lA
DobosIlona BIBLIAI]ÓZSEF A MESÉKBEN ÉS A MONDÁKBAN A Biblia (a keresztényeknél ennek első könyve, az Ótestamentum) alakjai közül talán éppenJózsrl az, akinek története a népek képzeletét a leginkább megragadta. A József-legendát számos szépi"rodalmi mú dolgozta fel, itt csupán a legkiemeikedőbbre, Thomas Mann józsif-tetralógiájára utalnék. Gyakori témája a képzőművészetnek. A történet egyes részletei, motívumai mesékben, numdák ban és bibliai elbeszélésekben Azsia és Európa népeinél máig is fennmaradtak. A József-legenda már a bibliai időkben is szóban terjedt, és a zsidóságon kívül ismerték az ókori Kelet más népei is, így az arabok, perzsák, törökök. Az Ószövetség történetei a szóbeliségből bekerultek a Koránba. Ezzel a kérdéssel az európai szakirodalomban a múlt század első évtizedei óta többen, behatóan foglalkoztak. 1 A nemzetközi kutatás érdeklődéséhez illeszkedve nálunk. Neumann Ede (1859-1918) írt a múlt század végén diszszertációt a József-legenda hatás~r61 Kelet népc:ire. (6 volt egyébként az első, akit az Orsdaos Rabbiképző Intézetben 1883-ban rabbivá avattak.) Művében a bibliai történetet összehasonlítja a Korán és az apokrif arab és zsid6 források szöve,eivel, és kimutatja, milyen nagy változásokon ment keresztül a zsid6 hagyommy az arab szájbagyományban. Neumann mcggy~en bizonyítja, hoey J6zsef története ntm {rásbtli úton jutott el az arabokhoz, hanem szájhagyomány útján. Maga Mohamed is a sz6hagyományból ismerte mcg a próféták életét, hiszen "talán saját anyanyclvén sem tudott olvasni". Arábiában, Medina környékén több zsidó törzs lakott, akikkel Mohamed talkora óta érintkezett. " ... ezek a zsidók arabul beszéltek ugyan, de i5mert& régi történeriiket, különösen a patriarchákét és l mondákat, amelyek ezeknek életéhez fUződtek. " Összegezve a kérdést: "A zsid6 és keresztény mondákat illetőleg ... azok a népben éltek, és nem a könyvekből jutottak a néphez, hanem megfordítva, a néptől a könyvekbe, mert különben hogyan magyarázhatnók meg azon körülményt, hogy az arab zsidók, akik a talmudot és midrast nem olvasták, ismerték ezen mondákat, mé~edig akkor, midőn még összegyűjtve sem voltak." Az arabok mérhetetlen túlzásokkal, szertelen fantáziával erősen átköltötték, meseszerűvé tették József életútját.
n.a-
A mohamedán legendának itt csupán néhány olyan motívumáról szólnék, amely a Bibliában nem szerepel, és amely a tündérmesékben vagy a mondákban még évszázadokig fennmaradt.
1. A száraz ág kizöldül A Bibliában a serdülő Józsefnek két olyan álma van, amellyel testvérei haragját magára vonja, az arab források egy harmadikról is szólnak. "Azt láttam álmomban - szólt Juszuf apjához -, hogy én és testvéreim ágakat ültettünk a földbe, én egyet és test'f'&eim is ki-ki egyet. Az ő ültetvényeik azonban elszáradtak, és csak az enyém zöldellt, virá~ zott ·~ hoz~tt gyümölcsöt. ,,3 Az ókori zsidóság a száraz ág kizöldülésének ~t Mózes fivérének, Aronnak személyéhez köti. Aton papi hatalmát az Úr azzal igazolja, hogy s:Wx botja kivirágzik. It. am~ly kihajt, hogy bizonyítsa gazd9a lri~tottslÍtit, tlhivlltottsligát vagy bűnei blUJmttb, a néphit és a folklór ecyik. legismerteb. motívuma, amely mesékben, mondákban és hIedelmekben egyaránt előfordul. Evvel a motívummal egy mesében maiam is taWkoztam Bodroglttresztúron, 1961-ben, ahGI egy elmagyarosodott ruszin (kárpátukrán) mesemondó mondta el a rabló Máté (Madt"j)-ról sz616 ~özil~ elterjedt legcmdamesét. A raBl6 már 99 embert meFlt, s koponyáikkal fedi be kunyhója tetejét. Arra jön egy szerzetes, akinek Máté meggyórúa bűneit. A pap egy szárlfz botot ad neki, és azt monc:ija: " ... a súdba fo~ol hordani rá vizet, míg ki nem hajt és gyümölcsöt nem hoz! Majd én eijövök akkor, mikor ez már ki fog zöldülni, és fóloldalak l bűneid alól. " így is történt. 4 A kgcmdamese különösen elterjedt az oroszoknál, ukránoknál, lengyeleknél, litvánoknál, cseheknél és 5z1ovákoknál. 5 (Minden bizonnyal ebből fakad Tarkovszkij Áldozathozatal címú filmjének alapmotívuma. Egy fiú naponta öntöz egy száraz facsemetét, amelyet apja ültetett el.) A magyar népmondákban nagyon gyakori a száraz ág kivirágdsának csodája. Igy a Mátyás mondakörban: Mátyás elültet egy száraz "ösztökét" (ágat), ho~ kivirágzása bizonyítsa elhivatottságát a trónra. A betyár mondakörben a száraz ág
JÚIU"
93
J\Z
c;só pi! ; l : ':- \tí ~~) i
Ú)~\,-i ~?:l~ \~C L () \1.:c r\.'L · ;11~ . j \ ~ l,
lIgLclt6 }IiUlmMll í~Vá?"ah6~aM!demte
lob:-
~tl l t1t1 ~gi.nif\(; ;'~ (td 'lij1thl s.~~mébeki híre
~~~~!1.1~q.dt; t ~blatJd~J~" V:~O$b!lfil
~_ l vj{~~~} 1 .pW~. Jhöll"6C~~'tl ~y$1Mő1
~m: j~.k. f
S'?cfp~é~d:eti , ,~ ! foro~k cy~\[email protected]Ít(clurnS:etük~ ..\.i' A '~~t;y~ étfi~t;lypk\:~eztbe 4t~liQia ",~mn!?~~ ad.
iS(i h~tja; i -q~t, \hQg;yz ~~ } t~acl;,: hÍffiQIlI1l~1tnle @s!W{ilM$( h
,f~MWAt. :' i,~gYF~a~~ ii\~Ml me~~,L\m~Qk ~JkRhul.'{a,. · §~Il~gétill, l :m~íd~bh#s: 1 :h<üad~vcl
~1futn;tk; I es soha nem lágák többé az értelem vili~r.,' .,;'I~ i,'pct,i ' unl ',' ,e V dll lLílltúli '. , ,·, I i: ~; j.: i i ·
d,; :f.;J;r~llaj ~~l~~ttr~ )~t ctg·}'llc!!\Mn.í}i ·~~~m~~ OO~, la~t'íl.r;1
~f' l~t~4í!l!~f,re JPQmö.ÍöM4ndm:i9~lárklu~~tP l~~ : M~ .•.. <".:' _ ·. le,triaJ'I ..íhg a y .' h . ,- 3" .,. \.. ... ,t, ,rnPO.v·~~.b \ .' iOl"~a _ , km~gb~ ~J~étth.á,\:l.~t1Í.kQ«~ ,~ (~.zQ~XR~ ,gy.:~~, ~~
, ~
<:t~~ '}
~.: ,
~Hl~~8~tJ.k,.:,;GJlm~lCltl :)lQgy..tmeg~~i }.Ul~t ~álID~8lk>i~(11ellZlC~~)!f.\~;', ~~korl ~
.
figyelve
}. fc1:' scFl!lf(,k,-,j.: 'I I / \t'
3.]ózsifmegkísértése Kü1öH': )St,:11 ,-t tL.t.)h ör.r J
Kt)r ~;u}t~an t~-~: td~1\ 3Ll l , t'. ' l ' -~
r .l:·~~ö,sei! ,~t~ltqt~! ~~~f>inb.~~(nlís!Jr;4lbrf~,..
J:i~§qKq~J;\]
AitA :ket~~}$:~~l~ I)g;Y~Ptom~a, h4r~4k,t.p1~$~~'l' .J~~i\\~~l, \,,\!!S,zally.f~ (~~p~g#. :4 :! y~rQ&b.;m
mu.:Vc ..
.. ,
1'l~y J1~,tWg§~, ,,YQ
l.
'..1
k'
.
~ L.... ~
"
tp lJ1.1l,l\'f:m . ~ . ~~ ,~~al;Yil$a.,. ~~liü . a\~~R:·J~~~olgát/ Y~~l ,.egy, ®l~dag, ,lre(~ ~~~A, :1\?:iz :és. feks~ge, \Z.~icha; ,y,ásá.FQlt~k;~eg l~~
aféllly~t. U ~~a1i~ha ~,ki(v~ln~ k~~~, lef~o$~ép~ég.~t. ~~s~~'f~t őt t~lj~&. ~~ív~ ből,
94
de nem részesíthette a házasélet örömeiben ...
*
95
kea6 likend.enül, a legkisebback Jikc:riil ~ r.... a madam. Útkö2ban raJ"" iiYbiwl, akICMk megmenti Betét. A fiv6nk ifia1bdnek " ....re: "En elhatároztam - mondja az egyik-,
lern kGrai eseményeit, a bongfoeJalút, a tatárjárist
-nem Wynik aiWJOSan régi id6k.be, úgy kéJ*lik, hogy mindeoz szüleik, nagyszüleik életében tör-
tént. Húsz éve Viszneken (Heves m.) érde~ történt. A fiú darabokra szabdalt holttestét öt év semre, hogy a faluban ki ismeri legjobhan a Bio.. múlva ragasz~a össze és támasz~a fel segftőtá~a, liát, többen is a 84 éves Huszár Örzsét ajánlották. ar6&a. 27 Az özvegyasszony mindjárt József történetével Stich Thompson motívumindexe szerint az kezdte. a jelenet, hogy Józsefet testvérei gödörbe dobják, - Jákobnak tizenkét fia volt: Ruben, Simon, ~ között ismert a spanyoloknál és a missouri Lévi, Juda, Izakház, Zebula, Dán, Neften, Azel, :fi:'8Iu:iálmál. Amerikába a motívumot a bevándorló József, Benjámin. (Megvan-e a tizenkettő?) NlÓpai telepesek vitték be. 28 Józsefet eladták Putifárnak. Majdnem a legkiGyakran szerepel a szájhagyományban az a Bib- sebb fiút. Nagy ínségben éltek. Az apja adta el. Hát 1mb6l amert jelenet, hogy József cselből ezüstpo- azelőtt minő világ volt, jóságos Isten! Hát mondbarat (bögrét) tesz Benjámin (vagy valamennyi tam már, minő nagy nyomor volt itt nagyapáink bátyja) zsákjába. Ismert középkori példázatként idején. Csak akkor történhetett ez is. a s~hagyományban: Dániában, SpanyolországNagy ínség gyött rájuk, oszt az apjuk elment ban, Olaszországban, Indiában. 29 Putifimé (Zali- kenyeret keresni. Oszt éppen J6zsdhez került. cha-Zulejh) visszautasító szerelme ismert az Oszt adott neki]ózsefkenyeret, nem vett el pénzt i%landi-ír mítoszban éppúgy, mint Indiában. 30 De érte. n~m lIorolom a példáht. Hát ez eddig van. A vallásos asszonynak az Ótatamcm.tumból uenkívúl semmi más nem maradt meg emlékuC'* V~ azok az elbeszélések, amelyek közvetfenül tében. Q BiblM hatására keletkeztek, is jól tükrözik, menyPQNSztbíbli. Lammel Annamária - N agy nyire megragadja az emberek képzeletét József cÍmú gyújtem~yében négy történet 1%61 ]6zsefr61 ~, kalandos sorsa. Kisebb falusi kó-.sé- és testWráről,ilym ~6szletekkel: ,J6zsef és testYéPirIbm ugyanis olyan biblikus cö,~ il Ö....,v-.ka~_ . .' JIIap.emettvoJna~.'" amelyek~· . . . _ QU. .. .. . la ltY6 archiVUIDUk\aD IMI _-*it ' . . M eft!Hri m1". - ....,.. • ....,. 10mban, iskolában vqy vasfmap dSucáDi VaJIMOS el. . . . . foaWkOlikJ-.c~ öss~övetdeken hallanak - a paraszti elb.z46k sdján rendszerint mcav~tozik. mÓfPS a mk folkleriál6dott mes&nél & moncWcDil h6Man" be követi a Bibliát. A. történetek áttev6cilatk a j61 imiert hazai kömy.etbe. A reiOrtnátusok ~talában jobban ilmaik •
hOJY gS5zevagdaljuk és bedobjuk a kútba. " Igy is
n"ma -
::=:-.
:;íi1.C '"
•
o-tamentumot, mint a katoJikutok, akiImek _
~6 olyuásra sokái, nem is .inlotdk.
A biblikus idóket - akárcaak a mll)Y tl_ _
UJaOL.T AZ Mft . . .OS AUPfTVANYTMiOGM'4Mv.
JEGYZETEK DOBOS ILONA C[KK~HI!Z 1 H . .y csalt n81ány jelentősebb mIlvet emlltHk: Weil, G. : BIll/KIK ÚlmMn dtr Mustl_tr . Frankfutt a. M. 1845; Brup:h: ANI Mm Orimt. Berlin 1864; Gorion, M. ~~OSqJ. ..~ IMr JlnMtr. Franltfurt a. M. 1917 (& k&6bbi' ); Spey., H.:
Dit WII'is,chtrl Br:tihl""ltrI im C_o Hüdelheim (t931) 1961 ..2. Aufl.; Guuberl, L.: Tht LrzeIÚs ,frlwJMI, 1-1. Pbiíadtlpllia,
1946.
2 Neumann Ede: A muIuImtJ~"J6:tJef-lfI",*mMthfojl&ust. ap.,
181t,l-2. 3 NeumannE. i. m.16-11!. 4 Do. Dona: lJodrolltmsztúri mullc h IfIM44Ic. Bp., 1911. 21. H. 15)..157; Alme, Antri-ThomplOD, scida. 1961 nw Trra tlfltt
F,Urt.lt. FFC 184. Helsinki. (A tovtbbiadban AaTh) ~özi metekatal61usában 756 B. számon szerepel. 5 Err61 tanúskodik Andrejev, N . P. orosz mesekatal6gusa (756 tIZ.). Az orosz mesetípusok Aame-rendszerű mutatójd. Bp. 1960. 6 Vö. Dobos Ilona: Gyimántkígyó. Budapest, 1981. 421. 7 A k&iratban lévő Történeti Mondakatalógus adatai szerint (IV.
96
b.) !ámos bctyÚRl_d.iban sz~l ez a motíY1lm. Altáirat rcndn&e folyaMtban ,... I N~E .: i . m . Jl.
9 Schtibft Sia4ur: II r.trH'fr,iUtol~JhJ({tumrIUf.ID : ...... pm.k a Bibliúól (Sark.: RaJKWnyi U.J6) 51. 10 N _ _: i lll. 11 1.m.42. 12 I. Ill. +4, 49. 131.•. M-6I. 14 ~_ !NntIOr: "Ol'!- Wep, hOff IÜl- qü6& il ~. . . u ember lInyo. In: Follrl6rbtlrJy""""';n. 256-~. __ 15 Thom., Maan tM Gorion mellett Hoamu.j.: Dw}tllfPlutrttalu", dml1 könyvét használta (Franltfun a. M. 1921), ..-1y
32-».
o
egyike a legalaposabb réii elemzéseknek. 16 Neumann: i. m . 96-9!l. 17 AaTh750/A 18 Berze Nagy János: Mdgyar Nipmesetípusok. Pécs 1957. 1-11. 150 mt. - Magyar Népmesekatalógus (MNK) szerk.: Kovács AlPles.
19 20 21 22
Kézirat. 750 I. 3. változat. A mesét Somogy megyében magam is feljegyeztem . Transzformációs folyamatok a magyar néphagyományban élő biblikus történetekben. Ethnographia . 1986. I. l. AaTh 671 mt. Vö. még Thompson, Stith: Motif-Index of Folk LiIeraiure, 1-6. Copenhagen. 1955-58. M312. Vom schönen josef. (Sammler: Hnatjuk-Franko). Apokrifische Erziihlungen von Personen und Ereignissen des Alten Testaments nach Harldschriften der Soloveckaja Bibliothek. Petersburg 1877. Andrejev: i. m. 725 mt.
23 Berze-Nagy: 725 mt. 13 vált. MNK 726 N 5 vált. 24 Erről bővebben: Lammel A.- Nagy 1.: i. m. Ethnographia, 1986. I. 1-12. 25 Erdész Sándor: Ami Lajos meséi, I-IJI. Bp. 1968. II. 104. sz. 495. 26 Ruzszkovics István meséi. A MNK füzetei 4. Szerk.: Kovács Ágnes. 9. sz. 69-74. 27 Dobos Ilona: i. m. 1988. 18. a. az. 121. 132. 28 Thompson, St. : i. m. K193l. 4; N733. 3. 29 Thompson, St.: i. m. H15l. 4. 30 Thompson, St. : H151. 4. 31 Lammel-Nagy: i. m. 155-160.
VALI DEZSÓ: R~GI ZSIDÓ TEMETÓ - SÓT~T KÓ / 1984
97
