KÖZLEM ÉNYEK
A S T A T IS Z T IK A O K T A T Á S Á N A K H E L Y E ÉS PRO BLÉM Á I A Z O RVO SKÉPZÉSBEN * DR. M Á D A I L A JO S
A z orvostörténetnek és a statisztika történetének számos m űvelője m eg állapította, h ogy az orvostu d om án y érdeklődése a statisztika iránt — elsősor ban a halandóság alakulását illetően — már a 17. és 18. században n yom on k öveth ető. (L esk y , Weslergaard, Láng, Horváth stb.). A leíró statisztikai irányt és a politikai aritm etika korszakát a 19. század első felében az ok n y om ozó, a jelenségek törvényszerűségeit m odernebb m ódszerekkel kutató statisztikai irány v áltotta feí. A statisztika tu dom ánytörténetének e korszakára esik Semmelweis felfedezése a gyerm ekágyi láz k órok át illetően, aki úttörő m ódon, elsőként alkalm azta sikerrel a statisztika m ódszerét a klinikai gyakorlatban és az orvostu dom án yi kutatásban (16). Semmelweis korszakalkotó felfedezése óta m ind az orvostu dom án y, m ind a statisztikai tudom ány fejlődésében igen sok kölcsönhatás állapítható meg. Ez a kölcsönhatás érvényesült pl. a K őrösy József által k id olgozott standardizálási m ódszerben a halandóság nem zetközi össze hasonlítása tekintetében, orvosoknak és statisztikusoknak a betegségek nem zetközi osztályozása fejlesztésére irányuló közös erőfeszítéseiben, R .A . Fisher által — különösen a biológiában, az orvostudom ányban alkalm azott — a kisszámú m egfigyelésen alapuló m atem atikai statisztikai eljárások elm életé nek kidolgozásában stb. (3) A m odern orvostu dom án y alapelve a gyógyítás és megelőzés egysége. A prevenció szemlélete és alkalmazása az elméleti és gyakorló orvosok számára nélkülözhetetlenné teszi pl. a népesség egészségi állapotában végbem ent v á l tozások, a k ü lön böző m egbetegedési viszon yok , azok rendkívül k o m plex törvényszerűségeit és okait elemző epidem iológiai, m orbiditási statisztikai kutatások eredm ényeinek ismeretét. A m odern orvostudom ánynak alig van olyan területe — az egyre differenciálódó klinikai tudom ányágaktól a társada lom egészségtan és egészségügyi szervezéstudom ányig, a m ikrobiológiától a genetikáig —, m ely lem ondhatna a statisztikai m ódszerek alkalmazásáról. A z orvosok a szakirodalom tanulm ányozása során igen gyakran találkoznak statisztikai bizonyításokkal, arányszám ok, átlagok összehasonlításával, h ip o tézisek analizálásával, szignifikanciai próbák eredm ényeivel, valószínűségek kel stb. A z orvosok gyakorlati m unkájuk során k van titatív értékeket (pl. vér nyom ás, laboratórium i vizsgálatok eredm ényei stb.) elem eznek, a betegek elegendő nagy számú vizsgálati adataiból átlagokat számítanak, a hullám zó értékek k özött fel kell ismerniük a tendenciákat stb. Már ebből a körü lm én yből is nyilvánvalóan következik, h ogy a m odern orvostársadalom nak a tu d om án y
* A M a gy a r K ö z g a z d a sá g i T ársaság S ta tisztik a i S za k osztá ly a S ta tisz tik a tö rté n e ti S z a k cs o p o r t já n a k 1970. jú n iu s 2 — 4 k ö z ö t t K es z th e ly e n ta r to tt V I I I . V á n d o rülésén m e g v ita to tt e lő a d á s.
94
K Ö Z LE M É N Y E K
roham os fejlődése korszakában egyre szélesebb körű ismeretekre, ezek k özött a statisztika elvi alapjainak megértésére is szüksége van. Még igényesebb statisz tikai m ódszertani ismeretekre van szükség akkor, am ikor tu dom án yos k u ta tási, szervezési v a g y tervezési feladatok problém áinak m egoldása jelentkezik az orvosok m unkájában. A fentiekből következik, h ogy a statisztika oktatásának fontos helye és sze repe van az orvostanhallgatók egyetem i képzésében. Az orvostu d om án y gyors fejlődésének egyik velejárója, h ogy a m agyar medikusképzés egyetem i p rog ram jában — akárcsak más országokban — a klinikai és elméleti tárgyak tan anyaga egyre bővü l, továbbá vannak olyan tárgyak, m int pl. a pszichológia, genetika stb., m ely diszciplínák m űvelői igénylik e tárgyak oktatásának felvé telét az orvosképzés program jába. Ezek a n övek vő igények azonban nem m on d hatnak ellen ama követelm énynek, h ogy az új orvosgeneráció m ár az egyetem i képzése idején m egismerje a statisztika szemléletét, legfontosabb alapvető m ódszereit, minimális program ját, m ely egyrészt már a klinikai és más elméleti tárgyak megértéséhez is szervesen hozzá tartozik (pl. biofizika, élettan, g y ó g y szertan stb.), másrészt a szintézisre való felkészítés elősegíti a hallgatók pre ven tív szemléletének kialakítását is. A z orvosképzésben a statisztika oktatásának problém áit az Egészségügyi Világszervezet E urópai R égiója (17 ország részvételével) G enfben 1962-ben vitatta meg. (26) Ez a sym posion a statisztika oktatásának célját az alábbiak ban állapította m eg: 1. A hallgatók oktatása a m ennyiségi gondolkodás, a numerikus szem lélet alkalma zásának szükségességére az orvostudom ányban és biológiában; a nyert számszerű ered m ények szignifikanciájának elemzéséhez szükséges statisztikai m ódszerek elsajátítása. 2. M egm utatni a hallgatóknak, hogyan lehet értékelni a lakosság egészségi állapotát és az egészségügyi intézm ények m űködésének hatékonyságát. 3. A z orvostanhallgatók dem ográfiai és egészségügyi statisztikai ismereteinek m eg alapozása, m elyeket orvosi gyakorlatuk során fel kell használniok.
Ezen célkitűzésekből kiindulva jelen tanulm ányom ban áttekintést szeret nék adni a m agyarországi orvosképzésben a statisztika oktatásának helyéről és problém áiról. *
M agyarországon az orvostanhallgatók képzésében a statisztika oktatása először a 19. század m ásodik felében került az egyetem i tantervbe. A Budapesti T udom ányegyetem orvosi karán az 1878/79. tanévben a „K özegészségügyi sta tisztika” c. tárgy egy szemeszterben, heti 2 órában került előadásra. Ez a tárgy a közegészségtani tanszék program jához k a p cso ló d o tt.1 Fodor József profeszszor, a m agyar közegészségügy ú ttörője adta elő a közegészségügyi statisztikát is. E kollégium program ja körébe ta rtozott a közegészségügyi statisztika fo galma, feladata, módszerei és főbb eredm ényei, m int bevezetés a higiénés álla p otok megismerésébe (5). A statisztika orvoskari oktatása vázlatos történeti áttekintésének során érdemes rám utatni azokra a kapcsolatokra, am elyek a m a gyar orvostu dom án y és a statisztikai tudom ány k özött F odor József m unkássá gában ju totta k érvényre. F od or kiváló m űvelője v o lt a közegészségügyi statisz tikának és a dem ográfiának is (m agántanári értekezése is dem ográfiai tárgyú v o lt ); tagja v o lt az Országos Statisztikai Tanácsnak és alelnöke a Budapesten 1894-ben tartott V I I I . Nem zetközi Közegészségügyi és Dem ográfiai K ongreszszusnak (18). F od or úttörő kezdem ényezését tanszéki utódai — szerényebb keretek k özött — követték, és a statisztika oktatása továbbra is a közegészség tan egyetem i program jában k ap ott helyet. 1 „ A k öz eg ész ség ta n az a tu d o m á n y á g , m e ly a z em b e r egészsége m e gőrzésén ek , m e gv éd ésén ek és fok oz á sá n a k feltételeit k u t a t ja ; ta n u lm á n y oz za a k ö rn y e z e tn e k az em berre g y a k o ro lt h a tásá t és a z egészséges é le tm ó d k ö v e tk e z m é n y e it.” B a ká cs T ibor és J e n ey E ndre: A hig ién é ta n k ö n y v e . B u d a p est. 1960. 25. p.
K Ö Z L E M É N Y E K
95
A statisztika orvoskari oktatásának történeti adalékaihoz tartozik olyan m agántanári előadások megemlítése is, m elyek a statisztika egyes speciális te rületére vonatkoznak. Szalárdi M ór speciálkollégium a a gyerm ekhalandóságot, Gortvay György Társadalom egészségtan c. előadása az egészségügyi intézm ények statisztikáját tárgyalta. A két világháború k özött m egjelent egészségügyi sta tisztikai elméleti m űvek (Szél, Solt, Petrilla) jórészt az akkori o rv o sto v á b b képző, tisztiorvosi tan folyam ok részére készültek, ezek az ismeretek az o rv os tanhallgatók képzésében csak szórványosan szerepeltek (19, 22, 25). A statisztika oktatása M agyarországon az orvosképzésben csak 1953 óta k ap ott jelentősebb helyet a tantervben, m égpedig az egészségügyi szervezéstu domány c. tárgy program ja keretében. A z egészségügyi szervezéstan az általá nos orvosi karokon az V . évfolyam on féléves, szigorlati tárgy. A társadalom egészségtan és egészségügyi szervezéstudom ány alkalm azott módszerei k özött a statisztikai m ódszer k özp on ti helyet foglal el, ezért az új tantervben a statisz tika oktatása a közegészségtani tanszékek program jából a szervezési tanszékek tem atikájába került (21). E tárgy program jában az egészségügyi statisztika c. fejezet tárgyalja: 1. az általános statisztika alapfogalm ait, 2. a dem ográfiából a népszámlálás és a népm ozgalom egyes kérdéseit, 3. az egészségügyi statisztika m ódszereiből a m orbiditás mérését, az egész ségügyi intézm ények m űködését jellem ző m utatókat stb. A z orvostanhallgatók statisztikai oktatása túlnyom órészt a gyakorlati órák keretében folyik valam ennyi egészségügyi szervezési tanszéken (B udapest, Debrecen, Pécs, Szeged). A gyakorlati oktatás kiterjed az általános statisztikai alapfogalm ak megismertetésére, statisztikai táblák és kérdőívek tervezésére, a bizon ylatok meghatározására stb. A z adatfelvétel pontosságához fűződő k ö v e telm ényekkel, a bizonylati alátámasztás olyan fon tos elvével, a hallgatók külső, szociálhygiénés célú szervezési gyakorlatok keretében ism erkedhetnek m eg, eg y idejűleg fontos statisztikai ismereteket is szereznek. A hallgatók gyakorlati órákon megismerkednek a statisztikai m unka t o váb bi fázisaival, a feldolgozás módszereivel, a csoportképző ism érvekkel stb. Budapesten a hallgatók pl. önállóan dolgozták fel a kórházak sebészeti osztá lyain m ű tött betegek m orbiditási adatait. Debrecenben a hallgatók — szintén a gyakorlati oktatás keretében — körzeti orvosok által táppénzállom ányba he lyezett betegek m orbiditási adatait dolgozták fel. Ezután, a feld olgozott ada tok alapján a statisztikai elemzés egyes módszereinek gyakorlása v o lt a to v á b b i feladat (pl. viszonyszám ok, standardizálás, középértékek számítása, a szórás mérése stb.). A szegedi orvostudom ányi egyetem en a statisztika alapvető ism e reteit olyan didaktikai módszerrel ok tatják , h og y különböző orvosi foly óira tok cikkeiből szemelvényszerűen kiválasztott statisztikai táblákat kell a hallga tóknak tanulm ányozniok. Ezek során a hallgatók gyakorlatot szereznek a sta tisztikai táblák olvasásában, a fogalm ak megértésében, m ely a statisztikai m ód szerek alkalmazásának helyes felismerésében kritikai készségük fejlesztését is elősegíti. A dem ográfiai gyakorlatok során a B udapesti Semmelweis O rvostudo m ányi E gyetem E gészségügyi Szervezési Tanszéke súlyt helyez a haláloki sta tisztika módszereinek megismertetésére, m ivel a hallgatók orvosi gyakorlatuk során a halálokok m eghatározásában igen fontos adatszolgáltatási fu n kciót fo g nak ellátni. Ezen a gyakorlaton kerül sor a betegségek és halálokok nem zetközi osztályozása alapelveinek elsajátítására. K órlapok és kórbonctani je g y z ő k ö n y vek alapján önállóan kell a hallgatóknak m eghatározniok az alapbetegséget, a halált előidéző közvetlen betegséget és a szövődm ényeket. A z egészségügyi sta tisztikai gyakorlatok középpontjában főleg a csecsem őhalandóság okairól fel v e tt adatok értékelése áll. A statisztika oktatásának tananyaga, a gyakorlatokon alkalm azott ú j szerű didaktikai m ódszerek sokat fejlőd tek m ind a négy szervezési tanszéken az elmúlt évtized folyam án. A fejlődés ellenére a statisztika tárgyköréből az orvos tanhallgatók nem kapnak olyan fontos, a m odern orvosi irodalom megértéséhez is szervesen hozzátartozó m ódszertani ism ereteket, m int pl. a korrelációszám í tás, szignifikancia próbák alapfogalm ai stb. A statisztika egyes alapfogalm ai és módszerei (pl. középértékek, szórás, normál eloszlás stb.) már az alapozó és a kli nikai tárgyak oktatása során problém a elé állítja a hallgatókat, mert e tárgyak
96
K Ö Z L E M É N Y E K
oktatói egyrészt h ivatkoznak konkrét statisztikai fogalm akra, másrészt a gya korlatokon a hallgatóknak a kísérletek számszerű eredm ényeit elem ezniök kell, jóllehet az első négy évfolyam on ezeket nem adják elő. A z egészségügyi szerve zéstudom ány csupán egy féléves tárgy, óraszáma 30 elméleti és 24 gyakorlati óra, m elyből 8 — 10 óra (gyakorlati óra) ju t m indössze a statisztika oktatására. A szocialista országokban szintén az egészségügyi szervezési tanszékek p rog ram ja keretében oktatják a statisztikát. A z elméleti és gyakorlati órákat együtt véve szám ításba m egállapítható, h ogy amíg a Szovjetunióban 125, Csehszlová kiában 157, R om ániában 95, Bulgáriában 90 óra, addig M agyarországon csak 54 óra áll az egészségügyi szervezéstan oktatása rendelkezésére. Ezzel m agyarázha tó az a körülm ény, h ogy a töb b i szocialista országban lényegesen tö b b időt tu d nak fordítani az orvosképzésben a statisztika intenzívebb oktatására, m int ha zánkban. V annak olyan országok, ahol a statisztika önálló tárgyként szerepel az orvosképzés egyetem i tantervében (Jugoszlávia, Dánia, Olaszország, Svédország, Belgium , E gyesült Á llam ok, Irán, Japán (14). A statisztika elm életi oktatása ezekben az országokban általában az első va gy a m ásodik évfolyam on az ala pozó tárgyak (anatóm ia, biofizika, biokém ia stb.) k ö zö tt szerepel az egyetem i tantervekben. Svédországban az első évfolyam on , alapozó tárgyként oktatják a statisztikát. A statisztikának az első évfolyam on történő oktatását Svédor szágban azzal indokolják, h ogy a gyógyító tevékenység és a prevenció, tov á b b á a laboratórium i eredm ények értékelése egyaránt m egköveteli a klinikai tárgyak oktatása előtt a statisztikai ismereteket (10). A z általános statisztika elméleti alapjait illetően a W H O által javasolt program a követk ezők et tartalm azza: statisztikai kutatási tervek készítése, bevezetés a m egfigyelés eredm ényeinek elemzésébe, a variabilitás vizsgálatának szükségessége a biológiában, a viszonyszám ok, középértékek alkalmazása, a v a lószínűségszámítás alapjai, teljes körű m egfigyelés és képviseleti (reprezentatív) m ódszer, hipotézisvizsgálatok, fontosabb szignifikancia próbák, korrelációszá mítás. A W H O program ja az egyetem i tantervben minimálisan 20 óra felvételét teszi szükségessé, m elyből a sym posium on kialakult álláspont szerint az elmé leti és gyakorlati órák számát az egyetem ek a helyi körülm ények figyelem bevé telével állapítanák meg. A hazai orvosképzés legújabb fejlődése is arra m utat, h ogy m ár az alapozó tárgyak (pl. biofizika), m ajd a klinikai diszciplínák megértése szükségessé teszi az alapvető statisztikai módszerek ismeretét. A pécsi orvostu dom án yi egyetem biofizikai intézete ok tatja — biom etriai alapvetésképpen — a m atem atikai sta tisztika néhány m ódszerét (4) A Budapesti Semmelweis O rvostudom ányi E gy e tem B iofizikai Intézete program jában 1969 óta szerepel egyes m atem atikai sta tisztikai alapfogalm ak oktatása, azonban csupán 6 órában. Ezek a kezdeti t ö rekvések még nem oldják meg a felvetett célkitűzést, nevezetesen az orv osta n hallgatók bevezetését a statisztika elméletébe és alapvető m ódszereibe. A b io fizikában tárgyalt, a mechanikai, fizikai jelenségek törvényeinek igazolására al kalm azott m atem atikai statisztikai eljárások a statisztika általános m ódszerei nek ismerete nélkül — abból kiszakítva — nem nyújthatnak egyrészt olyan ala pokat, m elyek pl. epidem iológiai, m orbiditási, dem ográfiai stb. jelenségek m eg értéséhez szükségesek, másrészt nem form álhatják azt a statisztikai szemléletet, m ely éppen a töm egesen fellépő társadalmi, gazdasági jelenségek és a hum án biológiai jelenségek k özötti összefüggések dialektikus elemzéséhez olyannyira szükséges. A m agyar orvosképzés rendszerében is kívánatos volna a statisztika elm é leti alapjait (a m atem atikai statisztika releváns m ódszereivel együtt) alacso nyabb évfolyam on oktatni. Az általános statisztika és az alkalm azott statiszti kai ágak oktatásának különválasztása lehetővé tenné egyrészt a klinikai és egyes elméleti tárgyak oktatásában alkalm azott statisztikai m ódszerek elsajátí tását, másrészt azt is, h ogy az V. évfolyam on a társadalom egészségtan és egész ségügyi szervezéstudom ány c. diszciplína ne terhelje az oktatás program ját a statisztika alapfogalm aival, hanem a statisztika köréből csak a dem ográfia és az egészségügyi statisztika kérdéseit tárgyalja. E kon cepció érvényesítése m ód ot adna arra, h og y a demográfia súlyponti kérdéseit (pl. term ékenység, születés szabályozás, halálokok változásai, urbanizációs folyam atok stb.), tov á b b á az egészségügyi statisztika fontosabb problém áit (pl. m orbiditási vizsgálatok ered-
K Ö Z L E M É N Y E K
97
m ényei stb.) a jelenlegi körülm ényekhez képest sokkal intenzívebben lehetne az orvostanhallgatókkal megismertetni. A m odern orvosképzésben egyik alapvető feladat annak az elvnek megér tetése a hallgatókkal, h ogy a gyógyító-m egelőző ellátás, az anya- és gyerm ek védelem , közegészségügy-járványügy, elméleti kutatás stb. sokféle tudom ány és tudom ányág ismeretét és szintézisét követeli meg az orvosoktól. E bben a szintézisképzésben fontos helyet foglal el a statisztikai tu d om án y is, m elynek szem léletet és alapokat adó oktatása előbb az orvosképzésben, m ajd magasabb színvonalon az orvostovábbképzésben időszerűvé teszi e problém akör tanulm á nyozását.
7 D e m o g r á fia 1 - 2
98
K Ö Z L E M É N Y E K
T H E PL A C E A N D PR O B L E M S OF T H E T E A C H IN G OF STATISTICS IN M E D IC A L T R A IN IN G Summary In the m odern m edical science statistics play a m ore and m ore im portant part. In their w ork and at the study of special literature the practitioners m ust know the elem entary concepts and m ethods of statistics. Therefore the teaching of statistics has an im portant place and role in the modern m edical training. In H ungary already in 1878 the su b ject “ public health statistics” was included the m edical training of the u niversity; the lectures on this subject were delivered b y József Fodor, professor o f m edicine, pioneer of the Hungarian pu blic health. In 1953 the teaching o f statistics w ent over from the subject “ pu blic hygiene — epidem iology” to the program o f th e discipline “ science of health organization (social hygiene)” . W ithin the fram e of this subject the follow ing subjects are tau gh t: 1) elements o f general statistics, 2) dem ography 3) basic m ethods of health statistics. In H ungary m edical students attend lectures on the science of health organization for one semester in the 5th year of general m edical faculties, w ith an obligation of exam ina tion. U nfortunately, the low num ber of practical lessons does n ot allow the teaching of m athem atical statistical methods. In the author’ s opinion it w ould he advisable to teach the elements o f general statis tics w ith the relevant m ethods of m athem atical statistics already at the same tim e as the basic subjects. Although th e clinical and other theoretical subjects tou ch some m ethods o f statistics, b ut the students do n ot know them in the first four years. The realization of this conception in the curriculum w ould enable th e science of health organization (social hygiene) to give a w ider and m ore intensive knowledge on the main problem s of dem o graphy and health statistics (e.g. fertility, birth control, m orbidity surveys etc.) in the 5th year.
