DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI
Martis Zsombor
„Nagyob kű emelés is kell a Sion vára rakására” Gyülekezetalapítás, polémia és mártíromság Czeglédi István életművében
Miskolci Egyetem BTK Irodalomtudományi Doktori Iskola Klasszikus szövegtudomány program 2016
2
A Doktori Iskola vezetője Prof. Dr. Kecskeméti Gábor egyetemi tanár
Témavezető Prof. Dr. Heltai János egyetemi tanár
3 I.
Kutatási feladat
Kassa a 16. század közepén a reformáció lutheri ágához csatlakozott, amelyet az Ötvárosi Hitvallás aláírása (Confessio Pentapolitana) erősített meg. Ez a felekezeti egység közel száz esztendőn keresztül fennállt, amikor a linzi béke (1645) aláírása következtében a városban megjelentek a katolikus és a református felekezet képviselői is. Így a többvallásúvá vált városban az 1650-es években szervezetileg is kiépülhettek ezek az egyházak. Ennek az „építkezésnek” református részről meghatározó alakja volt Czeglédi István, aki 1653–1671 között töltötte be a kassai lelkészi tisztséget. A prédikátort már kortársai is Isten választott emberének tekintették, aki arra hivatott, hogy megalapítsa az önálló kassai református eklézsiát, felépítse a templom és az iskola épületét, valamint a gyülekezetet is védelmezze a városban megjelenő jezsuiták térítői tevékenységével, a rekatolizációs
folyamatokkal
szemben.
Ennek
eredményeként jöttek létre azok a művek, amelyek 1659– 1675 között jelentek meg a kassai lelkész tollából. Ezek a könyvek egy kassai magyar református prédikátor
4 szemléletmódjába,
valamint
a
korszak
teológiai,
egyházszervezési és hitvédelmi kérdéseibe is betekintést nyújtanak. A Czeglédi-életmű keletkezésének időpontja is meghatározó, hiszen az 1650–70 közötti két évtizedben „Felső-Magyarország metropolisá”-ban a különböző felekezetek
képviselői
szabadon
fejthették
ki
álláspontjukat egy-egy hittétellel kapcsolatban. Kassa pezsgő szellemi életének a bizonyítéka, hogy ebben az időszakban megszilárdult a templom-, és iskolaépítések hatására elinduló – felekezeti alapon szerveződött – közösségi élet, az ehhez kapcsolódó drámajátszás és a városban ismét megélénkülő hitvitázás. Mindebben kulcsszerepet játszott Czeglédi, aki a református egyház élére 1653-ban Lorántffy Zsuzsanna támogatásával került, és akinek legfontosabb feladata az újonnan létrejött eklézsia megerősítése; a meginduló nyilvános katolikus vallásgyakorlat miatti hitviták kezdeményezése és a már folyamatban lévőkbe való bekapcsolódás; valamint a városi és a regionális politika (lehetőség szerinti) alakítása volt. Czeglédi tevékenysége ezen célok és önmaga által meghatározott prédikátori feladatok mentén alakult, valamint formálódott egyházépítő,
5 gyülekezetvédelmező
és
a
közéletet
meghatározó
munkássága. Disszertációm témaválasztását az indokolta, hogy a lelkész életművének egységes vizsgálatát utoljára a 19. század végén végezték el.
II.
Elvégzett feladat, források, módszerek
A Czeglédi-életművet elemző disszertációm öt nagyobb egységre tagolható. Munkám első fejezetében a térség 17. századi politikatörténeti, nyomdászattörténeti és felekezeti hátterét, Czeglédi István rövid életrajzát mutatom be, valamint áttekintem a kassai lelkészre vonatkozó fontosabb hazai szakirodalmat. Mindezen kontextusteremtő fejezet jelenti azt az alapot, amelyre az értekezés későbbi elemző részei épülnek. Munkám második fejezete nyitja meg a Czeglédi-életművet négy nagyobb egységre tagoló elemzést. Ennek részeként 1659-es
évben
keletkezett,
a
gyülekezetalapítás
szándékát reprezentáló és Czeglédi kassai prédikátori szerepének önértelmezését, valamint a kassai gyülekezet identitását is létrehozó, ószövetségi megfeleltetésen (Noé bárkája) alapuló egyházképét mutatom be a Csatázó lélek szövege alapján.
6 Dolgozatom harmadik fejezetében a prédikátor politikai
szerepvállalását,
udvari
lelkészi
megnyilatkozását közvetítő munkáját (Romlás könyv) vizsgálom. Ez a köny szintén az 1659-es, Czeglédi és a kortársak életében is rendkívül meghatározó esztendő politikatörténeti
kontextusában
értelmezhető.
Meglátásom szerint a kassai lelkész ezzel a művével a fejedelmi tükör műfaji hagyományainak megfelelően reflektál az erdélyi fejedelem aktuális politikai lépéseire, kifejti azzal kapcsolatos kritikáját, sőt, a romlás toposz narratíváján keresztül az egész országot megszólító, azt bűnbánatra felhívó biblikus beszédmódjával közvetíti politikai nézeteit. Czeglédi Romlás könyve, valamint a fejezet végén vizsgált halotti prédikációi betekintést nyújtanak abba a bonyolult, ellentmondásosnak is tűnő viszonyba, amely jellemezte a lelkész és az erdélyi fejedelmi család kapcsolatát. E viszonyrendszer politikai aspektusait, valamint Czeglédi lelkipásztori szerepéből fakadó udvari prédikátori hangját is az a biblikus nyelv közvetíti, amelynek alapos feltárására e fejezetben is törekedtem. A disszertáció negyedik fejezetében polemikus
7 munkáinak tükrében Czeglédi hitvédelmi tevékenységét mutatom be. Ennek részeként ugyancsak az 1659-es esztendőben keletkezett első vitakört, valamint a jelentősebb ún. kassai hitvitát elemzem részletesen. Czeglédi
polemikus
szerepvállalása,
a
térségben
megjelenő térítő kassai jezsuiták elleni szóbeli és írásbeli vitázása fontos részét képezi a lelkész prédikátori szerepvállalásának. Úgy vélem, Czeglédi saját kassai lelkészi
pozíciójának
megformálása
során
is
–
tipologikus gondolkodásának megfelelően – előképet keresve
visszacsatol
az
Alvinczi-Pázmány
viták
szöveghagyományához. Munkái, a kassai hitvita részét képező szövegei, Pázmánnyal folytatott fiktív polémiái a Pázmány-recepció számára is új adatokkal szolgálhatnak. Ugyanakkor meghatározó
–
s –
gondolkodásmódja,
ez a
elemzésem lelkész
saját
szempontjából
biblikus-tipologikus gyülekezetvédelmező
szerepének formálása is e műveken keresztül vizsgálható. Ennek leglényegibb szövege az Idős Noé becsületit oltalmazó
Jáfetke,
amelyben
a
korábban
a
gyülekezetalapítás és -építés során is meghatározó biblikus előképet immáron önmaga gyülekezetvédelmező
8 szerepének előképeként használja a szerző. Dolgozatomat és a kassai prédikátor életművének elemzését Czeglédi mártír-kultuszának bemutatásával zárja az ötödik fejezet. Ennek részeként dolgozatomban számos helyen visszacsatolok a korábbi elemzésekhez; amelynek gyakorlati oka, hogy a Czeglédi- életmű szövegei, a bennük folyamatosan és elevenen létező biblikus nyelv, ószövetségi előképek, önreprezentációt is közvetítő ószövetségi parabolák és típusok hozták létre azt a szöveganyagot, amelyet Czeglédi olvasói, kortársai és tisztelői – a megfeleltetéseket aktualizálva a lelkész mártírságának artikulációjára, szövegbeli megjelenítésére is használhattak. A Czeglédi-életmű vizsgálatakor meghatározó elemzési szempont volt, hogy a kassai lelkész munkáiban az egész életművet átszövő, sőt az életutat is jellemző biblikus látásmód, tipologikus gondolkodás egy-egy meghatározó elemét feltárjam. Így dolgozatom elemző fejezeteiben alapvetően a kassai prédikátor munkáiban megfigyelhető, a magyarországi történelmi eseményeket, valamint saját jelenét is bibliai parabolákkal leíró, biblikus
tipológián
alapuló
írásmódját
kívánom
9 bemutatni. III. Eredmények, hasznosíthatóság A
disszertációmban
megfogalmazott
fő
vállalásom az volt, hogy – a teljesség igénye nélkül – a kassai lelkész munkáit áttekintsem, feltárjam a lelkész biblikus-tipologikus látásmódján alapuló életművét. E munka nyomán úgy vélem Czeglédi István munkássága koherens, tudatosan felépített egészként működött, amelynek fő szervező elve a műveiben közvetített és az egész
életutat
meghatározó
biblikus-tipologikus
gondolkodás és történelemszemlélet volt. Műveinek elemzésén keresztül a 17. századi Kassa felekezeti viszonyaiba,
a
református
egyház
küzdelmeibe,
hitvédelmező és mártírságot is vállaló léthelyzetébe is betekintést nyerhetünk. A disszertációban vizsgált iratok nem csupán a Czeglédi-életmű újraolvasását és értelmezését jelentik, hanem hozzájárulnak a 17. századi felső-magyarországi régió magyar nyelvű polemikus irodalmi életének bemutatásához is. A kassai prédikátor nyomtatásban megjelent szövegei szorosan kötődnek a
10 17. század elején lezajlott polémiákhoz. Czeglédi tudatosan visszacsatol az 1620-as évek Pázmány Péter és Alvinczi Péter nevével fémjelzett hitvitáihoz. Így polemikus munkáinak elemzése a Pázmány-recepció számára is új eredményeket hozott. Úgy vélem, a jelenlegi munka alapja lehet későbbi kutatásaimnak, illetve a Czeglédi-életmű valamennyi szövegét behatóan vizsgáló monografikus igényű munkának.
IV.
Publikációs jegyzék
1) GARADNAI Erika, MARTIS Zsombor, Országtükör és hitvita (Czeglédi István: Az országok romlásárul írott könyvnek első része) = Bibliotheca et Universitas: Tanulmányok a hatvanéves Heltai János tiszteletére, szerk. KECSKEMÉTI Gábor, TASI Réka, Miskolc, Miskolci Egyetem BTK Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet, 2011, 57–70. 2) Czeglédi István kassai prédikátor társadalmi kapcsolatairól műveinek előszavai alapján = Miskolci Egyetem Doktoranduszok Fóruma, Miskolc, 2011. november 8.: Bölcsészettudományi Kar szekciókiadványa, szerk. GARADNAI Erika, PODLOVICS Éva Lívia, Miskolc, ME Tudományszervezési- és Nemzetközi Osztály, 2012, 13–20.
11 3) Protestáns mitizáció Czeglédi István Barátsági dorgálás című művében = Miskolci Egyetem Doktoranduszok Fóruma, Miskolc, 2012. november 8.: Bölcsészettudományi Kar szekciókiadványa, szerk. NAGY Ágoston, Miskolc, ME Tudományszervezési- és Nemzetközi Osztály, 2013, 12–19. 4) HELTAI János, MARTIS Zsombor, A kassai hitvita = Docendo discimus: Doktoranduszhallgatók és témavezetőik közös tanulmányai a Miskolci Egyetem Irodalomtudományi Doktori Iskolájából, szerk. HUSZTI Tímea, Miskolc, 2013, 15–29. 5) Prófétai szerep Czeglédi István életművében = Miskolci Egyetem Doktoranduszok Fóruma, Miskolc, 2013. november 7.: Bölcsészettudományi Kar szekciókiadványa, szerk. BARNA László, HUSZTI Tímea, Miskolc, ME Tudományszervezési és Nemzetközi Osztály, 2014, 18–23. 6) Protestáns mitizáció Czeglédi István Barátsági dorgálás című művében = KoraújkorÁSZ: Koraújkortörténettel foglalkozó doktoranduszok tanulmányai, szerk. KÁDÁR Zsófia, KÖKÉNYESI Zsolt, MITROPULOS Anna Diána, Bp., ELTE BTK Történelemtudományok Doktori Iskola, 2014 (KoraújkorÁSZ tanulmánykötetek, 1), 89–105. 7) A kassai magyar reformátusok identitásváltása az 1630–1660-as években Alvinczi Péter és Czeglédi István művei alapján = Metamorfóza identity v literatúre a jazyku: Az identitás metamorfózisa
12 irodalomban és nyelvben, szerk. Frantisek ALABÁN, Banská Bystrica, Belianum, 2013, 99–106. 8) „Nagyobb kű emelés is kell a Sion vára rakására”: Prófétai szerepek mint a mártíromság előképei Czeglédi István 1659-es műveiben = Mártírium és emlékezet: Protestáns és katolikus narratívák a 15–19. században, Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó, 2015, 79–89. 9) Kirchenbild und Prophetenrolle im polemischen Werk von István Czeglédi aus dem Jahr 1659 = Themes of Polemical Theology Across Early Modern Literary Genres, ed. Svorad ZAVARSKÝ, Lucy R NICHOLAS, Andrea RIEDL, Cambridge, Cambridge Scholars Publishing, 2016, 55–64. Előadások 1) 2011. november 8. Miskolc: Doktoranduszok Fóruma – Irodalomtudományi szekció. Előadás címe: Czeglédi István társadalmi kapcsolatairól. 2) 2012. november 7. Miskolc: Almae Alumni Matris Tudományos Konferencia a Miskolci Egyetemen végzett történelem szakos hallgatóknak – Közép- és Koraújkori történelem szekció. Előadás címe: Régi kassai nyomtatványok nyomában: a hitvita mint történelmi forrás.
13 3) 2012. november 8. Miskolc: Doktoranduszok Fóruma – Klasszikus és modern irodalomtudományi szekció. Előadás címe: A biblikus mitizáció eszközei Czeglédi István Barátsági dorgálás című művében. 4) 2013. február 7. Budapest: I. KoraújkorÁSZ Doktorandusz Konferencia Előadás címe: A biblikus mitizáció eszközei Czeglédi István Barátsági dorgálás című művében. 5) 2013. május 22. Besztercebánya (Szlovákia): Az identitás metamorfózisa irodalomban és nyelvben. Előadás címe: A kassai magyar reformátusok identitásváltása az 1630–1660-as években. 6) 2013. november 7. Miskolc: Doktoranduszok Fóruma – Klasszikus és modern irodalomtudományi szekció. Előadás címe: Prófétai szerep Czeglédi István műveiben. 7) 2014. november 7. Debrecen: Katolikus és protestáns mártírértelmezések a koraújkorban. Előadás címe: Prófétai szerepek mint a mártíromság előképei Czeglédi István 1659-es műveiben. 8) 2014. december 3. Pozsony (Szlovákia): Themes of Polemical Theology Across Early Modern Literary Genres. Előadás címe: Kirchenbild und Prophetenrolle im polemischen Werk von István Czeglédi aus dem Jahr 1659.
