Dorogi Zrínyi Ilona Óvoda

Dorogi Zrínyi Ilona Óvoda 2510. Dorog, Hősök tere 2.

„ÉP – KÉZ – LÁB” M Moozzggáásshhaarrm móónniiaa alapozó helyi óvodai pedagógiai program (HOPP!)

Módosította: Szrnka Anna, Szezechné Daróczi Anikó Szerkesztette: Szrnka Anna

TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETŐ

4.o.

Adatok Törvényi háttér Pályázati kötelezettségek Személyi és tárgyi feltételek

5.o. 5.o. 6.o. 6.o.

I. AZ ÓVODAI NEVELÉS CÉLJA

10.o.

II. GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP, NEVELÉSI ALAPELVEK

10.o.

Gyermekkép Óvodakép Nevelési alapelveink

.

III. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI

13.o.

A helyi óvodai nevelési program sajátos feladatai Nevelési koncepció A program nevelési rendszere IV. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE

24.o.

Nyitva tartás Befogadás, beszoktatás Csoportszervezés Heti és napirend V. AZ ÓVODA KAPCSOLATAI

26.o.

Közvetett és közvetlen partnereink A kapcsolattartás célja A kapcsolattartás elvei A kapcsolattartás feladatai A kapcsolattartás tartalma VI. A GYERMEK MEGISMERÉSE, FEJLŐDÉSÉNEK NYOMON KÖVETÉSE, DIFFERENCIÁLT, EGYÉNI KÉSZSÉG ÉS KÉPESSÉG FEJLESZTÉS, NEVELÉS

28.o.

A differenciált, egyéni fejlesztés alapelvei A fejlesztés feladatai A fejlesztés területei A fejlesztés folyamata A gyermek fejlődésének folyamatos nyomon követése, rögzítése VII. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI Tevékenységrendszer Az óvodai tanulás Az óvodai tanulással kapcsolatos módszertani alapelvek Az óvodai tanulással kapcsolatos tervezési feladatok Az óvodai tanulással kapcsolatos szervezési feladatok Ünnepek, hagyományok 2

29.o.

Alapfeladatba tartozó szolgáltatások VIII. GYERMEKVÉDELEM

36.o.

IX. ALAPFELADATON TÚLI SZOLGÁLTATÁSOK

38.o.

Az alapfeladaton túli szolgáltatásokra vonatkozó módszertani alapelvek Az alapfeladaton túli szolgáltatások területei és tartalma X. A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI ÓVODÁSKOR VÉGÉRE

39.o.

Az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettség Az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettséget elérő gyermekek általános jellemzői Kimeneti fejlődési jellemzők (optimum szint) XI. AZ ÓVODA SZAKMAI DOKUMENTUMAI

46.o.

1. Kötelező dokumentumok 2. Egyéb szakmai dokumentumok XII. ZÁRÓRENDELKEZÉSEK Hatálybalépés MELLÉKLETEK Csatolt mellékletek Játék Munka jellegű tevékenységek Tervszerű, az óvodapedagógus által kezdeményezett tanulás a zrínyi óvodában Téma ajánlás Fenntarthatósági terv A nevelési program megvalósításához szükséges eszközök és felszerelések jegyzéke A nevelési program megvalósításához szükséges alapvető szakirodalom Az óvodai felvétel rendje Nyilatkozatok – 1-4 sz. mellékletek

3

1. sz. mell. 2. sz. mell. 3. sz. mell. 4. sz. mell 5. sz. mell. 6. sz. mell. 7. sz. mell. 8. sz. mell.

BEVEZETŐ Óvodánkban, az 1993. évi LXXIX. többször módosított közoktatásról szóló törvény és az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja (ÓNOAP) alapján, a szociokultúrális, a természeti - társadalmi környezet jellemzői, a szülői igények és vélemények, valamint személyi és tárgyi feltételeink figyelembe vételével, 1999. szeptember 1. hatállyal vezettük be a helyileg kimunkált Ép – kéz – láb mozgásharmónia fejlesztésre alapozó helyi egészségnevelő óvodai nevelési programunkat. A mozgás a 3-7 éves gyermek alapvető szükséglete. Ezt a tényt a jelenleg érvényben lévő ÓNOAP is megerősíti. Mivel a mozgás, az érzékelés, észlelés - kiemelten a térérzékelés - meghatározó a tanuláshoz szükséges pszichikus funkciók optimális fejlődéséhez, programunk egyben a tanulási és ehhez kapcsolódóan a szocializációs és viselkedési zavarok prevenciójaként is tekinthető. Hét alkalommal mértük fel a nevelési programunkkal kapcsolatos elégedettséget partnereink körében, melynek eredményei igen magas elégedettségi szintet mutatattak minden esetben. A szülői elégedettség felmérés során, a nevelési programra vonatkozó kérdéskörben, minden alkalommal 90100 % közötti volt az eredmény. A programmal való tartósan magas elégedettségi szint a trendvizsgálatokban is látható. A nagyobb gyermekek körében végzett, fényképes módszerrel történő elégedettség felmérések alkalmával, a mozgásos, ezen belül a szabadtéri mozgásos tevékenységeket sorolták az első három helyre az ovisok, 95 - 100% közötti eredménnyel! Intézményünk nevelőtestülete, több alkalommal felülvizsgálta és módosította a szakmai alapdokumentumot: törvényességi szempontból a jogszabályi háttér változásai, az intézményszerkezet átalakítások, beválás kontrollok és a TÁMOP 3. 1.4. pályázati támogatással adaptált kompetencia alapú óvodai program bevezetése során. A jelenlegi módosítást, Dorog Város Képviselő - testületének 2013. évi határozata tette szükségessé, melyben döntött a Dorog Városi Óvodát képező három óvoda különválásáról. Ennek következtében 2013. július 15. hatállyal, immár ismét külön, Dorogi Zrínyi Ilona Óvodaként működünk tovább. A változás következtében újra szükségessé vált a program törvényességi vizsgálata, pontosítása, de egyben a formai, tartalmi áttekintés is napirendre került, hiszen a Dorog Városi Óvoda OVI – Vár keretprogramja hatályát vesztette.

2014. július 21. Szrnka Anna óvodavezető

4

Adatok Az óvoda neve, címe Dorogi Zrínyi Ilona Óvoda 2510. Dorog, Hősök tere 2. Férőhely, csoportok száma Férőhely: 75 fő Csoportok száma: 3 Az óvoda szociokulturális, természeti, és épített környezete Szociokultúrális környezet Az intézmény Dorog városközpontjában helyezkedik el. Az óvodánkba iratkozó gyermekek többségének lakókörnyezetében játszótér, szabad mozgásra alkalmas szabad tér nincs. Mozgás és beszédfejlődésünkben gyakoriak a problémák. Tapasztalataink szerint már a gyermekek egészen kicsi korától fő szabadidős tevékenység a számítógépezés, TV-nézés, különösen a fiúgyermekek körében. Nagyon sok gyermek táplálkozása egészségtelen, (sok cukor, chips, kóla). Pozitív tendencia azonban, hogy egyre több család törekszik életmódjuk egészségesebbé tételére, körülményeihez mérten. Rájuk tudunk alapozni egészségnevelő munkánkban és az egészségpropagandában egyaránt. Természeti és épített környezet Óvodánk környezetében a Hősök tere, a Mária barlang, a német kisebbségi tájház, a Szőlőhegy, a Póni szabadidőpark, az Otthon tér és park, a Jubileum tér, a csolnoki erdő… remek lehetőséget ad a természeti, társadalmi környezet értékeinek, szépségeinek megláttatására, védelmére, mozgásra, kirándulásra. A Pala és a Lóga - tó kicsit messzebb, de még Dorogon, valamint a Strázsahegy Esztergom – kertvárosban, a Duna Esztergomban, a dimbes-dombos erdők Piliscsév és Kesztölc között, a Szabadsághegy Piliscsaba mellett, még jól megközelíthető távolságban biztosítanak élményszerzési lehetőségeket. A főváros közelsége (35km) tovább bővíti a kirándulási lehetőségeket. Törvényi háttér Alapvető külső szabályozók ENSZ által elfogadott egyezmény a gyermekek jogairól 137/1996 (VIII. 28) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi 2011. évi CXC. Tv. A nemzeti köznevelésről szóló Tv végrehajtásáról szóló 229/2012.(VIII.28.) Korm.rend. A nevelési –oktatási intézmények működéséről szóló 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet 363/2012.(XII.17.) Korm. rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról A Fogyatékos gyermekek óvodai nevelésnek irányelve SNI gyermekek óvodai nevelésének irányelve 2/2005.(III.1.) OM rendelet 1997. évi XXXI. Tv a Gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 5

1/1998.(VII. 24.) OM rendelet az intézményekben kötelező eszközök és felszerelések jegyzéke Dorog város önkormányzatának döntése az intézményszerkezet átalakításról, Alapító okirat Alapvető belső szabályozók A SZMSZ, Házirend, MVSZ Pályázati kötelezettségek A kompetencia alapú óvodai programcsomag adaptálásának fenntartása Óvodánkban a kompetencia alapú óvodai programcsomagot felmenő rendszerben részlegesen adaptáljuk, a TÁMOP -3. 1. 4 - 08/2-2008-0042 pályázati szerződés alapján, az 5 éves fenntartási kötelezettségünknek megfelelően. A Pedagógusképzés a Zrínyi óvodában c. - TÁMOP 3. 1. 5. 09/A-2-2010 -0260 sz. pályázati kötelezettség szerinti fenntartás, gyógy testnevelés (kis létszámú tartásjavító, mezítlábas torna) területen. Személyi és tárgyi feltételek Személyi feltételek Jelenleg három munkáltató működik együtt az intézményben. A közalkalmazottakat óvoda foglalkoztatja. A működés szakfeladat Dorog Város Kincstári szervezetéhez tartozik. Az étkeztetést és a konyhai személyzetet az ELÁMEN RT. KÖZALKALMAZOTTAK - jelenleg engedélyezett létszámok Végzettség Fő SzakSzakirányú Szak vizsgázott tk. szakot végzett Óvodapedagógus Felsőfokú 6 2 Fejlesztővégzettségű pedagógia óvodapedagógus Közoktatás vezető Pedagógiai Szakképzett ped. 1 asszisztens asszisztens Dajka Szakképzett 3 dajka Óvodatitkár Érettségi 1 Alkalmazottak 11 2 összesen: Munkakör

Szak

Gyermeknéptánc Gyógytestnevelés

Kiegészítés: Hivatkozás az SZMSZ I. 7. 1. pontjára: a jelenleg engedélyezett óvodapedagógus létszám nem biztosítja a törvényes, zökkenőmentes működés személyi feltételeit. Az óvoda nyitva tartása, a kötelező órák száma- órakedvezmények 2011. évi CXC. nemzeti köznevelésről szóló törvény 5. sz melléklet, gyermeklétszám alapján, további 1 fő alkalmazása indokolt.

6

A program eredményes megvalósításához szükséges további képzettségek Továbbképzés, tanfolyam megnevezése Igény Elvégezte Folyamatban Tervezett Kompetencia alapú óvodai nevelés Komplex prevenciós óvodai nevelés (mozgás) Ayres öngyógyító mozgásterápia Beszédpercepciós diagnosztika és terápia Gyógytestnevelés Mentálhigiéne Környezeti nevelés Népi kismesterségek Drámapedagógia Egészségnevelés Mérés, értékelés, minőségbiztosítás Számítógép kezelés / ECDL Fejlesztő pedagógia SNI gyermekek integrációja SNI gyermek fejlesztési terve Helyi óvodai programkészítés Tehetséggondozás Zenés gimnasztika és szertorna Labdajátékok Tánc, gyermek néptánc Összesen

Óvodavezetés Óvodavezető

Fő 1

Óvodavezető helyettes

1

6 6

3 4

3 2 1 1 1 1 6 1 3 6 /4 2 3 3 1 3 1 1 3 54

3 2 1 1 1 1 6 1 3 6/4 0 2 4 1 0 1 1 39

2 1

3 1

2

Óvodapedagógus felelősségi körök Megbízatás Mozgás munkaközösség vezető Gyermekvédelmi felelős Munkavédelmi felelős

2 8

Fő 1 1 1

KÜLSŐ MUNKÁLTATÓK ÁLTAL BIZTOSÍTOTT TECHNIKAI SZEMÉLYZET Munkakör Fő Az ELÁMEN RT foglalkoztatásában Konyhai alkalmazott 1, 5 A Kincstári szervezet foglalkoztatásában Gondnok 1 Takarító 1 Összesen 3, 5

7

Tárgyi feltételek Épület, helyiségek Az épület korszerű, biztonságos. Csoportonként külön étkezők, tornaszoba és Somadrin sószoba is biztosított az alagsorban. Az elkülönítő és a fejlesztő szoba kivételével rendelkezünk a szükséges helyiségekkel. Az elkülönítő az orvosi szobával együtt funkcionál, és ebben a helyiségben vagy a tornaszobában történnek az egyéni fejlesztések is. A felnőtt öltöző szűkös. A szülők tájékoztatására célirányosan elhelyezett faliújságokat biztosítunk. A gyermekeket, szülőket fogadó földszinti, bejárati folyosó falára, az óvodás korosztályhoz közel álló mesevilág, kedvelt meseszereplők megjelenítésére, mesefestés került, melyet jómagam terveztem, rajzoltam és a nevelőtestület tagjaival festettük ki. Törekedtünk a kompetencia alapú nevelési program fő témáival (elemek) való összhangra is. A folyosók, öltözők, étkezők, csoportszobák állandó dekorációiban tükröződnek a helyi nevelési program jellemzői, valamint a természetszeretet és a természetes anyagok használatának preferálása. Berendezés, eszközök, felszerelések A berendezés minden csoportban korszerű. Esztétikus, célszerű bútorokkal rendeztük be a termeket, melyeket magunk terveztünk és gyártattunk, célirányosan a csoportszobák tevékenységközpontjainak kialakításához. A tervezés, majd a csoportszobák berendezése során különös figyelemmel voltunk arra, hogy a gyermek által jól áttekinthető tevékenység központokat alakítsunk ki, és számukra is elérhetőek legyenek a naponta használt játékok, egyéb eszközök. A nevelési programunkhoz és az egyéb munkavégzéshez szükséges alapvető és biztonságos játékokkal, eszközökkel, felszereléssel rendelkezünk. Elhasználódás esetén pótlás, állagromlás esetén folyamatos javítás szükséges. A mozgásfejlesztéshez szükséges eszközkészlet bőséges, sokféle. A régi típusú feketető ágyakat alapítványi támogatással kényelmes, egészséges fekvőfelületet biztosító ágyakra cseréltük, de jelenleg már pótlásra van szükség. A szakirodalmi könyvállományunk bőséges, különösen az alapfeladat és a nevelési program megvalósításához szükséges szakterületeken. Az alapvető audiovizuális eszközök rendelkezésre állnak. A számítástechnikai eszközök: számítógépek, nyomtatók olyan számban biztosítottak, hogy három munkakörben külön használhatók: óvodatitkár, óvodavezetés, óvodapedagógusok. A pályázati konstrukciókban részt vett óvodapedagógusok számára, pályázati támogatással beszerzett, külön laptopok használatára is van lehetőség. Az internet csatlakozás három helyiségben elérhető: az irodákban és a nevelői szobában. Udvar Udvarunkon füves, földes, betonos terület található. A területe viszonylag kicsi, ezen belül a betonos terület viszont elég nagy. Ezt a hátrányt azonban igyekszünk előnnyé változtatni, minél célszerűbben kihasználni, a mozgásfejlesztési célkitűzéseinkkel összhangban: a gyermekek kerékpározhatnak, rolizhatnak, autózhatnak. Eső után, nedves talaj esetén, a betonon meg tudjuk oldani a levegőztetést, szabadtéri játékot. Több rendezvényt is itt szervezünk. 8

A növényzet változatos: örökzöldek (fenyő, tuja), futónövények, sövény, virágzó cserjék. Kis virágos és sziklakertünk és egy bio -veteményes kertünk is van komposztálókkal, valamint egy kis mini-tó, tavi és mocsári növényekkel. Van néhány fenyő, almafa, körtefa, szilvafa. Ezek a területek remek lehetőséget adnak a környezet tevékeny megismerésére. Sajnos kevés az árnyékot adó lombos fa, mert néhányat balesetveszély miatt ki kellett vágatni.. Szülői felajánlásnak és társadalmi munkának köszönhetően, a betonos kerítésünk bejárattal szemközti része, szép, színes figurális festést kapott, szintén összhangban a kompetencia alapú nevelési program fő témáival, évszakokkal, megjelenítve az óvodai logót, csoportjeleket. A kerítés további részeire gyermek óvodai jeleket tervezünk. Az udvari stabil játékok MSZ EN 1176, 1177 szabványnak való megfelelősége: a favár esési felület megfelelősége részleges, a többi játék megfelel az előírásoknak és folyamatosan karbantartott. Az udvart 2012. évtől a dorogi K&BH KFT felügyeli, ellenőrzi, a fenntartóval történt megállapodás alapján. A tárgyi feltételek kimutatása a kötelező eszközök és felszerelés jegyzékben foglaltak figyelembevételével valamint baleset és egészségvédelmi szempontból Megnevezése

Épület Helyiségek - csoportszoba - gyermekmosdó - gyermekétkező - tornaszoba - orvosi szoba - elkülönítő - nevelői szoba - vezetői iroda - óvodatitkári iroda - fejlesztő szoba - tálaló konyha - szertár, raktár - felnőtt öltöző - felnőtt mosdó Berendezés - csoportszob. játék bútorai csoportszobák egyéb bútorai (székek, asztalok, polcok, szekrények) - gyermeköltözők bútorai - irodák bútorai - fektető ágyak A gyermekek fő tevék. szükséges eszközök Audiovizuális eszközök Számítástechnikai eszközök Udvar

Állaga

Biztonsága

Megfelelő Javításra Megfelelő Nem szorul biztonságos X X

Mennyisége vagy/ és mérte Elegendő Hiányos

X X X X X

X X X X X

X X X X X

X X X

X X X

X X X

X

X X X X X

X X X X

X X

X X

X X

X X

X X X X

X X X X

X X

X X

X X X

X X X

X 9

X X

X X

I. A NEVELÉSI PROGRAM CÉLJA Az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődésének segítését, a gyermeki személyiség kibontakoztatását, a hátrányok csökkentését, az életkori és egyéni sajátosságok, és az eltérő fejlődési ütem és a sajátos nevelési igény figyelembevételével ide értve a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek ellátását is - az egészségre és környezetvédelemre nevelés komplex megvalósításán keresztül, a mozgásharmónia fejlesztés eredményes magvalósítására alapozva kívánjuk elérni. A gyermek, mint fejlődő személyiség A gyermeket szeretetteljes gondoskodás és különleges védelem illeti meg. A család és az óvoda szerepe a 3-7 éves korú gyermek nevelésében A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, az óvoda ebben kiegészítő, esetenként hátránycsökkentő szerepet tölt be. A gyermeki személyiség teljes kibontakoztatása Az emberi és gyermeki jogok tiszteletben tartásához alapvető, hogy ezek az óvodai dolgozók és a szülők körében is ismertek legyenek. Gondoskodunk arról, hogy minden érintettel megismertessük őket. Minden gyermeket egyenlő eséllyel kell részesítenünk színvonalas ellátásban: biztosítjuk, hogy a hátrányos helyzetű, veszélyeztetett, sajátos nevelési igényű gyermek részt vehessen minden óvodai tevékenységben. A gyermek védelme, harmonikus fejlődésének biztosítása A gyermek harmonikus fejlődésének segítését a szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosításával, körültekintő, egymásra épülő szabályozással alapozzuk meg. A fő feladataink komplex megvalósításán, a gyermeki szükségletek kielégítésén, képességeinek, kompetenciáinak, attitűdjeinek kibontakoztatásával biztosítjuk. II. GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP Gyermekkép Az óvodapedagógiai munka során a gyermeki személyiségből indulunk ki. A gyermek, mint egyedi személyiség és szociális lény A gyermeki személyiség mással nem helyettesíthető szellemi, erkölcsi és biológiai lény egyszerre. Ezért az óvodában egyaránt fontos az én tudat erősítése, a gyermek által igényelt differenciált bánásmód, valamint a társas szükségletek, igények kielégítése a korosztályával közösen átélt élményszerű tevékenységek során. A gyermek fejlődésének meghatározói A gyermek fejlődését genetikai adottságai, a fejlődés törvényszerűségei, a spontán és tervszerű környezeti hatások egyszerre határozzák meg. Nagyon fontosnak tartjuk a megfelelő személyi és tárgyi környezet biztosítását, így különösen: 1. Az óvodapedagógusok alapos szakmai felkészültséget, alkalmasságát, amelynek egyik lényeges eleme a korosztály ismerete. 10

2. Biztonságos, higiénikus, barátságos, esztétikus, szakszerű óvodai miliőt. A 3-7 éves gyermek szükségletei A fejlődő gyermeknek egyénenként és életkoronként, életkori szakaszonként változó szükségletei vannak, így az OVI -ben: 1. Gyermekközpontú, elfogadó, befogadó óvodai légkört alakítunk ki. 2. Az egyenlő hozzáférést minden gyermek számára biztosítjuk: minden harmadik életévét betöltött gyermek járhasson óvodába, mindegyikük részt vehessen minden óvodai tevékenységben, ellátásban. Óvodakép Az óvoda, mint szakmailag önálló nevelési intézmény 1. Az óvodában biztosított a sajátos arculat megőrzése és az innovatív törekvések megjelenése. A helyi sajátosságok elsősorban a tevékenységrendszerben – ezen belül a játékos tanulás, az ünnepek, hagyományok körében - a szakmai tervezésben, a gyermekek fejlődésének dokumentálásában, szolgáltatásokban jelennek meg. 2. Családi nevelés kiegészítőjeként segítjük a gyermekek nevelését 3- éves korától iskolába lépésig. 3. Az adottságok függvényében biztosítjuk az óvodáskorú gyermekek fejlődésének és nevelésének optimális feltételeit. 4. A tevékenységrendszerrel és a tárgyi környezettel lehetővé tesszük a környezettudatos magatartás megalapozását, melyet az egészséges életmód szokásrendszerének kialakítása és a külső világ tevékeny megismerésének irányítása során tudunk segíteni leghatékonyabban. 5. Igény, szükség esetén nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek óvodai nevelésében biztosítjuk az önazonosság megőrzését, ápolását, átörökítését, nyelvi nevelését, multikulturális integrációját. 6. Igény, szükség esetén a migráns gyermekek óvodai nevelésében biztosítjuk az önazonosság megőrzését, ápolását, átörökítését, nyelvi nevelését, az interkulturális integrációját. 7. Igény esetén biztosítjuk az SNI gyermekek szakszerű óvodai nevelését. Az óvodai nevelőmunka alapvető funkciója Óvó-védő, szociális, nevelő-személyiségfejlesztő funkció: gondoskodunk a ránk bízott gyermek biztonságáról, a társas közegről, nevelésükről. Közvetetten segítjük az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését. Nevelési alapelveink 1. A gyermekeket elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezi. 2. Maradéktalanul biztosítani kell a gyermekek mindenek felett álló érdekeit, az ENSZ által deklarált jogait, valamint teljesítenünk kell a Gyermekvédelmi és az Oktatási törvény által számunkra meghatározott feladatokat, mely szerint az óvoda elsődleges prevenciót lát el. 3. Nevelőmunkánkban a gyermekek személyiségfejlődését az egyéni készségek és képességek, kompetenciák kibontakozatásán keresztül segítjük. 4. Kiegészítjük a családi nevelést, és óvodapedagógiai módszerekkel megvalósítjuk azt, amit a család jellegéből adódóan nem tud teljes mértékben (pl. szocializáció). 5. Óvodapedagógiai munkánkban törekszünk a szereteten, elfogadáson alapuló nevelői magatartásra, a toleranciára és a meleg-megengedő, de következetes bánásmódra. 6. Az egészség, mint érték közvetítése az óvoda teljes működését, nevelőmunkáját meghatározza. 11

7. Az eredményes nevelőmunka érdekében nagy jelentőséggel bír az óvodás gyermek érdekeinek, igényeinek megismertetése a partnereinkkel. 8. Szem előtt tartjuk, hogy a mással nem helyettesíthető szabad játék, az óvodás gyermek alapvető tevékenysége, ezért az óvodai életet úgy tervezzük és szervezzük, hogy az ne sértse a gyermekek szabad játékát és a játékidőt, mely az óvodások napjának nagy részét kiteszi. 9. Nevelési módszereink, intézkedéseink megválasztásánál alapvető: a gyermekek fejlődési jellemzőinek, az eltérő fejlődési ütem, egyéni adottságok, a gyermeki kíváncsiság, cselekvési és mozgásvágy, önállósági törekvés, a családi háttér, a családi nevelés jellemzőinek figyelembe vétele. 10. Egyaránt biztosítjuk a tehetség jeleinek felismerését, fejlesztését és a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek differenciált fejlesztését, valamint a sajátos nevelési igényből eredő hátrányok csökkentését. 11. Az egyénre szabott pozitív értékelésre, példaadásra építünk, amivel megerősítjük a helyes magatartásformákat. 12. Az alapvető erkölcsi, akarati tulajdonságok, valamint a közösségi lényhez illő viselkedési formák megalapozásának feladatait a nevelőmunkában folyamatosan érvényre juttatjuk. 13. Egész nevelési rendszerünkkel, eszközeinkkel, valamint a külső-belső tér célirányos, esztétikus kialakításával (berendezés, dekoráció) sugározni kívánjuk a gyermekek, szülők felé az egészség, mozgás és természetközpontú szemléletünket, a kompetencia alapú óvodai nevelési programot, és az óvodás gyermekhez közelálló mesevilágot. 14. Nevelési programunkban preferált a változatos szabadtéri mozgáslehetőségek biztosítása, melyet a fényképválasztásos elégedettség, elégedetlenség és igény vizsgálat során a gyermekek 90 -100%-a (!) már hét alkalommal kinyilvánított. Az alapelvek megvalósításának feladatai Az alapelvek megvalósítása érdekében gondoskodunk a 1. Az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről 2. Testi, lelki és értelmi képességek egyéni és életkor-specifikus alakítása érdekében a sokszínű, életkornak és fejlettségnek megfelelő tevékenységről: Így elsősorban a mással nem helyettesítő játékról, Életkorhoz és egyéni képességekhez igazodó műveltségtartalmak közvetítéséről Az óvodás gyermek egészséges fejlődéséhez szükséges személyi és tárgyi környezetről. Az óvodapedagógus modell Szakirányú, főiskolai szintű óvodapedagógus végzettséggel rendelkezik. Alapos az óvodapedagógiai felkészültsége. Jól ismeri a korosztály fejlődési jellemzőit, alapvető szükségleteit. Következetesen gondoskodik a gyermekek testi-lelki épségének megóvásáról, biztonságáról. Rendelkezik a gyermekek iránt megnyilvánuló elfogadó, empatikus, odafigyelő magatartással. Törekszik a gyermekek alapos egyéni megismerésére, az egyéni, differenciált bánásmód alkalmazására. A gyermekek fejlődését szolgáló módszereket, értékeket, normákat közvetít a szülők, kollégák felé. Igénye van az önképzésre, rendszeresen részt vesz belső és külső tovább képzéseken. A szülővel való kapcsolttartásban kezdeményező, segítő, türelmes, kultúrált, inkluzív szemlélettel a családhoz igazított eljárásokat alkalmaz. Az óvoda minden alkalmazottjával, különösen közvetlen kolléganőivel jó együttműködésre törekszik, segítőkész. 12

A dajka munkáját irányítja, koordinálja. Mindent megtesz annak érdekében, hogy a csoportban együtt dolgozó felnőttek barátságos, nyugodt kapcsolattartásukkal biztonságérzetet, kiegyensúlyozottságot és bizalmat keltsenek a gyermekekben és a szülőkben. Szeret csapatban dolgozni. Állandó vagy alkalomszerű munkacsoportban, teamekben szerepet vállal. Aktívan részt vesz a folyamatos intézményi innovációban. Munkavégzésében önálló, megbízható. A kötelező órákon túli tervező, szervezőmunkában igényes, szorgalmas, segítőkész, kreatív. Az adminisztrációs, számítástechnikai feladatok végzésében igényes, pontos, precíz. Tevékenyen rész vesz az esztétikus, barátságos óvodai környezet alakításában: gyermeki tevékenységekhez, dekorációhoz, rendezvényekhez eszközöket készít, szépíti a csoportot, öltözőt, folyosót, tornaszobát, udvart. Etikusan, kultúráltan viselkedik az óvodán kívül is. A nevelőmunkát segítő dajka Dajka szakképzettséggel rendelkezik. Ismeri a nevelési programot. Az óvónő irányításával végzi dajkai feladatait. Rendelkezik a gyermekek iránt megnyilvánuló elfogadó, empatikus, odafigyelő magatartással. Folyamatosan gondoskodik a gyermekek komfort érzetének biztosításáról. A rábízott higiéniai feladatokat pedánsan ellátja. Dajka társaival összehangolja munkáját, együttműködik velük. Mindent megtesz az óvónőkkel való zökkenőmentes, eredményes együttműködés érdekében. Munkavégzésében önálló, pontos, precíz, szorgalmas. A folyamatos étkeztetés, pihenés és gondozási feladatok végzésében az ONP és az óvónő irányítása alapján önállóan végzi feladatait. Betartja a titoktartási kötelezettséget. Kultúráltan, segítőkészen viselkedik a kollégákkal, szülőkkel egyaránt. III. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI Általános feladatok Az egészséges életmód kialakítása Az érzelmi nevelés és szocializáció biztosítása Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Az általános feladatok megvalósítását KOMPLEX egészségnevelő tevékenységként (EGÉSZ ség) értelmezzük, az óvodai nevelőmunka egészében érvényesítünk, a feltételek biztosításától a szokásrendszer kialakításáig, mely az óvodai élet minden mozzanatában jelen van. Ez a hármas feladatkör adja a nevelőmunka alapvető kereteit. Az egészséges életmód kialakítása Az élet és az egészség, mint alapvető érték a HOPP –ban. Az egészség fogalom értelmezése: nem betegség nélküli állapot, hanem testi-lelki- szociális jólét.

13

Feladatok Megvalósítás Feltételek biztosítása Biztonság

A védelmi szabályzatokban foglaltak szigorú betartása. A munkavédelmi szemléken tapasztalt hiányosságok megszüntetése A baleset és egészségvédelmi munkaköri leírásban foglaltak szigorú betartása. Az udvaron az évente (az éves munkatervben) felülvizsgált és elkészített szabályozás, területbeosztás szerint felügyelünk a gyermekekre. A csoportokhoz elkészítjük a balesetvédelmi oktatás anyagát, melyet a naplóba rögzítünk. A gyermekek életkorához igazított módszerekkel meg kell tartani az „oktatást”: (Tartalma- Helyiségek, tevékenységek viselkedési szabályai, évszakonkénti biztonságos szabadtéri viselkedés és közlekedés szabályai) Kirándulásokra 8 Főgyermek /1 felnőtt, Sétáknál 10Fő/ 1 felnőtt, Udvari tartózkodásnál 10fő/ 1 felnőttet biztosítunk. A gyermekek biztonságát és nyugalmát messzemenően figyelembe vevő Házirend készítése és betartása, betartatása Biztonságos udvari mobil játékok, a stabil játékok szabványnak megfelelő elhelyezése és megfelelő esési felület biztosítása Balesetveszélyes eszközök (pl. kézimunka, barkácsolás eszközei közül a vágó és szúró eszközöket) a gyermekek elől elzárt helyen tároljuk, ezekkel kizárólag felnőtt felügyelete mellett tevékenykedhetnek A fektető ágyak stabil állapotát rendszeresen ellenőrizzük. Az ágyak elhelyezésekor ügyelni kell arra, hogy az ágyak között biztonságosan lehessen közlekedni.

Higiénia Egészséges környezet Az épület helyiségeinek, nyílászáróinak és az udvar rendben, tisztán tartása. Különös tekintettel a napi portalanításra. A berendezés, felszerelés napi portalanítása, rendszeres fertőtlenítése. A textíliák rendszeres mosása, fertőtlenítő vasalása. Esztétikailag is rendezett környezet. A dísznövények és az udvari növények rendszeres gondozása. Fertőző betegségek Rendszeres (napi többszöri) szellőztetés. megelőzése Napi alapos levegőcsere (huzat) a helyiségekben, abban az időszakban, amikor a gyermekek nem tartózkodnak a helyiségben, így különösen pihenés előtt. Eszközök, berendezési tárgyak, burkolatok, ajtók rendszeres, de legalább kétheti fertőtlenítése (fertőző betegségek időszakában gyakrabban). A gyermekek egyéni higiénés felszerelésének elkülönített tárolása a mosdókagylók fölötti polcokon, napi tisztítása (jellel ellátott fogpohár, fogkefe). A személyi higiéné Kis méretű mosdók és WC kagylók biztosítása a mosdóhelyiségekben. végzésének feltételei Folyékony szappan és papír kéztörlő biztosítása. (Öltözködés, testápolás Lehetőség a saját felszerelés elkülönített elhelyezésére (pl. jellel ellátott szekrény, feltételei) polc, fogas, ruhazsák, tornazsák). Rendszeres kézmosás, mosakodás lehetősége a napirendben. Rendszeres, napi fogmosás lehetősége. A nyári időszakban, az udvari tevékenységek befejezésekor zuhanyozás vagy mosakodás lehetősége. Az udvarra menetelnél különösen figyelünk a folyamatosságra az öltözködés folyamán a bemelegedés, izzadás elkerülése miatt, akik már elkészültek, egy-két kisebb csoport már kimehet kísérettel. A pihenés feltételei Törekszünk az egészséges fekvőfelületet biztosító, gyermekek méretéhez igazodó, kényelmes ágyak biztosítására. A gyermekek saját pizsamába öltöznek át, saját ágynemű használat. Csendes, meghitt körülmények biztosítása (pl. mese, ének, halk zene, gyertyafény, igény esetén simogatás… stb.) 14

Nyugodt feltételek (felnőttek csendes beszéde vagy tevékenysége- folyamatos felkeléskor is), korcsoportnak és egyéni szükségleteknek egyaránt megfelelő pihenő idő. Folyamatos felkelés, csendes tevékenység felkínálása, a nem alvóknak. A kultúrált étkezés, Az étkeztetést ellátó konyha felé rendszeresen jelezzük észrevételeinket. egészséges étkezési A rászoruló gyermekek számára szülői kérésre igényeljük a konyhától a külön szokások étkeztetést (pl. allergiák). feltételei Megfelelő, kényelmes hely, elegendő idő biztosítása a nyugodt étkezésre. Esztétikus, terített asztalnál étkeznek a gyermekek. A kisebbeknek a darabos ételeket (pl. hús szelet) apró darabokra kell vágni Egész nap lehetőséget kell biztosítani a folyadék kiegészítésre ( a víz, limonádé , vagy mézes, citromos tea , frissen préselt gyümölcslé vízzel hígítva) a gyermekek által látható helyen kell tartani, többször kínálni kell őket, száraz meleg és mozgásos tevékenységek esetén különösen. A tavaszi, nyári, kora őszi (melegebb, szárazabb) időszakban az udvaron tartózkodás idejére folyamatosan biztosítani kell a folyadékot. A szülőktől kizárólag zöldséget, gyümölcsöt, gyümölcslevet fogadunk el. Amennyiben lehetőség van rá, szervezünk vitaminnapokat, amikor zöldséget és gyümölcsöt fogyasztanak a gyerekek (Kis kerti betakarításokkor, szüretkor, szülői felajánlás, vagy alapítványi támogatás útján) Változatos formában: egészben, gyümölcstálon esztétikusan szeletelve, elhelyezve kínáljuk. Gyümölcsök és zöldségfélék fogyasztása az alapos, folyóvízben történt lemosás után történhet, melyben a gyermekek is részt vesznek. Mentálhigiéné feltételei A túl stimuláció kerülése -a csoportszobák színösszeállításában is a megnyugtató hatású pasztellszínek (lila, krém, zöld,) használata (pl. a textíliák, falak színe). Élénk színeket dekorációkban használunk. Barátságos, esztétikus tárgyi környezet biztosítása (dekorációk). A zsúfoltság kiküszöbölése a szervezéssel, a rugalmas, folyamatos napirendben. Példamutató, nyugodt, derűs, biztonságérzetet keltő nevelői jelenlét. Élmény teli, derűs, kedvező közösségi légkör megteremtése, a felnőttek egymás Szociálhigiéné feltételei közti viszonyában és a felnőtt gyermek kapcsolatokban is. Példamutató, nyugodt, derűs, biztonságérzetet keltő nevelői jelenlét. Egyéb egészségügyi A kinti fényviszonyoknak megfelelően használjuk a világítást. feltételek A gyermekek tevékenységközpontjait úgy alakítjuk ki, hogy a mesterséges világítás megfelelő legyen a jó látási viszonyokhoz, különösen pl. az ábrázoló, kézimunka jellegű tevékenységekhez, mesekönyv nézegetéshez. Prevenció, korrekció A gyermekek testi-lelki állapotában, viselkedésében bekövetkező negatív és pozitív változások észlelése, befolyásolása (Pl. beszéd, mozgás, észlelés és viselkedés átlagtól és az életkori fejlődési jellemzőktől való eltérés, betegségre utaló tünetek) észlelése, intézkedés: jelzés a szülő, kompetens szakemberek felé, együttműködés. A személyi és tárgyi feltételek függvényében óvodánként változó prevenciós, korrekciós feladatokat is ellátunk (pl. mezítlábas torna).

Egészségügyi gondozás Az óvoda orvosa és védőnője által meghatározott formában történik. Gyermekek gondozása Étkezés, öltözködés, tisztálkodás, pihenés segítése a gyermekek egyéni szükségletei szerint. (Igény esetén tevőleges segítség, majd az önállósodás függvényében fokozatos áttérés a magyarázatra). A gyermek önkiszolgálásban, öltözködésben, személyi higiénés teendők ellátásában, kultúrált étkezésben önállóvá válását segítjük. A gyermek egészségének védelme, edzése 15

A mindennapi levegőzések, szabadtéri tevékenységek, séták, kirándulások, lehetőségén keresztül. Csak szélsőséges időjárás esetén nem levegőztetjük a gyermekeket (Eső, vihar, nagy szél, hideg vagy meleg). Megoldjuk az egészségvédelem szempontjából fontos, tevékenységnek és levegő hőmérsékletnek megfelelő öltözködést, melyhez szükség van a gyermekek réteges öltöztetéséhez, ezért ezt propagáljuk a szülők körében is. Testi szükségletek, mozgásigény kielégítése A napi és heti rendben lehetőség megteremtése a testi szükségletek – kielégítésére - esetenként nyugodt, intim - kielégítésére és sok szabad mozgáslehetőségre. A harmonikus, összerendezett mozgásfejlődés segítése Gyermeki tevékenységek során változatos benti és szabadtéri mozgáslehetőségek során, tervezett, irányított formában (pl.: szervezett testnevelés, mindennapos testnevelés…stb.) Nagymozgások, egyensúlyérzék, mozgáskoordináció, finommozgások Testséma, testfogalom Dominancia

A gyermekek testi képességeinek fejlesztése Erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség fejlődésének segítése a szabad és tervszerű, szervezett mozgástevékenységek, séták, kirándulások során. Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés

Feladatok Érzelmi kiegyensúlyozottság biztosítása A beszoktatási folyamat segítése Érzelmi biztonság, derűs, kiegyensúlyozott óvodai és csoport légkör kialakítása, felnőttek példa adása Életkori sajátosságoknak megfelelő, közös élményekre épülő mozgás és játék központú, tevékenységrendszer biztosítása

Megvalósítás Folyamatos, anyás (szülős) beszoktatás, befogadás. A gyermekhez igazított időtartam, módszer. Az óvod alkalmazottainak egymás közti kapcsolatát, kommunikációját, a felnőtt - gyermek és a gyermekek közötti kapcsolatokat is a pozitív attitüd kell, hogy jellemezze. Bizalom teli, nyugodt, derűs, biztonságérzetet keltő óvodai légkör kialakítására törekszünk.

A fő tevékenységeken belül sokszínűség, változatosság biztosítása. Játék Külső világ tevékeny megismerése Mesélés, verselés Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Rajzolás, mintázás, kézimunka Mozgás Tanulás Munka jellegű tevékenységek Életkori Érthető beszéd, magyarázat. sajátosságoknak A cselekvő, képszerű gondolkodáshoz igazodó cselekedtető, tevékenykedtető megfelelő nevelési, megismerési folyamat lehetőségének megteremtése. fejlesztési módszerek Az irányított tevékenységek játékos vezetése. alkalmazása Önkifejezés, kreativitás lehetősége. Egyénre szabott reális, ösztönző értékelés, pozitív példaadás. Egyéni szükségleteknek, Egyéni fejlődési jellemzőkhöz, szükségletekhez igazodó nevelési, fejlesztési fejlődési ütemnek módszerek választása. megfelelő nevelés 16

Az erkölcsi és a közösségi nevelés segítése A közösségi együttlét során az erkölcsi, akarati tulajdonságok kialakulásának segítése, közösségi szokás és normarendszer megalapozása Szűkebb, tágabb környezet megismertetése Környezettudatos magatartás megalapozása

Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek nevelése Különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló A nehezebben szocializálható, lassabban fejlődő, érzékszervi, értelmi vagy mozgássérült (SNI) Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek (BTM) Kiemelten tehetséges gyermek, tanuló A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló Tv szerint Hátrányos (HH) és halmozottan hátrányos (HHH) helyzetű gyermekek és családjaik segítése

Annak elfogadására ösztönzés, hogy az emberek különböznek egymástól. Együttérzés, segítőkészség, figyelmesség Önállóság, önfegyelem – önuralom, kivárás, kitartás, feladat és szabálytudat Együttműködés (egyéniségnek megfelelő helyen és szerepben- irányító, alkalmazkodó…stb.), kultúrált viselkedés (udvariassági kifejezések, és viselkedési formák, elfogadás, tolerancia, türelem…stb.) A nagycsoportosok körében a napszaknak való köszönés megismertetése, alkalmazása. Az óvodások számára elsősorban a külső világ tevékeny megismerése, ünnepek, népi hagyományok, jeles napok megismertetésével megteremtjük a szépre, jóra való rácsodálkozás lehetőségét, a hazaszeretet megalapozását. A gyermekek számára először személyes tárgyai, holmija (ruházat, tisztasági felszerelés, játék) vonatkozásában, az általa használt eszközök kezelésében (játékeszközök), a közvetlen környezetében (csoportszoba, öltöző) végül a társadalmi, természeti és tárgyi értékek, szépségek megbecsülésére irányítjuk figyelmüket.

Mindkét esetben törekszünk olyan szervezeti keretekben történő tevékenykedtetésre, amelyben több lehetőség van a differenciálásra (mikro csoportok). Speciális ismereteket igényel, szükség esetén szakemberek közreműködésével valósítjuk meg a sajátos, gyermek számára szükséges törődést (Logopédus, fejlesztő pedagógus, pszichológus, gyógypedagógus, konduktor… stb.). Feltételek megléte esetén prevenciós, korrekciós tevékenységek lehetőségének megteremtése.

Olyan tevékenységek kínálása, differenciált módszerek alkalmazása, amelyben tovább fejlődhetnek a tehetséges gyermek képességei, motiváltsága, kreativitása, kiemelkedő általános vagy speciális képességei.

A gyermekek nyilvántartásba vétele, szülők tájékoztatása jogosultságairól, szükség szerint családlátogatások, eset megbeszélések tartása, differenciált pedagógiai módszerek alkalmazása. A segítő intézményekkel, speciális felkészültségű szakemberekkel, a lehető legjobb kapcsolattartás. Probléma esetén jelzési kötelezettség ellátása.

17

Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása

Megvalósítás

Feladatok Anyanyelvi nevelés

A pozitív mintaadás

A felnőttek példamutató beszéde valamint a nem verbális kommunikáció alkalmazása alapvető elvárás az óvodapedagógusoktól. A nem verbális kommunikáció során rendkívül fontos az eltúlzott reakció érzékeltetése, mert az óvodás korú gyermek ezt jobban érti a szemléletessége miatt. A beszédre késztető A gyermekek természetes beszédkedvének fenntartására, ösztönzésére kell bensőséges, bizalmas törekednünk, figyelemmel, érdeklődve fordulunk feléjük. légkör megteremtése A gyermekek Meghallgatjuk őket és társaikat is erre ösztönözzük. Figyelnünk kell arra, hogy meghallgatására, a olyan válaszokat adjunk, mely a gyermek számára érthető, elfogadható. folyamatos beszélgetés Tudatosan fejlesztjük a Nem javítgatással, hanem példaadással, változatos anyanyelvi – kommunikációs gyermek anyanyelvi, készségeket és képességeket fejlesztő játékokkal. kommunikációs képességeit. Értelmi nevelés

fejlesztés

és

Az értelmi képességeket Különösen a képzelet és a kreativitás fejlődését elősegítő feltételeket teremtjük ösztönző környezet meg. Mint például: szabad alkotás lehetősége, a rendelkezésre álló tárgyakból, biztosítása eszközökből, természeti kincsekből, egyéni ötletek megvalósításával. lehetőség biztosítás a szabadd mozgásokra, táncokra, önálló dallamok, versek alkotására. Változatos tevékeny- A gyermekek kíváncsiságára, érdeklődésére, meglévő tapasztalataira, ismereteire ségek biztosítása és élményeire épülő tevékenységek További élmények A gyermeket körül vevő természeti és társadalmi környezetről további biztosítása tapasztalatok szerzésére lehetőségeket biztosítunk élményszerző megfigyelések, séták, kirándulások, kísérletek… stb. során. A gyermek meglévő Különböző tevékenységekben és élethelyzetekben valósítjuk meg konkrét tapasztalatait rendsze- cselekedtetés útján. rezzük, bővítjük. Tudatosan fejlesztjük a Sokoldalú érzékelés, észlelés gyermek értelmi Emlékezet, felidézés, figyelem, megfigyelőképesség, képzelet, és kreativitás, képességeit. alkotóképesség, gondolkodás.

Megjegyzés: A helyileg kimunkált, helyi pedagógiai programunkhoz igazított csoportnaplóban, a fenti táblázat szerkezetével, harmonizáló formában történik a csoportok nevelési terv készítése.

18

Nevelési koncepció A nevelési program összefoglaló bemutatása AK KO OM MPPLLEEX X EEG GÉÉSSZZSSÉÉG GN NEEV VEELLÉÉSSEEN N belül hármas feladatot valósítunk meg: az egészséges életmód kialakítása, az érzelmi nevelés és szocializáció biztosítása, az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés. Az egészséges életmód kialakítása felöleli a személyi higiénés teendők megtanulását, a környezet higiénés tapasztalatokat, környezettudatos magatartás kialakulását, a mozgásfejlődést, a testi egészség megőrzését, testi képességek fejlesztését, edzettség növelését. Az érzelmi nevelés és szocializáció a mentális egészség elősegítését, az egyéni szocializációt, közösségi együttélés szokásainak, kultúrált viselkedés szabályainak megismerését segíti. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés közben fejlőnek a gyermek beszéd, kommunikációs és értelmi képességei. Nevelőmunkánk alapja: a gyermekek alapos ismerete, az életkori fejlődési sajátosságok és az egyéni fejlődési jellemzők. Erre épül az egyéni bánásmód, egyéni készségek, képességek, kompetenciák differenciált fejlesztése. A kreativitás megvalósítása ezen belül is kiemelt feladat, melyet az óvodai élet során minden gyermeki tevékenységben igyekszünk megvalósítani. Nevelési programunk rendszere, a játékos tanulás szervezeti keretei és az egyéni fejlődés nyomon követésének, dokumentálásának helyileg kidolgozott módszere lehetővé teszi, hogy a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek körében folyamatosan és egyszerre valósuljon meg a felzárkóztatás és a tehetséggondozás. Úgy a hátrányos helyzetben lévő, sajátos nevelési igényű, mint a valamely területen az átlagosnál nagyobb érdeklődést mutató, motivált, jobb adottságokkal esetleg képességgel rendelkező, eredetibb teljesítményt produkáló - tehetség csíráit mutató - gyermekek megtalálása, gondozása, egyéni fejlesztése.„Mindenki jó valamiben!” A gyermekek fejlődését folyamatosan nyomon követjük és rögzítjük, amiről legalább félévente, fogadóórák felajánlásán keresztül tájékoztatjuk a szülőket. Az 5 évesek körében, majd a beiskolázás előtt DIFER mérést is végzünk. A gyermekek fejlődésében, egészségében, körülményeiben bekövetkező negatív változás észlelése esetén igyekszünk segíteni. A változások időben történő jelzésével, a szülőnek és/vagy a megfelelő szakembernek, komolyabb problémákat előzhetünk meg. A Pedagógiai Szakszolgálat munkatársai biztosítják a logopédiai ellátást és a fejlesztő foglalkozást az óvodában, a kiszűrt gyermekek számára. Helyi programunkban a m moozzggáásshhaarrm móónniiaa megfogalmazással utalunk arra a tényre, hogy nem egyszerűen mozgásfejlesztésről beszélünk. Az a célunk, hogy a mozgás lehető legtágabb értelmezése során, a nagymozgásoktól egészen a beszédhez szükséges legfinomabb motoros képességekig segítsük a gyermek mozgásfejlődését, szervesen kapcsolva hozzá a zene, az ének alkalmazását, jótékony hatását. A zenével, énekkel kapcsolt mozgáslehetőségek fokozzák a fejlesztő munka hatékonyságát, a gyermekek további fejlődése szempontjából rendkívüli jelentőséggel bíró ritmusérzék kialakulását. A változatos mozgás lehetőségek között éppúgy megtalálhatóak a testneveléshez, sportokhoz kapcsolódó játékok, tevékenységek, mint a dalos játékok, táncok, néptáncok, mozgás és táncimprovizálások. A testnevelésen belül a labda, míg az ének- zene, énekes játék táncon belül a néptánc kiemelt, átfogó alkalmazására építünk. A 2012/13 nevelési évben egységes szerkezetbe foglaltam a Mórika c. táncos és az Örökmozgó c. labdás éves mozgásfejlesztő programot, mint a helyi programunk két pillérét. Feltételeink és a tevékenységrendszer igen változatos lehetőségeket nyújt a szabad játékra, mozgásra, játékos, cselekvő óvodai tanulásra, önkéntes munka jellegű tevékenységekre, a fő óvodai 19

tevékenységeken belül, a gyermekek érdeklődésére építkező változatos, játékos, mozgásos tevékenységlehetőségekkel. A sszzaabbaadd jjááttéékk -ot szándékosan nem emeltük ki koncepcionális elemként, hiszen a szabad játék a gyermek alapszükséglete és tevékenysége, erre kell a legtöbb időt és lehetőséget biztosítanunk számára. Ugyanakkor fontos a tudatos óvónői jelenlét. Az óvodai tanulás spontán, vagy az adódó lehetőségek kihasználásával illetve tervszerűen, az óvodapedagógus által szervezett, irányított formában történik. Nevelési programunkban a tteerrvvsszzeerrűű óóvvooddaaii ttaannuullááss megvalósítását szabályozzuk. A fő tevékenységeként szervezett, választható játékos, cselekvéses tanulást és/vagy a kötött vagy kötetlen csoportos foglalkozásokat tervezzük. A fő gyermeki tevékenységekhez igazított tevékenységközpontokban, a csoportok heti rendjében meghatározott tevékenységnapokon, az óvodapedagógus által k segített, koordinált vagy irányított formában valósítjuk meg. A játékos, cselekvéses tanulás, egymás mellett végzett párhuzamos tevékenységek során történik, a részvétel nem kötelező, így kisebb – nagyobb csoportokban részesülnek játékos tevékenykedtetésben a gyermekek. A feldolgozandó téma sokoldalú megtapasztaltatására ad lehetőséget, egyben fejleszti a társas kapcsolatokat, együttműködést. Az 5 évesnél fiatalabb gyermekek esetében ezt a szervezeti keretet preferáljuk, mivel kevesebb társhoz kell alkalmazkodniuk, és lehetőségük van bármikor bekapcsolódni, vagy tevékenységet váltani. Ezen belül a differenciált, egyéni fejlesztésre elsősorban a különböző fejlesztő, szabály és társasjátékok szolgálnak, mert sok olyan játék van köztük, ami kétszemélyes helyzetben is alkalmazható. A kötött vagy kötetlen csoportos foglalkozásokat a nagyobbak (Kb. 5 éves kor) számára szervezünk, elsősorban a nagycsoportban, maximum napi egy alkalommal. Kötött foglalkozás szervezése, amennyiben a csoport létszáma eléri a 24-25 főt, illetve ha van a csoportban sajátos nevelési igényű (SNI) esetleg több halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) vagy beilleszkedési, tanulási magatartási nehézséggel küzdő (BTM) gyermek van a csoportban, megoldható a csoport kétfelé bontásával. A két kis létszámú csoportban, az egyéni nevelési és fejlesztési feladatok eredményesebb megvalósítása várható. A kötelezően szervezett tevékenységek elsősorban a gyermek feladattudatát, feladattartását, akarati tulajdonságait - kivárás, kitartás fejlesztik. Ezek az alkalmak 20- 45 perc közöttiek, tevékenységtől függően. A testnevelés foglalkozások keretében szervezett, óvodapedagógus kísérettel biztosított úszásoktatást a fenntartónk finanszírozza a nagycsoportosok számára. A TÁMOP 3. 1. 4. kompetencia lapú óvodai nevelés bevezetése során, pályázati támogatással 3 teljes projektet dolgoztunk ki saját fejlesztésként, Szüret, Téli örömök, Cirkusz témában. Azóta önálló saját fejlesztésként elkészítettük és többször kipróbáltuk, értékeltük, ledokumentáltuk, és szakmai napokon bemutattuk a Magyarok vagyunk c. projektet. Mindegyik sok-sok érdekes, mozgásos, táncos, vidám tevékenységet, játékot jelent az óvodások számára. A Magyarok vagyunk c. projekttel, az óvodás korosztály életkori sajátosságaihoz igazodva oldjuk meg tervezett formában is a hazaszeretetre nevelést, és a nemzeti ünnepről való megemlékezést. Ki kell emelnünk, hogy ebben a játékos tevékenységrendszerben a gyermekek nagyon sokféle m muunnkkaa jjeelllleeggűű tteevvéékkeennyyssééggeett végezhetnek, amire mi sokkal több önállóságot és lehetőséget adunk a gyermekeknek a hagyományosnál (Pl.: kerti munka, valódi barkácsolás…stb.). A gyermek tapasztalataink szerint a munka jellegű feladatokat egyfajta szerepjátékként éli meg, ezáltal nagyon 20

közel áll hozzá, hiszen utánozhatja a felnőtteket ugyanúgy, mint pl. egy hagyományos értelemben vett szimbolikus szerepjátékban. . Személyi feltételek (óvodapedagógus létszám) függvényében, felkészültségünk, kapcsolatrendszerünk lehetővé teszi a mozgásra építkező kis létszámú prevenciós, vagy korrekciós felzárkóztató foglalkozások szervezését a rászorulók számára, aallaappffeellaaddaattbbaa ééppíítteetttt sszzoollggáállttaattáásskkéénntt:: Ayres öngyógyító mozgásterápia, kis létszámú tartásjavító - mezítlábas torna. A Allaappffeellaaddaattookkoonn ttúúllii sszzoollggáállttaattáássookkaatt, szülői igényre szervezett önköltséges kirándulások, kulturális programok szervezését is felvállaljuk. Igények és személyi tárgyi feltételek megléte esetén, a napirend zavarása nélkül, térítés ellenében, tehetséggondozáshoz kapcsolódó délutáni foglalkozásokat is szervezünk, melyeket a szakterületen képzett óvodapedagógusok vezetnek, vagy koordinálnak és felügyelnek: zenés mozgásharmónia fejlesztő gimnasztika és szertorna, néptánc, szivacskézilabda, foci. Igény esetén biztosítjuk a hitoktatás lehetőségét, feltételeit is. Amennyiben költségvetésen kívül, az anyagi lehetőségek biztosítottak (pl. SZM jótékonysági rendezvények bevételei, az alapítványunk („A Zrínyi ovisok egészségéért” alapítvány) kuratóriuma támogatja vagy pályázati bevételekkel rendelkezünk, az alagsorban kialakított klímaszobánkban lehetőség van Somadrin sóterápiára. Ezt a szülők is igénybe vehetik gyermekeikkel a nyitva tartás alatt, térítésmentesen, de a gyermekcsoportokat az óvónők heti 2-3 alkalommal leviszik a klíma szobába különböző játékokra, mese- vershallgatásra, esetleg mese vagy természetfilm megtekintésér. Az oldat jótékonyhatással van a hűléses, légúti megbetegedésekre Programunk igen változatos üünnnneeppeekkeett,, hhaaggyyoom máánnyyookkaatt biztosít a gyermekek számára, nyilvános és zártkörű szervezésben is, hiszen az ünnepek, az ünnepi előkészületek igazi örömforrások. A mentálhigiénés nevelés egyik fontos lehetősége. Sokat „örömködünk” együtt, és rendszeresen meglepjük a gyermekeket óvónői műsorokkal is. Az óvodai élet hagyományos ünnepein túl (Anyák napja, évzáró, gyermeknap), a népszokások köréből megünnepeljük a szüretet szüreti táncházzal, a Mihály napot Mihály napi vásárral és táncházzal, a Márton napot Liba-bállal és a Pünkösdöt fergeteges ovi- táncházzal, pünkösdi királynéjárással, királyválasztással. Az Advent igazi fényesség az oviban: érkezik a Mikulás, Lucáznak a néptáncra járó gyermekek, Karácsonyi kántálással köszöntik az óvoda-apraját és nagyját a középsősök. Minden csoportban és a tornaszobában is fát állítunk, ahol a csoportokban lezajlott bensőséges ünneplés után közösen is ünneplünk a tornaszobában. A Farsang időszak zárásaként nyilvános jótékonysági gyermek farsangi bált szervezünk. A természet jeles napjain (Állatok világnapja, Víz világapja, Föld napja, Madarak, fák napja) nagyobb szabású programokat, kirándulásokat (amennyiben anyagi forrásaink lehetővé teszik, illetve támogatókat találunk) is szervezünk, színes programokkal. Egészséges ember elképzelhetetlen „egészséges” környezet nélkül. Ezért fontos, hogy a környezettudatos magtartást alapozzuk meg a gyermekekben és tervszerű egészségpropaganda segítségével a szülők körében is. A környezetvédelmi, környezetesztétikai nevelés, ökológiai ismeretek nyújtása, fontos feladat, hiszen ezek segítségével szokásrendszert alapozzuk meg a környezettudatos magatartást, szokásrendszert. Ennek megvalósítását segítik az őszi és tavaszi környezet és egészségvédelmi nyílt napok is. Profilunkkal összhangban, a 2010/11 –es nevelési évtől, Játék - mozgás- öröm címmel, ősszel saját fejlesztésű labda napot, tavasszal pedig ovi olimpiát és cirkusz napot szervezünk a gyermekek számára. A nemzeti ünnepeink közül márciusban az 1848 –as forradalom és szabadságharc ünnepét, a Magyarok vagyunk c. projektünk közös projektzáró táncházával, a Nemzeti összetartozás napját pedig csoportonként ünnepeljük. Amennyiben költségvetésen kívül, az anyagi lehetőségek biztosítottak (pl. SZM jótékonysági rendezvények bevételei, az alapítványunk („A Zrínyi ovisok egészségéért” alapítvány) kuratóriuma támogatja vagy pályázati bevételekkel rendelkezünk, az alagsorban kialakított klímaszobánkban 21

lehetőség van Somadrin sóterápiára. Ezt a szülők is igénybe vehetik gyermekeikkel a nyitva tartás alatt, térítésmentesen, de a gyermekcsoportokat az óvónők heti 2-3 alkalommal leviszik a klíma szobába különböző játékokra, mese- vershallgatásra, esetleg mese vagy természetfilm megtekintésér. Az oldat jótékonyhatással van a hűléses, légúti megbetegedésekre. Az óvoda alapvetően nevelési intézmény. Ezért átfogó nevelési elvként határozzuk meg az erkölcsi (pl. segítőkészség, empátia… stb.) akarati (pl. önállóság, feladattudat, kitartás… stb.) tulajdonságok, valamint a közösségi lényhez illő viselkedési formák (alapvető illemszabályok) megalapozását és a hazaszeretetre nevelést.

„Száll a labda a kék égen, piros arcunk önfeledt. Ugye, hogy jó ez a játék, labdázzunk még, gyerekek” /Szuhanics Albert: Pöttyös labda/

A program nevelési rendszere – 1. sz. ábra „Manapság a labda, különösen a léggömb nem kap megfelelő hangsúlyt az óvodai mozgásfejlesztésben, pedig a legsokoldalúbb hatás érhető el általa.” /gyógyped.gportal/ Nevelési rendszerünket ábrába helyeztük. Programunk jelképének a pöttyös labdát választottuk, mi egyben az óvoda logoja is. Mint gömbölyű forma, jelzi a program „EGÉSZ”- ségét és talán a legrégebbi és leghagyományosabb sporteszköz lévén közvetlen utalás a játékra és mozgásra. A labda mint játékeszköz, formájánál fogva örökmozgó, akárcsak a gyermek. A gyógy és fejlesztőpedagógia nagyon fontos eszköznek tartja a gyermekek fejlesztésében. Nem utolsó sorban: a gyermekek számára az egyik legkedvesebb játékeszköz, melyet rendszeresen és sokoldalúan használnak a szabad játék és az irányított tevékenységek során. Szemléltetni kívánjuk, hogy mindent átfogó a szabad játék mellyel a gyermekek a nap nagy részét töltik, és a játékosság érvényesül minden tevékenységben. A nevelés keretét a komplex egészségnevelés adja, melyen keresztül a fő feladatokat valósítjuk meg. A középpontban lévő mozgásharmónia fejlesztés a nevelési program kiemelt feladata.

22

TTeerrvvsszzeerrűű óóvvooddaaii ttaannuullááss

A Allaappffeellaaddaattbbaa ééppíítteetttt sszzoollggáállttaattáássookk

SS Z Z A A B B

A A

D D M Muunnkkaa jjeellleeggűű tteevvéékkeennyyssééggeekk

M MO OZZG GÁ ÁSS H A R M Ó HARMÓIIA A FFEEJJLLEESSZZTTÉÉSS

JJ Á ÁT T É É K K Ü Ünnnneeppeekk,, hhaaggyyoom máánnyyookk

A Allaappffeellaaddaattoonn ttúúllii sszzoollggáállttaattáássookk

1. sz. ábra

23

IV. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE Nyitva tartás 0530 – 1630 Befogadás, beszoktatás Az óvodai felvétel rendje c. – 8. sz. melléklet Csoportszervezés A csoportszervezés szempontjai A gyermek csoportba osztását elsősorban az óvodában lévő gyermekek száma és életkori összetételének aránya befolyásolja. Csoportok feltöltöttségének arányosnak kell lennie. A SNI, HH, HHH, veszélyeztetett gyermekek aránya nem lehet lényegesen magasabb egy csoportban (a törvényi szabályozás betartása). Figyelembe kell venni, hogy a kisebb gyermekek személyhez kötődőek. Csoportváltoztatás esetén mindig legyen egy felnőtt személy a csoportban, akit már jól ismer a gyermek. Testvérek egy csoportban történő elhelyezésére, szülői kérésre, a gyermek érdeke és a feltételek alapján döntünk. A csoportba osztás az óvodavezető hatásköre, de amennyiben a gyermek érdekét szolgálja és a feltételek biztosítottak, a szülői kérést figyelembe vesszük. A csoportokban a tárgyi környezetnek a gyermek életkorához, méretéhez, fizikai tulajdonságaihoz (székek, asztalok magassága, ágyak mérete…stb.) igazodónak kell lennie. Sajátos nevelésű gyermek esetén, a számára szükséges tárgyi feltételekkel rendelkezni kell a csoportban. Csoportösszetétel Szükség szerint lehet homogén, (adott évben augusztus 31.-ig született gyermekek), heterogén (adott évben induló 3-4, 4-5, 5-6 vagy 3-6-7 évesek csoportja). Heti és napirend Heti és napirend szervezésének elvei 1. A napirendben és a heti rendben a megfelelő időtartamú párhozamosan végezhető, differenciált tevékenységek lehetőségét tervezzük és szervezzük. Beleértve a gyermek együttműködő képességhét, feladattudatát fejlesztő, növekvő időtartamú (5-35’) foglalkozásokat is. 2. A rugalmas és folyamatosságot biztosító napirendben lehetőséget biztosítunk az egyes tevékenységek közti harmonikus arányokra, a játék kitüntetett szerepére, a várakozási idő minimalizálására. 3. A rendszeresség és az ismétlődések érzelmi biztonságot, kiszámíthatóságot ad a gyermeknek. 4. Figyelembe vesszük a különböző tevékenységek időigényét, a gyermek szükségleteit, érdeklődését helyi szokásokat, hagyományokat. 5. Az óvodai élet szervezésekor szem előtt tartjuk, hogy a gondozásnak fontos szerepe van a gyermek komfortérzetének biztosításában, a felnőtt- gyermek kapcsolat és kommunikáció fejlődésében, és az önállóság alakulásában, ezért erre mindig oda kell figyelni, megfelelő időt kell szánni. 24

6. Fontos szempont, hogy mindig elegendő idő legyen a szabadtéri játékra, mozgásra, sétára. 7. A nevelőmunka csak a teljes óvodai életet magában foglaló tevékenységek keretében, az óvodapedagógus feltétlen jelenlétében, közreműködésével szervezhető meg. A heti és napirend kialakítás feladatai 1. A napi és heti rendet a HOP - ok keret heti és napirendjei alapján a csoportok óvodapedagógusai állítják össze. 2. A napi és heti rend tervezését szükséges esetben össze kell hangolni az egyes gyermekcsoportok között (pl. helyiséghasználat) Heti rend A heti rend készítésében és megvalósításában rugalmasan igazodunk a változásokhoz, és a gyermekcsoport igényeihez. Keret heti rend Mozgás nap: testnevelés, ének, zene-énekes játék-tánc – 2 nap A külső világ tevékeny megismerése: környezet- matematika- 1 nap Verselés, mesélés: 1 nap Rajzolás, mintázás, kézimunka: 1 nap A tevékenységnapokon a tervezett tevékenységeket jelöljük, de a gyermek a tevékenységközpontokban minden nap, szabad választása szerint tevékenykedhet a szabad játékidőben. A nyitott polcrendszerről kedve szerint választhat eszközt (pl. festéshez, gyurmázáshoz) és tevékenységet. Napirend Programunkban egy keret napirendet határoztunk meg, melyet az adott korcsoporthoz igazítva bontunk részletesebben. A kezdő időpont a legkorábbi, a záró időpont pedig legkésőbbi időpontot jelöli. A csoport napirendek megtervezésének szempontjai, a folyamatosság értelmezése: A korosztály igényinek figyelembevétele. Egyéni igényeik, szükségleteik figyelembevétele. Várakozási idő minimális legyen. Lehetősége legyen a gyermekeknek nyugodtan befejezni a megkezdett tevékenységet. Az egyes tevékenységet befejező gyermekek – a lehetőségek (személyi feltétel) függvényében- tevékenységet válthatnak. Lehetőségük legyen választaniuk a párhozamosan zajló tevékenységek közül a tevékenységközpontokban. Mosdóba minimum két csoportban menjenek a gyermekek. Udvarra menetel és bejövetel során minimum két csoportban legyenek a gyermekek a zsúfoltság elkerülése érdekében. A délutáni gyülekező idő kezdetekor, szélsőséges időjárás kivételével ( - fok, szél, eső, sár, hó-jég) az udvarra kell menni. A pihenőidő végétől, a folyamatos felkelés során, a már felöltözött gyermek számára lehetőség biztosítása csendes tevékenységre egy-egy tevékenységközpontban (teremrendezés az ágyak letétele során) Nyári időszakban – június 1- től augusztus 31. -ig, megfelelő idő estén, 1/2 8 órától az udvaron gyülekezünk és/vagy reggeliztetünk. Szélsőséges meleg estén legkésőbb 11 órától az épületben tartózkodunk.

25

Keret napirend 0530 – 0700 – Gyülekezés, igény szerint pihenés, szabad játék 0700 – 0800 – Gyülekezés, szabad játék 0800 – 1145 – Szabad játék (benne: mindennapos testnevelés, tanulás, feltételek megléte esetén kis létszámú prevenciós vagy korrekciós foglalkozások, mosdózás, készülődés a reggelihez, folyamatos reggeli, levegőzés, séta, kirándulás, úszás) 1215 – 1430 – Vetkőzés, mosdózás, előkészületek az ebédhez, ebéd, készülődés a pihenéshez, mese, ének, zene, csendes pihenő 1430 – 1630 – Folyamatos felkelés, öltözés, mosdózás, uzsonna, játék, hazabocsátás V. AZ ÓVODA KAPCSOLATAI Kiemelten fontos a szülőkkel való kapcsolattartás. Az inkluzív szemléletű, családokhoz igazított, a szülők személyének tekintetében egyénre szabott, segítő, támogató óvodapedagógusi attitűd. Közvetett és közvetlen partnereink Szülők Segítő intézmények, szakemberek 1. Gyermekjóléti szolgálat 2. Gyermekorvos, védőnő 3. ANTSZ 4. Pedagógiai Szakszolgálat 5. Gyámügy Társintézmények 1. Magyar Károly Városi Bölcsőde 2. Önkormányzati óvodák 3. Richter Gedeon Óvoda 4. DOKI Általános iskolai székhely, feladat ellátási helyek 5. Erkel Ferenc Zeneiskola 6. Dorog Város Egyesített Sportintézménye Fenntartó 1. Dorog Város Önkormányzata, Polgármesteri hivatala Kisebbségi önkormányzatok 1. Német 2. Szlovák 3. Cigány Közművelődési intézmények 1. József Attila Művelődési Ház 2. Gáthy Zoltán Városi Könyvtár és Helytörténeti Múzeum Civil szervezetek 1. Óvodai alapítványok 2. Nap-út alapítvány 3. Környezetvédelmi egyesület 4. Bio -kultúra egyesület 5. Háttér a Dorogiakért egyesület A kapcsolattartás célja A gyermek szükségleteinek, fejlettségének megfelelő nevelésben, fejlesztésben részesüljön, a lehető legszélesebb összefogással, óvó- védő háló biztosításával. 26

A kapcsolattartás elvei 1. A kapcsolattartás kölcsönösségre, rendszeres együttműködésre épül, szervezeti és egyéni szinten is. 2. A kapcsolattartás egyenlő részvételt igényel. 3. Nyitott, partnerközpontú szemlélet. 4. Kiemelten fontos a szülőkkel való kapcsolattartás. Az inkluzív szemléletű, családokhoz igazított, a szülők személyének tekintetében egyénre szabott, segítő, támogató óvodapedagógusi attitűd. A kapcsolattartás feladatai Az átmenetek segítése 1. Család-óvoda 2. Bölcsőde-óvoda 3. Óvoda- iskola A kapcsolattartás tartalma Szülő, a gyermek, a pedagógus együttműködésének formái Forma Befogadás, beszoktatás Családlátogatások Szülői értekezlet (összevont és csoportonkénti)

Fogadóóra

Közös programok

Elégedettség mérés

Résztvevők

Tartalom

Ütemezés

A gyermek igényének megfelelő ideig – óvodapedagógus javaslata alapján - szülővel, fokozatosan illetve történik Családhoz igazított segítség nyújtás az inklúzió szellemében Intézményi szintű tájékoztatás, csoportonkénti tájékoztatás, információ csere a szülőkkel

Család, gyerekek, óvodapedagógusok, dajkák, ped assz

Folyamatos

Óvodapedagógusok

A gyermek fejlettségi állapotáról tájékoztatás Problémát felvető és megoldó beszélgetések Pl.: Közös kirándulások Nyilvános ünnepek, programok, akciók, a HOPP és az éves munkaterv szerint Tájékozódás a szülői elégedettségről

Szülő, vezetők, óvodapedagógusok

Óvodai felvétel után, Szükség szerint Évente legalább 2 alkalommal (évnyitó, félévi) Előkészítő szülői értekezlet az új felvétel nyert gyermek számára Január, május, igény szerint

Szülők, vezetők, óvodapedagógusok, külső szakemberek

Gyermekek, szülők, vezetők, óvodapedagógusok, dajkák, ped assz Szülők, vezetők, óvodapedagógusok

Aktualitás szerint

Évente

Részletesebben és konkrétan, az SZM óvoda éves együttműködési tervben szabályozzuk.

27

VI. A GYERMEK MEGISMERÉSE, FOLYAMATOS FEJLŐDÉSÉNEK NYOMON KÖVETÉSE, DIFFERNCIÁLT, EGYÉNI KÉSZSÉG KOMPETENCIAFEJLESZTÉS

ÉS

„Mindenki jó valamiben!” A differenciált egyéni fejlesztés alapelvei 1. A gyermekek egyéni fejlesztését az óvodapedagógus a közösségen belül, elsősorban kisebb (mikro) csoportokban tudja ellátni az óvodai tevékenységek során. 2. A sajátos nevelési igényű gyermekek számára biztosítanunk kell a törvény által előírt habilitációs- rehabilitációs órákat. 3. A sajátos nevelési igényű gyermekek maradéktalan és hatékony ellátásában hosszú távú célunk, hogy a gyermekkel foglakozó óvodapedagógusok rendelkezzenek sérülésspecifikus szakképzettséggel. A fejlesztés feladatai A gyermek megismerésének feladati 1. Családlátogatások tapasztalatai. 2. Befogadás, beszoktatás alatti megfigyelés tapasztalatai. 3. A gyermek folyamatos megfigyelésének tapasztalatai, elsősorban a játékban. Készség és képességfejlesztési feladatok 1. Testi képességek (erő, gyorsaság, állólépesség) 2. Testséma, testfogalom, dominancia 3. Mozgás képességek (nagymozgásoktól a finommozgásokig, mozgáskoordináció) 4. Érzékelés, észlelés (Auditív, vizuális, taktilis, kinesztétikus és térpercepció) 5. Értelmi képességek (Képzelet, kreativitás, Figyelem, megfigyelőképesség, emlékezet, felidézés, gondolkodás) 6. Anyanyelvi, kommunikációs képességek 7. Érzelmi képességek (Kiegyensúlyozottság, érzelemszabályozás, pozitív énkép) 8. Akarati képességek (Önállóság, önfegyelem, - önkontroll, kivárás, kitartás, feladat és szabálytudat) 9. Erkölcsi képességek (Elfogadás, együttérzés, segítőkészség, udvariasság) 10. Szociális képességek (Együttműködés, kooperáció) A fejlesztés területei 1. 2. 3. 4.

A HH, ezen belül különösen a HHH gyermekek fejlesztése, segítése BTM gyermekek fejlesztése, nevelés szakvélemény alapján SNI - ből eredő hátrányok kompenzálása, szakvélemény alapú fejlesztése, nevelése, Tehetséggondozás

A fejlesztés folyamata 1. Bemeneti (óvodába lépés) fejlettségi szint rögzítése. 2. Az egyéni fejlesztés területeinek meghatározása a gyermek személyi anyagában. 3. Együttműködés a szülővel (tájékoztatás legalább félévente a gyermek fejlődéséről, beszélgetés). 4. Differenciált, egyéni nevelés, készség és képességfejlesztés megvalósítása a nevelési, fejlesztési módszerek, tevékenységek, feladatok egyénre szabott alkalmazásával. 28

5. Mozgás területen a prevenció és a korrekció szűrés alapján, a tehetséggondozás beválogatás alapján történik, elsősorban óvodapedagógus javaslatra. (Ayres terápia, kislétszámú mezítlábas torna, néptánc, szivacskézilabda) 6. SNI gyermek esetében egyéni fejlesztési terv vezetése segítő szakember segítségével. A TÁMOP 3.1.4. pályázati támogatás segítségével átvett PRIZMA EGYMI jógyakorlat alkalmazásával. 7. Kiemelten tehetséges gyermekek esetében, a helyileg kidolgozott egyéni fejlesztési tervet használjuk. 8. Szükséges esetben jelzés kompetens szakembereknek, szakmai segítség igénybevétele. A gyermek fejlődésének folyamatos nyomon követése, rögzítése, mérése 1. Feljegyzések - folyamatos „cédulázás”- legalább félévente a fejlesztési feladatok meghatározása. 2. DIFER készség és képesség mérést –rövidített változat – végez legalább középső csoport év végén (kb. 5 éves kor) és nagycsoportban (kb. 6 éves kor) szeptember vagy/és január hónapban, a beiskolázási előkészületek megkezdése előtt, a DIFER mérésben képzett óvodapedagógus. 3. Az óvodapedagógus jelzése alapján, indokolt kérésére Goudnough rajzkor megállapítást, és GMP mérést tudunk végezni VII. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI ÉS AZ ÓVODAPADGÓGUS FELADATAI Tevékenységrendszer „Játsszunk most együtt, amíg csak lehet …!” Játék/ 1. sz. melléklet A kisgyermek alapvető, legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége. Az óvodában a szabad játék túlsúlyát érvényesítjük, mely a heti és napirendekben is megmutatkozik. Az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az élményszerű, elmélyült, gyermeki játék kibontakoztatását, gyermekek közötti játékkapcsolatok kialakulását  feltételeket biztosítunk az egyes játéktípusokhoz, tevékenységekhez (gyakorló, szimbolikus - feltételek teremtése az óvodapedagógus részéről: megfelelő időt, helyet, élményeket, tárgyi szerep, konstruáló és szabályjátékokhoz).  szükség és igény szerinti együtt játszás,  támogató, serkentő, ösztönző magatartás, indirekt reakciók. Verselés, mesélés Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Rajzolás, mintázás, kézimunka Mozgás Rendszeres, egészségfejlesztő testmozgás Napi lehetőség biztosítása a mozgásra, A mozgástevékenység tartalma 29

 A gyermekek egyéni fejlettségi szintjéhez igazodó mozgásos játékok, tevékenységek és feladatok (sokszínű, változatos és örömteli, érzelmi biztonságban zajló gyakorlási formák és játékok).  Törekedni kell a gyermeket legjobban fejlesztő, kooperatív mozgásos játékok széles körű alkalmazására, a szabad levegő kihasználására. A mozgás formái:  Spontán, szabad játék kereteiben végzett  Irányított mozgásos tevékenységek  A komplex testmozgások beépítése az óvodai élet egyéb tevékenységeibe A külső világ tevékeny megismerése Munka jellegű tevékenységek/ 2. sz. melléklet Az önkiszolgálás, naposi munka vagy egyéb egyéni vagy csoportos megbízások (pl növénylocsolás) Tapasztalatok szerzésére, munkavégzéshez szükséges attitűdök, készségek, tulajdonságok fejlesztésére, a közösségi kapcsolatok segítésére alkalmas. Tevékenységekben megvalósuló tanulás Fő célja: az óvodás gyermek képességeinek fejlesztése, tapasztalatainak rendezése, bővítése. A tanulás az óvodában, tevékenységekben megvalósuló, cselekvő, tapasztalatszerző. Az óvodai tanulás a teljes célja a teljes személyiségfejlesztés, az óvodás gyermek képességeinek fejlesztése, attitűdök erősítése. Az egész nap folyamán, természetes (munkajellegű tevékenységek, higiénés feladatok ellátása közben …stb.) és szimulált helyzetekben, sétákon, kirándulásokon, óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységi formákban, szervezeti és időkeretekben valósul meg. Az óvodai tanulás formái:  utánzásos, minta és modellkövetés,  spontán, játékos tapasztalatszerzés,  játékos, cselekvéses tanulás,  gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés  az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés,  és gyakorlati problémamegoldás. A játékos tanulás során, mindig személyre szabott, pozitív módon értékelünk. Óvodai tanulás – 2. sz. ábra Az óvodai tanulási formákat ábrába helyeztük. Az óvodapedagógus által kezdeményezett és irányított tanulási formákat tervezzük. Tervszerű, az óvodapedagógus által kezdeményezett tanulás a zrínyi óvodában 1.Játékos, cselekvéses tanulás/Kötetlen szervezeti keretek között Egyéni vagy páros foglalkoztatás Mikro csoportos foglalkoztatás 2. Az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés /Kötött és/vagy kötetlen szervezeti keretek között szervezett csoportos foglalkozás Egész csoportos foglalkoztatás Csoportbontással, két csoport szervezésével párhuzamosan 30

U Uttáánnzzáássooss m miinnttaa ééss m mooddeelll kköövveettéésseess m maaggaattrrttááss ééss vviisseellkkeeddééssttaannuull ááss,, sszzookkáássookk aallaakkííttáássaa

G Gyyaakkoorrllaattii pprroobblléém maa m meeggoollddááss

SS Z Z A A B BA AD D

SSppoonnttáánn,, jjááttéékkooss ttaappaasszzttaallaatt sszzeerrzzééss

TTeevvéékkeennyyssééggeekk bbeenn m meeggvvaallóóssuullóó ttaannuullááss A Azz óóvvooddaappeeddaaggóógguuss áállttaall iirráánnyyííttootttt m meeggffiiggyyeellééss,, ttaappaasszzttaallaattsszzeerrzzééss ,, ffeellffeeddeezzééss

JJ Á ÁT T É É K K

G Gyyeerrm meekkii kkéérrddéésseekkrree,, vváállaasszzookkrraa ééppüüllőő iissm meerreettsszzeerrzzééss

JJááttéékkooss,, ccsseelleekkvvéésseess ttaannuullááss

2. sz. ábra Tervszerű, az óvodapedagógus által szervezett tanulás címen táblázatban foglaltuk össze az óvodapedagógusok által tervezett és irányított tanulás tartalmát, témáit, formáit, és a készség, képességfejlesztési feladatokat./ 3. sz. melléklet

31

Az óvodai tanuláshoz kapcsolódó módszertani alapelvek 1. Elsődleges célunk a gyerekek készségeinek, képességeinek, alapvető kompetenciáinak fejlesztése, attitűdök erősítése. 2. A módszerek megválasztásánál alapvető a korosztály és az adott csoportok életkori összetételének figyelembe vétele. 3. A két kis létszámú csoportban történő tanulás vezetése időtartamban, szervezési teendőkben, módszerekben, esetleg a feldolgozandó téma feladataiban különbözhet, az életkori és fejlettségbeli különbségekhez igazodó differenciálás érdekében. 4. Differenciálással igyekszünk elősegíteni az egyéni képességek fejlődését. 5. A gyermekek kreativitásának kibontakozását segítjük, ösztönözzük őket az önkifejezésre. 6. Segítjük az önálló véleményalkotás és a döntési képességek kialakulását. 7. A gyermek egy adott területen mutatkozó kiemelt érdeklődésnek kielégítésére lehetőséget adunk, tehetségének kibontakozását segítjük, a csoport előtt erősítjük. 8. A mikro csoportos és egyéni foglalkoztatási formákat (pl. fejlesztő játékok) használjuk fel elsősorban az adott területen mutatkozó elmaradás behozására. 9. A kötött, irányított tevékenység alkalmával is dominál a játékosság, cselekedtetés. 10. A tevékenységek tervezésekor a kiemelt tevékenység mellett komplex módon jelenik meg a többi tevékenység (Pl. hóembermintázás - kapcsolódó zene, dal, vers, fejlesztőjáték). 11. Figyelembe véve, hogy a gyermekek szándékos figyelme még csak alakulóban van, kiemelt szerepe van a motivációnak (kisebbeknél különösen), a mozgás és a stabilitás váltakozásának. 12. A cselekedtetés, a sok érzékszervet foglalkoztató tapasztalás adja a tevékenységek domináns részét, igazodva az óvodások cselekvő - képszerű gondolkodásához. 13. A műveltségi anyagot, témákat és tevékenységeket az óvodapedagógusok szabadon és önállóan választják meg, a meghatározott feladatok és módszertani elvek alapján, az alapvető irodalom figyelembe vételével valamint a nevelőtestület által összeállított és elfogadott szakmai dokumentumok szerint. 13. A gyermek már meglévő egyéni ismereteit felhasználjuk, arra építünk. 14. A gyűjtőmunka módszereink fontos része. 15. Tudatosítjuk a közösség előtt, hogy minden gyermek jó valamiben. 16. A foglalkozás vezetés módszerei: a bemutatás, bemutattatás, utánzás, gyakorlás, értékelés: hibajavítás vagy megerősítés, dicséret. 17. Fontosnak tartjuk a személyre szabott, konkrét, pozitív értékelést. Úgy a tevékenység folyamatában, mint a végén, összegző formában. Prioritást élvez azonban a folyamatba ágyazott értékelés, mert az óvodás gyermek ebben a formában könnyebben megérti. 18. Az elismerő értékelés szóbeli megerősítés, dicséret, vagy testbeszéddel kifejezett - például simogatás, kézfogás, vagy tevékenység közben mimikával jelzett – például kacsintás, mosoly – lehet. 19. Estenként kisebb tárgyjutalom megengedett: például nyomda, kis kártyák, érmek. 20. A hibajavítás módszere elsősorban a pozitív példaadás, ismétlés, személyes példaadás. Az óvodai tanuláshoz kapcsolódó tervezési feladatok 1. Az egyes témaköröket elsősorban projektek formájában dolgozzuk fel. 2. A részprojekt vagy a témahét tervezésekor ügyelni kell arra, hogy komplex, koherens egészet alkosson, egymásra épüljön, és sokoldalú tapasztalatszerzésre adjon lehetőséget. 3. A csoportos foglakozások tervezése során törekedni kell a komplexitásra, és amikor csak lehet, a mozgással és a zenével való kapcsolat felhasználására. 4. Minden műveltségi területhez változatos játékokat tervezünk és szervezünk, az egyéni differenciált fejlesztés érdekében. A kötött tevékenységek időtartamát nagycsoport év 32

végéig fokozatosan emeljük 35 percre. Tevékenységtől függően 10, de akár 45 perc is lehet (pl.: rajzolás, kézimunka) Az óvodai tanuláshoz kapcsolódó szervezési feladatok 1. Elegendő idő biztosítása a heti – és napirendben az óvodai tevékenységekhez, tanuláshoz. 2. Megfelelő hely biztosítása a csoportszobákban, tornaszobában, az udvaron és egyéb helyszíneken 3. Tevékenységközpontok kialakítása a csoportszobában, és lehetőségek függvényében az udvaron, fő tevékenységenként. Ezeket az óvodapedagógusok nevezik el az adott csoportban úgy, hogy az a gyerekek számára érthető, és könnyen megjegyezhető legyen, pl.: mozgásközpont - „játszótér”, természetközpont - „kert”, „élő sarok” mese- zene-tánc központ - „színház”, „meseország”, fejlesztőjáték központ - „vetélkedő” „gondolkodó”, rajzolás, mintázás, kézimunka központ - „műhely”. Dominál a terem közepén kialakítandó mozgás központ, ahol gondoskodunk arról, hogy: a korcsoport életkori mozgásfejlődési jellemezőből adódó mozgásformák gyakorlását segítő eszközök, az Ayres terápia eszközei, a heti mozgás és érzékelésfejlesztési feladat – testnevelési anyag - megvalósítását szolgáló tornaeszközök rendelkezésre álljanak és az aktuális téma feldolgozásához igazodó mozgáslehetőségek biztosítva legyenek. A tevékenységközpontok, ha a tevékenység lehetőségek tartalma engedi, összevontan is kialakíthatóak, működtethetők. 3. Hetente, a fő tevékenységekhez igazított tevékenységnapokat szervezünk: külső világ tevékeny megismerése nap (környezet, matematika), Mozgás nap (ének -zene, tánctestnevelés), Mesélés, verselés nap, Rajzolás -festés-kézimunka nap. 4. Az adott nap jelképét minden reggel kihelyezzük egy gyermek és szülők által is jól látható helyre. 5. Az óvodapedagógus által kezdeményezett, játékba ágyazott, játékos, cselekvéses tanulás az egyes tevékenységközpontokban történik, figyelembe véve a tevékenységnapokat. 6. A csoportos kötelező foglalkozások bevezetésénél figyelembe vesszük az adott gyermekcsoport fejlettségi szintjét, de középső csoporttól már javasolt a megszervezése, a fokozatosság elvét figyelembe véve. Először a mozgásos tevékenységeket, mesélést, verselést, majd célszerű havonta egy újabb terület, kötelező formában történő szervezése. Nagycsoportban már minden műveltségterületen szervezünk kötelező foglalkozást. 7. A kiscsoportosok körében, a befogadás-beszoktatás után kezdjük meg a kötelező csoportos foglalkozásokat napi testnevelésekkel és mesével. 8. A kiscsoportosok, és a középsősök esetében azonban elfogadott, ha nem kapcsolódnak be a foglalkozásba, számukra a szabad játékra és egyéb szabadon választott tevékenységre biztosítani kell a lehetőséget. 9. A csoportos foglalkoztatás a csoport kétfelé bontásával, kis létszámú foglalkoztatással is megoldható, amennyiben erre a személyi feltételek biztosítottak, a csoport létszáma eléri vagy meghaladja a 25 főt és/vagy SNI, BTM, HHH gyermek is van a csoportban. 10. A kötött tevékenységek időtartamát nagycsoport év végéig fokozatosan emeljük 35 percre. Tevékenységtől függően 5, de indokolt esetben, a gyermeki visszajelzésekhez igazodva, 45 perc is lehet (pl.: rajzolás, kézimunka, testnevelés), ha elmélyülten tevékenykednek, és nem szívesen hagynák abba. 11. A különböző gyermeki tevékenységekhez, szükség szerint rendezzük a termet a nap folyamán. 33

12. Az egyes tevékenységekhez szükséges eszközöket biztosítjuk, úgy, hogy azokat, a másnapi felkészülés részeként, előző nap el vagy előkészítjük, vagy gondoskodunk az elkészíttetéséről. 13. Amit csak lehet, és az időjárás engedi, szabadtéren és természetes közegben szervezünk, különös tekintettel a külső világ tevékeny megismerésére, ezen belül is környezetismereti tapasztalatokra. 14. Séták, kirándulások alkalmával egészségvédelmi és biztonsági szempontok figyelembevétele fokozottan érvényesüljön (SZMSZ, Házirend) 15. A szervezési feladatoknál ügyelni kell arra, hogy a szabad játékkal elfoglalt gyermek számára biztosított legyen a megfelelő méretű hely, a nyugodt játékhoz. Ünnepek, hagyományok Az ünnepek, hagyományok szervezésének alapelvei 1. Olyan távlatokat, hagyományokat, ünnepeket választunk, amelyek a gyermekek számára érthető lehet. 2. A kisebbek elé rövid távú célokat tűzünk. 3. Az ünneplés maga érzelmi megközelítésű, az örömteli élménybiztosítás a cél. 4. A néphagyományok vonatkozásában olyan gyermeki játék alapjául szolgáló népi szokásokhoz nyúlunk, mely a mai óvodás gyermek életének erőltetés nélküli részei lehetnek, esetleg valamilyen formában élnek az otthonokban. A mozgásos, vidám, játékos szövegű, egyszerű dallamú szokásokat alkalmazzuk, amelyek a népmesei, népköltészeti, népzenei világához is közel állnak. 5. A gyermek szerepeltetését nem erőltetjük, csak ösztönözzük. Azokat választjuk szereplésre, akik szívesen, örömmel állnak társaik esetleg nyilvánosság elé. 6. Az ünnepeken dominál a mozgás (pl.: tánc, kirándulás, közös játék) és az egészséges életmód alakítás tevékenységei (pl.: gyümölcsfogyasztás- vitaminnap). 7. A gyermekcsoportokban megünnepeljük a gyermekek születésnapját, zöldség, gyümölcsfogyasztással, és rendszeresen tartunk vitaminnapokat. 8. Az ünnepek, hagyományok időpontját a mindenkori éves munkatervbe kell foglalni és közzé kell tenni. Az ünnepek, hagyományok szervezésének feladatai 1. Az ünnepek előkészítésére nagy hangsúlyt fordítunk: a hangulatot közös készülődéssel, díszítéssel fokozzuk. 2. Legalább évi két alkalommal, Karácsonykor és farsangkor, óvónői meglepetés műsorral kedveskedünk a gyermekeknek, de javasolt az egyéb ünnepélyek alkalmával is. 3. Minden esetben nyilvános ünnep az anyák napja, középső és nagycsoportosoknak a farsangi bál, és a nagycsoportosok évzárója. 4. Az ünnepek, hagyományok időpontját a mindenkori éves munkatervbe kell foglalni Népszokások, jeles napok Őszi ünnepkör Mihály napi vásár ( kapcsolódó szokások, játékok, táncház) Szüreti bál (Kapcsolódó szokások, játékok, táncház) Márton napi liba bál (Kötődő hagyományok, háziszárnyasokhoz, főleg libához kapcsolódó játékok, táncház) Téli ünnepkör Mikulás Karácsony (Advent: Luca nap, Karácsonyi kántálás, Karácsonyi ünnepély, Újévi kántálás ) Farsangi bál, télkergetés Tavaszi ünnepkör 34

Kiszézés, zöldágjárás – tavaszköszöntő bújó, vonuló játékok Húsvét A tánc világnapja – csoportonkénti ünnep, délután nyílt családi táncház Pünkösdölés (Pünkösdi bál - királyválasztás és királynéjárás, pünkösdi táncház) Természeti ünnepek Állatok világnapja Víz világnapja Föld napja Madarak, fák napja Társadalmi ünnepek Március 15. – Táncház (gyermekjátékok, táncok, népdalok, néptánc, népköltések, mondókák, csujjogatók, dramatikus, szituációs játékok) Június 6. – A nemzeti összetartozás napja Az óvodai élet hagyományos ünnepei Anyák napja, nyilvános ünnep Évzáró, nyílvános ünnep Gyermeknap Egészség és környezettudatos nyíltnapok Lelki egészség napja Őszi nyílt egészségnapok – betakarítás, az egészséges táplálkozás - fogápolás, betegségmegelőzés, kreativitás jegyében Tavaszi nyílt egészségnapok – ültetés, udvarrendezés, szelektív hulladékkezelés jegyében Sporttal, mozgással kapcsolatos nyílt programok Labda nap Ovi olimpia Cirkusz nap Szülők, óvoda közös program Családi nap vagy/és egyéb kulturális program Alapfeladatba épített szolgáltatások Óvoda által biztosított szolgáltatás Amennyiben a személyi feltételek adottak. 1. Kis létszámú prevenciós foglalkozás: Ayres öngyógyító mozgásterápia (szenzoros integráció) Tartásjavító, mezítlábas torna A pedagógiai szakszolgálat által biztosított szolgáltatás Logopédia Fejlesztőpedagógia

35

VIII. GYERMEKVÉDELEM

„Mit tehetnék érted, hogy elűzzem a bánatod?” A probléma megelőző gyermekvédelem egyik első, legfontosabb jelző intézménye az óvoda.

Az óvodai gyermekvédelmi munka célja A gyermekek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének, jólétének, a családban történő nevelésének elősegítése, a veszélyeztetettség megelőzése és a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése, valamint a gyermek családjából történő kiemelésének a megelőzése, a hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatása, hátránycsökkentés. A gyermekvédelmi munka feladatai Az óvodapedagógusok feladatai Az első családlátogatáskor a gyermekek megismerése, a családi környezet felmérése. Probléma megelőzés: pedagógiai eszközökkel törekszik a káros hatások megelőzésére, illetve ellensúlyozására. Szükség esetén helyettesítő, pótló, korrigáló nevelés, differenciált egyéni bánásmód, nevelés, fejlesztés. Amennyiben a gyerekek fejlődését, életét veszélyeztetettnek látja a családban, és saját hatáskörben nem tudja kezelni a helyzetet, akkor a gyermekvédelmi felelőshöz fordul, aki megteszi a szükséges intézkedéseket. Felmerült probléma esetén egyeztet a vezető helyettessel, majd írásban jelzi a problémát – krízis eseten szóban, majd pótlólag írásban – a Gyermekjóléti Szolgálat felé. Minden csoportvezető óvodapedagógus nyilvántartást vezet a hátrányos, halmozottan hátrányos és a veszélyeztetett helyzetű gyerekekről. A hátrányos helyzet megállapítása a társadalmi státusz vizsgálatával, a veszélyeztetett helyzet megállapítása a gyermek fejlődésének vizsgálatával történik. Az első esetben azt vizsgáljuk, hogy milyen körülmények között, a másodikban pedig azt, hogy hogyan szocializálódik. A csoportonkénti nyilvántartásban a nevet, okot, nyilvántartásba vétel időpontját, és a pedagógiai teendőket rögzítjük. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esetében adatot szolgáltat az óvodai támogatáshoz való jogosultság igazolásához. Naprakész információkkal rendelkezik a gyerek személyiségfejlődéséről, viselkedéséről. A családdal rendszeres, szoros kapcsolatot tart, szükség estén ismételt családlátogatást tesz. Az óvodavezető vagy helyettes engedélyével, az adatvédelmi szabályzat előírásait betartva, pedagógiai szakvéleményt készít (Pl.: védelembe vétel kezdeményezésekor, válás esetén bírósági felkérésre). A gyermekvédelmi felelős feladatai Tervezés, nyilvántartás 1. Nevelési évre szóló munkatervet készít 2. A nevelőtestület által készült felmérés alapján, feladat - ellátási hely szintű csoportonkénti és összesített, naprakész nyilvántartást vezet. 3. A nyilvántartásban a nevet, nyilvántartásba vétel okát, időpontját, a pedagógiai teendőket és a megtett intézkedéseket rögzíti. 4. A vezető helyettes és az óvodatitkár segítségével feltérképezi a jogosultságot a normatív kedvezmények igénybevételéhez (100%-os, 50%-os étkezési támogatás), ezeket naprakészen nyilvántartja. 36

Intézkedések megtétele 1. Javaslatot tesz pénzbeli (rendszeres és rendkívüli gyermekvédelmi támogatás) és természetbeni juttatásokra. 2. Intézményi hatáskörben megoldható támogatások, juttatások lehetőségeit keresi (játék és ruhagyűjtés, pályázatok készítése… stb.). 3. Javaslatot tesz egészségügyi ellátás igénybe vételére. 4. A szülő kérelmére vagy beleegyezésével javaslatot tesz a gyermek átmeneti gondozására. 5. Javaslatot tesz Pedagógiai szakszolgálat, Szakértői bizottság, Gyermekvédelmi szolgálat, Gyámhatóság közreműködésének kezdeményezésére. Kapcsolattartás 1. Kapcsolattartás a családokkal Írásos és szóbeli tájékoztatást végez a jogosultságokról, segítő személyek, és intézmények elérhetőségeiről. Szükség szerint családlátogatásokat végez az óvodapedagógusokkal. Az állami gondozott, nevelőszülőkhöz kihelyezett gyerekek körülményeit folyamatosan figyelemmel kíséri (kapcsolattartás a GYIVI –vel). A szülők figyelmének felhívása a gyerekek fejlődésének sajátosságaira. Nevelési segítség, tanácsadás a szülők számára. 2. Kapcsolattartás a nevelőtestülettel Segíti a nevelési tanácsadóhoz és az értelmi képességeket vizsgáló bizottsághoz való irányítást. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esetében, az óvoda vezetőjével – évente 2 alkalommal igazolást készít a gyermek óvodai hiányzásáról, az óvodai támogatáshoz való jogosultság érdekében. 3. Kapcsolattartás a társintézmények gyermekvédelmi felelőseivel 4. Kapcsolattartás a hatóságokkal, segítő szakemberekkel: Gyermekjóléti Szolgálat Védőnői hálózat Gyermekorvos Gyámügy, Gyámhivatal Rendőrség 5. A gyermek érdekeit képviselők kapcsolattartásának módszerei: esetmegbeszélés, egyéni esetkonzultáció, esetkonferencia, szakmaközi esetmegbeszélés, dokumentáció-egyeztetés. Továbbképzés 1. A gyermekvédelmi munkával kapcsolatos továbbképzéseken, előadáson vesz részt, melyről a nevelőtestületnek beszámol. Ellenőrzés 1. Figyelemmel kíséri, ellenőrzi a csoportokban megvalósuló gyermekvédelmi munkát, nyilvántartást. 2. A mulasztásai naplóban ellenőrzi a HHH gyermekek rendszeres óvodába járását. Beszámolók készítése 1. A Családsegítő- és Gyermekjóléti Szolgálat kérésére beszámolót készít éves munkájáról. 2. A nevelési év végén kimutatást készít, munkájáról beszámol a nevelőtestületnek. Szakvélemény készítése 1. Az óvodavezető engedélyével, az adatvédelmi szabályzat előírásait betartva, közreműködik pedagógiai szakvélemény elkészítésében (Pl.: védelembe vétel kezdeményezésekor, válás esetén bírósági felkérésre…stb.) 37

IX. ALAPFELADATON TÚLI SZOLGÁLTATÁSOK Az alapfeladaton túli szolgáltatásokra vonatkozó alapelvek 1. A költségtérítéses alapfeladaton túli szolgáltatásokat szülői igényre szervezzük. 2. A szabad játék és az óvodai életritmus tiszteletben tartása. 3. Az alapfeladaton túli szolgáltatások megszervezése helyiség, személyi, anyagi – óvodai és/vagy szülői és tárgyi erőforrások függvénye. ( Pl: nem lehet összevonni csoportot a napirend megsértésével, helyiség felszabadítás érdekében, kizárólag a napirend megsértése nélkül, dolgozók munkarendjét figyelembe véve). 4. Olyan szolgáltatásokat preferálunk, amelyek összhangban a HOPP céljaival, nevelési elveivel, feladataival, gyermeki alaptevékenységekkel, műveltségtartalmakkal. 5. Az alapfeladaton túli szolgáltatások során – kivéve a külső szakember által bérelt helyiségben tartott, szülői igényre szervezett, a szülők által óvodai ellátást nem igénylő időszakban zajló tanfolyamok, vagy rendezvények esetén- az óvodapedagógus feltétlen jelenléte vagy közreműködése szükséges. 6. Külső szakember által tartott 5. pontban rögzített rendezvény, foglalkozás idején, a gyermekek felügyelete a tanfolyamvezető dolga, ő felel a biztonságukért, az óvodával kötött megállapodás alapján. Erről a szülőt az óvodának tájékoztatnia kell, a foglalkozás szervezése során. A program végeztével azonban, a gyermeket közvetlenül a szülőnek kell átvennie. Az alapfeladaton túli szolgáltatások területei Kirándulások, kulturális programok

Évnyitó szülői értekezleten a szülői igény alapján, amennyiben azok a HOPP céljaival összhangban vannak, az éves programok közé beilleszthetők térítéses kirándulások, mozi, színház, kiállítás …stb. látogatások, úszás, esetenként lovaglás is. Ezek költségvonzatáról a szülők döntenek a maximum összeg és alkalom/év megszavazásával. Délutáni tehetséggondozó foglalkozások Zenés gimnasztika és szertorna Beválogatás, részvétel: szülői igény szerint, óvónői javaslatra Vezeti: óvodapedagógus Tartalma: változatos kézi szerek, kiemelten labdák alkalmazása Néptánc Beválogatás, részvétel: szülői igény szerint, óvónői javaslatra Vezeti: óvodapedagógus Tartalma: ugrós és egyszerű csárdás motívumok, népi játékok, néphagyományok Labdajátékok (mini-foci, szivacs kézilabda… stb.) Beválogatás, részvétel: szülői igény szerint, óvodapedagógus javaslatra Vezeti: óvodapedagógus, és óvodapedagógus közreműködésével edző Szivacskézilabda tartalma: Atlétika alapformájú és labda gyakorlatok, kézilabda alapozás Úszás, vízhez szoktatás Részvétel: nagycsoportosok Vezeti: óvodapedagógus felügyeletével és koordinálásával úszóedző

38

Klímaterápia A Zrínyi ovisok egészségéért alapítvány által működtetett Somadrin klímaszobában, járványidőszakban lehetőség szerint naponta, és legalább 15- 20 ’ tartózkodnak benn a gyermekek. Részvétel: igény szerint, orvosi javaslatra nyitvatartási időben szülővel illetve délelőttönként óvodapedagógussal mesehallgatás, mese illetve környezetismerethez kapcsolódó filmek megtekintése, anyanyelvi fejlesztő játékok, reggeli csevegő, relaxációs játékok alkalmával. Megjegyzések  Jelenleg a fenntartó finanszírozza a nagycsoportosok úszásoktatását.  Amennyiben az óvoda törvényes létszáma biztosított, a focin kívüli délutáni foglalkozások beépülnek az alapprogramba.  Felmerülő szülői igény esetén a vonatkozó elvek figyelembevételével játékos idegen nyelvi foglalkozásra helyet biztosítunk. X. A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI ÓVODÁSKOR VÉGÉRE Iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettség Programunk készítésekor nem hagyhattuk figyelmen kívül, hogy a gyerekek 6-7 évesen iskolába készülnek és az óvoda nem egy elszigetelt gyerekintézmény. Azt gondoljuk, hogy a testileg-lelkileg egészséges, harmonikusan fejlődő gyermek, aki az óvodában kijátszotta, kimozogta magát, sokféle, változatos tevékenységen keresztül tapasztalatokat szerzett önmagáról, az őt körülvevő környezetről, és személyiségének minden területe - egyéni tulajdonságok, adottságok és képességek tükrében – megfelelő ütemben fejlődik, képes a zökkenőmentes iskolakezdésre, belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben majd az iskolában, az óvodásból iskolássá szocializálódik. Az iskolaérettséghez a testi, lelki és szociális érettség egyaránt szükséges. A szociálisan egészségesen fejlődő gyermek kedvező iskolai légkörben készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására, képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre, a kapcsolatteremtésre felnőttel és gyermektársaival. A gyermekek fejlődésének folyamatos nyomon követése során szerezett tapasztalatok, a rendszeres fejlettségi szint megállapítás adatai alapján állítjuk ki az óvodai szakvéleményeket. Amennyiben nem tartjuk alkalmasnak a gyermeket az iskolakezdésre abban a nevelési évben, amelyikben augusztus 31-ig betölti a 6. életévét, az óvodavezető saját hatáskörben dönthet a gyermek további egy év óvodai nevelésben való részvételéről. Ha nem tudunk biztos döntést hozni, vagy a véleményünk nem egyezik a szülőével, javasoljuk a szülőnek a Szakértői vizsgálatot. Nagyon fontos, hogy éretlen gyermek ne kezdje meg az iskolát. Álláspontunk szerint azonban az iskolakezdéshez szükséges fejlettséget elérő gyermek helye az iskolában van. A helyes döntés meghozatalában nagy hangsúlyt fektetünk a szülőkkel és szükség esetén a segítő szakemberekkel (logopédus, fejlesztőpedagógus, gyermekorvos, védőnő) való rendszeres konzultálásra. Az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettséget elérő gyermek általános jellemzői 1. 2. 3. 4.

Érdeklődő, kíváncsi, nyitott. Önkiszolgálásban önálló (öltözik, vetkőzik, tisztálkodik) Testileg fejlett, teherbíró. Mozgása összerendezettebb, harmonikusabb. 39

5. Erőteljesen fejlődik a mozgáskoordinációja és a finommozgása, dominancia kialakul (jobb vagy bal kezes). 6. Mozgását, viselkedését, testi szükségletei kielégítését képes irányítani 7. Érzékelés, észlelése tovább differenciálódik. (Testséma, téri tájékozódás, vizuális, akusztikus differenciálódás). 8. Anyanyelvét érthetően beszéli, kommunikál. Gondolatait mások számára is érthető módon egymást követő mondatokban, életkorának megfelelő tempóban, hangsúllyal, tudja kifejezni. A közléseket megérti. Használja a szófajokat, mondatszerkezeteket. Képes önálló véleménynyilvánításra. Mások beszédét is igyekszik végig hallgatni. 9. Szociálisan érett az iskolai élet a tanító irányításának és a társai elfogadására. Képes együttműködni. Egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni. Elemi ismeretei rögződnek (név, lakcím… stb.). Ismeri a viselkedés alapvető szabályait.(higiéniai szabályok- zsebkendő és szalvéta használat, szemétgyűjtő használat; kommunikációs szabályok: megfelelő köszönés, kérés). Feladattudata kialakulóban van, ez segíti a megértésben, feladattartásban, eredményes levégzésében. Kitartása, munkatempója, önfegyelme folyamatosan fejlődik. 10. Akarati tulajdonságai alkalmassá teszik az iskolai élet megkezdésére Feladattudata kialakulóban van. A feladatok elvégzésében egyre eredményesebb, szükség szerint kreatív. Kitartása, önállósága, munkatempója, önfegyelme erőteljesen fejlődik. 11. Értelmileg folyamatosan fejlődik. Egyszerű összefüggéseket megért. A cselekvő, képszerű gondolkodás mellett megjelenik az elemi fogalmi gondolkodás. Az önkéntelen bevésés és felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés, felidézés is. Megjelenik a szándékos figyelem, terjedelme, tartalma növekszik, megosztása könnyebb számára. Megfigyelőképessége pontosabb, részletesebb. Közvetlen, természeti és társadalmi környezetéről az alapvető tapasztalatokkal rendelkezik. 12. A sajátos nevelési igényű gyermek esetében Folyamatos, speciális szakemberek segítségével végzett pedagógiai munka mellett érhető csak el az iskolakezdéshez szükséges fejlettségi szint. 13. A kiemelt figyelmet igénylő gyermek nevelése esetén Az iskolaérettségi kritériumai tükröznie kell a befogadó intézmény elvárásait az iskolába kerülő gyermekkel szemben.

40

A kimeneti fejlődési jellemzők (optimum szint) 1. Készségek, képességek Személyi higiéné Öltözködés Önállóan öltözik, vetkőzik Tud kötni Tud gombolni Tud fűzni Ruháit össze tudja hajtogatni, és a kijelölt helyre tenni Ügyel ruhája rendezettségére Testápolás Kezet, arcot tud mosni, törölközik Helyesen tud fogat mosni Fogmosás eszközeit tisztán tartja Önállóan használja a WC-t (helyesen tudja használni a WC-papírt, használat után lehúzza a WC-t) Önállóan fésülködik Szükség szerint és helyesen használja a papír zsebkendőt, használat után a szemétgyűjtőbe helyezi Étkezés Önállóan eszik Tudja használni a kanalat, villát Vannak tapasztalatai a kés –villa használatáról Használja a szalvétát, használat után a szemétgyűjtőbe helyezi Alaposan megrágja az ételt Elfogadja a gyümölcsöt és zöldségfélét nyersen Szokásává válik a rendszeres folyadékfogyasztás (víz, ásványvíz, csipkebogyó te esetleg mézzel és citrommal ízesítve) Ismeri és betartja a kultúrált étkezés szabályait (tele szájjal nem beszél, kéri és megköszöni az ételt, más ételéhez nem nyúl, tányér fölé hajolva étkezik, igyekszik csendesen beszélni, ügyel az asztal rendjére) Környezet higiéné A tevékenységek során keletkezett hulladékot kizárólag a kijelölt szemétgyűjtő helyre teszi Vigyáz az eszközök állapotára Az eszközöket használat után a helyére teszi Felfedezi az esztétikumot a környezetében (rendezett, tiszta, esztétikus környezet) Észre veszi és helyteleníti a szemetes, piszkos, rendezetlen környezetet Szívesen részt vesz a környezet szépítésében, díszítésben Szívesen részt vesz a csoportszoba gyermekek általi közös rendezésében, takarításában Szocializáció Elfogadja a felnőtt közeledését, irányítását Elfogadja társait, társai közeledését Személyiségének megfelelő helyen beilleszkedik a közösségbe (Közös tevékenységek során (vagy) bekapcsolódik, alkalmazkodik, együttműködik, kezdeményez, irányít) Kapcsolatteremtésben kezdeményező vagy elfogadó Szükség esetén szívesen segíti társait, a felnőtteket 41

Erkölcsi értékeket felismer (igazság- hazugság, jó-rossz) Képes az együttérzésre Akarati tulajdonságok Feladatvégzésben motivált Befejezi amit elkezdett, kitartó Tevékenységének akadályoztatása esetén kivárásra képes Feladattudata kialakult Mozgás Szívesen, felszabadultan mozog Nagymozgásokat helyesen, stabilan, túlmozgások nélkül végzi Mozgása jól koordinált, harmonikus Helyesen fogja és használja az eszközöket Ügyesen, könnyedén mozgatja ujjait Testséma (testrészek ismerete, a test személyi zónájának ismerete, testfogalom) Felismeri, azonosítja önmagát Megmutatja önmagán (majd társán) és megnevezi fő testrészeit Megmutatja és megnevezi önmagán (majd társán) apróbb testrészeit Tudja testrészeinek a funkcióját Érzékeli és megnevezi a test jobb és bal odalát, elülső és hátulsó részét, függőleges zónáját Dominancia Domináns oldal kialakul (jobb vagy bal kezesség) Testi képességek Állóképessége korának megfelelő Képességeihez mérten ügyes Képességeinek, egyéniségének megfelelően gyors Fizikai felépítésének megfelelően erős Észlelés Téri tájékozódás Utasítás szerint tud mozogni a térben Tárgyakat az utasítás szerint elhelyez a térben Adott tárgyak térbeli helyzetét felismeri Többnyire helyesen alkalmazza a téri relációk verbális kifejezésit (alul, fölül, elé, mögé, alá, fölé, alatt, fölött, között, mellett, előtt, mögött) Vizuális észlelés Képes a differenciált észlelésre (megkülönböztet alak, méret, szín, forma szerint) Vizuális ritmust érzékel, létrehoz, folytat Vizuális helyzeteket felismer (Pl.: szimmetria, a kirakott tárgyat a saját lapján ugyanoda képes helyezni, stb.) Tárgyat, mozgó tárgyat fixál, szemmel követ Képes a vizuális időrendiség megállapítására (képek sorba rendezése-mi történt először, később?) A vizuális zártság-egészlegesség érzékelésére képes (hiányos képek, részletek, felismerése) Vizuális memória – emlékezetből felsorol, kirak, mozgást utánoz, változást észlel, meghatározott időtartam alatt 42

Képes különböző alak, forma, méret motoros kialakítására (rajzolt alakzatok végig mozgása, térbeli alakzatok létrehozása mozgással- kör, hullámvonal, oszlop, sor-, térbeli alakzatokat épít, kirak, rajzol) Auditív észlelés (beszéd észlelés és megértés) Hangokat észlel, felismer, megkülönböztet, ismétel, kiemel Szavakat pontosan ismétel (értelmes és értelmetlen szavak) Pontosan érti a beszédet (a hozzá intézett közléseket megérti, nem érti félre, életkorának megfelelő meséket, történeteket meg kell értenie.) Anyanyelvi, kommunikációs képességek Érthetően beszél Szívesen beszél Hanglejtése, hangsúlyozása a magyar nyelvnek megfelelő Mondandóját folyamatosan, egymást követő mondatokban képes kifejezni Olyan aktív szókinccsel rendelkezik, ami képessé teszi mondandójának érthető kifejezésére Nyelvtanilag helyes, magyarra jellemző szórendet alkalmaz Udvariassági kifejezéseket használ Értelmi képességek Megfigyelőképesség Többnyire részletes, pontos Figyelem tartós (szándékos figyelme legalább 8-10 percig tart) Emlékezet Hosszú távú - egy-két hónappal régebbi élményekre emlékszik Rövidtávú – egy-két nappal korábbi eseményekre, történésekre, közlések lényegére emlékszik Felidézés Felidézése a lényeget tekintve helytálló (történet, esemény) Felidézése versek, mondókák, dalok esetében pontos Gondolkodás Egyszerű összefüggéseket megért Feladattudat, feladattartás Képes befejezni a rábízott tevékenységet, feladatot 2. Játékos tanulás Testnevelés Tud különböző tempóban járni, futni, ütemesen járni Tud kúszni, mászni, csúszni talajon, szereken, szerek alatt, fölött, között, rézsútosan Meghatározott alakzatokat, térformákat tud létrehozni (nyitott és zárt alakzatokat- kör, oszlop, sor) Tudja meghatározott irányokban végezni a gyakorlatokat Ütemesen, egyre szabályosabban végzi a gimnasztikai gyakorlatokat Egyre szabályosabban, ügyesebben végzi az atlétikai alapformájú gyakorlatokat Tudja használni a tornaszereket: különösen a labdát Egyre ügyesebben tud meghatározott gyakorlatokat végezni tornaszereken Fizikailag folyamatosan erősödik 43

Állóképessége folyamatosan fejlődik Ének, zene, énekes játék, tánc Felismer dalokat, dalos játékokat, mondókákat szövegről, szabályról, eszközről, dallamról Felismeri és érzékeltetni tudja a halk-hangos közti különbséget Felismer és érzékeltetni tudja a magas mély közti különbséget Ismer és elénekel gyermekjáték dalokat El tudja mondani a nehezebb ritmikájú mondókákat is Felismeri és érzékeltetni tudja az egyenletes lüktetést Felismeri és érzékeltetni tudja a dal és mondóka ritmust Felismeri és érzékeltetni tudja a motívum hangsúlyt Képes különböző térformákat létrehozni ( kör, páros kör, páros vonulás( zárt és nyitott) hullámvonal) Ismer és használni tud ritmus hangszereket ( Változatos ütő, rázó, csattogó, reszelő hangszerek) Felismer dallam hangszereket: furulya, metalofon) Tud egyszerű néptánclépéseket, ugrós, csárdás motívumokat Környezetismereti tapasztalatok Megkülönbözteti, jellemző jegyeiről felismeri és megnevezi, csoportosítja az évszakokat A hat alapszínt felismeri, megnevezi, árnyalatait megkülönbözteti Felismeri, megnevez, csoportosítja a házi állatokat, vadon élő állatokat , néhány vadállatot Felismer és megnevez néhány költöző madarat Felismer és megnevez rovarokat, bogarakat Felismer és megnevez kétéltűeket, puhatestűeket, halakat Megkülönböztet, felismer és megnevez, csoportosít zöldségeket és gyümölcsöket, növényeket Vannak ismeretei és tapasztalatai a kerti munkáról és a komposztálásról Ismeri a gyümölcs és a zöldségfogyasztás higiéniai követelményeit Ismeri, gyakorolta a növénygondozás fő feladatait (locsolás, lemosás) Ismeri, gyakorolta, szívesen végzi a kiskerti munka fő tennivalói (ásás, ültetés, locsolás, gazolás, ritkítás, betakarítás Megkülönböztet, felismer és megnevez, csoportosít szárazföldi, légi és vízi közlekedési eszközöket, tudja ezek funkcióját Megkülönböztet, felismer és megnevez, csoportosít vasúti, vízi és közúti közlekedési eszközöket, tudja ezek funkcióját Ismeri, és igyekszik alkalmazni a gyalogos közlekedés alapvető szabályait (gyalogos átkelőhely, járda szerepe) Tapasztalati vannak a környezetében található foglalkozásokról (orvos, fogorvos, boltos, postás, vasutas, buszvezető, könyvtáros, takarító, dajka, óvónő, tanár, vasutas, kalauz) Ismeri a család fogalmát, tudja kik az ő családjának tagjai Tudja ki a legidősebb és legfiatalabb a családban Tudja mi a családtagok szerepe, feladata Tudja legfontosabb személyes adatait (Név, életkor, lakcím, szülei neve, testvérei neve) Tapasztalatai vannak az időről (hónapok, napok, napszakok elnevezését ismeri) A fejlődés leglényegesebb jellemzői alapján a folyamatot képeken sorba tudja rendezni (ember, állat, növény) Tapasztalatai vannak a környezet védelmének tennivalóiról Különbséget tesz a szép, tiszta, rendezett és a piszkos, szemetes, rendezetlen környezet között 44

Ismerkedhetett a környék természeti és társadalmi nevezetességeivel ( tó, szőlőhegy, Mária barlang, kesztölci dombok, Búbánat, Duna part, Vízügyi Múzeum, állatkert, Bányász Múzeum stb.) Matematikai tapasztalatok Tulajdonságok alapján összehasonlít, halmazokat képez, szétválogat (bont) Tulajdonságok szerint sorba rendez Több, kevesebb, ugyanannyit megkülönbözteti becsléssel, párosítással, számlálással, elő állítja Mennyiséget megállapít számképről Számosság alapján halmazokat képez, bont Tő és sorszámokat ismeri, alkalmazza (10-ig) Számfogalma 6-os számkörben biztos Ítéleteket alkot Geometriai alakzatokat, kiterjedéseket érzékel, felismer, megnevez, létrehoz Méréseket alkalmaz - becslés, összemérés, kimér adott egységgel Ritmikus sorokat alkot, folytat Matematikai helyzeteket érzékel, létrehoz (szimmetria) Mesélés, verselés Szívesen hallgatja a mesét, verset Társaival képes meséket eljátszani és elbábozni változatos bábokkal (ujjbáb, síkbáb, fakanálbáb, zsákbáb, kesztyűbáb) El tudja mondani néhány mese tartalmát egyedül A történetet megérti Az erkölcsi tanulságokat megérti Ismer, és el tud mondani több ritmikus verset, népköltést Ismer, és el tud mondani egyéb, hosszabb verset Rajzolás, mintázás, kézimunka Szívesen ábrázol Megfelelően fogja, használja az ábrázolás eszközeit, tudja melyiket, mire lehet használni Rajzol, fest, színez Ismeri a mintázás alapvető technikáit Ollóval nyír, ragaszt Hajtogat Tud kötni, fűzni, fonni Sokféle egyéb technika alkalmazásáról van tapasztalata Emberrajza felismerhető, részletes Egyéni, ötletes megoldásai vannak Megjegyzés: a gyermek megfigyelés alapú fejlettségi szint rögzítésére alkalmazott, Nagy Jenőné anyagából építkezve, helyi programunkhoz igazított mérőeszköz tartalma megegyezik a fent felsorolt kimeneti jellemzőkkel.

45

XI. AZ ÓVODA SZAKMAI DOKUMENTUMAI 1. Kötelező dokumentumok 1. 1. Éves tervek Megbízotti, prevenciós alapfeladaton túli foglalkozásvezetői éves, féléves terv és – értékelőlapok 1. 1.2. Megbízatások Vezetői Vezetőhelyettesi Ellenőrzési Munkaközösség vezetői Gyermekvédelmi 1.1.1. Prevenció- korrekció Ayres öngyógyító mozgásterápia Gyógytorna 1.1.2. Alapfeladaton túli foglalkozások Zenés gimnasztika és szertorna Szivacskézilabda Néptánc 1. 2. Naplók 1. 2. 1. Mulasztási napló 1. 2. 2. Helyi csoportnapló Kötelező tartalma: Nyilvántartás - A csoport óvodapedagógusai - Csoportnévsor - A gyermekek születésnapja - A gyermekcsoport összetétele/5-7 évesek - Az óvodai nevelés nyelve - A gyermekcsoport összetétele - A nevelési évben tankötelessé váló gyermek létszáma és a kapcsolódó feladatok - Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek létszáma - A gyermekek két csoportba osztása - Prevenciós foglalkozások - Alapfeladatba épített vagy alapfeladaton túli tehetséggondozó foglalkozások - Alapfeladaton túli foglalkozások Családlátogatások Szervezés - Napirend - Heti rend - Csoporthagyományok, ünnepélyek, kirándulások, nyílt napok és egyéb programok ütemezése Nevelési terv - Féléves nevelési terv, az I. féléves nevelési terv értékelése - Féléves nevelési terv, a II. féléves nevelési terv értékelése 46

Tervszerű, az óvodapedagógus által szervezett tanulás - Éves terv - Heti tématervek - Projektek, témahetek megvalósulásának értékelése Csoportlátogatások Ellenőrzések, egyéb csoportlátogatás A gyermekek balesetvédelmi oktatása Fejlegyzések 1. 3. Gyermekek személyi anyaga Anamnézis (kizárólag azoknak a gyermekeknek az esetében, akiknek a szülei kitöltik, ehhez hozzájárulnak) Családlátogatás tapasztalatai Befogadás - beszoktatás tapasztalatai Egészségügyi állapot (ha a szülő hozzájárul) Megfigyelés alapú tapasztalatok rögzítés félévente ( „Cédulázás”) Egyéni fejlesztési terv – PRIZMA Általános Iskola - Jó gyakorlat (SNI gyermekek) Saját fejlesztésű egyéni fejlesztési terv (Tehetséges gyermekek) Megfigyelés alapú éves fejlettségi szint rögzítés dokumentuma PREFER mérőeszköz 2. Egyéb szakmai anyagok 2. 1. Ütemtervek, tematikus tervek 2. 1. 1. Tematikus táncházak éves terve 2. 1. 2. Tehetséggondozó foglalkozások féléves ütemtervei / zenés gimnasztika és szertorna, gyermek néptánc, szivacskézilabda 2. 1. Saját fejlesztések 2. 2. 1. TÁMOP 3. 1. 4. pályázati támogatással készült projektek Szüret Téli örömök Cirkusz projekt 2.2.. 2. Önálló saját fejlesztések Mórika /éves táncos fejlesztő program Örökmozgó/éves labdás fejlesztő program Tematikus táncházak éves terve Magyarok vagyunk óvodai projekt Az óvodapedagógusok saját kidolgozású témahetei, projektjei Az óvodapedagógusok saját fejlesztésű játékleírásai

47

XII. ZÁRÓRENDELKEZÉSEK Hatálybalépés Az óvoda Ép - kéz - láb mozgásharmónia fejlesztésre alapozó helyi óvodai pedagógiai program a szülői szervezet véleményezésével, a nevelőtestület elfogadásával, az óvodavezető jóváhagyásával és Dorog Város Önkormányzat Képviselő - testületének egyetértésével lép hatályba. Közzététel A hatályba lépett pedagógiai programot a szülők híradóján és az óvoda honlapján közzé tesszük. Összefoglaló tartalmát az évnyitó szülői értekezleten ismertetjük. A program teljes és rövidített nyomtatott változatban is elérhető, megtekinthető az óvodában, az óvodavezető engedélyével.

2014. június 27. ………………………………… Szrnka Anna óvodavezető

48

MELLÉKLETEK

49

Fenntarthatósági terv

5.sz.melléklet

A TÁMOP. 3. 1. 4. kompetenciaalapú óvodai nevelési programcsomag alkalmazásának 5 éves fenntarthatósági terve Év

2010/2011

2011/2012

2012/2013

2013/2014

2014/2015

2015/2016

A program bevezetésének Megvalósulás módja + /igen -/nem F/Folyamatban Kutyás középső Szerződésben vállaltak + Süni kiscsoport szerint Részleges adaptálás Macis nagycsoport Szerződésben vállaltak + Kutyás középső szerint Részleges adaptálás Süni kiscsoport Szerződésben vállaltak + Macis nagycsoport szerint Részleges adaptálás Kutyás középső Szerződésben vállaltak + Süni kiscsoport szerint Részleges adaptálás Macis nagycsoport Szerződésben vállaltak + Kutyás középső csoport szerint Részleges adaptálás Süni kiscsoport Szerződésben vállaltak Macis nagycsoport szerint Részleges adaptálás Csoport

2014. június 27. ……………………………. Szrnka Anna Óvodavezető

50

A nevelési program megvalósításához szükséges eszközök és felszerelések

1. Körömkefe 2. Papírkéztörlő adagoló és papírkéztörlő 3. Folyékony szappan és adagoló 4. WC papír, szalvéta, papír zsebkendő 5. Fogmosó pohár tartó, poharak 6. Fésűtartó, fésűk 7. Kényelmes, biztonságos ágyak 8. Poharak, kancsó 9. Gyümölcs centrifuga 10. Aszalógép 11. Szőlőprés 12. Rezsó, kukoricapattogtató 13. Tálcák, tálak, kistálak 14. Szűrők 1. Hagyományos tornaszerek (zsámoly, szekrény, tornapadok, rézsútos padok, torna szőnyegek, bordásfalak, alacsony gerenda, függeszkedő, kötél, létra, bordásfal, ugrószekrény) 2. Kézi szerek (sokféle, változatos anyagú és méretű labda (puha labda, maroklabda, kislabda, szivacslabda, kosárlabda, foci labda, léglabda, puha labda, rücskös labda, tollaslabda, ping - pong -labda, ugráló labda, óriáslabda, strandlabda, lufi, golf labda, kugli golyó) kendők, babzsákok, botok, hullahopp karikák, ugró kötelek, szalagok, pom - pom) 3. AYRES terápia speciális eszközkészlete 4. Szivacsmodul készlet Ritmushangszerek (változatos ütős, csörgő, fém, fa műanyag hangszerek) Dallamhangszerek (furulyák, metallofon) Ruházat (szoknyák, mellények, kalapok, párták. ) Egyéb kellékek (fejdíszek – pl. állatok, szárnyak, szalagok, kendők, jelmezek) Magnók Szintetizátor 7. Zenei CD-k és kazetták (Komolyzene, magyar népzene, más népek zenéje, igényes könnyűzene) Televízió Videó Vetítők Képek Könyvek Szelektív szemetesek Komposztáló Kerti szerszámok (talicskák, kis ásók, kapák, gereblyék, duggató fák, kislapátok, locsolókannák, lombseprű, hólapát) Tárolók (kosarak, cserepek, üvegek …stb.) Társas és fejlesztő játékok minden területhez Mikroszkópok, távcsövek, nagyítók Színezők, feladat és munkalapok 51

Tevékenységsarkok berendezése ( Pl.: nyitott polcrendszer , fa , fonott , üvegtárolók , polcok , állványok , mesefalak , programfal természetes alapanyagból változatos technikákkal készítve …stb.)

Környezet

Ének – zenei - tánc

Testnevelés

Egészséges életmód

Munka

Játék

6.sz.melléklet A PROGRAM JELLEMZŐ ESZKÖZTÁRA csoportonként 1. Játszóeszközök a gyakorló, építő-konstruáló és szerepjátékokhoz, udvari mobil sport játékok (kerékpárok, rollerek, gördeszkák, kötelek, karikák, labdajátékok, labdák, foci, kézilabda kapu, kosár állvány, ügyességi játékok-kiemelten labdás), stabil udvari játékok, homokozó játékok. 1. Munka eszközök a naposi munkához, kötények Kis söprű, partvis, lapát, vödör, puha kefe, törlőruha

Matematika Mese-vers Rajzolás, mintázás, kézimunka

Különféle változatos matematikai játékok, eszközök Fejlesztő hatású társas, logikai, kirakó játékok Konstrukciós és építő játékok Képek Színezők, feladat és munkalapok Mesekönyvek Képek Televízió Videó Vetítők Bábok, (kesztyű, sík, zsák, ujj, fakanál gyermek kézre és felnőtt kézre is) bábtartók, paravánok Jelmezek, fejdíszek, egyéb kellékek Díszletek Rajzolás, festés, mintázás eszközei (vékonyabb, vastagabb rajzoló és festő eszközök, tempera, vízfesték, tálkák, változatos papírok, rajzlap, gyurma, agyag, gyurmatáblák) Kismesterségek, barkácsolás, kézimunka eszközei (szövőkeretek, varrókeretek eszközei, kalapács, fogó, smirgli, kis szögek, mérőszalag, fonalak, cérnák, textilek …stb.) Egyéb változatos ábrázoló eszközök

52

A nevelési program megvalósításához szükséges alapvető szakirodalom Székely

Lajos,

helyi

óvodai

nevelési

7.sz.melléklet programok

készítése:

Egészségvédelem,

egészségnevelés Székely Lajos: Az óvodai egészségnevelés elmélete és gyakorlata Porkolábné Dr. Balogh Katalin - Komplex prevenciós óvodai nevelési program Körmöczi Katalin: A gyermekek szükségleteire épített tanulás az óvodában Salló Katalin: Szenzoros integrációs terápia (Ayres öngyógyító mozgásterápia) Dr. Tótszőllőssyné Varga Tünde: Mozgásfejlesztés az óvodában Gaál Sándorné – Kunos Andrásné: Testnevelési játékok anyaga és tervezése az óvodában Tessedik Sámuel Főiskola Körös Főiskolai kara Szarvas: Pervenció és korrekció a 3-10 éves korú gyermekek gyógy testnevelésében Salló Katalin: Szenzoros integrációs terápia (Ayres öngyógyító mozgásterápia) Kompetencia alapú óvodai programcsomag Gőbel Orsolya - Mozgás a képzelet szárnyán Add tovább!- Drámajátékok Demeter Lázár Katalin: Játszórtárs- Drámajátékok és kreativitás a fejlesztőpedagógiában 510 éveseknek Lovas Miháylné – Tarr Ágnes: Varázstükör Kim Payn: Gyermekeink játékai Pappné Gazdag Zsuzsanna: A Labda Szent-Andrássyné Pektor Gabriella: Labdára fel! Pektor Gabriella: Mozgásfejlesztő játékok gyűjteménye Forrai Katalin: Ének-zene az óvodában, Zenehallgatás az óvodában Jeles napok, népszokások – Kovács András szerk. Csendes Istvánné - Nagy Attila - Népszokásaink képes kalendáriuma Lázár Katalin: Népi játékok Lázár Katalin: Népi játékok, Gyertek, gyertek játszani II. Játékközlés: Dunántúl Megy a gyűrű vándorútra – népi játékok gyűjteménye Magyar népi mondókagyűjtemény kisgyermekeknek Beck Zoltán: Tüzet viszek, ne lássátok Gyopáros I. Zsuzsa: Néphagyományaink 53

Napról, napra sorozat kötetei Dr Gósy Mária: Beszéd és óvoda Dr. Gósy mária: Beszédészlelés és beszédmegértés fejlesztése Dr. Gósy Mária: Beszéd és beszédviselkedés az óvodában Dr. Gósy Mária: Hallástól a tanulásig Gergely Ildikó (2004): Mit? Miért? Hogyan? Módszertani füzet óvodapedagógusoknak. Pappné Gazdag Zsuzsanna (2005- 2010): Tartásjavító, izomerősítő és nyújtó, valamint mozgásügyességet fejlesztő gyakorlatok óvodások és általános iskolások számára (sorozat: Utánzó gyakorlatok, A labda, A babzsák, A karika, A tornabot, A body- roll, A szék, A tornapad, Egyensúlyozás) Gergely Ildikó: Mozgásos játékok kézikönyve Dr. Kovács Jolán - Bucsi bernadett: Lábtorna kicsiknek, nagyoknak –nem csak lúdtalpasoknak Kovács Andrea: Mackógyógytorna, lúdtalp ellen Antal László: A néptánc tanítása Foltin Jolán- Tarján T. Katalin- Játék és tánc az óvodában Foltin Jolán – Karczagi Gyuláné – Neuwirth Annamária – Salamon Ferencné: Játék és tánc az iskolában: Motívumfűzések; Játékok, játékfűzések Budainé Balatoni Katalin: Így tedd rá! I. és II. – Táncos mozgásfejlesztés az óvodában Nagy Béláné: Táncosjátékok az óvodában Kránitzné Nagy Márta: A szivacskézilabda óvodai mozgásfejlesztő prevenciós programja Juhász – Kovács – Papp – Zsiga: Módszertani kézikönyv a 6- 14 éves korosztály képzéséhez Dr. Hegyi Ildikó: Fejlődési lépcsőfokok óvodáskorban Barnáné Likovszky Márta/szerk.: Mindig a gyerekkel van a baj? – egyéni bánásmód alkalmazása az óvodában Franz J. Mönks Irene H. Ypenburg: A nagyon tehetséges gyerek Dr. Szőke Anna: A tehetség felismerésének szinterei az óvodás korban

54

Mellékletek Nyilatkozatok 1- 4. sz. mellékletek Elfogadó határozat - 1. sz. melléklet A Dorogi Zrínyi Ilona Óvoda nevelőtestülete a helyi pedagógiai program tartalmát megismerte, a 2014. év 08. havi 27. nevelőtestületi értekezleten megvitatta és elfogadta. Kelt: .............................., ......... év .................. hónap ...... nap .......................................... a nevelőtestület képviselője SZM nyilatkozat a Házirend véleményezéséről – 2. sz. melléklet A Dorogi Zrínyi Ilona Óvoda SZM vezetősége kijelenti, hogy az intézményi helyi pedagógiai program tartalmát megismerte. Kelt: .............................., ......... év .................. hónap ...... nap ............................................. az szülői szervezet elnöke Jóváhagyó nyilatkozat – 3. sz. melléklet Szrnka Anna, a Dorogi Zrínyi Ilona Óvoda vezetője az óvoda a ......2014.... év ........08........... hónap ...27.... napján tartott nevelőtestületi határozattal elfogadott helyi pedagógiai programot jóváhagyta. Kelt: .............................., ......... év .................. hónap ...... nap ............................................. Óvodavezető Egyetértési nyilatkozat – 4. sz. melléklet Dorog Város Önkormányzat Képviselő- testülete a Dorogi Zrínyi Ilona Óvoda helyi pedagógiai programját megismerte, és az abban foglaltakkal egyetért. Kelt: .............................., ......... év .................. hónap ...... nap ............................................. Polgármester

55