VI. Trefort Ágoston Szakképzés- és Felsőoktatás-pedagógiai Konferencia november 16. A konferencia szervezője: ÓBUDAI EGYETEM

VI. Trefort Ágoston Szakképzés- és Felsőoktatás-pedagógiai Konferencia

2016. november 16.

A konferencia szervezője: ÓBUDAI EGYETEM TREFORT ÁGOSTON MÉRNÖKPEDAGÓGIAI KÖZPONT www.tmpk.uni-obuda.hu

A konferencia honlapja: http://tmpkteki.uni-obuda.hu/konferencia/konferencia2016

Szervezőbizottság Tóth Péter (elnök) Holik Ildikó Duchon Jenő Fónagy-Bicskei Ildikó Varga Anikó Helyszín Óbudai Egyetem 1034 Budapest, Bécsi út 96/B.

Időpont 2016. november 16.

A konferencia hivatalos nyelve angol, magyar

2


2016. november 16.

Program 8:30-9:00

Regisztráció

9:00-9:45

Megnyitó, plenáris előadás

10:00-11:45

I-II. szekció előadásai

12:00-13:45

III-IV. szekció előadásai

13:45-14:15

Szendvicsebéd

14:15-16:15

V -VI-VII. szekció előadásai

16:30-17:00

A konferencia zárása

Részletes program Megnyitó, plenáris előadás Időpont: 2016. november 16.

9:00-9:45

Helyszín: F.09. terem 9:00

Megnyitó – Tóth Péter (ÓE TMPK – főigazgató)

9:15

Plenáris előadás – Kártyás Gyula (ÓE TMPK – oktatási főigazgató): Oktatás-innovációk az Óbudai Egyetemen

3


2016. november 16.

SZEKCIÓELŐADÁSOK I. SZEKCIÓ

Kutatás és fejlesztés a pedagógus- és mentorképzésben

Időpont: 2016. november 16. Helyszín: F.07. terem Elnök: Suplicz Sándor

10:00-11:45

Előadások: Fűzi Beatrix – Suplicz Sándor Óbudai Egyetem - Trefort Ágoston Mérnökpedagógiai Központ Szenzitív tanításelemzés a mentorálásban Hegyi-Halmos Nóra ELTE PPK Felnőttképzés-kutatási és Tudásmenedzsment Intézet Az iskolai pályaorientációs tevékenységhez szükséges pedagóguskompetenciák Nádasi András János Eszterházy Károly Egyetem IKT-támogatású humán teljesítménytechnológiai fejlesztések a tanárképzés területén Makó Ferenc Óbudai Egyetem - Trefort Ágoston Mérnökpedagógiai Központ Gyakorlatvezető mentortanár jelöltek értékorientációja Kővári Attila Dunaújvárosi Egyetem Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Középiskolai tehetséggondozás vizsgálata Izsák Hajnalka Partiumi Keresztény Egyetem A börtönökben zajló fejlesztő, korrektív pedagógiai és pszichológiai programok elméleti háttere

4


2016. november 16.

II. SZEKCIÓ

Kutatás közben 1.

Időpont: 2016. november 16. Helyszín: F.09. terem Elnök: Tóth Péter

10:00-11:45

Előadások: Pogátsnik Monika Óbudai Egyetem - Alba Regia Műszaki Kar A munkaalapú tanulás, a gyakorlati képzés trendjei az Európai Unióban Szilágyi Gabriella ELTE PPK - Neveléstudományi Doktori Iskola A felnőttek önirányított tanulásának jellemzői az onlline tanulási környezetben Duchon Jenő Óbudai Egyetem – Biztonságtudományi Doktori Iskola Mentortanárok elektronikus oktatókörnyezetekkel szembeni információbiztonságtudatosságának vizsgálata Kapás Mónika Pécsi Tudományegyetem - Bölcsészettudományi Kar Az értelmileg akadályozott felnőttek lehetőségei világunkban Dull Katalin Óbudai Egyetem – Trefort Ágoston Mérnökpedagógiai Központ Piaci stratégiák, üzleti megoldások elemeinek átültetése a tanulási motivációt serkentő etanulási környezetbe Molnár Attila Károly ELTE PPK - Neveléstudományi Doktori Iskola Vissza a társadalomba – börtön és andragógia

5


2016. november 16.

III. SZEKCIÓ

Empirikus kutatások a felsőoktatásban – Empirical research in higher education

Időpont: 2016. november 16. Helyszín: F.07. terem Elnök: Bodnár Éva

12:00-13:45

Előadások: Bodnár Éva – Sass Judit Budapesti Corvinus Egyetem A tükrözött osztályterem módszer motivációs potenciálja Lükő István Pécsi Tudományegyetem - KPVK A szomszéd szakképzése sem zöldebb. Összehasonlító vizsgálat a környező országok szakképzéséről Cserné Andermann Gizella Dunaújvárosi Egyetem Hallgatók alap és kulcskompetenciái az oktatók szemszögéből egy intézmény példáján keresztül Nyéki Lajos Széchenyi István Egyetem Text mining methods in the analysis of forum messages of the Coedu distance education learning management system Kovács Zsuzsa ELTE – Pedagógiai és Pszichológiai Kar A felsőoktatásban oktatók szakmai/módszertani szocializációjának informális keretei Tordai Zita Óbudai Egyetem - Trefort Ágoston Mérnökpedagógiai Központ A személyiségtényezők vizsgálatának lehetőségei a kompetenciamérésben egy pilot vizsgálat tapasztalatai alapján Kővári Attila Dunaújvárosi Egyetem Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Költséghatékony eszközök a mechatronika oktatásában 6


2016. november 16.

IV. SZEKCIÓ

Kompetenciafejlesztés és -mérés – Competences and its development and measurement

Időpont: 2016. november 16. Helyszín: F.09. terem Elnök: Boros-Konrád Erzsébet

12:00-13:45

Előadások: Tóth Péter Óbudai Egyetem - Trefort Ágoston Mérnökpedagógiai Központ Mérnökinformatikus hallgatók tanulási stílusa Csehné Papp Imola Szent István Egyetem – Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Társadalomtudományi és Tanárképző Intézet Dropout in the Hungarian vocational training Boros-Konrád Erzsébet Partiumi Keresztény Egyetem Az énekhang fejlesztése a veleszületett adottságoktól az előadói megnyilvánulásig Holik Ildikó Óbudai Egyetem - Trefort Ágoston Mérnökpedagógiai Központ A kompetenciamérésről másként – egy pilot vizsgálat tapasztalatai Balázs László* – H. Tomesz Tímea** *Dunaújvárosi Egyetem **Eszterházy Károly Egyetem A kommunikációs készségfejlesztés időszerű kérdései Istók Béla Selye János Egyetem – Tanárképző Kar A minimalektus tanításának lehetőségei a szlovákiai magyar anyanyelvoktatásban

7


2016. november 16.

V. SZEKCIÓ

IKT az oktatásban

Időpont: 2016. november 16. Helyszín: F.07. terem Elnök: Nyéki Lajos

14:15-16:15

Előadások: Csillik Olga – Daruka Magdolna Budapesti Corvinus Egyetem Módszertani lehetőségek a tükrözött osztályteremben Simonics István Óbudai Egyetem - Trefort Ágoston Mérnökpedagógiai Központ Mentortanárok prezentációs készsége Nagy Tamás Széchenyi István Egyetem Tanárképző Központok és az e-learning szerepe a felsőoktatás fejlesztésében Ardelean Tímea Krisztina Partiumi Keresztény Egyetem A net generáció oktatása Zakota Zoltán Partiumi Keresztény Egyetem Web 2.0-ás szolgáltatások alkalmazása az oktatásban Duchon Jenő Óbudai Egyetem - Trefort Ágoston Mérnökpedagógiai Központ A Moodle képzési keretrendszer által kínált gamifikációs lehetőségek

8


2016. november 16.

VI. SZEKCIÓ

Anyanyelv-pedagógia, tankönyvelemzés

Időpont: 2016. november 16. Helyszín: F.09. terem Elnök: Lőrincz Julianna

14:15-16:15

Előadások: Lőrincz Julianna Selye János Egyetem A beszédkészség-fejlesztést segítő tananyagok és feladatok a 9–12. osztályos tankönyvekben és munkafüzetekben Sanda István Dániel Óbudai Egyetem - Trefort Ágoston Mérnökpedagógiai Központ A karlócai gimnázium a XVIII-XIX. században – A vajdasági szerbek első gimnáziuma? Szerdi Ilona Selye János Egyetem A neologizmusok tanításának problémái és lehetőségei a szlovákiai magyar anyanyelvoktatásban Pásztor Krisztina ELTE PPK - Neveléstudományi Doktori Iskola A vajdasági magyar gyerekek környezetnyelv-tanulásának specifikumai Némety Alexandra Selye János Egyetem Petőfi Sándor költészete a magyarországi és a szlovákiai magyar általános iskolás irodalom tankönyvekben Polonicky Tamás Selye János Egyetem Elköteleződve – a házi olvasmányok problematikája

9


2016. november 16.

VII. SZEKCIÓ Kutatás közben 2.

Időpont: 2016. november 16. Helyszín: F.08. terem Elnök: Varga Lajos

14:15-16:15

Előadások: Baka L. Patrik Selye János Egyetem Poszthumán metamorfózisok (Doboztankönyv-fejezet) Szőcsová Brigitta ELTE PPK - Neveléstudományi Doktori Iskola A munkahelyi tanulás jellemzői az élethosszig tartó tanulás tükrében Kovács Laura Pécsi Tudományegyetem – Oktatás és Társadalom Neveléstudományi Doktori Iskola Tudok-e majd tanítani? – a pedagógusjelöltek attitűdvizsgálata az iskolai gyakorlatról Vatai Éva Pécsi Tudományegyetem Az értelem nélküli matematika(tanulás) Lőrincz Éva Anna Budapesti Műszaki Egyetem - GTK Műszaki Pedagógia Tanszék A képzési elégedettség és az érzelmi jóllét kapcsolatának empirikus vizsgálata egy szakirányú pedagógus továbbképzési szak hallgatói körében Novák János Óbudai Egyetem Az attitűd megjelenése, hatásai, formálhatósága

10


2016. november 16.

ÖSSZEFOGLALÓK

Ardelean Tímea Krisztina Partiumi Keresztény Egyetem A net generáció oktatása A beiskolázás, és az oktatás szempontjából jelenleg a leginkább releváns kérdés a net generáció, vagy ismertebb nevén a Z generáció megismerése. Pont ez az a korosztály, amely a digitális világba született, e gyerekek számára alapvetés a digitális eszközök használata az élet bármely területén. A 21. században egyre nagyobb hangsúlyt kap a digitális technológia fontossága az oktatásban. Egyrészt az olyan társadalmi elvárások miatt, mint az élethosszig tartó tanulás, az IKT eszközökben való jártasság, valamint a szellemi munkások számának emelkedése. Ahogy a legtöbb terület számára, úgy az oktatás szempontjából is kiemelten fontos, hogy lépést tudjon tartani ezzel a fejlődéssel. A tapasztalat azt mutatja, hogy a net generációt sokkal elmaradottabb technikával próbálják oktatni, így nem tudják kamatoztatni a már megszerzett tudásukat. A közösségi oldalak oktatásba történő beépítése a megfelelő szabályok és felügyelet mellett olyan potenciállal bír, amely a tanulói motiváció növekedése mellett a tanulás hatékonyságában is kiemelkedő pozitív hatást generálhat. Jelen előadás célja a net generáció, valamint a web 2.0 eszközök bemutatása, amelyek nélkülözhetetlenek lesznek e generáció oktatásában is.

Baka L. Patrik Selye János Egyetem Poszthumán metamorfózisok (Doboztankönyv-fejezet) Jelen dolgozat, pontosabban doboztankönyv-fejezet a szerző egy korábbi tanulmányában, az Iskolakultúra hasábjain megjelent „A szlovákiai magyar irodalomtanítás legújabb perspektívái” című munkában vázolt irodalomoktatási reformkonstrukcióba illeszkedik, kvázi oktatási segédanyagként. Az előzménydolgozat a Szlovákiában 2015 szeptemberétől hatályos revideált oktatási program apropóján íródott, s az általa kínált lehetőségek mentén gondolja újra az irodalomoktatás mikéntjét, elsősorban a populáris literatúra olvasásnépszerűsítő felhasználhatósága felől. Előbb a Kárpát-medence magyar nyelvű, irodalomoktatásra vonatkozó tanterveit ütközteti, a kortárs irodalomtól a régebbi irodalmak felé haladó tanítási alternatívákat vázol, majd a kanonizált és kötelező olvasmányok listáját a diákok olvasói érdeklődésének tükrében teszi újragondolandóvá. Zárásképp a legújabb irodalomtudományi eredményekkel megtámogatott, értékes populáris irodalomról értekezik, aminek révén a literatúra újra a tanulók érdeklődésének fókuszába kerülhet. Az így körvonalazott keretbe illeszkedik a bemutatandó doboztankönyv-fejezet, amely a hazai science fiction irodalom egy jeles alkotását, Brandon Hackett (Markovics Botond) „Az ember könyve” című művét helyezi boncasztalra, kitérve annak világépítésére és társadalomképére, a karakterek nevének etimológiai elemzésére, az intertextuális vonatkozások felfejtésére, illetve az általa dinamizált természettudományi háttér, konkrétan pedig a gének formálhatóságának kérdésére; az opus ezen jellegzetességei révén érdekessé és érdemessé válik az irodalomoktatás számára. A munka ebben a formában óratervként, illetve egy új, folyamatosan bővülő – s az előzménytanulmány felhívása értelmében remélhetőleg több 11


2016. november 16.

szakíró által is megtámogatott – irodalomtankönyv, azaz doboztankönyv szerves fejezeteként fogható fel, amely „Az ember könyvét” hermeneutikai, drámapedagógiai és íráskészségfejlesztő gyakorlatokkal fűszerezve tárgyalja.

Balázs László* – H. Tomesz Tímea** *Dunaújvárosi Egyetem **Eszterházy Károly Egyetem A kommunikációs készségfejlesztés időszerű kérdései A Z-generációs tanulókkal való hatékony együttműködés számtalan új kihívást jelent a pedagógusoknak. E generáció számára egyre kevésbé létezik a katedrán, a tanári szerepen mint pozíción alapuló tekintély, így a pedagógusnak csak egyetlen valódi motivációs eszköze maradt: önmaga és az, amit a diák ebből elfogad. A pedagógusnak, a tantárgytól függetlenül, kettős célt kell elérnie: kommunikációs eszközökkel ismereteket kell átadnia tanítványainak, azok elsajátítására kell szorítania őket, illetve olyan szocializációs folyamaton kell tanulóit végigvezetnie, amelyek során képesek lesznek egyre bonyolultabb viselkedési normák szerint betölteni szerepüket különféle kommunikációs helyzetekben (H. Varga, 1998). Ahhoz, hogy ezt a feladatát hatékonyan és hitelesen elláthassa megfelelő szakmai, kommunikációs és módszertani ismeretekkel kell rendelkeznie. Előadásunkban arra keressük a választ, hogy a pedagógusképzésben milyen alapkompetenciák és készségek fejlesztésére van szükség a pedagógusi hatékonyság növeléséhez.

Bodnár Éva – Sass Judit Budapesti Corvinus Egyetem A tükrözött osztályterem módszer motivációs potenciálja A felsőoktatás aktuális problémája a hagyományos előadásoknál tapasztalható hallgatói motiváció csökkenése. Számos, a tanulók által igényelt interakciót támogató módszer közül a BCE-n a tükrözött osztályterem lehetőségeit vizsgáltuk (Daruka, Csillik, Sass, 2016). A módszer a tanulót állítja középpontba. Az egyéni felkészülés, amit számos IKT-alapú megoldás támogat, az osztálytermen kívül zajlik, míg az osztályteremben interaktív, probléma- és döntően csoport-alapú aktivitásokkal történik a tananyag további feldolgozása (Bishop - Berleger, 2013). Deci és Ryan (2000) ön-determinációs elmélete a feladatvégzéssel kapcsolatos motivációt a szituációval kapcsolatosan észlelt kontrollal összefüggésben értelmezi. Amennyiben úgy érzi a személy, hogy általa meghatározott az aktivitás, nő az érdeklődés, erőfeszítés, elkötelezettség, csökken az észlelt nyomás, ami kedvező hatású a teljesítményre. Az adaptív kognitív kimenetek szempontjából kiemelik a feladat észlelt fontosságát, hasznosságát és az egyéni érdeklődést. Kutatásunkban vizsgáltuk a hallgatók tanulási motivációját és értékelését a program elemeire (pl. tutor, alkalmazott aktivitások) vonatkozóan, illetve összevetettük mindezt a kurzust hagyományos keretekben tanuló hallgatók véleményével. A pilot program a „Közgazdaságtan alapjai” nevű kurzus keretében zajlott, 27 önként jelentkező társadalomtudományi karos hallgatóval. Az összehasonlításhoz 19 fő és a kurzust hagyományos formában tanuló 33 fő értékelését vetettük össze. A méréshez Deci és Ryan (2000) tanulási motivációt (Motivation for Working Out), a kurzussal (Activity Perception Q.), a tutorral (Learning Climate Q.), valamint a tananyaggal és a tanulási 12


2016. november 16.

módszerekkel (Text Material Q. I. and Task Evaluation Q.) kapcsolatos attitűdöt mérő kérdőíveit használtuk fel. Kompetencialista segítségével mértük az észlelt változás mértékét. Eredményeink szerint a hagyományos kurzus résztvevőihez képest a hallgatók magasabb intrinzik motivációt mutattak. Érdekesebbnek, élvezetesebbnek találták a kurzust, nőtt az autonómiaérzetük és javuló kompetenciákról számoltak be az időkezelés, nyitottság a motivációra, kooperáció tanulókkal, tanárral, információ szintézise és IKT ismeretek terén. A tutor észlelt kompetenciája, erőfeszítése, bevonódása magas volt, ugyanakkor további támogató visszajelzést és személyes érdeklődést vártak tőle. A tananyaggal kapcsolatban a résztvevők több, mint a fele magasabb érdeklődésről és alacsonyabb észlelt nyomásról számolt be, de az észlelt kompetencia szintje is alacsonyabb volt, aminek lehetséges oka a képzési iránytól eltérő tananyagtartalom. A felhasznált módszerek motivációs potenciálja legmagasabb a videó, a prezentáció, a gondolattérkép, az infografika és a társasjáték esetén volt, míg legkevésbé a Facebook profilt és a keresztrejtvényt értékelték. Összességében a tükrözött osztályteremmel kapcsolatban a tanulási motiváció növekedését tapasztaltuk, annak ellenére, hogy a résztvevőktől nagyobb aktivitást és erőfeszítést kíván.

Boros-Konrád Erzsébet Partiumi Keresztény Egyetem Az énekhang fejlesztése a veleszületett adottságoktól az előadói megnyilvánulásig Az énekhangot a 17. század előtt jóformán instrumentumként kezelték, és fölöslegesnek tartották a hang fejlesztésével és képzésével törődni. Az énekművészet az operairodalom fellendülésével indult fejlődésnek. Kezdetben az ének oktatásával kizárólag olasz mesterek foglalkoztak. A 18. század elején mutatkoztak jelei annak az egészséges módszeres tanításnak, amely a két regisztert (mellhang és falsett) és a rekeszizom-légzést tekintette az énekművészet sarkalatos pontjainak. A 19. századra fejlődött ki az olasz énekiskola módszertani eredményeként az úgynevezett bel canto énekstílus, amely a hang mozgékonyságán, a hangképzés kiegyenlítettségén alapul, és a tökéletes dallamformálást helyezi az előadás középpontjába. „Az énektanítást a legszebb és legnemesebb foglalkozásnak tartom, mely méltó minden igaz művészhez, de a legtitokzatosabb mesterség is egyúttal, melyet […] az érzés, a találékonyság és a rátermettség vezérel bonyodalmas útján.” – vallja Farkas Ödön „Az énekhang” című énekpedagógiai kötetében. Operaénekesként és oktatóként egyaránt nagyra értékelem Farkas Ödön metodikáját. Egyetértek vele abban, hogy az énekhang szépsége a hangképzés módjától, a természetes hangzás felkutatásától függ, és olyan tanítási módszerre van szükség, amely minden irányú követelmény kielégítésére képessé teszi az énekest/diákot: az opera, kamarazene, népzene műfajokban egyaránt az emberi érzések tolmácsolására, természetes hangon és kifejező módon.

Csehné Papp Imola Szent István Egyetem – Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Társadalomtudományi és Tanárképző Intézet Dropout in the Hungarian vocational training In this study I summarise the national features of dropout in vocational training by showing empirical experience, which served as the background for working out the indicating system 13


2016. november 16.

of dropout. The research was supported by the National Institute of Vocational and Adult Education. The research questions of the present study are centred on the family background, career choice and school environment of the dropout; how they lived through the period after dropout; how they were affected by starting learning again; what phenomena or facts experienced by the parents, students and head teachers led to dropout and whether it could have been forecast. The objective of formulating an indicator system was to identify the children exposed to dropout as early as possible based on the phenomena noticed by teachers. We suppose that by examining students’ characteristics groups who should be paid more attention can easily be detected at the arrival of the children. Testing the questionnaire package worked out by specialists involved was different as it showed different results at institutions with low and high dropout rate. The grave problems of dropout signalled by the literature can also be traced down in the small pattern. On the one hand, the parents’ memories on school showed significant differences at schools with low or high dropout rates. On the other hand, at schools with high dropout rates academic failures can be detected both by students and parents. In contrast with the statements in literature students feel good at school and no compulsory career choice or previous academic failure could be seen, either. This could also be due to the low number of elements in the sample. With some slight modifications the questionnaire package can be used for forecasting dropout at vocational schools. However, the standard of vocational training plays a decisive role in what economic and social opportunities students will have in the long term. To date, in the case of an approximately 30 percent dropout rate transforming vocational training is one of the points in the agenda of the national policies.

Cserné Adermann Gizella Dunaújvárosi Egyetem Hallgatók alap- és kulcskompetenciái az oktatók szemszögéből egy intézmény példáján keresztül A felsőoktatásba járó hallgatók kulcskompetenciáinak és az alapkompetenciáinak központi szerepe van a tanulás sikerében. Az alap és a kulcskompetenciák tárgyalásához az OFI Tudástárából „Az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák” című anyagot használtuk (http://ofi.hu/tudastar/nemzetkozi-kitekintes/egesz-eleten-at-tarto), ebből képeztük saját kompetencia listánkat. Az oktatók saját tevékenységük tervezésében feltételezik, hogy a hallgatók meghatározott szinten rendelkeznek ezekkel a kompetenciákkal, erre építik az oktatási folyamatot. A feltételezett/elvárt alap- és kulcskompetencia nívó és a tényleges szint, amivel a gyakorlatban találkozunk, nem mindig felel meg egymásnak, ez az oktatók körében elégedetlenséget, a hallgatók esetében pedig lemorzsolódást eredményezhet. Tapasztalataink alapján feltételeztük, hogy egyes alap- és kulcskompetenciákat az oktatók fontosabbnak ítélnek meg, mint amennyire ezek meglétét tapasztalják hallgatóiknál. Ha ez a különbség az elvárásokban és a hallgatók produkcióiban elég nagy, és irányát tekintve negatív, az oktatóban erősödik az a meggyőződés, hogy évről évre gyengébb a hallgatói „anyag”. Feltevésünk alátámasztására on-line kikérdezéssel megvizsgáltuk, hogy a Dunaújvárosi Egyetem oktatói mekkora jelentőséget tulajdonítanak egy-egy kompetenciának. Megkérdeztük azt is, hogy az oktatók becslése szerint a hallgatók megfelelő szinten rendelkeznek-e ezekkel a kompetenciákkal. A nyert értékek alapján rangsort képeztünk a kompetenciákból az oktatók által megadott fontosság alapján, amit 14


2016. november 16.

összehasonlítottunk azzal a rangsorral, ami a kompetenciák hallgatói szintje az oktatók becslése alapján. A rangsorkorreláció módszerével megállapítottuk, hogy feltételezésünk az oktatói elvárások és az oktatók által megítélt hallgatói kompetencia birtoklások szempontjából különbözött. A hallgatók megítélését a kompetenciák becslése mellett kiegészítettük egy olyan kérdéssel is, amiben arról kívántunk tájékozódni, hogy a hallgatók bizonyos, a tanulás sikeréhez szükséges jellemzői az oktatók szerint hogyan változtak az utóbbi 5-10 évben. Az eredményeket felhasználjuk a hallgatók tanulmányainak támogatását szolgáló programokban is.

Csillik Olga – Daruka Magdolna Budapesti Corvinus Egyetem Módszertani lehetőségek a tükrözött osztályteremben A napjainkban zajló technikai, társadalmi és gazdasági változások a felsőoktatási intézmények számára olyan környezetet teremtenek, amelyben az innováció megkerülhetetlenné, folyamatossá válik. Az előrejelzések (Horizon, 2014, 2015, 2016) alapján az innováció egyik leggyorsabban terjedő formája a hibrid oktatás lesz. A hibrid oktatás elméleti hátterét, létező modelljeit, a modellek alkalmazásának előnyeit és korlátozó tényezőit, már megvalósuló jó gyakorlatokat tanulmányozva (Tucker, 2012; Bishop, Verleger, 2013; O'Flaherty, Phillips, 2015) a Budapesti Corvinus Egyetemen a „tükrözött osztályterem” elnevezésű innovatív tanulásszervezési eljárás kísérleti megvalósítását tűztük ki célul. A „tükrözött osztályterem” ötvözi a hagyományos tantermi, kontakt órás oktatást és a távoktatást, kihasználva a mindkettőben rejlő lehetőségeket. A modell jellemzője, hogy a tanulók otthon, a számítógépükön keresztül készülnek fel a kontakt órákra. Megnézik az oktató által készített videókat, elolvassák a forrásirodalmat (ami a hagyományos oktatásszervezési eljárások tanári előadásának felel meg), internetes keresés alapján összegyűjtik a szükséges információkat, adatokat, megoldják az ezekhez kapcsolódó feladatokat, majd ezt követően a tantermi/szemináriumi foglalkozás során a megtanult elmélet birtokában tevékenység- és élményalapú módszerek segítségével mélyítik el és alkalmazzák különböző szituációkban a megszerzett ismereteket. (például gazdasági játékok, kooperatív csoportmunka, stb.). A tanárok legfontosabb feladata, hogy képesek legyenek a diákokat olyan mértékű szociális aktivitásra és kritikai gondolkodásra ösztönözni az online környezetben is, mint amit a frontális oktatás során elvárnak tőlük. A 2015/16-os tanév második félévében egy pilot program keretében próbáltuk ki, hogy hogyan válik be a tükrözött osztályterem a Budapesti Corvinus Egyetemen egy közgazdaság-tudományi tárgy tanítása során. A programban 27, önként jelentkező hallgató vett részt, akik különböző szakokról (politológia, szociológia, kommunikációtudomány és nemzetközi kapcsolatok szakokról) érkeztek a kísérleti kurzusba. Többségük első évfolyamos volt, de több hallgató egy korábbi sikertelen próbálkozás után szerette volna teljesíteni a tárgyat. Előadásunkban a kísérlet tapasztalatait, a használt módszereket, értékelési eljárásokat mutatjuk be, részletesen ismertetve az alábbi területeket érintő innovációkat:  a tananyag felépítése,  a tanulásszervezési eljárás,  az alkalmazott módszerek,  az értékelési rendszer. 15


2016. november 16.

Eddigi tapasztalataink és vizsgálati eredményeink alapján úgy tűnik, hogy a tükrözött osztályterem ugyan nagyobb aktivitást, több munkát kíván meg a tanároktól és a diákoktól, de cserébe hatékonyabbá, élményekkel telibbé válik az oktatás a résztvevők számára.

Duchon Jenő Óbudai Egyetem – Biztonságtudományi Doktori iskola Mentortanárok elektronikus oktatókörnyezetekkel szembeni információbiztonságtudatosságának vizsgálata A biztonságtudatos viselkedés az online információs közegben különösen jelentős napjainkban. Amennyiben alapvető építőkőként tekintünk társadalmunkban az információkra, akkor az gazdasági szükségletként jelentkezik, melyben a képzésnek különösen nagy szerepe kell, hogy legyen. Ebben a megváltozott helyzetben, és a Z generációt leginkább motiváló, konstruktív munkát támogató és IKT eszközöket alkalmazó felületeknek kiemelt szerepe van a képzési folyamatban. Nem véletlen, hogy egyre több elektronikus oktatási környezet kerül bevezetésre, és a tanár-, illetve mentortanár képzés esetén is egyre nagyobb hangsúlyt kapnak az IKT eszközökre épülő módszertanok. Ugyanakkor, mint minden informatikai eszköznek, az online keretrendszereknek is vannak információbiztonsági kérdései, melyekkel foglalkoznunk kell. Ebben a gyorsan változó környezetben nem elég csak az eszközök védelme, kiemelten fontos maguknak a felhasználók biztonság-tudatosságának a vizsgálata, az biztonságtudatos eszközhasználat kialakítása is. Az IKT eszközt használó pedagógus szerepe ebből a szempontból kettős. Egyrészt önmagának is biztonságtudatosan kell használnia az eszközöket, másrészt képesnek kell lennie arra, hogy nevelő munkája során ezt az általa oktatott tanulók felé is közvetítse, biztonságtudatos attitűdjüket formálja, alakítsa. Kérdőíves kutatást végeztem az általam oktatott mentortanárok körében, melyben többek között a következőkre kerestem a választ:  Mennyire tartják fontosnak a biztonságtudatosságot információs környezetükben?  Van-e különbség a biztonságtudatos viselkedés szempontjából a magánéleti, illetve az oktatási szempontú eszközhasználatban?  Mennyire érzik szükségességét egy ilyen képzésnek?

Duchon Jenő Óbudai Egyetem – Trefort Ágoston Mérnökpedagógiai Központ A Moodle képzési keretrendszer által kínált gamifikációs lehetőségek A gamifikáció annyit tesz, játékelemek és játéktervezési technikák felhasználása nem játék környezetben. Márpedig a tanítás-tanulás folyamata nem játék, mégis, napjainkra egyre nagyobb hangsúlyt kap a játékmechanizmusok beépítése a tanulási folyamatba. A játékelméletre épülő sajátosságokat természetesen akár egyetlen órán belül, egyetlen tématerület feldolgozásán keresztül is kihasználhatjuk, de igazi ereje ennek a módszernek akkor mutatkozik meg, ha a teljes képzési folyamatot végigkíséri. Amikor felépítünk egy Moodle kurzust, az a teljes folyamatot lefedi, számos olyan eszközzel, melyek nagyon hasznosak a teljes kurzus folyamatában. Ugyanakkor az alapmodulokat kicsit kiegészítve lehetőségünk van a kurzusunkat gamifikációs szemléletben felépíteni. Az előadás alkalmával 16


2016. november 16.

röviden megismerkedhetünk a gamifikáció alapvető elveivel, elemeivel és a kapcsolódó Moodle lehetőségekkel, gyakorlati példát is bemutatva.

Dull Katalin Óbudai Egyetem – Trefort Ágoston Mérnökpedagógiai Központ Piaci stratégiák, üzleti megoldások elemeinek átültetése a tanulási motivációt serkentő etanulási környezetbe A tanítási-tanulási folyamatok szervezésének és megvalósításának szerves része az IKT eszközök alkalmazása. Fel kell tennünk magunknak a kérdést, hogy megfelelő eszközöket alkalmazunk-e, hogy a prezentáció bemutatása és a számítógéplaborban való alkalmazása egy-egy feladat megoldása során megfelelő kiaknázza-e az IKT adta lehetőségeket. A mai középiskolás és egyetemista korosztályról átalában elmondható, hogy rendelkeznek okos telefonnal, hogy életük szerves része a világháló és az online elérhető applikációk. Vajon kihasználjuk-e az online eszközökben rejlő lehetőségeket arra, hogy a tanulási motivációt kialakítsuk vagy növeljük? Előadásomban a fentieket figyelembe véve kialakított e-tanulási környezet adta lehetőségeket vizsgálom. A környezet kialakítása során a közismert BYOD (Bring Your Own Device – hozd a saját eszközödet) koncepció mentén indultam el. Általánosságban elmondható hogy az iskolák többsége tiltja a diákoknak, hogy a tanórán használják a mobiltelefont, a laptopot, az ipadet, stb., ezzel is gyarapítva a diákok iskolához társított negatív hozzáállását. Azonban a tanulók és online terük közötti pozitív kapcsolat kihasználása növelheti a tanulási motivációt. Így vizsgálni kell azokat a biztonságos lehetőségeket, melyekkel az e-tanulási környezet kialakítható. Fő kérdés tehát, hogy ha például a tananyag feldolgozásának és a feladatmegoldásoknak aktív eszköze a tanuló mobiltelefonja, akkor vajon az növeli-e a motivációt? Előadásom második célja empirikus kutatással igazolni, hogy azok a tanulók, akik elektronikus eszközöket használnak, motiváltabbak a feladatmegoldás során, mint azok, akik nem. Végső célként pedig olyan üzleti vagy piaci alkalmazások összegyűjtését tűztem ki, melyek reprezentálják az online tanulási környezet létjogosultságát. Célom, hogy az eszközök bemutatása során hangsúlyt kapjanak az oktatási módszerek átültetésének lehetőségei az e-tanulási környezetbe. Munkámat megelőzte a hazai és nemzetközi szakirodalom áttekintése, mely segítségével a vizsgált témakör a megfelelő kontextusba helyezhető. Tanulmányomban az e-tanulási környezet kialakításának lehetőségét, empirikus vizsgálatom eredményeit, illetve a feladat- és eszköztár tartalmát ismertetem.

Fűzi Beatrix – Suplicz Sándor Óbudai Egyetem – Trefort Ágoston Mérnökpedagógiai Központ Szenzitív tanításelemzés a mentorálásban A szenzitív tanításelemzés az órák megfigyelésének, egyéni és csoportos megbeszélésének speciális, az Óbudai Egyetem mérnöktanár-képzésében kifejlesztett módszere (Suplicz, 2011). Főbb jellemzői, hogy száműzi az órák megfigyeléséből a szempontsorokat, helyette a szabadon lebegő figyelemre és az önmegfigyelésre épít. Érzékeny a diszharmóniára, fakadjon az módszertani hibából, a szaktudás hiányából, a tanári szerep hibás értelmezéséből vagy a tanár-diák kapcsolat zavarából. A diákokéhoz közeli érzékelést tesz lehetővé. Az órát követő 17


2016. november 16.

elemzés, mivel elsősorban az érzelmek visszatükrözésén alapul, akár a Watzlawick-féle (1990) másodrendű változást is képes elősegíteni (Fűzi, 2014). 2010 és 2015 között hét középiskolai tanár és két egyetemi oktató mentorálása, valamint nyomon követése során látogatott órákat is szenzitív tanításelemzésnek vetettük alá. Minden mentorált tanár legalább egy óráját elemeztük a mentorálás minden fázisában, illetve követésük minden félévében. Összesen 49 megbeszélés jegyzőkönyveit vizsgáltuk. A kvalitatív elemzés a mentorált tanár saját órájával kapcsolatban kiemelt gondolataira és a mentor észrevételeire adott reakcióira irányult. A tanár reakcióit összevetettük a mentorálás megegyező fázisában felvett diákvéleményekből körvonalazódó tanári minőséggel, illetve azzal kapcsolatos kifogásokkal is. Felfedeztük, hogy a tanításelemzés során lejátszódó párbeszédek rámutatnak, hogy a tanári munka minőségének javításáért mely területen, milyen mélységű változások lennének szükségesek. Példaként lássuk egy módszertani hiba visszajelzésekor három különböző mentorált reakcióját. A. tanár: „Nézd, még a vázlatomba is felírtam, hogy ezt el ne felejtsem, de a csoportalakítás, a feladatkiosztás forgatagában mégis kihagytam. Pedig ez fontos lett volna.” B. tanár: „Azért csináltam így, mert az én feladatom az összegzés. Lehet, hogy a tanulók is meg tudnák csinálni, de ez a tanár dolga, nem?” C. tanár: „Tanulják meg, hogy bizonyos dolgokra nekik kell rájönniük! Legalább megtanulják, nem bízhatnak senkiben. Csak a saját józan eszükben. Vagy abban sem.” A fentiek érzékeltetik, hogy hol kognitív szinten, hol a szerepmodell szintjén, hol pedig az érzelmi-kapcsolati minták mélységében szükséges a mentori segítség. Amennyiben a tanár problémáit a mentorálás sikeresen orvosolta, akkor a változás nem csak a diákvéleményekben, hanem a szenzitív tanításelemzésekkor lejátszódó párbeszédekben is testet öltött. Ezt mutatják egy tanár reakciói a mentorálás korábbi és későbbi fázisaiban. B. tanár előbb: „Azért csináltam így, mert az én feladatom az összegzés. Lehet, hogy a tanulók is meg tudnák csinálni, de ez a tanár dolga, nem?” B. tanár: később „Meglepődtem, mennyire jól össze tudják foglalni a lényeget. Talán most hiányzott egy kis kiegészítés a részemről, de alapvetően jó volt így.” Eredményeink új elemekkel bővítik ismereteinket a szenzitív tanításelemzés alkalmazásáról és segítik a mentortanárokat mentoráltjaik nehézségeinek pontos azonosításában.

Hegyi Halmos Nóra ELTE PPK Felnőttképzés-kutatási és Tudásmenedzsment Intézet Az iskolai pályaorientációs tevékenységhez szükséges pedagóguskompetenciák A hazai oktatáspolitikai dokumentumokban (köznevelési törvény, NAT, kerettanterv) megjelenik a pályaorientáció, valamint a pályaválasztási tanácsadás mint a pedagógus kiemelt feladata. Vizsgálatom fő célja volt, hogy képet kapjak az iskolai pályaorientáció gyakorlatáról a hazai gimnáziumokban, másrészt, hogy feltárjam, miként vélekednek a pedagógusok az iskolai pályaorientáció szerepéről, saját kapcsolódó feladataikról és felkészültségükről. A vizsgálat egyik kutatási kérdése a pedagógusok iskolai pályaorientációs tevékenységhez szükséges kompetenciákról való vélekedéseit vizsgálta, jelen előadásomban ezeket az eredményeket kívánom bemutatni. A fenti kutatási kérdéshez kapcsolódóan a következő hipotézist fogalmaztam meg: Feltételezem, hogy a megkérdezett pedagógusok gyakorlatuk, 18


2016. november 16.

vélekedéseik alapján körvonalazni tudják a pályaorientációs tevékenységhez szükséges ismereteket, tudást és kompetenciákat, azonban nem érzik magukat felkészültnek a feladatra. A kutatás során nyitott és zárt végű kérdéseket is tartalmazó kérdőívet használtam, melyet Magyarország három régiójában működő gimnáziumokban tanító 487 pedagógus töltött ki. A kutatás eredményeképpen röviden megfogalmazható, hogy a vizsgálatban részt vevő tanárok jelentős része úgy érzi, hogy a pályaorientációs tevékenységhez speciális, definiálható tudás, ismeret és információk szükségesek. A kitöltő pedagógusok speciális tudás és ismeretek alatt elsősorban a munkaerő-piacra, gazdasági helyzetre, szakmastruktúra változásokra, továbbtanulásra, a képzési rendszer változásának nyomon követésére gondolnak, illetve olyan információk szükségességét fogalmazzák meg, amelyek a tanulók önismeretének, készségének fejlesztésére vonatkoznak. A megkérdezett tanárok nagy többsége általában a magyar pedagógustársadalmat nem tartja felkészültnek a pályaorientációs tevékenységre, ennek megfelelően saját felkészültségüket is meglehetősen alul értékelik.

Holik Ildikó Óbudai Egyetem – Trefort Ágoston Mérnökpedagógiai Központ A kompetenciamérésről másként – egy pilot vizsgálat tapasztalatai Az általános és specifikus kompetenciák vizsgálata a felsőoktatásban lehetővé teszi, hogy a hallgatók lehetséges teljesítményével kapcsolatosan elvárásokat fogalmazzunk meg. Megnézzük, hogy a tanulás során használt és fejlesztett készségeik, képességeik mennyire segítik elő a tanulmányi sikerességüket, a választott szakmára való felkészülésüket (Koltói, 2013). A különböző felsőoktatási képzések különböző specifikus kompetenciákat fejlesztenek, de ezek mellett vannak általános kompetenciák is, amelyek fejlődéséhez közvetettebb módon járul hozzá az adott felsőoktatási intézmény. Ilyenek például a társadalmi, a kommunikációs és a személyes kompetenciák (Schomburg, 2010). Joggal merülhet fel bennünk a kérdés, hogy mit mérjünk a felsőoktatásban. A tudást? Az intelligencia szintet? A különböző képességeket? A hallgatók alkalmasságát a választott szakmára? A kompetenciamérés lényege, hogy nem a formális végzettségről nyújt adatokat, hanem az a mögött lévő, vagy az a mögül éppen hiányzó valóságos képességekről (Halász, 2012). Az elmúlt években több kompetenciamérésre is sor került hazánkban, amelyek elsősorban a kognitív területekre koncentráltak. A „hagyományos” kompetenciamérés főként kognitív területre irányuló indikátorai azonban nem jósolják be teljes körűen a hallgatók választott pályán való beválását, a munka világában való érvényesülését. Emiatt tartottuk fontosnak más területeket is bevonni a vizsgálatunkba. A kutatás célja a mérnökinformatikus hallgatók kompetenciáinak feltérképezése és a fejlesztési lehetőségek mérlegelése volt. Kutatócsoportunk az alábbi területeket vizsgálta: háttéradatok, kompetencialista, intelligencia, tanulási stílus, személyiségvizsgálat, érzelmi intelligencia, teljesítménymotiváció, énhatékonyság. Az előadás a kutatás két mérőeszközének kifejlesztéséhez hozzájáruló pilot vizsgálat néhány eredményét mutatja be, amelyet 2016. júniusában végeztünk első éves mérnök informatikus hallgatókkal. 50 fő töltötte ki a kérdőívünket. Az előadás kitér arra a kompetencialistára, amely segítségével egyrészt azt vizsgáltuk, hogy a hallgatók megítélése szerint az adott kompetencia mennyire szükséges leendő szakmájukhoz, másrészt pedig azt, hogy mennyire rendelkeznek jelenleg az adott kompetenciával. Továbbá foglalkozik a hallgatók teljesítménymotivációjának vizsgálatával is. 19


2016. november 16.

A pilot kutatás eredményei arra hívták fel a figyelmet, hogy feltétlenül szükséges a hallgatók önismeretének, személyiségének fejlesztése, illetve a munkaerőpiac-kihívásaira való felkészítése. Ezt olyan kurzusok segítenék elő, amelyek az önismeretet helyezik középpontba. A személyiségfejlesztésre szintén jó alapot ad a hallgató aktív részvételére épülő oktatási formák bevezetése, amely túlmutat az oktatás tartalmi, információátadó jellegén.

Istók Béla Selye János Egyetem – Tanárképző Kar A minimalektus tanításának lehetőségei a szlovákiai magyar anyanyelvoktatásban Az internet térnyerésének köszönhetően az elmúlt negyedszázadban egy új kommunikációsnyelvi létmód körvonalazódásának vagyunk a szemtanúi: a számítógép közvetítette kommunikációt többek között a rövidítések, az emotikonok, a tömör forma használata és az ékezetes betűk mellőzése jellemzi. Szerdi Ilonával egy nemrég megjelent tanulmányunkban (2016) az írás időtartamának csökkenésén és a nyelvi gazdaságosságon alapuló internetes nyelvváltozatot a fenti ismérveket – lényegében a minimalizáló elvet – kihangsúlyozva minimalektusnak neveztük el. Előadásomban az internetes nyelvhasználat, azon belül is a normatívtól (a sztenderdtől) eltérő nyelvváltozat, a minimalektus nyelvi jellemzőit mutatom be, és azt elemzem, hogy az internetes nyelvhasználat mint tananyag hogyan jelenik meg (egyáltalán megjelenik-e) a szlovákiai magyar nyelvtankönyvekben. A minimalektusra való reflexió véleményem szerint a netgeneráció igényeire adott válasz.

Izsák Hajnalka Partiumi Keresztény Egyetem A börtönökben zajló fejlesztő, korrektív pedagógiai és pszichológiai programok elméleti háttere Büntetés-végrehajtási szakemberek folyamatosan keresik annak lehetőségét, miként lehet a börtönök zárt világában eredményes pedagógiai programokat felhasználni. A börtönök működésében a kezdetektől jelen van a nevelés, elsősorban a zárintézeti együttélésből eredő konfliktusok, a leépítő hatások mérséklése és a reszocializáció elősegítése érdekében. A börtönökben zajló fejlesztő és korrekciós programok a büntetés-végrehajtás és zártintézeti nevelés alappilléreinek számítanak. A nevelés a személyiség tudatos befolyásolása a társadalmi normáknak való megfelelés elősegítésének céljából. Az elítéltek többsége védekezik a börtönbeli lét befolyásoló hatásai ellen, így az együttműködés gyakran korlátokba ütközik. A büntetés-végrehajtás modern szemlélete próbálja feszegetni a hagyományos börtönelképzelések kereteit, felismerve annak korlátait és eredménytelenségét. Jelen kutatás a fejlesztő, korrektív pedagógiai és pszichológiai programok elméleti hátterét vizsgálja, figyelmet fordítva a programok sikerességét befolyásoló tényezőkre is.

20


2016. november 16.

Kapás Mónika Pécsi Tudományegyetem - Bölcsészettudományi Kar Az értelmileg akadályozott felnőttek lehetőségei világunkban Az értelmi fogyatékos személyek, valamilyen, a „normálistól”, egészségestől eltérő személyiségi jegyekkel rendelkező egyének. Ezen eltérés olyan természetű, mely értelmi vagy érzelmi téren, különböző súlyossági fokokban akadályozza az egyént a társadalom „teljes értékű” tagjává válásában. Magyarkanizsa (Vajdaság, Szerbia) területén a fogyatékossággal élőkkel való foglalkozás kezdete 1998-ra tehető, amikor is önkéntesek, fogyatékossággal élő gyermekek és szüleik kezdeményezésére elindult a Hit és fény közössége. Ekkor fiataljaik (akik még gyermekek voltak) csak hetente egyszer, szombat délutánonként találkoztak, néhány órára. A központnak jelenleg 74 nyilvántartott értelmileg akadályozott kliense van Magyarkanizsa Község területéről, vagyis a községhez tartozó 11 településről. Közülük rendszeresen 35 személy veszi igénybe a napközi szolgáltatásait. Esettanulmány alapján, öt fiatalt mutatok be, akik a művészeti jellegű műhelyek valamelyikében vesznek részt. Bemutatom mindennapi életüket nehézségeikkel, korlátaikkal együtt, aktivitásukat a műhelyekben, de az elért pozitív hatásokra, melyek többek között az itt folyó munkának köszönhetőek. A szakirodalom részletes tanulmányozása után, és a művészeti műhelyek, valamint a napközi foglalkoztató munkájában szerzett tapasztalataim alapján a következő hipotéziseket állítottam fel: H1: A művészeti műhelyekben való aktív részvétel és az ott zajló pedagógiai kísérés pozitív hatással van az értelmileg akadályozott fiatalok szociális kapcsolataira, önértékelésükre és életminőségükre. H2: Az értelmileg akadályozott fiatalok által készített termékek értékesítése ösztönzőleg hat az újabb, szebb és jobb minőségű alkotások és termékek előállítására. H3: Úgy vélem, hogy az értelmileg akadályozott fiatalok nyitottabbak a művészeti típusú foglalkozásokra, akár fizetés nélkül is, mint más jellegű fizető tevékenységekre. Ahhoz, hogy hipotéziseimre kielégítő válaszokat kapjak, kutatásom során a releváns szakirodalmak áttekintését és elemzését, valamint az esettanulmányok módszerét alkalmaztam. Utóbbiakat néhány, a művészeti műhelyekben dolgozó fiatalról készítettem.

Kovács Laura Pécsi Tudományegyetem – Oktatás és Társadalom Neveléstudományi Doktori Iskola Tudok-e majd tanítani? – a pedagógusjelöltek attitűdvizsgálata az iskolai gyakorlatról Mielőtt a csengő után belépünk az osztályterembe, nekünk, mint pedagógusoknak legfontosabb dolgunk a tervezés. A megfelelő tanulásszervezési módszerek, formák kiválasztása elengedhetetlen feladat. Ez így is van jól, de ahhoz, hogy megfelelően elő tudjuk készíteni az óráinkat elegendő tudást nyújt-e manapság a pedagógusképzés? Amit megtanulunk az vajon alkalmazható-e a mindennapi gyakorlatban? Kutatásom célja, hogy felmérjem a pedagógusjelöltek véleményét a gyakorlati oktatásról. Feltételezem, hogy a megkérdezett pedagógusjelöltek véleménye az, hogy a pedagógusképzés nem nyújt elegendő tudást ahhoz, hogy az iskolai gyakorlatba való átmenet zökkenőmentes 21


2016. november 16.

legyen. Az elméleti pedagógusképzésben elsajátított tudás alkalmazható, de több új, a mai ifjúsághoz jobban alkalmazkodó tanulásszervezési mód elsajátítására lenne szükség. A kutatást a szabadkai székhelyű Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar harmadik és negyedik évfolyamos hallgatóival tervezem elvégezni. Azért választottam e korosztályt, mivel ők már iskolai gyakorlaton is részt vesznek. Kutatásomból megtudhatjuk, milyen módszertani segítségre lenne szükségük a pedagógusjelölteknek, ahhoz, hogy bátran, felkészülten álljanak egy osztály elé. A felmérés kérdőívek formájában valósul meg a 2016/2017-es tanév szeptemberében és októberében.

Kovács Zsuzsa ELTE PPK A felsőoktatásban oktatók szakmai/módszertani szocializációjának informális keretei Napjaink hazai felsőoktatásáról kialakuló diskurzusnak egyik fontos elemévé vált a minőségi felsőoktatásról való gondolkodás, a minőséget meghatározó elemek azonosítása, minőségfejlesztési elemek kidolgozása. A gondolatkör lényeges, bár a hazai szakmai környezetben kevésbé kutatott eleme a minőségi oktatás és az ezt megvalósítani képes oktatók szakmai fejlesztése, támogatása. Míg az Amerikai Egyesült Államok egyetemein már a 60-as években foglalkoztatta a kutatókat a felsőoktatásban oktatók szakmai fejlődése/fejlesztése és azóta széles körben elismert, tudományos hátterű, professzionális tevékenységgé nőtte ki magát (Sorcinelli, Austin, Eddy és Beach, 2006), addig az Európai Unióban az Európai Felsőoktatási Térség (EFT) létrehozása és a minőségi tanulásra-tanításra való fokozott odafigyelés eredményezte a felsőoktatásban dolgozó pedagógusok szakmai fejlődésének a támogatását (scholarship of teaching and learning, quality teaching). Mivel az oktatói feladatok professzionális ellátására való felkészítésnek nincsenek hagyományai a hazai felsőoktatásban, feltételezhetjük, hogy az informális támogatás változatos formái mentén, illetve a diszciplináris és intézményi szakmai szocializáció során alakul ki az oktatók tanítással összefüggő elméleti és gyakorlati tudása (Remmik, Karm, Haamer és Lepp, 2011; Simmons, 2011). Kutatások sora bizonyította azt is, hogy egy adott tudományterület sajátosságai, az intézményi kultúra elemei meghatározzák nemcsak azt, hogy mit tanítunk, hanem jelentős hatással vannak arra is, hogyan tanítunk (Neumann et al., 2002; Kreber, 2009; Umbach, 2007). Egy adott diszciplináris közösség tagjai tehát közösen konstruálják meg a tanítással és tanulással kapcsolatos nézeteiket, gyakorlatukat, szokásaikat, amelyek az adott közösség szocio-kulturális elemei mentén realizálódnak. (Reimann, 2009). Trowler (2009) modellje a tanítási és tanulási rezsimekről (teaching and learning regimes) egy adott tudományterülethez kötődő közösség tanításról és tanulásról kialakított gyakorlatát és konstruált tudását jelenti, és tovább árnyalja a tudományterületek szakmai szocializációban játszott szerepéről kialakult tudásunkat. A tanítási és tanulási rezsimek egy egyetemi szervezet mezo-szintjét jellemzik, azokat a helyi közösségeket, tanítási és tanulási környezeteket, amelyekben az oktatók végzik mindennapi feladataikat, és amelyek a szakmai/módszertani tanulás informális keretét képezik. Az előadás alapozva a nemzetközi szakirodalomra, röviden vázolja a tanulási és tanítási rezsimek gondolatkörét, hatását az oktatók szakmai/módszertani szocializációjára, valamint javaslatokat fogalmaz meg egy olyan szakmai támogató rendszer kereteinek kidolgozásához, amely szem előtt tartja és figyelembe veszi az intézményi, diszciplináris kultúra sajátosságait. 22


2016. november 16.

Kővári Attila Dunaújvárosi Egyetem Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Középiskolai tehetséggondozás vizsgálata A tehetséggondozásban a tehetséges diákok motivációja szempontjából az érdeklődési köréből fakadó belső késztetés, a Renzulli-féle négy összetevő közül a feladat iránti elkötelezettség játszhatja a legnagyobb szerepet. E belső késztetés, a diák saját elhatározásából választott foglalkozás lehet a motiváció és a tehetség kibontakoztatása számpontjából a legcélravezetőbb módszer. Ennek vizsgálatára főiskolai hallgatók körében felmérést végeztem, azzal a céllal, hogy megállapítsam a középiskolai oktatásban a tanórán kívüli foglalkozások jellegét, vagyis mennyire motiválják a diákokat, illetve milyen mértékben veszik figyelembe az egyes diákok érdeklődési területeit.

Kővári Attila Dunaújvárosi Egyetem Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Költséghatékony eszközök a mechatronika oktatásában A mérnök informatikus és a gépészmérnök BSc szak szakmai törzsanyagának több modulja is, mint például rendszertechnikai, mérés- és irányítástechnikai tématerület, közvetlenül vagy közvetetten kapcsolódik a mechatronika szakterületéhez. A képzések vonatkozásában, az elméleti ismeretek oktatása mellett igen fontos a gyakorlati, tapasztalati tudás átadása a hallgatók számára. Az elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazásának elsajátításában fontos szerepet kapnak a mechatronika szakterületét jellemző komplex, több szakterületet átölelő feladatok. Az előadásban egy költséghatékony, a mechatronikai szakterület gyakorlati ismereteinek elsajátítását segítő eszköz kerül bemutatásra, mely akár az otthoni gyakorlást is lehetővé teszi.

Lőrincz Éva Anna Budapesti Műszaki Egyetem - GTK Műszaki Pedagógia Tanszék A képzési elégedettség és az érzelmi jóllét kapcsolatának empirikus vizsgálata egy szakirányú pedagógus továbbképzési szak hallgatói körében „Az emberek különbözőek, de az igazság egy, és mindazok, akik bármely területen utána kutatnak, segítik egymást.” (Gottfried Wilhelm Leibniz) Az emberek különbözőek, írja Leibniz a 17. században. Napjainkban szinte minden nap használjuk ezt a frázist. Amikor olyan dolog történik, amire mi másképp reagáltunk volna, feltételezve, hogy az a helyes, amit mi gondolunk, egyszerűen azt mondjuk, nem vagyunk egyformák. Gordon Allport „A személyiség alakulása” című művében leírta, hogyan állíthatjuk egy emberről, hogy van személyiségvonása, azt azonban nem, hogy van típusa. 23


2016. november 16.

A személyiség, arra vonatkozóan, hogyan viselkedünk a mindennapjainkban, nagyon komplex tényezők összessége. Egy közoktatási vezető pedagógus szakirányú továbbképzési szakot vizsgálva tény az, hogy a felvételt nyert hallgatók mindegyike pedagógus oklevéllel rendelkezik. Továbbá a képzésre való bekerülés alapkövetelménye a minimum 5 év aktív pedagógusi munka. Tehát globálisan nézve ezeket a hallgatókat az mindenképpen közös bennük, hogy a tanári hivatást választották. Azzal, hogy úgy döntöttek, hogy jelentkeznek a képzésre és szándékukban áll azt elvégezni, e téren azonos az aktuális szakmai érdeklődésük is. Mégis ahány hallgató, annyiféleképpen reagál a képzés során előforduló szituációkra. Különböznek. Különböző mértékben elégedettek a képzéssel. A képzési elégedettségmérés egyik alapvető célja, hogy megfelelően megalapozott kiértékelés mellett, megkeressük azokat a képzési területeket, csomópontokat, amelyekbe be kell avatkozni a képzés folyamatos fejlődése, minőségének javítása érdekében. Fontos, hogy objektív képet kapjunk a képzés aktuális állapotáról. Jelen empirikus vizsgálat arra irányul, hogy összefüggést keressen a hallgatók érzelmi jólléti szintjének és a képzéssel való megelégedettség között. A vizsgálat során 500 közoktatási vezető szakos hallgató által kitöltött kérdőívet elemeztem. Az adott válaszokat kvantitatív módon konfidencia-intervallum meghatározással, átlagszámítással és korreláció analízissel elemeztem.

Lőrincz Julianna Selye János Egyetem A beszédkészség-fejlesztést segítő tananyagok és feladatok a 9–12. osztályos tankönyvekben és munkafüzetekben Az anyanyelvi kommunikációs készségfejlesztés egyik legfontosabb területe a beszédkészségfejlesztés. Előadásomban elsősorban azt vizsgálom, hogy a beszédkészség-fejlesztést érintő kompetencia követelményeket milyen formában tükrözik az OFI 9–12. osztályos javított kísérleti és a 2016-os újgenerációs anyanyelvtankönyvei és munkafüzetei. Részletesebben a kommunikáció, stilisztika és retorika tananyaghoz kapcsolódó feladatokat vizsgálom.

Lükő István Pécsi Tudományegyetem - KPVK A szomszéd szakképzése sem zöldebb. Összehasonlító vizsgálat a környező országok szakképzéséről Az előadás célja annak bemutatása, hogy a környező országok szakképzési rendszere is hasonló problémákkal küzd a lemorzsolódás, a vállalati aktivitás, a képesítési rendszerek terén, mint a miénk. Elsősorban a határos országok, de a duális képzés kapcsán a német szakképzési rendszer sajátosságait, sarokpontjait is vizsgáltuk. Különböző projektekben megvalósuló elemzések, ország jelentések, kutatói tanulmányok, fejlesztő munkák háttértanulmányai, kvalitatív vizsgálati módszerét alkalmaztuk. Kutatásunk az elmúlt 5-6 évre nyúlik vissza. A vizsgálatok kapcsán az egyik megállapítás, hogy a hazai szakképzés törvényi szabályozása magas szintű, csak a német, és az osztrák törvénykezés bizonyul ennél jobbnak. Az ifjúsági és felnőtt szakképzést egységben kezelik a törvények Ausztriában és Németországban. A 24


2016. november 16.

szakmák képzési jegyzéke néhány országban nem is létezik (Ukrajna), illetve más, alacsonyabb rendeleti formában rögzítik (Szlovákia, Szerbia). Románia szakképesítési rendszere 5-6 éve sokkal áttekinthetőbb, logikusabb volt, mint a mi OKJ-nk akkor. A duális rendszerben tanulók száma folyamatosan enyhén csökken Németországban és Ausztriában. Szlovákiában alapvetően az iskolákban történik a gyakorlati oktatás is, de a vállaltok is egyre nagyobb szerepet és időkeretet kapnak. A vállalatok aktivitása is több országban csökken, van ahol nő. A gyakorlati oktatás feltételeinek egyenetlenségét legjobban Németországban és Ausztriában kezelik az üzemek feletti képzőhelyekkel (Überbetriebliche Lehrausbildung), illetve az üzemek szakképzési szövetségének másik három modelljével. Kiemelkedő szerepe van több országban a kamaráknak, de nálunk ez túlsúlyos. Például a tanügyi dokumentumok, (SZVK, Képzési programok) kidolgozásában más a munkamegosztás, profi háttérintézmények (BIBB) végzik. Az oktatás, a képzés (benne a szakképzés) ügyeit egy szövetségi minisztérium irányítja általában a törvényben rögzített kamarák és szakszervezetek, háttérintézmények bevonásával.

Makó Ferenc Óbudai Egyetem – Trefort Ágoston Mérnökpedagógiai Központ Gyakorlatvezető mentortanár jelöltek értékorientációja A közoktatási gyakorlatban éppen úgy, mint a tanárjelöltek kompetenciáinak mentori fejlesztése során, gyakran szembesülünk az értékrend válságával. A kibővült értékválasztási lehetőségek és az értékekkel kapcsolatos társadalmi konszenzus hiánya – a tanári személyiségfejlesztés elbizonytalanodásához vezetett. Napjainkban a közoktatási, szakképzési értékelésekben a társadalmi érdeklődés középpontjába a tanulmányi teljesítmények mérése, a szellemi értékek közvetítésének milyensége került. Ugyanakkor a sikeres életpálya-építéshez szükséges kollektív és individuális értékek hatékony közvetítése mid inkább sürgető pedagógiai feladattá vált. A tanárjelöltek pályaszocializációjához, szerepfejlesztéséhez kapcsolódóan számos érték érdemi fejlesztésének igénye fogalmazódik meg a mentorképzés számára. Előkutatásaink során a tanári képesítési és kimeneti követelmények megvalósulását vizsgáló mentori értékelések világítottak rá arra, hogy a tanárjelöltek kompetencia követelményeiben szereplő értékek ugyan konszenzussal elfogadottak a pályán, de a kibocsátáskor azok elsajátítási szintje jelentősen elmarad a pálya sikeres gyakorlásához szükséges szinttől. Tekintettel arra, hogy a mentortanárok pályatapasztalatuk folytán, továbbá mentori szerepeik gyakorlásakor a tanári értékek közvetítésében kulcsszerepet töltenek be, ezért tekintjük a pedagógiai kutatásunk céljának a pedagógusi értékek közvetítésében, formálásában betöltött helyzetük feltárását. A kutatás, a 2016/17. tanévben, pedagógus szakvizsgára felkészítő „Gyakorlatvezető mentortanár” képzésben részt vevő n=138 fő mentortanár jelölt körében valósult meg. A kutatás metodikai alapeszközét a Super által kidolgozott „Munka-érték kérdőív” és a „Mentorálás módszertana” tantárgy keretében kidolgozott mentortervek tartalomelemzése jelentette. Vizsgáltuk a mentortanári csoportok értékstruktúráját a pálya-követelményekkel összehasonlítva, a mentortervekben pedig a mentori problémákhoz, a mentorálási célokhoz és az alkalmazott mentorálási módszerekhez kötődően tártuk fel a mentori munka során preferált vagy közvetített értékek körét. A mentori munkában preferált értékek és a tényleges mentori feladatok ellátásakor érvényesített értékek kapcsolatának feltárásával rá kívánunk 25


2016. november 16.

világítani a mentori szerepekhez kapcsolódó attitűdformálás problémáira és azok megoldási gyakorlatára. A gazdagító kérdőíves felmérés speciális területe a mentori értékközvetítésben meghatározó feladatok, tevékenységek, interakciók szervezésének, illetve a kommunikáció milyenségének vizsgálata. A kutatás mentorképzési adaléka, hogy mindenekelőtt feltárja a mentori értékközvetítés tipikus színtereit és az azokhoz kapcsolódó módszertani kultúrát, továbbá a kevésbé fejlesztett, ugyanakkor kulcsfontosságú értékköröket. Javaslatokat fogalmazunk meg a mentor szerepek fejlesztésére vonatkozóan, illetve a mentorálási stratégiák értékközvetítő funkciójának növelésére.

Molnár Attila Károly ELTE PPK – Neveléstudományi Doktori Iskola Vissza a társadalomba – börtön és andragógia A magyar börtönökben élők magas száma több problémát is felvet. A hazánkban szabadságvesztés-büntetését töltő mintegy 18.000 ember deficitet jelent a társadalom különböző területein. Az elítéltek hiányoznak a családokból, kimaradnak a munkaerő-piaci pozíciókért folytatott versenyből. Olyan közegben élnek esetenként éveken, évtizedeken keresztül, amelyben eltávolodnak a társadalomtól; ennek kedvezőtlen hatása, hogy a hosszabb időt börtönben töltők esetében a társadalomba történő visszailleszkedés is nagyobb problémával járhat. A statisztikák egyre növekvő fogvatartotti létszámot mutatnak. A börtönpopuláció növekedésének megállítása tehát az egész társadalmat érintő, aktuális probléma, tekintve, hogy jelenleg a büntetésüket kitöltők több mint 50%-a ismét börtönbe kerül. Andragógusként, doktori kutatásom során arra keresem a választ, mely andragógiai eszközök a leghatékonyabbak felnőtt fogvatartottak motiválására annak érdekében, hogy ők maguk is szerepet vállaljanak saját reintegrációjuk sikeres megvalósításában. Az e célok érdekében végzendő információgyűjtéshez a büntetés-végrehajtási szervezettel való párbeszéd lehetőségét keresem. Kutatásom elővizsgálataként 2013-ban és 2014-ben, valamint 2015-ben és 2016-ban tréning jellegű csoportfoglalkozásokat szerveztem a Balassagyarmati Fegyház és Börtönben. Ezeket a foglalkozásokat olyan, fogvatartottakkal folytatott beszélgetésekre alapoztam, amelyek az egyéniség pozitív irányú befolyásolását igyekeztek elősegíteni. E foglalkozások által visszajelzést kaptam az ilyen jellegű közelítés helyességéről, s látómezőmbe került néhány megoldandó probléma, fejlesztendő kérdés: a börtönártalmak elleni küzdelem, a szabadulásra való felkészülés egyéni lehetőségei. A fogvatartottakkal végzett munkából merített tapasztalatok arra ösztönöztek, hogy az életsegítő andragógia elemeit használjam a fogvatartottak társadalomba történő visszatérésének elősegítésére. A hangsúlyt az önsegítésre, az önfejlesztésre helyeztem. A foglalkozások során választ kaptam arra, hogy a csoporttagok képesek önsegítő módon fejleszteni saját személyiségüket, bár ebben hosszabb időre előremutató eredményeket még nem láthattam. A kipróbált, majd rendszeresen végzett foglalkozások (beszélgetés, filmklub, relaxációs és meditációs alapgyakorlatok) eredménye nyilvánvalóvá tette, hogy érdemes ebben az irányban tevékenykedni a fogvatartottak reintegrációjának elősegítése céljából. A doktori kutatásomat megelőző vizsgálat eredményeinek felhasználásával célom további csoportfoglalkozások szervezése több hazai büntetés-végrehajtási intézetben, annak 26


2016. november 16.

érdekében, hogy információt szerezzek a fogvatartottak motiválásának minél hatékonyabb megvalósításához. A kutatás során rálátást kívánok nyerni a börtönökben a fogvatartottakkal végezhető fejlesztő célú andragógiai munka lehetőségeire, módszert kívánok találni a szabadságvesztés-büntetésüket töltők reintegrációs folyamatának elősegítésére.

Nádasi András János Eszterházy Károly Egyetem IKT-támogatású humán teljesítménytechnológiai fejlesztések a tanárképzés területén Az Eszterházy Károly Főiskola Médiainformatika Intézetének kutatói több, új pedagógiai technológiai rendszer fejlesztésére és alkalmazására vállalkoztak, amelyeket sikeres TÁMOP pályázatok keretében valósítottak meg. A humán teljesítménytámogató rendszerek hatékonysága és implementálási stratégiái keretében elkészült az Elektronikus Tanári Teljesítménytámogató, majd az Elektronikus Kutatói teljesítménytámogató Rendszer (EKTR). A „Hungarian Online University – Ágazati informatikai együttműködés létrehozása az új típusú e-learning alapú képzések hazai és nemzetközi elterjesztésére” projekt keretében kifejlesztettük a „Gépész mérnöktanár szakma-specifikus módszertani modult”. Az előadás e munkáink összegzésére vállalkozik, s mint témavezető kutató, szeretném megosztani és vitára bocsájtani eredményeinket és gondjainkat.

Nagy Tamás Széchenyi István Egyetem Tanárképző Központok és az e-learning szerepe a felsőoktatás fejlesztésében Magyarországon a felsőoktatásban tevékenykedő oktatók többsége nem rendelkezik tanári végzettséggel, nem vett részt ilyen felkészítéseken. Feladataik jelentős része ugyanakkor pedagógiai, módszertani tudást igényel. Ez a hiányosság különösen a tömegképzésre történt áttérés óta jelent problémát. A hallgatói kudarcok és lemorzsolódás arányai is azt jelzik, hogy a felsőoktatásban sem elegendő a szűken értelmezett szaktudományok ismerete. A munkaadók a leendő munkavállalóktól nem csak szaktudást várnak, egyre inkább keresik az úgynevezett soft skill elemeket. Ezek kialakítása új feladatok elé állítja az oktatókat és a tantervfejlesztőket. A távoktatás működtetése szintén új tanári kompetenciákat igényel. A hatékony oktatáshoz egyre inkább elvárás, hogy az oktató egyszerre legyen tutor, mentor és tananyagfejlesztő. A távoktatást segítő e-learning stratégiák sem működtethetők felkészült oktatók nélkül. A felsőoktatás dokumentumainak átalakítása, az új kkk-ra épülő tantervfejlesztés szintén felértékeli a pedagógiai tudást. Ilyen szakértelemmel ugyanakkor csak kevés tanszék, szervezeti egység rendelkezik. Egy intézmény esetében versenyelőny lehet, ha az új tantervek tartalma, szerkezete vonzó a jelentkező hallgatók számára, illetve ha kielégíti a gazdasági szereplők igényeit. Ebben a tanulmányban bemutatjuk a Széchenyi István Egyetemen az elearning fejlesztéshez kapcsolódó szakmai feladatokat: a duális képzést, a hallgatók nyelvi felkészítését, az oktatói munka módszertani támogatását, a kkk fejlesztést, a tantárgyi programok átalakítását és a doktori program tantervi tervezetét. Kiemeljük azokat fejlesztési feladatokat, amelyeket a tanárképző központ támogatása nélkül nem lehetett volna szakszerűen megoldani. 27


2016. november 16.

Némety Alexandra Selye János Egyetem Petőfi Sándor költészete a magyarországi és a szlovákiai magyar általános iskolás irodalom tankönyvekben Jelen tanulmány Petőfi Sándor költészetének metodikai szempontból történő elemzésével foglalkozik. A szerző célja megvizsgálni, hogy az általa kiválasztott magyarországi és szlovákiai általános iskolás tankönyvekben milyen mértékben van jelen Petőfi alakja és költészete mint tananyag, illetve a tananyag során megfogalmazott kérdések és feladatok adekvátak-e a tanulók életkori sajátosságaival, értelmi szintjével, továbbá a tananyag említett részének előnyei és hiányosságai is a vizsgálat tárgyát képezik. A tankönyvi feladatok instrukcióinak grammatikai és kommunikáció szempontú módszertani feldolgozásával is foglalkozik. A szerző arra keresi a választ, hogy melyek azok a módszerek, amelyek lehetővé teszik a különböző figyelemfelkeltő elemzések oktatási segédanyagként való funkcionálását. Az előadás bemutatja a módszertan szerves részét képező és jelenleg is hatályban lévő Nemzeti alaptanterv és állami művelődési programok által kitűzött elvárásokat. Mivel a magyar nyelv és irodalom helye mind az anyaországi, mind a szlovákiai magyar oktatás szempontjából meghatározó, az azt érintő módszertani kérdések keretein belül mutat rá a tankönyvekben található Petőfi-tananyag oktatásának lehetőségeire. Mindemellett a két országban alkalmazott általános iskolás tankönyvek kontrasztív elemzésére is sor kerül.

Novák János Óbudai Egyetem – Biztonságtudományi Doktori Iskola Az attitűd megjelenése, hatásai, formálhatósága Vizsgálatunk célja elsősorban az irodalomkutatás, amely a munka világában fontos szerepet játszó attitűdök értelmezésére, kialakulására, megjelenési formáira, illetve formálásuk módszereinek feltárására irányul. Kiemelten foglalkozunk a vezetői, a vezetés iránti attitűddel, de érintjük a biztonságtudatosság kérdéskörét, viselkedésben való megnyilvánulási formáit és a hozzá kapcsolódó tevékenységeket, valamint a környezettudatosság kérdéskörét is.

Nyéki Lajos Széchenyi István Egyetem Text mining methods in the analysis of forum messages of the Coedu distance education learning management system Széchenyi István University deals with e-learning based distance education since 2004, thence we use the Coedu learning management system. We prepare e-learning curricula with the Coeditor software. Curricula are reachable on the Coedu1 server, the task of the Coedu2 server is the transaction of exams. The fundamental parts of the e-learning distance education framework are the curriculum indicator surface, the inner mail subsystem and the forum. The curriculum indicator surface authorizes the access of courses according to the authority of the user. The inner mail subsystem enables a secure correspondence for the registered users. The forum makes for 28


2016. november 16.

discussion of problems connected to learning. The forum joins to the course, the tutors and the students of the course are automatically assigned. The participants of the forum have right to create a topic, and send messages to the topic. The analysis of the content of forum messages enables the leaders of the university to get acquainted with the typical learning problems, to control the activity of tutors and the distance education centre, and to evaluate the quality and usability of curricula. We have used for the analysis of the content of forum messages the Text Analytics text mining application of the SPSS Modeler data mining software, and the CLEMTEXT module made for it enabling to process Hungarian texts.

Pásztor Krisztina ELTE PPK - Neveléstudományi Doktori Iskola A vajdasági magyar gyerekek környezetnyelv-tanulásának specifikumai Vajdaságra jellemző az etnikai sokszínűség. A lakosság több mint a fele szerb nemzetiségű, majd magyarok, horvátok, szlovákok, montenegróiak, románok és ruszinok következnek, de élnek itt muzulmánok, ukránok, macedónok, albánok, szlovének, németek, romák és mások is. A magyar alapfokú oktatás tekintetében Skutnabb-Kangas (1984) által kidolgozott, az oktatás nyelveire vonatkozó tipológia szerint, ma Szerbiában az anyanyelv megőrzésére irányuló program érvényesül. Ez azt jelenti, hogy az oktatás főként a kisebbség nyelvén folyik, de intenzív módon oktatják a többségi nyelvet is. A magyar tannyelvű oktatást megvalósító intézmények egyik fontos kérdése a többségi nyelv hatékony elsajátítása, mely kihat a tanulók további életútjára és a szülők tannyelv-választására is. A Magyar Nemzeti Tanács, mint a magyar kisebbség országos önkormányzata, a 2010-2016 időszakra vonatkozó Oktatásfejlesztési Stratégiájában felhívja a figyelmet a kötelező szerbnyelv-tanulás helytelen módszertanára és rendszerére. A megoldást a tanterv módosítása mellett az oktatási rendszer minden szintjére kiterjedő szerb nyelvű felzárkóztató képzésekben, magyar és szerb ajkú gyerekek számára kialakított közös programokban, diákcsere-programokban látja. Ugyanakkor kiemeli olyan intézkedések szükségességét is, amelyek segítségével leküzdhető a szerb nyelv iránti bizalmatlanság és esetleges ellenszenv. Ugyan empirikus kutatások nem támasztják alá egyértelműen, azonban a mindennapi élet során tapasztalható, hogy a tömbben élő magyar fiatalok nagy százalékának nehézséget jelent a környezetnyelv kellő szintű elsajátítása. A jelenség akkor válik igazán érdekessé, amikor összevetjük azt az angol nyelv tanulásának hatékonyságával. Ugyanis utóbbi esetében nem tapasztalható a fentebb említett bizalmatlanság és esetleges ellenszenv. Ebből kiindulva, előadásunkban arra vállalkozunk, hogy a szerbre mint környezetnyelvre és az angolra mint idegen nyelvre vonatkozó, az általános iskola első két évfolyamában alkalmazott tantervek összehasonlításával rámutassunk olyan különbségekre, amelyek elősegíthetik a szerb nyelv sikeresebb tanítását. A kutatás megkezdésekor a következő hipotéziseket fogalmaztuk meg: H1: A kisebbségi gyermekek által tanult szerb mint környezetnyelv és az idegen nyelv tantárgyak vonatkozásában meghatározott, az alapfokú oktatás első és második évfolyamára érvényes oktatási és nevelési programban leírt témakörök nem azonosak. H2: A kisebbségi gyermekek által tanult szerb mint környezetnyelv vonatkozásában meghatározott, az alapfokú oktatás első évfolyamára érvényes oktatási és nevelési programban leírt év végi, nyelvtudásszintre vonatkozó elvárások magasak. 29


2016. november 16.

Kvalitatív jellegű kutatásunk alapját a tartalomelemzés módszere jelentette. Meghatározott szempontrendszer alapján, a releváns dokumentumokból első körben kiemeltük az elemzés szempontjából fontos tartalmakat, majd igyekeztünk feltárni az azok közötti összefüggéseket.

Plonicky Tamás Selye János Egyetem Elköteleződve – a házi olvasmányok problematikája A dolgozat elsősorban a mára már örökzöld témának számító házi olvasmányok kérdéskörére fókuszál anélkül, hogy bármiféle az oktatási kánonnal összefüggésbe hozható, vagy annak megváltoztatását szorgalmazó tendenciákkal kapcsolatban fejtené ki álláspontját. A tanulmány céljai közé tartozik az ismert házi olvasmányok mint textusok, és a diákok által „választott” szövegek (vélemények) közötti oppozíciók, és hasonlóságok (tény)megállapítása, amely három szlovákiai magyar általános iskola (Eötvös Utcai Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola, Komárom; Jókai Mór Alapiskola, Komárom; Feszty Árpád Alapiskola, Ógyalla) felső tagozatában végzett, csakis az adott kérdéskörre (kötelező olvasmányok) összpontosító kérdőíves kutatás részeredményeiként értelmezhető. Az írás mindemellett integrálja a tárgykörrel kapcsolatos szakirodalmak összefoglalóját egy innovatív – bár hangsúlyozottan a kánont, illetve az oktatási rendszert nem megváltoztatni és nagymértékben nem befolyásolni szándékozó – perspektívát, továbbá a szövegek recepcióját tekintve újszerű, kiegészítő alternatívá(ka)t kínálva a jelenlegi rendszerben szocializálódó pedagógusoknak és diákoknak.

Pogátsnik Monika Óbudai Egyetem - Alba Regia Műszaki Kar A munkaalapú tanulás, a gyakorlati képzés trendjei az Európai Unióban Az elmúlt években az európai szakképzés-politikai eszmecserék fókuszába került újra a képzések és a munka világának kapcsolata: a duális szakképzés, a gyakornoki képzés (apprecentship) és a váltakozó képzési megoldás (hosszabb elméleti szakaszokat, ugyanilyen hosszú gyakorlati időszak követ). A szakképzésben mindig is jelentős kérdés volt az elmélet és gyakorlat helyes aránya, illetve annak kérdése, hogy milyen gyakorlat vezet hasznosítható és értékes tudáshoz. Napjainkban erőteljes vélekedés az, hogy a munka világától elszigetelten nem lehet jól képzett szakembert kibocsátani. Egyrészt elengedhetetlen az olyan kompetenciák elsajátítása, melyet csak valós munkakörnyezetben a gyakorlati közösség tagjaként lehet megtanulni. A gyorsan változó világ elvárásait egy, a gazdaság valódi világától elszigetelt tanműhely, iskola nem képes követni, az iskolák és az általuk képzett szakembereket befogadó munkáltatók nagyon szoros együttműködésére van szükség, melyet a különböző gyakornoki programok közös végig vitele erősít.

30


2016. november 16.

Sanda István Dániel Óbudai Egyetem – Trefort Ágoston Mérnökpedagógiai Központ A karlócai gimnázium a XVIII-XIX. században – A vajdasági szerbek első gimnáziuma? A szabadkai magyar nyelvű mérnöktanár-képzés kapcsán jutottam el a helyi levéltárba, ahol a Vajdaság középfokú oktatásának kialakulását dokumentáló primer forrásokat találtam. Dolgozatomban a történelmi Magyarország e tájegységének – egyrészt, számos sajátos vonással rendelkező, másrészt máig aktuális üzeneteket hordozó, de – eddig jórészt feltáratlan területét vizsgálom. Társadalomtörténeti kontextusba helyezve mutatom be a Vajdaságban élő szerbek első – karlócai – gimnáziuma megalapításának előzményeit, az intézmény főgimnáziummá válását, és kulturális kapcsolatrendszerét. A tartalomelemzés módszerével vizsgálom a gimnázium tanári karának összetételét, melynek egyik – számos tanulsággal szolgáló – momentuma, hogy az alapítók azon igénye, mely szerint a gimnáziumban csak szerb és görögkeleti tanerő oktathat, közel száz évig nem teljesült. Az igazgatók és a tanárok a Habsburg Birodalom – és az annak részét képező Magyarország – legkülönbözőbb területeiről és nemzetiségei közül kerültek ki, akik a szerb anyanyelvű tanítványaikkal szép eredményeket értek el, és a karlócai gimnázium – a korabeli források szerint – már működésének első évtizedeiben messze földön híressé vált. Kutatásom másodlagos – gyakorlati – célja annak a felismerésnek a megerősítése, hogy ahol sikerül „átlépni” az etnikai kisebbségek, illetve népcsoportok közötti – többnyire mesterségesen gerjesztett – ellentéteken, ott mindenki „nyer”. Az egymást támogató népcsoportok gyermekei megismerik a másik népcsoporthoz tartozó társaik életvitelét, hagyományait és szokásrendjét, egyszóval a másik kultúráját, és megtanulják, hogyan kell és lehet békességben élni egymással.

Simonics István Óbudai Egyetem – Trefort Ágoston Mérnökpedagógiai Központ Mentortanárok prezentációs készsége A mentortanárok munkájában gyakran van szükség olyan előadások és bemutatók tartására is, ami egyrészt nem tartozik közvetlenül a szakmai ismereteikhez, másrészt nem biztos, hogy sikerült megfelelő gyakorlatot szerezniük eddigi munkájuk során. Az elmúlt időszakban gyakran tapasztaltuk még az államvizsgán is, hogy komoly hiányosságaik, néha félelmeik is vannak ezen a területen. A szakmailag jól felkészült mentortanárokat e készségek elsajátításában, megerősítésében és javításában is segíteni kell. 2016 őszén a mentortanárok körében – három különböző félévben tanulók között – felmérést végzünk a prezentációs készségekről. Vizsgáljuk a hallgatók technikai ismereteit, felkészültségüket, a prezentációs készségekről alkotott véleményüket és igényüket, az ezen a területen elért sikereiket. Visszajelzést kérünk tőlük az eddig tanult tárgyaikkal kapcsolatban is. Az előadás a felmérés eredményeinek kezdeti feldolgozási és elemzési tapasztalatait ismerteti.

31


2016. november 16.

Szerdi Ilona Selye János Egyetem A neologizmusok tanításának problémái és lehetőségei a szlovákiai magyar anyanyelvoktatásban Egy nyelv legdinamikusabb része a szókészlet, amely sokkal változékonyabb a nyelvtani rendszernél vagy a hangrendszernél. Az anyanyelvi oktatás egyik feladata megláttatni a diákokkal, hogy a nyelv nem egy stagnáló, hanem folyamatosan mozgásban lévő rendszer. A szlovákiai magyar alap- és középiskolai oktatásban a Nemzeti Alaptanterv (Štátny vzdelávací program) is kitér ennek fontosságára: „má poznať systém súčasnej maďarskej gramatiky tak, aby mal prehľad o štruktúre a vývine svojho materinského jazyka” ([a diáknak] úgy kell ismernie a mai magyar nyelvtan rendszerét, hogy áttekintése legyen saját anyanyelvének szerkezetéről és fejlődéséről; Sz. I. ford.). A szókészlet dinamikusságának bizonyítéka az új szavak, kifejezések, jelentésárnyalatok, nyelvtani formák szüntelen megjelenése. A neologizmusokra való reflektálás helyet kap a szlovákiai magyarnyelv-tankönyvekben (Bolgár Katalin–Bukorné Danis Erzsébet: Magyar nyelv az alapiskola 9. osztálya és a nyolcosztályos gimnázium 4. osztálya számára; Csicsay Károly– Kulcsár Mónika: Magyar nyelv. Tankönyv a középfokú szakmunkásképző iskolák 1–3. osztálya számára; Uzonyi Kiss Judit–Csicsay Károly: Magyar nyelv. Tankönyv a gimnáziumok és a szakközépiskolák II. osztálya számára) is: a Kazinczy-féle nyelvújítási mozgalom kapcsán, a kiegészítő szókészlet, a diáknyelv, valamint a publicisztikai stílus taglalása során. Meglátásom szerint azonban nem fektet elég hangsúlyt a szókészlet mindenkori változására, a mai magyar nyelvújulásra és nyelvújításra. Előadásomban és tanulmányomban ezért e tankönyvi részekhez javasolnék kiegészítést mind az elméleti tananyagrész, mind pedig a feladatok, gyakorlatok bővítésével.

Szilágyi Gabriella ELTE - Neveléstudományi Doktori Iskola A felnőttek önirányított tanulásának jellemzői az onlline tanulási környezetben Az élethosszig tartó tanulás koncepciója a felnőttek formális képzésének vége után is a folyamatos tanulásra való törekvés. A tanulási folyamat továbbra is folytatódhat formális keretek között, illetve nem-formális vagy informális szerveződésben, mindegyik esetben megjelenik a tanuló tanulási folyamatának menedzselésére, irányítására való törekvés (Bajusz, 2011). Az önirányított tanulás magába foglalja a tanulónak azokat a képességeit, készségeit, kompetenciáit és attitűdjeit, amelyek képesek a tanulási folyamat minden részletének a kidolgozására és megvalósítására, a tanulási cél kitűzésétől kezdődően a tanulási módszerek és stratégiák kiválasztásán, továbbá a szükséges erőforrások beszerzésén át a tanulásra történő értékelésig (Szabóné, 2009). Az előadás részletesen bemutatja az infokommunikációs technológia fejlődésének köszönhetően kialakult új, online tanulási környezeteket, s azok sajátosságait, hatásait a tanulási folyamatra, a tanuláselméleti modellek új kontextusban történő értelmezéseit. Ehhez nemcsak a hazai, de a nemzetközi kutatások eredményei is bemutatásra kerülnek, emellett szerepet kap az is, hogy az online tér nagymértékben az önirányított tanulásra építkezik, mivel 32


2016. november 16.

a világhálón lévő információk sokasága a felnőtt tanulót arra készteti, hogy tanulási céljának megfelelően szűrje a számára hasznos információkat (Kovács, 2013). Az előadás törekszik annak a meghatározására is, hogy milyen tanulói sajátosságok, stratégiák jellemzik a felnőtt tanulók online térben folytatott tanulását. Látható, hogy a tanulási környezet megújulása már önmagában számos, feltehetően eddig kevésbé használt készséget és kompetenciát feltételez a tanulását önmaga irányító felnőttől (például magát a digitális eszközhasználat kompetenciáját). Emellett a tanulmány szövege arra is következtetni enged, hogy még számos „rejtett” képesség megjelenik az online környezetben az önirányított tanulás során, melynek összessége új tudáskonstrukciókat hoz létre a felnőtt tanulók ismeretszerzési folyamatában.

Szőcsová Brigitta ELTE - Neveléstudományi Doktori Iskola A munkahelyi tanulás jellemzői az élethosszig tartó tanulás tükrében Az andragógia tudományának fő célja a felnőtt emberek képzése, fejlesztése, ami napjainkban elengedhetetlen a gyorsan változó és fejlődő világban. Egy átlagos napunk egyharmadát és életünk legalább 30 évét a munkahelyen töltjük. Ez a tény kiemeli a munkahelyet, mint tanulási színteret számunkra, hiszen a munkahelyen tanulhatunk kollégáinktól, különböző problémák megoldásaiból, tréningekből és számtalan más forrásból. Mindezek által, nagyon fontossá válik a munkahelyek azon felelőssége, hogy megfelelő lehetőségeket biztosítsanak a munkahelyi tanulásra, ezáltal a lifelong learning gyakorlati megvalósulását elősegítve és a munkavállalókat a folyamatos tanulásra buzdítva. A munkahelyi tanulás vizsgálata kevésbé kutatott témakör hazánkban, holott minden szervezet számára hasznos információ lenne az, hogy megértsék munkavállalóik kapcsolatát a munkahelyen történő ismeretelsajátítás különböző formáival. Az előadásban áttekintésre kerül a munkahelyi tanulás elméleti háttere, tényezői, a lifelong learning, vagyis az élethosszig tartó tanulás koncepció megjelenési formája a munkahelyi tanulás területén. Emellett kitérek azokra a tényezőkre is, amelyek elengedhetetlen feltételei a tanulás megvalósulásának a munkahelyi környezetben. Az áttekintett elméleti keretek és szakirodalmak alapján megvizsgálom a tanulószervezetek jellemzőit és azok kapcsolódási pontjait a munkahelyi tanulás kérdéskörével.

Tordai Zita Óbudai Egyetem – Trefort Ágoston Mérnökpedagógiai Központ A személyiségtényezők vizsgálatának lehetőségei a kompetenciamérésben egy pilot vizsgálat tapasztalatai alapján Hazánkban a felsőoktatási hallgatók nagyarányú lemorzsolódásának csökkentése és a hallgatók specifikus készségeinek fejlesztése érdekében indultak el különböző kompetenciamérési törekvések. Az eddigi mérésekben (Hercz és mtsai, 2013) használt, főként kognitív területre irányuló indikátorok azonban nem jósolják be teljes körűen a hallgatók választott pályán való beválását, a munka világában való érvényesülését. Valószínűleg az esetek jelentős részében a lemorzsolódás lehetséges okai között a hallgatók személyiségbeli sajátosságai, illetve a választott szakkal való inkonzisztencia is szerepet játszanak. 33


2016. november 16.

Jelen előadás keretében az Óbudai Egyetemen a 2016-2017-es tanévtől induló kompetenciamérés mérőeszközének kialakítására vonatkozó elővizsgálat tapasztalatairól számolunk be, különös tekintettel a személyiségvizsgálat jelentőségére a lemorzsolódásban veszélyeztetett hallgatók azonosítására. A pilot vizsgálatban 50 első éves mérnökinformatikus hallgató vett részt, 94%-uk férfi, az átlagéletkoruk 21,46 év volt. A kutatásban az alapvetően egészséges személyek vizsgálatára kifejlesztett Big Five Kérdőívet (BFQ, Caprara és mtsai, 1999; Rózsa, 2000) alkalmaztuk, mely az Energia (E), Barátságosság (B), Lelkiismeretesség (L), Érzelmi stabilitás (ÉS) és Nyitottság (Ny) dimenziókban határozza meg a személyiség főbb jellemzőit. A BFQ megbízhatónak bizonyult (Cronbach alfa: 0,788). Az eredmények azt mutatják, hogy a megkérdezett hallgatók átlagos szociális és kommunikációs készségekkel rendelkeznek, akikre közepes mértékű dinamizmus és aktivitás jellemző (E: átlagos). Az önálló munkavégzést részesítik előnyben, ahol nem kell mások igényeivel törődniük egyéni céljaik megvalósítása során, így kevésé alkalmasak a csapatmunkára, együttműködésre (B: alacsony). Magas szintű felelősségvállalás, megbízhatóság és pontosság jellemzi őket, viszont átlagos mértékben kitartóak céljaik elérésében (L: átlagos). Érzelmi kiegyensúlyozottság terén is átlagos képet festenek. A legalacsonyabb Nyitottság pontszámok azt jelzik, hogy ezek a hallgatók nem kedvelik a változást, inkább ragaszkodnak a hagyományokhoz, megszokott rutineljárásokhoz, kevésbé nyitottak az újdonságok iránt. Az eredmények alapján a BFQ alkalmas a hallgatói populáció felmérésére. A mérnökinformatikus szakmának megfelelő személyiségprofilhoz képest (Holland, 1985; Caprara és mtsai, 2003) szembetűnő a Lelkiismeretesség és Nyitottság alacsonyabb szintje, mely arra enged következtetni, hogy a megkérdezettek nem készültek fel egy olyan pályára, amelyben a pontosság és kitartás magas szintje ugyanolyan követelmény, mint az innováció, kreativitás, az újdonság és a kihívások keresése. A személyiségtípus és a képzés által fejlesztett kompetenciák, valamint a majdani munkafeltételek közötti illeszkedés ismerete fontos adalékul szolgálhat a lemorzsolódás okainak kereséséhez, illetve a hallgatók egyedi igényeinek szűréséhez is.

Tóth Péter Óbudai Egyetem – Trefort Ágoston Mérnökpedagógiai Központ Mérnökinformatikus hallgatók tanulási stílusa 2002 óta minden évben tartottak kompetenciamérést a közoktatásban. Ezek célja annak felmérése volt, hogy a tanulók milyen mértékben képesek matematikai eszköztudásukat és szövegértési képességeiket a tanulmányaik során, illetve a hétköznapokban alkalmazni. A tanulói teljesítményre nagy hatással van a család szociális, kulturális és gazdasági helyzete, ezért a teljesítménytesztek mellé tanulói kérdőív is társult. Az utóbbi években a kompetenciamérés gondolata a felsőoktatás kapcsán is felmerült, elsősorban bemenő mérésként (pl. a Kecskeméti Főiskolán). Az első megválaszolandó kérdés, hogy milyen kompetenciákat merjünk?  Szakmai kompetenciákat?  A szakmai kompetenciák megalapozását és fejlesztését szolgáló általános kompetenciákat?

34


2016. november 16.



Olyan személyes kompetenciákat (személyiségjellemzők, attitűdök, diszpozíciók, motívumok, önismeret, önhatékonyság), amelyek részt vesznek a szakmai kompetenciák kibontakozásában, kibontakoztatásában? Kutatócsoportunk ez utóbbi kérdés megválaszolását állította kutatása középpontjában. A második kérdés, hogy mi lehet a célja egy ilyen mérésnek a felsőoktatásban?  Pályaalkalmasság vizsgálat, vagyis a választott pályán való beválás, a munka világában való érvényesülés előrejelzése?  Annak eldöntése, hogy alkalmas-e a hallgató a tanulmányok során felmerülő követelmények teljesítésére?  A lemorzsolódás okainak feltérképezése?  A hallgatók jobb megismerése révén javaslatok megfogalmazása a képzés tartalmi és módszertani továbbfejlesztésére?  Longitudinális vizsgálattal a kompetenciák fejlődésének, fejlesztésének monitorozása? Kutatócsoportunk longitudinális vizsgálatot folytat, és leginkább az utolsó három kérdésre keresi a választ. 2016 tavaszán mérnökinformatikus hallgatók (50 fő) körében végeztünk egy pilot vizsgálatot, melynek keretében számos, a fent megfogalmazott kérdések hátterében meghúzódó változót igyekeztünk identifikálni, s azok révén az egyéni sajátosságokat, különbségeket tetten érni. Jelen előadás mérnökinformatikus hallgatók tanulási sajátosságait kívánja bemutatni. A kutatás során a Kolb-féle tanulási stílus kérdőívet alkalmaztuk. A kapott eredmények alapján megállapítható, hogy a mérnökinformatikus hallgatók által preferált információ absztrakt, míg az információfeldolgozás során az aktív szituációkat részesítik előnyben. A hallgatók közel 20%-a nem rendelkezik domináns tanulási stílussal, ugyanakkor többségük konvergens – tervezés-centrikus (absztrakt fogalmak aktív alkalmazó jellegű feldolgozása), vagy asszimiláló – gondolkodás centrikus (absztrakt információk megfigyelésen és megértésen alapuló feldolgozása) besorolást kapott. David Kolb szerint (Kolb - Kolb, 2005) a konvergens tanulási stílussal rendelkező hallgatók inkább az alkalmazott természettudományok, a műszaki tudományok, az informatika tudományok, míg az asszimiláló a természettudományok, a matematika tudomány és a kutatás – fejlesztés területén dolgozhatnak leghatékonyabban. Ezek pedig összhangban vannak az általunk kapott eredményekkel, ugyanis a mérnökinformatikus hallgatók közel 60%a vagy konvergens, vagy pedig asszimiláló tanulási stílussal rendelkezik.

Vatai Éva Pécsi Tudományegyetem Az értelem nélküli matematika(tanulás) Nem csak matematikát tanulnak az iskolában értelem nélkül, hiszen ez szinte összeegyeztethető a magolással. Az így megszerzett tudásnak viszont nem sok haszna van, de kára valószínűleg annál több. Mégis nagyon gyakori az iskolai tanulásban. Szóval mégsem igaz az, hogy a matematikát érteni kell, ugyanis értelem nélkül tanulja a legtöbb diák, és mindezt a tanár bíztatásával. Nem csak a tanárok hibáztathatók, mert már a tantervek és a tankönyvek is ezt sugallják, erre buzdítják a tanárokat. Ebből az okból kifolyólag fontos lenne mérlegre tenni a tankönyveket, sőt még a tanterveket is. Az általános iskolai matematika tananyagát vizsgáltam abból a szempontból, hogy mennyire követeli meg az értelem nélküli tanulást. Ehhez a tanterveket és egyes matematika-tankönyveket használtam fel. Már az első osztálytól 35


2016. november 16.

kell elkezdeni a kutatást, ugyanis minden évfolyam az előzőekben feldolgozott anyagra épít, elindítva ezzel egy láncreakciót, melynek nem túl eredményes a kimenetele. Az összefüggést a kimenetel és az értelem nélkül megtanult tananyag mennyisége között nem vizsgáltam, azonban néhány megfontolandó következtetést leszűrhetünk az eredményekből.

Zakota Zoltán Partiumi Keresztény Egyetem Web 2.0-ás szolgáltatások alkalmazása az oktatásban Az internet nem csupán új technológiai, hanem a társadalmi lét és tudás új szerveződése, amely kiszorítja a korábbi kommunikációs architektúrákon alapuló társadalmi- és tudásszerkezetet, valamint átalakítja, újrateremti a társadalmi struktúrát. A közösségi média környezetében létrejött kommunikáció paradigmaváltó hatással bír, ugyanis alapvetően változtatja meg a kommunikáció szerkezetét. A világháló segíti a társadalmi kommunikációt az által, hogy alkalmas a kapcsolatok gyors kialakítására, mindemellett pedig az online környezet az eddiginél szélesebb horizontot kínál felhasználóik számára. Az interaktív tanulási környezetek és a felhasználók által készített tartalmak fontos szerepet töltenek be a modern felsőoktatásban. A web 2.0 megkülönböztető tulajdonságai nem technikai, hanem kommunikációs eredetűek. A korábbi paradigmával szemben jelentős tartalom-előállítási eltérések figyelhetőek meg, melyek legfontosabb eleme, hogy a passzív jelenlétről áthelyeződött a hangsúly a tudatos, aktív részvételre. A web 2.0-ás szolgáltatások oktatásban történő használatának és az interaktív tanulási folyamatnak fontos eleme a tananyagok készítése, szerkesztése, javítása és megosztása, de a vonatkozó tudományos eredmények feltárása is párhuzamosan történik. Előadásomban bemutatom a web 2.0-ra épülő tanulási folyamatok általános jellemzőit és oktatási alkalmazásainak fontosabb elemeit. Ugyanakkor súlyt fektetek konkrét alkalmazások bemutatására is a romániai és magyarországi felsőoktatási gyakorlatból, komparatív eszközökkel.

36


Előadók elérhetősége Előadó Ardelean Tímea Krisztina Baka L. Patrik Balázs László Bánhidyné Szlovák Éva Bodnár Éva Boros-Konrád Erzsébet Csehné Papp Imola Cserné Adermann Gizella Csillik Olga Daruka Magdolna Duchon Jenő Dull Katalin Fűzi Beatrix H. Tomesz Tímea Hegyi-Halmos Nóra Holik Ildikó Istók Béla Izsák Hajnalka Kapás Mónika Kapás Zsolt Kártyás Gyula Kovács Laura Kovács Zsuzsa Kővári Attila Lőrincz Éva Anna Lőrincz Julianna Lükő István Makó Ferenc Molnár Attila Károly Nádasi András János Nagy Tamás Némety Alexandra Novák János Nyéki Lajos Pásztor Krisztina Plonicky Tamás Pogátsnik Monika Sanda István Dániel Sass Judit Simonics István Suplicz Sándor Szerdi Ilona Szilágyi Gabriella Szőcsová Brigita Tordai Zita

Email cím [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] 37

2016. november 16.


Előadó Tóth Béláné Tóth Péter Varga Lajos Vatai Éva Zakota Zoltán

Email cím [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected]

A Szervezőbizottság elérhetősége Tóth Péter (elnök) Holik Ildikó Duchon Jenő Fónagy-Bicskei Ildikó Varga Anikó

[email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected]

38

2016. november 16.

VI. Trefort Ágoston Szakképzés- és Felsőoktatás-pedagógiai Konferencia november 16. A konferencia szervezője: ÓBUDAI EGYETEM

Recommend Documents