Jegyzetek a történelmi megbékélésről
Önképünknek is meg kell változnia – beszélgetés Göncz Kinga külügyminiszterrel –
– Első kiemelkedő feladata George W. Bush budapesti látogatásának megszervezése és az elnök fogadása volt. Milyen tanulságokkal szolgált önnek a találkozó? – Alig egy hete voltam külügyminiszter, így a feladat nem kevés izgalommal járt. Az elnök ideérkezését hihetetlen biztonsági intézkedések előzték meg. Még az is fölmerült, hogy fél Budapestet lezáratják. Ezek után alaposan meglepett az előkészületek feszültsége és a látogatás oldottsága közötti kontraszt. A rendkívüli óvintézkedések után megérkezett az amerikai elnök, s ez a kedves, közvetlen ember számos olyan gesztussal élt, amely az európai diplomáciában egyáltalán nem jellemző. Azon a díszebéden például, amelyre az ’56-os forradalom érintettjeit hívtuk meg, az amerikai elnök minden egyes asztalhoz odament, mindenkivel kezet rázott,
és mindenkivel váltott néhány szót. Nagyon nyitott volt – és persze nagyon amerikai. Utólag látom, hogy ebben nincs semmi ellentmondás: az előreküldött biztonsági stáb a maga könyörtelenségével megteremtette a hátteret ahhoz, hogy az elnök aztán ilyen oldottan emberi és közvetlen lehessen. – Hogyan értékeli Magyarország és a térség szempontjából, hogy George W. Bush épp a forradalom ötvenedik évfordulója idején látogatott hozzánk? – Az ember meglepve és persze örömmel tapasztalja, hogy az ’56-os forradalomnak még mindig milyen nagy jelentőséget tulajdonítanak a világban. A Bush-látogatás is ezt igazolta. A forradalom leverése után egy teljesen zárt időszak következett Magyarországon, elvágva minden kapcsolatot a külvilággal. Így csak most, az évforduló kapcsán derül ki, hogy milyen nagy hatása volt a forradalomnak, és nemcsak a szomszédos országokban, a keleti blokkban, hanem egész Európában, sőt Amerikában is. Magyarország ’56-ja önmagán messze túlmutató fogalommá nőtt, és hosszú időre a szabadság eleven szimbóluma lett a köztudatban. Fölvetődött persze, hogy az amerikaiak is felelősek voltak a forradalom bukásában. Nehéz utólag megítélni, hogy mekkora volt akkor más országok mozgástere, a szuezi válság idején a világpolitikai helyzet meglehetősen bonyolult volt. – Bárhogy is volt, most, 2006 őszén, itt járt az amerikai elnök, ’56-ról beszélt, aztán Irakról, Iránról, a szabadság eszméjéről, és ennek nagy politikai jelentősége van nemcsak ránk, hanem az egész térségre vonatkozóan is. Ez a régió szabdalt, sokszínű és nagyon ellentmondásos. Majd’ ugyanolyan távolságra van tőlünk a háborút viselt Szarajevó, az idilli Bécs, az újjáépített Kassa, az alig ismert Munkács vagy a különleges város, Krakkó. Úgy gondolom, hogy az egész térséget felértékeli az amerikai elnök budapesti látogatása. – Ráadásul előtte épp Bécsben volt egy amerikai–európai uniós csúcstalálkozón. Megtehette volna, hogy onnan hazamegy egyenesen, de ő átjött Budapestre. Amikor a CNN és a FOX televízió élőben közvetítette a Gellért-hegyről az elnök beszédét, ahogy Magyarországot méltatta, azt nagyon sok millióan látták, hallották a világban. Egy ismerősöm mondta akkor, hogy a világ országainak túlnyomó része szívesen cserélt volna velünk.
Európai utas
Beszélgetés Göncz Kinga külügyminiszterrel
– Mi a Bush-látogatás üzenete a jelen szempontjá- Európa bezárkózik, bizonytalankodik, miközben még ból? szemrehányást is tesz az amerikaiaknak, hogy agres– Van üzenete, ahogy van felszólító jellege is. Az szíven beavatkoznak a világ különböző részein. Az is egyik üzenet az volt, hogy minden népnek vágya a sza- benne volt a Bush-beszédben – még ha rejtve is –, hogy badság, s ahogy ezt a magyarok annak idején a saját for- kicsit talán energikusabbnak látják ezt a térséget, mint a radalmukkal kinyilvánították, éppígy az iraki népet is régi EU-t, és szeretnék, ha ez a lendület a későbbiekben megilleti most a szabadság és a demokratikus fejlődés sem hagyna alább. lehetősége. Így kapcsolta össze a két országot Bush el– Ön hogyan látja, mit tud tenni a mi külpolitinök a beszédében. kánk? De szólt Ameriká– Van egy alapvető hoz is. Azt hangsúlyozta, magyar érdek, mégpedig Lengyelország, Csehország, Szlovákia és mi is az, hogy ez a régió továbbhogy az iraki háborúban Amerika most a jó oldalon úgy éreztük, hogy révbe értünk, hiszen beléptünk ra is biztonságos legyen, áll, és segít abban, hogy az EU-ba. De azután leeresztettünk, mint aki egy miközben millió helyről az irakiak demokratikus hosszú munkanap után este hazatér. Ezért kerül- kerül veszélybe a térség módon tudjanak fejlőd- hettek egyes populista, nacionalista erők több stabilitása. Megannyi az ni. Kissé talán erőltetett elvarratlan szál, amelyek helyen is kormányközelbe. ez a párhuzam, hisz más mégis átszövik egymást, az iraki történelem és annak politikai vonatkozásai, és összekötnek bennünket. Tisztázatlan mítoszok, egymás más az ’56-os magyar helyzet. De Magyarországnak rovására érvényesített érdekek. Számos nem tisztázott nyilvánvaló elismerés az itt, Budapesten elhangzott be- konfliktushelyzet. széd, amelyben Bush elnök köszönetét fejezte ki, amiért – Nézzünk körül a határainkon túl! mi nem arra az oldalra álltunk, amely az iraki háborúra – Körbetekintve a szomszédokon, a legkevésbé meglehetősen negatívan reagált. Mi több, Magyarország problémás viszonyban Ausztriával vagyunk, amellyel a közvetíteni próbált a két európai szemlélet között, meg- múltban jó néhányszor megvívtuk a magunk függetlentestesítve ezzel azt az álláspontot, hogy az Európai Unió ségi harcait. Mára Magyarország végre túljutott az osztés Amerika együtt sikeresebb tud lenni a világban, mint rákokkal szembeni identitásválságon. Ráadásul nagyon egymással vitatkozva. A több Európa nem jelent feltét- erősen egymásra vagyunk utalva az EU-ban, hasonlóak lenül kevesebb Amerikát, és fordítva. Ez vállalható. Ab- az érdekeink. ban vagyunk érdekeltek, hogy együttműködés és közös A szlovákokkal kapcsolatban azt hittük, hogy az elgondolkodás folyjon a két nagy közösség között. múlt nyolc-tíz év után meghaladtunk egy, a történelmi A legfontosabb üzenet véleményem szerint mégis az hagyományok miatt nagyon feszült időszakot. Úgy gondoltam, azért érdemes belépni az unióba, mert minden csatlakozott ország egy egységes normarendszer részévé válik. Most azt látni, hogy a régi tagországokban megjelent egyfajta bővítési fáradtság. A közép-európai térségben pedig mintha sajátos rendszerváltási fáradtság terjedt volna el. Az elmúlt évtizedekben minden ország hatalmas erőfeszítéseket tett a gazdaságban, a személyes szférában, a politikai életben. Drámákkal, frusztrációkkal, változási kényszerekkel terhelt időszak volt ez. Lengyelország, Csehország, Szlovákia és mi is úgy éreztük, hogy révbe értünk, hiszen beléptünk az EU-ba. De azután leeresztettünk, mint aki egy hosszú munkanap után este hazatér, és már mozdulni sincs kedve. Ezért volt, hogy ne szakadjunk le, hogy ez a térség maradjon kerülhettek egyes populista, nacionalista erők több heelkötelezett a transzatlanti viszony iránt minden felme- lyen is kormányközelbe. rülő feszültség ellenére is, továbbá vállaljon szerepet az – Nem gondolja, hogy a rendszerváltó értelmiség olyan globális ügyekben, mint például az afganisztáni Magyarországon is kifáradt? jelenlét. Fontos, hogy Magyarország a közvetlen szom– Van értelmiségi fáradtság is, de nemcsak ők fáradszédságán túlra is lásson. Amerika talán úgy véli, hogy tak, hanem általában a választók. Mintha volna bennünk
2006/2-3
Jegyzetek a történelmi megbékélésről
valamiféle várakozás, vágy, hogy valaki vállalja át tő- érvényesítés módja változott meg. Kevésbé látványosak lünk a felelősséget, valaki dicsérjen meg bennünket, az elért eredmények, nagyobb viszont a mozgástér a vegye át a terheinket. Ez borzasztó veszélyes, mert föl- megnagyobbodott Európa, a szélesedő unió miatt. emeli, fölerősíti a populista, nacionalista erőket, pártA külpolitikai prioritások érdemben nem változkötődés nélkül is. Ebben a térségben nagyon egyszerű tak Magyarországon. A szomszédos országokkal fennrossz irányba terelni az indulatokat. A bajaink miatt tartott jó kapcsolat ma is létfontosságú ahhoz, hogy az bűnbakot keresünk, amelyet aztán könnyedén megta- ország stabil térségben tudhassa magát. A szomszédlálni egy másik nemzetiségben, kisebbségben, legyen az ságpolitika tehát külpolitikánk hangsúlyos területe. A határon túli magyar, roma vagy német. Szlovákiában a határon túli magyarokért vállalt felelősségünk sem válfelemelkedésnek és a vertozott, csak a környezet senyképességnek az volt alakult át. Más az eszközEbben a térségben nagyon egyszerű rossz irány- rendszerünk az európai az ára, hogy a szociális kiadásokat jelentősen csök- ba terelni az indulatokat. A bajaink miatt bűn- uniós tagországokkal, és kentették. Ennek a romák bakot keresünk, amelyet aztán könnyedén meg- más Ukrajnával, Szerbiáa legnagyobb vesztesei a találni egy másik nemzetiségben, kisebbségben, val kapcsolatban. térségben. Magyarorszá- legyen az határon túli magyar, roma vagy német. Új elem viszont Magon a szociális óvintézkegyarország globális szedéseknek köszönhetően a rendszerváltás után nem lett repvállalása, amely NATO-tagságunkból fakad. Hogy olyan mély a szakadék a szegények és a gazdagok között, a mi biztonságunk garantált legyen, a világ olyan téra szélsőségek veszélye azonban nálunk is jelen van, és ségeiben is szerepet kell vállalnunk, amelyek nem tarminden politikai erő felelőssége, hogy a szellemet ne toznak a közvetlen érdekeltségi körünkbe. A katonai és szabadítsa ki a palackból. Miközben az EU minden ránk NATO-szerepvállaláson túl Magyarországnak donorgyakorolt nyomással kockáztatja azt, hogy itt is felme- országgá kell válnia, vagyis humanitárius segítséget kell rüljön a szélsőségek veszélye. nyújtania például Libanonban vagy Afganisztánban. A – Ha jól értem, azt mondja, a száznapos Medgyes- költségvetési deficit és a konvergencia-program idején sy-juttatások haszna, hogy csökkentették a társadalmi fogcsikorgatva, de fölajánljuk az ország méretével aráfeszültségeket. nyos segítséget. – Nem csak a Medgyessy-kormány intézkedéseire – Egy kollektív biztonsági rendszer része vagyunk, de gondolok. annak inkább az áldását élvezzük. – Magyarországon a – Meg viseljük a tertársadalom mégis szétheit. szakad. Kialakult egy igen A külpolitikai prioritások érdemben nem változ– A délszláv háború jómódú és egy nagyon sze- tak Magyarországon. A szomszédos országok- fölöttünk, rajtunk kereszgény réteg. Az ön által ko- kal fenntartott jó kapcsolat ma is létfontosságú tül zajlott, frusztrálta is rábban vezetett minisztéri- ahhoz, hogy az ország stabil térségben tudhas- kellően az országot. A um sokat tett a feszültségek sa magát. A szomszédságpolitika tehát külpoliti- nemzet akkor nagy nehecsökkentése érdekében. De zen elfogadta ezt, ám a kánk hangsúlyos területe. A határon túli magyaaz egy másik minisztérium közeli háború nyomai ott volt. Térjünk vissza a szoci- rokért vállalt felelősségünk sem változott, csak a maradtak a lelkekben. ális ügyek minisztériumá- környezet alakult át. Más az eszközrendszerünk – A háború a közvetnak elveiről a külügyéire! az európai uniós tagországokkal, és más Ukraj- len szomszédságunkban, Melyek a magyar külpolititestközelben zajlott. Saját nával, Szerbiával kapcsolatban. ka stratégiai céljai? ügyünk volt a vajdasági – Úgy gondolom, hogy a külpolitikai célok többé-ke- magyarok miatt. A déli országrész lakói egyszerre élték vésbé kialakultak. A rendszerváltás után a külpolitiká- át azt, hogy a NATO katonai ereje mekkora, milyen erős, nak látványos stratégiai céljai voltak: az uniós csatlako- de a veszélyt is, hogy mindahhoz, ami történik, nekünk zás, a NATO-hoz való kapcsolódás, a határon túli ma- közünk van, még akár közvetlenül is, a zöldhatáron kegyarok ügye, egyes alapszerződések megkötése. Világos, resztül. Egy tanulsága mindenképp van NATO-szerepmérhető célok voltak ezek, irigylésre méltó helyzetet vállalásunknak. Magyarországnak el kell végre hinnie, teremtve az akkori külügyminiszternek. Mára nem an- hogy a világ boldogabbik felén él. Ezt a közgondolkodás nyira a prioritások, mint inkább a mozgástér, az érdek- még nem vette igazán tudomásul, mert az az önképünk
Európai utas
Beszélgetés Göncz Kinga külügyminiszterrel
maradt meg, hogy mi mindig a rossz oldalon állunk. A történelem okot adott rá, de végre túl kell lépni ezen. Mentálisan is. Nagyon fontos, hogy megtaláljuk az arcunkat az EU-ban. Egy ideig minden újonnan csatlakozott országnak jó tanulóként meg kell felelnie az elvárásoknak. De most már váltani kell, hallatni a hangunkat, érzékeltetni „a magyar minőséget”. Pontosan meg kell fogalmazni, mi adja Magyarország arcát, melyek a legfontosabb dolgok a számunkra, a céljainkhoz pedig szövetségeseket kell megnyerni. Fel kell ismernünk, és jelentőségének megfelelően kell kezelnünk, hogy külkapcsolatainkat másfél évtizeddel a rendszerváltás után nem csak a diplomácia alakítja. Magyar üz- szági magyarok között, és melyik magyar közösségnek leti vállalkozások vannak jelen a világ számos pontján, milyen együttműködésre van szüksége, akkor bizonyotudományos, önkormányzati kapcsolatok épültek ki, a san egész más eredményre jutottunk volna. Így viszont civil szervezetek hatalmas erőkkel dolgoznak kivétel a népszavazási trauma után kell föltenni ugyanezeket a nélkül valamennyi konfliktuszónában. Ez a külkapcso- kérdéseket, és már mások a válaszok a határon belüli és lati rendszer nagyon fontos az ország megítélésében, határon kívüli magyar közösségek részéről. legalább annyira, mint a klasszikus külpolitika. Romániában járva a minap szembesültem azzal, – Ahhoz, hogy megtaláljuk Magyarország arcát az hogy a Sapientia Egyetemen, amelyet a magyar állam unióban, kulturális együttműködésre is szükség van. eddig, azt hiszem, 12 milliárd forinttal támogatott, el– Úgy érzem, még nem tökéletes az ország identi- sősorban bölcsészeket, lelkészeket, szociológusokat kétásának behelyezése a nemzetközi közegbe. Túl egy peznek. Ez a képzési struktúra nem igazodik a munkarendszerváltáson, túl az uniós csatlakozáson még min- erőpiac elvárásaihoz, ezért fölvetettem, nem kéne-e indig nagyon nehezen tudjuk meghatározni, kik vagyunk, kább informatikusokat, mérnököket képezni. Szerintem mekkorák vagyunk, mennyire vagyunk fontosak. a magyar közösséget akkor segítjük hatékonyan, ha a – Ez az országon beversenyképességük növelül is az egyik legnagyobb léséhez járulunk hozzá, probléma, akár az értel- Fel kell ismernünk, és jelentőségének megfelelő- szemben az eddigi támomiségiek, akár a lakóte- en kell kezelnünk, hogy külkapcsolatainkat másfél gatásokkal, amelyek egy lepen élők vagy a határon évtizeddel a rendszerváltás után nem csak a diplo- bizonyos mértékű izolátúliakhoz való kapcso- mácia alakítja. Magyar üzleti vállalkozások van- ciót és egy XIX. századi lódásunk szemszögéből nak jelen a világ számos pontján, tudományos, identitást konzerváltak. nézzük. Hamis önképpel, – Valóban korszerű önkormányzati kapcsolatok épültek ki, a civil szeregy korábban ránk kénytudásra van szükség, és vezetek hatalmas erőkkel dolgoznak kivétel nélkül arra, hogy a határon túli szerített identitással élünk. A panaszkultúrá- valamennyi konfliktuszónában. Ez a külkapcsolati magyarok igenis beszélnak erős hagyományai rendszer nagyon fontos az ország megítélésében, jenek románul vagy szlovannak Magyarországon. legalább annyira, mint a klasszikus külpolitika. vákul, emellett angolul Az ország megosztott. Ezt vagy németül is. Így tuda megosztottságot a határon túli magyarság kapcsán nak beilleszkedni az európai uniós együttműködésbe. tartott népszavazás csak tovább fokozta. – A szemléletváltás hosszú folyamat. Föl kell vállal– Nem kellett volna népszavazást tartani, vagy leg- ni az ezzel együtt járó ütközéseket és a kezdetben talán alábbis nem így. A kérdés eleve rosszul volt föltéve. Ha a akadozó párbeszédet az országon belüli és a határon túli kérdés arra irányult volna, hogy mi Magyarország fele- magyar közösségekkel is. A határok jelentősége az uniólőssége a határon túli magyarokkal kapcsolatban, hogy ban egyre kisebb, ezért a szemléletváltoztatásnak arra is milyen viszonyt szeretnénk a határon túli és az anyaor- ki kell terjednie, hogy egy nemzetet ne földrajzi alapon,
2006/2-3
Jegyzetek a történelmi megbékélésről
hanem az emberek nyelve, kultúrája, identitása alapján Családja, szakmai múltja és jelenlegi feladata révén ön határozzunk meg. E tekintetben igen fontos gondolatok Magyarország arca a világban. Hogyan lehet ezeket az hangzottak el Sólyom László köztársasági elnök úrtól, adottságokat a legjobban hasznosítani? amikor a kulturális nemzet fogalmát értelmezte. – Az arcon túl az ember magával hoz egy előéletet. – Kassának, Temesvárnak már most jelentős a tő- Én eredeti szakmám szerint pszichiáter vagyok, kifejekevonzó képessége. Jártam ott, tudom ezt. Mindkét vá- zetten konfliktuskezeléssel foglalkoztam, s ennek nagy rosnak hozna gazdasági hasznot is, ha felmutatná főleg hasznát veszem a jelenlegi munkámban. A szlovák–maegykori magyar identitását. Hogyan lehet a szemlélet- gyar ellentét kapcsán például fölmerült, hogy helyes változást a külpolitika eszközeivel elősegíteni? Létezhet- volt-e a miniszterelnöknek ilyen keményen fellépnie a e összehangolt, tudatos felvilágosító munka határokon szlovák politikával szemben, ahelyett, hogy valamiféle belül, határokon kívül? együttműködést ajánlott volna. Ha egy konfliktushely– Ebben a média sozetben az egyik fél versenkat segíthet. Meggyőgésre játszik, akkor azzal Koncentrikus körökben kell dolgoznunk, bevonva egy másik erőt kell szemződésem, hogy az egész külpolitikát a közbeszéd a határon túli magyar értelmiségieket, a külpoliti- beállítani, mert az együtttárgyává kellene tenni, kai kutatókat, a civileket és a gazdasági szakértő- működés vesztes pozíciókiemelve azt végre a po- ket. De mindenekelőtt a kulturális szakembereket ként hat. Amikor aztán a litikai csatározásokból. kell megnyerni a stratégiai tervezőmunkához. másik félben is fölmerül Széles körben gondolhataz együttműködés lehenánk végig, hol tartunk ma, mit jelent a nemzetpolitika, tősége, akkor kell váltani. Hogy egy ilyen bonyolult via magyar–magyar kapcsolat, a modernizáció, hol a he- szonyrendszerben az ember hogyan épít kapcsolatokat, lyünk Európában és a világban. Az a külpolitikai straté- és azokat hogyan ápolja, ahhoz nem elég az „arc”, ahhoz gia, amelyben én gondolkodom, nem egy minisztériumi mögöttes tartalom is kell. És ebben én nagyon sokat köíróasztalon készül. Koncentrikus körökben kell dolgoz- szönhetek a szüleimnek és az eddigi tudományos vagy nunk, bevonva a határon túli magyar értelmiségieket, a szakmai munkámnak is. Szeretnék megfelelni az újabb külpolitikai kutatókat, a civileket és a gazdasági szakér- kihívásoknak is. A beszélgetés „off the record” szakatőket. De mindenekelőtt a kulturális szakembereket kell szában azt kérdezte, továbbra is pszichiáterként látom-e megnyerni a stratégiai tervezőmunkához. Így állhatna a társadalmat. Válaszom: a korábbi szakmai a tapasztaelő egy olyan stratégia, amely mögött hazai és nemzet- lat csak segíti munkámat, amely most alapvetően más közi konszenzus van, még akkor is, ha akadnak vitatott jellegű. Azt kérdezte, együttműködnének-e velem eddipontjai. A közös gondolkodás nagyon sokat jelent. A gi külügyi partnereim, találnék-e lehetőséget a továbblépésre vagy az együttgondolkodásra. Igen. A komolyan Göncz Kinga, Módos Péter végzett előző munkám is egyeztetések és ütközések együttese volt. Arra törekedtem, hogy a rendszerváltás kikerülhetetlen terheit viszonylag igazságosan terítsük szét. A mostani időszakban is ezt tekintem vezérlő elvnek – segítsük az átmenetet, Magyarországét, a magyarokét a világgal való sokféle együttműködésben. – A televízióban, ha ön szerepel, kiírják: Göncz Kinga (MSZP). A családi múlttal ezt hogyan egyezteti össze? – Az MSZP-nek nem vagyok tagja, de a külügyminiszteri poszt az MSZP-é. A családi tradíció erős szociális elkötelezettségét egyébként leginkább az MSZP, liberális elkötelezettségét az SZDSZ képviseli. A két kormányalkotó koalíciós partner tehát. A koalíciós kormány minisztere vagyok, tevékenységemet pedig nyilszemléletváltást így tudja segíteni a külpolitika. vánvalóan annak alapján lehet majd megítélni, hogyan – Ön lett a Gyurcsány-kormány külügyminisztere. reagáltunk mi, azaz az ország, a kormány, a határon beÖn Göncz Árpád lánya, azé a Göncz Árpádé, akit 1956- lüli és kívüli magyarok a 2006 utáni, számunkra adatott ban halálra ítéltek, majd a büntetést életfogytiglan- történelmi lehetőségekre. ra változtatták, végül hat és fél évet töltött börtönben. Módos Péter
Európai utas
