2015 | Évfolyam IV |#34
[2]
Az elme védelmében
FiatalOK ....................................
[4]
A gyógyító napfény
A Te egészséged ....................................
[6]
Értelmes haragkezelés
A Te családod ....................................
[8]
Az élet metaforái
Lelkünk ....................................
[10] A kis sün Gyerek sarok ....................................
világ legrégebbi [11] Aegészségügyi kódexe Történelem ....................................
[15] A demencia árnyékában Tudomány világában
A nyár A forróság beálltával a jó érzés szempontjából a legfontosabb a nyugalom megőrzése. A nyugodt kedély uralja a test erejét, és a vért egyenletesen osztja el. A nyár hevében a legkisebb izgalom is milyen nagy kellemetlenséggel járhat! A vér ilyenkor az agyba tolul, és könnyen fakadnak keserű szavak az ajkon. Kerüljük a sietséget, mert a testmeleg mennyiségének 80%-át az izmok hozzák létre, és a mértéktelen mozgás a testhőmérsékletet még néhány fokkal emelheti. A mozgást igénylő munkát kora reggel vagy késő este végezzük. Nyáron is jelentősége van a szellőztetésnek, tiszta levegőn töltsük az éjszakát! Ebben az időszakban légmozgást kell előidézni szellőztetéskor, az ajtók és ablakok kitárásával. A légvonat, a „cúg” vagy huzat egyesek szerint betegséget idézhet elő, ez azonban téves felfogás, mert a légvonat sem fej-, sem fül-, sem pedig fogfájást nem okoz. Legföljebb annyi tanácsos, hogy izzadt testtel ne álljunk be a légvonatba, a cúgba! Fontos a helyes étrend is. Az eledel oxidációja, vagyis elégése meleget hoz létre. Melegben kisebb, hidegben nagyobb a bőr kisugárzása. Ennek alapján kell a táplálékot megválasztanunk. Nyáron az étkezésünket úgy kell beosztani, hogy az ne termeljen túlságosan nagy meleget a testben. A meleg évszakban sokféle gyümölcs áll rendelkezésre. Fő táplálékunk zömmel ebből álljon! A sült burgonya, tojás, kalács és a húsétel nem meleg napokra való eledel, nemcsak meleget fejleszt, hanem izgatja a szívet és az idegközpontot is. Melegben hűsítés céljából nem tanácsos nagy mennyiségben hideg italt fogyasztani, inkább kis mennyiségben, és szakaszosan hűvös vizet vagy cukor nélküli gyümölcslevet igyunk. Ne féljünk a Nap melegétől, mértékletesen sütkérezzünk a Napon, az sem baj, ha a lakásunkat átsüti a Nap. Minden kedves olvasónknak kellemes nyarat kívánok. Farkas Győző, a főszerkesztő
Az elme védelmében
Miután Isten létrehozta az állatoktól nyüzsgő és növényektől bővelkedő Földet, művének koronájaként a hatodik napon (vagyis pénteken) megteremtette az embert, akinek a gyönyörű Földet berendezte, és bár a mennyei törvény megszegése miatt az emberiség sokat veszített eredeti szépségéből, testünk még ma is az örökkévaló Teremtő végtelen bölcsességének, hatalmának és szeretetének létező bizonyítéka. A Szentírásból azt is megtudhatjuk, hogy a testünk a Szentlélek temploma, ezért nagyon fontos, hogy óvjuk, és kellőképpen gondoskodjunk is erről a csodálatos templomról. Vannak, akik az életük során a hírnevüket féltik, míg mások nem kevés pénzt költenek az ingatlanjaik védelmére; vannak, akik az autójukért aggódnak, nehogy valaki ellopja. De vajon mennyire fontos számunkra a testünk talán legcsodálatosabb része, az agyunk? Megfelelő védelemben részesítjük-e? Az itt felvetett kérdés nagyon fontos, hiszen az egészséges elme felbecsülhetetlenül meghaladja az ember alkotta értéket, ezért is érdemes foglalkozni már fiatalon az ész, az agy egészségvédelmével. Ha azt szeretnénk, hogy értelmünk mindig jól működjön, kerülnünk kell mindazt, ami az agy épségét és egészségét veszélyezteti.
A fejelés károsítja a futballisták agyát Már több évvel ezelőtt számos közlemény jelent meg, elsősorban az Egyesült Államokban, hogy milyen veszéllyel jár a fejet érő ismétlődő, de nem túl nagy ütéstrauma. A labdarúgók esetében talán még fokozottabban merül fel a kérdés. Ugyanis játék közben a labda nagy sebességgel érkezik – különösképpen, ha esős időben megszívja magát vízzel –, majdnem egy kiló, sőt, még több is lehet. A fejjel találkozva, az ütőerő hatása áttevődik az agysejtekre. A labdarúgónál a fejet ért ütés következtében az agysejtek egymás közötti vezérlése a külső behatásra megzavarodik, megbomlik. A neuropszichiátriai vizsgálat talán a legérzékenyebben jelzi a károsodást. Amikor röntgennel vagy számítógépes tomográfiával ki lehet mutatni valami elváltozást, az valójában már túl késő, hiszen akkor már ott jelen van az elváltozás. A neuropszichiátriai vizsgálat, tesztvizsgálat azonban nagyon érzékenyen, korai stádiumban jelzi azt, hogy ott valami nincs rendben. A labdarúgásban a fejelés kvázi olyan, mint a frontális ütközés két autó között. A két erő hatását fokozza. 2
Élet és Egészség
2015
| Évfolyam IV
A National Geographic 2003-ban közzétett cikke arról számol be, hogy a futball közbeni fejelés károsítja az agyi funkciót; a gyakran fejelő focistákat rövid és hosszú távon is gyengébb kognitív képesség jellemzi – állítja egy amerikai pszichológus futballbíró. Dr. Frank Webbe több éven keresztül futballbíróként és edzőként tevékenykedett. A közelmúltban két tanulmánya is megjelent különböző társszerzők közreműködésével. Az egyikben a fejelés rövid távú hatását vizsgálta, míg a másik a hosszú távú hatásra koncentrált. Mindkét esetben számszerűen mérhető eredményt tett közzé. Dr. Webbe meggyőződéssel vallja, hogy a futball közbeni fejelés károsítja az agyi funkciókat. A Shelly Ochs közreműködésével végzett vizsgálat során Webbe „a közepes, illetve nagy gyakorisággal” fejelő játékosok körében néhány esetben gyengébb kognitív (a megértéssel és felismeréssel kapcsolatos) készséget tapasztalt. Ezeknél a futballistáknál rövid távon romlott a megértési funkció, csökkent a verbális tanulási készség, gyengült a figyelem tervezésének és fenntartásának képessége, és csökkent az információfeldolgozás sebessége. Webbe szerint ez azt jelenti, hogy „ha Bill egy este futballozik, és sokat fejel, másnap reggel gyengébben teljesít a kognitív felmérés során, mint az a játékostársa, aki ritkán vagy egyáltalán nem fejelt”. Az Adrienne D. Witollal közösen végzett vizsgálat során Webbe ugyancsak kognitív funkciócsökkenést tapasztalt a hosszú távon, nagy gyakorisággal végzett fejelés hatására. Ezek a játékosok gyengébben teljesítettek a figyelmet, koncentrációt, gondolkodásbeli rugalmasságot és az általános intellektuális funkciót mérő teszt során. Agyrázkódás, a kisebb ütés is károsítja az agyat Miközben egyre több kutatás számol be az agyrázkódás okozta károsodásról, egy tanulmány arra hívja fel a figyelmet, hogy már a fejet érő enyhébb ütés is károsan befolyásolhatja a memóriát és a gondolkodást. A kutatásban jégkorongozók, futballisták speciális sisakokat viseltek egy teljes játékidényben. A kutatás ideje alatt egyetlen játékosban sem diagnosztizáltak agyrázkódást, a speciális sisak azonban kulcsfontosságú adatokat rögzített, valahányszor kisebb ütés érte a játékosok fejét. „A sisakba épített akcelerométer lehetővé tette számunkra a behatás intenzitásának és gyakoriságának számszerűsítését” – nyilatkozta 2013-ban a Neurology december 11-i számában megjelent tanulmány szerzője, dr. Tom McAllister. Az eredmény azt mutatta, hogy az agy fehérállománya (a fehérállomány szállítja a jelzést a különböző agyi területek között) nagyobb mértékű változást mutatott azoknál a játékosoknál, akik várakozáson alul teljesítettek a memória- és tanulási teszten. „Ez arra utal, hogy nemcsak az agyrázkódásra kell odafigyelnünk” – összegezte McAllister, az Indianai Egyetem pszichiátriai tanszékének vezetője. A légszennyezés összezsugoríthatja az emberi agyat Egy amerikai tanulmány szerint azok az emberek, akik a napjaikat erősen szennyezett levegőben tengetik, komoly agykárosodás veszélyének vannak kitéve. Az amerikai Stroke magazinban közzétett tanulmány készítése során a kutatók 943 olyan – legalább
FiatalOK
60 éves – felnőtt emberen végeztek állapotfelmérést az amerikai New England régióban, akik az életük jelentősebb részét nagyvárosban töltötték. A teszt során a kutatók a páciensek agyának elektromágneses hullámait vizsgálták és rendszerezték a lakóhelyük szenynyezettsége szerint. A kutatók az eredményt összevetve megállapították azt, hogy már 2 mikrogramm/légköbméternyi szennyezés is az agy 0,32 százalékos teljesítményromlásához vezethet. (Ez az érték a legtöbb átlagos nagyvárosban mindennapos jelenség, köszönhetően a motorizált közlekedési eszközöknek és az iparnak.) Az ilyen mértékű teljesítményromlás normális esetben nagyjából egy év alatt megy végbe a szervezetben (az öregedésnek köszönhetően), a felgyorsult korszakunkban azonban odáig jutottunk, hogy ezt ma már egy dugóban töltött óra alatt is „elérhetjük”. A teljesítményromlás a pusztuló agysejteknek köszönhetően az agy zsugorodásával jár. A vizsgálat szerint az erősen szennyezett levegő még az agyvérzés kockázatát is növelheti; habár a kutatást végző tudósok megjegyezték, arra még nem tudnak pontos választ, miért reagál így a szervezet a szennyezett levegőre; ennek okát még keresik. A tanulmány ennek ellenére komoly előrelépést jelent a légszennyezés egészségügyi hatásának mérésében és vizsgálatában. Egy 2011-ben megjelent cikk hasonlóan arról tudósít, hogy a szennyezett levegő káros fizikai változást okoz az emberi agyban. „Jól látható módon károsítja az agyat a szennyezett levegőben való huzamosabb tartózkodás, amivel egy sor egészségproblémát idéz elő” – állítja az Ohio State University idegtudós doktorandusza, Laura Fonken. Ő a vezető szerzője a Molecular Psychiatry folyóiratban publikált tanulmánynak, amely felhívta a figyelmet a szennyezett levegőhöz kötődő tanulási, emlékezési és hangulati problémára. „Minél többet tudunk meg a szennyezett levegőben való huzamos tartózkodás egészségre gyakorolt hatásáról, annál nagyobb okunk van aggódni” – jelentette ki Randy Nelson, a tanulmány társszerzője, az idegtudomány és a pszichológia professzora. A kísérlet során egereket tettek ki tisztított, illetve szennyezett levegőnek, napi hat órán keresztül, a hét öt napján, 10 hónapon át. Ez egy egér teljes élettartamának közel a fele. A szennyezett levegőben finom porrészecskék (PM) voltak jelen, ez egy olyan szennyezőanyag, amit a gépkocsik és gyárak bocsátanak ki, de a természetben megtalálható por is tartalmazza. A finom porrészecskék kb. 2,5 mikrométer átmérőjűek, ami az emberi haj átmérőjének 1/30 része. A kis méretük révén mélyen bejutnak a tüdőbe és más szervbe. A finom por koncentrációja – aminek az egerek ki voltak téve – megegyezett azzal, aminek a szennyezett levegőjű városi területeken az emberek ki vannak téve, mondják a kutatók. A 10 hónap leteltével viselkedési tesztet végeztek a kísérleti és a kontrollállatokkal. A tanulási és memóriateszt alkalmával az egereket egy megvilágított térség közepére helyezték, és két percet adtak nekik arra, hogy megtalálják a kijáratot, amely egy sötét dobozba vezet, ahol védetten érezhetik magukat. Öt nap edzési lehetőséget kaptak, de a szennyezett levegőn élő egereknek hosszabb idő kellett, hogy megtanulják, merre van a „vészkijárat”. Nemcsak nehezebben tanulták meg, de később, amikor újra tesztelték őket, 3
www.eese.org.ua
Ifjúsági és családi havilap
kevésbé voltak képesek felidézni, hol van a kijárat. Egy másik kísérletben a szennyezett levegőben élő egér sokkal inkább hajlamos volt depresszív viselkedést mutatni, mint a tisztított levegőn élő társai. De hogyan válthatja ki a levegőszennyezés ezt a változást a tanulásban, az emlékezésben és a hangulatban? A kutatók a hippokampusz területét vették vizsgálat alá. „Gondosan meg akartuk nézni a hippokampuszt, mert az áll kapcsolatban a tanulással, a memóriával és a depresszióval” – magyarázza Fonken. A kutatók világosan látható, negatív hatású fizikai különbséget vettek észre a szennyezett levegőnek kitett kísérleti állatok hippokampuszában; szemben a kontrollállatokéval. (A szennyezett levegőnek kitett egerek idegsejtjei kevésbé voltak komplexek, rövidebbek voltak a dendritjeik, és kevesebb dendrittövissel rendelkeztek a hippokampusz területén. Tehát kevésbé voltak alkalmasak a jelek továbbítására az egyik idegsejtből a másikba.) „A korábbi kutatás azt mutatta, hogy az ilyen típusú változás kapcsolatban van a csökkent tanulási és emlékezési képességgel” – mondta Nelson. Más kutatásban, melyben részben ennek a kutatásnak a résztvevői vettek részt, azt találták, hogy a szennyezett levegőnek való krónikus kitettség testszerte kiterjedt, alacsony fokú gyulladáshoz vezet, amely az embernél különféle egészségproblémát – egyebek között depreszsziót is – okoz. Ehhez tette hozzá a mostani kutatás a bizonyítékot, hogy a hippokampuszban is jelen van alacsony fokú gyulladás. „A hippokampusz különösen érzékeny a gyulladás okozta károsodásra” – magyarázza Fonken. A kutatók azt gyanítják, hogy a szennyezett levegő okozta rendszerszintű gyulladásról az információ átadódik a központi idegrendszernek. Ha tehát szeretnénk, hogy az egészségünk és jól működő értelmünk továbbra is megmaradjon, fontos már most egészségesen élni. Amit fiatalon teszünk a szervezetünkkel, az olyan befektetés, amely az elkövetkező évek során csak kamatozni fog. A hibánk és a jó döntésünk is megtermi a gyümölcsét.
Agyunk fantasztikus dolgokra képes. Próbáld ki magad, el tudod-e olvasni a lenti szöveget
3Z 4Z UZ3N37 4Z7 4 C3L7 5Z0LG4LJ4, H0GY B3B1Z0NY1754 M1LY3N C50D4L4705 D0LG0KR4 K3P35 4Z 4Z 3LM3. 3LK3P35Z70 D0LG0KR4! N3H3Z V0L7 3L05Z0R 3L0LV45N0D 3Z7, D3 M1R3 1D33R5Z 3HH3Z 4 50RH0Z, 4Z 3LM3D 4U70M471KU54N 3L 7UDJ4 0LV45N1. H4 7375Z377, 05ZD M3G M450KK4L 15!
FiatalOK
A gyógyító napfény D-vitamin forrás A napfény segíti a bőrfelületen a D-vitamin képződését. A D-vitamin, vagy más néven a napfény-vitamin nélkülözhetetlen a csontrendszerünk egészséges fejlődéséhez. Megelőzi a fájdalmas és torzulással járó gyermekkori angolkórt (rachitist), valamint egy súlyos felnőttkori betegséget, a csontlágyulást is (osteomalaciát). A D-vitamin fontos szerepet játszik a kalcium és a foszfor bélszakaszból történő felszívódásában is. Ha ezek az ásványi anyagok a véráramba kerülnek, a D-vitamin segíti a továbbításukat és szetterjedésüket. Továbbá biztosítja, hogy ezekből az ásványi anyagokból megfelelő mennyiség rakodjon le a csontjainkban. A test napi D-vitamin-szükséglete 400 egység. Ha az arcunkat 15 percig kitesszük a napfény hatásának, a napi szükségletnél máris többet nyertünk. D-vitamin kis menyiségben növényekben is fellelhető. A legtöbb D-vitamin a tojássárgájában van, de emellett a tojás bőven tartalmaz koleszterint is, ami veszélyes a vérkeringési rendszerünkre nézve. A napfény azonban olcsóbb, gyorsabb és biztonságosabb. A gombák és csirák legfőbb ellensége A napfény az egyik legnagyobb természetes ellensége a gombáknak és csiráknak, amik megtelepszenek a ruházatunkon, bőrünkön, sőt, még a padlón, a falakon és a sötét szobában álló bútorokon is. Ezért ne zárjuk ki a napfényt az otthonunkból, mert csírátlanít. Fontos az ágynemű alapos szellőztetése, és különösen azt tegyük ki a napfény hatásának, amit nem tudunk rendszeresen kimosni és automata szárítóban szárítani. Ha az otthonunkat influenza támadta meg, ne csukjuk be az ablakot, és ne húzzuk be a sötétítőfüggönyöket. Tartsuk nyitva a sötétítőket napfényes napokon, és ahol csak lehetséges, nyissuk ki az ablakokat. Ez lehetővé teszi, hogy a napfény teljes színskálája behatoljon otthonunkba, és elpusztítsa a baktériumokat, vírusokat, amelyek már talán szaporodni, sokasodni kezdtek. A legtöbb baktériumot két órán belül megölik a nap UV-sugarai, még akkor is, ha egy átlagos ablaküvegen keresztül éri őket a sugárzás. A Nap infravörös sugarai enyhülést hozhatnak sokféle fájdalomra és sorvadásra. A jóleső meleg javítja a vérkeringést, salaktalanító hatása van, és lazítja a feszültséget az izomzatban. A legtöbb fertőzést, torokgyulladást, tüdőgyulladást, gyermekágyi lázat és a leprát is beleértve, napfényterápiával lehet enyhíteni. A napfény hatására a neutrophilok hatékonyabbá válnak a baktériumok bekebelezésében, a vérben keringő limfociták száma pedig megnövekedik, de növekszik a vörösvértestek oxigénhordozó kapacitása is, s az immunrendszer ezáltal erősödik. A napfény ezenkívül a vérnyomást is normalizálja, és csökkenti a vérkoleszterinszintet. A cukorbetegekben csökkenti a vércukorszintet, azáltal, hogy a hasnyálmirigy béta-sejtjeinek inzulintermelését serkenti. Pszichológiai nézőpontból a napfény hangulatjavító hatású. Valószínűleg annak köszönhetően, hogy fokozza az endorfin termelését is, amely a legtöbb em4
www.eese.org.ua
Ifjúsági és családi havilap
berben kellemes, jóleső érzést okoz, és oldja az idegrendszer és az izmok feszültségét. A pajzsmirigyben a napfény hatására a tiroxintermelés növekszik, amely fokozza a test anyagcserefolyamatát. Ennek következtében több kalória ég el, ez viszont vonzó hír lehet a fogyni vágyóknak.
A napfény és az egészséges bőr A bőr az első védelmi vonal a csírák és a környezetünkben található méreganyagok ellen. Ugyanakkor egy csodálatosan érzékeny hőmérséklet-szabályozó rendszer is. Megfelelő mennyiségű napfény kisimítja, rugalmassá teszi a bőrt, és egészséges fényt ad annak. Növeli a betegséggel és fertőzéssel szembeni ellenállóképességét is. Azonban a túlságosan bőséges napfény veszéllyel is járhat, és alapot teremthet a bőrrák kialakulásához, különösen a végzetes kimenetelű melanomához. Az ismételt leégés kiszárítja és ráncossá teszi a bőrt, roncsolja a bőrszöveteket, aminek következtében a bőr elveszíti a rugalmasságát és az olajos védőréteget termelő mirigyét. Ez korai öregedéshez is vezet. Ha kiütéssel vagy pattanással együtt járó problémánk van, gondoskodjunk arról, hogy naponta némi napfény érjen bennünket. Kezdjük azzal, hogy reggel és délután 15 perces napfürdőt veszünk, míg el nem érjük a napi maximálisan 2 órás időtartamot. A bőr kifekélyesedése – amit kitágult visszerek, sérülés, tuberkulózis vagy rovarcsípés okoz – jól reagál a napfény fokozatos adagolására. Két másik, meglehetősen általános bőrbetegség a korpázó hámlás (pityriasis) és a pikkelysömör (psoriasis). Mindkettőn lehet segíteni napfény vagy mesterséges ibolyántúli sugárzás alkalmazásával. Gyakran előforduló betegség koraszülött gyerekeknél a sárgaság. A napfény (vagy egy kvarclámpa) azonban módosítja a csecsemő vérének bilirubinszintjét, csökkentve a sárgaságot. Ezáltal a vesék könnyebben képesek kiválasztani a bilirubint, és így megakadályozzák az agyi károsodást. Az állatok is tudják azt, hogy a napsugaraknak jótékony hatásuk van. A kutyák és macskák például azzal töltik a nap nagy részét, hogy szőnyegen vagy a sza-
A Te egészséged
badban időnként változtatják a helyüket, azért, hogy állandóan érje őket napfény. Mindezeket figyelembe véve, jól kell meghatároznunk a házunk felépítéséhez kiválasztott helyet is. Aki házat akar építeni, jól teszi, ha a nem mélyen fekvő, nedves telket választja. A borostyán, vadszőlő vagy árnyékot adó fa, bár jól néz ki, de ne tartsa vissza a napfényt az otthonunktól. A napfény idővel valamelyest kifakíthatja a függönyt, a tapétát és a bútorokat, de egészen biztos, hogy gyerekeink arcára üde színt varázsol. Íme, néhány gyakorlati javaslat arra vonatkozóan, hogyan használjuk fel a napfényt legnagyobb áldásunkra! Fontos, hogy ne menjünk ki huzamosabb időre nyáron a Napra délelőtt 10 és délután 14-15 óra között, mert ilyenkor a napsugárzás a legerősebb, és pár perc alatt is könnyen leégést eredményezhet. Kerüljük a napozást egy órával evés előtt és egy órával evés után. Ne aludjunk el a Napon, és ne felejtsük el, hogy ködös, felhős napokon is leéghetünk. A rövid, óvatos napozás jótékony hatású, de kerülni kell a leégést. A túl erős Naptól megfelelő öltözékkel vagy egyéb módon védjük meg a testünket. Amennyire csak lehet, el kellene kerülni a napolaj használatát. A legtöbbjük para-amino-benzoesavat (PABA) tartalmaz, olajban oldott állapotban. Noha a PABA kiszűr néhány káros sugarat, de azokat a hullámhosszúságú sugarakat is kiszűri, amelyek viszont haszunkra válnának. Egyes kutatások szerint a PABA a bőrsejteket is valóságosan megkárosíthatja. A legjobb Nap elleni védekezés a védelmet jelentő ruházat és a széles karimájú kalap. A napfény túl erős UV-sugárzása a szemet is károsíthatja; a szaruhártyát, a lencsét és a retinát egyaránt. Ez a veszély hegyvidékeken még fokozottabban fenyeget. A hóról és vízről visszaverődő fény a szemben könnyen égési sérülést okozhat. Az UV-fény és az azáltal termelt szabadgyök a hályogképződést is elősegíti. A sötét lencsés szemüveg, ha nem szűri meg az UV-sugarakat, akkor többet árt, mint használ; a sötétség ugyanis a pupillákat kitágulásra készteti, és így az még több hályogképző UV-sugárnak van kitéve. Minden szemüvegnek rendelkeznie kellene UV-szűrő képességgel, nemcsak a napszemüvegnek. A napsütés kitűnő példaként hozható fel arra, hogy mértéktelenül használva a hasznos dolog is ártalmas lehet. A mértékletesség is szintén az egészség egyik alaptörvénye, ahogyan a napfény használata is. A napfény egészségünkre gyakorolt jótékony hatását is csak akkor tudjuk igazán élvezni, ha óvakodunk a túlzásoktól. Eljött a napfényes, meleg nyár, ezért kellemes napozást kívánunk minden kedves olvasónknak. De csak mértékkel, egészségesen. Összeállította: Bíró Róbert
5
Élet és Egészség
2015
| Évfolyam IV
Nem hitte volna, hogy ennyire veszélyes felelőtlenül napozgatni vagy szoláriumba járni? Most egy látványos fotó segít, hogy ez jobban érthető legyen. A 2012-ben közzétett képen egy férfi arca látható, és az arcának az egyik fele úgy néz ki, mint egy 69 évesé, a másik viszont inkább egy 89 éves öregemberre emlékeztet. A fényképen a férfi valójában 69 éves, és évtizedekig hordta ugyanazon az útvonalon a tejet Chicagóban, de mivel sokszor érte egy oldalról a Nap, arcának a bal fele látványos öregedésnek indult.
„A bal karom mindig barnább volt, mivel akkor még nem volt légkondi, és nyitott ablaknál vezettem” – mesélte a férfi az ABC News rádiónak. Bár észrevette magán, hogy valami nincs rendben, csak az unokái hatására kereste fel végül a bőrgyógyászt, a gyerekek ugyanis gyakran kérdezgették, hogy mik azok a furcsa elváltozások az arcán. Orvosi tanulmányt írtak az esetéről, a róla készült képet bőrgyógyászati rendelőkben elrettentő eszközként lehetne használni. „Sajnos nálunk is jellemző, hogy az emberek bőrén megjelennek a napfény okozta öregedés jelei – mondta Asbót Júlia bőrgyógyász. – Fiatal nőknél is nagyon kényes terület a dekoltázs, ott nagyon látszik is, ha valaki például pár éve szoláriumba jár. Az a fajta napfürdőzési láz, ami a nyolcvanas években virult, a bőrgyógyász szerint tarthatatlan. „Már nem tehetjük meg, hogy kifekszünk intenzíven napozni, és strandoláskor is oda kell figyelnünk – magyarázta. – A betegeimnek azt szoktam mondani, hogy napozás helyett inkább töltsenek időt kinn a természetben, de ésszerű keretek között.
A Te egészséged
Értelmes haragkezelés
Nemrég egy szép napsütötte reggelen kinéztem a kertünkbe, és olyan látvány fogadott, hogy majdnem elsírtam magamat. Néhány héttel korábban felástam egy jókora darabot, hogy újrafüvesítsem. Minden nap öntöztem, figyeltem és babusgattam az új fűszálakat, most azonban nem kevesebb, mint tizenhét hatalmas vakondtúrás ékeskedett a friss gyepemen. Persze, pontosan ott, ahol a legszebben kikelt, ahol a leglátványosabb volt! Úgy éreztem, menten dührohamot kapok. Ha nem féltem volna attól, hogy a szomszédaim meglátnak, legszívesebben toporzékoltam és kiabáltam volna, mint a kisgyerek a játékbolt kirakata előtt, miután édesanyja közli vele azt, hogy ma mégsem vesz neki kisautót. Arra gondoltam, hogy „Pusztulna ki az összes vakond a Földön! A fene egye meg ezeket a ronda állatokat!” Azután végigvillant a fejemen egy másik gondolat, amely kijózanított, és visszahozta a régi önmagamat. „Nahát! Ez vagyok én? Néhány vacak vakondtúrás elég ahhoz, hogy kijöjjek a sodromból? Csupán ennyit tudok felmutatni harminchárom évnyi fejlődés után? Hát ez siralmas. Én nem akarok ilyen lenni!” Ez az eset késztetett arra, hogy egy kicsit komolyabban beleássam magamat a harag kérdésébe. Miért haragszunk? A legkülönbözőbb dolgok miatt tudunk haragudni. – Haragszunk, mert süt a Nap. – Haragszunk, mert nem süt a Nap. – Haragszunk, mert nyilatkozott a miniszterelnök. – Haragszunk, mert nem nyilatkozott a miniszterelnök… És még hosszan folytathatnám a sort. Valójában, ha úgy akarjuk, mindig találhatunk okot a haragra! És ezzel máris kimondtam a varázsszót: akarat. Az akaratunkon, az önkontrollunkon, és a belső fegyelmünkön múlik, hogy milyen dolgoknál engedjük elragadtatni magunkat. Az értelmes ember két esetben táplál haragot. 6
Élet és Egészség
2015
| Évfolyam IV
– Ha a személyében sértik meg. Tehát olyan dolog történik vele, amely a méltóságát bántja, vagy amely ellentétben áll azzal a képpel, amelyet önmagáról táplál. – Ha egy, a számára fontos értéket támadnak meg. Az az érték, amelyet vallunk, a meggyőződésünk alapja. Ha pedig ebben megtámadva érezzük magunkat, akkor hevesen védelmezzük azt, amit igaznak és valósnak, érvényesnek gondolunk. Mi játszódik le bennünk, amikor haragszunk? A harag különböző szervek összehangolt reakcióját váltja ki a szervezetünkben, így érdemes tudatában lennünk, hogy mi is játszódik le a testünkben akkor, amikor dühösek vagyunk. Az agy. Az agy érzelmi központja, az úgynevezett limbikus rendszer aktiválódik. Az amygdala, egy mandulaformájú sejtrendszer megállapítja a harag tényét, a hipotalamusz pedig utasítja a hormonális rendszert a testi jelzés „előállítására”. A magasabb rendű agyi területek segítenek a haragra való reakció kidolgozásában, ami a tudatos megnyugvástól az eszeveszett randalírozásig terjedhet. Az emésztőrendszer. Ahogy a stresszreakciónál általában, úgy a harag érzeténél is a teljes erőnk a pillanatnyi helyzetre összpontosul, így a probléma megoldásában csekélyebb részt vállaló funkció – mint az emésztés is – átmenetileg felfüggesztésre kerül. A szív és a tüdő. A mellékvese által termelt hormon hatására a szívünk gyorsabban kezd verni, a véredények és a tüdő is kitágul a nagyobb oxigénfelvétel biztosítására. A mellékvese a hipotalamusz utasítására termeli ezt a hormont – főleg noradrenalint –, amely újabb kutatás szerint számos szív- és érrendszeri betegségért felelős. A bőr. A bőr áramvezető képessége és a hőmérséklete is megemelkedik. Elönt a melegség mérgünkben. A mimika. Több jel is elárulja a haragot az ar-
A Te családod
cunkon. A két szemöldök elmozdul le és egymás felé, középen jellegzetes, haragos ráncokat képezve. A szemgolyók is enyhén előrejönnek (szúrós tekintet). Az orrlyukak kitágulnak, az ajkak pedig vagy egymáshoz préselődnek, vagy pedig kiabálásra készen tágra nyílnak. A hang. Minél mérgesebbek vagyunk, annál magasabb lesz a hangunk. Emellett pedig hangosabban és gyorsabban beszélünk, mint „alapjáraton”. Mindenkivel megesik A harag része az emberi alapfelszereltségünknek. Mindenkivel előfordul, hogy haragszik, nem lennénk emberek, ha nem így tennénk. Még Jézusról, a valaha élt legszelídebb emberről is feljegyezték, hogy haragudott. „Ekkor kisgyermekeket vittek hozzá, hogy megérintse őket, a tanítványok azonban rájuk szóltak. Amikor ezt Jézus észrevette, megharagudott, és így szólt hozzájuk. »Engedjétek hozzám jönni a kisgyermekeket, és ne tiltsátok el tőlem őket, mert ilyeneké Isten országa. Bizony, mondom nektek, aki nem úgy fogadja Isten országát, mint egy kisgyermek, semmiképpen sem megy be abba.« Ekkor átölelte, és a kezét rájuk téve megáldotta őket.” (Márk evangéliuma 10:13-16) Azon túl, hogy a világ legszentebb embere is megharagudhat, van még jó néhány tanulsága ennek a történetnek, amely a mi haragunk kezelésében is segíthet. – Jézus nem önmagáért, hanem a másik emberért haragszik. Különbséget tesz a személyes sérelem és az érték megtámadása között. – Jézus nem engedi, hogy a harag kihasson a tetteire. Átgondoltan, verbálisan rendezi a helyzetet. – Jézus enyhíti vagy semlegesíti azokat a károkat, amelyet mások az érték felrúgásával és a haragos viselkedésükkel okoztak. (Magához öleli a gyerekeket.) Miért érdemes féken tartani a haragunkat? Minden ember haragudhat. Azonban magunk döntjük el, hogy meddig engedjük elmenni a haragot, hogyan kezeljük, és mikor állítjuk le. Egy sor tényező szól amellett, hogy érdemes erős önkontrollt gyakorolni. Miért tartsuk tehát féken a haragunkat? – Mert beteggé tesz. Felerősíti a stresszreakciót, így a vérnyomást, a pulzust, a stresszhormon termelését, ez pedig hosszú távon szív- és érrendszeri betegséghez vezet. – Mert árt az imázsunknak. Azt árulja el rólunk, hogy nem tudunk uralkodni magunkon, ez pedig általában éppen ott bukik ki, ahol erősnek, magabiztosnak, szuverénnek kellene látszanunk. – Mert népszerűtlenné tesz. Az embereket indulatossá teszi a mi haragunk. Ha hozzá is szoktak már, mégsem tudják kivonni magukat a hatása alól. Ha pedig ez tudatosul bennük, akkor a jövőben nagy ívben el fognak kerülni bennünket. – Mert csúnyává tesz. Elrontja kisugárzásunkat és a másokra tett hatást. Mogorva ráncokat vés az arcunkba. Megengedhetjük ezt magunknak? – Mert butít. A gondolkodást is blokkolja a túlzott stresszreakció. Átgondolt és újszerű fogalmazás helyett ilyenkor csupán üres sablonokban beszélünk, általános (fél-) igazsággal dobálózunk. Azt gondoljuk magunkról, hogy mindent jobban tudunk, de semmi kreatívat nem tudunk a beszélgetéshez tenni. Mihalec Gábor 7
www.eese.org.ua
Ifjúsági és családi havilap
«Ha mérgesen szólsz gyermekeidhez, az igazság ellenségének ügyét segíted elő. Hadd rendelkezzen minden gyermek jó fejlődési lehetőséggel csecsemő korától fogva. A tanítás munkáját gyermekkorban kell elkezdeni, de nem nyersen és ingerülten, hanem kedvesen és türelmesen; ezt az oktatást folytatni kell egészen a felnőtté válásukig. A kemény szavak fülön keresztül jutnak a szívhez, melyek életre keltik a lélek leggonoszabb szenvedélyeit és megkísértik az embert, hogy megrontsa Isten parancsolatait… A szavak hasonlóak az elvetett maghoz. Az indulatos szavak a káromkodás bizonyos fajtái. – Sok családban egymás között a könnyelmű, gondatlan dolgokról való beszéd szokását ápolják; és a szívfájdító nyers szavak szólásának szokása, ha eltűrik, egyre erősebb lesz, és így sok kifogásolható szavakat szólnak, amelyek inkább Sátán rendje és nem Isten rendje szerint valók… Sohase mondjunk ki indulatos szavakat, mert ezek Isten és a szent angyalok szemében a káromkodás bizonyos fajtái. Mily sok család fűszerezi napi ételét kétellyel és vitával. Kielemzik barátaik jellemét és finom csemegeként felszolgálják. A rágalom egyetlen falatja körbejárja az asztalt, amit megjegyzésekkel kísérnek nemcsak a felnőttek, hanem a gyermekek is. Ezzel megszégyenítik Istent. Az otthon békéje sokkal szentebb annál, semhogy ez a lelkület megrontsa. A család tagjai, miközben az étkező asztalnál ülnek, mily gyakran körbeadják a bírálgatás, a hibakeresés és a botránkozás tálját. Ha Krisztus ma jönne el, vajon nem találna-e sok olyan családot, akik keresztényeknek vallják magukat, mégis a bírálgatás és a rosszindulat lelkületét ápolják? Az ilyen családok tagjai nincsenek készen a mennyei családdal való egyesülésre. Legyen a családban az asztalnál való beszélgetés olyan, amely jó illatot áraszt a gyermekek lelkivilágára. Jól tenné mindenki, ha megfogadná, kedvesen beszél otthonában és beszédében a szeretet törvénye uralkodik.» Ellen G. White: Boldog otthon
Ha ön is egészségesebben szeretne élni, keresse fel az ÉDENKERT boltot. Itt megtalálhatja az egészségre valóban hasznos élelmiszereket. Szeretettel várjuk önt nálunk, Beregszászban, a Bohdan Hmelnickij (Bocskai) út 17. (a Beregszászi 4. sz. Kossuth Lajos Középiskolával szemben). Az üzlet szombat kivételével nyitva van vasárnaptól csütörtökig, 8:30-tól 16:30-ig, pénteken 8:30-tól 12:00-ig.
A Te családod
Az élet metaforái Az életről alkotott felfogásunk formálja a saját életünket. Ahogy meghatározzuk, mi is az élet, azzal eldöntöttük a sorsunkat is. A látásunk befolyásolni fogja, hogyan használjuk fel az időnket, hogyan költjük el a pénzünket, hogyan használjuk a képességünket, és hogyan bánunk a kapcsolatunkkal. Az egyik legkönnyebb módja, hogy megértsünk másokat, ha megkérdezzük, „Mit gondolsz az életről? Mi az élet?” Valószínűleg mindenki mást fog mondani. Az élet cirkusz, hajózás, titokzatos kirakójáték, szimfónia, utazás, tánc, hullámvasút; hol fent, hol lent, vagy kártyajáték; a kapott lapokkal kell játszanod. És mit gondolsz te az életről? Milyen kép jelenik meg előtted? Mi az élet? Ez a kép az életmetaforád. Az az életszemlélet, amit tudatosan vagy tudat alatt, de a gondolatodban hordozol. Leírás arról, hogy hogyan működik szerinted az élet, és mit várhatsz attól. Az emberek gyakran kimutatják az életmetaforájukat az öltözetükkel és ékszerekkel, autóval, hajstílussal, matricákkal vagy tetoválással. A ki nem mondott életmetaforád sokkal jobban befolyásolja az életedet, mint gondolnád. Meghatározza az elvárásaidat, értékeidet, kapcsolatodat, célodat és a rangsorodat. Például. • Ha arra gondolsz, hogy az élet egy buli, az elsődleges érték az lesz az életedben, hogy jól érezd magadat. • Ha úgy látod az életet, mint egy versenyt, akkor értékelni fogod a gyorsaságot, és legtöbbször sietni fogsz. • Ha úgy látod az életet, mint egy maratoni versenyt, a kitartás lesz az érték a számodra. • Ha úgy látod az életet, mint harcot vagy meccset, akkor a győzelem lesz a legfontosabb a számodra. Hogyan látod az életedet? Megtörténhet, hogy téves életmetaforára alapozod az életedet. Ha szeretnéd betölteni Isten veled kapcsolatos célját, a hagyományos emberi bölcsességet meg kell kérdőjelezned, felcserélve az élet biblikus metaforájával. Róma 12:1-2 «Kérlek azért titeket, testvéreim, Isten irgalmasságára, hogy okos Isten-tiszteletként szánjátok oda magatokat élő, szent, Istennek kedves áldozatul, és ne igazodjatok e világhoz, hanem változzatok meg az értelmetek megújulásával, hogy megítélhessétek, mi Isten akarata, mi az, ami jó, ami neki tetsző és tökéletes.» A Szentírás tehát háromféle metaforát ajánl fel, amely szerint az életet úgy képzelhetjük el, mintha egy teszt lenne, amely az Isten szerinti életszemléletre tanít. Az élet megbízatás, az élet időleges beosztás. Ezek a képek elengedhetetlenek a céltudatos élet megalapozásához. Nézzük meg egyenként ezeket az alkotóelemeket! 1. A földi élet egy vizsga Ezt az életmetaforát számtalan bibliai történeten keresztül látjuk. Isten folyamatosan vizsgálja az emberek jellemét, hitét, engedelmességét, szeretetét, becsületességét és hűségét. Olyan szavak, mint a megpróbáltatás, kísértés, kijavítás, próba, több mint 200 alkalommal találhatók meg a Bibliában. Isten megpróbálta Ábrahámot, hogy áldozza fel a fiát, Izsákot. Megpróbálta Jákóbot, amikor újabb éveket kellett dolgoznia Ráhelért. 8
www.eese.org.ua
Ifjúsági és családi havilap
Ádám és Éva elbukott a teszten Édenben, és Dávid is számtalanszor elbukott az Istentől kapott vizsgán. A Biblia viszont számtalan példát ad olyan emberekről, akik megálltak a nagy próbában, mint József, Ruth, Eszter és Dániel. A jellem, ha jó irányban fejlődik, az egyre nyilvánvalóbb lesz a vizsga által, és az egész élet valójában egy teszt. Mindig tesztelve vagyunk. Isten folyamatosan figyeli a válaszunkat az emberekre, a problémára, a sikerre, a konfliktusra, a betegségre, a csalódásra, még az időjárásra is. A legkisebb dolgokra is figyel, amikor előzékenyen kinyitod az ajtót, felveszed a szemetet, vagy udvariasan bánsz a hivatalnokkal vagy a pincérrel. Nem ismerjük az összes vizsgát, amit Isten ad, de néhányat igen, a Biblia alapján. Tesztelve leszünk nagy kihívással, késlekedő ígérettel és megoldhatatlan problémával, megválaszolatlan imádsággal és jogtalan kritizálással vagy akár értelmetlen tragédiával. Nagyon fontos, hogyan cselekszel, amikor nem érzed Isten jelenlétét az életedben. Isten időnként tudatosan vonul vissza. Ezékiás király átélte ezt a vizs-
gát; „elhagyta Isten, hogy próbára tegye, és kitudódjon, mi minden van a szívében” (2Krón 32: 31). Ezékiásnak közeli kapcsolata volt Istennel, de ezen a ponton az ÚR elhagyta, hogy megpróbálja a jellemét, feltárja a gyengeségét, és felkészítse a nagyobb felelősségre. Amikor felismerjük, hogy az élet vizsga, rádöbbenünk arra, hogy semmi sem jelentéktelen az életünkben. A legkisebb dolog is fontos a jellemünk fejlődése szempontjából. A jó hír az, hogy Isten azt akarja, megfeleljünk a vizsgán. Soha nem ad nagyobb tesztet, mint amekkora a kegyelem, amellyel kezelhetjük (Lásd 1Kor 10:13). A Szentírás azt is feltárja, Isten jutalmat készít, hogy örök élettel fizessen meg hűséges gyermekeinek. 2. Az élet megbízatás, letét Ez a második bibliai metafora az életről. Az időnk, energiánk, intelligenciánk, lehetőségünk, kapcsolatunk, eszközünk, mind ajándék Istentől, amelyet reánk bízott, hogy sáfárkodjunk. Isten sáfárai, menedzserei vagyunk. A sáfárság koncepciója Isten tulajdonjogának elismerésével kezdődik. Soha semminek nem lehetünk igazán a tulajdonosai, hiszen csak rövid ideig vagyunk a Földön. Isten kölcsönadja nekünk, ameddig itt vagyunk. Isten tulajdona volt előtte, és valaki másnak adja, miután elmegyünk. Amikor Ádámot és Évát megteremtette, rájuk bízta a teremtett Földet (1Móz 1:28). Ez volt az legelső
Lelkünk
megbízatás. Azóta is ez a szerepünk. Az ember nem mindig érti meg ezt (lásd: 1Kor 4:7). A barátunknak van egy nyaralója, amit egy bizonyos időre kölcsönkapunk. Szabadon használjuk, de tudjuk, hogy el kell számolni azzal. A mai ember szemlélete, hogy csak annak tudok örülni, ami az enyém. Az ablakomból látható park csak akkor szép, ha a kerítésemen belül van. Jézus gyakran utalt az életre, mint megbízatásra. Gondoljunk csak a tálentumok példázatára. „Jól van, jó és hű szolgám, a kevésen hű voltál, sokat bízok rád ezután, jöjj, és osztozz az urad örömében!” (Máté 25:21, 23) Az életünk végén kiértékelnek minket, hogyan bántunk a reánk bízottakkal. Talán a legtöbb ember számára a pénz az, ahol nem értjük ezt a megbízatást. Az élet tehát vizsga és megbízatás; minél többet ad Isten, annál többet vár el tőlünk.
3. Az élet egy időben körülhatárolt megbízatás Számtalan bibliai metafora tanít az élet rövid, ideiglenes, átmeneti voltáról. Jób ezt mondja. „A napjaink csak árnyék a Földön.” (Jób 8:9) Ahhoz, hogy jól felhasználjuk az életet, két dolgot nem felejthetünk el! Az élet rövid, az élet ideiglenes. Dávid így imádkozott. „Jelentsd meg, Uram, az én végemet és a napjaim mértékét, mennyi az! Hadd tudjam, milyen múlandó vagyok.” (Zsolt 39:5) A Biblia az idegen országban való élethez is hasonlítja a földi életet. Nem végleges cél. Ilyen szavak gyakran előfordulnak a Bibliában ebben az összefüggésben: idegen, zarándok, utazó. Az egyik legkifejezőbb kép a követ. Egy követnek el kell sajátítania a nyelvet, mélyebben meg kell ismernie a szokást és a kultúrát abban az országban, ahová kiküldték, hogy szoros kapcsolatot építhessen ki az országa érdekében. De! Ha nagyon jól érzi magát, beleszeret abba az országba, a saját otthonának választja, akkor a hűsége megváltozik. Többé nem képes képviselni az országát, hanem ellensége lesz a saját hazájának. Krisztus követei vagyunk. De az élet soha nem volt vonzóbb ezen a Földön, mint ma. Csak akkor leszünk képesek a jobbra felkészülni, ha nem felejtjük el, az élet vizsga, megbízatás, amely bizonyos időbeli korlátok között megy végbe. „A láthatók ideig valók, a láthatatlanok pedig örökkévalók.” (2Kor 4:18) Ha valóban megértjük, akkor ez a szemlélet megváltoztathatja az értékrendünket. Isten szemében nem az a hatalmas ember, aki a világ szemében híres 9
Élet és Egészség
2015
| Évfolyam IV
és népszerű. Tudnunk kell, hogy a földi élet nem a teljes élettörténetünk. Hit által élhetünk idegenként ezen a Földön. Amikor nehéznek tűnik az élet, emlékezzünk arra, hogy még nem vagyunk otthon. Addig is teszt és megbízatás marad számunkra az élet.
Időnk Istené
Minden pillanat az övé, és legünnepélyesebb kötelességünk az, hogy használjuk az Ő dicsőségére. Egyetlen tőle kapott talentumunkkal sem fog elszámoltatni szigorúbban, mint az időnkkel. Az idő értéke felbecsülhetetlen. Krisztus minden pillanatot drágának tartott. Tartsuk mi is értékesnek a pillanatokat. Az élet nagyon rövid ahhoz, hogy értelmetlenül elfecséreljük. A kegyelemidő nem tart már soká, és e rövid idő alatt kell elkészülnünk az örökkévalóságra. Nem tölthetjük az időt önző élvezetekkel, bűnös dolgokkal. Most kell jellemünket formálnunk az elkövetkezendő életre, a halhatatlanságra. Most kell felkészülnünk a szigorú ítéletre. Az ember alig, hogy megszületik, máris elkezdődik haldoklása. És ha a világ nem szerez igazi fogalmat az örök életről, minden munkája semmivé válik. Isten arra int, hogy használjuk ki az időt. Az elfecsérelt időt soha nem lehet bepótolni. Egyetlen pillanatot sem tudunk visszahozni. Azt, amit elmulasztottunk, csak úgy tehetjük jóvá, ha ezentúl minden erőnkkel együttműködünk Istennel dicső tervében, a megváltási tervben. Ha ezt tesszük, jellemünk átformálódik. Isten fiai és a királyi család tagjai, a menny Királyának gyermekei leszünk. Alkalmassá válunk az angyalok társaságára. Az élet sokkal ünnepélyesebb annál, mintsem hogy aggódva a mulandó, földi dolgok taposómalmában, az örökérvényű áldásokhoz képest atomnyi dolgokkal bajlódva töltsük el. Az Úr mégis arra szólít, hogy az élet mulandó dolgaiban is szolgáljunk neki. A földi munkában tanúsított szorgalom éppúgy hozzátartozik az igaz valláshoz, mint az imádság. A Biblia nem hagyja jóvá a tétlenséget. A világunkat sújtó legnagyobb átok a semmittevés. Az őszintén megtért ember szorgalmas munkás. Időnk kihasználásának függvényében érünk el eredményeket az ismeretszerzésben és értelmi képességeink fejlesztésében. Az értelem csiszolásának nem akadálya a szegénység, az alacsony származás, sem a kedvezőtlen környezet. Csak nagyon meg kell becsülni a perceket. Használjuk ki a perceket: itt is néhányat, meg ott is, amelyeket hiábavaló beszélgetésre fecsérelnénk; a reggeli órákat, amelyeket oly sokszor elvesztegetünk az ágyban; a villamoson, vonaton, vagy az állomáson várakozással töltött időt; a perceket, amíg az étkezésre várunk, vagy azokra, akik elkésnek a megbeszélt találkozóról! Ha egy könyv ilyenkor kéznél lenne, és ezeket az időtöredékeket tanulásra, olvasásra vagy elmélkedésre használnánk fel, mennyi mindent tudnánk véghez vinni! Céltudatossággal és szívós szorgalommal, jó időbeosztással olyan tudásra és fegyelmezett gondolkozásra tehetünk szert, amellyel szinte bármilyen befolyásos állásban és hasznos munkaterületen megálljuk helyünket. Ellen G. White: Krisztus példázatai
Lelkünk
A kis sün Kedves Gyerekek! Láttatok már közelről sünt? Kicsit nehéz vele találkozni, mert nappal alszik, csak éjszaka jön elő, akkor meg mi alszunk. Megfogni pedig nagyon nehéz, mert szúr, s ha veszélyt érez, összegömbölyödik. Tavasszal, egy napon a férjem egy kis sünt hozott haza a munkahelyéről. Az történt ugyanis, hogy a sünt megtámadták a kutyák és megharapták, majd az egyik kutya a szájában vitte a gazdája elé, és letette a földre. A gazda látta a riadt és sebesült kis állatot, de nem tudta, mit tegyen vele. A férjem felajánlotta, hogy hazahozza, és gondozza.
A kis sünt bevittük a házba. Ervin a kezébe vette, tudta, hogyan fogja, hogy ne szúrjon. Tele volt kullancsokkal, és férgek voltak a hasában. Elkezdtük kiszedni a kullancsokat és lemostuk a sebeit, de ettől nagyon félt a sün, el akart menekülni. Éles kis fogaival megharapta Ervin ujját. Sokszor összehúzta magát, egy kis szúrós labda lett belőle. Vettünk neki féregirtó gyógyszert és olyan ételt, amit szeret. Készítettünk neki alvóhelyet, egy dobozba szalmát tettünk. Kiraktunk neki ételt, de az első éjszaka nem evett semmit, ki sem jött a kuckójából. Másnap megetettük, beadtuk neki a gyógyszert, megitattuk. Még mindig félt, és folyton a kuckójába menekült. A második éjszaka már megette az ételét, keresett magának másik búvóhelyet, és a hátizsákunk
10
Élet és Egészség
2015
| Évfolyam IV
rejtekét jobbnak találta J A harmadik napon már láthatólag jobban volt, szabadon engedtük a kertben, és reménykedtünk abban, hogy most már egyedül is boldogulni fog. Pár héttel később, amikor egy hajnalon kimentem a kertbe, láttam, hogy szalad a járdán. Közelebb is mentem hozzá, de erre összegömbölyödött. Próbáltam megfogni, de én nem tudtam olyan ügyesen, mint a férjem, engem szúrt. Hagytam elmenni. Később még egy éjszaka hallottam kint a kertben a nyöszörgését, a fürdőszobaablakunk alatt. Örültünk, hogy jól van. Miért írtam le nektek ezt a történetet? Szeretném ezzel elmondani, hogy nekünk is van mennyei Atyánk, aki gondot visel ránk, törődik velünk. Hiszen még az állatokra is gondja van, ezért a kis sünt is gondoskodó kezekre bízta. Ő ismeri mindannyiunk életét, látja, hogy sokszor tele van a szívünk vérző sebekkel, „kullancsok” ártanak nekünk. Ő a kezébe veszi az életünket, lemossa a sebeinket, kiszedi a fertőző, rossz dolgokat a jellemünkből, ami sokszor fájhat is nekünk. De ezzel jobbá tesz minket, és meggyógyít. A szüleitek, amikor a jót tanácsolják nektek, vagy amikor intenek, ha rosszat tesztek, ezzel is formálják a jellemeteket. Kérlek, járjatok nyitott szemmel a természetben, és ha sebesült állatokat láttok, szeretettel segítsetek rajtuk. Az ÚR igényt tart a ti munkátokra is. Ha van olyan történetetek, amit szívesen megosztanátok velünk, vagy szerettek rajzolni, és egy kedvenc rajzotokat elküldenétek, akkor kérlek, küldjétek el a szerkesztőség címére, vagy nekem személyesen a
[email protected] e-mail címre. A kérdésetekre is örömmel válaszolunk. Találtok itt egy rejtvényt, amibe, ha a számoknak megfelelő betűket behelyettesítitek, egy Biblia-szöveget találtok. Figyeljétek meg a mondanivalóját, és imában kérjétek az Úr Jézust, hogy segítsen megvalósítani. Bemutatkozásként csak annyit írok magamról, hogy Ildikónak hívnak, már sok éve gyerekekre vigyázok, szeretek velük lenni, örömmel játszom velük. Szeretem az Úr Jézust, és naponta kérem, hogy formálja az életemet, távolítsa el belőlem a „kullancsokat”. Van egy természetszerető, állatbarát férjem, akit, amint a fenti történetből kiderült, Ervinnek hívnak (már hozott haza békát és harkályt is J).
Gyereksarok
A világ legrégebbi egészségügyi kódexe Szokott-e ön régi könyveket lapozgatni? És ha igen, miért? Lehet, hogy műgyűjtő, vagy netán tiszteli az ősök hagyatékát, de szinte biztos, hogy nem ezekből frissíti az ismeretét. Ha megbízható információt keresünk, akkor általában a legújabb tudományos bizonyítékot szoktuk átnézni. Nem antikváriumba megyünk, hanem tudományos hírleveleket olvasunk, internetes honlapokat böngészünk, vagy szakmai előadást látogatunk. Mindez hangsúlyozottan igaz abban az esetben, ha egészségügyi kérdésekre keresünk választ. Nem igen segítene rajtunk egy több száz évvel ezelőtt megírt gyógyszerkönyv. Ebben a cikkben szeretnénk bemutatni önöknek az egyetlen kivételt. A legrégebbi egészségügyi kódexet, ami máig megőrizte a hitelességét és időszerűségét. A legújabb tudományos kutatás sem cáfolta meg, a tanácsát az idő is igazolta. Ez a kódex egy sivatagban íródott az i. e. XVI. században. Nem volt lehetőség laboratóriumi kísérletre. Sőt, másolni sem lehetett valamelyik meglevő tudományos mű lapjairól, mert a korabeli ismeret teljesen ellentmondott a kódexben leírt tanácsnak. Abban az időben Egyiptom volt a világ politikai, gazdasági és tudományos szuperhatalma. Mielőtt megismernénk a kódex tartalmát, vessünk hát egy pillantást Egyiptom életmódjára, orvostudományára. Az egyiptomi életmód Az egyszerű emberek többsége földműveléssel foglalkozott, sárkunyhókban lakott, szegényes körülmények között. Ezzel szemben a gazdagok tágas, és fürdőszobával felszerelt, fa- vagy téglaházakban laktak. Úgy a gazdagok, mint a szegények szerették a tisztaságot, rendszeresen fürödtek. A rabszolgák étrendje kezdetben gabonaalapú volt (búza és árpa, lencse, hagyma, fokhagyma), később, hozzájuthattak húsfélékhez. Ez a magyarázata annak, hogy a kivonuló rabszolgák elégedetlenek voltak a pusztai étrenddel, és visszasírták Egyiptom „húsosfazekait” (Mózes II. könyve, 16 fejezet, 3. vers). A gazdagok étrendje nagyobb „változatosságot” mutat. A lista a következő húsfélékből állt, sertés, marha, kecske, lúd, halfélék. Egy paleopatológiai (őslény-kórbonctani) kutatás során 36 000 múmiát vizsgáltak meg a legfejlettebb technikai eszközökkel. A tudósok arra a megdöbbentő következtetésre jutottak, hogy az egyiptomiak ugyanazokban a betegségfélékben szenvedtek, mint a mai ember. Az alábbi betegségfélék nyomait sikerült azonosítaniuk a múmiákon. Szívbetegség és érelmeszesedés, rákos daganatok, gyermekbénulás, tuberkulózis, májelégtelenség, epe- és vesekő, malária, himlő, tetanusz, köszvény, ízületi gyulladás, reumatikus betegség, csontritkulás, tüdő- és mellhártyagyulladás, vérhas és székrekedés, vashiányos vérszegénység, angolkór, fogszuvasodás és mandulagyulladás és golyva. A kutatók egyértelmű összefüggést mutattak ki a mumifikálást gyakorló uralkodóosztály életmódja és a kialakult betegségfélék között. Az állati zsiradékban gazdag étrend tehető felelőssé a betegség jó részének kialakulásában (az egyiptomiak kedvence volt a sertéshús). A gizai sírban talált 500 koponya vizsgálata során kiderült, hogy az akkor élt emberek ugyanolyan mértékben szenvedtek fogszuvasodásban, mint a maiak. A korabeli metszetek alapján úgy tűnhet, hogy 11
www.eese.org.ua
Ifjúsági és családi havilap
az egyiptomiak sudár, vékony testalkatúak voltak. De II. Tutmózisz, III. Ramszesz és III. Amenophis múmiájának vizsgálata arra enged következtetni, hogy a metszetek készítői inkább jó politikusok, mint művészek voltak. A bőrráncok alapos vizsgálatával kimutatták, hogy az említett fáraók súlyos elhízásban szenvedtek. Érdekes megjegyezni, hogy a fejlett higiénia nem oldotta meg Egyiptom egészségügyi problémáját. Az egészségtelen életmód volt a legelterjedtebb betegségfélék oka; ugyanúgy, mint ahogy ma is.
A piramisok titka Az egyiptomiak egész életükben a halálra készültek. Ennek jegyében épültek a piramisok, amelyek az uralkodók temetkezési helyei voltak. Hérodotosz szerint 100 000 rabszolga 30 éven át építette a Keopszpiramist. Sokáig megfejthetetlen titok volt, hogy ennyi ember, a sárkunyhók szegényes körülményei között, hogyan is kerülte el a nagy járványt. Hérodotosz feljegyzése felkeltette a kutatók érdeklődését. Az írásában idézi azt a piramison talált feliratot, ami megörökíti a munkások által elfogyasztott retek, hagyma és fokhagyma mennyiségét. 1948-ban két svéd tudós, Paul Karrer és W. A. Schmidt a retekből kivont egy hatóanyagot (a rafanint), amelyről kiderült, hogy antibiotikus hatású. Hasonló tulajdonsággal bír a hagymából és a fokhagymából kivont allisztatin és allicin. A múmiák húsa Az egyiptomiak nagy gonddal végezték a mumifikálást, 30 lépésben, 70 napon át. Kevesebb, mint 400 évvel ezelőtt a múmiák húsának még mindig mágikus hatást tulajdonítottak. Az orvosok gyógyszerként írták fel szívbetegség, epilepszia, tuberkulózis, mérgezés, vágás, hányinger és különféle sérülések kezelésére. Egyiptomi orvoslás Az orvosok specializálódása nem új keletű. Egyiptomban minden testrésznek külön szakorvosa volt (külön a jobb, és külön a bal szemnek). Nagyon érdekes a honorárium megállapításának módja. Az egyiptomiak borotvált fejűek voltak, a tisztasági ok miatt. A betegek azonban nőni hagyták a hajukat. A kezelés befejezésekor a gyógyult ember ismét levágta a haját, és megmérte annak súlyát. Ennek alapján állapították meg az orvos fizetségét. Fejlett volt a törés rögzítésének technikája, a különféle kötözés. Jó volt az orvosok megfigyelőkészsége, jó diagnózist állítottak fel. A gyógyszeres kezelésről nagyon sokat megtudhatunk az Ebers-papiruszból, amely lényegében egy orvosi kézikönyv, amit i. e. 1552-ben állítottak össze. 876 receptet tartalmaz, amelyhez több mint 500-féle alapanyagot használtak fel. Bár ismerték a ma is használatos gyógynövények egyharmadát, mégis, a „hatóanyagok” többsége meg-
Történelem
döbbentő alapanyagokból származott. Néhány példa Egyiptom gyógyszeres kezelésből „Ha el akarod kerülni, hogy a hajad megőszüljön, hintsd meg a fejedet egy fekete borjú olajban főtt vérével, vagy csörgőkígyó kövérjével (zsírral).” [1] „Ha kihullik (a haj), alkalmazzunk olyan ellenszert, amit hat különböző állat, a ló, a nílusi víziló, a krokodilus, a macska, a kígyó és a kőszáli kecske kövérjéből (zsírjából) állítottak össze. Hogy hatásosabb legyen, keverjük össze a masszát egy szamár fogával, és azután forraljuk fel mézben.” (1) „Schesch egyiptomi királynő hatásos hajápolószerei közé tartozott az is, amit azonos mennyiségben állítottak össze az egyiptomi vadkutya lába sarkából, olajban főtt datolyavirágból és egy szamár patájából. Ez a különleges keverék állítólag jótékony ha-
tással volt a királyi haj növesztésére. Ha mérges kígyó harapott meg valakit, az orvosok mágikus vizet adtak inni az áldozatnak. Ha szálka ment valakinek a bőre alá, azt gilisztavérrel és szamártrágyával kezelték.” (1) Ha a beteg nem élte túl a kezelést, azt az istenek haragjának tulajdonították. Ma már tudjuk, hogy ezeket az „isteneket” tetanuszbaktériumoknak hívják. „A gyógyszer alapanyaga általában a következő volt. Gyíkok vére, sertésfogak, rothadt hús, bűzös zsiradék, a sertések orrváladéka, erjesztett tej, szamárpata, különböző állati zsiradékok, végül az ember, a szamár, a macska, a nyúl és a legyek ürüléke.” (1) Az egyiptomi orvoslás fokozatosan elvesztette a pozitív vonásait, és egyre inkább a mágia irányába sodródott. A betegség megelőzése teljesen ismeretlen fogalom volt az egyiptomi orvoslásban, csak a gyógyításra koncentrált. Mózes, a polihisztor Hozzávetőleges számítás alapján Mózes az Ebers-papirusz összeállításának időpontjában született. Izraelita, Egyiptomban, rabszolgasorsban szenvedő szülők gyermeke volt. A fáraó rendeletét megtagadva rejtegették a csecsemőt az udvar hóhérai elől, akik minden héber fiúgyermeket kivégeztek. Később a szülők egy kosárban vízre tették, amit a fáraó lánya megtalált. Mózest örökbe fogadta, és ezért a királyi udvar12
www.eese.org.ua
Ifjúsági és családi havilap
ban trónörököshöz méltó neveltetést kapott. A Biblia így ír Mózes egyetemi tanulmányáról. „Megtanították Mózest az egyiptomiak a teljes bölcsességére, és kiváló volt mind a szavaiban, mind a tetteiben.” (Az apostolok cselekedetei, 7. fejezet, 22. vers) Azt is megtudhatjuk az önéletrajzából, hogy 40 éven át tanult Egyiptom oktatási intézményeiben. Valószínü, hogy az orvosi egyetemen kötelező tananyag lehetett az Ebers-papirusz. Nem fáraó, hanem 40 évvel később a kivonuló héberek vezetője lett, akiket 40 éven át irányított a pusztában. Ha nem ismernénk Mózes egészségügyi kódexét, nagy nehezen tudnánk megmagyarázni, hogy a mostoha sivatagi körülmények között hogyan kerülték el a járványt. Az ókorban többen haltak meg járványban, mint háborúban. Még ma is óriási kihívást jelent háború idején megfelelő higiéniai feltételt biztosítani a tömeg számára. Percival Wood, a brit hadsereg katonai orvosa hét alapvető tényezőt sorol fel, amellyel nagy tömegben elkerülhető a járvány. 1. Elegendő mennyiségű tisztavíz-ellátás, 2. az élelmiszer fertőzéstől való megóvása (por, legyek stb.), 3. a bomló anyagok azonnali és hatékony eltávolítása, 4. személyes tisztálkodás (élősködők hiánya), 5. a fertőző betegség ellenőrzését biztosító hatékony intézmény, 6. a túlzsúfoltság elkerülése, 7. megfelelő étrend [2] Alig húsz évvel ezelőtt fogalmazódott meg ez az alapelv, de a preventív medicina tételei háromezer évesek. Bár a világ elfelejtette, sokáig figyelmen kívül hagyta, de a Biblia első négy könyvében hiánytalanul megtalálhatjuk ezeket. Mózes nem másolhatta le valahonnan az írásait. Inkább azt várnánk, hogy Egyiptom orvosi ismeretét visszhangozza, ezzel szemben egészen más szemlélet jelenik meg a könyveiben. Míg az egyiptomi iratok gyógyászattal foglalkoznak, addig Mózes a betegség megelőzését hangsúlyozza. Egyiptom orvoslása kezdetben racionális alapon indult, de később leromlott. A Biblia egészségügyi elve azonban máig megtartotta az időszerűségét. Mózes akkor írta egészségügyi kódexét, amikor az egyiptomi orvoslás hanyatlásnak indult. Bár Mózes valószínűleg ismerte Egyiptom orvosi eszköztárát, mégsem találunk egyetlen egyiptomi gyógymódot sem az írásaiban. 1984-ben megállapították, hogy Mózes harmadik könyve a világ első higiéniai kódexe. „Mózes egészségügyi kódexe orvosi és tudományos szempontból megbízható, hibátlan pszichológiára és bizonyított személyes higiéniai elvre alapoz.” (2) Példák Mózes egészségügyi kódexéből 1. A tetoválás tiltása „Ne vagdaljátok be a testeteket halottért, és ne végezzetek magatokon tetoválást. Én vagyok az ÚR!” (Mózes III. könyve, 19. fejezet, 28. vers) Egyiptomban a halottkultusz ceremóniájához kapcsolódott a tetoválás gyakorlása. Ma teljesen érthető a tiltás; hepatitis, tetanusz és egyéb fertőző betegség terjeszthető tetoválással. Bár a megfogalmazott parancsnak vallásos indoklása van, azonban a betegség megelőzésével is kapcsolatos. Abban az időben, amikor semmit nem tudtak a kórokozókról, nem lehetett volna tudományos érveléssel bizonyítani az előírás megalapozottságát.
Történelem
2. Az ürülék eltávolítása Még ma is van a világon olyan régió, ahol nincs tervezett szennyeltávolító rendszer, ami a fertőző betegség terjedésének okozója. Sokakban ma sem tudatos például a legyek által okozott veszély. A peték fekálián vagy bomló anyagokon kelnek ki. Az egész életüket a szemét és az élelmiszer közötti közlekedéssel töltik. Mivel a lábuk szennyezett, nagyon könnyen megfertőzhetik az élelmiszert. Ezenkívül minden légy átlagosan ötpercenként lerakja az ürülékét. Egy egészséges anyalégy egy idény alatt 1029 darab utódot hoz létre. Mindezek ismeretében elég nehéz elhinni azt, hogy mintegy kétmilliónyi ember járvány nélkül élhetett a sivatagi hőmérsékleten a korabeli higiéniai ismeret mellett. Ha fellapozzuk a kódexet, a kételyünk eloszlik. Mózes a következő parancsot adta ki. „Legyen a táboron kívül egy hely, ahová félremész. Legyen a fölszerelésed között ásó is, hogy amikor kinn leülsz, gödröt áshass azzal, és betakarhasd, ami elment tőled. Mert Istened, az ÚR veled jár a táborban, hogy a segítségedre legyen, és a kezedbe adja az ellenfeleidet; legyen azért a táborod szent, ne lásson nálad semmi szemérmetlenséget, mert elfordul tőled.” (Mózes V. könyve, 23. fejezet, 1315. vers) Mielőtt elmosolyodnánk ezen a „primitív” előíráson, utazzunk vissza a 18. századba! Európa fejlett nagyvárosaiban az utcára dobják az ürüléket. Az elviselhetetlen bűz mellett még attól is kellene rettegnünk, hogy mikor esünk áldozatul a vérhas-, koleravagy tífuszjárványnak, amely embermilliók életét oltotta ki. Megmenthettük volna őket, ha sikerült volna elhitetni a fenti négyezer éves „primitív” tanács hitelességét. Honnan tudta mindezeket Mózes abban a korban, amikor az emberi és állati ürüléket gyógyszeralapanyagként használták? Ki tanította meg arra, hogy léteznek kórokozók, és a fertőzőbetegség megelőzhető? Egyiptom iskoláiban ezt nem tanulhatta. A körülöttük volt kultúrában nem ezt gyakorolták. Ki áll valójában Mózes mögött? 3. Karantén Még mindig maradjunk a középkori Európában. A félelmetes leprajárvány és az úgynevezett „fekete halál” több száz éven át milliók életét oltotta ki. Az orvosok az erősen fűszeres ételnek, a borsnak, fokhagymának tulajdonították a betegséget. Ehhez igazodó óvintézkedést tettek. A ragálynak egy szerzetes „felfedezése” vetett végett. Az egyház a Mózes könyvében talált receptet kezdte alkalmazni, és rövid időn belül a járvány megszűnt. Mózes a következő, a karanténról szóló higiéniai intézkedésről ír. „Parancsold meg Izráel fiainak, hogy küldjenek ki a táborból mindenkit, akinek kiütése vagy folyása van, vagy holttest miatt tisztátalan. Akár férfi, akár asszony, küldjék ki. A táboron kívülre küldjék őket, hogy ne tegyék tisztátalanná a táborukat, ahol én [az ÚR] közöttük lakom.” (Mózes IV. könyve, 5. fejezet, 2-3. vers) Mózes harmadik könyve 13. fejezetében megtaláljuk a többi betegség leírását is, amely esetén alkalmazták a karantént. A „poklos” kifejezés gyűjtőfogalom volt, nemcsak a leprát értették az alatt, hanem egyéb bőrbetegséget is. Hasonló szigorral jártak el a gombás és penészes építményekkel, ruhákkal, eszközökkel. Amit mosással nem lehetett eltávolítani, azt égetéssel oldották meg. Épületek esetén kicserélték a fertőzött köveket, de ha továbbterjedt a fertőzés, az egészet le kel13
www.eese.org.ua
Ifjúsági és családi havilap
lett bontani (lásd Mózes III. könyve, 14 fejezet). Ilyen szigorú higiéniai előírás példa nélküli a környező ősi államokban. Itt kell megjegyeznünk, hogy a papság látta el a közegészségügyi intézmény hatáskörét. Minden pap egyben „állami tisztiorvos” is volt. Így az ellenőrzés, a higiéniai előírás betartatása rendkívül hatékony volt. 4. A nemi úton terjedő betegség A nemi úton terjedő betegség megfékezését is szolgálja a tízparancsolat egyik rendelkezése. „Ne paráználkodj!” (Mózes II. könyve, 20. fejezet, 14. vers) Mivel az erkölcsi törvény sorába tartozott, ennek áthágása nem kultikus tisztátalanságot jelentett, amelyet néhány napos tisztulási folyamattal rendezni lehetett volna (mint például más higiéniai rendelkezés megszegése esetén). A házasságon kívüli szexuális kapcsolatot halálbüntetéssel sújtották. „Ha valaki férjes asszonnyal paráználkodik, a felebarátja feleségével paráználkodik, halállal lakoljon a parázna férfi és a parázna nő.” (Mózes III. könyve, 20. fejezet, 10. vers) Lehet, hogy mai mércével mérve túl szigorúnak tűnhet a büntetés, de így lehetett megfékezni a társadalom erkölcsi lezüllését, és a nemi betegség elterjedését is. A Biblia leír egy olyan történetet, amikor tömegesen megszegték ezt a parancspontot. A tábor férfiai kapcsolatot létesítettek moábita nőkkel, aminek következtében nemibetegség-járvány tizedelhette meg a hébereket. „Bálványimádók se legyetek, mint közülük némelyek, amint meg van írva, »Leült a nép enni, inni, és felkelt játszani.« De ne is paráználkodjunk, mint ahogy közülük némelyek paráználkodtak, és elestek egyetlen napon huszonháromezren.” (Pál első levele a korinthusiakhoz, 10. fejezet 7-8. vers, lásd még ezzel kapcsolatban Mózes IV könyve 25. fejezetét) Egyiptomban a prostitúció teljesen elfogadott volt. A tudósok megállapították, hogy gyakori volt a vakság, aminek a legfontosabb oka a gonorrhea (kankó vagy tripper) volt. Ezenkívül a nemi betegség egész sorát előzhették meg a héberek a 7. parancspont megtartásával. Ez a parancspont ugyanúgy védte a család egységét, mint az egyének mentális épségét. 5. A körülmetélés Egyes kutatók szerint a körülmetélt férfiakkal élő hölgyek kisebb valószínűséggel betegszenek meg méhnyakrákban. A méh rákos daganata a rákmegbetegedés negyedét teszi ki, míg az összes rákbetegség 80%-a a nemi szervekre esik. Egy New York-i kórházban végzett vizsgálat során megállapították, hogy a zsidó nőknél ritkábban fordul elő a méhnyakrák. Egy másik, Bostonban végzett vizsgálat kimutatta, hogy a nem zsidó nőknél nyolc és félszer gyakoribb a méhrák előfordulása. Egy másik, Bostonban végzett vizsgálat kimutatta, hogy a nem zsidó nőknél nyolc és félszer gyakoribb a méhrák előfordulása. Mivel a vizsgált csoportok azonos körülmények között éltek, ezt a különbséget a körülmetélésnek tulajdonítják a kutatók. A körülmetélés jobb tisztálkodást tesz lehetővé, ami az ókorban fokozottan komoly szempont volt, mivel az öltözködési szokás miatt nagyobb volt a szennyeződés és a fertőzés lehetősége. A körülmetéléssel kapcsolatos másik érdekesség a végrehajtás időpontjában van. A csecsemők a 2-7. napjuk között rendkívül vérzékenyek, mivel a bélrendszer nem termel elegendő mennyiségű K-vitamint. A prothrombin egy másik, a véralvadást elősegítő anyag. Az első napokban a csecsemő a szükséges mennyiség alig 30%-val rendelkezik. A nyolcadik napon
Történelem
viszont meghaladja a normális érték 100%-át! Tehát a nyolcnapos csecsemő több prothrombinnal rendelkezik, mint a további élete bármelyik napján. Mózes a következő rendelkezést adja. „Nyolcnapos korában körül kell metélni nálatok minden fiúgyermeket, nemzedékről nemzedékre, akár a házban született, akár pénzen vásárolták valami idegentől, aki nem a te utódaid közül való.” (Mózes I. könyve, 17. fejezet, 12. vers) Honnan tudta ezt ilyen pontosan Mózes? Melyik laboratóriumban kísérletezett véralvadást gátló anyagokkal? Ki az, aki Mózes modern és tudományos rendelkezése mögött áll?
mindig téma a kézmosás, amikor egy szakkönyvet jelentet meg New York állam egészségügyi hatósága, amelyben a szakszerű kézmosás elvét szemléltetik. Ez már a 20. század, de ugyanazt a módszert ismerteti, amit Mózes csaknem négyezer évvel azelőtt leírt. 7. A munka és pihenés parancsa A tízparancsolat negyedik rendelkezése előírja a heti pihenőnapot, csakúgy, mint a hatnapos aktív munkát. „Emlékezzél meg a nyugalom napjáról, és szenteld meg azt! Hat napon át dolgozz, és végezd mindenféle munkádat! De a hetedik nap a te Istened, az Úr nyugalomnapja. Semmiféle munkát ne végezz azon, se te, se a fiad, se a leányod, se a szolgád, se a szolgálóleányod, se az állatod, se a kapuidon belül tartózkodó jövevény. Mert hat nap alatt alkotta meg az Úr az eget, a Földet, a tengert és mindent, ami abban van, a hetedik napon pedig megpihent. Azért megáldotta az Úr a nyugalom napját, és megszentelte azt. (Mózes II. könyve, 20. fejezet, 8-11. vers) Mai kutatás kimutatta, hogy a mozgásszegény életformát gyakorlók között nagyobb gyakorisággal jelentkezik szívbetegség. Más részről pedig a mai modern agyonhajszolt embernek is szüksége van rendszeres pihenésre és lelki feltöltődésre.
6. Személyes higiéné Azoknak, akik visszatértek a karanténból, az alábbi személyes higiéniai eljárást kellett követniük. „A megtisztulni akaró mossa ki a ruháját, borotválja le mindenütt a szőrét, mosakodjon meg vízben, és tiszta lesz. Azután bemehet a táborba, de hét napig maradjon a sátoron kívül. A hetedik napon borotválja le mindenütt a szőrét, a haját, szakállát, szemöldökét, és borotválja le mindenütt a szőrét. Mossa ki a ruháját, és mossa meg a testét vízben, akkor tiszta lesz.” (Mózes III könyve, 14. fejezet, 8-9. vers) Ugyanígy a menstruáció, szülés, nemi érintkezés után követniük kellett a higiéniai előírást. Összegzés A papok a szolgálatuk megkezdése előtt kezet A preventív orvoslás Mózessel kezdődött. Kóés lábat mostak. Lehet, hogy a héberek nem értették dexében olyan modern és máig érvényes rendelkezés pontosan a fenti rítus értelmének minden részét, de van, amellyel messze meghaladta korának tudományos mivel vallásos kötelességet láttak ebben, betartották. ismereteit. Egyiptom az orvostudomány fellegvárának Így kerülhették el a környező népeket sújtó járványt is. számított, fejlett gyógyászattal, de eközben a betegsé Úgy tűnik, hogy századunkgek szedték áldozataikat. A Bibban már nem kell hangsúlyozni a lia azonban a megelőzésre tanít. kézmosás, ruhamosás vagy fürdés De honnan tudta mindezt Mózes? fontosságát. De ne felejtsük el azt, A logikus gondolkodású ember hogy közel másfél évszázaddal ezeszámára csak egyetlen értelmes lőtt még nem ismerték ezt az egyválasz létezik. A teremtő Istentől, szerű higiéniai szabályrendszert. aki kezdettől jól ismeri, hogy mi Az 1840-es években Bécs re van szüksége az embernek. A városa az orvostudomány fellegváBiblia nem emberi alkotás. Bár rának számított. Azonban ettől füghozzánk hasonló emberek írták getlenül a szülőosztályon minden le, a szerző maga Isten. Képtehatodik gyermekágyas nő meghalt. lenség lenne bizonyítani, hogy a Az akkori szakvélemények szerint több ezer évvel ezelőtt élt emszékrekedés, szorongás vagy a koberek, ellentétben a korukkal, kérán megkezdett szoptatás miatt köpesek lettek volna olyan informávetkezett be a tragédia. ciót leírni, amelyet sok százéves Az igazi okot azonban mástudományos megfigyelés és kutaban kell keresni. Az elhalt anyákat tómunka igazol. A Biblia fizikai, reggel felboncolták. Ezt követően és a lelki egészséggel kapcsolakézmosás nélkül vizsgálták meg a tos rendelkezése máig érvényes. kismamákat. Gumikesztyűket akkor Sőt, az ÚR ígérete is, amely tamég nem használtak. Elsőként Dr. nulmányunkban a legfontosabb, Dr. Semmelweis Ignác Semmelweis Ignác, aki az egyik szüés Mózes II könyve 15. fejezetélőosztályt vezette, megfigyelése köben található meg. vetkeztében elrendelte az orvosok kézmosását. A sta- „Ezt mondta. »Ha engedelmesen hallgatsz tisztikai adatok őt igazolták. Ennek ellenére a mun- Istened, az Úr szavára, és azt teszed, amit Ő helyesnek katársai kinevették, végül a munkaszerződését is fel- tart, figyelsz a parancsolataira, és megtartod mindenbontották. A vizsgálókból kidobták a mosdókat, aminek kor a rendelkezését, akkor nem bocsátok rád egyet következtében a halálozási arány rohamosan emelked- sem azok közül a csapások közül, amelyeket Egyipni kezdett. Bár a bizonyíték kézzelfogható volt, az elő- tomra bocsátottam. Mert én, az Úr vagyok a te gyóítélet miatt nem volt meggyőző ereje. Semmelweis dok- gyítód.«” (Mózes II. könyve, 15. fejezet, 26. vers) tor 1850-ben a budapesti Rókus kórházban kapott álDr. Ősz-Farkas Ernő lást. A történet ugyanúgy itt is megismétlődött. A neves kutató a döblingi elmegyógyintézetben fejezte be [1] S. E. Massengill, A Sketch of Medicine and Pharmacy / Bristol, az életét. Dr. Semmelweisnek nem kellett volna elme- Tenn., S. E. Massengill Company 1943, 16. oldal. Idézi: Mc. Millen, betegként meghalnia, ha a kortársai ismerték volna a Elkerülhető betegségek, „Sonnenstrahlen”, Germany Biblia tisztálkodási előírását. Mózes Semmelweis korát [2] Reuben A. Hubbard, Don Hawlez: Health Secrets of the Bible, is megelőzte, amikor a kézmosásról ír. 1960-ban még Loma Linda Univ. 1984, 19. oldal 14
Élet és Egészség
2015
| Évfolyam IV
Történelem
A demencia árnyékában Az ECNP nevezetü szervezet (Európai Neuropszichofarmakológiai Kollégium) által 2011-ben publikált kutatás szerint az európaiak összesen 38,2 százaléka szenved valamilyen mentális zavarban. A legnagyobb veszteséget a depresszió okozza, és ennek kezelése a legdrágább, de jelentős terhet jelent még az alkoholizmus és a demencia is. A demencia – elbutulás, szellemi leépülés – nem betegség, hanem tünetcsoport: a mentális funkciók fokozatos és megállíthatatlan hanyatlása. A demenciával küszködők 30–50%-a Alzheimer-kórban szenved. A 65 év felettiek 5–10%-át, a 85 év fölöttiek 35–50%-át érinti. Progresszív, degeneratív betegség, ami egyre súlyosbodik, és teljes szellemi leépüléssel, az agy jellegzetes elváltozásaival jár együtt. Az agy egyik része – ami az emlékezéshez, döntéshez, tanuláshoz nélkülözhetetlen, az idegsejtek kommunikációját biztosító ingerületátvivő anyagot termel – fokozatosan elsorvad. A sejtek pusztulása, a neuronok közötti kapcsolat megszűnése más területekre is kiterjed. A megbetegedés során abnormális fehérjecsoportosulások képződnek az agyban: a neuronok körül ragacsos béta-amiloid-plakkok, azokon belül pedig összecsavarodott fehérjekötegek jönnek létre, amik feltehetőleg az idegsejtek leépülését okozzák. Az előrejelzések szerint 2030-ra megkétszereződik, 2050-re több mint megháromszorozódik a demenciában szenvedő emberek száma. 2030-ra eléri a 66 milliót, 2050-re 115 millió fölé emelkedhet az Alzheimer-kórban és más demenciában szenvedők száma, ami azt jelenti, hogy a világon minden 85. ember áldozatává válik a betegségnek. A WHO Demencia Jelentése szerint 2010-ben 7,7 millió új demencia eset volt, ez négy másodpercenként egy új beteget jelent. Tekintettel a társadalmak globális elöregedési folyamatára 2050-re az újonnan diagnosztizált betegek száma elérheti akár az évi 24,6 millió főt. A betegszámok éves szintű növekedése 2010 és 2050 között várhatóan 16,15 millió fő lesz. Ez azt jelenti, hogy 646 millió új esetszám lesz az elkövetkező 40 év során, amihez hozzáadódik a jelenlegi 36 millió ismert demens betegszám. Mivel a demecia napjainkban gyógyíthatatlan betegségnek számít, ezért már fiatalon érdemes foglalkozni az elme, az agy egészségvédelmével. Ha szeretnénk, hogy mindig jól működjön az értelmünk, akkor fontos tudnunk arról, mi az, ami károson hat az agyunkra. A fölösleges testtömeg Egy 2009-ben publikált tanulmány szerint minél pocakosabb valaki, annál nagyobb valószínűséggel alakul ki nála idősebb korban demencia. Több mint 6500 észak-kaliforniai, negyvenes éveiben járó egyén hastérfogatát mérték meg 30 évvel ezelőtt és most. Azok között, akik leginkább elpocakosodtak, háromszor nagyobb gyakorisággal fordult elő demencia, mint a legkisebb hastérfogatúaknál. A hasi elhízás egészséges, nemdohányzó, normális súlyú egyének esetén is rizikófaktor – szögezik le a kutatók. Aszpartám, higany, alumínium és a többiek A demenciát, az Alzheimer-kórt összefüggésbe hozzák az agypusztító hatású aszpartámmal, a monoszódium- glutamáttal és a ciszteinnel is, azonban a legveszélyesebbnek a nehézfémeket tartják. A higany 5000-szer mérgezőbb, mint az ólom, 15
www.eese.org.ua
Ifjúsági és családi havilap
és egy kanadai kísérletben felelősnek találták az Alzheimer-kórra jellemző kóros agyi fehérjeképződmények (amyloid plakkok és neurofibrilláris kötegek) létrejöttéért. A kísérlet során jóval kevesebb higanyt használtak, mint amennyi egy átlagember fogaiban, amalgámtöméseiben jelen van! H. Fudenberg immungenetikus kutatással bizonyította, hogy annak, aki tíz év alatt öt higanyt tartalmazó influenzaoltást kap, tízszeres esélye van az Alzheimer-kórra. Az oltások higany- és alumíniumtartalma felgyülemlik az agyban, és kognitív zavarokat okoz. Az alumínium neurotoxikus hatású fém. Az Alzheimer-kórban és más idegrendszeri betegségekben szenvedők agyában minden esetben abnormálisan magas alumíniumszintet találnak az orvosok. Az alufóliából és más csomagolóanyagokból, konzervdobozokból, főzőedényekből és konyhai eszközökből – pl. teaszűrő –, sóból, vízlágyítóból, dezodorokból kerülhet a szervezetbe. Nem igaz, hogy csak savak hatására oldódik ki az alumínium a főzőedényből! Ha olyan vizet forralunk alumíniumlábasban, amely fluort tartalmaz, a főzővíz alumíniumtartalma hatszázszorosára növekszik – ez a megengedett mennyiségnek legalább hetvenszerese! –, a fluortartalma pedig duplájára. Az ólommal való érintkezés – a bőrön keresztül, vagy porral belélegezve – öregíti az agyat, és 34-szeresére növeli az Alzheimer-kór esélyét. A freon, a tallium meg a kadmium is gyakran megtalálható az alzheimeresek agyában, ahogyan két oldószer, a xilol és a toluol is. Az utóbbiak a kereskedelemben kapható üdítőitalokból kerülnek a szervezetbe.
Alumíniumtartalmú csapvíz A nagyobb alumíniumtartalmú ivóvíz fogyasztása növeli az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatát, míg a víz magasabb szilíciumdioxid-szintje csökkentheti a veszélyt – közölték francia kutatók. Virginie Rondeau és kutatócsoportja tizenöt éven át követte az idős emberek egészségi állapotát, miközben ivóvizük összetevőit is elemezték. Ha az alumínium napi bevitele meghaladta a 0,1 milligrammot, nagyobb valószínűséggel jelentkezett a megjegyző- és emlékezőképesség csökkenése, a szellemi hanyatlás – állapították meg a szerzők az American Journal of Epidemiology című szakfolyóiratban megjelent tanulmányukban. „Az Alzheimer-kór többtényezős betegség, és az ivóvíz alumíniumkoncentrációja is hatással lehet a kognitív hanyatlásra és az Alzheimer-kórra” – mondta Rondeau. A kutatók szerint a nagyobb napi alumíniumbevitel több mint kétszeresére emelte az elbutulás kockázatát.
Tudomány világában
https://www.facebook.com/eese.org.ua 093 39 97 539 Farkas Győző
Felelős kiadó: Sevcsuk Valentin Főszerkesztő: Farkas Győző Szerkesztő: Teremta János Grafika: Gábor Norbert Lektorálta: Sebestyén Ilona, Túri Klaudia Munkatársak: Bíró Róbert, Király Ildikó, Székely Edmond Szerkesztőség címe: 90202, Beregszász, Arany János u. 66 p/f 21 Tel. 095 56 92 212, e-mail:
[email protected], web: www.eese.org.ua Серія та номер свідоцтва: ЗТ 576/168Р 2013.
Червень - № 34
A havilap megjelenését támogatja a Hetednapi Adventista Egyház www.adventista.hu
www.adventist.org.ua
www.remenytv.hu www.adventist-beregovo.org www.bibliai-kincsestar.hu www.kegyelem.net www.johirmedia.hu
Bibliai Levelező Iskola www.bli.hu ТЕЛЕКАНАЛ
www.hope.ua
099 19 59 498 Székely Edmond 096 65 67 174 Bíró Róbert
Цілодобове
супутникове телебачення
Налаштування супутника: Канал: Nadiya TV Супутник: Astra-4A (Sirius), 5‘ с.д. Частота: 12,284 МГц Швидкість потоку (SR): 27.500 Поляризація: горизонтальна V, FEC: 3/4
И
Ha kérdései vannak a testi-lelki egészséggel kapcsolatban, hívjon minket. Várjuk hívásaikat hétköznaponként 9 és 16 óra között.
Családi és ifjúsági havilap
ВА ВИ РТ ТИ О СЯ !
Ha kölcsönbe adok valakinek valamit, azt rendszerint visszakérem, sőt, ha pénzről van szó, még kamatot is felszámíthatok. A bank csak úgy ad kölcsönt, ha óriási fedezettel rendelkezik az adós. Vagyis akkor kapsz kölcsönt, amikor már jószerint szükséged sincs arra. Ha nincs pénzed vagy vagyontárgyad, nincs kölcsön! A szegény nem tud meggazdagodni a banki kölcsönből, mert nem kap. A pénzintézetek legtöbbje kamatos kamatot is számít, sőt, egyre kevesebb kamatot ad a betétre, míg egyre többet szed be a hitel után. Ez így működik, ettől igazán jó befektetés kölcsönt adni (természetesen a tehetősebbeknek, akikről lehet tudni, hogy visszafizetik). Az ajándékkal kissé más a helyzet. Ha ajándékba adok valamit, azt a legritkább esetben kérem vissza. Sőt, én a magam életében nem is emlékszem ilyen esetre. Arra már igen, hogy megbántam az ajándékozást. De nem ez a lényeg. Az ajándékot úgy adom valakinek, hogy nem várok azért ellenszolgáltatást, nem akarom, hogy kifizesse az illető az árát. Ingyen adom, én fizettem azért. Az ajándéknak mindig örülünk, a kölcsönnek már nemigen, mert azt vissza kell fizetni. Az ajándékozó ellenben nem vár viszonzást. A Szentírásban azt olvassuk, „Vegyétek ingyen”. Azért lehet ingyen, mert az ajándékozó már kifizette a vételárat. Ő megvásárolta a számodra. Ajándékba adja neked. Ő nem követel viszonzást, ellenben joggal várja el tőled a hálát. A hitelező viszont nagyon is féltékenyen vigyáz arra, hogy a kamatos kamattal megnövelt kölcsönt visszafizesd! Sőt! Még tovább tart a követelőzése, a hitel biztosítása fejében az egész lényedet követeli magának! Először egy pici kölcsönt kérsz tőle, de mire kifizetnéd, már hatalmasra duzzadt a kamatos kamattól. Ennek visszafizetése végett újabb hitelt igényelsz, aminek még nagyobb lesz a kamata. S ez így megy egészen addig, amíg teljesen csődbe kerül az életed, mert már mindenedet felajánlottad a hitelezőnek. S még sincs semmid! Amid volt, azt a hitelező erőszakkal elvette tőled, mert nem tudtál törleszteni. Néhány ezer forint tartozásért egy komoly értéktárgyadtól szabadítanak meg a behajtók! Volt erre példa elég. Ha valaki hitelt felvenni kényszerül (ha tud!), annak nagyon meg kell fizetnie az árát. Az ajándék azonban örökre a tied lehet. Csak el kell fogadnod. Az ajándékozóra az jellemző, hogy szeretne téged megajándékozni. Olyan értéktárggyal, aminek az árát Ő már kifizette. Neked semmibe sem kerül. A világ legkényelmesebb és leggazdaságosabb dolga Isten gondoskodására hagyatkozni! Hiszen Ő ismer téged a legjobban, Ő tud minden szükségletedről, Ő teremtett, Ő ismeri léted minden apró mozzanatát. Nem neked kell tülekedned a bankban, hogy hitelt kérj, amit azután vagy vissza tudsz fizetni, vagy nem. Nem neked kell kifizetned az ajándék vételárát (ami „mellesleg” a leghatalmasabb, kifejezhetetlenül nagy ár volt!), mert az ajándékozó már megtette helyetted. Egy dolgod van. Elfogadni az ajándékozótól az ajándékodat, ami egyes-egyedül neked szól, a te személyedhez van szabva. Vizsgáld felül, mi a célravezetőbb az életedben, Jézus ajándékát elfogadni, vagy Sátántól kölcsönt kérni… Sebi
Élet és Egészség™
Д
Ajándék és kölcsön
