- ARECHIVIC PROJEKT WORKSTREAM-1 ORSZÁGJELENTÉS

EURÓPAI IGAZSÁGÜGYI BIZOTTSÁG Alapvető Jogok és Állampolgárság Program

- ARECHIVIC PROJEKT – Az emberkereskedelem gyermekáldozatainak megsegítése és reintegrációja: a forrás és célországok leginkább bevált gyakorlatainak promóciója és értékelése

WORKSTREAM-1 ORSZÁGJELENTÉS Magyarország Irányelvek, intézményes és jogi analízis Szerző:

Csapó Zsuzsanna, PhD. Egyetemi adjunktus

Hautzinger Zoltán, PhD. Egyetemi adjunktus Pécsi Tudományegyetem, Állam- és Jogtudományi Kar

Co-funded by

1

Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS: ALAPVETŐ INFORMÁCIÓK A MAGYARORSZÁGI EMBERKERESKEDELEMRŐL .............................................................................................. 3 1.1. Kiinduló-? Cél-? Tranzitország? ..................................................................................... 3 1.2. Statisztika ........................................................................................................................ 4 1.3. Nemzetközi szerződések ................................................................................................. 5 2. HAZAI GYERMEKKERESKEDELMI JOGSZABÁLYOK ÉS A GYERMEKKORÚ ÁLDOZATOK JOGAINAK VÉDELME ÉS ÉRVÉNYESÍTÉSÉNEK ESZKÖZEI ............... 6 2.1. Alkotmány ....................................................................................................................... 6 2.2. Büntető anyagi és eljárási jog.......................................................................................... 9 2.3. Egyéb jogszabályok....................................................................................................... 21 2.4. Az emberkereskedelem gyermekkorú áldozatai jogai védelmének és érvényesítésének eszközei: Gyermekkereskedelem áldozatainak azonosítása ................................................ 27 2.5. Az emberkereskedelem gyermekkorú áldozatai jogai védelmének és érvényesítésének eszközei: Segítségnyújtás, védelem, orvosi ellátás .............................................................. 28 2.6. Az emberkereskedelem gyermekkorú áldozatai jogai védelmének és érvényesítésének eszközei: Kárenyhítés ........................................................................................................... 35 2.7. Az emberkereskedelem gyermekkorú áldozatai jogai védelmének és érvényesítésének eszközei: Hazatérés .............................................................................................................. 36 2.8. Az emberkereskedelem gyermekkorú áldozatai jogai védelmének és érvényesítésének eszközei: Reintegráció.......................................................................................................... 37 2.9. Büntetőjogi, polgári jogi és közigazgatási szankciók ................................................... 38 3. INTÉZMÉNYEK ÉS SZERVEZETEK ............................................................................... 42 3.1. Az emberkereskedelem elleni harcért felelős kormányzati intézmények ..................... 42 3.2. Civilszervezetek és kutatási területek ........................................................................... 56 4. IRÁNYELVEK ÉS PROGRAMOK .................................................................................... 76 4.1. Irányelvek ...................................................................................................................... 76 4.2. Megelőző kezdeményezések ......................................................................................... 78 4.3. Ismeretterjesztő kezdeményezések ............................................................................... 79 4.4. Adatvédelmi kezdeményezések .................................................................................... 81 4.5. A fogadási körülmények javítását célzó kezdeményezések .......................................... 82 4.6. Reintegrációs kezdeményezések ................................................................................... 82 5. ÖSSZEFOGLALÁS ÉS JAVASLATOK ............................................................................ 84 AZ EMBERKERESKEDELEMMEL KAPCSOLATOS LEGFONTOSABB ....................... 86 INTÉZMÉNYEK CÍMEI, 2012 ............................................................................................... 86 HIVATKOZÁSOK ..................................................................................................................... I FOGALOMJEGYZÉK............................................................................................................. III RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE .................................................................................................. IV 1. melléklet ................................................................................................................................ V 2. melléklet ............................................................................................................................... IX 3. melléklet ............................................................................................................................... XI

2

1. BEVEZETÉS: ALAPVETŐ INFORMÁCIÓK A

MAGYARORSZÁGI EMBERKERESKEDELEMRŐL 1.1. Kiinduló-? Cél-? Tranzitország? Magyarország a szexuális kizsákmányolás tekintetében kiinduló- és tranzitország. A főbb célországok, ahol a magyar áldozatokat kizsákmányolják: Ausztria, Belgium, Görögország, Olaszország, Spanyolország, Svájc, Hollandia, az Egyesült Királyság és az USA. A főbb kiinduló országok, ahonnan áldozatokat Magyarországra és egyéb nyugat-európai országokba küldenek: Bulgária, Románia, Ukrajna és Vietnam.

Figyelemre méltók azonban az alábbi tanulmányok és jelentések megállapításai is: „Magyarország kiinduló-, tranzit és célország is a szexuális célú emberkereskedelem alanyává tett nők és lányok számára, és kiinduló ország kényszermunka alanyává tett férfiak számára. Magyarországról származó nőket Hollandiában, Svájcban, az Egyesült Királyságban, Dániában, Németországban, Ausztriában, Olaszországban, Norvégiában, Spanyolországban, Írországban, Belgiumban, Görögországban és az Egyesült Államokban kényszerítik prostitúcióra. Kelet-Magyarországról származó nőket Budapesten és Magyarországnak az osztrák határhoz közeli részein kényszerítenek prostitúcióra. A magyarországi árvaházakban felnövő roma nők és lányok különösen veszélyeztetettek belföldi szexuális célú emberkereskedelem tekintetében. Magyarországról származó férfiakat és nőket az Egyesült Királyságban, Spanyolországban, Kanadában és az Egyesült Államokban, valamint Magyarországon belül is kényszerítenek kényszermunkára. Szlovákiából, Romániából, Moldovából, Lengyelországból, Ukrajnából és Kínából származó nőket Magyarországon keresztül szállítanak Hollandiába, az Egyesült Királyságba, Dániába, Németországba, Ausztriába, Olaszországba, Svájcba, Franciaországba és az Egyesült Arab Emirátusokba, ahol ezután prostitúcióra kényszerítik őket; ezen áldozatok között lehetnek olyanok, akiket már Magyarországon is kizsákmányolnak a célországba érkezés előtt. Román nőket és gyerekek Magyarországon válnak szexuális célú emberkereskedelem tárgyává. Nyugat-Európából Budapestre utaznak férfiak felnőtt szexuális turizmus céljából, amelynek során sor kerülhet az emberkereskedelem áldozatainak kizsákmányolására. Az emberkereskedelem Magyarországról származó áldozatai között aránytalanul sok a roma.”1 „Magyarország elsősorban tranzitország az Ukrajnából, Moldáviából, Bulgáriából, Romániából NyugatEurópába és az Egyesült Államokba irányuló prostitúciós célú emberkereskedelem tekintetében. Hazánk emellett kiinduló országként is jelen van, főként az Ausztriába, Németországba, valamint más nyugat-európai országokba irányuló, szexuális kizsákmányolást célzó emberkereskedelem vonatkozásában. Ezeken túlmenően pedig célország Ukrajna, Moldávia, Románia és Oroszország viszonylatában..” 2 „Magyarország elsősorban tranzit- és kisebb mértékben kiinduló- és célországa nők és lányok Szlovákiából, Romániából, Ukrajnából, Moldáviából, Lengyelországból, a Balkánról és Kínából kiinduló, üzletszerű szexuális kizsákmányolásra irányuló kereskedelmének. Bár az áldozatok egy részét Magyarországon zsákmányolják ki,

1

Trafficking in Persons Report 2011. Hungary (Emberkereskedelmi jelentés 2011. Magyarország) Az USA Külügyminisztériuma, Emberkereskedelmet megfigyelő és emberkereskedelem-ellenes hivatal. http://www.state.gov/g/tip/rls/tiprpt/2011/164232.htm 2 A Kormány 1018/2008. (III. 26.) Korm. határozata az emberkereskedelem elleni, 2008-2012 közötti nemzeti stratégiáról

3

többségüket továbbviszik Ausztriába, Szlovéniába, Németországba, Spanyolországba, Hollandiába, Olaszországba, Franciaországba, a skandináv országokba, az Egyesült Királyságba, Japánba és Mexikóba.” 3 „Magyarokat főként Ausztrián keresztül az Egyesült Királyságba, Dániába, Németországba, Hollandiába, Ausztriába, Olaszországba, Spanyolországba, Svájcba, Írországba és az USA-ba visznek az emberkereskedelem során. Az emberkereskedelem áldozatává váló külföldiek általában Romániából, Moldáviából, Bulgáriából, Oroszországból, Ukrajnából származnak. Vagy Magyarországon maradnak, vagy átkerülnek Nyugat-Európába vagy az USA-ba. (...) Magyarországot Közép- és Délkelet-Ázsiából érkező férfiak számára is használják tranzitországként, akiket Nyugat-Európába visznek kényszermunka célú kizsákmányolásra.”4 „Magyarország különleges geo-stratégiai pozíciójának eredménye különös veszélyeztetettség különböző bűncselekmények tekintetében, például embercsempészet és -kereskedelem. Emberkereskedelem tekintetében Magyarország elsődlegesen tranzitország, és kis mértékben kiinduló- és célország is. (...) Tekintettel földrajzi helyzetére az Európai Unió határán és a többi közép- és kelet-európai országnál kedvezőbb általános gazdasági helyzetére, Magyarország az emberkereskedelem áldozatai számára kiinduló-, tranzit- és célországként is funkcionál. Magyar nők és lányok nyugat-európai célállomásokra, többek között Franciaországba, Németországba és Olaszországba kerülnek az emberkereskedelem következtében. (...) Néhányuknak nyári munkát ígérnek pincérnőként, de aztán általában hamis iratokkal utaztatják és prostitúcióra kényszerítik őket. Mivel Magyarország az egyik legtöbbet használt, Európába vezető emberkereskedelmi útvonalon fekszik, fontos tranzitországnak számít. Ez az a terület, ahol az Ukrajnából és Romániából Nyugat-Európába vezető útvonalak összeérnek. Ki kell emelni, hogy Magyarország az egyik legfőbb tranzitországnak számít. Itt az emberkereskedelem bűncselekményét nehéz azonosítani és felderíteni, mivel a kizsákmányolási fázis itt még nem kezdődik meg. Az a célországok jellemző tulajdonsága. Főként Romániából, Ukrajnából és Moldáviából származó nőket és lányokat visznek Magyarországon keresztül szexuális kizsákmányolás céljára Ausztriába, Németországba, Spanyolországba, Hollandiába, Olaszországba, Franciaországba és Svájcba.” 5

Már most jelezzük, hogy a jelen jelentésben található valamennyi megállapítás és eredmény kizárólag saját kutatómunkán, kormányzati intézmények nem hivatalos megkeresésein és nyilvános statisztikai adatokon alapszik.

1.2. Statisztika A magyarországi gyermekkereskedelem statisztikai adatait lásd a 2. mellékletben („emberkereskedelmi statisztika – gyermekek”). Összefoglalásként elmondható, hogy a hivatalos bűnözési statisztika szerint 2008-ban, 2009-ben és 2010-ben csak évi 3-4 gyermekkorút vettek nyilvántartásba emberkereskedelem áldozataként, legtöbbjüket szexuális kizsákmányolás sértettjeként.

3

A magyar nagykövetség által leadott jegyzék. Magyarország kommentjei az Egyesült Királyság parlamentjének az emberkereskedelem elleni küzdelemmel kapcsolatos kérésére http://www.publications.parliament.uk/pa/cm200809/cmselect/cmhaff/23/23we36.htm 4 Az európai civil szervezetek kutató munkája az emberkereskedelemről, kizsákmányolásról és rabszolgaságról (E-Notes), Jelentés Magyarországról, írta Agnes Rahel De Coll, Magyar Baptista Szeretetszolgálat, Budapest http://www.e-notes-observatory.org/phenomenon/hungary/ 5 Awareness-Raising of Judicial Authorities Concerning Trafficking in Human Beings (A hatóságok figyelmének felhívása az emberkereskedelem tekintetében), Országjelentés, Magyarország, 2005. Kutató: Prof. Fehér Lenke

4

1.3. Nemzetközi szerződések Magyarország beleegyezését adta, hogy magára kötelezőnek ismeri el majdnem az összes, emberkereskedelemre vonatkozó nemzetközi egyezményt. Magyarország egyedül az (1990ben elfogadott) Vendégmunkások és családtagjaik jogainak védelméről szóló nemzetközi egyezményt nem írta alá, illetve ratifikálta a mai napig. Hasonlóképpen a releváns európai normák (irányelvek, határozatok és döntések) többségét is a magyar jogrendszer részévé tették. Egyértelműen megállapítható, hogy az emberkereskedelemre vonatkozó nemzetközi és európai követelményeket gyakorlatilag maradéktalanul átültették a magyar jogrendszerbe. A 2011/36/EU sz. irányelv miatt azonban még mindig sok teendő áll Magyarország előtt az emberkereskedelem területén. Figyelemmel az implementáció határidejére (2013. április 6.) az illetékes minisztérium (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) megkezdte a jogharmonizáció előkészítését. Ezen kötelezettség következtében több jogszabály, többek között a Büntető törvénykönyvről és a Büntetőeljárásról szóló törvény módosításra kerül majd. A releváns nemzetközi szerződések és EU-jogszabályok átvételének pontos adatait lásd az 1. mellékletben („Szerződések és törvényhozás”). * * * Magyarország a bűnözési statisztikákra, mint empirikus alapra építi törvényhozását, politikáit, illetve akcióterveit. Meg kell azonban említeni, hogy ezen bűnözési adatok nem tartják nyilván az emberkereskedelem áldozatait kor, nem, etnikum, nemzetiség, stb. Részletesebb információkért további kutatást kell végezni a helyi bűnüldözési és igazságszolgáltatási szerveknél és bíróságoknál (ügyészség és bíróságok). A magyar politikát tehát az elkövetett és észlelt bűncselekmények befolyásolják és formálják, a nemzetközi standardokkal és az EU prioritásaival együtt. (A „statisztikai hivatalok szerepéről” további információt a III.1. „Kormányzati intézmények” fejezet tartalmaz.)

5

2. HAZAI GYERMEKKERESKEDELMI JOGSZABÁLYOK ÉS A GYERMEKKORÚ ÁLDOZATOK JOGAINAK VÉDELME ÉS ÉRVÉNYESÍTÉSÉNEK ESZKÖZEI 2.1. Alkotmány Magyarország új Alkotmányát 2011-ben fogadták el. „Magyarország Alaptörvénye” 2012. január 1-én lép hatályba. A korábbi Alkotmányt 1949-ben fogadták el és 1989-ben módosították, illetve szövegezték újra. 2012. január 1-ig marad hatályban. Magyarország „régi” alkotmányának (1949. évi XX. törvény) a gyermekek jogait érintő releváns rendelkezései a következők:

I. FEJEZET Általános rendelkezések 16. § A Magyar Köztársaság különös gondot fordít az ifjúság létbiztonságára, oktatására és nevelésére, védelmezi az ifjúság érdekeit. XII. FEJEZET Alapvető jogok és kötelességek 66. § (2) A Magyar Köztársaságban az anyáknak a gyermek születése előtt és után külön rendelkezések szerint támogatást és védelmet kell nyújtani. (3) A munka végzése során a nők és a fiatalok védelmét külön szabályok is biztosítják. 67. § (1) A Magyar Köztársaságban minden gyermeknek joga van a családja, az Állam és a társadalom részéről arra a védelemre és gondoskodásra, amely a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges. (2) A szülőket megilleti az a jog, hogy a gyermeküknek adandó nevelést megválasszák. (3) A családok és az ifjúság helyzetével és védelmével kapcsolatos állami feladatokat külön rendelkezések tartalmazzák. 70/F. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja az állampolgárok számára a művelődéshez való jogot. (2) A Magyar Köztársaság ezt a jogot a közművelődés kiterjesztésével és általánossá tételével, az ingyenes és kötelező általános iskolával, képességei alapján mindenki számára hozzáférhető közép- és felsőfokú oktatással, továbbá az oktatásban részesülők anyagi támogatásával valósítja meg. 70/G. § (1) A Magyar Köztársaság tiszteletben tartja és támogatja a tudományos és művészeti élet szabadságát, a tanszabadságot és a tanítás szabadságát. 70/J. § A Magyar Köztársaságban a szülők, gondviselők kötelesek kiskorú gyermekük taníttatásáról gondoskodni.

6

Magyarország „új” alaptörvényének („Magyarország Alaptörvénye”) a gyermekek jogait érintő rendelkezései a következők:

ALAPVETÉS G) cikk (1) Születésével a magyar állampolgár gyermeke magyar állampolgár. Sarkalatos törvény a magyar állampolgárság keletkezésének vagy megszerzésének más eseteit is meghatározhatja.. L) cikk (2) Magyarország támogatja a gyermekvállalást. SZABADSÁG ÉS FELELŐSSÉG X. cikk (1) Magyarország biztosítja a tudományos kutatás és művészeti alkotás szabadságát, továbbá - a lehető legmagasabb szintű tudás megszerzése érdekében - a tanulás, valamint törvényben meghatározott keretek között a tanítás szabadságát. XI. cikk (1)Minden magyar állampolgárnak joga van a művelődéshez. (2) Magyarország ezt a jogot a közművelődés kiterjesztésével és általánossá tételével, az ingyenes és kötelező alapfokú, az ingyenes és mindenki számára hozzáférhető középfokú, valamint a képességei alapján mindenki számára hozzáférhető felsőfokú oktatással, továbbá az oktatásban részesülők törvényben meghatározottak szerinti anyagi támogatásával biztosítja. XV. cikk (5) Magyarország külön intézkedésekkel védi a gyermekeket, a nőket, az időseket és a fogyatékkal élőket. XVI. cikk (1) Minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz. (2) A szülőknek joguk van megválasztani a gyermeküknek adandó nevelést. (3) A szülők kötelesek kiskorú gyermekükről gondoskodni. E kötelezettség magában foglalja gyermekük taníttatását. (4) A nagykorú gyermekek kötelesek rászoruló szüleikről gondoskodni. XVIII. cikk (1) Gyermekek foglalkoztatása - testi, szellemi és erkölcsi fejlődésüket nem veszélyeztető, törvényben meghatározott esetek kivételével - tilos. (2) Magyarország külön intézkedésekkel biztosítja a fiatalok és a szülők munkahelyi védelmét. XXX. cikk (1) Teherbíró képességének, illetve a gazdaságban való részvételének megfelelően mindenki hozzájárul a közös szükségletek fedezéséhez. (2) A közös szükségletek fedezéséhez való hozzájárulás mértékét a gyermeket nevelők esetében a gyermeknevelés kiadásainak figyelembevételével kell megállapítani.6

6

Figyelemre méltó, hogy az új alaptörvény egyik rendelkezése expressis verbis tiltja az emberkereskedelmet!

III. cikk (1) Senkit nem lehet kínzásnak, embertelen, megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek alávetni, valamint szolgaságban tartani. Tilos az emberkereskedelem. (2) Tilos emberen tájékoztatáson alapuló, önkéntes hozzájárulása nélkül orvosi vagy tudományos kísérletet végezni. (3) Tilos az emberi fajnemesítést célzó gyakorlat, az emberi test és testrészek haszonszerzési célú felhasználása, valamint az emberi egyedmásolás.

7

Most nézzük a választ a következő kérdésre: Létezik esetjog Magyarországon a gyermekkereskedelemre vonatkozó nemzetközi előírások közvetlen alkalmazhatóságának elvéről?

Csak egy olyan döntés létezik, amelyben a magyar Alkotmánybíróság egy – kifejezetten – emberkereskedelemre vonatkozó nemzetközi megállapodásra hivatkozott. Az 1/2001. (I. 14.) sz. Alkotmánybírósági határozat központi kérdése az volt, hogy a hazai, a prostitúció egyes vonatkozásaira vonatkozó szabályok megfelelnek-e az Emberkereskedés és mások prostitúciója kihasználásának elnyomása tárgyában New Yorkban, 1950-ben kelt nemzetközi egyezménynek. Nem létezik más olyan AB-határozat, amely emberkereskedelemre, vagy kifejezetten gyermekkereskedelemre vonatkozó nemzetközi előírások közvetlen alkalmazhatóságát tárgyalná. Hozzá kell tenni, hogy a területen a Legfelsőbb Bíróság részéről sincs releváns esetjog.

8

2.2. Büntető anyagi és eljárási jog A Büntető törvénykönyv (büntető anyagi jog) releváns rendelkezései: Magyarországon a Büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény követező rendelkezése az emberkereskedelmet bünteti rendeli:

Emberkereskedelem 175/B. § (1) Aki mást elad, megvásárol, ellenszolgáltatásként átad, vagy átvesz, más személyért elcserél, úgyszintén, aki ennek érdekében toboroz, mást szállít, elszállásol, elrejt, másnak megszerez, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Tekintsük át a súlyosító körülményeket is:

(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt: a) tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére; b) a személyi szabadságától megfosztott személy sérelmére; c) munkavégzés céljából; d) fajtalanság vagy közösülés céljából; e) emberi test tiltott felhasználása céljából; f) bűnszövetségben; vagy g) üzletszerűen követik el. (3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt: a) az elkövető nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt álló személy sérelmére; vagy b) a (2) bekezdés c)-e) pontjában meghatározott célból: 1) erőszakkal vagy fenyegetéssel; 2) megtévesztéssel; 3) a sértett sanyargatásával követik el. (4) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt: a) a (2) bekezdés a)-b) pontjában, vagy a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott személy sérelmére, a (2) bekezdés c)-e) pontjában meghatározott célból, illetve a (3) bekezdés b) pontja 1-3. alpontjában meghatározott módon; vagy b) tiltott pornográf felvétel készítése céljából követik el. (5) A büntetés öt évtől húsz évig terjedő, vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha a bűncselekményt tizenkettedik életévét be nem töltött személy sérelmére: a) a (2) bekezdés c)-e) pontjában meghatározott célból; b) a (3) bekezdés b) pontja 1-3. alpontjában meghatározott módon; vagy c) tiltott pornográf felvétel készítése céljából követik el. (6) Aki emberkereskedelemre irányuló előkészületet követ el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

9

A Büntető törvénykönyv egyéb kapcsolódó bűncselekményeket is meghatároz, például: - Emberrablás (175/A. §) – értelmében: Aki mást személyi szabadságától erőszakkal, avagy az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel, illetve védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen állapotát kihasználva megfoszt, és szabadon bocsátását követelés teljesítésétől teszi függővé, bűntettet követ el; - Embercsempészés (218. §) – értelmében: Aki államhatárnak más által engedély nélkül, meg nem engedett módon történő átlépéséhez vagyoni haszonszerzés végett segítséget nyújt, bűntettet követ el; - Személyi szabadság megsértése (175. §) – értelmében: Aki mást személyi szabadságától megfoszt, bűntettet követ el. Érdemes itt megjegyezni, hogy a 175. § (2) szerint Aki emberkereskedelemmel összefüggésben megszerzett és a személyi szabadságától megfosztott sértett személyi szabadságának megfosztását fenntartja, és a sértettet munkavégzésre kényszeríti, bűntettet követ el. A büntetésnek továbbá súlyosabbnak kell lennie, illetve súlyosabb, ha a bűntettet tizennyolcadik életévét be nem töltött, vagy védekezésre képtelen személy sérelmére követik el (a tizenkettedik életévét be nem töltött személyt védekezésre képtelennek kell tekinteni). A fenti és alábbi paragrafusok teljes szövegét lásd az I. mellékletben. („Az emberkereskedelemre vonatkozó hatályos jogszabályok szövege”)

A magyar Büntető törvénykönyv tartalmaz további, az emberkereskedelemhez kapcsolódó rendelkezéseket, ideértve az emberkereskedelemhez kapcsolódó kizsákmányolás különböző formáit. A gyermekkereskedelemhez kapcsolódó ilyen további bűncselekmények a következők:

PROSTITUÁLTAK

ÉS

MÁSOK

KIZSÁKMÁNYOLÁSA,

SZEXUÁLIS

KIZSÁKMÁNYOLÁS - Tiltott pornográf felvétellel visszaélés (204. §) - Üzletszerű kéjelgés elősegítése (205. §) - Kitartottság (206. §) - Kerítés (207. §) - Megrontás (201. §, 202. §, 202/A. §) - Erőszakos közösülés (197. §) - Szemérem elleni erőszak (198. §) 10

Ezen kapcsolódó, mások szexuális kizsákmányolásához kapcsolódó bűncselekmények – a 206. § (kitartottság) kivételével – minden esetben figyelembe veszik (vagy tényállási elemként vagy súlyosbító körülményként), hogy a sértett betöltötte-e tizennyolcadik, tizennegyedik vagy tizenkettedik életévét. Fontos itt hangsúlyozni, hogy a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény következő szakaszai… - Tiltott kéjelgés (1999. évi LXIX. törvény, 143. §) - Szexuális szolgáltatásra való felhívás tilalma (1999. évi LXIX. törvény, 144. §) - Szexuális szolgáltatás felkínálásának, hirdetésének tilalma (1999. évi LXIX. törvény, 145. §) … előírják, hogy az elkövető elzárással (143. §) vagy pénzbírsággal (143-145. §) sújtható, ha 1) a szexuális szolgáltatásokra vonatkozó korlátozást vagy tilalmat sért meg, 2) vagy mást védett övezeten belül szexuális szolgáltatás ellenszolgáltatásért való nyújtására hív fel, vagy ilyen felhívást elfogad, 3) aki szexuális szolgáltatást írásban, kép- vagy hangrögzítés, illetőleg más berendezés útján felkínál, reklámoz vagy az ilyen cselekményben közreműködik. Ezen rendelkezéseket sok, a prostitúcióra kényszerítettek és szexuálisan kizsákmányoltak védelmét célzó civil szervezet bírálta.

KÉNYSZERMUNKA ÉS -SZOLGÁLTATÁSOK - Kiskorú veszélyeztetése (195. §) – értelmében: büntetendő az a nagykorú személy, aki a kiskorúval kényszermunkát végeztet. Lásd továbbá ebben az összefüggésben a már idézett 175. §-t (személyi szabadság megsértése:

„…és

a

sértettet

munkavégzésre

kényszeríti…”)

és

175/B.

§-t

(emberkereskedelem: „…ha a bűncselekményt munkavégzés céljából követik el…”).

RABSZOLGASÁG, SZOLGASÁG Lásd a 175. § (személyi szabadság megsértése).

11

SZERVELTÁVOLÍTÁS - Egészségügyi önrendelkezési jog megsértése (173/H. §) – értelmében: aki átültetés céljából végzett szerv- vagy szövetátültetést a jogosult beleegyezése, illetőleg hozzájárulása nélkül végez, bűntettet követ el; - Emberi test tiltott felhasználása (173/I. §) – értelmében: aki emberi szervet, szövetet jogellenesen megszerez, vagyoni haszonszerzés végett forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik, bűntettet követ el. Megjegyzendő

továbbá,

hogy a

Büntető

törvénykönyv

fent

idézett

175/B.

§-a

(emberkereskedelem) kimondja, hogy súlyosító körülmény, ha a bűncselekményt emberi test tiltott felhasználása céljából követik el.

KOLDULÁS - Kiskorú veszélyeztetése (195. §) – ezen fent említett szakasz egy másik albekezdése értelmében: büntetendő az a nagykorú személy, aki kiskorút bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésére, illetve züllött életmód folytatására rábír, vagy rábírni törekszik; - Gyermekkel koldulás (1999. évi LXIX. törvény, 146. §) – a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény értelmében továbbá: aki gyermekkorú személy társaságában koldul, illetve házalva kéreget, pénzbírsággal sújtható. Érdemes megemlíteni továbbá, hogy az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Kormányrendelet szerint aki közterületen vagy nyilvános helyen másokat zaklató módon koldul, szintén pénzbírsággal sújtható.

JOGELLENES ÖRÖKBE FOGADÁS - Családi állás megváltoztatása (193. §) – értelmében: Aki más családi állását megváltoztatja, így különösen gyermeket kicserél, vagy más családba csempész, bűntettet követ el; - Kiskorú elhelyezésének megváltoztatása (194. §) – a következő szakasz értelmében továbbá: Aki végrehajtható hatósági határozat alapján elhelyezett kiskorút attól, akinél a hatóság elhelyezte, annak beleegyezése nélkül, az elhelyezés tartós megváltoztatása céljából elvisz, avagy a kiskorút rejtve vagy titokban tartja, vétséget követ el. És végül a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény szigorúan körülbástyázza a gyermek örökbefogadásának intézményét. A 49. § például kimondja, hogy az örökbefogadás nem megengedett, ha (többek között) ha akár a felek, akár az eljárásban

12

egyéb módon közreműködő személyek vagy szervezetek részére haszonszerzéssel jár. Külföldre történő örökbefogadás megfelelő intézkedések mellett megengedhető. A Büntető eljárásról szóló törvény releváns rendelkezései (büntető eljárásjog): A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény több rendelkezést is tartalmaz a büntetőeljárásban részt vevő gyermek állásáról, így például gyám kinevezéséről, gyermek kihallgatásáról, bírósági bizonyításáról, hang- és képrögzítő eszköz használatáról, stb. A releváns szakaszok a következők: - Soron kívüli eljárás (64/A. §) – értelmében: a büntetőeljárást soron kívül kell lefolytatni a kiskorú sértett sérelmére elkövetett, az élet, a testi épség és az egészség elleni bűncselekmény vagy a házasság, a család, az ifjúság és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény miatt, más, személy elleni erőszakos bűncselekmény miatt, ha a kiskorú sértett érdeke a büntetőeljárás mielőbbi befejezését indokolja, így különösen akkor, ha a sértett testi, értelmi vagy erkölcsi fejlődését a bűncselekmény jelentősen veszélyeztette, illetve ha a terhelt az eljárás lefolytatásakor is ellátja a sértett nevelését, felügyeletét vagy gondozását, vagy egyébként is a sértett környezetében él; - Az idézéssel szembeni mulasztás következményei (69. §) – értelmében: ha az idézett kiskorú nem jelenik meg, és gondozója nem igazolja, hogy a kiskorú meg nem jelenésében vétlen, a gondozó rendbírsággal sújtható, és a meg nem jelenéssel okozott költség megtérítésére határozattal kötelezhető; - A tanú kihallgatása (86. §) – értelmében: a tizennegyedik életévét meg nem haladott személyt csak akkor lehet tanúként kihallgatni, ha a vallomásától várható bizonyíték mással nem pótolható. A kihallgatása esetén a hamis tanúzás következményeire való figyelmeztetést mellőzni kell; A tizennyolcadik életévét meg nem haladott tanú kihallgatásánál a tanú törvényes képviselője és gondozója jelen lehet; ha azonban a tanú és a törvényes képviselő vagy a gondozó között érdekellentét van, ezt a jogot a gyámhatóság gyakorolja; - A szembesítés (124. §) – értelmében: a tizennegyedik életévét be nem töltött személyt akkor lehet szembesíteni (ha a terheltek, a tanúk, illetőleg a terhelt és a tanú vallomásai egymással ellentétesek, az ellentétet szembesítéssel lehet tisztázni), ha a szembesítés a kiskorúban nem kelt félelmet; - A hatósági tanú (183. §) – értelmében: az ügyész és a nyomozó hatóság például a szemle, a felismerésre bemutatás, a lefoglalás, a házkutatás és a motozás végrehajtásánál, ha az érintett személy tizennegyedik életévét még nem töltötte be, hivatalból (azaz nem az érintett kérelmére!) hatósági tanút alkalmazhat (a hatósági tanú igazolja annak a nyomozási cselekménynek a lefolyását és eredményét, amelynél jelen volt, és ezzel védi a kiskorú érdekeit); - A nyomozási bíró feladata (207. §) – értelmében: A nyomozási bíró (a vádirat benyújtása előtt ez a bíró látja el az elsőfokú bíróság feladatait) a vádirat benyújtása előtt az ügyész

13

indítványára kihallgatja a tizennegyedik életévét be nem töltött tanút, ha megalapozottan feltehető, hogy a tárgyaláson történő kihallgatása a fejlődését károsan befolyásolná; továbbá: a kiskorú tanú gondozója és törvényes képviselője a tanúnak vagy kivételes esetben a gyanúsítottnak a zártcélú távközlő hálózat útján történő kihallgatását is indítványozhatja; - Bizonyítási cselekmény elvégzése ülésen (213. §) – értelmében: a nyomozási bírón, a jegyzőkönyvvezetőn és - ha szükséges - a tolmácson kívül az ügyész és a tanú érdekében eljáró ügyvéd, valamint a tanú törvényes képviselője és gondozója lehet jelen (a tanú kihallgatásáról a gyanúsítottat és a védőt utólag kell értesíteni azzal, hogy a kihallgatásról készült jegyzőkönyvet az ügyésznél megtekinthetik); - A tárgyalás nyilvánossága (237. §) – értelmében: bár bíróság tárgyalása nyilvános, tárgyaláson hallgatóként a tizennegyedik életévét be nem töltött személy nem vehet részt, a tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt a tanács elnöke a hallgatóság köréből kizárhatja; továbbá: a bíróság hivatalból vagy indítványra7 az eljárásban részt vevő kiskorú védelme érdekében a nyilvánosságot az egész tárgyalásról vagy annak egy részéről indokolt határozattal kizárhatja (zárt tárgyalás); - Tárgyalás tartása zártcélú távközlő hálózat útján (244/A-C. §) – értelmében: 1) a tanács elnöke (hivatalból vagy kérelemre, azaz a kiskorú tanú gondozója vagy törvényes képviselője indítványára) zártcélú távközlő hálózat útján történő kihallgatását rendelheti el a tizennegyedik életévét be nem töltött tanúnak; 2) az így kihallgatott gyermek tanút egy elkülönített helyiségben, egy úgynevezett tanúszobában kell elhelyezni; a törvényes képviselő vagy gondozó itt jelen lehet; 3) az így kihallgatott gyermekhez kizárólag a tanács elnöke intézhet kérdéseket, a tanács tagjai, az ügyész, a vádlott, a védő, valamint a sértettek kérdések feltevését indítványozhatják; továbbá, szembesítés esetét kivéve, a tanúszobában tartózkodó gyermek tanú kizárólag a tanács elnökét láthatja és hallhatja a közvetítő készüléken keresztül; - Az idézés és értesítés (280. §) – értelmében: ha a tanú a tizennegyedik életévét nem töltötte be, és a nyomozás során a bíróság kihallgatta, a tárgyalásra nem idézhető, azonban ha az ilyen tanú a tárgyalás időpontjában a tizennegyedik életévét betöltötte, a tárgyalásra különösen indokolt esetben idézhető; végül a tárgyalás időpontjában tizennegyedik életévét be nem töltött személyt, akit a nyomozás során a bíróság tanúként nem hallgatott ki, de tanúkénti kihallgatása szükségessé vált, kiküldött bíró vagy megkeresett bíróság útján kell kihallgatni; - A tanú kihallgatása (294. §) – értelmében: különösen védett tanú a tárgyaláson nem hallgatható ki; azonban ha a tizennegyedik életévét be nem töltött tanút a vádirat benyújtása előtt a nyomozási bíró kihallgatta, mivel megalapozottan feltehető volt, hogy a tárgyaláson történő kihallgatása a fejlődését károsan befolyásolná, a tanú csak akkor hallgatható ki, ha a tárgyalás időpontjában tizennegyedik életévét betöltötte, és a tárgyaláson történő kihallgatása különösen indokolt; - Bizonyítás felvétele kiküldött vagy megkeresett bíró útján (304. §) – értelmében: a vádlott és a védő értesítését mellőzni lehet a tizennegyedik életévét be nem töltött tanú kihallgatására vonatkozó bizonyítás felvételéről.

7

az ügyész, a vádlott, a védő, a sértett, illetőleg a tanú indítványára

14

Érdemes megjegyezni továbbá, hogy a 23/2003. (VI. 24.) BM-IM együttes rendelet a belügyminiszter irányítása alá tartozó nyomozó hatóságok nyomozásának részletes szabályairól – a 22. §-ban – kimondja (az azonos tárgyú 17/2003. (VII. 1.) PM—IM együttes rendelet8 hasonló szabályokat tartalmaz): - A tizennegyedik életévét meg nem haladott személy tanúkénti kihallgatását megelőzően be kell szerezni a bizonyítékokat, amelyek elkerülhetővé teszik a gyermekkorú kihallgatását; - Ha a gyermekkorú tanú kihallgatása elengedhetetlen, azt a nyomozó szervnek olyan tagja végezze, aki ilyen irányú felkészültséggel rendelkezik; a gyermekkorú kihallgatását továbbá lehetőleg a tanú életkori sajátosságainak megfelelő környezetben kell elvégezni; - Ha megalapozottan feltehető, hogy a gyermekkorú tárgyaláson történő kihallgatása fejlődését károsan befolyásolná, a nyomozási bíró általi kihallgatását kell kezdeményezni. A Büntetőeljárási törvény alábbi rendelkezéseit továbbá fel lehet használni az (emberrablást vagy egyéb bűncselekményt érintő) eljárásban részt vevő gyermekek védelmére: - Különösen védett tanú (97. §) – az eljárás részeként a gyermektanút az általános feltételek szerint különösen védett tanúnak lehet nyilvánítani; - A büntetőeljárásban részt vevők személyi védelme (98. §) – a gyermek sértett, a gyermek tanú és a gyermek terhelt személyi védelmet kaphat. Végül: a büntetőeljárásban részt vevők, az igazságszolgáltatást segítők Védelmi Programjáról szóló 2001. évi LXXXV. törvény különös szabályokat állapít meg a tanúvédelmi programmal kapcsolatban. A törvény tartalmának összefoglalása: A rendőrség megállapodást köthet a különös jelentőségű bűncselekmény eljárásában közreműködő tanúval, sértettel vagy terhelttel, ha a) az a különös jelentőségű bűncselekmény lényeges körülményével, bűnszervezet összetételével és tevékenységével, a bűnszervezet által elkövetni tervezett vagy elkövetett bűncselekménnyel kapcsolatban tett vagy tesz tanúvallomást; b) tanúvallomása a nyomozást és tényállást bizonyítását, az elkövető azonosítását vagy felelősségre vonását segíti vagy segítheti, és alaposan feltehető, hogy a bizonyíték máshogy nem, vagy csak aránytalan nehézségek árán szerezhető be c) ha személy elleni erőszakos bűncselekményt vagy közveszélyt okozó bűncselekményt követtek el vagy ilyen elkövetését helyezték kilátásba a tanúnak a büntetőeljárásban történő részvétele vagy jogainak érvényesítése, illetve kötelességeinek teljesítése akadályozására vagy ellehetetlenítésére, és d) a fenyegetett személy vagy érintett fél biztonsága személyi védelemmel nem biztosítható, és ezért különleges óvintézkedések megtétele szükséges.

8

A pénzügyminiszter irányítása alá tartozó nyomozó hatóságok nyomozásának részletes szabályairól

15

KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK Mi a gyermekkereskedelem jogi meghatározása a magyar büntetőjog szerint? Ha nincs jogi meghatározás, írja le a cselekmény tényállási elemeit (a pontos elkövetési magatartást), amely az ön országának büntetőjoga szerint gyermekkereskedelemként büntetendő. A magyar jogrendszerben nincs külön meghatározás a gyermekkereskedelemre. Az 1978. évi IV. törvény (Büntető törvénykönyv) az emberkereskedelmet általánosságban tiltja. Ha azt gyermekkorú sérelmére követik el, ez súlyosító körülménynek minősül. 175/B. § (1) Aki mást elad, megvásárol, ellenszolgáltatásként átad, vagy átvesz, más személyért elcserél, úgyszintén, aki ennek érdekében toboroz, mást szállít, elszállásol, elrejt, másnak megszerez, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt: a) tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére követik el; …9

Mi a „gyermek” meghatározása a magyar büntetőjogban? Az 1978. évi IV. törvény a „kiskorú” kifejezést alkalmazza: Magyarországon – a Polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (12. §) szerint – Kiskorú az, aki a tizennyolcadik életévét még nem töltötte be, kivéve, ha házasságot kötött. A házasságkötés nem jár a nagykorúság megszerzésével, ha a házasságot a bíróság a cselekvőképesség hiánya vagy a kiskorúság miatt szükséges gyámhatósági engedély hiánya miatt nyilvánította érvénytelennek. A Büntető törvénykönyv „gyermekkor” kifejezése csak a büntethetőség kérdésével kapcsolatosan releváns: 22. § A büntethetőséget kizáró okok: a büntethetőséget kizárja: a) a gyermekkor; 23. § A gyermekkor: Nem büntethető, aki a cselekmény elkövetésekor tizennegyedik életévét nem töltötte be.

Mi a „sértett” meghatározása a magyar büntetőjogban? A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény szerint: 51. § (1) Sértett az, akinek a jogát vagy a jogos érdekét a bűncselekmény sértette vagy veszélyeztette.

9

A szöveg egészét fent idéztük.

16

A szándékolt vagy megvalósult kizsákmányolásba történő beleegyezés milyen mértékben határozza meg, hogy a beleegyező az önök jogrendszerében emberkereskedelem sértettjének minősül-e? A szándékolt vagy megvalósult kizsákmányolásba történő beleegyezés jogrendszerünkben irreleváns abból a szempontból, hogy a beleegyező emberkereskedelem sértettjének minősíthető-e. Amint azt a Legfelsőbb Bíróság egy határozatában megállapította: “Az emberkereskedelem esetében (...) az emberi szabadság, méltóság és önrendelkezési jog szenved sérelmet. Ezek az emberi léthez elválaszthatatlanul hozzátartozó olyan alapjogok, amelyekről – az élethez való joghoz hasonlóan – érvényesen nem lehet lemondani, ezért az emberkereskedelem a passzív alany beleegyezése esetén is jogellenes magatartás. A bűnösség ténye szempontjából a sértett beleegyezésének nincs jelentősége”.10 A sértett beleegyezése egyébként enyhítő körülményként vehető figyelembe.

Az emberkereskedelem alábbi formái közül melyeket ismeri a magyar jogrendszer?  belföldi;  határon átnyúló;  szervezett bűnözéshez kapcsolódó;  szervezett bűnözéshez nem kapcsolódó; A magyar jogrendszer az emberkereskedelem valamennyi említett formáját ismeri.

Magyarország a közelmúltban módosította-e az emberkereskedelem elleni törvényeit, vagy tervez-e ilyen módosítást? Az emberkereskedelem külön tényállása 1999-ben került bele a Büntető törvénykönyvbe. 2002-ben egy új módosítás lépett hatályba az emberkereskedelem meghatározásának harmonizálására a nemzetközi és európai jogszabályokkal, pl. az ENSZ Nemzetközi Szervezett Bűnözés Elleni Konvenciójával és annak Palermói Jegyzőkönyvével.11 2009-ben a 175/B. § (5) bekezdése került módosításra. Súlyosbították azon elkövető büntetését, aki az emberkereskedelmet tizenkettedik életévét be nem töltött személy ellen tiltott pornográf felvétel készítése, fajtalanság vagy közösülés vagy munkavégzés céljából követi el (tizenöttől húsz évig terjedő szabadságvesztés).12 10

Fehér Lenke (szerkesztő): Kézikönyv az emberkereskedelemről, II. kötet, Közigazgatás és bíróság, IOM, Budapest, 2004. 11 TAMPEP Projekt, Végső jelentés, 2000. szeptember/2002. február 1. kötet, 190. o. http://tampep.eu/documents/report_tampep_5.pdf 12 E-Notes jelentés, op. cit.

17

Kimondja-e a magyar emberkereskedelem-ellenes szabályozás azt, hogy az a személy, aki a gyermeket megszerzi prostitúció számára, emberkereskedelemért büntetendő? (Azt szeretnénk megállapítani, hogy az emberkereskedelmi jogszabályokat használják-e azon elkövetők ellen, akiket

egyébként

„kiskorú

megrontásával”

vagy

„gyermek

prostitúciójának

kizsákmányolásával” vagy „kerítéssel/kitartottsággal” vádolnának.) A magyar jogszabályok kimondják, hogy aki gyermeket prostitúcióra megszerez akkor büntethető emberkereskedelemért, ha az adott személy a gyermeket eladja, megvásárolja, ellenszolgáltatásként átadja vagy átveszi vagy más személyért elcseréli, úgyszintén ha ennek érdekében gyermeket toboroz, szállít, elszállásol, elrejt vagy másnak megszerez. Ilyen esetben az elkövető több rendbeli elkövetésért büntetendő. Például emberkereskedelemért és kiskorú veszélyeztetéséért. Egyébként, ha a fent említett cselekmények nem irányadóak, az elkövető emberkereskedelemért nem, csak kiskorú veszélyeztetéséért, üzletszerű kéjelgés elősegítéséért, kitartottságért, kerítésért, stb. büntethető. Pontosabban: ezen bűncselekmények minősített eseteiért, mivel a sértettek tizennyolc éven aluliak.

Kimondják-e a magyar emberkereskedelmi jogszabályok kifejezetten, hogy a 18 év alatti gyermek kizsákmányolási célú toborzása (vagy szállítása, utaztatása, elszállásolása vagy ezt követő fogadása) akkor is emberkereskedelmet valósít meg, ha a gyermeket nem vetik alá olyan kényszernek, amely a felnőttek eseteire jellemző? Igen, kimondja.

Lásd a 175/B. § (1) bekezdését, amely az emberkereskedelem alapesetét fogalmazza meg: Aki mást elad, megvásárol, ellenszolgáltatásként átad, vagy átvesz, más személyért elcserél, úgyszintén, aki ennek érdekében toboroz, mást szállít, elszállásol, elrejt, másnak megszerez, bűntettet követ el... A (3) bekezdés szerint súlyosító körülmény, ha: a cselekményt … erőszakkal vagy fenyegetéssel,… vagy a sértett sanyargatásával követik el.

Megemlíti-e a magyar emberkereskedelem-ellenes szabályozás a kényszermunkát vagy szolgáltatást, rabszolgatartást vagy ahhoz hasonló tevékenységet vagy szolgaságot olyan célként, amely érdekében gyermekek kereskedelem tárgyává válhatnak (vagy a törvényhozás csak a szexuális kizsákmányolást célzó emberkereskedelemre fókuszál)? A magyar emberkereskedelem-ellenes jogszabályok nem csak a szexuális kizsákmányolást célzó emberkereskedelemre fókuszálnak. Említésre kerülnek a kizsákmányolás egyéb releváns formái is: úgy mint kényszermunka vagy -szolgáltatás és szervek eltávolítása.

18

A magyar emberkereskedelem-ellenes jogszabályok a gyermekkereskedelem esetleges céljaként megemlíti-e a kizsákmányolás egyéb formáit, és ha igen, miket (pl. (a) koldulási célú kizsákmányolás, (b) illegális tevékenységek, mint pl. lopás vagy zsebtolvajlás, (c) szociális segéllyel kapcsolatos csalás (gyermek országba bevitele azzal a kifejezett céllal, hogy jogosulatlan szociális kifizetésben részesüljenek), d) házimunka, e) egyéb)? Lásd a fenti választ.

A magyar emberkereskedelem-ellenes jogszabályok nem említik az emberkereskedelem cselekményének részeként a kizsákmányolás ezen egyéb fajtáit (koldulás, lopás, zsebtolvajlás, segéllyel kapcsolatos csalás, illegális örökbefogadás). Ezen esetekben a bíróság „halmazatban” állapítja meg a cselekményeket. A „halmazat” azt jelenti, hogy ugyanaz a személy több cselekménye több bűncselekményt valósít meg, és ezek egy eljárásban kerülnek elbírálásra. Fontos hangsúlyozni, hogy a Büntető törvénykönyv 19. és 20. § szerint elkövetőnek minősül a tettes és a közvetett tettes is.13 „Közvetett tettes” az, aki a szándékos bűncselekmény törvényi tényállását e cselekményért gyermekkor, kóros elmeállapot, kényszer, fenyegetés miatt nem büntethető vagy tévedésben levő személy felhasználásával valósítja meg.

A magyar belső jog szerint csak a sértett kezdeményezheti a jogi procedúrát, vagy azt hivatalból is megindítják (pl. ügyészség részéről)? A Büntető eljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény szerint: 6. § (1) A bíróságnak, az ügyésznek és a nyomozó hatóságnak kötelessége, hogy az e törvényben megállapított feltételek esetén a büntetőeljárást megindítsa, illetőleg az eljárást lefolytassa. Azaz a magyar belső jog szerint az emberkereskedelem büntetéséért az ügyészség eljárást indít. Csak bizonyos (kevésbé súlyos) bűncselekmények esetén – például testi sértés, magánlaksértés, levéltitok megsértése, becsületsértés, rágalmazás és kegyeletsértés esetén – képviseli a vádat a sértett vagy magánvádló. Ezen túlmenően a törvény kimondja, hogy: 53. § (1) … A sértett az e törvényben meghatározott esetekben pótmagánvádlóként léphet fel, ha a) az ügyész vagy a nyomozó hatóság a feljelentést elutasította, vagy a nyomozást megszüntette, b) az ügyész a vádemelést részben mellőzte, c) az ügyész a vádat elejtette, d) az ügyész a nyomozás eredményeként közvádra üldözendő bűncselekményt nem állapított meg, ezért nem emelt vádat, illetőleg a vád képviseletét - magánvádas eljárásban elrendelt nyomozás eredményeként - nem vette át, e) az ügyész a tárgyaláson a vádat azért ejtette el, mert megítélése szerint a bűncselekmény nem közvádra üldözendő.

13

Elkövetők a tettes, a közvetett tettes és a társtettes, részesek a felbujtó és a bűnsegéd.

19

Kérjük, adja meg az emberkereskedelem áldozatának magyar belső jog szerinti meghatározását is, tartalmazza azt akár a büntetőjog, akár külön emberkereskedelmi jogszabály/törvény vagy bármely egyéb emberkereskedelmi jogszabály! Emberkereskedelem sértettje az a fél, akinek jogát vagy jogos érdekét a Büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 175/B. §-ában foglalt bűncselekmény sértette vagy veszélyeztette.

Összefoglalásul: véleményünk szerint Magyarország büntető anyagi és eljárási joga túlnyomórészt megfelel az aláírt és ratifikált nemzetközi szerződésekben és az Európai Unió normáiban lefektetett követelményeknek.

20

2.3. Egyéb jogszabályok A gyermekkereskedelem megelőzésére és visszaszorítására vonatkozó egyéb jogszabályok: A 2007. évi II. törvény harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról Ez a törvény az emberkereskedelem szempontjából fontos rendelkezéseket tartalmaz (29., 30., 45. §), viz.: Az e törvényben foglalt tartózkodási feltételek hiányában humanitárius célból tartózkodási engedéllyel kell ellátni (többek között): jelentős bűnüldözési vagy nemzetbiztonsági érdekből az ügyész, a bíróság, illetve a rendvédelmi és nemzetbiztonsági szerv, továbbá a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nyomozó hatósága indítványára azt a harmadik országbeli állampolgárt, illetve rá tekintettel más harmadik országbeli állampolgárt, aki bűncselekmény felderítése érdekében a hatóságokkal - a bizonyítást jelentősen elősegítő módon együttműködik. A humanitárius célból kiadott tartózkodási engedély érvényességi ideje hat hónap, amely alkalmanként legfeljebb hat hónappal meghosszabbítható. A befogadott, illetve a tartózkodási engedéllyel ellátott harmadik országbeli állampolgár, aki emberkereskedelem áldozata, külön jogszabályban meghatározott ellátásra és támogatásra jogosult. Ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolással kell ellátni azt a harmadik országbeli állampolgárt (többek között), aki emberkereskedelem áldozata, az áldozatsegítő hatóság indítványára, a gondolkodási idő tartamára. Az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgárt a számára biztosított gondolkodási idő alatt csak akkor lehet kiutasítani, ha Magyarország területén történő tartózkodása a nemzetbiztonságot, a közbiztonságot vagy a közrendet sérti.

A 2005. évi CXXXV. törvény a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről A bűncselekmények áldozatainak segítéséről szóló törvény szerint (1., 9/A., 43., 16., 26. §): E törvény alkalmazásában áldozat a Magyarország területén elkövetett bűncselekmény és a Magyarország területén elkövetett tulajdon elleni szabálysértés természetes személy sértettje, valamint az a természetes személy, aki a Magyarország területén elkövetett bűncselekmény vagy a Magyarország területén elkövetett tulajdon elleni szabálysértés közvetlen következményeként sérelmet, így különösen testi vagy lelki sérülést, érzelmi megrázkódtatást, illetve vagyoni kárt szenvedett el, ha magyar állampolgár, az Európai Unió bármely tagállamának állampolgára, az Európai Unión kívüli államnak az Európai Unióban jogszerűen tartózkodó állampolgára, Magyarország területén jogszerűen tartózkodó hontalan személy, emberkereskedelem áldozataként azonosított személy. Amennyiben az áldozatsegítő szolgálat megállapítja, hogy a hozzá forduló harmadik országbeli állampolgár emberkereskedelem áldozata, tájékoztatja arról is, hogy egy hónap gondolkodási idő áll rendelkezésére annak eldöntésére, hogy a bűncselekmény felderítésében a hatóságokkal együttműködik-e; a gondolkodási idő tartamára ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolásra, a hatóságokkal való együttműködés időtartamára pedig tartózkodási engedélyre jogosult. Az emberkereskedelem áldozatáról az említett tájékoztatás megtörténtét követően– a büntetőeljárás adott szakaszában eljáró nyomozó hatóság, ügyészség vagy bíróság értesítése mellett – az áldozatsegítő hatóság haladéktalanul kezdeményezi az idegenrendészeti hatóságnál a harmadik országbeli állampolgár ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolással történő ellátását.

21

Az áldozatsegítő szolgálat a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése, megszüntetése céljából a nyilvántartásban szereplő adatokról, az áldozattá válás körülményeire, illetve a kiskorú veszélyeztetettségére utaló adatokról a gyermekjóléti szolgálatoknak, illetve az eljáró gyámhatóságnak tájékoztatást ad. Az áldozatsegítő szolgálat az eset összes körülményeinek mérlegelése után köteles az áldozatot tájékoztatni a gyermekjóléti alapellátások, a gyermekvédelmi szakellátás és a gyermekvédelmi gondoskodás formáiról, a jogosultság feltételeiről, az igénylés módjáról, valamint az ellátásokat és szolgáltatásokat nyújtó intézmények címéről, elérhetőségéről.

A 2003. évi LXXX. törvény a jogi segítségnyújtásról 2003-ban az Országgyűlés elfogadta a jogi segítségnyújtásról szól 2003. évi LXXX. törvényt, „annak érdekében, hogy létrejöjjön a szociálisan hátrányos helyzetben lévők számára egy olyan intézményrendszer, amelyben a támogatottak szakszerű jogi tanácsot és eljárási jogi képviseletet kaphatnak jogaik érvényesítése és jogvitáik megoldása során” (preambulum). A törvény legfontosabb rendelkezései (1., 11., 17. §) a következők: Az állam – a jogi segélynyújtás keretében – jogi segítő e törvény szerinti igénybevételének jogát biztosítja peren kívül a támogatott személynek. A jogi segítő a fél számára jogi tanácsot ad vagy beadványt, egyéb iratot készít, valamint erre vonatkozó meghatalmazás alapján betekint ügyének irataiba, amelynek jogszabályban meghatározott mértékű munkadíját és költségeit az állam a fél helyett a jogi segítő részére megfizeti vagy megelőlegezi. Az állam – a jogi segítségnyújtás keretében – a polgári peres és nemperes eljárásokban a felperes, az alperes, a beavatkozó (perbehívott), a kérelmező és a kérelmezett fél részére a pártfogó ügyvédi képviseletet biztosítja és annak költségét a fél helyett megelőlegezi vagy viseli. Az állam a jogi segítségnyújtás keretében büntetőeljárásokban a következő támogatásokat nyújtja: személyes költségmentesség a pótmagánvádló részére; pártfogó ügyvédi képviselet a sértett, a magánvádló, a magánfél, és az egyéb érdekeltek, valamint a pótmagánvádló részére.

114/2007. (V. 24.) Kormányrendelet a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény végrehajtásáról Most nézzük az emberkereskedelem áldozatainak jogaira vonatkozó, következő különös szabályokat (73., 74. §): Az emberkereskedelem áldozatává vált, tartózkodási engedéllyel ellátott harmadik országbeli állampolgár alapvető létfenntartási feltételeinek megteremtéséhez a Hivatal ellátásokkal és támogatásokkal járul hozzá. A befogadottat és az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgárt személyes gondoskodás körébe tartozó ellátások, pénzbeli ellátások és pénzbeli támogatások illetik meg. A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátások:közösségi vagy annak megfelelő szálláson való elhelyezés és ellátás; egészségügyi ellátás; oktatási intézményben való étkeztetés. Pénzbeli ellátások: egyszeri kiköltözési segély; beiskolázási támogatás. Pénzbeli támogatások: lakhatási támogatás; az ország végleges elhagyásának támogatása; a munkavállaláshoz szükséges munkaalkalmassági egészségügyi vizsgálat költségeinek, valamint a szakmai képesítést igazoló dokumentumok fordítása költségeinek megtérítése.

22

A gyermekkereskedelem áldozataira vonatkozó különös rendelkezések (80., 83., 130. §): Az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgár óvodai nevelésével, általános iskolai, szakiskolai, középiskolai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézményi oktatásával összefüggésben felmerült, a nevelési-oktatási intézménybe irányuló helyi, vagy helyközi utazáshoz igénybe vett menetjegy vagy bérlet költségét, továbbá a nevelési-oktatási intézményben igénybe vett étkezés költségét a befogadott, illetve az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgár törvényes képviselőjének kérelmére a regionális igazgatóság étkezési költség esetén az ellátást biztosító intézménynek közvetlenül, a helyi vagy helyközi utazáshoz igénybe vett menetjegy vagy bérlet költségét a befogadott, valamint az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgár részére megtéríti. A nevelési-oktatási intézményi oktatás keretében tanulmányokat folytató befogadott, illetve emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgár törvényes képviselője az oktatási intézménybe való beiratkozáskor beiskolázási támogatás iránti kérelmet nyújthat be a regionális igazgatósághoz. A Hivatal - a regionális igazgatóság javaslatára - szociális alapon való rászorultság megállapítása esetén egyszeri beiskolázási támogatást folyósíthat. A beiskolázási támogatás összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-a. A beiskolázási támogatás tanévenként egyszer vehető igénybe, tankönyvre, tantárgyi munkafüzetre, tanszerre, tanfelszerelésre és ruházatra fordítható.

1035/2008. (V. 30.) Kormányhatározat a társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiája céljainak végrehajtásából származó 2008-ban megvalósítandó feladatokról Figyelembe veendő továbbá, hogy 2008-ban a Kormány a következőt mondta ki:14 Az áldozattá válás reális kockázatának ismertetését célzó, a bűncselekményekkel kapcsolatos önvédelmi képesség fokozását, valamint az áldozattá válás megelőzését elősegítő, tájékoztatókat kell kiadni és terjeszteni. Ismeretterjesztő programokat kell szervezni továbbá (többek között) az emberkereskedelem és az ahhoz kapcsolódó bűncselekmények potenciális áldozatai számára. Feltáró jellegű elemzést kell végezni a hatóságok és a segítő szervezetek látókörébe került áldozatok körében annak érdekében, hogy ismertebbé váljanak a Magyarországot érintő nemzetközi emberkereskedelem – különösen a gyermekkereskedelem – társadalmi, kriminalisztikai összefüggései. Ezeket az ismereteket a segítő és megelőző programokban kell hasznosítani. Felelős: igazságügyi és rendészeti miniszter, szociális és munkaügyi miniszter.

1004/2010. (I. 21.) Korm. határozat a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia - Irányok és célok 2010-2021 A kormány 2010-ben is hozott egy, az emberkereskedelem kérdését érintő határozatot:15 - Először is elismerte, hogy az emberkereskedelem a nők elleni erőszak egyik tipikus formájának tekintendő: A nők elleni erőszak tipikus fajtájának tekintik a nemzetközi emberi jogi dokumentumok, és a nemzetközi szakirodalom a családon belüli (párkapcsolati) erőszakot, a szexuális zaklatást, a nemi erőszakot, az emberkereskedelmet, a prostitúciót, a nők elleni erőszak propagálását a médiában, melynek egyes nemzetközi szakértők szerint része a pornográfia, a fenyegető zaklatást, valamint az ún. „hagyományokon alapuló” erőszakfajtákat, mint a kényszerházasság, a női nemi szervek csonkítása, vagy az ún. „becsületbűncselekmények”.

- Ezután a határozat felhívta a figyelmet a magyar rendszerben még fennálló néhány hiányosságra: A nők és gyermekek által megélt erőszak jelentős része a szexuális önrendelkezés megsértéséből ered. A nemi erőszak, gyerekekkel szembeni szexuális visszaélés vagy erőszak, a prostitúció, a pornográfia, valamint az ezekhez szorosan kapcsolódó nő- és gyermekkereskedelem megszüntetésének és megelőzésének egyik akadálya az a jogi szemléletmód, mely e sérelmeket nem az önrendelkezés megsértésnek, hanem „erkölcsi” - a nők erkölcseit 14 15

1035/2008. (V. 30.) Korm. határozat, 5. és 11. pont 1004/2010 (I.21.) Korm. határozat, IV. és V. fejezet (4.5. és 4.6. pont)

23

elrontó - kérdésnek tekinti. A Btk. olyan tényállásokat tartalmaz, mint a „szemérem elleni erőszak”, „vérfertőzés”, és a szexuális önrendelkezés elleni bűncselekményeket magában foglaló fejezet neve is „nemi erkölcs elleni bűncselekmények” maradt. Az emberi jogi megközelítésre való váltás itt is elengedhetetlen a hatékony fellépéshez.

- Szintén kihívást jelent a következő: Mind a prostitúció, mind az emberkereskedelem területén viszonylag új jogszabályok vannak érvényben Magyarországon. Mivel azonban e jogszabályokat társadalmi valóság mélyebb ismerete nélkül módosították, az a furcsa helyzet állt elő, hogy e két kérdéskört a magyar jogszabályok egymástól teljesen függetlenül kezelik.

- A kormányhatározat az emberkereskedelemmel kapcsolatos bűnüldözés nehézségeit is figyelembe vette:

Emberkereskedelem címén évente mindössze 20-40 esetet regisztrálnak a bűnügyi statisztikák. A jogalkalmazók szerint nehéz ezeket az eseteket felderíteni. Az eljárás során bizonyítani kell ugyanis, hogy az emberrel folytatott kereskedés aktusa megtörtént. Ezt a tényt azonban, mivel a sértett tanúk többnyire megfélemlített nők és lányok, igen nehéz bizonyítani.

- A kormány a menedékotthonokat és azok használatát is említette:

Az emberkereskedelem áldozatai számára egy biztonságos menedékotthon (shelter) működik, amelyet egy civil szervezet üzemeltet. Biztonsági okokból kizárólag az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat, illetve a rendőrség közvetíthet oda jelentkezőket. 2005-ben a shelter céljára biztosított négy épületből kettőt be kellett zárni, mivel túl kevés kérelmező jelentkezett, s azok is viszonylag rövid ideig vették igénybe a szolgáltatások.

- Végül a kormányhatározat megnevezte a stratégiai célkitűzést, amely:

A migráns, illetve nemzetközi védelemben részesített nők áldozattá válásának megelőzése, hiszen kiszolgáltatott helyzetükből adódóan könnyebben válnak a prostitúció és az emberkereskedelem áldozatává.

20/2008 (HK 18.) HM HKF intézkedés a „Kézikönyv a terrorizmus és az emberkereskedelem elleni harc katonai feladatai oktatásához” című főnökségi kiadvány kiadásáról Érdemes még három rendelkezést figyelembe venni. 2008-ban például a Honvédelmi Minisztérium Hadműveleti és Kiképzési Főosztálya elrendelte a „Kézikönyv a terrorizmus és az emberkereskedelem elleni harc katonai feladati oktatásához” kiadását.

9/2009. (I. 30.) HM utasítás a honvédelmi tárca feladatainak és a 2010-2012. évi tevékenysége fő irányainak meghatározásáról A honvédelmi miniszter 9/2009. (I. 30.) HM utasításának 27. § (2) bekezdése továbbá kimondta: kiemelt figyelmet kell fordítani … az emberkereskedelem és terrorizmus elleni harcra való különleges felkészülésre … 46/2007. (OT 30.) ORFK utasítás a prostitúcióval összefüggő jogsértések és az emberkereskedelem kezelésével kapcsolatos rendőri feladatok végrehajtásáról 2007- ben az országos rendőrfőkapitány utasítást adott ki „a prostitúcióval összefüggő jogsértések és az emberkereskedelem kezelésével kapcsolatos rendőri feladatok végrehajtásáról”. Az utasítás

24

középpontjában az emberkereskedelem és a prostitúció bűncselekményei állnak, mint egymással szorosan összefüggő jelenségek. Felvázolta annak módját, hogy a rendőr hogyan kezelheti ezen súlyos problémákat hatékonyan. Megnevezte a bűncselekmény észlelésének, megelőzésének és az áldozat védelmének részleteit.

1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról16 És végül nem szabad megfeledkezni az gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény releváns normáiról, amelyek a gyermekvédelem általános szabályait tartalmazzák. A törvény nem tartalmaz rendelkezéseket az emberkereskedelem tekintetében, de a törvény általános rendelkezései természetüknél fogva védik az gyermekkereskedelem áldozatait. 16

A WS-1 országjelentés 2011. őszi elkészítése óta több változás következett be a magyar gyermekvédelmi és

gyámügyi rendszer jogi szabályozásában, elsősorban 2012 decemberében. Ezért a 2011. őszi WS-1 országjelentésnek a gyermekvédelmi és gyámügyi intézményrendszerre vonatkozó tájékoztatásai részben hatályukat vesztették (nem érvényesek)! Az országgyűlés által 2012 decemberében módosított, „gyermekvédelemről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény” új rendelkezései, valamint a módosított kapcsolódó kormányhatározatok szerint a gyermekvédelem intézményrendszere jelentős reformon megy keresztül. Erre 2012 és 2014 között kerül sor, beleértve a második szintű intézményrendszer államosítását (a részleteket külön törvény és korm. rendelet szabályozza, lásd alább). Az új rendelkezések középpontjában az intézményben való elhelyezés helyett a gyermekek, különösen a 0-12 év közöttiek örökbefogadóknál és nevelőszülőknél való elhelyezése áll. 2014 után ezeket a gyermekeket nem lehet intézménybe adni, kivéve egyedi, különleges eseteket. Az elhelyezési és örökbefogadási szabályok változásai a Magyarországra érkező és itt letelepedő, kísérő nélküli gyermekekre (azaz a menekültekre, emberkereskedelem áldozataira is) vonatkoznak, jogi helyzetük és egyéb körülmények függvényében. A módosítások a gyámügyi rendszerben is bevezetnek néhány változtatást. A gyermekvédelem és szociális intézmények új nemzeti hatósága a 2013 januárjával, ezen törvény és a „316/2012. (XI. 13.) kormányhatározat” által létrehozott Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság, amelynek célja a szociális és gyermekvédelmi intézményrendszer irányítása és ezek államosításának megvalósítása. Szintén hatályba lépett az „egyes szakosított szociális és gyermekvédelmi szakellátási intézmények állami átvételéről és egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CXCII. törvény”, valamint az „egyes szakosított szociális és gyermekvédelmi szakellátási intézmények állami átvételének részletes szabályairól és egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 349/2012. (XII. 12.) Korm. rendelet”. Az eddig helyi vagy megyei önkormányzati tulajdonban és igazgatás alatt álló intézmények 2013. január 1vel kevés kivétellel államosításra kerülnek. Ez vonatkozik a 126 gyermekvédelmi otthon többségére és a 46 szakellátási intézményre (felnőtt és gyermek pszichiátriai betegek, fogyatékkal élő gyermekek, magatartási problémákkal küzdő gyerekek és fiatalkorú bűnelkövetők). A történelmi egyházak nagyobb szerepet fognak játszani a gyermekvédelmi rendszerben azáltal, hogy átvesznek és működtetnek állami tulajdonú otthonokat.

25

Ezen általános szabályok szerint Magyarországon „a gyermekeket pénzügyi, természetbeni és személyes gondozási szolgáltatások segítségével védik, ideértve az elsődleges gyermekjóléti szolgáltatásokat (pl. bölcsőde, óvoda) és gyermekvédelmi szakszolgálatok (pl. gyermekotthonok, nevelőszülői hálózat, utógondozás) – valamit a szabályozás eszközeivel.”17 Ezen szolgáltatások mindegyike hozzájárulhat a gyermek áldozattá válásának megakadályozásához, illetve bűncselekmény után a gyermekkereskedelem áldozatainak a normális, biztonságos életbe való reintegrációjának hatékony eszköze lehet.

149/1997. (IX. 10.) korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról Fontos tudni azt is, hogy a 149/1997. sz. kormányrendelet18 szerint a szociális és általános gyámügyi hivatalok felelősek a bűnelkövetés, illetve -ismétlés megelőzéséért, ideértve az emberkereskedelem bűncselekményét is.19 Ezen jelentős feladat végrehajtása során többek között bűnmegelőzési programokat szerveznek gyermekeknek; tartják a kapcsolatot az áldozatsegítő szervezetekkel; értékelik a gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézménye bűnmegelőzési tevékenységét, különösen a gyermekeket veszélyeztető helyzetek felderítését célzó tevékenységet; illetve segítséget nyújtanak a gyámügyi hivataloknak és a gyermekjóléti rendszer szakembereinek feljelentések tételéhez, amennyiben gyermek ellen elkövetett bűncselekmény gyanúja merül fel.

17

A korábbi egészségügyi miniszter összefoglalója a gyermekvédelmi törvényről: http://www.eum.hu/english/family-affairs/child-protection-system 18 149/1997. (IX. 10.) kormányhatározat, 5/A.§ 19 Megjegyzendő, hogy a határozat nem nevesíti az emberkereskedelem bűncselekményét.

26

2.4. Az emberkereskedelem gyermekkorú áldozatai jogai védelmének és érvényesítésének eszközei: Gyermekkereskedelem áldozatainak azonosítása Jelenleg az azonosítást főként az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat (+36-80-205 520) végzi, amely a Nemzeti Erőforrás Minisztérium irányítása alatt áll20. Az országos kríziskezelő telefonszolgálat kiszűri az emberkereskedelem áldozatait21, majd megteszi az első lépéseket az áldozatok további szenvedéstől való megóvása érdekében.22 Az emberkereskedelem elleni magyar nemzeti stratégia szerint: „az azonosítás rendszerébe a következőket kell bevonni: - az első vonalban dolgozó rendőröket, speciális rendőri egységek, - ügyészeket, - bírákat, - szociális munkásokat, - kormányzati szerveket, - nemzeti koordinátort, - önkormányzatokat, - menekültügyi, idegenrendészeti szerveket, - társadalmi szervezeteket, - egyházi szervezeteket, - Igazságügyi Hivatalok Áldozatsegítő Szolgálatait, - szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézményeket, - munkaügyi felügyeleteket, - konzulokat, - egészségügyi szerveket. Az azonosítást követően az áldozatokat a kijelölt kapcsolattartóhoz kell irányítani, aki intézkedik további sorsukról. Fontos, hogy azonnal elérhető, működésbe lépő társadalmi szervezetek legyenek bevonva a rendszerbe.” Meg kell jegyezni, hogy az emberkereskedelem elleni nemzeti stratégiáról készült SWOT elemzés kimutatta, hogy a rendszer egyik gyengesége az áldozatok azonosításának alacsony hatásfoka.

20

Nemzeti Erőforrás Minisztérium 2012. közepétől Illegális határátlépés közbeni elfogás esetén a Határőrség a kísérő nélküli gyermekeket a fóti gyermekvárosba utalja. 22 A telefonszolgálatról a III.1. fejezet („Kormányzati intézmények”) ad további tájékoztatást. 21

27

2.5. Az emberkereskedelem gyermekkorú áldozatai jogai védelmének és érvényesítésének eszközei: Segítségnyújtás, védelem, orvosi ellátás GYÁM KINEVEZÉSE: A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény szerint (70., 93. §):23 A kiskorú gyermek szülői felügyelet vagy gyámság alatt áll. A szülői felügyelet alatt nem álló kiskorú részére a gyámhatóság hivatalból gyámot rendel.

A büntetőeljárás tekintetében a Büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (56., 452. §) kimondja, hogy: Ha a sértett, a magánvádló vagy az egyéb érdekelt cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes, a képviseletét a törvényes képviselője látja el. A gyámhatóság - a vádirat benyújtásáig az ügyész, azt követően a bíróság megkeresésére - eseti gondnokot rendel ki, ha a) a törvényes képviselő a bűncselekményt a fiatalkorúval együtt követte el, illetőleg az érdekei a fiatalkorú érdekeivel egyébként ellentétesek, b) a törvényes képviselő a jogainak gyakorlásában akadályozva van, c) a fiatalkorúnak nincs törvényes képviselője, vagy nem állapítható meg, hogy ki a törvényes képviselője. Az eseti gondnok az eljárásban törvényes képviselőként jár el.

GONDOLKODÁSI IDŐ ÉS TARTÓZKODÁSI ENGEDÉLY: Amint azt fent már idéztük, a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény (9/A. és 43. §) kimondja, hogy: Amennyiben az áldozatsegítő szolgálat megállapítja, hogy a hozzá forduló harmadik országbeli állampolgár emberkereskedelem áldozata, tájékoztatja arról is, hogy egy hónap gondolkodási idő áll rendelkezésére annak eldöntésére, hogy a bűncselekmény felderítésében a hatóságokkal együttműködik-e; a gondolkodási idő tartamára ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolásra, a hatóságokkal való együttműködés időtartamára pedig tartózkodási engedélyre jogosult. Az emberkereskedelem áldozatáról az említett tájékoztatás megtörténtét követően– a büntetőeljárás adott szakaszában eljáró nyomozóhatóság, ügyészség vagy bíróság értesítése mellett – az áldozatsegítő hatóság haladéktalanul kezdeményezi az idegenrendészeti hatóságnál a harmadik országbeli állampolgár ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolással történő ellátását.

23

A II.3. fejezet („Egyéb jogszabályok”) több információt tartalmaz a gyámságról (és a gyermekvédelemről).

28

Továbbá a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény (29. §, 30. §, 45. §) kimondja, hogy: Az e törvényben foglalt tartózkodási feltételek hiányában humanitárius célból tartózkodási engedéllyel kell ellátni: (...) jelentős bűnüldözési vagy nemzetbiztonsági érdekből az ügyész, a bíróság, illetve a rendvédelmi és nemzetbiztonsági szerv, továbbá a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nyomozó hatósága indítványára azt a harmadik országbeli állampolgárt, illetve rá tekintettel más harmadik országbeli állampolgárt, aki bűncselekmény felderítése érdekében a hatóságokkal - a bizonyítást jelentősen elősegítő módon - együttműködik. (…) A humanitárius célból kiadott tartózkodási engedély érvényességi ideje legfeljebb hat hónap. Ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolással kell ellátni azt a harmadik országbeli állampolgárt (többek között), aki emberkereskedelem áldozata, az áldozatsegítő hatóság indítványára, a gondolkodási idő tartamára. Az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgárt a számára biztosított gondolkodási idő alatt csak akkor lehet kiutasítani, ha Magyarország területén történő tartózkodása a nemzetbiztonságot, a közbiztonságot vagy a közrendet sérti.

Ezen általános szabályok alkalmazandók a gyermekkorú áldozatokra is.

FOGVATARTÁS TILALMA:

A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény (48., 56., 61., 62. §) kimondja, hogy: Kiskorú harmadik országbeli állampolgárral szemben - az alább leírt eset kivételével - nem rendelhető el őrizett. A kiskorú gyermekkel rendelkező családdal szemben, a gyermek mindenek felett álló érdekét elsődlegesen figyelembe véve, őrizet csak végső intézkedésként legfeljebb harminc napra rendelhető el, ha az idegenrendészeti hatóság megállapítja, hogy az őrizet célja a harmadik országbeli állampolgár úti okmányának elvétele vagy kijelölt helyen való tartózkodása alkalmazásával nem biztosítható. Az őrizet végrehajtása során a házastársak kivételével a férfiakat a nőktől, valamint a kiskorú gyermekkel rendelkező családokat - a magánélet megfelelő védelmének biztosításával - a többi őrizetestől el kell különíteni. Az őrizetben lévő harmadik országbeli állampolgár kiskorú őrizetes jogosult továbbá szabadidős tevékenységek végzésére, beleértve a korának megfelelő játék- és rekreációs tevékenységeket; és részére az őrizet időtartamának függvényében biztosítani kell a korának megfelelő oktatást. Az idegenrendészeti hatóság a harmadik országbeli állampolgár kijelölt helyen való tartózkodását rendelheti el, ha az adott harmadik országbeli állampolgár: (...) kiskorú, és vele szemben őrizet elrendelésének lenne helye; vele szemben őrizet elrendelésének lenne helye, és vele együtt Magyarország területén tartózkodó kiskorú gyermeke az őrizet elrendelése esetén felügyelet nélkül maradna.

29

OKTATÁSHOZ VALÓ HOZZÁFÉRÉS: Az első hangsúlyozandó dolog, hogy a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (6. és 110. §) szerint: A Magyar Köztársaságban minden gyermek tanköteles. A gyermek, ha az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget eléri, legkorábban attól a naptári évtől válik tankötelessé, amelyben a 6. életévét betölti, és legkésőbb attól a naptári évtől, amelyben 8. életévét betölti. A tankötelezettség annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tanuló nagykorúvá válik (18. életév betöltése). A nem magyar állampolgár kiskorú akkor válik óvodai ellátásra jogosulttá, illetve akkor tanköteles Magyarországon, ha a) menedékjogot kérő, menekült, menedékes, b) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogát Magyarországon gyakorolja, c) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozik, és bevándorolt vagy letelepedett jogállású, illetve a Magyar Köztársaság területén való tartózkodásra jogosító engedéllyel rendelkezik. Ha a Magyar Köztársaság területén való tartózkodás ideje a) az egy évet nem haladja meg, a szülő kérésére, b) az egy évet meghaladja, e törvény erejénél fogva válik a gyermek tankötelessé. A nem magyar állampolgár az óvodai nevelést, és - amennyiben tankötelessé válik - az iskolai nevelést és oktatást, a kollégiumi nevelést, a pedagógiai szakszolgálatokat a tankötelezettség fennállása, továbbá a tankötelezettség ideje alatt megkezdett és a tankötelezettség megszűnése után folytatott tanulmányok alatt a magyar állampolgárokkal azonos feltételekkel veheti igénybe.24

Ezen túlmentően a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény (61. §) szerint: Az őrizetben lévő harmadik országbeli állampolgár jogosult: (…) a rendelkezésre álló közművelődési lehetőségek igénybevételére; (…) a kiskorú őrizetes részére az őrizet időtartamának függvényében biztosítani kell a korának megfelelő oktatást.

SZEMÉLYAZONOSSÁG ÉS BIZTONSÁG AZ ELJÁRÁS SORÁN: A magyar belső jog azon rendelkezéseit, amelyek az gyermekkereskedelem áldozatának személyazonosságát és biztonságát védik a nyomozás és a büntetőeljárás során, illetve után, korábbi fejezetekben már részletekbe menően ismertettük. (Lásd a II.2. „Büntető anyagi és eljárásjog”)

24

Ezen törvény angol fordítása a Nemzeti Erőforrás Minisztérium honlapján található: http://www.nefmi.gov.hu/letolt/english/act_lxxxix_1993_091103.pdf

30

EGÉSZSÉGÜGY: Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV törvény (4., 6., 7. és 243. §) szerint: E törvény hatálya kiterjed a Magyarország területén tartózkodó természetes személyekre. Minden betegnek joga van sürgős szükség esetén az életmentő, illetve a súlyos vagy maradandó egészségkárosodás megelőzését biztosító ellátáshoz, valamint fájdalmának csillapításához és szenvedéseinek csökkentéséhez. Minden betegnek joga van - jogszabályban meghatározott keretek között - az egészségi állapota által indokolt, megfelelő, folyamatosan hozzáférhető és az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő egészségügyi ellátáshoz.

Magyarország területén tartózkodó nem magyar állampolgár egészségügyi ellátása megkötött nemzetközi egyezmény vagy viszonosság alapján történik. Egyezmény, illetve viszonosság hiányában nem magyar állampolgár egészségügyi ellátást Magyarország területén jogszabályban meghatározott módon vehet igénybe. A Magyarország területén sürgősségi ellátásra szoruló nem magyar állampolgárt haladéktalanul el kell látni. A Magyarország területén orvosi beavatkozásra szoruló nem magyar állampolgáron a beavatkozást ugyanolyan feltételek mellett kell elvégezni, mint magyar állampolgáron.

A magyar 1997. évi CLIV törvény világosan kimondja, hogy minden Magyarország területén tartózkodó betegnek joga van sürgős szükség esetén életmentő, illetve a súlyos vagy maradandó egészségkárosodás megelőzését biztosító ellátáshoz.25 A gyermekkereskedelem áldozatai többféle erőszaknak vannak kitéve. Fogva tartásuk alatt a következőkben van részük  fizikai erőszak,  szexuális kizsákmányolás,  pszichikai erőszak,  szegényes életkörülmények és  kitettség kórok széles skálájának, amelynek hosszan tartó következményei lehetnek a gyermekek  fizikai,  reproduktív, és  mentális egészségére.

25

Pozitív változás, hogy 2012. július 1-től minden, Magyarországra illegálisan belépő, tartózkodási engedélyért folyamodó, felügyelet nélküli kiskorú bármely betegség esetén jogosult ingyenes egészségügyi ellátásra. Ezen jogukat ideiglenes tartózkodási engedélyükkel igazolhatják: a Nemzeti Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal által a kérelmük elbírálása idejére kiadott Humanitárius Kártya.

31

Régóta ismert továbbá, hogy a gyermekek életében bekövetkező változások és stresszel járó események mentális zavarokat idézhetnek elő. Ezen gyerekeknél előfordulhat depresszió, szorongás, alvászavar, megfosztottság-érzet, evészavar és erősebb öngyilkossági hajlam26. Tizenhárom közép-, kelet- és délkelet-európai ország a Budapesti nyilatkozatban27 kimondta – többek között – a következőket: (…) Tekintve, hogy az emberkereskedelem közép-, kelet- és délkelet-európai áldozatai több egészségügyi probléma kockázatának vannak kitéve, ideértve többek között a fizikai és pszichikai erőszakot és traumát, a szexuális úton terjedő és egyéb fertőző vagy nem fertőző betegségeket és komplikációkat, köztük a HIV/AIDS-et és a tuberkulózist; (…) Megegyeznek és vállalják a következőket: Az emberkereskedelem elleni, regionális és nemzetközi küzdelem és haladás ellenére még több figyelmet és forrást kell szentelni az emberkereskedelemmel kapcsolatos egészségügyi és közegészségügyi kérdéseknek; Az emberkereskedelem áldozatainak olyan átfogó, folyamatos, nemnek, kornak és kultúrának megfelelő egészségügyi ellátást kell biztosítani, amely az általános fizikai, mentális és szociális jóllétet helyezi a középpontba; Az egészségügyi ellátást szakképzett szakembereknek kell biztosítaniuk biztonságos és otthonos környezetben, a szakmai etikai kódexnek illetve azon elveknek megfelelően, hogy az áldozatot teljes körűen tájékoztatni kell a nyújtott ellátás természetéről, hogy kioktatás után ki kell kérni beleegyezésüket, és hogy az orvosi titoktartást tiszteletben kell tartani; Az emberkereskedelem áldozatainak nyújtott egészségügyi ellátás számára minimumkövetelményeket kell felállítani. Ezen standardokat kormányok, kormányközi és nem kormányzati szervek, illetve oktatási intézmények partnerségein keresztül kell kifejleszteni, és azoknak átfogó kutatáson és a bevált gyakorlaton kell alapulniuk; (…) Az emberkereskedelem gyermek- és kamaszkorú áldozatai különösen érzékeny csoportot képeznek, különleges egészségügyi szükségletekkel. Ezen csoport számára az egészségügyi ellátást a hosszútávúság és folyamatosság jellemezze, és figyelembe kell venni a hosszú távú mentális és pszichoszociális hatásokat. (…) Multidiszciplináris egészségügyi csapatok felállításához szakosított képzéseket kell kifejleszteni, amelyek a szakembereknek figyelmének az emberkereskedelem áldozatainak különleges igényeire való felhívását állítja középpontba; A bizalom kiépítésében az áldozat igényeit azonosító és az egészségügyi ellátáshoz beleegyezést kivívó pszichoszociális terápiának kritikus szerepe van, amelynek során a személyek gyógyulási célokat tűznek ki és segítséget kapnak a hosszú távú rehabilitációhoz és az önértékelés helyreállításához;

26

Grondin, Danielle: „Trafficked children and associated health issues” („Gyermekkereskedelem áldozatai és a kapcsolódó egészségügyi kérdések”), vitaindító előadás a Közegészségügy és emberkereskedelem regionális konferencián, Budapesten, 2003. március. 27 A budapesti nyilatkozat. Közegészségügy és emberkereskedelem Közép-, Kelet- és Délkelet-Európában regionális konferencia. Budapest, 2003. március 19-21.

32

Magyarország nemcsak a konferencia házigazdája volt, hanem az egészségügyi és népjóléti miniszter alá is írta a nyilatkozatot.

Tekintettel

ezen

jól

gyermekkereskedelem

megalapozott áldozatai

egészségi

Magyarországon

és

közegészségügyi

hivatalosan

elvekre,

ingyenesen

a

jogosultak

hozzájutni a megfelelő egészségügyi – és mentálhigiénés – ellátáshoz, jogi státuszuktól függetlenül. A kérdés az, hogy vajon 1) a rendelkezésre álló kapacitás elegendő-e; 2) az egészségügyi szolgáltatók fel vannak-e készülve az igényelt ellátás nyújtására? (Még a traumás pszichiátria /pszichológia szakembereinek is további képzésre lenne szüksége, hogy bánni tudjanak ezen többszörösen traumatizált gyermekekkel/fiatalokkal.) A meglévő kapacitás tekintetében egy nemrégiben kiadott jelentésében a magyar ombudsman28 felhívja a figyelmet, hogy a gyermekpszichológusok/ -pszichiáterek száma még a meglévő lakosság szükségleteinek kielégítésére sem elegendő. Az egészségügyi ellátást nyújtók képzési hátterét illetően 2004-2005-ben létezett egy regionális program az emberkereskedelem áldozatainak mentálhigiénés segítésére. Ez a kétfázisú tréning a lavina-effektusra épített: az első fázisban a közép-, kelet- és délkeleteurópai régió harminc szakembere vett részt egy ’oktatók oktatása’ típusú Programban, míg a második fázisban ők tartottak képzéseket hazájukban. A képzés frissen kifejlesztett képzési anyagon alapult29. Sajnos a kezdeti erőfeszítés nem eredményezett rendszeres továbbképzést. Jelenleg kizárólag a CORDELIA30 alapítvány nyújt továbbképzést Magyarországon egészségügyi/ mentálhigiénés szakembereknek. Deklarált céljuk, hogy ‘…jobb mentális állapotot

és

életminőséget

menedékkérőknek, pszichológiai

biztosítson

menekülteknek

kezeléssel,

és

kínzást

vagy

családtagjaiknak

pszichoszociális

más

súlyos

pszichiátriai,

tanácsadással.’

traumát

átélt

pszichoterápiás,

Nyilatkozatuk

szerint

’…Magyarországon jelenleg az egyetlen olyan civil szervezet vagyunk, amely e speciális célcsoport pszichés, szomatikus és szociális panaszait egy komplex szolgáltatásrendszeren 28

Szabó Máté: az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, 2011. Baráth Á., Jaffé P. D., Jakab Gy., Szilárd I., Weekers J. (szerk.): The mental health aspects of trafficking in human beings. Training manual. (Az emberkereskedelem mentálhigiénés aspektusai. Oktatási anyag.) Budapest, 2004. IOM – International Organization for Migration 30 http://www.cordelia.hu/ 29

33

keresztül kezeli. Olyan alapellátásnak minősülő, hiánypótló, közhasznú feladatokat végzünk, amelyek ellátása állami hatáskörben jelenleg nem megoldott.’ Van még egy kezdeményezés, amely remélhetőleg hosszú távú megoldást hoz majd belátható időn belül. A CHANCE31 projekt – hat EU-s egyetem konzorciuma – migrációs egészségügyi mesterszintű képzést fog kifejleszteni és megvalósítani. Ez az uniós szintű közös képzési program hat kompetencia köré épül majd, ezek közül az egyik a mentálhigiénés aspektusokra fókuszál. A Greifswaldi Egyetem, a Grazi Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem felel ezen képzési modul megtervezéséért, és mindhárom intézmény nagy

tapasztalattal

rendelkező

trauma-pszichológusokat/-pszichiátereket

biztosít

a

programnak. Összefoglalásul: a kísérő nélkül Magyarországon lévő kiskorúak megfelelő mentálhigiénés ellátásához a formális jogi háttér kedvező, de a szükségleteknek megfelelő kapacitás hozzáférhetősége korlátozott. Folyamatban lévő kezdeményezések már középtávon is javíthatják a helyzetet.

31

http://mighealth-unipecs.com/projects/chance

34

2.6. Az emberkereskedelem gyermekkorú áldozatai jogai védelmének és érvényesítésének eszközei: Kárenyhítés A gyermekkereskedelem áldozatainak kompenzálására vonatkozó releváns szabályokat a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV törvény tartalmazza. Ezen törvény szerint szándékos erőszakos bűncselekmény áldozatává vált32 rászoruló természetes személy – így a gyermekkereskedelem áldozatai is – a következő formában és összegben kapnak kárenyhítést (7. §): A kárenyhítést egy összegben vagy havi járadékként kell fizetni. Egyösszegű kárenyhítésként az áldozat a bűncselekmény miatt bekövetkezett vagyoni kárának teljes vagy részbeni megtérítését igényelheti.33 A sértett bűncselekmény miatt bekövetkezett keresőképtelensége esetén - ha a keresőképtelenség várhatóan a 6 hónapot meghaladja - az áldozat járadék formájú kárenyhítésként a rendszeres jövedelmében bekövetkezett csökkenés részbeni enyhítését igényelheti.34 A járadék legfeljebb három évig adható. A járadék folyósítását meg kell szüntetni, ha a) a bűncselekményre tekintettel az áldozat rendszeres szociális vagy nyugdíj-biztosítási ellátásra való jogosultságát megállapították, és az ellátás folyósítását megkezdték, b) jogerős bírósági határozat az áldozat részére kártérítésként járadékot állapított meg, és annak folyósítását megkezdték, c) a biztosító az áldozat részére járadék folyósítását kezdi meg, d) az áldozat keresőképtelensége megszűnik, e) az áldozat a kötelezően előírt orvosi, szakértői vizsgálatról igazolatlanul távol maradt.

V.ö. a törvény fenti rövid, de lényeges részletével a gyermekkorú áldozatokra vonatkozó különös szabályokról (II.3. fejezet „Egyéb jogszabályok”).

32

és annak közvetlen következményeként súlyos testi vagy lelki sérülést szenvedett el Az egyösszegű kárenyhítés mértéke: a) az alapösszeg ötszörösét meg nem haladó kár 100 százaléka, b) az alapösszeg ötszöröse és tízszerese közötti kár esetén az alapösszeg 5-szöröse, és az alapösszeg ötszöröse feletti rész 75 százaléka, c) az alapösszeg tízszeresét meghaladó kár esetén az alapösszeg 8,75-szöröse, és az alapösszeg tízszerese feletti rész 50 százaléka, de legfeljebb az alapösszeg tizenötszöröse. 34 A járadék mértéke: a) az igazolt jövedelemcsökkenés 75 százaléka, ha az áldozat 18 év alatti személy vagy mások gondozására szorul, b) az igazolt jövedelemcsökkenés 50 százaléka, ha az áldozat mások gondozására nem szorul. A 4. § (3) bekezdés szerint: Az alapösszeg mértéke a tárgyévet megelőző második év - a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett - nemzetgazdasági bruttó havi átlagkeresetének 43 százaléka. 33

35

2.7. Az emberkereskedelem gyermekkorú áldozatai jogai védelmének és érvényesítésének eszközei: Hazatérés Először is tisztázandó, hogy Magyarország támogatja az IOM Önkéntes hazatérő programját (Assisted Voluntary Return, AVR).35 Az úgynevezett Magyar önkéntes hazatérő és reintegrációs programot (Hungarian Assisted Return and Reintegration Program, HAVRR) az IOM Magyarország működteti (időtartama: 2011. január 1. – 2011. december 31). „A Magyar önkéntes hazatérő és reintegrációs program 2011-2013. célja a Magyarországon lévő olyan elutasított menedékkérők, kiegészítő védelemben részesülők és harmadik országbeli állampolgárok önkéntes és biztonságos hazatérésének megkönnyítése, akik már nem teljesítik a Magyarországra belépés vagy ott-tartózkodás követelményeit, és akik a Magyarország területének elhagyására vonatkozó kötelezettségükkel összhangban kihasználják az önkéntes visszatérés lehetőségét hazájukba, és újrakezdési támogatás nyújtása a hazatérés fenntarthatósága érdekében. A program két komponensből áll: a hazatérési komponensben a hazatérők segítséget kapnak önkéntes hazaútjuk megszervezésében (utazási okmányok beszerzése, utazási jegyek beszerzése, indulási, átszállási és érkezési segítségnyújtás), míg a reintegrciós komponens azt állítja a középpontba, hogy a hazatérők segítséget kapjanak abban, hogy hazájukban/a visszatérés célországában megtalálják és kihasználják a visszailleszkedés lehetőségét a hazatérés fenntarthatósága érdekében. A HAVRR Program korábbi önkéntes hazatérési programokra épül (különösen a HARRP1, 2 és 3-ra), és azt célozza, hogy Magyarországon belül az önkéntes hazatérési kezdeményezéseknek folytonosságot és fenntarthatóságot biztosítson.”36

2005-ben továbbá a magyar-amerikai emberkereskedelem-elleni munkacsoport tagjai keretmegállapodást írtak alá új átirányító rendszer felállítása céljából. Ebben a rendszerben „különösen fontos szerepet kap az áldozatok hazajuttatásában a konzuli segítségnyújtás, illetve az Interpol”37. Az áldozatok segítésében továbbá fontos szerepet játszanak még a civil szervezetek.

35

http://www.iom.int/jahia/Jahia/about-migration/managing-migration/managing-migration-returnmigration/assisting-voluntary-return 36 http://www.iom.hu/index.php/projects/browse-all.html#HAVRR 37 National Strategy against THB

36

2.8. Az emberkereskedelem gyermekkorú áldozatai jogai védelmének és érvényesítésének eszközei: Reintegráció Az utóbbi tíz évben időnként (majdnem rendszeresen) továbbképzéseket szerveztek az emberkereskedelem problematikájával foglalkozó minisztériumoknak és hatóságoknak, a magyar Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága személyzetének, bíróknak, ügyészeknek, oktatási, egészségügyi, gyermekvédelmi szakembereknek, rendőröknek, civil szervezeteknek és a média képviselőinek. Szociális munkásokat továbbá egy- vagy kétnapos szemináriumokon is oktatták az emberkereskedelem áldozatai, köztük a gyerekek a különös igényeiről és jogairól. Ezen projektekben a legnagyobb szerepet az IOM játszotta, mivel ezen szemináriumokat és oktatásokat főként ők szervezték meg és bonyolították le.

Nem szabad elfelejteni, hogy Magyarországon néhány egyetemen léteznek speciális kurzusok az emberkereskedelemmel foglalkozó szociális munkások feladatairól és kötelességeiről. Ezen kurzusok közé tartozik például az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi karának szociálpolitikai és szociális munkási programja, vagy az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv gyógypedagógiai karának szociális munkásokat képző programja. A Wesley János Lelkészképző Főiskola szociológiai karának hallgatói felvehetik az úgynevezett „szociális munka és prostitúció, emberkereskedelem” című tárgyat,38 ahol elmélyedhetnek a témában (ideértve a gyermekkereskedelmet is).

Az emberkereskedelem magyarországi áldozatainak reintegrációjáról alább több tájékoztatás olvasható (a IV.7. „Reintegrációs kezdeményezések” fejezetben). Összefoglalásként megállapíthatjuk, hogy nemzeti szabályozásunk megfelelő, mivel a magyar jogszabályok megfelelnek a nemzetközi és európai normáknak. Véleményünk szerint a magyar szabályozás összhangban van a nemzetközi követelményekkel. Mi a kihívás? Mit kell fejleszteni? Ezen normák végrehajtását kell fejleszteni. Ezen szabályok teljesítésének a gyakorlatban hatékonyabbnak kéne lennie. (Lásd ajánlásainkat az V. fejezetben.)

38

See the CV of Judit Forrai, associate professor at Semmelweis University, Faculty of Medicine http://193.225.82.27/index.php?id=40

37

2.9. Büntetőjogi, polgári jogi és közigazgatási szankciók KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK A magyar belső jog milyen szankciókat helyez kilátásba a varsói egyezmény szerint megállapított bűncselekményekért? Jelölje meg a büntetőjogi (pl. szabadságvesztés hossza), polgári jogi (pl. vagyonelkobzás) és közigazgatási jellegű (pl. vendéglátóhely vagy üzlet bezárása) szankciókat.

Büntetőjogi szankciók A Büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (175/B. §) szerint: - ebben az idézetben a szankciók és a súlyosító körülmények is megtalálhatók (1) Súlyosító körülmények nélkül az emberkereskedelem bűncselekményének elkövetője három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt: a) tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére; b) a személyi szabadságától megfosztott személy sérelmére; c) munkavégzés céljából; d) fajtalanság vagy közösülés céljából; e) emberi test tiltott felhasználása céljából; f) bűnszövetségben; vagy g) üzletszerűen követik el. (3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt: a) az elkövető nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt álló személy sérelmére, vagy b) a (2) bekezdés c)-e) pontjában meghatározott célból: 1) erőszakkal vagy fenyegetéssel; 2) megtévesztéssel; 3) a sértett sanyargatásával követik el. (4) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt: a) a (2) bekezdés a)-b) pontjában, vagy a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott személy sérelmére, a (2) bekezdés c)-e) pontjában meghatározott célból, illetve a (3) bekezdés b) pontja 1-3. alpontjában meghatározott módon, vagy b) tiltott pornográf felvétel készítése céljából követik el. (5) A büntetés öt évtől húsz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt tizenkettedik életévét be nem töltött személy sérelmére: a) a (2) bekezdés c)-e) pontjában meghatározott célból; b) a (3) bekezdés b) pontja 1-3. alpontjában meghatározott módon; vagy c) tiltott pornográf felvétel készítése céljából követik el. (6) Aki emberkereskedelemre irányuló előkészületet követ el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

38

A Büntető törvénykönyv (77/B. §) szerint továbbá intézkedésként „vagyonelkobzás” is alkalmazható: Vagyonelkobzást kell elrendelni arra: a bűncselekmény elkövetéséből eredő vagyonra, amelyet az elkövető a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett; a vagyonra, amelyet az elkövető bűnszervezetben való részvétele ideje alatt szerzett; a vagyonra, amely a bűncselekmény elkövetéséből eredő, a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett vagyon helyébe lépett; a vagyonra, amelyet a bűncselekmény elkövetése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő feltételek biztosítása végett szolgáltattak vagy arra szántak; a vagyonra, amely az adott vagy ígért vagyoni előny tárgya volt. Közigazgatási szankciók: A jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény (2-6. §) kimondja, hogy: Ha a bíróság a Büntető törvénykönyvben meghatározott bűncselekmény elkövetőjével szemben büntetést szab ki, és ha a bűncselekmény elkövetése a jogi személy javára előny szerzését célozta vagy eredményezte, a jogi személlyel szemben a következő intézkedéseket alkalmazhatja: a) a jogi személy megszüntetése, b) a jogi személy tevékenységének korlátozása, c) pénzbírság. A bíróság a jogi személyt megszünteti, ha jogszerű gazdasági tevékenységet nem folytat (illetve akkor is megszüntetheti, ha folytat jogszerű gazdasági tevékenységet), és a jogi személyt bűncselekmény elkövetésének leplezése céljából hozták létre, vagy a jogi személy tényleges tevékenysége bűncselekmény elkövetésének leplezését szolgálja. A bíróság a jogi személy tevékenységét egy évtől három évig terjedő időre a korlátozhatja (például nem végezhet nyilvános felhívás alapján betétgyűjtést, nem vehet részt közbeszerzési eljárásban, nem köthető vele koncessziós szerződés, stb.). A jogi személlyel szemben kiszabható pénzbírság legnagyobb mértéke a bűncselekménnyel elért vagy elérni kívánt vagyoni előny értékének a háromszorosa, de legalább ötszázezer forint. A szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól szóló 1999. évi LXXV. törvény – amely az emberkereskedelmet a szervezett bűnözéshez kapcsolódó bűnformának tekinti – (5. §) kimondja: A települési önkormányzat jegyzője az üzletet közbiztonsági érdekből a büntető- vagy szabálysértési eljárás befejezéséig, de legfeljebb egy évi időtartamra - a nyomozó, illetőleg a szabálysértési hatóság kezdeményezésére - ideiglenesen bezárathatja, ha megállapítja, hogy az üzlet működésével összefüggésben az üzlet üzemeltetőjével vagy foglalkoztatottjával szemben (más bűncselekmények és szabálysértések között) emberkereskedelem elkövetése miatt büntető-, illetve szabálysértési eljárás indult. A jegyző az üzlet működési engedélyét visszavonja a szabálysértési, illetőleg a nyomozó hatóság kezdeményezésére, ha a bűncselekményt, illetve szabálysértést bírósági vagy hatósági határozat jogerősen megállapította.

39

A magyar belső jog az emberkereskedelem büntetésének kiszabásakor ad-e lehetőséget a varsói egyezménnyel összhangban más országban kimondott bűnösség figyelembe vételére? Igen, ad. A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény foglalkozik a kérdéssel. Íme egy rövid idézet ebből a törvényből: 47. § (1) Külföldi bíróság döntése a magyar bíróság döntésével egyenértékű, ha az elkövető ellen eljárást folytattak le és a kiszabott büntetés vagy intézkedés nem sérti Magyarország közrendjét. (2) Ha a magyar joghatóság alá tartozó személy indítványát külföldi bíróság bírálta el, és a külföldi bíróság nem teljesítette a magyar hatóságok feljelentésében vagy az eljárás átadásában foglaltakat, a Legfőbb Ügyész dönthet az eljárás megindításáról. Ilyen esetben a külföldön foganatosított büntetést, előzetes letartóztatást vagy házi őrizetet le kell vonni a magyar bíróság által kiszabott büntetésből.

Hogyan kezeli a magyar belső jog az gyermekkereskedelem azon áldozatainak perbe fogását és esetleges büntetését, akik a büntetőjogi felelősség életkorát (14/15 – kérjük, jelezzék, mi Magyarországon a büntethetőség korhatára) nem érik el, és akiket arra kényszerítettek áldozatként, hogy bűncselekményt kövessenek el a varsói egyezmény 26. cikkében foglaltak szerint? Magyarországon a büntetőjogi felelősség korhatára 14 év. A Büntető törvénykönyv 26. §-a szerint: Nem büntethető, aki a cselekményt olyan kényszer vagy fenyegetés hatása alatt követi el, amely miatt képtelen az akaratának megfelelő magatartásra. A büntetés korlátlanul enyhíthető, ha a kényszer vagy a fenyegetés az elkövetőt korlátozza az akaratának megfelelő magatartásban. Ezen esetekben a közvetett tettes ellen – aki a szándékos bűncselekmény törvényi tényállását e cselekményért kényszer, fenyegetés miatt nem büntethető személy felhasználásával valósítja meg – kell az eljárást lefolytatni.

Gyermek kereskedelme olyan súlyosabb cselekmény-e az önök jogrendszerében, amely mindig súlyosabb büntetést von maga után? Igen. Lásd a Büntető törvénykönyv 175/B. §-ának szövegét: (1) Aki mást elad, megvásárol, ellenszolgáltatásként átad, vagy átvesz, más személyért elcserél, úgyszintén, aki ennek érdekében toboroz, mást szállít, elszállásol, elrejt, másnak megszerez, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt: a) tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére;… követik el.

40

Ha lehetséges, adják meg a fenti meghatározás szerinti gyermekkereskedelem miatti elítélések számát 2008-ra, 2009-re (ha lehetséges, 2010-re is), a büntetés súlyossága, kizsákmányolás formája, sértett életkora, stb. szerinti bontásban. Kérjük ezen adatokat a 2. mellékletben Statisztikák szerepeltetni, a megjelöltek szerint. Legnagyobb sajnálatunkra ismételt kéréseink ellenére sem kaptunk részletes hivatalos statisztikát a gyermekkereskedelemről. A jelenségre vonatkozó részletes (és megbízható) adatok hiánya a magyar rendszer egyik legnagyobb hiányossága. Lásd a 2. mellékletet a rendelkezésre álló szegényes statisztikai adatokért, és azok forrásáért.

41

3. INTÉZMÉNYEK ÉS SZERVEZETEK 3.1. Az emberkereskedelem elleni harcért felelős kormányzati intézmények

2008-2009 Az Emberkereskedelem elleni Nemzeti Stratégiát alkotó és végrehajtó intézmények

2008-ban a magyar kormány elfogadta a magyar nemzeti stratégiát azzal a céllal, hogy harcoljon az emberkereskedelem ellen. A stratégia kidolgozásában, amit a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) felülvizsgált, az alábbi intézmények39 vesznek vagy vettek részt: -

az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium érintett szakfőosztályai, Országos Rendőr-főkapitányság, Nemzeti Nyomozó Iroda, a korábbi Határőrség Országos Parancsnoksága, Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal, a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata, Rendőrtiszti Főiskola, Országos Kriminológiai Intézet, Országos Igazságszolgáltatási Tanács, Legfőbb Ügyészség, Szociális és Munkaügyi Minisztérium, Külügyminisztérium, az érintett társadalmi szervezetek.

Nemzeti koordinátor

A stratégia végrehajtásának feladata a Nemzeti Emberkereskedelmi Koordinátor által irányított mechanizmus hatáskörébe tartozik. Jelenleg40 ezt a pozíciót Dr. Berta Krisztina, európai uniós és a Belügyminisztérium nemzetközi helyettes államtitkára tölti be.

39 40

2008 óta az állami intézményrendszer több változáson ment keresztül. 2010 ősze óta

42

Korábban, amikor az új beosztást először hozták létre, a Nemzeti Emberkereskedelmi Koordinátor pozíciót az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium41 rendvédelemért felelős államtitkára töltötte be. Abban az időben a nemzeti stratégia kimondta: "a Nemzeti Koordinátor a) kidolgozza a nemzeti stratégia végrehajtását szolgáló cselekvési tervet, b) elvégzi a koordinációs mechanizmussal kapcsolatos igazgatási feladatokat, és c) kapcsolatot tart az érintett nemzeti és nemzetközi szereplőkkel." 2008-ban a Stratégia megörökítette, hogy: "Az emberkereskedelem elleni hatékony fellépés alapja egy olyan koordinációs mechanizmus kialakítása és működtetése, mely alkalmas arra, hogy összefogja a területen érintett kormányzati és nem kormányzati szereplőket, fórumot biztosítson a közös munkához, a tapasztalatcseréhez. Egy ilyen mechanizmus jó példát teremthet az ágazatok közötti együttműködésre. A munka során a résztvevő felek közösen vállalják a felelősséget az emberkereskedelem ellenes mechanizmus hatékony működéséért. Azok a kormányzati szereplők, társadalmi és nemzetközi szervezetek alkotják, melyek érdekeltek a probléma visszaszorításában.

Külön is ki kell emelni az Országgyűléssel,

közelebbről annak Emberi Jogi és Kisebbségi Bizottságával való együttműködés fontosságát, a Bizottság rendszeres tájékoztatását, mely a hatékony megvalósítás eszköze lehet.

A

cselekvési terv egyik legfontosabb feladata a struktúra szereplőinek feltérképezése és bevonása. A Nemzeti Koordinátornak kell a koordinációs mechanizmus élén állnia. Egyrészről a Nemzeti koordinátor felelős a Nemzeti Stratégia végrehajtásáért, különös tekintettel a cselekvési terv kidolgozására és annak felügyeletére, míg másrészről kapcsolódási pontként funkcionál a nemzeti és nemzetközi érintett résztvevők között. A megfelelő pénzügyi források megléte létfontosságú az emberkereskedelem elleni harcban, ezek a források segítenek a célok elérésében és a hatékony működésben. Hangsúlyozandó, hogy a koordinációs mechanizmus működésbe lépése segíti a szigetszerű, nem fenntartható vagy egymást átfedő programok, intézkedések megelőzését optimalizálva az egyes szereplőknél meglévő források felhasználását és képes lehet az esetlegesen felmerülő többletigények felmérésére, becsatornázására is. Működése pénzügyi alapjainak több lábon kell állnia: az állami források mellé lehetőség szerint egyéb forrásokat (EU-s, pályázati, stb.) is be kell vonni. A szükségletek felmérését és az erőforrások kiosztását a Nemzeti Koordinátor hangolja össze. A stratégia végrehajtásának ellenőrzése, monitorozása és értékelése az alapja a hatékony, változó igényekhez és 41

Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumot a 2010 áprilisi országgyűlési választások után átalakították és Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium lett 2010 májusában. Ugyanakkor , a rendészeti szervek igazgatása és felügyelete visszakerült a Belügyminisztériumba. A rendfenntartó szervek és feladatok (beleértve az emberkereskedelmet is) visszakerültek a Belügyminisztériumba, ahol azelőtt mindig is voltak.

43

körülményekhez igazodó munkának. Folyamatos feladat, áttekinti a bevezetett intézkedések megalapozottságát, jogosságát, eredményességét, sikerességét, a felhasznált költségvetés megalapozottságát. A folyamat összes fázisának végrehajtása, az ellenőrzéshez, felügyelethez és értékeléshez szükséges mutatók kidolgozása  a résztvevőket bevonva  a Nemzeti Koordinátor feladatai közé tartozik és a koordinációs mechanizmus része. Egy koordinációs mechanizmus éppen ezért nem pusztán egy asztalhoz ülteti az érintett szereplőket, hanem hozzáadott értéket is képvisel: lehetővé teszi a közös gondolkodást a szakembereknek, kapcsolatot teremt a szakterületek, valamint az állami szektor és a társadalmi szervezetek között, fórumot biztosít a monitorozáshoz, értékeléshez, fejlesztéshez, lehetőséget nyújt a gyakorlati tapasztalatok visszacsatolására. Fontos továbbá, hogy a koordinációs testület vezetőjére (a nemzeti koordinátor) ne csak, mint egy tárcaközi bizottság elnökére gondoljunk, hanem mint olyan személyre, aki megtestesíti az emberkereskedelemmel szembeni felelősséget, és kapcsolattartó pontként szolgál a nemzeti és nemzetközi szereplők irányába is.

A stratégia végrehajtása a Nemzeti Koordinátor által vezetett mechanizmus feladata. A nemzeti koordinátor kapcsolatot létesít azokkal a szervekkel és szervezetekkel, melyek jelenleg még nem aktívak az emberkereskedelem elleni küzdelem területén, de bevonásuk szükséges a koordinációs mechanizmusba. A már a jelenséggel kapcsolatban tevékenykedő, illetve újonnan bevont szervekből létrehozott testület munkája során meghatározza a cselekvési terv által felölelt időkeretet, kidolgozza a cselekvési terv tartalmát képező konkrét intézkedéseket és programokat, a felelősök és határidők megjelölésével. A programok, intézkedések a stratégiában meghatározott beavatkozási területekre terjednek ki, a stratégia céljainak elérésére irányulnak a prioritások szem előtt tartásával. A nemzeti koordinátor a stratégiában meghatározott célok vonatkozásában elért eredményekről és fennmaradt kihívásokról évente tájékoztatja a Kormányt. Ennek érdekében megkeresi a koordinációs mechanizmus résztvevőit, akik szakterületük vonatkozásában tájékoztatást nyújtanak. A Kormány részére adott tájékoztatás tükrében kerülhet sor a cselekvési terv módosítására, új irányvonalak meghatározására, és a következő cselekvési terv kidolgozására. A Nemzeti Koordinátor folyamatosan tájékoztatja az Országgyűlés Emberi Jogi és Kisebbségi Bizottságát a koordinációs mechanizmus erőfeszítéseiről.”42

42

Emberkereskedelem elleni Nemzeti Stratégia

44

Az

emberkereskedelem

elleni

küzdelem

három

alappillérének

magyarországi

intézményi háttere I. MEGELŐZÉS Az emberkereskedelem elleni harc egyik legfontosabb szakasza a megelőzés. Annak érdekében, hogy hatékonyan lássuk el ezt a feladatot, sok hasznos intézkedést lehet tenni. Azonban, a közhatóságokon kívül a civil intézmények részvétele szintén szükséges, mert ők közelebb tudnak jutni a potenciális áldozatokhoz. Ezeknél a műveleteknél a média, az egyházak és más szociális partnerek jelentős háttértámogatást tudnak nyújtani. A megelőzést hangsúlyozó információk, példák és esetek közzététele fontos szerepet játszik az emberek tudatosságának kialakításában. figyelembe

vegyük

azt

a

Amikor információkat terjesztünk elő fontos, hogy szempontot,

hogy

a

potenciális

áldozatokat

az

emberkereskedelemmel kapcsolatos minden lehetséges jelenségre figyelmeztessük. A megelőzési Program résztvevői a következők: -

kormányzati szervek, az Igazságügyi Hivatal Áldozatsegítő Szolgálata, társadalmi szervezetek, iskolák, egyetemek, főiskolák, más oktatási intézmények, egyházak, egyházi szervezetek, politikai szervezetek,

Bizonyos szakembereknek kiemelkedő szerepük van a megelőzésben, úgy mint: -

a hatóságok képviselői (rendőrtisztek, ügyészek, bírók), a gyámhatóság képviselői, bevándorlási, kivándorlási és menekültügyi szakemberek, az áldozatsegítő szolgálatok tagjai, munkaügyi felügyelőség, szociális munkások, orvosok, tanárok, pszichológusok, ügyvédek, a média tagjai, a diplomáciai és konzuli szolgálatok tagjai,

A megelőző műveletek jelentős eredményei voltak a megelőzésről szóló kampányok és oktató Programok, amik az IOM és a különböző kormányzati szervek közötti együttműködésből születtek meg.

Egy ilyen projekt volt a nőket megcélzó emberkereskedelem

45

megakadályozását segítő tájékoztató kampány, ami 1999 és 2000 között zajlott. A céljait tekintve egy másik Programot is megemlíthetünk: az emberkereskedelem megelőzéséről középiskoláknak szóló oktatási Programot, amit az Oktatási Minisztérium 2001- ben akkreditált, így az jelenleg része a Nemzeti Alaptantervnek.

Az IOM és a

Külügyminisztérium együttműködésének újabb eredményeként Migrációs Információs Központot állítottak fel 2003 -ban azzal a céllal, hogy megelőzzék a szabálytalan migrációt és az emberkereskedelmet. Továbbá oktatásokat szerveztek a minisztériumok, hatóságok, civilszervezetek és az emberkereskedelem elleni küzdelem iránt elkötelezett médiák tagjainak. II. BŰNÜLDÖZÉS Magyarországon az emberkereskedelem bűnének üldözése a Megyei (Budapest Fővárosi) Rendőrkapitányságok nyomozó hatóságaihoz tartozik, hacsak a bűnügynek nincs nemzetközi vonatkozása is. Az utóbbi esetben a nyomozást a Nemzeti Nyomozó Iroda, Szervezett Bűnözés Elleni Főosztály, Emberkereskedelem Elleni Osztálya folytatja le. Ezen Osztály speciális szervezetként való létrehozása jogos volt, mivel ezek a feladatok speciális szaktudást igényelnek és hatékonyan kell fellépni ezen bűnök elkövetőivel szemben nemzetközi szinten. Abból a célból, hogy ezeket a feladatokat ez az Osztály el tudja látni, közvetlen információcserét folytatnak az Interpol-lal, az Europol-lal és a Délkelet-Európai Együttműködési Kezdeményezéssel (SECI). Speciális körülmények között a Repülőtéri Biztonsági Igazgatóság feladata kivizsgálni az emberkereskedelemmel kapcsolatos bűncselekményeket. Van egy másik fontos osztály is – emberkereskedelemhez kapcsolható – a Magyar Rendőrség keretein belül, mégpedig a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ , (melyet az Országos Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Főigazgatósága irányít). Az egységet – magyar rövidítése NEBEK – öt részleg alkotja: a Nemzetközi Információs Osztály, az Europol Magyar Nemzeti Iroda, az Europol Magyar Összekötő Iroda, az Interpol Magyar Nemzeti Iroda és a SIRENE Iroda.43 A speciális bűnüldözési egység a különböző szakterületekre kijelölt kapcsolatai segítségével kezdeményezi a nemzetközi nyomozó hatóságok együttműködését az emberkereskedelem és 43

http://www.police.hu/euseren/criminal/intenfcoopcent

46

kényszerített prostitúció területén, különös tekintettel az EU rendőri szerveire és a nemzetközi rendőrségi együttműködés szervezeteire (EUROPOL, SECI). A nemzetközi tapasztalatokat figyelembe véve folyamatosan aktualizálja a NEBEK és az Országos Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Főigazgatóság Bűnügyi Osztálya által közösen felállított módszertani útmutatót. A rendőrségi osztályoknak gondoskodniuk kell az emberkereskedelem és a kényszerített prostitúció áldozatainak szállásáról egy védett és őrzött helyen (menedékház) - ha a feltételeknek megfelel és az érintett személy biztonsága azt megköveteli. A NEBEK-et olyan gyorsan kell hívni, ahogy csak lehet azért, hogy az áldozatot a menedékházba vigye a 33-766 -os belső számon (24 órán át hívható) vagy a 06-1-443-5557-es telefonszámon. Szintén fontos kiemelni, hogy 2007-ben az Országos Rendőr-főkapitányság

(ORFK)

elfogadta az alábbi dokumentumot: 46/2007 (OT 30.) ORFK utasítás a prostitúcióval összefüggő jogsértések és az emberkereskedelem kezelésével kapcsolatos rendőri feladatok végrehajtásáról. Az utasítás – ami aktualizálta a korábbi Cselekvési Tervet, melyet 2005 júniusában

készítettek

Belügyminisztérium,

a

az

emberkereskedelem

Rendőrség,

a

korábbi

elleni Határőrség

fellépésről és

a

a

korábbi

Bevándorlási

és

Állampolgársági Hivatal számára – 2007 december 20-án jelent meg (2008 január 1-jén lépett hatályba).

A magyar esetek hasonló tendenciákat mutattak a nemzetközi példákkal, úgy mint az elkövetők kapcsolatot teremtenek az áldozataikkal és megfenyegetik őket, vagy ígéreteket használnak azért, hogy rávegyék őket arra, hogy megváltoztassák az ellenük tett vallomásukat. Ezek a kísérletek általában sikeresek és ha nincs más bizonyíték az áldozat vallomásán kívül, az ügy a büntető eljárás megszüntetésével végződik. A nyomozó hatóság sokszor titokban gyűjt információkat. Az ilyen adatgyűjtésből származó bizonyíték jelentősen segítheti a bizonyítási eljárást és fontos szerepet játszik a tanúk megfenyegetésével kapcsolatban is, például, szükségtelenné teszi a tanú későbbi megfenyegetését, ezért egy speciális 'áldozatsegítő' eszközként is szolgál. Amikor a gyanú megalapozottságát vizsgálják, nem építhetnek teljes mértékben csak az áldozat-tanú vallomására. A nyomozási eljárásoknak olyan nyomozás során feltárt információkra is építeniük kell, amiket a titkos szolgálat biztosíthat közvetlen vagy a modern technika alkalmazása segítségével történő megfigyelés, titkos vagy nyílt nyomon követés útján. A

47

pénzügyi nyomozási műveletek és a pénzmosásra irányuló vizsgálatok bizonyítékot szolgáltathatnak, amikor büntető eljárás indul emberkereskedelem miatt. Az elkövetkezendőkben nézzünk meg néhány fontos - az emberkereskedelemhez kapcsolódó - műveletet, amiket a Magyar Rendőrség hajtott végre a közelmúltban: A nyomozási munka magas szintű végzésének elengedhetetlen feltétele a szaktudás megléte és az oktatások megszervezése. 2003 -ban a Magyar Rendőrség részt vett a Délkelet-Európai Stabilitási Paktum és a Nemzetközi Migrációpolitika-Fejlesztési Központ (ICMPD) által szervezett emberkereskedelemről szóló oktatási Programban, melynek célja a Palermói Jegyzőkönyvek rendelkezéseinek végrehajtása. A Program célja az volt, hogy egy olyan oktatási programot állítsanak össze, ami alkalmas arra, hogy a végrehajtó személyzetet megismertesse az emberkereskedelem bűncselekményével, az áldozattá válás okaival, az áldozat-tanúk kezelésének legfontosabb kérdéseivel, hogy specifikus nyomozási javaslatokat adjon figyelembe véve a bűncselekmény fázisait és az adatgyűjtés gyakorlati módszereit, amik alapvető feltételei a sikeres nyomozásnak. A rendőrségi személyzet oktatási anyagát az Országos Rendőrtanács Bűnmegelőzési Osztálya dolgozta ki együttműködve a Nemzeti Nyomozó Irodával és az IOM - mel. A kézikönyvet elküldték minden karhatalomhoz és rendészeti oktatási intézményhez. A Magyar Nemzeti Stratégia az alábbi műveleteket is tartalmazza: “A Határőrség Országos Parancsnoksága Rendészeti Főigazgatója és az Országos Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Főigazgatója és a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Főigazgatója

együttes intézkedést adott ki a 2006-os Futball Világbajnokság

biztonságos megszervezéséért  azzal a céllal, hogy megelőzzék a szexturizmust  a német hatóságok és a Frontex Ügynökség ”FIFA 2006” nevű akciója közös felkérésére." “A korábbi Belügyminisztérium szakemberei részt vettek az EU CARDS POLICE projektben együttműködésben az Európa Tanáccsal és az IOM -mel azzal a céllal, hogy felkészítsék a Balkán régió országait az emberkereskedelem elleni küzdelemre.” “2006 márciusa és júniusa között a Szociális és Munkaügyi Minisztérium és az IOM helyi oktatások sorozatát tartotta meg az oktatási, egészségügyi, gyermekvédelmi szakembereknek és a rendőrtiszteknek négy régióban." “Az IOM oktatást szervezett a Vám – és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága munkatársai számára 2005-ben az AGIS Program keretein belül az áldozatok azonosítása és felismerése céljából. Egy másik AGIS Programot Hágában szerveztek meg, aminek a bírók 48

és ügyészek képzése volt a célja. Ezen kívül 2003-ban az IOM képzést szervezett az emberkereskedelem elleni küzdelemmel foglalkozó minisztériumoknak és hatóságoknak, a civilszervezeteknek és médiák képviselőinek. “A korábbi Belügyminisztérium által 2004-ben kiadott pályázati felhívás, melynek megvalósítása a 2005-ös évre koncentrálódott és aminek keretein belül több határőr igazgatóság is készített kiadványokat és terjesztette ki a bűnmegelőzést ebben az irányban,  jelentős előrelépésnek számít a bűnmegelőzés területén.” III. ÁLDOZATSEGÍTÉS Az áldozatok támogatását az úgynevezett áldozatirányító rendszeren keresztül lehet megvalósítani. Egy ilyen rendszer létrehozása érdekében keretmegállapodást kötöttek 2005ben Magyarországon, ami egységesen szabályozza a segítségnyújtás menetét. Ez a támogató rendszer lefedi a külföldi hatóságok által megtalált magyar állampolgárokat ugyanúgy, mint a Magyarországon megjelenő külföldi állampolgárokat. A rendszer nagy szerepet tulajdonít a konzuli segítségnek és az Interpol -nak az áldozatok hazavitelében és kihangsúlyozza a civilszervezetek munkáját az áldozatsegítésben. A rendszer első eleme az áldozatok azonosítása. Ezt a feladatot az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat (+36 80 20 55 20) látja el a Nemzeti Erőforrás Minisztérium irányítása alatt44 (A segélyvonalat az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőség Minisztérium hozta létre, utána a jogutódja, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium kezelte). A feladatuk a beérkező hívások szűrése. Ha feltételezhető, hogy a hívó emberkereskedelem áldozata, a központ tagjai kapcsolatba lépnek a menedékház segítőivel az áldozat menedékházba történő irányítása céljából vagy csak megadják a menedékház címét az azt működtető civilszervezet megnevezése nélkül. A forródrót munkatársait az IOM szakemberei képezték ki "annak érdekében, hogy rendelkezzenek a szűréshez szükséges speciális ismeretekkel, ”.45 "A segélyvonal 2005 április 1-jén kezdte meg működését, és elérhető a hét minden napján 24 órán keresztül díjmentesen az egész országban. Nyolc szociális munkás, egy ügyvéd és egy pszichológus dolgozik a Központnak, mindegyikük több éves gyakorlattal rendelkezik a szociális munka terén és idegen nyelveket beszél.”46

44

Jogutódja az Emberi Erőforrások Minisztériuma, 2012 májusától. Emberkereskedelem elleni Nemzeti Stratégia 46 Emberkereskedelmi Cselekvési Terv, az Európai Unió Tanácsa, http://lastradainternational.org/lsidocs/240%20EU_ActionPlan_Council_Doc.pdf 45

49

A menedékház (egy védett ház) szintén része a keretmegállapodásnak, amit felajánlottak a civilszervezetek számára kimondottan az emberkereskedelem áldozatainak biztonságba helyezése és támogatása céljából. A menedékház biztonságos szállást biztosít a bántalmazott nőknek, anyáknak és a gyermekeiknek. A ház 25 személy elszállásolására alkalmas teljes ellátással és a címe titkos. A bántalmazott személyek a menedékházban tartózkodhatnak 6-8 hétig, ahol felkészítik őket az új életükre. Ezalatt az idő alatt a szükséges dokumentumokat beszerzik, mivel az áldozatoknak általában nincsenek érvényes személyi dokumentumaik (születési anyakönyvi kivonat, személyi igazolvány, egészségügyi lap, iskolai bizonyítvány, útlevél, társadalombiztosítási kártya) és a feljelentést is meg kell tenni a bántalmazó személy ellen. Ezen a ponton meg kell említeni a Magyar-Amerikai Emberkereskedelem Elleni Munkacsoport -ot is. A Külügyminisztérium kezdeményezéseként létrehozott Munkacsoport 2004 második fele óta működik. “A testület célja, hogy hatékonyabbá tegye a kormány emberkereskedelem ellenes tevékenységét.”47 A Munkacsoport 2004 novemberében tartotta első értekezletét. "A Külügyminisztérium által létrehozott Munkacsoport tagjai az érintett magyar hatóságok, az Amerikai Egyesült Államok Budapesti Nagykövetsége és a Nemzetközi Migrációs Szervezet Budapesti Regionális Irodája (IOM)." Ezek a tagok írták alá a korábban említett keretmegállapodást 2005. szeptember 30án, ami 2005. november 1-jén lépett hatályba.48 „A fő feladata a munkacsoportnak az, hogy jelentős erőfeszítéseket tegyen a fejlesztésben az Amerikai Egyesült Államok Külügyminisztériuma Éves Emberkereskedelmi Jelentése szerint.”49 „A Munkacsoport évente két megbeszélést tart a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal, az Egészségügyi Minisztérium, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium

50

(meg kell

említeni, hogy 2010-től többek között a Nemzeti Erőforrás Minisztérium51 felelős a nemzeti egészségügyi

és

jóléti

intézményrendszer

működtetéséért

Magyarországon),

a

Külügyminisztérium Konzuli és Igazságügyi Szolgálata, a Rendőrség, az IOM, a Baptista

47

Emberkereskedelem elleni Nemzeti Stratégia Emberkereskedelmi Cselekvési Terv, az Európai Unió Tanácsa, 49 Az emberkereskedelem áldozatainak azonosítása és védelme, az egyes országok kutatási jelentéseinek összefoglalója, IOM, 2005 július http://www.vlada.si/fileadmin/dokumenti/si/projekti/IOM_izobrazevanje_policistov_carinikov.pdf 50 A jogutódja a Nemzeti Erőforrás Minisztérium, ami felelős az egészségügyért, a szociális gondoskodásért, a gyermekvédelemért, az ifjúságügyért, a munkaügyért, a sportért, az oktatásért és a kultúráért. 51 A jogutódja az Emberi Erőforrások Minisztériuma 2012 májusa óta, ami felelős az egészségügyért, a szociális gondoskodásért, a gyermekvédelemért, az ifjúságügyért, a munkaügyért, a sportért, az oktatásért és a vallásügyért. 48

50

Szeretetszolgálat, az Amerikai Egyesült Államok Budapesti Nagykövetsége és az ő FBI tisztviselője részvételével.”52 A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal szintén jelentős szerepet tölt be az emberkereskedelem áldozatainak védelmében.

A Hivatal feladatainak részletes leírását

tartalmazza a 114/2007. (V. 24.) Kormányrendelet a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény végrehajtásáról. (A rendelet pontos ismertetését lásd fent, a II. fejezetben, az "Egyéb szabályozások" cím alatt.) A Hivatal szervezeti egységeit tekintve, annak Szervezeti és Működési Szabályzata szerint két egység van a belső szerkezetében, ami mélyen foglalkozik az emberkereskedelem kérdéseivel. A Menekültügyi Igazgatóság Ellátási és Integrációs Osztálya – a regionális igazgatóságokkal együttműködve - hatóságként látja el azt a feladatot, hogy elszállásolja és támogatja azokat a menekülteket, akik engedélyt kaptak az itt tartózkodásra, és az emberkereskedelem harmadik országbeli áldozatait. Az Idegenrendészeti Igazgatóság Kényszerintézkedési és Kiutaztatási Osztálya elvégzi és koordinálja az itt tartózkodásra engedélyt kapott menekültek és az emberkereskedelem harmadik országbeli áldozatainak elszállásolásával kapcsolatos adminisztratív feladatokat.53 Meg kell említenünk a magyar Áldozatsegítő Szolgálatot és a Jogsegélyszolgálatot is. Az Áldozatsegítő Szolgálat “azoknak nyújt szolgáltatásokat, akik anyagi, társadalmi, fizikai és pszichológiai helyzete bűncselekmény miatt romlott meg”54, miközben a Jogsegély “professzionális jogi segítséget nyújt a hátrányos helyzetű embereknek”55. További információt talál ezekről a szolgáltatásokról, ha elolvassa a 2005. évi CXXXV. törvényt a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről, valamint a 2003. évi LXXX. törvényt a jogi segítségnyújtásról. (a II.3. fejezetben, az "Egyéb szabályozások" cím alatt.)

52

Memorandum, amit a Magyar Köztársaság Nagykövetsége nyújtott be az UK Országgyűlésnek, Magyar észrevételek az UK Országgyűlés az emberkereskedelem elleni harc témakörében kiadott kérésével kapcsolatosan 53

19/2008. (HÉ 46.) az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium utasítása a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatáról. 54 55

http://www.kih.gov.hu/english_pages/victim_support_comp/victim_support_comp.html http://www.kih.gov.hu/data/cms2175/guide.pdf

51

Az emberkereskedelem elleni harcért felelős kormányzati intézmények 2008 - 2009 Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium - az Emberkereskedelem Elleni Nemzeti Stratégia koncepciójának kidolgozásában aktív szerepet vállalt - a rendvédelemért felelős államtitkára koordinálta az emberkereskedelem elleni Koordinációs Mechanizmus tevékenységét, amit az illetékes minisztériumok szakemberei és a Rendőrség, áldozatvédelemmel foglalkozó nemzetközi szervezetek képviselői és civilszervezetek aktivistái működtetnek - a rendvédelemért felelős államtitkár töltötte be az emberkereskedelem elleni nemzeti koordinátor szerepét

Szociális és Munkaügyi Minisztérium - működtette az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálatot - emberkereskedelemmel kapcsolatos megelőző és ismeretterjesztő kezdeményezéseket szervezett - részt vett a Nemzeti Emberkereskedelem Elleni Stratégia kidolgozásában

Külügyminisztérium - kezdeményezte a Magyar-Amerikai Emberkereskedelem Elleni Munkacsoport létrehozását és koordinálta a működését - részt vett a Nemzeti Emberkereskedelem Elleni Stratégia kidolgozásában

Oktatási és Kulturális Minisztérium - Az Oktatási és Kulturális Minisztérium szintén csatlakozott az emberkereskedelem elleni koordinációs mechanizmus munkájához

- 2001-ben az Oktatási Minisztérium akkreditált egy középiskolai oktatási Programot az emberkereskedelem megelőzése céljából (ami így a Nemzeti Alaptanterv részévé vált)

Honvédelmi Minisztérium - a Honvédelmi Minisztérium védelmezése alatt 2008-ban jelent meg a "Kézikönyv a terrorizmus és az emberkereskedelem elleni harc katonai feladatai oktatásához" című kiadvány.

52

2010 - 2011 Belügyminisztérium - az Európai Uniós és Nemzetközi Helyettes Államtitkárság koordinálja a minisztériumok az emberkereskedelem visszaszorítására irányuló feladatainak ellátását

- az Európai Uniós és Nemzetközi Helyettes Államtitkárság felügyelete alatt az Európai Együttműködési Főosztály részt vesz a nemzetközi emberkereskedelem elleni egyezmények kidolgozásában, és koordinálja számos minisztérium munkáját az emberkereskedelem ellen vívott harc érdekében 56

Külügyminisztérium - az Európai Uniós Helyettes Államtitkárság felügyelete alatt az EU Bel- és Igazságügyi és Bővítési Főosztálya koordinálja a nemzetközi emberkereskedelem elleni harc feladatait (az EU igazságügyi és belügyi területeinek együttműködésén alapuló feladatokat) 57

Nemzeti Erőforrás Minisztérium58 - A Szociális, Család- és Ifjúságügyért Felelős Államtitkárság felügyelete alatt az Esélyegyenlőségi Főosztály látja el az emberkereskedelem és prostitúció megelőzését célzó feladatokat 59 . - A Szociális, Család- és Ifjúságügyért Felelős Államtitkárság Gyermekvédelmi Osztálya felelős a gyermekvédelmi és gyámügyi rendszer igazgatásáért és felügyeletéért.

Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium - a Társadalmi Felzárkóztatásért Felelős Államtitkárság az emberkereskedelem kérdését a Roma Keretstratégia egyik fontos aspektusaként kezeli60

Honvédelmi Minisztérium - a 29/2009. (I. 30.) Honvédelmi Minisztériumi utasítás A honvédelmi tárca 2009. évi fő feladatainak és a 2010-2012. évi tevékenysége fő irányainak meghatározásáról 27 (2) bekezdése szerint : a Minisztérium “kiemelt figyelmet fog fordítani … az emberkereskedelem és terrorizmus elleni harc előkészületeire…”.

56

7/2010. (IX. 2.) Belügyminisztériumi utasítás a Belügyminisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról 14/2010. (IX. 29.) Külügyminisztériumi utasítás a Külügyminisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról 58 A Nemzeti Erőforrás Minisztériumot 2012 közepére átalakították az Emberi Erőforrások Minisztériuma új név alatt. Az átalakítás új feladatokat és egy új miniszter kinevezését is hozta. A bevándorlók gyermekeinek védelme és az egészségügyi és szociális ellátásuk, gondozásuk a Szociális, Család- és Ifjúságügyért Felelős Államtitkárság feladata maradt, ahogy 2010 óta volt. 59 6/2010. (X. 19.) Nemzeti Erőforrás Minisztériumi utasítás a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról 60 Interjú Balog Zoltán Államtitkárral: az Európai Tükör, 2011. XVI. évfolyam 2. számában http://www.kormany.hu/download/7/1b/20000/europai_tukor_2011_03.pdf 57

53

A

gyermekek

védelme

mellett

elkötelezett

intézmények

Magyarországon

(általánosságban) Végül, az 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szerint Magyarországon az alábbi szervezetek látják el a gyermekek védelmét. Elsősorban az önkormányzatok gyermekvédelmi ügyosztályai, a gyámhatóság, családsegítő központok és a gyermekjóléti szolgálatok, továbbá: - a közegészségügyi intézmények, családorvosok, gyermekorvosok - , a közoktatási intézmények, különösen az oktatási tanácsadó szolgálat, - a rendőrség, - az ügyészségek, - a bíróságok, - az áldozatsegítő szolgálatok, - a menekülteket fogadó központ, a közösségi határőr menedékház, - a civil szervezetek, egyházak, alapítványok, - a foglalkoztatási hivatal. Az utóbbi intézmények kötelessége - az 1997. évi XXXI törvény 17. bekezdése szerint értesíteni a gyermekjóléti szolgálatot, ha gyermekeket bántalmaznak, hivatalos eljárást kezdeményezni, ha gyermekeket meggyaláznak, súlyosan elhanyagolnak vagy azok komoly veszélyben vannak. Természetesen, ilyen bejelentést és kezdeményezést bármely állampolgár vagy gyermekvédő civil szervezet is tehet. A statisztikai adatokat gyűjtő szolgálatok szerepe: Magyarországon az emberrablással és a gyermekrablással kapcsolatos hivatalos adatgyűjtést csak egy intézmény végzi, az

Egységes Nyomozóhatósági és Ügyészségi Bűnügyi

Statisztika (magyar rövidítése: ENYÜBS). Regisztráció után bárki hozzáférhet - díjmentesen - ennek a rendszernek a statisztikai adataihoz (a személyi adatok kivételével). A Belügyminisztérium és a Legfőbb Ügyészség felelősek a vonatkozó adatok összegyűjtéséért és karbantartásáért. A rendszer adatszolgáltatói is ezek a szervek. Az 59/2007. (XII. 23.) Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumi rendelet az egységes nyomozó hatósági és ügyészségi bűnügyi statisztikáról írja elő az adatgyűjtést és regisztrációt. Ilyen nyilvántartás (annak jogelődje) 1964 óta működik.61

61

http://www.migrinfo.hu/index.php?waction=b5a&listm=details&listid=49&back=%26waction%3Db5d%26page%3D

54

Magyarországon nincs más hivatalos adatgyűjtés vagy kutatás az emberkereskedelem mértékére vonatkozóan. A Központi Statisztikai Hivatal sem foglalkozik ezzel a specifikus kérdéssel. Bár azt meg kell említeni, hogy folynak kutatások a Hivatalon belül prostitúcióval kapcsolatban. Továbbá az Országos Kriminológiai Intézet is végzett kutatásokat az utóbbi években az emberkereskedelem áldozatai helyzetének felmérése céljából. (Lásd: Gyurkó Szilvia, Virág György: Emberpiac: A Magyarországot érintő nemzetközi emberkereskedelem társadalmi, kriminológiai jellemzői. vagy Póczik Szilveszter: A nemzetközi migráció kockázati tényezői Európában .) Végül, az Országos Igazságügyi Tanács Hivatala felelős a törvénykezési gyakorlatról történő statisztikai adatok gyűjtéséért.

55

3.2. Civilszervezetek és kutatási területek Magyarországon az alábbi civilszervezetek dolgoztak vagy jelenleg is dolgoznak az emberkereskedelem megelőzése,

az

áldozatok segítése,

gondozása

területén

vagy

emberkereskedelmi kutatási projekteken62 o CORDELIA Alapítvány o Református Menekültmisszió o Magyar Baptista Szeretetszolgálat (MBSZ) o MONA Magyarországi Női Alapítvány o NANE Női Jogok Egyesülete o Magyar Ökumenikus Segélyszervezet (MÖS) o Menedék Migránsokat Segítő Egyesület o Eszter Közhasznú Alapítvány o Fehér Gyűrű Közhasznú Egyesület, """""Fehér Gyűrű az Áldozatokért""" o Sexeducatio Kiemelten Közhasznú Alapítvány o Lehetőség Családoknak 2005 Alapítvány

62

2012-ben csak 2 civilszervezet tudott felmutatni olyan tevékenységet, amivel közvetlenül segített a gyermekkereskedelem áldozatain!

56

A tevékenységük legfontosabb szegmensét - emberkereskedelemmel kapcsolatban - az alábbiak szerint lehet összefoglalni: -

együttműködés a kormányzati szervezetekkel az emberkereskedelem egy megfelelőbb jogi megközelítése, megelőzése és áldozatainak megvédése céljából (MONA, NANE, MBSZ, MÖSZ, IOM)

-

javaslatok benyújtása a kormányzati hatóságokhoz azzal a céllal, hogy létrejöjjön egy hatékony

és

következetes

jogi

keret

a

prostitúció

és

emberkereskedelem

visszaszorításának fenntartása érdekében (MONA) -

javaslatok benyújtása az emberkereskedelmet, prostitúciót, nők és gyermekek jogait szabályozó előírások módosítására, jogi hátterük fejlesztésére (MONA, NANE, MBSZ)

-

gyakorlati tanácsok adása az illetékes kormányzati szervek és hatóságok számára az áldozatok támogatásáról (MÖSZ)

-

kiterjeszteni az emberkereskedelem és a prostitúció áldozatairól gondoskodó rendszert (MONA)

-

menedékházat biztosítani az emberkereskedelem áldozatai számára – pszichológiai, orvosi, szociális, jogi tanácsadási, fordítási vagy tolmácsolási szolgáltatásokkal, és mindezek mellett szállásadással (MBSZ, MÖSZ, Lehetőség családoknak)

-

megoldás keresése válsághelyzetben lévő családok számára a szociális intézményeken keresztül (MÖSZ)

-

segítő

kezet

nyújtani

a

bűncselekmények

áldozatainak

(többek

között

az

emberkereskedelem és a kényszerített prostitúció áldozatainak is) - az áldozatok számára ingyenes jogi szolgáltatások, pénzügyi segítség, tanácsadás, személyes gondoskodás, az illetékes áldozatvédő szervezetekről információk biztosítása és segítségnyújtás a hatóságok előtti eljárásokhoz (Fehér Gyűrű) -

erőfeszítéseket tenni annak érdekében, hogy a nők és gyermekek elleni erőszaknak véget vessünk pártfogási, személyes támogatási és közoktatási szolgáltatásokon keresztül (NANE)

-

jogi segítség nyújtása (tanácsadás, jogi képviselet) bántalmazott nők és kifejezetten az emberkereskedelem áldozatai számára (NANE)

-

forródrótok működtetése olyan nők és gyermekek számára, akik fizikai, pszichológiai, szexuális vagy gazdasági bántalmazást szenvedtek el, vagy akik külföldön akarnak dolgozni, számukra gyakorlati segítség, érzelmi támogatás és információk nyújtása a jogaikról és lehetőségeikről (NANE, IOM)

-

az emberkereskedelem áldozatai mentális egészségének fejlesztése (IOM) 57

-

a szexuális bántalmazás és erőszak áldozatainak rehabilitációja (Eszter)

-

a nők oktatása, megismertetése munkakereső stratégiákkal és speciális tréningek szervezése a számukra (MONA)

-

szociális munka végzése a prostituáltakról való gondoskodás területén (Sex Educatio)

-

az egyedül utazó menekült kiskorúak támogatása (MÖSZ, Menedék)

-

kárcsökkentő társprogramok vezetése nevelőotthonokban és más gyermekgondozási intézményekben: a különleges bánásmódot igénylő gyermekek számára információk nyújtása például az emberkereskedők toborzási technikáiról vagy a külföldi országokban történő munkavállalás kockázatairól (Sex Educatio, IOM)

-

migrációs információs központ működtetése az emberkereskedelem megelőzése céljából (IOM)

-

tájékoztató és közoktatási kampányok szervezése az emberkereskedelemről és az áldozatok jogairól (NANE, IOM)

-

iskolai előadások tartása, mobil kiállítások és ifjúsági táborok szervezése, vagy filmforgatások azok számára, akiket érdekel az emberkereskedelem problémája, motivációi, háttere és utóhatásai (MBSZ)

-

középiskolai oktatási Programok szervezése az emberkereskedelem megelőzése céljából (IOM)

-

a civil együttműködés erősítése az áldozatok érdekében (MONA, NANE)

-

tudományágak közötti együttműködés az emberkereskedelem és prostitúció elleni harc segítése céljából (MONA)

- emberrablás ellenes oktatások szervezése rendőrtiszteknek, kormányzati tisztviselőknek, határőröknek, bíróknak és ügyészeknek, gyermekvédelmi és oktatási szakembereknek, szociális munkásoknak és más szakmák egyéb képviselőnek (MONA, NANE, IOM) -

fórumok szervezése az emberkereskedelem potenciális célszemélyei számára (MONA)

-

konferenciák

szervezése

a

prostitúció

és

a

szexuális

kizsákmányolási

célú

emberkereskedelem elleni harc hátteréről (MONA, IOM) - a jelenségről kiadványok biztosítása (MONA, NANE, Sex Educatio, IOM) -

kutatások végzése az emberkereskedelem és a prostitúció témakörében Magyarországon, és a nyilvánosság és a szakemberek tájékoztatása azok eredményeiről (MONA)

- részvétel nemzetközi együttműködésekben, például:

58



E-Notes

projekt:

„Az

európai

civilszervezetek

emberkereskedelmi,

kizsákmányolási és szolgasági megfigyelő tömörülése”63 (MBSZ) 

EU

projekt

megnevezése:

"A

fiatalság

figyelmének

felhívása

az

emberkereskedelem problémájára" (MÖSZ) 

TAMPEP projekt: "Európai hálózat a HIV/STI megelőzésére és az egészség megőrzésére a migráns szexmunkások körében" (Sex Educatio)



AGIS Program: „EU keretprogram a rendőrség és a törvényszékek bűnügyekben történő együttműködéséről" (IOM)

Ha bővebbet szeretne tudni a nem kormányzati intézményekről, lásd a II. Mellékletet. ("civilszervezetek és kutatási intézmények"). Minden egyes civilszervezetről specifikus, részletes információt talál.

KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK Az ET Egyezmény 12. cikkében leírt segítségnyújtási formák közül mely típusúakat nyújtják Magyarországon az emberkereskedelem gyermekáldozatai számára és adja meg, ki biztosítja a különböző típusú segítséget; ki felügyeli a nyújtott szolgáltatás minőségét. Az ET Egyezmény 12. cikkében leírt segítségnyújtási típusok közül az alábbiakat nyújtják (az összeset nyújtják) Magyarországon az emberkereskedelem gyermekáldozatainak: Az áldozatok fizikai, pszichológiai és társadalmi felépülésének segítése, konkrétan: a) megfelelő és biztonságos szálláshely, pszichológiai és anyagi segítség Ki nyújtja ezt a segítséget? - Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal: A 114/2007. (V. 24.) Kormányrendelet a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény végrehajtásáról szerint: • a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnak biztosítania kell segítséget és támogatást a létfenntartáshoz az emberkereskedelem harmadik országbeli áldozatainak (a későbbiekben: az emberkereskedelem áldozatai) • Az emberkereskedelem áldozatai jogosultak a személyi gondoskodás keretein belül ellátásra, beleértve a pénzügyi ellátást és pénzügyi támogatást, például szobára és ellátásra egy közösségi szállóban vagy más hasonló helyen, egyszeri költözési támogatásra, bérleti díjtámogatásra, pénzügyi támogatásra az ország elhagyásához véglegesen • Az emberkereskedelem áldozatait elhelyezhetik fogadóközpontokban vagy egyéb szálláshelyeken a szerződés szerint

63

A projekt keretein belül 2010-ben jelentés készült: „Jelentés az emberkereskedelem ellenes irányelvek és beavatkozások megvalósításáról a 27 EU tagállamban az emberi jogok szemszögéből vizsgálva (2008 és 2009)”.

59

• A kötelező elzárás alá helyezett emberkereskedelem áldozatai a közösségi szállókon nem kötelesek fizetni a szálló szolgáltatásaiért 18 hónapig a kötelező végzés dátumától számítva (ha a jövedelme nem halad meg egy bizonyos értéket) • Az emberkereskedelem 14. életévüket betöltött áldozatainak költőpénzt kell biztosítani minden hónapban (a mindenkori időskori minimál nyugdíj 25%-a értékben, a szállón tartózkodásának 3. hónapjától kezdődően) • az illetékes regionális igazgatóság engedélyezhet az emberkereskedelem áldozatainak bérleményt egy közösségi szállón a 18. hónap után speciális és méltányos körülmények között (ha a pénzügyi helyzetük és bevételük indokolja) • ha az emberkereskedelem áldozata magánszállásra költözik 6 hónapon belül a tartózkodási engedélye kiadása után, folyamodhat egyszeri költözési támogatásért az illetékes regionális igazgatóságtól • kérésre az illetékes regionális igazgatóság segítséget nyújthat az emberkereskedelem áldozatának bérleti díj vagy lízingdíj fizetésében (feltéve, hogy az nem haladja meg a helyi minimális méret és komfort követelményeket) • kérésre az illetékes helyi igazgatóság visszatérítheti , részben vagy egészben, az emberkereskedelem áldozata által fizetett viteldíjat (érvényes jeggyel igazolva), mellyel véglegesen szándékozik elhagyni az országot és visszatérni a saját országába vagy egy másik országban letelepedni64 • ami az intézményi hátteret illeti: a Menekültügyi Igazgatóság Ellátási és Integrációs Osztálya és az Idegenrendészeti Igazgatóság Kényszerintézkedési és Kiutaztatási Osztálya – ami a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal alatt működik – szállásolja el és támogatja az emberkereskedelem harmadik országbeli áldozatait - Áldozatsegítő Szolgálat: • az Áldozatsegítő Szolgálat fő feladata az, hogy “szolgáltatásokat nyújtson azoknak, akik anyagi, társadalmi, fizikai és pszichológiai körülményei bűncselekmény miatt romlottak” 65 beleértve az emberkereskedelem áldozatait is - Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ (NEBEK): • a NEBEK egyik fő feladata szállást biztosítani az emberkereskedelem áldozatainak menedékházakban - Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat (OKIT): • ha lehetséges, hogy a hívó emberkereskedelem áldozata, az OKIT tagjai felveszik a kapcsolatot a menedékház segítőivel azért, hogy az áldozatot biztonságos helyre irányítsák • a pszichológus szakemberek a Központban azonnali segítséget nyújtanak az emberkereskedelem áldozatainak - civilszervezetek:66 Magyar Baptista Szeretetszolgálat, Magyar Ökumenikus Segélyszervezet, FEHÉR GYŰRŰ, Lehetőség Családoknak 2005 Alapítvány, MONA, NANE, Eszter Közhasznú Alapítvány, Menedék, IOM

64

114/2007. sz. Kormányrendelet 73, 74, 77 , 78, 81, 85. bekezdései http://www.kih.gov.hu/english_pages/victim_support_comp/victim_support_comp.html 66 A fejezetben megemlített civilszervezetekről és tevékenységükről további információt talál fent és a II. Mellékletben 65

60

b) hozzájuttatni sürgősségi orvosi ellátáshoz, szükséges orvosi vagy egyéb segítséget nyújtani a Magyarországon törvényesen tartózkodó áldozatoknak, akiknek nincsenek ilyen erőforrásaik és szükségük van ilyen jellegű segítségre Ki nyújtja ezt a segítséget? - a magyar egészségügyi ellátó rendszer: harmadik országbeli nemzetek esetében a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal az illetékes: A 114/2007 sz. Kormányrendelet szerint: • Az emberkereskedelem áldozatai jogosultak ellátásra, például orvosi ellátásra • minden olyan emberkereskedelem áldozatának, aki nem tartozik egyik társadalombiztosítási rendszerhez sem, biztosítani kell térítésmentesen (az alap)67 egészségügyi szolgáltatásokat (melyeket az egészségügyről szóló 1997. évi

CLIV törvény ír elő), továbbá az elhelyezés után az emberkereskedelem áldozatai jogosultak

megkapni az oltásokat (egyéb jogszabályban részletezve) • az alap orvosi ellátást az emberkereskedelem közösségi szállón lakó áldozata a közösségi szállón kapja meg • a nem közösségi szállón lakó emberkereskedelem áldozatai az orvosi ellátást a tartózkodási helyük szerint területileg illetékes háziorvostól kapják meg • speciális orvosi ellátást a szóban forgó régióban illetékes egészségügyi szolgáltató nyújt68 - civilszervezetek: Magyar Baptista Szeretetszolgálat (MBSZ) c) fordítási és tolmácsolási szolgáltatások Ki nyújtja ezt a segítséget? - Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal: A 114/2007 sz. Kormányrendelet szerint: • az emberkereskedelem áldozata kérésére az illetékes regionális igazgatóság - egy alkalommal finanszírozhatja a fordítás költségeit a szakképesítést igazoló dokumentumok esetében69 - Jogsegélyszolgálat: A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX törvény szerint: • nem lehet illetéket vagy díjat felszámolni a jelen Törvény hatálya alá tartozó eljárási kérelem benyújtásáért, de a félnek állnia kell a tolmácsolási és fordítási szolgáltatások díjait ahogy az eljárás menete megköveteli, kivéve (egyebek között) amikor egy hatóság hivatalból indít eljárást, ami azonnali intézkedést igényel olyan személy részéről, aki nem magyar állampolgár és nem beszéli a magyar nyelvet a magyarországi tartózkodása alatt, vagy ha segélyben részesül …70 - Áldozatsegítő Szolgálat: A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV törvény szerint:

67

életmentő és sürgősségi szolgáltatásokat, járványügyi szolgáltatásokat, baleseti ellátást, haláleseti szemlét 114/2007 sz. Kormányrendelet 74, 79. bekezdés 69 114/2007 sz. Kormányrendelet 86. bekezdés 70 A jogi segítségnyújtásról szóló törvény 39 (9) bekezdése 68

61

• az áldozatokat támogató és védő eljárások illeték és díjmentesek, kivéve, ha az ügyfél nem beszél magyarul, helyette az áldozatsegítő szolgálat áll, a Hitelkeret fejezetben megadott összegig, minden fordítási és tolmácsolási díjat71 - civilszervezetek: FEHÉR GYŰRŰ, Magyar Baptista Szeretetszolgálat - Lásd továbbá a büntetőeljárásról szóló törvény vonatkozó előírásait: • A büntetőeljárásokat magyar nyelven kell lefolytatni. Senkit sem érhet amiatt hátrány, hogy nem beszéli a magyar nyelvet. A büntetőeljárásokban minden érintett használhatja írásban és szóban is az anyanyelvét. A jelen törvény által előírt határozatok és egyéb hivatalos dokumentumok fordítása az őket meghozó, kibocsátó bíróság, ügyészségi vagy nyomozó hatóság feladata.

Ha jogszabály másképp nem rendelkezik, a

dokumentumokat nem kell lefordítani, ha az érintett személy a fordításukról kifejezetten lemond.72 • Ha egy olyan személy, akinek nem magyar az anyanyelve használni szeretné az anyanyelvét a büntetőeljárás során tolmácsot kell alkalmazni. Ha az anyanyelv használata ésszerűtlenül nagy nehézségekbe ütközik, azt a nyelvet kell biztosítani tolmácson keresztül, amit a magyarul nem beszélő személy megjelöl általa beszélt nyelvként.73 d) a tanácsadást és információkat, különösen az áldozat jogairól és az általa igénybe vehető szolgáltatásokról, olyan nyelven kell biztosítani, amit az áldozat megért Ki nyújtja ezt a segítséget? - Jogsegélyszolgálat: A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX törvény szerint: • A törvényt annak érdekében hozták, hogy olyan intézményeket hozzanak létre a hátrányos helyzetű emberek számára, melyeken keresztül jogi tanácsadáshoz és bíróság előtti képviselethez jutnak a jogaik gyakorlása és jogvitáik tisztázása során. • A jogi segítségnyújtás keretein belül az állam köteles …: - … a támogatott személy részére peren kívül biztosítani a jogsegélyért való folyamodás lehetőségét: a jogi segítséget nyújtók kötelesek a feleknek jogi tanácsokat adni vagy elkészíteni a beadványaikat vagy egyéb iratokat a számukra, mikor is egy meghatalmazott átvizsgálja az ügyük dokumentumait, és az Állam köteles az üggyel kapcsolatosan felmerülő költségeket és díjakat a törvényben szabályozott összeghatárig kifizetni vagy megelőlegezni a Felek helyett a jogi segítők részére; - … biztosítani a felperes, az alperes, a beavatkozó (perbe hívott), a kérelmező és a kérelmezett fél számára pártfogó ügyvédi képviseletet peres és nem peres polgári eljárásaiban, és a fél nevében megelőlegezni a fenti eljárás költségeit;

71

A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló törvény 17. bekezdése A Büntetőeljárásról szóló törvény 9 (1) - (4) bekezdése 73 A Büntetőeljárásról szóló törvény 114 (1) bekezdése 72

62

- … köteles biztosítani a következő támogatást a büntetőeljárásban: személyes költségmentességet a pótmagánvádló, részére; pártfogó ügyvédi képviselet a sértett, a magánvádló, a magánfél, és az egyéb érdekeltek valamint a pótmagánvádló részére. 74 - Áldozatsegítő Szolgálat: A 2005. évi CXXXV törvény szerint: • amikor áldozatsegítő szolgáltatást nyújt, az Állam köteles elősegíteni az áldozatok érdekeinek védelmét, azonnali anyagi és jogi segítséget biztosítani • az Áldozatsegítő Szolgálat tájékoztatja az ügyfeleit az alábbiakról a) büntetőeljárásban a jogaikról és kötelezettségeikről, b) a támogatások formáiról és a kérvényezésük feltételeiről, c) minden támogatásról, segélyről és a jogaik gyakorlásának lehetőségeiről, d) a bűncselekmények áldozatai segítésében résztvevő állami, önkormányzati, civil és egyházi szervezetek elérhetőségi adatairól e) az újra áldozattá válás elkerülésének lehetőségeiről75 A Törvény részletes előírásait és az emberkereskedelem áldozataira vonatkozó speciális szabályokat fent ismertettük a (II.3. fejezetben az "Egyéb szabályozások" cím alatt.) - civilszervezetek: FEHÉR GYŰRŰ, NANE, Magyar Baptista Szeretetszolgálat, Eszter Közhasznú Alapítvány , MONA, Menedék, IOM e) segítség nyújtása abban, hogy az áldozatok jogait és érdekeit előterjesszék és figyelembe vegyék a bűntettesek ellen indított büntetőeljárás megfelelő szakaszaiban Ki nyújtja ezt a segítséget? Lásd az előző választ. f) gyermekek oktatása Ki nyújtja ezt a segítséget? - Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal: A 114/2007 sz. Kormányrendelet szerint: • az emberkereskedelem áldozatai jogosultak személyi gondoskodás címen támogatásban részesülni, például oktatási intézményekben biztosított étkezésre, és iskolai támogatásra • ami az emberkereskedelem áldozatai iskoláztatási költségeit óvodában, általános, közép vagy szakközépiskolában, gyógypedagógiai iskolában vagy konduktív pedagógiai intézményben, és az utazási költségeket az oktatási intézménybe oda és vissza helyi és távolsági közlekedési eszközöket használva, és az étkezési költségeket illeti az oktatási intézményben, a regionális igazgatóság köteles támogatást nyújtani ezekben a költségekben az emberkereskedelem áldozatai jogi képviselői kérésére, az étkezési költségek közvetlen az intézménynek történő megtérítésével, vagy közvetlenül az emberkereskedelem áldozatai számára a helyi és

74 75

Jogi segítségnyújtásról szóló törvény, Bevezetés, 1 (1) - (2), 11, 17. bekezdés A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló törvény 4 (1) és 9 (1) bekezdése

63

távolsági közlekedési eszközök jegyei vagy bérletei szerint • oktatási intézményben tanuló emberkereskedelem áldozata jogi képviselője folyamodhat az illetékes regionális igazgatósághoz segélyért a beiratkozáskor tanévkezdéskor; a Hivatal köteles egyszeri iskolai segélyt nyújtani, ha megállapítja, hogy a tanuló rászorul szociális okokból76 - civilszervezetek: MONA Az áldozat biztonsági és védelmi szükségletei Ki nyújtja ezt a segítséget? - Rendőrség: A büntetőeljárásban részt vevők, az igazságszolgáltatást segítők Védelmi Programjáról szóló 2001. évi LXXXV.

törvény

szerint:

• a Rendőrség védelmet nyújthat a tanú, sértett, terhelt, illetve ezen személyek hozzátartozója, továbbá az érintettre tekintettel fenyegetett helyzetben lévő más személyek számára : az úgynevezett ‘Védelmi Program’ keretein belül. - Rendőrség, Nemzeti Adó- és Vámhivatal, büntetésvégrehajtó intézmények: A büntetőeljárásban résztvevők, valamint az eljárást folytató hatóság tagjai személyi védelme elrendelésének feltételeiről és végrehajtásának szabályairól szóló l34/1999. (II. 26.) Kormányrendelet szerint : • a büntetőeljárásban résztvevők, valamint az eljárást folytató hatóság tagjai számára védelmi intézkedéseket nyújthat a rendőrség, a Nemzeti Adó - és Vámhivatal és a büntetésvégrehajtó intézmények a ‘személyi védelem’ keretein belül. Munkaerőpiac és szakképzés Ki nyújtja ezt a segítséget? - Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal: A 114/2007 sz. Kormányrendelet szerint: • Az emberkereskedelem áldozatai jogosultak támogatásokra, például költségtérítésre a munkába állást megelőző orvosi és alkalmassági vizsgálat, és a dokumentumok fordítási költségeit tekintve • az emberkereskedelem áldozata kérésére az illetékes regionális igazgatóság - egy alkalommal finanszírozhatja az orvosi vizsgálat, ami munkavállaláshoz szükséges, és a dokumentumok fordítási költségeit, melyek szakképesítést igazolnak77 - Állami Foglalkoztatási Szolgálat • mivel az emberkereskedelem egyik fő oka (belső és nemzetek közötti) a munkanélküliség lesújtó jelensége az Állami Foglalkoztatási Szolgálat - ami a Foglalkoztatási Hivatalból és a Munkaügyi Központból áll – szintén fontos szerepet tölt be az emberkereskedelem áldozatainak támogatásában és az ilyen jellegű bűncselekmények megelőzésében78 76

114/2007 sz. Kormányrendelet 74, 80, 83. bekezdés 114/2007 sz. Kormányrendelet 74, 86. bekezdés 78 Lásd az Állami Foglalkoztatási Szolgálatról szóló 315/2010 (XII.27.) sz. Kormányrendeletet. 77

64

Mely testület/ügynökség/civilszervezet állja mely szolgáltatás költségeit? Ha van ilyen, kérem, tüntesse fel az összeget és a támogatásra való jogosultság feltételeit (ha kormányzati támogatás) Először is, ki kell hangsúlyozni, hogy az emberkereskedelem gyermek áldozatait védő, őrző és segítő rendszert teljes egészében az állami központi költségvetés finanszírozza. Az illetékes civilszervezetek erősen függnek az állami segélyektől, EU projektektől és pályázatoktól. A bevételeik növelésének fő független forrása személyi jövedelemadót fizetők 1%-os felajánlása (Magyarországon a magánszemélyek jogosultak - a törvény szerint - felajánlani a személyi jövedelemadójuk 1%-át egy magyar civilszervezetnek, és további 1%-át bejegyzett egyházak részére). Tagadhatatlan, hogy több pénzre van szükség egy hatékonyabb és erőteljesebb rendszer működtetése érdekében. Szintén kétségtelen, hogy a legtöbb érintett civilszervezet tartós anyagi gondokkal küzd. De vegyünk egy konkrét példát: A 114/2007 sz. Kormányrendelet szerint: a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal szerződtethet civilszervezeteket, önkormányzatokat, egyházakat, jogi személyeket, egyesületeket, alapítványokat, azok intézményeit, és üzleti vállalkozásokat azért, hogy : szállást biztosítsanak az emberkereskedelem áldozatainak, támogatást nyújtsanak; szociális és mentális egészségi tanácsadási szolgáltatásokat nyújtsanak az emberkereskedelem áldozatainak, vagy információkkal lássák el őket a jogaikról és kötelezettségeikről. Az ilyen esetekben: a Hivatal köteles utólag elszámolni a Rendelet hatálya alá eső segély és támogatás költségeivel és kiadásaival. Továbbá: a Hivatal megelőlegezhet tőkét az emberkereskedelem áldozatai számára sürgős szolgáltatásokat vagy támogatást nyújtó vállalkozók alapvető költségeire.79

Számoljon be arról, hogy a nemzeti koordinációs struktúra koordinátora és más kormányzati ügynökségek tiszteletben tartják-e a munkában résztvevő nem kormányzati szervek véleményét és függetlenségét. Térjen ki arra, hogy az emberkereskedelmi elleni harc megvalósítási intézkedései kidolgozásában és megtervezésében vezető szerepet felvállaló kormányzati hatóság egyeztet-e a civilszervezetekkel és az emberkereskedelem áldozataival és figyelembe veszi-e a véleményüket a konkrét intézkedések és stratégiák elfogadásakor. Azt is említse meg, hogy az áldozatokat segítő vagy támogató civilszervezetek vagy egyesületek/csoportok részt vehetnek-e a jogi eljárásban harmadik félként.

79

114/2007 sz. Kormányrendelet 87-88. bekezdés

65

A Nemzeti Stratégia fontos és hasznos információkat tartalmaz ezzel a kérdéssel kapcsolatban: - Például, tájékoztat minket arról, hogy a Kormány felkérte az igazságügyi és rendészeti minisztert, hogy gondoskodjon egy koordinációs mechanizmus működtetéséről, amiben a résztvevők nem csak állami szereplők, hanem nem kormányzati, egyházi és nemzetközi szervezetek (az emberkereskedelem elleni küzdelem feladatait ellátó). Az EU Igazság - és Belügyi Tanácsa által 2005-ben az emberkereskedelem elleni küzdelem és megelőzése bevált gyakorlatairól, követendő mintáiról és eljárásairól elfogadott cselekvési terve szerint Magyarország elvállalta, hogy felállít és működtet egy "olyan koordinációs mechanizmust, mely alkalmas arra, hogy összefogja a területen érintett kormányzati és nem kormányzati szereplőket, fórumot biztosítson a közös munkához, a tapasztalatcseréhez és fejlesztéshez és mintegy kézzelfoghatóan megjelenítse a többszektorú együttműködést. A munka során a résztvevő felek közösen vállalják a felelősséget az emberkereskedelem ellenes mechanizmus hatékony működéséért. Azok a kormányzati szereplők, társadalmi és nemzetközi szervezetek alkotják, melyek érdekeltek a probléma visszaszorításában." A Nemzeti Stratégia szerint a magyar Koordinációs Mechanizmus "lehetővé teszi a közös gondolkodást a szakembereknek, kapcsolatot teremt a szakterületek, valamint az állami szektor és a társadalmi szervezetek között, fórumot biztosít a monitorozáshoz, értékeléshez, fejlesztéshez, lehetőséget nyújt a gyakorlati tapasztalatok visszacsatolására." - Továbbá, a Nemzeti Stratégia kimondja, hogy "ahhoz, hogy az emberkereskedelem problémájára komplex választ adhassunk, a stratégia megalkotásába szükséges valamennyi érdekelt szereplőt bevonni a kormányzat, az igazságszolgáltatás valamint a nem-kormányzati szektor területéről egyaránt". Tehát az érintett civilszervezetek is részt vettek a stratégia kidolgozásának folyamatában (az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium érintett szakfőosztályai, az Országos Rendőr-főkapitányság, a Nemzeti Nyomozó Iroda, a korábbi Határőrség Országos Parancsnoksága, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal, a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata, a Rendőrtiszti Főiskola, az Országos Kriminológiai Intézet, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács, a Legfőbb Ügyészség, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium és a Külügyminisztérium képviselőin kívül). - Érdemes azt is megemlíteni, hogy a Nemzeti Stratégiát az IOM is véleményezte, Nemzetközi Migrációs Szervezet - Arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy a Magyar-Amerikai Emberkereskedelem Elleni Munkacsoport (2004-ben hozták létre) tagjai nem csak az érintett magyar kormányzati szervek és az Amerikai Egyesült Államok Budapesti Nagykövetsége, hanem a civilszervezetek és az IOM magyarországi regionális irodája is. A civilszervezetek munkáját a munkacsoport által az emberkereskedelem áldozatai hazajutásának segítéséért működtetett rendszer is kihangsúlyozza (a konzulátusi segély és az Interpolon felül). - Ezeken kívül a Nemzeti Stratégia az alábbiakat is tartalmazza: “Az emberkereskedelem problémája komplex kezelést igényel, amelynek nemzetközi együttműködésen és nemzeti cselekvési terven kell alapulnia, továbbá ki kell terjednie a megelőzés, a bűnüldözés és az áldozatsegítés kérdéseire egyaránt.. E feladatok megvalósítása során nélkülözhetetlen a szoros együttműködés az érintett kormányzati szervek, valamint a társadalmi és nemzetközi szervezetek között." A Nemzeti Stratégia az alábbiakat jelölte meg fontos követelményként: “Az áldozatsegítés fejlesztése során törekedni kell a civil szféra, azon belül a társadalmi szervezetek minél szélesebb körű mozgósítására”. Továbbá: “Fontos, hogy azonnal elérhető, működésbe lépő társadalmi szervezetek legyenek bevonva az áldozatazonosítási rendszerbe ”. A Nemzeti Stratégia szintén rögzíti, hogy a civilszervezetek ugyanolyan fontos szerepet játszanak a megelőzési programban mint a kormányzati szervek, az Igazságügyi Hivatal Áldozatsegítő Szolgálata, vagy az iskolák, egyetemek, főiskolák, képzési és továbbképzési intézmények, egyházak és egyházi szervezetek, politikusok és politikai pártok. Ez megfelel a Palermói Jegyzőkönyvnek, ami kiemeli, hogy "a megelőzés a kormányzati és civil oldal közös felelőssége. Ezért a prevenciós tevékenységeknek ágazatközi alapú, integrált és koordinált intézkedésekkel kell megközelíteniük a probléma gyökereit." A Stratégiánk szerint "a megelőzéssel összefüggő feladatok teljesítése során törekedni kell a média, az áldozatok, az egyházak, valamint a szociális partnerek bevonására is". Ha a civilszervezetek konkrét lépései és a kormányzati szervekkel történő együttműködésére kíváncsi a gyakorlatban, keresse vissza a fenti civilszervezeteket (MONA, NANE, MBSZ, MÖSZ, stb.) bemutató részletes információt (és a II. Mellékletet).

66

2012: A gyermekkereskedelem intézményi háttere Gyorsan nő a felügyelet nélkül utazó kiskorúak illegális belépésének száma, hasonlóan a fiatal magyar lányok illegális emberkereskedelme a szexipar számára bizonyos államokba (különösen Hollandiába, Svájcba és Olaszországba). Mindkét probléma több figyelmet, új struktúrákat és megoldásokat igényel, követel meg. Még nem áll rendelkezésre egy teljesen felépített intézményi, jogi és politikai keret, ami az emberkereskedelem gyermekáldozatai védelmére és reintegrációjára specializálódott. Bár jelentős előrelépés történt 2012 decemberéig, amikor az Országgyűlés elfogadta a gyermekvédelmi törvénycsomagot, mellyel egy új gyermekvédelmi irányelv és intézményi rendszer lépett életbe.

I. KORMÁNYZATI INTÉZMÉNYEK

1) Belügyminisztérium, Európai Uniós és Nemzetközi Helyettes Államtitkárság

A Belügyminisztérium felelős kormányzati szinten az emberkereskedelem elleni küzdelem koordinálásáért, beleértve az emberkereskedelem gyermekáldozatait is. A Belügyminisztérium védelmezése alatt a vonatkozó törvényi előírásokat végrehajtó felelős intézményi rendszer : a Magyar rendőrség és a Nemzeti Bevándorlási Hivatal. 2008-ban kidolgozták a Nemzeti Emberkereskedelem ellenes Stratégiát a 2008-2012 évekre vonatkozóan. A helyettes államtitkár, Dr. Simonné Berta Krisztina felelős a szervezett bűnözés, a terrorizmus és az emberkereskedelem elleni harcért. A helyettes államtitkár a nemzeti emberkereskedelem ellenes koordinátor. http://www.kormany.hu/hu/belugyminiszterium/europai-unios-es-nemzetkozi-helyettesallamtitkarsag Az emberkereskedelemről szóló weboldaluk magyarul és angolul tartalmaz információkat: www. emberkereskedelem.kormany.hu , www. thb.kormany.hu 2012 október 18-án egy Facebook oldalt nyitottak azzal a céllal, hogy információt nyújtsanak a fiataloknak az emberkereskedelem veszélyeiről, mely magyarul és angolul is elérhető.

67

A Helyettes Államtitkárság az EMN (Európai Migrációs Hálózat) Nemzeti Kapcsolattartó Pontja, ami aktuális, megbízható és összehasonlítható információkat nyújt a migráció és a menedékjog területén az európai intézményeknek és az EU tagállamainak.

Információt talál az EU Szolidaritási Alapjairól, beleértve a Menekültügyi, a Visszatérési, Integrációs és a Külső Határok Alapokat. A célja a szolidaritási és migrációs áramlások igazgatása és az általános program megjelenítése: http://www.solidalapok.hu

2) Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (OIN / BÁH) A Bevándorlási és Nemzetiségi Hivatalt (“BÁH”) 2000 január 1-jével hozták létre, független, központi irodaként - azzal a céllal, hogy egységesítse a struktúrákat, foglalkozzon a migrációs kérdésekkel. A belügyminiszter igazgatja és felügyeli és - az egyszerűsített honosítási eljárással kapcsolatosan : a közigazgatási és igazságügyi miniszter.

Ez egy nemzeti bevándorlási és menekültügyi hatóság a vízumok kibocsátására, visszahonosításra, útlevelek kibocsátására (bevándorlók, letelepedők, hajléktalanok, menekültek és védett személyek számára). A nemzeti hivatal alatt 7 regionális igazgatóság működik (Budapesten, Miskolcon, Debrecenben, Szegeden, Pécsen, Székesfehérváron, Győrben) és 3 menekülteket befogadó állomás (Békéscsabán, Debrecenben és Bicskén). A BÁH felelős az érintett nemzetközi szervezetekkel való együttműködésért és a vonatkozó nemzetközi egyezmények végrehajtásáért. 3) Országos Rendőr-főkapitányság A Rendőrségen belül az emberkereskedelmi ügyekben illetékes szervezeti egységek a Határrendészet és a Bűnügyi Főigazgatóság. 3.1) A Határrendészetet a Határrendészeti Főosztály igazgatja és működteti, ami az Országos Rendőr-főkapitányság Rendészeti Főigazgatósága alá tartozik.

68

3.2) 21 Határrendészeti kirendeltség van a schengeni (külső) határ mentén, melyek az Országos Rendőr-főkapitányság központi irodájához tartoznak . 3.3) Az Országos Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Főigazgatósága igazgatja és működteti a Nemzeti Rendőrség bűnügyi és felderítő osztályait, melyek a (nemzetközi) szervezett bűnözés, beleértve az ember - és gyerekkereskedelem ügyeivel foglalkoznak, és a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központot (NEBEK). 3.4) A Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ (ORFK/NEBEK), Országos Rendőr-főkapitányság. Ez egy speciális nemzeti hatáskörű bűnügyi egység. Együttműködik az Europol -lal, az Interpol -lal, a SIRENE Irodával, és hozzáférhet a SIS -hez. Folyamatos, napi 24 órás szolgálata van. Fogadja és feldolgozza a külföldről érkező bűnügyi vizsgálatokra irányuló megkereséseket és megteszi a szükséges intézkedéseket sürgősségi sorrendben. Konkrét bűncselekmények esetében információt cserél az Europol -lal és az Interpol -lal és az operatív együttműködéssel is foglalkozik. 4) Egységes Nyomozóhatósági és Ügyészségi Bűnügyi Statisztika Az Egységes Nyomozóhatósági és Ügyészségi Bűnügyi Statisztika tartalmazza az emberkereskedelmi statisztikai adatokat, azon belül a gyermekkereskedelmi adatokat is.

A Belügyminisztérium Koordinációs és Statisztikai Osztályához lehet statisztikai adatszolgáltatásért fordulni. http://crimestat.b-m.hu

5) A Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal Budapesti Irodája

Több más feladat között a hivatal pénzügyi segélyt, egészségügyi és szociális ellátást és jogi tanácsot nyújt a bűncselekmények áldozatainak, beleértve az emberkereskedelmet is. Ilyen irodákat országszerte állítottak fel: 1-et Budapesten és 1-et minden megyében, összesen 20 KIH iroda létezik.

69

6) Emberi Erőforrások Minisztériuma ("EMI") - A Szociális, Család- és Ifjúságügyért Felelős Államtitkárság A Szociális, Család- és Ifjúságügyért Felelős Államtitkárság Gyermekvédelmi Főosztálya az Emberi Erőforrások Minisztériumában felelős a nemzeti gyermekvédelmi rendszer igazgatásáért és finanszírozásáért, mely kiterjed a veszélyeztetett és árva gyermekek védelmére ugyanúgy, mint a kíséret nélkül utazó kiskorúak és a gyermekkereskedelem áldozatainak védelmére, legyenek akár külföldi vagy magyar állampolgárok.

A minisztérium tulajdonában csak 6 speciális gyermekvédelmi intézmény volt, beleértve az Állami Fóti Gyermekközpontot. A többi intézmény (126 gyermekvédelmi intézmény és 46 speciális intézmény krónikus betegséggel küzdő vagy fogyatékkal élő gyermekek számára) hosszú ideig a helyi vagy megyei önkormányzatok tulajdonában és működtetése alatt állt, 2013 januárjára államosították őket, a jelenlegi kormány megreformált gyermekvédelmi politikája és új jogi intézkedései szerint. - A Fóti Gyermekközpont ennek a főosztálynak a védelmezése alatt áll. Itt helyeznek el minden olyan gyermeket, aki illegálisan lépte át a határokat, akit letartóztatott a Határrendészet vagy a Rendőrség és menedékjogért folyamodott. (Lásd lent!) - Azokat a gyerekeket, akik a családjukkal érkeznek, nem választják el a szüleiktől, hanem a családokat együtt helyezik el a Bicskei Menekülttáborba. - Azokat a kiskorúakat, akiket a rendőrség letartóztatott, mert illegálisan lépték át a határt és nem folyamodtak menedékjogért ideiglenesen más gyermekvédelmi intézményben helyezik el, amíg a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal meg nem hozza a döntést a státuszukról. - A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságot a Szociális, Család- és Ifjúságügyért Felelős Államtitkárságon belül 2013 januárjáig tervezik létrehozni, azzal a céllal, hogy igazgassa és felügyelje a szociális és új gyermekvédelmi intézményrendszert, beleértve a 2013-as államosításukat is.

70

7) A Fóti Gyermekközpont Külföldi Gyermekek Osztálya

A Károlyi Mihály Állami Gyermekközpont Fóton egy nemzeti gyermekvédelmi intézmény, 1957-ben alapították a néhai földbirtokos és politikus Károlyi Mihály családja által adományozott

volt

kastélyban.

Az

Emberi

Erőforrások

Minisztériuma,

Szociális

Államtitkársága tulajdonában van, ők finanszírozzák, igazgatják és felügyelik. A törvény erejével az emberkereskedelem minden menedékjogot kérő kísérő nélküli kiskorú vagy gyermekáldozatát közvetlenül az Állami Fóti Gyermekközpont Külföldi Gyermekek Osztályára viszik arról a határállomásról, ahol a rendőrség letartóztatta őket illegális határátlépés miatt.

A Külföldi Gyermekek Osztálya céljai a vonatkozó nemzeti törvények és a nemzetközi szervezetek (UNICEF, Európa Tanács, Európai Unió) egyezményeire és ajánlásaira épülnek.

A cél a Magyarországon menedékjogért folyamodó és azt megkapó külföldi kiskorúak elszállásolása, oktatása és integrálása. E célból tanulniuk kell a magyar nyelvet, meg kell ismerniük a kultúrát, a hagyományokat, a történelmet és el kell végezniük a kötelező magyar iskolákat azért, hogy szakmát és állást szerezzenek a letelepedéshez. 8) Szociális és Gyámhivatal Ez az első és második szintű gyermekvédelmi, gyámügyi és szociális hatóság. A feladatai közé tartozik a szociális, gyermekvédelmi és gyermekjóléti intézmények számára a működési engedély kibocsátása, felügyeli ezt a területet és gondoskodik a gyermekvédelmi jelzőrendszerről. A gondviselők és a gyermekvédelmi és gondozó intézmények munkatársai és a bűnmegelőzési programban résztvevők részére oktatást szervez. Korábban az önkormányzatokon belüli részlegként működtek. 2011-re kormányhivatalokat hoztak létre Budapesten és 7 régióban sok feladatot átvéve az önkormányzatoktól. Erre az időre a Szociális és Gyámhivatalok a kormányhivatalok részeivé váltak. 2012 decemberében törvényt fogadtak el a gyermekvédelmi szolgáltatások átszervezéséről, beleértve az új gyámügyi intézkedéseket is.

71

9) Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat A Emberi Erőforrások Minisztériuma (jogelődjei) létrehoztak egy díjmentes 24 órás folyamatos segélyszolgálatot nők számára, akik fizikai vagy szexuális erőszak áldozatai lettek. Az ország egész területéről elérhető, Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat (OKIT) néven. Az OKIT 2005 áprilisa óta működik megfelelően képzett személyzettel. Egy telefonbeszélgetés alapján be tudják azonosítani az áldozatokat és elirányítják a megfelelő intézményekbe, beleértve az orvosi és szociális szolgáltatásokat és a menedékházat is. Az ügyfélkörük nagyrészt gyermekes vagy gyermektelen nőkből áll, akik otthoni bántalmazást szenvedtek el. Ez a segélyvonal évek óta elérhető nők és kíséret nélküli kiskorúak számára, akik emberkereskedelem és/vagy emberkereskedelem során erőszak áldozatai lettek és/vagy prostitúcióra kényszerítették őket. A krízis telefonvonalakat a vonatkozó szakmai alapelveknek (IFOTES), törvényi előírásoknak és szakmai etikai követelményeknek megfelelően alapították és működtették. Telefon: 36-80-205520, ingyenes, 24 órán át folyamatosan elérhető. Honlap:http://sgdatabase.unwomen.org/searchDetail.action?measureId=2303&baseHREF=co untry&baseHREFId=619

II. KORMÁNYKÖZI SZERVEZETEK 1) Nemzetközi Migrációs Szervezet, IOM / Budapesti Iroda 1991-ben Magyarország az IOM tagállama lett és a rákövetkező évben a szervezet irodát alapított Budapesten. 2000 novembere és 2011 júliusa között az IOM Budapest "Regionális Feladatú Misszióként" (MRF) működött. Először közvetlen támogatást, felügyeletet és segítséget nyújtott az IOM misszióinak a közép-európai régióban, majd a Budapesti Iroda regionális feladatait kiterjesztették a dél-kelet európai missziókra is. Magyarország a szabályos és szabálytalan migráció átmenő, forrás és célországa is. EU tagállamként a keleti és déli határunk alkotja 2004 óta a bővített Európai Unió új külső határait. Szigorúbb bevándorlási szabályokat, megerősített határkezelést és a külföldi munkások alkalmazására vonatkozó szűkebb keresztmetszetű szabályozást alkottunk meg és használunk.

72

Az elmúlt években Magyarország feltűnőbbé vált mint az emberkereskedelem áldozatainak forrása. Fiatal nőket és lányokat visznek el, hoznak be vagy szállítanak át Magyarországon szexuális kizsákmányolási céllal. Az IOM nagy számban segít a visszatérő áldozatoknak. (főleg Hollandiából és Svájcból).

Az IOM/Budapest segít az irreguláris migránsoknak, a menekülteknek, az elutasított menedékjogért

folyamodóknak

és

az

engedéllyel

Magyarországon

tartózkodóknak

biztonságban és méltóságteljesen hazatérni az anyaországukba és közreműködnek a hazatérésük fenntarthatóságában.

Az IOM a potenciális kedvezményezetteknek információt nyújt a támogatott önkéntes hazatérés (AVR) előnyeiről egy erre a célra kijelölt információs forróvonalon keresztül és megszervezi a teljes utazást (megszerzi az utazási dokumentumokat, megvásárolja a menetjegyeket, induláskor, átutazáskor és érkezéskor segítséget nyújt).

A Magyar Támogatott Önkéntes Hazatérési és Reintegrációs Program (HAVRR) 2011-2013 elősegíti a menedékjogért folyamodó, kiegészítő támogatásra és ideiglenes támogatásra jogosult, harmadik országbeli állampolgárok önkéntes és rendezett hazatérését, akik nem vagy tovább már nem teljesítik a belépés és/vagy tartózkodási szabályok feltételeit, akik a Magyarország területének elhagyási kötelezettségüknek megfelelően igénybe veszik az önkéntes hazatérést Magyarországon a származási országukba, és hozzájárul a visszatérésük fenntarthatóságához. A program két komponensből áll: az operatív visszatérési szakasz, ahol a

kedvezményezettek

az

önkéntes

utazásuk

megszervezéséhez

kapnak

segítséget

(megszerezni az utazási dokumentumokat, megvásárolni a menetjegyeket, induláskor, átutazáskor és érkezéskor segítséget nyújtani) és a reintegrációs komponens, ami segítséget nyújt a visszatérőknek megtalálni a reintegrációs lehetőségeket és támogatja a reintegrációjukat az anya/hazatérési országukban.

73

III. AZ EMBERKERESKEDELEM GYERMEKÁLDOZATAI GONDOZÁSÁÉRT, REHABILITÁCIÓJÁÉRT, INTEGRÁCIÓJÁÉRT AKTÍVAN DOLGOZÓ CIVILSZERVEZETEK 2012-BEN Bár korábban több civilszervezet volt jelen az emberkereskedelem gyermekáldozatainak gondozása területén, a vonatkozó jogszabályok módosítása következtében, ami eléggé koherenssé vált mára, és ami egyértelműen állami feladattá teszi a gyermekkereskedelem áldozatairól

való

gondoskodást

és

a

civilszervezetek

finanszírozási

politikáinak

visszaszorulása miatt, 2012 őszére csak 2 olyan nem kormányzati szerv maradt, akik bizonyítani tudták a gyermekáldozatok gondozása, rehabilitációja és integrációja területén végzett folyamatos munkájukat. Mind a két szervezet együttműködésben áll az emberkereskedelem gyermekáldozatairól való gondoskodás, rehabilitáció és integráció területén a Fóti Gyermekközponttal. Ami az emberkereskedelem felnőtt áldozatairól való gondoskodást, rehabilitációjukat és integrációjukat illeti, több aktív civilszervezet is van Magyarországon.

1) Cordelia Alapítvány A Cordelia Alapítványt 1996-ban alapították, az IRCT (Kínzás Áldozatainak Nemzetközi Rehabilitációs és Kutató Tanácsa) akkreditált tagjaként, 1998-ban megkapta a közhasznú státuszt. A Cordelia Alapítvány az egyetlen civilszervezet Magyarországon, ami gondoskodást és rehabilitációt nyújt a menekülteknek és menedékjogért folyamodóknak, kiskorúaknak és felnőtteknek egyaránt - kiegészítve a nemzeti egészségügyi szolgáltatásokat.

Az alapítvány célja az, hogy javítson a súlyos traumán átesett menedékjogért folyamodók, menekültek vagy egyéb humanitárius státuszú személyek elmeállapotán és életminőségén komplex pszichológiai ápolással és rehabilitációval. A pszicho-szociális problémák, különösen a PTSD (poszt-traumás stressz), ami az emberkereskedelem áldozatainak leggyakoribb problémája, kezelését pszichiáterek és terapeuták végzik. Egyéni és csoportos pszichológiai és szociális terápián vesznek részt. Szükség esetén a pszichiáterek gyógyszert írnak fel vagy kórházba irányítják a betegeket. Az ellátás ingyenes a betegek számára. Az alapítvány működését és tevékenységeit az kizárólag az EU projektfinanszírozása fizeti.

2) Református Menekültmisszió A Református Menekültmissziónak speciális programja van a külföldi diákok számára. 74

Budapesti iskolákban segítséget nyújtanak azon migráns családok gyerekeinek, és a fóti iskolákban a külföldi kíséret nélküli kiskorúaknak és az emberkereskedelem gyermekáldozatainak, akik Magyarországon menedékjogot kaptak. A pedagógiai segítségnyújtásuk célja ezen gyermekek integrációja, segíteni a jobb beilleszkedésüket az iskolai közösségbe jelentős javulást elérve a tanulási nehézségeik terén. A nyelvtudásuk fejlesztése érdekében a jobb megértés céljából magyar tanfolyamokat tartanak a külföldi diákoknak, akik ingyenes tankönyveket, szótárakat, iskolai ellátást kapnak az alapítványtól. A Misszió a Magyarországon törvényesen letelepedett migráns családoknak is segítséget ajánl fel lakhatás és álláskeresés formájában. Dajka Programot működtettek, ami egy intenzív magyar nyelvet és készségeket oktató program. A Misszió honlapja elérhető magyar és angol nyelven is, ami fontos információkat tartalmaz a működésükről, programjaikról, projektjeikről és az elérhetőségükről.

75

4. IRÁNYELVEK ÉS PROGRAMOK 4.1. Irányelvek A magyar kormány – tekintettel arra, hogy az emberkereskedelem megelőzése, áldozatainak védelme és az elkövetők üldözése a társadalom közös érdeke és feladata – kihirdette a Nemzeti Stratégiát az emberkereskedelem ellen 2008-ban kormányhatározat formájában: 1018/2008 (III.26.) sz. Kormányhatározat az emberkereskedelem elleni, 2008-2012 közötti nemzeti stratégiáról . Az emberkereskedelem elleni Nemzeti Stratégia a magyarországi emberkereskedelem elleni fellépés alapja. Meghatározza az alapelveket, a résztvevők körét és a megelőzésben, bűnüldözésben és áldozatsegítésben érintett személyeket.

A stratégia

megvalósítása során alapelvként kell szem előtt tartani az emberi jogok tiszteletben tartását különös tekintettel a gyermeki jogokra -, a kiszolgáltatott helyzetű áldozatok védelmét, valamint a diszkriminációmentességet, így különösen a nemek közötti egyenlőség biztosítását, mely a nők és férfiak eltérő szükségleteinek felismerésén alapszik. Érdemes

megemlíteni,

hogy

Magyarországon

nem

készült

speciálisan

a

gyermekkereskedelem kérdésével foglalkozó Nemzeti Stratégia, habár a meglévő Stratégia foglalkozik a kérdéssel az általános témák között. A Nemzeti Stratégia végrehajtásáért felelős testület/testületek: 2008-ban, amikor a Stratégiát elfogadták, az igazságügyi és rendészeti minisztert jelölték ki felelős személynek. Itt érdemes megemlíteni,

hogy

2010-ben

kormányváltás

történt

Magyarországon.

Miután

a

belügyminiszter vállalta fel a hatékony megvalósításban a legnagyobb felelősséget. A Stratégia fejezetcímei (bemutatják a műveletek, célok, prioritások fő területeit): I. Bevezetés 1. Előzmények 2. Mandátum 3. Alapelvek 4. A stratégia megalkotásának résztvevői 5. Fogalom-meghatározás, a stratégia területének lehatárolása

II. Helyzetelemzés 1. Adatok az emberkereskedelemről 2. Jogi háttér 3. Eddig elért eredmények, folyamatban lévő kezdeményezések

76

III. Stratégiaválasztás 1. Az intézkedések széttagoltságának fenntartása  az intézkedések összehangolása 2. A jelenség egyes formáival szembeni küzdelem

 valamennyi megjelenési móddal szembeni

fellépés 3. Beavatkozás egyes szektorokban  átfogó fellépés 4. Eredményközpontúság  értékközpontúság 5. A stratégia jövőképe

IV. A stratégia céljai és prioritásai 1. Átfogó célok 2. Specifikus célok 2.1. Az áldozatsegítés fejlesztése 2.2. A megelőzési tevékenység fejlesztése 2.3. A megelőzési tevékenység fejlesztése 2.4. A bűnüldözés, és büntető igazságszolgáltatás hatékonyságának fokozása 2.5. Oktatás 2.6. Információs bázis

3. Prioritások 3.1. A fokozottan veszélyeztetett áldozati körök (18 év alattiak) speciális igényeinek szem előtt tartása 3.2. Fellépés valamennyi elkövetési magatartással szemben 3.3. A regionális együttműködés ösztönzése 3.4. A pénzügyi források hatékony, pontos, átlátható és számonkérhető felhasználása

V.

A stratégia végrehajtása

Ha érdeklődik a további részletek iránt, megtalálja a Nemzeti Stratégia teljes szövegét (angolul is) a Belügyminisztérium honlapján.80

Meg kell jegyezni, hogy Magyarországnak nincsen Nemzeti Cselekvési Terve az ember - és gyermekkereskedelem ellen. Bár 2008-ban a kormány felkérte az igazságügyi és rendészeti minisztert az emberkereskedelem elleni, 2008-2012 közötti nemzeti stratégiáról szóló 1018/2008 sz. határozatában “hogy készítsen előterjesztést az emberkereskedelem elleni nemzeti stratégia végrehajtásának részletes cselekvési tervéről, ebben a) tegyen javaslatot a szükséges szakmai, szervezeti megoldásokra, programokra; b) mutassa be az emberkereskedelem terén jelentkező tendenciákat; c) vizsgálja meg a meglévő hazai, végezze el a vonatkozó jogi szabályozás értékelését, és  ha szükséges  állapítsa meg, milyen jogszabály-módosítási igények állnak fenn, valamint

80

http://www.bm.gov.hu/web/euegyutt.nsf/0/357E7641562F691BC12577C8004243F8/$FILE/emberker_strat_ vegleges_EN_jav.doc?OpenELement

77

d) határozza meg az irányítása alá tartozó szervek feladatait, illetve a közreműködőkre vonatkozó felkéréseket, a végrehajtás felelőseit és a határidőket.” A Nemzeti Stratégia felkérte az igazságügyi és rendészeti minisztert a "cselekvési terv végrehajtásának monitorozására" is. Mindazonáltal, mind a mai napig egy ilyen jellegű Cselekvési Terv nem került elfogadásra.

4.2. Megelőző kezdeményezések Vegyük sorra a közelmúlt legfontosabb és legjelentősebb megelőző kezdeményezéseit. 1999-2000 Az IOM kormányzati szervekkel együttműködésben tájékoztató kampányt szervezett a nők emberkereskedelmének megelőzése céljából. 2001 2001-ben az Oktatási Minisztérium középiskolai oktatóprogramot akkreditált az emberkereskedelem megelőzése céljából. Ami jelenleg a Nemzeti Alaptanterv része.81 2003 “Az IOM által kivitelezett program keretei között a Belügyminisztériummal és a Külügyminisztérium együttműködésében került sor egy migrációs információs centrum megnyitására a szabálytalan migráció és az emberkereskedelem megelőzéséért 2003-ban.”82 2006 A 2006-os évben a Kormány együttműködött az IOM-mel és a civil szervezetekkel az emberkereskedelem megelőzése céljából. 2006-ban – mint ahogy a korábbi években is – a Kormány támogatta a tájékoztató kampányokat, amiket a rendőrség, a határőrség, konzulátusok és bíróságok szakemberei számára szerveztek. Továbbá, a Kormány (részben) finanszírozott egy emberkereskedelmi témájú oktatási Programot 100 iskolában, több mint 8000 diák számára.83

81

Emberkereskedelem elleni Nemzeti Stratégia idézet az Emberkereskedelem elleni Nemzeti Stratégiából 83 a korábbi Szociális és Munkaügyi Minisztérium weboldala szerint: http://www.szmm.gov.hu/main.php?folderID=21270&articleID=41689&ctag=articlelist&iid=1 82

78

2007 A Szociális és Munkaügyi Minisztérium és az IOM együttműködésének keretein belül 2007ben egy kampányt szerveztek, melynek szlogenje „Ne dőlj be!” volt. A kampány célja az emberkereskedelem megelőzésének segítése volt és felhívni a fiatalok figyelmét a rájuk leselkedő veszélyekre. Prospektusokat terjesztettek a zenei fesztiválokon, repülőterek mosdóiban és a szórakozóhelyeken.84

4.3. Ismeretterjesztő kezdeményezések 2003 “Az IOM az emberkereskedelem elleni küzdelemmel foglalkozó minisztériumok és hatóságok, társadalmi szervezetek és a média képviselői számára képzést szervezett.”85 2005 “Az IOM oktatást szervezett a Vám – és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága munkatársai számára 2005-ben az AGIS Program keretein belül az áldozatok azonosítása és felismerése céljából. Egy másik AGIS Programot Hágában szerveztek meg, aminek a bírók és ügyészek képzése volt a célja.”86 2006 “2006 márciusa és júniusa között a Szociális és Munkaügyi Minisztérium és az IOM helyi képzéssorozatot bonyolított le oktatási, egészségügyi, gyermekvédelmi szakemberek és rendőrök számára négy régióban."87 2007 "Az Európai Bizottság Közleményében meghatározott Nemek Egyenlősége Ütemterv (20062010) 'A nemi bűncselekmények és az emberkereskedelem felszámolása' prioritásának megvalósítása érdekében, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium által működtetett és finanszírozott munkacsoport keretében az IOM 2007-ben három projektet is sikeresen végrehajtott: Megvalósítottak: - emberkereskedelem ellenes szakmai továbbképzést négy vidéki helyszínen: egy-egy napos szemináriumot oktatási és ifjúságvédelmi szakemberek és szociális munkások részére. A 84

ugyanott. idézet az Emberkereskedelem elleni Nemzeti Stratégiából 86 ugyanott. 87 ugyanott. 85

79

szemináriumok anyaga érintette az emberkereskedelemmel kapcsolatos magyar és nemzetközi jogszabályokat, az IOM által kivitelezett programok tapasztalatait, az emberkereskedelem globális és hazai mechanizmusait (beszervezési technikák, védekezés lehetőségei) a bűnüldöző és igazságszolgáltatási szervek szerepét. - emberkereskedelem-ellenes információs kampányt, - kétnapos, országos trénerképző konferenciát (ToT).”88 2008 Vannak regionális szintű projektek és Programok is. Például 2008-ban megtartották az úgynevezett “Emberkereskedelem ellenes fórumot” Kaposváron, Somogy megye székhelyén.

A több mint 100 szakértő előadó részvételével az IOM és a Szociális

Minisztérium munkatársai tájékoztatást adtak az emberkereskedelemmel kapcsolatos legújabb nemzetközi és hazai tapasztalatokról.89 2009 A “Te kiszállhatsz! és ő?” elnevezésű kampányt 2009-ben hajtották végre. Az alábbi rövid E-Notes Riport idézetben mutatjuk be a projektet: "Az első magyar kereslet oldali kampány, melynek előkészítése 2008 decemberében kezdődött, 2009 márciusától júniusáig tartott. A kampány nem az emberkereskedelem potenciális vagy tényleges áldozatait célozta meg, hanem a szolgáltatásaikat használókat, konkrétan a 25-45 év közötti férfiakat. A kampány szlogenje: 'Te kiszállhatsz! és ő?' azt az üzenetet hangsúlyozta, hogy a használó szabadon dönthet arról, hogy emberkereskedelem áldozatai szolgáltatásait használja-e vagy sem, az áldozat oldalán nincs meg ez a döntési szabadság. A cél nem az volt, hogy erkölcsi tanulságokat vonjanak le, vagy hogy megvádolják a férfiakat, hanem az, hogy tájékoztassák őket arról a tényről, hogy az esetek nagy százalékában az a személy, akiről ők azt gondolják, hogy 'szolgáltató', egy szervezett bűnözői csoport áldozata, így a 'szolgáltatásai' használata azt jelenti - még ha nem is tudnak róla, - hogy támogatják a szervezett bűnözést, ami nem lehet egy törvénytisztelő polgár célja. A kampányt az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, a Magyar Állami Rendőrség, az IOM, a Magyar Olaj - és Gázipari Nyrt. (MOL) és a Zsaru Magazin. A kampány pozitív eredménnyel zárult, és mivel ez volt az első ilyen kampány, úttörő is volt egyben.”90 88

ugyanott. http://www.szmm.gov.hu/main.php?folderID=21171&articleID=40510&ctag=articlelist&iid=1 90 E-Notes Jelentés 89

80

Ezen kívül, “2009 második felében az igazságügyi és rendészeti miniszter csatlakozott az UNODC ‘Kék Szív’ nevű felvilágosító kampányához. A kampány célcsoportja a nagyközönség volt, és a célja pedig, hogy információt nyújtson az emberkereskedelem jelenségéről, az áldozatokról és az elkövetőkről."91

4.4. Adatvédelmi kezdeményezések Először

is,

ki

kell

hangsúlyozni,

hogy

nincs

információnk

semmi

nemű

az

emberkereskedelem áldozataival vagy gyermekáldozataival kapcsolatos speciális adatvédelmi kezdeményezésről. Természetesen, az általános szabályok ezen a területen is érvényesek. Például a Büntetőeljárásról szóló törvény 96. bekezdése kimondja, hogy a tanú személyi adatainak bizalmas kezelését elrendelheti a bíróság, az ügyész vagy a nyomozó hatóság (hivatalból, vagy a tanú vagy az érdekében eljáró ügyvéd kérésére). Ha a tanú személyi adatainak zárt kezelését rendelték el, ettől kezdve a) az eljárást folytató bíróság, ügyész, illetőleg nyomozó hatóság biztosítja, hogy a tanú zártan kezelt adatai az eljárás egyéb adataiból ne váljanak megismerhetővé, b) a bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság a tanú személyazonosságát az azonosításra alkalmas iratok megtekintésével állapítja meg, c) a személyi adatok zártan kezelésének megszüntetésére csak a tanú beleegyezésével kerülhet sor. A tanú személyi adatai zárt kezelésének elrendelésétől kezdve a büntetőeljárásban részt vevőknek a tanú személyi adatait tartalmazó iratról olyan másolat adható, amely a tanú személyi adatait nem tartalmazza.

Továbbá, a 60. bekezdés szerint: Az eljárási cselekmények végzésekor az emberi méltóságot, az érintettek személyiségi jogait és a kegyeleti jogot tiszteletben kell tartani, és biztosítani kell, hogy a magánéletre vonatkozó adatok ne kerüljenek nyilvánosságra szükségtelenül.

Továbbá, a 63. bekezdés kimondja, hogy: Az eljárásban részt vevő személyek személyes adatainak megismerésére és kezelésére a bíróság, az ügyész, a nyomozó hatóság, a szakértő, valamint a bíróság vagy az ügyész által megkeresett hatóság az e törvényben meghatározott feladatainak teljesítése érdekében jogosult. A terhelt bűnügyi nyilvántartás céljára szolgáló személyes adatainak körét és a személyes adatok kezelésének szabályait külön törvény állapítja meg. A büntetőeljárásban részt vevő személy személyes adatait a szükséges mértékig kell jegyzőkönyvben rögzíteni. A büntetőeljárás során rögzített személyes adatok - ha e törvény kivételt nem tesz - nem törölhetők. A büntetőeljárás során rögzített személyes adatok statisztikai célra felhasználhatók személyazonosításra alkalmatlan módon.

91

idézet az E-Notes Riportból

81

4.5. A fogadási körülmények javítását célzó kezdeményezések Tudomásunk szerint - nem kaptunk pontos információt az illetékes testületektől Magyarországnak nincs speciális menedékháza az emberkereskedelem gyermekáldozatai számára. A kiskorúakat általános létesítményekben szállásolják el és nyújtanak menedéket a számukra. A menedékházak elszállásolják az emberkereskedelem férfi, női és gyermek áldozatait egyaránt (jellemzően nőket és gyermekeket). Ezek a menedékházak megtesznek minden tőlük telhetőt azért, hogy kielégítsék a gyermekek speciális szükségleteit. Nincs tudomásunk olyan kezdeményezésekről, melyek célja az, hogy új menedékházat nyissanak, bővítsék a befogadóképességüket a jelenlegi fogadó központokban, vagy az emberkereskedelem gyermekáldozatai számára speciális menedékházat létesítsenek. Az emberkereskedelem áldozatai számára nyújtott biztos menedékkel kapcsolatos legutolsó információnk az, hogy 2011-ben a Lehetőség Családoknak 2005 Alapítvány pénzügyi támogatást kapott (14 millió Ft) a Nemzeti Erőforrás Minisztériumtól azzal a céllal, hogy fenntartható módon tudja üzemeltetni a menedékházait az emberkereskedelem áldozatai számára.92

4.6. Reintegrációs kezdeményezések 2007 2007-ben a Kormány együttműködést kezdeményezett az IOM-mel azzal a céllal, hogy megvalósítsa az alábbi két projektet: “„Az Emberkereskedelem Elleni Fellépés Hatékonyabbá

Tétele

Magyarországon

2007-2009”,”

és

“„Mentálhigiénés

segítségnyújtás az emberkereskedelem áldozataivá vált gyermekek és serdülők részére: képzők képzése és szakmai minimumkövetelmények kidolgozása”. Továbbá, a Kormány felkérte az Országos Kriminológiai Intézetet arra, hogy végezzen el egy alapvető kutatást arra nézve, hogy felmérje az emberkereskedelem áldozatainak összetételét. 2007-ben a Kormány azt is célul tűzte ki, hogy kidolgozza az emberkereskedelem kiskorú áldozatai védelmének koncepcióját.93 Ez a két utóbbi projekt más célkitűzésekkel együtt (mint például a megelőzés) - azt is előirányozta, hogy javítja az emberkereskedelem (gyermek) áldozatainak reintegrációját.

92 93

49/2011 (III.30.) sz. Kormányrendelet Országos Jelentés az EU FFS Megvalósításáról http://www.nfft.hu/dynamic/tagallami_jelentes.pdf

82

2011 Végül, ahogy fent (a II.7. Fejezetben "Intézkedések az emberkereskedelem gyermekáldozatai jogai védelmében és felkarolására: Hazatérés”) kihangsúlyoztuk és kifejtettük: az IOM Magyarország működtetett egy úgynevezett Magyar Támogatott Önkéntes Hazatérési és Reintegrációs Programot (HAVRR) 2011-ben. További információ azokról a kezdeményezésekről, amik a reintegráció más vonatkozásait érintik - tanácsadás, orvosi ellátás, pszichológiai segítség, pénzügyi segély, oktatásba történő visszahelyezés stb. - található a jelen jelentés megfelelő fejezeteiben.

83

5. ÖSSZEFOGLALÁS ÉS JAVASLATOK Magyarország kimagasló erőfeszítéseket tett az utóbbi években azért, hogy megvalósítson minden az emberkereskedelemre vonatkozó európai előírást és szabványt. Jelentős előrelépést tettünk, de tagadhatatlan, hogy bizonyos területeken tovább kell fejlődnünk. Vegyük sorra a hiányosságokat egymás után javaslattal a végén:

-

Magyarországnak ki kell dolgoznia az emberkereskedelem bűncselekményével kapcsolatos adatgyűjtési rendszert (speciális adatokat kell gyűjteni az áldozatok életkora, neme és nemzetisége, és a kizsákmányolás típusa szerint);

-

a Nemzeti Emberkereskedelem ellenes Stratégia után a Nemzeti Cselekvési Terv tervezetét kell elkészíteni;

-

az áldozatok azonosításán javítani kell;

-

egyes civilszervezetek véleménye szerint,94 a Szabálysértésről szóló törvény azon bekezdéseit, amik kimondják, hogy ha egy prostituált megsérti a törvények vagy önkormányzati határozatok tiltó intézkedéseit, bírságot kell kiszabni rájuk. Ehelyett, az ilyen kikötéseket törölni kellene, mert a prostituáltak a bűncselekmények áldozatai és nem azok elkövetői;

-

a MONA Alapítvány álláspontja szerint,95 a Büntető Törvénykönyv szerkezetét oly módon kellene módosítani, hogy szorosabb kapcsolat legyen azok között a bekezdések között, amik büntetik az emberkereskedelem áldozatait és azok között, amik a prostitúcióhoz kapcsolódó bűncselekményekkel foglalkoznak (jelenleg ezek a bekezdések a Törvénykönyv különböző fejezeteiben találhatóak);

-

a MONA szakértői álláspontja szerint, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvénynek ki kéne mondania, hogy a prostituáltaknak - az emberkereskedelem áldozataiként - (is) szükségük van speciális támogatásra ugyanúgy, mint a többi célcsoportnak96;

94

például: MONA (Lásd: Betlen Anna - Matolcsi Andrea - Balogh Lídia (szerkesztők): Szakmaközi együttműködés kiépítése Magyarországon a prostitúció és szexuális kizsákmányolás céljából folytatott emberkereskedelem leküzdése és az áldozatok segítése érdekében (Egy projekt eredményei), MONA Magyarországi Női Alapítvány, Budapest, 2010. Az összefoglaló az interneten is elérhető: http://www.monahungary.hu/kepek/upload/201011/Legislation_rights%20protection%20and%20assistance_MONA%20Foundation.pdf 95 ugyanott. 96 ugyanott.

84

-

a kormánynak nagyobb erőfeszítéseket kéne tennie az emberkereskedelem megelőzésére és az áldozatok rehabilitációjára és reintegrációjára (ezen komplex rendszer keretei már évek óta léteznek és működnek, de az anyagi helyzetük távol áll a kielégítőtől);

-

a fenti kritikával kapcsolatban, az emberkereskedelem áldozatai számára fenntartott menedékházak finanszírozását kiszámíthatóbbá és stabilabbá kéne tenni;

-

az IOM Budapest által 2004-ben kért szakértők szerint; „nyilvánvaló, hogy szükséges kidolgozni

a

szexuális

kizsákmányolás

gyermekáldozatai

jogai

speciális

védelmének protokollját és módszertanát, azonban ez Magyarországon még hiányzik”.97

97

Fehér Lenke (szerkesztő): Az emberkereskedelem kézikönyve, I. kötet, Általános kérdések és módszertan, IOM, Budapest, 2004, 73. oldal

85

AZ EMBERKERESKEDELEMMEL KAPCSOLATOS LEGFONTOSABB INTÉZMÉNYEK CÍMEI, 2012 BELÜGYMINISZTÉRIUM Kapcsolattartó: Belügyminisztérium Cím: H-1051, Budapest, József Attila utca 2-4. Telefon: +36-1-441-1000 Fax: +36-1-441-1437 Honlap: www.bm.gov.hu www.kormany.hu/belugyminiszterium www.kormany.hu/en/ministry-of-interior Ügyfélkapcsolati Információs Iroda: [email protected] Telefon: +36-1-441-1138

Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Cím: 1117 Budapest, Budafoki út 60. A BÁH Ügyfélszolgálati Információs Irodája a Sztregova-közben található Telefon: 36-1-463-9100 Országos Rendőr-főkapitányság Cím: 1139 Budapest, Teve u. 4-6. Telefon: 36-1-443-5500 Web: www.police.hu Az Országos Rendőr-főkapitányság Rendészeti Főigazgatósága Határrendészeti Főosztálya Cím: 1139 Budapest, Teve u. 4-6. Tel: 36-1-443-5172 E-mail: [email protected] Az Országos Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Főigazgatósága Cím: 1139 Budapest, Teve u. 4-6. Tel: 36-1-443-5500 E-mail: [email protected] A Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ (ORFK/NEBEK), Országos Rendőrfőkapitányság Cím: 1139 Budapest, Teve utca 4-6. Tel: 36-1-443-550 Egységes Nyomozóhatósági és Ügyészségi Bűnügyi Statisztika

86

A Belügyminisztérium Koordinációs és Statisztikai Osztályához lehet statisztikai adatszolgáltatásért fordulni. http://crimestat.b-m.hu

A Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal Budapesti Irodája Cím: H-1056 Budapest, Váci utca 62-63. Tel: 36-1-235-1700 E-mail: [email protected] Web: http://www.kih.gov.hu/web/guest;jsessionid=80ae3bd9eefb803778eda15b9b8e

Emberi Erőforrások Minisztériuma - A Szociális, Család- és Ifjúságügyért Felelős Államtitkárság Cím: H-1054 Budapest, Akadémia utca 3. Telefon: +36-1-795 1200 Információs szolgálat: [email protected] Honlap: www.emmi.gov.hu www.kormany.hu/hu/emberi-eroforrasok-miniszteriuma/szocialis-csaladi-esifjusagugyert-felelos-allamtitkarsag

Fóti Állami Gyermekközpont Kapcsolattartó: Kreka Zoltán, osztályvezető, Külföldi Gyermekek Osztálya Cím: Fót, Károlyi Mihály utca 14. Telefon: + 36-27-358 022 Fax: +36-27-360653 E-mail: [email protected] Honlap: www.kigyk.hu/kisero-nelkuli-menekult-kiskoruak-gyermekotthona

Kormányközi szervezetek: Nemzetközi Migrációs Szervezet, IOM / Budapesti Iroda Cím: 1054 Budapest, Tüköry u.3. Telefon: +36-1-472-2500 E-mail: [email protected] Honlap: www.iom.hu

UNICEF Magyar Bizottság Alapítvány Cím: 1067 Budapest, Eötvös utca 9. Telefon: +36-1-201-4923 vagy –357-5019 E-mail: [email protected]

87

Az emberkereskedelem civil áldozatainak 2012-ben közvetlen segítséget nyújtó civilszervezetek CORDELIA ALAPÍTVÁNY Cím: H-1136 Budapest, XIII. Balzac utca 37. Telefon: (36-1)-349-1450 Fax: (36-1)-239-1332 Honlap: www.cordelia.hu A Cordelia Alapítvány honlapja elérhető magyarul és angolul is, de jelenleg karbantartás alatt áll. REFORMÁTUS MENEKÜLTMISSZIÓ Kapcsolattartó: Kanizsai-Nagy Dóra Cím: H-1151 Budapest, XV. Alag utca 3. Telefon: +36-1-271-0498 Honlap: www.rmk.hu/menekultmisszio E-mail: [email protected] [email protected]

MAGYAR BAPTISTA SZERETETSZOLGÁLAT, Menekültügyi Osztály Kapcsolattartó: De Coll Ágnes Cím: Budapest, XI. Budafoki út 34/b Telefon: +36-1-654-0780 E-mail: [email protected]

88

HIVATKOZÁSOK

Tanulmányok, esszék, jelentések: Emberkereskedelmi Cselekvési Terv, az Európai Unió Tanácsa http://lastradainternational.org/lsidocs/240%20EU_ActionPlan_Council_Doc.pdf Awareness-Raising of Judicial Authorities Concerning Trafficking in Human Beings, Country Report, Hungary, 2005. Kutató: Prof. Fehér Lenke J.D. Baráth, Á., Jaffé, P. D., Jakab, Gy., Szilárd, I., Weekers, J. (eds.): The mental health aspects of trafficking in human beings. Oktatási kézikönyv. Budapest, 2004. IOM - Nemzetközi Migrációs Szervezet Betlen Anna - Matolcsi Andrea - Balogh Lídia (szerkesztők): Szakmaközi együttműködés kiépítése Magyarországon a prostitúció és szexuális kizsákmányolás céljából folytatott emberkereskedelem leküzdése és az áldozatok segítése érdekében (Egy projekt eredményei), MONA - Magyarországi Női Alapítvány, Budapest, 2010. http://www.mona-hungary.hu/kepek/upload/201011/Legislation_rights%20protection%20and%20assistance_MONA%20Foundation.pdf Budapest Declaration. Regional Conference on Public Health and Trafficking in Human Beings in Central, Eastern and Southeast Europe. Budapest, Hungary, 19-21 March 2003. Országos Jelentés az EU FFS Megvalósításáról http://www.nfft.hu/dynamic/tagallami_jelentes.pdf European NGOs Observatory on Trafficking, Exploitation and Slavery (E-Notes), Report on Hungary, written by Agnes Rahel De Coll, Hungarian Baptist Aid, Budapest http://www.e-notes-observatory.org/phenomenon/hungary/ Fehér Lenke (szerkesztő): Handbook on Trafficking in Human Beings, Volume I. General Issues and Methodology, IOM, Budapest, 2004. Fehér Lenke (szerkesztő): Handbook on Trafficking in Human Beings, Volume II. Public Administration and the Judiciary, IOM, Budapest, 2004. Grondin, Danielle: “Trafficked children and associated health issues”, keynote speech at the Regional Conference on Public Health and Trafficking in Human Beings, Budapest, Hungary, March 2003. Identification and Protection of Victims of Trafficking, Summaries of the country research reports, IOM, July 2005. http://www.vlada.si/fileadmin/dokumenti/si/projekti/IOM_izobrazevanje_policistov_cariniko v.pdf Interjú Balog Zoltán Államtitkárral: az Európai Tükör, 2011. XVI. évfolyam 2. számában http://www.kormany.hu/download/7/1b/20000/europai_tukor_2011_03.pdf

I

Memorandum submitted by the Embassy of the Republic of Hungary. Hungarian Comments on the Request of the UK Parliament as Regards Combating Trafficking in Human Beings http://www.publications.parliament.uk/pa/cm200809/cmselect/cmhaff/23/23we36.htm A Kormány 1018/2008. (III. 26.) sz. határozata az emberkereskedelem elleni, 2008-2012 közötti nemzeti stratégiáról TAMPEP Project, Final Report, September 2000/February 2002. Vol. 1. http://tampep.eu/documents/report_tampep_5.pdf Trafficking in Persons Report 2011. Hungary. US Department of State, Office to Monitor and Combat Trafficking in Persons http://www.state.gov/g/tip/rls/tiprpt/2011/164232.htm A civilszervezetek és kormányközi szervezetek weboldalai: Cordelia Alapítvány: http://www.cordelia.hu Eszter Alapítvány: http://www.eszteralapitvany.hu Magyar Baptista Szeretetszolgálat: http://english.baptistasegely.hu Magyar Ökumenikus Segélyszervezet: http://www.segelyszervezet.hu Menedék Alapítvány: http://menedek.hu MONA: http://mona-hungary.hu NANE: http://www.nane.hu Sex Educatio: http://www.sexeducatio.hu Fehér Gyűrű: http://www.fehergyuru.eu IOM: http://www.iom.int IOM Magyarországi Iroda: http://www.iom.hu Egyéb weboldalak: EUR-Lex: http://eurlex.europa.eu/Notice.do?val=413761:cs&lang=en&list=413761:cs,&pos=1&page=1&nbl=1& pgs=10&hwords=&checktexte=checkbox&visu=#FIELD_HU MIGRINFO: http://www.migrinfo.hu/index.php?waction=b5a&listm=details&listid=49&back=%26wactio n%3Db5d%26page%3D Pécsi Egyetem Általános Orvostudományi Kar Migráns Egészségügyi Programok: http://mighealth-unipecs.com/projects/chance

II

FOGALOMJEGYZÉK Serdülő Gyermek Gyermekkereskedelem

ET Egyezmény Kártalanítás Származási ország Célország Kizsákmányolás Belső kereskedelem Nemzeti Kezelési Mechanizmus Bűntett Palermói Jegyzőkönyv

Felépülési és gondolkodási időszak

Visszaküldés

Reintegráció

Hazatelepítés Kísérő nélküli gyermek Kereskedő Kísérő nélkül utazó gyermek

Fiatal személy, aki átesett a kamaszkoron, de még nem érte el a teljes nagykorúságot A gyermek szó minden olyan személyre vonatkozik, aki 18 éven aluli A gyermekek toborzása, szállítása, eladása, elrejtése vagy átvétele kizsákmányolás céljából. Egy gyermek toborzása, szállítása, eladása, elrejtése vagy átvétele kizsákmányolás céljából 'emberkereskedelemnek minősül', még akkor is, ha nem tartalmazza egyik módot sem. ET emberkereskedelem elleni fellépésről szóló egyezmény Valami, például pénz, amit fizetés vagy helyrehozás címén adnak vagy kapnak egy szolgáltatás vagy veszteségért cserébe Az az ország, ahonnan az elszállított gyermek jön Az az ország, ahova a gyermeket elszállítják A kizsákmányolásnak minimálisan tartalmaznia kell mások prostitúciós célú vagy egyéb formájú szexuális kizsákmányolását, kényszermunkát vagy egyéb kényszerszolgáltatást, rabszolgaságot vagy a szolgasághoz hasonló gyakorlatot, rabságot vagy a szervek eltávolítását Kereskedelem egyazon országon belül (régiók/kerületek stb. között) Folyamat, amit arra terveztek, hogy biztosítsa a kormányzati minisztériumok, nem kormányzati szervek és mások együttműködését, akik az emberkereskedelem áldozatairól való gondoskodásban részt vesznek és őket érintő döntéseket hoznak. A 'bűntett' és 'bűncselekmény' kifejezéseket felcserélhető módon használjuk a Jelentésben annak érzékeltetése nélkül, hogy bármelyik is súlyosabb lenne az egyiknél. 'Palermói Jegyzőkönyv' néven emlegetett emberkereskedelem ellenes jegyzőkönyv - Az ENSZ nemzetközi szervezett bűnözés elleni egyezményének az emberkereskedelem, különösen a nők és gyermekek kereskedelmének megelőzéséről, visszaszorításáról és büntetéséről szóló Jegyzőkönyve (2000) Az a legalább 30 napos időszak, ami az emberkereskedelem áldozatainak jár azért, hogy felépüljenek a tapasztalataik után. Ennek az időszaknak elégnek kell lennie arra, hogy az érintett személy felépüljön és megszabaduljon az emberkereskedők hatásától és/vagy elfogadja az illetékes hatóságokkal való együttműködést. Ezen időszak alatt nem lehetséges ellenük kiutasítási határozatot végrehajtani. Egy menekült kiutasítása vagy visszatérése azon területek határaihoz, ahol az élete vagy a szabadsága veszélyben van faji, vallási, nemzetiségi okból vagy egy csoporthoz vagy politikai eszméhez való tartozása miatt. Irányelvek/Programok melyek célja az, hogy az áldozatok biztonságban, méltóságban és fenntartható módon illeszkedjenek vissza a társadalomba és a normál életbe, ami szolgáltatások teljes körét foglalja magában a menedékházban történő vagy egyéb elszállásolástól kezdve, az orvosi és pszichológiai ellátás, szociális és jogi tanácsadáson át a reintegrációs támogatás, iskolába való visszahelyezés és szakképzésig. Az emberkereskedelem áldozata biztonságos visszatérése a születés, nemzetiség szerinti vagy származási országba. Elválasztva mindkét szülőtől vagy törvényes vagy szokásjog szerinti gondviselőtől, de a többi rokontól nem feltétlenül. Lehetnek más felnőtt családtaggal kísért gyermekek. Az a személy, aki emberkereskedelemben érintett az ENSZ nemzetközi szervezett bűnözés elleni egyezménye és jegyzőkönyve definíciója szerint. A kísérő nélkül utazó gyermek vagy kiskorú az a gyermek, akit elválasztottak mindkét szülőjétől és más hozzátartozóitól, és akiről nem gondoskodik az a felnőtt, aki törvény vagy szokás szerint felelősséggel tartozik érte.

III

RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE CRC EC EU FRA GRETA ILO IOM NAP NRM NGO OHCHR ODIHR OSCE SOPS UN UNDOC

UNHCR UNICEF VoT

a gyermekek jogairól szóló ENSZ-egyezmény (1989) Európai Bizottság Európai Unió az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége az Emberkereskedelem Elleni Küzdelem Szakértői Csoportja Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Nemzetközi Migrációs Szervezet Nemzeti Cselekvési Terv Nemzeti Kezelési Mechanizmus civilszervezetek Az ENSZ Emberi Jogi Főbiztossága Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Irodája Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet Specifikus Szabvány Műveleti Utasítások Egyesült Nemzetek Szövetsége Az ENSZ Kábítószer-ellenőrzési és Bűnmegelőzési Hivatala (az ENSZ Határokon Átívelő Szervezett Bűnözés és Emberkereskedelem elleni Konvenciójának Irodája) globális programot működtet az emberkereskedelem ellen az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága Az Egyesült Nemzetek Szövetsége Gyermekalapja az emberkereskedelem áldozatai

IV

1. melléklet Egyezmények és törvényhozás Nemzetközi egyezmények Hatálybalépés

Szerződés megnevezése

Aláírás dátuma

Ratifikálás dátuma

1990 szeptember 2

A gyermekek jogairól szóló ENSZ-egyezmény (1989)98 Az ENSZ a gyermekek eladásáról, a gyermekprostitúcióról és a gyermekpornográfiáról szóló fakultatív jegyzőkönyve (2002)99 Az emberkereskedelem, különösen a nők és gyermekek kereskedelme megelőzéséről, visszaszorításáról és büntetéséről szóló jegyzőkönyv (1947)100 A menekültek jogállásáról szóló ENSZegyezmény(1951)101 A menekültek jogállásáról szóló jegyzőkönyv(1967)102

1990 márc. 14

1991 okt. 7

2002 márc. 11

2010 febr. 24

2000 dec. 14

2006 dec. 22

-

A hontalanok jogállásáról szóló ENSZegyezmény(1954)103 A bevándorló munkások és családjuk védelméről szóló nemzetközi egyezmény (1990)104 Nemzetközi egyezmény a polgári és politikai jogokról (1966)105 Nemzetközi egyezmény a gazdasági, szociális és kulturális jogokról (1966)106 A kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmódok elleni ENSZ-egyezmény (1984)107 A kényszermunkáról szóló ILO egyezmény (1930) 108 Nemzetközi egyezmény a faji megkülönböztetés valamennyi formájának kiküszöböléséről (1966)109 a házasság jóváhagyásáról, a házasság alsó korhatáráról és a házasság regisztrációjáról szóló ENSZ-egyezmény (1962)110 A gyermekmunka legrosszabb formáinak betiltásáról és felszámolására irányuló azonnali lépésekről szóló ILO egyezmény (1999)111 ENSZ-egyezmény a nők elleni hátrányos megkülönböztetés valamennyi formájának kiküszöböléséről112

-

1989 márc. 14 (a) 1989 márc. 14 (a) 2001 nov. 21 (a) -

1969 márc. 25

1974 január 17

1969 márc. 25

1974 január 17

1986 nov. 28

1987 április 15

1966 szept. 15

1956 jún. 08 1967 május 4

-

1975 nov. 5 (a)

-

2000 ápr. 20

1980 jún. 6

1980 dec. 22

2002 január 18

1947 november 12

1954 április 22 1967 október 4 1960 június 6 2003 július 1 1976 március 23 1976 január 3 1987 június 26

1932 május 1 1969 március 12 1964 december 9

2000 november 19

1979 december 18

-

98

hatálybalépés Magyarországon: 1991 nov. 6 hatálybalépés Magyarországon: 2009 dec. 31 100 hatálybalépés Magyarországon: 2006 dec. 14 101 hatálybalépés Magyarországon: 1989 jún. 12 102 hatálybalépés Magyarországon: 1989 márc. 14 103 hatálybalépés Magyarországon: 2002 febr. 19 104 hatálybalépés Magyarországon: 105 hatálybalépés Magyarországon: 1976 márc. 23 106 hatálybalépés Magyarországon: 1976 január 3 107 hatálybalépés Magyarországon: 1987 jún. 26 108 hatálybalépés Magyarországon: 1957 jún. 8 109 hatálybalépés Magyarországon: 1969 ápr. 27 110 hatálybalépés Magyarországon: 1976 febr. 3 111 hatálybalépés Magyarországon: 2001 ápr. 20 99

V

Európa Tanácsi törvényhozás Hatálybalépés

Szerződés megnevezése

Aláírás dátuma

Ratifikálás dátuma

2008 február 1

Az emberkereskedelem elleni fellépésről szóló ET egyezmény (2005)113 Az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló ET egyezmény (1950)114 Az emberi jogok európai egyezménye 12. jegyzőkönyve (2000)115 ET egyezmény a kínzás és az embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmód megelőzéséről (1987)116 Az Európa Tanács egyezménye a gyermekek szexuális kizsákmányolása elleni, valamint a szexuális erőszak (bántalmazás) elleni védelméről (2007)117 Az erőszakos bűncselekmények áldozatai kárenyhítéséről szóló ET egyezmény (1983)118

2007 okt. 10

-

1990 nov. 6

1992 nov. 5

2000 nov. 4

-

1993 febr. 9

1993 nov. 4

2010 nov. 29

-

2001 nov. 8

-

1953 szept. 3 2005 április 1 1989 február 1

2010 július 1

1988 február 1

112

hatálybalépés Magyarországon: 1981 szept. 3 hatálybalépés Magyarországon: 114 hatálybalépés Magyarországon: 1992 nov. 5 115 hatálybalépés Magyarországon: 116 hatálybalépés Magyarországon: 1994 márc. 1 117 hatálybalépés Magyarországon: 118 hatálybalépés Magyarországon: 113

VI

EU törvényhozás Hatálybalépés Szerződés megnevezése

Átvétel - dátum/szabályozás/stb.

2002 augusztus 1

A Tanács 2002/629/JHA kerethatározata (2002. július 19.) az emberkereskedelem elleni küzdelemről

közvetlen hatály

Az Európai Unió Alapjogi Chartája (2000)

közvetlen hatály

A Tanács 2004/81/EK irányelve (2004. április 29.) a harmadik országok emberkereskedelem áldozatává vált vagy az illegális bevándorlás megkönnyítésére irányuló cselekményektől érintett, a hatáskörrel rendelkező hatóságokkal együttműködő állampolgárai részére kiállított tartózkodási engedélyről

Az irányelvet az alább említett törvényekkel vezették be: 119

2009 december 1

2004 augusztus 6

A Nemzeti Stratégia kimondja, hogy: "" A jogi szabályozásba emellett beépültek a jogharmonizációs kötelezettség következtében az európai uniós normák, így többek között a Tanács 2002/629/JHA kerethatározata (2002. július 19.) az emberkereskedelem elleni küzdelemről"."

A 2007. évi CLXVIII. törvény (az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Közösséget létrehozó szerződés módosításáról szóló lisszaboni szerződés kihirdetéséről) hirdette ki az Európai Unió Alapjogi Chartáját.

-A 114/2007. (V. 24.) Kormányrendelet a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény végrehajtásáról -34/1999. (II. 26.) Kormányrendelet a büntetőeljárásban résztvevők, valamint az eljárást folytató hatóság tagjai személyi védelme elrendelésének feltételeiről és végrehajtásának szabályairól -1998.

évi

XIX.

törvény

a

büntetőeljárásról

-A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX törvény -1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról -A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX törvény -2007. évi II. törvény a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról -170/2001. (IX. 26.) Kormányrendelet a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény végrehajtásáról -1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről -A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvény -A külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény -A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV törvény és -1018/2008 (III.26.) sz. Kormányhatározat az emberkereskedelem elleni, 2008-2012 közötti nemzeti stratégiáról

119

http://eur-lex.europa.eu/Notice.do?val=413761:cs&lang=en&list=413761:cs,&pos=1&page=1&nbl=1&pgs= 10&hwords=&checktexte=checkbox&visu=#FIELD_HU

VII

2011 április 15

2004 január 20

2001 október 9

2001 március 22

Az Európai Parlament és a Tanács 2011/36/EU irányelve (2011. április 5.) az emberkereskedelem megelőzéséről, és az ellene folytatott küzdelemről, az áldozatok védelméről, valamint a 2002/629/JHA tanácsi kerethatározat felváltásáról A Tanács 2004/68/JHA kerethatározata (2003. december 22.) a gyermekek szexuális kizsákmányolása és a gyermekpornográfia elleni küzdelemről

A Tanács 2001/C 283/01 határozata a civil társadalom részvételéről az eltűnt vagy szexuálisan kizsákmányolt gyermekek megtalálásában A Tanács 2001/220/JHA kerethatározata (2001. március 15.) a büntetőeljárásban a sértett jogállásáról

nincs információ az átvételéről

közvetlen hatály A Nemzeti Stratégia kimondja, hogy: """ Az emberkereskedelem tilalmáról, megelőzéséről, üldözéséről valamint az áldozatok védelméről és segítéséről számtalan nemzetközi jogi és Európai Uniós norma – melyeknek jó része átültetésre került a magyar jogba – rendelkezik" A legfontosabbak a következők: ... A Tanács 2004/68/JHA kerethatározata (2003. december 22.) a gyermekek szexuális kizsákmányolása és a gyermekpornográfia elleni küzdelemről ... "

nincs adat

közvetlen hatály Az alábbi törvények végrehajtását:

szolgálják

-2006. évi CXXIII. törvény a alkalmazható közvetítői

a

kerethatározat

büntető ügyekben tevékenységről

-A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV törvény -1998. évi XIX. törvény a büntetőeljárásról -115/2003. (X. 28.) Országgyűlési határozat. a társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiájáról

VIII

2. melléklet Emberkereskedelmi statisztika - gyermekek Az első dolog, amit le kell szögeznünk az az, hogy nem voltak részletes adataink ezen táblázatok pontos és teljes kitöltéséhez. Jelenleg Magyarországon nincsen részletes gyermekkereskedelmi statisztika. Mi a vonatkozó adatokat az egyetlen magyar hivatalos emberkereskedelmi és gyermekkereskedelmi adatgyűjtési rendszertől kaptuk : az Egységes Nyomozóhatósági és Ügyészségi Bűnügyi Statisztikától (ENYÜBSZ). De ezek az adatok, ahogy Ön is láthatja, nem megfelelőek és alkalmatlanok. Azon a véleményen vagyunk, hogy szükséges lenne ezt a területet az EU szintjén összehangolni: létfontosságú lenne elérni a vonatkozó adatokat egységes kritériumok alapján.

Az emberkereskedelem gyermekáldozatai - felépülési, gondolkodási időszak, tartózkodási engedély, hazatelepítés, kártalanítás

F i ú k

2008 L á n y o k

Ö s s z e s e n

F i ú k

2009 L á n y o k

Ö s s z e s e n

F i ú k

2010 L á n y o k

ET Egyezmény: 10. cikk - A gyermekáldozatok azonosítása Az év során azonosított gyermekáldozatok száma

-

3

3

-

-

4

-

-

Az azonosított gyermekáldozatok kizsákmányolásának formái: - szexuális kizsákmányolás - munka kizsákmányolás - cselédség vagy rabság - szervek eltávolítása - egyéb: kérem, fejtse ki Azon személyek száma, akikről a hatóságok megalapozottan gondolják, hogy gyermekkereskedelem áldozatai - belső kereskedelem - nemzetek közötti kereskedelem ET Egyezmény: 13. cikk - Felépülési és gondolkodási időszak A gyermekáldozatok száma (a feltételezett áldozatok is), akik felépülési és mérlegelési időszakot kaptak ET Egyezmény: 14. cikk - Tartózkodási engedély A tartózkodási engedélyt megkapó gyermekáldozatok száma - a személyes helyzetük miatt - a hatóságokkal való együttműködés céljából szükséges

IX

3

Ö s s z e s e n

ET Egyezmény: 15. cikk - Kártalanítás és jogorvoslat A kártalanítást kapó gyermekáldozatok száma Életkor: A kártalanított áldozatok között előforduló kizsákmányolási formákat számmal adja meg - szexuális kizsákmányolás - munka kizsákmányolás - cselédség vagy rabság - szervek eltávolítása - egyéb: kérem, fejtse ki

Az emberkereskedelem áldozatai támogatása

F i ú k

2008 L á n y o k

Ö s s z e s e n

F i ú k

2009 L á n y o k

Ö s s z e s e n

F i ú k

2010 L á n y o k

12. cikk - A gyermekáldozatok támogatása Hány gyermekáldozat kapott bármilyen segítséget? Hány gyermekáldozatnak ajánlottak fel támogatást, amit elutasítottak? Az országban a gyermek menedékházak teljes száma A gyermekáldozatok menedékházainak teljes száma Az áldozatok menedékházainak befogadóképessége Az áldozatok menedékházainak teljes befogadóképessége - gyermek férőhelyek száma - gyermek/kíséret nélkül utazó kiskorúak férőhelyeinek száma

A menedékházakban elszállásolt gyermekáldozatok száma Az elszállásolt kíséret nélkül utazó kiskorúak/gyermekek száma

X

Ö s s z e s e n

2008

2009 2010

Büntetőeljárások és szankciók

18. cikk - Az emberkereskedelem kriminalizációja Emberkereskedelem vagy hozzá kapcsolódó bűncselekmények miatt indított büntetőeljárások száma

Emberkereskedelem vagy hozzá kapcsolódó bűncselekmények miatt indított büntetőeljárások száma

Emberk ereskede lem Egyéb

3

4

3

Nők

3

-

-

Férfiak

-

-

-

A gyermekáldozatok kizsákmányolásának formái: - szexuális kizsákmányolás - munka kizsákmányolás - cselédség vagy rabság - szervek eltávolítása - egyéb: kérem, fejtse ki 23. bekezdés - Szankciók és intézkedések Szabadságvesztéssel járó gyermekkereskedelmi ítéletek száma - egy és négy év között - négy évnél hosszabb idő - egy évnél rövidebb idő Vagyonelkobzással járó ítéletek száma Létesítmények vagy üzletek bezárásával járó ítéletek száma 26. cikk - meg nem büntetési kikötés A büntetőjogi felelősségre vonhatósági életkornál idősebb gyermekek száma, akiket nem fogtak perbe törvénytelen cselekedetekben való kényszerített részvételért

3. melléklet Megbeszélések és konzultációk szakértő személyekkel és szervezetekkel (félszabványosított interjúk) Személy neve

Intézmény/ szervezet neve

Kapcsolt vállalkozása egy csop./test./szerv. - nek

Megbeszél és dátuma

Megbeszélés helye

Beleegyezett-e az érintett személy abba, hogy a neve megjelenjen a jelentésben?

Jegyzetek

XI