Diófa Abszolút Hozam Származtatott Alap I. 2012. féléves jelentés 2012.08.13. I. Alapadatok: Nyilvántartásba vétel (PSZÁF) Lajstromszáma Tipusa
2009. december 22. 1121-34 zártkörű, ÁÉBKV-irányelv alapján nem harmonizált, nyílt végű, határozatlan futamidejű értékpapír befektetési alap Alapkezelő neve, székhelye Diófa Alapkezelő Zrt. 1027 Budapest, Kacsa utca 15-23. Letétkezelő neve, székhelye Magyar Külkereskedelmi Bank Zrt. 1056 Budapest, Váci u. 38. Induló saját tőke 100.000.000,-Ft, amelyet 100.000.000 db 1,-Ft névértékű dematerializált befektetési jegy testesített meg Alap típusa: Származtatott alap Kockázati szint: magas Javasolt minimális befektetési idő: 5 év Referencia index: 100% RMAX Aktuális alapkezelői dij: 0,8% fix díj + sikerdíj Forgalmazó: Magyar Külkereskedelmi Bank Zrt.
II. Befektetési politika Az Alap elsősorban a világ részvénypiacain kíván befektetni, keresve azon vállalatok részvényeit, amelyek szignifikánsan felülteljesíthetik a globális részvénypiacok éves hozamát. Alapvető célpontok a fundamentálisan alulértékelt vállalatok, a felvásárlás vagy összeolvadás előtt álló társaságok részvényei, valamint a hosszú távú trendjüktől prompt piaci események miatt eltérő árazású vállalatok. Az Alap egy állampapír bázisból kiindulva keresi a megfelelő befektetési célpontokat, ennek következtében a portfolió összetételében a részvények aránya -90% és +90% között mozoghat. Mindezek mellett az Alap ki kívánja használni a törvényi szabályozás adta keretek között a maximális kockázatvállalási lehetőségek határait. Ennek következtében az Alap mind vételi, mind eladási pozíciókat felvehet, a részvény piaci befektetések mellett áru- és devizapiaci invesztíciókat is végrehajthat. Az Alap befektetéseinél tőkeáttételes pozíciókat, forward vagy futures short vagy long pozíciókat is felvehet. Az Alap befektetési eszközeinek terhére hiteleket nem vesz fel, továbbá az Alap a befektetési eszközeit egyéb módon sem terheli meg.
1
III. Portfólió összetétel a nettó eszközérték arányában Diófa Absz. Hozam Szárm. Alap I. Államkötvények Diszkont kincstárjegyek Befektetési jegyek, ETF-ek Vállalati kötvények Jelzáloglevelek Részvények, warrantok Bankszámla, bankbetét Egyéb eszközök Követelések/kötelezettségek
2011.12.31 70,17% 0,00% 0,00% 0,00% 0,00% 0,00% 31,24% 0,00% -1,41%
2012.06.30 51,65% 21,98% 0,00% 0,00% 0,00% 1,28% 24,84% 0,58% -0,33%
100,00%
100,00%
2011.12.31
2012.06.30
70,17%
61,17%
0,00%
0,00%
0,00%
13,74%
0,00%
0,00%
70,17%
73,63%
Összesen: Diófa Absz. Hozam Szárm. Alap I. Tőzsdén hivatalosan jegyzett átruházható értékpapírok Más szabályozott piacon forgalmazott átruházható értékpapírok A közelmúltban forgalomba hozott átruházható értékpapírok Egyéb átruházható értékpapírok Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok
IV. A portfólió összetételében az időszak során bekövetkezett változások részletezése Az időszak során a forintban kibocsátott állampapírok aránya jelentősebb mértékben csökkent, helyükre diszkontkincstárgyek, külföldi devizában kibocsátott hazai állampapírok és lekötött betétek kerültek. Enyhén emelkedett a részvények súlya is a portfólióban. V. Az Alap eszközértéke és a befektetési jegyek számának alakulása 2012. I. félév végi nettó eszközérték: 144 038 826 Ft Egy jegyre jutó nettó eszközérték: 1,124317 Ft Befektetési jegyek száma az időszak elején: 148 400 514 db Befektetési jegyek száma az időszak végén: 128 112 235 db Az Alap az időszak során nem vett igénybe hitelt.
2
VI. Az Alap saját tőkéjének és az egy jegyre jutó nettó eszközértékének havi változásai Dátum 2011.12.30. 2012.01.31. 2012.02.29. 2012.03.30. 2012.04.27. 2012.05.31. 2012.06.29.
Saját tőke (Ft) 160 976 707 162 653 941 62 229 616 62 472 739 136 637 406 134 909 880 144 038 826
Árfolyam (Ft) 1,084745 1,096047 1,103352 1,107663 1,111033 1,115120 1,124317
VII. Hozamadatok a tárgyidőszakban (2011.12.31. – 2012.06.30.) és az Alap indulása óta Időszak Alap* 2012. I. félév 3,65% indulástól ** 5,15% (2010.03.01.) * az Alapot terhelő díjak levonásával számolva **évesített adatok
3
Benchmark 4,13%
felül/alulteljesítés -0,48%
5,89%
-0,74%
VIII. Az Alapkezelő működésében bekövetkezett változások, valamint a befektetési politikára ható tényezők alakulása Az időszak alatt az Alapkezelő működésében az alábbi fontosabb változások történtek: az Alapkezelő Igazgatóságának elnöke, Morgós Katalin egyéb elfoglaltságai miatt az Igazgatóságban betöltött tisztségéről lemondott, az Igazgatóság új elnöke Oláh Márton lett; Biró Gergely társvezérigazgatóként irányítja – egyéb területek mellett – az értékpapíralapok befektetéskezelését. A befektetési politikára ható fontosabb tényezők - a félév tőkepiaci eseményei – hazai kötvénypiac A hazai állampapírpiac nagymértékben felbolydult az év elején az IMF-megállapdás körüli ellentmondásos kormányzati kommunikáció miatt. A már-már „pánikszintekről” (10% fölötti hosszú hozamok) visszatérve egészen a 8% körüli szintekig is erősödtek a hosszú lejáratú állampapírpiaci hozamok az első negyedév során, „meglovagolva” a globálisan is pozitív befektetői hangulatot, valamint reagálva a megváltozó, az IMF-megállapodás szükségességét hangsúlyozó kormányzati kommentekre. Stabil emelkedést tudott mutatni a külföldi befektetők állománya is az első hónapok során.
Forrás: www.akk.hu
A Magyarországról alkotott makrogazdasági kép alapvetően nem változott meg az első negyedév során. A legnagyobb kockázatot – amire a piaci szereplők többsége rámutatott – a gazdasági növekedés és ezzel párhuzamosan a költségvetési egyenleg idei és jövő alakulása hordozta. Az Európai Bizottság sem hagyta ezt figyelmen kívül, és a szigorú költségvetési egyenleg betartatása érdekében eddig példátlan döntést hozva, a kohéziós támogatások egy részének 2013-tól esedékes befagyasztását rendelte el, amennyiben Magyarország nem teljesíti az Unió elvárásait. A hazai deviza az állampapírokhoz hasonló utat járt be. A negyedévet masszív erősödéssel kezdte, majd egy szűkebb, 285-295-ös sávban ragadt az árfolyam az euróval szemben. A jegybank az időszak során nem változtatott az alapkamat szintjén. Érkezett azonban egy pozitívumként értelmezhető hír, mely szerint az MNB kétéves lejáratú, új jelzáloglevelek befogadásával fedezett hitelnyújtási programmal kész erősíteni a hazai bankrendszer hitelezési képességét. 4
Forrás: www.akk.hu
Míg a második negyedévet 9%-os hozamszintekkel kezdtük, addig az időszak végére már 8% környékén vagy az alatt értékelhettük a hosszabb lejáratú állampapírokat. Április végén a magyar kormány ismertette a konvergenciaprogramot és a Széll Kálmán Terv 2.0-át, és a hónap végén tartott Orbán-Barroso találkozó szabad utat adott az IMF hiteltárgyalások elkezdéséhez. A hosszú kötvényhozamok ekkor rövid idő alatt 100 bázispontot zuhantak, az éven belüli lejáratokon pedig mintegy 20 bázisponttal csökkentek. Május elején az előző hónap pozitív híreinek hatására még enyhe hozamcsökkenés jellemezte a hazai kötvénypiaci kereskedést. Azonban ezt követően a görög parlamenti választások és az eredménytelen kormányalakítás mellett a spanyol bankrendszer tőkehelyzete is aggasztotta a befektetőket, az európai centrumországok esetében felerősödő recessziós félelmek pedig negatívan hatottak a tőkepiaci hangulatra. A külső hatásokra csak ráerősített a magyar kormány IMF-megállapodással kapcsolatos kettős kommunikációja. A magyar kötvénypiacon gyors hozamemelkedés kezdődött, a 10 éves állampapír hozama 70 bázisponttal emelkedett. A negyedév végére a spanyol bankmentő csomag jóváhagyása, a magyar jegybanktörvény elfogadása – mellyel úgy nézett ki, hogy ténylegesen megindulhatnak az IMF tárgyalások – és a sikeres államkötvény aukciók miatt ismét jól teljesítettek a hazai kötvények. A jegybank Monetáris Tanácsa a második negyedévben sem változtatott a 7%-os alapkamat szintjén, hangsúlyozva az inflációs célok teljesülését övező kockázatokat, valamint Magyarország kockázati megítélésének átmenetinek vélt javulását. A külföldi befektetők állampapírállományában nem volt jelentős mozgás. A hazai deviza az állampapírokhoz hasonlóan erősödést mutatott április végén, majd a májusi gyengülési hullám után újra a 285-290-es szintekhez tért vissza az euróval szemben a félév végére.
5
Az első félév során lezajlott állampapírpiaci hozamcsökkenés eredményeként kiemelkedő féléves teljesítményt nyújtott a hosszabb lejáratú papírokat túlsúlyban tartalmazó MAX és MAX Composite index. A rövidebb (éven belüli) szegmensekben kisebb volt a hozamcsökkenés mértéke, mely az alacsonyabb durációval karöltve nem eredményezett kiugró első féléves teljesítményeket. Az állampapírpiaci indexek teljesítménye 2012. I. félévében: ZMAX index
+3,76%
RMAX index
+4,13%
MAX Composite index
+9,48%
MAX index
+10,54%
A félév tőkepiaci eseményei – globális részvénypiac A tavaly ősz óta tartó emelkedő trend folytatódott az idei év első három hónapjában a világ tőzsdéin, ennek köszönhetően a vezető részvényindexek közül szinte az összes emelkedéssel zárta az említett időszakot. Az optimizmusnak az esetleges kontrollálatlan görög államcsőd körüli félelmek és a globális gazdasági növekedéssel kapcsolatos szkepticizmus sem tudott gátat szabni. A részvénypiaci emelkedés egyik fontos tényezőjeként a „görög helyzet” rendeződését említhetjük meg, ezzel – legalábbis ideiglenesen – megakadályozva egy rendezetlen államcsődöt, valamint a többi perifériaállamra való fertőzés veszélyét. Lezárult ugyanis a kötvénycsere program, melynek során minden 100 euró névértékű kötvényt 31,5 euró névértékű kötvényre plusz 15 eurónyi EFSF (AAA-besorolású) kötvényre cseréltek. A befektetők vesztesége ezáltal mintegy 70-74% körüli lett végül. További lökést adhatott a részvénypiacoknak, hogy az ECB megtartotta – december után – a második nagyobb volumenű hitelkihelyezési tenderét (LTRO), melynek során mintegy 500 milliárd euró értékű finanszírozási hitel került az európai 6
pénzintézetekhez, erősítve ezzel a bankrendszer stabilitását. Az USA-ból is kedvező „híráram” érkezett a negyedévben, a befektetői optimizmust a javuló makrogazdasági adatok, a várakozásokat többnyire fölülmúló vállalati eredményszámok, valamint a tartósan alacsonyan maradó kamatvárakozások táplálták.
A részvénypiacok különböző mértékben gyengültek áprilisban, csak az amerikai S&P500 és a brit FTSE100 indexnek sikerült a negyedév eleji szintre korrigálnia. Elsősorban a gyengébb perifériális európai börzék indexei estek nagyobbat, főként a görög választásokat és a spanyol bankokat érintő negatív hírek kapcsán. Az ibériai részvénypiacot még az is sújtotta, hogy Argentína államosította a Repsol energetikai cég helyi leánycégét. Az Egyesült Királyság gazdasága hivatalosan is recesszióba csúszott vissza. Az eladók kerekedtek felül a hónapban az ázsiai piacokon, miután a várakozásoknál gyengébb vállalati jelentések láttak napvilágot, és a kínai feldolgozóipar áprilisi visszaeséséről árulkodó statisztikát publikált az HSBC. A negyedév közepén megjelent makroadatok azt mutatták, hogy a globális gazdaság lassulóban van, és Európa vezetésével csúszik a recesszió felé. A részvénypiacok erőteljes lejtmenetbe kezdtek, és az ázsiai piacokra is átterjedt az amerikai és európai borús hangulat. Forintban vizsgálva azonban nem beszélhetünk gyenge teljesítményekről a globális részvénypiac esetében a hazai deviza euróval és dollárral szembeni gyengülése miatt, mely pluszba fordította a negatív előjeleket a májusi részvényindexek teljesítményében. Júniusban a görög és spanyol helyzettel kapcsolatos bizonytalanság és Spanyolország leminősítésének hatására fent maradt a negatív hangulat a tőzsdéken. Emelkedés csak azon hír után következett, miszerint a világ legfontosabb jegybankjai összehangolt akciót terveznek a globális pénzpiacok stabilizálására. A hónap végi EU-csúcsot bizonytalan befektetői várakozások előzték meg, azonban a legfontosabb euróövezeti kérdéseket tárgyaló ülésen bemutatott bankunió és euróövezeti pénzügyminisztériumot magába foglaló tervekre emelkedéssel reagáltak a főbb nemzetközi részvényindexek. A japán tőzsdeindex emelkedésben továbbá szerepet játszottak a vártnál jobb japán kiskereskedelmi adatok, az amerikai piacok emelkedését szintén támogatták a várakozásoknál enyhén jobb makroadatok.
7
IX. Az Alap tárgyidőszak alatti származtatott ügyleteire vonatkozó adatok Az időszak alatt az Alap kizárólag a devizaárfolyamok változásából eredő kockázat csökkentése érdekében kötött határidős ügyleteket.
X. Összehasonlítás az elmúlt üzleti évekről
2010. december 31. 2011. december 30. 2012. június 30.
Nettó eszközérték (forint) 3 024 850 956 160 976 707 144 038 826
8
Egy jegyre jutó nettó eszközérték (forint) 1,031475 1,084745 1,124317
