SZAKDOLGOZAT. Dorogi Éva

SZAKDOLGOZAT

Dorogi Éva 2009

1 

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Nappali tagozat Export-import szakirány

A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK FELHASZNÁLÁSA MAGYARORSZÁGON KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A GEOTERMIKUS HŐTERMELÉSRE

Készítette: Dorogi Éva

Budapest, 2009

2 

Table of Contents  1.  ENERGIAPOLITIKA  1.1  1.2  1.3 

7 

A PARADIGMAVÁLTÁS SZÜKSÉGESSÉGE 7  AZ ELSZÁNT JELEN 9  AZ ENERGIA ÉS A GAZDASÁG KÖLCSÖNHATÁSA

11 

2.  ENERGIAHORDOZÓK A BIZTONSÁG, KÖRNYEZET, GAZDASÁGOSSÁG HÁRMAS EGYSÉGÉBEN  14  2.1   FOSSZILIS ENERGIAHORDOZÓK 14  2.1.1   KŐSZÉN  16  2.1.2    KŐOLAJ  16  2.1.3    FÖLDGÁZ  17  2.1.4  ATOMENERGIA 17  2.2   MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK 18  2.3   MÉRLEGEN A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK 19  2.3.1   MEGÚJULÓENERGIAFORRÁSOK NÖVELÉSÉNEK KULCSTERÜLETEI, HAZAI  SZEMPONTJAI  21  2.3.2  VESZÉLYTÉNYEZŐK  23  2.4   A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK ALKALMAZÁSI TRENDJEI AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON 24  2.5 A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOKBAN REJLŐ ADOTTSÁGOK 28  2.5.1  BIOMASSZA  28  2.5.2  BIOGÁZ  29  2.5.3  BIOÜZEMANYAGOK  29  2.5.4  SZÉLENERGIA  30  2.5.5  GEOTERMIKUS ENERGIA  30  2.5.6  NAPENERGIA  32  2.5.7  VÍZENERGIA  33  34 

3.  A FÖLDBŐL JÖVŐ ENERGIA  3.1   3.2   3.3   3.4   3.5  3.6  3.6.1  3.6.2   3.6.3  3.6.4    

A GEOTERMIKUS ENERGIA BEMUTATÁSA 34  A GEOTERMIKUS ENERGIA HASZNOSÍTÁSA 38  A GEOTERMIKUS ENERGIAFELHASZNÁLÁS SWOT ANALÍZISE 39  EURÓPAI HELYZETKÉP 45  MAGYARORSZÁG GEOTERMIKUS NAGYHATALOM 47  A GEOTERMIKUS HŐHASZNOSÍTÁS TÁMOGATÁSI RENDSZERE 51  NEMZETI ENERGIATAKARÉKOSSÁGI PROGRAM (NEP‐2008‐5)  51  KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM  52  ENERGIATAKARÉKOSSÁGI HITEL ALAP  52  VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM  53 

4.  A „FÖLDRE ÉPÍTVE”, A TCS ZRT. A MAGYAR FÖLDHŐPIACON  4.1   A TCS ZRT. BEMUTATÁSA 53 4.2  IPARÁGI ELEMZÉS PESTEL MODELL SEGÍTSÉGÉVEL 55 4.2.1  POLITIKAI TÉNYEZŐK  55  4.2.2   GAZDASÁGI TÉNYEZŐK  57  4.2.3   TÁRSADALMI, SZOCIÁLIS TÉNYEZŐK  60 

3 

53 

4.2.4   TECHNOLÓGIAI TÉNYEZŐK  61  4.2.5   KÖRNYEZETI TÉNYEZŐK  62  4.2.6   JOGI TÉNYEZŐK  63  4.3 IPARÁGI KÖRNYEZET ELEMZÉSE A PORTERI 5 ERŐ ALAPJÁN 4.3.1  A BESZÁLLÍTÓK HELYZETE  65  4.3.2     A VEVŐK HELYZETE  66  4.3.3   A HELYETTESÍTŐ TERMÉKEK HELYZETE  66  4.3.4     ÚJ BELÉPŐK A PIACRA  67  4.3.5  AZ GEOTERMIKUS HŐTERMELÉS, MINT IPARÁG HELYZETE  67 

64 

68 

5. HELYZETELEMZÉS ÉS JÖVŐKÉP; LEHETŐSÉGEK  5.1 5.2 5.3

A GEOTERMIKUS ENERGIAFELHASZNÁLÁS VÁRHATÓ NÖVEKEDÉSE ENERGIAPOLITIKAI HELYZET, LEHETŐSÉGEK 69  GAZDASÁGOSSÁG, PÁLYÁZATI HELYZET, JOGI KÖRNYEZET 70 

68 

6. ÖSSZEGZÉS 

72 

7. IRODALOMJEGYZÉK 

74 

8. ÁBRAJEGYZÉK, TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE 

79 

9. MELLÉKLETEK 

80 

 

                    4 

BEVEZETŐ

Mára érzékelhetővé válik hazánk érzékenysége a megújulók irányába, kezdjük felismerni, hogy Európában második helyen állóként geotermikus adottságokban jó esélyünk van egy olyan energetikai rendszer kiépítésére, mely politikailag független, környezetkímélő és hosszú távon költségkímelő is lehet. Mindezzel egy olyan fenntartható, környezettudatos jövőt építhetünk, mely az élet minden területén meghatározó változást hozhat és a felnövekvő generációkat már egy olyan környezetben üdvözölheti, melynek központi tényezői nem az energiaárak és a környezet jobbá tételére való igyekezet. Munkám során, szeretnék bepillantást adni az egyes energiahordozók fenntarthatóságába. Továbbá a megújulók hasznosításának lehetőségét vázolom, értékelve hazánk gazdasági és politikai reagálását az újszerű energiafelhasználás irányába. Földgázkazán vagy hőszivattyú? Cészerű ezt a leegyszerűsített kérdést feltenni. Remélem, a mostani eszmefuttatás végére egy világos képet adok a geotermikus hőtermelés nemcsak gazdaságossági, környezetvédelmi, hanem gazdasági és szociálpolitikai oldaláról. Ami a jövőre nézve sokat segíthet, ugyanis az energiaárakban viszonylag rövid idő alatt olyan jelentős változások is végbemehetnek, ami alapvetően megváltoztatja a jelenlegi energiapiaci helyzetet. Munkám második felében a geotermikus hőhasznosítás jelenlegi helyzetét, lehetőségeit és hatásait elemzem. A geotermikus energia hazánk számára egy olyan adottság, melyet nem kihasználni balgaság. Kitűnő adottságaink mellett politikai és egyéni szemléletváltás szükséges ahhoz, hogy a főldhő felhasználása megoldjon jelentős energetikai és közvetett módon egyéb problémákat. De vajon mennyiben valósulhat meg ez a közeljövőben? Milyen akadályai lehetnek a cselekvésnek? Lehet-e egyáltalán ezt globálisan megváltoztatni? Milyen tényezők szükségesek az 5 

általános elfogadáshoz? A körülöttünk zajló tényezők hátráltatják, vagy mi magunk? Ezen kérdések megválaszolásához egy fiatal geotermikus fűtési rendszerekkel foglalkozó vállalatot a TCS Zrt-t (Thermo Climate System Zrt.) szeretnék bemutatni és ennek segítségével konstatálni a piacot. Külön köszönetet szeretnék mondani Michael Fischer úrnak a műszaki segítségért, aki a vállalat technológiai és fejlesztési működéséért felelős.

6 

1. Energiapolitika

1.1

A paradigmaváltás szükségessége

1977-ben a „környezeti háborúzás tilalma“ már a nemzetközi jog része. Az első paragrafus szerint minden egyes tagországra kötelező az olyan „környezeti változást okozó technikák használatának tilalma, melyek széles körben hosszan tartó vagy súlyos hatással bírnak, romboló, vagy egyéb károsító módon más tagországra nézve“(H. Scheer, 1998, p.21). Ez nem csupán katonai szempontokra vonatkozik, hanem minden olyan tevékenységre, mely a környezetre kedvezőtlen hatással bír. Ennek szerves része a környezetvédelem, ám még mindig folyik a környezet elleni politikai és gazdasági világháború. A sivatagi területek növekedése, az aszály, az áradások és az egyre gyakrabban ránktörő, sokszor veszélyessé váló viharok és egyéb környezeti károsodások, valamint az ózonlyuk növekedésének kedvezőtlen hatásai mind azt mutatják, hogy azok a katasztrófák, melyeket csak hosszú távra prognosztizáltak, már napjainkban is jelen vannak.Az 1980-as évek elején több országban beindultak a megújuló energiák hasznosítására vonatkozó fejlesztések és kutatások. Azonban a döntéshozók nem kívánt lehetőségként értékelték a nem fosszilis és nem nukleáris energiákat. Az egyes napenergetikai technológiák teljesítményéről például hamis adatokat közöltek, kihagyva a pozitívumait a költségekre fordítva a fő hangsúlyt (H. Scheer, 1998). Azóta is konferenciák egymás után kerülnek megrendezésre, ám ezek eredménye jórészt csak egy újabb konferencia megrendezésére vonatkozó nyilatkozat. A veszélyek és az ezek elleni poiltikai intézkedések közötti szakadék alig csökkent a legutolsó évekig. Ezt bizonyítja a Kiotói Jegyzőkönyv kimenetele is, melyet a riói konferencia megállapodásainak eszközeként tartanak számon. Az emberiség energiafelhasználása gyorsan nőtt, ezt 1997-ben felismerve a japán Kiotóban az ENSZ Klímakonferenciáján a világ kormányai összeültek, hogy érdemi 7 

eredményekhez jussanak. Csak a konferencia legutolsó pillanataiban jutottak megállapodásra, ahhoz is kellett a közvélemény nyomása. E szerint az Európai Unió államaiban 8%-os, Japánban 6%-os, az USA-ban pedig 7%-os szén-dioxid kibocsátás-csökkenést kell elérni 2012-ig az 1990-es bázisévhez viszonyítva. Érdemes azonban megjegyezni és a vállalásokkal összehasonlítani, hogy 2007-ben Kína egy főre jutó kibocsátása 5,1 tonna volt, Európáé 8,6 tonna, míg Amerikáé 19,4 tonna. Egyébként 38 fejlett ipari ország átlagosan a kibocsátás 5,2%-os csökkentését vállalta (Kyoto Protocol to the United Nations framework, Convention on climate change, 1998). A Kiotói Jegyzőkönyv ratifikálásának folyamatát a politikai és gazdasági ellenérdekek erősen lelassították, hivatalosan is csak 2005. február 16-án valósult meg. Ekkor vezették be az EU-ban a Kibocsátás-kereskedelmi Rendszert is. A rendszerben részt vesz az összes „nagy szennyező”, vagyis azok az iparágak, amelyek a legjelentősebb környezetvédelmi kárért lehetnek felelősek. Ezek kibocsátási kvótákat kapnak, melyeket adhatják-vehetik egymás közt, de a kvótán felül nem szennyezhetnek. Japán azonnal megtagadta atomerőműveinek leépítését. Az USA a Bushkabinet hivatalba lépése után néhány héttel kilépett a Clinton által aláírt megállapodásból, mellyel Clinton elismerte azt a tényt, hogy az 1990-ben kibocsátott széndioxid-mennyiség 45%-a az USA-ból és Oroszországból származott. George W. Bush elnök lépésének magyarázata nagyon egyszerű. Kampányát jelentős összegekkel támogatták a legjelentősebb olajvállalatok, melyek ezáltal irányították politikai intézkedéseit és nyomást gyakoroltak energiapolitikájára (Fidrich, 2002). A fentiek miatt a szakértők komolyan vitatják a Kiotói Egyezmény hatékonyságát és értelmét, de kétségtelen erénye az egyezménynek, hogy “közös nevezőt” illetve “minimális alapot” biztosított és még ma is biztosít a nemzetközi diplomáciai tárgyalások számára.A kevés eredményt hozó intézkedések nem meglepőek, hiszen ugyanazok, akik politikai vagy gazdasági stratégiájukból adódóan mindezekért felelősek, aligha fognak olyan folyamatot elindítani, mellyel saját bázisaikat gyengíthetik. Egyetlen lehetőség lehet a „Nyugat“1 politikai és gazdasági szemléletváltása, amely befolyásolhatja a nemzetközi megítélést, és ezáltal

                                                         1

Itt: fejlett országok, energetikai nagyhatalmak 

8 

csökkentheti a nyomást a fejlődő országok irányába.2 Ezzel egy globális paradigmaváltás jöhet létre. Ahogy ismerjük Karl Marx mondatát is, miszerint az uralkodó vélemény az uralkodók véleménye. A gazdasági növekedés és a lehetőség a hatékony környezetgazdálkodásra a fejlődők számára csak akkor válhat elérhetővé, ha ezt a nyugati ipari államok megengedik és érdekeltségüket nem befolyásolja. Így számolni kell azzal, hogy a jelenlegi energiapolitika irányítói teljes mértékben az egyre csökkenő mennyiségű tartalékokra hagyatkozva nem támogatják egy olyan energiarendszer kiépítését, amely ellenőrzési lehetőségeiken kívül van.

1.2

Az elszánt jelen

Az Európai Bizottság 2008 elején egy jövőbemutató javaslatcsomagot fogadott el, amely lehetővé teszik az Európai Tanácsnak az éghajlatváltozás elleni küzdelemmel

kapcsolatban

és

a

megújuló

energiaforrások

alkalmazására

vonatkozóan tett vállalásai megvalósítását, mivel a felmérések szerint a statisztikák nem javultak az előző évekhez viszonyítva. Az új javaslatcsomag célja, hogy az Európai Unió megvalósítsa a 2007-es adatok alapján 0,68%-kal még mindig növekvő üvegházhatást okozó gázok 20 %-os csökkentését, ugyanakkkor a megújuló energiaforrások teljes energiafelhasználáson belüli arányának 20%-ra történő emelését 2020-ig. Sokak még bizakodóbbak, hogy amennyiben sikerül az éghajlatváltozásról egy újabb nemzetközi megállapodást kötni, akkor 2020-ra a kibocsátás-csökkentési cél 30 %-ra is emelkedhet (Combating climate change by European Commission, 2008). A javaslatok arra épülnek, hogy a kitűzött célok mind technológiai, mind gazdasági értelemben elérhetők, és egyedülálló üzleti lehetőséget kínálnak az európai vállalatok számára. Az intézkedések várhatóan valamennyi országban jelentős mértékben meg fogják növelni a megújuló energiaforrások alkalmazását, és számonkérhető célokat fognak meghatározni a tagok kormányainak számára. Az                                                          2 A fejlettek a fejlődő országokat teszik felelőssé a modern kor energiaellátási zavaraiért.  9 

egyik legfontosabb politikai javaslastok közé tartozik: a megújított kibocsátási rendszer (EU Emissions Trading System - EU ETS). Az emisszió-kereskedelem szabályozásának jelentős előnyei közé tartozik, hogy a legköltséghatékonyabb módon valósítja meg a kibocsátás csökkentését oly módon, hogy a vállalatok saját döntésük alapján viselik a magasabb termékár mellett azt, hogy esetlegesen kevésbé lesznek versenyképesek, beszüntetik a termelést vagy technológiai fejlesztéseket valósítanak meg. Így eredményezi azon szennyező tevékenységek megszűntetését, melyek a legkisebb értéktöbbletet produkálják (M. Diesendorf, 2007). Az Európai Unióban 2005. január 1-jén életbelépett EU Üvegházgázkibocsátás-kereskedelmi rendszerben, Magyarország is részt vesz, igaz hazánkban csak 2006-ban indult be ténylegesen az emisszió-kereskedelem. Az első évben a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KVM) az uniós rendszerben résztvevő 2293 magyarországi létesítmény számára összesen 30,2 millió tonna szén-dioxid kibocsátására adott jogosultságot, azaz ennek megfelelő mennyiségű kvótát kaptak a cégek speciális számlájukra (lsd: I. sz. melléklet, Europa Press Releases, 2008). Az állam az első évben ugyan túlbecsülte a kibocsátások mértékét, így 4,25 millió tonnának megfelelő kibocsátási érték plusz kvótája maradt; ezzel egy időben a széndioxid árfolyama az Európai Klíma Tőzsdén jelentősen esett, ám ezek a többi ország jelentős részét is érintette. A rendszerben mind a 27 tagállam részt vesz. Az első három év kísérleti periódusnak számított, 2008. január 1-től élesedett a rendszer. E szerint az Európai Unióban 0,68 százalékkal nőtt a széndioxid-kibocsátás 2006-hoz képest (Smale, R.; Hartley, M.; Hepburn, C; Ward, J.; Grubb, M., 2006). Magyarország egyébként a világon elsőként értékesített kibocsátási egységet 2008 szeptemberében, nevezetesen 2 millió tonna szén-dioxid kvótát adott el Belgiumnak (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Sajtó Iroda, 2008). 2008 novemberében pedig Spanyolországnak értékesítettünk 6 millió tonnát (M. Szabo, 2008). Hazánk az emissziós vizsgálat bázisidőszakaként az 1985-87-es időszakot jelölte meg és ehhez 6 százalékosos kibocsátás-csökkentést vállalt. Ezt nem volt nehéz teljesíteni, mivel ez alatt az időszak alatt a gazdaság még a nehéziparra épült.                                                          3 2007-ben már 245, (Europa Press Releases, 2008.)   10 

Az energiaigényes iparnak köszönhetően ebben az időben volt egy mennyiségi felfutása az energiának. A rendszerváltás utáni gazdasági szerkezetváltás következtében emissziós szintünk szinte önmagától, közvetlen szabályozás nélkül redukálódott (II. sz. melléklet). Mivel mára a 6 százalékon túl további 26 százalékos csökkenést értünk el, hazánknak lehetősége van arra, hogy a megtakarított kibocsátási kvóta értékesítésével magyar klímavédelmi beruházásokhoz teremtsen forrásokat. Ezen források egy része megújuló energiafelhasználás ösztönzésére használható fel (KvVM). Az Európai Bizottság soros elnöke a portugál José Manuel Barrosó is bizakodva tekint a jövő felé: „Az éghajlatváltozás kihívásának való megfelelés az igazi megmérettetés a generációnk számára. Célunk, egyben kötelességünk is, hogy megfelelő kereteket biztosítsunk a környezetbarát európai gazdaságra való átálláshoz, és hogy megőrizzük vezető szerepünket a bolygó megóvásáért tett nemzetközi fellépés terén. A javaslatcsomag nem csupán e kihívásra, hanem az energiabiztonság kérdésére is megfelelő választ ad; ez egy olyan lehetőség,amelynek új vállalkozások ezreit és munkahelyek millióit kell megteremtenie. Meg kell ragadnunk ezt az alkalmat.” (José

Manuel

Barroso

Beszéde,

2008.,

http://ec.europa.eu/malta/news/climate_action_en.htm).

1.3

Az energia és a gazdaság kölcsönhatása

Napjainkban a létünk alapvető feltétele az energia, mely egyaránt alapja a gazdaságnak

is.

Az

emberiség

létfeltételévé

vált

különösen

a

lakossági

energiaszolgáltatók révén, mint a villany, a gáz és a távhő. Minden termék előállításához szükség van energiára, és annak költsége jelen van az előállítási költségekben. Tehát ha nő az energia ára, akkor nőni fognak az előállítási költségek, ezzel más termékek árai is, vagyis ha a nominális jövedelmeket standardizáljuk, az életminőség és a fejlődés üteme romlani fog. Az energia ára különböző tényezőket tartalmaz, úgy mint az előállítási költségek, beszerzési árak, szállítási költségek. Az emberiség egyre növekvő energiaéhsége rövidesen eljut arra a szintre, amikor elfogynak fosszilis tartalékaink. Egyesek szerint 50 évig, mások szerint még 11 

100 évig kitartanak készleteink. Ez az állapot az ökológiai helyzet szempontjából szerencsésnek tekinthető, hiszen ezen energiaforrások elégetésével olyan mértékben szennnyezzük környezetünket, hogy az már jelentősen rontja életfeltételeinket (H. Scheer, 2007). Ebben a korban, amikor az energia olyan nagy mértékben befolyásolja életünket, és az energiaárakat újra és újra felvetik különböző tényezők, komolyan el kell gondolkodnunk azon, hová tart a jövő, melyek lesznek azok a lehetőségek, melyek a változás útjára terelhetik energiagazdálkodásunkat és ökológiai környezetünket. Bármilyen energetikai befektetést -legyen akár hatékonyságnövelő vagy megújuló energiaforrásokon alapuló- hosszútávú stratégiai irányválasztás és jelentős beruházásigény jellemzi. Ezek nagy hatást gyakorolnak mind a gazdasági fejlődésre, mind a környezet alakulására. Egy-egy döntés következményeivel, például a radioaktív hulladékkal többszázezer évig kell együtt élnünk. Mára nyilvánvalóvá vált, hogy az energiatermelés, mint stratégiai ágazat központi helyet kell, hogy elfoglaljon a világgazdaságban. A mai álláspont szerint a legjárhatóbb út a hatékonyság növelése, az energiatakarékosság és olyan új lehetőségek keresése és megteremtése, melyek a biztonság a gazdaságosság és a környezet hármas egységében az optimumhoz a legközelebb állnak (1. ábra).

12 

1. ábra:   A biztonság, környezet, gazdaságosság hármas egysége az energiapolitikában,  Járosi Márton nyomán

Azonban itt hangsúlyoznunk kell az ún. „rebound effektust” (visszaugrási hatás), mely csak az utóbbi évek felismerése. Ez alapján az energiahatékonyság növekedése nem feltétlenül jár együtt az energiafogyasztás csökkenésével. Az energiahatékonyság javul az épületek fűtésének korszerűsítésével, a hőszigetelések javításával, a gépkocsi fogyasztásának fajlagos csökkentésével és az egyéb gépek működési hatékonyságának növelésével. Azonban az energiafogyasztás ebben az esetben nő, hiszen az eddig energiára költött nomináljövedelmeket esetleg további lakások építésébe, gépkocsik megvásárlásába fektetik, az egész lakást fűtik esetenként még magasabb hőfokon és több háztartási gépet, esetleg más eszközöket vásárolnak vagy többet használják őket. Ezek következtében a hatékonyság javulása ellenére nem csökken, esetenként még nőhet is a fogyasztás. A nemzeti gazdaságok folyamatos fejlődése, a lakossági fogyasztás bővülése és a rebound effektus miatt az elmúlt évtizedekben minden országban nőtt az energiafelhasználás. A jövőben a fogyasztás

további

növekedése

várható.

Meg

kell

állapítanunk:

nem

számíthatunkarra, hogy csökkenjen az energiafogyasztás az EU-ban vagy a világ bármely országában (M. Diesendorf, 2007). 

13 

Az 1. ábra jól szemlélteti az összefüggéseket és rámutat az ellentétekre is. A belső, csúcsára állított háromszöget a biztonság, a környezet és a gazdaságosság uralja. Ezek között azonban feloldhatatlan ellentétek vannak, gondoljunk például a környezet és a gazdaságosság közti ellentmondásosságra, vagy a biztonság kontra gazdaságosság problémájára. Ezért az optimum megkeresése kiemelkedően fontos, mellyel a leghatékonyabb módon tudjuk irányítani energiagazdálkodásunkat. Az ábráról leolvasható továbbá, hogy a társadalom a globális gazdaságon belül helyezkedik el, viszont tudjuk, hogy az esetek egy részében a gazdasági és társadalmi érdekek nem egyeznek meg. A következőkben ezen tényezőkre mutatunk rá néhány energetikai megoldáson keresztül (Járosi M., 2007). 

2.

Energiahordozók

a

biztonság,

környezet,

gazdaságosság hármas egységében   2.1

Fosszilis energiahordozók

A hagyományosan az energiaforrásokat megújuló, flow jellegű4 és nem megújuló, stock jellegű energiaforrásokra bonthatjuk. A flow jellegű erőforrásoknál az áramlás mennyisége, míg a stock jellegűeknél a készletek nagysága számít. A készletek becslése rendkívül nehéz, kiaknázási lehetőségük korlátozott.5 „Megújuló energiaforrásnak nevezzük azt az energiaforrást, melynek globális mérlegegyenletét egy t-t0 időtartamra integrálva pozitív értéket kapunk. A megújuló jelleg nem a forrás és a felhasználás különbségének pillanatnyi értékétől, hanem egy meghatározott véges intervallumra vett integráljától függ.”(Pál G.; Huba B., 2004). Ezen intervallum nagysága lényegében szubjektív érték. Általában egy emberöltőnek vesszük;

eszerint

számolva

az

erdőgazdaságban

                                                         4

 

Kivéve a termőföld, mert az stock jellegű. 

14 

pl.

a

fát

is

megújuló

energiaforrásnak tekinthetjük, ha ez alatt az időtartam alatt nem használunk fel több fát, mint amennyi termelődik. A

fenti

definicióba

nem

tartozó

energiaforrásokat

nem

megújuló

energiaforrásoknak, más néven fogyó energiahordozóknak nevezzük. A szén, kőolaj, a földgáz, gyakorlatilag a földtörténeti korokból ránk maradt napenergia. Mindezek, sőt egyéb földi energiahordozók is közvetett módon a Napból származó energiák. Nem megújuló energiaforrásnak tekintjük továbbá a hasadó anyagokat, a hidrogént, és annak izotópjait, a felszín alatti vizek egy részét, sőt az érceket és a tőzeget is. Az eddigi létjogosultsága a szénhidrogén alapú energiatermelésnek megkérdőjelezhetetlen.

A

fosszilis

energiahordozók

előfordulása

azonban

meglehetősen területfüggő: régiók más-más nyersanyag-adottságokkal és kitermelési lehetőségekkel rendelkeznek, ezáltal némely állam akár monópólium közeli állapotba is kerülhet egy-egy kedvező adottság miatt. Ennek következtében azok az országok, amelyek nem tudnak felmutatni bizonyos mennyiségű kitermelhető nyersanyagot, függővé válnak másoktól. Bár ezt az 1973-79-es olajválság, a közel-keleti háborúk és az ukrán vagy akár a hazai gáz-ellátás problémaköre után nem szükséges tovább magyarázni. Az energiafajták hasznosíthatóságuk (exenergia), átalakíthatóságuk szerint feloszthatók alacsonyabb és magasabb minőségi szintet képviselő energiákra. A magasabb minőségi tartalmú energafajták mind műszakilag, mind gazdaságilag a legértékesebbek, ezekkel a lehető legtakarékosabban kell bánnunk. Magas minőségűeknek számítanak például a fosszilis energiahordozók vagy a villamos energia. Ezek felhasználását csak olyan szintekre kellene korlátozni, amikor a tudomány jelenlegi állása szerint nem alkalmazható alacsonyabb minőségű szintű energia. Például az ipari felhasználásban vagy járműveink működtetésére. Ugyanis fűtési, hűtési energiát vagy melegvizet előállító rendszerek energetikailag alacsonyabb minőségi szintű energiát igénylegnek (Bora Gy.; Korompai A., 2001). Gondoljunk csak bele, hogy az épületek belső hőmérséklete viszonylag közel van a külső környezet hőmérsékletéhez. Ennek ellenére ma ezen alacsony minőségi igényű szinteket is magasabb exenergia tartalmú energiahordozókkal elégítjük ki, gyakorlatilag elpazaroljuk azokat 40-80 fokos melegvíz előállítására, melyet aztán épületfűtéshez vagy használati melegvíz előállításához használunk. 15 

Célunk tehát az kell, hogy legyen, hogy megtaláljuk a módját, hogy hatékonyan tudjuk felhasználni a rendelkezésre álló megújuló energiaforrásokat, ahelyett, hogy a magasabb minőségi értékű szénhidrogén-alapú energiahordozókhoz nyúlnánk. 2.1.1 Kőszén Az egyik legelterjedtebb energiahordozó a kőszén. Felmérések szerint a Föld kőszénkészletének az ezredfordulóig felhasznált mennyisége mindösze a készletek 2 százaléka6 (Járosi M.). Kitermelése és szállítása sem bonyolult, ezért olcsó. Feldolgozása

és

kezelése

azonban

nagyon

környezetszennyező,

különösen

Magyarországon a felszínre kerülő karsztvíz mennyiségének növekedése miatt, amit a széntelepek mélyülése okoz. Ezért igazi létjogosultságát már évekkel ezelőtt elveszítette. A hazánkban termelt szén döntő többsége gyenge minőségű barnakőszén vagy lignit. Az ipari és a lakossági szénigény az utóbbi években jelentősen csökkent, így

ezzel

párhuzamosan

hazánkban

ezen

energiahordozók

kitermelése

is

jelentéktelenné vált (Hubai, 2001). 2.1.2

Kőolaj

A kőolaj ma kitüntetett szerepet élvez az energiahordozók között, mely versenyképes kitermelésének, halmazállapotából adódó szállíthatóságának és elosztásának köszönhető, kiváló tulajdonságai mellett. Azonban a kőolaj elégetése is nagyon káros, nem beszélve a természeti katasztrófákról. Egy tankhajó balesete több milliárd tengeri élőlény pusztulását okozhatja, partszakaszok élhetőségét teheti tönkre, melyek teljes ökológiai rehabilitációja akár évtizedeket is igénybe vehet. A Föld kőolaj-készletei azonban végesek, ennek következtében a gazdaságossági tényezők egyre romlanak, ára folyamatosan emelkedik. Magyarországon gazdasági súlyát a mintegy 25%-os energiafelhasználási részesedése jelzi (Energia Központ Kht.), ami a kitermelés számára elérhető készletek kimerülése miatt folyamatosan csökken. Ennek első számú felhasználója a közlekedési szektor.

                                                         6 2000-ig kitermelt mennyiség  16 

2.1.3

Földgáz

A földgáz az egyik legjelentősebb mai energiaforrás. A szén mellett az egyik legolcsóbb is, de szállíthatósága viszonylag bonyolult, infrastruktúra-igényes, ami felveti az árakat is. Bár környezetterhelése a legkisebb a fosszilis energiahordozók közül, ugyanis egységnyi energiát a legkisebb szén-dioxid kibocsátása mellett lehet belőle kinyerni, még mindig meglehetősen környezetszennyezőnek számít. A világ földgázkészleteinek várható élettartama körülbelül 150-200 év figyelembe véve a jelenlegi termelést, a gazdaságosan kitermelhető készletek élettartama azonban ennél jóval kisebb (Bora; Korompai). Magyarország energiaellátásában komoly szerepet játszik a földgáz, energiafelhasználásunk körülbelül egyharmadát adja, amit nagyrészt hőtermelésre hasznosítanak. Az egyre csökkenő hazai termelés és a növekvő felhasználás különbségét importból kell fedeznünk. Magyarországnak Oroszországgal és Ausztriával van vezetékes összeköttetése, amelyen keresztül szerződések alapján szállítanak. A mennyiségileg jelentős orosz gázimport egy bizonyos ideig még képes fedezni a magyar energiaigényt, azonban számolnunk kell azzal az elmúlt években többször jelentkező ténnyel, hogy az orosz gáz-ellátás nem biztonságos, azt bármikor leállíthatják. Ez a beszerzés diverzifikálására hívja fel a figyelmet, azonban ez az amúgy is egyre növekvő árak növekedését indukálná (Hubai, 2001). 2.1.4 Atomenergia A nukleáris ipar roppant nagy kockázatokat rejt magában az uránbányászattól az energiatermelésen, a nem biztonságos szállításokon át a hulladékkezelésig. Ma az atomenergia

támogatói

a

nukleáris

energiatermelést

az

éghajlatváltozás

megoldásaként tartják számon, igyekezvén zöldre festeni ezt az óriási veszélyeket magában hordozó iparágat. További veszélyt jelent, hogy az atomtechnológia és a nukleáris alapanyagok elterjedése a világban könnyen hozzáférhetővé válhatnak terroristák és nem megbízható államok részére, továbbá a nukleáris üzemek könnyen terrorista célponttá válhatnak. A biztonsági tényező negatív hatása a nukleáris energia tekintetében annyira jelentős, hogy ez nagymértékben elnyomja mind környezetkímélő, mind gazdaságossági voltát (H. Scheer, 2007).

17 

2.2

Megújuló energiaforrások

A másik nagy csoport a megújuló energiaforrásoké, s ebbe tartozik:  a közvetlen napsugárzás,  a vízenergia (a hidroszféra mozgási energiája),  a szélenergia (az atmoszféra mozgási energiája),  az ár-apály energiája (gravitációs energia),  a tengervíz hőenergiája és hullámenergiája,  a geotermikus energia,  a világűr elektromágneses sugárzásának energiája a szoláris hidrogénenergia, de bizonyos kereteken belül ide tartozik a növényvilág, az állatvilág és a talaj is.  A növényeket és az állatok anyagcsere termékeit, általában a biomaszszát is megújuló energiaforrásoknak tekintjük, ha a felhasználás üteme nem nagyobb a keletkezés üteménél (Bora; Korompai). Pontosításra azonban szükség van: Nem sorolhatjuk a hagyományosnak tekinthető vízenergia hasznosítást mindig a primer energiaforrásokhoz, de ide tartozónak tekintjük a napenergia közvetlen hővé, illetve villamosenergiává történő átalakítását, és ugyanígy a közvetett felhasználás különböző területeit is. Földünk belső hőjétől származó geotermikus energiát szintén nem minden esetben tekinthetjük teljes mértékben megújuló energiának, hőhordozójával, a hévízzel együtt. Ám, ha a földi hőt valamilyen mesterségesen lejuttatott energiaátadó „közeggel" továbbítjuk és egy körfolyamatban hasznosítjuk, ebben az esetben ezt a megoldást nevezhetjük megújuló energiaforrásnak. Ezért fontos a folyadék visszasajtolása, melyet környezetvédelmi előírások bizonyos esetekben szigorúan is szabályoznak. Azért fontos a fentiek egyértelmű megfogalmazása, mert a nevezett források, az említett megkötésekkel valóban kimeríthetetlenek.

18 

2.3

Mérlegen a megújuló energiaforrások

1. sz. táblázat: A megújuló energiák összehasonlítása, Forrás: kekenergia.hu, energiaklub.hu  Felhasználás V I L L A M O S E N .

Biomassza / Biogáz

Szélenergia

x

Vízenergia

x

x

x

Ü Z E M A N Y A G

x

Magyarországi adottságok

Rendelkezésre állás

Kedvező mezőgazdasági adottságok, kevés energiaerdő Észak-Nyugat Magyarországon kedvező, egyébként kevésbé

x

Geotermikus x energia

Napenergia

H ő T E R M E L É S

x

x

Kiváló adottságok különösen az Alföldön és a Duna-Tisza Közén Kedvező adottságok: napsütéses órák száma évente 1900-2300 óra/év

Kedvezőtlen vízrajzi helyzet

Beruházás

Megtérül és

Felhasználás akadályai

Időszakos, a mezőgazdasá gi termeléstől függ

Feldolgozó üzem, üzemeltetési egységek

n.a.

Az élelmiszertermelés rovására mehet

Indőjárásfüggő

Földterület igénybe vétele (bérleti díj), építés és hálózati integrálás

7-8 év

Problémás integrálni a centralizált villamos-energia hálózatba

Bármikor

Beépítés (viszonylag magas költségek)

Időjárásfüggő

Beépítés (magas költségek)

Villamosenergia

5-8 év Hőtermelés

2 év Fotovillamos alkalmazás

12-17 év Termikus napenergia

Viszonylag magas tőkeigényű

Költséges beépítés, hosszú távú megtérülés

6 év Vízrajzfüggő, területfüggő

Erőmű építés, hálózati integrálás (rendkívül magas tőkeigényű)

8-15 év

Kedvezőtlen adottságok, természetvédelmi problémák

A megújuló energiaforrások hasznosíthatóságát több tényező befolyásolja. A helyi természeti adottságok jelentős mértékben hatnak az egyes országok különböző megújuló energetikai potenciáljaira. Nem mindegy a természeti adottságok mennyisége, úgy mint a napsugárzás intenzitása, a napos órák száma évente, a szélviszonyok, a vízkészletek mennyisége és azok energetikai tulajdonságai, a geotermikus energiakészlet, a földterület jellemzői, a talaj és kőzetminőség, a fosszilis tüzelőanyag-ellátottság vagy a nukleáris energiatermelés lehetőségei. 19 

A gazdasági környezet is jelentős befolyásoló tényező a megújulók hasznosítása esetén. A fosszilis energiahordozók (földgáz, olaj és szén) árviszonyai, a nukleáris fűtőanyag ára és az energiatermelés egyéb költségei jelentős mértékben határozzák meg a keresletet a megújulók irányában csakúgy mint az állami támogatás mértéke és a kormányzati adópolitikák alkalmazása. A következő egység a befolyásolási tényezők szempontjából a politikai környezet, melyben jelentős hatással bírnak a nemzetközi és állami szintű programok, célkitűzések, stratégiák, támogatások és szabályozási intézkedések. Egy másik jelentős terület a technológiai tényezők hatásai, melyek az adott régió vagy ország technikai felkészültségét és támogatását jelenti. Ez alatt a technológiai növekedés szintjét, a támogatási szinteket és a kapacitás mértékét értjük. A legátfogóbb tényező pedig a társadalmi környezet. Az, hogy mennyire tudatosan tudjuk és akarjuk irányítnai a körülöttünk lévő világot, milyen igényszinttel és ismeretekkel rendelkezünk a fejlődés lehetőségeinek terén (H. Scheer, 1998). A felsorolt tényezők által jellemzett viszonyok az egyes tagországokban eltérőek, és így a hasznosíthatóság feltételei is eltérnek. Itt jelenik meg a regionális politika hatékony működésének kérdése. A támogatások diverzifikálását nem magas szinten kell végezni, hanem különböző potenciájú régiókra lebontva a regionális politika részeként kell értelmezni. Például Magyarország hiába kap egy nagyobb keretösszeget Európai Uniós támogatásként a vízerőmű-építésekre, nyílvánvaló, hogy hazánk természeti adottságaiból adódóan nem a leghatékonyabb energiaképzési módot

támogatnák.

A

források

felhasználása

biztosan

megtörténne,

csak

valószínűleg az előállítható energia volumene nem lenne kedvezően értékarányos a ráfordítási költségekkel. Az Európai Unió erre vonatkozó hosszú távú Megújuló Energia Útiterve alapján,mindentagállamnak el kell készíteni a saját nemzeti megújuló energiastratégiáját, valamint ennek megvalósítását célzó cselekvésitervét.

20 

2.3.1 Megújulóenergiaforrások növelésének kulcsterületei, hazai szempontjai

Energiapolitika Hazánk energiaimportra való rászorultsága ma már közel 80 százalék7, és a hazai források fokozatos kimerülése miatt energiaimport-függőségünk a jövőben elkerülhetetlenül tovább fog növekedni. A termékszerkezet nagymértékben anyag- és energiaigényes, a termelés és a fogyasztás területén is az energiapazarló technológiák alkalmazása a jellemző. A megújulók felhasználása csökkenti az energiaimportfüggőséget, és a fenntartható fejlődés útján felelős környezet kialakítását segítik elő. Az energiaforrások diverzifikációjával pedig megteremtheti az ellátásbiztonságot és az energiapiaci verseny alapjait. Környezet és természetvédelem Környezetünk és az élővilág egészséges életfeltételeinek biztosításához egyre fokokozódó környezetvédelmi intézkedésekre van szükség, amelyeket elsősorban a megújulók révén lehet biztosítani. Ezek ugyanis nem okoznak vegyi vagy nukleáris környezetszennyezést;

a

már

említett

kivételektől

eltekintve

folyamatosan

újratermelődőek, tehát környezetterhelésük nincs vagy minimális. Használatukkal csökkenthető a káros ÜHG-k8 és egyéb légköri szennyeződések kibocsátása, redukálható a víz- illetve talajszennyezés. Hasznosítási technológiájuk néhány eset kivételével aránylag egyszerű, kezelésük könnyen elsajátítható és a baleseti kockázatuk is jóval kisebb. Mezőgazdaság-vidékfejlesztés A biomasszán alapuló fejlesztések nemcsak energetikai szempontból fontosak, a hozzájuk kapcsolódó energiaültetvények révén vidékfejlesztési, mezőgazdasági szempontból is komoly lehetőségeket                                                          7 Az uránbehozatallal együtt, www.nfu.hu  8 Üvegházgázok  21 

teremtenek.

De

ezen

túlmenően

megállapíthatjuk, hogy egyéb megújuló energiahordozók is – decentralizáltságuk révén – kedvezően hatnak a vidékfejlesztésre érték- és munkahelyteremtésük révén. Meghatározó szerepe lehet megújuló energiaforrásokra épülő új iparág kiépítésének, az általában munkanélküliség és szociális válság sújtotta vidék fejlesztésében. Pl. A szélerőművek létesítése a földtulajdonosoknak jelentős plusz jövedelmet biztosít. A gyártás megvalósítható a hátrányos helyzetű régiókban, vagy különösen ahol a gépgyártásnak hagyományai voltak, de a rendszerváltáskor összeomló ipar még ma is érzékelhtően tartós munkanélküliséget okozott. Nemzetgazdasági megfontolások, komplex gazdaságfejlesztés Minthogy a megújuló energiák felhasználása munkaintenzív, a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos beruházások legfontosabb társadalmi előnye a munkahelyteremtés is, mely a vészesen alacsony foglalkoztatottsági mutatókkal rendelkező Magyarország számára létfontosságú kérdés (57.3% a foglalkoztatottsági arány hazánkban, Dániában 77,1%, Csehországban 66,1%, Ausztriában 71,4%)9. A jelenlegi tömeges szociális segélyezésnél sokkal előnyösebb lenne végre egy aktív államilag

támogatott

és/vagy

állami

irányítású

munkahelyteremtés,

mind

költségvetési, mind szociális, mind nemzetgazdasági szempontból. Emellett a növekvő foglalkoztatás teszi lehetővé az adók és járulékok csökkentését, melynek kedvező hatásai a gazdaság összes területén érzékelhetőek lennének. Új iparágak megjelenése a gazdaság felpezsdítéséhez elengedhetetlen. Továbá ezek az iparágak jelentős kutatási és fejlesztési tevékenységekre épülnek, melyek jelentős szakemberi bázist igényelnek. EU elvárások teljesítése Végül, de nem utolsósorban a klímaváltozás mérséklésében meghatározó szerepének betöltésével kulcstényezőt játszik az Európai Uniós elvárások teljesítésében. A hasznosítás egy olyan példaértékű irányt adhat nemzetközi fellépésünk során és megítélésünkben, mely az országhatárokon belüli előnyökön túl,

                                                         9 lsd.: Mellékletek 3. sz. táblázat  22 

nemzetközileg is érezteti pozitív hatását10 (Dióssy L., 2007).

2.3.2

Veszélytényezők

  A megújuló energiák legnagyobb hátránya a rendelkezésre álló energiaáram sűrűségének alacsony szintje, vagyis az alacsony exenergia-tartalom. A kis hőáram sűrűségéből adódik az, hogy bizonyos esetekben nagy területet igényel az energiahordozó hasznosítása. A megújuló energiát felhasználó energiatermelő rendszereknek beruházási igénye is jóval magasabb, mint a fosszilis tüzelőanyagot hasznosítókénak. Rendelkezésre állásuk általában nem egyenletes, egyáltalán nem, nehezen, vagy túl nagy költséggel tárolhatók, szállításuk költséges. E hátrányok ellenére, ha szembe állítjuk a nem megújuló energiahordozókkal, meg kell jegyeznünk, hogy a fosszilis energiahordozók (amelyek még ma is dominálnak a Föld energia-ellátásában) egyre több kritika, társadalmi megmozdulás célpontjába kerülnek, s ezért még olyan országok is, amelyek az energiahordozók nemzetközi piacán

erőfölényt

élveznek,

igen

nagy

összegeket

áldoznak

a

nem

környezetszennyező és minden szempontból békés energiaforrások kutatására. Az egyes országok energiamérlegében ezek az energiák jelentős mértékben növekednek, ám ez még mindig nem elegendő ahhoz, hogy a közeljövőben globális változást hozzon. Lényeges felhasználási akadály továbbá a beruházások tőkeigényessése is, mely a már infrastrultúrálisan kiépített fosszilis energián alapuló energiaellátással szemben nagyobb kezdő pénzforrásokat követel, a másik oldalon viszont a technika felődésével egyre csökken a megtérülési idő, a fosszilis energiahordozók árai emelkednek, így mindenképpen jó befektetést eredményez felhasználásuk. A fenntartható fejlődés megvalósításához a megújulókon keresztül nem elég egyszerűen energiaforrásainkat lecserélni. Gondolkodásmódunkon kell változtatni, fogyasztásaink erkölcsi oldalát is figyelembe kell venni, legalábbis a környezet tekintetében. Nem lehet eléggé hansúlyozni, hogy fogyasztási magatartásunk mennyire fontos az energiafelhasználás tekintetében. Környezetileg öntudatos                                                          10 Országimázs, turizmus, stb.  23 

döntéseket életünk bármely területén hozhatunk. “Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan”, mondja a híres szlogen. Az ökológiailag öntudatos polgárok nem számítanak arra, hogy valaki más, akár kormányzat, akár egyéb intézmények cselekedjenek helyettük, igyekeznek saját maguk környezetüket a megfelelő mederbe terelni. Szakterülettől függetlenül az ökológiailag öntudatos állampolgárok fontos döntéseket tudnak hozni és lépéseket tenni, melyek nem csak a jelenlegi nemzedék, hanem a jövő generációja számára is meghatározó fontosságú lehet (Zs. Rihay, 2002).

2.4

A

megújuló

energiaforrások

alkalmazási

trendjei

az

Európai Unióban és Magyarországon

Amint az a korábbiakban körvonalazódott a megújuló energiaforrások hasznosításának lehetősége egyre inkább előtérbe kerül a fosszilis energiahordozók árának folyamatos növekedése, a készletek csökkenése, továbbá az atomenergiával kapcsolatos félelmek miatt. Annak ellenére, hogy megújuló energiák hasznosítása nagy múltra tekint vissza, európai léptékben meglehetősen szerény a részesedése az összes energiafelhasználásból: 2004-ben az EU 25 össz-energiafelhasználásának csak 6,2 százaléka származott megújuló energiaforrásból (Eurostat). A tendenciák azonban kedvező képet mutatnak, az Európai Unió pedig nyíltan elkötelezett a változás irányába és klímapolitikájának érvényesítésében.

24 

100%  90%  80%  70%  60%  50% 

4.4  7.6 

6.2  4.2 

12.8 

14.5 

19.9 

13.6 

16.7 

23.9 

Megújuló  Lignit  Atom 

40% 

Szén 

30%  20% 

Gáz 

38.3 

37.2 

Olaj 

10%  0%  1990 

2004 

2. ábra: Az energiafelhasználás összetételének változása az EU 25 országaiban, saját készítésű,  forrás: eurostat 

Az utóbbi években az Európai Unió fosszilis energiaforrásoknak való kitettsége közel 8 százalékkal növekedett. Az Európában jellemzően megtalálható fosszilis energiaforrások felhasználásának csökkenését legnagyobb mértékben a földgáz (60%), majd a megújuló energiaforrások (58%), és az atomenergia (28%) felhasználásnak növekedése kísérte (Eurostat). A szinte teljesen importból származó fosszilis energiaforrások túlsúlya miatt az ellátásbiztonság és az importfüggőség kérdése egyre fokozottabban az Európai Unió energiapolitikai törekvéseinek fókuszába került. Nemzetközi fórumokon általánosan egyetértenek abban, hogy a megújuló energiák növekvő mértékű hasznosítása kulcsszerepet játszik a környezetvédelmi, továbbá az ellátásbiztonsági célok elérésében. Mindezek jól tükröződnek előző vizsgálataink alapján és számos uniós energiapolitikai dokumentumban is. Az 1997es Fehér Könyv célként jelölte ki, hogy az Unión belül 2010-ig el kell érni a megújuló

energiák

felhasználásban.

A

12

százalékos

megújulókból

részarányát előállított

az

összes

villamosenergia

villamosenergiaelterjedésének

elősegítése érdekében pedig létrejött a 2001/77/EK irányelv, amely konkrét, kötelező célokat jelölt ki 2010-re az egyes tagországok számára. Az irányelv célkitűzésében szerepel, hogy az EU-ban a megújuló energiaforrások segítségével termelt 25 

villamosenergia teljes villamosenergia-felhasználásban vett részaránya 2010-re érje el a 21 százalékot (Európai Unió Hivatalos Lapja, p.33). A megújuló energiafelhasználás húzóerejét a biomassza jelentette kétharmados részaránnyal 2004-ben. Nem

véletlen

ezért,

hogy

az

Európai

Unió

megújulókkal

kapcsolatos

szabályozásában kiemelt szerepet kap a biomassza, amely felhasználásának növelése érdekében az Unió Cselekvési Tervet dolgozott ki 2005-ben.

  3.ábra:   A megújuló energiaforrások felhasználása a primer energiafelhasználáson belül, saját  készítésű, forrás: Dióssy László előadása nyomán 

Magyarországon az energiafelhasználás összetételének változása az Európai Uniós átlagnál is kedvezőtlenebb hosszú távú tendenciát mutat. 1990-től 2004-ig igaz közel 10 százalékkal csökkent a hazai összenergia felhasználás, ám a gázfelhasználás 30 százalékos növekedése révén a fosszilis energiahordozók importjának részaránya a felhasználásban ma 67 százalékos, ha pedig a nukleáris fűtőanyag behozatallal együtt számolunk, akkor az importfüggőségünk 80% (Molnár, 2002). A magyarországi energiaellátáson belül a megújuló energiaforrások aránya növekedett az elmúlt években: míg 2001-ben 36,4 PJ-t tettek ki a megújulók, addig 2006-ben már 54,8 PJ-t, amely 50 százalék körüli növekedést jelent az adott időszakban. 2006ban a megújuló energiaforrások a primer energiafelhasználás mindössze 4,7 százalékát (Dióssy). Magyarországon a legnagyobb arányban hasznosított megújuló 26 

energiaforrás a biomassza, amely 2006-ban az összes megújuló energia közel 90%-át adta. A biomasszát jelentőségben a geotermikus energia (3,6 PJ), a megújuló alapú hulladék-felhasználás, a bioüzemanyag (0,96 PJ), és a vízenergia (0,67PJ) felhasználása követi. A megújuló energiahordozókat ma hazánkban elsősorban hő- és villamosenergia-termelésben, valamint üzemanyagként hasznosítják, bár az előzőhöz viszonyítva jóval kisebb mértékben. (Garamhegyi, 2007).

A megújló energiaforrás felhasználása  Magyarországon, 2006.  Geotermikus 

1%  7% 

4%  1%  1%  0%  0% 

39% 

Biológiailag lebontható  települési hulladék  Bioüzemanyag   Vízenergia  Biogáz 

47% 

Szélenergia  Napenergia   Tüzifa  Egyéb biomassza 

  4.ábra:  A megújuló energiaforrás felhasználása Magyarországon, 2006, saját készítésű, forrás:  Energiaközpont Kht. .

27 

2.5 A megújuló energiaforrásokban rejlő adottságok

A

következőkben

vetünk

egy

pillantástazegyes

hazai

megújuló

energiahordozók energetikai jelentőségére. Megvizsgáljuk egyes energiahordozók hazai adottságait, rendelkezésre állását, az előállítás alapanyag feltételeit, a felhasználás lehetőségeit, valamint azokat a környezeti hatásokat, amelyek a felhasználás korlátját jelenthetik. 2.5.1 Biomassza A biomassza kifejezés gyűjtőfogalom, a mezőgazdaságból, erdőgazdálkodásból és ezekhez a tevékenységekhez közvetlenül kapcsolódó iparágakból származó termékek, hulladékok és maradékanyagok (növényi és állati eredetű), valamint az ipari és települési hulladékok biológiailag lebontható részét jelenti. A létrejövő energetikai alapanyag lehet szilárd (pl. apríték, biobrikett, pellet), folyékony (pl. bioetanol, biodízel), illetve gáz halmazállapotú. A biomassza relatív jelentőségét támasztja azonban alá, hogy az Európai Unió megújuló energiaforrásból származó energia fogyasztásának kétharmadát (66%) biomassza segítségével állították elő 2004-ben.

A biomassza energetikai

hasznosítása kiemelten fontos kérdés a mezőgazdaság számára, mivel az energetikai felhasználás további értékesítési csatornákat jelenthet. Továbbá a jövőben várhatóan diverzifikálni kell a termelési szerkezetet annak ellenére, hogy az elmúlt időszakban megemelkedett az élelmiszer termékek iránti kereslet. Ezzel biztosítható, hogy a termelők továbbra is mezőgazdasági termeléssel foglalkozzanak és hogy az előállított terményeket jelentős költségvetési támogatás nélkül, piacképesen értékesíteni tudják (Lewandowski, 2001). Azonban fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az élelmezési célú mezőgazdasági termények energetikai felhasználásánál fokozott és folyamatos odafigyelésre van szükség annak érdekében, nehogy élelmezési, illetve takarmány szükségletek hátrányba kerüljenek. Ehhez a biomassza hasznosítás összes területét figyelembe kell venni.

28 

2.5.2 Biogáz A biogáz rendkívül széleskörűen felhasználható energiaforrás. Alkalmas a földgáz kiváltására, villamos- és hőenergia termelésre és motorhajtóanyagként egyaránt. A biogáz földgáz minőségűre történő tisztításával keletkező biometán aztán betáplálható a földgázhálózatba. A biometán a szén-dioxid (CO2) eltávolításával alkalmas gépjárművek meghajtására is. Svájcban és Svédországban már nemcsak személyautók és buszok, hanem vonatok üzemeltetésére is használják a biogázt. Több tanulmány is kimutatta, hogy a biometán energiamérlege (exenergia-tartalma) az alternatív üzemanyagok nagy részénél kedvezőbb. A biometán szélesebb körű elterjedését azonban jelenleg több tényező is hátráltatja, így elsősorban a magas beruházási költségek: a biogáz termelő, tisztító berendezések drágák, az üzemanyag kutak kialakítása költséges (Lewandowski, 2001, Thernesz A.; Vuk T.). Összefoglalva, biogáz rendkívül sokoldalúan használható energiatermelésre. A felhasználható alapanyagok széles körének következtében az élelmiszeripartól kezdve a mezőgazdaságon át mindenhol termelhető a biogáz, amely fűtési célra, villamos- és hőenergia termelésre, illetve biometán formában üzemanyagként hasznosítható. 2.5.3 Bioüzemanyagok A már említett bioüzemanyagok csoprtját külön is vizsgáljuk, hiszen felhasználásuk az utóbbi években igencsak az érdeklődés középpontjába került. Gyakorlatilag ma már nincs olyan innovatív autógyártással foglalkozó vállalat, amelyik ne áldozna euró milliókat olyan fejlesztésekre, melyek a hagyományos ottómotorok

bioüzemanyag-felhasználásának

mértékét

növelni

igyekszik.

Magyarországon elsősorban a kukorica, búza és a csicsóka, valamint a cukorrépa jelentheti az elsőgenerációs bioetanol gyártás nyersanyagbázisát. A közeljövő azonban ún. második generációs bioetanol előállítását hozhatja, mely cellulóz alapon működhet. Ennek technológiája jelenleg kísérleti fejlesztés alatt áll, szélesebb körű elterjedésére még akár 10 évet is várni kell. Az alapanyagelőállítást tekintve hazánk kedvező feltételekkel rendelkezik a bioetanol előállításához. Ám ökológiai adottságaink kevésbé kedveznek a biodízel fő alapanyagának a napraforgónak

és

a

repcének.

A

bioetanolt

a

motorbenzinbe

keverve

oktánszámnövelő adalékanyagként hasznosítható, de a jelenleg hatályos szabványnak 29 

megfelelően max. 5-10%-ban keverhető a benzinbe (Lewandowski, Thernesz; Vuk). Folyamatosan vitatott kérdés viszont a bioüzemanyok teljes életciklusára vonatkozó környezeti hatásuk. Miközben a bioüzemanyagok felhasználása során a növény által légkörből megkötött szén-dioxid szabadul fel, addig a növénytermesztés és előállítás során jelentős mennyiségű, fosszilis eredetű üvegház gáz kerülhet a környezetbe. További aggodalmakat szülhet, ha az alapanyagul szolgáló növényeket környezetvédelmi szempontból értékes területeken termelik. 2.5.4 Szélenergia A szélenergia világszerte versenyképes, dinamikusan fejlődő iparág, a szélturbina gyártás Európa egyik leggyorsabban fejlődő iparágává vált. A technológiai fejlődés következtében az előállítási költségek folyamatosan csökkentek és még ma is csökkennek, valamint a szélenergia ipar (gyártás, telepítés, kereskedelem), mint egy jelentős foglalkoztatóbázis működik szerte a világban. Magyarországon az első szélerőmű 2000-ben kezdte meg működését Dunaújvárosban, 2008 tavaszán a beépített kapacitás már több mint 100 MW volt. Ez 2010-ig várhatóan 330 MW-ra növekszikaz Energatikai Szakkolégium prognózisa alapján. Hátrányuk azonban, hogy a hazai viszonyok között a szélfarmok átlagos összesített kihasználtsága 20% körüli, ezért a fajlagos energiatermelés viszonyleg alacsony. A szélerősség ingadozása miatt a szélerőművek villamosenergiahálózathoz való kapcsolódása problémát jelent a magyar rendszerben, ahol a termelő kapacitások zöme atom-, illetve fosszilis erőmű, így komoly gondot okoz a szélerőmű kapacitások tartalékának és a villamosenergia-elosztás biztosítása. A szélerőművekkel történő villamos-energia termelés kedvező pótlólagos hatása, hogy a működés során nincs a károsanyag-kibocsátás. A szélerőművek egyéb kedvezőtlen környezeti hatásainak (pl. zaj, látvány, élővilágra gyakorolt hatás) csökkentése érdekében a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium külön tájékoztató kiadványban foglalta össze a szélerőművek telepítésével kapcsolatos tájépítészeti, környezet-, és természetvédelmi szempontokat (Horvath; Toth,2005). 2.5.5 Geotermikus energia Az Európai Unió 25 tagországában 2004-ben a megújuló energiaforrásokból származó energiafelhasználás 5-6%-a volt geotermikus eredetű. Az EU 25 országai 30 

közül Olaszország áll az élen a geotermikus energia segítségével történő villamosenergia- és hőtermelésben egyaránt, az EU-n kívüli országok közül Izlandon, a Fülöp-szigeteken, és az USA-ban a legjelentősebb a beépített kapacitás (Dickson M. H.; Fanelli, M., 2004). Magyarország is kedvező geotermikus adottságokkal rendelkező ország. A geotermikus gradiens mintegy másfélszerese a világátlagnak: a föld mélyéből egységnyi területen kilépő hőteljesítmény átlagosan 90 mW/m2, miközben az európai kontinens területén csak 60 mW/m2. Ennek megfelelően 1 km mélységben 60ºC, 2 km mélységben pedig már 110ºC a kőzetek és az azokban elhelyezkedő víz hőmérséklete. A geotermikus gradiens a Dél-Dunántúlon és az Alföldön a legnagyobb, a Kisalföldön és a hegyvidéki területeken kisebb, mint az országos átlag.

A geotermikus energia fő hasznosítási területe Magyarországon a direkt

hőhasznosítás

és

a

balneológia

(gyógyforrások,

gyógyvizek

gyógyfürdői

alkalmazása). Ma Magyarországon több mint 900 db termálkút11 üzemel, amelynek mintegy 31%-a balneológiai célú, több mint negyedük ivóvíz ellátásra hasznosul, és közel fele szolgál direkt hőhasznosítási célokra. A kitermelt hévíz hőtartalmát általában a mezőgazdaságban üvegházak fűtésére, épületek, uszodák fűtésére, használati melegvíz termelésre, esetenként távfűtésben hasznosítják (Unk Jné., 2001). Magyarországon geotermikus energiára alapozott villamosenergia-termelés egyelőre nincs, és az EU25 országok közül is csak két országban található ilyen célú felhasználás Olaszország, Portugália (IV. sz. melléklet). Zala megyében előkészítés alatt áll egy 1 MW-os geotermikus kiserőmű, és a MOL továbbra is vizsgálja egy 2-5 MW-os kísérleti erőmű létrehozásának kereteit (Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia, 2007). A geotermikus energia villamosenergia-termelésre való felhasználását korlátozza a hőforrások viszonylag alacsony hőmérséklete (az ismert hévíz kutak jellemző hőmérséklet tartománya 40-95ºC), ami miatt az energiatermelés hatásfoka csak igen alacsony lehet. A ma ismert szakértői becslések szerint Magyarországon nyolc olyan helyszín ismeretes, amelyek elvileg alkalmasak lennének kapcsolt hő- és villamosenergia-termelésre, összesen 80 MW lehetséges villamos kapacitással. Ezek közül csupán Fábiánsebestyén tervezett kapacitását becsülik viszonylag nagyra (64                                                          11 A

kifolyásnál 30 ºC-nál melegebb kutak, források. 

31 

MW), a többi terület csupán kis kapacitások (1-5 MW) létesítésére alkalmas. A gyakorlati megvalósítás során figyelembe kell venni a költségeket jelentősen növelő szigorú környezetvédelmi előírásokat: a fluidumra vonatkozó visszasajtolási követelmény, képződött só elhelyezése. Tovább nehezíti a projektek megvalósítását a készletek feltáratlansága és a technológia magas igénye (Unk). Hőszivattyú alkalmazásával a kishőmérsékletű melegvíz üzemű központi fűtéseket, az ún. Felületfűtéseket (nagy felületű radiátor fűtés, padló-, fal-, mennyezetfűtés) lehet előnyben részesíteni. Ilyen rendszerek kialakításához nagyobb rekonstrukció alatt álló-, vagy új tervezésű épületek alkalmasak. Magyarországon a hőszivattyúk megjelenése kezdeti stádiumban van. A geotermikus energia felhasználhatóságáról, a műszaki lehetőségekről még később szó esik. 2.5.6 Napenergia A napenergia az egyik legkézenfekvőbben hasznosítható, tiszta, szinte korlátlanul rendelkezésre álló megújuló energiaforrás. A napenergia közvetlenül vagy közvetve alkalmazható, az elnyelt sugárzási energia napelemekkel elektromos vagy napkollektorokkal hőenergia formájában hasznosítható. A napenergia hasznosítás jövője rendkívül ígéretes. Az elmúlt 10 évben egy átlagos napelem modul ára 10 euro/W-ról 3 euro/W-ra csökkent, 35%-os évi átlagos növekedési ütemével pedig a napenergia hasznosítás az egyik leggyorsabban fejlődő iparág (H. Scheer, 2007). A

napenergia

hasznosítása

szempontjából

Magyarország

természeti

adottságai kedvezőek, az évi napsütéses órák száma 1900-2300 (Energia Központ Kht.). Ez lényegesen magasabb, mint pl. Ausztriában vagy Németországban, a hazai hasznosítás mértéke mégis töredéke az ottaninak. Legjobb alkalmazási lehetőség a lakossági,

intézményi

melegvíz

igény

ellátása.

Jó

hatásfokú,

megbízható

technológiák, mind hazai, mind import termékek, berendezések rendelkezésre állnak. 4-6 m2 napkollektorral (2-3 panel) egy átlagos családi ház használati melegvíz igényének kb. 50-70 %-a fedezhető. A megújuló energiaforrások hasznosítását célzó 1999-es kormányhatározat 2010-re 20 ezer napkollektoros tető létrehozását tűzte ki célul, 2006-ig azonban csak 450 családi ház kapott erre a célra támogatást. Az összes beépített napkollektor felület ma kb. 50 000 m2 –t tesz ki, amelynek jelentős része a GKM által működtetett hosszú távú energiatakarékossági program pályázati 32 

rendszerének támogatásával létesült (J. Szlávik; T. Pálvölgyi; M. Füle; D. Ürge, 2006). A napenergia villamosenergia-termelésre való felhasználása kevéssé elterjedt, a nagyobb arányú elterjedését a napcellás berendezések drágasága gátolja: a várható megtérülés időtartama 100 év körüli; így a hazai potenciál is mindaddig kihasználatlan marad, amíg a napelem-gyártás költségei jelentős mértékben nem csökkenek. 2.5.7 Vízenergia Az EU 25 országaiban a vízenergia az összes energiafelhasználás 24%-át tette ki 2004-ben. A vízenergia a megújulókból származó energiafelhasználásban a biomassza után a második helyen áll, de jelentősége csökken az utóbbi években. Magyarországon a jelenleg meglévő 31 vízerőmű összteljesítménye 55 MW, villamosenergia-termelése közel 190 GWh/év ami a teljes hazai villamosenergiafelhasználás kevesebb, mint fél százaléka. Az előállított villamos energia kb. 90%-át a négy jelentősebb vízerőmű (Kiskörei, Tiszalöki, Kesznyéteni és az Ikervári erőművek) termeli meg. Magyarország vízerő-hasznosítási adottságai nem kedvezőek, európai összehasonlításban a leggyengébb között vagyunk.A magas fajlagos költségek miatt így kisebb kapacitású vízerőművek számottevő fejlesztése nem várható.A Bős-Nagymarosi erőmű építésének meghiúsulását követően nagy vízerőművek építésével nem lehet reálisan számolni (Komlós; Fodor; Kapros; Vaszil, 2008). Összefoglalva, Magyarország természeti adottságai kedvezőek a biomassza hasznosítás, a geotermikus és napenergia kihasználhatósága terén, amelyet a szél és vízenergia hasznosítás követ.A biomassza, a napenergia és a geotermikus energia tekintetében kedvező hazai adottságokat a hőtermelésben versenyképes módon ki lehetne használni a lakossági, intézményi melegvízellátás biztosítására, illetve fűtési célú felhasználásra. A következőkben kiemelnék egy olyan felhasználói lehetőséget a megújulók terén, mely Európa több államában már működik, mint Olaszországban vagy Portugáliában, noha természeti adottságaik nem mutatnak olyan kedvező képet mint hazánké.

33 

3. A földből jövő energia

3.1

A geotermikus energia bemutatása

Földünk belseje radioaktív elemek folyamatos bomlása miatt, valamint a bolygóvá alakulás során magába zárt hő hatására melegedett fel. A felszín közelében a hő hordozója a kőzet és a pórusokban, törésvonalakban raktározodott víz. A geotermikus energia, más néven földhő magmából ered és a földkéreg közvetíti a felszín felé. A hő felszínre jutása az útjába akadó kőzetek jellegéből és azok vastagságától függ (Dickson, M.H.; Fanelli, M., 2004). A Föld felszínétől sugárirányban a Föld középponja felé haladva kilométerenként átlagosan 30 Celsius fokkal emelkedik a hőmérséklet, de bizonyos területeken ennél nagyobb is lehet a hőmérsékletemelkedés, így Magyarországon is 50-60 Celsius fokkal, és 2 kilométer mélységben már elérheti a 110 Celsius fokot is (Unk Jné). Az energia hasznosításának két módja van: geotermikus hőszivattyú hőnyerésre, és villamosenergia hasznosítása. A

HŐSZIVATTYÚ

A hőszivattyú környezetének hőjét (víz, föld, levegő) használja fel hűtésre, fűtésre, illetve melegvíz előállítására. A hőszivattyú működési elve gyakorlatilag megegyezik a hűtőszekrény működésével, csupán a technikai folyamat kifordított. A hűtőszekrényekben egy speciális folyadék áramlik, ami belül hűti a rendszert, másrészt a hűtő hátoldalán hőt ad le. Ezt nyomáskülsönbség indukálásával tudják elérni. Magas nyomás esetén egy közeg hőt ad le, alacsony nyomás esetén felveszi azt. A hőszivattyú esetében az elv ugyanaz, csak fordítottak a különböző lépések. A környezetben olyan csövek vannak elhelyezve, melyekben folyadék áramlik, amely átveszi a föld hőmérsékletét és továbbszállítja a hőszivattyúnak vagy más néven hőpumpának.12 A felvett hő komresszorral tartott alacsony nyomáson a                                                          12 Német fejezésből: Wärmepumpe  34 

hőszivattyúba kerül. Ennek többféle típusa van a hőforrás és a hőhordozó fajtájától függően:

2. sz. táblázat:    A hőszivattyú típusai a hőforrás és a hőleadó közeg tulajdonságainak függvényében,  saját készítésű, forrás: 

Hőszivattyú típusa

Hőforrás

Hőhordozó, hőleadó közeg

Levegő-levegő

Levegő

Levegő

Levegő-víz

Levegő

Víz

Víz-levegő

Víz

Levegő

Víz-víz

Víz

Víz

Talaj-levegő

Talaj

Levegő

Talaj-víz

Talaj

víz

A levegő hőforrású hőszivattyú a környezet levegőjéből vonja ki a hőt egy ventillátor segítségével. Előnye, hogy nem igényel akkora befektetést, mint a vízből való hőfelvétel. Hátránya, hogy a levegő rossz hőfelvevő képessége miatt nagy mennyiségű keresztülfújó levegőt igényel, ami azt jelenti, hogy a zajszintje viszonylag

magas.

A

külső

hőmérséklet

csökkenésével

együtt

pedig

a

fűtésteljesítmény is csökken. A víz hőforrású hőszivattyúk a talajvíz (hévizek, termálvizek) és bizonyos felszíni vizek (tavak, folyók) hőenergiáját hasznosítja. Hévíz esetén ez kiemelkedő hatásfokot produkál. Ugyanakkor engedélyeztetési eljárások szükségesek, sőt, bizonyos teljesítmény felett a kinyert talajvíz visszasajtolása is előírás, ami még nagyobb befektetést igényel. A földből nyert hőn alapuló hőszivattyúk a legelterjedtebbek, melyek hatásfoka meglehetősen

jó,

nem

igényel

hosszabb

engedélyeztetési

folyamatokat,

környezetvédelmi előírásokat és mélyfúrást sem kell a legtöbb esetben alkalmazni. A továbbiakban a talajforrású fűtési rendszerekre koncentrálunk, ugyanis ez a legelterjedtebb és Magyarország kedvező adottságainak köszönhetően, valamint a többi alkalmazási mód is hasonló elven működik. A hazai hőszivattyús statisztika (5. ábra) mindezek ellenére mennyiségileg nagy lemaradást mutat az EU statisztikához képest. Amikor a hazai földhőt hasznosító és levegős hőszivattyús technológia 35 

helyzetét vizsgáljuk, akkor számos tényező hatásaként a világban betöltött szerepétől való lemaradás állapítható meg.

 

5.ábra:   A hőszivattyúk elterjedése az Európai Unióban és Magyarországon (2006), saját készítésű,  forrás: Energy Centre Bratislava

Beépíthetőségük, tulajdonságaik alapján különböző hőnyerő egységeket különböztetünk meg: o talajszonda, o vízszintes talajkollektor, o függőleges talajkollektor. A talajszonda esetén általában 30-100 méter mélységű rétegekig nyúlnak le a többnyire U alakú csövek, de sokan alkalmazzák már a spirálszondát,

mely

helytakarékosságának

köszönhetően nem igényel rendkívüli mélységet,

6.ábra: Talajszonda, forrás:  Arnoschulz, www.arnoschulz.de/  warmepumpen.html

csupán 5-15 métert. A szondát jó hővezető folyadékkal töltik fel. Talajszonda telepítése rendkívül nehéz feladat, ugyanis mélyfúrás szükséges. 36 

A talajkollektorral való hőnyerés során már nincs

meg

a

talajszondánál

helytakarékosság, mélyfúrásokat mélységbe

azonban

végezni. fektetnek

látott

itt

nem

Körülbelül le

egy

előny,

a

szükséges 1,5

méter

csőhálózatot

páhuzamosan vagy vízszintesen a talajszinttel. Két méter mélységben általában a lehető legalcsonyabb hőmérséklet 5 Celsius fok, mégis fagyállóval kevert 7.ábra: Vízszintes talajkollektor,  forrás: Arnoschulz

folyadékot érdemes áramoltatni a rendszerben, tanácsolják a szakemberek. Telepítésénél problémát

jelenthet a csövek lefektetése, mely viszonylag nagy helyigényű. A hő kinyerését követően a hőszivattyúba áramoltatott hő megsokszorozza a talaj hőmérsékletét a korábban már vázolt módon, és továbbítja a hőt a hőleadó közeg felé, amelyek lehetnek: 3.

sz. táblázat:    A hőleadó közeg típusai

Fűtési eljárás

Hőhordozó

Fan-coil (átszellőztetés)

Levegő

Falfűtés

Víz, levegő

Radiátor

Víz

Padlófűtés

Víz

Mennyezetfűtés

Víz, levegő

Sok szakember szerint a leghatékonyabb a padlófűtés, a falfűtés illetve a mennyezetfűtés alkalmazása, de egyre nagyobb az érdeklődés a fan coil technika irányába, ami gyakorlatilag hűtő-fűtő klímaberendezést jelent. Az egész folyamat ugyanis megfordítható.A nyári melegben klímaberendezésként működhet. A csövekben levő folyadék, illetve a falakban levő levegő a belső térben levő hőt veszi fel és azt továbbítja a talaj felé (Komlós; Fodor; Kapros; Vaszil, 2008). A rendszer hatékonyságát az ún. COP (coefficient of performance) számmal jellemezhetjük, ami megmutatja, hogy a hőszivattyú által produkált hasznos hőteljesítmény hányszorosa a működtetéséhez szükséges teljesítménynek. Ez az érték 37 

az üzemeltetési körülményekkel folyamatosan változhat, de talaj-levegő hőpumpa esetén hozzávetőlegesen 4-es COP számot állapíthatnak meg, ez persze függ a külső hőmérséklettől a beépített hőnyerő egységek számától, a talaj adottságaitól stb.Sokoldalú szempontokat vesz figyelembe az SPF (seasonal performance factor) szám, melyet általában ßa-val jelölünk és a COP korrekciós értékeként tartanak számon. Míg a COP számmal a hőtermelő rendszer ideális hatásfokát lehet kiszámítani, addig az SPF sokoldalúbban mutatja a részleteket. Figyelembe veszi a talaj hőmérsékletének évszakos változásait, számos hűtési illetve fűtési igény ingadozását is. Ennek következtében egy olyan mérőszámot kapunk, mely az egész fűtési rendszer valós teljesítményét méri fel, a COP számmal ellentétben környezeti hatások korrekciójával.

3.2

A geotermikus energia hasznosítása

A geotermikus energiát sokféleképpen lehet hasznosítani: háztartások fűtésére, melegvíz-szolgáltatásra, ipari, mezőgazdasági célokra (növényházak, fóliasátrak, terményszárítók,

istállók,

haltenyészet

üzemeltetése),

valamint

balneológiai

felhasználásra. A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. Törvény végrehajtásáról szóló 203/1998 (XII. 19.) Kormányrendelet (Vhr) 34. § szerint nem minősül energetikai célú hasznosításnak a geotermikus energia gyógyászati, balneológiai és vízellátási célokra vonatkozó felhasználása, mégha másodlagosan energetikai célokra is használják fel azokat. A föld energiájának felhasználása nem csak a fosszilis enegiahordozók megtakarításában, energia-import függőségünk csökkentésében rejlik, hanem sokrétű felhasználhatoságuk révén vállalkozások alapítására, kereskedelmi tevékenység indítására és különösen a termálvíz-hasznosítás révén teületfejlesztéshez is hozzájárul (Unk Jné).

38 

4. sz. táblázat: A világ geotermikus energiájának közvetlen felhasználásra vonatkozó 1995., 2000.,  és 2005. évi adatai, forrás: Dióssy 

1995. évi TJ/év % 14,617 13,0 38,23 15,742 13,493 1,124 10,12 15,742 1,124 2,249 112,441 100%

Technológia 
 1. Hőszivattyú 2. Kommunális fűtés 3. Növénytermesztés 4. Haltenyésztés 5. Terményszárítás 6. Ipari hasznosítás 7. Fürdők, balneológia 8. Légkondicionálás 9. Egyebek Összesen:

2000. évi TJ/év % 23,275 12,2 42,926 17,864 11,733 1,038 10,22 79,546 1,063 3,034 190,699 100%

2005. évi TJ/év % 86,673 33,2 52,868 19,607 10,969 2,013 11,068 75,289 1,885 1,045 261,418 100%

A jelenlegi hasznosításnak két módja ismert: o Természetes hordozóhoz kötötten: a Földfelszín alatt a mélyebb, melegebb rétegekben nagy mennyiségben rendelkezésre áll, viszonylag nagy exenergiatartalommal. Erre a célra a legmegfelelőbb közeg a magyarországi gyakorlatban

a

termálvíz,

szerencsésebb,

magasabb

hőmérsékletű

körülmények között pedig a vízgőz (gejzírek Izlandon). o A Föld hőáramának közvetlen hasznosításával: például a Földfelszín alá juttatott kényszeráramlású víz, vagy egyéb hőhordozó közeg felmelegítésével hőszivattyú működtetéséhez.

3.3

A geotermikus energiafelhasználás SWOT analízise

A földhő hasznosítása kapcsán megoszlanak korunk energatikai véleményei. Vitathatatlan, hogy olyan kedvező hatásai vannak a felhasználásnak, amelyek képesek lennének megfelelni a mai kor energetikai kihívásainak. A következőkben megemlítjük a tisztán látás érdekében a geotermikus energia közvetett pozitívumait, 39 

és negatívumait, közgazdasági és szociális előnyeit (Walter J. Eugster; K. Grosse; F. Rummel; B. Sanner; P. Seibt; H. J. Wagner, 2002).

Erősségek • A geotermikus energia felhasználásának szén-dioxid kibocsátása csaknem 0, ami beilleszti felhasználását az Európai Uniós energiapolitikába, sőt a klímaváltozási globális programhoz is illeszkedik. • Egyéb megújuló erőforrással szemben a geotermikus energia felhasználása nem időjárás vagy évszakfüggő, amivel még kisebb teljesítménye is felértékelődik. • Alapanyagszükséglete nincs, mindenhol előfordul, bár nem egységesen kedvező feltételek mellett. • A villamosenergia-termelés geotermikus energiával sok előnnyel jár a nem egységes előfordulású13 más energiahordozókkal szemben. A centralizált áramtermelés esetén nehézkes a különböző időjárási tényezőktől függő energiák beintegrálása a villamosenergia-hálózatba. • Támogatás szempontjából is bizonyos pozitívumokkal jár a geotermikus energia erőművi felhasználása. Az Európai Unió energiapolitikájának meghatározó része a “zöld áram” termelésének ösztönzése, mely ugyan más megújuló energiákkal való termelést is támogat, mégis jelentős alapot teremthet a geotermikus áramtermelés megindulásához. • A többi megújuló energiafelhasználással összehasonlítva a hőtermelésben 5 év körüli megtérülési idő kedvező képet mutat. •A

geotermikus

energia,

különösen

a

hőhasznosítás

terén

kitűnően

kombinálható egyéb megújuló erőforrásokkal, ezáltal a teljesítmény növelhető. •A

geotermikus

fűtési

rendszer

beépítéséhez

különböző

felhasználói

támogatások és kedvezményes kamatok igényelhetők (NEP, EHA, KEOP). • Decentralizált rendszer, egységesen fordul elő, így nem igényel különösebb infrastrukturális kiépítettséget.                                                          13 Időjárás-, évszak-, tájolásfüggő  40 

• „Ingyen” energia, mely csupán a kitermelése során igényel bizonyos hozáadott energiát, ami a rendszer energiaigényességét jelentősen csökentheti.

Gyengeségek • Kevésbé jól struktúrált támogatási rendszer • Műszaki felmérések, kutatások hiányosságai • Bár az input beruházásokhoz az Európai Unió és a Magyar Állam is hozzájárul, output oldalról csupán a kutatások-fejlesztések támogatottak. • További,

jelentős

hátrányként

jelentkezik

az

engedélyeztetések,

a

környzetvédelmi előírásoknak való megfelelés és a kitermelés utómunkálatai. • Talán legnagyobb fékezője a geotermikus energiafelhasználás elterjedésének a beruházás tőkeigényessége. •A

villamosenergia-termelés

csak

magas

hőfokú14

hőforrások

esetén

megvalósítható, így az erre alakalmas területek mennyisége kevés. Ahol pedig megvan a lehetőség a magas hőfokú hévíz kitermelésére, ott gyakran balneológiai hasznosítások akadályozzák erőmű létesítését (Egerszalók). Hazánkban ilyen jellegű felhasználása a hévíznek még példa nélküli, bár a közeljövőben több geotermikus erőművön alapuló projektet terveznek. • Technikai-műszaki

felkészültségünk

kezdetleges,

kevés

tapasztalattal

rendelkezünk, de az érdekelt vállalatok már megtalálták a módját a probléma áthidalásának, a geotermikus energiafelhasználás csúcsán levő izlandi vagy más külföldi vállalatok technológiái révén. • A getotermikus energia exenergia-tartalma viszonylag kevés, alacsony hatásfokú, ezáltal hasznosíthatósága korlátozott.

Lehetőségek • Különösen a hőtermelésben elősegítheti az energiaellátás decentralizációját, csökkentheti importfüggőségünket és egyéb kedvező változásokat okozhat a költségekben.                                                          14 50-100

Celsius fok

  41 

• Működése révén nem csak az energiaigényt csökkenti környezetbarát módon, hanem az előállítási, működési költségek is redukálódnak, különösen kitűnő adottságokkal ellátott hazánkban. • A geotermikus energia felhasználásának bevezetése csaknem mindegyik termelési szektorban és a szolgáltatások terén is számos új munkahelyet termethet. A megújuló energiák költségei lényegében az előállítás költségeiből adódnak – a kutatás és fejlesztés, a termelés, a piaci értékesítés, a tervezés, a beruházás és az átalakítás üzemi, installációs és karbantartási költségeiből. Mindez azt jelenti, hogy a munkavégzés költségeiből adódnak. Az European Solar Council a megújuló energiák várható munkahelyteremtő képességéről készített tanulmányt a ’90-es évek elején, miszerint, ha a megújuló erőforrások hasznosítása háromszorosára nő az EU-ban 2010-ig, akkor 2 millió új munkahely létesítésével lehet számolni. Ebből 800 000 a mezőgazdaságban és 800 000 az építőiparban jelentkezne, nagy része a geotermikus energia révén (Unk). Tehát a földhő hasznosítása csökkenti a munkanélkülésiget és ezáltal további kiadásoktól védi a központi költségvetéseket. • Lehetőség lenne egy olyan szegmenst teremteni, amelynek technológiai elismertsége megkérdőjelezhetetlen és újabbnál újabb kihívásokat tartogat. • A hagyományos energiaellátás adminisztratív és egyéb általános költségei is fokozatosan nőnek a különböző veszélyek és a környezetterhelés miatt, ahogy azt a korábbiakban láttuk. Az környezetvédelmi és biztonsági előírásokhoz ugyanis még hozzájön egy olyan adminisztratív rendszer, mely ellenőrző és végrehajtó

funkcióval

rendelkezik.

Ezen

költségeket

mindannyian

megtaláljuk beleépítve az energiaszámlában. A geotermikus energia felhasználáshoz nincs szükség különösebb biztonsági vagy környezetvédelmi előírásokra (kivéve a visszasajtolás és egyéb vízgazdálkodási területeket). Összességében a geotermikus energia széleskörű felhasználása lehetőséget adhat a bürokrácia csökkentésére. • Energiaimportra szoruló országok esetében az energiahordozók magas beszerzési ára jelentősen terheli a fizetési mérleget. Minden megújuló energiahordozóból, így a geotermikus energiából nyert energiafogyasztással is csökken a kőolaj-, az uránérc-, a feldolgozott urán-, a szén-, vagy a 42 

földgázimport szükséglete. Ezzel nem csupán a fizetési mérleg javulhat – különösen napjaink pénzügyi visszaesése során fonos ez-, hanem nagymértékű gazdaságstratégiai jelentőséggel is bír. Már kisebb arányú felhasználás esetén is megfigyelhető a hagyományos energiahordozókkal szembeni árrugalmasság csökkenése, mely mind a termelőket, mind a szolgáltatókat visszafogja a nem indokolt áremelés tekintetében. • A központi energiagazdálkodás a decentralizált energiaellátást, a beruházásokat és a piacot már nem tudja ellenőrizni, az teljesen piacgazdasági szinten mozogna. Ezáltal azonban az árak csökkennének és olyan kitermelési, feldolgozási, szállítási és hulladék-kezelési láncok válnának kiiktathatóvá a decentralizáció révén, melyek megintcsak az árak felvetésében játszanak szerepet. • A katonai költségek jelentős mértékű csökkenését is eredményezné a geotermikus energia-hasznosítás globális bevezetése. Ez hazánkat igaz csak közvetett módon, a NATO-n keresztül érinti, de a jelentős energiafogyasztó nyugat-európai államokat és az USA-t nagymértékben. A Közel- és KözépKelet olcsó energiaforrásaihoz való hozzájutás a fő oka az öbölháború és a közel-keleti

háborúk

kitörésének.15

A

geotermikus

energiaforrás

térnyerésének köszönhetően csökkenthetők illetve megszüntethetők ezek a költségek. Mindezeken túl meg kell említeni a nukleáris iparban rejlő veszélyeket, amely alatt nem csak az atomenergia felhasználása értendő, hanem olyan technologiák esetleges térnyerése, amelyek illetéktelen kezekbe kerülve újabb katonai költségeket vonhatnak maguk után, nem beszélve a pusztításuk minent elsöprő mértékéről. • Nem elhanyagolható szempont a geotermikus energia felhasználásának decentralizáltsága, főként a hőhasznosítás területén. Ez ugyanis jelentős infrastrukturális költségektől kímélheti meg a központi költségvetést. Igaz a mostani energiahálózat már majdnem teljesen kiépített Magyarországon, de továbbra is számolni kell a bővítési, korszerűsítési és egyéb modernizálási költségekkel. • További lehetőség a vidék szerepének növekedése, mely nemcsak                                                          15 Az USA éves katonai költségvetése évente megközelíti a 700 milliárd dollárt. Forrás: 2009-es prognózis Jane’s Information Group  43 

infrastrukturális fejlődést indukálna, hanem a technológiák, a szaktudás és az életszínvonal emelkedését is.

Veszélyek Minden gazdasági struktúraváltásnak megvannak a maga nyertesei és vesztesei. A geotermikus energia felhasználásának térnyerése során tisztán körvonalazódik a vesztesek köre. • Elsősorban a primer energiahordozók, a nyersolaj, a szén, a gáz és a nukleáris fűtőanyagok forgalmazói, majd az energiaátalakításban, szállításban érdekelt nagyberendezések gyártói, tulajdonosai és üzemeltetői. Ezek elvesztik keresletüket, a csökkenő fosszilis energiakerereslet hatására. A már működő beruházásaikat

nem

tudnák

teljes

mértékben

leírni,

illetve

nem

működtethetnék tovább nyereségesen az amortizációs időtartam lejárta után, mert rövidülne a tervezett üzemelési idő, illetve a hagyományos energiaellátó-rendszereknek nem lenne maximális a kihasználtságuk. Érthető módon egyetlen vállalkozás sem vállalhatja magára azt a lépést, hogy viszonylag új keletű beruházásait értéktelenné teszi és nem harcol annak létjogosultsásáért. • Egy jelentős technológiával, kutatással foglalkozó csoport is vesztesen jönne ki az energiapolitikai struktúraváltásból, mivel azok már nem igényelnék az eddigi erőművi, finomítási, szállítási, feldolgozási stb. Technológiát és újításokat, így elvesztenék meglévő pozíciójukat az energetikai technológiák gyártása és forgalmazása terén. •

Ezenfelül az energiagazdálkodás területén számos összefonódás található, melyek

közvetett

hatása

különböző

vállalatoknál

is

potenciális

veszélytényezőként jelentkezik. Ezen vállalatok egy része állami tulajdonban van, ezáltal az állam is érdekelt a forgalomban. Ezenfelül az állam jelentős bevételekhez

is

jut

az

energiafelhasználásból

származó

magas

adóbevételekből. Az olaj-, gáz- és más fosszilis energiahordozókban érdekelt vállalatoknak gyakran nagy részesedésük van autógyárakban, atomtechnikai iparban, lakossági és ipari energiaszolgáltatókban, ezáltal ezeken a 44 

területeken is vélhetően visszaeséssel kellene számolni. •

A geotermikus energia bevezetése kapcsán tehát a valós problémát nem csak az állítólagos plussz befektetési költségek jelentik, hanem az is, hogy a struktúraváltás sokba kerülne az energiagazdaságnak. Azonban minden váltás áldozatokkal jár.

Mindezeket figyelembe véve azállamnak döntenie kell, hogy limitált pénzügyi eszközeithogyan allokálja. Dönteni kell, hogy igyekszik-e a lehető legnagyobb környezetvédelmihatást elérni, vagy enged bizonyos lobbik nyomásának. Az államnak elsősorban a felhasználás hatékonyságát kell támogatni, és azokat a megújuló energiákat, melyek már ma is versenyképesek (pl. geotermikus energia). Ezzel együtt szükség van egy átgondolt energiapolitika kiépítésére, mellyel mind a vállalatok, mind az állam számára csökkenthetők lennének a terhek, akár előnyöket is kovácsolhatnának belőlük (pl. energiaadó). A jelenlegi energiagazdálkodás pedig nem fenntartható, az átállás viszont jelentős

pénzügyi

ráfordítást

igényel.

Mindazonáltal

fel

kell

mérni

környezetgazdaságtani helyzetünket, és figyelembe kell venni hosszú távú közgazdasági

és

struktúraváltásból

szociális

előnyeinket,

származhatnak.

Ezen

melyek elemzés

a

felhasználásból

által

levonhatjuk

és

a

azt

a

következtetést, hogy a geotermikus energiák felhasználása rengeteg előnyt jelent globálisan, közösségileg, országosan és egyénileg is, ám a struktúraváltás csak egy folyamat részeként valósulhat meg, hiszen az érintett vállalatoknak, az államoknak és az energiaszektorban érdekelt egyéb szervezeteknek időre van szüksége ahhoz, hogy a piac viszonyaihoz és az új szerkezethez alkalmazkodhassanak.

3.4

Európai helyzetkép

A fenntartható energiaellátás az Európai Unió politikájának egyik sarokköve. A közelmúlt váratlan európai energiaellátási zavarok16 miatt az Európai Uniónak                                                          16 Az ukrán gázellátás problémája, mely Magyarországon keresztül az Európai Uniót is érintette  45 

haladéktalanul reagálnia kell az energetikai kihívásokra kihívásokra. A reakciók az Európai Unió új energiapolitikai Zöld könyvében fogalmazódtak meg, melynek fő célkitűzései:  az energiapiac működésének biztosítása;  az energiaellátás biztonságának garantálása unión belül;  az energiahatékonyság, energiatakarékosság, valamint az új és megújuló energiaforrások bevezetésének előmozdítása. Az Európai Uniónak jelenleg nincs egyetlen dokumentumban összegezhető energiapolitikája, ennek kialakítására irányuló törekvések csak 2006 folyamán kaptak komolyabb lendületet, különösen a 2007 januárjában az Európai Bizottság által bemutatott energiacsomag után. Ennek részét képezi a Bizottság hosszú távú elképzeléseit tükröző “Megújuló energia útiterv” című közlemény, mely 2007-2020ig

tesz

ajánlásokat

energiahordozókat

az

érintő

energiapolitika témakörök

közé

megváltoztatására. tartozik

az

A

megújuló

ellátásbiztonság,

a

versenyképesség, a környezetvédelem kérdései, a szén-dioxid kibocsátás csökkentés, az energiahatékonyság, a kapcsolt hő- és villamosenergia termelés.A közösségi célkitűzés elérése érdekében a tagállamoknak helyi adottságok figyelembevételével kell nemzeti célkitűzéseiket megállapítaniuk. Az Unió további, a geotermikus energiát is érintő irányelvei közé tartozik a 2006/23/EK irányelve, amely az energia-végfelhasználás hatékonyságáról és az energetikai szolgáltatásokról szól, mely előírja a tagállamok számára, hogy 2007. június 30-ig nemzeti energiahatékonysági akciótervet kell készíteni azon intézkedésekről, melyekkel minimum évi 1%-os energiamegtakarítást érhetnek el. A 2002/91/EK Irányelv az épületek energiateljesítményéről szól, mely többek között a megújuló alapú hőtermelés fűtési célú felhasználását szorgalmazza. Valamint a 2003/96/EK irányelve az energiatermékek és a villamosenergia közösségi adóztatási keretét kívánja módosítnai. Lényeges megemlíteni még a GTR-H (GeoThermal Regulation-Heat) nevű Európai Uniós kutatást, mely a geotermikus energia hasznosításának jogi és hatósági gátjait vizsgálja a Közösség 7 tagállamában. A kutatás tanulmányozza, hogy a geotermikus energiahasznosítás területén elmaradott országok, mint Magyarország, Anglia, Írország és Lengyelország engedélyeztetési és támogatási rendszere 46 

mennyiben tér el a technológiát sikeresen alkalmazók gyakorlatától, amelyek a kutatás szerint Németország, Hollandia és Franciaország. A tanulmány kimutatta, hogy az előbbi országcsoportokban a bonyolult engedélyeztetési és bürokratikus rendszer, a többszörös adóztatás, a befektetői biztonság hiánya alapvetően akadályozza a megújuló energiák, és azon belül is különösen a geotermikus energia hasznosításának elterjedését (Hámor T., 2007). Fontos még kiemelni egy pédát, Izlandot, ami ha nem is Európai Uniós tagország, mégis példaként állhat hazánk és más közösségbeli országok elé is. A szigetország polgárai használnak fejenként a legtöbb energiát, ez azonban csaknem teljes egészében gejzírekre épült vízerőművekből és a házak fűtésére használt geotermikus

energiából

származik.

Ennek

eredményeképp

Izland

energiatermelésének mindössze 0,1%-a ered fosszilis tüzelőanyagokból. Leszámítva persze a közlekedést, de már arra is készül egy alternatíva a hidrogénüzemű motor bevezetésével. Bár Izland bankrendszere 2008.októberében a pénzügyi csőd szélére került, az izlandiak mégis optimisták. A geotermikus energia bevezetésével való túlköltekezéssel is hasonló helyzetben voltak, de annak megtérülési idejének lejártával ma már csak “hasznot húznak” a befektetésekből.17 Az Európai Unió törekvései közé tartozik, hogy a geotermikus energia kiaknázásának alapjait közösségi szinten szabályozza, ám ez tagállamonként eltérő lehet az adottságok és a vízgazdálkodási követelmények függvényében. A tagállami szinten folyó engedélyeztetési rendszer és a támogatás elosztása némely országban akadályozza a geotermikus energia hasznosításának térnyerését.

3.5

Magyarország geotermikus nagyhatalom

A Kárpát-medence kiváló adottságokkal rendelkezik a geotermikus energia hasznosíthatóságának szempontjából. Hazánk alatt viszonylag vékony a földkéreg és kevés a jól szigetelő őskőzet. A Föld köpenye, vagyis szilárd burka míg világátlagban 56 kilométer, addig ez hazánkban átlag 25 kilométer vastagságú. A külső hőmérséklet csupán 10 méter mélységig befolyásolja a föld hőmérsékletét,                                                          17 Utassy Ferenc, Izland tiszteletbeli magyar konzulja nyomán  47 

ennél lejjebb a bolygó magmája érvényesül. Ezt az úgynevezett geotermikus gradienssel mérik, mely azt jelzi, hogy a Föld középpontja felé haladva hány méterenként nő egy Celsius fokkal a hőmérséklet. A világátlag 30-33 méter Celsius fokonként, ez nálunk 11-18 méterre tehető. Ezért Magyaroroszágon más területekhez képest viszonylag könnyen elérhető a hő, és emellett kitűnő követítő-anyagot tartalmaz felszín alatti vizek formájában.

8. ábra: Európa geotermikus gradiens térképe

Hazánk területe kitermelés szempontjából is kedvezőnek tekinthető, főként a Duna-Tisza közén és a Nagyalföldön már meglévő de nem használatos artézi kutak olyan lehetőséget teremtenek a beépítésre, amelyek páratlanok. Van, ahol nem bánják, hogy nem jutnak egyszerűen geotermikus energiához. Például Afrikában a 34000 méter mélyen levő gyémántbányák hőfoka így is 50 Celsius fok, ebben a mélységben nálunk 2-300 fok is előfordulhat. Ám ha megfelelő mértékben kihasználnánk földkéreg adta adottságainkat, nekünk sem kellene bánnunk 48 

gyémántbányáink nemlétét, különösen abban a korban, amikor az energiaárak olyan növekvő tendenciát mutatnak, hogy már évtizedekkel ezelőtt nyilvánvalóvá vált, hogy a saját energiaszükségletük nagy részét fedező államok jelentős előnyre tehetnek szert, az importfüggőségre szorultakkal szemben. Amint az alábbi ábrából is látszik, Magyarországon belül is a legjobb adottságú terület a Dél-Alföldi régióval megegyező terület, de az európai átlaghoz képest mindenhol kiváló lehetőségekkel rendelkezünk a földhő hasznosítást illetően.

9. ábra: Magyarország geotermikus térképe

A geotermikus energiát ma Magyarországon alapvetően kétféle célra hasznosítják: hőhasznosításra és balneológiai célokra. A leggyakoribb hasznosítási mód a lakossági, kommunális, mezőgazdasági létesítmények fűtése. A fűtési alkalmazásokon kívül a Föld hőjéből származó energia használható villamosenergia termelésére is. Magyarországon már a kilencvenes években készültek tervek erőmű létrehozására, sőt, a Magyar Villamos Művek 1997-ben kíírt pályáztára egy 65 megawatt kapacitású pályázat érkezett, mely a Békés megyei Fábiánsebestyén térségében valósulhatna meg, amely az utóbbi években legnagyobb olajvállalatunk a MOL érdeklődsét is felkeltette. Több városban (Szeged, Szentes, Vasvár, Szigetvár, Csongrád, Kistelek, Kapuvár, Makó, Nagyatád, Hódmezővásárhely) a távfűtés egy részét hévíz alapon 49 

működő hőszivattyús-rendszerrel fedezik. Kistelek egy kiváló úttörő példának számít a geotermikus energia hasznosításának terén hazánkban. A település vezetése elhatározta, hogy hasznosítják a térség alatt elhelyezkedő energiavagyont. Az első lépés egy 2100 méter mélységű termelőkút fúrása volt, majd 2004-ben termálfürdőt hoztak létre a 82 Celsius fokos termálvízre alapozva. Ezután újabb 1700 méter mélységű kútfúrásba kezdtek, mely a termálvíz visszasajtolására szolgál, így az Európai Unió elvárásaihoz igazították a vízgazdálkodást. Ezt egy kb 5 kilométeres vezeték építése követte, melyen keresztül 8 közintézmény fűtését látják el. Uniós források segítségével megvalósították az egész település távfűtését, mellyel elősegítették meghonosítani az országban a környezetbarát és olcsóbb távfűtési technológiát (Pannonplast HL). A geotermikus energiák felhasználásának fókuszba kerülését hazánkban mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy egyetlen, a nemzetközi piacon is részt vevő energiavállalatunk, a MOL is kutatásokat, elemzéseket végzett a felhasználással kapcsolatban. Sőt, egy izlandi és egy ausztrál céggel közös vállalatot alapított geotermikus energia kutatására, termelésére és értékesítésére. A CEGE KözépEurópai Geotermikus Energia Termelő Zrt. Létrehozásával a MOL elkötelezettségét bizonyítja a megújuló energiák irányába, ám kétség kívül olyan üzleti lehetőséget találtak ebben, hogy célul tűzték ki, hogy a vállalat Magyarország piacvezető geotermikus energiatermelő társaságává váljon. Ezen túl a MOL Zala megye területén egy geotemikus erőmű építését tervezte, amely az első környezetbarát, villamos-enegiát termelő rendszer lett volna egész Közép-Kelet-Europában. Ám ez a projekt a legfrissebb értesülések szerint félbemaradt, a MOL inkább Fábiánsebestyén térségére koncentrál. Nyilvánvaló, hogy a villamos-energia értékesítésén túl, a környezetbarát erőmű egyéb anyagi hasznot is hozhat a társaságnak azzal a tízezres nagyságrendű kibocsátási egységgel, amelyet az áramtermelés során a ki nem bocsátott szén-dioxid miatt az Európai Unió emissziókereskedelmi rendszerében értékesítésre bocsáthat. Az említett projektekhez nagy segítséget nyújt a már jól bevált izlandi technológia és tőke bevonása. Egy már kipróbált, jól bevált rendszert lényegesen könnyebb integrálni egy ilyen technológia bevezetésénél, mint kutatásokra építve új technológiákat meghonosítani, amelyek esetleg egy figyelembe nem vett szempont miatt milliárdos beruházásokat tehetnek tönkre (Thernesz; Vuk). Egy másik izlandi szellemi tőkét importált magyar 50 

nagyvállalat, a műanyagiparból kivonuló Pannonplast jogutódja, a PannErgy is bekapcsolodott

geotermikus

adottságaink

kihasználásába

főldhőt

hasznosító

erőművek létesítésével, amellyel önkörmányzatok távhőigényeit akarják kiszolgálni (Pannonplast HL). A továbbiakban a geotermikus energia hőhasznosítására fordítunk hangsúlyt, melynek fehasználása lényegesen egyszerűbb, hatékonysága jelenleg kedvezőbb a villamosenergia-hasznosítással szemben.

3.6

A geotermikus hőhasznosítás támogatási rendszere

A fenntartható energiatermelés és energiafogyasztás alapfeltétele, hogy a lehető

legnagyobb

mértékben

kihasználjuk

meglévő

lehetőségeinket

az

energiahatékonyság és energiatakarékosság terén. A geotermikus energiahasznosítás magas kezdeti beruházási költségeket igényel ezért elengedhetetlen egy olyan hatékony támogatási rendszer kiépítése, amely csökkenti az induló beruházás költségeit, ezáltal a geotermikus energiahasznosítás megítélésének egészében kedvező változásokat hozhat.

Az Európai Unióban a megújuló energia

támogatásának lehetőségeit a 2001/C 37/03 számú irányelv, a „Community Guidelines on State Aid for Environmental Protection” szabályozza. Az uniós források

pályázat

úton

való

elosztásáról

Magyarországon

a

vonatkozó

minisztériumok felelnek. Most tekintsük át a jelenleg hatályos geotermikus hőhasznosításra vonatkozó támogatásokat. 3.6.1 Nemzeti Energiatakarékossági Program (NEP-2008-5) 2008. április 14-től lehet benyújtani a Nemzeti Energiatakarékossági Program (NEP) pályázatait, melyek a lakossági energiahatékonysági beruházásokat valamint a megújuló energiafelhasználást ösztönzik. A 2008-ban rendelkezésre álló 1,6 milliárd forintos keretösszeg majdnem kétszerese a 2007. évinek. E mellé finanszírozási hitelprogramot is hirdettek, mely kedvezményes kamatozású hitelt biztosít a beruházásokhoz. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium a pályázati rendszert 5 51 

pályázattípusra osztotta, melyeknél mind a támogatási intenzitások, mind pedig az elnyerhető maximális támogatási összegek különböznek. A NEP-2008-5 kódszámú pályázati típus a megújuló energiahordozók felhasználását ösztönzi. A források megújuló energiaforrásokkal előállított hőenergiát vagy villamosenergiát, biomassza, geotermikus energia, szélenergia, szerves hulladékok felhasználásának növelését, napkollektorok, napelemek telepítését hivatott támogatni. Lakásonként maximum 1,2 millió Forint támogatás igényelhető, maximum 30%-os támogatási intenzitás mellett18 (Energia Központ Kht).

3.6.2

Környezet és Energia Operatív Program

A 2007-2013 időszakban az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) a “környezet fenntartható használata” céljának végrehajó eszköze a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP). Az Operatív Program keretén belül azok a vállalkozások, önkormányzatok, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok (pl.: távhőszolgáltatók) hő- és/vagy villamosenergia-termelésre valamint bioetanol gyártására öszpontosító projekteket támogatnak, amelyek eredményeként a megújuló energiaforrásokból termelt hő- és villamosenergia részaránya a teljes hazai energiafogyasztáson belül növekszik. Ezzel hozzá kell járulniuk a fosszilis energiahordozók

felhasználásának

mellétermékeként

járó

CO2

kibocsátás

mértékének csökkentéséhez. A támogatás mértékének meghatározásakor figyelembe veszik a projekt jövedelmezőségét, költséghatékonyságát, megtérülését, valamint az adott energiaforrás fenntarthatóságának voltát (V. sz. melléklet). Túlnyomórészt kis és közepes méretű beruházások támogatottak 10-50% közötti támogatási intenzitással a befektetés megtérülésének függvényében (Nemzeti Fejlesztési Ügynökség HL).

3.6.3

Energiatakarékossági Hitel Alap

Az Energiatakarékossági Hitel Alap (EHA) kedvezményes hiteleket biztosít az energiatakarékossági, energiahatékonysági és a megújuló energiaforrások bevezetésének tekintetében. A rendelkezésre álló hitelforrás hatékony felhasználása                                                          18 Ez 2007-ben csak 1 millió Forint maximális támogatás mellett 25%-os támogatási intenzitás volt.  52 

érdekében pályázni lehet a kedvezményes hitel igénybevételéhez.

3.6.4 Vidékfejlesztési Program Ezeken túl az Új Magyarország Fejlesztési Terv vidékfejlesztés és környezetgazdálkodás infrastrukturális ellátása formájában is támogatás nyerhető a geotermikus fűtési/hűtési, szárítási célú hőhasznosító berendezések fejlesztésére.

4. A „földre építve”, a TCS Zrt. a magyar földhőpiacon

4.1

A TCS Zrt. Bemutatása

A Thermo Climate System (TCS) Zrt. 2007 óta van jelen a geotermikus fűtéshűtés és melegvízellátás piacán. Magyar-német vegyesvállalatként Magyarország kiváló adottságait és a német technológiát ötvözi. A társaság székhelye a magyarosztrák határ mellett, Győr-Moson-Sopron megyében elhelyezkedő Zsira, ami kedvező

földrajzi

elhelyezkedése

révén

termelési

lehetőséget

biztosít

Magyarországon egyedülálló módon Németország, Svájc, Olaszország és a környező országok irányába is. Ez bizonyos kereskedelmi előnyőket jelent más magyar vállalatokkal

szemben.

A

TCS

elsősorban

hőszivattyú

gyártásával,

azok

kifejlesztésével és fűtési rendszerekbe való integrálásával, installációval foglalkozik. Ezen termékek víz-, illetve földhőszivatyúk. A rendszer talajszondák, talajkollektorok földbe fektetésének segítségével nyeri ki a hőt a közegből, majd továbbítja a hőszivattyú felé. Ez a már megismert módon a fűtési keringési rendszerben levő folyadékot felmelegíti és hőleadó felületek segítségével -melyek lehetnek radiátoros, padló-, fal-, vagy mennyezetfűtéses rendszerek– a belső tér levegőjét felfűtik. A vállalat fűtésre és hűtésre egyaránt alkalmas sajátfejlesztésű

53 

hőszivattyúkat gyárt, melyek a Tening19 sorozat nevet viselik (Képek a Mellékletekben). Folyamatos fejlesztésekkel és kutatásokkal a hatékonyság javításán és a telepítés egyszerűsítésén munkálkodnak. A hőszivattyú rendszerhez a társaság kiegészítésként melegvizes tartályt is gyárt, mely szintén saját technológia és folyamatos kutatások eredménye; sőt csupán melegvíz előállítására alkalmas hőszivattyú is létezik a cég termékpalettáján. A vállalat vezetése még széleskörűbb választékot szeretne forgalmazni, hiszen egy ilyen komoly rendszer beépítéséhez fontos a külső és belső tényezőkhöz való alkalmazkodás. Ez elsősorban a földrajzi fekvés adottságaitól és a beépítendő terület elhelyezésétől, a szabad terület mértékétől függ. Ugyanis különböző tulajdonságú építési területeken más-más szonát illetve kollektort kell alkalmazni, sőt azok beépítésének iránya is változó lehet. A mai álláspont szerint vannak épülettípusok, ahol nem is valósítható meg az átépítés a már meglévő építmény és telek miatt.20 A széleskörű igények kielégítésére a vállalat középtávú tervei között szerepel a más, külföldi gyártók termékeivel való kereskedelem, melynek során a legújabb technológiákat is importálhatják (A TCS Zrt. HL). A TCS tehát a legújabb technológiák alkalmazásával a legkülönbözőbb igények kielégítésére törekszik. Ám az út rögös volt a gyártás-fejlesztésig, előre nem látott akadályok sorát tartalmazta. Egyrészt a bonyolult bürokratikus rendszer, az európai uniós bizonyítványok beszerzése termelés nélküli hónapokat emésztett fel, másrészt

a

technológiai

szabadalmak

beszerzése

jelentett

nagymértékű

időveszteséget, komoly termeléskiesést.

                                                         19  Zsira latin neve, még a Római Birodalomból  20 Főleg városokban, műemlék jellegű épületeknél vagy aláépítésre statikailag nem megfelelő épületeknél  54 

Szemléltetésképpen a cég eddigi tevékenységét egy számegyenesen ábrázoljuk: Kutatások, fejlesztések Engedélyeztetési, szabadalmi procedúrák

Termelés kezdete

A TCS létrehozása

10. ábra: A TCS Zrt. Tevékenysége napjainking, saját készítésű

A következőkben azon politikai, gazdasági, társadalmi, technológiai, ökológiai és jogi tényezőket elemezzük, amelyek hatással vannak a földhőpiac és kereskedelem helyzetére, befolyásolják annak jövőjét.

4.2

Iparági elemzés PESTEL modell segítségével

4.2.1 Politikai tényezők

A magyar földhőipar és kereskedelem helyzetét, csakúgy mint minden más megújuló iparág helyzetét jelentős mértékben befolyásolják az országban, az EU-ban és a világon zajló események, monetáris állapotok. Magyarország

energiapolitikája

szerint

a

megújuló

energiahordozók

felhasználását 2010-ig a teljes energiafelhasználás 6-7%-ára, az áramtermelésben 3,6%-ára kell növelni. Hazánk kedvező földtani adottságai lehetőséget biztosítanak 55 

arra, hogy a cél eléréséhez a földhő a jelenleginél nagyobb arányban járuljon hozzá. Uniós alapelveink közé tartozik a hatalom decentralizációja és az önkormányzatok autonómiájának erősítése, a szubszidiaritás. A társadalmi integráció pedig csak hosszútávú társadalompolitikai stratégia mellett érhető el. A stratégia csupán akkor lehet eredményes, ha összehangolt módon valósulnak meg a különböző projektek, és az

érintettek

együttműködése

is

kellően

szervezett.

Olyan

intézkedések

megvalósítására van szükség, amelyek nem akadályozzák meg az ember komfortigényének energiapolitika

egyre

színvonalasabb

meghatározásában

a

kielégítését.

„szennyező

fizet”

A

magyarországi

érvényesül,

de

az

energiapolitikai programok, törvények és jogszabályok ezt nem mindig tükrözik. A

környezeti

megfontolásokat

csak

az

energiamegtakarítás

és

az

energiahatékonyság szempontjából veszik figyelembe. Ezek nagyon fontos tényezők, de az energiafogyasztás abszolút szintjének problémája és az energiahordozókhoz való hozzáférés kérdése eddig egyaránt figyelmen kívül maradt. A nagymértékben támogatott lakossági gázárak elnyomják a megújuló energiaforrások beépítésének lehetőségét energiapiaci torzulást idézve elő.Fontos feladat a helyi szinten felmerülő energiaügyekre való nagyobb összpontosítás, az energiarendszer decentralizálásának előmozdítása minél több energia- és költségtakarékos megoldással. Az Európai Parlament és Tanács 2002 végén hagyta jóvá az Épületek energiafelhasználására vonatkozó direktívát, mely 2003-ban hatályba is lépett. Az épületek a teljes energiafelhasználásból mintegy 40%-kal részesednek. Az Unió elhatározásai között szerepel azonban, hogy 2010-ig 22%-os energiamegtakarítást kell elérni. A geotermikus energia bevezetésének kollektív gátja a politikai támogatottság hiánya.Energetikai nagyhatalmak, energiaszolgáltató vállalatok nagy nyomása a politika irányába akadályozzák a megújulók elterjedését, számos energiapiaci lobbin túlmenően (A jövőnk a tét, Piac és Profit 2008. november, XII. Évfolyam, p.41-43.).

56 

4.2.2 Gazdasági tényezők

A gazdaságra ható tényezők között szerepel a kereskedelmi tevékenység és a földhőt hasznosító ipar bővülése. Az utóbbi csak a közelmúlt megfigyelhető tendenciája. Hazánkban a geotermikus energia hasznosítása még gyerekcipőben jár Nyugat-Európához képest. Azonban az utóbbi 1-2 évben olyan új vállalatok alakultak, amelyek készen állnak egy nagyobb mértékű energiapiaci váltásra a geotermikus energia-hasznosítás irányába. 2009 küszöbén a monetáris krízis visszavethet minden olyan újítást és kezdeményezést, melyek nagyobb likviditást, esetleg hitelt igényelnek. Ennek különböző hatásai érzékelhetővé válhatnak a szegmensben. Egyrészt a kereslet visszesésével, másrészt pedig a technológiai fejlesztések költségeinek csökkenésével lehet számolni. Az új piac fejlesztési szakaszában a hőszivattyú alkalmazásának fő területe, célcsoportja az újonnan épült és külön álló családi házak. Az ingatlanpiaci visszaesés már a pénzügyi vissszaesés előhangjaként jelentkezett és a jövőben is a legérintettebb szektor marad. Ennek következtében az új lakásépítések száma visszaeshet rányomva bélyegét a geotermikus energia-hasznosításra. Az ingatlanpiacba és a pénzügyi szektorba begyűrűzött dekonjunktúra hatására több külföldi cég kivonulása várható a magyar piacról, ami a földhő szektort közvetlenül érintheti a jelentős külföldi beruházások aránya miatt. A külföldi működő tőke beáramlása is lelassult és további csökkenés is várható. Az exportlehetőségek csökkenése, a külföldi beruházási kedv jelentős visszaesése várható. A gáz és az egyéb fosszilis tüzelőanyagok világpiaci árának emelkedése azonban óriási lehetőségeket tartogat a geotermikus energia hasznosítása terén. Ennek

elterjedése

nemcsak

a

világpolitikai

konferenciák

fenntarthatósági

követelményeinek felel meg, hanem a környetvédelmi szervezetek és egyesülések kritériumainak is. A geotermikus energia használatának térnyerése nagymértékben hozzájárulhat közel 80 százalékos energiaimportunk csökkenéséhez21, mely nemcsak politikai függőséget, hanem az energiahordozók árának indokolatlan emelését is mérsékelheti.                                                          21  Az uránimporttal együt, Molnár, 2002  57 

A leglényegesebb kérdéskör mégis a gazdaságosság.A geotermikus energia alapú fűtési rendszer kiépítése jelenleg nagyobb induló tőkeráfordítást igényel, mint bármelyik már kiépített fosszilis energián alapuló rendszerhez való csatlakozás. Üzemeltetése azonban lényegesen csökkenti az enegiaszámlát, karbantartási költségei minimálisak, magas üzembiztonság mellett. De vajon milyen mértékű ez a beruházás? Egy 200 m²-es családi ház geotermikus fűtéséhez és hűtéséhez, valamint melegvízellátásához

hozzávetőlegesen

4,8

millió

forint

kezdő

invesztíció

szükséges.22 Ez a szám persze csak körülbelüli érték lehet, hiszen minden egyes megoldás más-más hatásfokkal és befektetési költséggel rendelkezik és ezek függnek a geotermikus adottságoktól is. Ez a 4,8 millió forint a teljes ÁFÁ-s költsége a berendezésnek, a beszerelésnek és az installációnak, hőszivattyúval, melegvizes tartállyal, padlófűtéssel, szondákkal. A környezetbarát fűtési rendszereket az állam támogatja. Egy hőszivattyús rendszer kiépítéséhez a legkülönbözőbb támogatások és kölcsönök igényelhetők input, tehát beépítési oldalról. A NEP 30%-os maximális támogatással járul hozzá, összesen 1,2 millió forintig, ami a 4,8 millió forint esetében 1,2 millió forintot jelent. Továbbá nincs szükség kémény építésére, tűzvédelmi helyiségre. Fontos megemlíteni továbbá a rendszer hatékonyságát, mely tényleges fogyasztástól függ, nincs átalány-díj, tehát annyit fizetünk amennyit használunk. Új építésű családi ház esetén a „hagyományos” gáz-felhasználású fűtés és melegvízellátás kiépítése, beszerelése körülbelül 2-3 millió forintba kerül. Mindez megint csak hozzávetőleges érték, hiszen beszerelés költsége függ a terület gázinfrastrukturális ellátottságától, a fűtési rendszer kiépítésének módjától. Mindazonáltal meg kell jegyeznünk, hogy a geotermikus fűtési rendszer hagyományos értelemben legnépszerűbb mérőszáma a megtérülési idő. Azonban a hagyományos fűtési rendszer esetén ez a legritkább esetben említett érték, hiszen megtérülési ideje végtelen, azaz sosem hozza vissza az árát. Ezt egy pontosabb kalkuláción keresztül a VII. mellékletben követhetjük nyomon. Mindezt összevetve tehát megállapíthatjuk, hogy egy 200 m²-es családi ház hőszivattyús fűtése 1,2-1,6 millió forint többletköltséget igényel. Tehát napjainkban                                                          22 A TCS 2008 évi aria alapján  58 

már egyáltalán nem tűnik irreálisnak a befektetés. Továbbá 4-es értékű COP szám esetén csak negyedannyi villamosenergiát kell kifizetni mint gázt. A gázárak Magyarországon jóval az EU-átlag alatt vannak –az elektromos áram esetében kiegyenlítődtek az arányok, mely a megújuló erőforrások bekapcsolásával egyre gazdaságosabb termelést eredményez-, tehát a drágulási tendencia a jövőben minden bizonnyal folytatódni fog. Az alábbi ábrán figyelhető meg az olló, mely a villamosenergia- és gázárak jövőbeni alakulását jellemzi. 140 120 100 80 Gáz

60 Villamosenergia

40 20 0

  11.ábra: A gáz és villamosenergia felhasználásának alakulása 2010-ig, saját készítésű, forrás:

Az ingatlan ára jelentősen felérékelődik azáltal, hogy saját energiaforrással rendelkezik. Az iparági növekedés a gazdaságos előállításhoz is hozzájárul. Amennyiben több hazai gyártókapacitás épül ki, azzal a termelés nagyobb magyarországi értékhozzájárulást eredményez, ezzel a környező országokkal szemben makrogazdasági előnyökre tehetünk szert.23 Alapvető probléma azonban, hogy alig akad output oldali támogatás, mellyekkel a vállalatok technológiai bázisukat fejleszthetnék vagy az információellátottságot bővíthetnék. Bár rövid távon áldozatokat követel mind anyagiak, mind pedig átszervezés tekintetében, mégis, hosszú távon olyan plussz költségvetési kiadásoktól kímélné                                                          23 Munahelyteremtés, adópolitika, külkereskedelmi mérleg, stb. szempontjából  59 

meg az állami kasszát mint a gázártámogatás. A geotermikus fűtési rendszer decentralizációja révén az infrastrukturális költségek is csökkenthetők. Igaz a gázfűtés egy már kiépített rendszert jelent, mégis mint minden centralizált rendszer, folyamatos fejlesztéseket, karbantartást igényel. Egy kényes probléma továbbá a hőszivattyú működéséhez szükséges villamosenergia tarifájának meghatározása. Bár folyamatosan működik, éjjel és nappal, a nappali villamosenergia-ár tarifájába tartozik. Erre már több európai uniós tagállamban megtalálták a megoldást egy egyéni hőszivattyús áramtarifa bevezetésében. Annak alapján, hogy a hőszivattyú az épületek melegvízellátását is fedezi. A melegvíz termeléséhez ugyanis jelenleg is külön tarifát alkalmaznak.

4.2.3 Társadalmi, szociális tényezők

Ha a társadalmi tényezőket vizsgáljuk, amelyek kihatnak a földhő piacára, megállapíthatjuk, hogy az utóbbi egy-két évtizedben folyamatosan fogy a magyar lakosság lélekszáma. Egyre kevesebb gyerek születik, a társadalom pedig elöregszik és –így bár a kereskedelmi vállalkozások száma egyre csak szaporodik- a potenciális fogyasztók száma évről-évre csökken. Beépítés mellet ugyanis elsősorban azok a fiatal párok, családok döntenek, akik új lakást építenek. Ezek az újítások felé nyitottabbak és keresik a hosszútávú költségcsökkentési megoldásokat. Ugyanakkor az energiahatékonyabb energia-felhasználás hatására a felhasználás mértékének csökkenése nem várható a rebound effektus miatt. Mindenképpen fontos tehát a geotermikus energián alapuló rendszer szemen az energiahatékonysággal. Ezen felül a viszonylag alacsony energiaáramú geotermikus energia hasznosítása kizárólag energiahatékony építéstechnika mellett lehet hatékony. A

mai

társadalom

igényli

a

kényelmet.

A

geotermikus

energia

hasznosításával fűtést, hűtést és melegvízellátást kaphatunk gombnyomásra, nincs szükség szénre, fára, olajra a tüzeléshez. Egy jól szigetelt hőszivattyú akár a lakótérbe is beépíthető, üzemmódja annyira halk. A kellemes klíma biztosítása a lakhatóság feltétele. Nagy felületű, viszonylag alacsony hőmérsékletű fűtőegységnél, 60 

mint például a falfűtés és a padlófűtés ez megvalósítható. Egy másik lényeges tényező a biztonság kérdése. Ez minden ember számára különleges prioritást élvez. Egy hőszivattyú üzemeltetése esetén kizárható az égésveszély, és nincsenek olyan veszélytényezői mint a gáznak egy esetleges szivárgás esetén. A geotermikus hőenergia hasznosítása képzett szakembereket igényel, akik folyamatos szakmai továbbképzések révén a legújabb technológiát képesek alkalmazni. A rendszer megtervezése a legfontosabb terület, ahol az egész működés hatékonysága eldől, ezért a rendszer megtervezése a szereléssel és a szakszerű üzemeltetéssel együtt meghatározó feladatot képvisel. Ennek fontos tényezője a megfelelő képzés és oktatás, mellyel megalapozzák az új technológia importját, fejlesztését. Egyben munkahelyteremtő lehetőség is, melyben képzett szakemberek foglalkoztatására nyílik lehetőség.

4.2.4 Technológiai tényezők

Az geotermikus földhő hasznosítás számára döntő fontosságúak az újítások, folyamatos technológiai fejlesztések. Egyre inkább arra kell törekedni, hogy kisebb költségráfordítással minél hatékonyabb fűtési rendszereket tudjanak előállítani és működtetni. Egy földhőn alapuló fűtési rendszer jelenleg körülbelül 30-50 évig tud hatékonyan működni, ez esetben is leginkább a hőszivattyú meghibásodása jelentkezhet. Magyarországon ez a technológiai hattér még hiányzik. Nagyon kevés szakemberünk van, sőt inkább technológiai és egyben termék importra szorulunk. Ennek oka a képzés hiányában keresendő, ugyanis jelenleg Magyarországon nincs olyan képzési rendszer, melyben akár integrálva is, de oktatják a hőszivattyú gyártáskezelés-működtetés módját. Másik lényeges szempont az újítások befogadásának mértéke. Környezetünk nehezen nyit olyan megoldások felé, amik újdonságot és működtetésük műszaki bonyolultságot megszokott,

tartalmaznak. hogy

a

A

műszaki

nyugat-európai, beruházások

amerikai,

jelentős

japán

részét

a

cégeknél marketing

elképzelésekhez, ötletekhez, igényekhez igazítják. Magyarországon is elterjedőben 61 

van ez a felfogás, azaz a marketing osztályok az elvégzett piackutatások eredménye alapján döntenek új termékek, csomagolási módok bevezetéséről és a műszaki terület megpróbálja az elképzeléseket megvalósítani. Ez azonban a földhő piacán még nem épült ki. A vállalatoknak nincsenek olyan forrásaik, melyekkel fedezhetők a nagyobb piaci felmérések és információs propagandák a fogyasztók felé. A geotermikus energiával foglalkozó szakemberek felhívják a figyelmet az energiahatékony építkezésekre. A szigeteléstechnika mára egy olyan technológiává fejlődött, ahol a termékek közel minden igényt ki tudnak elégíteni. A nyílászárók, ajtók, árnyékolástechnika pedig nagymértékben hozzájárulhat az energiahatékony és egyben energiatakarékos építkezéshez.

4.2.5 Környezeti tényezők  

  “A földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön”   (kenyai mondás)      „Ha azt kérdezik, hogy nem késtünk­e még el, hogy  visszafordítható­e az a  rombolás, amit az emberiség ejtett a természeten, a válaszom az, hogy nem  késtünk el. Amíg él az akarat, addig sosincs késő. Ha pedig az emberek közösen  akarnak valamit, akkor azt meg is teszik, ezáltal érvén el céljukat, bármi is legyen  az.”  (Teller Ede) 

A fenntartható fejlődés globális megteremtése csak az által lehetséges, ha a szennyezőanyag-kibocsátást a jelenlegiek töredékére csökkentjük. Hosszútávon ez csak a fosszilis energiahordozók kiváltásával lehetséges, ma ezen felhasználás csökkentését kell elérni. A Föld jelentős mennyiségű hőenergia forrása. Ezen belül hazánk geotermikus energiaára vonatkozó potenciája igen kedvező. A XX. Század első felében fúrt meddő szénhidrogén kutak (CH kutak) jelentős részét termálkúttá alakították át. Ezeket ma főleg balneológiai célokra hasznosítják. Ezzel együtt a geotermikus hőszivattyúk 5-30ºC hőmérsékletű talajok, illetve magas hőmérsékletű 62 

talajvíz hőtartalmát hasznosítják, mely korlátlanul rendelkezésünkre áll. Azonban a talajvíz hasznosításához mélyfúrásokat kell alkalmazni, melyek mögött bonyolult környezetvédelmi és engedélyeztetési procedúrák húzódnak. Ezzel a tervezés és kivitelezés között több hónap is eltelhet. Önbevallás útján bányajáradék-fietési kötelezettség is lehet bizonyos esetekben. A folyadék kinyerése is komoly akadályokat jelenthet a hasznosításban; a túlzott mértékű talajvíz-elvonás csökkenti a geotermikus energia megújuló potenciáját. Erre külön visszasajtolási előírást alkalmaznak számos esetben. Ezért képvisel egyszerűbb megoldást a bár kisebb teljesítménnyel rendelkező, ám mégis mindenféle enegedélyeztetési eljárás hatáskörén kívül álló föld hőmérsékletéből származó földhőpumpás eljárás, ahol a fűtőközeg a föld belső rétege. 2004. május 1-i európai uniós csatlakozásával Magyarország nagyon komoly változásokon esett át a környezetvédelem és a megújuló energia hasznosíatásának területén. Egyezmények és irányelvek vonatkoznak az Európai Unión belül a megújulók hasznosítására vonatkozóan, azonban egységes rendelkezés még nem született.

4.2.6 Jogi tényezők

A tiszta piaci verseny közösségi elve alapjaiban sérül a földhő hasznosítás területén tapasztalt lényegesen eltérő tagállami pénzügyi szabályozók által (szubvenció, hosszú távon garantált támogatott átvételi ár, többszörös adóztatás, bírságok). Ezek kiegyenlítésére van jó példa (ld. Gépjármű regisztrációs adó). Magyarországon a földhőre vonatkozó hazai jogszabályi és hatósági rendszert három jól elkülöníthető ágazat adja: energetika, bányászat, környezet- és vízgazdálkodás. Komoly akadályt jelent a földhő esetén a megújuló természeti erőforrás feletti állami felügyelet és hatósági engedélyeztetési fórum. (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Gazdasági és Közlekedési Minisztérium). A szabályozások jellege inkább versenyszerű (kompetitív), mint egymással kiegészítő (komplementer). Egyúttal hátrányos egyazon természeti erőforrás többszörös, sőt, esetenként 63 

negatívan megkülönböztetett adóztatása: bányajáradék, vízkészlet-gazdálkodási járulék és a felügyeleti díjak mértéke. A TCS-re ható jogi szabályozás, mely a földhő hasznosításának nem termálvízzel való alkalmazására vonatkozik: o 1993.évi XLVIII. Törvény a bányászatról, melynek hatálya alá tartozik a geotermikus energia hasznosítása, továbbá a felszín alatti víz termelésével együtt nem járó földhő kutatása és kinyerése. Azonban külön jogi szabályozás a geotermikus energia kapcsán nem létezik. Ennek bevezetése azonban időszerű, mellyel a piacot és a fejlesztési támogatásoknak kedvező alapok teremthetők.

4.3

Iparági környezet elemzése a Porteri 5 erő alapján

A vállalatok túlnyomó többsége figyeli a tágabb környezetében zajló változásokat, próbál alkalmazkodni és ha lehetősége van rá, igyekszik befolyásolni a környezet alakulását. Egy olyan szervezet számára, amely egy új technológia piacán kíván megjelenni, elengedhetetlen lépés a tág környezeten túl szűkebb környezetének elemzése. Ahhoz, hogy megfelelő módon meg tudjuk vizsgálni egy cég helyzetét, először pontosan meg kell fogalmaznunk, hogy mit értünk a szűkebb környezet alatt. Álljon itt erre egy precíz és korrekt definíció: „A környezet egy adott szervezetet körülvevőfeltételek, hatások, tényezők összessége, amely befolyásolja, behatárolja, meghatározza a szervezet és az azt alkotó egyének vagy csoportok viselkedését, tevékenységét.” (Marosán, 2001, p. 133). A tágabb környezet elemzése után az iparági környezet vizsgálata szükséges ahhoz, hogy világos, tiszta képet kapjunk a TCS helyzetéről, megértsük tevékenységének miértjét, stratégiáját. Fontos előrelépés lehet a Magyarországi gyártás, kutatás, a magyar munkaerővel történő fejlesztés és szervízelés. Nem csak input, hanem output oldali támogatások is szükségesek, hogy versenyképes forgalmazást tudjunk megvalósítani Magyarországon, a környező országokban és akár még tovább is. A döntéshozóknak 64 

hosszútávra kell döntést hozni arról, hogy a nem fenntartható gázfelhasználáson alapuló fűtési és melegvízellátási rendszereket, az energiapazarló légkondícionáló berendezéseket egyre inkább kiszorítsák a piacról és fokozatosan váltsák fel azokat a geotermikus energián alapuló ellátási rendszerre. És még egy dolog: A fokozatos átváltás kulcsfontosságú, hiszen a szociális tényezőket figyelembe véve nem megvalósítható rövid időn belüli egyöntetű átállás, társadalmi rétegeknek szükségük van a már látott gazdasági tényezőkön túl (3.3 fejezet, 44. oldal), a szociális alapon jutatott gázártámogatásra, mely sok esetben életfeltételként jelentkezik. Másrészről pedig fontos nyitottságunk a lehetőségekre, az új iránt való fogékonyságunk, hiszen „Minden fejben dől el.” (Ismeretlen szerző).

4.3.1 A beszállítók helyzete

A vállalat életében fontos szerepet játszanak a beszállítók, és alkuerejük. Kedvező helyzetben van a cég, amelyik diktálhat és feltételeket szabhat a beszállítóinak. Ezt akkor teheti meg, ha az adott vállalat mérete, piaci helyzete lehetőséget nyújt erre, vagy az adott iparágban sok beszállító tevékenykedik. Amennyiben kevés beszállító közül választhat a cég, a beszállító erőfölényben van. Figyelembe kell venni, hogy a földhőt hasznosító fűtési rendszer egyedi termék. Azonban a szükséges alapanyagok, nyersanyagok, részegységek helyettesíthetőek, tehát a vállalat számára a beszállító nem bír akkora jelentőséggel. Az adott iparág a beszállító számára kevésbé fontos, hiszen a részegységek olyan műszaki alkatrészekből állnak, melyek más iparágakat is kiszolgálnak.A beszállítók helyzete azokban az esetekben jelent fenyegetést a TCS Zrt. Számára, amikor stratégiai fontosságú nyersanyagok, mint pl. hangszigetelt védőburok, szonda-, illetve kollektoralapanyagok beszerzéséről van szó. Azonban egyéb alapanyagok tekintetében sincs a TCS még abban a helyzetben, hogy beszállítóit megválogassa, a feltételeket diktálja, s így a legelőnyösebb szerződéseket kösse. A piac homogén, tehát hőszivattyút helyettesítő más termékek ugyanazzal a funkcióval nincsenek jelen. Itt talán a napenergia decentralizált hasznosítása lehet tényező, ám a hőtermelés terén nem számít igazán versenytársnak. 65 

4.3.2

A vevők helyzete

Ha a vevőket vizsgáljuk, azt mondhatjuk, hogy a fogyasztói társadalomban a vevő az úr, mindent kell tenni, hogy a terméket a fogyasztó megvásárolja, s így a cég profithoz jusson. Tehát a vevők alkuereje egyre fontosabb tényező. Az főldhőhasznosítás piaca mint azt már említettem, viszonylag sokszereplős piac, több gyártó kínálja termékeit, nem beszélve az import termékekről. A vevő nincs kényszerhelyzetben, többféle minőségű, teljesítményű és kivitelezésű rendszereket találhat a piacon. Talán az egyetlen szempont a gyártók, forgalmozók földrajzi elhelyezkedése lehet, de egyre több vállalat foglalkozik az egyész országra vonatkozó telepítési és installációs ajánlatokkal, így a TCS is. A szegmens vásárlói tudatos vásárlók, mivel az ár viszonylag magas, fontos szempont az ár mellett minőség és a járulékos szolgáltatások ára és minősége is. A TCS a magyar piaci viszonyokhoz igazodva inkább az ár alacsonyan tartását tűzte ki célul, a járulékos szolgáltatások esetében inkább önálló megoldásokra hívja fel a vásárlók figyelmét. A magyarok árérzékenysége a piac térnyerésével azonban csökkenhet a minőségi és járulékos szolgáltatások szempontjának növekedésével. A változás mértékének pontos és időszerű ismerete kulcsfontosságú a piaci igények kielégítésére vonatkozóan, ezért a társaságnak kiemelkedően fontos a statisztikák nyomon követése, esetleg újak készítése.

4.3.3 A helyettesítő termékek helyzete  

A helyettesítő termékek nem jelentenek komoly veszélyt egy olyan speciális termék esetén, mint a hőszivattyú, illetve a geotermikus fűtési rendszer. Komolyabb hatása az emberek ráfodítási hajlandóságának van, azaz mennyit fordítanak jövőjük formálására és környezetvédelmi szempontokra. Ezt leginkább a gazdaság és a kommunkikáció befolyásolja. Ha például rossz a gazdasági helyzet, kevesebb pénz 66 

jut az építésekre és a hőszivattyúhoz hasonló„luxusról” lemondanak az emberek. Mindehhez azonban hozzátartozik, hogy jövőnk tudatos alakítása egyre inkább fontos a fiatal nemzedékek számára, ezért az energiatudatos technológiák térnyerése egyre fokozottabb ütemű lesz. A termékcsoport diverzifikációjával pedig a legkülönbözőbb igények kielégítése várható.

4.3.4

Új belépők a piacra

Az elmúlt évekre visszatekintve megállapítható, hogy földhőipar területénaz új belépőktől is tartani kell.Jellemzőek az új cégek, melyek kedvező versenyhelyzetet teremtenek, ezáltal ösztönzik a technológia fejlődését és az árverseny hatásaként leszorítja az árakat, gazdaságosabb termelést indukál. Ennek tudatában a TCS már most felkészülve az esetleges piaci telítetségre, már most megpróbál egy olyan ár és minőségi struktúrával dolgozni, mely hosszútávon is versenyben tarthatja. Ezért is igyekszik folyamatos fejlesztésekkel és a termékpaletta szélesítésével a legkülönbözőbb igényeket kiszolgálni.

4.3.5

Az geotermikus hőtermelés, mint iparág helyzete

Az iparág helyzetének elemzésekor figyelembe kell venni az országban történő gazdasági, politikai eseményeket, és az egyes társadalmi rétegek anyagi helyzetének változását. A romló életszínvonal a geotermikus hőtermelésre természetesen nagyon rossz hatással van. Az építőipar 2008 őszi 10%-os csökkenésével a geotermikus hőtermelés szektorát is érintette. Egyes prognózisok szerint ez ha további csökkenéshez nem is vezet, mindenképpen tartós állapotot jelent. Az európai uniós törekvések viszont minenképpen pozitív hatást gyakorolnak a szegmensre. Támogatásokkal, propagandákkal irányítják a figyelmet a megújuló 67 

energiák irányába. Azonban ezek az irányok gyakran nem eléggé célzottak, a lokális adottságokkal ellentétesek. A magyar lakosság anyagi mozgásterét nagymértékben csökkenti a rendkívül magas adó-, és járulékrendszer. Ez és a szocializmus maradványértékei csökkentik a vásárlói hajlandóságot újítások, költségesebb berendezések irányába. Ez a 2008. évi monetáris és gazdasági recesszió idején jelentős piaci csökkenést indukálhat. A TCS ezt felmérve jelentősen csökkentette kutatás-fejlesztési kiadásait; likviditásának javítására, a jelenlegi piaci részesedés megtartására törekedve. A vállalat vezetősége szerint az építőipari mélypont rövid távú lesz, 2010-től a megújuló energiaforrások támogatásának átstruktúrálását várják, mellyel az iparág rendkívül kedvező helyzetbe kerülhet.

5. Helyzetelemzés és jövőkép; lehetőségek

Az Európai Uniós kitekintés a megújuló energiafelhasználás irányába, a hazai geotermikus viszonyok elemzése, és a hazai földhő-hasznosítás tényadatai alapján az alábbiakban képet mutatunk a geotermikus energiahasznosítás jelenéről és lehetséges jövőjéről.

5.1

A geotermikus energiafelhasználás várható növekedése

A közvetlen hőhasználat világszerte egyre nagyobb mértékben terjed. A földhőszivattyúk robbanásszerű elterjedése sok országban megindult. A fejlődés alapja a földhőszivattyúk szubvenciója és a regionális, kamattámogatott kölcsönök rendszere az 1990-es évek óta. A jövőbeli geotermikus fejlődés illusztrálására csak becslések vannak, ezek áramfejlesztés esetén a kapacitás tízszeres növekedését prognosztizálják 2050-ig (Fridleifssonl, 2008), a közvetlen hőhasznosítás területén a szolgáltatott hőmennyiség szintén tízszeres növekedése prognosztizálható. 68 

5.2

Energiapolitikai helyzet, lehetőségek

Magyarország tehát Európán belül kiemelten jó természeti adottságokkal (földtani, geofizikai, hidrogeológiai) és földhő potenciállal bír, a kinyerés és hasznosítás terén azonban mind relatív, mind abszolút értelemben az elmaradottak közé tartozik. Míg az Európai Unió tagországaiban a megújuló energiák részarányának átlaga 6,2%, addig nálunk mindössze 3,7% (2004), ez utóbbi érték 4,7%-ra nőtt 2006-ra (Energiaközpont Kht.). A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium által közzétett „Megújuló energia stratégia” (2007) fő prioritása láthatóan a biomassza, amely kétségtelenül illeszkedik az EU trendhez, de nem tükrözi a hazai sajátosságokat. A geotermikus energiára mindössze 12 PJ/év kiaknázható potenciálérték került, ami a föntiek alapján meglehetősen alulbecsült. A hazai hőszivattyúzást hasonló társadalmi érdeklődés kíséri, mint az EU-ban, de a hazai energiapolitikai döntések nem adtak megfelelő alapot a nagyobb mértékű elterjedéshez, hiszen rövid- és középtávon a geotermikus energia létesítmények száma, összteljesítménye a természeti erőforrásokon kívül az állami energiapolitikai rendszertől is függ. Az energiapolitikában szükséges egy paradigmaváltás, amely összhangban áll az Európai Unió vonatkozó irányelveivel és Magyarország energiaellátási érdekeivel. Az energiatakarékosság, a megújuló energia és a klímastratégiák cél és eszköz rendszerének összehangolása szükséges, széles körű szakmai egyeztetés alapján. Fontos a kutatási és nemzetközi tapasztalatok beépítése a hazai energetikába. A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiáról 2008. március 20-án megjelent országgyűlési határozat is mindössze 5-10 PJ/évet céloz meg. Ez továbbra is pesszimista becslésként értékelhető, a jövőben jelentősebb kihívások szükségesek a geotermikus földhőhasznosításban.

69 

5.3

Gazdaságosság, pályázati helyzet, jogi környezet

A geotermikus energia hasznosítására van állami támogatási rendszer (3.6 fejezet). A hazai hőszivattyús földhő-hasznosítás elterjedését, a megújuló energia felhasználási mérlegben való szerepét elsődlegesen a gázár, a villamos energia ára és a kedvezményes hőszivattyús tarifa bevezetése befolyásolja (Ádám, 2008). A hőszivattyús beruházási pályázatok, a támogatások szintje a lakossági és vállalkozói körben érvényesül. További segítség lehet az Európai Unió hőszivattyús műszaki fejlesztési projektjeinek hasznosítása, energiapolitikai lépéseinek hazai alkalmazása. Indokolt a hazai közvélemény és az energiapolitikai döntéshozók tényszerű tájékoztatása a földhőt hasznosító hőszivattyús rendszerekről. A hasznosítás növelésének érdekében több EU-s közösségi pénzalap biztosítása szükséges, az egyes energiaforrások természeti adottságainak függvényében elválasztva. Egy esetleges magyarországi iparág támogatását érdemes átgondolni a geotermikus fűtőberendezések terén, magyarországi gyártással és magyar munkaerővel az adott helyszínekre betervezni, telepíteni, majd szervizelni, elsősorban hazánkban és Közép-Kelet-Európában. Nemcsak a beszerelést, hanem a szolgáltatást, a technológia megvalósítását kell támogatni, hogy később máshol, pl. a környező országokban versenyképesen forgalmazzuk, kivitelezzük ésszervizeljük. A hőszivattyú, illetve a hőszivattyús technológiák megújuló energiahordozóink ésszerű felhasználásának eszköze elterjesztése országunk fejlődésében kitörést hozhat. Szükségszerű egyébként olyan jogi környezet kiépítése, mely összhangban van az európai uniós irányelvekkel. Ez olyan jogi harmonizációt jelent, mely az uniós energiapolitikai célkitűzéseket figyelembe véve a földhő piacán levő bürokratikus

terheket

csökkenti,

deregularizálja,

növelve

az

iparág

versenyképességét. Továbbá olyan közgazdasági-jogi szabályozók megteremtését kell elősegíteni, melyek védik a tiszta versenyt szemben a jelenlegi támogatási, adóztatási, energiaátvételi szabályozásokkal.A törvénynek a hazai adottságokat 70 

tekintve a földhő szerepét kinyerésének és hasznosításának módjait is szabályozni kell. E nélkül a földhőhasznosítás, a kedvező természeti adottságok ellenére is, ellehetetlenül a bányászati, energetikai, környezetvédelmi és vízügyi jogszabályok ellentmondó rendelkezései miatt. A hátrányos megkülönböztetést okozó közgazdasági eszközök és állami támogatások módosítása kedvezően hozzájárulna a világos és átlátható energetikai rendszer bevezetéséhez. Különös hangsúlyt kell fordítania a hőszivattyús rendszerek megismertetésére, továbbá az alap-, közép- és felsőfokú oktatásban az eddiginél nagyobb hangsúlyt kell fektetni a megújuló energiákra és adottságaink tükrében a geotermikus energiára. Nélkülözhetetlen a média támogatása az alkalmazás széleskörű elterjedéséhez, a környezettudatos energetikai döntésekhez, a különböző technológiák integrálásához.

71 

6. Összegzés

Földünk súlyos problémája a környezetszennyezés. A dolgozat alapján megállapíthatjuk, hogy a fenntartható fejlődés globális megteremtése csak az által lehetséges, ha a szennyezőanyag-kibocsátást a jelenlegiek töredékére csökkentjük. Hosszútávon ez csak a fosszilis energiahordozók kizárásával lehetséges; ma ezen irányú felhasználás csökkentését kell elérnünk. Az emberi élet minőségének javítása és a magasabb komfortigények egyre jobb kielégítése is a megújuló energiák hasznosításban rejlik. Ez segítheti Európát abban, hogy csökkenteni tudja az energiabehozataltól

való

függőségét,

növelhesse

fenntarthatóságát,

valamint

ösztönözze a növekedést és a munkahelyteremtést. A megújuló energiák, így a geotermikus energia esetében az elterjedés legfőbb korlátja, hogy a piac ma még nem méri az energia termelés vagy fogyasztás járulékos, tovagyűrűző gazdasági költségeit és társadalmi hatásait. Az ezek költséget okoznak másoknak, amely az energia árában nem jelenik meg. Bizonyos költségek meg sem becsülhetők, úgy, mint az üvegházgázok hatásai. Azaz a piac társadalmi szintű szabályozás nélkül nem képes optimális döntéseket hozni, szükséges, hogy ezeket a költségeket beépítsék az árba, azaz internalizálják. Ez nemzetközi egyezményekkel és nemzeti kormánydöntésekkel valósítható meg. Időszerű olyan jogszabályi környezet kialakítása hazánkban, hogy piaci megfontolásból és környezettudatos gondolkodásból egyre többen válasszák a hőszivattyút, melynek hasznosítására adottságaink egyedülállóak az Európai Unióban. Magyarországon az energiaszektor sajnos azon területek közé tartozik, ahol a leglassabban érjük utól az Uniót. A megújuló energiaforrások hasznosításához szükséges beruházások csak hosszútávon térülnek meg és támogatásuk messze nem éri el az uniós szintet. Jó lenne okulnunk az Unió tapasztalataiból, hogy ne kelljen ugyanazt az utat bejárnunk, amelyen mások már egyszer végighaladtak előttünk. Hiszen a Kiotói Jegyzőkönyv a kötelezettségek mellett komoly lehetőségeket is jelent országunk számára: az ún. rugalmas mechanizmusok keretében tiszta technológiák és jelentős külső forrás kerülhet az országba. Vigyáznunk kell azonban, 72 

hogy ne a fejlett országokban már elavultnak számító, esetleg már ki is tiltott technológiák áramoljanak Magyarországra. A hőszivattyú napjaink talán leghatékonyabb műszaki eszköze annak, hogy energiát takarítsunk meg fűtéskor és hűtéskor, miközben a CO2 és károsanyagkibocsátást csökkentjük. A földgáz, hosszútávon túl értékes energiaforrás ahhoz, hogy régi, energiapazarló vízmelegítőkben vagy kazánokban kizárólag hőtermelés okán eltüzeljük. A hatékonyság javításának ösztönzése tisztán piacpolitikai eszköz, a rászorulók támogatása pedig szociálpolitika. A kettő országonként és időszakonként eltérhet. Magyarországon ez az arány még nem jelzi azt, hogy itt az energiahatékonyság ügye a politika és a közgondolkodás előterében lenne. Jelenleg nagyobb a fogyasztás támogatása, mint az energiamegtakarításé. Piacgazdasági keretek között a váltást a piaci feltételek kényszerítik ki. A feltételek részbeni meghatározásával az állam befolyásolhatja a piaci szereplők döntéseit. Ahhoz, hogy a geotermikus hőhasznosítással egy versenyképes munkahelyteremtő iparág jöhessen létre, szükséges a termelés, mint output oldal támogatása, ezáltal a fejlesztések ösztönzése. Azonban mindenképpen figyelembe kell venni a társadalmi-szociális tényezőket és a regionális adottságokat a hatékony szabályozás érdekében. Ehhez azonban elengedhetetlenül szükséges a társadalmi elfogadottság bővítése, új és a felnövekvő generációk energiatudatosságra való nevelése, hogy számukra az energetika éltük természetes tényezőjévé, ne problémává váljon.

73 

7. Irodalomjegyzék  

 18/2008  MFB  KÖZLEMÉNY  A  “SIKERES  MAGYARORSZÁGÉRT”  LAKOSSÁGI  ENERGIATAKARÉKOSSÁGI  HITELPROGRAM  FELTÉTELRENDSZERÉNEK  MÓDOSÍTÁSÁRÓL.  (2008): A MAGYAR FEJLESZTÉSI BANK ZRT. HIVATALOS HONLAPJA.  https://www.mfb.hu/aktualis/kozlemenyek/11249‐1a23.   utolsó  letöltés: 2008 okt. 15.   AZ  EURÓPAI  PARLAMENT ÉS  TANÁCS  2001/77/EK  IRÁNYELVE A BELSŐ VILLAMOSENERGIA­ PIACON  A  MEGÚJULÓ  ENERGIAFORRÁSOKBÓL  ELŐÁLLÍTOTT  TÁMOGATÁSÁRÓL (2001): AZ EURÓPAI UNIÓ HIVATALOS HONLAPJA. 

VILLAMOSENERGIA 

http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?pubRef=‐ //EP//TEXT+REPORT+A6‐2006‐0020+0+DOC+XML+V0//HU  p.33.   UTOLSÓ  LETÖLTÉS: 2008 SZEPT. 15.   BORA  GY.;  KOROMPAI  A.  (2001):  TERMÉSZETI  ERŐFORRÁSOK  GAZDASÁGTANA  ÉS  FÖLDRAJZA. AULA KIADÓ. BUDAPEST, P.15‐27. P.117‐133.   COMBATING CLIMATE CHANGE: THE EU LEADS THE WAY, „HARC AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS  ELLEN: AZ EU MUTATJA AZ UTAT” (2008): BRÜSSZEL  http ://ec.europa.eu/publications/booklets/move/75/en.pdf  UTOLSO LETÖLTES : 2008. OKTOBER 15.   COMISSION  OF  THE  EUROPEAN  COMMUNITIES  (2007):    COMMUNICATION  FROM  THE  COMMISSION TO THE  COUNCIL AND THE  EUROPEAN  PARLAMENT, GREEN  PAPER FOLLOW­UP  ACTION  REPORT ON PROGRESS IN RENEWABLE ELECTRICITY, “A BIZOTTSÁG KOMMUNIKÁCIÓJA  A TANÁCS ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENT FELÉ, ZÖLD KÖNYV  http://eur‐ lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2006:0849:FIN:EN:PDF  UTOLSÓ  LETÖLTÉS: 2008 SZEPT. 18.   DIANA ÜRGE; LÁSZLÓ PAIZS; RADMILO PESIC (2007): ENERGY AND SUSTAINABILITY IN  CENTRAL EUROPE: A DECADE OF TRANSITION IN REWIEW, „ENERGIA ÉS FENNTARTHATÓSÁG  KÖZÉP EURÓPÁBAN: AZ ÁTMENET ÉVTIZEDÉNEK ÁTTEKINTÉSE”  CENTRAL EUROPEAN UNIVERSITY, BUDAPEST, HUNGARY  BELGRADE UNIVERSITY, YUGOSLAVIA  http://www.iea.org/dbtw‐wpd/Textbase/work/2002/zlatibor/Pes21.pdf  Utolsó letöltés: 2008. nov. 12.    DICKSON, MARY H;   FANELLI, MARIO (2004): WHAT IS GEOTHERMAL ENERGY? “MI IS A  GEOTERMIKUS ENERGIA?”  INSTITUTO DI GEOSCIENZE E GEORISORSE, PISA, ITALY              http://iga.igg.cnr.it/geo/geoenergy.php  UTOLSÓ LETÖLTÉS: 2008. OKTÓBER 15.  

74 

 DR.  HUBAI  J.  (2001):  MAGYARORSZÁG  TERMÉSZETI  ADOTTSÁGAINAK  KÜLGAZDASÁGI  FÖLDRAJZA. NEMZETI TANKÖNYVKIADÓ, BUDAPEST, P.17‐54.     DR. JÁROSI MÁRTON (2007): ENERGIAPOLITIKA CÍMŰ ELŐADÁS, SZENT IGNÁC JEZSUITA  SZAKKOLLÉGIUM  http://www.energia.szentignac.hu/wp‐content/jarosi‐energiapolitika.ppt  DR.  LASZLÓ  MOLNAR  (2001):  ECONOMY,  ENERGY  AND  MITIGATION  OF  EMISSIONS  IN  HUNGARY,  “GAZDASÁG,  ENERGIA  ÉS  EMISSZIÓ‐CSÖKKENTÉS  MAGYARORSZÁGON”  WORKSHOP ON GOOD PRACTICES IN POLICIES AND MEASURES  http://unfccc.int/files/meetings/workshops/other_meetings/application/pdf/ molnar.pdf    UTOLSÓ  LETÖLTÉS: 2008 OKT. 15.    DR MARK DIESENDORF (2007): GREENHOUSE SOLUTIONS WITH SUSTAINABLE ENERGY,  „ÜVEGHÁZI MEGOLDÁSOK FENNTARTHATÓ ENERGIÁVAL”, INSTITUTE OF ENVIRONMENTAL  STUDIES, UNIVERSITY OF NEW SOUTH WALES, P.32, P.5‐7  http://www.sustainabilitycentre.com.au/GarnautSubmission.pdf  UTOLSÓ LETÖLTÉS: 2008. NOVEMBER 18.    DR. UNK  JÁNOSNÉ  (2007): A  GEOTERMIKUS ENERGIA HASZNOSÍTÁSA  MAGYARORSZÁGON,  CSINÁLJUK JÓL! ENERGIAHATÉKONYSÁGI SOROZAT. 21 (2), P.3‐14.     DIÓSSY LÁSZLÓ (2007): A MEGÚJULÓ ENERGIA FELHASZNÁLÁSÁNAK ESÉLYEI ÉS  LEHETŐSÉGEI, BAROSS GÁBOR PROGRAM TÁMÁJA: MEGÚJULÓENERGIA SZEREPE A HAZAI  GAZDASÁGFEJLESZTÉS PROGRAMOKBAN 2007. JÚNIUS 6, SOPRON, KERESKEDELMI ÉS  IPARKAMARA     EMISSIONS TRADING: 2007 VERIFIED EMISSIONS FROM EU ETS BUSINESSES (2008),  BRÜSSZEL    http://europa.eu/rapid/pressReleasesAction.do?reference=IP/08/787  UTOLSÓ LETÖLTÉS: 2008. OKT. 15.   EUROSTAT  (2007): EUROPE IN  FIGURES, EUROSTAT  YEARBOOK  2006­2007, 1 (2),  P.21‐ 36.   EUROSTAT  (2006):  ENERGY  CONSUMPTION  AND  PRODUCTION  EU27  ENERGY  DEPENDENCE  RATE  AT  54%  IN  2006,  “ENERGIA  FOGYASZTÁS  ÉS  TERMELÉS,  AZ  EU  27  ENERGIAFÜGGŐSÉGE 54% 2006‐BAN”  http://epp.eurostat.ec.europa.eu/pls/portal/docs/PAGE/PGP_PRD_CAT_PRER EL/PGE_CAT_PREREL_YEAR_2008/PGE_CAT_PREREL_YEAR_2008_MONTH_07/ 8‐10072008‐EN‐AP.PDF.   utolsó  letöltés: 2008 nov. 20.      EUROPEAN  COMISSION  DOCUMENT  (2007):  EMISSION  TRANDING  SYSTEM,  THE  CO2  EMISSION AUCTIONING, “KIBOCSÁTÁSKERESKEDELMI RENDSZER, A CO2  KIBOCSÁTÁS AUKCIÓ  http://ec.europa.eu/environment/climat/emission/pdf/etsreview/ets_co2_em ission_auctioning.pdf  utolsó  letöltés: 2008 okt. 15.

75 

 FIDRICH RÓBERT (2002): GLOBALIZÁCIÓ FÜZETEK 2., MTVSZ, BUDAPEST, P. 7‐9.   GABOR HORVATH; LASZLO TOTH (2005): THE ACTIVITIES IN WIND ENERGY IN HUNGARY,  “A SZÉLENERGIA­FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGON” DEPARTMENT OF AGROENERGETICS,  FACULTY OF MECHANICAL ENGINEERING, SAINT STEPHEN UNIVERSITY, GODOLLO,  HUNGARY.  http://www.sciencedirect.com/science?_ob=ArticleURL&_udi=B6VMY‐ 42HFTW5‐ 5&_user=10&_rdoc=1&_fmt=&_orig=search&_sort=d&view=c&_acct=C0000502 21&_version=1&_urlVersion=0&_userid=10&md5=2cd849043a000ad257cf1be dda25f06d  UTOLSÓ LETÖLTÉS: 2008. SZEPTEMBER 10.   GARAMHEGYI Á. (2007): MEGÚJULÓ ENERGIA ÉS ENERGIAHATÉKONYSÁG  MAGYARORSZÁGON, GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM  www.rec.org/reeep/docs/meetings/2007_sept_24_sign/presentations/reeep_g aramhegyi.ppt  UTOLSÓ LETÖLTÉS: 2008. OKTÓBER 15.   GEOTHERMAL REGULATION – HEAT. (2007): THE FRAMEWORK.  http://www.gtrh.eu/Download.html.   UTOLSÓ  LETÖLTÉS: 2008 OKT. 15.   HERMANN  SCHEER  (2007):  ENERGY  AUTONOMY,  THE  ECONOMIC,  SOCIAL,  AND  TECHNOLOGICAL  CASE  FOR  RENEWABLE  ENERGY,  EARTHSCAN.  MÜNCHEN,  3‐29.,  P.  30‐ 119.   HERMANN  SCHEER  (1998):  SONNEN­STRATEGIE,  PIPER  VERLAG  GMBH,  MÜNCHEN,  P.3‐ 74, P.141‐156.   IVO  J.  H.  BOZON;  WARREN  J.  CAMPELL;  MATS  LINDSTRAND  (2007):  GLOBAL  TRENDS  IN  ENERGY, “GLOBÁLIS TRENDEK AZ ENERGETIKÁBAN”  http://www.mckinseyquarterly.com/Global_trends_in_energy_1923.   UTOLSÓ  LETÖLTÉS: 2008 SZEPT. 15.   JÁNOS SZLÁVIK; TAMÁS PÁLVÖLGYI; MIKLÓS FÜLE; DIANA ÜRGE (2006): CARBON  MITIGATION IN HUNGARY: CHALLENGES FOR A SUSTAINABLE NATIONAL ENERGY POLICY,  „KIBOCSÁTÁS­CSÖKKENTÉS MAGYARORSZÁGON: KIHÍVÁSOK EGY FENNTARTHATÓ  ENERGAIPOLITIKÁÉRT”  DEPARTMENT OF ENVIRONMENTAL ECONOMICS AND LAW  BUDAPEST UNIVERSITY OF TECHNOLOGY AND ECONOMICS  DEPARTMENT OF ENVIRONMENTAL SCIENCES AND POLICY  CENTRAL EUROPEAN UNIVERSITY  http://www.pp.bme.hu/so/2000_2/pdf/so2000_2_02.pdf  UTOLSÓ LETÖLTÉS: 2008. NOV. 12.     KOMLÓS, F., FODOR, Z., KAPROS, Z. ÉS VASZIL, L. (2008): CSINÁLJUK JÓL! –  ENERGIAHATÉKONYSÁGI SOROZAT – HŐSZIVATTYÚZÁS, AZ ENERGIA KÖZPONT KHT.  KIADVÁNYA, BUDAPEST, 2008      KÖRNYEZETVÉDELMI  ÉS  VÍZÜGYI  MINISZTÉRIUM  HIVATALOS  HONLAPJA,  http://www.kvvm.hu/index.php?pid=13  UTOLSÓ  LETÖLTÉS: 2008. NOV. 14. 

76 

 

 KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA (2008):  KLÍMAVÉDELEM: MÉG IDÉN ELINDULHAT A ZÖLD BERUHÁZÁSI RENDSZER  http://www.kvvm.hu/index.php?pid=1&sid=1&hid=2025  UTOLSÓ LETÖLTÉS: 2008. NOV. 18.     KYOTO  PROTOCOL  TO  THE  UNITED  NATIONS  FRAMEWORK.  (1998):  CONVENTION  ON  CLIMATE CHANGE. (1).     LEWANDOWSKI (2001): ENERGIEPFLANZENPRODUKTION, ENERGIE AUS BIOMASS,  „ENERGIANÖVÉNYEK TERMELÉSE, ENERGIA BIOMASSZÁBÓL”,  GRUNDLAGEN, BERLIN,  SPRINGER P.: 57‐93. 

 

 LINDAL, B. (1973): INDUSTRIAL AND OTHER APPLICATIONS OF GEOTHERMAL ENERGY. IN: DICKSON, M. H. AND FANELLI, M. (EDS.) (2003): GEOTHERMAL EERGY, UTILIZATION AND TECHNOLOGY. REBEWABLE ENERGIES ESRIES. –  RUBLISHING. 1‐27.   MAROSÁN GYÖRGY (2001): STARTÉGIAI MENEDZSMENT, MŰSZAKI KÖNYVKIADÓ,  BUDAPEST, P. 22‐133.     MICHAEL SZABO (2008): SPAIN BUYS 6 MILLION EMISSION RIGHTS FROM HUNGARY http://www.reuters.com/article/environmentNews/idUSTRE4AC5042008111 3 UTOLSO  LETÖLTES : 2008 AUG. 3.   NEMZETI FEJLESZTÉSI ÜGYNÖKSÉG HIVATALOS LAPJA (2007): PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ A  KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM ENERGETIKAI HATÉKONYSÁG FOKOZÁSA C.  PÁLYÁZATI KONSTRUKCIÓHOZ   www.nfu.hu/download/7173/KEOP_5.1.0_pályázati_útmutató.pdf   OFFICIAL  SITE  OF  JOSÉ  MANUEL  BARROSO,  THE  PRESIDENT  OF  EUROPEAN  COMISSION.  (2008): ENERGY FOR A CHANGING WORLD, “ENERGIA A VÁLTOZÓ VILÁG SZÁMÁRA”  http://ec.europa.eu/malta/news/climate_action_en.htm  UTOLSO  LETÖLTES : 2008 AUG. 3.   PANNONPLAST (2007): GEOTERMIKUS ENERGIA,   http://www.pannonplast.hu/megujulo_energiaforrasok.html   UTOLSÓ LETÖLTÉS: 2008. OKTÓBER 15.   PÁL 

GABRIELLA;  HUBA  BENCE  (2004):  MAGYARORSZÁG  ENERGETIKAI  KÖRNYEZETÉRTÉKELÉSE  ÉS  A  KAPCSOLÓDÓ  INDIKÁTOROK  MEGHATÁROZÁSA.  KÖRNYEZETÁLLAPOT­ÉRTÉKELÉS PROGRAM, P. 9‐23. 

 RIHAY ZSUZSA. ENERGIES OF RENEWAL, P.66‐68  www.koed.hu/penta/zsuzsa.pdf.  UTOLSÓ  LETÖLTÉS: 2008. SZEPT. 15.   SMALE  R.; HARTLEY  M.; HEPBURN  C.; WARD  J.; GRUBB  M (2006): THE IMPACT OF  CO2  EMISSIONS  TRADING  ON  FIRM  PROFITS  AND  MARKET  PRICES, CLIMATE  POLICY.  6  (1),  P.31‐ 48.   

77 

 TAMÁS HÁMOR (2007): WP2 – HUNGARY COUNTRY REPORT AND LEGISLATION &  QUESTIONNAIRE REPORT    http://www.gtrh.eu/Download.html  UTOLSÓ LETÖLTÉS: 2008. OKT. 21.   TAMOGATASOK.  AZ  ENERGIA  KÖZPONT  http://www.energiakozpont.hu/index  UTOLSÓ  LETÖLTÉS: 2008 OKT. 15.  

KHT. 

HIVATALOS 

HONLAPJA.  

 TCS ZRT. HIVATALOS HONLAPJA.  http://tcs‐hvacr.com/index.php?option=com  UTOLSÓ  LETÖLTÉS: 2008 NOV. 14.   THERNESZ ARTUR; VUK TIBOR (N): BIOÜZEMANYAGOK A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSÉRT  www.mol.hu/repository/298613.pdf  UTOLSÓ  LETÖLTÉS: 2008 OKT. 20.   WALTER J. EUGSTER, K. GROSSE, F. RUMMEL, B. SANNER, P. SEIBT, H. J. WAGNER  (2002), GEOTHERMISCHEENERGIE – EITTEILUNGSBLATT DER GEOTHERMISCHEN  VEREINIGUNG/GTV, GEESTE P.2‐10

78 

 

8. Ábrajegyzék, táblázatok jegyzéke 1. ÁBRA: A BIZTONSÁG, KÖRNYEZET, GAZDASÁGOSSÁG HÁRMAS EGYSÉGE AZ ENERGIAPOLITIKÁBAN,  JÁROSI MÁRTON NYOMÁN ...........……………………………..................................................13  2. ÁBRA: AZ ENERGIAFELHASZNÁLÁS ÖSSZETÉTELÉNEK VÁLTOZÁSA AZ EU 25 ORSZÁGAIBAN, SAJÁT  KÉSZÍTÉSŰ, FORRÁS: EUROSTAT……………………………………..............…………………25   3. ÁBRA:MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK FELHASZNÁLÁSA A PRIMER ENERGIAFELHASZNÁLÁSON  BELÜL, SAJÁT KÉSZÍTÉSŰ, FORRÁS: DIÓSSY LÁSZLÓ ELŐADÁSA NYOMÁN.......................................26  4.ÁBRA:A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁS FELHASZNÁLÁSA MAGYARORSZÁGON, 2006, SAJÁT  KÉSZÍTÉSŰ, FORRÁS: ENERGIAKÖZPONT KHT. ………………………………………….....……27  5.ÁBRA: A HŐSZIVATTYÚK ELTERJEDÉSE AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON (2006),  SAJÁT KÉSZÍTÉSŰ, FORRÁS: ENERGY CENTRE BRATISLAVA ………………………………....…..36  6.ÁBRA: TALAJSZONDA, FORRÁS: ARNOSCHULZ, WWW.ARNOSCHULZ.DE/ WARMEPUMPEN.HTML………………………………………………………………….....…..36  7.ÁBRA: VÍZSZINTES TALAJKOLLEKTOR, FORRÁS: ARNOSCHULZ ………………………….....…..37  8. ÁBRA: EURÓPA GEOTERMIKUS GRADIENS TÉRKÉPE ………………………………….....……48  9. ÁBRA: MAGYARORSZÁG GEOTERMIKUS TÉRKÉPE…………………………………….....……49  10. ÁBRA: A TCS ZRT. TEVÉKENYSÉGE NAPJAINKING, SAJÁT KÉSZÍTÉSŰ ……………….....…….55  11. ÁBRA: A GÁZ ÉS VILLAMOSENERGIA FELHASZNÁLÁSÁNAK ALAKULÁSA 2010‐IG, SAJÁT KÉSZÍTÉSŰ  ……………………………………………………………………..................…..................59

1. SZ. TÁBLÁZAT: A MEGÚJULÓ ENERGIÁK ÖSSZEHASONLÍTÁSA, FORRÁS: KEKENERGIA.HU,  ENERGIAKLUB.HU......................................................................................................................19  2. SZ. TÁBLÁZAT:    A HŐSZIVATTYÚ TÍPUSAI A HŐFORRÁS ÉS A HŐLEADÓ KÖZEG TULAJDONSÁGAINAK  FÜGGVÉNYÉBEN, SAJÁT KÉSZÍTÉSŰ..............…………………………....................................…35  3. SZ. TÁBLÁZAT: A HŐLEADÓ KÖZEG TÍPUSAI....……………….................................................37 4. SZ. TÁBLÁZAT: A VILÁG GEOTERMIKUS ENERGIÁJÁNAK KÖZVETLEN FELHASZNÁLÁSRA VONATKOZÓ  1995., 2000., ÉS 2005. ÉVI ADATAI, FORRÁS: FORRÁS: GÖŐZ L.:  HTTP://WWW.KVVM.HU/SZAKMAI/KLIMA/ …..........................................................................39 

79 

9. Mellékletek

  I. számú melléklet  A kibocsátások mértéke országonként, kibocsátási kvóta bevezetése  a vállalatoknál 2005­2007, forrás: Europa Press Realses  Annual average

Verified emissions (2)

MS 2005

2006

allocation

2007

AT

33.372.826

32.382.804

31.751.165

in 2005-2007 32.900.512

BE

55.363.223

54.775.314

52.795.318

CY

5.078.877

5.259.273

5.396.164

CZ

82.454.618

83.624.953

DE

474.990.760

DK

26.475.718

(3)

Number of installations 2005 (4) 2006 (5)

2007 (6)

199

197

210

62.114.734

309

309

309

5.701.075

13

13

13

87.834.758

97.267.991

395

405

406

478.016.581

487.004.055

498.390.019

34.199.588

29.407.355

33.499.530

1.842 1.851 380

388

1.915 383

EE

12.621.817

12.109.278

15.329.931

18.953.000

43

47

47

ES

183.626.981

179.711.225

186.495.894

178.838.295

800

944

1.052

FI

33.099.625

44.621.411

42.541.327

45.499.284

578

589

607

FR

131.263.787

126.979.048

126.634.806

154.909.186

GR

71.267.736

69.965.145

72.717.006

74.400.198

140

152

153

HU

26.161.627

25.845.891

26.835.478

31.660.904

229

239

245

1.084 1.089

1.094

IE

22.441.000

21.705.328

21.246.117

22.320.000

109

114

113

IT

225.989.357

227.439.408

226.368.773

223.070.435

943

996

1.009

LT

6.603.869

6.516.911

5.998.744

12.265.395

93

99

101

LU

2.603.349

2.712.972

2.567.231

3.358.323

15

15

15

LV

2.854.481

2.940.680

2.849.203

4.560.191

93

101

93

NL

80.351.288

76.701.184

79.874.658

88.942.336

210

211

213

PL

203.149.562

209.616.285

209.601.993

237.838.568

817

817

869

PT

36.425.915

33.083.871

31.183.076

38.161.413

243

254

260

SE

19.381.623

19.884.147

15.348.209

23.209.832

705

730

755

SI

8.720.548

8.842.181

9.048.633

8.743.680

98

98

98

SK

25.231.767

25.543.239

24.516.830

30.489.902

175

173

169

UK

242.513.099

251.159.840

256.581.160

224.831.370

769

774

1.057

Total 2.012.043.453 2.033.636.557

2.049.927.884

2.151.926.173

10.282 10.605

11.186

2005-2007 allocations, verified emissions and 2007 compliance in the EU ETS excluding BU, RO and MT (1) (data from CITL, dated 8 May 2008)

80 

 

II. számú melléklet  Szén­dioxid kibocsátás országonként (milliÓ tonna), 2007  Forrás: Eurostat,  http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page?_pageid=1073,4687009 1&_dad=portal&_schema=PORTAL&p_product_code=TEN00073 

1996

EU (27) EU (15) Belgium Bulgaria Czech R. Denmark Germany Estonia Ireland Greece Spain France Italy Cyprus Latvia Lithuania Luxembour g Hungary Malta Netherland s Austria Poland Portugal Romania Slovenia Slovakia Finland Sweden UK Croatia Turkey Iceland Liechtenst. Norway Switzerlan d

1997

1998

1999

2000

4241.74 4154.03 4142.28 3354.64 3300.50 3346.65 127.95 122.21 128.34 65.01 63.07 55.20 138.36 131.53 123.99 73.97 64.46 60.40 943.32 912.90 905.81 18.71 18.18 16.67 37.11 38.58 40.65 89.27 94.11 98.78 243.00 262.66 270.77 402.36 396.45 416.28 439.33 443.57 454.88 5.87 5.93 6.39 9.18 8.64 8.25 15.85 15.22 16.06

4075.99 3321.16 122.62 50.97 120.45 57.53 879.58 15.57 42.31 98.22 296.36 405.98 459.91 6.47 7.67 13.39

4099.84 3348.82 123.78 50.48 126.76 53.07 883.39 15.28 44.85 103.66 307.74 402.56 464.28 6.84 7.03 12.08

2001

2002

2003

2004

2005

2006

4179.13 4154.94 4263.19 3418.23 3409.02 3488.12 124.03 123.17 127.13 52.11 49.27 53.86 128.33 124.58 125.88 54.67 54.25 59.45 901.42 886.55 900.81 15.45 15.15 16.94 47.30 45.87 45.13 106.01 105.66 109.89 311.63 330.64 334.66 408.79 401.35 407.54 470.18 472.39 487.84 6.74 7.13 7.45 7.45 7.46 7.64 12.86 12.94 12.98

4283.25 3507.82 126.78 53.27 126.60 53.95 899.82 17.10 45.99 110.20 351.95 411.93 491.05 7.74 7.64 13.60

4257.54 3485.73 123.50 54.03 125.94 50.31 876.81 16.49 47.72 110.50 368.26 415.73 491.83 7.94 7.78 14.31

4257.62 3466.31 119.11 55.07 127.92 57.55 880.25 15.97 47.32 109.67 359.63 404.25 488.04 8.15 8.26 14.52

9.38

8.72

7.97

8.56

9.04

9.35

10.16

10.53

12.17

12.06

12.11

63.39 2.34

61.65 2.35

61.09 2.36

60.99 2.45

59.20 2.32

60.61 2.44

58.82 2.46

62.12 2.64

60.40 2.59

61.66 2.67

60.39 2.63

177.72

171.16

173.28

167.80

169.65

175.22

175.76

179.69

181.09

175.93

172.22

67.41 374.86 50.29 135.44 15.73 42.37 64.01 61.55 567.98 17.67 190.67 2.40 0.21 40.88

67.20 368.57 53.53 121.02 16.05 41.33 62.60 56.98 545.35 18.75 203.72 2.49 0.22 40.99

66.77 340.61 58.22 107.30 15.78 41.92 59.38 57.50 547.63 19.66 202.71 2.50 0.24 41.11

65.54 328.88 64.79 91.64 15.14 41.23 58.92 54.64 538.40 20.41 201.71 2.71 0.23 41.97

65.93 320.37 63.61 95.26 15.22 40.20 56.97 53.42 546.89 20.10 223.81 2.76 0.23 41.58

70.20 316.82 64.88 100.27 16.19 41.64 62.22 54.16 558.16 21.02 207.38 2.76 0.23 42.94

72.12 305.58 69.06 106.31 16.26 39.97 64.66 55.30 542.10 21.99 216.43 2.85 0.23 42.00

78.27 316.69 64.38 111.38 16.06 41.36 72.33 56.30 554.18 23.58 230.99 2.84 0.24 43.32

77.53 316.87 66.41 112.14 16.43 41.07 68.46 55.19 555.30 23.18 241.88 2.91 0.24 43.85

79.52 317.67 68.66 105.85 16.76 40.70 56.70 52.55 555.64 23.60 (e) 256.33 2.85 0.24 42.86

77.28 330.52 64.45 111.01 16.88 39.98 68.10 51.51 554.83 23.70 284.36 (e) 3.04 0.24 43.26

44.03

43.36

44.59

44.82

43.92

44.70

43.78

44.91

45.36

46.07

45.56

 

81 

III. számú melléklet  Foglalkoztatottsági mutatók  Forrás: KSH  http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/tabl7_02_02i.html

Ország Ausztria Belgium Bulgária Ciprus Csehország Dánia Észtország Finnország Franciaország Görögország Hollandia Írország Lengyelország Lettország Litvánia Luxemburg Magyarország Málta Nagy-Britannia Németország Olaszország Portugália Románia Spanyolország Svédország Szlovákia Szlovénia EU–25 EU–27 Eurózóna Horvátország Norvégia Oroszország Svájc Izrael Japán Koreai Közt. USA Kanada Mexikó Ausztrália

Ezer fő, 2007 3 963 4 348 3 209 368 4 856 2 757 631 2 459 25 510 4 424 8 345 2 067 14 997 1 075 1 506 203 3 897 156 28 478 37 612 22 846 4 837 8 843 20 211 4 453 2 351 957 203 303 215 354 137 780 1 568 2 383 70 570 4 016 2 682 58 740 21 922 140 432 16 513 40 662 10 227

2000 67,9 60,9 51,5 65,4 64,9 76,4 60,3 68,1 61,7 56,6 72,9 64,5 55,1 57,4 59,6 62,7 55,9 54,5 71,0 65,3 53,4 68,2 64,2 56,1 71,1 56,3 62,7 62,2 62,1 61,4 .. 77,9 58,7 78,3 60,0 68,9 61,5 74,1 70,9 60,1 69,3

2001 67,8 59,7 50,7 67,9 65,0 75,9 60,8 69,1 62,7 56,5 74,1 65,2 53,7 58,9 58,1 63,0 56,1 54,7 71,3 65,7 54,5 68,9 63,3 57,7 74,4 56,7 63,6 62,7 62,5 62,0 .. 77,5 58,4 79,1 49,2 68,8 62,1 73,1 70,8 59,4 69,0

Foglalkoztatási ráta, százalék 2002 2003 2004 2005 68,1 68,2 66,5 68,6 59,7 59,3 60,5 61,1 51,1 53,1 55,1 55,8 68,5 69,2 69,4 68,5 65,5 64,9 64,1 64,8 76,4 75,1 76,0 75,9 61,7 62,3 62,9 64,4 69,1 68,7 68,3 68,4 62,9 64,0 63,4 63,9 57,7 58,9 59,6 60,1 74,5 73,8 73,1 73,2 65,1 65,1 65,5 67,6 51,7 51,4 51,4 52,8 60,5 61,7 62,2 63,3 60,6 62,8 61,4 62,6 63,6 62,2 62,5 63,6 56,2 57,0 56,6 56,9 55,0 54,6 53,4 53,9 71,2 71,3 71,5 71,7 65,4 64,9 64,3 66,0 55,4 56,1 57,7 57,6 69,2 68,2 68,0 67,5 58,6 58,7 58,7 57,6 58,6 59,7 60,9 63,3 74,0 73,6 72,4 72,5 56,5 57,9 56,7 57,7 64,3 62,5 65,6 66,0 62,8 63,0 63,1 64,0 62,4 62,7 62,8 63,6 62,4 62,7 62,8 63,8 52,9 53,4 54,9 55,0 77,3 75,6 75,3 74,8 59,4 60,1 60,2 61,5 78,9 77,9 77,4 48,5 48,6 49,2 50,2 68,2 68,4 68,7 69,3 63,3 63,0 63,6 63,7 71,9 71,2 71,2 71,5 71,4 72,2 72,5 72,5 59,3 58,8 59,9 59,6 69,4 70,0 70,3 71,6

82 

2006 70,2 61,0 58,6 69,6 65,3 77,4 68,1 69,3 63,8 61,0 74,3 68,6 54,5 66,3 63,6 63,6 57,3 53,6 71,6 67,5 58,4 67,9 58,8 64,8 73,1 59,4 66,6 64,9 64,5 64,8 55,6 75,4 61,8 77,9 50,9 70,0 63,8 72,0 72,9 61,0 72,2

2007 71,4 62,0 61,7 71,0 66,1 77,1 69,4 70,3 64,6 61,4 76,0 69,1 57,0 68,3 64,9 64,2 57,3 54,6 71,5 69,4 58,7 67,8 58,8 65,6 74,2 60,7 67,8 65,8 65,4 65,7 57,1 76,8 63,1 78,6 52,2 70,7 63,9 71,8 73,6 61,1 72,9

IV. számú melléklet  Villamosenergia­termelés a világban megújuló energia  felhasználásával  Forrás: Produced with the support of the Data Processing, Distribution  and Protection Department (RECSI) of the CNR Institute for Telematic  Applications, Pisa, Italy 

Ország

1990 (MW)

1995 (MW)

2000 (MW)

2003 (MW)

Argentína

7

7

-

-

Ausztrália

0

2

2

2

Kína

19

29

29

28

Costa Rica

0

55

143

162

El Salvador

95

105

161

163

Etiópia

-

-

-

7

Franciaország

4

4

4

15

Guatemala

0

33

33

29

Magyarország

0

0

0

0

Izland

45

50

170

200

Indonézia

145

310

590

807

Olaszország

545

632

785

791

Japán

215

413

547

561

Kenya

45

45

45

121

Mexikó

700

753

755

953

Új-Zéland

283

286

437

421

Nicaragua

35

70

70

78

Pápua-Új-Guinea

-

-

-

6

Philippines

891

1227

1909

1931

Portugália

3

5

16

16

Oroszország

11

11

23

73

Tájföld

3

3

3

3

Törökország

20

20

20

20

USA

2775

2817

2228

2020

Összesen

5831 (MW)

6833 (MW)

7974 (MW)

8402 (MW)

83 

V. számú melléklet  A KEOP támogatási konstrukciójának összefogaló adatai 2007­2008  Forrás: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, www.nfu.hu  Támogatás Konstrukció formája neve Hő-

Vissza nem

és/vagy

térítendő

Támogatás kerete 13,2 milliárd Ft

Támogatás min-max összege

Kedvezményezettek köre • Vállalkozások

Magántulajdonú 10-50%

• Központi költségvetési

nagyvállalatok:

szerv és intézményei

100 millió Ft

villamosenergia támogatás

Ebből:

-előállítás

Magántulajdonú • Helyi önkormányzatok,

-

támogatása

nagyvállalatok:

helyi kisebbségi

800 millió Ft;

1,3 milliárd Ft

önkormányzatok,

Egyéb

Támogatott Mértéke projektek száma

a települési

Egyéb

önkormányzatok

kedvezményezet

Kedvezményezt- többcélú kistérségi

tek:

tek

társulásai, valamint a

1 millió Ft

11,9 milliárd Ft

felügyeletük alá tartozó

–

költségvetési szervek

500 millió Ft

230

és azok intézményei • Közhasznú szervezetek • Többségi önkormányzati vagy állami tulajdonú gazdasági társaságok • Egyházi jogi személyek és azok intézményei • Társadalmi szervezetek • A fentiek konzorciumai Nagy és

Vissza nem

közepes kapacitású

5,0 milliárd Ft

• Vállalkozások

Nagyüzemek:

Nagyüze 4

térítendő

Max. 1500

mek

támogatás

millió Ft

5-10%

bioetanol üzemek

Közepes

létesítésének

üzemek:

Közepes

támogatása

Max. 1200

üzemek:

millió Ft

Max. 30%

84 

VI. számú melléklet  A hőszivattyú története  Forrás: Csináljuk Jól! energiahatékonysági sorozat 22. szám: A hőszivattyú  (Szerzők: Komlós Ferenc, Fodor Zoltán, Kapros Zoltán, Vaszil Lajos). Készült  az  Energia  Központ  Kht.  megbízásából,  UNDG/GEF  projekt  keretében,  Budapest, 2007. szeptember  

A hőszivattyú története Az angol James Joule és William Thomson (Lord Kelvin) 1852-ben alkotta meg a hőszivattyú elvét. Az osztrák Peter Ritter von Rittinger a francia Carnot termodinamikai írásait tanulmányozva megalkotta a világ első ipari hőszivattyúját. 1938-ban Zürichben létesült az első tartósan hőszivattyúval fűtött épület (a zürichi városháza).Az épület hőforrása a Limmat folyó vize lett. A hőszivattyú múltjának magyar vonatkozásával kapcsolatban jelezni kell, hogy 1948-tól a Heller László közreműködésével kidolgozott kompresszoros hőszivattyú áttörést jelentett e technológia történetében. Ezek után teljesen új eljárások ipari megvalósítására került sor, amelyek elsősorban a tüzelőanyagok hatékonyabb felhasználását és a környezetet szennyező anyagok mennyiségének csökkentését segítették elő. A hőszivattyús technika tehát alapvetően nem új, mégis a különböző országok energiaellátási politikájában az első energiaválságig alárendelt szerepet játszott, és számos helyen (hazánkban is) eddig jelentéktelennek tekintették. Napjainkban azonban egyre több országban nő a korszerű hőszivattyúkra és a különböző hőszivattyús rendszerekre alapozó energiaellátási megoldások száma.

Dr. Heller László (1907–1980) A „Heller László terv, egy munkahelyteremtő kezdeményezés” című javaslat névadója, világhírű professzor, akadémikus. 1948-ban védte meg doktori disszertációját, amelynek témája a hőszivattyúk alkalmazásának technikai, gazdasági feltételei volt (Heller L.: Die Bedeutung der Warmequmpe bei thermischer Elektrizitadserzeugung Universitaetsdruckerei, Budapest, 1948.) A hőszivattyú csupán egy eleme a rendszernek, mégis az egészet meghatározza. Amíg ezt nem ismerték fel, a rendszerek hibás kialakítása számos problémát okozott. A műszaki tapasztalat rögzítése nagyban hozzájárult a „gyermekbetegségek” kinövéséhez. A legsúlyosabb probléma nem a hőszivattyús kereskedelem hanyatlása volt kb. 15–25 éve, hanem a közvélemény bizalmának elvesztése a hőszivattyúkban. Az ún. földhős hőszivattyúk erőteljes növekedése a világon az utóbbi évtizedben következett be. Bizonyára piaci megfontolások alapján, világszerte felismerték: a hőszivattyú egyre inkább megfelel annak a gazdasági követelménynek, hogy egy új berendezés alkalmazása akkor válik gazdaságossá, akkor terjed ilyen mértékben, ha a technológia éves energiafogyasztása a beszerzési költség figyelembevételével kisebb, mint a hagyományos megoldásé. Vagyis az ebből származó energiamegtakarítás eredménye fedezi vagy meghaladja az új berendezés, a hőszivattyú beruházási költségtöbbletét.

85 

VII. számú melléklet  A geotermikus fűtőrenszer részei  Forrás: a TCS Zrt. Hivatalos Lapja, www.tcs­hvacr.com 

1 Tening Spirálszonda 

3. Hőszivattyú fűtésre ás hűtésre 400 l-es melegvíztartállyal 2. Tening Spirálszondakészlet 

  4. 4. Melegvizes hőszivattyú

86 

Földbe helyezett spirálszondák

VIII. számú melléklet  A hőpumpafűtés szimulációja a TCS kondíciója  Forrás: www.WP­OPT.de 

Simulation der Wärmepumpenheizung mit WP-OPT© -ein Programm WPsoft GbR, Web: www.WP-OPT.de, Email: [email protected] erstellt von TCS Thermo Climate Systems Zrt. Projekt/Projekt: nem közölt Verwendete Hausdaten: Heizlast

7.2 kW

Interne Gewinne

3000 kWh/Jahr

Solare Gewinne

4000 kWh/Jahr

Raumtemperatur

20 °C

Heizgrenztemperatur

15 °C

Art der Wärmeverteilung

Fußbodenheizung zu 100 %

maximale Vorlauftemperatur

35 °C

maximale Rücklauftemperatur

28 °C

Warmwasserbereitung: Warmwasser mit Wärmepumpe Speichervolumen

300 Liter

Durchschnittlicher täglicher Warmwasserbedarf

200 Liter

Kaltwasser-Eintrittstemperatur Warmwassertemperatur

10 °C 46 °C

Wärmequelle: Art der Wärmequelle: horizontaler Erdabsorber Fläche für den Absorber

210 m²

Gesamtlänge des Absorbers

450 m

Zahl der Kreise Bodenbeschaffenheit

6 Sand (durchschnittlich feucht,aus Datenbank)

Absorberlage (Feuchte / Ausrichtung)

normal feucht / normale Lage

Absorberrohr

Durchmesser außen /innen 12.0/10.4mm

Material

Kupfer (aus Datenbank)

Stromkosten: 6 - 22 Uhr 14.0 Ct/ kWh – 36 Ft/kWh

Tag-Tarif Wärmepumpe

Zeit für Tag-Tarif

Nacht-Tarif Wärmepumpe

Zeit für Nacht-Tarif: 22 - 6 Uhr 14.0 Ct/ kWh - 36 Ft/kWh

Heizungs-Umwälzpumpen Heizstab für monoenergetischen Betrieb Heizstab für Nachheizen des Brauchwassers

wie Wärmepumpe: nein wie Wärmepumpe: ja wie Wärmepumpe: ja

87 

17.3 Ct/ kWh -- Ct/ kWh -- Ct/ kWh

Bibliotheksdaten Verwendete Klimadaten: Standort: Eisenstadt 7000 (A) (aus Datenbank) Monatsmitteltemperaturen in °C: -1.2

Jul

20.3

0.7

Aug

16.3

Mrz

5.0

Sep

16.1

Apr

10.5

Okt

10.4

Mai

15.0

Nov

5.0

Jun

18.3

Dez

1.1

Jan Feb

Normaußentemperatur: -12 °C Wärmepumpe: Bezeichnung: TENING - SuPRO 10 DS Typ: Direktverdampfung Leistung bei 0/35: max. Vorlauftemperatur

thermisch: 9.8 kW 55 °C

elektrisch: 2.2 kW

Betriebsweise

monovalent

Dimensionierungspunkt-Temperatur

-12.0 °C

Anzahl der im Projekt eingesetzten Wärmepumpen

1

Leistungsaufnahme Solepumpe

0W

Leistungsaufnahme Heizungsumwälzpumpe

100 W

Temperaturdifferenz am Verdampfer

3.0 K

Gesamtwärmebedarf (ohne solare Gewinne) Wärmebedarf durch Wärmepumpe

Heizung in kWh 10577

Warmwasser in kWh 3026

Energieverbrauch: Wärmepumpe: für die Gebäudeheizung

2299 kWh/Jahr

für Warmwasserbereitung

730 kWh/Jahr

Hilfsenergie: Stromverbrauch Heizungsumwälzpumpe

250 kWh/Jahr

Laufzeit der Wärmepumpe: für die Gebäudeheizung

1031 h/Jahr

für Warmwasserbereitung

301 h/Jahr

Wärmeentzug aus der Wärmequelle: für die Gebäudeheizung

8765 kWh/Jahr

für Warmwasserbereitung

2554 kWh/Jahr

88 

Jahres-Energiekosten: 1. aufgeteilt nach Wärmeerzeugern: · Wärmepumpe : 468 € / 122 616 Ft 2. aufgeteilt nach Verbrauchern: · Heizung · Warmwasser · Heizungspumpe(n) >> insgesamt: 468 € / 122 616 Ft

: 322 € / 84 364 Ft : 103 € / 26 986 Ft : 43 € / 11 266 Ft

Die Jahresarbeitszahl beträgt: 4.4 (mit allen Hilfsenergien: Heizstäbe, Heizungsregler). Anlagen-Aufwandszahl Die Anlagen-Aufwandszahl (nach EnEV) beträgt: Für die Warmwasser-Bereitung wurden keine Speicher- und Zirkulationsverluste angegeben. Bitte tragen Sie diese ein.. Betriebskosten-Vergleich Heizungsart

Preis in Ct/kWh

Wirkungsgrad [%]

Zusatzkosten in €/a

Wärmepumpe

Gesamtkosten in €/a 0

468 / 122 616 Ft

--

--

--

--

5.4 / 142 Ft

85

100 / 26 200 Ft

1007/ 263 834 Ft

Nachtspeicher

--

--

--

--

Elektro direkt

--

--

--

--

Pellets

--

--

--

--

Öl Gas

Wirtschaftlichkeits-Vergleich Betrachteter Zeitraum: 10 Jahre Angenommener Zinssatz: 5.0 % Jährliche Kosten für die Wärmepumpe im Vergleich mit anderen Energieträgern: Gesamtkosten €/a Investkosten €/a Üzembentartás + leírás A befektetési költség értéke kamatokkal leírása26[1] korrigálva

Kosten in €

Betriebskosten €/a üzembentartás

Wärmepumpe

18600 / 4 873 200 Ft

468 / 122 616 Ft

978 / 256 236 Ft

1563 / 409 506 Ft

Gas

8000 / 2 096 000 Ft

1007 / 263 834 Ft

479 / 125 498 Ft

1749 / 458 234 Ft

Heizungsart

Egyszeri beruházás: 4 873 200 Ft Összes eves költség: 122 616 Ft (üzemeltetési költésg, karbantartás, stb.) 4 995 816 Ft

2 096 000 Ft 263 834 Ft 2 359 834 Ft

89