1. Háttérinformációk. 1.1 Bevezetés

1. Háttérinformációk

1.1

Bevezetés

2002/2003 folyamán a brit Munka- és Nyugdíjügyi Minisztérium valamint a magyar Munkaügyi és Foglalkoztatáspolitikai Minisztérium közös támogatásával kísérleti program indult Zala megyében.

A kísérletben egy új módszert próbáltunk ki, amellyel elısegíthetı a rokkantsági nyugdíjban részesülı személyek visszatérése a munkaerı-piacra. Szándékaink szerint az így szerzett tapasztalatok felhasználhatók a szolgáltatás kialakítása és esetleges országos kiterjesztése során.

A kísérletben résztvevık az alábbi nevet és logót találták ki a szolgáltatás számára: 4M

Megoldás Munkáltatóknak és Megváltozott munkaképességő Munkavállalóknak

Ebben a csomagban a Back to work company által megtartott képzési modulok tanulságait összegeztük. A csomagban gyakorlati segédanyagok találhatók a tanácsadók számára, amelyek szakmai segítséget adnak a munkájukhoz, illetve felhasználhatók a 4M szolgáltatásba bekapcsolódó új tanácsadók képzése, a szolgáltatás új kirendeltségeken való bevezetése során.

1

Hangsúlyozni szeretnénk, hogy a csomag folyamatosan fejlıdik, alakul. Tehát a tartalma nem az egyetlen üdvözítı megoldás, még csak nem is elıírás – csupán útmutató a szolgáltatás fejlesztéséhez. Az útmutatót a tanácsadók Nagykanizsán és Zalaszentgróton szerzett kísérleti tapasztalatai alapján átdolgozzuk, finomítjuk, hogy az ennek eredményeképpen létrejövı szolgáltatás jobban megfeleljen a helyi munkavállalók és munkaadók igényeinek. Tehát ez a finomítás egyben a folyamatos továbbfejlesztés kezdete is.

A Back to Work Company köszönetét fejezi ki a brit Jobcentre Plus Disability Service

Doncaster,

UK

(a

megváltozott

munkaképességő

munkavállalókkal

foglalkozó szolgálat) részérıl Janet Healey-nek, Dr. Somodi Istvánnénak, a magyar Foglalkoztatási Hivatal igazgatóhelyettesének, valamint Deák Ferencnek, a Zala Megyei Munkaügyi Központ igazgatóhelyettesének és csapatának a képzés során, illetve a csomag összeállításához nyújtott segítésükért.

Továbbá köszönjük a nagykanizsai és zalaszentgróti tanácsadóknak, valamint társaiknak, hogy részt vettek a képzésben, és hogy odaadó lelkesedéssel sikerre vitték a projektet.

2

1.2

Jogszabályi háttér

A foglakozási rehabilitáció és a megváltozott munkaképességő személyek foglalkoztatását elısegítı támogatások jogszabályi háttere Somodi Istvánné dr. Foglalkoztatási Hivatal Budapest

1. A megváltozott munkaképességő személyek foglalkoztatása

1.1 Munkajogi védelem A fogyatékos emberek munkavállalási és munkahely-megtartási esélyei jelentısen csökkenhetnek, erre tekintettel a jogszabályok fokozott munkajogi védelemben kívánják részesíteni ezen személyek körét.

Érdekeik védelmének elısegítését két jogintézmény biztosítja: a hátrányos megkülönböztetés tilalmának meghatározása, valamint a speciális, a megváltozott munkaképességő személyekre megállapított felmondási tilalmak felsorolása.

A hátrányos megkülönböztetés tilalma A munkaviszonnyal kapcsolatban tilos hátrányos megkülönböztetést alkalmazni a munkavállalók

között

nemük,

koruk,

családi

vagy

fogyatékos

állapotuk,

nemzetiségük, fajuk, származásuk, vallásuk, politikai meggyızıdésük, munkavállalói érdekképviselethez való tartozásuk, vagy ezzel összefüggı tevékenységük, továbbá minden egyéb, a munkaviszonnyal össze nem függı körülmény miatt.1 1

A Munka Törvénykönyvérıl szóló 1992. évi XXII. törvény 5. §-a (hatályos: 2001. július 1-jétıl)

3

A tilalom nem csupán a munkaviszony fennállása idején áll fenn, hanem a munkaviszony

létesítését

megelızı

idıszakban

is:

tilos

a

hátrányos

megkülönböztetés alkalmazása a munkaviszony létesítését elısegítı eljárással összefüggı rendelkezések, intézkedések meghozatalakor, a munkakör betöltésére vonatkozó feltételek meghatározásakor, továbbá a munkavállalók kiválasztásakor.

Felmondási tilalmak A munkáltató a munkaviszony fennállása alatt megváltozott munkaképességővé vált munkavállalót köteles az állapotának megfelelı munkakörben tovább foglalkoztatni.

A munkaviszony megszüntetésének korlátozására és tilalmára vonatkozó általános munkajogi rendelkezéseken túl az egészségkárosodást szenvedett munkavállalókra speciális felmondási tilalmak is vonatkoznak2 .

Figyelem!

Nem lehet rendes felmondással megszüntetni a munkaviszonyát annak, aki

⇒ egészségi állapota romlásából eredı munkaképesség-változás miatt eredeti munkakörében, rehabilitációs intézkedés nélkül, teljes értékő munka végzésére tartósan alkalmatlanná vált, de öregségi vagy rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban, öregségi vagy munkaképtelenségi járadékban nem részesül, ha munkaképesség-változásának foka az 50 százalékot eléri; ⇒ üzemi baleset vagy foglalkozási betegség következtében baleseti járadékban részesül, és eredeti munkakörében a munkáltatójánál teljes értékő munka végzésére tartósan alkalmatlanná vált (amíg baleseti járadékban részesül);

2

A megváltozott munkaképességő dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról szóló 8/1983. EüM-PM együttes rendelet 11. §

4

⇒ gümıkóros betegség miatt munkáltatójánál jogszabályi tilalom folytán nem foglalkoztatható mindaddig, amíg a foglalkoztatási tilalmat okozó betegsége a tüdıbeteg-gondozó intézet igazolása alapján fennáll.

A felmondási tilalom nem vonatkozik a megváltozott munkaképességő dolgozóra, ha 20 fınél kevesebb dolgozót foglalkoztató munkáltatóval áll munkaviszonyban, továbbá ha •

a munkáját ismételten nem megfelelıen látja el, illetıleg a munka elvégzésére alkalmatlan,

kivéve,

ha

nem

megfelelı

munkája

vagy

alkalmatlansága

megváltozott munkaképességével függ össze; •

a munkáltató a megváltozott munkaképességő dolgozó számára a munkáltató mőködési körén belül vagy azonos helységben más munkáltatónál — a helyi rehabilitációs

bizottság

véleményének

figyelembevételével

—

egészségi

állapotának, korának, képzettségének megfelelı új munkahelyet biztosít, illetıleg betanítására vagy szakképzésére vonatkozóan javaslatot tesz, és azt a megváltozott munkaképességő dolgozó nem fogadja el; •

öregségi, rokkantsági nyugdíjra, baleseti rokkantsági nyugdíjra, öregségi vagy munkaképtelenségi járadékra jogosult;

•

részére sem a munkáltató, sem a munkáltató telephelye szerint illetékes rehabilitációs bizottság alkalmas munkahelyet biztosítani nem tud.

1.2 Foglalkozási rehabilitáció A megváltozott munkaképességő munkavállaló munkahely-megtartási esélyeinek növelése

érdekében

szükséges

intézkedések

megtétele,

illetve

foglalkoztatásának biztosítása elsıdlegesen a foglalkoztató feladata.

5

a

további

A megváltozott munkaképességő dolgozót a munkáltató köteles elsısorban eredeti munkakörében foglalkoztatni. Amennyiben ez nem lehetséges, a munkáltató mőködési körén belül olyan munkakörben kell ıt alkalmazni, ahol egészsége további romlása nélkül munkaképességét hasznosítani tudja. Ennek megfelelıen a dolgozó munkaszerzıdését módosítani kell.

Figyelem!

A foglalkozási rehabilitáció körében a munkáltató a megváltozott munkaképességő dolgozót köteles ⇒ a

munkakörülmények

módosításával,

elsısorban

eredeti

munkahelyén

(munkakörében) és szakmájában tovább foglalkoztatni, vagy ⇒ mőködési körén belül a dolgozó egészségi állapotának, korának, képzettségének figyelembevételével megfelelı munkahelyre áthelyezni, illetıleg ⇒ más munka végzésére betanítani vagy szakképzésben részesíteni, ⇒ szükség esetén az e célra létrehozott külön üzemrészben foglalkoztatni, ⇒ részmunkaidıben alkalmazni, ⇒ bedolgozóként foglalkoztatni, ha a munkáltató tevékenysége erre módot ad.

1.3 A foglalkoztatási kötelezettség és a rehabilitációs hozzájárulás A foglalkoztatás elısegítésérıl és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény3 a megváltozott munkaképességő személyek munkavégzésének biztosítása érdekében kötelezı foglalkoztatási szintet jelöl meg azon munkaadókra vonatkozóan, amelyeknél a foglalkoztatottak átlagos statisztikai állományi létszáma meghaladja a 20 fıt. A kötelezı foglalkoztatási szint: az átlagos statisztikai állományi létszám 5 %-a.

3

1991. évi IV. törvény 41/A. §

6

Rehabilitációs hozzájárulást kell fizetnie a munkaadónak, ha •

az általa foglalkoztatottak tárgyévi átlagos statisztikai állományi létszáma a 20 fıt meghaladja, és

•

az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességő személyek száma nem éri el a létszám 5 százalékát.

A rehabilitációs hozzájárulás és a dotáció (3.1. pont) szempontjából megváltozott munkaképességő személynek kell tekinteni azt a munkaviszony keretében foglalkoztatott dolgozót, illetve szövetkezettel munkaviszony jellegő jogviszonyban álló szövetkezeti tagot, akinek munkaszerzıdés szerinti napi munkaideje eléri a 4 órát, továbbá a bedolgozói jogviszony keretében foglalkoztatott dolgozót, ha •

egészségügyi állapotának romlásából eredıen 40%-os vagy azt meghaladó mértékben rehabilitációs

megváltozott intézkedés

munkaképességő, nélkül,

teljes

és

értékő

eredeti

munkakörében,

munkavégzésre

tartósan

alkalmatlanná vált, •

üzemi baleset (foglalkozási betegség) következtében munkaképesség-változás miatt baleseti járadékban vagy baleseti nyugdíjban részesül, és eredeti munkakörében munkáltatójánál rehabilitációs intézkedés nélkül teljes értékő munka végzésére tartósan alkalmatlanná vált,

•

gümıkóros betegsége miatt a munkahelyén jogszabályi tilalom folytán nem foglalkoztatható.

A rehabilitációs hozzájárulásból képzıdik a Munkaerıpiaci Alap rehabilitációs alaprésze,

amelybıl

támogatás

nyújtható

a

megváltozott

munkaképességő

személyek foglalkoztatását elısegítı beruházáshoz, bıvítéshez, továbbá egyéb fejlesztési célú kifizetéshez.

7

2. A Munkaerıpiaci Alapból nyújtható támogatások

A foglalkoztatási törvény szempontjából megváltozott munkaképességő személy, aki testi vagy szellemi fogyatékos, vagy akinek az orvosi rehabilitációt követıen munkavállalási és munkahely-megtartási esélyei testi vagy szellemi károsodása miatt csökkennek.

A törvény hatálya tehát kiterjed valamennyi fogyatékos, illetve a foglalkoztatást hátrányosan befolyásoló — testi vagy szellemi — károsodást szenvedett személyre, függetlenül attól, hogy munkaképességének csökkenése milyen mértékő, továbbá munkanélküli vagy munkaviszonyban áll, illetve egyéb keresı tevékenységet folytat, tekintet nélkül arra, hogy egészségi állapota alapján ellátásban részesül vagy sem.

A megváltozott munkaképességő személyek jogosultak a munkaerı-piaci szervezet szolgáltatásainak ingyenes igénybevételére, továbbá — a jogszabályi feltételek fennállása esetén — foglalkoztatásuk elısegítéséhez támogatás nyújtható a Munkaerıpiaci Alap rehabilitációs és foglalkoztatási alaprészébıl.

2.1 A rehabilitációs alaprészbıl nyújtható támogatás4

A támogatás megállapításának feltételei A támogatás — pályázati eljárás alapján — vissza nem térítendı, illetve visszatérítendı formában nyújtható annak a munkaadónak, aki •

a

megváltozott

munkaképességő

személyek

foglalkoztatása

érdekében

beruházást, felújítást tervez, illetve 4

1991. évi IV. törvény 19. §, továbbá a foglalkoztatást elısegítı támogatásokról, valamint a Munkaerıpiaci Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásokról szóló 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet 19-21. §

8

•

tárgyi eszközeit bıvíti, feltéve, ha

− a megvalósításhoz saját erıvel is hozzájárul, továbbá − a támogatás visszafizetéséhez szükséges biztosítékot ajánl fel. A támogatás visszatérítendı vagy vissza nem térítendı formában nyújtható, azonban a visszafizetési kötelezettség bekövetkezésének lehetısége akkor sem zárható ki, ha a támogatottat — a megállapító határozat alapján — eredetileg nem terhelte ezen kötelezettség.

A Munkaerıpiaci Alap rehabilitációs alaprészébıl akkor folyósítható támogatás, ha a munkaadó olyan megváltozott munkaképességő személyt foglalkoztat, akinél a munkaképesség-csökkenés

mértéke

legalább

a

40%-ot

eléri,

vagy

akinek

munkavállalási vagy munkahely-megtartási esélyei testi vagy szellemi károsodása miatt csökkentek.

A foglalkoztatás támogatásának nem akadálya, ha a megváltozott munkaképességő személy munkaviszonyban áll, illetve — egészségi állapotára tekintettel — ellátásban (például rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban vagy átmeneti járadékban) részesül.

A

munkaképesség-csökkenés

mértékének

megállapítására

az

Országos

Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértıi Intézete (OOSZI) jogosult. A foglalkoztathatóság esélyeinek csökkenését a foglalkozás-egészségügyi szakellátó hely szakvéleménye tanúsíthatja.

A támogatható beruházások, fejlesztések A támogatás olyan, a megváltozott munkaképességő személyek foglalkoztatását elısegítı beruházáshoz, fejújításhoz, illetve tárgyi eszközök bıvítéséhez nyújtható, amely

9

•

normál üzemi körülmények

között

munkahelyet,

meglévı

vagy

a

már

létesít

rehabilitációs foglalkoztatáshoz

ilyen

munkahelyek

korszerősítését,

fejlesztését, bıvítését, szinten tartását célozza, vagy •

külön

jogszabály

szerint

meghatározott

védett

munkahely

létesítésére,

célszervezet, szociális foglalkoztató létrehozására, fejlesztésére, bıvítésére és szinten tartására irányul, vagy •

a megváltozott munkaképességő személyek foglalkoztatását elısegítı eszközök beszerzését, fejlesztését, korszerősítését biztosítja.

A támogatás pályázat alapján olyan magánszemély, jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezet részére nyújtható, aki a beruházás megvalósításához saját erıvel is hozzájárul.

A pályázati felhívás A támogatás megállapításának részletes feltételeit a munkaügyi központok pályázati felhívásban teszik közzé.

Figyelem!

A pályázati felhívás tartalmazza ⇒ a pályázati kiírás célját, ⇒ a pályázaton történı részvétel feltételeit, ⇒ a pályázat keretében nyújtható támogatás forrását, mértékét, ⇒ a pályázó részérıl rendelkezésre álló saját anyagi erı szükséges mértékét, ⇒ a beruházás, fejlesztés, bıvítés megvalósulásának határidejét, a foglalkoztatási kötelezettség vállalását, ⇒ a

pályázat

tartalmára

vonatkozó

elıírásokat

mellékleteket, ⇒ a szerzıdésszegés jogkövetkezményeit, továbbá 10

és az esetleg szükséges

⇒ a pályázat benyújtásának helyét és határidejét, a pályázatot elbíráló szerv megnevezését, a pályázat elbírálásának határidejét.

A pályázatot a munkaadó székhelye szerint illetékes munkaügyi központhoz kell benyújtani. A munkaügyi központ mérlegelési jogkörben eljárva dönt a támogatás megállapításáról.

2.2 A foglalkoztatási alaprészbıl nyújtható támogatások

A Munkaerıpiaci Alap Irányító Testületének döntése alapján képzési támogatásban részesülhet a megváltozott munkaképességő személy a munkanélküli státus fennállásától függetlenül. A tanfolyami költségek akkor is megtéríthetık tehát, ha a hallgató munkaviszonyban áll vagy egyéb keresı tevékenységet folytat, illetve társadalombiztosítási ellátásban részesül.

A munkavállalók csoportos szállításához nyújtható támogatás iránti kérelmek elbírálásakor elınyben kell részesíteni azt a munkaadót, aki megváltozott munkaképességő munkavállalót foglalkoztat.

Támogatások a munkába helyezéshez Az MPA foglalkoztatási alaprészébıl a munkába helyezéshez csak akkor nyújtható támogatás, ha a munkaadó munkanélküli személyeket kíván alkalmazni. Az alábbiakban bemutatott eszközökkel támogatható minden olyan megváltozott munkaképességő személy foglalkoztatása, akit az alkalmazás elıtt a munkaügyi központ munkanélküliként tartott nyilván. A támogatások iránti kérelmet a munkaadó székhelye (telephelye) szerint illetékes munkaügyi központ kirendeltségéhez kell benyújtani. 11

Jóllehet a jogszabályok ezen eszközöknél nem rendelkeznek elınyben részesítési kötelezettségrıl, azonban a mérlegelési szempontok között a munkaügyi központ prioritást biztosítanak azon személyek foglalkoztatásának elısegítéséhez, akiknek munkaerı-piaci esélyeik testi vagy szellemi fogyatékosság vagy károsodás miatt megváltoztak.

A foglalkoztatás bıvítését szolgáló támogatás A munkaadó részére a munkavállaló munkabérének 50-100 százalékáig terjedı mértékő támogatás (bértámogatás) nyújtható legfeljebb egy évi idıtartamra.

Figyelem! A bértámogatás akkor állapítható meg, ha a munkaadó

⇒ vállalja a munkaügyi központ által közvetített, legalább hat hónapja — pályakezdı esetében legalább három hónapja — munkanélkülinek a támogatás folyósítása alatti foglalkoztatását, továbbá azt követıen legalább a támogatás idıtartamával megegyezı idıtartamú továbbfoglalkoztatását úgy, hogy ezen idıtartam alatt a munkaviszony megszüntetésére — mőködési okból — rendes felmondással nem kerül sor, és ⇒ a támogatott munkanélküli alkalmazását megelızı hat hónapban hasonló munkakörben foglalkoztatott munkaviszonyát a mőködésével összefüggı okból, rendes felmondással nem szüntette meg, és ⇒ munkaerıigényét a kérelemben megjelölt munkakörre vonatkozóan annak benyújtását megelızı hat hónapban bejelentette, továbbá ⇒ a támogatás iránti kérelmét a foglalkoztatás megkezdését megelızıen benyújtja.

12

Nem nyújtható támogatás annak a munkaadónak, amellyel szemben a munkaügyi ellenırzésrıl szóló törvényben5 felsorolt egyes szabályok megsértéséért munkaügyi bírságot szabtak ki, az errıl szóló határozat jogerıre emelkedésétıl számított egy évig.

A foglalkoztatáshoz kapcsolódó járulékok átvállalása A keresetet terhelı egészség- és nyugdíjbiztosítási, valamint munkaadói járuléknak, továbbá a munkaadót terhelı egészségügyi hozzájárulásnak megfelelı összeg részben vagy egészben átvállalható legfeljebb 200 nap idıtartamra, ha a munkaadó munkanélküli személy — a kérelem benyújtását követı — foglalkoztatását vállalja. 2.3 Speciális támogatások a Munkaerıpiaci Alapból6 A rehabilitációs foglalkoztatás bıvítését szolgáló támogatás A támogatás olyan munkanélküli foglalkoztatása esetén állapítható meg, akinek munkaképessége legalább 40%-ban csökkent, és öregségi nyugdíjra nem jogosult, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban, átmeneti járadékban, bányászok egészségkárosodási járadékában nem részesül. Ennek

a

szabálynak

munkaképességő

a

személyek

megfogalmazásakor foglalkoztatásának

a

cél

azon

elısegítése

volt,

megváltozott akiknek

a

megélhetését társadalombiztosítási ellátás nem támogatja.

A rehabilitációs foglalkoztatás bıvítését szolgáló támogatás alanyává az olyan munkaadó válhat, aki • rehabilitációs hozzájárulás fizetésére nem köteles, vagy 5

A munkaügyi ellenırzésrıl szóló 1996. évi LXXV. törvény 3. § k)-m) pontjai A munkaügyi központok foglalkozási rehabilitációs eljárásáról, valamint a megváltozott munkaképességő munkanélküliek foglalkoztatását elısegítı egyes támogatásokról szóló 11/1998. (IV. 29.) MüM rendelet 6

13

• foglalkoztatási kötelezettségét a kérelem benyújtását megelızı naptári évben teljesítette, és a kötelezettség teljesítését a kérelem benyújtásának évében vállalja.

A támogatás megállapításának feltételei A munkaadó a támogatásban csak akkor részesülhet, ha a foglalkoztatással létszámát

bıvíti,

továbbá

a

jogszabályban

elıírt

feltételek

teljesítésére

kötelezettséget vállal.

Figyelem!

A támogatás akkor állapítható meg, ha a munkaadó ⇒ a foglalkoztatást legalább 12 hónapra vállalja, és ⇒ a támogatással érintett munkaviszony létrejöttét megelızı hat hónapban hasonló munkakörben foglalkoztatott munkavállaló munkaviszonyát a mőködésével összefüggı okból, rendes felmondással nem szüntette meg, és ⇒ kötelezettséget vállal arra, hogy a támogatott foglalkoztatásban részt vevı munkavállaló munkaviszonyának az elıbbi módon történı megszüntetésére a támogatás idıtartama alatt nem kerül sor.

A támogatás iránti kérelmet a munkaadó székhelye (telephelye) szerint illetékes munkaügyi központ kirendeltségéhez kell benyújtani. A kérelem elbírálásáról a kirendeltség mérlegelési jogkörben eljárva, határozatban rendelkezik.

A kérelmek elbírálásakor a munkaügyi központ figyelembe veszi, hogy a megváltozott munkaképességő személyek foglalkoztatását egyéb jogszabályok is ösztönzik, támogatják. Elınyben kell részesíteni azt a munkaadót, aki az adott

14

foglalkoztatásra tekintettel más forrásból támogatásban (dotációban, adóalapcsökkentésben) nem részesül.

A támogatás mértéke és idıtartama A támogatás mértéke szakaszosan változik. Az elsı harmadban a munkaügyi központ megtéríti a munkavállaló részére kifizetett munkabért és az azt terhelı járulékokat, a második szakaszban a munkavállaló részére kifizetett munkabért, a harmadikban a járulékokat.

A támogatás a foglalkoztatás idıtartamára, azonban — a fı szabály szerint — legfeljebb 18 hónapra állapítható meg. Ha a munkaviszony alanyai részmunkaidıs foglalkoztatásban állapodnak meg, a támogatás idıtartama a munkaidı-csökkenés mértékének arányában meghosszabbítható.

Ha a munkaidı a támogatás folyósításának idıtartama alatt változik, a folyósítás idıtartama a változás mértékének arányában • a munkaidı növekedése esetén csökken, • a munkaidı csökkenése esetén — a munkaadó kérelmére — növelhetı (errıl a kirendeltség mérlegelési jogkörben eljárva határoz).

A folyósítás idıtartamának változása miatt a támogatás egyes szakaszokra megállapított összértéke nem változhat.

A munkaadó kötelezettségszegése A

kirendeltség

megszünteti

a

támogatás

folyósítását,

és

a

támogatás

visszafizetésére kötelezi a foglalkoztatót, ha a munkaadó a jogszabályban, illetve a támogatás megállapításáról rendelkezı határozatban foglalt feltételeknek nem tesz eleget, illetve kötelezettségét megszegi.

15

A támogatást a visszakövetelés idıpontjában hatályos, a kötelezettségszegés idıpontjától a befizetés idıpontjáig számított jegybanki alapkamattal növelt összegben kell visszafizetni. A megyei (fıvárosi) munkaügyi központ igazgatója különös méltánylást érdemlı esetben eltekinthet a kamat visszakövetelésétıl.

A megváltozott munkaképességő munkanélküliek képzése Célszerő bevonni a gyakorlati képzésbe azokat a munkaadókat, akik az eredményes vizsgát tett hallgatók foglalkoztatásától nem zárkóznak el. Erre tekintettel azon munkaadók részére, akik a gyakorlati képzés lebonyolításában részt vesznek, meg lehet téríteni az ebbıl adódó többletköltségeket.

A

megváltozott

munkaképességő

munkanélküli

vállalkozóvá

válásának

támogatása Az a munkanélküli, aki munkaképességét legalább 40%-ban elvesztette, és életkorára, illetve egészségi állapotára tekintettel társadalombiztosítási ellátásban nem részesül, vállalkozóvá válása esetén támogatásban részesíthetı.

Támogatásként a munkanélküli járadéknak megfelelı összeg folyósítható legfeljebb 12 hónapon át, valamint a vállalkozóvá váláshoz szükséges képzés költségei 100%os mértékben megtéríthetık. 3. Dotáció és egyéb kedvezmények

3.1 A munkáltatók rehabilitációs tevékenységét segítı támogatás (dotáció) Dotációra jogosultak a gazdasági társaságok, a szövetkezetek (a lakásszövetkezetek kivételével), az állami vállalatok, a trösztök, egyéb állami gazdálkodó szervek, az egyes jogi személyek vállalatai és a leányvállalatok, a szociális foglalkoztatók7

7

A megváltozott munkaképességő dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról szóló 8/1983. (VI. 29.) EüM-PM együttes rendelet 27/A.-30. §

16

A dotáció abban a hónapban illeti meg a gazdálkodó szervezetet — ide nem értve a kijelölt célszervezetet —, amelyikben az általa foglalkoztatott dolgozók átlagos statisztikai állományi létszáma eléri a 20 fıt, és a megváltozott munkaképességő dolgozóknak az átlagos statisztikai állományi létszámhoz viszonyított aránya legalább 5%.

A dotáció vetítési alapja a megváltozott munkaképességő dolgozók tárgyhavi átlagos statisztikai állományi létszámának és a részükre kifizetett havi átlagbérnek a szorzata alapján számított havi bruttó munkabér összege.

Átlagbérként legfeljebb a teljes munkaidıben foglalkoztatottak részére meghatározott minimálbért lehet figyelembe venni.

A támogatás összege a vetítési alap 45-135 %-a, illetve célszervezet esetében 135320 %-a a megváltozott munkaképességő személyek tárgyhavi átlagos statisztikai állományi

létszámhoz

viszonyított

arányától,

illetve

a

foglalkoztatottak

munkaképesség-csökkenésének mértékétıl függıen.

A célszervezetek részére nyújtható dotációban az a gazdálkodó szervezet részesülhet, amelyet a Pénzügyminisztérium a Szociális és Családügyi Minisztérium egyetértésével és a Védett Szervezetek Országos Szövetsége véleményének meghallgatásával célszervezetnek jelölt ki.

Figyelem!

A célszervezeti kijelölést az a gazdálkodó szervezet (gazdasági társaság, egyesülés, szövetkezet a lakásszövetkezet kivételével, állami vállalat, tröszt, egyéb állami gazdálkodó szerv, egyes jogi személyek vállalata, leányvállalat, közhasznú társaság, vízitársulat) kérelmezheti, amelynél

17

•

a létesítı okirat tartalmazza a rehabilitációs foglalkoztatási célt,

•

legalább egy – termelı vagy szolgáltató tevékenység végzésére alkalmas –

telephelyén folyik a rehabilitációs foglalkoztatási tevékenység, •

a rehabilitációs foglalkoztatási tevékenység megkezdése óta legalább egy év

eltelt, a célszervezeti kijelölési kérelem benyújtását megelızı 6 hónap átlagában a foglalkoztatott dolgozók átlagos statisztikai állományi létszáma legalább 30 fı és a megváltozott munkaképességő dolgozóknak az átlagos statisztikai állományi létszámához viszonyított aránya eléri a 60 %-ot, •

a foglalkoztatott megváltozott munkaképességő dolgozók egészségi állapotához

igazodó

munkafeltételek

(munkakörülmények

és

tárgyi

feltételek),

valamint

egészségügyi ellátás biztosított, •

a kérelem benyújtásának idıpontjában csıd- vagy felszámolási eljárás nincs

folyamatban, továbbá nincs 90 napon belül köztartozása.

A kijelölt célszervezetek jegyzékét a Pénzügyminisztérium hivatalos lapjában évente közzéteszi. A dotáció havonta a tárgyhót követı hónap 15. napjától igényelhetı az Adó- és Pénzügyi Ellenırzési Hivatal által rendszeresített formanyomtatvány használatával. A dotáció

igénylésénél

figyelembe

vett

megváltozott

munkaképességő

munkavállalókról a munkáltató köteles havonta nyilvántartást vezetni, és azt 5 évig megırizni.

3.2 Az adóalapot csökkentı jogcímek Az adójogszabályok rendelkezései alapján a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény8 hatálya alá tarozó munkáltató, valamint az egyéni vállalkozó9 8

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 7. § (1) bekezdésének v) pontja

18

csökkentheti az adózás elıtti eredményét, ha megváltozott munkaképességő személyt vagy korábban munkanélküli személyt foglalkoztat.

A

legalább

50

százalékban

megváltozott

munkaképességő

alkalmazott

foglalkoztatása esetén az adózás elıtti eredményt csökkenti: személyenként, havonta a megváltozott munkaképességő munkavállalónak kifizetett munkabér, de legalább az érvényes minimálbér fele, feltéve, hogy az adózó által foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma az adóévben a 20 fıt nem haladja meg.

Az adózás elıtti eredmény csökkenthetı abban az esetben is, ha a munkáltató korábban munkanélküli személy foglalkoztatását vállalja. A csökkentés összege10 a

foglalkoztatás

ideje

alatt,

de

legfeljebb

12

hónapon

át

befizetett

a

korábban

társadalombiztosítási járulék összegével azonos.

Az

adóalap-csökkentésre

jogosult

továbbá

a

munkáltató,

ha

munkanélküli személy alkalmazása óta, illetıleg azt megelızı hat hónapon belül azonos munkakörben foglalkoztatott más munkavállaló munkaviszonyát rendes felmondással nem szüntette meg, és a korábban munkanélküli magánszemély az alkalmazást megelızı hat hónapon belül nála nem állt munkaviszonyban.

Figyelem!

Korábban munkanélküli személy az, aki ⇒ legalább hat hónapig a munkaügyi központ által nyilvántartott munkanélküli volt, vagy ⇒ munkanélküli ellátásban, a munkanélküliek jövedelempótló támogatásában részesült, vagy

9

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 49/B. § (6) bekezdésének a) pontja A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 7. § (1) bekezdésének j) pontja

10

19

⇒ az elsı két pontban említett ellátásra való jogosultságát már kimerítette, de a munkaügyi központtal együttmőködött.

A munkanélküli állapot fenti körülményeirıl szóló igazolást a foglalkoztatottat munkanélküliként

nyilvántartó

munkaügyi

központ

kirendeltsége

munkáltató vagy a korábban munkanélküli személy kérelmére.

20

állítja

ki

a

1.3

Jelenlegi szolgáltatások

A foglalkozási rehabilitáció és a hozzá kapcsolódó szolgáltatások Zala megyében

A 9/1996. sz. MüM. Rendelet 6. §-a 6 évvel ezelıtt a megváltozott munkaképességő munkanélküliek foglalkoztatási rehabilitációját a munkaügyi szervezet feladatai közé sorolta.

Az 1997-es év volt a kísérleti év. 3 megye Baranya, Fejér és Nógrád megye kapta meg azt a lehetıséget, hogy kipróbálja és felmérje a lehetıségeket, hogy tapasztalatokat győjtsön és azokat átadja az ország többi megyéjének.

1998. január 1-tıl már az ország összes megyéjében és Budapesten is megindult egy

újfajta

szolgáltatás

megszervezése.

Megyénkként

3

fı

rehabilitációs

tanácsadóval, kirendeltségként 1-1 fı rehabilitációs közvetítıvel kezdtük meg a munkát. Zala megyében 1998. március 1-jén alakult meg a rehabilitációs munkacsoport.

Az elsı évben, 1988-ban arra törekedtünk, hogy felmérjük az ügyfélkört, tisztázzuk, hányan

vannak,

megkerestük

a

akik

valóban

magukat

megváltozott

betegnek

vallókat,

munkaképességőek.

Levélben

kérdıíven

próbáltuk

keresztül

megismerni betegségüket, munkával kapcsolatos múltjukat, életkörülményeiket, iskolai végzettségüket, további terveiket, elképzelésüket, igényeiket. Ugyanakkor,

amikor

az

ügyfélkörnek,

a

munkáltatóknak,

érdekvédelmi

szervezeteknek, intézményeknek is elküldtük bemutatkozó levelünket, kérdıívünket, melyben

a

megváltozott

munkaképességőek

alkalmazásával

tapasztalataikról, elképzeléseikrıl, terveikrıl faggattuk ıket.

21

kapcsolatos

Már májusban megtartottuk a bemutatkozó konferenciánkat, ahová meghívtuk mindazokat, akikkel a jövıbeni együttmőködésünket terveztük.

Kidolgoztuk a megyében érvényes eljárásrendünket, melynek alapján az ügyfél útja, a nyújtandó szolgáltatás minden kirendeltségünkön azonos.

Az ÁNTSZ segítségével 3 városunkban – Zalaegerszegen, Nagykanizsán, Keszthelyen – megkezdıdött a foglalkozás-egészségügyi szakorvosi ellátás. A 3 doktornı állandó kapcsolatban áll a hozzá tartozó kirendeltségekkel és velünk, a Rehab.

munkacsoporttal

is

folyamatos

kapcsolatot

tartanak

a

problémák

megbeszélése érdekében.

Az épület átalakítása, az akadálymentesítés is megvalósult 1998-ban.

Munkánkból

adódik

a

megváltozott

munkaképességőekkel,

a

mássággal

kapcsolatosan kialakult elıítéletek kezelése, a felvilágosítás, a lehetıségek az ismeretek átadása, terjesztése, új lehetıségek keresése. Ennek érdekében évente szervezünk 1-1 fontos témakörben konferenciát az érintettek bevonásával.

A megváltott munkaképességőek esélyegyenlıségének, minél szélesebb körő fog foglalkoztatásának megvalósítása érdekében évente 2 alkalommal pályázatot írunk ki Munkaerıpiaci Alap decentralizált Rehabilitációs Alaprésze terhére, mellyel ösztönözni szeretnénk – fıleg az elsıdleges munkaerıpiaci munkáltatókat – a foglalkoztatás bıvítésére, az egyre több új munkahely teremtésére. A nyertes pályázókkal folyamatos a kapcsolatunk és törekszünk annak bıvítésére. Kirendeltségi munkatársaink is a munkáltatói kapcsolattartásuk során állandóan tájékoztatják

a

munkáltatókat

a

munkaügyi

szervezet

által

nyújtható

szolgáltatásokról, ugyanakkor felhívják figyelmüket a kötelezettségeikre (pl. az 5 % foglalkoztatási kötelezettségre) is.

22

Nagyon fontosnak tartjuk a PR munkát is. Helyi és megyei lapokban, TV-ben rendszeresen jelennek meg cikkek, riportok tevékenységünkrıl, a pályázatok által teremtett

új

egy-egy

munkahelyekrıl,

támogatási

formánkról,

magáról

a

rehabilitációról.

A 2000. év során rehabilitációs munkánk jelentıs részét a Phare 97 program feladatai tették ki. A Dél-Dunántúli régió (Baranya, Tolna, Somogy, Zala) munkaerıpiaci szervezetei 1997-ben pályázatot nyújtottak be a PHARE-hoz, a megváltozott

munkaképességő

munkanélküliek

elhelyezkedését

elısegítı

programok megvalósítására, pénzügyi finanszírozására.

A pályázat közvetlen célja volt:


a megváltozott munkaképességő munkanélküliek részére a szakszerő ellátás és foglalkozás, szolgáltatás feltételeinek biztosítása,




a

munkaerıpiacon

értékesíthetı

munkavégzı

képességek

felmérési

lehetıségeinek megteremtése,


a

munkaalkalmassági

(foglalkozásegészségügyi,

munkapszichológiai)

vizsgálatokhoz elegendı tárgyi és szolgáltatási szükségletek kialakítása,


a

pályaorientáció,

pályakorrekció

és

pályaválasztás

lehetıségeihez

való

kapcsolódás megteremtése.

A program keretén belül 100 fı megváltozott munkaképességő regisztrált munkanélküli embernek történt meg a foglalkozásegészségügyi szakvizsgálata és munkavégzı képességeik felmérése. A felmérés célja az volt, hogy a résztvevık személyiségét, képességszintjét, érdeklıdését, motivációit, jövıvel kapcsolatos terveit megismerjük, s ennek alapján javasoljunk számukra képzést, munkalehetıséget – figyelembe véve a foglalkozásegészségügyi vizsgálat eredményét is.

23

A vizsgálatban résztvevık eredményei a következı képet mutatják: A 100 fıbıl (50 férfi – 50 nı) 50 vizsgálati személynek több betegsége is van. A legtöbben

mozgásszervi

(28

esetben)

és/vagy

idegrendszeri

(15

esetben)

problémákkal küzdenek. Belsı szervi betegségben öten, érzékszervi betegségben pedig ketten szenvednek. A 100 emberbıl 20 alkohol-problémával is küzd, annak látható jeleivel és betegségben is manifesztálódott következményeivel. Az OOSZI által igazolt munkaképesség változással 65-en rendelkeztek, közülük 67%-ban hatnak, 50%-ban húsznak, 40%-ban harminckilencnek változott meg a munkavégzı képessége.

Az egészségi állapotukra kis mértékben jellemzı a veleszületett fogyatékosság, inkább az életkor, életmód, hajlam, a munkaköri-munkahelyi ártalom következménye a kialakult betegség.

• Az idısebb korúak elhelyezkedési lehetısége teljes munkaképesség esetén sem kedvezı. Az „idıs kor” foglalkoztatás szempontjából ma már 45 év táján kezdıdik.

• A száz fıbıl 60 fı 45 év feletti, azaz a résztvevık 60%-a. • Az

adott

idıszakban,

a

regisztrációnkban

nyilvántartott

megváltozott

munkaképességőek 67%-a 45 év feletti korosztályba tartozik.

• A munkanélküliként eltöltött idı hosszúságát tekintve a csoport 86%-a (a regisztrációban lévık 89%-a) tartós munkanélküli. A pályakezdık száma öt fı.

• Lakóhely

szerint

47%-uk

vidéken

él.

(A

regisztrált

megváltozott

munkaképességőek 52%-a vidéki.)

• A képzettségi szintet vizsgálva 40-en általános iskolát végeztek (ebbıl 6 fı kisegítı iskolát) és betanított vagy segédmunkásként dolgoztak. 2 fınek nincs meg a 8 osztálya.

• 37-en szakmát is tanultak, de a vizsgálat elıtt kb. 30 évvel. fejlesztették tudásukat. 24

Azóta nem

• Középiskolai végzettséggel 19-en rendelkeznek, fıiskolát ketten végeztek. • A vizsgálat végzésekor 6 fı rokkant nyugdíjban részesült, 23-an rendszeres szociális járadékot vagy segélyt, 25-en még jövedelempótló támogatást, 24-en munkanélküli

járadékot

kaptak,

22

fınek

folyamatban

volt

az

ellátás

megállapítása vagy nem jogosult egyikre sem.

Legtöbben tehát szociális jellegő ellátásban részesültek, ami nagyon alacsony összeg.

A pszichológiai felmérések a csoport tanulási képességét, gondolkodási képességét, tér- formalátását, praktikus intelligenciáját, kéz- és ujjügyességét, munkatempóját, precizitását, a látás és kézmozgás összehangoltságát, a munkához és tanuláshoz kapcsolódó motivációját vizsgálták.

A tesztek alapján 60 % gyenge teljesítményt nyújtott.

(17 % közepes, 23 % jó

szintő.) Nagy részük nem javasolható képzésre vagy csak valamilyen nagyon egyszerő, betanító jellegő tanfolyamra. Összegezve megállapítható, hogy a csoport 60%-a egészségi állapotánál, életkoránál,

képzettségi

szintjénél,

lakóhelyénél,

anyagi

helyzeténél,

képezhetıségénél fogva halmozottan hátrányos helyzető, s ez ma Magyarországon komoly foglalkoztathatósági hátrányt jelent.

2001-2002. év kiemelkedı feladatát a Rehabilitációs Információs Centrum, a RIC létrehozására a pályázat megírása és elnyerése jelentette. A RIC létesítésének célja egy komplex rehabilitációs szolgáltatás nyújtása a rehabilitációban érintett szervezetek bevonásával Ennek érdekében törekszünk - az e területen mőködı megyei szervezetek és intézmények közötti szakmai kapcsolatrendszert kiépítve - az önálló életvitelhez nélkülözhetetlen információk folyamatos áramlását biztosító

25

hálózat megszervezésére és szeretnénk elısegíteni a rehabilitáció aktuális problémáinak szakmai mőhely keretében történı megvitatását.

Folyamatos feladatunk a rehabilitációs képzések szervezése, melyekre a nálunk jelentkezı igények alapján kerül sor. 1999-ben 2 tanfolyamot is sikerült indítanunk: a házi betegápolás, szociális gondozói tanfolyamot 8 fı végezte el, ECDL számítógépes tanfolyamunkon 10 fı siket és nagyothalló végzett. 2000-ben szintén az ECDL tanfolyamra volt a legnagyobb az igény és ebben az évben Nagykanizsán varrómunkás képesítést kapott 12 fı, azonnali elhelyezkedési lehetıséggel. 2001-ben a Vakok és Gyengénlátók szövetségével közösen szerveztünk alapfokú számítógépes ismereteket nyújtó képzést, mely ebben az évben, 2002-ben fejezıdött be. Ezek a számok egy kívülállónak lehet, hogy nagyon csekélynek tőnnek, de a mi célcsoportunkból egy-egy csoportot összehozni nagyon sok erıfeszítést, meggyızés kíván.

A tevékenységünkkel kapcsolatos ez évi fıbb statisztikai adatok: •

Zala

megyében

2002.

október

1-ig

946

regisztrált

megváltozott

munkaképességő személyt tartottunk nyilván. •

2002. január 1-én 472 fı szerepelt a. rendszerben. A 9 hónap alatt 503 fı került be (ebbıl csak 70 fı az aki elsı alkalommal jelentkezett nálunk).

•

A rendszerbıl az elhelyezkedık közül 152 fı került ki munkaügyi támogatással (45 fı közhasznú-, 45 fı pedig közcélú munkát végez, 15 fıt foglalkoztatást

bıvítı

bértámogatással,

bértámogatással alkalmaztak a munkáltatók). •

Önállóan 73 fı helyezkedett el.

•

97 fı közvetítés által talált munkahelyet.

26

11

fıt

pedig

rehabilitációs

A legtöbb ügyfél már mint munkanélküli jelentkezik a munkaügyi szervezetnél. Sokan vannak olyanok is, akik még dolgoznak, de vagy tudják, hogy hamarosan elbocsátják, vagy betegségük illetve egyéb okok miatt úgy érzik, másik munkahelyen jobban megtalálnák számításukat. A harmadik csoportba azok tartoznak, akik már egy ideje az egészségügyi állapotukból adódóan a viszonylag alacsony összegő társadalombiztosítási, szociális ellátásban részesülnek, de vissza szeretnének kerülni a munka világába. Az ügyfelek elıször általában a kirendeltségen jelentkeznek, ahol a közvetítı kollégák az elsı interjúban az adatok felvételekor már rákérdeznek, hogy van-e olyan egészségügyi probléma, ami a munkavállalást akadályozza.

Igenlı

válasz

esetén

kollégáink

tájékoztatják

az

ügyfelet

a

rehabilitációs eljárás lehetıségeirıl és a kirendeltségi rehabilitációs közvetítıhöz, irányítja ıket. Fontos tudni, hogy az eljárásban való részvétel nem kötelezı!

Tehát mi azt tekintjük megváltozott munkaképességő ügyfélnek, a) aki a munkaképesség-csökkenés mértéke –az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértıi Intézetének, vasutas biztosítottak esetében a Magyar Államvasutak Orvosszakértıi Intézetének igazolása szerint- legalább a 40%-ot eléri, vagy b) aki munkaképesség csökkenésének mértékérıl

OOSZI igazolásával nem

rendelkezik, de –foglalkozás-egészségügyi szakellátó hely szakvéleménye alapján- megállapítható, hogy munkavállalási és munkahely megtartási esélyei testi, vagy szellemi károsodás miatt csökkentek.

Az ügyfél hozzánk is vagy az OOSZI szakvéleményével érkezik, vagy panasza alapján a munkaügyi szervezet a foglalkozás-egészségügyi vizsgálat alapján felméri, hogy munkavállalási esélyei csökkentek-e és milyen kizáró vagy korlátozó tényezık befolyásolják a munkavállalását.

27

Az adatok felvétele, az egészségügyi állapot felmérése után 1-1 kirendeltségen munkavállalási tanácsadói ismeretekkel is rendelkezı munkatársunk feltárja az ügyfél

munkavállalással

képzettséget,

a

kapcsolatos

lakóhelyi,

családi

igényeit,

esélyeit,

körülményeket.

figyelembe

Megvizsgálja

az

véve

a

ügyfél

elhelyezkedését segítı erısségeket, illetve az akadályozó körülményeket, azok okát, megoldási lehetıséget keresnek közösen és végül, szerencsés esetben kitölti a közvetítı lapot.

Ám az esetek jelentıs részében nem ez történik. Ha az ügyfél bizonytalan magában, önbizalmát

például

már

jó

pár

visszautasítás,

kudarc

megtépázta,

ha

pályakorrekcióra szorul és nem ismeri a lehetıségeket, nem tudja, ı maga mire képes, ha lakóhelyére a távolsági járat napi 1 alkalommal közlekedik, ha a család is inkább visszatartja, ha képzettsége is hiányos és még sok visszafogó tényezı lehet – akár halmozottan is – akkor a rehabilitációs közvetítı átadja ügyfelét annak a csoportnak, amely az általa feltárt probléma kezelésére a legilletékesebb.

A rehab. munkacsoport is elsısorban így találkozik ügyfeleivel, de 35-40 %-uk egyenesen a munkacsoportot keresi személyesen vagy telefonon a szórólapokról szerzett információ, vagy újságcikk, ismerıs, velünk kapcsolatban álló intézmények, szervezetek, érdekképviseleti szervek ajánlása alapján. A tanácsadás során alaposan körüljárjuk a gátló tényezıket, sorra vesszük az eddigi kudarcok okát, keressük a sikeres akciókat, ha kell, a kapcsolatokat más segítı szervezetekkel (pl. CS. S. Sz., Vöröskereszt) intézményekkel (pl. polgármesteri hivatalok, társadalombiztosítás) érdekképviseleti szervekkel, a velünk kapcsolatban álló munkáltatókkal, többségében a célszervezetekkel.

28

Egyik esetünk A Lenti kirendeltségen dolgozó rehabilitációs közvetítınk 1999-ben jelezte, hogy van egy ügyfele, akivel ı a saját keretein belül nem tud tovább lépni, szeretné beküldeni a csoportunkhoz tanácsadásra. Elıre jelezte, hogy nagyon problémás az ügyfél, szinte „több emberes”. A megbeszélt idıpontban meg is jelent ügyfelünk és pillanatokon belül úgy érzetük, hogy tele van a szoba. Folyamatosan beszélt, de mindig másról, mint amit kérdeztünk. Az íróasztalunkon mindent megtapogatott, megnézett, mindenre rákérdezett, felajánlotta, hogy megjavítja a számítógépünket, stb. és közben a saját iratait is elıpakolta. Minden tele volt okmányokkal, leletekkel, de semmit nem találtunk még sem, amire szükségünk. lett volna. Többszöri találkozás eredményeként – persze soha nem a megbeszélt idıben jött, viszont állandóan telefonált – megtudtuk, hogy több képesítése is van. A most 51 éves férfi fiatal korában esztergályosnak tanult, dolgozott kint NDK-ban 3 évig, beszélte a német nyelvet (errıl oklevele is van). Tehergépkocsi vezetıként is dolgozott, rendelkezik a szükséges jogosítvánnyal, motorszerelıként is sikerült elhelyezkednie, bár errıl nem találtunk képesítést. Késıbb, már munkanélküliként a hidegburkoló szakma tanulásába kezdett, de cementallergiája miatt a vizsgát már nem tette le. Ifjú korában megnısült, 2 gyermeke van. Már hosszú ideje elvált, egyedül él, csak egyik gyermeke – aki Pesten él – tartja vele a kapcsolatot. 1999-2000 évben ügyfelünk állandóan álláslehetıségek miatt keresett fel bennünket. Mivel elbeszéléseibıl úgy tudtuk, valamikor volt már leszázalékolva, próbáltuk bekérni a leleteit. Ezek bemutatása alól mindig kibújt, mondván, hogy már meggyógyult, ı egészséges. Ám amint munkát ajánlottunk, azonnal arra hivatkozott, hogy ı beteg. A munkáltatóknál is azzal jelentkezett, hogy sorolta, mit miért nem tud elvégezni. Miközben szóban nagyon együttmőködı volt, a valóságban igyekezett minden kötelezettsége alól kibújni. Csak hosszú és végül a tanácsadás befejezésének kilátásba helyezésével sikerült a fogl.-eü. orvoshoz eljuttatni. A visszahozott korlátozó és kizáró tényezıket tartalmazó vizsgálati lap és a pszichológiai vizsgálat eredményei alapján a pszichológusunkkal és orvosunkkal együtt arra a következtetésre jutottunk, hogy ügyfelünk betanított munkavégzésre alkalmas, de csakis olyan helyen, ahol tolerálják devianciáját. Ilyen munkáltató Lentiben csak az egyetlen célszervezet lehet. Azt már nem is ecsetelem, mennyi harcunkba került mire sikerült ıt rávenni, hogy elmenjen az OOSZI elé. Hányszor töltöttem ki az őrlapokat, mire végre beadta a leszázalékolási kérelmét – közben folyamatosan hangoztatva, hogy ı egészséges. Bezzeg, amikor csak 50 %-ot kapott, azonnal fellebbezet – és bizony nyert is! Kapcsolatunk alatt is rengeteg kudarcot ért meg. Valóban elment ı munkát keresni, de mindenhonnan elutasították. Nagyon nehéz látni egy felnıtt férfi arcát, amikor egy felvételi teszt írásáról jön vissza és látszik rajt, hogy tudja, nem jól teljesített, biztos, hogy nem sikerül a felvétele. Végül mégis sikertörténet a mién, mert ügyfelünk már több mint l éve dolgozik ugyanazon a helyen, a Lenti célszervezetnél. Igaz, hogy a vezetı – ahányszor találkozunk, elmondja, hogy Jenı néha az ırületbe kergeti, hogy már többször eljutott oda, hogy kiteszi. Az is igaz, hogy ha ügyfelünk telefonál, azonnal az az elsı kérdésünk: Ugye Jenı, még dolgozik? És igen! Még mindig dolgozik!

29

Ezt az esetünket azért választottam, mert ebbıl látszik, milyen sokrétő a munkánk. De tanácsadás alatt mennyi mindent ki kell derítenünk ügyfelünkrıl. Optimális esetben eljutni oda, hogy ı maga találja meg a neki megfelelı utat, de ha erre nem képes, akkor rávezetni ıt arra, mi szolgálja az ı érdeket. Milyen szerteágazó kapcsolatrendszert kell kiépíteni. Jenı esetében is a polgármesteri hivatal, a TB, az OOSZ, a foglalkozás-egészségügyi szakorvos, a mi orvosunk, a pszichológus, a Vöröskereszt és még sorolhatnám kivel vettük fel a kapcsolatot. Ebbıl az esetünkbıl az is egyértelmő, hogy ezt a tevékenységet nem lehet mennyiséggel mérni. Itt érvényes, hogy a sok néha kevés.

Csoportunk a Humán Szolgáltatások Osztálya keretén belül mőködik. Az Osztályhoz tartozik a pszichológiai szolgálat, pályaválasztási tanácsadó, fogl-eü. orvos, álláskeresı klub, FIT és ez év júniusától a RIC.

Ügyfeleink jelentıs része küszködik azzal, hogy betegsége miatt korábbi képzettsége, munkája, munkatapasztalata használhatatlanná vált és még nem tudja, mit tehet, mire lenne ı képes, alkalmas. Ebben az esetben a pályaválasztási, pályaorientációs vagy pályakorrekciós tanácsadás során segítséget kap az érdeklıdési körének feltérképezésében, önismeretének erısítésében, az új szakma kiválasztásában, és az információt az ahhoz kapcsolódó képzettségrıl, a szakmavégzés feltételeirıl.

A pszichológiai tanácsadás a megváltozott munkaképességő munkanélküliek életvezetési, döntési, munkavállalási problémáinak megoldásához nyújt segítséget. A tanácsadás a munkanélküliséggel járó lelki ártalmak feloldására, kezelésére alkalmas,

ezért

minden

pszichés

okból

rászorulónak

megajánljuk,

hiszen

bármelyikünk kerülhet olyan élethelyzetbe, amikor szakértı segítségét kell kérnie.

Az Álláskeresı Klub azoknak az elhelyezkedését segíti, akiknek többszöri próbálkozás után sem sikerült állást találni, „munkára kész állapotban” vannak és 30

fontos számukra a munkavállalás. Az álláskeresı klubtagok megismerik és elsajátítják az álláskeresési technikákat, s ennek segítségével a lehetı legrövidebb idın belül esélyük lesz az elhelyezkedésre, megtalálják a számukra leginkább megfelelı állást. A módszer jól beépült a munkaügyi szervezet szolgáltatásai közé. Sok a jelentkezı, a volt klubtagok küldik ismerıseiket, rokonaikat, jó híre van a városban, az egész megyében. Az elhelyezkedési adatok nagyon jók, de a legfontosabb eredmény talán mégis az, hogy nagyon sok klubtagnak itt tér vissza az önmagába vetett hite, önbizalma. Problémát jelent, hogy a klubtagok döntı többsége nı, holott a tapasztalatok azt mutatják, hogy a vegyes csoportok hatékonyabb mőködésre képesek.

A klubban történik az álláskeresési technikák oktatása is, mely 3 napos csoportos foglalkozást jelent. Az álláskeresési technikák megismerését azoknak szoktuk ajánlani, akik tudják, hogy megváltozott munkaképességük figyelembe vételével milyen állásokat, munkaköröket keresnek, képesek az önálló álláskeresésre, de nem rendelkeznek az álláskereséssel kapcsolatos technikák ismeretével.

A

FIT,

azaz

Foglalkozási

Információs

Tanácsadó

öntájékozódó

jellegő

szolgáltatási forma, amely az álláskeresık, a pályaválasztás elıtt álló fiatalok és a pályaválasztásra kényszerülı munkanélküliek számára egyaránt lehetıséget ad a médiatár igénybevételére, ahol pályaismertetı videofilmeket tekinthetnek meg az egyes

foglalkozásokról,

intézményekrıl.

szakmákról,

Tanulmányozhatók

szakmacsoportokról,

az

információs

valamint

mappák,

képzı

ismertetık,

a

szakkönyvek, folyóiratok és egyéb tájékoztatóanyagok. Számítógép speciális programokkal

segíti

a

pályaorientációt.

A

FIT

feladatkörébe

tartozik

a

pályaismertetı programok, vetélkedık, rendezvények, fórumok szervezése és lebonyolítása, tájékoztató elıadások tartása, az önálló tájékozódást elısegítı ismertetık, plakátok, szórólapok, kiadványok elkészítése, pályakezdı prevenciós

31

programok szervezése, bonyolítása, szakképzı helyekre kiközvetítés, kapcsolati rendszert épít ki és tart fenn.

Általános tapasztalatunk, hogy a munkavállalók, munkahelykeresık nem ismerik jogaikat, kötelezettségeiket. A Munkaügyi Központ jogi osztálya biztosítja a megfelelı jogi tanácsadást mind a munkáltatók, mind a munkavállalók számára.

Zala megyében orvosi tanácsadáson is részt vehetnek ügyfeleink. Az összegyőjtött leletek, OOSZI-s határozat, zárójelentések alapján az ügyfél válaszokat kaphat az ıt foglalkoztató kérdésekre, tanácsot a következı lépések megtételére.

A megváltozott munkaképességő munkanélküliek foglalkoztatását elısegítı támogatások:

Amit a munkáltatók kapnak:


A képzés gyakorlóhelyének támogatása




Rehabilitációs foglalkoztatás bıvítését szolgáló bértámogatás




Rehabilitációs munkahelyteremtı beruházás támogatása




Távmunka támogatása




Közhasznú munkavégzés támogatása




Helyközi utazás támogatása




Csoportos személyszállítás támogatása




Lakhatási hozzájárulás támogatása




Közmunka támogatása

Amit közvetlenül a személy kap:


Megváltozott

munkaképességő

munkanélküliek

támogatása


Képzések támogatása

32

vállalkozóvá

válásának

2.

A 4M szolgáltatás

2.1

A 4M szolgáltatás folyamata

A 4M szolgáltatás lényege a kihelyezett munka olyan helyszíneken, amelyek a célcsoport számára könnyen megközelíthetık. A 4M jelenléte olyan nagytekintélyő szervezetekben, amelyek támogató szolgáltatásaik révén a helyi közösség körében már jó hírnévnek örvendenek, bizalmat ébreszt a potenciális kliensekben.

A közösségi irányultság mellett a szolgáltatás rugalmas jellegénél fogva ténylegesen képes egyénre szabottan kielégíteni a kliensek és potenciális munkáltatóik szükségleteit. A rugalmas szolgáltatás a tanácsadók munkamódszerére és az egységes ügyfélnyilvántartásra alapul.

A szolgáltatásba kerülı kliens az alábbiakban összegzett folyamaton megy keresztül.

Az általános alapelvek: 1.

Kapcsolatfelvétel

Az ügyfél az olvasott hirdetések, vagy ismerıseiktıl illetve egy tanácsadótól kapott információk

alapján

a

4M-et

közvetlenül

felkeresheti.

Másrészt

az

elsı

kapcsolatfelvétel történhet a klienseket segítı érdekvédelmi szervezetek részérıl is. A más szervezetektıl történı átirányítás fontos forrását képezi a kliensbázis építésének, valamint jelentıs reklámértéke van, emiatt lényeges a rendszeres és hatékony kommunikáció ezekkel a szervezetekkel.

33

2.

Interjú

Lehetséges, hogy van rá mód azonnal fogadni a klienseket, azonban rendszerint elıjegyzésbe kell venni ıket. Ennek visszaigazolása rövid levélben, vagy elıjegyzési kártyával történhet.

Az interjú segít feltárni a kliens problémáinak jellegét és mértékét. Esetenként kiderülhet, hogy a problémák foka miatt nincs reális esély a sikeres elhelyezkedésre. Lehetnek családi, lakás-, vagy rendırségi problémák. Ha ezek a problémák olyanok, hogy akadályozzák az elhelyezkedést vagy az álláskeresést, jobb ıszintének lenni és továbbirányítani az ügyfelet, semmint hamis várakozásokat kelteni benne.

Elıfordulhat, hogy további szakvizsgálatra vagy szaktanácsra van szükség, mielıtt a klienssel akciótervet lehet egyeztetni. Ebben az esetben tovább kell irányítani az ügyfelet, és követı interjút kell készíteni, ha a továbbirányítás eredményérıl nem áll rendelkezésre információ.

Ha a tanácsadó és a kliens egyetért, hogy az eredmények ésszerő határidın belül elérhetık, az ügyfél bekerül az ügyfélkörbe.

Az ügyfélkörbe bekerülı kliensekrıl részletes nyilvántartást kell vezetni regisztrációs nyomtatvány és akcióterv kitöltésével. A kliens az akcióterv egy példányát aláírja és megırzi, és a késıbbiekben ez szolgál a rendelkezésre álló támogatási lehetıségek igénybevételének alapjául.

34

3.

Speciális szolgáltatások

Az akciótervben szerepelhetnek olyan lépések, amelyek során más szervezetek segítségét vagy támogatását kell igénybe venni. Pl. az ügyfélnek szakképzésre lehet szüksége, ki kell próbálnia valamilyen munkatevékenységet, vagy orvosi kezelésben kell részesülnie. E lépések némelyikénél a tanácsadó intézkedésére van szükség, míg más esetekben az ügyfél maga intézkedik.

4.

Értékelések

Az akcióterv értékeléseket is tartalmaz, amelyekre megfelelı idıközönként kerül sor az ügyfél bevonásával. Ezeknek az alkalmaknak az idızítése jórészt attól függ, hogy mi szerepel a tervben. Az interjúk során történik az elért eredmények számbavétele. Ez két irányban történik: egyrészt a tanácsadó további információkkal szolgál, másrészt a kliens visszajelzést ad az általa megtett lépésekrıl.

Sajnos elıfordul, hogy az akcióterv teljesítése és a tanácsadó és a kliens legnagyobb igyekezete ellenére is elérkezik egy olyan pillanat, amikor a kliens nem tartható tovább az ügyfélkörben. Ezekre az esetekre az ügyfélkör kezelésével foglalkozó fejezet szolgál útmutatással.

5.

Állásba közvetítés

Amíg a kliens az ügyfélkörben van, a tanácsadó folyamatosan figyeli az álláslehetıségeket,

feljegyzi

a

helyi

médiákban

hirdetett

és

a

munkaügyi

kirendeltségnél bejelentett állásokat, vagy helyi ismereteire hagyatkozik, ami azt jelenti, hogy esetleg érdemes próbálkozni bizonyos munkáltatóknál. 35

Amikor a tanácsadó a klienst kiközvetíti egy munkáltatóhoz, át kell gondolnia, mennyi támogatásra lesz szüksége a kliensnek. Javasolt teendık: •

tippadás az interjúhoz

•

interjúk gyakorlása

•

háttérinformációk beszerzése a munkáltatóról

•

tájékozódás a tömegközlekedési lehetıségekrıl

•

esetleges segítség az interjúra való eljutáshoz

•

esetleg (a munkáltató jóváhagyásával)

a kliens támogatása az interjú

szituációban.

A segítségnyújtás jellege a kliens által igényelt támogatás mértéktıl, a konkrét munkáltató követelményeitıl, valamint a rendelkezésre álló idıtıl függ.

A sikertelen interjúkról adott visszajelzések segíthetnek a következı alkalomra való felkészülésben.

6.

Felvétel a munkahelyre és folyamatos támogatás

A folyamat egésze a kliens állásba juttatására irányul. Amint ez a cél teljesül, a munkahely megırzésének esélye a tanácsadó részérıl felajánlott kezdeti, a munkahelyi beilleszkedést segítı támogatáson keresztül javítható. Ennek mértéke és gyakorisága a kliens körülményeinek függvénye, de gyakran a munkáltató az, aki a munkaviszony elsı idıszakában szívesen veszi ezt a segítséget. Munkahelyi problémák esetén a tanácsadó segítségforrásként szolgál. Ezek a kezdeti problémák gyakran leküzdhetık, ezáltal elkerülhetı a korai elbocsátás, ami tovább gyengítené a kliens önbizalmát.

36

2.2

A 4M folyamata - Összefoglalás A kliens közvetítı révén veszi fel a kapcsolatot

1

A kliens közvetlenül keresi fel a szolgáltatást

Legmegfelelıbb szolgáltatásba

irányítás Elsı felmérı Interjú A Tanácsadóval

2 Nem felel meg az ügyfélkörbe

Megfelel az ügyfélkörbe Nyilvántartásba vétel Akcióterv Felvétel az ügyfélkörbe

5 Szakvizsgálatra/ képzésbe/ tanácsadásra irányítás Segítségnyújtás az akcióterv megvalósításában

Az akcióterv végrehajtása

3

A kliens összevetése a meglévı álláslehetıségekkel Megfelelı állásba közvetítés

A haladás értékelése a klienssel az akcióterv alapján

És/vagy próbálkozás munkáltatóknál

4 FELVÉTEL ÁLLÁSBA

6

Követés és támogatás a kliens és a munkáltató részére a munkaviszony kezdeti idıszakában

37

Felkészülés a felvételi interjúra

2.3

Az ügyfelek elvárásai a 4M-mel szemben

Az ügyfelek különféle szükségletei között nem könnyő egyensúlyt teremteni. Ügyfeleink az alábbi elvárásokat támasztják velünk szemben: A Minisztérium elvárásai: •

jó munkakapcsolat a 4M-mel

•

minél több ügyfél elhelyezése munkahelyekre

•

a költségek minimálisra csökkentése – a költség-haszon elemzés eredménye pozitív legyen

•

új módszerek kifejlesztése és javaslatok jogszabályi változásokra

•

a projekt országos kiterjesztésének elısegítése

•

idıben és tényszerőleg pontos statisztikai információk

•

helyi adatbázis összeállítása

•

szemléletváltozás elérése

•

folyamatos tájékoztatás

A Partnerek elvárásai: •

megkeresés a 4M részérıl és a szolgáltatás ismertetése

•

a lehetıségek maximális kiaknázása mindkét oldalon

•

a szolgáltatások közötti átfedések kiküszöbölése

•

együttmőködés a szolgáltatás promóciójában mindkét oldalon

•

a bevált módszerek kicserélése

•

közös események vagy képzés szervezése a partnerekkel, állásbörzék a szolgáltatás hatékonyságának javítása céljából

•

az ígért szolgáltatás pontos idıre történı teljesítése a megfelelı módon – megfelelés az ügyfelek elvárásainak

•

különleges problémák feltárása és speciális megoldások keresése

38

A Munkáltatók elvárásai: •

a szolgáltatás tömör és világos ismertetése – professzionális és tárgyszerő szemlélet

•

megfelelı emberek közvetítése – megfelelı embert a megfelelı munkahelyre

•

tartalék munkavállaló biztosítása az elhelyezett dolgozó pótlására

•

hatékony kapcsolattartás

•

24 órás elérhetıség

•

tájékoztatás a lehetıségekrıl, jogszabályokról, elérhetı támogatásokról, stb.

•

segítség a munkavállalókat érintı kényes kérdések kezelésében – támogatás a munkáltató részére feladatai teljesítésében

•

megfelelı esetben a 4M mint mentori szolgálat mőködése

•

segítség a munkavállalók közlekedésének megoldásában

•

összekötı szerep a munkáltató és a Foglalkoztatási Szolgálat között

•

a pozitív példák (sikertörténetek) terjesztése más munkáltatók felé

•

a munkáltató mint a megváltozott munkaképességő emberek foglalkoztatásában jó gyakorlatot folytató szervezet promocionálása

•

azonnali reakció a megüresedett munkahelyekre – vagy az idıintervallum megjelölése, amelyen belül lesz megfelelı munkaerı, ha azonnal nem áll rendelkezésre

A munkanélküliek elvárásai: •

egyénre szabott szolgáltatás

•

tisztelet és udvarias bánásmód

•

odafigyelés, meghallgatás

•

megfelelı idı ráfordítása a problémáikkal való foglalkozásra, nem pedig felszínes bánásmód

•

egyenlı elbánás a nem megváltozott munkaképességő emberekkel

•

pontos és megbízható tájékoztatás a továbblépéssel kapcsolatban

•

szakszerő kiszolgálás (szakértelem)

39

•

egyénre szabott szolgáltatás

•

titoktartás, diszkréció

•

célok közös meghatározása, értékelése és módosítása

•

munkahely

•

elıjegyzés egy héten belüli találkozásra

40

2.4

A felhasznált őrlapok

Ezek a következık:

1. Nyilvántartási adatlap – I. 2. Nyilvántartási adatlap – II. 3. Akcióterv 4. Kísérı-visszajelzı lap 5. Elıjegyzési lap 6. Munkáltató adatai 7. Közvetítı lap 8. Utógondozási napló 9. Ügyfél-kapcsolatok statisztikája 10. Ügyfél-folyamat statisztikája 11. Havi beszámoló 12. Munkáltatói kapcsolatok statisztikája 13. Munkáltatói kapcsolatfelvételi nyomtatvány 14. Partner-kapcsolatok statisztikája 15. Partner információ 16. Munkaköri leírás – személyi tanácsadó 17. Munkaköri leírás – projektkoordinátor

41

Nyilvántartási adatlap – I. Sorszám Személyi tanácsadó

Dátum

Név Leánykori név Születési hely, idı Lakcím Telefonszám Anyja neve Családi állapot Családi körülmények Együtt élı gyermekek száma Gyermekek kora Iskolai végzettség, képesítések

Szakmai tapasztalat Ismeretek OOSZI vizsgálat (%) Rok.nyugdíjban,szoc.járadékban részesül-e Elhelyezkedést akadályozó tényezık Munkaügyi Központnál regisztrált-e? Hol értesült a szolgáltatásról? • Informálisan • Hirdetésbıl • Munkaügyi Központban • Más módon Hozzájárulok, hogy a fenti adatokat elhelyezkedésem elısegítése céljából felhasználják. Ügyfél aláírása …………………………….

42

Nyilvántartási adatlap – II. Sorszám

Dátum

Személyi tanácsadó Név

Gyógyászati segédeszközök, és egyéb személyi szolgáltatás szükségessége

Motiváltság az elhelyezkedésre

Hol szeretne elhelyezkedni

Készségek, képességek (ügyfél véleménye alapján)

........……………………… ügyfél aláírása

43

Akcióterv Sorszám

Dátum

Személyi tanácsadó

Név Meglévı képességek, készségek

Megcélzott állás

Szükségletek a megcélzott állás betöltéséhez

Kulcsteendık Személyi tanácsadó

Ügyfél

1. 2. 3. Követı interjú idıpontja

……………………………………

…………………………………

személyi tanácsadó

ügyfél

44

Elsı követı interjú 1.

2. Legfontosabb lépések teljesítése 3.

Kulcsteendık az elsı követı interjú után Személyi tanácsadó

Ügyfél

1. 2. 3. Követı interjú idıpontja Második követı interjú 1.

Legfontosabb lépések teljesítése

2.

3.

Kulcsteendık a második követı interjú után Személyi tanácsadó

Ügyfél

1. 2. 3. Követı interjú idıpontja

………………………………..

………………………………….

személyi tanácsadó

ügyfél

45

Kísérı-visszajelzı lap Személyi tanácsadó:………………………………………………………………............... Ügyfél neve:…………………………………………………………………………............. Adatai:………………………………………………………………………………................ Megkeresendı szervezet neve és címe:…………………………………......…………..... ....................................................................................................................................... ........................................................................................................................................ ........................................................................................................................................ ........................................................................................................................................ ........................................................................................................................................ A megkeresés oka/célja: ……………...................................................................................................................... …………………………………………………………………………………………............. ………………………………………………………………………………………………… …………………………..…………………………………..……………..…......................... ....................................................................................................................................... …………………………………………………………………………………………............. ………………………………………………………………………………………….............

Dátum:……………………………………………………… ………………………………………… személyi tanácsadó

A beküldés eredménye/visszajelzés:……………………………………………................ ………………………………………………………………..………………………..……… …..…………………………………..………………………………….................................. ....................................................................................................................................... …………………………………………………………………………………………............. …………………………………………………………………………………………............. ………………………………………………………………………………………….............

Dátum:………………………………………………….

………………………………………….. a partner szervezet képviselıje

46

Elıjegyzési lap Ügyfél neve:………………………………………………………………………………… Ügyfél adatai:……………………………………………………………………………… Személyi tanácsadó:…………………………………………………………………… A tervezett találkozás idıpontja, helye, célja:…………………………………………….. ………………………………………………………………………………………………… ………………………….………………….…………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………

Dátum:………………………………………… ………………………………………… személyi tanácsadó ------------------------------------Elıjegyzési lap Ügyfél neve:………………………………………………………………………………….. Ügyfél adatai:………………………………………………………………………………. Személyi tanácsadó:………………………………………………………………………… A tervezett találkozás idıpontja, helye, célja:……………………………………………. ………………………………………………………………………………………………… …………………….………............................................................................................ ………………………………………………………………………………………………… ………………………….………………….…………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………

Dátum:………………………………………… ………………………………………… személyi tanácsadó

47

Ügyfél-kapcsolatok statisztikája DÁTUM: 200 Sorszám

Ügyfél neve

Lakcím

HÓ NAP

Szül. hely, idı

48

HÓ NAP

KapcsolatFogyatékosfelvétel ság jellege dátuma

Ellátás jellege

Név

49

Munkahelyen nyújtott személyes támogatás Utókövetés

Pénzbeli támogatás (mü.k.)

Munkaközvetítés

Mü.K. által nyújtott szolgáltatások

HÓ NAP

Képzésbe irányítás

Fogl. Eü. vizsg.

DÁTUM: 200

Regisztráltatás munkanélküliként

Akcióterv

Felmérés

Kapcsolat-felvétel

Ügyfél-folyamat statisztikája HÓ NAP

50

Munkáltatói kapcsolatok statisztikája DÁTUM: 200

Sorszám

Munkáltató neve

Irsz

HÓ NAP

Helység

HÓ NAP

Utca

Fogyatékos / megv. mk. ügyfelek foglalkoztatásában együtt- tárgyalások elutasító mőködik folyamatban

Munkáltatói kapcsolatfelvételi nyomtatvány Kapcsolatfelvétel módja Munkáltató

Telefon

Fax

E-mail

52

SzeméLevél lyesen

Álláslehetıség

☺ 

Partner-kapcsolatok statisztikája DÁTUM: 200

HÓ NAP

Sor- Partnerszervezet Irsz. Helység szám neve

53

Utca

HÓ NAP

Tárgyalások ElutaEgyüttmőködik folyamat- sító ban

Partner információ Partnerszervezet és kapcsolattartó személy neve

Kapcsolatfelvétel módja Telefon

Fax

E-mail

54

Kapcsolatfelvétel Szeméoka, célja Levél lyesen

„4M” BRIT-MAGYAR REHABILITÁCIÓS MUNKAERİPIACI PROGRAM 8800 NAGYKANIZSA, PETİFI U. 5. TEL/FAX: 93/516-796 E-mail: [email protected]

Munkaköri leírás

...........................

személyi tanácsadó

Jogállása, szervezete: •

Beosztása, munkaköre:

•

Jogállása: a Nagykanizsa és Környéke Foglalkoztatási, Szociális és Közmővelıdési Közhasznú Társasággal áll munkaviszonyban, a munkaviszony létesítése, módosítása, megszüntetése kérdése a társaság hatásköre.

személyi tanácsadó

Alapbére és egyéb juttatásai tekintetében a KHT. ügyvezetıje dönt.

Feladatát és hatáskörét a KHT. ügyvezetıje határozza meg.

Feladat és hatáskör 1. Kapcsolatot teremt és ápol a mőködési területén a célcsoporthoz tartozó személyekkel, munkáltatókkal és külsı segítı szervezetekkel 2. Felméri a mőködési területén a célcsoport egyéni képességeit, szükségleteit, foglalkoztatási nehézségeit 3. Egyéni rehabilitációs akciótervet készít és valósít meg a célcsoporttal 55

4. Naprakész információk nyújtásával tájékoztatja mőködési területén a célcsoportot, a munkáltatókat, a külsı segítı szervezeteket 5. Megismeri és megismerteti a munkájához szükséges, hatályos jogszabályokat 6. Rendszeres kapcsolatot tart a munkáltatókkal, megismerteti velük a lehetséges támogatásokat, pályázati lehetıségeket. Bevonja, meggyızi ıket a megváltozott munkaképességő emberek foglalkoztatásába 7. Segítséget nyújt a foglalkoztatásba bevont személyek problémáinak megoldásában 8. A programba bevont megváltozott munkaképességő személyekre vonatkozóan névre szóló nyilvántartást vezet és kezel 9. Betartja a személyes adatok védelmére vonatkozó elıírásokat 10. Munkájáról a megadott formában, a határidıket betartva a programkoordinátor felé tartozik beszámolni 11. Kéthetes munkatervet készít, melyet köteles a programkoordinátorral egyeztetni, esetleges változásokról idıben értesíteni

Munkavégzés helye:

Jogosultsága, kötelessége: a Munka Törvénykönyve elıírásain alapul.

Zalaegerszeg, 2002.11.31.

………………………………. munkáltató

A munkaköri leírás egy példányát átvettem, az abban foglaltakat tudomásul vettem.

Zalaegerszeg, 2002.11.31.

…………………………… munkavállaló 56

„4M” BRIT-MAGYAR REHABILITÁCIÓS MUNKAERİPIACI PROGRAM 8800 NAGYKANIZSA, PETİFI U. 5. TEL/FAX: 93/516-796 E-mail: [email protected]

Munkaköri leírás

.......................................

projektkoordinátor

Jogállása, szervezete: •

Beosztása, munkaköre:

•

Jogállása: a Nagykanizsa és Környéke Foglalkoztatási, Szociális és Közmővelıdési Közhasznú Társasággal áll munkaviszonyban, a munkaviszony létesítése, módosítása, megszüntetése kérdése a társaság hatásköre.

projektkoordinátor

Alapbére és egyéb juttatásai tekintetében a KHT. ügyvezetıje dönt.

Feladatát és hatáskörét a KHT. ügyvezetıje határozza meg.

Feladata és hatásköre

1. Segíti a személyi tanácsadók munkájának megszervezését, szakmai munkájukat támogatja. 2. Megszervezi és fenntartja a hálózati mőködést a programban résztvevı két szervezet négy személyi tanácsadója között. 3. Rendszeres - két-háromhetenkénti - munkamegbeszélést szervez a személyi tanácsadóknak.

57

4. A marketing - és akcióterv kialakításában együttmőködik a személyi tanácsadókkal. 5. Felügyeli, ellenırzi és karbantartja a szolgáltatás minıségét. 6. Munkatapasztalatokat szerez az ügyfelekkel kapcsolatos szolgáltatás terén. 7. Betartja és betartatja a személyes adatok védelmére vonatkozó elıírásokat. 8. Kapcsolatot tart a finanszírozó és tanácsadó szervezetekkel. 9. Képviseli a programot helyi szinten, munkáltatók, munkaügyi kirendeltség, és partnerszervezetek felé. 10. Szerzıdésben meghatározott formában statisztikát, jelentést készít a Zala Megyei Munkaügyi Központnak. 11. Javaslatot fogalmaz meg tapasztalatok alapján a program országos adaptációjának elısegítésére.

Munkavégzés helye:

Jogosultsága, kötelessége: a Munka Törvénykönyve elıírásain alapul.

Zalaegerszeg, 2002.11.31.

………………………………. munkáltató

A munkaköri leírás egy példányát átvettem, az abban foglaltakat tudomásul vettem.

Zalaegerszeg, 2002.11.31.

…………………………… munkavállal

58

3.

Foglalkozás az ügyfelekkel

3.1

Bevezetı

Sok ügyfél erıs bizonytalanságot érez a 4M szolgáltatás megkeresésekor. Ennek számos oka van: •

Félnek, hogy nem kapnak állást vagy nem tudják megtartani

•

Félnek, hogy elvesztik az állami juttatásokat és anyagilag rosszabbul járnak

•

Félnek, hogy kinevetik a barátaik és a rokonaik

•

Nem bíznak a saját szakmai gyakorlatukban

•

Néhányan tisztában vannak a képességeik, illetve végzettségük hiányosságaival

Éppen ezért nagyon fontos, hogy a 4M szolgáltatás megkeresése könnyő és kellemes élmény legyen: •

A telefont hamar vegyék fel, udvarias és bíztató hangnemben beszéljenek

•

A megbeszélt találkozókra minimális ideig kelljen várni

•

Az elsı interjút egy kellemes nyilvános helyszínen vagy akár az ügyfél otthonában is meg lehet szervezni (de lásd a késıbbi, személyes biztonságról szóló fejezetet!)

•

Az interjúra bizalmas, kényelmes és könnyen elérhetı környezetben kerüljön sor, olyan körülmények között, amelyek biztosítják, hogy nem kell félbeszakítani.

59

3.2

INTERJÚ

Önnek, mint tanácsadónak többek között tudnia kell, hogyan folytasson interjút az ügyfelekkel, miként mérje fel helyzetüket és szükségleteiket, és hogyan állapodjon meg velük a további lépéseket illetıen.

Az

ön

ügyfélcsoportjának

esetében

figyelembe

kell

vennie

bizonyos

fogyatékossággal kapcsolatos tényezıket és információkat, mert azok hatással lehetnek az ügyféllel egyeztetett további teendıkre.

A kézikönyv jelen része az interjú folyamatát tárgyalja és azokat a szempontokat, amelyeket a fogyatékos személlyel folytatott beszélgetés során figyelembe kell vennie.

Ezt követıen útmutatást kap arról, hogyan alkalmazza az új információkat az ügyfél hatékony segítését illetı döntések és az akcióterv kialakítása során.

A JÓ FELMÉRİ INTERJÚ ELİNYEI

•

Az ügyfél olyan célokkal rendelkezik, amelyekkel teljes mértékben azonosul.

•

Az ügyfél ösztönzést kap a pozitív gondolkodásra.

•

Kideríthetı, hogyan vélekedik az ügyfél saját képességeirıl.

•

A szerepek körvonalazottak: tudni lehet, ki mit tesz és mikor.

•

Az ügyfél önállóvá válik.

A gyenge interjú eredménye viszont: •

Kevés információ áll rendelkezésre.

•

Túl nagy hangsúlyt kap a fogyatékosság.

•

Túl gyors megoldások születnek.

•

Találgatások születnek.

60

•

Az elıíró (preskriptív) stílus háttérbe szorítja az ügyfél felelısségét.

A JÓ FELMÉRİ INTERJÚ ISMÉRVEI:

•

Egyénre szabott, nem pedig kötött folyamat.

•

Csak akkor követi az ügyfél átirányítása további tanácsadásra és felmérésre, amikor arra valóban szükség van

•

Eredménye

közösen

elfogadott

akcióterv,

amelybe

követıinterjúk

is

beépülnek. •

Megfelelı formátumú anyagokat használ (nagybetős szöveg, hangszalag, könnyen érthetı nyelvezet, stb.).

•

A munkára történı felkészítés a lehetı leggyorsabb és legegyszerőbb módon történik.

•

A foglalkoztatásra és a foglalkozási tényezıkre helyezi a hangsúlyt.

•

Az eredményül kapott cél és az ahhoz vezetı lépések világosak és reálisak.

1.

FELKÉSZÜLÉS AZ INTERJÚRA

•

Tekintse át korábbi jegyzeteit.

•

Gyızıdjön meg róla, hogy végrehajtotta-e azokat a teendıket, amelyekben megállapodtak valamely korábbi akcióterv során.

Vegye figyelembe az alábbiakat: •

környezet

•

diszkréció

•

biztonság (az öné és ügyfeléé)

•

akadálymentesítési kérdések

•

az ügyfél fogadásának körülményei

61

•

kommunikációs kérdések: -

az ügyfél által elınyben részesített mód

-

anyagok – szórólapok (hangszalag/Braille/nagybetős nyomtatás)

-

jeltolmács (idı kell a megszervezéséhez)

-

szájról olvasás.

Ne feledje!

A felkészülés hiánya biztos kudarc!

2.

BEMUTATKOZÁS

Hogy mutatná be önmagát és tevékenységét? •

Feszültségoldás/bizalmas kapcsolat kialakítása

•

Jól érzik magukat az ügyfelei?

•

Miért keresik fel önt?

•

Magyarázza el az alábbiakat:

-

az interjú célja

-

az interjú tartalma

-

jegyzetelés

-

idıtartam

-

titoktartás

62

3.

MEGÁLLAPODÁS AZ ELÉRNI KÍVÁNT ÁLLÁSBAN

•

Jelenleg mibıl áll ügyfele napi tevékenysége?

•

Jelölje ki azokat az újságban hirdetett állásokat, amelyekrıl ügyfele úgy véli, hogy alkalmas rájuk.

•

Kérdezze meg ügyfelét, milyen állásokra jelentkezett eddig?

•

Nagy

vonalakban

határozza

meg

az

érdeklıdési

területeket:

irodai,

kiskereskedelmi, manuális stb. munka. •

Tegyen fel összehasonlító kérdéseket – ez már érinti a folyamat következı részét, az értékelést.

Ha nem lehetséges a tág érdeklıdési területek meghatározása, bontsa le az ügyfél preferenciáit az alábbiak szerint, pl.: benti/kinti tevékenység, csoportmunka/egyéni munka, ügyfelekkel/ügyfelektıl távol végzendı munka, tiszta/piszkos környezet, laza/kötött, strukturált/strukturálatlan munkavégzés, nappali/éjszakai/hétvégi/vegyes mőszak. Vegye figyelembe az átvihetı készségeket, hobbikat és érdeklıdési köröket is. Sokszor nehéz meghatározni a célt, az ügyfél azt mondja: „Nem tudom, mit akarok, azért vagyok itt, hogy Ön megmondja”.

Ne kezdjen el olyan munkákat sorolni, amelyekrıl ön úgy gondolja, hogy az ügyfél el tudná végezni. Az ügyfelet késztesse gondolkodásra. Inkább találkozzanak újra egy késıbbi idıpontban, ha az ügyfél nem tud rögtön választ adni.

Néhány ügyfél

nehezen nyílik meg idegenek elıtt az elsı találkozáskor. A bizalmas kapcsolat kialakítása idıbe telik. Ne feledje!

A célul kitőzött állást együtt határozzák meg.

63

4.

A KÖRÜLMÉNYEK FELTÁRÁSA

A feltárás eredményei képezik az értékelés alapját. Ez a két tevékenység szorosan összekapcsolódik, és a megcélzott álláshoz kötıdik. •

•

Tárja fel, ügyfele: -

mit csinált eddig

-

mire képes

-

mit akar csinálni

-

mi iránt érdeklıdik.

A fentiek megállapításához használjon interjú technikákat: -

kérdezési technikák

-

értı figyelem.

Milyen területeket kell feltárnia a fogyatékos ügyfelek esetében? •

fogyatékosság és hatásai

•

társas korlátok

•

prognózis és kezelés (orvos)

•

képességek és lehetıségek

•

gyógyszerek és hatásaik

•

iskolázottság, képesítések és

•

személyes tulajdonságok, pl.: motiváltság, pontosság

•

korábbi/jelenlegi munkakörülmények

készségek •

személyes körülmények

Amikor a fogyatékosság hatásait vizsgálja, fontos részletesen megismernie, hogy ügyfele mire képes, és mire nem képes.

Mik a korlátozzák az alábbi tevékenységeket:

64

•

emelés

•

hajolás

•

cipelés

•

nyújtózás

•

járás

•

ülés

•

állás

•

csavarás

•

emlékezet/koncentráció

•

döntéshozás

•

utasítások követése

•

problémamegoldás

•

reagálás a változásra/ stresszre

Kapcsolja össze ezeket a tényezıket a mindennapi élettel: cipelés bevásárlás közben, gyaloglás a buszhoz, gépkocsivezetés, házimunka, munkaórák száma, mőszakban végzett munka, étkezések, társas interakció és környezet, stb.

Ezeket a tényezıket mennyiségileg is határozza meg:

Milyen gyakran?

Meddig? (idıben) és

Milyen messze? Milyen távolságban?

Milyen nehéz?

Hányszor?

Milyen helyzetekben?

A feltárás pontosságának és az eredmények megértésének ellenırzése, valamint annak érdekében, hogy további kiegészítésekre, pontosításokra legyen mód, ne feledjen rendszeresen összegezni.

Az ügyfél lelkiállapota Találkozásukkor az ügyfél lelkiállapotát is figyelembe kell vennie.

Az egyén életében minden változást egy sor érzelem kísér. A változás integrálásához idı kell, csak azután haladhat tovább az ügyfél.

65

Számos ezzel foglalkozó elmélet létezik, az egyik ilyen a Harrison-féle elmélet:

A Harrison-féle elmélet

TAGADÁS

HARAG

DEPRESSZIÓ

ELFOGADÁS

Mennyire kész az ügyfél az adott helyzet elfogadására és pozitív álláskeresési tevékenységre?

Más

kérdést

kell

megoldani

elıbb

(esetleg

egy

másik

szervezetnek)?

5.

ÉRTÉKELÉS

Az értékelés során megállapítja, vajon a megcélzott állás megfelelı- és/vagy reálise? Ha nem, térjen vissza a feltáráshoz, és tőzzön ki megfelelıbb célt.

Egyéb

tényezık,

amelyeket

figyelembe

kell

vennie

szempontjából a célul kitőzött állás értékelése során:

66

az

ügyfélcsoport

•

a potenciális állás hatása a fogyatékosságra/egészségi állapotra, pl.: munkaórák, étkezések, mobilitás, akadálymentesség, stb.

•

bizonyos

állapotokat

kiváltó

kedvezıtlen

környezeti

okok,

pl.:

stresszel

összefüggı mentális egészségi probléma, hı-/ fényhatás okozta epilepszia, stb. •

részletes munkakörelemzés annak felmérésére, hogy az ügyfél képes/alkalmas-e az állásra.

Egyéb orvosi jelentések vagy más forrásokból származó felmérések segíthetik a kiértékelést.

Fontos, hogy a kérdéseken keresztül rávilágítson, mely esetekben irreális az ügyfél által megcélzott állás: •

Gyızıdjön meg róla, vajon az ügyfél tisztában van-e a munkakörrel (mindennapi teendık/ képesítések/ munkaórák)?

•

Szembesítés - milyen hatással lesz a munka a fogyatékosságra?

•

Vajon elvégezhetı-e a munka figyelembe véve a kedvezıtlen hatás mértékét, amelyet a fogyatékosságra gyakorolhat?

Az értékelés egyéb, fogyatékossághoz nem kapcsolódó kérdést/potenciális akadályt is érinthet, pl.: •

anyagi problémák, a munka hatása az ellátásra, munka melletti ellátások, közeli hozzátartozó/barát elvesztése, kapcsolatok megromlása, közlekedés, gyermek-felügyelet.

Határozza meg, hogyan lehetne ıket megoldani.

Milyen segítségre van szükség?

67

Ki segíthet?

Reális célkitőzés esetén továbbléphet, és megtervezheti a cél eléréséhez szükséges lépéseket.

6.

TERVEZÉS

Ebben a részben megtervezi a célként kitőzött állás eléréséhez szükséges lépéseket. Ennek során kiderül, milyen lehetséges módon segítheti, támogathatja az ügyfelet az állás megszerzésében.

Az ügyfél és a tanácsadó közösen kell, hogy számba vegyék ezeket a lehetıségeket.

A közösen elfogadott teendık (KMERI)

⇒

KONKRÉT

⇒

SPECIFIC

⇒

MÉRHETİ

⇒

MEASURABLE

⇒

EGYEZTETETT

⇒

ACHIEVABLE

⇒

REÁLIS

⇒

REALISTIC

⇒

IDİBEN BEHATÁROLT

⇒

TIME BOUND

68

MIELİTT MEGÁLLAPODNÁNAK A TERVBEN...

ELLENİRZİ LISTA

Az ügyfél jelenlegi helyzete/körülményei •

Felkészült-e az ügyfél a munkavállalásra? Azonnal kiközvetíthetı?

•

Visszatérhet-e az ügyfél az elızı foglalkozásához, ha további támogatást/képzést kap?

•

Ha az ügyfél nem áll készen a munkavállalásra, milyen nehézségeket kell leküzdeni? -

Ismeret-, készség-/tapasztalatbeli hiányosságról van-e szó?

-

Ügyfelének nincs elég önbizalma, önértékelése, megfelelı motivációja, társas készségek hiányával, viselkedési problémákkal küzd?

-

Mennyire képes együtt élni az ügyfél a fogyatékosságával?

Az ügyfél jövıbeni helyzete •

Milyen állást célzott meg az ügyfél? Ha az interjú során megállapodtak egy ideiglenes célban, hogyan határozzák meg a végleges célkitőzést?

•

Milyen kérdéseket kell feltennie (és kinek a részére) a megcélzott állás meghatározása/értékelése érdekében?

•

Szüksége van-e ügyfelének további támogatásra munkaviszony létesítéséhez? Elérhetı-e ez a támogatás?

Lehetıségek meghatározása •

Jelenleg mi akadályozza ügyfelét az elhelyezkedésben?

•

Milyen teendıi vannak ügyfelének célja elérése érdekében?

69

•

Hogyan küzdhetık le a feltárt akadályok? Milyen sorrendben kell elhárítani azokat és miért?

•

Milyen szükségletei vannak az ügyfélnek az elhelyezkedés szempontjából, és melyek a legmegfelelıbb eszközök e szükségletek kielégítésére, figyelembe véve az egyén fogyatékosságát, preferenciáit és beállítódását?

70

3.2.1

ÁTIRÁNYÍTÁS SZAKVIZSGÁLATRA

Vannak alkalmak, amikor indokolt részletesebb szakvizsgálatra irányítani az ügyfelet. Ez segítséget nyújt abban, hogy ön az ügyféllel akciótervet egyeztessen. A további felmérések hasznosak lehetnek, de bölcsen kell velük élni, és csak akkor, amikor járulékos értékük van. A szakvizsgálatoknak • a foglakoztatási és foglalkozási kérdésekre kell irányulniuk, • segítséget kell nyújtaniuk a világos és reális célok kitőzésében, és a hozzájuk vezetı lépések egyeztetésében. A szakvizsgálat alapján olyan jelentéseknek kell készülniük, amelyek -

világosak

-

pozitívak

-

értékes információkat nyújtanak az ügyfél alkalmasságáról és konkrét munkafeladatok végzésére való képességérıl

-

kiegészítı információkat nyújtanak az interjú alapján kapott információk mellé a kiegyensúlyozott kép kialakításához.

Esetenként

pszichometriai

vagy

munkatesztek

is

rendelkezésre

állnak

a

szakvizsgálat során. Ezek is hasznosak lehetnek, ti. objektívabb információkat közölnek, mint a pusztán az interjú során nyert információk, mivel -

a teszteredmények megbízhatók és érvényesek,

-

a

tesztben

nyújtott

teljesítmény

össze-hasonlítható

a

különféle

normacsoportokkal, -

nem befolyásolja ıket személyes vélemény,

-

csökkentik a képzés/munkaviszony sikertelen-ségének esélyét,

-

kvalitatív információkat nyújtanak arról, hogy miként viselkednek az egyének munkahelyi szituációkban (pl. képesek-e az instrukciókat követni, van-e állóképességük, tudnak-e koncentrálni stb.),

71

-

betekintést nyújtanak konkrét feladatokba,

-

segítenek kialakítani/megerısíteni a munkával kapcsolatos célt (célokat),

-

tükrözik a termelékenység pillanatnyi állapotát,

-

információt

adnak

a

fogyatékosság

hatásairól,

ami

felhasználható

kompenzációs stratégiák kidolgozásához, pl. a munkakör áttervezéséhez fejsérülés vagy mentális egészségi probléma esetén. De…nem minden esetben segítenek! A munkaalkalmassági teszteknek korlátai: -

nem pótolják az interjút,

-

idıigényesek,

-

„pillanatfelvételt” közölnek a képességekrıl – ezt össze kell vetni az orvosi, a végzettségrıl és a szociális helyzetrıl szóló jelentésekkel

-

a foglalkozások tesztelhetı aspektusaira korlátozódnak,

-

nem kínálnak megoldást a szociális és anyagi problémákra,

-

nem problémamegoldó csodaszerek, nincs varázserejük – mindössze az általános segítı folyamat egy állomását jelentik.

72

3.2.2 AZ ALKALMASSÁG FELMÉRÉSE Ösztönözze az ügyfeleket a lehetséges szolgáltatások maximális igénybevételére. Ezek lehetnek újsághirdetések vagy a kirendeltségen kitőzött álláshirdetések. Az ügyfelek ezután segítséget kérhetnek öntıl annak eldöntésében, vajon az álláslehetıség alkalmas-e számukra vagy sem, és kérhetik közremőködését a jelentkezés elkészítéséhez.

A felkínált állás alkalmasságának felmérése kétirányú folyamat. A tanácsadó megvizsgálja vajon az ügyfél alkalmas-e az állásra, és az ügyfél is felméri vajon az álláslehetıség megfelel-e számára vagy sem.

Ne mulassza el felolvasni az üres állás részleteit az ügyfélnek. Ez fıleg az olvasási nehézségekkel küzdı ügyfelek esetében fontos.

Ez módot ad önnek elmagyarázni a munkáltató követelményeit és tisztázni az esetleges félreértéseket.

Használjon kiegészítendı kérdéseket, hogy kiderítse, vajon az ügyfél megfelel-e a munkáltató kritériumainak. Soha ne feltételezze ügyfelérıl, hogy rendelkezik a szükséges készségekkel, képesítésekkel vagy tapasztalattal.

Csak akkor készítse fel ügyfelét a közvetítésre, ha meggyızıdött alkalmasságáról, az állás iránt tanúsított érdeklıdésérıl.

Közvetítés

Amikor ügyfelét állásba közvetíti, a szükséges lépéseket a munkáltató által igényelt közvetítési feltételek határozzák meg.

73

A közvetítés történhet: •

telefonon;

•

jelentkezési őrlapon;

•

önéletrajz benyújtásán keresztül; és úgy, hogy

•

az ügyfelet közvetlenül a munkáltatóhoz küldik.

Telefonon keresztül történı közvetítés

A telefonos közvetítés elıtt: •

Ellenırizze,

ismeri-e

a

munkáltató

elvárásainak

részleteit

(az

állás

betöltésének követelményeit); •

Készüljön fel a telefonbeszélgetésre; hogyan mutatja be önmagát és ügyfelét? Elıször ügyfele tapasztalatait, képesítéseit említse – ne nevét, nemét vagy bármely

fogyatékosságát.

Önnek

el

kell

adnia

ügyfelét

a

leendı

munkáltatónak. •

Legyen ismeretében, mikor ér rá az ügyfele az interjúra;

•

Gyızıdjön meg róla, ügyfele ismeri-e az interjú helyszínét, az odajutás módját…;

•

… tudja-e kit kell keresnie.

Jelentkezési lap/önéletrajz

Amikor ügyfelének az őrlappal történı jelentkezés folyamatában segít, az alábbiakra ügyeljen:

74

•

a megfelelı jelentkezési lap kerüljön kiosztásra – a munkáltatónak lehet saját őrlapja, vagy, ha ez segít, önnek is lehet saját „szabványos” jelentkezési lapja, amely számos helyzetre alkalmas;

•

az ügyfél ismerje a kitöltött jelentkezési lappal kapcsolatos teendıket;

•

rögzítse ezeket az információkat egy bemutatkozó levélben, amelyet az ügyfél átad vagy elküld a munkáltató számára, és ossza ki azt a jelentkezési lappal; valamint

•

ellenırizze, ügyfelei ki tudják e tölteni az őrlapot, nem kérnek-e segítséget.

Az ügyfelet közvetlenül a munkáltatóhoz küldi

Amikor az ügyfelet közvetlenül a munkáltatóhoz küldi: •

adjon neki egy bemutatkozó levelet;

•

gyızıdjön meg róla, vajon az ügyfél ismeri-e a helyszínt és az odajutás módját; és

•

…tudja-e, kit keressen.

Az ügyfél interjúra megy

Az interjú elıtt: •

ügyeljen, hogy tudja, ügyfelei mikor állnak rendelkezésre az interjúra;

•

ellenırizze, ügyfelei ismerik-e az interjú dátumát, idıpontját…;

•

…ismerik-e a helyszínt és az odajutás módját;

•

…tudják-e kit keressenek;

•

… kell-e vinniük valamit magukkal, pl.: vezetıi engedély, bizonyítványok;

75

•

magyarázza el nekik, mi a megfelelı öltözet az interjún;

•

kérdezze meg tılük, vajon nincs-e valamilyen speciális kívánságuk vagy igényük, pl.: segítség a helyszín megközelítésében; és

•

javasolja nekik, hogy amennyiben nem tudnak részt venni az interjún, tájékoztassák önt és a munkáltatót.

Aggályok kezelése

A legtöbb ügyfél számára az állásra történı jelentkezés idegileg kimerítı esemény.

Az ügyfelek az alábbi tényezıkkel kapcsolatban lehetnek nyugtalanok: •

megbízható szállítás;

•

tömegközlekedési lehetıségek;

•

a helységek megtalálása;

•

megfelelı öltözet;

•

a jelentkezési őrlap kitöltése;

•

önéletrajz hiánya;

•

munkáltató elıítéletei;

•

fogyatékosságukl/egészségi állapotuk; és

•

véleményük kifejezésre juttatása.

Gyakran segít a megoldásban, ha az ügyfélnek lehetısége van ezeknek az aggodalmaknak az elmondására, megbeszélésére. Tanácsadóként módjában állhat megadni mindazt a bátorítást és gyakorlati segítséget, amelyre az ügyfélnek szüksége van a sikerben való bizalma erısítéséhez.

A következıket teheti:

76

•

Részletes információkat nyújt a tömegközlekedésrıl;

•

Térképet ad;

•

Általános tanácsot adhat, vagy felkeresheti a munkáltatót az öltözködési követelményekkel kapcsolatban;

•

Felkínálhatja segítségét az őrlap kitöltésében;

•

…az önéletrajz megírásában, elkészítésében;

•

Tanácsot adhat a meggyızıdések, vélemények feltárásával kapcsolatban.

77

3.2.3 A FELMÉRİ INTERJÚ – ÖSSZEFOGLALÁS 1. SZAKASZ: ELİKÉSZÜLETEK AZ ÜGYFÉLLEL

•

Teremtsen oldott légkört az ügyfél részére.

•

Mutatkozzon be, és beszéljen a szerepérıl az ügyfélnek.

•

Állapítsa meg az ügyfél szükségleteit (ha korábban az ügyfelet önhöz irányító ügyintézı nem tette meg, pl. kommunikációs támogatás)

•

Alakítson ki bizalmas kapcsolatot.

•

Ismertesse az interjú célját és a beszélgetés témáit.

•

Egyeztesse az interjú menetét.

2. SZAKASZ: A CÉLOK KITŐZÉSE

•

Kérdezze meg, milyen munkahelyet szeretne az ügyfél.

•

Ha az ügyfél nem tudja konkrétan megnevezni, segítsen neki tág területeket beazonosítani, pl. irodai munka, szabadban végezhetı tevékenység, közösségi munka stb. Ezt úgy érheti el, hogy segít az ügyfélnek

az

általa

kedvelt/nem

kedvelt

dolgokra,

érdeklıdési

területeire stb. összpontosítani.

•

Ne feledje, hogy ebben a szakaszban a további megbeszélés kiinduló pontját határozzák meg, a végcél késıbb még változhat.

3. SZAKASZ: A KÖRÜLMÉNYEK FELTÁRÁSA

•

Tárja fel és értékelje az ügyféllel a kívánt munkahelyet az alább felsorolt területek megvitatásán keresztül. Határozza meg az ügyfél szükségleteit és korlátait, és gondolja át, hogyan küzdhetık le ezek a korlátok.

78

•

•

•

•

Korábbi munkaviszony/iskolai végzettség

−

eddigi, idevágó munkahelyek

−

megszerzett idevágó készségek/tapasztalatok

−

beállítódás, hajlamok

−

képesítések

Körülmények

−

családi

−

anyagi

−

utazási

−

meglévı képességek

−

a fogyatékosság kialakulása

−

prognózis

−

korlátozó kihatások

−

kezelés és hatásai

A meglévı képességek összevetése az alábbi tevékenységekkel:

−

munkavégzés (korábbi és jelenlegi)

−

szabadidıs tevékenységek

−

családi teendık

−

társas élet

−

oktatás

Ha a kiválasztott lehetıség esetleg irreálisnak tőnik, térjenek vissza a célok kitőzéséhez. Próbálják fenntartani az eredeti cél feltételeit, illetve az iránta való érdeklıdést, miközben az alternatívákat egyeztetik.

4. SZAKASZ: TERVEZÉS

•

Összegezze a diagnosztikai információkat.

79

•

Adjon tanácsokat az állással kapcsolatban, valamint információkat (a programokról és a szolgáltatásokról).

•

Határozzák meg, és egyeztessék a megcélzott munkahely eléréséhez szükséges lépéseket.

•

Rögzítsék a teendıket (ki, mit, mikor stb.)

5. SZAKASZ (KÖVETÉS):

•

Tisztázzák a Munkaügyi központ vagy az ügyfél késıbbi teendıit.

•

Állapodjanak meg a követı interjú idıpontjában. Fontos, hogy a fejleményekrıl az ügyfél folyamatosan tájékozódjon.

•

Gyızıdjön meg róla, hogy az ügyfél mindent pontosan megértett-e.

80

3.3

ESETMEGBESZÉLÉS

4M tanácsadóként nagyon sokféle kérdéssel, akadállyal, nehézséggel és problémával kerül szembe az ügyfelek segítése, munkába helyezése során. Nincs két egyforma ügyfél, és bár a sikeres elhelyezések nyomán idıvel nagyobb önbizalomra és szaktudásra tesz szert, soha nem lesz olyan állapot, amikor az addigi esetek alapján már minden elıadódó helyzetet kezelni tud.

Tapasztalni fogja azonban, hogy sok esetben nincs elég idı új módszerek kidolgozására.

Segítséget jelent, ha a tapasztalatait megbeszéli másokkal. Így más szemszögbıl is véleményt kaphat az egyes esetekrıl, illetve a lehetséges megoldásokról. Tanulhat más tanácsadók, szakemberek sikereibıl. Néha az is segít, ha megtudja, mi az, ami nekik nem vált be! Ugyanígy ön is átadhatja a tapasztalatait, és így segíthet a többieknek.

A rendszeres esetmegbeszélés – amikor a szakemberek összegyőlnek és megvitatják a tapasztalataikat – bevált módszer. Szánjon rendszeresen idıt arra, hogy az egymás közelében dolgozó tanácsadók találkozhassanak és megbeszélhessék az eseteiket. Célszerő lehet más partnerszervezetek szakembereit is bevonni – akár rendszeresen, akár ha az esetek indokolják (ha a külsı segítség hasznosnak tőnik).

Az esetmegbeszélés formája nem kötelezıen a kerekasztal – telefonon is tarthatnak konferenciabeszélgetést.

A megfelelıen levezetett esetmegbeszélések az idıvel is nagyon hatékonyan gazdálkodnak. A résztvevık ilyenkor nagyra értékelik a lehetıséget, hozzászólnak,

81

és ott maradnak. A rosszul levezetett megbeszélések hiteltelenek, kifulladnak, és így elvész a lehetıség is a tanácsadói hálózat készségeinek, tudásának fejlesztésére.

Az alábbiakban útmutatót szeretnénk adni az esetmegbeszélések mederben tartásához:

EREDMÉNYES ESETMEGBESZÉLÉS •

Úgy ÁLLÍTSÁK ÖSSZE az esettanulmányt, hogy az csak a releváns tudnivalókat tartalmazza Háttérleírás (elızmények) Törekvések Vizsgálati eredmények, próbamunkák Cselekvési terv haladása

•

ÁLLAPODJANAK MEG EGY EGYSÉGES MEGBESZÉLÉSI FORMÁBAN

(azonos idıpontban tartsák, hogy ne lehessen eltéveszteni, illetve ne ütközzön más programokkal) Állapodjanak meg az esetek sorrendjében és a napirendben Esetek bemutatása Tisztázandó kérdések Javaslatok a csoporttagok gyakorlata alapján A lehetséges cselekvési irányok összefoglalása Megállapodás a követés szükségességérıl •

ÁLLAPODJANAK MEG ABBAN, HOGY MILYEN JEGYZİKÖNYV KÉSZÜLJÖN

(és hogy ki vezesse a jegyzıkönyvet)

82

•

NEVEZZENEK KI EGY ELNÖKÖT

Rotációs alapon változhat – így mindenki gyakorlatot szerezhet •

HATÁROZZÁK MEG AZ EGYEZTETÉS IDİHATÁRAIT, ÉS TARTSÁK BE İKET

Kezdjenek pontosan…. és úgy is fejezzék be •

MINDENKIT VONJANAK BE

Minden résztvevı szóljon hozzá valamilyen formában Minden hozzászólást tekintsenek egyformán értékesnek – figyelembe véve az eltérı tudásszinteket és gyakorlatot •

MINDENKI VÁLLALJON KÖZÖS FELELİSSÉGET AZ ESETMEGBESZÉLÉS SIKERÉÉRT

Mit vár el a megbeszéléstıl? Mi lehet mások elvárása a megbeszéléssel kapcsolatban? Mivel tud hozzájárulni az esetmegbeszélés sikeréhez? •

TARTSÁK TISZTELETBEN MÁSOK HOZZÁSZÓLÁSAIT

Hallgassák aktív odafigyeléssel – (figyeljék a testbeszédet)

•

KERÜLJÉK A NEGATÍV HOZZÁSZÓLÁSOKAT

•

AZ ELNÖK GYAKRAN FOGLALJA ÖSSZE AZ ELHANGZOTTAKAT, ÉS VÉGEZETÜL KÖSZÖNJE MEG MINDENKINEK A MUNKÁT

83

3.4

AZ ÜGYFÉLKÖR KEZELÉSE

Az, ahogy ön az önre háruló munkaterhet kézben tartja/kezeli, az alábbiakra van hatással:

Ügyfélszolgálat – Az ügyfeleknek nyújtott szolgáltatás minıségi színvonala attól függ, mennyi idıt tud rájuk szánni ahhoz, hogy szükségleteiket és azok kielégítési módját megállapítsa.

Az eredmények elérése – Ha túl sok embert, vagy nem megfelelı ügyfeleket vesz fel ügyfélkörébe, vagy túl hosszú ideig tart embereket az ügyfélkörben, nem marad elég ideje arra, hogy elérje a kívánt eredményeket – a munkahelyeket!

A szolgáltatás marketingje – idıt kell fordítania arra is, hogy jó és produktív kapcsolatokat építsen ki a potenciális munkáltatókkal, utógondozást biztosítson a sikeres munkaközvetítéseket követıen, valamint építse kapcsolatrendszerét a klienseket küldı és támogató partnerekkel. Ne feledje!

Az egyetlen dolog, ami biztosan nem elegendı, az az ön IDEJE! Az ügyfelek száma potenciálisan végtelen, az elhelyezésükhöz szükséges lehetséges eszközök száma szintén. Fontos, hogy idejével kiegyensúlyozottan és a prioritások szerint gazdálkodjon annak érdekében, hogy a kívánt eredményeket elérje.

Vegye figyelembe az alábbiakat: •

az ügyfélkörébe utalás és felvétel kritériumai

84

•

az ügyfélkörébe utalás rendszere - mekkora átfutási idıvel történik, milyen információkat biztosít

•

az ügyfélkör nagysága – reálisan hány ügyféllel tud foglalkozni érdemben egy adott idıpontban

•

az ügyfélkörben tartás idıtartama – mennyi idı után mondja azt az ügyfélnek, hogy nem tud tovább segíteni neki

•

az ügyfélkör csoportosítása – „újonnan” önhöz utaltak, akik információkra várnak, mielıtt akciótervet lehet velük egyeztetni, képzésben vagy a felmérés más formáiban részesülık, az álláskeresés során aktív támogatást kapók

•

az ügyfelek önállóságra bátorítása - az egyeztetett akciótervbıl egyértelmőnek kell lennie, hogy ön mit vár az ügyféltıl.

Ön segíthet abban, hogy megelızze/önállóságra váltsa a kliens függıségét. Sok múlik az akcióterv már a kezdeti szakaszban történı egyeztetésén és annak biztosításán, hogy mind ön, mind az ügyfél tisztában legyen a szerepével és a feladatával, azaz hogy szerzıdés jöjjön létre önök között.

Sokkal könnyebb olyan személynek segíteni, aki emellett önmagán is segít! Néhány módja annak, hogyan lehet valakit önállóságra bátorítani: •

határozza meg a segítés paramétereit •

már a legelején • •

döntést bízza az ügyfélre

bátorítsa az ügyfelet, hogy használja •

ki a képzési lehetıségeket

javasoljon megoldásokat, de a végsı

adjon feladatokat az ügyfélnek, pl. az

ügyfél szerezzen információkat, vegye fel a

ha nem tud neki segíteni, vegye ki az kapcsolatot valakivel, keressen fel helyeket

ügyfélkörbıl

•

adjon

az

ügyfélnek

választási

lehetıséget: ha nem él vele, ön nem tud tovább segíteni neki

85

Ne feledje!

A hatékonyan kezelt ügyfélkör aktív ügyfélkört jelent. A ki- és bekerülık száma fontosabb, mint maga az ügyfélkör nagysága.

TARTSA SZEMMEL AZ ÖNHÖZ ÉRKEZİ ÁTIRÁNYÍTÁSOKAT! Munkamódszerének tervezése és felülvizsgálata során az alábbi kérdéseket kell feltennie magának: •

Melyek azok a helyi célcsoportok, akiket ösztönöznie kell az ügyfélköréhez való

csatlakozásra? •

Melyek azok a források, ahonnan ezeket a csoportokat önhöz irányítják?

•

Ismertette-e már ezekkel a partnerekkel, hogy milyen szempontok és módszer

szerint küldjenek embereket önhöz? •

Milyen a minısége az önhöz irányított eseteknek?

•

Ad-e visszajelzést arról, hogy mi történik az önhöz irányított esetekkel?

•

Rendszeresen

tájékoztatja-e

az

átirányító

partnereket

szolgáltatásai

sikerességérıl és a legújabb fejlesztésekrıl?

A problémák egy részét elkerülheti, illetve korrigálhatja, ha a megfelelı eseteket irányítják önhöz azáltal, hogy ön: •

egyértelmő útmutatást ad arról, hogy milyen kliensek irányíthatók át az ön által

nyújtott szolgáltatás igénybevételére, •

elıadást tart az ügyfeleket önhöz irányító kollégái és partnerei részére, és

tudatosítja bennük az ön szerepét és azt, hogy milyen típusú embereknek tud segíteni – legyen proaktív! •

rendszeres visszajelzést ad az önhöz irányított személyekrıl.

86

Ne feledje!

Ügyeljen, hogy átirányító forrásai ne „apadjanak el”, ezért azon személyek számára, akiktıl átirányítások várhatók, emelje ki az ıket érintı elınyöket is.

KILÉPTETÉSI STRATÉGIÁK

Még a legjobb tanácsadó is megéli, hogy minden erıfeszítése ellenére sem tud segíteni egyes klienseknek abban, hogy ésszerő idın belül elhelyezkedjenek. Ezekkel az emberekkel meg kell állapodnia az ügyfélkörbıl való kiléptetésrıl. Ha a tanácsadó

megengedi,

hogy

benn

maradjanak,

azzal

fenntartja

a

hamis

várakozásokat, és másoknak sem tud segíteni. Ez nem könnyő döntés, de az alábbiak a segítségére lehetnek: •

Már az akcióterv készítésekor állapodjon meg az ügyféllel, hogy egy ponton

felülvizsgálják, érdemes-e az ügyfélkörben maradnia. •

Állapodjanak meg valamilyen aktív elfoglaltságban, amelyben az ügyfél részt

vehet, pl. önkéntes munkavégzés, képzés, hobbik. •

Fontos, hogy az ügyfél jó szájízzel lépjen ki. Ez az ún. „nyitott ajtó” politikájával

érhetı el, azaz az ügyfél keresse fel újra önt, ha változás állt be a körülményeiben, vagy úgy érzi, ön talán másképp is tudna segíteni.

Nincs egyetlen helyes megoldás. Sok múlik az egyéni körülményeken és azon, hogy a folyamat egyes szakaszaiban miben állapodott meg az ügyféllel. Ez azt biztosítja, hogy amikor szóba kerül az ügyfélkörbıl való kikerülés, az nem éri sokként az ügyfelet.

87

Ne feledje!

A kiábrándult vagy elégedetlen ügyfél nagyon negatív képet fog terjeszteni a szolgáltatásról, ezért fontos, hogy elıremutató megoldásokat találjanak!

88

3.5

ÜGYFÉLSZOLGÁLAT

Fontos az ügyfelekkel való pozitív kapcsolat kialakítása, elvégre nélkülük nem lenne ránk szükség!

Kik az ügyfeleink?

⇒ munkáltatók ⇒ álláskeresık ⇒ más átirányító/támogató szervezetekben dolgozó kollégáink ⇒ a minisztérium, vagy egyéb olyan szervezet, amely finanszírozza az általunk nyújtott szolgáltatást

Kérdések

Képzelje magát ügyfelei helyébe…


Ha ön munkáltató lenne, mit várna egy tanácsadótól?




Ha fogyatékos lenne, és állást keresne, mit várna a tanácsadótól?




Ha valamelyik másik helyik szervezetnél dolgozna, mi lenne az elvárása?




Milyen eredményeket kell produkálnia a szerzıdése értelmében?

Válaszaiban az alábbi szavak és kifejezések fognak szerepelni:

89

•

segítség és tanácsadás

•

idı

•

udvariasság és tisztelet

•

megoldások

•

odafigyelés

•

további információk/szórólapok

•

diszkréció

•

ismeretek a fogyatékosságokról

•

ıszinte érdeklıdés

•

az ügyfél önállóságra bátorítása

•

megközelíthetı

•

a tanácsadó tudja, mit csinál

•

pontos

•

a tanácsadó tudja, kivel kell kapcsolatba

•

könnyen elérhetı

lépni •

álláshelyekre közvetítés

A fentiek közül számos kifejezés az ön viselkedésére utal. Az alapszabály az, hogy úgy bánjon az ügyfeleivel, ahogy ön is elvárja szakemberektıl, hogy önnel bánjanak.

Ne feledkezzen meg az állandóan visszatérı problémáról: az idırıl! Az ön problémája az, hogy miként teremtsen egyensúlyt az ügyfelek különféle elvárásai között, ti. a munka minden egyes aspektusai kihatással van egymásra.

Az ön feladata az, hogy megpróbálja megteremteni ezt az egyensúlyt, mégpedig úgy, hogy eleget tegyen mind a minisztérium mennyiségi követelményeinek, mind a helyi ügyfelek minıségi elvárásainak.

Mik a tünetei annak, ha az ügyfélszolgálat nem az elvárásoknak megfelelı?

Válaszaiban az alábbiak szerepelnek:

90

Az ügyfelek részérıl:

Az ön és szervezete részérıl:

• reklamációk -, civil szervezetek,

• nem éri el a kitőzött célokat és

vezetık

célszámokat

• nem reklamálók – máshova

•

mennek, és viszik a rossz hírt a

• kihatások az erıforrásokra

szolgáltatásról

• rossz reklám

• problémák a szerzıdés-

• rossz munkahelyi légkör

kihatások a munkájára

teljesítéssel kapcsolatban

Az idıkihasználás problémáit az ügyfélkör kezelésérıl szóló fejezetben tárgyaljuk. Ha rosszul osztja be az idejét, az kihatással lesz az ön által nyújtott szolgáltatás minıségére.

Hangsúlyozzuk, mennyire fontos, hogy ügyfeleivel állapodjon meg, ki mit fog elvégezni. Ha álláskeresı ügyfelei teljesen önre vannak utalva, az felemészti az idejét, ezért hasznos, ha a függıségtıl az önállóság felé tereli ıket.

Milyen normákat szab az ügyfélszolgálati munka számára, hogy: •

mind ön, mind az ügyfelei tudják, mint várhatnak öntıl, és hogy

•

ön tudja, mikor teljesülnek a normák és mikor nem?

Kitıl kaphat még segítséget az ügyfélszolgálat során? •

Más átirányító szervezetektıl – annak biztosításával, hogy az ügyfélnek ne legyenek irreális várakozásai.

91

•

Bárkitıl, aki segíthet az átirányítások számának kézben tartásában, az idıpontegyeztetésekben,

a

világos

üzenetek

az

ön

szabályainak

és

kritériumainak közvetítésében. •

Az ügyfelektıl, akik önállóan keresnek állást, amikor a tanácsadó nem áll rendelkezésre, tudják, hogyan vegyék fel önnel a kapcsolatot, és tisztában vannak az ön segítségnyújtásának határaival.

Néhány egyéb szempont a helyiségekkel kapcsolatban, ahol ügyfeleit fogadja: •

rámpa kerekesszékek számára

•

indukciós hurok

•

lépcsık lehetıség szerinti kerülése

•

gépíró telefonkészülék

•

szórólapok/nyomtatott anyagok

•

tanácsadó elhelyezkedése/alternatív

rendelkezésre állása nagybetős/

íróasztal

Braille formátumban

•

tömegközlekedési eszközök közelsége

•

diszkrét interjúlehetıségek

•

megfelelı esetben jeltolmácsok

•

felesleges teendık/átirányítások

jelenléte

kerülése

92

4.

Marketing

4.1

Ismerje meg körzetét: a helyi munkaerıpiacot!

Alaposan meg kell ismernie a helyi munkaerıpiacot és a helyi lehetıségeket. Többek között:

⇒

a munkáltatókat és hogy milyen munkaerıt

foglalkoztatnak ⇒

az iparágakat és szakmákat

⇒

az ügyfeleket és igényeiket

⇒

a hiányszakmákat

⇒

a képzési lehetıségeket

⇒

a bejárási lehetıségeket

⇒

egyéb helyi és országos „segítı” szervezeteket

⇒

a segítı szakembereket

⇒

az aktuális tendenciákat

⇒

a tervezett változásokat

⇒

a helyi igényeket és problémákat

Ezt nem lehet egyik napról a másikra elsajátítani.

A munkaerıpiac bonyolult és gyorsan változik - soha nem lehet végleg kiismerni.

93

A MUNKAERİPIAC KÍNÁLAT

KERESLET ÁLLÁSOK teljes idıs, részmunkaidıs, átmeneti, önfoglalkoztatás

OKTATÁS

MUNKANÉLKÜLISÉG önként vállalt, kényszerbıl

MUNKÁLTATÓK

Magán, Állami, Civil

“A SZÜRKE PIAC”

Képzés

Önkéntes Munka Közbülsı állások,

A szolgáltatás népszerősítéséhez készítsen marketing tervet, elıtte azonban ismerje meg a helyi munkaerıpiac legfontosabb jellemzıit! Az alábbiakban felsorolunk néhány ezzel kapcsolatos kérdést: KÍNÁLATI OLDAL

Mekkora a célcsoportom? Mekkora az összlakosság? Ebbıl

hányan

megváltozott

munkaképességőek

fogyatékosság miatt)? Milyen jellegő a fogyatékosságuk?

Mekkora a munkanélküliség a területemen? 94

(egészségügyi

okból

vagy

Összes munkanélküli Kor, idıtartam és nem szerint Vannak magasabb munkanélküliségi mutatókkal rendelkezı csoportok? Milyen szaktudással rendelkezik a célcsoportom? Milyen szaktudás hiányzik? Milyen más szervezetek állnak már kapcsolatban a célcsoportom ügyfeleivel?

Milyen a munkaerıpiac „keresleti” oldala?

Melyek a környékre jellemzı iparágak? Bıvülnek/hanyatlanak/stagnálnak/átalakulnak? Hány ember dolgozik? Melyek a fı munkaadók (ne feledje: a munkaadók 20%-a alkalmazza a dolgozók 80%-át) Melyek az új/bıvülı munkahelyek? Milyen felvételi nehézségeik vannak? Melyek azok a munkahelyek, ahol közismerten szívesen alkalmazzák a megváltozott munkaképességőeket?

A munkaerıpiacon hátrányos helyzető ügyfelekkel dolgozó tanácsadóknak alaposan ismerniük kell a helyi munkaerıpiac mőködését és a várható foglalkoztatási tendenciákat. Sok információ máris elérhetı, például:

⇒

a munkáltatók szakmai szervezeteinek felmérései és beszámolói (Ipari és

Kereskedelmi Kamara, stb.) ⇒

a Foglalkoztatási Szolgálatnál tárolt vagy publikált információk

⇒

a szakszervezetek vagy álláskeresı szövetségek által készített felmérések 95

⇒

a megyei munkaügyi központokban tárolt információk

⇒

helyi sajtóhirdetések és cikkek a helyi munkáltatókról

⇒

az ügyfelek

⇒

barátok

⇒

személyes megfigyelés

Milyen támogató szolgáltatások léteznek?

⇒

képzési intézmények

⇒

helyek száma

⇒

a képzés típusa

⇒

helyszíne

⇒

tanácsadó szolgáltatások

⇒

egészségügyi ellátás

KAPCSOLATOK

Ahhoz, hogy segíteni tudjon az ügyfeleknek, önnek számos szervezettel és csoporttal kell kapcsolatot kiépítenie és fenntartania. Ezek a kapcsolatok •

fontos információkat adnak a közösség szükségleteirıl

•

önhöz irányítják az ügyfeleket

•

információforrások, valamint

•

partnerek lehetnek.

96

Az alábbiakban felsoroltuk, hogy milyen kapcsolatokat kell kiépítenie. A lista nem teljes körő, nézzen körül a helyi szervezetek között, hogy teljes képet kapjon a „körzetérıl”.

HOGYAN ILLESZKEDIK A TANÁCSADÓI HÁLÓZAT AZ ÖSSZKÉPBE

A tanácsadók a többi szervezettel partnerségben mőködnek, és a hátrányos helyzetőek segítésében érdekeltek. Ennek részeként ön támogatást, szaktanácsokat és információkat tud adni a különbözı csoportoknak. A tanácsadók például •

alaposan ismerik a helybelieket érintı aktuális gyakorlati kérdéseket és problémákat,

•

kapcsolataik vannak a regenerációval és a helyi foglalkoztatási kérdésekkel foglalkozó szervezetekkel,

•

gyakorlatuk van a fogyatékosokat segítı helyi projektek lebonyolításában,

•

pozitív kapcsolatokat alakítanak ki a munkanélküliekkel/ fogyatékosokkal,

•

marketing munkával népszerősítik a helyi kezdeményezéseket,

•

kapcsolatot tartanak a közösség különbözı csoportjaival és az egyéb szervezetekkel, hogy népszerősítsék a szolgáltatásokat.

97

4.2

A MARKETING ESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSA

A munkaerıpiac elemzésébıl ön eldöntheti, milyen prioritások szerint fogja promocionálni a 4M szolgáltatást: •

a munkanélküli kliensek vonzása a szolgáltatás igénybevételére

•

a munkáltatók ösztönzése munkalehetıségek teremtésére

•

partner-hálózat építése a kliensek programba irányítása és/vagy támogatás érdekében.

A gyakorlatban a fenti tevékenységek mindegyikébıl naponta végez majd valamennyit, de a tervezett tevékenységek megoszlása közötti egyensúly változni fog. Számos módszer áll rendelkezésére:

⇒ szórólapok

⇒ munkáltatók felkeresése telefonon

⇒ plakátok

⇒ munkáltatók személyes felkeresése

⇒ újságcikkek

⇒ prezentációk tartása

⇒ újsághirdetések

⇒ levelek küldése

⇒ TV-/rádióinterjúk

⇒ részvétel kiállításokon

⇒ látogatás a partnerszervezeteknél

⇒ konferencia szervezése

Hogy mit vesz be a tervébe, attól függ, milyen mondandót akar közölni, kinek kell azt meghallania, valamint mennyi pénz/idı áll rendelkezésére.

Ön tudni fogja, hogy körzetében melyik célcsoporthoz mely módszerek a legmegfelelıbbek.

98

Döntse el, hogy milyen eszközöket alkalmaz, és tevékenységeit szervezze meg egy negyedéves marketing tervben, amely az alábbi részleteket tartalmazza: •

Mit akar elérni?

•

Milyen módszert fog alkalmazni?

•

Ki lesz ennek a felelıse?

•

Mi a határidı a feladat teljesítéséhez?

Ne legyenek túlzott ambíciói. Ne feledje, hogy az ideje korlátozott. Feltétlenül értékelje

marketing

tevékenységének

a

hatását

annak

érdekében,

hogy

megállapíthassa, melyek voltak a leghatékonyabb módszerek.

Az alábbiakban néhány útmutatással szolgálunk, hogy megkönnyítsük a marketing technikák megválasztását.

Ne feledje!

A 4M szolgáltatás reklámozásában az ön leghathatósabb partnere az elégedett vevı!

99

4.3

A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŐ DOLGOZÓK

ALKALMAZÁSÁNAK ELİNYEI A MUNKAADÓK SZÁMÁRA Az alábbiakban felsoroltunk néhány elınyt a megváltozott munkaképességő dolgozók foglalkoztatásával kapcsolatban: •

Szélesebb körbıl választhatja ki az új munkatársakat

•

Hőséges, elkötelezett, pontos dolgozói lesznek

•

A megváltozott munkaképességő dolgozók általában hosszabb ideig maradnak egy munkahelyen, elkötelezett munkát végeznek, pontosan dolgoznak, és keveset hiányoznak. Felmérések szerint kevesebb betegszabadságot vesznek igénybe, mint nem fogyatékos társaik. Az, hogy aránytalanul több a fogyatékos munkanélküli, elsısorban társadalmi és kulturális akadályokból adódik. A megváltozott munkaképességő dolgozók csaknem 66%-a nem igényel különleges munkaidı-beosztást, a többiek általában rugalmas munkaidıben dolgoznak.

•

A fogyatékosok kiszolgálásában versenyelınyt jelentenek a megváltozott munkaképességő dolgozók: segítségükkel jobb szolgáltatást nyújthat a fogyatékos ügyfeleknek. Egyre több a fogyatékos fogyasztó. Fogyatékosok alkalmazásával színvonalasabban szolgálhatja ki a fogyatékos ügyfeleket, és a munkatársak is nagyobb önbizalommal foglalkoznak majd fogyatékos ügyfelekkel. Valószínő, hogy a több lenne a fogyatékos turista, ha több szolgáltatás és létesítmény állna a fogyatékosok rendelkezésére.

•

Javul a munkahelyi morál és csökken a fluktuáció Ha megváltozott munkaképességő dolgozókat alkalmaz, a munkatársak többre becsülik a munkahelyüket, és tovább maradnak a vállalatnál.

100

4.4

ÁLTALÁNOS KIFOGÁSOK „Örülök, hogy ezt szóba hozta…”

Ön gyakran találkozik majd olyan emberekkel, akik valamilyen okból nem akarnak együtt dolgozni önnel és támogatni a 4M szolgáltatás céljait. Nyílt vagy burkolt kijelentéseket tesznek arról, hogy miért nem mőködnek együtt önnel.

A kifogások azért hasznosak, mert belılük ön megtudhatja, másoknak milyen fenntartásaik vannak a szolgáltatással kapcsolatban. Az esetek zömében ezek a fenntartások félreértésen, téves információkon, vagy egyszerő elıítéleten alapulnak.

A kifogások kezelésének van néhány egyszerő szabálya. Ezek segítségével ön képes lesz kezelni a potenciális munkáltatók, potenciális partnerek, vagy a megváltozott munkaképességő kliensek részérıl jelentkezı ellenállást.

Nem árt, ha idınként emlékezetébe idézi ezeket a szabályokat, és alkalmazza ıket azokra a kifogásokra, amelyek várhatóan jelentkeznek majd a fenti személyek részérıl.

Mindig fogadja örömmel a kifogásokat! – Lehetıséget adnak arra, hogy ön még többet elmondhasson a szolgáltatásról, amelyet nyújt. Figyeljen oda! – Tudjon meg minden részletet a kifogás mértékérıl. Tisztázza a kifogást. – „Tehát arról van szó, hogy…”

101

Ezután állapítsa meg, milyen jellegő a kifogás: Legyen tapintatos. Megalapozatlan – Valószínőleg ismerethiányból vagy félreértésbıl ered.

Kímélje az illetı önérzetét. Gyızıdjön meg róla, hogy megértették. Adjon magyarázatot. Kérjen elnézést, hogy korábban nem pontosította a dolgokat.

Ismerje el a problémát Valós elınyök felsorolásával mutasson Megalapozott – Valós oka van.

rá, hogy a nehézség kevesebb, mint az elınyök.

Idıhúzás – Porhintés, halogató

Használjon feltáró kérdéseket, hogy

taktika – mögötte kifogás állhat.

kiderítse, mi az igazi kifogás.

⇒ ⇒ ⇒ ⇒ ⇒

Ne vitázzon! Ne tekintse a kifogást a személye elleni támadásnak! Ne szakítsa félbe a másik felet! Vegye komolyan a kifogást! Ne siesse el a válaszadást!

102

Az alábbi táblázat 6 igen elterjedt kifogást (ellenvetést) sorol fel, és besorolja ezeket aszerint, hogy megalapozatlanok (M), valósak (V), vagy félreértésen (F) alapulnak-e. A táblázat a lehetséges válaszokat is tartalmazza. KIFOGÁS Munkáltatók részérıl

TÍPUSA

Túl sok a velejáró papírmunka – túl idıigényes.

V

Nehezen illeszkedik be, és elıítéletek vannak velük szemben.

M

Ezek a beteg emberek túl gyakran mennek táppénzre.

M

LEHETSÉGES VÁLASZOK Minden munkavállalóval jár adminisztráció, nem csak a megváltozott munkaképességőekkel. A támogatás segít fedezni a papírmunkát és az akadálymentesítés költségeinek egy részét. Ha a munkáltató felvenné az illetıt, az megtérülne a munkáltatónak. Vegye figyelembe a pályázó személyes tulajdonságait. Az a célunk, hogy a megfelelı embert a megfelelı munkahelyre helyezzük, hogy a megváltozott munkaképesség ne legyen többé probléma. Tudja meg, milyen konkrét tapasztalata van a munkáltatónak. Tapasztalataink azt mutatják, hogy amint elhelyezkedik, a megváltozott munkaképességő munkavállaló megbízhatóbb és elkötelezettebb munkaerı, mint a munkavállalók általában. A munkaviszony kezdeti szakaszában mind a munkáltatónak, mind a munkavállalónak segítséget tudunk nyújtani, valamint információkat is az adott fogyatékosság lehetséges velejáróival kapcsolatban. A kutatások kimutatták, hogy a fogyatékos emberek összességében kevesebbet vannak távol betegség miatt, mint az épnek tekintett emberek.

Ügyfelek részérıl

Miért adjam fel a biztos jövedelem-forrásom egy bizonytalan állásért?

F vagy

V Az egészséges emberek sem tudnak elhelyezkedni, miért pont

Sok esetben a járadék akkor is megmarad, ha valaki munkát vállal. Abban szeretnénk segíteni, hogy ön (az ügyfél) alkalmas legyen a munkakörre, ehhez a munkaviszony kezdeti idıszakában támogatást fogunk önnek nyújtani a beilleszkedésben. Az, aki egyszer elhelyezkedett, könnyebben talál alternatív munkahelyet. Mindig lesznek betöltendı munkahelyek, és mindig lesznek munkanélküliek. A tanácsadó személyes támogatással segíthet az

103

Nekem sikerülne? M

De hogyan fogok bejárni a munkahelyre, és ott hogy fogok tudni közlekedni/járkálni?

M

ügyfélnek elhelyezkedni. Sok munkanélküli csak akkor helyezkedik el, ha erre rákényszerül. Egy motivált embernek jobbak az elhelyezkedési esélyei függetlenül attól, hogy megváltozott munkaképességő-e vagy sem, és mi azért vagyunk, hogy segítsünk biztosítani ezt az elınyt. Az a célunk, hogy olyan munkahelyet keressünk, amelyet könnyen meg tud közelíteni. Néha adódik olyan állás, amelynél otthon kell dolgozni. Meg tudjuk oldani a bejárását a munkahelyre, ezt tudjuk finanszírozni. Gondoskodunk róla, hogy csakis olyan munkakörnyezetbe kerüljön, amely megfelel önnek – szorosan együttmőködünk a munkáltatóval, hogy ezt kialakítsuk. A Megyei Munkaügyi Központ tud erre finanszírozást biztosítani.

104

4.5

BEVÁLT MÓDSZEREK A MUNKÁLTATÓK RÉSZÉRE

Az alábbi gyakorlati útmutató a munkáltatók részére készült azzal a céllal, hogy ki tudják elégíteni a megváltozott munkaképességő munkavállalók általános szükségleteit, és a munkaerı-toborzás és –felvétel során kiküszöböljék a velük szembeni diszkriminációt. Általános szempontok A megváltozott munkaképességő embereknek ugyanolyan egyéniségük van, mint mindenki másnak. Ne legyenek elıítéletei képességeik és szükségleteik tekintetében. Ne feledje, hogy egyes fogyatékosságok rejtve maradnak, pl. az epilepszia vagy a mentális zavarok. •

Beszélgessen el minden egyes megváltozott munkaképességő személlyel arról, hogy ön miként tudna segítségére lenni, és hogy milyen tényleges hatásai lehetnek a fogyatékosságának.

•

Gondolja át, szüksége van-e szakember segítségére az illetı szükségleteinek felméréséhez, és annak megállapításához, hogy milyen munkahelyi változtatások hajthatók végre a segítségnyújtáshoz.

•

Konzultáljon a többi alkalmazottal, mert elıfordulhat, hogy bizonyos változtatások nem érik el a kívánt hatást, ha nem kommunikálják ıket szélesebb körben és a többi dolgozó nem mőködik együtt. Kérje a megváltozott munkanélküli munkavállaló jóváhagyását, mielıtt bármilyen ıt illetı kérdésrıl konzultál a többi dolgozóval.

•

Körültekintıen gondolja át és konkretizálja a munkaköri követelményeket. Felesleges vagy lényegtelen követelmények munkaköri leírásba való beépítése diszkriminációt eredményezhet. A mindenre kiterjedı korlátozásokra különösen oda kell figyelni.

105

•

Indokoljon meg minden egészségügyi követelményt. A fogyatékosság nem feltétlenül érinti az illetı egészségét. Gondolja át, hogy az orvosi vizsgálatok valóban szükségesek-e.

•

Elıre készüljön fel az interjúkra. Kérdezzen rá elıre, hogy a munkavállalónak van-e valamilyen speciális igénye, hogy megfelelı elıkészületeket tehessen az esetleges akadály-mentesítésre. Ha egy megváltozott munkaképességő személy érkezik interjúra, és ön nem értesül elıre a fogyatékosságáról, akkor is szükség lehet a környezet módosítására. Hogy pontosan mi a teendı, a körülmények függvénye, de kényelmetlenséget okozhat, ha nem készül fel elızetesen.

•

Csak akkor érdeklıdjön a fogyatékosság felıl, ha annak jelentısége van. Koncentráljon a munkavállaló munkaképességére – a szükséges akadálymentesítést követıen. Ha viszont a fogyatékosságáról kérdezi, indokolatlanul ne részesítse kedvezıtlenebb elbánásban, mint másokat.

•

Legyen korrekt. A teljesítményt és a magatartást illetıen ne követeljen többet egy megváltozott munkaképességő munkavállalótól, mint bárki mástól.

•

Tekintse át a toborzási, elımeneteli és karrierépítési feltételeket. Ne követeljen meg olyan képesítést, amelyet a szóban forgó állás nem indokol.

•

Segítse elı az esélyegyenlıséget. Ha a vállalatnál mőködik szabályzat az egyenlı esélyek biztosítására, vagy tervezi ilyen szabályzat bevezetését, vegye figyelembe a fogyatékossággal kapcsolatos kérdéseket is. Ilyen szabályzat megléte és hatásosságának nyomon követése segít elkerülni a törvénytelen diszkriminációt.

Kommunikáció •

Közvetlenül a fogyatékos személyhez szóljon, ha az kísérıvel érkezik, ne a kísérıhöz. Ez siket munkavállalóra is vonatkozik, akit jeltolmács kísér.

106

•

Amikor siket személlyel kommunikál, kérdezze meg, olvas-e szájról. Ha szükséges, írja le a kérdést. Ha a válasz igen, ügyeljen, hogy közvetlenül az illetıhöz fordulva, világosan és természetesen fejezze ki magát, és a kezével sose takarja el az arcát.

•

Amikor elıször találkozik vak személlyel, mutatkozzon be neki. Szóljon, amikor helyet változtat, hogy az illetı ne a semmibe beszéljen.

•

Ha beszédhibás személlyel kommunikál, koncentráljon arra, amit az illetı mond, legyen türelmes, és ne igyekezzen találgatni, hogy mit akar közölni beszélgetıtársa. Ha nem érti, ne tegyen úgy, mintha értené.

•

Legyen türelmes. Ha valaki nehezen érti önt – talán, mert az illetınek tanulási nehézségei vannak -, legyen türelmes, és legyen kész akár többször is elmagyarázni a mondandóját. Koncentráljon rá, hogy egyszerő szavakkal fejezze ki magát.

•

Amikor kerekesszéket használó személlyel beszél, ügyeljen, hogy szeme egy vonalban legyen az illetıével. Esetleg próbáljon leülni. Ne támaszkodjon a kerekesszékre – az használója személyes terének részét képezi.

•

Ne tegyen fel személyes kérdéseket az illetı fogyatékosságára vonatkozóan, mint pl. „Ön így született?”. A munkáltató azonban felteheti azt a kérdést, hogy „Az ön fogyatékossága befolyásolja-e ennek a munkának az elvégzését?”.

•

Ne bámuljon. Ha valaki „másképp” néz ki, arra koncentráljon, amit az illetı mond, ne a külsejére.

•

Ha felnıttel beszél, kezelje ıt felnıttként.

•

Ajánljon fel segítséget, ha valakirıl úgy tőnik, hogy szüksége van rá, de a segítségnyújtás elıtt várja meg, míg felajánlását az illetı elfogadja.

107

•

Amikor vak személyt vezet, ne lökdösse vagy ráncigálja az illetıt. Kérdezze meg, hogy szeretné-e, hogy ön megfogja a karját. Ha lépcsın kell közlekedni, mondja meg, hogy fölfelé vagy lefelé kell-e menni.

•

Ne feledje, hogy a vakvezetı kutya, a siketek „halló” kutyája és más segítı kutyák munkavégzı állatok, nem pedig hobbi állatok. Ne etesse, ne simogassa ıket, és ne vonja el a figyelmüket, amikor dolgoznak.

Képzelje magát a fogyatékos ember helyébe. A fent leírtak zöme nem más, mint egyszerő jó modor.

Nyelvhasználat Az általunk használt szavak és kifejezések némelyike sérti a megváltozott munkaképességő embereket, mivel azt sugallják, hogy a fogyatékos ember másoktól függ, vagy magatehetetlen. Más szavak szitokszónak számítanak, például a „kripli” vagy a „debil”, vagy a fogyatékos emberek gúnyolására használják ıket. Az alábbiakban felhívjuk a figyelmet néhány gyakran használt, de kerülendı kifejezésre, és alternatíváikra. Ne használja

Használja

csökkent munkaképességő

megváltozott munkaképességő

valamitıl szenvedı/súlytott/megnyomorodott fogyatékossággal élı ember ember; valaminek az áldozata siketnéma

nem beszélı siket

epilepsziás

epilepsziával élı ember

béna, lebénult

Cerebral Paresissel élı ember

szellemileg visszamaradott

tanulási nehézséggel élı ember

tolószékes, tolószékhez kötött

kerekesszéket használó ember

108

4.6

A KÖZVETÍTÉS FOLYAMATA

Amikor telefonon vagy személyesen kell felkeresnie a munkáltatót, segítségére lehet egy bevált módszerek alapján kialakított struktúra.

KUTATÁS/FELKÉSZÜLÉS

−

a munkáltató profilja

−

munkakörök jellege/munkakörülmények

−

fejlesztések/terjeszkedés

−

fogyatékosok korábbi alkalmazása

−

megüresedett állások jellege

BEMUTATKOZÁS

−

Hogyan történik?

−

Hasznos elıre megfogalmazni a mondandót.

−

Hogyan fogja elmagyarázni a szerepét?

A MUNKÁLTATÓ SZÜKSÉGLETEINEK KIDERÍTÉSE

−

Kérdésekkel gyızıdjön meg róla, hogy pontosan érti a munkáltató szükségleteit!

−

Ezeket vesse össze ügyfele meglévı tapasztalataival és képességeivel!

−

Nézzen utána a munkaköri leírásoknak, próbáljon további információkat szerezni a munkáltató esetleges kifogásainak kiküszöbölése céljából, amelyek pl. a munkakörnyezet és az ügyfél fogyatékossága, vagy a munkáltató által keresett személy jellemzıinek tekintetében merülhetnek fel!

−

Ezek alapján próbálja a munkakörbe illeszteni ügyfelét, és készüljön fel a kifogásokra!

109

−

Találja fel magát!

−

Saját maga gyızıdjön meg róla, hogy az ügyfél alkalmas az állásra!

A MUNKÁLTATÓ MEGGYİZÉSE AZ ÜGYFÉL KÉPESSÉGEIRİL

−

Sorakoztasson fel bizonyítékokat ügyfele mellett!

−

Korábbi munkaviszony

−

Felmérések

−

Rehabilitáció vagy képzés

−

Hobbik vagy érdeklıdési körök

A FOGYATÉKOSSÁG ISMERTETÉSE A MUNKÁLTATÓ RÉSZÉRE

−

Tehát hogyan is beszéljen a fogyatékosságról?

−

Ne feledje, ha nem beszél róla, akkor mi dolga a munkáltatónál?

−

Legyen pozitív.

−

Koncentráljon arra, amire az ügyfél képes!

Ne feledje,

az ügyfélnek legalább felszínesen megfelelınek kell lennie, különben ön miért keresi fel a munkáltatót? A tét az ön szavahihetısége!

A KIFOGÁSOK ÉS AGGÁLYOK KEZELÉSE

Óhatatlanul kifogásokba és aggályokba fog ütközni.

Amikor a munkáltató

kifogásának ad hangot, vagy a viselkedése azt sugallja, hogy kifogása van, ön derítse ki, mi ennek az oka. A kifogások kezelésével külön részben foglalkozunk. 110

TOVÁBBI ERİSSÉGEK FELSORAKOZTATÁSA

−

Tartsa magánál az „adú ászt” (azaz az ügyfél további erısségeit)!

−

Ha biztos abban, hogy az ügyfél alkalmas az állás betöltésére, de a munkáltató nincs errıl meggyızıdve, ajánlhatja az ügyfél kipróbálását.

−

A fogyatékossággal kapcsolatos kifogások kezelésekor döntı fontosságú, hogy ön tisztában legyen az adott fogyatékossággal, valamint azokkal a fogásokkal, amelyek segítségével érvelni tud, amikor arról van szó, hogy a munkavégzés vagy a munkahely potenciális kihatással lehet az ügyfél képességeire/egészségi állapotára.

−

Feltétlenül készüljön fel!

A MUNKÁLTATÓ ELKÖTELEZİDÉSÉNEK ELÉRÉSE

−

Érjen el megállapodást a pályázó megismerésére, felvételi interjúra, kipróbálására, vagy alkalmazására!

−

Ha erre ígéretet kap, hagyja annyiban, ne kísértse tovább a szerencséjét!

Beszélje meg az interjúval/pályázati lappal stb. kapcsolatos teendıket, és zárja itt le az ügyet!

DE…

Tegyük fel, valamilyen oknál fogva önnek nem sikerült felvételi interjút kieszközölnie ügyfele részére. Mi tenne ekkor? Az egyik lehetıség feladni és bedobni a törülközıt, de ez nem segítené elı a maximális eredmény elérését. Érdemes megpróbálni megmenteni a helyzetet azzal, hogy alternatív módokon igyekszik jobban megismerni a munkáltatót.

111

PÉLDÁK

•

Kérjen

lehetıséget,

megtekinthesse,

hogy

milyen

egy

általános

tevékenységet

végez

látogatás a

keretében

munkáltató,

hogy

megértse a szempontjait! •

Keressen lehetıséget a munkáltató késıbbi felkeresésére, ha úgy érzi, hogy van alkalmasabb ügyfele, még ha az állást addig betöltik is!

•

Kérjen hozzájárulást, hogy a munkáltató szerepeljen a címlistáján!

A közvetítés folyamata ⇒ kutatás és felkészülés ⇒ bemutatkozás ⇒ a munkáltató szükségleteinek felmérése ⇒ meggyızés az ügyfél erısségeirıl ⇒ a fogyatékosság ismertetése ⇒ további erısségek említése ⇒ kifogások/aggályok kezelése ⇒ elkötelezıdés elérése ⇒ lezárás

112

4.7 ÉRDEKKÉPVISELET Amikor ön fokozottan igyekszik ügyfeleinek munkahelyet találni, elıfordulhat, hogy képviselnie kell érdekeiket. Ennek sikere az alábbiak függvénye: •

pozitív szemlélet

•

az erısségek megállapítása

•

felkészültség.

Amikor felveszi a kapcsolatot a munkáltatóval, minden szükséges részletet tudnia kell, amelyrıl úgy gondolja, hogy abban a helyzetben várhatóan szüksége lesz rá. Az alábbiakban áttekintjük, hogyan közvetítheti munkahelyre ügyfelét oly módon, hogy más pályázókkal szemben elınye legyen.

Ne feledje!

Mindenkivel versenyben áll, és a feladat a munkáltató tetszését annyira elnyerni, hogy az interjú garantálja az ügyfél “továbbjutását”.

Az ügyfél azért fordul önhöz, hogy igénybe vegye az ön szakértelmét. Vegyünk egy példát! Önnek tudomása van egy megüresedett állásról, amelyet a vállalat nyomtatványán lehet megpályázni. Milyen lehetıséget jelent ez az ön mint az ügyfél érdekképviselıje számára?

A pályázati nyomtatvány beküldése mellett telefonálhat is. Ez lehetıséget teremt, hogy : -

több információhoz jusson 113

-

népszerősítse az ön által nyújtott szolgáltatásokat

vagy a nyomtatvány mellé csatolhat egy kísérı levelet, amelyben

-

elmagyarázza, milyen speciális segítség áll rendelkezésre…

-

kifejti a véleményét a pályázati nyomtatványról, és elmagyarázza, mi az, amire az nem tér ki…

-

kihangsúlyozza a pályázó készségeit és tulajdonságait, valamint a meghirdetett állásra való alkalmasságát.

Ha a telefonhívást levél követi, az még hatásosabb.

Esetleg arra is nyílhat lehetısége, hogy ügyfelét személyesen is bemutassa.

A bevált módszerek -

A pályázati nyomtatványnak egy kísérılevéllel adjon nyomatékot, majd késıbb telefonhívással is.

-

Alakítson ki jó kapcsolatot.

-

Legyen ıszinte.

-

Arra koncentráljon, amire az ügyfél képes.

-

Az ügyfél tulajdonságait pozitívan “tálalja”.

-

Ajánlja fel a rendelkezésre álló szolgáltatásokat.

-

Ajánljon fel segítséget az interjúhoz, vagy a munkahelyi beilleszkedéshez.

114

4.8

A TELEFON HATÉKONY HASZNÁLATA

Figyelem

Keltse fel a figyelmet egy világos, jól megtervezett nyitómondattal – ki ön, hogyan segítheti a telefonhívás a hívott felet. Valamilyen hívásból!

elınyük Adjon

biztos

elegendı

származik információt

a az

érdeklıdés felkeltéséhez.

Érdeklıdés

Tartsa ébren az érdeklıdést olyan kérdésekkel, amelyek bıvebb választ kívánnak az egyszerő „igen”-nél vagy „nem”-nél

Késztetés

Olyan kérdést tegyen fel, amely pozitív válaszra késztet: ”Mikor vesz fel munkaerıt?” ”Szeretne többet megtudni arról, hogyan segíthetünk a munkaerı-toborzásban?”

Cselekvés

„Tudnánk találkozni jövı kedden 9 órakor?” „Tudná fogadni holnap Kovács urat egy beszélgetésre?” „Mi lenne, ha felhívnám két hét múlva?”

TERVEZZE MEG A HÍVÁST! LEGYEN RÖVID! LEGYEN LÉNYEGRETÖRİ!

115

4.9

KAPCSOLATÉPÍTÉS

Felkészülés •

Az emberek nem ismerik önt és a képességeit, amíg el nem mondja nekik, ki ön, és mit tud.

•

Ismerje meg az adottságait, és legyen tudatában, hogy joga van egyenlı partnerként beszélni róluk.

•

Bíztassa magát a hivatalos és nem hivatalos kapcsolatépítésre.

•

Gondolja át, mit „adhat”, és mit „kaphat” a kapcsolatépítés során: „Mit tudok adni nekik?”

•

Gondolkodjon el azon is, hogy önmaga népszerősítésén túl mit érhet még el a kapcsolatépítés segítségével: pl. barátokra találhat, segítséget kaphat, rengeteg érdekes információt ismerhet meg.

Az irodában és a szakterületén •

olvassa el a körleveleket/utasításokat és az egyéb érdekes szakirodalmat

•

vegyen részt az állományi értekezleteken/képzéseken/ munkacsoportmegbeszéléseken

•

tartson rendszeres kapcsolatot a Foglalkoztatási Hivatallal

•

olvassa a helyi újságot!

Legyen kevésbé elszigetelt! •

állítson össze heti programot, és azt mutassa meg másoknak, hogy tudják, éppen hol van, és mit csinál

•

menjen el az irodai értekezletekre

•

maradjon rendszeres kapcsolatban a többi tanácsadóval: telefonon, emailen, nem hivatalos találkozások segítségével!

116

Folyamatosan tájékoztassa a többieket! •

rendszeresen

mondja

el

a

legújabb

híreit

az

állományi

értekezleteken/képzéseken •

ajánlja

fel,

hogy

bemutatja

a

szervezet

tevékenységét

a

társszervezetek munkatársainak •

tartson rendszeresen kapcsolatot a fınökeivel

•

tegye közzé a sikertörténeteit

•

ajánlja fel az önnel kapcsolatban állóknak, hogy bemutatja részükre, mit kínál az ügyfeleknek.

Eszmecsere •

megbeszélések az állományi értekezleteken

•

találkozzon mindkét terület tanácsadóival

•

teremtsen kapcsolatot más szakemberekkel is!

Ne feledje!

Az eszmecsere és információadás megtérül! Elıfordulhat, hogy ön nem tud segíteni egy ügyfélnek… de ismer valakit, aki segíthet neki!

117

4.10

ELİADÓI KÉSZSÉGEK

Bevezetés

Lesznek olyan alkalmak, amikor ki kell állnia, és közönség elıtt elıadást kell tartania a 4M-rıl. Az elıadás célja lehet a szolgáltatás eladása – vagyis a munkaadók meggyızése

arról,

hogy

építsék

be

a

szolgáltatást

a

munkaerı-felvételi

stratégiájukba –, vagy a partnerszervezetek tájékoztatása az újabb eredményekrıl.

Bármi legyen is a cél, a legnagyobb hatást egy jól elıkészített és profi módon megtartott elıadással érheti el. Ez nem könnyő, de segít, ha betart néhány egyszerő elvet.

Színvonalas elıadás Senki sem születik jó elıadónak, hiszen az elıadói készségek nem örökletesek. A sikeres elıadás titka a felkészülés. Egy régi tréner bölcsesség szerint:

„HA NEM KÉSZÜLSZ FEL A SIKERHEZ, KÉSZÜLJ FEL A KUDARCRA!”

Sokan félreértik az elıadás lényegét.

Azt hiszik, ha a megadott idıben és az

elképzelt szavakkal elmondják a magukét, az már elég. Nem gondolnak arra, hogy egy színtelen, monoton elıadás untatja a hallgatóságot.

Mintha mindegy lenne,

hogy a közönség nem figyel, nem érdeklıdik, és így nem veszi a legfontosabb üzeneteket. Az ilyen elıadó nagyon szegényes bizonyítványt állít ki a szervezetérıl, és nem valószínő, hogy át tudja adni a mondanivalóját.

118

Minden nyilvános elıadáshoz kellenek elıadói készségek – a szabályok állandóak, de az elıadás jellegétıl függıen kell ıket alkalmazni.

A gyakorlatban megvalósított technikák emelik az elıadás színvonalát, és önbizalmat adnak.

„GYAKORLAT TESZI A MESTERT”

Ha lehetısége adódik nyilvánosság elıtt elıadást tartani, éljen vele. Minél többet használja a készségeket, annál jobban beépülnek a személyiségébe, és annál hamarabb tanulja meg természetesen alkalmazni ıket.

Vegye komolyan a nyilvános elıadást! Nem a hallgatóság felelıs azért, hogy figyel-e önre vagy sem; az ön feladata, hogy információban gazdag, érdekes elıadást készítsen, és azt lelkesen, színesen elıadja.

Egy témán gondolkodva tegye fel

magának a következı kérdéseket:

mivel tehetem érdekessé ezt az elıadást? hogyan érhetem el, hogy a hallgatóság élvezettel hallgassa? hogyan érhetem el, hogy a hallgatóság megértse és megjegyezze a fı üzeneteimet?

Mindig lelkesen vezesse elı a témát – ha unottnak látszik, unottan beszél, a közönség is unatkozni fog.

119

AMILYEN AZ ADJONISTEN, OLYAN LESZ A FOGADJISTEN.

Kommunikációs Készségek

Az elıadás során üzeneteinket az alábbi módokon közöljük:

Orgánum 38%

Testbeszéd 55%

Csak szavak 7%

A szavak mindössze 7%-kal járulnak hozzá az elıadás hatásához, tehát egy írott szöveg felolvasása biztos kudarchoz vezet. Ugyancsak kudarcra ítélt módszer az írott elıadás bemagolása és felmondása. Igyekezzen minél spontánabbul, minél természetesebben elıadni. Fontosak a szavak, de többet nyom a latban, hogyan mondja el ıket.

Hozza ki a lehetı legtöbbet az orgánumából! Igyekezzen minél többször tempót váltani. A lényeges részeknél lassítson, azután gyorsítson ismét.

120

Kommunikációs képességeink több mint fele nem verbális. Fontos arra is gondolni, hogy néz ki és mit fejez ki a testbeszédével. Igyekezzen a lehetı legelınyösebben kinézni. Határozott, helyénvaló gesztusokkal erısítse meg az üzenetet.

A testbeszéde ne sugallja azt, hogy ideges. •

Használja pozitívan a testét.

•

A lényeget gesztusokkal is emelje ki.

•

Ne tartson semmit a kezében.

•

Ügyeljen a keze és a lába mozgására!

Az elıadás elkészítése 1. szakasz

Célkitőzés

Világosan határozza meg a beszéd célját:

Mit szeretne elérni ezzel az elıadással?

A kitőzött cél lebegjen tisztán a szeme elıtt – így célratörıbb, lelkesebb lesz az elıadás.

2. szakasz

Ismerje meg a hallgatóságot

- Hányan lesznek? - Milyen korúak? - Milyen foglalkozásúak? - Mit tudnak eddig a témáról?

121

- Milyen (esetleges) elıítéleteket kell leküzdenem? - Lesznek-e konkrét kérdések – ha igen, mire számíthatok?

3. szakasz

Elızetes terv

A részletek megírása elıtt készítsen vázlatot. (Ez olyan, mint egy kirakós játéknál a kép – sokkal gyorsabban helyükre teszi a darabokat, ha elıször megnézi a dobozon lévı nagy képet).

4. szakasz

Az anyag megtervezése

Ez önön múlik. Lehet, hogy az egész elıadást le szeretné írni, de lehet, hogy inkább jegyzeteket, vázlatpontokat használ. Csak olyan anyagot használjon, ami a kitőzött cél eléréséhez szükséges.

Az anyagokat sorolja be az alábbi kategóriákba:

FELTÉTLENÜL KELL JÓ HA VAN TÖLTELÉK

Az idıtıl függıen elıször a tölteléket, aztán a “jó ha van” kategóriát hagyja el. Nem idıpocsékolás, ha utánanéz ezeknek a témáknak; jól jöhet a tájékozottság, ha belekérdeznek a részletekbe.

Az elıadás anyagának összeállításakor az alábbi munkafázisokban dolgozzon:

- ötletbörze - besorolás (feltétlenül kell, jó ha van, töltelék)

122

- vegye figyelembe az idıkeretet és a napszakot - határozza meg a stratégiát

5. szakasz

Szervezés

Rendszerezze az anyagot. Ossza az anyagot három részre:

bevezetés tárgyalás befejezés

A bevezetıben: •

Alapozza meg a hitelét – mutatkozzon be és mondjon magáról néhány dolgot

•

Mondja el, miért érdemes önt meghallgatni

•

Ismertesse a tematikát és a témák sorrendjét

•

Mondja el, hogyan szeretné a kérdéseket – menet közben bármikor vagy inkább az egyes témák/pontok végén?

•

Mondja el a hallgatóságnak, hogy érdemes-e jegyzetelni vagy az elıadást írásban meg fogják kapni

Az elıadás megtartása Az elıadás fırésze - jelezze az egyes pontok kezdetét - mondja el röviden, mirıl fog beszélni - releváns dolgokról beszéljen - van-e kérdésük? - jelezze a pont végét és a következı kezdetét

123

Összefoglalás „Mielıtt összegezném az elmondottakat, van-e kérdésük?”

Az összefoglalást megfelelıen kell strukturálni: az utolsó benyomás legalább annyira számít, mint az elsı.

A jó összefoglalás:

emlékezteti a hallgatóságot, miért is jöttek el az elıadásra pontosan megfogalmazza az egyes pontokat összegez

Most pedig ÜLJÖN LE!

6. szakasz

Gyakorlás

Senkinek se sikerül elsıre

Gyakorolja addig, amíg nem elégedett az eredménnyel. Gyakorlás közben egyes megfogalmazások sután hangzanak – mondja másképp.

A hangos gyakorlás során ellenırizheti a kifejtés logikáját.

Van úgy, hogy ami

papíron logikusnak tőnik, elmondva már nem az.

A gyakorlás önbizalmat ad.

Nyelvhasználat Hatalmas a különbség az írott és a beszélt nyelvi megfogalmazások között. Írásban fontos a nyelvtani helyesség, a stílus többnyire hagyományos.

124

A beszélt nyelv

kevésbé hagyománytisztelı, tehát az elıadás során fogalmazzon természetes módon.

Rendszeresen ellenırizze, hogy a hallgatóság érti-e, amit mond.

Adjon

rendszeresen kisösszefoglalókat – hiszen az emberek nem mindig értenek meg mindent elsıre.

„Mielıtt továbblépnék, szeretném összefoglalni az eddigieket.”

Példák Mondjon minél több példát.

Használjon esettanulmányokat (adatvédelmi okokból

változtassa meg a neveket, vagy kérdezze meg az érintetteket, hogy elmondhatja-e névvel a történetüket), történeteket és anekdotákat – akár saját tapasztalatból, akár mások alapján. Az emberek az élénk képi információkra emlékeznek legjobban.

Szemkontaktus Beszéljen a hallgatósághoz – tehát mindenkihez a közönségben. Mindenki érezze úgy, mintha kifejezetten hozzá beszélne.

Ne nézzen túl hosszan egy emberre – számára ez egy idı múlva nagyon kellemetlen lesz.

Szünet Adjon

gondolkodási

lehetıséget

a

közönségnek.

A

csend

igen

hatékony

kommunikációs eszköz. Adjon elég idıt az üzenet befogadására.

Mosoly Ha Ön nem néz ki úgy, mint aki élvezi az elıadást, akkor a közönség sem fogja. Nem kell hivataloskodni elıadás közben.

125

Vizuális anyagok Az ábrák legyenek vastagbetősek. Használjon kevesebb szöveges ábrát: helyettük alkalmazzon képeket, grafikákat, diagrammokat – színesben.

Törekedjen az

azonnali hatásra.

Ne használjon túl sok vizuális segédeszközt – csak ha szükséges vagy ha elınyt jelent.

A hallgatósághoz beszéljen, ne az ábráihoz!

Az elıadás végén ossza ki az elıadás anyagát – ha elıre kiosztja, akkor arra fognak figyelni, és nem az elıadásra.

Kérdések Vonja be a közönséget az elıadásba. A kérdésfeltevés a vitaindítás bevált módja. Kezdetnek könnyőt kérdezzen – ha megtört a csönd, a közönség szívesebben hozzászól.

Humor Humorral sokszor könnyebb a lényeget elmondani. A vicc azonban legyen témába vágó.

Az elıadások közönsége szinte mindenen nevet!

A nevetés vidámabbá,

kedvezıbbé teszi a hangulatot.

Lámpaláz Minden elıadó lámpalázas kezdés elıtt – ez a szervezet természetes reakciója a veszélyhelyzetre. Néha a szorongás jót tesz az elıadásnak – az adrenalin kissé éberebbé teszi az embert. Javítsa az esélyeit: Készüljön fel rendesen. Gyakoroljon eleget. 126

Lássa be, hogy a közönségben is csak emberek ülnek. Nyugtassa meg a testét: relaxáljon. Irányítsa a légzését. Legyen kéznél egy pohár víz. A trükk, hogy akkor is magabiztosnak tőnjön, amikor nem az.

Kérdések a hallgatóságtól A kérdés bók – azt jelenti, hogy a hallgatóság figyelt és érdeklıdik.

A legtöbb elıadó tart attól, hogy a közönség olyat kérdez, amire nem tud válaszolni.

Ha ez elıfordul, a következı módszerekkel kezelheti a helyzetet:

BEISMERI, HOGY NEM TUDJA KÉRDEZZE MEG, HÁTHA TUDJA A KÖZÖNSÉGBİL VALAKI MONDJA AZT, HOGY UTÁNANÉZ, ÉS KÉSİBB MEGKERESI İKET A VÁLASSZAL.

A kérdések fogadásakor:

Válasz elıtt várja meg a kérdés végét. Használja a „verbális simogatás” módszerét (pl. köszönöm a kérdést). Szükség esetén ismételje meg a kérdést vagy fogalmazza át. Gondolkodjon el rajta. A választ az egész hallgatóságnak mondja. Kérdezze meg a kérdésfeltevıt, hogy elégedett-e a válasszal.

127

Ruházat Öltözzön úgy, mint a közönség.

Így önre figyelnek majd, nem a kinézetével

foglalkoznak.

A helyiség elrendezése Ön a show sztárja! Úgy rendezze be a termet, hogy ön legyen a színpad közepén. A berendezések második helyen következzenek. Az írásvetítıt, táblát helyezze a szélekre, ön maradjon középen.

Kerülje az önt és a közönséget elválasztó

akadályokat. Nézze meg jó elıre a termet – megfelel-e az igényeinek?

Összefoglalás

Nincs olyan gyorstalpaló tanfolyam, ami kiváló elıadót faragna önbıl. Minden tipp és technika, amit fentebb adtunk valamicskét javít az elıadása színvonalán – a hatásuk kumulatív.

Ne legyen túl szigorú önmagához, ha elsıre nem sikerül minden tökéletesen. Vannak könnyebb és nehezebb technikák – adjon magának elég idıt az elıadás tökéletesítésére.

Ha hibát talál magában, merítsen belıle erıt, és legközelebb

javítsa ki. Végül a helyes módszer szokássá válik. Mostantól kritikusabb szemmel nézi majd a többi elıadót. Miután az elıadás helyes és helytelen módszereit megismerte, sokat tanulhat mások jó és rossz szokásainak megfigyelésével. Ha valami követendıt lát vagy hall, jegyezze fel, és építse be az elıadástechnikájába.

A szónoki képességeit csak gyakorlással javíthatja – jelentkezzen és beszéljen! Használjon ki minden lehetıséget, ha nyilvánosság elıtt elıadhat. mondja meg, hogy szívesen beszél és ráér. könnyebb és érdekesebb lesz.

128

Mindenkinek

Minél gyakrabban csinálja, annál

5.

Tudnivalók a megváltozott munkaképességrıl

5.1

Az angol gyakorlat a fogyatékosok foglalkoztatásában

Bevezetés Bárki lehet fogyatékos. A fogyatékosság lehet genetikai rendellenesség, de lehet betegség vagy baleset eredménye is. A legtöbb társadalom mind a mai napig negatívan tekint a fizikai és mentális másságra, és e felfogás eredményeként sokszor korlátozzák vagy kirekesztik a fogyatékos személyeket az élet bizonyos területeirıl, így abból, hogy éljenek az oktatási, képzési és foglalkoztatási lehetıségekkel illetve részt vegyenek ilyenekben. Ez a fajta kirekesztés az emberi tehetség elpazarlása. Sok fogyatékos személynek vannak olyan ismeretei és tapasztalatai, amelyeket szeretne úgy felhasználni, hogy megéljen belılük, és amelyek egyszersmind hasznosak az ıket alkalmazó vállalatok számára is. Az Európai Unió világosan látja, hogy a fogyatékos személyek diszkriminációt szenvednek, és megköveteli, hogy a tagállamok olyan törvényeket fogadjanak el, amelyek elısegítik a fogyatékos személyek pozitív társadalmi integrációját.

A

foglalkoztatás és az ehhez kapcsolódó ügyek jelentik a kérdéses törvények által lefedett egyik területet. Az alábbi tanulmány röviden ismerteti azt a törvényt, amelyet az Egyesült Királyság vezetett

be

a

fogyatékos

személyek

elleni

diszkrimináció

leküzdésére

a

foglalkoztatás területén. Néhány példával is szolgál arra vonatkozóan, hogy milyen módosítások segítségével sikerült elérni bizonyos fogyatékos személyek sikeres munkahelyi részvételét.

A brit törvény – A fogyatékos személyek diszkriminációja elleni törvény (Disability Discrimination Act) (1995)

129

1995-ben vezették be a fogyatékos személyek diszkriminációja elleni törvényt az Egyesült Királyságban. Röviden összefoglalva, a törvény egy sor rendelkezést hozott a fogyatékos személyek elleni diszkrimináció betiltására a következı területeken: •

foglalkoztatás;

•

javakhoz, létesítményekhez és szolgáltatásokhoz való hozzáférés;

•

föld ill. ingatlan vétele ill. bérlése;

•

hozzáférés az oktatáshoz és hozzáférés a tömegközlekedési eszközökhöz.

A kérdéses törvény végrehajtására vonatkozóan megállapítottak egy ütemtervet, vagyis fokozatosan lépett életbe.

Ezen kívül olyan módosításokra is sor került,

amelyek csökkentették a kirekesztés eseteit, és növelték a szervezetek – többek között a vállalkozások – felelısségét a fogyatékos személyek elleni diszkrimináció csökkentésében.

A fogyatékos személyek diszkriminációja elleni törvény (1995) a következıképpen definiálja a fogyatékosságot:

„Olyan fizikai vagy mentális károsodás, amely lényeges vagy tartós negatív hatást gyakorol egy személy azon képességére, hogy mindennapi tevékenységeket végezzen.”

2004-re mérettıl függetlenül minden egyes munkáltatóra és szinte minden foglakozási területre vonatkozni fog ez a törvény.

A törvény fı tárgykörei értelmében tilos a munkáltatóknak a nem fogyatékos személyeknél kevésbé kedvezı elbánásban részesíteni a fogyatékos személyeket a toborzási és válogatási folyamatok, az állásban tartási megoldások, a munkatársak

130

áthelyezése és elıléptetése, a képzési és fejlesztési lehetıségek, valamint a fegyelmi és elbocsátási folyamat során.

A munkáltatók kötelesek együtt dolgozni a fogyatékos személlyel egy olyan úgynevezett „ésszerő akadálymentesítés” elvégzésén, amely lehetıvé teszi az illetı részvételét a foglalkoztatás megszerzésének és megtartásának minden egyes vonatkozásában. Valójában a kérdéses átalakítások elvégzése általában nem különösebben költséges dolog. A leggyakoribb módosítások a hasonló állásban lévık feladatainak átcsoportosítását jelentik vagy rövid extra szünetek beiktatását, rugalmas megoldások engedélyezését vagy az információszolgáltatás módjának megváltoztatását. Ha összetettebb módosításra lenne szükség, vagy ha a munkáltató vagy a fogyatékos személy tanácsra szorulna, a Munka- és Nyugdíjügyi Minisztérium mőködtet egy akadálymentesítési programot (Access to Work), amelyet a kormány finanszíroz. Ez a keret igen rugalmas, és úgy van kialakítva, hogy igen sokféle támogatást lehessen finanszírozni belıle annak érdekében, hogy egy fogyatékos személy hatékonyan tudjon dolgozni egy vállalatnál. Alkalmazható bármely teljes vagy részmunkaidıs állásra, állandó vagy idıszakos alkalmazásra és bármely fogyatékos személyre, akár munkanélküli, akár önfoglalkoztató, akár alkalmazott. A kérdéses fogyatékosságnak vagy egészségügyi problémának a vállalt munka típusát kell érintenie, és feltehetıen 12 hónapig vagy hosszabb ideig kell fennállnia. Jelenleg ha valaki munkanélküli, mert nem tud munkába járni, éppen elhelyezkedett vagy önfoglalkoztatásba kezdett, az akadálymentesítési program minden jóváhagyott költséget megtérít. Ha valaki 6 hete vagy hosszabb ideje áll alkalmazásban, az akadálymentesítési program az elsı 300 font után a jóváhagyott költségek maximum 80%-át fedezheti. Ha az összes költség 3 év alatt meghaladja a 10.000 fontot, a program fedezi a 10.000 font és a tényleges költségek közötti jóváhagyott költségek 100%-át.

131

A finanszírozott támogatás-típusok között megtalálhatók a következık: •

Támogatás olyan speciális eszközök megvásárlásához, amelyek minimálisra csökkentik a személy fogyatékosságát. Ilyen lehet például egy speciális billentyőzet valakinek, aki csak az egyik kezét tudja használni, egy nagyító valakinek, aki látáskárosodásban szenved, egy hanggal aktiválható szoftver valakinek, aki nem képes hagyományos számítógépet használni vagy bármely olyan átalakítás, amelynek segítségével valaki képes lesz használni egy gépet. A támogatás vonatkozhat a helyiség megváltoztatására is, úgy, hogy a fogyatékos személy el tudja végezni a munkáját.

•

Az akadálymentesítési programból igényelhetı támogatás egy olyan támogató munkás megfizetésére egy bizonyos, megállapodás szerinti óraszámban, aki segíti a fogyatékos személyt a megállapodás szerinti feladatok elvégzésében – például egy siket személy kommunikátoraként.

•

Utazási költségek támogatása abban az esetben, ha valaki nem képes használni a tömegközlekedési eszközöket – például egy kerekesszéket használó személy -, igényelheti a taxi-használattal járó többlet-költségek fedezését abban az esetben, ha a tömegközlekedési eszközök használata nem kivitelezhetı alternatíva.

A keret célja nem azoknak a költségeknek a fedezése, amelyek a munkáltató oldalán normális esetben is felmerülnek a személyi állomány tagjai esetében, hanem az olyan

további

berendezések

finanszírozása,

amelyek

kifejezetten

ahhoz

szükségesek, hogy egy fogyatékos személy el tudja végezni a munkáját.

A Munka- és Nyugdíjügyi Minisztérium finanszíroz egy próbaidıs munkavégzést segítı programot (Job Introduction Scheme) is. Ez különösen akkor jelent nagy segítséget, ha egy személy vagy elsı ízben jelentkezik munkára, vagy új állást keres, miután fogyatékos lett. A program lehetıvé teszi, hogy a munkáltató és a fogyatékos személy megállapodjon egy néhány hétig tartó próbaidıszakban. Ezen

132

idıszak folyamán a Minisztérium egy mozgó skála szerint hozzájárul az újonnan felvett személy fizetéséhez. Vannak bizonyos biztosítékok annak érdekében, hogy a fogyatékos személyeket meg lehessen védeni a lelkiismeretlen munkáltatóktól. A próbaidı a legtöbb esetben mindkét fél számára kielégítı, de ha a fogyatékos személy nem tudja elvégezni a munkát, visszatérhet az állami segélyhez, anélkül, hogy ez bármiféle hátrányt jelentene számára.

Az alábbi példák azt mutatják, hogyan segít az akadálymentesítési program abban, hogy egy fogyatékos személy állásba kerüljön vagy megtartsa az állását. Amint az alábbi szemléltetı példák mutatják, a program arra törekszik, hogy csökkentse a fogyatékosság kihatását a megpályázott állásban végzendı munkára.

Esettanulmányok 1. eset - Shaun Shaun nem hall és nem tud beszélni, és jelbeszéddel kommunikál. Shaun 16 éves korában hagyta abba a tanulást, az ennek megfelelı végzettséggel. Talál egy álláshirdetést – gépkezelıt keresnek egy textilgyárban –, és pályaválasztási tisztviselıje segítségével jelentkezik rá.

Shaunt behívják egy beszélgetésre, a

pályaválasztási tanácsadó pedig kapcsolatba lép a helyi munkaügyi kirendeltségen mőködı Fogyatékos-szolgálati Csoporttal, és megszervezi, hogy Shaunt elkísérje az interjúra egy kommunikátor. A munkáltatónak nem kell fizetnie ezért. Shaun jó benyomást tesz a munkáltatóra az interjú alkalmával, és felkínálják neki az állást. Kezdetben az akadálymentesítési program segítségével megbíznak egy támogató munkást, hogy szerepeljen kommunikátorként Shaun és munkatársai között.

A környezet, amelyben Shaun dolgozik, zajos, és a munkatársai hamar

rájönnek, milyen elınnyel jár, ha jelezni tudnak egymásnak. Ahogy múlik az idı, Shaun munkatársai átveszik a kommunikátor szerepét. A munkáltató nagyon meg van elégedve Shaun munkájával, és pozitívan áll hozzá ahhoz, hogy esetleg más halláskárosodott személyeket is alkalmazzon.

133

2. eset - Carl Carl tudós.

Tíz éve dolgozik egy gyógyszergyártó vállalatnál. Carl komoly

autóbalesetet szenved, amely maradandó gerinckárosodást eredményez. Hat hónap után részmunkaidıben visszatér a munkahelyére. Nehéznek bizonyul számára az, hogy a munkahelyén üljön, illetve mindaz a nyújtózás és hajolgatás, amely a munkája elvégzéséhez szükséges. Carl kórházi tanácsadója tud a fogyatékos személyek rendelkezésére álló állami támogatásról, és tájékoztatja errıl Carlt. Carl kapcsolatba lép a Fogyatékos-szolgálati Csoporttal, egy tanácsadó pedig felkeresi ıt és a munkáltatóját. Szaktanácsadást kérnek, és az a megállapodás születik, hogy Carlnak olyan speciálisan átalakított székre van szüksége, amely megtámasztja a hátát és olyan átalakított munkahelyre, amely minimálisra csökkenti azt a mozgást, amelyet Carl kényelmetlennek érez.

Ezen kívül Carl munkaterületén korlátot

helyeznek el, amelynek segítségével könnyebben tudja használni azokat a gépeket, amelyek nem az ı munkaállomására vannak telepítve. A munkáltató megállapodik a Fogyatékos-szolgálati Csoporttal hozzájárulásuk mértékérıl, és elvégzik a munkát. Carl vissza tud térni teljes munkaidıs állásába.

3. eset - Diana Diana

gyermekkora

óta

cukorbeteg.

Gyógyszert

szed

cukorbetegsége

szabályozására. Diana megkap egy ügyfél-tanácsadói állást egy helyi szállítási cégnél. Dianának az a dolga, hogy segítsen azoknak az ügyfeleknek, akik telefonon lépnek kapcsolatba a céggel vagy felkeresik a tudakozót. Három másik ügyféltanácsadó dolgozik Diana csapatában. Dianának rendszeresen kell étkeznie, és a nap folyamán mindvégig meg kell kapnia a gyógyszerét. Megállapodik a munkáltatójával, hogy e célból szükség esetén rövid szüneteket tarthat, és hogy egyértelmően felcímkézett gyógyszerét tárolhatja a munkatársak hőtıszekrényében. A munkáltató megengedi Dianának azt is, hogy használja az elsısegély-szobát, ahol egyedül lehet.

134

Diana nyíltan beszélt munkatársainak a fogyatékosságáról. Elıször úgy gondolták, hogy rengeteg szünetre lesz szüksége, és ez többlet munkát jelent majd számukra, de idıvel kiderült számukra, hogy Dianának csak nagyritkán van szüksége extra szünetre, és örömmel vették át azt a pár percet, amikor nem volt a tudakozóban.

4. eset - Julia Julia nem tud járni, kerekesszéket használ. Julia fıiskolát végzett, hogy megismerkedjen a billentyővel

vezérelt

gépek

használatával,

és

sikeresen

jelentkezett egy helyi szálloda recepciós állására. Fı teendıje a vendégek be- és kijelentkezésének intézése, a vendégek tájékoztatása és egyszerő szolgáltatások biztosítása számukra, telefon-üzenetek átvétele és egyszerő levelezési feladatok elvégzése. Juliát fıiskolai konzulense tájékoztatta az állást keresı fogyatékos személyek rendelkezésére álló segítségrıl, és kapcsolatba lép a Fogyatékosszolgálati Csoporttal. Alkalmazása elsı hetében egy tanácsadó látogatást tesz Juliánál és új munkáltatójánál. A szállodának már van akadálymentesített mellékhelyisége, és Juliának nincs szüksége a munkahely átalakítására sem. A kulcstartó polcok azonban túl magasan vannak, és a személyzeti részlegbe és az akadálymentesített mellékhelyiségbe vezetı lengıajtó kilincse is magas. Mivel a kérdéses változtatások költsége igen csekély, a munkáltató megteszi a megfelelı lépést, és azonnal elvégezteti az átalakításokat. Megállapodás születik néhány szórólaptartó állvány áthelyezésérıl is, hogy Julia szabadabban mozoghasson a porta területén. Julia a fogyatékossága miatt nem tud tömegközlekedési eszközt használni, és kérvényezi a taxi-használattal járó többlet utazási költségek támogatását. Julia azt a tanácsot kapja, hogy szerezzen be három árajánlatot, amelyek közül a legalacsonyabb lesz az általa igényelhetı összeg kiszámításának az alapja. Ebbıl levonják a busz viteldíjának költségét, és a fennmaradó összeget kifizetik Juliának.

135

5. eset - Lesley Lesley nem lát. Miután diplomát szerzett, jelentkezik az önkormányzat egyik állására, amelyet meg is kap. Az egyetemi pályaválasztási tanácsadó tájékoztatta az állást keresı fogyatékos személyek rendelkezésére álló támogatásról. Aznap, amikor felajánlják neki az állást, Lesley kapcsolatba lép a Fogyatékosszolgálati Csoporttal, hogy tanácsot kérjen.

Lesley megbeszél egy találkozót a

tanácsadóval és új munkáltatójával, még mielıtt megkezdené a munkát. Lesley új munkáltatójának

vannak

már

bizonyos

tapasztalatai

fogyatékos

személyek

alkalmazásával kapcsolatban. A foglalkoztatási tanácsadó végigmegy Lesley-vel és munkáltatójával Lesley feladatain, és szaktanácsadást szervez annak érdekében, hogy biztosítani lehessen, hogy azok a szoftver-csomagok, amelyeket azért vesznek meg, hogy segítsenek Lesley-nek a munkája elvégzésében kompatibilisek legyenek a

vállalat

számítógépes

rendszereivel.

Lesley-nek

az

a

feladata,

hogy

dokumentációkat olvasson, illetve készítsen, és belsı és külsı találkozókon és konferenciákon vegyen részt. Lesley kap egy speciális képernyı-olvasó szoftvert, amely az információt beszéddé és Braille-írássá alakítja, egy Braille-kivetítıt, amely mőködik a számítógépével, egy scannert, amelynek segítségével Lesley képes nyomtatott anyagot olvasni, és öt órányi idıt támogató munkás igénybevételére a kézzel írott anyagokkal kapcsolatos teendıkhöz. A Lesley számára szükséges eszközök

többlet

költségét

az

akadálymentesítési

program

fizette.

Lesley

munkáltatója biztosította a számítógépet, mivel a számítógép beletartozik abba a berendezésbe, amelyre bárkinek szüksége lett volna Lesley munkakörében. Lesley kérvényezheti az utazással járó többletköltségek támogatását is, abban az esetben, ha ezek fogyatékossága miatt merülnek fel.

136

6. eset - Bryan Bryan tanulási nehézségekkel küzd, ami azt jelenti, hogy nehezére esik az összetett információk elolvasása és megértése. Összehozták egy helyi karitatív szervezettel, amely arra specializálódott, hogy megfelelı

foglalkoztatási

lehetıséget

találjon

tanulási

nehézségekkel

élı

személyeknek. Bryant egy helyi lakásfelújító üzletben helyezték el, amely már korábban is vett át embereket a karitatív szervezettıl. A szervezet és a vállalat egyetért abban, hogy Bryan képes elvégezni egy teljes napi munkát, feltéve, hogy a feladatait világosan ismertetik elıtte, és egyszerre mindig csak egyet kell elvégeznie. Az áruház színkódokkal látja el az egyes területeket, hogy a munkatársak biztonságosan eligazodjanak benne, ami egyben az ügyfeleknek is segítséget jelent. Továbbá a tanulási nehézségekkel élı munkavállalókkal szerzett korábbi tapasztalatai alapján a cég videó-tréninget is biztosít rövid és egyszerő videó filmek segítségével, és felügyelıket jelöl ki az emberek mellé, akik mentorként tevékenykednek. Mivel a vállalat a helyi karitatív szervezettel együttmőködve már kialakította a megfelelı stratégiákat annak érdekében, hogy tanulási nehézségekkel élı személyek tudjanak dolgozni náluk, nincs szükség további külsı támogatásra ahhoz, hogy Bryan hatékonyan végezze a munkáját.

A Fogyatékosság elıfordulása Nagy Britanniában A becslések szerint Nagy Britanniában az emberek 10–14%-ának van valamilyen fogyatékossága. Az ország erıteljes ipari tevékenységgel jellemzett területein általában több a fogyatékos személy.

Az Oktatási és Foglalkoztatási Minisztérium által a fogyatékos személyek elleni diszkriminációt tiltó törvény bevezetését megelızıen győjtött információk szerint az alábbi fogyatékosság-típusok a leggyakoribbak:

137

A mozgásszervi problémák képezik a fogyatékosságok 47%-át, utánuk a keringési és légzıszervi rendellenességek fordulnak elı leggyakrabban. Természetesen ezek a fajta fogyatékosságok az életkorral együtt növekednek. A munkáltatók éppen ezért legtöbbször

olyankor

szembesülnek

a

fogyatékossággal,

amikor

munkaerı-

állományuk egy tapasztalt tagja válik fogyatékossá. Az illetı személy munkájának módosításával vagy esetleg továbbképzés igénybe vételével elérhetı egy mindkét fél számára hasznos megoldás: a vállalat nem veszíti el a dolgozó által szerzett tapasztalatot, a dolgozó pedig nem veszíti el a megélhetését.

Konklúzió Ha álláshelyeket biztosítunk a fogyatékos személyeknek, az jótékony hatással van az üzletre. Azok a fogyatékos személyek, akik dolgozni szeretnének, jó eséllyel erıs motivációval rendelkeznek, és mivel gyakori, hogy extra akadályokat kellett legyızniük a fogyatékosságuk miatt, más a hozzáállásuk a problémamegoldáshoz és az ötletek kidolgozásához, ami hasznos lehet a szervezetnek. Ha a szervezet álláslehetıséget biztosít fogyatékos személyeknek, azzal azt a világos üzenetet közvetíti az ügyfelek felé, hogy korrekt munkáltató, aki érdemük alapján alkalmazza az embereket, továbbá hogy a vállalat haladó szemlélető és rugalmas.

Az ügyfelek akkor érzik jól magukat, ha érzik, hogy értékelik ıket, így valószínőleg újra igénybe veszi a vállalat szolgáltatásait. Az emberek hajlamosabbak jól érezni magukat akkor, ha van valami közük azokhoz a személyekhez, akik foglalkoznak velük. Vagyis a fogyatékos munkatársak felvétele növelheti a bizalmat, és segíthet pozitív kapcsolatot kiépíteni az ügyfelekkel, képessé téve a szervezetet, hogy újszerő módszereket találjon arra, hogy szolgáltatásait elérhetıvé tegye a fogyatékos ügyfelek számára is.

138

5.2

TUDNIVALÓK A FOGYATÉKOSSÁGOKKAL KAPCSOLATBAN

(Készítette a Brit Foglalkoztatási Hivatal brit tapasztalatok alapján) BEVEZETÉS A fogyatékossággal kapcsolatos tényszerő tájékoztatással az a probléma, hogy nem veszi figyelembe a fogyatékossággal élı személyt, illetve azt, ahogy az illetı a fogyatékosságot

kezeli.

A

cisztás

fibrózis

klinikai

leírása

alapján

pl.

azt

gondolhatnánk, hogy aki ezzel a fogyatékossággal él, semmiképpen nem tudna megtartani egy állást. Ezzel szemben sokan vannak, akik e fogyatékosság mellett dolgoznak, és nagyon jól boldogulnak.

Az alábbi leírások betekintést nyújtanak olyan fogyatékosságokba, amelyekkel munkája

során

találkozhat,

valamint

foglalkoznak

e

fogyatékosságok

munkaképességre gyakorolt hatásaival. A célunk az, hogy néhány olyan alapinformációval lássuk el önt, amely segít abban, hogy az elhelyezkedést célzó interjúk során klienseinek a megfelelı kérdéseket tegye fel. Ezen információk felhasználása során az alábbiakat kell szem elıtt tartania: •

A legtöbb fogyatékosság súlyos fokú lehet, ezért ne bocsátkozzon feltételezésekbe a hatásukat illetıen!

•

A megfelelı szemlélet és a bevált módszerek együttesen óriási segítséget jelentenek, függetlenül a fogyatékosságtól és annak súlyosságától.

139

•

Az ügyfél fogyatékosságának munkaképességre gyakorolt hatását illetıen a legmegbízhatóbb információforrás maga az ügyfél.

•

A munkáltatókat az érdekli, mi az, amire a munkavállaló képes, nem pedig az, hogy milyen fogyatékossággal él együtt.

1.

IZÜLETI GYULLADÁS (ARTHRITIS)

Mi az arthritis? Az arthritis gyakori betegség, amely az izületeket és a csontokat érinti. Súlyossága kliensenként eltérı lehet, és az idıjárástól függıen naponta változhat. Két fı típusa van: a) osteoarthritis b) reumás arthritis

a) Csont-izületi gyulladás (osteoarthritis) Elsısorban a középkorú embereket, valamint inkább a nıket, mint a férfiakat érinti. Alapvetıen az izületek elkopásáról van szó, amelynek következménye •

fájdalom

•

mozgáskorlátozottság

•

dagadt izületek

•

deformitás

•

funkciócsökkenés.

Kialakulásának okai között az alábbi tényezık szerepelhetnek: •

törés

•

más trauma vagy sérülés

•

elhízás

•

genetikai tényezık

•

veleszületett rendellenességek, pl. elhanyagolt testtartási problémák

•

csontkárosodást okozó gyermekbetegségek. 140

A testben található legtöbb izületet érintheti, a leggyakrabban azonban a •

térdben

•

a csípıben

•

a hüvelykujj és a nagylábujj tövénél

•

az ujjvégi izületekben

•

a kéz egyéb izületeiben jelenkezhet.

Hogyan diagnosztizálható az osteoarthritis? A háziorvos elızetes, a beteg elıéletét is feltáró vizsgálatát követıen többnyire röntgenvizsgálat támasztja alá a tünetet.

Milyen kérdéseket kell felderíteni a foglalkoztatás céljából? Ez attól függ, ügyfele mely testrészében jelentkezik a betegség, de általában az alábbi szempontokat szükséges figyelembe venni: •

a lépcsıhasználat gyakorisága

•

ülı idıszakok hossza

•

álló idıszakok hossza

•

kézzel történı tartós szorítás

•

kis mérető szerszámok használata

•

gépelés

•

nehéz tárgyak emelése

•

hajolás vagy guggolás

•

szélsıséges hımérsékleti viszonyok.

Az egyéb szempontok között szerepel, hogy az ügyfél részesül-e fizioterápiában, illetve vár-e fizioterápiás kezelésre vagy mőtétre. b) Reumás arthritis Az arthritis e formája a pubertás kortól fogva érinti az embereket. 50 éves kor elıtt az emberek mintegy két harmadánál alakul ki, ezek többsége nı.

141

A betegség az egész testre kihathat, és amikor aktív, a beteg rendkívül rosszul érzi magát.

Érinthet mindössze néhány izületet, de akár teljes egészében ágyhoz köthet valakit.

Mik a tünetek? Ezek eltérıek lehetnek, a leggyakoribbak között azonban az alábbiak szerepelnek: •

fájdalom

•

merevség

•

mozgáskorlátozottság és funkciócsökkenés

•

gyulladt, dagadt izületek

•

rossz közérzet

•

sok izület érintettsége gyakran szimmetrikusan

•

elıször a lábon és a kézen jelentkezik

•

fıleg a kézen és a lábon kialakuló deformitás.

A reumás arthritis olyan betegség, amelyhez más problémák is társulhatnak. Ezek közül a legáltalánosabbak a •

bırfekélyek

•

idegbecsípıdések

•

mellkasi problémák

•

látási problémák

•

veseelégtelenség

•

kóros fogyás.

Milyen kérdéseket kell felderíteni a foglalkoztatás céljából? Az osteoarthritis mellett a várható problémák az alábbiak: •

a monoton (repetitív) munkavégzés súlyosbíthatja a betegséget

•

a kézen kialakult deformitás tovább korlátozhatja a lehetséges állások körét

142

•

a gyógyszeres kezeléstıl a kliens rosszul érezheti magát, vagy kórházba kell utalni.

Az izületi gyulladás formájától függetlenül a munkáltatót várhatóan a munkahelyi jelenlét, a munkateljesítmény és a tevékenységek köre fogja érdekelni.

143

2.

ASTHMA

Mi az asthma? Az asthma a leggyakoribb tüdıbetegség, a felnıtt lakosság mintegy 5%-át érinti. Jellemzıje a légutak fokozott érzékenysége a levegıben lévı irritáló anyagokra.

Asthmás roham felléptekor a légutak beszőkülnek, ami légzési nehézséget okoz. Ez bekövetkezhet valamilyen kiváltó anyag, mint például por vagy pollen, hirtelen végzett megerıltetı testmozgás, vagy bizonyos esetekben stressz hatására.

A foglalkozással járó asthma olyan anyagra adott reakcióként fejlıdik ki, amelynek a munkavállaló a munkahelyen van kitéve. Ezeket az anyagokat „respirációs szenzitizereknek“ (légúti allergiakeltı anyagoknak) nevezzük, idetartozik például többek között a liszt és a főrészpor.

Ha az allergia kialakult, még alacsony koncentrációjú anyag is elegendı lehet ahhoz, hogy asthmás reakció lépjen fel. A súlyos tüdıkárosodás veszélye miatt feltétlenül kerülendı az ilyen anyagokkal történı tartós érintkezés.

Az asthma gyógyszerrel, általában inhalátorral kezelhetı.

Az egyéb légúti problémák közé tartozik még: •

Krónikus hörghurut (bronchitis) és tüdıtágulás (emphysema) – tüneteik hasonlók az asthmához, de kevésbé kezelhetık inhalátorral.

•

Cisztás fibrózis – ritka betegség, amely során a légúti tünetekhez egyéb betegségtényezık is társulnak. A betegség veleszületett, és napi antibiotikumos és fizioterápiás kezelést igényel. A cisztás fibrózisban szenvedık különösen hajlamosak mellkasi fertızésekre, és nem képesek megerıltetı fizikai munkát végezni.

144

Milyen kérdéseket kell felderíteni a foglalkoztatás céljából? Légúti problémáktól szenvedı ügyfelei az esetek többségében tudják, hogy milyen helyzetek kerülendık, ezek között várhatóan az alábbiak szerepelnek: •

poros és gızökkel telített levegı

•

szélsıséges hımérsékleti és páraviszonyok

•

bizonyos idıjárási viszonyok között végzett szabadtéri munka

•

zárt helyen történı munkavégzés

•

mőszakváltások.

Fel kell mérni a fizikai munka követelményeit, mint pl. az emeléssel, cipeléssel és mászkálással járó feladatokat, valamint minden ismert irritáló anyagot, illetve a konkrét

allergiákat. Mivel minden

légúti allergia

átmeneti munkaképesség-

csökkenéssel jár, a környezeti tényezık mellett a munkáltatókat várhatóan a munkahelyi jelenlét és az egyenletes munkateljesítmény aggasztja. A kliens munkahelyre történı közvetítése elıtt nem árt stratégiát készíteni az ilyen aggályok miatti kifogások kezelésére.

145

3.

AGYI EREDETŐ MOZGÁSZAVAR (CEREBRAL PARESIS/CP)

Mi a Cerebral Paresis? Gyakran nem egy, hanem több fogyatékossággal jár együtt. Ez az állapot az agy születés elıtti, a születéskor, vagy a születés környékén történt sérülésének következménye. Születés után is bekövetkezhet agyi fertızés vagy trauma hatására.

A CP nem betegség, ezért nem ragályos, és nem is örökletes. Nem progrediáló (súlyosbodó) állapot, ezért hatásainak kezelése az élet korai stádiumában elkezdıdhet, és végigkíséri az egyén életét. Ezek a hatások az idı során a javuló egészségügyi ellátás, oktatási módszerek és technológia révén mára általában mérséklıdtek.

A CP-s emberek intelligenciája és képességei nagy mértékben eltérhetnek. Ezek az emberek az alábbiak közül egy vagy több tünetet mutathatnak: •

szpasztikus, azaz feszes görcsbe rándult izmok, ami akadályozza a klienst bizonyos

mozgások

végzésében,

és

a

dexteritás

elvesztését eredményezi •

sérült mobilitás

•

mozgáskoordináció hiánya

•

tanulási nehézségek

•

beszéd-/kommunikációs nehézség

•

érzékszervi, azaz látás-, hallás- vagy tapintási problémák.

Az alábbi tünetek szintén jelenkezhetnek: •

epilepsia

•

egyensúlyi problémák

•

remegés

•

koncentrálási nehézségek 146

(kézügyesség)

•

kimerültség

•

nyelési problémák, emiatt a kliensnek nyálcsorgása lehet.

Milyen kérdéseket kell felderíteni a foglalkoztatás céljából? A funkcionális teljesítményre gyakorolt jelentıs hatások miatt ön valószínőleg nem sok CP-s emberrel találkozik. Ahogy a társadalom a gyógykezelés, az oktatás, a technika és a gondolkodásmód terén fejlıdik, ez a helyzet megváltozik, de jelenleg a CP-vel élı és dolgozni akaró emberek többsége nappali ellátást biztosító intézményekben és speciális munkahelyeken van elhelyezve.

A

munkáltatókkal

való

tárgyalás

során

önnek

folyamatosan

kell

hangsúlyoznia, hogyan érinti ügyfelét a CP. Erre azért van szükség, mert a CP-vel számos funkcionális hatás társulhat. Az egyes klienseknek egészen eltérı halmozott problémáik lehetnek, amelyek jobban, vagy kevésbé érinthetik ıket, mint másokat.

A munkáltatók felé fontos hagsúlyozni, hogy az értelmi képességek nem feltétlenül

sérülnek.

Felbecsülhetetlen

információk

nyerhetık

tehát

a

munkahely és a munkafeladatok felmérésébıl.

A speciális munkahely kialakítására, az akadálymentesítésre szintén szükség lehet, amihez támogatás vehetı igénybe. A kliens fogyatékosságából eredı teljesítménycsökkenés kompenzálására egyéb támogatási lehetıségek is elérhetık.

147

4.

CUKORBETEGSÉG (DIABETES)

Mi a diabetes? Teljes nevén diabetes mellitusként ismert. Olyan betegségrıl van szó, amely gátolja a tápanyagok, fıleg a cukrok megfelelı felszívódását. Okozója a hasnyálmirigy

elégtelen,

a

szervezet

szükségleteit

nem

kielégítı

inzulintermelése. A betegség nem gyógyítható, azonban gondos étrenddel, gyógyszerrel, vagy a kettı kombinációjával jól kézben tartható. Általában két típusát különböztetjük meg.

Inzulinfüggı diabetes Bármilyen korban kialakulhat, a legtöbb gyerek és fiatalabb felnıtt, akiknél megállapították a diagnózist, a betegségnek ezzel a formájával él együtt.

A betegség feletti kontroll az inzulin injekciós bevitelével, valamint az ezt kiegészítı megfelelı étrenddel valósítható meg. Ennek az a célja, hogy a beteg a vércukorértéket a megfelelı határok között tartsa. A háziorvos, vagy egy diabetes klinika felügyelete mellett a legtöbb felnıtt sajátmaga adja be az inzulininjekciót és kíséri figyelemmel a vércukor szintjét. A kontroll hiánya miatt a vércukor szintje lecsökken és ún. hypoglycaemiás sokk léphet fel. Amikor ez bekövetkezik, a beteg összezavarodik, és ha nem részesül azonnali ellátásban, eszméletét veszítheti, és kórházba kell szállítani.

A legtöbb cukorbeteg idıben felismeri a sokk kezdetét, és szılıcukortartalmú édességet

tart

magánál,

amellyel

vércukoregyensúlyt.

148

átmenetileg

helyreállítja

a

Nem inzulinfüggı diabetes Ez fıként a 30 évnél idısebb embereket érinti, és vagy csak étrenddel, vagy az étrend és szájon át szedhetı gyógyszer együttes alkalmazásával kezelhetı.

149

Mi okozza a diabetest? A kérdés valójában az kellene legyen, hogy „Mi gátolja a hasnyálmirigy inzulintermelését?”. Bár az orvosok általában egyetértenek abban, hogy genetikai okai lehetnek, a valódi ok ismeretlen. Milyen kérdéseket kell felderíteni a foglalkoztatás céljából? A hypoglycaemiás sokkról már volt szó a fentiekben. Ennek a kockázata az, ami a kliens elképzeléseinek bizonyos határt kell, hogy szabjon a megcélzott foglalkozási területek tekintetében. Az instabil vagy újonnan diagnosztizált állapotok szempontjából alkalmatlan lehet a mőszakváltással járó munka, és minden olyan munkahely, ahol a normális munkaidıtıl eltérıen, vagy magasban kell dolgozni. Az étrendi megkötöttségek és a rendszeres étkezési szünetek fontosak a cukorbetegek számára. Az inzulinfüggık nem vezethetnek szolgálati gépkocsit és tehergépkocsit, ezért nyilván nem javasolt, hogy ön hivatásos sofıri munkára ajánlja ıket. Normál jogosítvánnyal rendelkezhetnek, ha állapotukat kézben tartják.

A

megfelelı

célállás

feltérképezése

során

önnek

tehát

szempontokat kell figyelembe vennie: •

a betegség kézben tartása (orvos vagy a kliens által)

•

az állapot nyomonkövetésének feltételei

•

váltott mőszakok, vagy normál munkaidın túli munkaórák

•

étkezési szünetek

•

jelenlegi vagy jövıbeni gépjármővezetés.

150

az

alábbi

A munkáltatók elsıdleges aggálya várhatóan azzal lesz kapcsolatos, hogy a kliens képes-e kontrollálni állapotát, valamint hogy milyen munkavédelmi és munkaegészségügyi kihatásai lehetnek az alkalmazásának.

151

5.

DYSLEXIA

Mi a dyslexia? A dyslexia kifejezéssel az olvasásban és a helyesírásban váratlanul jelentkezı teljesítményromlást jelölik. A kifejezésbe gyakran beleértik a számolási nehézségeket is, bár ez utóbbi dyscalculiaként ismert.

Ön további kifejezésekkel is találkozhat, pl.: •

szóvakság - ez mára kiveszett a használatból

•

specifikus tanulási nehézség – ezt többnyire az önkörmányzatnál dolgozó pszichológusok használják, mivel érzelmileg semlegesebbnek tartják, mint a dyslexiát.

A dyslexiás emberek írás-olvasási nehézségekkel küszködhetnek, amelyek a kisebb helyesírási hibáktól és a lassú felfogástól a teljes analfabetizmusig terjedhetnek.

Ezen kívül rossz lehet a rövidtávú memóriájuk, problémáik

lehetnek a betők sorrendjével, minták felismerésével és tevékenységek megszervezésével. A legtöbb felnıtt dyslexiás látszólag tud olvasni, de nem tudja felfogni egy bekezdés teljes értelmét, fıleg feszültség közepette.

Íráskor sok dyslexiás nyomtatott nagybetőket használ, és ha kisbetős írásra kényszerül, fordítva írhatja a “d” és a “b” betőt, valamint tükörírással ír.

A dyslexiásokra jellemzı számos zavar az általános tanulási nehézségekkel rendelkezıknél is jelentkezik. Ami tovább bonyolítja a helyzetet, az az, hogy sok tanulási nehézséggel küszködı ember ezzel magyarázza a karrierje során jelentkezı problémáit, és inkább a dyslexia diagnózisát részesíti elınyben, semmint a tanulási nehézségét vagy az értelmi fogyatékosságét.

152

Az újabb kutatások becslései szerint a lakosság mintegy 4-10%-a dyslexiás, ezek 40%-a pedig speciális segítségre szorul. Az állapot társadalmi pozíciótól, fajtól és kultúrától független, de négyszer nagyobb valószínőséggel fordul elı férfiak esetében, valamint családi vonásnak tőnik. Hogyan diagnosztizálható vagy állapítható meg a dyslexia? Általában megfelelıen képzett oktatás- vagy munkapszichológus által végzett specifikus tesztsorozatot követıen. Ha a tesztre akkor került sor, amikor kliense iskolába járt, elhangozhat, hogy ı “szakvéleményes”. Ez annyit jelent, hogy a megfelelı tesztek alapján az illetı igazoltan dyslexiás. Ilyen igazolás egyébként más tanulási nehézségekrıl is kiadható, ezért nem árt konkrétan rákérdezni a dyslexiára.

Ha valamilyen okból meg kell erısíteni a diagnózist, vagy több információra van szüksége a következményeit illetıen, elsıként fordujon a helyi munkapszichológushoz.

Milyen kérdéseket kell felderíteni a foglalkoztatás céljából? Nincsenek konkrétan kerülendı állások a dyslexiások számára, azonban bizonyos munkahelyek vagy munkafeladatok nehézséget jelenthetnek. Mivel nem valószínő, hogy ugyanannál a kliensnél a dyslexiával járó összes nehézség egyszerre jelentkezik, az ön teendıje, hogy kideríti, milyen konkrét korlátozottságok befolyásolhatják kliense állásválasztását.

Amikor a munkáltatóval dyslexiás ügyfelérıl tárgyal, készüljön fel az írott instrukciók és a figyelmeztetı feliratok felfogásávál kapcsolatos aggályokra.

153

6.

EPILEPSIA

Mi az epilepsia? Az epilepsia visszatérı görcsös rohamokra vagy tudatzavarra való hajlam – ezeket az epizódokat rohamoknak nevezzük. Az epilepsiás rohamok széles skálán változó tünetekkel járnak, egészen az enyhe, külsı szemlélı által alig észlelhetı érzetektıl a súlyos rángógörcsökig.

A rohamok sokszor egy

bizonyos idıpontban vagy bizonyos rendszerességgel, viszonylag pontosan kiszámítható módon következnek be.

Sokan figyelmeztetı jeleket (ú.n.

“aurát“) éreznek a roham elıtt, így még megfelelı helyre ülhetnek vagy fekhetnek le, mielıtt rájuk törne. Egyénenként változik, hogy egy-egy roham után ki mennyi idı alatt jön helyre, de szinte minden roham magától múlik el, és az illetı spontán magához tér. Ehhez sokszor elég a csendes, kíméletes megnyugtatás.

A gyógyszeres kezelés fejlıdésének köszönhetıen ma már a megfelelı készítménnyel és adagolással az epilepsia legtöbb válfaja kézben tartható, jóllehet egyénenként változó mértékben.

Mi okozza az epilepsiát? Az epilepsiás rohamok az agymőködés elektromos zavarai következtében törnek ki. Nem ismert, hogy mi váltja ki ezeket a zavarokat, de a következık eredményeképpen alakulhatnak ki: •

fejsérülés

•

fertızı betegség, láz

•

agyvérzés

•

biokémiai rendellenességek.

A figyelmeztetı jelek felismerése mellett az epilepsiában szenvedık azt is tudják, hogy mi növeli a roham valószínőségét. Kiváltó tényezık: 154

•

a rendszeres gyógyszerszedés elmulasztása

•

a stressz

•

a szorongás

•

az unalom és a tétlenség

•

az alkohol

•

a nagy meleg

•

a kialvatlanság

•

a rendszertelen étkezés

•

a villogó/villódzó fények.

Az utóbbival kapcsolatban elterjedt félreértés, hogy az epilepsiások nem dolgozhatnak számítógépes monitor elıtt.

Valójában az epilepsiásoknak

kevesebb mint 5%-a esetében válthatnak ki rohamot a villogó/villódzó fények. Legtöbbjükre semmilyen hatást nem gyakorol egy monitor, egy televízió, vagy egy megfelelıen beállított világítótest.

Milyen kérdéseket kell felderíteni a foglalkoztatás céljából? Az egyik legnagyobb munkaerıpiaci akadály a munkáltatók elıítélete. Mivel egyes munkáltatók nincsenek tisztában az epilepsia sajátosságaival, olyan munkakörben sem hajlandók alkalmazni az ügyfeleket, amelynek az ellátására tökéletesen alkalmasak.

A munkáltató néhány elırelátó intézkedéssel a munkakörök többségét epilepsiások számára is alkalmassá teheti. A lényeg, hogy egy roham ne veszélyeztesse sem a dolgozó, sem a munkatársak testi épségét.

Egyes foglalkozások esetén jogszabály tiltja az alkalmazást, például az alábbi munkakörökben: •

hivatásos sofır/gépkezelı: mozdonyvezetı, buszvezetı, darukezelı

155

•

pilóta

•

tehergépjármő-vezetı

•

állványozó és ipari alpinista

•

tőzoltó.

Egyesekre a kezelés ellenére is sőrőn és kiszámíthatatlanul jön rá a roham. Az ı esetükben indokolt néhány korlátozás. Az ilyen epilepsiás kerülje az alábbi tevékenységeket: •

vezetés

•

létrán vagy magasban végzett munka

•

mozgó géppel végzett munka

•

nyitott tőzhely közelében végzett munka

•

elkerítetlen vízfelület közelében végzett munka.

Az epilepsiások számára akkor engedhetı meg a vezetés, ha teljesítik a jogszabályban elıírt követelményeket. Érdemes tudni, mik ezek.

Ahhoz, hogy eredményesen védje az epilepsiások érdekeit, Önnek is teljesen tisztában kell lennie csökkent munkaképességük jellegével illetve azzal, hogy ez mennyiben érinti a megcélzott állást. A fenti információkból kitőnik, hogy a munkáltató elsıdleges aggodalma a munkavédelem és munkaegészségügy, a munkaköri beilleszkedés (a munkatársak felelıssége/feladata roham esetén) és a biztosítás (általában ez nem okoz gondot, ha az epilepsiás dolgozót

nem

foglalkoztatják

tudatosan

számára

balesetveszélyes

munkakörben).

Hasznos dolog kidolgozni néhány stratégiát a fentiek kezelésére, így amikor epilepsiás munkavállaló elhelyezése érdekében keresi meg a munkáltatót, kész érvekkel cáfolhatja a kifogásait, illetve nyugtathatja meg.

156

Ne feledjük: •

az epilepsia nem betegség

•

az epilepsiának különbözı fajtái vannak, pl. éjjeli epilepsia

•

különbözıek a rohamok is, a skála a görcsmentes rohamtól egészen a rángógörcsig terjed. Lehet, hogy az ügyfél csak a jelenséget tudja leírni, de nem tudja szakszerően megfogalmazni.

•

vannak

kiszámítható

és

kiszámíthatatlan

rohamok.

figyelmeztetı jelekbıl megérzik a rohamot. •

a legtöbb eset gyógyszerezéssel jól kézben tartható

•

ritka a fényérzékeny (villogó fények által kiváltott) epilepsia.

157

Egyesek

a

7.

HALLÁSKÁROSODÁSOK

Mi a halláskárosodás? Ez a kifejezés annak a részlegestıl a súlyos siketségig terjedı hallástartománynak a leírására szolgál, amelyben a hallásvesztés elég nagy ahhoz, hogy hátrányosan befolyásolja a személy képességét a szokványos mindennapi tevékenységek ellátására.

Siketség – Ez a kifejezést annak az állapotnak a leírására szolgál, amikor a személy alig vagy egyáltalán nem rendelkezik hasznos hallással. Képessége a hallókkal való kommunikációra függhet attól, hogy mikor siketült meg. Ha ez a beszéd elsajátítása elıtt történt (nyelvtanulás elıtti siketség), nyelv-értése esetleg erısen vizuális jellegő, vagyis csak ajakról olvasással tudja kiegészíteni azokat a jeleket, amelyek nem világosak számára. Elıfordulhat, hogy az ilyen személy nem érti olyan jól a beszédet, mint az, aki azután siketült meg, hogy már megtanult beszélni (nyelvtanulás utáni siketség).

Nagyothallás – Ez a kifejezés annak az állapotnak a leírására szolgál, amikor a személy rendelkezik némi hasznos hallással, és attól függıen, hogy ez milyen mértékő, jobban érti a beszélt nyelvet. A nagyothallóként jellemzett személyek egy része esetleg csak az olyan magas frekvenciájú hangokat hallja meg, mint az „sz", vagy az olyan alacsony frekvenciájúakat, mint a „b”.

Mi okozza a halláskárosodást? Lehet öröklött vagy szerzett. A legtöbb ember életében elıfordul valamilyen hallási nehézség, akár születésétıl fogva, akár balesetbıl vagy betegségbıl adódóan. Lehet, hogy saját maga okozza, azzal, hogy hangos zenét hallgat, vagy nem visel fülvédıt munka közben. folyamat velejárója is.

158

Lehet egyszerően az öregedési

Egyéb siketséggel kapcsolatos rendellenességek:

Fülzúgás (Tinnitus) – Gyakran fülcsengésnek nevezik, bár a tinnitusban szenvedık által hallott zajok sokfélék lehetnek. Értékelése során általában az a jelentısebb tényezı, hogy mennyire zavarja a hallást, de káros pszichológiai hatásai is lehetnek.

A tinnitusban szenvedık gyakran

panaszkodnak álmatlanságra, amely munkaképtelenséget okozhat, vagy ronthatja a munka-teljesítményt.

Meniere-betegség – Szédülés- és fülzúgás-rohamok, súlyosbodó idegi siketséggel, amely idınként hányingert okoz. Mivel az egyensúlyérzetet a fülben levı folyadékok szabályozzák, ez a funkció is érintve lehet.

Hogyan készítsen interjút súlyosan siket személlyel? A siketség annyiban más, mint a többi fogyatékosság, hogy rászorítja az embert arra, hogy más kommunikációs módszereket is fontolóra vegyen. Ha tudja, hogy súlyosan siket ügyfele érkezik, jeltolmács segítségét is igénybe veheti, de nem minden siket ember alkalmazza a jelbeszédet, és váratlanul is beállíthat valaki.

A legfontosabb, hogy ne feledje: mindenképpen próbáljon kommunikálni! Alkalmazza az olyan bevált gyakorlati fogásokat, mint az, hogy jól megvilágított helyre ül, és lassan beszél, az ajkak eltorzítása nélkül. Ne bonyolítsa túl a dolgokat! Ha az ügyfél nem érti meg a kérdést, ismételje meg vagy fogalmazza át. Gesztikuláljon, és ha ez nem segít, próbálkozzon meg az írással.

Eleinte talán ijesztınek találja majd, hogy nem tudja természetesen kifejezni magát, és ez frusztrálhatja. Valószínőleg pontosan ezt érzik a siketek is, nap mint nap. Mivel a siketség elszigetelheti az embereket, és elvághatja ıket a 159

társadalomtól, a legtöbb siket ügyfél nagyra fogja értékelni az ön erıfeszítéseit.

Milyen kérdéseket kell felderíteni a foglalkoztatás céljából? Amint az várható is, minden egyes esetet egyénileg kell kezelni, mivel sok tényezıt kell figyelembe venni. Például: •

milyen fokú a hallásvesztés

•

a kommunikáció módja

•

kihat-e az egyensúlyérzetre

•

valószínősíthetı-e az állapot romlása

•

milyen helyzetekben tapasztalt nehézségeket az ügyfél korábban

•

hogyan boldogulna a további értékeléssel és az olyan tesztekkel, mint a szóbeli érvelés akkor, ha a beszéd nem az ügyfél anyanyelvén folyna?

Ha

siket

ügyfelekrıl

tárgyal

a

munkáltatókkal,

ıket

feltehetıen

a

kommunikáció, a munkahelyi beilleszkedés, valamint a munkavédelem és egészségügy területei érdeklik majd leginkább.

E pontok közül sok

megválaszolható egyszerően úgy, hogy elmondja, hogyan boldogult az ügyfél a munkáltatókkal korábban. Ha erre nincs lehetıség, el kell gondolkodni azon, hogy milyen stratégiával lehet leszerelni a várhatóan elhangzó kifogásokat.

Számos munkavállalói aggályt eloszlattak már a speciális foglalkoztatási segédeszközök. Például:

Biztonság •

rezgı illetve kis- vagy nagyfrekvenciás riasztókészülékek

•

villogófényes riasztókészülékek

160

Kommunikáció •

Minicom - szöveges telefon, amelynek segítségével a siket személy üzenetet tud begépelni a telefonvonalon

•

a beépített induktív kapcsolószerkezettel és hangerı-szabályozókkal felszerelt telefonok széles skálája

•

hordozható audió / indukciós kapcsolószerkezetek sora, amelyekkel erısíthetık a rendes telefonkészülékek.

161

8.

SZÍVPROBLÉMÁK

Melyek a fı szívproblémák? A munkavállaló populáció körében tapasztalt leggyakoribb szívbetegség a szívrohammal és a mellkasi fájdalommal (angina) kapcsolatos. A becslések szerint körülbelül a 40 és 59 év közötti férfiak negyedét érinti.

A szívproblémák kezelése és fıként az egészség-nevelés (étrend és testmozgás) terén elért haladás azt jelenti, hogy ma már sokkal többen számíthatnak arra, hogy betegségüket követıen visszamehetnek dolgozni.

Szívrohamok és mellkasi fájdalmak – Orvosi körökben szívkoszorúérmegbetegedésként vagy ischaemiás szívmegbetegségként ismert, oka a szívet ellátó artériák szőkülete, elzáródása.

Ha valaki kisebb elsı szívrohamon vagy szívizom-infarctuson esik át, ebbıl jól felépülhet anélkül, hogy további gyengítı hatásokat tapasztalna. Mások, akik

nagyobb

kiterjedéső

szívsérülést

szenvedtek

el,

maradandó

szimptómákat észlelhetnek.

E szimptómák jellemzı módon a fizikai erıfeszítéssel függnek össze. Ilyen például: •

a légszomj

•

korai fáradtság-érzet

•

szorító érzés a mellkasban vagy a torokban

•

a bal karba kisugárzó központi fájdalom.

Magas vérnyomás – Orvosi kifejezéssel hypertonia néven ismert. A legtöbb esetben, ha jól ellenırzött, alig vagy egyáltalán nem jár járulékos szimptómákkal, és kevés állás minısül nem megfelelınek.

162

Ellenırizetlen magas vérnyomás – Sokféle állásban elfogadhatatlan, ha fennáll az eszméletvesztés kockázata és az ennek megfelelı kockázat az alanyra illetve másokra nézve. Egyéb keringési és érbetegségek – Akinek rossz a keringése, általában kerülje az olyan munkát, amelyet hideg környezetben kell végezni, illetve ahol nagy a vágásos vagy zúzódásos sérülések kockázata.

A visszértágulásban szenvedıknek idınként sétálniuk kell egy kicsit, és kerülniük kell a hosszadalmas állást vagy ülést.

Annak, aki a „fehér ujj” betegségként is ismert Raynauds-szindrómában szenved,

valószínőleg

nehézséget

jelent

bármilyen

rezgı

szerszám

alkalmazása. Elıfordulhat az is, hogy olyan érzékenyek az ujjbegyeik, hogy a gépelés vagy az állandó billentyő-nyomogatás más formái is fájdalmat okoznak számukra.

Melyek a szívproblémák fı okai? Változatosak, de hozzájárulhatnak a következı tényezık: •

öröklött vagy veleszületett megbetegedések

•

magas zsír- ill. koleszterin- és alacsony rosttartalmú étrend

•

dohányzás és alkoholfogyasztás

•

nagyfokú stressz

•

folyamatos, a test teherbírását meghaladó igénybevétel.

Meglehetısen gyakori, hogy a szívproblémák kezelését követıen jelentısen megváltozik az életvitel. A megcélzandó állásra vonatkozó megbeszélések során ezt is figyelembe kell venni!

Milyen egyéb kérdéseket kell feltárni foglalkoztatás esetén?

163

A szívroham gyakran erıs stresszt okoz mind az egyén, mind családja számára.

Az

kulcsfontosságú

erre

adott

tényezı

a

pszichológiai belıle

reakció

eredı

és

alkalmazkodás

fogyatékosság

fokának

meghatározásakor.

Általában kerülni kell a következı munkafeltételeket: •

stresszel járó munka

•

nagyobb súlyok mozgatásával vagy sok hajolással járó munka

•

vészhelyzetekre adott reakciót követelı munka

•

túlfőtött, párás környezetben végzett munka.

Némely, gızök formájában gyakran jelen levı vegyi anyag ártalmas lehet az anginában szenvedıknek, különösen, ha a munka olyan, hogy azt zárt helyen kell végezni.

Fel kell tenni bizonyos kérdéseket a vezetésre való alkalmassággal kapcsolatban is.

Ha ügyfele korábban ilyen munkakörben dolgozott,

valószínőleg valamiféle alternatívát szeretne.

Minden

fogyatékos

személynek,

de

a

szívrohamon

átesetteknek

különösképpen nagy segítség, ha ön gondoskodik arról, hogy minden interakció pozitív kicsengéső legyen.

Ez segít önnek is és nekik is abban, hogy kezelni tudják a teljesítménnyel, jelenléttel, egészségügyi és biztonsági kérdésekkel kapcsolatos esetleges vagy tényleges munkáltatói aggályokat.

164

9.

ÉRTELMI FOGYATÉKOSSÁG

Mi az értelmi fogyatékosság? A kifejezés általában az olyan, az átlagosnál lényegesen alacsonyabb értelmi tevékenységre

vonatkozik,

amely

az

alkalmazkodó

viselkedés

hiányosságaival jár együtt.

Az értelmi tevékenység a személy azon képességére vonatkozik, hogy megtanulja a problémamegoldás és az információ-feldolgozás általános elveit. Az alkalmazkodó viselkedés a személy azon képességére vonatkozik, hogy

a

személyes

függetlenséggel

és

társadalmi

felelısségtudattal

kapcsolatos viselkedési normákat kialakítsa.

Az ilyen definíciók használatával az a probléma, hogy az értelmi fogyatékos ügyfeleket csak a hiányzó képességeik szerint láttatják, nem pedig egyéni erısségeik és gyengeségeik szerint.

Melyek az értelmi fogyatékosság fı okai? Az

értelmi

fogyatékosság

eseteinek

úgy

a

negyede

valamilyen

agykárosodásnak tulajdonítható. Ide tartoznak a következık: •

genetikai megbetegedések

•

az anya olyan fertızései vagy betegségei, mint a rubeola vagy a szexuális úton terjedı betegségek

•

agykárosodást eredményezı születési kockázatok

•

olyan születés utáni fertızések és megbetegedések, mint az encephalitis (agyvelıgyulladás) vagy a meningitis (agyhártyagyulladás)

•

csecsemı- illetve gyermekkori balesetek

•

környezeti kockázati tényezık és szennyezıanyagok, pl. ólom vagy higany.

165

Az esetek többségében nem könnyő megállapítani az okot.

Milyen hatásokkal jár ez a gyakorlatban? Ez függ attól, hogy milyen súlyos az értelmi fogyatékosság, és mennyire volt hatékony a család, az oktatási és állami szolgálatok korábbi támogatása.

Általában elmondható, hogy az értelmi fogyatékos személy lassan tanul meg új feladatokat és módszereket.

Elıfordul, hogy korlátozott komplexitású

információt tud csak befogadni, vagy nehézségeket okoz számára a problémamegoldás. Elıfordulhat, hogy rövidebb ideig tud csak összpontosítani, és rosszabb az emlékezıképessége, az új és kihívást jelentı helyzetek szorongást keltenek benne. Egy súlyosabb értelmi fogyatékos ügyfél esetleg gyenge vagy nem megfelelı kommunikációs képességekkel rendelkezik. Ez gyakran vezethet „nehéznek” vagy „kihívónak” címkézett viselkedéshez.

A feltételes mód gyakori használata az értelmi fogyatékos ügyfél fellépése kapcsán általános jelenség. Elıfordul, hogy az értelmi fogyatékos e jellemzık mindegyikét mutatja, elıfordul, hogy egyet sem.

Ráadásul különbözı

fokozatok is lehetségesek.

Az enyhétıl a közepesig terjedı értelmi fogyatékossággal rendelkezı személyek általában jól boldogulnak a munkavállalással és megbízható, lelkiismeretes dolgozók. Sıt, azok esetében, akik jó verbális készségeket fejlesztenek ki, fennáll a veszélye annak, hogy alábecsülik azt, hogy milyen mértékben szükséges elmagyarázni nekik a feladatokat.

Olyan munkáltatóra van szükség, aki megérti, hogy értelmi fogyatékosság esetén az adott személynek hosszabb idıre van szüksége az új ismeretek elsajátítására és új szociális kapcsolatok kialakítására. Elıfordulhat, hogy 166

nehézséget okoz a betők illetve a számok felismerése is, bár legtöbben képesek felismerni az olyan szavakat, mint „kijárat”, „WC”, és mivel a veszélyt jelzı jelek többsége képi jellegő, az egészség- és munkavédelem nem feltétlenül jelent gondot.

Milyen kérdéseket kell felderíteni a foglalkoztatás céljából? Az ön kezdeti értékelésének a következıket kell feltárnia: •

tanult készségek (írás-olvasás, számolás)

•

munkatapasztalat

•

munkával kapcsolatos érdeklıdési kör

•

munkával kapcsolatos készségek és adottságok

•

képzési és támogatási igények

•

szociális és viselkedésbeli készségek és adottságok

•

kognitív képességek (pl. összpontosítás, érvelés és emlékezet).

Valószínőleg hasznosabb egy sor rövidebb beszélgetés, mint egy hosszú interjú, és ezeket az ügyfélnek megfelelı ütemben és szinten kell lebonyolítani.

Ez segít önnek teljesebb képet alkotni a készségeirıl és

képességeirıl, és kapcsolatot teremteni. Ügyfelének idırıl-idıre talán nem jut eszébe valami, vagy nehézséget okoz számára, hogy válaszoljon a kérdésekre. Elıfordulhat, hogy sokkal több eldöntendı kérdést kell feltennie, mint normális esetben, de igyekezzen nem irányítani az alanyt. Ez a helyzet akkor is, ha – ami gyakori eset -- ügyfelét elkíséri egy szülı, gondviselı vagy szakmabeli. Ha ragaszkodnak ahhoz, hogy jelen legyenek a beszélgetésen vagy ha ön kéri ıket erre, akkor is az legyen a megállapodás, hogy ha nem közvetlenül ıket kérdezi, akkor az ügyfél válaszára kíváncsi.

Teszt-alapú értékelés – hasznos lehet, ha ügyfele szeretné tudni, hogyan teljesítene

bizonyos

körülmények

között,

167

így

egy

elıfelvételi

teszt

elvégzésekor.

Információval szolgálhat az olyan alapvetı készségek

vonatkozásában, mint az írás-olvasás és a számolás.

Az értelmi fogyatékosok széles körben élnek a munkahelyi rehabilitáció lehetıségével, mivel ez lehetıvé teszi •

a lehetıségeket és nehézségeket jelentı területek folyamatos értékelését;

•

a jövıben szükséges támogatás felmérését;

•

az igazi munkahelyzet megtapasztalását;

•

segít az alapvetı képességek elsajátításában és gyakorlásában.

A munkáltatói aggályok legyızésének egy másik hatékony módszere a „referencia alapú meggyızés” alkalmazása. Ebben az esetben ön egy olyan sikeres közvetítés példájára hivatkozik, amelynek során egy munkáltató – elınyösen egy hasonló üzletágban – az ön csapata segítségével sikeresen gyızött le hasonló akadályokat, és jutalmul elsı osztályú munkavállalóhoz jutott.

Bár az értelmi fogyatékos ügyfelek segítése kihívást jelenthet, sok példa van ilyen

jellegő

foglalkozó

sikeres

szolgálatok

közvetítésekre személyi

országszerte.

állományának

A

fogyatékosokkal

nagyfokú

személyes

megelégedést jelent ez a munka, részben azért, amit ık maguk adnak bele az ügyfél sikerébe, de azért is, mert sokszor csapatmunkáról van szó, amelyben részt vesz az ügyfél családja is, egyéb területek szakembereivel együtt.

168

10.

HÁT- ÉS DERÉKFÁJÁS

Mi a hátfájás? A hátfájás különféle megbetegedések igen gyakori szimptómája.

Az

elsıdleges probléma a fájdalom, amelynek okai a következık lehetnek: •

ütés vagy túlzott megerıltetés révén kialakult hátsérülés;

•

csigolyaközi porckorong problémák (ezeket néha porckorongsérvként emlegetik);

•

osteoarthritis (csont–izületi gyulladás);

•

váz- és izomproblémák, így azok, amelyek az izmokkal, csont-izületekkel, szalagokkal és inakkal kapcsolatosak.

Számtalan

olyan

tényezı

van,

amely

súlyosbíthatja

a

hátfájást. A

leggyakoribbak a következık: •

rossz tartás

•

a gerinc hajló és csavarodó mozgásai

•

emelés

•

huzamosabb ülés vagy állás

•

létramászás

•

köhögés, tüsszentés.

Hogyan lehet diagnosztizálni? Mivel gyakori, hogy a röntgenfelvételen nem látszik semmi, elıfordulhat, hogy az ügyfele háziorvosának nehézséget okoz a fájdalom okának lokalizálása és elkülönítése. Ilyen esetben az orvosnak a beteg panaszaira kell hagyatkoznia.

A hátfájással kapcsolatban gyakran elhangzanak a következı szavak: •

Ischias (ülıidegzsába)

•

Spondylosis (csigolya és szalagok meszesedése)

169

•

Spondylitis (csigolya-gyulladás)

•

Lumbago (derékfájás)

•

Reuma

•

gerinc-meszesedés

Mit kell figyelembe vennem foglalkoztatás esetén? A dolgozó populáció jelentıs százaléka megtapasztalja a hátfájást valamikor az élete folyamán. Ezeknek az eseteknek a legtöbbje idıvel kezelés nélkül, és súlyos, maradandó hatások nélkül is megoldódik.

A hátfájásnak

foglalkoztatási szempontból csak akkor van jelentısége, ha a probléma súlyos és tartósan fennáll.

Az ügyfelekben és a munkáltatókban tudatosítani kell, milyen fontos: •

a megfelelı tartás

•

a megfelelı ülıhely

•

a munkaállomást megszervezése oly módon, hogy az megfelelı mozgást tegyen lehetıvé

•

az izomerı elıvigyázatos használata (ez gyakran kinetikus emelés néven ismert).

Általában a hát-problémák és konkrétan a hátfájás a munkahelyrıl való távollétek egyik fı oka. Mivel gyakran nehéz diagnosztizálni a tényleges hatásokat, a munkáltatók, különösen a nagyobb szervezetek, esetleg úgy érezhetik, hogy visszaélésekre adnak alkalmat.

Ezzel önnek is tisztában kell lennie, és amikor hátfájásban szenvedı ügyfelet ajánl, készen kell állnia arra, hogy eloszlassa a munkáltató jelenléttel és teljesítménnyel kapcsolatos aggályait.

170

11.

MENTÁLIS MEGBETEGEDÉS

Mi a mentális megbetegedés? A mentális megbetegedésnek sok formája van, és nehéz általánosítani. Idırıl-idıre mindannyian tapasztaljuk az érzelmi lehangoltság különbözı fokozatait. Sokszor olyan életeseményekre reagálunk így, mint a gyász vagy az elbocsátás, amelyek olyan érzelmekkel járhatnak, mint depresszió, szorongás, ingerlékenység vagy harag.

Mentális megbetegedés esetén ezek az érzések olyan mértékben vagy olyan hosszú idın át jelentkeznek, hogy kihatnak az illetı személy azon képességére, hogy boldoguljon a mindennapi életben. Elıfordul, hogy a mentális

problémákat

tapasztaló

személyek

nehezebben

boldogulnak

másokkal, észreveszik, hogy alacsonyabb a stressz-toleranciájuk, úgy érezhetik, hogy gondolataikat és cselekedeteiket valaki más irányítja, vagy esetleg azt hiszik, hogy mások róluk beszélnek.

A munka során a hatások megnyilvánulhatnak •

kisebb teljesítményben

•

gyenge összpontosítási készségben

•

rossz ítélıképességben és döntéshozatalban

•

rossz interperszonális kapcsolatokban a munkatársakkal, vezetıkkel és ügyfelekkel

•

a munkahelyrıl való nagyobb fokú távollétben és a személyi állomány nagyobb forgásában.

A mentális problémákat követıen ismét munkába állók egyik szokványos problémája az, hogy valószínőleg nem bíznak abban, hogy sikerül beilleszkedniük a munkatársak közé, valamint teljesíteniük és megfelelniük a foglalkoztatásukkal kapcsolatos elvárásoknak.

171

Milyen gyakoriak a mentális problémák? A becslések szerint minden tizedik ember tapasztal ilyen jellegő problémát, és tízbıl három munkavállaló évente valamilyen jellegő mentális problémával jelentkezik.

Tény, hogy a mentális problémák képezik a betegség miatti

igazolt távollét három fı okának egyikét, és évente körülbelül kilencven millió munkanap-kiesést okoznak.

Melyek a leggyakoribb formák? A leggyakoribb formák, amellyel ön valószínőleg találkozni fog, a szorongás és a depresszió.

Régebben ezeket neurotikus rendellenességnek vagy

neurózisoknak nevezték.

Ezek a kifejezéseket és a többi olyant, mint

„idegösszeomlás”, „mentális összeomlás” manapság ritkán használják.

Az

elmegyógyászati szakemberek szerint ezek a címkék pontatlanok, és nem mondanak semmit az okról és okozatról.

Szorongás – Egy személy akkor tekinthetı szorongásos elmebetegségben szenvedınek, ha nagyfokú szorongást érez olyan helyzetekben, amelyek általában nem okoznak ilyesmit.

A szorongásos állapotok közé tartozik a

pánikbetegség és a meghatározatlan, általános szorongás. Gyakori jellemzı az aggodalom, a feszültség és a kapkodva lélegzés.

Depresszió - A depresszió érdeklıdés-vesztéssel, reménytelenséggel és bőntudattal járhat. Az ilyen betegségben szenvedı személynél elıfordulhat, hogy rosszul alszik, úgy érzi, kevesebb az energiája, vitalitása, úgy érzi, elveszítette az uralmat az élete fölött.

E rendellenességek közül sok hatékonyan kezelhetı több megközelítésmód kombinációjával, vagyis gyógyszerezéssel, tanácsadással, pszichoterápiával és önsegítı stratégiákkal.

172

A mentális problémák súlyosabb formáit gyakran pszichózisnak nevezik. Ez a kifejezés arra az állapotra vonatkozik, amikor jelentısen károsodik a személy képessége arra, hogy megkülönböztesse a valóságost a képzeletbelitıl.

A tudathasadás (schizophrenia) esetében ez hallucinációban nyilvánulhat meg, vagyis abban, hogy valaki hangokat hall, amikor nem beszél senki, vagy abban az erıs és makacs hitben vagy téveszmében, hogy gondolatait és érzéseit mások is ismerik és irányítják.

A bipoláris depresszió jellemzıje a drámai hangulatváltás a legmélyebb depresszió és a legmagasabb fokú feldobottság között, közben gyakran viszonylag stabilabb hangulatú idıszakokkal.

A laikusok ezt az állapotot

gyakran „mániás depressziónak” nevezik. A személyiségzavarok mélyen gyökerezı, merev viselkedésminták, amelyek rugalmatlan és gyakran nem megfelelı reakciókat eredményeznek személyes ill. szociális helyzetekben. Mindig interperszonális nehézségek és a szociális mőködéssel kapcsolatos problémák társulnak hozzájuk.

Hogyan lehet felismerni a mentális problémákat? A mentális problémával érintett személyeket az esetek többségében elmegyógyász szakember ajánlásával érkeznek, aki háttér-információval is szolgál.

A többi álláskeresı többsége készséggel felfedi mentális problémáit, mivel tisztában van azzal, hogy önnek tudnia kell, milyen problémái vannak, ahhoz, hogy hatékony segítséget és támogatást tudjon biztosítani.

Elıfordulhat,

hogy néhányan nem ezt teszik, attól való félelmükben, hogy ez valamiképpen stigmatizálja ıket. İk gyakran a munkaközvetítés fıáramából érkeznek, és az átirányításban nem szerepel konkrétabb ok, mint valamiféle utalás

173

rendellenes viselkedésre, pl. arra, hogy az illetı

különösebb ok nélkül

zaklatottá vagy izgatottá vált.

Önnek minden interjútechnikát be kell vetnie a kapcsolatteremtés és a tapintatos információ-szerzés érdekében!

Ahhoz, hogy az álláskeresı

biztonságban érezze magát és felfedje szükségleteit és problémáit, tudnia kell, hogy a beszélgetés magán jellegő és meg kell nyugtatni, hogy érvényes rá a titoktartási kötelezettség. Elıfordulhat, hogy több interjúra is szükség lesz bizonyos fokú bizalom kialakításához.

Milyen kérdéseket kell felderíteni a foglakoztatás céljából? Tekintettel a feltárandó és értékelendı kérdések széles körére, és arra, hogy ebben az esetben nagyobb szükség van egy megalapozott munkakapcsolat kialakítására, elıfordulhat, hogy az elsı interjú alkalmával nem is lehet megállapodásra jutni a megcélzandó állás vonatkozásában. A felderítendı területek a következık: •

más szakemberek és ügynökségek közremőködése és támogatása

•

a szükséges szociális támogatás mértéke

•

önállóság az önmagáról gondoskodás, utazás stb. terén és szociális hálózat kiépítése

•

aktuális tevékenység-szintek, pl. tanfolyamok, önkéntes munka

•

történt-e bármiféle felkészítés a munkára, és ha igen, milyen jellegő

•

az állapot stabilitása, gyógyszerezési kérdések és mellékhatások

•

összpontosítási szintek

•

interakciós képesség

•

stresszkezelı képesség.

A pszichometriai vizsgálat esetleg további információval szolgálhat arról, mire képes ügyfele kitőzött munkavállalási célja vonatkozásában. A pszichometriai

174

teszt hatékonyságát azonban meghatározhatja az, hogy mennyire súlyos ügyfele elmegyógyászati problémája. Esetleg jobb megoldás átirányítani a helyi foglalkoztatás-pszichológushoz.

A

fokozatos

reintegráció

számos

elınyt

kínál

az

elmegyógyászati

problémából felépülı, és/vagy egy visszatérı elmegyógyászati problémával együtt élni tanuló ügyfeleknek. Ezek a következık: •

fokozatos visszavezetés a munkafegyelembe

•

fokozatos visszavezetés a szociális interakciók világába

•

a szolgáltató esetleges tapasztalatai ezen ügyfélcsoporttal kapcsolatban

•

a több ügynökséget érintı megközelítésmód megkönnyítése

•

egyéni támogatás

•

visszajelzés a teljesítményrıl

•

„biztonságos” környezet.

Ha

olyan

személyt

képvisel

a

munkáltatók

felé,

akinek

korábban

elmegyógyászati problémája volt, a következı aggályokra kell számítania: •

milyen a személyes megjelenése

•

megjelenik-e és betartja-e a határidıket

•

elfogadja-e az ellenırzést

•

képes-e kapcsolatot teremteni a munkatársakkal.

A munkáltatói aggályok mértéke feltehetıen attól függ, milyen súlyos ügyfele mentális problémája. Ha ügyfele részt vett már egy munkatapasztalat-szerzı programban, a szolgáltató beszámolója nyilván tartalmazza mindazon eszközöket, amelyekkel el lehet oszlatni ezeket az aggályokat.

175

12.

SCLEROSIS MULTIPLEX

Mi a sclerosis multiplex (SM)? A test idegrendszere olyan, mint egy telefonhálózat. Az idegek alkotják az izmok és a központi idegrendszer (konkrétan az agy és a gerincagy) közötti kommunikációs vonalakat, úgy, ahogy a telefonvonalak összekapcsolja a vevıket és a központot.

A rövidzárlat elkerülése érdekében a telefonrendszer minden egyes vezetéke szigetelve van.

Hasonlóképpen az idegrendszerben minden egyes ideget

szigetelı borítás – myelin-hüvely – véd.

Sclerosis multiplex esetén a hüvely elveszíti szigetelı tulajdonságát, és ezáltal az idegpályákon haladó jelek interferálni tudnak egymással. folyamat folytatódik, megsérül maga az idegrost is.

Ha a

Ez az érintett ideg

normális tevékenységének további csökkenését eredményezi.

A myelin-hüvely érintettsége személyenként és idınként különbözı lehet. Ez az ingadozás eredményezi a sclerosis multiplexben szenvedıkre jellemzı igen sokféle visszaesési és javulási mintát.

A

sclerosis

multiplex

a

központi

idegrendszer

egyik

leggyakoribb

megbetegedése. A diagnózist általában 20 és 40 éves kor között állapítják meg, és a betegség 3:2 arányban gyakoribb a nık, mint a férfiak körében.

Mindenek elıtt azt kell szem elıtt tartani, hogy a sclerosis multiplex nem olyan betegség, amely feltétlenül és gyorsan bénulást eredményez. Sıt, még bénulás esetén is gyakori a teljes felépülés. A sclerosis multiplex nem ragályos és nem is fertızı. Nem okoz görcsöt vagy hirtelen rohamot.

176

Melyek a sclerosis multiplex hatásai? A legtöbb ember a megbetegedés egy enyhe formájában szenved, amely nemigen befolyásolja munkaképességét, de a következı általános hatások lehetnek jelen bizonyos mértékben: •

hajlam a szokásosnál nagyobb fokú fáradékonyságra;

•

az

egyensúlyérzék,

koordináció,

kézügyesség,

járási

és

mászási

képesség károsodása; •

látáskárosodás;

•

az intellektuális mőködés károsodása;

•

gyenge összpontosítási képesség;

•

gyenge információ-megtartási képesség.

Tekintettel a hatások sokféleségére, elengedhetetlen egy jó diagnosztizáló interjú. Milyen kérdéseket kell felderíteni a foglalkoztatás céljából? Mint minden más megbetegedés esetében is, önnek tudnia kell, milyen gyakorlati és pszichológiai hatások jelentkeznek az adott ügyfélnél, és ez milyen valószínő hatással jár a munkahelyen. Különösen igaz ez a scelrosis multiplex esetében, tekintettel az igen sokféle javulási és visszaesési mintára. Ha a kérdéses személy már munkában áll, szükség lehet arra, hogy ön megvizsgálja, milyen módon lehet úgy megváltoztatni a munkafeltételeket, hogy azok jobban megfeleljenek a megváltozott munkaképességgel járó hatásoknak.

Ilyen például a munkaidı megváltoztatása, az elvégzendı

munka átszervezése, legalább is ideiglenesen, azon vonatkozásokat tekintve, amelyek a legtöbb nehézséget okozzák.

Ha sclerosis multiplexben szenvedıket képvisel a munkáltatók felé, a teljesítménnyel, valamint az egészség- és balesetvédelemmel kapcsolatos aggályokra számíthat.

177

13.

BİRBETEGSÉGEK

Melyek a leggyakoribb bırbetegségek? A bır-problémák két kategóriába oszthatók.

Vannak nem foglalkozási

eredetőek (vagyis amelyeket nem az okoz, hogy munka közben a bırfelület érintkezett valamivel) és foglalkozási eredetőek (ahol elkülönítettek egy munkával összefüggı okot).

A legtöbb bırbetegség nem ragályos, és

kevésnek van bármiféle kihatása a munkavállalásra.

Ekcéma – Az ekcéma fı jellemzıje az alany védtelen az ingerlıanyagokkal szemben.

A foglalkozási változat esetében a probléma forrását jelentı

anyagok sokszor olajak, oldószerek és tisztítószerek.

Ezeknek a hatását

tovább ronthatják az olyan fizikai tényezık, mint a hımérséklet, a vizes munkák és a gyakori kézmosás.

Ha a problémát sikerült azonosítani,

általában elegendı elkerülni a káros hatás további érvényesülését.

A kezet, alsókart és a hajas fejbırt érintı ekcéma általában alkalmatlanná teszi az alanyt az olyan foglalkozásokra, ahol élelmiszert kell kezelni vagy készíteni, és bizonyos fajta kórházi munkákra is.

Psoriasis (pikkelysömör)- A többi bırbetegséghez hasonlóan általában itt sem megfelelı az élelmezésben vagy kórházban végzett munka, ha a psoriasis a kezet, az alsókart vagy a hajas fejbırt érinti.

Az enyhe psoriasis, ha a kezet nem érinti, valószínőleg nem okoz jelentıs problémát a munkavállalás során. A betegség azonban súlyosbodhat olyan fizikai vagy kémiai károsítók hatására, mint a nehéz munka vagy a bırirritánsokkal való érintkezés.

A psoriasis idınként egy bizonyos típusú

arthritis velejárója, amely esetben további munka-korlátozásokra lehet szükség. 178

A bırbetegségek viszonylag gyakoriak, és úgy minden harmadik embernek kell orvosi segítségért folyamodnia.

Általában a bırfelületen levı száraz

foltok formájában jelentkeznek, vagy súlyosabb esetben kiütések vagy sebek formájában. A bırbetegség miatt igényelt betegszabadság viszonylag ritka, mivel sokan végigdolgozzák a kezelés idıszakát is.

Milyen kérdéseket kell felderíteni a foglalkoztatás kapcsán? A következı fı területeket kell számba venni: •

hogyan nyilvánul meg a betegség (vannak-e sebek a kézen, arcon, hajas fejbırön)

•

ismertek-e a fı irritáló anyagok

•

mennyi ideig tart az akut állapot

•

mitıl romlik ill. javul

•

vannak-e olyan pszichológiai hatások, mint önbizalom-vesztés vagy szorongás?

Ha ön bırproblémás ügyfelet képvisel a munkáltatók felé, az egészségügyi és biztonsági rendszabályokkal kapcsolatos aggályokra kell felkészülnie, és amennyiben külsı emberekkel is kell dolgozni, arra, hogy miként jelentkezik a betegség és hogyan boldogulna ügyfele egy ilyen helyzetben.

179

14.

LÁTÁSKÁROSODÁSOK

Mi a látáskárosodás? Ha valaki vakként van nyilvántartva, a közvélekedés szerint egyáltalán nem lát semmit. A valóságban a látáskárosodott személyeknek csak körülbelül 4%-a tartozik ebbe a kategóriába. A vakként vagy csökkentlátóként nyilvántartott személyek javarésze valamilyen mértékben lát. Általában ez a mérték és ennek a foglalkoztatási hatása határozza meg azt, hogy önnek milyen mértékő támogatást kell nyújtania.

Melyek a leggyakoribb látást érintı megbetegedések? Íme néhány kifejezés, amellyel találkozhat, ha látáskárosodott ügyfelekkel foglalkozik: •

Szürkehályog – a szemben levı lencse fokozatos elhomályosulása, amely homályos, ködös látást eredményez. Okozhatja diabetes.

•

Glaucoma (zöldhályog)- a szemben levı nyomás okozza, amely homályos vagy csılátást és fokozatos látás-vesztést eredményezhet.

•

Diabeteses retinopathia – a látás elvesztése foltokban, mintha egy sárral befröcskölt szélvédın nézne át valaki. Amint a név is mutatja, a diabetes okozza;

•

Csılátás – csak a középsı látómezı egy kis területe marad meg, mintha egy puska csövén nézne át valaki;

•

Színvakság – orvosi kifejezéssel achromatopsia. Igen ritka az, hogy valaki teljesen színvak (vagyis csak a fekete és a fehér árnyalatait látja), de a szín-érzékelés

károsodhat.

Ez

gyakoribb

a

férfiak

körében,

és

leggyakoribb típusa a piros és a zöld összekeverése. •

Félszem-látás – ha valakinek csak egy használható szeme van. Ez a korai stádiumokban szédülést és iránytévesztést okozhat, továbbá csökken a látótér és nehezebb megbecsülni a távolságot. általában idıvel javul.

180

Ez azután

•

Látótér-vesztés – akkor történik, ha a normális látótér egy része elvész. Okozhatja magának a szemnek a megbetegedése vagy stroke vagy fejsérülés.

Milyen kérdéseket kell felderíteni a foglalkoztatás céljából? Kérdezze ki az ügyfelet betegsége történetérıl. Ha ön az esetfelelıs, önnek kell

eldönteni,

hogy

gondoskodni

kell-e

foglalkoztatás-egészségügyi

értékelésrıl is.

Számos

ügyfél

esetében

foglalkoztatás-centrikusabb

a

látást

érintı

értékelése

megbetegedés

szükséges,

munkavállalással kapcsolatos segítséget tudna felajánlani.

teljesebb,

mielıtt

ön

Az orvosi

értékelésbıl és a látáskárosodás gyakorlati hatásainak vizsgálatából szerzett információk

alapján

alakítják

következményeinek képét.

ki

az

ügyfél

betegségének

és

Önnek kell kiderítenie, hogyan lehet ezekhez

hozzáférni.

A csökkentlátás-értékelés kideríti: •

a látást érintı megbetegedés pontos természetét;

•

ennek a foglalkoztatási potenciálra gyakorolt hatásait;

•

azon technikai segédeszközök és (optikai ill. nem optikai) berendezések körét, amelyek javítják ügyfele látását, majd ezt követıen a foglakoztatási kilátásait.

Az értékelés tanácsot ad a következıkkel kapcsolatban, •

a munkahely lehetı legjobb megszervezése;

•

nagyítók és egyéb optikai csökkentlátási segédeszközök használata;

•

speciális lámpák és világítási megoldások a maradék látás optimalizálása érdekében;

181

•

kontraszt-látási segédeszközök;

•

olyan speciális berendezések, mint a zártláncú televízió, amely a nagyított képet ad a nyomtatott szövegrıl, térképrıl vagy képrıl;

•

az olvasás hatékonysága és hatásfoka;

•

szem-kéz koordináció.

Mivel a látásra a legtöbb munkakörben szükség van, elképzelhetı, hogy ha látáskárosodott embereket képvisel a munkáltatók felé, igen sokféle aggállyal találkozik majd. A leggyakrabban felmerülı aggályok az egészségvédelemmel és biztonsággal, a másoktól való függéssel, a teljesítmény fenntartásával és a személyi állományba való beilleszkedéssel kapcsolatosak.

Ezen aggályok súlya javarészt azon múlik, hogy ügyfele milyen súlyos látáskárosodásban szenved, mennyire önálló, és milyen korábbi gyakorlattal rendelkezik.

Az

ügyfelek

sok

esetben

megtanulják

jól

kezelni

a

fogyatékosságukat, és minimális támogatásra van csak szükségük.

A látáskárosodottak információtechnológiája jelentıs elırehaladást ért el az elmúlt években, és a lehetıségek szélesebb skáláját nyitotta meg számukra. Ez a keret használható fel arra is, hogy támogatókat biztosítsunk, akik többféleképpen

is

segíthetnek,

például

úgy,

hogy

biztosítanak a dolgozó látáskárosodott személyeknek.

182

olvasószolgálatot