak Istenhez szóljunk, és annyit mondjunk, „Itt vagyok!” Vagy ahogyan a zsoltáríró mondja, „Te velem vagy.” Természetesen, az imádkozásnak jó, ha megvan a kerete. A helye, az ideje, a rendszeressége. Isten megérdemli, hogy a legtermékenyebb időnkből adjunk 9
Élet és Egészség
2015
| Évfolyam IV
neki, s ez nem biztos, hogy a reggeli rohanás, vagy a nap vége, amikor már holtfáradtan esünk az ágyba. Legyen kiválasztott helyünk és időnk az imádkozásra, amit a gyakori használattal teszünk értékessé. Türelmesen szedjük össze magunkat időről időre. Olyan nagy gyakorlatot sajátítunk el, mint például, hogy miképpen lélegezzünk helyesen, hogyan csendesedjünk el stb. Használjuk fel ezeket, hogy az imádkozásunkra jobban tudjunk koncentrálni. Egy jó példa arra, mire is figyeljünk oda. „Te pedig, amikor imádkozol, menj be a belső szobádba, és az ajtódat bezárva imádkozzál az Atyádhoz, aki rejtve van; a te Atyád pedig, aki látja, amit titokban teszel, megjutalmaz majd téged nyilvánosan.” (Máté 6:6) Vonuljunk be a szobánkba, csukjuk be az ajtót, és imádkozzunk. Nagyon fontos egyedül imádkozni, ugyanannyira, mint együtt a családdal és csoportban is. Imádkozni lehet hangosan is, vagy csendben, önmagunkban mondva. Emellett különböző testtartás és gesztus is létezik; álló helyzetben, térdelve, leborulva, fejet lehajtva, a kezeket felemelve vagy összekulcsolva mondott ima. Nem találunk előre írt bibliai szöveget arra, hogy csak így, és másképp nem imádkozhatunk. Figyeljük meg a Biblia íróit; Mózes (90. zsoltár), Dávid (51. zsoltár), Jób (1:21) imáját. Mindegyik tiszta szívből imádkozott, és nem előre megírt szöveget mondtak fel. Ha olyan imán gondolkodunk, amelyet emberek írtak, és a tapasztalatuk eredményeként lejegyeztek, biztosak lehetünk abban, hogy ha elég figyelmesek vagyunk, ezek a szavak a sajátjainkká válnak, fel fogunk nőni az azokban foglalt tartalomhoz, át fognak alakítani bennünket Isten kegyelmével, aki válaszol az erőfeszítésünkre. Isten nem a mennyiségre ad, hanem a minőségre. „Amikor imádkoztok, ne szaporítsátok a szót, mint a többiek, akik azt gondolják, hogy a bőbeszédűségükért hallgatja meg őket Isten.” (Máté 6:7) Nem csupán azt nézi, hogy most térdelek, vagy ülök, vagy állva lehajtom a fejemet. Hanem alázatos, nyitott szível, magamat viszem Őelébe, aki mindentudó és minden látó; elfogadom azt, ami vagyok, és nála kérek erőt, biztatást, megnyugvást, segítséget, egyszóval választ az imámra. A nem egocentrikus ima mindig meghallgatásra kerül. Ez az ima választ is kap, de nem feltétlenül olyat, amilyet mi szeretnénk. Mert Ő, az Atya jobban tudja, hogy mi kell nekünk. Nem készet, hanem az utat mutatja meg, hogy magunk menjünk végig azon. Az ima az én személyes kapcsolatom Istennel. Fejlesszük ezt a kapcsolatot mindennap. Leljünk örömet az Istennel való beszélgetésben. „Keressétek az Urat, amíg megtalálható, hívjátok Őt segítségül, amíg közel van!” (Ésa 55:6)
Lelkünk
Magas vérnyomás A magas vérnyomás a fejlett országok legfontosabb közegészségügyi kérdése – vallják egészségügyi szakemberek. A hipertónia a legkisebb artériák (verőerek) megnövekedett feszülése. Ezt a feszülést számos tényező előidézheti. Lehet örökletes, más a környező szövetek fokozott feszüléséből vezethető le, megint más az életmódnak köszönhető, vagy az érzelemnek tudható be.
Az ember nem is gondolná, hogy a lelki és érzelmi tényezőknek milyen fontos szerep jut az egészség visszaállításában. Kimutatták, hogy a másik ember megnyugtató érintése csökkenti a pulzusszámot, és lejjebb viszi a vérnyomást. A lassú simogatással végzett hátmasszázs kedvező irányban mozdítja el mind a szisztolés, mind a diasztolés értéket. A pihenés, a relaxáció és a masszázs a szív és a szervezet megterhelése nélkül elősegíti a szövetek közötti folyadék visszajutását a vérbe. A megoldatlan helyzet, a stressz, a kényszeres izgatottság, a boldogtalanság, a szorongás, a depresszió stb. komoly szerepet játszik a magas vérnyomás kialakulásában. E probléma elfojtása vagy elrejtése esetén a szív és az érrendszer a stresszhelyzetet túlreagálja, ami szívbetegséghez, magas vérnyomáshoz, szabálytalan, illetve szapora szívveréshez vezethet. A táplálkozásunk alapvető szerepet tölt be a vérnyomásunk alakulásában. Ha rendszeresen húst és tejterméket fogyasztunk, túlesszük magunkat, ha a főzéshez és az asztalnál túl sok sót használunk, jelentősen megnöveljük a magas vérnyomás kialakulásának esélyét. A nátrium nem elhanyagolható szerepet játszik a keringő vér víztartalmának, valamint a sejtek közötti térben található nyirokfolyadék mennyiségének szabályozásában is. A keringő vértérfogatot a vesék rendkívül precízen szabályozzák. Az elfogyasztott só mennyiségéből – leszámítva a verejtékkel, anyatejjel, vérvesztéssel, nyállal vagy orrváladékkal elvesztett hányadot – a vesék pontosan meghatározzák, mennyi nátriumot kell kiválasztani ahhoz, hogy a vértérfogat megfelelő szinten legyen. A vérnyomásproblémával küzdő embereknél 10
Élet és Egészség
2015
| Évfolyam IV
a zsírról is kedvezőtlen hatást mutattak ki. A zsírfogyasztás vérnyomás-emelkedéshez vezet. A szabad zsírnak köszönhetően a vörösvértestek ragadósakká válnak. A vértestjeink felszínén elektromos töltés található, hogy távol tartsa azokat egymástól. Mivel azonos töltésű testek taszítják egymást, a töltéssel rendelkező vörösvértestek nem tudnak egymáshoz tapadni, hacsak a természetes töltésüket nem semlegesíti valami. A szabad zsír, a vérbe kerülve, semlegesíti a vörösvértest membránjának töltését, és ezzel elősegíti a vörösvértestek összetapadását, megakadályozva ezzel az oxigén szabad transzportját. Az oxigénellátás csökkenése miatt a vérnyomás megemelkedik, hogy a hiányt pótolja. Az ásványi anyagok fontos szerepet játszanak a vér sav-bázis egyensúlyának fenntartásában, miközben szükség szerint ki- vagy beáramlanak a vérbe, a csontokba és az izmokba. Ásványi anyagokra van szükség az idegingerület átvezetéséhez, az izomzat összehúzódásához, a véralvadáshoz, továbbá a folyadékegyensúlyhoz és a csontképződéshez is. Emellett enzimrendszereket szabályoznak, hozzájárulnak bizonyos struktúrák szilárdságához. Sok ásványi anyag játszik szerepet a vérnyomás normál szinten tartásában. A hipertóniát kiváltó kapkodó evéssel ellentétben, a lassú, nyugodt táplálkozás számos előnnyel rendelkezik. Ha tehát hosszabb időt fordítunk evésre, csökken a gyomor- és nyombélfekélyre való hajlam, a hasnyálmirigy túlterhelésével és a béltraktusban megjelenő erjedéssel sem kell számolnunk. A hőmérséklet-változás, a hideg és a meleg sok ember esetében szembeszökő hatást gyakorol a vérnyomásra. A véredények összehúzódása miatt a hideg inkább növeli, a meleg pedig csökkenti a vérnyomást. A hiányos, nem az időjárásnak megfelelő öltözködés is veszélyt rejt a magas vérnyomás szempontjából. A végtagok rendszeres kihűlése tehát nemcsak a hipertónia kockázatát növeli, de az immunrendszer hatékonyságát is csökkenti. Ezeknél az embereknél a legjobb kezelési módszer a mindennapos testgyakorlás, heti egykét napos böjt, a túlevés szigorú elkerülése és a rendszerességre törekvés. A sóbevitel megszorítása, az étkezés közötti nassolás kihagyása alapvető szerepet játszik a vérnyomás visszaszorításában. A teljesen vegetáriánus étrend a magas vérnyomás legjobb gyógymódja. Ezen belül, ha odafigyelünk arra, hogy a cukor- és zsírbevitelt alacsonyan tartsuk, számíthatunk arra, hogy a vérnyomás csökken, alacsony szinten stabilizálódik, úgy, hogy a későbbiekben sem kell hipertóniával számolni. A magas vérnyomás esetében is nyilvánvalóvá vált, hogy a káros tényezők és állapot kiküszöbölésével a szervezet, a maga öngyógyító képességénél fogva, helyreállítja, és normális szinten tartja az optimális életvitelhez szükséges szintet. Sonnleitner Károly
Tudomány világában
Örökölt búzaszem Volt egyszer egy gazdag ember. Egész életében megvolt mindene. A három fiát szépen felnevelte. Hanem azért a kincsesláda kulcsával mégsem lehetett a betegséget kizárni a házból. Az bizony, őt is utolérte. Nagy bajában, öregségében csak a legkisebb fia ápolta. A másik kettő ez alatt élte a világát; szép feleséget, jó cimborákat szereztek. Mégis, mielőtt meghalt volna a gazdag ember, úgy rendelkezett, hogy sok-sok aranyát a legidősebb fia kapja. A szép, tornyos házát, száz hordó borát a középsőnek ajándékozta, a legkisebbnek pedig nem hagyott egyebet egyetlen búzaszemnél. Alighogy eltemették, a két nagyobbik fiú hamarosan megvigasztalódott a kincsen. Kinevették az öccsüket. – No, te ugyan elmehetsz az örökségeddel! Hiába kedveskedtél, hízelegtél az apánknak, mégis minket szeretett jobban! – Azzal el is kergették a háztól. Futott szegény fiú, amíg csak látott, és estére egy rozoga csőszkunyhóban húzta meg magát. Fájó szívvel gondolt az apjára. Sehogyan sem tudta megérteni, miért bánt vele ilyen mostohán. Mihez kezdjen ezzel a búzaszemmel?… Keserűségében el is hajította, s elhatározta, hogy másnap világgá megy. Hát, amint reggel felébred, észreveszi ám, hogy a búzaszem kikelt az éjjel, és szemlátomást nő a szára. Úgy nőtt, ahogy nézte. Mire a Nap delelőre ért, gyönyörű, dús kalász ringott a szélben. – Ennek fele sem tréfa! – gondolta a fiú, és leakasztotta a válláról a vándortarisznyát. A kalászból a tenyerébe pergette a magokat, és mind egy szemig újra elvetette. Másnap virradóra azok is kikeltek és szárba szöktek, délre meg gazdag kalászokat hoztak. A fiú akkorát füttyentett örömében, hogy a rigó is elcsodálkozott a fán. Most már annyi búzája volt, hogy vetett is, maradt is. A maradékot két kő között megőrölte, és kicsi cipót sütött abból. Éppen bele akart harapni, amikor arra jött egy vándor, de olyan fáradtan, hogy már alig vánszorgott. „Ennek nagyobb szüksége van a kenyérre, mint nekem” – gondolta a fiú, és jó szívvel odaadta a cipót az öregnek. Igaz, ő maga éhes maradt, de a csodálatos búzaszemek másnap még több termést hoztak, és kétszer akkora cipót süthetett magának. Ez így ment napról napra. Egyre nagyobb dolga lett a fiúnak, de a szomorúsága elmúlt, az arca jókedvtől piroslott. Minek is szaporítsam a szót? Hamarosan jómódú ember lett belőle. Mindig annyit vetett, és annyit aratott, hogy minden rászorulónak adhatott a kenyeréből. Meg is szerették hetedhét országban. Esztendők múltak el, míg egyszer, egy zimankós estén toprongyos ember kopogtatott be az ajtaján. – Könyörülj meg rajtam egy falat kenyérrel, 11
www.eese.org.ua
Ifjúsági és családi havilap
mert éhen halok! – kérlelte panaszosan. A fiú mindjárt az asztalához ültette. Alig ettek, egy másik didergő vándor is bezörgetett éjjeli szállásért. Azt is megvendégelte, és megkérdezte tőlük: – Ugyan milyen nagy szerencsétlenség ért benneteket, hogy így kell a világban vándorolnotok? Felsóhajtott az első. – Volt nekem sok aranyam, de mindet elköltöttem. A szép feleségemnek cicomára kellett. Elfogyott az arany... elhagyott mindenki! A másik lehorgasztotta a fejét, és nagy búsan ezt mondta. – Volt nekem szép házam s száz hordó tüzes borom. A bőven folyó bort megittuk, és a tornyos ház ol-dalát kirúgtuk a cimborákkal a nagy mulatozásban. – Én pedig csak a búzaszemmel kezdtem – mondta csendesen a házigazda. Elkerekedett erre a szeme a két idegennek. Felugráltak az asztaltól. – Hiszen akkor te vagy a mi öcsénk! Hát nem mentél világgá nagy bánatodban? – Nem bizony – mondta boldogan a legkisebb fiú. – És most már mindent értek. Te, édes bátyám, csak holt aranyat kaptál; te, másik bátyám, elmálló köveket és az elfolyó borban hamis melegséget. De nekem egyetlen búzaszemben örökül hagyta az apám a megújuló életet, a munka örömét, a másokon való segítés boldogságát. Most már tudom,hogy az apám nagyon szeretett engem. *******
«Gyűjt nyárban az eszes fiú; álomba merül az aratás idején a megszégyenítő fiú.» (Péld 10:5) *******
Gyereksarok
Az előző számunkban közzétett keresztrejtvényünk helyes megfejtése a következő: „Noé Istennel járt.” A helyes megfejtők közül kisorsoltunk 10 nyertest, akik az Édenkert boltban átvehették a 100 hrivnyás vásárlási utalványaikat. Ugyanakkor minden egyes résztvevő egy könyv ajándékkal is gyarapodott. Beküldőink a következő településekből voltak: Beregszász, Nagy Bereg, Kigyós, Jánosi, Som, Csetfalva, Oroszi, Nagy Bakta, Bene, Mezőgecse, Beregrákos, Csongor. Ezúttal is köszönjük mindenkinek a részvételt, és a jövőben is tervezünk ilyen akciókat.
A csokoládé és a kakaó egészséges alternatívája Tudta, hogy a karobbal remekül helyettesíthető a csokoládé? Íme, egy bűntudatmentes csokoládépótló,egészséges alternatíva,melynek az állaga és az íze is olyan, mint a hagyományos csokié, ám sokkal jobb. Tele van vitaminokkal, ásványi anyagokkal, szuper antioxidáns, ráadásul gluténés laktózmentes! Kell ennél meggyőzőbb érv a karob mellett? Kakaó helyett váltson karobra! Nincs benne koffein, theobromin, így hatásai enyhébbek. Édesítésre, sűrítésre egyaránt alkalmas, lisztérzékenyek étrendjében is. Reformsütikbe ajánlott, ráadásul még a kakaónál is energiaszegényebb. A karob a szentjánoskenyérfa terméséből származik, a szegények eledelének tartották évezredek óta. A biotermesztésből származó karob feldolgozása során csak fizikai beavatkozás (aprítás, pörkölés, őrlés) történik, semmilyen kémiai adalékanyagot, segédanyagot vagy kezelést nem kap, ahogy a termesztés során sem alkalmaznak vegyszereket. A karobpor a kakaóval ellentétben nem tartalmaz theobromint, amely egy, a koffeinhez hasonlóan serkentő hatású alkaloid, s amely előkelő helyet foglal el az allergiát és asztmát okozó élelmiszerek listáján. A karob emellett glutén- és laktózmentes, nem tartalmaz koleszterint és nátriumszegény. A karobot így nyugodtan fogyaszthatják gyermekek, idősek, lisztérzékenyek, tejcukorra és kakaóra érzékenyek, csontritkulásban, szív- és keringési betegségekben szenvedők, valamint köszvényes betegek is. Sőt, a karob köztudottan antioxidáns hatású, védi a beleket az izgató anyagoktól, emellett gazdag vitaminokban ( A és B vitamin), kalciumban, ásványi anyagokban és élelmi rostokban. Egyes vidékeken köhögés és rekedtség ellen gyógyszerként is fogyasztották. Ha ön is egészségesebben szeretne élni, keresse fel az ÉDENKERT boltot. Itt megtalálhatja az egészségre igen hasznos élelmiszereket és az egészséges életmódot bemutató könyvekbe is betekinthet. Címünk: Beregszász, Bohdan Hmelnickij (Bocskai) út 17. (a Beregszászi 4. sz. Kossuth Lajos Középiskolával szemben). Az üzlet szombat kivételével minden nap nyitva van. Nyitva tartás vasárnaptól csütörtökig, 8:30-tól 16:30-ig, pénteken 8:30-tól 12:00-ig. Telefonszám: 0665071220 vagy 0633667551. Várjuk szeretettel! edensad.jimdo.com
https://www.facebook.com/eese.org.ua
Felelős kiadó: Sevcsuk Valentin Főszerkesztő: Farkas Győző Grafika: Gábor Norbert Lektorálta: Sebestyén Ilona, Túri Klaudia Szövegszerkesztés: Teremta János Munkatársak: Bíró Róbert, Király Ildikó, Székely Edmond Szerkesztőség címe: 90202, Beregszász, Arany János u. 66 p/f 21 Tel. 095 56 92 212, e-mail:
[email protected], web: www.eese.org.ua Серія та номер свідоцтва: ЗТ 576/168Р 2013.
Лютий - № 30
A havilap megjelenését támogatja a Hetednapi Adventista Egyház www.adventista.hu
www.adventist.org.ua
www.remenytv.hu www.adventist-beregovo.org www.bibliai-kincsestar.hu www.kegyelem.net www.johirmedia.hu
Bibliai Levelező Iskola www.bli.hu ТЕЛЕКАНАЛ
www.hope.ua
099 19 59 498 Székely Edmond 096 65 67 174 Bíró Róbert
Цілодобове
супутникове телебачення
Налаштування супутника: Канал: Nadiya TV Супутник: Astra-4A (Sirius), 5‘ с.д. Частота: 12,284 МГц Швидкість потоку (SR): 27.500 Поляризація: горизонтальна V, FEC: 3/4
И
093 39 97 539 Farkas Győző
Családi és ifjúsági havilap
Д
Ha kérdései vannak a testi-lelki egészséggel kapcsolatban, hívjon minket. Várjuk hívásaikat hétköznaponként 9 és 16 óra között.
Élet és Egészség™
ВА ВИ РТ ТИ О СЯ !
Kedves olvasóink!
