Bükfürdı turisztikai desztináció: térségi és vidékfejlesztési kihívások 4. TDM konferencia Bükfürdı 2010. december 2.
Németh Sándor tanársegéd, Nyugat-magyarországi Egyetem Polgármester, Bük
1. A kihívások
Bük helye a térben és helyzete a településhálózatban ABSZOLÚT (FÖLDGÖMBI) HELYZETE ALAPJÁN: NyugatMagyarországi-peremvidék (nagytáj) → Sopron-Vasi-síkság (középtáj) → Répce-sík (kistáj) → Síksági, folyómenti település. RELATÍV (MÁSOKHOZ VISZONYÍTOTT) HELYZETE ALAPJÁN: NyD (régió) → Vas (megye) → Csepregi (kistérség) F- és K-Bük útféli, A-Bük útmenti szalagtelkes település → nincs karakteres városkép →
településkép fejlesztési kihívások
− −
Bük fıbb településhálózati adatai – I. Státusz: város (2007. július 1. óta)
Lakosság: 3402 fı (2009) és folyamatosan növekszik Kistérségi helyzet: Csepregi kistérség társközpontja 16 település és 10 667 fı, és a lakosságszám folyamatosan csökken → aprófalvas térség, amelyben Bük demográfiai súlya tovább nı − több térségi funkció: kistérségi munkaszervezet, orvosi ügyelet, mentıállomás stb. → Bük igazgatási funkciója egyre erısebb − A Csepregi kt. 10 legnagyobb foglalkoztatója közül 8 Bükön, található, amelyek összesen 1200 fınek adnak munkát → Bük gazdasági térszervezı szerepe erıs → Bük fejlesztése nem csak település- hanem térségfejlesztés, vidékfejlesztési kihívás
Bük fıbb településhálózati adatai – II. Turisztikai jellemzık:
− Bükfürdı hazánk második legnagyobb fürdıje, több mint 800 000 ezer vendég/év − A szálláshely-kínálatban sajátos kettıség a város és a fürdı között (fizetı vendéglátás ↔ kereskedelmi szálláshelyek) − A gyógyszolgáltatásokon kívül alig van csatolt turisztikai kínálati elem − A környezı települések közvetlenül nem részesednek a büki turizmusból, jelentéktelen belıle a bevétel, a sok munkahely révén profitálnak belıle − Nincs a települések közt összehangolt turisztikai tevékenység(tervezés, szervezés, végrehajtás), nincs valódi térségi arculat → A turizmusfejlesztés sem csak települési, hanem térségi kihívás
2. A válasz lehetséges szervezeti keretei
A Csepregi és a Kıszegi kistérség összehasonlítása Hasonlóságok: − Hasonló nagyságrend (Kıszegi kt. 15 település, 17 000 lakos, Kıszeg nélkül 6400 lakos). A város lakossága nı, a többi településé inkább csökken. − Aprófalvas településszerkezet − A turizmusnak tradíciói vannak Különbségek: − Más jellegő a turizmus (Kıszegi: városnézés, ökoturizmus, Csepregi: gyógyturizmus) − A térségi együttmőködés fejlettebb → A Kıszegi kistérségben a turisztikai kínálat jobban „szétterül” − A Kıszegi nem a tömegturizmus fellegvára, nincs hosszabb ott tartózkodást ösztönzı attrakció Mindezek alapján →
A Csepregi és Kıszegi kistérség
…→ a két kistérséget a hasonlóságok kölcsönösen erısíthetik, a különbözıségek pedig kölcsönösen kiegészíthetik egymást Eddigi együttmőködés: közös vidékfejlesztési LEADER akciócsoport (válasz a vidékfejlesztési kihívásra) Lehetséges együttmőködés: közös (térségi) TDM szervezet (válasz a térségi) turisztikai kihívásra
Az UTIRO LEADER Egyesület bemutatása Utak az Írottkı Oltalmában Lefedett terület: 30 település, 17 000 lakos (Csepregi kt. egésze, illetve a Kıszegi a város nélkül) Egyesület tagjainak száma: 75 Teljes forrás: kb. 700 millió Ft Eddig elnyert támogatás: 15 projekt 228 millió Ft értékben Turisztikában csak 3 nyertes pályázat volt, de más jellegő beruházás is hasznosítható turisztikailag.
Az UTIRO LEADER Egyesület települései
A LEADER elvek és a TDM LEADER
Elvek
TDM
összefüggı vidéki térség
1. Területalapú megközelítés
Turisztikai központok összekapcsolása
Helyi Vidékfejlesztési Stratégia
2. Alulról építkezés
Marketingkoncepció
Egyesületi forma: elnökség, FEB, munkaszervezet
3. Sajátos irányítási és finanszírozási módszerek
Egyesületi forma: elnökség, FEB, munkaszervezet
Háromoldalú (önkormányzati, vállalkozói és civil szféra)
4. Partnerség
Háromoldalú (önkormányzati, vállalkozói és civil szféra)
Új, helyi termékek kialakítása
5. Innovativitás
Új turisztikai szolgáltatások kialakítása
Az ágazatok együttes fejlesztés a vidéki életminıség javításáért
6. Integrált, ágazatközi megközelítés
Az ágazatok együttes fejlesztés a vidéki turizmus javításáért
Térségi és nemzetközi együttmőködés
7. Hálózatépítés
Térségi TDM kialakítása, közös marketing
LEADER tapasztalatai − TDM veszélyei – I. Mivel a LEADER program végrehajtása elıbbre jár, mint a TDM-mé, az ott elıkerült hibákból érdemes tanulni! Tervezés szintjén: 1. A földrajzi célterület jó megválasztása (LEADER: a térségek természetes központjai sok esetben kiestek a tervezésbıl). 2. A kitőzött célok és eltervezett cselekvéssorozatok a valós problémákra válaszoljanak! (Az ÚMVP III-IV. tengely nem a magyar vidék valós problémáira válaszol. Nem gazdaságot, hanem infrastruktúrát fejleszt, sıt azon belül sem alapinfrastruktúrát, hanem turisztikai szupratstruktúrát). 3. Ne legyen mechanikus a tervezés! (LEADER: online tervezés volt)
LEADER tapasztalatai − TDM veszélyei – II.
Végrehajtás szintjén: 1. Legyen verseny a kiválasztás során! (LEADER: minden Közösség akciócsoport lett) 2. Valódi decentralizációt! (LEADER: erıs központi kontroll, nem világos pénzügyi felelısség → az akciócsoportok a csıd szélén vannak → felbomlásuk esetén bennragadnak a források) Eredmény szintjén: 1. Világos eredménymutató rendszer kell! (Az ÚMVP átfogó értékelése még nem történt meg) 2. Állandó monitoring kell! (LEADER: még most sincs átfogó értékelés) →A TDM-bıl célszerő lenne kiiktatni az elvekben igencsak hasonló LEADER magyaországi végrehajtásának hibáit!
3. A sikeres végrehajtás financiális keretei
A LEADER és a TDM rendszer fenntarthatósága Az EU valamennyi projekt esetén elvárja a göteborgi fenntarthatósági követelményeket. Ezek a LEADER és a TDM esetén nehezen valósítható meg az önfenntartás, mert: − Pályázat hívja ıket életre, de a településekre hárul a fenntartása (ha önfenntartó lenne, már régen alakultak volna spontánul) − Olyan célokat fogalmaz meg, amelyek össztársadalmi szinten hoznak eredményeket, tehát az egyéni és a közösségi érdek eléggé áttételesen kapcsolódik össze (LEADER: aki tagdíjat fizet, nem biztos, hogy nyer a pályázaton, TDM: aki tagdíjat fizet, annak nem biztos, hogy több lesz a vendége → A települési önkormányzat szerepvállalása hosszabb távon marad → lehetséges források felkutatása (IFA?)
Az idegenforgalmi adó fıbb jellemzıi Olyan adónem, amelynek beszedését az állam honorálja, hiszen minden beszedett forint mellé, ugyanannyit tesz → az önkormányzat érdeke minél nagyobb arányban beszedni Olyan adónem, amelyet a vendég fizet, tehát rárakódik a szobaárra → a vendéglátó érdeke, hogy ne feltétlenül szedje be, hiszen akkor másnál olcsóbban tudja adni a szállást Olyan adónem, amely országos szinten nem kimondottan jelentıs összeg, de egy-egy frekventált üdülıhely esetén a legjelentısebb bevétel lehet (pl. Bük) → komoly pluszforrás → ez lehet a közös nevezı önkormányzat és szállásadó között → idegenforgalmi adó visszaforgatása?
Az idegenforgalmi adó visszaforgatásának fıbb dilemmái Az önkormányzat számára jobb ha az adó érkezik be, nem pedig az elmaradása miatt kiszabott büntetés (utóbbi után nincs állami 1 Ft) → az ösztönzés jobb mint a szankció Az állami plusz 1 Ft jelentheti az ösztönzés forrását → az esetleges visszaforgatás utólag lehet, miután bejött az adó Mekkora mértékő legyen a visszaforgatás → a kis mérték nem ösztönöz, a nagy veszélyeztetheti a büdzsét Az IFA befizetésének volumene az egyes befizetık tekintetében adótitok → a negatív lista helyett pozitív kell, a jó adózókat kell jutalmazni Ki a jó adózó? → aki sokat fizet vagy aki sokat vall be? (viszonyszám)
Következtetések az idegenforgalmi adó visszaforgatásával kapcsolatban Egy lehetséges ösztönzı rendszer kialakításának szempontjai: 1. Metodika: kiforratlan, ezért elıször kis mintán kell elvégezni 2. Támogatási forma: lehetıleg nem közvetlenül pénzügyi juttatásként kell visszacsorgatni (ez technikailag nehezen megoldható) 3. Idızítés: csak utólag (plusz 1 Ft miatt) 4. Kategorizálás: a szálláshely-típusok kategóriáját, méretét is figyelembe kell venni (lehet, hogy nem osztályozható országos szinten) 5. Kompetencia: önkormányzat (hozzá jut az adó és az állami kiegészítés is)
Egy lehetséges javaslat az idegenforgalmi adó visszaforgatásával kapcsolatban 1. 2.
3.
4.
5.
Szálláshely-kategóriánként az egy férıhelyre jutó befizetett IFA lehet egy viszonyítási pont A legjobb adózók által befizetett IFA és ugyanezen mutató települési átlaga közötti különbözet mutatja a „jó adózót” (átlag feletti a befizetése) A különbözetet lehetne felszorozni a legjobb adózó által bejelentett férıhelyek számával (talán így csökken a feketén kiadott helyek száma is) és ezt kapná vissza a utólag az elsı 10 helyezett A jutalmazás elıször nem pénzben történne, hanem szolgáltatásban, tárgyi formában (pl. tábla, ingyenes megjelenés biztosítása stb.) Kompetencia: önkormányzat és nem csak TDM tagok!
A lehetséges javaslat elınyei és hátrányai Elınyei: Világosan mérhetı, egzakt adatokra támaszkodik Nincs kockázat, hiszen utólag és csak egy behatárolt kör kapna nem pénzbeni juttatást Jó példát mutat, viszonylag kis bekerülési költséggel Hátrányai: Települési szinten csekély a hatása Kategorizálás kérdése: mi legyen azokkal, akiknek rossz a kihasználtságuk, de pontosan fizetnek → Bükön például nincs közös halmaz a legtöbbet és a legpontosabban fizetı elsı 10 listája között → a pontosságot hogyan mérjük vagy az nem erény? Övezeteket kellene elkülöníteni?
4. Várható eredmények
A vidék- és a turisztikai fejlesztések várható eredményei Bükön – I. 1. a)
Városkép fejlesztés: Városközpont rehabilitáció (Eötvös és Széchenyi utcák) − 540 millió Ft, két pályázati forduló között b) Szent Kelemen templom parkjának felújítása − 35 millió Ft, elbírálás alatt c) Fürdıhelyi millió kialakítása kiemelt gyógyhelyeken − lehetıség, Új Széchenyi Terv d) Kóczán-ház (tájház) felújítása − 20 millió Ft, kivitelezés alatt 2. Térségi fejlesztés: a) Iskola épületének felújítása − 340 millió Ft, elkészült b) Egészségház felújítása − 120 millió Ft, elkészült
A vidék- és a turisztikai fejlesztések várható eredményei Bükön – II. 3. Turisztikai fejlesztés: a) A település egységes arculatú információs elemekkel történı ellátása (táblák, irodák stb.) → arculati kézikönyv, kész b) Új turisztikai attrakciók kiépítése (felnıtt játszótér megvan, de: nordic walking stb.) c) Települési és térségi szintő turisztikai rendezvénynaptár kialakítása → folyamatban d) Egységes település- és térségi marketingkoncepció kialakítása → folyamatban
Köszönöm megtisztelı figyelmüket!
