KÖZLEMÉNYEK
AZ
ELME-
ÉS E L M E I D E G B E T E G S É G E K
M A GY A R O R S Z Á G ON DR.
MARTON
Z O L T Á N
—
S Z A B Ó
EMI LNÉ
Az elm ú lt év tizedek fo ly am án az elme- és elm eidegbetegségek g y a k o r i sága n em csak h a z á n k b a n , de á lta lá b a n az egész világon em elkedő te n d e n c iá t m u t a t . Az elme- és elm eidegbetegek n ö vekvő sz ám a — am ellett, h o g y n a g y egyéni, családi tr a g é d iá k okozója — k edve zőtlenül befolyásolja a népesség minőségi összetételét és súlyosan terheli gazdasági és tá r s a d a l m i k ih a tá s a i m i a t t a közösséget, a n ép gazdaságo t. Az elme- és elm eidegbetegek sz á m á t megfelelő n y ilv á n ta r tá s h i á n y á b a n még a súlyosabb k ó r fo r m á t képviselő elmebetegségekre v o n a tk o z ó a n sem ism erjük, figyelem be véve a z o n b an a kórházi és gondozói, v a l a m i n t a r e n delkezésre álló n em ze tközi a d a to k a t, ó v atos sz ám ításo k szerint is tö b b m i n t 50 000-re becsülhető h a z á n k b a n a rendszeres kórházi ápolást, illetve g on dozá st igénylő elme- és elm eidegb eteg ek száma. Az e lm eb e te g k érd és közism e rte n nem a n n y ira egészségügyi, illetve orvosi, m i n t in k á b b tá rs a d a lm i pro blém a, am ely n e k m egoldása m in d e n k o r n a g y állam i és tá rs a d a lm i t á m o g a t á s t igényel. A tá r s a d a lm i összefogás e r e d m é n y e k é n t m á r a m ú lt század végén A m e r ik á b a n és n é h á n y európai á llam b an , főleg A ngliában, N é m e to r s z á g b a n és a sk a n d in á v álla m o k b a n az e lm e b e te gekről való gondoskodás igen fejlett form áival ta lálk o zu n k . Így A n g liá b an és N ém e to rsz á g b a n a m a g assz ínvon a lú s z an a tó riu m i rendszerű inté ze ti p sych iát r i a m e lle tt e lm eb e te g ek et segélyező egyesületek is („H ilfsv e re in e” , „ A f te r c a r e ” ) a la k u lta k (1). U g y a n e b b e n az időben m á r számos külföldi, főleg n ém et, de nem egy m a g y a r orvos is, felh ív ta a figyelm et az elm ebetegek gyógykezelésének addig jó fo rm á n egyedüli m ó d j á t képező z á rtin té z e ti ápolással szem ben a sz a b a d a b b kezelési m ódszerek előnyeire. E zen m ódszerek m e g v aló s ítás ára a z o n b an csak később k e r ü lt sor, am ik o r m á r a b eteg e k és főleg n em is k im o n d o t ta n az elm e betegek, így a psychoneurosisos egyének, a neura sth en iáso k , a h yste riások, epilepsiások és alkoholisták m in d n agyobb sz ám a egyre in k á b b szükségessé t e t t e a gyógyulás s z em p o n tjáb ó l is v i t a t h a t a t l a n u l előnyösebb, s z a b a d a b b ápolási, illetve gondozási eljárás kidolgozását. A betegek egy részének nyílt k órház i osztályon, illetve k ó rh áz o n kívüli á p o lásá t, g y ó g y ítá sá t célzó m ozgalom — am ely később az egész világon el te r j e d t — tu la jd o n k é p p e n A m erikából in d u lt ki az 1900-as évek elején. Az első ú jren d sz erű elm e-idegosztály 1928-ban n y ílt m eg h a z á n k b a n a szom b ath ely i k ö zk ó rh á z b a n , m a jd rövidesen u t á n a a győri k ó rh á z b a n is szer v e z te k a z á r t osztály mellé id e gosztályt (3). A gondozás a l a p já t M a gyarorsz á gon lényegében a L ipótm eze i Állami E lm e g y ó g y in té z e t akk o ri igazgatója, F a b in y i R u d o lf v e t e t t e meg, aki in té z e té b e n 1925-ben felá llíto tta az elm e idegbetegek részére az első ta n á c sa d ó állo m ást (2). E n n e k n y o m á n n y ílt m eg az első gondozó is „lélekgond ozó” néven, m e ly e t k övetően egym ás u t á n n y i t o t t á k m eg k a p u i k a t B u d a p e ste n az ideggondozó intézetek. Je lenleg az elm e-idegbetegek jelentős részének ápolása a k ó r h á z a k elm e-idegosztályain tö r té n ik , ahol lehetőség v a n a b etegek szociális k áro so d á s nélküli kezelésére. Az elm ebetegek g o n d o z á sá t B u d a p e ste n orvosi és védőnői k a r r a l e l lá t o tt
330
KÖZLEMÉNYEK
gondozói h á ló z a t végzi. 1945 u tá n egészségügyi k o r m á n y z a tu n k az elm ebe te g gondozás fo n to ssá g á ra való te k in te tte l elrendelte a vidéki h á ló z a t megszer vezését is. A K ö z p o n ti S tatisztik ai H i v a tal egészségügyi osztálya a gyó gyintéze te k b e n á p o lt elme- és elm eidegbetegekre v o n a tk o z ó a n a rendszeresen készülő k ó rh á z i b etegforgalm i sta tis z tik a m ellett részletesebb a d a t g y ű j t é s t első ízben 1953-ban sz ervez ett. A lényegesebb kérdések az in té ze te k b eteg forga lm á n kívü l az e lb o c s á to tt b etegek m u n k a k ép e sség é n ek tu d a k o lá s á r a és a b etegek ápolási id ő t a r t a m szerinti m egoszlására te r j e d te k ki. A k é r d ő ív e t 1955-ben m egbetegedési jellegű kérdésekkel b ő v íte ttü k ki, am ely e k a z o n b a n csupán az elm eo sztá ly o k at é r in te tté k . E z t a hiányosságot k í v á n tu k pótolni, am ik o r az 1957. évben a m egb eteg edésekre v o n a tk o z ó a d a ts z o lg á lta tá s t az idegosztá ly o k r a is k ite r je s z te ttü k . K ö z le m é n y ü n k b e n a t o v á b b i a k b a n — az elme- és elm eidegbetegek gyógy intézeti és já ró b e te g e llá tá s á n , illetve gondozásán kív ü l — főleg ezen a d a t g yű jté se k eredm ényeivel k ív á n u n k foglalkozni. * Ma m á r az elm ebetegek gyógyulási lehetőségeiről a lk o to tt régi szemlélet ala p v e tő e n m e g v á lto z o tt. E z a v á lto z á s a n n a k tu la jd o n ít h a tó , h o g y a k o r á b b a n g y ó g y íth a ta tla n n a k vélt, z á r tin té z e te k b e n áp o lt elm ebetegek n a g y része megfelelő gyógyszeres és lelki kezelés u tá n m eggyógyul, illetve h a csak rövid eb b -h o ssz ab b időre is, de ism ét m u n k a k é p e ssé válik. A beteg e k gyógyulása sz e m p o n tjá b ó l a z o n b an e g y á lta lá n nem közöm bös, hogy kellő id őben, b e t e g ségük k e z d e té n kerü lnek-e gyógykezelés, illetve szükség esetén gyógyintézeti ápolás alá és a gyógykezelés i d ő t a r t a m a kielégítő-e v a g y sem. E kérdés g a z d a sági h a t á s á t nézve, a k o r á b b a n m u n k a k é p te le n e k ism ét hasznos tagjai lesznek a tá r s a d a l o m n a k , és c s a lá d ju k m unk a kész ségé re sem h a t n a k k e d vezőtlenül. Az 1955. évi a d a ta in k szerint a g y ó gyinté ze te k ből elb o c sá to tt elm ebetegek m in te g y fele, az idegbetegek tö b b m in t 2/3-a m u n k a k é p e s, illetve á tm e n e tile g csö k k en t m unkaképességgel h a g y t a el az in téze te k et. E z az k edvező a r á n y a jövő b e n feltételezhetően to v á b b emelkedik. A lakosság egészségügyi e llá tá sá b a n m á r évek ó ta n eh ézséget okoz az elme- és elm eidegbetegek elhelyezése.
1 9 3 8 ......................... 1 9 4 9 ......................... 1 9 5 0 ......................... 1 9 5 1 ......................... 1 9 5 2 ................. . . 1 9 5 3 ......................... 1 9 5 4 ......................... 1 9 5 5 ........................ 1 9 5 6 ........................ 1 9 5 7 ........................
7477 5872 6707 6963 7062 7191 7583 7777 7775 8307
I
.
.
935 1274 1383 1412 1631
0256 6309 6394 6363 6676
81 63 72 74 74 75 78 79 79 85
KÖZLEMÉNYEK
331
Az 1. tá b láb ó l lá th a tó , hogy a h á b o r ú s esem ények során t ö n k r e m e n t á g y a k a t a h á b o r ú u t á n csak m in te g y tíz év a l a t t t u d t u k pótolni, és a százezer lakosra ju tó ág y a k szám a is csupán 1957 végén érte el, illetve h a l a d t a m eg az 1938-as érté k et. Á g y e llá to tts á g u n k még m indig n e m kielégítő, a b e te gek elhelyezését évről évre csak p ó tá g y a k beállításával le h e te tt biztosítani. H e ly z e t ü n k n em ze tközi v isz o n y la tb a n is kedv ező tlen; az összes gyógyintézeti á g y a k n a k csak 1/8-a az elme-ideg ágy. E z az a r á n y N y u g a t- E u r ó p á b a n c su p án A u sztriá ét, N y u g a t- N é m e to r s z á g é t és P o rtu g á liá é t közelíti meg. K a n a d á b a n és tö b b n y u g a t-e u ró p a i á llam b an ez az a r á n y lényegesen m a g asa b b , közel 30— 40% . N a g y r é sz t a kedvezőtlen ágyelosztás m i a t t M agyarországon az elme-ideg á g y a k n a k a lakossághoz v isz o n y íto tt a r á n y a is alacsony, 85 százezrelék.
1 A z á lta lá n o s kórházak elm e— id eg á g y a i n élk ü l.
2 E lm e —id e g g y ó g v in té ze le k b e n fek vő b e te g e k napi á tla g o s szám a. 3 E lm ek ó rh á za k b a n .
Az á g y e llá to ttsá g nem zetközi összehasonlításánál term észetesen figye le m be kell venni az illető ország elme- és elmeidegbetegségeinek gy ak o ri sá g á t is, ezt a z o n b an , m in t m á r e m líte ttü k , sem h a z á n k b a n , sem külföldön n e m ism erik pontosan. A z elme- és idegosztályok megbetegedési adatai A b e t e g s é g e k b esorolását a VI. M ó d o síto tt N em zetközi Betegségi O sztá lyozás s z e rin t végeztük. Az egyes betegségek, illetve betegségi csoportok ö sszevonásánál m inden esetben te k in te tte l v o ltu n k az összehasonlítási lehe tőségekre. A leg gyak orib b k ó r fo r m á k a különféle elmeidegbetegségek (reactiv álla p o to k és psych oneu rosisos za v arok), a schizophrenia, alkoholizmus, epilepsia, aggkori és agyi érelmeszesedéssel já ró elm ebetegség és a gyengeelméjűség. A felsorolt k ó rfo rm á k m i a t t á p o ltá k az e l b o c sá to tta k 5 4 % -á t. A k öv etk ez ő k ben ezeket a fon to sab b betegségeket, ill. betegségi c s o p o rto k a t vesszük rész letesebb v iz sg á la t alá. Első helyen az elm eidegbetegségek állanak. 1957-ben az elm eidegosztá lyokról e lb o c s á to tt b eteg e k n ek B u d a p e s t e n 2 6 % -a , vidéken 2 1 % -a ebbe a betegségi c s o p o rtb a t a r t o z o tt. E b b ő l B u d a p e s te n és v id éken is m in teg y 1 5 % reactiv állapot: h y ste ria, r e a ctio p ho bica, anxiosa és az egyéb testi tü n e te k k e l já ró elm eidegbetegség volt, a tö b b i az egyéb elmeidegbetegség: p s y e h o p a th ia, p s y c h a s th e n ia és n e u ra sth en ia. Százezer lakosra 1957-ben 96,7 elm eidegbetegség m i a t t ápolt e lb o c sá to tt beteg j u t o t t . T o v á b b i k é t le ggyakoribb — az elm eosztályok fo rg a lm á b a n m á r évtizedek ó ta d o m in á ló — k ó r fo r m a a schizophrenia és az alkoholizm us. T ek in tv e, h ogy ezeket a b e te g e k e t n é h á n y kivételes esettől eltek in tv e m ind ig elm eosztályok ra helyezik, lehetőség v a n a k é t év előtti, csak az e lm eo sztá lyokra vo n atk o zó a d a to k k a l való összehasonlításra.
332
A betegség m egnevezése I laiiMeiiOiiaime öojieami Denom ination of the disease (according to the international classification) Elmebetegségek K ö zp o n ti id egren d szer sy p h ilise (024, 025, 0 20, 0 2 0 ,1 ) ............... S ch izo p h ren ia (300) . . M án iás-d ep ressziós rea c tio ( 3 0 1 ) ................. In v o lu tió s b ú sk o m o r ság (302) .................... T é b o ly és téb o ly szerü á lla p o t ( 3 0 3 ) ............ A g g k o ri és a g y i ér elm esze sed éssel járó elm eb ete g ség ek (304, 306) ............................. P sy c h o sis p raesen ilis (65 év es k oron a lu l, 305) .............................. A lk o h o lo s e lm e b e te g ség (3 0 7 ) ...................... E g y é b és k . m . n. p sy ch o siso k (083, 3 0 8 , 3 0 9 , 688) ___ E g y ü t t ...................... Elm eidegbclegséyek R e a c t iv á lla p o to k som a tic u s tü n etek k el és a n élk ü l (310 — 31 7 ) ................. ............ P sy ch o n eu ro siso s z a v a va ro k ( 3 1 8 ) ............... E g y ü t t .......................................
KÖZLEMÉNYEK
Összesen Bcero Total
Férfi Nő Összesen MyjKtiinLi /Keiiiiunii.i Bcero Men Women Total
szám szerint — 'iiicao — number
Férfi Nő My >10111111,1 }Kemi[í!iii,i Men Women . on
1 077 4 066
647 2 139
430 1 927
26,3 99,5
31,5 104,1
21,1 94,7
875
243
632
21,4
11,7
31,1
683
119
564
16,7
5,8
2 7 ,7
333
104
229
8,1
5,1
11,3
1 317
652
665
32,2
31,8
32,7
227
105
122
5,6
5,1
6 ,0
180
156
24
4,4
7,6
1,2
587 9 345
217 4 3S2
370 4 903
14,4 223,6
10,6 213,3
18,2 244,0
6 220
2 077
4 143
152,2
101,1
2 03,7
3 271 9 491
1 252 3 329
2 019 6 162
80,0 232 2
61,0 162,1
99,2 302,9
554
270
284
13,6
13,1
14,0
A jellem, m ag a ta rtá s és az értelem kóros z a va r a i K ó ro s, éretlen sz em é ly isé g (3 2 0 — 321) . . A lk o h o lizm u s h e v e n y fo rm á ja (3 2 2 ,0 ) . . . A lk o h o lizm u s id ü lt for m ája ( 3 2 2 , 1 ) ............ G y en g eelm éjű ség (325) E p ilep sia ( 3 5 3 ) ............ E g y éb (3 2 3 , 3 2 4 , 326) E g y ü t t ......................
330
281
49
8,1
13,7
2,4
3 170 1 282 2 325 109 7 770
2 908 655 1 316 70 5 500
262 627 1 009 39 2 270
77,5 31,3 56,9 2,7 190,1
141,6 31,9 64,1 3,4 2 67,5
12,9 30,8 49,6 1,9 1 11,6
N e m elm ekórta ni á tla p olo k ..............................
14 274
7 325
6 946
349,1
356,8
341,5
Összesen — Beeső — Tolat
40 850
20 539
20 341
1000,0
1000,0
1000,0
KÖZLEMÉNYEK
333
A schizophrenia r é sz a r á n y a B u d a p e ste n és vidéken is eg y fo rm án 10— 1 0 % volt. 1955-höz v isz o n y ítv a 1957-ben az elm eosztályok 7 ,4 % - k a l tö b b schizophreniás b eteg e t b o c s á to t ta k el. B u d a p e s te n a férfibetegek, vidék en a nőbetegek a r á n y a valam iv el m a g asa b b . O rszágosan százezer lakosra 41,4 schizophreniával ápolt e lb o c sá to tt beteg j u t o t t . (Külföldi a d a to k k a l össze h a s o n lítv a ez az a r á n y F in n o rs z á g b a n 1954-ben lényegesen m a g a s a b b v o l t : 94,4, K a n a d á b a n — 1956-ban — és N o rv é g iá b an — 1955-ben — v isz on t alacsony abb: 34,6, ill. 26,5.)
E z u t á n so rre ndb en az elm ez ava rral még n em já ró h e v e n y és id ü lt a lk o holizm us k ö v etk ez ik 8,6% -os részesedéssel. 1957-ben 5 0 % -k a l tö b b id ü lt a lk o h o listát b o c s á to t ta k el a k ó rh áz ak , m in t 1955-ben. A k ó rház i kezelőorvosok vélem énye szerint még ez a szám sem tü k rö z i a valódi helyze tet, m ivel az elme osztályok á g y h ián y m ia tt az alkoholelvonó k ú r á r a jelen tk ez ő k egy részét fel sem t u d j á k venni. Az em elkedés feltétlenül az eredm én yes elv o n ó k ú rá k prop a g a n d isz tik u s h a t á s á v a l is m a g y a r á z h a tó (egyes kórházi orvosok v élem é n y e szerint vid é k en igen gyak ori, h ogy a k ú r a h a t á s á r a abstin e n ssé v á lt b etegek iv ó p a rtn e r e ik e t is a k ó r h á z b a ir á n y ítjá k ) . E n n é l a k ó rfo rm á n ál a z o n b an igen lényeges az utógo n d o z ás kérdése. F e lté tle n ü l terheli az elm eo sztá lyokat, hog y vid é k en gond ozóin tézetek h i á n y á b a n a h ón ap o k ig t a r t ó utókezeléseket is a k ó rh áz i o sz tályokon kell elvégezni. A sok esetben n a g y távolság ró l b e h ív o tt b e teg e k n ek csak egy része jelenik meg, am i a z u tá n kétségessé teszi az elv o n ó k ú r a eredm én yességét is. Mint jó m e g o ld á s t e m líth e tjü k meg, hogy B u d a p e ste n 1958 o któ b e ré tő l h á ro m és 1959 m á rc iu sá tó l ú ja b b h á r o m kerületi ren d e lő in tézetben a m b u la n t e r v égeznek alkoholelvonó k ú r á t. Az összes elb o csá to tt a l k o h o listá k n a k B u d a p e s te n 11% -a, v idéken csak 7 % -a v o lt nő. Százezer la k o sra 1957-ben országosan 35,7 alkoholizm us m i a t t áp o lt e l b o c sá to tt beteg ju t o t t . K a n a d á b a n ez az a r á n y 19,5, F in n o rs z á g b a n 8,4. E p ile p sziáv a l á p o ltá k a betege kn ek B u d a p e ste n 6,4, vidéken 5 ,1 % -át. A százezer la k o sra ju tó g y ó gyin té ze tből e lb o c sá to tt epilepsziás betegek szám a M a gyarországon 23,7. Az aggkori és agyi érelmeszesedéssel já ró elmebetegség m i a t t á p o lta k r é s z e s e d é s e B u d a p e ste n 4,2, vidéken 2 ,5% . 1955-höz v isz o n y ítv a B u d a p e ste n
334
KÖZLEMÉNYEK
1 3 % -k a l tö b b , vidéken 9 % - k a l kevesebb b eteg e t b o c s á to t ta k el ezzel a b e te g séggel. A betegek viszonylag m agas sz á m a összefügg az átlag os é l e tt a r ta m m eghosszabbodásával. A férfiak és nők m in te g y fele-fele a r á n y b a n szerepel tek. Százezer la kosra 13,4 e lb o c sá to tt beteg j u t o t t . ( K a n a d á b a n ez az a r á n y — 1956-ban — 5,0, F in n o rs z á g b a n — 1954-ben — 9,7.) Gyengeelm éjűség m i a t t á p o ltá k B u d a p e ste n az e lb o c s á to tt b ete g e k 2,7, vid é k en 3 ,5 % -á t. Százezer lakosra ju tó a r á n y s z á m u k 13,1 volt. (Ez az a r á n y a finnországi 1954. évi 8,2-nek tö b b m in t másfélszerese, K a n a d a 4,1 és N o rvé gia 3,6 a r á n y s z á m á n a k több m in t három szorosa.) A rá n y la g m agas v o lt m ég a k ö z p o n ti idegrendszer syphilises m e g b e te gedésével á p o lta k száma. Százezer lakosra 11,0 e lb o c s á to tt beteg j u t o t t . A syphilises m egbetegedések felszám olását k övetően h a z á n k b a n is éveken belül ennek az a r á n y s z á m n a k m e re d ek csökkenése v á r h a tó .
1957
1955* A betegség m egnevezése Haii.Menoiíanne őo.ieami Denom ination of Ihe Disease
_ t {- r 5. a 4 a 5*
a £ 5S a ~ — 9 2= Aa > ? í t n* i m
„
i l aa íf.
Is
“ - = 5-1 i = > := y O f r
l
III
Elmebetegségek K ö zp o n ti id egren d szer sy p h ilisc (024, 025, 0 26, 0 2 0 ,1 ) . . S ch izo p h ren ia ( 3 0 0 ) ........................ M á n iás-d ep ressziós reactio (301) . . . In v o lu tió s b ú sk om orság (302) T é b o ly és lé b o lv sz e r ű á lla p o t ( 3 0 3 ) . . . A ggk ori és a g y i érelm eszesed ésse l járó e lm eb ete g ség ek (304, 3 0 6 ) ........................... P sy ch o sis p ra esen ilis (65 év e s koron alu l. 3 05) ......................................................................... A lk o h o lo s e lm eb ete g ség ( 3 0 7 ) ................. E g y éb és k. m . n. p sy ch o siso k (083, 3 0 8 , 30 9 , 6 8 8 ) ....................'...........................
137,1 89,5 87,1 113,9 96,8
255,4 287,9 124,7 85,4 5 31,7
207,1 198,4 112,2 97,7 417,4
90,1 144,6 41,8 54,8 59,1
152,8 307,6 70,2 50,1 123,8
122,2 2 3 3 ,9 51,7 51,9 8 5 ,3
77,9
121,0
98,4
64,3
83,8
72,5
99,6 99,6
189,9 38,5
158,7 52,8
68,1 55,5
63,0 44,1
65,0 4 7 ,8
79,1
171,7
133,7
34,8
47,1
42,2
22,9 23,6
20,9 37,6
21,8 2 9 ,6
24,9 25,4
21,2 19,6
22,9 2 3 ,0
32,8 22,2 25,1 90,1 33,2 34,6
50,1 6,1 39,5 327,9 234,1 111,7
41,3 12,9 30,9 237,7 1-10,7 84,5
38,8 18,4 23,8 100,5 43.3 29,9
3 6 ,S 2,4 22,5 290.3 102,4 20,4
38,2 4,8 23,1 216,0 72,7 26,9
7,8 49,5
9,3 25,3
8,5 28,9
9,4 28,8
13,0 24,3
11,1 26,0
09,9
110,7
io s,o
46,4
71,3
00,1
Elmeidegbctegségck R e a c tiv á lla p o to k som aLicus tü n etek k el és a n élk ü l (3 1 0 — 317) . P sv ch o n eu ro siso s za v a ro k ( 3 1 8 ) .................... .■1 jellem, m a g a ta rtá s és az érlelem kóros za v a ra i K óros, éretlen sz e m é ly isé g (320— 3 2 1 ) . . . A lk o h o lizm u s h e v e n y form ája ( 3 2 2 , 0 ) . . . . A lk o h o lizm u s id ü lt form ája ( 3 2 2 . 1 ) . . . . G y en g eelm éjű ség ( 3 2 5 ) ....................................... E p ilep sia ( 3 5 3 ) ........................................................ E g y é b (323, 324, 3 2 6 ) ................. N e m elm ekórlani álla potok O b servatio a to v á b b i orvosi k ezelés sz ü k ségessége n élk ü l ( 7 9 3 ) ..................................... A z ö sszes eg y éb nem e lm e á lla p o t ............... Összes betegség
...........................
KÖZLEMÉNYEK
335
A f e l t ü n t e t e t t betegségeknél, illetve betegségi c s oportok ná l az ápolás átlagos t a r t a n i a 1957-ben a k é t év előtti a d a to k h o z v isz o n y ítv a álta lá b a n csökkent. Az ápolási id ő ta r ta m csökkenésében valószínűleg szerepet j á t s z o t t e gy ré szt az a k tív kezelések m in d szélesebb körű alkalm az ása , m á sré sz t — különösen az elm eosztályo kon — a fennálló zsúfoltság. A m o de rn e bb kezelési eljárások és új gyógyszerek a lk alm az ása lehetővé t e t t é k a súlyosabb t ü n e te k a r á n y la g r ö v id eb b időn belüli lezajlását: a zsúfoltság v isz o n t a r r a k é s z te tte a k ó r h á z a k a t, hog y ezek et a beteg e k et a lehető legrövidebb időn belül el bocsássák a gyógyintézetből. Az ápolás átlagos t a r t a m a az e lb o c s á to tta k n a k m in te g y 1/4-ét k ite v ő elm eidegbetegségek m ia tt áp o lt betegeknél 1957. évben B u d a p e s te n 7 % -k a l em e lk e d e tt, vid é k en 2 7 % -k a l c s ö k k en t 1955-höz viszonyítv a. K ed v e ző n e k t a r t j u k azt a k ö r ü lm é n y t, h o g y a gy akoriság sz em p o n tjáb ó l m á sodik h elyen szereplő schizophreneknél az ápolás átlagos t a r t a m a 1955. é v hez v isz o n y ítv a em elk e d ett. Az em elkedés egy beteg re s z á m ítv a B u d a p e ste n 55 n a p , vid é k en a z onban csak 20 nap volt. N ag y o b b m é rté k ű az em elkedés a nőbeteg e k n él: B u d a p e ste n 138 nap, v idék en 53 nap. Az ápolási i d ő t a r t a m növekedésénél szerepet já t s z o t t az e l b o c sá to tt n ő b eteg e k sz á m á n a k , különösen B u d a p e s te n ta p a s z ta l t jelentős, m in te g y 23% -os csökkenése. A schizophrenek ápolási n a p ja i az összes ápolási n a p o k n a k 3 9 % - á t te tté k . A h e v e n y a lk o h o listák áp o lá sá n a k i d ő t a r t a m a — a n n a k ellenére, hogy c s ö k k e n t a h e v e n y alk o h o lm é rg e ze ttek gyógyintézeti felvételének, illetve elb o c sá tá s á n a k s z á m a — jelentősen, B u d a p e ste n 17, vidéken 61 % -kal csök k en t. A g y ó gyintézeti elbocsátások s z á m á n a k csökkenése valószínűleg össze függ a z zal, h o g y időközben B u d a p e ste n a m e n tő sz o lg á la to t és v idéken n é h á n y m e n tő á llo m á s t h e v e n y a lk o h o lm é rg e ze ttek e t is ellátó kórházi, illetve fe k te tő részleggel b ő v íte tté k ki. A vidéki elm e o s z tá ly o k a t is lényegesen t e h e r m e n t e sítené v a la m e n n y i m e n tő á llo m á s n a k h e v e n y alk o h o lm é rg e z e tte k e t is ellátó fek te tő részleggel való kibővítése. Az id ü lt alko h o listák ápolási t a r t a m á n a k különösen vid é k en m u ta tk o z ó csökkenése összefügg az e l b o c s á to tta k s z á m á n a k n a g y m é r v ű növekedésével. Míg 1955-ben vid é k en g y ó gyinté ze tbe n 841 idült a lk o h o listát á p o lta k , a ddig 1957-ben m in te g y 1700-at. Az epilepsziások átlagos ápolási t a r t a m a B u d a p e ste n em e lk e d e tt, vid é k en felénél is kev esebbre csök kent, de m ég így is tö b b m i n t k étsze r olyan m a g a s v olt, m in t B u d a p esten . E z a különbség valószínűleg azzal függ össze, h o g y vid é k en csak a súlyosabb esetek k e rü lh e tn e k be a gyógy intézetbe. Az e lb o c s á to tta k közül — a még viszonylag jelentős sz á m m a l szereplő — aggkori és agyi érelmeszesedéssel já ró elmebetegséggel á p o l ta k és a gyengeelm éjűek ápolási ideje is országos v isz o n y la tb a n csökkent. E lő b b i B u d a p e s te n 17% -ka l, vidéken 31 % -kal csökkent, u tó b b i B u d a p e s te n 11 % -k a l e m e lk e d e tt, vidéken 11 % -kal csökkent. M egvizsgáltuk az elm e-idegosztályokon, illetve k ó r h á z a k b a n az a lá b b fel t ü n t e t e t t betegségekre v o n a tk o z ó a n az elhalálozást is. A 4. tá b lá n f e lt ü n te te tt elme- és elm eidegbetegségek h alálozási a r á n y a 1957-ben a k é t év előtti a d a to k h o z visz o n y ítv a á lta lá b a n csökkent. A g y akorisá g sz em p o n tjáb ó l első helyen álló rea ctiv állap o to k és psychoneurosisos z a v a r o k halálozási a r á n y a a férfiaknál és a nőknél e g y a r á n t m ini m ális volt. A sc h izophreniával áp o lt b etegek halálozási a r á n y a országos v isz o n y la t b a n e m e lk e d e t t; B u d a p e ste n csak a férfiaknál csö k k en t jelentős m é rté k b e n : 1 ,8 % -ró l 0 ,7 % -ra , a nőknél ezzel szem ben 2,2-ről 2,5-re e m e lk e d e tt és m i n t egy h á ro m és félszer olyan m a g as volt, m in t a férfiaknál. V id éke n a f é rfia k n á l 20, a nőknél 24 % -kal em elk e d ett, a nők halálozási a r á n y a i t t is m a g a s a b b : 4,9, míg a férfiaké 3,9% . Az elm ezavarral m ég n e m já ró h e v e n y és id ü lt alkoholizm ussal á p o l ta k közül az elhallak sz ám a a k é t év előtti 4 esettel szemben 1957-ben 18 volt. Az epilepsziával á p o lta k halálozási a r á n y a 1955-höz v isz o n y ítv a országos v isz o n y la tb an m in te g y felére csökkent. Még n a g y o b b m é rv ű a csökk enés B u d a p e ste n a f é r fia k n á l: 2% -ró l 0 ,6 % -ra , és v id éken a n ő k n é l : 6,9% -ról 2 % -ra.
336
KÖZLEMÉNYEK
13,9 2,1 1,1 4 ,8 —
14,6 3,6 3,3 2,4 8,5
14,3 2,9 2,4 3,4 6,2
2,3 1,5 0,4 0,8 1,0
7,5 4,4 1,0 1,4 2 ,2
4 ,9 3,1 0,6 1,2 1,5
29,1
32,6
30,8
30,3
24,7
27,9
4,8 5,4
13,7 5,7
10,6 5,7
18,2 —
6,5 3,3
11,0 2 ,2
6,7
8,8
8,0
4,3
7,4
6,1
Az aggkori és agyi érelmeszesedéssel áp o lt b etegek halálozási a r á n y a v o lt m in d k é t évben a férfiaknál és n őkn él is érth e tő e n a le gm agasabb. Csökkenés B u d a p e s t e n cs u p á n a férfiaknál t a p a s z ta l h a tó (6%-os), a n ő knél 14% -kal em e lk e d e tt. A g y e n g eelm éjű ek halálozási a r á n y a 1955-höz v isz o n y ítv a felére csökkent. R e n d k ív ü l n a g y a r á n y ú a csökkenés a k ö zp o n ti idegrendszer syphilises megbetegedésénél. Á halálozási százalék B u d a p e ste n m in te g y 1/6-a, vidéken közel fele v olt az 1955. évinek.
KÖZLEMÉNYEK
337
A z ideg- és elmebetegek járóbetegellátása és gondozása A g y ó gy inté ze ti e llá tá st nem igénylő, de orvosi kezelésre v a g y ta n á c s a d á s r a szoruló elme- és idegbetegek ellátása M a gyarországon egy részt az ideg gondozó in té z e te k b e n , m á sré sz t a ren delőintézetek idegosztályain tö rté n ik . B u d a p e s t e n a tö b b évtizedes m ú lt ta l rendelkező elme- és elmeidegbetegg o n d o z á sn a k m a m á r kom oly eredm ény ei v a n n a k . A b u d a p e s ti ideggondozó i n té z e te k fontos kiegészítő részei a g y ó gyintézeteknek . Az elme- és elmeidegb e teg g o n d o z ás lé nyegében a megelőző, illetve gyógyító és utókezelő orvosi és v é d ő n ő i te e n d ő k b ő l áll. T e h á t egy részt olyan b e teg e k et kezelnek, illetve g o n d o zn a k , ak ik gyógyintézeti e llátást u g y a n m ég nem igényelnek, de f e lté t lenü l elm e-idegszakorvosi felügyeletre, ta n á c s a d á s r a szorulnak, m á sré sz t azok n a k a főleg elm ebe te g eknek utók ezelését és g ondozá sá t végzik, a k ik e t fekvőb e te g g y ó g y in t é z etb ő l elbocsá to tta k . E llá tjá k ezenkívül még az idült n eu ro lógiai esetek kezelését is. A g o n dozóin téz etek 1957 végén tö b b m i n t 11 és fél ezer, főleg elm eb e te g et t a r t o t t a k rendszeres gondozás a l a t t és évi b etegfor g a lm u k m e g h a la d ta a 90 000 vizsgálatot. A b u d a p e s ti gondozók szám a azon b a n m é g kevés, a k erü le te k egy részében nincs is gondozóintézet. A p e r e m k e r ü le te k kö zü l csupán a X I X . és 1958. jú n iu s a ó ta a IV. és X X I . k e rü le tb e n v a n gondozó. Sajnos, a vidéki h áló za t kiépítése — b á r m á r 1954-ben m eg k e z d ő d ö tt — m ég m in d ig n em t ö r t é n t meg. A m egyék zöm ében csak napi k é t ó ráva l m ű k ö d n e k a gondozók és h á r o m m egyében az elm e-id egbeteggondozás eg y á lta lá n nincs megszervezve. A vidéki h á ló z a t to v á b b i kiszélesítése h aszn o s lenne egyrészt azért, mivel a g y óg yintézetekből e lb o c s á to tt betegek utó kezelése jelenleg még n in c s megfelelőképpen b iz to sítv a, m á sré sz t a gondozó in té z e te k jelen tő s szám ú beteg tő l m e n te s íth e tn é k a zsúfolt elm e-idegosztá lyok at. 5. A b udapesti ideggondozó intézetek betegforgalma ■ ( m i s , 1000— 1957) ¡¡ 3MCHCHUC cocmaea őosibHbix e öíjdaneiumcnux Hepanux Oucnancepax (a 194S e., 19-50— 1957 zz.) Changcs in the Begislraíion o/ Paiienís at the Budapest Neurological Dispcnsarics (194-S, 1950—1957)
A rendszeres go n d o zá sra szoruló elme- és idegbetegek sz á m á n a k növe kedé se m i a t t a gond o zó in téz etek beteg fo rg a lm a — az 1950. IV. negyedévi 22
D em ográfia
338
KÖZLEMÉNYEK
jelen tő s rendelési idő-kiesés m i a t t csökkenő f o rg a lm a t m u ta tó 1956. év k i vételével — évről évre em elkedett. Az 1952. év kiem elkedő f o rg a lm á t nag y ré szt az okozta, h o g y az 1951 előtti évek ben a tá rs a d a lo m b iz to s ítá s b a b e v o n t p s y c h iá tria i b e te g e k e t is a szakorvosi rende lőinté ze tek idegosztályai l á t t á k el. 1951-től azonban a psychés esetek kezelése B u d a p e ste n k izárólag a g o ndozóintézetek feladata. N ö velték a forgalm at a közigazgatási rendezés k ö v e tk e z té b e n 1950 eleje ó ta B u d a p e s t hez csatolt p e re m k e rü le te k betegei is. A rendelőin tézetek idegosztályai B u d a p e s te n kizárólag ide gb ete geke t kezelnek, vid é k en a z o nban az ideggondozó h á ló z a t szűk k a p a c itá s a m i a t t psyc h és esetekkel is foglalkoznak; jellegüknél fogva a z o n b an ideggondozói fel a d a t k ö r t k o rá n tse m t ö lt h e tn e k be. IRODALOM: (1) (2) (3) (4) (5) (6) (7) (S) (9) (10) (11) (12) (1 3 )
D r. F a b in y i R u d o lf, N ép eg észség ü g y 192S. 6. sz. 371. o. D r. F a b in y i R u d o lf, N épegészségü gy 1 9 2 7 . 14. sz. 937 — 9 4 5 . o. D r. Szecsődy Im re, N épegészségü gy 1931. 2 . sz. 93. o. S ta tistic a l R e v ie w of E n g la n d a n d W a le s (1950 — 1951 ) S ta tistisch es H and buch für die R ep u b lik Ö sterreich (1 9 5 3 ) A nnuaire S ta tis tiq u e de la R elgiq u e (1955) M ed icinalverk et H e lsin k i (1953 — 1954) M ental H e a lth S ta tis tic s. C anada (1 956) H o sp ita ls for M en tal D isea se. O slo (1 9 5 5 ) G esu n d h eitsw esen (1953) A nnuaro E s ta tis tic o (1953) S ta tistisc h e s J ahrbuch der Sch w eiz (1954) A llm ä n h ä lso -o ch sju k v a rd . S to ck h o lm (1957)
339
KÖZLEMÉNYEK
MENTAL
AND
NEURO-MENTAL
DISEASES
IN
HUNGARY
Summary In r e c e n t d e c a d e s th e f re n q u e n c y of m e n ta l a n d n e u r o - m e n ta l d ise a se s h a s b e e n s h o w in g a ris in g t e n d e n c y a lso in H u n g a r y . F ig u re s sh o w t h a t th e n u m b e r of m e n t a l a n d n e u r o -m e n ta l p a t i e n t s n e e d in g r e g u la r h o s p ita l n u r s in g r e s p . a t t e n d a n c e c a n be e s t im a t e d a t m o re th a n 50 0 00. In H u n g a r y th e f irs t o p e n n e u r o - m e n t a l w a r d w a s se t u p in 1928. A t t h e sa m e tim e th e f ir s t d is p e n s a rie s fo r m e n ta l a n d n e u r o - m e n ta l p a t ie n t s w e re e s ta b lis h e d in th e c a p ita l. A t th e e n d of 1957 to g e th e r w ith b e d s in h o m e s fo r m e n ta l p a t ie n t s 8307 b e d s w e re a v a ila b le fo r p a t ie n t s s u ffe rin g f ro m m e n t a l a n d n e u r o - m e n ta l d ise ases. Of th e s e th e n u m b e r of b e d s fo r m e n ta l p a t i e n t s w a s 6 6 7 6 . T h e n u m b e r of m e n t a l a n d n e u r o - m e n ta l b e d s c o m p a re d to th e p o p u l a ti o n as a w h o le w a s 85 p e r 100 000. A c c o rd in g to 1955 d a t a of th e m e n ta l p a ti e n ts r e le a s e d fro m h o s p ita ls m o re t h a n h a lf , a n d of n e u r o -m e n ta l p a t ie n ts m o re t h a n t w o - th ir d s , le f t t h e in s ti tu t io n s in a b le to w o rk c o n d itio n , re sp . w ith te m p o r a r ily r e d u c e d w o rk in g a b ility . T h e m o s t f r e q u e n t f o rm s of th e d ise a se a re th e d if f e r e n t n e u r o - m e n ta l d ise a se s ( re a c tiv e s t a te s a n d p s y c h o n e u r o tic tr o u b le s ) , sc h iz o p h re n ia , a lc o h o lism , e p ile p s y , m e n ta l d ise a se c o n n e c te d w ith o ld age a n d c e re b ra l a rte rio s c le ro s is a n d id io c y . T h e se f o r m s of d ise a se s a c c o u n te d for 5 4 % of p e rs o n s d is c h a rg e d . T h e n u m b e r of p a t i e n t s r e le a s e d , a f t e r s u ffe rin g of n e u r o m e n ta l d ise a se s w a s 9 6 ,7 , of sc h iz o p h re n ia 4 1 ,4 , of a c u te a n d c h r o n ic a lc o h o lism 35,7, of o ld ag e a n d c e r e b r a l a r te rio s c le ro s is 13,4 a n d of id io c y 13,1 a m o n g 100 000 i n h a b i t a n t s in 1957. In 1957 th e a v e ra g e te r m of n u r s in g a n d th e d e a t h r a t e sh o w ed a g e n e ra l d e c re a s e c o m p a r e d to th e d a t a of tw o y e a r s b e fo re . T h e r e d u c tio n of t he te r m of n u r s in g w as p a r t ly d u e to m o re m o d e rn t r e a t m e n t s a n d to a w id e r a p p l ic a ti o n of n e w m e d ic a m e n ts . T h e a v e r a g e te r m of n u r s in g w a s h ig h e s t fo r sc h iz o p h re n ic p a ti e n ts in 1957, i. e. se v en a n d a h a lf m o n th s . T h e ir n u r s in g d a y s a c c o u n te d fo r 3 9 % of th e t o t a l of n u r s in g d a y s . T h e d e a th r a t e w a s h ig h e s t a m o n g p a t ie n ts s u ffe rin g of o ld ag e a n d c e r e b r a l a r te rio s c le r o s is .
A
NÉPSZÁMLÁLÁS
ÉS A
REG IONÁLIS
VIZSGÁLATOK*
DR. KI SS I S TVÁN
A népösszeírásokat, m a jd a n é p s z á m lá lá so k a t r en d sz erin t k o n k r é t k o r m á n y z a ti fe la d a to k m egoldásához szükséges á tte k in té s céljából h a j t o t t á k és h a j t j á k végre. K o rá b b a n az összeírásokra elsősorban a k a to n a i, illetve a g a z d a sági p ote nciá l feletti á tte k in té s v égett volt szükség. (Ú jonc- és adóösszeírások stb.) Az állami funkciók kiszélesedése szükségszerűen v o n ta m a g a u t á n a z t, hog y a népszám lálások ne csak az egyszerű sz á m b a v é te lt, h a n e m az egyes állam i fela d a to k m egvalósításához szükséges á t te k i n té s t is b iz tosítsák. Az erre v o n a tk o z ó tö re k v é se k részint a népszám lálás által rögzítendő té n y e k és * A D E M O G R Á F IA sz e rk e sz tő sé g e a szerző ja v a s la ta iv a l n e m m in d e n b e n é r t e g y e t. M in d a m e lle tt a c ik k e t v ita c ik k é n t k ö z li.
22 *
