Diákok könyve 9-11 ÉVES

Diákok könyve 9-11 ÉVES

A Globális Állampolgárság Fényei. Oktatási program fejlesztése. 1.º Edición.

Impreso en España. ISBN: 978-84-86025-60-1 Depósito legal: Koordináció: Fundación Iberoamericana – Latin-amerikai Alapítvány Elérhetőség: www.fundiber.org/lucesparalaciudadaniaglobal Nemzetközi szerzők és közreműködők: Daniel García Goncet, Gloria Arredondo, Martín Lorenzo Demilio, Vanesa Seguro Gómez, Sofía Borri, Marina Medi, Juan Ernesto Yagüe, Nelson Costa, Vanessa Queirós, Patrícia Moreira, Eduarda Felício, Anna Heller, Ute Rössle, Csilla Vincze, Eva Koska, Pal Csonka.

Ezen dokumentum az Európai Únió pénzügyi támogatásával valósult meg. A dokumentum tartalmáért a Latin-amerikai Alapítvány felel, és az nem tekinthető az Európai Únió álláspontjának.

Ezen dokumentum teljes vagy részleges lemásolása, sokszorosítása és terjesztése, illetve bármely nyelvre történő lefordítása megengedett azzal a feltétellel, hogy a forrást megjelölik. Az oktatási anyag szabadon letölthető, használható, megváltoztatható és oktatási célra adaptálható, a forrás megfelelő hivatkozásával.

Diákok könyve 9-11 ÉVES

CONTENIDO

4

TEMATIKA 1: MIGRÁCIÓ

8

MÓDSZERTANI EGYSÉG 1.1: MINDANNYIAN MIGRÁNSOK VAGYUNK

9

Gyakorlat 1: Az osztály családfája

10

Gyakorlat 2: A „mások”, az „újak”

12

Gyakorlat 3: Egyéni migráció

14

MÓDSZERTANI EGYSÉG 1.2: MÓDSZERTANI EGYSÉG: MIGRÁCIÓ TEGNAP ÉS MA

16

Gyakorlat 1: Migrációs történetek

17

Gyakorlat 2: A bevándorlás nyomai a befogadó országokban

22

TEMATIKA 2: DISZKRIMINÁCIÓ

26

MÓDSZERTANI EGYSÉG 2.1: NEMEK KÖZÖTTI ESÉLYEGYENLŐSÉG

27

Gyakorlat 1: Nők és férfiak közti különbségek

28

Gyakorlat 2: Puzzle játék

30

Gyakorlat 3: Nők, akik láthatatlanok

31

Gyakorlat 4: A nők egyenjogúsági harca

32

MÓDSZERTANI EGYSÉG 2.2: MINŐSÉGI OKTATÁS: NAGYOBB EGYENLŐSÉG VAGY ESÉLYTEREMTÉS?

33

Gyakorlat 1: Igazságos vagy igazságtalan?

34

Gyakorlat 2: Lépésről lépésre

36

TEMATIKA 3: KÖRNYEZETVÉDELEM ÉS ÉGHAJLATI IGAZSÁG

38

MÓDSZERTANI EGYSÉG 3.1: A VÍZ ÉS FELELŐSSÉGTELJES HASZNÁLATA

39

Gyakorlat 1: Miért van szükségünk a vízre?

40

Gyakorlat 2: A víz felelősségteljes használata

42

Gyakorlat 3: A víz szennyezése

44

MÓDSZERTANI EGYSÉG 3.2: A HÁROM KULCSFOGALOM

46

Gyakorlat 1: Csökkentés

47

Gyakorlat 2: Újrahasználás

49

Gyakorlat 3: Újrahasznosítás

52

TEMATIKA 4: GYERMEKJOGOK

54

MÓDSZERTANI EGYSÉG 4.1: A GYERMEKEK JOGAIRÓL SZÓLÓ ÁLTALÁNOS ISMERETEK

55

Gyakorlat 1: Szükséglet vagy kívánság/vágy?

56

Gyakorlat 2: A Gyermekek Jogairól Szóló Egyezmény megismerése

58

Gyakorlat 3: Gyermekek jogai a világban

60

MÓDSZERTANI EGYSÉG 4.2: KÜLÖNLEGES JOGOK

76

5

Gyakorlat 1: Tanuláshoz való jog

77

Gyakorlat 2: Családhoz való jog

79

Gyakorlat 3: Pihenés és szabadidő

81 6

6

7

TEMATIKA 1 MIGRÁCIÓ

MODSZERTANI EGYSÉG 1.1 Mindannyian migránsok vagyunk

MÓDSZERTANI EGYSÉG 1.1: Mindannyian migránsok vagyunk.

GYAKORLAT 1: Az osztály családfája.

Miről tanulunk ? Közösen gondolkodunk a saját családunk vándorlásáról.

Miről tanultunk? Gondolkodj!

• Vannak a családodban olyanok, akik más országból érkeztek? • Ha igen, akkor eredetileg honnan származnak? Honnan hová vándoroltak? • Nézz utána, hogy a lakóhelyeden vannak-e más kultúrára utaló nyomok: kulturális központok, üzletek, éttermek, emlékművek, stb.Milyen hasonlóságokat találtál az osztályban elhangzott különböző interjúk között? • Mi az, ami leginkább meglepett? Miért?

Hogyan tanuljuk? Hozzunk létre egy családfát, amely az osztály tagjainak eltérő származású családjait ábrázolja: 1. Írd fel különböző kártyákra: • Édesapád, édesanyád, testvéreid és a nagyszüleid nevét. • Továbbá az ország és település nevét, ahol születtek. • A saját nevedet és a település nevét, ahol te születtél. Egy nagyobb kartonlap közepére rajzoljatok egy nagy fát. A fa törzsére ragasszátok fel az elkészült kártyákat :a saját- és osztálytársaitok neveit, feljebb pedig a szüleitek, testvéreitek, nagyszüleitek neveit és születési helyét. 2. Nézzétek meg a következő ábrát és ehhez hasonlóan készítsétek el a saját családfátokat is: • Legyetek kreatívak: Díszítsétek ki színes papírral, színes ceruzával, száraz levelekkel, stb. Az egész lap legyen színes. 3.Végül, dolgozzatok ki egy interjúhoz szükséges forgatókönyvet és készítsetek interjút egy, a saját környeztetekben élő, általatok ismert bevándorlóval: honnan jött, hogyan jött, miért, milyen volt az érkezése, mi hiányzik neki a leginkább… Az interjúban kapott válaszokat osszátok meg az osztálytársaiddal.


Melléklet Gondolkodj

11


Gyakorlat 2: A „mások”, az „újak”.

Miről tanulunk? Hogyan érzik magukat azok, akik egy új helyre érkeznek, vannak-e olyan tulajdonságaik, amelyek megkülönböztetik őket másoktól? Hogyan viselkedjünk az újonnan érkezettekkel és azokkal, akiket másnak látunk, mint önmagunk.

Hogyan tanulunk? Nézzétek meg az alábbi videót: http://www.youtube.com/watch?v=3dq2dJcZBJA Beszéljétek meg közösen a következő kérdéseket: • Miről szól a videó? • Szerinted, mit mondott a madárcsapat, amikor egy új madár csatlakozni szeretett volna hozzájuk? • Mit csinált eleinte a madárcsapat azzal, aki csatlakozott hozzájuk? • Szerinted, az új madár mit akart mondani a többi madárnak? • Szerinted, hogyan kellene végződnie a történetnek? • Szerinted, ez a videó kapcsolódik az előző gyakorlathoz? • Szerinted, hogyan érezhetik magukat azok, akik lakóhelyet változtatnak?

Mit tanultunk? Gondolkodj!

• Mi történik, mikor valaki újonnan jövő a csoportunkhoz akar csatlakozni? Hogyan fogadjuk? • Voltál már valaha az újonnan érkező madár vagy a madárcsapatéhoz hasonló helyzetben? • Hogyan tudunk segíteni egy új gyereknek/felnőttnek, hogy a csoport befogadja őt? • Fogalmazz meg három dolgot, amivel segíthetünk egy új társunknak beilleszkedni:

Készítsünk egy listát a tíz legfontosabb, az újonnan érkező befogadását segítő dologról és jól látható helyen tegyük ki, hogy szükség esetén tudjuk használni és a szemünk előtt legyen.

12



13


Gyakorlat 3: Egyéni migráció.

Miről tanulunk? Sziasztok! Ara Malikiannak hívnak. Hegedűművész vagyok, Libanonban születtem. A szüleim Örményországból származnak. Még kiskoromban apukámmal kezdtem el hegedülni. Nagyon szerettem játszani és az emberek mindig gratuláltak. Amikor kicsi volta, háború dúlt a hazámban, így néha óvóhelyeken kellett gyakorolnom. Amikor 15 éves voltam Németországba utaztam, mert ott kaptam tanulmányi ösztöndíjat. Amikor megérkeztem, én voltam a legfiatalabb diák! Amikor idősebb lettem díjakat nyertem és meghívtak, hogy nagyon neves zenekarokba játsszak az egész világon. Most Madridban élek, Spanyolországban, noha a koncertek miatt rengeteget utazom világszerte.

14

Hogyan tanulunk? Az alábbi térképen keresd meg és színezd be azokat az országokat, amelyekben Ara Malikian élt: Libanon, Németország és Spanyolország. A szülőhazájától húzz egy vonalat Németországig, ahol tanult, majd egy másikat Spanyolországig. Nézd meg az alábbi videót és gondolkodj el a látottakon: http://www.youtube.com/watch?v=5qB1zhNhfm8


• Mi a véleményed Ara életéről? • Szerinted, a zene hogyan segíthet abban, hogy valaki egy másik országokban is boldogan élhessen? • Ismersz olyan híres embereket a világon, akik bevándorlók? • Énekesek, művészek, sportolók, stb.


Melléklet ¿DÓNDE VIVIÓ ARA MALIKIAN?

Gondolkodj

15

MODSZERTANI EGYSÉG 1.2 Mindannyian migránsok vagyunk

MÓDSZERTANI EGYSÉG 1.2: Migráció tegnap és ma.

Gyakorlat 1: Migrációs történetek.

Miről tanulunk? Nem mai és modern jelenség, hogy léteznek kivándorlók, akik elhagyják születési lakóhelyüket és távoli országokba vándorolnak. A Földközi-tenger térségében ez a folyamat már a nagyon régi időkben is ismert volt és a kivándorlás okai hasonlóak voltak azokhoz, amelyek miatt sokan ma is a kivándorlás mellett döntnek. Megpróbáljuk felfedni ezeket az okokat azáltal, hogy összehasonlítunk két migrációs esetet a múltból, és kettőt a jelenből.

Hogyan tanulunk? Olvasd el a szöveget, amely a mellékletben található és válaszolj a kérdésekre, hasonlítsd össze a válaszaidat a többiek válaszaival!


• Milyen hasonlóságokat találtatok a múltbeli és a jelenkori történetek között? • A négy történetben a kivándorlást kiváltó okok ugyanazok vagy mások? • Szerinted, a történetek szereplői jól tették, hogy kivándoroltak? • Képzeld el, hogy te és a családod valamelyik történet szereplői vagytok! Ti is a távozás mellet döntenétek? • Szerinted, milyen nehézségekkel kellett szembenézniük a négy történet főszereplőinek, amikor megérkeztek? • A társaiddal együtt állítsatok össze erről egy listát!

17



18


Melléklet KÉT TÖRTÉNET AZ ÓKORBÓL, A FÖLDKÖZITENGERI TÉRSÉGBEN ZAJLOTT MIGRÁCIÓRÓL A GÖRÖG KOLÓNIÁK

AINEASZ MENEKÜLÉSE

Figyelem! Fontos, hogy a pedagógus elmagyarázza, hogy eltérő a motiváció, mikor családok társadalmi egyenlőtlenségek miatt vándorolnak el származási országban attól, amikor birodalmak más területeket hódítanak meg. Ez veszélyes összehasonlítás. Biztosan tanultál már az ókori Görögországról és láttál már ehhez hasonló térképet. Magyarázd el, mit mutat! Miért döntött sok görög úgy, hogy elhagyja a hazáját? Nem tudtak volna a származási országukban maradni? Szerinted sokan voltak vagy kevesen, akik elvándoroltak? Mit csináltak ott, ahova megérkeztek? Sikerült nekik beilleszkedniük az új közösségbe?

A görög költő, Homérosz megénekelte a görögök és a trójaiak közötti háborút. Ez a háború akkor ért véget, mikor a görögök, egy falóban elbújva, sikeresen bejutottak Trójába és elpusztították a várost. Míg a város lángokban állt, egy trójai, akit Aineasznak hívtak, sikeresen megszökött a családjával, ahogy azt az alábbi képen is láthatjátok.

Federico Barocci – Aineasz menekülése a lángoló Trójából 1598 – Galleria Borghese Roma.

19

MÓDSZERTANI EGYSÉG 1.2: Migráció tegnap és ma

Melléklet KÉT MAI TÖRTÉNET A FÖLDKÖZITENGER TÉRSÉGÉBŐL Évekig bolyongtak a Mediterrán térségben, olyan helyet keresve, ahol új életet kezdhetnek. Figyeld meg a térképen, hogy mekkora utat jártak be és végül hol telepedtek le. Az új városállamban helyi uralkodó fogadta őket, Aineasz feleségül kérte a király lányát, de meg kellett küzdenie egy harcossal, akinek korábban a király már odaígérte a lánya kezét. A mítosz szerint, ebből a frigyből születettek azok leszármazottai, akik megalapították Rómát.

El tudod képzelni Aineaszt, mint bevándorlót? Szerited, ő döntött úgy, hogy kivándorol, vagy a körülmények kényszeríttették rá? Szerinted, könnyen kezdte újra az életét?

20

MAROKKÓBÓL NÉMETORSZÁGBA Ahmed tíz éves, Marokkóban, egy Casablancához közeli faluban született. Három éve él Németországban, Stuttgartban, ahol az édesapja egy nagy autógyárban dolgozik. Négyen vannak a családban: az anyukája, az apukája, egy hét éves fiútestvére és ő. Amikor Marokkóban éltek, az apukája és 3 testvéréve az édesapjuk textilboltjában dolgoztak, de az, amit együtt kerestek nem volt elég arra, hogy eltartsa az egész családot: a nagyapát, a nagybácsikat és a saját családját. Ezért egy nap az apa úgy döntött, hogy Németországba megy, azt remélve, hogy ott olyan munkát talál, amellyel elég pénzt keres ahhoz, hogy a gyerekeit taníttassa, egye-

http://www.guidasicilia.it/quel-corpo-senza-vita-sul-fondo-del-barcone/ news/65459


Melléklet

temre küldje. Ahmednek hiányzik a napfény és a Földközi-tenger, de mára már megtanult németül, az iskola is jól megy neki és vannak új barátai is. A térképen vagy az interneten keresd meg, hol van Casablanca és Stuttgart. Szerinted, miért gondol Ahmed nosztalgiával a napra és a tengerre? Ahmed apja szegény ember volt Marokkóban? Szerinted, miért döntött úgy, hogy kivándorol?

MENEKÜLÉS SZÍRIÁBÓL 2011. óta polgárháború zajlik Szíriában és több ezer embert öltek meg az országban. Ezért a lakosság majdnem fele kénytelen volt elhagyni otthonát. Több, mint két és fél millió embernek sikerült elmenekülnie Szíriából. Ők más arab országokban vagy Európában találtak menedéket. Mások még úton vannak, és különböző országokba próbálnak bejutni és menedéket találni. Sokan vállalkoznak arra, hogy hajóval átkeljenek a Földközi-tengeren, azért hogy valamely Dél-Európai országba jussanak, de természetesen nincs útlevelük, sem vízumuk az utazáshoz. Ez azt jelenti, hogy illegális, túlterhelt hajókon kénytelenek útra kelni, így sokan nem is érik el az céljukat. Csak 2013-ban 700 ember halt meg, miközben a tengeren keresztül próbáltak Európába jutni. Közülük 250 volt szíriai. Szerinted, a szíriaiak akik, illegálisan érkeznek Európába kivándorlók? Ők ha-

http://www.cavajuolo.it/nws/lettere-da-bucarest-a-cena-con-i-siriani/ tározták el, hogy kivándorolnak vagy kénytelenek voltak ezt tenni? Szerinted, könnyen kezdenek új életet vagy segítségre lesz szükségük? Keresd meg az interneten, hogy mi az ACNUR és próbáld meg elmagyarázni, hogy miért az a szimbóluma/lógója, amit itt látsz.

21


Gyakorlat 2: A bevándorlás nyomai a befogadó országokban.

22

Miről tanulunk?

Hogyan tanulunk?

A bevándorlók hogyan járulnak hozzá tapasztalataikkal, képességeikkel és ismereteikkel annak az országnak a gazdaságához és kultúrájához, amelyben letelepednek?

A mai bevándorlók szintén magukkal hozzák az ismereteiket, tudásukat és felhasználják azokat abban az országban, ahol letelepednek. Így születnek a különböző ételeket kínáló éttermek, fodrászatok, tánciskolák, mecsetek, stb. Biztosan a ti környéketeken is találtok olyan dolgokat, amelyek a helyi bevándorlókhoz köthetőek. Keressetek az interneten olyan képeket, mely bevándorlók által végzett tevékenységekről szólnak és a társaitokkal közösen készítsetek egy kollázst a képekből.


• Voltál olyan boltban vagy olyan kulturális helyen, amelyek kapcsolódnak az általatok talált képekhez? Ha nem, szeretnél elmenni ilyen jellegű helyekre? Miért? • A bevándorlók által végzett termelői és kulturális tevékenységek furcsák, ritkák, kivételesek vagy meglehetősen általánosak a városban, ahol élsz? Szerinted, mivel gazdagítják a városodat és az ott lakókat azok, akik bevándorlóként ott élnek?



23


Melléklet Gyakorlat melléklete A Földközi-tenger bármely pontján, ahova a régi görögök eljutottak, városokat építettek, meghonosították a fejlett kereskedelmi- és termelési munkamódszereiket, terjesztették saját kultúrájukat. Még manapság is megtalálhatóak ennek nyomai a múzeumokban, ahogy azt az alábbi érmékenis láthatod:

Görög színház Teorminában, Szicília (Olaszország) amely ma is színházi előadásoknak ad otthont.

Görög ezüst érme Ampuris-ból (egykori Emporion), Katalónia, Spanyolország.

Kis bronz delfinek, kezdetleges fizetőeszközök Olbia Pontica-ban (Ukrajna).

24

Görög templom Agrigento-ban, Szicíliában, Olaszország.


Melléklet

A mai bevándorlók szintén magukkal hozzák az ismereteiket, tudásukat és felhasználják azokat abban az országban, ahol letelepednek. Így születnek a különböző ételeket kínáló éttermek, fodrászatok, tánciskolák, mecsetek, stb. Biztosan a ti környéketeken is találtok olyan dolgokat, amelyek a helyi bevándorlókhoz köthetőek. Keressetek az interneten olyan képeket, mely bevándorlók által végzett tevékenységekről szólnak és a társaitokkal közösen készítsetek egy kollázst a képekből.

25

TEMATIKA 2 DISZKRIMINÁCIÓ

MODSZERTANI EGYSÉG 2.1 Nemek közötti esélyegyenlőség

MÓDSZERTANI EGYSÉG 2.1: Nemek közötti esélyegyenlőség.

GYAKORLAT 1: NŐK ÉS FÉRFIAK KÖZTI KÜLÖNBSÉGEK.

Miről tanulunk? A biológiai nem és társadalmi nem közötti különbségről, a férfi és női szerepekről és nemek társadalomban betöltött szerepéről.

Hogyan tanuljunk? Jelöld X-szel az alábbi táblázatban lévő tulajdonságok/cselekvések közül, azokat, amelyekről úgy gondolod, hogy kizárólag a férfiakra vagy a nőkre jellemző. Ha az a véleményed, hogy valamely jellemző mindkét nemhez kapcsolódhat, akkor az X –et a „ Mindkettő” oszlopba tedd. A táblázat önálló kitöltése után tanárotokkal és osztálytársaitokkal közösen beszéljétek meg a döntéseteket. Gondolkodjatok együtt azon, hogy mi a különbség a biológiai nem és a nemi szerepek között.

28


• Milyen tevékenységek vagy tulajdonságok köthetők valamelyik nemhez, melyek azok, amelyek a férfiakra és nőkre egyaránt jellemzőek lehetnek? • Mi a különbség a biológiai és társadalmi nem és a nemi szerep között? Beszéljétek meg közösen a válaszaitokat.


Melléklet

FÉRFI

Vaginája van Kisbabát etet Vasal Focit néz Autókereket cserél Hosszú hajat hord Vállalkozása van Gondoskodik a csecsemőjéről Hegyet mászik Szeret korcsolyázni Heréje van Ő hordja a „nadrágot” Bárba jár Megvarrja ruhát, ha elszakad Jól főz Szül Szoptatja a gyermekét Sokat sportol Megszereli a konnektorokat

NŐ

MINDKETTŐ

FÉRFI

NŐ

MINDKETTŐ

Ablakot tisztít Kőműves Mások lakását takarítja Kisgyerekek ellátására alkalmazzák Munkaügyben utazik Kamiont vezet Az egész teste szőrös Nehéz súlyokat emelget Mos Széles csípője van Hangsúlyos ádámcsutkája van Táncórákra jár Fekete öves karatés Bevásárol Repülőt vezet Nagy mellei vannak Festett körmei vannak Pénisze van

29


GYAKORLAT 2: PUZZLE JÁTÉK.

Miről tanulunk? Melyek a hátrányos megkülönböztetés azon formái, melyekkel a nők mindennapjaik során szembesülnek?

Hogyan tanuljuk? Alakítsatok két csoportot és kövessétek tanárotok útbaigazítását.

30


• Hogyan érezték magukat a feladat során? • Az egyik csoportnak miért sikerült elérnie a célt és a másiknak miért nem? • Milyen hasonlóságokat találhattatok a nők hátrányos megkülönböztetése során?


GYAKORLAT 3: NŐK, AKIK LÁTHATATLANOK

Miről tanulunk? Látni fogjuk, hogy sok olyan nő, aki fontos dolgokat tett a történelem során és a tudomány területén, “láthatatlan” maradt a társadalomban. Látni fogjuk azt is, hogy hosszú évek óta a nők gyakran észrevehetetlennek a hagyományosan “férfias” szakmákban és a történelem nagy eseményeiben.


• Vannak olyan találmányok, amelyeket nők találtak fel, de amelyekről azt gondoltad, hogy férfi volt a feltalálója? Miért? • Melyik találmány, az amelyik esetében a leginkább meglepett a feltaláló neme? Miért?

Hogyan tanuljunk? Tanárotok képeket mutat nektek híres találmányokról. Meg kell mondanotok, hogy szerintetek melyik találmány fűződik egy férfihez, melyik egy nőhöz. Írjátok fel a táblára hogy „férfi” és „nő” és az odaillő találmányt ábrázoló képet ragasszátok a megfelelő szó alá. Indokoljátok is a meg a döntéseteket.

31


GYAKORLAT 4: A NŐK EGYENJOGÚSÁGI HARCA.

Miről tanulunk? Hogyan harcoltak a nők a történelem során, azért, hogy a férfiakkal azonos módón is merjék el őket.

Hogyan tanuljunk? Először is hallgassátok meg figyelmesen a mesét, amit a tanárotok olvas fel nektek, ezután közösen gondolkodjatok el a kérdéseken, amelyeket feltesz számotokra. A következő foglalkozásig, 4 fős csoportokban egy posztert kell készítenetek a történelem egy olyan híres nőalakjáról, aki nagyon jelentőset tett a nőkért és az emberiségért. Az elkészült plakátokat a következő alkalommal mutassátok be az osztálytársaitoknak és mondjátok el az általatok választott hősnő történetét: hol született, hogyan élt, miért harcolt és miért gondoljátok, hogy valami fontosat tett. Választhattok kiemelkedő nőt a jelenből is.

32


Mit tanultál azokról a nőkről, akikről a történet szólt, és akikről a plakátok készültek? Mit gondolsz, a nőket/lányokat és férfiakat/fiúkat minden esetben egyenlő jogok és ugyanazok lehetőségek kell, hogy megillessék őket? A nőknek/ lányoknak többet vagy ugyanannyit kell tenniük, azért hogy elismerjék a teljesítményüket? Miért?

MODSZERTANI EGYSÉG 2.2

Minőségi oktatás: nagyobb egyenlőség vagy esélyteremtés?

MÓDSZERTANI EGYSÉG 2.2: Minőségi oktatás: nagyobb egyenlőség vagy esélyteremtés?

GYAKORLAT 1: IGAZSÁGOS VAGY IGAZSÁGTALAN?

Miről tanulunk?

Hogyan tanuljunk?

A gyakorlat során megvitatunk néhány olyan kérdést, amely kapcsolódik az oktatási jogok sérüléséhez. Továbbá beszélgetünk arról is, hogy az iskolai oktatáshoz való egyenlő jog biztosítása mellett szükséges az esélyegyenlőség segítése is, hogy a hátrányos helyzetű, kirekesztett gyermekek is sikeresek legyenek az iskolában és felnőtt életükben.

A tantermet két részre osztjuk. A játék elején az egész osztály a terem közepén helyezkedik el. A tanár felolvas egy mondatot. Minden mondat után balra kell állnod, ha úgy érzed a mondat igazságos és jobbra, ha úgy érzed, hogy igazságtalan. A játék során nem maradhatsz középen. Ezután, mindkét csapatnak van egy perce, hogy megvédje az álláspontját. Ha valaki az érveket hallva meggondolja magát, átmehet a másik csoportba. Ezután visszamentek a terem közepére és a tanár felolvas egy újabb mondatot, a feladat pedig megismétlődik.

34


• Melyik mondat fogott meg leginkább és miért? • Volt-e olyan mondat, amellyel kapcsolatban az egész osztály egyetértett vagy olyan, amely egyenlően osztotta meg az osztályt? Miért?



35


GYAKORLAT 2: LÉPÉSRŐL LÉPÉSRE

Miről tanulunk?

Hogyan tanuljunk?

Azok a gyerekek, akik a világkülönböző országaiban élnek, óriási szocio-kulturális különbségek között nőnek fel. Ez azt is jelenti, hogy az oktatáshoz való joguk nagyon eltérően alakulhat. Vannak olyan országok, ahol ezek a jogok korlátozva vannak. Ezzel a gyakorlattal arra mutatunk rá, hogy a különböző életfeltételek és társadalmi egyenlőtlenségek hogyan hathatnak az iskolai teljesítményre és a jövőképre.

Egy kártyát kell kiválasztanotok azok közül, amit a tanárotok ad majd nektek. Mindegyik kártyán egy szituáció van. El kell képzelnetek, hogy a kártyán ábrázolt személy helyében ti vagytok. Fontos, hogy csendben maradjatok! Senki sem tudhatja, hogy a másik milyen szituációt kapott. Ezután álljatok sorba és a tanárotok felolvas nektek különböző életeseményeket. Igennel vagy nemmel kell válaszolnotok, annak függvényében, hogy milyen élethelyzetben vagytok. Ha a válaszotok „igen” akkor egyet előre kell lépnetek. Ha a válaszotok „nem” ott maradtok, ahol álltok. A játék végén meg kell figyelnetek, hogy ki hol van és fel kell olvasnotok a szerepet, amit eljátszottatok.

36


• Melyik mondat fogott meg leginkább és miért? • Volt-e olyan mondat, amellyel kapcsolatban az egész osztály egyetértett vagy olyan, amely egyenlően osztotta meg az osztályt? Miért?



37

TEMATIKA 3

KÖRNYEZETVÉDELEM ÉS ÉGHAJLATI IGAZSÁG

MODSZERTANI EGYSÉG 3.1 Te vagy a környezet

MÓDSZERTANI EGYSÉG 3.1: Te vagy a környezet.

Gyakorlat 1: Fogalmak tisztázása.

Miről tanulunk?

Hogyan tanuljunk?

Szavak, ideák, fogalmak, jelenségek, amelyek mind az éghajlat és az éghajlat változás témaköréhez kapcsolódnak, valamint a minket körülvevő környezethez.

Az osztályt két csoportra bontjuk. A tanár mindegyik csoport egyik tagját kiválasztja és mutat neki egy kártyát (1.melléklet). A kiválasztott tanulónak kell reprezentálnia rajz vagy mimika segítségével, de mindenképpen szó nélkül, a neki mutatott fogalmat az egész osztály számára. Az a csoport, amelyik először kitalálja, hogy mit mutogat vagy rajzol a tanuló, kap egy pontot. Az egész alatt, a rajzoló/mutogató tanuló nem szólalhat meg, maximum gesztusokkal jelezheti, ha a csoport közel jár a megoldáshoz, a szóhoz, amit ki kell találniuk. Maximum 2 perc áll rendelkezésre minden szó kitalálásához. A játék végeztével kezdődik a gondolkozás. Fel kell írni a táblára az összes szót és fogalmat, amely a kártyákon volt és meg kell nézni, hogy melyiknek a jelentése tisztázott és melyiké nem.

40


• Melyik az a fogalom, amelyik a leginkább meglepett és miért? Melyek az éghajlatváltozás okai? • Kit, kiket érint az éghajlat változás? Téged is? • Ki a felelős az éghajlat változásért? • Szerinted mindenkinek azonos mértékű felelőssége van? • Te mint állampolgár tehetsz valamit az éghajlat változás megállításáért?



41


Gyakorlat 2: Az én energia fogyasztásom.

Miről tanulunk? Azokról az anyagokról és energiákról, melyeket a napi tevékenységünk során elfogyasztunk. Megpróbálunk alternatívákat kigondolni a fogyasztás csökkentése érdekében.

Hogyan tanuljunk? A 2. mellékletben láttok egy sor lépet. Egyénileg minden egyes rajzhoz oda kell írni, hogy milyen energia vagy anyag (áram/fény, víz, benzin …) felhasználása történik, illetve naponta mennyi időt fordítanak rájuk. Ezután közösen összevetést csinálunk amelynek során feljegyezzük az elfogyasztott energiát és a felhasznált időt úgy hogy megkapjuk a mindegyikükre vonatkozó átlagot.

42


• • • •

Szerinted sok energiát fogyasztasz? Ezeket az adatokat vártad? Milyen energiából fogyasztják a legtöbbet? Vannak más alternatív energiák amelyek helyettesíthetik ezeket? • Hogyan tudnád csökkenteni a fogyasztást?


Melléklet IMÁGENES PARA ACTIVIDAD “MI CONSUMO ENERGÉTICO”:

43


Gyakorlat 3: A környezet tisztelete: csökkentés, újrafelhasználás, újrahasznosítás.

Miről tanulunk? Az energia fogyasztás az éghajlat változás egyik legfőbb kiváltó oka. De környezetünk védelméhez nem elég, ha pusztán csak az energia fogyasztást mérsékeljük. Beszélnünk kell a következőkről is: csökkentés, újrafelhasználás, újrahasznosítás

44

Hogyan tanuljunk? Először is tegyetek ki az osztályban 3 panelt és mindegyiken legyen rajta az egyik, a három fogalom közül Az osztály párokra oszlik, minden párnak lesz 6 „postit”-je. Ezekben kell összeírniuk 2 intézkedést a csökkentéshez, másik kettőt az újrafelhasználásra és 2 az újrahasznosításra. A párok körbejárnak és kiragasztják a „post-it”-okat oda ahova illenek, megmagyarázva valamit, ha nem világos. Aszerint, hogy milyen javaslatok születnek, ezeket csoportosítani kell ha hasonlóak vagy annak függvényében, hogy hol alkalmazhatók (iskola, otthon, városban). Ha az összes „post-it” a helyén van, csoportonként ki lehet választani egy vagy több javaslatot megvalósításra. A tanár segít majd a beindításban.


• Szerinted a te tetteid befolyásolják a környezetet? Hogyan? • Szerinted az emberek tudatában vannak annak, hogy a cselekedeteik milyen hatással vannak a környezetre?



45

MODSZERTANI EGYSÉG 3.2 Az energia és a világ

MÓDSZERTANI EGYSÉG 3.2: Az energia és a világ.

Gyakorlat 1: A világjáték.

Miről tanulunk?

Azt fogjuk megnézni, hogy hogyan oszlik meg a világ népessége a kontinensek szerint. Ezután megnézzük, hogyan oszlik meg régiók szerint, világszinten az energia fogyasztás és a bruttó hazai össztermék.


• Meglepett titeket a világ népességének eloszlása? • Úgy volt, ahogy ti is gondoltátok? Van valamilyen kapcsolat a legnépesebb országok és a legtöbb energiát fogyasztó országok között? • Ez szerintetek minek tulajdonítható? Van összefüggés a leggazdagabb országok és a legtöbb energiát felhasználó országok között? Szerintetek ez minek tulajdonítható? • Az ami a világ egyik pontján történik kihat a világ többi részére is? Hogyan?

Hogyan tanuljunk? Először is felírjuk az öt kontinens nevét öt lapra és azokat a teremben széthelyezzük. Mi leszünk a világ népessége. Kontinensek szerint kell szétszóródnotok aszerint, hogy szerintetek hogyan oszlik meg a világ népessége a kontinensek között. A világ népességének reprezentációjához a résztvevőknek úgy kell kontinensek szerint elhelyezkedniük, ahogy szerintük a népesség megoszlik a kontinensek között. Ezért fel kell tennetek magatoknak a kérdést: ha mi, az osztály tanulói lennénk a világ népessége, hányan lennénk Afrikában, Ázsiában, Dél-Amerikában, Észak-Amerikában, Európában, Ausztráliában és Óceániában? Miután elhelyezkedtetek, a tanár ismerteti veletek a valós adatokat (1. melléklet). Amikor más ismeritek a korrekt adatokat, a kontinensek alapján helyezzetek minden kontinensre megfelelő számú széket. Most a világ javainak eloszlását fogjuk reprezentálni kontinensenként tollakkal. Legyen annyi toll, ahány tanuló van az osztályban és a tollak jelentik a világ javait, melyet szét kell osztani, aszerint, hogy szerintetek kontinensek szerint hogyan oszlanak meg ezek a javak .Ha megvan, a tanár ismerteti a valós adatokat (1. melléklet). Végül a világ energia fogyasztását reprezentáljuk. Annyi lufi áll rendelkezésre, ahány tanuló van. Szét kell osztanotok a gömböket, aszerint, hogy szerintetek kontinensenként hogyan oszlik meg az energia fogyasztás. Ha végeztetek, a tanár ismerteti a valós adatokat (1.melléklet).

47



48


Gyakorlat 2: Energia fajták.

Miről tanulunk? A különböző energia fajtákról, és megnézzük, milyen hatással vannak az éghajlat változásra.


• Napjainkban melyek a legáltalánosabb energiaforrások? • Mi a legkárosabb a naponta általunk felhasznált energiaforrások közül? Miért? • Hogyan csökkenthetjük ezen energiaforrások felhasználását, fogyasztását?

Hogyan tanuljunk? 4-5 fős csoportokat alkotunk. Minden csoport egy energia típust testesít meg. Első lépésként mindegyik csoport a neki kijelölt energiát kutatja, az alábbiak alapján: • Hogyan működik? • Megújuló-e vagy sem? • Melyek az előnyei és mik a hátrányai? Ezután minden csoport csinál egy tablót vagy kollázst régebbi magazinokból és újságokból amelyekben megmutatják azt, amit kutattak és az osztály előtt bemutatják azt.

49


Melléklet

50



51


Gyakorlat 3: Az iskolám ökológiai térképe.

Miről tanulunk?

Hogyan tanuljunk?

Megvizsgáljuk, hogy az iskolánk környezetbarát vagy sem és javaslatokat fogalmazunk meg arra vonatkozólag, hogy hogyan lehetne fenntartani vagy javítani a jelenlegi állapotot és csökkenteni az energiafogyasztást.

4-5 fős csoportokat kell alakítani. Minden csoport egy térképet készít az iskola más-más területeiről. Azt, hogy melyikről, a tanár jelöli ki minden csoport számára (mosdó, tornaterem, osztálytermek, stb). Ezen térképek segítségével megvizsgáljátok a helységeket és megbecsülitek, hogy mennyi áramot fogyasztanak, az elvesztegetett energiamennyiséget, az indokolatlan világítást. A térképre ragasztott színes lapocskákkal jelölitek azokat a pontokat, ahol problémát észleltél:

Mit tanultunk?

• A piros színűek az áramfogyasztást jelölik. • A kékek az energiaveszteséget, pazarlást. • A sárgák pedig az indokolatlan, szükségtelen világítást.

• Az iskolában sok energiát fogyasztanak? Hogyan lehetne csökkenteni? Mit tehetünk mi?

Az osztályba visszatérve minden csoport elmondja a tapasztalatát és azt, hogy milyen javító javaslata van a helyzet javítására. Ezeket egy lapra fel kell írni. A javaslatokat tartalmazó lapok és a térképek egy tablóra kerülnek fel rajszöggel rögzítve.

Gondolkodj!

52



53

TEMATIKA 4 GYERMEKJOGOK

MODSZERTANI EGYSÉG 4.1

Gyermekek jogairól szóló általános ismeretek

MÓDSZERTANI EGYSÉG 4.1: Gyermekek jogairól szóló általános ismeretek.

GYAKORLAT 1: SZÜKSÉGLET VAGY KÍVÁNSÁG/VÁGY?

Miről tanulunk? Mi a különbség az alapvető jogok és szükségletek és a további igények és vágyak között?

Hogyan tanuljuk? Kiválasztottak titeket arra, hogy egy új bolygón nyaraljatok, 4-5 fős csoportokban fogtok utazni. Az utazásszervező iroda átadott nektek egy listát azokról a dolgokról, amelyeket magatokkal vihettek,(1. sz. melléklet). A listához még hozzáírhattok további olyan dolgokat, amelyeket szeretnétek magatokkal vinni, de ezt az indulás előtt kell megtennetek. A kibővített listát el kell küldenetek az utazást szervezőnek azért, hogy semmiről se feledkezzenek meg. Sajnos, közvetlenül az indulás előtt derül ki, hogy nem fér minden be az űrhajóba!! Az általatok kibővített listáról csak 10 dolgot vihettek magatokkal. Fontos, hogy az összes dolog közül csak azokat válasszátok ki, amelyek tényleg szükségesek ahhoz, hogy életben maradjatok és fejlődhessetek. Amikor mindegyik csoport végzett hasonlítsátok össze a listáitokat.


• Melyek azok a dolgok, amelyekre tényleg szükségetek lesz az új bolygón a vakáció alatt? Hogyan tudjuk megkülönböztetni az alapvető szükségleteket a vágyaktól, kívánságoktól? Mit jelenthet az a kifejezés, hogy jogod van hozzá? • Melyek a te jogaid? És a vágyaid/kívánságaid? • Mit gondoltok, az országunkban mindenkinek meg van a joga ahhoz, amire szüksége van? • És más országokban mi lehet a helyzet? Mondjatok egy példát! Szerintetek ki a felelős azért, hogy a jogokat tiszteletben tartsák?



57


GYAKORLAT 2: A GYERMEKEK JOGAIRÓL SZÓLÓ EGYEZMÉNY MEGISMERÉSE.

Miről tanulunk?

Hogyan tanulunk?

Arról fogunk tanulni, hogy mi is a Gyermekek Jogairól Szóló Egyezmény, amelyet 1989-ben írt alá az Egyesült Nemzetek Közgyűlése.

Üdvözlünk titeket az ENSZ-ben! Ma ti lesztek azok, akik szavazni fognak a Gyermekek Jogairól Szóló Egyezményről. Első lépésként alakítsatok 2-3 főből álló csoportokat. Az egyik csoport az ENSZ Elnökségét fogja képviseli, többi csoport pedig a világ egy-egy országának képviselője lesz. Az országokat képviselő csoportok a pedagógustól kapnak egy lapot, melyeken a gyermeki jogok szükségességéhez kapcsolódó vélemények szerepelnek (2. melléklet). 15 percetek van arra, hogy készítsetek egy listát, amely azokat az érveket tartalmazza, amelyekkel meg tudjátok védeni a lapon szereplő véleményt. Ezután a csoportok egyenként ismertetik álláspontjaikat az osztály közössége előtt és elmondják az azokhoz kapcsolódó érveiket. Az ENSZ Elnökségét képviselő csoport feladata lesz a vita vezetése. A vita végén készítsétek el a közös Egyezményeteket. Ezt követően egy videót fogtok látni, amely bemutatja a gyermekek jogaitat. Figyeljétek meg, hogy mely jogokról van szó. https://www.youtube.com/watch?v=nnfumgs-3t4v

58


• Mi azok a gyermeki jogok? • Mi a gyermekek jogairól szóló egyezmény? • Emlékszel olyan jogokra, amelyeket bemutatott a videó? • Azonosak-e ezek a jogok az általatok, a vitát követően összeállított Egyezménnyel? • Szerinted minden gyermeknek ugyanolyan jogai vannak a világ minden részén? • Szerinted fontos, hogy a gyerekek rendelkezzenek ezekkel a jogokkal? Ha igen, miért?



59


GYAKORLAT 3: GYERMEKJOGOK A VILÁGBAN.

Miről tanulunk? Melyek a közös dolgok a világ összes gyerekében? Melyek azok a különbségek és eltérő lehetőségek, amelyek abból adódnak, hogy különböző országokban élnek?

Hogyan tanuljuk? Alkossatok 3-4 főből álló csoportokat és mondjátok el egymásnak véleményetek a tanárotoktól kapott fényképekről. Milyen különbségeket láttok a fotón szereplő gyerek élethelyzete és saját életetek közt? Miben hasonlítotok egymásra? Ezután minden csoport kap egy térképet, amelyen a világ országai láthatók. El kell döntenetek, hogy szerintetek, melyek azok az országok, ahol a gyermekek jogait a legkevésbé tartják tiszteletben és mely országok azok, ahol a leginkább fontosnak tartják azt. Színezzétek be a színkódok szerint az országokat. Ha elkészültetek, minden csoport mutassa meg a kiszínezett térképet a többieknek és indokolja meg az országokra vonatkozó színválasztását. Mutassátok meg, hogy melyik országban élnek a fotótokon szereplő gyerekek és mondjátok el az osztálynak, hogy mit gondoltok a fényképen szereplő gyerekek életéről. Ha minden csoport megosztotta a véleményét a többiekkel, akkor a tanárotok megmutatja nektek azt a térképet, amely a a világ országaiban a gyermeki jogok valós helyzetét ábrázolja. Hasonlítsátok össze az általatok színezett térképpel.

60


• Mit jelent számotokra az, hogy gyereknek lenni”? • Megegyeznek az országok színei az általatok készített és a tanárotok által megmutatott térképen? • Volt-e olyan eltérés, ami számotokra meglepő? Mit gondoltok, milyen a helyzet a gyermekek jogainak betartásával kapcsolatban, a világban? • Szerinted te jobb vagy rosszabb helyzetben vagy, mint a gyerekek többségek? • Mit tudsz te tenni annak érdekében, hogy a nehéz helyzetben élő gyerekek élete javuljon?


Melléklet Ahol a gyermekek alszanak : 1. Bilal, hat éves, Ciszjordánia.

http://jamesmollison.com/books/where-children-sleep/

61

2. Indira, hét éves, Katmandu, Nepál.


62

3. Ahkohxet, nyolc éves, Amazónia, Brazília.


63

4. Dong, kilenc éves, Yunnan, Kína.


64

5. Anonymus (a fiú neve ismeretlen) kilenc éves, Costa de Marfil.


65

6. Alex, kilenc éves, Rio de Janeiro, Brazília.


66

7. Bikram, kilenc éves, Melamchi, Nepál.


67

8. Tzvika, kilenc éves, Ciszjordánia.


68

9. Douha, tíz éves, Hebron, Ciszjordánia.


69

9. Joey, tizenegy éves, Kentucky, Egyesült Államok.


70

11. Lamine, tizenkét éves, Szenegál.


71

12. Rhiannon, tizennégy éves, Skócia.


72

13. Risa, tizenöt éves, Kyoto, Japán.


73

14. Netu, tizenegy éves, Katmandu, Nepál.


74


Melléklet ¿Cuáles son los países que cumplen mejor los derechos de la infancia?

Buena situación. Situación satisfactoria. Problemas evidentes. Situación difícil. Situación muy grave.

75

MODSZERTANI EGYSÉG 4.2 Különleges jogok

MÓDSZERTANI EGYSÉG 4.2: Különleges jogok.

GYAKORLAT 1: TANULÁSHOZ VALÓ JOG.

Miről tanulunk? Ebben a részben a gyermekmunkáról lesz szó. Látni fogjuk, hogy a világban sok olyan gyermek él, akiknek dolgoznia kell, így nem járhat iskolába.


• Mi a véleményed a meséről? Miért kénytelen a főszereplő dolgozni? • Mi történik azokkal a gyerekekkel, akik segítenek a főszereplőnek? Ismersz személyesen olyan gyereket, aki azért nem járhat iskolába, mert dolgoznia kell? Készítsetek közösen egy olyan listát, amelyre felírjátok, hogy milyen dolgok lehetnek a következményei,, ha valaki nem jár iskolába.

Hogyan tanuljuk? Olvasd el az alábbi történetet és gondolkodj el az utána következő kérdéseken! „Az óriás fiú” « Egy napona fiú – miközben a szüleit kereste -, egy számára idegen faluba érkezett. A faluban hozzá képest mindenki (még a felnőttek is) sokkal kisebb volt nála, amit a fiú nagyon furcsának találtlt. A gyerek éhes volt, ezért a falubeliek adtak neki enni. A fiú nem találta a szüleit, ezért megköszönte a kapott ételt és készült tovább indulni, hogy tovább keresse a családját. A falubeliek megállították és közölték vele, hogy amit elfogyasztott, sok pénzbe kerül és fizetnie kell érte. Ugyanakkor a fiú a nála levő pénzzel nem tudott fizetni ezen a településen, így azt mondták neki a falubeliek, hogy le kell dolgoznia az étel árát. A gyerek azt válaszolta, hogy ő nem dolgozhai, mert még gyerek. A felnőttek nem hittek neki, azt válaszolták, hogy nem lehet gyerek, mert túlságosan nagy és ő mindenki másnál jobban tud dolgozni, mert ő egy óriás. Így aztán a fiú, aki nagyon szófogadó volt, dolgozni kezdett. Mivel sokat dolgozott, nagyon megéhezett és megint ennie kellett. Estére már nagyon fáradt volt, a faluban kellett maradnia, hogy kialudja magát, de másnap ismét dolgoznia kellett, hogy ki tudja fizetni az ételt és a szállást. Napról napra többet dolgozott és minden nap egyre éhesebb volt, ezért egyre többet kellett fizetnie az ételért és a szállásért. Így napról napra egyre fáradtabb lett, hiszen még gyerek volt. A falubeliek le voltak nyűgözve. Az óriás elvégzett minden munkát, így nekik napról napra kevesebbet kellett dolgozniuk. Viszont a falusi gyerekek nagyon aggódtak, mert az óriás egyre soványabb és szomorúbb lett. Mindannyian vittek neki uzsonnát és otthoni ételmaradékot, de az óriás ennek ellenére továbbra is folyton éhes volt éss noha csodálatos történeteket meséltek neki a szomorúsága nem múlt el. Ezért aztán úgy döntöttek a falubeli gyerekek, hogy majd ők fogják elvégezni helyette a munkát azért, hogy ő pihenhessen, dee a munka nehéz és kimerítő volt számukra, mivel gyerekek voltak. A falubeli gyerekek minden napk dolgoztak, nem tudtak játszani, pihenni, sem tanulni. A szüleik látták, hogy a gyerekeik fáradtak, kimerültek és gyengék. Egy napon a szülők rájöttek, hogy mi is történt és úgy határoztak, hogy meg kell büntetni az óriást, mert hagyta, hogy a gyerekeik végezzék helyette a munkát, de amikor észrevették az óriás szüleit közeledni - akik égen s földön keresték a gyereküket-, megértették, hogy hibáztak. Az óriás tényleg gyerek volt! Az óriás fiú elment a szüleivel és a falu felnőtt lakóinak ismét úgy kellett dolgozniuk, mint azelőtt, de többé sosem kényszerítenének egy gyereket munkára, még akkor sem, ha az óriás ». Ez a mese a gyermekjogokról szóló sorozatból való, melynek a célja, hogy illusztrálják azokat az elveket, amelyeket az ENSZ által jóváhagyott gyermekjogok jelentenek.

77



78


GYAKORLAT 2: CSALÁDHOZ VALÓ JOG.

Hogyan tanuljuk?

Olvasd el az alábbi történeteket!

Miről tanulunk? Minden gyermeknek joga van ahhoz, hogy szeressék, megértsék, támogassák és védelmezzék. A gyermeknek elsősorban családi környezetben és a szülők védelme és gondoskodása alatt kell felnőnie, szeretetteljes légkörben, ahol a személyisége biztonságos körülmények között alakulhat, fejlődhet.


• Minden család egyforma? Szerinted mi az, amit a szülőknek meg kell tenniük a gyerekekért? • Minden gyereknek van családja? • Ismersz olyan gyerekeket, akik nem a saját családjukban élnek, vagy egyik családtagjukkal nem tarthatnak rendszeres kapcsolatot?

1. Történet Juan-nak hívnak, 10 éves vagyok. A szüleimmel és két testvéremmel élek. Minden nap, mikor a szüleink elvisznek minket iskolába, megpuszilnak és azt mondják nekünk: „Legyen szép napotok az iskolában!”. Suli után hazamegyünk, ha nem boldogulunk a leckével megkérjük a szüleinket, hogy segítsenek nekünk. Amikor nem viselkedünk jól, dühösek ránk és néha büntetést is kapunk. Időnként látjuk őket, hogy fogják egymás kezét, nagyon szeretik egymást és minket is. 2. Történet A nevem Fernanda, 9 éves vagyok. Anyukám egész nap dolgozik a munkahelyén, szinte sosem látom őt, mert mikor ő hazaér én már alszom. Az apukám elég gyakran dühösen érkezik haza és vitatkozni kezd velem, hogy miért nem csináltam vacsorát. Próbálom elmagyarázni neki, hogy nincs otthon semmi, amiből főzhetnék, de nem hallgat végig. Sokszor kiabál és megver. Elég gyakran sírdogálok magamban, nem tudom, kihez fordulhatnék segítségért. Válaszolj a kérdésekre! • • • •

Mit gondolsz, mi a két család közötti különbség? Szerinted hogyan érzi magát Juan és Fenanda a saját családjában? A második történetben szerinted, mit csinálnak rosszul a szülők? Szerinted, mit tehetne a második történetben szereplő kislány?

A második történet folytatása… Egy nap egy szociális munkás és egy rendőr jött hozzánk. Úgy döntöttek, hogy az a legjobb számomra, ha elvisznek a családomtól. Most egy gyermekotthonban lakom más gyerekekkel együtt. Néha hiányoznak a szüleim, de itt jól bánnak velem és mindig van mit ennem. Az itt dolgozó felnőttek gondoskodnak rólunk, kedvesek és megértők velem. Az osztály közösen találjon ki egy másik befejezést aFernanda történetének!

79



80


GYAKORLAT 3: PIHENÉS ÉS SZABADIDŐ.

Miről tanulunk? A játék és a szabadidő lehetővé teszi a gyerekek számára, hogy pihenjenek, sportoljanak, koruknak megfelelő módon játszanak, művészeti, kulturális és közösségi programokon vegyenek részt és barátságokat kössenek kortársaikkal. A szabadidő a gyermekek számára nagyon fontos, lehetőséget biztosít a kikapcsolódásra és az iskolai munka fáradságának kipihenésére.

Hogyan tanuljuk? 1. Rajzold ide azt a tevékenységet, amit a legszívesebben csinálsz a szabadidődben!

81

Hogyan tanuljuk? 2. Hogy érezd magad, mikor szabadidődben azt csinálod, amihez éppen kedved van?

3. Olvasd el Javier történetét:

Szia, Javier Hernándeznek hívnak. 10 éves vagyok és Mexikóban élek a családommal. Nagyon szeretek tanulni és iskolába járni, de csak kevés időm jut az iskolára és a barátaimra, mert gyakran dolgoznom kell a mezőn, hogy segítsem a családomat. Miután reggel ellátom a baromfikat és kimegyek a kukoricaföldre, elmegyek az iskolába, de csak egy-két órát tudok ott tölteni, mert sietnem kell haza. A barátaimmal ugyanez a helyzet, így aztán nem igazán van időnk arra, hogy együtt játszunk

Mint, ahogy olvashattad, Javiernek kevés ideje van játszani. Szerinted, hogy érzi magát emiatt?

82


• Mit jelent az, hogy „játszani”? Mit szoktatok játszani a szünetben? • Mit csináltok szabadidőtökben? Szerinted fontos a szabadidő és a játék? Miért? A lakóhelyeden és az iskolában hol tudsz játszani? • Ezek a helyek megfelelőek? Szerinted, minden gyereknek van lehetősége játszani? • Mit kellene tenni annak érdekében, hogy minden gyereknek legyen lehetősége játszani?



83

84

Diákok könyve 9-11 ÉVES

Recommend Documents