2015 | Évfolyam IV |#35
[2]
A szeretethiány lelki és testi következményei A szavak ereje
FiatalOK ....................................
[4]
Egészséget az agynak De nehéz az iskolatáska...
A Te egészséged ....................................
[6]
Szülőknek az iskoláról
A Te családod ....................................
[8]
Óvjuk a szívünket
Lelkünk ....................................
[10] A valóságos csoda ára Gyerek sarok ....................................
[11] Gutenbergre emlékezünk Történelem ....................................
[13] A csodálatos elme Tudomány világában
A szeretethiány népbetegség. A szeretethiánynak szövődményei vannak. Nemcsak lelki, hanem testi szövődményei is. A szeretethiány lelki vonzata a magány...vagy éppen fordítva, a magány hozza magával a szeretethiányt? Hol romlott el a dolog? Ott, hogy már gyerekkorban csak arra koncentrált a szüleink generációja, hogy a gyerek sikeres legyen. A lehetőség adása közben elfelejtettük, hogy a szülő akkor tesz a legtöbbet a gyerekéért, ha szereti, és ha ki is mutatja azt. A szeretet nem egyenlő a lehetőség megteremtésével. Így a szeretet, annak kimutatása az első helyről hátrébb sorolódott. Az a gyermek, aki nem érzi a szülei szeretetét, nem tanulja meg annak természetét, és így nem tudja továbbadni a saját gyerekének. Tehát, az értékrend az, ami változott. Új szeretetnyelv, a megfelelés A gyerek akkor kap elismerést a szüleitől, ha valami jót, hasznosat tesz. Így abba a csapdába esik, hogy meg kell felelnie ahhoz, ha szeretetet akar kapni. Amikor egy gyerek nem tud megfelelni az elvárásnak, bűntudat ébred benne, ez pedig csak továbbrontja a helyzetet. Tehát, azt gondolja, hogy nincs feltétel nélküli szeretet, meg kell vásárolnia azt, a fizetőeszköz pedig a megfelelés. A szeretetpótlék Az a felnőtt, aki a szeretetet gyerekkorában nem tapasztalta meg, egész életében csak ez után sóvárog, szomjazik erre. Azért, hogy szeressék, mindent megtesz. Vállalja a megaláztatást, befolyásolható és zsarolható lesz. Kamaszoknál, fiatal felnőtteknél jellemző, hogy kapcsolatból kapcsolatba sodródnak, hogy a testiséggel pótolják az őszinte, szerető érintés hiányát. Belőlük lesz az az idősebb ember is, akinek harminc cicája van, miközben szörnyen magányos… Az elutasítás Mindenki átélte már azt, amikor szüksége lett volna arra, hogy szeressék, és amikor szeretetet kért, nem kapta meg azt. Ez olyan kudarc, amivel kevesen tudnak jól megbirkózni. Azok az emberek, akik ezt a sérülést, a csalódást rosszul kezelik, esetleg a megalázottság érzése is társul ahhoz, könnyen bezárkózhatnak a saját világukba. Nemcsak lelkileg, hanem fizikailag is magukra zárják az ajtót. A csalódás érzésének elkerülése miatt kizárják a szeretetet az életükből. Ez pedig csak továbbrontja a helyzetet, mert az önbecsülésük a képességükön fog alapulni, amivel sokszor nehéz érvényesülni. A testi tünetek Ilyen a fejfájás, a légszomj, maga a félelem is tünetként jelentkezik. A pulzusszám is megemelkedhet. Jellemző tünet a hátfájás, mivel a szeretethiányos ember izmai merevebbek. Jelentkezhet gyomorfájdalom, vagy akár hányinger is. A bőrön allergiás reakció keletkezhet. A szeretethiány stresszes állapot, tehát minden tünet, ami a stresszre jellemző, a szeretethiányra is igaz.
Farkas Győző, a főszerkesztő
A szavak ereje „Itt van az ősz, itt van újra” – írja Petőfi Sándor az egyik versében. Az ősz beálltával azonban a nyári szünidő, vakáció is véget ér, és kezdetét veszi egy új tanév, új kihívással, újabb feladatokkal. Országszerte megnyitják a kapuikat az iskolák s az egyéb, különbnél különb tanintézmények, amelyekben a tanulók és diákok különböző tudásra tehetnek szert. Ebben az időszakban a nebulók azonban nemcsak tudományos ismerettel találkoznak, hanem kapcsolatot, barátságot alakítanak ki, vagy éppen egymás negatív tapasztalatát gyarapítják. És hogyan teszik mindezt? Például úgy, hogy kigúnyolják, cikizik és csúfolják az iskola- és diáktársaikat, a tanárokat vagy bárki mást. A csúfolkodás és gúnyolódás némelyek szemében nem tűnik bűnös dolognak, azonban a Szentírás magas erkölcsi mércét állít elénk. Az Úr Jézus Máté evangéliumában feljegyzett szavai szerint, aki
azt mondja a másik emberre, hogy „bolond, méltó a gyehenna tüzére” (Máté 5:22). A felszínes olvasó felvetheti, hogy nem túl szigorú büntetés ez egy ilyen „kis csekélységért”? Nos, az igazság az, hogy nem gyakran vagyunk képesek felmérni, mekkora kárt okozhatnak a negatív töltetű szavaink. Ha valakinek eltörik a keze, összeforr a csont. Egy mély vágást is össze lehet varrni. De a szavak által okozott sérelem akár az egész életre is markáns hatással lehet. 18 kilogramm. Ennyi volt a tízéves Jade súlya, amely egy átlagos, négyéves gyermek súlyának felel meg. Osztálytársai kövérnek csúfolták, ő pedig megundorodott az ételtől, és csontsoványra fogyott. Az élete is veszélybe került. – Én felismertem a jeleket – mondta a kislány édesanyja. – Gyermekként én is szenvedtem az anorexiától, de az orvosok azt mondták, Jade túl fiatal ahhoz, hogy étkezési zavara legyen – mondta a brit Cannock városában élő Maxine, a lány édesanyja. A probléma még 2012 júniusában kezdődött, miután az iskolában az osztálytársai kövérnek és csúnyának csúfolták a kislányt. Ennek pedig az lett a következménye, hogy Jade egyszerűen elkezdett „nem enni”. Az édesanyja hiába mondta, hogy ne hallgasson a csúfolódókra, semmi nem használt, Jade visszautasított minden ételt. – Tudtam, hogy egyre vékonyabb vagyok, de nem számított, mert kövérnek éreztem magamat – emlékezett a kislány. – Az orvosok azt mondták anyunak, hogy akár meg is halhatok, ha nem eszem semmit – mesélte Jade, aki elérte a kritikus súlyt; 18 2
Élet és Egészség
2015
| Évfolyam IV
kilóra fogyott. Még jó, hogy végül viszonylag rövid idő alatt sikerült felhizlalnia magát 31 kilóra. – Másfél évünkbe került, hogy idáig eljussunk, de nagyon örülök, hogy láthatom a lányomat újra mosolyogni – mondta Maxine, aki azt akarja, hogy a többi édesanya is tisztában legyen azzal, nem számít, hány éves a gyermek, ez bárkivel megtörténhet. A csúfolkodást űző fiataloknak ezért érdemes elgondolkodni azon, hogy milyen következménnyel is járhat az, ha a másikból gúnyt űznek. Ezért emlékezzünk mindannyian, hogy „…minden hivalkodó beszédért, amit az emberek beszélnek, számot adnak majd az ítélet napján” (Máté 12:36). Sokszor tapasztalható az, hogy amikor jót kell mondani a másikról, akkor sokaknál a szókincs igen csekélynek tűnik, de miközben másokat gúnyolnak és szidalmaznak, nagy teret engednek a „fantáziájuknak”. Néha valóban döbbenetes, hogy milyen „találékonyak” a rosszban azok, akik mások bántását már majdnem sportszerűen űzik. Egy New York-i lány szintén ezt a gonosz „találékonyságot” tapasztalta meg. Osztálytársai csúnyábbnál csúnyább jelzőkkel illették. – Olyan, mint a megégett toastkenyér. Sötét, mint az éjszaka. Az anyád túl sokáig hagyott benn a sütőben... Ilyen és ehhez hasonló rasszista mondatokkal illették Nosa Akolt, aki eredetileg Szudánból származik, és ötesztendősen érkezett a szüleivel az Egyesült Államokba. – Még szüleimnek sem beszéltem erről, mert nem értették volna meg, és különben is, mit tettek volna? Pokoli volt, de túléltem, és igyekeztem feldolgozni. Összejött… és mások megsegítése engem is felemelt – magyarázta a 17 éves lány, aki a jó munkájának köszönhetően főiskolai ösztöndíjat kapott. Nosa Akol története azért is tanulságos, mert kimutatja, ha megfelelően kezeljük a bennünket ért támadást, akkor megerősödve és boldogan fogjuk továbbfolytatni az életutunkat. De tévedés lenne azt állítani, hogy csupán gyerekek és fiatalok hajlamosak a csúfolkodásra. Emlékszem, középiskolás koromban az egyik iskolai tanár néha a Szentírás bizonyos részeit igyekezett lejáratni előttünk. És ma, amikor egyre gyakrabban azt az állítást halljuk, hogy az emberiség az egysejtűektől származik?! Mekkora meggyalázása ez az emberi méltóságnak! A Szentírás szerint az örökkévaló Isten a saját képére és hasonlatosságára teremtett minket. Az Ige szerint az emberek a Teremtő nagy családjához tartoznak, azonban az e világ „bölcsei” szerint a legközelebbi rokonaink a majmok. Vannak, akik azért néznek le másokat, mert azok nem olyanok, mint ők. Bruce Willis és Demi Moore legnagyobb lánya szintén találkozott ezzel a jelenséggel élete korai szakaszában. A mára már felnőtt Rumer Willis elképesztő dolgokról mesélt egy interjúban. Elmondása szerint, úgy érezte, elvárják tőle azt is, hogy olyan gyönyörű legyen, mint az akkor még bőven szépségetalonnak számító anyukája, a lány azonban inkább apja jellegzetes vonásait örökölte. Ezt pedig kevesen nézték jó szemmel; a tini Rumert állandóan csúfolták, azzal cukkolták, hogy húzzon inkább zacskót a krumpliszerű fejére. Sosem tudtak rá úgy nézni, mint egy átlagos gyerekre, mindig mindenhol az anyját keresték benne. Rumer emiatt éveken át marcangolta önmagát, és még plasztikai sebészeti beavatkozást is tervezett.
FiatalOK
A Szentírás beszámol arról, hogy Józsefet a testvérei csúfolták. Mivel különleges adottságai voltak, ezért „álomlátónak” (1Móz 37:19) nevezték. Kigúnyolták Pál apostolt is. Fesztusz (teljes nevén Porciusz Fesztusz), aki Félix utódaként Júdea helytartója volt abban a történelmi időszakban, az apostolt bolondnak (Apcsel 26:24) nevezte. De vajon haragudjunk-e azokra, akik csúfolkodnak, és bántón szólnak hozzánk? A Szentírás szerint, nem. Mit tegyünk akkor? „Egymással egyetértésben legyetek, ne legyetek nagyra törők, hanem az alázatosakhoz tartsátok magatokat. Ne legyetek bölcsek önmagatok szerint. Ne fizessetek senkinek rosszal a rosszért. A tisztességre legyen gondotok minden ember előtt! Ha lehetséges, amennyire tőletek telik, éljetek minden emberrel békességben. Ne álljatok bosszút önmagatokért…” (Róma 12:16-19/a) Nem tart haragot Natalie White Doodson sem, aki a Daily Mailnek mesélte el a történetét, ,,A kövér kis Buddha!” címmel. Natalie közel 108 kg volt, amikor pontosan e szavakkal illette őt a szomszédja. ,,Sokkot kaptam, amikor ezt meghallottam. Tudtam, hogy le kell fogynom, de ez igazából akkor tudatosult bennem, amikor ezt a nem túl kedves megjegyzést meghallottam. Cselekednem kellett, mert tényleg kezdek hasonlítani Buddhára. Van egy 5 éves kislányom, akinek nem tudtam olyan édesanyja lenni, amilyen akartam. Az oviban csúfolják miattam, mert kövér vagyok. Ha a játszótérre megyünk, akkor nem merek leülni a kis padra, mert félek, hogy leszakad.” Natalie eldöntötte, hogy le fog fogyni. Sikerült is neki, hiszen közel 45 kilót leadott úgy, hogy kizárta az étrendjéből a cukrot, a zsíros ételféléket és a csokoládét. Ez rettenetesen nehéz volt a számára. Lemondani arról, amit azelőtt kedvelt. De ezzel a diétával elérte végül a célját. ,,Teljesen új ember lettem. Jobban érzem magamat a bőrömben, és a lányom ovis társai sem csúfolnak már… elértem az álmomat!” ,,Szeretném megköszönni a kedves szomszédnak is ezt a mérhetetlenül »kedves« megjegyzést is. Enélkül soha nem sikerült volna lefogynom.” Natalie esete jól szemlélteti azt, hogy érdemes megfelelően kezelni a bennünket ért sérelmet, és így a gonoszság további terjedése megállítható. Ha tehát bántás ér bennünket, fogadjuk meg az Úr Jézus tanácsát, aki így szól a követőihez. „Én pedig azt mondom nektek, szeressétek az ellenfeleiteket, és imádkozzatok azokért, akik üldöznek titeket, hogy így a mennyei Atyátok fiai legyetek, mert Ő felhozza a Napját a gonoszokra és a jókra, és esőt ad az igazaknak és a hamisaknak. Mert ha azokat szeretitek, akik titeket szeretnek, mi a jutalmatok? Nem ugyanezt teszik-e a vámszedők is? És ha csak a testvéreiteket köszöntitek, mennyivel tesztek többet másoknál? Nem ugyanezt teszik-e a többiek is? Ti azért legyetek tökéletesek, amiként a ti mennyei Atyátok tökéletes.” (Máté 5:44-48) Igyekezzünk a tökéletesség felé, és ne legyünk durvák vagy kegyetlenek. Gyakoroljuk naponta az igaz szeretetet, a megbocsátást, mert „boldog ember az, aki nem hallgat a gonoszok tanácsára, a bűnösök út3
www.eese.org.ua
Ifjúsági és családi havilap
ján meg nem áll, és a csúfolódók székében nem ül; hanem az Úr törvényében van gyönyörűsége, és az Ő törvényéről gondolkodik éjjel és nappal.” (Zsolt 1:1-2)
Az udvariasság, az előzékenység értékét túl kevésre becsülik. Sokan, szívükben kedvesek, mégsem jó modorúak.
Sokan, akik tiszteletet parancsolnak őszinteségükkel és becsületességükkel, sajnálatos módon nélkülözik a kedvességet. Ez a hiányosság elrontja saját boldogságukat is, és sokat levon a mások iránti szolgálatuk értékéből. Mindnyájuknak legyen vidám az arca és szelíd a hangja, udvarias modora, mert ezek az erő alkotóelemei! Az igazi udvariasságot nem lehet megtanulni az illemszabályok puszta gyakorlása által. A helyes magatartásformát minden időben meg kell őriznünk. Az alapelveket ne áldozzuk fel másokra való tekintettel, alkalmazkodva a bevett szokásokhoz, mert az igazi udvariasság nem kívánja, hogy az elveket feláldozzák a szokásokért. Nem ismeri a faji megkülönböztetést! Az önbecsülésre és az emberi méltóság megbecsülésére, a nagy emberi testvériség minden tagjának tiszteletére tanít. Az igazi udvariasság, előzékenység lényege az, hogy tekintettel vagyunk másokra. Hibás az az úgynevezett műveltség, amely az ifjút nem teszi engedelmessé szülei iránt, és amely nem ismeri el kiválóságaikat, nem tűri el hibáikat, nem segíti őket a szükségükben, nem teszi őket méltányossá, gyengéddé, nagylelkűvé és segítőkésszé a fiatal, idős és a szerencsétlen iránt egyaránt. A Biblia megkívánja tőlünk az udvariasságot, az előzékenységet. Sok szemléltető példát mutat be az önzetlenség lelkületéről, szelíd kedvességről, megnyerő természetről, amely az igazi udvariasságot jellemzi. Ezek a tulajdonságok Krisztus jellemét világítják meg előttünk. A világon bárhol megnyilatkozó minden gyengédség és udvariasság azokban is, akik nem ismerik Krisztust, Tőle származik, s Ő azt kívánja, hogy ezek a jellemvonások tökéletesen visszatükröződjenek gyermekeiben. Krisztus szándéka az, hogy az emberek bennünk szemléljék az Ő szépségét. Ellen G. White: Előtted az élet
FiatalOK
Egészséget az agynak A modern élet forgatagában sokszor nem is gondolunk arra, hogy az agyunk is védelmet igényel. De mi az, ami gyengítheti az elménk egészségét? Oxigénhiány A központi idegrendszer, a fantasztikus aktivitása végett, bőségesebben használja fel az oxigént, mint bármelyik másik szerv. Ha bármilyen okból a központi idegrendszer a szükségesnél kisebb mértékben jut oxigénhez, annak az agy magasabb rendű képessége látja kárát. Ez egyszerűen úgy is megtörténhet, hogy nem lélegzünk elég mélyen ahhoz, hogy a vérünk megteljen friss oxigénnel (felületes légzés), de előfordulhat légzőrendszeri megbetegedés következtében is, ami megnehezíti az oxigén és a széndioxid kicserélődését. Sokan a saját döntésük és káros szokásuk miatt fosztják meg magukat a kellő oxigénmennyiségtől, amikor dohányoznak, és ezáltal nap mint nap, rendszeresen a friss levegő helyett mérgező dohányfüstöt lélegeznek be. Ilyenkor veszélyben vannak a dohányzók családtagjai, munkatársai vagy barátai is, akik a saját döntésük ellenében is kénytelenek belélegezni a dohányzó által kibocsátott füstöt, ezáltal ők passzív dohányzókká válnak. Sőt, a dohányzás miatt még a tüdőszövet is romlik, így a dohányzó egy idő után már, ha akarná, sem tudna mélyet lélegezni. A dohányfüst meg a kátrány lerakódása miatt még a csekély mennyiségű belélegzett levegő sem tud a sérült tűdön át a vérbe, a szervezetbe jutni. Magas hegységekben, ahol az oxigénnyomás igen alacsony, az oxigénhiány első jeleként az ítélőképesség elvesztése jelentkezik. Sajnos, sok embernek a rossz szokása miatt egyáltalán nem kell elmennie a magas hegyekbe, az oxigénhiány enélkül is, a megszokott környezetben is jelentkezik. Pedig a helyes ítélőképesség nagyon fontos mindenki részére, legfőképpen a keresztényeknek, akik hisznek a jó és rossz között zajló nagy küzdelemben, és nap mint nap Isten és a jó mellett szeretnének állást foglalni. Az oxigénhiány az alkoholfogyasztáséhoz hasonló tüneteket okoz az agyban, vagyis az agysejtek pusztulását eredményezi. A legtöbb közülük sohasem termelődik újra, így lassul, és maradandóan károsul az agyműködés, a gondolkodás képessége. Kimerültség A túlságosan sok munka és az alváshiány a gondolkodás elnehezüléséhez és lelassulásához vezet. Az ember túlérzékennyé, türelmetlenné válik, és olyan magatartás vehető észre nála, amely a pszichotikus állapotúak (elmebajosak) viselkedésével mutat hasonlóságot. Aki nagyon fáradt, az nehezen tud tisztán gondolkodni. Ez sokszor fiataloknál figyelhető meg, amikor késő éjjelig fenn maradnak a számítógép vagy a tévé előtt, vagy amikor hétvégenként egész éjjeleket pihenés helyett különféle szórakozóhelyeken töltenek. Súlyos kimerültséggel és alváshiánnyal jár az is, ha a diákok csak a vizsga előtt, egész éjszakákon át tanulnak. Ez nemcsak rossz jegyekhez vezethet a vizsgán, de különböző betegséghez is, mivel a fiatal szervezet különösen érzékeny az alváshiányra. Valamint ennek a gyakorlatnak a következtében a jövőre nézve is kialakul a rossz, káros szokás és magatartásforma; minden feladat végrehajtását az utolsó pillanatra, a 4
www.eese.org.ua
Ifjúsági és családi havilap
legvégére hagyni. És itt meg kel említeni még egyféle káros italt, amit sokan éppen azért használnak, mert ezzel szeretnének küzdeni a kimerültség ellen. Ez a kávé. A kávét sokan akkor fogyasztják, amikor már nem tudnak ébren maradni. Azonban sajnos ezzel pontosan az ellenkezőjét érik el, a kávé drog, és amikor a serkentő, csaló hatása elmúlik, az ember még fáradtabb és álmosabb lesz, mint a kávé fogyasztása előtt. Sokan ilyenkor még egy csésze kávét isznak, így egy zárt kör és markáns egészségkarosító szokás alakul ki. Összeállította: Bíró Róbert
Élelem az elmének
Hasznos táplálékok az agy számára Zabpehely és a teljes kiőrlésű gabonafélék Az egyik legjobb táplálék a szív és érrendszer, no meg az agy számára a zabpehely. Rost, megfelelő fehérje, omega-3 zsírsav. Egy tál zabkása reggelire képes egész délelőtt magas szinten tartani az energiát. A rendszeres zabpehelyfogyasztás az immunrendszerre is kedvező hatással van. A teljes kiőrlésű kenyér meg a barna rizs vigyáz az érrendszer megfelelő állapotára és a keringésre. És ha a keringés tökéletes, az agy is topon van. Vegyük ebbe a csoportba a búzacsírát is, amely ugyan nem tartozik a teljes kiőrlésű gabonafélékhez, de a hasznos táplálékok közé annál inkább. Bab Az agyunk használja el a napi szénhidrátbevitelünk 20%-át, és szereti az egész napos egyenletes ellátást, mert nem tudja tárolni a glükózt. A bab ebből a szempontból talán egy kicsit alábecsült, nem ismerjük el kellőképpen az értékét. Tele van vitaminnal, ásványi anyaggal és fehérjével, emellett az abban levő szénhidrát biztosítja a napi folyamatos glükózellátást, anélkül, hogy hirtelen csúcs vagy hullámvölgy alakulna ki. Szinte kifogástalan táplálék a gyakori tanulással foglalkozó agy számára.
Ha ön is egészségesebben szeretne élni, keresse fel az ÉDENKERT boltot. Itt megtalálhatja az egészségre valóban hasznos élelmiszereket. Szeretettel várjuk önt nálunk, Beregszászban, a Bohdan Hmelnickij (Bocskai) út 17. (a Beregszászi 4. sz. Kossuth Lajos Középiskolával szemben). Az üzlet szombat kivételével nyitva van vasárnaptól csütörtökig, 8:30-tól 16:30-ig, pénteken 8:30-tól 12:00-ig.
A Te egészséged
De nehéz az iskolatáska… Miközben egy gyermeknek csupán a súlya tíz százalékát szabadna a hátán cipelnie, sok elsős és másodikos iskolatáskája akár 6-8 kiló is lehet. Magyarországon 2005-ben egy somogyaszalói nagymama kiharcolta az Oktatási és az Egészségügyi Minisztériumnál, hogy a korábbi ötkilós táskák súlyát csökkentsék maximum három kilóra a kisiskolásoknál. Az iskolatáska cipelése elvileg használhatna is a gyermek egészségének, mert teher alatt nő a pálma, mondják, és van ebben igazság. Hiszen ha gyermekeinket mindig megóvjuk a nehézségtől, akkor hogyan edződnek az élet sokféle megoldandó helyzetéhez, feladatához? Ha sohasem visznek terhet, hogyan erősödjenek a csontjaik és az izmaik? A csontokba ugyanis akkor épül be kalcium, ha a gravitáció ellenében végzünk izommozgást. A teher cipelése pedig éppen ezt eredményezi. Ezért, ha a buszon, villamoson mindig ülve utazik a kis korból már kinőtt gyermek, fiatal, akkor megint csak megfosztjuk őt a gravitáció ellenében végzendő izommunkától és a koordináció fejlődését segítő helyzet gyakorlásától. Az iskolatáskák azonban túlsúlyosak, és ez évek óta visszatérő probléma; annyira, hogy Magyarországon még az alapvető jogok biztosa is foglalkozott ezzel a közelmúltban. Az ombudsman kérésére a jelentés készülésekor a jászsági védőnők szúrópróbaszerűen megmérték az iskolatáska súlyát, s a mérés eredménye valóban elgondolkodtató. Az ombudsman 2013-ban közzétett jelentéséből megismerhető mérési eredmény szerint a 3. b osztály tanulóinak átlagos testsúlya 36 kg, míg a mérés napján a gyerekek átlagosan 4,9 kg-os táskát vittek az iskolába, ami testsúlyuk 14%ának felel meg. A 4. b. osztály tanulóinak átlagos súlya 39 kg, az általuk vitt iskolatáska átlagos súlya 5,6 kg volt, ami a súlyuk 15%-át tette ki. Még megdöbbentőbb azonban az, amit a jászsági védőnők a mérést követően tapasztaltak. Azokban az osztályokban, ahol mérték a táskák súlyát, a szülők, a pedagógusok és a gyerekek is jobban odafigyeltek, és ezt követően a táskák könnyebbek lettek. Akkor most mit csináljunk? Cipeljen a gyerek iskolatáskát, vagy mi vigyük helyette? És ha mindenképpen cipelnie kell, akkor milyen legyen a táska? Megoldás – A szülők közössége a tantestülettel együttműködve kialakítja a helyben alkalmasnak talált módszert (például szekrények készítése és elhelyezése az iskolában, kevesebb könyv és egyéb taneszköz cipelésének elvárása). – A megfelelő iskolatáska súlyát azzal is mérsékelhetjük, ha mindegyik szereplő odafigyel a fölösleges vinni valók elkerülésére. – Az iskolában is lehetne tartani egyes olyan taneszközöket, amikre nincs otthon szükség. Az iskolabútorok készítői azonban többnyire nem veszik figyelembe sem a gyermekek változó testméretét, sem a gerinc biomechanikájának alapvető követelményét, ezért ha új bútort vesz az iskola, akkor jó és tartós, a gyermekek változó testméretéhez igazodó széket vegyen, bár ez kicsit drágább. Az iskolatáska súlyának előírása, valamint a megfelelő iskolabútorok elterjedésének elősegítése 5
Élet és Egészség
2015
| Évfolyam IV
érdekében azonban még igen sok erőfeszítésre lesz szükség. Ha a táska nem megfelelő, a gyerek kisebb terhelésnél is szenved a cipeléstől, sőt, eleve utálni fog iskolába járni. Fontos ezért, hogy amikor bepakoltuk, akkor próbálja fel a gyerek, és úgy állítsuk be a pántokat, hogy a táska hátfala simuljon a gyerek hátára. A merev falú, de hátrasimuló kialakítás segíti a súlyelosztást, és nagyon fontos, hogy a pántjai megfelelően feszesre legyenek beállítva. Ha túl hosszú a pánt, és a táska lóg a gyereken, a súly fájdalmasan a vállára nehezedik, amit azzal kompenzál, hogy előregörnyed, és próbálja a terhet a hátával megtartani, de ez károsan fog hatni a gyerkőc egészségére.
A vállpántot feszesre kell húzni. Amelyik táskán van derékpánt, az még jobb, mert azzal pluszban rögzíthetjük. A rossz beállításnak akár sokféle következménye is lehet. A gyerek előregörnyedt, rossz tartása gerincferdüléshez vezethet, a vállak túlterhelése miatt nyaki és vállfájdalom, sőt, rendszeres fejfájás is jelentkezhet. Az első két év a legfontosabb a kisiskolások táskájának szempontjából. Ma már olyan gyártók is vannak, amelyek az iskolatáskákat többféle méretben készítik, hiszen az elsős kisgyerekeknek is különböző nagyságra van szükségük, attól függően, hogy picike, törékeny kislányról vagy nagyobb termetű fiúról van-e szó. Az iskolatáska megvétele a gyerkőccel együtt történjen, hiszen rá kell próbálni, ugyanúgy, mint egy ruhát, meg kell nézni azt is, hogy a vállpántok megfelelően beállíthatók-e, és hogy az alja nem lóg-e a gyerek fenekéig. A jó táska erős anyagból készült, és a vízállósága sem utolsó szempont, hogy egy nagyobb esőtől se ázzanak el a tankönyvek és a füzetek. A fényvisszaverő felületek az egyedül hazagyalogoló nagyobbacskák miatt fontosak, az átlátható pakolásban pedig a kisebb-nagyobb rekeszek segítenek. A lényeg a merevített, szivacsos hátrész, aminek jó a tartása, és lehetőleg rásimul a gyerkőc hátára; ilyet érdemes választani, de a teher helyes eloszlásában segítő széles, párnázott vállpántok sem maradhatnak el. A mesefigurás hátizsákok nem mindig a legjobbak, viszont sokkal drágábbak az „átlagos” társaiknál; akármennyire is kampányol a gyerkőc azért, a fő szempont a háta egészsége legyen. Az igazán tartós táskák pedig lehet, hogy drágábbak kicsit, de éveken át szolgálnak.
A Te egészséged
Szülőknek az iskoláról
Elérkezett szeptember, az iskolakezdés ideje. Az évkezdést várakozásteljes izgalom kíséri mind a diák, mind a pedagógus részéről. A legtöbb szülőt az foglalkoztatja, mit tehetne azért, hogy a csemetéje a lehető legjobban küzdje le az akadályokat. Nagyfokú bizalmat feltételez a tanárok iránt, mivel legféltettebb kincsét a nap nagyobb részében az ő kezükre bízza.
Először is, azt a téves képzetet szeretném eloszlatni, miszerint a gyermek megnevelése az iskola dolga. Az iskola elsődleges feladata az oktatás. Természetesen, számos nevelői feladatot is ellát, de a nevelés elsődleges színhelyének mégis a családnak kell lennie. Ahhoz pedig, hogy gyermekünk minél kevesebbszer legyen kitéve kudarcnak, a nevelést kell az első helyre helyeznünk. Nagyon fontos, hogy bármilyen korú a gyermekünk, olyan elvárást támasszunk vele szemben, amelyet képes teljesíteni. Ehhez azonban jól meg kell ismernünk az erősségeit és a gyengeségeit egyaránt. Időt kell szakítanunk arra, hogy segítsük abban, ami nem megy neki könnyen. Tudom, hogy a mai élettempó mellett ez nehéz, de szükséges. Fontos bátorítani, és hangsúlyozni, hogy értékes. Tegyen meg mindent a cél érdekében, ne adja fel, de akkor se essen kétségbe, ha valamiben alulmarad. Hogyan ösztönözzük a gyermekünket a tanulásra? Gyakran találkozom kétféle, különösen a kamaszokra jellemző szélsőséggel, amely leginkább a tizenévesek sajátossága. Egy részük közönyös, „minden mindegy” hozzáállást tanúsít. Ez ellen úgy lehet hadba szállni, hogy megkeressük, mi érdekli, majd ezen a területen próbáljuk a képessége fejlődését, a kitartását segíteni és támogatni; innen kiindulva, az érdeklődést lassan másra is kiterjeszteni. Ha érzi, hogy fontos nekünk, előbb-utóbb sikert érünk el. A diákok másik fele a maximalizmustól – és ennek következtében a stressztől – szenved. Úgy érzi, összeomlik a világ, ha nem a legjobban teljesít. Ennek hátterében leggyakrabban az elfogadás, az elismertség utáni vágy húzódik. Próbáljuk megértetni ve6
Élet és Egészség
2015
| Évfolyam IV
le, hogy akkor is szeretjük, megbecsüljük, és akkor is fontos a számunkra, ha nem sikerül minden száz százalékosan. A szülőknek mindegyik gyermekükre minőségi időt kell szánniuk, nem csupán a kicsikre. A nagyoknak is ugyan úgy szükségük van erre, akiknek, meglehet, már önálló döntést is kell hozniuk, de mégis, ha nehézséggel találkoznak, akkor fordulhassanak bizalommal a szülőkhöz. Figyeljünk oda, a gyermekünk kikkel barátkozik, hová megy. Ne hagyjuk, hogy csak lézengjen, mert ez rossz útra vezeti. Értelmes célt, tevékenységet tárjunk eléje. A családtagoknak legyen közös programjuk, amiben a gyermek kívánsága is teljesül. Éreztessék az összetartozást. A másik véglet, amikor a szülő a gyermeke teljes idejét le akarja kötni, nehogy bajba kerüljön. Ezért beíratja sportra, zeneórára, nyelvórára, és még ki tudja, hányféle különórára. Végül a szegény gyereknek nem marad ideje pihenésre, feltöltekezésre. Az élete így vég nélküli hajszává válik, és emiatt kimerül, mi meg ezután csak azt fogjuk tapasztalni, hogy a gyerkőc bedobja a törülközőt.
Tendencia új játékot, pénzt adni a jó jegyekért. Lehet, hogy ez az adott helyzetben jó megoldásnak tűnik, és serkentőként hat, hosszú távon azonban ez nem célszerű. A jó teljesítményért lehetőleg ne tárgyi jutalmat adjunk. Minél hamarabb tanulja meg a gyermekünk, hogy a tudás önmagában érték. A felelősségtudat és az egészséges életmód fontossága a tanulásban Amikor már az órarend szerint kell pakolni, a kisebb gyerekek hajlamosak néhány dolgot otthon hagyni. Fontos, hogy megtanulják, az ő felelősségük a pakolás. Ezzel együtt, amikor nem látják, nézzük át a másnapi felszerelésüket. Sok gyermek érkezik az iskolába üres gyomorral, így már az első órán sem tud összpontosítani. A büfében csokoládét vagy más egészségtelen ennivalót,
A Te családod
például energiaitalokat vásárol, amitől agresszív lesz, ugyanakkor az agyi képessége gyengül. Szoktassuk a gyermeket egészséges ételhez! Nem kerül hosszú időbe egy szendvics elkészítése, amivel újabb bizonyítékát adhatjuk a számára a törődésünknek. Csomagoljunk gyümölcsöt, és egészséges innivalót is (ez ne legyen szénsavas), mert egy egész napos koncentrációhoz a testi funkciók jó működése elengedhetetlen. Gyakori problémát okoz a késés. A késő diák stresszes állapotban kezdi a napot, nincs ideje ráhangolódni a tanulásra, a többieket is megzavarja. Sajnos, a legtöbb fiatal, de még sok kisgyermek is nagyon későn fekszik le, ellenőrizetlenül nézi a televízió műsorát. A koruknak nem megfelelő filmek özöne zúdul rájuk, s az ebből származó információval, indulattal, érzelemmel nem igen tudnak mit kezdeni. A mai ifjúságra jellemző agresszivitásnak ez az egyik kiváltó oka. Szintén az agresszivitást növelik a különféle félelmetes és erőszakos figurákat (például halálfejet) ábrázoló ruhák, játékok. Az ilyen, depressziót sugalló ábrázolás már az iskolai felszereléseken, a táskákon, füzetborítókon és tolltartókon is megjelenik. Érdemes kerülni ezeket az ízlésromboló holmikat, amelyek a gyermek lelkivilágára is negatívan hatnak! Tartsunk kapcsolatot a pedagógussal! Tiszteljük meg a gyermekünket – és a nap nagy részében vele levő pedagógust – az érdeklődésünkkel, hogy érezze, fontos a számunkra. Napi szinten nézzük meg, és írjuk alá a kicsi tájékoztatóját, üzenőfüzetét, a nagyobb gyermek ellenőrzőjét. Beszélgessünk vele az iskolában történtekről olyan mélységig, amennyire kitárulkozik. Hagyjunk időt arra, hogy megnyílhasson. Azonban ne feledjük, minden éremnek két oldala van, vagyis a gyerek nyilvánvalóan csak a saját szemszögéből fogja értékelni a vele történteket, ezért ha probléma merülne fel, ne a nevelőt hibáztassuk rögtön. Ha a szülő nem ért egyet a pedagógus döntésével, ennek ne adjon a gyermek előtt hangot. Ha lerombolja a pedagógus tiszteletét és tekintélyét, jelentősen megnehezítheti a diák és tanár együttműködését. A szülő menjen be inkább az iskolába, és megfelelő keretek között érdeklődjön a történtekről. Legyen természetes az is, hogy részt vesz a szülői értekezleten, fogadóórán és nyílt napon. A gyermeknek is éreznie kell, hogy a szülő és a nevelő kölcsönösen tiszteli egymást. Alapvető kívánalom megtanítani a gyermeket arra, hogy a felnőttekkel fegyelmezetten, illedelmes hangnemben beszéljen, és szót fogadjon nekik. Feladatunk megtanítani a gyermekeinket a türelemre, alkalmazkodásra, a másik megbecsülésére, udvariasságra, tiszteletadásra, segítő magatartásra, felelősségtudatra, a figyelem összpontosítására, nyitott világszemléletre. Építsünk ki vele bizalmi légkört, és neveljük megbízhatóságra. Így megadjuk a kellő alapot az örömteljes iskolai élethez. Mindenkinek örömteli, sikeres tanévet kívánok! Benkő Noémi • Az iskolába lépő gyermekek keze még párnás, ezért jelent erőfeszítést az írástanulás. Ezen sok-sok színezéssel, gyurmáztatással segíthetünk, vagy ha játékos formában csippentő fogást végeztetünk vele. • Iskolába lépéskor alapvető, hogy a gyerek tudjon cipőt kötni, késsel és villával étkezni. A kicsi gyerekekkel érdemes váltónadrágot és váltózoknit küldeni 7
www.eese.org.ua
Ifjúsági és családi havilap
az iskolába, hiszen ezekkel a nap folyamán sok minden történhet. • Ha az iskolaorvos ortopédiai beutalót adott, minél hamarabb kérjünk időpontot, mert nagyon hosszú a várakozási idő. Ha szükséges, járassuk gyógytornára. Különösen a kicsi gyermekeknél figyeljünk a helyes ülőtesttartásra. A két talp a földön, a hát egyenes legyen, és kétarasznyi távolság legyen a könyv és a szemek között.
• Ha a szakember úgy ítéli meg, járassuk a gyermekünket logopédiára, mivel az olvasástanulást és a helyesírást a helytelen beszédészlelés és a hangképzési hiba nehezíti. • A fejtetű a 21. században sem válogat. A legtisztább hajba legalább annyira szeret bemenni, mint a piszkosba. Ne hibáztassunk senkit, hanem nézzük át rendszeresen a gyermekünk fejét, és ha netán fejtetűt fedezünk fel, kezeljük azonnal. • A kicsikkel való gyakorlás aranyszabálya, hogy ne a mennyiségre törekedjünk, hanem a minőségre. Inkább rövidebb ideig, de alaposabban tanuljon, mint hogy a hosszú gyakorlásban kimerüljön, és elmenjen a kedve mindentől. A nagyobbaknak tanítsuk meg kiszűrni a lényeget. Mondassuk fel az anyagot, és segítsük át a nehezebb szakaszokon. • A lányunkkal korán, 8-9 éves korban beszéljünk a „nagylányos” dolgokról, mert a mostani lányok korábban érnek, és előfordul, hogy már 9 évesen menstruálnak. • A kamaszodó fiúk erőteljesen izzadnak, ennek elnyomására mértéktelenül használják az illatszert. Tanítsuk meg őket a mértéktartó illatszerhasználatra, szerezzünk be lábizzadás elleni készítményt, hogy ne kerüljenek kellemetlen helyzetbe. • Vegyük rá a gyermekünket, hogy minden nap szánjon időt aktív testmozgásra az egész napi ülés ellensúlyozásaként. Lehetőleg minél rövidebb időt töltsön a számítógép és a televízió előtt.
A Te családod
Óvjuk a szívünket „Minden féltett dolognál jobban őrizd meg a szívedet, mert abból indul ki a teljes élet.” (A példabeszédek könyve 4. fejezetének 23. verse) Nemrég hallottam, hogy valaki a szerencsétlenül járt barátjának ezt vetette a szemére. „Mert te felnőtt fejjel sem tudsz vigyázni magadra!” Elgondolkodtam, hogyan is vigyázzunk magunkra, miképp is védjük meg magunkat attól a sokféle veszélytől, kihívástól, miegymástól, ami nap mint nap ránk leselkedik. Még a gyermekeinket csak-csak óvjuk, körülvesszük a féltőóvó szeretetünkkel, hogy a legkisebb baj se érhesse őket. De magunkat…? Valahogy „túlélőként” evickélünk át az életen, kisebb-nagyobb sikerrel és veszteséggel. Amikor először olvastam, vagy talán hallottam a háromezer évvel ezelőtt megfogalmazott salamoni bölcsességről, áramütésszerűen rendezte helyre bennem a felismerés a régóta kavargó kérdéseket. Mindig is szerettem az egyszerű és lényegre törő megfogalmazást. A mondat eleji „minden” hangsúlyos határozószó és a mondat végi „teljes” szó összekapcsolása az „élet” szóval a teljesség megtalálásának élményét sejtette. No, meg aztán a „féltett dolog őrzése”? Számomra ez kezdetben ismeretlen fogalom volt, hiszen gyermek-, majd fiatal felnőtt fejjel is sokáig viszolyogtam bármiféle felelősségvállalástól. Csak később döbbentem rá, hiszen ez az emberi létezés és a szabadság alapja. Őrizni, védeni, félteni az életet a rossztól az édeni, „éteri” állapot megtartásának első leckéje volt. „Az Úr Isten az embert az Éden kertjébe helyezte, hogy művelje és őrizze azt.” (1Mózes I. könyve 2. fejezetének 15. verse) Sajnos, itt buktunk el először! S nem hogy az Édent, de az egész Földünket kiszolgáltattuk valami titokzatos romboló erőnek, életellenes akaratnak, ami nem pusztán kívülről kíván ránk telepedni, hanem leginkább belülről. „Hol járunk már az Éden fáitól?” – kérdezi az egyik versében Pilinszky János. A válasz mindannyiunk számára félelmetesen egyszerű, nagyon messze. Látva a globális kihívást, nemcsak környezeti, hanem morális értelemben is, egyre csekélyebb az esély az Éden visszaszerzésére. Persze, a világunk is csak éppen olyan, amilyenek mi vagyunk, és csak azt tükrözi vissza, amilyenek belül mi magunk is vagyunk egyenegyenként és tömegével. Önzők! Még jó, hogy valaki a háttérből próbálja ellensúlyozni, fékezni az általunk előidézett rossz néhány következményét, persze, csak addig, amíg lehet, amíg ennek még határozott értelme és célja van. A legféltettebb kincsünk És ha már a Föld hosszú távú, fizikai megőrzésének is egyre kisebb az esélye – józan, mértéktartó szaktudósok többsége legalábbis ekként vélekedik! –, vajon mit, miket őrzünk mégis oly féltett kincsként az életünkben? 1. A „minden féltett dolog” kategóriájába elsőként bizonyára az anyagi javakat, a pénzt, a vagyont helyeznénk. Talán nem egészen úgy, mint Molière fösvénye vagy Petőfinél Zsugori uram, de mégis, különös gonddal őrködünk a felett, s bizony, az egyre kiszámíthatatlanabb pénzügyi és hitelválság miatt is, ez a kérdés egyre többeket foglalkoztat. A naponta változó devizaárfolyam, a kiszámíthatatlan időjárási és ener8
www.eese.org.ua
Ifjúsági és családi havilap
getikai probléma sokaknak okoz fejtörést, miként őrizzék meg az értékpapírjaik, pénzük, ingóságuk és ingatlanjaik értékét. Akiknek több van ezekből, azoknak a-
zért probléma, de akiknek kevesebb van, azoknak meg azért. Egy biztos! Az Úr Jézus a hegyi beszédében előre figyelmeztetett, hogy az anyagi javaink e világban a bizonytalanságnak, a múlandóságnak lesznek kiszolgáltatva. Nem lehet teljesen hatalmunkban ezek megőrzése, de még csak megszerzése sem. „Ne gyűjtsetek magatoknak kincset a Földön, ahol a moly és a rozsda megemészti, és ahol a tolvajok betörnek, és ellopják, hanem gyűjtsetek magatoknak kincset a Mennyben, ahol sem a moly, sem a rozsda nem emészti meg, és ahol a tolvajok sem törnek be, és nem lopják el… Ezért mondom nektek, ne aggódjatok az életetekért, hogy mit egyetek, vagy mit igyatok, se a testetekért, hogy mibe öltözködjetek. Nem több-e az élet a tápláléknál, és a test a ruházatnál? Nézzétek meg az égi madarakat! Nem vetnek, nem is aratnak, csűrbe sem gyűjtenek, és a ti mennyei Atyátok táplálja őket. Nem vagytok-e ti értékesebbek azoknál? Az aggódásával pedig ki tudná közületek meghosszabbítani az életét csak egy perccel is?” (Máté 6:19-20, 25–27) 2. Mit féltünk még leginkább és legjobban? A második helyen, vagy akár az elsővel is vetekedve, kivált az életidőnk előrehaladtával, az egészség áll. „Csak egészség legyen!” – halljuk naponta a népi közhely-bölcsességet. Való igaz, hogy a stresszes, elpuhult, mozgásszegény mű- és konzuméletünk a létkérdés sorába emeli az egészségünk megőrzését. Nem értékeli le ezt a Biblia sem. Sőt, a lelki egészséggel egyként kezeli. A test és a lélek egészségét „egészségben” látták az őskeresztények is. János apostol így üdvözli az egyik barátját. „Szeretett barátom! Kívánom, hogy mindenben jól legyen dolgod, és legyél egészséges, amint jó dolga van a lelkednek.” (János apostol harmadik levele, 2. vers) És, persze, nem kell magyarázni, hogy az egészségünk megőrzése nyolcvan százalékban a mi felelősségünk, s csupán a húsz százalékért felel a genetikai örökségünk és a környezeti hatás, ami felett nem áll hatalmunkban dönteni. 3. Folytathatnánk még a sort, de utoljára, ám nem utolsósorban a féltett kincseink sorában hadd említsük a hírnevünket, jó hírünket és becsületünket. Vigyázunk, hogy mit mondanak rólunk mások. Sokszor még akkor is, ha tudjuk, nincs igazunk. „Kívánatosabb a jó hírnév a nagy gazdagságnál” – mondja Salamon is a Példabeszédek könyvében (22:1). Az egyik kedves szerzőm írja, „a jó hírünkön, becsületünkön könnyen ejthetnek foltot, de nem így a szívünkön, a jellemünkön. Ezek fölött csak mi rendelkezhetünk.” (E. G. White) S itt érkezünk vissza az alapkérdésünkhöz is.
Lelkünk
9
Élet és Egészség
2015
| Évfolyam IV
Uralkodjál azon… Miképpen uralhatjuk a szívünket? Hogyan állíthatunk védőernyőt a zavaró, negatív körülményekkel, gondolattal szemben? Egyrészt, „kergessük el az állatot!” Másrészt, tanuljunk a fizikából is, pontosabban, az elektromosságtanból. Nem tudjuk a sötétséget kiűzni a szobából. Ehelyett csupán egy villanykapcsológomb segítségével összecsatlakoztatunk két vezetéket, és a szobában világosság lesz. Vagyis nem a negatív gondolat ellen kell harcolnunk. Tereljük el a figyelmünket a negatív dolgokról azzal, hogy pozitív témákról gondolkodunk! „Atyámfiai, amik csak igazak, amik csak tisztességesek, amik csak igazságosak, amik csak tiszták, amik csak jó hírűek; ha van valami erény, és ha van valami dicséret, ezekről gondolkodjatok.” (A filippiekhez írt levél 4. fejezetének 8. verse) Bizony, nem kevés gondolkodási fegyelem szükséges ahhoz, hogy negatív események között is pozitív gondolkodásúak legyünk! Azonban valami különleges technika ehhez mégsem kell, mert a mennyei Mester azért jött le közénk, hogy erre megtanítson; hogy a lentről a fentre mutasson, hogy a sötétségünkből az Ő világosságára vezessen. Egyedül csak Ő képes gyökeresen megváltoztatni gondolkodásunk és szeretetünk irányát. Meglátják, működik. De persze, csak akkor, ha mi is akarjuk!
t
Fogarassy Attila
ek ikn , k a: ok zt og tis old ük „B szív
Inkább őrizd, mint hallgass arra! Találó a mondás, „Ahelyett, hogy hallgatnál a szívedre, legyél inkább a hadügyminisztere!” Az Édenből való kiűzetésünk óta már csak ezt a néhány köbcentiméteres „területet” kell őriznünk. De miféle betolakodó ellenségtől kellene szívünket védeni, őrizni? Az emberiség második nemzedékéhez tartozott Kainhoz szólt az először arra utaló felszólítás, hogy védeni kell a szívét a betolakodó ellenségtől. „Ekkor ezt kérdezte Kaintól az Úr. »Miért gerjedtél haragra, és miért horgasztod le a fejedet? Hiszen, ha jól cselekszel, emelt fővel járhatsz. Ha pedig nem jól cselekszel, a bűn az ajtó előtt leselkedik, és rád vágyódik, de te uralkodjál azon.«” (1. Mózes 4:6-7). Harag, féltékenység, csüggedés, bűnösség, és még folytathatnánk a sort, ismerős érzés ez. Persze, sokszor bagatellizáljuk és megindokoljuk, végül megtűrjük a felszínre törését az életünkben. Csakhogy Kain esetében ez végzetes tettet eredményezett, megölte a testvérét. Miért? „Csak”, mert irigy és féltékeny volt. A kezdetben aprónak, semmitmondónak tűnő érzelem elhatalmasodott, és végül szabad utat kapott. Csak mert nem emelt erődítményt a szíve köré. Testvér helyett Kain-bélyeg; élet helyett halál. Innen már nem is hangzik olyan keménynek a jánosi szentencia. „Aki gyűlöli a testvérét, mind embergyilkos.” (János apostol első levele 3. fejezetének 15. verse) Azzal kapcsolatban, hogy a legcsekélyebb zavaró körülménynek is menyire kiszolgáltatott gondolkodásunk, s hogy a szívünket nemcsak a bensőnkből
támadó betolakodóktól, hanem a külső „zajtól” is óvni kell, hadd szóljon erről némi iróniával ismét Pascal! „A világ ez ellentmondást nem tűrő bírájának szelleme (tudniillik, a szíve [a szerkesztő, F. A.]) nem eléggé független ahhoz, hogy meg ne tudná zavarni a körülötte keletkező legcsekélyebb lárma is. Nem kell ahhoz ágyút elsütni, hogy megzavarjuk a gondolatot; elég ahhoz a szélkakas vagy egy csiga araszolása. Ne csodálkozzon azon, ha most éppen nem helyesen okoskodik; egy légy zümmögése a fülébe; s ez elég ahhoz, hogy képtelenné tegye a helyes döntésre. Ha azt akarja, hogy ráleljen az igazságra, kergesse el az állatot, mert akadályozza a gondolkodását, és zavarja e hatalmas, városokat és birodalmakat kormányzó értelmes lényt... Ó, roppant kacagni való hős!” (Gondolatok, 366. töredék. Fordította Pődör László) Bárcsak ma is csak a szélkakas, a csiga araszolása vagy a légy zümmögése zavarná meg gondolkodásunkat. Attól tartok, ma annyiféle mesterséges lárma harsogja túl ezt az ártalmatlan hangot, hogy a figyelmeztetés háromszáz év távlatából most még hangsúlyosabb.
m m ert eg ők lát a ják z I .” sten
A teljes élet forrása? Nemcsak azért javasolja Salamon király, hogy minden féltett dolognál jobban őrködjünk szívünk állapota felett, mert efölött lehet csak teljes a befolyásunk, hanem „mert ebből indul ki a teljes élet”. De ez nemcsak fizikai értelemben igaz. A szívünk nemcsak fizikai testünk éltetéséért felel, naponta kétezer liter vért keringetve, hanem az egész belső lelkivilágunk itt alakul, ami maga az élet, illetve az élet titokzatos műhelye. Itt formálódik a gondolatunk, itt kap tiltást vagy megerősítést a cselekedetünk, itt szövődik az érzelmünk és érzésünk különleges tarka szőttessé. A gondolatunkból szavak, majd ezt követően tettek születnek, amelyek szokássá acélozódnak. Ezek alkotják jellemünket. A jellemünk pedig meghatározza mind a jelen, mind az örök sorsunkat, azaz a boldogságunkat vagy a boldogtalanságunkat. Mindezek végül összetalálkoznak. „Mert ahogyan az ember gondolkodik a szívében, olyan ő” – olvassuk a Szentírásban. Ezt írja le később Blaise Pascal is, amikor az emberi élet törékenységében felfedezi annak nagyszerűségét. „Nádszál az ember, semmi több, a természet legegyszerűbbike; de gondolkodó nádszál. Nem kell az egész világmindenségnek összefognia ellene, hogy összezúzza; egy kis pára, egyetlen csepp víz elegendő ahhoz, hogy megölje. De még ha eltaposná is a mindenség, akkor is nemesebb lenne, mint a gyilkosa, mert ő tudja, hogy meghal; a mindenség azonban nem is sejti, hogy mennyivel erősebb nála. Tehát a méltóságunk a gondolkodásunkban rejlik. Abból kell a nagyságunk tudatát merítenünk, nem a térből és időből, amelyet nem tudhatunk betölteni. Igyekezzünk hát helyesen gondolkodni; ez az erkölcs alapelve.” (Gondolatok, 347. töredék. Fordította Pődör László)
Lelkünk
A valóságos csoda ára Egy kislány bement a szobájába, és a szekrénykéje mélyéről előhúzott egy lekvárosüveget. Kiöntötte a padlóra az üvegben levő érméket, és gondosan számolni kezdte. Háromszor is megszámolta, mert a végösszegnek nagyon pontosnak kellett lennie. Nem hibázhatott. Ezután a pénzérméket óvatosan visszatöltötte az üvegbe, rázárta a tetejét, és kisurrant a lakásból. A hat háztömbnyire levő patikába ment, amelynek ajtaja fölött a nagy vörös indián törzsfőnök képe volt látható. Türelmesen várt a patikusra, hogy figyeljen végre rá, de a patikus éppen nagyon el volt foglalva. Tess – így hívták a kislányt – megcsoszogtatta a lábát a padlón. Semmi. Megköszörülte a torkát úgy, hogy a legkellemetlenebb hangot adja, amit csak lehet. Ez sem volt sikeres. Végül kivett egy érmét az üvegből, és megkocogtatta a pult üvegét. Ez használt! – És te mit szeretnél? – kérdezte a gyógyszerész, érezhetően bosszús hangon. – Éppen a testvéremmel beszélek Chicagóból, akit már ezer éve nem láttam – tette hozzá a férfi, mint aki választ sem vár a kérdésére. – Én pedig az én testvéremről szeretnék beszélni önnel – mondta Tess, a patikuséhoz hasonlóan bosszús hangon. – Az öcsém nagyon beteg, és csodát szeretnék venni neki. – Tessék? – fordult hozzá a gyógyszerész. – A neve Andrew, és valami csúnya dolog nő a fejében, és az apukám azt mondta, hogy csak a csoda mentheti meg őt. Hát tessék mondani, mennyibe kerül a csoda! – Kislányom, mi nem árusítunk csodát. Sajnos, nem tudok neked segíteni – felelte a férfi, kissé megenyhült tónusban. – Nekem van pénzem, meg tudom fizetni. Ha nem lenne elég, kipótolom. Csak mondja meg, mennyibe kerül. Egy jól öltözött férfi, aki a patikusnak testvére volt, lehajolt a kislányhoz, és megkérdezte. – Mondd csak, miféle csodára van szüksége a testvérednek? 10
Élet és Egészség
2015
| Évfolyam IV
– Azt nem tudom – válaszolt Tess könnyes szemmel –, csak azt tudom, hogy nagyon beteg, és anyu azt mondta, valami operációra volna szüksége. De apu nem tudja megfizetni, ezért szeretném odaadni az én pénzemet. – Mennyi pénzed van? – kérdezte a férfi. – Egy dollár és tizenegy cent – felelte Tess alig hallhatón. – Ez az összes, ami van, de tudok többet is szerezni, ha kell. – Nahát, milyen egybeesés! – mosolygott a férfi. – Egy dollár és tizenegy cent; éppen az a pontos összeg, ami egy kisfiú csodájának ára. – Az egyik kezébe vette a pénzt, a másikkal kézen fogta a kislányt. – Vezess engem haza, hozzátok, szeretném látni az öcsédet, és találkozni a szüleiddel. Lássuk, hátha van nálam olyan csoda, amit te szeretnél. A jól öltözött férfi valójában dr. Carlton Armstrong volt, sebészorvos, aki az idegsebészetre specializálódott. Ingyen elvégezte az operációt, és nem telt el hosszú idő, amire Andrew ismét otthon volt, épen, egészségesen. Anya és apa boldogan beszélt arról az eseményláncolatról, ami idáig vezetett. – Ez a műtét igazi csoda volt – suttogta anya. – Vajon mennyibe került volna? Tess mosolygott. Ő pontosan tudta, mennyibe került a csoda, egy dollárba és tizenegy centbe. No, és egy gyermek töretlen hitébe. A csoda nem csupán a természet törvényétől függ, hanem a magasabb törvény működésétől is. Angyalok igenis léteznek, de mivel nem mindig van szárnyuk, ezért nem ismerjük fel őket. Azonban az Úr Jézus embereket is küldhet a segítségünkre, akiket barátoknak nevezünk, amilyen te is lehetsz, ha kész vagy Jézus munkatársaként segíteni a környezetedben élő rászorulókon. És ha ezek közül egygyel is megteszed, akkor az Úr Jézus úgy fogadja ezt a segítő szándékodat, mintha személyesen Ővele tetted volna meg. «Kölcsön ad az Úrnak, aki kegyelmes a szegényhez; és az ő jótéteményét megfizeti neki.» (Péld 19:17)
Gyereksarok
Gutenbergre emlékezünk „Hogy a könyvek segítségével miképpen fejlődött a világunk, az a modern kor embere előtt ismert. Arról viszont, hogy a könyvnyomtatás, a könyvek s kódexek sokszorosításának feltalálásáig milyen küzdelmes út vezetett, arról már jóval csekélyebb tudással rendelkezünk. A mainzi patrícius családból származó feltalálónak, Gutenbergnek 17 évi kitartó fejlesztőmunkájába került, hogy az álma megvalósulhasson, és a Biblia minél több ember számára elérhetővé váljon. E nemes cél érdekében számára a teljes vagyonának feláldozása sem volt drága. Értehtő ezért, hogy a számos szakirodalom alapján Gutenbergről egy, csak a munkájának élt ember képe rajzolódik ki előttünk. Nem érdekelték a mindennapi élet dolgai, s a szebbik nem tagjai sem. Életében feltűnik ugyan egy patrícius nő, de többet nem tudunk róla. A műhelyében visszavonultan élt. A mindennapi szükségletéről a szolgája gondoskodott. Gutenberg kiválóan jó kézügyességgel rendelkezett, amely családi tálentuma lehetett, hiszen szülei Mainz városában (Németország) a pénzverés jogával felruházott urak közé tartoztak, s felnőve, ő is ezt a mesterséget tanulta ki. Ebben a szakmában pedig szükséges volt, hogy jól tudjon bánni a fémekkel, fúrni, faragni és önteni. A kapott tálentumot Gutenberg aprópénzre is váltotta, hogy a megélhetését és a munkájához szükséges eszközöket biztosítsa. Az egyik városi polgárt ugyanis a drágakőcsiszolásra, egy másik embert pedig a tükörkészítésre tanította meg, kellő fizetség fejében. Ez utóbbi vállalkozásból külön hasznot is reméltek. Azt tervezték ugyanis, hogy az acheni búcsúban eladják az elkészített tükröket. Az egyház azonban elhalasztotta a zarándokutat, így a tükrökből remélt haszon elmaradt. Ezt követően Gutenberget a társai arra kérték, hogy tanítsa meg őket egyéb titkos mesterségre is, amit ő, további anyagi hozzájárulást kérve, teljesített is. S hogy mi volt ez a „titkos mesterség”, az annak a pernek az anyagából derül ki, amit Gutenberg egyik megbízójának halála után, annak testvérei indítottak Gutenberg ellen. Az akták vizsgálatából világgossá vált, hogy a feltaláló Strasbourgban már az új találmányával foglalkozott, és a mesterséget – igaz, még csak kezdetleges szinten – már gyakorolni tudta. A további jelentősége ezeknek a fennmaradt iratoknak abban rejlik, hogy hitelt tesznek Gutenberg mellett, ugyanis a könyvnyomtatás feltalálásának dicsőségét többen el akarták venni tőle. A találmány Amikor a Gutenberg találmányáról beszélünk, hajlamosak lehetünk azt gondolni, hogy a könyvnyomtatás felfedezése előtt könyvek csak kézi másolással készültek. Mint más találmány esetében is megfigyelhető, itt is megvolt a felfedezést segítő előzmény. Nézzük meg, mi az, amiben Gutenberg tett jelentős előrelépést. Kína nemcsak a papír feltalálásában, hanem annak felhasználásában is élen járt. Több évszázaddal Gutenberg előtt ugyanis már ismerték a könyvnyomtatást. Pi Cseng 1045-ben kőbe vésett betűkkel már megvalósította az alapötletet. A találmánya azért nem terjedt el, mert a kínai betűk sokfélesége nem jelentett előnyt. Ez a tény azonban mégsem csökkenti 11
www.eese.org.ua
Ifjúsági és családi havilap
Gutenberg érdemeit. S az, hogy a nyomtatás Európában is ismertté vált, a játékkártyák elterjedésével függ össze. Pedig a papok mindent megtettek ez ellen. A prédikációjukban a játékosok elkárhozását hirdették. (Valószínűleg innen származik „az ördög bibliája” elnevezés is.) Később azonban az egyház a saját céljára kezdte használni a kártya előállításában rejlő technikai lehetőséget; a papok szentképeket kezdtek készíteni.
A táblanyomásnak nevezett eljárás – amellyel a kártyák készültek – a következőből állt. Először is, egy sima fatáblába metszették a képet vagy a szöveget, amit aztán befestettek. Erre került végül a papír, amin bőrből készült dörgölőlabda segítségével készítették el a nyomatot. Ez az eljárás már hatékony sokszorosítás, de nem nevezhetjük még könyvnyomtatásnak, mivel a nyomat készítése nem nyomdai sajtolóval készült. A táblanyomásnak megvolt az a hátránya is, hogy az üresen maradt oldal kidomborodott, ezért csak egyoldalas nyomatokat lehetett ezzel az eljárással készíteni. Ezt ugyan az üresen maradó oldalak összeragasztásával ki tudták küszöbölni, ám a fatáblák készítése igencsak időigényes maradt. Gutenberg találmánya pontosan ezt az időszükségletet csökkentette jelentős mértékben. Egy adott célra készített fatáblát egy másik könyvelkészítésénél már nem lehetett felhasználni, mert egy könyvben egész oldalak nyilván nem ismétlődnek. Viszont a betűk minden oldalon ugyanazok! „Ne egy egész oldal mintáját készítsük el, hanem csak egyenként a betűket, s ezeket azután tetszőleges módon, sokszor felhasználhatjuk.” Ez tehát a Gutenberg találmány alapgondolata. A könyvnyomtatás alapötlete egyszerű volt, de annak megvalósítása mégis éveket vett igénybe. Meg kellett oldani többek között a betűk tömeges előállítását; ami végül is öntéssel történt. Az is kiderült, hogy a betűk összerakásával készült táblával történő nyomtatáshoz nem megfelelő a dörgölőlabda használata. Gutenberg ekkor készítette el a korabeli szőlőprésekhez hasonló csavarsajtót, amely a teljes felületén és egyenletesen szorítja a papírt a betűk festékes felületére. (Valószínűleg innen származik a „nyomtatás” és a „sajtó” szavunk.) Gutenberg aranyművesként szerzett tapasztalatának köszönhetően tett szert a rendkívüli kézügyességére.
Történelem
A Szentírás nyomtatása Az első nyomtatott műve 1447-ben jelent meg, ez a Weltgericht (Végítélet) című vers volt, melyet aztán egy kisebb könyv, egy csillagászati és orvosi naptár követett, sőt, még a búcsúcéduláknak egész sora is. Gutenberg ebből a munkából jól megélhetett volna, azonban ennél jóval többre vágyott; a Bibliát szerette volna a kortársai kezébe adni, amihez most már kezében volt a megvalósításhoz szükséges ismeret és a műszaki eszköz. Tervének kivitelezéséhez azonban pénzre is szüksége volt, amelyet rövidesen sikerült is megszereznie. A pénzbefektetéssel is foglalkozó mainzi ügyvéd, Johann Fust nagy üzleti lehetőséget látott Gutenberg találmányában, ezért biztosította számára a vállalkozás megindításához szükséges kölcsönt, és amelynek fedezetét a nyomtatáshoz szükséges eszközök és berendezések jelentették. Így láthatott neki Gutenberg mester élete fő művének, a „42 soros Biblia” elkészítéséhez. Munkáját, melyet a nagysága miatt segédek is támogattak, Gutenberg igen nagy alapossággal végezte. A szakmailag és művészetileg egyaránt igényes alkotásmű kézzel írott kódex benyomását keltette, amelyre a mester tudatosan törekedett. A művét ugyanis nem zárta le az úgynevezett kolofonnal, amely tartalmazza a nyomtató nevét, a nyomtatás helyét és a megjelenés dátumát. Gutenberg nemcsak zsenialitásával, hanem az erkölcsiségével is kiemelkedett kortársai közül. Barátból ellenség A pénzes ember, Johann Fust elsősorban üzleti vállalkozást látott a Biblia nyomtatásában. Akkoriban egy kézzel másolt Biblia-példányért közel akkora összeget adtak, mint amennyibe az egész nyomda berendezése került a vállalkozás megindításakor. Fust Párizsban a francia királynak 750 forintért adott el egy Biblia-példányt, de majd leszállította az árat, hogy így több vevőre találjon. Ekkor gyanút fogtak a párizsi tudósok és másolók, ámde az üzletember, akkorra már jól megszedve magát, visszatért Mainzba. Az üzletből állítólag mindkét vállalkozó jelentős nyereségre tett szert. Később azonban ellentét alakult ki Gutenberg és Fust között. Fust úgy semmizte ki a társát, hogy peres úton a kölcsön visszafizetését követelte, jelentős összegű kamattal együtt. Gutenberg nem tudta visszafizetni a megítélt összeget, ezért a legjobb felszerelési tárgyai és betűkészlete, valamint az elkészült Bibliapéldányok Fust tulajdonába mentek át. Pontosabban, az újonnan megalakult Fust és Schöffer Nyomda tulajdonába. Ki volt Schöffer? Az ügyvéd és pénzbefektető nem sok mindent tudott volna kezdeni a berendezéssel, de ügyesen taktikázott. A nyomdászsegédek között volt egy jó felfogású, Peter Schöffer nevű ügyes legény, akit Fust utódnak szemelt ki. Amikor látta azt, hogy már alkalmas lesz a mester helyének betöltésére, felajánlotta, hogy társául fogadja, és neki adja a lányát feleségül. Ezáltal elérte azt is, hogy a perben a fiú mellette tanúskodjon. Így jutott Gutenberg szinte minden nélkül, kisemmizve az utcára, Schöffer pedig a mestere helyére a már működő vállalkozásba. Újabb lehetőség Mainz városának tanácsosa, Humery doktor felkarolta a nehéz helyzetbe került nyomdászmestert. Nemcsak pénzt kölcsönzött neki, hogy nyomdáját újból felszerelhesse, hanem jó barátja is lett, aki élete végéig kitartott mellette. Gutenberg elfogadta a lehetőséget és új betűtípust is készített, amellyel még két kisebb és egy nagyobb munkát tudott elvégezni. 12
www.eese.org.ua
Ifjúsági és családi havilap
Életének alakulása szempontjából is elgondolkodtató a nyomtatásra került két kisebb könyv címe. Az egyik Matthaeus de Cracovia „Értekezés az elméről és a lelkiismeretről”, a másik pedig Aquinói Tamás „A hitcikkelyek summája” című műve volt. A könyvnyomtatás mesterének utolsó munkája a középkor lexikona, a Catholicon volt, amelyet már egy hosszabb szövegű kolofonban évszámmal is jelölt. Gutenberg csodálatos találmányának és a modern technikai vívmányoknak köszönhetően tarthatja kezében ön is az újságunkat, és naponta fellapozhatja a Bibliáját. Ön is, és mi is ily módon részesei vagyunk Gutenberg történetének, amely megváltoztatta a világot. Forrásmunkák: 1. Tevan Andor: A könyv évezredes útja, Gondolat Kiadó, Budapest, 1984. 2. Ralf Dombrowski et al.: Akik megváltoztatták a világot, Reader’s Digest Kiadó, Budapest, 2009.
Johannes Gutenberg 1397 táján született Mainz-ban. Ötvösmester és feltaláló. A könyvnyomtatás európai atyja. Számos nyomdatechnikai találmányának köszönhető, hogy a könyvnyomtatás mára széles körben terjedt el. Vörösmarty Mihály
A Guttenberg-albumba Majd ha kifárad az éj s hazug álmok papjai szűnnek S a kitörő napfény nem terem áltudományt; Majd ha kihull a kard az erőszak durva kezéből S a szent béke korát nem cudarítja gyilok; Majd ha baromból s ördögből a népzsaroló dús S a nyomorú pórnép emberiségre javúl; Majd ha világosság terjed ki keletre nyugatról És áldozni tudó szív nemesíti az észt; Majd ha tanácsot tart a föld népsége magával És eget ostromló hangokon összekiált, S a zajból egy szó válik ki dörögve: „igazság!” S e rég várt követét végre leküldi az ég: Az lesz csak méltó diadal számodra, nevedhez Méltó emlékjelt akkoron ád a világ. (1839. szeptember 5. előtt)
Történelem
A csodálatos elme
Hogyan hozhatjuk csúcsformába? Az emberi elme a gondolkodás, a kommunikáció, a tanulás és az emlékezés képességét teszi lehetővé a számunkra, de irányítja a szervrendszerünket és a cselekedetünket is. Az emlékünk, a vágyunk, a szilárd elhatározás képessége, a nevetés öröme, a mély bánat, a sírás szintén agyi funkció. De a festészet, a költészet és a zene, az emberiség valamennyi művészeti teljesítménye is az agy munkájával kapcsolatos. Az agy az ember testtömegének csupán 2%-át teszi ki, amely egy átlagos súlyú személy esetén mindössze 1,4 kg. Működéséhez a test oxigénjének 20%át használja fel, és a szervezet teljes anyagcseréjének pedig a 15%-át hasznosítja. A legfontosabb tápanyaga a glükóz. Agyunkban kb. százmilliárd idegsejt és legalább másfél millió kilométernyi idegrost található. Minden egyes sejt sok másik agysejttel létesít kölcsönös kapcsolatot, ami nagyjából százbillió idegkapcsolódási pontot jelent. Azonban az életünk során évente mintegy 18 millió idegsejt hal el az ahhoz tartozó kapcsolattal együtt, kihasználatlanság vagy éppen az azzal való visszaélés következtében. Az emberi agyra is érvényes a megállapítás, hogy akkor képes fejlődésre, ha használjuk. Az agy regenerációs képessége bámulatos. Károsodása esetén asztrocitákat (csillagsejteket) állít csatasorba, amelyek készek, hogy idegnövekedési faktorokat bocsássanak ki magukból, amint erre parancsot kapnak. Ha folyamatos és megfelelő erőfeszítést teszünk a testünk és elménk aktiválására, serkentésére, akkor az agy parancsot bocsát ki, és új idegsejtek alakulnak ki, új kapcsolat épül fel. Az agy a legösszetettebb struktúra, amit a tudomány valaha is vizsgált. A másodpercenként bejutó idegimpulzusok százmillióit válogatja szét, amelyek közül csupán a legfontosabbakat érzékeljük tudatosan. Ez teszi lehetővé, hogy egy dologra tudjunk koncentrálni, és a figyelmünket ne zavarja meg más tényező. De honnan tudja az agy, hogy mit rostáljon ki? Hogyan képes egy kisgyerek megérteni a beszédet, holott a szülők nem tanítják meg számára részletesen a nyelvtant, és nem magyarázzák el az elvont fogalmakat? Mégis, a gyerek egyszer csak elkezd beszélni, rohamosan kialakul a szókincse, és a legváltozatosabb módon képes kifejezni az érzelmét, a gondolatát, a tervét, a vágyát. Csodálatos az agy mozgást koordináló képessége is. Hogyan képes az agy távolságot felmérni, majd utasítást küldeni az izmoknak, hogy milyen erővel és milyen irányban fejtsenek ki erőt? S még nem is beszéltünk a szívműködésről, a légzésről, az emésztésről, a méregtelenítésről, az immunrendszerről, a szerveink hihetetlenül összetett és összehangolt működéséről, amit szintén az agy irányít! Az emberi emlékezet rejtélye A holografikus lemez egyetlen köbcentimétere tízmilliárd bit információt tárol. A hologramnál bonyolultabb információtároló rendszert csupán egyet ismerünk, s ez éppen az emberi agy. Ha minden másodpercre jutna egy-egy új ismeret, amit be kellene fogadnia, tízmillió év alatt sem telne be. Az agy mindent véglegesen megőriz. Sokan a halálközeli állapotban azt tapasztalják, hogy lepereg előttük az egész életük. Az agyunk, ugyanígy, a reklám pár másodpercre felvillanó képkockáit is tárolja, ezért bevásároláskor ösztönösen nyúlunk a reklámban látott árucikkért. Hogyan kommunikálnak az agysejtjeink? A neuronok sejttestéből erednek a dendritnek nevezett nyúlványok, és az ágaik az idegsejtek legfonto13
www.eese.org.ua
Ifjúsági és családi havilap
sabb kommunikációs felszínei. A neuron kimenetét általában egyetlen hosszú, a végén sokfelé ágazó nyúlvány testesíti meg, amit axonnak neveznek. Az agyi kommunikáció kicsiny, és specializált membránstruktúrán keresztül zajlik, amelyet szinapszisnak neveznek. Az egyik sejt axonja és a másik sejt dendritje közötti résben helyezkedik el a szinapszis. E résen át továbbítódik az idegimpulzus.
A tipikus agysejt ezer-tízezer szinapszist alkot, megannyi útkereszteződést agyunk elektrokémiai forgalmában. A kommunikáció általános formája, hogy elektromos jelek haladnak végig az idegsejteken, majd a szinapszisokban a kémiai vegyületek felszabadulását váltják ki (idegingerület-közvetítőket), amelyek azután átjutnak a szinapszison. Az átjutás után a dendriten keresztül ismét elektromos impulzusként haladnak neuronról neuronra. Becslés szerint az agyban található szinapszisok száma 100 billió, de ez a szám akár ennek a tízszerese is lehet. A szinapszisok elhelyezkedése nem véletlenszerű, hanem áramköröknek nevezett mintázatot alkotnak. Ha az idegsebész valamelyik áramkört ingerli, annak eredményeképpen emlékkép, gondolat vagy a kar, esetleg a mutatóujj mozdulata jöhet létre, attól függően, melyik területet érinti. Az összetettséget az is fokozza, hogy egy neuron nemcsak egyetlen áramkör része lehet. Az agy több mint száz különféle idegingerület-átvivőt tartalmaz. A neurotranszmittereknek (idegingerület-átvivő anyagoknak) három típusa van. 1) Serkentő; a neuron elektromos gerjesztését váltja ki. 2) Gátló; amely ezt gátolja. 3) Moduláló; az elektromos jel összetett módosítását végzi. A legtöbb idegingerület-átvivő az utóbbi csoportba tartozik. Ilyen például a szerotonin, a dopamin és egyes fehérjeláncok. A működésüket egy fuvolához lehetne hasonlítani. Ahhoz, hogy a fuvola megszólaljon, először is kell maga a hangszer, majd levegőt kell fújni abba, végül a billentyűkkel módosíthatjuk a hangot.
Tudomány világában
Neuron, az agyi idegsejt
Az idegsejt a fuvola, a serkentő neurotranszmitter a befújt levegő, a moduláló idegingerület-átvivő pedig a billentyű, amely létrehozza a dallamot. Jó hír, a szokás alakítható! A döntéseinknek messzeható következményeik vannak. Az akaratunk segítségével, a döntésünk erejével képesek vagyunk úgy irányítani az elménket, hogy az engedelmeskedjen a legmélyebb kívánságunknak. A helytelen döntés megváltoztathatja az agyi struktúrát, és a rossz szokás útját alakíthatja ki. A helyes döntés, szintén megváltoztatva az agyi struktúrát, és a jó szokás útját alakíthatja ki. Dr. John Eccles elektronmikroszkóp alatt vizsgálta a szinaptikus kapcsolódásokat, és vizsgálata során az axonok végén apró megvastagodásokat fedezett fel, amelyek miniatűr gombocskákra emlékeztettek, és amiket boutonoknak (ejtsd: buton) nevezett el. Ezek különféle kémiai anyagokat bocsátanak ki magukból, ezek egyike az acetilcolin és a gamma-amino-butyric-acid (GABA). Az agykutatók arra jöttek rá, hogy a gondolat vagy cselekedet mindig ilyen kidudorodásokat hoz létre bizonyos idegsejtek nyúlványain, így a következő alkalommal már könnyebb lesz ugyanazt a gondolatot vagy cselekedetet megismételni. Minél többször hozok egy adott irányba ható döntést, annál erősebb a beidegződés. Ezért van az, hogy hiába látjuk valaminek a rossz voltát, a megváltozott agyi struktúra bilincsei rabságban tartanak. Csak az ellentétes irányú, helyes döntés rendszeres ismétlése oldhatja fel ezt a hatást. Ilyenkor gamma-aminobutyric-acid keletkezik, amely hatástalanítja az acetilcolint. Amíg kitartok a jó döntés mellett, a másik hatásmechanizmus nem tud működni. „A szokás meglehetősen maradandó ösvényt alakít ki az agyban. Kizárólag több évnyi leszoktatás, kihasználatlanság esetén lehet arra számítani, hogy az ilyen boutonokat tartalmazó idegpályák fokozatosan kihaljanak. A sikerünk azon múlik, hogy mennyire erős az elhatározásunk.” (Dr. William Sadler) „Saját magunk szőjük a sorsunkat, a jót is, a rosszat is, eltéphetetlenül. A legkisebb tett is kitörölhetetlen nyomot hagy az agyban, akár erényes, akár bűnös tettről van szó.” (William James) A választás képessége A rossz szokással küzdőknek meg kell érteniük az akarat igazi szerepét. Ez az emberi természetet szabályozó erő a döntés, a választás képessége. Minden az emberi akarat helyes működésén múlik. Nem tudjuk megváltoztatni a szívünket. Nem tudjuk uralni gondolatunkat, indítékunkat, érzésünket. Nem tudjuk önmagunkat megváltoztatni, de el tudjuk dönteni, hogy mit szeretnénk. 14
Élet és Egészség
2015
| Évfolyam IV
„Eléd adtam az életet és a halált; válaszd azért az életet, hogy élhess” – mondja a Teremtőnk a Szentírásban. Ha jó döntéseket hoztunk, akkor Ő munkálja bennünk azt, hogy akarjuk, és hogy képesek is legyünk véghez vinni a tervünket. A hit is nagy erőt képes mozgósítani az egészségünk érdekében. Köztudott, hogy ha egy betegnek hatóanyag nélküli kapszulát, placebót adnak, műszeresen kimutatható, hogy elkezd gyógyulni. Pusztán az orvosságba vetett hit, hogy az majd segít rajta, elindítja a gyógyulási folyamatot. Az Istenbe vetett hit még nagyobb dolgokra képes, a teljes gyógyulást is előidézheti. A remény vagy a reménytelenség pozitív vagy negatív életfolyamatot indít el a testünkben. Az optimista életszemlélet fontosságára mutat rá A példabeszédek könyvének szava is. „A vidám elme jó orvosságul szolgál.” Agysorvasztó kemikália Kevésbé ismert, hogy sok fajta gyógyszer gyakorol káros hatást az agyra. Ilyenek az asztma elleni szerek, a vérnyomáscsökkentők, az élénkítőszerek, az altatók, a fekély elleni szerek, a fájdalomcsillapítók, az antihisztaminok, az allergiára kapott egyes gyógyszerek. Például a magas vérnyomás betegségben szenvedőknél jelentős agysorvadást mutatott ki az MRI vizsgálat. A fehérállomány kóros elváltozásának mértéke tízszeres, az intelligenciateszt pedig az összes agyi tevékenység alacsonyabb szintjét mutatta ki ezzel öszszefüggésben. A kóros elváltozások ott voltak kimutathatóak, ahol hosszan tartós gyógyszeres kezelést alkalmaztak. Célszerű azért e betegségnél a természetes gyógymódot is igénybe venni, de a legjobb lenne ennek kialakulását az egészséges életmód segítségével megelőzni. A szenvedélybetegség idővel benyújtja a számlát Az alkohol az egyik legerőteljesebb homloklebeny-károsító anyag, amelynek hatása a magyar lakosság körében, sajnos, nagyon jól ismert. A koffein is aláássa a homloklebeny működését. Ezért a serkentésért súlyos árat kell fizetni. A koffein szétzilálja az agy kémiai folyamatát, és megnöveli az acetilcolin szintjét, és gátolja, megbénítja az adenozin átvitelét. Felborítja az agyban az idegközvetítés finom egyensúlyát, és ezért válik lehetővé az, hogy a koffein mesterségesen serkentse az agyat. Nem éreznénk jól magunkat abban az autóban, amelyben nincs fék, és amit nem lehet megállítani. Ugyanígy az idegközvetítők, például az adenozin is igen fontos az agy egyensúlyi helyzete szempontjából, hiszen az az óriási szerepe, hogy nyomja a féket.
Tudomány világában
A koffein összefüggésbe hozható a szorongással, a szorongásos neurózissal, pszichózissal és a skizofréniával. A dopaminnak nevezett harmadik idegközvetítő szintje is megemelkedik, ha koffeintartalmú italt fogyasztunk. A koffein megnehezíti az elalvást, csökkenti az alvásidőt, és jelentősen rontja az alvás minőségét is. Főleg a legmélyebb, az alvás leginkább helyreállító jellegű hatásától foszt meg. Így még fáradtabb lesz a szervezetünk, mint akkor, amikor nem fo-
gyasztunk abból. A nikotin szintén rongálja a homloklebenyt. Az alvás, a teljesítőképesség, a stresszkontroll mind kárát látja a cigarettázásnak. A dohányzók kevésbé képesek összetett mentális feladat megoldására. Ha egy terhes nő cigarettázik, a gyermekének agyműködését talán egész életére lerontja. Miképpen javíthatjuk a táplálékunkkal az agyunk működését? Mint már említettük, az agy energiaforrásként kizárólag glükózt használ, egyszerű szénhidrátot. Ez valószínűleg az agy igen gyors anyagcseréjével magyarázható, ezért a működése percről percre ennek az egyszerű szénhidrátnak az ellátásától függ. Az agysejtek anyagcseréje hét és félszer gyorsabb, mint egy átlagos testszöveté. Az agyi sejtek számára egyszerre csak 2 percnyi időtartamra van elégséges hozzáférhető glükóz. A csúcsteljesítmény érdekében a homloklebeny olyan vért igényel, amelyben kiegyensúlyozott és megfelelő a glükózszint. Éppen ezért az agy optimális működése érdekében a természetes, finomítatlan állapotban levő élelmiszer fogyasztása a legelőnyösebb, mint például a gyümölcs és gabonafélék, amelyek a vércukrot közel állandó értéken tartják. Jól megfigyelhető, hogy amikor finomított cukrot tartalmazó és rostszegény ételt fogyasztunk, a vércukorszint drasztikusan felszökik, aminek ellensúlyozására a hasnyálmirigy nagy mennyiségű inzulint termel. A rosthiány miatt hamar felszívódik, és a vércukorszint jóval a cukrozott étel elfogyasztása előtt mért érték alá süllyed. Ha valakinek a vércukorszintje ennyire leesik, a nem megfelelő üzemanyag-ellátás következtében a homloklebeny működése károsodik. Az erkölcsi döntésünkért agyunknak ez a része felel. Az agynak a vércukor normális mértékre való visszaállását követően 45-70 percre van szüksége ahhoz, hogy visszanyerje az intellektuális funkcióját. Éppen ezért minden napot igen tartalmas reggelivel kellene kezdeni, aminek növényi táplálékból kell állnia, gyümölcsfélékből, és teljes gabonafélékből, diófélékkel kiegészítve. Ezek jelentik a legjobb ellátást a homloklebeny számára. Számos orvosi tanulmány rámutat arra, hogy a túlevés, és egyéb mértéktelenség az egész agyat gyengítheti. Akadályozza az ésszerű és nyugodt, higgadt, egészséges gondolkodást, cselekvést. A szükségesnél több kalória fogyasztása az öregedéssel arányosan felgyorsítja az értelmi működés hanyatlását és 15
www.eese.org.ua
Ifjúsági és családi havilap
visszaesését. Az optimális táplálék tehát életfontosságú a magasabb rendű agyi teljesítőképesség szempontjából. Kísérlet igazolja, hogy azoknak a gyermekeknek, akiket anyatejjel tápláltak, valószínűleg egész életükben élesebb az eszük. Bebizonyították, hogy az emlősök, így az ember agyának fejlődéséhez is nélkülözhetetlen az omega-3 zsírsav (amit például lenmag és dió is tartalmaz). Izraeli kutatók is megállapították, hogy az elegendő mennyiségű növényi zsiradékot – például alfa-linolénsavat és linolénsavat – tartalmazó étrend javítja a memóriát és az agy fájdalomtűrő képességét. Ezek bőségesen megtalálhatók diófélékben, szójában, mandulában és avokádóban. A megfelelő vitamin- és ásványianyag-bevitel is létfontosságúnak tűnik az agy ítélőképessége szempontjából. Ebből a szempontból a legfontosabb a B1-, B2-, B3- (niacin), B6-, B9- (folsav), B12-, a folsav és az antioxidáns vitamin (A, C, E), valamint a vas is. Életfogytig formálódásban Az agy mindent betetőző csodálatos tulajdonsága, hogy sem fizikailag, sem kémiailag nem statikus. Az agy mindig változik. Minden alkalommal, amikor valaki megtanul valami újat, akár tudatosan, akár tudatalatti módon, az új tapasztalat változtat az agy felépítettségén. Ha egy bizonyos feladatnak az elvégzéséhez hiányzik a megfelelő mennyiségű agysejtünk vagy az idegi összeköttetésünk, akkor az agyunk képes ezt a hiányt pótolni. Ha sérül egy agyterület, akkor képes egy másik része annak funkcióját is átvenni, de csak akkor, ha ezért kitartó erőfeszítést teszünk. Ha az ember csak jelentéktelen, mindennapos dolgokkal foglalatoskodik, sohasem tesz komoly erőfeszítést, hogy bonyolultabb összefüggést, nagy és örök igazságot megértsen, akkor az értelme eltörpül és elgyengül. Semmit nem találtak még, ami úgy növelné az értelmet, és erősítené az intellektust, mint az emberi létezés értelmének, az élet céljának kutatása. Bakó László Lassan kell enni, és az ételt meg kell rágni alaposan, hogy a nyál jól összevegyüljön vele, és működésbe lépjenek az emésztőnedvek. Egy másik súlyos hiba az alkalmatlan időben való evés; pl. megerőltető munka után, kimerülten, felhevülten. Közvetlenül étkezés után az idegerő nagyon igénybe van véve, és ha az agy vagy a test közvetlenül étkezés előtt vagy után nagyon elfárad, az emésztés lelassul. Ha valaki izgatott, nyugtalan vagy siet, jobban teszi, ha nem eszik addig, amíg ki nem piheni magát, illetve meg nem nyugszik. A gyomor szoros kapcsolatban áll az aggyal; és ha a gyomor beteg, a legyengült emésztőszervek az agyidegek segítségét igénylik. Ha ez az igény túl sűrűn jelentkezik, az agyban vérbőség lép fel. Az az ember, aki mindig csak terheli az agyát, és közben alig mozog, még a legegyszerűbb ételeket is csak szűkösen fogyaszthatja. Étkezéskor tegyél félre minden gondot és nyugtalanító gondolatot; ne habzsolj, hanem egyél lassan és derűs hangulatban, Isten áldásai iránti hálatelt szívvel! Íme egy tanács ülő foglalkozásúak számára; vagy akiknek a munkájuk főként az agyat veszi igénybe. Próbálják ki azok, akiknek elég erkölcsi bátorságuk és önuralmuk van: minden étkezésnél csak két-háromféle egyszerű ételt egyenek, és csak annyit, amennyire éhségük csillapítására szükség van; mindennap aktívan mozogjanak! Figyeljék meg, hogy nem szolgál-e ez javunkra! Ellen G. White: A nagy Orvos lábnyomán
Tudomány világában
Kedves olvasóink, szeretettel meghívjuk önöket a Munkácsi Várba, az „Élet és Egészség” napra
„Élet és Egészség” nap a Munkácsi Várban 2015. szeptember 6.
10:00-17:00 helyi idő szerint
Élet és Egészség™ Családi és ifjúsági havilap Felelős kiadó: Sevcsuk Valentin Főszerkesztő: Farkas Győző Szerkesztő: Teremta János Grafika: Gábor Norbert Lektorálta: Sebestyén Ilona, Túri Klaudia Munkatársak: Bíró Róbert, Király Ildikó, Székely Edmond Szerkesztőség címe: 90202, Beregszász, Arany János u. 66 p/f 21 Tel. 095 56 92 212, e-mail:
[email protected], web: www.eese.org.ua Серія та номер свідоцтва: ЗТ 576/168Р 2013.
Липень - № 35
hhhg
A havilap megjelenését támogatja a Hetednapi Adventista Egyház
Ingyenes vérnyomás mérés, biológiai életkor meghatározás, testtömeg index meghatározás és vércukorszint mérés. Mit érdemes tudnunk a cukorbetegségről? 8 alapelv az egészséges élethez. Életmód-tanácsadás. Bemutatkozik az „Édenkert” biobolt (termékbemutató, könyv vásár és akciós árak)
www.adventista.hu
www.adventist.org.ua
www.remenytv.hu
Várunk szeretettel minden kedves érdeklődőt!
www.adventist-beregovo.org www.bibliai-kincsestar.hu
A rendezvényt támogatja:
www.kegyelem.net www.johirmedia.hu
www.bli.hu Hetednapi Adventista Egyház
https://www.facebook.com/eese.org.ua 093 39 97 539 Farkas Győző
www.hope.ua
099 19 59 498 Székely Edmond 096 65 67 174 Bíró Róbert
Цілодобове
супутникове телебачення
Налаштування супутника: Канал: Nadiya TV Супутник: Astra-4A (Sirius), 5‘ с.д. Частота: 12,284 МГц Швидкість потоку (SR): 27.500 Поляризація: горизонтальна V, FEC: 3/4
И
Ha kérdései vannak a testi-lelki egészséggel kapcsolatban, hívjon minket. Várjuk hívásaikat hétköznaponként 9 és 16 óra között.
ТЕЛЕКАНАЛ
ВА ВИ РТ ТИ О СЯ !
Minden program ingyenes, csupán a várba kell belépőt váltani
Д
hhh
Bibliai Levelező Iskola
