Dorogi kistérség területfejlesztési koncepciója

Dorogi kistérség területfejlesztési koncepciója

Dorog, 1999. június 30.


1999.

Tartalom Bevezetés I. Helyzetfeltárás 1.

A kistérség földrajzi behatárolása

II. Külső feltételek alakulása Nemzetközi kapcsolatok Regionális kapcsolatok (Közép-Dunántúl i régió, Közép-Magyarországi régió) −

Kistérségi kapcsolatok, megyén belüli helyzet,

Ill. A kistérség adottságai 1. A humán erőforrás 1.1. Demográfiai adottságok −

népességszám alakulása, népesség összetétel alakulása

1.2. Munkaerőpiac alakulása

Foglalkoztatás alakulása, jellemzői Jövedelem-viszonyok Munkanélküliség alakulása, jellemzői

Foglalkoztatáspolitikai eszközök 1.3. Ingázás

2. Gazdaság 2.1. Vállalkozási és gazdasági aktivitás

−

I p a r Mezőgazdaság

- 1-

alfadat


1999.

2.2. Kereskedelem, vendéglátás, idegenforgalom

2.3. Közösségi szolgáltatások −

Oktatás

−

Egészségügyi és szociális ellátás

3. Kultúra, sport, szabadidő eltöltés lehetőségei Kulturális és sportintézmények −

Civil szervezetek, egyesületek

−

Események 4. Infrastruktúra Lakásállomány Közműellátás (víz, csatorna, szennyvíztisztítás) Energiaellátás Gázellátás Közlekedés, Hírközlés 5. Környezeti adottságok Természeti értékek

−

Környezeti károk

IV. Fejlesztési szándékok, igények törekvések V. A fejlesztések lehetséges forrásai VI. A térségfejlesztés intézményei −

Intézmények, szerepek, kapcsolati háló

2

alfadat

g

Dorogi kistérsé , területfejlesztési koncepciója

1999.

VII. Helyzetértékelés, SWOT analízis −

Erősségek, gyengeségek

−

Lehetőségek

VIII. Koncepció, Programjavaslatok A fejlesztés stratégiai irányai, célpiramis Programjavaslatok

Mellékletek

-

3-

altadat

1999.


I. Helyzetfeltárás 1. A kistérség földrajzi behatárolása Dorogi kistérség Komárom-Esztergom megyében található, melynek területe 232,8 km2, népességének száma 40 372 fő. Északon és Keleten az Esztergom-Nyergesújfalui kistérség, délen Pest megye és Nyugaton a tatabányai kistérség határolja. Települések

Terület km

%

Népsűrűség Fő/kin 2

0,2

957

208,4

1,7

1 998

43,7

18,7

0,8

3 403

181,9

I 1,9

0,5

945

79,6

11,6

0,5

12 990

12,5

0,6

611

48,8*

21,9

1,0

2 506

I 14,4

7,3

0,3

1 567

216,1

Máriahalom

10,9

0,5

672

61,9

Nagysáp Piliscsév

24,8

1,1

1 542

62,3

1,1

2 384

95,7

14,5

0,6

2 949

197,0

14,9

0,7

4 284

287,5

5,5

0,2

2 928

528,5

0,5

636

54,9

40 372

173,4

310 784

138,1

Annavölgy Baj na Csolnok Dág Dorog Epöl Kesztölc Leányvár

4,6

2

Lakosság száma fő

37,2

24,9 Sárisáp Tokod Tokodaltáró Úny Dorogi kistérség összesen Megye összesen

11,6 232,8

10,3

2 250,5

100,0

Forrás: KSH 1998.

1

124,7

alfadatinfo

Megjegyzés: Kesztölc , Piliscsév, Sárisáp megadta a 1999. évi lakosság számát - *Veszélyeztetett

alfadat


1999.

KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYE KISTÉRSÉGEINEK TÉRKÉPE K S

Z

L.

l e b

€ ' ' ' ' '

-

k

SZTERGOM

rn)@0t rf_EN -

- 1-2 -

_

L'Nf,.=,b rff .

alfalat


1999.

II. Külső feltételek alakulása 1. Nemzetközi kapcsolatok Dorogi kistérség településeinek külföldi partner kapcsolatai, 1999. Külföldi partner kapcsolat Település neve Bajna Csolnok

Dorog

Ország Szlovákia

Bart

Németország

Jettingen-Ssheppach

Németország

Ubstadt-Weiher

Sárisáp

Együtt-működés kezdetének dátuma 1993.

Németország

Wendlingen, Magstadt

Románia

Petrozsény Zsére, Nyitrabánya

Szlovákia Kesztölc

Település

Együtt-működés fő területe Kultúra

1992.május 30.

Oktatás, kultúra, sport

1998.június 6.

Oktatás, kultúra, sport

Szlovákia

Felsőkirályi

1996.aug.20.

Kultúra, sport

Szlovákia

Bucs

1996.aug.20.

Kultúra, sport

Szlovákia

Handlova

1997. aug. 16.

Sport és kultúra

E kistérség földrajzi elhelyezkedéséből adódóan nem határos Szlovákiával. Így szorosan vett határmenti együttműködésről nem lehet beszélni. Ugyanakkor Dorog városa, Esztergommal és a szlovákiai Érsekújvárral, Párkánnyal és Suránnyal 1995-ben létrehozta a „Máris Valéria Konzultatív Csoport"-ot. A Konzultatív Csoport olyan magyar-szlovák regionális konzultatív, koordináló és információs fórum, amely elősegíti az előbbiekben felsorolt magyar és szlovák határ menti területek regionális együttműködésének a kibontakoztatását, egyben hosszú távon megter emti az alapját egy eurorégió létrehozásának. A kistérs ég s zlovák illetőleg német nemzetiség lakta települései szlovákiai és német testvér-települési kapcsolatokkal rendelkeznek 2. Regionális kapcsolatok (Közép-Dunántúli régió, Kőzép-Magyarországi régió) A kis tér s ég kapcs olat a i a Közép- Dunántúl i é s a Közép- M agy ar or s zági r égió ir ányáb an témánk vonatkozásában kialakulatlanok. Idegenforgalmi szempontból a Kistérség, a KözépDunavidéki RIB része. 3. Kistérségi kapcsolatok, megyén belüli helyzet, A megyén belül az Es ztergom - Nyergesújf alu kistérséggel alakult ki - témánként eltérő intenzitású - kapcsolatrendszere. Magának a kistérségnek a belső szervezettsége a szénbányászat és a közigazgatási hagyományok miatt Dorog központtal fejlett.

-11-1 -

altadat


1999.

III. A kistérség adottságai 1. A humán erőforrás 1.1. Demográfiai adottságok

A megye lakónépessége 1999. január 1-én 310 ezer fő, valamivel kevesebb, mint egy évvel korábban. Az év első három hónapjában a korábbi évekénél kedvezőtlenebb demográfiai jelenségek következtében a népesség lélekszámának fogyása felgyorsult. Ezzel ellentétben a Dorogi kistérségben a lakónépesség változása a kis mértékű növekedést mutat - 1990-hez viszonyítva 0,7 %-os -. A Dorogi kistérség lakónépessége a megye százalékában 1998. év elején 10,34%. – Népességszám alakulása A népsűrűség 173, de itt található a megye legsűrűbben lakott települése Dorog, ahol egy km2-en közel 1125-en élnek. Megtalálható a térségben 3400-4300 fős település (Csolnok, Tokod) éppúgy, mint a 600 fő körüli (Epöl. Máriahalom, Úny). A népesség számát kedvezően befolyásolta, hogy a térség településeinek többségét pozitív vándorlás jellemzi. A megyébe történő beköltözések kétötöde a kistérség községeinek lélekszámát gyarapította. Ugyanakkor természetes fogyást regisztráltak. Az utóbbi évek mindegyikében többen haltak meg, mint születtek, népességszámhoz viszonyítva mindkettő magasabb a megye átlagánál. Alig változott a népesség korösszetétele, 1998 év elején a gyermekkorúak száma 200-zal

A kistérségek népességének száma, 1980-1998 Megnevezés Kistérség 1.Tatabányai 2.Dorogi 3.Esztergomi

4.Kisbéri 5.Komáromi 6. Oroszlányi 7.Tatai Megye összesen Forrás: KSH

1980

89 473 40 718

1990

1995

Komárom-Esztergom megye 88 225 87 007 39 768 39 936

1998

86 573 40 054

57 699 23 454 42 661

55 869 21 937 41 050

54 334 21 501 41 438

54 003 21 248 41 104

28 486 38 979

28 770 39 589

28 742 39 075

28 646 38 838

321 470

315 208

312 033

310 466 alfadatinfo

alfádat


1999.

haladta meg az időskorúakét. Az eltarthatósági ráta a kisbéri kistérséget követően a megyében itt a legmagasabb.

Népesség nemenként, 1998. 01.01.

Dorogi 19 487 20 567

Férfi Nő Összesen:

4 0

Esztergomi 25 704 28 299

Megye 150 231 160 235

54 003

310 466

054

Forrás: KSI I

alfadatinfo

Lakónépesség alak ulása

Település Kistérségek

2

Terület (km )

Dorogi Esztergomi Kisbéri Komáromi Oroszlányi Tatai Tatabányai Összesen

15 9 16 9 6 10 9 74

233 305 511 379 199 307 317 2 251

Lakónépesség (1998.01.01.)

Fő 40 054 54 003 21 248 41 108 28 646 38 838 86 573 310 466

a megye %ában 12,9 17,4 6,8 13,2 9,2 12,5 27,9 100,00

Forrás: KSH – Népesség

Változása 1990-hez, % -1,4 0,7 -3,0 -2,1 0,2 -0,1 -1,3 -1,1 alfadatinfo

összetétel alakulása A népesség korcsoportonkénti megoszlása, 1998

Megnevezés

Kistérség 1. Tatabányai 2. Dorogi 3. Eszergomi 4. Kisbéri 5. Komáromi 6. Oroszlányi 7. Tatai Megye összesen

15 év alatti

15 7 9 3 6 5 6 55

222 560 560 851 997 411 835 436

35 év alatti

35-54 év közötti

55 éves és idősebb

Komárom-Esztergom megye 41 054 25 148 20 I 19 220 228 9 1 25 492 15 351 13 9 648 6 001 5 19 291 11 948 9 13 693 8 229 6 I 441 119 9 1 8 146 517 89 346 74

Forrás: KSH

371 606 160 599 865 724 278 603

60 éves és idősebb

14 7 9 4 7 4 7 55

875 316 915 455 459 804 122 946

alfadatinfo

- 111-2 -

alfadat


1999.

1.2. Munkaerőpíac alakulása – Foglalkoztatás alakulása, jellemzői Az iparorientált közép-dunántúli régió megyéi közül ez a nemzetgazdasági ág KomáromEsztergom megyében játszik legnagyobb szerepet a foglalkoztatásban, mivel az alkalmazásban állók fele innen kerül ki (a régióban 46, országosan 31%). Ezen belül az ipar foglalkoztatottak 77%-a feldolgozóiaprban található. Itt három alágazat, sorrendben a gépipar, élelmiszeriapr, ital, dohánytermék gyártása és villamosenergia-, gáz-, gőz- , vízellátás a legjelentősebb foglalkoztató. Az iparban dolgozók száma csak a feldolgozóiparnak köszönhetően nem csökkent, tovább mérséklődött ugyanis a bányászatban és a villamosenergiaiparban. A mezőgazdaságban FOGLALKOZTATÁS Teriileti egység

Alkalmazásban állók száma Összesen

ebből: fizikai

1996

1997

1996

szellemi 1997

1996

1997

KISTÉRSÉGEK: Dorogi Esztergom Kisbéri

i

Komárom i Oroszlányi Tatai

2927

3091

2339

2490

588

601

7497

8125

5699

6254

1798

1871

541

851

376

704

165

147

7018

7499

5210

5657

1808

1842

1230

7156

1063

5976

167

I 180

3016

2722

2326

2024

690

698

Tatabányai MEGYE ÖSSZESEN KÖZÉPDUNÁNTÚLI RÉGIÓ

16388 38617

9948 39392

11975 28988

6644 29749

4413 9629

3304 9643

255686

207910

162688

132050

92998

75860

ORSZÁG ÖSSZESEN

2390953

2170922

1373855

Forrás : KSH

1017101 alfadatinfo

korábban döntően szervezeti változások okozta létszámbővülést 1999 első három hónapjában az előző év azonos időszakához viszonyítva ismét az alkalmazásban állók számának jelentős, közel 10 s zá zal ékos f o gyás a követte, íg y f ogl alkoztatottain ak r és zar ánya is mét 7% a lá csökkent. A foglalkoztatás számottevő bővülése figyelhető meg a szálláshely-szolgáltatással, vendéglátással, valamint kereskedelemmel foglalkozó gazdálkodóknál. Ugyanakkor létszámcsökkenés jellemzi a közösségi szolgálatások mellett többek között a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás területét. Az állománycsoportok szerinti összetétel továbbra is a fizikai foglalkozásúak meghatározó, közel 2/3-os arányát mutatja. Számuk többek között a villamosenergia- ipar, mezőgazdaság, közigazgatás, bányászat számottevő létszámleépítései ellenére összességében alig érezhetően - 111-3 -

alfadat


1999.

csökkent, míg a szellemieké elsősorban a feldolgozóiparnak és kereskedelem, javításnak köszöntető 1,4%-kal nőtt.

FO G L AL K O ZT AT ÁS

Területi egység KISTÉRSÉGEK: Dorogi Esztergomi Kisbéri Komáromi Oroszlányi

Tatai Tatabányai MEGYE ÖSSZESEN KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ ÖSSZESEN ORSZÁG ÖSSZESEN

Alkalmazásban állók száma az iparban építőiparban kereskedelem -ben, javítasban 1996 1997 1996 1997 1996 1997 2494 5995 1569 3020

2652 6249 405 2754

214

81 309 97

70 348 160

805

6770

183

281

1412

792

104

94

1108 12027 25605

1017 5352 25199

45 275 607

274 863

782 519 3200

571 506 2447

112408

96593

8102

3901

14454

12234

737420

673242

78651

51152

163767

Forrás : KSH

–

125337 alfadatinfo

Jövedelem-viszonyok

Komárom-Esztergom megyében is a legjobban fizető gazdasági ágak közé tartozik az ipar, annak ellenére, hogy itt a keresetek nem érték el a régiós átlagot. A megyei átlagtól számottevően elmaradtak a bruttó keresetek a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátásban, az ingatlanügyletek, a mezőgazdaság, valamint az egészségügy, szociális ellátás gazdasági ágakban. Jövedelem

Kistérségek

Személyi jövedelem adó Személyi jövedelemadóalapot képező jövedelem Egy állandó lakosra, Ft 1997.

Tatabányai

221442

46 167

Dorogi

200272

38 557

Esztergomi Kisbéri Komáromi Oroszlányi Tatai

226480 180775 250291 234550 221797

46 31 52 48 46

Kistérségek összesen:

221'790

45 517

Forrás: KSH

929 893 757 838 811

alfadatinfo -111-4-

alfadat


– Munkanélküliség

1999.

alakulása, jellemzői

Komárom-Esztergom megyében 1999. március végén 13 846 fő munkanélkülit regisztráltak, 4,7%-kal kevesebbet, mint egy évvel korábban. Az előző év novemberétől tartó folyamatos növekedést márciusban már mérsékelt csökkenés követte ami az országosnál magasabb 10,8%-os munkanélküliségi rátát eredményezett. Ez a mutató a közép-dunántúli régió megyéi közül a legkedvezőtlenebb. Az elmúlt 12 hónap alatt a regisztrált munkanélküliek korösszetétele kismértékben módosult. Csökkent a 26 évesnél fiatalabbak és emelkedett a 45 év felettiek aránya. Valamelyest nőtt a szellemi munkakörűeké, de a munkanélküliek még mindig több, mint négyötöde a korábban fizikai munkát végzők közül került ki. Közöttük a szakmunkások aránya a legmagasabb (42,5%). A pályakezdő munkanélküliek száma 1998 március óta 11,2%-kal fogyott, így az összes munkanélküli számához viszonyítva az arányuk a korábbi 8,5%-ről 8,0%-ra csökkent. Egy év alatt közel tizedével csökkent a tartósan (180 napon túl), ezen belül egyötödével a 360 napnál is régebben regisztráltak száma. A márciusban rendelkezésre álló álláshelyek 9/10-e fizikai, ezen belül többségében betanított munkára vonatkozott. A hónap végéig még be nem töltöttek több mint 4/10-ét Komárom, egyötödét Dorog térségében tartották nyilván. Egy bejelentett álláshelyre 4 munkanélküli jutott. A munkanélküliség főbb jellemzői 1999. március Kirendeltség és

Regisztrált

Ebből:

működő körzete

munkanélküli

pályakezdő

Bejelentett

Munkanélkü-

betöltetlen

liségi ráta

álláshely

%

Dorog

1 599

150

727

9,9

Esztergom

2 347

224

275

10,3

920

52

176

11,4

Komárom

1 715

156

1 430

9,8

Oroszlány

1 326

65

162

11,4

Tata

2 005

188

105

12,4

Tatabánya

3 934

266

487

11,0

Összesen:

13 846

1 101

3 362

10,8

Kisbér

alfadat


1999.

Foglalkoztatáspolitikai eszközök Munkanélküliek vállalkozóvá válását elősegítő támogatás

Az eszköz 1991-től változatlan feltételekkel működik. A támogatást munkanélküli járadékban részesülő munkanélküliek igényelhetik.

A támogatás formái:

•

legf eljebb 6 hónapig a munkanélküli jár adék öss zegével megegyező támogatás havi folyósítással,

•

a vállalkozás indításához szükséges képzés költségének legfeljebb 50%-os megtérítése,

•

hitelfedezeti biztosítás díjának legfeljebb 50%-os megtérítése,

•

a vállalkozással kapcsolatos tanácsadás költségének legfeljebb 50%-os megtérítése, A

támogatás az es etek dö ntő többs égében a j ár a dék ös szegéve l mege gy ező támogat ás folyósítására korlátozódott. A támogatott vállalkozók számának alakulása 1993-1998. között 1993

1994

1995

615

449

210

61

67

9.9

16,0

Megítélt támogatások száma Mezőgazdasági vállalkozók száma (fő) aránya (%) Forrás: KEM Munkaügyi Központ

1996

1997

1998

126

137

186

1 723

11

7

10

17

173

5,2

5,6

9,1

10,0 alfadatinfo

7,3

Összesen

A támogatott vállalkozók számának alakulása megye térségében 1993-1998. között Kirendeltség és

Megítélt támogatások

működési körzete Dorog Esztergom Komárom Oroszlány Tata Tatabánya Kisbér

száma

Megye összesen: Forrás: KEM Munkaügyi Központ

223 331 247 100 236 418 168 1 723

- 111-6 -

Mezőgazdasági vállakozók szánra ( fő) aranya (%) 13 5,83 14 4,23 24 9,72 8 8,00 37 15,68 25 5,98 52 30,95 173

10,04 alfadatinfo

alfadat


1999.

1.3. Ingázás

A községekből a munkaviszonyban állók többsége rákényszerül a lakó- és munkahelye között naponta ingázni. Nagyobb részüket a városokban (Dorog, Esztergom), vagy a fővárosban foglalkoztatják. Megvizsgálandó a közlekedés, ingázás viszonya és lehetőségei. 2. Gazdaság 2.1. Vállalkozási és gazdasági aktivitás A megye egyik legtöbb települését magába foglaló kistérségében működik a vállalkozások k ö z e l t i z e d e , a z o n b e lü l i s 3 8% - u k D or o g on . 8 - 8 % k ö r ü l t e v é k en y k e d n e k T o ko d o n , T o k o d a l t ár ó n é s C s o ln o k o n . A v á l l a l k o z ó i a k t i v i t á s i t t s e m t ú l m a g a s , á t l a g o s a n 5 1 vállalkozás jutott 1997-ben 1000 lakosra. A térség minden településén kedvelt működési f or m a a z eg y én i v ál l alk o zá s , cs up á n Dor ogon és T ok od on k öz e lít i, il l et ve e gy ki cs it meghaladja a 30%-ot a kft-k és bt-k hányada. A legmagasabb az egyéninek aránya Únyon, a Legalacsonyabb Tokodon. A jogi személyiséggel rendelkezők növekvő arányban dolgoznak kevesebb, mint 11 fővel, 13% körüli a 11-20 közötti létszámmal üzemelők hányada. A jogi személyis égűek közül legnagyobbr észt iparral, kereskedelemmel és ingatlanügyletekkel foglalkoztak, ami az egy évvel előttihez hasonlóan 30, 27 és 1 8% körül alakult. (Az ipari alkalmazottak száma 1997-ben 4121 fő volt, mellyel a térségek között a 3.) A jogi személyis éggel nem rendelkezők többsége (29%) kereskedelemmel foglalkozott, 16%- a iparral és ugyanannyi ingatlanügyletekkel, javítással kapcsolatos tevékenységet végzett. A külföldi befektetők jegyzett tőkéje alapján a 4. a térségek között úgy, hogy a befektetők számát illetően eggyel hátrább volt 1996-ban. Magas az aktivitási mutató, ugyanis 100 aktív keresőre 1990-ben 128 inaktív és eltartott jutott. Itt is megállapíthatjuk, hogy az aktívak között a férfiak, az inaktívak és eltartottak között a nők vannak többen. – Ip ar A megye ipari szerkezetét korábban a bányászat, a villamosenergia- és az építőanyagtermelés határozta meg. A szénhidrogén energiahordozók elter jedése a megye széntermelés ének csökkenését okozta már a '80-as években. E folyamat velejárójaként a bányászathoz kötődő háttéripari tevékenység átszervezése is megkezdődött. Gyorsan nőtt a kis és közepes méretű vállalkozások száma az állami vállalatok egy része kisebb gazdasági társaságokká vált szét. A szerkezetváltást gyorsította a megindult privatizációs folyamat, amely során a termék- és technológia korszerűsítés, termelékenység növelés és ezzel együtt erőteljes létszámcsökkentés volt jellemző. Napjainkban kis ebb léts zámot foglalkoztató, a r égi tevékenységi kör öket cs ak r és zben megtartó vállalkozások jellemzőek.

- 111-7 -

alfadat


1999.

— Mezőgazdaság

A z a g r á r g a z d a s á g h a s o n l ó a n a z or s z á g os h el y z e t h e z t ő k e h i á n n y a l , l a s s a n é p ü l ő p i a ci intézményrendszerrel, valamint tulajdoni és földhasználati (apróbirtokok) viszonyokból adódó jövedelmezőségi, mennyiségi, színvonalbeli problémákkal küzd.

Az egyéni gazdaságok száma a földterület nagyságcsoportjai szerint, 1994. szeptember 30. A földterület nagysága - 0,99 I I - 1,99 I 2 - 2,99 I 3 - 4,99 I S -9,99 Települések hektár Dorogi kistérség Annavölg Bajna 314 11 2 5 _ Csolnok 255 I 4 2 3 Dág 173 6 1 Dorog 106 Epöl 104 3 2 Kesztölc 163 5 2 2 Leányvár 90 2 1 Máriahalom 42 6 2 4 2 Nagysáp 257 18 7 6 5 Piliscsév 216 6 1 1 I -) Sárisáp 205 5 5 2 2 "rokod 331 13 3 2 S Tokodaltáró 60 Úny 124 13 7 összesen: 2 440 90 26 36 21 a/ Mezőgazdasági Gazdaságszerkezet összeírás adatai, főfoglalkozásban és nem főfoglalkozásban irányított gazdaság. Forrás: KSH

I 10-19,99 I 20-49,99 _

-

3 I

f -

-

-

-

Bajna Csolnok Dág Dorog Epöl Kesztölc Leányvár Máriahalom Nagysáp l'iliscsév Sárisáp Tokod Tokodaltáró Úny Összesen Forrás: KS11

Szántó

Kert

323 90 36 18 25 116 44 26 200 69 104 91 32 47

26 20 14 9

1 221

232

8 10 4 46 20 13

1

1

3 2 1 I -

2 I 1 2 1

11

12

-

-

alfadatinfo

Gyümölcsös Dorogi kistérség 1 -

9

3 1

I

Gazdaság-méretű földterülettel rendelkezők és megoszlásuk 1994. szeptember 30. Megnevezés

50 -

I

Szőlő 22 12 7 3

-

6

-

22 I I 1

-

I

10

52 15 5

40 12 15 1 8

9

6

33

2

23

14

3

2 3 10

2 2 131

12

17

1

/Hektár/ Gyep

4 184

alfadatinfo

altadat


1999.

2.2. Kereskedelem, vendéglátás, idegenforgalom

1997. év végén a térségben 435 kiskereskedelmi bolt rendelkezett működési engedéllyel. A megye egészéhez viszonyítva élelmiszer boltokkal jobban, ruházati és iparcikk üzletekkel viszont rosszabbul ellátott a térség. Az üzletek 3/4-ét működtetik egyéni vállalkozásban, ezen belül Dorogon 2/3-át, míg a körzethez tartozó községekben több mint 8/10-ét. A magánvállalkozások aránya az élelmiszerboltok esetében megközelíti a 84%-ot. Összességben 1997 végén 11 üzlet jutott 1 000 lakosra, így a kistérség a megye kiskereskedelmi üzletekkel kevésbé ellátott területei közé tartozik. A megyei vendéglátóhelyek 10,7%-a üzemelt Dorogon és körzetében 88%-uk egyéni vállalkozásként. A működési engedéllyel rendelkező 38 étterem mellett a cukrászdák és egyéb nyílt árusítású helyek száma 87 volt. A térség idegenforgalma csekély, ugyanis kevés a kereskedelmi szálláshely (egy panzió van, fizetővendégszobák Dorogon és Kesztölcön találhatók). A vendégéjszakák száma itt is a töredékére zuhant vissza 1997-re.

A dorogi kistérség főbb adatai településenként, 1995-1997 Település Működő vállalkozás összesen 1995 Annavölgy Bajna Csolnok Dág Dorog Epöl Kesztöle Leányvár Máriahalom Nagysáp l'iliscsév Sárisáp Tokod Tokodaltáró [ily ÖSSZESEN A MEGYE "70-ÁBAN b) Sárisáp , Annavölgy együtt Forrás: KSH

1996 b)

ebből korlátolt betéti felelősségű társaság társaság 1997

b) 1 4

156 226 55 I 044 44 140 147 23 45 150 187b)

egyéni vállalkozás

115 151 38 775 24 104 110 13 39 112

118 167 36 770 32 107 117 17 38

141b)

1

11 16 I 109

1 2

1 1 1

12 14 2 2 10

I1 19 5 118 3 14 17 I 5 8

89 129 29 519 27 79 85 14 30 93

139

11

13

114

313 168 27

196 149 16

177 166 16

28 8 1

33 17 1

113 140 14

2 725 9,2

1 983 10,0

2 025 9,7

225 7,2

266 9,4

1 487 10,4 alfadatinfo

- 111-9 -

alt-adat


1999.

2.3. Közösségi szolgáltatások

– Oktatás

1995 óta Dorog kivételével egyetlen településen sem változott az óvodai férőhelyek száma. Az óvodás gyermekeké valamelyest csökkent, így 100 férőhelyre a megyei átlagnál több, 107 beírt gyermek jut. Az óvodás gyermekeknél kisebb arányban mérséklődött az általános iskolások száma. Ebben a kistérségben 21 általános iskola található, a tanulók száma közel 4 200. Az 1995. évinél 3-mal több osztályterem áll rendelkezésre, s ezzel az egy osztályteremre jutó tanulószám továbbra is kedvezőbb a megyei átlagnál. A középiskolai ellátottság a térségben igen szerény. A kistérség egyetlen középiskolájában tanulhatnak a fiatalok, így az ezer lakosra jutó középiskolások száma a megyei átlagnak az ötödét sem éri el. Valószínűleg ezzel hozható összefüggésbe, hogy a 10 éves és idősebb népesség körében elvégzett átlagos osztály-(évfolyam) szám(8,69) a kisbéri kistérséget követően a legalacsonyabb a megyében. A dorogi kistérség főbb adatai településenként, 1995-1997 Település férőhely 1996

1995 Annavölgy Bajna Csolnok Dág Dorog Epöl Kesztölc Leányvár Máriahalom Nagysáp Piliscsév Sárisáp Tokod Tokodaltáró Úny ÖSSZESEN A MEGYE -ÁBAN Forrás: KSH b) Sárisáp , Annavölgy együtt

o 100 125 50 504 50 100 64 --) 32 70 90 169 374 2 5

1753 14,6

1997 43

100 125 50 524 50 100 64 32 70 90 153 324 25 1707 14,3

100 125 50 524 50 100 64 32 70 90 110 200 124 25 1707 140,3

Óvoda óvodapedagógus 1995 1996 1997 ,,) .0 5 8 4 44 1 9 7

5 8 3 46 1 9 6

1995 5 8 3 47 1 9 6

1

1

2

5 9 10 30

4 9 10 27

1 134 13,3

I 130 12,9

4 7 7 15 11 1 129 12,7

óvodás gyermek 1996 1997 ,,, , 56

93 147 54 629 24 99 67 46 86 101 167 325 14 1852 14,5

91 142 57 649 22 107 65 47 67 93 178 308

79 125 43 654 27 112 79 39 62 87 118 204 122 19 20 1845 1827 14,3 14,7 alfadatinfo

altadat


1999.

ellátás s tr ukt úr áj ának át alakít ás ával a ter vek s zeri nt a dor ogi tel ephel yen ki zárólag mozgásszervi betegségek kezelésére alkalmas központot hoznak létre. Az idősek ellátás az idősek klubjainak 336 férőhelye biztosítja, az ezer 60 évesnél idősebb lakosra számított érték több, mint másfélszerese a megyei átlagnak. Egészségügyi ellátás, 1999. Dorog 40.000 lakos ellátásához Biztosított 1 Javasolt Heti szakorvosi órák száma

Jelenleg működő

Szakterület Belgyógyászat és társszakmák Kardiológia Sebészet Traumatológia Nögyógyászat Csecsemö és gyermek Fül-orr gégészet -Audiológia Szemészet Börgyógyászat Ideggyógyászat Ortopédia Reumatológia Labor Képalkotó eljárások Fizioterápia

30

88

60

24 64 36 64 38 40

15 40 20 60 15 40

48 28 32 12 52 44 96 12 678 28 24 52

40 30 30 12 60 44 60 12 538 30 30 60

30 30 20 30 30 15 30 10 60 30 30 345 40

Összesen:

Tüdögondozó Onkológia gond

40

Összesen:

Forrás: Polgármesteri Hivatal Szociális ellátás, 1999. Szociális ellátás

Település neve

Annavölgy Bajna Csolnok Dág Dorog Epöl Kesztölc Leányvár Nagysáp Piliscsév Sárisáp Tokod Tokodaltáró Úny

Tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést biztosító otthonok Férőhe- GondoSzáma lyek zottak száma száma

Időskorúak otthonai

Száma

Férőhelyek száma

Gondozottak száma

Nappali ellátást nyújtó idősek klubja Száma 1

4

181

192

2

- 111-12 -

120

120

Férőhe lyek ly szá száma 20

Gondozottak száma 20

1 1 1

20 25 71

10 23 101

1 1 1 1 1 1 1 1

30

30

20 30 30 25 45 20

23 24 30 25 30 17 altadat


1999.

A dorogi kistérség főbb adatai településenként, 1995-1997 Település osztályterem 1995 1996 a) m

Annavölgy

Rajna Csolnok Dág Dorog Epöl Kesztölc Leányvár Máriahalom Nagysáp Piliscsév Sárisáp "'okod 1 okodaltáró Úny ÖSSZESEN

1997

9 9 6 9 11 16 32 17 2

21 30 12 127 7 18 16 7 16 20 37 43 28 3

19 30 12 117 6 18 14 7 12 19 35 36 28 3

14 19 30 12 115 7 18 17 8 15 16 24 35 28 3

14 17 9 69

14 17 10 70

4

4

4

9 9 6 9 12 25a) 32 17 2

a)

9

14 17 9 71 9 9 6 9 12 25a) 28 17 2

Általános iskola _pedagógus 1995 1996 1997 a)

tanul ó 1996

1995 a)

1997

253 325 97 1 579 68 220 132 79 112 217 369 425 292 26

260 318 98 1 577 63 215 134 79 128 209 374 405 300 27

119 255 328 95 1 566 53 224 124 88 127 213 265 390 303 24

")

232

234

235

385

356

361

4 194

4 187

4 174

14

15

15

14

14

14

1-1

1-1

1-1

A MEGYE %-ÁBAN

Forrás: KSH a) Sárisáp , Annavölgy együtt

alfadain tó

– Egészségügyi ellátás, szociális ellátás

Egy háziorvosra, házi gyermekorvosra a megyei átlagnál több, 1 602 lakos ellátása jut. A térség három legkisebb (Epöl, Máriahlom, Úny) településén nincs helyben lakó orvos, az itt Egészségügy, 1997 Megnevezés

Dolgozó orvosok

Gyógyszertárak

száma

száma

Működő kórházi ágyak szánta

Komárom-Esztergom megye

Kistérség 1. Tatabánya

319

17

1 083

52

6

95

3.Eszergom 4.Kisbér

166

11

557

32

4

117

5.Komárom

78

9

154

6.Oroszlány

42

5

7. Tata

71

8

120

760

60

2 126

2. Dorog

Megye összesen

Forrás: KSH

alfadatinfo

élőket környező települések háziorvosai látják el. Járóbeteg-szakellátást biztosító intézmény a térség központjában található. Dorog város és környékén igen magas a légúti, keringési, mozgás s zer vi betegs égek el őfordul ási gyakori sága. Ez ut óbbi miatt nagy az i gény a reumatológiai kezelések iránt. Ezzel hozható összefüggésbe, hogy a megyei fekvőbeteg -

111- 1

1-

alfadat


1999.

3. Kultúra, sport, szabadidő eltöltés lehetőségei A dorogi kistérség főbb adatai településenként, 1999. Te lepü lés

H el yi újs ág

K ön y vt árak

Mű v e lődés i há z ak

Annavölgy Bajna Csolnok Dág Dorog Epöl Kesztölc Leányvár Máriahalom Nagysáp Piliscsév Sárisáp Tokod Tokodaltáró Úny = van

Tá jhá z, em l ék há z

A dorogi kistérség főbb adatai településenként, 1999. Te lepü lés

Annavölgy Bajna Csolnok Dág Dorog Epöl Kesztölc Leányvár Máriahalom Nagysáp Piliscsév Sárisáp Tokod Tokodaltáró Úny

r Sportcsanok ok

F utbal lpál ya

.7

E g yéb

.7 Y

.7 2

Motocrosspálya Motocrosspálya Uszoda Lovaspálya

= van

- 111 -13 -

altadat


1999.

4. Infrastruktúra Lakásállomány

A megye lakásállományának 12,5%-a található a dorogi kistérségben, ennek egyharmada Dorogon. A lakásállomány 1992 és 1997 között a megyei átlagnál nagyobb ütemben, 2%-kal gyarapodott, ezen bel ül Dorogon csak 5% -al. 100 lakásra j utó lakos ok s záma 269, a megyében a legmagasabb. 1997-ben mindössze 82 új lakás épült, de a megszűntek száma is alacsony. Az új otthonok 57%-ában 3 vagy több szoba található, átlagos alapterületük alig 95 m 2 , ennél csak a tatabányai térségben épülteké kisebb. Az újonnan épült lakások egy kivételével vezetékes ivóvízzel ellátottak, 79%-ukat csatlakoztatták a gázvezeték-rendszerre, de csak 41%-uk szennyvize jut közcsatornába.

A dorogi kistérség főbb adatai településenként, 1995-1999 Település

An Annavölgy Bajna Csolnok Dág Dorog Epöl Kesztölc Leányvár Máriahalom Nagysáp Piliscsév Sárisáp Tokod Tokodaltáró Úny ÖSSZESEN

Lakásállomány 1995

1996 a)

1 4

1 1

708 182 368 942 244 918 548 197 525 895 1396a) 536 023 259

14 741

1997 a)

716 1189 370 4945 248 925 553 204 529 900 1402a) 1542 1032 263 14818

A MEGYE %-ÁBAN 12,5 12,5 Forrás: KSH a) Sárisáp , Annavölgy együtt; * Adatlap alapján –

1 4

1 1 1

388 719 200 370 949 251 937 556 213 531 907 024 547 036 266

1999* 388 820 1200 364 251 950 610 435 820 1032 1535 1100 268

14 894 12,5 alfadatinfo

Közműellátás (víz, csatorna, szennyvíztisztítás)

A teljes lakásállományt tekintve 1997 végén ivóvízhasználatra valamivel több, mint 93%-ukat kapcsolták. Annak ellenére, hogy 1996-ban jelentős csatorna-beruházások valósultak meg – 46 km-t fektettek le – a lakások csatornázottsága (46 %), valamint az egy km ivóvízvezetékre -111-15 -

alfadat


1999.

jutó csatornahálózat hossza (320 m) számottevően elmarad a megyei átlagtól. A községben található lakások csatornázottsága mindössze 20%-os. A háztartások vízfelhasználása évek óta csökkenést mutat. Az egy lakosra jutó évi vízfogyasztás 1997-ben kevesebb, mint 33 m3 volt, ami közel azonos a megyei átlaggal. A kistérségben szolgáltatott 2,1 millió m vízzel 3

szemben közcsatornába 0,8 millió m szennyvizet vezettek el, melynek csak elenyésző része 3

maradt tisztítatlan, 1997. Év végén 4 térségi település összesen 6150m3/nap kapacitású szennyvíztisztító berendezéssel rendelkezett.

Közmű ellátottság, 1997 Közcsatornába elvezetett Tisztított

Összes

Megnevezés

szennyvíz 1000 n-1 Komárom-Esztergom megye 3

Kistérség Tatabánya

3 466,7

3 466,7

100,0%

805,8

805,8

100,0%

153,2 23,6

4 008,5

77,8%

449,9

1

2. Dorog 3. Eszergom

5

4. Kisbér

4 9 6 , 0

890,4

890,4

100,0%

1230,2

1 230,2

14 019,8

11 921,2

6. Oroszlan 7. Tata Megye összesen Forrás: KSH

23,6

00,0% 61,1%

2

5. Komárom

szennyvíz aránya

1

1 0 0 , 0 %

85,0% alfadatinfo

A dorogi kistérség főbb adatai településenként, 1995-1997 Település

Közüzemi vízvezeték-hálózat, km 1995

1996 a)

1997 a)

Közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakás 1996

1995 a)

14,8 16,3 14,9 87,5

14,8 16,3 14,9 90,0

14,8 12,0 12,3 77,2

707 1 166 275 4 910

710 1 167 279 4 920

Epöl

16,9

16,9

16,9

226

227

Kesztölc Leányvár Máriahalom Nagysáp Piliscsév

41,5 35,1 9,1 10,7 31,2

41,4 35,1 9,1 10,7 31,2

19,0 17,7 8,6 10,7 17,4

900 535 163 369 727

906 539 176 376 729

Sárisáp Tokod Tokodaltáró Úny

35.1a)

35,1a)

5.7

a)

Annavölgy Bajna Csolnok Dág Dorog

25.3

1293a)

22,7 16.1 7,6

23,8 16,7 7.6

26.4 17,3 6.8

1 099 1 023 236

ÖSSZESEN 359,5 16,5 A MEGYE %-ÁBAN Forrás: KSH b) Sárisáp , Annavölgy együtt

363,6

288,1

13 629

16,5

14,9

12,6

1295a) 1 221 1 032 238 13 815 12,4

1997 357 712 1 172 280 4 939

232 913 539 176 382 737 940 1 231 1 036 242 13 888 12,4

Közterületi kifolyó 1995

1996 a)

1

a)

25 2 2

1 4 25 2 2

23

23

3

19 22 6 24 20a) 31 14 10 202 20,8

19 22 6 24 20a) 21

1997 2 1 4 7 2 16 7 9 2 22 10 8 14

2

10 179 19,6

106 14,8

alfadatinfo

- 111-16 -

alfadat

1999.

Dorogi kistérség területfejlesztési koncepciója Közműellátás, 1999.* K ö z t e ,

Település neve

Közüzemi vízvezeték hálózat, km

Közüzemi vízhálózatba kapcsolt lakás

Annavölgy

3,5

384

Bajna

18

820

Csolnok 29 1 200 Dág 6 302 Dorog Epöl 16,9 232 Kesztölc 25 700 Leányvár 9 604 Nagysáp 11 393 Piliscsév 790 Sárisáp 19 1 032 Tokod 19 1 535 Tokodaltáró 14 1 020 Ú 7 245 Megjegyzés: * Feldolgozva adatlap alapján –

rü eti l kifolyó

Közüzemi sszennyvízhálózat, ze n ny km (csapadék ( csatorna nélkül)

2

18

5 6

31 6

2 5 5 4

6 17 9 13,6

5 7

17 20 -

-

Közüzemi szennyvízhálózatba kapcsolt lakás

110 és jelenleg folyamatban 1 080 200 70 400 70 381 400 810 570 -

1

Energiaellátás

A mintegy 16500 háztartási villamosenergia fogyasztó 1997-ben a megyei átlagot meghaladó, fajlagosan 2585 kWh energiát használt fel.

A dorogi kistérség főbb adatai településenként, 1995-1999. Település

Villam os energiát fogyas ztó háztartás 1995

Annavölgy Bajna Csolnok Dág Dorog Epöl Kesztölc Leányvár Máriahalom Nagysáp Piliscsév Sárisáp Tokod Tokodaltáró Úny ÖSSZESEN A MEGYE %-ÁBAN

1996

1997

a)

a)

760 1 328 410 5 205 247 1 333 556 228 572 954 1495a) 2 052 925 307

761 1 324

411 5 298 250 1 331 563 236 572 955 1500a) 2 058 931 308

385

760 1 330 414 5 307 251 1 327 564 232 572 949 1 107 2 057 938 311

16 372

16 498

16 504

11,8

11,9

11,9

Forrás: KSH a) Sárisáp , Annavölgy együtt * Adatlap alapján -111-17 -

1999* 388

820 1 200 364 251 950 610 435 820 1 032 1 535 1 400 201

alfadatinfo

altadat


-

1999.

Gázellátás

Dorogon a lakások negyede távf űtéssel és melegvízellátással r endelkezik. Ugyanakkor a P H A R E t á m o g a t á s s a l 1 9 8 - b e n i n du l t g á z v e z e t é k é p í t é s e l ős z ö r a t é r s é g b e n n y ú j t o tt lehetőséget a korszerű földgázfűtés szélesebb körű megvalósítására. A megépült mintegy 240 km csőhálózatról 1997-ben 33,7millió m 3 földgázt szolgáltattak, ebből 14 millió m 3 -t lakosság részére. A vezetékes gázt fogyasztó háztartások lakásállományra vetített aránya 42%, ezer lakosr a vetített száma (157) jóval meghaladja a megyei átlagot. Ennél csak a komáromi kistérség mutatói magasabbak. Gázellátás, 1997 Megnevezés

Összes település

Vezetékes gázellátásban részesülő települések

száma

háztartások

települések

száma

Kistérség

háztartások

aránya

Komárom-Esztergom megye

1. Tatabánya 2. Dorog 3. Eszergom 4. Kisbér

9

9

6 511

100,0%

18,9%

15

15

6 286

100,0%

42,2%

9

8

7 156

88,9%

35,2%

16

16

2 854

100,0%

34,6%

5. Komárom

9

9

6 764

100,0%

43,6%

6. Oroszlány

6

6

1 767

100,0%

16,5%

10

8

5 766

80,0%

39,7%

74

71

37 104

95,9%

7. Tata Megye összesen Forrás: KSH

31,3% alfadatinfo

Dorogi kistérség földgáz-ellátási adatai, 1997.

Településnév

Ellátóvezeték hossza km

Annavölgy Bajna Csolnok Dág Dorog Epöl Kesztölc Leányvár Máriahalom Nagysáp Piliscsév Sárisáp Tokod Tokodaltaró Úny Összesen:

Háztartási gerincvezet fogyasztók száma ék hossza Ellátó-

db

km

5,9 56,1 17,3 8,9 45,4 8,1 19,3 12,6 8,1 11.1 23.8 18,5 28,3 4,7 7,7

5,4 51,3 12,6 5,8 37,4 5,4 13,1 9,4 5,6 8.0 15,5 14,1 20,2 3,9 6,3

275,8

214,0

1

Háztartási fűtési ,

-

fogyaszt ó k száma db

száma

() fo g yaszt ó k

db

82 300 596 218 515 117 545 373 95 199 568 416 665 519 78

82 300 596 218 1 508 117 545 373 95 199 568 416 665 519 78

84 307 614 227 1 661 126 562 397 103 213 587 431 701 543 78

6 286

6 279

6 634

Forrás: Energia Információs Ügynökség KIIT

H, áz, tart, á, si é rt é kes í t é s

Összes értékesítés

1000 m3 1000 m3 146 147 621 654 1 412 1 626 444 502 3 352 7 950 217 247 1 098 1 188 981 1 661 202 231 392 443 1225 1 361 836 916 1 730 15 125 1 206 1 566 107 107 13 969

33 724 alfadatinfo

- 111-18 -

alfadat


1999.

– Közlekedés

1. A jelenlegi helyzet elemzése 1.1. A közúti közlekedés helyzete 1.1.1. Térszerkezeti helyzet, nagytérségi kapcsolatok

A kistérségnek országos viszonylatban jelenleg kedvezőtlen a térszerkezeti helyzete. Mivel ez többévszázados folyamat következtében alakult ki, indokolt felidézni a történteket, mert segít a jövő lehetőségeinek megtalálásában is. A kistérség a Duna melletti dombvidéki területen helyezkedik el. A Duna déli partját kísérő fontos límes-út a római korban még nem érintette és elkerülték a nagy utak az Árpádok korában is, amikor Visegrád királyi központ volt. A kontinentális jelentőségű „dunamenti" kereskedelmi- és hadiút út Buda székvárossá válásával terelődött át az Esztergom-Visegrádbudai vonalról a Dorog-piliscsabai rövidebb útra. Mivel még ez is kitérőt jelentett a Buda és Győr között húzható egyeneshez viszonyítva, nem kizárólagosan ezt az utat használták, hiszen az alföldi marhákat a legrövidebbnek számító, Fleischhauer Strasse-nak (marhahajtó útnak) is nevezett Buda-Bánhida-győri vonalon hajtották a bécsi vásárra. A „bécsi" országút az 1930-as években még a dorogi vonalon kapott aszfaltburkolatot, de az Ml autóút, majd autópálya már a tatabányai vonalon épült meg. Az északi kapcsolat sohasem volt igazán erős: az esztergomi vízi átkelő, majd hajóhíd végül a Mária-Valéria híd ugyan csomóponti helyzetet jelentett, de ez a hadászatilag sokkal fontosabb Komárom mellett csak regionális jelentőségű volt. A Duna vonalában meghúzott trianoni államhatár, majd a híd lerombolása még ezt is eltörpítette. Az Almásfüzitő-Dorog-budai Út tehát századunkban, Tatabánya felemelkedésével párhuzamosan degradálódott kis hatástávolságú, regionális szerepkörű úttá. Jól mutatja ezt a forgalomterhelési sávnak Komáromnál véget érő nagyterhelésű szakasza és az M I autópálya széles forgalmi folyama. A közel párhuzamosan futó M 1 autópálya, az átkelési szakaszok nagy aránya és a forgalmi telítettség miatt ma már nem is kínálkozik ez az út a távolsági forgalomra. A kistérségnek ma a 10. sz. Budapest-Dorog- almásfüzitői és a 11. sz Budapest-Szentendretáti másodrendű főutak biztosítják a távolsági kapcsolatait Budapest, ill. Győr felé. Szlovákia felé a párkányi komp napi mintegy 400 E/nap kapacitással működik. A 80 000-es Tatabánya és a 60 000-es Dorog-esztergomi településcsoport között ma sincs főút, a kapcsolatot az az 1119. sz. összekötőút adja, amely a légvonalbeli 25 km-es távolságot 34 km-es, nagyon zaklatott vonalvezetéssel hidalja át. Tatabánya, az utóbbi 50 évben nagyipari központtá vált megyeszékhely hatalmas beruházásainak nem volt egy olyan „külső" kiegészítése, amelyik a két térség kapcsolatát – közös érdekből – javította volna.

- 111-19 -

allédat

1999.


Közlekedés, 1999.* Autóbusz közlekedés

Vasúti közlekedés

Település neve

Jó

Nem jó

Ha nem jó miért

Jó

Nem jó

Ha nem jó miért

Mert egyetlen járat sem jön fel a

Annavölgy

Bajna

Csolnok Dág

településre. A legtávolabbi lakos 2,5 km-t gyalogol nincs

.7

Kevés a járat, Dorogon nem megoldott a csatlakozás

Epöl

Nincs .7

Kesztölc

Leányvár

.7

A megyeszékhely és Budapest megközelítése nehéz nemleges .7

lassú, csatlakozások nem biztosítottak

Nagysáp

Részben

Piliscsév

.7

Sárisáp

.7

Tokod

Ritka. és a MÁV-val nem egyeztetett

.7

Hétvégén viszonylag ritkábbak a

VOLÁN autóbuszokkal nincs összhangban nincs

járatok

Tokod-falunak messze van, üveggyárnak megoldott

Reggeli órákban az Esztergom

Tokodaltáró

Nincs vasútállomás

irányába haladó buszok zsúfoltak Úny

Megjegyzés: Feldolgozva adatlap alapján

–

Hírközlés

A l e gd in am ik us abb te le f o nh ál ó za ti f e jl es zt és i s a dor og i kis tér s é gh e z k a pcs ol ód ik . A távbeszélő fővonalak száma a megelőző évhez viszonyítva 1996 és 1997-ben ugrásszerűen előbb 3,6, majd 2,7-szeresére nőtt. A két év során így összesen 10344 főállomást kapcsoltak be a kistérségben. A telefonnal történt ellátottság tekintetében a terület így hírtelen Esztergom és környéke mögé zárkózott fel. 1997. Év végén az 1000 lakosra jutó fővonalak száma 288, a megyék átlagát (276) jelentősen meghaladta. A legjobban ellátott telepfilés e tekintetben Sárisáp (356) és a hasonló népességű településeket is megelőzve Dorog (324).

- 111-22 -

alfadat


1999.

100 lakosra jutó telefon vonal, 1998. 30,0

29,2

29,0 27,7

28,0

___

27,7

27,1 27,0

26,3

26,0

25,5

25,0 24,0 23,0 Tatabányai

Komáromi

Kisbéri

Oroszlányi

Tatai

EsztergomNyergesújfa lu-Dorog

A kistérség községeinek főbb adatai: Hírközlés, 1999.* neve ev lés n Település Annavölgy

Teleház

Kábel TV - bekapcsolt lakások

Van

Nincs

190

Bajna 815

Epöl

142

Kesztölc

Csolnok Dág

na

111 11 i ,b ,

Telefon vonallal ellátott el lakások száma

igen

97

igen

500

igen

210

igen

173

Internetre kapcsolt lakások száma

3

700

igen

600

-

Leányvár

70

nem

407

15

Nagysáp

249

nem

331

Piliscsév

562

igen

630

Sárisáp

384

igen

701

10

1 067

11

500

10

184

4

Tokod Tokodaltáró

23 500

Úny

igen

10

Megjegyzés: * Feldolgozva adatlap alapján

-

111-23 -

alfadat


1999.

lassú javulást mutat. Az S02, Nox határérték alatti, de az Nox mérési eredményei növekedést mutatnak. A szálló és ülepedő por a nyári időszakban határérték feletti.

Légszennyezés helyzete, 1997-1998. Porral legszennyezettebb település (törhető érték: 0%)

Nitrogén-dioxiddal legszennyezettebb település (tűrhető érték: 0,3%) Település

fűtéses félév 19971998. sorrend

tul-

lépés %

Al mástlizitő 8 Dorog 2 10,2 Esztergom 1 22,2 Komárom 4 3,0 Lábatlan 7 Oroszlány 6 0,4 Tata 5 0,5 Tatabánya 3 6,9 Forrás: Dorog - Polgármesteri hivatal

fűtéses félév 19971998.

nem fíítéses 1998 sor- tul- lépés % rend 8 3 I 7 6 S 4 2

sor- tul- lépés rend %

-

3 7 2 4 5 6 8

2,2 11,7 0,4 0.7 3,9

I

38,9 32,1 50,0 39,3 38,9 38,9 31,3 58,5

nem fűtéses 1998.

A települések szennyezettségi sorrendje a nitrogéndioxid+por alapján

fíítéses félév sor- tul- lépés 1 997 - 1 998 . rend % Sorrend 2 72,2 7 4 63,0 3 8 33,3 I 3 67,9 4 1 73,5 s 5 61,1 6 7 33,3 S 6 47,5 2

nem fűtéses 1998.

Sorrend

2 4 7 3 1 5 8 6

Felszín alatti vízbázisok veszélyeztetettsége

A kistérség települései térségi rendszerről, a Dorogi Regionális Vízmű dunai és karsztvíz bázisairól kapják az ivóvizet. Regionális szennyvíztisztító üzemel Dorogon, kapacitása 5 000 m 3 /d mechanikai biológiai tisztítási és iszapkezelési fokozattal. A környező települések fölösiszapját fogadja és kezeli. Közös szennyvízművet üzemeltet Kesztölc-Piliscsév-Leányvár; Sárisáp-Annavölgy; Tát/Esztergomi kistérség/-Tokod. Egyedi szennyvízművet működtet Csolnok, Dág. Folyamatban lévő beruházás Bajna-Epöl-Nagysáp közös szennyvízműve. Tervezés, előkészítés alatti létesítmények Tokodaltáró a táti /Esztergomi kistérség/ szennyvíztisztítóhoz történő csatlakozással, valamint Úny-Máriahalom szennyvízcsatornázása és rákötése az epöli tisztítóra. A térségben kiemelt feladat a Dorog és térsége vízbázis védelme, a potenciális szennyezőforrások felszámolása, bevédése (pernyeterek, hulladéklerakók).

Felszíni vizek állapota

A K en y ér m e z ei p at ak D or o g al a tti s za k as z a a m e g ye l e gs z en n ye z ett eb b ví zf o l y ás a . A szennyezőanyag-terhelés okai között meg kell említeni a dorogi szennyvíztisztító telepről kibocsátott szennyvizeket. A térségben nincs vízgazdálkodási társulás. - 111-25 -

alfadat


1999.

Az ország felszíni törzshálózati mintavételi rendszerében egy mérőpont van a Kenyérmezei patak 2,1 km-es szelvényében. A törzshálózati rendszerben a vízminőségi vizsgálatokat ezen a mér őhel yen éve kr e vi s s za menően két het enként i gya kor i s ággal végzi k. A 2,1 km-e s törzshálózati pont a Richter Rt. és a Hulladékégetőmű tisztított szennyvíz illetve csapadékvíz bevezetései alatt van, tehát ezek szennyező hatását az itt vett mintákból származó vízminőségi adatok tartalmazzák. Az adatok túlnyomó többsége évi 25 minta átlagából kiválasztott min. és max. érték. Az el múlt nyolc évben bekövet kezett ví zminőség-vál tozásokat a táblázat tartalmazza.

A KENYÉRMEZŐI PATAK VÍZMINŐSÉG VIZSGÁLAT EREDMÉNYEI Mintavételi hely: a 2,1 /km. szelvényben Komponens v. jellemző

Mért. Egys.

1989

V í zhozam m3/s pH labor 7,59 Vez képesség s/cm 1204,00 M.nat.lug. mval/l 3,40 Phen. 1.112,. inval/1 0,00 Oldott oxigén mg/1 2,64 Os. Telítettség (-)70 24,00 BCN mgf 9,00 Perm O fagy. ing/I 8,80 1)ikr. 0 , fagy ing/1 120,00 Ca mg/l 94,18 Mg ing/1 37.57 Na Ingi) 62,50 K m2/1 7,00 Ca ken] ing/1 232.00 CI ing/1 38,99 SO 2 in2/1 240,15 old anyag ing/1 825.00 !eb. Anyag ing/1 46,00 Fe mg/l 0,36 Min mgil 0,00 NH2 ing/1 19.80 NO 2 mg/1 0.0 I NO 3 ing/1 1 .10 N ing/1 27,03 P02 ing./1 0,54 P ing/1 1,17 Ásványolaj ing/1 0.23 Fenolok ing/1 0,00 Ankonakt deterg mg../1 0.16 Biológiai állapot 3.3 4 K lorofi I 1 mg/m' Peoflin ing,/m4 alga I/cm3 Na eé 070 25,30 Forrás: Dorog - Polgármesteri hivatal

Minimum 1993

0,05 7,65 850.00 3,10 0.00 0,22 2.00 3,20 15.20 45,00 76,15 19,39 43.50 3,20 151,00 79,43 5,71 851,00 22,00 0,03 0,04 3,02 0,45 3,90 17,40 1.56 1,06 0,37 0,00 0,11 3.19 0,70 0,00 80,00 25,60

1997

1989

0.11 8.02 1500.00 3,15 0,00 3,23 18.00 5,40 14,10 43,00 95,36 18,06 74,50 4,10 198,00 86,23 58,56 760.00 39.00 0,04 0,11 4,13 0,08 0.09 15,25 1,02 1,22 0,45 0.00 0,00 3.35 0.90 0,40 45,00 25,50

8,27 1600.00 8,60 0,00 8,80 72,00 80,00 115,00 260,00 156,3 I 63,02 295.00 26,00 358.00 428.00 444,27 1751.00 239,00 1,75 1,10 99,90 1,44 16.00 57,80 10,44 22,20 2,74 0.01 I.74 3.89

48,30

- 111 - 26 -

Maximum 1993

1997

0,25 0,24 8.19 8,15 1950.00 1800,00 8.30 8,40 0,00 0,00 8,58 6,22 71,00 73,00 192,00 12(,00 147,00 138,00 478,00 315,00 156,00 161,26 58,00 57,90 308.00 311.10 64,00 53,00 333,00 290,00 319,00 300,15 455,00 453,89 1988.00 1886,00 316.00 285,00 1,90 1,53 0,24 0,95 18,00 19,20 6,30 4,12 36,50 29,42 48,50 77,00 14 45 18,60 , , 10,14 9,84 , 6,95 5,34 0.00 0.01 0.78 0,62 3.60 3,95 12,90 14.10 7,90 6.20 400,00 450,00 48,70 48,60

1989

7,86 1756,00 6,06 0.00 5,03 48,00 47,20 71,20 170,00 121,36 46,92 150.60 11.30 278.00 193,45 334,19 1193,00 150.00 4,62 0,16 51,32 0,73 7,47 50,75 4.09 3,36 1,19 0,03 0.43 3.60

40,40

:átlag 1993

1997

0.13 0,21 7,61 8.10 1451,00 1552.00 6,46 6.35 0.00 0,00 4,51 5,73 41,00 47,00 40,00 45,10 70,00 76,05 I84,0(1 179,00 116,71 119,23 41.35 43,54 153,50 156,60 20.10 16,52 256.00 263,00 176,03 162,05 315,11 326,44 1058,00 1148,00 97,00 141,00 0,86 1,39 0,12 0,21 24,59 16,15 2,30 2,10 , 13,38 14 3")_ 30,48 46,43 6,40 6,65 4,43 4,67 2,43 1,93 0,03 0,00 0.31 0,31 3.90 3.46 3,60 8,50 1.20 4.30 184,00 227,00 40,60 39.30

alladat


1999.

Hulladékgazdálkodás helyzete A térség településeinek közel fele (Dorog és környéke) az esztergomi hulladéklerakóra szállít. A sárisápi lerakó fogadja Dág, Úny, Máriahalom hulladékait is, a lerakó bővítési területe rendelkezésre áll. Csolnokon egyedi lerakó üzemel. Epöl Bicskére (Pest megye) szállít. Bajna és Nagysáp közös lerakó kialakítását tervezi.

- 111-27 -

alfadat


1999.

IV. Fejlesztési szándékok, igények törekvések Település:

Annavölgy

Bajna

Csolnok

Dág

Fejlesztési célok

• • • • • • •

Infrastruktúra - Szennyvíztisztítás Mezőgazdaság - Erdészet - fakivágás Ipar - Ipartelepítés(helység van) Felújítások, korszerűsítés (Művelődésház, Sportépület, Orvosi rendelő, Közlekedés (menetrend - autóbusz) Környezetvédelem: gázrákötés - kedvezmények Mezőgazdasági termékek feldolgozóipara Tejüzem, sajt- és tejtermékek gyártása Zöldség- és gyümölcsfeldolgozás (kisebb üzem, hűtőház) Faanyag feldolgozása • Szolgáltató iparágak bővítése (építőipar, szállítás, stb.) • Könnyűipari környezetbarát üzem – esetleg üzemek – letelepítése • Sándor-Metternich kastély helyreállítását követően falusi turizmus és az ahhoz kapcsolódó idegenforgalmi szolgáltatások bővítése • Intézményhálózat tekintetében tervezett fejlesztések Egészségügyi intézmények bővítése Közművelődési és kulturális intézmények bővítése • Kommunális és infrastrukturális tervezett fejlesztések Telekalakítások megvalósítása Utak és csapadékvíz-elvezető rendszer megújítása és Új építése az új telkekhez Mezőgazdasági utak portalanítása • Fejlesztési elképzeléseink között szerepel a helyi gazdaság mindenáron való bővítése, ezzel munkahelyek megteremtése. Ehhez kapcsolódóan a lakóterület bővítése és a meglévő infrastruktúra fejlesztése, korszerűsítése. • Mezőgazdaság - Szőlészet - szőlő és borkultúra fellendítése - új művelési technológiák, öntözés • Kereskedelmi hálózat bővítése • Idegenforgalom - szolgáltatás korszerűsítése • Közlekedés - út hálózat javítása, bővítése. • Vízhálózat és az elektromos hálózatok korszerűsítése • Környezetvédelem - szennyező ipari tevékenység (GALVÉN) élővilág védelme, kommunális szilárd hulladék gyűjtés-kezelés • A falu külterületének, táji adottságainak a vizsgálata az ökológiai adottságok alapján az optimális termelési feltételek meghatározása céljából • Intézkedések a környezeti ártalmak csökkentése érdekében • Az épített és a természeti környezet védelme • Az építési telkek kialakítására alkalmas területek előkészítése • Alap-közművesítés megoldása az újonnan kialakítandó területeken • Az átmenő idegenforgalom számára többnapos itt tartózkodás feltételeinek biztosítása • A napi, a hétvégi szabadidő eltöltése szempontjából kedvező feltételek biztosítása

-

1v-1 -

alfadat


Település:

1999.

Fejlesztési célok

•

Dor og

Epö l

Kes zt öl c

L eán yvár

Már iah al o m

Ipari Park 10-es út fejlesztési program • Dorog-Esztergomi Erőmű fejlesztése • Kórház fejlesztése Felszínivíz elvezetési rendszer kiépítése • Csatorna, szennyvíz rendszer felújítása • Közvilágítás felújítása • Zöldterület fejlesztés • Az építési telkek kialakítására alkalmas területek előkészítése • Alap-közművesítés megoldása az újonnan kialakítandó területeken • Mezőgazdaság - új munkahelyek teremtése, támogatással termékfeldolgozás • Közlekedés - megfizethető tömegközlekedés, drasztikus javítása • Házigondozó hálózat kialakítása más településekkel is. • Környezetvédelem - Szemét elhelyezés, szennyvízelvezetés megoldása állami támogatással • Mezőgazdaság - szőlőkultúra és bortermelés borturizmus, borünnepek szervezsése szőlőművelés fejlesztése, telepítés igény szerint palackozó üzem bővítése, munkahely teremtés • Idegen forgalom fejlesztése befektetők keresése • Oktatás, képzés - korszerűsítés • Egészségügy - fogorvosi rendelő, gyógyszertár • Közlekedés - csatlakozás az új úthoz, kerékpárút kialakítása • Vízgazdálkodás - a felszíni vízelvezetés felújítása • Környezetvédelem - Tájsebek megszüntetése, illegális szemétlerakás megoldása • Területek meghatározott célú fejlesztése Ipari parkok kialakításának lehetősegei Üdülőkörzetek, parkok kialakítása (pl. Klastrompuszta környéke, Tatár-szállási víztározó stb.) • A belterületi csapadék-vízelvezető rendszer terveztetése és kivitelezése. • Közlekedés - úthálózat szilárd burkolattal való ellátása • Csapadékvíz elvezetése • Csatornahálózat kiépítése • Szilárd és kommunális hulladék elhelyezése • Környezetvédelem - vízbázis megőrzése • Iskola bővítés • Orvosi ellátás színvonalának javítása • Műemlékvédelem - temetőrész • Falusi turizmus kialakítása

- 1V-2 -

alfadat


1999.

Fejlesztési célok Település:

•

Mezőgazdaság - állami támogatással mezőgazdaság korszerűsítése feldolgozó ipar

Nagysáp

• • •• • ••

-

Könnyűipar telepítésének lehetőségét felkutatni Falusi turizmus megteremtése Kultúra, oktatás fejlesztése, korszerűsítése Házi betegápolás, központi ügyelet bevezetése

Közlekedés - úthálózat bővítése, korszerűsítése Tervszerű vízgazdálkodás Környezetvédelem - Csatornahálózat kiépítése, szilárd és kommunális hulladék elhelyezése

•• Piliscsév

Sárisáp

Tokod

Tokodaltáró

Falusi turizmus kialakítása Idegenforgalom - műemlékvédelem, lovagló- illetve vadászturizmus fejlesztése • Közlekedés - új út, úthálózat bővítése

• Új lakótelkek kialakítása • A felszíni vízrendszer megoldása • Tájvédelmi körzet bővítése • Új munkahelyteremtés felkutatása • Ivóvízhálózat fejújítása •összefogva Felszíni vizek elvezetésének megoldása környező településekkel • Közlekedés - korszerűsítés szükséges • Új millecentenáriumi park • Nagy gond az általános iskola régi épülete • Idegenforgalom - fejlesztés • Általános iskola felújítása • Idősek napköziotthonának felújítása •• Agrárgazdaság Környezetvédelem - veszélyes hulladékok gyűjtése elszállítása fejlesztése • Közvilágítás korszerűsítése • Úthálózat fejlesztése • Tájrehabilitáció • Kultúrház revitalizáció • Ipartelepítés a volt Máv Fatelítő területén •• Közlekedés - korszerűsítés, felújítások Szennyvíz elvezetés megoldása • Környezetvédelem - sok külső hatás, légszennyezés, szénpor, környezetvédelmi alap létrehozása

- 1V-3 -

alfadat


Település:

Úny

1999.

Fejlesztési célok • Mezőgazdaság - környező településekkel együtt program kialakítása • Ipar - mezőgazdaságra alapozva feldolgozó-iparágak kialakítása tégla- és kerámiagyártásra alkalmas agyag felhasználása • Falusi turizmus kialakítása • Távoktatás • Közlekedés, hírközlés - korszerűsítés, felújítás • Felszíni vizek elvezetése • Környezetvédelem - szennyvízcsatorna, szemétlerakó

Kistérség - Közlekedés:

Közlekedés vonatkozásban - a Komárom-Esztergom megye területfejlesztési koncepciója és programjavaslataiban foglaltakkal összhangban , illetve azon túlmenően a dorogi kistérséget érintően az alábbi főbb fejlesztési célkitűzések és javaslatok fogalmazhatók meg:

•

Dorog számára jelentős előrelépést a 10-es számú főút Esztergom-Kertváros-Tát közötti elkerülő s zakászának megépítés e jelentené, mivel a 117-es s zámú tehermentesítő őt csak Budapest-Esztergomi forgalomtól tehermentesíti a városközpontot.

•

A kistérségen belüli közúti kapcsolatok javítását szolgálná a Piliscsév-Kesztölc közötti 3 km-es földút kiépítése, amely a két zsákhelyzetű község összekötésével az elzártság érzet enyli ülését, a munkavállalási esély növelésének és a tömegközlekedési kapcsolatok javításának

- IV-4 -

alfadat

lehetőségét hordozza magában.

•

Ugyancsak ilyen meggondolásból foglalkozni kell a Csolnok-Leányvári Út kiépítésének lehetős égével, amely az előző pontban előnyök mellett Cs olnokon kívül Dág és Sár is áp társszerkezeti helyzetét is javítaná.

•

A kistérségben jelentkező kőbányászatból adódó nagytömegű közúti szállítások káros k ö zl e ke d és i és kör n yez e tv é de lm i h at ás a itó l e l k er ü lő ut a k k i ép ít és é v e l k e ll t el ep ül és ek belterületi szakaszait mentesíteni.

•

A dorogi térség elszigeteltségét is oldaná a közúti fejlesztések mellett a vasúti közlekedés elmar adotts ágának fels zámolása, valamint Dorog és Esztergom között magas színvonalú tömegközlekedés biztosítása.


1999.

V. A fejlesztések lehetséges forrásai

A területfejlesztés jelenlegi finanszírozási rendszere mellett a dorogi kistérség számára meghatározó jelentőségű a központi források minél szélesebb köréhez történő hozzáférés lehetőségének a megteremtése, továbbá a finanszírozási rendszer korszerűsítése során a megyei érdekek megjelenítése, érvényesítése. A területfejlesztés pénzügyi alapjai és támogatási rendszere 1. Az EU támogatási rendszere

A csomag négy legfontosabb területe a következő: • • •

A csatlakozási folyamat finanszírozásával összefüggő intézkedések, A közös mezőgazdasági politika reformja, Az elmaradott régiók felzárkózását segítő (strukturális és kohéziós) alapok reformja. EU költségvetésének sarokszámai 2000-2006 között (millió euró*) 2000

Mezőgazdaság Strukturális támogatások Esyéb Előcsatlakozási ** támogatás* Ebből: SAPARD ISPA PHARE Csatlakozási támogatás* * * Ebből: Mezőgazdaság Egyéb Összesen

2001

2002

2003

2004

2005

2006

40,9

42,8

43,9

43,8

42,8

41,9

41,7

32,0

31,5

30,9

30,3

29,6

29,6

29,2

15,9

16,0

15,9

15,8

16,0

16,2

16,3

3,1

3,1

3,1

3,1

3 ,1

3,1

3,1

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

1,0 1,6

1,0 1,6

1,0 1,6

1,0 1,6

1,0 1,6

1,0 1,6

1,0 1,6

4,1

6,7

8,9

11,4

14,2

1,6 2,5

2,0 4,7

2,5 6,6

2,9 8,5

3,4 10,8

97,7

99,7

100,4

102,2

104,5

91,9

93,4

* 1999-es árakon. ** megoszlik tíz kelet-európai ország és Ciprus között. ***Várhatóan megoszlik az ún. első körös országok - jelenleg: Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Magyarország, Szlovénia - között. Forrás: a berlini EU-csúcs zárónyilatkozata. A SAPARD és hazai lehetőségek

Az Európai Unió történetében először a Közösség döntési hatáskört ad át a tagjelölt országoknak. A csatlakozás előtti támogatás eszközei, tehát az ISPA és a SAPARD is ilyen átadott döntési hatáskört jelent. A tagjelöltek ugyanis maguk dönthetnek arról, hogy milyen - V-1 -

alfadat


1999.

támogatási célok érdekében használnak fel Közösségi pénzeszközöket. A pénzeszközök átadásának feltételeként el kell készíteni a Nemzeti Vidékfejlesztési Tervet. A SAPARD keretében országosan az alábbi feladatokat kell elvégezni:

elkészíteni és átadni Brüsszelben Magyarország Vidékfejlesztési Tervét,

kijelölni illetve létrehozni a SAPARD-program intézményrendszerét, megállapítva egyben a működés, az eljárások szabályait,

biztosítani a megkívánt pénzügyi irányítást és társfinanszírozás anyagi feltételeit,

megteremteni mindezek törvényi, jogszabályi feltételeit,

bevonni, illetve felkészíteni a potenciális partnereket (hatósági, önkormányzati, gazdasági, szociális, szakmai-tudományos, társadalmi, egyházi) Milyen célokat is támogat a SAPARD ?

a gazdaságok korszerűsítését célzó beruházások

termelői szervezetek létrehozása, a gazdaságok irányítását elősegítő szolgáltatások,

a mezőgazdasági termékek feldolgozása és marketingje,

a termék-, minőség- ellenőrzés, valamint a növény-, és állategészségügyi ellenőrzés szervezetének fejlesztése,

a vidéken élők tevékenységi körének diverzifikációja, alternatív jövedelemforrások létrehozása,

falufejlesztés és felújítás,

a vidéki infrastruktúra fejlesztése,

talajjavítás és táblásítás,

a földnyilvántartás fejlesztése,

szakmai képzés

vízgazdálkodás fejlesztése

erdősítés, erdőkkel és feldolgozással kapcsolatos beruházások

környezetkímélő termelési módszerek bevezetése, a táj ápolása 2. Központi alapok 3. Megyei Területfejlesztési Tanács decentralizált alapok 4. KEM Munkaügyi Központ

•

Munkahelyteremtő beruházások támogatása

•

Munkanélküliek önfoglalkoztatásához nyújtható tőkejuttatás

•

Termőfölddel rendelkező munkanélküliek vállalkozóvá válása

- V-2 -

alfadat


1999.

5. További lehetséges források, agrárgazdasági fejlesztési programok Magyarországon

1. Az egységes belső piachoz való csatlakozás feltételeit biztosító programok:

az állat és növényegészségügy, az élelmiszerellenőrzés és minőségbiztosítás fejlesztése,

a Közös Agrárpolitika működésével összefüggő intézményfejlesztések,

a humán erőforrások fejlesztése,

az agrárstatisztikai és piaci információs rendszer fejlesztése,

a földnyilvántartás fejlesztése,

az élelmiszeripari program ( a mezőgazdasági termékek elsődleges feldolgozása terén - a hús-,

a baromfi-, a tej-, a gabona-, a zöldség- és gyümölcs-feldolgozóiparban-, szükséges szerkezetátalakítást és modernizációt elősegítő program,

az agrár környezetvédelmi program (a környezet- és természetbarát gazdálkodási

módszerek elterjesztése),

az agrárstruktúra és vidékfejlesztés EU szabályozásra való felkészülés,

az agrárgazdaság különböző ágainak fejlesztése.

2. Az agrárgazdaság EU csatlakozásra való felkészítését elősegítő programok:

a mezőgazdasági ágazatok technikai fejlesztését szolgáló program (a minőségi termék-

előállítást szolgáló, s egyben környezetkímélő technológiák elterjesztése)

erdőtelepítési program, (mind környezetvédelem, mind racionális földhasználat, mind az

erdő jóléti funkciójának szempontjai az erdőterület jelentős növelését indokolják)

agrárkörnyezet-védelmi program (A környezetbarát agrártermelés feltételeinek megteremtését

szolgálja, s ezáltal a minőségi élelmiszerek előállítását, a piaci zavarok enyhítését, az ökológiai értelembe vett fenntartható agrártermelés feltételeivel, a szükséges beruházás ösztönzési program megvalósításával kapcsolatos tennivalókat).

A fentiek a CORK-i deklaráció tükrében – a vidék előtérbe helyezése, fenntartható vidékf ejles ztés – koncepcionális ker etet képeznek (lás d: a mellékletben) CORK, 1996 november 9. Európai Vidékfejlesztési Konferencia.

6. Pályázati lehetőségek Részletesen a mellékletben található. - V-3 -

altadat


1999.

VI. A térségfejlesztés intézményei A területfejlesztés intézményrendszere PIACI SZEKTOR

ÁLLAMI SZEKTOR

NON-PROFIT, MAGÁNSZEKTOR

Parlament

Környezetvédelmi Bizottság

________________ __________ Kormány

•

országos

regionális

megyei Megyei önkorm. Megyei jogu vár.

kistérségi Kistérségi

Kistérségi szövetségek

társulások

település .\11;u ipolgárok

Települések

— ' --utasítások, b a n k o k, v á l l a l at ok ' minden szinten

A civil társadalom szervezetei

-- Pénzügyi

- VI-

alfadat


1999.

Komárom-Esztergom megye fejlesztési koncepciója és programjavaslatai Dorogi kistérsé PROGRAMOK (1. Megyeépítés

Érintettség Kiemelt

0.1. A megye külső kapcsolatainak erősítése 0.1.1. Határ menti térségi együttműködés elősegítése 0.1.2. Nemzetközi kapcsolatok fejlesztése 0.1.3. Az EU csatlakozásra történő megyei fölkészülés 0.1.4. Régióépítés, együttműködés fejlesztése

X X X

0.2. A megye belső integrációjának, szervezettségének fejlesztése 0.2.1 A területfejlesztés stratégiai irányításának térségi rendszere 0.2.2. Nyitott intézménnyé válás: kommunikáció, mérés és nyilvánosság

X X

1.Versenvképes gazdasáui tér kialakítása 1.1. Gazdaságfejlesztés, vállalkozásösztönzés I 1.1.Ipari parkok fejlesztése 1.1.2.Gazdaságfejlesztési, befektetés-ösztönzési akciók és eszközök 1.1.3.Mikro-, kis és középvállalkozások felzárkóztatása

X

1.2. A gazdasági tér innovációs képességének javítása 1.2.1.IT-Információs Társadalom- indulás 1.2.2.K+F 1.2.3.Nagyvállalati kör - kapcsolatépítés

X

1.3. Speciális térségfejlesztési programok kidolgozása, megvalósítása 1.3.1.Ipari szerkezetátalakítási program I .3.2.Agrárstruktúra és vidékfejlesztési program 1.3.3.1degentörgalmi fejlesztési program

X X X

1.4. Infrastruktúra-fejlesztés 1.4.1.Közlekedésfejlesztési program 1.4.1.1.Elsődleges ütemezésű, területfejlesztést szolgáló nagytérségi közlekedési fejlesztések 1.4.1.2.Elsődleges ütemezésű, területfejlesztési célt szolgáló, kistérségi közlekedési fejlesztések 1.4.1.3.Hosszú távú közlekedésfejlesztést szolgáló tervi előkészítések

X X X

1.4.2.Energiagazdálkodási program

X

I.4.3.Vizgazdálkodási program 1.4.3.1.Csatornázás, szennyvíztisztítás, szennyvíziszap elhelyezés 1.4.3.2.A Duna menti települések árvízi biztonságának megoldása, az elmaradt fejlesztések megvalósítása 1.4.3.3.A regionális vízművek vízbázisaink rekonstrukciója 1.4.3.4. Belvízvédelem 1.4.3.5.Vízkészlet gazdálkodási program 1.4.3.6. Felszíni vízelvezetés keretprogramja 1.4.3.7.Hosszú távú vízgazdálkodási feladatok programozása 1.4.4.Lakásépítési, felújítási program

X

X X

X

- V111-4 -

alfadat


1999.

Komárom-Esztergom megye fejlesztési koncepciója és programjavaslatai Dorogi kistérség P ROG RAM O K

É r i nt et ts ég

K i e me l t

2 . S zo l id ár i s t é r: a t á r s a d a l m i k o h éz i ó er ő s ít és e 2 . I . T á r s a d a l m i , g a z d a s á g i sz e mp o nt b ó l el ma r ad ott k i sté r s ég f ej l e szt é s e 2 . 2 . Hum á n er ő ff i rr á s f ej l e szté s i ,g a zd ál k od á si p r ogr a m 2 . 2 . 1 . Kö z ok t at á s f ej l e sz té s i p r og r am 2 . 2 . 2 .F e l ső o kt a t ás fejlesztési programja 2 . 2 . 3 .M u nk a e rő p o l it ik a i pro gr a m 2 . 2 . 3 .1 . K é pz é s , át k é pz é s 2 . 2 . 3 .2 . A m un k a rő g azd á lko d á s információs hátterénekj megteremtése

X

X X X

2 . 3 .A sz o ci á l is e l l á t á s p r o g r a m j a

X

2 . 4 .A z eg é sz s égüg y i e l l á t á s p r o g r a m j a

X

2 . 5 . K ul tur á l i s é s s po rt p r og r am

X

2 . 6 .A c i vi l s zf é r a sz e rv e ze tei v e l t ö rt é nő eg yü ttm üköd é s e r ő s ít é se

X

3 . É l et ké p e s t é r : fe n nt a rt h ató fe j l őd é s . K ii r ii v ez et véd e l mi pr og r am 3 . I .A m ag y a r -s z lo v á k kö z ö s D un a - s z ak a s z r e nd ez é s év e l ö s s z ef ügg ő t e e nd ő k

X

3 . 2 . E ls őd l ege s p ri o ri t á sú , t öb b ág az a t ö ss z eh a ng o lt f e jl es z t és p o li ti k á j át ig én y l ő kö rn y e z et véd e lm i 3.2.1.A nehézipar által okozott. megörökölt környezetterhelések és környezeti károk komplex keze 3.2.2.Kisvízfolyások, tavak és a Duna vízminőség javítása, meder rehabilitációja 3.2.3. Megyei környezetvédelmi információs és monitorin g , rendszer létrehozása 3.2.4. Karsztvízbázisok védelme 3.2.5.Hulladékkezelés, gazdálkodás fejlesztés

pr og r am ok X X X X

3 . 3 .M á s od l ag o s p ri o ri t ás ú pr og r am o k 3.3.1.Településkép és épített környezet védelme 3.3.2.Táj és természetvédelem

X

- V 1 11 - 5 -

alfadat


1999.

- VIII-3 -

alfadat

Dorogi kistérséL , területfejlesztési koncepciója

1999.

Pályázati lehetőség ek

A Kereskedelemfejlesztési Pályázati rendszer keretében elnyerhető támogatások Kiíró: Gazdasági Minisztérium Cél: hogy a kereskedelemfejlesztés támogatásával megkönnyítse a kis- és közepes vállalkozások külpiaci megjelenését, elősegítse a magyar termékek nemzetközi elfogadtatását, javítsa azok versenyképességét 1.

Külföldi kiállításon való részvétel egyes költségeihez

2.

Egyes marketing eszközök meghatározott költségeihez

3.

Külföldön működtetett vállalati képviselet vagy kiállító, illetve bemutatóterem bérleti díjához

Határidő: 1999. február 28-tól november 30-ig lehet benyújtani (a Gazdasági Minisztérium központi címére levélben: 1880 Budapest, Pf: 111)

A feldolgozóipari beruházások támogatására Kiíró: Gazdasági Minisztérium

Cél: azon feldolgozóipari beruházások támogatása, amelyek magasan feldolgozott az Európa Unió piaci követelményeinek megfelelő, nemzetközileg versenyképes termékek előállítására alkalm as kor szer ű gyár t ókap acit ást hoznak létr e és /vagy ily ene k jelentős bővülés ét eredményezik. Határidő: folyamatosan 1999. november 30-ig lehet benyújtani (a Gazdasági Minisztérium központi címére levélben: 1880 Budapest, Pf: 111)

Kis és közepes vállalkozások versenyképességének javítását, beszállítói kapcsolatainak bővülését szolgáló, EU-konform ISO 9000, ISO 14000 és 9000 szabvány szerinti minőségbiztosítási és környezetirányítási rendszerek kiépítéséhez, tanúsításához elnyerhető támogatásra. Kiíró: Gazdasági Minisztérium Cél: a minőségszemlélet széles körű elterjedésének elősegítése, a magyar vállalkozások és termékek nemzetközi elfogadtatása, a magyar áruk versenyképességének javítása, piaci részesedésének növelése. 1. ISO 9000 és ISO 14000 szabványok előírásai szerinti minőségbiztosítási és környezetirányítási rendszer kidolgozásához, bevezetéséhez és nemzetközi tanúsításához alfadat


1999.

2. QS 9000 szabvány szerinti járműipari beszállítói előírásoknak megfelelő minőségbiztosítási rendszer kialakításához, bevezetéséhez és nemzetközi tanúsításához Határidő: az 1999. évi Útmutató szerint elkészített pályázatot 1999. február 28-tól november 30-ig lehet benyújtani (a Gazdasági Minisztérium központi címére levélben: 1880 Budapest, Pf: 111)

A kis és középvállalkozások fejlesztéséhez kapcsolódó kamattámogatásra Kiíró: Gazdasági Minisztérium Cél: a már működő, fejlődésre képes mikro-, kis- és középvállalkozások, munkahelyteremtő képességének javítását, valamint beszállítói kapcsolatainak bővítését szolgáló beruházások megvalósításának előmozdítása. Kamattámogatásra az a legalább 1 éve működő vállalkozó és társas vállalkozás, amely a devizajogszabályok alapján belföldinek minősül és a pályázatának benyújtását megelőző évben 1.

foglalkoztatottjainak átlag létszáma nem haladta meg a 250 főt

2.

nettó árbevétele legfeljebb 4000 M Ft, vagy mérlegösszege legfeljebb 2700 M Ft volt

3.

tulajdonosai között egyetlen ennél nagyobb vállalkozásnak, vagy több vállalkozásnak együttesen nincs 25%-ot meghaladó tulajdoni részesedése

Határidő: 1999. december 10-ig 12 példányban kell benyújtani: Gazdasági Minisztérium Kisvállalkozási Főosztály, 1051 Budapest Vigadó u. 6. félemelet 62-63

A gasztronómiai és borturizmus, mint kiemelt idegenforgalmi terméktípus fejlesztésének támogatására Kiíró: Gazdasági Minisztérium Cél: az 1999. Magyar Gasztronómia és Bor Éve rendezvénysorozat kulturált lebonyolításának érdekében a vendéglátóhelyek és kereskedelmi szálláshelyek éttermeihez kapcsolódó mellékhelyiségeinek korszerűsítése, felújítása, higiénés feltételeinek javítása, EU normák szerinti fejlesztése. Határidő: 1999. szeptember 30-ig 10 példányban kell benyújtani: Magyar Turizmus Rt. Támogatásokat és Pályázatokat Kezelő Igazgatóság 1364 Budapest Pf.: 280

Turisztikai termékfejlesztési beruházásokhoz kapcsolódó kamattámogatásra Kiíró: Gazdasági Minisztérium

alfádat


1999.

Cél: a turisztika terület- és termékfejlesztéshez kapcsolódó beruházások kamattámogatása,

különösen az OIB által elfogadott 1999. évi marketing tervben meghatározott, kiemelt termékekhez kapcsolódó beruházások hiteleinek kamattámogatása, ha a beruházás eredménye

a turisztikai kínálat versenyképességének javítása

új turisztikai szolgáltatások létrehozása

meglévő létesítmények színvonalát emelő, az osztályba sorolás emelkedését eredményező fejlesztések elősegítése

a helyszín turisztikai kínálatát alapvetően befolyásoló kapacitás létesítése, korszerűsítése, bővítése

kiegészítő turisztikai szolgáltatások minőség javítását elősegítő fejlesztések valamint

a korábban Turisztikai Célelőirányzatból támogatott térségfejlesztési tervek, termékfejlesztési tervek és egyéb turisztikai hasznosítási tervek megvalósítását segíti elő

Határidő: pályázathoz készített adatlapon nyújtható be 1999. november 15-ig. Magyar

Turizmus Rt. Támogatásokat és Pályázatokat Kezelő Igazgatóság: 1364 Budapest Pf: 280

A turisztikai oktatás támogatására Kiíró: Gazdasági Minisztérium Cél: a turizmus és az oktatás nemzetközi és hazai tapasztalatainak, tendenciának figyelembe

vételével segítséget nyújtson a magyar turisztikai oktatás korszerű feltételeinek megteremtésében és ezáltal elősegítse a nemzeti szinten egységes, egymásra épülő, az Európai Unió vonatkozó előírásaival harmonizált turisztikai képzési rendszer kialakulását.

Témakörök:

1. A turisztikai célú tananyagok fejlesztése 2. A turisztikai oktatással közvetlenül összefüggő konferenciák 3. A turisztikai oktatási tevékenység 4. I V. A tur is ztikai oktatás technikai f eltételeinek kialakítás a, illetve kor szerűsítés e Határidő: 10 példányban, témánként készített adatlapon lehet benyújtani: Magyar Turizmus

Rt. Támogatásokat és Pályázatokat Kezelő Igazgatóság: 1364 Budapest, Pf: 280

Új munkahelyek létrehozásához elnyerhető kiegészítő támogatásra Kiíró: Gazdasági Minisztérium Cél: annak elősegítése, hogy a gazdaságfejlesztési célirányzatból támogatásban részesülő

beruházások révén tartós foglalkoztatást biztosító, korszerű munkahelyek jöjjenek létre. alfadat


1999.

A beruházási támogatás a szükséges műszaki berendezések, gépek, gyártóeszközök, technológiák valamint egyéb immateiális javak beszerzésével kapcsolatban felmerült, elismerhető és igazolt költségekhez adható. Ez lehet vissza nem térítendő és/vagy kamatmentes visszatérítendő támogatás. A képzéshez nyújtott támogatás a képzés során felmerülő közvetlen költségekhez adható vissza nem térítendő formában. A beruházási és képzési jellegű támogatás együttesen is adható. A támogatás mértéke pályázatonként az 50 millió forintot nem haladhatja meg. Határidő: pályázatot a gazdaságfejlesztési pályázathoz csatolva levélben a Gazdasági Minisztérium központi címére 1880 Budapest, Pf: 111. lehet benyújtani

A munkahelyek megőrzéséhez elnyerhető támogatások igénybevételére Kiíró: Gazdasági Minisztérium Cél: olyan új tevékenységet eredményező beruházások ösztönzése, amelyek segítségével ugyanannál vagy másik munkáltatónál a csoportos létszámcsökkentésben érintett munkavállalók hosszabb távú továbbfoglalkoztatása biztosítható. Határidő: pályázatot a 2 példányban a Gazdasági Minisztérium központi címére: 1880 Budapest, Pf: I 11., lehet benyújtani.

A Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács ajánlatok benyújtásának lehetőségét hirdeti meg, a vidékfejlesztési célelőirányzat központi keretéből biztosítható támogatások elnyerésére 1999. évben. Kiíró: Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács Cél: Fejér, Komárom-Esztergom, Veszprém megye területére kiható területfejlesztési operatív programok kidolgozása és projektek támogatása az alábbi témakörökben:

Regionális innovációs stratégia programja

Karsztvíz védelem

Szennyvízkezelés

Regionális energiagazdálkodás

Regionális és kistérségi információs rendszer kialakításának operatív programja

Területfejlesztés térségi irányítási rendszerének kialakítása és működési modellje

A területfejlesztési oktatás-képzés rendszere

Regionális befektetési lehetőségek kínálati rendszere

Regionális PR marketing program

Egyéb regionális programok és projektek alfadat

Horogi kistérség területfejlesztési koncepciója

1999.

Határidői: 1999. július 15-ig a Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség címére (8000 Székesfehérvár, Rákóczi u. 25.) lehet benyújtani.

Vidékfejlesztési (területfejlesztési) célelőirányzat

A célelőirányzat megyei területfejlesztési tanácsok részére decentralizált kerete: 5,8 millió forint. Határidő: 1999. augusztus 31.

Területi kiegyenlítő támogatások Kiíró: a megyei területfejlesztési tanácsok. Ilatá ridő: 1999. augusztus 31.

illádat


1999.

5. Környezeti adottságok Természeti értékek

A térségben, a Pilis és a Gerecse erdei kirándulás, kerékpáros turizmus és a vadászat számára kínálnak számottevő lehetőséget. Jelentős értéket képvisel: Klastrompuszta, Leány barlang, Legény barlang, a Gete hegy valamint Bajnán az Őr-hegy barlang, és a kastély angolparkja. N a g y s á p d o mb o s v i d ék e k e l l e m e s k i r á n d u lóh e l y e k s o r á t r e j t i l o va g l á s i s é t a k o c s i z á s i l e h e t ő s é g g e l . P i l i s c s é v t e r m é s z e t i é r t é k e a z e s z p e r a n t ó f or r ás é s k ö r n y é k e , v a l a m i n t jellegzetes a Pincefalu Piliscséven. Kellemes kirándulások kiinduló és végpontja a Pilisben. Tokod jellegzetes része a Pincefalu

– Környezeti károk

Légszennyezés helyzete

Dorog, mely a körülötte levő tágabb térség levegőminőségi állapotát is alapvetően meghatározza, a kistérség északi szélén található. Ezért a kistérség nyugati felének háttérszennyezettségére, már nincs olyan nagy hatással. Ellenben a szomszédos kistérségre. azon belül is Esztergomra, illetve annak környezetére számottevő háttérszennyezést gyakorol. Dorogon az elmúlt tíz év alatt a kibocsátás S02 esetén a korábbi 33%-ára, a Nox-nál 54%-ára, míg a CO-nál 5%-ára és az ülepedő pornál 4%-ára csökkent. A kedvező tendencia mögött a környezetvédelmi beruházásokon kívül gazdasági szerkezetváltási folyamatok is szerepet játszanak. Ennek ellenére Dorog környéke még mindig a megye egyik legszennyezettebb levegőjű térsége. A kistérség legnagyobb ipari légszennyezés kibocsátója a Dorogi Regionális Fűtőerőmű, amelynél határérték feletti a kéndioxid emisszió mértéke. A Richter Gedeon Rt. üzeménél Nox és oldószer kibocsátás határérték túllépés tapasztalható, valamint alkalmi bűzhatása érzékelhető. Említést érdemlő szennyezőforrás még a Dorog Hulladékégetőmű. A kistérségben a pernye és meddőhányók, roncsolt területek okozta légszennyezés is jelentős terhelő tényező. A kistérség közlekedési eredetű légszennyezés terhelésében a 10-es út forgalma játsza a fő szerepet. A kistérségben Dorogon végeznek missziós méréseket. A településen úgy a RIV, mint a PHARE mérőhelyek megtalálhatók. A RIV hálózati mérések alapján a levegőhigiénés helyzet - 111-24 -

alfadat


1999.

1.2. A kistérség jelenlegi úthálózata A kistérség legfontosabb Útja jelenleg a 10. számú Budapest-Dorog-almásfüzitői állami főút. Ehhez csatlakozik Dorog központjában a 111. sz Dorog-esztergomi főút, amelynek dorogi átkelési s zakasza jelenleg már nem visel átmenő forgalmat, mert néhány éve elkészült a Dorogot megkerülő 117. sz. főút, lehetővé téve a város kikerülését Esztergom felé. Az állami mellékutak közül a kistérség számára is legfontosabb az 1119. sz Tatabánya-táti összekötőút érintett szakasza, mert két falut közvetlenül, hármat pedig közvetve feltár és Tatabánya felé is kapcsolatot ad. A középső négy települést az 1106. sz Dorog-tinnyei Út szervezi, ezért fontosabb. További állami mellékutak az 1118. tokodi, az 1121. sz. sárisápi, az 1122. sz. Bajna-már iahalmi, az 1105. sz. Bajna-zsámbéki (kijár at az M1 autópálya f elé) , valamint a 11125-ös piliscsévi, a 11126-os kesztölci és a 11131. sz. nagysápi bekötőutak. Valamennyi út aszfaltburkolatú, az 1996-ban utolsónak kiépített Epöl-máriahalmi is. Ez utóbbi szélessége 4 m, a többi mellékúté 5,5-6 m, a főutaké 7 m. Négysávos szakasz nincs. A főutak jó vonalvezetésűek, a mellékutak azonban többnyire nagyon zaklatottak, vízszintes és magassági értelemben egyaránt. Legkirívóbbak a csolnoki szerpentin, az únyi és a tokodi törés, a Nagysáp-bajnai és a Csolnok-dorogi szakdasz (ennek új 10. úti kivezetése szerkezeti okokból nem kedvező), valamint a dági meredek kaptató. Öt szintbeni vasúti keresztezés van rajtuk (ezek közül egy iparvágányon), az utóbbi kivételével viszonylag jól belátható helyen. A hálózatnak szerkezeti hiányosságai is vannak. Piliscsév és Kesztölc zsákutca-helyzetű, de N a g y s á p i s o l d a l f e k v és ű z s á k - h e l y z e t b e n v a n . M á r i a h a l o m , E p ö l é s B a j n a 1 0 k m - n é l messzebb van a főutaktól. A hálózatszuerkezet hiányosságaira utal az, hogy a helyiek utat szeretnének Epöl és Sárisáp, Csolnok-dél és a 10. Út, Dág és a 10. út, valamint Piliscsév és Kesztölc között. Ez utóbbit a Megyei Önkormányzat is szorgalmazza. – Dorog alapvető városszerkezeti hiányossággal terhelt: nincs belső forgalmi-, de még gyűjtőút-hálózata sem ez is oka a várostengely terheltségének. A kistérségben a Máriahalom-szomori – szakaszonként nagyon váltakozó műszaki paraméterű –önkormányzati út visel „klasszikus" átmenő forgalmi funkciót. A Kesztölcklastrompusztai, a Csolnok-XII-es aknai és a Leányvár két részét összekötő út helyi forgalmi szerepkörű. Az első kettő 4 m széles, az utóbbi 5-6 m, de a szinte padka nélküli, meredek utca mély burkolt árkai rendkívül balesetveszélyesek.

1.1.3. Az autóbusz-közlekedés A kistérség valamennyi települése autóbusszal elérhető, de Epöl, Máriahalom, Piliscsév csak egy irányból. Dorog valamennyi községből elérhető.

- 111-20 -

alfádat


1999.

A térség autóbusz közlekedési szervezőhelye az esztergomi autóbusz-pályaudvar. A lehasznált, telített, rendkívül beszorított helyzetű és környezetvédelmi szempontból sem megfelelő a létesítmény. Helyi jár at cs ak Dorogon van. Kesztölc-Budapest közvetlen járattal bővült az autóbusz közlekedés. 1.1.4. A kerékpáros közlekedés Komárom-Esztergom megyében a kerékpáros forgalom mindig alacsony arányú volt (1985ben 5,6 %, országos átlag: 10,2 %). Ezt a topográfiai nehézségek, a viszonylag magasabb életszínvonal és a jó tömegközlekedési ellátottság együttesen eredményezték. A 90-es évek megváltozott gazdasági körülményei és életszemlélete mind a napi életvitelben, mind pedig a szabadidő-forgalomban előtérbe hozta a kerékpáros közlekedést. Kerékpárút nem épült a kistérségben. 1.2. A vasúti közlekedés 1.2.1. A vasúthálózat fejlődése és hiányosságai A z e g y kor i Es zt er g om v á r m e gy é be n a v as ú té p ít és f ol y am at a is i nk á bb a po l ar iz á c iót, semmint a térségi integrációt segítette. Igaz ugyan, hogy nagyon korán (1851-ben) megépült a Pest-bécsi vasút – de a Duna északi oldalán. A dorogi kistérséget érintő almásfüzitői és óbudai vonalak a hazai vasútépítés fázisait tekintve erősen megkésetten, 1891-ben i 1 1. 1895ben épültek csak meg, így a térség hátrányba került mind a gazdasági fejlődésben, mind pedig a bányatérségek versenyében. A bányák kimerülésével, ill. a tehergépkocsik elterjedésével a normál nyomtávú bányavasutak és az időközben épült keskenynyomtávúak is mind megszűntek. 1.2.2. A vasútvonalak főbb jellemzői A kistérséget két vasútvonal érinti. Mind a 2. sz. Budapest-Pilisvörösvár-esztergomi, mind pedig a 4. sz. Almásfüzitő-esztergomi vonal is B.1. besorolású egyéb fővonal, 40-60 km/ó engedélyezett sebességgel, dízelvontatással. A Nyugati pályaudvar és Es ztergom között gyorsított személyvonatok is közlekednek, de ez is csak 37 km/ó sebességet jelent, ami még hazai viszonylatban is nagyon alacsony Budapest-Esztergom-Komárom-Pozsony viszonylatban járatott nemzetközi személyvonatok az új menetrendi időszakban már nem közlekednek. A pálya f elújításr a vár, különös en a nyugati s zakas z, amelyet a vízlépcs ő kapcsán építettek volna át.

- 111-21 -

altadat

1999.


A dorogi kistérség főbb adatai településenként, 1999. Település

Műemlékek, műemlék jellegű épületek

Annavölgy

Bányász emlékmü Sándor - Metternich Kastély, Csimai Kálvária, Barokk stáció. Katolikus templom, Világháborús emlékmű, 56-os emlékmü Szentháromság szobor. 56-os emlékmü

Bajna Csolnok Dág Dorog

Templom Barokk templom,iemplom (bányász).,'Kálvária,– .....A kitelepítések áldozatainak emlékműve:- A megbékélés emlékműve; 56-os emlékmü; Bányász emlékmű; Település alapítási emlékmű; Világháborús emlékművek,1848-as emlékmü ...

Epöl Kesztölc Leányvár Máriahalom Nagysáp Piliscsév Sárisáp

Világháborús emlékmű

Tokod

Római katolikus templom, Temetö kápolna, Katolikus templom, Világháborús emlékmü, 1848-as emlékmű

Tokodaltáró

1848-as emlékmű; Világháborús emlékmű; Bányász emlékmü

Templom, Klastromi Kolostor, Orbán szobor, Szt. Vendel szobor, Világháborús emlékmü Barokk templom,Világháborús emlékmü Temlpom, kápolna, Pincesor, Kitelepitések áldozatainak emlék szobra Katolikus templom, Református teplom, Világháborús emlékmű Katolikus templom,Pincesor,Világháborús emlékmű Templom, Nepamuki Szt. János szobor, I. Világháború emlékmű, Bányász emlékmü

A Csenkey (1829) Andrássy (1907) családok kriptáit Hahn Rezső újságíró sírja, A Bozay kúria (1780) ma Kapronczay házi továbbá a Hahn (1960-tól orvosi rendelő) a Szabó(ma református lelkészi lakás)I az

Úny

Andrássy(1880-ban épült a római kataolius iskola, ami ma is iskola)( a Cheblovits(Nagy Péter családja lakja)! a Venturini (un. Krakker-ház, ma községháza),IValovits(Fajó János tulajdona) kúrial Tikász Józsefné XVIII. sz-i házai és a zsidótemető néhány megmaradt sírjai Kovács László 1848-banlés kovács Bálint 1977-ben épült pincéje) Világháborús emlékmü,iTelepülés alapítási emlékmü

A dorogi kistérség főbb adatai településenként, 1999. Település Annavölgy Bajna Csolnok Dág Dorog Epöl Kesztölc Leányvár Máriahalom Nagysáp Piliscsév Sárisáp Tokod Tokodaltáró Úny

Események Annavölgyi majális. Bányásznap Szent István napi felvonulás, Szüretibál és felvonulás, majális Kultúra napja. Megbékélés napja, Bányász nap, Ipari vásár és Üzletember találkozó, Megyei Néptánc találkozó Szüreti felvonulás, Nemzetiségi találkozó, Luca nap, majális Szüretibál és felvonulás, majális Szüreti felvonulás Szlovák nemzetiségi napok, majális. falunapok Nemzetiségi nap Falunap Szent Borbála ünnepe, Bányász nap

- 111-14 -

alfadat


1999.

VII. Helyzetértékelés, SWOT analízis

Erősségek:

•

Települések egymáshoz való kötődése

•

A települések nemzetiségi hagyományai, egymást kiegészítő értékteremtő múltját, jelenét

•

A kitelepítések, a lakosságcsere utóéleteként kialakuló, gyarapodó nemzetközi

kapcsolatok •

Társadalmi, civil szervezetek széles köre

•

Ipari kultúra

•

Települések közötti közlekedési lehetőség

•

Kommunikációs infrastruktúra

•

Térség elhelyezkedése, a főváros közelsége

•

Fejlett humánpolitikai intézményrendszer

•

Természeti adottságok - Pi I is, Gerecse

Gyengeségek

•

Befejezetlen ipari szerkezetátalakítás

•

Infrastruktúrális asszimetria

•

A megyén kívüli és megyei út kapcsolatok fejletlensége

•

Oktatási rendszer

•

Területfejlesztési szervezeti - intézményi kapcsolatrendszer

Lehetőségek

•

Ipari infrastruktúra

•

Képzett ipari munkaerő

•

Nemzetközi kapcsolat

- V11-1 -

alfádat


1999.

VIII. Koncepció, Programjavaslatok A területi és regionális koncepcióból kiindulva 3-4. mellékletnek megfelelően Dorogot, mint t ér s é gs z er v ez ő k öz pont ot , a kis tér s é g i pa r f ejl es zt és c entr um át és D or o g, Es zt er gom , Nyergesújfalu ipari térség meghatározó tagjaként pozícionáljuk. A dorogi kistérség továbbá a megye vidékfejlesztésének kettes számú célterülete, a táj- és természetvédelem, valamint a mezőgazdaság előtérbe helyezésével.

I. Ipar fejlesztés; Dorog centrum •

Ipari Park

•

Befektetés szervezés

II. Iparszerkezet arányai •

Elektronikai kisalkatrész szerelés telepítése

•

Környezetvédelmi ipar fejlesztése

III. Ipar és környezetvédelem egyensúlya •

Környezetvédelmi controlling rendszer fejlesztése

•

Környezetvédelmi aktivitás szervezeti kereteinek bővítése

IV. Közlekedési rendszer fejlesztése •

Közreműködés a 10-es út fejlesztési programjában

•

Dorogot elkerülő úthálózat fejlesztése(összehangolni a megyei és regionális

programokhoz)

V. Terület- és vidékfejlesztés intézményrendszerének fejlesztése •

A területfejlesztés munkaszervezetének fejlesztése

VI. Térségi együttműködés fejlesztése •

Az Esztergom - Dorogi települések közös közgyűlési rendszerének kialakítása

•

Az Esztergom - Dorogi települések kapcsolatfelvétele a Közép-Magyaroszági régióval

•

A Mária Valéria Konzultatív Csoport működési rendszerének kialakítása

- V111-1 -

alfadat


VII. •

1999.

A térség fekvőbeteg ellátásainak rendszerének kialakítása

A dorogi kórház felújítása

VIII. A térség szociális ellátásának rendszerré szervezése •

A házi betegápolás és idősgondozás rendszerének kidolgozása

IX. Oktatási rendszer fejlesztése •

Az esztergomi és megyei iskolafejlesztési programban való közreműködés

X. A települések természeti értékein alapuló lehetőségeinek kihasználása •

A vidékfejlesztés és falusi turizmus

XI. A térség megjelenítésének javítása •

Térségi bemutató kiadványok

•

Média megjelenítés

XII. •

A térség élsportjának szervezése

A minősített, élsport szervezése

- VIII-2 -

alfadat

Dorogi kistérség területfejlesztési koncepciója

Recommend Documents