2014. évi Intézményi Tudományos Diákköri Konferencia Pannon Egyetem. Konferencia kötet. Pannon Egyetem Veszprém

2014. évi Intézményi Tudományos Diákköri Konferencia Pannon Egyetem

Konferencia kötet

Pannon Egyetem Veszprém 2014

Intézményi Tudományos Diákköri Konferencia Pannon Egyetem

2014. november 19. Veszprém, Keszthely

A 2014. évi Intézményi Tudományos Diákköri Konferencia Pannon Egyetem Veszprém, Keszthely Konferencia kötet

A kiadvány a TÁMOP-4.2.3-12/1/KONV-2012-0026 azonosító számú projekt keretében valósult meg. A kiadvány a Magyar Állam és az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.

A kötetet szerkesztette: Dulai Tibor



Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék................................................................................................ 2 A konferencia szervezıi .................................................................................... 3 Helyszínek ........................................................................................................ 4 Részletes program, összefoglalók ...................................................................... 5 Gazdaságtudományi Kar ................................................................................... 6 Közgazdaságtudományi és Gazdaságtudományi Tagozat ................................7 Turizmus Tagozat ........................................................................................15 Georgikon Kar................................................................................................ 23 Gazdaság- és Társadalomtudomány Tagozat ................................................24 Kertészet és Biotechnológia Tagozat ............................................................34 Növénytermesztés és Növényvédelem Tagozat ............................................42 Természettudomány Tagozat .......................................................................50 Mérnöki Kar ................................................................................................... 59 Fizika, Földtudományok, Matematika Szekció / Radiokémia és Radioökológia Tagozat ........................................................................................................60 Kémiai és Vegyipari Szekció / Biotechnológia Tagozat ................................65 Kémiai és Vegyipari Szekció / Kémiai Technológiai Tagozat........................72 Kémiai és Vegyipari Szekció / Modell-alapú Számítások Tagozat .................79 Kémiai és Vegyipari Szekció / Szerves és Szervetlen Kémia I. Tagozat.........83 Kémiai és Vegyipari Szekció / Szerves és Szervetlen Kémia II. Tagozat .......89 Mőszaki Tudományi Szekció / Mőszaki Tagozat ..........................................95 Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kar ........................................... 101 Humán Tudományi Szekció/ Magyar Irodalom és Irodalomelmélet Tagozat ......................................................................................................102 Humán Tudományi Szekció/Nyelvtudomány Tagozat ...............................106 Humán Tudományi Szekció/Világirodalom Tagozat ..................................109 Társadalomtudományi Szekció/Etika és Filozófia Tagozat .........................114 Társadalomtudományi Szekció/Társadalomtudomány Tagozat ..................118 Mőszaki Informatikai Kar ............................................................................. 123 Informatikai Tudományi Szekció / Algoritmusok, Jelfeldolgozás Tagozat ..124 Informatikai Tudományi Szekció / Modellezés, Adatelemzés Tagozat ........130 Informatikai Tudományi Szekció / Operációkutatás Tagozat .....................137 Névmutató.................................................................................................... 143

2



A konferencia szervezıi Pannon Egyetem Kari TDT elnökök/titkárok: Gazdaságtudományi Kar Dr. Kosztyán Zsolt Tibor egyetemi docens, KTDT elnök Kvantitatív Módszerek Intézeti Tanszék

Dr. Raffay Ágnes Nóra egyetemi docens, KTDT titkár Turizmus Intézeti Tanszék

Georgikon Kar Dr. Hoffmann Borbála egyetemi docens, KTDT elnök Növénytudományi és Biotechnológiai Tanszék

Dr. Kovács Szilvia egyetemi tanársegéd, KTDT titkár Állattudományi és Állattenyésztéstani Tanszék

Mérnöki Kar Dr. Boda Dezsı egyetemi docens, KTDT elnök Fizikai Kémiai Intézeti Tanszék

Ható Zoltán PhD hallgató, KTDT titkár Fizikai Kémiai Intézeti Tanszék

3

Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kar Dr. Bús Éva egyetemi docens, KTDT elnök Angol-Amerikai Intézet

Dr. Kovács Gábor egyetemi adjunktus, KTDT titkár Magyar Irodalomtudományi Tanszék

Mőszaki Informatikai Kar Dr. Czúni László egyetemi docens, KTDT elnök Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszék

Dr. Fogarassyné Dr. Vathy Ágnes egyetemi adjunktus, KTDT titkár Rendszer- és Számítástudományi Tanszék



Helyszínek Szekció Agrártudományi

Fizika, Földtudományok, Matematika Humán Tudományi

Informatikai Tudományi

Kémiai és Vegyipari

Közgazdaságtudományi

Mőszaki Tudományi Társadalomtudományi

Tagozat

Rövid név

Terem

Gazdaság- és Társadalomtudomány

Gazd és Társtud

D II. elıadó D konfer encia D I. elıadó

Kertészet és Biotechnológia

Kert és Biotech

Növénytermesztés és Növényvédelem

Növterm és Növvéd

Természettudomány

Termtud

D III. elıadó

Radiokémia és Radioökológia

FiFöMa

B 202

Magyar Irodalom és Irodalomelmélet

MagyarIrod

A4

Nyelvtudomány

NyelvTud

A5

Világirodalom

VilágIrod

A6

Algoritmusok, Jelfeldolgozás Modellezés, Adatelemzés Operációkutatás Biotechnológia Kémiai Technológiai Modell-alapú Számítások Szerves és Szervetlen Kémia I. Szerves és Szervetlen Kémia II.

AlgJel ModellAdat OpKut BioTech KémTech Modell Kémia1 Kémia2

I1 I 924 I 201 B 208 B 212 B 204 B 210 B 205

Közgazdaságtudományi és Gazdaságtudományi

Gazd

A8

Turizmus

Turizm

A3

Mőszaki

Mőszaki

B 206

Etika és Filozófia

EtikaFilo

A7

Társadalomtudomány

TársTud

A1

4



Részletes program, összefoglalók

5



Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtudományi Szekció

6



Közgazdaságtudományi és Gazdaságtudományi Tagozat Idırend 9:00

Bangó Zsófia

Citylogisztikai projekt bevezetése Veszprémben, annak gazdasági és környezetvédelmi hatásai

9:20

Marton Ádám

A szuverén fizetésképtelenség elméletének modelljei az európai adósságválság tükrében

9:40

Hegedüs Éva

A magyarországi közúti árufuvarozással és szállítmányozással foglalkozó vállalatok vizsgálata

10:00

Habi Sándor

Gondolatok a fiskális transzparenciáról

10:20

Harsányi Henrietta, Vámosi Vanda

A helyi pénzek, avagy a Balatoni Korona és a Soproni Kékfrank összehasonlító elemzése

10:40

Kántor Szilvia

Tisztességes, etikus kereskedelem

11:00

Harsányi Henrietta, Simon Nikolett

A válság hatása a Közép-dunántúli régió kis- és középvállalkozásainak likviditására

7



Gazd

Citylogisztikai projekt bevezetése Veszprémben, annak gazdasági és környezetvédelmi hatásai Bangó Zsófia Nemzetközi gazdaság és gazdálkodás MA Témavezetı: Dr. Kovács Zoltán Városainkra legtöbbször sajnos csak úgy tekintünk, mint egy helyre, ahol élhetünk, egy lehetıségre, amit kihasználhatunk. Az ipari forradalom idıszakában az urbanizáció, városiasodás volt a jellemzı irányzat, mára ez azonban egyre inkább visszafordul – az emberek friss levegıre vágynak. E folyamat megváltoztatására össze kell fognunk, szemléletet kell váltanunk, és a gazdasági stabilitás mellett környezeti stabilitást is meg kell valósítanunk. A növekvı társadalom és növekvı fogyasztói igények a logisztikát is kihívás elé állítja, hiszen egyre gyorsabban egyre nagyobb mennyiségő terméket kell elosztani városok, országok és kontinensek között. Az Európai Unió 2014 elején kiadott egy mérleget a 2010-ben bevezetett „Európa 2020” program eddig elért eredményeirıl. A 4 éves periódus alatt a környezetvédelem a gazdasági válságból való kilábalás mögé szorult, így a tervezetthez képest kevesebb eredményt értek el. Habár az üvegházhatású-gázok kibocsátása csökkent, környezeti értékeink védelme pedig növekedett, a közlekedés növekedésébıl származó károsanyag-kibocsátás egyre emelkedik. Ezért is lenne fontos szélesebb körben elterjeszteni a citylogisztikát, vagy más néven városi logisztikát, ami meg tudná óvni városainkat, történelmi városrészeinket a szennyezıdéstıl, és mindezek mellett magasabb szintő áruellátást biztosítana a lakosságnak, fellendítené a belvárosi üzletek életét. A logisztika ezen viszonylag új ágazata a belváros szervezett és optimalizált áruellátásának, szabályozott tehergépjármő-forgalmának együttes megvalósítását jelenti. Dolgozatom a tavaszi TDK munkám folytatása, amelyben Veszprém Belvárosának egy citylogisztikai sémát, megoldást kínáltam. A mostani pályamunkámban a helyszín marad Veszprém, de egy sokkal konkrétabb és részletesebb megoldást kínálok a felmerülı problémákra. Két lehetséges kivitelezést összehasonlítva rávilágítok a társadalmi, gazdasági elınyökre és hátrányokra, lehetıségekre és veszélyekre. Egy citylogisztikai projekt bevezetése nem egyik napról a másikra születik, de megfelelı együttmőködéssel és erıforrás-ráfordítással egy jobb hellyé tehetjük városunkat. A projektek összehasonlítása mellett bemutatom a városi logisztika elterjedését hazánkban és a világ többi részén, lehetıségeket mutatok a zöld közlekedés megvalósítására.

8



Gazd

A szuverén fizetésképtelenség elméletének modelljei az európai adósságválság tükrében Marton Ádám Nemzetközi gazdálkodás BA Témavezetı: Dr. Halmai Péter A 2008-as pénzügyi válság következtében az egyes európai országok államadósság-terhei jelentıs mértékben megnövekedtek. Szuverén adósságválság alakult ki az Európai Unió perifériáján. A krízis az egész EU-ra jelentıs hatást gyakorolt, ugyanakkor a legsúlyosabb következményei a periféria országok tekintetében voltak. A szuverén adósok fizetésképtelensége azonban csak a fejlett országok vonatkozásában számít újdonságnak. Számos feltörekvı/fejlıdı országban léptek fel súlyos nehézségek az államadósság finanszírozása terén az elmúlt évszázadokban. A modern közgazdasági modellezés fejlıdésével már az 1980-as években létrejöttek az elsı modellek, melyek a szuverén fizetésképtelenség elméletével foglalkoztak. Az elmúlt évtizedek alatt a témával kapcsolatban számos DSGE modell született, melyek között nemzetközileg széles körben elfogadottak is megtalálhatóak. A dolgozat egyik célja, e közgazdasági modellek rendszerezése, a csoportosított modellek eredményeinek összehasonlítása és elemzése. A dolgozat második részében az európai szuverén adósságkrízis kerül áttekintésre. Ennek során azonosításra kerülnek a válságba került tagállamok, a krízis hatásmechanizmusa, annak következményei, valamint az úgynevezett „tovagyőrőzı hatás” (spillover effect) szerepe is. A dolgozat harmadik és egyben utolsó szerkezeti egységében mennyiségi elemzés keretében kerül azonosításra, hogy az egyes tényezık/változók milyen mértékben járultak hozzá az egyes tagállamok államkötvényhozamaiban bekövetkezı változásokhoz. Befejezésül a dolgozat elengedhetetlen elemeként államadósság-elırejelzési vizsgálatra is sor kerül.

9



Gazd

A magyarországi közúti árufuvarozással és szállítmányozással foglalkozó vállalatok vizsgálata Hegedüs Éva Vezetés és szervezés MA Témavezetı: Pató Gáborné dr. Szőcs Beáta A kutatás témája a közúti árufuvarozás és szállítmányozás vizsgálata. A dolgozat célja, hogy feltérképezze a kutatási fókuszba kerülı hazai fuvarozó és szállítmányozó vállalatok jellemzıit; és meghatározza azokat a befolyásoló tényezıket, amelyek hatással vannak a megbízások számára. Tehát az elemzés központi kérdése, az, hogy mely tényezık befolyásolják a megbízások számát? Ennek vizsgálta nagyon fontos a jelzett szektorban mőködı vállalatok számára, mivel elsıdlegesen a fuvarozási és szállítmányozási munkák száma befolyásolja a vállalatok bevételét, illetve profitját. A kutatás eredményei segítenek megismerni egyrészt a Magyarországon tevékenykedı közúti árufuvarozással és szállítmányozással foglalkozó vállalatokat, és azok jellemzıit, valamint, a meghatározó faktorok segíthetnek a vállalatoknak abban, hogy több munkát tudjanak realizálni.

10



Gazd

Gondolatok a fiskális transzparenciáról Habi Sándor Közgazdasági elemzı MA Témavezetı: Dr. Csuka Gyöngyi A fiskális transzparencia az 1990-es évek óta egyre növekszik, mint a jó kormányzat egyik mérıszáma. Ezt alapvetıen meghatározza, hogy milyen költségvetési dokumentumokat érhet el egy átlagos választópolgár. Erre ad útmutatást az IMF (IMF 2007) és az OECD (OECD 2002), amelyben megtalálható a publikálandó dokumentumok listája, és egyéb javaslatok. A fiskális transzparencia növekedésével párhuzamosan csökkenhet az állam által fizetett kockázati felár az általa felvett hitelekre és kibocsátott állampapírokra, így a magánszféra kölcsönzési költségei is mérséklıdnek, ami a gazdasági növekedést segíti elı. Emellett átláthatóbban mőködı kormányzat esetén a korrupció is alacsonyabb szintő lehet, mivel a lebukás kockázata nagyobb, s ez visszatarthatja az embereket. A fiskális transzparencia erısségét méri a világ országaiban az Open Budget Index. Az Open Budget Indexet (röviden: OBI) elıször 2006-ban publikálta az International Budget Partnership, s azóta kétévente jelenik meg a következı. Tanulmányomban bemutatom, hogyan épül fel az OBI, melyek a legfontosabb indikátorok és megvizsgálom hogyan változott a rangsorban résztvevı államok pontszáma az elsı publikálás óta. Feltérképezem, milyen gyengeségei lehetnek az indexnek, és létezik-e szoros kapcsolat egyéb az országok teljesítményét mérı jelzıszámmal, mint például az egy fıre jutó GDP és a Democracy Index.

11



Gazd

A helyi pénzek, avagy a Balatoni Korona és a Soproni Kékfrank összehasonlító elemzése Harsányi Henrietta, Vámosi Vanda Nemzetközi gazdálkodás BA, Gazdálkodási és menedzsment BA Témavezetı: Dr. Molnár Tamás A gazdasági világválság problémáinak megoldása érdekében elıkerültek új, alternatív megoldási formák a gazdaság élénkítésére, egyre többet lehet hallani a lokális gazdaságfejlesztés alternatív formáiról. Ennek egyik formája a dolgozatunk tárgyát is képezı helyi pénzek, melyek igen érdekes, ugyanakkor nem egyedi jelenségnek számítanak. Dolgozatunkban ezen izgalmas témára összpontosítva vesszük górcsı alá a helyi pénzeket, kezdve a fogalmának meghatározásával, nemzetközi példák felvázolásán keresztül, a hazai helyzet elemzésével bezárólag. A nemzetközi jó példák és hazai helyzet felvázolása után kitérünk a Balatoni Korona részletes történetére és vizsgálatára, hiszen e helyi pénz jellegzetességének mondható, hogy rengeteg ember tud létezésérıl, azonban ehhez képest elenyészı számban használják. Ennek okán úgy véltük, érdekes párhuzamot lehet vonni a Balatoni Korona és hazánk egyik legsikeresebb helyi pénze, a soproni Kékfrank között. Elemzésünkben tehát e két helyi pénzt vetjük össze kihasználtságuk és sikerességük tekintetében.

12



Gazd

Tisztességes, etikus kereskedelem Kántor Szilvia Nemzetközi gazdálkodás BA Témavezetı: Dr. Elekes Andrea Dolgozatom a manapság egyre sőrőbben elıkerülı méltányos és tisztességes kereskedelem témakörét vizsgálja. A témakör hatalmas, ezért a Fairtrade mozgalomnak egy kevésbe ismert területére, az elektronikai iparban elıforduló tisztességtelenségekre és szabálytalanságokra koncentráltam. A témához kapcsolódó irodalmak és statisztikai adatok segítségével átfogó képet adok a jelenlegi helyzetrıl és a várható tendenciákról. Bemutatom az általános iparági hozzáállást, valamint azokat a vállalatokat, szervezeteket, mozgalmakat, amelyek tenni akarnak valamit a helyzet javítása érdekében. Kutatásom kiinduló kérdése az volt, hogy milyen eltérések figyelhetıek meg a hagyományos és a méltányos kereskedelem között, illetve, hogy milyen elınyökkel jár a Fair Trade mozgalom tagjának lenni. Vizsgálódásaim során több alkalommal szembesültem az elektronikai iparban elıforduló igazságtalanságokkal és rá kellett jönnöm, hogy nem csak az ásványkincsek bányászatakor zsákmányolják ki a tehetetlen munkásokat. Az elektronikai eszközök teljes életciklusát végig kísérik a méltánytalan körülmények, legyen szó az összeszerelésrıl, a termékek kidobása után keletkezı ehulladékok kezelésérıl vagy az újrahasznosításáról. Sajnos a kialakult helyzet nem csupán az emberek életkörülményeit rontja jelentısen, hanem nagy megterhelést jelent bolygónk számára is. A mezıgazdaságot tekintve például hatalmas környezeti pusztítások figyelhetıek meg azon fejlıdı országbeli gazdák munkájának következtében, akik nem részei a Fair Trade mozgalomnak. Ezekben az esetekben a profittal szemben mindig háttérbe kerülnek környezet védelem és a fenntarthatóság kérdései. Az ilyen és ehhez hasonló problémákra kínál egy megoldást a mozgalom és azok a nemzetközi szervezetek, akiknek eltökélt céljuk egy „igazságosabb” világ létrehozása. Természetesen a különbözı kimutatások és tanulmányok vizsgálatakor rá kellett jönnöm arra is, hogy a helyzet jobbá tételéhez globális összefogás és teljes szemléletváltás kellene mind termelıi, mind fogyasztói oldalról.

13



Gazd

A válság hatása a Közép-dunántúli régió kis- és középvállalkozásainak likviditására Harsányi Henrietta, Simon Nikolett Nemzetközi gazdálkodás BA, Pénzügy és számvitel BA Témavezetı: Dániel Zoltán András Dolgozatunk témáját a 2007-ben induló gazdasági és pénzügyi válság vetette fel, melynek következtében szinte az egész világot átfogó pénzügyi rendszerben súlyos problémák jelentkeztek, és amely a piaci szereplık helyzetét, üzletvitelét döntıen befolyásolta az elmúlt években. Hazánkban a vállalakozások 99%-a kis- és középvállalkozásnak minısül. E vállalati szektor a gazdasági teljesítménye mellett, a foglalkoztatottságban, valamint a magyar gazdaság versenyképességében, dinamizmusában is döntı szerepet játszik. Éppen ezért kutatásunk alapvetı célkitőzése a krízis hatásainak vizsgálata, mégpedig fókuszálva a hazai kis- és középvállalkozásokra, likviditásukra és eredményességükre. Tanulmányunk elsı felében hazai és külföldi szakirodalomra építve felsoroljuk a válság lehetséges okait és hatásait, valamint elemezzük a vállalkozások számára napjainkban elérhetı finanszírozási forrásokat. Majd röviden bemutatjuk a Figyelı, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet közös kutatásaként 2005-2014 között készült KKV Körképet. Ezt követıen, a második részben a hazai kis- és középvállalkozások pénzügyi helyzetét elemezzük. Vizsgálatunk alapja a Központi Statisztikai Hivatal 2014. augusztusában frissült és jelenleg mintegy 977.000 vállalkozást magába foglaló listája. Kutatásunk elsı körben a Közép-Dunántúlra, és 2008tól a 2013-as üzleti év végéig tartó idıszakra irányul. A teljes listán szereplı szervezetekbıl közel 30.000, az adott régióban mőködı, és egyértelmően KKV-nak minısülı vállalkozás található. Az alapsokaságból arányos rétegzéssel, és véletlen mintavételi eljárással kiválasztott, 400 elemő mintán végeztük el elemzésünket, amely során likviditási és eladósodottsági mutatók – például likviditási ráta, hosszú távú mőködésbiztonsági mutató, eladósodottsági ráta - értékeinek alakulását vizsgáljuk meg. Ezek alapján megbízható és valós kép tárul elénk a KKV-k válság utáni és jelenlegi pénzügyi helyzetére vonatkozóan. Mivel a vizsgálatban olyan cégek szerepelnek, amelyek túlélték a válságot, a kapott eredmények tükrében konzekvenciát vonhatunk le arra vonatkozóan is, vajon milyen tényezıknek köszönhetı, hogy e vállalkozások 2014-ben is biztosítani tudják mőködésüket.

14



Turizmus Tagozat Idırend 9:00

Bak Dorina Gerda

FoMO, avagy a modernkor betegsége

9:20

Tóth Virág Judit

Turisztikai beerodalmak, avagy a kézmőves sörre épített tematikus út piacelemzése

9:40

Strack Flórián

A Béke - barlang gyógyturisztikai célú fejlesztése

10:00

Andrási Tekla

Az egészséges életmódhoz kapcsolódó utazási szokások, leszőkítve a kisgyermekes családok körére

10:20

Sódli Anikó

A minıség és a fogyasztói elégedettség kérdései

10:40

Friedrich Nóra

11:00

Gasparetz Beáta

15

Szállodák innovációs magatartásának és képességének vizsgálata - Kutatás a balatoni MSZÉSZ tagszállodái körében A pápai kistérség lovas szolgáltatóinak turisztikai helyzetelemzése



Turizm

FoMO, avagy a modernkor betegsége Bak Dorina Gerda Nemzetközi gazdálkodás BA Témavezetı: Komlósi Edit Mária Dolgozatom témájának egy új jelenséget választottam, méghozzá egy újfajta függıséget, a FoMo-t. Teljes angol megnevezése „Fear of Missing out”, ami magyar nyers fordításban a következı: „Ki-/ Lemaradástól való félelem”. A szószerinti fordítás elsı hallásra valószínőleg, nem árulja el, hogy pontosan mi is ez a fogalom. Ezért inkább a jelenség meghatározásával írnám le a választott témámat. FOMO jelenség: a különbözı közösségi oldalakon állandóan jelenlevési kényszer. Egy belsı késztetés, ami folyton azt sugallja az érintett egyed számára, hogy megállás nélkül böngéssze a közösségi felületeket, és tevékenykedjen is rajta. Mint ahogy említettem ez egy függıség, így a dolgozatom elsı felében bemutatom a jelenséghez kapcsolódó elméleti összefüggéseket, tényeket. Ilyen például a generációk, a modern technológia megjelenése és hogy ez miként befolyásolta/-ja az életünk. Továbbá a függıség, mint kényszer is bemutatásra kerül. A dolgozat második felében az általam készített kutatás, vagyis a kérdıív kidolgozása és a kérdıív elemzése következik. A kérdıívet a Pannon Egyetem hallgatóival töltettem ki. A kérdıíves felmérés elsısorban azt vizsgálja meg, hogy a Pannon Egyetem hallgatóit mennyire érinti a FoMO, hány százalékuknál észlelhetı. Az elemzés részben kitérek arra is, hogy ez a fajta függıség mennyire ártalmas és milyen hatásai lehetnek esetleg a munkahelyen. Gazdasági szempontból mennyire kártékony, vagy esetleg lehet belıle a cégeknél valamilyen fajta elınyt kovácsolni akár munkavállalói, akár munkáltatói részrıl? Végül, ha negatív jelenségként tekintünk rá, akkor miként lehet orvosolni?

16



Turizm

Turisztikai beerodalmak, avagy a kézmőves sörre épített tematikus út piacelemzése Tóth Virág Judit Turizmus-vendéglátás BA Témavezetı: Dr. Priszinger Krisztina A dolgozatomban a kulturális turizmussal, azon belül is a kézmőves sörre alapuló tematikus úttal foglalkozom. Elıször az alapfogalmakat tisztázom, mindenekelıtt a kulturális turizmus definícióját, fajtáit, különbözı csoportosítási formáit, magyarországi tendenciáit, illetve a kulturális turisztikai kínálatának és keresletének elemeit. Ezt követıen térek ki a tematikus út fogalmi áttekintésére, keresletének és kínálatának jellemzıire, téma szerinti csoportosítására, valamint az európai és magyarországi trendjeire. A dolgozatom további részében összefoglalom a sör, mint fogyasztási termék történetét és a sör magyar gazdaságban betöltött szerepét. Továbbá a kézmőves sör egyre szélesebb körő forgalmazásával és annak egyes speciális eseteivel támasztom alá, hogy ez a termék mind a fogyasztók, mind a forgalmazók számára egyaránt kiemelten közkedvelt. Fontosnak tartom mindemellett, hogy a magyar kézmőves sörök nem csak Magyarországon, hanem nemzetközi szinten elismert és nívós díjakkal jutalmazottak. Érdeklıdésem középpontjában azonban a sörre alapuló tematikus út áll, ennek az elemeirıl, többek között a fesztiválokról, sörfızdékrıl, kézmőves sörözıkrıl nyújtok átfogó képet. A primer kutatásom fı célja az általam összeállított tematikus út iránti keresletet felmérése. Annak érdekében, hogy a fogyasztók igényeit megállapíthassam a következı pontokat vizsgáltam: mennyire ismert a kézmőves sör, mely ezzel kapcsolatos szolgáltatásokat vennék igénybe, milyen programokkal egészítenék ki az utazásukat, mennyi idıt és pénzt fordítnának rá és részt vettek-e már valamilyen tematikus úton. Témaválasztásomat a tematikus utak, elsısorban a borutak népszerősége ihlette, hiszen a bor és a sör turisztikai szerepe hasonló funkciót tölt be, mégis az elıbbi köré sokkal több figyelem összpontosul, vagyis a sör esetében hasonló attrakció létrehozására még nem került sor. A dolgozatom célja, hogy átfogó képet nyújtson a kézmőves sör a kulturális turizmusban betöltött szerepérıl.

17



Turizm

A Béke - barlang gyógyturisztikai célú fejlesztése Strack Flórián Turizmus-vendéglátás BA Témavezetı: Dr. Priszinger Krisztina Az elmúlt években a korábbinál sőrőbben hallhattunk arról, hogy a légúti allergia, az asztma és az egyéb krónikus légúti betegségek egyre nagyobb gondot jelentenek a modern ember számára. Úgy gondolom, hogy a turizmus megfelelı eszközökkel rendelkezik ahhoz, hogy a szükséges profit megszerzése és színvonalas szolgáltatások biztosítása mellett segítséget nyújtson ezen betegségek tüneteinek enyhítésében. Szakdolgozatom témájául a korábban gyógybarlangként mőködı és egyéb gyógyszolgáltatásokat is nyújtó Béke barlang gyógyturisztikai célú fejlesztését választottam. A szakemberekkel készített interjúk és a mindenki számára elérhetı anonim kérdıív segítségével arra kerestem a választ, hogy hogyan lehetséges és egyáltalán érdemes-e egy jelenleg elhanyagolt, üzemen kívüli, de nagy múlttal rendelkezı különleges gyógyhelyet újra virágzóvá és jövedelmezıvé tenni. Fontosnak tartottam, hogy a saját elképzeléseim a különbözı szakemberek véleménye mellett, a potenciális keresletet alkotó vásárlók igényeivel és egy hasonló jellegő, évek óta sikeresen üzemelı magyarországi gyógyhellyel is összevetésre kerüljenek. A dolgozat elkészítése során kutatást végeztem a légzıkúra szakmai, egészségügyi vonatkozásait illetıen és tanulmányoztam az ország legjobban kiépített, a turizmus által leginkább hasznosított gyógybarlangját. Felmérést végeztem a potenciális keresletet jelentı személyek gyógyszállodával és gyógybarlangokkal szemben támasztott igényeinek, elvárásainak és véleményének részletes megismerése érdekében. Véleményem szerint az elvégzett kutatások eredményesek voltak, hiszen a megkérdezett szakemberek véleménye, a legjobb hazai példának tekinthetı tapolcai gyógybarlang kapcsán készített interjúk és a 255 fı által kitöltött online kérdıív kiértékelése, valamint az eredmények saját elgondolásaimmal való összevetése után lehetıségem volt következtetések levonására a gyógyhellyel kapcsolatos fejlesztéseket illetıen. A kutatás során bizonyítást nyert, hogy a fejlesztések szükségesek és valós igény van egy ilyen, jól kiépített gyógyhelyre.

18



Turizm

Az egészséges életmódhoz kapcsolódó utazási szokások, leszőkítve a kisgyermekes családok körére Andrási Tekla Turizmus-vendéglátás BA Témavezetı: Dr. Priszinger Krisztina Dolgozatom témája az egészséges életmódhoz kapcsolódó utazási szokások, leszőkítve a kisgyermekes családok körére. Bevezetésképpen dolgozatom elsı részében kifejtem az utazással szoros kapcsolatban álló fogalmakat, majd ismertetem a fogyasztói magatartás és utazási döntések folyamatát. A második részben az egészségmagatartás témáját taglalom, szemléltetem az ehhez kapcsolódó fogalmakat, az egészséges életmód formáit, valamint az egészséges életmódra nevelés eszközeit, majd pedig a kérdıívem elemzését mutatom be, amit kisgyermekes párok körében végeztem. Nem-valószínőségi eljáráson belül takarékos és hólabda mintavételi eljárást alkalmaztam, esetemben ez volt a leghatékonyabb információgyőjtés. Ebben az esetben a mintát alkotó személyek ismeretlen valószínőséggel szerepelnek a mintában. Így a minta nem reprezentatív. (Babbie, 2001.) A célcsoport utazási szokásainak megismeréséhez a kvantitatív kutatás egy fajtáját alkalmaztam, nevezetesen a kérdıíves vizsgálatot, amely a legalkalmasabb a leíró, felderítı és elemzı kutatások elvégzéséhez. A kérdıívemben a kisgyermekes párokat szólítottam meg, és azt vizsgáltam, hogy milyen gyakran utaznak, és milyen szempontok szerint választanak desztinációt, illetve szálláshelyet, hiszen az nagyban befolyásolhatja döntéseiket, hogy utazásuk során már nem elég, ha a saját igényeikre figyelnek, kisgyermekükrıl is gondoskodniuk kell. Nagyon fontos, hogy gyermekeinknek már egészen kiskoruktól megtanítsuk az egészséges életmód és táplálkozás alapjait, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy késıbb kiegyensúlyozott, káros szokásoktól mentes életet élhessenek. Legnagyobb felelıssége ebben a szülıknek van, és úgy tudják a leghitelesebben átadni ezt a tudást gyermekeiknek, ha ık is követik az egészségmagatartás elveit, így példát mutatva nem csak családjuknak, de környezetüknek is. Kutatásom során arra voltam kíváncsi, hogy az átlagember mit tart egészséges életmódnak, és vajon az megegyezik-e a szakirodalomban leírtakkal. Illetve a kérdıívem válaszaiból arra is fény derül, hogy mennyire fontos a pároknak a desztináció/szálláshely felszereltsége az egészséges életmód tekintetében.

19



Turizm

A minıség és a fogyasztói elégedettség kérdései Sódli Anikó Turizmus-vendéglátás BA Témavezetı: Gyurácz-Németh Petra Tudományos Diákköri dolgozatomban részletesebben bemutatásra kerülnek a szolgáltatásminıség és a vendégelégedettség kérdései. A dolgozat elsı felében alaposan ismertetem elıször magát a minıséget, a legfontosabb fogalmakat valamint a jelentısebb szolgáltatásminıségi modelleket és ezek fontosabb jellemzıit. Ezt követıen a minıség és az elégedettség kapcsolata kerül bemutatásra. Majd bıvebben kifejtem a vendégelégedettség jellemzıit, kialakulási folyamatát illetve az azt befolyásoló tényezıket. A továbbiakban röviden bemutatnám a fogyasztói trendek alakulását a minıség és az elégedettség függvényében, hogy a miért is van annak olyan nagy jelentısége, hogy a vendégek minıségi szolgáltatást kapjanak, és a szállodák elégedett vendégekkel rendelkezzenek. A dolgozatban ezután górcsı alá veszem az elégedettség mérésének lehetséges módjait, a legfontosabb elégedettségi modelleket és módszereket. Ez a fejezet ismerteti a kutatás során alkalmazott Gap- modellt valamint a hozzá tartozó felmérési módszert, a SERVQUAL kérdıívet. A dolgozat második fele betekintést enged mind a magyar, mind a német szállodába, amelyben a kutatás kivitelezésre került. Felvázolásra kerülnek a szállodák fıbb ismérvei és jellemzıi. Ezután a kitöltött kérdıívek eredményeit ismeri meg részletesebben. A tanulmány további részében részletes ismertetésre kerülnek a kutatás által elért eredmények, valamint a szállodák igazgatójával készített interjú, mely teljes képet ad az ı minıségrıl alkotott képükrıl. A kutatás megerısítette az elızetesen felállított hipotéziseket, a vendégek minıségrıl alkotott képe rendkívül szubjektív. A minıség eltérı értékelését befolyásolja a nem, a kor, az iskolai végzettség. Bizonyításra került az is, hogy mindkét országban más ezek közül az igazán fontos befolyásoló tényezı. Az elemzés segítségével az is megerısítésre került, hogy a menedzsment és a vendégek eltérı nézetekkel rendelkeznek a minıségrıl és az elégedettségrıl. Tudományos Diákköri dolgozatom végére érve teljes képet ad a minıség és az elégedettség összefüggéseirıl, valamint arról, hogy miért fontos minél jobban megismerni a fogyasztói igényeket, elvárásokat.

20



Turizm

Szállodák innovációs magatartásának és képességének vizsgálata Kutatás a balatoni MSZÉSZ tagszállodái körében Friedrich Nóra MA in Tourism Management Témavezetı: Gyurácz-Németh Petra A tömegturizmus globalizálódásával párhuzamosan világszerte egyre jobban felértékelıdik az innovatív ötleteken alapuló, különleges termék-és szolgáltatásfejlesztési megoldások alkalmazása, hiszen a szervezetek mőködését befolyásoló környezeti feltételek (piaci, jogi, gazdasági stb.) folyamatosan változnak. Nincs ez másképp a szállodaszektorban, ahol a XXI. század fogyasztóinak elvárásai, komoly megújulási kényszert jelentenek a szálláshely-szolgáltatással foglalkozó szervezetek számára. Komoly kihívás a helyi adottságokhoz, vonzerıkhöz igazodó, fenntartható, mégis gazdasági szempontból is nyereséges szolgáltatások létrehozása. Dolgozatomban a Balaton turisztikai régió szállodáinak innovációs magatartását és képességét elemeztem, hiszen ezen régió kiváló fejlıdési potenciállal rendelkezik. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az elızı évi bázisadatokhoz képest 2014 júliusáig a Balaton szállodáinak vendégéjszakái és RevPar mutatói jelentısen növekedtek. Kutatásomat a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) három, négy és ötcsillagos tagszállodái körében végeztem. A dolgozat egy része, mely az innovációs magatartást vette górcsı alá, kiterjed az újítások típusainak, forrásainak elemzésére, az újítások bevezetésének gyakoriságára, illetve ezen innovációk finanszírozási lehetıségének vizsgálatára. A kutatás ezen részéhez tartozó kérdıívet a régió szállodáinak igazgatói töltötték ki. A kutatómunkát kiegészítette egy második kérdıív is, mely során a dolgozók véleményére voltam kíváncsi. Az alkalmazottak válaszai alapján megállapításra került a megkeresett szállodák innovációs képessége. A kérdıív kiértékelése során megállapítható, hogy az innovativ szervezetek kultúrájának hat építı kövébıl a vállalati érték, a szervezeti klíma, az innovációs folyamatok, valamint a siker állt a középpontban. Az eredményekrıl általánosságban elmondható, hogy a szállodák innovációs magatartását elemezve a technológiai újítások hangsúlyosan jelennek meg, jellemzıen önállóan, belsı finanszírozási források felhasználásával. Az újítások jelentıs pozitív változásokat eredményeztek, legtöbb esetben a vendégek száma növekedett, mind az új, mind a visszatérı vendégeké, valamint a célcsoportok összetétele is bıvült. Statisztikai módszerekkel megállapítható, hogy összefüggés tapasztalható a szálloda típusa és a bevezetett innovációk mennyisége, valamint a szervezet mérete és az árbevétel visszaforgatásának hajlandósága között. Az elkövetkezı 3 évre tervezett újítások a megfontoltságot jelzik, hiszen radikális, az elmúlt 5 évtıl jelentısen eltérı innovációt, melyek fıként a szolgáltatásfejlesztésre és a stílus-váltásra terjednek ki, egyik szálloda sem kíván végrehajtani.

21



Turizm

A pápai kistérség lovas szolgáltatóinak turisztikai helyzetelemzése Gasparetz Beáta Turizmus-vendéglátás BA Témavezetı: Komlósi Edit Mária Korábbi kutatásomban megvizsgáltam a magyarországi lovardák aktuális helyzetét, gazdaságos mőködést feltételezve. Eredményeim azonban rávilágítottak, hogy a legtöbb lovas szolgáltató veszteségesen üzemel, és ha nem lennének máshonnan bevételi forrásaik a fenntartóknak, már meg is szőntek volna. Ezek az eredmények sarkalltak arra, hogy felmérjem a ma mőködı szolgáltatók lehetıségeit, nagy hangsúlyt fektetve a nemrég kiadott Nemzeti Lovas Programra és a program által meghatározott fejlesztési ötletekre. Idei munkám során kitérek továbbá a 2008-ban megjelent ÖM rendeletre, az úgynevezett lovardatörvényre, valamint a lovak alkalmassági vizsga kötelezettségére is. Feltárom, hogy ezek a rendelkezések milyen pozitív és negatív hatással vannak a már mőködı intézményekre. Fı irányelvként a turisztikai célú fejlesztéseket határoztam meg, mert úgy gondolom, az éppen újjáéleszteni kívánt lovas nemzet jövıje ebben az irányban keresendı. Magyarország ismét lehetne Európa lovas paradicsoma, ha megfelelıen felkészült szolgáltatókkal várjuk az idelátogatókat. Idei kutatásomban egy kisebb szegmenset, a Pápai kistérséget vizsgálom. Úgy vélem, nagy potenciál van ebben a térségben, hiszen az ország nyugati felén helyezkedik el, jó infrastruktúrával és bámulatos természeti, turisztikai adottságokkal. A kistérség lovardáinak jelenlegi kihasználtságát, valamint jövıbeni terveit, turisztikai fejlesztési hajlandóságukat interjúkkal vizsgálom.

22


Georgikon Kar Agrártudományi Szekció

23




Gazdaság- és Társadalomtudomány Tagozat Idırend 9:30

Fentıs Zsófia

Lótenyésztés a Festetics-birtokon a XVIII. század végén

9:45

Fliszár Tímea

A mátraderecskei mofetta köztudatba helyezése

10:00

Körmendi Franciska

A murakeresztúri vasúti határátkelı szerepe a horvátmagyar teherforgalomban, különös tekintettel az adriai kikötık elérésére

10:15

Mainóne Dorottya

Helyi termékek lehetıségei és kilátásai Göcsej térségében Göcsej védjegy

10:30

Szórádi Edit

A magyar agrárgazdaságot jellemzı statisztikai mutatószámok alakulása az Európai Uniós csatlakozást követıen

10:45

Ujj Zsófia

Keszthely szerepe Hazánk lótenyésztésében és a szakemberképzésben

11:00

Valentin Szilveszter

Hegyközségbıl fürdıhely - Gyenesdiás fejlıdése a Festeticsek idején

11:15

Varga Boglárka

Szentmiklósszegtıl a Festetics-mauzóleumig - egy régi temetı fejlesztési és felhasználási lehetıségei

11:30

Váczi Violetta

A nád és a gyékény hagyományos népi felhasználásának múltja és jelene a Siófokon és környékén élı lakosság szemével

24



Gazd és Társtud

Lótenyésztés a Festetics-birtokon a XVIII. század végén Fentıs Zsófia Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök BSc Témavezetık: Dr. Lukács Gábor, Dr. Bartos Ádám

A XVIII. század közepén jelentkeztek Magyarországon azok a változások, amelyek már biztosan a tudományos értelmezésben vett állattenyésztés kezdeteinek lehet tekinteni. A mezıgazdaság fejlıdése a népsőrőség növekedésének a következményeként következett be Európa-szerte. Egyre több embert kellett ellátni élelemmel, ennek érdekében mind a növénytermesztésben, mind az állattenyésztésben új fajtákat honosítottak. Új agrotechnikai módszerek alakultak ki ebben az idıszakban. A tudomány eredményeit kezdték alkalmazni a mezıgazdaságban is. A fennmaradt feljegyzések szerint a XVIII. században gyenge minıségő és kevés számú volt a lóállomány. Schwartner Márton azt írta, hogy a parasztok lovai jó futók, a táplálék tekintetében igénytelenek, de többnyire aprók, soványak és csúnyák, mert túlságosan korán befogták ıket és kevés zabot kaptak. Egyes nagybirtokok már valamelyest haladtak a félszilaj és szelíd tartás felé. Központi intézkedéseket is életbe léptettek a lótenyésztés felvirágoztatásáért, több reformot vezettek be. A megfelelı minıségő mének fölvásárlása érdekében bizottságokat hoztak létre. Méntelepeket állítottak fel, ahol a parasztok a kancáikat fizetés nélkül tudtál befedeztetni. Tudományos diákköri dolgozatomban a Festetics-birtokon a XVIII. század végén, a XIX. század elején folytatott lótenyésztésének elméletét (irodalmi források alapján) és gyakorlatát (levéltári adatgyőjtés alapján) vizsgálom meg. A hazai lótenyésztés történetének aranykönyvébe a XIX. század második harmadától jegyzik a Festetics-birtokot, amikor a fenéki ménesük az egyik legismertebb és legsikeresebb hazai lótenyésztı központ volt. Ahogyan dolgozatomból is kiderül: birtokon azonban a korábbiakban is tudatosan gazdálkodtak a lovakkal, tervszerő lótenyésztési munkát folytattak, köszönhetıen Festetics Györgynek - a birtok tulajdonosának, és Nagyváthy Jánosnak, a birtok tudós jószágigazgatójának.

25



Gazd és Társtud

A mátraderecskei mofetta köztudatba helyezése Fliszár Tímea Turizmus-vendéglátás BA Témavezetı: Tóth Éva Dolgozatomban egy turisztikailag épp csak felfedezett, gyógyászatilag hazánkban azonban még kevésbé ismert környéket mutatok be, Mátraderecskét, valamint ismertetek egy speciális terápiát, a mofetta kezelést. Interjúkkal, valamint kérdıívekkel alátámasztva fejtem ki a hely gyógyászati jelentıségét, illetve egyediségét. Ez a természetes módon történı kezelés már közel 20 éve igénybe vehetı hazánkban, ám a módszer sikeressége csupán szájról-szájra terjed. Célom, felhívni a figyelmet az orvosok egészségügyben, illetve egészségturizmusban betöltött szerepén kívül a páciensek széles körő informálásában, a legújabb és leghatékonyabb módszerek megismertetésében való jelentıségére. Egy új, hiteles klub, vagy fórum elindításának lehetıségét vizsgálva bemutatom eredményeimet, elképzeléseimet. Egy könnyebben átlátható, konkrét adatokkal alátámasztott gyógyászati kínálat létrejöttének reményében.

26



Gazd és Társtud

A murakeresztúri vasúti határátkelı szerepe a horvát-magyar teherforgalomban, különös tekintettel az adriai kikötık elérésére Körmendi Franciska Vidékfejlesztési agrármérnök MSc Témavezetık: Dr. Bali Lóránt, Hegedősné dr. Baranyai Nóra Murakeresztúr sorsa tipikus kelet-európai történet. Egy kicsiny Mura menti település az elsı világháborút lezáró békeszerzıdések következtében, akaratán kívül határátkelıvé vált. Már az 1860as években vasútállomást kapotta Nagykanizsa-Pécs fıvonalon, de szerepe Trianont követıen a nemzetközi vasúti forgalomban hirtelen felértékelıdött. Ebben az idıben Murakeresztúron keresztül bonyolódott le az egyes adriai kikötık (Rijeka, Koper, Trieszt) felé szállított áruk, nyersanyagok jelentıs része. Az évek múlásával és a különbözı gazdasági folyamatok, politikai döntések, közigazgatási határok átrendezıdése miatt, majd az Európai Uniós csatlakozás hatására a határátkelı fontossága és funkciója többször is változott. TDK dolgozatomban a határátkelıhely jelentıségét vizsgálom az említett hatások függvényében, különös figyelmet fordítva az adriai kikötık felé irányuló mezıgazdasági termékek forgalmára, illetve elemzem egy meghatározott árufuvarozó társaság a Rail Cargo Hungaria Zrt. murakeresztúri határállomáson keresztül lebonyolított kereskedelmi tevékenységét. Emellett tanulmányozom a falu és a vasút fejlıdésének történetét, kiemelt tekintettel a közelmúlt változásaira. A téma kiválasztásánál fontos szerepet játszott a faluhoz és a vasútállomáshoz való kötıdésem. Már a dédapáim is a vasútnál szolgáltak, és az édesapám is 30 éve a határállomáson dolgozik. A vasút Murakeresztúr fejlıdésének egyik meghatározó motorja volt. Munkám öt fı egységbıl tevıdik össze. Az elsı részben a szakirodalmi áttekintés során néhány gondolatban szemléltetem a hazai vasúti teherszállítást. Ezt követıen a település elhelyezkedése, szerkezete, történelme, a nemzetközi vasúti közlekedési hálózatban betöltött szerepe kerül bemutatásra. Majd a vasútállomás építésének rövid történetét ismertetem az 1860-as évektıl napjainkig. Még ebben a részben a Mura-híd építésének bonyodalmairól is szó esik, illetve a vasút, Murakeresztúr és a kistérség fejlıdésére gyakorolt hatása kerül ismertetésre. Az ezt követı egységben, a murakeresztúri állomásfınökség és a Rail Cargo Hungaria Zrt. által rendelkezésemre bocsájtott adatok alapján vizsgálom a határátkelın keresztül lebonyolított teherforgalmat és Murakeresztúr szerepét az adriai kikötık felé irányuló teherforgalomban. Ezeket különbözı diagramok és táblázatok segítségével szemléltetem is. Itt külön kitérek Közép-Európa egykori legmodernebb élı állat kezelı komplexumára, ahol évtizedeken keresztül több millió élıállat gondos ellátása történt. A negyedik részben az adriai kikötık felé irányuló forgalmat ismertetem. Az utolsó egységben összefoglalom a dolgozatomban leírtakat, valamint saját megállapításaimmal és az általam fontosnak vélt javaslatokkal egészítem ki azt.

27



Gazd és Társtud

Helyi termékek lehetıségei és kilátásai Göcsej térségében - Göcsej védjegy Mainóne Dorottya Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök BSc Témavezetı: Tóth Éva Bevezetés: Napjaink kereskedelme egyre inkább globalizálódik, rengeteg olyan terméket importálunk külföldrıl, amelyeket itthon is könnyen elı lehetne állítani. Ennek köszönhetıen Magyarországra folyamatosan érkeznek gyakran silány minıségő olcsón elıállított élelmiszerek, melyek kezdetben lassú léptekben ugyan, de manapság folyamatosan egyre növekvı tendenciával tönkreteszik a kis- majd fokozatosan a nagytermelıket is. Ezen problémák megoldására azonban számtalan civil próbálkozás sikeres megoldással állt elı. Egy adott térségen belül a gazdálkodók szervezetekbe tömörülve próbálják érdekeiket érvényesíteni. Nem szabad elfelejteni, hogy a helyben elıállított és forgalmazott élelmiszereknek megvan azaz elınyük is, hogy a termelı elérhetı távolságra van a fogyasztótól, így egy minıségi, színvonalas termelést tud folytatni, melyek a vevı érdekeit a lehetı legjobban kielégítik. Egy 2009-ben Göcsej térségében indult ilyen kezdeményezést mutatok be, a Göcsej védjegyet. Kutatásaim erre a témára összpontosultak. Igyekeztem választ kapni azokra a kérdésekre, hogy mőködik-e ez a kezdeményezés, hogy megéri-e helyi termelınek lenni ebben a térségben, és hogy a helyi termékek mennyire elterjedtek a fogyasztók körében. Anyagok és módszerek: Kutatásaim során a kérdıívezés és az interjúkészítés módszerét használtam, amelyek segítségével megfelelı mennyiségő adathoz, részletes információkhoz jutottam. Eredmények: A védjegy elindulása kezdetekben meghozta az elvárt célokat. Elınyökhöz jutatta a felhasználókat és részben összefogta ıket. Viszont megragadtak egy adott szinten, amelyrıl nem tudnak tovább lépni. A Göcseji helyi termékek nem túl elterjedtek a fogyasztók körében. Következtetések: A probléma forrása a marketing elhanyagolása, amely gyakorlatilag hiányzik ebbıl a kezdeményezésbıl, hiszen a kiváló termelık színvonalas és minıségi termékei adottak, azonban nincs meg ezek megfelelı menedzselése.

28



Gazd és Társtud

A magyar agrárgazdaságot jellemzı statisztikai mutatószámok alakulása az Európai Uniós csatlakozást követıen Szórádi Edit Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök BSc Témavezetı: Poór Judit A dolgozatomban az Európai Uniós csatlakozás 10 éves évfordulója kapcsán vizsgálom a hazai agrárgazdaság nemzetgazdaságban betöltött szerepét. A dolgozatom fı célkitőzése, hogy bemutassa milyen aspektusokból vizsgálható e szerep és milyen indikátorok alkalmasak a jellemzésére, majd áttekintse azok alakulását a 2004- 2013 közötti idıszakban. Fontosnak tartom, hogy a 10 éves évforduló alkalmával visszatekintsünk az elmúlt évtizedre, és vizsgáljuk az agrárgazdaságot jellemzı tendenciákat, az egyes tendenciák között rejlı összefüggéseket, egymásra hatásokat. Három fı vizsgálati területe van a dolgozatomnak. Az elsı a mezıgazdasági számlák rendszerének adatai alapján a mezıgazdaság teljesítményének elemzése, melyben a termelés alakulása, a termelési érték változásában a volumen- és árváltozás hatásának, az agrárgazdaság bruttó hozzáadott értékének, annak nemzetgazdaságon belüli részesedésének vizsgálata áll a középpontban. Kutatásom kiterjed továbbá az agrárgazdaság foglalkoztatásban betöltött szerepére. A foglalkoztatást különféle adatforrásokból származó információk jellemzik, melyek közül dolgozatomban a munkaerı-felmérésbıl származó foglalkoztatottak számának, annak a teljes foglalkoztatottságon belüli arányának, valamint a mezıgazdaság munkaerı felhasználásának az éves munkaerıegységnek az alakulását és összetételét tekintem át. Végül vizsgálom az agrárgazdaságkülkereskedelemben betöltött szerepét, az export és az import tendenciáját, termék- és a partnerszerkezetét. A dolgozat hazai és nemzetközi szakirodalmak feldolgozására épül. Kutatásom szekunder adatok győjtésén, rendszerezésén, elemzésén alapszik. A felhasznált adatok alapvetıen a Központi Statisztikai Hivatal adattábláiból, tájékoztatási adatbázisából illetve kiadványaiból származnak. Az alkalmazott statisztikai módszerek között megtalálható a szerkezet és szerkezet változás vizsgálata, az idısor elemzés módszere, az érték indexkör és indexsorok alkalmazása, koncentráció vizsgálat.

29



Gazd és Társtud

Keszthely szerepe Hazánk lótenyésztésében és a szakemberképzésben Ujj Zsófia Állattenyésztı mérnök BSc Témavezetı: Dr. Bartos Ádám Munkám célja bemutatni a keszthelyi lovas élet történetének fıbb állomásait, a környék lótenyésztésének fénykorát, valamint a keszthelyi lovas képzés múltját és jelenét. Keszthely lovas életére nagy hatással voltak a magyar lótenyésztés egyes korszakai, fıként az angol telivér fajta elterjedése, valamint a lóversenyzés kezdete Magyarországon. Dolgozatomban bemutatásra kerül a Festetics család lótenyésztésének története. Fontosnak tartom továbbá megemlíteni a késıbbi Keszthelyi Méntelepet is, mára feledésbe merült akkori tekintélyes lóállománnyal egyetemben. A Festetics család szívén viselte a mezıgazdaság és a magyarországi lótenyésztés sorsát. A Georgikon megalapítása, a híres fenékpusztai ménes folyamatos fejlesztése is ezt bizonyítja. Nagyon jó szakemberek kerültek ki az iskola padjaiból, akiknek egy része ezután a Festetics-birtokon dolgozott. A Kastélyban hatalmas könyvtárat hoztak létre, rengeteg magyar és külföldi nyelvő szakirodalommal, mely szerencsére a mai napig fennmaradt. A lovak tenyésztésével kapcsolatos munkájuk meghozta gyümölcsét, számos sikeres ló került ki Fenékpusztáról a versenypályákra a századforduló környékén és az ezt követı években. Magyarország lótenyésztése is ebben az idıszakban élte aranykorát. A ménes az I. világháborút még túlélte, a II. világháború azonban hatalmas veszteségeket okozott, a lovak nagy része is elveszett, 1944-ben véglegesen megszőnt a fenékpusztai lótenyésztés. Ezt követıen az épületek állapota folyamatosan romlott. Az Emil Ádám festményén található csodálatos panoráma a lovakkal és a kiskastéllyal, ma már csak szép emlék. A felújítási tervek már régóta készen állnak, több pályázatot is nyújtottak be a projekt megvalósítására. Ezek megvalósítása azonban várat magára. A legnagyobb problémát az ott lakók elhelyezése okozza. Amint ezt sikerül megoldani, újra Keszthely és Fenékpuszta lehetne a magyar lovas élet egyik központja. A háborúk után szükségessé vált a lóállomány megújítása, hiszen a vonóerı-igény jelentısen megnıtt. 1948-49-ben központi méntelepet hoztak létre Keszthelyen, az egykori huszár laktanyában. 250-260 között változott a telep lóállománya. A gépesítés terjedése jelentette a méntelep végét, 1961-ben felszámolták. A méntelep bezárása óta fıként az egyetemi lovarda képviseli a helyi lovas életet. Sok nehézség után a létesítmény fejlıdése szempontjából nagy lehetıséget jelentett a ménesgazda képzés elindítása. Folyamatos felújítások folynak annak érdekében, hogy az ide érkezı lovasok a legjobb körülmények között tanulhassák meg a lovaglás mővészetét. Az említett képzés nagyon népszerő, sok fiatal szeretne a lovakkal foglalkozni a jövıben. A lovasiskolának és az egyetemnek nagy szerepe van az utánpótlás, a jövı lovas szakembereinek nevelésében. Késıbb talán belılük kerülnek ki azok, akik a korábban itt végzett híres lovasok, például Pettkó-Szandtner Tibor nyomdokaiba lépve nem csak a keszthelyi lovas élet, hanem hazánk lótenyésztésének fejlesztésében is fontos szerepet játszhatnak.

30



Gazd és Társtud

Hegyközségbıl fürdıhely - Gyenesdiás fejlıdése a Festeticsek idején Valentin Szilveszter Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök BSc Témavezetık: Dr. Lukács Gábor, Dr. Kocsondi József Gyenesdiás Keszthely keleti szomszédságában található közel 4000 fıs kisvárosi jelleggel bíró nagyközség. A települést északról a Keszthelyi-hegység, délrıl pedig a Balaton határolja. A község életében mindkét természeti képzıdmények fontos szerepe volt és van is. Azonban nemcsak a hegynek és a víznek köszönheti Gyenesdiás mai létét és településképét, hanem egy, a 18. század elsı felében Keszthelyen megtelepedı grófi családnak. Ugyanis a Festeticsek 1739-ben szerezték meg a várost és környékén fekvı szılıhegyek többségi tulajdonjogát. Gyenesdiás két, a középkor óta külön álló egység: Gyenes és Diás összevonásával jött létre a XIX. században. Mindkét hegyközség történetének elsı felében a szılıtermesztésbıl és a borkereskedelembıl tartotta fenn magát. A szılıtermesztéshez itt kiváló adottságai vannak, a Keszthelyi-hegység kiváló talajadottságai mellet kedveznek a Balaton adta klimatikus tényezık is. Errıl tanúskodik egy hegyoldali pince falán található karcolat is „Ember nézz körül ez isteni tájon /Diási szılıkön tekinteted szálljon / Ennek a leve majd felvidít téged / A Balaton vize hozz jó egészséget / Hegyeinknek is az mossa lábát…”[1]. Azonban nemcsak fogyasztották itt a bort, hanem komoly borkereskedelem és borkultúra is lehetett, erre enged következtetni, hogy a Balaton környékén elsıként 1653-ban itt foglalták írásban a szılıhegyközségi artikulusokat. A XIX. század végén pusztító filoxéra járvány a gyenesdiási szılıket is megtizedelte, ami a szılıtermesztés fénykorának végét jelentette a településen. Azonban a településen a vendéglátás megteremtése komoly és nehéz feladatnak bizonyult, ugyanis már az nehéz feladatnak tőnt, ha a Balatont szerették volna látni, hiszen a települést a vízparttól egy 3-400 méter széles, a Festeticsek birtokában lévı nádas választotta el. A gyenesdiásiak Balatonnal való kapcsolatáról Hernád Tibor a települési strandok történetírója így vélekedett: „Ha egy gyenesi ember fürödni akart a század elejéig, akkor el kellett ballagnia a Zámorba…, s ott a libásban vagy a kenderáztatóban fürödhetett”[2] . A balatoni turizmus éppen ezért csak az 1900-as évek elsı évtizedében alakult ki a településen, amikor is megépült a ma is mőködı kettı községi strand. Azonban akár a szılıtermesztést, akár a vendéglátás kialakulását vizsgáljuk, látható, hogy éppen úgy, mint nagyon sok minden más Gyenesdiáson és környékén: a Festeticseknek köszönhetı. Tudományos diákköri dolgozatomban éppen ezért szeretném megvizsgálni és bemutatni a –teljesség igénye nélkül – a korabeli források alapján, hogy a Festeticsek ideje alatt milyen fejlesztések és újítások valósultak meg a településen. Ezen keresztül megismertetni, hogy mind ez hogyan hatott a település egészére és az itteni emberek mindennapi életére. [1] Kárpáti János: Egy magyar néptanító Önélet leírása és élményei – Kárpáti János élete – Bárdossy Péter, Budapest 2002 [2] Hermád Tibor: A gyenesdiás fürdık története, Gyenesdiás, 1993

31



Gazd és Társtud

Szentmiklósszegtıl a Festetics-mauzóleumig - egy régi temetı fejlesztési és felhasználási lehetıségei Varga Boglárka Környezetgazdálkodási agrármérnök MSc Témavezetık: Dr. Lukács Gábor, Tóth Éva Keszthely mezıváros a XVIII. század folyamán gyors fejlıdésen ment keresztül, részben a Festetics-család birtokközpontjává válásának, részben a kedvezı fekvésnek, részben a viszonylag hosszú, békés periódusnak köszönhetıen. 1770 táján kezdtek az akkor még a városon kívül fekvı helyen a Szent Miklósról elnevezett kápolna környékén temetkezni. A temetı azóta jelentısen bıvült, mintegy 5000 síremlék található itt, köztük sok mővészeti és kegyeleti szempontból is rendkívüli értékkel bír. Ilyen például a Festetics-mauzóleum, Csík Ferenc olimpiai bajnok sírja, és a XVIII. századból származó, négy kıfaragómester által készített szenvedı Krisztust ábrázoló kıkereszt. Mindezek ellenére csak rövidebb tanulmányok, helyi felhasználású kéziratok születtek a temetı múltjáról, kialakulásáról. Tudományos Diákköri dolgozatomban a temetı történetének, jelenlegi állapotának bemutatása mellett foglalkoztam az itt nyugvó hírességek és kiemelkedı személyek rövid életrajzának összefoglalásával, megrajzoltam a temetı térképét, összevetettem a jelenlegi állapotokat egy csaknem fél évszázados felméréssel. Elkészítetem a terület - különbözı szempontok szerint történı fejlesztési lehetıségeit bemutató tervet (Festetics-mauzóleum restaurálása, kert és növényállomány rendezés, múzeum kialakítás). Ezek alapján a temetı egyéb hasznosításával, illetve rehabilitációjával kapcsolatos javaslatokat is megfogalmaztam.

32



Gazd és Társtud

A nád és a gyékény hagyományos népi felhasználásának múltja és jelene a Siófokon és környékén élı lakosság szemével Váczi Violetta Természetvédelmi mérnök BSc Témavezetı: Dr. Bódis Judit Napjainkban a hagyományos ökológiai tudás (traditional ecological knowlegde) győjtése, archiválása, de még inkább napjaink gyakorlati életébe integrálása, pl. természetvédelmi kezelések formájában, önálló diszciplinává vált. Régen a Balaton nádasai meghatározóak voltak a part mentén élı és gazdálkodó emberek számára. A nádas élıvilága sok esetben a megélhetésüket biztosította, ismerték és használták minden részét, összetevıjét, szinte benne éltek. Vizsgálataim során elsısorban a gyékény és a nád hagyományos népi felhasználásának emlékeit és jelenkori maradványait győjtöttem össze, majd felmértem ennek ismeretét a Siófok és környékén élı lakosok körében a generációk közti tudásátadás meglétét, vagy esetleges hiányát is vizsgálva. Kutatásomat kérdıívek segítségével végeztem. Kérdéseim a nád és a gyékény felismerésére, múltbéli, jelenkori felhasználására és a tudás megszerzésének módjára irányultak, valamint kulcs szavak értékelésével azt is vizsgáltam, mit jelent a Balaton a válaszadónak. A megkérdezetteket korosztályok alapján 5 csoportba soroltam. Így az összesen 175 db értékelt kérdıívbıl 32 db 14-16 éves (2. csoport), 44 db 17-19 éves (3. csoport), 29 db 22-60 éves (4. csoport) és 33 db 60 év feletti (5. csoport) korosztályba tartozó, Siófok és tágabb vonzáskörzetében élı lakos. A fennmaradó 37 db kérdıívet a várpalotai Zöld Tanoda 14-16 éves diákjaival töltettem ki (1. csoport), így összehasonlíthattam a Balaton déli partjától távolabb élı gyerekek ismereteit a Siófokon élı hasonló korosztályéval. A növények felismerésénél kitőnt az elnevezések diverzitása. Gyakori a gyékény és a nád felcserélése. Az 1. és 2. csoport hasonló arányban tudta megkülönböztetni a két növényt, ám az 1. csoport tagjai jóval több alkalmazási módot ismertek. A 3. csoportban már többen felcserélték a növényeket, s kevesebb alkalmazást soroltak fel. A 4. csoport válaszaiban is volt példa a növények összetévesztésére, ez a felhasználásra adott válaszokban is kitőnt. A legnagyobb eltérést az 5. csoport válaszai adták, itt a válaszadók tizede cserélte fel a növényeket, valamint a gyékényre használt eddigi elnevezések mellett a „káka” és a „bambusznád” is megjelent. Az összes csoportra egyformán jellemzı, hogy az információt családjuktól hallották. Felhasználásra a legkülönbözıbb válaszokat az 5. csoport adta, míg a legkevesebbet a 2. csoport. A nád népszerőségére magam is találtam példát, mikor egy nádtetıkészítéssel foglalkozó cég ügyvezetıjével készítettem interjút. E mellett hazai és erdélyi piacokon is találkoztam a gyékénytermékeket árusító nénikkel és megfigyeltem a nád kerti dísznövényként elterjedt változatát is. Eredményeim alapján a hagyományos tudásátadás mőködik ugyan a generációk közt, de az átadott tudás meglehetısen erodálódik. Megoldás lehet erre a környezeti nevelés népszerősítése, ahogy a Zöld Tanoda példáján láthattuk is, valamint hagyományaink tisztelete és megırzésének hangsúlyozása.

33



Kertészet és Biotechnológia Tagozat Idırend 9:30

Esztergályos Ádám

Burgonya genotípusok X és Y vírus, valamint nematoda rezisztenciájának marker alapú szelekciója

9:45

Ferencz Boglárka

A portugál babérmeggy (Prunus lusitanica L.) gyökérfejlıdésének vizsgálata minirhizotron készülékkel

10:00

Kenessey Zoárd Vitold

Az alanyok hatása a Cabernet sauvignon szılı bogyójának polifenol és antocianin tartalmára

10:15

Magyar Lili

Növényi kivonatok alkalmazásának lehetıségei zöldségkultúrákban

10:30

Taye Molla Gereme

Determining the type of PVY Extreme Resistance genes (Ryadg and Rysto) in Genotypes used in the Breeding Programs of the Potato Research Center

10:45

Nguyen Ba Phong

Marker assisted selection for potato golden nematode resistance gene H1 in potato

11:00

Hassan Ossman Hassan Shaikhaldein

Evaluation of Extreme Resistance genes of Potato Virus X (Rx1 and Rx2) in different potato genotypes

34



Kert és Biotech

Burgonya genotípusok X és Y vírus, valamint nematoda rezisztenciájának marker alapú szelekciója Esztergályos Ádám Kertészmérnök BSc Témavezetık: Dr. Hoffmann Borbála, Dr. Cernák István A burgonya az egyik legértékesebb kultúrnövényünk. Hazánkban a termésátlagok alacsonyabbak, mint amit az ökológiai adottságaink lehetıvé tennének, melynek fı oka a növények nem megfelelı egészségi állapota. A legnagyobb kockázatot a vírusok jelentik, hiszen a vírusbetegségek terjedésének következtében a terméskiesés elérheti a 30%-ot. Hazánkban az étkezési burgonya vetésterülete csökkenı tendenciát mutat, így a hazai fogyasztás kielégítése csak növekvı termésátlaggal érhetı el. Ehhez a megfelelı agrotechnika alkalmazásán felül olyan fajták nemesítése válik szükségessé, amelyek biotikus és abiotikus stresszekkel szemben ellenállóak, ugyanakkor beltartalmi értékük megfelelı. A keszthelyi Burgonyakutatási Központban rendelkezésre álló kiváló minıségő fajták rezisztensek a burgonya Y, X, A és levélsodródás (PLRV) vírusokkal szemben, amelyek a legjelentısebb gazdasági kárt okozzák. A génbankban rendelkezésre álló fajták, illetve nemesítési vonalak felhasználása a nemesítés folyamatában szükségessé teszi a genotípusok különbözı tulajdonságainak ismeretét, különös tekintettel a rezisztencia tulajdonságokra. Mivel a növények felnevelése, hagyományos rezisztencia tesztje pénz és idıigényes, karantén kórokozók esetén pedig nem kivitelezhetı, olyan gyors és megbízható módszert kellett találni, amellyel a kívánt tulajdonság nyomon követhetı. A tulajdonsághoz kapcsolt molekuláris markerek alkalmasak erre a célra, használatukkal jelentısen lerövidíthetı a kívánt tulajdonságokra történı szelektálás ideje és költsége. Vizsgálatunk célja a génbanki anyag rezisztencia tesztje molekuláris markerek segítségével. Jelen vizsgálatban 14 fajtát teszteltünk: Snowden, Kastia, Laura, Lavina, Marabel, Murato, Sante, Aladin, Mindenes, S. piroska, S. rubinka, S. rózsa, S. borostyán, Albatros. A burgonya Y, X vírussal, illetve fonálféreggel szemben rezisztens genotípusokat, illetve a genotípusokban ezen rezisztenciákért felelıs géneket kerestük. A keresett gének: Rysto, Ryadg (PVY), Rxacl, Rxadg (PVX), illetve H1 (nematoda). A jelen kutatás eredményeivel hozzájárulhatunk a nemesítık munkájához, lecsökkentve a kiváló rezisztencia tulajdonságokkal bíró, új fajták elıállításának idejét.

35



Kert és Biotech

A portugál babérmeggy (Prunus lusitanica L.) gyökérfejlıdésének vizsgálata minirhizotron készülékkel Ferencz Boglárka Kertészmérnök BSc Témavezetık: Horváthné dr. Baracsi Éva, Hegedősné dr. Baranyai Nóra Éghajlatunk változása az egyik legnagyobb globális probléma a 21. században. Nemcsak a társadalmat, hanem a mezıgazdasági ágazatokat is fenyegetik az idıjárással kapcsolatos negatív impulzusok. A csapadék- és hımérsékletviszonyok esetében kialakult szélsıséges tendencia miatt nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a kialakuló klímát milyen mértékben tőrı növények kerülnek elıtérbe a termesztés során. Hazánkban a 19. százak közepe óta nıtt meg a jelentısége az örökzöld fászárú dísznövények zöldterületi alkalmazásának. E növénycsoportban a loblevelő örökzöldek díszítıértéke különleges, s mivel a fajok többsége a világ hazánknál melegebb és enyhébb telő régióiból származik, a fagyvédelem, és a növények gondos ápolása igen nagy fontossággal bír. A szárazságtőrésben a gyökereknek kiemeltebb szerepük van, mint a hajtásrendszernek azért, mert a gyökerek növekedését kevésbé befolyásolja a csapadékhiány, mint a föld feletti részekét. Az eltérı vízviszonyokkal ellátott talajokban a gyökerek különbözı mértékben hatolnak le a mélyebb rétegekig, hogy adott esetben a legkisebb vízhártyákat is elérjék. A gyökérzóna fejlıdésére irányuló kutatásainkba a Prunus lusitanica L. lomblevelő örökzöld díszcserjét vontuk be. A minirhizotron készülékkel történı, a 2013-2014 évek tenyészidıszakait magába foglaló vizsgálat Keszthelyen és Cserszegtomajon a Pannon Egyetem Georgikon karának kísérleti területein zajlott. A mérési eredményeket hetente, késıbb havonta regisztráltuk. Az elkészült képek elemzése, a CID Bio-Science által létrehozott Root Snap elnevezéső program segítségével történt. A program segítségével meghatároztuk az egy rétegben fejlıdı gyökerek hosszát és felszínének nagyságát. A kapott adatokat a Microsoft- Word és Excel programok segítségével rögzítettük, ill. dolgoztuk fel. A két termıhelyen kapott mérési eredmények szembetőnı különbséget mutattak. A cserszegtomaji termıhely esetében minden mérési idıpontban szignifikáns különbséget regisztráltunk az egyes rétegek közötti gyökérhosszt illetıen. A keszthelyi termıhelyen a gyökerek elhelyezkedésének, a vizsgált rétegekben való elhelyezkedésére kaptunk figyelemreméltó adatokat.

36



Kert és Biotech

Az alanyok hatása a Cabernet sauvignon szılı bogyójának polifenol és antocianin tartalmára Kenessey Zoárd Vitold Kertészmérnök BSc Témavezetık: Dr. Kocsis László, Dr. Németh Gyöngyi Földünkön mintegy 7,5 millió ha-on termesztenek szılıt (forrás: OIV), mely jelentıs részét borkészítésre használják. A bor fogyasztás egészségre gyakorolt hatásának vizsgálata során kiderült, hogy a szılıbıl származó polifenolok jelentıs részben felelısek ezekért a pozitív hatásokért. Ezek mennyiségét a szılıtermesztés során számos környezeti és biológiai tényezı befolyásolhatja. Célunk az volt, hogy ebben a folyamatban az alanyok lehetséges hatását felderítsük. A kísérleti ültetvény a Balatonhoz közel, Cserszegtomajon a Pannon Egyetem Georgikon Tanüzem Cserszegtomaji tangazdaságában található. Az ültetvényt rendzina, sekély termırétegő talajon, 2004ben létesítették 2,9 x 1m térállásban ‘Cabernet sauvignon’ nemes szılıfajtát Fercal, Georgikon 28 (G28), Ruggeri 140 (R140), Teleki 5C (T5C), a Teleki-Kober 5BB (5BB), Teleki-Fuhr SO4 (SO4) alanyokra oltva. A szılı bogyóhéj és mag összes polifenol és antocianin tartalmának alakulását követtük két éven át. 2013-ban és 2014-ben találtunk szignifikáns különbséget e tekintetben alanyok szerint (p<0,05). 2013-ban legmagasabb polifenol és antocianin tartalmat az R140, legalacsonyabbat a T5C alanyra telepített Cabernet sauvignon bogyóhéjában mértünk (1015 és 2526 mg/l GE valamint 845 és 2126 mg/l M3Ogluc /n=3/), 2014-ben pedig a legalacsonyabbat az SO4, legmagasabbat a G28 esetében (1390 és 2758 mg/l GE valamint 895 és 2285 mg/l M3Ogluc /n=3/). A magok vizsgálata során a 2013-ban legalacsonyabb polifenol mennyiséget az 5BB, legmagasabbat a Fercal esetén (161 és 825 mg/l GE /n=3/), 2014-ben legalacsonyabbat a G28 és legmagasabbat az R140 alanyon (254 és 1566 mg/l GE /n=3/) mértünk. A dolgozatban bemutatásra kerülı két évjárat jelentısen eltért egymástól, míg 2013. egy normál csapadék eloszlás mellett elsısorban a hımérsékleti ingadozásaiban volt eltérı a sok évi átlagtól, addig 2014 a rendkívüli mennyiségő vegetációs idıben lehulló csapadékban tért el ettıl. A polifenol és antocianin tartalom évenként eltérı, és eltérı lehet különbözı alanyok használata esetében ugyanazzal a nemes fajtával. A bogyóhéj és a mag polifenol tartalma jelentısen eltér egymástól, a bogyóhéjban mért magas értékhez nem társul feltétlenül magas magban mért érték a különbözı alanyok vonatkozásában.

37



Kert és Biotech

Növényi kivonatok alkalmazásának lehetıségei zöldségkultúrákban Magyar Lili Kertészmérnök BSc Témavezetık: Dr. Cseh Eszter, Poór Judit A növényi kivonatok jelentısége a kertészeti felhasználás területén az elmúlt években megnıtt, hatásuk pontos igazolása nemrég indult nagyobb léptékben. Vizsgálataink célja az volt, hogy a gyógynövényként ismert és alkalmazott fajok növényvédelmi célú illetve növény kondicionálóként való alkalmasságát vizsgáljuk szabadföldi körülmények között néhány jelentısebbnek tartott zöldségkultúrában, olyan egyszerően elkészíthetı kivonatokat használva, melyek házi kertekben illetve kis- és nagyüzemi körülmények között is alkalmazhatóak. A vizsgálatok során a Pannon Egyetem Georgikon Kar Tanüzemébıl származó kakukkfő (Thymus vulgaris L.) leveles hajtást, levendula (Lavandula angustifolia L.) virágzatot, zsálya (Salvia officinalis L.) levelet és tárkony (Artemisia dracunculus L.) zöld leveles hajtást használtunk. A zöldség fajok közül a paprika (Capsicum annuum L.), a paradicsom (Solanum lycopersici MILL.) a fejes káposzta (Brassica olarecea L.)a zeller (Apium graveolens L.) és a bab (Phaseolus vulgaris L.) került kiválasztásra. 2013-ban a termés mennyiségét, a növények állapotát és a vegetációs idıszak végén tapasztalható kórképeket és kárképeket mértük fel. 2014-es évben ezt kiegészítettük a növényfajok vegetatív növekedésének vizsgálatával.Az adatokat egytényezıs variancianalízis (Microsoft Office Excel) és Post Hoc Tests, Tukey HSD (SPSS program) módszerekkel elemeztük. Az idıjárási paramétereket a közelben mőködı automata mérıállomás segítségével rögzítettük. A zeller lombozat növekedése a 2013-as és 2014-es évben is a tárkony és zsálya (Kt és Kzs) kezelés mellett volt kiemelkedı, a levendulás kezelésben (Kl) pedig nagyobb gumómennyiséget tapasztaltunk 2013-ban. Káposztánál a fej tömeg esetében Kzs a kontrollhoz képest nagyobb volt, de szignifikáns különbség nem mutatható ki. A babnál a kakukkfüves (Kk) és a levendulás (Kl) kezeléseknél kaptuk a legjobb eredményeket hajtásnövekedés és termésmennyiség tekintetében, ugyanitt a 2014-es extrém csapadékos évben a hajtáshossz vizsgálata során a Kl mellett a Kzs kezelésnél is szignifikáns különbséggel növelte azt. A paprikánál a Kt és Kzs kezelésekkel a Ko kontrollhoz viszonyítva 2013-as évben szignifikáns különbséggel kevesebb termést tudtunk mérni. A kórképek vizsgálata során elsı évben a kontroll és a levendula kivonatos egyedeken alternáriás levélfoltosságot figyeltünk meg, melyet mikroszkópos vizsgálattal igazoltunk. A vizsgálatmásodik évében minden növényfajnál megfigyelhetı volt a kórkép, kivéve paprikán a Kk kezelésnél. 2014-es évben paradicsomon megjelenı Phytophthora infestans fertızése ellen a tapasztalt tünetek alapján egyik kezelés sem volt hatásos. Eredményeink szerint a vizes kivonatokkal minden növényfajnál más hatás érhetı el. Felhasználásuk segíthet a növények termésnövelésében vagy növekedésük elısegítésében. Növényvédelmi szempontból viszont a kakukkfüves kezelés kivételével a vizes kivonatok nem bizonyultak hatékonynak, így egyéb kivonási módszerek kidolgozása válik szükségessé.

38



Kert és Biotech

Determining the type of PVY Extreme Resistance genes (Ryadg and Rysto) in Genotypes used in the Breeding Programs of the Potato Research Center Taye Molla Gereme Mezıgazdasági mérnök BSc Témavezetı: Dr. Taller János The potato virus Y (PVY) is disseminated globally and is one of the most devastating viruses with respect to yield and quality deteriorations in the potato (Solanum tuberosum L.). PVY caused crop losses may reach even 80%. The use of extreme resistant cultivars is assumed to be the most effective and sustainable long term way of reducing crop losses associated with PVY virus. To cut down this impingement, there is an immense interest in obtaining genotypes carrying the Ryadag and Rysto genes that provide extreme resistance to this virus. These two genes derived from Solanum tuberosum ssp S. andigena as well as S. stoloniferum, respectively, are reside on different chromosomes. Introgression of these genes could be facilitated using the Ryadg specific RYSC3 and the Rysto specific ST1 SCAR (Sequence Characterized Amplified Region) markers for marker - assisted selection (MAS). The objective of the present study was to evaluate different potato genotypes with these SCAR markers for the presence or absence of Ryadg and /or Rysto PVY extreme resistance genes. Of a total of 13 breeding lines of potato evaluated three genotypes (Cmm16, 96.367 and FH97. 029. 02) are revealed some types of resistance to the virus (PVY), they are bearer of both the RYSC3 and ST1 marker specific to extreme resistance Ryadg and Rysto genes, whereas all tested genotypes for RYSC3 marker are carrier of the gene. Here, we declared this highly effective (100%) detection of the Ryadg gene confirmed that the marker is appropriate in MAS of potato genotypes with extreme PVY resistance. Our results indicate that for these two genes could be effectively used in potato breeding for the production of PVY extreme resistance genotypes, even in hetero-multiplex condition.

39



Kert és Biotech

Marker assisted selection for potato golden nematode resistance gene H1 in potato Nguyen Ba Phong Mezıgazdasági mérnök BSc Témavezetı: Dr. Taller János The potato cyst nematode (PCN) Globodera rostochiensis (Woll.) is one of the potato damaging main pests in the world and also in Hungary, although here it is under quarantine. Heavy infestations of this pest can cause significant loss in quantity and quality of the potato tubers. To control of PCN, crop rotation, chemical soil disinfestation or cultivation of resistant varieties are applied. However, because of the survival of cyst in soil for many years without the presence of the host plants as well as environmental impacts, crop rotation and chemical control are not utilized widely. Hence, an effective and economical way to control PCN is the use of resistant potato cultivars. To breed resistant cultivars, DNA markers, which are closely linked to the disease resistance genes, are developed. The H1 gene, the source of which is S. tuberosum ssp. andigena is known as an effective resistance gene against G. rostochiensis pathotype Ro1 and Ro4 in many areas. In this study, a SCAR marker (TG689) was used to evaluate the nematode resistance of 34 potato genotypes used in breeding programs of the Potato Research Centre, Keszthely. Based on the results of MAS in 14 of the 34 breeding lines, the marker for resistance to G. rostochiensis could be detected, while 20 genotypes proved to be susceptible. Results of the present study could be utilized in breeding of new nematode resistant potato varieties.

40



Kert és Biotech

Evaluation of Extreme Resistance genes of Potato Virus X (Rx1 and Rx2) in different potato genotypes Hassan Ossman Hassan Shaikhaldein Mezıgazdasági biotechnológus MSc Témavezetık: Dr. Hoffmann Borbála, Dr. Cernák István Potato (Solanum tuberosum L.)is among the most important staple foods in the world, with huge socioeconomic advantages, plays a fundamental role in global food security. There are many of pests, diseases and viruses threatening the potato cultivation worldwide. Classical breeding for resistance to pests, pathogens and viruses involves the identification of resistance sources, which are often found in different wild potato species. Potato virus X (PVX) attacking potato worldwide causing considerable amount of yield losses may reach 20%depending upon the virus strain. To decrease its impact, there's serious interest to develop new varieties carrying the Rx1 and/or Rx2 genes which originally came from (Solanum tuberosum ssp. andigena) and (Solanum aucaule) respectively, these genes able to provide extreme resistance to PVX. This could be facilitated with molecular marker-assisted selection (MAS). In this study 25 potato genotypes, belong to Potato Research Center (PRC) (University of Pannonia, Keszthely, Hungary) were tested to detect the extreme resistance genes to potato virus X to enhance breeding efficiency for purpose of developing new varieties. Of the total 25 genotypes, the marker shown 13genotypes contained the RX2 gene and one genotype had the RX1 gene, while the remaining 11 genotypes were susceptible to PVX. This study was concluded that, the genotypes which are carrying RX1 and RX2 genes are recommended to be used by breeders for developing new varieties have ability of resistance PVX.

41



Növénytermesztés és Növényvédelem Tagozat Idırend Klimatikus tényezık hatása a paradicsom aknázómoly (Tuta absoluta M.) népességének alakulására a szegedi Floratom Kft. üvegházában A nitrogén trágyázás hatása az ıszi búza mennyiségére és minıségére

9:30

Almási Krisztián

9:45

Csiza Gergı

10:00

Henger Gabriella

Egy terület talajviszonyainak felmérése precíziós mezıgazdasági alkalmazás céljából

10:15

Kelemen Andrea

A gabonavírusok epidemiológiai vizsgálata DélMagyarországon

10:30

Mónok Dávid

Különbözı P mőtrágyák hatása a felvehetı P tartalomra inkubációs kísérletben

10:45

Porcsa Sebestyén

Különbözı gabonafélék abiotikus stressz tolerancia vizsgálata

11:00

Szakály Balázs

Egy új fejlesztéső növénykondicionáló készítmény és egy hagyományos lombtrágya összehasonlítása uborkán

42




Klimatikus tényezık hatása a paradicsom aknázómoly (Tuta absoluta M.) népességének alakulására a szegedi Floratom Kft. üvegházában Almási Krisztián Növényorvos MSc Témavezetık: Dr. Marczali Zsolt, Dr. Budai Csaba A Tuta absoluta 2009. évi érkezésével a paradicsom hajtatás biológiai növényvédelmi technológiáját át kellett alakítani, mivel az addig megszokott módszerek a paradicsom aknázómoly betelepedése mellett nem mőködtek. A faj 2010 óta folyamatosan jelen van hazánkban, jelentısége az ellene használt vegyszeres védekezés miatt nem számottevı. Az ellene használt hatóanyagok váltogatása késleltetni fogják a rezisztencia kialakulását, de megakadályozni nem fogja. Jelen dolgozat, ezen probléma köré épül kialakítva a védekezés módszereit, vizsgálva a hımérséklet és a fény hatását a paradicsom aknázómoly (Tuta absoluta) rajzásdinamikájára, feltárva a jövı feladatait, lehetıségeit. A rajzásdinamikáját szexferomon csapdákkal követtük nyomon. A felvételezés helyszínén integrált növényvédelem mellett zajlott a hajtatás. A csapdákat hetente ürítettük, 5 hetente kicseréltük a fogólapokat és a hozzájuk tartozó feromonokat. A fogási eredményekhez igazított inszekticides kezelésekkel, melyek a védelem egyelıre elengedhetetlen részét képezik hatékonyan tudtuk a kártételi küszöb alatt tartani a kártevıt. A biológiai védekezés alapja a Macrolophus caliginosus ragadozó poloska volt, amely a populáció megerısödése után sikeresen használható ellene, de teljes megoldást képtelen nyújtani. Az aknázómoly fogási eredményeit összehasonlítottuk a Floratom Kft. által biztosított klímaadatokkal, ami alapján regressziós vizsgálatokat végeztünk az összefüggés megállapítására. Összességében elmondható, az alkalmazott védekezési módszerekkel hatékonyan tudtunk fellépni a kártevı ellen. A fény szerepe a rajzásdinamikára és a fogási eredmény közti összefüggés szignifikáns (a feltételezettnél nagyobb mértékő).

43




A nitrogén trágyázás hatása az ıszi búza mennyiségére és minıségére Csiza Gergı Növénytermesztı mérnök BSc Témavezetı: Dr. Hoffmann Sándor Bevezetım a búza termesztésérıl és fokozott jelentıségérıl szól Hazánkban, illetve a világban. Az ıszi búza jelentıségét emeltem ki egy történelmi áttekintéssel. Hogyan alakult ki fontossága, elterjedése stb. Sokakat foglalkoztat ez a téma, így rengeteg kutatást, cikket tudtam elemezni és a én meglátásaimmal összevetni. A nitrogén trágyázás hatását vizsgáltam , mind mennyiségi mind minıségi hatások szempontjából. Méréseket végeztem pl. : sikér terülés, nedves sikér,száraz sikér, Zeleny vizsgálat, esésszám, Hektoliter tömeg , lisztkihozatal. Majd a vizsgálataimat táblázatban értékeltem ki, illetve azokból az adatokból következtetéseket vontam le. A következtetéseim alátámasztására különféle irodalmakból idéztem és bizonyítottam, hogy ezek az eredmények nem csak az én méréseimben tükrözıdnek. Zárásként a vizsgálat végsı értékelését(tanulságát) fogalmaztam meg.

44




Egy terület talajviszonyainak felmérése precíziós mezıgazdasági alkalmazás céljából Henger Gabriella Környezetgazdálkodási agrármérnök BSc Témavezetı: Dr. Sisák István A precíziós mezıgazdaság, ezen belül a precíziós növénytermesztés technológiai feltételei az 1980-as évekre fıbb vonalaiban kialakultak. Magyarországon kutatási szinten a 2000-es évek elejétıl foglalkoznak a témával, a gyakorlati bevezetés pedig az úttörı vállakozások körében napjainkban zajlik. A technológia tudományos alapja, hogy a talajok (és az egyéb termesztési feltételek) heterogének, ezért a potenciálisan elérhetı termés is különbözı a táblákon belül. Ez egyértelmően meghatározza a ráfordítások milyenségét és mennyiségét is. A technológia lényeges eleme tehát a talajok változatosságának, és a termésre gyakorolt hatásának a felmérése is. Munkámban célul tőztem ki, hogy egy mezıgazdasági táblán felmérjem a talajtípusok változatosságát, és bizonyítsam, hogy ennek legelább akkora, vagy nagyobb szerepe van a termés kialakításában, mint a szántott rétegbıl rutinszerően vizsgált talajvizsgálati paramétereknek. Ezen túl teszteltem azt is, hogy a színmérés hogyan illeszthetı be a technológiába. Munkámban egy gazdálkodó kelevízi területét vizsgáltam. 2013-2014 telén talajfúróval nagy sőrőséggel mintákat vettünk a talajból egész a talajképzı kızet mélységéig. Ezekbıl a mintákból színmérést, sósavas lecseppentéssel mésztartalom tesztelést, higroszkóposság mérést és kiválasztott mintákból humusztartalom meghatározást végeztünk. A területen repcét termesztett a gazdálkodó. Az elızetes talajvizsgálatok alapján meghatározott talajfoltokon a betakarítás során mintát vettünk a termésbıl, és ugyanazon a helyen talajmintát vettünk a szántott rétegbıl. A termésnek egyelıre csak a mennyiségét mértük, a talajmintákból pedig szőkített tápanyagvizsgálatokat végeztünk, ami a jelenlegi mőtrágyázási szaktanácsadási rendszerek alapja. Az adatokat ArcGIS térinformatikai rendszerben rögzítettük és elemeztük, valamint SPSS statisztikai szoftverrel dolgoztuk fel. Az eredmények igazolták a hipotézisünket, hogy a talajtípus nagyon erısen meghatározza a termés mennyiségét függetlenül a szántott réteg tápanyagellátottságától. Ennek a magyarázata, hogy a változatos domborzatú táblán a meredek, erodált domoldalakon a felvehetı víz mennyisége kisebb, és ez akadálya az egyébként a szántott rétegben rendelkezésre álló tápanyagok érvényesülésének. Ez még az idei csdapadékos évben is így volt, de fokozottan érvényes az aszályos évekre. Itt tehát alacsonyabb mőtrágyázási szint az optimális.. A tábla mélyebben fekvı részein a lejtıhordalék talajokon nagyon magas termések érhetık el, a mőtrágyázás akár tovább növelhetı. A színmérés és az egyéb általam használt módszerek gyorsan és olcsón elvégezhetık, és ez lehetıséget ad a sokkal nagyobb számú talajminta vizsgálatára, ami fontos a precíziós technológiában. A vizsgált módszerek a talajok humusztartalmára (nitrogénszolgáltató képesség), fizikai féleségére (szántóföldi vízkapacitás becslése) és a termıréteg vastagságára (összes felvehetı víz mennyisége) adnak információt.

45




A gabonavírusok epidemiológiai vizsgálata Dél-Magyarországon Kelemen Andrea Növényorvos MSc Témavezetı: Dr. habil Takács András Péter Minden kontinensen alapvetı élelmiszereknek számítanak a különbözı gabonafélék, mint a búza (Triticum aestivum) és az árpa (Hordeum vulgare). Jelenlétük nélkülözhetetlen az élelmiszer elıállításban és a takarmány iparban. Vetésterülete világviszonylatban 245-250 millió hektárra tehetı. A gabonanövények vírusbetegségeinek kártétele az elmúlt évek folyamán egyre inkább növekvı tendenciát mutat. Munkánk során célul tőztük ki a fontosabb gabonavírusok gyakoriságának és az idıjárási tényezık összefüggésének a vizsgálatát az elmúlt 14 évben (2000-2014). Vizsgálatainkhoz a Szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft. területén (Kecskés-telepen) győjtöttünk a 2000-es évtıl kezdıdıen fıleg vírustüneteket mutató és néhány tünetmentes növénymintát. Minden vizsgálati évben tavasszal és betakarítás elıtt 2x60 db növényi anyagot DAS ELISA vizsgálatoknak vetettük alá. A szerológiai tesztek során a rozsnok mozaik vírus (Brome mosaic virus, BMV), az árpa sárga törpülés vírus (Barley yellow dwarf virus, BYDV), az árpa csíkos mozaik (Barley stripe mosaic virus, BSMV), rozsnok csíkos mozaik vírus (Brome streak mosaic virus BStMV), a búza törpülés vírus (Wheat dwarf virus, WDV) és a búza csíkos mozaik vírus (Wheat streak mosaic virus, WSMV) jelenlétét vizsgáltuk. Eredményeink rámutatnak, hogy az általunk győjtött és vizsgált növényi mintákban a BYDV és a WDV jelenléte volt a leggyakoribb. A BYDV és a WDV fertızések minden évben megjelentek. A legsúlyosabb BYDV fertızést 2001-ben regisztráltuk (11). WDV által fertızött növény egyedeket a legnagyobb számban 2011-ben találtunk (43) esetben. 2012-ben igen súlyos BSMV fertızést diagnosztizáltunk mintegy 22 minta esetében volt jelen a kórokozó. BMV által fertızött növény egyedeket 2010-ben fordultak elı nagy számban (19). Jelentıs WSMV fertızést 2002-ben tapasztaltunk (14). A BStMV által fertızött növények száma 2009-tıl kezdve fokozatos emelkedést mutat. 2009-ben egy minta esetében tudtuk kimutatni a fertızést, 2013-ra azonban már 11 egyednél volt megfigyelhetı a kórokozó jelenléte. A vírusok elleni védekezésben a megelızésre kell törekedni. A védekezés már a tarlón megkezdıdik, az árvakelések és gyomnövények gyérítésével. Ha az idıjárási tényezık kedveznek a vektorok elszaporodásának indokolt a vetésidı késıbbre halasztása. Rezisztens fajták használata, továbbá elırejelzésre alapozott a vírus vektorok elleni inszekticides kezelésekkel tovább csökkenthetı a vírusfertızések kialakulásának lehetısége. Megfelelı tápanyag utánpótlással a növények genetikailag determinált ellenálló képessége fokozható.

46




Különbözı P mőtrágyák hatása a felvehetı P tartalomra inkubációs kísérletben Mónok Dávid Környezetgazdálkodási agrármérnök BSc Témavezetı: Dr. Sárdi Katalin A növények számára a foszfor az egyik legfontosabb tápelem, ezért a megfelelı termés- mennyiség és minıség eléréséhez elengedhetetlen hatékony visszapótlása a talajba. A tápanyag-ellátás során, a foszformőtrágyák hatóanyagainak lekötıdése jelentıs problémát okozhat. A kedvezıtlen átalakulási folyamatok következtében olyan formák keletkeznek, melyek a növények számára nem hasznosíthatóak. Bár késıbb újra felvehetı tápanyagokká alakulhatnak, ez rövidtávon gazdasági kárt okoz. A kutatások eredményei igazolják, hogy a talaj tulajdonságaitól függıen az átalakulás mértéke sem azonos, így célszerő különbözı tulajdonságú talajokban vizsgálni a foszfor tápelem felvehetıségének alakulását. Az inkubációs kísérletek megfelelıek arra, hogy pontos adatokhoz jussunk a felvehetı foszfor mennyiségét illetıen, ezért választottam ezt a módszert. Kísérletemben két különbözı mőtrágya hatását (szuperfoszfátot, illetve hiperfoszfátot) hasonlítottam össze. A hiperfoszfát mőtrágya elsısorban savanyú talajokra ajánlott, ahol a szuperfoszfát a savanyító hatása miatt kedvezıtlen. A kísérlet során két különbözı talajt vizsgáltam, melyek kémhatása és foszfor-ellátottsága is eltérı volt. A foszfor kezeléseket 4 növekvı adagban alkalmaztam: 0, 50, 100 és 150 mg/kg P2O5. Minden kezelést 4 ismétlésben végeztem el, majd a mintákat termosztátba helyeztem a 4 hónapos inkubációs idıre 15 C°-on. A felvehetı foszfortartalom mérésére is eltérı módszereket alkalmaztam. A savas kémhatású AL módszerrel (ammónium-laktát kivonószerrel, pH = 3,7), illetve a semleges vizes kivonatban (módosított Murphy-Riley módszer) mérhetı P mennyiségeket hasonlítottam össze. Az eredmények jól tükrözték a növekvı foszforadagok hatását. A foszfor mennyisége, a nagyobb adagok hatására növekedett mind a két talaj, illetve mőtrágya esetében a kontrollhoz képest. A savanyúbb kémhatású talajban a hiperfoszfát magasabb adagjánál a foszfor tartalom jelentısen magasabb volt az azonos adagú szuperfoszfát hatásához hasonlítva. Látható volt az is, hogy a vizes talajkivonatban a szuperfoszfát sokkal nagyobb arányban hasznosul, míg AL módszernél a hasznosulás mértéke közel azonos. A két módszer között mért értékeknél is jelentıs különbség volt. Az AL kivonószerrel az eredmények rendszerint jóval magasabbak voltak a desztillált vizes módszerhez képest. Kísérletem eredményei lényeges információkat, adatokat szolgáltathatnak a foszfor mőtrágyák és hatékony, környezetkímélı alkalmazásuk további elemzéséhez és értékeléséhez.

47




Különbözı gabonafélék abiotikus stressz tolerancia vizsgálata Porcsa Sebestyén Mezıgazdasági mérnök BSc Témavezetı: Dr. Hoffmann Borbála A mezıgazdasági termelés és ezzel párhuzamosan a lakosság élelmezése a klímaváltozás hatásai miatt várhatóan nagy kihívások elé néz a jövıben. Mivel mind Magyarországon, mind globálisan egyre nagyobb mérteket ölt a szélsıséges idıjárás miatti terméskiesés, fokozott stressztőrı képességő fajták elıállításával növelhetı a növénytermesztés biztonsága. A búza a legjelentısebb élelmezésre szánt gabonanövényünk, ezért a növénynemesítık a legnagyobb figyelme a búzára összpontosul. A faj-, illetve nemzetség-keresztezésekbıl származó hibridek lehetıvé teszik a genetikai variabilitás, így az alkalmazkodó képesség növelését is. A hexaploid búza (Triticum aestivum L.) rokonsági körébe tartozó termesztett- és vad fajoknak rendkívül széles a genetikai bázisa. A kedvezı tulajdonságok a hibridekbıl a termesztett búzába beépíthetık, így a nemesítés számára (prebreeding) fontos alapanyagot jelentenek. Az MTA AK Mezıgazdasági Intézetének Génmegırzési és Organikus Nemesítési Osztályán létrehozott fajhibridekbıl származó, citológiailag azonosított vonalak fenotipizálását végeztük tenyészedényes kísérletben. Ebben a dolgozatban a búza-rozs hibridekbıl származó néhány genotípust vizsgáltunk, különös figyelmet fordítva a gyökér fejlıdés és a szárazságtőrésre kapcsolatára. A gyökérzet vizsgálatához egy speciális tenyészedényes technikát alakítottunk ki, 75 cm hosszú 10 cm átmérıjő steril kvarchomokkal töltött tenyészedénybe ültettük a növényeket. A tápanyagot az öntözıvízbe kevert Hoagland-tápoldattal pótoltuk. A gyökereket az aratással egy idıben mostuk ki erre a célra készített eszközökkel. Mértük a szárazságtőrést számszerősítı tulajdonságokat, a gyökérfejlıdést, a koraiságot, a termést és elemeit kontroll (jó vízellátás) és stressz (vízhiányos) kezelésben. A dolgozatban ezeket az eredményeket értékeljük.

48




Egy új fejlesztéső növénykondicionáló készítmény és egy hagyományos lombtrágya összehasonlítása uborkán Szakály Balázs Környezetgazdálkodási agrármérnök BSc Témavezetık: Dr. Sárdi Katalin, Dr. Wágner László A növénykondicionáló szerek iránti érdeklıdés az utóbbi idıben növekszik. A Bistep egy új fejlesztéső, bio-organikus növénykondicionáló készítmény, amely egyesíti magában a makro- és mikro-elemeket, valamint a mikrobiológiai összetevıket tartalmazó szerek legjobb tulajdonságait. A húsz nanométeres méretnek köszönhetıen az összetevık akadálytalanul bejuthatnak a sejtmembránon, megfelelı mennyiségő és minıségő tápanyagellátást biztosítva a növény számára. Az eddigi tapasztalatok szerint a növényekre gyakorolt komplex hatás következtében a termék szakszerő alkalmazása mellett akár 30-50%-os terméshozam növekedés érhetı el, ami kertészeti kultúrák esetében a többszöröse is lehet. A Bisteprıl egy szaklapban megjelent ismertetı felkeltette az érdeklıdésemet. Felvettem a kapcsolatot a magyarországi képviselıvel, hogy szakdolgozatomban teszteljem a szert. A készítmény hatását összehasonlítottam egy több évtizede a piacon lévı termékkel, a Mikramiddal, melyet a Nitrogénmővek Zrt. gyárt. Az EK-mőtrágya elıírások szerint 45% nitrogént valamint 0,3% mikroelemeket (Fe, Mn, B, Cu, Zn, Mo) tartalmazó mőtrágya egyaránt kiválóan alkalmas alap-, starter-, fej- és lombtrágyaként. Az elızetes talajvizsgálatok után a két készítmény összehasonlítását uborkán végeztem, támrendszeres termesztésben, lombtrágyás kezelés mellett. Célom a két termék növényre gyakorolt hatásának objektív vizsgálata volt biológiai, humán táplálkozástani és gazdasági szempontból.A kísérletben vizsgáltam a kelés eredményességét, gyorsaságát, a növények generatív fenológiai fázisba lépésének idejét, a termés szélességét, hosszát, súlyát, mennyiségét és a ráfordított költségeket. A minıségre gyakorolt hatás nyomon követéséhez meghatároztuk a termés mikroelem tartalmát, amibıl fontos minıségi mutatóira lehet következtetni.

49



Természettudomány Tagozat Idırend 9:30

Búzás Elıd

Holtfa felmérések a zánkai Bálint-hegyen

9:45

Gilián Lilla Diána

A Himantoglossum adriaticum magjainak életképesség vizsgálata, in situ és ex situ csíráztatása

10:00

Horváth Boglárka

Az egész szemő búza etetésének hatása brojlercsirkék teljesítményére és vágóértékére

10:15

Koltay Ilona Anna

A hévízi gyógyiszap hatása a lovak ízületeire és inaira, valamint mozgására

10:30

Papp Tibor

Zalacsány 3G erdırészlet gombavilága - Erdıminısítési rendszer létrehozása gombák alapján

10:45

Pinczési Dóra

Nezde védett botanikai értékei és tájtörténete

11:00

Such Nikolett

Az emésztésjavító gyógynövénykeverék hatása lovak takarmányának emészthetıségére

11:15

Sütı Szandra

Küszvágó csérek (Sterna hirundo) fészkelıterület-hőségének vizsgálata és nyomkövetıs jelölésük

50



Termtud

Holtfa felmérések a zánkai Bálint-hegyen Búzás Elıd Természetvédelmi mérnök BSc Témavezetı: Dr. Bódis Judit A holt faanyag jelentısége az erdıkben hosszú idın át rosszul értelmezett volt, pedig a lábon álló kiszáradt fák, a kidılt törzsek vagy letört ágak a biológiai sokféleség megırzése szempontjából a legfontosabb mikro-élıhelyek közé tartoznak. A holt, bomló faanyaghoz az erdei életközösség 30%-a kötıdik, a gerincesektıl kezdve a különféle ízeltlábúakon keresztül a gombákig és növényekig. A természetvédelmi szempontból legfontosabb, nagymérető holtfák jelenlétét az erdei életközösség szempontjából elégséges mennyiségben nem teszi lehetıvé a hagyományos vágásos erdıgazdálkodás. Hazánk gazdasági rendeltetéső cseres-tölgyeseinek holtfa viszonyairól keveset tudunk, leginkább az Északi-középhegységbıl származó adatok alapján következtethetünk országos viszonylatú adatokra. A zánkai Bálint-hegy 11F és 11C cseres-kocsánytalan tölgyesében végeztem felméréseket, hogy felmérjem azok holtfa viszonyait és elkészítsek egy erdırészletre vonatkozó holtfa térképet. A terület nem védett, nem Natura 2000 erdı, hanem folyamatos erdıborítást biztosító szálaló üzemmódú, egy család tulajdonát képezı, a Bálint-hegyi Erdıbirtokossági Társulat kezelésében lévı magánerdı. A két erdırészlet összes holtfa térfogata 16,4 m3/ha, melynek 63%-a kocsánytalan tölgy, 31% cser tölgy, a többi virágos kıris, madárcseresznye és fekete fenyı. A holtfa aránya az élıfa készlethez képest 7%. Az álló holtfák átlagos mennyisége 5 m3/ha. A holtfának mindkét esetben az álló adta a kisebbik részét (28, ill. 34%). Lebomlási szintet tekintve a holtfák harmada közepesen korhadt, a szélsı értékek kevésbé domináltak. A fenti adatok a hasonló erdık átlagos adataival szinte teljesen megegyeznek. Az egyik eltérés, hogy míg az országos adatok olyan felmérésekbıl származnak, amelyek mérettartomány nélkül az összes holtfát felmérték, addig a zánkai erdırészletekben ugyanezeket a mennyiségi és arányossági eredményeket úgy kaptam meg, hogy a 20 cm átmérı alatti egyedek nem kerültek felvételezésre. A legnagyobb eltérés a nagymérető, tehát 30 cm-átmérı fölötti holtfák számában van. Az országos adatok szerint a gazdasági rendeltetéső kezelt erdıkben 1 db/ha, a felhagyott erdıkben, tehát ahol a felsı lombkoronaszint eléri a 105 évet és több évtizede emberi beavatkozás nem történt, ott 16 db/ha található átlagosan. A mintaterületeken átlagosan 19 db/ha, ami számottevı különbséget jelent. A vizsgált erdırészletek holtfa viszonyaira megállapítható, az élıvilág szempontjából magasan felülmúlja az átlagos értékeket. A 11F erdırészlet holtfa térképe segítheti azt a tudatos erdıgazdálkodást, mely figyelembe veszi a holtfa, erdei ökoszisztémában betöltött szerepét, miközben az erdı gazdasági szempontból is nyereséges.

51



Termtud

A Himantoglossum adriaticum magjainak életképesség vizsgálata, in situ és ex situ csíráztatása Gilián Lilla Diána Természetvédelmi mérnök BSc Témavezetık: Dr. Bódis Judit, Dr. R. Eszéki Eszter, Dr. Illyés Zoltán A kosborfajok magjának felépítése és gombakapcsoltságuk miatt a csírázás rendkívül érzékeny szakasza életmenetüknek. A természetvédelmi szempontból kiemelt fontosságú (mindkét hazai faj fokozottan védett és Natura jelölı) Himantoglossum nemzetség tagjainál nem minden esetben rendelkezünk csírázással kapcsolatos információkkal. Dolgozatomban a Himantoglossum adriaticum magok életképesség vizsgálatának, in situ és ex situ csíráztatásának eredményeit tárgyalom. TTC-vel történı életképesség vizsgálatot alkalmaztam. A magburok-repesztés érdekében kémcsırázó készülékkel történı mechanikai elıkezelést végeztem. A különbözı mintaterületekrıl származó magok csírázási erélye közt nem volt szignifikáns különbség. Az in situ csíráztatás során diakeretes módszert alkalmaztunk. A Keszthelyi-hegységben és a Sümegtapolcai-háton 6-6 helyre helyeztünk ki 10-10 diakeretet közvetlenül az anyatövek mellé, valamint további 3-3 diakeretet az anyatövektıl 10 méteres távolságban, kontrollként. Az ex situ csíráztatást az ELTE Füvészkert laboratóriumában végeztem. 2013 szeptemberében lamináris fülkében, módosított Fast táptalajra vetettem el hat lombikban az érett toktermésbıl származó magokat. Az elsı csírakezdemény megjelenésétıl fogva havonta ellenıriztem a lombikokat. Az életképességi vizsgálat során az átlagos csírázóképesség 17,7%. Az in situ csírázóképesség a Keszthelyi-hegységben a magvetéstıl számított 8. hónapban 0,094%. Ha csak azokat a magokat vesszük figyelembe, melyek élı sallangvirág tövek egy méteres körzetébe kerültek, az arány 0,1%-ra nı. A kontroll keretek esetében a csírázási arány 0,08%. 11 hónappal a magvetés után a csírázási arány már 42%-ra nıtt. Ebbe beleszámítottam a 0. stádiumban levı magokat is. A sallangvirág tövek egy méteres körzetében ez az arány 50,3%, a kontroll keretek esetében a csírázási arány 19,4%. A Sümeg-tapolcai-háton 8 hónappal a magvetés után a csírázási arány 0,11%. Az élı sallangvirág tövek egy méteres körzetében lévı magok esetében az arány 0,13%, míg a kontroll keretek esetében egyetlen csíranövényt sem találtam. 11 hónappal a kihelyezés után a csírázási arány már a 34,7%. A sallangvirág tövek melletti magok esetében az arány 39,9%, a kontroll keretekben 3,5%. Az ex situ csíráztatás során az elsı csírakezdemények a magvetéstıl számított 9. hónapban jelentek meg. A „Bakony13”-as lombikban csíráztak ki a magok kiemelkedıen jól. Ennek a csírázóképessége a magvetéstıl számított 13. hónapban 1,3%. Összevetve az in situ és ex situ csírázásokat, mind a természetben, mind a laboratóriumi körülmények között a H. adriaticum magjai a vetéstıl számított 9-11. hónapban kezdtek el nagy mennyiségben csírázni, tehát a magok addig nyugalmi állapotban maradtak, de megırizték csíraképességüket. Vizsgálataim alapján a faj magjainak csírázási aránya megnyugtatóan magas természetes élıhelyén, így valószínőleg az életmenet ezen szakasza nem kulcseleme a faj veszélyeztetettségének.

52



Termtud

Az egész szemő búza etetésének hatása brojlercsirkék teljesítményére és vágóértékére Horváth Boglárka Állattenyésztı mérnök BSc Témavezetı: Dr. Pál László A közelmúltban megjelent nemzetközi kutatások azt igazolják, hogy a baromfitápokhoz kevert egész szemő búza serkentıen hat a zúzógyomor és a hasnyálmirigy mőködésére, amelyek eredményeként az emésztés hatékonysága fokozódik, így a takarmány energiatartalma kedvezıbben értékesül és javul a táplálóanyagok, többek között az aminosavak emészthetısége. Az sem elhanyagolható, hogy a búza darálási költsége elmarad, amely a termelés gazdaságosságát is kedvezıbbé teheti. Mindezek alapján kísérletünkben granulált brojlertápokhoz (nevelı és befejezı) különbözı arányban kevert egész szemő búza takarmányozásának hatását vizsgáltuk a teljes hizlalási ciklus során mutatkozó növekedési intenzitásra, a takarmányértékesítés hatékonyságára, valamint a piacképes súly elérését követıen az egyes húsrészek és a zúzógyomor arányára. Kísérletünkben 816 vegyes ivarú ROSS-308 típusú húshibrid csirkét 24 mélyalmos fülkében helyeztünk el (34 állat/fülke) négy takarmányozási csoportot kialakítva. Napos kortól 10 napos korig az állomány egységes indító takarmánykeveréket fogyasztott, majd a 11. naptól három kezelést alkalmaztunk a nevelı I. (11-18. nap), nevelı II. (19-28. nap) és befejezı (29-40. nap) szakaszokban. Az I. kísérleti csoport (kontroll) keveréke egész búzaszemet nem tartalmazott egyik takarmányozási fázisban sem. A II. csoportban, a hizlalási szakaszoknak megfelelıen 5-10-15%, a III. csoportban 520-30% búza szerepelt a kísérleti takarmánykeverékekben. A hizlalási szakaszok végén mértük az állatok egyedi testsúlyát és a fülkénkénti takarmányfogyasztást. A kísérlet végén kezelésenként 6-6 jérce és kakas levágását követıen értékeltük az állatok konyhakész súlyát, az értékes húsrészek és a zúzógyomor súlyának arányait. Eredményeink alapján az egész szemő búza etetése a kakasok élısúlyát nem befolyásolta a kísérlet végén, míg a jércék esetében az emelt szintő szemes búza alkalmazása (III. csoport) kisebb testsúlyt eredményezett a kontroll (I.) csoporthoz képest (p<0,05). A kisebb arányban búzaszemeket tartalmazó tápsor (II. csoport) hatására tapasztaltuk a kontrollhoz viszonyítva a legkedvezıbb takarmányértékesítést a hizlalás teljes idıszakára vonatkoztatva (p<0,05). A kísérleti kezelések nem befolyásoltak szignifikáns mértékben a csirkék konyhakész súlyát, a mellfilé és a combok arányát. Az egész szemő búza etetése mindkét csoportban megnövelte (p<0,05) a zúzógyomor élısúlyhoz viszonyított arányát az egész szemő búzát nem tartalmazó kontroll keverékkel elért eredményekkel összehasonlítva.

53



Termtud

A hévízi gyógyiszap hatása a lovak ízületeire és inaira, valamint mozgására Koltay Ilona Anna Állattenyésztı mérnök BSc Témavezetı: Dr. Bartos Ádám A lovak inainak és ízületeinek kezelése hévízi gyógyiszappal Minden lovas féltve ırzött kincse, lova lábainak, inainak, ízületeinek épsége. Sajnos azonban rengeteg veszély fenyegeti hőséges hátasunk mozgásszerveit: túlterhelés, gyulladás, rándulás, részleges vagy teljes szakadás, stb. és ha ezeket sikerül elkerülnünk, akkor is fenn áll a veszélye annak, hogy a kor elırehaladtával az ízületek kophatnak, elhasználódhatnak, kötötté válhatnak, mely a ló teljesítıképességének, mozgása minıségének csökkenését eredményezi. Az egyes sérülések kezelésére, valamint az inak és ízületek erısítése érdekében számos gyógyászati módszert (hidroterápia, elektroterápia, masszázs, mágnes terápia, akupunktúra…) alkalmaznak. Ezen túl sikeresen használnak különféle agyag és iszappakolásokat (legtend, holt tengeri iszap (Mineral Mud Pack)) is. A humán gyógyászatban évtizedek óta ismert a hévízi iszap jótékony hatása. A készítményt már korábban sikeresen alkalmaztuk ín és ízületi problémák kiegészítı kezelésében lovaknál is. A kedvezı humán eredmények és a lovaknál elért jótékony hatás adta az ötletet a kísérlet elvégzéséhez. Jelenleg még kevés információ áll rendelkezésre a hévízi iszap lovak inaira és ízületeire, valamint mozgására gyakorolt hatásával kapcsolatban. Munkámban erre a kérdésre keresem a választ. A kapott eredmények igazolni látszanak, hogy a hévízi iszap sikeresen alkalmazható lovaknál ínsérülések utókezelése mellett az inak rugalmasságának, az ízületek hajlékonyságának növelése, valamint lovaink hosszú távú egészségmegırzésére céljából. Az egyes kúrák hosszának meghatározásához, valamint iszap kezelés egyéb jótékony hatásainak feltárásához további vizsgálatok szükségesek. Jelen kutatás egy több vizsgálatból álló sorozat elsı állomása. Egy olyan protokoll kidolgozása a végsı cél, melynek segítségével a hévízi iszap - a humán gyógyászathoz hasonlóan - eredményesen alkalmazható lovaink gyógykezelésében, egészségük hosszú távú megırzésében. A készítmény száz százalékban magyar fejlesztés, valamint összetevıi teljes mértékben természetes anyagok. Reményeink szerint a komplett kezelési protokoll kidolgozása után, létrejöhet egy minden lótartó számára elérhetı és könnyen (különlegesebb szaktudást nem igényelve) alkalmazható készítmény. Véleményem szerint ez a téma napjainkban egyre jobban kardinális kérdéssé válik, mivel lovaink használatában a legfontosabb a teljesítmény, melyhez elengedhetetlen a ló kiváló mozgása. Az utóbbi idıben fıként a sport lovak világában a komoly terhelése mellett a hosszú távú használat záloga a ló inainak, ízületeinek egészségvédelme. Ebben komoly szerepe lehet egy ilyen viszonylag könnyen és gazdaságosan alkalmazható, jó hatású készítménynek.

54



Termtud

Zalacsány 3G erdırészlet gombavilága - Erdıminısítési rendszer létrehozása gombák alapján Papp Tibor Növénytermesztı mérnök BSc Témavezetı: Dr. Szeglet Péter 2010. június óta végzek terepi megfigyeléseket a zalacsányi erdıben és környékén, amely során a növényeket, gombákat és rovarokat fotózom. A Google Earth program térképe volt segítségemre. Az erdı felsı területein végeztek favágást, így jelentıs része kipusztult, a növényzet megváltozott. A fajok részben vagy teljesen eltőntek. A célom az volt, hogy a terület gombavilágáról adatokat szerezzek, amelyeket egy adatbázisba győjtöttem, a gombák elterjedését tudjam ábrázolni is az egyes területrészekre bontva. Korábban senki nem csinált az erdırészen hasonló felmérést. Rá szeretnék mutatni arra, hogy a beavatkozás miatt a hátrahagyott maradványokon már csak a parazita gombák és a szaprofiták töredéke képes megélni. A tereptanulmányok során 140 fajt sikerült lefotóznom és azonosítanom, ezek között három védett, valamint a megtalált fajok majdnem fele ritka és veszélyeztetett. Egy új erdıminısítési rendszert dolgoztam ki, amelynek alapja az általam létrehozott adatbázis. A gombákat szakirodalmi adatok alapján pontoztam, vizsgálva a gazdasági és ökológiai hasznát. Kutatásomban az alábbi kérdésekre keresem a választ: Milyen gombafajok fordulnak elı a területen? A favágásnak voltak/vannak-e látható következményei? Lehetséges-e a gombák elıfordulásával az erdı minısítése? A területen milyen védett és veszélyeztetett értékek fordulnak elı? Érdemes-e a terület a védelemre? A vizsgált területet 10 részre osztottam, az szerint, hogy milyen az uralkodó fafaj, milyen aljnövényzet jellemzı rá, mennyire sőrő, valamint figyelembe vettem a geomorfológiai tagoltságot is, hiszen a tó feletti erdıterület nagy eróziós völgyekkel tagolt. A területeket két-három hetenként látogattam, esıs idıjárás esetén hetenként is, minden talált gombáról fotót készítettem, valamint feljegyzést a kép készítésének napjáról és pontos helyérıl. Fényképezéshez két gép is segítségemre volt, egy Olympus FE-120 típusú 6 Megapixeles, valamint egy Fuji Finepix AX300 14 Megapixeles fényképezıgépet használtam. A térképem szerkesztéséhez a Google Earth programot térképét szerkesztettem, ennek adatait egészítettem ki, mivel az újabb vágások nem láthatóak a mőholdfelvételen. A területfelosztásnál egy Sony Ericsson XPeria MiniPro GPS Status software segítségével rögzítettem a koordinátákat, majd ezeket a számítógépen bejelöltem és „sokszög” funkcióval körülrajzoltam a területrészek határát. Minden résznél vizsgáltam a talajadottságokat, mint a Ca tartalmat, pH értéket, humusztartalmat, humuszréteg átlagos vastagságát, valamint a talaj kötöttségét. Az erdıminısítési rendszer kidolgozásánál 5 tulajdonságot vettem figyelembe, a tulajdonságok egyenként maximum 10 pontot érnek. A területrészekre nézve vizsgáltam a legalacsonyabb és legmagasabb pontszámot, a szórást, a móduszt és az átlagot. A kapott adatok alátámasztották a hipotézisemet, miszerint az értékes gombák az ép területrészekre szorultak vissza.

55



Termtud

Nezde védett botanikai értékei és tájtörténete Pinczési Dóra Természetvédelmi mérnök BSc Témavezetı: Dr. Bódis Judit Nyugat - Külsı – Somogy északkeleti területe potenciálisan cseres-tölgyes terület, ma akácossal tarkított gyepfoltok uralják. Dolgozatom témája ezen száraz gyepfoltok védett és ritka növényfajainak felkutatása, s állománynagyságuk felmérése. Mindemellett a terület tájtörténetének áttekintésével szeretném bemutatni, hogyan alakult ki Nezde puszta mai arca. A tájtörténet feltárásában elsısorban az I. és II. Katonai Felmérés térképeire támaszkodom. A védett növények felmérése érdekében a vizsgált területet tizenegy mintaterületre osztottam, a terepbejárásokat 2013-2014 - ben végeztem. A védett növényfajok elıfordulási adatai számolással, ill. becsléssel kerültek rögzítésre. Elkészült a terület összesített fajlistája, melybıl az élıhelytípusokra következtettem. Az elsı és második katonai felmérés térképei közt szembetőnı különbségek figyelhetık meg, melyek a térségben mindig is jelentıs szerepet játszott szılı-, és gyümölcstermesztés elıretörését, valamint a mindennapi megélhetést biztosító szántóföldek térhódítását szemléltetik. Erre az idıszakra tehetı a terült képét meghatározó fasorok, muzsdák keletkezése is. A vizsgált területek a löszgyepek, kötött talajú sztyeprétek (H5a) és a galagonyás – kökényes – borókás szárazcserjések (P2b) élıhely kategóriákba sorolhatóak. Az alábbi védett növényfajok találhatók rajtuk: tavaszi hérics (Adonis vernalis), tornyos sisakoskosbor (Anacamptis pyramidalis), erdei szellırózsa (Anemone sylvestris), csillagıszirózsa (Aster amellus), hangyabogáncs (Jurinea mollis), bíboros kosbor (Orchis purpurea), tarka pettyeskosbor (Neotinea tridentata), agár sisakoskosbor (Anacamtis morio), sömörös pettyeskosbor (Neotinea ustulata subsp. aestivalis), erdei borkóró (Thalictrum aquilegiifolium). A mintaterületek mindegyikén több védett növényfaj található, ezek eloszlása azonban nagy változatosságot mutat. Legnagyobb mennyiségben a „Második domb” mintaterületein fordulnak elı, azon belül is a nyolcas mintaterületen a legkoncentráltabb jelenlétük, ahol öt védett növényfaj található. Szembetőnı különbséget mutat a „Szkíta-Golgota” és a „Második domb” mintaterületein felvett védett növényfajok egyedszáma. Ennek oka a legeltetés késıbbi felhagyása a „Második dombon”, ahol három olyan védett növényfaj is elıfordul, amely a „Szkíta-golgotán” nem. Az általam vizsgált területrıl a tavaszi hérics (Adonis vernalis) és a sömörös pettyeskosbor (Neotinea ustulata subsp. aestivalis) elıfordulása eddig nem volt ismert. A régi szántók helyén kialakult gyümölcsösök gazdag színfoltjai tájainknak. Extenzív hasznosításuk lehetıséget teremtett védett természeti értékeink túlélésére. Ám felhagyásukkal s ezt követı becserjésedésükkel, az inváziós növényfajok terjedésével veszélybe kerültek ezen élıhelyek. Ezért is olyan fontos e természetvédelmi területek megóvása. Figyelmet és megbecsülést érdemelnek.

56



Termtud

Az emésztésjavító gyógynövénykeverék hatása lovak takarmányának emészthetıségére Such Nikolett Állattenyésztı mérnök BSc Témavezetı: Dr. Bartos Ádám A Fitocavallo NOSPAS gyógynövény keverék általános, lovak emésztését javító hatása a korábbiakból már ismert. Viszonylag kevés információ áll rendelkezésre azonban arra vonatkozólag, hogy a készítmény milyen mértékben befolyásolja a takarmány, fıként a széna emészthetıségét, valamint milyen hatással van az egyes tápanyagok emészthetıségére külön-külön. Kísérletünkben erre a kérdésre kerestük a választ. A kísérletet a Pannon Egyetem Georgikon Karának Lovasiskolájában végeztük. A vizsgálatban szereplı tíz felnıtt iskolalovat véletlenszerően két csoportra osztottuk. A kísérlet megkezdése elıtt a lovakkal ad libitum főszénát, valamint naponta kétszer 0,25 kg nedvesített zabot etettünk. Az elsı bélsár mintákat a vizsgálatok megkezdése után 3 nappal vettük. Hosszabb szoktatási szakaszra az ért nem volt szükség, mivel a lovak korábban is az említett szénát és zabot fogyasztottak. A mintavétel két egymást követı napon történt, melyekbıl valamennyi vizsgált ló esetén átlagmintát készítettünk. A mintavételt követıen a kezelt csoport takarmányát 30 g gyógynövény keverékkel egészítettük ki. Hét nap elteltével a bélsár mintavételt megismételtük a kísérlet kezdetéhez hasonló módon. A mintavételt követıen meghatároztuk a széna és bélsár minták szárazanyag, nyersfehérje, nyersrost, nyerszsír, nyershamu és savban nem oldódó hamu (AIA) tartalmát, utóbbi az emésztési együtthatók meghatározásakor indikátorként szolgált. A készítményre a lovak eltérı mértékben, de kedvezıen reagáltak. A legnagyobb egyedi eltérések a nyerszsírnál mutatkoztak az eredményekben, a nyersfehérje, nyersrost, nyershamu és szárazanyag eredményei egyöntetőbbek lettek. A kísérlet végén a két csoport között jelentıs különbségeket tapasztaltunk. További fontos eredmény, hogy a gyógynövény keveréket a lovak szívesen fogyasztották, takarmány visszautasítást az etetés kezdetén észlelt egy-két esettıl eltekintve nem tapasztaltunk. Mivel valamennyi a kísérletben résztvevı ló ugyanannyi zabot kapott, melynek mennyisége az ad libitum elfogyasztott szénáéhoz képest arányaiban kicsi, a kapott eredmények elsısorban az elfogyasztott szénában lévı tápanyagok emészthetıségérıl adnak képet. Eredményeink arra engednek következtetni, hogy az ilyen és hasonló gyógynövény keverékek sikeresen használhatók az egyes takarmányok tápanyagait gyengébben hasznosító lovak esetén a takarmány kihasználás javítására. E mellett a gyógynövény keverékek alkalmazásának nagy jelentısége lehet a tömegtakarmányok, fıleg szénafélék esetén sokszor megfigyelhetı hektikus minıség (elöregedett széna, hibás tárolás miatti tápanyag veszteség…) részleges kompenzálásában.

57



Termtud

Küszvágó csérek (Sterna hirundo) fészkelıterület-hőségének vizsgálata és nyomkövetıs jelölésük Sütı Szandra Környezettan BSc Témavezetı: Preiszner Bálint A Magyarországon fokozottan védett, hosszútávú vonuló küszvágó csér (Sterna hirundo) európai állományai a vonulás során két fı útvonalat használnak. Annak ellenére, hogy az elmúlt 60 évben Magyarországon a fajnak közel 5000 egyedére került az egyedi azonosításukat szolgáló győrő, valamint 2009-ben színes győrőzési program is indult, meglehetısen kevés megkerülési adata áll rendelkezésünkre. A meglévı adatokból arra következtethetünk, hogy a magyarországi fészkelı állomány dél-keleti irányba, a Boszporusz felé vonul és Afrika déli területein telel. A képet árnyalja azonban, hogy a környezı országok állományairól vannak ellentmondásos adatok. Mivel a pontos vonulási útvonal felderítéséhez a győrőzés nem elegendı, 2014-ben 5 felnıtt egyedet láttunk el színes győrőre rögzített geolokátorral. Az eszköz segítségével a fényintenzitás alapján becsülhetı a napkelte és a napnyugta idıpontja, így a nappalok hossza, amelyekbıl kb. 200 km-es pontossággal meghatározható az egyed földrajzi helyzete. A szerkezet az adatokat nem továbbítja, csak tárolja, így azok kinyeréséhez az egyedet vissza kell fogni. A geolokátorok felszerelése elıtt vizsgáltuk, hogy az általunk vizsgált kolóniában is fennáll-e a szakirodalom szerint a fajra jellemzı fészkelıterület-hőség; illetve teszteltük a fészken fogási módszert. 3 év alatt – visszafogásokkal együtt – 17 alkalommal sikerült felnıtt egyedet fogni. 2014-ben 6 győrős madarat olvastunk le, beleértve a 2012 elıtt fiókaként győrőzött, majd felnıttként visszatérı egyedeket is. Egy kivétellel ezen tapasztalt vonulók közül került ki az az 5 madár, amelyek a geolokátorokat kapták. Amennyiben ezek a madarak 2015ben is visszatérnek, a geolokátorokból kinyert adatok segítségével fény derülhet a vonulás pontos útvonalára és a telelıterületek elhelyezkedésére. Ezek ismeretében pedig a pihenı-, és táplálkozó területek védelmével jelentıs eredményeket lehet elérni a faj megırzésében.

58


Mérnöki Kar

59




Fizika, Földtudományok, Matematika Szekció / Radiokémia és Radioökológia Tagozat Idırend

10:00

Szántó János

Radonexhaláció akkumulációs módszerrel történı mérésének optimalizálása NORM anyagokra, valamint a mérést zavaró hatások azonosítása és kiküszöbölése

10:20

Bátor Gergı

Szkenner alapú nyomdetektor elemzı rendszer összehasonlítása hagyományos optikai mikroszkópos módszerrel

10:40

Bednár András

Környezeti minták feltárásának és mérésének optimalizálása azok stroncium-90 aktivitásának meghatározása céljából

Bátor Péter

Henger alakú NaI szcintillációs kristállyal valamint téglatest alakú NaI szcintillációs kristállyal szerelt detektorok összehasonlítása radiográfiai vizsgálatoknál

11:00

60



FiFöMa

Radonexhaláció akkumulációs módszerrel történı mérésének optimalizálása NORM anyagokra, valamint a mérést zavaró hatások azonosítása és kiküszöbölése Szántó János Környezetmérnök MSc Témavezetı: Dr. Sas Zoltán Az emberi egészségre kockázatot jelentı folyamatok tanulmányozása, azok hatásmechanizmusainak minél pontosabb ismerete jelenkorunk egyik legégetıbb feladatává vált. Általában az építıanyagokból származó sugárterhelés nem jelentıs, azonban az építkezések során elıfordulhatnak olyan természetes, vagy gyártási folyamatok melléktermékeként keletkezı anyagok is, melyek az átlagoshoz képest jelentısen nagyobb aktivitáskoncentrációban tartalmazzák a földkérgi (Ra-226, Th-232, K-40) radionuklidokat, illetve bomlástermékeiket. A rádiumtartalomból keletkezı radon és leányelemei jelentıs módon hozzájárulnak a belsı sugárterheléshez, egészségkárosító hatásukat a tüdırákot kiváltó okok között a dohányzást követıen másodikként tartják nyilván. A lakóépületek beltéri radonszintjére vonatkozó, egyre szigorodó ajánlások miatt az építıanyagok radiológiai minısítése mellett szükséges a gyártási folyamat radonexhalációt csökkentı lehetıségeinek vizsgálata, valamint a késztermékek radonexhalációra vonatkozó korlátozása. Munkám során a radonexhaláció mérésére alkalmas akkumulációs módszer NORM anyagokra történı kidolgozását, fejlesztését tőztem ki célul, melyhez általam készített akkumulációs kamrákat és AlphaGUARD PQ2000 Pro folyamatos radonmonitort használtam. A módszer gyors meghatározást (1-3 nap) tesz lehetıvé, mert nem kell megvárni a Ra-226 és az abból keletkezı Rn222 közötti szekuláris egyensúly beállását (kb. 27 nap). A folyamatos radonmonitor alkalmazásával a mérés gyors, egyszerő és egyszerő adatfeldolgozást tesz lehetıvé. A mérések során arra a következtetése jutottam, hogy a mérırendszerben használt eszközök (csövek, csatlakozók, stb) anyagai, valamint az akkumulációs kamra radonáteresztése nagy mértékben befolyásolja a mérési eredményeket, ezért meghatároztam ezen paramétereket, lehetıvé téve a mérırendszer radonáteresztésének kiküszöbölését. Mivel nem minden radon monitor képes a radon mellett gyakran elıforduló, a Th-232 izotóp bomlási sorában keletkezı Rn-220 (toron) megkülönböztetésére, így az szintén zavaró tényezıként jelentkezik a radonexhaláció meghatározása során. A méréseim során használt AlphaGUARD PQ2000 Pro radonmonitor esetében is kiküszöbölendı volt a mintából származó toron zavaró hatása. A toronmentes mérésre szintén sikerült megoldást találni, melynek eredményeképpen kidolgoztam egy mérési eljárást, amit többféle mintával (vörösiszap, agyag, salak, beton) kipróbáltam, majd az eredményeket értékeltem. A kidolgozott mérési protokoll minden radon monitor esetén lehetıvé teszi a toronmentes mérést, mely gyakorlati szempontból igen jelentısnek mondható, ugyanis nem szükséges a legújabb mérımőszerek beszerzése, mellyel költségkímélı fejlesztést tehetünk lehetıvé az anyaintézet és más kutatóintézetek számára.

61



FiFöMa

Szkenner alapú nyomdetektor elemzı rendszer összehasonlítása hagyományos optikai mikroszkópos módszerrel Bátor Gergı Környezetmérnök MSc Témavezetı: Dr. Kovács Tibor A nyomdetektorokat nemzetközi és hazai mérési gyakorlatban is sokszor alkalmazzák különbözı alfa sugárzó radionuklidok mérésére. Az alkalmazott nyomdetektorok anyaga igen széles skálán változik: a leggyakrabban alkalmazott detektor valamilyen szerves anyag, polimer mőanyag. A legelterjedtebb típus a polikarbonátból készült CR-39 típusú detektor. Ez egy átlátszó mőanyag, melyet szemüveglencsék gyártására is alkalmaznak bizonyos optikai tulajdonságai miatt. A detektorok mőködésének alapja, hogy a nagyenergiájú töltött részecskék (ilyen az alfa részecske is) sérüléseket okoznak a haladási vonaluk mentén. A keletkezett nyom nagysága néhány nm, mely túl kicsi ahhoz, hogy látni lehessen. Így a gyakorlatban kémiai maratást követıen vállnak detektálhatóvá. A detektálást legtöbb esetben valamilyen optikai mikroszkóp segítségével végzik. Az elmúlt években a CR-39 detektorral történı mérések során keletkezett nyomok feldolgozásához és számlálásához, egyre több kutatócsoport fejleszt új módszereket. Ebben a dolgozatban az általunk fejlesztett nagyfelbontású síkágyas szkenneren alapuló kiértékelési módszert és annak minıség ellenırzését mutatjuk be. A fejlesztéshez nagyfelbontású (4800x4800 dpi) szkennert használtunk és több, a kereskedelemben elérhetı szoftver segítségével dolgoztuk fel a besugárzott CR-39-es detektorokat. A kiértékeléseket elvegeztük transzmisszios és reflexiós módban is, a kapott képeket kiértékeltük egyszerő alakfelismerés nélküli és alakfelismeréssel is rendelkezı képanalizáló szoftverek segítségével is. A kimutatási határ csökkentése és a módszer jobb megbízhatósága érdekében több háttércsökkentési módszert is megvizsgáltunk. A legjobb eredményt adó módszer minıség ellenırzését elvegeztük és a módszert validáltuk, melynek során meghatároztuk a mérések reprodukálhatóságát, a mérések öszbizonytalanságát és a mérés precizitását a referencia detektorokhoz képest. Összehasonlító elemzést hajtottunk végre melynek során – 563 detektor kiértékelését végeztük el hagyományos (optikai mikroszkópos) és a nagyfelbontású szkennert használó módszerrel is – megállapítottuk, hogy a fejlesztett módszer alkalmas a nyomok nagy pontosságú és megbízható elemzésére. Az új módszernek köszönhetıen a nyomdetektorok kiértékelési ideje nagymértékben csökkent valamint a jel-alakfelismerésnek köszönhetıen úgynevezett állnyomok (karcok, szennyezıdések) sem zavarják az elemzések pontosságát.

62



FiFöMa

Környezeti minták feltárásának és mérésének optimalizálása azok stroncium-90 aktivitásának meghatározása céljából Bednár András Biomérnök BSc Témavezetı: Dr. Kovács Tibor A környezetünkben megtalálható radioaktív izotópok közül sok veszélyt jelent az élıvilágra. Ezek közül az egyik igen jelentıs kockázatot képviselı a stroncium 90-es tömegszámú izotópja. Az anyag természetesen nem fordul elı, ugyanakkor a légköri atomrobbantások, valamint az atomerımőbalesetek során nagy mennyiségben kerültek környezetünkbe. Különösen nagy, az emberre is veszélyes kockázatát az okozza, hogy csontkeresı izotópként a szervezetbe jutva ott beépül a vázrendszerbe, ahol a vérképzı szervrendszert a bomlása közben keletkezı sugárzással nagymértékben károsítja. Az elıbbiekben említettek miatt fontos, hogy a környezeti minták stroncium aktivitását pontosan mérni tudjuk. Az elem kémiailag mind a kalciumhoz, mind a rádiumhoz nagyfokú hasonlóságot mutat, ezért nehéz megfelelıen elválasztani. Ebbıl fakadóan az idık során rengetegféle módszer alakult ki ennek elvégzésére. TDK munkám során ezen metódusok közül kellett azokat kiválasztanom, melyeket az Intézet eszközparkjával megvalósíthatónak véltem, valamint ezek után a módszereket a legnagyobb hatásfok elérése érdekében optimalizáltam. A munka további részét képezte azon módszerek adaptálása, melynek során a különbözı mátrixú környezeti minták hatékony feltárását el lehetett végezni, így olyan alapanyagokhoz jutva, melyekbıl a már optimalizált elemelválasztási megoldásokkal ki lehetett nyerni a stronciumot. Végül az elıkészített stronciumforrások aktivitásának meghatározását kellett megfelelıen megoldani, ismét a rendelkezésre álló berendezések segítségével. A munka befejeztével kialakításra kerültek olyan protokollok, melyek felhasználásával gyakorlatilag bárki képes megfelelı pontossággal elvégezni a méréseket. Összefoglalásul elmondható, hogy a kialakított módszerek segítségével már itt a radiokémia intézetben is rendkívül nagy reprodukálhatósági rátával és pontosan lehet meghatározni a minták stroncium aktivitását.

63



FiFöMa

Henger alakú NaI szcintillációs kristállyal valamint téglatest alakú NaI szcintillációs kristállyal szerelt detektorok összehasonlítása radiográfiai vizsgálatoknál Bátor Péter Mechatronikai mérnök BSc Témavezetı: Dr. Kovács Tibor Az iparban és az orvostudományban is már rutinszerően alkalmazzák a radiográfiai vizsgálatokat, melynek alap elve, hogy ipari sugárforrások segítségével olyan energiájú sugárzást állítanak elı, mely képes áthatolni a fémeken, avagy a szöveteken. A vizsgált tárgyon, személyen átbocsátott sugárzás energiája a vizsgálati anyagra jellemzı tulajdonságainak megfelelıen csökken és az ellenkezı oldalon elhelyezett röntgenfilmen, jelen esetben detektoron értékelhetı eredményt ad, melybıl láthatóvá válik a vizsgált elem belsı folytonosságának hibája, vagy a normálisnak tekintett állapottól való eltérése. Ebben a dolgozatban egy szögletes alakú NaI egykristállyal szerelt szcintillációs detektort hasonlítunk össze egy henger alakú NaI egykristállyal mőködı szcintillációs detektorral. A radiográfiai vizsgálat fejlesztéshez egy a GAMMA Mőszaki zRt. által biztosított szögletes alakú kristállyal szerelt detektort használtunk, melyhez a kiértékelı elektronikát egyedileg az intézetben készítettük el. Összehasonlítási alapként pedig szintén a GAMMA Mőszaki zRt. által forgalmazott NDI elnevezéső intelligens szcintillációs detektor család egyik tagját alkalmaztuk. Az intézet egyik laboratóriumában felállítottunk egy az iparban alkalmazott desztilláló kolonnákhoz hasonló méretarányos modellt. Ezen modellen méréseket végeztünk az általunk fejlesztett kiértékelı rendszerrel ellátott szögletes alakú detektorral, valamint az NDI elnevezéső szcintillációs detektorral. A mérési hibák és bizonytalanságok csökkentésére egy adott ponton egymás után többször végeztünk mérést, majd a kapott eredményeket átlagoltuk. A mérések és következtetések alapján elmondható, hogy a négyzet keresztmetszető szcintillátor hatásfoka és ezzel alkalmazhatósága jobb, mint az kör keresztmetszető szcintillációs kristályok. A nagyobb érzékenységnek köszönhetıen kisebb intenzitású sugárforrás alkalmazása is elegendı, mely sugárvédelmi szempontból nem elhanyagolható.

64



Kémiai és Vegyipari Szekció / Biotechnológia Tagozat Idırend 10:00

Koók László

10:20

Barta Máté Gábor, Nyuli Gábor Tamás

Mikrobiális üzemanyagcellák vizsgálata szervesanyag-tartalmú hulladékok energetikai hasznosítására Poli-imid gázszeparációs membrán permeabilitásának vizsgálata kén-hidrogénes roncsolás elıtt és után

10:40

Baráth Veronika

A flagelláris exportszignál szegmenseinek azonosítása

11:00

Frank Tamara

Bakteriofágterápiás növényvédı szerek

11:20

Bogdán Fanny, Kocsi Viktória

Biohidrogén szeparácio PDMS modell- és valós gázelegyekkel

11:40

Gorgosilits Kata Krisztina

Különbözı paraméterek hatása a mikroalga aminosav tartalmára

65

meghatározó

membránnal



BioTech

Mikrobiális üzemanyagcellák vizsgálata szervesanyag-tartalmú hulladékok energetikai hasznosítására Koók László Biomérnök BSc Témavezetı: Bélafiné dr. Bakó Katalin A környezettudatos technológiákra való áttérés és a második generációs energiahordozók felhasználását és elıállítását magas hatásfokkal és gazdaságosan megvalósító módszerek kutatása és fejlesztése komoly kihívást jelent.A megújuló energiaforrások közül a biomassza tekinthetı leginkább homogén eloszlásúnak a Földön, éppen ezért kézenfekvınek tőnhet a biomasszát alapanyagként használó technológiák tervezése és bevezetése. Erre a célra ad lehetséges megoldást a jelen dolgozatban bemutatott, ma még gyerekcipıben járó technológia, mely mikrobák és a szennyvízben található szerves hulladékok felhasználásával képes közvetlenül elektromos energia elıállítására. Az erre alkalmas technológiai egység a mikrobiális üzemanyagcella (MÜC; angolul: microbial fuel cell, MFC). A technika a biomasszából történı energiatermelésen túl hatékonynak mutatkozik a szennyvízkezelés területén is, hiszen a szennyezı komponensek mikrobiális degradációjával egy idıben a szennyvíz szervesanyag-tartalma jelentısen lecsökken. A kutatás célja mezofil anaerob iszapból származó mikroba konzorciummal inokulált laboratóriumi mérető üzemanyagcellák összeállítása és tesztelése, valamint segítségükkel települési hulladék biofrakciójának préslevén, mint önálló szubsztráton alapuló energiatermelés lehetıségeinek vizsgálata. A dolgozatban bemutatom a kivitelezett adaptálási lépéseket, a kialakított anódfelületi biofilm stabilitását és a cellák présvíz szubsztrátra adott válaszreakcióját szimultán módon ellenırzı kísérleti terv eredményeit, valamint az elıkísérletek során kapott, a technológiára jellemzı fajlagos energetikai és szervesanyag-eltávolítási mutatókat és azok irodalmi adatokkal való összevetését. A présvíz, mint önálló szubsztrát által mőködı rendszer vizsgálata során kapott eredmények alapján megállapítható, hogy a módszer alkalmas volt a koncepció megvalósítására, szennyvíz felhasználásával mőködı mikrobiális üzemanyagcellák létrehozására.

66



BioTech

Poli-imid gázszeparációs membrán permeabilitásának vizsgálata kén-hidrogénes roncsolás elıtt és után Barta Máté Gábor, Nyuli Gábor Tamás Biomérnök BSc, Gépészmérnök BSc Témavezetı: Dr. Nemestóthy Nándor A kutatásunkhoz kapilláris szerkezető, pórusmentes poli-imid (PI) membránt használtunk kétszálas modulba építve, 6-8 cm hosszú szálakkal. A modulhoz egy 0,3 dm3 belsı térfogatú, nyomásálló, termosztált acéltartályt csatlakoztattunk acélcsövek segítségével. A membránmodul és a tartály közé nyomáscsökkentı szelepet helyeztünk a pontosabb szabályozhatóság érdekében. A szelep elıtt és után nyomásszenzorok voltak, amik számítógépre vitték az adatokat. Az adatokat LabVIEW segítségével regisztráltuk, majd Excelben értékeltük ki ıket. Egyszerre három tartályon és modulon folytak a mérések a gyorsabb munka érdekében. Célunk az volt, hogy megbízható teljesítményadatok meghatározását elıkészítsük ezekkel a mérésekkel. A vizsgálathoz CO2-t, H2-t, CH4-t és N2-t használtunk gyakorlati jelentıségük miatt. Ezen gázok fluxusát mértük elıször a sértetlen, majd a H2S-el roncsolt membránokon. A kutatás során a tartályokba H2-bıl 10 bar-t, a másik három gázból 20 bar-t töltöttünk, melyeket a nyomáscsökkentı szelep segítségével 4 bar-ra redukáltunk. A mérések közben a LabVIEW 10 mpenként egy-egy feszültségértéket regisztrált mindegyik nyomásszenzornál, melyeket megfelelı kalibrálás után nyomásra tudtunk átszámolni, ezekbıl az értékekbıl számítottuk késıbb a keresett adatokat. (Az átszámításhoz szükséges egyenletet is mérésekkel határoztuk meg.) A laborban a nagy nyomások miatt ügyeltünk a megfelelı óvintézkedésekre és a felszerelés biztonságos használatára. A kénhidrogénes roncsolást elszívófülke alatt végeztük, egy 1 dm3 térfogatú, légmentesen lezárt reaktorban, melybe a kénhidrogént egy septumon át fecskendıvel juttattuk be. A membránokat különbözı H2S koncentráció mellett roncsoltuk és különbözı idıközönként vizsgáltuk a fluxus változását. A kiértékelés során az egységnyi idı alatt bekövetkezett nyomáscsökkenésbıl kiszámoltuk a membránon átjutó gáz térfogatáramát, majd ezt a membrán felületével osztva megkaptuk a fluxust, amit grafikonon ábrázoltunk. A különbözı gázok fluxusának eltérése teszi lehetıvé a szétválasztást, ezek az eltérések jól látszanak a grafikonokon, és a különbözı roncsolások hatására különbözıképpen változtak.

67



BioTech

A flagelláris exportszignál meghatározó szegmenseinek azonosítása Baráth Veronika Kémia BSc Témavezetı: Dr. Vonderviszt Ferenc A szalmonella baktérium folyékony közegben a flagellum nevő mozgásszervvel halad elıre. Ez a komplex molekuláris gépezet több mint 30-féle proteinegységbıl áll és morfológiailag három fı részre osztható: a bázikus testre, a kampóra és a filamentumra. A bázikus testben található nanomotor a filamentumokat propellerként forgatja. Az 5-20 µm hosszúságú filamentumokat felépítı flagellin fehérjék a citoplazmában szintetizálódnak, majd a III-as típusú flagelláris exportrendszer segítségével, a filamentum belsı csatornáján végighaladva jutnak el beépülési helyükre, a filamentum végére. Az exportrendszer mőködésének alapja, hogy egy vízoldékony fehérjékbıl felépülı komplexum felismeri a flagellin fehérjék N-terminális régióján található exportszignált, és a membránkapuhoz viszi, míg a flagellin legalább részben szétnyílik. Ez után ATP hidrolízisbıl és a belsı membrán két oldala között fellépı protonkoncentráció-különbségbıl energiát nyerve az exportrendszer membránba ágyazott komponensei a sejten kívülre transzportálják a fehérjéket. Korábbi kutatások során a flagellin 26. aminosavától a 47.-ig tartó szegmensét azonosították, mint az exportszignál helyét. Ezen rövid szakasz egyes részeinek jelentısége még nem ismert. Kutatásom célja az volt, hogy elıre elkészített, mutáns exportszignált kódoló gént tartalmazó plazmidokat sejtekbe juttatva vizsgáljam, hogy a mutáció milyen hatással van a fehérje-transzportra. Dolgozatomban az exportszignálnak egy azN- és egy a C- terminális végén öt aminosavval megrövidített módosulatát tanulmányoztam (ES∆-26-30-GFP és ES-∆43-47-GFP), és hasonlítottam össze az eredeti exportszignál hatékonyságával. Azt, hogy az exportszignál módosulatok kijuttatták a fehérjét a felülúszóba gélelektroforézissel és fluorimetriás méréssel igazoltam. Utóbbit a plazmidba az exportszignált kódoló gén mögé elhelyezett GFP-t (green fluorescent protein) kódoló szakasz tette lehetıvé. Az így szintetizálódott ES-GFP komplex az exportszignálnak köszönhetıen kijuthat a felülúszóba, és fluoreszcencia spektroszkópiával könnyen detektálható. Fluorimetriás mérésekkel vizsgáltam, hogy az egyes exportszignál módosulatok esetében a termelt fehérje hányad része exportálódott sikeresen (jutott ki a felülúszóba), és mennyi maradt a sejtekben. Ezeket az adatokat összevetettem a módosítatlan exportszignállal végzett mérésekkel, így következtethettem a szakasz fontosságára. Megállapítottam, hogy a ∆43-47 módosítás jelentısen befolyásolta az exportot, a ∆ 26-30 csak kisebb változást okozott. Ezzel egy lépessel közelebb kerülhetünk a flagelláris exportszignál mőködésének megértéséhez, és hatékonyabb felhasználásához a citoplazmában termeltetett fehérjék sejten kívül juttatására. Munkámat az OTKA K104726 pályázat támogatásával végezhettem.

68



BioTech

Bakteriofágterápiás növényvédı szerek Frank Tamara Biomérnök BSc Témavezetı: Dr. Kovács Tamás Egyes bakteriális növénybetegségek ellen jelenleg nem rendelkezünk hatékony vegyszeres vagy biológiai védekezési eljárással. Az almafélék tőzelhalásos betegségét okozó Erwinia amylovora az alma, körte- és birs ültetvényekben okoz jelentıs gazdasági károkat Európában és az USA-ban. A közelmúltig e betegségnek nem volt hatékony ellenszere. A diófák egyik leggyakoribb betegsége a baktériumos levél- és gyümölcsfoltosság, melyet a Xanthomonas arboricola pv. juglandis baktérium okoz. A betegség az egész világon komoly károkat okoz a diófákban, így nagy terméskiesést jelent a diósgazdáknak. E betegségnek jelenleg nincs hatásos ellenszere. Új, alternatív gyógymódot jelenthet a fágterápia, melynek lényege, hogy a kórokozó baktériumot a rá specifikus bakteriofággal fertızzük meg, ezzel visszaszorítva a gyümölcsfák nagymértékő károsodását. Végsı cél, hogy olyan hatékony fágterápiás készítményt tudjunk elıállítani, mely a gazdák számára is elérhetı és széles körben alkalmazható. Az E. amylovora ellen 2012-ben Magyarországon (egy hazai fejlesztésnek köszönhetıen) forgalomba került az ERWIPHAGE márkanevő fágterápiás növényvédı szer. Jelen dolgozatban az e készítmény felhasználásával kapcsolatos tapasztalatokat vizsgálom. Dolgozatom másik, kísérletes részében a X. arboricola pv. juglandis - ellenes fágterápiás növényvédı szer kutatásának, fejlesztésének a részlépéseit mutatom be. Sikeresen izoláltam és vizsgáltam olyan bakteriofágot, amely több Xanthomonas arboricola pv. juglandis törzset is képes megfertızni. A különbözı baktérium törzseknél megfigyeltem, hogy a fág milyen mértékben szorítja vissza azok szaporodását. A fertızés lefolyását összehasonlítottam más, korábban izolált fágok hatásával is. Vizsgálataim alapján a bakteriofágterápia hatékony megoldást nyújthat azon bakteriális növénypatogén kórokozók elleni küzdelemben, melyek ellen jelenleg nem rendelkezünk hatásos ellenszerrel.

69



BioTech

Biohidrogén szeparácio PDMS membránnal modell- és valós gázelegyekkel Bogdán Fanny, Kocsi Viktória Biomérnök BSc Témavezetı: Dr. Bakonyi Péter A kutatási munkánk célja az volt, hogy egy kereskedelmi forgalomban kapható pórusmentes, kapilláris csöves, PDMS anyagú membránt vizsgáljunk biohidrogén tisztításra modell és valós gázelegyekkel egyaránt. A kísérleteket labormérető tesztberendezésben végeztük, adott nyomás és hımérséklet körülmények között, s a változó gázösszetétel, valamint a kitermelés, mint fontos üzemeltetési paraméterek hatását elemeztük a membrán teljesítıképességére (permeabilitás, szelektivitás) vonatkozóan. Munkánk elsı részében különbözı összetételő hidrogén és szén-dioxid gázelegyeket vizsgáltunk, majd meghatározott mennyiségő kén-hidrogént is adagoltunk a rendszerhez és az így kapott három komponensbıl álló keveréket alkalmaztunk. A tesztek utolsó fázisában a fentebb említett membrán modult összekapcsoltuk egy folyamatos üzemő hidrogéntermelı bioreaktorral, s ezáltal lehetıségünk volt arra, hogy a biohidrogén kinyerést nyers fermentációs gázkeverékbıl is vizsgáljuk.

70



BioTech

Különbözı paraméterek hatása a mikroalga aminosav tartalmára Gorgosilits Kata Krisztina Vegyészmérnök BSc Témavezetık: Bocsi Róbert, Rippelné dr. Pethı Dóra A mikroalgák jelentıs szerepet játszottak az atmoszféra kialakításában, Földünk oxigénkészletének mintegy 90 %-át ma is az algák termelik. Emellett egyre gyakrabban alkalmazzák ıket táplálék kiegészítıként, hiszen nagyon sok tápanyagot tartalmaznak, melyek nélkülözhetetlenek számunkra (esszenciális zsírsavak, aminosavak, vitaminok, ásványok, flavonoidok). Különbözı algafajokban más-más ezen tápanyagok aránya, mennyiségüket számos tényezı befolyásolja. Munkám során különbözı tápoldattal kezelt különféle algafajok aminosav tartalmát vizsgáltam. Ehhez a leszüretelt algákat szárítás és ırlés után savas hidrolízisnek vetettem alá, hogy a fehérjetartalma aminosavakra bomoljon. Ezután megmértem az aminosav tartalmakat a különbözı mintában, így meg tudtam vizsgálni a különbözı tápoldatok és szüretelési idıpontok aminosavtartalomra való hatását.

71



Kémiai és Vegyipari Szekció / Kémiai Technológiai Tagozat Idırend 10:00

Bobek Janka

10:20

Molnár Tímea

10:40

Kis-Jakab Kálmán

11:00

Hockstock Áron, Parádi Vanda

11.20

Dörgı Gyula Ádám

11.40

Gerencsér Fruzsina

Savas karakterő gázok kompetitív abszorpciója alkáli-lúgos közegben Alapanyag jellemzık és feldolgozási körülmények hatásának vizsgálata PET/CNT kompozitok tulajdonságaira Olefin-maleinsav-anhidrid kopolimer alapú kompatibilizáló adalékok alkalmazása hulladék PET/HDPE blendek összeférhetıségének javítására Nagy szabadzsírsav-tartalmú alapanyagok biodízel célú elıészterezése ioncserélı gyantán Szén nanocsı tartalmú poli(etilén-tereftalát) polimer kompozitok fázisátalakulásainak vizsgálata differenciális pásztázó kalorimetriával Gumiırlemények, valamint impregnált és hıkezelt szén nanocsı minták vizsgálata inverz gázkromatográffal

72



KémTech

Savas karakterő gázok kompetitív abszorpciója alkáli-lúgos közegben Bobek Janka Környezetmérnök MSc Témavezetı: Rippelné dr. Pethı Dóra Társadalmunk nagymértékben támaszkodik a földgázra. A földgáz használata legnagyobb mértékben lakossági felhasználás, de az ipar szükséglete és az elektromos áram termelésben is jelentıs. A földgáz a nem megújuló energiaforrások közé tartozik, így számolnunk kell azzal, hogy a készletek idıvel kimerülnek. Az egyre szigorodó környezetvédelmi szabályzás és a nem megújuló energiaforrások pazarló használata miatt egyre nagyobb figyelem fordítódik a megújuló biogáz vizsgálatára, termelésére. A biogáz elınye a földgázzal szemben, hogy megújuló energiaforrás és biológiai hulladékból teremt értékes főtıanyagot. Mind a földgáz, mind a biogáz legnagyobb mennyiségben metánt tartalmaz, de mellette számos komponens detektálható (nitrogén, alkánok, nemesgázok, szén-dioxid, kén-hidrogén, stb.). A metánt kísérı vegyületek közül a kén-hidrogén és szén-dioxid több szempontból nem kívánatos vegyületek. A kén-hidrogén - és széndioxid mentesítésnek környezetvédelmi, egészségügyi, gazdasági és technológiai okai vannak. A kén- hidrogén-mentesítésre számos széles körben alkalmazott technológia ismert. Munkám során az alkáli-lúgos kén-hidrogén mentesítési technológiát használtam. Dolgozatomban bemutatásra kerül, hogy a nátrium-hidroxid koncentráció és a szén-dioxid mennyisége milyen hatással van az állandó kén-hidrogén tartalmú gáz tisztítási hatásfokára. A gázkeverékek állandó kén-hidrogén és változó szén-dioxid koncentrációjúak voltak. Az adott gázkeverékeket állandó gázsebesség mellett különbözı koncentrációjú NaOH oldaton buborékoltattam keresztül.

73



KémTech

Alapanyag jellemzık és feldolgozási körülmények hatásának vizsgálata PET/CNT kompozitok tulajdonságaira Molnár Tímea Vegyészmérnök MSc Témavezetı: Dr. Varga Csilla Napjainkban a mőanyagból készült termékeket kedvezı tulajdonságaik miatt az élet számos területén egyre növekvı mennyiségben alkalmazzuk, amelynek következményeként fokozott hulladéktermeléssel kell szembesülni. Kísérleti munkám során ezért különbözı minıségő alapanyagok hatását vizsgáltam szén nanocsövet tartalmazó hulladék PET kompozit mechanikai és reológiai tulajdonságaira. Különbözı színő PET alapanyagok feldolgozása során azonos csigafordulatszám alkalmazásakor eltérés tapasztalható. Különbözı minıségő nanocsı alkalmazása különbözı színő hulladék PET esetén jelentıs különbséget okozott. Ugyanazon alapanyagból kiindulva, azonos adagolási arány alkalmazásakor, de különbözı CNT típusokkal akár 35%-os különbség is tapasztalható a minták egyes jellemzıi között.

74



KémTech

Olefin-maleinsav-anhidrid kopolimer alapú kompatibilizáló adalékok alkalmazása hulladék PET/HDPE blendek összeférhetıségének javítására Kis-Jakab Kálmán Vegyészmérnök BSc Témavezetı: Dr. Varga Csilla Kísérleti munkám során olefin-maleinsav-anhidrid kopolimer alapú kompatibilizáló adalékok alkalmazását vizsgáltam hulladék PET/HDPE blendek összeférhetıségének javítására, extrudált és fröccsöntött termékekben egyaránt. Négy, különbözı funkciós csoporttal rendelkezı kísérleti és egy kereskedelmi adalék hatását tanulmányoztam. A kereskedelmi adalék jelenlétében csak az adalék nélküli blend jellemzıit értem el. Sikerült viszont olyan kísérleti adalék összetételt választanom, amely a húzó és ütı mechanikai tulajdonságokat egyidejőleg javította, utalva arra, hogy a komponensek közötti összeférhetıség is javult.

75



KémTech

Nagy szabadzsírsav-tartalmú alapanyagok biodízel célú elıészterezése ioncserélı gyantán Hockstock Áron, Parádi Vanda Vegyészmérnök MSc Témavezetı: Tóth Csaba Az Európai Unió – a kıolajimport-függıség visszaszorítása és az üvegházhatásúgáz-emisszió csökkentése érdekében – energiapolitikájában támogatja a biomotorhajtóanyagok minél szélesebb körő felhasználását és fejlesztését. Az EU által meghatározott irányelvek szerint 2020-ra a megújítható erıforrásokból származó motorhajtóanyagoknak 10 e%-ot kell kitenniük a közúti közlekedésben. Napjainkban a dízelgázolajokban legnagyobb mennyiségben alkalmazott biokeverıkomponens a biodízel. Dolgozatunkban az élelmiszeripari felhasználásra alkalmatlan vagy hulladékként keletkezı nagy szabadzsírsav(FFA)-tartalmú állati és növényi eredető zsiradékok és olajok ioncserélı gyantán történı elıészterezését vizsgáltuk a hagyományos biodízelgyártási technológiákba való integrálhatóság céljából. Célunk az ioncserélı gyanták észterezı aktivitásának vizsgálata és a kedvezı mőveleti paraméterek meghatározása volt különbözı alapanyagok esetén. Kísérleteinket négy eltérı tulajdonságú ioncserélı gyanta katalizátoron (LANXESS Lewatit GF 101, CHEMRA Treverlyst RN300, RN360 és XS10200) végeztük nagylaboratóriumi és méretnövelt reaktorrendszerben. Alapanyagként használt sütıolajat (HSO), valamint 10% és 30% fehérjefeldolgozói zsírt tartalmazó repceolaj elegyet (GF10, GF30) dolgoztunk fel. Mind a nagylaboratóriumi-, és mind a méretnövelt reaktorrendszer esetében az RN 300 jelő ioncserélı gyanta mutatta a legnagyobb aktivitást a szabad zsírsavak észterezésére. A kedvezı mőveleti paraméterkombinációk mellett a nagylaboratóriumi reaktorrendszerben csak a HSO és GF10 alapanyagokból elıállított termékek esetében értünk el megfelelı konverziót (savszám: <2 mg KOH/g). A méretnövelt reaktorrendszeren mindhárom alapanyag esetében nagyobb konverziót értünk el, és a GF30 alapanyagból elıállított termék savszáma is 2 mg KOH/g-nál kisebb volt, ami már megfelelı tulajdonságú alapanyag a lúgkatalizált átészterezı üzemek számára. A kísérleti eredményeink alapján megállapítottuk, hogy az általunk kiválasztott ioncserélı gyanta katalizátor alkalmas nagy FFA-tartalmú alapanyagok elıészterezésére, amely segítségével bıvíthetı a hagyományos biodízel üzemek alapanyagbázisa. Így nagyobb mennyiségő hulladék eredető alapanyag feldolgozására lesz alkalmas az üzem, amelyeknek FFA-tartalma nagy konverzióval biodízel termékké alakítható. A hulladék alapon elıállított biodízelek részaránya 2-szeres súllyal kerül elszámolásra a 2020-ig elérendı 10,0 e% biokomponens tartalom esetén, így ezek alkalmazása nagyban hozzájárul az Európai Uniós irányelvek teljesítéséhez.

76



KémTech

Szén nanocsı tartalmú poli(etilén-tereftalát) polimer kompozitok fázisátalakulásainak vizsgálata differenciális pásztázó kalorimetriával Dörgı Gyula Ádám Vegyészmérnök BSc Témavezetık: Dr. Dallos András, Capári Dániel A poli(etilén-tereftalát) (PET) napjaink egyik legnagyobb ipari jelentıséggel bíró polimerje, köszönhetıen a viszonylagosan olcsó gyártási költségeknek, illetve a jó fizikai tulajdonságoknak, mint például hıállóság, ütésálló képesség vagy könnyő formázhatóság. A hıre lágyuló, polikondenzációs eljárással készített mőanyag felhasználása szerteágazó, a jármőipartól a csomagolóiparig alkalmazzák, de nagy jelentıséggel bír mőszálak készítésében, illetve kiváló villamos tulajdonságainak köszönhetıen az elektronika területén is. Ezen kedvezı tulajdonságainak köszönhetıen növekedett meg nagymértékben a PET felhasználása a mindennapi használati tárgyak gyártásában, ami természetesen a PET alapú hulladékok kezelésének és újrahasznosításának problémáját is maga után vonta. A PET termikus paramétereit (pl. üvegesedési és kristályosodási sajátságok) elsısorban a szilárd rendszer kristályossági foka határozza meg, melyet különbözı erısítıanyagokkal, például szén nanocsövekkel (CNT) befolyásolhatunk. Az erısítı anyagok nagymértékben javítják a polimer mechanikai és elektromos tulajdonságait, ami tovább szélesíti felhasználási lehetıségeit. A differenciális pásztázó kalorimetria (DSC) kiválóan alkalmas módszer a polimer kompozitok termikus tulajdonságainak vizsgálatára. Munkám során újrahasznosított PET bázisú PET-CNT polimer kompozit mintákat vizsgáltam differenciális pásztázó kalorimetriával. Méréseimhez-a Magyarországon egyedül a Pannon Egyetem Mérnöki Karán üzemelı NETZSCH STA 409 CD típusú szimultán termoanalitikai berendezést alkalmaztam. Kutatásaim célja annak felderítése volt, hogy miként befolyásolja az eltérı szén nanocsı tartalom a PET-CNT kompozitok üvegesedési, hideg kristályosodási, olvadási, valamint olvadékból történı visszakristályosodási hımérséklet-tartományát, és ezen átalakulásokat kísérı hıeffektusokat. Mivel a PET bázisú termékek felhasználását nagyban a kristályossági fok határozza meg, így részletesen vizsgáltam a hidegkristályosodási és olvadékból történı visszakristályosodási folyamatok kinetikáját is. A munka a Magyar Állam és az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg a TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0071 projekt keretében.

77



KémTech

Gumiırlemények, valamint impregnált és hıkezelt szén nanocsı minták vizsgálata inverz gázkromatográffal Gerencsér Fruzsina Vegyészmérnök BSc Témavezetık: Dr. Dallos András, Dr. Varga Csilla, Járvás Zsuzsa Kompozitokkal az élet számos területén (jármőipar, textilipar, sportszerek, stb.) találkozhatunk. A kompozitok sajátságait az összetétel, a szerkezet és a komponensek tulajdonságai mellett jelentısen befolyásolhatja a mátrix és az erısítı fázis közötti határfelületi kölcsönhatás erıssége, melyre a vizsgált minta felületi energetikai jellemzıibıl következtethetünk. Munkám során a kompozitalkotóként is használt szén nanocsövek, illetve gumiırlemények felületi energetikai jellemzıit vizsgáltam. Inverz gázkromatográf (IGC) segítségével gyorsan és pontosan meghatározhatók a kompozitalkotók felületi jellemzıi. A mérés során a vizsgálandó anyaggal töltjük meg a kolonnát, majd ismert jellemzıkkel rendelkezı folyadékok gızeit (normál alkánok, poláris anyagok) injektáljuk a vivıgáz áramba. A méréseket az SMS (Surface Measurement System) cég által gyártott SEA (Surface Energy Analyzer) típusú, lángionizációs detektorral (FID) ellátott, második generációs inverz gázkromatográffal végeztem. A kísérletek során többféle kezelésnek alávetett szén nanocsı minta felületi jellemzıit határoztam meg két különbözı hımérsékleten (70 °C, 110 °C), valamint két különbözı mérető gumiırlemény minta tulajdonságait vizsgáltam három hımérsékleten (70 °C, 90 °C, 110 °C). A különbözı hımérsékleteken kapott retenciós adatokat felhasználva kiszámítottam a minták felületi energiájának diszperziós komponens értékeit, az elinjektált poláris anyagok specifikus adszorpciós szabadentalpia-változásait, valamint a Gutmann összefüggés segítségével meghatároztam a szilárd felület Lewis kölcsönhatásokra jellemzı sav- és bázis-állandóit. A munkám során végzett kísérletek eredményei felhasználhatók kompozitok tervezésekor, hiszen a minták felületi jellemzıit ismerve következtethetünk a különbözı kompozit-alkotó szálerısítı és bázisalkotó komponensek összeférhetıségére, valamint arra, hogy mennyire kötıdnek egymáshoz a szálerısítı anyagok egy-egy kompozit esetében. A munka a Magyar Állam és az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg a TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0071 projekt keretében.

78



Kémiai és Vegyipari Szekció / Modell-alapú Számítások Tagozat Idırend 10:00

Fertig Dávid

10:20

Katona Richárd

10:40

Rieder Norbert

79

A Calsequestrin-fehérjehálózat hatása kalciumcsatornákon keresztül történı iontranszport erısségére Kaolinit-metanol komplexek molekuláris szimulációs vizsgálata Többkomponenső elegyek lobbanáspontjának becslésére szolgáló módszer fejlesztése



Modell

A Calsequestrin-fehérjehálózat hatása kalciumcsatornákon keresztül történı iontranszport erısségére Fertig Dávid Kémia BSc Témavezetı: Dr. Boda Dezsı Az izomsejtekben az izomösszehúzódást a Szarkoplazmikus retikulumból (SR) nagy mennyiségben felszabaduló kalcium ionok okozzák. Ezek az ionok a Ryanodin Receptor (RyR) kalciumcsatornákon keresztül szabadulnak fel, a nagy fluxust pedig az SR és az izomsejt közötti nagy koncentrációkülönbség okozza. Az SR-ban a kalcium egy Calsequestrin (Casq) fehérjehálózatban tárolódik. Ezek a henger alakú fehérjék kalcium kötıhelyekkel és nagy negatív felületi töltéssőrőséggel rendelkeznek. Az ionáram növekedését az elgondolások szerint azonban nem csak az ionkoncentráció növekedése okozza az SR oldalon, hanem szerepet játszik a dimenziócsökkenés általi diffúziógyorsulás (Diffusion Enhancement by Reduction of Dimensionality, DERD) is. Eszerint ha egy három dimenziós térben valamilyen részecske diffundál, hatékonyabb és gyorsabb lesz a diffúzió, ha a teljes tér helyett egy adott felület mellett halad az adott anyag. Három dimenzióban a megtett út nagysága a szabad diffúzió végett sokkal nagyobb lehet, mint a tényleges távolság a kiindulási- és a végpont között. Dolgozatomban egyszerő modellt alkottam a RyR ioncsatornához kapcsolt Casq fehérjére és a fenti jelenséget vizsgáltam a Nernst-Planck (NP) transzportegyenlet és Lokális Egyensúlyi Monte Carlo (LEMC) szimulációk segítségével. Az NP egyenlet szolgáltatja a fluxust, míg az LEMC módszer az NP egyenletben szereplı mennyiségek (koncentráció és elektrokémiai potenciál) közötti kapcsolatot írja le. Vizsgálataim fı célja az volt, hogy szétválasszam az ionkoncentráció növekedése illetve a DERD miatt létrejövı áramnövekedést. Számításaim azt mutatták, hogy nagyobb az áram, ha az ionkoncentrációt növelı töltést egy henger felületén helyezem el azzal szemben amikor ugyanezt a töltés tértöltésként (szabadon mozgó ionokon) van jelen a rendszerben. Eredményeim tehát alátámsztják a DERD jelenségét.

80



Modell

Kaolinit-metanol komplexek molekuláris szimulációs vizsgálata Katona Richárd Vegyészmérnök BSc Témavezetık: Ható Zoltán, Dr. Kristóf Tamás Molekuláris szimulációban atomi szinten definiált rendszerekre vonatkozóan, viszonylag kevés információ birtokában jutunk termodinamikai (és/vagy dinamikai) adatokhoz, és emellett atomi szinten nyerhetünk betekintést a rendszer szerkezetébe. Mindezt többnyire a jelenleg rendelkezésre álló kísérleti módszerek képességeit felülmúló mértékben tehetjük meg. A kaolinit többlépcsıs interkalációs eljárásában az egyik gyakran használt köztes interkalálószer a metanol. Munkám során a metanolnak a kaolinit rétegei közé történı beépülését vizsgáltam molekuláris dinamikai szimulációkkal. A kaolinitet és a metanolt leíró modelleket korábbi kutatások eredményei alapján választottam, és a GROMACS programcsomag felhasználásával végeztem velük szimulációkat. Számításaimban a kaolinit rétegeinek különbözı betöltöttségeihez vizsgáltam a kialakult rétegtávolságokat. A létrejött interkalációs komplexekre jellemzı rétegek közötti távolságok mellett a komplexet alkotó vendégmolekulák összességének elhelyezkedését leíró eloszlásokat is meghatároztam, majd ezekbıl megállapítottam a legjellemzıbb rétegközi molekulaorientációkat. Az a kísérleti eredményekbıl valószínősíthetı tény, hogy a metanol hidroxil-csoportja a kaolinit oktaéderes rétegéhez, míg a metil-csoportja a tetraéderes rétegéhez orientálódik, az eredményekbıl egyértelmően látható. A számítások azt mutatták továbbá, hogy a kísérletekbıl ismert stabil metanol-kaolinit komplex mellett egy nagyobb rétegtávolsággal bíró komplex kialakulása is lehetséges.

81



Modell

Többkomponenső elegyek lobbanáspontjának becslésére szolgáló módszer fejlesztése Rieder Norbert Vegyészmérnök BSc Témavezetık: Dr. Dallos András, Kontos János Az éghetı folyadékok lobbanáspontjának pontos ismerete nélkülözhetetlen a biztonságtechnikai, illetve a veszteség-megelızési elıírások betartásához. A többkomponenső folyadékelegyek leírása igen bonyolult feladat. Az egyes komponensek közötti intermolekuláris kölcsönhatások olyan nagy mértékben módosíthatják az elegy tulajdonságait, hogy lobbanáspont extrémum tapasztalható az összetétel függvényében.Ezen kölcsönhatások leírására az aktivitási tényezı modellek szolgálnak. Az aktivitási tényezı becslésére kifejlesztett egyenletek és módszerek (pl. NRTL, UNIFAC) legtöbbször olyan, az adott elegyre jellemzı paramétereket igényelnek, melyeknek elıállítása csak kísérleti mérések vagy szakirodalmi adatok felhasználásával lehetséges. Célom egy olyan modell kifejlesztése, mely alkalmas csak részben elegyedı illetve, nem éghetı komponenseket tartalmazó folyadékelegyek lobbanáspontjának becslésére is, az adott rendszerre jellemzı illesztendı paraméter nélkül. A becslımódszer létrehozása során a kvantumkémiai COSMO elméletre épülı COSMO-RS módszert használtam fel, mely a molekulák optimalizált szerkezetének felhasználásával képes az elegykomponensek aktivitási tényezıjének becslésére. Az így létrehozott modell csak a tiszta komponensekre vonatkozó lobbanáspont értékeket, a gıznyomás számításához szükséges paramétereket és a komponensek molekulaszerkezetét igényli bemeneti adatként. Az elegy egyaránt tartalmazhat gyúlékony és nem-gyúlékony komponenseket is. A COSMO-RS módszer mellett más aktivitási modelleket (UNIFAC, NRTL) is beépítettem a becslımódszerben, mely segítségével lehetséges a különbözı aktivitási modellek által számított eredmények összehasonlítása. Munkám elsı részeként áttekintettem a többkomponenső elegyek lobbanáspontjára vonatkozó szakirodalmat, valamint mérési adatokat győjtöttem a modell validálásához. Szakirodalmi adatok felhasználásával létrehoztam a különbözı aktivitási modellek paramétereit, a tiszta komponensek lobbanáspontját és a gıznyomás számításához szükséges paramétereket tartalmazó adatbázisokat. Kémiai rajzolóprogramok segítségével vázoltam az egyes anyagok molekulaszerkezetét, majd kvantumkémiai COSMO számítást végeztem. A különbözı összetételek esetén a lobbanáspontot iterációs módszerrel határoztam meg. Megvizsgáltam az elegy komponenseinek aktivitási profilját az összetétel függvényében, valamint összehasonlítottam az egyes aktivitási modellekkel számított eredményeket. A számítások elvégzéséhez Matlab keretprogramot készítettem. A létrehozott modell a szakirodalomban talált kísérleti eredmények felhasználásával validáltam. A tesztelés során megállapítottam, hogy a modell alkalmas többkomponenső elegyek lobbanáspontjának becslésére. A munka a Magyar Állam és az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg a TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0071 projekt keretében.

82



Kémiai és Vegyipari Szekció / Szerves és Szervetlen Kémia I. Tagozat Idırend 10:00

Nagy Petra

10:20

Papp Máté

10:40

Stayer Péter

11:00

Király Nikolett

11:20

Major Máté Miklós

83

Aminokarbonilezés piridínium-tartalmú ionfolyadékkal módosított heterogén katalizátorokkal Újrahasználható palládium-katalizátorok alkalmazása aminokarbonilezési reakcióban Enantioszelektív Roche észter elıállítás Ródiumkatalizált aszimmetrikus hidrogénezéssel Szerves anyagok lebontásának vizsgálata [Ru(diimin)(CN)4]2–-komplexekkel érzékenyített TiO2 fotokatalizátoron Vízoldható nikkel(II)-porfirin fotofizikai és fotokémai vizsgálata



Kémia1

Aminokarbonilezés piridínium-tartalmú ionfolyadékkal módosított heterogén katalizátorokkal Nagy Petra Kémia BSc Témavezetı: Skodáné dr. Földes Rita A különbözı átmenetifém-komplexek által katalizált karbonilezési és kapcsolási reakciók egyre szélesebb körben jelennek meg a szintetikus szerves kémiában. Jó hozamot és kitőnı szelektivitást biztosítanak, homogén és heterogén fázisban egyaránt lejátszódhatnak. A homogén katalízis megnehezíti a termék hatékony elkülönítését és a katalizátor újbóli felhasználását. Erre megoldást jelenthet a katalizátor szilárd hordozóhoz rögzítése, ami történhet fizikai adszorpcióval és kovalens kötéssel is. Tudományos diákköri munkám során az aminokarbonilezési reakciókat piridínium kationt tartalmazó ionfolyadékok által stabilizált palládium tartalmú katalizátorokkal vizsgáltam. Az ionfolyadékot, 1-butil-4-metil-piridínium-kloridot fizikai adszorpcióval rögzítettem a szilikagél felületén. A reakció során bekövetkezı lemosódását IR spektroszkópiával, illetve C,H,N elemzéssel vizsgáltam. Az elıállított katalizátort jódbenzol és morfolin modellreakciójában tanulmányoztam. Meghatároztam az optimális oldószert, szén-monoxid nyomást és reakcióidıt. Megfigyeltem azt is, hogy a katalizátor a kettıs karbonilezett termékre mutat szelektivitást. A hozamok megállapítása és a termékek szerkezetének tisztázása GC, illetve GC-MS alapján történt. A higanymérgezéses vizsgálatok bebizonyították, hogy a palládium a reakció során nanorészecskék és komplexek formájában egyaránt jelen van a rendszerben. A katalizátor palládium tartalmát, és reakció során történı palládium lemosódását ICP-AES módszerrel állapítottam meg.

84



Kémia1

Újrahasználható palládium-katalizátorok alkalmazása aminokarbonilezési reakcióban Papp Máté Vegyész MSc Témavezetı: Skodáné dr. Földes Rita A palládium katalizált kapcsolási és karbonilezési reakciókat manapság egyre szélesebb körben alkalmazzák szerves szintézisekben. Az aminokarbonilezési reakció során egy aril-halogenidet reagáltatunk egy aminnal szén-monoxid atmoszféra alatt, palládium katalizátor jelenlétében. A reakció során amid, illetve ketoamid típusú vegyületek keletkeznek. Gyakorlati szempontból mindkettı nagy jelentıséggel bír: az amid funkciós csoport számos biológiai aktivitással rendelkezı vegyületben megtalálható, egyes ketoamidok pedig gyógyászati szempontból lehetnek fontosak. A legtöbb esetben ezeket a reakciókat homogénkatalitikus körülmények között viszik véghez, azonban a termékek elválasztása és a katalizátor recirkulációja könnyebben megvalósítható, ha az ionfolyadékot szilárd hordozóhoz rögzítjük, és erre visszük fel a katalizátort. Az utóbbi pár évben egyre több olyan közlemény jelent meg, amelyben hordozóhoz kötött katalizátorokat alkalmaztak az aminokarbonilezési reakciók kivitelezésére. A korábbiakban olyan hordozóhoz kötött ionfolyadék katalizátorokat vizsgáltunk, amelyekkel szelektíven lehet kettıs karbonilezett termékeket elıállítani. Ezt a kutatást folytatva megállapítottam, hogy a reakciókörülmények megfelelı megválasztásával a szelektivitás a monokarbonilezés, vagyis az amid termék keletkezésének irányába eltolható. Az ionfolyadék megkötıdését szilárd fázisú NMR vizsgálattal igazoltam. A katalizátorokat jódbenzol és morfolin karbonilezési reakciójában, CO-nyomás alatt, bázis jelenlétében teszteltem, oldószer hozzáadása nélkül. Vizsgáltam a katalizátor szerkezetének a reakció szelektivitására gyakorolt hatását, és a reakció hımérséklet- és nyomásfüggését. Meghatároztam a palládium kioldódását a reakciók során. Megállapítottam, hogy optimális körülmények között a katalizátor többször felhasználható jelentıs aktivitás-csökkenés nélkül. A reakciót többféle amin jelenlétében elvégeztem, és megállapítottam az amin szerkezetének a reakció szelektivitására gyakorolt hatását. A hozamok megállapítása és a termékek szerkezetének tisztázása GC, illetve GC-MS alapján történt.

85



Kémia1

Enantioszelektív Roche észter elıállítás Ródium-katalizált aszimmetrikus hidrogénezéssel Stayer Péter Kémia BSc Témavezetık: Dr. Bakos József, Balogh Szabolcs A Roche észter (3-hidroxi-2-metil-propánsav-metilészter) számos biológiailag aktív vegyület szintézisének építıköve.1 Enantiomerikusan tiszta formájának egyik egyszerő és gazdaságos elıállítási módja a 2-(hidroximetil)-metilakrilát aszimmetrikus hidrogénezése. A kutatási téma ennek a folyamatnak a tökéletesítése. Katalizátorként a kutatócsoportunkban korábban kifejlesztett királis foszfán-foszforamidit ligandummal módosított Ródium komplexeket alkalmaztam. Célom a minél nagyobb enantioszelektivitás (ee) és aktivitás elérése volt. A ligandum és a prekurzor, illetve az oldószerek, a hımérséklet és a nyomás hatását vizsgáltam az optimális reakciókörülmények elérése érdekében.

1.ábra Roche észter elıállítása aszimmetrikus hidrogénezéssel A késıbbiekben több, már elıállított ligandum sztérikus illetve elektronikus hatását szeretném vizsgálni, mely tulajdonságok az enantioszelektivitást befolyásolják. Többek között, minél nagyobb optikai tisztaság ún. zöld oldószerben való elérése a célom.

1 a) Cohen, N.; Eichel, W. F.; Lopresti, R. J.; Neukom, C.; Saucy, G. J. Org. Chem. 1976,41, 3505– 3511; (b) Nakata, T.; Kishi, Y. Tetrahedron Lett. 1978,19, 2745–2748; (c) Evans, D. A.; Sacks, C. E.; Kleschick, W. A.; Tabor, T. R. J. Am. Chem. Soc. 1979, 101, 6789–6791; (d) Collum, D. B.; Mcdonald, J. H., III; Still, W. C. J. Am. Chem. Soc. 1980, 102, 2118–2120; (e) Smith, A. B., III; Beauchamp, T. J.;LaMarche, M. J.; Kaufman, M. D.; Qiu, Y.; Jones, H. A. D. R.; Kobayashi, K. J. Am. Chem. Soc. 2000, 122 , 8654–8664; (f) Paterson, I.; Florence, G. J. Eur. J. Org. Chem. 2003, 2193–2208;; (g) Smith, A. B.; Adams, C. M.; Barbosa, S. A. L.; Degnan, A. P. Proc. Natl. Acad. Sci. U.S.A. 2004, 101, 12042–12047; (h) Mickel, S. J.; Sedelmeier, G. H.; Niederer, D.; Daeffler, R.; Osmani, A.; Schreiner, K.; Seeger-Weibel, M.;Bérod, B.; Schaer, K.; Gamboni, R. Org. Process Res. Dev. 2004

86



Kémia1

Szerves anyagok lebontásának vizsgálata [Ru(diimin)(CN)4]2–komplexekkel érzékenyített TiO2 fotokatalizátoron Király Nikolett Anyagmérnök BSc Témavezetık: Dr. Fodor Lajos, Szabóné dr. Bárdos Erzsébet A nagyhatékonyságú oxidációs eljárások közé tartozó heterogén fotokatalízissel a szerves anyagok széles köre lebontható ártalmatlan vagy kevésbé környezetterhelı vegyületekre, azonban az oxidáció hatékonysága viszonylag kicsi, a katalizátorok aktivitásának növelése szükséges. Egyik lehetséges út a nagy sávszélességő félvezetık (DE>3eV) gerjeszthetıségének kiterjesztése a látható fény tartományára, azáltal, hogy különbözı fotoérzékenyítıkkel módosítjuk a katalizátor felületét. A vegyesligandumú poliimin-rutenát(II) vegyületek alkalmazása a homogén és a heterogén fotokatalízis területén is jelentıs. Nagy elınyük a látható fény tartományában mutatott intenzív fényelnyelés, gyors elektronátadási reakciók és hosszú élettartam, amelynek köszönhetıen hatékony érzékenyítıi a félvezetıknek. Dolgozatomban a DEGUSSA P25 TiO2 felületére tetraciano-1,10-fenantrolin-5,6-dion-rutenát(II) komplexet vittem fel. Megvizsgáltam az érzékenyített katalizátor elıállításának körülményeit: a megkötıdést 3,5 pH-n és 4⋅10-5 mólos komplex koncentrációnál találtam optimálisnak. A lebontási kísérletekben modellvegyületként az L-fenilalanint választottam. Aminocsoportja hatékony elektronbefogó: a Ru(II) gerjesztését követıen keletkezı, a TiO2 vezetési sávjába jutó elektronnal reagál, míg karboxilcsoportja lyukbefogó: a RuIII RuII-vé történı redukcióját segíti. Összehasonlító méréseket végeztem a TiO2 és a módosított felülető TiO2 félvezetıvel. A lejátszódó folyamatokat a spektrális változások rögzítésével, a reakcióelegy szerves széntartalmának, valamint a képzıdı NH3 koncentrációjának mérésével követtem nyomon.

87



Kémia1

Vízoldható nikkel(II)-porfirin fotofizikai és fotokémai vizsgálata Major Máté Miklós Kémia BSc Témavezetık: Dr. Horváth Ottó, Fodor Melinda Anna Az átmeneti fém iont tartalmazó porfirin-komplexek különleges fotokémiai és fotofizikai tulajdonságokkal rendelkeznek, delokalizált elektronrendszerüknek köszönhetıen UV és látható fénnyel történı gerjesztés hatására szingulett majd triplett állapotokba alakulnak át. Az Általános és Szervetlen Kémiai Intézeti Tanszéken folyó, kobalt(III)- és mangán(III)-porfirinekre irányuló vizsgálatokhoz kapcsolódva egy hasonló, „in-plane” szerkezető átmenetifém-komplexet vizsgáltam, melyben a központi fémion a ligandum síkjában helyezkedik el. Munkám során egy kationos nikkel(II)-porfirint állítottam elı nikkel(II)-só és szabadbázisú porfirin segítségével higany(II) katalizátor mellett. A szintézis során a komplex képzıdését spektrofométerrel követtem, valamint az átalakulás teljességérıl fluorimetriás méréssel is meggyızıdtem. A porfirin molekula spektrális jellemzıinek változásait fluorimetriásan és fotometriásan vizsgáltam, ezekbıl jól érzékelhetı a fémion koordinálódása. A képzıdı komplex un. hiper-porfirin, melyben a központi fémion viszonylag kis mérete miatt a ligandum összehúzódása szerkezeti torzulást okoz, így tipikus elnyelési színképet mutat. Megmértem a fluoreszcenciájának élettartamát és hatékonyságát is. Eredményes kísérleteket végeztem e nikkel(II)-porfirin fotokatalitikus tulajdonságainak igazolására egy jól nyomon követhetı modellrendszerben, majd a fotoindukált folyamat kvantumhasznosítási tényezıjét is meghatároztam. A fotokatalitikus sajátságokat összehasonlítottam micelláris közegben, illetve különbözı axiálisan koordinálódó csoportok (mint pl. hidroxid ion) jelenlétében. Eltérıen a hasonló szerkezető kobalt(III)- és mangán(III)- porfirinektıl, melyek esetében a fotokatalízis elsı lépésében képzıdı (viszonylag stabil) redukált komplex csak ismételt fotogerjesztés hatására továbbítja az elektront a megfelelı akceptornak, itt a redukált forma (nikkel(I)-komplex) instabil, s gyors termikus reakcióban zárja a redoxciklust. Villanófény-fotolízis kísérletekkel detektáltam a kiindulási nikkel(II)-porfirinnek az elsıdleges töltésátviteli lépésben meghatározó triplett gerjesztett állapotát. Vizsgáltam ennek kioltását mind reduktív trietanol-amin, mind oxidatív metil-viologén alkalmazásával – a fotokatalízis mechanizmusának felderítése céljából. E látható fény által mőködtetett fotokatalitikus rendszerrel vízbıl hidrogén fejleszthetı, így alkalmazható a napsugárzás energiájának kémiai átalakítására és tárolására.

88



Kémiai és Vegyipari Szekció / Szerves és Szervetlen Kémia II. Tagozat Idırend 10:00

Stefanovszky Roland

1,3-Oxazolok újszerő elıállítása

10:20

Nemes Evelin

Biológiailag aktív vegyületek királis építıelemeinek szintézise aszimmetrikus allilezéssel

10:40

Császár Zsófia

Sztereogén nitrogénatommal rendelkezı foszfin-amin ligandumok koordinációs és katalitikus tulajdonságainak vizsgálata

11:00

Mészáros Brigitta

11:20

Szalai Ágnes

89

Kezeletlen és kationcserével kezelt Na-montmorillonit minták felületi tulajdonságainak meghatározása inverz gázkromatográffal Szteránvázas epoxidok győrőnyitása hordozóhoz rögzített ionfolyadék katalizátorral



Kémia2

1,3-Oxazolok újszerő elıállítása Stefanovszky Roland Vegyészmérnök BSc Témavezetık: Dr. Speier Gábor, Bagi Nárcisz Gyógyszerkémiai kutatás szempontjából számos kérdés merül fel az oxazolok – mint N,O tartalmazó heterociklusos vegyületek - felfedezésében, fejlesztésében, molekuláris szinten való értelmezésében és hatásmechanizmusának felderítésében. Számos biológiailag aktív heterociklust tartalmazó vegyületet ismerünk a természetben (pl. B-vitamin, antibiotikumok, klorofillok). Az oxazolok ugyan ritkán, de elıfordulnak a természetben. Habár semmilyen alapvetı anyagcserefolyamatban nem vesznek részt, mégis több oxazolt tartalmazó gyógyszerkészítmény áll klinikai vizsgálat alatt, melyek különbözı betegségek (pl.: rák, diabétesz) gyógyítására lehetnek alkalmasak [1]. Intézetünkben Dr. Speier Gábor és munkatársai állították elı a 2,3-dihidro-2,2,2trifenilfenantro[9,10-d]-1,3,2λ5-oxazafoszfolt és 5,7-di-terc-butil-2,3-dihidro-2,2,2-trifenil-1,3,2 λ5benzoxazafoszfolt, amelyeket egy korábbi PhD hallgató szén-dioxiddal reagáltatta, majd termékként különbözı fenantro[9,10-d][1,3]oxazol-2(3H)-onokat kapott [2]. A Tudományos Diákköri dolgozatban bemutatásra kerülnek a különbözı fenantro[9,10-d]oxazolok és származékai, amelyek 2,3-dihidro-2,2,2-trifenilfenantro[9,10-d]-1,3,2λ5-oxazafoszfol, 5,7-di-tercbutil-2,3-dihidro-2,2,2-trifenil-1,3,2λ5-benzoxazafoszfol és para-szubsztituált aldehidek aza-Wittig reakciójával képzıdnek. Az elvégzett reakciók kinetikai mérései és a keletkezett termékek azonosítása alapján (IR, NMR, GC, op.) javaslatot teszünk a reakció mechanizmusára. Felhasznált irodalom: [1] ORGANIC CHEMISTRY, Reactions & reagents, O.P.Agrawal. page-628. [2] I. Bors, J. Kaizer, G. Speier, M. Giorgi, RSC Adv. accepted.

90



Kémia2

Biológiailag aktív vegyületek királis építıelemeinek szintézise aszimmetrikus allilezéssel Nemes Evelin Vegyészmérnök BSc Témavezetık: Dr. Farkas Gergely, Dr. Bakos József Az aszimmetrikus szintézis a zöld kémia fontos területe, hiszen a finomkémiai eljárásokban minden sikeres szelektív lépéssel felezhetı a szintézisben felhasznált anyag mennyisége. Az aszimmetrikus katalitikus reakciók további elınye, hogy a királis információt kis mennyiségő katalizátor képes átadni nagy mennyiségő terméknek. A királis katalizátor lehet például optikailag aktív ligandumot tartalmazó átmenetifém-komplex. Az aszimmetrikus katalitikus allil-helyzető szubsztitúció szén-szén és szén-heteroatom kötés enantioszelektív kialakítására alkalmas eljárás.2 Munkám során axiális kiralitású binaftil-vázzal rendelkezı egyfogú foszfit ligandumokat állítottam elı, majd elkészítettem ezek [Pd(ηC3H5)(L*)2]BF4 összetételő komplexeit. Palládium-katalizált aszimmetrikus allil-helyzető szubsztitúciós reakcióban vizsgáltam a katalizátormódosító ligandum elektronikus tulajdonságainak hatását a reakció aktivitására és enantioszelektivitására. X

OAc Ph

Ph

[Pd( -C3H5)(L*)2]BF4 CH2(COOMe)2, bázis

MeOOC

COOMe

O P O O

L* = Ph

* Ph

racém szubsztrátum X = NO2, Cl, H, OMe

1 ábra: Palládium-katalizált aszimmetrikus allil-helyzető szubsztitúció Tanulmányoztam továbbá a ligandum-kombinációs módszer alkalmazhatóságát a vizsgált katalitikus reakcióban. Különbözı egyfogú katalizátormódosító ligandumok 1:1 mólarányú, egyidejő alkalmazásával igen jó aktivitással és szelektivitással sikerült elıállítani a katalitikus reakció termékét. A ligandumok elektronikus tulajdonságainak jellemzésére ródium-karbonil és szelénszármazékokat is elıállítottam, melyek IR- és NMR-spektroszkópiai elemzésével egyértelmő összefüggést állapítottam meg a vegyületek szerkezete és a foszforatom donorsajátsága között.

1

Trost, B. M. J. Org. Chem. 2004, 69, 5813-5837. C.; Piarulli, U. Chem. Rev. 2003, 103, 3071-3100.

2Gennari,

91



Kémia2

Sztereogén nitrogénatommal rendelkezı foszfin-amin ligandumok koordinációs és katalitikus tulajdonságainak vizsgálata Császár Zsófia Vegyész MSc Témavezetık: Dr. Bakos József, Dr. Farkas Gergely Az átmenetifém-katalizált aszimmetrikus szintézisek körében elıtérbe került a királis, kelátképzı heterodonor ligandumok alkalmazása. Ezen vegyületek között különleges helyet foglalnak el a foszfin-amin (P,N) típusú katalizátor-módosító ligandumok egyedülálló sztereo-elektronikus tulajdonságuknak köszönhetıen. Általánosan elfogadott az, hogy az átmenetifém-komplex által nyújtott enantioszelektivitás növelhetı, ha az optikailag tiszta ligandum sztereogén donoratommal rendelkezik.

Munkám során sztereogén nitrogénatommal rendelkezı, királis foszfin-amin típusú ligandumokat állítottam elı.1 Tanulmányoztam a ligandumok koordinációs tulajdonságait röntgendiffrakciós, spektroszkópiai és kvantumkémiai módszerekkel, továbbá vizsgáltam a vegyületeket Pd-katalizált aszimmetrikus allil-helyzető szubsztitúciós reakciókban. A vizsgálatok során bizonyítottam, hogy a koordináció során a nitrogénatom sztereoszelektíven kapcsolódik a központi atomhoz. A koordináció sztereoszelektivitása jelentıs mértékben függ a nitrogénhez kapcsolódó szubsztituens minıségétıl: az i-Pr- és t-Bu-csoportot tartalmazó ligandum teljes sztereoszelektivitással koordinálódik, a nagy térkitöltéső N-szubsztituenseket axiális pozícióba kényszerítve a hattagú kelátgyőrőben. A ligandumokkal módosított katalizátor-komplexek segítségével kiváló aktivitást és enantioszelektivitást (96% ee) értem el, mely feltehetıen a sztereoszelektív komplexképzıdés következménye. 1(a) Farkas, G.; Császár, Zs.; Balogh, Sz.; Tóth, I.; Bakos, J. Tetrahedron Lett. 2014, 55, 4120-4122. (b) Balogh, Sz.; Farkas, G.; Madarász, J.; Szöllısy, Á.; Kovács, J.; Darvas, F.; Ürge, L.; Bakos, J. Green Chem. 2012, 14, 1146-1151.

92



Kémia2

Kezeletlen és kationcserével kezelt Na-montmorillonit minták felületi tulajdonságainak meghatározása inverz gázkromatográffal Mészáros Brigitta Vegyészmérnök MSc Témavezetık: Dr. Dallos András, Járvás Zsuzsa Az ipar és a tudomány területein széles körben alkalmaznak agyagásványokat, ami fıként természetes elıfordulásuknak, valamint fizikai és kémiai módosíthatóságuknak köszönhetı. Felhasználják ıket a gyógyászatban, a kozmetika iparban, szennyezett vizek tisztításánál adszorbensként, katalizátorként, fotokémiai reakciókban, illetve egyre nagyobb szerepet kap nanokompozitokban való alkalmazásuk is. A folyamatos népességnövekedés és a fejlıdı országok növekvı vízigénye miatt fontos a meglévı vízkészletek tisztán tartása. Az egyik gyakran alkalmazott agyagásvány a montmorillonit, melyet napjainkban nagy érdeklıdéssel vizsgálnak, hiszen nagy hatékonysággal képesek megkötni a szennyezett vízbıl mind a szerves anyagokat, mind pedig a fémionokat. Mindemellett fizikai és kémiai módosíthatóságuk révén igényeinknek megfelelıen javíthatjuk felületi jellemzıiket, ezzel növelve hatékonyságukat. Munkám célja, hogy kezeletlen és kezelt montmorillonit felületi energetikai tulajdonságait határozzam meg. A felületi tulajdonságok, mint a felületi energia fontos szerepet kapnak az anyag felhasználása során: meghatározzák a létrejövı felületi kölcsönhatásokat katalizátorok és adszorbensek esetén is, befolyásolják mind az agglomerációs jelenségeket, mind pedig a nedvesedési tulajdonságokat is. Az általam vizsgált montmorillonit agyagásvány mintákat ioncserével kezelték. Az agyagásvány felületi energetikai tulajdonságai miatt a különbözı anyagok nem egyformán adszorbeálódnak rajta. A montmorillonit minták felületi jellemzését egy dinamikusan fejlıdı módszer, az inverz gázkromatográfia segítségével végeztem. A módszer elve a gázkromatográfiához hasonló, abban van eltérés, hogy itt nem a mozgófázisról kapunk információt, hanem az adszorbensrıl. Ennek érdekében ismert mennyiségő és minıségő tesztanyagokat injektálunk az ismeretlen mintára és a kialakult adszorpciós-deszorpciós folyamatok révén tudunk következtetni a szilárd minta felületi tulajdonságaira. A méréseket egy lángionizációs detektorral felszerelt, második generációs inverz gázkromatográf segítségével vizsgáltam. A hımérséklet függvényében meghatároztam a vizsgált agyagásvány minták felületi energetikai tulajdonságait kis tesztanyag-koncentrációk esetén. Meghatároztam a minták felületi energiájának diszperziós komponensét, az adszorpciós szabadentalpia-változás és entalpiaváltozás specifikus komponensét és a minta-felület sav-bázis állandóit. A különbözı elıkezelésen átesett minták esetén kapott felületi energetikai analízis eredményeket összevetve következtettem a kezelés során elért változásokra, melyek hatással vannak az anyag felületi tulajdonságaira. A munka a Magyar Állam és az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg a TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0071 projekt keretében.

93



Kémia2

Szteránvázas epoxidok győrőnyitása hordozóhoz rögzített ionfolyadék katalizátorral Szalai Ágnes Vegyészmérnök BSc Témavezetı: Skodáné dr. Földes Rita, Szánti-Pintér Eszter Szteránvázas epoxidok győrőnyitása során farmakológiai szempontból értékes termékek (például neuromuszkuláris blokkolók) állíthatók elı. A győrőnyitás általában nagy reagensfelesleggel és magas hımérsékleten, vagy megfelelı katalizátor jelenlétében játszódik le. Korábban bizonyították mind egyszerő epoxidok, mind szteroidok esetén, hogy egyes ionfolyadékok alkalmas katalizátorai a reakcióknak. Tudományos diákköri munkám során katalizátorként szilikagélhez rögzített ionfolyadékot alkalmaztam, amelyet a reakcióelegytıl könnyő elválasztani, valamint kisebb mennyiség is elegendı a katalitikus hatás eléréséhez. Nukleofil partnerként 4-metil-anilint használtam fel három epoxiszteroid esetén. A kísérletek során eltérı reakciókörülményeket hasonlítottam össze, meghatároztam a reakciók termékeit, valamint vizsgáltam a felhasznált kataizátor újrafelhasználhatóságát. A győrőnyitási reakcióknál az alábbi reakciókörülményeket változtattam: hımérséklet, reakcióidı, a reagens és a katalizátor mennyisége, eltérı tulajdonságú oldószerek alkalmazása (toluol, xilol, dioxán, acetonitril, etanol). A katalizátor többszöri felhasználhatóságát azonos reakciókörülmények közötti ismételt reakciókkal vizsgáltam. A reakciók elırehaladását vékonyréteg kromatográfiával követtem nyomon, míg a kapott termékeket 1H-NMR vizsgálatokkal azonosítottam.

94



Mőszaki Tudományi Szekció / Mőszaki Tagozat Idırend Y-Ba-Cu-oxid szupravezetı öntéssel és hagyományos módszerrel történı elıállítása, tulajdonságainak javítása Az üvegszál erısítéső poliészter hulladék betonban való alkalmazhatóságának vizsgálata

10:00

Maloveczky Anna

10:20

Maloveczky Anna

10:40

Hegedüs András

Grundfos MG sorozatú szivattyúba szerelhetı aszinkron motor hatásfoknövelése

11:00

Károly Béla Richárd

Sequential pattern mining in logistics

11:20

Rodolfo Brandao

Syngas production

95



Mőszaki

Y-Ba-Cu-oxid szupravezetı öntéssel és hagyományos módszerrel történı elıállítása, tulajdonságainak javítása Maloveczky Anna Anyagmérnök BSc Témavezetık: Eniszné dr. Bódogh Margit, Kulcsár Tibor A szupravezetık a kritikus hımérsékletük alatt szinte ellenállás nélkül vezetik az áramot, ekkor a mágneses erıvonalak kilökıdnek, azaz diamágneses anyagként viselkednek. Ezen Meissner-effektus révén a szupravezetık nagy mágneses lebegtetı erıvel rendelkezhetnek, továbbá alkalmasak erıs mágneses terek létrehozására. Szupravezetı készülhet fémbıl, kerámiából és szerves anyagokból egyaránt, de jelenleg a legmagasabb kritikus hımérsékletőeket (HTS) kerámiából gyártják. Ezeknek az anyagoknak nagy jelentısége van a mérnöki gyakorlatban és az orvostudományban egyaránt. Szakmai munkám során a szupravezetı elektromos és mágneses tulajdonságainak javítását növelt 211 fázis tartalommal és különbözı adalékanyagok használatával, és ezáltal a morfológia és a szupravezetı szemcsék közti fázishatár módosításával kísérlem meg. A 211 fázis fluxusrögzítıként játszik fontos szerepet a mágneses tulajdonságok javításában. Az adalékanyagok segítségével a 211 fázis finomszemcsés lesz, így jelentısen javulhatnak a szupravezetı mágneses tulajdonságai. Az adalékanyagok, amikkel kísérletezek: Ce, Pt, Pb. A hagyományos formázási eljárások nem teszik lehetıvé nagymérető és bonyolult formájú szupravezetık létrehozását, de öntéssel képesek vagyunk erre. Az így készült anyag sokkal nagyobb porozitású, ezért a tulajdonságai jelentısen romlanak. A kísérleteim célja, hogy kivitelezzem az öntést a megfelelı módszerrel, valamint a nagy porozitást csökkentsem az erre alkalmas adalékanyagokkal. A szupravezetı különleges tulajdonságai miatt számos felhasználási lehetıségre tett szert. Ilyen például a mágneses árnyékolóként történı alkalmazás. CAD szoftverrel kívánjuk tesztelni az árnyékolási képességét, és ennek határait. Vizsgáljuk például, hogy MRI készülékekben lehetséges-e a pacemaker vagy más fém implantátum megfelelı leárnyékolása. Ha igen, az ezzel a módszerrel vizsgálható betegek köre jelentısen bıvülhetne.

96



Mőszaki

Az üvegszál erısítéső poliészter hulladék betonban való alkalmazhatóságának vizsgálata Maloveczky Anna Anyagmérnök BSc Témavezetı: Dr. Kristófné dr. Makó Éva Az üvegszál erısítéső poliészter a kompozit mőanyagok közé sorolható. A hıre keményedı kondenzációs polimerizációval elıállított poliésztert gyakran kombinálják üvegszállal, ahol a mátrix a poliészter és az erısítıanyag az üvegszál. Az üvegszállal erısített poliésztert hajótestek, fürdıkád, tartály, zuhanytálca, elosztó szekrény, autókarosszéria gyártásánál alkalmazzák. A mőanyaggyártás és alkalmazás növekedése a mőanyaghulladék mennyiségének folyamatos növekedését eredményezi. A keletkezett mőanyag hulladék abszolút térfogata nagy, amelynek csökkentése, illetve újrahasznosítása elengedhetetlen. A mőanyag hulladék mennyiségének csökkentése tervezéssel, a hulladék újrafeldolgozásával, újrahasznosításával, valamint a mőanyag elégetésével (energiatartalmának visszanyerésével) lehetséges. A mőanyaghulladék újrahasznosítása többek között az építıanyagiparban is megvalósítható, például a betonban levı aggregátum (kavicsos homok) részleges hulladékkal történı helyettesítésével. Így a betonhoz használt aggregátumnál az nyersanyagok egy része hulladékkal helyettesíthetı. Szakmai munkámban portlandcementbıl és kavicsos homokból, a homok részleges üvegszál erısítéső poliészterrel való helyettesítésével, szabványos 0,5 víz-cement (v/c) tényezıvel beton próbatesteket készítettem. Az így készült beton próbatesteknek meghatároztam a szabvány szerinti hajlító- és nyomószilárdságukat. Szabványos vizsgálattal megállapítottam a homok részleges helyettesítésével készült cementhabarcs terülését és bedolgozhatóságát, valamint optimális v/c tényezıjét. Vizsgáltam a bedolgozhatóság szempontjából optimális v/c tényezıvel, a homok részleges helyettesítésével készült próbatestek hajlító- és nyomószilárdságát. A 0,5 és optimális v/c tényezıvel készült beton próbatestek testsőrőségének és vízfelvételének meghatározásával jellemeztem a porozitás változását. Pásztázó elektronmikroszkóppal összehasonlítottam a különbözı próbatestek morfológiáját, valamint a cementes mátrix és a mőanyaghulladék közötti kötést. A készített próbatestek vizsgálata alapján meghatároztam azt az összetételt, amelybıl a hagyományos beton felhasználásához hasonló területeken alkalmazható építıanyag nyerhetı a hulladék újrahasznosításával.

97



Mőszaki

Grundfos MG sorozatú szivattyúba szerelhetı aszinkron motor hatásfoknövelése Hegedüs András Villamosmérnök BSc Témavezetı: Fodor Attila Jelen dolgozat témáját tekintve villamos forgógépek tervezésével foglalkozik. Mindeközben egy valós ipari probléma köré épülve, magába foglalja a Grundfos MG sorozatú aszinkron motorok hatásfoknövelését. A három MG71/80-as kisteljesítményő motor eltérı kialakítású szivattyú applikációkba épül be. A motorok 3x(380-400-415)V/50Hz, 3x(380-410-440)V/60Hz feszültségrıl üzemeltethetıek, s különbözı tengelyteljesítménnyel (250 W, 370 W és 550 W) rendelkeznek. A feladat elvégzéséhez nélkülözhetetlen, hogy az aszinkron motorok terén mélyreható szakismerettel rendelkezzünk, továbbá a design megalkotása során felhasznált, szakirodalomból ismert modellek kellı mértékben jellemezzék a motor mőködését és felépítését. A kitőzött cél, hogy az iparban használatos IEC 60034-30-as szabványban definiált, IE3-as hatásfokszintnek megfelelı villamos forgógépeket tervezzünk. Esetünkben az innováció célja a motorok hatásfokának 5-6 %-os növelése. A sikeres áttervezés után az említett motorokat sorozatgyártásra szánják. Ebbıl kifolyólag, a végleges design kiválasztásakor releváns tényezıknek számítanak a különbözı gazdasági és megvalósítási szempontok. A dolgozat során kitérek azokra az optimális megoldásokra is, melyek a valóságban pénzbeli és idıbeli korlátok ellenére, erıteljesebb hatásfok növekedést eredményeznének. Ehhez mérten, a szimulációk keretében minden lehetséges hatásfok növelı módszert elemzek, s végül a már mostanra megtervezett és legyártott motorokat részletezem. A dolgozatban kifejtem egy motor konkrét tervezési folyamatát és az alkalmazott hatásfoknövelı módozatokat. Továbbá zárásként taglalni fogom a már megtervezett és lemért motorok eredményeit, s az ezekbıl fakadó konzekvenciákat. Irodalomjegyzék [1] Juha Pyrhönen, Tapani Jokinen and Valéria Hrabovcová: Design of Rotating Electrical Machines, (2008) [2] Ion Boldea, Syed A. Nasar: The induction Machine Handbook, (2001) [3] H.M. Emara, W. Elshamy, A. Bahgat: Parameter Identification of Induction Motor Using Modified Particle Swarm Optimization Algorithm, IEEE International Symposium on (2008) [4] William H. Yeadon, Alan W. Yeadon: Handbook of Small Electric Motors (2001) [5] Farkas A., Gemeter J., Dr. Nagy L.: Villamos gépek, BMF KKVFK-1176, (2002)

98



Mőszaki

Sequential pattern mining in logistics Károly Béla Richárd Mechatronikai mérnök BSc Témavezetı: Dr. Abonyi János Nowadays modern manufacturing, financial and logistics systems generate event and transaction log files that can be used to support process development. Sequential pattern algorithms can be used to extract useful information from these log files. We overviewed the existing applications of these algorithms and evaluated their efficiency in solving typical tasks of supply chain management. We developed MATLAB toolboxes for mining frequent temporal patterns from log files. Illustrative case studies demonstrate the applicability of the developed tools.

99



Mőszaki

Syngas production Rodolfo Brandao Vegyészmérnök BSc Témavezetı: Egedy Attila Natural gas emerged as a promising alternative to petroleum for the production of energy. The endothermic methane steam reforming process converts methane into a mixture of hydrogen and carbon monoxide termed ‘syngas,’ while subsequent water gas shift (WGS) may be employed to modify the hydrogen to carbon monoxide ratio for producing high purity hydrogen. Syngas is obtained from a variety of feedstock’s, is an intermediate in the production of fuel. Therefore, syngas is a key material, and interest in syngas production has increased due to environmental demands, technological developments and changes in fossil energy reserves. While synthesis gas can be produced from any carbon-based feedstock, the least expensive routes to syngas are based on natural gas. Many natural and industrial gases contain H2S. The presence of H2S usually prohibits the direct use of these gases because of its toxic properties, the formation of SO2 upon combustion (acid rain), and the problems it (usually) gives in downstream processing. This means that it is often necessary to remove H2S from the gas stream prior to use. This phenomenon generally increases the amount of chemicals required during the removal step, and is therefore not desired. Many processes have been developed to remove H2S from gas streams (Kohl and Nielsen). The technological flow sheet is based in the LURGI’s Combined Reforming process, which was originally developed for methanol production. In that kind of process approximately half the feed is processed in the primary reformer, and the other half, together with the primary reformer effluent, is autothermal reformer with pure oxygen in the secondary reformer, in this way it is possible to achieve syngas production produces an H2/CO ratio of 2.6 to 2.9 depending on the natural gas quality. The task of this work was the development of an industrial plant of synthesis gas capable to produce 200000 t/y, using as raw material natural gas. For this purpose, process flow sheet was proposed based on studies reported in scientific literature that were simulated in the Aspen Plus environment. The pinch analysis was carried out to minimizing energy consumption of chemical processes by calculating thermodynamically feasible energy targets (or minimum energy consumption) and achieving them by optimizing heat recovery systems, energy supply methods and process operating conditions.

100



Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kar

101



Humán Tudományi Szekció/ Magyar Irodalom és Irodalomelmélet Tagozat Idırend 9:00

Ujvári Boglárka

9:20

Tokos Bianka

9:40

Horváth Rita

Spiró György Csirkefej címő drámájának színpadi megvalósulásai "Mi a mővészet? Megmondja a szó." A képtıl az írásig vezetı út Dubravka Ugrešić A feltétel nélküli kapituláció múzeuma címő regényében A szimbólum szövegképzı ereje Petıfi Sándor prózájában

102



MagyarIrod

Spiró György Csirkefej címő drámájának színpadi megvalósulásai Ujvári Boglárka Magyar BA Témavezetı: Dr. Sirató Ildikó Dolgozatomban Spiró György 1985-ben keletkezett színmővének kétféle színpadi megvalósulását fogom összehasonlítani. Ez az alkotás méltán képezheti a magyar dráma- és színmőirodalom mérföldkövét, hiszen közvetlenül a rendszerváltás elıtt keletkezett. Ekkor már a hazai színjátszás is megérett egy ilyen jellegő, társadalmi problémákkal foglalkozó elıadás színrevitelére. Kutatásom során az 1986-os ısbemutatót és a színmő 1987-es felújításának elıadásait fogom górcsı alá venni. Azért tartom különösen érdekesnek ezt a két színpadi megvalósulást, mivel a szerzı a Vénasszony szerepét Gobbi Hildának írta, és ajánlotta. A második szereposztásban ugyan ebben a szerepben Törıcsik Mari tőnt fel, és véleményem szerint, merıben más megközelítésbıl formálta meg a karaktert. Elemzésem során szem elıtt tartom az általános elıadás-analízisre vonatkozó kritériumokat. Ehhez a munkához szakirodalomként fogom használni Hegedős Géza- Kónya Judit: Kalandozás a dramaturgia világába címő kiadványát. Továbbá elemzésem az elıadásokkal kapcsolatban megjelent kritikákra, videó-felvételekre és a drámaszövegre is támaszkodik majd.

103



MagyarIrod

"Mi a mővészet? Megmondja a szó." A képtıl az írásig vezetı út Dubravka Ugrešić A feltétel nélküli kapituláció múzeuma címő regényében Tokos Bianka Összehasonlító irodalom- és mővelıdéstudomány MA Témavezetı: Dr. Ladányi István „Képzeld el: ott az idegekben, a fejben – vagyis ott, az agyban vannak ezek az idegek (...) én rápillantok valamire, így ni, és azok elkezdenek rezegni, (…) és ahogy rezegnek, megjelenik a kép”- írja Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij A Karamazov testvérek címő regényében. Vizsgálódásom középpontjában Dubravka Ugrešić mőve áll, amelyben szintén központi szerepet kap a kép, a fénykép és a szó „együtt rezgése”. A magát anational (’nemzeti identitással nem rendelkezı’) embernek valló írónı egy sajátos léttapasztalatba vonja be olvasóját, amelynek az emigránslét és a kultúraköziség élménye, az emlékezet történetalkotó eljárása jelöli ki szövegbeli megalkothatóságának határait. Mindez úgy válik lehetségessé, hogy a kép látványának helyére a róla megtörténı szó kerül. A szó, ugyanúgy, mint annak idegenséget átélı kimondója, „az összes lehetséges irányban idegen szavakba ütközik”, elveszti jelentését, vagy legalábbis ez a jelentés megkérdıjelezıdik, s ezért szükségessé válik annak újrafelépítése. Az újjászületı szó pedig elıfeltételezi egy új nyelv megjelenését is, amely íráshoz, jövıbeli regényhez vezet, hiszen: „A világ nem annyi, amennyit átéltünk eddig és átélünk most, hanem az is hozzátartozik, ami be fog következni.”

104



MagyarIrod

A szimbólum szövegképzı ereje Petıfi Sándor prózájában Horváth Rita Tanári MA Témavezetı: Dr. Kovács Gábor Dolgozatomban Petıfi Sándor két prózai alkotását, a Tigris és hiéna címő drámát és A hóhér kötele címő regényt elemeztem elsısorban a bosszú szimbolikájának tekintetében, kitérve a keresztény szimbolika vizsgálatára is. Petıfi prózai munkássága kapcsán legfontosabb forrásom Martinkó András A prózaíró Petıfi címő munkája volt, ezen kívül segítségül használtam Horváth János és Kerényi Ferenc Petıfimonográfiáit is. A dolgozatom indító fejezete e munkák alapján összeállított, rövidebb áttekintést tartalmazza, tárgyalva a két vizsgált mőnek a Felhık-ciklusban elfoglalt helyét. A szimbólum eltérı irodalomelméleti értelmezéseinek ismertetése után (Lotman, Ricoeur, Frye), a továbbiakban a ricoeuri szimbólumfelfogást és kategorizálást vettem az elemzés alapjául. A kizárólag Petıfire koncentrált szimbólumhasználatot Wacha Imre tanulmánya által ismertettem. A konkrét szimbólumértelmezéshez a Pál József és Újvári Edit által szerkesztett Szimbólumtárat használtam. A dolgozatban a két prózai alkotást egymástól függetlenül, külön fejezetben elemeztem, elsıként a Tigris és hiéna címő drámát vizsgáltam. A mőelsı alfejezetében a bosszú és a szereplık viszonyát értelmeztem szöveghelyekkel alátámasztva. Mindezek után a bosszú konkrét szimbólumait a szemantikailag kapcsolódó szimbólumokkal együtt rendszereztem. A kozmikus szimbólumok (víz, tőz, vér) mint győjtıpontok is funkcionáltak. Ezen felül a dráma kapcsán kiemeltem a szem szimbolikáját, amely a mőben egyaránt kapcsolódik a bosszúhoz és a passzív érzékeléshez. A szimbólumelemzés után a keresztény szimbolika tárgyalására került sor a fıszereplıkhöz kötötten: Saul és Béla esetében a krisztusi, illetve apostoli jegyekre, míg Predszláva és Borics személyéhez sátáni és alvilági attribútumokra összpontosítva. A következı nagy fejezetben A hóhér kötele címő regényt elemeztem ugyancsak a kozmikus szimbolika tükrében, emellett az onirikus hattyú szimbólumot vizsgáltam. Ezt követıen a regény keresztény szimbólumrendszerét részleteztem, amely a két kulcsszereplı, Máté és Róza köré épül. Számos helyen bibliai történésekre visszavezethetı részletek szerepelnek (Ádám és Éva kiőzetése, özönvíz, kereszthalál). A regényelemzés utolsó részében a beszéd válságát vizsgáltam a nonverbális jelzések és a reszketés motívumának állandó jelenléte tükrében, illetve a név misztikus szerepének jelenlétét támasztottam alá példákkal. Az elemzések alapján a vizsgált prózai alkotásokban egységes, összefüggı és gyakran keresztény vonatkozású szimbólumrendszer mutatható ki, így a dolgozat elején megfogalmazott elemzési szempont relevánsnak tekinthetı a két mő esetében.

105



Humán Tudományi Szekció/Nyelvtudomány Tagozat Idırend 9:00

Somogyi Laura

9:20

Kovács Tímea

Idiómák ismeretének vizsgálata középiskolások körében – angol-magyar interlingvális összevetés The Contact Linguistic Study of the Spoken Language of Bilinguals

106



NyelvTud

Idiómák ismeretének vizsgálata középiskolások körében – angolmagyar interlingvális összevetés Somogyi Laura Magyar BA Témavezetı: Dr. Vígh-Szabó Melinda A mindennapi kommunikáció során számos esetben használunk átvitt értelmő kifejezéseket. Ide soroljuk a frazeológiai egységeket, amelyeknek jelentıs részét az idiómák képezik. Az idiómák legalább két szó kapcsolatából állnak, és bizonyos mértékő lexikai rögzültség, állandósultság jellemzi ıket (Forgács 2007). Idegen nyelvi elsajátításuk, átadásuk, a kontextushoz illı használatuk több okból is nehéz. McPartland úgy véli (McPartland, 2000), ennek fı oka az, hogy az idiómák nem azt jelentik, amit szó szerint mondanak. Elfogadott tény, hogy a „panelek” ismerete nagyon fontos mind az általános, mind a szakmai nyelvi kompetenciában, és az 1980-as évektıl kezdıdıen egyre nagyobb hangsúlyt kaptak az idegennyelv-oktatásban a különféle többelemő kifejezések. Az idiómák ismerete választékosabbá, árnyaltabbá teszi a nyelvhasználatot, és fontos szerepet játszanak azoknál, akik magasabb szintre szeretnének jutni a célnyelv használatában. Az idiómák témái változatos képet mutatnak. A hazai szakirodalomban kevésbé feldolgozott – az általam vizsgált – terület a színneveket tartalmazó frazémák elıfordulása magyar és angol nyelven. A korpuszt magyar és angol szótárak győjteménye alkotja, amelyek közül a lexikai-szemantikai ekvivalencia megléte vagy hiánya adta a szelekció kritériumát, valamint az interlingvális összevetés alapját. A kontrasztív vizsgálaton túl a kutatás további célja annak kiderítése, hogy a középiskolai korosztály mennyire ismeri, érti és használja a színneveket tartalmazó idiómákat. A felmérést magyar és angol egynyelvő kérdıívek segítették. A célcsoportot általános, valamint emelt angol óraszámú osztályok mint kontrollcsoportok jelentették két magyarországi gimnáziumban. A vizsgálat eredményét több oppozíciós rendszer értékelése adja: 1. magyar-angol lexikaiszemantikai kontrasztivitás a színneveket tartalmazó idiómák esetében; 2. idiómák megértése és helyes alkalmazása magyar és angol nyelven; 3. az angol nyelvet általános órakeretben és emelt óraszámban tanuló gimnáziumi tanulók eredményeinek összevetése az angol tesztben. A lexikográfia tudománya segíthet a frazeológiai kifejezések elsajátításában a két-és többnyelvő frazeológiai vagy idiómaszótárak létrehozásával, amelyek egy adott téma köré szervezıdhetnek. A kutatás további célja az angol-magyar színneves idiómák (colour idioms) rendszerezése, ami akár egy középiskolások számára hasznosítható kétnyelvő idiómaszótár alapjait teremti meg. Hivatkozás: Forgács Tamás (2007) Bevezetés a frazeológiába. A szólás- és közmondáskutatás alapjai. Budapest: Tinta Könyvkiadó. McPartland, Pamela (1981) Take it Easy: American Idioms. Language Learning, 33, No. 4, 5 -10.

107



NyelvTud

The Contact Linguistic Study of the Spoken Language of Bilinguals Kovács Tímea Anglisztika BA Témavezetı: Dr. Forintos Éva The main scope of this paper is the contact linguistic examination of the language of 3 English Hungarian bilinguals. This study of interlingual as well as intralingual lexical contact phenomena reveals differences between Standard Hungarian (SH) and the substandard language variety of the subjects as a result of the influence of the English language on the above mentioned bilinguals' language; for example it identifies lexical items that are present in their variety but not a constituent of SH. Informal conversations with the subjects were tape-recorded and transcribed to make the corpus of the research. As for the method applied during the research, the linguistic manifestations were collected manually and they were analysed on the basis of Winford's (2003) classification and Kontra's (1990) work. The aim of the study is to provide both the qualitative and quantitative analysis of the data. My hypothesis is that examples for all the classes are found in the corpus. My future research will be the examination of the given subjects' English language (L1) influenced by their Hungarian language (L2) as to reveal interference features from Standard English (SE). In addition, I would like to align more examples with the increase of the number of subjects in order to support my hypothesis more effectively. Moreover, I would like to analyse the subjects' written language from Winford's (2003) and Kontra's (1990) point of view.

108



Humán Tudományi Szekció/Világirodalom Tagozat Idırend 9:00

Rábai Dalma

The magical and secular interpretation of technique in Harry Potter

9:20

Skrinyár Dóra

The American Dream of women

9:40

Nádler Balázs

A redukcionizmus szemantikája a vallomásos rövidtörténetben (Csehov: A pezsgı, Cortázar: Elbeszélés, háttérbe vízzel)

10:00

Tóth Tímea

A ház mint a szubjektum kiterjesztése E. A. Poe novelláiban

109



VilágIrod

The magical and secular interpretation of technique in Harry Potter Rábai Dalma Anglisztika BA Témavezetı: Dr. Szabó Andrea My research is based on the series of J. K. Rowling’s most famous fantasy novels. My major paper introduces the technical devices in the Harry Potter books and compares them with inventions of our charmless world. Previously several dissertations and research papers examined the sphere of fantasy concentrated on the personality of characters, the opposition between the good and the diabolical, the new achievements, and the depiction of the future. Now, my study directly focuses on the technology and instruments, how they take a part in the characters’ life, how they support the youngsters’ improvement. First of all, I align the two types of technical devices, after that the connection between the two different worlds will be introduced.

110



VilágIrod

The American Dream of women Skrinyár Dóra Anglisztika BA Témavezetı: Dr. Szabó Andrea In my essay, I aim to investigate the American Dream. The main focus is on the conception of female American Dream, when did it first appear and how did it develop. The analysis is based on the primary literature The devil wears Prada. I am going to inspect the latest female American Dream through The devil wears Prada compared to the 17th century's famous American Woman Writer, Anne Bradstreet. I am going to search the answers for my following questions: - Did women in the 17th century have own American Dream? - What did it mean for women living in the 17th century and why? - What are the main goals of women living in the United States now? The main aim of my essay is to prove that there is a female American Dream, and the 21th century American dream is 'not being judged by society'. Depending on the character of a woman, if she wants to be successful in career or start a family, it definitely should be her choice. Have own decisions and choices.

111



VilágIrod

A redukcionizmus szemantikája a vallomásos rövidtörténetben (Csehov: A pezsgı, Cortázar: Elbeszélés, háttérbe vízzel) Nádler Balázs Magyar BA Témavezetı: Dr. Horváth Géza A szakirodalomban egyetértés mutatkozik abban, hogy a hiány, a sőrítés és a fragmentaritás a novella és a rövidtörténet poétikájának domináns tartalom- és formaszervezı eleme. Ezt a novellára jellemzı világlátást a redukció tudja legerısebben létrehozni, melyet emiatt a novella mőfajképzı eljárásaként ismernek el. A formális-strukturális megközelítés leginkább a kompozíció, a szerkezet „hiányai” felıl közelítette meg a redukció eljárását, annak szemantikája azonban rendszerint interpretáció nélkül maradt. Igor Szmirnov A rövidség értelme címő tanulmányában cselekményi oldalról, tematikus szinten vizsgálja a redukciót. Meglátásom szerint azonban megkerülhetetlen a redukció szemantikájának a cselekmény szintjén túlmutató, nyelvi-poétikai és befogadásszempontú vizsgálata is. Ebben központi szerepet játszik az enthüméma alakzata, mely olyan szillogizmus, ahonnan premisszák hiányoznak: ennek használata hívja létre a metaforákból, szimbólumokból építkezı nyelvet. Vizsgálatom tárgya, hogy a redukció (hiány, rövidség) milyen jelentésfeszültségbe kerül a két vizsgált novellában megjelenı vallomásformával és az elbeszélı személyes történetének a kibontakozásával. A beszélı (elbeszélı) szólamában tematizálódó szubjektumválság és az elbeszélt eseménysor szerkezetében mutatkozó hiátus, kimondatlanság között feszültség keletkezik, amely csak a befogadásban, interpretációban oldódhat fel. A tett hiánya köré épül a Cortazár-novella, míg Csehovnál az esemény „miniatürizálódása” és mibenléte a kérdés. Mindkét novellában egy átmeneti, egzisztencia nélküli, vagyis metaforikus alanyi helyzetbıl folyik az elbeszélés. Míg Csehovnál a beszédhelyzetnek („jöttment”) és helynek („a sötét utca”) az értelmezése zajlik az elbeszélt szövegbıl, a Cortázar-novellában az egzisztencián kívüli „sziget”, a „vágyott hely” az álom-narratíva kiindulópontja. A szöveg kibontakozása során a külsı tér tárgyai a belsı tér ekvivalenseivé, metaforáivá válnak. A pezsgı címő elbeszélés a vallomásforma és a redukció feszültségében a szubjektum lebontását („kasztrációját”), majd felépítését jeleníti meg poétikai-szemantikai és narratív téren. Ebben a novellában cselekményi redukció az elsıdleges. Az Elbeszélés, háttérben vízzel címő elbeszélésben az álom elbeszélése jelenik meg csonkításként, azaz a kimondás aktusa, az álom artikulálása, szavakká formálása. A fordulópontot mindkét esetben az enthüméma alakzata közvetíti.

112



VilágIrod

A ház mint a szubjektum kiterjesztése E. A. Poe novelláiban Tóth Tímea Tanári MA Témavezetı: Dr. Kovács Gábor Dolgozatomban a ház szimbolikáját, illetve annak részeit, s tárgyainak jelentıségét vizsgálom Edgar Allan Poe novelláiban, s kiemelt módon Az áruló szívben. A ház az irodalomban kiemelt szerepő tér. A ház az emberek részévé válik, s az emberek a ház részévé. Ennek fényében kerestem kapcsolatot a novellák szereplıi, az események, s az ahhoz kötıdı tárgyak között. Tárgyaink beleivódnak a személyünkbe, a szerepünkbe, s ezzel egyidejőleg jelentéstöbblethez jutnak. Elıször a ház kulturális szemantikáját elemzem, fıleg három elméleti tanulmány alapján. A ház irodalmi megjelenése kapcsán három szemantikai szintet különböztethetünk meg. Így beszél Marshall McLuhan az eredendı szimbolikusságról, Jean Baudrillard a tárgyak diszkurzusáról, s Gaston Bachelard a ház költıi jelentésérıl. Mindezzel próbálok egy általános jelentéskört kialakítani a ház problémája körül, majd ezen alapuló saját megállapításokat megfogalmazni. A második fejezetben górcsı alá veszem Edgar Allan Poe novelláit, s összegyőjtök néhány szimbolikus tárgyat, amely az általam vizsgált mővek legtöbbjében szerepel. Miután összegzem az általánosabb jelenségeket, elemzem a specifikusabb tárgy és ház szimbólumokat is. Az utolsó fejezetben pedig rátérek a dolgozatom központi részére, Az áruló szív címő novella részletes elemzésére. Ebben a novellában a cselekmény igencsak háttérbe szorul, s a tárgyak, valamint a ház részei annál nagyobb jelentıségre tesznek szert az önvallomás tükrében. Ennek a fejezetnek a végére került A fekete macska címő novella elemzése is, amely szinte tükörképe Az áruló szív novellának. Dolgozatomban próbálom bebizonyítani, hogy Edgar Allan Poe novelláiban igenis nagy jelentısége van a tér poétikájának, s hogy nemcsak a tárgyak töltıdnek fel további, szélesebb körő jelentéssel, de ezek a nagy jelentıségő tárgyak az egész novella szemantikáját is befolyásolják.

113



Társadalomtudományi Szekció/Etika és Filozófia Tagozat Idırend 9:00

Adorján Fanni

Food and Beauty (Étel és Szépség)

9:20

Varga Ádám Zoltán

Az erkölcsi felelısség lehetısége egy determinált világban

9:40

Andráskó Flóra

Egy modern istenkép felé

114



EtikaFilo

Food and Beauty (Étel és Szépség) Adorján Fanni Anglisztika BA Témavezetı: Dr. Szabó Andrea Mindig is nagy érdeklıdéssel figyeltem, miként élnek az engem körülvevı családok, hogyan osztják fel a feladataikat és hogyan viszonyulnak azokhoz. Míg kamaszként az un. nagybetős szinglikre néztem fel igazán, ma már fontosabbnak tartom, hogy egy nı képes legyen megtalálni a tökéletes egyensúlyt a karrier és a családi élet között. Baráti, egyetemi beszélgetések során számos ellentétes véleményt hallottam már a „tradicionális” és a „modern” értékeket képviselıktıl, s mivel ez a téma különösen érdekel, úgy döntöttem, közelebbrıl is megvizsgálom azt. Kutatásom célja, hogy átfogó képet alakítsak ki a mai fiatal (húszas éveik elején járó) nık családi élettel, gondoskodással kapcsolatos véleményérıl. Dolgozatomban számos forrás segítségével rövid történeti áttekintést nyújtok a hagyományos családmodell változásáról, betekintést nyújtok a 21. század különbözı család és nı típusaiba. Felmérést végeztem, amely során 20-25 év közötti fiatal nıket kértem fel arra, hogy anonim módon töltsenek ki egy néhány kérdésbıl álló kérdıívet. Ezen kívül kötetlenebb beszélgetéseket is folytattam velük, s végül ezek eredményeit összegeztem.

115



EtikaFilo

Az erkölcsi felelısség lehetısége egy determinált világban Varga Ádám Zoltán Szabad bölcsészet BA Témavezetı: Sivadó Ákos A dolgozatomban a determinizmus és az erkölcsi felelısség problémájáról kívánok értekezni, mint az erkölcsfilozófia egyik komoly kérdésköre. Komolysága abban rejlik, hogy a determinizmus elfogadása után mindenfajta erkölcsi felelısségrıl beszélni látszólag felesleges és ellentmondásos, hiszen erkölcsi felelısségrıl csak akkor beszélhetünk, ha az ember rendelkezik a szabad akarat képességével, amely látszólag ellentmond a determinizmus tanításának. A szabad akarat és a determináltság vitájában felszólalókat két nagy csoportra oszthatjuk. Az inkompatibilista álláspont szerint a szabad akarat, mint az erkölcsi felelısségre vonás feltétele összeegyeztethetetlen a determinizmussal, tehát kizárólag vagy az egyik vagy a másik létezhet. Ezzel ellentétben a kompatibilsta álláspont szerint e két dolog összeegyeztethetı, így egy látszólagos ellentmondást generálva. A dolgozatban a determináltság Laplace-i megközelítését, annak ismertetése után elfogadottnak tekintem, és ezt a látszólagos ellenmondást igyekszem feloldani a Peter van Inwagen által megfogalmazott konzekvencia érv hibáira rámutatva, valamint a kompatibilista álláspont néhány felvetését ismertetve. Tézisem szerint tehát a szabad akarat, épp így az erkölcsi felelısség és a determinizmus közti összeférhetetlenség csupán látszólagos.

116



EtikaFilo

Egy modern istenkép felé Andráskó Flóra Szabad bölcsészet BA Témavezetı: Sivadó Ákos Mint tudjuk, a teodícea-probléma nem a modern filozófia kérdése, hiszen végig jelen volt a vallástörténet során. Akkor váltak érdekessé az erre adott megoldási javaslatok, amikor az elsı kérdés nem az összeegyeztethetıség, helyette Isten természetének és a definiálatlan ’jó’ és ’rossz’ fogalmaink átgondolására irányultak. A teodícea-probléma megkerülhetı azzal, ha nem ott kezdjük a kérdezısködést, hogy összeegyeztethetı-e - és ha igen, hogyan - Isten jóindulata a világban tapasztalható rosszal, hanem ott, hogy ha létezik Isten, akkor egyáltalán milyen lehet, mit feltételezhetünk róla. Ezzel együtt pedig talán egy modern, racionálisabb istenkép van kialakulóban. A fenti kérdés nagyon meghatározó abban az esetben, ha elfogadjuk a hipotézist, miszerint az Alkotó megmutatkozik a természet rendjében, ahogy azt a klasszikus teizmus állítja. Ezt a logikát követve viszont, nem juthatunk el a Teremtınek tulajdonított attribútumokig – úgymint a végtelen jóindulatig. Mivel az emberi értelemnek korlátozott hozzáférése van a feltételezett ’végsı ok’-hoz, önkényes dolognak tőnik saját magára is vonatkoztatható tulajdonságokkal felruházni azt. A klasszikus teizmus – ahogy a kereszténység is – morális cselekvıként tekint a Teremtıre. Viszont mi történne abban az esetben, ha kiszabadítanánk ıt a morális vezetés hálójából és hatalmát abszolút hatalomként ismernénk el? Ez az ember számára talán természeténél fogva nem lenne kényelmes pozíció, hiszen amennyiben el tud képzelni abszolút hatalommal rendelkezı létezıt, akkor azt úgy hívja, hogy zsarnok. Ezt pedig meglehetısen nehézkes lenne azonosítani Isten jóindulatával. Itt az ember talán a szabadságát félti. Továbbá V. Hösle szerint gyakorlatilag megszőnne a probléma, ha átgondolnánk a ‘jó’ és ‘rossz’ fogalmainkat önmagukban és egymáshoz való viszonyukban. A klasszikus teizmus fent említett feltételezése szerint, Isten manifesztálódik a természetben, ilyen formán megtapasztalható az értelem számára. D. Hume a 18. században nem értett ezzel egyet, ahogy a végtelen jóindulattal, a mindentudással és a mindenhatósággal sem. De nem ı az elsı, aki megkérdıjelezi az isteni természetet. Itt például az antikvitás Epikuroszára utalok, aki azt állítja, hogy a tömegek nem feltétlenül ismerik azt jól. Ugyan ı nem a monoteisztikus istenrıl beszél, de érvelése releváns lehet itt is, mivel ugyanazokat az attribútumokat említi meg, amiket a klasszikus teizmus kapcsol a maga Istenéhez. Ma, a modern világ modern embere valószínőleg még messzebb került a teremtı megtapasztalásától. Akkor milyen bizonyosság vezetheti ma az európai embert a hithez? Hol van a morális Isten ma? Azzal, hogy ez a morális Isten olyan attribútumokat kapott, amik az érzéki tapasztalat szintjén egzisztálnak, korlátok nélkül megismerhetıvé kellett volna, hogy váljon, ez viszont nem történt meg. Karl Rahner az istentapasztalat, még ha reflektálatlan is, mindenben, még a legracionálisabb gondolatmenetben is ott van, hiszen ez a tevékenység is abból a „titokból” (ti. végsı okból) fakad, „mely az Egészet akarja”. A modern ember istenképe pedig világos és radikális transzcendencia-tapasztalat, ily módon közelebb kerül Isten az abszolút istenséghez, tulajdonképpen „Isten Isten lehet”. Az istenkép racionalizálása úgy tőnik nem ragadta meg a Teremtıt, hogy aztán lerántsa ıt az anyagi világba. Amikor David Hume egy közömbös Istent tesz meg a világegyetem végsı okává, akkor pontosan arra céloz, hogy mivel véges emberi értelemmel teljes valójában megragadhatatlan az Alkotó, így nincs valódi okunk azt feltételezni, hogy ıt jóindulat – vagy bármi más - vezérli. Ugyanakkor, ha kiemeljük a jóindulatot a világból, a nélkül is pont olyan koherens, mőködı egészet alkot. A modern ember pedig így is megnyugtató alapot találhat mindennapi morális ítéleteihez a nélkül, hogy egy irracionálisnak tőnı Alkotótól várná a beavatkozást.

117



Társadalomtudományi Szekció/Társadalomtudomány Tagozat Idırend A fúziós energia nemzetközi politikai aspektusai Törésvonalak és választói attitődök a magyar politikai rendszerben - egy primer közvélemény-kutatás tanulságai

9:00

Bognár Klaudia

9:20

Szám Dorottya

9:40

Lénárt Éva

A Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) szerepe a koszovói válságban

10:00

Herczeg Márk

A Gotthárd-bázisalagút gazdasági és társadalmi hatásainak vizsgálata

118



TársTud

A fúziós energia nemzetközi politikai aspektusai Bognár Klaudia Nemzetközi tanulmányok BA Témavezetı: Dr. Kalmár Zoltán Biztonság- és energiapolitikai szempontból az atomenergia kiemelt, de egyben vitatott pozíciót tölt be globális szinten. A második világháborút követıen kezdıdtek meg a fúziós energiával kapcsolatos kutatások, melyek késıbb túllépték a nemzeti kereteket. A környezeti fenntarthatóság és a globális felmelegedés megállítása korunk legnagyobb kihívásai közé tartozik, melyre részben megoldást jelenthet a fúziós energia Földön történı megvalósítása. Ennek elérése érdekében egy olyan mérető nemzetközi összefogás valósult meg, mely az összes jelenlegi nagyhatalmat bevonzotta, akik hatalmas pénzösszegeket invesztálnak a „jövı energiájának” minél elıbbi kivitelezésébe. Tanulmányom ezen kooperáció létrejöttének történeti útját mutatja be, majd rátér a hozzá kapcsolódó, napjainkban végbemenı nemzetközi és gazdasági fejlıdésekre, illetve fejlesztésekre. Kiemelten foglalkozom az ITER fúziós energiaprogrammal és a mögötte meghúzódó nemzetközi kapcsolati hálóval. A résztvevık közül az Amerikai Egyesült Államok, Oroszország és az Európai Unió élvez prioritást munkában, így az ı szerepük a fúziós energia-fejlesztésekben idıben visszamenıleg kerül részletezésre. Munkám több szempontból egyedinek számít. Energiapolitikai megközelítésbıl még nem született ehhez hasonló összefoglaló tanulmány Magyarországon, melynek megírása során kérdésekkel fordultam az Európai Fúziós Fejlesztési Megállapodás és az ITER munkatársaihoz, így egyes információk, adatok, állítások több oldalról nyertek megerısítést.

119



TársTud

Törésvonalak és választói attitődök a magyar politikai rendszerben egy primer közvélemény-kutatás tanulságai Szám Dorottya Villamosmérnök BSc Témavezetı: Berényi Eszter Politikai hovatartozásunk, közéletrıl való gondolkodásunk meghatározó részei az ideológiák. Segítenek eligazodni a közbeszéd zavarában, mankóként szolgálnak, ha döntenünk kell a szavazófülke magányában. Gyakran halljuk közéleti szereplıktıl, hogy konzervatívnak, liberálisnak, bal- vagy jobboldalinak határozzák meg önmagukat és nézeteiket. Politikai táborok és ellentáborok használják rutinszerően e kifejezéseket egymás címkézésére, politikai térben való elhelyezésére. De tisztában vagyunk-e a jelentıségükkel? Tudjuk-e, hogy mit jelent ma baloldalinak vagy jobboldalinak lenni? Ismerjük-e pontosan a fogalmak jelentését? Ha igen, akkor következetesen használjuk-e azokat? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre kereste a választ David Nolan politológus, amikor megalkotta a political compasst, a magyar szakirodalomban politikai pozíciógenerátornak vagy politikai térképnek, a közbeszédben pedig csak politográfnak nevezett módszert. Kutatásomban egy ilyen politikai pozíciógenerátor segítségével alkottam képet a választókorú magyar lakosság politikai-ideológiai hovatartozásáról. A módszer egy 2567 fıs mintavételen és egy kvótákkal kialakított kisebb, 250 fıs csoport vizsgálatán alapult. Utóbbi szők lehetıségekhez mérten kor, nem, lakóhely, lakóhely típus és legmagasabb iskolai végzettség alapján reprezentálta a 18-74 év közötti magyar lakosságot. A válaszadók társadalmi profiljának és pártpreferenciájának egyidejő felmérése összetettebb vizsgálatokat is lehetıvé tett. Korrelációs elemzések segítségével vizsgáltam a politikai-ideológiai attitődök társadalmi háttérváltozókkal való kapcsolatát. A szórással kapcsolatos mérések rámutattak a pártok szavazótáborának ideológiai homogenitására-heterogenitására, míg a klaszterelemzés a szavazótáborok strukturális közelségének-távolságának megállapításában segített. Diszkriminanciaelemzés alapján feltérképeztem a választási részvétel szempontjából legaktívabb és legpasszívabb társadalmi csoportokat, ami a politikai piac keresleti oldaláról ad hasznos információkat a kínálati oldalon álló, egymással vetélkedı, szavazatmaximalizációra törekvı pártok számára. A pártok ideológiai térképen való elhelyezése lehetıvé tette a magyar pártrendszer koncentrációjának, dimenziószámának, valamint a törésvonalak szerkezetének elemzését.

120



TársTud

A Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) szerepe a koszovói válságban Lénárt Éva Nemzetközi tanulmányok MA Témavezetı: Dr. Garaczi Imre Elıadásomban és dolgozatomban a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (Ushtria Çlirimtare e Kosovës – UÇK) koszovói válságban játszott szerepét elemzem. A koszovói albánok által létrehozott félkatonai szervezet kialakulásának pontos ideje és körülményei ma sem tisztázottak, azonban számos érdekesség került napvilágra a mőködésükrıl, kapcsolatrendszerükrıl. A koszovói válság egy rendkívül komplex, gazdasági-, etnikai-, politikai és kulturális törésvonalakkal terhelt folyamat. Dolgozatomban arra tettem kísérletet, hogy a konfliktus szövevényes eseményeiben megpróbáljam elhelyezni az UÇK-t. A Balkán-félsziget középsı részén elhelyezkedı terület heterogén népei ezer szállal kötıdnek Koszovóhoz. A történelem során folyamatosak voltak a két nemzet közötti összecsapások, hol az egyik, hol a másik fél javára, de a stabil idıkben sem érvényesültek maradéktalanul a kisebbségi jogok. A koszovói albánok fegyveres ellenállása már az UÇK megjelenése elıtt is létezett. A kaçak[1] mozgalom is a szerb elnyomókkal való fegyveres szembeszállást tőzte zászlajára a XX. század elején. A koszovói albánoknak délszláv államba történı integrációja sosem valósult meg igazán. Az UÇK megerısödésében nagy szerepet játszottak a koszovói albán emigránsok külsı kapcsolatai. Az UÇK átlépve a fegyveres szervezetek korlátait, 1999-re politikai tıkét kovácsolt magának a koszovói albánok körében azzal, hogy fegyveres és tárgyalásos úton is harcolt Koszovó függetlenségéért a szerb elnyomással szemben. A politika adta lehetıségek felismerése és alkalmazása azért jelentıségteljes esetükben, mert az UÇK a fegyveres harc elkötelezett képviselıjeként sokáig elutasított mindent, ami a politikai kapcsolatok lehetıségét hordozta magában. Az UÇK legitimációját segítette az is, hogy a válság megoldására irányuló tárgyalásokba bevonták. Be kell látni azt, hogy az UÇK nem erısödhetett volna meg külsı támogatók segítsége nélkül. A szervezet átalakulása felett bábáskodó NATO helyi erıinek közbenjárása nélkül például aligha tarthatta volna meg modern fegyverarzenálját az 1999. júniusi demilitarizálást elıirányozó egyezmény aláírása után. Ezt a folyamatot mutatom be önállóan feldolgozott, egykorú források alapján. A polgári védelmi szervezetté átalakuló szakadárok csoportjai és azokból kiváló sejtjei a nemzetközi felügyelet alatt is és utána is hajtottak végre szerb nemzetiségőek ellen irányuló akciókat. Koszovó függetlenné válásával tehát még nem szőnik meg a Balkán a kelet-közép-európai régió számára „lıporos hordója” lenni.

[1] A szó jelentése csempész, útonálló.

121



TársTud

A Gotthárd-bázisalagút gazdasági és társadalmi hatásainak vizsgálata Herczeg Márk Nemzetközi gazdálkodás BA Témavezetı: Pató Gáborné dr. Szőcs Beáta A logisztika szerepe már az ókorban is jelentıs volt, mely a történelem során tágabb és fontosabb értelmezést kapott. Az Európai Unióban a különbözı szállítási problémák megoldására és lehetıségek kihasználására próbálnak új utakat találni. Az Európai észak-déli kereskedelem igen nagy jelentıséggel bír, ezért szeretnék bıvíteni ezt a vonalat. Svájc, mint nem Európai Uniós ország ennek a kereskedelmi hálózatnak a közepén fekszik, ezért a hatékony közremőködés mind az Unió, mind Svájc részérıl kulcsfontosságú. Az intermodalitás lényeges a közúti közlekedés alternatíváinak fejlesztése szempontjából. Svájcban a természeti kihívásokat legyızve próbálják a vasút térhódítását elısegíteni egy modern, hatékony alagútrendszer kiépítésével. A Lötschberg bázisalagút után a most készülı Gotthárd-bázisalagút egy sarkalatos pontja lesz a vasút térhódításának. A Gotthárd hágó már idıszámításunk elıtt is fontos szerepet töltött be Nyugat Európa kereskedelmi folyamataiban, ami késıbb még jelentısebbé vált. A történelem során egyre szélesebb körben használták ki a terület adottságait és a lehetıséget a hegyi átkelésre. Svájc egy igen érdekes szerepet tölt be Európában. A II. Világháborútól kezdıdıen politikailag egy elszigeteltebb módon, más utat követve alakította helyzetét, szerepét a térségben. Bár nem tagja az Európai Uniónak, mégis szoros politikai és gazdasági kapcsolatot ápolnak. Kutatásomban kitérek különbözı szempontok vizsgálatára, így gazdasági, társadalmi és logisztikai hatásokra is, amelyek segítségével mélyebb betekintést kaphatunk a Gotthárd rendszerének mőködésérıl. Megvizsgálom a rendelkezésemre álló adatok segítségével, hogy a térség milyen módon alakult, alakul illetve a jövıben miként fog változni, illetve milyen gazdasági, politikai hatásai lehetnek. Kutatásomban interjút készítettem hazai és külföldi vezetı szakemberekkel, akik a vizsgált tényezık elemzésében elkészítésében voltak segítségemre. Az interjút, mint kvalitatív kutatási módszertant felhasználva rákérdeztem különbözı problémakörökre az alagúttal kapcsolatban, környezeti, társadalmi és makrogazdasági hatásaira is. Dolgozatomban részletesebben is kitérek majd álláspontomra, miszerint a beruházás hatalmas lépés a környezetbarát közlekedés és áruszállítás felé. Végül, de nem utolsó sorban megvizsgálom az alagutak vélhetı jövıbeni hatásait az említett területeken, azok elınyeit és innovációs lehetıségeit.

122


Mőszaki Informatikai Kar

123




Informatikai Tudományi Szekció / Algoritmusok, Jelfeldolgozás Tagozat Idırend 10:00

Guzsvinecz Tibor

10:20

Maróti Dorottya

10:40

Séllei Ildikó

11:00

Tóth Tekla

11:20

Varga Péter Zoltán

Mozgásfelismerı alkalmazás fejlesztése Shimmer szenzoros és Microsoft Kinect szenzoros vezérléssel 3D játékmotorok összehasonlítása egy szórakoztató 3D játék fejlesztése során Algoritmus fejlesztése optimális helykihasználás eléréséhez Androidos készülékek összetett képernyıs kezeléséhez EKG feldolgozó MATLAB szoftver és szívciklus klasszifikáló algoritmus fejlesztése Alacsony számítási kapacitású eszközök felhasználása motoros főrész hangjának felismerésére

124



AlgJel

Mozgásfelismerı alkalmazás fejlesztése Shimmer szenzoros és Microsoft Kinect szenzoros vezérléssel Guzsvinecz Tibor Mérnök informatikus MSc Témavezetık: Sikné dr. Lányi Cecília, Szücs Veronika Napjaink egyik legdinamikusabban fejlıdı alkalmazásfejlesztési területe a virtuális valóság alapú alkalmazások fejlesztése. Ezeknek az alkalmazásoknak egyre szélesebb a felhasználói tábora, egyre több eszköz található a piacon, amelyek a felhasználó interakció megvalósításának számos formáját teszik lehetıvé. A fejlettebb, a vezérléshez kézben tartott eszközt nem igénylı alkalmazások fejlesztésében számos lehetıség rejlik, amit kihasználhatunk akár rehabilitációs alkalmazásokban, akár oktatási célú, vagy szabadidıs alkalmazások, fejlesztı játékok esetében. Tudományos Diákköri Dolgozatom célja annak a vizsgálata, hogy a virtuális valóság alapú alkalmazásokban a felhasználói interakció milyen pontossággal és hatékonysággal valósítható meg olyan vezérlı eszközök segítségével, amelyek nem kézben tartott eszközök. A fejlesztett alkalmazás elsıdleges célja a stroke betegek otthoni rehabilitációját támogatása. Ehhez egy olyan szoftvert fejlesztettem, amely két népszerő eszköz felhasználásával, Shimmer szenzorral és Microsoft Kinect szenzorral párhuzamosan végzi e felhasználó mozdulatainak azonosítását, validálását. A feladat megvalósításához az alkalmazás tanító mintát rögzít, majd a felhasználói mozdulatokat ezzel összehasonlítva azonosítja és értékeli. A vizsgálataim arra irányultak, hogy milyen mértékő az eltérés a mozdulatok felismerése során, milyen pontossággal azonosítja a két különbözı szenzorral az alkalmazás a felismert mozgásmintázatot, ami alapvetıen befolyásolhatja a stroke betegek rehabilitációs folyamatát, annak eredményességét.

125



AlgJel

3D játékmotorok összehasonlítása egy szórakoztató 3D játék fejlesztése során Maróti Dorottya Programtervezı informatikus BSc Témavezetı: Szücs Veronika Tudományos Diákköri Dolgozatom célja egy játékfejlesztésen keresztül annak bemutatása, hogy a különbözı, népszerő, ingyenesen hozzáférhetı játékmotorok milyen lehetıségeket biztosítanak a fejlesztık számára. A Tudományos Diákköri Dolgozat keretében elkészített programozási feladatom egy olyan multimédiás alkalmazás fejlesztése, amelyben különbözı 3D játék motorok használatával egy gyakorlati feladaton keresztül bemutatható, hogy melyek azok az alapvetı különbségek, amelyek meghatározó tényezıi a game-engine választásnak egy virtuális környezet fejlesztése során. Az alkalmazás egy egyszerő játék, amelyben a fizikai világ események (ütközés, csillanás, folyadékok viselkedése, részecskerendszerek, megvilágítások stb.) modellezése valósul meg a felhasználói interakció mellett. Az elkészült alkalmazás segítségével a számítógép hardver kihasználtságát, teljesítmény tényezıit vizsgáltam. Ennek a vizsgálatnak az eredménye nagymértékben kihat a fejlesztett játékok használhatóságára, alkalmazhatóságára is. Ezeket a kérdéseket fejtem ki és mutatom be a dolgozatomban.

126



AlgJel

Algoritmus fejlesztése optimális helykihasználás eléréséhez Androidos készülékek összetett képernyıs kezeléséhez Séllei Ildikó Programtervezı informatikus BSc Témavezetık: Sikné dr. Lányi Cecília, Szücs Veronika Az elmúlt évtizedben a mobiltelefonok és smart rendszerek területén egyre inkább elıtérbe kerültek az Android alapú készülékek és alkalmazások [1]. Napjainkban a telefonnal rendelkezı emberek jelentıs része birtokol okostelefont vagy tabletet [2]. A „Z generációs” [3] fiatalok nem is tudják elképzelni az életüket smart eszközök nélkül. Ha egy baráti társaság tagjai összefutnak, a XXI. században minden bizonnyal mindenkinél lesz valamilyen okos eszköz, amelyek között nagy valószínőséggel találhatunk több olyan készüléket, amelyen Android operációs rendszer fut. Nemcsak a Z generációs fiatalok, de az idısebbek is szeretnek képeket nézegetni az okos eszközeiken. Akár a nyaralásról akár a gyerekek, esetleg unokák legújabb fotóit. Ugyanakkor a kép, videó részletei nem mindig észrevehetık egy kis kijelzın. Ezért TDK munkám keretében egy olyan szoftvert fejlesztek, ami lehetıvé teszi, hogy több okos készüléket egymás mellé helyezve egy képernyıként jelenítsen meg egy képet, videót vagy alkalmazást. Mindennek elıfeltétele egy olyan algoritmus kidolgozása, amely megadja a telefonok elhelyezésének módját úgy, hogy az eredmény lehetıség szerint egy téglalap alakú felület legyen, figyelembe véve az elıre megadott oldalarányokat és törekedjen a veszteség minimalizálására. A fejlesztés során egy ládapakolási módszerbıl indultam ki, amit többszörösen átdolgoztam, azzal a céllal, hogy úgy töltsek ki egy téglalap alakú területet, hogy az üresen maradt rész mérete minimális legyen. A dolgozatban az algoritmus kidolgozásának folyamata részletesen ismertetésre kerül.

Ekler Péter, Fehér Marcell, Frostner Bertalan, Kelényi Imre (2012). Android alapú szoftverfejlesztés http://www.statista.com/statistics/292835/distribution-of-global-smart-and-non-smart-devicetraffic/ 3 http://en.wikipedia.org/wiki/Generation_Z 1 2

127



AlgJel

EKG feldolgozó MATLAB szoftver és szívciklus klasszifikáló algoritmus fejlesztése Tóth Tekla Mérnök informatikus BSc Témavezetı: Tuboly Gergely A kardiovaszkuláris betegségek világszerte vezetı szerepet játszanak a népegészségügyi helyzet romlásában: egy 2013-as felmérés szerint évente 17,5 millió életet követelnek, melynek jelentıs részét (43%) szívroham okozza. Ezt elısegítı rizikófaktorok többek közt a dohányzás, magas vércukorszint, magas vérnyomás, kóros vérzsírszintek, pszichoszociális stressz, mozgáshiány, alkoholfogyasztás. Azonban sajnos ezen kockázatok tudatos csökkentése mellett sem garantált a veszélyes szívritmuszavarok elkerülése, melyek az úgy nevezett hirtelen szívhalál leggyakoribb okozói. A legfıbb problémát a keringési rendellenességek diagnosztizálása okozza, melyben az orvosi vizsgálatok során nagy segítséget nyújthatnak különféle EKG jelfeldolgozási mőveleteket végzı szoftverek. Munkám során egy olyan szoftvert fejlesztettem, mely hatékonyan képes az EKG jelfeldolgozás egyes fázisait végrehajtani a jövıbeli orvosi felhasználhatóság érdekében. Feladatom egyrészt a grafikus felület részletes kidolgozása, felhasználóbaráttá tétele, továbbá a feldolgozás lépéseinek (mint például a hálózati zajszőrés, alapvonal-igazítás) beépítése volt. Másrészt pedig a szívciklusok QRS komplexumokkal történı beazonosítását (QRS detektálás) követıen egy saját, korreláció alapú QRS klasszifikáló algoritmust fejlesztettem irodalmi példák alapján saját ötleteimmel bıvítve. Ennek feladata a detektált ciklusok csoportosítása többségi, illetve nem többségi osztályba tartozó szívütésekre a lehetı leghatékonyabb módon, mely további orvosi elemzések során fontos szerepet játszik. Munkámat MATLAB környezetben végeztem. Az elkészült szoftver az elızetes tesztek alapján alkalmasnak bizonyult az EKG diagnosztika támogatására.

128



AlgJel

Alacsony számítási kapacitású eszközök felhasználása motoros főrész hangjának felismerésére Varga Péter Zoltán Programtervezı informatikus BSc Témavezetı: Dr. Czúni László Az erdıterületek védelme kiemelt fontosságú feladat hazánk számára, hiszen országunk kb. 20 százaléka erdı. Ennek ellenére napjainkban a természeti ártalmak és katasztrófák mellett az illegális fakitermelés ellen nem védekezünk elég hatékonyan. 2009-es adatok szerint a feketegazdaság az erdei munkafolyamatokban nagyrészt az engedéllyel végezett erdıtisztítás eredményeként keletkezı fa tüzelıanyag illegális értékesítésébıl, valamint engedély nélküli favágásból, erdıirtásból áll, melyek együttes eredménye éves szinten 3-3,5 millió köbméter illegális faanyag. Az engedély nélkül kitermelt fa árusításának ellenırzésére rengeteg módszer létezik, az illegális kitermelés megelızésére valamint a legálisan termelt faanyag továbbárusításának ellenırzésére viszont igen csekély számú és korlátozott eredményő megoldásról olvashatunk. A dolgozat célja egy komplex, vezeték nélküli szenzorhálózatot alkalmazó erdıvédelmi rendszer akusztikus egységének kifejlesztésének bemutatása. A dolgozatban röviden ismertetem a már létezı megoldásokat, azok korlátait, az általunk felhasznált technológia mőszaki hátterét, a rendszer topológiai felépítését, illetve az általunk fejlesztett és vizsgált hangfeldolgozási és osztályozási módszerek mőködését, eredményeit. Több lehetséges algoritmikus megközelítést dolgoztunk ki, elemeztünk és hasonlítottunk össze, külön vizsgáltuk a jelfúzióból adódó elınyöket. A kidolgozott módszerek képesek kis energiafogyasztású jelérzékelı és feldolgozó egységek alkalmazásával a belsıégéső motorok hangjának hatékony felismerésére a megfigyelt területen.

129



Informatikai Tudományi Szekció / Modellezés, Adatelemzés Tagozat Idırend 10:00

Horváth Sándor Rajmund

Kisteljesítményő kísérleti szélerımő villamos tervezése és megvalósítása állandó mágneses szinkron generátorral

10:20

Lırincz Tamás, Gyuk Péter

Modell alapú vércukorszint-elırejelzés

10:40

Pózna Anna Ibolya

Technológiai rendszerek színezett Petri háló alapú modellezése és diagnosztikája

11:00

Ruppert Tamás

Folyamatbányászati algoritmusok fejlesztése

11:20

Smidla Ádám

Inverz inga modell alapú szabályozása

11:40

Szabó Gergely

Kis teljesítményő kísérleti szélerımő tervezése állandó mágneses egyenáramú generátorral

130



ModellAdat

Kisteljesítményű kísérleti szélerőmű villamos tervezése és megvalósítása állandó mágneses szinkron generátorral Horváth Sándor Rajmund Villamosmérnök BSc Témavezetı: Fodor Attila Jelen dolgozatom tárgya egy olyan szélerımő modellezése, villamos tervezése és deszkamodell szintő megvalósítása, amely az egyes hardver- és szoftverelemek mőszaki-gazdasági szempontok szerint összehangolt rendszerén keresztül képes a villamos forgógépek oldaláról megvilágítani korunk egyik sokat vitatott energetikai kérdését, a szélenergia hasznosításán alapuló villamosenergia-termelés folyamatát. Az alkalmazott szinkron forgógéphez egy alkalmazás-specifikus kétfázisú állórész-tekercselést és ehhez illesztett állandó mágneses forgórészt terveztem és alakítottam ki annak érdekében, hogy egy mőködıképes és demonstrálható eszközt hozzak létre. Mindezzel párhuzamosan összeállítottam a komplett rendszer irányítástechnikai modelljét MATLAB Simulink környezetben. A valóságos mőködés pontosabb leírásának érdekében a késıbbiekben modell verifikációt, paraméter-érzékenységi vizsgálatot és paraméterbecslést tervezek végrehajtani, amelyek után már egy modell-alapú fordulatszám-szabályozás is elkészíthetı. Irodalomjegyzék [1] Farkas A., Gemeter J., Dr. Nagy L.: Villamos gépek, BMF KKVFK-1176, (2002) [2] M. Ragheb, A. M. Ragheb: Wind Turbines Theory - The Betz Equation and Optimal Rotor Tip Speed Ratio, Fundamental and Advanced Topics in Wind Power, Dr. Rupp Carriveau (Ed.), ISBN: 978-953-307508-2, Intech, (2011) [3] Alnasir, Z. & Kazerani, M.: An analytical literature review of stand-alone wind energy conversion systems from generator viewpoint, Renewable and Sustainable Energy Reviews, 2013, 28, 597 – 615 [4] Alexandrova, Y.; Semken, R. S. & Pyrhönen, J.: Permanent magnet synchronous generator design solution for large direct-drive wind turbines: Thermal behavior of the LC DD-PMSG, Applied Thermal Engineering, 2014, 65, 554 – 563 [5] Gündogdu, T. & Kömürgöz, G.: Technological and economical analysis of salient pole and permanent magnet synchronous machines designed for wind turbines, Journal of Magnetism and Magnetic Materials, 2012, 324, 2679 - 2686.

131



ModellAdat

Modell alapú vércukorszint-elırejelzés Lırincz Tamás, Gyuk Péter Mérnök informatikus BSc Témavezetı: Dr. Vassányi István A cukorbetegség a népesség több, mint 5%-át érintı probléma. A diabéteszesek nagy része a diéta mellett inzulin injekciós kezelésre szorul, attól függetlenül, hogy 1-es vagy 2-es típusú cukorbetegséggel rendelkezik. A betegek kezelésének alapvetı eleme a tapasztalaton és megfigyelésen alapuló inzulin szükséglet becslés, mely folyamatos odafigyelést igényel a páciensek részérıl. A sokszor nehézkes és hosszadalmas folyamat megkönnyítésére egy, a vércukorszint számítását végzı modell lehet képes, mely egy felhasználóbarát felülettel párosulva komoly segítség lehet az érintetteknek. A szakirodalomban több módszer is található az inzulin és a tápanyag felszívódásának modellezésére. Véleményünk szerint ezen algoritmusok képesek néhány órás elırejelzést adni a vércukorszint alakulásáról figyelembe véve a beadott inzulint, az elfogyasztott ételt és a mért vércukorszint értékeket. A feltevés igazolásához két state-of-the-art modellt választottunk az inzulin- és a tápanyag-felszívódás szimulálására, melyek összekapcsolásával egy új algoritmust alkottunk. Ez alkalmas az 1-es és 2-es típusú, inzulinnal kezelt cukorbetegek vércukorszintjének becslésére. Célunknak a modell járóbeteg ellátásban történı alkalmazását tőztük ki, mely nehéz feladat, hiszen több faktor (sport, stressz, idıjárás) is szerepet játszik az étkezések és az inzulin adagok mellett. A probléma komplexitása miatt egyelıre kevés, a gyakorlatban is mőködı megoldás létezik. A választott modellek bı paraméterezéssel rendelkeznek és ezek a változók a páciensek olykor egészen magas egyéni variabilitását tükrözik. A paraméterek beállítására különbözı modell-tanító eljárásokat használtunk, melyeknél a pontosság mellett a gyorsaság, a megfelelı erıforrás kihasználás is fontos szempont az eredmények kiértékelésénél. Munkánk során megvizsgáltuk az általunk alkotott módszerek helyességét több cukorbetegen végzett, több napos folyamatos mérés segítségével. A több fázisú validációs folyamat támogatására egy szoftvert fejlesztettünk, mely alkalmas különbözı tesztek gyors elvégzésére, szemléletes eredmény szolgáltatására és késıbbiekben egy telemedicinális programba való integrálás alapjául szolgálhat. Az eredmények és a mások módszerével való összehasonlítás azt mutatja, hogy az általunk választott modellek jó alapot jelentenek a becslés során, azonban további korrekciók és változók bevezetése szükséges. Végsı célunk a modellhibák leszőkítése a mérıeszközök hibatartományába.

132



ModellAdat

Technológiai rendszerek színezett Petri háló alapú modellezése és diagnosztikája Pózna Anna Ibolya Mérnök informatikus BSc Témavezetık: Dr. Gerzson Miklós, Dr. Leitold Adrien Technológiai rendszerek mőködésének vizsgálata során fontos feladat a rendszerben esetlegesen fellépı hibák azonosítása és az egyes hibák következményeinek elemzése. A szakirodalomban számos diagnosztikai eljárás ismert, melyek közül a modell alapú módszerek igen elterjedtek. A Petri hálók és azok különbözı kiterjesztései (színezett, idızített, hierarchikus) jól használhatók diszkrét eseményő rendszerek modellezésére. Színezett Petri háló alapú modelleket gyakran alkalmaznak például gyártósorok modellezésére. Ezen modellek elkészítésénél fontos, hogy azok ne csak a normál, hibamentes mőködését írják le, hanem különbözı, véletlenszerően elıforduló hibalehetıséget is figyelembe vegyenek. Dolgozatomban két gyártósorból és egy azokat kiszolgáló robotból álló rendszer színezett Petri háló modelljét készítem el CPNTools szoftver csomag segítségével, amelybe az ún. hibageneráló függvény segítségével véletlenszerően fellépı hibalehetıségeket is beépítek. A modell idızített és idızítetlen változatát is elkészítem, és szimulációval illetve az elérhetıségi gráf elemzésével vizsgálom a gyártórendszer mőködését. Sok esetben a technológiai folyamatok normál vagy hibás mőködése olyan eseménysorozattal jellemezhetı, amelyeknek változói diszkrét vagy kvalitatív értéket vesznek fel. Ilyenkor a normális és tényleges mőködés eseménysorának összehasonlításával az elıforduló eltérések generálhatóak. A PHAZID diagnosztikai módszer az észlelt eltérések alapján visszafelé irányuló következtetéssel keresi a hiba okát. Dolgozatomban egy tartály feltöltési folyamat példáján készítem el a technológiai folyamat kvalitatív modell alapú színezett Petri hálóját, amely egyaránt megadja a normál, hibamentes, valamint a különbözı hibalehetıségeket rejtı modelljét. Az elkészített Petri háló alkalmas a különbözı üzemmódok esetén elıálló eltérések generálására is. A Petri hálóval való hierarchikus modellezési lehetıséget felhasználva elkészítem több tartályból álló, különbözı kapcsolású rendszerek Petri háló alapú modelljét. Vizsgálom, hogy az elkészített Petri hálók elérhetıségi gráfja miként használható fel egy valós eseménysort ismerve az esetlegesen elıforduló hibák azonosítására.

133



ModellAdat

Folyamatbányászati algoritmusok fejlesztése Ruppert Tamás Mérnök informatikus MSc Témavezetık: Dr. Abonyi János, Dr. Király András A termelı és üzleti folyamatok fejlesztése és optimálása megfelelı részletességő modelleket igényel. A termeléstámogató és a vállalatirányítási információs rendszerek úgynevezett eseménynaplókban rögzítik a folyamatlépések végrehajtásával kapcsolatos fontosabb információkat. Folyamatbányászati algoritmusok alkalmazásával lehetıség nyílhat a folyamatmodellek ezen eseménynaplók alapján történı automatikus generálására és validálására. A modellek identifikációja az eseménynaplók és a folyamatok komplexitása, esetenként sztochasztikus jellege miatt nem triviális feladat. A szakirodalomban fellelhetı folyamatbányászati algoritmusok korlátozott módon, célirányos szoftverekben elérhetık, fejlesztésük a kevésbé nyitott rendszerek miatt korlátokba ütközik. E korlátok feloldása érdekében egy széles körben elérhetı folyamatbányászati eszköztárt hoztam létre a Alpha- és a Heurisztikus algoritmusok MATLAB implementációjával. Az algoritmusok elemzése során a futásidı, a számítási komplexitás és a skálázhatóság javításra vonatkozó fejlesztési lehetıségeket fogalmaztam meg, melynek tükrében elıfeldolgozó eljárásokat is fejlesztettem. Munkám során azt is figyelembe vettem, hogy egyes üzleti folyamatok (pl. logisztikai tevékenység) nem Petri-hálóként mőködnek, hanem elengedhetetlen a folyamatlépések idıbélyegeinek figyelembevétele is. Az általam kidolgozott fuzzy csoportosítási algoritmus a folyamatbányászati algoritmusok eredményeinek kiértékelését is segíti. A dolgozatomban bemutatom az új folyamatbányászati, elı- és utó-feldolgozási algoritmusok fejlesztésével kapcsolatos eredményeim, a létrehozott MATLAB eszköztárat, és egy esettanulmány segítségével igazolom a kidolgozott eszközrendszer használhatóságát.

134



ModellAdat

Inverz inga modell alapú szabályozása Smidla Ádám Villamosmérnök BSc Témavezetı: Dr. Magyar Attila A városi közlekedésben használt jármővek közül kitőnik a Segway personal transporter, amely egy, a fizika törvényeinek látszólag ellentmondó konstrukcióval érdekes módon hozta be a közéletbe az irányításelmélet egy klasszikus állatorvosi lovát, az inverz ingát. A dolgozat célja a fenti jármő egy kismérető deszkamodelljének megépítése és modell alapú irányítása. A jármő stabilizálására különbözı szabályozási algoritmusok (többek között LQ, pólusáthelyezı, szervo szabályozó és fuzzy) kerülnek megvalósításra. Mindegyik szabályozó elıször Matlab szimulációs környezetben lett implementálva. További cél az alkalmazott szabályozási algoritmusok összehasonlítása és kiértékelése az adott modell esetén, így kapva egy képet arról, hogy egy adott rendszer esetén, mely szabályozási algoritmus használata az elınyösebb. Ez az eredmény késıbb oktatási célra is felhasználható. A különbözı szabályozási algoritmusok más-más módon követelik meg az összeállított modell megfelelı ismeretét. Egyesek rendkívül érzékenyek a modell pontosságára, mások kevésbé (pl.: LQ szabályozó), emiatt a paraméterek pontos értékének meghatározása kiemelt fontosságú a dolgozatban. A megépítendı rendszerrel szemben támasztott elégséges feltétel, hogy egy dimenziós elmozdulásra képes legyen.

135



ModellAdat

Kis teljesítményő kísérleti szélerımő tervezése állandó mágneses egyenáramú generátorral Szabó Gergely Villamosmérnök BSc Témavezetı: Fodor Attila A jelen kor egyik legnagyobb kihívása a folyamtatos és egyre növekvı igény az energia iránt, ami egy komplex és bonyolult problémát jelent a kutatóknak és mérnököknek. A fosszilis energiahordozók túlzott használatából származó környezetszennyezés hatása már most is érezhetı, ezért az alternatív energiaforrások kutatása rendkívül fontos. A dolgozat célja a megújuló energiaforrások hasznosításának, azon belül is a szélenergia átalakító rendszerek bemutatása egy állandó mágneses elektronikus kommutációjú egyenáramú szélgenerátor felhasználásával, amelynek tervezési, építési folyamatán keresztül betekintést kaphatunk ezen problémakör sajátosságaira. Az elkészült villamos forgógép tervezési és építési folyamatát mutatom be, kitérve a tekercselés kialakítására, a lehetséges forgórész típusokra. Részletesen tárgyalom a megvalósítás során alkalmazott állandó mágneses forgórészeket, a kommutáció lehetséges módjait, külön bemutatva a generátor megépítése során alkalmazott 16 fázisú egyenirányító hidat és minden esetben kitérve az lehetséges megvalósítási módok mőszaki-gazdasági kérdéseire is. A tervezési folyamattal párhuzamosan az elektromechanikai rendszer modellezését is elvégeztem MATLAB Simulink környezetbenarra törekedve, hogy modell a valós gép mőködésesét minél jobban reprezentálja. Irodalomjegyzék [1] Farkas A., Gemeter J., Dr. Nagy L.: Villamos gépek, BMF KKVFK-1176, (2002) [2] Alnasir, Z. & Kazerani, M.: An analytical literature review of stand-alone wind energy conversion systems from generator viewpoint, Renewable and Sustainable Energy Reviews , 2013, 28, 597 - 615 [3] Betz A. Das Maximum der theoretisch möglichen Ausnützung des Windes durch Windmotoren. Zeitschrift für das gesamte Turbinenwesen 1920; 26: 307–309. [4] K.H. BERGEY. "The Lanchester-Betz limit (energy conversion efficiency factor for windmills)" Journal of Energy, Vol. 3, No. 6 (1979), pp. 382-384.

136



Informatikai Tudományi Szekció / Operációkutatás Tagozat Idırend 10:00

Ábrahám Gyula

Gyártási folyamatok erıforrás ütemezése idı és költség alapján

10:20

Böröcz Péter

Ritkás adatszerkezetek implementációinak teljesítményanalízise

10:40

Kovács Balázs, İsz Olivér

Automatizált nedves marási rendszerek ütemezése

11:00

Nemes Zsolt Ádám

S-gráf módszertan heurisztikus gyorsításai

11:20

Stágel Bálint Marcell

A duál szimplex algoritmus degenerációellenes stratégiáinak összehasonlítása

137



OpKut

Gyártási folyamatok erıforrás ütemezése idı és költség alapján Ábrahám Gyula Programtervezı informatikus BSc Témavezetı: Starkné dr. Werner Ágnes A dolgozatban üzleti folyamatok erıforrás ütemezésének vizsgálatát mutatjuk be több módszer használatán és elemzésén keresztül. Megadtuk a módszerek absztrakt leírásait és egy speciális feladaton keresztül végig vezetjük az ütemezés menetét mindegyik esetben. A kidolgozott módszerek az egyszerőbb megoldástól a heurisztikát tartalmazó megoldásig mutatják be az erıforrás allokáció ismérveit üzleti folyamat esetére. Egy általunk tervezett és megvalósított speciális adatbázisban tároltuk az üzleti folyamatokat leíró folyamatmodelleket és a hozzájuk tartozó erıforrások definícióit, valamint a konkrét folyamati lefutásokból származó adatokat. A cél egy idı és költség hatékony megoldás megtalálása volt az adatbázisban elıre rögzített adatok és az eseménynaplókból származó rejtett információk felhasználásával.

138



OpKut

Ritkás adatszerkezetek implementációinak teljesítményanalízise Böröcz Péter Mérnök informatikus BSc Témavezetı: Tar Péter, Smidla József Napjainkban már megbízható algoritmusok állnak rendelkezésre nagymérető lineáris programozási problémák megoldására, de futási sebességük még mindig kulcsfontosságú tényezı. A megoldók hatékonyságát jelentısen befolyásolják a használt adatszerkezetek. A megfelelı adatszerkezetek implementációja nem triviális, mivel nagy mennyiségő lineáris algebrai mővelet kerül elvégzésre a megoldás során, így a rendelkezésre álló adatszerkezetek teljesítményanalízise értékes segítséget nyújthat a hatékonyság növeléséhez. Munkánk során ritkás adatszerkezetek több nyílt forráskódú implementációját, illetve saját kernelünket hasonlítottuk össze a Blazemark rendszerre épülı új elemzıszoftverünk segítségével. Célunk azon kulcsfontosságú tényezık feltárása, amelyek döntı szerepet játszanak az implementációk különbözı mőveleteinek teljesítményében. Dolgozatunkban ismertetjük a ritkás lineáris algebrai adatszerkezeteket és mőveleteket, valamint azok tulajdonságait és sajátosságait. Kitérünk továbbá ezeknek hagyományos, sőrő adatszerkezeti változataiktól való különbségére is. Bemutatjuk a Blazemark felépítését, amely lehetıvé teszi különbözı lineáris algebrai könyvtárak mőveleteinek hatékonyság szempontjából való összehasonlítását. Ismertetjük PanOpt lineáris algebrai könyvtárainak integrálását a Blazemark rendszerbe, továbbá a mőveletek hatékonyságát mérı tesztek implementálásának folyamatát. Bemutatjuk saját szoftverünk, a BlazemarkAnalyser felületét és mőködését, kiemelve az adatszerkezetek elemzését, valamint mőveleteinek profilozását szolgáló funkciókra. Ismertetjük, hogy méréseink alapján mik azok a kulcsfontosságú tényezık, amelyek döntı szerepet játszanak az implementációk hatékonyágában, mint például a cache kihasználása, vagy a processzor speciális utasításainak használata. Végül prezentáljuk eredményeinket és az ezekbıl levont következtetéseinket, amelyeket felhasználtunk saját adatszerkezeteink fejlesztésére, kitérve a különbözı implementációs tényezık mőveleti teljesítményre gyakorolt hatásaira.

139



OpKut

Automatizált nedves marási rendszerek ütemezése Kovács Balázs, İsz Olivér Mérnök informatikus MSc, Programtervezı informatikus BSc Témavezetı: Hegyháti Máté Az utóbbi idıben egyre többet foglalkozott a szakirodalom a félvezetıgyártásban használt nedves kémiai marás ütemezésével. A gyártási folyamat során a szilícium szeletekrıl irányított módon távolítják el a külsı rétegeket, különbözı savas fürdıkbe mártva azokat. A folyadékban eltöltött idıtartamok szigorúan meg vannak határozva, egy kisebb eltérés is hibás végtermékhez vezetne. A pontosság érdekében a szeletek mozgatását ipari robotok végzik. Ezek a robotok megosztott, korlátozott erıforrások az automatizált nedves marási rendszerekben, ezért ütemezésük egy bonyolult optimalizálási feladat, amit tovább nehezítenek a szigorú idıkorlátozások. A dolgozat célja a szakirodalomban található ütemezési módszerek vizsgálata, továbbfejlesztése és új módszerek kidolgozása. Bemutatásra kerül egy precedencia alapú általános modell és egy szőkebb feladatosztályra használható hibrid time slot alapú modell, melyek a szakirodalmi modellek továbbfejlesztései. A matematikai programozási technikák mellett egy új kombinatorikus módszer is kifejlesztésre került, mely az S-gráf keretrendszerre épül. A feladat speciális korlátozásai az S-gráf modell kiterjesztését igényelték. Az eredeti megoldó algoritmusok ezután kis módosítások segítségével meg tudták oldani az ütemezési feladatot, de nem használták ki a gyártási folyamatban rejlı redundanciát. A hatékonyság növelésére több feladatspecifikus módszert is kidolgoztunk és teszteltünk, melyek jelentısen csökkentették a számítási idıt.

140



OpKut

S-gráf módszertan heurisztikus gyorsításai Nemes Zsolt Ádám Mérnök informatikus MSc Témavezetı: Hegyháti Máté, Orosz Ákos Gyártórendszerek optimális ütemezéséhez több módszer is rendelkezésre áll, azonban ezek szoftveres megvalósításának közös vonása, hogy nagyobb, ipari mérető feladatok esetén gyakran nem képesek belátható idın belül megtalálni a legjobb megoldást. A hatékonyságuk növelése érdekében gyakorlati szempontból célszerő empirikus alapokra fektetett heurisztikus algoritmusok alkalmazása, melyek segítségével nagyban csökkenthetı az optimalizálási folyamathoz szükséges idı. A dolgozatban ismertetem az általam vizsgált feladatosztályokat, és a tanszéken fejlesztés alatt álló S-gráf ütemezési keretrendszert, melynek elınye, hogy nem szolgáltat megvalósíthatatlan megoldásokat, és kisebb példákra gyorsabb a többi, gyakran alkalmazott megoldó módszertanoknál. Bonyolultabb példákra azonban ez a szoftverrendszer sem képes elfogadható idın belül megtalálni az optimális megoldást, mely dolgozatom fı motivációját adta. Munkám során kifejlesztettem olyan heurisztikus módszereket, melyek a gyártási idıt minimalizáló S-gráf algoritmusok teljesítményét növelik. Dolgozatomban bemutatom ezen algoritmusok mőködési elvét, és korábbi változataikhoz képest elvégzett módosításokat, finomításokat. Az algoritmusok hatékonyságát nagyszámú tesztpéldával igazolom, melyek kiértékelése során különbözı összehasonlító vizsgálatokat végzek a megoldó szoftver korábbi, és jelenlegi változata között. Az elemzés fı szempontja a heurisztikák általi futási idı csökkenés, illetve különösen nagy mérető problémák esetében az idıkorláton belül szolgáltatott legjobb megoldás minısége.

141



OpKut

A duál szimplex algoritmus degeneráció-ellenes stratégiáinak összehasonlítása Stágel Bálint Marcell Mérnök informatikus BSc Témavezetı: Tar Péter A szimplex algoritmus fontossága ma már nem megkérdıjelezhetı, a kereskedelmi és nyílt forráskódú LP megoldók egyaránt magas szintő implementációval rendelkeznek. Ez az algoritmus szomszédos bázisokon halad az optimum irányába, az ehhez szükséges pivot elem kiválasztása nagyban befolyásolja mind a megoldáshoz szükséges iteráció számot, mind az algoritmus monotonitását, így a pivotáláskor körültekintınek kell lennünk. Munkánk során a duál szimplex algoritmus hatékonyságával foglalkoztunk, amelyet mind elméleti szinten, mind pedig az implementációt tekintve megvizsgáltunk. Mivel a degeneráció jelensége jelentıs mértékben hátráltathatja a megoldást, így ennek a kezelése kritikus az algoritmus szempontjából. Meglehetısen sokféle technika alkalmazható a numerikusan stabil pivot elem biztosítására, ezek hatékonysága azonban eltérı lehet. Ezen technikák megfelelı kombinálása sem triviális kérdés, hatásaik hol kiegészítik, hol kioltják egymást. Kis változtatások ezekben az algoritmusokban teljesen más bázisokhoz, és ezen keresztül más numerikus kihívásokhoz vezethet, így ezeket a technikákat szakszerően kell tudnunk alkalmazni. Dolgozatunkban ezen módszerek összehasonlítását végeztük el, majd a hatékony implementációra vonatkozóan ajánlást fogalmaztunk meg. Közismert feladatok segítségével vizsgáltuk meg állításainkat, valamint különbözı paraméterezéső futtatások összehasonlítására alapozva megfogalmaztuk következtetéseinket.

142



Névmutató Ábrahám Gyula ..........137, 138 Adorján Fanni ............114, 115 Almási Krisztián............ 42, 43 Andrási Tekla................ 15, 19 Andráskó Flóra...........114, 117 Bagi Nárcisz ....................... 90 Bak Dorina Gerda......... 15, 16 Balogh Szabolcs.................. 86 Bangó Zsófia..................... 7, 8 Baráth Veronika............ 65, 68 Barta Máté Gábor ......... 65, 67 Bátor Gergı................... 60, 62 Bátor Péter .................... 60, 64 Bednár András .............. 60, 63 Bélafiné dr. Bakó Katalin ... 66 Berényi Eszter................... 120 Bobek Janka.................. 72, 73 Bocsi Róbert........................ 71 Bogdán Fanny............... 65, 70 Bognár Klaudia ..........118, 119 Böröcz Péter...............137, 139 Búzás Elıd .................... 50, 51 Capári Dániel ...................... 77 Császár Zsófia............... 89, 92 Csiza Gergı................... 42, 44 Dániel Zoltán András ......... 14 Dörgı Gyula Ádám....... 72, 77 Dr. Abonyi János..........99, 134 Dr. Bakonyi Péter ............... 70 Dr. Bakos József ......86, 91, 92 Dr. Bali Lóránt.................... 27 Dr. Bartos Ádám 25, 30, 54, 57 Dr. Boda Dezsı............... 3, 80 Dr. Bódis Judit ...33, 51, 52, 56 Dr. Budai Csaba.................. 43 Dr. Bús Éva........................... 3 Dr. Cernák István ......... 35, 41 Dr. Cseh Eszter................... 38 Dr. Csuka Gyöngyi ............. 11 Dr. Czúni László........... 3, 129 Dr. Dallos András ....….77, 78, 82, 93 Dr. Elekes Andrea............... 13 Dr. Farkas Gergely........ 91, 92 Dr. Fodor Lajos................... 87 Dr. Fogarassyné Dr. Vathy Ágnes ............................... 3 Dr. Forintos Éva ............... 108 Dr. Garaczi Imre............... 121 Dr. Gerzson Miklós........... 133

143

Dr. habil Takács András Péter ........................................46 Dr. Halmai Péter ...................9 Dr. Hoffmann Borbála…3, 35, 41, 48 Dr. Hoffmann Sándor..........44 Dr. Horváth Géza ..............112 Dr. Horváth Ottó .................88 Dr. Illyés Zoltán...................52 Dr. Kalmár Zoltán .............119 Dr. Király András...............134 Dr. Kocsis László.................37 Dr. Kocsondi József.............31 Dr. Kosztyán Zsolt Tibor ......3 Dr. Kovács Gábor .. 3, 105, 113 Dr. Kovács Szilvia..................3 Dr. Kovács Tamás ...............69 Dr. Kovács Tibor .....62, 63, 64 Dr. Kovács Zoltán..................8 Dr. Kristóf Tamás................81 Dr. Kristófné dr. Makó Éva.97 Dr. Ladányi István.............104 Dr. Leitold Adrien .............133 Dr. Lukács Gábor ....25, 31, 32 Dr. Magyar Attila...............135 Dr. Marczali Zsolt ...............43 Dr. Molnár Tamás ...............12 Dr. Nemestóthy Nándor .....67 Dr. Németh Gyöngyi...........37 Dr. Pál László ......................53 Dr. Priszinger Krisztina...../17, 18, 19 Dr. R. Eszéki Eszter............52 Dr. Raffay Ágnes Nóra..........3 Dr. Sárdi Katalin ............47, 49 Dr. Sas Zoltán......................61 Dr. Sirató Ildikó.................103 Dr. Sisák István ...................45 Dr. Speier Gábor..................90 Dr. Szabó Andrea......110, 111, 115 Dr. Szeglet Péter ..................55 Dr. Taller János .............39, 40 Dr. Varga Csilla .......74, 75, 78 Dr. Vassányi István ...........132 Dr. Vígh-Szabó Melinda ...107 Dr. Vonderviszt Ferenc .......68 Dr. Wágner László...............49 Egedy Attila .......................100 Eniszné dr. Bódogh Margit 96 Esztergályos Ádám........34, 35

Fentıs Zsófia................. 24, 25 Ferencz Boglárka .......... 34, 36 Fertig Dávid .................. 79, 80 Fliszár Tímea ................ 24, 26 Fodor Attila.......... 98, 131, 136 Fodor Melinda Anna ........... 88 Frank Tamara................ 65, 69 Friedrich Nóra............... 15, 21 Gasparetz Beáta ............ 15, 22 Gerencsér Fruzsina ....... 72, 78 Gilián Lilla Diána.......... 50, 52 Gorgosilits Kata Krisztina .............................. …65, 71 Guzsvinecz Tibor ...... 124, 125 Gyuk Péter................. 130, 132 Gyurácz-Németh Petra . 20, 21 Habi Sándor .................... 7, 11 Harsányi Henrietta ... 7, 12, 14 Hassan Ossman Hassan Shaikhaldein............. 34, 41 Ható Zoltán ..................... 3, 81 Hegedüs András............ 95, 98 Hegedüs Éva................... 7, 10 Hegedősné dr. Baranyai Nóra .................................. 27, 36 Hegyháti Máté .......... 140, 141 Henger Gabriella........... 42, 45 Herczeg Márk ........... 118, 122 Hockstock Áron ............ 72, 76 Horváth Boglárka.......... 50, 53 Horváth Rita.............. 102, 105 Horváth Sándor Rajmund ............................. .130, 131 Horváthné dr. Baracsi Éva . 36 Járvás Zsuzsa................. 78, 93 Kántor Szilvia .................. 7, 13 Károly Béla Richárd ...... 95, 99 Katona Richárd ............. 79, 81 Kelemen Andrea............ 42, 46 Kenessey Zoárd Vitold.. 34, 37 Király Nikolett............... 83, 87 Kis-Jakab Kálmán ......... 72, 75 Kocsi Viktória................ 65, 70 Koltay Ilona Anna ......... 50, 54 Komlósi Edit Mária....... 16, 22 Kontos János........................ 82 Koók László................... 65, 66 Körmendi Franciska...... 24, 27 Kovács Balázs............ 137, 140 Kovács Tímea............ 106, 108 Kulcsár Tibor....................... 96

Intézményi Tudományos Diákköri Konferencia Pannon Egyetem Lénárt Éva..................118, 121 Lırincz Tamás...........130, 132 Magyar Lili.................... 34, 38 Mainóne Dorottya......... 24, 28 Major Máté Miklós ....... 83, 88 Maloveczky Anna.....95, 96, 97 Maróti Dorottya .........124, 126 Marton Ádám.................... 7, 9 Mészáros Brigitta.......... 89, 93 Molnár Tímea ............... 72, 74 Mónok Dávid ................ 42, 47 Nádler Balázs.............109, 112 Nagy Petra .................... 83, 84 Nemes Evelin................ 89, 91 Nemes Zsolt Ádám....137, 141 Nguyen Ba Phong ........ 34, 40 Nyuli Gábor Tamás ...... 65, 67 Orosz Ákos........................ 141 İsz Olivér ..................137, 140 Papp Máté..................... 83, 85 Papp Tibor .................... 50, 55 Parádi Vanda................. 72, 76 Pató Gáborné dr. Szőcs Beáta ................................ 10, 122 Pinczési Dóra................ 50, 56 Poór Judit ...................... 29, 38 Porcsa Sebestyén .......... 42, 48

Pózna Anna Ibolya ....130, 133 Preiszner Bálint ...................58 Rábai Dalma..............109, 110 Rieder Norbert...............79, 82 Rippelné dr. Pethı Dóra71, 73 Rodolfo Brandao .........95, 100 Ruppert Tamás..........130, 134 Séllei Ildikó ................124, 127 Sikné dr. Lányi Cecília .....125, 127 Simon Nikolett ................7, 14 Sivadó Ákos................116, 117 Skodáné dr. Földes Rita .....84, 85, 94 Skrinyár Dóra.............109, 111 Smidla Ádám .............130, 135 Smidla József .....................139 Sódli Anikó.....................15, 20 Somogyi Laura...........106, 107 Stágel Bálint Marcell .137, 142 Starkné dr. Werner Ágnes .138 Stayer Péter ....................83, 86 Stefanovszky Roland .....89, 90 Strack Flórián ................15, 18 Such Nikolett.................50, 57 Sütı Szandra ..................50, 58 Szabó Gergely ............130, 136

2014. november 19. Veszprém, Keszthely Szabóné dr. Bárdos Erzsébet ........................................87 Szakály Balázs ............... 42, 49 Szalai Ágnes .................. 89, 94 Szám Dorottya........... 118, 120 Szánti-Pintér Eszter ............ 94 Szántó János .................. 60, 61 Szórádi Edit................... 24, 29 Szücs Veronika .. 125, 126, 127 Tar Péter .................... 139, 142 Taye Molla Gereme....... 34, 39 Tokos Bianka ............ 102, 104 Tóth Csaba .......................... 76 Tóth Éva.................. 26, 28, 32 Tóth Tekla................. 124, 128 Tóth Tímea................ 109, 113 Tóth Virág Judit ............ 15, 17 Tuboly Gergely.................. 128 Ujj Zsófia ....................... 24, 30 Ujvári Boglárka ......... 102, 103 Váczi Violetta ................ 24, 33 Valentin Szilveszter ....... 24, 31 Vámosi Vanda ................. 7, 12 Varga Ádám Zoltán... 114, 116 Varga Boglárka.............. 24, 32 Varga Péter Zoltán .... 124, 129

144

2014. évi Intézményi Tudományos Diákköri Konferencia Pannon Egyetem. Konferencia kötet. Pannon Egyetem Veszprém

Recommend Documents