A személyhajózás a közlekedési rendszerek együttműködésében. GYŐR-Széchenyi István Egyetem Közlekedéstudományi Konferencia 2011.03.24-25. Götz Sándor okl. hajómérnök, gazdasági mérnök Eötvös Lóránd-díjas Duna-Express Konzorcium
[email protected]
Az EUDRS egy új lehetőség jövőnk hajózása fejlődésére.
A Duna hajózása olyan fejlesztést jelentsen, amely a hazai környezetvédelmi feltételeket és gazdasági fellendülést is szolgálja, a NATURANATURA-2000 feltételei mellett, a 20102010-es „Zágrábi Megállapodás” szerint A fejlesztések együtt járjanak az árvíz, ivóivó-víz, és a területfejlesztési komplex célokkal, szolgálják a környező országokat is A hajózás gazdaságossága, és versenyképessége a 20/20/20--nak megfelelő hajópark fejlesztését is szolgálja 20/20/20 A fejlesztések eredményeként jelentse a közvetlen gazdasági fellendülés hátterét, egyben az új munkahelyek megteremtését az adott térségben Együtt járjon az Új SzéchenyiSzéchenyi-Terv végrehajtásával Adjon új esélyt az ország felemelkedésére Szolgálja a hajózás bekapcsolását a főváros és más régiós központok közvetlen közösségi intermodális forgalmába
Magyarország a víziút közepén Kulcs--szerepet tölt be a teljes Duna hajózhatóságában Kulcs
A DMR-víziút hatása a Közlekedés fejlődésére
Az EU többségének célja a Duna akadályok nélküli hajózása
A víziút hajózást gátló szakaszai ( A WWF által kiadott ábra)
A hazai Duna a turizmus, és a helyi gazdaság fejlődése céljait szolgálja
A települések és a főváros gyors és biztonságos közlekedési kapcsolata, a saját gépkocsik használata nélkül, vízivízi-útra áttérve (Ingázás kiszolgálása) A helyi, és helyközi látogatók fogadása és a turizmust szolgáló vállalkozások fejlődése Több település együttműködése a termékek és szolgáltatások területi cseréjében(„Kofacseréjében(„Kofa-hajózás) A helyi ellátás fejlesztése a környezeti kapcsolatokkal Új vállalkozások és szolgáltatások generálása Új munkahelyek teremtése Határon túli rendszeres kapcsolatok kiépítése, a gazdasági és szolgáltatási árucserében
A Bécsben átadott nemzetközi személyhajó kikötő
A dunai személyhajózási igényre az előrejelzések idén 15-20 %-os növekedést jósolnak, a meglévő flotta újabb 28 hajóval bővül.
A Duna Pozsonynál
A Duna és a hazai folyószakasz jellemzése, és problémái • A Duna a DMRDMR-csatornával együtt közvetlen kapcsolat a Fekete és Északi tengerek között • A Duna teljes hossza: 3500Km. • A hazai DunaDuna-szakasz hossza: 417Km. • A főág mélysége az alapmérce 0,790 mm-nél 2,5m • A vízszint legnagyobb változása kb.3,93 kb.3,93--7,71m között • A folyó legnagyobb szélessége a fővárosnál:1200 m • A legkisebb folyószélesség a fővárosnál: 290 m (Erzsébet híd) • A Duna hazai szakasza a leginkább elhanyagolt, az árvízvédelem, a hajózás és a környezeti hatások szempontjából is (több mint 30 helyen igényel beavatkozást) • A folyó 7575-80% 80%--a a Natura Natura--2000 területével érintett. • Dunaföldvártól délre erős medersüllyedés!(megállítása kiemelten fontos, ivóvíz bázis! Főági gázlók, öntözés) • Bős alatt vizsgálni a medermélyedés megállítását, a környezeti hatásokkal összhangban.
A Duna kikötői az intermodális logisztikába bekapcsolhatók A Duna-meder több mint 30 helyen korlátozza az év felében a teljes terhelésű teherhajózást
A VisegrádVisegrád-környéki beavatkozás a célba vett hajózóhajózó-út eléréséhez
A VisegrádVisegrád-környéki beavatkozás a célba vett hajózóhajózó-út eléréséhez (VITUKI--terv.) (VITUKI
Vári kilátás a Duna és Margit szigetre
Turista hajó Kalocsán
Sajnálatos, hogy kikötőink felkészületlenek a színvonalas turizmus kiszolgálására is.
Energia felhasználásunkat az EUEU20/20/20--nak megfelelően fejlesztjük 20/20/20
A megújuló energiafejlesztési célja 20%, elsődlegesen a közlekedés és a háztartások területén!
Az EUDRS 20112011-es aláírására kitűzött 11 célrendszere A magyar Elnökség alatti aláíráskor védnökséget vállal arégió vizes projektjeire
Gyorsforgalmi közút/vasúti/vízi közút/vasúti/vízi összeköttetések EU É/D irányában A Duna hajózhatósága (Biztonságos hajózás egész évi 340 napon, 2,5 m merülésű hajókkal! Teherhajózás gazdaságossága igényli.) Energiabiztonság (Több nemzetközi hálózat összekapcsolása, és megújuló energia 15%15%-os részaránya, energia energia--takarékosság) Kultúra és turizmus (Nemzetközi kapcsolatok bővítése) A vízminőség védelme (hazai felügyelet, felügyelet, ivó ivó--és szennyvíz) szennyvíz) Árvíz/aszály védelelem megoldása (hazai felügyelet felügyelet,, DunaDunaTisza)) Tisza A KKVKKV-k versenyképessége Tudásbázisú társadalom Emberi Invesztíció Intézmények felállítása Biztonság a makromakro-régióban
A fővárosi folyószakasz alig kihasznált
A Duna menetrendi személyhajózása megszűnt, teherhajózása az 1970-előtti forgalom 3%-ára csökkent, A közösségi közlekedés a folyón megszűnt. Egyedül a nemzetközi szállodahajók közlekedése jellemzi, a hazai teherhajózás éves növekedése 1-1,5%, míg az EU-ban a fejlődés 6-8%
A vízállások hatása a hajózásra Évek
Átlagos vízállás (cm)
Legalacso nyabb vízállás (LKHV)
LegmaLegmagasabb vízállás (LNHV)
IngadoIngadozás(cm)
2002
333
143
844
701
2003
197
55
536
481
2004
233
58
488
430
2005
264
84
629
545
2006
276
85
856
771
2007
242
83
689
606
2008
238
96
489
393
A 0-pont a Balti tenger szintje felett 94,98 m-el. Nem hajózható az LNHV 668 cm felett,és LKHV 80 cm alatt. Az utóbbi 7 évben kb.30 nap!
A víziút szűk keresztmetszetei A DD-M-R viziút korlátja
Straubing Straubing--Vilshofen Bécs Bécs--Pozsony
A Straubing-Vilshofen szakaszra készült tanulmányok változatai
Bős Bős--Mohács
Aktuális állapot Merülés
Aldunai
szakasz Jelenlegi A-variáns C-variáns
160 cm 180 cm 230 cm
Hajózási napok 160 185 290
A tanulmány adataival célszerűen vizsgálatok a további szakaszokra, Az Aldunára a C-variánsra két vízlépcsőt terveznek.
Az EU” közútról a vízre” programja az intermodális logisztikára épít
A fővárosi hidakon 500 ezer gépkocsi/nap terhelés van A DunaDuna-parti utak terhelése 700 ezer gk./nap Ebből 35 % 2X naponta végigmegy a városon A teljes ország gk. terhelésének 40 %%- a használja fel a főváros 9X30 kmkm-es területét a munkanapokon ezzel A fővárosi közlekedésben a legnagyobb súllyal a személykocsis munkába járás, valamint a helyi áru ellátás szerepel.
A hajózás és a közúti közlekedés alkalmazási kérdése, intermodalitás
Az egyes hazai agglomerációs logisztika kialakítás lehetőségei hazánkban Visegrád Visegrád--VácVác-SK
térsége 6.000 fő/nap Győr Győr--Gönyü, és térsége 10.000 fő/nap Érd Érd--Tököl Tököl--Budafok/Háros 12.000 fő/nap Dunaújváros és térsége 5.000 fő/nap Baja és térsége 5--7.000 fő/nap 5 Szeged és térsége Tiszafüred és térsége Új lehetőséget ad a határok megszüntetése az EU-ban, az egyes térségi kapcsolatok újra-építésére a határon túli kistérségek felé!
Városon belüli utazások mód szerinti megoszlása A budapesti lakosok városon belüli helyváltoztatásainak mód szerinti megmegoszlása hétköznap
Az összes mód arányában
A motorizált módok arányában
Személygépkocsival (vezetőként vagy utasként)
28,8%
38,6%
Tömegközlekedéssel
45,9%
61,4%
Kerékpárral Gyalog Egyéb módon
1,3% 21,8% 2,2%
Az egyes szállítási ágazatok valós hatékonysági arányai Azonos energia felhasználású teljesitmény.
Vasút 8
Közút 1
1
6
8
Szállítási díjbevétel
1
3,5
11,8
Nemzetgazdasági költség tKm
1
3
9
Baleseti szám Emissziós hatás Munkaigény
1 1 1
7 3 7
15 10 15
Beruházási költség t/Km
Belvíz 25
A fejlesztést sürgető tényezők
Az uniós törekvések az EUDRSEUDRS-kereteinek felállítására, VII.közlekedési folyosó Az uniós 20/20/20, valamint a „közútról a vízre” program Az árvíz és ivóvíz és energia kérdések hazai és nemzetközi megoldása Az intermodális közlekedési megoldások elsődlegessége, (közvetlen közlekedési kapcsolatok) A fővárosi/nagyvárosi forgalmi csillapítás, és légszennyezés megoldása Az élhető környezet településen belüli biztosítása Az egészséges kapcsolatok helyreállítása a lakókörnyezet és folyók között A vidék és a nagytelepülések összekapcsolása
A városhatárt átlépő utazások összetétele
A gépkocsis ingázás aránya a városhatáron át ma 65%-os, ennek részaránya 2015-re elérheti a 75 %-ot
Mi a Duna szerepe a jövő fővárosa életében
A főváros és agglomerációja közötti forgalomban mintegy 10%10%-os részt vállalni a személykocsis munkába járás kiváltására A szolgáltatással belépni a közösségi közlekedés egységes jegyrendszerébe Részt venni a városon belüli É/D forgalomban az új városrészek bekapcsolására Felújítani a teljesteljes-körű menetrendi kapcsolatokat a folyó mentén a városok között Elindítani a fővárosi ellátásban történő működést, kiszorítani a kamionos árupótlást a belső kerületekből A szolgáltatásokat kiterjeszteni a szezonálisról a teljes évi igények kielégítésére Megteremteni a hajózás és a környezetvédelem együttműködését
A fővárosi lakosság várható sűrűségi változása 20342034-re (A kiépített és tervezett új városi telepítésekkel)
A fővárosi agglomerációban tervezett kikötői rendszerek
Déli főágon:
Százhalombatta Tököl Érd Halásztelek Budafok/Háros M0/D
Északi kiságon:
Tahi Szentendre M0/É Budakalász
Északi főágon:
Visegrád Kisoroszi Vác Göd Horány Dunakeszi Újpest
Közút- és hajózás megváltoztatandó Közútgazdaságossági viszonya a fővárosban Éves szinten 65.000 kamion
marad távol a fővárostól Belső logisztika villamos teherszállító gépkocsikkal Mintegy 3,5 millió/év személykocsi kerülhet a városon kívüli korlátozásra, kulturált közösségi közlekedéssel kiváltva A hajózás energia ellátása biomassza alapon A villamos gépjárműveknél kiemelt K+F+I tevékenység Hazai gyártásban és háttériparban 44-5 000 új munkahely létesülhet A hazai teherhajózásban 668000 új munkahelyet adhat
Katamarán 165165-fős gyorshajó a fővárosi agglomeráció kiszolgálására
Az újgenerációs vízibusz tervezett hajóvezetői pultja
Főüzemi, orrsugárorrsugár-hajtómű, és kormány--lapátok komplex kormány vezérlése Segédüzemi géptéri felügyelet Utastéri kamerák Kikötési távmérős automatika és kamerák „Éjszakai hajózási eszközök” „Ember nélküli” géptér Egész--éves hajózásra kiépített Egész klímarendszer, energia hasznosítással LED világítás, jelzőfények, és fényszórók
Az EUEU-ban a villamos járműgyártás prioritást kapott
A K+F területen mind az energia tárolási mód fejlesztés, mind a hajtási módok alternatívái a közösségi közlekedésben támogatottak Hazai kutatásokban jelentős fejlesztések folynak mindkét területen A biomassza alkalmazása a mindennapi tömegközlekedésben már megjelent a közutakon is.(CNG)
Közlekedési módok energiaigénye, emissziója
A flottához kifejlesztendő Információs rendszer
A szolgáltatások kiterjesztési lehetősége más területi alkalmazásra
Mindkét szolgáltatás kiterjesztési lehetősége más agglomerációs területekre Menetrendi kapcsolatok visszaállítása a városközi személyhajózási közlekedésben Hétvégi menetrendi járatok a BpBp-Győr, BpBpDunaújváros--Baja összeköttetésre Dunaújváros Modernizált „kofa„kofa-hajózás” a primőr és szezonális ellátásra Nemzetközi összeköttetések újraújra-építése Új konstrukciók bevezetése a Duna teherhajózásának kiszolgálásába a RORO-RO forgalom lebonyolításába bekapcsolódás a nemzetközi kamionos tranzit vízrevízre-terelésébe Fentiekkel biztosítani a fenntartható gazdasági és közlekedési fejlődést
Az új hajózási rendszerek várható környezeti hatása Az új hajózási stratégia a gazdaságos, környezetvédelemmel összehangolt alacsony emissziójú hajózást és azt kiszolgáló intermodális eszközöket igényli.
Az országos közlekedésben elősegíti az energia takarékosság(20%--os) csökkentését, megújuló takarékosság(20% energiára előírt legalább 15%15%-os növelést Visszahat a hajózás, a vízi szakmák, és a gazdaság fejlődésére, a K+F+I hátterének biztosításával Felértékeli az ágazat szerepét a köztudatban Átértékeli a folyam szerepét a nemzetközi kapcsolatokban Jól megfogalmazott vízgazdálkodási feltételek mellett projektjeivel biztosítja a medencében élők fenntartható fejlődését Finanszírozási feltételeivel felszámolhatóak az elmaradt hazai fejlesztések, a környezeti céloknak megfelelően Fejleszti a gazdaságot, és segíti a turizmust
Göteborg amelyben a víz és a hajózás megújította a városképet Három évszázadban a világ egyik legnagyobb hajógyártója, ahol 1970ben a hajógyártás megszűnt és a városrész kihalt 1990-tőla városfejlesztés a vízre épül A régi épületekbe a felújítás során irodák, kiállítások, éttermek, sportlétesítmények költöznek be 2007-ben megindul a személyhajózás, mint a városi közlekedés integrált része
A víz és a hajózás újra bekapcsolódik a város napi életébe
Megindul a közösségi közlekedés a hajózásban
A régi épületek új köntösben a városban
A megújult kikötői negyed és a sportélet
A város hajózása turisztikai attrakciót is szolgál
Göteborg új városrészt épít a kikötő köré 20122012-re
A megoldás és a teljes formavilág Molnár L. Péter ipari formatervező mérnök diplomaterve 20092009-ben
A Batthyány-térre tervezett központi hajóállomás
A tervezett közösségi közlekedési szolgáltatások adatai és hatása
Megcélzott utasforgalom felfuttatása:
15.000/munkanap indításra/12 hajó 25.000/m.n. ötöt-hét éven belül/20 hajó 40.000/m.n. tíz éven belül/30belül/30-35 hajó Csúcsidős forgalom központi kikötőre 6.000 fő/ó
Utas összetételben prioritás a személyautósok kikapcsolása a fővárosból(P+R szolgáltatás a bérlet és jegyrendszerben) A szolgáltatás várhatóan 2525-30.000 gépkocsit kapcsol ki a napi ingázásból A bérletben a teljes külső/belső csatlakozások, és parkolás biztosítása A jelenlegi átlagos 1515-17,5 Km/ó sebesség emelése a 32--33 Km/ó utazási sebességre csúcsforgalmi időben 32
Kilátás a központi kikötőből
A hajózásban 20102010-2020 között várvárható fejlesztések gazdasági hatása
Teherhajózás tevékenységének javulása a 2,5 mm-es merülés eredményeként: 100 mill.euro A teherhajózás teljesítményének duplájára növelése a saját export/importban: 135 mill.euro A teherhajózás teljesítése 4X4X-es növelése a tranzit és RORO-RO hajózásban: 750 mill.euro A személyhajózás agglomerációs közösségi közlekedése hatására: (COx évi 0,5mill.m3) 7,5 mill.euro, mill.euro, externális megtakarítása 21,5 mill.euro Összesen:1 014 mill.euro, 280 mrd Huf éves gazdasági eredményt lehet számítani. Fentieken kívül ezek hatása várható: A menetrendi hajózás újra indításában A turizmust szolgáló hajózás hatásában A fővárosi élelmiszer elosztásban, citycity-logistics területén Az érintett kikötők helyi KKVKKV-kat érintő kereskedelmében, valamint A fejlesztések következtében létrejövő munkahelyek számának növekedésében, illetve megtartása, és az árvízmentes létfeltételek biztosítása terén.
A Temze Clippers személyhajózás a TemzeTemze-2000 projekt eredménye
A Temze Clippers egyik korszerű hajója a helyi közlekedésben
A kikötők a turisztikát is szolgálják
A „kofa„kofa-hajózás” az 19001900-as évek fővárosi ellátásában
A hajózásban 20102010-2020 között várvárható fejlesztések gazdasági hatása
Teherhajózás tevékenységének javulása a 2,5 mm-es merülés eredményeként: 100 mill.euro A teherhajózás teljesítményének duplájára növelése a saját export/importban: 135 mill.euro A teherhajózás teljesítése 4X4X-es növelése a tranzit és RORO-RO hajózásban: 750 mill.euro A személyhajózás agglomerációs közösségi közlekedése hatására: (COx évi 0,5mill.m3) 7,5 mill.euro, mill.euro, externális megtakarítása 21,5 mill.euro Összesen:1 014 mill.euro, 280 mrd Huf éves gazdasági eredményt lehet számítani. Fentieken kívül ezek hatása várható: A menetrendi hajózás újra indításában A turizmust szolgáló hajózás hatásában A fővárosi élelmiszer elosztásban, citycity-logistics területén Az érintett kikötők helyi KKVKKV-kat érintő kereskedelmében, valamint A fejlesztések következtében létrejövő munkahelyek számának növekedésében, illetve megtartása, és az árvízmentes létfeltételek biztosítása terén.
Az Új SzéchenyiSzéchenyi-Terv és a hazai DS összekapcsolása
A városi és elővárosi közösségi közlekedés fejlesztésére rendelkezésre áll (Önkormányzatok és társulásai) 58 961 mFt, 100%100%-os támogatással ezek kivitelezésére 63 145 mFt, 100%100%-os támogatással Az ország és régióközpontok nemzetközi vasúti és vízi elérhetőségére 116 439 mFt, 100% támogatással A közlekedési módok összekapcsolása, gazdasági központok intermodalitása, és a közlekedés infrastruktúra fejlesztésére, kikötők létesítése és modernizálása
3000 mFt, 100%100%-os támogatással Kerékpárút hálózat létesítésére(Önkormányzat és társulások) 6466 m Ft, 90%90%-os támogatással
Köszönöm figyelmüket.
Kapcsoljuk be a térséget a EUDRS-által biztosított fejlesztési lehetőségekbe
