- ARECHIVIC PROJEKT WORKSTREAM-3 BEVÁLT GYAKORLATOK - ÖSSZEHASONLÍTÁS

EURÓPAI IGAZSÁGÜGYI BIZOTTSÁG Alapvető Jogok és Állampolgárság Program

- ARECHIVIC PROJEKT – Az emberkereskedelem gyermekáldozatainak megsegítése és reintegrációja: a forrás és célországok leginkább bevált gyakorlatainak promóciója és értékelése

WORKSTREAM-3 BEVÁLT GYAKORLATOK ÖSSZEHASONLÍTÁS A gyermekkereskedelem áldozatainak segítését és reintegrációját szolgáló programok értékelése Szerző: Ludwig Boltzmann Emberi Jogok Intézete,1

2013. február

Co-funded by 1

Készítette: Helmut Sax

Tartalomjegyzék 1. BEMUTATÁS ÉS MÓDSZERTAN…………………………………………………………….. 3 1.1 Háttér…………………………………………………………………………………………… 3 1.2 Módszertani megközelítés……………………………………………………………………… 3 1.3 Segítségnyújtási és reintegrácós modell……………………………………………………….. 6 2. BEVÁLT GYAKORLATOK - ORSZÁG PÉLDÁK……………………………………………. 8 2.1 Ausztria………………………………………………………………………………………… 8 2.1.1 Központok a kíséret nélküli, és az emberkereskedelembe bekerült gyermekek részére -Tirol esete………………………………………………………………………………………………… 8 2.1.2 Gyermekkereskedelem-központú szolgáltatások és határon átívelő együttműködés - Bécs esete (Drehscheibe Bécs helyhatósági krízis központ)…………………………………………………… 9 2.2 Bulgária………………………………………………………………………………………… 10 2.2.1 Nemzeti koordináció és áldozatkezelési mechanizmusok……………………………………. 10 2.2.2 Gondozási tervek a gyermekek átmeneti gondozására……………………………………….. 11 2.3 Magyarország…………………………………………………………………………………… 13 2.3.1 Cordelia Alapítvány………………………………………………………………………….. 14 2.3.2 Református menekült misszió – Oktatási program…………………………………………… 14 2.4 Olaszország…………………………………………………………………………………….. 15 2.4.1 A Progetto Tutori Gyermekvédelmi Hivatala, Veneto……………………………………….. 15 2.4.2 Civico Zero Projekt…………………………………………………………………………… 16 2.5 Szlovákia……………………………………………………………………………………….. 17 2.5.1 Átmeneti gondozás/hosszútávú integráció……………………………………………………. 18 2.5.2 Oktatási integráció……………………………………………………………………………. 18 2.6 Svédország……………………………………………………………………………………… 19 2.6.1 Nemzeti Koordinátor…………………………………………………………………………. 19 2.6.2 Központban a gyermeki igények, BBIC (Barns Behov I Központ)………………………….. 20 3. AZ ARECHIVIC PROJEKTBŐL ÉS A BEVÁLT GYAKORLATOKBÓL LESZŰRT TANULSÁGOK……………………………………………………………………………………. 22 4. RÖVIDÍTÉSEK LISTÁJA………………………………………………………………………. 24

A projekt elnevezése “ARECHIVIC – A gyermekkereskedelem áldozatainak támogatása és reintegrálása: A leginkább bevált gyakorlatok támogatása és értékelése a kiinduló és célországokban" Az Európai Unió Alapvető Jogi és Állampolgársági Programjának társfinanszírozásával

2

1. BEMUTATÁS ÉS MÓDSZERTAN 1.1 Háttér Ez a jelentés az EU által finanszírozott ("Bevált gyakorlatok meghatározása a gyermekkereskedelem

áldozatainak

támogatásának

és

reintegrálásának

területén"

-

ARECHIVIC), projekt kontextusában készült a szófiai Demokrácia Tanulmányok Központ vezetésével, szlovák, magyar, olasz, svéd és osztrák partnerek együttműködésében. Korábbi projektfázisokat követően a jogi és politikai keretrendszer létrehozása (1. munkafolyamat) és a meglévő segítségnyújtási és reintegrációs intézkedések értékelésének elvégzése (2. munkafolyamat), (3. munkafolyamat) legfontosabb célja az emberkereskedelemben érintett gyermekek támogatására irányuló konkrét intézkedéseknek és a bevált gyakorlat példáinak meghatározása volt.

Erre a célra mind a hat projektpartnernek be kellett nyújtania országjelentését, kiemelve két vagy három sikeres ilyen kezdeményezést. Az ebben a jelentésben meghatározott feladat megköveteli ezen tapasztalatok összehasonlító nézőpontból történő végső konszolidációját, célul tűzve ki a tanulságok levonását és a perspektívák felmutatását annak érdekében, hogy ígéretes lépések történjenek az emberkereskedelem elleni intézkedések területén.

1.2 Módszertani megközelítés A Ludwig Boltzmann Emberi Jogok Intézete elkészített egy specifikus jelentést, annak biztosítása érdekében, hogy következetes megközelítés érvényesüljön a bevált gyakorlatok meghatározására

a

vonatkozó

nemzeti

kontextusban

(Módszertani

útmutató

a

gyermekkereskedelem áldozatainak támogatása és reintegrációja terén bevált gyakorlatok meghatározására, 2012. július). Az útmutató "két-rétegű minőség értékelési keretrendszert" kíván felállítani, egyrészt kombinálva

a

nemzetközi/regionális

sztenderdeket

az

emberkereskedelembe

került

gyermekek támogatásához kapcsolódó hét legfontosabb területen (azonosítás, gyámság, egyéni eset-értékelés, tartózkodási engedély státusz, átmeneti gondozás és védelem, és hosszú A projekt elnevezése “ARECHIVIC – A gyermekkereskedelem áldozatainak támogatása és reintegrálása: A leginkább bevált gyakorlatok támogatása és értékelése a kiinduló és célországokban" Az Európai Unió Alapvető Jogi és Állampolgársági Programjának társfinanszírozásával

3

távú/tartós megoldások, csakúgy, mint általános jogi/politikai/szervezeti keretrendszer), másrészről az egyéni segítségnyújtási intézkedések hét minőségi kritériumával, ideértve a jogi-alapú megközelítésre való alapozást, kontextus-érzékeny hatás értékelést ("károkozás elkerülésének" elvét, kulturális érzékenység), nemre való érzékenységet, gyermek bevonását, és az érdekeltek részvételét, hatékonyságot, fenntarthatóságot, és megismételhetőséget.

Támogatási eszközként egy értékelési pontkártyát fejlesztettek ki, amely tartalmazza a potenciális

bevált

gyakorlatokkal

kapcsolatos

intézkedésekre

vonatkozó

alapvető

információkat a vonatkozó kulcsterületeken, a lenti listán szereplő hét minőségi kritériumok teljesítésének pontjaival. (1. táblázat) 1. táblázat: Értékelési pontkártya2

Végül, a 3. munkafolyamat partner országjelentései alapján a vonatkozó országok legjobban bevált gyakorlatait jellemezve és megvizsgálva, és a CSD-nek a 2012 novemberében, Szófiában tartott parner műhelyét követően, az ARECHIVIC projekt alapján számos vonatkozó bevált gyakorlatot azonosítottak, mely a következő áttekintésben szerepel (2. táblázat), valamint részletesebben - a 2. fejezetben (Bevált gyakorlat ország példák) lentebb.3 2

Narancssárga területek: gyermekkereskedelmi fő területek, kék területek: alap leíró információ, zöld területek: minőség kritériumok. 3 A keretrendszer részletesebb leírását, eredmény és bevált gyakorlatok értékelését ennek a projektnek a keretében készült, vonatkozó országjelentések, összehasonlító jelentések és módszertanok tartalmazzák. A projekt elnevezése “ARECHIVIC – A gyermekkereskedelem áldozatainak támogatása és reintegrálása: 4 A leginkább bevált gyakorlatok támogatása és értékelése a kiinduló és célországokban" Az Európai Unió Alapvető Jogi és Állampolgársági Programjának társfinanszírozásával

2. táblázat: Meghatározott bevált gyakorlatok áttekintése

Keretrendszerhez

Segítségnyújtáshoz

(Re)integrációhoz

kapcsolódó

kapcsolódó

kapcsolódó

Nemzeti

Progetto Tutori (Gyámság; Városi Krízisközpont, Bécs

koordináció/Áldozatkezelési IT)

- határokon átívelő

mechanizmus (BG)

együttműködés (AT)

Nemzeti koordinátor (SW) Decentralizált központok a Református Misszió a kísérő nélküli gyermekek

menekülteknek (Oktatási

számára (AT)

segítségnyújtás); HU)

Középpontban a rászoruló

Önkormányzati

Egyéni gondozási tervek

gyermekek (BBIC -

krízisközpont Bécs -

(BG)

Módszertan a veszélyben

segítségnyújtási

lévő gyermekek

szolgáltatások (AT)

beazonosítására, SW) Állami gyermekotthon, Fót Egyéni oktatási tervek (SK) - segítségnyújtási szolgáltatások (HU) Egyéni gondozási tervek (BG) Átmeneti gondozás (terápiák, legfőbb érdekek meghatározása; SK) Cordelia Alapítvány (civilszervezet által alapított pszicho-szociális támogatás; HU) Civico Zero projekt (civil szervezet által alapított utcai munka Rómában; IT) A projekt elnevezése “ARECHIVIC – A gyermekkereskedelem áldozatainak támogatása és reintegrálása: A leginkább bevált gyakorlatok támogatása és értékelése a kiinduló és célországokban" Az Európai Unió Alapvető Jogi és Állampolgársági Programjának társfinanszírozásával

5

Jelen áttekintés a kapcsolódó bevált gyakorlatokat három csoportba helyezi, az egyik csoportba tartozók a keretrendszerhez kapcsolódó (intézményi, szervezeti és koncepcionális) támogatási aspektusok (koordináció, módszertanok); a másik csoportba tartozók a támogatási intézkedések megvalósulását helyezik a középpontba (gyámság, tájékoztatási pontok, állami hatóságok és civilszervetek; elhelyezéshez való hozzáférés nyújtása, prszichológiai támogatás, jogi segítségnyújtás); illetve a harmadik csoportban a visszatérésen van a hangsúly (határokon átívelő együttműködés) és hosszabb távú (re)intergrációs segítségnyújtás (mint egyéni gondoskodási, oktatási terv része stb.).

1.3 Segítségnyújtási és reintegrácós modell A projekt partnerek korábbi kutatásaira és gyakorlati tapasztalataira alapozva, már a projekt kezdetén egyértelmű volt, hogy végül nem egy olyan kizárólagos “bevált gyakorlat” meghatározása várható, amely tartalmazza a gyermekkereskedelembe került gyermekek átfogó támogatásának és reintegrációjának minden elemét. Következésképpen a feladat inkább az volt, hogy intézkedések meglévő példáit állítsuk fel (az ambíciózus teljes országra vonatkozó áldozatkezelési mechanizmusoktól a sikeresen létrehozott oktatási tervekig), melyek együttesen-lehetővé teszik, hogy a célcsoport javát szolgálja ez a széleskörű támogatás. A 2. táblázatra tekintve a projekt partnerek által meghatározott gyakorlatok már egyértelműen körvonalazzák ezt a fajta segítségnyújtási és reintegrációs modellt. Tekintettel a több, különböző szereplő által megvalósult, az emberkereskedelem áldozatainak támogatására irányuló cselekvés átfogó természetére,egy átfogó jogi és politikai emberkereskedelem elleni keretrendszer az alap, ami egy koordinációs és áldozatkezelési mechanizmuson keresztül valósul meg, abból a célból, hogy összehozza a kapcsolódó (állami és nem-állami) szereplőket, valamint, hogy meghatározza a felelősségeket, feladatokat és módszertanokat a gyermekek megfelelő azonosításának és a kompetens testületekhez való továbbküldésének biztosítása érdekében. Amikor emberkereskedelembe került gyermekkel foglalkozunk, akik vagy el vannak választva a szüleiktől, vagy a szülők maguk is az emberkereskedelembe kerültek - ami veszélyezteti azt a képességüket, hogy a gyermek legfőbb érdeke szerint járjanak el -, egy kompetens törvényes gyám azonnali kijelölése (aki megkívánja a gyermek aktív részvételét a folyamatban) kulcsfontosságú kötelezettség a A projekt elnevezése “ARECHIVIC – A gyermekkereskedelem áldozatainak támogatása és reintegrálása: A leginkább bevált gyakorlatok támogatása és értékelése a kiinduló és célországokban" Az Európai Unió Alapvető Jogi és Állampolgársági Programjának társfinanszírozásával

6

nemzetközi és európai emberkereskedelmi sztenderdek szerint. Az emberkereskedelembe került gyermekek számára biztosítani kell az azonnali segítségnyújtást és átmeneti gondozást (ideértve a biztonságos elhelyezést, az egészségügyi ellátáshoz és pszichológiai ellátáshoz való hozzáférést, jogi segítségnyújtást stb.; kiegészítve utcai munkával és a potenciális célcsoportok elérésének más módjaival) és egy formalizált legfőbb érdek meghatározást, amely tartalmaz egy, a jövőre irányuló opció/perspektíva értékelést (“tartós megoldások”) a gyermek számára: a származási országba való visszatérés ( a nem-kiutasítás vonatkozó elveinek tiszteletben tartása mellett, valamint elkerülve az emberkereskedelembe való újra bekerülés kockázatát) és a reintegráció megvalósulásához való segítségnyújtásban való részesülést (ideértve az oktatást, képzést); egy harmadik országba való költöztetést (ahol megvalósulhat a más család/és közösségi tagokkal való újraegyesülés); vagy a jelenlegi országban való maradást és az integrációs támogatásokhoz való hozzáférés biztosítását. Eddig a legtöbb esetben az első opció – visszatérés és reintegráció – volt a legvalószínűbb megközelítés, de amint a 2. és 3. munkafolyamat során tárgyaltak kimutatták, a határokon átívelő együttműködés a gyermek és ifjúság jóléti/védelmi szolgáltatások, melyek előfeltételei a biztonságos visszatérésnek és az emberkereskedelembe való bekerülésnek, csakúgy, mint az átfogó ellenőrzés nagyon messze van egy megalapozott, fenntartott gyakorlattól. Tehát, ilyen ideális modell még sehol sem működik, de a következő néhány bevált gyakorlat az ARECHIVIC partner országokból (alfabetikus sorrendben), mind olyan elemek, amelyek ebbe az irányba tartanak.4 A jelentés tartalmazza a nemzeti kontextust jellemző alapvető háttér információkat, a vonatkozó bevált gyakorlatot, beleértve a 3. munkafolyamat jelentései alapján megvitatott erősségeket és kihívásokat, és végül 3. fejezet összegzi az ebből az munkafolyamatból leszűrt tanulságokat.

4

A bevált gyakorlatok részletesebb bemutatását és vizsgálata a 3. munkafolyamat hat országjelentésében található. A projekt elnevezése “ARECHIVIC – A gyermekkereskedelem áldozatainak támogatása és reintegrálása: A leginkább bevált gyakorlatok támogatása és értékelése a kiinduló és célországokban" Az Európai Unió Alapvető Jogi és Állampolgársági Programjának társfinanszírozásával

7

2. BEVÁLT GYAKORLATOK - ORSZÁG PÉLDÁK 2.1 Ausztria Ausztria főként cél-és tranzitországnak számít a gyermekkereskedelem tekintetében, a közfigyelem gyakran fókuszál a gyermekek kizsákmányolására a kolduláson és a kisstílű bűnözésen keresztül, de szexuális és munkacélú kizsákmányolás eseteiről is beszámolnak. Messzire

nyúló

jogi,

emberkereskedelemre

politikai irányuló

és

intézményi

keretrendszert

(cselekvési

különítmény/gyermekkereskedelemmel

tervek,

foglalkozó

munkacsoport) állítottak fel és egy felnőtteknek (főleg nőknek) szóló támogatási hálózat jött létre; azonban nem utolsósorban a decentralizált gyermekvédelmi struktúra miatt-még nem jött lére átfogó, az emberkereskedelembe került gyermekeket támogató, az egész országra vonatkozó áldozatkezelési mechanizmus.

2.1.1 Központok a kíséret nélküli, és az emberkereskedelembe bekerült gyermekek részére -Tirol esete Az osztrák föderális államszerkezetnek köszönhetően, a gyermek jóléti/védelem ügyei a kilenc megyétől (Länder) függnek és a gyakorlat már kimutatta, hogy a gyermek menedékkérők tekintetében nincs konzisztens megközelítés sem az alkalmazandó sztenderdek, sem a törvényes gyámság tekintetében felügyelet nélküli gyermekek esetében. Ellentmondás áll fenn az emberkereskedelembe került gyermekekkel kapcsolatban is, a kísérő nélküli gyermekek számára meglévő központok alapján, ezek a testületek Alsó-Ausztria és Tirol megyékben átvették a teljes gyámságot (ami nem csak törvényes képviseletet jelent) a gyermekkereskedelem áldozatai egyéni eseteiben is, az utóbbi Tirol esete továbbiakban részletezésre kerül. Ennek a gyakorlatnak a fő erősségei: 

Egyértelmű jogi-alapú megközelítés, a nemre való érzékenység célkitűzése, jelentős erőfeszítés a gyermek részvételére, aminek célja egy bizalmi kapcsolat kiépítése; nagymértékben újra alkalmazható



Aktív részvétel többek között az emberkereskedelem elleni feladat végrehajtásban és a gyermek menekült hálózatokban


8



Jól kapcsolódik a helyi intézményes hálózatba, lehetőséget biztosítva az átfogó gondozási szolgáltatásokhoz való hozzáférésre

További kihívások: 

Korlátozott kapacitások, még mindig erős egyéni elkötelezettségen alapszik



Hiányzik a formalizált áldozatkezelési mechanizmus, hiányzik az emberkereskedelem áldozatai számára kijelölt menhely

2.1.2 Gyermekkereskedelem-központú szolgáltatások és határon átívelő együttműködés - Bécs esete (Drehscheibe Bécs helyhatósági krízis központ) A "Drehscheibe" intézmény a kíséret nélküli gyermekek számára kijelölt központ másik példája, ami bécsi elhelyezkedésének köszönhetően, jelentős szerepet és eredményeket ért el a gyermekkereskedelem elleni erőfeszítések terén Ausztriában. Miután egyre több gyermek érkezett Ausztriába, akik vagy az utcákon koldulnak, vagy a törvénnyel kerülnek összetűzésbe, Bécs helyhatósága 2002-ben felállította ezt az intézményt, amely kifejezetten a kíséret nélküli gyermekek krízis központja. A hosszútávú Ausztriában való tartózkodás kapacitásai nagyon korlátozottak maradtak, és a hangsúly a gyermekek visszatérésén van, azonban kezdettől fogva a Drehscheibe keresi a a külföldi gyermekvédelmi szolgáltatókkal történő határokon átívelő együttműködést, a gyermekek biztonságos visszatérésének biztosítása érdekében. Ennek a gyakorlatnak a fő erősségei: 

Komoly

tapasztalatokkal

rendelkeznek

a

területen,

lehetséges

a

széleskörű

szolgáltatásokhoz való hozzáférés 

Jól megalapozott kapcsolatok a gyermekvédelmi szereplőkkel (állami/nem-állami) Európa, főként Dél/Kelet-Európa szerte, beleértve az együttműködési megállapodásokat.


A szolgáltatások főként a bejelentett esetekre/kapacitásokra adnak válasz, a továbbmutató munka hiányzik (így leginkább a törvénnyel konfliktusba kerülő/rendőrség által bejelentett gyermekek ügyeivel foglalkoznak)


9



Elviekben csak Bécs helyhatóságra vonatkozóan rendelkeznek kompetenciával (habár a gyakorlatban néha más megyékből is foglalkoznak gyerekekkel)



A gyermekek visszatérésére helyezik a hangsúlyt (kevésbé a tartós megoldásokra)



Gyermekek bujkálnak/elhagyják az intézményt/visszautasítják a szolgáltatásokat



Fenntartható, biztonságos visszatérési feltételeket hoznak létre a származási országban, hiányzik az ellenőrzés

Fő üzenetek:  Szükség

van

nemzeti

áldozatkezelési

mechanizmusra,

amely

létrehozza

az

együttműködést a Bécsen kívüli szereplők között, és amely az együttműködés formalizált keretrendszerét kínálja minden megyében, egyértelmű felelősségekkel, forrásokkal, állandó sztenderdekkel, és kapacitás kiépítéssel.  Határokon átívelő együttműködés (állami/nem-állami) a gyermekkereskedelem eseteiben erősítésre szorul. (formalizált megállapodások, IOM ellenőrzés szerepe)  Továbbmutató munka szükséges az emberkereskedelembe bekerült gyermekek átfogóbb azonosítására

2.2 Bulgária Általában az áldozatok tekintetében Bulgária származási és tranzitországként is tekinthető. Az utóbbi évtizedben létrejött egy fejlett jogi és politikai emberkereskedelem elleni keretrendszer kiegészítve egy központosított gyermekvédelmi rendszerrel. (hosszútávú intézményi ellátáson alapszik). A 2. és 3. munkafolyamatban készült jelentések szerint a segítségnyújtási intézkedések még mindig az átmeneti gondozásra és a visszatérő áldozatok fogadására összpontosítanak, és kevésbé a hosszabb távú reintegrációs intézkedésekre, és az újra emberkereskedelembe kerülés elkerülése érdekében felállítandó kihívásokra.

2.2.1 Nemzeti koordináció és áldozatkezelési mechanizmusok Bulgáriában az emberkereskedelem elleni erőfeszítésekben a szereplők összetétele komplex, a Nemzeti áldozatkezelési és az emberkereskedelem áldozatait támogató mechanizmus A projekt elnevezése “ARECHIVIC – A gyermekkereskedelem áldozatainak támogatása és reintegrálása: A leginkább bevált gyakorlatok támogatása és értékelése a kiinduló és célországokban" Az Európai Unió Alapvető Jogi és Állampolgársági Programjának társfinanszírozásával

10

(Nemzeti áldozatkezelési mechanizmus/NRM, 2010 óta) valamint a Kísérő nélküli gyermekek és a gyermekkereskedelem külfödről visszatérő áldozatainak kezeléséért és gondozásáért felelős koordinációs mechanizmus (Ausztriával való 2005-ös, korai együttműködésre nyúlik vissza) jelentős fejlesztéseket ért el, állhatatosan a gyermekkereskedelemre összpontosítva. Ennek a gyakorlatnak a fő erősségei: 

Az intézmények közötti együttműködéshez részletes keretet biztosít, körvonalazza az állami

és

a

civilszervezetek

szereplőinek

felelősségeit,

magasszintű

politikai

elkötelezettség támogatásával 

Emberi/gyermeki jogi alapú megközelítésen alapszik, beleértve az NRM-ben szereplő diszkrimináció mentesség elveire vonatkozó egyértelmű hivatkozásokat információ-és adatvédelmet, áldozat támogatást és gyermek közreműködését - megköveteli az egyéni biztonságot és a támogatási terveket.



Biztosítani kell az újra alkalmazhatóságot, a kiterjedt dokumentáció és a rendelkezésre álló szakértelem segítségével


Nem megfelelő adatok és ellenőrzés, részben nem megfelelő ügy dokumentáció, megnehezítik a hatékonyság értékelést



Helyi szinten részben nem megfelelő együttműködés



Működő tartós megoldások hiánya gyakran vezet esetlegesen a családhoz, vagy az állami intézménybe történő visszatéréshez.

2.2.2 Gondozási tervek a gyermekek átmeneti gondozására A 2. és 3. munkafolyamatban megtárgyalt egyéni gondozási tervekre vonatkozó konkrét gyakorlati példák az a Balvan város krízisközpontjában megvalósult bevált gyakorlatokon alapulnak. Ennek a gyakorlatnak a fő erősségei: 

A gondozási tervek krízis beavatkozáshoz nyújtanak keretet, mely speciálisan az emberkereskedelembe került gyermek igényeire van szabva.


11



A gyermekek, valamint más helyi érdekeltek közreműködését aktívan igényli a megfogalmazás során



Mivel kapcsolódik a politikai folyamatokhoz, ez segít biztosítani a fenntarthatóságot, már több mint tíz krízis központ jött létre



Mivel nemzeti irányadó dokumentumokon alapszik, ezért Bulgária más területein (és azon túl) is segíti az újra alkalmazást.


Nehéz szervezeti körülmények (nem hatékony együttműködés a

helyi intézmények

között, a régiók gyermekvédelmi osztályai között, forrás-időhiány; nem megfelelő eset háttérdokumentáció akadályozza a színvonalas terveket; esetenként a gyermekvédelmi osztály és a krízisközpont együttes állásfoglalásának hiánya) 

Nem megfelelő forrás mobilizáció



Hosszú távú integrációs stratégia hiánya

Fő üzenetek:  A bolgár NRM egyedüliként biztosítja az együttműködés és kockázat értékelés formalizált eljárását a hat tanulmányozott országban  Csak az ellenőrzés biztosítja, hogy a jól kifejlesztett mechanizmusokat megfelelően alkalmazzák-e a gyakorlatban; a források a megfelelő végrehajtáshoz rendkívül fontosak  Hosszú távú gondozási szükségletek/tartós megoldások formalizálása és az NRM-be integrálása szükséges.  A gyermek részvételét sztenderdizáltan biztosítani kell országszerte  Biztosítani

kell

az

egyértelmű

szerepeket

pl.

a

gondozási

tervek

előkészítésében/végrehajtásában/ellenőrzésében (pl. krízisközpontok/átmeneti gondozás között és CPD/hosszútávú gondozás)  Központosított információgyűjtés


12

2.3 Magyarország A kizsákmányolás fajtáját tekintve Magyarország tranzit, származási és célországnak is tekinthető; azonban az adatok, különösképpen a gyermekkereskedelemről szólók (nagyon kevés, mindössze 3-4 regisztrált eset volt az 1. munkafolyamat jelentése szerint, főleg szexuális kizsákmányolás célzattal) kevés, mely nehézségeket okot az értékelő csoportnak a bevált gyakorlatok azonosításában. Továbbra sincs elkülönített, gyermekkereskedelem áldozataira vonatkozó intézményi, jogi és politikai keretrendszer. A gyermekvédelemről és gyámsági adminisztrációról szóló jogalkotás jelentős mértékben módosult 2012 végén, megújítva a gyermekvédelmi irányelveket (kisgyermekek családoknál való elhelyezése, az intézményes ellátás helyett) és átalakítva a gyermekvédelem intézményrendszerének másodlagos szintjét.

Állami Gyermekközpont Fóton, Külföldi Gyermekek Osztálya A 2010-ben megvalósult törvényi változások megkövetelik, hogy minden külföldi, kísérő nélküli gyermeket, beleértve a gyermekkereskedelem áldozatait is, akik menedéket kérnek, a Fóton lévő központba kell szállítani. (Budapest mellett) 2012 végén érvénybe lépett új törvény megerősítette a központ erre vonatkozó szerepét. Gyám nem lehet alkalmazott, hanem független. Ennek a gyakorlatnak a fő erősségei: 

Nagymértékű

fenntarthatóság

a

vonatkozó

törvényeknek

és

a

biztos

állami

költségvetésnek köszönhetően 

A külföldi kísérő nélküli gyermekek és áldozatok elhelyezése jól szervezett és azonnali



Biztosított a gyámsági szolgáltatás



A gyermek közreműködése és a nemre való érzékenység rögzített, figyelmet fordítanak a vallási meggyőződésre, és a speciális diétára is.



A központ lehetőséget ad átfogó reintegráció nyújtására (ideértve az oktatáshoz való hozzáférést, nyelvtanfolyamot és a prszichológiai ellátást)



Gyógyászati ellátás (beleértve a pszichiátriai kezelést), mind az ambuláns, mind a fekvőbeteg ellátás ingyen elérhető, az érkezést követően. Bár a hosszútávú pszichológiai


13

terápia korábban nem volt elérhető, most azonban már biztosított, egy, a Fóti intézet és a Cordelia Alapítvány között 2012 őszén létrejött együttműködési megállapodásra alapján. 2.3.1 Cordelia Alapítvány A Cordelia Alapítvány egy 1996-ban alapított civilszervezet, mely hírnevet szerzett a gyermekek és felnőttek számára nyújtott pszichológiai segítségnyújtás terén, különös hangsúllyal a migránsokra és a menedékkérőkre. Ennek a gyakorlatnak a fő erősségei: 

Jelentős tapasztalat a traumák feldolgozásában – főleg civil támogatású alapítvány



A biztosított kezelés és reintegráció átfogó és hosszútávú megközelítése, beleértve a különböző munkatársak bevonását a felnőtt és gyermek pszichiátereket, klinikai pszichológusokat, a szociális munkásokat és szakképzett tolmácsokat



A szolgáltatások az ügyfelek számára ingyenesek


Finanszírozási nehézségek, fenntarthatóság korlátozott – állami támogatás hiánya miatt, EU projekt finanszírozás kiemelten fontos

2.3.2 Református menekült misszió – Oktatási program A Református Menekültmisszió oktatási programjának fő célkitűzése a külföldi gyermekek, beleértve a kíséret nélküli/gyermekkereskedelembe került áldozatok támogatása a magyar iskolarendszerbe való integrációjuk terén. Ennek a gyakorlatnak a fő erősségei: 

Multidiszciplináris

csapat

áll

a

rendelkezésre (fejlesztő

pedagógusok,

magyar

nyelvtanárok, szociális munkások és pszichológus), egyértelmű pedagógiai koncepció 

Az értékelési módszer több aspektust tartalmaz, ezek között a célcsoport gyermekeinek a tanulási képesség és tudásszintjét és oktatási szükségleteit



Hosszú távú tapasztalat – létrehoztak egy “úttörő módszertant a fejlesztett gyermek helyzetének értékelésére” (WS2 jelentés), kétségtelen jó iskolai teljesítménnyel



Együttműködés a Fóti gyermekközponttal


14


Alacsony szintű fenntarthatóság, mivel a Misszió projektfinanszírozástól függ

Fő üzenetek  Minden kapcsolódó szereplő számára, javítani az gyermekkereskedelembe kerültek azonosítását (beleértve határállomásokat – pl. határőrség számára készített interjúzási irányelveinek segítségével  A legtöbb szolgáltatást kísérő nélküli gyermekek/menekültek kontextusában határozták meg, így tanácsos lenne a szolgáltatások relevanciájának/elérhetőségének értékelése az emberkereskedelem áldozatai számára  Az ehhez hasonló kulcsfontosságú szolgáltatások finaszírozásának biztosítása!!!

Átfogó

statisztikai

adatgyűjtési

rendszer

felállítása,

hogy

érvényes,

megbízható, európai szinten összehasonlítható statisztikai adatok álljanak rendelkezésre, mind a végrehajtás, mind a gyermekek számára biztosított gondozási szolgáltatások területén. 2.4 Olaszország Olaszország az emberkereskedelem számára mind tranzit, mind célországnak számít; a jelentős hosszúságú tengeri határvonala és a szervezett bűnözés hatása miatt különleges kihívást állít az emberkereskedelem ellenes erőfeszítésekkel szemben. Ezenkívül jellemzi egy összehasonlíthatóan gyenge intézményi keretrendszer (nincs cselekvési terv, nincs áldozatkezelési mechanizmus, nem megfelelő az adatgyűjtés) viszont a segítségnyújtási szolgáltatásokhoz való hozzáférés tekintetében előnyök jellemzik. 2.4.1 A Progetto Tutori Gyermekvédelmi Hivatala, Veneto 2002-ben indult a Veneto régió gyermekvédelmi hivatalában ez a projekt, melynek célja az kíséret nélküli gyermekek - ideértve a gyermekkereskedelem ádozatait is - számára való széleskörű gyámság nyújtása. Az “intézményes” gyámok” formális, gyakran személytelen kapcsolataival ellentétben, ennek a kezdeményezésnek a központjában a gyermekkel való közvetlen kapcsolatépítés áll, önkénteseket kerestek, akik elkötelezettek a gyermekekkel való


15

munka irányában, akik továbbképzést és technikai tanácsot kapnak gyámsági mandátumuk végrehajtására. Ennek a gyakorlatnak a fő erősségei: 

Komolyan összpontosít a gyermek áldozatvédelemre és jogi alapú



Gyámság hatékony a nyújtott szolgáltatások tekintetében: rövid válaszadási idő, szakképzett

dolgozók,

működő

ellenőrzés,

elérhetőséget

biztosít

a

széleskörű

szolgáltatásokhoz (egészségi, jogi segítségnyújtás, képzés stb.) 

Hatékony a célcsoport elérésében (nagyszámú kliens, összehasonlítva a gyermekvédelmi szolgáltatások más ügyfeleivel)



Szakemberek és képzett önkéntesek erős hálózata a szociális, jóléti és egészségügyi szolgáltatások területén, több mint 10 éve épült ki



Másolható

mert

a

gyermekvédelem,

nevelő

családok

és

gyámság

területén

sztenderdekhez/irányelvekhez vezetett, és már Olaszország más területeire is alkalmazzák


Nemre való érzékenység kevésbé fejlett

2.4.2 Civico Zero Projekt Ezt a (kezdetben) római székhely projektet a “Save the Chidren” alapította, a Róma utcáin élő gyermekekkel foglalkozik, akik közül sokan ki vannak téve az emberkereskedelem veszélyének, vagy annak már korábban áldozatai voltak. Ennek a gyakorlatnak a fő erősségei: 

Alsó küszöbérték, az utcagyerekek célcsoportjának kiváló elérhetősége (pl. mobil utcai egységek segítségével) (2012-ben közel 1600 kapcsolat) – a szolgáltatások könnyű elérhetőségének, informális kapcsolatok, a gyermekek aktív részvételének elveire épül.



Jogi alapú, egyedi esetértékelés, folyamatos információ és visszacsatolás



Az azonosítás innovativ formái, pl. művészetterápiát, mesemondást alkalmaznak a gyermekek esetében


16



Az alapszolgáltatásokhoz való hozzáférést teszi lehetővé – élelem, pihenés, egészségügyi ellenőrzés, jogi tanácsadás, csakúgy, mint a hosszútávú reintegrációhoz való segítségnyújtás biztosítása – hozzáférés szálláshoz, munkához, képzéshez.



Hatékony a korábban utcán élő gyermekek számára biztosított alternatív ellátában: biztonságos hely, képzés, azonosság/bizalmi kapcsolatok – különösen sikeres az afganisztáni

gyerekek

utcáról

való

behozatalában;

alacsony

a

kapcsolatok

megszakadásának aránya 

Az intézményi együttműködések szilárd hálózata; több mint három éve fenntartható, viszont a finanszírozás teljes mértékben a civilszervetektől, Save the Childrentől származik


Lányoknak célzott szolgáltatások nyújtása



Hiányzó írásbeli dokumentáció/irányelvek

Fő tanulságok  A gyermek részvétele a döntéshozás folyamataiban nagyon fontos a hatékony gondozási tervekhez  Az érdekeltek erős hálózatának felállítása, a fenntarthatóság és a további fejlődés biztosításának érdekében  A szakemberek együttműködése és hálózata a képzett önkéntesekkel sikeresnek bizonyul  Civilszervezeteknek nem szükséges kárpótolni az állami finanszírozás hiánya miatt

2.5 Szlovákia Szlovákia alapvetően származási és transit országnak számít az emberkereskedelem áldozatai szempontjából, az utóbbi időben célországnak is számít Az áldozatok eddig főleg szlovák állampolgárok voltak. Az elérhető adatok nagyon kevés azonosított áldozatról szólnak, különösképpen a gyermekek esetében – az utóbbi években mindössze egy-két esetet jelentettek A törvényhozás és a gyermek specifikus cselekvési tervek és a gyermek-specifikus támogatási programok hiánya hozzájárulhatnak ehhez a helyzethez Következésképpen nem lehetséges a projekt értékelő csapat számára a már működő bevált gyakorlatról beszélni, de A projekt elnevezése “ARECHIVIC – A gyermekkereskedelem áldozatainak támogatása és reintegrálása: A leginkább bevált gyakorlatok támogatása és értékelése a kiinduló és célországokban" Az Európai Unió Alapvető Jogi és Állampolgársági Programjának társfinanszírozásával

17

ehelyett az intézkedések értékelésére összpontosítottak és a sikeres ismétlés potenciáljának azonosítására két emberkereskedelembe került lány esetére alapozva (az egyik lány, 14 évesen analfabéta, pszichológiai segítségre szorul, egy civilszervezet támogatja, másik lány külföldről tér vissza, nem sikerül emberkereskedelem áldozataként beazonosítani, és viselkedési problémával rendelkező gyermekek újraoktatási otthonába szállították először)

2.5.1 Átmeneti gondozás/hosszútávú integráció Ennek a gyakorlatnak a fő erősségei: 

Mindkét esetben az egyéni eset értékelésnek köszönhetően, terápiás szükségleteket azonosítottak be és specializált támogatás vált elérhetővé



Folyamatos legfőbb érdek értékelés, szociális munka a családdal és iskolával, a látogatások előkészítése érdekében


Nem jelölnek ki helyi gyámot, ami megnehezíti a személyes kontaktusokat



mindkét esetben a jogi segítségnyújtás hiánya



Egy esetben az azonosítás nem sikerül a Szlovákiába való visszatérést követően

2.5.2 Oktatási integráció Ennek a gyakorlatnak a fő erősségei: 

mindkét esetben egyéni oktatási tervek, állandó munka a tanárokkal/iskolákkal


az állandó legfőbb érdek meghatározásra vonatkozó irányítás hiánya, nyelvi korlátok, a kötelező oktatáson kívül oktatási programok hiánya

Fő üzenetek:  Gyermekek beazonosítását fejleszteni, gyermekközpontú keretrendszer és támogatás  Jogi segítség biztosítása  A találkozási gyakorlat áttekintése  A legfőbb érdek meghatározási folyamat meghatározása A projekt elnevezése “ARECHIVIC – A gyermekkereskedelem áldozatainak támogatása és reintegrálása: A leginkább bevált gyakorlatok támogatása és értékelése a kiinduló és célországokban" Az Európai Unió Alapvető Jogi és Állampolgársági Programjának társfinanszírozásával

18

2.6 Svédország Svédország célországnak tekinthető; növekvő figyelem irányul a nemzetközi kereskedelem eseteire. A svéd emberkereskedelem elleni keretrendszerre jellemző a haladó törvényi szabályozés, de hiányzik néhány működési dokumentum, pl. a nemzeti áldozatkezelési mechanizmus; a prostitúció és a szexuális célú emberkereskedelem

(amely, valójában

túlmutat

cselekvési

a

szexuális

meghosszabbították

kizsákmányoláson)

2011-től

2014-ig,

elleni

Svéd

azonban

nemzeti

csaknem

teljesen

tervet

hiányzik

a

gyermekkereskedelem áldozatainak nyújtott segítségnyújtásra és reintergrációra vonatkozó adatgyűjtés

A

szociális

támogatási

rendszer

nagymértékben

decentralizált

és

az

önkormányzatokhoz/helyu szociális jóléti hatóságokhoz tartozik; erős gyermekvédelmi ….beleértve a gyermekek házait, ..a kíséret nélküli gyermekek számára, jogi tanácsadás és a kompenzációhoz való hozzáférés. 2.6.1 Nemzeti Koordinátor Stockholm főváros megyei közigazgatási terstülete kapta meg a felhatalmazást arra, hogy a prostitúció és az emberkereskedelem elleni nemzeti koordinátorként lépjen fel, vállalva az áldozatok biztonságos visszatérésének megszervezésének a felelősségét; biztosítva a svéd szereplők közötti együttműködést; beleértve a civilszervezeteket; támogatási prpgramok kidolgozását és a civilszervezetek a pénzek kihelyezését A testület közzétette a prostítúció és a

szexuális

célú

kizsákmányolással

emberkereskedelem is

foglalkozik,

elleni

különös

nemzeti

tekintettel

irányelveket a

(más

gyermekekre).

típusú

Továbbá,

kezdeményeztek egy országos közvélrménykutatást, amit 2012-ben tettek közzé, amely nagyon konkrét információval és adattal szolgál a számokra, nemre, életkorra, a kizsákmányolás típusára, nemzetiségre, a menekülstátuszra, a szexuális erőszak áldozataira, a bíróságokhoz való hozzáférésre és a támogatott visszatérésre Ennek a gyakorlatnak a fő erősségei: 

Egyértelmű kizárólagos emberi/gyermeki jogi alapítvány



Erőteljes politikai akarat



Általános információs központnak indult, az emberkereskedelemmel kapcsolatos információ elterjesztése érdekében, beleértve az irányelveket és más végrehajtási sztenderdeket; kutatást és adatgyűjtést kezdeményez



Jól dokumentált gyakorlat, ily módon támogatja az újra alkalmazást


19


Az erőfeszítések erősítése, a szexuális kizsákmányoláson túlmutatóan



Biztosítani a fenntarthatóságot 2014. után



A nemzeti irányelvek aktuális kikényszerítése

2.6.2 Központban a gyermeki igények, BBIC (Barns Behov I Központ) Ez a 2008-ban az Egészségügyi és Jóléti Nemzeti Testület által kidolgozott példa a veszélyhelyzetben lévő gyermekekkel, ideértve a gyermekkereskedelembe kerültekkel foglalkozó gyakorlati szociális munka módszertanához kapcsolódik. Három publikációból áll (Központban a gyermeki igények alapkönyv, BBIC, A gyermek legfőbb érdekének meghatározása a szociális jólét területen, és Központban a gyermeki igények (BBIC – Adatlapok és támogató dokumentumok); egy 2011-es frissítés továbberősíti a potenciális gyermekáldozatokra való figyelmet. A BBIC célja a gyermekek perspektívájának és a gyermekek részvételének erősítése a szociális jóléti rendszerben, és biztosítani ennek a rendszernek a minőségét (WS3 Jelentés) Koncepcionálisan a vizsgálat négy fázisával foglalkozik, gondozási terv, végrehajtási terv és ellenőrzés.

Az Egészségügyi és Jóléti

Nemzeti Testület a helyi szociális jóléti hatóságokkal közösen felelősek a végrehajtásért a 290 svéd önkormányzatban, öt kivételével. Ennek a gyakorlatnak a fő erősségei: 

Egyértelmű módszertan, jól támogatott és jól dokumentált, figyelemfelkeltés is a célkitűzés



Egyértelműen jogi alapú, nemre való érézkenység, és kiemeli a gyermek közreműködését, hozzáférést biztosít a gyermekek számára



Átfogó támogatás céloz meg, beleértve az oktatást is


Nincs iránymutatás a visszatérési folyamat tekintetében (habár az utóbbi IOM projekt a visszatérésről szól)



Még az utóbbi időkben is elégtelen műszaki támogatás, az elektronikus adatgyűjtés lehetősége hiányzik


20

Fő üzenetek:  A koordinátort állandóvá, átfogóbbá tenni  Meglévő általános emberkereskedelem elleni és általános gyermekvédelmi okmányok további adaptációja a specifikus gyermekkereskedelmi kontextushoz, ami meglévő szolgáltatások alapos áttekintésén alapul (beleértve a gyermekkereskedelembe került gyermekektől kapott visszajelzéseket is)


21

3. AZ ARECHIVIC PROJEKTBŐL ÉS A BEVÁLT GYAKORLATOKBÓL LESZŰRT TANULSÁGOK •

A gyermekkereskedelem áldozatai mint jogokkal rendelkező személyek: biztosítani kell az áldozatoknak az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést, beleértve a jogi segítségnyújtást, a kárenyhítéshez való hozzáférést, valamint a bírósági folyamatokban az áldozatvédelem iránti tiszteletet.

•

Biztosítani minden gyermekkereskedelem áldozata számára a helyzetét befolyásoló döntéshozatalban való részvételt (pl. gondozási tervek felállítása, szállás, oktatási tevékenységek).

•

Teljes gyámságot kell biztosítani minden kísérő nélküli gyermek esetében, vagy, ahol potenciális érdekellentét merül fel.

•

Formalizált/intézményesített

legfőbb

érdekmeghatározás

folyamatok,

beleértve

kockázat értékelést és a visszaküldés tilalmának teljesítésének értékélését kell felállítani •

Átfogó gyermek központú nemzeti áldozatkezelési mechanizmusokat (azonosítástól az intergációig/visszatérésiig, beleértve a határokon átívelő együttműködést) minden országban ki kell építeni.

•

A gyermekvédelmi hatóságokat a legfőbb gyermek jogvédő hatóságnak kell tekinteni; megfelelő kapacitással kell, hogy rendelkezzenek a képzésekhez és forrásokhoz, hogy teljesíteni tudják feladataikat, beleértve a gyermekkereskedelem áldozatai számára felállított egyéni segítségnyújtási/gondozási tervek elkészítését és végrehajtását és a határokon átívelő együttműködést.

•

Erősíteni a gyermekkereskedelem áldozatainak felismerését, ideértve a potenciálisan veszélyben lévő, pl. az utcán élő gyermekek aktív elérését.

•

Biztosítani a gyermekkereskedelem áldozatainak való átfogó segítségnyújtást, ideértve a pszichológiai támogatást és a rehabilitációs, integrációs/reintegrációs programok létrehozását; megcélozni az intézményből szökött, bujkálni szándékozó gyermekeket, minden

eszközzel

kriminalizálódását,

elkerülni biztosítani

az a

CoE

emberkereskedelembe emberkereskedelem

került elleni

gyerekek egyezmény

büntetésmentességre vonatkozó intézkedéseivel való összhangot; meg kell tiltani az adminisztratív késleltetést (pl. kitoloncolástól függő késleltetés); abba kell hagyni az önkényes életkor értékelési eljárásokat, lehetőséget kell biztosítani a gyermek életkorával A projekt elnevezése “ARECHIVIC – A gyermekkereskedelem áldozatainak támogatása és reintegrálása: A leginkább bevált gyakorlatok támogatása és értékelése a kiinduló és célországokban" Az Európai Unió Alapvető Jogi és Állampolgársági Programjának társfinanszírozásával

22

kapcsolatos döntések felülvizsgálatára, és tisztelni kell az "in dubio pro minore" szabályt, összhangban a nemzetközi/európai sztenderdekkel. •

Minden irányelvre és működésre vonatkozó dokumentumot állandóan ellenőrizni és értékelni kell. (ideális esetben eszt külső szereplők végzik pl. országok közötti partner értékelési rendszer alapján).

•

A civil társadalom fontos felügyeleti szerepe van mind az állam számára, mind szolgáltatásnyújtóként, közvetlenül az emberkereskedelem áldozataival való munkából szerzett tapasztalatain keresztül – ezt a tapasztalatot mind az ellenőrzésben, mind a politika meghatározásánál figyelembe kell venni.

•

A

kísérő

nélküli/elválasztott

gyermekekkel/menekültekkel/gyermekkereskedelem

áldozataival/migráns gyerekekkel/"vándorló gyerekekkel" való foglalkozás módszereit kapcsolatba kell hozni, és biztosítani kell a fórumot a rendszeres eszmecserének. •

A gyermekvédelemmel és a gyermekkereskedelemmel kapcsolatos adatgyűjtés erősítésére javítani kell az erőfeszítéseket, különösen a decentralizált állami struuktúrák kontextusában, és a gyermekkereskedelemmel kapcsolatosan kutatási napirendeket kell létrehozni.

•

Annak érdekében, hogy a fenntarthatóság biztosított legyen, folyamatos dokumentálást, jelentés készítést, intézményi kapacitás építést kell erősíteni, azért hogy az eredmények kevésbé függjenek a szereplők egyéni elkötelezettségétől vagy az eseti megoldásoktól.

•

Érdekegyensúly Van még egy általános mögöttes kihívás is a gyermekkereskedelem kontextusában,

mégpedig

az,

hogy hogyan

kell

egyensúlyozni

a

gyermekek

jogaival/megelőzni az emberkereskedelembe való újra bekerülést/biztosítani a megfelelő kockázatértékelést a meglévő szülői felelősségek tiszteletben tartása mellett. •

A

Nemzetközi/európai

magán/családjog

relevanciájának

kérdése

(pl.

Hágai

Gyermekvédelmi egyezmény, EU Brüsszeli II bis szabályozás) az ilyen érdekellentétek eseteiben. •

Következésképpen, a gyermekvédelemről szóló együttműködési keretet európai (legalább) szinten erősíteni kell, pl. a visszatérés eseteiben formalizált együttműködési folyamatokkal, ellenőrzési sztenderdek felállításával, stb. abból a célból, hogy létrejöjjön "a gyermekvédelem közös európai területe" (hasonlóképpen a "a szabadság, biztonság és jogérvényesítés területe").


23

4. RÖVIDÍTÉSEK LISTÁJA GYJE

ENSZ gyermekjogi egyezmény

EB

Európa Bizottság

ECHR

Európai emberi jogi egyezmény

EU

Európai Unió

FRA

Európai Unió Alapjogi Ügynöksége

GRETA

Európa Tanács emberkereskedelem elleni fellépésről szóló egyezménye

ILO

Nemzetközi Munkaügyi Szervezet

IOM

Nemzetközi Migrációs Szervezet

NCST

Nemzeti cselevési terv

NRM

Nemzeti áldozatkezelési mechanizmus

OHCHR

ENSZ Emberi Jogi Főbizottság

EBESZ

Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Irodája

OSCE

Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet

para

paragrafus

szak.

szakasz

ENSZ

Egyesült Nemzetek Szervezete

UNODC

ENSZ Kábítószer-ellenőrzési és Bűnmegelőzési Hivatala

UNHCR

ENSZ Menekültügyi Főbizottsága

UNICEF

ENSZ Gyermekjogi Alap


24

- ARECHIVIC PROJEKT WORKSTREAM-3 BEVÁLT GYAKORLATOK - ÖSSZEHASONLÍTÁS

Recommend Documents