EURÓPAI IGAZSÁGÜGYI BIZOTTSÁG Alapvető Jogok és Állampolgárság Program
- ARECHIVIC PROJEKT – Az emberkereskedelem gyermekáldozatainak megsegítése és reintegrációja: a forrás és célországok leginkább bevált gyakorlatainak promóciója és értékelése
WORKSTREAM-1 MÓDSZERTANI IRÁNYELVEK Irányelvek, intézményes és jogi analízis Szerzők:
Alexandra Malangone
2011
Co-funded by
1. BEMUTATÁS ............................................................................................................................. 3 1.1. A projekthez kapcsolódó háttérinformációk ......................................................................... 4 1.1.1. Projekt kontextus ............................................................................................................ 4 1.2. Meghatározások és fő nemzetközi normák ........................................................................... 7 2. ORSZÁGJELENTÉS SZERKEZETE ....................................................................................... 17 2.1. Bemutatás: néhány alapvető információ az emberkereskedelemről az országban.............. 17 2.2. A gyermekkereskedelemre vonatkozó törvényalkotás és a gyermekkereskedelem áldozatainak jogainak védelméhez és támogatásához kapcsolódó intézkedések ....................... 19 2.2.2. Alkotmány .................................................................................................................... 19 2.2.3. Anyagi és bünető eljárásjog ......................................................................................... 19 2.2.4. Egyéb jogi szabályozás ................................................................................................ 22 2.2.5. A gyermekkereskedelem áldozatainak jogainak védelmére és támogatására irányuló intézkedések: A gyermekkereskedelem áldozatainak beazonosítása ..................................... 23 2.2.6. A gyermekkereskedelem áldozatainak jogainak védelmével és támogatásával kapcsolatos intézkedések: Segítségnyújtás, védelem, gyógyászati ellátás ............................ 23 2.2.7. A gyermekkereskedelem áldozatainak jogainak védelmével és támogatásával kapcsolatos intézkedések: kárenyhítés ................................................................................... 24 2.2.8. A gyermekkereskedelem áldozatainak jogainak védelmével és támogatásával kapcsolatos intézkedések: visszatérés .................................................................................... 25 2.2.9. A gyermekkereskedelem áldozatainak jogainak védelmével és támogatásával kapcsolatos intézkedések: reintegráció .................................................................................. 26 2.2.10. Bűnügyi, társadalmi és adminisztratív szankciók ...................................................... 27 2.3. Intézmények és szervezetek ................................................................................................ 29 2.3.1. Kormányzati intézmények ............................................................................................ 29 2.3.2. Civilszervezetek és kutató intézetek ............................................................................ 32 2.4. Irányelvek, programok, és koordinációs mechanizmusok .................................................. 34 2.4.1. Irányelvek ..................................................................................................................... 34 2.4.2. Preventív kezdeményezések ......................................................................................... 34 2.4.3. Figyelemfelkeltésre irányuló kezdeményezések .......................................................... 35 2.4.4. Adatvédelemre irányuló kezdeményezések ................................................................. 35 2.4.5. A befogadási feltételek javítására irányuló kezdeményezések .................................... 35 2.4.6. Reintegrációs kezdeményezések .................................................................................. 36 2.5. Összegzés és ajánlások ........................................................................................................ 37 3. AZ ADATGYŰJTÉS INFORMÁCIÓS FORRÁSAI ................................................................ 38 4. HIVATKOZÁSOK LISTÁJA.................................................................................................... 40 5. RÖVIDÍTÉSEK LISTÁJA ......................................................................................................... 42 6. KIFEJEZÉSEK JEGYZÉKE ...................................................................................................... 43 7. MELLÉKLETEK ....................................................................................................................... 45 1. melléklet ................................................................................................................................. 45 2. melléklet ................................................................................................................................. 47 3. melléklet ................................................................................................................................. 50 2
1. BEMUTATÁS A célországokban a gyermekkereskedelemre vonatkozó irányvonalak, intézmények és szabályozások vizsgálatát célzó jelen módszertan a következő alapvető elemeket tartalmazza: Kutatásunk tárgyához kapcsolódó fő meghatározások megvitatása; A megvitatandó információk ajánlott forrásai; Információk gyűjtésére, vizsgálatára és bemutatásuk módjára vonatkozó irányelvek; Kifejezések, nyelv és stílus követelmények jegyzéke. Minden projekt partner megvizsgálja az országa számára gyűjtött információt. Attól függően, hogy kiinduló, vagy célországról van szó, különböző ügyek eltérő aspektusai vizsgálandók. Az analízis célja az gyermekkereskedelem áldozatainak integrációjára és reintegrációjára vonatkozó irányvonalak, intézmények és jogi szabályozás meglétének és hatékonyságának a vizsgálata. Minden ország számára a felelős projekt partner összegzi a vizsgálat eredményét egy ország háttér dokumentumban. Ezt követően, a célországokban az irányvonalakra, intézményi és jogi keretekre
vonatkozó
összehasonlító
elemzés
kerül
kifejtésre
a
hat
ország
háttér
dokumentumainak alapján. Az összehasonlító elemzés két alapkérdésre keres választ: Melyek a célországokban a hasonlóságok és különbségek az irányelvek, az intézmények és jogi szabályozás tekintetében és ezek hogyan erősítik, vagy gátolják a gyermekkereskedelem áldozatainak a hatékony integrációját, vagy reintegrációját? Melyek a meglévő jogi és intézményes mechanizmusok a különböző országok közti integrációs és reintegrációs erőfeszítésekre vonatkozóan, és ezek elégségesek-e
annak
hatékony követésére,
mi
történik
a
gyermekkorú
áldozatokkal, amikor egyik országból a másikba szállítják őket, és vajon megelőzik-e, hogy újra a kereskedelembe kerüljenek.
3
1.1. A projekthez kapcsolódó háttérinformációk 1.1.1. Projekt kontextus Annak ellenére, hogy nemzetközi jogi és gyakorlati okiratok léptek életbe, az EU tagállamok különböző és gyakran korlátozott haladást értek el az áldozatok fizikai, lelki és szociális felépülését segítő hatékony irányelvek és programok kidolgozása terén. A legtöbb országban hiányoznak a gyermekáldozatokra specializált integrációs programok, más esetekben a gondoskodáshoz jutás ahhoz a feltételhez van kötve, hogy pl. tanúskodni kell a kereskedő ellen, vagy az áldozat elismerése szigorú jogi feltételekhez kötött. Például több EU tagállamban a megfelelő orvosi ellátás a gyermek lakóhelyétől függ, míg néhány országban az elégséges lelki segítségnyújtási szolgáltatásokról való gondoskodás mutat hiányosságokat.1 A gyermekkereskedelem áldozatai számára a visszaélés orvoslása tekintetében megfelelő támogatás
és
védelemnyújtásnak
a
fontosságát
felismerve,
a
"Gyermekkereskedelem
áldozatainak megsegítése és reintegrációja: a forrás és célországok legjobb gyakorlatainak promóciója és értékelése." (ARECHIVIC) projekt célja megállapítani a három célországban (Olaszország, Ausztria, Svédorság) és a három kiinduló országban (Szlovákia, Bulgária, Magyarország) elért haladást a kereskedésbe bekerült gyermekekkel kapcsolatban. Építve a területen készített korábbi kutatásokra, pl. a Európai Unió Alapjogi Ügynöksége által készített jelentésre, melynek címe " Gyermekkereskedelem az Európai Unióban - Kihívások, perspektívák és bevált gyakorlatok", a projekt célja, hogy alapos vizsgálatot biztosítson a gyermekáldozatok fizikai, lelki és szociális felépülésének segítésére irányuló erőfeszítésekkel kapcsolatban. A vizsgálat egy, a bevett programértékelési módszertanon alapul, mely figyelembe veszi az ismert áldozat támogatásról és védelemről szóló gyakorlati dokumentumok által biztosított elveket és irányvonalakat (többek között UNICEF Irányelvek az gyermekkereskedelem áldozatainak védelméhez, IOM Kézikönyv az áldozatok megsegítéséről valamint az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének jelentése a Fejlődési mutatók a gyermeki jogok védelméről, tiszteletéről és támogatásáról az EU-ban.) A módszertan más EU országokban is alkalmazható, ezen a területen alkalmazandó programok haladásának irányítására és mérésére. Az átülthethető bevált 1
Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (2009)Gyermekkereskedelem az Európai Unióban - Kihívások, Perspektívák és bevált gyakorlatok" o. 101/105.
4
gyakorlatok meghatározásának célja az is, hogy hozzájáruljon a hosszútávú fenntartható erőfeszítésekhez, ezáltal megfelelő támogatást biztosítson a gyermekkereskedelembe bekerültek számára. A projekt fő céljai: Megállapítani az gyermekkereskedelem áldozatainak a megsegítésének és a társadalomba való reintegrációjának az irányvonalait, jogi és intézményes kereteit; Módszertan létrehozása az gyermekkereskedelem áldozatainak a megsegítése és a társadalomba való reintegrációja céljából alkalmazott programok értékelésére, azzal a céllal, hogy a növekedjen a program alkalmazás hatékonysága az EU-ban, és támogatva az EU-szerte a területen alkalmazott az értékelési normákat; Gyermekáldozatok támogatására és reintegrációjára irányuló programok értékelése a három célországban és a három kiinduló országban, valamint ajánlatok indítványozása a programok javítására, összhangban az alapvető gyermeki jogokkal; Leginkább bevált gyakorlatok meghatározása a gyermekáldozatok támogatására és védelmére a hat EU országban, összhangban a gyermeki jogokkal és az áldozatok legfőbb érdekeinek támogatásával; A legjobb gyakorlatok alkalmazásának támogatása és az gyermekkereskedelem áldozatainak megsegítésére és reintegrációjára irányuló programok értékelésére és ellenőrzésére irányuló mechanizmusok megállapítása az EU országaiban; Egy innovatív, web-alapú interaktív eszköz fejlesztése, melynek célja az érdekeltek támogatása a gyermekkereskedelem áldozatainak reintegrációjában; Az EU-val, nemzeti irányelvekkel, reintegrációs programokkal kapcsolatos információk, magyarázatok
és
visszacsatolási
lehetőség
biztosítása
a
gyermekkereskedelem
áldozatainak és azok szüleinek számára; Közintézményekből, civil szervezetekből és egyetemekből álló kiterjedt és stabil hálózat kialakítása, mely támogatja a gyermekáldozatok reintegrációját és az ehhez kapcsolódó kutatásokat; Az irányelvekre vonatkozó, az intézményi és jogi analízis fő célja a célországokban egy, a gyermekkereskedelem áldozataival kapcsolatos irányelvekre, intézményekre és szabályozásra vonatkozó átfogó, kontextuális vizsgálat elkészítése. A vizsgálat kettős célja: 5
Nemzeti és európai szinten meghatározni a kapcsolódó érdekelteket a hat célországban, és a kereskedésbe bekerült gyermekek integrációjának és reintegrációjának az intézményes és jogi kereteiről részletes tanulmányt biztosítani számukra. A tanulmány különös figyelmet szentel annak, hogy a kiinduló és a célországok miként foglalkoznak az integrációs és reintegrációs ügyekkel és azokra a mechanizmusokra, amelyek azt a célt szolgálják, hogy megelőzzék a kereskedelembe való újra bekerülést. A tanulmány egyéb munkafolyamatokra vonatkozó fontos kontextuális információt tartalmaz. Különösen a jogi és intézményi analízist veszik számításba az értékelési segítségnyújtás módszertan és a reintegrációs programok kidolgozásakor (az irányelvek hatásainak felmérése, illetve a jogi keretek hatákonyságának tekintetében) és a leginkább bevált
gyakorlatok
gyűjteményének
összeállításában
(a
bevált
gyakorlatok
megvalósításának jogi szabályozásának és az irányelvek hatásainak körvonalazása tekintetében).
6
1.2. Meghatározások és fő nemzetközi normák Az emberkereskedelembe bekerült, vagy e kockázatnak kitett gyermekek emberi jogai kell, hogy legyenek mind a megelőzés, mind a kereskedelembe bekerült gyermekek számára nyújtott védelem-, segítség és jóvátétel nyújtás középpontjában. A Gyermekjogi
Egyezmény
(továbbiakban "GYJE") diszkrimináció-ellenes és a gyermek "legfőbb érdekének" védelmét szolgáló alapelveket kell alátámasztani minden kereskedelembe bekerült, vagy e veszélynek kitett gyermekkel kapcsolatos lépésben. UNICEF2és más szervezetek "védelmet nyújtó környezet" kifejezést használják, azokra a különböző elemekre célozva, melyek megvédik a gyermeket (ideértve a kereskedésbe bekerült gyermeket) a diszkriminációtól, erőszaktól, kizsákmányolástól, abúzustól és elhanyagolástól.3 Továbbá, GYJE cikkek 32ff (gyermekek gazdasági és szexuális kizsákmányolása és adásvétele elleni védelemről); 2, 3, 6, 12 (GYJE általános elvek); 19, 37 az erőszak a kizsákmányolás, kínzás és más embertelen bánásmód elleni védelem), 39 (rehabilitáció), 27, 24, 26, 28, 29, 31 (kielégítő életfeltételek, egészségügyi ellátás, szociális biztonság, oktatáshoz, pihenés); GYJE 6. sz. általános észrevétele (2005) - A kísérő nélküli és hozzátartozóitól elszakított gyermekekkel való bánásmód származási országukon kívül(ideértve
az
emberkereskedelem
és
a
kizsákmányolás
megelőzését);
A
gyermekkereskedelemről, gyermekprostitúcióról és gyermekpornográfiáról szóló kiegészítő jegyzőkönyv (2000.) alkalmazandóak a gyermekkereskedelem eseteiben. Ezidáig nem létezik konkrét, konzisztens meghatározás az EU törvény alá eső gyermekről és nagyon kevés formális EU jogszabály irányul a gyermeki érdekekre és szükségletekre. 4 Azonban a "gyermek legfőbb érdeke" többek az EU alapvető jogok alapokmányának 24-es cikkében szerepel Az EK párbeszéd „EU gyermekjogi ütemterv” (2011. február) a GYJE-n alapul és a korábbi 2006-os EU párbeszéden a „EU gyermekjogi stratégiája felé” mely kifejezetten utal a GYJE 1. cikkében meghatározott „gyermek” definíciójára.
2
UNICEF Hivatkozási útmutató a gyermekkereskedelem áldozatainak a jogainak védelméről Európában. A védelmet nyújtó környezet a család, a közösség, a társadalom tagjaiból, valamint a törvények, az irányelvekből, a szabályozó keretekből, szervezetekből, intézményekből és döntéshozó mechanizmusokból áll. Mindezen összetevők önmagukban és együttesen védik a gyermekeket. 4 Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (2009) Fejlődési mutatók a gyermeki jogok védelmére, tiszteletére és támogatására az EU-ban. 3
7
Jelen projektnek a GYJE és az Európai Tanács Emberkereskedelem elleni fellépésről szóló egyezménye (továbbiakban varsói egyezmény) a kiindulópontja és fő normatív kerete.5 A legfőbb hozzáadott érték az egyezményhez az emberi jogi perspektíva és az áldozatvédelem középpontba helyezése. Az Egyezmény világosan meghatározza, hogy az emberkereskedelem legelsősorban az emberi jogok megsértése, és támadás az emberi méltóság és sértetlenség ellen. Ezért nagyobb mértékű védelem szükséges az áldozatok számára. Az Egyezménynek van egy átfogó alkalmazása, amely az emberkereskedelem minden formáját felöleli (akár országon belüli, vagy országok közötti, akár szervezett bűnözéshez kötődő, akár nem) és minden személyt, aki emberkereskedelem áldozatává vált, számításba vesz (nők, férfiak, vagy gyermekek eltekintve a kizsákmányolás módjától). Mivel az emberkereskedelem világjelenség, az Egyezmény egyik kiemelt célja, a nemzeti együttműködés támogatása, Ebben az összefüggésben, az Egyezmény nem korlátozódik az Európa Tanács tagállamaira, a nem tagállamoknak és az EU-nak is lehetősége van a csatlakozásra. Többek között, az Egyezmény egy intézkedés-sorozatot is biztosít az áldozatok jogainak védelmére és támogatására. Az emberkereskedelem áldozatainak azonosítása és felismerése során el kell kerülni azt, hogy a hatóságok irreguláris migránsnak, vagy bűnözőnek tekintsék őket. Fizikai és lelki segítségnyújtásban és támogatásban kell részesülniük a társadalomba való beilleszkedés céljából. Az
emberkereskedelem,
különösen
a
nő-
és
gyermekkereskedelem
megelőzéséről,
felszámolásáról és megbüntetéséről szóló jegyzőkönyv (továbbiakban "Palermói Jegyzőkönyv"), a 2002/629/JHA, (19.07.2002) számú EU Kerethatározat az emberkereskedelem elleni küzdelemről és a varsói egyezmény következő meghatározásokat adja az "emberkereskedelemre" és a "gyermekekkel való kereskedésre"6 vagy "gyermekkereskedelemre", ideértve a beleegyezés mértékének, kizsákmányolásnak, valamint "gyermek definícióját : 3. Cikk (a) Palermó Jegyzőkönyv, 4. Cikk (a) varsói egyezmény, 1. cikk Kerethatározat7: "Emberkereskedelemnek" minősül személyek kizsákmányolás céljából történő ,toborzása
5
A holisztikus gyermekjogi perspektíva átfogó volta, a jogtudatosság és felelősségvállalás elveivel és koncepciójával és elveivel, a diszkrimináció-mentesség és részvétel ellensúlyozza az EU törvény jelenlegi néhány korlátját. 6 Egy gyermek beszervezése, szállítása, továbbítása, rejtegetése vagy átvétele kizsákmányolás céljából "emberkereskedelemnek minősül". 7 A 2002. július 19-i EU Kerethatározat az emberkereskedelem elleni küzdelemről (1. cikk) úgy fogalmaz, hogy "büntetendő egy személy toborzása szállítása, átadása, rejtegetése vagy fogadása, az adott személy felett gyakorolt
8
szállítása, átadása, rejtegetése vagy fogadása, az adott személlyel szemben kényszert alkalmazásával:
fenyegetéssel,
erőszakkal,
emberrablással,
csalással,
megtévesztéssel,
kiszolgáltatott helyzetével való visszaéléssel, vagy ellenszolgáltatás nyújtása vagy átvétele egy másik személy feletti ellenőrzésért, kizsákmányolás céljából. A kizsákmányolás legalább a következőket foglalja magában: a prostitúció révén történő kizsákmányolás vagy a szexuális kizsákmányolás
más
formái;
a
kényszermunka,
a
koldulást,
a
rabszolgatartást,
a
rabszolgatartáshoz hasonló gyakorlatokat, illetve a szervek kivételét is ideértve." -
varsói egyezmény 4. cikk (b) - Az „emberkereskedelem” áldozatának a jelen cikk a) pontjában meghatározott, szándékos kihasználásába való beleegyezése nem vehető figyelembe, ha az a) pontban szereplő magatartások bármelyikét alkalmazták;
-
varsói egyezmény 4. cikk(c) egy gyermek kihasználás céljából történő toborzása, szállítása, eladása, elrejtése vagy átvétele „emberkereskedelemnek” minősül még akkor is, ha az nem jár a jelen cikk a) pontjában szereplő eszközök alkalmazásával;
-
varsói egyezmény 4. cikk (d) - „gyermeknek” minősül minden tizennyolcadik életévét be nem töltött személy;
-
varsói egyezmény 4. cikk(e)„áldozatnak”minősül minden természetes személy, aki sértettje a jelen cikk szerint meghatározott emberkereskedelemnek.8 ideértve azokat a gyermekeket,
akik
emberkereskedelem
alanyaivá
válnak.
(továbbiakban
"emberkereskedelem"). Európa minden államának törvényi kötelezettsége a GYJE 39. cikkének betartatása: Az egyezményben részes államok megtesznek minden alkalmas intézkedést arra, hogy az elhanyagolás, a kizsákmányolás és a durva bánásmód, a kínzás vagy a kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmód bármely más formájának, illetőleg a fegyveres konfliktusnak áldozatává vált bármely gyermek testi és szellemi rehabilitációját és a felügyelet cseréje vagy átruházása a személy munkaerejének, vagy szolgáltatásainak kizsákmányolás céljából", ideértik: (a) kényszer, erőszak vagy fenyegetés, beleértve az erőszakos elhurcolást vagy (b) megtévesztést vagy csalást; (c) hatalommal vagy befolyással való visszaélés, illetve nyomásgyakorlás, amely azt jelenti, hogy a személynek nincs valós és elfogadható választási lehetősége, mint engedni az alkalmazott erőszaknak. (d) Ellenszolgáltatás elfogadása vagy adása egy személy feletti felügyeleti jog ellenértékeként. 8 varsói egyezmény 4. cikk (e) „áldozatnak minősül minden természetes személy, aki sértettje a jelen cikk szerint meghatározott emberkereskedelemnek. "
9
társadalomba való beilleszkedését megkönnyítsék. Ennek a rehabilitációnak és a társadalomba való beilleszkedésnek a gyermek egészségét, önbecsülését és emberi méltóságát fejlesztő körülmények között kell történnie." A GYJE-ben foglalt alapjogok és elvek védelme az EU tagállamokban közös alkotmányozási formát teremthetnek és így az EU szerződés 6 (2) cikk alapján a közösségi törvény általános elvét is megállapítják.9 A varsói egyezmény 10. cikkének 1. bekezdése arra kötelezi az államokat, hogy: "gondoskodjanak az illetékes szerveik részére az emberkereskedelem megelőzése és az ellene való küzdelem, valamint az áldozatok, beleértve a gyermekek azonosítása és segítése terén elméleti és gyakorlati képesítéssel rendelkező szakemberek biztosításáról, hogy az áldozatok személyazonossága megállapítható legyen olyan eljárásban, amely a nők és a gyermekek speciális helyzetét megfelelően figyelembe veszi..." Továbbá a 10. cikk 2-es bekezdésében minden fél biztosítja, "hogy abban az esetben, ha az illetékes szervek alapos indokkal feltételezik, hogy egy személy emberkereskedelem áldozatává vált, akkor ezt a személyt nem távolítják el a területéről addig, amíg az illetékes szervek be nem fejezik az annak megállapítására irányuló eljárást, és biztosítják, hogy a személy a 12. cikkében meghatározott segítségben részesüljön." 10. cikk (3) bekezdés kimondja, hogy amennyiben az áldozat életkora bizonytalan és okkal feltételezhető, hogy gyermek, akkor azt kell vélelmezni, hogy az áldozat gyermek, és az életkorának megállapításáig speciális védőintézkedéseket kell számára biztosítani. A 10. cikk (4) bekezdése szerint amint egy gyermek esetében megállapításra került, hogy gyermekkereskedelem áldozata, "gondoskodni kell a gyermek képviseletéről törvényes képviselő vagy egyéb, gyermek érdekében való cselekvésért felelős szervezet vagy hatóság útján; " meg kell tenni a szükséges lépéseket " annak érdekében, hogy megállapítsák a személyazonosságát és az állampolgárságát; "meg kell tenni minden erőfeszítést a gyermek családjának felkutatása érdekében, amennyiben ez a gyermek érdekét szolgálja.". A GYJ Egyezmény tagjai segítséget nyújtanak az "áldozatoknak a fizikai, lelki és szociális felépüléséhez", (12.1 cikk) ideértve legalább: "a
létfenntartáshoz
szükséges
lakhatási
körülmények
biztosítása,
a
következő
intézkedések útján: megfelelő és biztonságos elszállásolás, pszichológiai és anyagi segítségnyújtás; 9
Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (2009) "Gyermekkereskedelem az Európai Unióban - Kihívások, Perspektívák és jó gyakorlatok" 12. o.
10
sürgősségi orvosi ellátáshoz való hozzájutás; amennyiben szükséges, fordítási és tolmácsolási segítségnyújtás; tanácsadás és tájékoztatás, különösen az áldozatok törvényes jogairól és az általuk igénybe vehető segítségről, olyan nyelven, melyet az áldozat megért; segítségnyújtás az áldozatok jogainak és érdekeinek – az elkövetőkkel szemben folytatott büntetőeljárás megfelelő szakaszaiban – a hatóság elé tárásához és figyelembe vételéhez; gyermekek estében az oktatáshoz való hozzáférés biztosítása." Továbbá az Egyezmény biztosít az áldozatok számára felépülési és gondolkodási időt (13. cikk) és megújítható tartózkodási engedélyt (14. bekezdés), mely gyermekek esetében, amennyiben az jogilag szükséges, a gyermek legfőbb érdekét szem előtt tartva kell kiadni, és amennyiben helyénvaló, ugyanazon feltételek szerint kell meghosszabbítani."10 A sürgősségi ellátáson kívül ", a felek gondoskodnak megfelelő orvosi vagy más segítségnyújtásról a területükön jogszerűen tartózkodó áldozatok számára, akik nem rendelkeznek megfelelő anyagi fedezettel és rászorulnak arra." (12. cikk (3) bekezdés) A gyermekeknek és felnőtteknek az életkoruknak és különleges követelményeknek megfelelő egészségügyi és egészségügyi szolgáltatásokhoz való joga nemcsak lényeges de nemzetközi emberi jogi egyezményekben rögzített alapvető emberi jog, különösképpen a GYJE-ben, mely kimondja, hogy a gyermek érdeke elsődleges szempont kell, hogy legyen. Az utóbbi években számos nyilatkozat és jegyzőkönyv
11
hívta fel a figyelmet az
emberkereskedelem súlyos egészségügyi vonatkozásaira, ez korábban nem volt központi eleme az emberkereskedelem elleni fellépésnek. Az emberkereskedelem során az áldozatok fizikai erőszakot, szexuális kizsákmányolást, pszichés bántalmazást, silány életkörülményeket élnek át, valamit számos betegségnek vannak kitéve, aminek hosszútávú következményei vannak a fizikális, reprodukciós és mentális egészségükre. A WHO szerint: „Az egészség a teljes testi, lelki és szociális jólét állapota, és nem csupán a betegség vagy fogyatékosság hiánya” és a 10
Az Európa Tanács a harmadik országok emberkereskedelem áldozatává vált vagy az illegális bevándorlás megkönnyítésére irányuló cselekményektől érintett, a hatáskörrel rendelkező hatóságokkal együttműködő állampolgárai részére kiállított tartózkodási engedélyről szóló 2004/81/EK irányelve (2004. 04.29.) gondolkodási időt biztosít az emberkereskedelembe és csempészetbe bekerült személyek számára. Ez az irányelv előírja a tagállamoknak, hogy biztosítsák a kereskedelembe bekerült személyek számára a gondolkodási időszakot, de ennek időtartama és kezdete a nemzeti jogszabályokkal kell, hogy összhangban legyen. Nem kötelező minden EU tagállamra nézve. (jelentések szerint, csak részben foganatosították). 11 Nemzetközi Migrációs Szervezet 2007-ben kiadott kézikönyve a Közvetlen segítségnyújtás az emberkereskedelem áldozatai számára, 183. o.
11
leginkább elérhető egészségi színvonal minden ember alapjoga, fajra, politikai meggyőződésre, gazdasági vagy szociális állapotára való tekintet nélkül". Több emberi jogi okmány kiemeli az egészség és emberi jogok kapcsolatát és az emberkereskedelembe került személyek egészségügyi ellátáshoz való jogát, amennyiben ez elérhető.12 Különösképpen a Palermó Jegyzőkönyv szól arról, hogy az emberkereskedelem hatásai az egyén egészségére többdimenziósak (azaz. fizikai, lelki és szociális) és ennek okán ajánlja a többdimenziós szolgáltatást a felépüléshez. A varsói egyezmény 12. cikkének (7) bekezdése szerint ". Felek biztosítják, hogy a segítségnyújtásra kölcsönös egyetértés és információ alapján kerül sor, figyelembe véve azon személyek speciális igényeit, akik kiszolgáltatott helyzetben vannak, valamint a gyermekek jogait az elhelyezés, az oktatás és a megfelelő egészségügyi ellátás tekintetében.' A varsói egyezmény kötelezi a tagállamokat visszafogadási programok felállítására'. Célja az ismételt áldozattá válás elkerülése.'..és ' erőfeszítéseket tesznek az áldozatoknak a fogadó ország társadalmába való be- és visszailleszkedése érdekében, beleértve az oktatási rendszert és a munka világát....,'Gyermekek esetében az ilyen programok tartalmazzák az oktatáshoz való jogot, valamint olyan intézkedéseket, amelyek biztosítják a megfelelő ellátásukat, vagy a családjukba vagy más megfelelő ellátási rendszerbe való befogadásukat.."13 Az áldozat tájékoztatása során a lehető legfontosabb reális képet adni a különböző elérhető reintegrációs lehetőségekről a fogadó országban, beleértve annak kihangsúlyozását, hogy a végső reintegrációs tervet, egy utolsó reintegrációs értékelést követően a fogadó országban vázolják fel, mivel egy hamis kép káros az áldozat hatékony reintegrációjára nézve. Gyermekek tekintetében a Gyermekjogi Bizottság 6. számú általános észrevételében azt írja, hogy "...a GYJE alá eső kötelezettségek teljesítésének keretében az országok nem küldhetnek vissza egy gyermeket egy olyan országba ahol megalapozottan vélhető, hogy a gyermekre helyrehozhatatlan kár veszélye fenyeget, például, de nem kizárólag az egyezmény 6. és 37. cikkében megfontoltakat, sem olyan országba, ahová az
12
Zimmerman, C. et al. Az emberkereskedelem egészségügyi kockázatai és következményei. Egy európai tanulmány megállapításai, London, 2003: LondonSchool of Hygiene and Tropical Medicine; Gushulak, B. and D. MacPherson “Emberkereskedelembe és csempészetbe bekerült migránsok egészségügyi problémái”, Journal of Immigrant Health, Vol. 2, No. 2, 2000. 13 Varsói egyezmény 16. cikk (5.) bekezdés
12
elvitel megvalósítható, vagy ahová a gyermek végsősoron elhelyezést kap."14 A reintegrációs folyamat célja, hogy az áldozat számára biztonságos, méltó és fenntartható újra-beiilleszkedést biztosítson a társadalomba és a normális életbe.15 Eszerint az emberkereskedelem áldozatainak nyújtott reintegrációs segítségnyújtás széleskörű szolgáltatásokat ölel fel, a menedék, vagy más szálláslehetőségeket, a gyógyászati és lelki gondozást, a szociális és jogi tanácsadást, az iskolai újra-beilleszkedést, valamint a szakoktatást. Néhány segítséget közvetlenül a fogadó szervezet nyújt - vagy az áldozat reintegrációját biztosító elsőszámú szervezet. Több szolgáltatást az áldozat lakóhelyén működő civilszervezet és kormányzati partnere teljesít és végez. Végül, az EU Alapjogi Chartájának 24. cikke is megfogalmazza azt az alapelvet, miszerint minden helyzetben a gyermek érdekei képezik az elsőszámú szempontot, valamint, hogy a gyermekeknek joguk van a jólétükhöz szükséges védelemhez és gondoskodáshoz.
16
Az EU
tagállamok kötelesek megvédeni, tiszteletben tartani és támogatni az EU Alapjogi Chartája által megfogalamazott
gyermeki
jogokat.
Az
EAJC
5.
cikke
kifejezetten
megtiltja
az
emberkereskedelmet. Abban az esetben, ha egy emberkereskedelembe bekerült gyermeket azonosítanak, az EU tagállamokat kötelezi egy új EU irányelv az emberkereskedelem megelőzésére, az ellene való küzdelemre, valamint az áldozatok védelmére, ET 2002/629/JHA kerethatározatot helyettesítve biztosítani az áldozatok számára az elérhető speciális segítségnyújtást, illetve a támogatási és védelmi intézkedéseket. Ezen intézkedések a gyermek legfőbb érdekeivel és a GYJE-vel összhangban kell lenniük.17 A gyermekáldozatokat nem 14
Nemzetközi Migrációs Szervezet 2007-ben kiadott kézikönyve a Közvetlen segítségnyújtás az emberkereskedelem áldozatai számára 15 Nemzetközi Migrációs Szervezet 2007-ben kiadott kézikönyve a Közvetlen segítségnyújtás az emberkereskedelem áldozatai számára, 95. o. 16 24. cikk: A gyermek jogai: 1. A gyermekeknek joguk van a jólétükhöz szükséges védelemhez és gondoskodáshoz. A gyermekek véleményüket szabadon kifejezhetik. Az őket érintő ügyekben véleményüket életkoruknak és érettségüknek megfelelően figyelembe kell venni. 2. A hatóságok és a magánintézmények gyermekekkel kapcsolatos tevékenységében a gyermek legfőbb érdekének kell az elsődleges szempontnak lennie. 3. Minden gyermeknek joga van ahhoz, hogy mindkét szülőjével rendszeres, személyes és közvetlen kapcsolatot tartson fenn, kivéve ha ez az érdekeivel ellentétes. 17 Az emberkereskedelem áldozatai számára elérhető intézkedéseken kívül. a speciális segítségnyújtást, illetve a támogatási és védelmi intézkedések is elérhetőségét is biztosítania kell a tagállamoknak. Ezen intézkedéseknek a gyermek legfőbb érdekét kell szolgálniuk és összhangban kell lenniük az 1989-es ENSZ Gyermekjogi Egyezményével. Amennyiben egy emberkereskedelem áldozatává vált személy életkora bizonytalan, és okkal feltételezhető, hogy 18 évesnél fiatalabb, vélelmezni kell, hogy gyermek és azonnali segítségben, védelemben és
13
kötelező visszaküldeni egy olyan országba, amennyiben a kockázati és biztonsági értékelés alapján arra lehet következtetni, hogy a visszatérés nem a gyermek legfőbb érdekeit szolgálja.18
A fő nemzetközi jogi dokumentumok, melyek az emberkereskedelem ügyeivel foglalkoznak a következők: ENSZ szerződések Az emberkereskedelem, különösen a nő- és gyermekkereskedelem megelőzéséről, felszámolásáról és megbüntetéséről szóló ENSZ Jegyzőkönyv ENSZ 1951-es menekültügyi egyezménye és az 1967-es menekültügyi jegyzőkönyv Hontalanok jogállásáról szóló ENSZ egyezmény Bevándorló munkások és családjuk védelmétől szóló egyezmény Nemzetközi egyezmény a polgári és politikai jogokról Nemzetközi egyezmény a gazdasági, szociális és kulturális jogokról A kínzás és az embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetések elleni ENSZ egyezmény ILO egyezmény a kényszermunkáról Nemzetközi
egyezmény
a
faji
megkülönböztetés
valamennyi
formájának kiküszöböléséről ENSZ
egyezmény
a
nőkkel
szemben
alkalmazott
hátrányos
megkülönböztetések minden formájának kiküszöböléséről ENSZ gyermekjogi egyezménye A
gyermekek
eladásáról,
a
gyermekprostitúcióról
és
a
támogatásban kell részesíteni. A gyermekáldozatok számára nyújtott segítségnyújtási és támogatási intézkedéseknek a gyermek fizikai, lelki-szociális felépülésére kell irányulniuk valamint egy részére nyújtott állandó megoldás kialakítására. Az oktatáshoz való hozzáférés segít a gyermekek társadalomba való beilleszkedésében. Mivel az gyermekkereskedelem áldozatai különösképpen érzékenyek, további védelmi intézkedések szükségesek, hogy a kihallgatások és bűnügyi nyomozások során megvédjék őket. 18 Varsói egyezmény 16. cikk (7.) bekezdés
14
gyermekpornográfiáról szóló ENSZ fakultatív jegyzőkönyve ENSZ egyezmény a házasság jóváhagyásáról, a házasság alsó korhatáráról és a házasság regisztrációjáről ILO egyezmény a gyermekmunka legrosszabb formáinak betiltásáról és felszámolására irányuló lépésekről Európa Tanács szerződések Európa
Tanács
emberkereskedelem
elleni
fellépésről
szóló
egyezménye Emberi jogok európai egyezménye 12. Jegyzőkönyv az emberi jogok európai egyezményéhez A kínzás és az embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetések megelőzéséről szóló európai egyezmény Európa Tanács egyezmény a gyermekek szexuális zaklatásáról, szexuális kizsákmányolásáról Európai egyezmény az erőszakos bűcselekmények áldozatainak kárenyhítéséről
EU törvényhozás
629/JHA, (2002.07.19.) számú kerethatározat az emberkereskedelem elleni küzdelemről A Tanács 2004/81/EK irányelve (2004. 04.29.) a harmadik országok emberkereskedelem áldozatává vált vagy az illegális bevándorlás megkönnyítésére irányuló cselekményektől érintett, a hatáskörrel rendelkező
hatóságokkal
együttműködő
állampolgárai
részére
kiállított tartózkodási engedélyről. 15
A Tanács 2004/68/JHA kerethatározata a gyermekek szexuális kizsákmányolásáról és a gyermekpornográfiáról A büntetőeljárásban a sértett jogállásáról szóló 2001/220/JHA tanácsi kerethatározat 2001/C 283/01 tanácsi határozat a civil társadalom részvételéről az eltűnt vagy szexuálisan kizsákmányolt gyermekek megtalálásában A
Tanács
2011/36/EU
irányelve
az
emberkereskedelem
megelőzéséről és az ellene való küzdelemről, és áldozatainak védelméről, 2002/629/JHA tanácsi kerethatározat módosítása
16
2. ORSZÁGJELENTÉS SZERKEZETE A vizsgálat átfogó jellegének és összehasonlíthatóságának biztosítása érdekében, minden országjelentés a következőkben részletezett szerkezetet kell követnie. Minden szakaszt és alszakaszt ki kell tölteni. Ahol nincs kapcsolódó jelenteni való információ, ott ezt kifejezetten jelezni kell. Az országjelentés szerkezete nem változtatható meg törléssel, átrendezéssel, vagy új szakaszok, alszakaszok beillesztésével. Az országjelentésben szereplő vizsgálat középpontjában az emberkereskedelem áldozataival kapcsolatos segítségnyújtási és reintegrációs intézkedések vannak, ezáltal biztos alapot adnak az intézkedéseket értékelő következő munkafolyamathoz.
2.1. Bemutatás: néhány alapvető információ az emberkereskedelemről az országban Az országjelentés ebben a szakaszában statisztikai adatokra, jelentésekre és szakmai tanulmányokra alapozva adjon képet az emberkereskedelem általános helyzetéről az ön országában, melynek középpontjában az ön országát érintő gyermekkereskedelmet, elsősorban: Az emberkereskedelembe bekerült személyek nemzetisége A célország, ahová eljuttatják, és ahol kizsákmányolják az embereket Az ország, melyen keresztül áthaladnak (a), (b) és (c) kombinációja (jelölje, hogy melyik) Más Az összegyűjtött információk alapján készítsen egy összegzést a tavalyi évben jelentett, "emberkereskedelembe bekerült" gyerekekről, és jelezze, hogy milyen arányban voltak ezek között külföldiek, akiket az Ön országába hoztak, és milyen arányban voltak, akiket az Ön országából vittek külfödre vagy országon belül kereskedtek velük, külföldre való szállítás nélkül. Amennyiben ezen információk nem állnak rendelkezésre, tüntesse fel ezt. Amennyiben lehetséges, adjon információt az az ön országára vonatkozóan az évente az emberkereskedelembe bekerült összes gyermekről, összefüggésben az emberkereskedelem formáival és további 17
bontással (életkor, a szexuális kizsákmányolás formája, országon belüli/országok közötti emberkereskedelem). Kérem, adjon információkat arról, hogy az emberkereskedelemre vonatkozó nemzetközi okmányok mikor kerültek aláírásra, ratifikálásra/ és vagy átültetésre az ön országában. (aláírás, ratifikálás, fenntartás, életbe lépés dátuma stb.) Hivatkozásként, használja az 1.2 szakasz megfelelő listáját, és töltse ki az 1. mellékletben a vonatkozó táblázatot. Az EU jogi aktusaira hivatkozva adjon egy rövid értékelést arra vonatkozóan, hogy mely okmányok kerültek átültetésre. Használja az 1.2 szakaszban szereplő nemzetközi jogi aktusok listáját és 1. mellékletben a vonatkozó táblázatot. Vizsgálja meg azt is, hogy az ellenőrzésre és értékelésre vonatkozó jegyzőkönyvek és eljárások rendelkezésre állnak-e. Vizsgálja meg, és vitassa meg a gyermekkereskedelemhez kapcsolódó információgyűjtés forrásait és fő módszereit. Próbálja meg nyomon követni, hogy az országok milyen tapasztalati alapon készítik elő a jogalkotást, az irányelveket, nemzeti cselekvés terveket/stratégiákat stb. és kérjük, fűzzön észrevételeket a kapcsolódó adatok hozzáféréséhez.
18
2.2. A gyermekkereskedelemre vonatkozó törvényalkotás és a gyermekkereskedelem áldozatainak jogainak védelméhez és támogatásához kapcsolódó intézkedések Jelen szakasz első felének célja, hogy az ön országában hatályban lévő, alkotmány, büntetőjog és egyéb jogi intézkedések emberkereskedelemmel foglalkozó részeiről összegzést adjon. Jelen szakasz második felében információt és értékelést várunk az gyermekkereskedelem áldozatainak jogainak védelmével és támogatásával kapcsolatos intézkedésekről, fókuszban: a) az gyermekkereskedelem áldozatainak azonosítása, b) segítségnyújtás, védelem, gyógyászati ellátás, c) kárenyhítés, d) visszatérés; e) reintegráció. 2.2.2. Alkotmány Ebben a szakaszban hivatkozzon az országában hatályos alkotmány gyermeki jogokhoz kapcsolódó rendelkezéseire. Kérjük, jelezze, amennyiben van az országában joggyakorlat a gyermekkereskedelem nemzetközi normáinak közvetlen alkalmazhatóságának elvének a használatára. 2.2.3. Anyagi és bünető eljárásjog Ebben a szakaszban kérjük, írjon le néhány kezdő bekezdést, összefoglalva az országában azokat a jogi rendelkezéseket, melyek bűntettnek nyilvánítják az ember- és gyermekkereskedelmet, és amelyek a kapcsolódó ügyeket, mint az emberkereskedelemmel kapcsolatos, kizsákmányolás különböző formáit megnevezik (úgymint prostitúció, szexuális kizsákmányolás, kényszermunka vagy szolgáltatás, szolgaság, rabszolgaság, vagy szervek kivétele, koldulás, illegális örökbefogadás). Kérjük, említse meg a Büntető törvénykönyv elsősorban a gyermek (perben és a per előtti) helyzetével a kapcsolatos intézkedéseit
19
, mint például a gyermekhez való jogi
19
A Tanács bűnügyi eljárás során az áldozatok helyzetéről szóló kerethatározatával összhangban; a különösképpen kiszolgáltatott ádozatokat a körülményeikhez leginkább megfelelő különleges bánásmódban kell részesíteni.
19
képviselő kijelölése (különbséget téve a felügyelet nélküli külföldi gyermekáldozatok és hazai gyermekáldozatok között), gyermek kikérdezése, bizonyíték benyújtása a bíróságon, audiovizuális eszközök használata, stb. Jogi szövegből való idézés használható, amennyiben szükséges a végrehajtandó jogi analízis bizonyos szempontjainak demonstrálására. Amennyiben jogi szövegben egy idézés kerül beszúrásra, azt közvetlenül angolul kell megtenni, a lábjegyzetben az eredeti nyelvű szöveggel. Internetes referencia is biztosítható. Idézze a kapcsolódó jogszabályok hivatkozási számát. (pl. jogszabály típus - rendelet, törvény, törvényerejű rendelet, stb. szám és év). Kérjük, ha létezik elérhető angol nyelvű fordítás, csatolja. Táblázatban összegezze ezt az információt és csatolja országjelentés mellékletéhez. Kérjük, adja meg a gyermekkereskedelem jogi defínícióját az ön országában érvényben lévő büntetőjog szerint. Amennyiben nincs jogi definíciója, írja le a gyermekkereskedelemként büntethető támadás összetevőit (a pontos magatartást) az ön országának büntető törvénykönyve szerint. Mi a "gyermek" definíciója az önök büntetőjog rendelkezéseiben? Mi az "áldozat" definíciója az önök büntetőjog rendelkezéseiben? Meddig terjed egy személy beleegyezése tervezett
vagy ténylegesen
végrehajtott
kizsákmányolás,
amennyiben
az
a
személy
emberkereskedelem áldozataként azonosítják az önök jogrendjében?20 Az emberkereskedelem mely formái ismertek az önök jogrendjében: belföldi, országok között, szervezett bűnügyhöz kötött, nem kötött szervezett bűnügyhöz, Kérjük, adjon információt más, gyermekkereskedelemmel kapcsolatos bűnügyekről, amennyiben vannak
ilyenek
(pl.
illegális
örökbefogadás,
kényszerházasság,
gyermekek
szexuális
kizsákmányolás, gyermekek adásvétele, szervkereskedelem, gyermek prostitúció, gyermek koldulás és zsebtolvajlás stb.) Magyarázza el, hogy ezek a bűnügyek milyen kapcsolatban vannak a gyermekkereskedelemmel. Kérjük, adjon meg információkat a következőkkel kapcsolatban:
Különböző jogi okmányokkal összhangban az emberkereskedelem áldozatait különösen kiszolgáltatottnak kell tekinteni. 20 GRETA (2010) Kérdőív az Európa Tanács emberkereskedelem elleni egyezmény alkalmazásának értékeléséhez, első értékelési kör.
20
Az utóbbi időben elfogadták vagy felülvizsgálták-e az emberkereskedelem elleni jogalkotást,
vagy
tervezik-e
ezt
(pl.
az
EU
kerethatározat
eredményeként,
emberkereskedelem elleni varsói egyezmény ratifikációja vagy az új EU irányelv átvétele) és tegyen észrevételeket; Kimondják-e az ön országának emberkereskedelem ellenes törvényei, hogy aki gyermeket toboroz,
prostitúcióra
feljelenthető
emberkereskedelemért?
(Érdekünk
annak
a
megállapítása, hogy alkalmazottak-e az emberkereskedelemmel kapcsolatos törvények olyan emberek feljelentése esetében, akiket egyébként 'kiskorú megrontása' vagy 'gyermek kizsákmányolása prostitúció céljára' vagy 'kerítés' miatt vádolnak) Egyértelműen kimondja-e az önök emberkereskedelemre vonatkozó törvénye, hogy a 18 év alatti gyermek toborzása (szállítása, átadása, rejtegetése vagy utólagos fogadása), kizsákmányolás céljából emberkereskedelemnek minősül, még abban az esetben is, ha a gyermeket a felnőttek esetében alkalmazott eszközökkel nem kényszerítik, 21 fűzzön hozzá észrevételeket; Említik-e
az
ön
országának
emberkereskedelem
ellenes
törvényei,
-
a
gyermekkereskedelem lehetséges céljai közt - a kényszer, vagy kötelező munkát, vagy a szolgasághoz hasonló gyakorlatokat, vagy a rabszolgaságot (pl. vagy inkább kizárólagosan a szexuális kizsákmányolás céljára történő emberkereskedelemre fókuszál) és fűzzön hozzá észrevételeket; Említik-e
az
ön
országának
emberkereskedelem
elleni
törvényei
másfajta
kizsákmányolási módokat,amelyek miatt a gyermekek a kereskedelembe kerülhetnek, ha igen, melyek ezek, pl.koldulásra való felhasználás, olyan illegális tevékenységek mint a lopás, zsebtolvajlás, haszoncsalás? (benne foglaltatik-e egy gyermek országba vitele csalárd módon társadalombiztosítási juttatások igénylésének kifejezett szándékával), házi munka, más (határozza meg, hogy mi, és fűzzön észrevételeket,
21
varsói egyezmény 4. cikke (c) egy gyermek kihasználás céljából történő toborzása, szállítása, eladása, elrejtése vagy átvétele „emberkereskedelemnek” minősül még akkor is, ha az nem jár a jelen cikk a) pontjában szereplő eszközök alkalmazásával; mely felsorolja azokat az eszközöket, melyeket alkalmazni kell egy felnőtt toborzásához, amennyiben az eset az emberkereskedelem esetének tekinthető: adott személlyel szemben kényszert alkalmazásával: fenyegetéssel, erőszakkal, emberrablással, csalással, megtévesztéssel, kiszolgáltatott helyzetével való visszaéléssel, vagy ellenszolgáltatás nyújtása vagy átvétele egy másik személy feletti ellenőrzésért, kizsákmányolás céljából."
21
Az önök belföldi törvényei arra adnak lehetőséget, hogy az áldozatok kezdeményezzenek jogi eljárást és/vagy ex officio is megtehető (pl. államügyész által), és fűzzön észrevételeket; Adja meg az önök honi törvénye szerint az emberkereskedelem áldozatának definícióját, akár büntetőjog, meghatározott törvény/emberkereskedelemről szóló törvény, vagy más az emberkereskedelemhez kapcsolódó jogi aktus, Röviden véleményezze, hogy az ön országának büntetőjogát hasonlóan megfelelőnek tartja-e, illetve a törvények megfelelnek-e a 2002/629/JHA tanácsi kerethatározatot helyettesítő, emberkereskedelem elleni küzdelemről, illetve megelőzésről és áldozatainak védelméről szóló Európa Tanács egyezményben és a 2011/36/EU tanácsi irányelvben rögzített normáknak. Véleményezze
egyértelműen,
hogyan
jellemzik
az
emberkereskedelmi
törvénysértést,
amennyiben gyermeket érint (abban az esetben, ha csak 17,5 éves is) és mely aspektusaiban tér el, amennyiben gyermekről van szó (mivel a GYJE meghatározza, hogy egyik visszaélő jellegű toborzási "módszernek" - amely felnőttek esetében a jogsértés része -, sem szükséges megtörténnie, amennyiben gyermekről van szó).
2.2.4. Egyéb jogi szabályozás Mivel a segítségnyújtás értékeléséhez és a gyermekáldozatok reintegrációjához elengedhetetlenül fontos, kérjük adjon részletes információt más kapcsolódó törvényekről és szabályozásról, különös tekintettel a gyermekvédelmi törvényre, az emberkereskedelmi törvényekre, mint pl. a külföldiek tartózkodási helyéről szóló törvény, a gyermekek szociális védelméről szóló törvény és más gyermekvédelmi törvények, kárenyhítésről szóló törvények, menekültügyi törvény, oktatáshoz való hozzáférésről szóló törvény, szociális minisztériumok belső határozatai, belföldi gyermekvédelmi hatóságok, csakúgy mint a büntetőtörvénykönyv, polgári törvénykönyv, amennyiben kapcsolódnak a jogi eljárások során a gyermekáldozatok számára lehetővé tett segítségnyújtási/védelmi intézkedésekhez. Amennyiben országa átvett egy meghatározott emberkereskedelemről szóló törvényt, vizsgálja meg a törvény alaposan. Ebben az esetben illesszen be egy, az önök emberkereskedelmi törvényének vizsgálatához kapcsolódó alszakaszt, a jelenlegi "Egyéb törvények" alá. Idézze a kapcsolódó törvények hivatkozási számait (pl. 22
törvénytípus - rendelet, törvény, törvényerejű rendelet stb. - szám és év). Táblázatban összegezze ezt az információt és csatolja országjelentés mellékletéhez.
2.2.5. A gyermekkereskedelem áldozatainak jogainak védelmére és támogatására irányuló intézkedések: A gyermekkereskedelem áldozatainak beazonosítása Kérjük, nevezze meg, hogy az emberkereskedelem potenciális/feltételezett áldozatának meghatározásának folyamata mikor és ki által kerül kezdeményezésre (pl. a potenciális, feltételezett áldozat nyilatkozata, rendőri nyilatkozat, civilszervezet nyilatkozata stb.) Írja le, hogy mely nemzeti hatóság biztosítja az emberkereskedelem áldozatának helyzetét (pl. rendőrség, államügyész, bíróság stb.), és, hogy ez a döntés megfellebbezhető-e. Vizsgálja, meg, hogy egy áldozat helyzetének biztosítása kapcsolódik-e bármilyen különleges segítségnyújtáshoz és védelmi intézkedéshez. Használja GYJE által megfogalmazott normákat.
2.2.6. A gyermekkereskedelem áldozatainak jogainak védelmével és támogatásával kapcsolatos intézkedések: Segítségnyújtás, védelem, gyógyászati ellátás Számoljon be azokról a jogi intézkedések meglétéről, melyek jogi képviselővel pl. ifjúságvédelmi hatóság) való azonnali találkozást céloznak meg minden felügyelet nélküli gyermek esetében honi állampolgárok -, akiknek feltehetően az állapota szigorúan veszélyeztetve van, fűzzön észrevételeket és írja le, hogy mi történik a gyakorlatban. Számoljon be a gondolkodási idővel kapcsolatos jogi intézkedésekről, és fűzzön észrevételeket a gondolkodási idő gyakorlati alkalmazásához (tegyen különbséget a külföldi felügyelet nélküli gyermek áldozatok és a honi gyermekáldozatok között) és az gyermekkereskedelem áldozatainak a maradáshoz való jogának a biztosítását, függetlenül a rendőrséggel/bírósággal való együttműködéstől, számoljon be a gyakorlatról.
Amennyiben
lehetséges,
szerezzen
információt
arról,
hogy
hány
emberkereskedelembe bekerült gyermeknek biztosítottak gondolkodási időt és utólagos tartózkodási engedélyt 2008, 2009 és 2010 években (amennyiben elérhető, tegye ezt az információt a 2-es mellékletbe - statisztikákat.) Ha nem lehetséges megszerezni ezt az információt, kérjük, jelezze. Fűzzön észrevételeket adminisztratív visszatartást/visszatartás függő kitoloncolást tiltó jogi intézkedésekről és írja le, hogy mi történik a gyakorlatban. Számoljon be a 23
formális legfőbb érdek meghatározási folyamat meglétéről mely közvetlenül bevonja az érintett gyermeket (akár honi, akár külföldi), megfelelő tartós gondoskodás és tartós megoldások meghatározásába beleértve a gyermek származási országába való visszatérését megelőző kockázat és biztonságértékelést. Készítsen listát a résztvevő hatóságokról és szerepükről. Számoljon be az oktatáshoz való hozzáféréssel kapcsolatos törvényekről és gyakorlatról az gyermekkereskedelem áldozatainak minden csoportjára vonatkozóan. (visszatérő helyiek, külföldi (felügyelet nélküli) kiskorúak, szociálisan kirekesztett gyermekek (pl. romák). Jellemezze a nyomozás és a jogi eljárások során, a gyermekkereskedelem áldozatainak identitásának és biztonságának védelmére vonatkozó, az önök belföldi törvényeiben szereplő intézkedéseket. Számoljon be azokról a jogi/adminisztratív intézkedésekről, mely az azonnal átfogó egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést szabályozzák, célul tűzve ki a traumatikus élményből való felépülés biztosítását. Az ilyen ellátásnak "trauma-informáltnak"22 kell lennie és más, a gyermeknek való támogatással kell együtt járnia, hogy ’normalizálja' a gyermek életstílusát, beleértve a felügyeletet, védelmet és oktatást. Jellemezze az ön országában azokat a követendő eljárásokat, melyeket a gyermek egészségügyi ellátáshoz való jutása érdekében követni kell, középpontban a rá hatással lévő döntésekbe való részvételi joggal, tájékozódott beleegyezés és a gyermek legfőbb érdekének meghatározása.
2.2.7. A gyermekkereskedelem áldozatainak jogainak védelmével és támogatásával kapcsolatos intézkedések: kárenyhítés Számoljon be a jogi keretről, és arról, hogy mi történik a gyakorlatban, kárenyhítés esetében (nemzeti és külföldi áldozatok, ideértve 3. ország polgárait), amennyiben lehetséges/elérhető, szerezzen információt arról, hogy került-e kompenzáció kifizetésre az emberkereskedelem áldozatainak, évente az esetek átlagára számítva, csoportosítva (életkor, nem, a kizsákmányolás
22
Trauma-informált gondoskodás alatt, az egy egyén életére és viselkedésére az átélt traumatikus élmények hatásainak felismerését (különösképpen erőszakos cselekmények sorát, mely az aktuális tapasztalatot megelőzően), valamint saját magának és testének érzékelését értjük. (Harris, M. and R.D. Fallot, “ Envisioning a trauma-informed service system: a vital paradigm shift”, New Directions for Mental Health Services, vol. 89, Spring 2001, 3-22 o.
24
típusa, stb.) Ezt az információt a 2. mellékletbe rögzítse - statisztikai adatként, a megadottak szerint
2.2.8. A gyermekkereskedelem áldozatainak jogainak védelmével és támogatásával kapcsolatos intézkedések: visszatérés Készítsen jelentést megállapodások és intézkedések meglétéről, melyek az gyermekkereskedelem áldozatainak származási országukba való biztonságos visszatérését szabályozzák (amennyiben az ön országa a származási ország, számoljon be arról, hogyan működnek együtt a visszatérések tervezésében (kockázat és biztonsági értékelés stb.) azokkal az országokkal, ahová a gyermeke ön országának állampolgárai- kerültek emberkereskedelem céljából és vissza kell őket hozni; amennyiben az ön országa célország, készítsen jelentést arról, hogy az ön országa hogyan készít biztonsági és kockázati értékelést vis a vis azzal az országgal, ahonnan a gyermek származik, és az ön országa hogy győződik meg arról, hogy a származási országában a gyermeket a kijelölt szociális munkások/törvényes képviselő/szülő fogadja-e, és biztosítják-e számára a megfelelő szolgáltatásokat. Készítsen jelentést arról, hogy az emberkereskedelembe bekerült gyerekek (beleértve a szóban forgó
23
ország állampolgárait) visszatérését követően azon formalizált eljárások meglétéről,
melyek a tartós megoldásokra vonatkoznak, amelyek a gyermek legfőbb érdekének meghatározásáról szólnak pl. szociális értékelés elvégzésének feladata, reintegrációs terv elkészítése beleértve a biztonság garanciáját, étkezés, biztonságos elhelyezés, egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés, beleértve a pszicho-szociális támogatást, jogi segítségnyújtás, oktatáshoz való hozzáférés, valamint annak meghatározása, hogy kell-e bármilyen speciális védelmi intézkedést tenni a gyermekkel kapcsolatban, és jellemezze, hogy mi történik a gyakorlatban;
23
A gyermek legfőbb érdekére vonatkozó UNHCR irányelvek (2006) szerint a az első megvizsgálandó elv a döntéshozó folyamatban az, hogy a gyermek legfőbb érdekét tekintik-e elsődlegesnek. Ez azt jelenti, hogy egy tartós megoldásokért felelős vezető ügynökség nem tekinthet elsődlegesnek más olyan tényezőket melyeket bizonyos hatóságok rendkívül fontosnak ítélnek és számításba kívánnak venni. Döntéshozóknak súlyozniuk kell, és összehasonlítaniuk az összes, a szóban forgó esethez kapcsolódó tényezőt, megfelelő súlyt adva a GYJE-ben és más emberi jogi okmányokban elismert jogokra és kötelezettségekre , így egy olyan átfogó döntés születhet, amely legjobban védi a gyermek jogait.
25
Számoljon be azon egyértelmű nemzeti irányelvek meglétéről, melyek abban nyújtanak segítséget, hogy az emberkereskedelembe bekerült gyermek esetében a család újraegyesítése a gyermek érdekei szerint, hol és hogyan valósítható meg, beleértve a teljes kockázati és biztonsági értékelést, valamint írja le, hogy mit történik a gyakorlatban; Számoljon be azon rendszer meglétéről, mely a gyermeknek a kulcs szolgáltatásokhoz való hozzáférésének jogait biztosítja (oktatás, egészségügyi ellátás, pénzügyi támogatás, tanácsadás) országába való visszatérése után és készítsen jelentést a gyakorlatról, valamint az intézetek közötti együttműködésről.
2.2.9. A gyermekkereskedelem áldozatainak jogainak védelmével és támogatásával kapcsolatos intézkedések: reintegráció Készítsen jelentést azoknak a szisztematikus, az emberkereskedelembe bekerült gyermekek speciális jogairól és szükségleteiről szóló képzésekről, melyek a a korábbi gyermekáldozatokat gondozó szakembereknek szólnak. Számoljon be azon intézkedések meglétéről, melyek előírják a speciálisan képzett szociális munkás vagy más szakember kijelölését, azért hogy támogatást és információt nyújtson, valamint ellenőrizze a korábban az emberkereskedelem áldozatává lett gyermek állapotát, és jellemezze a gyakorlatot. Számoljon be azon intézkedések meglétéről, amelyek gyermek reintegrációjának ellenőrzését célozzák, hazatérését követően. (akár hazai, akár külföldi gyermek). Külföldi (felügyelet nélküli) gyermek esetében jellemezze az ön országa által indított kezdeményezéseket pl. fejlődési együttműködés területén, amely biztosítja a gyermek reintegrációjának ellenőrzését, miután hazatért az ön országából. Számoljon be azon intézkedések meglétéről, melyek az emberkereskedelembe bekerült gyermekek oktatása és szakképzése iránti igénnyel találkoznak ezzel biztosítva sikeres reintegrációjukat, olyan programok, mint az "életképességek" elsajátítása, felzárkóztató oktatás, formális iskolába járás stb. Kérjük, röviden összegezze, hogy az ön országának törvényei és szabályozásai, pl. külföldiek tartózkodási helyéről szóló törvény, gyermekek szociális védelméről szóló törvények, és más 26
gyermekvédelmi törvények, a kárenyhítésről és a jóvátételről szóló törvények megfelelőek-e (pl. a jogi szabályozás megfelel-e az Európai Tanács egyezményében, a 2004/81/EC tanácsi irányelvben és az emberkereskedelem megelőzéséről és az ellene való küzdelemről, és áldozatainak védelméről szóló 2011/36/EU tanácsi irányelvben és a helyettesítő 2002/629/JHA tanácsi kerethatározatban foglaltakkal)24 Tartsa szem előtt, hogy az Ön fenti szakaszban foglalt megállapításai a gyermekkereskedelem áldozatainak a jogainak védelméhez és támogatásához kapcsolódó intézkedésekről szólnak. 2.2.10. Bűnügyi, társadalmi és adminisztratív szankciók Kérjük, adjon tájékoztatást országának büntetőjoga alapján a gyermekkereskedelem elleni szankciókról, valamint írja le a büntetések fajtáit és hosszát. Kérjük, jellemezze az enyhítő és súlyosbító körülményeket. Határozza meg, hogy a különböző szankciókat kumulatívan vagy alternatívan alkalmazzák, valamint, hogy a különböző szankciókat a jogsértés jellemzőitől függően adják.-e (pl. az emberkereskedelem céljától, az áldozat életkorától függően) Kérjük adjon tájékoztatást a következőkkel kapcsolatban: Az önök hazai büntetőjoga mely szankciókat alkalmazza a varsói egyezménnyel összhangban? Kérjük részletezze bűnügyi (szabadságvesztés), polgári (pl. eszközök elkobzása) és adminisztratív (pl. üzlet bezárás) szankciókat; Az önök honi törvényei biztosítják-e korábbi más országban meghozott korábbi ítéletek figyelembevételét, amikor meghatározzák az emberkereskedelemért kiszabott büntetést a varsói egyezménnyel összhangban?; Miként kezelik az önök honi törvényei azon gyermekáldozatok bűnvádi eljárását és esetleges büntetését, akik a bűnügyi felelősség életkorát nem töltötték be (14/15-jelezze, hogy mennyi a bűnügyi felelősség életkora önöknél) és ki az, akit bűntett elkövetésére 24
A 2002. július 19-i EU kerethatározat az emberkereskedelem elleni küzdelemről (1. cikk) úgy fogalmaz, hogy "büntetendő egy személy toborzása szállítása, átadása, rejtegetése vagy fogadása, az adott személy felett gyakorolt felügyelet cseréje vagy átruházása a személy munkaerejének, vagy szolgáltatásainak kizsákmányolás céljából", ideértik: (a) kényszer, erőszak vagy fenyegetés, beleértve az erőszakos elhurcolást vagy (b) megtévesztést vagy csalást; (c) hatalommal vagy befolyással való visszaélés, illetve nyomásgyakorlás, amely azt jelenti, hogy a személynek nincs valós és elfogadható választási lehetősége, mint engedni az alkalmazott erőszaknak. (d) Ellenszolgáltatás elfogadása vagy adása egy személy feletti felügyeleti jog ellenértékeként.
27
kényszerítenek, körülményei alapján áldozatként, miként a varsói egyezmény 26. cikkében foglaltatik. Az önök törvényhozásában a gyermekkel való kereskedés mindig súlyosbító jogsértés, ami súlyosabb büntetéshez vezet? Amennyiben lehetséges, adja meg a gyermekkereskedelemért elítéltek számát 2008., 2009. években (és, amennyiben elérhető 2010-re is) elkülönítva a szankciók fajtáit, a kizsákmányolás módját, és az áldozat életkorát stb.) Foglalja ezt a z információt a 2. mellékletbe – statisztika.
28
2.3. Intézmények és szervezetek 2.3.1. Kormányzati intézmények Bármilyen, emberkereskedelem ellen küzdő nemzeti akciónak átfogónak és multi-szektoriálisnak kell lennie, és használnia kell a multidiszciplináris szakértelmet. Azért, hogy ez az átfogó nemzeti akció hatékony legyen, egy meghatározott kormányzati testületnek vagy jogi személynek kell irányítania. Az államnak, a kapcsolódó minisztériumokon keresztül segítenie kell a jogkikényszítő hatóságokat és civilszervezeteket a gyermekáldozatok számára nyújtott, hatékony kezelési mechanizmus kialakításában. specifikus
kormányzati
testületet
25
A varsói egyezmény 29. cikkében meghatároz egy
mint
"társ-koordináló
testületet"("nemzeti
társ-
koordinátoroknak is nevezik más nemzetközi szövegekben) A varsói egyezmény szellemében a "koordináló testület" különbözik a "nemzeti referenstől”, mely egy független testület az ombudsmanhoz hasonló szerepkörrel és kompetenciákkal az emberkereskedelem területén. A koordináló testület az egyezmény szerint kötelező, míg a nemzeti referens opcionális. ("kijelölése megfontolandó..") 26 Az államok kötelesek: 27 Felállítani egy nemzeti koordinációs struktúrát, biztosítva a kormányzati és nem kormányzati hivatalok emberkereskedők-elleni hatékony együttműködésének biztosítását és az áldozatok támogatását; Országos szintű kezelési rendszert felállítani, hogy minden hivatal számára egyértelmű legyen a cselekvés mikéntje, amennyiben emberkereskedelembe került személyt/áldozatot azonosítanak , és az, hogy melyik hivatalhoz kell őt irányítani. Ezt hívhatják a nemzeti áldozatkezelési mechanizmusnak” az OSCE által ajánlott jellemzőkkel (pl. nemzeti
25
Az OSCE (Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala) sürgeti a kormányokat a nemzeti áldozatkezelési mechanizmus kialakítására, amely biztosítja a koordinációt, a következők szerint: "egy kooperatív keret, melyben a résztvevő államok teljesítik a kötelezettségeiket, hogy megvédjék és támogassák az emberkereskedelem áldozatainak emberi jogait a civil társadalommal, és más a területen dolgozó szereplőkkel stratégiai partnerségben együttműködve." 26 GRETA (2010) Kérdőív az Európa Tanács emberkereskedelem elleni egyezmény alkalmazásának értékeléséhez, első értékelési kör. 27 E-notes kutatási jegyzőkönyv, z európai civil szervezetek kutató munkája az emberkereskedelemről, kizsákmányolásról és rabszolgaságról. 2010.
29
koordinációs rendszerként is működik) vagy kifejezetten a kezelési módokra összpontosít és működési eljárási sztenderdeket határoz meg.; 28 Létrehozni egy minisztériumok közötti kormányzati testületet, mely garantálja az emberkereskedelemre adott nemzeti választ magában foglaló irányvonalak, stratégiák és kezdeményezések megfelelő koordinációját. Ebben a szakaszban kérjük, adjon tájékoztatást azokról az intézményekről, melyek közreműködnek
az
gyermekkereskedelem
áldozatai
részére
nyújtott
megelőzésben,
segítségnyújtásban és reintegrációban. Számoljon be azokról az emberkereskedelem területére specializált hatóságokról és más kormányzati testületekről, melyek a probléma multidiszciplináris szempontjaiért felelősek, pl. bíróság, büntetőeljárás, rendőrség, gyermekvédelmi hatóságok, hivatalok pl. A következő információkat adja meg: Van-e a kormányzati struktúrában olyan nemzeti testület, ami az emberkereskedelemmel kapcsolatos összes nemzeti szereplő és tevékenység koordinálásáért felelős, beleértve a gyermekkereskedelem megelőzését, és az ellene való harcot (eltekintve a megnevezésétől és attól, hogy erre a meghatározott célra hozták-e létre vagy, hogy e felelősséggel egy már létező kormányzati testületet bíztak-e meg)?; Írja le a nevét, az adminisztratív státuszát, éves költségvetését, emberi erőforrásait, a testület tagjainak összetételét és kompetenciáit, pl, bírósági, ügyészség, rendőrség, gyermekvédelmi hatóságok, civilszervezetek, valamint tegyen említést a stratégiák és cselekvési tervek meglétéről. Jellemezze a az intézmények kijelölt funkcióit és azokat a megfelelő tagjait és fűzzön észrevételeket ahhoz, hogy ezek hogyan működnek a gyakorlatban. Külön határozza meg, hogy a struktúrát kormányzati hivatal vagy kormányzati szerv koordinálja-e, (ha nem, akkor mi) valamint, hogy a civilszervezetek részt vesznek-e munkájában, vagy a tervezési és koordinációs megbeszéléseken, és, hogy mi a feltétele a civilszervezetek tagságának. Amennyiben ilyen koordináló testület nem létezik, kérjük adjon tájékoztatást arról, hogy vannak-e 28
A 'nemzeti áldozatkezelési mechanizmus' kifejezést az OSCE demokratikus kezdeményezések és emberi jogok hivatala (ODIHR) hozta létre. Az OSCE/ODIHR kézikönyv a nemzeti áldozatkezelési mechanizmusok létrehozásáról Nemzeti áldozatkezelési mechanizmusok. Közös erőfeszítések az emberkereskedelembe került személyen jogvédelme érdekében. gyakorlati kézikönyv, 2004.) elérhető http://www.osce.org/odihr/documents.html
30
tervek ilyen felállítására a közeljövőben és határozza meg, mely testületek teljesítik az nemzeti áldozatkezelési mechanizmus valamely vagy összes funkcióját. Kérjük számoljon be egy átfogó formalizált nemzeti áldozatkezelési mechanizmus meglétéről (vagy hasonló szisztematikus, formalizált és sztenderdizált eszközről) az emberkereskedelembe bekerült személyek azonosítására, együttműködésére és kezelésére, mely határozottan ügyel a kereskedelembe került gyermekek jogaira. Határozza meg azokat az intézményeket, melyek részt vesznek a mechanizmusban, valamint az emberkereskedelem megelőzésével, és az ellene való harccal, illetve az áldozatok számára nyújtott
segítségnyújtással
és
reintegrációval
kapcsolatos
felelősségeiket
és
felhatalmazásukat. Írja le, hogy létrehoztak-e bármilyen nemzeti szintű rendszert a feltételezetten emberkereskedelembe került gyermekek számára nyújtott, szükséges szolgáltatások kezelésére. (és ennek az elnevezése nemzeti áldozatkezelési mechanizmus, vagy sem). Amennyiben igen, és részt vesz benne civilszervezet, jellemezze kapcsolatuk természetét a struktúrában szereplő más hivatalokkal: ez formális és keretmegállapodás vagy más szerződés szabályozza, vagy pedig informális? (mely esetekben mi a szerepe és a felelőssége a különböző szervezeteknek, ideértve a civilszervezeteket). Jellemezze, mi történik a gyakorlatban. Létezik-e olyan rendszer (vagy különböző rendszerek) a gyakorlatban, akár formális, vagy jogi alapot nélkülözve, amelyben néhány, vagy a legtöbb szervezet tisztában van azzal, hogy mi a szerepe, és, hogy mit várnak tőle. Amennyiben igen, jellemezze, és határozza meg a működési helyét és, hogy mikortól működik. Ez a koordináló testület az ember-és gyermekkereskedelemmel kapcsolatos adatgyűjtésért is felelős?; Készítsen jelentést a statisztikai hivataloknak az emberkereskedelemmel kapcsolatos adatgyűjtésben való szerepéről; Számoljon be a segítségnyújtási és kezelési eljárás során emberkereskedelembe került gyerekek véleményének figyelembevételének eszközeiről. (belföldi minisztériumi határozatok arról, hogy milyen eljárások/elvek követendőek, szabályozások, stb.)
31
2.3.2. Civilszervezetek és kutató intézetek Adjon tájékoztatást az emberkereskedelem megelőzésében, és az ellene való harcban aktívan dolgozó civilszervezetekről, ideértve az áldozatokat támogató szervezeteket, kutató intézeteket stb. Kérjük, véleményezze: A GYJ egyezmény 12. cikkében leírt segítségnyújtási típusok közül az önök országában melyik biztosított az gyermekkereskedelem áldozatai számára? Határozza meg, hogy ki biztosítja a segítségnyújtás különböző fajtáit; ki ellenőrzi a biztosított szolgáltatás minőségét. Számoljon be azon mechanizmusok meglétéről, melyek a biztosított szolgáltatás (szállás, egészségügyi ellátáshoz, oktatáshoz való hozzáférés, értelmes elfoglaltság) minőségét hivatottak értékelni, melyek az érintett gyermekeket bevonják értékelésükbe; Mely
testület/hivatal
(civilszervezet
fedezi
a
költségeket
és
milyen
típusú
segítségnyújtásért? Kérjük határozza meg az ilyen támogatás összegét és feltételét (amennyiben állami támogatás); Számoljon be arról, hogy a nemzeti koordinációs struktúrában a koordinátor és más kormányhivatalok tiszteletben tartják-e a koordinációs mechanizmus munkájában résztvevő civilszervezetek véleményét és függetlenségét. Amennyiben a struktúrában dominálnak a kormányhivatalok és irodák, kevés, vagy semennyi teret biztosítva a civilszervezeteknek, vagy a civil társadalom más képviselőinek, kérjük tegye ezt egyértelművé és észrevételeivel támassza alá; Fejtse ki, hogy az emberkereskedelem elleni tevékenység megvalósítására vonatkozó különböző intézkedések előkészítésében és felvázolásában vezető szerepet játszó állami hatóság tanácskozik-e a civilszervezetekkel, vagy az emberkereskedelem áldozataival és figyelembe veszi-e a véleményüket a különböző intézkedések vagy stratégiák alkalmazására vonatkozóan. Ebben az esetben olyan irányvonalakra, vagy intézkedésekre vagyunk kíváncsiak, melyeket törvény nem szabályoz, de jelentős hatásuk van, mint pl. a nemzeti koordinációs struktúra természete, az gyermekkereskedelem áldozatai számára garantált védelem és segítségnyújtás természete, a gyermekkereskedelembe került gyermekek azonosításának formális eljárásai, a feltételezetten emberkereskedelembe 32
került gyermek számára garantált gondolkodási idő hossza. Szeretnénk megtudni, hogy konzultáció után kerültek-e a döntések meghozatalra, vagy sem, a civilszervezetekkel folytatott konzultációknak volt-e értelmük, vagy sem, pl. voltak-e olyan esetek amelyekben a hatóságok változtattak a politikájukon, vagy a döntéseiken a civilszervezettől kapott tanács fényében, vagy konzultálás után nem vették figyelembe a civilszervezet tanácsait; Kérjük, jelezze, hogy az áldozatokat segítő, támogató civilszervezetek, vagy együttműködések, csoportok harmadik félként részt vehetnek-e jogi eljárásokban. Amennyiben nem, jellemezze a civilszervezetek részvételének jogi státuszát a jogi eljárásokban.
33
2.4. Irányelvek, programok, és koordinációs mechanizmusok 2.4.1. Irányelvek Adjon információt a kormányzati politikáról, stratégiákról, akciótervekről és programokról stb. Számoljon be a kezdeményezésekről, projektekről, kampányokról, csakúgy, mint az intézmények közötti munkamechanizmusokról a gyermekkereskedelem áldozatainak reintegrációjához való segítségnyújtással kapcsolatban, különös tekintettel: Van az ön országának nemzeti cselekvési terv (továbbiakban "NCST") az emberkereskedelemre vonatkozóan, beleértve a gyermekkereskedelmet is: Amennyiben igen, írja le a megnevezését, alkalmazás dátumát és időtartamát, az akció fő területeit és az alkalmazásért felelős testület(ek)et. Amennyiben hozzáférhető, említse meg a megvalósult NCST-ről szóló bármilyen értékelést, ki végezte és számoljon be a fő tanulságokról;
2.4.2. Preventív kezdeményezések Kérjük, számoljon be a hátrányos helyzetű, emberkereskedelem számára kiszolgáltatott gyermek csoportok (pl. állami gondozásból kikerülő gyermekek, migránsok gyermekei) javára hozott szociális és gazdasági intézkedésekről, melyik valósult meg, melyiket tervezik; Készítsen
jelentést,
az
emberkereskedelem
potenciális
áldozatait
figyelmeztető
nemzeti/regionális/helyi kampányokról, mely potenciális áldozatcsoporthoz szól (felnőtt, gyermek, kisebbségi gyermek stb.) tartalma, ki a felelős a végrehajtásért, beleértve a hatásértékelést (amennyiben elérhető); Számoljon be a helyi közösségek és/vagy "kiszolgáltatott - szociálisan kirekesztett csoportok kisebbségi csoportok, pl. felügyelet nélküli kiskorúak, migránsok gyermekei, állami gondozásból kikerülő gyermekek, romák-, közvetlen részvételét célzó támogató programokról, amelyek a gyermekkereskedelem megelőzéséért tesznek erőfeszítéseket; Számoljon be bármilyen kezdeményezésről, amely az emberkereskedelem gyermek áldozatainak - a szociálisan kirekesztett csoportoknak, csakúgy mint a kisebbségi csoportoknak, pl. a 34
felügyelet nélküli kiskorúaknak, migránsok gyermekeinek, állami gondozásból kikerülő gyermekeknek, romáknak -, a szociális és gazdasági jogtudatosságát célozza; Amennyiben vizsgálata egy célországra is vonatkozik, említsen meg bármilyen meglévő, a gyermekkereskedelem
kiinduló
országában
való
programok
támogatására
irányul,
a
gyermekkereskedelem megelőzése érdekében. (pl. fejlesztési kooperáció)
2.4.3. Figyelemfelkeltésre irányuló kezdeményezések
Számoljon be olyan programokról, melyek a gyermekkereskedelem került gyermekek azonosításra irányuló specializált képzés biztosítását célozzák: a rendőri erők (beleértve a határőrséget), ifjúságvédelmi szakemberek, és szociális munkások, egészségügyi szakemberek, a menekültvédelmi és migrációs területen aktív civilszervezetek dolgozói számára. Adjon tájékoztatást olyan kezdeményezésekről, melyek specializált képzés nyújtását célozzák, különösképpen az emberkereskedelem gyermekáldozatok képviseletére elérhető jogi képviselők számára, és számoljon be arról, hogy mi történik a gyakorlatban, figyelembe véve pl. felkészülési idő a jogi képviselők számára, személyes kapcsolat kialakítására való idő biztosítását stb.
2.4.4. Adatvédelemre irányuló kezdeményezések Számoljon be azoknak a kezdeményezéseknek a meglétéről, melyek az emberkereskedelembe került gyermek személyes adatainak védelmét célozzák, vonatkoznak az az ifjúságvédő hatóságokra, rendőrségre, védőszervezetekre és más érintett szereplőkre beleértve a külső, közbeni, megelőző és utólagos bármilyen bűnügyi eljárást is.
2.4.5. A befogadási feltételek javítására irányuló kezdeményezések Készítsen jelentést azon nemzeti kezdeményezések meglétéről, melyek kockázat értékelést készítenek, különösképpen azok, melyek a származási országukba (legyen az az ön országa, vagy más ország), vagy egy harmadik országba családi újraegyesítés céljából visszatérő gyermekek fogadási feltételeinek megfelelő voltát értékelik; Határozza meg, hogy az ön országának vannak35
e specializált menedékei az gyermekkereskedelem áldozatai számára, illetve, a kiskorúak részesülnek illetve védettek-e általános feltételekben.
2.4.6. Reintegrációs kezdeményezések Számoljon be olyan reintegrációs politikák/programok meglétéről, melyek a gyermekáldozatok biztonságának biztosítását, a társadalomba és a normál életbe való méltó és fenntartható beilleszkedést célozzák, melyek széles körű szolgáltatásokat, a menedékhez való jutás segítését, vagy más elhelyezést, egészségügyi és pszichológiai gondoskodást, reintegrációs segélyekre vonatkozó szociális és jogi tanácsadást, iskolai beilleszkedést és szakmai képzést foglalnak magukba. Számoljon be azokról az erőfeszítésekről/kezdeményezésekről, melyek segítik a már emberkereskedelembe került gyermekek társadalomba való visszailleszkedését, ezek a kezdeményezések magukba foglalhatják az oktatási reintegrációt, szakmai képzést, tanácsadást, az egészségügyi rendszerbe való visszajutást stb.
36
2.5. Összegzés és ajánlások Ennek a szakasznak meg kell mutatnia a kutatási vizsgálatot és véleményeket a kérdéses helyzetről a vonatkozó országban, beleértve a fő hiányosságoknak és lehetséges megoldásoknak a feltárását, valamint ajánlásokat kell tartalmazina a jövőbeni jogi szabályozásra és irányelvekre. Az összegzésnek 3-4 oldalasnak kell lennie. Az ajánlások összegzése kiinduló pontként fog szolgálni a kutatás fázisaihoz, nevezetesen az gyermekkereskedelem áldozatai számára nyújtott segítségnyújtás és reintegrációs programok értékeléséről szóló módszertan felállításához, azzal a céllal, hogy a program végrahajtás hatékonysága nagyobb legyen, stb.
37
3. AZ ADATGYŰJTÉS INFORMÁCIÓS FORRÁSAI Adatgyűjtést a következő forrásokból lehet megtenni különböző arányokban, szem előtt tartva az 1. munkafolyamat két fő célkitűzését. A kutatás a következő célcsoportokra összpontosít: származási országukba visszajutatott gyermekkereskedelem áldozatai, (pl. ön országa(/szokásos tartózkodási hely országa (ön országa), belföldi gyermekkereskedelem áldozatai, külföldi felügyelet nélküli kiskorúak, és más kiszolgáltatott gyermekek, úgymint az intézményes ellátást elhagyó gyermekek, szociálisan hátrányos közösségekből származó gyermekek, migránsok gyermekei stb. A módszertannal összhangban minden projekt partner összegyűjti a vonatkozó országra vonatkozó szükséges információkat. A gyűjtendő információ tartalmazza: Irányvonalakkal kapcsolatos dokumentumok (stratégiák, akció tervek stb.) Törvények és szabályozások (nemzetközi jogi intézkedések, EU jogi aktusainak átvétele nemzeti és helyi szinteken); Intézmények és hivatalok belső szervezeti szabályai; Kormányzati hivatalok és/vagy nemzeti és nemzetközi szervezetek által készített kapcsolódó tanulmányok és jelentések; Egyéb kapcsolódó információk, pl. hivatalos eseményekre készített jelentések és prezentációk(konferencia, szeminárium stb.) joggyakorlat, amennyiben elérhető, pl; és Interjúk a kapcsolódó érdekeltekkel. A fő kutatási módszertan a másodlagos kutatás. Félig sztenderdizált interjúk használandók a kutatás kiegészítő módszereként azokban az esetekben, amikor az információ hiányos, vagy amikor nem teljes, vagy ellentmondásos információ áll rendelkezésre a hivatalos forrásokban és irodalomban. Legalább négy inerjút kell elkészíteni olyan egyénekkel és szervezetekkel, akik ismerik a jogi és intézményes szerkezetet, csakúgy, mint az emberkereskedelembe bekerült gyermekáldozatokra vonatkozó reintegrációs és segítségnyújtási irányelvek működését nemzeti kontextusban. Minden partnernek készítenie kell egy interjú kérdőívet az alábbiakban meghatározott módon, a keresett információ típustól függően, mely visszatükrözi a helyi kontextust és szükségleteket, és megcélozza a különböző érdekelteket. 38
Meglévő információ vizsgálata/másodlagos kutatás Keresse meg az összes publikált és nem publikált irodalmat, beleértve a tanulmányokat, amit az országban készíthettek. Vizsgálja meg a nemzeti, nemzetközi törvényi szabályozást, irányelveket, jelentéseket, nemzetközi szervezetek és civilszervezetek által készített tanulmányokat, stb. Fél-sztenderdizált interjúk Kiegészítő kutatási módszerként végezzen megbeszéléseket és konzultációkat a kapcsolódó intézmények szakértőivel, akik jól ismerik a jogi és intézményi felépítést, csakúgy, mint az gyermekkereskedelem áldozatai számára nyújtott reintegrációs politikák és segítségnyújtás működését nemzeti kontextusban. Legalább négy interjú készüljön olyan egyénekkel és szervezetekkel, akik jól ismerik a jogi és intézményi felépítést, csakúgy, mint az gyermekkereskedelem áldozatai számára nyújtott reintegrációs politikák és segítségnyújtás működését nemzeti kontextusban - ezek között lehetnek főként szolgáltatás nyújtók, civilszervezetek, kormányzati hivatalok, jótékonysági szervezetek, kijelölt adminisztrátorok stb. Ezek az információk kiegészítésként szolgálnak a hivatalos forrásokhoz és az irodalomhoz. A 3. mellékletben foglalja össze az információkat, a hovatartozásukkal és az interjú dátumával együtt. Kérdőívek/Információ kérés Amikor félig sztenderdizált interjúkat készít, kérjük, rövid kérdőíveket használjon az interjú elkészítését megelőzően való információszerzéshez, vagy a másodlagos kutatás során megszerzett információ ellenőrzésére. A kérdőívet a helyi szükségleteknek megfelelően kell összeállítani, attól függően, hogy milyen típusú információ hiányzik, hiányos, ellenőrizendő minden egyes országban. Általános szabályként kérdések a következő területeket érintik: jogi keret, megelőzés, védelem (beleértve a reintegrációt), bűnvádi eljárás és statisztika.
39
4. HIVATKOZÁSOK LISTÁJA ENSZ források GYJE (elfogadás, ratifikáció, közgyűlési határozat 44/25, (1989.11.20) életbe lépés dátuma 1990. szeptember)http://www.unhchr.ch/html/menu2/6/crc/treaties/crc.htm GYJE Általános észrevétel a kísérő nélküli és hozzátartozóitól elszakított gyermekekkel való bánásmódról származási országukon kívül: 2005, NY OHCHR (2002.), Emberi jogokkal és emberkereskedelemmel kapcsolatos ajánlott elvek és
irányelvek ENSZ (2000.), Az emberkereskedelem, különösen a nő- és gyermekkereskedelem megelőzéséről, felszámolásáról és megbüntetéséről szóló ENSZ Jegyzőkönyv G.A. Res. 55/25, II Melléklet, 55 ENSZ GAOR, Supp. (49. számú) 60, ENSZ dok. A/45/49 ( I kötet) UNICEF (2004.), Beszéljük meg: Erőszakos cselekmények és az gyermekkereskedelem áldozataival való hatékony kommunikáció fejlesztése. Pristina UNICEF UNICEF (2006.), Hivatkozási útmutató a gyermekkereskedelem áldozatainak a jogainak védelméről Európában. UNICEF Gyermekvédelmi részleg, NY UNODC (2008.), Eszközkészlet az emberkereskedelem elleni harchoz, New York:: UNODC UNODC (2009.), Átfogó jelentés az emberkereskedelem elleni harcról, Bécs UN.GIFT. Varsói egyezmény források Európa Tanács emberkereskedelem elleni fellépésről szóló egyezménye és ennek magyarázata GRETA (2010), Kérdőív az Európa Tanács emberkereskedelem elleni fellépésről szóló egyezmény alkalmazásának felek által történő értékeléséről, első értékelési kör (végső)
40
EU források
Európa Parlament és Tanács határozata 2011/36/EU, (2011.4.5) az emberkereskedelem megelőzéséről, az ellene való küzdelemről, valamint az áldozatok védelméről, és 2002/629/JHA módosító tanácsi kerethatározat
2002/629/JHA, (2002.7.19.)EU kerethatározat az emberkereskedelem elleni harcról
A Tanács 2004/81/EK irányelve (2004. 04.29.) a harmadik országokból származó, emberkereskedelem áldozatává vált vagy az illegális bevándorlás megkönnyítésére irányuló cselekményektől érintett, a hatáskörrel rendelkező hatóságokkal együttműködő állampolgárai részére kiállított tartózkodási engedélyről.
Más források Alapjogi Ügynökség (2009.) Fejlődési mutatók a gyermeki jogok védelmére, tiszteletére és támogatására az EU-ban.2009., Bécs Nemzetközi Migrációs Politikát Fejlesztő Központ (2007.) Az áldozatok meghallgatása azonosítás, visszatérés és segítségnyújtás Dél-Kelet Európában, Bécs (ICMPD). ISBN 3-90041109-3 IOM (2004) Közvetlen segítségnyújtás az emberkereskedelem áldozatainak IOM Kézikönyv Genova IOM 2004. IOM (2009.) Az emberkereskedelem jelentésének megértése. Belgrád IOM OSCE/ODIHR (2004) Nemzeti áldozatkezelési mechanizmus létrehozásáról szóló kézikönyv. (Nemzeti áldozatkezelési mechanizmusok) Közös erőfeszítések az emberkereskedelembe került emberek jogainak védelme érdekében Londoni Higiéniai és Trópusi Betegségek Intézete 2006. Ellopott mosolyok: összegző jelentés az európai emberkereskedelembe bekerülés lelki és fizikai következményeiről nők és felnőttek esetében. London: Londoni Higiéniai és Trópusi Betegségek Intézete Alapjogi Ügynökség (2009.) "Gyermekkereskedelem az EU-ban - Kihívások, perspektívák, bevált gyakorlatok", Bécs 41
5. RÖVIDÍTÉSEK LISTÁJA GYJE EB EU FRA GRETA ILO IOM NCST
ENSZ gyermekjogi egyezménye Európai Bizottság Európai Unió Európai Unió Alapjogi Ügynöksége Európa Tanács emberkereskedelem elleni fellépésről szóló egyezménye Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Nemzetközi Migrációs Szervezet Nemzeti Cselekvési Terv
OHCHR ODIHR EBESZ SOPS ENSZ UNODC
UNHCR
Emberi Jogok Főbiztossága Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet Szabványos műveleti eljárások Egyesült Nemzetek Szervezete ENSZ Kábítószer-ellenőrzési és Bűnmegelőzési Hivatala (az ENSZ titkárság . a nemzetközi szervezett bűnözés) globális programot működtet az emberkereskedelem ellen. ENSZ menekültügyi főbiztosa
UNICEF
ENSZ Gyermekalap
42
6. KIFEJEZÉSEK JEGYZÉKE kamasz gyermek
Az a fiatal, aki túl van a pubertáson, de nem érte el a teljes érettséget. Minden 18 év alatti személy
gyermekkereskedelem
Egy gyermek beszervezése, szállítása, továbbítása, rejtegetése vagy átvétele kizsákmányolás céljából „emberkereskedelemnek” minősül még akkor is, ha az nem jár eszközök alkalmazásával; Európa Tanács emberkereskedelem elleni fellépésről szóló egyezménye Pénz vagy más átadásra került fizetség, vagy jóvátétel gyanánt a szolgáltatásért, vagy a veszteségért. Az ország, ahonnan a gyermek származik Az ország, ahová a gyereket elszállítják A kizsákmányolás legalább a következőket foglalja magában: a prostitúció révén történő kizsákmányolás vagy a szexuális kizsákmányolás más formái; a kényszermunka, a koldulást, a rabszolgatartást, a rabszolgatartáshoz hasonló gyakorlatokat, illetve a szervek kivételét"
varsói egyezmény kárenyhítés származási ország Cél ország kizsákmányolás
belföldi emberkereskedelem nemzeti áldozatkezelési mechanizmus bűncselekmény Palermói Jegyzőkönyv
felépülési és gondolkodási idő
visszaküldés
reintegráció
Emberkereskedelem ugyanabban az országban (régiók/területek között stb) Eljárás azon szereplők - minisztériumok, civilszervezetek és mások -, közötti koordináció biztosítására, akik érintettek az emberkereskedelem áldozatainak gondozásával és az őket érintő döntések meghozatalában. 'Bűncselekmény' és 'bűntett' a szövegben ugyanazzal a jelentéssel bír, és egyik sem súlyosabb a másiknál. Emberkereskedelmi jegyzőkönyv, 'Palermói Jegyzőkönyv' - Az emberkereskedelem, különösen a nő- és gyermekkereskedelem megelőzéséről, felszámolásáról és megbüntetéséről szóló ENSZ jegyzőkönyv Az ENSZ nemzetközi szervezett bűnözés elleni egyezményéhez kapcsolódik.(2000.) Az emberkereskedelem áldozatai számára, az átélt negatív élményeikből való felépülésre biztosított, legalább 30 napos időszak. Ez az időszak elegendő arra, hogy az érintett személy felépüljön, és megszabaduljon az emberrablók hatásától és/vagy döntést hozzon a kompetens hatóságokkal való együttműködésről. Ezen időszak alatt nem lehetséges semmiféle kiutasítási határozatot kikényszeríteni ellene. A menekült kiutasítása vagy visszatérése arra a területre, ahol származása, vallási meggyőződése, nemzetisége, vagy egy bizonyos szociális csoportbéli tagsága, vagy politikai véleménye miatt életét, illetve szabadságát veszély fenyegeti. Irányelvek/programok, melyek egy áldozat biztonságos, méltó és tartós beilleszkedését biztosítják a társadalomba, melybe beletartozik a szolgáltatások teljes köre, menhely és más elhelyezés nyújtásától, az
43
hazatelepítés elválasztott gyermek
emberkereskedő kísérő nélküli gyermek
egészségügyi és pszichológiai ellátás, szociális és jogi tanácsadás a reintegrációs segélyekhez, iskolai beilleszkedés és szakmai képzés. Egy emberkereskedelembe bekerült személy születési vagy származási országában való biztonságos visszatérése érdekében való tevékenység. Mindkét szülőjétől vagy jogi, vagy szokásos elsőszámú gondviselőjétől elválasztott, de a többi rokonától nem szükségszerűen. Ebbe beletartoznak a más felnőtt családtagok által kísért gyermekek. Olyan személy, aki emberkereskedelemmel foglalkozik Kísérő nélküli gyermek vagy kiskorú az a gyermek, aki szüleitől és más rokonaitól el van választva, és olyan felnőtt nem viseli a gondját, aki törvény, vagy szokás által erre köteles.
44
7. MELLÉKLETEK
1. melléklet Szerződések és jogi szabályozás Nemzetközi szerződések Hatálybalépés A szerződés neve 1990. szeptember 2. 2002. január 18.
1947. november 12. 1954. április 22. 1967. október 4. 1960. június 4. 2003. július 1. 1976. március 23. 1976. január 3. 1987. június 26. 1932. május 1. 1969. március 12. 1964. december 9. 2000. november 19.
Aláírás dátuma
Ratifikálás dátuma
Gyermekjogi Egyezmény (1989.) A gyermekek eladásáról, a gyermekprostitúcióról és a gyermekpornográfiáról szóló ENSZ fakultatív jegyzőkönyve Az emberkereskedelem, különösen a nő- és gyermekkereskedelem megelőzéséről, felszámolásáról és megbüntetéséről szóló ENSZ Jegyzőkönyv Hontalanok jogállásáról szóló ENSZ Egyezmény Hontalanok jogállásáról szóló ENSZ Egyezmény 1967. Hontalanok jogállásáról szóló ENSZ Egyezmény Bevándorló munkások és családjuk védelmétől szóló Egyezmény Nemzetközi egyezmény a polgári és politikai jogokról Nemzetközi egyezmény a gazdasági, szociális és kulturális jogokról A kínzás és az embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetések elleni ENSZ Egyezmény ILO egyezmény a kényszermunkáról Nemzetközi egyezmény a faji megkülönböztetés valamennyi formájának kiküszöböléséről ENSZ egyezmény a házasság jóváhagyásáról, a házasság alsó korhatáráról és a házasság regisztrációjáről Egyezmény a gyermekmunka legrosszabb formáinak betiltásáról és felszámolására irányuló lépésekről
45
Európa Tanács szerződések Hatálybalépés
A szerződés neve
2008. február 1.
Európa Tanács emberkereskedelem elleni fellépésről szóló egyezménye Európai egyezmény az emberi jogokról és az alapvető szabadságjogokról (1950.) 12. jegyzőkönyv az emberi jogok európai Egyezményéhez (2000.) A kínzás és az embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetések megelőzéséről szóló európai egyezmény Európa Tanács egyezmény a gyermekek szexuális zaklatásáról, szexuális kizsákmányolásáról Európai egyezmény az erőszakos bűcselekmények áldozatainak kárenyhítéséről
1953. szeptember 3. 2005. április 1. 1989. február 1.
2010. július 1. 1988. február 1.
Aláírás dátuma
Ratifikálás dátuma
EU törvényhozás Hatálybalépés
A szerződés neve
Átvétel dátum/jogalkotás/stb.
2002. augusztus 1.
2002. július 19. 2002/629/JHA EU kerethatározat az emberkereskedelmi elleni küzdelemről EU alapjogi kartája (2000.) A Tanács 2004/81/EK irányelve (2004. 04.29.)a harmadik országok emberkereskedelem áldozatává vált vagy az illegális bevándorlás megkönnyítésére irányuló cselekményektől érintett, a hatáskörrel rendelkező hatóságokkal együttműködő állampolgárai részére kiállított tartózkodási engedélyről. Az Európa Tanács és az Európa Parlament 2011. április 5-i, 2011/36/EU határozata az emberkereskedelem elleni küzdelemről és az ádozatok védelméről és a 2002/629/JHA módosító tanácsi kerethatározat 2003. december 22-i2004/68/JHA tanácsi kerethatározata gyermekek szexuális kizsákmányolása és a gyermekpornográfia elleni küzdelemről. 2001/C 283/01 tanácsi határozat a civil társadalom részvételéről az eltűnt vagy szexuálisan kizsákmányolt gyermekek megtalálásában A büntetőeljárásban a sértett jogállásáról szóló 2001/220/JHA tanácsi kerethatározat
közvetlen hatás
2009. december 1. 2004. augusztus 6.
2011. április 15.
2004. január 20.
201. október 9.
2001. március 22.
közvetlen hatás
közvetlen hatás
közvetlen hatás
46
2. melléklet Statisztika az gyermekkereskedelem áldozatairól Emberkereskedelem gyermek áldozatai - felépülés, gondolkodási idő, letelepedési engedély, hazatelepítés, kárenyhítés
2008 F L iú á k n y o k
Ö ss z es
2009 F L iú á k n y o k
Ö ss z es
2010 F L iú á k n y o k
varsói egyezmény 10 cikk gyermekáldozatok azonosítása Egy év alatt azonosított gyermekáldozatok száma Azonosított gyermekek esetében a kizsákmányolás típusa: -szexuális kizsákmányolás - munkaügyi kizsákmányolás -otthoni szolgaság, rabszolgaság -szerveltávolítás -más: kérjük határozza meg Azon személyek száma, akikről a hatóságok jogosan úgy vélik, gyermekáldozatai -belföldi emberkereskedelemnek -nemzetközi emberkereskedelemnek varsói egyezmény 13. cikk - Felépülési és gondolkodási szakasz Azon gyermekek száma, (köztük a feltételezett áldozatok) akik számára biztosított a felépülési és gondolkodási idő. varsói egyezmény 14. cikk - Letelepedési engedély Azon gyermekek száma, akiknek bizosított a letelepedési engedély - személyes helyzetüknek köszönhetően - hatóságokkal való együttműködés céljából szükséges varsói egyezmény 15. cikk - Kárenyhítés és jogorvoslat Azon gyermekeknek a száma, akik kárenyhítést igényeltek Életkor A kárenyhítésben részesült személyek száma, a kizsákmányolás típusa szerint adja meg a számot: -szexuális kizsákmányolás - munkaügyi kizsákmányolás -otthoni szolgaság, rabszolgaság -szerveltávolítás -más: kérjük határozza meg
47
Ö ss ze s
Az gyermekkereskedelem áldozatainak való segítségnyújtás
F i ú k
2008 L á n y o k
Ö s s z e s
F i ú k
2009 L á n y o k
Ö s s z e s
F i ú k
2010 L á n y o k
12. cikk Segítségnyújtás a gyermekáldozatok részére Hány gyermek részesült bármilyen segítségnyújtásban? Hány gyermeknek ajánlottak fel segítésget, de visszautasította? Szálláshelyek a gyermek áldozatok számára az ön országában Gyermekkereskedelem áldozatai számára meglévő szálláshelyek száma Szálláshelyek kapacitása Emberkereskedelem áldozatainak létesített szálláshelyek összkapacitása gyermekek férőhelyek férőhelyek száma gyermekeknek/felügyelet nélküli kiskorúaknak
Elszállásolt gyermekáldozatok száma Elszállásolt gyermekkereskedelem áldozatainak száma
48
Ö s s z e s
2008. Bűnügyi eljárások és szankciók
2009 .
2010 .
18. cikk Emberkereskedelem bűnügyi eljárásai Bűnügyi eljárások száma a gyermekkereskedelemmel vagy kapcsolódó bűnügyekkel kapcsolatosan
Emberkereskedelemmel vagy kapcsolódó bűnügyekkel kapcsolatos ítéletek száma
Emberk ereskede lem Más Nők Férfiak
Gyermekáldozatok kizsákmányolásának fajtája -szexuális kizsákmányolás - munkaügyi kizsákmányolás -otthoni szolgaság, rabszolgaság -szerveltávolítás -más: kérjük határozza meg
23. cikk - Szankciók és intézkedések Gyermekkereskedelemért kiszabott ítéletek száma, ideértve a szabadságvesztést -egytől négy évig - több mint négy év kevesebb mint egy év Ítéletek száma, beleértve javak elkobzását Ítéletek száma beleértve cég vagy létesítmény bezárását 26. cikk - nem büntető rendelkezések Az gyermekkereskedelem áldozatainak száma, büntetőjogi felelősség
49
3. melléklet Megbeszélések és konzultációk ismert egyénekkel és szervezetekkel (fél-szabvány interjúk) Egyén neve
Az intézet/ szervezet neve
A
A
Beleegyezett-e az egyén
megbeszélés
megbeszélés
nevének a jelelntésben
dátuma
helye
való közlésére?
50
