EURÓPAI IGAZSÁGÜGYI BIZOTTSÁG Alapvető Jogok és Állampolgárság Program
- ARECHIVIC PROJEKT – Az emberkereskedelem gyermekáldozatainak megsegítése és reintegrációja: a forrás és célországok leginkább bevált gyakorlatainak promóciója és értékelése
WORKSTREAM-1 ÖSSZEHASONLÍTÓ ORSZÁGJELENTÉS Irányelvek, intézményes és jogi analízis Szerzők:
Alexandra Malangone Szenior kutató Tímea Stránská Kutató Szlovákia, 2012
Co-funded by
1
Tartalomjegyzék BEVEZETÉS .................................................................................................................................. 3 1. AZ EMBERKERESKEDELEMRE VONATKOZÓ ALAPVETŐ INFORMÁCIÓK A CÉLORSZÁGOKBAN ................................................................................................................... 5 2. A GYERMEKKERESKEDELEMRE VONATKOZÓ NEMZETI JOGSZABÁLYOK ÉS A GYERMEKKERESKEDELEM ÁLDOZATAI JOGAINAK VÉDELMÉRE ÉS TÁMOGATÁSÁRA IRÁNYULÓ INTÉZKEDÉSEK ................................................................ 10 2.1. Alkotmány.......................................................................................................................... 10 2.2. Anyagi büntetőjog és a büntető eljárásjog ......................................................................... 15 2.2.1. Anyagi büntetőjog ....................................................................................................... 15 2.2.2. Büntető eljárásjog ....................................................................................................... 26 2.2.3. Egyéb jogszabályok .................................................................................................... 34 2.4. Az emberkereskedelem gyermekkorú áldozatai jogainak védelmére és elősegítésére irányuló intézkedések: A gyermekkereskedelem áldozatainak beazonosítása; ........................ 42 2.5. A gyermekkereskedelem áldozatai jogainak védelmére és előmozdítására tett intézkedések: Segítségnyújtás, védelem, orvosi kezelés .......................................................... 51 2.6. A gyermekkereskedelem áldozatai jogainak védelmére és előmozdítására tett intézkedések: Kárenyhítés ........................................................................................................ 63 2.7. A gyermekkereskedelem áldozatai jogainak védelmére és előmozdítására tett intézkedések: Visszaszállítás .................................................................................................... 68 2.8. A gyermekkereskedelem áldozatai jogainak védelmére és előmozdítására tett intézkedések: Reintegráció ....................................................................................................... 75 3. INTÉZMÉNYEK ÉS SZERVEZETEK ................................................................................... 81 3.1 Állami intézmények ............................................................................................................ 81 3.2. Civil szervezetek és kutatóintézetek .................................................................................. 88 4. IRÁNYELVEK ÉS PROGRAMOK......................................................................................... 93 Ausztria ..................................................................................................................................... 93 Bulgária ..................................................................................................................................... 94 Olaszország ............................................................................................................................... 95 Svédország ................................................................................................................................ 96 Szlovákia ................................................................................................................................... 97 Magyarország ............................................................................................................................ 98
2
BEVEZETÉS Felismervén a gyermekkereskedelem áldozatainak a visszaélések orvoslása érdekében történő, megfelelő támogatásának és védelmének fontosságát, „Az emberkereskedelem gyermekáldozatainak megsegítése és reintegrációja: a forrás és célországok leginkább bevált gyakorlatainak promóciója és értékelése” (ARECHIVIC) elnevezésű projekt célja a jellemzően célországoknak tekinthető három országban (Olaszország, Ausztria, Svédország), illetve a kiinduló országoknak tekintett három országban (Szlovákia, Bulgária, Magyarország) a gyermekkereskedelem áldozatai számára nyújtott támogatás és ellátás terén elért előrehaladás felmérése. A területen eddig végzett kutatások (pl. az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének a „Gyermekkereskedelem az Európai Unióban – kihívások, perspektívák és bevált gyakorlat”című jelentése) alapján a projekt részletesebb elemzést kíván nyújtani a gyermekkereskedelem áldozatainak fizikai, pszichológiai és szociális felépülése érdekében tett erőfeszítésekről. Ezért az 1. sz. Politika, intézményelemzés és jogi elemzés elnevezésű munkafolyamat keretében hat országjelentés készült 2011 júliusa és novembere között minden egyes ország vonatkozásában – a projekt keretében kidolgozott, és az emberkereskedelem áldozatainak támogatását és védelmét szolgáló, elismert gyakorlati eszközök formájában1 biztosított alapelveket és iránymutatásokat tükröző programértékelési módszertan alapján. Az országjelentések célja az volt, hogy a célországokban zajló gyermekkereskedelemre vonatkozó politikákról, intézményekről és szabályozásról
átfogó
kontextuális
elemzést
adjon
szekunder
elemzés,
illetve
az
emberkereskedelem-ellenes munkában részt vevő, illetékes nemzeti biztosokkal folytatott interjúk alapján. A jelen összehasonlító jelentés célja teljes körű áttekintés nyújtása az országjelentések révén nyert megállapításokról. Nem külön „országinformációk” összeállítása az egyes célországok tekintetében, hanem a megállapítások összehasonlító, tematikus módon történő bemutatása az MF1 (munkafolyamat 1. fázis) módszertan szerint. A jelen összehasonlító jelentés az Arechivic projekt munkafolyamatának 1. fázisa keretében az országjelentésekben megadott adatok és információk alapján készült. A jelentés összeállításánál különös nehézséget jelentett a megadott információk részleges összehasonlíthatatlansága, mivel a jelentéseket különböző kutatócsoportok készítették, akik eltérő konkrétumok, jogszabályi és 1
Az UNICEF-nek az emberkereskedelem gyermekáldozatainak védelméről szóló iránymutatásai, a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) Kézikönyve az emberkereskedelem áldozatainak támogatásáról, illetve az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének (FRA) jelentése A gyermekek jogainak az Európai Unión belüli védelmére, tiszteletben tartására és előmozdítására vonatkozó mutatók kidolgozásáról.
3
egyéb intézkedések és irányelvek ábrázolását nyújtották. Bizonyos információk nem képezték az országjelentések részét, ezért azokat ez a jelentés nem tartalmazza. A vizsgálat az MF1 módszertan által lefektetett tematikus irányelvek alapján zajlott, és célja a vizsgált területek mindegyikének lefedése volt.
4
1. AZ EMBERKERESKEDELEMRE VONATKOZÓ ALAPVETŐ INFORMÁCIÓK A CÉLORSZÁGOKBAN Bulgáriát és Szlovákiát nagyrészt kiinduló országokként tartják számon, és azok kevésbé minősülnek tranzit- vagy célországoknak. A rendelkezésre álló adatok alapján Magyarország az utóbbi években elsősorban tranzit-országként, illetve csekély mértékben kiinduló és célországként funkcionált. Bulgáriában a nőket és a gyerekeket leggyakrabban a Fekete-tenger partvidékének városaiban és a határterületeken kényszerítik prostitúcióra.
A bolgár
emberkereskedelem áldozatai vonatkozásában a célországok a következők: Hollandia, Belgium, Franciaország, Ausztria, Olaszország, Németország, Csehország, Finnország, Görögország, Olaszország, Lengyelország, Svájc, Törökország, Ciprus és Macedónia. A rendelkezésre álló legfrissebb bolgár statisztikák szerint 2009-ben Bulgáriában 57 gyermek esett áldozatul a gyermekkereskedelemnek.2 Bulgáriában a különböző becslések alapján a roma származású személyek (főként nők és gyermekek) az emberkereskedelem áldozatainak 15-80 %-át teszik ki. Az adatok szerint néhány esetben magyar áldozatok kizsákmányolása is előfordul a következő uniós államokban: Ausztria, Belgium, Görögország, Olaszország, Olaszország, Svájc, Hollandia, az Egyesült Királyság; illetve az Egyesült Államokban. Az utóbbi időben szexuális kizsákmányolás esetei fordultak elő Hollandiában, Svájcban és Olaszországban. Ugyanakkor Magyarországra főként a következő kiinduló országokból kerültek az áldozatok: Bulgária, Románia, Ukrajna és Vietnam. 2011-ben és 2012-ben Magyarországon nem találtak olyan személyt, aki gyermekkereskedelem áldozatává vált volna. Olyan esetek is ismertek, amikor Kelet-Szlovákiából vittek Magyarországra nőket az emberkereskedők.3 Magyarországon a 2008-as, 2009-es és 2010-es években évente csak 3-4 gyermeket4 regisztráltak a gyermekkereskedelem áldozataként, legtöbbjük szexuális kizsákmányolásnak esett áldozatul. Ami Szlovákiát illeti, ezen ország tekintetében az emberkereskedelem fő célországai az Egyesült Királyság, a Cseh Köztársaság, Franciaország, Hollandia, Németország, Ausztria, Szlovénia,
2
Bulgáriának az Európa Tanács emberkereskedelem elleni fellépésről szóló egyezményének a felek általi alkalmazása értékeléséről szóló kérdőívre adott válasza – amely az alábbi linken érhető el: http://www.coe.int/t/dghl/monitoring/trafficking/Source/GRETA_2011_2_R_Q_BGR_en.pdf. (a továbbiakban: Bulgária válasza a GRETA értékelésre) Teljes körű információk: 2. sz. melléklet 3 Zuzana Fialová és mások: Emberkereskedelem a Szlovák Köztársaságban. Pozsony: SGI, 2008 4 MF1 jelentés, Magyarország.
5
Svédország, Olaszország, Ciprus, Portugália, Írország és Dánia.5 Bár harmadik országok emberkereskedelem feltételezett áldozataivá vált állampolgárai tekintetében Szlovákiában 2011ben hivatalosan egyetlen esetet tártak fel, a nemzetközi kutatási és értékelő jelentések gyakran utalnak emberkereskedelem lehetséges áldozatainak Ukrajnából, Moldovából, Bulgáriából, Romániából, a Balkánról és Kínából Szlovákián keresztül főként nyugat-európai célországokba és a Cseh Köztársaságba történő szállítására.6 Az utóbbi időben az emberkereskedők által Szlovákiából az Egyesült Királyságba hurcolt személyek számának növekedése volt megfigyelhető – 2009-ben a gyermekkereskedelem azonosított áldozatainak mintegy 50%-át vitték az Egyesült Királyságba.7 Szlovákiában a gyermekkereskedelem azonosított áldozatainak száma alacsonynak mondható (2008-ban 2 fő, 2009-ben 1 fő, 2010-ben 2 fő).8 2010-ben egy leányt szexuális kizsákmányolás áldozataként, egy fiút pedig munkaerő-kizsákmányolás kapcsán regisztráltak. A 2008-ban, illetve 2009-ben azonosított gyermekek szexuális kizsákmányolás áldozatai voltak. Az azonosított gyermekek mindegyike transznacionális emberkereskedelem szlovák áldozata volt. 2011. szeptember 30-ig a hatóságok egy gyermeket, 10 férfit és 12 nőt azonosítottak.9 Mint látható, mindhárom felsorolt ország esetében az emberkereskedelem fő célja a szexuális kizsákmányolás, a célországok pedig az Európai Uniót megalapító országok. A romák – úgy tűnik – különösen érintett csoportnak minősülnek, és esetükben gyakran fennáll az emberkereskedelem áldozatává válásának kockázata. Szlovákiában és Magyarországon10 az emberkereskedelem áldozatává váló, azonosított és támogatásban részesült gyermekek száma Bulgáriához képest alacsonynak volt mondható. Ezen kívül Szlovákiában mindeddig külföldi gyermeket nem regisztráltak áldozatként. Úgy tűnik, nagyobb hangsúlyt helyeznek az emberkereskedelem külföldre vitt saját nemzetiségű 5
Hivatkozás: Zuzana Fialová és mások: Emberkereskedelem a Szlovák Köztársaságban, Kutatási jelentés az ENSZ Kábítószer-ellenőrzési és Bűnmegelőzési Irodája (UNODC) részére. Pozsony: SGI, 2008, valamint IOM statisztika. 6 2009. évi jelentés az emberkereskedelemről: Szlovákia; az Egyesült Államok Külügyminisztériuma. 7 JUDr. Mária Miklosová, főhadnagy, a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériuma, Belügyminiszteri Hivatal, Nemzeti Koordinációs Iroda 8 2011. szeptember 30-ig 10 férfit, 12 nőt és 1 gyermeket azonosítottak, és ennyi áldozat számára nyújtottak támogatást Szlovákiában a Belügyminisztérium által az emberkereskedelem áldozatainak támogatására indított program keretében; JUDr. Mária Miklosová, főhadnagy, a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériuma, Belügyminiszteri Hivatal, Nemzeti Koordinációs Iroda 9 JUDr. Mária Miklosová, főhadnagy, a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériuma, Belügyminiszteri Hivatal, Nemzeti Koordinációs Iroda 10 A 2008-2009-2010. években összesen 4 esetet regisztráltak a gyermekkereskedelem áldozatai vonatkozásában. 2011-2012-ben Magyarországon ilyen bejegyzés nem történt.
6
áldozataira, mint a felsorolt három országba vitt külföldi állampolgárokat érintő esetekre, vagy a belső emberkereskedelemre. Svédország egyike11 az emberkereskedelem által érintett célországoknak, csekélyebb mértékben pedig tranzit-országként is érintett. A jelentések szerint az emberkereskedelem leggyakoribb formája a szexuális kizsákmányolás. Az elmúlt években Svédországban az emberkereskedelemmel
kapcsolatban
előfordult
koldulás,
lopás
vétsége,
valamint
bogyósgyümölcs-szüretelés12 és aszfaltozási tevékenység. 2002. júliustól 2010. májusig terjedő időszakban vizsgált bírósági ügyek tekintetében a következő számadatok az irányadók: 47 esetben szexuális célú vagy súlyos bűncselekménynek minősülő kerítési tevékenységre vonatkozó emberkereskedelem tárgyában hozott ítélet, 144 női áldozattal (közülük 33 kiskorú leány Svédországból, Albániából, Észtországból, Koszovóból, Lengyelországból, Romániából és Szlovákiából).13 Svédországban jelentős számú ítéletet hoznak súlyos bűncselekménynek minősülő kerítési tevékenység tárgyában, amikor is olyan emberkereskedelemmel kapcsolatos ügyekkel foglalkoznak, amelyek kapcsolódnak a bizonyítékok gyűjtéséhez, felhasználásához és bizonyító erejéhez a bírósági eljárás során. Svédországban mindeddig csupán két ítéletet hoztak szexuális kizsákmányolástól eltérő célú emberkereskedelem tárgyában; az egyik esetben két 16 éves román fiú volt a sértett fél.14 Olaszország egyrészt célország, másrészt tranzit-ország a nőket, férfiakat és gyermekeket érintő emberkereskedelem szempontjából. A jelenség alapvetően változatosnak mondható, mind az etnikai szempontból legváltozatosabb összetételű (albán, nigériai, volt szovjet, kelet-európai, Magreb-térségi, latin-amerikai és kínai), többé-kevésbé az olasz maffiával összejátszó bűnügyi hálózatot, mind a kizsákmányolás célját (utcai és házon belüli prostitúció, kényszermunka, koldulás, illegális gazdasági tevékenység, illegális örökbefogadás és szervkereskedelem) tekintve. Az áldozatok Afrikából (Nigéria, Ghána, Marokkó, Egyiptom, stb.), Kelet-Európából (Románia, Albánia, Moldávia és Bulgária), a volt szovjet blokkból (Oroszország, Ukrajna, Kazahsztán, Kirgizisztán, Üzbegisztán), Ázsiából (Kína, Fülöp-szigetek, Afganisztán), az Indiai szubkontinensről (Banglades, Sri Lanka), illetve Latin-Amerikából (Kolumbia, Brazília, Peru) 11
MF 1 jelentés Svédországról. Svédországban a magánterülethez való általános hozzáférési jog magában foglalja az erdőkben a bogyós termések gyűjtésére való jogot is. Az utóbbi őszi időszakokban számos külföldi dolgozott minimális fizetésért, illetve siralmas szociális körülmények között. 13 Lindholm 2010. 14 Svea fellebbviteli bírósága, 2010.02.26., B 9732-09. sz. eset 12
7
származnak. A 2004. január 1-től 2010. december 31-ig tartó időszakban – összesen 2 146 áldozattal – a négy fő kiinduló ország Románia (1 001 áldozattal), Nigéria (495 áldozattal), Bulgária (137 áldozattal) és Kína (98 áldozattal) volt. Kelet-Európa tekintetében az adatok Albánia, Ukrajna (34) és Lengyelország (33) vonatkozásában számolnak be áldozatokról. Ázsiát illetően az áldozatok számát tekintve Thaiföldet (27) és Pakisztánt (23) kell kiemelnünk, végül pedig az afrikai áldozatok legnagyobb számban Marokkóból (55) és Tunéziából (11) származnak. 2011-ben a 228/2003 sz. törvény 13. cikke és a 268. sz. törvény 18. cikke értelmében 60 – főként román (24) és nigériai (20) származású – gyermek részesült az olaszországi szociális segítségnyújtási programokból. Ausztria mind tranzit-országként, mind célországként érintett az emberkereskedelem vonatkozásában.15 Ausztriában az emberkereskedelem leggyakoribb formái többek között a szexuális kizsákmányolás és a házi kényszerszolgaság céljából folytatott emberkereskedelem, illetve a gyermekkereskedelem. Az emberkereskedelem szempontjából különös kockázati csoportot képviselnek a kísérő nélküli gyermekek Ausztriában, csakúgy, mint Szlovákiában, Svédországban és Olaszországban. Az állandó szállással nem rendelkező, kísérő nélküli, Bécsben bűncselekmény céljából felhasznált kiskorú gyermekek száma 2004-ben 315, 2005-ben 701, 2006-ban 319, 2007-ben 72, és 2008-ban 88 volt. Néhány gyermeket több alkalommal szolgáltató létesítményekbe irányítottak – általában más néven és megváltoztatott külsővel. 2008-ban 28 gyermek érkezett Bulgáriából, 10 gyermek Romániából, 8 az Orosz Föderációból, 7 gyermek Csecsenföldről, 7 gyermek Magyarországról, 5 gyermek Szlovákiából, 3 gyermek Boszniából, 2 gyermek Lengyelországból, és 1 gyermek Szerbiából, 1 gyermek pedig Horvátországból, míg 16 gyermek ázsiai és afrikai országokból érkezett. A Bulgáriából érkező gyermekek 95 %-a, a Romániából származó gyermekek 70 %-a, és a Magyarországról, Szlovákiából, Koszovóból és Boszniából érkező gyermekek 100 %-a roma származású. A 2008ban elhelyezett 88 gyermekből 25 gyermeket küldtek vissza származási országába (6 gyermeket Bulgáriába, 4-et Romániába, 4-et Magyarországra, 4-et Csecsenföldre, 3-at Oroszországba, 2 gyermeket Lengyelországba és 1 gyermeket Szerbiába, 1 gyermeket pedig Kínába küldtek
Az emberkereskedelem leküzdését célzó első osztrák jelentés (a 2007. márciustól 2009. februárig tartó időszak vonatkozásában), az Európai és Nemzetközi Ügyek Szövetségi Minisztériuma szerkesztésében, 2009, ld. http://www.bmeia.gv.at/en/foreign-ministry/foreign-policy/human-rights/main-human-rights-issues/combattinghuman-trafficking.html (2011/12/02) 15
8
vissza). 36 gyermek azonban megszökött a Drehscheibe – szolgáltató létesítményből és ők bujkálni kezdtek (22 bolgár és 5 román gyermekkel együtt). Érdekes megfigyelni a fenti három célországra jellemző tendenciákat a jelen kutatás tükrében. A szexuális kizsákmányolás céljából elkövetett emberkereskedelem továbbra is az első helyen áll az elemzés tárgyát képező három országban is, csakúgy, mint a jelen kutatás keretében valószínűsített kiinduló országok esetében. Azonban ha a szexuális kizsákmányolás körén kívül vizsgálódunk, például Svédországban, a kolduláson és a kényszerlopáson kívül felfedezhetők az emberkereskedelem speciális formái – mint pl. az aszfaltozás vagy a bogyósgyümölcs-szüretelés – is. A rendelkezésre álló adatok nem mutatnak kifejezett összefüggést a szervezett bűnözéssel. Ezzel szemben Olaszországban a jelenség látszólag igen szorosan kapcsolódik a szervezett bűnözéshez. Az Olaszország által rendelkezésre bocsátott jelentés – Svédországgal összehasonlítva – nem bírósági ítéletekről, hanem a szociális segítségnyújtási és védelmi programokon keresztül támogatott gyermek sértettekről számol be. Az említett programok az olasz emberkereskedelem ellenes rendszer alappilléreit képezik, és nem feltétlenül kapcsolódnak a bűnüldöző szervekkel és az igazságügyi hatóságokkal való együttműködéshez. Míg a segítségben részesített áldozatok nemzetisége Olaszországban igen széles spektrumon mozog, az olaszországi területen főként román és nigériai gyermekek részesülnek a szociális segítségnyújtási programokból. Az Ausztriából származó adatok is érdekesnek mondhatók abból a szempontból, hogy szinte kizárólag Bécs városára, és az ottani önkormányzat által támogatott, az emberkereskedelem kockázatának kitett, kísérő nélküli gyermekekre vonatkoznak. Olaszországhoz képest, ahol a gyermekkereskedelem áldozatainak visszatérése a származási országba sokkal ritkábban fordul elő, Ausztriában az érintett gyermekeknek kb. egyharmadát küldték haza, egyharmaduk megszökött, egyharmad részük pedig a bécsi önkormányzat gondozásában maradt. Mind Svédország, mind Ausztria nyomára bukkant emberkereskedők áldozataira Bulgáriából, Szlovákiából és Magyarországról, amelyek szintén a jelen kutatás tárgyát képező országok. Ezzel szemben Olaszország az előbbi három ország közül csak bolgár nemzetiségű áldozatokról számol be.
9
2. A GYERMEKKERESKEDELEMRE VONATKOZÓ NEMZETI JOGSZABÁLYOK ÉS A GYERMEKKERESKEDELEM ÁLDOZATAI JOGAINAK VÉDELMÉRE ÉS TÁMOGATÁSÁRA IRÁNYULÓ INTÉZKEDÉSEK 2.1. Alkotmány Bulgáriában a gyermekek az Alkotmány 17. cikke értelmében élvezik az állam és a társadalom nyújtotta védelmet, amely jogszabály kimondja, hogy: A rokonaik gondoskodását nem élvező gyermekekről az állam és a társadalom különleges védelem formájában köteles gondoskodni.16 Az 53. cikk biztosítja minden polgárnak a tanuláshoz való jogát, illetve a jogszabály a tankötelezettséget 16 éves korig írja elő. Az általános iskolai és középiskolai oktatás az állami és önkormányzati iskolákban ingyenes. Az iskoláztatás minden formája és szintje tekintetében az ellenőrzés jogát az állam gyakorolja. A bolgár szövetségi legfelsőbb bíróság 2/16.07.2009 sz. értelmező határozata (a továbbiakban: SCC határozat)17 – a bíróságnál emelt szükséges óvások mellett – megerősíti az emberkereskedelemre vonatkozó nemzetközi standardok közvetlen alkalmazandóságának elvét, beleértve a gyermekkereskedelmet is. Magyarországon a magyar jogrendszer alapját képező (a régi, 1949 augusztusa és 2011 decembere között hatályos, 1990-ben és 2004-ben módosított Alkotmány helyébe lépő) Alaptörvényt 2011. április 25-én fogadták el és hirdették ki. és az 2012. január 1-jén lépett hatályba. Az Alaptörvény Szabadság és felelősség című fejezetében az alábbi cikkeket tartalmazza az emberkereskedelem kapcsán és a gyermek jogai vonatkozásában. - A III. cikk kimondja, hogy senkit nem lehet szolgaságban tartani, illetve, hogy Magyarországon tilos az emberkereskedelem. - A XIV. cikk kimondja, hogy (1) Magyarország területén tartózkodó külföldit csak törvényes határozat alapján lehet kiutasítani. Tilos a csoportos kiutasítás. (2) Senki nem utasítható ki olyan államba, vagy nem adható ki olyan államnak, ahol az a veszély fenyegeti, hogy halálra ítélik, kínozzák vagy más embertelen bánásmódnak, büntetésnek vetik alá. (3) Magyarország ha sem származási országuk, sem más ország nem nyújt védelmet - kérelemre menedékjogot 16
A rendelkezés szövege bolgár nyelven: Децата, останали без грижата на близките си, се намират под особената закрила на държавата и обществото. 17 Forrás: http://www.vks.bg/vks_p10_36.htm (csak bolgár nyelven, hozzáférés dátuma: 2011. november 4.). Annak ellenére, hogy ezek nem törvénycikkek, a hivatkozott határozatok kötelező erővel bírnak a bírói testületek és a végrehajtó testületek számára.
10
biztosít azoknak a nem magyar állampolgároknak, akiket hazájukban vagy a szokásos tartózkodási helyük szerinti országban faji, nemzeti hovatartozásuk, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozásuk, vallási, illetve politikai meggyőződésük miatt üldöznek, vagy az üldöztetéstől való félelmük megalapozott. - A XV. cikk kimondja, hogy Magyarország külön intézkedésekkel védi a gyermekeket, a nőket, az időseket és a fogyatékkal élőket.18 - A XVI. cikk kimondja, hogy (1) Minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz. (2) A szülőknek joguk van megválasztani a gyermeküknek adandó nevelést. (3) A szülők kötelesek kiskorú gyermekükről gondoskodni. E kötelezettség magában foglalja gyermekük taníttatását. - A XVIII. cikk kimondja, hogy (1) gyermekek foglalkoztatása - testi, szellemi és erkölcsi fejlődésüket nem veszélyeztető, törvényben meghatározott esetek kivételével - tilos. - A XXVII. cikk kimondja, hogy (1) mindenkinek, aki törvényesen tartózkodik Magyarország területén, joga van a szabad mozgáshoz és tartózkodási helye szabad megválasztásához. - A XXX. cikk kimondja, hogy (3) Az alapvető jogok biztosának helyettese a jövő nemzedékek (a gyermekek!) jogainak védelmét látja el. Magyarország Alaptörvénye alapján a gyermekek jogairól és védelméről, valamint a gyermekkereskedelem áldozatainak segítéséről szóló speciális jogszabályokat a 2012. december 8-án módosított, 1997. évi XXXI. törvény és az 1978.évi IV. törvény (Büntető törvénykönyv), illetve a hivatkozott törvények végrehajtásáról szóló határozatok és rendeletek tartalmazzák, a jelen tanulmányban az alábbiakban foglalt részletes leírás szerint. Ehhez hasonlóan Szlovákiában - a bármely személy számára rendelkezésre álló alapvető jogok és szabadság általános védelme mellett - a 38. cikk „Gazdasági, szociális és kulturális jogok” című 5. bekezdése, illetve a 41. cikk biztosít kifejezett jogokat a kiskorúak számára. 19 A 38. cikk értelmében a kiskorúak speciális védelemre jogosultak a munkavégzés tekintetében, azonban részletesebb szabályozás erre vonatkozóan nem áll rendelkezésre. Ezt külön jogszabályban kellene szabályozni. A 41. cikk a házasságról és a szülőségről szól, és a gyermekek számára biztosítja a felneveléshez és gondoskodáshoz, valamint a különleges 18
Ez különösen a 2012. december 8-án módosított, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló, 1997. évi XXXI. törvényt, valamint a 2012-ben módosított, a Büntető Törvénykönyvről szóló, 1978. évi IV. törvény vonatkozó rendelkezéseit jelenti. 19 A Szlovák Köztársaság alkotmánya (hatályba lépés napja: 1993. szeptember 3. ), 38. cikk,
(Megtekintés dátuma: 2011. november 14.)
11
védelemhez való jogot. A felsorolt rendelkezéseken kívül az Alkotmány nem tartalmaz további részleteket a gyermekek jogainak további felsorolása tekintetében. Ezen kívül az Alkotmány nem említi a gyermek legfőbb érdekének elvét, mint minden cselekményre vonatkozó elsődleges szempontot, az egyéb jogszabályok pedig nem definiálják annak jelentését. Jelenleg nem létezik joggyakorlat Szlovákiában a gyermekkereskedelemre, vagy akár a gyermekek jogaira vonatkozó nemzetközi standardok közvetlen alkalmazandósága elvének használata tekintetében. A vizsgált három ország közül kettőben nem létezik az emberkereskedelemre, vagy kifejezetten a gyermekkereskedelemre vonatkozó nemzetközi standardok közvetlen alkalmazandósága kérdésével foglalkozó joggyakorlat (azaz nincsen erre vonatkozó alkotmánybírósági határozat). A harmadik országban, Magyarországon a polgári jogok országgyűlési biztosa 2011. november 23-án kelt jelentésében (AJB1472/2011 sz. eset)20 vizsgálatot folytatott és megállapította, hogy a magyar
jogszabályok
összhangban
vannak
a
gyermekek
jogairól
szóló
ENSZ
egyezményben foglaltakkal. A megállapítást ezen kívül az Alkotmánybíróság 4/1997 (I.22.) sz. határozata is alátámasztotta. Azonban Bulgáriában a szövetségi legfelsőbb bíróság olyan határozatot hozott, amely az igazságszolgáltatási és végrehajtó szervekre nézve kötelező erővel bír, és ezzel a kérdéssel foglalkozik. A szlovák Alkotmány kizárólag a munkavégzés esetén járó különleges védelemre való jogot említi, valamint a felneveléshez és gondoskodáshoz való jogot, illetve a különleges védelem garanciáját sorolja fel. Szlovákiában a gyermek legfőbb érdekeinek elvét a jogszabály nem említi, illetve nem definiálja. Magyarországon a gyermek védelmének, illetve a gyermek „érdeke” védelmének szempontjait a 2012. december 8-án módosított, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló, 1997. évi XXXI. törvény határozza meg. A törvényben foglaltak betartásáról a gondviselő köteles gondoskodni. (A gyermek „legfőbb” érdeke a magyar jogszabályalkotás szempontjából nem definiálható, illetve nem értelmezhető jogi terminusként, mivel az szubjektív tulajdonságot jelöl.) Bulgáriában ezt az elvet a Gyermekvédelmi törvény (3. cikk 3. pont, illetve a Kiegészítő rendelkezések 1. bekezdése 5. pontjában foglalt meghatározás), illetve a Menedékjogi és menekültügyi törvény (6a cikk) határozza meg.
20
Az állampolgári jogok magyar országgyűlési biztosának jelentése a 2011. november 24-én kelt, AJB 1472/2011 sz. eset vonatkozásában.
12
Svédországnak a gyermekek jogairól szóló egyezmény (GYJE) értelmében fennálló kötelezettségeinek megfelelő fontos szempontot az Alkotmány tartalmazza 2011 januárja óta. Az állami hatóságok kötelesek munkájuk során biztosítani minden ember számára a lehetőséget a társadalom életében való részvételre és a társadalmi egyenlőségre, illetve kötelesek gondoskodni a gyermekek jogainak alkalmazásáról a kormány formájára vonatkozó alaptörvény 1. fejezetének 2. cikke 5. bekezdése szerint. Svédországban nem létezik joggyakorlat a gyermekkereskedelemre vonatkozó nemzetközi irányelvek közvetlen alkalmazhatóságáról szóló elv alkalmazása tekintetében, azonban a törvény egyezménnyel összhangban történő alkalmazásának elvét követve a svéd bíróságok és hatóságok kötelesek a törvényi előírásokat és szabályokat oly módon értelmezni és alkalmazni, hogy a GYJE egyezmény és a gyermekek jogairól szóló egyéb nemzetközi megállapodások szerinti kötelezettségvállalásokat a lehetséges mértékben betartsák, figyelembe véve azonban a svéd jogszabályok kereteit. Svédországban általánosságban egy politikusokat is magában foglaló, erős lobbicsoport van kialakulóban a kérdés előmozdítására. Ausztriában a GYJE egyezményt 1992-ben ratifikálták, azonban alkotmányos rangra nem emelték azt, és közvetlen alkalmazandóságát sem írták elő, így az egyezmény jogi szempontból nem releváns. A gyermekek jogaiért küzdő közösség folyamatos lobbitevékenységének köszönhetően 2009-ben a politikai kormánypártok megállapodásra jutottak a gyermekek jogairól szóló alkotmánytörvény-tervezet vonatkozásában, azonban az érintett szakértők véleményét nem kérték ki az ügyben, ezért az megbukott. A gyermekjogi aktivisták kritizálták a tervezetet a szelektív megközelítés miatt, amely szerint az kizárólag néhány alapvető GYJE jogszabályt vett figyelembe, tekintet nélkül pl. a szociális vagy kulturális jogokra. Azonban 2010 végén a parlament újra napirendre tűzte a tervezet megtárgyalását, azonban a GYJE-ben foglalt jogokat ismét nem vették át teljes egészében, sőt, egy ellentmondásos általános elévülésről szóló passzust is megfogalmaztak. Ez alkalommal az ellenzéki pártok többsége egyetértett a tervezettel, és így a Parlament 2011 elején elfogadta, majd 2011 februárjában hatályba léptette a gyermekek jogairól szóló alkotmánytörvényt. Hiányosságai ellenére a törvény tartalmazza a GYJE egyezmény fő alapelveit, mint pl. a gyermek legfőbb érdekeit, mint elsődleges szempontot, a gyermekek részvételét, a családi környezet nélkül nevelkedő gyermekek
különleges
védelmét,
illetve
a
gyermekek
elleni
erőszak/a
gyermekek
kizsákmányolása bármely formájának tilalmát, és külön jogszabályként magában foglalja a regenerálódásra és rehabilitációra való jogot. Ezen kívül az emberi jogok védelméről szóló
13
európai egyezményt (ECHR) Ausztriában 1958-ban ratifikálták. Az egyezmény alkotmányos rangra emelt jogszabály, és Ausztriában közvetlenül alkalmazandó, miáltal az ECHR a fő emberjogi jogszabálynak minősül Ausztriában. Ahogy azt az Ausztriáról készült GRETA jelentés is hangsúlyozza (ld. 25. bek.), az ECHR szolgaságban tartásról szóló 4. cikke az emberés gyermekkereskedelemre is vonatkozik. Olaszország alkotmánya több olyan rendelkezést tartalmaz, amely kiszolgáltatott alanynak tekinti a gyermekeket. A szabályzás fő elemeit a 2.,21 30.22 és 31.23 cikkek kombinációja adja. Az uniós törvény kivételével az olasz jogrendszer nem tartalmaz arra irányuló szabályokat, amelyek lehetővé tennék a nemzetközi egyezmények vagy megállapodások rendelkezéseinek a nemzeti bíróságok általi közvetlen alkalmazását belső végrehajtó rendelkezés nélkül. Nem létezik olyan nemzetközi okmány, amely közvetlen ösztönzőként szolgált volna a gyermekkereskedelemmel kapcsolatos valamely bírósági döntés meghozatalánál. Úgy tűnik, hogy a jelen kutatás tárgyát képező összes ország közül csak Ausztriában folytattak érdemi vitát a gyermekek jogainak az ország Alkotmányába foglalásáról. Hiányosságai ellenére az új alkotmánytörvény tartalmazza a GYJE egyezmény fő alapelveit, mint pl. a gyermek legfőbb érdekeit, mint elsődleges szempontot, a gyermekek részvételét, a családi környezet nélkül nevelkedő gyermekek különleges védelmét, illetve a gyermekek elleni erőszak/a gyermekek kizsákmányolása bármely formájának tilalmát, és külön jogszabályként magában foglalja a regenerálódásra és rehabilitációra való jogot. Érdekes volna elemzés tárgyává tenni az alapelv alkalmazását a bírósági és nem bírósági gyakorlatban, bár jelenleg ilyen információk nem állnak rendelkezésre. Ennek ellenére Ausztria jó példa arra, hogy kitartó támogató törekvések és politikai elkötelezettség nélkül nem valószínű, hogy a gyermekek jogai a kutatás tárgyát képező többi országban is biztosabb talajt tudhatnának magukénak a jövőben. Általánosságban az mondható el, hogy a célországok az alkotmányos kötelezettségek tekintetében több lépést tettek, mint a kiinduló országok. Azonban a közvetlen alkalmazandóság, valamint a gyermek legfőbb érdekére történő közvetlen hivatkozás, vagy annak definíciója a vizsgált országok szinte mindegyikében megoldatlan kérdés. 21 Article 2: La Repubblica riconosce e garantisce i diritti inviolabili dell'uomo, sia come singolo sia nelle formazioni sociali ove si svolge la sua personalità, e richiede l'adempimento dei doveri inderogabili di solidarietà politica, economica e sociale. 22 Article 30: E` dovere e diritto dei genitori mantenere, istruire ed educare i figli, anche se nati fuori del matrimonio. Nei casi di incapacità dei genitori, la legge provvede a che siano assolti i loro compiti. La legge assicura ai figli nati fuori del matrimonio ogni tutela giuridica e sociale, compatibile con i diritti dei membri della famiglia legittima. La legge detta le norme e i limiti per la ricerca della paternità. 23 Article 31: La Repubblica agevola con misure economiche e altre provvidenze la formazione della famiglia e l'adempimento dei compiti relativi, con particolare riguardo alle famiglie numerose. Protegge la maternità, l'infanzia e la gioventù, favorendo gli istituti necessari a tale scopo.
14
2.2. Anyagi büntetőjog és a büntető eljárásjog 2.2.1. Anyagi büntetőjog Az emberkereskedelmet Bulgáriában 2002-ben foglalták büntetőjogi jogszabályba. Az emberkereskedelem büntetőjogi definíciója (a Büntető törvénykönyv (továbbiakban: CC (Btk.)) 159a cikkének 1. bekezdése szerint): Bárki, aki konkrét egyéneket vagy embercsoportokat toboroz, szállít, rejteget vagy átvesz azok erkölcsrontás, kényszermunka, szervek kivétele céljából történő
kizsákmányolása
érdekében….
24
vagy
akaratuktól
független
A bolgár Büntető törvénykönyv
engedelmességre
kényszerítése
nem tesz különbséget a szexuális
kizsákmányolás és az egyéb célú emberkereskedelem között, illetve az emberkereskedelem céljaként nem említi kifejezetten a szolgaságot és az ahhoz hasonló eljárásokat, azonban az emberkereskedelem leküzdéséről szóló bolgár törvény foglalkozik ezzel a kérdéssel. A bolgár Büntető törvénykönyv a terhes nőkre vonatkozó, a születendő gyermek eladása céljából folytatott emberkereskedelmet is szabályozza büntetőjogi szempontból (159a cikk, 3. bek., 2006-tól).25 A kiskorúakra (18 éven aluliakra) vonatkozó emberkereskedelmet a hivatkozott cikk 2. bekezdése26 szabályozza büntetőjogi szempontból. Ez az emberkereskedelem egyik súlyosnak minősített esete, amely súlyosabb büntetést is von maga után, és ide tartozik még a kényszerítő eszközök, azaz a kényszer, megtévesztés, emberrablás vagy a szabadságtól való illegális megfosztás, kiszolgáltatott helyzettel való visszaélés, a hatalommal való visszaélés alkalmazása, előnyök ígérése, adása vagy elfogadása. A bolgár jogszabályok értelmében egy cselekmény akkor is gyermekkereskedelemnek minősülhet, ha a gyermeket a fenti eszközök egyikének sem vetik alá.
Az 159b cikk kimondja, hogy a transznacionális emberkereskedelem
bűncselekménynek
minősül,
és
az
emberkereskedelem
négy
formáját
a
felsorolt
emberkereskedelmi célokból az országhatáron keresztül történő „átadás” esetével egészíti ki. A fő hipotézis értelmében a súlyosnak minősülő esetek – beleértve a gyermekkereskedelem azon
24
A rendelkezés szövege bolgár nyelven: Който набира, транспортира, укрива или приема отделни лица или групи от хора с цел да бъдат използвани за развратни действия, за принудителен труд, за отнемане на телесни органи или за да бъдат държани в принудително подчинение независимо от съгласието им… 25 A rendelkezés szövege bolgár nyelven: Когато деянието по ал. 1 е извършено спрямо бременна жена с цел продажба на детето 26 A rendelkezés szövege bolgár nyelven: Когато деянието по ал. 1 е извършено: 1. спрямо лице, ненавършило осемнадесет години;
15
esetét, amikor az elkövető tisztában van az áldozat kiskorú voltával – mind transznacionális kontextusban, mind a fő hipotézis szempontjából súlyosnak tekintendők. A törvény nem szükségszerűen tárgyalja az államhatár-szabályozás megsértését, a bűncselekmény azonban összevonható az államhatárokon keresztül folytatott embercsempészettel. A 2009-ben elfogadott 159c cikk büntetőjogi szempontból szabályozza az erkölcsrontás, kényszermunka, szervek kivétele
vagy
akarattól
független
engedelmességre
kényszerítés
céljából
folytatott
emberkereskedelem áldozata által kínált szolgáltatások igénybe vételét. A 159d cikk pedig az emberkereskedelmet a szervezett bűnözés szempontjából tárgyalja. Az anyagi büntető törvényt tekintve megítélésünk szerint Bulgária nagyrészt eleget tett az Európa Tanács egyezményében
és
a
Palermói
Jegyzőkönyvben
foglalt
előírásoknak.
Bár
az
emberkereskedelmet érintő intézkedések vonatkozásában az átadás, mint fogalom nem szerepel kifejezetten a Bolgár büntető törvénykönyvben felsorolt bűncselekmény típusok között (arról csak az emberkereskedelem leküzdéséről szóló törvény (a továbbiakban: LCHT) tesz említést), az SCC értelmező rendelkezés fenntartja azt, hogy a CC(Btk.) 159b cikkében említett nemzetközi emberkereskedelem definíciója nagymértékben lefedi az átadás fogalmát. A bolgár törvények
értelmében
az
áldozat
esetleges
beleegyezése
soha
nem
mérvadó
az
emberkereskedelem, mint bűncselekmény megítélése szempontjából. Magyarországon a Büntető törvénykönyvről szóló, 1978. évi IV. törvény három fejezete foglalkozik az emberkereskedelemmel kapcsolatos bűncselekményekkel és büntető szankciókkal. A Büntető törvénykönyv rendelkezései mind a külföldön tartózkodó magyar állampolgárokra, mind a Magyarországon tartózkodó külföldiekre vonatkozik. A XII. fejezet A személy elleni bűncselekményekkel foglalkozik. A fejezet II. címe Az egészségügyi beavatkozás, az orvostudományi kutatás rendje és az egészségügyi önrendelkezés elleni bűncselekményeket taglalja (ld. 173/H §, 173/I §). A III. cím A szabadság és az emberi méltóság elleni bűncselekményekről szól (ld. 175 §, 175/B §). A XIV. fejezet A házasság, a család, az ifjúság (I. cím), illetve a nemi erkölcs (II. cím) elleni bűncselekményekre vonatkozó szabályozást tartalmazza (ld. 193 §, 194 §, 195 § és 197 §, 201 §, 202 §, 204 §, 205 §, 207 §, 209 §, 210 §, 210/A §). A XV. fejezet II. címe (A rendészeti bűncselekmények) a Beutazási és tartózkodási tilalom megsértése és a Jogellenes tartózkodás Magyarországon témaköröket (ld. 214 §, 214/A §),
16
valamint a Harmadik országbeli állampolgár jogellenes foglalkoztatása (ld. 214/B §) és az Embercsempészet (ld. 218 §) kérdéseit taglalja. - XII. fejezet Magyarországon az Egészségügyi önrendelkezési jog megsértéséről szóló 173/H § kimondja, hogy (1) c) aki az átültetés céljából végzett szerv- vagy szövetátültetést a jogosult beleegyezése, illetőleg hozzájárulása nélkül végez, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. §.173/I § Emberi test tiltott felhasználása (1) Aki emberi gént, szervet vagy szövetet megszerez, vagyoni haszonszerzés végett forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő (3) ha a bűncselekményt bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el, a büntetés öt évig terjedő szabadságvesztés, (4) aki az emberi test tiltott felhasználására irányuló előkészületet követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. - A Büntető törvénykönyvről szóló, 1978. évi IV. törvény emberkereskedelemről szóló 175/B § (1) bekezdése szerint az emberkereskedelem bűncselekmény: „Aki mást elad, megvásárol, ellenszolgáltatásként átad, vagy átvesz, más személyért elcserél, úgyszintén, aki ennek érdekében toboroz, mást szállít, elszállásol, elrejt, másnak megszerez, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”. A magyar Büntető törvénykönyv a gyermekkereskedelmet is szabályozza büntetőjogi szempontból. Ha a bűncselekményt tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére, vagy az elkövető nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt álló személy sérelmére, vagy tizenkettedik életévét be nem töltött személy sérelmére követik el, az súlyos körülménynek minősül. A 175 § (2) bekezdés értelmében aki emberkereskedelemmel összefüggésben megszerzett és a személyi szabadságától megfosztott sértett személyi szabadságának megfosztását fenntartja, és a sértettet munkavégzésre kényszeríti, bűntettet követ el. Ezen túlmenően a büntetés szigorúbb, ha a bűncselekményt tizennyolcadik életévét be nem töltött személy ellen követték el, amikor is büntetés 1-5 évig terjedő szabadságvesztés, vagy ha a bűncselekményt tizenkettedik életévét be nem töltött személy ellen követték el. Ez annyit jelent, hogy a tizenkettedik életévét be nem töltött személyt védekezésre képtelennek kell tekinteni (210. § Értelmező rendelkezés), és ebben az esetben a büntetés öt évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés. - A Büntető törvénykönyvnek a házasság, a család, az ifjúság és a nemi erkölcs elleni bűncselekményekről szóló XIV. fejezetét a 192 § - 220 § taglalja. - I. cím: A házasság, a család és az ifjúság elleni bűncselekmények.
17
- A 193 § kimondja, hogy aki gyermeket kicserél, vagy más családba csempész, bűntettet követ el. – A 194 § értelmében aki végrehajtható hatósági határozat alapján elhelyezett kiskorút elvisz, avagy a kiskorút rejtve vagy titokban tartja, büntetendő cselekményt követ el. - A 195 § (1) bekezdése értelmében a kiskorú nevelésére, felügyeletére vagy gondozására köteles személy, aki e feladatából folyó kötelességét megszegi, és ezzel a kiskorú testi, értelmi, erkölcsi vagy érzelmi fejlődését súlyosan veszélyezteti, bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A 195 § (2) bekezdése értelmében büntetendő az a nagykorú személy, aki kiskorút bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésére, illetve züllött életmód folytatására rábír, vagy rábírni törekszik; a (3) bekezdés értelmében bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő az a nagykorú személy, aki a kiskorúval kényszermunkát végeztet. - II. cím: A nemi erkölcs elleni bűncselekmények. Mivel az emberkereskedelem fiatal nőnemű áldozatai leggyakrabban a szexipart üzemeltető nemzetközi szervezett bűnözés csapdájába esnek, nagyon fontos felhívni a figyelmet a Büntető törvénykönyv alábbi paragrafusaira. - 201 § Megrontás: Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki tizennegyedik életévét be nem töltött személyt arra törekszik rábírni, hogy vele közösüljön vagy fajtalankodjék, bűntettet követ el és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Aki tizennegyedik életévét be nem töltött személlyel közösül, valamint az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki tizennegyedik életévét meg nem haladott személlyel fajtalankodik, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény sértettje az elkövető hozzátartozója, vagy nevelése, felügyelete, gondozása, gyógykezelése alatt áll, illetve az elkövető a bűncselekményt a sértettel kapcsolatban fennálló egyéb hatalmi vagy befolyási viszonyával visszaélve követi el. - A 202 § (1) bekezdés értelmében aki tizennegyedik életévét be nem töltött személlyel közösül, vagy fajtalankodik, bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki tizennegyedik életévét be nem töltött személyt arra törekszik rábírni, hogy mással közösüljön vagy fajtalankodjék, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény sértettje az elkövető nevelése, felügyelete, gondozása, gyógykezelése alatt áll.
18
- A 202/A § értelmében aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személlyel közösül vagy fajtalankodik, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. - A 204 § a tiltott pornográf felvétellel (fénykép, video, film) való, tizennyolcadik életévét be nem töltött személlyel szembeni visszaélés bűntettét taglalj. (1) bek. Aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személyről vagy személyekről pornográf felvételt megszerez, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő; (2) bek. Aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személyről vagy személyekről pornográf felvételt kínál vagy átad, öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő; (3) bek. Aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személyről vagy személyekről pornográf felvételt készít, forgalomba hoz, illetőleg ilyen felvételt a nagy nyilvánosság számára hozzáférhetővé tesz, két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő; (4) bek. Két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki pornográf jellegű műsorban tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt vagy személyeket szerepeltet; Két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki a (3)-(4) bekezdésben írt bűncselekmény elkövetéséhez anyagi eszközöket szolgáltat; aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt, vagy személyeket pornográf felvételen, avagy pornográf jellegű műsorban való szereplésre felhív, két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. - A 205 § az üzletszerű kéjelgés elősegítését taglalja. (1) bek. Aki épületet vagy egyéb helyet üzletszerű kéjelgés
céljára másnak a rendelkezésére bocsát,
három évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő; (2) bek. Aki bordélyházat tart fenn, vezet, vagy annak működéséhez anyagi eszközöket szolgáltat, öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő; (3) bek. A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bordélyházban tizennyolcadik életévét be nem töltött személy folytat üzletszerű kéjelgést; (4) bek. Aki mást üzletszerű kéjelgésre rábír, az három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. - 207 § Kerítés (1) bek. Aki haszonszerzés céljából valakit közösülésre vagy fajtalanságra másnak megszerez, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő; (2) bek. A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a kerítés üzletszerű; (3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a kerítést a) az elkövető nevelése, felügyelete vagy gondozása alatt álló, illetőleg tizennyolcadik életévét be nem töltött személy (gyermek) sérelmére követik el; b) megtévesztéssel, erőszakkal avagy az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel követik el.
19
- 210 § A 197-198. § alkalmazásában a tizenkettedik életévét be nem töltött személyt védekezésre képtelennek kell tekinteni. -.210/A § (1) bek. Üzletszerű kéjelgést folytat az, aki rendszeres haszonszerzésre törekedve közösül vagy fajtalankodik. (2) E Cím alkalmazásában fajtalanság: a közösülés kivételével minden súlyosan szeméremsértő cselekmény, amely a nemi vágy felkeltésére vagy kielégítésére szolgál. - A Büntető törvénykönyv XV. fejezetének 214 §-a értelmében a jogellenes beutazás és tartózkodás tilalmának megszegése egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A 214/A § értelmében a jogellenes tartózkodás elősegítése két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A
214/B
§
értelmében
harmadik
országbeli
állampolgár
jogellenes
foglalakoztatása, vagy jelentős számú személyt egyidejűleg foglalkoztató személy büntetendő. A 214/C § értelmében egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő az a munkáltató, aki olyan keresőtevékenység folytatására jogosító engedéllyel nem rendelkező harmadik országbeli állampolgárt foglalkoztat, akinek sérelmére emberkereskedelmet (175/B. §) követtek el. - A Büntető törvénykönyv 218 §-a az embercsempészést taglalja, és a vonatkozó büntetés három vagy öt évig terjedő szabadságvesztés, illetve két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az embercsempészést fegyveresen és üzletszerűen, a csempészett személy sanyargatásával követték el. Az EU Kerethatározat27 elfogadását követően Szlovákia az EU Kerethatározatban foglalt rendelkezéseknek való megfelelés érdekében jogszabály-módosítást hajtott végre. Bár Szlovákia mindeddig nem alkalmazott az emberkereskedelemmel és a gyermekkereskedelemmel és azok minden aspektusával foglalkozó kifejezett és külön jogszabályokat, mégis számos szlovák jogszabály foglalkozik a kérdéssel. Az emberkereskedelemre vonatkozó legfontosabb jogszabályi rendelkezéseket a Büntető törvénykönyv (a továbbiakban: CC), különösen annak 179-181. cikkei tartalmazzák. A szlovák jogalkotásban az emberkereskedelem definícióját a Büntető törvénykönyv 179. cikke tartalmazza (Emberkereskedelem), amely kimondja: „(1) Az, aki csalás, megtévesztés, a személyi szabadság korlátozása (személyi szabadság limitálása), 27
A Tanács 2002/629/JHA sz. kerethatározata az emberkereskedelem elleni küzdelemről, (Hatályba lépés napja: 2002. július 19.), , (Megtekintés dátuma: 2011. november 14.)
20
erőszak, erőszak veszélye, egyéb súlyos sérelem vagy az erőszak egyéb formája, egy másik személy gondozója jóváhagyásának megszerzése érdekében pénz vagy egyéb juttatás elfogadása vagy nyújtása, vagy az adott személy helyzetével való visszaélés, vagy kiszolgáltatottságával vagy egyéb módon kiszolgáltatott helyzetével való visszaélés útján egy másik személyt – annak hozzájárulásától függetlenül – prostitúció, vagy egyéb szexuális kizsákmányolás céljából (beleértve a pornográfiát, a kényszermunkát, a kényszerszolgáltatásokat, szolgaságot, vagy a szolgaságra kényszerítéshez hasonló eljárást, a rabszolgaságot, szervek, szövetek vagy sejtek kivételét), vagy a kizsákmányolás egyéb formái céljából félrevezet, elszállít, őriz, átad vagy átvesz,négy évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Az 1. bekezdésben leírtaknak megfelelően, aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt – annak hozzájárulásától függetlenül – félrevezet, elszállít, őriz, átad vagy átvesz, büntetendő cselekményt követ el (…).” 7 A gyermekkereskedelem vonatkozásában a kereskedelem definíciója a fentiek közül csupán két elemet tartalmaz, ezek a kizsákmányolás cselekménye és célja, függetlenül az alkalmazott eszköztől. Ez összhangban van az ET (Európa Tanács) egyezményében foglalt meghatározással. A Büntető törvénykönyv 179. cikkének (2) bekezdésén kívül a gyermekkereskedelmet a Büntető törvénykönyv 180. és 181. cikke is szabályozza (Gyermekkereskedelem). Konkrétabban: a 180. cikk szerint „a gyermek más személy felügyelete alá helyezése örökbefogadás céljából az általános szabályok megsértése mellett” az emberkereskedelem egyik formájának minősül. Azonban – összhangban az ET egyezmény Magyarázó jelentésének 94. bekezdésével összhangban hogy „az emberkereskedelem meghatározása az illegális örökbefogadásra, mint olyanra nem tesz utalást”. Mindazonáltal amennyiben az illegális örökbefogadás A rabszolgaság, a rabszolga-kereskedelem és annak intézményei, valamint a rabszolgasághoz hasonló gyakorlat eltörléséről szóló kiegészítő egyezmény 1(d) bekezdésében meghatározott gyakorlathoz hasonló mértéket ölt, akkor az az Egyezmény hatálya alá esik”. Végül a Büntető törvénykönyv 181. cikkének (1) bekezdése kimondja, hogy „bárki, aki ellenszolgáltatás fejében egy gyermeket egy másik személy felügyelete alá helyez a gyermek dolgoztatása céljából vagy egyéb célból, négy évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”. A szlovák hatóságok nyilatkozata szerint ez a rendelkezés a GYJE-ből ered, és kizárólag a gyermek szüleire vagy törvényes gyámjára korlátozódik, így szűkebb hatállyal bír, mint a Büntető törvénykönyv 179. cikkének
(2)
bekezdése.
Az
Igazságügyi
Minisztérium
elemezni
kívánja
az
21
emberkereskedelemmel kapcsolatos összes büntetőjogi rendelkezést, azzal a céllal, hogy az emberkereskedelem, mint bűncselekmény definíciójának értelmezése tekintetében az esetleges duplikációkat és kétértelműségeket meghatározhassák. Svédországban a szexuális célú transznacionális emberkereskedelmet a Büntető törvénykönyv egy új bekezdése határozza meg büntetőjogi szempontból. Ez a személyek szabadsága és békéje megsértéséről szóló 4. fejezet 1a bekezdése, amely 2002 júliusában lépett hatályba (SFS 2002:436). Egy jogszabályi reformot követően a kizsákmányolás egyéb formái, illetve a belföldi emberkereskedelem szabályozása is bekerült a törvénybe 2004. júliustól (SFS 2004:406). A vonatkozó passzus második módosítása 2010 júliusában lépett hatályba. A bekezdés a következőképpen hangzik: „az a személy, aki – az emberrablás esetét kivéve – illegális erőszak, csalás, egy másik személy kiszolgáltatottságával való visszaélés, vagy bármely egyéb megfelelő módszer által egy másik személyt toboroz, szállít, átad, elhelyez vagy befogad az adott személy szexuális célból történő kizsákmányolása, szervek kivétele, katonai szolgálat, kényszermunka vagy egyéb tevékenység céljából, az áldozat kiszolgáltatott helyzetében, az emberkereskedelem miatt kettőtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Az a személy, aki egy tizennyolcadik életévét be nem töltött személlyel szemben az első bekezdésben felsorolt cselekményt követ el, emberkereskedelem miatt büntetendő, akkor is, ha a törvényi előírásban hivatkozott megengedhetetlen eszközök alkalmazására nem került sor.28 A rendelkezés harmadik bekezdése hangsúlyozza, hogy amennyiben a cselekményt tizennyolcadik életévét be nem töltött személy ellen követik el, az emberkereskedelemnek minősül akkor is, ha megengedhetetlen eszközök alkalmazására nem került sor. A 2010. évi reform keretében a kettős büntethetőség követelményét is eltörölték. Ezáltal a svéd bíróság szélesebb körű lehetőséget kapott a külföldön elkövetett bűncselekmények kezelésére. Az emberkereskedelemre vonatkozó svéd jogszabály nem tartalmaz kifejezett rendelkezést az érintett személy beleegyezésének jelentőségére nézve, de jogtörténetileg kifejezetten megállapítható, hogy a beleegyezés jogi szempontból soha nem – még felnőttek esetében sem – minősül relevánsnak (2009/10:152. törvényjavaslat, 25 – 26. old.).
28
Den som, i annat fall än som avses i 1 §, genom olaga tvång, vilseledande, utnyttjande av någons utsatta belägenhet eller med annat sådant otillbörligt medel rekryterar, transporterar, överför, inhyser eller tar emot en person i syfte att han eller hon ska exploateras för sexuella ändamål, avlägsnande av organ, krigstjänst, tvångsarbete eller annan verksamhet i en situation som innebär nödläge för den utsatte, döms för människohandel till fängelse i lägst två och högst tio år. Den som begår en gärning som avses i första stycket mot en person som inte har fyllt arton år döms för människohandel även om inte något sådant otillbörligt medel som anges där har använts.
22
Ezen kívül gyermekek esetében a kizsákmányolásra irányuló cselekedet, illetve kizsákmányolási cél már kimeríti a bűncselekmény fogalmát, függetlenül attól, hogy történt-e kísérlet a gyermek erkölcstelen eszközökkel történő manipulálására. A jelentések szerint a svéd bíróságok gyakran nem találtak elegendő tényezőt az emberkereskedelem minden kétséget kizáró bizonyítására. Emiatt az ügyészség az emberkereskedelem helyett kénytelen volt alternatív jogalapot alkalmazni kerítéssel, illetve - még gyakrabban - a kerítés súlyos eseteivel kapcsolatban hozott ítéletekhez.
Így a vádiratok
gyakran a kerítés súlyos
eseteiről szólnak, amelyek
emberkereskedelemre utaló cselekményt is tartalmaznak. A kerítés bűncselekményének leírását a szexuális bűncselekményekről szóló 6. fejezete tartalmazza, a Büntető törvénykönyv 12. bekezdése alatt. Az első bekezdés a következőképpen szól: „Az a személy, aki pénzbeli ellenszolgáltatás fejében alkalmi szexuális kapcsolatot folytató személy tevékenységét elősegíti, vagy anyagilag tisztességtelen értelemben kihasználja, kerítés miatt öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”.29 Az adott bekezdés harmadik paragrafusa általában nagyobb jelentőséggel bír a gyermekekkel kapcsolatos kerítési tevékenységre nézve, akkor is, ha a gyermekeket sem a jogszabályi rendelkezés, sem a jogtörténet nem említi. Amennyiben a bűncselekmény súlyosnak minősítendő, akkor az ítéletet a kerítés súlyos esete tárgyában hozzák, amely kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A bűncselekmény súlyosságának megítélésekor különös figyelmet kell fordítani arra, hogy az elkövetett cselekményt mekkora mértékben követték el, hogy az jelentős hasznot eredményezett-e, és kimerítette-e egy másik személy kegyetlen módon történő kizsákmányolásának fogalmát.30 Ha az áldozat gyermek, a kegyetlen módon történő kizsákmányolás terminust a jogi gyakorlatban aránylag gyakran használják a kerítés súlyos esetének hangsúlyozása céljából. A svéd jogi gyakorlat úgy tűnik, nem felel meg az Egyezmény 4. fejezetében foglalt kötelezettségeknek, mivel
a
kerítés
súlyos
esetét
gyakran
alkalmazzák
bűncselekmény
vádjaként
az
emberkereskedelem helyett a gyermekeket érintő esetekben is. Olaszországban az emberkereskedelemre vonatkozó büntető jogszabályokat a Büntető törvénykönyv 600. cikke (szolgaságba, illetve rabszolgaságba kényszerítés, és szolgaságban, illetve rabszolgaságban tartás), 601. cikke (ember- és (rab)szolgakereskedelem), 602. cikke 29
Den som främjar eller på ett otillbörligt sätt ekonomiskt utnyttjar att en person har tillfälliga sexuella förbindelser mot ersättning, döms för koppleri till fängelse i högst fyra år. 30 Vid bedömande av om brottet är grovt skall särskilt beaktas om brottet avsett en verksamhet som bedrivits i större omfattning, medfört betydande vinning eller inneburit ett hänsynslöst utnyttjande av annan.
23
((rab)szolgák szállítása és vásárlása) és 416. cikke (bűnszövetkezet) szabályozza, a 228/2003. sz. törvény (Az emberkereskedelem elleni fellépés) 1-4. cikkei által módosított formában. A 228/2003. sz. törvény a jelenség hatékonyabb kezelése érdekében lépéseket tesz a bűncselekmény üldözésére és szankcionálására irányuló válaszlépések alkalmazására. A 600. cikk (reduction szolgaságba, illetve rabszolgaságba kényszerítés, és szolgaságban, illetve rabszolgaságban tartás) kimondja, hogy: „Aki egy másik személy felett tulajdonjognak megfelelő hatalmat gyakorol, vagy aki más személyt állandó alávetettség helyzetébe kényszerít, vagy abban tart, miáltal a másik személyt munkavégzésre vagy szexuális szolgáltatások nyújtására, vagy koldulásra, vagy az adott személy kizsákmányolására utaló bármilyen típusú cselekményre kényszeríti, az nyolc évtől húsz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”. Az alávetettségbe kényszerítés vagy abban tartás esete akkor áll fenn, ha a magatartás erőszakkal, fenyegetéssel, megtévesztéssel, hatalommal való visszaéléssel jár, vagy ha a fizikai vagy pszichikai alárendeltségi helyzetből vagy szükséghelyzetből adódóan az elkövető haszonra tesz szert, pénzbeli fizetség vagy egyéb előny ígérete vagy teljesítése mellett azon személy részére, aki a szóban forgó személy felett hatalmat gyakorol. A büntetés harmadával, vagy akár 50%-kal nagyobb, amennyiben az első bekezdésben hivatkozott magatartás kiskorúra irányul. A cikk a szolgaságba/rabszolgaságba
kényszerítést
és
az
abban
tartást,
és
nem
magát
az
emberkereskedelmet szabályozza büntetőjogi szempontból. Viszont a szolgaság és a rabszolgaság elve explicit és implicit módon egyaránt hivatkozik a bűnelkövető magatartás különböző fajtáira, beleértve a szexuális erőszakot, a munkaerő kizsákmányolását, a koldulást és a szervkivételt. A 601. cikk (ember- és (rab)szolgakereskedelem) azokat vonja büntetőjogilag felelősségre, akik az áldozat mozgását különféle módokon (erőszak, fenyegetés, megtévesztés) korlátozzák, történjen az nemzetközi vagy belső emberkereskedelem útján; függetlenül attól, hogy az áldozat szolgaságba/rabszolgaságba kényszerített személy (első eset) vagy szabad (második eset). A második esetben a büntetés azokat sújtja, akik harmadik felet kizsákmányolás céljából, illetve a cél megvalósításának szükségessége nélkül egy helyről egy másik helyre történő mozgásra kényszerítenek vagy köteleznek. A 602. sz. cikk ((rab)szolgák szállítása és vásárlása) olyan esetekben alkalmazandó, amikor szolgaságba/rabszolgaságba kényszerített személyek átadása/elidegenítése/vásárlása a 601. cikkben foglalt erőszakos eszközök (erőszak, fenyegetés, stb.) nélkül történik. Ezen túlmenően a 228/2003. sz. törvény 4. cikke a Büntető törvénykönyv 416. sz. cikkét (bűnszövetkezet) egy hatodik bekezdéssel egészíti ki, amely a
24
büntetést tovább szigorítja olyan esetekben, amikor a bűnszövetkezet tevékenysége a 600., 601 és 602. sz. cikkek szerinti bűncselekmények elkövetésére irányul. Az 1998. augusztus 3-án kelt, 269. sz. törvény (annak módosításaival együtt), amelynek címe: „A gyermekeket érintő prostitúcióval, pornográfiával, szexturizmussal (mint a szolgaságba kényszerítés új formájával) kapcsolatos kizsákmányolást sújtó rendelkezések", a GYJE-ben foglalt
alapelvek által vezérelve kimondja, hogy „a gyermekek védelme a szexuális
kizsákmányolás és bántalmazás minden formájával szemben, a gyermekek testi, pszichikai, szellemi, erkölcsi és szociális fejlődésének védelme érdekében az Olasz Köztársaság egyik elsődleges célja.” Az alapelv megvalósítása érdekében a 600. sz. cikket és a 601. sz. cikket kiegészítették több újfajta bűnesetet taglaló rendelkezéssel, beleértve a gyermekkereskedelmet, a gyermek-prostitúciót és pornográfiát, illetve a szexturizmust is (600. cikk bis-600. cikk septies). A gyermekkereskedelemre vonatkozó rendelkezést a 228/2003. sz. törvény hatályon kívül helyezte, egyúttal bevezette a kiskorúság, mint súlyosbító tényező fogalmát. Az osztrák törvények értelmében az emberkereskedelmet pontosan meghatározó jogszabály a Büntető törvénykönyv 104a cikke. A hivatkozott cikk értelmében Bármely személy, aki (1) kiskorút (tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt), vagy (2) olyan nagykorú személyt, akivel szemben tisztességtelen eszközöket alkalmaz, azzal a feltett szándékkal toboroz, befogad vagy egyéb módon elhelyez, szállít, vagy harmadik fél részére felajánl vagy átad, hogy a kiskorút vagy a nagykorú személyt szexuálisan, szervátültetés vagy munkavégzés céljából kizsákmányolja, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A Büntető törvénykönyv 104a cikke értelmében a kizsákmányolás alábbi formái minősülnek bűncselekménynek: szexuális kizsákmányolás, szervátültetés vagy munkaerő-kizsákmányolás. Megállapíthatjuk, hogy a felsorolás nem bővíthető, ezért korlátozóbb jellegnek tűnik, mint az ET egyezményben foglalt lista. Az osztrák hatóságok álláspontja szerint a 104a cikket az igazságügyi hatóságok aránylag tág értelmezésnek vetették alá, oly módon, hogy az a kizsákmányolás kifejezetten fel nem sorolt típusaira is irányadó. Például a „szexuális kizsákmányolás” a mások prostituálásának kihasználását és a szexuális kizsákmányolás egyéb formáit is magában foglalja, a „munkaerőkizsákmányolás” pedig a kényszermunkát, kényszerszolgáltatást, illetve a kikényszerített koldulást jelenti. Ezen kívül a szolgaságba kényszerítés, vagy a szolgasághoz/rabszolgasághoz hasonló eljárások céljából történő emberkereskedelemről a 104. cikk rendelkezik, amely tiltja a szolgaságba kényszerítést, és a rabszolga-kereskedelmet. Az ET egyezmény 18. cikke
25
értelmében minden Fél köteles a 4. cikk (a) pontjában foglalt magatartást bűncselekménynek minősíteni, és azt megállapítani, hogy a hivatkozott rendelkezésben foglalt, a kizsákmányolás formáit
tartalmazó
lista
nem
teljes.
Az
osztrák
hatóságok
jelezték,
hogy
az
emberkereskedelemről szóló új EU irányelv végrehajtása során a fentiekben említett rendelkezések pontos megfogalmazását felül fogják vizsgálni. Érdekes megfigyelni azt, hogy a különböző jogrendszerekben az emberkereskedelem, mint bűncselekmény hogyan kapcsolódik más bűncselekményekhez. Összegzésként elmondhatjuk, hogy az emberkereskedelemmel kapcsolatban a bolgár anyagi büntető jogszabályok tűnnek a legátfogóbb szabályoknak a többi feltételezett kiinduló országhoz képest, amit sorrendben a szlovák és a magyar jogszabályok követnek. Az elemzés tárgyát képző országok közül Bulgária az egyetlen, ahol az emberkereskedelem leküzdésére irányuló külön törvény van hatályban. Ezen kívül a bolgár Büntető törvénykönyv a terhes nőkre vonatkozó, a születendő gyermek (anyagi haszon reményében történő) eladása céljából folytatott emberkereskedelmet is szabályozza büntetőjogi szempontból, ami megfelelni látszik az emberkereskedelem ET egyezményben foglalt definíciójának. Svédországban az emberkereskedelmet nagyrészt a kerítés súlyos esetének tekintik, ami különös, ha figyelembe vesszük azt, hogy Svédországban a kizsákmányolás cselekménye és szándéka elegendő ahhoz, hogy bűncselekményről beszéljünk, függetlenül attól, hogy a gyermeket tisztességtelen eszközökkel megpróbálták-e manipulálni vagy nem. Olaszországban a bűncselekmény szorosan kapcsolódik a szolgaságba kényszerítés, vagy ahhoz hasonló eljárások különböző formáihoz, és széles körűnek tekinthető a kizsákmányolás különböző területeinek figyelembe
vétele
szempontjából.
Ausztriában
az
emberkereskedelemmel
kapcsolatos
bűncselekményekre vonatkozó alkalmazási kör benyomásunk szerint főként az osztrák bíróságok igazságszolgáltatásán keresztül érvényesül. 2.2.2. Büntető eljárásjog Bulgáriában a bűncselekmények gyermek áldozatainak jogállását a Büntető eljárásról szóló törvény (a továbbiakban: Be.) több rendelkezése is szabályozza. A bolgár Be. szerint áldozat az a személy, aki valamely bűncselekmény következtében vagyoni vagy nem vagyoni kár szenvedett (74. cikk). Ugyanakkor a bolgár jog szerint az emberkereskedelem általános jellegű bűncselekmény, ahol az eljárás megindítása hivatalból történik. Maguk az áldozatok
26
kevésbé súlyos bűncselekmények (úgynevezett magánjellegű bűncselekmények) esetén kezdeményezhetnek eljárást, de panaszaik jogalapot szolgáltathatnak a hatóságok számára (Be. 208. cikk) az eljárás megindításához. A büntető eljárásban a gyermekeket általában egy jogász, szüleik vagy nagyszüleik képviselhetik (Be. 91.cikk, 2. bekezdés). Amikor a gyermek áldozat és szülőjének vagy gondviselőjének érdekei ellentétesek, az érintett hatóság kijelöl számára egy külön képviselőt – ügyvédet (Be. 101. cikk). Nincs (jogszabályban vagy a gyakorlatban előírt) külön képzés a gyermekeket, beleértve az emberkereskedelem áldozatává vált gyermekeket képviselő ügyvédek részére (Kukova, 2008: 30). A gyermekkereskedelem azon áldozatai esetében, akiknek nincs jelen a családjuk, ideértve a kísérő nélküli külföldi gyermekeket, a hatóságok a Gyermekek védelméről szóló törvény értelmében (Szociális Segítségnyújtási Igazgatóságok) intézkednek a képviselet biztosításáról. A gyakorlatban a kutatást végző szakemberek attól tartanak, hogy a szociális munkásokra háruló túlzottan nagymennyiségű különféle feladat nem teszi lehetővé, hogy felkészüljenek a gyermekkereskedelem áldozatainak képviseletére (Kukova, 2008: 31). A kiskorú (14 éven aluli) sértett tanúk meghallgatására pedagógiai háttérrel rendelkező személy vagy pszichológus jelenlétében, és ha szükséges, a szülők vagy gondviselők jelenlétében kerül sor, akik az illetékes hatóság engedélyével tehetnek fel kérdéseket. Szükség esetén ugyanez érvényes a fiatalkorú (14 és 18 éves kor közötti) tanúk esetében is. Az országon belül a kiskorú vagy fiatalkorú tanúk meghallgatása videokonferencián keresztül is történhet (Be. 140. cikk).31 A bíróságon a meghallgatás zárt ajtók mögött történhet (Be. 263. cikk, 3. bekezdés). A külföldi gyermek áldozatok is élhetnek a külföldi sértett tanúk számára biztosított általános jogokkal, mint a tolmácsolási szolgáltatás ingyenes igénybevétele abban az esetben, ha nem beszélnek bolgárul (Be. 142. cikk) és a video- vagy telefonkonferencián keresztüli meghallgatás abban az esetben, ha Bulgárián kívül tartózkodnak (Be. 139. cikk). Az emberkereskedelem áldozatai számára különféle jogosultságokat biztosítanak és a büntetőeljárásban való részvételüktől nem egykönnyen lehet eltekinteni. Ezért az ismételt áldozattá válás megakadályozására számos eljárási stratégia alkalmazható. Először is, az áldozat 31
2009. elején a szófiai belügyi igazgatóság épületében külön helyet alakítottak ki a gyermekek meghallgatásának céljára. A hely két szobát foglal magában – az egyiket kifejezetten gyermekek számára rendezték be, a másikat pedig olyan üvegtükörrel választották le, amely mögül a gyermek felismerheti a gyanúsítottakat. Egy bíró és egy ügyész jelenlétében egyetlen meghallgatást tartanak, és a gyermeknek a bíróságon nem kell megjelennie. Egy másik speciálisan gyermekek meghallgatására kialakított helyiség is létezik a gyermekek elleni erőszak áldozatai és a gyermekkereskedelem áldozatai számára létrehozott krízisközpontban Pazardzhik városában. Forrás: Bulgária válasza a GRETA értékelésre, 6. old.
27
névtelen tanúként való meghallgatása (Be. 141. cikk). Másodszor, az áldozat teljes személyazonosságát vállalva vesz részt a büntetőeljárásban, de fizikai védelme és ismételt áldozattá válásának megakadályozása érdekében intézkedéseket kell tenni (Be. 123. cikk). Harmadszor, az áldozat és az emberkereskedő(k) közötti érintkezések a büntetőeljárás során számos más módon korlátozhatók (pl. videokonferencia, közvetlen szembesítés vagy a tárgyalás előtti meghallgatás mellőzése). Az emberkereskedelem ellen küzdő szakértők (Megelőzési Igazgatóság Útmutató, 2008: 38) szerint a bolgár Be. nem teszi lehetővé a nemzetközileg jóváhagyott ajánlásoknak való teljes megfelelést, mely szerint az ismételt áldozattá válás megakadályozása érdekében az emberkereskedelem áldozatait nem kellene tanúként meghallgatni és még a bíróság előtt sem kellene találkozniuk az emberkereskedőkkel. Valójában a helyszíni kutatók megfigyelték, hogy (…) miután az áldozatok beleegyeztek, hogy tanúvallomást tegyenek, háromszor kell ezt megtenniük: a rendőrség előtt, az ügyészség előtt és a bíróság előtt. Így gyakran több alkalommal is találkoznak az elkövetőkkel és újra átélik a traumát és a félelmet, hogy ismét áldozattá válhatnak, miután tanúskodtak. Sem a rendőrök, sem a szolgálatot teljesítők vagy a meghallgatott roma származású személyek nem említettek semmiféle, a vizsgálat során a tanú személyazonosságának elrejtése vagy az elkövetővel való találkozásának megakadályozása érdekében alkalmazott intézkedést. Néhány szolgálatot teljesítő arról számolt be, hogy egyes áldozatok a stressz miatt elájultak a tárgyalóteremben, vagy a védelmük bizonytalansága miatt ugyanazon bírósági meghallgatás során többször is módosították a vallomásukat (Kukova, 2011: 23). Magyarországon a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény számos rendelkezést tartalmaz a gyermekek jogállásáról a büntetőeljárásban, például törvényes gyám kirendelése a gyermek mellé, vagy a gyermekek meghallgatása, kihallgatása, bírósági tanúvallomás, audio-vizuális eszközök használata, és így tovább. A legfontosabb előírások a következőket tartalmazzák: tanúkihallgatás (86. §) „A tizennegyedik életévét meg nem haladott személyt csak akkor lehet tanúként kihallgatni, ha a vallomásától várható bizonyíték mással nem pótolható”; szembesítés (124. §) „A tizennegyedik életévét be nem töltött személyt akkor lehet szembesíteni (ez azt jelenti, hogy ha a terhelt és a tanú vallomásai egymással ellentétesek, az ellentétet szükség esetén szembesítéssel lehet tisztázni), ha a szembesítés a kiskorúban nem kelt félelmet”; a nyomozási bíró feladata (207 §): „A nyomozási bíró (a vádirat benyújtása előtt az
28
első fokú bíróság feladatait ez a bíró látja el) a vádirat benyújtása előtt az ügyész indítványára kihallgatja a tizennegyedik életévét be nem töltött tanút, ha megalapozottan feltehető, hogy a tárgyaláson történő kihallgatása a fejlődését károsan befolyásolná; továbbá: a kiskorú tanú törvényes képviselője a tanúnak a zártcélú távközlő hálózat útján történő kihallgatását indítványozhatja.”; beleértve a tárgyalás nyilvánosságára vonatkozó rendelkezéseket (237 §), tárgyalás tartása zártcélú távközlő hálózat útján (244/A-C. §), a tanú kihallgatása (294 §). Magyarországon a büntetőeljárásról szóló törvény következő rendelkezései is alkalmazhatók az (emberkereskedelemmel vagy más bűncselekményekkel kapcsolatos) büntetőeljárásban részt vevő gyermekek védelmére: - különösen védett tanú (97 §) – rendesen a gyermek tanú is különösen védetté nyilvánítható az általános feltételek mellett; - a büntetőeljárásban részt vevők személyi védelme (98 §) – éppúgy mint a gyermek áldozat, a gyermek tanú vagy a gyermek vádlott is részesülhet személyi védelemben. Emellett a 23/2003. (VI. 24.) BM-IM együttes rendelet a belügyminiszter irányítása alá tartozó nyomozó hatóságok nyomozásának részletes szabályairól 22 §-a a jelen esetben releváns. Valamennyi említett intézkedés kizárólag 14 évnél fiatalabb gyermek tanúkra vonatkozik, és mint ilyen, nincs összhangban
a
GYJE
Egyezménynek
és
az
Európa
Tanácsi
egyezménynek
a
gyermekkereskedelem áldozatai mint 18 éven aluli személyek érdekében hozandó védelmi intézkedésekre vonatkozó előírásaival. Ráadásul a fent említett eljárási intézkedések széles körű mérlegelési jogkört biztosítanak az igazságügyi hatóságoknak a tekintetben, hogy alkalmazzák-e az ilyen különleges garanciákat és védelmi intézkedéseket vagy sem. Ezzel szemben úgy tűnik, hogy Bulgáriában a rendszer létezik, azonban a jelentések szerint a végrehajtási gyakorlat gyakran nincs összhangban a meglévő szabályokkal és kötelezettségekkel. Szlovákiában
nem
foglalkozik
külön
fejezet
a
gyermekek
jogállásával
a
büntetőeljárásban, sem bírósági tárgyalást megelőző eljárás, sem büntető tárgyalás esetén. A sajátos megközelítést általában felnőttekre vonatkozó konkrét rendelkezések írják elő a 18 évesnél fiatalabb személyekre vonatkozó külön cikkely vagy rendelkezés hozzáadásával. Azonban a kiskorúak jogainak megsértése vagy megsértésének veszélye esetén a kiskorúnak jogában áll jogait és törvény által védett érdekeit a bíróság előtt megvédeni. A szlovák jog szerint egy személy 18 éves korában válik nagykorúvá. A büntetőjog meghatározása szerint gyermek az
29
a személy, aki 18 évesnél fiatalabb, kivéve, ha korábban elérte a nagykorúságot.32 Az általános jog-és ügyleti képesség megszerzése a nagykorúság elérésével történik. Azonban a szlovák jog még a nagykorúság elérése előtt elismeri a jogi cselekvőképességet, amely az adott életkornak megfelelő szellemi és lelki érettséghez tartozik.33 Amikor a tanú egy gyermek, a Büntető eljárásról szóló törvény (a továbbiakban: „Be.”) 135. cikk (1) bekezdése 15 évesnél fiatalabb személy esetében sajátos megközelítést tesz lehetővé. A kihallgatásra pedagógus, pszichológus, ellenőrzött szakértő, esetleg jogi képviselő és más, a fiatalok nevelése terén tapasztalattal rendelkező személyek jelenlétében kerül sor. A törvény nem írja elő törvényes képviselő vagy gyám segítségnyújtását, amikor a tanú egy gyermek, de a bíróság elrendelheti, hogy a kiskorú rendelkezzen jogi képviselővel az eljárás során.34 A jogi képviselő jelenléte általában abban az esetben kívánatos, ha hozzájárulhat a kihallgatás megfelelő módon történő lefolytatásához.35 Az eljárás többi szakaszában a fiatal személyt csak kivételes esetekben kell kihallgatni és a tárgyalást megelőző eljárás során csak az ügyész hozzájárulásával (Be. 135. cikk (2) bekezdés). Ez vonatkozik a gyermek tanúkra. Annak ellenére, hogy ez a rendelkezés nem szerepel a Be. károsult személyek helyzetét szabályozó részében, az esetek többségében a károsult személy (például egy bűncselekmény áldozata) ugyanolyan helyzetben van, mint egy tanú, mert bizonyítékot szolgáltat egy bűncselekményről. Azonban a 15 és 18 éves kor közötti személyek hallgatólagosan nem jogosultak sajátos bánásmódra, mivel a vonatkozó cikkek ezt csak a 15 évnél fiatalabb gyermekek részére biztosítják. A szlovák jogrendszer a gyermekkereskedelem áldozatait nem zárja ki világosan a büntethetőségből, ha a magatartásuk bűncselekménynek minősül. Azonban a vonatkozó jogszabályok tartalmaznak néhány rendelkezést, amelyek megakadályozzák az ilyen gyermek büntetőjogi szankciókkal való büntetését (pl. büntethetőségi korhatár, büntetőeljárás ügyész vagy bíró általi megszüntetése emberkereskedelem áldozata esetén, a CC-ben előírt enyhítő körülmények, büntetés kivételes enyhítése). A Be. 7. szakaszának címe károsult személy és a 48. cikk (2) bekezdése szabályozza a büntetőeljárást a károsult személy helyzetében lévő gyermek tekintetében.36 Ebben az esetben a gyermeket törvényes képviselője képviseli, aki általában a szülő. Azonban egy közelálló vagy rábízott személy ellen elkövetett bűncselekmény esetén, ha a károsult személy 18 éven aluli, a 32
A módosított 300/2005. sz. törvény (Gyűjt. Büntető törvénykönyv - CC); 127. cikk 1. bek. A módosított 40/1964 sz. törvény (Gyűjt. Polgári törvénykönyv- CC), 8. cikk 34 Polgári perrendtartás (CCP), 23. cikk 35 CC 135. cikk (1) bek. 36 A bűncselekmény általi sérelemokozás miatti károkozás, szlovák nyelven “poskodeny” 33
30
bíróság törvényes gyámot nevez ki. A törvényes gyám általában egy állami szerv vagy egy áldozatvédelmi szervezet kijelölt képviselője. A bírósági tárgyalást megelőző eljárásra a bíró a törvényes gyámot az ügyész javaslata alapján nevezi ki. Ugyanígy törvényes gyámot neveznek ki a károsult személy mellé, aki cselekvőképtelen, vagy akinek jogi cselekvőképessége korlátozott.37 A 2. cikk (20) bekezdése szerint, ha a vádlott, annak jogi képviselője, a károsult személy, egy részt vevő személy vagy tanú bejelenti, hogy nem beszél azon a nyelven, amelyen az eljárás folyik, joga van tolmácsot vagy fordítót kérni. A szlovák Be. ragaszkodik a hivatalosság elvéhez (2. cikk (6) bekezdés), és előírja, hogy a büntetőeljárásban részt vevő szervek kötelesek hivatali kötelességüket „hivatalból” teljesíteni, és a nyomozás és a büntetőeljárás nem csak a tanú vagy károsult személy véleményétől/beszámolójától függ. Svédországban az a személy, aki nem beszél svédül, beszédhibás, illetve súlyosan halláskárosodott, a rendőrségi nyomozás során és a főtárgyaláson jogosult tolmács ingyenes segítségét igénybe venni, Büntetőjogi eljárásról szóló törvény 4. fejezet, 6. bek. Ugyanez vonatkozik
más hatóságokkal,
például a
Bevándorlási
Hivatallal
vagy a szociális
intézményekkel, történő bármely más kapcsolattartásra, Közigazgatási eljárási törvény 8. szakasz. Az előzetes vizsgálat megindításakor a feltételezett áldozatnak súlyos esetekben joga van a sértetti jogi képviselethez (1988:609 törvény a sértettek jogi képviseletéről, SFS 1988:609). A Kerületi Bíróság dönt arról, hogy az áldozat jogosult-e jogi képviseletre, és ha igen, a bíróság kijelöl egy jogi képviselőt (jogtanácsost). A jogi képviselő, aki általában egy ügyvéd, képviseli az áldozat érdekeit és iránymutatást és támogatást nyújt a vizsgálat és a tárgyalás során. A jogi képviselőt az állam fizeti. Ha egy személyt, aki felügyeleti joggal rendelkezik egy gyermek felett, azzal gyanúsítanak, hogy bűncselekményt követett el azon gyermek ellen, a gyermeknek joga van egy különleges jogi képviselőhöz (Különleges jogi képviselőről szóló törvény, SFS 1999:997). Ez a különleges jogi képviselő erősebb pozícióval rendelkezik, mint a jogtanácsos, és joga van ahhoz, hogy a gyámok helyett néhány fontos döntést hozzon. A gyermekek kikérdezését az elsődleges vizsgálat során meg kell tervezni és a negatív hatások csökkentése mellett kell végrehajtani, és a kérdezőnek speciális szakértelemmel kell rendelkeznie, ami a gyakorlatban egy speciális képzésben vagy kiképzésben részesült rendőrt jelent. Előzetes tárgyalásra vonatkozó szabályrendelet, 17. illetve 18. §, a 2001:645 37
Polgári perrendtartás (CCP) 48. cikk (1) bek.
31
szabályrendelet szerint. A 17. szakasz kifejezetten hangsúlyozza, hogy különös körültekintéssel kell eljárni, ha a kérdések a szexuális életre vonatkoznak, hogy a kikérdezés nem lehet részletesebb, mint ahogy azt a körülmények megkövetelik, és nem kerülhet rá sor több alkalommal, mint szükséges, tekintettel a vizsgálat jellegére és a gyermek legfőbb érdekére. A gyermekkel készített beszélgetéseket leggyakrabban videóra rögzítik, különösen, ha a gyermek 15 éven aluli. Svédországban az elmúlt évtized során a gyermekvédelmi központokhoz hasonló speciális Barnahus együttműködési központokat (gyermekek háza) hoztak létre. A gyermek bekerül a Barnahusba, ahol különböző hatóságok képviselői működnek együtt egy fedél alatt egy gyermekbarát környezetben. A képviselők együttesen vizsgálják ki a gyermek ellen elkövetett bűncselekményt és a gyermekvédelem és támogatás iránti igényét. A gyermeknek nem kell felesleges mennyiségű alkalommal különböző embereknek különböző helyeken beszélnie zavaros élményeiről. A Barnahusban egy speciális gyermeknevelési képzésben részesült rendőrtiszt fogja vezetni a kikérdezést. A többi szakember fülhallgatóján és a tévéképernyőn keresztül egy másik szobában követheti nyomon a beszélgetést. Ezt jó példaként a jelenlegi kutatás által érintett többi ország is figyelembe veheti. Ha a sértett gyermek, aki még nem töltötte be a 18. életévét, amikor egy meglehetősen súlyos bűncselekmény gyanúját bejelentik, az elsődleges vizsgálatot különösen sürgősen el kell végezni. Ilyen esetben a bűncselekmény irányulhat a panaszos élete, egészsége, szabadsága vagy nyugalma ellen, ami valószínűleg hat hónapnál hosszabb börtönbüntetést eredményez. Amennyiben ez a helyzet, az elsődleges vizsgálatot elvileg három hónapon belül be kell fejezni, a 2001:1002 rendelettel módosított Előzetes tárgyalásra vonatkozó szabályrendelet. A 15 éven aluli gyermekek meglehetősen ritkán vesznek részt a főtárgyaláson. Ha a tanú 15 éven aluli, a bíróság tiszte eldönteni, hogy a körülmények figyelembevételével a tanú meghallgatható-e a tárgyalás során. Nem létezik egyenértékű szabály a gyermekek mint sértettek számára, de a gyakorlatban ugyanazt a mintát követik. A sértett félnek joga van ahhoz, hogy egy támogató személy kísérje annak érdekében, hogy a tárgyalás során jobban helyt tudjon állni, Büntetőjogi eljárásról szóló törvény 20. fejezet 15. bek. (SFS 1994:420). Lehetőség van egy jogtanácsos és egy támogató személy együttes jelenlétére is, ami ismét egy jó gyakorlat. A támogató személy nem mondhat semmit a tárgyalás során, de a tárgyalóteremben a sértett közelében helyezkedhet el. A főtárgyaláson az összes, az ügy szempontjából jelentős dolgot szóban
32
ismertetik a bírósággal. Ha a szóban forgó ügy nagyon érzékeny természetű, a bíróság zárt meghallgatás mellett dönthet, Büntetőjogi eljárásról szóló törvény 5. fejezet 1. §. Az emberkereskedelemmel kapcsolatos legújabb reform egy fontos titoktartási kiegészítést tartalmazott az áldozatok és a tanúk részére egyaránt. A személyes vagy anyagi körülményeikre vonatkozó információkat titokban kell tartani, ha feltételezhető, hogy az áldozat vagy a tanú, vagy az áldozathoz vagy a tanúhoz közel álló személyi sérülést vagy kárt szenvedhet, ha az információ nyilvánosságra kerül. A kutatás tárgyát képező összes ország közül a gyermekkereskedelem áldozatai vonatkozásában rendelkezésre álló eljárási garanciákra és védelmi intézkedésekre vonatkozó svéd rendszer a legkifinomultabb, amely a legnagyobb szintű védelmet kínálja a teljes folyamaton keresztül. Olaszországban a tanúvallomást tevő áldozatok biztonságának védelmét legfőképpen az „incidente probatorio” (előzetes bizonyításfelvétel) alkalmazásával garantálják a Büntető törvénykönyv 392. cikke alapján. Ez egy zárt meghallgatás, amelyet általában olyan esetekben alkalmaznak, ahol fennáll annak veszélye, hogy a bizonyítékhoz hozzányúlnak; olyan esetekben is alkalmazható, amikor a tanúkra nyomást gyakorolhatnak, hogy ne tanúskodjanak, vagy ha fennáll a veszélye annak, hogy a tényleges tárgyalás megkezdése előtt elhagyják az országot. Az incidente probatorio a tanúvallomást kevésbé megterhelővé és biztonságosabbá teszi. A Büntető eljárásról szóló törvény által a gyermekek számára nyújtott különleges biztosítékok között érdemes megemlíteni a 298. cikk 5. bis bekezdését, a 472. és a 498. cikket. A 298. cikk 5. bis bekezdés megállapítja, hogy a bírónak jogában áll meghatározni az előzetes tárgyalás helyét, idejét és módját. Továbbá, a tanúk kijelentéseit audio- vagy audiovizuális lejátszó segítségével teljes körűen dokumentálni kell. Ezen felül a 472. cikk a zárt meghallgatásokról rendelkezik és a 498.
cikk
előírja
a
kiskorú
családtagjának
(ha
rendelkezik
kísérővel)
és
egy
gyermekpszichológus szakértő jelenlétét. Valójában a tanúk számára a tárgyalótermen kívüli vallomástétel megengedése egy olyan biztosíték, amely főleg a 16 éven aluli gyermekekre vonatkozik, míg általában a vallomások megtételére a tárgyalóteremben kerül sor. Emellett arról is beszámoltak, hogy bizonyos esetekben az elkövetők jelen lehetnek a tárgyalóteremben ugyanakkor, amikor az áldozat tanúvallomást tesz. Ez egy jelentős akadályt gördít a notitia criminissel összhangban álló tanúvallomás megszerzése elé, amennyiben gátolja az áldozat védelmét illető megnyugtatására tett erőfeszítéseket. Az olasz rendszer szintén meglehetősen kemény különleges védelmi intézkedéseket tartalmaz, azonban a legfőbb akadálya a
33
jelentésben szereplő gyakorlat, mely szerint az elkövetők jelen vannak a tárgyalóteremben ugyanakkor, amikor a gyermekkereskedelem áldozata tanúvallomást tesz. Ausztriában a büntetőeljárás tekintetében a Büntető eljárásról szóló törvény 65. paragrafus 1. bekezdése a következőképpen definiálja az „áldozat” fogalmát: 1) az a személy, aki erőszaknak vagy veszélyes fenyegetésnek volt kitéve vagy akiknek a nemi integritását szándékos bűncselekmény útján veszélyeztették, 2) a házastárs, az élettárs, a közvetlen rokon, egy személy testvére, akinek halálát bűncselekmény okozta, vagy más rokonok, akik bűncselekmény tanúi voltak, 3) bármely más személy, aki bűncselekmény által okozott kárt szenvedett, vagy aki a büntetőjogi szabályozás által védett érdekei tekintetében más módon volt érintett. Ez vonatkozik az áldozatok/tanúk bizonyos jogainak védelmére a bírósági eljárások során, azonban a szolgáltatások nyújtása, például, mint a szállás, az egészségügyi szolgáltatások, stb., nem feltétele annak, hogy eleget tegyen a Be. (CCP) definíciójának. Amint a jelen fejezetben láthattuk, a gyermek áldozatok különleges védelmét célzó svéd eljárási jogok igen lenyűgözőek. A kutatásban szereplő összes ország közül a gyermekkereskedelem áldozatai számára nyújtott eljárási garanciákra és védelmi intézkedésekre vonatkozó svéd rendszer a legkifinomultabb, amely a legnagyobb szintű védelmet kínálja a teljes folyamaton keresztül. Ezen kívül Svédország többféle jó gyakorlatot valósít meg ebben a vonatkozásban, és példát mutathat az emberkereskedelem áldozatai esetében alkalmazandó megfelelő eljárási szabályokra. 2.2.3. Egyéb jogszabályok Az egyéb jogszabályokat tekintve ebben a fejezetben bemutatjuk, hogy a különböző országok hogyan kezelik az emberkereskedelemmel kapcsolatos többféle magatartást a jogszabályi intézkedések széles spektruma tükrében – kezdve a gyermekek szociális és jogi védelmét,a külföldiek tartózkodását érintő intézkedésektől a külföldi illetőségű személyekre vonatkozó foglalkoztatási rendelkezésekig. A vizsgált országokat tekintve nem létezik egyetlen közös minta azt a tényt kivéve, hogy a gyermekkereskedelem áldozatai főként az adott országok szociális hatóságainak felelősségi körébe tartoznak. Az egyes országokat tekintve a törvény és a gyakorlat között jelentős eltérések az áldozatok részére nyújtott kártérítés és az adott területen maradás joga tekintetében mutatkoznak (mérlegelési időszak és tartózkodási engedélyek).
34
Bulgáriában az emberkereskedelem leküzdéséről szóló törvény (a továbbiakban: LCHT) és a gyermekek védelméről szóló törvény (a továbbiakban: LPC) említendők elsődlegesen a gyermekkereskedelemmel kapcsolatos „egyéb jogszabályok” között. Az emberkereskedelemmel foglalkozó további törvények többek között a Büntető eljárások kapcsán veszélyeztetett személyek védelméről szóló törvény, a Bűncselekmény áldozatainak támogatását és anyagi kompenzációját szabályozó törvény, és a Bolgár Köztársaságban tartózkodó külföldiekről szóló törvény. Az LCHT törvény – többek között – a gyermekkereskedelem áldozatainak védelmét szabályozza, és meghatározza az emberkereskedelem áldozatainak védelmére és támogatására irányuló intézkedéseket, különös tekintettel a nőkre és a gyermekekre. Az LCHT törvény egyéb rendelkezései a kizsákmányolás, gyermek, áldozat, kockázati csoport és kockázati régió fogalmait határozza meg. A gyermek – a gyermekek védelméről szóló törvény 2. cikkének megfelelően – a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy, akinek toborzása, szállítása, átadása, rejtegetése, vagy kizsákmányolás céljából történő befogadása emberkereskedelemnek minősül, függetlenül attól, hogy erőszakos eszközök alkalmazására sor kerül-e vagy nem. Az áldozat az a személy, aki emberkereskedelem alanyává vált. A kockázati csoport olyan emberek csoportja, akik életkoruk, nemük, szociális státuszuk, vagy a lakóhelyükként szolgáló adott terület elhelyezkedése miatt az emberkereskedelem potenciális áldozatainak minősülnek, míg a kockázati régió olyan területet jelent, ahol kockázati csoportok koncentrálódnak. Az LCHT törvény az emberkereskedelem leküzdésének intézményi kereteit is meghatározza. A gyermekek védelméről szóló törvény (a továbbiakban: LPC) kiegészítő rendelkezései (1. bek., 11b pont, LPC) értelmében a kockázatnak kitett gyermekek olyan gyermekek, akik visszaélés, erőszak, kizsákmányolás, vagy egyéb embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés áldozatai családon belül vagy azon kívül.38 Minden gyerek jogosult saját általános fizikai, mentális, erkölcsi vagy szociális fejlődésének, valamint jogainak és érdekeinek védelmére, és erre vonatkozóan diszkrimináció alkalmazása szigorúan tilos (10. cikk, LPC). A védelem ezen kívül kiterjed a degradáló nevelési módszerekre, valamint a fizikai, mentális vagy egyéb erőszakra (11. cikk, 2. bek., LPC), illetve a gyermek felhasználására koldulás, prostitúció, pornográf anyagok terjesztése, és törvénytelen anyagi haszon szerzése, valamint szexuális erőszak céljára (11. cikk, 3. bek., LPC). A gyermekek hatósági vagy büntetőjogi eljárásban való 38
A rendelkezés bolgár nyelven: 11. …"Дете в риск" е дете:… б) което е жертва на злоупотреба, насилие, експлоатация или всякакво друго нехуманно или унизително отношение или наказание в или извън семейството му;
35
részvétele vonatkozásában – ami a gyermekek jogait, illetve érdekeit érinti – a gyermeket minden esetben meg kell hallgatni, amennyiben tizedik életévét betöltötte, kivéve, ha az a gyermek érdekeibe ütközik; és a gyermeket fejlettsége függvényében kell meghallgatni, ha tizedik életévét még nem töltötte be (15. cikk, 1-2. bek., LPC). A gyermekek meghallgatása életkoruknak megfelelő környezetben, a Szociális Segítségnyújtási Igazgatóság tisztviselőjének vagy egy másik kompetens szakértőnek a jelenlétében történik; a meghallgatáson ugyancsak jelen van a szülő, gondviselő vagy a gyermekről gondoskodó egyéb személy, vagy rokon, amennyiben az a gyermek érdekeivel nem ütközik (15. cikk, 4-5. bek., LPC). a Szociális Segítségnyújtási Igazgatóság jogi segítséget nyújt a gyermek, a szülő, gondviselő vagy a gyermekről gondoskodó egyéb személyek számára a gyermekek jogaival kapcsolatos kérdésekre adott tanácsok és konzultáció formájában (31. cikk, A gyermekek védelméről szóló törvény végrehajtásának szabályai). Magyarországon a gyermekkereskedelem megelőzése és az az elleni harc szempontjából fontos egyéb törvények és szabályzatok a következők: 2007. évi II. törvény a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról39; 2005. évi CXXXV. törvény a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről; 2003. évi LXXX. törvény a jogi segítségnyújtásról; 114/2007. (V. 24.) Korm. rendelet a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény végrehajtásáról; valamint különösen a 2012. december 8-án módosított 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról. Az 1997. évi XXXI. törvény új rendelkezéseinek, illetve a vonatkozó új kormányrendeleteknek köszönhetően Magyarországon 2013-2014-ben a gyermekvédelmi rendszer tekintetében 39
Tartózkodási engedélyre vonatkozó feltételek hiányában (többek között) az alábbi személyeket kell humanitárius okokból tartózkodási engedéllyel ellátni: jelentős bűnüldözési vagy nemzetbiztonsági érdekből - a rendvédelmi és nemzetbiztonsági szerv indítványára - azt a harmadik országbeli állampolgárt, illetve rá tekintettel más harmadik országbeli állampolgárt, aki bűncselekmény felderítése érdekében a hatóságokkal - a bizonyítást jelentősen elősegítő módon - együttműködik. A humanitárius célból kiadott tartózkodási kártya érvényességi ideje legfeljebb hat hónap, amely alkalmanként legfeljebb hat hónappal meghosszabbítható. 2012 júliusától a humanitárius célból kiadott igazolvány az adott átmeneti időszakban ingyenes egészségügyi ellátás igénybe vételére is jogosít. Azon menekültek, illetve tartózkodási engedéllyel ellátott harmadik országbeli állampolgárok, akik emberkereskedelem áldozataivá váltak, külön jogszabályban meghatározott segítségre és támogatásra jogosultak. Ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolással kell ellátni (többek között) azt a harmadik országbeli állampolgárt, aki emberkereskedelem áldozata, az áldozatsegítő hatóság indítványára, a gondoskodási idő tartamára. Az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgárt a számára biztosított gondolkodási idő alatt csak akkor lehet kiutasítani, ha Magyarország területén történő tartózkodása a nemzetbiztonságot, a közbiztonságot vagy a közrendet sérti.
36
jelentős reformintézkedésekre kerül sor. A fő irányelvek közé tartozik a gyermekek örökbefogadó szülőknél való elhelyezése az intézményi gondozással szemben, különös tekintettel a 0-12 éves kisgyermekekre. 2012 végéig nemzeti szinten az Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociális és Családügyért felelős Államtitkárságának Gyermekvédelmi Osztálya irányította a gyermekvédelmi Magyarországon
tartózkodó
tevékenységet, külföldi
mind a magyar származású,
kiskorúak
vonatkozásában.
A
mind a
gyermekvédelmi
intézményeket szabályozó új nemzeti hatóság a 2013 januárjában létrehozandó Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság. Az erre vonatkozó szabályozást a 2012. december 8-án módosított 1997. évi XXXI. törvény, illetve a 316/212 (XI.13.) Kormányrendelet tartalmazza. Magyarország Alaptörvénye értelmében A gyermek jogaira vonatkozó részletes jogi szabályozást (a GYJE által meghatározottak szerint) a 2012. december 8-án módosított 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról, illetve a Magyarországon tartózkodó összes gyermek speciális jogainak védelmét biztosító, idevágó új Kormányrendeletek tartalmazzák. Ide tartoznak a Magyarországra gyermekkereskedelem útján, vagy menekültekként kerülő külföldi gyermekek, akik jogosultak: i) jogaiknak és érdekeiknek a gondviselők és az alapvető jogok biztosának helyettese általi védelmére; ii) ingyenes egészségügyi ellátásra; iii) gyermekvédelmi intézményben szociális juttatásokra, ingyenes szállásra és ellátásra; iv) 21 éves korukig az adott intézményben ellátásra és reintegrációs programban való részvételre; v) az állami oktatási rendszerben való tanulásra; vi) ingyenes magyar nyelvtanfolyamon való részvételre. Szlovákia relatíve új törvénnyel rendelkezik a gyermekek jóléte és jogi védelme vonatkozásában,40 amely garantálja a gyermek teljes körű védelmét és gondozását, beleértve a kísérő nélküli gyermekeket a Szlovák Köztársaság területén, figyelembe véve a gyermek legfőbb érdekét. A gyermekeket érintő bármely cselekedet végrehajtása A gyermekek jólétéről és jogi védelméről szóló törvényben foglaltak szerint történik. A törvény értelmében “a gyermekek jóléte és jogi védelme összetett intézkedések halmazát jelenti, amelyek a gyermek védelmét hivatottak elősegíteni, és amelyek a gyermek javát tekintve szükségesek, és amelyek a gyermek legfőbb érdekét tartják szem előtt a nemzetközi egyezmény értelmében.” A „gyermek” fogalma a következőt jelenti: állandó, ideiglenes vagy tolerált tartózkodási engedéllyel rendelkező gyermek (tizennyolcadik életévét be nem töltött személy); szlovák állampolgárságú, más országban élő 40
A gyermekek szociális védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény
37
gyermek (tizennyolcadik életévét be nem töltött személy); nem szlovák állampolgárságú, de a Szlovák Köztársaságban kísérő nélkül élő gyermek (tizennyolcadik életévét be nem töltött személy). A törvény értelmében a gyermekek jólétéről és jogi védelméről szóló törvénnyel kapcsolatban intézkedő összes hatóság felel a gyermekek jogainak védelméért fenyegetéssel és/vagy a jogok sérülésével szemben, és minden hatóság köteles garantálni minden olyan szükséges védelmet, amely a gyermekek jóléte, és érdekeiknek védelme szempontjából alapvető. A gyermekek jólétéről és jogi védelméről szóló törvény fentiekben idézett rendelkezésein kívül nem léteznek a gyermek legfőbb érdekét – mint a gyermekeket érintő minden cselekmény elsődleges szempontját – figyelembe vevő elvet kifejezetten meghatározó jogszabályok. Az Alkotmány ilyen alapelvet nem tartalmaz. Ezért szükséges a „legfőbb érdek” elvének a törvény szerint, illetve a nemzetközi standardok alapján meghatározott definícióját közösen alkalmazni, és azt oly módon végrehajtani, hogy a nemzetközi egyezmények és szerződések közvetlen alkalmazandóságát az Alkotmányban meghatározottak szerint foganatosítjuk. A külföldiek – az emberkereskedelem tizennyolcadik életévüket betöltött áldozatai – részére több alkalommal is garantálható tolerált tartózkodási engedély a Szlovák Köztársaságban 90 naptól 180 napig terjedő időszakra, amennyiben az országban tartózkodásuk a büntetőjogi eljárások szempontjából szükséges41 - a külföldiek tartózkodásáról szóló törvény által garantált módon. Az emberkereskedelem tizennyolcadik életévüket be nem töltött áldozatai vonatkozásában a gyermekek szociális védelméről és a szociális gyámügyi kérdésekről szóló általános jogszabályok az irányadók. Amennyiben egy külföldi, kísérő nélküli gyermek feltételezhetően emberkereskedelem áldozata, a gyermek tolerált tartózkodási engedélyre jogosult azon oknál fogva, hogy ő a Szlovák Köztársaságban megtalált, kísérő nélküli kiskorú személy. Ez minden egyéb kísérő nélküli kiskorú személyre vonatkozik, függetlenül attól, hogy a gyermek emberkereskedelem áldozata-e – erről a külföldiek tartózkodásáról szóló törvény rendelkezik.42 A jogszabályok egyike sem garantál minimum 30 napos mérlegelési időszakot a gyermekkereskedelem áldozatai számára, csupán egy (általánosságban nem kötelező erejű) miniszteri rendelet43 garantál 90 napos időtartamot minden áldozat számára, beleértve a
41
A külföldiek tartózkodásáról szóló törvény A külföldiek tartózkodásáról szóló törvény 43 A 170/2010. sz. rendelet által módosított, az emberkereskedelem áldozatainak támogatásáról és védelméről szóló 47. sz. belügyminiszteri rendelet (2008. június 30.). 42
38
gyermekeket is. Mindeddig nem merült fel annak gyanúja, hogy kísérő nélküli kiskorú gyermek emberkereskedelem áldozatává vált volna, illetve ilyen gyermeket nem azonosítottak. Svédországban a gyermekekkel, illetve a bűncselekmények áldozataival kapcsolatos felelősség oroszlánrészét a helyi szociális jólétért felelős hatóságok viselik. Ennek alapját a helyi közösség tagjaként számon tartott minden egyes személy tekintetében a szóban forgó hatóságok részéről fennálló általános felelősség képezi, függetlenül ezen személyek nemzetiségétől, vagy tartózkodásuk időtartamától (Szociális szolgáltatásokról szóló törvény 2. fejezet 2. bek. (SFS 2001:453). Ez a pszichológiai és szociális támogatás különféle formáit, illetve pénzügyi és gyakorlati segítségnyújtást egyaránt jelenthet. Bizonyos városokban a támogatás egyéb formái is elérhetők, például támogató központok a bűncselekmények fiatal áldozatai számára, valamint a Gyermekek Tanácsadó Központja (Barnahus). Súlyos esetekben menedékszállás nyújtását is biztosítani kell. A gyermekek iránti felelősségvállalás egyre kiterjedtebb. Azt is magában foglalja, amikor egy cselekmény gyermeket érint, a gyermek álláspontját a lehetséges mértékben tisztázni kell, és a gyermek akaratát - tekintettel a gyermek életkorára és érettségi szintjére figyelembe kell venni.
(Szociális szolgáltatásokról szóló törvény 3. fejezet 5. bek.). A
kockázatnak kitett gyermekek vonatkozásában előírt beavatkozási és szolgáltatásnyújtási kötelezettség magában foglalja a gondoskodás formájában történő támogatást, és családi otthonban, vagy speciálisabb otthonban vagy menedékhelyen való lakást, (Szociális szolgáltatásokról szóló törvény 6. fejezet 1. bek.). Komoly helyzetben a gyermek és/vagy a gyermek gondviselőjének beleegyezése nélkül is lehet cselekedni (A fiatal személyek ellátására vonatkozó speciális rendelkezésekről szóló 1990:52 sz. törvény). Ez lehet aktuális, amennyiben a problémák az otthonnal és a családdal kapcsolatosak, és például magukban foglalnak bántalmazást, tisztességtelen kizsákmányolást, vagy a gondoskodás hiányát, amelyek a fiatal egészségének vagy fejlődésének károsodása szempontjából valós kockázatot generálnak a 2. bekezdés szerint (SFS 2003:406). A gondoskodás akkor is szükséges, ha a legfeljebb 20 éves fiatal személy egészségét vagy fejlődését függőséget okozó szerekkel való visszaélésből, bűncselekményből vagy egyéb szociálisan destruktívnak minősülő viselkedésből eredő sérülés jelentős kockázatának teszi ki, a 3. bek. szerint (SFS 2006:896). Amennyiben a gondoskodás szükségessége valószínű, és a bírósági határozatot nincsen mód megvárni, akkor a szociális jólétért felelős hatóság dönthet az azonnali intézkedés mellett, a 6. bekezdés szerint. Azonban az ilyen jellegű döntést közigazgatási bírósággal ellenőriztetni kell. A kártérítésre való jog fennáll,
39
függetlenül attól, hogy a sértett fél Svédország lakója vagy ideiglenes látogató, azonban a nem rezidens személyek esetében a bűncselekmény miatti sérelemért járó kártérítés kizárólag a Svédországban elkövetett bűncselekményekre vonatkozik.44 A svéd Külföldiekről szóló törvény (2005:716) az emberkereskedelem áldozatai számára nem biztosít általános jogot menekült-státuszra vagy állandó tartózkodási engedélyre. Bizonyos esetekben az áldozat kifejezetten kétségbeejtő körülmények fennállása miatt kap engedélyt a maradásra. az 5. fejezet 6. bekezdése szerint. A hivatkozott bekezdés felsorolja a kifejezetten figyelembe veendő körülményeket. Ezek a külföldi személy egészségi állapota, A svédországi körülményekhez való alkalmazkodása, és hazájában fennálló helyzete. A 2. bekezdés szerint gyermek kaphat tartózkodási engedélyt, akkor is, ha a körülmények nem annyira komolyak és nem bírnak akkora súllyal, mint a felnőtt számára előírt esetben. Egy példa erre egy roma lány, aki 17 éves és Romániából érkezett Svédországba szexuális célú emberkereskedelem folytán.45 Az ügyész kérvénye alapján a lány ideiglenes tartózkodási engedélyt kapott a jogi eljárásban való részvétel céljából. A lány megtanult svédül, terápiát vett igénybe és tanulni kezdett. Visszatérése esetén nagyon nehéz körülmények közé kerülne, és fennáll a terápia során elért eredmény kockáztatásának veszélye. Ezek a körülmények, a lány fiatal korát is figyelembe véve azt eredményezték, hogy a lány az országban maradhatott. Az ítélethozatalkor 19 éves volt. Ausztriában a Szövetségi ifjúsági alapellátási törvény, illetve kilenc Tartományi (Länder) ifjúsági alapellátási törvény tartalmazza a szülők, családok, gyermekek számára elérhető szolgáltatások listáját; beavatkozást tesznek lehetővé a gyermek legfőbb érdekének veszélyeztetése esetén (a Polgári törvénykönyv /Allgemeines Bürgerliches Gesetzbuch rendelkezéseivel együtt). A letelepedési és tartózkodási törvény a tartózkodásra vonatkozó jogokat szabályozza; a 69a bekezdés kifejezett rendelkezéseket tartalmaz az Ausztriában való tartózkodás
jogának
emberkereskedelem
biztosítása áldozata.
tekintetében, A
külföldiek
amennyiben
az
foglalkoztatásáról
érintett
személy
szóló
törvény
(Ausländerbeschäftigungsgesetz) a munkaerő piacra való bejutást szabályozza – a letelepedési és tartózkodási törvény 2011. évi módosítása óta az emberkereskedelem Ausztriában tartózkodó áldozatai a törvény 69a bekezdése értemében jogosultak munkát végezni. A menekültügyi törvény a menekültekre vonatkozó eljárást határozza meg. Az emberkereskedelemmel
44 45
Ld. II.6. bek.: Kártérítés. Bevándorlási bíróság, Skåne megye, 2006-11-22, UM 1335-06. sz. eset
40
kapcsolatos esetekben való lehetséges érintettségre vonatkozó jelek figyelembe vételére vonatkozóan nem határoz meg egyértelmű kapcsolódási pontokat, annak ellenére, hogy az emberkereskedelem áldozatainak azonosítása általában nehéz feladat. Több jogszabály is foglalkozik a gyermekek iskoláztatásával, pl. az iskolakötelezettségről szóló törvény (Schulpflichtgesetz) –az Ausztriában tartózkodó gyermekek nemzetiségtől függetlenül jogosultak és kötelesek iskolába járni, hat éves kortól kezdve kilenc évig. Végül a bűncselekmények áldozatairól
szóló
törvény
(Verbrechensopfergesetz)
szabályozza
a
bűncselekmények
áldozatainak kompenzálását, ide tartoznak az emberkereskedelem áldozatai is; azonban a törvény alkalmazása az emberkereskedelem áldozataira nem zökkenőmentes.46 Olaszországban az olasz állam rendelkezésére álló legfontosabb végrehajtási eszköz a 228/2003. törvény, míg a 286/98. sz. törvényrendelet 18. cikke alapján az erőszak és kizsákmányolás áldozatainak védelme érdekében külön engedély adható ki azon célból, hogy a bűncselekmény következtében felmerülő korlátozásokat elkerülhessék.
46
Ld. Planitzer, Probst, Unterlerchner, Steiner, COMP.ACT Ausztria, Kártérítési lehetőségek az emberkereskedelem áldozatai számára Ausztriában (angol nyelvű összefoglaló) (2011).
41
2.4. Az emberkereskedelem gyermekkorú áldozatai jogainak védelmére és elősegítésére irányuló intézkedések: A gyermekkereskedelem áldozatainak beazonosítása; Bulgáriában az Emberkereskedelem elleni törvény (Law on Combating Human Trafficking - LCHT) nem biztosít szabványos eljárást az emberkereskedelem áldozatai beazonosításához,
illetve
a
volt
áldozati
állapot
megállapításához.
Amennyiben
az
emberkereskedelem áldozata gyermek, a Belügyminisztérium, valamint a Gyermekvédelmi Állami Ügynökség (a továbbiakban: SAPC - State Agency for the Protection of Children) 24 órán belül értesítést kap erről. Érvényben van egy különleges, Az emberkereskedelemnek áldozatul eső, vagy külföldről visszaszállított gyermek áldozatok illetve kísérő nélküli gyermekek irányítására és gondozására vonatkozó koordinációs mechanizmus, amely független attól, hogy a gyermekek bolgár állampolgárok-e (a továbbiakban: koordinációs mechanizmus).47 Bulgária továbbá rendelkezik Emberkereskedelemnek áldozatul eső személyek irányítására és támogatására vonatkozó nemzeti mechanizmussal is (a továbbiakban: nemzeti áldozatkezelési mechanizmus),48 amelyet egy intézményen belüli csoport készített, többek között civil szervezetek közreműködésével. Az emberkereskedelem (gyermek) áldozatainak beazonosítása a mechanizmus szabványos működési eljárásai között szerepel (25. és köv. old.) és két részre oszlik, egy nem hivatalos formára, amelyet különböző intézmények és szervezetek végeznek, miután felvették a kezdeti kapcsolatot az áldozattal, illetve egy hivatalosra, amelyet a tárgyalást előkészítő hatóságok végeznek a nyomozás megkezdése érdekében. A beazonosítást megfigyeléssel és az áldozattal folytatott kezdeti hivatalos beszélgetésekkel végzik, ezután pedig kockázatelemzést kell végezni (nemzeti áldozatkezelési mechanizmus, 30.). Ezt többek között a gyermekek tájékoztatását, tanácsadást és segítséget nyújtó nemzeti segélyvonalon keresztül is el lehet végezni). Konkrétan minden egyes nemzeti gyermek áldozat esetében az SAPC-nek írásban értesítenie kell annak a területnek a Szociális Támogatási Igazgatóságát, amely a gyermek 47
Ha a gyermek külföldi állampolgár, dupla állampolgár, vagy nincs állampolgársága, vagy ha a Menedékjogról és Menekültekről szóló törvény speciális védelmét élvezi, a Koordinációs Mechanizmust kell alkalmazni az adott esetek értelmezésében, és értesítést kell küldeni a Menekültügyi Állami Ügynökségnek illetve a Belügyminisztérium Migrációs Igazgatóságának, amely a letelepedési engedélyekért felelős, valamint a Nemzeti Emberkereskedelem Elleni Bizottságnak. 48 Ezt a Nemzeti Emberkereskedelem Elleni Bizottság hagyta jóvá 2010 novemberében 2010 és be kell nyújtani a Miniszteri Tanács elé elfogadás céljából.
42
állandó vagy aktuális lakhelye, és alakítani kell egy multidiszciplináris csapatot a gyermek családi és szociális környezetének megvizsgálására, valamint hogy felmérje annak kockázatát, hogy a gyermek újra emberkereskedelem áldozatává váljon, illetve hogy létrehozzon egy cselekvési tervet a Krízisközpont csoporttal arra vonatkozóan, hogy hol kellene a gyermeket elhelyezni. Az országba visszatérő gyermek áldozat esetében, a bolgár diplomáciai és konzulátusi
képviseletek
értesítik
az
SAPC-t
és
a
Belügyminisztériumot
a
Külügyminisztériumon keresztül. Konkrétan a gyermek áldozatok esetében, annak a területnek a Szociális Támogatási Igazgatósága, amely a gyermek állandó vagy aktuális lakhelye lesz a felelős a megfelelő védelmi intézkedések megtételéért a gyermek szükségleteinek és érdekeinek megfelelően – ez legtöbbször a krízisközpontban való elhelyezésüket jelenti. Az EU-n kívüli országokból származó gyermekek esetében A Bolgár Köztársaságban külföldinek minősülő személyekről szóló törvény megfelelő rendelkezései (28a cikk) szabályozzák az olyan kísérő nélküli, 18 éves életkor alatti külföldiek státuszát, akik törvényes alapon léptek be az országba és nem kértek védelmet a Menedékjogról és menekültekről szóló törvény alapján. Az ilyen gyermekek meghosszabbíttathatják a Bulgária területén való tartózkodásukat. Az SAPC ideiglenesen megadja nekik a szükséges anyagi támogatást és gondoskodást. Amennyiben a gyermekek tartózkodása nem kerül meghosszabbításra, akkor visszakerülnek a családjaikhoz, vagy egy kijelölt gondviselőhöz. Amikor ez nem lehetséges, vagy nem szolgálja a gyermek érdekeit, az áldozatokat a származási országukban a megfelelő fogadóközpontokba irányítják, illetve olyan más országba, amely hajlandó őket befogadni. A fentiekben leírtak szerint a bolgár rendszer az gyermekkereskedelem áldozatainak beazonosítására jól megszervezettnek tűnik, egyértelmű szerepekkel és felelősségi körökkel, melyeket a Nemzeti áldozatkezelési mechanizmuson keresztül tesznek hivatalossá, ahol az SAPC kapta a vezető szerepet, és a Szociális Támogatási Igazgatóságok és a Belügyminisztérium kapnak további feladatokat. E tekintetben a speciális koordinációs mechanizmus meglétét pozitív fejlődésnek lehet tekinteni még annak ellenére is, hogy az LCHT nem biztosít különálló szabványos eljárást az emberkereskedelem áldozatai beazonosításához. Magyarországon az Emberi Erőforrások Minisztériumán belül az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat (OKIT) végzi az áldozatok beazonosítását. Az országos kríziskezelő telefonszolgálat szűri az emberkereskedelem áldozatait, és aztán megteszi az első lépéseket annak érdekében, hogy megóvja a z áldozatokat a további gyötrelmektől. A Magyar
43
Nemzeti Stratégia szerint – az áldozatok beazonosításának hatékonysága az egyik mód, amely hatékonnyá teszi a magyar emberkereskedelem elleni rendszert. Ennek megfelelően hozták létre és üzemeltetik ezt a szolgáltatást. A határőrség szintén elsődleges szerepet játszik az emberkereskedelem gyermek és felnőtt áldozatainak beazonosításában, amikor a zöldhatáron való törvénytelen határátlépéskor elkapják őket. Az emberkereskedelem áldozatainak jobb beazonosítása érdekében kiadásra került egy új rendelet arról, hogy milyen módszerekkel lehet felismerni az emberkereskedelem áldozatait; ez a 354/2012. (XII. 13.) sz. Kormányrendelet az emberkereskedelem áldozatai azonosításának rendjéről. Szlovákiában a belügyminisztériumi hatóságok által megadott statisztikai információk szerint az emberkereskedelem összes 2008-ban és 2009-ben beazonosított áldozata szlovák nemzetiségű volt, és elég alacsony volt a számuk.49 Annak a ténynek a fényében, hogy a rendőrségi statisztikák nagy számú esetet mutatnak kerítés/futtatás tekintetében, ahol az áldozatok 18 éves életkornál fiatalabbak,50 az emberkereskedelem esetei is, ahol gyermekek az áldozatok, kerítési/futtatási esetként kerülnek kivizsgálásra, elbírálásra és tárgyalásra. Ennek megfelelően hiányosságok vannak az gyermekkereskedelem áldozatainak beazonosítási folyamatában.
Jelenleg
nincsenek
különleges
eljárások
arra,
hogyan
lehet
az
emberkereskedelem gyermekáldozatait a szociális védelmi hatóságok felé irányítani. A szlovák hatóságok felvázoltak egy eszközt, amelynek az volt a célja, hogy a szociális munkásoknak segítsen az gyermekkereskedelem áldozatainak beazonosításában, valamint védelem és segítség nyújtásában az ilyen gyermekek felé (IN - 068/2010 sz. belő szabvány „Intézkedések végrehajtása a gyermekek szociális és jogi védelme, illetve az emberkereskedelem áldozatainak szociális gondviselése vonatkozásában”). Ez a belső szabvány azonban nem állít fel olyan munkamegosztást, amely potenciális, vagy akár egy nem hivatalos nemzeti áldozatkezelési mechanizmust határozna meg. Ezenkívül a 2011-2014-es időszakra szóló, az emberkereskedelem ellen
küzdő
Nemzeti
Program
tartalmazza
a
koordinációs
tevékenységeket
az
emberkereskedelem áldozatául esett kiskorúak és külföldiek esetében, ez pedig az emberkereskedelem áldozatai beazonosításához kapcsolódik. Maga az emberkereskedelem áldozatainak felismerése alapvető fontosságú a további védelmi és segítségnyújtási intézkedések 49
2011. szeptember 30-ig 10férfi, 12 nő és 1 gyermek került beazonosításra Az ENSZ Kábítószer-ellenőrzési és Bűnmegelőzési Hivatala (UNODC) Rendőri Elnökségének Szervezett Bűnözési Osztálya által megadott adatok alapján, 2008-ban az emberkereskedelem és kerítés bűntetteiért 2004 és 2007 között elítélt személyek száma , mely esetekben az áldozat 18 éves életkor alatt volt, több, mint 50%-át tette ki az emberkereskedelmi eseteknek (19 a 34-ből) és majdnem egy harmadát a kerítési eseteknek (10 a 32-ből).50 50
44
vonatkozásában, azonban maga az „emberkereskedelem áldozata” státusz nincs törvényileg meghatározva. Az egyetlen kapcsolódó definíciót a 47. sz. Belügyminiszteri Rendelet tartalmazza, amely szlovák belügyminiszteri kötelező erejű rendelet. A fent említett Rendszabály szerint az „emberkereskedelem áldozata” státusz annak adható, aki beleegyezik, hogy részt vegyen az Emberkereskedelem áldozatait támogató és védő programban, amelyet a Belügyminisztérium indított el civil szervezetekkel együttműködésben konkrét szerződések alapján. A nemzeti koordinátor adja meg „az emberkereskedelem áldozata” státuszt, és ez a döntés nem fellebbezhető meg. Az áldozatokat arról a lehetőségről is tájékoztatják, hogy a Tanúvédelmi Programba is beléphetnek, kaphatnak pénzbeli kártérítést és lehetőségük van állandó tartózkodási engedélyt kérni (ha ez Szlovák Köztársaság érdekeit szolgálja). Azonban egyetlen példát sem tudtak felmutatni ebben a vonatkozásban, mivel eddig egyetlen külföldi áldozatot sem sikerült még hivatalosan beazonosítani. Az emberkereskedelem külföldi áldozatai beazonosításánál a proaktív megközelítés hiánya azt a kockázatot teremti meg, hogy számos olyan áldozat lehet, akik nem kerülnek beazonosításra és nem kapnak segítséget. A szlovák beazonosítási rendszer nagyon nagymértékben az ön-bejelentésen, és/vagy a már máshol beazonosított szlovák áldozatok hazatérésén alapul. Egy működő nemzeti áldozatkezelési mechanizmus hiányában, illetve mivel nincs hivatalos eljárás az emberkereskedelem áldozatául esett gyermekeknek a szociális védelmi hatóságok felé való irányítására, komoly hiányosságok tapasztalhatók a gyermek áldozatok beazonosításában és támogatásában. A szociális védelmi hatóságok nem játszanak kiemelkedő szerepet a folyamatban. A Szlovákiában beazonosított emberkereskedelem áldozatául esett gyermekek száma még mindig rendkívül alacsony. Svédországnak sincs az emberkereskedelem potenciális áldozatainak beazonosítását szolgáló előírás. Mint sok más esetben, ezt egy folyamatban lévő eljárásnak lehet tekinteni, amely egy lehetséges bűncselekmény gyanítástól a tényleges meggyőződésig vezet. A Migrációs Bizottság és a népjóléti hatóságok dolgozóiban felmerülhet a gyanú és értesíthetik a rendőrséget további nyomozás érdekében. A rendőrségi megfigyelés tűnik a leggyakoribb kiindulópontnak. Az ahhoz kapcsolódik, hogy az eddig Svédországban felfedezett, az emberkereskedelem áldozatául esett gyermekek legtöbbjének szexuális kizsákmányolást kellett elszenvednie. Ha a gyermek kisebb bűncselekményekben vesz részt, mint például zsebtolvajlásban vagy bolti lopásban, ez is a rendőrséggel kapcsolja össze őket. Ha a lehetséges áldozat gyermek, a rendőrség és sok más hatóság köteles jelentést tenni a veszélyeztetett gyermekről a helyi
45
népjóléti hivatalnál; ezt a Szociális ellátásokról szóló törvény 14. fejezetének 1. bekezdése írja elő. Az előzetes nyomozás vezetője, aki ezekben a komoly esetekben mindig ügyész, az a személy, aki ideiglenes tartózkodási engedélyt igényelhet egy külföldi gyermek számára. Amint az a fentiekben említésre került, Svédországnak nincs konkrét eljárása vagy megnevezett felelős intézménye a beazonosításhoz. Különböző jogszabályok különböző normákat tartalmaznak az adott esetek vonatkozásában. A Külföldiekről szóló törvény szerint az az emberkereskedelem áldozatai ideiglenes tartózkodási engedélyre való egyéni jogosultságot kapnak. a nevezett törvény szerint az ügyész igényelhet ideiglenes tartózkodási engedélyt az emberkereskedelmet elszenvedő félnek. A törvény 5. fejezet 15. bekezdése szerint az engedély attól függ, hogy a sértett fél milyen mértékben működik együtt a jogalkalmazó hatóságokkal, illetve hogy a fél megígéri-e, hogy minden kapcsolatot megszakít a gyanú alatt álló elkövetőkkel. Az emberkereskedelem áldozatai az általános jogszabályoknak megfelelően kapnak segítséget és védelmet. Svédország az emberkereskedelem áldozatául esett személyek beazonosítását büntető jogszolgáltatási megközelítéssel kezeli, főként szexuális kizsákmányolás/kisebb bűncselekmények és koldulás témájában. Jelenleg nincsenek előírások annak vonatkozásában, hogy hogyan azonosítsák az gyermekkereskedelem áldozatait az országban. Általánosságban véve, ha egy gyermek törvénytelen tevékenység közben elkap a rendőrség, a rendőrség köteles felvenni a kapcsolatot a helyi népjóléti hatóságokkal, akik vagy emberkereskedelem áldozataként azonosítják a gyermeket, vagy nem. Mindazonáltal, előírások nincsenek erre. A sértett fél/tanú büntető jogszolgáltatási ügyrendi állásán kívül az emberkereskedelem áldozatának nincs státusza pl. segítségnyújtási programon vagy hasonlókon keresztül, mint egyes más országokban. Olaszországban sincsenek nemzeti egységesített eljárások az emberkereskedelem áldozatául esett személyek beazonosítására, továbbá nincsenek olyan meghatározott jelzések, amelyekkel be lehet azonosítani az emberkereskedelmi eseteket. Általánosságban a 13. és 18 cikkely szerinti programokat működtető szervezetek, valamint a jogalkalmazó szervek felelősek a beazonosítási eljárásért. Ha a jogalkalmazó szervek egy emberkereskedelem áldozatául esett személyt azonosítanak, akkor olyan szervezetekhez irányítják az ilyen személyt, amelyek a fent említett programokat működtetik. Ha az emberkereskedelem áldozatául esett személyt először civil szervezetek azonosítják be, akkor az ilyen szervezet veszi fel a kapcsolatot a jogalkalmazó szervekkel és ajánlja fel az áldozatnak a védelmi programban való részvételt. A civil társadalom,
46
valamint az áldozat barátai, ismerősei és ügyfelei, illetve a Nemzeti Segélyvonal (Numero Verde Anti-Tratta) fontos csatornákat képeznek a szervek és rendőri egységek kapcsolatteremtési erőfeszítéseiben. Olaszországban a gyermek áldozatok beazonosításával és támogatásával kapcsolatban követett eljárások azonban jelentős mértékben eltérnek az ország egyes területein. Sőt, valójában a beazonosítást és az áldozatkezelési kezelési mechanizmusokat megalapozó megállapodásokat helyi alapon kötik. A megállapodások célja az, hogy egy helyi hálózatot teremtsen meg a különböző
érintett
felek
között,
akik
többek között
a következők:
rendőri erők,
államügyészségek, fiatalkorúak bírósága, egészségügyi ellátás, civil szervezetek és más kapcsolódó szereplők. Az ilyen megállapodások némelyike azért eredményes, mivel szabványos működési eljárásokat tartalmaznak az emberkereskedelem áldozatául esett személyek beazonosítására és irányítására, míg más megállapodások túl általánosak és kevésbé célravezetőnek bizonyulnak. Így jegyzőkönyvek és egyetértési megállapodások útján a jogalkalmazó szervek, a civil szervezetek és a bírói testületek (államügyészek a fiatalkorúak bíróságain)
meghatározzák
a
megbízatásaikat
és
együttműködési
szerepköreiket.
Az
emberkereskedelem elleni rendszer már 1998 óta működik, emiatt pedig a gyakorlatok és a helyi hálózatok megerősödhettek az idővel többször ismétlődő koordinációs erőfeszítéseknek, amelyeket gyakran intézményesítettek is. Általában az első interjú után az áldozat családját vizsgálják meg, ha az áldozatnál nincsenek okmányok. Az emberkereskedelem áldozatait egy rövid egynapos időszakra sürgősségi szálláshelyen helyezik el. Az egyik következő lépés, ha az áldozatot már elirányították az első fogadóközpontba, alapos kikérdezésekből áll, mely során információkat gyűjtenek az áldozat történetéről, felmérik az áldozat hajlandóságát a segítségnyújtás elfogadására, és tájékoztatják az áldozatot a rendelkezésre álló védelmezési intézkedésekről. Végül ha a bírósági hatóságtól (a Gyermekek Fiatalkorú Bíróságától) megkapták a jóváhagyást, a konkrétan az emberkereskedelem áldozatainak segítését és integrálását célzó programot alkalmazzák. Az „emberkereskedelem áldozata” státuszt olyan személy kaphatja meg, aki hajlandó részt venni a 13. és 18. cikkely szerinti programokban. Az úgynevezett Teramoi Jegyzőkönyv, ami egy külön kezdeményezés, megszabja a kulcsfontosságú résztvevő szereplők szerepeit és meghatározza az együttműködés működési eljárásait a rendőri erők, bírói testületek, közszereplők és civil szervezetek között. A Teramoi
47
Bíróság az „Úton” Egyesülettel együttműködésben közösen vett rész egy sor irányelv kidolgozásában és alkalmazásában, melyek címe „Az emberkereskedelem és kizsákmányolás potenciális áldozatainak, illetve az illegális bevándorlás elősegítésének megközelítésével kapcsolatos irányelvek”.51 Bár a Jegyzőkönyv tisztán helyi fontosságú irányítási rendszernek tekinthető, felsorolható a jó gyakorlatok között a több hivatal közös megközelítése és a figyelemfelhívás területein. Mindezek mellett az Esélyegyenlőségi Osztály (Department of Equal Opportunities DPO) az ICMPD-vel együttműködve elkészítette az "Irányelvek egy Transznacionális áldozatkezelési mechanizmus kidolgozására az emberkereskedelemnek Európában áldozatul esett személyek vonatkozásában" című dokumentumot, hogy hozzájáruljanak egy hatékonyabb és fenntarthatóbb nemzeti és EU-szintű emberkereskedelem elleni válaszlépéshez azáltal, hogy összetett áldozat-támogatási mechanizmusokat dolgoznak ki a Standard működési eljárásokon keresztül. Azonban egy nemzeti terv és egy nemzeti áldozatkezelési mechanizmus hiánya megakadályozza, hogy az ilyen irányvonalak mentén megfogalmazott standard eljárások széles körben alkalmazásra kerülhessenek Olaszországban. Ennek eredményeképpen egyrészt Olaszország továbbra sem rendelkezik majd egyértelmű és egységes beazonosítási és áldozatkezelési mechanizmusokkal, másrészt pedig a gyermekek segítéséhez az emberi tőke nem megfelelő, mivel a projektek nem koncentrálnak konkrétan a gyermekekre, és általánosságban a szakemberek sincsenek a gyermekek gondozásához szükséges specifikus szakértelem birtokában. Ennek megfelelően az emberkereskedelem gyermek áldozatának felismerése egyértelműen nagyon összetett feladat. Ebből következik, hogy az ilyen gyermekek esetében nincs megfelelő jogi védelem; emellett a vizsgálatot képező jelenséget alábecsülik. Ha nem is vesszük az gyermekkereskedelem áldozatainak sajátságos sebezhetőségét, a beazonosításukat célzó eljárás egyik kulcsfontosságú eleme az életkoruk felmérésére vonatkozik, főleg, ha nincsenek okmányaik. Ausztriában az emberkereskedelem (gyermek) áldozatainak beazonosítása nem korlátozódik a rendőrségre, hanem olyan szolgáltatók is, mint a “Lefö-IBF” nevű civil szervezet (amely az emberkereskedelem női áldozataira specializálódott, melyekbe a 16 év feletti lányok is beletartoznak) vagy mint a Bécsi önkormányzati intézmény, a „Drehscheibe” (amely a kíséret nélküli gyermekekkel, többek között a gyermekkereskedelem áldozataival foglalkozik) 51
http://www.procura.teramo.it/news.aspx?id=1132
48
azonosíthatnak áldozatokat (pl. ha maguk az áldozatok jelentkeznek az ilyen szervezeteknél). Azonban Svédországhoz hasonlóan a gyakorlatban a legtöbb áldozatot, főként a gyermekeket először a rendőrség fedezi fel.52 Ez az ilyen gyermekek által tapasztalt kizsákmányolási formákhoz kapcsolódik. Számos esetben ezek a gyermekek 14 éves életkor alattiak voltak; Ausztriában 14 év a büntetőjogi felelősség vállalásának korhatára. Ennek megfelelően, legalábbis Bécsben, a rendőrség az ilyen gyermekeket a „Drehscheibe” intézményhez küldi további gondozásra. Emellett azonban egyértelműen szükség lenne intenzívebb beazonosítási erőfeszítésekre a gyermekek potenciális kizsákmányolásának más területein is; ilyenek például a prostitúció, családon belüli dolgoztatás (pl. családi vállalkozásokban/éttermekben), illetve más munkaerő-kizsákmányolási területek. Ezenkívül arról is tárgyalnak, hogy fejlettebb hozzáférést biztosítsanak az olyan intézmények számára, mint a Lefö-IBF a Traiskirchen-ben (AlsóAusztria) található, az Ausztriába érkező menedékjogot igénylő személyek számára fenntartott fő fogadóközponthoz. Amint ez az osztrák jelentésben elmagyarázásra került, az ifjúság-jóléti hivatalok általánosan a kihívást elszenvedők; az ő átfogó felelősségi körébe tartozik minden Ausztriában élő gyermek, függetlenül azok nemzetiségétől; nekik kell közbelépni és szolgáltatásokat nyújtani fenyegetések esetén a gyermek legfontosabb érdekei szerint. A gyermekkereskedelemmel kapcsolatos külön munkacsoport folyamatosan figyelmezteti erre a dologra a „Länder”-ek ifjúság-jóléti szervezeteit, de sajnos még a Länder-ek közül sem mindenki vesz aktívan részt a munkacsoportban.53 Az inkonzisztens megközelítések és irányelvek
akadályt
beazonosításában;
teremtenek
ehhez
emberkereskedelemmel,
a
gyermekkereskedelem
hasonlóan
nagy
beazonosítással
és
szükség
van
áldozatainak további
áldozatirányítással
széles
körű
képzésekre
kapcsolatos
az
szociális
szolgáltatások vonatkozásában. Az ECPAT Ausztria például elkezdett egy képzési programot, amelyet több Länder-ben is beindítottak 2011-ben. Amint az a fentiekben említésre került, nincs rögzített
lista
a
beazonosításban
kompetens
intézményekről;
ettől
függetlenül
a
gyermekkereskedelem áldozatainak beazonosítása az adott esetnél alkalmazandó kapcsolódó jogszabálytól függ.
52
Lásd ECPAT Ausztria (szerk.), A gyermekek jogairól szóló egyezmény gyermekkereskedelemről, gyermekprostitúcióról és gyermekpornográfiáról fakultatív jegyzőkönyve végrehajtásának alternatív jelentése (2008 április) 30. 53 Lásd a Länder-ek közötti együttműködés és koordinálás hiányáról szóló kritikus megjegyzéseket a GRETA Ausztriáról szóló jelentésében, 45. bekezdéssel kezdődően.
49
Amint az a fentiekben részletesebben megvitatásra került, az olasz beazonosítási rendszer, bár helyi alapon működik, egy nagyon jól megtervezett Kezelési keretrendszerről mutat példát a gyermekkereskedelem áldozatainak beazonosítása és segítése terén. Működésének évei alatt fejlődött is, és megvan benne a lehetőség, hogy átalakítsa a gyengébb elemeit és a beazonosítást és segélynyújtást egységesebbé tegye a teljes területen. Ez az osztrák rendszerhez is hasonlít, ahol az osztrák tartományok a felelősség jelentős részét magukra vállalják. Svédország tekintetében lehet, hogy el kellene távolodni a büntető jogszolgáltatás-alapú megközelítéstől a gyermekkereskedelem áldozatainak beazonosításában, illetve abban, hogy a gyermekkereskedelem áldozatainak beazonosítását hogyan kapcsolják össze a migrációs és menedékjogi politikákkal.
50
2.5. A gyermekkereskedelem áldozatai jogainak védelmére és előmozdítására tett intézkedések: Segítségnyújtás, védelem, orvosi kezelés A
jelentésben
szereplő
országokban
intézkedések
széles
köre
biztosítja
a
segítségnyújtást, a védelmet és kezelést. Az egyik közös jellemző minden ország vonatkozásában az, hogy mindegyik esetében van érvényben különböző szabályozás a mérlegeléssel (mérlegelési időszakkal), az országban való tartózkodás engedélyezésével kapcsolatban, és széles skálában nyújt többé-kevésbé hozzáférhető szolgáltatásokat az emberkereskedelem (gyermek) áldozatainak nyújtott segítség különböző szakaszaiban, melyek gyakran közvetlenül kapcsolódnak a gyermek bevándorlási, büntetőeljárási és hasonló státuszaihoz. Bulgáriában az LCHT előírja, hogy az emberkereskedelem áldozatainak beazonosítása után a tárgyalást előkészítő hatóságoknak azonnal tájékoztatniuk kell az áldozatokat a különleges védelem kapásának lehetőségéről, amennyiben ők egy egyhónapos mérlegelési időszakon belül nyilatkoznak, hogy a bűncselekmény feltárásában való együttműködéshez a hozzájárulásukat adják (LCHT 26. cikk, 1. bekezdés). A büntetőeljárás végéig nyújtott speciális védelem megába foglalja külföldi állampolgárok számára a hosszú távú tartózkodási engedélyt az országba és a menedékhelyen való tartózkodás meghosszabbítását (LCHT 25. cikk). A nemzeti áldozatkezelési mechanizmusnak megfelelően (54. és az azt követő oldal), az emberkereskedelem minden áldozata támogatásra jogosult a mérlegelési időszakban. A (gyermek) áldozatnak tudnia kell az együttműködés előnyeiről (speciális védelem), valamint az ingyenes jogi tanácsadáshoz való jogáról, a tárgyalást előkészítő hatóságok funkcióiról, valamint a büntetőeljárásban való jogairól, illetve a pénzügyi kártérítésre való jogosultságáról. A speciális védelmi státusz részeként biztosított hosszú távú tartózkodási engedélyt A Bolgár Köztársaság Külföldiekről szóló törvénye szerint a Belügyminisztérium hivatalai állítják ki a maximum 1 évre, vagy a büntetőeljárás befejeződéséig (LCHT 28. cikk 1. bekezdés). Azok a személyek, akiknek nincsenek személyazonossági okmányaik és elutasítják a közreműködést személyazonosságuk megállapításában, nem kapnak tartózkodási engedélyt (LCHT 28. cikk 3. bekezdés). A menedékhelyen való tartózkodás meghosszabbítása a különleges védelem időtartamának megfelelően történik, de nem tarthat tovább a büntetőeljárás befejeződéséig tartó időtartamnál (LCHT 29. cikk). Az LCHT-nek megfelelően biztosított speciális védelem nem
51
sérti a Büntetőeljárásról szóló törvény szerinti tanúvédelmet (LCHT 31. cikk). Amennyiben nem működnek együtt a rendőrséggel/bírósággal, az ilyen, nem EU-állampolgár gyermekek tartózkodásának szabályozására nagy valószínűséggel a Külföldiekről szóló törvény és a Menedékjogról és menekültekről szóló törvényrendelkezései vonatkoznak az LPC szerinti védelemmel együtt. Az emberkereskedelem áldozatainak védelmét és segítését célzó központok a helyi emberkereskedelem elleni bizottságok segítségével jönnek létre (LCHT 11. cikk, 1. bekezdés). Ezek a következőket biztosítják: tájékoztatást a közigazgatási és bírósági eljárásokról, szabályozzák az emberkereskedelem áldozatainak segítését és védelmét olyan nyelven amely számukra is érthető; speciális pszichológiai és orvosi segítséget; az áldozat számára segítenek visszailleszkedni a családi és szociális környezetbe (LCHT. 11. cikk 2. bekezdés). Minden személy orvosi vizsgálaton esik át és orvosi kezelést kap vagy szükség esetén kórházba irányítják (Art. 26, RSTACPAVHT). A gyakorlatban a gyermek áldozatokat 2006 óta krízisközpontokban helyezik el a szociális támogatási jogszabályok keretrendszerében (lásd az alábbiakban). Különösen a gyermekkereskedelem áldozatait helyezik el gyakran gyermekek számára alapított krízisközpontokban,54 amelyek a Szociális támogatásról szóló törvény alkalmazásáról szóló rendelet szerint szálláshelynyújtási típusú szociális szolgáltatások,55 ahol a gyermekkereskedelem áldozatait, ezen kívül pedig az erőszakos és más típusú kizsákmányolás áldozatait helyezik el.56 A kutatók azt feltételezik, hogy gyakorlatban az elhelyezés leggyakrabban az elhelyező hivatal által végzett szubjektív kockázatelemzéstől függ, és nem objektív feltételektől (Gerginova & Petrov, 2011: 14). Emellett a Szociális Támogatási 54
A Nemzeti áldozatkezelési mechanizmus szerint egy krízisközpontban való elhelyezés a krízis-beavatkozás (46. és köv. oldal) részének tekintendő, ami sürgős pszichológiai és szociális segítségnyújtás, amely az áldozat azonnali szükségleteire irányul, az áldozat védelmére és támogatására, illetve a komolyabb traumaélmény megelőzésére. 2011 szeptembere óta tizenegy gyermekek számára alapított krízisközpont működik Bulgáriában, melyek 119 gyermeket tudnak elszállásolni. A Krízisközpontonkénti éves költségvetési keret 7210 BGN (kb. 3605 Euro). Forrás: A Szociális Támogatási Ügynökség 2011. november 15-el keltezett levele a Demokrácia Tanulmányozási központnak. 55 A Miniszterek Tanácsa 1998. november 5-én kelt 243. sz. határozata által elfogadott, a Hivatalos Közlöny 1998. november 11-én kelt, 133. számában kihirdetett, és 1998. november 1-jén hatályba lépett, legutóbb a Közlöny 2011. augusztus 16-án kelt, 63. számában kihirdetett módosítás szerinti rendelet 36. cikke 2. bekezdésének 7c pontja, megtekinthető: http://lex.bg/bg/laws/ldoc/-13038592 (csak bolgár nyelven, megtekintés dátuma: 2011. november 22). A normatív keret, amely magába foglalja a gyermekek szociális szolgáltatásainak rendeletét, minden szálláshely-biztosítási típusú szociális szolgáltatást magába foglal, nem csak specifikusan a krízisközpontokat. 56 Nevezetesen vannak olyan gyermekek is a krízisközpontokban, akik antiszociális tetteket követtek el, pl. prostitúciót, legtöbbször olyan erőszak eredményeképpen, amelyet ők szenvedtek el; mindezek mellett ezek a gyerekek nem tudtak jól kapcsolatot teremteni más, erőszakos cselekménynek áldozatul esett gyermekkel (Gerginova & Petrov, 2011: 15-16)
52
Igazgatóságok nem kötelesek a gyermekeket az aktuális címükhöz legközelebb eső Központokban elhelyezni; sőt, éppen hogy a legtávolabbi Központba helyezik őket a nem megfelelő környezetből való kimozdítás érdekében, legtöbbször a beleegyezésük nélkül, illetve a gyermekek és azok szülei/gondviselői akarata ellenére (Gerginova & Petrov, 2011: 17). Minden gyermek kap egy személyi krízistervet, amely tartalmazza a legsürgősebben elvégzendő cselekvéseket, egy programot, amely segít a gyermeknek visszailleszkedni a társadalomba, és egy szociális munkást, aki a gyermekek esetében az erőfeszítéseket irányítja. Pszichológuscsoportok, oktatási szakemberek, a Kiskorúak antiszociális tettei ellen fellépő helyi tanács egy képviselője, valamint egy rendőrtiszt dolgoznak együtt a gyermekekkel, és bevonják a családjaikat is, kivéve, ha ez ártalmas lenne a gyermek gyógyulása és visszailleszkedése szempontjából. Az emberkereskedelemmel szemben fellépő biztosok szerint eddig Bulgáriában még nem volt olyan eset, hogy a szülőktől, akik gyermekkereskedelemnek vagy kizsákmányolásnak tették ki a gyermeküket, elvették volna a szülői jogaikat. Sőt, gyakran 6, a Krízisközpontban töltött hónap után a gyermekeket visszavitték a családjuk környezetükbe, ahol a továbbiakban is kizsákmányolták őket. Minden családon kívüli elhelyezés esetében az ideiglenes közigazgatási elhelyezés elrendelése után egy hónapon belül (LPC, 27. cikk), 57 a Szociális Támogatási Igazgatóság küld egy indítványt a regionális bíróságnak a gyermek bírósági elhelyezése tárgyában (LPC, 28. cikk). Ez az időtartam és a bírósági elhelyezés kérvényezésének szükségessége nem mindig kerül betartásra a gyakorlatban (Gerginova & Petrov, 2011: 18). Sőt, egy, a közelmúltban hozott ítéletben58 az ECHR azt a döntést hozta, hogy az a tény, hogy egy lányt a krízisközpontba helyeztek majdnem 9 hónapra bármiféle bírósági beavatkozás nélkül, az ilyen központok zárt életformájával együtt a személyi szabadságtól való megfosztásnak minősül és sérti az ECHRFF 5. cikkelyét. Bulgária jogalkotása szerint a gyermekkereskedelem áldozatainak az állam vagy önkormányzat által üzemeltetett iskolában kell oktatást biztosítani a Népoktatási törvénynek megfelelően (LCHT, 23. cikk). A koordinációs mechanizmus szerint a krízisközpontoknak fel kell mérniük az adott gyermek iskolázottsági szintjét, és intézkedéseket kell tenniük annak érdekében, hogy a gyermeknek az oktatás elvégzését igazoló okiratot biztosítsanak, így 57
.A közigazgatási rendeleteket a Közigazgatási eljárási szabályzat szerint lehet megfellebbezni. Affaire A. et autres c. Bulgarie (Requête Nº 51776/08), Arrêt, Strasbourg, Forrás: http://cmiskp.echr.coe.int/tkp197/view.asp?item=1&portal=hbkm&action=html&highlight=51776/08%20|%205177 6/08&sessionid=82980778&skin=hudoc-en (megtekintés dátuma: 2011. december 6), 90-98. bek. 58
53
megteremtve a feltételeket, hogy a gyermek oktatási szükségletei a jövőben is teljesíteni lehessen. Összegezésképpen az mondható, hogy Bulgáriában a gyermekekről az LPC-nek megfelelően gondoskodnak és a központokban védelmezik és segítik az emberkereskedelem áldozatait az LCHT rendszere szerint. A problematikus elem az, hogy nincsenek menedékhelyek a gyermekkereskedelem áldozatai számára, és nincsenek objektív feltételek a Krízisközpontokban való elhelyezésük vonatkozásában. Amint az a bolgár országos jelentésben szerepel, az ilyen elhelyezések akár az ECHR 5. cikkelye megsértésének is minősülhetnek, ami elég komoly állítás. Emellett az a tény is aggályokat keltő, hogy eddig nem volt olyan eset Bulgáriában, hogy a szülőktől, akik gyermekkereskedelemnek vagy kizsákmányolásnak tették ki a gyermeküket, elvették volna a szülői jogaikat. A gyermekkereskedelem áldozatai és a kísérő nélküli kiskorúak vagy a menekült gyermekek Magyarországon ingyenes szállást és ellátást, szociális segélyt, ingyenes oktatást és ingyenes egészségügyi ellátást kapnak.
2012 júliusával kezdődően ez a Humanitárius
Kártyával ez azonnal rendelkezésre áll; ezt a státuszukkal kapcsolatos jogi eljárás kezdetekor kapják meg, és amint a jogi státusz megállapításra kerül, a tartózkodási engedéllyel együtt társadalombiztosítási kártyát is kapnak az ingyenes egészségügyi ellátáshoz. A meglévő kapacitással
kapcsolatban
a
magyar
ombudsman
jelentése
kiemelte,
hogy
a
gyermekpszichológusok/pszichiáterek alacsony száma már ahhoz sem elegendő, hogy a meglévő általános népesség szükségleteivel megbirkózzon. 1996 óta a Cordelia Alapítvány nyújt ingyenes speciális pszichiátriai kezelést, pszicho-szociális, rehabilitációs és reintegrációs szolgáltatásokat az emberkereskedelem gyermek- és felnőtt áldozatai, kísérő nélküli kiskorúak és rászoruló menekültek számára, speciális képzésű anyanyelvi tolmácsok segítségével. Szlovákiában jelenleg nincs hivatalos eljárás az alapvető érdekek meghatározására, amely közvetlenül bevonja a gyermekkereskedelem adott áldozatát (akár szlovák, akár külföldi gyermekről van szó) a megfelelő átmeneti
gondozás és a tartósabb megoldások
beazonosításához, mely magába foglalja a kockázati és biztonsági elemzés elvégzését, mielőtt a gyermek esetlegesen visszakerül a származási országba, amint az a fentiekben jelentésre került, a gyermekek szociális és jogi védelme és szociális gondviselése témájában meghatározott általános rendelkezéseken és a már korábban említett általános, Az emberkereskedelem áldozatainak segítését és védelmét célzó programon kívül. A gyermekekre vonatkozóan egy hivatalos
54
nemzeti áldozatkezelési mechanizmus (National Referral Mechanism – NRM) még felállításra vár. A mérlegelési időszakkal kapcsolatos rendelkezések vonatkozásában a szlovák hatóságok szerint, a regenerálódási és mérlegelési időre vonatkozó előirányzat a külföldiek tartózkodásáról szóló törvény 43(7) cikkében található. A szlovák hatóságok szerint az emberkereskedelem 38 áldozata kapott regenerálódási és mérlegelési időt 2008-ban, illetve 20-an kaptak ilyet 2009-ben.59 Azonban ez az információ ellentmond annak a ténynek, hogy a Szlovák Köztársaságban eddig nem kerültek külföldi áldozatok beazonosításra. A szlovák hatóságok ezt az ellentmondást úgy magyarázták meg, hogy a tolerált tartózkodási engedély minden Szlovákiában illegálisan tartózkodó külföldi személyre vonatkozik, annak biztosítására, hogy a jelenlétük törvényessé váljon a törvény által előírt esetekben, és nem csak az emberkereskedelem áldozatai esetében. Ennek megfelelően az előzőekben említett adatok valójában az összes olyan külföldire vonatkoznak, akik kaptak ilyen engedélyt, de egyikük sem volt emberkereskedelem áldozata.60 Az ET egyezmény jelentésén belül a regenerálódási és mérlegelési időszak jelentősen eltér a szlovák törvények szerint nyújtott tolerált tartózkodási engedélytől. A tolerált tartózkodási engedély hatálya a személy szlovák területen való tartózkodásának legalizálására korlátozódik, és nem jogosítja fel az adott személyt arra, hogy segítséget vagy védelmet kapjon. Ez a tolerált tartózkodási engedély csak azok számára kerül kiállításra, akik illegálisan tartózkodnak az országban.61 Végül a tolerált tartózkodási engedélyt a szlovák hatóságok úgy tekintik, hogy mind a regenerálódási és a mérlegelési időszakra is érvényes tartózkodási engedélyként az emberkereskedelem áldozatai számára. A szlovák rendszabályok szerinti segítségnyújtási és védelmi intézkedéseket csak akkor lehet nyújtani, ha a potenciális áldozat már beleegyezett, hogy részt vesz Az emberkereskedelem áldozatait támogató és védelmező programban (azaz már hivatalosan is beazonosították – gyermekek esetében a szülő vagy a gyermek szociális vagy jogi gondviselője hozhat ilyen döntést a gyermek nevében), és ez ahhoz a következtetéshez vezet, hogy az ilyen döntés meghozatala előtt az emberkereskedelem áldozatai nem férhetnek hozzá semmilyen támogatási és védelmi intézkedéshez, amelyre különben az ET egyezmény 13. cikke szerint jogosultak lennének. 59
Az Európa Tanács keretében működő Emberkereskedelem Elleni Küzdelem Szakértői Csoportja, Az Európa Tanácsnak a Szlovák Köztársaságban az emberkereskedelem elleni tevékenységekről szóló egyezménye megvalósításáról szóló jelentés, Strassburg, 2011. szeptember 19. Első értékelési forduló, GRETA2011(9), 106. bek. 60 Ugyanott 61 A Külföldiek tartózkodásáról szóló törvény, továbbá lásd az ET Egyezmény Magyarázó jelentésének 172. és 173. bekezdését.
55
A szlovák törvényhozás garantálja az egészségügyi ellátáshoz való jogot „egyenlő mértékben mindenki számára, az egyenlő elbánás alapelvének megfelelően” és kifejezetten megtiltja a diszkriminációt a következők alapján: „nem, (...), bőrszín, (...), nemzeti vagy szociális hovatartozás.”62 A Szlovák Köztársaságban minden gyermeknek ugyanolyan törvény szerint biztosított alapon járna az egészségügyi ellátás, mint a szlovák gyermekeknek, akik még nem érték el a 18 éves életkort. A kíséret nélküli kiskorúak és a menedékjogot igénylő gyermekek orvosi költségeit az állam rendezi. Az emberkereskedelem áldozatait támogató és védelmező programban részt vevő orvosi költségeit a program fizeti, felnőttek és a gyermekek esetében is. Mindezek mellett jelenleg nincsenek olyan törvényi/közigazgatási rendelkezések, amelyek szabályoznák az azonnali hozzáférést egy összetett egészséggondozási csomaghoz a gyermekkereskedelem áldozatai számára, amely mentális egészség gondozást is magába foglal, és amelynek célja az, hogy az áldozatok kiheverhessék a traumatikus élményeiket. A gondozás esetében „nincs előzetes értesítés a kezelt személy traumatizált hátteréről”63 és nincsenek hivatalos eljárások arra vonatkozóan, hogy a gyermekkereskedelem áldozatai számára beleegyező nyilatkozat után nyújtsanak egészségügyi ellátást, beleértve a gyermek alapvető érdekeinek meghatározását. Hasonlóan az egészségügyi ellátáshoz, a szlovák törvényhozás garantálja az oktatáshoz való jogot „egyenlő mértékben mindenki számára, az egyenlő elbánás alapelvének megfelelően” és kifejezetten megtiltja a diszkriminációt a következők alapján: „nem, (...), bőrszín, (...), nemzeti vagy szociális hovatartozás.”64 A Szlovák Köztársaságban minden gyermek ugyanolyan törvény szerint biztosított alapon jogosult az oktatásra, mint a szlovák gyermekeknek. A gyermekkereskedelem szlovák áldozatainak hazaszállításában segédkező civil szervezetek az ilyen gyermekeknek az oktatáshoz való hozzáférését is megszervezik a Belügyminisztériumnak az emberkereskedelem áldozatait védelmező és segítő program (bár nem gyermek specifikus) követelményei szerint, amikor az ilyen gyermekek személyi reintegrációs terveit készítik el.
62
576/2004. sz. egységesített törvény az egészségügyi ellátásról és a kapcsolódó szolgáltatásokról, a módosításaival együtt; § 11. 63 A traumás anamnézist figyelembe vevő ellátás magában foglalja a traumatikus élményeknek az egyén életére és viselkedésére, valamint saját személyiségük és testük érzékelésére gyakorolt hatásának felismerését (különös tekintettel az erőszakos cselekmények azon spektrumára, amelyek az emberkereskedelem tényleges áldozatául esést megelőzően esetlegesen elszenvedett bántalmazást jelentik).. (Harris, M. and R.D. Fallot, “ Envisioning a traumainformed service system: a vital paradigm shift”, New Directions for Mental Health Services, 89. szám, 2001 tavasz, 3-22 old
56
Ugyanez érvényes a gyermekkereskedelem áldozatául eső, kíséret nélküli gyermekekre. Mindezek mellett a tolerált tartózkodási engedélyes, kíséret nélküli gyermekek számos nehézséget tapasztalnak, főként a középiskolai oktatáshoz való hozzáférés tekintetében a nyelvi korlátok miatt, illetve mivel nincsenek meg a saját országukban megszerzett oktatási szintet igazoló okmányok; így az iskolaigazgatók vonakodnak felvenni ezeket a gyermekeket az adott iskolába. Jelenleg nincs stratégiai kötelező erejű dokumentum a kíséret nélküli kiskorúaknak,
menedékjogot
igénylő
gyermekeknek,
bevándorlók
/
menekültek
gyermekeinek, sem pedig a gyermekkereskedelem áldozatainak oktatáshoz való hozzáférésének biztosítására. A leírtak szerint Szlovákiában a legtöbb intézkedést formálisan,
„papíron”
nyújtanak,
a
gyakorlat
viszont
jelentősen
eltérő.
Az
emberkereskedelem külföldi áldozatairól nem lehet jelentést tenni, mivel eddig egy ilyet sem azonosítottak vagy segítettek az országban. Svédországban,
a
külföldi
kíséret
nélküli
gyermekekhez
(beleértve
a
gyermekkereskedelem áldozatait is), egy-egy biztos kerül kinevezésre. A Szociális Jóléti Törvény az ilyen gyermekekre is ugyanúgy vonatkozik, mint a svéd nemzetiségűekre. Ez pedig beavatkozási felelősséget jelent minden veszélyeztetett gyermek esetében. A svéd Külföldiekről szóló törvényt úgy reformálták, hogy megfeleljen a 2004/81 sz. uniós irányelvnek. Az 5. fejezet 15. bekezdés szerint az emberkereskedelem külföldi áldozatai kaphatnak egy különleges 30 napos mérlegelési időszakot, ideiglenes tartózkodási engedélyhez való jogosultsággal. Hosszabb, de még mindig csak ideiglenes tartózkodási engedély, ami legalább hat hónapos időtartamú, akkor lehetséges, ha az áldozat egyrészt egyértelműen kimutatta a hajlandóságát a nyomozó hatósággal való együttműködésre, és ha megszakított minden kapcsolatot azokkal a személyekkel, akik a kapcsolódó nyomozás gyanúsítottjai. További feltétel, hogy bűnügy esetén erre szükség van az elsőfokú nyomozáshoz illetve a fő kihallgatáshoz. Az elsőfokú nyomozás illetve a fő bűnügyi kihallgatás miatt ideiglenes tartózkodási engedélyt kapott gyermekek száma a következő; 2008-ban 1, és a gyermek mellé kijelöltek egy gondviselőt is, 2009-ben 2, akik közül az egyik mellé jelöltek ki gondviselőt, és 2010 során 5. A közigazgatási fogva tartás gyermekek esetében elvileg tilos. Mindemellett egy gyermek lehet közigazgatási fogva tartásban egy gondviselővel együtt és egy kísérő nélküli gyermeket fogva lehet tartani, ha függőben van a deportálása. Mindkét esetben a fogva tartás legalább 72 órás, vagy kivételes esetekben további 72 órás; Külföldiekről szóló törvény (2005:716) 10. fejezet 2, 3 5. bekezdés. A svéd
57
törvényhozás nem jelöl ki hivatalos felmérést. Az érintett hatóságoknak az általános jogi normákat kell összekapcsolni. Svéd gyermek esetén ezek a hatóságok a helyi szociális jóléti hivatal és a rendőrség, külföldi gyermekek esetében az Állampolgársági Hivatal is ilyen. A Stockholmi Megyei Közigazgatási Hivatal A prostitúció és emberkereskedelem ellen módszeres támogatást nyújtó nemzeti csoporttal (National Team for Methodological Support against Prostitution and Trafficking - NMT) együtt adta ki a Prostitúció és szexuális célú emberkereskedelem elleni munkával kapcsolatos nemzeti iránymutatásokat 2011-ben. Ezek az iránymutatások olyan aspektusokkal is kiegészülnek, amelyek a gyermekekre összpontosítanak, illetve a nem csak szexuális kizsákmányolás áldozataira is. Az olyan gyermekekre, akiket nem regisztráltak lakosként Svédországban, általában nem vonatkozik az oktatásra való jogosultság. Azonban bizonyos csoportokba tartozó gyermekek oktatásra jogosultak. Ilyen csoportok például a menedékjogot igénylő gyermekek, valamint a Svédországban elsőfokú nyomozás illetve a fő bűnügyi kihallgatás miatt ideiglenes tartózkodási engedélyt kapott gyermekek, Közoktatási törvény (2010:800) 7. fejezet 2. bekezdés 3. paragrafus, továbbá 29. fejezet 2. bekezdés. Svédországban a megyei hivatalok elsőfokú kötelessége, hogy egészségügyi és fogászati ellátást biztosítson az ország lakosainak. Az ideiglenes tartózkodási engedéllyel rendelkező áldozatok ugyanolyan mértékben jogosultak egészségügyi és fogászati ellátásra, mint az országban hivatalosan lakó személyek, Menedékkérők egészségügyi ellátásáról szóló törvény (2008:344) 5. bekezdés. Svédországban a segítség szorosan kapcsolódik a tartózkodási státusz valamilyen formájához. A gyermekkereskedelem áldozata elsősorban nem a gyermekkereskedelem áldozata, hanem különböző rendszereken belül segítenek rajta, attól függően, hogy a státusza jogszerűtlen bevándorló, menedékkérő, menekült, bűncselekmény áldozata vagy hasonló. Olaszországban más a helyzet. A 286/98 sz. törvényrendelet 18. cikkelye elfogadja annak lehetőségét, hogy a rendőrfőnök (questore) speciális engedélyt állítson ki az erőszak és kizsákmányolás külföldi áldozatainak, így lehetővé téve, hogy azok megmenekülhessenek a bűnszövetkezet kötöttségéből. Ezek az intézkedések kivételt képeznek a külföldiek belépését és tartózkodását szabályozó normák alól, melyeket A Bevándorlásról szóló, egységes formába foglalt törvény vezetett be. Az ET egyezmény 13. cikke szerinti hivatalos felépülési és mérlegelési időszakot az olasz törvényhozás nem ír elő. A hivatalos mérlegelési idő hiánya annak köszönhető, hogy az emberkereskedelem elleni jogi biztosítékrendszert bevezető jogi
58
normák az olasz jogszabályokat követik; valójában mindig adnak egy nem hivatalos mérlegelési időszakot. A szociális/humanitárius védelmet célzó tartózkodási engedély, a 18. cikk 4. bekezdés szerint, hat hónapos időszakra szól és egy évre meghosszabbítható, illetve hosszabb időszakra is, ha igazságszolgáltatási okból arra van szükség. Az engedély azonban visszavonható a segélyszervezetek által szervezett segítségnyújtási program megszakítása okán, vagy ha az engedély céljával nem összeegyeztethető módon viselkedik az illető. Az 5. bekezdés, miután meghatározta az ilyen típusú ideiglenes tartózkodási engedélyeseknek járó jogokat, többek között a szociális szolgáltatásokat, oktatást és munkavállalást, rögzíti, hogy az engedélyt lejárta esetén át lehet váltani tanulási vagy munkavállalási tartózkodási engedéllyé. A 189. számú, 2002. július 30-án elfogadott törvény „A Bevándorlási és Menedékjogi jogalkotás módosításáról” megköveteli, hogy két egyidejű feltétel teljesüljön az ideiglenes engedély állandó engedéllyé alakításához nagykorúság elérése esetén, ezek a következők: a kiskorúnak addigra legalább két évig részt kell vennie egy integrációs programban a kiskorú bizonyítani tudja, hogy már legalább három éve olasz területen tartózkodik Mivel nehéz teljesíteni ezeket a követelményeket, ez ahhoz vezet, hogy a gyermek elmenekül az olasz hatóságok figyelme elől, és így felmerül annak a kockázata, hogy (újra) emberkereskedelem áldozata lesz. Olaszországban egy sor jogi biztosíték került bevezetésre, melyeknek megfelelően a kiskorúak a következőkhöz való hozzáférésre jogosultak: oktatás, nemzeti egészségügyi szolgáltatások és munkavállalás. Az 1998-as bevándorlási törvénnyel Olaszország nagy előrelépést tett azzal, hogy minden bevándorló számára hozzáférhetővé tette az összes bevándorlónak. Az egészségügyet széles körben a legjobb módnak tekintik arra, hogy kapcsolatot lehessen teremteni az emberkereskedelem áldozataival. Ezzel ellentétben a tartózkodási engedéllyel nem rendelkező külföldi gyermekek csak korlátozott egészségügyi ellátásra jogosultak, többek között egynapos kórházi, valamint sürgősségi vagy alapvető orvosi kezelésre65, amelyeket közpénzekből finanszíroznak. A kezelés esetében azonban szigorúan véve „nem veszik figyelembe a traumás állapotot””66, minthogy a segítségnyújtó szervezeteknél
65
286/98. sz. törvény, 35. cikk 3. bekezdés A traumás anamnézist figyelembe vevő ellátás magában foglalja a traumatikus élményeknek az egyén életére és viselkedésére, valamint saját személyiségük és testük érzékelésére gyakorolt hatásának felismerését (különös tekintettel az erőszakos cselekmények azon spektrumára, amelyek az emberkereskedelem tényleges áldozatául esést megelőzően esetlegesen elszenvedett bántalmazást jelentik). (Harris, M. and R.D. Fallot, “ Envisioning a trauma66
59
nincsenek gyermekpszichológusok, és csak a nyilvános rendszeren keresztül lehet mentális egészségügyi ellátáshoz jutni, melyek esetében hosszú és kimerítő várakozási időtartamokra lehet számítani. Az 525/1999. sz. Miniszterelnöki rendelet a Polgári törvénykönyv 343. cikkével együttesen meghatározza, hogy minden kíséret nélküli kiskorú esetében, beleértve az emberkereskedelem áldozatait is, törvényes gondviselőt kell kijelölni. A törvényes gondviselő általában
szociális
munkás,
aki
gyakran
jelentős
számú
gyermekért
felelős.
A
gyermekvédelemmel kapcsolatos másik szempont a kitoloncolás és fogva tartás megtiltása. A kitoloncolás csak akkor engedélyezett, ha a kiskorú veszélyt jelent a közrendre és az állam biztonságára, vagy ha ez azt a célt szolgálja, hogy a kiskorú újra együtt lehessen a családjával. Ausztriában az ifjúsági jóléti és a gyermekeknek szóló szociális szolgáltatások alapvetően a Länder-ek, azaz az osztrák tartományok hatáskörébe tartoznak; ez sok területen (pl. ifjúságvédelmi törvények, szociális támogatás) máris akadályokat gördít az egész országban egységes megközelítések biztosítása elé); emellett tovább bonyolítja a helyzetet az a tény, hogy a Länder-ek különböző mértékű figyelmet szentelnek a gyermekkereskedelem áldozatainak. Ennek megfelelően nem határoztak még meg például egységesített gyakorlatot a törvényes gondviselők kijelölésére. Ehhez hozzáadódik a koordinációs megközelítések kihívása a menekültstátuszra vonatkozó eljárás fényében. A Länder-ek esetében még nem került általános irányelv meghatározásra arra vonatkozóan, hogy pontosan mikor kell a törvényes gondviselőt kijelölni.67 Mivel valószínűleg a menedékjogot kérő gyermekek között is vannak, emberkereskedelem áldozatai, az állami/Länder irányelv hiánya a törvényes gondviselők egységes kijelölése vonatkozásában (kötelező megbízatással a jogi képviselet biztosítására, de emellett a segítségnyújtásra és gondozásra is) minden kíséret nélküli gyermek esetében, legyen az a gyermek menedékkérő vagy a gyermekkereskedelem áldozata, komoly hiányosságot jelent a gyermekek jogainak megfelelő védelme tekintetében. 68 Általánosan ellentmondásos dolog a megfelelő okmányok nélküli gyermekek életkorának felmérése. Az ilyen esetekben az idegenrendészet rendszerint röntgenfelvétel-alapú orvosi vizsgálatra irányítja őket, az ilyen módszerek tudományosan kellően dokumentált korlátozásai informed service system: a vital paradigm shift”, New Directions for Mental Health Services, 89. szám, 2001 tavasz, 3-22 old 67 Lásd még a Nemzeti Koalíció a GYJE végrehajtásáért Ausztriában, Kiegészítő jelentés 2011, 44 68 Lásd: Az emberkereskedelem ellen küzdő osztrák munkacsoport, A munkacsoport gyermekkereskedelemmel kapcsolatos jelentése (2008) 6
60
ellenére. A törvény kimondja, hogy amennyiben a gyermek életkorával kapcsolatban kétségek merülnek fel, kiskorúságot kell feltételezni.69 Nincs kifejezett jogszabály a specifikus mérlegelési időre. A Belügyminisztérium azonban kiadott egy belső határozatot70, amely ilyen jogosultságot 30 napra ad ki;71 ezen az időtartamon belül nem lehet az áldozatot deportálni; a rendőröket rendszeresen tájékoztatni kellene erről a rendeletről. A gyermekek esetében a bécsi „Drehscheibe” intézet gyakorlata azt mutatta, hogy a gyermekek általában csak rövid időt töltenek abban a központban, és a lehető leghamarabb visszaküldik őket a származási országba, ha
biztosítani
lehet
a
biztonságos
visszatérésüket.
72
Olaszországban
viszont
a
gyermekkereskedelem megsegített áldozatainak nagy része beilleszkedik az országban. Ez annak köszönhető, hogy emberkereskedelem áldozatául esett személyek tartózkodása humanitárius megközelítésű rendszeren alapul. Amint a fentiekben is szerepel, az osztrák Letelepedésről és tartózkodásról szóló törvény 69a bekezdése jogot biztosít az emberkereskedelem áldozatai számára, hogy „speciális védelmi” tartózkodási engedélyt igényeljenek. Habár törvény szerint ez a státusz jogi eljárásokhoz kapcsolódik, gyakorlatban eddig az áldozat kikérdezése legalább nem volt kötelező.73 14 és 18 év közötti gyermekek esetében nem tiltják kitoloncolásra várók őrizetben tartását.74 A Gyermeki Jogok Szövetség jelentése belügyminisztériumi adatokra hivatkozik, és mutatja be, hogy 2009ben 146 kitoloncolásra váró, őrizetben tartott gyermeket, 2010-ben pedig 172 ilyen gyermeket tartottak számon.75 A menekültstátuszra vonatkozó eljárás során nem megfelelő beazonosítás hiányában a gyermekkereskedelem kitoloncolásra váró, őrizetben tartott áldozatainak száma tisztázatlan marad. Mostanáig még nem készült formális, összetett és törvény által szabályozott értékelés a gyermek legfőbb érdekeiről; gyakorlatban a szolgáltatókra hagyják, hogy döntsenek az intézkedésekről és elvégezzék a kockázatelemzéseket. Amint az a fentekben is szerepel, az iskolai törvényhozás szerint, minden Ausztriában tartózkodó gyermek hozzáférhet az oktatáshoz.
69
Lásd például a Menekültügyi törvény 15 (1) 6 bekezdést Belügyminisztérium, BMI-FW1700/0090-III/4/05 sz. belső rendelet 71 Lásd még Magyarázó megjegyzések 1565 d.B. XXII. GP 14 (kormányzati törvényjavaslat az ET emberkereskedelem elleni fellépésről szóló egyezménye vonatkozásában) 72 Az emberkereskedelem ellen küzdő osztrák munkacsoport, A munkacsoport gyermekkereskedelemmel kapcsolatos jelentése (2008) 24 73 Lásd Lefö, Éves jelentés 2009, 2010, 39. old. 74 Lásd még: Emberi Jogok Tanácsadó Bizottság, Bericht Minderjährige im fremdenrechtlichen Verfahren, 2011 75 Nemzeti Koalíció a GYJE végrehajtásáért Ausztriában, Kiegészítő jelentés 2011, 45 70
61
Gyakorlatban ezt a kötelező iskolai oktatási időszakban (15 éves korig) lehet csak biztosítani, a középfokú oktatás esetében nem.76 Az áldozat személyiségének és magánszférájának védelmére az általános alapvető jogok normái - többek közt az adatvédelemről – vonatkoznak; ezen normáknak az emberkereskedelem kontextusában
való
alkalmazása
azonban
többértelmű
marad.77
Általánosságban
az
emberkereskedelem áldozatainak csak sürgősségi orvosi ellátás garantált a „speciális védelmi státusz” tartózkodási engedély kiállításáig.78 Mivel még nem hoztak létre egy átfogó Nemzeti áldozatkezelési mechanizmust a gyermekkereskedelem ausztriai áldozatai számára, az egészségügyi ellátáshoz és a pszichológiai segítségnyújtáshoz való hozzáférés erősen a Länderek kapcsolódó politikájától függ; az Alapellátásról szóló törvény (Grundversorgungsgesetz) rendelkezik az általános alapvető szociális szolgáltatásokról az olyan csoportok számára, mint a menedékkérők,
de
alkalmazható
az
emberkereskedelem
áldozataira
is.79
Gyermekek
kontextusában azonban az ifjúságügyi hivatalok is kínálhatnak ilyen szolgáltatásokat a gyermekkereskedelem áldozatainak. A gyermekek tájékoztatáson alapuló jóváhagyása tekintetében az az általános szabály, hogy a 14 éves életkor feletti gyermekek esetében kötelező bármilyen orvosi kezelés előtt tájékoztatáson alapuló jóváhagyást igényelni. A fentieknek megfelelően az életkor felmérésének környezetében ezeket a szabályokat a gyakorlatban nem teljes mértékben tartják be (pl. nincs megfelelő mértékű tájékoztatás a fiatal személyek által beszélt nyelven).80 Mindezek összegzéseképpen a jelen tanulmányban szereplő országok jelentős eltéréseket mutatnak az általuk az emberkereskedelem áldozatainak megsegítését biztosító formák, eljárások és eszközök vonatkozásában. Leginkább az ilyen áldozatok támogatása és védelme tekintetében hiányoznak legtöbbször az egyértelmű struktúrák és sémák. Bulgária potenciálisan jó példának tűnik a strukturált segítségnyújtási rendszerben, de ennek gyakorlata még nem került hivatalosan és megfelelően kiértékelésre. A többi ország, főként Olaszország és Ausztria helyi szinten szervezett és összetett szolgáltatások jeleit mutatja, amelyeket hivatalosság kell tenni, és megfelelően hozzá kell alakítani a különböző feltételekhez. 76
Lásd az INTEGRACE Ország jelentést Ausztriáról, 2011, Lásd a feltett kérdéseket Az emberkereskedelem ellen küzdő osztrák munkacsoport, A munkacsoport gyermekkereskedelemmel kapcsolatos jelentésében (2008) 23 78 Lásd még: Az emberkereskedelem ellen küzdő osztrák munkacsoport, Az első osztrák jelentés az emberkereskedelem elleni küzdelemről, 2009 15 79 a rendelkezéshez adjon meg hivatkozást 80 Emberi Jogok Tanácsadó Bizottság, Bericht Minderjährige im fremdenrechtlichen Verfahren, 2011 77
62
2.6. A gyermekkereskedelem áldozatai jogainak védelmére és előmozdítására tett intézkedések: Kárenyhítés Bulgáriában, a LAFCVC, egyszeri (LAFCVC 8. cikk 3. bekezdés) pénzbeli kárpótlást ír elő bűncselekmények áldozatai számára, akik anyagi kárt szenvedtek el. Gyermekkorú áldozatok esetében a pénzbeli kárpótlást a szülőkhöz vagy a gondviselőkhöz irányítják. A t akkor rendezik, ha a következők hatályba lépnek: a bűnösséget megállapító ítélet, beleértve az olyan eseteket is, ahol az esetet a vádlott távollétében tárgyalták; a büntetőeljárást megszüntető, vagy az elkövető megtalálásának hiányában felfüggesztő határozat (LAFCVC, 12. cikk). Pénzbeli kárpótlás akkor nem jár, ha, többek között, az áldozat már kapott másféle kárenyhítést. A kártérítésről való tájékoztatás a jogi konzultáció kötelező alkotóeleme a mérlegelési időszak során. Kártérítés polgári peren keresztül is követelhető az emberkereskedők ellen folytatott bírósági eljáráson belül (CPC, 84-88. cikkek). A gyermek áldozatok esetében a keresetet az államügyész is beadhatja (Art. 51, CPC). Bulgáriában elég egyértelműnek tűnik, hogy milyen típusú kártérítést kaphatnak ténylegesen az áldozatok. Úgy tűnik, a kárenyhítési mechanizmus az elszenvedett anyagi kárra vonatkozik, és nem pszichológiai traumára vagy hasonlóra. Problematikus továbbá az is, hogy a kártérítést gyermek áldozatok esetén a szülőknek (gondviselőknek) fizetik ki, akik esetleg maguk is részt vettek a gyermekkereskedelemben. A GRETA jelentés szerint81 mostanáig nem került kártérítés kifizetésre az emberkereskedelem áldozatai számára.82 Magyarországon a rendelkezésre álló információk szerint a 2005. évi CXXXV. törvény a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről tartalmazza a vonatkozó rendelkezéseket a gyermekkereskedelem áldozatainak kárenyhítése vonatkozásában. A nevezett törvény szerint, a rászoruló természetes személy, aki erőszakos szándékos bűntett áldozata lett – valamint a gyermekkereskedelem áldozatai – a törvényben meghatározott módon kártérítést kell, hogy kapjanak. Ennek megfelelően úgy tűnik, hogy az erőszakos bűncselekménynek köszönhető egészségügyi károsodás a kártérítés indítéka az emberkereskedelem áldozatai esetében
81
GRETA jelentés, 188 bekezdés. A Jelentés 2011. december 14-én jött ki. 2011 esetében ezt megerősíti a Nemzeti Emberkereskedelem Elleni Bizottság, a Nemzeti Emberkereskedelem Elleni Bizottság 2011-ről szóló jelentése, amely a következő helyen hozzáférhető: http://antitraffic.government.bg/bg/nacionalno-dokladi/nacionalen-doklad-2011 (csak bolgár nyelven, megtekintés dátuma: 2012. augusztus 30.), 13. old. 82
63
Szlovákiához hasonlóan, valószínűleg a Tanács 2004/80/EK irányelve (2004. 04.29.) átültetett alkalmazásának eredménye. Ez egy általános mechanizmus minden erőszakos bűncselekményt elszenvedő áldozatok
számára.
Az
ilyen
mechanizmusok nem
megfelelőek
az
az
emberkereskedelem áldozatai vonatkozásában, mivel az erőszak alkalmazását igazoló bizonyíték rendelkezésre állítása az emberkereskedelmi esetek számában irreleváns, mivel itt kifinomultabb erőszakról van szó és nincs közvetlen fizikai kár. Szlovákiában két különböző típusú kárenyhítésre van jogi keret; az elsőt az elkövető rendezi, és a polgári peres eljárások keretén belül adható; a második típust bizonyos speciális körülmények esetében adja a Szlovák Köztársaság. A Büntetőeljárásról szóló törvény, valamint annak a károsult személy helyzetét és jogait meghatározó 46. cikke szerint, az ilyen személy kártérítésre jogosult a bűncselekmény által okozott kár vonatkozásában.83 A kár és a bűncselekmény között kapcsolatnak kell fennállnia. A kártérítésre nem automatikusan jár a jogosultság; a károsult személynek kell igényelnie azt egy meghatározott időtartamon belül, és a kártérítésre való jogosultságot az elkövető elítélésekor kapja meg. Eddig még nem volt olyan, az emberkereskedelem áldozatául esett személy, aki ezen mechanizmus alapján kártérítést kapott volna. Egy másik kárenyhítési lehetőség az, amelyet egy 2006-ban bevezetett külön törvény, az Erőszakos bűncselekmények során megsérült személyeknek járó kárenyhítésről szóló törvény határoz meg. Ezt a jogi normát a Tanács a bűncselekmények áldozatainak kárenyhítéséről szóló 2004/80/EK irányelve (2004. 04.29.) átültetése eredményeképpen vezették be.84 Ez a törvény azonban csak a bűncselekmény során elszenvedett egészségügyi károsodással foglalkozik, a károsodás pszichológiai traumájával vagy más aspektusaival viszont nem, hasonlóan a fent megvitatott más országokhoz.85 Mindezek mellett ez a törvény csak abban az esetben alkalmazandó, ha a sérült/károsult személy a Szlovák Köztársaság vagy más tagállam állampolgára, vagy hontalan személy, aki állandó tartózkodási engedéllyel rendelkezik Szlovákiában vagy más tagországban.86 A tartózkodási engedély vagy állampolgárság meglétének követelménye kizárja azokat a más országhoz tartozó személyeket és gyermekeket, 83
Polgári törvénykönyv 46. bekezdés http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:2004:261:0015:0018:en:PDF (7) 85 A törvény szerint sérült személynek az minősül, aki egy bűncselekmény miatt egészségében károsult, valamint a bűncselekményben életét vesztő személy esetében a túlélő házastárs vagy túlélő gyermek, illetve ha nincs ilyen, túlélő szülő. 86 215/2006 számú törvény az erőszakos bűncselekmények során megsérült személyeknek járó kárenyhítésről, 3. cikk 84
64
akik embercsempészet és/vagy emberkereskedelem eredményeképpen kerültek Szlovákiába vagy illegálisan tartózkodnak Szlovákiában. A bűncselekmény eredményeképpen elszenvedett kárra vonatkozó kártérítés az áldozatok és a károsult személyek számára áll rendelkezésre, de ezt is specifikus időkeret korlátozza és a jogosult személyek specifikusan meghatározott csoportja. Nincs konkrét jogi keret a gyermek áldozatok kárenyhítésére és eddig még nem fizettek kártérítést a gyermekkereskedelem egyetlen áldozatának sem. Svédországban kártérítésre való jogosultság jelentősen eltér az elemzésben szereplő többi országhoz viszonyítva, és már voltak tényleges esetek, amikor az emberkereskedelem áldozatai kártérítést kaptak. A kormány a prostitúció és szexuális célú emberkereskedelem elleni cselekvési tervének részeként a Bűncselekmények Áldozatait Kárpótló és Támogató Hivatal olyan feladatot kapott, amely arra koncentrált, hogyan lehet biztosítani, hogy az emberkereskedelem áldozatai is kapjanak bűncselekmény során elszenvedett sérülés címén kártérítést.87 Svédország Bűncselekmények Áldozatait Kárpótló és Támogató Hivatala harminc kérelmet bírált el, melyek emberkereskedelem vagy emberkereskedelemhez hasonló típusú bűncselekmény kategóriájába tartoztak. A hivatal azt jelentette, hogy az emberkereskedelem Svédországban szexuális kizsákmányolást elszenvedő áldozatai egy kivétellel mind megkapták az odaítélt kártérítést. A bűncselekmények emberkereskedelmet vagy kerítést elszenvedő áldozatai kárenyhítésére 2008 és 2010 között beadott kérelmek kiegészítő tanulmánya kimutatta, hogy az igénylők között nem volt gyermek. Svédország az elemzett országok közül az egyetlen, amely egyértelmű kormányzati elkötelezettséget mutatott a kárenyhítési probléma megoldására az emberkereskedelem áldozatául esett személyek esetében, továbbá az egyetlen olyan elemzett ország is, amely a mechanizmus alapján nyújtott már kártérítést. A kártérítés elsősorban a személyi épségének megsértésére és személyes sérülésekre vonatkozik, ugyanolyan normákkal, mint amelyek a Kártérítési kötelezettségről szóló törvényben szerepelnek (1972:207). A személyi épség megsértésére vonatkozó kártérítési jogosultság akkor alkalmazható, ha a bűncselekmény a személyi épség, magánélet és emberi méltóság súlyos megsértésének minősül. A személyi sérülések magukba foglalhatják a bűncselekményből eredő lelki és testi sérülésekért járó kártérítést is, például az orvosi kezelési költségekre, terápiára és más, a sérüléssel kapcsolatos költségekre, valamint az átélt fájdalomért és szenvedésért, például 87
Holm, Fanny: Emberkereskedelem áldozatainak kifizetett bűncselekmény elszenvedéséért járó kártérítések – kormányhivatali megbízatásról szóló jelentés. Bűncselekmények Áldozatait Kárpótló és támogató hivatal, 2010
65
a betegség ideje alatt megélt fájdalmas vagy kellemetlen tapasztalatokért. A bűncselekményt minden esetben jelentésre kellett, hogy kerüljön a rendőrségen. Ha a gyanúsított beazonosításra került, elméletileg szükséges, hogy el is ítéljék. A kártérítési igénylést általában a Bűncselekmények Áldozatait Kárpótló és Támogató Hivatalnak kell beadni maximum két évvel a jogi eljárás lezárta után. Néhány esetben azonban akkor is megvizsgálják a kérelmet, ha ezen az időszakon túl került beadásra. Ezt a kivételt elsősorban a gyermekeknek szánják, akik nem kaptak segítséget a kártérítésre való joguk kezelésére. Gyakorlatban ez megnyitja az utat egy gyermek áldozat számára, hogy nagykorúvá válása után bűncselekmény áldozati kártérítést igényeljen. Olaszországban az emberkereskedelem megelőzéséről és az ellene való küzdelemről szóló EU törvényt csak részlegesen hajtották végre. Sőt, a legfrissebb, 2011/36. sz. irányelv, amely kihangsúlyozza annak szükségességét, hogy a törvényszék az eljárásban lefoglalt értékeket az áldozatok megsegítésére és védelmére fordítsák, beleértve káruk megtérítését is, még nem is került végrehajtásra. A Tanács a bűncselekmények áldozatainak kárenyhítéséről szóló 2004/80/EK irányelve (2004. 04.29.) ehelyett a 204/2007. sz. törvényrendelet szerint került átültetésre. Az irányelv hangsúlyozta annak szükségességét, hogy az emberkereskedelem áldozatai jogi segítséget kapjanak a kártérítés igénylés beadása céljából. Mindazonáltal, a kártérítés-igénylési jogosultságot nehéz érvényesíteni.88 A fő nehézség abban rejlik, hogy nincs érvényben lévő gazdasági kártérítési program az emberkereskedelem áldozatai számára Olaszországban. Arra azonban van lehetőség, hogy áldozatok összefogjanak egy polgári kártérítési perben, mint polgári peres fél az emberkereskedő ellen a büntetőtörvényszéken. Hangsúlyozni kell, hogy az elkövetők okosan elrejtik a hasznukat Olaszországon kívül, és így megakadályozzák a kárenyhítést. Ausztriában kártérítést lehet igényelni az emberkereskedőtől (büntetőügyi vagy polgári peres eljárással) és az államtól is (a Bűncselekmények áldozatairól szóló törvényen keresztül), de itt is a kártérítéshez való hozzájutás a gyakorlatban továbbra is nehéz az emberkereskedelem áldozatai számára. További korlátozások a Bűncselekmények áldozatairól szóló törvény szerinti kártérítéshez való hozzáférés feltételeihez kapcsolódnak, különösképpen ahhoz a feltételhez, mely szerint a bűncselekmény bekövetkeztekor az illető jogosan kellett, hogy az országban tartózkodjon – és ezt a feltételt az áldozatok gyakran nem tejesítik már az emberkereskedelem 88
http://www.compactproject.org/?main=home
66
alapvető jellege miatt is (mivel gyakran jár az Ausztriába való illegális belépéssel). Ugyanez a kihívás került megvitatásra Szlovákia esetében is. Svédország kivételével a jelen kutatásban elemzett országoknak nincs érvényben lévő hozzáférhető kárenyhítési mechanizmus az emberkereskedelem (gyermek) áldozatai számára a polgári/bűnügyi peres eljárás keretében és az erőszakos bűncselekmények áldozataiként megítélt kártérítés kiutalásának távoli lehetőségein kívül.
67
2.7. A gyermekkereskedelem áldozatai jogainak védelmére és előmozdítására tett intézkedések: Visszaszállítás Bulgáriában
a
nemzeti
áldozatkezelési
mechanizmus
szerint
a
származási
régióba/országba való visszatérés akkor következik, ha már minden intézkedést megtettek az áldozat biztonsága, valamint a reintegráció folytatása érdekében. Az áldozatot akkor szállítják vissza, ha ő úgy kívánja; ha a mérlegelési idő lejárt, vagy megszűnt a különleges védelmi jogállás; ha a hosszú távú tartózkodási engedély vagy a menedékben a meghosszabbított idejű tartózkodás lejárt. A visszatérésnek önkéntesnek kell lennie és a (gyermek) áldozat a tanácsadójától megfelelő információkat kell, hogy kapjon a lehetőségeiről hogy továbbra is a régióban/országban maradjon, vagy térjen vissza a származási régióba/országba. A visszaszállítást csak az olyan tényezők frissített kockázatértékelését követően lehet megtenni, amelyek akadályozhatják az áldozat szociális befogadását 89 Mint már fentebb említésre került, a gyermek áldozat személyazonosságát igazoló iratait gyakran elveszik az emberkereskedők. Ha az áldozat külföldi állampolgár, a vonatkozó nagykövetség vagy konzulátus állít ki ideiglenes okmányokat (amennyiben a gyermek nem menedékkérő.) Az utazási költségeket nemzetközi szervezetek hazatelepítési programjai keretében lehet fedezni, illetve civil szervezetek vagy speciális állami vagy nemzetközi hazaszállítási alapok útján. A későbbiekben az eset vezető tanácsadója azonosítja a fogadó szervezetet a származási régióban/országban, és előzetes kapcsolatot teremt vele, mindezt az áldozat kifejezett hozzájárulásával. A fogadó szervezet tájékoztatást kap a gyermek áldozatról, a státuszáról és igényeiről, valamint egy kockázatértékelést is. Ha lehet, meg kell teremteni az előzetes kapcsolatot az áldozat és a fogadó szervezet között, és a pontos visszatérési és fogadási részleteket rendezni kell
89
hogy a sértettnél megvan-e a veszély, hogy újra emberkereskedelemnek vagy az erőszak egyéb formájának lesz kitéve, beleértve a családon belül is; hogy a gyermek áldozat családja is részt vesz-e a az emberkereskedelem folyamatában; hogy az áldozat rokonait megfenyegették-e; hogy a kereskedők ismerik-e az áldozat tartózkodási helyét és tudnak-e a visszatéréséről; hogy fennáll-e annak a veszélye, hogy az áldozat szociálisan elszigetelt/megbélyegzett legyen a származási országában; hogy támogató-e a környezete; hogy meg tud-e birkózni az áldozat a helyzettel; hogy fennáll-e annak a veszélye, hogy továbbra is munkanélküli marad (a megfelelő korú gyermekek esetében) és szegénységben él, amely ahhoz vezethet, hogy a gyermek ismét emberkereskedők kezére jut; hogy vannak-e szociális, kulturális vagy vallási tényezők, melyek veszélyessé teszik gyermek visszatérését; hogy vannak-e támogató szolgáltatások, szervezetek és programok a közösségben; hogy a gyermek áldozat támaszkodhat-e a régió / ország állami hatóságainak segítségére és támogatására, ; hogy mi a származási ország emberkereskedelemmel kapcsolatos politikája; hogy fennáll-e a veszélye annak, büntetőeljárás indul az áldozat ellen, mert emberkereskedelem áldozata vagy illegális bevándorló lett, vagy bűncselekményt vett részt.
68
az áldozat számára. Elvileg a szervezetnek készen kell állnia arra, hogy bármikor át tudja venni az áldozatot valamelyik repülőtéren/állomáson. Különleges biztonsági óvintézkedéseket kell tenni, tekintettel annak a kockázatára, hogy esetleg az emberkereskedők is várják az áldozat visszatértét a repülőtéren/állomáson bolgár állampolgárságú gyermek áldozat esetében, ha már maximális ideig tartózkodott a krízis központban (1-6 hónap, a maximális időt a gyakorlatban nem mindig tartják be - Gerginova és Petrov, 2011:21), a gyermeket visszaviszik családtagjai környezetébe vagy intézményben helyezik el, ha a család nem rendelkezik a szükséges szülői kapacitással, vagy maga is részt vett az emberkereskedelemben. Magyarországon egy úgynevezett Önkéntes hazatérő és reintegrációs programot (HAVRR) működtetett az IOM magyarországi irodája 2011-ben. A program két összetevőből állt: egy operatív visszatérési elemből, ahol a kedvezményezettek segítséget kaptak az önkéntes visszatérésük megszervezésében (úti okmányok beszerzése, az utazáshoz a jegyek megvásárlása, segítségnyújtás
induláskor,
átszállásnál
és
érkezésnél),
valamint
egy
reintegrációs
komponensből, amelynek fő célja az volt, hogy reintegrációs lehetőségek keresésében segítsen a hazatérőknek a származási/visszatérési országban, így hozzájárulva a visszatérés hosszú távú fenntarthatóságához. A HAVRR program korábbi támogatott önkéntes visszatérési programokra épül a (különösen HARRP1, 2 és -ra3), és arra törekedett, hogy Magyarországon belül biztosítsa támogatott önkéntes visszatérési kezdeményezések a folyamatosságát és fenntarthatóságát. A külföldi gyermekek Magyarországról hazájukba való visszaszállítási költségeit a Nemzeti Emberkereskedelem Koordinációs Iroda finanszírozza EU-s vagy a nemzeti forrásból. Az IOM segítségével 27.000 USD kerül biztosításra egy civil szervezet által üzemeltetett menedékhely működtetésére az emberkereskedelem áldozatai számára, főképp annak céljára, hogy ideiglenes tartózkodást biztosítson a visszatérő magyar fiatal felnőtt nőknek, akik emberkereskedelem áldozatai lettek és a holland szexiparon belül szexuális kizsákmányolást szenvedtek el. Korábban a Baptista Menekültszolgálat kínált menedéket az emberkereskedelem kiskorú áldozatai számára, de a törvénykezésben bekövetkezett bizonyos korábbi változások miatt, amelyek azt rendelik el, hogy külföldi gyermekeket kizárólag állami gyermekvédelem intézetekben lehet elhelyezni, a támogatást nem engedélyezték az elmúlt évben. Minden kísérő nélküli gyermeket (akár megszökött és külföldről visszatért magyarok, akár Magyarországra a gyermekkereskedelem áldozataiként vagy kíséret nélküli kiskorúként
69
vagy menekültként érkezett külföldi gyermekek) kizárólag átmeneti időszakra szabad gyermekvédelem intézményekben elhelyezni, amíg a Gyermekvédelmi Hatóság döntést nem hoz jövőbeni elhelyezésükről. Ekkor kikérik a gondviselő és a gyermek véleményét is az elhelyezéséről, figyelembe véve a különleges körülményeket. A gyermek áldozat vagy visszakerül a családjához, miután alaposan megvizsgálták a családhelyzetét a küldő és az átvevő ország illetékes nemzeti hatóságai segítségével. Ha a gyermeket nem lehet visszaküldeni a hazájába, akkor a gyermeknek egy magyarországi gyermekvédelmi intézetben kell maradnia, vagy egy harmadik országba is mehet, ha a családja ott van. Mivel a gyermekvédelem intézmények ajtóit nem szokták zárva tartani, így sok gyermek tűnik el intézményből az eljárás során - néhány nap vagy hét után – így pedig újból emberkereskedelem vagy más bűncselekmények áldozataivá válhatnak. Az eltűnt gyermekek esetében a gondviselő és az adott intézmény igazgatója elfogatóparancs iránti kérelmet nyújt be a rendőrségnek. Az 1997. évi XXXI. törvény új módosítása lehetővé teszi a külföldi gyermek nevelőszülőknél való elhelyezését vagy örökbeadását, amennyiben a gyermeket nem lehet visszavinni az eredeti családjához, és ha ebbe a gyermek is beleegyezik. Szlovákiában az emberkereskedelem olyan áldozatainak visszaküldését megkönnyítendő, akik a Szlovák Köztársaság állampolgárai vagy állandó lakosai, amennyiben egy ilyen személyt az emberkereskedelem áldozataként azonosított be egy másik ország illetékes hatósága, és ha az illetőt hazatelepítették a Szlovák Köztársaságba, ez a személy kérheti, hogy bevegyék az emberkereskedelem áldozatai támogatását és védelmét célzó programba. Az emberkereskedelem áldozatait (beleértve a Gyermek áldozatokat) az IOM segítségével telepítik haza. A Szlovák Kormány szerint az emberkereskedelem külföldi áldozatainak hazaszállítását és visszaküldését a Külföldiek tartózkodásáról szóló valamint a Menedékjogi törvény szabályozzák. Az emberkereskedelem áldozatai visszaküldésének eseteiben a nyomozás és a döntéshozatal az Idegenrendészeti osztály hatáskörébe tartozik. A visszaküldést az IOM pozsonyi irodája szervezi a Belügyminisztériummal kötött együttműködési megállapodás alapján. Eddig azonban a gyakorlatban még nem sikerült ezeket a rendelkezéseket foganatosítani, mivel eddig nem azonosítottak be külföldi emberkereskedelmi áldozatokat.
70
Jelenleg nincsenek hivatalos eljárások tartós megoldásokra90 az emberkereskedelem áldozatául esett szlovák gyermekek visszaszállítása után a gyermekek legfőbb érdekeinek meghatározására.
Hasonlóképpen
nincsenek
megállapodások
és
eljárások
a
gyermekkereskedelem külföldi áldozatainak biztonságos visszaszállítására sem az adott származási országokba, például nincs kockázati és biztonsági értékelést, mivel nincsenek hivatalos
eljárások
a
gyermekkereskedelem
áldozatai
Szlovákiában
való
fogadására
visszaszállításkor (melyet egy kijelölt szociális munkások / törvényes gyám / szülő felügyel) illetve annak vonatkozásában, hogy hogyan kapja meg a megfelelő szolgáltatásokat. Jelenleg nincsenek egyértelmű nemzeti iránymutatások/irányelvek, melyek segítséget nyújtanának annak megállapításában, hogy a családegyesítést hol és hogyan érhető el a kísérő nélküli kiskorúak esetében, nem is beszélve a gyermekkereskedelem áldozatairól a Gyermek érdekében, beleértve a teljes kockázati és biztonsági értékelést. Svédországban 2011-ben a Stockholmi Megyei Közigazgatási Tanács többek között olyan iránymutatásokat terjesztett elő, hogy hogyan kell kezelni a prostitúciónak vagy az emberkereskedelemnek kitett személyek biztonságos visszatérését. Az iránymutatások ezen része egy, a Nemzeti Cselekvési Tervből jövő, ennek a Megyei Közigazgatási Tanácsnak kiadott megbízatáson alapul, és erről 2010-ben küldtek jelentést a kormánynak (2010:03 Jelentés A Svédországban prostitúciót és emberkereskedelmet elszenvedő személyek biztonságosabb visszaszállítása). A jelentés áttekintést nyújt számos olyan projektről, amelyben Svédország részt vesz, de ezek közül kevés koncentrál a gyermek áldozatokra. A fent leírt információk, valamint a tapasztalt svédországi kulcsfontosságú személyekkel folytatott interjúk alapján, a Stockholmi Megyei Közigazgatási Tanács jelentése kihangsúlyozza annak fontosságát, hogy a helyi szociális jóléti hatóságoknak kell megpróbálni kezelni a biztonságos visszatérést célzó megállapodásokat és eljárásokat. Emellett a jelentés arra is igényt támaszt, hogy rendszerezni kellene a területen szerzett tudást annak érdekében, hogy a biztonságos visszaszállítás gyakorlati rendjét meg lehessen állapítani, illetve eljárási rendeket arról, hogy a svéd szakembereknek hogyan kell eljárniuk, és hogyan kell kommunikálniuk és együttműködniük a származási országokban lévő 90
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának Hivatalának (UNHCR) irányelvei a gyermek legfőbb érdekeinek meghatározásáról (2006), az első követendő alapelv a döntéshozási folyamatban az, hogy a gyermek legfőbb érdekeit kell elsősorban figyelembe venni. Ez azt jelenti, hogy a tartós megoldásokhoz vezető döntésekért felelős vezető ügynökség nem helyezhet előtérbe más tényezőket, amelyeket az adott hatóság kritikus fontosságúnak tart és figyelembe kíván venni. A döntéshozóknak az adott eset minden kapcsolódó tényezőjét súlyoznia és mérlegelnie kell, megfelelő súllyal kezelve a GYJE-ben és más humán erőforrás okmányban elismert jogokat és kötelességeket, hogy átfogó, a gyermek jogait legjobban megvédő döntés születhessen.
71
szereplőkkel.
A
megkérdezett
legfontosabb
személyek
osztották
azt
a
nézetet,
a
gyermekkereskedelem ismert áldozatainak száma Svédországban nagyon alacsony. A nemzeti iránymutatások tartalmaznak egy fejezetet a biztonságos visszaszállításról, amely a 2010:03 számú jelentésen alapul. Ezek az irányelvek a cím ellenére magukba foglalják a szexuális kizsákmányolástól eltérő célú emberkereskedelmet is, mint speciális javaslatokat tartalmaznak gyermekkereskedelem áldozatainak vonatkozásában. A kiadvány ellenőrzési listákat is tartalmaz, és tervezett adatgyűjtést igényel. Nincsenek hivatalos eljárások, csak a 2011-ben a Stockholmi Megyei Közigazgatási Tanács által közzétett nemzeti iránymutatások. Mindenképpen erősen javasolt, hogy Svédországban a helyi szociális hatóság ne csak a kifizesse és megszervezze a visszautazást, hanem megfelelő ruházattal és fontosabb anyagokkal is ellássa a gyermeket – pénzen kívül – amelyet a visszatérése után is használhat majd. Ez azt jelenti, hogy a származási ország szolgáltatások továbbra is az adott ország feladata marad. Miközben Olaszországban a kiskorúak kiutasítás általában tilos, érvényben van egy intézkedés a támogatott önkéntes visszatérésről. Ezt a Belügyminisztérium Állampolgári Jogi és Bevándorlási osztálya - az Európai Visszatérési Alapért felelős hatóság – hajtotta végre együttműködésben a Nemzetközi Migrációs Szervezettel (IOM), valamint az állami és magán a területi szervezetekkel. Ez az intervenciós lehetőség hozzájárult egy informális hálózat létrejöttéhez, amely a NIRVA projekt (Olasz kapcsolatépítés a támogatott önkéntes visszatéréshez) finanszírozása révén jött létre; a projekt célja, hogy átszervezze a köz-és magánszféra realitásait egy Támogatott Önkéntes Visszatérési nemzeti áldozatkezelési rendszerben. Az eljárás lehetővé teszi, hogy az emberkereskedelem áldozatait díjmentesen el lehessen kísérni a származási országukba, az áldozatok kapnak egy pénzösszeget, amellyel kezelhetik az azonnali szükségleteiket, és támogatják őket a saját hazájukba való visszailleszkedés folyamata során. Még az emberkereskedelem tartózkodási engedéllyel nem rendelkező áldozatai is hozzáférhetnek a szolgáltatáshoz. A támogatott önkéntes visszatérési eljárásokat az IOM-mal szoros együttműködésben hajtják végre. Ezen túlmenően, az emberkereskedelem elleni IOM fókuszpontok az áldozat származási országában a kapcsolódó kockázat mértéke (kockázatértékelés) szerint értékelik a visszatérés lehetőségét, valamint a tartós megoldás megvalósíthatóságát. A család nyomon követése, amit az IOM szintén gyakran végez, fontos lépés annak megerősítésére, hogy fennállnak a megfelelő feltételek a kiskorúak visszatéréséhez. A Kiskorúak Bizottsága (Comitato dei Minori), a Munkaügyi Minisztérium és
72
az IOM közös együttműködésben készített kérdőívet a család nyomon követésére. Ez az eszköz lehetővé teszi, hogy megérthető legyen a gyermek helyzete, és egyaránt fontosnak bizonyul a hazaszállítási esetekben és az Olaszországban keresett tartós megoldás eseteiben. Ha a származási országban történik reintegráció, az IOM - emberkereskedelem elleni fókuszpontja szorosan nyomon követik a gyermek egyéni útját kiskorú családtagjaival, valamint a helyi civil szervezetekkel, hivatalokkal és intézményekkel együttműködésben. A visszailleszkedés terv sokrétű, és magában foglalja a következőket: orvosi, pszichológiai és jogi segítségnyújtás, szakképzés és a felzárkóztató oktatási kurzusok egyaránt indulás előtt és a megérkezés után szülőhazájában. Fontos kiemelni azonban, hogy támogatott önkéntes visszatérések számbeli konzisztenciája elég hiányos, különösen a kiskorúak vonatkozásában és jelenleg nem vezetnek erről adatokat. Ez számos tényezőnek köszönhető: egyrészt nincs visszatérési projekt, másrészt a működtetők tudják azt, hogy a származási országtól való távollét befolyásolja a potenciális visszatérő személy kulturális távolságtartásról alkotott elképzelését, és harmadszor, mert az olasz szociális munkások előnyben részesítik az Olaszországba való integrálás lehetőségét [lásd lent a II.8 fejezetet]. Ausztriában átfogó nemzeti áldozatkezelési mechanizmus hiányában nincsenek következetesen kidolgozott visszaszállítási irányelvek. Így ez az olyan szolgáltatókra marad, mint például a LEFO-IBF vagy a „Drehscheibe”, hogy saját kockázatértékelést indítsanak. Az IOM segített a „Drehscheibe”-nek az ilyen visszaszállítások tényleges végrehajtásában. Ezen kívül a „Drehscheibe” számos projektet és együttműködési megállapodásokat kezdeményezett Bulgáriával és Romániával gyermek jóléti központok felállítására, amely az Ausztriából ezekbe az országokba visszaküldött gyermekekről gondoskodik. Ez lehetővé tenné a gyermekek helyzetének ellenőrzését a hazaérkezésük után is és megakadályozza, hogy a gyermekek újra emberkereskedelem áldozatává váljanak, ugyanakkor kihívások merültek fel az ilyen központok fenntarthatóságával kapcsolatban a származási országok hatóságai oldaláról nyújtandó finanszírozás miatt. A visszatérés után csak akkor lehetséges a megfigyelés, ha együttműködési megállapodásokat kötöttek a bécsi önkormányzat intézményével, a „Drehscheibe”-vel, azonban csak önkéntes alapon. Eddig még nem vezettek be olyan iránymutatásokat, melyek segítséget nyújtanának annak megállapításában, hogyan és hogyan és hol lehet biztosítani a családegyesítést lehet elérni a gyermekkereskedelem áldozatai esetében úgy, hogy az a gyermek érdekeit szolgálja, beleértve a teljes kockázati és biztonsági értékelést is. A GRETA javaslata
73
szerint az osztrák hatóságoknak „ki kell dolgozni egy világos intézményi és eljárási keretrendszert az emberkereskedelem áldozatainak hazaszállítására és visszavitelére, kellő tekintettel a biztonságukra, méltóságukra és védelmükre, és gyermekek esetében, a gyermek legfőbb érdekei elvének figyelemben tartásával”. Ezen kívül a legfontosabb szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása továbbra is az adott ország elsődleges feladata marad (és nem például a célországé). Amint ebben a pontban megvitatásra került, az IOM által működtetett AVR (áldozat visszaszállítási) rendszert használják az emberkereskedelem áldozatául esett személyek (állampolgárok) visszaszállításának fontos eszközeként a származási országukba vagy olyan harmadik országbeli állampolgárok hazatelepítéshez, akiket a fogadási országból a származási országba valamelyik vizsgált országon keresztül szállítanak. Annak ellenére, hogy az AVR program fő célját és struktúráját még nem azzal a céllal állapították meg, hogy az emberkereskedelem áldozatainak visszaszállítását biztosítsa, és másképp működik a különböző országokban, néhány ország, nevezetesen Olaszország értékes elemeket illesztett bele, például létrehozott egy informális hálózatot az AVR terén együttműködő civil szervezetek számára
a projekt finanszírozásán, családtagok
felkutatásán stb. keresztül, hogy a program keretében lehessen visszaszállítani az emberkereskedelem áldozatául esett személyeket. Emellett említésre méltó, hogy a Bécsi Önkormányzat intézmény együttműködési megállapodásokat kötött olyan országok szervezeteivel, ahová Ausztria a legtöbbször küldi vissza a gyermekkereskedelem áldozatait.
74
2.8. A gyermekkereskedelem áldozatai jogainak védelmére és előmozdítására tett intézkedések: Reintegráció Bulgáriában a koordinációs mechanizmus szerint, miután a gyermekkereskedelem áldozata megkapja a szükséges segítséget és támogatást, az esetét még egy évig figyelik (attól függően, hogy a gyermek eléri-e a 18 éves kort), így próbálva megakadályozni, hogy a gyermek újból emberkereskedelem áldozata legyen, vagy elvigyék az országból. A Gyermekvédelmi Állami Ügynökség koordinálja az intézmények erőfeszítéseit a reintegrációs folyamat befejeződéséig, míg a Szociális Támogatási Hivatal ellenőrzi a kísérő nélküli gyermekek és
a
gyermekkereskedelem áldozatai eseteit. Ami a Nemzeti áldozatkezelési mechanizmust illeti, a mechanizmus a reintegrációs eljárás kezdeteként (60. és köv. oldal) a hosszú távú pszichológiai támogatást és a szerepük erősítését jelöli meg. A gyermekkereskedelem áldozatai és családjuk hosszú távú támogatását a Gyermekvédelmi osztály végzi. Jelen pillanatban még mindig nincsenek speciális, hosszú távú reintegrációs programok a gyermekkereskedelem áldozatai számára; megkapják a veszélyeztetett gyermekeknek kijáró összes szociális szolgáltatást. Ha a gyermekek bírói döntés alapján kríziskezelő központban van, a támogatást a központ szakemberei biztosítják. Magyarországon a gyermekkereskedelem külföldi áldozatai reintegrációját a kísérő nélküli kiskorúakéval együtt lehet végezni a Fóti Állami Gyermekközpontban. A reintegrációs folyamat meglehetősen hosszú időbe telik, és magában foglalja a magyar nyelv tanulását, iskolába járást és közben az oktatási problémákra kapott segítséget a Református Menekültmisszió Oktatási csapatától, valamint a mentális problémák tekintetében a Cordelia Alapítvány által nyújtott pszichoszociális ellátást. Az elmúlt 3 évben azonban nem regisztráltak a gyermekkereskedelem külföldi áldozatát magába foglaló ügyet Magyarországon. Néhány fiatal, a szexiparból kiemelt magyar roma nőt visszaszállítottak Magyarországra Hollandiából, és egy menedékben helyezték el őket, és utána visszatértek az eredeti családjukhoz, vagy nevelőotthonban maradtak. Mint fentebb már említettük, Szlovákiában az emberkereskedelem áldozatait az IOM segítségével telepítették haza Szlovákiába, amely a reintegrációban is segít az áldozatoknak. Az Emberkereskedelem áldozatait támogató és segítő program segítségnyújtási intézkedéseit civil szervezetek is végzik a Belügyminisztériummal kötött megállapodások értelmében. Ilyen
75
intézkedések az általános egészségügyi vizsgálat, pszichológiai tanácsadás és pszichoterápia, gyógyászati ellátás, szociális támogatás és tanácsadás, segítségnyújtás a hatóságokkal kapcsolatban, jogi tanácsadás, ideiglenes biztonságos szállás, átképzések és álláskereséshez nyújtott segítség. A támogató intézkedések koordinálását az IOM végzi. A Belügyminisztérium által szervezett és az IOM által végzett oktatások ellenére jelenleg nincs szisztematikus, hivatalos képzés a gyermekkereskedelem áldozatainak speciális igényeiről és jogairól olyan szakemberek számára, akik az egykori ilyen áldozatokról gondoskodnak. Nincsenek továbbá kötelező erejű rendelkezések, amelyek előírják egy speciálisan képzett szociális munkás vagy más szakember kijelölését támogatást és tájékoztatás nyújtására, és a gyermekkereskedelem áldozatául esett gyermek jólétének figyelemmel kísérésére. Hasonló módon nincsenek kötelező érvényű
rendelkezések
szolgáltatóknak),
(kivéve
amelyek
célja
a
legjobb
gyakorlatokra
gyermekkereskedelem
vonatkozó áldozatául
ajánlásokat esett
a
gyermek
reintegrációjának ellenőrzése lenne a hazatérése után (akár hazai, akár külföldi gyermekről van szó). Szlovákia eddig nem indított kezdeményezéseket fejlesztési együttműködések tekintetében, hogy biztosítsa a kísérő nélküli gyermek áldozatok reintegrációjának nyomon követését, miután az adott gyermek visszatér a származási országba. A gyermekkereskedelem áldozatainak szolgáltatásokat nyújtó civil szervezetek a saját legjobb gyakorlataikat tartalmazó utasításokat követik, melynek többek között az is a célja, hogy teljesítsék az emberkereskedelemnek áldozatul esett gyermekekkel kapcsolatos oktatási és szakképzési szükségleteket sikeres visszailleszkedésük biztosítására. Eddig minőségi szinten nem ellenőrizték az ilyen szolgáltatásokat. A gyermekkereskedelem áldozatainak beazonosítására alkalmazott jelenlegi rendszert felül kell vizsgálni abból a szempontból, hogy biztosítsák az ilyen gyermekek megfelelő beazonosítását és megadják számukra a megfelelő tartózkodási engedélyt, így biztosítva a gyermekek érdemi reintegrációja is Szlovákiában, a menekültügyi eljárás vagy a hazájukba való visszaszállítás lehetőségein kívül. Szlovákiához hasonlóan Svédország sem rendelkezik szisztematikus képzési renddel a szociális jóléti hatóságok dolgozói vonatkozásában az emberkereskedelem áldozatául esett személyek szükségleteiről, legyenek azok gyermekek vagy felnőttek. A svéd Szociális szolgáltatásokról szóló törvény általánosságban kihangsúlyozza az elvégzett intézkedések jó minőségének szükségességét, valamint azt a kötelezettséget, hogy a dolgozóknak megfelelő képzettséggel és tapasztalattal kell rendelkezniük (3. fejezet 3. bekezdés). Ennek megfelelően,
76
még ha nincs is szükség külön képzésre, a fenti részt megfogalmazását lehet úgy tekinteni, mintha különleges követelményekre lenne szükség a gyermekkereskedelem áldozataival kapcsolatos intézkedések vonatkozásában. Az Országos Egészségügyi és Népjóléti Tanács felügyeli a helyi szociális hatóságokat és köteles ellenőrizni és fejleszteni ezeket a tevékenységeket a Szociális szolgáltatásokról szóló törvény 13. fejezetének megfelelően. A Stockholm Megyei Közigazgatási Tanács jelentése felhívásokat tartalmaz olyan eljárási rendekre, melyek a gyermek reintegrációjának ellenőrzésére hivatottak (Jelentés 2010:03), de eddig még nincsenek külön normák erre. Együttműködési kezdeményezések eddig főleg a Balti Államokkal kapcsolatban merültek fel, ahogy ez már a fentiekben említésre került. Az EGCC (Veszélyeztetett Gyermekekkel Kapcsolatos Együttműködés Szakértői Csoportja) a Nemzeti Kapcsolattartási Pontok (National Contact Points - NCP) rendszerét hozta létre a tagállamokon belül. A svéd NCP az Igazságügyi Minisztérium alá tartozik. Nincsenek konkrét jogi normák képzésekkel vagy oktatásokkal kapcsolatban, amely a gyermekkereskedelem áldozatainak potenciális szükségleteit célozná meg. Az általános normák azonban kihangsúlyozzák az egyes gyermek speciális igényeinek fontosságát, függetlenül az adott szükségletek okától, melyeket a Szociális szolgáltatásokról szóló törvény szerint kell teljesíteni. Svédországhoz hasonlóan Ausztria is jelentett a gyermekkereskedelem áldozatainak speciális szükségleteire irányuló oktatási tevékenységeket. Az ECPAT Ausztria civil szervezet több „a különböző érintett feleknek tartott” képzést is szervezett 2010 óta a gyermekek jogairól a gyermekkereskedelem kontextusában, beleértve a beazonosítási és gondozási standardokat. Vannak általános kötelezettségek és előírások a (szövetségi és tartományi) Ifjúsági jóléti törvényekben (Jugendwohlfahrtsgesetz) a gyermekekkel foglalkozó dolgozók képzettségével szemben támasztott követelményekről, de ezek nem kifejezetten a gyermekkereskedelem áldozataira vonatkoznak. A menekültügyi felvételi eljárás kontextusában (első szakasz) a kötelező jogi tanácsadók gyermekek kikérdezésében szerzett szakértelmére vonatkozó követelmények hiányát már kritizálták menekültügyi és emberkereskedelem-ellenes szervezetek is. Ami reintegráció ellenőrzését illeti, lásd a fentiekben megadott válaszokat (főként a „Drehscheibe” az egyéni elkötelezettségén keresztül az olyan országok felé, mint például Románia, Bulgária, legfeljebb hat hónapos időtartamban). A fejlesztési együttműködés tekintetében jelenleg (2011 végén) előkészítés alatt áll egy új lista a kapcsolódó
77
tevékenységekről.91 Tekintettel az igen korlátozott számú olyan szereplőre, akik segítséget nyújtanak a gyermekkereskedelem áldozatainak, az alapvetően a saját elkötelezettségüktől függ, mint például a bécsi Drehscheibe, a LEFO (ha kivételes alapon lányokat is kezelnek), az alsóausztriai tartományok és Tirol. Az új uniós 2011/36. sz. emberkereskedelem elleni irányelvnek megfelelően meg kell jegyezni, hogy a 15. cikk szerinti kötelezettségek tekintetében, amely az ingyenes jogi tanácsadáshoz és képviselethez való hozzáférést írja elő többek között a kárenyhítés igénylésekor, ez jelenleg nem megfelelően biztosított. A 2011. szeptemberi legutóbbi értékelésében az Európa Tanács keretében működő Emberkereskedelem Elleni Küzdelem Szakértői Csoport, a GRETA, az alábbi, az ember- illetve gyermekkereskedelem áldozatai védelmét célzó témákban tett reformálási javaslatokat Ausztriában.92 A jelentés alapján az Egyezmény Feleinek Bizottsága különösképpen kiemelte annak szükségességét, hogy megerősítsék a szövetségi és a tartományi kormányok közötti együttműködéseket, hogy legyen egy nemzeti rendszer a gyermekkereskedelem áldozatainak beazonosítása és segítségnyújtása céljából, hogy megerősítsék a munkaerő-kizsákmányolás és az emberkereskedelem férfi áldozatainak beazonosítását, mérlegelési időt biztosítsanak és fejlesszék a hazaszállítási keretrendszert.93 Ausztria számos világosan megfogalmazott kihívással küzd az emberkereskedelem áldozatainak reintegrációjával kapcsolatban, azonban úgy tűnik, hogy az osztrák hatóságok komolyan fontolgatják a rendszer hiányosságainak felszámolását célzó erőfeszítések elvégzését. Ami Olaszországot illeti, 1998-ig nem volt jogi keret az emberkereskedelem áldozatainak szükségleteit célzó szociális védelmi szolgáltatások számára. A segítségnyújtási és reintegrációs rendszer azonban, amely már 20 éve van fejlődőben, hatékony védelmet biztosít az ember- és gyermekkereskedelem áldozatai számára a 286/98 sz. törvényrendelet 18. cikke és a 228/2003. sz. törvényrendelet 13. cikke szerint folytatott projektek végrehajtásán keresztül. A 18. cikk szerinti segítségnyújtási projektek választ teremtenek az Esélyegyenlőségi Osztály által megvalósított hosszú távú gondozásra. A 13. cikk szerinti programokhoz való hozzáféréshez nem szükséges a veszélyeztetett állapot, elég bűncselekmény áldozatának lenni a 600 és 601 cikk szerint, mindezek mellett a 18. cikkely szerinti szolgáltatásokhoz való hozzáféréshez viszont 91
Az emberkereskedelem ellen küzdő osztrák munkacsoport, A munkacsoport gyermekkereskedelemmel kapcsolatos jelentése, 2009 92 GRETA Jelentés Ausztriáról, 2011, 1. sz. melléklet, kiadva 2011. szeptember 15-én 93 Az ET Egyezmény szerződő feleinek az emberkereskedelem elleni fellépést támogató bizottsága, a 2011. szeptember 26-án elfogadott CP (2011) 1 sz. ajánlás az ET egyezmény Ausztria általi végrehajtásáról, Preambulum.
78
veszélyeztetett állapot szükséges (lásd II.3. fejezet). Mindkét típusú projektet helyi önkormányzatok szociális szolgáltatói, egyesületek végzik, illetve a Munkaügyi, Egészségügyi és Szociálpolitikai Minisztérium Hivatalában bejegyzett szövetkezetek. A beavatkozások kiterjednek
a
célszeméllyel
való
kapcsolatfelvételre,
ártalomcsökkentésre,
az
emberkereskedelem elleni segélyvonalra, mindenki számára hozzáférhető központokra, biztonságos menedékekre, valamint az áldozatok erősítését célzó reintegrációs tevékenységekre, mint például: jogi támogatás, egészségügyi és pszichológiai ellátás, az oktatási és szakmai támogatás (képzés, vállalkozások támogatása, gyakornoki képzések, stb.) A projektek befogadó központokként, és szolgáltatókként működnek és olyan személyre szabott programokat ajánlanak, amelyek az adott résztvevő áldozat szükségleteinek felel meg. Olaszországban számos menedékhely áll az áldozatok rendelkezésére. A gyermekeket először általában a kísérő nélküli gyermekek központjában helyezik el, ahol két sürgősségi hely van fenntartva az emberkereskedelem áldozatai számára. Ez azonban olyan helyzetnek tekintendő, ahol a gyermekkereskedelem áldozatait megfosztják törvényes jogaik jelentős részétől. Ezen túlmenően, a kísérő nélküli gyermekek sérülékenysége és az emberkereskedelem áldozatainak más jellege közötti aszimmetria a menhelyen belüli harmónia megtörését eredményezheti; ezt jelentette már több, az ilyen menhelyi terepen dolgozó szociális munkás is, akik kiemelik a „csábítás kultúráját” az emberkereskedelmi hátterű fiatal lányoknál. A gyermekkereskedelem áldozatai igényeinek kielégítése szempontjából a szállás tekintetében fontos lett, hogy az áldozatok egyéni elszállásolást kapjanak, így a szociális munkások által ismert önkéntes családokkal való együttműködésnek köszönhetően családi elhelyezések történtek. Ami a felnőtt, illetve legalább 16 éves serdülő áldozatok szakmai elhelyezését illeti, számukra szakmai tanácsadás és képzés biztosított vagy közvetlenül a támogatást nyújtó szervezetek vagy a helyi szervek által. A gyermekkereskedelem áldozatai reintegrálását célzó, a 18. cikken alapuló olasz rendszert a civil szervezetek, bevándorlási hivatalok és más, az Európában és azon túl az emberkereskedelem elleni harccal foglalkozó szereplők már hosszú ideje stabil, ígéretes gyakorlatnak tekintik a gyermekkereskedelem olasz területen tartózkodó áldozatai vonatkozásában. A 18. cikk megteremtése mögött húzódó ötlet egyértelműen gyermekbarát és a bevált gyakorlat kiváló példája, mivel a gyermeket elsősorban jogokkal rendelkező személyként kezeli, és nem a bevándorlási státusz rendszabályok egyszerű tárgyaként,
79
bűncselekmény áldozataként vagy hasonlóként. Mindezeken kívül ez a cikk az emberkereskedelem bármilyen életkorú áldozatára ugyanúgy vonatkozik.
80
3. INTÉZMÉNYEK ÉS SZERVEZETEK Ebből a szempontból az emberkereskedelem elleni harc intézményi keretrendszere fontos szerepet játszik. Ennek megfelelően a jelen kutatásban szereplő országok ebből a szempontból is átvizsgálásra kerültek. Általánosságban mind a hat ország nagyon eltérő struktúrában és intézményi keretekkel próbálja megvalósítani az emberkereskedelem elleni erőfeszítéseit.
3.1 Állami intézmények Ausztriában 2004 novemberében az osztrák Miniszteri Tanács rendeletével felállítottak egy Emberkereskedelem Elleni Nemzeti Munkacsoportot. A munkacsoport „feladata az Ausztria által végzett intézkedések koordinálása és felélénkítése” az emberkereskedelem elleni küzdelem tekintetében.94 Ebben benne van az összes érintett minisztérium és állami hatóság, valamint a civil szervezetek és a kutatás képviselői is, és elnöke az Emberkereskedelem Elleni Küzdelem Nemzeti Koordinátora. Ezen kívül a munkacsoport létrehozott két csoportot, egyet a prostitúció és egy másikat pedig a gyermekkereskedelem ellen. A Emberkereskedelem Elleni Nemzeti Munkacsoportban és annak gyermekkereskedelmi csoportjában egyértelműen állami struktúrák uralkodnak, azonban az évek során általános tisztelet fejlődött ki az az állami és nem állami intézmények és szervezetek szerepei között.95 A munkacsoport gyermekkereskedelmi csoportjának egyik fő feladata az aktuális Nemzeti Cselekvési Terv 2009-2011 szerint az volt eddig, hogy megvitassák a koncepciókat és operatív intézkedéseket egy átfogó nemzeti áldozatkezelési mechanizmus (NRM) felállításához, beleértve egy együttműködési és kezelési struktúrát, amely felöleli az összes vonatkozó állami és nem állami szereplőt szövetségi és tartományi szinten.96 Annak ellenére, hogy a csoport haladást ért el munkájában, például a gyermekkereskedelem áldozatainak beazonosításához és irányításához kidolgozott operatív iránymutatások felállításával a különböző szereplők (rendőrség, ifjúságvédelmi hatóságok) vonatkozásában, ezek még nem kerültek jóváhagyásra. Így eddig nem létezik alkalmazott nemzeti áldozatkezelési mechanizmus gyermekekkel
94
Nemzeti Munkacsoportot az Emberkereskedelem Ellen prospektus 2009, lásd: http://www.bmeia.gv.at/en/foreignministry/foreign-policy/human-rights/main-human-rights-issues/combatting-human-trafficking.html (2011. 02. 12) 95 Lásd továbbá például aktuális, második 2009-2011-es Nemzeti cselekvési tervben a szerepek általános leírását 96 Lásd a Mellékletet a NRM koncepciótervezet részletes áttekintéséhez a gyermekkereskedelem Ausztriai áldozatai vonatkozásában
81
kapcsolatban
Ausztriában.97
emberkereskedelemmel,
Emellett
különösképpen
nagyon a
kevés
adat
munkaerő
van
általánosan
kizsákmányolást
az célzó
emberkereskedelemmel kapcsolatosan.”98 A gyermekkereskedelem áldozatainak megsegítésével kapcsolatban a fő intézmény a „Drehscheibe”
intézet,
amelyet
Bécs
önkormányzata
alapított
gyermekeknek
szóló
krízisközpontként, és az osztrák tartományok egyéni hatóságai is megvalósítottak bizonyos segítségnyújtási intézkedéseket az emberkereskedelem áldozatai számára (pl. szállás, tanácsadás). Jelenleg nincsenek speciális és kirendelt multidiszciplináris hivatalok gyermekkereskedelem vonatkozásában, a bécsi önkormányzathoz tartozó Drehscheibe munkáján, és némelyik tartományon kívül (lásd fentebb). Bulgáriában a fő koordináló testület az emberkereskedelem elleni reagálás területén a Bolgár Nemzeti Emberkereskedelem elleni Bizottság. Ez a Miniszterek Tanácsának egy testülete, amelynek a miniszterelnök-helyettes az elnöke. A Nemzeti Bizottság ülésein megfigyelőként részt vehetnek az emberkereskedelem elleni harcban részt vevő és az áldozatokat védelmező non-profit jogi személyek és nemzetközi szervezetek képviselői. A nemzeti bizottságnak hét helyi bizottsága van, és ez a bizottság koordinálja a hatóságok és az emberkereskedelem elleni harcban részt vevő szervezetek közötti kapcsolatot, valamint meghatározza és kezeli nemzeti politika és stratégia megvalósítását a területen. Nincs hivatalosan megnevezett nemzeti előadó emberkereskedelem vonatkozásában az ET Egyezmény jelentése szerint, de a nemzetibBizottság ténylegesen betölti ezt a szerepet. Egyéb kapcsolódó állami intézmények: Állami Gyermekvédelmi Ügynökség; Szociális Támogatási Ügynökség, Szociális Támogatási Igazgatóságok, Gyermekügyi Bizottságok, amelyek aktívan együtt dolgoznak a gyermekkereskedelem áldozataival a helyi struktúrák révén; Belügyminisztérium, Külügyminisztérium, valamint a Bolgár Köztársaság diplomáciai és konzuli képviseletei külföldön és a Menekültekkel foglalkozó állami ügynökség. Főbb szereplők még az IOM és az UNHCR. Bulgáriában érvényben van az Emberkereskedelemnek áldozatul eső személyek irányítására és támogatására vonatkozó nemzeti mechanizmus, valamint egy, az emberkereskedelemnek áldozatul eső, vagy külföldről visszaszállított gyermek áldozatok
97
További információért, beleértve a GRETA javaslatait, nézze meg a fenti II.4 fejezetet Planitzer, J./Sax, H., Munkaerő kizsákmányolási célú emberkereskedelem elleni küzdelem Ausztriában, Rijken (szerk.) Munkaerő kizsákmányolási célú emberkereskedelem elleni küzdelem, Nijmegen, 2010, 15 98
82
illetve kísérő nélküli gyermekek irányítására és gondozására vonatkozó koordinációs mechanizmus is. A
többi
országtól
eltérően
Olaszországban
még
mindig
nincs
nemzeti
emberkereskedelem elleni terv, bár annak kidolgozása és végrehajtása már kapott ösztönzéseket; hasonlóképpen nincs nemzeti áldozatkezelési mechanizmus sem, bár léteznek „helyi” mechanizmusok egyetértési megállapodások vagy az évek során szokásossá vált együttműködés alapján, ezeken kívül a nemzeti előadó tisztségét sem hozták még létre. A nemzeti koordinációs testületet az Esélyegyenlőségi Osztály (Department of Equal Opportunity DEO) képviseli, és ez a testület létrehozta „Az Emberkereskedelem, Az Erőszak És Súlyos Kizsákmányolás Áldozatait Támogató Tárcaközi Bizottságot”, valamint a több ügynökséget magába foglaló Műszaki Panel támogatást. A helyi önkormányzatok az Olasz Önkormányzatok Nemzeti Szövetségén (ANCI), valamint az Olasz Tartományok Unióján (UPI) keresztül nemzeti koordinációt hozott létre, amely elkötelezi őket, hogy együtt lépjenek fel az emberkereskedelem áldozatainak támogatásában. A mennyiségi adatok gyűjtése és kidolgozása szempontjából felállították a Nemzeti
Emberkereskedelem
Elleni
Megfigyelő
Állomást,
hogy
létrehozzanak
egy
központosított és komputerizált adatbázist, amely a valós idejű feldolgozásra képes. A nyomozási dimenzió koordinálása a Nemzeti Maffia-ellenes Igazgatóság hatáskörébe tartozik. A szervezett bűnözés elleni küzdelmet sokféle bűnöző ellen vívják, akik többek között a következőkben tevékenykednek: emberkereskedelem, Maffia, Camorra, 'Ndrangheta, kábítószerkereskedelem és külföldi bűnszervezetek. Svédország nem rendelkezik átfogó nemzeti koordináló testülettel a kormányon vagy minisztériumokon belül. A nemzeti cselekvési terven belüli különböző megbízatások sem összehangoltak. A Balti-tengeri Államok Tanácsán belül a Svéd Nemzeti Kapcsolattartási Pont speciális gyermekügyi csoportja, a Veszélyeztetett Gyermekekkel Kapcsolatos Együttműködési Szakértői Csoport és az EGCC az Igazságügyi Minisztériumhoz tartoznak. Annak érdekében, hogy terepi információkat is kezelni tudjanak, ez a kapcsolat számos kulcsfontosságú szereplővel szervez találkozókat. A Prostitúció És Emberkereskedelem Ellen Módszeres Támogatást Nyújtó Nemzeti Csoport (National Team for Methodological Support against Prostitution and Trafficking - NMT) a Stockholmi Megyei Közigazgatási Tanács vezetése alatt jött létre 2009 januárjában egyetértésben olyan állami szereplőkkel, amelyek munkájában felmerült az
83
emberkereskedelem problémaköre. A csapat stratégiai forrásként fog működni és támogatni fogja a megyék és régiók munkáját, amelyek eddig kevés tapasztalatot szereztek a prostitúció és emberkereskedelem ellen végzett munkában.99 A Megyei Közigazgatási Tanács egy regionális közigazgatási hatóság, amely az adott megyében végzett kormányzati tevékenységek koordinálásáért felelős, és a nemzeti cselekvési terv szerint Svédországban az összes ilyen Tanács azt a feladatot kapta, hogy erősítse a prostitúció és az emberkereskedelem elleni küzdelmet célzó regionális együttműködést. A Stockholm Megyei Közigazgatási Tanács A Prostitúció És Emberkereskedelem Ellen Módszeres Támogatást Nyújtó Nemzeti Csoporttal (NMT) együtt, haladást ért el a feladatában, azáltal például, hogy operatív iránymutatásokat dolgozott ki a gyermekkereskedelem áldozatainak beazonosítása és irányítása tekintetében a különböző szereplőkre vonatkozóan, különösképpen a rendőrség, a szociális jóléti hivatalok, a megyék, Bevándorlási Hivatal és civil szervezetek. Még nincs a gyermekek vonatkozásában alkalmazott nemzeti áldozatkezelési mechanizmus Svédországban. Néhány speciális egység a rendőrségen belül is működik. A nemzeti cselekvési terv részeként a Bűncselekmények Áldozatait Kárpótló és Támogató Hivatalnak az a feladata, hogy oktatásokat dolgozzon ki és szervezzen meg az igazságszolgáltatás képviselőinek, például a rendőrségnek, az ügyészek és bírók, valamint a Bevándorlási Hivatal dolgozóinak.100 1997-ben a kormány megbízta a Nemzeti Rendőrséget, hogy az töltse be a nemzeti előadó szerepét az emberkereskedelemmel kapcsolatban, mely poszt az EU kérésére jött létre.101 A Nemzeti Előadó olyan szakértő, amely gyakran vesz részt előadásokkal konferenciákon és képzéseken nemzeti és nemzetközi szinten is. Svédország nem gyűjt átfogó adatokat az emberkereskedelemmel kapcsolatban, mivel ezeket egy intézmény koordinálja. Eddig a svéd számadatok az igazságszolgáltatásra koncentráltak, és a Svéd Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács hozta őket nyilvánosságra. A nemzeti előadó az NMT-vel és a Stockholm Megyei Közigazgatási Tanáccsal együtt épp most folytat vizsgálatokat annak érdekében, hogy statisztikákat gyűjtsenek a különböző területekről. Szlovákiában a Belügyminisztérium az emberkereskedelem elleni küzdelemért, valamint a hatékony emberkereskedelem elleni politikáért felelős vezető kormányzati szerv. A Belügyminiszteri Hivatal Parlamenti, kormányzati menetrend és tanácsadási tevékenységekkel 99
http://projektwebbar.lansstyrelsen.se/nmtsverige/Sv/Pages/default.aspx Prostitution och människohandel för sexuella ändamål - utbildningsprogram för ökad kunskap och bättre bemötande - redovisning av ett regeringsuppdrag. Prostitúció és szexuális célú emberkereskedelem – mélyebb ismereteket és jobb kezelést célzó képzés – kormányzati megbízás bemutatása. 101 1997-12-16, A97/3077/JÄM sz. Kormányrendelet 100
84
kapcsolatos osztálya a felelős az emberkereskedelem elleni fellépésért.102 A belügyminisztériumi államtitkár az emberkereskedelem elleni küzdelem nemzeti koordinátora a nemzeti áldozatkezelési rendszeren belül.103 2006 óta a Belügyminisztérium más állami szervekkel és civil szervezetekkel együttműködésben működteti Az emberkereskedelem áldozatait támogatását és védelmét célzó programot. 2008-ban a Belügyminisztérium létrehozott egy multidiszciplináris Szakértői Csoportot.104 Ezt a Szakértői Csoportot az Emberkereskedelem Elleni Küzdelem Nemzeti Koordinátora vezeti, és különböző kormányzati szervek és civil szervezetek képviselőiből
áll.
2010-ben
a
Belügyminisztérium
létrehozta
és
megalapította
az
Emberkereskedelem elleni harcot szolgáló és bűnmegelőzési információs központot Kassán, melynek, mint strukturális egységnek az a feladata, hogy összegyűjtse az emberkereskedelemmel kapcsolatos adatokat és feldolgozza azokat.105 Mivel a Belügyminisztériumhoz tartozik a rendőrség is, az emberkereskedelem, mint a szervezett bűnözés egy fajtája elleni küzdelemmel kapcsolatos témákat a Rendőri Erők Elnöksége Szervezett Bűnözés elleni hivatalának Emberkereskedelemmel foglalkozó osztálya kezeli.106 Az emberkereskedelem elleni küzdelmet továbbá feladatként kapták a rendőrség a regionális és körzeti központjai is, melyek tevékenységeit a Rendőrség emberkereskedelemmel foglalkozó osztálya koordinálja, amely az egész országra kiterjedő hatáskörrel rendelkezik.107 Más minisztériumok és állami hatóságok is részt vesznek az emberkereskedelem elleni tevékenységekben, elsősorban a Szakértői csoport tagságán keresztül és a saját ügyrendjüknek megfelelően. Magyarországon a Belügyminisztérium felel az emberkereskedelem, illetve ezen belül a gyermekkereskedelem elleni küzdelem kormányzati szintű koordinálásáért. A szervezett bűnözés, a terrorizmus és az emberkereskedelem elleni küzdelemért felelős államtitkár-helyettes az emberkereskedelem elleni küzdelem nemzeti koordinátora Magyarországon. 2008-ban kidolgozták és elfogadták az emberkereskedelemre vonatkozó nemzeti stratégiát a 2008-2012 évekre. 2011 óta működik egy nemzeti emberkereskedelmi ügyeket koordináló bizottság, melynek a Helyettes Államtitkár az elnöke, és amelybe meghívták az érintett minisztériumok és 102
Greta Jelentés, 17. bekezdés http://www.minv.sk/?referencny_mechanizmus 104 22. sz. (2008. június 30.) Belügyminiszteri Rendelet (módosítva a 50/2011 sz. (2011. április 1) rendelettel). 105 http://www.minv.sk/?informacne-centrum-na-boj-proti-obchodovaniu-s-ludmi-a-prevenciu-kriminality 106 Greta 23. bek. 107 Greta 24 103
85
nemzeti ügynökségek, valamint kapcsolódó civil szervezetek és az IOM budapesti irodájának képviselőit is. A
magyar-amerikai
emberkereskedelem
elleni
munkacsoport
is
hozzájárult
az
emberkereskedelem elleni harc hatékonyságához. A munkacsoport a Külügyminisztérium kezdeményezésére jött létre, és a 2004- es év második felétől működik. A bevándorlási ügyekért és az emberkereskedelem elleni küzdelemért felelős, a Belügyminisztérium égisze alatt működő nemzeti ügynökségek a következők: Nemzeti Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (központ és 7 regionális igazgatóság), amely bevándorlási ügyekkel foglalkozik, és ez a nemzeti bevándorlási menekültügyi hivatal. Országos Rendőrség, melynek az emberkereskedelmi ügyekkel kapcsolatos szervezeti struktúrái a következők: Határőrség és Bűnügyi Főigazgatóság. - A Határőrséget a Rendészeti Igazgatóság Határőrségi Osztálya irányítja. 21 határőrségi hivatal helyezkedik el a Schengeni (külső) határ mentén az emberek és törvénytelen árucikkek csempészetének visszaszorítására. - A Bűnügyi Főigazgatóság az Országos Rendőrség nyomozási és jogalkalmazási részlegeit irányítja és működteti; a Főigazgatóság foglalkozik a (nemzetközi) szervezett bűnözéssel, ezen belül is az ember- és gyermekkereskedelemmel. ---A Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ (‘NEBEK’) egy speciális nyomozó egység az egész országra kiterjedő hatáskörrel. Együttműködik az Europollal, az Interpollal, a SIRENE Irodával, rendelkezik egy hozzáféréssel a SIS-hez. --- Nemzetközi emberkereskedelem bűncselekmény esetében a Nemzeti Nyomozó Iroda Szervezett bűnözés elleni osztálya és Emberkereskedelem elleni osztálya a felelős. Magyarországon az Emberi Erőforrások Minisztériuma („EMMI”) - Szociális Család- és Ifjúságügyért Felelős Államtitkársága felelős a gyermekvédelmi politikáért, beleértve a gyermekkereskedelem áldozatainak nyújtandó segítséget. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociális Család- és Ifjúságügyért Felelős Államtitkársága gyermekvédelmi osztályának országos szintű felelőssége a gyermekvédelmi rendszer irányítása és finanszírozása, a veszélyeztetett és árva magyar gyermekek, valamint a külföldi kíséret nélküli gyermekek (beleértve a gyermekkereskedelem áldozatait és a menekült gyermekeket is) vonatkozásában, akik Magyarországon tartózkodnak vagy hazatérő magyar áldozatok. A Fóti Állami
86
Gyermekközpont külföldi gyermekek osztálya ennek az osztálynak a közvetlen felügyelete alá tartozik. Mivel jelentős változások bevezetése várható a magyar gyermekvédelmi politikában, a kapcsolódó jogszabályokban is változtatásokat eszközöltek. Az 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról jelentős mértékű módosításait a Parlament 2012. december 8-án fogadta el, és még ugyanabban a hónapban elfogadták a kapcsolódó kormányrendeleteket is. Ez a gyermekvédelem másodlagos intézményrendszerére van hatással; a legtöbb gyermekvédelmi és speciális intézet államosításra kerül, megváltozik a gyermekek elhelyezése (a 12 éves életkor alatti gyermekeket nevelőszülőknél kell elhelyezni az intézetek helyett, kivéve a különleges eseteket). Szintén módosultak a különböző gyámsági szintekhez tartozó felelősségek. 2013 januárjában egy új Szociális és Gyermekvédelmi Nemzeti Intézményt hoznak létre. Az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat (OKIT) a Szociálpolitikai Államtitkárság felügyelete alatt működik 2005 óta. Ez egy olyan információs vonal, amely jogosult a rászorulókat a megfelelő helyre irányítani. Segítséget nyújt a családon belüli erőszak női és gyermek áldozatainak, valamint az emberkereskedelem felnőtt és gyermek áldozatainak, beleértve a prostitúcióra vagy szolgaságra kényszerített áldozatokat is.
87
3.2. Civil szervezetek és kutatóintézetek Ausztriában a legfontosabb emberkereskedelem áldozatait segítő szervezet a LEFO-IBF. A LEFO-IBF-et azonban kizárólag az emberkereskedelem áldozatául esett nők számára hozták létre és csak kivételes esetekben foglalkozik 18 év alatti lányokkal. A gyermekek vonatkozásában a fő Intézmény itt a Drehscheibe Krízisközpont, amelyet a bécsi önkormányzat hozott létre. Ez a testület a 14 év alatti gyermekekkel foglalkozhat az erre specializálódott szociális munkások segítségével, de nagyon is korlátozott kapacitással (5-10 gyermek).108 A Drehscheibe együttműködési megállapodásokat kötött más országok, például Bulgária és Románia szociális szolgáltatásaival, és a legtöbb gyermeket a lehető legrövidebb időn belül hazatelepítik, amely azonban megnehezíti a hosszú távú perspektívák egyéni felmérését.109 Jelenleg nincs kimondottan a gyermekkereskedelem ausztriai áldozatainak integrációjára összpontosító állami politika vagy civilszervezeti program. Ami a kutatást illeti, eddig kevés intézmény koncentrált a gyermekkereskedelemre. Többek közt ilyen volt az EU Alapjogi Ügynöksége, az ICMPD, az IOM és az ECPAT Ausztria.110 A Ludwig Boltzmann Intézet külön részleget működtet a gyermeki jogok, a nők jogai és az emberkereskedelem kezelésére, különös tekintettel a gyermekkereskedelemre.111 Bulgáriában a Nemzeti Emberkereskedelem-elleni Bizottság számos civil szervezettel működik együtt a munkaterületeken, és közzéteszi a civil szervezetek kezdeményezéseivel kapcsolatos információkat a bizottság éves jelentéseiben. Ugyanakkor helyi szinten az együttműködés a civil szervezetek és az emberkereskedelem-ellenes bizottságok között meglehetősen gyenge, különösen a romákkal foglalkozó civil szervezetek vonatkozásában (Kukova, 2011:7). Ennek az ellenkezőjére jó példát mutat a P.U.L.S. Alapítvány és a roma civil szervezet, a Vkupate (Együtt), mivel közösen szemináriumokat tartanak annak leküzdésére, hogy
108
Lásd: ECPAT Ausztria (szerk.), A gyermekek jogairól szóló egyezmény gyermekkereskedelemről, gyermekprostitúcióról és gyermekpornográfiáról fakultatív jegyzőkönyve végrehajtásának alternatív jelentése (2008 április) 8 és 55; lásd még Ammer/, Nowak, FRA Thematic Study on Child Trafficking, Austria (2008) [82], http://fra.europa.eu/fraWebsite/attachments/Child-trafficking-09-country-at.pdf (2/12/2011) 109 Lásd még, Planitzer/Sax, Munkaerő kizsákmányolási célú emberkereskedelem elleni küzdelem Ausztriában, Rijken (szerk.) Munkaerő kizsákmányolási célú emberkereskedelem elleni küzdelem (2010), 50 és köv. oldal 110 Legutóbb az ECPAT csatlakozott egy ICMPD által vezetett Tanulmányhoz a gyermekkoldulásról; lásd továbbá az ECPAT Ausztria által vezetett átfogó felmérését a GYJE egyezmény fakultatív jegyzőkönyve a gyermekkereskedelemről, gyermekprostitúcióról és gyermekpornográfiáról Ausztriában végrehajtásáról, ECPAT Ausztria (szerk.), A gyermekek jogairól szóló egyezmény gyermekkereskedelemről, gyermekprostitúcióról és gyermekpornográfiáról fakultatív jegyzőkönyve végrehajtásának alternatív jelentése’ (2008. április) 111 Lásd http://bim.lbg.ac.at (2/12/2011)
88
a roma nők és gyermekek emberkereskedelem áldozataivá váljanak.112 Az emberkereskedelem területén aktívan ténykedő civil szervezetek között vannak: az Animus Szövetség; a Szemtől Szemben Bulgária, amely az emberkereskedelemnek való áldozatul esés csökkentésére specializálódott; a CARE International Bulgária, amely az emberkereskedelem megelőzése területén tevékenykedik, a Partnerek Bulgária Alapítvány; a Bolgár Nemi Szerepek Kutatása Alapítvány; a Nadja Központ Alapítvány, valamint a P.U.L.S. Alapítvány. Olaszországban 2007-ben az " Emberkereskedelem megfigyelési és forrás központ" című Equal projekt országos szinten összeírta a 13. és 18. cikknek megfelelően munkát végző köz-és magánszervezeteket, amelynek eredményeképpen összesen 280 lett az ilyen szervezetek száma. A legnagyobb mértékben képviselt intézmények az egyesületek és non-profit szervezetek, míg az állami szervek (önkormányzatok, tartományok, Vöröskereszt, IOM, stb.) képezik a felmért
intézmények
egyharmadát.
Az
ügynökségek
már
megvalósítottak
szexuális
kizsákmányolás elleni projekteket, azok fele a kényszermunka ellen szerveződött, a harmaduk koldulás illetve más illegális tevékenységek ellen, míg az ügynökségek csupán kis hányada volt a felelős a szervkereskedelemért és adoptálásokért. A projekteken belül a tevékenységeknek a 13. és 18. cikknek megfelelően folyamatos ellenőrzését és értékelését időszakos jelentések készítésén keresztül végzik, melyek célja a DEO tájékoztatása a munka aktuális haladásáról. Ezen kívül szakértőin és az osztályon dolgozó tisztviselőkön keresztül a Bizottság szúrópróbaszerűen végez helyszíni ellenőrző látogatásokat, hogy ellenőrizze a projektek végrehajtását. Általában Olaszországban sok aktív szervezet és civil szervezet működik az emberkereskedelem elleni küzdelem, az emberkereskedelem áldozatainak nyújtott segítség, valamint harmadik országbeli állampolgároknak nyújtott segítség vagy egyéb ügyek területein. Svédországban a gyermekkereskedelem elleni legfontosabb szervezetek az UNICEF és az ECPAT. Svédországnak továbbá legalább három nagy civil szervezete van az áldozatok támogatására, melyek tevékenységei között kampányok és az egyes áldozatokkal való foglalkozás is szerepel. Ketten közülük női menedéket mozgalmak; a Roks - Nők és fiatal nők menedéke Svédországban és a Női Menedékotthonok és Fiatal Nők Szerepének Erősítését Célzó Központok Svéd Szövetsége. A Bűncselekmények Áldozatait Kárpótló és Támogató Hivatal fontos általános információkat kínál a civil szervezeteknek, valamint más hatóságoknak és az
112
Lásd P.U.L.S. Alapítvány Éves jelentés a következő helyen: http://www.pulsefoundation.org/pdf/annual2010.pdf (megtekintés dátuma: 2011. November 23), 14. old.
89
egyéni áldozatoknak is. Svédországban nincsenek specifikus források a gyermekkereskedelem kutatására. A Bűncselekmények Áldozatait Kárpótló és Támogató Hivatal által kezelt Bűncselekmény Áldozat Alap nyílt formájú, és különböző áldozatokkal kapcsolatos projektekre használják fel. Ezen a területen ritkán végeznek kutatást Svédországban és eddig a legtöbb a prostitúcióra koncentrált. Svédországnak csak általános felügyeleti mechanizmusai vannak érvényben. A szociális jóléti hivatalok által nyújtott szolgáltatásokat az Országos Egészségügyi és Népjóléti Bizottság ellenőrzi és / vagy bizonyos esetekben a fellebbezési bíróságok. A svéd társadalom leginkább az állami- és a közszektorra támaszkodik. A kormányzati tisztségviselők és a hatóságok dominálnak. Ugyanakkor a civil szervezetek és képviselőik gyakran egyedülálló tapasztalattal rendelkeznek, amelyet nagyra tartanak. Az ilyen szervezeteket például gyakran hívják meg a Minisztériumokban tartott kihallgatásokra, ha téma bűncselekmény áldozataival kapcsolatos kérdések, valamint ezeket a szervezeteket vonják be a leggyakrabban az alacsonyabb hatalmi szintű csoportokba az irányelvek megvitatásakor. Az emberkereskedelem áldozatait többnyire mások képviselik, különösen, ha azok az áldozatok gyermekek. Ugyanakkor a civil szervezet tag nem jogosult arra, hogy a bírósági eljárásban nagyobb szerepe legyen egy támogatást nyújtó személynél az előzetes nyomozás és/vagy a kihallgatás során, Bírósági eljárásról szóló törvénykönyv, 20. fejezet 15. bekezdés Szlovákiában, számos civil szervezet foglalkozik az emberkereskedelmi kérdésekkel, és végez aktív munkát az emberkereskedelem ellen. Az egyik ilyen civil szervezet a DOTYK Szlovák Krízis Központ, amely főként az emberkereskedelem, valamint a családon belüli erőszak áldozatainak, legyenek felnőttek vagy gyermekek, nyújt szállást és segítséget. A Náruč Civil Egyesület egy krízisközpontot üzemeltet, és menedéket és védelmet biztosít a családon belüli erőszak felnőtt és gyermek áldozatainak, valamint a bántalmazást elszenvedő gyermek áldozatoknak, beleértve a gyermekkereskedelem áldozatait is. A közelmúltban a Topoľčany Gyermekotthont jelölték ki arra, hogy a gyermekkereskedelem áldozatainak a reintegrációjuk során szállást és ellátást biztosítson. Létezik még továbbá a Szlovák Katolikus Szeretetszolgálat, amely segélyprogramokat működtet az emberkereskedelem áldozatai számára.113 Ezek és más civil szervezetek működnek együtt a Belügyminisztériummal, és néhány közülük a Szakértői Csoportban is képviselteti magát.114 Az emberkereskedelem áldozataira összpontosító
113 114
Greta 12. bekezdés Lásd a 3.1. pontot
90
tevékenységek legnagyobb részét IOM szlovákiai irodája végzi, amely segélynyújtási és visszaküldési programokat működtet és szorosan együttműködik a Belügyminisztériummal. Az emberkereskedelem
áldozatai
reintegrációjában
való
segítségnyújtást
és
az
önkéntes
visszaszállítást elsősorban az IOM pozsonyi irodája végzi, és a DOTYK – a Szlovák Krízis Központ és a Szlovák Katolikus Szeretetszolgálat.115 Ami a gyermek áldozatoknak való segítségnyújtást illeti, a Náruč Polgári Egyesület biztosít nekik szállást a Topoľčany Gyermekotthonban; általánosságban pedig a gyermekek szociális és jogi védelmét biztosító, illetve a szociális gyámügyi hatóságok segíthetnek. A civil szervezetek területén belül csak néhány szervezet képes szolgáltatásokat nyújtani és kutatásokat végezni az emberkereskedelem kérdéseiben. Ez a civil szférában tapasztalható alacsony pénzügyi és emberi erőforrásokból fakadhat, valamint a tevékenységek folytatásához és szolgáltatások nyújtásához szükséges bonyolult eljárások miatt. Magyarországon a civil szervezetek, az olyan áldozat támogató szervezetek, amelyek tevékeny szerepet játszottak az elmúlt évtizedben az emberkereskedelem megelőzésében az az ellene folytatott harcban, illetve a kutatásokat végző vagy jogszabályok kidolgozásában részt vevő civil szervezetek a következők. Cordelia Alapítvány, Református Menekült Misszió, MONA Alapítvány a Magyar Nőkért, NANE Női Jogi Egyesület, a Magyar Baptista Szeretetszolgálat (MBSz), a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet (MÖS), Fehér Gyűrű Közhasznú Egyesület „Fehér Gyűrű az Áldozatokért”, Sex Educatio Alapítvány, Magyar Menedék Migránsokat Segítő Egyesület, Eszter Közhasznú Alapítvány, Esély a Családokért. Az IOM és az UNICEF Magyarországi irodáján kívül jelen kutatás 2011-2012-es időszakában már csak néhány civil szervezet volt igazán aktív gyermekkereskedelem problémája területén, különösen az ellátás nyújtása és az áldozatok reintegrálása vonatkozásában. Nevezetesen a Cordelia Alapítvány biztosít pszichiátriai kezelés és a pszichoszociális reintegrációt, a Református Menekültmisszió nyújt segítséget a külföldi gyermekek tanulási problémákban és magyar nyelvtanfolyam tartásával, továbbá a Baptista Szeretetszolgálat Menekült Misszió nyújt szociális segítséget és menedéket a felnőtteknek. A MONA Alapítvány már végigvitt nemzetközi projekteket a prostitúcióval és az emberkereskedelem szexuális kizsákmányolást elszenvedő női áldozataival kapcsolatban, és részt vett a vonatkozó jogszabályok kidolgozásában. A Kék Vonal Alapítvány értékes konferenciát szervezett az emberkereskedelem veszélyének kitett gyermekek 115
Greta 27
91
témájában 2012 decemberében, amelyhez korábban kutatást is végeztek. A Menedék Alapítvány már hosszú ideje segít a menekülteknek. 2012-ben elkezdtek emberkereskedelmi tárgyú képzéseket tartani szociális és gyermekvédelem dolgozók számára.
92
4. IRÁNYELVEK ÉS PROGRAMOK A törvényi és intézményi keretrendszer az emberkereskedelem elleni hatékony és összetett reagálás alapja. Emellett azonban a jelenség legyőzéséhez számos másféle tevékenység is szükséges. Ennek megfelelően ez a rész áttekintést nyújt a jelen kutatás országaiban rendelkezésre álló irányelvekről és programokról, illetve ezen országok erőfeszítéseiről a gyermekkereskedelem elleni harcban.
Ausztria Irányelvek A Miniszteri Tanács által 2009-ben jóváhagyott nemzeti cselekvési terv 2009 - 2011 Nincs külön NAT a gyermekkereskedelem vonatkozásában Preventív kezdeményezések Az Emberi Jogok Ludwig Boltzmann Intézete 2009-ben megvalósított egy EU-finanszírozású ikerintézmény-projektet romániai rendőrhatóságokkal, mely során támogatást nyújtottak a gyermekkereskedelem kutatástervezése és a nők kereskedelmének megelőzése témáiban A „Drehscheibe” és a Belügyminisztérium jelenleg egy prevenciós projektet tervez moldovai hatóságokkal Figyelemfelhívó kezdeményezések A Gyermekkereskedelemmel kapcsolatos különítmény munkacsoport kiadott egy prospektust a gyermekkereskedelemről, amelyben háttér-információkat, a beazonosításhoz ráutaló jeleket tartalmaz, valamint feltünteti a kapcsolódó szolgáltatók kapcsolattartási adatait, például a Belügyminisztérium által létrehozott telefonszolgálatot ECPAT Ausztria, részben olyan partnerekkel, mint az ICMPD, a Boltzmann Intézet, a Belügyminisztérium és néhány osztrák tartomány, vállalta, hogy számos, úgynevezett „összes érdekelt felet összefogó” oktatást tart szakembereknek Adatvédelmi kezdeményezések nincs specifikus kezdeményezés, amely az emberkereskedelemnek Ausztriában áldozatául esett gyermekek személyi adatai védelmét célozná Reintegrációs kezdeményezések nincsenek átfogó integrációs programok, amelyeket kifejezetten a gyermekkereskedelem áldozatai számára tervezetten valósítottak meg
93
Bulgária Irányelvek Nemzeti Program az Emberkereskedelem elleni harchoz és annak megelőzéséhez, illetve az Áldozatok védelmére a 2011. évre; jóváhagyta a Miniszteri Tanács 2011-ben (a terv évente kerül elkészítésre és kidolgozásra) A Gyermekekre vonatkozó Nemzeti stratégia a 2008-2018 közötti időszakra, melyet 2008. január 31-én fogadott el a Bolgár Parlament és a gyermekkereskedelem témáját is magába foglalja Nemzeti Gyermekvédelmi Program a 2011. évre vonatkozóan Preventív kezdeményezések A Nemzeti Emberkereskedelem Elleni Bizottság a helyi bizottságaival együtt, valamint az Közoktatási, Ifjúságügyi és Tudományos Minisztérium 2010-ben kidolgozott egy Kézikönyvet az Emberkereskedelem megelőzésére116 a következő projekt keretében: Emberkereskedelem Bulgáriában és Hollandiában – közös erőfeszítések ennek legyőzésére A Nemzeti Emberkereskedelem Elleni Bizottság a „Szemtől szemben” Egyesülettel kiadott egy interaktív prevenciós multimédia CD-t, melynek címe „Fizess előre” (Pay It Forward) A Nemzeti Emberkereskedelem Elleni Bizottság különböző partnerekkel együtt számos tájékoztató és prevenciós kezdeményezést kezdeményezett 2010-ben (pl. képregény gyerekeknek „Nem vagy eladó” címmel; tájékoztató kampány a munka kizsákmányolás céljából folytatott emberkereskedelem megelőzésére, melynek címe: A Spanyolországba és Olaszországba emberkereskedelem keretében szállított román és bolgár áldozatok számának csökkentése Számos prevenciós tevékenység történ Bulgária következő régióiban: Pazardjik, Bourgas, Varna, Sliven, Montana Figyelemfelhívó kezdeményezések „Emberkereskedelem Bulgáriában és Hollandiában – közös erőfeszítések ennek legyőzésére” projekt, amely a bolgár intézmények kapacitásának növelését célozta, az emberkereskedelemre való reagálásként; a projektet 2009-2010-ben a Nemzeti Tanács valósította meg több holland partnerrel 2010 februárjában oktatást tartott a Szociális Tevékenységek és Gyakorlatok Intézete a Gyermekeknek létrehozott Krízisközpontok számára a gyermekkereskedelem áldozataival kapcsolatban felmerült problémákról 2010 novemberében Blagoevgrad, Kyustendil és Pernik régiók Gyermekvédelmi osztályainak szociális munkásai képzésen vettek részt egy bolgár-norvég projekt keretében az emberkereskedelem elleni küzdelem témájában 2009 márciusában az Alfatar városi gyermek Krízisközpont tisztviselői, valamint helyi hivatalok speciális képzést kaptak, hogy megértsék a gyermek áldozatokkal való munka jellemzőit 2008-ban a Nemzeti Igazságügyi Intézet (National Institute of Justice - NIJ) két speciális képzést tartott bíróknak és ügyészeknek az emberkereskedelem elleni küzdelemről 2009 májusában a Nemzeti Emberkereskedelem Elleni Bizottság és az UN.GIFT nagy nemzetközi fórumot tartott a következő címmel: A gyermekkereskedelem elleni küzdelem: Kihívások, Ígéretes gyakorlatok és együttműködés 2009 júniusában határőrök kaptak oktatást a nemzeti áldozatkezelési mechanizmus keretében a Határőrség szerepéről az emberkereskedelem áldozatai beazonosításában 116
Forrás: http://antitraffic.government.bg/images/info_files/1317198755.pdf (csak bolgár nyelven, megtekintés dátuma: 2011. november 9.)
94
A fogadási feltételek javítását célzó kezdeményezések Az emberkereskedelemnek áldozatul eső, vagy külföldről visszaszállított gyermek áldozatok illetve kísérő nélküli gyermekek irányítására és gondozására vonatkozó koordinációs mechanizmus 2007-2010 között a Nemzeti Emberkereskedelem Elleni Bizottság egy nagyszabású projektet valósított meg, a következő címmel: A Spanyolországba és Olaszországba emberkereskedelem keretében szállított román és bolgár áldozatok számának csökkentése117 Reintegrációs kezdeményezések nemzeti áldozatezelési mechanizmus, melyet a Nemzeti Emberkereskedelem Elleni Bizottság az Animus Egyesülettel/La Strada Bulgaria-val együtt dolgozott ki Transznacionális Áldozatirányítási Mechanizmusok kidolgozása az emberkereskedelem áldozatai számára a származási- és célország között (TRM-EU projekt, 2008-2009), valamint az emberkereskedelemnek Dél- Kelet Európában áldozatául esett személyek számára (TRMSEE projekt) 2009 januárjában A Női Tanulmányok és Politikák Központi elkezdte egy kétéves nemzetközi ’ROOTS’ projekt megvalósítását, mely célja az emberkereskedelem bolgár és román áldozatainak sikeres reintegrációja A Caritas Bulgaria 2008-2011 között a következő projekten dolgozott: Transznacionális mechanizmusok kidolgozása az emberkereskedelem elleni küzdelemhez Romániában és Bulgáriában
Olaszország Irányelvek Nincs Nemzeti Emberkereskedelem elleni politika Preventív kezdeményezések Az olasz kormány, a Külügyminisztériumhoz tartozó Olasz Fejlesztési Együttműködés Főigazgatóságán keresztül, valamint a DPO számos prevenciós kampányt indított a jelenséggel kapcsolatban, amelyhez olyan külső szervezetektől kapott segítséget, mint az UNICEF, UNICRI, Terres des Hommes, „Mentsd meg a gyermekeket!”, ECPAT, és az IOM. A „Terres des Hommes” számos nemzetközi kampányt is reklámozott a kiskorúak támogatására: „Állítsuk meg a gyermekkereskedelmet!”; „Kérem, zavarjon!”; „Tegyünk valamit a gyermekkereskedelem ellen!” A „Mentsd meg a gyermekeket!” megvalósított egy React projektet, melynek célja a gyermekkereskedelemnek és a gyermekek kizsákmányolásának új technológiákkal való megelőzése volt Figyelemfelhívó kezdeményezések 2007-ben a DEO elindította a következő projektet: “Kiszabadulás” Projekt: A Munkaerőkizsákmányolás célját szolgáló emberkereskedelem elleni küzdelemért 2004. december és 2006. március között valósította meg az ICMPD és partnerei a következő projektet: „Tudatosító képzés az emberkereskedelemmel kapcsolatban rendőrök, határőrök és vámtisztviselők számára” Az IOM megvalósított egy Re-Form projektet, melynek célja az volt, hogy erősítse a műszaki szaktudást a segített önkéntes hazatelepülés területén a hazaszállításra jogosult bevándorlókkal közvetlen kapcsolatot teremtő helyi képviselők és kezelők vonatkozásában 117
A projektről további információ található a következő helyen: http://antitraffic.government.bg/en/ (megtekintés dátuma: 2011. október 25)
95
Adatvédelmi kezdeményezések jelenleg nincsenek specifikus kezdeményezések, amelyek a gyermekkereskedelem áldozatainak személyi adatai védelmét célozná A fogadási feltételek javítását célzó kezdeményezések 2006-ban a Belügyminisztérium Szabadságjogi és Bevándorlási Osztálya elindította a következő projektet: A fogadási kapacitás növelése konszolidálásának részeként elnökség vállalása egyéni együttműködési megállapodások aláírásán keresztül az IOM-mal, az UNHCR-rel, a Vöröskereszt olasz képviseletével, valamint a harmadik évvel kezdődően, a „Védd a Gyermekeket!” Olaszországi képviseletével Reintegrációs kezdeményezések Sok projekt célja az áldozatok segítése és reintegrálásuk támogatása; ez a 13. cikk 18 bekezdése szerint a DPO által biztosított intézkedéseknek köszönhető (pl. Campania-ban, Toszkánában)
Svédország Irányelvek 2008 júliusában a svéd kormány elindította az első nemzeti cselekvési tervet a prostitúció és szexuális célú emberkereskedelem ellen Preventív kezdeményezések A Svéd Nemzetközi Fejlesztési Együttműködési Ügynökség (SIDA) támogatást nyújtott egy CBSS projekthez illegális munkavállalás témájában valamint a Nemzetközi Migrációs Szervezetnek (IOM) Ukrajnában az emberkereskedelem elleni küzdelemhez Figyelemfelhívó kezdeményezések A nemzeti cselekvési terv része volt 2008 – 2010 között, és oktatásokat tartottak olyan szakembereknek, akik a legnagyobb valószínűséggel kerülhetnek kapcsolatba a gyermekkereskedelem áldozataival, például rendőröknek, ügyészeknek, bíróknak és a Bevándorlásügyi Hivatal dolgozóinak Nincs speciális oktatás a gyermekkereskedelem áldozatai mellé kijelölt biztosok számára Adatvédelmi kezdeményezések A titoktartás fontosságát kiemelik az irányelvekben és az oktatások során, valamint a tanúk és áldozatok adatvédelme és biztonsága az általános törvényi normákat követi A fogadási feltételek javítását célzó kezdeményezések Svédországban nincsenek speciális szálláshelyek, amelyeket a gyermekkereskedelem áldozatai számára hoztak volna létre.
96
Szlovákia Irányelvek A Szlovák kormány által 2011-ben elfogadott, a 2011-2014-es időszakra szóló Nemzeti Program az emberkereskedelem ellen nemzeti cselekvési terv a Gyermekek vonatkozásában a 2009 – 2012 évekre Nincs külön nemzeti cselekvési terv gyermekkereskedelem témájában Preventív kezdeményezések Országos kommunikációs kampány az emberkereskedelemről való tájékoztatásról, melyet a Belügyminisztérium indított az IOM szlovákiai irodájával együttműködésben; a kampány a médiumokban az Emberkereskedelem elleni harc uniós napján (2011. október 18-án) indult. 2009-ben a Belügyminisztérium indította el a „HELP” kampányt az IOM irodával együttműködésben, melynek az volt a fő célja, hogy tájékoztassa a közvéleményt az emberkereskedelemről és az emberkereskedelem áldozatai számára fenntartott országos segélyvonalról Figyelemfelhívó kezdeményezések A Szociális és jogi gyermekvédelmi és szociális gyámügyi osztály dolgozói, valamint a kapcsolódó helyi osztályok oktatást kaptak arról, hogyan azonosítsák be a gyermekkereskedelem áldozatait Jelenleg nincsenek hivatalos programok, melyek célja a gyermekkereskedelem áldozatainak beazonosításáról szóló speciális képzések biztosítása, például rendőri erőknek, ifjúsági jóléti dolgozók, egészségügyi szakemberek, a menekültvédelem és a bevándorlás területén dolgozó civil szervezet alkalmazottak Adatvédelmi kezdeményezések Nincsenek specifikus kezdeményezések, amelyek a gyermekkereskedelem áldozatainak személyi adatai védelmét céloznák Az Emberkereskedelem elleni harcot szolgáló és bűnmegelőzési információs központnak az a feladata, hogy emberkereskedelemmel kapcsolatos adatokat gyűjtsön A fogadási feltételek javítását célzó kezdeményezések Nem végeztek még értékelést arról, hogy a Szlovákiába visszaküldött, vagy a külföldi hazájukba visszaküldhető gyermekek fogadási feltételei megfelelőek-e a családi újraegyesítés céljából Reintegrációs kezdeményezések Jelenleg nincsenek konkrét reintegrációs irányelvek/programok, melyek a gyermek áldozat biztonságos, méltóságteljes és fenntartható visszailleszkedését biztosítanák a társadalomba
97
Magyarország Irányelvek Emberkereskedelem elleni nemzeti stratégia 2008 – 2012 Nincs külön nemzeti stratégia a gyermekkereskedelemmel kapcsolatban Nincs nemzeti cselekvési terv emberkereskedelem vagy gyermekkereskedelem vonatkozásában Preventív kezdeményezések 2001-ben egy, az emberkereskedelem megelőzését célzó középiskolai oktatási programot indított a Közoktatási Minisztérium, 2003-ban egy bevándorlással kapcsolatos információs központot nyitottak meg a Belügyminisztérium és a Külügyminisztérium együttműködésének keretében az IOM által megvalósított program részeként. A Bevándorlási és állampolgársági Hivatal 2010-ben elindított egy weboldalt, amely külföldiek számára nyújt tájékoztatást a tartózkodási engedély igénylésének hivatalos eljárásáról. 2006-ban és 2007 több tájékoztató kampányt is szerveztek, például figyelemfelkeltő kampányt a gyermekkereskedelem áldozatairól 100 iskolában, melyet amerikai és magyar forrásokból finanszíroztak. 2012. október 18-án nyitottak egy magyar és angol nyelven elérhető Facebook fiókot, hogy tájékoztassák a fiatalokat az emberkereskedelem kockázatairól Figyelemfelhívó kezdeményezések Az IOM magyarországi irodája több partnerrel együtt oktatási és képzési tevékenységeket szervezett a kapcsolódó állami hivatalok és civil szervezetek képviselői számára. A menekülteket segítő Menedék Alapítvány oktatást szervez szociális és gyermekgondozó dolgozók számára az emberkereskedelem felnőtt és gyermek áldozatainak speciális problémáiról Adatvédelmi kezdeményezések Nem vélték szükségesnek a speciális adatvédelmet az emberkereskedelmi vagy gyermekkereskedelmi adatok vonatkozásában, mivel a Rendőrség a nyomozási adatokra vonatkozóan alkalmaz adatvédelmi intézkedéseket, és Magyarországon elég szigorúak a személyi adatok illetve egészségügyi adatok kezelési feltételei, a Személyes illetve az Egészségügyi adatok védelméről szóló törvények rendelkezései szerint, és ez vonatkozik a gyermekvédelmi és szociális ellátási területekre is. A fogadási feltételek javítását célzó kezdeményezések Nincsenek specializált szálláshelyek a gyermekkereskedelem áldozatai számára, bár megnyitottak egy speciális otthont az olyan kíséret nélküli kiskorúak számára, akik menedékjogot kértek Magyarországon; ez a külföldi gyermekek osztálya a Fóti állami Gyermekközpontban.
98