Digitaliseret af / Digitised by
D E T K O N G E L I G E BIBLIOTEK THE ROYAL LIBRARY København / Copenhagen
For oplysninger om ophavsret og brugerrettigheder, se venligst www.kb.dk For information on copyright and user rights, please consultwww.kb.dk
VERDENSKRIGEN 1914-18 | DET KONGELIGE BIBLIOTEK
066*2 130019384234
(%&iÆtiCKezixtitJi. i *
ttia^as.
i
/
Gra 3 korona.
Mage ^Madelung Såtoraljaujhelyen
H ADINAPLÖM EMLÉKEK ÉS JEGYZETEK
A KÄRPÄTOKBÖL ÉS GALICIÅBOL
fRTA AAGE MADELUNG FORDfTOTTA DR IFJ. BÖKAY JÅNOS
MÅSODIK KIADÅS (6-10. EZER)
IL l
tø-»
BUDAPEST, 1915. — AZ ATHENAEUM IRODALMI ÉS NYOMDAI
RÉSZVÉNYTÅRSULAT KIADÅSA
Athenaeum r.-t. konyvnyomdåja.
AAGE MADELUNG. Nagyszerü, mozgalmas élet van Aage Madelung mögött. Nem akarok élettorténetet irni, csakhogy az élet az ember koväcsa es csak sülyos Utései alatt vet szikråt az emberi lélek. Milyen nemzetiségu Madelung ? Suédorszågban született, Dåniåban neuelkedett, késobb Oroszorszågban élt, a germån szellem költöje és pråfétåja és I9I5 ujéuén a magyar ronånak, bornak, a magyar vitézségnek, jellemnek, a magyar életnek és halålnak vallott szenvedélyes szerelmet. Kék szemeiben még a fjordok hüuös, åtlåtszå kéksége tükrözödik, mosolya az észak ködös misztikumåhoz hasonlå, — ezeréves le gen dåk emléke, — uålla, robusztus termete, egyenessége osgermån, lelke nyugtalan osuadsåga talån az egyedüli szlåv emlék és uégiil båjos pajtås-kozvetlensége, nyiltszluusége, lovagiassåga, oszintesége és gyerekes jåszivusége magyar. Ilyennek ismerem Aage Madelungot. Vajjon milyen nemzetiségu?... Apja, egy régi suéd nemes, gazdag földbirtokos, bizonyåra mås életet szånt fånak. Meguolt minden feltétel, hogy Madelung egyszerü, de kényelmes
polgåri életet éljen. De lelkében kiolthatatlan tüz égett és messze legend ak délibåbjai csåbitottåk az ismeretlen felé és szemei vörös långok utån vågyakoztak. Alighogy elhagyta gyermekéueit, alig, hogy szilaj lelkét az élet elsö sugarai érték, mår felforrt a must, hogy a legnemesebb nektår våljon belole. Ätlépte a szülöi håz kiiszobét, bücsut intett otthonnak, pénznek, nemességnek, hogy maga formålhassa meg sajåt életét, hogy lelkének szom/usågåt az életnek ezer keserUségével és gyönyöreuel öntözze. Oroszorszågban akkor vörös zåszlåkat bontottak, melyeket emberi vérrel jestettek vörösre. Es a ten gereken, a fjordokon åthallatszott a jajgatås, a krisztusi söhaj, kozåk låpatåk diiborgése, a kancsukåk börhasitö suhogåsa. És Madelun got ösztöne Oroszorszågba vitte. Öntudatlanul ment, csak onållå megélhetést keresett: ügyes vajkereskedö ak art lenni és nagy ir6 lett. A pogrom mint egy fékevesztett sakål marcangolta Oroszorszåg testét és Madelung szembenézett a fenevaddal és az årtatlanok vére nemes, mély baråzdåt szåntott lelkébe. Menekülnie kellett, mert érezték, hogy hivatott harcosa az igazsågnak; végigbolyongta Oroszorszåg és Oroszlengyelorszåg végtelen erdöit és mocsarait, megismerte a vidéki orosz ostoros nagyurakat és a jåmbor, elgyåvult lelkü örök rabszolganépet. És mikor visszatért hazåjåba, szemeiben izzö emlékek éltek. Még Oroszorszågbål leueleket irt haza baråtainak. Mennydörgö, hatalmas szavakkal. Baråtjai mår ezekböl a levelekböl felismerték benne a nagy iröt
TT
IW m
5
és mikor visszatért körükbe, råbeszélték, hogy irja meg emlékeit és ad ja ki könyuben öket. Nekik köszönhetjük, hogy a mai kor egy uj nagy iråval lett gazdagabb és hogy megjelent a modem irodalom egyik leghatalmasabb regénye, a »Gezeichneten« és két nagyszerü elbeszélokotet, a »Jagd auf Tiere und Menschen« és a »Sterlett«. németek feljedezték és hamarosan ünnepelt, viläghirü irö lett. Hogy a häborü kitorése utån, mint a »Berliner Tageblatt« haditudösitöja a Kärpätokat kereste fei, nem véletlenen mülott. A magyar rönäk, legenddk, a magyar föld és öserö, a magyar nemzet lovagi gesztusa mår régen vonzottåk. Hozzänk jött, hogy lassa, hogy egy rokonok nélkiil élo kis nemzet földfe iränt érzett osszerelmében, hogyan roppantja meg az elbizakodott zsarnok örias derekät. Itt volt közöttünk, låtott minket legnagyobb napjainkban és megszeretett. ^ A könyu tartalma novellisztikus jegyzetek, melyeket hadinaplöjäba irt. Német nyelven irta öket, hogy ezzel is kifejezésre juttassa germån jellegét. De leg nagyobb résziiket n å l u n k , r ö l u n k és n ekün k irta és ezért is megérdemli ez a könyu, hogy szeretettel uegyük kezünkbe. Budapest, I9I5 juli us 23.
Dr. ifj. Bökay Jånos.
