DÖNTÉSI MODELL TURISZTIKAI VÁLLALKOZÁSOK SZÁMÁRA, AMELY A SZÁLLODAI KÖLTSÉGELEMZÉSRE FÓKUSZÁL

DÖNTÉSI MODELL TURISZTIKAI VÁLLALKOZÁSOK SZÁMÁRA, AMELY A SZÁLLODAI KÖLTSÉGELEMZÉSRE FÓKUSZÁL DOKTORI ÉRTEKEZÉS

Doktori Iskola Miskolci Egyetem „Vállalkozások elmélete és gyakorlata” cím program

2004.

Tudományos vezet : Dr. Nagy Aladár D. Sc. Egyetemi Tanár MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Szakmai konzulens: Tóbiás János Gazdasági vezérigazgató-helyettes DANUBIUS HOTELS GROUP RT.

Készítette: Török Lajos okl. közgazda

A TÉMA FELVEZETÉSE I.

II.

BEVEZETÉS, A TÉMAVÁLASZTÁS INDOKLÁSA, HIPOTÉZISEK FELÁLLÍTÁSA 1. Bevezetés, célkit zések

1.

2. A témaválasztás indoklása

2.

3. Az elvégzett kutatás rövid összefoglalása

4.

4. Az értekezés tézisei

7.

IRODALMI ÖSSZEFOGLALÓ

11.

III. A KUTATÁS MÓDSZERTANA 1. A kutatás forrásai – Primer és szekunder információk gy jtése

20.

2. A kutatás eredményeinek ellen rzése

22.

3. A modell felhasználásának korlátai

23.

TARTALMI KIDOLGOZÁS – A MODELL BEMUTATÁSA IV.I. A MODELL FOGALOMRENDSZERE A TURISZTIKAI VÁLLALKOZÁS JÖVEDELMEZ SÉGE El szó a fejezethez

26.

1. A vállalkozás jövedelmez sége

27.

2. A jövedelmez ség üzemgazdaságtani megközelítése 2.1. A bevétel összetétele, az üzleti eredmény meghatározása 2.2. Az áruforgalmi és szolgáltatási bevétel csoportosítása 2.3. A költségek csoportosítása

29. 29. 31. 32.

3. A jövedelmez ség számviteli értelmezése 3.1. A vállalkozás számvitelének funkciói 3.2. Beszámoló 3.3. Mérleg 3.4. Eredmény-kimutatás

34. 34. 34. 36. 38.

4. Uniform System of Accounts

40.

5. Az eredmény és az értékesített mennyiség kapcsolatrendszere 5.1. A fedezeti pont meghatározása egy termék esetén 5.2. A költségek fedezetét biztosító bevétel meghatározása több termék esetén

44. 44. 46.

6. A jövedelmez ség kérdéskörének feldolgozása az elméleti közgazdaságtanban 6.1. Az eredmény és az elveszett hozamok 6.2. A beruházási döntés

47. 47. 48.

Hivatkozások

50.

IV.II. A MODELL ESZKÖZRENDSZERE - A JÖVEDELMEZ SÉG PROGNOSZTIZÁLÁSÁNAK STATISZTIKAI MÓDSZEREI El szó a fejezethez

52.

1. Az értékesített mennyiség prognosztizálása 1.1. Trendszámítás

53.

1.2. A szezonalitás mérése 1.3. A mennyiségi tényez k kapcsolatrendszerének vizsgálata 1.4. Prognózis kontra valóság

53. 60. 66. 69.

2. Az árak kialakítása 2.1. Az értékesítési ár meghatározása 2.2. Piaci szegmentáció és árdiszkrimináció 2.3. Az árrugalmasság elemzése 2.4. Az árak kiajánlásának pénzügyi feltételei 2.5. Az átlagárak problémaköre

71. 71. 73. 75. 77. 78.

3. A költségek prognosztizálása 3.1. A vegyes típusú költségek felbontása regresszió analízis segítségével 3.2. A költségtípusok meghatározása regresszió analízis segítségével 3.3. Az állandó költségek volumen-becslése 3.4. A változó költség színvonalának el rejelzése

80. 80. 81. 85. 86.

4. A várható eredmény el rejelzése 4.1. Az eredmény el rejelzésének módszerei

87. 87.

Hivatkozások

89.

IV.III. A DÖNTÉSI MODELL FELÉPÍTÉSE El szó a fejezethez

91.

1. A modell bemutatása

92.

2. A modell input adatai 2.1. Az input adatok körének meghatározása 2.2. A kiindulási adatok kiszámítása 2.3. Szemléltet feladat a kiindulási adatok kiszámítására

94. 94. 98. 102.

3. A modell megoldási algoritmusa 3.1. Az output adatok kiszámítása 3.2. Döntési helyzetek szimulálása 3.3. A munkatáblák informatikai kivitelezése

110. 110. 114. 117.

4. A modell output adatainak feldolgozása 4.1. A hatás-mátrix informatikai megvalósítása 4.2. A hatás-mátrix értelmezése

119. 119. 122.

Hivatkozások

127.

V.

ESETTANULMÁNYOK – A DANUBIUS HOTELS GROUP HILTON, HÉLIA ÉS GELLÉRT SZÁLLODÁJÁNAK ESETTANULMÁNYA El szó a fejezethez

128.

1. Az esettanulmány el készítése

129.

2. A modell input adatainak meghatározása 2.1. A modellben vizsgált döntési, felel sségi szintek 2.2. A modell input adatainak matematikai meghatározása

129. 130. 131.

3. A modell módosított megoldási algoritmusa

140.

4. A hatás-mátrix elkészítése 4.1. A döntési lap elkészítése 4.2. A modell megoldási algoritmusa 4.3. A hatás-mátrix elkészítése

144. 144. 146. 147.

5. A hatás-mátrix gyakorlati felhasználása

152.

6. A Gellért és Hélia Szálloda esettanulmánya

158.

7. A megoldás kib vített egyenlete

163.

Hivatkozások

164.

ÖSSZEGZÉS VI.

KÖVETKEZTETÉSEK, AZ ALKALMAZÁS TERÜLETEI 1. A dolgozat felhasználásának lehetséges területei

165.

2. A referenciák kiértékelése, következtetések

166.

VII. IRODALOMJEGYZÉK

169.

MELLÉKLETEK 1.

SZÁMÚ MELLÉKLET – AZ ELS FEJEZETBEN BEMUTATOTT STATISZTIKAI ÖSSZEFÜGGÉSEK SZEMLÉLTETÉSE

171.

2. SZÁMÚ MELLÉKLET – A MÁSODIK FEJEZETBEN BEMUTATOTT STATISZTIKAI ÖSSZEFÜGGÉSEK SZEMLÉLTETÉSE 3.

SZÁMÚ MELLÉKLET – A HATÁS-MÁTRIX ELMÉLETI KIDOLGOZÁSA

4.

SZÁMÚ MELLÉKLET – A HILTON SZÁLLODA UNIFORM SYSTEM SZERINTI GAZDÁLKODÁSI ADATAI

5.

SZÁMÚ MELLÉKLET – AZ INPUT ADATOK REGRESSZIÓ ANALÍZISE

6.

SZÁMÚ MELLÉKLET – HILTON SZÁLLODA – HATÁS-MÁTRIX DÖNTÉSI LAPJA

7.

180. 188. 195. 204. 212.

SZÁMÚ MELLÉKLET – HILTON SZÁLLODA – HATÁS-MÁTRIX MEGOLDÁSI ALGORITMUSA

213.

8.

SZÁMÚ MELLÉKLET – HILTON SZÁLLODA – HATÁS-MÁTRIX

219.

9.

SZÁMÚ MELLÉKLET – HILTON SZÁLLODA – VEZET I HATÁS-MÁTRIX

220.

10. SZÁMÚ MELLÉKLET – HILTON SZÁLLODA – DÖNTÉSI TÉRKÉP

221. 222. 223. 224. 225. 226. 227 228

I. BEVEZETÉS, A TÉMAVÁLASZTÁS INDOKLÁSA, HIPOTÉZISEK FELÁLLÍTÁSA 1.

BEVEZETÉS, CÉLKIT ZÉSEK

A vállalkozás tervezési mechanizmusának hatékonyságát jelent sen javítja, ha rendelkezésre álló döntési alternatívák számszakilag megalapozottak, azokban a tényez k változásának hatása objektíven mérhet , illetve ha az egyes változatok módosíthatók, konvertálhatók. Ez egyaránt igaz a termékek és szolgáltatók értékesít ire, függetlenül azok piaci pozícióitól. Kutatásaink során a turisztikai iparág specifikumait vizsgáltuk meg. Ennek során megállapítást nyert, hogy az ágazatban létjogosultságuk van olyan mikroökonómiai elvekre épül , a pénzügyi folyamatokat matematikai modellekben leképez prognosztizálási eljárásoknak, amelyek felhasználják a számítástechnika kínálta lehet ségeket is. Mindezek alapján az értekezés f célkit zése egy olyan mikroökonómiai - matematikai modell elkészítése volt, amely meghatározott feltételrendszer figyelembe vételével képes bizonyos döntési helyzetek leképezésére, valamint azok hatásának szimulálására. A megoldási algoritmus kidolgozásánál arra törekedtünk, hogy segítségével az eddig alkalmazott egy bázisú (nettó bevételhez viszonyított) elemzési eljárások helyett, több bázisú (az összes vizsgált tényez kölcsönhatását elemz ), folyamat-központú analízisek készülhessenek. A kutatás területéül a turisztikai, ezen belül a szállodaipari vállalkozások azon részét választottuk, amelyek gazdálkodási mérete értelmezhet vé tesz egy átlagértékekre épített, absztrakt vizsgálati módszert. Az értekezés legf bb elvi kérdései a következ k voltak: Hogyan állítható össze a modell input adatainak köre; milyen statisztikai, matematikai eljárásokkal készíthet k el az adatok a feldolgozásra; hogyan épül fel a modell megoldási algoritmusa; az algoritmus alapján hogyan készíthet k el az informatikai munkatáblák; az output adatok hogyan értelmezhet k, rendszerezhet k és feldolgozhatók? A gyakorlati szinten megvizsgált problémák: A konkrétan rendelkezésre álló input adatok hogyan befolyásolják a probléma megoldását; hogyan módosítható a megoldási algoritmus; a végrehajtás milyen területein használhatók fel az output adatok? A probléma megoldását olyan informatikai munkatáblák mutatják be, amelyek a fedezeti pont számításának módszerét felhasználó megoldási algoritmusra épülnek. A vizsgált tényez k összefüggésrendszerét hatás-mátrix, valamint a döntési térkép prezentálja. A doktori program elvárásának megfelel en a modellt elméleti és gyakorlati szinten is prezentáltuk esettanulmányok formájában.

1

BEVEZETÉS, A TÉMA INDOKLÁSA, HIPOTÉZISEK FELÁLLÍTÁSA

2.

A TÉMAVÁLASZTÁS INDOKLÁSA

A költséggazdálkodás eszközrendszerének fejlesztése, valamint a tervezés hatékonyságának javítása több szempontból is kiemelked aktualitással bír a turisztikai vállalkozások gazdálkodó tevékenységében. •

Az informatikai társadalom kihívása

Az informatikai társadalom korában az élet szinte minden területén jelent sen n azoknak a szellemi termékeknek a felhasználása, amelyek egyszer bbé, gyorsabbá és hatékonyabbá teszik a hétköznapokat. Természetesen a vállalkozások tevékenységét is meghatározza az informatikai környezet, amelynek ismerete és alkalmazása mára a siker alapfeltételévé vált. A vállalkozáson belül a felhasználás egyik klasszikus területe a költséggazdálkodás értékelése, ahol gyakorlatilag minden elemzés a számítógép segítségével történik. Ezért a vezetés elemi érdeke, hogy ezen eszközöket állandóan fejlessze, és egyre hatékonyabb programokat alkalmazzon a tervezés és döntéshozatal területén. Ennek a kihívásnak kívánunk a dolgozatban módszertanilag megfelelni, amikor a jövedelmez ség prognosztizálására készített absztrakt matematikai megoldáshoz egy, a gyakorlatban is alkalmazható informatikai programot készítettünk. •

Kínálati verseny a turisztikai piacon

A turisztikai piac talán legfontosabb változása napjainkban az árualap kínálatának jelent s növekedése a nemzetközi szinten is frekventált turisztikai attrakciók vonzáskörzetében. Sajnos a lakosság vásárlóerejének szerényebb mérték növekedése, valamint az elmaradott infrastruktúra sz k keresztmetszete nem teszi lehet vé a piac harmonikus b vülését, és ez túlkínálat kialakulásához vezet egyes desztinációkban. A kínálati piac jellemz je a szigorodó árverseny, amelynek következtében felértékel dik a költséggazdálkodás szerepe. Csak az a tulajdonos lesz képes hosszú távon is eredményesen gazdálkodni, aki reális stratégiai tervet készít, és a környezet változásához igazodó, megvalósítható alternatívákkal készül a jöv re. 1. számú táblázat - A szállodai fér helyek száma Magyarországon – forrás: KSH ÉV

1998

1999

2000

2001

2002

Budapest Összes:

25.845

26.510

28.760

30.764

31.643

3.324

4.392

5.129

5.601

5.807

Összes:

96.805

102.538

100.604

104.232

107.899

Ebb l ötcsillagos:

-

4.516

5.313

5.771

5.979

Ebb l ötcsillagos:

Országosan

2


A piacon tapasztalható egyre intenzívebb árverseny, és ennek következményeként a költséghatékonyság szerepének felértékel dése irányította kutatásunkat erre a területre, és határozta meg a témaválasztást. •

EU – b vül piacok

Csatlakozásunk az Európai Unióhoz mind a turisztikai kereslet, mind a turisztikai kínálat további b vülését vetíti el re. Az el bbi a személyek, az utóbbi a t ke szabad áramlásából prognosztizálható. Ez a folyamat a konkurenciaharc er södésének új vetületét, a méretgazdaságok kínálta lehet ségek kihasználását vetíti el re. Ez el nyt jelent a t keer s multinacionális cégek számára, azonban további kihívást a kis és közepes vállalkozásoknak. Számukra nincs más esély, mint a költséghatékonyság javítása minden lehetséges eszközzel. Ebben nyújthat segítséget a bemutatott modell néhány ötlete, megoldása. •

Turisztikai iparág nemzetközi problémái

Észre kell venni, hogy az iparág egyes területei nemzetközi szinten is rendkívül érzékenyek, veszélyeztetettek. Az elmúlt évek eseményei is figyelmeztettek arra, hogy a kereslet jelent sen túlreagálja az iparágat érint negatív jelenségeket. (Terrorizmus, egészségügyi problémák, gazdasági válságok.) Ezek a hullámvölgyek tovább nehezítik a vállalkozások helyzetét, és kikényszerítik a túlélési alternatívák, válságtervek kidolgozását. Ezért a dolgozat egyik célja, hogy segítséget nyújtson a gazdaságilag kell en alátámasztott alternatívák elkészítésében, amelyek képesek reális képet alkotni a „nehéz döntések” hatásairól is. •

Szemléletváltás a szakmai képzésben

Tekintettel arra, hogy gyakorló pedagógusok folyamatosan találkoznak a szakmai képzés új kihívásaival, a dolgozatban szándékoztunk olyan, a költséggazdálkodásra vonatkozó, „id tálló” összefüggésrendszert felépíteni, amely széles körben elfogadott és használt fogalmakra épít, és igyekszik megfelelni a korszer gazdasági képzések szemléletbeli és módszertani elvárásainak. Célunk, hogy az elkészített modell az oktatás egyik demonstrációs anyaga lehessen.

3


3.

AZ ELVÉGZETT KUTATÁS RÖVID ÖSSZEFOGLALÁSA

A kutatás els fázisában az elkészített modell értelmezésének fogalomrendszerét határoztuk meg. Értelmeztük a jövedelmez ség alapkategóriáit, vizsgáltuk a bevétel, a költség és az eredmény meghatározását az üzemgazdaságtan, a számvitel és az elméleti gazdaságtan megközelítésében, valamint elemeztük a fogalmak közötti kapcsolatrendszert. Felhasználtuk a Uniform System of Accounts rendszerét, amely több elemében is egyesíti az üzemgazdaságtan és számvitel megközelítését, és amely az elkészített modell gyakorlati prezentációjának értelmezési keretét jelenti. A második fázisban a modell statisztikai, matematikai eszközrendszerének elemeit határoztuk meg, és áttekintettük az input adatok kiszámításához szükséges m veleteket. Az elméleti modellt gyakorlati példákkal, fiktív esetek elemzésével támasztottuk alá. El ször a modell mennyiségi tényez inek prognosztizálási módszerét, majd az id sorok alapján készíthet trendeket, ezek szezonális korrekcióját, valamint a sztochasztikus kapcsolatok felhasználási lehet ségét vizsgáltuk. Az árak esetében az el kalkuláció kérdéskörét elemeztük, és fókuszáltunk azok befolyásoló tényez ire, az ár-diszkriminációra, az elaszticitásra és a kiajánlás feltételeire. A költségek el rejelzésének alapfeltétele azok típusának pontos meghatározása, ezért ezzel részletesen is foglalkoztunk. Ennek keretében bemutattuk a regresszió analízisre épül módszereket. A harmadik fázisban építettük fel a problémát megoldó absztrakt modellt. El ször az értelmezés területét határoztuk meg. Ehhez két prekoncepciót (a környezet min ségi jelleg változásának kizárása, valamint változatlan piaci pozíciók feltételezése), és további hét absztrakciót (az átlagárakkal történ számítás, a létszám és termelékenységi standard szorzatösszegének fenntartása, az egységes szobatípusok figyelembe vétele, az átlagos bérek absztrakciója, az immateriális és tárgyi eszközállomány változatlanságának feltételezése, csak lineáris költség-függvények alkalmazása és a költségvetési kapcsolatoktól való eltekintés) használtunk fel. Az input adatok értékének számszer meghatározását fiktív példákkal mutattuk be. Ezután a modell megoldási algoritmusát készítettük el. Ezt követte a számítógépes program megalkotása, amely az output adatok feldolgozása után a következ döntésekben segítheti a vállalkozás vezet it: döntési alternatívák készítése; az összetett gazdasági döntések hatásának elemzése; a jövedelmez ségre ható tényez k kölcsönhatásának kimutatása. Az utóbbi módszerhez egy „hatás-mátrix”-nak nevezett Excel formátumú munkatáblát készítettünk. Sorainak elemei megmutatják, hogy az input tényez k egy százalékos növekedése esetén, hány százalékkal változik a függvényben meghatározott output adatok értéke. Az oszlopok elemei megmutatják, hogy egy vizsgált output adat egy százalékos növekedéséhez hány százalékkal kell a kiindulási (input) adatokat megváltoztatni - a többi tényez változatlanságát feltételezve.

4


A harmadik fázis lezárásaként megvizsgáltuk a modell felhasználásának korlátait, amit a következ szinteken határoztunk meg: az egyoldalú pénzügyi elemzések néz pontjának problematikája; a prekoncepciók alkotta felhasználás korlátai; az absztrakciók hatásai; és a fizikai megvalósítás sz k keresztmetszetei. A negyedik fázisban a Danubius Hotels Group Hilton Szállodájának példáján elemeztük a modell lehetséges gyakorlati felhasználását. Tekintettel arra, hogy a szálloda a magyar számviteli beszámoló mellett a Uniform System of Accounts rendszerében is elkészíti eredmény kimutatását, s t - a nemzetközi összehasonlítás érdekében - els sorban ez utóbbit használja, ezért a modell input adatait innen merítettük, illetve annak algoritmusát is ehhez igazítottuk. Ezt követ en a költségek típusát határoztuk meg három év (2000; 2001; 2002) havi adatait feldolgozva. Az infláció torzító hatásának kiküszöbölése érdekében el ször diszkontáltuk az adatokat, majd az így kapott értékeket az értékesített mennyiséggel együtt regresszió analízisnek vetettük alá, és megállapítottuk az állandó és változó költségek hányadát, valamint a két tényez közötti kapcsolat er sségét. A számítások eredményét a következ skála szerint értékeltük:

1. Változó költség -

R > 0,59

és

100 % - K0 / átlag K > 30 %

(er s összefüggés, az átlagtól való nagy eltérés); 2. Vegyes típusú költség -

0,10 < R

0,59 és

100 % - K0 / átlag K

30 %

(közepes összefüggés, az átlagtól való kis eltérés); 3. Állandó költség -

R

0,10

és

100 % - K0 / átlag K

30 %

(gyenge összefüggés, az átlagtól való kis eltérés); 4. Hektikus típusú költség

K0 értéke negatív, valamint az 1., 2., 3. pontban meg nem határozott esetek. Ahol: R = a kapcsolat er ssége, K0 = az állandó költség, átlag K = 36 hónap átlagos, diszkontált költsége.

A modell módosított algoritmusában az állandó és a hektikus költségeket 36 havi átlaguk alapján, értékben, a változó költségeket viszont a bevétel százalékában szerepeltettük. A változó típusú költségeket két részre, állandó és változó hányadra osztottuk, és az el bbiekben meghatározott módon vizsgáltuk.

5


Kiemelt szerepet kapott a megoldási algoritmus szükséges módosításainak meghatározása. Ezt követte a döntési lap, valamint a hatás-mátrix munkalapjának elkészítése, amelyek felépítésének bels logikája alapvet en megegyezett az elméleti szinten alkotott modellével. Azonban a módosítások miatt ebben az esetben az input adatok száma tizennyolcra emelkedett, ezért összevonással készítettünk egy 12*12-es mátrixot is. Ebben a vegyes típusú költségek két tényez je súlyozott összevonással jelenik meg, és a szobaszám változtatásának lehet sége - a második számú prekoncepció miatt - már nem szerepel. A kutatást a gyakorlati felhasználás néhány lehetséges területétnek feltérképezésével fejeztük be, amelyek közül következ ket emeltük ki és analizáltuk: Az input adatok ismeretében becsülhet a szálloda várható eredményének értéke; Meghatározható az egyes input tényez k változtatásának hatása a várható eredményre; A hatás-mátrix segítségével megvizsgálható a szálloda egyes kiadási és bevételi tételeinek egymásra gyakorolt hatása. Ez jelent sen segíthet a szálloda gazdálkodásában fellép sz k keresztmetszetek feltárásában. A mátrix használatával meghatározható, hogy mely tényez k eredmény-érzékenyek (1 százalékos növekedésük esetén az eredmény több százalékkal változik), illetve melyek kevésbé azok. Végül a matematikai megoldásokat a gazdasági tartalmuk alapján rendszerez úgynevezett „döntési térképet” készítettünk. A szemléletesség érdekében a közvetlenül végrehajtható intézkedéseket barna, az esetleges intézkedéseket kék színnel jelöltük. A fehér hátter mez k a gazdasági tartalom nélküli, matematikai megoldásokat ábrázolják. 1. számú ábra – A Hilton Szálloda döntési térképe

6


4.

AZ ÉRTEKEZÉS TÉZISEI

1. A gazdálkodó vállalkozások jövedelmez ségének alakulása leírható egyenletrendszerrel, amely a fedezeti pont számítására épül, feltételezve, hogy:

olyan

az input adatok teljes kör ek; a vizsgált költségek típusa egyértelm en meghatározható; a költségek valamint a bevétel függvénye egyszer sített formában felírható. 1.1. A modell elkészítése folyamán meghatároztuk a kiindulási tényez k tartományát. A bevétel input adatai: Értékesítési ár; Egy f Létszám; Kapacitás-kihasználtság.

által ellátandó értékesített egységek száma;

A költségek input adatai: Bérköltség: (Létszám; Átlagos alapbér; Bérjárulék %;) Immateriális és tárgyi eszközök költsége: (Immateriális és tárgyi eszközök állománya; Átlagos leírási kulcs;) Egyéb állandó költségek értéke; Mozgó bérek számítási kulcsa; ELÁBÉ szint; Egyéb változó költségszint. A várható eredmény, mint input adat.

1.2. Megállapítottuk, hogy a költségek a regresszió analízis módszerét felhasználva a következ logikai rendszer szerinti csoportosítosíthatók: Meghatározzuk a két változó (a bevétel mennyiségi tényez je és a költség) közötti korreláció értékét. Eszerint: Amennyiben a bevétel és a költségek adatai között az összefüggés gyenge, akkor a vizsgált költség állandó, vagy vegyes típusú. Ekkor meghatározzuk az átlagköltséget valamint az ett l mért eltérést id szakonként, valamint százalékban kiszámítjuk a regressziós függvényben kapott állandó költség és az átlagköltség arányát. Amennyiben az átlaghoz mért eltérés alacsony, illetve az állandó költség aránya magas, akkor a vizsgált költség állandó típusú. Ellenkez esetben vegyes típusú. Amennyiben a bevétel és a költségek adatai között az összefüggés er s, akkor a vizsgált költség változó típusú. Amennyiben az összefüggés negatív, hektikus típusú költségr l beszélhetünk. A kutatás folyamán használt költségkategóriák: állandó, változó, vegyes, illetve hektikus típusú költségcsoportok. (A kés bbiekben vegyes típusú költségeket két tényez re osztva állandó, illetve változó költségként, a hektikus költségeket átlagértékben állandó költségként dolgoztuk fel.)

7


1.3. Megállapítottuk, hogy az eredmény függvénye – a fedezeti pont számítás megoldási egyenletére építve - a következ egyenletrendszerrel meghatározható: 1. 2. 3. 4. 5.

Eredmény = Bevétel – Költség Eredmény = Bevétel – (Változó költség + Állandó költség) Eredmény = Bevétel – (Bevétel * Változó költség % + Állandó költség) Eredmény = Bevétel – Bevétel * Változó költség % - Állandó költség Eredmény = Bevétel * (100% - Változó költség %) - Állandó költség Ahol: a.

b.

c.

Bevétel = Létszám * Standard * Szoba-kapacitáskihasználtság *Ár 1.1. Értékesíthet szobák száma = Létszám * Standard 1.2. Értékesített szobák száma = Létszám * Standard * Szobakapacitás-kihasználtság Változó költségek (a bevétel százalékában kifejezve) 2.1. Teljesítmény arányos bérek és bérjelleg kifizetések – a bevétel százalékában; (Mozgó bérek) 2.2. Eladott áruk beszerzési értéke (ELÁBÉ) - a bevétel százalékában; 2.3. Egyéb változó költségek - a bevétel százalékában. Állandó költségek 3.1. Bér jelleg költségek (kivéve a mozgó bért): Létszám * Átlagbér * (1 + Bérjárulék %) (Egészségbiztosítási hozzájárulás az egyéb állandó költségek között szerepel.) 3.2. Immateriális és tárgyi eszközök költsége: Immateriális és tárgyi eszközök átlagos értéke *Átlagos leírási kulcs 3.3. Egyéb állandó költség

6. Eredmény = = Létsz. * Stand. * Szoba k.k. * Ár * ( 100% – ( Mozgó bér % + ELÁBÉ % + Egyéb VK %)) – - Létszám * Átl.bér * (100% + Bérj. %) – Immat. és tárgyi eszk. * Értékcs.% - Egyéb FK

2. Az egyenletrendszer átszerkesztésével olyan mikroökonómiai - matematikai modell megoldási algoritmusa készíthet , amely képes meghatározni a tényez k változásának matematikailag mérhet hatását, és amely input adatai tetsz legesen változtathatók. 2.1. Mivel az el z pontban bemutatott 6. számú egyenlet jobb oldalán bármely tényez változtatható, ezért levezettük az adott input változásának százalékban kifejezett hatását. Ez a változtatás utáni eredmény bázis eredményhez viszonyított hányadosa. 2.2. A 6. számú egyenlet az input adatok számának megfelel en minden lehetséges formában átrendeztük, és így prezentáltuk, hogy az egyenlet bal oldalán bármelyik input adat szerepeltethet . Kit nt, hogy az el z pontban leírt m veletet ezen esetek mindegyikében elvégezhet , és így igazoltuk, hogy bármely tényez változásának számszer sített hatása meghatározható bármely további tényez re.

8


3. A fenti mikroökonómiai – matematikai modell megoldási algoritmusa alapján olyan Excel formátumú informatikai munkatáblák állíthatók össze, amelyek lehet séget biztosítanak: az eredmény prognosztizálására; döntési alternatívák készítésére és elemzésére; az egyes kiadási és bevételi tényez k kölcsönhatásának bemutatására. 3.1. Kutatásunk eredményeként az értekezésben prezentáltuk azt az általunk készített Excel formátumú munkatáblát, amelynek adatoszlopában az input értékek tetsz legesen változtathatók, és amely a 6. számú egyenlet alapján készített függvény segítségével az eredmény értékét automatikusan meghatározza. 3.2. Prezentáltuk, hogy az adatoszlopok és a megoldási függvény csúsztatásával döntési helyzetek szimulálhatók. Az adatoszlopok közötti kapcsolat jellegét l függ en – hivatkozás a bázis adatokra, illetve az el z oszlop adataira – alternatívák összehasonlítását, vagy döntési lépések sorozatát modellezhetjük. 3.3. Az input adatok számának megfelel en, a 2.2. bekezdésben megfogalmazott elvek alapján elkészítettük azt a 16 oszlopból (13 input adat és 3 technikai oszlop) valamint 195 sorból (13 input adat és 2 technikai sor 13 variációban ismételve) álló munkatáblát, ami tetsz legesen változó input adatokból is képes meghatározni azok matematikai egymásra hatását a szimulált folyamatban, és ezzel igazoltuk a modell fizikai megvalósíthatóságát. 4. A megszerkesztett modell adaptálható különböz szállodaipari vállalkozásokra azok szervezeti hierarchiájának megfelel en. Ennek következtében lehet ség nyílik egyedi felépítés szervezetek gazdálkodásának elemzésére is. 4.1. Egy kiválasztott gazdálkodó egység jövedelmez ségi folyamatát analizáltuk, és az alkalmazott nyilvántartási rendszernek megfelel en meghatároztuk a módosított kiindulási adatokat. A bevétel input adatai: Szobák száma, Kapacitás-kihasználtság; Egy értékesített szobára jutó árbevétel. A költségek input adatai: ELÁBÉ; Közvetlen bérköltség; Közvetlen üzemelési eszközök költsége; Egyéb közvetlen költség; Közvetett bérköltség; Az igazgatás és az adminisztráció költsége; Értékesítés és marketing költségek; M szaki és karbantartási költségek; Energia költségek.

9


4.2. A 6. számú egyenlet átrendezhet , és abba regresszió analízisre épített típus-meghatározást követ en a bevétel, illetve költségtényez k behelyettesíthet k. Az általunk szerkesztett egyenlet: 6.

Eredmény =

= Szobaszám * Kapacitás kihasználtság * Átlagos szobaár * * (100% –(ELÁBÉ %VK HÁNYAD+Közvetlen bér % VK H+Egyéb VK %+ Ért.% VK H +Igazg.% VK H +Energia % VK H)) – - ELÁBÉÁK HÁNYAD – Közvetlen bér ÁK H – Közvetlen üzemelési eszközök költsége – - Közvetett bérköltség – M szak kts. – Igazgatás kts.ÁK H – Értékesítés kts.ÁK H – Energia kts.Á KH Ahol: VKH = változó költséghányad; ÁKH = állandó költséghányad.

4.3. Igazoltuk, hogy az átszerkesztett egyenlet alapján elkészíthet a 2. pont alatt megfogalmazott funkciókat megvalósító megoldási algoritmus, és megalkottuk a 3. pontban prezentált informatikai munkatáblák egyedi megfelel it. A kutatás lezárásaként olyan, a szállodaiparban általánosan használható egyenletet szerkesztettünk, amely figyelembe veszi a lehetséges árszegmenseket, értékesítési faktorokat, állandó és változó költségeket. A problémamegoldás kib vített egyenlete: E=

(

N I =1

SZ * VM I * KK I * PI +

M J =1

)(

É J * 100% −

R L =1

Ahol: E

= EREDMÉNY;

N

= a piaci árszegmensek száma;

SZ VMI KKI PI

= = = =

M ÉJ

= az egyéb értékesítési faktorok száma; = egy EGYÉB ÉRTÉKESÍTÉSI faktor nettó értéke;

R

= a változó költségtényez k száma (változó költségek és vegyes típusú költségek változó hányada); = egy vizsgált VÁLTOZÓ KÖLTSÉG bevételhez viszonyított aránya;

VK%L S FKH

)

VK%L −

S H =1

FK H

összes rendelkezésre álló SZOBA száma; egy piaci árszegmenshez tartozó RÉSZARÁNY; egy piaci árszegmenshez tartozó KAPACITÁS-KIHASZNÁLTSÁG; egy piaci árszegmenshez tartozó nettó értékesítési ÁR;

= az állandó költségtényez k száma (állandó költségek, vegyes típusú költségek állandó hányada és hektikus költségek); = egy vizsgált ÁLLANDÓ KÖLTSÉG nettó értékben kifejezve.

10

II. IRODALMI ÖSSZEFOGLALÓ A modell fogalomrendszere – A turisztikai vállalkozás jövedelmez sége Az els egység a jövedelmez ség problémakörének elméleti-közgazdaságtani, üzemgazdasági valamint számviteli kategóriáit ismerteti, keresve az összehasonlítás és elemzés lehetséges területeit, így mutatva be a modell értelmezéséhez használt alapfogalmakat. Kidolgozásában komoly segítséget jelentett a felkutatott nemzetközi és hazai szakirodalom. El ször a turisztikai vállalkozás piaci környezetének széles értelemben vett feltételeit vizsgáltuk. Autentikus forrásként dolgoztuk fel cím m vét. A szerz k a XV. fejezetében felhívják a figyelmet a profit és a tulajdonosi kockázatvállalás kapcsolatrendszerére, ami a modern vállalkozás megközelítésének egyik kiindulópontja. Megállapításuk szerint, a tulajdonosok felel ssége (amely egyúttal a profit megszerzésére is feljogosít) a m ködéshez szükséges eszközök – befektetett és forgóeszközök – biztosítása, a m ködési költségek fedezete, a vállalkozás irányítása, valamint az adók és járulékok fizetése. cím könyvében már kimondottan a szállodaipar jövedelmez ségének kérdésére fókuszál. Az els fejezetben (5 – 10. oldal) a következ tézisekben foglalja össze a turisztikai vállalkozások gazdálkodásának sajátos jellemz it. A vállalkozásokat jelent s méretbeli különbség jellemzi, ezért az összehasonlítás speciális kérdéseket vet fel. Az el állított termék komplex jelleg , amely több termék és szolgáltatás együttesét jelenti. A vállalkozás bevételeinek er s a szezonalitása (hétközi, éven belüli) – viszont az állandó költségek megtérülése megkívánja a fedezeti mennyiség folyamatos értékesítését. Az el állított szolgáltatások raktározhatatlanok, így a potenciális veszteség kockázata magas, s t az el állítás munkaer intenzív, ezért az él munka költségének aránya jelent s. Az ágazat beruházás-intenzív, így a megtérülési id is hosszú. A felsorolt jellemz k speciális számviteli, elszámolási rendszer kialakítását kívánják meg, amely funkcióiból a szerz a következ ket emeli ki. A rendszer legyen információorientált, és biztosítsa a kimutatásokhoz szükséges összes adatot. Az információk származási helye legyen összhangban a költségek felmerülési helyével, valamint a felel sségi szintekkel. A rendszer legyen objektív, teljes kör és biztosítsa az önellen rzés lehet ségét. A szerz a következ módon összegzi nézeteit: „The real value of the hotel or motel is its ability to earn profit, rather than the value its assets would bring in liquidation.” Ezzel egyértelm en arra utal, hogy a legszigorúbb számviteli megközelítés mellett sem szabad szem el l téveszteni az elméleti közgazdaságtan profitra vonatkozó értelmezését.

11


A könyv második fejezete a mérleg felépítésének és elemzésének lehet ségét tárgyalja. az elemzés lehetséges területét a 44. oldalon, a következ módon csoportosítja: „Horizontal Analysis”, amely a mérleg összehasonlíthatóságát jelenti id ben, illetve más vállalkozások relációjában; „Vertical Analysis”, amely a bels szerkezet összefüggéseinek feltárását célozza; illetve „Ratio Analisys”, amely jövedelmez ségi, likviditási, eladósodási, hatékonysági és üzemelési mutatók segítségével elemzi a gazdálkodást. A szerz a harmadik fejezetben (77 – 79. oldal) bemutatja a nemzetközi gyakorlatban általánosan elfogadott Uniform System of Accounts rendszerét, amelynek felépítése megfelel az el z ekben tárgyalt szempontoknak. A dolgozatban bemutatjuk az általunk vizsgált bevételi és kiadási tényez k értelmezését. A csoportképz ismérveket részben cím könyvéb l, részben úrral készített interjúk anyagából állítottuk össze. A jövedelmez ség számviteli megközelítésének prezentációjához további külföldi szakirodalmakat is ! áttekintettünk Ezek közül els ként cím m vét emeljük ki. A szerz k a IX. fejezetében ismertetik az angolszász gyakorlatban használt mérleg felépítését, valamint a mérleg elemzésére használt mutatókat. Erre építve a dolgozatban prezentáltuk a számviteli alapkategóriákat, ami természetesen alapvet en a 2000. évi C. „Törvény a számvitelr l” feldolgozásával készült. A fogalmak definiálásánál, magyarázatánál ezen felül komoly segítséget nyújtott cím munkája. A szerz k hangsúlyozzák, a mérleg funkciója a vállalkozás környezetének tájékoztatása, annak gazdasági helyzetér l. A pénzügyi információk felhasználóit a könyv 9. oldalán, a következ módon csoportosítják. Tulajdonosok és menedzserek, küls hatóságok, adóhivatal; bankok, beszállítók, szakszervezetek és fogyasztók – partnerek, valamint a lehetséges befektet k. Ehhez kapcsolódva a VI. fejezetben (107 – 128. oldal) ismertetik azokat a mérlegsémákat, amelyek az egyes szegmensek információigényét a leghatékonyabban szolgálják ki. A prezentált elemzési eszközök értékelésének aranyszabályait könyvének 44. oldalán ismerteti. Banki aranyszabályként említi a fedezet nagyságának meghatározását, pénzügyi aranyszabályként azt, amely szerint a hosszú távú befektetéseket nem szabad hitelekkel finanszírozni, a kockázat kiegyenlítési aranyszabály, ami megkívánja, hogy a saját t ke legyen nagyobb az idegen forrásoknál, a paritási aranyszabály pedig kimondja, hogy a saját t ke haladja meg a befektetett eszközök értékét. Végül arányossági aranyszabály, amely az eszközérték növekedésére, valamint a forgalom nagyságának kapcsolatára hívja fel a figyelmet.

12


Ehhez az értékeléshez kapcsolódik cím könyvében megfogalmazott gondolata, amely a vállalkozás fejl désének pénzügyi forrásait a következ módon csoportosítja: 1. számú ábra – A vállalkozás finanszírozásának forrásai Finanszírozás Küls finanszírozás

Bels finanszírozás

Hitelb l történ finanszírozás

Finanszírozás az eredményb l

Részvénykibocsátás

Idegen finanszírozás

Forgóeszköz finanszírozás

Saját finanszírozás

Likviditási finanszírozás

Az elméleti magyarázat kiegészítéseként, szemléltetés jelleggel prezentáltuk a 2000. évi C Törvény 2. számú mellékletét, valamint a Danubius Hotels Group által használt, a Uniform System of Accounts rendszere alapján készített eredmény-kimutatást. A fejezetben ismertetett képleteket #

"

" $

cím

publikációinkból emeltük ki.

könyvéb l, illetve korábbi saját

A modell eszközrendszere - A jövedelmez ség prognosztizálásának statisztikai módszerei A következ fejezet azokat a turizmusban használt tervezési és el rejelzési módszereket mutatja be, amelyek a megalkotott döntési modell matematikai eszközrendszerét jelentik. A problémakör megközelítéséhez el ször !"#$%&#$' ()*!$+' .. *($#(, könyvének a IX. fejezetében megfogalmazott gondolatát emeljük ki.

%(%,-+#%&

„The forecast gives an idea of expected results if management makes no changes in the way things are done.” – Forecasting Methods, 318. oldal Ez az észrevétel egyértelm en hangsúlyozza, hogy a statisztikai, matematikai el rejelzések alapfeltétele a környezet min ségének változatlansága, amelyet a döntési modell egyik el feltételévé emeltünk.

13


A szállodaiparban alkalmazott el rejelzési módszereket Schmidgall a 323. oldalon a következ csoportokba sorolja: Quantitative Methods: ♦

Time Series (id sorok elemzése): Naive Methods - tervszámok alapján történ el rejelzés; Smoothing – mozgó átlagok szerinti el rejelzés; Decomposition – trendek meghatározása;

♦

Causal Methods: Regression Analysis; Econometrics – egymásra ható tényez k el rejelzése alapján; Qualitative Methods:

♦

Market Research – a potenciális vásárlók felkutatása;

♦

Salesforce Estimates – a vásárlóer meghatározása;

♦

Juries of Executive Opinion – a vezet i vélemények kiértékelése;

♦

Delphi Methods – véleménygy jtés a cég várható fejl désér l;

! / 0 0 A felsorolt módszerek közül cím m vében a következ prognosztizálási eljárásokat ismerteti:

/

El rejelzések trendfüggvények segítségével (74 – 83. oldal), a szezonalitás mérése és szerepe az el rejelzésben (101 – 106. oldal), valamint az el rejelzés kétváltozós lineáris korrelációs kapcsolat % " # alapján (116 – 121. oldal). cím jegyzete további magyarázatokat f z a módszerek értelmezéséhez. A hivatkozott m vekben bemutatott eljárások megteremtették annak lehet ségét, hogy szekunder adatforrásokat felhasználva – KSH kiadványok – a dolgozatban elemzést készítsünk, illetve bizonyos esetekben (például a szezonalitás ingadozásának el rejelzése, értékelése) az összefüggések továbbgondolásával következtetéseket is megfogalmazzunk. Az adattáblák prezentációjára szemléltet diagrammokat is készítettünk. A dolgozat az értékesített mennyiség prognosztizálása után, a piaci árral, mint a modell egyik &' ( karakterisztikus input adatának meghatározásával foglalkozik. A fejezet mottójának #(123+*(, #( )%! $ *+#!$#!.3- %(%,-4 -($ cím könyvének 15. oldalán megfogalmazott gondolata tekinthet : „Der Marketpreis ist nicht nur eine Orientierungshilfe für den Kunden und Gasttouristischer Unternehmungen wie auch für den planenden Unternehmer, sondern auch ein Regulator der Volkswirtschaft. Steigt der Preis, wird die Produktion, das Angebot von Leistungen angeregt, die Nachfragegeht aber in der Regel zurück.”

14


A piaci ármechanizmus másik értelmezését, a profitmaximum meghatározásának módszerét )'*+, !" #5+ 65 (74 #% cím jegyzetének 187. oldalán ismerteti. Ugyanez a megközelítés #5+ 65 (74 #% könyvének V. olvasható ) - #$#!% *.*( &'()# &4 8&-$# ,%9)%!:,$%( fejezetében, a versenyz vállalat piaci magatartásáról. Az árak kialakításában alapvet min ségének is. Err l

szerep jut az értékesítésre felkínált termék vagy szolgáltatás

cím m vének XIV. fejezetében (Designing Pricing Strategies and Programs) a következ áttekintést készíti: 1. számú táblázat – Az árstratégiák csoportosítása Min ség – Ár

Magas

Közepes

Alacsony

Magas

Premium stratégia

Jó árfekvés

Szuper- kedvezményes ár

Közepes

Felül értékel stratégia

Átlagos árfekvés

Kedvez ár

Alacsony

Megtéveszt stratégia

Takarékos árfekvés

Economy class - ár

A fenti árstratégiák alapján, a nyereséghányad meghatározásához a következ vállalati célokat ismerteti a szerz : A túlélés, vagyis a költségek megtérülésének elve, a profit-maximalizálás, a bevétel maximálás az árrugalmasság alapján, illetve a kiemelked min ség és kiemelked ár stratégiája. Az árrugalmasság kérdéskörével külön foglalkozik, és a 495. oldalon kiemeli a legfontosabb befolyásoló tényez ket, a helyettesít termékek számát, a magasabb ár észrevételét, a megszokást, illetve a magasabb árhoz társított magasabb min ség képzetét. A bemutatott árképzési elvek alapján Kotler a következ módszereket ismerteti: MARKUP PRICING - meghatározott eredményszint alapján történik az árképzés a következ képlet segítségével: Eladási ár =

El állítási költség 1 - Tervezett eredmény%

TARGET–RETURN PRICING - meghatározott egységnyi nyereség alapján határozzák meg az árat: Eladási ár = El állítás i költség +

T ke érték * Tervezett hozamszint = El áll.kts . + Terv. egys. nyereség Értékesíte tt mennyiség

PERCEIVED-VALUE PRICING – a vev k értékítéletéhez igazítják az árakat, és ehhez alakítják a költségszerkezetet; VALUE PRICING – az extraprofitról való lemondás elvét fejezi ki; GOING-RATE PRICING – a konkurenciához igazodó árképzés; SEALED-BID PRICING – ajánlati jelleg ár, amelynek célja a versenytársak árainál olcsóbban kínálni a terméket.

15


Az árak kiajánlását jelent sen befolyásolja a piac szegmentálása, valamint az árak differenciálása is, amihez * + cím m vük 108. oldalán a következ ismérveket ismertetik: Id beli megosztottság (Zeitliche Preisdifferenzierung), fogyasztói csoportok szerint megosztottság (Besondere Gastegruppen) valamint partnerkapcsolatok alapján történt szegmentálás (Rabbatte für / Wiederverkaufer). Ehhez kapcsolódik cím könyvének VI. fejezetében megfogalmazott észrevétele, ami (Sales Knowledge: Customers, Products, Technologies) az árdiszkrimináció eszközrendszerét a következ módon csoportosítja: Quantity Discounts ( buy more, pay less); Cash Discounts ( entice the customers to pay on time); Trade Discounts (attract channel members’ attention);Consumer Discounts ( increase sales). Az elméleti szint tézisek gyakorlati megvalósítását a Danubius Hotels Group által alkalmazott piaci szegmensekkel valamint árkategóriákkal szemléltettük, amelyek forrása az ASTORIA Szálloda Front Office volt. Az eddig bemutatott tényez kön felül az árak végs meghatározását jelent sen befolyásolják a pénzügyi piacok tendenciái is. Ebben segít eligazodni egyetemi jegyzete, amelynek V. fejezete (Pricing Contracts via Arbitrage, 61 – 72. oldal) bemutatja az arbitrázs elméletét. A szerz által prezentált probléma alapegyenlete: (S – C) ert > K ahol: S = jöv érték; C = az opció ára K = jelenbeli érték ert = diszkontálási tényez

A könyv IV. fejezete (Interest Rates and Present Value Analysis, 38 – 60. oldal) az egyenlet értelmezéséhez szükséges matematikai összefüggéseket mutatja be. (Interest Rates; Present Value Analysis; Rate of Return; Continuously Varying Interest Rates) A dolgozat az értékesítési ár és mennyiség meghatározása után a költségeket vizsgálja. Ebben a !"#$%&#$' ()*!$+' %(%,-+#%& .. *($#(, könyvének VI. fejezete munkában nyújtott érdemi segítséget (Basic Cost Concepts). a vegyes típusú költségek felbontásának következ módszereit ismerteti a 207. oldalon: High- Low Two Point Method –amelynek matematikai módszerre a következ : Egységre jutó változóköl tség =

Maximális költség érték - Minimális költség érték Ért. egységek száma max. kts. értéknél − Ért. egységek száma min. kts. értéknél

Állandó kts. = Összes kts. – Egységnyi változó kts. * Értékesített egységek száma Scatter Diagram – ami az X tengelyen az értékesített egységeket, az Y tengelyen a költségadatokat ábrázolja, és geometrikus megoldást nyújt a problémára. Regression Analysis – ami a következ egyenlettel határozza meg az állandó költségeket: Fixed Cost =

( Σy ) ( Σx 2 ) - ( Σx ) ( Σxy ) n( Σx 2 ) - ( Σx)2

16


Az itt bemutatott regresszió analízis módszere egyúttal a dolgozatban alkalmazott költségfelbontás alapötletét is jelentette, ami az input adatok kiszámításának egyik meghatározója volt. A probléma #(%(.#%& %(%,-4 -($ 1 + $3matematikai megoldását segítette + (01 !"#$%&#$' ()*!$+' cím könyvének VII. fejezete is, (Valuation and Required Rates of Return), amelyben a szerz k a nettó jelenérték számításának variációit ismertetik.

A döntési modell bemutatása Ebben a fejezetben, az el z egységekben bemutatott „épít elemekb l” olyan döntési modellt készítettünk, amely alapvet funkciója a jövedelmez ség el rejelzése. Szemben az el z két rész feldolgozási módszerével - ahol a szakirodalom közvetlen segítséget nyújtott -, itt ez közvetett jelleg , ami a következ módon nyilvánul meg: Döntéselméleti ismeretek segítségével a modell feltételrendszerének megalkotása; A mikroökonómiai modell felépítése, hasonló jelleg modellek tanulmányozásával; Segítség az informatikai – módszertani megvalósításban. Szakirodalom a döntéselmélet kérdéskörében: Az értelmezési tartományt meghatározó prekoncepciók és absztrakciók rendszerének kidolgozása a modell megalkotásának els fázisa. Ebben a feladatban nyújtott támogatást ; - már többször hivatkozott !"#$%&#$' ()*!$+' %(%,-+#%& .. *($#(, könyvének els fejezete, ahol a szerz bemutatta a szállodaipar jellemz it, valamint a könyvelési és nyilvántartási rendszert l elvárt speciális követelményeket. A problémamegoldás elvi lehet ségeit ismerteti cím jegyzetében. Az „Egyéni döntés, problémamegoldás” cím fejezetben a szerz a lehetséges módszerekre utal, illetve hangsúlyozza az alternatívák szerepét a döntési mechanizmusban. Ez a gondolat a felépített modell jellegének kialakítását ösztönözte. cím könyvének „A pénzügyi tervezés kritikája” cím fejezetében felhívja a figyelmet a matematikai – pénzügyi alapon felépített modellek felhasználásának korlátaira. Hangsúlyozza, hogy a kiszámíthatatlan piaci környezet valamint a pénzügyi tervezés, mint egyetlen öncél jelent sen torzíthatja a prognosztizálástól várt hatásokat, ezért a jöv ben újabb tervezési eszközök, és komplexebb tervezési rendszerek kidolgozása válik szükségessé. A szerz gondolatai vezettek annak felismerésére, hogy a modell felhasználásának korlátait részletesen is megvizsgáljuk, és értelmezési tartományát objektívebben határozzuk meg. ! / / cím könyvében, a közgazdasági rendszereket felépít bels logikai összefüggésekre hívja fel a figyelmet, ami jelent s segítséget nyújtott a probléma megfogalmazásában.

17


Szakirodalom a mikroökonómiai modellek bemutatásához: cím könyvének szerkesztése alapvet en hatott a dolgozat felépítésére. A m els egysége – az alapfogalmak értelmezése -, második része - a matematikai formulák áttekintése, végül a mikroökonómiai elemekre épített saját megoldás bemutatása következik. A fejezetben az irodalmi források alapján, az eddig bemutatott ismeretek szintetizálásával, új gondolati rendszert kívántunk felépíteni. Természetesen a kidolgozásra gyakorolt jelent s hatásuk " )''*+, miatt ki kell emelni !" valamint ) - #$#!% és *.*( &'()# el z ekben már hivatkozott m veit. Szakirodalom a módszertani, informatikai megvalósítás területén: A modell informatikai megvalósításához els sorban az ECDL vizsgára felkészít ismeretanyagot használtuk fel. A táblázatszerkesztéshez feldolgoztuk 2 < = 3 < > > , valamint 2 4 3 , cím m veit, amelyek módszertani hátteret jelentettek a munkatáblák kidolgozásához.

Esettanulmányok - A Danubius Hotels Group Hilton, Hélia és Gellért Szállodájának esettanulmánya A negyedik fejezetben a modell felhasználásának néhány konkrét esetét prezentáltuk. Az esettanulmány adatainak közvetlen forrását a Budapest Hilton Szálloda 2000; 2001; 2002., a Hélia és Gellért szálloda 2001; 2002; 2003. évi gazdasági jelentései, valamint a vállalat Sales és Marketing Igazgatóságának beszámolói szolgáltatták. Köszönettel tartozunk Tóbiás János úrnak, a dolgozat szakmai konzulensének, aki több személyes interjúra is rendelkezésre állt, és aki információkkal, hasznos tanácsokkal segítette a fejezet elkészítését. A fejezet megírásához közvetett mintát kínált a gazdálkodás hasonló területér l választott szakirodalom, amelynek módszertani elemeit beépítettük a megoldásba. 5 6 cím egyetemi tankönyvének feldolgozásmódját követend példának tekintettük. Els sorban a szerz problémamegoldásának módszere hatott a dolgozatra, amit a következ folyamatábra illusztrál: 2. számú ábra – A problémamegoldás folyamatábrája Az elméleti tézisek meghatározásának módszere: Eseti problémák

Általánosan megfogalmazható probléma

Problémamegoldás tézise

A szemléltetés módszere: Gyakorlati probléma

Probléma absztrahálása, matematikai értelmezése

18

Matematikai megoldás


A dolgozat elkészítését jelent sen segítette néhány hasonló témát feldolgozó esettanulmány áttekintése is, amelyek gondolatébreszt ötleteket, megoldási alternatívákat biztosítottak. Ezek sorából a következ ket kívánjuk kiemelni: !"#$%&#$' ()*!$+' %(%,-+#%& .. *($#(, cím – többször hivatkozott könyvének második fejezete (58 – 65. oldal), amely a Hilton Hotels Corporation 1989. éves pénzügyi jelentésének elemzésével zárul. Ebben a tanulmányban bemutatásra kerülnek mindazok a szempontok, illetve elemzési módszerek (Mérleg, Jövedelem-kimutatás, Cash Flow kimutatás, Vagyon-kimutatás), amelyeket a pénzügyi vezet nek ismernie és használnia kell operatív munkája során. A fejezet kulcsszavai: Consolidated Statements of Income; Consolidated Balance Sheets; Consolidated Statements of Cash Flow; Consolidated Statements of Stockholders’ Equity; Notes of Consolidated Financial Statements. 7 /

;

?

$

%-

- cím jegyzetének IV. egysége (Environment), amely a Hyatt és a Marriott id seknek épített apartman-szállodájának példáján keresztül mutatja be a marketing akcióterv lépéseit, valamint annak gyakorlati megvalósítását. (Hyatt and Marriott build retirement housing for the eldery – 428. old.) Kulcsszavak az esettanulmányból: To identify the needs;To identify the target segments;Potential customers;Marketing strategie;To develop products to meet those needs. .//0

#&!1( 8-(0 2 már hivatkozott - 8+ 0+- & )9 0 + m vének esettanulmánya (Sales Knowledge: Customers, Products, Technologies), amely az árdiszkrimináció témakörét ismerteti, egy konkrét kereskedelmi ügylet példáján keresztül. (To take or Not Take the Cash Discount – 170. oldal) A szerz egyszer logikai levezetéssel illusztrálja, hogy a vásárlónak megéri-e készpénzt tartani és evvel fizetni, miközben lemond a folyószámla kamatáról. Ez természetesen az eladót is figyelmezteti, és „tereli” a racionális kedvezmények kialakításának irányába Az esettanulmány f bb témakörei: Credit Terms; Periods, Annual Interest Rate, Quantity Discounts, Cumulative Discounts, Cash Discounts, Trade Discounts, Consumer Discounts. *

– könyvének 28. számú esettanulmánya egy apartman-szálloda megnyitásával és üzemeltetésével prezentálja a legfontosabb vezet i döntéseket. Folyamatábrák, táblázatok dolgozzák fel és rendszerezik a döntéseket, illetve az el készít adatokat, információkat. (Case 28; Royale Suites – Page 484 -Product: Lodging-suites Hotel; Issues: Pricing strategy; Promotional Mix) Hivatkozott címszavak: Planning Team, Competitor Rates, Consumer Behavior, Marketing Mix, Financial Analysis, Market Segmentation, Price Differentiation, Yield Management – Average Daily Rate – Occupancy Rate – Countribution. %- .//0

19

III. 1.

A KUTATÁS MÓDSZERTANA A KUTATÁS ADATFORRÁSAI – PRIMER ÉS SZEKUNDER INFORMÁCIÓK GY JTÉSE

Közvetett adatforrások: A dolgozat elkészítéséhez közvetett információkat a nemzetközi és hazai szakirodalom tanulmányozása biztosított. Ezen forrásanyagok releváns egységeinek tartalmi interpretációja az el z egység célja volt, ebben a fejezetben a feldolgozás módszertanára fókuszálunk. A modell felépítését bemutató negyedik fejezet els és második témaegysége (A modell fogalomrendszere, A modell eszközrendszere) a szakirodalmi források feldolgozása alapján, valamint korábbi publikációkra támaszkodva prezentálja a feldolgozás matematikai eszközrendszerét (fedezeti pont számítás, diszkontálás, lineáris regresszió analízis), valamint az input adatok prognosztizálásának statisztikai eljárásait. A fejezet harmadik egységében - A döntési modell felépítése - az els és második részben ismertetett fogalmak és eljárások alapján, önállóan kidolgozott matematikai modellt ábrázolunk, amely elkészítésében a szakirodalom a következ területeken nyújtott segítséget: •

A döntéselméleti környezet áttekintése;

•

A mikroökonómiai, matematikai eszközrendszer bemutatása;

•

A módszertani, informatikai megvalósítás forrásai.

Az ötödik fejezet - Esettanulmányok - kidolgozását néhány hasonló témájú publikáció ötletei, módszerei segítették. 1. számú ábra – A dolgozat elkészítésének módszertani folyamatábrája

A. DÖNTÉSELMÉLETI KÖRNYEZET

I. A gazdálkodás jelen állapota Számviteli, pénzügyi elemzés

Gazdasági, statisztikai elemzés

II. Prognosztizálási módszerek III. Döntés el készít alternatívák a jöv beli állapot gazdasági helyzetére –saját megoldás C. MÓDSZERTANI, INFORMATIKAI MEGVALÓSÍTÁS

20

B. MIKROÖKONÓMIAI, MATEMATIKAI

ESZKÖZRENDSZER

A KUTATÁS MÓDSZERTANA

A szekunder információk másik forrását a Központi Statisztikai Hivatal adattára jelentette. A hozzáférhet kiadványok közül a következ ket dolgoztuk fel: •

Magyarország – 2003 – megjelenés: 2004. 08. 12;

•

Turizmus – 2003 - megjelenés: 2004. 06. 08;

•

Fogyasztói árindexek - megjelenés: 2004. 04. 23;

A kutatás során több alkalommal készült telefonos interjú Virág Edinával, a KSH turisztikai témafelel sével is. Közvetlen források: A primer információk a DANUBIUS HOTELS GROUP Rt. Vezérigazgatóságáról, valamint a Hilton Szállodából származnak. A dolgozatban prezentált esettanulmányok kiindulási adatai a következ kimutatásokra épülnek.

valós eredmény

Hotel Hilton – eredmény kimutatás (2000. C. Számviteli Törvény alapján) 2000,2001, 2002. Hotel Hilton – eredmény kimutatás (Uniform System of Accounts szerint) 2000,2001, 2002. Hotel Gellért – eredmény kimutatás (2000. C. Számviteli Törvény alapján) 2001,2002, 2003. Hotel Gellért – eredmény kimutatás (Uniform System of Accounts szerint) 2001,2002, 2003. Hotel Hélia – eredmény kimutatás (2000. C. Számviteli Törvény alapján) 2001,2002, 2003. Hotel Hélia – eredmény kimutatás (Uniform System of Accounts szerint) 2001,2002, 2003. A vizsgálatot minden esetben 36 hónap, inflációval diszkontált adatainak elemzésével végeztük.

21


2.

A KUTATÁS EREDMÉNYEINEK ELLEN RZÉSE

A kutatási terv felépítése során két kritikus pontot állapítottunk meg, amelyek esetén a pozitív visszacsatolás a kutatás folytatásának alapfeltétele. (A visszacsatolás lehet sége értelemszer en az esettanulmányokra vonatkozik.) 1.

A szervezet matematika úton meghatározott költségtípusainak (állandó, változó, vegyes, illetve hektikus) megfeleltetése a gazdálkodás tapasztalataival. Alkalmazott módszer: Személyes interjú a kompetens gazdasági vezet vel.

2.

A modell megoldási algoritmusának matematikai ellen rzése a valós gazdálkodási adatok alapján. Alkalmazott módszer: A függvényérték megfeleltetése a valós, diszkontált adatokból számított átlagos eredmény értékével.

n

Az algoritmusáltal meghatározott eredmény =

i =1

Valós eredmény(G.O.P.) i (1 + r) i n

Ahol: r = az átlagos éves inflációs érték; i = a vizsgált év jelölése; n = a vizsgált évek száma.

A kutatás utolsó fázisában elismert szállodai szakemberekt l, kérd ív segítségével gy jtöttünk referenciákat. A kérd ív f bb kérdéskörei: A jelenleg alkalmazott tervezési eljárások felmérése; A bemutatott modell felhasználásának területei; A modellr l alkotott vélemény. A megkérdezett személyek: Benedek Géza, gazdasági igazgató, Hotel Hilton, Jónás Sándorné, gazdasági igazgató, Hotel Astoria, Oláh Péter Károly, front office manager, Hotel Azúr, Siófok, Dr. Vadas Gábor, nyug. szállodaigazgató, Danubius Group Az interjúk kiértékelését a dolgozat VI. fejezetében mutatjuk be.

22


3.

A MODELL FELHASZNÁLÁSÁNAK KORLÁTAI

A tervezés a vállalkozás menedzsmentjének legösszetettebb feladata, hiszen sem a makro környezet változásáról, sem a saját szervezet változási és alkalmazkodási képességér l el re nem rendelkezhetnek biztos ismeretekkel. Ezen felül, különösen sok kritika éri a „technokrata” felfogású, statisztikai-matematikai törvényekkel alátámasztott prognózisokat, mondván az állandóan változó társadalmi, gazdasági közeg, inkább jó megérzéseket, mintsem a múlt adataira épített következtetéseket igényel. Azonban meggy z désünk, hogy a két módszer nem áll antagonisztikus ellentétben, s t egymásnak hasznos kiegészít je lehet. Egyrészt a múlt tényeinek elemzése, tendenciák meghatározása és ebb l számokkal alátámasztott alternatívák készítése, másrészt a tapasztalat, a felismerés és a helyes vezet i ráérzés, együttesen vezet a vállalkozás sikeréhez. Mindezek alapján, az elkészített modell kritikáit a következ szinteken vizsgáljuk: az egyoldalú pénzügyi elemzések néz pontjának problematikája; a prekoncepciók alkotta felhasználás határai; az absztrakciók hatásai; a fizikai megvalósítás korlátai. 3.1

Az egyoldalú elemzések problematikája

Barakonyi Károly a „Stratégiai tervezés” cím munkájában (Nemzeti Tankönyvkiadó – 1999) a pénzügyi tervezés kritikáját a következ kben foglalja össze: a gazdasági környezet el re kiszámíthatatlan; a piac felvev képessége (kereslet) el re nehezen jósolható; a konkurencia termékeinek fejl dése nem határozható meg; a tervezés kizárólag a rövid távú pénzügyi eredményre fókuszál; a pénzügyi tervezés általában nem terjed ki hosszabb id távokra, ezért csak részben képes támogatni a vállalati stratégiák megvalósítását. Ezek alapján a modell értelmezésénél fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a pénzügyi prognosztizálás nem lehet a tervezés egyetlen dimenziója, hanem több területen, több módszerrel, a környezet nagyobb perspektíváját kell feltérképezni, és a kihívásokra stratégiai módon kell válaszolni.

23


3.2. A prekoncepciók alkotta felhasználás határai A modell megalkotásához két el feltételt fogalmaztunk meg, amelyek tovább sz kítik a felhasználás területeit. 1. számú el feltétel: Az el rejelzés folyamán a vállalkozásra ható küls tényez k el re kiszámíthatatlan, min ségi jelleg változásait nem elemezzük. 2. számú el feltétel: A prognózist a vállalkozás el re meghatározható, és a vizsgálat során jelent sen nem változó piaci pozíciói esetén, a szokásos gazdálkodási folyamatokra készítjük. Szinte minden matematikai, statisztikai prognózis a múlt adatsorait dolgozza fel, majd ezekb l tendenciákat készít, amely bekövetkezését valószín síti. Ennek a logikai felépítésnek azonban ellentmond - és így a módszer felhasználását szinte ellehetetleníti -, ha a jöv beni küls és bels környezetet olyan min ségében újszer hatások változtatják meg, amelyek eredete, kifejl dése nem vezethet vissza a már feldolgozott és kielemezett id intervallumok eseményeire. Ezért az itt megfogalmazott prekoncepciók általánosan érvényesek minden matematikai alapon megalkotott el rejelzési modellre. 3.3. Az absztrakciók hatásai A modell elkészítése közben jeles gyakorlati szaktekintélyek hívták fel a figyelmet arra, hogy a „technokrata” (esetünkben a valóság törvényszer ségeinek leírását a matematika nyelvére leegyszer sít ) kivitelezés jelent s felhasználási korlátot eredményez, hiszen sok esetben pontosan azokban a részletekben rejlik a folyamatok lényege, amelyek ezzel a módszerrel nem prognosztizálhatók, illetve amelyek áldozatul esnek az átlagok és tendenciák széls ségeket elfed el rejelzési módszereinek. Erre a felvetésre már a bevezetésben is igyekeztünk reflektálni, azonban a modell elkészítésének folyamatában végig jelent s hangsúlyt fektettünk arra, hogy felhívjuk a figyelmet a felhasználás sz k keresztmetszeteire. Ezért az input tényez k feldolgozásánál a következ absztrakciókat fogalmaztuk meg: 1. sz. Az átlagárak absztrakciója; 2. sz. A létszám és standard változtatás absztrakciója; 3. sz. Az egységes szobatípusok absztrakciója; 4. sz. Az átlagos bérek absztrakciója; 5. sz. Az immateriális és tárgyi eszközállomány változatlanságának absztrakciója; 6. sz. A lineáris költség-függvények absztrakciója; 7. sz. A költségvetési kapcsolatoktól való eltekintés absztrakciója.

24


3.4. A fizikai megvalósítás korlátai A hatás-mátrix elkészítése közben néhány technikai probléma is felmerült, amelyeket csak részlegesen sikerült feloldani. •

Az els probléma - amelyre az el z ekben már több alkalommal is utaltunk – a létszám, és termelékenységi standard, mint input tényez k kezelése. A két tényez szorzatösszege az értékesített szobák számát adja, ami a „szokásos vállalkozási ügymenet” során nem változik meg. A hatás-mátrix oszlopainak megalkotásánál ez a problémát úgy oldottuk meg, hogy a két tényez t szorzatösszegük fenntartásával változtatjuk meg, és így vizsgáljuk az output értékekre gyakorolt hatásukat. Azonban a sorok elkészítésénél - amikor ezek az adatok a meghatározandók - ezt a megoldást a körkörös hivatkozás miatt nem alkalmazhattuk. Ezért ennek a két tényez nek a változását csak a lehetséges szobakapacitás b vülésének feltételével értelmezhettük. A probléma áthidalása érdekében a vizsgált esettanulmányoknál a két tényez t már összevontan szerepeltettük.

•

A második probléma a kerekítésb l adódik. Tekintettel arra, hogy az output adatokat maximum öt tizedes jegyig számított input adatokból határozzuk meg, az így kapott értékek néhány tízezred, esetleg ezred eltérést mutathatnak, ami százmilliós nagyságrendeknél, néhány ezer, esetleg tízezer Forint eltérést eredményezhet a számítások alkalmával.

25

IV. I. A MODELL FOGALOMRENDSZERE – A TURISZTIKAI VÁLLALKOZÁS JÖVEDELMEZ SÉGE EL SZÓ A FEJEZETHEZ A dolgozatban a turisztikai vállalkozások gazdálkodását vizsgáljuk. Sz k értelemben a szálláshely szolgáltatás, a vendéglátó ellátás valamint a turisztikai szolgáltatások szervezése és értékesítése tartozik ebbe a körbe. B vebb megközelítésben azonban ide soroljuk a turisztikai adottság további szolgáltatóit, valamint a közlekedés és egyéb infrastruktúra feltételének biztosítóit is, amely vállalkozások profilja részben kapcsolódik a turizmushoz. Az elkészített modell els sorban a sz k értelmezésre, ezen belül is a szálláshely szolgáltatásra koncentrál. Azért választottuk ezt a területet, mert a szállodák kínálják a legkomplexebb szolgáltatási csomagot, ami magában foglalja a szállás az ellátás és a szolgáltatás elemeit is. Az 54/2003. GKM rendelet a kereskedelmi szálláshelyek következ kategóriáit különbözteti meg: I. Szálloda (szálloda étteremmel); II. Gyógyszálloda; III. Wellness szálloda; IV. Garnisszálloda; V. Apartman szálloda; VI. Panzió; VII. Kemping; VIII. Üdül ház; IX. Turistaszálló; X. Ifjúsági szálló.

Tekintettel arra, hogy megoldási algoritmus jellemz en a gazdálkodás adatainak átlagértékeit dolgozza fel - amelyek torzító hatására a III. fejezetben megfogalmazott absztrakciók is figyelmeztetnek -, ezért a modell segítségével reális képet a nagyobb méret vállalkozásokról készíthetünk. Ennek a kritériumnak gyakorlati tapasztalatok alapján leginkább a szálláshelyek els öt kategóriája felel meg. Az els fejezet célja, hogy a dolgozatban bemutatandó döntési modell megalkotásához és értelmezéséhez szükséges pénzügyi alapfogalmakat, illetve azok összefüggéseit bemutassa és rendszerezze. El ször a bevétel, a kiadás és a profit kapcsolatát ismertetjük az üzemgazdaságtan, a számvitel és az elméleti közgazdaságtan megközelítésében. Ennek keretében prezentáljuk az üzemgazdasági elemzésekhez használt jövedelmez ségi sor alapkategóriáit, felépítését valamint az alapfogalmak közötti összefüggéseket. Ezt követ en ugyanezt a vizsgálatot a számviteli értelmezés fogalomrendszerével végezzük el. A Uniform System of Accounts rendszere – amint azt a nemzetközi szakirodalom és a Danubius Hotels Goup gyakorlati példája egyaránt mutatja - felhívja a figyelmet arra, hogy létezik olyan jövedelmez ségi kimutatás, amely egyesíti a számvitel és az üzemgazdaságtan megközelítését. A US ismertetése azért is különös hangsúlyt kapott, mert a döntési modell kidolgozása ebben a rendszerben történik. A modell felépítésének egy másik alappillére a fedezeti pont számítása, ezért az ehhez tartozó matematikai összefüggéseket szintén ebben a fejezetben dolgozzuk fel. Végül az elméleti közgazdaságtan fogalomrendszerét mutatjuk be. Ismertetjük az elvesztett hozamok, a nettó jelenérték valamint a bels kamatláb fogalmát, illetve a kategóriák meghatározásához szükséges matematikai formulákat. Az elméleti bemutatást szemléltet feladatok egészítik ki, amelyek a dolgozat mellékletei között szerepelnek.

26

A MODELL FOGALOMRENDSZERE

1.

A VÁLLALKOZÁS JÖVEDELMEZ SÉGE

A közgazdaságtan különböz területein még annak a látszólag igen egyszer problémakörnek is egymástól jelent sen eltér megközelítése létezik, hogy mit értsünk a költség és az eredmény fogalmán. Ezért el ször tisztázom a bevétel fogalmát, majd ezt követ en megvizsgálom, hogy az elméleti közgazdaságtan, a számvitel, illetve az üzemgazdaságtan hogyan értelmezi az említett kategóriákat. Az árbevétel az értékesített mennyiségek és az árak szorzatösszege. Értelmezünk bruttó bevételt, amely magában foglalja az általános forgalmi adót, illetve nettó bevételt, amely ezt nem tartalmazza. A profit meghatározásakor mindig nettó bevételb l kell kiindulni. 1. Az elméleti közgazdaságtan a költségek felmerülési idejének és a pénzügyi teljesítésnek a kapcsolata alapján a következ kategóriákat alkotta meg 1: Explicit költségek, amelyek közvetlenül a vizsgált id szakban jelennek meg, és amelyek teljes ellenértékét ekkor utalják át, vagyis a tényleges pénzmozgás a költségek felmerülésével azonos id szakban történik; Az implicit költségek esetén a felmerülés id szaka részben vagy teljesen elválik a pénzügyi teljesítés id pontjától. Két csoportjuk a következ : Elszámolható implicit költségeknek nevezik azokat a kiadásokat, amelyekért nem a vizsgált id szakban fizettek, de a vizsgált id szakban számolhatók el. Például egy nagy érték gép vásárlása történhetett évekkel ezel tt, de az értékcsökkenés költségét csak az adott évben számolják el. A másik csoportba az el nem számolható implicit költségeket sorolják. Az elméleti közgazdaságtan megközelítésében költségnek tekintik azokat az értékeket is, amelyeket egyébként megszerezhetnénk, de a vizsgált tevékenység miatt azokról kénytelenek vagyunk lemondani. Egy vállalkozás költségei között klasszikus példának számít az az elvesztett munkabér, amelyet a vizsgált vállalkozó egy másik cégnél alkalmazottként megkereshetne. Ha saját vállalkozása köti le a munkaidejét, akkor ezt a jövedelemforrást természetesen elveszti. Vagy gondoljunk arra a pénzt kére, amelyet a vállalkozás m ködtetéséhez kell lekötni, illetve beruházni. Az ezek után járó banki kamattól értelemszer en elesik a cég. Ezt a költségcsoportot pontosan ezért nevezik elveszett hozamoknak vagy haszonáldozati költségnek is. Fontos hangsúlyozni, hogy ez a költségnem csak elméletben létezik, hiszen gyakorlatban ez elvesztett bevételi lehet ség. Az explicit és implicit költségek együttesen képezik a gazdasági költségeket. A gazdasági profitot úgy számítják, hogy ezek együttes értékét kivonják a nettó értékesítési árbevételb l.

27


2. A számviteli megközelítés ett l eltér . A számvitel csak a számlákkal konkrétan igazolható kiadásokat és az adott id szakban konkrétan elszámolt értékcsökkenést (amortizációt) tekinti költségeknek, amelyek alapvet csoportosítása az összköltség eljárásra épül eredmény kimutatás alapján a következ : Anyag jelleg ráfordítások; Személyi jelleg ráfordítások; Értékcsökkenési leírás; Egyéb ráfordítások. Az elveszett hozamok tehát nem tekinthet ek számviteli költségeknek! Az üzemi (üzleti) tevékenység eredményét a nettó árbevétel, az aktivált saját teljesítmény valamint az egyéb bevételek összértéke és a számviteli költségek különbségeként számítják ki. 3. Az üzemgazdaságtanban az anyagi jelleg ráfordításokat kiemelik a számviteli költségek közül, és bevezetik az ELÁBÉ (eladott áruk beszerzési értéke) fogalmát. Ennek alapvet oka, hogy az anyag- és árubeszerzés költsége küls adottság, amely a vállalkozás tevékenységének eredményességét l független. A nettó bevétel és az ELÁBÉ különbségeként értelmezik az árrést. A számvitel által használt további költségeket üzemgazdaságtani költségeknek tekintik. Az eredményt úgy határozzák meg, hogy az árrésb l kivonják az üzemgazdasági költségeket. Azonban meg kell említeni, hogy az üzemgazdaságtan területén külön választják az úgynevezett áruforgalmi gazdálkodást, valamint a szolgáltatásokat. Az áruforgalom esetén tehát ELÁBÉ-ról, árrésr l, költségr l és eredményr l beszélnek. Szolgáltatásoknál azonban nem történik nyersanyagok tovább-feldolgozása, illetve továbbértékesítése sem, ezért ebben az esetben - az alvállalkozói díjaktól eltekintve -, ELÁBÉ-t sem értelmeznek. A nettó bevételt itt egészében árrésnek tekintik, és az eredmény meghatározásához ebb l vonják ki a költségeket. 4. A fejezetben bemutatjuk a Uniform System of Accounts rendszerét is, amely egy egységes könyvelési és elszámolási számlarendszer szállodai vállalkozások részére. Ennek sajátossága, hogy egyesíti az üzemgazdasági szemléletet (a bevételek és költségek elkülönülnek a felmerülés konkrét helye alapján) a számviteli szemlélettel (a vállalkozás, mint egységes rendszer vizsgálata). Megalkotásánál - tekintettel arra, hogy a szállodaipar alapvet en szolgáltatásokat értékesít - a jövedelem kimutatás kiindulási sémáját átalakították. A szálloda egészét alapszolgáltatásokat értékesít egységekre osztották (alapesetben – szobaértékesítés, vendéglátás, egyéb szolgáltató tevékenység), majd ezen a szinten szembeállították a bevételeket a közvetlen m ködési költségekkel. Így megkapják az egységek közvetlen eredményét. Ezt az értéket csökkentik az általános közvetett költségekkel, és így határozzák meg az üzemeltetési eredményt. Az egyéb közvetett költségek figyelembevételével jutnak el az üzleti eredményhez, amely már a számvitelben is ismert és használt eredmény-kategória.

28


5. Szintén a fejezet keretében tárgyaljuk az értékesítés mennyiségének kapcsolatát az állandó és változó költségekkel. Ennek a problémakörnek kiemelt jelent sége van a megalkotott döntési modell felépítésében. Az itt bemutatott fogalmak rendszerezése érdekében táblázattal kívánjuk szemléltetni a költségek és a profit meghatározásának kapcsolatrendszerét. 1.számú ábra – A jövedelmez ség különböz értelmezései – A nettó árbevétel felépítése

Elméleti közgazdaságtan Explicit költség

Gazdasági költségek

Számvitel

(összköltség eljárás alapján)

Anyag jelleg ráfordítások Személyi jelleg ráfordítások Egyéb ráfordítások

Elszámolható implicit Értékcsökkenési leírás költség El nem számolható implicit Üzleti (üzemi) költség = tevékenység eredménye elveszett hozamok

2

Üzemgazdaságtan ELÁBÉ

Költség

ÁRRÉS Üzleti eredmény

Gazdasági eredmény Forrás: Behringer, Fazakas, Földi, Király, Kiss, Rátz, Szabó, Török: Turizmus és vendéglátó ismeretek 398. old.

2.

A JÖVEDELMEZ SÉG ÜZEMGAZDASÁGTANI MEGKÖZELÍTÉSE

Ebben a fejezetben a szállodaipar és vendéglátás gazdálkodásának konkrét mutatóit, valamint azok összefüggéseit mutatjuk be. Célunk, hogy a döntési modellben használt fogalmak értelmezését ismertessük.

2.1. A bevétel összetétele, az üzleti eredmény meghatározása Az alfejezet a gazdálkodás rövid távú jövedelmez ségét értelmezi, vagyis azt vizsgálja, hogy az elért bevételek fedezik-e a felmerült költségeket.

29


Az áruforgalmi bevétel esetén a költségek közül jelent sége miatt kiemelkedik az eladott áruk beszerzési értéke. (A kezd bet kb l összeállított mozaikszó alapján ELÁBÉ.) Ezért a nettó bevétel két részb l áll: ELÁBÉ-ból és árrésb l. Az árrés nem más, mint az eladási áron számított értékesítés és a beszerzési áron számított nyersanyagérték különbsége. Az árrésb l kell fedezni a felmerül egyéb költségek értékét, és a fennmaradó részt tekintik üzemgazdasági eredménynek. Az eredmény számítása: I.

NETTÓ BEVÉTEL - NETTÓ ELÁBÉ = ÁRRÉS

II.

ÁRRÉS - KÖLTSÉG = EREDMÉNY

Az eredmény értelmezése: ÁRRÉS > KÖLTSÉG —- NYERESÉG ÁRRÉS < KÖLTSÉG —- VESZTESÉG A szolgáltatási bevétel esetén - amely alapvet en nem nyersanyagok feldolgozásából származik - az anyagjelleg költséget nem különítik el a költségek közül. Ebben az esetben a nettó bevételt „tiszta” árrésnek tekintik, és ebb l vonják ki a felmerült költségeket. Képletszer en: I.

NETTÓ BEVÉTEL = ÁRRÉS

II.

NETTÓ BEVÉTEL - KÖLTSÉG = EREDMÉNY

Természetesen bizonyos szolgáltatások esetén felmerül a továbbértékesítés problémája is. Például a szobákban üzemeltetett telefonok használata esetén a szálloda a távközlési szolgáltatás továbbértékesít je. Ezért ebben az esetben a költségek közül kiemelik az alapszolgáltatók úgynevezett alvállalkozói díját, amit az ELÁBÉ mintájára értelmeznek. Az ismertetett fogalomrendszer alapján a vállalkozás üzleti eredményének meghatározására jövedelmez ségi sort állítanak össze, amely magában foglalja az áruforgalmi és szolgáltatási gazdálkodás bevételeit és kiadásait. JÖVEDELMEZ SÉGI SOR: I. NETTÓ BEVÉTEL (áruforgalmi nettó bevétel + szolgáltatási nettó bevétel) II. NETTÓ ELÁBÉ III. ÁRRÉS (áruforgalmi árrés + szolgáltatási nettó bevétel) (I. - II.) IV. KÖLTSÉGEK (áruforgalmi költség + szolgáltatási költség) (ÁFA mentesen) V. EREDMÉNY (III. - IV.) A nettó bevétel összetételének és az eredmény képz désének kapcsolatát a következ ábra mutatja. 30

A MODELL FOGALOMRENDSZERE 2.számú ábra – Az üzemgazdasági eredmény képz dése

EREDMÉNY

3

EREDMÉNY ÁRRÉS

NETTÓ BEVÉTEL EGYÉB KÖLTSÉG

KÖLTSÉG

ELADOTT ÁRUK BESZERZÉSI ÉRTÉKE

ELADOTT ÁRUK BESZERZÉSI ÉRTÉKE

Forrás: Behringer, Fazakas, Király, Szohner, Török: Idegenforgalmi és vendéglátó ismeretek II. - 46.old.

A bevétel melletti oszlopban a szolgáltatások jövedelmez ségének értelmezése, a két jobboldali oszlopban pedig az áruforgalmi bevétel szerkezete látható.

2.2. Az áruforgalmi és szolgáltatási bevétel csoportosítása Az áruforgalmi bevétel nyersanyagok feldolgozásából illetve tovább értékesítéséb l származik. Több csoportosítási lehet ség közül - a teljesség igénye nélkül - a vendéglátóipari üzletekben, illetve a szállodákban használtat ismertetjük.4 Vendéglátóipari csoportosítás:

A szállodákban használt csoportosítás:

1/1. Étel bevétel;

1/A. Fogyasztás jellege szerint;

1/2. Ital bevétel;

1/B. Szállodában m köd vendéglátó egységek

1/3. Egyéb áruforgalmi bevétel;

szerint;

A szolgáltatási bevétel csoportosítása: 2/1. Szállodai szolgáltatás, •

szállodai szobaértékesítés,

•

egyéb szállodai szolgáltatás,

2/2. Éttermi szolgáltatások; 2/3. Egyéb kereskedelmi szolgáltatások.

31


2.3. A költségek csoportosítása Üzemgazdaságtani értelemben a vállalkozás költségének tekintenek valamennyi hivatalosan igazolható kiadást - ideértve az amortizációt is -, kivéve az áruforgalmi folyamatok közvetlen nyersanyag felhasználását, az ÁFA-t, valamint a képz dött eredményt terhel elvonásokat. Csoportosítási lehet ségek: A. Költségnem szerint (Az ismérv a költség eredetére utal.) Például: •

energiaköltség;

B. Költséghely szerint (Az ismérv a költség felmerülési helyére utal.) Például: •

a szoba szolgáltatás költsége;

•

a vendéglátó tevékenység költsége;

•

az egyéb szolgáltató tevékenység költsége.

C. Jellege szerint A költséget fordíthatják a felhasznált munkaer vagy a felhasznált termelési eszközök fedezetére. Így megkülönböztetnek: •

bérjelleg költséget;

•

anyagi jelleg (eszközökhöz kapcsolódó) költséget.

D. Kimutathatóság szerint 5 Ez az ismérv utal arra, hogy a felmerült költség pontos nagysága és helye azonnal és egyértelm en meghatározható-e. •

közvetlen költségek, amelyek egy adott termék vagy szolgáltatás el állításához közvetlenül és egyértelm en kapcsolódnak;

•

közvetett költségek, amelyek több termékhez vagy szolgáltatáshoz együttesen kapcsolódnak, és általában valamilyen szervezeti vagy tevékenységi egység szintjén jelennek meg - például az adminisztráció, vagy a marketingmunka költségei.

32


E. Az értékesített mennyiséggel való kapcsolat alapján 6 A vállalkozás költségeit az értékesített mennyiséggel való kapcsolat alapján alapvet en két csoportba sorolják: Állandó költségek, amelyek az értékesített mennyiségt l függetlenül jelentkeznek. Ide - a teljesség igénye nélkül – a következ fontosabb költségnemek tartoznak: a. nem teljesítmény-arányos bérjelleg költségek: − az állományi dolgozóknak kifizetett bruttó id bér; és az ehhez kapcsolódó járulékok; − a vállalkozó saját munkájának ellenértéke; b. a m ködés fenntartásához szükséges költségek: − a készenléti energia költsége; − a befektetett eszközök értékcsökkenése után elszámolt költség; − bérleti díjak; − a bankkal, hitelez kkel szembeni tartozások kamatai; c. speciális költségek, például a biztosítás. Változó költségek, amelyek az értékesített mennyiség arányában változnak. A teljesség igénye nélkül a következ k tartoznak ide: − teljesítményarányos bérek és ezek járulékai; − nem állományi dolgozóknak fizetett bérek és ezek járulékai; − többlet-energia díj; − többlet forgóeszköz felhasználás; − speciális költségek, például értékesítési jutalék; − anyagköltség. A változó költségeknek három csoportját különböztetjük meg: a.

Progresszív változó költségek, amelyeknek növekedési üteme nagyobb, mint az értékesített fér helyek számának növekedése. A progresszív változó költségek határköltsége növekszik.

b.

Degresszív változó költségek, amelyeknek növekedési üteme kisebb, mint az értékesített fér helyek számának növekedése. A degresszív változó költségek határköltsége csökken.

c.

Lineáris változó költségek, amelyeknek növekedési üteme azonos az értékesített fér helyek számának növekedésével. A lineáris változó költségek határköltsége állandó.

33


3.

A JÖVEDELMEZ SÉG SZÁMVITELI ÉRTELMEZÉSE

A vállalkozások számvitele a vállalkozás m ködésér l, vagyoni helyzetér l, pénzügyi viszonyairól (fizet képességér l), jövedelemtermel képességér l készített valós, megbízható információs rendszer.

3.1. A vállalkozás számvitelének funkciói •

A piac szerepl inek informálása A piac szerepl i (tulajdonosok, befektet k, hitelez k, üzleti partnerek) tájékoztatás alapján tudnak reálisan dönteni arról, hogy egy gazdálkodóval üzleti kapcsolatba lépjenek vagy sem.

•

A központi szervek, helyhatóságok tájékoztatása Az Adó- és Pénzügyi Ellen rzési Hivatal (APEH), helyi önkormányzatok, Társadalombiztosítási Igazgatóság tájékoztatását különböz törvények írják el .

•

A vállalkozás vezet inek tájékoztatása

3.2. Beszámoló A beszámoló a vállalkozó éves (naptári év) m ködésér l, vagyoni, pénzügyi helyzetér l készített jelentés. 1. számú táblázat - A beszámolók típusai a 2000. évi C. Tv. 9.§ alapján Éves beszámoló Minden kett s könyvvitelt vezet vállalkozás köteles készíteni, kivéve, aki jogosult az egyszer sített éves beszámoló készítésére.

Egyszer sített éves beszámoló Készíthet az a kett s könyvvitelt vezet vállalkozás, ahol két egymást követ évben a mérleg fordulónapján az alábbi mutatóértékek közül bármelyik kett nem haladja meg a határértékeket: • Mérleg f összeg 150 millió Ft • Éves nettó árbevétel: 300 millió Ft • tárgyévi átlaglétszám 50 f Kivéve a részvénytársaságot, konszolidálásba bevont vállalkozást, külföldi székhely vállalkozás magyarországi telephelyét.

Összevont (konszolidált) éves beszámoló

Az éves beszámolón felül ezt is köteles készíteni, amely vállalkozás egy vagy több vállalkozáshoz f z d viszonyában anyavállalatnak min sül. ( A tulajdonosok szavazatának többségével rendelkezik, a szavazatok többségét egyedül birtokolja, jogosult a vezet k és a felügyel bizottság választására és visszahívására, illetve dönt irányítást és ellen rzést gyakorol.

Forrás: 2000. évi C. Törvény a számvitelr l

34

7

A MODELL FOGALOMRENDSZERE Megjegyzés: A törvény 8§ d. pontja megemlíti az egyszer sített beszámolót is, ezt azonban 2004. január 1-t l a gazdasági társaságok nem alkalmazhatják.

A beszámoló részei: 8 Egyszer sített éves beszámoló: •

mérleg (csak a bet vel és római számokkal jelölt tételek);

•

eredmény-kimutatás;

•

kiegészít melléklet;

Éves beszámoló: •

mérleg;

•

eredmény-kimutatás

•

kiegészít melléklet;

Az üzleti jelentés nem része a beszámolónak, de azzal együtt köteles üzleti jelentést is készíteni a vállalkozó;

Összevont (konszolidált) éves beszámoló: •

összevont mérleg;

•

összevont eredmény-kimutatás;

•

kiegészít melléklet.

Az összevont (konszolidált) éves beszámolóval együtt köteles összevont (konszolidált) üzleti jelentést is készíteni a vállalkozó.

35


3.3. Mérleg A mérleg olyan vagyonkimutatás, amely a vállalkozás vagyoni helyzetét egy id pontban, az év mérlegfordulójára vonatkozóan összevontan, pénzértékben mutatja ki. A mérleg alapvet jellemz i: „Stock” –jelleg adatokat tartalmaz, azaz a vagyoni helyzetet egy id pontban mutatja az év mérlegfordulójára vonatkozóan. (fordulónap december 31.) A vállalkozás rendelkezésére álló vagyont megjelenési formája és eredete szerint csoportosítja: eszközök (aktívák) és források (passzívák). Az egyez ség elve azt fejezi ki, hogy az eszközök és források összegének azonosnak kell lennie, hiszen egy halmazt két ismérv alapján részleteznek és összegeznek. A mérlegnek teljes kör nek kell lennie, mert a vállalkozás rendelkezésére álló minden vagyontárgyra kiterjed. A mérlegben szerepl lenniük.

adatoknak valódinak, bizonylatokkal alátámasztottaknak kell

A mérleg összevontan, a számviteli törvényben el írt kötött sorrendben mutatja be az eszközöket és a forrásokat. Az eszközök csoportosítása: A. Befektetett eszközök; B. Forgóeszközök; C. Aktív id beli elhatárolások; A források csoportosítása: D. Saját t ke; E. Céltartalék; F. Kötelezettségek; G. Passzív id beli elhatárolások. A „klasszikus” mérlegséma – bal oldalon eszközök, jobb oldalon források – mellett különböz kimutatási elemzési funkcióra átrendezett formák is készülnek. Ezek közül – a teljesség igénye nélkül – három variációt mutatunk be.

36


1. A mérleg szerinti eredmény kimutatásának funkciója Ebben az esetben úgynevezett lépcs s szerkezet mérlegsémát használják: A. Befektetett eszközök;

+

B. Forgóeszközök;

+

C. Aktív id beli elhatárolások;

+

D. Saját t ke mérleg szerinti eredmény nélkül

-

E. Céltartalék;

-

F. Kötelezettségek;

-

G. Passzív id beli elhatárolások.

-

Mérleg szerinti eredmény

=

2. A t kenövekedés kimutatásának funkciója A befektet k számára az egyik legfontosabb kérdés a vállalkozás hosszú távú értékeléséhez szükséges vagyon gyarapodásának vizsgálata. Ennek formáját a következ átrendezés prezentálja: 9 Bal oldal: Befektetett eszközök;

+

Forgóeszközök;

+

Aktív id beli elhatárolások;

+

Rövid lejáratú kötelezettségek

-

Mérleg szerinti eredmény

-

Passzív id beli elhatárolások.

-

Jobb oldal: Saját t ke mérleg szerinti eredmény nélkül

+

Céltartalék;

+

Hosszú lejáratú kötelezettségek;

+

37


3. Eredmény- kimutatással összevont mérleg Ez a kimutatás tartalmazza a vizsgált id szak folyó bevételeit és ráfordításait is. A mérleg szerinti eredmény értékét a két oldal különbsége jeleníti meg. 10 Bal oldal: Befektetett eszközök;

+

Forgóeszközök;

+

Aktív id beli elhatárolások;

+

Az id szak ráfordításai

+

Jobb oldal: Saját t ke, mérleg szerinti eredmény nélkül

+

Céltartalék;

+

Kötelezettségek;

+

Passzív id beli elhatárolások.

+

Az id szak árbevételei

+

3.4. Eredmény-kimutatás Az eredmény-kimutatás a vállalkozások bevételeit és ráfordításait méri össze az adott id szakra vonatkozóan. Az eredmény-kimutatás célja: •

Az eredményre ható tényez k számszer sítése;

•

A vállalkozásnál maradó eredmény megállapítása.

A következ folyamatábra a vállalkozásnál maradó adózott, továbbá mérleg szerinti eredmény levezetését és felhasználását ismerteti.

38

A MODELL FOGALOMRENDSZERE 3. számú ábra – Mérleg szerinti eredmény levezetése összköltség eljárás alapján

11

Eredmény kimutatás

+ + -

+ Üzleti tevékenység eredménye Értékesítés nettó árbevétele Aktivált saját teljesítmények értéke Egyéb bevételek Anyagjelleg ráfordítás Személyi jelleg ráfordítás Értékcsökkenési leírás Egyéb ráfordítás

+ Pénzügyi m veletek eredménye Pénzügyi m veletek bevételei - Pénzügyi m veletek ráfordításai = Pénzügyi m veletek eredménye

= Szokásos vállalkozói eredmény A rendszeresen végzett tevékenység eredményét mutatja + Rendkívüli eredmény Független a vállalkozás rendszeres tevékenységét l Rendkívüli bevételek - Rendkívüli ráfordítások = Rendkívüli eredmény = Adózás el tti eredmény Ez az eredmény képezi az adózás alapjául szolgáló érték kiindulópontját + Adóalapot növel tételek - Adóalapot csökkent tételek = Adóalap Számított adó - Adókedvezmények = Fizetend adó Adózás el tti eredmény - Fizetend adó

= Adózott eredmény + Eredménytartalék igénybevétele osztalékra - Jóváhagyott osztalék, részesedés

Mérleg szerinti eredmény Nyereség Saját t két növel adózott eredmény, ami az osztalékfizetés alapját is képezheti.

-

Veszteség Csökkenti a saját t két Elhatárolható (5 éven keresztül csökkenthet vele az adóalap); Az “Eredménytartalék” terhére leírható.

Forrás: 2000. évi C. Törvény a számvitelr l

39


4.

UNIFORM SYSTEM OF ACCOUNTS

A Uniform System of Accounts rendszer egy egységes könyvelési és elszámolási számlarendszer szállodai vállalkozások számára, amelyet az Egyesült Államokban fejlesztettek ki 1925-26-ban a Hotel Association of New York City megbízásából. A rendszer gyorsan elterjedt az USA-ban majd nemzetközi relációkban is. Az International Association of Hospitality Accountants 1986-ban készítette el nyolcadik változatát, amelyet kisebb változtatásokkal ma is használnak. A rendszer el nye, hogy egyesíti az üzemgazdasági szemléletet (a bevételek és költségek elkülönülnek a felmerülés konkrét helye alapján) a számviteli szemlélettel (a vállalkozás, mint egységes rendszer vizsgálata). Így képes részletes információt nyújtani a számlák tartalmáról és megteremti a lehet séget a pénzügyi beszámoló és eredmény kimutatás elkészítéséhez. A rendszer felépítésénél a hagyományos jövedelmez ségi szemléletb l indulnak ki. A bevételb l az ELÁBÉ-t kivonva megkapják az árrést, majd ezt az általános költségekkel csökkentve az üzleti eredményhez jutnak. Mivel a szállodaipar alapvet en szolgáltatásokat értékesít, ezért a kiindulási sémát a következ módon alakították át: A szálloda egészét alapszolgáltatásokat értékesít egységekre osztották (alapesetben – szobaértékesítés, vendéglátás, egyéb szolgáltató tevékenység), majd ezen a szinten szembeállították a bevételeket a közvetlen m ködési költségekkel. Így megkapták az egységek közvetlen eredményét. Ezt az értéket csökkentik az általános közvetett költségekkel, és így jutnak az üzemeltetési eredményhez. 4. számú ábra – A USAH rendszer alapfelépítése

Revenues

12

Revenues

- Cost of goods sold

- Direct operating expenses

= Gross profit

= Departmental operating income

- Overhead expenses

- Overhead expenses

= Net income

= Net income

Forrás: RAYMOND S. SCHMIDGALL: HOSPITALITY INDUSTRY MANAGERIAL ACCOUNTING - 79. old.

40


Az értékesít egységek szintjén figyelembe vett közvetlen költségek a következ k: 13 •

ELÁBÉ, illetve az alvállalkozói beszállítások ellenértéke F bb költségelemek: nyersanyagérték, selejt, hiány;

•

Bér és járulékai; F bb költségelemek: bérek, betegszabadság, táppénz kiegészítés, TB, munkaadói járulék, EÜ hozzájárulás ,nyugdíjpénztár munkaadói hozzájárulása;

•

Üzemelési eszközök (forgóeszközök);

•

Egyéb költségek; F bb költségelemek: igénybevett szolgáltatások, bekészítések, segédanyagok, személyzeti étkezés, kiküldetés.

Az üzemeltetési eredményhez a következ általános, közvetett költségeket számolják el: •

Igazgatási általános költségek; F bb költségelemek: bérek és járulékai, bankköltségek, igénybevett szolgáltatások;

•

Reklám és marketing költségek; F bb költségelemek: bérek és járulékai, reprezentáció, igénybevett szolgáltatások;

•

M szaki és karbantartási költségek; F bb költségelemek: bérek és járulékai, energia, fenntartás, igénybevett szolgáltatások.

Az üzemi eredmény megállapítása során a további költségeket veszik számba: •

Amortizáció;

•

Biztosítás;

•

Bérleti díj;

•

Egyéb költségek;

•

Management díjak.

A Uniform System of Accounts rendszerében megállapított üzemi eredmény megegyezik a számviteli értelemben számított üzemi (üzleti) eredménnyel. A pénzügyi és rendkívüli eredmény, az adóalapot módosító tételek, valamint az adó alapján – a számvitel rendszerét felhasználva – határozzák meg a mérleg szerinti eredményt. A következ két táblázat lehet séget biztosít az üzemi eredmény levezetésének összehasonlítására. A viszonyítás alapját az összköltség-eljárással készült eredmény-kimutatás „A változata” képezi a 2. számú táblázatban.

41

A MODELL FOGALOMRENDSZERE 2. számú táblázat – Az üzemi eredmény meghatározása a 2000. évi C. Tv. 2. számú melléklete alapján 01. Belföldi értékesítés nettó árbevétele 02. Export értékesítés nettó árbevétele I. Értékesítés nettó árbevétele (01.+02.) 03. Saját el állítású eszközök aktivált értéke 04. Saját termelés készletek állományváltozása II. Aktivált saját teljesítmények értéke (03.±04.) III. Egyéb bevételek 05. Anyagköltség 06. Igénybe vett szolgáltatások értéke 07. Egyéb szolgáltatások értéke 08. Eladott áruk beszerzési értéke 09. Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke IV. Anyagjelleg ráfordítások (05.+06.+07.+08.) 10. Bérköltség 11. Személyi jelleg egyéb kifizetések 12. Bérjárulékok V. Személyi jelleg ráfordítások (09.+10.+11.) VI. Értékcsökkenési leírás VII. Egyéb ráfordítások A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye (I.+II.±III.-IV.-V.-VI.-VII.)

Net domestic sales revenue Export sales revenue Total net sales revenue Capital value of selfmanufactured assets Change in self-manufactured inventories Capital value of own performance Other income Raw material costs Value of services used Value of other services Purchase price of goods sold Value of subcontractors' work Material expenditures Salaries and wages Other payments to personnel Related expenses Total payroll and related costs Depreciation Other expenditure Operating profit

Forrás: 2000. évi C. Tv. 2. számú melléklete

42

14

A MODELL FOGALOMRENDSZERE 3. számú táblázat – Az üzemi eredmény meghatározása a Uniform System of Accounts rendszer alapján Szoba árbevétel Egyéb bevétel Szállodai Bevétel

Room Revenue Other income Rooms department revenue

Bér és járuléka Üzemelési eszköz Egyéb költség

Payroll and related expenses Operating equipment Other operating expenses

Bér és járuléka Üzemelési eszköz Egyéb költség

Payroll and related costs Operating equipment Other admin. and general costs

Ráfordítás összesen

Total departmental costs

Adm. and general costs

Szállodai Profit

Rooms department profit

Admin.and general in % to total rev.

Profit %

Profit margin %

Igazgatás és adminisztrációs költség Igazgatás és adminisztráció költség / bevétel Bér és járuléka

Étel bevétel Ital bevétel

Food revenue Beverage revenue

Üzemelési eszköz Egyéb költség

Operating equipment Other sales and.marketing costs

Egyéb bevétel Vendéglátó bevétel

Other income Food and beverage revenue

Sales and marketing costs Sales and marketing in % to total rev.

Elábé - étel Elábé - ital Elábé - egyéb Bér és járuléka Üzemelési eszköz

Foodcost Beveragecost Other costs Payroll and related expenses Operating equipment

Reklám-marketing költség Reklám-marketing költség / bevétel Bér és járuléka Üzemelési eszköz Energia Fenntartás Egyéb költség

Egyéb költség Ráfordítás összesen

Other operating expenses Total departmental costs

M szaki költség M szaki költség / bevétel

Total P.O.M.E.C. Total P.O.M.E.C. in % to total rev.

Vendéglátó Profit

Food and beverage profit

Közvetett költségek

Total Overhead costs

Profit %

Profit margin %

Üzemeltetési eredmény

GROSS OPERATING PROFIT

Gyógyászati bevétel

Spa departmental revenue

G. O. P. %

G.O.P. margin %

Sport, fittnesz bevét.

Sport, fittness revenue

Gyógyászat, fittnesz Alvállalkozás Bér és járuléka

Spa dept.,fitness revenue Cost of sale Payroll and related expenses

Other income + Other costs Intermed.supply income +

Üzemelési eszköz

Operating equipment

Egyéb költség

Other operating expenses



Egyéb bevétel (96) + Egyéb ráfordítás (86) Közvetített szolgáltatás bevétele + Közvetített szolgáltatás költsége Módosított üzemeltetési eredmény Mód. G. O. P. %

Gyógyászati Profit Profit %

Spa departmental profit Profit margin %

- amortizáció - biztosítás

- Depreciation - Insurance

Egyéb Üzemrész Bevétele Elábé Bér és járuléka Üzemelési eszköz

Minor departments revenue

- bérleti díj

- Rental fee

Cost of sales Payroll and related expenses Operating equipment

ebb l: ingatlan bérleti díj - egyéb - management díjak

Real estate'srental fee - Other - Management fee

Üzemi Eredmény

INCOME AFTER FIXED CHARGE

Egyéb költség

Other operating expenses



Egyéb Üzemrész Profit Profit %

Minor departments profit Profit margin %

Összes Üzemrész Profit Üzemrészi Profit %

Total Departmental Profit Total depart. profit margin %

Payroll and related costs

Payroll and related costs Operating equipment Energy costs Maintenance costs Other P.O.M.E.C.

Intermed.supply cost Modified G. O. P. Mod. G.O.P. margin %

Forrás: Danubius Hotels Group – Vezérigazgatóság

43

15


5.

AZ EREDMÉNY ÉS AZ ÉRTÉKESÍTETT MENNYISÉG KAPCSOLATRENDSZERE

Az el z fejezetekben bemutattuk, hogy az eredmény képz désére alapvet en két tényez , a bevétel és a költség alakulása hat. A költségek csoportosításánál ismertettük az állandó és változó költségek fogalmát. Ebben a fejezetben azt prezentáljuk, hogyan készíthet el az üzleti gazdálkodás során felmerül költségek és bevételek függvénye, és ezek hogyan ábrázolhatók egy koordinátarendszerben. Ezzel a módszerrel új lehet séget keresünk az eredményképz dés folyamatának ismertetésére.

5.1. A fedezeti pont meghatározása egy termék esetén A költségek ábrázolása a következ módon történik: A költségfüggvény az állandó költségek értékét l indul (hiszen ez minden mennyiség esetén azonos érték ), és az értékesített mennyiség függvényében a változó költségek nagyságával emelkedik. A költségek függvénye: Fköltség = állandó költség + termékegységre jutó változó költség * értékesített mennyiség (lineáris költségfüggvény esetén) (A függ leges koordinátán jelölik a költségek értékeit, a vízszintes koordinátán az értékesített mennyiséget.) A bevételek ábrázolásának módja: A bevételi függvény az origótól indul, és az értékesített mennyiség függvényében az értékesítési árak nagyságával emelkedik. A bevétel függvénye: Fbevétel =

értékesítési egységár * értékesített mennyiség (állandó értékesítési ár esetén)

(A függ leges koordinátán jelölik a bevételek értékeit, a vízszintes koordinátán az értékesített mennyiséget.)

44


Tekintsük meg a bevétel és a költség függvényét egy koordinátarendszerben ábrázolva: 5. számú ábra – A fedezeti pont ábrázolása 16

bevétel-költség

bevétel nyereség összes költség

veszteség értékesített férõhely x1

Fp

x2 összes férõhely

Forrás: ! "#

Az ábráról leolvasható, hogy a bevétel és a költség függvénye metszi egymást. A metszéspontnál a bevételek értéke megegyezik az állandó és változó költségek összegével. Ezt a pontot fedezeti pontnak, az ehhez tartozó mennyiséget pedig fedezeti mennyiségnek nevezik. Ha ennél a mennyiségnél kevesebbet értékesítenek (X1), akkor a bevételek nem fedezik a költségeket, így veszteség képz dik. Ha ennél a mennyiségnél többet sikerül értékesíteni (X2), akkor a bevételek értéke nagyobb a költségekénél, és így nyereséges lesz a gazdálkodás. Egy szálloda gazdálkodása során nagyon fontos meghatározni azt az értékesítési mennyiséget, amelynél a bevétel fedezi az állandó és változó költséget, mert nyereséget csak úgy érhetnek el, ha a fedezeti pontnál többet tudnak eladni termékeikb l, szolgáltatásaikból. Azonban a bevétel és a költség függvénye csak akkor metszi egymást, ha a bevételi függvény meredeksége nagyobb a költség függvénynél. Ez a feltétel így fogalmazható meg: az egy értékesítési egységre jutó árbevételnek mindenképpen meg kell haladnia az egy értékesítési egységre jutó változó költség nagyságát. Ebben az esetben a bevétel nagyobb értékkel n , mint a költség, és az értékesítési mennyiség növekedésével el bb fedezi az állandó, majd a változó költségeket is. Természetesen egy gazdálkodó egység jövedelmez ségének feltételéül azt is meg kell állapítani, hogy a bevétel a rendelkezésre álló kapacitás mennyiségén belül érje el a költségeket. Addig, amíg az árbevétel nem éri el a fedezeti pontot, csak a veszteségek folyamatos csökkentésér l beszélhetünk.

45


5.2. A költségek fedezetét biztosító bevétel meghatározása több termék esetén A gazdálkodás folyamatában a vállalkozások jellemz en több típusú terméket értékesítenek. Ebben az esetben is van lehet ség a költségek fedezetére szolgáló bevétel, illetve a kívánt eredmény meghatározására. Tekintsük meg a következ táblázatot, amely a fix és változó költségeket, az eredményt, valamint a bevételek szerkezetét rendszerezi. 4. számú táblázat – A bevétel összetétele – A és B termék

Termék típus

Változó költség (VC)

Fix költség

Tiszta jövedelem

(FC)

(nyereség) (I)

17

Bevétel (R)

Bevétel szerkezete Megoszlás(%)

A

VCA

FCA

IA

RA

VMA %

B

VCB

FCB

IB

RB

VMB %

ÖSSZ.

VCÖSSZ

FCÖSSZ

IÖSSZ

RÖSSZ

VMÖSSZ %

Forrás: $

%&

! "#

A felvetett probléma a következ logikai lépések segítségével oldható meg:18 1. Az els lépésben az egyes termékek, illetve szolgáltatások költségeinek típusát kell meghatározni, az el z fejezetben bemutatott eljárás szerint. 2. Ezt követ en termékenként ki kell számítani a bevételre jutó állandó tényez k (fix költség és eredmény) arányát. Egy forintra jutó fix költség és eredmény hányada (CMR i ) =

Fix költség + Eredmény FC + I = Bevétel R

3. A kapott értékeket a termékekhez tartozó megoszlási viszonyszámokkal kell súlyozni. Fix költség és eredmény hányada (

CMR) =

VM * Egy forintra jutó fix költség és eredmény hányada

4. Ennek a mutatónak az ismeretében meghatározható: •

A fix költség és az eredmény ismeretében a költségek fedezetét szolgáló árbevétel, a következ képlet segítségével: R=

•

FC + I CMR

A tervezett eredmény nagysága, a bevétel és a fix költségek alapján: I = R*

CMR -

FC

46


6.

A JÖVEDELMEZ SÉG KÉRDÉSKÖRÉNEK FELDOLGOZÁSA AZ ELMÉLETI KÖZGAZDASÁGTANBAN

6.1. Az eredmény és az elveszett hozamok A vállalkozás megkezdéséhez, m ködtetéséhez a vállalkozónak nagyon sok áldozatot kell hoznia, több esetben biztos jövedelemforrásokról kell lemondania. Ezen területek közül kett t, egyértelm pénzügyi mérhet ségük miatt ki kell emelni. •

Az egyik a vállalkozásba befektetett t ke hozama, amelyet egyébként bankban vagy bármely más befektetésben megszerezhetne. Ez a kamatjövedelem a vállalkozás megkezdésével számára elvész.

•

A másik tényez az elveszett munkabér, amelyet akkor kereshetne, ha munkaerejét nem a saját vállalkozásában értékesítené, hanem más cégnél dolgozna alkalmazottként.

Képletben kifejezve:

elveszett hozam =

lekötött t ke adómentes kamata + elvesztett munkajövedelem

A vállalkozó akkor tekinthet gazdasági értelemben sikeresnek, ha az általa elért adózott nyereség értéke nagyobb az elvesztett hozamoknál. Ebben az esetben megéri vállalkozni. Viszont, ha az adózott nyereség a kisebb, akkor érdemesebb a lekötött t két kockázatmentesen kamatoztatni, valamint másutt munkát vállalni, hiszen az így szerzett nettó jövedelem nagyobb a vállalkozás nettó jövedelménél. Képletben kifejezve:

gazdasági eredmény = adózott eredmény - elveszett hozamok

Ez a pénzügyi szemlélet egy fontos makrogazdasági összefüggésre is felhívja a figyelmet. Minél magasabb a banki kamatláb értéke, annál magasabb a vállalkozások elveszett hozama. Így egyre kevesebb vállalkozásnál képz dik gazdasági eredmény, ezért csökken a vállalkozói kedv, ezzel a vállalkozások száma. A kamatok változását sok tényez befolyásolja. Többek között fontos szerepe van a várakozásoknak, a lakosság megtakarítási szándékának, pénzbe vetett bizalmának. Természetesen hatással vannak a központi bank közvetett eszközei, valamint a kereskedelmi bankok üzletpolitikája. Azonban - részben ezek ered jeként is - alapvet en az infláció változása okozza a kamatlábak mozgását. Ezért a többi tényez t változatlannak tekintve, az állapítható meg, hogy növekv infláció esetén csökken, csökken infláció esetén pedig n a vállalkozói kedv és ezzel a vállalkozások száma.

47


6.2. A beruházási döntés 6.2.1. Nettó jelenérték A nettó jelenérték számítása úgy történik, hogy a beruházás jöv beni összes hozamának jelenértékéb l kivonják a beruházás teljes költségét. Képlete:

19

Ber. hozamainak nettó jelenérték e = Ber. hozamainak összesítet t jelenérték e - Beruházott t ke =

n Éves hozam t.év − Beruházott t ke t =1 (1 + i)t

A beruházást akkor érdemes megvalósítani, ha annak jöv beni hozamai mai árakon számolva meghaladják a megvalósítás költségeit, illetve másképpen megfogalmazva, a beruházás feltétele, hogy a hozamok nettó jelenértéke pozitív legyen.

6.2.2. A beruházás bels kamatlába A fejezet bevezetésben már utaltunk arra, hogy a beruházási döntések esetében a vállalkozó alapvet en azt mérlegeli, pénzét befektesse az adott cél megvalósítása érdekében, vagy inkább bankban helyezze el, és várjon a biztos kamatokra. Nos ez alapvet en a kamatlábakon múlik. Mégpedig a banki kamatlábon, valamint a beruházás bels kamatlábán. A bels kamatláb az a diszkontálási százalék, amely esetén a hozamok jelenértékei megegyeznek a beruházás költségeivel. Amennyiben ez az érték magasabb a banki kamatlábnál, akkor a vállalkozás hozamainak értéke nagyobb a bankban elérhet kamatoknál, ezért beruházni csak ebben az esetben érdemes.

48

A MODELL FOGALOMRENDSZERE 5. számú táblázat – A bels kamatlábat szemléltet táblázat

Év Éves hozam folyóáron e Ft. Jelenérték r1 % esetén - e Ft.

1.

2.

3.

I1

I2

I3

I1 = PV1 1 + r11

Jelenérték r2 %

I1

esetén - e Ft.

1 + r21

Jelenérték r3 %

I1

esetén -e Ft.

1 + r31

= PV1 = PV1

I2 1 + r12 I2 1 + r22 I2 1 + r32

= PV 2 = PV2 = PV2

I3 1 + r13 I1 1 + r23 I1 1 + r33

20

Összes nettó jelenérték

= PV3

PV < Ber.t ke

= PV 2

PV = Ber.t ke

= PV3

PV > Ber.t ke

Forrás: Behringer, Fazakas, Földi, Király, Kiss, Rátz, Szabó, Török: Turizmus és vendéglátó ismeretek – 447. old.

Mivel a banki kamatlábakat - a többi tényez változatlanságát feltételezve - alapvet en az infláció határozza meg, ezért az árszínvonal emelkedésének jelent s hatása van a beruházások mennyiségére. Ha az infláció magas, akkor magasak a kamatok, és a pénzt inkább a bankban helyezik el. Ha az infláció csökken, akkor a banki kamatlábak is zsugorodnak, és egyre inkább érdemes befektetni, mert ebben az esetben a vállalkozásban elért hozam meghaladja a banki betétek hozamának értékét. A fejezet lezárásaként azt kell megállapítani, hogy a beruházás két – matematikai széls értékekt l eltekintve gyakorlatilag összefügg - pénzügyi feltétele a következ : a befektetés nettó jelenértéke legyen pozitív, illetve a bels kamatláb értéke haladja meg a banki kamatláb értékét. Végül arra kívánunk utalni, hogy a fejezetben bemutatott matematikai, statisztikai összefüggéseket gyakorlati feladatokkal is szemléltettük, amelyek a dolgozat 1. számú mellékletében szerepelnek.

49


Hivatkozások: 1. A csoportképz ismérv forrása: ' 2. Az ábra forrása: 1

()*

+2 3 (

! 67* 8"! ()* 3. Az ábra forrása: 1

+24

+ ..

+2 3 (

! 67* 8"!+,--

+(

'

+(

+,--. / ,0

+ ' 3+ 3 15+ 4 4(

9-: +(

'

+ 3

+ 4 4(

$

4. A csoportképz ismérvek forrása: ;' <77* 68"!=& ) &7>< 5. A csoportképz ismérv forrása: ;' <77* 68"!=& ) &7>< 6. A csoportképz ismérvek forrása: '

()*

7. A táblázat forrása: ... 8@)

7@8 A * "! B @)& 7C +- D

8. Az adatok forrása: ... 8@)

7@8 A * "! B @)& 7C +: D

+,--. / ,?.

9. A mérlegséma forrása: 1 +,--9 10.A mérlegséma forrása: +

+;

*EB ) * F E 7*G/ ) +,-- H ,,, 11.Az ábra forrása: ... 8@)

7@8 A * "! B @)& 7C

12. Az ábra forrása:

IE* ) *

" )I & % J& B &7)E*

13. A költségkategóriák forrása: !"#!$ %&'($ )%!* 14. A táblázat forrása: ... 8@)

& K

&

"" E)* ) +,--. ?-

H 8 !L A)>& & 8"

7@8 A * "! B @)& 7C +

15. A táblázat forrása: !"#!$ %&'($ )%!*

! B < B & 86 & H 8 !L A)>& & 8"

50

A MODELL FOGALOMRENDSZERE 16. Az ábra a következ m alapján önálló átdolgozással készült:

IE* ) *

" )I & % J& B &7)E*

& K

&

"" E)* ) +,--.

17. A táblázat a következ m alapján önálló feldolgozással készült:

IE* ) * $

" )I & % J& B &7)E*

& K

&

"" E)* ) +,--.

18. A képletek forrása:

IE* ) * 9H -

" )I & % J& B &7)E*

& K

&

"" E)* ) +,--.

19. A képlet forrása: (

+

( M

20. A táblázat forrása: 1

+2 3 (

! 67* 8"! ()*

+ ..

+,-- H ,. H ,$

+24

+(

$$?

51

'

+(

+ ' 3+ 3 15+ 4 4(

IV. II. A MODELL ESZKÖZRENDSZERE – A JÖVEDELMEZ SÉG PROGNOSZTIZÁLÁSÁNAK STATISZTIKAI MÓDSZEREI EL SZÓ A FEJEZETHEZ A fejezetben azokat a statisztikai, matematikai prognosztizálási módszereket ismertetjük, amelyek segítségével a turisztikai vállalkozások meghatározhatják a jövedelmez ség tendenciáit. Ezek bemutatása a döntési modell szempontjából különösen fontos, hiszen segítségükkel határozhatóak meg a feldolgozás input adatai. A prezentációt az értékesítési mennyiség várható volumenének meghatározásával kezdjük. Ennek keretében bemutatjuk a trendszámítás alkalmazott módszereit, kitérek a szezonalitás problémakörére, valamint megvizsgáljuk a regresszió analízis felhasználásának néhány lehet ségét. A második egységben a jöv beni árak kialakításának szempontjait elemezzük. Itt vizsgáljuk meg az árcentrum meghatározásának alapelveit, a piaci szegmentálás és árdiszkrimináció kérdéskörét, az árrugalmasság szerepét valamint a pénzpiaci folyamatok hatását a kedvezmények kialakítására. A harmadik rész a költségek prognosztizálási lehet ségeit tárgyalja. Itt mutatjuk be a költségek tipizálásának regresszió analízisre épített módszerét, valamint az állandó és változó költségek el rejelzésének alternatíváit. Végül rendszerezzük azokat a matematikai módszereket, amelyek segítségével a várható eredmény értéke meghatározható. A fejezetben törekedtünk arra, hogy minél több néz pontból mutassuk be a statisztikai, matematikai prognosztizálás eszközrendszerét, azonban a felsorolás nem a teljesség igényével készült. Azokra a módszerekre helyeztük a hangsúlyt, amelyek a gyakorlatban általánosan elterjedtek. Az elméletben bemutatott képleteket és összefüggéseket adatsorokkal, illetve ezek feldolgozásával is ábrázoltuk. A fejezethez további szemléltet feladatok is készültek, amelyek a dolgozat mellékleteként szerepelnek.

52

A MODELL ESZKÖZRENDSZERE

1.

AZ ÉRTÉKESÍTETT MENNYISÉG PROGNOSZTIZÁLÁSA

A fejezetben a bevétel változására ható mennyiségi mutatók el rejelzésének leggyakrabban alkalmazott módszereit vizsgáljuk. El ször néhány trendszámítási eljárás alapvet összefüggéseit ismertetjük, ezt követ en elemezzük a szezonalítás problémakörét, majd néhány küls tényez hatását mutatjuk be.

1.1. Trendszámítás Ebben az alfejezetben néhány trendszámítási alternatívát kívánunk megvizsgálni, amelyek alkalmasak a bevétel mennyiségi tényez inek el rejelzésére. A bemutatott módszerek a következ k: •

Prognosztizálás az id sor lánc-viszonyszámai alapján: A meglév adatokból lánc, illetve bázis viszonyszámokat képzünk. Ezzel kett s célt szolgálunk. Egyrészt a lánc-viszonyszámok mértani középértéke önmagában is prognosztizálási eszköz, másrészt ezek az értékek segítenek a megfelel trend kiválasztásában.

•

Prognosztizálás lineáris trend alapján: Amennyiben az egymást követ bázis-viszonyszámok közötti különbség kis eltéréssel megegyezik, akkor lineáris trendet célszer használni, mert a változás mértéke kiegyenlített.

•

Prognosztizálás exponenciális trend alapján: Amennyiben a lánc-viszonyszámok értéke magas és kis eltéréssel azonos, akkor célszer exponenciális függvényt vagy a mértani középértéket használni, hiszen azonos ütem változásról beszélhetünk.

•

Prognosztizálás logisztikus trend alapján: Speciális esetben használhatunk logisztikus trendet. Ha a termék piaci életpályájának telítettségéhez közelít, illetve a kínálat kapacitása maximális, akkor a termék értékesítési görbéjére csökken ütem növekedés jellemz , amelynek leképezésére ez a függvény a legalkalmasabb.

A fejezetben az egyes módszerek bemutatására statisztikai illusztrációkat is készítettünk. Ezekben a Központi Statisztikai Hivatal hivatalos adatait dolgoztuk fel.

53


1.1.1. Prognosztizálás a lánc-viszonyszámok mértani középértéke alapján A prognosztizálás els lépéseként az id sor lánc-viszonyszámait kell meghatározni. Ezt követ en a kapott értékek mértani közép értéke számítható a következ képlet segítségével: 1

Lánc - viszonyszámok mértani középértéke = n -1 Vlánc1 * ...* VláncN ahol: n = az id sor adatainak száma Az id sor n + 1. adata úgy határozható meg, hogy az n. adatot szorozzuk a kiszámított középértékkel.

adat n+1= adat n * lánc-viszonyszám mértani középértéke Az id sorok adatainak dinamikus viszonyszámokkal történ vizsgálata segít a fejl dés jellegének meghatározásában is, és ezzel a megfelel en illeszked trendfüggvény meghatározásában. A kapott értékekb l a következ kapcsolatrendszer határozható meg: Közel azonos mértékkel növekv bázis-viszonyszámok:

lineáris trend

Közel azonos érték lánc-viszonyszámok:

exponenciális trend

Csökken mértékkel növekv bázis-viszonyszámok:

logisztikus trend

A következ táblázat a szállodák külföldi vendégforgalmának volumenadatait mutatja be az ahhoz tartozó viszonyszámok segítségével, 1994 és 2000 között. 1. számú táblázat – A szállodai külföldi vendégéjszakák változásának dinamikus viszonyszámai 2

Év 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000

Szállodák külföldi vendégéjszakái (ezer f ) 6 341 6 323 6 770 6 906 6 980 6 873 7 365

Vlánc

Vbázis

0,9972 1,0707 1,0201 1,0107 0,9847 1,0716

1,0000 0,9972 1,0677 1,0891 1,1008 1,0839 1,1615

V bázis

változás mértéke

-0,0028 0,0705 0,0214 0,0117 -0,0169 0,0776

A lánc-viszonyszám mértani középértéke alapján készített prognózist az alábbi táblázat, illetve diagramm mutatja be. A prognosztizált id sor adatait az utolsó ismert adat, valamint a középérték megfelel hatványának szorzataként számoltuk.

54

A MODELL ESZKÖZRENDSZERE 2. számú táblázat – A szállodai külföldi vendégéjszakák várható értékei a lánc-viszonyszámok alapján 2 V lánc mértani közép= Év

Y becsült

2001 2002 2003

7 551,1 7 741,8 7 937,4

1,0253 Növekedés 2000-es bázison 1,0253 1,0512 1,0777

1. számú ábra – A szállodai külföldi vendégéjszakák várható értékei a lánc-viszonyszámok alapján 3

Szállodák külföldi vendég-éjszakái (ezer f ) 8 000 ezer f

6 000 4 000 2 000 2003

2002

2001

2000

1999

1998

1997

1996

1995

1994

0

A szemléltet diagramm világos oszlopai az ismert adatokat, sötét oszlopai a prognosztizáltakat mutatják. Jól észlelhet , hogy az el revetített adatok oszlopsorának meredeksége megfelel az eredeti emelkedésnek.

1.1.2. A lineáris trendfüggvény A bázis-viszonyszámok változási mértékéb l már következtethettünk arra, hogy ebben az esetben a lineáris trend számítása a legcélszer bb. Ennek függvényképe a következ módon írható fel: 4 t=b0

+b1t n

ahol: b0 =

t =1

n n

b1 =

yt

t =1

ty t

t2 t = az adatok súlyszáma 55


A lineáris trendfüggvény adatait mutatja a következ táblázat: 3. számú táblázat – A szállodai külföldi vendégéjszakák várható értékei a lineáris trendfüggvény alapján 2 Szállodák külföldi vendégéjszakái (ezer f ) y

Év

1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000

t

6 341 6 323 6 770 6 906 6 980 6 873 7 365 47 558

t*yt

-3 -2 -1 0 1 2 3 0

-19 023 -12 646 -6 770 0 6 980 13 746 22 095 4 382

t2

Y becsült

9 4 1 0 1 4 9 28

6 324,5 6 481,0 6 637,5 6 794,0 6 950,5 7 107,0 7 263,5 47 558,0

b1= 156,5 b0= 6 794 2001 2002 2003

7 420,0 7 576,5 7 733,0

4 5 6

Az alábbi oszlopdiagram vizuálisan is igazolja a megválasztott el rejelzési módszer helyességét. A számított trendvonal szinte fedi az eredeti adatsor értékeit. 2. számú ábra – A szállodai külföldi vendégéjszakák várható értékei a lineáris trendfüggvény alapján

Szállodák külföldi vendégéjszakái (ezer fõ) 8 000 7 000 6 000 5 000

19 94 19 95 19 96 19 97 19 98 19 99 20 00 20 01 20 02 20 03

4 000

Szállodák külföldi vendégéjszakái (e fõ) Becsült trend

56

5


1.1.3. Az exponenciális trendfüggvény A vizsgált esetben az exponenciális trendfüggvény képe is illeszthet az eredeti adatokhoz, mert a vizsgált id sor lánc-viszonyszámai nem haladják meg a 105 - 110%-ot, és így az els néhány prognosztizált id szak várható értéke igen közeli a lineárisan becsült adatsorhoz. Hosszabb távon azonban az eltérés jelent s, ezért fontos pontosan meghatározni, hogy azonos mérték vagy ütem a növekedés. Az exponenciális trend függvénye a következ módon számítható: 6 t=b0

+ b1t n

ahol: log b0 =

t =1

log y t

n n

log b1 =

t =1

t * log y t t2

t = az adatok súlyszáma 4. számú. táblázat – A szállodai külföldi vendégéjszakák várható értékei az exponenciális trend alapján

Év

1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000

2001 2002 2003

Szállodák külföldi vendégéjszakái (ezer f ) y 6 341 6 323 6 770 6 906 6 980 6 873 7 365 47 558

t

-3 -2 -1 0 1 2 3 0

log y

t*log yt

3,80216 3,80092 3,83059 3,83923 3,84386 3,83715 3,86717 26,82107

-11,40647 -7,60185 -3,83059 0,00000 3,84386 7,67429 11,60152 0,28076

Y becsült

t2

b0*b1t 9 4 1 0 1 4 9 28

logb1= 0,010027

b1= 1,023357

log.b0= 3,83158

b0= 6 785,5 4 5 6

57

b1t

6 331,4 6 479,3 6 630,6 6 785,5 6 944,0 7 106,2 7 272,1 47 549,1

0,9331 0,9549 0,9772 1,0000 1,0234 1,0473 1,0717

7 442,0 7 615,8 7 793,7

1,0968 1,1224 1,1486

2

A MODELL ESZKÖZRENDSZERE 3. számú ábra – A szállodai külföldi vendégéjszakák várható értékei az exponenciális trend alapján 7

Szállodák külföldi vendégéjszakái(ezer fõ) exponenciális trend

19 94 19 95 19 96 19 97 19 98 19 99 20 00 20 01 20 02 20 03

8 000 7 500 7 000 6 500 6 000 5 500 5 000 4 500 4 000

Szállodák külföldi vendégéjszakái (e fõ) Becsült trend

1.1.4. A logisztikus trendfüggvény Végül a logisztikus trendfüggvényt mutatjuk be. Ennek oka, hogy az el z években a turisztikai termék iránt a kereslet hanyatlott, amely az ágazat fej désének, fejlesztésének új stratégiáit követeli meg. A logisztikus trend függvényének meghatározása a következ : 8

y=

k 1 + e b0 +b1t 2 * Y0Y1Y2 − Y12 * (Y0 + Y2 ) Y0Y2 − Y12 k − Y0 b0 = ln Y0 1 Y * (k − Y1 ) b1 = ln 0 n Y1 * (k − Y0 )

ahol: k =

58

A MODELL ESZKÖZRENDSZERE 5. számú táblázat – A szállodai külföldi vendégéjszakák várható értékei a logisztikus trend alapján 2

Év

1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003

Szállodák külföldi vendégéjszakái (ezer f ) y 6 341 6 323 6 770 6 906 6 980 6 873 7 365

Átlagos pontértékek

k/(1+eb0+b1t)

t

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

6 478,00 6 885,33 7 072,67

6 719,05 6 885,33 6 997,73 7 072,67 7 122,17 7 154,66 7 175,92 7 189,78 7 198,80 7 204,67

eb0+b1t

0,0739 0,0480 0,0311 0,0202 0,0131 0,0085 0,0055 0,0036 0,0023 0,0015

k = 7 215,55 segéd b0= 0,11385445 b0= -2,172834397 segéd b1= 0,421233462 b1= -0,432284029

4. számú ábra – A szállodai külföldi vendégéjszakák várható értékei a logisztikus trend alapján 9

Szállodák külföldi vendégéjszakái (ezer fõ) - Logisztikus trend 7 500 7 000 6 500 6 000

19 94 19 95 19 96 19 97 19 98 19 99 20 00 20 01 20 02 20 03

5 500

Szállodák külföldi vendégéjszakái (e fõ) Átlagos pontértékek Becsült trend

A kék oszlopok az eredeti értékeket, a sárgák az ezekb l képzett pontértékeket mutatják. A logisztikus trend csökken ütem növekedését a trendvonal mutatja. Az átlagolás teremtette azt a paradox helyzetet, hogy a logisztikusan becsült maximum érték alatta van a 2000. évi valós adatnak.

59


1.2. A szezonalitás mérése A szezonális korrekció kiszámításához el ször a negyedéves adatok értékét kell meghatározni. A prognosztizálás el készítése érdekében az adatokból lineáris trendet készítettem. Az id sorok adatait az alábbi táblázat rendszerezi. 6. számú táblázat – A szállodák külföldi vendégéjszakáinak lineáris terndje – 1997 – 2000 2

Id szak

1997 I. 1997 II. 1997 III. 1997 IV. 1998 I. 1998 II. 1998 III. 1998 IV. 1999 I. 1999 II. 1999 III. 1999 IV. 2000 I. 2000 II. 2000 III. 2000 IV. összes

Szállodák külföldi vendégéjszakái (ezer f ) y 733,43 1769,49 2586,65 1823,99 728,30 1774,80 2576,30 1900,60 730,93 1702,98 2460,95 1967,14 779,90 1829,00 2684,90 2071,40 28 120,76

t

t2

t*y

-15 -13 -11 -9 -7 -5 -3 -1 1 3 5 7 9 11 13 15 0

225 169 121 81 49 25 9 1 1 9 25 49 81 121 169 225 1360

-11 001,45 -23 003,37 -28 453,15 -16 415,91 -5 098,10 -8 874,00 -7 728,90 -1 900,60 730,93 5 108,94 12 304,75 13 769,98 7 019,10 20 119,00 34 903,70 31 071,00 22 551,92

Y becsült

1 508,81 1 541,98 1 575,14 1 608,31 1 641,47 1 674,64 1 707,80 1 740,97 1 774,13 1 807,29 1 840,46 1 873,62 1 906,79 1 939,95 1 973,12 2 006,28 28 120,76

y - ybecsült

-775,38 227,51 1011,51 215,68 -913,17 100,16 868,50 159,63 -1043,20 -104,31 620,49 93,52 -1126,89 -110,95 711,78 65,12 0,00

y / ybecsült

0,4861 1,1475 1,6422 1,1341 0,4437 1,0598 1,5085 1,0917 0,4120 0,9423 1,3371 1,0499 0,4090 0,9428 1,3607 1,0325

b0= 1757,55 b1= 16,58

A következ lépésben a negyedéves értékek átlagos eltérése számítható ki. A számítás pontossága megkívánja a korrekciók figyelembevételét. A gyakorlatban két módszert használnak ennek megállapítására. A szezonális eltérések számításának módszerei: Additív eltérés =

szezonális átlagos eltérés vizsgált ciklusok száma

Multiplikatív eltérés =

szezonális átlagos eltérés százalékban kifejezve vizsgált ciklusok száma

60


El ször az additív eltérést vizsgáltam meg. Mivel az átlagos eltérések összege 0, így a korrekciós tényez értéke is 0, tehát ebben az esetben ett l eltekinthetünk. 7. számú táblázat – Szezonális korrekció lineáris terndhez – 1997 – 2000 – additív módszer 2 év 1997 1998 1999 2000 összesen átl. eltérés korr. eltérés

I. -775,38 -913,17 -1043,20 -1126,89 -3 858,64 -964,66 -964,66 korr. tényez

Id szak

1997 I. 1997 II. 1997 III. 1997 IV. 1998 I. 1998 II. 1998 III. 1998 IV. 1999 I. 1999 II. 1999 III. 1999 IV. 2000 I. 2000 II. 2000 III. 2000 IV.

Szállodák külföldi vendégéjszakái (ezer f ) y 733,43 1769,49 2586,65 1823,99 728,30 1774,80 2576,30 1900,60 730,93 1702,98 2460,95 1967,14 779,90 1829,00 2684,90 2071,40

II. 227,51 100,16 -104,31 -110,95 112,41 28,10 28,10

III. 1011,51 868,50 620,49 711,78 3 212,28 803,07 803,07

IV. 215,68 159,63 93,52 65,12 533,95 133,49 133,49

átl. eltérés

korrigált trend

-964,66 28,10 803,07 133,49 -964,66 28,10 803,07 133,49 -964,66 28,10 803,07 133,49 -964,66 28,10 803,07 133,49

544,15 1 570,08 2 378,21 1 741,79 676,81 1 702,74 2 510,87 1 874,45 809,47 1 835,40 2 643,53 2 007,11 942,13 1 968,06 2 776,19 2 139,77

0,0000

Y becsült (trend) 1 508,81 1 541,98 1 575,14 1 608,31 1 641,47 1 674,64 1 707,80 1 740,97 1 774,13 1 807,29 1 840,46 1 873,62 1 906,79 1 939,95 1 973,12 2 006,28

A meghatározott lineáris trend függvény, valamint a szezonális eltérések alapján meghatározható a szezonális eltéréssel korrigált trendfüggvény értéke. A vizsgálat folytatásaként el ször az elkövetkez nyolc negyedévre készítünk lineáris prognózist, majd az adatokat szezonálisan korrigáljuk. A módszer lehet séget ad a negyedévenkénti várható adatok meghatározására.

61

A MODELL ESZKÖZRENDSZERE 8. számú táblázat – A szállodák külföldi vendégéjszakáinak lineáris terndje – 2000 – 2002 2 Id szak

t

2001 I. 2001 II. 2001 III. 2001 IV. 2002 I. 2002 II. 2002 III. 2002 IV.

y becsült (trend)

17 19 21 23 25 27 29 31

2 039,45 2 072,61 2 105,78 2 138,94 2 172,10 2 205,27 2 238,43 2 271,60

átl. eltérés -964,66 28,10 803,07 133,49 -964,66 28,10 803,07 133,49

korrigált trend 1 074,79 2 100,71 2 908,85 2 272,43 1 207,44 2 233,37 3 041,50 2 405,09

5. számú ábra – A szállodák külföldi vendégéjszakáinak várható negyedéves értékei – 2000 – 2002

10

3 500 3 000 2 500 2 000 1 500 1 000 500 0 20 01 20 I. 01 20 II. 01 I 20 II. 01 IV 20 . 02 I 20 . 02 20 II. 02 I 20 II. 02 IV .

ezer f

Vendégéjszakák várható értékei (additív korrekció)

y becsült (trend)

korrigált trend

A diagram lila oszlopai a lineáris trend várható értékeit, a bordó oszlopok pedig a szezonálisan korrigált értékeket mutatják. Az additív számítás után a multiplikatív módszerrel is elvégeztük a szezonalítás meghatározását. Alapvet különbség az, hogy ebben az esetben az egyes id szakok eltérését százalékban fejezik ki. A megoldás logikai lépései ezt követ en azonosak. 6. számú ábra – A szállodák külföldi vendégéjszakáinak negyedéves értékei 11

3500 3000 2500 2000 1500 1000 500 0


ezer f

Vendégéjszakák szezonalitása

Szállodák külföldi vendég-éjszakái (ezer f ) y korrigált trend

62

A MODELL ESZKÖZRENDSZERE 9. számú táblázat – Szezonálisan korrigált lineáris ternd – 1997 – 2000 – multiplikatív módszer 2 év 1997 1998 1999 2000 összesen átl. eltérés korr. eltérés

I. 0,4861 0,4437 0,4120 0,4090 1,7508 0,4377 0,4377 korr.tényez

Id szak


Szállodák külföldi vendégéjszakái (ezer f ) y 733,43 1769,49 2586,65 1823,99 728,30 1774,80 2576,30 1900,60 730,93 1702,98 2460,95 1967,14 779,90 1829,00 2684,90 2071,40

II. 1,1475 1,0598 0,9423 0,9428 4,0924 1,0231 1,0231

III. 1,6422 1,5085 1,3371 1,3607 5,8486 1,4621 1,4621

IV. 1,1341 1,0917 1,0499 1,0325 4,3082 1,0770 1,0770

átl. eltérés

korrigált trend

0,4377 1,0231 1,4621 1,0770 0,4377 1,0231 1,4621 1,0770 0,4377 1,0231 1,4621 1,0770 0,4377 1,0231 1,4621 1,0770

660,40 1577,62 2303,09 1732,21 718,47 1713,34 2497,06 1875,09 776,53 1849,06 2691,03 2017,97 834,60 1984,79 2884,99 2160,85

1,00000012

Y becsült (trend) 1 508,81 1 541,98 1 575,14 1 608,31 1 641,47 1 674,64 1 707,80 1 740,97 1 774,13 1 807,29 1 840,46 1 873,62 1 906,79 1 939,95 1 973,12 2 006,28

A lineáris prognózis értékei azonosak az additív módszernél számítottal, a korrigált szezonális értékek azonban a számítás jellegének különbségéb l adódóan eltér ek. 10. számú táblázat – Szezonálisan korrigált lineáris ternd – 2000 – 2002 – multiplikatív módszer Id szak 2001 I. 2001 II. 2001 III. 2001 IV. 2002 I. 2002 II. 2002 III. 2002 IV.

t 17 19 21 23 25 27 29 31

y becsült (trend) 2 039,45 2 072,61 2 105,78 2 138,94 2 172,10 2 205,27 2 238,43 2 271,60

63

átl. eltérés 0,4377 1,0231 1,4621 1,0770 0,4377 1,0231 1,4621 1,0770

korrigált trend 892,66 2 120,51 3 078,96 2 303,73 950,73 2 256,24 3 272,92 2 446,61

2

A MODELL ESZKÖZRENDSZERE 7. számú ábra – A szállodák külföldi vendégéjszakáinak várható negyedéves értékei – multiplikatív módszer 12 Vendégéjszakák várható értékei (multiplikatív korrekció) 3 500 3 000 ezer f

2 500 2 000 1 500 1 000 500 0 2001 2001 2001 2001 2002 2002 2002 2002 I. II. III. IV. I. II. III. IV. y becsült (trend)

korrigált trend

A diagram lila oszlopai ebben az esetben is a lineáris trend várható értékeit mutatják, a bordók pedig a szezonálisan korrigált értékeket. A fejezetben a lineáris trend értékeivel számoltunk. Ezzel kapcsolatban azonban fel kell hívni a figyelmet arra, hogy eltérés tapasztalható az éves, illetve a negyedéves adatokból számított trendértékek között. 11. számú táblázat – Eltérés éves és negyedéves trendértékek között

Év

1997 1998 1999 2000

Szállodák külföldi vendégéjszakái (ezer f ) valós adatok

Szállodák külföldi vendégéjszakái (ezer f ) éves trend

Szállodák külföldi vendégéjszakái (ezer f ) negyedéves trend

6 906,0 6 980,0 6 873,0 7 365,0

6 794,0 6 950,5 7 107,0 7 263,5

6 234,2 6 764,9 7 295,5 7 826,1

2

A különbség abból adódik, hogy a negyedéves adatok eltérésének nagyobb az amplitúdója, mint az éves adatoknak (b0 értéke kisebb, mert a negyedévek esetén n osztó értéke négyszeres, b1 értéke pedig nagyobb). Ezért a negyedéves adatokból számított függvény meredeksége (b1* t) nagyobb, mint az éves függvényé. Ezt szemlélteti a következ diagram.

64

A MODELL ESZKÖZRENDSZERE 8. számú ábra – A trendadatok összehasonlítása – 1997 – 2000 13

A trendadatok összehasonlítása 8 000,0 7 500,0 7 000,0 6 500,0 6 000,0 5 500,0 5 000,0 1997

1998

1999

2000

Szállodák külföldi vendég-éjszakái (ezer f ) valós adatok Szállodák külföldi vendég-éjszakái (ezer f ) éves trend Szállodák külföldi vendég-éjszakái (ezer f ) negyedéves trend

Az alfejezet végén vizsgáljuk meg, hogy a bemutatott szezonalitás elemzésének módszere hogyan segíti az adott egység tevékenységének értékelését. Ehhez hasonlítsuk össze a valós adatokat a korrigált trend fiktív adataival. A problémát a következ diagram vizuálisan is szemlélteti. 13

9. számú ábra – A szezonalitás er ssége – 1997 – 2000

Negyedéves ingadozás intenzitása 3500 3000 2500 2000 1500 1000 500

Szállodák külföldi vendég-éjszakái Y becsült (trend) Korrigált trend

65

. IV

III .

00

20

20

00

II.

I. 20

00

. IV

00

20

III .

99

99

19

19

I. 19

99

II.

. IV

99

19

III .

98

98

19

19

I.

II.

19

98

. IV

98

19

III .

97

97

19

19

I.

97

97

19

19

II.

0


A diagramon a piros vonal az eredeti, a kék vonal a korrigált trendet mutatja. Ha a valós adatok – fekete vonal - hullámának amplitúdója csökken a trendhez képest, vagyis a valós hullámok a kisebbek, akkor a szezonalítás széls értékei közötti különbség csökken.

1.3. A mennyiségi tényez k kapcsolatrendszerének vizsgálata Nagyon fontos kérdés annak tisztázása, hogy léteznek-e olyan már ismert, vagy biztonsággal prognosztizálható mennyiségi tényez k, amelyek sztochasztikus kapcsolatban állnak az általunk vizsgált tényez vel, és amelyekb l így következtethetünk a tényez változására. Például a köztudat szoros kapcsolatot állít az adott térségbe beutazó érkez k és a kereskedelmi szálláshelyeket igénybe vev vendégek száma között. Ahhoz, hogy ezt a feltételezést elfogadjuk vagy megcáfoljuk, a két tényez közötti sztochasztikus kapcsolatot kell megvizsgálni. Az összetartozás er ssége, vagyis korrelációja a következ képlet segítségével határozható meg. 15 r=

dxd y d x2 d y2 ahol: dx, dy – a két vizsgált mennyiségi tényez

Amennyiben a mutató értéke közelít az 1-hez, akkor a két tényez között er s kapcsolat áll fenn, és ez lehet vé teszi, hogy az egyik tényez ismeretében következtessünk a másik még ismeretlen értékére. Ez a lineáris regresszió számításával végezhet , amelynek számítási képlete: 16 = b0 + b1 * x ahol:

Yátl = Xátl =

y n x n

n = adatok száma b1 =

dxd y d x2

b0 = Yátl – b1*Xátl

Az említett példa számításait a következ táblázat rendszerezi:

66

A MODELL ESZKÖZRENDSZERE 12. számú. táblázat – A beutazók száma és a szállodai vendégforgalom közötti kapcsolat er sségének 2 meghatározása Év

Összes beutazó Szállodai x - xátl.=dx y - yátl.=dy (ezer f ) vend. forg. (ezer f ) 1993 40 599 2 788 4 300 -103 1994 39 836 2 944 3 537 53 1995 39 240 2 878 2 941 -13 1996 39 833 2 979 3 534 88 1997 37 315 2 887 1 016 -4 1998 33 624 2 871 -2 675 -20 1999 28 803 2 789 -7 496 -102 2000 31 141 2 992 -5 158 101 Összes: 290 391 23 128 0 0 b1= b0= gyök( dx2*dy2)

0,002169 2812,278 2 462 011

r=

0,126072

dx*dy

dx2

-442 913 187 468 -38 235 311 003 -4 065 53 498 764 579 -520 945 310 390

18 491 075 12 511 253 8 650 216 12 490 040 1 032 510 7 154 956 56 188 142 26 603 675 143 121 867

dy2 10 609 2 809 169 7 744 16 400 10 404 10 201 42 352

Az elvégzett analízis azt mutatja, hogy a két tényez között a kapcsolat minimális (r = 12,7%), vagyis megállapítható, az egyik tényez változása csak kis mértékben hat a másik tényez re. Ebben az esetben a beutazók számából nem következtethetünk a vendégéjszakák számának várható alakulására. Az id sorok vizsgálata esetén nem tekinthetünk el a két tényez közötti autokorreláció ellen rzését l sem. Ez a következ matematikai formulával végezhet : 17 (z t +1 - z t ) 2

Neumann - féle együttható =

z

2 t

*

n n −1

ahol: Z = a reziduumok; t = az id pont; n = az adatok száma

A számításokat az alábbi táblázat rendszerezi: 13. számú. táblázat – Autokorreláció ellen rzése 2 Év 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 Összes:

y - yb = zt -112 45 -19 80 -6 -14 -86 112 0 Autokorreláció:

z t2

zt+1

12617,1 2054,7 375,5 6453,8 38,5 201,6 7352,0 12585,7 41678,9 2,49

-112 45 -19 80 -6 -14 -86

megfelel

67

zt+1 - zt -158 65 -100 87 8 72 -198

(zt+1 - zt)2 24855,0 4187,1 9942,9 7489,0 63,9 5118,6 39176,1 90832,6


A leírtak alapján vizsgáljuk meg egy szálloda fiktív el foglaltsági és foglaltsági adatainak kapcsolatát nyolc év adatait feldolgozva. 14. számú. táblázat – Az el foglaltság és foglaltság kapcsolatának er ssége fiktív adatok alapján III. negyedév 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 Összes

El foglaltság

Szállodai x - xátl.=dx y - yátl.=dy vend. forg. (f ) 1 788 -8 -103 1 944 4 53 1 878 -13 -13 1 979 10 88 1 887 3 -4 1 871 1 -20 1 789 -17 -102 1 992 19 101 15 128 0 0

3 hó( f ) 389 401 384 407 400 398 380 416 3 175 b1= b0= gyök( dx2*dy2)

5,655805 -353,648 6 537

r=

0,872923

dx*dy

dx2

dy2

Y becsült =

811 219 167 891 -13 -23 1 721 1 932 5 706

62 17 166 103 10 1 285 366 1 009

10 609 2 809 169 7 744 16 400 10 404 10 201 42 352

1 846 1 914 1 818 1 948 1 909 1 897 1 796 1 999 15 128

A korrelációs együttható értéke er s összefüggésre utal, ezért ebben az esetben egyértelm en megállapítható, hogy az el foglaltság és a valós foglaltság adata szoros kapcsolatban áll. Így az el foglaltság adataiból reális becslés készíthet a várható foglaltság értékeire. Amennyiben a következ év áprilisában a III. negyedév el foglaltságának értéke 423 szoba lesz, akkor a bemutatott regressziós függvény segítségével - nagy valószín séggel - jelezhet el re, hogy a vizsgált id szakban körülbelül 2 039 szobát tudnak értékesíteni. 15. számú. táblázat – Autokorreláció ellen rzése Év 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 Összes:

y - yb = zt -58 30 60 31 -22 -26 -7 -7 0 Autokorreláció:

z t2

zt+1

3417,6 880,3 3578,3 944,6 469,8 695,0 43,0 51,4 10080,0

-

1,44

megfelel

zt+1 - zt

-58 30 60 31 -22 -26 -7

-88 -30 29 52 5 -20 1 -

(zt+1 - zt)2 7767,0 908,9 845,9 2746,7 22,0 392,2 0,4 12683,1

A fejezet összegzéseként megállapítható, a gyakorlatban a bevétel prognosztizálása általában a már ismert id sorok trendjeinek el revetítésével, illetve egy er s sztochasztikus kapcsolatot mutató mennyiségi tényez b l származtatott következtetéssel történhet.

68


1.4. Prognózis kontra valóság A mennyiségi el rejelzés alapvet hiányossága, hogy a vizsgált tényez ket egyoldalú matematikai megközelítéssel, környezetükb l kiragadva elemzi. Ezért a makrogazdaság tényadatai mögött célszer a mögöttes társadalmi folyamatokat, jelenségeket keresni. Magyarország turisztikai adatainak prognosztizálásánál 2001-ben még csak sejthet volt a környez országok turisztikai vonzerejének jelent s felértékel dése, ami mérhet visszaesést idézett el . Sajnos a 2002, 2003. év nem tartozik az ágazat sikerkorszakához. A devizabevételek 2002-ben 18,4%-kal, 2003-ban 12,2%-kal csökkentek, aminek hatására az egyenleg 37,3%-kal, majd 23,9%kal esett vissza, így értéke 2003-ban 1 240 millió EU volt. A beutazók száma 2003-ban kis mértékben csökkent, viszont örvendetes, hogy Svájcból, Olaszországból, Németországból és Ausztriából növekedett. A kereskedelmi szálláshelyek vendégeinek száma 2001-ben 6 073 ezer, 2002-ben 6 176 ezer, 2003ban viszont 6 100 ezer volt. A vendégéjszakák száma 2,8%-kal n tt, majd 3,6%-kal csökkent. A vendégéjszakák 65%-a realizálódott szállodákban. A szállodák külföldi vendégéjszakáinak értékei a vizsgált id szakban a következ k voltak: 2001-ben 7 640 ezer, 2002-ben 7 529 ezer, 2003-ban pedig 7 346 ezer f .

Érdekes, hogy a 2001. év adata megközelít en illeszkedik a exponenciális, 2002. év adata pedig a lineáris trend értékéhez, viszont a három év értékeinek együttes függvényvonala leginkább a logisztikus trend alakjára emlékeztet. 16. számú. táblázat – A szállodák külföldi vendégéjszakái Valós adatok és számított trend értékek 2 Szállodák külföldi vendég-éjszakái valós (e f ) 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003

Lineáris Exponen- Logisztrend ciális trend tikus trend (e f ) (e f ) (e f )

6 341 6 323 6 770 6 906 6 980 6 873 7 365 7 640 7 529 7 346

6 325 6 481 6 638 6 794 6 951 7 107 7 264 7 420 7 577 7 733

69

6 331 6 479 6 631 6 786 6 944 7 106 7 272 7 442 7 616 7 794

6 719 6 885 6 998 7 073 7 122 7 155 7 176 7 190 7 199 7 205

A MODELL ESZKÖZRENDSZERE 10. számú ábra A szállodák külföldi vendégéjszakái Valós adatok és trendfüggvények vonalának összehasonlítása 14

Szállodák külföldi vendég-éjszakái valós Lineáris trend (e f ) Exponen-ciális trend (e f ) Logisz-tikus trend (e f )

03

20

02

20

01

20

00

20

99

19

98

19

97

19

96

19

95

19

19

94

8 000 7 800 7 600 7 400 7 200 7 000 6 800 6 600 6 400 6 200 6 000

(e f )

Figyelemre méltó, hogy az egy, kett és háromcsillagos szállodákban a vendégek és a vendégéjszakák száma is csökkent, viszont a négy és öt csillagos házakban a vendégek száma átlagosan 6,0 illetve 6,8%-kal, a vendégéjszakák száma pedig 4,0 illetve 7,8%-kal n tt. A gyógyszállodák esetén szintén növekedést tapasztaltak. A szállodai bevétel a vizsgált id szakban nominál értékben n tt, azonban a bázishoz viszonyítva reálértékben csökkent. Az adatok elemzése alapján megállapítható, hogy Magyarország idegenforgalmának a min ségi turizmus kiszolgálására kell törekednie, aminek reális feltételi adottak. Ezt igazolja, hogy az EU jelent s küld országaiból a beutazók száma emelkedett, a gyógy és wellness szolgáltatások iránt a kereslet megélénkült. A négy és ötcsillagos házakban a vendégek és vendégéjszakák száma n tt, miközben a kínálat b vült.

70


2.

AZ ÁRAK KIALAKÍTÁSA

Az árbevétel nagyságát az értékesített mennyiség és az eladási árak kumulált szorzatösszege adja, ezért az értékesített mennyiség prognosztizálása mellett legalább ilyen fontos a másik tényez , az ár meghatározása. R = Qi * P i Egy termék, vagy szolgáltatás esetében az árak kialakításának legfontosabb szempontjai a következ k: A ráfordítások és a létrehozott érték alapján az alapár kialakítása; A piaci szegmenseknek megfelel árdiszkrimináció; Az árrugalmasság figyelembevételével árengedmények, illetve felárak kialakítása; Az árak kiajánlása a pénzpiaci viszonyokat figyelembevev legkedvez bb feltételekkel. A fejezet célja ezeknek a szempontoknak a bemutatása, különös tekintettel a turisztikai termék értékesítésének feltételrendszerére.

2.1. Az értékesítési ár meghatározása Az ár alapkategóriáit az el z fejezetben dolgoztam fel. Igyekeztem tisztázni az ár felépítését, az ELÁBÉ-, az árrés-, a költség- és eredményfedezet fogalmát. Bemutattam a fedezeti pont számítását. Most a tisztaversenyes piac (tömegtermék, tömeges szolgáltatás), versus monopolpiac (egyedi értékek) árképzésének alapvet különbségére hívom fel a figyelmet. Árképzés a versenypiacon

Abban az esetben ha a vállalkozás által értékesítésre kínált termék, vagy szolgáltatás min ségi paramétereiben nem tud kiemelkedni a releváns konkurencia termékeit l, akkor a vállalkozás árelfogadó pozícióba kerül, vagyis kénytelen akceptálni a piacon kialakult árszínvonalat. A tiszta verseny kialakulásának feltételei a következ kben foglalható össze:18 ♦

A versenyz vállalkozások azonos jelleg és min ség termékeket, vagy szolgáltatásokat értékesítenek, amelyek képesek egymást helyettesíteni, kiváltani. Ezeket homogén termékeknek nevezik.

♦

A vev k szabadon választhatnak az eladók között, és az el z feltételb l következ en számukra közömbös annak személye.

♦

Az eladók és a vev k száma magas.

♦

Egyenként nem képesek érzékelhet en befolyásolni a termékek összes kínálatát és összes keresletét.

♦

Az eladók és a vev k kénytelenek elfogadni a piacon kialakult árakat.

♦

A piacra jutást jogszabályok vagy irreálisan magas költségekkel járó belépési korlátok nem akadályozzák.

71


Tekintettel arra, hogy ebben az esetben mind az eladási, mind a beszerzési, illetve alvállalkozói ár a vállalkozás számára küls , befolyásolhatatlan adottság, a jövedelmez ség a költséggazdálkodás hatékonyságától függ. 11. számú ábra – Jövedelmez ség a versenypiacon

19

Értékesítési ár küls adottság Árrés (determinált) – Költség (befolyásolható)

Eredmény

Beszerzési, alvállalkozói ár küls adottság

Mikroökonómiai megközelítés szerint, a vállalkozás eredményét akkor maximalizálhatja, az utolsó értékesítési egységre jutó költség (határköltség), eléri az utolsó egységre jutó árbevételt, ami ebben az esetben a piacon kialakult árral egyezik meg. Profit max feltétele = Határköltség = Határbevétel = Ár Profit max feltétele = Marginal Cost = Marginal Revenue = Price

Profit max értéke = (Ár – Egy termékre jutó átlagköltség)*Értékesített mennyiség Profit max értéke = (Price – Average Cost)*Quantity

12. számú ábra – Profitmaximum a versenypiacon

20

Ár - Költség MR = P Profit = (P – AC)*Q AC

MC

Volumen Q Forrás: Solt Katalin, Lázár Piroska: Elméleti gazdaságtan

72


Az egyedi érték termékek árképzése

Az árképzés az egyedi érték termékek és szolgáltatások esetén alapvet en eltér a tömeges min séget megtestesít javakétól. Ebben az esetben a fogyasztók értékítélete, egészen pontosan a termék, illetve szolgáltatás iránti pozitív el ítélet (elfogultság) lehet vé teszi, hogy a gazdaságilag indokolt árcentrumtól (el állítási költség) a vállalkozás pozitív irányban jelent s mértékben eltérjen. Ekkor - a mikroökonómia megközelítése szerint - a nyereség szintén akkor lesz maximális, ha a határköltség megegyezik a határbevétellel. A piaci ár ennél a pontnál azonban nagyobb, mint a határbevétel, ezért biztosan nagyobb a határköltségnél is. 13. számú ábra – Egyedi érték termékek jövedelmez sége 21

Értékesítési ár bels adottság Árrés (nem determinált) – Költség (befolyásolható)

Eredmény

Beszerzési, alvállalkozói ár küls adottság

A turisztikai vállalkozások alapvet érdeke tehát, hogy olyan szolgáltatásokkal jelenjenek meg a piacon, amelyek különlegesek, mások által utánozhatatlanok, mert ezek versenyel nyt és kiemelked jövedelmez séget teremtenek.

2.2. A piac szegmentálása és az árdiszkrimináció A vev kör csoportosítása a vállalkozás marketing tevékenységének egyik alapvet feladata. Egyrészt a különböz érdekl dési körrel bíró vendégek más és más szolgáltatások iránt érdekl dnek, másrészt jelent s eltérés van vásárlóerejükben is. Ezért a vev kör szegmentálása, a szükségleteikhez illeszked kínálat szerkezetének kialakítása, valamint a megfelel árszínvonal alkalmazása a vállalkozás jövedelmez ségének kulcskérdése. Turisztikai – ezen belül szállást értékesít – egységek a vev kör szegmentálásánál általában a következ csoportképz ismérveket veszik figyelembe: 22 Kor-szerinti csoportosítás: Gyermek; Diák; Feln tt korú; Az érkez k közötti kapcsolat szerint: Egyéni; Kis csoportos – például családi; Csoportos; A közvetítés alapján: Közvetített vendég; Walk in – közvetlenül érkez ; Az utazás jellege szerint: Hivatás-célú; Magán jelleg ; 73

A MODELL ESZKÖZRENDSZERE A vendég nemzetisége alapján: Belföldi; Külföldi – a küld ország szerint; Az érkezés gyakorisága alapján: Els alkalommal érkez ; Visszatér vendég; Törzsvendég; Az utazás id pontja alapján: El szezonban érkez vendég; F szezonban érkez vendég; Utószezonban érkez vendég; Rendezvényhez kapcsolódó érkezés.

A gyakorlatban az egyes csoportok további alcsoportokra is tagolhatók, illetve azok kombinációit is használják. Ezek a kategóriák jelentik az árdifferenciálás alapját. A jellemz en használt árkategóriák a következ k: 23 1.

2. 3.

4.

5.

6.

7.

Rack rate – a közvetítés nélkül érkez egyéni vendégeknek (walk in) meghirdetett ár; 1.1. Rack rate 18.00. óráig – teljes ár; 1.2. Rack rate 18.00 óra után – max. 20 % kedvezmény adható; Csoport ár – közvetítés nélkül érkez csoportok számára meghirdetett ár; Utazási iroda által közvetített ár: 3.1. Utazási iroda által közvetített csoportok; 3.2. Utazási iroda által közvetített egyéni vendégek; 3.A. Utazási irodának kiajánlott nettó ár – tetsz leges jutalékkal növelheti a közvetít ; 3.B. Utazási irodának kiajánlott bruttó ár – a szálloda fix jutalékot fizet a közvetítésért; Üzleti partnereknek felajánlott árak: 4.1. Corporate ár; 4.2. Légitársaságoknak ajánlott ár; 4.3. A cég dolgozóinak ajánlott ár; Szezon árak: 5.1. El szezon ára; 5.2. F szezon ára; 5.3. Utószezon ára; Kedvezményes árak: 6.1. Mérsékelt (diszkont) ár; 6.2. Családi kedvezmény - több szoba igénybevétele esetén; 6.3. Hétvégi kedvezmény - több hétvégi nap esetén; 6.4. Törzsvendég kedvezmény; Rendezvények speciális árai: 7.1. Kongresszusi árak; 7.2. Forma I. id szak ára.

Egyazon szolgáltatás f szezonbeli rack rate ára és utószezoni air crew ára között akár négyszeres szorzó is lehet. Ennek oka, hogy a szálláshelyek a költségek fedezete érdekében igyekeznek a lehet legmagasabb kapacitáskihasználtságot elérni, még akkor is, ha egyes fogyasztóknál az értékesítési ár csupán a költségeket fedezi, de a nyereséget nem, s t, egyes esetekben még a változó költségek 74


fedezetén felül a fix költségek részbeni megtérülése is elegend , hiszen az el nem adott szobák kies árbevétele, mint potenciális veszteség jelenik meg a vállalkozás számára. Ahhoz, hogy az egyes árkategóriák közötti árarányokat meghatározzák, pontosan ismerni kell az egyes szegmensek jövedelmi viszonyait, illetve fogyasztók értékítéletét az adott termékr l. Ezt az árváltozásokra való reakciókból lehet lemérni, az árrugalmasság meghatározásának segítségével.

2.3. Az árrugalmasság elemzése A közgazdaságtan szakirodalma a kereslet rugalmassági mutatóinak három csoportját használja, a jövedelem-, az ár-, és a keresztár-rugalmasságot. Az árak kialakításának szempontjából az utóbbi kett a releváns. A kereslet árrugalmassága

A kereslet árrugalmassága azt mutatja meg, hogy a vásárlók egy százaléknyi áremelésre milyen irányú és mérték keresletváltozással reagáltak. Képlete: 24

Q1 - Q 0 Q0 Kereslet árrugalmassága = P1 - P0 PO ahol:

Q = értékesített mennyiség; P = értékesítési ár; 0 = bázis id szak (viszonyítás alapja); 1 = tény id szak (viszonyított adat).

Az árkategóriák kialakítása szempontjából az árrugalmasságot a következ módon értelmezzük: Amennyiben a változás rugalmas, tehát az adott piaci szegmens az áremelkedés hatására jelent sen csökkenti a vásárlásait, akkor az alapártól nem érdemes felfelé eltérni. Viszont ár-rugalmas termék esetén érdemes az árat csökkenteni, hiszen ennek hatására várhatóan nagyobb mértékben n az értékesítések száma. Ha a volumen-növekedés mértéke nagyobb, mint az ár csökkenése, akkor szorzatösszegük, az árbevétel is növekszik. Ezt fejezi ki a következ képlet-összefüggés: Tetsz leges piaci szegmens esetén: ∆P ↓ < ∆Q ↑

Q1 * P1 > Q0 * P0

érdemes árat csökkenteni az alapárhoz képest

Ár-rugalmatlan változások esetén az összefüggést fordítva értelmezzük. Ha egy vizsgált szegmens az áremelésre, csak annak mértékénél kisebb vásárlás-csökkentéssel reagál, akkor a bevétel növelése érdekében érdemes az árakat emelni az alapárhoz viszonyítva. Ebben az esetben viszont nem érdemes az árak csökkentése, mert az a bevétel csökkenését okozza. Tetsz leges piaci szegmens esetén: ∆P ↑ < ∆Q ↓

Q1 * P1 > Q0 * P0

lehet árat emelni az alapárhoz képest 75


A kereslet kereszt-árrugalmassága

A kereslet kereszt-árrugalmasságának vizsgálata a piaci pozícionálás, illetve a termékszerkezet kialakítása szempontjából meghatározó. Az els módszer a vállalkozás szolgáltatásának küls megítélését analizálja, míg a második a bels tényez ket elemzi. A mutató kiszámításával a termék iránti kereslet változását egy másik termék árváltozásához viszonyítjuk, és így lehet ség nyílik a termékek közötti kapcsolat meghatározására. Amennyiben a másik termék árnövekedése a vizsgált termék értékesítésének növekedését okozza, akkor helyettesít termékekr l, amennyiben csökkenését, akkor kiegészít termékekr l beszélhetünk. Képlete: 25

Q1 (B) - Q0 ( B) Q0 ( B) Kereslet kereszt - árrugalmassága = P1 (A) - P0 ( A) PO ( A) ahol:

Q = értékesített mennyiség; P = értékesítési ár; A = vizsgált egyik termék; B = vizsgált másik termék; 0 = bázis id szak (viszonyítás alapja); 1 = tény id szak (viszonyított adat).

A vállalkozás termékének küls megítélése során a konkurencia azonos termékéhez viszonyít. Ha azonos tartalmú szolgáltatást értékesít, akkor helyettesít termékekr l beszélünk. Ebben az esetben a konkurencia árcsökkentése a vendégkör csökkenését, áremelése pedig a vendégkör növekedését okozza. Azonban érdemes a változás mértékét is megvizsgálni. Ha a konkurencia nagymérték árcsökkentésére a saját termék iránt csak kis mértékben csökken a kereslet, akkor az azt jelenti, hogy a vendégkör értékesebbnek tartja a mi szolgáltatásainkat. Ebben az esetben lehet a versenytársaknál magasabb árszínvonalat megállapítani. Ha viszont a konkurencia kismérték árcsökkentésének hatására nagyon sok vendég pártol el, akkor a termék értékítélete az adott piacon negatív, ami az árszínvonal csökkentését kényszeríti ki. Kiegészít termékek esetén azt vizsgálják meg, hogy a saját termék képes-e önállóan megállni a helyét az adott piacon. Ha az utazási tarifák áremelkedésénél nagyobb mérték a kereslet csökkenése, akkor a termék értékét alacsony színvonalúnak, fordított esetben magas színvonalúnak tartják a vásárlók, ami a megfelel irányú árkorrekciót tesz szükségessé. A termékszerkezet bels megítélése segítséget nyújt az egyes szolgáltatási elemek árszínvonalának kialakításában. Például gyakran alkalmazott piaci fogás, hogy az utazási csomag egy - egy reprezentatív elemét olcsón kínálják, amit a kiegészít elemek magas árából származó bevétellel kompenzálnak. A helyettesít termékek azonos árszínvonalának fenntartása az értékesítési volumen-szerkezetének meg rzését szolgálja. Ha különböz marketing célokból (új termék bevezetése, akciók) egy termék értékesítési volumenét növelni kívánják, akkor a remélt hatás elérése érdekében az árat a helyettesít termékek árszínvonalához viszonyítva kell megváltoztatni.

76


2.4. Az árak kiajánlásának pénzügyi feltételei Az árak kiajánlása a vállalkozás partnerei számára általában id ben eltér a teljesítést l. Ez elkerülhetetlenné teszi az infláció problémakörének figyelembevételét. A költség-infláció, amely egy nyitott gazdaságban jellemz en nemzetközi dekonjunktúrális tényez kre vezethet vissza, kikényszeríti, míg a keresleti-infláció, amely a jövedelemkiáramlás növekedéséb l ered, a lehet séget teremti meg az áremelésnek. Így a jöv ben kiajánlott ár a következ képlet segítségével határozható meg: Kiajánlott ár jöv értéke = (1+ Éves inflációs %)t ahol: t = évek száma (Természetesen az év tört része esetén a hatványkitev t is törtként határozzuk meg.)

Amennyiben a jöv beli teljesítést a jelenlegi áron értékesítik, akkor ezzel gyakorlatilag árengedményt biztosítanak a partner részére. A kedvezmény értéke a diszkont tényez segítségével számítható ki. 26 Kedvezmény mértéke (%) = 1 -

1 (1 + i)t

ahol:

t = évek száma; i =éves inflációs %.

Viszont, ha a partner a jöv beli szolgáltatásért jelenlegi áron, de azonnal fizet, akkor a kedvezmény kompenzálódhat az el re fizetett összeg elérhet banki kamatával. A vállalkozás pénzügyi eredménye, vagy vesztesége a reálkamatláb alakulásától függ. Ha a reálkamatláb értéke pozitív, akkor a tranzakciótól pozitív pénzügyi eredmény várható, ha az érték nullánál kisebb, akkor viszont negatív. Ezt fejezi ki a következ reláció: ha

1+ r 1 - 1 > 0, akkor * (1 + r)t > 100% 1+i (1 + i)t

ha

1+ r 1 - 1 < 0, akkor * (1 + r)t < 100% t 1+i (1 + i) ahol:

pénzügyi nyereség;

pénzügyi veszteség;

t = évek száma; i =éves inflációs %; r = elérhet banki kamat %.

77


Tekintettel arra, hogy a turisztikai vállalkozások jellemz en nemzetközi relációban értékesítenek a kiajánlott ár devizanemének megválasztása is jelent s körültekintést igényel. Abszolút értelemben vett pénzügyi nyereséget vagy veszteséget eredményezhet a nemzeti valuta leértékelése vagy felértékelése az adott valutához viszonyítva.

A forint felértékelése csökkenti a valutában el re meghirdetett árakból származó forint bevételt, míg a leértékelés ezt növeli. Az összefüggést kifejez képletek: Értékesítési ár forintban

felértékel és után

= Ért. ár forintban felérékelés el tt *

Valutaárfolyam 1 + Forint felértékelés %

Értékesítési ár forintban felértékelés után = = Ért. ár forintban felértékelés el tt * Valutaárfolyam * (1 + Forint leértékelés%)

Az összefüggésb l következik, hogy a nemzetközi piacon eladóként jelentkez belföldi vállalkozások a nemzeti valuta leértékeléséért, míg a vásárlók a felértékelésért lobbyznak. Relatív értelemben vett pénzügyi nyereséget vagy veszteséget a kiajánlási ár helyesen vagy helytelenül megválasztott valutanemének az alternatívához viszonyított árfolyamváltozása okoz. Például, ha az árak kiajánlhatók Euróban vagy Dollárban, akkor az Euróban meghirdetett árak relatív pénzügyi veszteséget szenvednek, amennyiben a Dollár árfolyama er södik az Euróhoz képest. Az Euró er södése viszont relatív pénzügyi nyereséget eredményez.

A folyamat a következ képletekkel szemléltethet : Potenciális pü. nyereség mértéke Eu -$ reláció =

1 + ∆ EU árfolyam −1 1 + ∆ $ árfolyam

Potenciális pü. veszteség mértékeEu -$ reláció =

1 + ∆ EU árfolyam −1 1 + ∆ $ árfolyam

, feltéve, ha az EU er s dik.

, feltéve, ha a $ er s dik.

A pénzügyi tranzakciók devizanemének megválasztását sok esetben tradicionális és egyéb gazdasági szempontok is befolyásolják. Magyarország turisztikai vállalkozásai az Európai Unióban, mint teljes jogú tagok, értelemszer en Euróval kereskednek, míg az EU-n kívül jellemz en $-ban bonyolítják pénzügyi kapcsolataikat.

2.5. Az átlagárak problémaköre Az átlagárak számítását, és az abból levont következtetéseket általában szakmai el ítélet kíséri, hiszen az összevonja a jó és a rossz teljesítményeket, és így kevésbé alkalmas a sz k keresztmetszetek, illetve az er s pontok kimutatására. A gazdálkodási modellek esetén azonban az átlagár számítása megkerülhetetlen, hiszen ez az árbevétel meghatározásának alapvet tényez je. Azért, hogy a modellhez megfelel input-adatokat képezhessünk, pontosítani kell a számítások módszerét, és több alternatíva közül a modell számára legoptimálisabbat kell kiválasztani.

78


A turisztikai és szállodai vállalkozások jellemz en a következ átlagár-számításokat alkalmazzák: A kínálati átlagár olyan súlyozott számtani átlag, amelyben az értékesítésre felkínált szobák számával vagy arányával súlyozzuk a különböz típusú szobaárakat. Képlete:27

Szobaszámtípusonként * Szobaártípusonként

Kínálati (tervezett) átlagár =

Rendelkezésre álló szoba

Ez az átlag a kínálat árszínvonalára utal, értéke független az értékesített szobák számától, szerkezetét l. A keresleti átlagár olyan súlyozott számtani átlag, amelyben a valóban értékesített szobák számával vagy arányával súlyozza az ahhoz tartozó szobaárakat. Képlete:

28

Keresleti (értékesített) átlagár = =

Értékesített szobák számatípusonként * Szobaártípusonként Értékesített szoba

=

Szoba − árbevétel Értékesített szoba

Mivel ebben az esetben már a valóságban értékesített szobák számával súlyozunk, lehet ség nyílik a két átlagár összehasonlítására, és ennek eredményeként a vásárlói magatartás elemzésére. Amennyiben a keresleti ár magasabb, akkor a vendégek a drágább szolgáltatási elemeket keresik, viszont ha a kínálati értéke a nagyobb, akkor az olcsóbbat vásárolják. Ez fontos információ a kínálat szerkezetének kialakításához, módosításához. Az átlagár harmadik típusa a Revenue Per Available Room (Rev PAR), azaz egy értékesítésre felkínált (rendelkezésre álló) szobára jutó realizált árbevétel. Ez két képlettel is számítható: 29 Rev PAR = Keresleti átlagár * Szobakapacitás - kihasználtság

Rev PAR =

Szoba - árbevétel Rendelkezésre álló szoba

A két képlet közötti összefüggés: Rev PAR = Keresleti átlagár * Szobakapacitás - kihasználtság = =

Szoba - árbevétel Értékesített szoba

*

Értékesített szoba Rendelkezésre álló szoba

=

Szoba - árbevétel Rendelkezésre álló szoba

A Rev PAR úgynevezett Yield, azaz hozam jelleg mutató, amelynek levezetése arra az összefüggésre hívja fel a figyelmet, hogy a szálloda jó gazdálkodási teljesítményét az árak értéke és a kihasználtság mértéke együttesen befolyásolja. Tekintettel arra, hogy a megalkotott modellben input adatként az értékesített egységre jutó árbevétel szerepel, a továbbiakban az átlagár fogalmán a keresleti átlagárat használjuk.

79


3.

A KÖLTSÉGEK PROGNOSZTIZÁLÁSA

A költségek várható értékének meghatározása a vállalkozás jövedelmi tervének alapvet szegmense. Különösen igaz ez a tiszta versenypiacon, ahol az értékesítési ár küls adottság, és a jövedelmez ség a költséggazdálkodás és tervezés hatékonyságától függ. Egy lehetséges el rejelzés elkészítéséhez el ször bemutatjuk a költség-típusok meghatározását a regresszió analízis segítségével, illetve ismertetjük a módszer egy továbbfejlesztett adaptációját. Végül megvizsgáljuk a prognosztizálás módszerét: a bevétel volumenét l független, állandó költségek, illetve a bevétel volumene által determinált, változó költségek területén.

3.1. A vegyes típusú költségek felbontása regresszió analízis segítségével A gazdálkodás során a leggyakrabban el forduló költségek az úgynevezett vegyes típusú költségek. Ez a költségtípus két részb l áll, az állandó és változó költség fedezetb l. Amennyiben a felosztás regresszió analízis segítségével történik, akkor a két rész egyértelm en elkülöníthet . A m velet képletei a következ k: 30 Vegyes típusú költség = K0 +K1 * Q ahol:

K0 = állandó költség fedezeti rész; K1 = egységnyi változó költség fedezeti rész; Q = értékesített mennyiség.

Állandó költség (K 0 ) = ahol:

(Σy )(Σx 2 ) - ( Σx)( Σxy) n(Σx 2 ) - (Σx) 2

X = vizsgált költségnem; Y = értékesített mennyiség; n = vizsgált id sor adatainak száma.

Egységnyi változó költség (K 1 ) =

80

Teljes költség - Állandó költség Értékesített mennyiség


Tekintsük meg egy vállalkozás gondnoksági költségének adatait havi bontásban, az értékesített mennyiség függvényében. 17. számú. táblázat – Vegyes típusú költségek felbontása – Gondnokság költségei - fiktív adatok

Hónap jan. febr. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szept. okt. nov dec. Összes:

Ért. szobák Vizsgált száma költség (Y) (X) db (ezer Ft) 2 300 1 400 2 790 1 356 6 789 3 210 7 231 3 356 7 013 2 987 7 342 2 675 8 234 3 402 9 723 3 568 7 896 3 100 5 306 2 784 2 678 1 957 3 012 1 902 70 314 31 697

X2

X*Y

5 290 000 7 784 100 46 090 521 52 287 361 49 182 169 53 904 964 67 798 756 94 536 729 62 346 816 28 153 636 7 171 684 9 072 144 483 618 880

3 220 000 3 783 240 21 792 690 24 267 236 20 947 831 19 639 850 28 012 068 34 691 664 24 477 600 14 771 904 5 240 846 5 728 824 206 573 753

átlag k.= állandó k.= változó k.=

2 641,42 935,85 0,29

A számítás eredménye azt mutatja, hogy egy hónapban átlagosan 2.641 e Forintba kerül a szálloda takarítása, amelyb l 936 e Forint tekinthet állandó költségnek. A változó költségek értéke az eladott szobák számának függvényében határozható meg. (0,29 e * Q) Egyenletben kifejezve: Vizsgált költség

2.641 e = 936 e + 0,29 e * Q

A vegyes típusú költségek felbontása a modell megfelel (állandó , illetve változó típusú költség adatok) input adatainak el állításához szükséges.

3.2. A költségtípusok meghatározása regresszió analízis segítségével A regresszió analízist felhasználva, valamint annak értékeit továbbfeldolgozva lehet ség nyílik a költség-adatsorok elemzésére, és annak megállapítására, hogy a vizsgált költség alapvet en állandó vagy változó jelleg , iletve változó költségek esetében az degresszív, progresszív vagy lineáris. (A gyakorlati alkalmazás egyszer sítése érdekében a bemutatott példában a költségeket nem az értékesített mennyiséghez, hanem az értékesítési árbevételhez viszonyítjuk. Feltételezve, hogy a termékek átlagára id szakonként azonos, a számítás értékei megbízhatók.)

81


A meghatározás a következ logikai lépések szerint történik: Kiindulási adatnak tekinthet az id sor árbevétele, illetve a vizsgált költségek id szaki bontásban. A regresszió analízis módszerével meghatározható az állandó illetve egységnyi változó költség értéke. Meghatározom a két változó (bevétel és költség) közötti korreláció értéke. Amennyiben a bevétel és a költségek adatai között az összefüggés gyenge, akkor a vizsgált költség állandó, vagy vegyes típusú. Ekkor meghatározzuk az átlagköltséget valamint az ett l mért eltérést id szakonként, illeteve százalékban kiszámítjuk a regressziós függvényben kapott állandó költség valamint az átlagköltség arányát. Amennyiben az átlaghoz mért eltérés alacsony, illetve az állandó költség aránya magas, akkor a vizsgált költség állandó típusú. Ellenkez esetben vegyes típusú. Amennyiben a bevétel és a költségek adatai között az összefüggés er s, akkor a vizsgált költség változó típusú. Id szakonként kiszámítjuk a költségszintet, majd az adatokat növekv bevételi értékek szerint sorba rendezzük. Amennyiben a bevételek növekedésével a költségszint emelkedik, akkor a vizsgált költség progresszív típusú változó költség. Amennyiben a bevételek növekedésével a költségszint csökken, akkor a vizsgált költség degresszív típusú változó költség. Amennyiben a költségszint változatlan, akkor a vizsgált költség lineáris típusú változó költség.

82


A leírtak szemléltetésére tekintsünk meg két szituációt. El ször egy szálloda bérköltségeit vizsgáljuk. Az adatokat a következ táblázat szemlélteti: 18. számú. táblázat – Bérköltség típusának meghatározása – fiktív adatok Hónap jan. febr. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szept. okt. nov. dec. ÖSSZ:

Bevétel Költség x - xátl.=dx y - yátl.=dy (millió (10 ezer Ft) Ft) 2 945 22 360 -2 836 -3 722 2 790 21 449 -2 991 -4 633 5 204 22 375 -577 -3 707 6 787 22 213 1 006 -3 869 8 328 22 637 2 547 -3 445 7 901 40 315 2 120 14 233 5 745 24 630 -36 -1 452 7 636 22 720 1 855 -3 362 7 695 22 595 1 914 -3 487 5 201 22 573 -580 -3 509 5 838 44 459 57 18 377 3 303 24 653 -2 478 -1 429 69 373 312 979 0 0

dx*dy 10 554 720 13 856 443 2 139 007 -3 891 472 -8 773 067 30 173 657 52 378 -6 235 457 -6 673 030 2 035 271 1 045 981 3 540 149 37 824 580

dx2

dy2

8 043 369 13 850 183 8 946 580 21 460 828 333 025 13 738 760 1 011 868 14 965 937 6 486 785 11 865 154 4 494 047 202 590 150 1 302 2 107 094 3 440 716 11 300 243 3 663 077 12 156 263 336 497 12 310 157 3 240 337 729 443 6 140 897 2 040 850 42 901 401 656 115 063

Y becsült 23 581 23 444 25 573 26 968 28 327 27 951 26 050 27 717 27 769 25 570 26 132 23 897 312 979

eltérés az átlagtól -14,27% -17,76% -14,21% -14,83% -13,21% 54,57% -5,57% -12,89% -13,37% -13,45% 70,46% -5,48% 0,00

0,8817 k1= 20 984,62 k0= 167 774 418 gyök dx2*dy2= r= 22,54% 80,46% k0/átl.kts

A számításokból kiolvasható, hogy a bérköltség és a bevétel között a korreláció értéke alacsony (22,54%). Az is látható, hogy az állandó költség aránya az átlagköltséghez viszonyítva magas (80%), és két id szak (június és november) kivételével az átlagtól mért eltérés alacsony (max. 15%). Ezért megállapítható, az adott szálloda gazdálkodásában a bérköltség állandó költségként szerepel. Fontos kérdéskör az id sor adatainak korrekciója, kiigazítása is, mert bizonyos id szakban egyszeri, nem szokásos vagy rendkívüli gazdasági események történhetnek. Például a megvizsgált esetben a dolgozók a hetedik hónapban jutalmat, a tizenegyedikben pedig tizenharmadik havi bért kaptak. (Ez a US rendszerében el re tervezett többletköltség, ami az éves bérköltség 1/14 részével növeli az említett hónapok bérköltségét.) Ezen hónapok adatai így jelent sen eltérnek a többit l, ami alapvet en mégsem változtatja meg a bérköltség jellegét. Ezért az ilyen jelleg eltéréseket célszer figyelmen kívül hagyni. Viszont vigyázni kell arra is, hogy az adatok maximum 10 – 15%-tól tekinthetünk el, különben a számításból levont következtetések megbízhatatlanná válhatnak. Az id sor kiigazított adataiból elvégzett számításokat a következ táblázat mutatja:

83

A MODELL ESZKÖZRENDSZERE 19. számú. táblázat – Bérköltség típusának meghatározása kiigazított adatsor alapján Bevétel Költség x - xátl.=dx y - yátl.=dy (millió Ft) (10 ezer Ft) jan. 2 945 22 360 -1 691 3 343 febr. 2 790 21 449 -1 846 2 432 márc. 5 204 22 375 568 3 358 ápr. 6 787 22 213 2 151 3 196 máj. 8 328 22 637 3 692 3 620 júl. 5 745 24 630 1 109 5 613 aug. 7 636 22 720 3 000 3 703 szept. 7 695 22 595 3 059 3 578 okt. 5 201 22 573 565 3 556 dec. 3 303 24 653 -1 333 5 636 ÖSSZ: 55 634 228 205 9 272 38 034

dx*dy

Hónap

-5 653 429 -4 489 723 1 906 737 6 873 884 13 364 129 6 223 789 11 108 133 10 944 251 2 008 500 -7 513 616 34 772 654

dx2

dy2

Y becsült

2 860 045 11 175 092 20 864 3 408 331 5 914 219 20 748 322 435 11 275 604 22 552 4 626 084 10 213 883 23 735 13 629 633 13 103 797 24 887 1 229 511 31 504 834 22 956 8 999 000 13 711 592 24 369 9 356 461 12 801 488 24 414 319 037 12 644 543 22 550 1 777 333 31 763 557 21 131 46 527 871 154 108 608 228 205

eltérés átlagtól -2,02% -6,01% -1,95% -2,66% -0,80% 7,93% -0,44% -0,99% -1,08% 8,03% 0,00

0,7474 k1= 18 662,69 k0= 84 677 892 gyök dx2*dy2= r= 41,06% k0/átl.költ. 81,78%

A második esetben vizsgáljuk meg a szálloda emeleti feladatainak költségvonzatát. Az adatokat az alábbi táblázat rendszerezi: 20. számú. táblázat – A Housekeeping költségek típusának meghatározása I. – fiktív adatok Bevétel (millió Ft) jan. 2 945 febr. 2 790 márc. 5 204 ápr. 6 787 máj. 8 328 jún. 7 901 júl. 5 745 aug. 7 636 szept. 7 695 okt. 5 201 nov. 5 838 dec. 3 303 ÖSSZ: 69 373

Hónap

Költség x - xátl.=dx y - yátl.=dy (ezer Ft) 16 645 -2 836 -8 732 17 890 -2 991 -7 487 27 651 -577 2 274 31 589 1 006 6 212 33 210 2 547 7 833 32 890 2 120 7 513 26 740 -36 1 363 29 890 1 855 4 513 27 686 1 914 2 309 21 349 -580 -4 028 22 346 57 -3 031 16 640 -2 478 -8 737 304 526 0 0

dx*dy 24 765 152 22 394 739 -1 312 191 6 248 587 19 949 574 15 926 581 -49 176 8 370 930 4 418 915 2 336 672 -172 524 21 651 427 124 528 686

2,9027 k1= k0= 8 596,58 134 738 gyök 541 dx2*dy2 = r= 92,42% átl. költ.: 25 377,17 33,88% k0/átl.kts

84

dx2 8 043 369 8 946 580 333 025 1 011 868 6 486 785 4 494 047 1 302 3 440 716 3 663 077 336 497 3 240 6 140 897 42 901 401

dy2

Y becsült

76 250 735 56 057 665 5 170 318 38 586 873 61 353 278 56 442 665 1 857 315 20 365 665 5 330 711 16 226 127 9 187 971 76 338 081 423 167 404

17 145 16 695 23 702 28 297 32 770 31 531 25 272 30 761 30 933 23 693 25 542 18 184 304 526

eltérés átlagtól -34,41% -29,50% 8,96% 24,48% 30,87% 29,60% 5,37% 17,78% 9,10% -15,87% -11,94% -34,43% 0,00


A számított értékekb l kiolvasható, hogy a bevétel és a vizsgált költség adatai között nagyon er s az összefüggés, vagyis a bevétel változása egyértelm en befolyásolja az adott költség változását. Ezért ebben az esetben az emeleti munkakörök költsége változó költség. Ha az adatokat a növekv bevétel szerint rendezzük sorba, akkor a költségszínvonal értékeinek alakulásából a változó költség típusára is következtethetünk. 21. számú. táblázat – A Housekeeping költségek típusának meghatározása II. – fiktív adatok Bevétel Költség x y - yátl.=dy dx*dy (millió (ezer Ft) xátl.=dx Ft) 2 945 16 645 -2 836 -8 732 24 765 152 2 790 17 890 -2 991 -7 487 22 394 739 3 303 16 640 -2 478 -8 737 21 651 427 5 201 21 349 -580 -4 028 2 336 672 5 204 27 651 -577 2 274 -1 312 191 5 745 26 740 -36 1 363 -49 176 5 838 22 346 57 -3 031 -172 524 6 787 31 589 1 006 6 212 6 248 587 7 636 29 890 1 855 4 513 8 370 930 7 695 27 686 1 914 2 309 4 418 915 7 901 32 890 2 120 7 513 15 926 581 8 328 33 210 2 547 7 833 19 949 574 69 373 304 526 0 0 124 528 686

dx2

dy2

Y becsült

eltérés az átlagtól

8 043 369 8 946 580 6 140 897 336 497 333 025 1 302 3 240 1 011 868 3 440 716 3 663 077 4 494 047 6 486 785 42 901 401

76 250 735 56 057 665 76 338 081 16 226 127 5 170 318 1 857 315 9 187 971 38 586 873 20 365 665 5 330 711 56 442 665 61 353 278 423 167 404

17 145 16 695 18 184 23 693 23 702 25 272 25 542 28 297 30 761 30 933 31 531 32 770 304 526

-34,41% -29,50% -34,43% -15,87% 8,96% 5,37% -11,94% 24,48% 17,78% 9,10% 29,60% 30,87% 0,00

Degresszív 5,65 6,41 5,04 4,10 5,31 4,65 3,83 4,65 3,91 3,60 4,16 3,99

Az els oszlopban a növekv bevételi értékek láthatók, az utolsó oszlopból pedig kiolvasható, hogy a költségszínvonal fokozatosan csökken. Ez azt jelenti, hogy a költségek növekedésének üteme kisebb a bevétel növekedésénél, vagyis ebben az esetben degresszív típusú változó költségr l beszélhetünk.

3.3.

Az állandó költségek volumenbecslése

Az el z egységben azt vizsgáltuk, hogyan határozható meg az állandó költség, most pedig az el rejelzés lehetséges módszereit mutatjuk be. Konkrét érték kiigazítás

Ebben az esetben a költség változtatása küls kényszer, amelynek mértéke forintban vagy százalékban objektíven meghatározott. Százalékban kifejezett változás például a társadalombiztosítási járulék vagy a felhasznált közüzemi szolgáltatások, energiahordozók árának változása. Forintban kifejezett változás például az egészségügyi hozzájárulás értékének változása. Általány alapján történ kiigazítás

Az általány alapján történ kiigazítást a vállalkozás bels elhatározása motiválja, els sorban az adott gazdaságot jellemz inflációs folyamatok miatt. Ebben az esetben az el z id szakok inflációs értékeinek trendje alapján határozzák meg a következ id szakban várható költségnövekedés átlagos százalékértékét. Az infláció tendenciái alapján célszer az alábbi trendszámítási módszereket választani:

85


Növekv infláció

Exponenciális trend

Állandó érték infláció

Lineáris trend

Csökken érték infláció

Logisztikus trend

(A számítások módszertani leírása a Trendszámítás cím fejezetben került bemutatásra.) A meghirdetett inflációs értékek alapján történ kiigazítás

Tulajdonképpen a nemzetgazdasági szinten meghirdetett inflációs értékek meghatározása sok esetben átfedésben van az el z pontban bemutatott számítás módszerével, azonban sajnálatos tapasztalat, hogy a tervezett értékeket év végére általában egy-két százalékponttal túllépik. Ezért abban az esetben, ha a vállalkozások a központilag meghirdetett értéket tekintik az állandó költségek kiigazításának alapjául, sok esetben fedezetlen költségekkel szembesülhetnek az év végén.

3.4. A változó költség színvonalának el rejelzése A változó költségek nagyságáról els megközelítésben az állapítható meg, hogy azt alapvet en két tényez , az értékesítési árbevétel, valamint a változóköltség-színvonal határozza meg. Képletben kifejezve: ΣVK = R * VK% = P * Q * ahol:

VK * Q P* Q

R = nettó bevétel; Q = értékesített mennyiség; P = értékesítési ár; VK = egységnyi változó költség; VK% = változóköltség-színvonal.

Az összefüggés azonban felhívja a figyelmet arra, hogy a költségszínvonal el rejelzésénél az értékesítési árnak is szerepe van. Az egységnyi változó költség, valamint az egységnyi értékesítési ár hányadosa határozza meg a költségszínvonal értékét. Az egységnyi változó költség értékének prognosztizálási alternatívái pedig azonosak az el z ekben, az állandó költségek el rejelzésénél bemutatott módszerekkel. (Konkrét érték , általány alapú, központi inflációs el rejelzésre épített meghatározás.) Az árak meghatározásával külön fejezetben foglalkoztunk. Most arra kívánjuk felhívni a figyelmet, hogy a változóköltség-színvonal alakulását a két tényez együtt hogyan befolyásolja. ∆ VK% =

∆ VK ∆P

Amennyiben a termék vagy szolgáltatás értékesítési ára nagyobb mértékben n , mint az egységnyi változó költség, akkor a költségszínvonal csökken, így a jövedelmez ség javul, illetve fordítva, ha az egységnyi költség növekedése nagyobb, az árnál, akkor a költségszínvonal is emelkedik.

86


4.

A VÁRHATÓ EREDMÉNY EL REJELZÉSE

Minden vállalkozás alapvet érdeke, hogy a tervezett gazdálkodás jövedelmez ségét meghatározza. Természetesen az eredmény alakulására sok olyan tényez is hat, amelyek el re kiszámíthatatlanok, illetve a vállalkozó által befolyásolhatatlanok. Ilyen küls tényez például a gazdasági szabályozórendszer váratlan, el re be nem jelentett változása, külkapcsolatokat folytató cégek esetén a valutaárfolyamok hirtelen, nagymérték változása, a felhasznált nyersanyagok árának el re nem jelezhet drasztikus emelkedése, vagy – és sajnos már ezt is tényez ként kell figyelembe venni – küls er szak hatására a fogyasztói szokások megváltozása, ami jelent s kereslet csökkenést eredményezhet a vállalkozás értékesítési piacán. Szintén nem lehet megbízható statisztikai matematikai el rejelzést készíteni a vállalkozás termékeinek bizonyos pozícióiban. Egy új termék vagy szolgáltatás piaci bevezetésének id szakában a várható jövedelmez ség statisztikai prognosztizálása a bizonytalansági tényez k magas száma miatt inkább a „jövend mondás” megbízhatóságához hasonlítható. Hasonló a helyzet váratlan és er s konkurencia piacra lépésekor, vagy a termék életgörbe hanyatló ágában. Ezért az eredmény prognosztizálásánál mindig meg kell határozni két alapvet feltételt: 1.

Az el rejelzés folyamán a vállalkozásra ható küls tényez k min ségi változásától el kell tekinteni.

2.

A prognosztizálás a vállalkozás szokásos gazdálkodási folyamataira értelmezhet , változatlan piaci pozíciók esetén.

Természetesen ez a két tényez jelent sen lesz kíti a statisztikai-matematikai módszerekre épül el rejelzések alkalmazásának és felhasználásának körét, azonban ezen feltételek hiányában, a bizonytalansági tényez k magas száma miatt, megbízható és felel séggel használható prognózis nem készíthet .

4.1. Az eredmény el rejelzésének módszerei Az eredmény el rejelzésének három szintje különböztethet meg: A. Az eredménytömeg el rejelzése

Ebben az esetben a trendszámítás módszerével a megel z id szakok adataiból készítünk mennyiségi becslést. Növekv eredménytömeg

Exponenciális trend

Állandó érték eredménytömeg

Lineáris trend

Csökken érték eredménytömeg

Logisztikus trend

(A számítások módszertani leírása a Trendszámítás cím fejezetben került bemutatásra.)

Ez az el rejelzési módszer inkább elméleti lehet ség, a gyakorlatban nem használják. Ennek oka, hogy az eredményt a költségek és bevételek változásának ered je határozza meg, amit a tényez k eltér jellege miatt külön-külön célszer prognosztizálni.

87


B. A bevétel és a költségek el rejelzése

Az el z alfejezetekben bemutattuk a bevétel és költség el rejelzés leggyakrabban alkalmazott statisztikai, matematikai módszereit, ami a következ módon rendszerezhet : A bevétel prognosztizálás (Q * P) Értékesített mennyiség prognosztizálása(Q) Trendek alapján (Dinamikus viszonyszámok; lineáris; exponenciális; logisztikus trend); Regresszió analízissel (Er s összefüggést mutató tényez várható jöv értékét felhasználva.)

Az ár prognosztizálása (P) Az alapár meghatározása (Piaci pozíciók alapján); Árdiszkrimináció és árkategóriák kialakítása (Piaci szegmentálás alapján); Árengedmények, felárak megtervezése (Árrugalmasság alapján); A kiajánlási feltételek meghatározása (Pénzpiaci tendenciák figyelembevételével).

A költségek prognosztizálása (K) Költségtípusok meghatározása (Regresszió analízis, átlagszámítás); Állandó költségek várható értékének el rejelzése (Konkrét változások figyelembevétele, általány alapú -, infláció alapú kiigazítás); Változó költségek színvonalának meghatározása (Egységnyi változó költség osztva az árral prognosztizálása alapján).

Az eredmény meghatározása (P * Q – K) C. Tényez analízisre épített döntési modell

A dolgozat következ fejezetében szeretnénk bemutatni egy döntési modellt, amely a következ kiindulási adatokra épül: El re vetített értékesítési mennyiség; Meghatározott átlagár; Prognosztizált állandó költségek, egyes költségcsoportokra lebontva; Prognosztizált változó költség színvonalak, egyes költségcsoportokra lebontva. Az eredmény prognosztizálásához használt egyenletrendszer a következ : FCi + VCi * Q = P *Q, VC *P, VC = VC% * P = P Ahol:

valamint folytatásként:

FCi = i. állandó költség komponens; VCi = i. változó költség komponens; Q = értékesített mennyiség; P = értékesítés egységára; VC% = változóköltség-színvonal

FCi + VCi * Q + elvárt üzleti eredmény = P *Q

Az elkészített modell számítógépes kivitelezésének el nye, hogy mátrix-szer feldolgozása lehet séget ad az egyes tényez k megváltoztatására, és a változások eredményre gyakorolt hatásának kimutatására.

A fejezetben bemutatott összefüggéseket a 2. számú melléklet feladataival kívánjuk szemléltetni. 88


Hivatkozások: 1. A képlet forrása:

1990

Tankönyvkiadó,

272. o.

2. A táblázat a Központi Statisztikai Hivatal adatainak önálló feldolgozása; 3. Az ábra az 1. számú táblázat önálló prezentációja; 4. A képlet forrása: KJK –75. old. 5. Az ábra az 3. számú táblázat prezentációja; 6. A képlet forrása: KJK – 80. old. 7. Az ábra az 4. számú táblázat prezentációja; 8. A képlet forrása: KJK – 89. old. 9. Az ábra az 4. számú táblázat prezentációja; 10, 11. Az ábra az 8. számú táblázat prezentációja; 12. Az ábra az 10. számú táblázat prezentációja; 13. Önállóan készített ábrák; 14. Az ábra az 16. számú táblázat prezentációja; 15. A képlet forrása: KJK – 112. old. 16. A képlet forrása: KJK – 113. old. 17. A képlet forrása: KJK – 136. old. 18. A kategóriák meghatározása tartalmi idézet, forrása:

NOVOPRINT, 1995 – 128. old. 19, 21. Önállóan készített folyamatábrák

89


20. Az ábra forrása:

NOVOPRINT, 1995 – 141. old. 22, 23. Forrás: Hotel ASTORIA, Front Office, 2004 24. A képlet forrása:

NOVOPRINT, 1995 – 76. old. 25. A képlet forrása:

NOVOPRINT, 1995 – 80. old. 26. A képlet forrása: !" 27, 28. A képletek forrása:

Szókratész Kiadó, 2002 – 430. old. 29. A képlet forrása: # Educational Institute of the American Hotel & Motel Association, 1990 – 183. old. 30. A képletek forrása: # Educational Institute of the American Hotel & Motel Association, 1990 – 212. old.

90

IV.III. A DÖNTÉSI MODELL FELÉPÍTÉSE EL SZÓ A FEJEZETHEZ A fejezetben olyan absztrakt matematikai, mikroökonómiai modell megalkotásának lépéseit ismertetjük, amely a számítástechnikai megvalósításnak köszönhet en képes meghatározott input adatok feldolgozásával döntési alternatívákat készíteni, illetve az egyes variációk pénzügyi hatását értékelni. Az els egységben a modell felépítését prezentáljuk, és bemutatjuk az értelmezési tartomány két alapfeltételét. Ezt követ en az input tényez k körét határozzuk meg. A modell jellege megkívánja, hogy a kiindulási adatok összeállításánál és felhasználásánál egyszer sítéseket, absztrakciókat is felállítsunk, amiket a tényez k ismertetésével párhuzamosan fogalmazunk meg. Az adatok kiszámításának gyakorlati módszerét is áttekintjük, amit egy fiktív feladat levezetésével szemléltetünk. A harmadik rész a modell megoldási algoritmusát prezentálja, amelynek megalkotása a legnagyobb kihívást jelentette. Ehhez kapcsolódik az informatikai kivitelezés lépéseinek ismertetése. A negyedik egységben a modell output adatainak felhasználási területét mutatjuk be. Meghatározzuk a különböz munkatáblák kínálta alkalmazási lehet ségeket, és kiemelten foglalkozunk a hatásmátrix hasznosításának területeivel.

91

A DÖNTÉSI MODELL FELÉPÍTÉSE

1.

A MODELL BEMUTATÁSA

Az el z fejezet lezárásaként olyan absztrakt matematikai modell elkészítésének lehet ségére utaltunk, amely képes a jövedelmez ségre ható egyes tényez k változásának ered jéb l az eredmény várható értékét prognosztizálni. Természetesen, mint minden matematikai modell, ez is a valós gazdálkodási folyamatokat egyszer sítve, absztrakt módon mutatja be, ezért gyakorlati felhasználásának területe els sorban a szimulált változások hatására bekövetkez események irányának és nagyságrendjének értékelése. Már az el z fejezetben meghatároztunk két közgazdasági feltételt, amelyek a jövedelmez ség prognosztizálásból kizárják a kiszámíthatatlan küls tényez k min ségi változását, valamint a szokásos vállalkozási ügymenetet alapvet en átstrukturáló bels intézkedések hatását. Ezért a modell két prekoncepcióra épül: 1. számú el feltétel: Az el rejelzés folyamán a vállalkozásra ható küls tényez k el re kiszámíthatatlan, min ségi jelleg változása nem értelmezhet . 2. számú el feltétel: A prognózis a vállalkozás el re meghatározható, és a vizsgálat során jelent sen nem változó piaci pozíciói esetén, a szokásos gazdálkodási folyamatokra vonatkozik. Azonban már itt fel kívánjuk hívni a figyelmet arra, hogy két alapfeltételen kívül, a tényez k (input adatok) körének meghatározásánál, valamint a matematikai absztrakció bemutatása során további feltételeket, illetve egyszer sítéseket is megfogalmaztunk. A modellezett gazdálkodási probléma matematikai megoldása a következ illetve annak tényez kre felbontott és átrendezett formáira épül: 1

képletösszefüggésre,

FCi + VCi * Q = P *Q, VC = VC% * P =

VC *P P

ahol: FCi = i. állandó költség komponens; VCi= i. egységnyi változó költség komponens; Q = értékesített mennyiség; P = értékesítés egységára; Illetve, folytatásként:

VC%

=

változóköltség-színvonal.

FCi + VCi * Q + elvárt üzleti eredmény = P *Q

92


A leírt folyamat absztrakt matematikai modellezést Excel formátumú informatikai adatfeldolgozó táblák készítése tette lehet vé. Ezeket felhasználva olyan hatás-mátrixot készítettünk, amelynek megalkotása a következ logikai felépítést követi: A mátrix els oszlopában szerepelnek a kiindulási adatok, amelyek az elvárt üzleti eredmény kivételével tetsz legesen változtathatóak. Egy tetsz legesen kiválasztott tényez megváltoztatásának hatását a többi tényez re a következ oszlop mutatja. (Például az ELÁBÉ szint növekedése esetén hogyan, és milyen mértékben kell, illetve lehet a többi tényez t megváltoztatni úgy, hogy a kívánt eredmény ne változzon.) Az oszlopok száma a megváltoztatni kívánt tényez k számától függ. Az összetett folyamatok, illetve egyszerre jelentkez hatások egymást követ lépések sorozatában elemezhet k. (Például lépésenként elemezhetjük a létszám, az átlagbér, valamint a közterhek változásának hatását az összes többi vizsgált tényez re. 1. lépés – létszám változása; 2. lépés - létszám és átlagbér változása; 3. lépés - létszám, átlagbér és közterhek változása. Az egyes lépések sorozatának felcserélése is lehetséges.) Az egyes paraméterek a vizsgálat feltételrendszerét l függ en rögzíthet k. 1. számú táblázat – A modell segítségével készíthet hatás-mátrix felépítése kiinduló adatok (input) Létszám Átlagos alapbér Bérjárulékok és közterhek Immat. és tárgyi eszközállomány Átlagos értékcsökkenési k. Egyéb fix költségek Mozgó bérek számítási k. ELÁBÉ színvonal Egyéb változó költségek sz. Termelékenység - Standard Kapacitás-kihasználtság Eredmény Piaci ár

A 01 A 02 A 03 A 04 A 05 A 06 A 07 A 08 A 09 A 010 A 011 A 012 A 013

1. lépés

2. lépés

J. lépés Változó adatok

A 12 A 13 A 14 A 15 A 16 A 17 A 18 A 19 A 110 A 111 A 112 A 113

A 23 A 24 A 25 A 26 A 27 A 28 A 29 A 210 A 211 A 212 A 213

A j4 A j5 A j6 A j7 A j8 A j9 A j10 A j11 A j12 A j13

Aji adatok a változás iránya és mértéke a változatlan eredmény elérése érdekében. (output adatok)

A probléma megoldásának variációi (output adatok) a vezet i döntést el készít alternatívák. A vezet i döntések két változatára is megoldást keres a dolgozat. Az Excel formátumú feldolgozás lehet séget ad arra, hogy az egyes tényez k rögzítésével alternatív döntések (egy-egy tényez kizárólagos változásának) hatását vizsgáljuk, illetve az oszlopok adatainak „rögzítése” nélkül, több tényez változtatásának együttes eredményét elemezzük. Végül bemutatunk egy olyan komplex hatás-mátrixot, amely képes meghatározni, hogy a kiindulási tényez k bármelyikének 1 százalékos változása milyen mértékben befolyásolja a további tényez k alakulását.

93


2.

A MODELL INPUT ADATAI

2.1. Az input adatok körének meghatározása Az input adatok alapvet en a következ csoportokba sorolhatók: A várható bevételre vonatkozó adatok; A várható költségekre vonatkozó adatok; Az elvárt eredményre vonatkozó adatok. 2.1.1. A várható bevételek input adatai A bevétel el rejelzéséhez két tényez , az értékesítési mennyiség (Q) valamint a várható értékesítési ár (P) meghatározása szükséges. A modell els sorban turisztikai vállalkozások jövedelmez ségét vizsgálja, ezért az értékesítési árbevétel meghatározása a következ módon épül fel: 1 Értékesítési árbevétel = Értékesített mennyiség * Értékesítési ár = Q * P; Ahol: Értékesített mennyiség = Értékesítési egységek száma * Kapacitás-kihasználtság Értékesítési egységek száma = Egy f által ellátandó ért. egységek száma * Létszám A vizsgált tényez k ezért a következ k: Értékesítési ár; Egy f által ellátandó értékesített egységek száma; Létszám; Kapacitás-kihasználtság. Az értékesítési ár egy keresleti átlagár, amely a bevétel és az értékesített mennyiség (értékesített szobák száma) hányadosával írható fel. 1. sz. absztrakció: A modell átlagárakkal számol, amely elfedi a piaci szegmentáció és az árdiszkrimináció eredményeként képzett árkategóriák különbségeit. A turisztikai iparágban létszám standardnak nevezik az egy értékesítési egységre vetített létszám szükségletét. A modellben azonban ett l eltér en, az el bb leírt (és általánosan ismert) mutató reciprok értéke, vagyis az egy f által ellátandó értékesített egységek száma szerepel standardként. Ezzel a változtatással az volt a cél, hogy a létszám adatához egy termelékenység jelleg mutatót rendeljünk a számítások során.

94


A létszám értéke a modellben két helyen is tényez ként szerepel, egyrészt az értékesíthet mennyiség, másrészt az él munka költségek meghatározásánál. Elvileg lehetséges alternatíva lenne a két mutató helyett (egy f által ellátandó értékesített egységek száma; létszám) azok szorzatösszegének, vagyis az értékesített szobák számának szerepeltetése, azonban a létszám önálló tényez ként való szerepeltetésével - amely, mint er forrás és mint költségtényez is megjelenik - arra kívántuk felhívni a figyelmet, hogy a humáner forrás gazdálkodás kett s funkciót tölt be, biztosítania kell a megfelel min ség szolgáltatás személyi feltételeit, ugyanakkor a gazdálkodás racionalitásának feltételrendszerében szabályoznia kell az él munka felhasználását, a bérek kiáramlását. 2. sz. absztrakció: A modell az értékesíthet mennyiséget (értékesíthet szobák számát) két tényez szorzatösszegeként szerepelteti, ezért a létszám vagy a termelékenységi standard egyenkénti változtatása csak úgy képzelhet el, ha annak eredményeként a maximális kapacitás megváltozik. A probléma azonban könnyen feloldható. A két tényez t úgy kell módosítani, hogy szorzatösszegük változatlan maradjon. Ez megfelel a szokásos üzletmenet gyakorlatának is, hiszen adott mennyiség feladat ellátásához a létszám csökkentését a termelékenység növelésével kell kompenzálni, illetve a termelékenység csökkenése csak nagyobb létszámnál lehetséges. Az eddig bemutatott három tényez szorzatösszege a maximálisan elérhet árbevételt határozza meg. Ennek értéke a kapacitás-kihasználtság ( továbbiakban KK ) mutatójával megszorozva, a realizált árbevételt adja. 3. sz. absztrakció: Mivel a modell az értékesíthet szobákat nem bontja típusokra, hanem homogén módon kezeli, a kihasználtság mutató egyszerre vonatkozik a szobakapacitás-, valamint a bevételkapacitáskihasználtságra is. 1 (Értékesíthet szobák száma * KK) * Ár = (Értékesíthet szobák száma * Ár) * KK 2.1.2. A várható költségek input adatai A költségadatok két csoportra oszthatók: Állandó költségek kiszámításához kapcsolódó input adatok: I. Bérköltség: Létszám; Átlagos alapbér; Bérjárulék %; II. Immateriális és tárgyi eszközök költsége: Immateriális és tárgyi eszközök állománya; Átlagos leírási kulcs; III. Egyéb állandó költségek értéke. Változó költségek input adatai: I. Mozgó bérek számítási kulcsa; II. ELÁBÉ színvonal; III. Egyéb változó költségek színvonala. 95


Az állandó költségek költségnemenkénti bontásban jelennek meg a modellben. A gazdálkodási gyakorlat elemzése alapján a legfontosabb költségcsoportok az alábbiak: 1 I.

Bérköltség állandó hányada = Létszám * Átlagos alapbér * (100% + Bérjárulék %); 4. sz. absztrakció::2 A modell átlagbérekkel számol, ami elfedi a széls értékek közötti különbséget. Ez legf képpen a menedzsment és az alkalmazotti fizetési kategóriák között jelent s. A bérjárulékok meghatározása az adott év szabályozóinak felel meg. (Társadalombiztosítási járulék: 29 %, Munkaadói járulék: 3 %, Szakképzési alap: 1,5 % - 2004.) Az állandó bérek meghatározásának matematikai formája azonban megkívánja, hogy az egy összegben fizetend járulékok – például: Egészségügyi hozzájárulás – az egyéb állandó költségek között szerepeljenek.

II.

Immateriális és tárgyi eszközök költsége = = Immateriális és tárgyi eszközök állománya * Átlagos leírási kulcs 5. sz. absztrakció: 3 A modell az immateriális és tárgyi eszközök költségének meghatározásánál nem veszi figyelembe az eszközállományban az id szak alatt bekövetkez változásokat, rendkívüli eseményeket, illetve átlagos értékcsökkenési kulccsal számol, ami elfedi az egyes eszközcsoportok leírási mértékének és módjának eltéréseit. További egyszer sítés, hogy a vizsgálat nem terjed ki azokra az eszközökre (földterület, telek, erd , üzembe nem helyezett beruházás, valamint m alkotások, leletek, gy jtemények), amelyekre értékcsökkenés nem számolható el, továbbá a befektetett pénzügyi eszközökre, amelyek után csak értékvesztés számolható el. Az átlagkulcs alkalmazása torzítja az üzleti vagy cégérték (min. 5 év), valamint a befejezett kísérleti fejlesztés és az alapítás, átszervezés aktivált értékének (max. 5 év) leírási szabályait.

III. Egyéb állandó költségek Az egyéb állandó költség értéke egy úgynevezett gy jt kategória, amely tetsz legesen tovább bontható. Így a modell felépítése lehet vé teszi az állandó költségtípusok számának további b vítését. A változó költségek költségszínvonal formájában jelennek meg a modellben. A gazdálkodási gyakorlat elemzése alapján ezek legfontosabb költségcsoportjai: I. Mozgó bérek szintje; A mozgó bérek szintje a teljesítmény arányos béreket fejezi ki százalékos formában. II. ELÁBÉ színvonal; Az eladott áruk beszerzési értékének szintje a szolgáltatási tevékenységet kiegészít áruforgalmi folyamatok (jellemz en vendéglátóipari tevékenység esetén) nyersanyag felhasználását mutatja a nettó bevétel százalékában.

96


III. Egyéb változó költségek Az egyéb változó költségek szintje szintén úgynevezett gy jt -kategória, amely tetsz legesen tovább bontható, ezért a modell felépítése lehet vé teszi a változóköltség-típusok számának további b vítését is. 6. sz. absztrakció: A modell a változó költségeket lineáris változó költségként kezeli. Elméletileg az értékesített mennyiség növekedésének függvényében lehet növelni a változó költségek színvonalát (progresszív változó költségek): 1 Változó költség szint 1 = Változó költség szint 0 *

Kapacitás - kihasznált ság Kapacitás - kihasznált ság

1 0

Ahol: Kapacitás-kihasználtság = értékesített mennyiség numerikus kifejez je; 0 = bázis id szak indexe; 1 = tény id szak indexe.

Illetve az értékesített mennyiség növekedésének függvényében csökkenteni lehet a változó költségek szintjét is(degresszív változó költségek): 1

Változó költség szint 1 = Változó költség szint 0 *

Kapacitás - kihasználtság Kapacitás - kihasznált ság

0 1

A felírt számítási képlet azonban önmagában is absztrahálja a költségszint változását. Ezen felül bizonyos változó költségek a bevételhez viszonyítva hektikusan mozognak, amely változások megbízható követése gyakorlatilag nem megoldott. 2.1.3. Az elvárt eredmény, mint input adat A modell alapvet célja, hogy az input adatok ismeretében meghatározza az üzleti eredményt. Ebben az értelemben az eredmény természetesen klasszikus output adatnak tekinthet . A modell matematikai felépítése azonban lehet vé teszi, hogy az input adatok (alapesetben 12 db, de az egyéb költség kategóriák számának növelésével ez változhat) egyikét bizonyos számítási variációk esetén a tervezett nyereség értékével cseréljük fel (természetesen más feldolgozási algoritmussal m köd feladatlapra kell áttérni), így az el re meghatározott el irányzatként szerepel, amelynek függvényében további tényez k változása határozható meg.

Például, keressük azt az árat, vagy értékesítési mennyiséget, amit a tervezett eredmény eléréséhez biztosítani kell. Ebben az esetben az elvárt eredmény már input adatként értelmezhet , amelynek értékét a vállalkozás menedzsmentje üzletpolitikai megfontolások alapján határoz meg. Végül, a jövedelmez ség meghatározásánál még egy jelent s egyszer sítést kell megfogalmazni: 7. sz. absztrakció:

A modell matematikai formulái a bérjárulékok - mint objektív költségelemek - kivételével eltekintenek a vállalkozás költségvetéssel szembeni kötelezettségeit l. A gazdálkodás logikáját követve a bevételeket és költségeket általános forgalmi adótól, illetve a termékforgalmazás rendszeréhez kapcsolódó más adónemekt l mentesen veszik figyelembe. Ezáltal eltekintünk a speciális ÁFA elszámolások problémakörének feldolgozásától. Szintén nem vizsgáljuk az els dleges jövedelemszerzéshez kapcsolódó társasági és személyi jövedelemadót sem.

97


Ezt az absztrakciót azért határoztuk meg, mert a vizsgált probléma megoldása során a vállalkozás üzleti eredményét keressük, ami a nettó érték bevételek és kiadások különbsége. A társasági adó kiszámítása a számviteli eredmény meghatározásának kés bbi fázisában történik, a személyi jövedelem adó pedig része az alkalmazottak számára kifizetett bruttó bérnek, ami átlagbér formájában szerepel a modellben.

2.2. A kiindulási adatok kiszámítása A modell kiindulási értékeit az el z évek gazdálkodási adatainak ismeretében, azok feldolgozásával határozzuk meg a következ módszerek segítségével. 1. Termelékenységi standard A tevékenység ellátásának létszámszükségletét fejezi ki. Az input adatként meghatározott standard csak akkor tér el az el z id szakok értékét l, ha a vállalkozás a szolgáltatás min ségét változtatni kívánja. 2. Létszám

A tevékenység ellátásának létszámszükségletét az értékesítési egységek száma, valamint a termelékenységi mutató hányadosa határozza meg. 1 Létszám =

Értékesíth et szobák száma Termeléken ységi standard

Az input adatként meghatározott létszám csak akkor tér el az el z id szakban meghatározott értékt l, ha az id szakban a szobák száma vagy a standard megváltozik. 3. Kapacitás-kihasználtság

Az értékesített mennyiség százalékos kifejez jét a valóságban értékesített egységek száma, valamint az értékesíthet maximum hányadosa határozza meg. 1 Értékesített szobák száma Kapacitás- kihasználtság = Értékesíthet szobák száma

Az input adatként meghatározott kapacitás kihasználtság – feltételezve, hogy az értékesíthet egységek száma nem változik – az értékesített egységek mennyiségi el rejelzése alapján történik. Az el rejelzés lehetséges módszerei: Az el z id szakok értékesítési adataiból a tendenciák jellegéhez illeszked meghatározása, majd a vizsgált id szakra mennyiségi prognózis készítése.

trend

Az el z id szakokból ismert, er s kapcsolatot mutató mennyiségi tényez regressziós analízisét felhasználva, mennyiségi becslés készítése a vizsgált id szakra. (Például az id szakra vonatkozó el foglaltság értékéb l.) 4. Átlagos értékesítési ár

Az ár az értékesítési árbevétel és az értékesítési mennyiség hányadosa. 1 Átlagos ár =

Szoba árbevétel Értékesíte tt szobák száma

Az input adatként szerepl ár két módon határozható meg:

98


Az el z id szakok árbevételi adataiból a tendenciák jellegéhez illeszked trendet állítunk fel, majd a vizsgált id szakra mennyiségi prognózist készítünk. Az értékesített mennyiségre szintén el rejelzést készítünk. A két érték hányadosaként meghatározható az átlagos ár. Marketing szempontok figyelembevételével a következ id szara kiajánlott ár önmagában is meghatározható. 5. Átlagbér

Az átlagbér az állandó jelleg bérköltség járulékoktól mentes hányadának, valamint a létszámnak a hányadosa. 1 Állandó bérjelleg költség 100% + Bérjárulékok% Átlagbér = Létszám

létszám változatlanságát feltételezve az input adatként szerepl átlagbér két módon határozható meg: A

Az el z id szakok nem mozgóbér-jelleg bérköltség adataiból a tendenciák jellegéhez illeszked trendet állítunk fel, majd a vizsgált id szakra mennyiségi prognózist készítünk. Az értéket korrigáljuk az aktuális bérjárulékokkal. A korrigált érték valamint a létszám hányadosaként meghatározható az átlagos bér. Humáner forrás gazdálkodási szempontok figyelembevételével, a következ id szara tervezett átlagbér az el z id szakok mennyiségi tendenciáitól eltér en is meghatározható. 6. Bérjárulékok kulcsa A vizsgált id szak bérjárulékának kulcsait a gazdaságirányítás központi szabályozórendszere határozza meg. 7. Immateriális és tárgyi eszközök átlagos állománya Az input adatként szerepl eszközállomány értéke két módon számítható: Az el z id szakok immateriális és tárgyi eszközállományának adataiból a tendenciák jellegéhez illeszked trendet állítunk fel, majd a vizsgált id szakra mennyiségi prognózist készítünk. Az érték a beruházási döntések figyelembevételével, az el z függetlenül is meghatározható.

id szakok értékét l

8. Átlagos leírási kulcs 4 A leírási kulcs mértékét a Számviteli Törvény biztosította lehet ségeken belül a vállalkozó szabadon határozhatja meg. Az 1996. évi LXXXI. a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény 1. és 2. melléklete azonban a tárgyi eszközök esetén konkrét lineáris kulcsokat határoz meg. Amennyiben a Sz. T. szerint számított értékcsökkenés mértéke ennél nagyobb, akkor a társasági adó alapját növelni kell a két módón kiszámított értékcsökkenés különbségével, ellenkez esetben pedig csökkenteni. Ezért a tárgyi eszközök átlagos leírási kulcsánál - az eredmény kimutatás logikáját követve - a társasági adó törvény kulcsait célszer figyelembe venni. 99


9. Egyéb állandó költségek Az egyéb állandó költségként szerepl inputértékek a következ módon határozhatók meg: Az el z id szak egyéb költségét regresszió analízis segítségével állandó és változó költségre oszthatók; 1 K = K0 + K1 * Q Ahol: K = Egyéb költéség; K0 = Egyéb állandó költség; K1 = Egyéb egységnyi változó költség; Q = Értékesített egységek (szobák) száma.

Az állandó költség értékekb l (K0), a tendenciák jellegéhez igazodva a vizsgált id szakra mennyiségi prognózist készíthet ; A prognózis értékét korrigáljuk: Kiszámítható változások alapján konkrét értékekkel; Általánnyal; Várható inflációs tényez vel.

10. Mozgóbér-költség %

A mozgóbér-költségszint a nem állandó bérköltség, valamint az árbevétel hányadosa.

A mozgó bérek értéke két módon határozható meg: A bérköltség járulékokkal csökkentett értékéb l kivonjuk az alapbérek értékét; 1 Mozgóbér =

Bérjelleg költség - Alapbér * Létszám * Hónapok száma 1 00% + Bérjárulék%

A bérköltség regressziós analízisével meghatározzuk az egységnyi változó bér értékét (B1), majd ezt szorozzuk az értékesített szobák számával. 1 Mozgó bér = Egységnyi változó bér (B1 ) * Értékesített szobák száma

A mozgó bér szintjének input értéke a prognosztizált árbevétel felhasználásával a következ módszerrel számítható: 1 Mozgóbér költség Mozgóbér - költségszint = = Árbevétel Egys. változó bér (B1 ) * Ért. szobák sz. Egys. változó bér (B1 ) = = Átlagos ért. ár * Ért.szobák száma Átlagos ért. ár

100


11. ELÁBÉ %

Az ELÁBÉ szint az eladott áruk beszerzési értékének, valamint az árbevételnek a hányadosa. 1 ELÁBÉ ELÁBÉ szint = Árbevétel

Az ELÁBÉ szint inputértéke a következ módon határozható meg: Az el z id szakok ELÁBÉ értékeib l tendenciák jellegéhez illeszked trendet állítunk fel, majd a vizsgálandó id szakra mennyiségi prognózist készítünk; Az ELÁBÉ értéke az árbevétel prognosztizált adatával elosztva az ELÁBÉ színvonal értékét határozza meg; Az értéket korrigáljuk: Kiszámítható változások alapján konkrét értékekkel; Általánnyal; Várható inflációs tényez vel. 12. Egyéb változó költség % Az egyéb változóköltség-szint az egyéb változó költségek, valamint az árbevétel hányadosa . 1 Egyéb változó költség Egyéb változóköltség - szint = Árbevétel Az egyéb változóköltség-szint inputértéke a következ módon határozható meg: Az el z id szakok egyéb költségeit regresszió analízis segítségével állandó és változó költségekre osztjuk; Az értékesített szobák mennyiségi prognózisából származó adatot az egységnyi változó költség értékével szorozzuk (K1 * Q), így megkapjuk az egyéb változó költség várható értékét. A változó költség értékét az árbevétel prognosztizált adatával elosztva a költségszínvonal értékét határozzuk meg; Az értéket korrigáljuk: Kiszámítható változások alapján konkrét értékekkel; Általánnyal; Várható inflációs tényez vel.

101


2.3. Szemléltet feladat a kiindulási adatok kiszámítására Az el z fejezetben elméletben bemutatott számítási módszereket most egy fiktív szemléltet feladat levezetésével illusztráljuk. Kiindulásként tekintsük a következ táblázatot, amely egy szálloda öt éves gazdálkodásának ÁFAmentes adatait rendszerezi, nominál árakon. 2. számú táblázat – A gazdálkodás adatai nominál áron 5 Éves adatok Szobák száma (nap)

1. év

2. év

240

240

3. év 250

4. év 250

5. év 250

2 2 2 2 2 Standard Értékesített szobák 63 875 64 213 64 347 64 298 65 101 száma Szállodai árbevétel (e 1 405 250 1 562 300 1 702 030 1 905 680 2 103 800 Ft.) Költségek: Bérjelleg költség (e 415 600 430 530 449 800 472 906 490 782 Ft.) 33,5% 33,5% 33,5% 33,5% 33,5% Bérjárulékok Átlagos amort. kulcs 8,75% 8,75% 8,75% 8,75% 8,75% Immateriális és tárgyi 4 467 086 4 801 486 5 030 354 5 341 029 5 465 543 eszközök átl. állománya (e Ft) Egyéb állandó költség 340 560 350 781 389 760 407 234 416 800 (e Ft.) 94 995 122 797 126 461 139 305 160 941 ELÁBÉ (e Ft.) Egyéb változó költség 33 164 48 744 35 913 61 744 54 068 (e Ft.)

Az adatok feldolgozását a modell elkészítéséhez szükséges további input adatok meghatározásával kezdjük, amelyek a következ k: Létszám (f ); Egy értékesített szoba átlagára (e Ft.); Átlagos alapbér (e Ft.); Kapacitás-kihasználtság (%); ELÁBÉ %; Egyéb változó költség %.

102


Az elvégzett számítások eredményét a következ táblázat rendszerezi: 3. számú táblázat – A gazdálkodás kib vített adatai nominál áron Éves adatok Szobák száma (nap) Standard Szükséges létszám

1. év

2. év

3. év

4. év

5

5. év

240

240

250

250

250

2

2

2

2

2

120

120

125

125

125

Kapacitás72,92% 73,30% 70,52% 70,46% 71,34% kihasználtság% Értékesített szobák 63 875 64 213 64 347 64 298 65 101 száma Szállodai árbevétel (e 1 405 250 1 562 300 1 702 030 1 905 680 2 103 800 Ft.) Egy értékesített szoba 22,00 24,33 26,45 29,64 32,32 átlagára (e Ft.) Költségek: Bérjelleg költség (e Ft.) Bérjárulékok Átlagbér (e Ft.) Átlagos amort. kulcs

415 600

430 530

449 800

472 906

490 782

33,5% 216

33,5% 224

33,5% 225

33,5% 236

33,5% 245

8,75%

8,75%

8,75%

8,75%

8,75%

Immateriális és tárgyi 4 467 086 4 801 486 5 030 354 5 341 029 5 465 543 eszközök átl. állománya (e Ft) Értékcsökkenés (e Ft.) 390 870 420 130 440 156 467 340 478 235 Egyéb állandó költség (e Ft.) ELÁBÉ (e Ft.) ELÁBÉ % Egyéb változó költség (e Ft.) Egyéb változó költség % Közvetlen eredmény (e Ft)

340 560

350 781

389 760

407 234

416 800

94 995 6,76%

122 797 7,86%

126 461 7,43%

139 305 7,31%

160 941 7,65%

33 164

48 744

35 913

61 744

54 068

2,36%

3,12%

2,11%

3,24%

2,57%

130 061

189 318

259 940

357 151

502 975

A vastag vonal a már ismert, a vékony a most képzett adatokat jelöli.

Ahhoz, hogy az id sor adataiból reális prognózis készüljön, ki kell számítani a nominál áron meghatározott értékek jelenértékét. A diszkontálást a bázis id szakhoz viszonyított, halmozott inflációs tényez vel végeztük. 6 Jelenérték i =

Jöv érték Halmozott inflációs mutató i Ahol:

i = a vizsgált id szak

103


A diszkontált értékeket a következ táblázat prezentálja. 4. számú táblázat – A gazdálkodás adatai – diszkontált értékek Diszkontált éves 1. év adatok Inflációs tényez 100,00% Halmozott inflációs 100,00% tényez Szobák száma (nap) 240 Standard Szükséges létszám

5

2. év

3. év

4. év

5. év

105,00%

104,00%

103,00%

105,00%

105,00%

109,20%

112,48%

118,10%

240

250

250

250

2

2

2

2

2

120

120

125

125

125

Kapacitás72,92% 73,30% 70,52% 70,46% 71,34% kihasználtság% Értékesített szobák 64 213 64 347 64 298 65 101 63 875 száma Szállodai árbevétel (e 1 405 250 1 487 905 1 558 636 1 694 299 1 781 375 Ft.) Egy értékesített 22,00 23,17 24,22 26,35 27,36 szoba átlagára (e Ft.) Költségek: Bérjelleg költség (e 415 600 410 029 411 905 420 451 415 565 Ft.) 33,5% 33,5% 33,5% 33,5% 33,5% Bérjárulékok Átlagbér (e Ft.) 216 213 206 210 208 Átlagos amort. kulcs 8,75% 8,75% 8,75% 8,75% 8,75% Immateriális és tárgyi 4 467 086 4 572 844 4 606 552 4 748 594 4 627 902 eszközök átl. állománya (e Ft) Értékcsökkenés (e 390 870 400 124 403 073 415 502 404 941 Ft.) Egyéb állandó költség 340 560 334 077 356 923 362 063 352 922 (e Ft.) Elábé (e Ft.) 94 995 116 949 115 807 123 853 136 275 6,76% 7,86% 7,43% 7,31% 7,65% Elábé % Egyéb változó költség 33 164 46 423 32 887 54 895 45 781 (e Ft.) Egyéb változó költség 2,36% 3,12% 2,11% 3,24% 2,57% % Közvetlen eredmény 130 061 180 303 238 041 317 535 425 889 (e Ft)

104


Az adatok alapján meghatározzuk az értékesített szobák, valamint a diszkontált árbevételek fejl dési trendjeit. (A vizsgált szituáció mindkét esetében lineáris trendet állítottunk fel.) A tendenciák segítségével kiszámítottuk a vizsgált id szak input adatát. 5. számú táblázat – Az értékesített szobák számának trendszámítása Év 1. 2. 3. 4. 5.

értékesített szobák száma (db) y

t

t * yt

63 875 64 213 64 347 64 298 65 101 321 834

-2 -1 0 1 2 0

-127 750 -64 213 0 64 298 130 202 2 537

b1=

253,7

t

2

Y becsült

4 1 0 1 4 10

63 859 64 113 64 367 64 621 64 874 321 834

7

b0= 64 367 6.

3

65 128

Az input kapacitás-kihasználtság az értékesíthet szobák számának ismeretében határozható meg. 65 128 Kapacitás - kihasználtság = = 71,37 % 250 * 365 6. számú táblázat – A diszkontált árbevétel trendszámítása Év 1. 2. 3. 4. 5.

Árbevétel (ezer Ft.) y 1 405 250 1 487 905 1 558 636 1 694 299 1 781 375 7 927 465 b1=

t

t * yt

t

2

7

Y becsült

-2 -2 810 500 4 1 393 764 -1 -1 487 905 1 1 489 629 0 0 0 1 585 493 1 1 694 299 1 1 681 357 2 3 562 750 4 1 777 222 0 958 644 10 7 927 465 95864,4

b0= 1 585 493 6.

3

1 873 086

A következ vizsgált évben a várható infláció 6 %, ezért: halmozott inflációs mutató = 1,181 * 1,060 = 125,19 % árbevétel várható jöv értéke = 1 873 086 e * 1,2519 = 2 344 837 e (Ft.)

Az átlagos értékesítési ár input adata az árbevétel, valamint az értékesített szobák számának hányadosaként határozható meg. Átlagos ár =

2 344 837 e = 36,003 e (Ft.) 65 128

105


A vizsgálat következ szakaszában a bérköltség elemezését mutatjuk be. 8 El ször a bérköltség diszkontált értékeinek regresszió analízisét végezzük el. 7. számú táblázat – A bérköltség analízise Értékesített szoba (db)

Bérköltség (e Ft)

Y becsül t

63 875 64 213 64 347 64 298 65 101 321 834

415 600 410 029 411 905 420 451 415 565 2 073 550

414 363 414 602 414 696 414 662 415 227 2 073 550

b1= b0= r= Autokorreláció

7

Eltérés az átlagtól 0,21% -1,13% -0,68% 1,38% 0,21%

0,705 369 355 7,91% 2,75

A számítások eredményeként megállapítható a bérköltség állandó (b0) és változó (b1) összetev je. Az állandó rész felkamatolásával meghatározható a keresett input adat. Állandó bérköltség input értéke = 369 355 e * 1,2519 = 462 396 e (Ft.) A bérjárulékok kulcsát változatlannak tekintve, az el z következ módon határozhatjuk meg:

adatból az átlagos alapbér értékét a

462 396 e 1,335 Átlagos alapbér = = 230, 91 e (Ft.) 12 * 125 A mozgó bér szintjének számítása a következ :

Változó bérköltség - szint input értéke =

106

0,705 e = 2,45 % 36, 003 e


A következ kben a további költségnemek input adatait határozzuk meg. 8. számú táblázat – Az értékcsökkenés analízise 7 Értékesített szoba (db)

Értékcsökkenés

63 875 64 213 64 347 64 298 65 101 321 834

(e Ft) 390 870 400 124 403 073 415 502 404 941 2 014 510


Y becsült

Eltérés az átlagtól

398 668 401 578 402 732 402 310 409 223 2 014 510

-2,99% -0,69% 0,04% 3,13% 0,51%

8,610 -151 286 43,62% 2,52

Mivel az értékcsökkenés diszkontált értékei csak közepes er sség kapcsolatot mutatnak az értékesített szobák számával, és az átlagtól csak kis mértékben térnek el, ezért a továbbiakban állandó költségnek tekinthet k. Értékcsökkenés várható Ft. értéke = (- 151 286 e + 65 128 * 8, 61 e)*1,2519 = 512 610, 6 e (Ft.) Tekintettel arra, hogy az átlagos értékcsökkenési leírási kulcs változatlannak tekinthet , az immateriális és tárgyi eszközállomány értéke az el z adatból a következ módon számítható: Immateriális és tárgyi eszközállomány input értéke =

512 610, 6 e = 5 858 406,7 e (Ft.) 0, 0875

9. számú táblázat – Az egyéb költségek analízise Értékesített szoba (db) 63 875 64 213 64 347 64 298 65 101 321 834 b1= b0= r= Autokorreláció

Egyéb költség (e Ft)

Y becsült

340 560 334 077 356 923 362 063 352 922 1 746 545

344 286 347 738 349 107 348 606 356 808 1 746 545

7

Eltérés az átlagtól -2,50% -4,36% 2,18% 3,65% 1,03%

10,214 -308 104 39,47% 2,44

Az egyéb költség diszkontált értékei szintén közepes kapcsolatot mutatnak az értékesített szobák számával, és az átlagtól is csak kis mértékben térnek el, ezért ezt a költséget is állandónak tekintjük. Egyéb költség várható értéke = (- 308 104 e + 65 128 * 10, 214 e) * 1,2519 = 447 070,3e (Ft.)

107

A DÖNTÉSI MODELL FELÉPÍTÉSE 10. számú táblázat – Az ELÁBÉ analízise 6 Értékesített szoba (db) 63 875 64 213 64 347 64 298 65 101 321 834

ELÁBÉ (e Ft.) 94 995 116 949 115 807 123 853 136 275 587 879


30,300 -1 832 733 90,76% 3,12

Y becsült 102 674 112 916 116 976 115 491 139 822 587 879

Eltérés az átlagtól -19,21% -0,53% -1,50% 5,34% 15,90%

Az ELÁBÉ diszkontált értékei nagyon er s kapcsolatot mutatnak az értékesített szobák számával, és az átlagtól nagy mértékben eltérnek, ezért változó költségnek tekinthet k. Ezért az ELÁBÉ szint input értékét az el z id szak adatainak átlagaként határozzuk meg. Átlagos ELÁBÉ % =

6,76 % + 7,86 % + 7,43 % + 7,31 % + 7,65 % = 7,40 % 5

11. számú táblázat – Az egyéb változó költség analízise 6 Értékesített szoba (db) 63 875 64 213 64 347 64 298 65 101 321 834

Egyéb változó költség (e Ft.) 33 164 46 423 32 887 54 895 45 781 213 150


7,082 -413 238 33,62% 4,11

Y becsült 39 147 41 541 42 490 42 143 47 830 213 150

Eltérés az átlagtól -22,21% 8,90% -22,85% 28,77% 7,39%

Az egyéb változó költség diszkontált értékei közepes er sség kapcsolatot mutatnak az értékesített szobák számával, viszont az átlagtól nagy mértékben eltérnek, ezért ezek is változó költségnek tekinthet k. Az egyéb változóköltség-szint input értéke szintén az el z id szakok átlagaként határozható meg. Átlagos változó költség % =

2,36 % + 3,12 % + 2,11 % + 3,24 % + 2,57% = 2,68 % 5

108


A feladat lezárásaként a kiszámított input adatokat táblázatba rendszerezve mutatjuk be. 12. számú táblázat – A kiszámított input adatok 5 Várható éves adatok Inflációs tényez Halmozott inflációs tényez Létszám Átlagos alapbér (e Ft.) Bérjárulékok kulcsa Immateriális és tárgyi eszközök (e Ft) Átlagos értékcs. kulcs Egyéb állandó költség (e Ft.) Változó bérköltség szint ELÁBÉ % Egyéb változó költség % Standard Kapacitás-kihasználtság Egy értékesített szoba átlagára (e Ft.)

109

6. év 106,00% 125,19% 125 230,9 33,5% 5 858 407 8,75% 447 070 2,45% 7,40% 2,68% 2 71,37% 36,00


3.

A MODELL MEGOLDÁSI ALGORITMUSA

A modell megoldási algoritmusa azzal a céllal készült, hogy az több vezet i döntést is képes legyen adatokkal kiszolgálni. Az els fázisban a modell meghatározott input adatokból output adatokat számol. Ezt a problémát egy tizenhárom adatsoros feldolgozási tábla oldja meg, amelyben tizenkét adat szabadon változtatható. A változó input adatokból felírt egyenletek határozzák meg a tizenharmadik, úgynevezett output adatot. A probléma megoldására így tizenhárom, egymásból átrendezéssel származtatott algoritmus készíthet . A második szinten már döntési helyzetek szimulálhatók. Az egyik esetben döntési alternatívák eredménye hasonlítható össze, míg a másik esetben döntési sorozatok hatása vizsgálható. Mindkét módszer mind a tizenhárom variáció esetén elvégezhet . A harmadik szinten a modell képes kimutatni az egyes tényez k változásának százalékos hatását az outputra. Az értékeket összerendezve a tényez k egymásra gyakorolt hatásmátrixa készíthet el. Ezeknek a módszereknek a logikai algoritmusát ebben a fejezetben ismertetjük, amit a probléma megoldására készített Excel formátumú munkalapokkal szemléltetünk.

3.1. Az output adatok kiszámítása Az el z fejezetben ismertettük a modell input adatait (létszám, átlagos alapbér, bérjárulékok kulcsa, befektetett eszközök értéke, átlagos értékcsökkenési kulcs, egyéb állandó költség, változó bérköltség szint, ELÁBÉ szint, egyéb változó költség szint, standard, kapacitás-kihasználtság, egy értékesített szoba átlagára, eredmény), és utaltunk arra, hogy egy-egy megoldási variáció esetén ezek közül mindig tizenkett változtatható szabadon, amelyek ered je meghatározza az output adatot. Ebben a fejezetben a modell „fekete dobozát”, vagyis a megoldás algoritmusait mutatjuk be.

3.1.1. Az eredmény kiszámítása

A megoldási algoritmusok közül el ször az eredmény kiszámításának egyenletrendszerét prezentáljuk, majd ebb l átrendezéssel vezetjük le a további output adatok meghatározásának egyenleteit. Az eredmény megoldási egyenletének levezetése a következ logikai menetre épül:

1. Eredmény = Bevétel – Költség 2. Eredmény = Bevétel – (Változó költség + Állandó költség) 3. Eredmény = Bevétel – (Bevétel * Változó költség % + Állandó költség) 4. Eredmény = Bevétel – Bevétel * Változó költség % - Állandó költség

110


5. Eredmény = Bevétel * (100% - Változó költség %) - Állandó költség Ahol: 5.1. Bevétel = Létszám * Standard * Szoba-kapacitáskihasználtság *Ár 5.1.1. Értékesíthet szobák száma = Létszám * Standard 5.1.2. Értékesített szobák száma = Létszám *Standard *Szobakapacitás-kihasználtság 5.2. Változó költségek (a bevétel százalékában kifejezve) 5.2.1. Teljesítmény arányos bérek és bérjelleg kifizetések – a bevétel százalékában; (Mozgó bérek) 5.2.2. Eladott áruk beszerzési értéke (ELÁBÉ) - a bevétel százalékában; 5.2.3. Egyéb változó költségek - a bevétel százalékában. 5.3. Állandó költségek 5.3.1. Bér jelleg költségek (kivéve a mozgó bért): Létszám * Átlagbér * (100% + Bérjárulék %)

(Egészségügyi hozzájárulás az egyéb állandó költségek között szerepel.) 5.3.2. Immateriális és tárgyi eszközök költsége: Immateriális és tárgyi eszközök átlagos állománya *Átlagos leírási kulcs 5.3.3. Egyéb állandó költség

6. Eredmény = = Létszám * Stand. * Sz.k.k. * Ár * ( 100 % – ( M.bér % + ELÁBÉ % + Egyéb VK %)) – - Létszám * Átlagbér * (100% + B.j. %) – Immat. és tárgyi eszk. áll.* Értékcs.% - Egyéb FK

111


3.1.2. További output adatok kiszámítása

A további output adatok egyenlete az el z leg bemutatott 6. számú egyenlet - Eredmény átrendezéséb l vezethet le. 7. Létszám = =

Immat. és tárgyi eszk. * Értékcs.% + Egyéb FK + Eredmény Stand. * Sz. k.k. * Ár. * ( 1 - ( M.bér % + ELÁBÉ % + Egyéb VK %)) - Átl.bér * (1 + B.j. %)

8. Átlagos alapbér = =

Létsz. * Stand. * Sz.k.k. * Ár * (1 - (M.bér % + ELÁBÉ % + E. VK %)) − Im. és tár. e. * Ért.cs.% − E.FK - Eredm. Létszám * (1 + Bérjárulék%)

9. Bérjárulék és közterhek kulcsa = =

Létsz * Stand. * Sz.k.k. * Ár * (1 - (M.bér % + ELÁBÉ % + E. VK %)) − Im. és tár.e. * Ért.cs.% − E.FK - Er. −1 Létszám * Átlagbér

10. Immateriális és tárgyi eszközök átlagos nyilvántartási értéke = =

Létsz. * Stand. * Sz.k.k. * Ár * (1 - (M.bér % + ELÁBÉ % + E. VK %)) − Létsz. * Átl.bér * (1 + B. j.%) − E.FK - Er. Átlagos értékcsökkenési kulcs

11. Átlagos leírási kulcs = =

Létsz. * Stand. * Sz.k.k. * Ár * (1 - (M.bér % + ELÁBÉ % + E. VK %)) − Létsz. * Átl.bér * (1 + B. j.%) − E.FK - Er. Immateriális és tárgyi eszközök átlagos nyilvántartási értéke

12. Egyéb fix költség = = Létsz. * Stand. * Sz.k.k. * Ár * ( 1 – ( M.bér % + ELÁBÉ % + Egyéb VK %)) – - Létsz. * Átl.bér * (1 + B.j. %) – Im. és tárgyi eszk. * Értékcs.% - Eredmény

13. Mozgó bérek szintje = =1−

Létsz. * Átl.bér * (1 + B. j.%) + Im és tár.eszk. * Ért.cs.% + E.FK + Eredm. − ELÁBÉ % - Egyéb vált. költs. % Létsz. * Stand. * Szobakapacitás - kihasználtság * Ár

14. ELÁBÉ % = =1−

Létsz. * Átl.bér * (1 + B. j.%) + Im. és tár.e. * Ért.cs.% + E.FK + Eredm. − Mozgó bér % - Egyéb vált. költs. % Létsz. * Stand. * Szobakapacitás - kihasználtság * Ár

15. Egyéb változó költség szint = =1−

Létsz. * Átl.bér * (1 + B. j.%) + Im és tár. eszk. * Ért.cs.% + E.FK + Eredm. − ELÁBÉ % - Mozgó bér % Létsz. * Stand. * Szobakapacitás - kihasználtság * Ár

112


16. Standard (termelékenységi mutató) = =

Létsz. * Átl.bér * (1 + B.j. %) + Immat. és tárgyi. eszk. * Értékcs.% + Egyéb FK + Eredmény Létsz. * Szobakapacitás - kihasználtság * Ár * ( 1 - ( M.bér % + ELÁBÉ % + Egyéb VK %))

17. Szobakapacitás - kihasználtság = =

Létsz. * Átl.bér * (1 + B.j. %) + Immat. és tárgyi eszk. * Értékcs.% + Egyéb FK + Eredmény Létsz. * Stand. * Ár. * ( 1 - ( M.bér % + ELÁBÉ % + Egyéb VK %))

18. Ár =

Létsz. * Átl.bér * (1 + B.j. %) + Immat. és tárgyi. eszk. * Értékcs.% + Egyéb FK + Eredmény Létsz. * Stand. * Sz.k.k. * ( 1 - ( M.bér % + ELÁBÉ % + Egyéb VK %))

Az eredmény értékének kiszámításával együtt, így összesen tizenhárom különböz Excel formátumú munkalapot készítettünk, amelyek mindegyikében tizenkét input adat változtatható szabadon, amelyek függvényében meghatározhatók az output adatok. Ezek közül szemléltetésként az eredmény számítását mutatjuk be. 13. számú táblázat – Az eredmény, mint output adat kiszámítása 9

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13.

Adatok Létszám: Átlagos alapbér: Bérjárulékok és közterhek kulcsa: Immateriális és tárgyi eszközállomány(id szakra): Átlagos értékcsökkenési kulcs: Egyéb fix költségek: Mozgó bérek számítási kulcsa: ELÁBÉ szint: Egyéb változó költségek szintje: Termelékenység - Standard: Kapacitáskihasználtság: Tervezett eredménytömeg: Piaci ár:

113

125 230,9 0,335 5 764 298 0,0875 437 285 0,02445 0,07396 0,0268 2,00 0,7137 646 910,8 36


3.2. Döntési helyzetek szimulálása A modell számítógépes feldolgozása lehet vé teszi, hogy az output érték kiszámítására kidolgozott algoritmus az input adatok tetsz leges számú megváltoztatásával ismétl djön. A megismételt m veletek adatsorait egymás mellé rendezve döntési mátrix képezhet . Attól függ en, hogy a reprodukált adatsorozat a vizsgálat els , változatlan adatsorozatához viszonyít, vagy az azt közvetlenül megel z , már változtatott értékekhez, döntési alternatívák készíthet k, illetve a tényez k sorozatos változásának együttes hatása vizsgálható. Szemléltetésként tekintsük meg egy vezet i döntést az el z fejezetben bemutatott esettanulmány alapján. A vállalkozás vezet i a kapacitás-kihasználtság 4 % pontos növelésével az értékesített szobák számát szeretnék növelni. Ez – megítélésük alapján - a következ eszközökkel érhet el. A.

Jobban ösztönzik a dolgozókat az alapbérek növelésével; ( + 19 100 Ft.)

B.

Jobban ösztönzik a dolgozókat a mozgó bérek színvonalának növelésével; ( + 0,505 %pont)

C.

Beruházásokkal emelik a szolgáltatás színvonalat ( + 50 millió Ft.);

D.

Magasabb színvonalú ételválasztékot biztosítanak ( + 1,04 %pont).

A döntés meghozatalához az egyes alternatívák eredményre gyakorolt hatását vizsgálják meg. A következ táblázat bemutatja a döntés alternatíváit. 14. számú táblázat – Az eredmény értékének változása – alternatív döntés 9 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13.

Alternatív döntés Létszám (f ): Átlagos alapbér (e Ft.): Bérjárulékok és közterhek kulcsa (%): Immateriális és tárgyi eszközállomány (id szakra): Átlagos értékcsökkenési kulcs(%): Egyéb fix költségek (e Ft.): Mozgó bérek számítási kulcsa(%): ELÁBÉ szint(%): Egyéb változó költségek szintje(%): Termelékenység - Standard: Kapacitás kihasználtság (%): Tervezett eredménytömeg (e Ft.): Piaci ár (e Ft.):

Kiindulás 125 230,9 0,335

A. alt. 125 250 0,335

B. alt. 125 230,9 0,335

C. alt. 125 230,9 0,335

D. alt. 125 230,9 0,335

5 764 298 5 764 298 5 764 298 5 814 298 5 764 298 0,0875 437 285 0,02445 0,07396 0,0268 2,00 0,7137 646 911 36,00

Alternatív eredményváltozás (e Ft.):

0,0875 437 285 0,02445 0,07396 0,0268 2,00 0,7137 608 663 36,00

0,0875 437 285 0,03 0,07396 0,0268 2,00 0,7137 633 899 36,00

0,0875 437 285 0,02445 0,07396 0,0268 2,00 0,7137 642 536 36,00

0,0875 437 285 0,02445 0,075 0,0268 2,00 0,7137 644 472 36,00

-38 248

-13 012

-4 375

-2 438

A táblázat adatainak segítségével azonnal meghatározható az egyes alternatívákhoz tartozó eredménytömeg, illetve azok bázishoz mért változása.

114


Amennyiben a vezetés az alternatívák együttes hatását kívánja elemezni, akkor egy módosított munkalapot kell felhasználni, amely az oszlopok értékét kumulatív módon vizsgálja. Így döntési helyzetek sorozata analizálható. 15. számú táblázat – Az eredmény értékének változása – döntési sorozat 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13.

Döntési sorozat Létszám (f ): Átlagos alapbér (e Ft.): Bérjárulékok és közterhek kulcsa (%): Immateriális és tárgyi eszközállomány (id szakra): Átlagos értékcsökkenési kulcs(%): Egyéb fix költségek (e Ft.): Mozgó bérek számítási kulcsa(%): ELÁBÉ szint(%): Egyéb változó költségek szintje(%): Termelékenység - Standard: Kapacitáskihasználtság (%): Tervezett eredménytömeg (e Ft.): Piaci ár (e Ft.):

Kiindulás 125 230,9 0,335

A. alt. 125,0 250 0,335

B. alt. 125,0 250 0,335

9

C. alt. 125,0 250 0,335

D. alt. 125,0 250 0,335

5 764 298 5 764 298 5 764 298 5 814 298 5 814 298 0,0875 437 285 0,02445 0,07396 0,0268 2,00 0,7137 646 911 36,00

Kumulált eredményváltozás (e Ft.):

0,0875 437 285 0,02445 0,07396 0,0268 2,00 0,7137 608 663 36,00

0,0875 437 285 0,03 0,07396 0,0268 2,00 0,7137 595 651 36,00

0,0875 437 285 0,03 0,07396 0,0268 2,00 0,7137 591 276 36,00

0,0875 437 285 0,03 0,075 0,0268 2,00 0,7137 588 838 36,00

-38 248

-51 260

-55 635

-58 073

A táblázat legalsó sora az egyes alternatívák kumulált hatásának értékeit mutatja.

A döntés azonban más néz pontból is megközelíthet .

Például a vállalkozás vezet i az értékesítési átlagár változtatásával szeretnék kompenzálni a változó tényez k hatásait - az elért eredmény változatlanságát feltételezve. Ebben az esetben az a munkatábla használható, amelyben az ár tekintend output adatnak. 16. számú táblázat – Az értékesítési ár változása – döntési sorozat

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13.

Döntési sorozat Létszám (f ): Átlagos alapbér (e Ft.): Bérjárulékok és közterhek kulcsa (%): Immateriális és tárgyi eszközállomány (id szakra): Átlagos értékcsökkenési kulcs(%): Egyéb fix költségek (e Ft.): Mozgó bérek számítási kulcsa(%): ELÁBÉ szint(%): Egyéb változó költségek szintje(%): Termelékenység - Standard: Kapacitáskihasználtság (%): Tervezett eredménytömeg (e Ft.)(fix): Piaci ár (e Ft.):

Kiindulás 125 230,9 0,335

C. alt. 125 250 0,335

D. alt. 125 250 0,335

5 764 298 5 764 298 5 764 298 5 814 298

5 814 298

0,0875 437 285 0,02445 0,07396 0,0268 2,00 0,7137 646 911 36,00

Kumulált árváltozás (e Ft.):

A. alt. 125 250 0,335

B. alt. 125 250 0,335

9

0,0875 437 285 0,02445 0,07396 0,0268 2,00 0,7137 646 911 36,67

0,0875 437 285 0,03 0,07396 0,0268 2,00 0,7137 646 911 36,91

0,0875 437 285 0,03 0,07396 0,0268 2 0,7137 646 911 36,98

0,0875 437 285 0,03 0,075 0,0268 2 0,7137 646 911 37,03

0,67

0,91

0,98

1,03

A táblázat alsó sorából ismét kiolvasható a döntések hatását ellensúlyozó árváltozás mértéke.

115


A harmadik esetben az egyéb állandó költségek változásával kívánják kompenzálni a további tényez k változásának hatását, rögzített értékesítési árat és eredménytömeget feltételezve. Ebben az esetben az egyes alternatívák hatását külön vizsgálják meg. A felvetett kérdésre kapott válaszokat a szemléltet táblázat utolsó sora mutatja be. 17. számú táblázat – Az egyéb állandó költség értékének változása – alternatív döntés 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13.

9

Alternatív döntés Kiindulás A. alt. B. alt. C. alt. D. alt. Létszám (f ): 125 125 125 125 125 Átlagos alapbér (e Ft.): 230,9 250 230,9 230,9 230,9 Bérjárulékok és közterhek kulcsa (%): 0,335 0,335 0,335 0,335 0,335 Immateriális és tárgyi eszközállomány 5 764 298 5 764 298 5 764 298 5 814 298 5 764 298 (id szakra): Átlagos értékcsökkenési kulcs(%): 0,0875 0,0875 0,0875 0,0875 0,0875 Egyéb fix költségek (e Ft.): 437 285 399 037 424 273 432 910 434 847 Mozgó bérek számítási kulcsa(%): 0,02445 0,02445 0,03 0,02445 0,02445 ELÁBÉ szint (%): 0,07396 0,07396 0,07396 0,07396 0,075 Egyéb változó költségek szintje(%): 0,0268 0,0268 0,0268 0,0268 0,0268 Termelékenység - Standard: 2,00 2,00 2,00 2,00 2,00 Kapacitáskihasználtság (%): 0,7137 0,7137 0,7137 0,7137 0,7137 Tervezett eredménytömeg (e Ft.)(fix): 646 911 646911 646911 646911 646911 Piaci ár (e Ft.) (fix): 36,00 36,00 36,00 36,00 36,00 Alternatív költségváltozás (e Ft.):

-38 248

-13 012

-4 375

-2 438

A bemutatott munkalapokból - az output adatok változtatásával - tizenhárom típus, a döntési helyzett l függ en, egyenként két formátum, azaz huszonhat variáció készíthet .

A fejezetben ismertetett hatás-mátrix teljes terjedelm tekinthet meg.

116

kidolgozása a 3. számú mellékletben


3.3. A munkatáblák informatikai kivitelezése A bemutatott munkatáblákat Excel formátumban készítettük el, amelyekben az output adatokat az input adatok függvényeként határoztuk meg, az el z fejezetben bemutatott képletek segítségével. Ezt szemlélteti a következ ábra, amely fels részén a C13 mez kiszámításának függvénye látható. 1. számú ábra – Az output adatok kiszámítása Excel munkatáblán

10

A döntési táblázatokat az adatoszlopok és a megoldási függvények ismétlésével hoztuk létre. A döntési sorozatok elkészítésénél mindig a megel z következ t;

oszlop adatából képeztük a

Az alternatívák kidolgozásánál az újabb oszlop adatait a legels származtatjuk. Ezt relatív hivatkozással valósítottuk meg.

117

adatoszlopból


Ennek következtében az adatoszlopok bármely adata - adott esetben, egy oszlopban egynél több adat is - tetsz legesen változtatható. A változtatás jóváhagyása után az output adat automatikusan változik. 2. számú ábra – Alternatív döntés adatoszlopainak létrehozása, relatív hivatkozás segítségével

10

A bemutatott munkalapon az adatváltozást megvastagítással jelöltük. Az adattáblához további feldolgozó sorok is készíthet k. Például az eredmény változása kimutatható a kiindulási állapothoz képest százalékban vagy Forintban. Ez a szemléltetés tovább segíti a döntési alternatívák hatásának elemzését. A következ fejezetben bemutatott hatás-mátrix szintén ezen az elven épül fel. Az adatok egy százalékkal megváltoztatott értékének bázishoz viszonyított hányadosát egy-egy pótlólagos sorban kiszámítja, majd a tizenhárom adattábla legalsó sorából egy új mátrixot képez.

118


4.

A MODELL OUTPUT ADATAINAK FELDOLGOZÁSA

A fejezet bevezetésében már utaltunk arra, hogy a modell output adatainak az egyes input tényez k változásának hatására kiszámított értékek (döntési alternatívák) tekinthet k, köztük a bevételb l és költségekb l meghatározott eredmény is. Ezen értékek matematikai levezetésével az el z fejezetben foglalkoztunk. Azonban az adatok informatikai feldolgozása lehet vé tesz egy olyan hatás-mátrix elkészítését is, amely képes megmutatni, hogy az input adatok egy százalékos változása milyen hatással van a kiválasztott output tényez re, a többi tényez változatlanságát feltételezve.

Például megvizsgálhatjuk, hogy adott döntési helyzetben egy százalék alapbér emelése hány százalék áremeléssel korrigálható, vagy az ELÁBÉ szint emelkedése esetén hány százalékkal kell csökkenteni az egyéb költségeket, ha változatlan eredményt szeretnénk elérni. A problémát megoldó hatás-mátrix bemutatását három szinten végezzük. El ször a technikai megvalósítást, ezt követ en az adatok értelmezését, végül az elkészített Excel munkatáblák gyakorlati kezelését prezentáljuk.

4.1.

A hatás-mátrix informatikai megvalósítása

A hatás-mátrix elkészítéséhez három Excel munkalapot használtunk fel. Az 1. számú munkalapon az input adatokat határoztuk meg. Ezen az oldalon helyeztük el a döntési sorozatok valamint alternatív döntések munkatábláit, amelyek lehet séget biztosítanak az egyes alternatívák összehasonlítására. A közülük kiválasztott döntési variáció lesz a modell kiindulási adatoszlopa. 1. számú munkalap – A kiindulási adatok meghatározása

10

Megjegyzés: A kiindulási adatok meghatározásánál a sárgával jelzett adatmez ket kell kitölteni. Tekintettel arra, hogy az eredményt függvényként határoztuk meg, ennek számértékét pótlólagosan be kell írni a C16 mez be, különben a következ munkalap csatolt beillesztései hibásan m ködnek.

119


A 2. számú munkalap tekinthet a modell „fekete dobozának”. Ez egy 16 oszlopból (13 input adat és 3 technikai oszlop) valamint 195 sorból (13 input adat és 2 technikai sor 13 variációban ismételve) álló munkatábla, amely a következ módon épül fel: Az els elem egy 16*15-ös döntési tábla, amelynek input adatoszlopát az 1. számú munkalap adataiból irányított beillesztéssel, csatolással hoztuk létre. Egy tényez t rögzítünk, amely értéke függvénnyel határozható meg.

A döntési alternatívák ebben az esetben a további input tényez k egy százalékos változtatásai lesznek, amely értékeit a sárga adatmez k jelölik. A táblázat oszlopait rögzített hivatkozással képeztük (alternatív döntések munkalapja), így lehet ség van arra, hogy minden egyes változást a kiindulási állapothoz viszonyítsuk. A táblázat 15. sorában azt jelenítettük meg, hogy a vizsgált tényez egy százalékos változásának hatására hány százalékkal változik a vizsgált output adat. A 15 soros döntési táblát - az input adatok számának megfelel en - tizenháromszor megismételjük, miközben a rögzített adatok sorát változtatjuk.

(Például az F94 mez ben látható az egy százalékkal (nem százalékponttal) megemelt bérjárulék értéke. A többi tényez változatlanságát feltételezve, ez arra készteti a vállalkozást, hogy az egyéb fix költségeket 436 124 Forintra csökkentse – F97 -, ami 0,27% költségcsökkentést jelent a bázishoz képest – F105.) 2. számú munkalap – A kiindulási adatok meghatározása

10

Megjegyzés: A létszám és a standard értéke úgy változtatható, hogy szorzatösszegük mindig az értékesített szobák számát adja.

120


A 3. számú munkalap az úgynevezett hatás-mátrix, amelyet a második munkalap minden tizenötödik sorának (a vizsgált output tényez százalékos változásának) irányított beillesztésével, csatolásával hoztunk létre. 3. számú munkalap – Az elkészített hatás-mátrix

10

Megjegyzés: A létszám és standard értékei, mint vizsgált output adatok, szorzatösszegük megtartásával a körkörös hivatkozás miatt nem változtathatók. Ebben a két esetben megváltozna az értékesített szobák száma ami túllép a szokásos ügymenet prekoncepcióján -, ezért a létszám és standard változásának adatsora csak feltételesen fogadható el.

121


3. számú ábra – Körkörös hivatkozás veszélye a létszám és standard adatoknál

10

A teljesen kidolgozott hatás-mátrix Excel formátumú munkalapjai a dolgozat mellékleteként szerepelnek.

4.2. A hatás-mátrix értelmezése A matematikai levezetés és az informatikai kivitelezés problémakörének megtárgyalását követ en, fontos kérdés annak tisztázása, hogy egy vállalkozás menedzsmentje mire és hogyan használhatja fel az elkészített mátrixot. 18. számú táblázat – A hatás-mátrix felépítése kiinduló adatok (input) Létszám Átlagos alapbér Bérjárulékok és közterhek Immateriális és tárgyi eszközállomány Átlagos értékcsökkenési k. Egyéb fix költségek Mozgó bérek számítási k. ELÁBÉ színvonal Egyéb változó költségek sz. Termelékenység - Standard Kapacitás-kihasználtság Eredmény Piaci ár

A 01 A 02 A 03 A 04 A 05 A 06 A 07 A 08 A 09 A 010 A 011 A 012 A 013

122

11

1. lépés

2. lépés

J. lépés

A 11 A 12 A 13 A 14 A 15 A 16 A 17 A 18 A 19 A 110 A 111 A 112 A 113

A 21 A 22 A 23 A 24 A 25 A 26 A 27 A 28 A 29 A 210 A 211 A 212 A 213

A j1 A j2 A j3 A j4 A j5 A j6 A j7 A j8 A j9 A j10 A j11 A j12 A j13


A kérdés megválaszolása érdekében el ször vizsgáljuk meg a mátrix sorainak és oszlopainak értelmezését.

A hatás-mátrix egy sorának elemei megmutatják, hogy az input tényez k egy százalékos növekedése esetén, hány százalékkal változik a függvényükben meghatározott output adat értéke. 19. számú táblázat – A hatás-mátrix felépítése – részlet Kiinduló adatok (input) A 01 A 02 A 03

Létszám Átlagos alapbér Bérjárulékok és közterhek

Létszám

Átlagos alapbér

A 12 A 13

A 21 A 23

11

Bérjárulék J. input és tényez közterhek A 31 A j1 A 32 A j2 A j3

Az ábrán az A12 rovat értéke például azt mutatja meg, hogy az 1. oszlopban szerepl input adat egy százalékos emelkedésének hatására hogyan változik meg a 2. sorban lév output érték, a többi tényez változatlanságát feltételezve. Képletben kifejezve: ∆ Output tényez =

Output tényez bázis *1,01 − 100% Output tényez bázis

A hatás-mátrix egy oszlopának elemei pedig azt mutatják meg, hogy egy vizsgált output adat egy százalékos növekedéséhez hány százalékkal kell a kiindulási (input) adatokat megváltoztatni, a többi tényez változatlansága esetén. 20. számú táblázat – A hatás-mátrix felépítése – részlet Kiinduló adatok (input) Létszám Átlagos alapbér Bérjárulékok és közterhek Immateriális és tárgyi eszközállomány Átlagos értékcsökkenési k. Egyéb fix költségek Mozgó bérek számítási k. ELÁBÉ színvonal Egyéb változó költségek sz. Termelékenység - Standard Kapacitás-kihasználtság Eredmény Piaci ár

A 01 A 02 A 03 A 04 A 05 A 06 A 07 A 08 A 09 A 010 A 011 A 012 A 013

123

Létszám Átlagos alapbér A 12 A 13 A 14 A 15 A 16 A 17 A 18 A 19 A 110 A 111 A 112 A 113

A 21 A 23 A 24 A 25 A 26 A 27 A 28 A 29 A 210 A 211 A 212 A 213

11

J. input tényez A j1 A j2 A j3 A j4 A j5 A j6 A j7 A j8 A j9 A j10 A j11 A j12 A j13


Tekintsük meg az egyik kiválasztott sornak, az ELÁBÉ szintjének az értelmezését. 21. számú táblázat – Az ELÁBÉ szint változás sora Létsz.

11

Átlag. BérjáImÁtlagos Egyéb Mozgó ELÁBÉ Egyéb Stanalapbér rulékok materi- értékfix bérek szint változó dard kulcsa ális és csök- költség kulcsa költség tárgyi kenési szint eszköz kulcs

ELÁBÉ szint -2,67% -2,67% -0,67% -2,91% -2,91% -2,52% -0,33% vált(%)

-

Kapacitáskihasználtság

Terv Piaci ár eredmény

-0,36% 2,64% 11,71% -3,73% 11,71%

Az adatok a következ ket mutatják: Egy százalékos létszám növekedés az ELÁBÉ szint 2,67 % -os csökkentésével ellensúlyozható, a többi tényez változatlanságát feltételezve, illetve egy százalékos átlagbér növekedés az ELÁBÉ szint 2,67 % -os csökkentésével; egy százalékos bérjárulék növekedés az ELÁBÉ szint 0,67 % -os csökkentésével; egy százalékos eszközállomány növekedés az ELÁBÉ szint 2,91 % -os csökkentésével; egy százalékos értékcsökkenési kulcs növekedés az ELÁBÉ szint 2,91 % -os csökkentésével; egy százalékos egyéb állandó költség növekedés az ELÁBÉ szint 2,52 % -os csökkentésével; egy százalékos mozgóbér-színvonal növekedés az ELÁBÉ szint 0,33 % -os csökkentésével; egy százalékos egyéb változóköltség-színvonal növekedés az ELÁBÉ szint 0,36 % -os csökkentésével kompenzálható; egy százalékos standard növekedés esetén az ELÁBÉ szint 2,64 % -val emelhet ; egy százalékos kapacitás-kihasználtság növekedés esetén az ELÁBÉ szint 11,71 % - val emelhet ; az eredmény egy százalékos növekedése az ELÁBÉ szint 3,73 % -os csökkentésével érhet el; egy százalékos átlagár növekedés esetén az ELÁBÉ szint 11,71 % - val emelhet . Megjegyzés: A változás az abszolút számok és színvonalak esetén egyaránt százalékban és nem százalékpontban értend .

124


Egy kiválasztott output adat, az egyéb fix költség oszlopának konkrét értelmezése a következ : A többi tényez változatlanságát feltételezve, az egyéb fix költség egy százalékos növekedése esetén: 22. számú táblázat – Egyéb fix költség változásának oszlopa

11

HATÁS-MÁTRIX Egyéb fix

költségek

Eredmény változása (%):

-0,68%

az eredménynek 0,68 % -val kell csökkenni;

Létszám változása (%):

0,28%

a létszámnak 0,28 % -val kell emelkedni;

Átlagbér változása (%):

-0,95%

az átlagbérnek 0,95 % -val kell csökkenni;

Bérjárulék változása (%):

-3,77%

a bérjárulékoknak 3,77 % -val kell csökkenni;

Eszközállomány változása (%)

-0,87%

az eszközállománynak 0,87 % -val kell csökkenni;

Értékcsökkenési kulcs változása

-0,87%

az értékcsökkenésnek 0,87 % -val kell csökkenni;

Egyéb fix költség változása (%):

0,00%

Mozgó bérek szintjének vált.

-7,63%

a mozgóbér-szintnek 7,63 % -val kell csökkenni;

ELÁBÉ szintjének változása (%):

-2,52%

az ELÁBÉ szintnek 2,52 % -val kell csökkenni;

Egyéb változó költségszint vált.

-6,96%

a változóköltség-szintnek 6,96 % -val kell csökkenni;

Standard változása (%):

0,21%

a standardnak 0,21 % -val kell emelkedni;

Kihasználtság változása (%):

0,21%

a kihasználtságnak 0,21 % -val kell emelkedni;

0,21%

az átlagos árnak 0,21 % -val kell emelkedni.

Ár változása (%):

Azonban itt hívjuk fel a figyelmet arra, hogy a bemutatott output adok csak a modell matematikai megoldásaként értelmezhet k. Az vállalkozás menedzsmentjének feladata, hogy a lehetséges alternatívákat értékelje, feldolgozza. Ennek során a következ szempontokat érdemes megvizsgálni. Melyek az output tényez változásával szoros összefüggésben lév intézkedések? Mely adatok változtathatók feltételes jelleggel? Vannak-e olyanok a tényez k között, amelyeket esetleg hosszú távon érdemes változtatni? Melyek azok az adatok, amelyek hatása csak a modell bels matematikai szerkezete miatt jelennek meg, de valós gazdálkodási kapcsolatban nem állnak a vizsgált output tényez vel, illetve a vállalkozás számára küls tényez k?

125


Vizsgáljuk meg az output adatokat a bemutatott feltételrendszernek megfelel en. Tételezzük fel, hogy a vállalkozás egyéb fix költségei egy százalékkal emelkedtek. Ebben az esetben a vállalkozás vezet i a következ ket mérlegelhetik:

Az állandó költségek növekedését közvetlenül kompenzáló intézkedések: A költség növekedés áthárítása a fogyasztókra, az eladási ár növelésével; A vállalkozás „elviseli” a költség növekedését, az eredmény csökkentésével; Csökkentik az egyéb változó költségeket;

Közvetett intézkedések, amelyek feltételesen kerülhetnek szóba: A kihasználtság növelésével a bevétel értékét emelhetik; A termelékenységi standard emelése; A mozgó bérek értéke csökkenthet ; Az átlagbérek csökkenthet k;

Hosszú távon elképzelhet intézkedések: A létszám esetleges csökkentése; A éttermi szolgáltatások színvonalának csökkentése az ELÁBÉ csökkentésén keresztül;

Nem megvalósítható alternatívák, küls tényez k: Immateriális és tárgyi eszközök állományának változása; Értékcsökkenési leírási kulcsok változása; Bérjárulékok változtatása. Természetesen az intézkedések ilyen jelleg kategorizálása, illetve az egyes intézkedések helyének meghatározása a rendszerben a vállalkozás vezetésének filozófiájától, min ségirányítási rendszerének sajátosságaitól függ.

126


Hivatkozások: 1. A képletek forrása: Szókratész Kiadó, 2002 II. rész VIII. fejezet – A gazdálkodás elemzése a turisztikai és vendéglátó vállalkozásban (396– 448. o.) 2. A szabályozók forrása: Törvény a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetésér l; 3. Forrás: 2000. évi C. Törvény a számvitelr l; 4. Forrás: 1996. évi LXXXI. Törvény a Társasági adóról és osztalékadóról; 5. Fiktív adatokat rendszerez táblázatok; 6. A képlet forrása:

NOVOPRINT, 1995 – 211. old. 7. Az adatok feldolgozását prezentáló táblázatok; 8. A vizsgálati módszer a következ m re épül:

Educational Institute of the American Hotel & Motel Association, 1990 Determination of Mixed Cost Elements - 207 –214. old. 9. Fiktív adatokat rendszerez táblázatok; 10. Önállóan készített illusztráció; 11. A feldolgozott adatokat szemléltet táblázatok.

127

V. ESETTANULMÁNYOK – A DANUBIUS HOTELS GROUP HILTON, HÉLIA ÉS GELLÉRT SZÁLLODÁJÁNAK ESETTANULMÁNYA EL SZÓ A FEJEZETHEZ A fejezetben az elméleti szinten bemutatott modell gyakorlati felhasználásának területeit kerestük. Vizsgálatunk tárgyául els sorban a Hilton Szállodát választottuk, amely Magyarországon, a szállodai szolgáltatások területén piacvezet DANUBIUS HOTELS GROUP Rt. nemzetközileg is elismert egysége. Az els részben az esettanulmány el készítésének fázisait ismertetjük. Ezt követi az input adatok körének meghatározása. Tekintettel arra, hogy a szálloda a nemzetközi összehasonlítás érdekében a Uniform System of Accounts rendszerében is elkészíti pénzügyi kimutatásait, az adatok csoportosításánál ennek elveit követtük. A módosítások eredményeként három bevételi és kilenc költségtényez t állapítottunk meg, amelyek közül négy közvetlen, öt pedig közvetett költségként jelenik meg. A felállított modellben, ezek ered jeként a közvetlen szállodai eredményt vizsgáljuk. Az input adatok matematikai meghatározásánál három év diszkontált értékeinek átlagával számolunk, a költségtényez k típusát pedig regresszió analízis segítségével állapítjuk meg. A harmadik fejezetben a megoldási algoritmus módosított egyenletét vezetjük le. A negyedik rész a Hilton Szállodára „szabott” hatás-mátrixot mutatja be. Itt ismertetjük az Excel formátumú megoldás egyes munkalapjainak (döntési lap, megoldási algoritmus, hatás-mátrix, módosított hatás-mátrix) felépítését, értelmezését, illetve ezek kapcsolatrendszerét. Az ötödik egységben az output adatok alkalmazási lehet ségeit fogalmazzuk meg. Prezentáljuk az eredmény számításának, a döntési alternatívák elkészítésének funkcióit. Foglalkozunk a hatás-mátrix felhasználásával. Tekintettel arra, hogy a kapott outputok csak matematikai variációkat testesítenek meg, felhívjuk a figyelmet az adatok értelmezésére. Bemutatjuk azok alkalmazását a sz k keresztmetszetek megállapítására, illetve prezentálunk egy a döntési térképet, amely kifejezi a tényez k közötti kapcsolatrendszert. További esetek elemzéseként elkészítettük a Gellért valamint a Hélia Szálloda döntési térképét is az el bb ismertetett eljárás szerint. A fejezetben ezen vizsgálatok utolsó fázisát prezentáljuk. A gyakorlati alkalmazás során szembesülni kellett azzal a ténnyel, hogy a modell elkészítéséhez használt absztrakciók, általánosítások jelent sen korlátozzák a felhasználás területeit. Ezért a kutatás lezárásaként bemutatjuk az átlagár absztrakciójának feloldását, és így prezentálunk egy kib vített megoldási egyenletet. A fejezetet most is mellékletek egészítik ki, amelyek tartalmazzák a terjedelmi okokból kimaradt adatokat, feldolgozásuk m veleteit, valamint az Excel formátumú munkatáblákat.

128

ESETTANULMÁNYOK

1.

AZ ESETTANULMÁNY EL KÉSZÍTÉSE

Az el z részben ismertetett döntési modell gyakorlati felhasználását a DANUBIUS HOTELS GROUP Hilton Szállodájának példáján keresztül kívánjuk bemutatni. A fejezetben feldolgozott adatok Tóbiás János úrtól, a dolgozat szakmai konzulensét l származnak, aki engedélyt adott ezek tudományos célú publikálására. Segítségét ezúton is tisztelettel köszönöm. Az esettanulmány az említett szálloda gazdálkodási adatait elemzi 2000., 2001. valamint 2002. évben, a Uniform System szerint készített pénzügyi kimutatás alapján. A feldolgozás a következ logikai lépésekb l áll: •

Az adatok összegy jtése, rendszerezése, a modell input adatainak meghatározása;

•

A modell bels feldolgozási algoritmusának elkészítése;

•

Hatásmátrix elkészítése;

•

Az output adatok kiértékelése.

Természetesen, rendelkezésre álló input adatokra való tekintettel, a modell szükséges korrekcióit is végrehajtottuk.

2.

A MODELL INPUT ADATAINAK MEGHATÁROZÁSA

A Hilton Szálloda a gazdasági, pénzügyi jelentéseket a szállodalánc standardjához igazodva két rendszer szerint készíti el. Az egyik természetesen a magyar számviteli szabályoknak megfelel pénzügyi jelentés, amely els sorban a hatóságok felé történ adatszolgáltatás eszköze. A másik viszont a nemzetközi standardra épül , Uniform System of Accounts szerinti kimutatás. Ez utóbbi a következ el nyöket biztosítja a menedzsment számára: •

Lehet ségét teremt a vállalat nemzetközi összehasonlítására, ami a külföldi tulajdonosok kifejezett elvárása a céggel szemben;

•

A költségtípusokat világosan és egyértelm en hozzárendeli a megfelel felel sségi szintekhez.

döntési,

Ezeket az el nyöket is figyelembe véve, az esettanulmány input adatainak forrásaként a US szerinti kimutatást tekintettük. A rendszer részletes felépítését A turisztikai vállalkozás jövedelmez sége cím egység negyedik alfejezetében mutattuk be, amire most, a felel sségi szintek meghatározásánál hivatkozunk.

129

ESETTANULMÁNYOK

2.1. A modellben vizsgált döntési, felel sségi szintek A szálloda gazdálkodásában a Uniform System of Accounts rendszere a következ szinteket határozza meg: 1 1.

szint – A közvetlen végrehajtás szintje:

Bevétel kategóriák: • Szoba árbevétel; • Vendéglátó árbevétel; • Gyógyszolgáltatások (csak gyógyszállodák esetén); • Egyéb közvetlen üzemrészi bevétel. Költség kategóriák: • ELÁBÉ (csak áruforgalom esetén); • Bér és járulékai; • Üzemelés eszközeinek költsége; • Egyéb közvetlen üzemrészi költségek. Eredmény kategória: - részlegek közvetlen eredménye Felel sségi szint: 2.

- egység vezet k

szint – Szállodai szint:

Költség kategóriák: • Igazgatás, adminisztráció költsége; • Értékesítés, marketing költsége; • M szak karbantartás költsége. Eredmény kategória: - a szálloda üzemi eredménye Felel sségi szint: 3.

- szállodai menedzsment

szint – Vállalati szint:

Költség kategóriák: • Amortizáció; • Biztosítás; • Bérleti díj; • Egyéb kiadás; • Management fee. Eredmény kategória: - üzleti eredmény (a számviteli kategóriának megfelel érték) Felel sségi szint:

- vállalati menedzsment

130

felel sségi

ESETTANULMÁNYOK

Az elkészített esettanulmányban az els és második döntési szintet vizsgáljuk, mivel ezen a szinten a gazdálkodási döntés sem térben, sem id ben nem különül el a bevétel és költség felmerülési helyét l, így a felel sség egyértelm en meghatározható. A feldolgozhatóság mennyiségi nagyságrendjét szem el tt tartva, illetve a felel sségi szintek hierarchiája alapján, a rendszer költségkategóriáit a következ csoportokba osztottuk: 1.

szint – A közvetlen végrehajtás szintje

Közvetlen költség kategóriák:

2.

•

ELÁBÉ (csak áruforgalom esetén);

•

Bér és járulékai;

•

Üzemelést rövid távon szolgáló eszközök költsége;

•

Egyéb költségek.

szint – Szállodai szint:

Költség kategóriák: •

Közvetett bér és járulékai;

•

Igazgatás, adminisztráció költsége (bér nélkül);

•

Értékesítés, marketing költsége (bér nélkül);

•

M szak, karbantartás költsége (bér és energia nélkül);

•

Energia költségek.

2.2. A modell input adatainak matematikai meghatározása A modell bevételi input adatai a következ k: 1.

Szobák száma – a vizsgált szálloda értékesíthet szobáinak száma;

2.

Kapacitás-kihasználtság – az értékesített és értékesíthet szobák hányadosa;

3.

Egy értékesített szobára jutó árbevétel - az összes nettó árbevétel és az értékesített szobák számának hányadosa.

A modell input adatainak meghatározásánál fontos szempont volt, hogy azok relatív hosszabb gazdálkodási periódust reprezentáljanak, ezért a vizsgálatnál három év adatának átlagát vettük figyelembe.

131

ESETTANULMÁNYOK

A Hilton Szálloda bevételi input adatait a következ táblázat mutatja: 1. számú táblázat – A bevétel input adatainak meghatározása 2 Árbevétel (e Ft.)

Szoba: Vendéglátás: Egyéb: 2000. össz.

2 659 526

Szoba: Vendéglátás: Egyéb:

2 348 988

2001. össz.

3 594 980

Szoba: Vendéglátás: Egyéb:

2 213 028

Diszkontált Értékesíthet KapacitásÉrtékesített Egy ért. érték szobák száma kihasználtság szobák száma szobára jutó (db) (%) (db) diszkontált (ezer Ft) árbev. (Ft.)

985 362 379 343 4 024 231

4 024 231

117 852

62,228%

73 337

3 366 086

117 530

59,026%

69 373

2002. össz.

3 575 332

3 194 360

117 530

61,883%

72 731

Összesen:

11 194 543

10 584 677

352 912

61,047%

215 441

Éves átlag:

3 731 514

3 528 226

117 637

61,047%

71 814

905 211 340 781

1 031 729 330 575

49 130

Az objektív összehasonlítás érdekében az egy értékesített szobára jutó árbevételt diszkontált értékekb l számítottuk. A diszkontáláshoz a KSH hivatalosan megadott inflációs kulcsait használtuk. (2001 – 6,8%; 2002 – 4,8%) A költség-input adatok meghatározásánál a korábban már bemutatott regresszió analízis módszerét alkalmaztuk. Ennek alapján, a megvizsgált kilenc költségtípus esetén a következ számításokat végeztük: A költségtípushoz tartozó id szaki részadatokat kronologikusan összegeztük, majd az éves értékeket diszkontáltuk; Az így kapott adatokat regresszió analízisnek vetettük alá; Az értékeket a min sít szempontrendszer alapján csoportosítottuk; Meghatároztuk a modell költség-input adatait. A 2. számú táblázat a közvetlen bérek adatainak kronologikus összegzését, valamint az abból diszkontált értékek meghatározását mutatja. A 3. számú táblázattal a diszkontált értékb l készített regresszió analízist szemléltetjük.

132

ESETTANULMÁNYOK 2. számú táblázat – A közvetlen bérek és járulékai a Hilton Szállodában 2 Szálloda Értékesíközv. tett szoba Hónap (db) bérköltség (ezer Ft.) 4 077 12 266 ’00. jan. 4 052 11 918 febr. 6 348 12 114 márc. 6 495 13 778 ápr. 8 008 12 473 máj. 7 455 21 481 jún. 4 926 12 655 júl. 5 480 13 036 aug. 7 972 13 632 szept. 8 545 13 626 okt. 5 746 21 020 nov. 4 233 13 820 dec.

’01. jan. febr. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szept. okt. nov. dec. ’02. jan. febr. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szept. okt. nov. dec. Összes:

Vendéglátó közv. bérköltség (ezer Ft.) 22 126 21 220 21 841 24 072 22 408 40 176 23 701 21 238 21 637 22 070 38 124 32 547

Egyéb tev. közv. bérköltség (ezer Ft.) 5 695 6 522 7 200 6 920 7 086 10 544 6 961 7 170 6 526 6 991 11 399 8 119

Összes közvetlen bérköltség (ezer Ft) 40 087 39 660 41 155 44 770 41 967 72 201 43 317 41 444 41 795 42 687 70 543 54 486

Diszkontált érték (ezer Ft) 40 087 39 660 41 155 44 770 41 967 72 201 43 317 41 444 41 795 42 687 70 543 54 486

2 945

12 041

22 360

5 668

40 069

37 518

2 790 5 204 6 787 8 328 7 901 5 745 7 636 7 695 5 201 5 838 3 303

12 282 13 099 12 985 13 185 22 676 14 160 12 947 13 282 12 624 24 752 15 068

21 449 22 375 22 212 22 638 40 314 24 630 22 720 22 595 22 574 44 459 24 653

5 983 6 942 6 540 6 386 11 037 6 435 6 465 6 278 7 098 11 637 6 974

39 714 42 416 41 737 42 209 74 027 45 225 42 132 42 155 42 296 80 848 46 695

37 185 39 715 39 080 39 522 69 314 42 346 39 449 39 471 39 603 75 700 43 722

5 215

13 933

24 764

6 800

45 497

40 649

4 487 5 830 6 111 6 770 6 822 6 748 6 981 8 468 6 535 4 943 3 821

13 748 16 574 14 792 15 204 12 266 14 346 14 915 13 278 14 182 16 616 13 356

25 024 28 436 26 761 26 493 23 860 26 519 26 129 26 586 28 540 35 434 32 205

6 771 8 093 7 531 7 348 6 925 7 459 7 098 7 741 7 570 9 747 6 339

45 543 53 103 49 084 49 045 43 051 48 324 48 142 47 605 50 292 61 797 51 900

40 690 47 445 43 854 43 819 38 464 43 175 43 012 42 532 44 933 55 212 46 370

215 441

524 130

954 890

267 998

1 747 018

1 646 891

133

ESETTANULMÁNYOK 3.számú táblázat – A közvetlen bérköltség regresszió analízise – 4.számú táblázat folytatása 2 Diszkontált érték x - xátl.=dx y - yátl.=dy (ezer Ft)

dx2

dx*dy

40 087 39 660 41 155 44 770 41 967 72 201 43 317 41 444 41 795 42 687 70 543 54 486

-1 907 -1 932 364 511 2 024 1 471 -1 058 -504 1 988 2 561 -238 -1 751

-5 660 -6 087 -4 592 -977 -3 780 26 454 -2 430 -4 303 -3 952 -3 060 24 796 8 739

10 796 249 11 762 914 -1 669 311 -498 774 -7 648 888 38 901 376 2 572 063 2 170 732 -7 854 664 -7 835 156 -5 913 163 -15 306 156

37 518

-3 039

-8 229

37 185 39 715 39 080 39 522 69 314 42 346 39 449 39 471 39 603 75 700 43 722

-3 194 -780 803 2 344 1 917 -239 1 652 1 711 -783 -146 -2 681

-8 562 -6 032 -6 667 -6 225 23 567 -3 401 -6 298 -6 276 -6 144 29 953 -2 025

40 649

-769

-5 098

40 690 47 445 43 854 43 819 38 464 43 175 43 012 42 532 44 933 55 212 46 370

-1 497 -154 127 786 838 764 997 2 484 551 -1 041 -2 163

-5 057 1 698 -1 893 -1 928 -7 283 -2 572 -2 735 -3 215 -814 9 465 623

1 646 891

0

0

dy2

ybecsült=

eltérés az átlagtól

3 638 450 3 734 449 132 152 260 639 4 094 665 2 162 452 1 120 363 254 492 3 950 267 6 556 303 56 869 3 067 655

32 035 339 37 051 288 21 086 252 954 484 14 288 226 699 815 337 5 904 788 18 515 610 15 618 122 9 363 459 614 842 761 76 370 524

44 347 -12,37% 44 329 -13,31% 46 014 -10,04% 46 122 -2,14% 47 232 -8,26% 46 826 57,83% 44 970 -5,31% 45 377 -9,41% 47 205 -8,64% 47 626 -6,69% 45 572 54,20% 44 462 19,10%

25 012 384

9 238 391

67 719 513

43 517 -17,99%

27 349 741 4 707 513 -5 350 765 -14 589 495 45 166 223 814 558 -10 400 560 -10 735 278 4 813 638 -4 387 341 5 430 160

10 204 653 609 137 644 051 5 492 122 3 673 079 57 347 2 727 544 2 925 905 613 829 21 454 7 190 293

73 300 715 36 380 453 44 454 075 38 756 120 555 389 042 11 570 007 39 658 994 39 388 215 37 748 498 897 206 028 4 100 896

3 922 726

592 088

25 989 026

45 182 -11,14%

7 572 485 -262 231 -239 537 -1 514 500 -6 099 973 -1 963 928 -2 725 287 -7 983 456 -448 062 -9 857 741 -1 347 368

2 242 423 23 862 16 009 617 054 701 453 582 975 993 068 6 167 910 303 081 1 084 664 4 680 612

25 571 680 2 881 825 3 584 050 3 717 196 53 046 575 6 616 091 7 479 039 10 333 414 662 397 89 589 977 387 855

44 648 -11,05% 45 634 3,71% 45 840 -4,14% 46 323 -4,21% 46 362 -15,92% 46 307 -5,62% 46 478 -5,98% 47 569 -7,03% 46 151 -1,78% 44 983 20,69% 44 159 1,36%

66 361 128

90 431 759

3 621 377 870

134

43 403 45 174 46 336 47 467 47 153 45 571 46 959 47 002 45 172 45 639 43 779

1 646 891

-18,72% -13,18% -14,57% -13,61% 51,52% -7,44% -13,77% -13,72% -13,43% 65,48% -4,43%

0,00

ESETTANULMÁNYOK

A bemutatott számításokat mind a kilenc (négy közvetlen, öt közvetett) költségtípus esetén elvégeztük. Az analízis eredményeként a következ adatokat határoztuk meg: •

K1 – A költség értékesítési mennyiség által meghatározott (változó) hányada, 36 hónap diszkontált költség-adatai alapján;

•

K0 – A költség értékesítési mennyiségt l független (állandó) hányada, költség-adatai alapján;

•

R – Az értékesített mennyiség és a vizsgált költség kapcsolatának er ssége, korrelációs együttható;

•

Átlagos diszkontált havi költség-adat;

•

K0 / Átl. Költség – az állandó költséghányad átlagtól mért eltérése.

36 hónap diszkontált

A költségek típusát a következ min sít ismérvek szerint határoztam meg: 1. Változó költség

R > 0,59

és

100 % - K0 / átl

> 30 %

(er s összefüggés, az átlagtól való nagy eltérés) 2. Vegyes típusú költség

0,10 < R

0,59 és

100 % - K0 / átl

30 %

(közepes összefüggés, az átlagtól való kis eltérés) 3. Állandó költség

R

0,10

és

100 % - K0 / átl

30 %

(gyenge összefüggés, az átlagtól való kis eltérés) 4. Hektikus típusú költség K0 értéke negatív, valamint az 1., 2., 3. pontban meg nem határozott esetek. A számítások eredményét a következ táblázatok ismertetik: 4.

számú táblázat – A közvetlen költségadatok feldolgozása

Megnevezés:

ELÁBÉ

Közvetlen bér

Közvetlen eszköz

3

Közvetlen egyéb

K1(változó rész)=

0,5759

0,7338

0,6136

3,1619

K0(állandó rész)=

16 054,85

41 355,42

-734,96

14 761,77

22,90%

11,60%

35,74%

59,84%

R (kapcs.az ért. mennyiséggel)= Átl.diszk. kts.= K0 / átl.költ.=

Költs. típusa:

19 501

45 747

2 937

33 684

82,33%

90,40%

-25,03%

43,82%

VEGYES

VEGYES

135

HEKTIKUS VÁLTOZÓ

ESETTANULMÁNYOK 5.

számú táblázat – A közvetett költségadatok feldolgozása 3

Megnevezés:

Közvetett bér

Igazgatás admin.

M szak

Értékesít. marketing

Energia


-0,8057

0,7963

0,3300

-0,1061

0,7293


23 580,94

8 257,50

7 526,39

11 899,08

7 017,96

r (kapcs.az ért. mennyiséggel)=

-11,92%

42,49%

21,48%

-3,70%

30,51%

Átl.diszk. kts.=

18 759

13 023

9 501

11 264

11 382

K0 / átl.költ.=

125,70%

63,41%

79,21%

105,64%

61,66%

Költs. típusa:

ÁLLANDÓ

VEGYES

VEGYES

ÁLLANDÓ

VEGYES

A dolgozat ezen szakaszában fontosnak ítéltük megvizsgálni, hogy a statisztikailag feldolgozott adatok min sítése megfelel-e a gazdálkodás tapasztalatainak. Ezért a szakmai konzulenst l kértük, értékelje a számítások eredményét. 4 ELÁBÉ – vegyes típusú költség Visszacsatolás: Az ELÁBÉ klasszikusan változó típusú költség, amit a vendégek száma határoz meg. Azonban ebben az esetben két módosító tényez t is figyelembe kell venni. A beszerzési árak (különösen prim r termékek ára) abban az id szakban a legmagasabb, amikor a foglaltság alacsonyabb, ezért az ár és volumen szorzatösszege kisebb eltéréseket mutat az átlagtól. A másik tényez , hogy a vendéglátó egységeket nem szálló vendégek is igénybe veszik, akik száma (és hullámzása) jelent sen eltérhet a szállodában adott id pontban tartózkodó vendégekét l. Ezért a vegyes típusú kategorizálás elfogadható. Közvetlen üzemrészi bér és járulékai – vegyes típusú költség Visszacsatolás: A bér alapbérb l és teljesítményarányos részb l áll, ezért a vegyes típus teljesen megfelel a valóságnak. Üzemelés közvetlen (forgó) eszközeinek költsége – hektikus típusú költség Visszacsatolás: A forgó eszközök beszerzése éves szinten tervezett, így állandónak tekinthet . Viszont a vásárlások id pontja havi szinten teljesen független az értékesített szobák számától, azt egyéb szempontok (szezonra való el készület, árengedmények) határozzák meg. Ezért ez a költség havi szinten vizsgálva valóban hektikus. Egyéb közvetlen üzemrészi költségek – változó típusú költség Visszacsatolás: Ez egy sok tényez b l álló gy jt kategória, amely a forgalomtól függ és független részeket egyaránt magában foglal. Közvetett területek bére járulékokkal – állandó típusú költség Visszacsatolás: Havi szinten el re tervezhet költség, amely tekinthet állandónak.

136

ESETTANULMÁNYOK

Igazgatás, adminisztráció költsége (bér nélkül) – vegyes típusú költség Visszacsatolás: A havi szinten el re tervezhet rész mellett itt jelenik meg a fizetett jutalék, ami az értékesítés volumenéhez kapcsolódik. Ezért összességében vegyes típusú költség. Értékesítés, marketing költsége (bér nélkül) – vegyes típusú költség Visszacsatolás: A reklámok, hirdetések id ben megel zik a forgalom növekedését, így inkább hektikusnak tekinthet . M szak, karbantartás költsége (bér és energia nélkül) - állandó típusú költség Visszacsatolás: A karbantartás költsége viszonylag jól tervezhet , a vendégek számától független (állandó) költség. Energiaköltség – vegyes típusú költség Visszacsatolás: Az energia jelent s része állandó költség.(A téli f tés, nyári h tés költsége megközelíti egymást.)Ezen felül egy rész természetesen az értékesített szobák számától függ. A szálloda szerz dése is ennek szellemében készült a szolgáltatóval. (Meghatározó rész általány, ezen felül emelt díjas többletfogyasztás.) A költségek csoportosítását követ en, az adatok éves szinten számított értékekei a következ módón szerepelnek a modellben: 1. Változó költség (szint formájában )

Változó költség szint =

Havi diszkontál t átlagkölts ég * 12 Éves diszkontál t átlagos árbevétel

2. Vegyes típusú költség (két részre felosztva) Változó hányad:

Változó költség szint =

K1 Egy értékesíte tt szobára jutó diszkontál t átlagos árbevétel

Állandó hányad:

Állandó költség = K0 * 12 3. Állandó költség (Forint értékben)

Állandó költség = Havi diszkontált átlagköltség * 12 4. Hektikus típusú költség (Forint értékben)

Hektikus típusú költség = Havi diszkontált átlagköltség * 12

137

ESETTANULMÁNYOK

Az elvégzett számítások és csoportosítások alapján a Hilton Szálloda gazdálkodását vizsgáló modell a következ költség input adatokat tartalmazza: Változó költségek (a bevétel százalékában kifejezve) A.

B.

Közvetlen változó költségek: 4.

Eladott áruk beszerzési értéke (ELÁBÉ) változó hányada – a vegyes típusú költség meghatározott része;

5.

Bérjelleg költség változó hányada - a vegyes típusú költség meghatározott része ;

6.

Egyéb költség ;

Közvetett változó költségek: 7.

Értékesítési – marketing költségek (bér nélkül) – a vegyes típusú költség meghatározott része ;

8.

Igazgatás, adminisztráció változó hányada – a vegyes típusú költség meghatározott része ;

9.

Energiaköltség változó hányada - a vegyes típusú költség meghatározott része ;

Állandó költségek A.

B.

Közvetlen állandó költségek: 10.

Eladott áruk beszerzési értéke (ELÁBÉ) állandó hányada – a vegyes típusú költség meghatározott része ;

11.

Bérjelleg költség állandó hányada - a vegyes típusú költség meghatározott része ;

Közvetlen hektikus költségek (állandó költségként kezelt): 12.

C.

Eszközköltség ;

Közvetett állandó költségek: 13.

Közvetett bérköltség ;

14.

M szaki – karbantartási költségek (bér és energia nélkül);

15.

Értékesítési – marketing költségek (bér nélkül) – a vegyes típusú költség meghatározott része ;

16.

Igazgatás, adminisztráció állandó hányada – a vegyes típusú költség meghatározott része ;

17.

Energiaköltség állandó hányada - a vegyes típusú költség meghatározott része.

A kilenc költségnemb l öt vegyes típusú, amelyek állandó és változó része külön szerepel. Így összesen tizennégy költségkategóriát határoztunk meg.

( Az 1- 3. számozás a bevételi input adatokat jelöli.)

138

ESETTANULMÁNYOK

Az input adatok számszer értékei: számú táblázat – A modell input adatai 5

6.

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17.

Input adatok

Ezer Ft. / %

Szobák száma (db.) Kapacitáskihasználtság % Ért. szobára j. árbev.(Ft.) ELÁBÉ VÁLT.K.% Közvetlen bér VÁLT.K.% Egyéb költség VÁLT.K.% Ért.- marketing VÁLT.K.% Igazg. - adm. VÁLT.K.% Energia VÁLT.K.% ELÁBÉ FIX (e Ft.) Közvetlen bér FIX(e Ft.) Eszközköltség (e Ft.) Közvetett bér (e Ft.) M szak - karbant. (e Ft.) Ért. - marketing FIX (e Ft.) Igazg. - adm.FIX (e Ft.) Energia FIX (e Ft.)

322 61,047% 49 130 1,172% 1,494% 11,456% 0,672% 1,621% 1,484% 192 658 496 265 35 243 225 108 135 166 90 317 99 090 84 216

Els sorban a terjedelem korlátai miatt, a fejezetben bemutatott input adatok kiszámítását csak reprezentatív jelleggel ismertetjük (pl.: közvetlen bérköltségek), illetve feldolgozott összefoglaló táblázatok formájában szemléltetjük. Az esettanulmányhoz tartozó további adatokat valamint számításokat mellékletként közöljük. A fejezethez kapcsolódó mellékletek jegyzéke:

4. számú melléklet: •

A Hotel Hilton gazdálkodási adatainak összefoglaló táblázata a Uniform System of Accounts alapján - 2000. év;

•


•


5. számú melléklet: •

ELÁBÉ – regresszió analízise;

•

Közvetlen üzemelési eszközköltség regresszió analízise;

•

Egyéb költségek regresszió analízise;

•

Közvetett bér és járulék költség regresszió analízise;

•

Igazgatás, adminisztrációs költség (bér nélkül) - regresszió analízise;

•

Értékesítés, marketing költsége (bér nélkül) - regresszió analízise;

•

M szak, karbantartás költsége (bér és energia nélkül) - regresszió analízise;

•

Energiaköltségek regresszió analízise. 139

ESETTANULMÁNYOK

3.

A MODELL MÓDOSÍTOTT MEGOLDÁSI ALGORITMUSA

Az esettanulmányhoz felhasznált modell alapvet en megegyezik az el z részben bemutatott változattal, azonban az input adatok szerkezetének eltérése miatt, a megoldó egyenletek logikai felépítése a következ módon változik:

1.

Eredmény = Bevétel – Költség

2.

Eredmény = Bevétel – (Változó költség + Állandó költség)

3.

Eredmény = Bevétel – (Bevétel * Változó költség % + Állandó költség)

4.

Eredmény = Bevétel – Bevétel * Változó költség % - Állandó költség

5.

Eredmény = Bevétel * (100% - Változó költség %) - Állandó költség Ahol: 5.1.

Bevétel = Értékesíthet szobák száma * Szobakapacitás-kihasználtság *Ár

5.2.

Változó költségek (a bevétel százalékában kifejezve) 5.2.1. Közvetlen változó költségek: •

Eladott áruk beszerzési értéke (ELÁBÉ) változó hányada – a vegyes típusú költség meghatározott része (I.);

•

Bérjelleg költség változó hányada - a vegyes típusú költség meghatározott része (II.);

•

Egyéb költség (III.).

5.2.2. Közvetett változó költségek: • • • 5.3.

Értékesítési – marketing költségek (bér nélkül) – a vegyes típusú költség meghatározott része (IV.); Igazgatás, adminisztráció változó hányada – a vegyes típusú költség meghatározott része (V:); Energia költség változó hányada - a vegyes típusú költség meghatározott része (VI.);

Állandó költségek 5.3.1.

Közvetlen állandó költségek

•

Eladott áruk beszerzési értéke (ELÁBÉ) állandó hányada – a vegyes típusú költség meghatározott része (VII.); Bérjelleg költség állandó hányada - a vegyes típusú költség meghatározott része (VIII.);

•

140

ESETTANULMÁNYOK 5.3.2.

Közvetlen hektikus költségek (állandó költségként kezelt):

•

Eszközköltség (IX.);

5.3.3.

Közvetett állandó költségek:

• • •

Közvetett bérköltség (X.); M szaki – karbantartási költségek (bér és energia nélkül) (XI.); Értékesítési – marketing költségek (bér nélkül) – a vegyes típusú költség meghatározott része (XII.); Igazgatás, adminisztráció állandó hányada – a vegyes típusú költség meghatározott része (XIII.); Energiaköltség állandó hányada - a vegyes típusú költség meghatározott része (XIV.).

• •

6.

Eredmény = = Szobaszám. * Kapacitás-kihasználtság. * Átlagos szobaár *

* (100% –(ELÁBÉ %VK HÁNYAD+Közv. bér % VK H +Egy.VK %+ Ért.% VK H +Ig.% VK H +Ener.% VK H))– - ELÁBÉÁK HÁNYAD – Közv. bérÁK H – Eszközköltség – - Közvetett bérk. – M szak k. – Igazgatás k.ÁK H – Értékesítés k.ÁK H – Energia k. Á KH

Eredmény +

7.

Átlagos szobaár =

8.

Szobaszám =

9.

Kapacitás kihasználtság =

Állandó költség

Szobaszám * Kapacitás kihaszn. * (1 Eredmény +

Állandó költség

Átlagos szabaár * Kapacitás kihaszn. * (1 -

Eredmény +

Változó költségszint)

Állandó költség

Szobaszám * Átl. szobaár * (1 -

141



ESETTANULMÁNYOK

VÁLTOZÓ KÖLTSÉG SZINTEK: 10.

ELÁBÉ VÁLTOZÓ KÖLTSÉG HÁNYAD = = 1-

11.

További vált. ktsg. színv.(II., III., IV.,V,VI..)

Eredmény +

Állandó költség

Szobaszám * Kapacitás kih.* Átl. szobaár

−

További vált. ktsg. színv.(I., III., IV.,V.,VI .)

Eredmény +

Állandó költség


−

További vált. ktsg. színv.(I., II., IV.,V.,VI .)

Eredmény +

Állandó költség


−

További vált. ktsg. színv. (I., II., III.,V.,VI.)

Igazgatási adminisztrációs költség VÁLTOZÓ KÖLTSÉG HÁNYAD = =1-

15.

−

Értékesítési és marketing költségek VÁLTOZÓ KÖLTSÉG HÁNYAD = =1-

14.


Egyéb közvetlen költség = = 1-

13.

Állandó költség

Közvetlen bérjelleg költség VÁLTOZÓ KÖLTSÉG HÁNYAD = = 1-

12.

Eredmény +

Eredmény +

Állandó költség

Szobaszám * Kapacitás kih.* Átl. szobaár Energia költség VÁLTOZÓ KÖLTSÉG HÁNYAD =

= 1-

Eredmény +

Állandó költség


−

−

További vált. ktsg. színv. (I., II., III., IV,VI.)

További vált. ktsg. színv.(I., II., III., IV,V.)

ÁLLANDÓ KÖLTSÉGEK: 16.

ELÁBÉ ÁLLANDÓ KÖLTSÉG HÁNYAD = = Szobaszám * Kapacitás kihasználtság * Átlagos szobaár *(1 -

Változó költségszínvonal)-

További állandó költség(VIII., IX., X., XI.,XII.,XIII.,XIV.) - Eredmény

142

ESETTANULMÁNYOK

17.

Közvetlen bérjelleg költség ÁLLANDÓ KÖLTSÉG HÁNYAD = = Szobaszám * Kapacitás kihasználtság * Átlagos szobaár *(1 -

18.


További állandó költség(VII., IX., X., XI.,XII.,XIII.,XIV.) - Eredmény Közvetlen eszközköltség =

= Szobaszám * Kapacitás kihasználtság * Átlagos szobaár *(1 -

19.


További állandó költség( VII., VIII., X., XI.,XII.,XIII.,XIV) - Eredmény

Közvetett bérköltség = = Szobaszám * Kapacitás kihasználtság * Átlagos szobaár *(1 -

20.


További állandó költség(VII.,VIII.,I X., XI.,XII.,XIII.,XIV.) - Eredmény M szaki – karbantartási költség =

= Szobaszám * Kapacitás kihasználtság * Átlagos szobaár *(1 21.


További állandó költség(VII.,VIII., IX., X.,XII.,XIII. .,XIV) - Eredmény Értékesítési – marketing költség ÁLLANDÓ KÖLTSÉG HÁNYAD =



További állandó költség(VII.,VIII., IX., X., XI.,XIII.,XIV) - Eredmény Igazgatás – adminisztráció költsége ÁLLANDÓ KÖLTSÉG HÁNYAD =



További állandó költség(VII.,VIII., IX., X., XI., XII .,XIV) - Eredmény Energia költség ÁLLANDÓ KÖLTSÉG HÁNYAD =

= Szobaszám * Kapacitás kihasználtság * Átlagos szobaár *(1 -


További állandó költség(VII.,VIII., IX., X., XI.,XII.,XIII.) - Eredmény

143

ESETTANULMÁNYOK

4.

A HATÁS-MÁTRIX ELKÉSZÍTÉSE

A hatás-mátrix felépítésének logikai menete és technikai kivitelezése szintén megegyezik az el z részben bemutatott módszerrel. Azonban most a végs mátrix értékeit tovább csoportosítjuk, és ismertetünk egy szemléletesebb, a vezet i munkát hatékonyabban segít elrendezést. A hatás-mátrix részei: 1.

Döntési lap, amely a rendelkezésre álló input adatokból (bevételek és kiadások) kiszámítja az eredményt, és lehet séget biztosít döntési variációk tesztelésére.

2.

Megoldási algoritmus, amely egy kiválasztott alternatíva esetén meghatározza a tényez k egymásra gyakorolt hatásának értékeit.

3.

B vített hatás-mátrix, amely megjeleníti a számítások eredményét.

4.

Sz kített hatás-mátrix, amely az els dleges számítások eredményének további feldolgozásával, rendszerezésével készül.

4.1. A döntési lap elkészítése A döntési lap funkciója több szint . Az els feladat az ismert (II./2. alfejezetben kiszámított) input adatok valamint az eredmény kiszámítására készített megoldási algoritmus (III. alfejezet 6. számú képlete) segítségével az eredmény érékének meghatározása. A második funkció, az eredmény adatsorából kiindulva - az egyes tényez k tetsz leges változtatásával - döntési sorozatok, illetve alternatívák készítése. (Ezt az adat-oszlopok, illetve megoldási algoritmus hivatkozásának elcsúsztatásával érjük el.) Az egyes tényez k változtatásának hatása az eredményre az oszlopok alján jelenik meg.

Alkalmazott képlet =

Vizsgált eredmény adat - 100% Bázis eredmény adat

Az alsó sor adatainak segítségével választható ki az optimálisnak ítélt változat. A következ ábra a most ismertetett döntési lap részletét szemlélteti.

144

ESETTANULMÁNYOK 1. számú ábra – Döntési lap- részlet 6

A munkalap értelmezése:

•

„C” oszlop – el z ekben kiszámított input adatok;

•

„D” - „H” oszlop – a lehetséges döntési sorozat lépései;

•

1 – 17 .sor – változtatható input adatok (az adatok számozása nem azonos a táblázat sorainak számozásával);

•

1 – 17 .sor, satírozott mez k – a vizsgálat során megváltoztatott értékek;

•

18 .sor – kiszámított eredmény (C19 mez olvasható);

•

19 .sor – a megváltoztatott tényez hatása az eredményre (százalékban kifejezve).

– a megoldási algoritmus a fejlécen

A kutatás ezen szakaszában fontos szerepe van az önellen rzésnek. A szálloda kimutatásai alapján meghatározott, diszkontált eredményértéket a megoldási algoritmus által számított értékhez kell hasonlítani. A vizsgált esetben az eltérés 0,6 százalék. Valós üzemi eredmény (G.O.P.) = 1 903 214 +

1 554 256 1 432 898 + = 1 546 241 e Ft. 1,068 1,068 * 1,048

Az elkészített döntési lap a dolgozat 6. számú mellékletében, az Excel típusú fájl 1. számú munkalapjaként, „Hilton Szálloda - döntési lap” címmel szerepel.

145

ESETTANULMÁNYOK

4.2. A modell megoldási algoritmusa A modell megoldási algoritmusa egy Excel formátumú munkalap, amely minden output adat esetén kiszámítja, hogy annak értékét az input tényez k egy százalékos változása hány százalékkal módosítja, a többi tényez változatlanságát feltételezve. 2. számú ábra – Megoldási algoritmus- részlet

6

A munkalap értelmezése:

•

„C” oszlop – 22., illetve 24. – 39. sor – az input adatok, amelyek az 1. számú munkalap döntési lap - megfelel rovatából irányított beillesztéssel, csatolással származnak. Ezzel a m velettel biztosított a két munkalap közötti folyamatos kapcsolat;

•

„C” oszlop - 23. sor – a példaként kiválasztott output adat, amelynek meghatározása egyenlettel történik (III. alfejezet 9. számú egyenlet);

•

„D” - „U” oszlop – a vizsgálat során megváltoztatandó adatok;

•

„D” - „U” oszlop – 22., illetve 24. – 39. sor satírozott mez i – a vizsgált input adat 1 százalékkal növelt értékei (a többi változatlanságát feltételezve);

•

„D” - „U” oszlop – 23. sor – output értékek, az 1 százalékkal növelt input adatok változásának hatására (eredeti megoldási algoritmus alapján, az összes többi adat változatlanságát feltételezve);

•

„D” - „U” oszlop – 40. sor – a 23. sorban kiszámított változás százalékban kifejezve, amely egyúttal a hatásmátrix idevonatkozó sora is.

Alkalmazot t képlet =

Vizsgált eredmény adat -1 Bázis eredmény adat

146

ESETTANULMÁNYOK

A bemutatott logikai lépéseket minden input adat esetén elvégezve, ezen a munkalapon egy 21 oszlopos („A” - „U” oszlop – ebben 18 adat és 3 technikai oszlop) valamint 360 soros (18 adat és 2 technikai sor 18 variációban) táblázatot készítettünk. A táblázat 18 összegz sora, amely a változásokat százalékban értékeli, egyúttal a hatás-mátrix adatforrását is jelenti. 3. számú ábra – Megoldási algoritmus - XVIII. variáció – részlet

6

A teljes megoldási algoritmus – 18-szor 20 sor, 21 oszlop - a dolgozat 7. számú mellékletében, mint a „Hilton Szálloda – megoldási algoritmus” cím , Excel típusú fájl, 2. számú munkalapja szerepel.

4.3.

A hatás-mátrix elkészítése

A hatás-mátrix gyakorlatilag nem más, mint a megoldási algoritmus megfelel sorainak kiemelése, vagyis annak lesz kített változata. A technikai megvalósítás során ez azt jelentette, hogy az egyes alternatívák huszadik sorát (a változás hatását százalékban kifejez sort) irányított beillesztéssel, csatolással egy új munkalapra helyeztük át. A mátrix ebben az esetben is az eredeti változattal megegyez módon értelmezhet : Az egyes sorok adatai azt mutatják meg, hogy az input tényez k egy százalékos növekedése esetén a vizsgált output tényez hány százalékkal változik, miközben a többi tényez változatlan marad. Az oszlopok adataiból az olvasható ki, hogy a megvizsgált output tényez egy százalékos változását az input adatok hány százalékos változásával lehet elérni – természetesen a további adatok változatlanságát feltételezve. 147

ESETTANULMÁNYOK

A következ mátrixok a Hilton Szálloda egyes bevételi és kiadási tételeinek bels összefüggéseit mutatják diszkontált átlagadatok alapján. A vizsgált id szak a 2000; 2001; 2002. éves gazdálkodás. 4. számú ábra – Bevételek és kiadások kapcsolatrendszere - Hotel Hilton –részlet I. 6

5. számú ábra – Bevételek és kiadások kapcsolatrendszere - Hotel Hilton – részlet II. 6

A teljes hatás-mátrix a „Hilton Szálloda - hatás-mátrix” cím munkalapjaként, a dolgozat 8. számú mellékletét képezi.

148

Excel típusú fájl 3. számú

ESETTANULMÁNYOK

Tekintettel arra, hogy a tizennyolc soros, tizennyolc oszlopos táblázat adatainak száma aránytalanul magas, a jobb áttekinthet ség és hatékonyabb felhasználás érdekében a munkalap további változtatását hajtottuk végre: A szobaszámok változásának kiértékelését l eltekintettünk, hiszen ez kivételes esemény (például felújítás), illetve a modellben nem vizsgált stratégiai döntés (például b vítés) hatásától eltekintve nem befolyásolhatja a menedzsment döntéseit, terveit. Az állandó (illetve hektikus, de állandóként kezelt) valamint a változó típusú költségeket eredeti, számított formájukban szerepeltetjük a mátrixban, viszont a vegyes típusú költségek két tényez jét összevonjuk. Az összevonást súlyozással végezzük, az állandó, illetve változó költséghányad regresszió analízissel meghatározott aránya alapján. A számítás képlete: Vegyes típusú költség hatása = = Állandó rész hatása * Áll. rész súlyaránya + Változó rész hatása * Vált. rész súlyaránya

A következ táblázat a modell vegyes típusú költségeinek bels szerkezetét ismerteti. 7.

számú táblázat – A vegyes típusú költségek felépítése 7

Megnevezés:

ELÁBÉ

Közvetlen bér

Igazgatás admin.

Értékesít. marketing

Energia


0,5759

0,7338

0,7963

0,3300

0,7293


16 055

41 355

8 258

7 526

7 018

Átl.diszk. kts.=

19 501

45 747

13 023

9 501

11 382

K0( / átl.költ.=

82,33%

90,40%

63,41%

79,21%

61,66%

Változó kts. aránya =

17,67%

9,60%

36,59%

20,79%

38,34%

Ezért - a meghatározott prekoncepciók és összevonások alapján -, a menedzsment elé kerül lesz kített hatás-mátrix a következ tényez ket tartalmazza:

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.

Kapacitás-kihasználtság változása; Egy szobára jutó átlagos árbevétel változása; ELÁBÉ változása; Közvetlen bér és járulékainak változása; Közvetett bér és járulékainak változása; Értékesítési és marketing költségek változása; Igazgatás és adminisztráció költségeinek változása; M szaki és karbantartási költségek változása; Energia felhasználás költségének változása; Közvetlen eszközköltség változása; Közvetlen egyéb költség változása; Üzemi eredmény változása.

149

ESETTANULMÁNYOK 6. számú ábra –A módosított hatás-mátrix 8

A hatás-mátrix módosított változata az „Hilton Szálloda - vezet i hatás-mátrix” cím Excel típusú fájl 1. számú munkalapjának formájában a dolgozat 9. számú mellékletét képezi. A szemléltetés érdekében vizsgáljuk meg a bemutatott táblázat sorainak és oszlopainak értelmezését egy-egy kiemelt példa alapján. 7. számú ábra – A kapacitás kihasználtság sora

8

A mátrix adatai alapján a kapacitás-kihasználtság sorából a következ alternatívák olvashatók ki: • • • • • • • • • • •

Ha egy értékesített szobára jutó árbevétel képes egy százalékkal emelkedni, akkor a kapacitáskihasználtság 0,99 százalékkal csökkenthet ; Ha az ELÁBÉ egy százalékkal n , a kapacitás-kihasználtságot 0,06 százalékkal kell emelni; Ha a közvetlen bérköltség egy százalékkal n , akkor a kapacitás-kihasználtság 0,16 százalékkal emelend ; Ha a közvetett bérköltség egy százalékkal n , akkor a kapacitás-kihasználtságot 0,08 százalékkal szükséges emelni; Ha a marketing kiadása egy százalékkal n , akkor a kapacitás-kihasználtságot 0,03 százalékkal kell korrigálni; Ha az igazgatás és adminisztráció költsége egy százalékkal emelkedik, akkor a kapacitáskihasználtságot szintén 0,03 százalékkal kell korrigálni; Ha a karbantartás költsége egy százalékkal n , akkor a kapacitás-kihasználtságot 0,05 százalékkal szükséges feljebb emelni; Ha a felhasznált energia árát egy százalékkal emelik, akkor a kapacitás-kihasználtságot 0,02 százalékkal kell emelni; Ha az eszközköltség egy százalékkal n , akkor a kapacitás-kihasználtságot csupán 0,01 százalékkal szükséges emelni; Ha az egyéb költség egy százalékkal n , a kapacitás-kihasználtság 0,14 százalékkal növelhet ; Valamint az egy százalékos eredménynövekedés úgy érhet el, ha a kapacitás-kihasználtságot 0,53 százalékkal sikerül emelni – a többi tényez változatlanságát feltételezve.

150

ESETTANULMÁNYOK

A mátrix értékesített szobára jutó árbevételének oszlopa a következ módon értelmezhet : 8. számú ábra – Egy szobára jutó árbevétel oszlopa 8

Alternatívák: • Ha az egy értékesített szobára jutó árbevétel egy százalékkal n , akkor a kapacitás-kihasználtság 0,99 százalékkal kell csökkenteni; • Ha az egy értékesített szobára jutó árbevétel egy százalékkal n , akkor az ELÁBÉ 24,80 százalékkal emelhet ; • Ha az egy értékesített szobára jutó árbevétel egy százalékkal n , akkor a közvetlen bérköltség 10,69 százalékkal emelhet ; • Ha az egy értékesített szobára jutó árbevétel egy százalékkal n , akkor a közvetett bérköltség 12,86 százalékkal emelhet ; • Ha az egy értékesített szobára jutó árbevétel egy százalékkal n , akkor a marketing kiadás 50,72 százalékkal növekedhet; • Ha az egy értékesített szobára jutó árbevétel egy százalékkal n , akkor az igazgatás kiadása 36,95 százalékkal emelkedhet; • Ha az egy értékesített szobára jutó árbevétel egy százalékkal n , akkor a karbantartás kiadása 21,41 százalékkal emelhet ; • Ha az egy értékesített szobára jutó árbevétel egy százalékkal n , akkor az energiafelhasználás akár 42,12 százalékkal emelkedhet; • Ha az egy értékesített szobára jutó árbevétel egy százalékkal n , akkor a közvetlen eszközköltség 82,12 százalékkal növelhet ; • Ha az egy értékesített szobára jutó árbevétel egy százalékkal n , akkor a közvetlen egyéb költség 7,10 százalékkal n het;

•

Ha az egy értékesített szobára jutó árbevétel egy százalékkal n , akkor az eredmény 1,88 százalékkal emelkedik.

További információk a hatás-mátrix tizenkét sorában, illetve tizenkét oszlopában állnak a szálloda vezetésének rendelkezésére. Természetesen – mint erre az elméleti modell értelmezésénél már utaltam – a mátrix elemei csak a tényez k matematikai összefüggéseit jelenítik meg, és a vállalat vezet inek kell eldönteni, hogy mely tényez k között van valós gazdasági kölcsönhatás. A következ fejezetben bemutatjuk a Hilton Szálloda output adatainak feldolgozását, az elméleti egységben már ismertetett szempontrendszer alapján.

151

ESETTANULMÁNYOK

5. A HATÁS-MÁTRIX GYAKORLATI FELHASZNÁLÁSA Az ismertetett munkalapok, illetve feldolgozási módszerek a gazdálkodás tervezésének következ területein segíthetik a szálloda menedzsmentjének munkáját: 1. A szálloda tervezett bevételi és kiadási adatainak, illetve ezek értékesítési mennyiséghez viszonyított kapcsolatának (függvényének) ismeretében meghatározható a tervezett eredmény várható értéke.

Például: A Hotel Hilton 2000., 2001., 2002. éves gazdálkodását megvizsgálva, majd az adatokat a 2000. évre diszkontálva, a bevételek és költségek függvényében, az eredmény átlagos értéke a következ : 9. számú ábra – Az eredmény meghatározása

8

A megoldási algoritmus alapján készített Excel formátumú munkalap lehet séget ad a várható eredmény változásának vizsgálatára az input adatok tetsz leges változtatása esetén.

152

ESETTANULMÁNYOK

2. A felhasználás további fázisában a döntési lap segítségével alternatívák, valamint döntési sorozatok készíthet k a következ gazdasági év jövedelmez ségi tervéhez. Ezek segítségével analizálható az egyes tervvariációk jövedelmez ségre gyakorolt hatása. A módszer lehet séget teremt számszakilag jobban megalapozott döntésekhez.

Például: A közvetlen végrehajtás szintjén tervezett 8 százalékos béremelést l (A. alternatíva), a közvetett irányításnak nyújtott 5 százalékos bérfejlesztést l (B. alternatíva), illetve a marketing költségek 10 százalékos emelését l (C. alternatíva) egyaránt a kapacitás-kihasználtság 2 százalékpontos növekedése várható. Vizsgáljuk meg, vajon melyik döntés hoz több eredményt a szálloda számára? 10. számú ábra – Döntési alternatívák

8

A döntési lapról az olvasható le, hogy ebben az esetben a „C.” alternatíva a leghatékonyabb. 3. A hatás-mátrix segítségével megvizsgálható a szálloda egyes kiadási és bevételi tételeinek egymásra gyakorolt hatása. Ez jelent s segítséget nyújthat a szálloda gazdálkodásában fellép sz k keresztmetszetek feltárásában. A mátrix segítségével meghatározható, hogy mely tényez k eredmény-érzékenyek (százalékos növekedésük esetén az eredmény jelent sen változik), illetve melyek kevésbé azok.

153

ESETTANULMÁNYOK 11. számú ábra – Az üzleti eredményre ható tényez k a Hotel Hilton esetén 8

A 11. számú ábra adatai alapján, az eredményre er sen ható bevételi tényez k a következ k: •

Kapacitás-kihasználtság;

•

Egy értékesített szobára jutó árbevétel;

Az eredményre er sen ható kiadási tényez k: •

ELÁBÉ;

•

Közvetlen bér és járulékai;

•

Közvetett bér és járulékai;

•

Egyéb költségek;

Az eredményre kisebb súllyal ható kiadási tényez k: •

Értékesítés és marketing költségei;

•

Igazgatás, adminisztráció költségei;

•

M szaki, karbantartási költségek;

•

Energia költségek;

•

Közvetlen eszközköltség.

A hatékonyabb felhasználást segíti az adatok csoportosítása. Ennek egyik lehet ségét mutatja a következ ábra, ahol a kék szín a bevételi, a bordó a kiadási, a sárga pedig az eredmény-tényez ket jelöli. 12. számú ábra – A hatás-mátrix adatainak csoportosítása

154

8

ESETTANULMÁNYOK

Az el z egységben már utaltunk arra, hogy az adatok számítógépes feldolgozása csupán a lehetséges matematikai megoldásokat kínálja a felhasználók számára. Ezek között azonban számos olyan függvényérték is található, amely mögött valós gazdasági összefüggés nem található. Ezért a döntéshozóknak szelektálni kell az adatok között, vagyis kiválasztani azokat, amelyek egy-egy döntés valódi alternatíváit fejezik ki. S t, a kapcsolat er ssége alapján célszer csoportosítani a lehetséges változatokat. Ennek szellemében - az esettanulmány folytatásaként -, a Hilton Szálloda döntési mátrixának függvényértékeit dolgoztuk fel a következ szempontrendszer alapján: A kapcsolat er ssége alapján készített min sít skála három fokozatú:

−

Az els kategóriában találhatók a tényez k er s összefüggése miatt azonnal meghozható intézkedések;

−

A második szinten helyezkednek el az esetlegesen alkalmazható intézkedések;

−

A harmadik csoportba pedig a kizárólag matematikai szint megtestesít eljárások sorolhatók.

kapcsolatot

A tényez k közötti kapcsolatot a mátrix oszlopaiban haladva elemezzük, vagyis a tényez k egy százalékos változását ellensúlyozó intézkedéseket csoportosítjuk. Minden esetben az adott tényez egy százalékos növekedését vizsgáljuk, ami a bevételi tényez k esetén az eredményt pozitívan, a kiadások esetén viszont negatívan befolyásolja. A hatékonyabb megjelenítés érdekében az egyes intézkedési kategóriákat színekkel is megjelöltük (közvetlen intézkedés – barna, feltételes intézkedés – kék), és így egy vizuálisan is magassági térképre emlékeztet táblázatot készítettünk. A következ mátrix a Hilton Szálloda adatait rendszerezi: 13. számú ábra – A gazdasági döntések kapcsolatrendszerének „térképe” 8

A Hilton Szálloda döntési térképe a dolgozat 10. számú mellékletét képezi.

155

ESETTANULMÁNYOK

A táblázat adatait a következ módon értelmezhetjük: 9 Bevételi tényez k: A kapacitás-kihasználtság egy százalékos növekedése esetén meghozható közvetlen intézkedések: −

Árengedmények adhatók, amelyek tovább ösztönözhetik a vendégek érdekl dését;

−

Béremeléssel ösztönözhet k a végrehajtás szintjének dolgozói, illetve növelhet a létszám; (A bérköltség növelésének két tényez je lehetséges.)

−

A többletbevétel marketing célokra fordítható a további növekedés érdekében;

− A többletbevétel az eredmény forrásává válhat. Feltételes intézkedések: −

Az irányítói szint béreinek, jutalmainak növelése.

Az átlagárak egy százalékos növekedése esetén meghozható közvetlen intézkedések: −

Csökkenthet a teljesítménykényszer a kihasználtság csökkentésével;

−

Magasabb színvonalú vendéglátó ellátás biztosítható (ELÁBÉ növelése);

− Többlet eredmény képz dhet. Feltételes intézkedések: −

Növelhet a bér, így hatékonyabb ösztönzési rendszer alakítható ki a végrehajtás és az irányítás szintjén egyaránt;

−

Az áremelés intenzívebb marketing tevékenységet indokol.

Kiadási tényez k: Az ELÁBÉ egy százalékos növekedése esetén meghozható közvetlen intézkedések: −

A beszerzési ár növekedésének áthárítása a vendégekre áremelés formájában;

− A tényez költségnövekedését az eredmény csökkentésével kell elviselni; Feltételes intézkedések: −

Felmerülhet a bérköltség csökkentése; (A gyakorlatban ez létszám leépítés formájában valósul meg.)

−

Szigorúbb gazdálkodással csökkenthet a vendéglátó tevékenység forgóeszköz valamint egyéb költsége. (A min ségirányítási rendszerek szigorú követelményei miatt ez csak feltételes intézkedés.)

Közvetlen és közvetett bérek egy százalékos növekedése esetén meghozható közvetlen intézkedések: −

A költségnövekedés áthárítása a vendégekre;

−

Kihasználtság emelése;

− Költségnövekedés jóváírása az eredmény terhére; Feltételes intézkedések: −

Létszám leépítés;

−

Szigorítás az egyéb költségek felhasználásában.

Értékesítés és marketing költségek egy százalékos növekedése esetén meghozható közvetlen intézkedések: −

A költségnövekedés áthárítása a vendégekre – amit a marketing tevékenység támaszt alá;

−

Kihasználtság emelése – a marketing tevékenységt l alapvet elvárás;

−

Egyéb közvetett területek bérköltségének csökkentése;

−

Költségnövekedés jóváírása az eredmény terhére.

Igazgatás és adminisztráció költségeinek egy százalékos növekedése esetén meghozható közvetlen intézkedések: −

Áremelés – aminek elfogadtatását a magasabb jutalék támasztja alá;

−

Kihasználtság emelése – amit a magasabb jutalék ösztönöz;

−

Létszám leépítés a közvetett szinteken;

−

Eredmény csökkentése.

Feltételes intézkedés: −

A marketing költségek átmeneti visszafogása.

156

ESETTANULMÁNYOK M szak és karbantartás költségeinek egy százalékos növekedése esetén meghozható közvetlen intézkedések: −

Az energia költségének csökkentése – ami egy esetleges technológia korszer sítés többletköltségének eredménye;

− Az eredmény csökkenése; Feltételes intézkedés: −

A költségek áthárítása a vendégekre;

−

A kihasználtság növelése;

−

Bérköltség visszafogása;

−

A területhez kapcsolódó egyéb költség felhasználásának szigorítása.

Energia költségének egy százalékos növekedése esetén meghozható közvetlen intézkedések: −

A költséginfláció áthárítása a vendégekre;

− A m szak költségeinek szigorítása; Feltételes intézkedés: −

A m szak egyéb költségeinek valamint létszámának csökkentése;

−

A kihasználtság növelésével az értékesített fér helyekre jutó energiaköltség csökkentése.

Közvetlen üzemegységi (forgó) eszközök valamint egyéb költségek egy százalékos növekedése esetén meghozható közvetlen intézkedések: −

Az egyéb költségek szigorítása;

− Az eredmény csökkentése; Feltételes intézkedés: −

Áthárítás a vendégekre;

−

A kihasználtság növelése.

Az intézkedések önállóan, illetve kombináltan is alkalmazhatóak, mennyiségi nagyságrendjük a táblázat megfelel rovatából olvasható ki.

157

ESETTANULMÁNYOK

6. A GELLÉRT ÉS A HÉLIA SZÁLLODA ESETTANULMÁNYA Az el z ekben bemutatott vizsgálatot a Gellért és Hélia Szálloda esetén is elvégeztük. El ször a primer kutatásokkal gy jtött adatokat rendszereztük, majd csoportosítottuk. Ezt követte a költségek típusának meghatározása. A következ táblázatok a két megvizsgált szálloda költséganalízisének eredményét rendszerezik. számú táblázat – A Gellért Szálloda költségtípusai – végrehajtói szint 10

8.

GELLÉRT

ELÁBÉ

k1= k0= r= Átlagos diszk. kts.: k0/átl.költ.: TÍPUS:

9.

Üzemi eszk. és egyéb k.

Gyógy alvállalk.

1,54 3 755 54,80% 10 871

-1,33 35 608 -26,20% 29 490

1,47 13 697 25,89% 20 466

0,10 3 989 12,08% 4 457

34,54%

120,75%

66,92%

89,50%

VÁLTOZÓ

ÁLLANDÓ

VEGYES

VEGYES

számú táblázat – A Gellért Szálloda költségtípusai –irányítói szint

GELLÉRT

Igazgatás k. -1,17 15 063 -30,74% 9 663

Marketing k. -0,54 5 559 -40,65% 3 082

M szak karb. 0,60 52 747 19,43% 8 018

Közvetett bér 1,38 4 306 23,62% 10 652

155,88%

180,39%

65,78%

40,43%

HEKTIKUS

HEKTIKUS


10.

Közvetlen bér

VEGYES

VEGYES

10

Energia 0,20 2 200 21,79% 3 133 70,23% VEGYES

számú táblázat – A Hélia Szálloda költségtípusai – végrehajtói szint 11 HÉLIA k1= k0= r= Átlagos diszk. kts.: k0/átl.költ.: TÍPUS:

ELÁBÉ 0,42 7 831 27,14% 10 073 77,74%

Közvetlen Üzemi Közvetlen bér eszöz kts. egyéb kts. 0,01 0,48 0,84 27 338 -1 455 5 479 0,45% 38,41% 47,65% 27 402 1 142 10 018 99,77%

-127,38%

54,69%

VEGYES ÁLLANDÓ HEKTIKUS VÁLTOZÓ

158

ESETTANULMÁNYOK

11.

számú táblázat – A Hélia Szálloda költségtípusai – irányítói szint HÉLIA


Igazgatás kts.

Marketing kts.

-0,41 8 394 -17,80% 6 194

-0,11 4 014 -11,44% 3 413

135,51%

117,61%

M szak karb.

11

Közvetett bér

Energia

-0,25 6 428 -25,20% 5 073

0,02 8 442 0,67% 8 563

0,30 4 941 27,92% 6 532

126,71%

98,59%

75,65%

HEKTIKUS ÁLLANDÓ ÁLLANDÓ ÁLLANDÓ VEGYES

A táblázatok adatainak értékelése figyelemre méltó összefüggéseket tár fel. Egy részr l a Gellért Szálloda esetén a gyógyászati szolgáltatások alvállalkozói díja olyan jelent s nagyságrendet képvisel, hogy azt külön kategóriaként kellett kezelni. Érdemes észrevenni, hogy a költségek típusai a végrehajtói szinten kis eltéréssel megegyeznek ( ELÁBÉ vegyes – változó; Bér – állandó; Egyéb – vegyes – változó), ami a rendszer felépítésének állandóságára vezethet vissza. Az irányítói szinten azonban a m szak és a bér költsége szignifikáns eltérést mutat. Az el bbi az alkalmazott technológiák, az utóbbi a vizsgált évek teljesítményének különbségére utal.

A költségtípusok ismeretében meghatároztuk a módosított megoldási algoritmusokat, majd ezekre épülve elkészültek az eredményt meghatározó munkalapok. 14. számú ábra – A Hélia Szálloda eredményének meghatározása. 12

159

ESETTANULMÁNYOK

A megoldási algoritmus matematikai helyességét úgy ellen rizhetjük, hogy a vizsgált id szak diszkontált eredményeinek átlagát összevetjük a C16 mez értékével.

Például a Hélia Szálloda esetén: 742 594 607 469 + 1,048 1,048 * 1,057 Átlagos eredmény = = 725 452 ezer Ft. 3 C16 mez tartalma = 725 343 ezer Ft. 918 984 +

Az eltérés a kerekítésekb l adódik, értéke százalékban kifejezve: 0,015 % A munkalap elkészítését a hatás-mátrix létrehozása követi. 14. számú ábra – Hélia Szálloda - hatás-mátrix

12

Ezt követ en a hatás-mátrix adatsorainak számát - a Hilton Szálloda vizsgálatánál bemutatott elvek szerint - redukáljuk: eltekintünk a szobaszám változásának lehet ségét l, valamint a vegyes típusú költségek állandó és változó hányadát súlyozott arányban összevonjuk. Az így kapott mátrix adatait - amelyek a lehetséges matematikai megoldást fejezik ki -, a kapcsolatok gazdasági realitása alapján csoportosítjuk, és az egyes típusokat színekkel megjelöljük. Így készítjük el a szállodák úgynevezett „döntési térképét”, amelyet a következ ábrák prezentálnak.

160

ESETTANULMÁNYOK 15. számú ábra – Hélia Szálloda döntési térképe 12

16. számú ábra – Gellért Szálloda döntési térképe

12

A közvetlenül meghozható intézkedéseket barna szín , Az esetlegesen végrehajtható intézkedéseket kék szín , A csak matematikailag létez megoldásokat fehér szín adatmez k jelölik.

161

ESETTANULMÁNYOK

Itt kívánjuk megjegyezni, hogy a Danubius Hotels Group szállodáiban jelenleg európai viszonylatban mérve is nagyon szakszer és színvonalas, számítógéppel támogatott adatfeldolgozás, illetve költségelemzés történik. 17. számú ábra – Hélia Szálloda költségelemzése – Danubius Központ (részlet)

13

Az esettanulmányok elemzése azonban rámutat arra, hogy az általunk készített modell milyen területeken tud mást kínálni a jelenleg alkalmazott rendszernél: A jelenlegi költséganalízis statikusan vizsgálja a mutatókat, a modell azonban a változások hatását méri, tehát dinamikus szemlélet ; A jelenlegi rendszer a költségeket egyetlen tényez höz, a nettó bevételhez hasonlítja (egy bázisú), a modell viszont minden tényez kölcsönhatását képes kimutatni (több bázisú); A modell képes a költségelemek változását jellegüknek megfelel en (állandó, változó, vegyes hektikus típusú) feldolgozni. Mindezek alapján megállapítható, hogy a felhasználó képessé válik gazdasági döntéseket újabb szempontrendszer alapján is megvizsgálni, ami az általa végzett tervezés biztonságát, hatékonyságát növeli.

162

ESETTANULMÁNYOK

7. A MEGOLDÁS KIB VÍTETT EGYENLETE A modell tesztelése alatt szembesülni kellett azzal a ténnyel, hogy az átlagos input értékek alkalmazása a felhasználás lehet ségét jelent sen korlátozza. Ez különösen igaz az átlagár, illetve az egy értékesített fér helyre jutó átlagos árbevétel esetén. A gyakorlatban a szállodák több árszegmenssel is dolgoznak – például a Hilton Szállodában 17 különböz árkategóriát alkalmaznak -, amelyek egyedi nagyságrendje jelent sen eltér egymástól, illetve az árbevétel egyes faktorai - például bankett bevételek - az értékesített szobák számától független, mégis fajsúlyos tényez k. Ezért a kutatás lezárásaként meghatároztuk azt a megoldási egyenletet, amely figyelembe veszi a különböz árszegmenseket, értékesítési faktorokat valamint az állandó és változó költségtényez ket is. Ezzel azt kívántuk igazolni, hogy az egyes absztrakciók feloldásával a modell tovább alakítható, és így képes egyre pontosabb és részletesebb információt szolgáltatni a gyakorlati felhasználók számára. A problémamegoldás kib vített megoldási egyenlete a következ : E=

(

N I =1

SZ * VM I * KK I * PI +

M J =1

)(

É J * 100% −

R L =1

)

VK% L −

S H =1

FK H

Ahol: E

= EREDMÉNY;

N

= a piaci árszegmensek száma;

SZ VMI KKI PI

= = = =

M ÉJ

= az egyéb értékesítési faktorok száma; = egy EGYÉB ÉRTÉKESÍTÉSI faktor nettó értéke;

R

= a változó költségtényez k száma (változó költségek és vegyes típusú költségek változó hányada); = egy vizsgált VÁLTOZÓ KÖLTSÉG bevételhez viszonyított aránya;

VK%L S

FKH

összes rendelkezésre álló SZOBA száma; egy piaci árszegmenshez tartozó RÉSZARÁNY; egy piaci árszegmenshez tartozó KAPACITÁS-KIHASZNÁLTSÁG; egy piaci árszegmenshez tartozó nettó értékesítési ÁR;

= az állandó költségtényez k száma (állandó költségek, vegyes típusú költségek állandó hányada és hektikus költségek); = egy vizsgált ÁLLANDÓ KÖLTSÉG nettó értékben kifejezve.

163

ESETTANULMÁNYOK

A fejezethez kapcsolódó további mellékletek jegyzéke: 11. számú melléklet: HÉLIA SZÁLLODA - HATÁS-MÁTRIX 12. számú melléklet: HÉLIA SZÁLLODA - VEZET I HATÁS-MÁTRIX 13. számú melléklet: HÉLIA SZÁLLODA - DÖNTÉSI TÉRKÉP 14. számú melléklet: GELLÉRT SZÁLLODA - HATÁS-MÁTRIX 15. számú melléklet: GELLÉRT SZÁLLODA - VEZET I HATÁS-MÁTRIX 16. számú melléklet: GELLÉRT SZÁLLODA - DÖNTÉSI TÉRKÉP

Hivatkozások: 1. A rendszerezés forrása a Danubius Hotels Group eredmény-kimutatása; 2.

Az adatok forrása – Hilton Szálloda Uniform System of Accounts szerint készített eredmény-kimutatása – 2000, 2001, 2002.

3. A táblázatok az 5. számú melléklet adatait dolgozzák fel; 4. Az információk forrása: Személyes interjú Tóbiás János gazdasági vezérigazgató-helyettes úrral; 5. Az adatok forrása: A Hilton Szálloda valós gazdálkodási mutatói; 6. Önállóan készített illusztrációk; 7. A táblázat az 5. számú melléklet adatait dolgozza fel; 8. Önállóan készített illusztrációk; 9. A feldolgozás forrása: Személyes interjú Tóbiás János gazdasági vezérigazgató-helyettes úrral; 10. A táblázatban feldolgozott adatok forrása – Gellért Szálloda Uniform System of Accounts szerint készített eredmény-kimutatása – 2001, 2002, 2003. 11. A táblázatban feldolgozott adatok forrása – Hélia Szálloda Uniform System of Accounts szerint készített eredmény kimutatása – 2001, 2002, 2003. 12. Önállóan készített illusztrációk; 13. A táblázat forrása: Danubius Hotels Group

164

VI. KÖVETKEZTETÉSEK, AZ ALKALMAZÁS TERÜLETEI 1.

A DOLGOZAT FELHASZNÁLÁSÁNAK LEHETSÉGES TERÜLETEI

Vállalati szint felhasználás a költséggazdálkodás és tervezés területén Az elkészített mikroökonómiai modell - a konkrét problémához rendelt átalakítást követ en - a költséggazdálkodás számos gyakorlati területén használható. Ezek közül az ötödik fejezetben (A Danubius Hotels Group szállodáinak esettanulmánya) valós gazdálkodási adatokat felhasználva, a következ lehetséges eseteket mutattuk be: Gazdálkodó egység várható eredményének becslése a modell input adatainak ismeretében; Egyes input-tényez változások hatásának mérése a várható eredményre; Az eredmény bevétel és költség-érzékenységének meghatározása, a tényez k bels kapcsolatrendszerének elemzésével.

Szemléltetés jelleg felhasználás közgazdász tanárok módszertani képzésében Kollégáimmal a Budapesti Gazdasági F iskola – Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi F iskolai Karának Pedagógiai Intézetében - az APERTUS Közalapítvány támogatásával - kísérleti jelleggel olyan módszertani oktatócsomagot készítettünk, amely az alkalmazott közgazdasági tárgyak leend tanárai számára bemutatja a számítástechnika felhasználásának konkrét, gyakorlati területeit. Az oktatócsomag III. modulja (Gazdasági elemzési feladatok informatikai támogatása) ismerteti a feladatok elkészítésének didaktikai szabályait, bels törvényszer ségeit, valamint az Excel formátumú munkatáblák alkalmazásának lehet ségeit. A dolgozat IV.III. fejezete ( A döntési modell felépítése) a képzés ezen moduljához szemléltetésként hatékonyan felhasználható.

165

KÖVETKEZETÉSEK, AZ ALKALMAZÁS TERÜLETEI

2.

A REFERENCIÁK KIÉRTÉKELÉSE, KÖVETKEZTETÉSEK

A kutatás utolsó fázisában neves szállodai szakemberek véleményét kérdeztük meg az elkészült dolgozat eredményeir l. A megkérdezett személyek: Benedek Géza, gazdasági igazgató, Hotel Hilton, Jónás Sándorné, gazdasági igazgató, Hotel Astoria, Oláh Péter Károly, front office manager, Hotel Azúr, Siófok Dr. Vadas Gábor, nyug. szállodaigazgató, Danubius Group A kérd ív kérdéskörei: 1. A jelenleg alkalmazott tervezési eljárások felmérése: I. Az Ön szállodájában milyen módszerek segítségével prognosztizálják a várható kiadások és bevételek értékét? ……………………………………………………………………………………. II. Használják a számítógép segítségét a tervezésben? Nem, mert a szakmai tapasztalatra építve ez a feladat jobban megoldható; Bizonyos részterületeken igen; Alapvet en a számítógép segítségével tervezünk.

A megkérdezettek 75%-a alapvet en számítógép segítségével készíti a gazdasági terveket. Érdekes, hogy ketten saját Excel programokat is készítettek a tervezett költségek felosztására, amit az interjúk alkalmával röviden megtekinthettünk. A negyedik megkérdezett személy is használja a számítógépet, bizonyos részfeladatok megoldására. A felhasználás területei: Piaci szegmensek elemzése; Trendek készítése; Bevételi többlet kiszámítása; Többlet bérköltség számítása. Következtetések: A megkérdezettek szakért nek tekinthet k a szállodai, számítástechnikai háttérrel támogatott tervezés területén; Jelenleg több részterületen is alkalmaznak létjogosultsága van az ilyen irányú kutatásoknak.

166

tervezési

programokat,

ezért


2. A bemutatott modell felhasználásának területei: III. Az Ön véleménye szerint: a. Segítené-e a hirdetésre fordított összeg meghatározásánál, ha ismerné, hogy a megel z 3 év átlagadatai alapján 1% marketing költség növekedés hány százalékos értékesítési mennyiség növekedése esetén térül meg? b. Befolyásolná-e humánpolitikai döntéseit, ha ismerné, hogy a végrehajtói szinten 1% béremelés - a munkaer leépítése helyett -, a további költségek milyen mérték csökkentésével kompenzálható? c. Szem el tt tartaná-e az eladási árak meghatározásánál, ha tudná, hogy 1%-os ELÁBÉ vagy energia áremelés hány százalékos áremelést indokol? d. Milyen mértékben segítené munkáját, ha pontosan láthatná az el z változásainak 1%-os hatását az eredményre? 1. 2. 3. 4.

évek f bb költség

Nem segítené; Esetleg megfontolnám; Mint jelz értéket figyelembe venném; Ezek az értékek meghatároznák a döntésemet.

IV. Milyen egyéb gazdálkodási területeken lenne szüksége hasonló jelleg információkra? …………………………………………………………………………………….

A III. kérdésre adott válaszok rangsorolásával a felhasználás lehetséges területeire kívánunk rámutatni. 1. Bérgazdálkodás – 3,75 – Hogyan gazdálkodható ki, és milyen mérték költségcsökkentéssel kompenzálható 1% béremelés? Vélhet en ez a legfrekventáltabb kérdés minden felel s gazdasági vezet számára, ezért került ez a terület az els helyre. 2. Marketing döntések – 3,00 3. Költségek analízise – 3,00 4. Árképzés – 2,75 – Az utolsó hely oka valószín leg az, hogy az átlagárak torzító hatása sz kíti a felhasználás területeit. Egyéb területek: Beszerzési döntések; Tenderek egyes területeinek értékelése; Egyes részterületek elkülönült elemzése; Értékesítési terv készítése. Következtetések: A „Döntési térkép” egyes területei felhasználhatóak a napi munkában, más területek az absztrakciók hatásai miatt további kidolgozást igényelnek. Újabb input tényez k felhasználásával a szállodai gazdálkodás más területein is készíthet hasonló elemzés.

167


3. A modellr l alkotott vélemény: V. Az Önnek bemutatott „Döntési térkép” adatait számszakilag reálisnak, elfogadhatónak ítéli-e? Nem; Igen. VI. A szálloda gazdálkodásának egyedi specifikumai alapján, Ön milyen további ismérvek szerint csoportosítaná, illetve vizsgálná az eredmény kimutatás adatait? ……………………………………………………………………………………. VII. Érdemesnek ítéli az ilyen irányú kutatásokat? Ha nem vesszük komolyan, baj nem lehet bel le; A feldolgozás néhány eredménye segítséget jelenthet a napi munkában; Igen, érdemesnek találom.

A válaszadók mindegyike reálisnak ítélte a feldolgozás eredményeit; A mátrix kib vítésére a következ javaslatok érkeztek: Az algoritmus b vítése, hatékonysági, Yield jelleg mutatók számítása; A költségtípusok felmerülési hely szerinti csoportosítása. Három megkérdezett egyértelm en, egy f pedig részlegesen támogatja az ilyen irányú kutatásokat. Következtetések: A „Hatás-mátrixot” érdemes további sorokkal b víteni; A kutatás iránt jelentkezik szakmai érdekl dés. A kitöltött kérd íveket a dolgozat 17. számú melléklete . Végkövetkeztetések: 1.

A modell matematikai, informatikai szempontból megvalósítható;

2.

A modell gyakorlati felhasználását, felhasználhatóságát a megalkotáshoz felállított absztrakciók jelent sen korlátozzák;

3.

Az egyes absztrakciók azonban feloldhatóak, és a kutatást ebben az irányban érdemes folytatni.

168

VII. IRODALOMJEGYZÉK Magyar szerz k m vei:

!!! " #

$ %

& '()'*+(

,-...

# /

,-.0

#

/

,-.11 -..

45

6

8 & "$,

$& $2 ,-..7

/

)

3

9 8

:# ,45

!

,

2 5;

"

)'*+(

#

, ,-...

6

,-..-

,-..7

2

$2,$ % & '()'*+(

#

%

< 8="

!

!

2

"

"

#$$%&

> % 65 ?4

#

#

/

8$, # #

% "$#

( ,45

6

/ -..0

#$$%&! '

< &/

,-..!

,-..!

:"

&

,

$

( @ #

*

% ,-..0

/!

<

A8 # $# #A 8$&

+ '* ,-..B '

A

úrral készített személyes interjúk –

169

C

/ -...

/ !!

IRODALOMJEGYZÉK

Külföldi szerz k m vei: ',

D88 < A !

, -

< #$: &$ ! ' ! " # $" %"& ." /0 1 /2 .3

&

$$ &=

,&=#<

"'( "

=#

, ,= $

A &

,>=

! "$&

>= !

$

)**

, :# C

&8" !8 $ 9! "&&" $ ! $"& "7"&8"/"& - 5%585 5 )** , :%" ." /0 1 /2 .3

< ! , -

:

5 )**

/2 .3

$ , #=$ 8 ' ' /( % 6( & 7 ." /0 1 /2 .3

>

$&#$ !

." /0 1

)**+

> 4

, -

!!

8:

." /0 1

/ 4 )**; /2 .3

&,&=#< : & ! , ." /0 1 /2 .3

,# 8

4( (

&7

5 )**

: , >

! ." /0 1

'' /2 .3

(<

)**

: !( / ="& -

>

"& )**

, :%"

= 4 & ' (

." /0 1

/2 .3

)**+

A=8 8A ' 5)**

&" " "& , ." /0 1 /2 .3 )

A

(

) 4

=

, -

." /0 1

, -

< ( ." /0 1

'

5 )**

/2 .3

:#$ < !

< #$: ' )

=

?

/2 .3

&$

, -

! " # $" %"& ." /0 1 /2 .3

170

"'( "

!!

)**

!" #$# % ! & ' () "&!* + '

#'#&),(- .

/ &01#- .

' ,&0+#' - .

"##

$##

2

%##

&$#

##

3

'%#

'%#

%#

4

#

(##

$##

5

) #

'#

$%#

6

('#

&&#

"##

#&#

&#

"%#

8

#

$#%#

&##

9

'#

$" #

&%#

$##

$ ##

%##

7

:

%#

*

+ +

-

& ' ()

#'#&),(- .

/ &01#- .

' ,&0+#' - .

"&!* + ' "##

$##

%#

2

$##

$$#

%#

3

%#

$"#

%#

4

$#

$%#

%#

5

##

$'#

%#

6

(#

$)#

%#

7

)#

"##

%#

8

#

" #

%#

9

%#

"$#

%#

:

&#

""#

%#

!

"

,

+

#$" #"%&'&(&)*&+ *& ,) )-)) .) )#.()#/ #0..(&%1223.&/ .(& 434)&)3.&

2

!" #$# %

'% /0 +

$ /0

!. 1 "!'## 2 !

!.

.

"$ / ,

/

3456 /0

+

!

/ *

7

8

9

= 4

9

4

# !###

#!### <#+$ 9 &%!(##

34569 &%!(## < #+"$ 9 &!'))

7

9

7

#!### = &!')) 9 %%!" $ 9

7

3

" !'## = − ; # + '% + # + $ :

#!### <#+

9 $#! ##

9 %%!" $ = $#! ## 9 "&!' $

!" #$# %

> 2! . $%## 2 !

+ ,

&#

&#

!

2+

" *

,?

0

+ #+ + $+ %+ #+ %+ '+

+ . 4

,

@

-

$

+ + + $#+ $%+ "#+ "%+ &#

%### ,

#$" #"%&'&(&)*&+ *& ,) )-)) .) )#.()#/ #0..(&%1223.&/ .(& 434)&)3.&

& ' ()

&!* +<

#/$@

, B@

(( (

"&!* +

'#=#>1,(<

'A ( 0

'A ( 0

'A ( 0

-$;.

'1*#( /, (,0

-

.

-

.

-

&; C -

.

&$ -

/+ .

.

-? . #

&#

#

&#

#

0&#+#

$!%

&#

$!%

&$!%

%

0" !%

2

%

&#

%

&%

#

0"%

:

%$&#

%$'%

%#

0 %

5

" !%

&#

" !%

%

0$!%

6

&#

&#

&#

)#

)#

#

7

&$!%

&#

&$!%

)$!%

)%

A$!%

2:

%#

&#

%#

(#

##

A#

3:

%

&#

%

%

%#

A"%

4:

##

&#

##

&#

$##

A'#

:

!%

" *

,?

+

B &# A , ?

< &# ;

B ,? ,? 4

: < $!% B < &#;

: <%

C &#/

!" #$#

,

1 1'#

8

1 $!### 2 D ,

1$ 2 1&# 2

E

1&) 2 $

8 1"!$## 2

"

1&## 2 D

#$" #"%&'&(&)*&+ *& ,) )-)) .) )#.()#/ #0..(&%1223.&/ .(& 434)&)3.&

5 + ,

;

:+

,

,?

0

-

2F 9 $ A &# A &) 9 '# 2 >F 9 $<&## A "!$## 9 & 2 4G 9 $ 2 2

,

1 H < $ 9 '# AE<& H 9 $# ;

I

,?

:

0

9

= 5

$# = ""+""/ '#

!" #$# "#

,

$&

.

?

? ,

!

1 1"# 2 J 1

2 D DJ

1& 2 D D J 1) 2! 6

7% 8

9:

/ *

,

-

* .

K +

,

.? , .? ,

K ,

,

&

K

? ,

K

#$" #"%&'&(&)*&+ *& ,) )-)) .) )#.()#/ #0..(&%1223.&/ .(& 434)&)3.&

%

!

6

:

"# A H <

9 H<&

H9 #;

:

& ) A "# A H <

9 H<&

H9 ';

:

; ! ) A "# A $& < F ,

9 $& < F ,

9 " ;2 :

/ & −" = $%/ & %

!

6< ! :

"# A H <

9H<"

H9 %;

6

:

!" #$# &##

E

'# /+

,,

! . "$#

,

1 !$## 2 +

'!### 2 ! !

/ *

+ K

%

,

#$" #"%&'&(&)*&+ *& ,) )-)) .) )#.()#/ #0..(&%1223.&/ .(& 434)&)3.&

!$## A ;&## < #+'#: < ' 9 ;&## < #+'#: < 8 8

9

+

;2 :

=>? !$## A "$# < ' 9 "$# < 8 8

9 (! %# ;2 :

@A

B !### − (! %# = !###

7

+"'/

!" #$# 0

,

1

.

"$# ### 2 !J

.

&# ### 2 !J

.

"% /J

.

,

"$ ### 2 !+

.

)/0

5

J ??

@ C >

9 &# ### < #+"% 9 &( ### 2 !

> > .

.

A

9

9 &( ### A "$ ### 9 ) ### 2 ! 9 ) ### < ; +## 0 #+ ): 9 '' &$# 2 ! /9

'' &$# "$# ### 9

9 #+$# ' 9 $#+ '/

"$# ### 9 9 &+)$ '' &$# #+$# '

'

!

#$" #"%&'&(&)*&+ *& ,) )-)) .) )#.()#/ #0..(&%1223.&/ .(& 434)&)3.&

8

!" #$# ,

!. !

3

$

@

%D 6 %:

)

6 %" :

* 6 %" :

6

* 6

:

:

6% : L

7LLM!

'#

'#

"#

%#

%/

&#

%

%

%#

$% /

##

'%

"%

$##

## /

% * ,

E -

*

+

%

*

K +

%##

&

K

A@ D FI GLMN5. 9 FI G

'# + "# = '#/ %#

334O4L 9

FI G7LLM L 9

G87>! 9

% +% = $#/ %#

'% + "% = #+'# < #+ % + #+$# < #+$% = %#/ $##

## + % = $"# 2 ! #+%#

)

5

9 $"# = $## 9 "# 2 ! 0

O

9 "# < #+ % 9 $$+% 2 ! 9

$$+% =" +%

!

#$" #"%&'&(&)*&+ *& ,) )-)) .) )#.()#/ #0..(&%1223.&/ .(& 434)&)3.&

9

!" #$#

$" )&# #

, 5

20

! .

%#

6 2! "#/

$#/

$!

"!

%# ###

'# ###

# ###

%# ###

%# ### $#

0 2! #/ 0 2!

!

"#

0 2!

P

+

9

6

P

'# !

A

P

+

%# ### #

= ") &' %

'# ###

= & '''

'# ###

= &% &%& E

'# ###

"#

$

$# $

#

$

= "%%#" #

# ###

= & '''

# ###

= &(%)' )

# ###

"# "

$#"

#"

= " )' '

= &#%#( " = %$%($ #

F?B

:

!" #$#

1

6

.

> 2!

$##$

"# ###

$##"

"% ###

$##&

&% ###

$##&

$$# ### 1 #/

)

2!

, ?

!.

#$" #"%&'&(&)*&+ *& ,) )-)) .) )#.()#/ #0..(&%1223.&/ .(& 434)&)3.&

F"5

9

=

. =

"# ### "% ### &% ### $$# ### + + + = $%% $('+) 2 ! $ " + # + # + # + #"

>"5

E B"

>?B "

9

E B8

=

. =

"# ### "% ### &% ### $$# ### + + + = $)( $"&+& 2 ! $ " +#% +#% +#% +#% "

>?B8

=

. =

"# ### "% ### &% ### $$# ### + + + = $#$ ''$+# 2 ! $ " +$# +$# +$# +$# "

="

A

A

>E???? % "5

>?B8

8

8

% /0

G

9

9 $)( $"&+& 0 $%# ### 9 "( $"&+& 2 ! A

8

# /0

9

9 $%% $('+) 0 $%# ### 9 % $('+) 2 ! A

8

$# /0

9

9 $#$ ''$+# 0 $%# ### 9 0 & "" +# 2 ! A

E F?

" (

! !"# $%$!& ! ' $$% $$ $$$ & & & &

+ ,

-. 3 "

!

& & & &

!

$$% $$ $$$ & & & &

& ' 5

'! ( ) !*1 % $ & $ '( ) & '* ( &$ ) (& % (%

& '

!

'! ( ) !* % $ & $ '( ) & '* ( &$ ) (&

231 2' 2& 2

& '

23+ 8 23+78

+ "

""

"

0

+, -.

,/0

4 ( *4 &$ $ 4 ( *(4 % %%4 $ %*4 && '%4

5

'

6

'! ( ) !* % $ & $ '( ) & '* ( &$ ) (&

/

$$% $$ $$$

-.

#

/ '

+

& '

"

!0

!4231!

!

' *)%' 2 *% $ '$ ' 2% &%)' ' $% '* 2' $% '* ( & *% ( $ )% ( $ )% ( ** ' ' ) ( & *'% & )() & & &' *' )%$)$ *$$ $ ( ''

5

$ (

( $ &

5 + 0.6 ! +74+ ! % ' ' )* $ '$$ %$ ( &' $ ( &&* ) ''& % (*( '

+8

(

&(

+78

%$ (

+

!

)) % %* ) % ( ' & * '(

1

!2

' & & &

! ( * )

( * )

!

+

5 + 0.6 ! +74+ ! 9:; < = ; 9< 9 >: :< 9

%'%) $$* & &$ *

! !"# $%$!& 0 7

.

8,

& & & &

' $$ $$$ & & & & & ' 6 5

& '

, . 8 ,0

0 2 8

8

+=

.& =

"

"#23$!.,3 &'( ' & & $ &*) ' % '&(

, 8 7 # & ( 7 =

-

=

,

& -

& ,

-

, & -

23$!.,3 $& $%$ (% ) $ $ $$&

""

" :

2,

23$!.,3 ? @ ?,! 8%? 1 @ 1,! 8%1 $& $ &&$ $%$ $% & (% %( ( ) ( )& $ $ $& &$ $$& $ &$' * *$) (' '$$

"#23$!.,3 &'( ' & & $ &*) ' % '&( %&&

,

+

' $$ $$$

" ; < +

' 2

%?4%1 (& ( &% (& % )* &) *)& ' $ % *)

,0

, 0

#9

. 8

%? '*& $ ') * ('$ )) ( &% '% *)

&)* &'( = !"!# &&% !

%$=

&)* &'( = #"$ # %* )'(

.) / 0 1 2 .&34 1 / **")(

!

' 2

"

%1 *& & & % & & %*) &) & ' * **) '(% *'

8

' & #

:

5 + 0.6 !8 %*( $%$ $ ' % $)* ( * ((&

5 67189 ++

:;8

<=+5> ' $$' $$( $$* $$) $$% $$ 6

1 @ 1+ 8 %(

!

!A

!A

5

@

)!A @ !*

!

' '%' % %(

7?6<< A @> =

!

2)) (( &( 2&& *(

('&( $ )( * ($ ( & '%)%&

2)) (( &( 2

C5 1 +& A 5 1 B #

,D11E618 =

%* )* 2 $ $ () 2

& 1

>

' () $ (& $ $%( '%$ ( & ' % ($&(&

< = &" '* A ? @ <−

=

! !"# $%$!&

. !

/"

8

B! ( .C! !! . 23,!$!,. )%+* .. . (D!. 3 &* ) !*

&

'

(

*

)

(

*

)&

%*

$

+

%

"

05

$

)

&(

(*

%

? "

"

"

9

#

-

B! ( .C! !! . 23,!$!,. )%+* E

.. . (D!. 3

G$!,B (D!. 3

G$!,B + '!

.. . + '!

) !*

) !*

) !*

) !*

F8

F 8

& ' ( * ) % $

:

&* ( * )& %* $ ) &( (* %

-

H8 I

H 8 I4E

.. . B % /1 ) !* 8 H@ F

)-@ *

&* ) $ & ' ( %

') *( %& $ &) (( )&

& &*

+

-

,

59 @ A 9 B

+

-

5C A

+

-

5 A (( D &( A&

&

1? 3

2% 2* ( * $ & & %

>

! !"# $%$!&

"

0 5 B! ( .C! !! //1-. 3 )E* B . "!! )7* B . J!,/) *

B! ( .C! .,B )I*

&

'& (

')

# <

8

+

42

G& A G) &!) A #)) G) #)) 6= = = A #"! A 6 9 + F& A F) %( ))) A %# ))) %# ))) F

1 ++7 6 ?6

5;

:

1 ++7 6 ?6

+. H>1 / %# 3 #)) / ( !)) C 1B

+E618 +. H>1

;

!"

+: I99 <1> 71 < / %# 3 C& 2 )"&)B 3 #))3 C&J)"&)3#"!B / * &!#"! C 1B

! !"# $%$!&

E

"

0 5 B! ( .C! !! //1-. 3 )E *

B . "!! )7* B . J!,/) *

B! ( .C! .,B )I *

(

*

')

&&*

2 9

"

+

,0

# "" :

1 9 + 51 A ++7 6 ?6

9>1 1 +?>9

B! ( .C! !! //1-. 3 )E *

,?

G& C B A G) 1 3 ##' A &$) G) 1 3 &$) 6= = = + &"#' F& C B A F) 1 3 &$ ))) A &' ))) &' ))) F 1 3

E , 11 K1=L '

K

! !"# $%$!&

9

. ,

M+ <

:

.

?><, = & A

.

,

& = &A C& + ;B1

, !8

& C& + )"&)B

& !

= &A

& !

&"&)

4

= #"%'

! !"# $%$!& F2

F) 4.

8 .

8$4 . .

"

!

F 1 <:; ; OD H 51 > ?>+1>9

9

?

.

0

8

7 AN +

:;8

=

+

!8

:

&+ ∆ +@ ,6? &") −&= A & = #"$% & + ∆ N +@ ,6? &")(

! !"# $%$!&

+ "

5

2+$!CLJ.

2+,( . , $ )%+*

B! ( .C! .,B ) !* &(

31@,31$. !@,31$.

*)

$(2. !,1

@ < D G+@

P

A F P ?71618 = =

8

+

B! ( .C! !! . 2+,( . , $)%+* )

&)

'&

(*

&

#

1; 1 6 + 3 5 .696O6:;1

A 9;E6 5< 1

=

( 3 #! + %# 3 #( + # 3 !' ( + %# + # 3 = &! !)' C 1B ( + %# + # &) + '( + $

(

! !"# $%$!& " 5 GM/$L

, ! . 7 7 .

!

8

"

GM/$L

, ! . 7 7 .

!

M 6< 8 9I 1 > C

B! - .3,! . 2+,( (D!. 3 . , $)%+* ) B !* & %' & '& (% *) $ &$ ' % (* ' )% $ '& $ )% ' (* $ &'( ' % %'* ( & %(' (* ' * )% ' &' '( & $ ' )* $ *$ #&) %' ()*

)

B=

,0

N B! - .3,! . 2+,( (D!. 3)5* . , $)N* ) B !* %+ & %' & % (*& $ '& (% ' ( *) $ & $ ' '& ')( %& % (* ' )% ** * & * $ '& )( ' ( ') $ )% ' (* $' * $ $ &'( ' % * &)) %*) %'* ( & * &( &&* %(' ( * ' %) (( ($ * )% ' &' '& ( $ '( & $ )& ' )* $ ' '&& * *$ #&) %' ()* *$% ( ( &

1Σ, 31Σ- & 3 A C Σ-BC Σ-,B = *)*"&% <1Σ- & 3 A 1Σ-3 #

*

#

N 45

' &%) (% % ) * * )% &% '( * &* %( $$ '' ') * '* %'* * (( '( $% '$ ')$ %&$ ' ( % $ )$ ) $ * &)& ($ (&)

1

, > <,; H 1 58 9I 1 > C

#$ % & ' (%)*

#

&

#

L

9I 1 > A M 6< 8 9I 1 > = +1>9 K1 11 ? <<,; > %' ()* A *)*"&% 3 &# = = %!("$ 1 *$ #&) + , ", +

B=

! !"# $%$!& "

,

GM/$L

'! ) B !*

& '* ' (& ' )% ' (* (& ( '&* ( *)% * & (% ' ' $ ' (&* ' &*)

' # !$#

!( &%!

! . 7 7 .

!

GM/$L

, ! . 7 7 .

!

'! D!. 3 -& *&* ) B !* ) B !* - . /&* (*) '% )* '( $ (* )% *) %&' *$ &'( )' (* %) &'( )% (* *( '& ') %&' '( )%'

& '* ' (& ' )% ' (* (& ( '&* ( *)% * & (% ' ' $ ' (&* ' &*)

A#% &$ A&& *#! A&! !$! A% *)! * %') $(& &! )*$ #( $(& &$ )$' ! !* A&# ('& A&! *)&

' # !$#

!( &%!

)

.

.

0 5

D!. 3 ) B !*

&* (*) '% )* '( $ (* )% *) %&' *$ &'( )' (* %) &'( )% (* *( '& ') %&' '( )%'

,

"

!8

#

5 + 0.6 !

! B. ,! $3!M

D!. 3@ . -/!

& ))* ' &)) ' ' ' ))& (& % ( '' ( *'$ * % ( %'% ( $ ' && ' $

@>:< 7:O @ < 7 O @>< ;>O @ 7< >O <9O @ 7< PO @ ;< =O

:< PPO P< 7PO 7< ;O :< ;;O :< >O :< =7O :<7O K< KPO :< 7PO :
) &%! *' $)% # *%& '%$ $*% * '&# (*& () '(

)"))

/*

A& $&) A!#! A&*' A% ' %(( !$& *#% & #'$ % !( A!#) A'$

/- /*

/-

!% #*$ *&( ! (! )# # '#* %*& & !(& )%& # ($( #!# ! *%* *) &) &*) ! %% *** )* &( *# %)% ##' )(( ' %)( $$' $ ('& #!!

)

/*

'*# )!( $)( % #*! # ) &%* !!) !'# &* %'# #) **& **# %) !') &% *&' &# &'' (%) '! )&' &') &%% ' ) * ## !() #%) $$) & $ &*( ))( '## ))( *#& !$( !() & '$& %)( %#* )! &!) $$) *$# #! !(* $(# # )*) &() )%' &') &*' $) #&( &)! *)) %!( %%#

($' ( 8 ( )% (7 8 31D( )%? 4%1 *8 (' &*& ) B8 P>< 7:O ,! (D! 8 =9>>< ;7 ') )(4 (7Q,! (D!

9 + < 9KHD 5 + ',!2 M!C LJ.R

+ "

1$( %43 '! ) B !*

D!. 3 ) B !*

5 + 0.6 !

! B .$ ,! $3!M

0, & , 12 (

&* (*) '( )%' '( $ ') %&' '% )* (* )% *( '& *) %&' *$ &'( )' (* )% (* %) &'(

& '* ' &*) ' )% ' (&* ' (& ' (* ' $ (& ( '&* ( *)% (% ' * &

& ))* ' $ ' ' ' && ' &)) ' ))& ( $ (& % ( '' ( *'$ ( %'% * %

@>:< 7:O @ ;< =O @>< ;>O @ 7< PO @ < 7 O @ 7< >O =< :O

:< PPO P< =PO 7< ;O P< ==O P< 7PO :< ;;O :O :< =7O :<7O :< 7PO K< KPO

' # !$#

!( &%!

() '(

)"))

"

. ,

< 0

!8

! . 7 7 .

! 6

5

0

8

'$)' * ) &'$ ) ) &$ )(' (( *( * * '* ) % '( (*%% ( & (( & '$( * $ ( )* )$$ (

()

%*&$ '

!

5& *( D <;<:

!A

@

!A

!

)!A @ !*

2)' ** *( 2& & ' 2) & 2) () 2 $$ & *

2% ( 2' * %*& 2& * $ 2'( $) 2 ( &(* 2( ' )

) *' & & ( '* & *)*&() ' () $% ( % *' $ ( & &$ % ' *$$() ) )&*&( () * *

2

2

&* ((( &

5; <;@;9 < 671 9 ++

%

96O: 61 "

% 3B .. C 'S 3T

05

,

2,

8 "

1 @ 1+ 8 ! 2)' ** *( 2& & ' 2) & 2) () 2 $$ & * '%

""

8

!"

'

+=

<1= < 1>+< 9 " 6< 8 9I 1 > 6+ <,6 6 6: <, 1') )(43

1 6 18 L

:;8

!

" ) 2 # 6 5 7 , * " )

"# ( ! ")*+, . / .. 0 1! ))+#*1 3 %4 . . ( ! # 562 ",7 $ % .0 .. . 0 1! 7+5#1 %4 ' 8 . % . ( ! 2)5 "7# 9 %: ' . . 0 1! "+2#1 $ ; 1! 5+2*1 %4 ' :. % . 1! "+671 < . 4 %=> ! "+** & 0 ./ % 1! 5 +)51 ? 0 ( ! )6+** $

% . .

&'

4 4

. =

1! &

(

626 ,

"#*

)+**1 5+#*1

" ) 2 # 6 5 7 , *

"#*

)+***1 5+#**1 )+#**1

5#+**1 ) "

2*+**

!

$

@33 ! " ) 2 # 6 5 7 , *

$ -

% . .

&'

( ! / .. 0

1! 3 %4 . . ! $ % .0 .. . 0 1! %4 ' 8 . % . ( ! 9 %: ' . . 0 1! $ ; 1! %4 ' :. % . 1! < . 4 %=> ! & 0 =. / % 1!

" )

.

? 0 4

( !

"# ")*+, *+))# # 562 ",7 *+*75# 2)5 "7# *+*"22# *+*5),6 *+*"67 "+** *+5 )5

" )

-

&'

( ! / .. 0

. 1! %4 . . ! % .0 .. . 0 1! %4 ' 8 . % . ( ! 9 %: ' . . 0 1! $ ; 1! %4 ' :. % . 1! < . 4 %=> ! & 0 =. / % 1! < 4 % ( ! ? 0 ( ! 1!

!

" )

% . .

&' .

9 '

%: .

. 0 1

$ ;

%4 ' : . %

1

< . 4 >

= %=

1

& 0 = < ./ = % 1

%

4= ? 0 ( !

(

*+))7)# # 7" ,2 *+*77)5# 22 6#7 *+*"26,# *+*525 *+*"5*67 +,7

"+*" *+5"*7)5 )6+)6

"#+** ")*+, *+))# # 562 ",7 *+*75# 2)5 "7# *+*"22# *+*5),6 *+*"67 "+** *+5 )5 626 , )6+**

"#+**

( ! / .. 0

1! 3 %4 . . ! $ % .0 .. . 0 1! %4 ' 8 . % . ( ! 9 %: ' . . 0 1! $ ; 1! %4 ' :. % . 1! < . 4 %=> ! & 0 =. / % 1! < 4 % ( ! ? 0 ( ! $ %' 1!

"# ")*+,* *+))# # 562 ",7 *+*75# 2)5 "7# *+*"22# *+*5),6 *+*"67 "+** *+5 )5 626 , )6+**

% &' (

. . . . 0

"#+)6 "))+"*,

$

= 3 %4 / . 1

. (

"#+*,

"#+2*

% .= .. =

0

. 0 1 "#+2*

%4 ' 8 . % . ( "#+)2

9 '

%: .

. 0 1 "#+*#

$ ;

%4 ' : . %

1 "#+ 2

1 "#+*#

< . 4 >

= & 0 = %= ./ = % 1

"#+**

< %

4= ? 0 ( !

(

")+2

"#+#

")+2

*+))7)# # 7" ,2 *+*77)5# 22 6#7 *+*"26,# *+*525 *+*"5*67 *+5"*7)5 6#) )7* )6+)6

33 $

%4 ' 8 . % . (

)6+**

3 $

-

. (

% .= 0 .= . . 0 1

"))+"*,

$

" ) 2 # 6 5 7 , *

%4

1!

! % . .

$

3

")+7

3 $

= . .. 0 1

"6+"#

$

" ) 2 # 6 5 7 , *

% &' (

"6+"# ""7+6

% &' (

")*+,*

. . . . 0

$

= 3 %4 / . 1

")*+)" *+))7)#

. ( ""7+)7

% .= .. =

0 . 0

%4 ' 8 . % . (

1

""7+)7

""7+5"

9 '

%: .

. 0 1 ")*+6

$ ;

%4 ' : . %

1

< . 4 >

= & 0 = %= ./ = % 1

1 ")*+*)

")*+#,

")+56 "))+"

"2 + 2

< %

4= ? 0 ( !

( ""5+65

"2 + 2

# 7" ,2 *+*77)5# 22 6#7 *+*"26,# *+*525 *+*"5*67 +,7

"+*" *+5"*7)5 6#) )7* )6+)6

!

$

333 ! " ) 2 # 6 5 7 , * " )

$ -

% . .

&' .

( ! / .. 0

1! 3 %4 . . ! $ % .0 .. . 0 1! %4 ' 8 . % . ( ! 9 %: ' . . 0 1! $ ; 1! %4 ' :. % . 1! < . 4 %=> ! & 0 =. / % 1! < 4 % ( ! ? 0 ( ! . 1!

"# ")*+, *+))# # 562 ",7 *+*75# 2)5 "7# *+*"22# *+*5),6 *+*"67 "+** *+5 )5 626 , )6+**

" )

$ -

% . .

&' .

( ! / .. 0

1! %4 . . ! % .0 .. . 0 1! %4 ' 8 . % . ( ! 9 %: ' . . 0 1! $ ; 1! %4 ' :. % . 1! < . 4 %=> ! & 0 =. / % 1! < 4 % ( ! ? 0 ( ! 3 %4 . 1! 3 $

*+)""

"))+"*, *+)""

" )

$ -

% . .

&' .

( ! / .. 0

1! 3 %4 . . ! $ % .0 .. . 0 1! %4 ' 8 . % . ( ! 9 %: ' . . 0 1! $ ; 1! %4 ' :. % . 1! < . 4 %=> ! & 0 =. / % 1! < 4 % ( ! ? 0 ( ! ; .0 .. . 0 1!

. (

0 . 0

%4 ' 8 . % . (

1

9 '

%: .

. 0 1

$ ;

%4 ' : . %

1

< . 4 >

= & 0 = %= ./ = % 1

< %

4= ? 0 ( !

(

1

*+))#

*+)"* # 7" ,2

*+)"*

*+)""

*+)))

*+))*

*+)))

*+)27

*+),2

*+) 6

*+),2

*+*"26,# *+*525 *+*"5*67 +,7

"+*" *+5"*7)5 6#) )7* )6+)6

A " ) 2 # 6 5 7 , *

/ . 1

% .= .. =

22 6#7

% &' (

"# "6+"# ")*+, "))+"*, *+))# # 562 ",# # 5 2#" # 5 2#" *+*75# 2)5 "7# *+*"22# *+*5),6 *+*"67 "+** +,7 *+5 )5 626 , )6+**

"# ")*+, *+))# # 562 ",7 *+*752,,,6 2)5 "7# *+*"22# *+*5),6 *+*"67 "+** *+5 )5 626 , )6+**

%4

*+*77)5#

$

!

. . 0

$

= 3

")+56

3A " ) 2 # 6 5 7 , *

. .

"6+"#

$

!

% &' (

% &' (

. . . . 0

$

= 3 %4 / . 1

. (

% .= .. =

0 . 0

.

%4 ' 8 % . (

1

9 '

%: .

. 0 1

$ ;

%4 ' : . %

1

< . 4 >

= & 0 = %= ./ = % 1

< %

4= ? 0 ( !

(

1 ")+56

*+))7)# # 5# *)#

# 562 ",# # 5*5 "") # 5 2 )"* # 5#5 522 # 522 257 # 5#5 2 # 7 6 6 # *+*77)5# 22 6#7 *+*"26,# *+*525 *+*"5*67 "+*"

# ,,7 6,*

# 6,* )6) # ,,7 6,*

*+5"*7)5 6#) )7* )6+)6 . . . . 0

$

= 3 %4 / . 1

. (

% .= .. =

0 . 0

.

%4 ' 8 % . (

1

9 '

%: .

$ ; .

. 0 1

%4 ' : %

1

< . 4 >

= & 0 = %= ./ = % 1

1

"6+"#

< %

4= ? 0 ( !

(

")+56 "))+"*, *+))7)#

*+*765

*+*765

*+*75)

# 7" ,2 *+*766

*+*75#

*+*765 22 6#7

*+*752

*+*75"

*+*752

*+*77)

*+*,

*+*762

*+*,

*+*"26,# *+*525 *+*"5*67 +,7

"+*" *+5"*7)5 6#) )7* )6+)6

!

$

A3 ! " ) 2 # 6 5 7 , * " )

$ -

% . .

&' .

( ! / .. 0

1! 3 %4 . . ! $ % .0 .. . 0 1! %4 ' 8 . % . ( ! 9 %: ' . . 0 1! $ ; 1! %4 ' :. % . 1! < . 4 %=> ! & 0 =. / % 1! < 4 % ( ! ? 0 ( ! %4 ' 8 . % 1!

"# ")*+, *+))# # 562 ",7 *+*75# 2)5 "7# *+*"22# *+*5),6 *+*"67 "+** *+5 )5 626 , )6+**

" ) 2 # 6 5 7 , * " )

$ -

% . .

&' .

( ! / .. 0

1! 3 %4 . . ! $ % .0 .. . 0 1! %4 ' 8 . % . ( ! 9 %: ' . . 0 1! $ ; 1! %4 ' :. % . 1! < . 4 %=> ! & 0 =. / % 1! < 4 % ( ! ? 0 ( ! 9 %: ' . . 1!

! " ) 2 # 6 5 7 , * " )

$ -

% . .

&'

( ! / .. 0

1! %4 . . ! % .0 .. . 0 1! %4 ' 8 . % . ( ! 9 %: ' . . 0 1! $ ; 1! %4 ' :. % . 1! < . 4 %=> ! & 0 =. / % 1! < 4 % ( ! ? 0 ( ! $ ; . 1! 3 $

.

%4 / . 1

. (

0 . 0

% .= .. =

%4 ' 8 . % . (

1

9 '

%: .

. 0 1

$ ;

%4 ' : . %

1

< . 4 >

= & 0 = %= ./ = % 1

< %

4= ? 0 ( !

(

1

"))+"*, *+))7)# # 7" ,2 2)" 66

2)" 66

2)6 "2

2)" "2

*+*77)5# 2)" "2

2)5 "7#

2)6 5 " *+*"26,#

2)# ##

2)6 6#6

22 76)

2#5 5,2

2)* 7 6

2#5 5,2

*+*525 *+*"5*67 +,7

"+*" *+5"*7)5 6#) )7* )6+)6

% &' (

. . . . 0

$

= 3 %4 / . 1

. (

0 . 0

% .= .. =

.

%4 ' 8 % . (

1

9 '

%: .

. 0 1

$ ;

%4 ' : . %

1

< . 4 >

= & 0 = %= ./ = % 1

< %

4= ? 0 ( !

(

1

"6+"#

")+56 "))+"*, *+))7)# # 7" ,2 *+*77)5#

*+*""27

*+*""27

*+*"),6

*+*"")*

*+*"")*

22 6#7 *+*""#7

*+*"22#

*+*")5 *+*525

*+*"2 7

*+*"62*

*+*))

*+*" 6,

*+*))

*+*"5*67 +,7

"+*" *+5"*7)5 6#) )7* )6+)6

$

A333

. . 0

$

= 3

")+56

A33 "# ")*+, *+))# # 562 ",7 *+*75# 2)5 "7# *+*"22# *+*5),6 *+*"67 "+** *+5 )5 626 , )6+**

. .

"6+"#

$

!

% &' (

% &' (

"# "6+"# ")*+, "))+"*, *+))# # 562 ",7 *+*75# 2)5 "7# *+*"22# *+*5),#,, *+*5 ,77 *+*5 ,77 *+*"67 "+** +,7 *+5 )5 626 , )6+**

. . . . 0

$

= 3 %4 / . 1

. (

0 . 0

% .= .. =

%4 ' 8 . % . (

1

9 '

%: .

. 0 1

$ ;

%4 ' : . %

1

< . 4 >

= & 0 = %= ./ = % 1

1

< %

4= ? 0 ( !

(

")+56 *+))7)# # 7" ,2 *+*77)5# 22 6#7 *+*5)26# *+*5 7*76 *+*5 7*,

*+*"26,# *+*5"*,# *+*5)5 #

*+*5),6

*+*5)6," *+*5#, ) *+*7"6" " *+*5 "**6 *+*7"6" *+*"5*67 "+*" *+5"*7)5 6#) )7* )6+)6

!

$

3@ ! " ) 2 # 6 5 7 , * " )

$ -

% . .

&' .

( ! / .. 0

1! 3 %4 . . ! $ % .0 .. . 0 1! %4 ' 8 . % . ( ! 9 %: ' . . 0 1! $ ; 1! %4 ' :. % . 1! < . 4 %=> ! & 0 =. / % 1! < 4 % ( ! ? 0 ( ! %4 ' A . 1!

"# ")*+, *+))# # 562 ",7 *+*75# 2)5 "7# *+*"22# *+*5),6 *+*"67 "+** *+5 )5 626 , )6+**

" ) 2 # 6 5 7 , * " )

$ -

% . .

&' .

( ! / .. 0

1! 3 %4 . . ! $ % .0 .. . 0 1! %4 ' 8 . % . ( ! 9 %: ' . . 0 1! $ ; 1! %4 ' :. % . 1! < . 4 %=> ! & 0 =. / % 1! < 4 % ( ! ? 0 ( ! > 1!

" ) 2 # 6 5 7 , * " )

$ -

% . .

&' .

( ! / .. 0

1! 3 %4 . . ! $ % .0 .. . 0 1! %4 ' 8 . % . ( ! 9 %: ' . . 0 1! $ ; 1! %4 ' :. % . 1! < . 4 %=> ! & 0 =. / % 1! < 4 % ( ! ? 0 ( ! / % 1!

/ . 1

. (

% .= .. =

0 . 0

%4 ' 8 . % . (

1

9 '

%: .

. 0 1

$ ;

%4 ' : . %

1

< . 4 >

= & 0 = %= ./ = % 1

< %

4= ? 0 ( !

(

1

*+))7)# # 7" ,2 *+*77)5# 22 6#7 *+*"26,# *+*"27 +,7

*+*"27

*+*"6)

*+*"26

*+*"26

*+*"2,

*+*"66

*+*525 *+*"6

*+*"67

*+*"77 "+*"

*+*)##

*+*"2*

*+*)##

*+5"*7)5 6#) )7* )6+)6

% &' (

. . . . 0

$

= 3 %4 / . 1

. (

% .= .. =

0 . 0

.

%4 ' 8 % . (

1

9 '

%: .

. 0 1

$ ;

%4 ' : . %

1

< . 4 >

= & 0 = %= ./ = % 1

< %

4= ? 0 ( !

(

1

"))+"*, *+))7)# # 7" ,2 *+*77)5# 22 6#7 *+*"26,# *+*525 "+**

"+**2#

"+**

"+**2,

"+**2,

"+**2)

"+***6

"+** 5

*+*"5*67 "+***6

"+****

+,7*" *+5"*7)5

"+**6)

+,7*"

6#) )7* )6+)6

@3 "# ")*+, *+))# # 562 ",7 *+*75# 2)5 "7# *+*"22# *+*5),6 *+*"67 "+** *+5 )5 626 , )6+**

%4

"))+"*,

$

!

. . 0

$

= 3

")+56

@ "# ")*+, *+))# # 562 ",7 *+*75# 2)5 "7# *+*"22# *+*5),6 *+*"67 "+** *+5 )5 626 , )6+**

. .

"6+"#

$

!

% &' (

% &' (

. . . . 0

$

= 3 %4 / . 1

. (

% .= .. =

0 . 0

%4 ' 8 . % . (

1

9 '

%: .

. 0 1

$ ;

%4 ' : . %

1

< . 4 >

= & 0 = %= ./ = % 1

1

"6+"#

< %

4= ? 0 ( !

(

")+56 "))+"*, *+))7)# # 7" ,2 *+*77)5# 22 6#7 *+*"26,# *+*525 *+*"5*67

*+5*7"

*+5 #)

*+5 2

*+5 ##

*+5 ##

*+5 #"

*+5 ),

*+5 2)

*+5 ),

"+*" *+5 "

*+5 )5

*+5 6* 6#) )7*

*+5*66 )6+)6

!

$

@333 ! " ) 2 # 6 5 7 , * " )

$ -

% . .

&' .

( ! / .. 0

1! 3 %4 . . ! $ % .0 .. . 0 1! %4 ' 8 . % . ( ! 9 %: ' . . 0 1! $ ; 1! %4 ' :. % . 1! < . 4 %=> ! & 0 =. / % 1! < 4 % ( ! ? 0 ( ! $ 1!

"# ")*+, *+))# # 562 ",7 *+*75# 2)5 "7# *+*"22# *+*5),6 *+*"67 "+** *+5 )5 626 , )6+**

% &' (

. . . . 0

$

= 3 %4 / . 1

. (

0 . 0

% .= .. =

%4 ' 8 . % . (

1

9 '

%: .

. 0 1

$ ;

%4 ' : . %

1

< . 4 >

= & 0 = %= ./ = % 1

1

"6+"#

< %

4= ? 0 ( !

(

")+56 "))+"*, *+))7)# # 7" ,2 *+*77)5# 22 6#7 *+*"26,# *+*525 *+*"5*67 "+*" *+5"*7)5

)#+5"

)6+*7

)6+*"

)6+*,

)6+*,

)6+*7

)6+*

)6+*)

)6+*

)#+,"

)#+62

6#) )7* )6+

)6+**

B <$>=9$
$

1!

%' -

.0

%4 ' 8 . 9

=*+5 1

=*+ 71

=*+571

=*+571

=*+671

=*+*,1

1!

*+**1

*+",1

*+*51

*+)"1

*+)"1

*+"71

*+*21

*+

1!

=*+,,1

*+**1

=*+"#1

= +*,1

= +*,1

=*+,#1

1!

=)+,#1

=)+,#1

*+**1

=2+)#1

=2+)#1

1

=*+,"1

=*+,"1

=*+")1

*+**1

=*+,"1

=*+,"1

=*+")1

= +*61

= +*61

=7+*51

4 ..

$ ;

. -

%4 '

. 0 %

%: '

1! -

.

. :.

1! %

>

1!

/

% $

*6"/".0&.1(" '')# "$ *6"- ;7< +%*> 8.'8(" #()*+$ / #()*+$ 2+2 21(3$) #&.*67 ".#"2 3$92 29(#$"*82 @&(#+%> -".82 28:6$"* )(),-". 29(#$"* 48 =# 5 $%&'?#&$7 $%?:@+:)( #):A).A 8$%2 4 5 28:"$7 21(3$ 4 5 21(3$) 4 5 $%?:@+:)(4

=*+5 1

.

. ;

"#$%&'

1! 1!

=*+"51

),)37#&$ 27B)$% :&(#$&* 4 5

< = 4

C7)37 &.

=*+ *1

*+5 1

)+ 51

*+**1

)+ 51

1

*+*21

=

= +"51

*+2 1

= +"51

=*+ "1

=*+)71

=*+ 21

+**1

2+221

= +2*1

2+221

=)+551

=*+2,1

= +2,1

=*+#21

)+,,1

5+671

=#+#71

5+671

=*+,,1

=*+751

=*+

1

=*+)21

=*+ "1

*+, 1

2+*51

= +"71

2+*51

=*+,,1

*+**1

=*+751

=*+

1

=*+)21

=*+ "1

*+, 1

2+*51

= +"71

2+*51

=*+"51

= + #1

= + #1

*+**1

=*+ )1

=*+2*1

=*+ 21

+*#1

2+6,1

= +271

2+6,1

=7+*51

="+*"1

=7+7*1

=7+7*1

=5+6)1

*+**1

=)+*"1

= + *1

5+,,1

)#+2"1

=

+",1

)#+2"1

="+651

="+651

=*+651

="+, 1

="+, 1

="+#"1

=*+))1

*+**1

=*+)61

"+621

+5 1

=)+5)1

+5 1

=5+)61

=5+)61

= +7#1

=7+*)1

=7+*)1

=6+,61

=*+, 1

="+561

*+**1

5+",1

)"+)"1

= *+)*1

)"+)"1

=

*+")1

*+*61

*+"#1

*+"#1

*+" 1

*+*)1

*+*71

*+*)1

*+**1

=*+,,1

*+)"1

=*+,,1

=*+551

*+")1

*+*61

*+"#1

*+"#1

*+" 1

*+*)1

*+*71

*+*)1

=*+""1

*+**1

*+)"1

=*+,,1

=*+551

*+")1

*+*61

*+"#1

*+"#1

*+" 1

*+*)1

*+*71

*+*)1

=*+""1

=*+,,1

*+)"1

*+**1

!"#

$ %"

&!%%"

'"

$$%''"

$

'&

#

'!

#!$ %

$$# "#

! "

$"#%#

!# "#

' !

'#!# '

$'$$ #%& " & %

# " ! !"! & %

$!#& " '$% & %

!# '

%"

!%#$'

# !

( ) $ ' (

' (

!

%

! ! %## & %

" ! !"" & %

" "% $&&$' & %

$" $ && $" & %

$" %$ $ ""% & %

&"

#' &"

% &"

&!#'!

! !"

""# #&&## & %

! '" ! # & %

$ '' &'#% & %

$"''# $ $% & %

"$""! $ " & %

# "&"

# &&%

!'! '

& "'

!

$

!' $

&

!

! "

# !

( ) $

!

)

$

%

"#& " %" ! & %

"#%$ ""$ & %

#&# $ $ % & %

##' ' $!#$ & %

# " $!! & & %

& ! ! # & %

!%!'

#'$

! !!

$ !"

$#&$&

$&!

" ! !"&& & %

" '% $' & %

#%% && & %

%!' ! "' & %

$ $ #$" & %

#%!& # & %

$%&# '"-#,

"&"! #%-%,

'%''# #%- ,

$$ '#- ,

$#'!$ &'-#,

!# '&-',

"#& "&#$ & %

! $"

"$' ! &% & %

$ #"

## '' " %# & %

#&#"$ '!' $ & %

&$#$# ' & & %

!'%"

" ' %

$"

'$&&& $$ & %

$&

'''%"! $ %# $ & %

$&!$"$

! " ! ( ) $ ( (

!

% * +

)

) ,

' $

! # & %

'$ " ! & %

&$ $'" & %

%'% !$& & %

" % " & %

' #' & %

$ %$$ "&# & %

" %%$ ' -%,

# '# &$-$,

$#"#!" &'-%,

$!"!" &'-&,

! $% #%-&,

$%$! # -%,

& !%$# '&-%,

# ! " * + *

+

#

!

!

%

*

$ & %

'%! & %

"&!' & %

%$%% & %

$$" % & %

.$ " # & %

$ &#& & %

#" & %

% & %

# $$ & %

!" & %

&'"& & %

#$ $ & %

$% & %

$

%" & %

$&"## & %

$# #$ & %

.% # # & %

$"% & %

' & %

" "" & %

'$$% & %

%!!% & %

%& & & %

$

#$ & %

! " * / -

,

, !

! %

*

&& " & %

! " . /

!

# * */*.*)* *+ + +0+1+ * */*.*)* %

( 0 ( 2 1* * *

3 3 / #4 #3 #

*0 (3 2 * ! % 2 # * 2 * # ) 2+ + *+ * 1* * * ! %

3(

"''& & % #'"$&

%%&"" &

$!! # & % ! %

#%$ &

' " & % ''! $

'#&"& &

!% ! & % % %!"

"$

$% !' & % # $'&

&'

%$&

&

$ "% & % &%

%$""'$# &

$" & % '&$ &

' %"# &

$

% & % %$& &

%$&"% &

%% & & % % " %

& %%& &

$$! & % ""%"%

$ "#$$ &

! & % '"&#&

"##$$ &

$$&# & & % % ''

"! % &

! $

"

&

#

%!%#' & %

#'$% & %

' #&"

!' $

$ " & %

$

$ & %

''" $ & %

$$

# & %

& & %

& #' & %

' " & %

&'%

. $'

%#%$

$ $ " & %

$# "" & %

$! !# & %

'% ##

. $$'"$

&& %% & %

$ 5

# #/ 3 1

&' & % # &

*

! 0

$ $

(0

340

15

20

."

!'

'$

"'"!

" %

.

&#

"

!

$!

6* $

% 6* $! 6* $! + ! + !

" -%,

"$-",

'$-',

'&- ,

% - ,

&&- ,

"!-$,

#"-!,

% -#,

%#-',

#!-#,

" -",

' - ,

! !

$

&

&

&

&

&

&

&

&

&

&

&

&

&

7 8 ! "

% % % %

8

& & & &

% % % %

& & & &

% % % %

& & & &

% % % %

& & & &

% % % %

& & & &

% % % %

& & & &

% % % %

& & & &

% % % %

& & & &

% % % %

& & & &

% % % %

& # & & &

% % % %

& & & &

% % % %

& & & &

% % % %

& & & &

% % % %

& & & & & & & & & &

% % % % % % % % % %

& & & & & & & & & &

% % % % % % % % % %

& & & & & & & & & &

% % % % % % % % % %

& & & & & & & & & &

% % % % % % % % % %

& & & & & & & & & &

% % % % % % % % % %

& & & & & & & & & &

% % % % % % % % % %

& & & & & & & & & &

% % % % % % % % % %

& & & & & & & & & &

% % % % % % % % % %

& & & & & & & & & &

% % % % % % % % % %

& & & & & & & & & &

% % % % % % % % % %

& & & & & & & & & &

% % % % % % % % % %

& & & & & & & & & &

% % % % % % % % % %

& & & & & & & & & &

% % % % % % % % % %

9

67 ' (

% ! '8(

' ( 0

% % %

!

% $

%

8 ! "

!

+ .

8

% % %

'8( 6 $ + ! + !6* $ 6 $ '8( * +

%

, :* *

!

,

81 !

!

#

# #

/ 1 1

#

7

!

"

#$$ !

%#

"% #

%$&#"'

%

#'$

"""%"

!%'%

! $ !

# #%%

&$#'"

'%"%

! "

%$#!##

# !

( ) $ ' (

' (

!

%

$$"& "&"!' & %

% ' &%' ! & %

%#

$#!!

!&%! #""% & %

% $$& !&##% & %

" % !"$" & %

$&!&" &$! # & %

%%! % ' $ & %

!## "%#& & %

% &"$ &!#"& & %

% !%& & #!# & %

$ $ $$&& & %

&

& #

! '&

& "#"

"''!

! !#'

# &#"

#% "!

'&!#'

& %

%'"&"' !' $ & %

!

%

'"% !

#

&

""#!

! &

!

! "

# !

(

$ &#' *%$'$ # & %

) $

!

)

$

%

&!

$"$$ &$# & %

&" !" % & %

& # " !% & & %

%!'&

% &#!

! $

&' !" &!&!% & %

'

$& ' ' & %

%&

%"%

&

"

"& $ & %

& !$ '&!# & %

& '"' %! & %

& # ' !'&! & %

'

'! #

% ' &

% '%

'&%!# ''' & %

&& $$ '$% & %

! '%

#

"&!'#' $&$ $ & %

%$ '#

# ! " !

( ) $ ( (

!

% + ,

)

) -

%'$" '$ & %

#%#! &&#" & %

"$%!' $$.'-

" #&% %!.%-

&" & %

% #' & %

"! $% & %

' '& ! ' & %

# "$ # "% & %

"'&% "& & %

# % $$!$ & %

$"$ "" & %

&! %%' & %

# & ' '! & %

$!"& &# " & %

$ $%" &'. -

%%! # "!.&-

%!%&& '!. -

#&"& ""."-

$ !# &#. -

! " $ '&. -

% %&'! '&.$-

! ! % "$.&-

&&!' $'. -

#!!%$ & .%-

%%%"" "$.!-

!

# ! " * , *

+

#

# !

!

%

% ' & %

*

# "! & %

'" ' & %

#""& & %

% # " & %

*#$"' # & %

%'

% & %

#%& & %

'"!% & %

% &%$ & %

! "

!" ! & %

#!% & %

" #!" & %

# * /

-

"$" & %

,

, !

! %

*

'" & %

&! & %

&'$ & %

& & %

%$!&! & % '&#&'

$ !$ & % " $

"! $ & % "' &

&'$! & % "&! &

&$ ' & %

!

$ & %

$

$ & %

""# & %

%##' & %

!!'$ & %

'$ ' & %

"' & & %

#" & & % '!!'

#!"& & % "'!#%

# % & % "!"

' & % "$"#

#"$' & % & & &

%%"% & % &!"''

! " . /

! * */*.*)* +, , ,0,1, * */*.*)* %

( 0 (

*

2 1* * *

3 3 / #4 #3 #

+0 (3 2 + ! % 2 # * 2 * # ) 2, , +, * 1* * * ! %

*

$"

# &

*&"! # &

'%% &

"#

& & % '%$%#

%

&

!$"$ & % $

%

$&$&

&

&

"

"

&

$"% &

$%!"! &

" $% &

'% # &

%

% #

' & % ''!$ &

&'

&

&&$ &" &

#

*

# # & %

*! # & %

$& #% & %

&" & & %

% '& # & %

%$$'! & %

$!

$ & %

% && & %

% !%' & %

$%" & %

"

& & %

$ 5

# #/ 3 1

3(

'

$ "" & %

$ &! & & %

# #

$ #

! 0

$ (0

340

15

20

*

''&

*"%

'

*

%%

$ ""'

"% $'

"!$

* &"%

%$&

'%

&&" $

*'"

'

*&" &%

'

$

"

!

6* $

% 6* $! 6* $! + ! + !

!.&-

% .!-

& . -

' .%-

#%.$-

# .#-

&'."-

'".&-

'!.'-

& . -

" .$-

%%. -

&!. -

! !

$

&

&

&

&

&

&

&

&

&

&

&

&

&

7 8 ! "

% % % %

8

& & & &

% % % %

& & & &

% % % %

& & & &

% % % %

& & & &

% % % %

& & & &

% % % %

& & & &

% % % %

& & & &

% % % %

& & & &

% % % %

& & & &

% % % %

& & & &

% % % %

& & & &

% % % %

& # & & &

% % % %

& & & &

% % % %

& & & & & & & & & &

% % % % % % % % % %

& & & & & & & & & &

% % % % % % % % % %

& & & & & & & & & &

% % % % % % % % % %

& & & & & & & & & &

% % % % % % % % % %

& & & & & & & & & &

% % % % % % % % % %

& & & & & & & & & &

% % % % % % % % % %

& & & & & & & & & &

% % % % % % % % % %

& & & & & & & & & &

% % % % % % % % % %

& & & & & & & & & &

% % % % % % % % % %

& & & & & & & & & &

% % % % % % % % % %

& & & & & & & & & &

% % % % % % % % % %

& & & & & & & # & & &

% % % % % % % % % %

& & & & & & & & & &

% % % % % % % % % %

9

67 ' (

% ! '8(

' ( 0

% % %

!

% $

%

8 ! "

!

+ .

8

% % %

'8( 6 $ + ! + !6* $ 6 $ '8( * +

%

, :* *

!

,

81 !

#

!

/ 1 1

7

# #

# #

!" "

# $

!"""%

"&%&#

" ##

%&& &'# % $

%!& '# "' % $

$!' % ! % $

" %& #!!$& % $

& "# "$& # % $

#'$

#'#'%

$'"'"

" ' &

"

%&'&' !'"! % $

% "$& ##" % $

# $'" # % $

%'#%" &% !! % $

$ %'

# $'

$&!

$ %

& $"

%!

"

!$ &'

&!&! "

%#&'

#'%%

$&$%#

&

$

&!$!$ "' !& % $

#& ''$' % $

&%&$ #%# % $

& $ & & ' % $

!$ ! ''!"% % $

& '& "% ! % $

&!# !" !! % $

$'

$#! #

#& $&

'#"%'

&!'

'$ &!

$# %&

''

&

& ' "

#%% % !%# % $

%$'%$ '#!$ % $

%'$ %&$ % $

#'# ' "&& % $

#'"$ %%!" % $

#&! !$ & % $

#'%$% $##$ % $

#$ "" $" ! % $

'! !% " %$! % $

&

& %

"#'$

"#$

"" '

$' &

$%!

&!

&& %'%

#

! " ! ( ) # & '

& '

!

$

&''### $&%&# % $

!

!

! " ! ( ) #

!

(

#

$

''

) ! "

) !

( ) # ( (

!

$ + ,

)

) -

" %"&$ % $

$''' '% % $

%" $ $ % $

"" $ % % $

!!! #&& % $

&'# % % $

#& &&'# % $

%' $ % % % $

$"! "$% % $

' '$ % % % $

## %% #%.&-

&"" % .&-

%%' # %$.%-

'#'' #".&-

&&% ##.#-

&!$ # #'.&-

!#%!% %".&-

' &# #%.'-

&'"' '#.!-

&$!& # .&-

&&$ ! % $

$ % * !$& ) % $

% $ % "% % $

"$"# !".#-

%%##% & .'-

! ! # .'-

! " * , *

+

!

!

$

*

!' ' % $

%!!! % $

" "& % $

$ % $

& %$ % $

& ' % $

! '# % $

&%# % $

# % $

$ & % $

&## % $

"&% % $

%"&"% % $

$ % $

%!'% % $

%%#" % $

#'$" % $

&%% % $

# !% % $

%%'' % $

%$ % % $

! '" % $

%%" % $

$%&' % $

&&$" % $

%!%" % $

'$ % $ %'%$

$$#& % $ ' &%

&&$# % $ '# %$

!&##! % $ $#! %

&!&!$" % $ $ $&!&

& # $ % $

!&$&$ % $ )

*& '! ) % $

!& $"$ % $

! " *

,

!

/ -

,

!

$

*

! " . /

! * */*.*(*

( 0 (

)

+, , ,0,1, * */*.*(* $

*

2 1* * *

3 3 / )4 )3 )

+0 (3 2 + ! $ 2 ) * 2 * ) ) 2, , +, * 1* * * ! $

&& ' % $ %! &#

#! % $ # '&

%!!# % $ #&% #

& !" % $ '' %

!$ % $ #& %!

!$#$ % $ #!%

&& # % $ ' % '

%# & % $

!# #& % $

"!!&& % $

%! # % $

%#&"# % $

' %# % $

$

%!' " % $

! % $

& % $

)

"""'& % $

&!#'$ % $

"!%$" % $

!"!$ % $

%

$ % $

#%#!" % $

'%! % $

!$$"% % $

& %""% % $

## $ % $

&'" ! % $

# 5

) )/ 3 1

3(

!$ % % $ # #&

! 0

&#"# ! % $

) )

# #

(0

* "%"' ) % $

) 340

15

20

#& "

*

$ "

&#

#! #

! %&

%$

*# '''

*!&""$

! ##

!&&"

*!!$"$

'$

" & %

6* #

$ 6* #! 6* #! + !

% $

% $

% $

% $

% $

% $

% $

% $

% $

% $

% $

% $

%

%

%

%

%

%

%

%

%

%

%

%

%

$

! !

#

9 ! "

$ $ $ $

9

%

% % % %

$ $ $ $

% % % %

$ $ $ $

% % % %

$ $ $ $

% % % %

$ $ $ $

% % % %

$ $ $ $

% % % %

$ $ $ $

% % % %

$ $ $ $

% % % %

$ $ $ $

% % % %

$ $ $ $

% % % %

$ $ $ $

% % % %

$ $ $ $

% % % %

$ $ $ $

7 .&8 % % % %

$ $ $ $

% % % % % % % % % %

$ $ $ $ $ $ $ $ $ $

% % % % % % % % % %

$ $ $ $ $ $ $ $ $ $

% % % % % % % % % %

$ $ $ $ $ $ $ $ $ $

% % % % % % % % % %

$ $ $ $ $ $ $ $ $ $

% % % % % % % % % %

$ $ $ $ $ $ $ $ $ $

% % % % % % % % % %

$ $ $ $ $ $ $ $ $ $

% % % % % % % % % %

$ $ $ $ $ $ $ $ $ $

% % % % % % % % % %

$ $ $ $ $ $ $ $ $ $

% % % % % % % % % %

$ $ $ $ $ $ $ $ $ $

% % % % % % % % % %

$ $ $ $ $ $ $ $ $ $

% % % % % % % % % %

$ $ $ $ $ $ $ $ $ $

% % % % % % % % % %

$ $ $ $ $ $ $ $ $ $

% % % % % % % % % %

$ $ $ $ $ $ $ $ $ $

:

67 & '

$ ! &9'

& '

$ $ $

!

0

$

#

$

9 ! "

!

+ .

9

$ $ $

&9' 6 # + ! + !6* # 6 # &9' * +

$

,

743;: 8

743;: 8

743;: 8

743;: 8

<* *

!

,

91 !

!

/ 1 1

=

) )

743;: 8

!"

" #

! !!

! !

# $ $ %

#

! !!

! !

!!

! ! !

! !

!!

!

!!

!

!

! !

&

!

! !

'

!

!

!

!

!

(

! !

" #

!

! !

!

! !

!

! ! !

!

!

!

! !

!

!

! !

!

& '

) !

! ! !

! !

(

!

" #

! !

!!

! ! !

!

!

!

# $ $ %

!

!

!

!

!

)

!

!!

!

!

! !

# $ $ %

!

! !

! !

! !

!

!

&

! !

' (

$%&'()* $+,'-)* %-'&/* ! +%'),* /'.(* %,'/,* $+-'(-* $%&'/0* %('/%* -/',(* +/'//* /%'(.*

! ! !

! ! !

! !

!

!

& & *& + (, -( . 1 / (0 & & 1 & 2 &* 1

! ! ! ! ++'.(* %. ,(% 3

&'%% -',. -'&. -'// +'/( -'(-'(, -'(& +')% -'%+ &'-( )'&+

!

$&-'0(* $+/'-(* ! %/'%,* $%%'+)* ! )'0%* ! $%'(-* $+&')(* ! $++'-(* $%('&0* ! %',.* $('/)* ! +&'&+*

-')+ ,'%, &'-, +',, +',+ +'&& +',/ %'.0 +'+) -'0% -'-+ )'-,

!

-'&0 -')/ -'&+ +'0. -'-+'., +'%) +',0 +'/( +')% -'0, ,'00

$)'(/* $%-',,* +'+&* ! $.'-,* ! %,')/* -'(+* $+&'))* ! $)')&* %+'0%* $.'()* $+'-)* !! %,'+(* !

!"

!

#

" "

" "

# $ $ %

"!

! !! "!

" !

&

'!

( )

!

#

!" ! " !

"

! ! " ! " ! !" ! ! ! ! !" ' "

""

!

" !" "

"

! !!

" !

"! " '

!

! "

)

!! "

! !" ! " !

! ! ! ! !

!

! ! " '! !""

" " ! "

! ! !

! " ! !

!

" !

! ! ! ! ! ! ! ! !

" !

!

!

& )

! ! ! ! ! ! ! !

'

!

(

'

! " ! '! " !

'!

# # $ $ %

" ! " !

!" ! ! ! " ! " ! !" "

"

"

(

" ! " ! '

!

&

!

!"

"

# $ $ %

"

!

!

& & *& +

),!-) !.

0 / )0 & & 1 & 2 &* 1

#$%&'%( #*,&-'( -$%&$$( ! *)&%,( /.&'-( " -%&',( !! -,&$-( ! ! -.&/-( -$&*/( #',&-,( ! " -%&%-( ! #-)$&-*( !

#-&-/( #%&*/( ! #./&-,( !" #.)&%)( #-)&$-( #.)&.*( ! " *&$'( " #'&,$( " -)&*-( ! #..&)+( ! #./&.)( !"! #.,-&/-( "

! ! !

! "

!" ! "!

! ""

'

"

! " */&%$(

'!

- ,*% 3

! ! !" " !

#+,&+.( #+,&/%( #%/&$/( #'%&*,( #/%&-)( .*,&)/( ./.&*%( -'+&%.( #)&*%( /,&.%( #'-&//( #+&.)(

)&*+ )&$$ .&'. )&/, )&/' )&/) )&%% )&'/ )&$' )&.. )&'/ #)&%)&,% )&,+ )&$+ )&*, )&-+ )&** )&/* )&*' )&$' )&/) )&$* #)&+)&)' )&)% )&.)&.' )&., .&)* .&), .&// )&*/ )&%)&-)&%.

!"

! #

" " "

# $ $ %

"

" " " " " "

" ""

""

"

"

"

&

" ""

'

"

" "

"

(

" "

"

! #

" "

"

%&.$ /+&(/ (&--&$( $&/$ -&$* (&+/ $&*( $&(+ %&'+ (&'+ *&$-

#$'&.*) " " #/.&+%) " #,&,') #+.&+-) .&*/) %&(-) " #+%&+,) /&(() /'&*-) $/&-*) " #/&'+) +'&,%)

*&,+ (&'( -&+% *&.' -&$$ -&*+ *&(* $&./ $&*. %&*' (&%/'&((

"

" " " "

'

"

" "

"

(

" "

" " "

"

"" " " "

" " " "

)

! #

"

"

" "" "

"

" "

" "

" " "

" " ""

" " "

" "

&

"

'

#*'&(+) $&$/) /&/.) /'&'') +&$*) +%&*() -&./) #/&'() -&(') ,&*() $&*') #((&+/)

" "

&

# $ $ %

$&*% -&., %&-* (&+' -&+( -&%$ -&,( -&$( -&'* -&%. (&', (&$*

" "

" "

# $ $ %

"

"

#$%&'() #+,&'*) $/&,*) " /.&(/) +-&//) +%&/') #/$&*/) " #//&/%) "" /,&.() $(&,-) " *&%() #/.&/*)

" "

"

(

& & *& + (, -( . 0 / (0 & & 1 & 2 &* 1

"

-.&,$) ** (,$ 3

" "

!

"#$%&' #$)%' *+*$(+' -.$#-' ! &-$&&' "*#,$*%' ! &($,)' ! -#$&#' &-$((' ! &#$%)' ! "*+($##' )#$.-'

&$&( &$(( ,$%&$+& +$&* ".$,, -$,# -$## +$&+ +$*& "*$## %$-*

+,$+)' +*$,%' ++$)&' #,$+%' +.$+&' "*+&$)*' &,$#-' #)$&*' +.$+)' #-$%,' "%.$#.' "#$&)'

%$,) %$%&$%+ +$&) #$)& ".$%+ &$(% +$*% +$*% &$-& .$,& -$-&

"#($-,' "+)$*(' "+*$,.' "#%$*%' "#)$.%' "#%$,%' "#+$&&' "+.$.%' "#%$%(' "##$*(' "*.$%*' "*%$+%'

#$,* #$-& #$#. #$#. *$)( *$), #$*+ *$%% *$-% #$#+ +$+% &$.*

!

" #

!

!

% !

% !

!

# $ $ &

! % !

! !

! !

!

!

!

!

' (

% !

% !

% !

) !

!

" #

!

!

! ! !

# $ $ &

!

! !

% ! ! ! !

! ! !

! ! !!

' (

%

)

% !! ! !

!

! !

! !

%

! !

!

!

! !

" #

! ! !

! ! ! !!

! !

# $ $ &

!

!

! !

! ! !

'

! !

!

( )

! !

!

! !

!

! !

! ! ! ! ' ' *' + ), -) . / / )0 ' ' 1 ' 2 '* 1

% ! ! "**$)#' *% (-) 3

!

$ $ % % &

"! # " # # "

! "

#

" # ! " " # "

!" " "

#

( )

!

! "

"! !

# " " " " #!! " #

!

" !

##

" "## "

" !!" "#

!"#

# "!" "

" "! !

" #

$

#

" "!

" "

$ % % &

"

#

"

" !!

" # #! #

! "

" #

'

!" "

" # "# # " #

# " "

#

" #

' ( )

#!# !! !

$

# #!

$ % % & ' ( )

" " "# " # " # # "# " ! ! !#

"

# # # " "" " #! " " ! ! " ! # "

! #

# #" ! !

"

#

# !! ! "!

! # " !" " "" !# "" !" "

" #

" ! # ! ! "

#

# " " # " " # "" # " # "

"

#! !!# !# ! " ###

#

#!

"

! !" # !" ! "! !# "

!"

" " !! # " #

! " ! "# #

' ' *' + ), -) . / )0 ' ' 1 ' 2 '* 1

! "" ##

"! # "

# &!#&$% (" )!" "! 3

!"#"$% ($#))% !#!)% !!#+&% ()#'+% !&#+"% !#&"% !!#+$% '!#)'% !,#$"% ()#**% ('#+&%

!#&' !#*) !#)( (#'' (#,) !#(, !#', (#," !#&, (#$* !#)! !#'$

('#',% !,#$*% !,#)+% !(#!"% *#$*% *#*&% !$#*)% !'#)&% !,#+"% $#(!% !,#&)% ",#)!%

"#+" "#"! (#,) (#'( (#&' (#'& !#$& (#!, (#!( !#+" !#,* !#&&

"$#))% !!#),% &#',% (&#$*% !*#"(% (!#$!% ")#),% !"#!,% ,#'"% (&#),% ('#(+% !#(!%

"#&+ !#!* !#"& (#,( !#&" !#(* !#'( !#") (#*+ !#!+ "#)" "#"&

"

! $$

!# !

" % % &

! $$

!

$ $

' ! ##

)

$

"

$

$# # !$ !

$# #

#

$

$

$ ## $ $ $ # # #

$ !

$ !

$$ ! $ # $$ #!! # !

$$ ! $ $$ #!!

$$ ! $ $$ #!!

!

!

$$ $

$$ $

# $ $ $$ #

!! $ $ $#

! ##$ #$ $ ! ! $$ ! ! $ ! # $ $

$ $

! !

" % % &

# $

' ( )

" " % % & ' ( )

! ! $ ! $ $!

$# $#

(

! $$

!#! ! $ # ## # $ # ! $$$ ! ! ! ! $ ! ! # # # $

# #$ ! !$

$ # $ #

!$ $ $ $ $ ! # $ # $ ! $ # $ $ $ $ $ $ $$ # $# $

$$ $ $ $ $#! $ $ $ $ $ ! $ $ $ $ $ #!

# #$ ! !$ # !$ $ $ $ ! # $$ ! $ ! $$ !! $ ! $ # ! $ $ ! $# ! $ ## $ #!#

$ # # $ $$ $# $

*' + ), -) . , / )0 ' ' 1 ' 2 '* 1

$ # !$ # # $ # $ ! # $ #

'$ '

## !# $#

# ! "'$% * )& $3

!! # # !$

#

!"#$% (#")*% )"$+% !)"$*% '!"#&% $"&!% $" $% ("'(% &"'+% !(" !% ('"*)% *"#!% ' "$*% '&"&!% #"!#% !!"+'% (" (% $"*+% $"$*% (("(+% "*!% (*"$!% *"'(% !("''% (!"& % $"& % "(&% *"+!% #&"+#% ("&*% ("$$% !" (% !"*(% ( "'!% ! "# % ')"()%

!"&' "'* "+( "&$ "#* " + !"&* "#+ " * "(+ !"!( !"#* "$+ !"&' ")( "&$ "!* "'( "(' &"$( "! " & "'+ (")) "!' !"!* "# "+ !"!# "() "! "(( &"*$ "* !"(' ("#

"# !

! #

"

"

"

$ "

# % % &

$ $$ "" $$

" $ ""

" "

"

" "

(

"

$

$

$

$

$

' )

" "" "

"

"

$

$ "

" $

$$

"

"

! #

"

"

$ $

# % % &

$ "

( )

$

"" $ $ "

" $ $

$

"

$ $" " ""

$

# % % &

" " " $ " $ $ " "

$

" $

$ $ $

"$"

$ " "

$ "

$

"

( )

$

" $ $

"" $ $ $

$ $

" $

"" $ " $ $ $"

" $$

$ $

"

$ $

" $

$ " $$"

$

" "$

'

" " "" "

$

$$ $

! #

"

" $ " " " $

$ "

'

$

$ $

" "

" " "

$ $ ' ' *' + ), -) . 1 / )0 ' ' 1 ' 2 '* 1

"" " $,'-/* ++ (0% 3

$%&'()* " $(('-&* ,)'/)* $(/'.0* " (+'+)* .,'(%* $ (,'(+* $ $%+',%* $ %+'0+* "" 0'.)* " (-'.%* ++'&(*

+'%, ('+. ('%+',& +'-/ (',( ('&( +'(+ ('// +'%+ ('./ (')&

,%'/-* $ $%('.(* $ $+)',,* " $+&'&/* $++'-(* $+)'.(* " $0'//* " $('//* $('0,* $ $.('0/* " $,/'.+* (&')%*

.'+, (',( +'-. +',. +'+) +'+. +'&% +'%. +'%, +'/, +',% %'%/

$.,'&)* $ $%+'-0* $++',-* $+&'&(* (%'.0* $(-'&/* $ $(&'0,* ,-'-)* $,,'/)* )'0)* $ ,%'.&* " +0/'/0* ""

+'// +'%0 +'-+ +'./ ('/+'+) +'+) ('(( /'&) +'&) ,'/-'0-

$

! " !

# # $ $ %

!!

" ! " "! "

" ! " "! "

! !"

&

! !

'

!

(

"" !

#

!"# % &$# () & # !! "" %!# ! !! # !! "% ! # "$ %# " # " ! $'# " ! "! "(# "% $# ! "!% !"#

" $$ ' ") " '! " !& " (! ( ! " !" "! ) " %(

" %)# $ %# & !'# &' # " &!# %(# ( $"# ( )"# &%# ))# $ &'# (" !#

% )' %% "( " )) " $ " %$ "% " )& " %! ! "" & ''

" %%# ' !'# "& "# & !# ! $$# ! $$# ( # ) ((# ! !# &$ # ) ""# ( ""#

%$ ($ "! " $( " ($ " (( " $" " (% " ( " () %% " $(

"

" " )

!" " " )

! " !

"

!

! " " !

!" "

"

# $ $ % & ' (

"

!

"

! !

! " !

! ! " "" " !

"

" "

! "

! " "

!

" " "

!

"

! "

#

! "

# $ $ %

" " " "

&

!"! "

' (

! ! ! !! " "

! ! " !" !

"

"

! "!

"

" !

& & *& + (, -( . * / (0 & & 1 & 2 &* 1

"

& !"# "" $ 3

# " , 6 ) 9 1 + # " , 6 ) 9 1

! $ % & '( . / 0 ! 23 . 4325 $ ( $ 4325 $ ( '7 ' 4325 $ ( . 8 ' 4325 $ ( ' ' 8 4325 $ ( ' 4325 $ ( 23 . 0 : 0 ! 0 ! $ 0: ' 0 ! $ 0 ! ;< 8 0 ! . 8 ' 0: 0 ! 0 ! ' ' 8 0: ' 0: 0 ! = 7 05 ! 7 (

"## ) *+,-( ,1 "+ * -#( *,1,( *,6)( +*)-#( *)# ( *,9,( 1# )69 ,1) #)6 "6 #," ##6 +9 "6 )) 1+ " 11 +1+ 9, # )

=

6") ++#

7

05 !

!"

$%&' (&%)

* "! ! + (&%)

$ ,+ * + (&%)

! (&%)

(&%)

$ ! (&%)

# 1 2 3 4 5 6 7 8 9 1: 11 12 13 14 15 16 17 18

$%&' (&%)

* "! ! + (&%)

$ ,+ * + (&%)

! (&%)

(&%)

$ ! (&%)

#

!

* "! $ * + #- * + ! !# #

* "! ! + !#

./

* "! $ * + #- * + ! !# #

* "! ! + !#

./

* "! $ * + #- * + ! !# #

* "! ! + !#

./

!

$ !

#-

!#

#-

!#

!#

#-

!#

0 ! !! + , !#

$%&' !#

#-

!

!

$ !

#-

!#

#-

!#

!#

#-

!#

0 ! !! + , !#

!" # $%&' (&%) * "! ! + (&%) $ ,+ * + (&%) ! (&%) (&%) $ ! (&%) $%&' # - ! # * "! ! + # - ! # $ * * + !# * "! ! + !# ./ !# ! #- ! # #- ! # $ ! #- ! # 0 ! ! ! + , !# "

!" # 1 2 3 4 5 6 7 8 9 1: 11 12 13 14 15 16 17 18

#-

!" # $%&' (&%) * "! ! + (&%) $ ,+ * + (&%) ! (&%) (&%) $ ! (&%) $%&' # - ! # * "! ! + # - ! # $ * * + !# * "! ! + !# ./ !# ! #- ! # #- ! # $ ! #- ! # 0 ! ! ! + , !# "

!" 1 2 3 4 5 6 7 8 9 1: 11 12 13 14 15 16 17 18

$%&' !#

!" # $%&' (&%) * "! ! + (&%) $ ,+ * + (&%) ! (&%) (&%) $ ! (&%) $%&' # - ! # * "! ! + # - ! # $ * * + !# * "! ! + !# ./ !# ! #- ! # #- ! # $ ! #- ! # 0 ! ! ! + , !# !"+ ! "

$%&' (&%)

* "! ! + (&%)

$ ,+ * + (&%)

! (&%)

(&%)

$ ! (&%)

$%&' !#

#-

!

!

$ !

#-

!#

!#

#-

!#

#-

!#

0 ! !! + , !#

(

!"

$%&' (&%)

* "! ! + (&%)

$ ,+ * + (&%)

! (&%)

(&%)

$ ! (&%)

# 1 2 3 4 5 6 7 8 9 1: 11 12 13 14 15 16 17 18

!"

$%&' (&%)

* "! ! + (&%)

$ ,+ * + (&%)

! (&%)

(&%)

$ ! (&%)

#

!

* "! $ * + #- * + ! !# #

* "! ! + !#

./

* "! $ * + #- * + ! !# #

* "! ! + !#

./

* "! $ * + #- * + ! !# #

* "! ! + !#

./

!

$ !

#-

!#

#-

!#

!#

#-

!#

0 ! !! + , !#

$%&' !#

#-

!

!

$ !

#-

!#

#-

!#

!#

#-

!#

0 ! !! + , !#

!" # $%&' (&%) * "! ! + (&%) $ ,+ * + (&%) ! (&%) (&%) $ ! (&%) $%&' # - ! # * "! ! + # - ! # $ * * + !# * "! ! + !# ./ !# ! #- ! # #- ! # $ ! #- ! # 0 ! ! ! + , !# * "! ! + ( &;<=> "

(

!" #

1 2 3 4 5 6 7 8 9 1: 11 12 13 14 15 16 17 18

#-

!" # $%&' (&%) * "! ! + (&%) $ ,+ * + (&%) ! (&%) (&%) $ ! (&%) $%&' # - ! # * "! ! + # - ! # $ * * + !# * "! ! + !# ./ !# ! #- ! # #- ! # $ ! #- ! # 0 ! ! ! + , !# $%&' ( &;<=> "

( 1 2 3 4 5 6 7 8 9 1: 11 12 13 14 15 16 17 18

$%&' !#

!" # $%&' (&%) * "! ! + (&%) $ ,+ * + (&%) ! (&%) (&%) $ ! (&%) $%&' # - ! # * "! ! + # - ! # $ * * + !# * "! ! + !# ./ !# ! #- ! # #- ! # $ ! #- ! # 0 ! ! ! + , !# $ ,+ * + "

$%&' (&%)

* "! ! + (&%)

$ ,+ * + (&%)

! (&%)

(&%)

$ ! (&%)

$%&' !#

#-

!

!

$ !

#-

!#

!#

#-

!#

#-

!#

0 ! !! + , !#

(

!"

$%&' (&%)

* "! ! + (&%)

$ ,+ * + (&%)

! (&%)

(&%)

$ ! (&%)

# 1 2 3 4 5 6 7 8 9 1: 11 12 13 14 15 16 17 18

!"

$%&' (&%)

* "! ! + (&%)

$ ,+ * + (&%)

! (&%)

(&%)

$ ! (&%)

#

!

* "! $ * + #- * + ! !# #

* "! ! + !#

./

* "! $ * + #- * + ! !# #

* "! ! + !#

./

* "! $ * + #- * + ! !# #

* "! ! + !#

./

!

$ !

#-

!#

#-

!#

!#

#-

!#

0 ! !! + , !#

$%&' !#

#-

!

!

$ !

#-

!#

#-

!#

!#

#-

!#

0 ! !! + , !#

!" # $%&' (&%) * "! ! + (&%) $ ,+ * + (&%) ! (&%) (&%) $ ! (&%) $%&' # - ! # * "! ! + # - ! # $ * * + !# * "! ! + !# ./ !# ! #- ! # #- ! # $ ! #- ! # 0 ! ! ! + , !# ( &;<=> "

-

!" #

1 2 3 4 5 6 7 8 9 1: 11 12 13 14 15 16 17 18

#-

!" # $%&' (&%) * "! ! + (&%) $ ,+ * + (&%) ! (&%) (&%) $ ! (&%) $%&' # - ! # * "! ! + # - ! # $ * * + !# * "! ! + !# ./ !# ! #- ! # #- ! # $ ! #- ! # 0 ! ! ! + , !# . ! ( &;<=> "

( 1 2 3 4 5 6 7 8 9 1: 11 12 13 14 15 16 17 18

$%&' !#

!" # $%&' (&%) * "! ! + (&%) $ ,+ * + (&%) ! (&%) (&%) $ ! (&%) $%&' # - ! # * "! ! + # - ! # $ * * + !# * "! ! + !# ./ !# ! #- ! # #- ! # $ ! #- ! # 0 ! ! ! + , !# $ ! ( &;<=> "

$%&' (&%)

* "! ! + (&%)

$ ,+ * + (&%)

! (&%)

(&%)

$ ! (&%)

$%&' !#

#-

!

!

$ !

#-

!#

!#

#-

!#

#-

!#

0 ! !! + , !#

-

!"

$%&' (&%)

* "! ! + (&%)

$ ,+ * + (&%)

! (&%)

(&%)

$ ! (&%)

# 1 2 3 4 5 6 7 8 9 1: 11 12 13 14 15 16 17 18

!"

$%&' (&%)

* "! ! + (&%)

$ ,+ * + (&%)

! (&%)

(&%)

$ ! (&%)

#

!

* "! $ * + #- * + ! !# #

* "! ! + !#

./

* "! $ * + #- * + ! !# #

* "! ! + !#

./

* "! $ * + #- * + ! !# #

* "! ! + !#

./

!

$ !

#-

!#

#-

!#

!#

#-

!#

0 ! !! + , !#

$%&' !#

#-

!

!

$ !

#-

!#

#-

!#

!#

#-

!#

0 ! !! + , !#

!" # $%&' (&%) * "! ! + (&%) $ ,+ * + (&%) ! (&%) (&%) $ ! (&%) $%&' # - ! # * "! ! + # - ! # $ * * + !# * "! ! + !# ./ !# ! #- ! # #- ! # $ ! #- ! # 0 ! ! ! + , !# * "! ! + # - &;<=> "

-

!" #

1 2 3 4 5 6 7 8 9 1: 11 12 13 14 15 16 17 18

#-

!" # $%&' (&%) * "! ! + (&%) $ ,+ * + (&%) ! (&%) (&%) $ ! (&%) $%&' # - ! # * "! ! + # - ! # $ * * + !# * "! ! + !# ./ !# ! #- ! # #- ! # $ ! #- ! # 0 ! ! ! + , !# $%&' # - &;<=> "

1 2 3 4 5 6 7 8 9 1: 11 12 13 14 15 16 17 18

$%&' !#

!" # $%&' (&%) * "! ! + (&%) $ ,+ * + (&%) ! (&%) (&%) $ ! (&%) $%&' # - ! # * "! ! + # - ! # $ * * + !# * "! ! + !# ./ !# ! #- ! # #- ! # $ ! #- ! # 0 ! ! ! + , !# * "! ! ! * * "

$%&' (&%)

* "! ! + (&%)

$ ,+ * + (&%)

! (&%)

(&%)

$ ! (&%)

$%&' !#

#-

!

!

$ !

#-

!#

!#

#-

!#

#-

!#

0 ! !! + , !#

-

!"

$%&' (&%)

* "! ! + (&%)

$ ,+ * + (&%)

! (&%)

(&%)

$ ! (&%)

# 1 2 3 4 5 6 7 8 9 1: 11 12 13 14 15 16 17 18

!"

$%&' (&%)

* "! ! + (&%)

$ ,+ * + (&%)

! (&%)

(&%)

$ ! (&%)

#

!

* "! $ * + #- * + ! !# #

* "! ! + !#

./

* "! $ * + #- * + ! !# #

* "! ! + !#

./

* "! $ * + #- * + ! !# #

* "! ! + !#

./

!

$ !

#-

!#

#-

!#

!#

#-

!#

0 ! !! + , !#

$%&' !#

#-

!

!

$ !

#-

!#

#-

!#

!#

#-

!#

0 ! !! + , !#

!" # $%&' (&%) * "! ! + (&%) $ ,+ * + (&%) ! (&%) (&%) $ ! (&%) $%&' # - ! # * "! ! + # - ! # $ * * + !# * "! ! + !# ./ !# ! #- ! # #- ! # $ ! #- ! # 0 ! ! ! + , !# ./ * "

-(

!" #

1 2 3 4 5 6 7 8 9 1: 11 12 13 14 15 16 17 18

#-

!" # $%&' (&%) * "! ! + (&%) $ ,+ * + (&%) ! (&%) (&%) $ ! (&%) $%&' # - ! # * "! ! + # - ! # $ * * + !# * "! ! + !# ./ !# ! #- ! # #- ! # $ ! #- ! # 0 ! ! ! + , !# * "! ! + * "

-( 1 2 3 4 5 6 7 8 9 1: 11 12 13 14 15 16 17 18

$%&' !#

!" # $%&' (&%) * "! ! + (&%) $ ,+ * + (&%) ! (&%) (&%) $ ! (&%) $%&' # - ! # * "! ! + # - ! # $ * * + !# * "! ! + !# ./ !# ! #- ! # $ ! 0 !

#- ! # !# + , !# ! # - &;<=> "

#-

!!

$%&' (&%)

* "! ! + (&%)

$ ,+ * + (&%)

! (&%)

(&%)

$ ! (&%)

$%&' !#

#-

!

!

$ !

#-

!#

!#

#-

!#

#-

!#

0 ! !! + , !#

-(

!"

$%&' (&%)

* "! ! + (&%)

$ ,+ * + (&%)

! (&%)

(&%)

$ ! (&%)

# 1 2 3 4 5 6 7 8 9 1: 11 12 13 14 15 16 17 18

!"

$%&' (&%)

* "! ! + (&%)

$ ,+ * + (&%)

! (&%)

(&%)

$ ! (&%)

#

!

* "! $ * + #- * + ! !# #

* "! ! + !#

./

* "! $ * + #- * + ! !# #

* "! ! + !#

./

* "! $ * + #- * + ! !# #

* "! ! + !#

./

!

$ !

#-

!#

#-

!#

!#

#-

!#

0 ! !! + , !#

$%&' !#

#-

!

!

$ !

#-

!#

#-

!#

!#

#-

!#

0 ! !! + , !#

!" # $%&' (&%) * "! ! + (&%) $ ,+ * + (&%) ! (&%) (&%) $ ! (&%) $%&' # - ! # * "! ! + # - ! # $ * * + !# * "! ! + !# ./ !# ! #- ! # #- ! # $ ! #- ! # 0 ! ! ! + , !# $ ! # - &;<=> "

-(

!" #

1 2 3 4 5 6 7 8 9 1: 11 12 13 14 15 16 17 18

#-

!" # $%&' (&%) * "! ! + (&%) $ ,+ * + (&%) ! (&%) (&%) $ ! (&%) $%&' # - ! # * "! ! + # - ! # $ * * + !# * "! ! + !# ./ !# ! #- ! # #- ! # $ ! #- ! # 0 ! ! ! + , !# # - &;<=> "

-( 1 2 3 4 5 6 7 8 9 1: 11 12 13 14 15 16 17 18

$%&' !#

!" # $%&' (&%) * "! ! + (&%) $ ,+ * + (&%) ! (&%) (&%) $ ! (&%) $%&' # - ! # * "! ! + # - ! # $ * * + !# * "! ! + !# ./ !# ! #- ! # #- ! # $ ! #- ! # 0 ! ! ! + , !# 0 ! ! ! + ,"

$%&' (&%)

* "! ! + (&%)

$ ,+ * + (&%)

! (&%)

(&%)

$ ! (&%)

$%&' !#

#-

!

!

$ !

#-

!#

!#

#-

!#

#-

!#

0 ! !! + , !#

" ! + + #

+ +

,-./

" $#

# #

"

+

,-./

+

(

+

,-./

%

+

,-./

+ +

,-./ &'

,-./

" " " ()

#

&'

" # "

+ +

,-./

" + + +

&'

% &'

*

&' ,-./

% # $

+ + +

# !

"

$# # !

" % !

" !

!

&'

#

&'

" " #

() #

% &'

&'

&'

* % # $

$ !

, #

% !

, ,

" # - !# .

$

%

$

% $

!

'

, !

&

!

$

,

" # - !# .

, !

+

,

" # - !# .

'( $

,

" # - !# .

,

" # - !# .

$ *% & % *

$ $

, %

, ,

" # !#

!

% " # !#

!

$ %

" # !#

!

& " # !#

'( )

!

$ $ %

$ )

*% % !

+ & % *

" +

'

;

#

-

./00-

%

!"

#

./00-

-

$ % 7 #% 8 #

!" $ % #%

& # $ % #%

$ % #%

#

'& #

./.3-

./.4-

./.4-

./12-

./.3-

./.4-

./.4-

./.6-

./54-

1./20-

5/:../4:-

2/36-

5./:6-

6:/.510/:1./54-

-

$ % 7 #% 8

11/42-

1/03-

66/9:-

+ ,

&

'&

94/53-

+

-

, & '& +

./54-

#

*! #

*! #

-

$ % 7 #% 8

()

+ ()

14/64./49-

-

$ % 7 #% 8

'& $ % #%

./12-

(

#

;

69/3.-

-

$ % 7 #% 8

./.2-

#

+

./.01/33-

1/33-

./11-

./60-

./15-

./.5-

./.5-

./.0-

./.5-

./.6-

4/3../62-

" ! + + $

, .

+

! #$ !

" %&

+ + + + +

/012

" "

$ "

"

+

'

+ +

() "

+ $ " %&

*

/012

' $ #

$

+ + +

" #$

!

%&

$

%&

"

" $

() '

" $

%&

* ' $ #

#

# # % !" # # # #

)* # +

$ % $# $# (% $

$ $ $ % $# % # $ % (

, , , , , , , , , , , ,

!" $

% &'

$#

$# %

+ $ (%

)* $

$

# %

#

$

% (

&%< % =% > " $ ! %

"

& '

' $# # # *)! ( $ +, $ , (# -.

$

( ( !

'

% (' (' )

' $# # # *)!

, (# +,

-. ( ( !

' $# # !)

12440

12150

12160

12170

12440

12150

12160

12170

% # ' (

$

12160

) $

($

/ #, # #+,) * $

12890 ;;2350 424;0 542360

0

12;;0

0

:2160 327:0

6:2:60

0 $

/ #, # #+ ,) * 12890

0

' $# # !) (' % #

12150

' $# # !)

825:0

0

(' ('

& (

482:10

0

' $# # !) $ ' $# # #

12330

0

( $

% '

12330

0

!#$) # $

! !#$

=% >

;727;0 12940

0

12740

0

12810

0

721:0 ;2550

0

42170

42170

12;;0

12850

12140

12;70

12;10

121:0

;;2340

12190

;92840 12;80

12170

# $ ! ! " ! '

! ! # $ %& '

-

!

"

" "

!

"

"

./01

-

!

! ! # $

'

'

)*

+ %& '

)*

'

!

)*

)*

./01

+ !

-

!

)*

!

./01

./01

'

,

-

./01

./01

'

-

./01 ./01

./01

./01

-

-

' %&

"

'

! "

"

"

(

!

! ! ' )*

# $ )*

'

%& + ' !

'

!

)*

! )*

)*

, + !

" # ! ( )

( !

(

(

! !

( (

" # $ !

%&

(

!

! !

(

(

!! ( !

'

$

( (

$ !

! !

%& !

! !

' $

& ? =

!" # "$% % !"

#

&

!

( %

)+ )

%

*' *'

%

- *$

./

( %

0 $- $ $,-( ) %

23:21

23451

23271

,*' (

- *$ *' (

./ * * "

' %$ $ "(

23261

23271

23281

23261

23271

23281

$ *'

(

1

( %

23241

23791 73;51

73;81

:3<41

1

<3::1 :;3<51 <37<1

!

%

1

753;91

:735:1

1

!

1

!

1

!

0 $$ $,-( ) 23791

( $1

** " *'

)+ ) %

1

*'

' %$ $ "( % $

!

)(" ( $ *

>

:23781

1

!

,- *'

23661

1

%

%

' %$ $ "( 23451

!

!

' %$ $ "( * )(" ( $

&

1

"$%( $ %

*'

=

>

1

23<81 :3;41

238;1

:23<91 93;;1 453621

439:1

439:1

23451

23921

23491

23261

23471

23291

23::1

23:71

232<1

DÖNTÉSI MODELL TURISZTIKAI VÁLLALKOZÁSOK SZÁMÁRA, AMELY A SZÁLLODAI KÖLTSÉGELEMZÉSRE FÓKUSZÁL

Recommend Documents