- ARECHIVIC PROJEKT WORKSTREAM-2 MÓDSZERTANI IRÁNYELVEK

EURÓPAI IGAZSÁGÜGYI BIZOTTSÁG Alapvető Jogok és Állampolgárság Program

- ARECHIVIC PROJEKT – Az emberkereskedelem gyermekáldozatainak megsegítése és reintegrációja: a forrás és célországok leginkább bevált gyakorlatainak promóciója és értékelése

WORKSTREAM-2 MÓDSZERTANI IRÁNYELVEK A gyermekkereskedelem áldozatainak segítését és reintegrációját szolgáló programok értékelése

Szerzők:

Kamelia Dimitrova Andrey Nonchev Center for the Study of Democracy

2011

Co-funded by

Tartalom Kifejezések jegyzéke .................................................................................................................. 4 Bemutatás ................................................................................................................................... 5 a) A projekt háttere ................................................................................................................. 5 b) Módszertani célkitűzések és magyarázat ........................................................................... 7 Az értékelés szerkezete .............................................................................................................. 8 1. AZ IRÁNYVONALAK ÁTFOGÓ ÉRTÉKELÉSE (I. SZINT) ............................................ 9 1.1 A teljeskörű struktúra, célok és célkitűzések értékelése ................................................. 10 1.1.1. A stratégiai dokumentum általános felépítése ........................................................ 10 1.1.2. A nemzetközi jogi normáknak és vezérelveknek való megfelelőség ..................... 11 1.1.2.1. Kormányzati tulajdon ...................................................................................... 12 1.1.2.2. A civil társadalom részvétele ........................................................................... 13 1.1.2.3. Emberi jogi alapú megközelítés ...................................................................... 14 1.1.2.4. Interdiszciplináris és ágazatokat átfogó megközelítés .................................... 16 1.1.2.5. Fenntarthatóság ............................................................................................... 17 1.2. Forrás és költségvetési mobilizáció értékelése .............................................................. 19 1.3. Ellenőrzési értékelési mechanizmusok értékelése ......................................................... 20 1.3.1. Ellenőrzési mechanizmusok értékelése .................................................................. 20 1.3.2. Értékelési mechanizmusok minősítése ................................................................... 20 1.4. Eredmények értékelése .................................................................................................. 22 2. REINTEGRÁCIÓS TERÜLET SZERINTI ÉRTÉKELÉS

(II. SZINT) .......................... 24

2.1. A gyermekkereskedelem áldozatai részére történő segítségnyújtás előfeltételei .......... 24 2.1.1. Gyám kijelölése ...................................................................................................... 25 2.1.2. Átvilágítás és dokumentáció .................................................................................. 26 2.1.3. Egyedi esetfelmérés................................................................................................ 28 2.1.3.1. Egyedi felmérés ............................................................................................... 28 2.1.3.2. A helyzeti felmérés .......................................................................................... 29 1.2.2. Átmeneti gondozás ................................................................................................. 31 2.2.1. Elhelyezés és szociális gondoskodás ...................................................................... 32 2.2.2. Egészségügyi és pszicho-szociális támogatás ........................................................ 33 2.2.3. Jogi segítségnyújtás ................................................................................................ 34 2.2.4. Oktatás .................................................................................................................... 34 2.3. Hosszú távú re/integráció .............................................................................................. 37 2.3.1. Helyi integráció/a célországban történő integráció ................................................ 38 2.3.2. Visszatérés a származási országba ......................................................................... 40 2.3.2.1.Biztonság .......................................................................................................... 41 2.3.2.2. Orvosi/ egészségügyi ellátás ........................................................................... 41 2.3.2.3. Tanácsadás ....................................................................................................... 42 2

2.3.2.4. Elszállásolás és elhelyezés .............................................................................. 43 2.3.2.5. Visszailleszkedés az oktatásba ........................................................................ 43 2.3.2.6. Pénzügyi támogatás ......................................................................................... 44 2.3.2.7. Jogi segítségnyújtás ......................................................................................... 44 2.3.3. Áttelepülés és integráció egy harmadik országban ................................................ 47 3. ADATGYŰJTÉS: FORRÁSOK ÉS MÓDSZEREK............................................................ 48 3.1. A szükséges információ típusok és források beazonosítása .......................................... 48 3.2. Az adatgyűjtéshez kötelező érvényű módszerek ........................................................... 48 3.2.1. Elméleti kutatás ...................................................................................................... 48 3.2.2. Információért és kérdőívekért folyamodó írásbeli kérelmek ................................. 49 3.2.3. Félig megszerkesztett interjúk ................................................................................ 49 3.2.4. Helyszíni látogatások ............................................................................................. 50 3.3. Választható módszerek adatgyűjtéshez ......................................................................... 51 3.3.1. Fókusz-csoportos felmérés ..................................................................................... 51 4. ORSZÁGJELENTÉS SZERKEZETE ................................................................................. 52 4.1. Háttér ............................................................................................................................. 52 4.1.1. Intézményi felkészültség, jogi és politikai keretek ................................................ 52 4.1.2. Profilok és statisztikák a gyermekkereskedelemről ............................................... 53 4.2. Módszertani bevezetés .................................................................................................. 53 4.3. Értékelés ........................................................................................................................ 54 4.3.1. Az átfogó nemzeti emberkereskedelem gyermekáldozatára irányuló reintegrációs program értékelése ........................................................................................................... 54 4.3.2. Értékelés a reintegráció területei alapján................................................................ 54 4.4. Következtetések és ajánlások ........................................................................................ 55 4.5. Hivatkozások listája ...................................................................................................... 56

3

Kifejezések jegyzéke kamasz gyermek

Az a fiatal, aki túl van a pubertáson, de nem érte el a teljes érettséget. gyermeknek minősül minden tizennyolcadik életévét be nem töltött személy

gyermekkereskedelem

GYJ egyezmény kárenyhítés származási ország célország kizsákmányolás

belföldi emberkereskedelem nemzeti áldozatkezelési mechanizmus

bűncselekmény Palermói Jegyzőkönyv

Emberkereskedelemnek" minősül a gyermekek kizsákmányolás céljából történő toborzása, szállítása, átadása, rejtegetése vagy fogadása. Egy gyermek kizsákmányolás céljából történő toborzása, szállítása, eladása, elrejtése vagy átvétele „emberkereskedelemnek” minősül még akkor is, ha az nem jár eszközök alkalmazásával; Európa Tanács emberkereskedelem elleni fellépésről szóló egyezménye Jóvátételként vagy fizetségként adott vagy kapott pénz Az az ország, ahonnan a emberkereskedelembe került gyermek jön Az az ország ahová a az emberkereskedelem keretében a gyermeket szállították A kizsákmányolás legalább a következőket foglalja magában: a prostitúció révén történő kizsákmányolás vagy a szexuális kizsákmányolás más formái; a kényszermunka, a koldulást, a rabszolgatartás, a rabszolgatartáshoz hasonló gyakorlatokat, illetve a szervek kivételét is ideértve." Emberkereskedelem ugyanazon országon belül (régiók/területek között stb.) Eljárás azon szereplők - minisztériumok, civilszervezetek és mások -, közötti koordináció biztosítására, akik érintettek az emberkereskedelem áldozatainak gondozásában és az őket érintő döntések meghozatalában 'Bűncselekmény' és 'bűntett' ugyanazt jelenti, egyik nem súlyosabb a másiknál. Emberkereskedelmi jegyzőkönyv, továbbiakban ’Palermói Jegyzőkönyv’ az emberkereskedelem, különösen a nő- és gyermekkereskedelem megelőzéséről, felszámolásáról és megbüntetéséről szóló jegyzőkönyv az ENSZ nemzetközi bűnözés ellenes egyezményéhez kapcsolódó (2000.)

4

Bemutatás A módszertan ezen része biztosítja a projekt hátterét és körvonalazza a módszertan magyarázatát. a) A projekt háttere Annak ellenére, hogy nemzetközi jogi, valamint gyakorlati eszközök léptek életbe a gyermekáldozatok megsegítése érdekében, az EU tagállamok különböző és gyakran korlátozott haladást értek el az áldozatok fizikai, lelki és szociális felépülését segítő hatékony irányelvek és programok kidolgozása terén. A legtöbb országban hiányoznak a gyermekáldozatokra specializált integrációs programok, más esetekben a gondoskodáshoz jutás ahhoz a feltételhez van kötve, hogy pl. tanúskodni kell az emberkereskedő ellen, vagy az áldozat elismerése szigorú jogi követelményekhez kötött. Például több EU tagállamban a megfelelő orvosi ellátás a gyermek lakóhelyétől függ, míg máshol az elégséges lelki segítségnyújtási szolgáltatásokról való gondoskodás mutat hiányosságokat.1 A gyermekkereskedelem áldozatainak megfelelő védelmének és támogatásának fontosságának felismerése a visszaélés jogorvoslásához, a gyermekkereskedelem áldozatainak megsegítése és reintegrációja: A leginkább bevált gyakorlatok promóciója és értékelése a kiinduló és a célországokban' (ARECHIVIC)

projekt

a

három

kiinduló

(Olaszország, Ausztria,

Svédország), és a három célországban (Szlovákia, Bulgária, Magyarország) elért haladás értékelését célozza. A területen végzett olyan korábbi kutatásra építve, mint az Európai Alapjogi Ügynökség (FRA) által elvégzett 'Emberkereskedelem az Európai Unióban: kihívások, perspektívák és bevált gyakorlatok', a projekt célja, hogy mélyreható vizsgálatot biztosítson a gyermekáldozatok fizikai, lelki és szociális felépülésének segítésére irányuló erőfeszítésekkel kapcsolatban. A vizsgálat egy bevett programértékelési módszertanon alapul, mely figyelembe veszi az áldozatvédelemről szóló, következő gyakorlati okmányokban az áldozat támogatásról és védelemről szóló elveket és irányvonalakat:  UNICEF irányelvek a gyermekkereskedelem áldozatainak védelméhez  IOM kézikönyv az áldozatok megsegítéséről  Átfogó emberkereskedelem elleni válasz kialakításáról és alkalmazásáról szóló ICPMD irányelvek 1

Alapjogi Ügynökség (2009. Emberkereskedelem az Európai Unióban: kihívások, prespektívák és bevált gyakorlatok 101/105.

5

 UNODC eszközkészlet az emberkereskedelem elleni küzdelemhez  Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (2009) Fejlődési mutatók a gyermeki jogok védelmére, tiszteletére és támogatására az EU-ban. A módszertan más EU országokban is alkalmazható, ezen a területen alkalmazandó programok haladásának irányítására és mérésére. Az átülthethető bevált gyakorlatok meghatározásának célja az is, hogy hozzájáruljon a hosszútávú fenntartható erőfeszítésekhez, ezáltal megfelelő támogatást biztosítson a gyermekkereskedelembe bekerültek számára. A projekt fő céljai:  Megállapítani

a

gyermekkereskedelem

áldozatainak a megsegítésének és

a

társadalomba való reintegrációjának az irányelveit, jogi és intézményes kereteit;  Módszertan létrehozása a gyermekkereskedelem áldozatainak a megsegítése és a társadalomba való reintegrációja céljából alkalmazott programok értékelésére, azzal a céllal, hogy a növekedjen a programalkalmazás hatékonysága az EU-ban, és támogatva az EU-szerte a területen az értékelési normákat;  Gyermekáldozatok támogatására és reintegrációjára irányuló programok értékelése a három célországban és a három kiinduló országban, valamint ajánlatok indítványozása a programok javítására, összhangban az alapvető gyermeki jogokkal;  Leginkább bevált gyakorlatok meghatározása a gyermekáldozatok támogatására és védelmére a hat EU országban, összhangban a gyermeki jogokkal és az áldozatok legfőbb érdekeinek támogatásával;  A leginkább bevált gyakorlatok alkalmazásának támogatása és a gyermekkereskedelem áldozatainak megsegítésére és reintegrációjára irányuló programok értékelésére és ellenőrzésére irányuló mechanizmusok megállapítása az EU országaiban;  Egy innovatív, web-alapú interaktív eszköz fejlesztése, melynek célja az érdekeltek támogatása a gyermekkereskedelem áldozatainak reintegrációjában;  Az

EU-val,

információk,

nemzeti

irányelvekkel,

magyarázatok

és

reintegrációs

visszacsatolási

programokkal lehetőség

kapcsolatos

biztosítása

a

gyermekkereskedelem áldozatainak és azok szüleinek számára;  Közintézményekből, civil szervezetekből és egyetemekből álló kiterjedt és stabil hálózat kialakítása, mely támogatja a gyermekáldozatok reintegrációját és az ehhez kapcsolódó kutatásokat.

6

b) Módszertani célkitűzések és magyarázat Számításba véve a gyermekkereskedelem áldozatainak reintegrációjával kapcsolatos MS erőfeszítések értékelésére irányuló korábbi kezdeményezéseket 2 jelen módszertan célja, hogy egy olyan okmányt biztosítson az MS-nek a nemzetközi sztenderdeknek és a gyakorlati irányelveknek való megfelelőségének mértékének mélyrehatóbb értékeléséhez, valamint, hogy iránymutatást adjon arra nézve, hogy miként lehet az irányelvek kialakításának és végrehajtásának folyamatát mérhető jelzőkkel értékelni. A gyermekkereskedelem áldozatainak a megsegítése és a reintegrációja céljából alkalmazott program értékelési módszertan átfogó célja, a program alkalmazás hatékonyságának növekedése az EU-ban, és az EU értékelési normák támogatása a területen. A módszertan meghatározott célkitűzései iránymutatás adnak:  A gyermekkereskedelem

áldozatainak

megsegítése és

reintegrációja

céljából

alkalmazott programok céljainak és célkitűzéseinek a nemzetközi jogi normáknak és vezérelveknek való megfelelésének értékelésére.  A gyermekkereskedelem

áldozatainak

megsegítése és

reintegrációja céljából

alkalmazott programok végrehajtási folyamatainak értékelésére, ideértve az érdekeltek részvételét és a megfelelő finanszírozás biztosítását.  A gyermekkereskedelem áldozatainak

3

megsegítése és reintegrációja céljából

alkalmazott nemzeti programok eredményeinek értékelésére összhangban a felállított mérhető mutatókkal.  A gyermekkereskedelem

áldozatainak

megsegítése és

reintegrációja céljából

alkalmazott programok ellenőrzési mechanizmusainak értékelésére  Annak

értékelésére,

hogy

a

gyermekkereskedelem

áldozatainak

hatékony

megsegítésének előfeltételei milyen mértékben valósultak meg.  A gyermekkereskedelem

áldozatainak

védelmével

és

átmeneti

gondozásával

kapcsolatos programok eredményeinek értékelésére mérhető mutatókkal.  A gyermekkereskedelem

áldozatainak

megsegítése és

reintegrációja céljából

alkalmazott programok eredményeinek értékelésére

2 3

Pl. EU Alapjogi Ügynöksége (2008.) Tematikus tanulmány a gyermekkereskedelemről Az 'eredmények' és 'következmények' a szövegben ugyanazzal a jelentéstartalommal bírnak.

7

Az értékelés szerkezete Jelen módszertan a gyermekkereskedelem áldozatainak a megsegítése és a reintegrációja céljából alkalmazott programok értékeléséhez biztosít irányelveket. I. szint: Az irányvonalak átfogó értékelése II. szint: Területek szerinti értékelés Az értékelés első szintjének célja a gyermekkereskedelem áldozatainak a megsegítését és a reintegrációját célzó átfogó nemzeti keretrendszer értékelése, míg a kettes szint a segítségnyújtás és a reintegráció meghatározott területein teljesített eredmények értékelését célozza. A két terület részletes tárgyalása következik.

8

1. AZ IRÁNYVONALAK ÁTFOGÓ ÉRTÉKELÉSE (I. SZINT) Az értékelés célja: Az értékelés ezen szintje a gyermekkereskedelem áldozatainak a megsegítését és a reintegrációját célzó átfogó nemzeti keretrendszer értékelésére összpontosít. Ezen keretrendszer leggyakrabban egy emberkereskedelem elleni stratégiában és a vonatkozó éves cselekvési tervekben jelenik meg. A cselekvési terveknek fel kell vázolniuk a többoldalúan jóváhagyott cselekvési célokat, prioritásokat, a végrehajtandó tevékenységeket, csakúgy, mint a szükséges forrásokat és az érintett minden hivatal vonatkozó felelősségét. (UNODC, 2008, 29. o.). Ezenkívül az állam rendelkezhet a nemzeti áldozatkezelési mechanizmussal, ami egy olyan együttműködési keretrendszer, melyen keresztül az állami szereplők teljesítik az emberkereskedelembe került személyek emberi jogainak védelmére és támogatására vonatkozó kötelezettségeiket, összehangolva erőfeszítéseiket a civil társadalommal egy stratégiai partnerség keretében.(OSCE/ODIHR, 2004,. 16 o.). Az értékelés az egyes szinten az emberkereskedelemmel foglalkozó nemzeti referens, vagy ugyanezen funkciókkal rendelkező testület meglétét hivatott azonosítani. A nemzeti referens szerepe az információ gyűjtés és terjesztés, hogy felhívja a figyelmet a problémákra és megoldásokat javasoljon az emberkereskedelem elleni küzdelemre. A referensnek el kell készítenie a kormány számára az éves jelentést, mely a rendőrség és a jogi hatóságok bűnügyi aktáihoz való széleskörű hozzáféréssel és a nemzetközi szervezetekkel való együttműködés alapján kerül összeállításra. (UNODC, 2008, 11. o.)

9

1.1 A teljeskörű struktúra, célok és célkitűzések értékelése 1.1.1. A stratégiai dokumentum általános felépítése A nemzeti emberkereskedelem elleni válasz rendszerint egy nemzeti emberkereskedelem elleni stratégia keretében kerül megfogalmazásra, amely egy bevezetőből áll, ami körvonalazza a dokumentum átfogó céljait, fő elveit és a politikai elkötelezettségét; a háttér analízis alapvonal adatokat az érdekelt felek vizsgálatát, valamint stratégiai célokat és célkitűzéseket biztosít. A céloknak és célkitűzéseknek a következő területeket kell lefednie:  Támogató keretrendszer  Megelőzés  Segítségnyújtás és az áldozatok reintegrálása  Emberkereskedelemmel kapcsolatos nyomozás és bűnvádi eljárás Működési szinten egy nemzeti cselekvési tervet szükséges készíteni, amely elmagyarázza a stratégiai célok elérésének módját. Annak ellenére, hogy a tervek tartalmát a nemzeti körülmények diktálják, vannak bennük egyezőségek. A nemzeti cselekvési terv konkrét akciókat határoz meg a stratégiai célok és meghatározott célkitűzések elérésére a négy összetevőre, miképpen a nemzeti emberkereskedelem elleni stratégiában meghatározott. A hatékony nemzeti cselekvési tervnek:  meg kell határozni az elérendő fő célkitűzéseket,  fel kell állítani a prioritásokat,  meg kell határozni azokat az stratégiai cselekvéseket és alcselekvéseket, amelyeket a célok eléréséért meg kell tenni,  meg kell határozni ki a felelős a különböző részek megvalósításáért,  meg kell határozni azokat a forrásokat (emberi, pénzügyi, műszaki), amelyek a megvalósításhoz szükségesek,  meg kell adnia a megvalósítás ütemezését,  meg kell határoznia, hogy a célok teljesítésének ellenőrzési és értékelési módját,  ajánlani kell kapcsolódó mutatókat,  meg kell fogalmaznia a nemzetközi összefogás növelésének szükségességét(UNODC, 2008, 53. o., ICMPD, 2006, 18. o.).

10

Ajánlott mutatók: Ezen értékelés céljaira az értékelés ezen lépésének meg kell határoznia:  Van-e a nemzeti stratégiának segítségnyújtási és reintegrációs eleme  A segítségnyújtási és reintegrációs elem a továbbiakban a menzeti cselekvési tervben ki van-e dolgozva a következő elemekkel:  célkitűzések  cselekvések  források  a végrehajtásért felelős érdekeltek  időkeret  várt eredmények  Felállították-e a nemzeti áldozatkezelési mechanizmust (az általános részeként, vagy létrehoztak-e egyet kizárólag gyermekek részére), amely bizosítja az együttműködés keretrendszerét (kormánytestületek között, állami és nem állami szereplők között), valamint a gyermekkereskedelem áldozatainak védelmét.  Volt-e az emberkereskelem status quo-jának empirikus kutatás általi átfogó értékelése a nemzeti cselekvési terv kialakítása előtt (pl. a nemzeti cselekvési terv empirikus alapokon nyugszik?) 1.1.2. A nemzetközi jogi normáknak és vezérelveknek való megfelelőség Az emberkereskedelemre adott nemzeti válasznak jogi hatáskörében, megközelítésben és az érdekeltek részvételében világosan tükröznie kell a nemzetközi jogi normákat és vezérelveket. Ezenkívül a válasznak egy jogi alapú megközelítésnek kell lennie, ahol az alapvető emberi jogoknak és gyermeki jogoknak kell minden cselekvés középpontjában lennie. A Migrációs Politikát Fejlesztő Nemzetközi Központ (ICMPD) kidolgozott négy vezérelvet, melyeknek alakítaniuk kell az átfogó nemzeti emberkereskedelem elleni válasz tervezésének és végrehajtásának a koncepcionális keretrendszerét: kormányzati tulajdon, civil társadalom részvétele, emberi jogi alapú megközelítés, interdiszciplináris és ágazatokat átfogó megközelítés. (ICMPD, 2006, 21. o.). Ezek minden összetevőre vonatkoznak, ideértve az áldozatok reintegrációját és a segítségnyújtást (beleértve a gyermeáldozatok számára nyújtott segítségnyújtást) és jelen kell lenniük, mint stratégiai, mind működési szinten. Mivel ezek az

11

elvek nemzetközileg elismertek (az UNODC által is)4, jelen értékelés alapjául is szolgálnak majd. 1.1.2.1. Kormányzati tulajdon A

'kormányzati

tulajdon'

kifejezés

a

kormánynak

az

országban

alkalmazott

emberkereskedelem elleni intézkedésekhez való kapcsolatát fejezi ki 'Kormány' az állami szereplőkre utal, pl. azokra a szereplőkre, akik a közigazgatás részei és közvetlenül kapcsolódnak hozzá. (helyi, körzeti és nemzeti hatóságok). 'Tulajdon' ebben a kontextusban azt jelenti, hogy a kormányzat felvállalja a teljes részvételt, felelősségvállalást és az elszámolási

kötelezettséget

megvalósításában

és

a

a

nemzeti

célkitűzések

meghatározásában,

emberkereskedelem

elleni

a

tevékenységek

válasz

eredményeinek

értékelésében.(ICMPD, 2006. 21. o). A kormányzatnak vállalnia kell a felelősséget az áldozatok támogatásáért és reintegrációjáért való célok és célkitűzések meghatározásáért (különösen tekintettel a gyermekáldozatokra) az országban az emberkereskedelemre vonatkozó megbízható adatokra és analízisre, valamint a gyermekáldozatok profiljára alapozva. A kormánynak ugyancsak felelősséget kell vállania többek között gyermekáldozatok hazatéréséért és reintegrációjáért való nemzetközi együttműködés biztosításáért és a gyermekkereskedelem áldozatai részére való támogatás infrastruktúrájának felállításáért és szabályozásáért. Minden kapcsolódó intézménynek (egészségügyi, oktatási) részt kell vállalnia a gyermekkereskedelem áldozatainak helyi reintegrációjának végrehajtásában (lsd. az interdiszdiszciplináris és ágazatokat átfogó megközelítést). A kormány elkötelezettsége szükséges a gyermekáldozatok támogatása és reintegrációja érdekében megvalósult programok és intézkedések fenntarthatóságának biztosítása miatt. Ajánlott mutatók:  A nemzeti koordinátor által évente elkészített jelentések a nemzeti cselekvési tervről (segítségnyújtás és reintegráció a gyermekkereskedelem áldozatai részére)  Nemzetközi együttműködési megállapodások megléte a külföldön lévő kísérő nélküli kiskorúak hazatelepítésével kapcsolatban  A

kormány

által

működtetett,

engedélyezett,

pénzügyileg

támogatott

szálláslehetőségek megléte a gyermekkereskedelem áldozatai számára  Működtet-e a kormány a gyermekkereskedelem áldozataira vonatkozó adatgyűjtési 4

Lásd. UNODC eszközkészlet az emberkerseskedelem elleni küzdelemhez, UNODC, 2008.

12

mechanizmusokat (azonosított és támogatott)?  Megvizsgálja, és áttekinti-e a kormány rendszeresen a nemzeti stratégiában és cselekvési

tervben

szereplő

célkitűzéseket,

tükrözve

a

gyermekáldozatok

szükségleteit?  Jelentést tesz-e rendszeresen a kormány az áldozat támogatás és reintegráció területén a nemzeti emberkereskedelem elleni válasz eredményeinek megvalósulásáról, különös tekintettel azon intézkedések körvonalazására, amelyeket a gyermekáldozatok helyzetére irányultak?  Biztosít-e a kormány egy személy hazatelepítésével kapcsolatos kockázati értékelést szolgáló formalizált eljárást?  Biztosít-e

képzést

a

kormány

az

összes

kapcsolódó

hivatal

számára

gyermekáldozatoknak való segítségnyújtással és reintergrációval kapcsolatban? 1.1.2.2. A civil társadalom részvétele A 'civil társadalom részvételének' elve megköveteli, hogy az emberkereskedelem elleni programok és intézkedések létrehozása és végrehajtása nemcsak az állami hatóságok által kell, hogy történjen, hanem azon érdekeltek részvételével is, akik az államtól függetlenek, és kívül esnek az állam-és közigazgatáson. A civil társadalom bevonása a nemzeti emberkereskedelem elleni válaszadásba nemcsak azt jelenti,

hogy

a

civil

társadalom

képviselőinek

lehetőségük

van

találkozókon,

munkacsoportokban való részvételre stb. hanem aktív szerepet játszanak a döntéshozatalban és nézeteik, véleményük megfelelő mértékben tükröződik a nemzeti emberkereskedelem elleni válaszadás tervezésében és végrehajtásában.(ICMPD, 2006, 22.o ). A gyermekkereskedelem áldozatainak való segítségnyújtás és reintegráció tekintetében a gyermeki jogok védelmében speciális tapasztalattal rendelkező civilszervezeteknek és a kormányközi szervezeteknek ki kell terjeszteniük a szolgáltatási rendelkezéseket, hogy részt vegyenek az emberkereskedelem elleni célok és célkitűzések kialakításában az áldozat támogatás és reintegráció terén. Ajánlott mutatók:  Civilszervezeteket

rendszeresen

meghívják-e

a

nemzeti

cselekvési

terv

végrehajtásában való részvételre  Civilszervezeteket rendszeresen meghívják-e a nemzeti áldzatkezelési mechanizmus végrehajtásában való részvételre 13

 Civil és kormányközi szervezetek száma a nemzeti munkacsoportban speciális gyermekvédelmi tapasztalattal szavazati jogokkal/teljes tagsági státusszal  Az emberkereskedelem elleni intézkedések végrehajtásában résztvevő civilszervezetek száma az áldozattámogatás és reintegráció területein, a nemzeti cselekvési terv által megállapított módon.  A nemzeti áldozatkezelési mechanizmusban résztvevő civilszervezetek száma  A gyermekáldozatoknak

való

segítségnyújtásra

és

reintegrációjára

elérhető

finanszírozás teljes összege, és átruházott szolgáltatási rendszerrel rendelkező országokban azoknak a civilszervezeteknek a száma, akik a költségvetésből támogatást kapnak a gyermekáldozatoknak való segítségnyújtásra és reintegrációjára,  Biztosít-e a kormány hatékony csatornákat a civilszervezetekkel való kommunikációra és konzultációra a gyermekáldozatoknak való segítségnyújtást és reintegrációt célzó nemzeti programok tervezésére és végrehajtására?  Konzultál-e rendszeresen a kormány civilszervezetekkel gyermekáldozatoknak való segítségnyújtást

és

reintegrációt

célzó

nemzeti

programok

tervezéséről

és

végrehajtásáról? 1.1.2.3. Emberi jogi alapú megközelítés Az 'emberi jog alapú megközelítés' azt jelenti, hogy a nemzeti emberkereskedelem elleni válaszadás (csakúgy mint az egyedi intézkedések) normatívan a nemzetközi emberi jogoknak kell, hogy megfeleljenek, és működés szerint az emberi jogok védelmére és támogatására kell, hogy irányuljanak, különös tekintettel az áldozatokra. A 'jog' fogalom kifejezi, hogy az egy törvényileg kikényszeríthető jogosultságnak kell lennie, mely részletezi az állam kötelezettségét, hogy tisztelje, támogassa, védje és megvalósítsa azt. Ez magában foglalja a következményt, hogy azok számára, akik nincs lehetőségük élni a jogaikkal, azoknak adott a lehetőség, hogy kiköveteljék ezeket. A definíció szerint az ilyen meghatározás összeférhetetlen azokkal az irányelvekkel vagy cselekvésekkel, melyeknek jogtipró hatásuk van, és nem engedi meg a kompromisszumokat pl. az elkövetők bűneljárása és az áldozatok jogai között. Az ’emberi jogi megközelítés’ nélkülözhetetlen eleme az emberi jogi normák és a diszkrimináció ellenes elvek betartása, norma keret és felelősségvállalás , nemi perspektíva integrálása, az embernek mint jogok alanya és birtokosaként való elismerése.

14

Ezenkívül, az emberkereskedelem sajátos gyermekjog alapú megközelítése keretében, a gyermekkereskedelem áldozatai a következő jogokkal kell hogy rendelkezzenek:  A gyermek legfőbb érdekének elve kell, hogy az átfogó irányelv legyen, (minden emberkereskedelem elleni fellépés esetében ez a legfőbb szempont)  Jog az egyenlő bánásmódhoz  A gyermek véleményének tisztelete  Információhoz való jog  Titoktartáshoz való jog  Egészséghez való jog  Oktatáshoz való jog  Rehabilitációhoz való jog  Védelemhez való jog (Gyermekek jogairól szóló ENSZ Egyezmény) Ajánlott mutatók:  A

gyermekáldozatok

megsegítésére

és

reintegrációjára

vonatkozó

nemzeti

emberkereskedelem elleni válasz összhangban van-e az aláírt és ratifikált emberi jogi egyezményekben szereplő nemzetközi emberi jogi normákkal, valamint a nemzetközi munkaügyi és gyermekjogi normákkal?  A gyermekkereskedelem áldozatainak reintegrációs gyakorlatai betartják és tisztelik-e a gyermekek jogait, ideértve:  A gyermek véleményének tisztelete  Információhoz való jog  Titoktartáshoz való jog?  A gyermekkereskedelem áldozatainak reintegrációs gyakorlatai biztosítják-e minden arra jogosult gyermek számára a:  Hozzáférést az egészséghez  Hozzáférést az oktatáshoz  Hozzáférést a rehabilitációhoz? 

A gyermek rendelkezik-e minden vonatkozó joggal, amivel a gyermekkereskedelem áldozatai rendelkeznek, a diszkrimináció-mentesség elvének tiszteletben tartása mellett?

 Létezik-e

a

gyermekáldozatoknak

való

segítségnyújtásra

és

reintegrációra

vonatkozóan formalizált eljárás a legfőbb érdek meghatározására az intézkedésekben ? 15

 A nemzeti stratégia és cselekvési terv kitűzi-e célul az áldozatoknak való segítségnyújtás és reintegráció terén az emberkereskedelem áldozatainak, különös tekintettel a gyermekeknek a jogtudatosságát?  A nemzeti cselekvési tervben előirányzott segítségnyújtási és reintegrációs intézkedések szándékoznak-e számításbe venni a gyermekáldozatok nemi és etnikai hátterét? 1.1.2.4. Interdiszciplináris és ágazatokat átfogó megközelítés Az emberkereskedelem összetett jelenség, mely különböző területekkel és érdekekkel kapcsolódik össze, mint pl. a migráció, a szervezett bűnözés, korrupció, munkaügy, prostitúció, emberi jogok, egyenlőtlen nemzetközi gazdasági kapcsolatok, nemi kérdések, nők ellen irányuló erőszak, szegénység "elnőiesedése" stb.

A hatékony ellen-stratégiáknak

figyelembe kell vennie ezt a komplexitást, hogy az emberkereskedelem különböző aspektusait egyszerre tudja megcélozni.

Ennek érdekében szükséges az 'interdiszciplináris' módon

folytatott munka, ami azt jelenti, hogy a különböző tudományágak tudását és tapasztalatát, csak úgy, mint módszereit egyesíteni kell az emberkereskedelem elleni harc és megelőzés érdekében való intézkedések kidolgozására. (pl. jogi dokumentumok, oktatási módszerek, társadalmi kutatás, gazdasági jogtudatosság, pszichológiai segítségnyújtás stb.) 'Az ágazatokat átfogó' kifejezés azt jelenti, hogy a beavatkozásokat úgy kell megtervezni és végrehajtani, hogy lefedje a társadalom minden ágazatát. (pl. igazságügy, oktatás, munkapiac stb.)(ICMPD, 2006, 24 o.). Egy interdiszciplináris és ágazatokat átfogó megközelítés iránti szükséglet egyértelműen megerősített a gyermekkereskedelem áldozatainak való segítségnyújtás és reintegráció terén. A gyermekáldozatok sikeres reintergációjának egy holisztikus megközelítésen kell alapulnia, ami számításba veszi a gyermekek emberi jogait, csakúgy, mint speciális szükségleteiket a biztonságos elhelyezés, egészség és oktatáshoz való hozzáférés tekintetében. Ajánlott mutatók:  Minden kapcsolódó érdekelt részvétele a nemzeti emberkereskedelem elleni munkacsoportban, beleértve a következő területek minisztériumainak képviselőit:  végrehajtás  oktatás 16

 migráció  munkaügy  egészség/jólét  igazságügy  külügy  ifjúság  nemi egyenlőség ezenkívül:  gyermekvédelmi hivatalok  civilszervezetek  kormányközi szervezetek  A rendszeres információcsere kialakított mechanizmusa a különböző szereplők között, beleértve  munkacsoport megbeszélések  információs adatmegosztási mechanizmusok a gyermekáldozatok azonosításával és támogatásával kapcsolatban  A kapcsolódó hivatalok (ideértve a társadalomtudományi intézetek, oktatási és egészségügyi hatóságok stb.)

tapasztalatát

és tudását aktívan igénylik-e a

gyermekáldozatok segítségnyújtását és reintegrációját célzó programok kialakításához?  A kapcsolódó állami és civil szervezetek részvételét aktívan igénylik-e a gyermekáldozatok segítségnyújtását és reintegrációját célzó akutális inézkedések megvalósításához? 1.1.2.5. Fenntarthatóság A nemzeti emberkereskedelem elleni válaszadás tekintetében a fenntarthatóság azt jelenti, hogy a megvalósítandó struktúra és rendszer időtálló és kreatívan alkalmazkodik a változó körülményekhez. Léte nem függhet semmitől, pl. egy jelentős külső pénzügyi támogatótól, amely miatt könnyen összeomolna a rendszer(ICMPD, 2006, 26. o.). A kormányzati tulajdon és a polgári társadalom részvétele kulcsfontosságú a nemzeti válaszadás fenntarthatóságának biztosításában, mivel a kormány politikai és pénzügyi elkötelezettsége biztosítja a folytonosságot, míg a polgári társadalom részvétele biztosítja a tevékenységek ellenőrzését, és az emberkereskedelem elleni intézkedések szükségességének átfogó, nyilvános elismertségét. 17

Ajánlott mutatók: A kormányzati tulajdon és a civil társadalom részvételét jellemző mutatókon kívül (az 1.1 Szerkezet, célok és célkitűzések átfogó értékelésének a) és b) vonatkozó szakaszában felsoroltak) a következő mutatókat szükségesek:  A nemzeti cselekvési terv időszakos áttekintése és felülvizsgálat, létrehozva egy új (évi/kétévi) nemzeti cselekvési tervet.  A végrehajtott segítségnyújtási és reintegrációs intézkedések rendszeres értékelése az értékelési jelentésekben jóváhagyott módon.  A helyi közigazgatási rendszerek bevonása a helyi struktúrák és a helyi az áldozatsegítésről és reintergrációról szóló részeket tartalmazó emberkereskedelem elleni (beleértve a gyermekkereskedelmet is) cselekvési tervek által jóváhagyott módon.  Rendszeres állami költségvetési juttatások az emberkereskedelem elleni koordinációs struktúrák finanszírozására, miképpen a struktúrák éves költségvetése jóváhagyja.  Az áldozattámogatás és reintegráció területén a kulcsszereplők állami támogatásának mértéke/összege, a nemzeti cselekvési terv forrás szakaszában jóváhagyott módon.  Segítségnyújtási

és

reintegrációs

intézkedések

esélyegyenlősége

a

gyermekkereskedelmi intézkedések számára a vonatkozó összetevő bevonásával más a) stratégiai dokumentumokban (pl. gyermekvédelmi stratégia) b) képzések (pl. kormányhivatal és szolgáltatást nyújtók) c) oktatási tananyagok (pl. szociális munkások, ápolók/gyógyászati személyzet)

18

1.2. Forrás és költségvetési mobilizáció értékelése Az emberkereskedelem elleni válaszadás hatákonyságát biztosítani kell, hogy biztosítva legyen a források mobilizációjának elégséges volta. tevékenységek

végrehajtására

vonatkozó

pénzügyi,

Az emberkereskedelem elleni műszaki

és

emberi

erőforrás

rendelkezések a gyermekkereskedelem áldozatainak való segítségnyújtás és reintegráció terén, bizonyítja a kormánynak az áldozatok emberi jogainak megsértésének jogorvoslata iránti elkötelezettségét. Az állami finanszírozás a nemzeti cselekvési terv áldozattámogatás és reintegráció szakasz végrehajtásának elsődleges forrása kell, hogy legyen. A finanszírozást különböző kormányzati intézményekből kell elérhetővé tenni. A tervezett cselekvések hatásának növelése érdekében további finanszírozás igényelhető külső támogatóktól, és az állami-magán együttműködéseket is számításba kell venni. Ajánlott mutatók: Az emberkereskedelem ellen, az áldozatsegítésre és reintergációra irányuló nemzeti és cselekvési terveknek egyértelműen meg kell fogalmaznia a forrásokról való intézkedés szakaszait. Ezen szakaszok ( minden tevékenységre vonatkozólag) magukba kell foglalják:  pénzügyi forrásokat  emberi erőforrásokat  műszaki felszerelést (ahol van ilyen) A finanszírozás forrását és a forrásról való rendelkezést:  A segítségnyújtás és reintegráció elsődleges forrása az állami finaszírozás kell legyen.  Az állami finaszírozást több állami hivatal kell, hogy biztosítsa, és a speciális finanszírozás a gyermekáldozatok kell, hogy célozza.  Az áldozat segítségnyújtás és reintegrációról szóló nemzeti cselekvési tervben elő kell irányozni az adományozói finanszírozást.  A

gyermekkereskedelem

áldozatai

számára

nyújtott

segítségnyújtásra

és

reintegrációjára vonatkozó finanszírozás rugalmas-e, és képes-e tükrözni az azonosított áldozatok, (életkor, nem, egészségi állapot, etnikai háttér stb.) számában történő változásokat?

19

1.3. Ellenőrzési értékelési mechanizmusok értékelése Ellenőrzés és értékelés két egymást kiegészítő eszköz, ami felhasználható:  meghatározott áldozatsegítés és reintegrációs program vagy projekt vezetésére a sürgető irányzatok reflektálása céljából.  a segítségnyújtás és reintegrációs programválasz sikerének meghatározása hatékonyság és eredményesség tekintetében. 1.3.1. Ellenőrzési mechanizmusok értékelése Az értékelés a gyermekkereskedelem áldozatainak való segítségnyújtási és reintegrációs program végrehajtása során történik, és a rendszeres adatgyűjtés, analízis és használat három célt szolgál:  a megszerzett tapasztalatokból való tanulást (tanulás)  A felhasznált forrásokról és az elért eredményekről való külső és belső elszámolás. (ellenőrzés)  döntéshozás (vezető funkció) (toolkitsfordevelopment.org) A program végrehajtásában résztvevő minden szereplőnek egy előzőleg meghatározott ellenőrzési sablon szerint, rendszeresen adatokat kell szolgáltatnia az ellenőrzési folyamat számára. Az ellenőrzésnek stratégiai és működési szinten is meg kell jelennie és egyértelműen meghatározott mutatókon kell alapulnia. A koordináló emberkereskedelem elleni testület felelőssége működési szinten segítségnyújtási és reintegrációs program ellenőrzésének elvégzése, míg stratégiai szinten egy külső testület felelős az ellenőrzésért. Az ellenőrzési folyamat során gyűjtött adatokat az átfogó programértékeléshez kell felhasználni. 1.3.2. Értékelési mechanizmusok minősítése Az értékelés folyamatban lévő, vagy elvégzett a gyermekkereskedelem áldozatait célzó nemzeti segítségnyújtási és reintegrációs nemzeti program szisztematikus és célirányos minősítése. A gyermekkereskedelem áldozatainak reintegrációját és támogatását célzó ebben a projekt keretben felmérésre kerülő programértékelésnek, a működési szintre kell összpontosítania, a meglévő programok célkitűzéseinek. Az értékelés célja, hogy a gyermekkereskedelem áldozatait segítését és reintegrációját célzó programot értékelje a következők tekintetében:  relevancia 20

 hatékonyság  eredményesség  hatás  fenntarthatóság. Az értékelésnek segítenie kell az érdekelteket, hogy felismerjék, elérték-e a program célkitűzését, voltak-e hiányosságok, valamint, hogy szükséges-e javulás. Jelen vizsgálat a jövőbeni irányvonal kialakítását kell, hogy szolgálja, és egyértelműen tükröződnie kell a további emberkereskedelem-elleni politika okmányok azon szakaszaiban, amelyek az áldozatok, különös tekintettel a gyermekeknek való segítségnyújtásról és reintegrációról szólnak. Az értékeléseket egyértelműen meghatározott, mérhető mutatókra kell alapozni, melyek megmutatják a program célkitűzések kimenetelét. Korlátozott források esetében az értékelést a végrehajtási hivatal (nemzeti bizottság) speciálisan felkészített szakembereinek kell elvégeznie. Ajánlott mutatók:  ToR megléte a az áldozatsegítés és reintegráció területére vonatkozó nemzeti válaszadás ellenőrzésének elvégzésére (ideértve a felelősségeket, adatgyűjtési rendszer, mutatók)  Rendszeres ellenőrzési jelentések megléte/bizonyítéka, különös figyelemmel a gyermekkereskedelem áldozataira.  A program dokumentumok átvizsgálásának megléte, összhangban az ellenőrzés fő ténymegállapításaival.  Az emberkereskedelem elleni válaszadásról szóló értékelési jelentés megléte, meghatározott szakaszai az áldozatsegítést és reintegrációt taglalják, beleértve a gyermekkereskedelem áldozatainak támogatását és reintegrációját.  Az ellenőrző jelentéseket rendszeresen megvizsgálják-e a fő érdekeltek (nemzeti bizottság, kapcsolódó munkacsoportok)?  Az ellenőrző jelentések fő ténymegállapításait használják-e az áldozatsegítés és reintegráció, valamint a gyermekkereskedelem áldozatainak támogatása területén?  Az értékelési jelentéseket megvizsgálja-e a nemzeti koordinációs testület, és nyilvánosságra hozzák-e az eredményeket?  Az értékelési jelentések kihatással vannak-e a gyermekkereskedelem áldozatainak nyújtott segítségnyújtásra és reintegrációra vonatkozó politika kialakítására? 21

1.4. Eredmények értékelése Az értékelés ezen részének célja annak értékelése, hogy a nemzeti emberkereskedelem elleni válaszadás miképpen teljesíti az előre meghatározott célokat a gyermekkereskedelem áldozatainak megsegítése és reintegrációja terén. Ily módon az eredményekre összpontosít, miszerint a programnak sikerült-e vagy sem teljesíteni az eltervezett tevékenységeket. Az olyan közvetlen eredményekre való összpontosítás helyett, mint az emberkereskedelem elleni képzések száma, az értékelés az olyan tevékenységek eredményeire helyezi a hangsúlyt, mint a végrehajtásukból származó előnyök vagy változások. Emiatt szükséges a célok és célkitűzések és a megfelelő eredmények azonosítása a gyermekkereskedelem áldozatainak való segítségnyújtás és reintegráció területén. A program dokumentum vélhetően meghatározta a várt eredményeket a haladást mérő vonatkozó mutatókkal együtt. Amennyiben ezek az eredmények és mutatók léteznek, a mi szerepünk az lesz, hogy észrevételeket fűzzünk a célkitűzésekhez kapcsolódó eredmények és mutatók relevanciájához és a célkitűzéseket jellemző mutatókhoz, valamint, hogy összegyűjtsük a releváns adatokat és megvizsgáljuk az eredményeket. Amennyiben a program dokumentumokból hiányoznak a várt eredmények és mutatók, célunk, hogy az összes kapcsolódó érdekelt bevonásával megállapítsuk ezeket. Az ún. ’RACER’ kritérium alkalmazható, a mutatók ellenőrzése, illetve felállítása esetén: 

Releváns – közeli kapcsolatban kell, hogy legyenek az elérendő célokkal



Elfogadott – az érdekeltek által elfogadottak kell, hogy legyenek



Hiteles – egyértelműnek és nem-szakértők számára is könnyen érthetőnek kell lennie



Könnyű ellenőrzés – az adatgyűjtésnek lehetőleg alacsony költségűnek kell lennie



Szilárd – más tényezők által nem befolyásolt

Ajánlott mutatók  A nemzeti emberkereskedelem elleni válaszadás világosan meghatározott céljainak és célkitűzéseinek megléte a gyermekkereskedelem áldozatainak reintergrációja terén.  A nemzeti emberkereskedelem elleni válaszadás világosan meghatározott eredmény mutatóinak a megléte a gyermekkereskedelem áldozatainak reintegrációja terén.  A nemzeti emberkereskedelem elleni válaszadás keretében az eredmények 22

értékeléséhez szükséges adatgyűjtési mechanizmusok megléte, összhangban a vonatkozó mutatókkal, a gyermekkereskedelem áldozatainak reintegrációja területén.

23

2. REINTEGRÁCIÓS TERÜLET SZERINTI ÉRTÉKELÉS (II. SZINT) 2.1. A gyermekkereskedelem áldozatai részére történő segítségnyújtás előfeltételei A gyermekkereskedelem áldozatai részére biztosított hatékony segítségnyújtás és reintegráció számos előfeltételtől függ, melyeket a megfelelő ellátás biztosítása előtt teljesíteni kell. Először is, azonosítani kell az emberkereskedelem áldozatául esett gyermeket, hogy a megfelelő intézmények és szolgáltatók gondjaiba vehessék, és megkapja ezután az ellátást és segítséget. A bűnüldöző tiszteknek, civil szervezetek munkatársainak, nőket támogató csoportoknak vagy bárkinek, aki munkája vagy önkéntes elkötelezettsége révén kapcsolatba kerül az emberkereskedelem egyik áldozatával, először fel kell ismernie a kizsákmányolás jeleit, hogy az emberkereskedelem bekövetkezését jelenteni tudja. A társadalom egészének e jelenségre való fogékonysága hozzájárulhat ahhoz, hogy az áldozatok részére következetes hatékony reintegrációs intézkedések legyenek biztosítva. A bűnüldöző tiszteknek speciális képzésben kell részt venniük, mely során elsajátítják az emberkereskedelem széles körű definícióinak alkalmazását, és az emberkereskedelemmel kapcsolatos tapasztalatok releváns mutatóit, valamint megfelelő kérdéseket, melyek segítenek az áldozatok azonosításában. Jelen módszertanban figyelembe vettük az azonosítási folyamat jelentőségét, és a Munkafolyamat 1. fázisának kutatása során külön megvitatjuk azt. A kutatás megismétlődésének elkerülésére azonban, valamint amiatt, mert az áldozatok azonosítása nem része magának a reintegrációs folyamatnak, hanem inkább az áldozatoknak biztosított segítségnyújtás előfeltétele, nem fogunk részletesen foglalkozni azzal a Munkafolyamat 2. fázisa keretében történő reintegrációs intézkedések tényleges értékelése során. A törvényes gyám kijelölése, az átvilágítási folyamat és dokumentáció szintén előfeltételei a sikeres reintegrációnak, és bár azok részei az áldozatoknak biztosított segítségnyújtásnak is, röviden foglalkozni fogunk velük, és megfelelő mutatókat is javasolunk.

24

2.1.1. Gyám kijelölése A gyám kijelölése elsődleges lépés, és a segítségnyújtási folyamat előfeltétele. A tagállamok kötelessége, hogy meghatározzák azt a kompetens hatóságot, amely felelős a gyám (gyámügyi szolgáltató) kijelöléséért, a gyámság jogállásának meghatározásáért (törvényes gyám, ideiglenes gyám, tanácsadó/képviselő, szociális munkás vagy civil szervezet munkatársa), és minden szükséges protokoll és eljárás kialakításáért. A gyámügyi szolgáltatónak rendszeresen ellenőriznie kell a nyújtott szolgáltatás minőségét. Gyámot akkor kell kijelölni, ha a gyermek kíséret nélkül van, vagy a gyermekkereskedelem áldozatát olyan személy kíséri, aki nem képviseli a gyermek érdekeit. A gyám kijelölésekor figyelembe kell venni a gyermek véleményét. A gyám a gyermeket az egész folyamat során végigkíséri, egészen a tartós megoldás megtalálásáig, és biztosítja, hogy a gyermek megfelelő gondozást, szállást, pszichoszociális és egészségügyi ellátást kapjon, és hogy minden végrehajtott intézkedés összhangban van a gyermek érdekeivel. A gyám többnyire a gyermek hivatalos törvényes képviselőjeként lép fel. Emellett, a gyám segítheti a család felkutatását célzó eljárásokat és a család újraegyesítést, amikor az a gyermek javát szolgálva történik. Amennyiben gyámként személy van kijelölve, rendelkeznie kell a megfelelő nyelvtudással, vonatkozó gyermekvédelmi tapasztalattal, gyermekjogi/emberi jogi ismeretekkel, valamint a gyermekáldozatok speciális igényeinek megértésével, többek között azokkal, melyek a nemekre vonatkoznak. Javasolt mutatók:  Azoknak a gyermekeknek a száma, akiknek a reintegrációját gyám támogatta, az összes kíséret nélküli emberkereskedelem áldozatául esett gyermek százalékában  Gyámügyi szolgáltató kijelölését célzó hivatalos eljárások megléte  Formalizált kritériumok megléte szolgáltatás biztosítására, többek között gyámok felelősségének átruházása  Gyámként való kijelölés speciális követelményeinek megléte, többek között korábbi tapasztalatok gyermekvédelem terén, a gyermekjogok és az emberkereskedelem áldozatául esett gyermek szükségleteinek ismerete  A rendszeres ellenőrzés megléte és mechanizmusai, valamint a nyújtott gyámsági szolgáltatások felügyelete  A gyámok hatékonyak abban, hogy tartós reintegrációs megoldást találjanak?  Az ellenőrzési és felügyeleti mechanizmus hatékonyan biztosítja-e a nyújtott gyámsági szolgáltatás magas minőségét? 25

2.1.2. Átvilágítás és dokumentáció Az

átvilágítási

és

dokumentációs

folyamat

rögtön

azután

történik,

hogy

az

emberkereskedelem áldoztatául esett gyermeket azonosítják, és célja, hogy megfelelő információt gyűjtsön a gyermek személyazonosságának megállapításához, valamint az emberkereskedelem

során

tapasztaltak

és

az

áldozatok

speciális

szükségleteinek

meghatározásához. Egy magát elszakadt gyermeknek valló fiatal életkorának kezdeti felmérése különös jelentőséggel

bír a bevándorlási

őrizet

és

a szociális

szolgáltatások biztosítása

vonatkozásában, valamint abban a vonatkozásban, hogy az egyéni menedékjog iránti kérvényt kiskorúként bírálják-e el. A kezdeti nyilvántartásba vételt a bűnügyi szervek végzik el. Ebben a folyamatban általános személyi adatokat rögzítenek, és olyan információkat, melyek megkönnyítik a bírósági eljárásokat, valamint felmérik a gyermek érdekeit. A dokumentációs folyamat során további információt gyűjtenek annak érdekében, hogy a gyermek speciális igényeinek eleget tegyenek, többek között a felkutatáshoz, valamint hogy a gyermek jövőjét tervezni lehessen. Kezdetnek, a bűnüldöző hatóságok információs ügyiratot nyitnak az emberkereskedelem áldozatául esett gyermek számára. Ebben a személyes aktában minden intézkedést és információt

dokumentálni

kell

az

emberkereskedelem

áldozatául

esett

gyermekre

vonatkozóan, és az egész folyamat során kísérnie kell a gyermeket. Az állam köteles meghatározni azt az illetékes hatóságot, amely felelős az információ és az összes eljárás hozzáférhető módon való tárolásáért, valamint az információk felhasználásáért, többek között az adatok bizalmas kezeléséért. Az információgyűjtés többek között a gyermekkel való beszélgetéseken alapul. A kikérdezési folyamat során számításba kell venni az emberkereskedelem áldozataira, különös tekintettel a gyermekáldozatokra vonatkozó etikai alapelveket. Amikor csak lehetséges, a beszélgetést a gyermek anyanyelvén kell lefolytatni, vagy speciálisan képzett tolmácsok segítségével. Az UNICEF

és

a

Nemzetközi

Migrációs

Szervezet

(IOM)

irányelveket

ajánl

a

gyermekkereskedelem áldozatainak kikérdezése során, biztosítva a következőket:  A gyermekáldozatokat olyan módon kell kikérdezni, mely tiszteletben tartja emberi méltóságukat és fejlettségi kapacitásukat/szintjüket  A gyermekáldozatokat speciálisan képzett, azonos nemű szakembereknek kell kikérdeznie, kivéve, amikor kulturális bizonyíték van arra, hogy az utóbbi nem 26

szolgálja a gyermek érdekeit.  A gyermeket egyik szülője jelenlétében kell kikérdezni, vagy ha ez nem lehetséges/helyénvaló, akkor gyám/pszichológus jelenlétében.  Az interjút készítő személynek a lehető legtöbbet kell megtudnia a gyermekről, és – barátságos formában – utalnia kell a gyermek számára ismerős eseményekre  A gyermeket nem lehet kikérdezni azon a helyen, ahol a kizsákmányolás áldozata lett, illetve bármely feltételezett emberkereskedő fizikai közelségében.  A gyermekáldozatokat a beszélgetés szempontjából biztonságos és kényelmes helyen kell kikérdezni  A kikérdezést nem szabad siettetni, és a gyermek számára érthető szavakkal kell végezni  Nyitott kérdéseket kell feltenni, és nem szabad a részletekről érdeklődni, ha a gyermek jelzi, hogy nem tud azokról  A beszélgetést megnyugtató módon kell lezárni (UNICEF, 2006, 18. o., IOM, 2007, 31-32. o.). Javasolt mutatók:  A gyermekkereskedelem áldozataira vonatkozó ügyiratok száma az összes azonosított áldozat százalékában  A gyermekkereskedelem áldozataira vonatkozó információ tárolásáért felelős illetékes hatóság megléte  Az információk hozzáférésére és felhasználására, többek között az adatok bizalmas kezelésére vonatkozó, pontosan meghatározott eljárások megléte  A bűnüldöző szervek által kiskorúak kikérdezésére vonatkozó etikai kódex/etikai alapelvek megléte  A szolgáltatók által kiskorúak kikérdezésére vonatkozó etikai kódex/etikai alapelvek megléte  A gyermekkereskedelem áldozatainak kikérdezését végző, speciálisan képzett bűnüldöző személyzet megléte  Adott időszakban olyan ügyek száma, ahol az életkor vitatott (a korábbi időszakokhoz képest növekedett vagy csökkent-e a számuk)  A gyermekkereskedelem áldozataira vonatkozó ügyek meglévő információi átfogóak-e, és megfelelnek-e az áldozatoknak részére biztosított segítségnyújtás követelményeinek? Léteznek-e speciális, gyermekbarát helyszínek a bűnüldöző 27

szervek létesítményeiben a kiskorúak kikérdezésére?  A bűnüldöző szervek alkalmazottai részesülnek-e megfelelő képzésben a kiskorúak kikérdezése terén?  Megfelel-e minden oldal (bűnüldöző szervek, kormányzati ügynökségek, szolgáltatók) a kiskorúak kikérdezésére vonatkozó általános etikai alapelveknek? Minden egyes ügynökség esetében ki kell fejteni. 2.1.3. Egyedi esetfelmérés Minden emberkereskedelem áldozatául esett gyermeknek joga van ahhoz, hogy esetét egyedi módon mérjék fel, multidiszciplináris megközelítés alkalmazásával, melynek célja a gyermek érdekeinek meghatározása és integrációs terv felvázolása. Bár minden ország más módszerekkel rendelkezik az egyedi esetfelmérés megvalósításához, a felmérés rendszerint az áldozat egyedi szükségleteinek és igényeinek meghatározásán, valamint környezetének felmérésén alapul. 2.1.3.1. Egyedi felmérés Az egyedi felmérés az áldozattal közvetlenül kapcsolatos körülményekkel foglalkozik, és azok a személyek végzik el, akik az áldozat esetében leginkább járatosak. Ez legvalószínűbben a gyermek gyámja, de lehet szolgáltatásnyújtó szervezet munkatársa, szociális munkás, vagy pszichológus. Az IOM integrációs kézikönyve négy alkalmazott kritériumot javasol a reintegrációs lehetőségek felmérésére:  az áldozat szükségletei (fizikai, pszichiátriai, jogi, szociális és gazdasági)  az áldozat különleges igényei  az adott áldozat részére rendelkezésre álló lehetőségek, tekintetbe véve a korát, a nemét, a fejlettségi szintjét, képzettségét stb.  az áldozat észlelt motivációs szintje (IOM, 2007, 82. o.). A családfelkutatás az egyik szükséges eljárás az egyedi esetfelmérés során, valamint a tartós megoldást megtalálásához, az olyan eseteket kivéve, amikor a család bűnrészes a gyermekkereskedelemben. A családfelkutatás az országok között

megosztott

alkalmazására

információra,

támaszkodik,

és

ugyanannak

szabványosított

a

megközelítésnek

az

formanyomtatványokkal

és

kölcsönösen kompatibilis rendszerekkel, ami megkönnyíti az országok közötti együttműködést. 28

A megosztott információ típusát és mértékét a gyermek érdekeinek és azok védelmének kell meghatároznia. Az alapvető vezérlő elv az, hogy „a felkutatáshoz szükséges maximális információt kell megosztani a gyermeket érintő minimális kockázattal“ (UNICEF, 2006, 25. o.). Az országban vagy származási helyen az illetékes hatóság felelős azért, hogy haladéktalanul megerősítse, a gyermek az állampolgára-e, azonosítsa a családtagokat, megállapítsa a tartózkodási helyüket, valamint meghatározza azokat az

azonosítási

körülményeket,

amelyek

a

család

újraegyesítést

megakadályozhatják. A származási országnak szintén létre kell hoznia egy aktát az összes felkutatásra vonatkozó információval. A gyermeket folyamatosan tájékoztatni kell a felkutatási erőfeszítésekről és a fejleményekről. A szociális szolgáltatóknak/gyermekjóléti hatóságnak kockázati és biztonsági értékelést kell végezni nemzeti szinten, hogy megállapítsák, fennáll-e bármilyen potenciális fenyegetés emberkereskedők részéről, illetve hogy a család újraegyesítés a gyermek érdekeit szolgálja-e. Ha a család újraegyesítés nem bizonyul a legjobb megoldásnak, akkor mobilizálni kell az illetékes helyi hatóságokat, ügynökségeket és helyi közösségeket, hogy a legmegfelelőbb típusú ellátás legyen biztosítva (részletesen tárgyalva a Tartós megoldás fejezetben). 2.1.3.2. A helyzeti felmérés A helyzeti felmérés az áldozat környezetére fókuszál (többek között a szociális-gazdasági helyzetre, és az áldozat származási országában meglévő reintegrációs támogatási infrastruktúrára). A helyzeti felmérési tervet a következő kritériumoknak megfelelően kell végrehajtani:  az egyén rendelkezésére álló reintegrációs lehetőségek  a javasolt reintegrációs támogatás alkalmazhatósága az áldozat sajátos helyzetében (IOM, 2007, 83. o.) Ha a felméréshez minden szükséges információ összegyűlt, az országban, ahol a gyermeket azonosították, az illetékes hatóságnak meg kell állapítani a gyermek érdekeit, és tartós megoldást kell javasolnia.

29

A mindenek felett álló érdek meghatározása (BID) egy speciális eljárási garanciákkal és dokumentációs követelményekkel megtűzdelt hivatalos folyamat, amely bizonyos gyermekek esetében alkalmazandó [....], ahol a döntéshozó köteles az adott ügyhöz tartozó minden releváns tényezőt mérlegelni, és azokat a gyermekjogi egyezményben, valamint az egyéb emberi jogi aktusokban elismert jogoknak és kötelezettségeknek megfelelően súlyozni annak érdekében, hogy olyan döntés szülessen, amely a legmesszebbmenően védi a gyermek jogait (UNHCR Guidelines on the Formal Determination of the Best Interests of the Child, UNHCR, 2006, 32. o.). A mindenek felett álló érdek meghatározását a gyermek nézeteire való kellő körültekintéssel kell végezni, dokumentálni kell a gyermek személyes aktájában, és az eredménynek alapul kell szolgálnia a gyermek egyéni reintegrációs tervéhez. Javasolt mutatók:  A kockázatelemzéshez formalizált eljárások megléte (állami szinten)  A mindenek felett álló érdek meghatározásához formalizált eljárások megléte  A egyedi esetfelmérést multidiszciplináris megközelítés alkalmazásával végezték-e, és minden érintett partnert bevontak?  Az egyedi esetfelmérést gondos egyéni és helyzeti elemzés alapján végezték-e?  A gyermek nézeteit megfelelően súlyozták az egyéni felmérés és a mindenek felett álló érdek meghatározása során?

30

1.2.2. Átmeneti gondozás A vonatkozó emberi jogi alapelvek és az ENSZ Palermói Jegyzőkönyve alapján, minden segítségnyújtás és védelmi intézkedés terén – mind az emberkereskedelem áldozatául esett gyermek átmeneti ellátása, mind tartós reintegrációja céljából – a következő fő alapelveknek kell vezérlő elvként működniük:  Az emberi jogok tisztelete és védelme  A gyermek mindenek felett álló érdekeinek elve  Tájékoztatáson

alapuló

jóváhagyás.

A

gyámmal

konzultálni

kell

az

emberkereskedelem áldozatául esett gyermeket érintő minden kérdésről. A gyermek nézeteit fel kell deríteni és számításba kell venni.  Diszkrimináció-mentesség  Bizalmas adatkezelés és a magánélethez való jog. Az információk bizalmas kezelésének a kötelezettségének minden környezetben érvényesülnie kell, többek között az egészségügyi és szociális ellátások során. Külön gondot kell fordítani arra, hogy a gyermek származási országában továbbra is ott élő személyek jóléte ne kerüljön veszélybe, különös tekintettel az emberkereskedelem áldozatául esett gyermek családtagjaira. A gyermek hollétére vonatkozó információt csak abban az esetben szabad a szülőktől megtagadni, ha azt az emberkereskedelem áldozatául esett gyermek biztonsága megköveteli, vagy pedig, hogy a gyermek érdekeit másképp biztosítsák.  Egyéni kezelés és ellátás  Az ellátás átfogó folyamatossága  Az erőforrások pártatlan elosztása Az emberkereskedelem áldozatául esett gyermeknek joga van az azonnali ellátáshoz és védelemhez, amibe beletartoznak: biztonság, élelem, szállás biztonságos helyen, egészségügyi ellátás lehetősége, pszichoszociális támogatás, jogi segítségnyújtás, szociális ellátások és oktatás. A gyám határoz az átmeneti gondozásról és szolgáltatásokról, melyet az emberkereskedelem áldozatául esett gyermek részére biztosítani kell, majd kijelöli az illetékes szolgáltatókat és szervezeteket. A tagállamoknak biztosítania kell – a helyi szociális szolgáltató hatóságokon keresztül –, hogy rendelkeznek a szükséges infrastruktúrával az emberkereskedelem áldozatául esett gyermek szükségleteinek kielégítésére, többek között helyi szolgáltatókkal, nemzetközi szervezetekkel és civil szervezetekkel. Ennek a nemzeti cselekvési tervekben és a vonatkozó költségvetésben is tükröződnie kell. 31

A nyújtott ellátásnak és segítségnek számításba kell vennie a gyermek kulturális identitását/származását, nemét és korát, és az áldozat bármely speciális igényét, különös tekintettel a fogyatékosságra, pszichoszociális szorongásra, betegségre és terhességre. Az emberkereskedelem áldozatául esett gyermekről olyan speciálisan képzett szakembereknek kell gondoskodnia, akik tisztában vannak a gyermekáldozatok jogaival és szükségleteivel, és jártasak a nemek szempontjából érzékeny kérdésekben (UNICEF 2, 2006, 65. o.). 2.2.1. Elhelyezés és szociális gondoskodás A gyermekkereskedelem áldozatait, amint azonosításra kerülnek, biztonságos és megfelelő módon el kell helyezni. A biztonságos és megfelelő elhelyezésnek számos formája lehetséges, beleértve a menhelyet, az átmeneti otthont vagy egyéb, gyermekek számára fenntartott bentlakásos intézetet. A gyermekeket nem szabad rendészeti/büntetés végrehajtási céllal üzemeltetett létesítményben elhelyezni, azaz fogdában, börtönben vagy gyermekek számára működtetett javítóintézetben. A gyermekáldozatokat nem szabad olyan felnőttekkel együtt tartani, akik nem rokonaik, kivéve, ha nevelőszülőkről van szó, és szakképzett személyzet rendszeresen ellenőrzi és értékeli a körülményeket. (UNICEF 2, 2006, p. 65). A szálláson és az ellátáson túl a gyermekáldozatoknak számos más, a körülményektől függő szükséglete is van. Szükségük lehet ruházatra, játékokra, könyvekre stb., és szükségük lehet arra, hogy kommunikálhassanak a szüleikkel vagy rokonaikkal. A szociális gondozásért felelős hatóságoknak kötelességük ezen szükségletek kielégítéséről gondoskodni, és civil szervezetektől illetve nemzetközi állami szervezetektől sejtséget kérni, amennyiben nem rendelkeznek elegendő pénzeszközzel. A gyám felelőssége, hogy gondoskodjon róla, a gyermek semmiben nem szenved hiányt. Biztonság: Az emberkereskedelem áldozatainak fenntartott “védett házak” léte nem szabad, hogy nyilvános legyen.

Mind funkciójukat, mind pontos címüket titokban kell tartani.

Ezekbe a házakba korlátozni kell a belépést, csak az arra jogosultaknak lehetővé téve azt, illetve azoknak, akiknek igazolható indokuk van erre (UNICEF 2, 2006, 66. o). Az egyes gyermekáldozatok itt történő elhelyezéséről nem szabad tájékoztatni a nyilvánosságot. Az állam felel azért, hogy aktívan megvédje a gyermekekről gondoskodó személyzetet az emberkereskedők bosszújától (UNICEF, 2006, 23. o.).

32

2.2.2. Egészségügyi és pszicho-szociális támogatás Az emberkereskedelem azonosított gyermekáldozata általános orvosi kivizsgálására minél hamarabb sort kell keríteni, mielőtt a gyermeket elszállítják a végleges tartózkodási helyére, vagy mielőtt hosszú távú reintegrációs terv készül számára az adott országban. Az alapszintű egészségügyi vizsgálat során különös figyelemmel kell lenni minden olyan állapotra, mely súlyosan fertőző lehet, vagy mások egészségét veszélyezteti, vagy közegészségügyi kockázatot jelent az elszállásolás illetve utaztatás során (Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) 63). Az orvosi vizsgálatnak olyan egészségügyi problémákat kell kiszűrnie, amelyek veszélyeztethetik a biztonságos utazást, vagy orvosi ellátást igényelnek a visszatérésnél (ha feltételezhető a továbbutazás). Ezen felül, a gyermekeknek pszicho-szociális ellátásban is részesülniük kell, hogy fel lehessen mérni és szükség esetén kezelnie lehessen a gyermek viselkedését és a másokkal történő interakciókra való képességét, ami súlyosan sérülhetett az átéltek miatt.

Az

emberkereskedelem sok gyermekáldozata a pszicho-szociális tanácsadás életbevágó felépülésük szempontjából (UNICEF 2, 2006, p. 80). A speciális védett házakban/védett létesítményekben elhelyezett kísérő nélküli kiskorúakról szóló tanulmányok azt mutatják, hogy nagy a veszélye az eltűnésüknek, és ez különösen igaz az emberkereskedelmi gyermekáldozatok esetében, akik esetében nagy a kockázata, hogy újra bűncselekmény áldozataivá válnak.5 Ezért szükséges a gyermekekkel való napi szintű foglalkozás,

hogy

egy

szakember

segítsen

bennük

kialakítani

az

“egészséges

bizalmatlanságot” a potenciális emberkereskedők irányába, illetve a befogadó intézmény iránti kötődést és biztonságérzetet. A Nemzetközi Migrációs Szervezet arra figyelmeztet, hogy nem szabad belekezdeni az áldozatok hosszú távú kezelésébe/gyógyszeres ellátásába, különösen azoknak az áldozatoknak az esetében, akinek vissza kell térniük származási országukba vagy egy harmadik országba. Fennáll ugyanis annak a veszélye, hogy az ilyen kezelést/gyógyszeres ellátást nem lehet fenntartani a célországban. Ezért az előzetes egészségügyi és pszichológiai támogatásnak az áldozat azonnali szükségleteire kell korlátozódnia (IOM, 2007, p. 63).

5

Az ellenőrzés és a támogatás között félúton - a veszélyeztetett, kísérő nélkül utazó kiskorúak védett fogadására kidolgozott pilóta projekt értékelése, Összefoglaló jelentés, Holland Igazságügyi Minisztérium Kutató és Dokumentációs Központja (WODC).

33

2.2.3. Jogi segítségnyújtás A gyám felelős azért, hogy a gyermekáldozat térítésmentes, megfelelő jogi tanácsot illetve jogi képviseletet kapjon, és azért, hogy a jogi képviselő megfelelő ismeretekkel rendelkezik a gyermek ellen elkövetett sérelemről, a gyermekek elleni és általuk elkövetett bűntények üldözésének specifikus formáiról, és a menedékkérés menetéről. Az UNICEF a következő körülményeket nevesíti, amelyek jogi támogatást indokolnak:  Fennáll-e a lehetősége annak, hogy a gyermeket meggyanúsítják valamilyen törvényszegéssel, vagy az illegális határátlépéssel kapcsolatban vagy bármely más törvénytelen cselekménnyel. Az ügyvédnek (és a gyermek gyámjának) el kell kísérnie a gyermeket minden rendőrségi kihallgatásra.  A gyermeket felkérik, hogy szolgáltasson olyan bizonyítékot, amelyet fel lehet használni egy bírósági tárgyaláson.  A gyermek megalapozottan fél attól, hogy üldöztetésnek lesz kitéve, ha vissza kell térnie a származási országba, és érdekében állhat, hogy emiatt menedéket kérjen abban az országban, ahová az emberkereskedők vitték.  Fel kell mérni, hogy jogosult-e a gyermek jóvátételre, akár a gyermek ellen elkövetett bántalmazás vagy előítéletes bánásmód miatt, vagy azért, mert a kizsákmányolása idején végzett munka ellenértékét nem fizették ki vagy kevesebbet fizettek, mint kellett volna.  Gondoskodni kell a lehető legjobb tartós megoldásról, amely a gyermek érdekeit szolgálja. (UNICEF 2, 2006, p. 73). 2.2.4. Oktatás Ha valószínű, hogy az emberkereskedelem gyermekáldozata pár hétnél tovább marad a célországban, a gyámnak fel kell mérnie a gyermek oktatási szükségleteit. A külföldi gyermekáldozatnak ugyanúgy hozzá kell férniük az oktatáshoz, mint a hazai gyermekeknek. Kivéve, ha sürgősen kezelendő egészségügyi, testi vagy pszichológiai problémák nem teszik lehetővé az iskolába járást, a gyámnak gondoskodnia kell róla, hogy a gyermekáldozat megfelelő alapoktatásban részesüljön (számolás, írás, alapvető készségek fejlesztése) anyanyelvén, vagy valamely második nyelven.

34

A közbenső ellátáshoz szükséges tényezők és mutatók:  Az utolsó három évben regisztrált változás azon gyermekáldozatok százalékában, akik elutazásuk előtt/előzetesen élelmezésben és elszállásolásban részesültek, az összes azonosított gyermekáldozat számához viszonyítva  Az utolsó három évben regisztrált változás azon gyermekáldozatok százalékában, akik elutazásuk előtt/előzetesen szociális ellátásban részesültek, az összes azonosított gyermekáldozat számához viszonyítva  Az utolsó három évben regisztrált változás azon gyermekáldozatok százalékában, akik elutazásuk előtt/előzetesen orvosi ellátásban részesültek, az összes azonosított gyermekáldozat számához viszonyítva  Az utolsó három évben regisztrált változás azon gyermekáldozatok százalékában, akik elutazásuk előtt/előzetesen oktatásban (ideiglenes iskolai képzésben) részesültek, az összes azonosított gyermekáldozat számához viszonyítva  Az utolsó három évben regisztrált változás azon gyermekáldozatok százalékában, akik előzetes jogtanácsadásban részesültek, az összes azonosított gyermekáldozat számához viszonyítva  Világosan meghatározott állami kötelezettségek megléte a gyermekáldozatoknak nyújtandó megfelelő szolgáltatásokról, az emberkereskedelem elleni nemzeti akciótervben és stratégiában hozzájuk rendelt költségvetéssel  A gyermekáldozatoknak nyújtandó szolgáltatások jogszabályi keretének megléte, és azoknak a szociális ellátásért felelős hatóságok általi felügyelete  A gyermekáldozatok biztonságos és megfelelő elhelyezését szolgáló létesítmények és azokban megfelelő számú férőhely megléte  A speciálisan a gyermekáldozatok ellátására kiképzett orvosi személyzet létszáma  A speciálisan a gyermekáldozatok ellátására kiképzett jogi képviselők létszáma  A gyermekáldozatoknak, a vonatkozó jogi/program dokumentumokban garantáltan, a hazai állampolgárságú gyermekekkel azonos hozzáférése az oktatáshoz  Összhangban van-e a közbenső ellátás a gyermekvédelem és gyermekek ellátásának alapvető elveivel?  Megfelelő módon figyelembe veszik-e a gyermek véleményét, amikor az áldozat közbenső ellátásra és segítségre vonatkozó igényeit felmérik?  Figyelembe veszi-e a közbenső ellátás és gondoskodás a gyermek kulturális identitását/származását, nemét és életkorát?  Figyelembe veszi-e a gyermeknek nyújtott ellátás a gyermek különleges 35

szükségleteit?

(különös tekintettel

a

fogyatékosságra,

a

pszicho-szociális

problémákra, a betegségekre és a terhességre)?  Megfelelőek-e az áldozatoknak nyújtott közbenső ellátás és támogatás körülményei az emberkereskedelem kiskorú gyermekáldozatainak?  Garantálva van-e a gyermek biztonsága a védett létesítményben (pl. korlátozott belépés, a helyszín titkossága stb.)?  Figyelembe veszik-e a gyermekáldozatok jóléti szükségleteit, mielőtt máshová helyezik őket?  Gondoskodnak-e a gyermekáldozatok azonnali orvosi és pszicho-szociális szükségleteiről a közbenső ellátás során?  Kapnak-e a gyermekáldozatok megfelelő jogi segítséget, mely minden releváns körülményt lefed?  Magas színvonalú jogi segítségnyújtásban részesülnek-e a gyermekáldozatok olyan szakemberek által, akik jól ismerik az emberkereskedelem bűncselekményt, és a gyermekáldozatok szükségleteit?

36

2.3. Hosszú távú re/integráció6 A gyermekkereskedelem áldozatainak hosszú távú reintegrációjára sor kerülhet a célországban, a származási országban vagy egy harmadik országban. A gyermek reintegrációját minden esetben az alapvető elvekkel összhangban kell végrehajtani, és a gyermeknek joga van az általános ellátáshoz. A szociális integrációt a reintegrációs tervnek megfelelően kell végrehajtani, és azt a gyermek törvényes gyámjának kell felügyelnie. A reintegrációs terv Egy előzetes, elutazás előtti reintegrációs tervet már a célországban ki lehet dolgozni, amely leírja a “szükséglet-kereslet” felmérés alapján kijelölt alapvető szolgáltatásokat. Az egyén és az adott szituáció felmérésére alapozva minden egyes gyermekáldozatra ki kell dolgozni egy átfogó reintegrációs tervet a befogadó országban. A reintegrációs tervnek a gyermek szükségleteire kell alapulnia, és a reintegrációhoz ténylegesen rendelkezésre álló opciókra/szolgáltatásokra. A tervet írott formában is létre kell hozni, és a következő alapvető részeket kell tartalmaznia:  Biztonság  Családi mediáció/újraegyesítés  Egészség  Elszállásolás és ellátás  Tanácsadás és szociális támogatás  Pénzügyi támogatás  Jogi támogatás  Visszailleszkedés az oktatási rendszerbe (adaptálva a következő dokumentumból: IOM, 2006, 84. o, UNODC, 2008, 337. o.). A gyermek hosszú távú reintegrációjának mindig a családhoz való visszatérést kell preferálnia (amennyiben a gyermek a származási országba tér vissza), vagy, ha ez nem áll a gyermek érdekében, a családi jellegű környezetet vagy a közösségi alapú megoldásokat az intézményi ellátás helyett. A közbenső ellátás esetéhez hasonlóan, a gyermekkereskedelem áldozatai helyzetének tartós megoldása esetén is figyelembe kell venni a sérült, pszicho-szociális zavarokkal küszködő, beteg, terhes vagy egyéb különleges szükségletekkel rendelkező gyermekek igényeit. Tekintet nélkül arra, hogy hol helyezik el tartósan, a gyermekáldozatnak 6

A szövegben a renitegráció kifejezést végig két értelemben használjuk: egyrészt vonatkozik a kiinduló országban történő reintegrációra, másrészt a célországban történő integrációra/befogadásra azokban az esetekben, ahol ezt jelölik ki a tartós, hosszú távú megoldásnak.

37

joga van hosszú távú gondoskodást és védelmet kapnia, beleértve az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést, a pszicho-szociális támogatást, a szociális szolgáltatásokat és az oktatást, társadalmi integrációjuk érdekében. A közelmúltban végzett IOM kutatás kimutatta, hogy a tartós megoldás hossza, mélysége és hatóköre segíthetnek annak megakadályozásában, hogy a gyermek újból emberkereskedelem áldozatává váljanak. Ezen felül, a gyermekáldozat reintegrációját hatékony monitorozással, és az egyes esetek felmérésével kell hatékonnyá tenni azért, hogy minimalizálódjon az újra áldozattá

válás

kockázata.7

Mindhárom

reintegrációs

opciót

(a

célországban,

a

forrásországban vagy egy harmadik országban) alaposan meg kell fontolni. Az alábbiakban ismertetjük azokat a speciális teendőket és kötelezettségeket, a gyermekáldozat tartós elhelyezésének három opciója függvényében. 2.3.1. Helyi integráció/a célországban történő integráció Olyan helyzetekben, amikor a gyermek biztonságos visszatérése családjához illetve a forrásországba nem lehetséges, vagy nem áll a gyermek érdekében, a szociális ellátó hatóságoknak gondoskodniuk kell megfelelő hosszú távú megoldásokról a célországban. A Belügyminisztérium kapcsolattartó tisztviselője és a szociális illetve gyermekjóléti hatóság felelős azért, hogy a gyermek állandó tartózkodási engedélyt kapjon.

A tartózkodási

engedélyt nem szabad ahhoz kötni, hogy a gyermekáldozat valamilyen jogi eljárás része legyen. Az állampolgárság nélküli gyermekeket hozzá kell segíteni állampolgárság megszerzéséhez. A gyermek ideiglenes gyámja lehet a tartós/hosszú távú gondviselő, amíg a gyermek be nem tölti a 18. életévét. Az emberkereskedelem gyermekáldozatást elsősorban egy helyi családnál vagy közösségnél kell elhelyezni, míg az intézményi ellátás csak az utolsó szóba jöhető megoldás lehet. A szociális munkásnak folyamatosan nyomon kell követnie a gyermekáldozat helyzetét a megfelelő elhelyezés megtörténte után is. A megfelelő hatóságok (egészségügyi, oktatási és szociális minisztérium) a felelősek azért, hogy biztosítsák a gyermek számára a hozzáférést az oktatási programokhoz, az egészségügyi és a szociális szolgáltatásokhoz. A gyermekáldozatnak ugyanolyan joga kell, hogy legyen az egészéghez és az oktatáshoz, mint a helyi gyermekeknek. Szükség lehet azonban bizonyos felzárkóztatásra azon gyermekek esetében, akik le vannak maradva kortáraikhoz képest, és a 7

Nemzetközi Migrációs Szervezet, 2007, 57.o.

38

megfelelő támogatást és nyelvoktatást biztosítani kell.

Ezen felül, a szociális illetve

gyermekjóléti hatóságnak gondoskodnia kell róla, hogy a gyermek megfelelő anyagi támogatásban részesüljön (UNICEF 2, 2006, 91. o.). A javasolt mutatók a célországban/helyben történő integrációhoz:  Létező formalizált standardok/kritériumok a reintegrációs tervek kidolgozásához.  A reintegrációs tervvel rendelkező gyermekkereskedelem áldozatok száma az összes azonosított gyermekáldozat százalékában  Tükrözik-e a reintegrációs tervek az áldozat szükségleteit-igényeit és a rendelkezésre álló opciókat?  Átfogóak-e a reintegrációs tervek, azaz tartalmazzák-e az összes releváns összetevőt?  Olyan

jogszabályok

megléte,

amelyek

biztosítják

az

emberkereskedelem

áldozatainak a maradáshoz való jogot, tekintet nélkül a rendőrséggel/bírósággal való együttműködésre  Olyan jogszabályok megléte, amelyek tiltják az adminisztratív fogvatartást/a kitoloncolás előtti fogvatartást gyermekek esetében  Az utolsó három évben regisztrált változás azon gyermekek arányában, akik állandó tartózkodási

engedélyt

kaptak, az

összes

olyan

gyermekáldozat

százalékában, akik az állam területén maradnak helyi reintegráció céljából.  Az utolsó három évben regisztrált változás azon gyermekek arányában, akiket helyi családoknál helyeztek el, az összes olyan gyermekáldozat százalékában, akiket a célországban integráltak  Az utolsó három évben regisztrált változás azon gyermekek arányában, akiket elszállásoltak és tartósan elhelyeztek, az összes azonosított gyermekáldozat százalékában  Az utolsó három évben regisztrált változás azon gyermekek arányában, akik pszichológiai támogatást/egyénre szabott tanácsadást kaptak, az összes azonosított gyermekáldozat százalékában  Az utolsó három évben regisztrált változás azon gyermekek arányában, akik orvosi ellátásban részesültek, az összes azonosított gyermekáldozat százalékában  Együttműködési megállapodások megléte a célországok és a forrásországok között a standardizált információcseréről, a gyermekáldozatok sikeres integrációjának érdekében 39

 A kormányzat és a civil szolgáltatók közötti megállapodások/együttműködési nyilatkozatok száma  A civil szolgáltatóknak nyújtott kormányzati támogatás összege  Világosan

megfogalmazott

áldozatainak

nyújtandó

állami

megfelelő

kötelezettségek

a

szolgáltatásokról,

gyermekkereskedelem a

hozzájuk

rendelt

költségvetési erőforrásokkal együtt egy emberkereskedelem elleni stratégiában és nemzeti akciótervben  A gyermekáldozatoknak nyújtandó szolgáltatások jogszabályi keretrendszerének megléte, és a szociális ellátást nyújtó hatóságok általi nyomon követés  Megfelelő és biztonságos létesítmények a gyermekáldozatok elhelyezéséhez, és az elhelyezett gyermekek száma  Különlegesen képzett orvosi személyzet, a gyermekáldozatok különleges szükségleteinek kielégítésére  A különlegesen képzett jogi képviselők a gyermekáldozatok különleges szükségleteinek kielégítésére  A

gyermekáldozatoknak

a

hazai

gyermekekkel,

a

vonatkozó

jogi/programdokumentumok által garantált, egyenlő hozzáférése az oktatáshoz 2.3.2. Visszatérés a származási országba Azoknak a gyermekáldozatoknak, akik nem a célország állampolgárai, elvben joguk van visszatérni származási országukba, kivéve, ha a kockázat- és biztonsági felmérés kimutatja, hogy ez nem a legjobb megoldás.

A hatóságoknak meg kell osztaniuk egymás között a

releváns információkat és dokumentációt, hogy döntésre jussanak a gyermek elhelyezését illetően, és hogy biztosítva legyen a hosszú távú reintegrációhoz szükséges információ-átadás. Ennek az együttműködésnek magában kell foglalnia mindkét állam illetékes hatóságait, beleértve a külügyminisztériumot, a szolgáltatókat és, ahol ez releváns, a nagykövetségeket. A gyermekeknek egy felnőtt, a gyám vagy egy szociális munkás kíséretében kell visszatérniük a származási országukba. A szociális ellátásokért felelős nemzeti hatóság első kötelessége, hogy gondoskodjék arról, a gyermeket fogadja egy szülő, vagy kijelölésre kerül egy gyám akkor, ha a családegyesítés nem szolgálja a gyermek érdekét. Bár a családegyesítés elvben mindig a preferált opció, amennyiben lehetséges, a szociális szolgáltatóknak és/vagy egy erre megfelelően felkészült szervezet nyomon követi és gondosan lebonyolítja a családegyesítés folyamatát. 40

A gyermek származási országában történő reintegrációja egy reintegrációs terv szerint zajlik. Bár a segítség típusa a gyermek speciális szükségleteinek megfelelően változhat, minden áldozatnak jogosultnak kell lennie hosszú távú ellátásra és védelemre, a következők szerint:  biztonság  orvosi/egészségügyi segítség  tanácsadás  megfelelő szállás, elhelyezés  visszailleszkedés az iskolába  pénzügyi segítség  jogi segítség (az UNICEF 2, 2006, p. 92 és a Reintegrációs segítségnyújtások típusai című IOM 3.2.3-as alfejezetek adaptálásával.) 2.3.2.1.Biztonság Az áldozatoknak segítő szervezeteknek kellő mértékben figyelembe kell venniük az emberkereskedelem emberkereskedők

gyermekáldozata esetleges

megtorló

reintegrációjával cselekedeteit.

járó Az

kockázatokat,

IOM

kutatás

és

szerint

az a

gyermekáldozatok különösen ki vannak téve annak a veszélynek, hogy újra emberkereskedők áldozatává válnak. Sőt, azok, akik gyermek- vagy fiatal felnőtt korukban áldozatok voltak, ezt követően és ebből következően még nagyobb valószínűséggel válnak ismét áldozattá felnőtt korukban. Ezért különleges intézkedéseket kell végrehajtani, többek között rendszeres kockázatelemzést, annak érdekében, hogy meg lehessen előzni az emberkereskedők kapcsolatfelvételét a gyermekkel és a további kizsákmányolást. Bármilyen, a védett házakban dolgozók, az áldozatokat segítő és egyéb partner szervezetek által jelentett, a gyermek helyzetében bekövetkező változást figyelembe kell venni, és a biztonsági intézkedéseket ennek megfelelően kell módosítani. A gyermekkel dolgozó stáb minden tagját megfelelően ki kell képezni és tájékoztatni kell a gyermek biztonsági helyzetéről. A gyermeket fogadó szolgáltató szervezeteknek szorosan együtt kell működniük a helyi rendőrséggel és/vagy már, a gyermekkel foglalkozó, megbízhatónak tekintett partnerekkel, és a reintegrációt segítő szakemberekkel. (IOM, 2007, p. 103). 2.3.2.2. Orvosi/ egészségügyi ellátás A gyermekáldozatok orvosi és pszicho-szociális támogatásának a következő irányelvek szerint kell történnie: 41

 Ne árts. Tekintettel a gyermekkereskedelem áldozatainak sérülékeny állapotára, az egészségügyi szolgáltatóknak figyelemmel kell lenniük arra, hogy ne folytassanak le olyan interjút a gyermekkel, illetve ne végezzenek el olyan vizsgálatot, aminek következtében a gyermek rosszabb állapotba kerül, mint előtte volt.  Gondoskodni kell arról, hogy az áldozat biztonságban érezze magát. Mielőtt az emberkereskedelem

áldozatával

beszélünk,

lényegbevágó,

hogy

megbizonyosodjunk arról, az illető nem érzi magát fenyegetve, mivel a további stressz ronthatja az áldozat fizikai és pszichológiai állapotát.  Mutassunk tiszteletet, és segítsük elő a részvételt. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy amikor egészségügyi vizsgálatot vagy más eljárást kell végrehajtani, az egészségügyi személyzetnek teljes körűen tájékoztatnia kell erről a gyermeket, értelmi szintjének megfelelő módon, annak érdekében, hogy a gyermeknek lehetősége legyen részt venni a saját jólétét érintő döntésekben. Ezen felül, az orvosi és pszicho-szociális támogatásnak a gyermekáldozat által elszenvedett komplex sérülések megértésén kell alapulnia, és olyan, személyre szabott eljárásokat kell alkalmazni, amelyek tekintetbe veszik a gyermek életkorát és tapasztalatait. Az orvosi és pszichológiai

segítséget

olyan

szakembereknek

kell

nyújtaniuk,

akik

a

fejlesztő

gyermekgyógyászat és a serdülők gyógyászatának szakértői. Az egészségügyi személyzetnek tisztában kell lennie a gyermekbántalmazással összefüggő problémák természetével (IOM, 2007, p. 208). 2.3.2.3. Tanácsadás A gyermekáldozatnak támogatást és segítséget kell nyújtani a következőkhöz:  A kompetencia fejlesztése illetve helyreállítása, a problémamegoldó készségek fejlesztése, döntéshozatali készségek fejlesztése  A gyermek saját erőforrásainak fejlesztése, hogy tisztában legyenek személyes fejlődési lehetőségeikkel  Gyakorlati megoldások kidolgozása a gyermek egyéni szükségleteinek és körülményeinek figyelembevételével (IOM, 2007, p. 92). A gyermekek részére a tanácsadást szakképzett személyzetnek kell nyújtania, és annak során figyelembe kell venni az érintett gyermek nyelvét, kultúráját és fejlődését. A tanácsadónak előzetesen alaposan tanulmányoznia kell az érintett gyermekáldozat ügyét, és a gyermeket 42

hozzá kell segíteni, hogy maga legyen képes megfogalmazni reintegrációjának rövid távú céljait. A tanácsadások alkalmával az áldozatnak segíteni kell abban, hogy megtanuljon, illetve kifejlesszen olyan készségeket, amelyek képessé teszik a közvetlen körülmények feldolgozásához és a hozzájuk való alkalmazkodáshoz, a gyermek teljes felépülésének távlati céljával. A megközelítésnek az áldozat megerősítésére kell fókuszálnia, és olyan személyként kell az áldozatra tekintenie, mint aki „képességekkel és potenciállal rendelkezi, akik inkább erőforrások, mintsem patológiás tünetek hordozói/forrásai” (IOM, 2007, 92. o.). 2.3.2.4. Elszállásolás és elhelyezés A gyermekkereskedelem áldozatait nem szabad fogva tartásra használt létesítményekben elhelyezni (lásd 2.2.1) és felnőttekkel együtt elhelyezni. A gyermeket elszállásoló intézmény személyzetének szakképzettnek kell lenni veszélyeztetett gyermekek, különösen a szexuálisan bántalmazott gyermekek ellátásában. A menhelyeken dolgozóknak ezen felül tisztában kell lenniük a kísérő nélküli és áldozattá vált kiskorúakra vonatkozó a helyi, nemzeti és nemzetközi standardokkal. A menhely személyzetének minden esetben figyelembe kell vennie a körülményeket és a gyermek érdekeit. A kiskorúak védett házainak/menhelyeinek speciális felszereltséggel kell rendelkezniük, hogy a gyermekkereskedelem áldozatainak speciális szükségleteit ki tudják elégíteni, beleértve az élelmezést, a jóléti segítségnyújtást, a pszichológiai támogatást, stb. A menhely-jellegű létesítményekben azonban csak átmenetileg szabad csak elhelyezni a gyermekeket, és olyan elhelyezést kell preferálni, amely családi vagy családi-jellegű környezetben történik.

A

gyermekkereskedelem áldozatait a szűkebb származási helyükön kell reintegrálni, és lakhatási támogatással lehet segíteni a családnak vagy a gyermekáldozatnak. A nevelőszülőknél történő elhelyezés megfelelő megoldás lehet akkor, ha a család újraegyesítése nem áll a gyermek érdekében. 2.3.2.5. Visszailleszkedés az oktatásba Az emberkereskedelem gyermekáldozatának származási országában a vonatkozó hatóságok (az oktatási hivatal és a szociális szolgáltató szervek) felelősek a gyerek sikeres középiskolai vagy szakiskolai visszailleszkedéséért. Ezen okból kifolyólag, különleges tutorális programokat kell létrehozni a gyermekáldozatok számára, akiknek az emberkereskedelem fogságában megélt időszak miatt törés jött létre az oktatásában. 43

Az oktatásba történő visszailleszkedés lehetőleg az áldozat lakóhelye környékén történjen. Ahol lehetséges, az oktatási hozzájárulást ki kell egészíteni lakhatási támogatásokkal. A szakmai tréning szintén lényeges megoldás lehet idősebb gyermekáldozatok esetében, mivel segíti az áldozat társadalomba való reintegrációjának fenntarthatóságát az által, hogy növeli a magabiztosságot az általános életvezetés terén, és növeli az esélyét egy jövedelmező munkaviszony létrejöttére is. A szakmai tréningeket biztosíthatják, vagy közreműködhetnek benne civil szervezetek, oktatási intézmények, jótékonysági szervezetek, kormány partnerek vagy egyházi csoportok (IOM, 2007, 97 o.). 2.3.2.6. Pénzügyi támogatás A gyermekkereskedelem áldozatainak reintegrációs folyamatának számára anyagi támogatást is elérhetővé lehet tenni. Az újratelepítési segélyek megkönnyíthetnék a társadalomba való hatékony reintegrációt, a beilleszkedési folyamatot, valamint a kezdeti szakaszban, rendszerint harminc naptól kilencven napig, fedeznék az alapvető kiadásokat csak úgy, mint a szállást, étkezést és más egyéb szükségleteket. A megfelelő összegű támogatást a reintegrációs folyamatért felelős fogadó ország szervezete határozza meg (IOM, 2007, 94 o.). Szem előtt kell tartani, hogy az emberkereskedelem gyermek áldozatai általában szörnyű anyagi körülmények között élő családokból jönnek. Ilyen esetekben a törvényes gyám hozzájárulása szükséges, és a gyermek legfőbb érdekének szem előtt tartása kell, hogy megszabja a családi támogatás elérhetőségét. 2.3.2.7. Jogi segítségnyújtás Az

emberkereskedelem

gyermekáldozatának

azonnali

szükségleteinek

a

megfelelő

intézkedések betartásával kell eleget tenni. A gyermeket és törvényes gyámját minél hamarabb tájékoztatni kell a jogi lehetőségekről, beleértve a polgári és büntető jogi eljárásokat. Azok a körülmények, amikor a gyermeknek jogi segítségnyújtásra lehet szükséges megtalálhatók a 2.2.3-as bekezdés alatt. A célországoknak olyan jogi képviselőket kell biztosítania, akik specializált tudással rendelkeznek a gyermekkereskedelemről és az áldozatok egyedi igényeiről. Továbbá, az emberkereskedelem gyermekáldozatának emberkereskedők elleni tanúvallomása tanácsadást és támogatást igényel a vallomást megelőzően és azt követően is. Az ilyen jellegű segítséget szolgáltatásnyújtó szervezeteken keresztül lehet elérni. 44

A nemzeti hatóság felelős a szociális szolgáltatásokért és a gyermekjólétért, és azért, hogy biztosítsa

a

gyermekkereskedelem

áldozatai

számára

a

megfelelő

gondozást

és

segítségnyújtást. A tényleges szolgáltatásokat a már fentebb említett területeken kormányzati szervek, civil szervezetek és kormányközi szervezetek is biztosíthatják. Az együttműködések ezen formája megértő nyilatkozatok és megállapodások mentén alakulhat ki azért, hogy mindkét oldal megértse a saját és a másik szerepét és felelősségét. Azonban a nemzeti hatóság kötelessége, hogy biztosítsa a gyermekkereskedelem áldozatainak számára a szolgáltatások elérhetőségét és, hogy felügyelje az áldozatokkal foglalkozó szervezeteket. Mutatók a szármázási országokhoz  Formalizált követelmények létrehozása az reintegrációs tervek előkészítéséhez  A reintegrációs tervvel rendelkező gyermekkereskedelem áldozatainak száma százalékban az összes azonosított gyermekáldozathoz képest  A renintegrációs tervek tartalmazzák-e az áldozatok szükségleteit, hiányait és az elérhető megoldásokat?  Átfogóak-e a reintegrációs tervek? Például, magába foglalja-e az összes szükséges elemet?  A regisztrált változás az elmúlt három évben újból az emberkereskedelem áldozatává vált gyermekekről  Regisztrált változás az elmúlt három évben az emberkereskedelem gyermek áldozatainak számában, akik családban vagy család/közösség alapú környezetben reintegrálódtak, százalékban megadva az áldozatok teljes ügyforgalmához képest  A gyermekkereskedelem áldozatainak számának csökkenése, akiket intézményben helyeztek el, százalékban megadva az elmúlt három évben előforduló áldozatok teljes ügyforgalmához képest  Növekedés a vonatkozó állami intézmények befogadóképességében (szociális szolgáltató szervek), hogy támogassák és felügyeljék a család újraegyesülését, mint ahogyan az a képzett és rendelkezésre álló személyzet létszámának növekedésből is látható  Regisztrált változás az elmúlt három évben az összes azonosított gyermekáldozat arányaihoz képest, a gyermekkereskedelem áldozatainak százalékos arányában, akik lakhatással és elszállásolással kapcsolatban segítséget kaptak

45

 Regisztrált változás az elmúlt három évben a gyermekkereskedelem áldozatai százalékos arányában, akik pszichológiai tanácsadásban/egyéni konzultációban részesültek, az összes azonosított gyermekáldozathoz képest  Regisztrált változás az elmúlt három évben a gyermekkereskedelem áldozatai százalékos arányában, akik orvosi segítségben részesültek, az összes azonosított gyermekáldozathoz képest  Regisztrált változás az elmúlt három évben az emberkereskedelem gyermek áldozatai százalékos arányában, akiket reintegráltak az oktatási rendszerbe az összes azonosított gyermekáldozathoz képest  Regisztrált változás az elmúlt három évben a gyermekkereskedelem áldozatai százalékos arányában, akik pénzügyi támogatást kaptak, az összes azonosított gyermekáldozathoz képest  A gyermekkereskedelem áldozatainak sikeres reintegrációjának érdekében létrejött együttműködési megállapodások a célország és a származási országok között  Növekedő számú létrejövő szándéknyilatkozat és megállapodás a kormány és a civil szolgáltatók között  Az állami támogatások összegének növekedése a civil szolgáltatók felé  Növekedés a nemzeti áldozatkezelési mechanizmusban résztvevő civil szervezetek számában  Az emberkereskedelem gyermek áldozatának biztonsága garantált-e  a) rendszeres kockázati kiértékelések által  b) a szolgáltatókkal és a bűnüldözéssel való aktív együttműködéseken keresztül?  Az újbóli áldozattá válásról van-e körültekintő kockázati elemzés, és megfelelő intézkedések megtörténtek-e a veszélyeztetett esetekben?  A gyermekkereskedelem áldozatai számára nyújtott pszichológiai és szociális segítség megfelel-e a 2.3.2 b) bekezdés alatt kifejtett alapelveknek?  A hosszú távú gondozási előírások a származási országban összhangban vannak-e gyermekgondozással és a gyermekvédelemmel?  A származási országban a reintegrációs támogatás számításba veszi-e a gyermek kulturális identitását/származását, nemét és korát?  A származási országban a reintegrációs támogatás számításba veszi-e a gyermek különleges igényeit (különösképpen, ha fogyatékosság, pszicho szociális stressz, betegség vagy terhesség áll fent)?

46

 A szolgáltatók megfelelő ideig ellenőrzik és értékelik-e az emberkereskedelem gyermekáldozatának reintegrációját? 2.3.3. Áttelepülés és integráció egy harmadik országban Az emberkereskedelem gyermekáldozatának harmadik országba történő áttelepítése nem képezi a jelenlegi tervezet tárgyát. Ez a rész csak az információgyűjtés és a hosszú távú integrációs lehetőségek teljes áttekintésének alapvető elveivel foglalkozik. Azokban a helyzetekben, amikor az emberkereskedelem gyermekáldozata a származási vagy a célországban történő integrációja lehetetlen, vagy nem szolgálja a gyermek legfőbb érdekeit, mind a származási, mind a célországnak biztosítania kell a gyermek áldozat harmadik országba történő áttelepítését (ha csak a gyermek nem jelentkezik menekült státuszra, ebben az esetben csak a végső állomás hatóságai illetékesek). Ugyanezen fentebb vázolt elvek lényegesek a gyermek harmadik országban történő integrációjának megkönnyítésekor (lehetséges támogatások: hozzáférés az egészségügyhöz, oktatáshoz és a szociális szolgáltatásokhoz; egyéni integrációs terv kifejlesztesé stb.). A harmadik országba áttelepített gyermekeknek ugyanolyan jogaik vannak az oktatáshoz, szakmai képzésekhez és munkaviszonyhoz, mint az országban élő többi gyermek állampolgárnak.

47

3. ADATGYŰJTÉS: FORRÁSOK ÉS MÓDSZEREK 3.1. A szükséges információ típusok és források beazonosítása Az értékelésnek első és másodlagos forrású információkat kell felhasználnia, és minőségi adatgyűjtési módszerekre kell törekednie. A különböző típusú adatokat, a folyamat különböző fokozataiban szükséges összegyűjteni az elemzés igényeinek megfelelően. Az elemzési igényeknek tükrözniük kell a jelenlegi módszertan egyes és kettes pontja alatt felsorolt minőségi és mennyiségi mutatókat. A kutató célja az kell legyen, hogy olyan információkat gyűjtsön mindkét mutató típushoz, melyek a kutatás összes területét lefedik. Valószínű, hogy minőségi adatok sok esetben nem állnak majd rendelkezésre, vagy befejezetlenek lesznek. Például, hiányzó részek merülhetnek fel a három éven át mért időszakban. Ilyen esetekben a kutatónak a minőségi értékelésre kell összpontosítani, miközben elismeri a mennyiségi adatok hiányosságait. A kutatóknak az értékeléshez kiindulásképpen használniuk kell az 1. munkafolyamatot, az irányelvek és jogi elemzések eredményeit. Habár a munkafolyamatok kutatási időkeretei átfedésben vannak, az értékelést végző kutatóknak az előtt kell az adatgyűjtést elvégezniük, mielőtt szétosztanák a jogi és politikai munkafolyamat elemzését a projekt partnerei számára.

3.2. Az adatgyűjtéshez kötelező érvényű módszerek 3.2.1. Elméleti kutatás Az elméleti kutatásnak magába kell foglalnia a gyermekkereskedelem áldozataira vonatkozó elérhető statisztikai adatokat (kor, nem és a kizsákmányolás típusa szerint lebontva), kapcsolódó felméréseket, civil szervezetek és intézmények jelentéseit, valamint a tudományos szakirodalmat. Az elméleti kutatás során gyűjtött adatok különösen fontosak az értékelés előkészítési munkálataiban, és az adott országra vonatkozó tartalmakban. Ezenkívül, az elméleti kutatásokat további folyamatoknál is fel lehet használni, mint például, az új szempontok bevezetésekor, kiegészítő adatként, vagy más információkhoz, melyek az adatgyűjtés során merülnek fel. A tárgyalásra szánt információforrásoknak a következőket kell tartalmaznia:  A nemzeti koordinátor/ nemzeti emberkereskedelem ellenes szervek honlapja  A nemzeti előadó honlapja 48

 A szóban forgó kormányzati intézmények honlapja (például, gyermekvédelem, belügyminisztériumok, munka- és szociálisügyi, oktatási, egészügyi, ifjúsági stb. minisztériumok)  A tárgyhoz tartozó civil szervezetek honlapjai  Szolgáltatásnyújtók honlapjai  IOM tanulmányok az adott országról  UNICEF tanulmányok az adott országról  FRA tanulmány: ,,Gyermekkereskedelem az EU-ban: Kihívások, perspektívák és bevált gyakorlatok”  Internet alapú erőforrás központok/portálok, beleértve: http://www.childtrafficking.com digitális könyvtár http://www.childtrafficking.org/: UNICEF Innocenti Kutatási Központ 3.2.2. Információért és kérdőívekért folyamodó írásbeli kérelmek Ha

az

előzetes

információk

az

ország-specifikus

tartalmakról

(beleértve

a

gyermekkereskedelmi ügyek számát, és az elérhető reintegrációs és szociális inklúziós programokat) hiányosak vagy befejezetlenek, abban az esetben a kutató kérvényt nyújthat be információrét és/vagy egy rövid kérdőívért a vonatkozó hivatalos intézményekhez vagy civil szervezetekhez. Az

információért

folyamodó

írásbeli

kérvényekben

hivatkozni

kell

a

projekt

munkafolyamatára és a finanszírozási forrásokra. Egy Bulgáriában adatgyűjtéshez használt mintalevél

megtalálható

a

mellékletben.

Kérdőívet

szintén

lehet

használni

a

gyermekkereskedelem áldozatainak reintegrációs programjának tényleges értékeléséhez. A kérdőíveket a különböző csoportokhoz tartozó válaszadókhoz kell igazítani (például, szolgáltatást nyújtók, nemzeti emberkereskedelem elleni szervek, hivatalos intézmények), és törekedni kell az előző részekben kifejtett mutatók alapján történő információgyűjtésre. A kérdőívben használt nyelvezet legyen világos és egyenes, a kérdőív formátuma pedig könnyen elérhető. A kérdések lehetnek nyíltak, ahol mélyrehatóbb elemzésre van szükség, vagy zártak, amennyiben előre meghatározott válaszok rendelkezésre állnak. 3.2.3. Félig megszerkesztett interjúk A kulcsfontosságú adatközlőkkel nyolc-tíz személyes vagy telefoninterjút szükséges leegyeztetni. Az alanyok jöhetnek kormányzati szervektől, lehetnek a civil társadalom 49

képviselői, független szakértők, szociális munkások és asszisztensek, gyermekvédelmi szakemberek, kapcsolattartók, emberkereskedelmi ügyekben jártas bűnüldözési ügynökök és jogászok, akiket gondosan választottak ki a témában való jártasságuk miatt. A fentebb említett csoportokból egyenként maximum két kulcsfontosságú adatközlővel lehet interjút készíteni. Az

interjúkat

szakértői

vélemények

összegyűjtéséhez

kell

felhasználni,

a

gyermekkereskedelem áldozatainak reintegrációs programjának hatékonyságához A nyílt kérdésekkel ellátott előzetes kérdőíveket előre elő kell készíteni, és a kérdezőnek követnie a kell a kérdéseket amennyire csak lehetséges. Az eltérés megengedett abban az esetben, ahol az információ lényeges és értékes. Az interjúkban olvasható információkat össze kell foglalni a jelentés mellékletében egy táblázattal együtt, a válaszadók beleegyezésével és az interjúk időpontjával. A válaszadók névtelenek is maradhatnak. 3.2.4. Helyszíni látogatások Az emberkereskedelem gyermekáldozatának védelme érdekében helyszíni látogatásokat is lehet tenni. A látogatásokat előre le kell egyeztetni, a létesítmény igazgatójával történő konzultáció után. A kutatók célja, hogy megfigyeljék a szolgáltatások típusait és minőségét, és hogy információkat gyűjtsenek az egészségügyhöz, oktatáshoz, tanácsadáshoz, jogi segítségnyújtáshoz való hozzáférhetőségekről. A vártatlanul eltűnt áldozatok problémáját is fel kell vetni, az ilyen esetekben ellenőrizni kell, hogy vannak-e elérhető statisztikák. A helyszíni látogatásokat megelőzhetik más adatgyűjtési módszerek, íly módon lehetővé téve a kérdőívek kialakításának fejlesztését, és az interjú/kérdőív alanyok meghatározását. Lehetőség van az interjúk és a kérdőívek alapján nyert adatok utólagos kigyűjtésére is, az adatok gazdagítása és elemezhetősége érdekében. Az emberkereskedelem gyermek áldozataival lehet interjút készíteni, ha a partnerszervezetek és az ország kutatói úgy vélik, vagy ha megkapták a létesítmény igazgatójának jóváhagyását. Az emberkereskedelem gyermek áldozatait csak pszichológus/tanácsadó felügyelete mellett szabad kikérdezni.

50

3.3. Választható módszerek adatgyűjtéshez 3.3.1. Fókusz-csoportos felmérés A fókuszált csoportos beszélgetéseket különböző csoportokhoz tartozó érdekeltek részvételével lehet megtartani, például, a civil társadalom szervezeteinek képviselőivel, a gyermekáldozat szüleivel, szociális munkásokkal, asszisztensekkel. A résztvevők száma lehetőleg legyen 8 és 12 fő között, a beszélgetés időtartama nem haladhatja meg a két órát. A fókuszált csoportos beszélgetéseket egy előre meghatározott forgatókönyv szerint, és képzett moderátor segítségével kell levezényelni. A fókuszált-csoportos beszélgetés használható a résztvevők személyes információinak összegyűjtésére, valamint a gyermekkereskedelem áldozatainak reintegrációs programjáról sajátos nézőpontok körvonalazódásához.

51

4. ORSZÁGJELENTÉS SZERKEZETE Az átfogó és összehasonlítható elemzések biztosításához, az összes országos jelentésnek követnie kell az alább bemutatott szerkezetet. Az információkat minden szakasznak és alszakasznak tartalmaznia kell. Ahol nincs jelentenivaló, közvetlenül a tárgyhoz tartozó információ, ott azt külön fel kell tüntetni. Az országos jelentés felépítését törlésekkel, újrarendezésekkel vagy új fejezetek és alfejezetek beillesztésével nem szabad megváltoztatni. Az országos jelentésnek be kell mutatnia egy elemzést az összes interjú, kérdőív, írásbeli kérvény, megfigyelés stb. alapján összegyűjtött adatokról. Bár az elemzés főként minőségi, a statisztikai információk a jelentés fontos részét képezik majd a gyermekkereskedelem áldozatainak reintegrációs programok hatékonyságáról szóló különleges riportnak. Ahol hiányoznak az adatok a minőségi mutatókhoz, ott a jelentésben meg kell említeni ezeket a hiányosságokat, és fel kell vázolni az adatgyűjtéskor felmerülő akadályokról és/vagy az adatok hiányosságainak okairól. A jelentés körülbelül 50 oldal terjedelmű legyen, az oldalak számát zárójelben kell feltüntetni a jelentés minden része mellé.

4.1. Háttér Az értékelés hátterének alapjául kell, hogy szolgáljon, valamint tisztán tükröznie kell az 1. munkafolyamat elemzésének eredményeit. A kutatóknak használniuk és össze kell foglalniuk az első országos riport eredményeit az 1. munkafolyamatban, hogy beillesszék a következő két részbe: 4.1.1. Intézményi felkészültség, jogi és politikai keretek A jelentés ezen részének tartalmaznia kell egy rövid összefoglalót az emberkereskedelem gyermek áldozatainak reintegrációjának intézményi felkészültségéről, jogi és politikai kereteiről. Ki kell térnie a nemzeti koordinációs szerv fennállására, a nemzeti munkacsoportra és a felügyelőségre. A jelentésnek be kell számolnia a létező nemzeti emberkereskedelem ellenes stratégiákról, és ki kell térnie egy speciális alkotórészre, az áldozat segítésére is reintegrációjára (az emberkereskedelem gyermek áldozataira összpontosítva), a nemzeti cselekvési tervre és a nemzeti koordinációs folyamatra a gyermek áldozat visszatéréséhez. Továbbá, ennek a résznek át kell tekintenie a gyermekáldozat támogatását, reintegrációját és 52

közlétesítményét ellátó hálózatot, beleértve a specializált menedékhelyek/létesítmények számával és a felajánlott szolgáltatások típusaival. A jogi kereteket röviden kell összefoglalni, összpontosítva a gyermek áldozat számára védelmet biztosító jogi rendelkezésekre (beleértve a célországban való maradás jogát, ha az a gyermek legfőbb érdekét szolgálja), a megkülönböztetés mentességére, a magánélethez és a bizalmassághoz való jogra, az oktatás és az egészségügy hozzáféréséhez való egyenlő jogra. 4.1.2. Profilok és statisztikák a gyermekkereskedelemről A riport ezen részének egy összefoglalót kell magába foglalnia az elmúlt három évben jelentett áldozatok számáról. Ahol lehetséges, meg kell adni az gyermekáldozat származási országát, az emberkereskedelem fajtáját (belső/nemzetközi) és a kizsákmányolás formáját. Továbbá csoportosítani kell az áldozatokat kora, neme és állampolgársága szerint. A jelentésnek el kell ismernie az információkkal kapcsolatban felmerülő hiányosságokat és az adatgyűjtés közben felmerülő kihívásokat.

4.2. Módszertani bevezetés A módszertani bevezetésben röviden körvonalazni kell a módszertan célkitűzéseit és az értékelés szerkezetét. Ez a rész információkkal kell, hogy szolgáljon a különböző módszerekről és az adatgyűjtéshez használt forrásokról. Szintén meg kell említeni az eszközöket (kérdőívek, útmutatókat stb.), melyeket speciálisan az értékeléshez fejlesztettek ki. Az eszközöket a jelentés mellékletében kell feltüntetni. A bevezetésben hivatkozni kell az érdekeltekre, akikkel az elemzés során együttműködés történt. Továbbá, a módszertani bevezetés magyarázatot kell, hogy adjon bármilyen, az értékelés során felmerülő korlátozásra és hiányosságra, vagy az adatgyűjtéskor jelentkező nehézségekre.

53

4.3. Értékelés A jelentés ezen része tartalmazza az emberkereskedelem gyermekáldozata számára létező reintegrációs programok tényleges értékelését, az alább felsorolt részekre felosztva. 4.3.1. Az átfogó nemzeti emberkereskedelem gyermekáldozatára irányuló reintegrációs program értékelése Az értékelés ezen része feltűnteti az általános stratégiai dokumentumok (NAP és az NRM) az érintett alkotóelemeket és az empirikus alapokat. Ezenkívül, az értékelésnek fel kell becsülnie a dokumentumok nemzetközi standardokkal való megfelelését, valamint tükröznie kell az emberi jogok felöli megközelítést az áldozatok segítésében. Az értékelésnek elemeznie kell, hogy a civil társadalom vajon aktívan részt vesz-e a nemzet válaszának kialakításában és ellenőrzésében a gyermekáldozat reintegrációjának terén, és hogy a válasz fenntartható, ágazatközi, multidiszciplináris megközelítésű-e. Továbbá, a jelentés ezen részének elemeznie kell a költségvetés megfelelését és az erőforrások mozgósítását. 4.3.2. Értékelés a reintegráció területei alapján Értékelés a reintegráció területei alapján három különböző részre oszlik: a hatékony gyermekáldozat segítségnyújtás előfeltételeinek értékelése, a visszailleszkedés ideiglenes és a hosszú távú gondozás értékelése. A megfelelő ideiglenes és a hosszú távú gondozás alapelveit is ki kell fejteni a jelentés ezen részében. A visszailleszkedésben való segítségnyújtás, és a szolgáltatások megfelelésének és minőségének elemzését a megadott mutatók alapján kell elvégezni. Az értékelés középpontja legyen a segítségnyújtás, a szállás, a jólét, az egészségügyi, a pszichológiai és szociális támogatás, a jogi segítségnyújtás és az oktatás minősége az ideiglenes és hosszú távú gondozáshoz megadott szabványok szerint. Ez az elemzés a származási vagy a célország nézőpontjából készül majd el.

54

4.4. Következtetések és ajánlások A jelentés ezen részének kell az elemzés fő következtetéseit levonni. A következtetéseknek tartalmaznia kell a nemzeti emberkereskedelem ellenes válasz szerkezetét (az értékelés első szintje) és az áldozatok támogatásának és reintegrációjának jellemző területeit (az értékelés második szintje). A következtetéseknek rá kell mutatniuk mind a bevált gyakorlatokra, mind a hatékony megközelítésekre a gyermekáldozat támogatásában és reintegrációjában, és azokra a területekre is, ahol javításokra van szükség. Az ajánlásoknak tükrözniük kell a jelentés legfőbb eredményeit. Egy ajánlás tartalmazhat politikai üzenetet a teljes nemzeti emberkereskedelem ellenes válaszról, a hatékony emberkereskedelem gyerek áldozatainak reintegrációjának előfeltételeiről, az átmeneti gondozásról és az áldozatok hosszú távú reintegrációjáról. A gondozás időtartama (ideiglenes/hosszú távú) attól függ majd, hogy az adott ország célország-e vagy származási ország. A különböző ajánlásokat a következő célcsoportoknak kell címezni: 

Nemzeti emberkereskedelem ellenes szerv



Más, áldozatok reintegrációjába bevont állami intézmények



Civil társadalom



Szolgáltatók

55

4.5. Hivatkozások listája Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (2009) Fejlődési mutatók a gyermeki jogok védelmére, tiszteletére és támogatására az EU-ban.

ICMPD (2006), Irányelvek az átfogó nemzeti emberkereskedelem elleni válaszadás kialakítására és és végrehajtására ( Guidelines for the Development and Implementation of a Comprehensive National Anti-Trafficking Response). UNICEF (2006), Irányelvek a gyermekkereskedelem áldozatainak védelméről (Guidelines on the Protection of Child Victims of Trafficking) Mack Natasha et al, A kvalitatív kutatási módszerek résztvevő megfigyelése: egy adatgyűjtő területi útmutatója, 2 modul (Participant Observation of the Qualitative Research Methods: A Data Collector’s Field Guide, Module 2), Family Health International, 2011. Planitzer J. Irányelvek az emberkereskedelem elleni együttműködésben résztvevő fő érdekeltek és a végrehajtó hatóságok közötti megértés feljegyzéseihez (Guiding Principles on Memoranda of Understanding between Key Stakeholders and Law Enforcement Agencies on Counter-Trafficking Cooperation), IOM Vienna/BIM, ISBN 9789290685180, 2009. UNICEF Hivatkozási útmutató a gyermekkereskedelem áldozatainak a jogainak védelméről Európában. IOM (2007), IOM kézikönyv az emberkereskedelem elleni eszközkészletről, az emberkereskedelem áldozatainak nyújtott közvetlen segítségnyújtás (The IOM Handbook on Toolkit to Combat Trafficking in Persons Direct Assistance for Victims of Trafficking) FRA (2008), Tematikus tanulmány a gyermekkereskedelemről (Thematic Study on Child Trafficking)

UNODC (2008),Eszközkészlet az emberkereskedelem elleni harchoz (Toolkit to Combat Trafficking in Persons.)

56