PANNON EGYETEM A PANNON EGYETEM TANULMÁNYI- ÉS VIZSGASZABÁLYZATA

PANNON EGYETEM

A PANNON EGYETEM TANULMÁNYI- ÉS VIZSGASZABÁLYZATA

A Szenátus elfogadta: 2010. április 29. A határozat száma: 254/2009-2010. (IV. 29.) Szenátus határozat Hatálybalépés: 2010. augusztus 1. A szabályzat karbantartásáért felelıs: Dr. Kristóf János oktatási és akkreditációs rektorhelyettes

Tanulmányi- és Vizsgaszabályzat ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.§ A szabályzat hatálya (1)

Az Egyetem Tanulmányi- és Vizsgaszabályzatának (továbbiakban: Szabályzat) hatálya kiterjed az Egyetem minden karán a fıiskolai illetve alapképzésben, az egyetemi illetve mesterképzésben, a kiegészítı képzésben, a szakirányú továbbképzésben és a felsıfokú szakképzésben résztvevı hallgatók tanulmányi és vizsgaügyeire. A Szabályzat egyaránt vonatkozik a nappali és levelezı tagozatos, magyar és - ha jogszabály vagy más nemzetközi megállapodás eltérıen nem rendelkezik - külföldi állampolgárságú, államilag finanszírozott és költségtérítéses képzésben részt vevı hallgatókra. (2) Az egyes szakokra vonatkozó speciális rendelkezéseket a szakok tanterve, a doktori (PhD) képzésben résztvevı hallgatók tanulmányi és vizsgarendjét az Egyetem Doktori Szabályzata és ügyrendje tartalmazza. (3) A fogyatékkal élı hallgatók jogairól és kedvezményeirıl e szabályzat mellett a speciális szükséglető hallgatókat segítı szabályzat rendelkezik. (4) A hallgatóknak, oktatóknak, az oktatásban és az oktatásszervezésben résztvevı valamennyi félnek egyaránt kötelessége a tanulmányi és vizsgarend megtartása. 2.§ A tanulmányi és vizsgaügyekben eljáró személyek (1)

A kari tanácsok a hallgatók tanulmányi és vizsgaügyeinek intézésére állandó bizottságokat hoznak létre. A hallgatók tanulmányi és vizsgaügyeiben a képzésért felelıs kar kari Tanulmányi és Kreditátviteli Bizottsága (továbbiakban: Bizottság) jár el. A kérelmet a kérvény jellegétıl függıen vagy képzési helyenként az illetékes oktatásszervezési egységekhez (továbbiakban OE) vagy elektronikus úton a tanulmányi nyilvántartási rendszerben kell benyújtani. (2) A Bizottság elnöke hivatalból az oktatási dékánhelyettes, oktató tagjait a kar delegálja, hallgató tagjait a Hallgatói Önkormányzat (továbbiakban: HÖK) Alapszabályában meghatározott módon választják. A Bizottságban 50%-os hallgatói képviseletet kell biztosítani. A Bizottság egy tanévben legalább kétszer ülésezik. A Bizottság köteles döntését a beadási határidıt követı 2 héten belül meghozni. Elektronikus kérvényeknél a döntést a tanulmányi információs rendszerben közzé kell tenni. (3) A Bizottság bizonyos hatásköröket a hallgatói ügyintézés meggyorsítása céljából a Bizottság elnökére átruházhat. Az elnök döntéseirıl köteles beszámolni a Bizottságnak. 3.§ Jogorvoslat (1)

A tanulmányi követelmények teljesítésére vonatkozó értékelés ellen jogorvoslatnak helye nincs, kivéve, ha az értékelés során megsértették az egyetemi vizsgaszabályzat rendelkezéseit. Jogorvoslati kérdésekben a Pannon Egyetem Szervezeti és Mőködési Szabályzatában meghatározott eljárási rend szerint a rektor, vagy az általa létrehozott bizottság jár el.

1

Tanulmányi- és Vizsgaszabályzat

I.fejezet A TANULMÁNYOKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

4.§ A tanév idıbeosztása A képzési idıszak szorgalmi és vizsgaidıszakból áll. A hallgató teljesítményét a felsıoktatási intézmény a szorgalmi idıszakban és a vizsgaidıszakban értékeli. A tanév idıbeosztását – a szorgalmi idıszakok és vizsgaidıszakok kezdetét és végét, a záróvizsgák idıpontját - a Közalkalmazotti Tanács, valamint a Kari Tanácsok véleményének kikérése után a HÖK-kel egyetértésben, tanévenként a rektor határozza meg az alábbiak figyelembevételével: - A szorgalmi idıszak hossza 14 hét. A gyakorlati félév ütemezése ettıl eltérı lehet a tanterv elıírása szerint. - A gyakorlati félév lebonyolításáról az adott szak tanterve rendelkezik. - A szorgalmi idıszak elıtt legalább 5 munkanap regisztrációs idıszakot kell biztosítani, melynek során a hallgató a tanrendjét véglegesíti, beiratkozási/bejelentkezési kötelezettségét teljesíti. A regisztrációs idıszakban valamennyi oktatási egység vezetıje köteles gondoskodni az ügyintézés zavartalanságáról, a hallgatók tájékoztatásáról, a hallgatói kérdések megválaszolásáról. Szakirányú továbbképzésnél a regisztrációs idıszakot a képzés sajátosságainak megfelelıen kell meghatározni. - A vizsgaidıszak hossza 6 hét, ami legalább 25 munkanap. - A rektor tanévenként legfeljebb 6 nap oktatási szünetet engedélyezhet. Ezen napok idıpontja kampuszonként eltérhet. (2) Az órarendi foglalkozások egységének idıtartama 45 perc. (3) Az órarendi elfoglaltságokon kívül kötelezı foglalkozás nem tartható. Amennyiben a zárthelyi dolgozatot órarenden kívüli idıpontban íratja meg az oktató, a dolgozatírás idejének megfelelı óraszámot fel kell szabadítani. Ez nem vonatkozik a pótlólagos számonkérésekre. (4) A kiírt kurzusok helye és ideje a hallgatókkal egyeztetve változtatható meg, a szorgalmi idıszak elsı hetét követıen kizárólag dékáni engedéllyel. A változás tényét a tanulmányi információs rendszerben rögzíteni kell. (1)

5.§ A hallgatói jogállás (1)

A hallgatói jogviszony létesítésének feltétele a sikeres felvételi vizsga vagy átvételi eljárás. A jogviszony a beiratkozás napján jön létre. A hallgatói jogviszony fennállása alatt újabb beiratkozásra nincs szükség. A megadott határidıig be nem iratkozott hallgató a tanulmányok megkezdésének jogát elveszti. (2) Ha a hallgató úgy dönt, hogy a következı képzési idıszakban hallgatói kötelezettségének nem kíván eleget tenni, a hallgatói jogviszony szünetel. A hallgatói jogviszony egybefüggı szüneteltetésének ideje nem lehet hosszabb, mint 2 félév. Az elsı szüneteltetésre csak az elsı lezárt félév után kerülhet sor. Ettıl eltérni csak rendkívüli esetben, kérelem alapján dékáni engedéllyel lehet. A hallgató tanulmányai során összesen 4 félévig élhet hallgatói jogviszonyának szüneteltetésével

2

Tanulmányi- és Vizsgaszabályzat (3)

Szünetel a hallgatói jogviszony akkor is, ha a hallgató a hallgatói jogviszonyból eredı kötelezettségeinek szülés, továbbá baleset, betegség, vagy más váratlan ok miatt, önhibáján kívül nem tud eleget tenni. Az e bekezdésben meghatározott esetekben nem kell alkalmazni a (2) bekezdésben meghatározott korlátozásokat. (4) Szünetel a hallgatói jogviszony, ha a hallgatót fegyelmi büntetésként eltiltják a tanulmányok folytatásától. (5) A (3) bekezdés szerint a hallgató a vizsgaidıszak elsı napjáig kérelmezheti hallgatói jogviszonyának szüneteltetését. (6) A hallgatói jogállás megszőnik: - ha a hallgatót másik felsıoktatási intézmény átvette, az átvétel napján, - ha a hallgató bejelenti, hogy megszünteti hallgatói jogviszonyát, a bejelentés napján, - ha a hallgató nem folytathatja tanulmányait államilag támogatott képzésben, és költségtérítéses képzésben nem kívánja azt folytatni, - az adott képzési ciklust, illetve a szakirányú továbbképzés esetén az utolsó képzési idıszakot követı elsı záróvizsga-idıszak utolsó napján, - felsıfokú szakképzés esetén az elsı szakmai vizsga utolsó napján, - felsıfokú szakképzésben, ha a hallgató tanulmányainak folytatására egészségileg alkalmatlanná vált, és a felsıoktatási intézményben nem folyik másik, megfelelı felsıfokú szakképzés, vagy a hallgató nem kíván továbbtanulni, illetve a továbbtanuláshoz szükséges feltételek hiányában nem tanulhat tovább, a megszüntetés tárgyában hozott döntés jogerıre emelkedésének napján, - ha a hallgató hallgatói jogviszonyát - fizetési hátralék miatt - a rektor a hallgató eredménytelen felszólítása és a hallgató szociális helyzetének vizsgálata után megszünteti, a megszüntetés tárgyában hozott döntés jogerıre emelkedésének napján, - a kizárás fegyelmi határozat jogerıre emelkedésének napján - ha adott félévet közvetlenül megelızı két egymást követı félévben nem jelentkezett be a tanulmányi félévre, és a hallgató figyelmét legalább 2 alkalommal írásban felhívták arra, hogy kötelezettségének tegyen eleget, és tájékoztatták a mulasztás jogkövetkezményeirıl. (7) A hallgatói jogállást meg kell szőntetni - ha a harmadik aktív félév végéig a mintatanterv szerinti elsı félév kötelezı tárgyait nem teljesítette (9.§ (18)), - ha meghatározott tanulmányi idıszakok alatt a hallgató által megszerzendı minimális kreditértékeket nem teljesítette (9.§ (19-20), - ha kimerítette egy adott kötelezı tantárgy vizsgalehetıségeit (22.§ (5)). A karok tanterveikben - a HÖK egyetértésével - további feltételeket állapíthatnak meg. (8) A hallgatói jogviszony megszőnése esetén a hallgatót a névsorból törölni kell. A távozó hallgató nem kaphatja kézhez az oktatással kapcsolatos dokumentumokat mindaddig, amíg az Egyetem tulajdonát képezı eszközökkel (kölcsönzött könyvek, sporteszközök stb.) és egyéb bármiféle tartozásaival el nem számol, a Hallgatói Önkormányzat felé is amennyiben ilyen kötelezettsége van.

6.§ A vendéghallgatói jogviszony (1)

A hallgató más felsıoktatási intézménnyel vendéghallgatói jogviszonyt létesíthet.

3


A vendéghallgatói jogviszony keretében a hallgató tanulmányaihoz kapcsolódó résztanulmányokat folytat. Vendéghallgatói jogviszony akkor létesíthetı, ha ahhoz az a felsıoktatási intézmény, amellyel a hallgató hallgatói jogviszonyban áll, hozzájárul. A hozzájárulást a felsıoktatási intézmény akkor tagadhatja meg, ha a vendéghallgatói jogviszony keretében szerzett krediteket nem tudja beszámítani a hallgató tanulmányaiba. (3) Az Egyetemmel vendéghallgatói jogviszonyt létesíteni kívánó hallgatónak kérelmét amennyiben tanulmányait az ıszi félévben szándékozik megkezdeni június 30-ig, a tavaszi félév esetében december 31-ig - az OE-hez a honlapon található őrlapon be kell nyújtania. A kérelemrıl a fogadó kar(ok) dékánja(i) dönt(enek).

7.§ Részismeretek megszerzése érdekében létrejött jogviszony (1) Részismeretek megszerzése érdekében folytatott képzésre az vehetı fel, aki az alap-, illetve mesterképzésben fokozatot és szakképzettséget tanúsító oklevelet szerzett, valamint teljesítette az intézmény honlapján közzétett feltételeket. A hallgatói jogviszony - külön felvételi eljárás nélkül - beiratkozással keletkezik. (2) A képzés befejezését követıen a felsıoktatási intézmény a megszerzett ismeretekrıl, kreditértékrıl igazolást állít ki. A megszerzett ismeretek a felsıfokú tanulmányokba beszámíthatók. (3) A hallgató e jogviszonyára tekintettel nem jogosult további szakképesítés, illetve szakképzettség megszerzése érdekében tanulmányokat folytatni, átvételét kérelmezni, további (párhuzamos) hallgatói, vendéghallgatói jogviszonyt létesíteni, hallgatói jogviszonyát - az Ftv. 50. § (2) bekezdésben meghatározott ok kivételével - szüneteltetni, államilag támogatott képzésre átvételét kérelmezni, támogatási idıt igénybe venni. (4) A részismeretek megszerzése érdekében létesített hallgatói jogviszony idıtartamát a jogszabályon alapuló juttatás, kedvezmény, szolgáltatás igénybevételére meghatározott idıtartamba be kell számítani. (5) Az Egyetemmel részismeretek megszerzése érdekében hallgatói jogviszonyt létesíteni kívánó hallgatónak kérelmét - amennyiben tanulmányait az ıszi félévben szándékozik megkezdeni- augusztus 31-ig, a tavaszi félév esetében január 31-ig - az OE-hez be kell nyújtania a honlapon található őrlapon. A kérelemrıl a fogadó kar dékánja dönt.

8.§ A hallgató beiratkozási, tanrend-elkészítési és bejelentkezési kötelezettsége (1)

A beiratkozás a hallgatói jogviszony létrejöttekor iratkozási lappal, a további félévekre a bejelentkezés a tanrend megadása alapján történik. A beiratkozáskor az intézmény a hallgatóról törzslapot állít ki. A hallgatónak - a regisztrációs idıszak végéig – a hallgatói információs rendszerben rögzíteni kell, hogy folytatja-e tanulmányait, vagy az adott képzési idıszakra be kell jelentenie a hallgatói jogviszonyának szüneteltetését. Nem jelentkezhet be az a hallgató, akinek az intézménnyel szemben tartozása van. (2) A hallgató köteles minden félév regisztrációs idıszakát követı elsı munkanap reggel 8 órájáig tantárgyat felvenni, ellenkezı esetben féléve passzívnak minısül. Beiratkozottnak tekintünk minden olyan hallgatót, aki az adott félévre legalább egy tárgyat felvett.

4


(4)

(5)

(6) (7)

(8)

(9) (10)

(11) (12) (13)

(14) (15)

A hallgatónak a beiratkozás félévét kivéve elızetes tanrendet kell készítenie. A regisztrációs idıszak utolsó munkanapjának déli 12.00 órája után kurzust törölni és kurzusról lejelentkezni nem lehet. A hallgató a regisztrációs hetet követı elsı munkanap reggel 8.00 órájáig véglegesíti a tanrendjét. Amennyiben egy kurzus felvételéhez szintfelmérı szükséges, annak eredményét legkésıbb a regisztrációs idıszak 3. munkanapjának déli 12 órájáig közzé kell tenni, az OE és a HÖK részére meg kell küldeni. A tanrend elkészítéséhez az OE - a megelızı félév szorgalmi idıszakának utolsó napjáig, szakirányú továbbképzésnél a regisztrációs idıszakot megelızı hét végéig köteles meghirdetni a következı félévben induló tantárgyak nevének és kódjának listáját, azok követelményrendszerét, elıadóit, a tanórák idıpontjait, a tárgy indításához szükséges minimális jelentkezık számát, a tárgyat felvevı hallgatók maximális számát. Ehhez a tanszékek/intézetek határidıre kötelesek megadni a megfelelı adatokat az elfogadott tanterveknek megfelelıen. Új tantárgy meghirdetése esetén a tanszék/intézet elızetesen megküldi az OE számára az új tantárgy tematikáját, az Oktatási Bizottság véleményét legkésıbb a megelızı félév szorgalmi idıszakának 12. hetéig. Az OE ez után gondoskodik a tantárgy tanulmányi információs rendszerbe való bevitelérıl. A tanrend kialakítására a Szakterületi Bizottság mellett a szakok oktatókból és hallgatókból álló tanácsadó testületet mőködtethetnek. Az Egyetem köteles biztosítani, hogy a hallgató tanulmányai során az adott szakra elıírt összes kredit mennyiségét legalább 20%-kal meghaladó kreditértékő tantárgyak közül választhasson. Az Egyetemnek lehetıséget kell biztosítania arra, hogy a hallgató tanulmányai során az adott szakra elıírt összes kredit mennyiségét 10%-kal meghaladó kreditértékő tárgyakat vehessen fel a végbizonyítvány megszerzéséig. Az azonos tantárgyból párhuzamosan meghirdetett foglalkozások közül - a lehetıségeket figyelembe véve - a hallgatók választhatnak. Azon tantárgyak esetén, ahol a számonkérés módja ezt lehetıvé teszi, vizsgakurzus meghirdetése is lehetséges, amennyiben a vizsgakurzusnak megfelelı tantárgyból a hallgató valamely korábbi félévben az aláírás feltételét teljesítette. Vizsgakurzus esetén órarendi foglalkozás nincs. Kifutó képzésben, ha a tárgyra jelentkezık száma nem éri el a kurzus minimális indítási létszámát az oktatási egység vizsgakurzusként biztosíthatja a tárgy elvégzésének lehetıségét más, nem ekvivalens tárgy hallgatásával és változatlan vizsgakövetelményekkel. Ebben az esetben vizsgakurzusnak nem elıfeltétele az aláírás megszerzése. A végleges tanrendbe csak azon tantárgyak vehetık fel, melyeknek az elıfeltételét a hallgató teljesítette. A végleges tanrend elkészítése után tantárgyat sem felvenni, sem leadni nem lehet. A hallgató a tárgyfelvételi idıszak lezárulta után, 5 napon belül kifogással élhet a nyilvántartásban szereplı tárgyfelvételre vonatkozó adattal szemben. Az oktatásszervezési egység vezetıje 3 munkanapon belül köteles kivizsgálni a hallgatók tárgyfelvételre vonatkozó kifogásait. A hallgató a tárgyfelvételrıl legkésıbb a tárgyfelvételt követıen a 3. hét végén elektronikus üzenetben kap értesítést a tárgyfelvétel lezárásának eredményérıl. Szigorlatot a szorgalmi idıszak utolsó napjáig töröltethet a hallgató. A hallgató köteles a tanulmányi információs rendszerben szereplı adataiban bekövetkezett változásokat 8 munkanapon belül bejelenteni. Az ennek elmulasztásából származó következmények a hallgatót terhelik.

5


Az adott félévre bejelentkezett hallgatónak a félév negyedik hetének utolsó munkanapjáig lehetısége van, hogy a félévet utólagosan passziváltassa. Az erre vonatkozó bejelentést elektronikus úton a tanulmányi információs rendszerben kell benyújtania az OE-hez. Amennyiben a hallgató ezen idıpontig nem kéri tanulmányainak szünetelését az adott félév aktív félévnek minısül akkor is, ha a hallgató nem vesz részt a foglalkozáson és nem tesz eleget egyetlen tanulmányi követelménynek sem. Amennyiben a hallgató tanulmányait szünetelteti, az adott féléve passzív félévnek minısül. Az ebbıl eredı változásokat a tanulmányi információs rendszerben 8 munkanapon belül rögzíteni kell.

9.§ A kreditgyőjtés szabályai A tanterv kötelezı, kötelezıen választható és szabadon választható tantárgyakból épül fel. Kötelezı tantárgy az a tantárgy melynek teljesítése a szakon mindenki számára elı van írva. Kötelezıen választható tantárgy teljesítésére a szakon a hallgatók egy az intézmény által meghatározott körbıl választhatnak tantárgyat (különösen szakon belüli szakirányok, illetve a differenciált szakmai ismeretek tantárgyai, a szakdolgozat, illetve a diplomamunka). Szabadon választható tantárgy esetében az intézmény nem korlátozhatja a hallgató választását a felsıoktatási intézmények által meghirdetett tantárgyak körében. (2) A szak tanterve tartalmazza magyar és angol nyelven: a) a szak képzési célját, a képzés idıtartamát, a szakképesítés megjelölését; b) oktatási idıszakonkénti bontásban az összes kötelezı és kötelezıen választható tantárgyat; a felelıs szervezeti egységet; c) a tantárgyak heti (vagy félévi) tanóraszámát (elıadás + tantermi gyakorlat +laboratóriumi gyakorlat bontásban) és a hozzájuk rendelt kreditpontokat; d) a tantárgyak értékelésének típusát; e) a kritériumkövetelményeket és azok teljesítésének határidejét; f) az ellenırzı szinteket; g) a szakirány-, illetve specializáció illetve minor szak modulválasztás feltételeit és szabályait; h) a szakmai gyakorlat idejét, teljesítésének feltételét; i) az elıtanulmányi rendet; j) a számonkérés formáit, a 20 § (5) bekezdésében jelzett egyéb számonkérési formákat; k) a diplomamunka (szakdolgozat) teljesítésére vonatkozó elıírásokat; l) a záróvizsgára bocsátás részletes feltételeit; m) a záróvizsga típusát, tantárgyait, illetve azok kiválasztásának szabályait; n) az oklevél minısítés kiszámításának módját. (3) A mintatantervben - a szakirányú továbbképzések kivételével - az egyes félévek kreditértéke - figyelembe véve a képzési idıszakot - legfeljebb három kredittel térhet el felfelé vagy lefelé a harminc kredittıl. Szakirányú továbbképzés esetében az intézmény az általa ajánlott tantervben a szakdolgozat tíznél nem nagyobb kreditértékének levonása után az egyes félévekre jutó átlagos kreditértéktıl legfeljebb tíz százalékkal térhet el. (4) A tantárgy tematikája meghatározza a tantárgy feladatát a szakképzés céljának megvalósításában, a tantárgy hallgatásának elıfeltételeit, a képzési idı alatti

(1)

6


(5)

(6)

(7)

(8) (9)

(10)

(11)

(12) (13)

(14)

(15)

(16)

óraszámát, kreditpont értékét, tantárgyfelelısét, bemutatja a tananyag téma szerinti bontását. A tantárgyi tematika kiadásáért az illetékes tanszék/intézet felel. A tantárgyi követelményrendszer tartalmazza: az évközi feladatok jellegét, a kurzusaláírás feltételeit, a vizsgakövetelményeket, a gyakorlati jegy vagy vizsgajegy kialakításának és javításának módját, a jegy megajánlás lehetıségét és feltételeit. A tantárgyi követelményrendszert a tárgyért felelıs oktatási egység határozza meg. A követelmények és feltételek megállapításával kapcsolatban a Hallgatói Önkormányzatnak véleményezési joga van. Vitás esetekben a Bizottság dönt. Ha az oklevél minısítésébe valamelyik tantárgyból szerzett érdemjegy beszámít, erre a tantárgy oktatásának megkezdése elıtt a hallgatók figyelmét külön is fel kell hívni, valamint a tantárgyi követelményrendszerben meg kell jeleníteni. A tantárgyi követelményrendszert legkésıbb a regisztrációs idıszak végéig - a hallgatókkal egyeztetve - lehet csak megváltoztatni. Órarendi foglalkozásokról való távolmaradás miatt a leckekönyv aláírása csak akkor tagadható meg, ha a hallgató hiányzásának mértéke a nappali tagozaton az adott tantárgy kurzusa félévi óraszámának 35 %-át, a levelezı tagozaton a tantárgy konzultációs óraszámának 50 %-át meghaladja. Nem tekinthetı hiányzásnak, ha a hallgató órarendben nem rögzített kötelezı egyetemi foglalkozáson (tanulmányi kiránduláson, az Egyetem által engedélyezett sport- és tanulmányi versenyeken, iskolai gyakorlaton, tangazdasági gyakorlaton, egyetemi bizottsági vagy tanácsülésen, stb.) vett részt. A kötelezı tantárgyakat a mintatanterv félévében meg kell hirdetni. Választható tantárgy esetén a minimális hallgatói létszámot a tárgymeghirdetések tartalmazzák. A minimális létszám elérése esetén a tantárgyat kötelezı elindítani. Kötelezı tantárgy felvételét a mintatanterv félévében nem lehet megtagadni azoktól a hallgatóktól, akik a tantárgy elıfeltételét teljesítették. A hallgató a tanulmányaihoz tartozó tantárgyakat annak a felsıoktatási intézménynek, amellyel hallgatói jogviszonyban áll, másik képzésében, továbbá mint vendéghallgató bármelyik felsıoktatási intézményben folyó képzésben felveheti. Nem kell teljesíteni a tantervben elıírt követelményeket, ha a hallgató azokat korábban már elsajátította és ezt hitelt érdemlı módon igazolja. A munkatapasztalatok alapján teljesített követelmények elismeréséhez az intézménynek szóbeli, írásbeli vagy gyakorlati számonkérés formájában meg kell bizonyosodnia az ismeretek elsajátításáról. Egy adott ismeretanyag elsajátításáért egy alkalommal adható kredit. A kredittel elismert tanulmányi teljesítményt - ha annak elıfeltétele fennáll - bármelyik felsıoktatási intézményben folytatott tanulmányok során el kell ismerni, függetlenül attól, hogy milyen felsıoktatási intézményben, milyen képzési szinten folytatott tanulmányok során szerezték azt. Az elismerés - tantárgyi program alapján - kizárólag a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetésével történik. El kell ismerni a kreditet, ha az összevetett ismeretek legalább hetvenöt százalékban megegyeznek. Az ismeretanyag összevetését a Bizottság végzi. A hallgatónak tantárgy-elismertetési kérelmét (KK) a vizsgaidıszak utolsó munkanapját követı második munkanapig kell benyújtani elektronikus úton a tanulmányi információs rendszerben. Ha létezik már a tárgyelismertetésre határozat vagy a hallgató az elismertetni kívánt tárgyára ekvivalencia vizsgálatot kér elektronikus kérelem (KE) formában a Bizottságtól legkésıbb a szorgalmi idıszak elsı hetének végéig, akkor az elfogadott tantárgy az adott félév tanulmányi átlagába beszámít.

7

Tanulmányi- és Vizsgaszabályzat (17) A (15) bekezdés alapján elismert tanulmányi teljesítmény kreditértéke megegyezik annak a tantervi követelménynek a kreditértékével, amelyet teljesítettnek minısítenek, a megszerzett érdemjegy azonban a tantárgyak elismerésekor nem módosítható. Több tantárgy teljesítésével elfogadott tárgy esetén az érdemjegy kiszámítása a tantárgyak százalékos lefedettségének megfelelı súllyal számolandó. (18) A mintatanterv elsı félévének kötelezı tárgyait az elsı 3 aktív félévben teljesíteni kell. (19) A meghatározott tanulmányi idıszakok alatt a hallgató által megszerzendı minimális kreditértékeket a szakok tantervei tartalmazzák. (20) A képzési idı kétszeresének megfelelı aktív félév alatt a tantervben szereplı minden kötelezı és kötelezıen választható tárgyat teljesíteni kell. (21) Az adott tanulmányi idıszakokra megszerzendı minimális kreditértékeket meghatározó szőrıszinteknél a korábbi tanulmányokból elfogadtatott tárgyak kreditértékei nem vehetık figyelembe. (22) A hallgató nem folytathatja államilag támogatott képzésben a tanulmányait, ha az egyetemi hallgatók részére adható juttatásokról és az általuk fizetendı díjakról szóló szabályzat szerint átsorolták költségtérítéses képzésbe. (23) Nappali tagozaton felsıfokú szakképzés esetén 2 féléven, alapképzés esetén 4 féléven, mesterképzésben a tantervben meghatározott féléven keresztül heti 2 órában a hallgatónak kötelezı testnevelési foglalkozáson kell részt venni. A hallgató a meghirdetett foglalkozások közül a létszámkorlátok figyelembevételével szabadon választhat, de félévenként csak egy testnevelés tárgyat teljesíthet. Az egységvezetı engedélyével egyedi esetben több testnevelés is teljesíthetı. A testnevelés teljesítését a kurzus aláírás igazolja. A kurzus aláírás feltételeit a 15.§ (7) bekezdés szerint kell közzétenni. Korábbi tanulmányok során teljesített testnevelés alapján felmentés nem adható, de ha az abszolutórium megszerzéséig kevesebb idı szükséges, mint a szakon kötelezıen teljesítendı testnevelések száma, akkor maximum a tanulmányi féléveknek megfelelı testnevelést kell teljesíteni. A testnevelési tárgyak teljesítése az abszolutórium kiadásának feltétele. (24) Kredit csak olyan tantárgyhoz rendelhetı, amelynek minısítése ötfokozatú vagy háromfokozatú skálán érdemjeggyel történik, kivétel ez alól a szakdolgozat és a diplomamunka.

10.§ Átvétel (1)

Másik felsıoktatási intézménybıl, más karról, szakról, illetıleg tagozatról az a hallgató vehetı át, - akinél a fogadó szak tantervébıl legalább 25 kreditpont elismerhetı, és - akinek hallgatói jogviszonya elbocsátás, vagy fegyelmi úton való kizárás miatt nem szőnt meg, illetıleg a kötelezı elbocsátás vagy kizárás feltételei sem állnak fenn. (2) Az átvételrıl, minor szak, specializáció, szakirány felvételérıl, illetve leadásáról és egyéb feltételekrıl a fogadó kar dékán dönt. (3) Átvételnél az addig teljesített tárgyakat az illetékes Bizottság értékeli. Az átvételt kimondó határozatban rendelkezni kell arról, hogy az átvett hallgató mely szakon kezdheti meg, illetıleg melyik félévben folytathatja tanulmányait. Rendelkezni kell továbbá az elfogadott tantárgyak kreditpontjáról és a finanszírozás módjáról. Átvételi kérelmeket a honlapon található őrlapon az OE-hez az ıszi félévre június 30-ig,

8

Tanulmányi- és Vizsgaszabályzat tavaszi félévre december 31-ig kell benyújtani. Az átvételrıl 15 napon belül dönteni kell. (4) A hallgatónak lehetıséget kell adni az elfogadtatott tárgyakra épülı kurzusok felvételére az átvétel félévében.

11.§ A kedvezményes tanulmányi rend (1)

Kedvezményes tanulmányi rend indokolt esetben, a Bizottság engedélyével adható. Kedvezményes tanulmányi rendre irányuló elektronikus kérelmet (KT) a szorgalmi idıszak 1. hétének végéig lehet benyújtani. (2) A kedvezményes tanulmányi rendet a Bizottság a beadás határidejét követıen 15 napon belül elbírálja. Az engedélyezés alkalmanként egy félév idıtartamra, a hallgató által megjelölt tárgyakra adható. (3) Az engedély alapján a hallgató a kötelezı foglalkozásokon való részvétel alól teljes vagy részleges felmentésben részesülhet, vizsgáit a vizsgaidıszak elıtt is leteheti, az oktatási idıszakot hamarabb lezárhatja, vagy más hasonló kedvezményben részesülhet. (4) Kedvezményes tanulmányi rend alapján tanulmányokat folytató hallgatónak teljesítenie kell a tantárgyhoz kapcsolódó, az illetékes oktató/tanszék/intézet által egyedileg meghatározott követelményeket.

12.§ A párhuzamos képzés (1)

A párhuzamos képzésben részt vevı hallgató egy idıben két vagy több felsıoktatási intézményben, karon, szakon folytat tanulmányokat és sikeres elvégzésük esetén külön-külön oklevelet kap. (2) A párhuzamos képzéses jogviszony is lehet államilag finanszírozott, ha a hallgató a felvételi eljárással államilag támogatott képzésre nyer felvételt. Egyébként a Pannon Egyetemen párhuzamos képzésre a hallgató - a hallgatók által fizetendı díjakról szóló szabályzatban meghatározott - díj ellenében iratkozhat be. (3) A párhuzamos képzésre való felvételrıl és a tanulmányok folytatásának feltételeirıl azon kar dékánja dönt, amelyen a hallgató a második vagy további oklevelet kívánja megszerezni. (4) Amennyiben a hallgató felvételi vizsga nélkül jelentkezik párhuzamos képzésre, a kérelem benyújtásában és a feltételekben az átvételi eljárás szabályai (10.§) az irányadóak.

13.§ Részképzés, külföldi részképzés (1)

Elızetes kérelme alapján a hallgató engedélyt kaphat egy adott idıszakra tanulmányai más felsıoktatási intézményben (külföldön) való folytatására. (2) A részképzésben részt vevı hallgató is köteles bejelentkezni az adott félévre a 8.§ (1) szerint.

9


A részképzést a Bizottság engedélyezi. A hozzájárulás akkor tagadható meg, ha a vendéghallgatói jogviszony keretében szerzett krediteket nem tudja beszámítani a hallgató tanulmányaiba. (4) A részképzés ideje alatt teljesített tantárgyak az adott félévre való elismertetését legkésıbb a félév végét követı 5. munkanap végéig kérheti a hallgató. (5) Szervezett formában, külföldi részképzésben résztvevı hallgatók tanulmányi teljesítményének elismerése a vonatkozó szerzıdésben rögzített feltételek alapján történik.

14.§ Az áthallgatás (1)

Az Egyetem hallgatója külön engedély nélkül részt vehet másik felsıoktatási intézmény elıadásain és foglalkozásain.

15.§ A hallgatók tájékoztatása (1)

A felsıoktatási törvény 57. §-ának (3) bekezdése szerinti tájékoztató kiadványt (a továbbiakban: tanulmányi tájékoztató) az intézménynek magyar nyelven és angol nyelven kell elkészítenie. A tanulmányi tájékoztatót a hallgatók számára elérhetıvé kell tenni. A tanulmányi tájékoztatóban az intézményre vonatkozó általános és a szakonkénti tudnivalókat elkülönítve kell megjeleníteni. A tanulmányi tájékoztatót évente aktualizálni kell. (2) A tanulmányi tájékoztató intézményre vonatkozó általános tudnivalókat ismertetı részét úgy kell összeállítani, hogy a hallgató megismerhesse belıle a) az intézmény nevét, címét, intézményi azonosítóját; b) az intézmény általános jellemzıit; c) a tanév idıbeosztását, a képzési idıszakot; d) az intézményi mobilitással, illetve a fogyatékossággal élı hallgatókkal foglalkozó koordinátor nevét és elérhetıségét; e) a tanulmányi tanácsadáshoz, illetve az életpálya-tanácsadáshoz való hozzáférés módját; f) a beiratkozási és bejelentkezési eljárás leírását; g) a külföldi hallgatók részére fontos információkat (különösen tartózkodási engedély megszerzése, a felsıoktatási intézménybe való bejutás feltételei, a megélhetési költségek, egészségügyi ellátás, biztosítás); h) a felsıoktatási intézmény által szedett díjakat és költségtérítéseket, a képzésre vonatkozó szerzıdések általános feltételeit; i) a kollégiumi, diákotthoni elszállásolási lehetıségeket; j) a könyvtári és számítógépes szolgáltatásokat; k) a sportolási lehetıségeket, a szabadidıs tevékenység lehetıségeit. (3) A tanulmányi tájékoztató szakokra vonatkozó tudnivalóit úgy kell összeállítani, hogy a hallgató megismerhesse: a) a mintatanterveket, a megszerezhetı végzettségi szinteket és szakképzettségeket, illetve szakképesítéseket; b) a kötelezı és kötelezıen választható tantárgyak, tantervi egységek (a továbbiakban együttesen: tantárgy) mindegyikére vonatkozóan:

10

Tanulmányi- és Vizsgaszabályzat ba) a tantárgy megnevezését, a tanórák számát, kreditértékét, kódját, meghirdetési gyakoriságát, bb) az oktatás nyelvét, bc) az elıtanulmányi kötelezettségeket, bd) a tantárgy kötelezı vagy kötelezıen választható tantárgyként való besorolását, be) a tantárgy órarendi beosztását, bf) a tantárgy felelısét és a tantárgy elıadóját, bg) a tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célját, bh) a rövid tantárgytematikát, illetve a megszerzendı ismeretek, elsajátítandó alkalmazási készségek és kompetenciák leírását, bi) az évközi tanulmányi követelményeket, bj) a megszerzett ismeretek, elsajátított (rész)készségek és kompetenciák értékelését (félévközi jegy vagy vizsgajegy), bk) az értékelés módszerét, bl) az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagokat, bm) az ajánlott irodalmat; c) a hallgatók tanulmányi ügyeinek intézési rendjét, a félfogadási idıket; d) a hallgatói jogorvoslat rendjét. (4) Az elsı beiratkozás alkalmával a tanulmányi tájékoztató egy példányát minden hallgató rendelkezésére kell bocsátani. (5) Az oktatási egységek gondoskodnak arról, hogy a szakdolgozati és a diplomadolgozati témák az aktuális félév regisztrációs idıszakának utolsó munkanapjáig a hallgatók számára elérhetık legyenek. (6) Minden oktatónak kötelessége a tantárgy oktatásának megkezdése elıtt tájékoztatni a hallgatókat a tantárgyi követelményrendszerrıl, valamint a felkészüléshez felhasználható irodalomról. (7) A tantárgyak tematikáját és a tantárgyi követelményrendszert a regisztrációs idıszak kezdetéig közzé kell tenni a kari tanács által elfogadott elektronikus információs rendszerben, biztosítva a HÖK ellenırzési jogát. (8) A tantárgyak tematikája és a tantárgyi követelményrendszer a regisztrációs idıszak végén véglegessé válik. (9) A hallgatónak a tanulmányi információs rendszerben küldött üzenetek hivatalos tájékoztatásnak, értesítésnek minısülnek.

11


AZ ISMERETEK ELLENİRZÉSÉVEL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

16.§ A leckekönyv (1) A hallgató részére biztosítani kell a leckekönyvet. A leckekönyv a tanulmányok és a végbizonyítvány (abszolutórium) igazolására szolgáló közokirat, amely tartalmazza a tanulmányi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos adatokat. A leckekönyvbe csak az e fejezetben meghatározott személyek, valamint az OE vezetıje vagy az általa megbízott személy tehet bejegyzést. Az illetékes Kar dékánja vagy az általa megbízott dékánhelyettes a leckekönyvben a hallgató felvételét és beiratkozását aláírásával igazolja. A leckekönyvbe tett minden bejegyzés az elektronikus hallgatói nyilvántartási rendszerbıl kerül kinyomtatásra. (2) A leckekönyvet a tanulmányok befejezése - a záróvizsgára vonatkozó bejegyzések törzslapra való átvezetése, illetıleg a törzslap lezárása -, illetve a hallgatói jogviszony megszőnése után – a más felsıoktatási intézménybe történı átvétel esetének kivételével - a hallgatónak ki kell adni. (3) A leckekönyv tartalmazza: a) a hallgató személyazonosító adatait (név, születési név, születési hely és idı, anyja születési neve); b) az intézmény nevét, székhelyét, intézményi azonosítóját, c) a hallgatói jogviszony adatait, törzskönyvi számát; d) a hallgató képzésének adatait, e) a képzési idıszaknak megfelelı bontásban a tanulmányok során felvett tantárgyakat, hozzárendelt kreditértékeket, értékelések adatait, a tanulmányi idıszak lezárását követıen a hallgató által a felvett és megszerzett kreditek számát, a kreditindexet, a tanulmányi átlagot; f) a végbizonyítvány (abszolutórium) igazolását; g) a szakdolgozat(ok) adatait, illetve teljesítésének igazolását; h) a nyelvvizsga/nyelvvizsgák adatait; i) a záróvizsga, illetve szakmai vizsga részeit, eredményét; j) az oklevél, illetve bizonyítvány minısítését; k) a hallgató tanulmányait befolyásoló határozatokat; l) a hallgató teljesített szakmai gyakorlatának adatát, m) más felsıoktatási intézményekben folytatott tanulmányok igazolását; n) korábbi tanulmányok alapján beszámított tanulmányok igazolását; o) az okirat egyedi sorszámát. (4) A hallgatónak a leckekönyvbe írási jogosultsága nincs. Jogosult jogviszonya teljes ideje alatt betekinteni az elektronikus hallgatói nyilvántartási rendszeren keresztül a tanulmányairól vezetett nyilvántartásába, egy alkalommal ingyenesen kivonatot kapni a leckekönyvrıl. A hallgató köteles a nyilvántartási rendszerben tapasztalt helytelen személyes adatok javítását kezdeményezni. (5) Az oktatónak a leckekönyvbe írási jogosultsága nincs. Az oktató köteles gondoskodni a megadott határidıig az elektronikus hallgatói nyilvántartási rendszerben a felelısségi körébe tartozó kurzusok hallgatói eredményeinek rögzítésérıl. (6) A tanulmányi ügyintézınek a leckekönyvbe írási jogosultsága van, ennek keretében az elektronikus hallgatói nyilvántartási rendszerben minden számára elérhetıvé tett adatát létrehozhatja, továbbá módosíthatja, ideértve az értékelésre vonatkozó elektronikus

12

Tanulmányi- és Vizsgaszabályzat információs rendszerben az oktatói bejegyzést is. Ennek változtatására csak engedély esetén jogosult. A tanulmányi ügyintézı kötelessége a leckekönyv létrehozása. (7) A létrehozott leckekönyvet a kar dékánja, oktatási ügyekért felelıs dékánhelyettese és az oktatásszervezési egység vezetıje aláírásával hitelesíti. (8) Más felsıoktatási intézmény hallgatójának az Egyetemen teljesített tárgyairól az OE kreditigazolást állít ki. (9) Ha a hallgató tanulmányait átvétellel más felsıoktatási intézményben folytatja, akkor az OE átvétel esetén a leckekönyvet a hallgatói jogviszony megszőnését követı 15 napon belül hivatalból átadja az illetékes felsıoktatási intézményhez.

17.§ A kurzus aláírása (1) A kurzus-aláírás feltételei között az alábbiaknak kell szerepelnie: - a vizsgára bocsátás feltételei, - a foglalkozáson való részvétel elıírásai, - a félévközi ellenırzések (zárthelyik) száma, követelménye, pótlásuk és javításuk lehetısége, - a hiányzások pótlásának lehetıségei. (2) A kurzus aláírása azt igazolja, hogy a hallgató a tantervben elıírt tantárgyak elméleti és gyakorlati foglalkozásaira megállapított kötelezettségeket teljesítette. Amennyiben várhatóan az aláírás megtagadására kerül sor, azt az ok nyilvánvalóvá válása esetén, de legkésıbb a vizsgaidıszak megkezdéséig a tanulmányi információs rendszerben közzé kell tenni. (3) Ha a hallgató olyan félévközi kötelezettséget nem teljesít, mely a követelményrendszer szerint az aláírás feltétele és jellegénél fogva pótolható, a követelmény teljesítésének ismételt megkísérlésére egy alkalommal lehetıséget kell biztosítani. A pótlásra olyan határidıt kell megadni, hogy a hallgató még a vizsgaidıszakon belül teljesíthesse vizsgakötelezettségét is. (4) A hallgató semmilyen tárgyból nem vizsgázhat, ha az Egyetemmel szemben tartozása van. Ebben az esetben az elektronikus nyilvántartási rendszerben a vizsgajelentkezését le kell tiltani. Az oktató a letiltást köteles figyelembe venni. (5) Amennyiben a tantárgyi követelményrendszert az elıírt határidıig a tanszék/intézet nem teszi közzé (15.§ (7) bekezdés), úgy a kurzus aláírása nem tagadható meg.

18.§ A vizsgaidıszak (1)

A félévi vizsgákra a szabályzat 4. § (1) bekezdése alapján hozott rektori határozatban megállapított vizsgaidıszakban kerül sor. (2) A kitőzött vizsgaidıpontokról a tárgy oktatója a vizsgaidıszak megkezdése elıtt minimum 3 héttel a hallgatókat tájékoztatja, valamint az idıpontokat az OE a tanulmányi információs rendszerben közzé teszi és a HÖK-nek elektronikus formában megküldi. (3) A vizsgaidıpontokat a tanszékek/intézetek úgy határozzák meg, hogy azok a vizsgaidıszak teljes idıtartamát tekintve egyenletes elosztásban legyenek. - Meghirdetett vizsgaidıpont nem törölhetı, a vizsga megtartása minimális létszámhoz nem köthetı.

13


(4)

(5)

(6) (7)

(8)

- A 19.§ (2) c, d pontjában leírt számonkéréssel végzıdı tárgyak esetén a vizsgaidıpontok száma ≥ (tárgyat felvett hallgató / egy alkalommal maximálisan levizsgáztatható hallgatói létszám [=limit]) +3 idıpont, azaz minimum 4 vizsga, a 19.§ a) pontjában leírt számonkéréssel végzıdı tárgyak esetén a gyakorlati jegy javító vizsgaidıpontok száma legalább 2. Adott tantárgy esetén a fenti számítás szempontjából egy vizsgának kell tekinteni azon vizsgaidıpontokat, amelyek ugyanazon a munkanapon vannak, ebben az esetben a limitek összegzıdnek. Amennyiben egy adott tantárgy vizsgaidıpontjainál a limitek különböznek, a számítás során azok átlagát kell figyelembe venni. A vizsgaalkalmak számát a tanszék/intézet a hallgatói képviselık - utólagos egyetértésével határozza meg. A vizsgaidıpontok ismeretében a hallgató maga döntheti el, hogy a kiírt vizsganapok melyikére jelentkezik a tanszék/intézet által megadott kereten belül. Kedvezményes tanulmányi rend esetén a Bizottság engedélyével elıvizsga is tehetı, amelynek eredménye a vizsgaidıszakban a vizsgára bocsáthatóság feltételének teljesülésével válik érvényessé. Az elıvizsga a (3) bekezdésben számított vizsgaidıpontokba nem számítható be. Szorgalmi idıszakban tett vizsga oktatási kötelezettséget nem korlátozhat. Szakirányú továbbképzés esetén a vizsgarend az oktatás ütemezéséhez igazodhat, de errıl a félév elején a hallgatókat írásban tájékoztatni kell. A félév zárása nem térhet el a tanév idıbeosztásában megadottaktól. A tanszékek/intézetek a vizsgát követı 3. munkanapig minden vizsgajegyet kötelesek bevezetni a tanulmányi információs rendszerbe. A vizsgaidıszak utolsó hetében megtartott vizsga esetén az érdemjegyet legkésıbb a vizsgaidıszak utolsó napját követı munkanapon déli 12:00 óráig kell rögzíteni. Amennyiben a tanszék/intézet elmulasztja fenti kötelezettségeit, az illetékes Kar dékánja köteles intézkedni.

19.§ A számonkérés rendje (1)

Csak a tantárgyfelvételi eljárás során elfogadott és rögzített tárgyakból lehet érdemjegyet szerezni. (2) Az érdemjegy megszerzése szempontjából a tantárgyak az alábbi csoportokba sorolhatók: a) folyamatos számonkérésen alapuló érdemjegy vizsgaidıszakon belüli javítási lehetıséggel. b) folyamatos számonkérésen alapuló érdemjegy vizsgaidıszakon belüli javítási lehetıség nélkül (amikor a vizsgaidıszakban a javítás lehetısége laboratóriumi gyakorlatok, féléves gyakorlati feladat, vagy a tanítási gyakorlat pótlását jelentené). Elégtelen osztályzat esetén a tantárgyat meg kell ismételni. c) vizsgaidıszakon belüli számonkérésen alapuló érdemjegy - lehet írásbeli, szóbeli vagy a kettı kombinációja. d) félévközi és vizsgaidıszakon belüli számonkérés kombinációja - a félévközi teljesítmény a vizsgán kialakult osztályzat részét képezi. (3) A (2) a) és b) pontokban meghatározott számonkérés esetén az érdemjegyet a vizsgaidıszak 1. hetének utolsó munkanapjáig meg kell állapítani, és közzé kell tenni. Amennyiben ez nem történik meg, a (2) a) esetben az oktató köteles a tantárgyi

14


(4)

(5) (6)

(7) (8)

(9)

(10)

(11) (12)

követelményrendszerben meghatározott lehetıségen túl újabb pótlási lehetıséget biztosítani. A szorgalmi idıszak utolsó hetében - a (2) a) és b) pontok esetében írandó gyakorlati jegyet megállapító zárthelyi, illetve pótzárthelyi kivételével - zárthelyi dolgozat nem iratható. Az évközi feladat eredményét a vizsgaidıszak kezdetéig közzé kell tenni. Nem vizsga keretében szerzett érdemjegyekrıl (évközi jegy illetve gyakorlati jegy vagy megajánlott jegy) is vizsgalap állítandó ki. A hallgató a vizsgán az oktató kérésére arcképes igazolvánnyal köteles személyazonosságát igazolni. A szóbeli vizsgák - ideértve a szakdolgozat és diplomadolgozat védését is nyilvánosak. A hallgató az illetékes OE-tıl - amennyiben ezt igényli, -- kikérhet egy ún. igazoló lapot, amely megfelel a leckekönyv adott féléves oldalainak. Szóbeli vizsgán az eredményt az oktató a vizsgalapra és az igazolólapra azonnal ráírja, és szignálja. Igazoló lap hiányában a hallgató a vizsga eredményét a vizsgalapon aláírásával ellenjegyezheti. Az igazolólapot a hallgató megırzi, a tanulmányi információs rendszerben téves bejegyzés esetén ennek birtokában vizsgálatot kezdeményezhet. Az igazolólap leckekönyv-kivonatként nem használható fel. A szigorlatot legalább kéttagú bizottság elıtt kell tenni és arról jegyzıkönyvet kell készíteni. Írásbeli számonkérés, zárthelyi dolgozat esetén a javított és értékelt dolgozatot az érintett hallgató az oktatási egység által közzétett idıben jogosult megtekinteni. Az írásbeli számonkérés dokumentumait az oktatási egység köteles az iratkezelési szabályzatban megfogalmazottak szerint oktatási dokumentumként kezelni és legalább 5 évig megırizni. A hallgató az általa választott vizsgaidıpontban köteles a vizsgán megjelenni, a folyamatos vizsgáztatás biztosítása érdekében a vizsga kezdetétıl rendelkezésre állni és vizsgát tenni. A hallgató vizsgahalasztását a vizsgát megelızı munkanap déli 12:00 órájáig a tanulmányi információs rendszerben köteles rögzíteni, illetve korábbi jelentkezését törölheti. Ha a vizsga a kiírt kezdési idıponttól számított 30 percen belül nem kezdıdik el, a hallgatók ezt az oktatási egységen vagy OE-n vagy HÖK-nek bejelentik. Amennyiben nem sikerül a vizsgát a kiírt kezdési idıponttól számítva 60 percen belül megkezdeni, a (15) bekezdés szerint kell eljárni. Az esetrıl jegyzıkönyvet kell készíteni, amit az oktatási rektorhelyettesnek meg kell küldeni. A vizsgáztató minden vizsga értékelése után köteles a vizsgán elért osztályzatot számmal és betővel a tanulmányi információs rendszerbıl kinyomtatott vizsgalapra bejegyezni, a bejegyzést keltezéssel és saját kező aláírással ellátni, a számítógépes rendszerben a vizsgát adminisztrálni. A vizsgaidıszak végén az elektronikus tanulmányi nyilvántartási rendszerbıl összesített vizsgalapot kell kinyomtatni, amit a vizsgán elért eredménnyel össze kell vetni. Az összesített vizsgalap aláírásával az oktató és az egységvezetı az elektronikus tanulmányi nyilvántartási rendszerbe felvitt adatok valódiságát igazolja. A tanszéken/intézetben 5 évig minden vizsgalapot meg kell ırizni. Az oktatásszervezési egység vezetıje a vizsgalapokat ellenırizheti, és az abban szereplı érdemjegyeket módosíthatja a vizsgalapra, vagy az írásbeli dolgozatra felvezetett érdemjegy eltérése esetén az oktató kérésére, valamint a hallgató megalapozott kifogása alapján. A hallgató köteles a vizsgáról való távolmaradást az akadályoztatás megszőnésétıl számított 5 munkanapon belül az OE-ben igazolni. Ha a hallgató nem jelent meg a vizsgán, tudása nem értékelhetı.

15


(14)

(15) (16)

(17) (18) (19)

A vizsgázó számára lehetıvé kell tenni a felelete elıtti rövid felkészülést. A hallgató kérésére a felelet felkészülés nélkül, a vizsgakérdés közlése után közvetlenül is megkezdhetı. A vizsgák zavartalanságáért, nyugodt légköréért a vizsgáztató, akadályoztatása esetén illetıleg a technikai eszközökért az oktatási szervezeti egység vezetıje, illetıleg a vizsgabizottság elnöke intézkedési joggal felelıs. Ha a vizsgáztató nem tudja megtartani, illetve befejezni a vizsgáztatást, akkor a hallgatókkal egyeztetve új idıpontot kell megállapítani. Ha a javítóvizsga sem volt sikeres, és a vizsgán, valamint a javítóvizsgán ugyanaz az egy személy vizsgáztatott, a hallgató kérésére biztosítani kell, hogy az ismétlı javítóvizsgát másik oktató vagy vizsgabizottság elıtt tehesse le. Ez a jog akkor is megilleti a hallgatót, ha a vizsga letételére új képzési idıszakban kerül sor. A szigorlatot és a megismételt vizsgát lefolytató bizottságot az illetékes oktatási egység vezetıje kéri fel. A (2) a), d) esetben a félévközi számonkérés eredményét - amennyiben biztosított a javítás lehetısége - a javító számonkérés idıpontja elıtt 5 nappal közzé kell tenni. A fogyatékossággal élı hallgató részére biztosítani kell a fogyatékossághoz igazodó felkészítést és vizsgáztatást, továbbá segítséget kell nyújtani részére ahhoz, hogy teljesíteni tudja a hallgatói jogviszonyából eredı kötelezettségeit. Indokolt esetben mentesíteni kell egyes tantárgyak, tantárgyrészek tanulása vagy a beszámolás kötelezettsége alól. A vizsgán biztosítani kell a hosszabb felkészülési idıt, az írásbeli beszámolón lehetıvé kell tenni a segédeszköz (írógép, számítógép stb.) alkalmazását, szükség esetén az írásbeli beszámoló szóbeli beszámolóval vagy a szóbeli beszámoló írásbeli beszámolóval történı felváltását. Az e bekezdés alapján nyújtott mentesítés kizárólag a mentesítés alapjául szolgáló körülménnyel összefüggésben biztosítható és nem vezethet alap- és mesterképzésben az oklevél által tanúsított szakképzettség, illetve felsıfokú szakképzésben a bizonyítvány által tanúsított szakképesítés megszerzéséhez szükséges alapvetı tanulmányi követelmények alóli felmentéshez. A kedvezményrıl a speciális szükséglető hallgatókat segítı bizottság jogosult dönteni.

20.§ Az ismeretek ellenırzésének formái (1)

A tantárgyak fıbb számonkérési formái a következık: a) A Beszámoló a tantárgyi programban meghatározott ismeretanyag számonkérése. Értékelése a tanulmányi átlagba nem számítható, s a számonkérés anyagából a továbbiakban más vizsga nem írható elı. A beszámoló értékelése két- vagy háromfokozatú minısítéssel történik. A beszámoló „nem felelt meg” minısítését a tantárgyat lezáró vizsgaidıszak végéig lehet kijavítani. b) Gyakorlati jegyet (gyakorlatértékelést, laboratóriumi gyakorlatértékelést) írhat elı a tanterv, ha a tantárgy gyakorlati alkalmazása, az alkalmazási készség értékelése a képzési cél szempontjából lehetséges és szükséges. A19. § (2) bekezdés a)-b) pontjának megfelelı tantárgyak gyakorlati jeggyel értékelendı tantárgynak tekintendık. A gyakorlati jegy megállapítása öt- (vagy három) fokozatú skálán történik. c) A Vizsga valamely tantárgy vagy tantárgycsoport (modul) egy oktatási idıszakot átfogó anyagának számonkérése. A19. § (2) bekezdés c) és d) pontja szerint definiált tantárgyak vizsgajeggyel értékelendınek tekintendık. A vizsga értékelése ötfokozatú skála alapján történik.

16

Tanulmányi- és Vizsgaszabályzat d) A Szigorlat a képzési cél szempontjából alapvetı tantárgyak egész anyagát lezáró számonkérés. A tanterv elıírhatja a szigorlaton több tantárgy együttes számonkérését is. Szigorlaton szóbeli számonkérés is van. Értékelése ötfokozatú minısítéssel történik. Záróvizsga tantárgyból szigorlatot elıírni nem lehet. A szigorlat teljesítésének elıfeltételeit a szigorlati bizottságnak ellenıriznie kell. e) A záróvizsgára, szakmai vizsgára vonatkozó elıírásokat a 28. § tartalmazza. f) A hallgató összefüggı tantárgyi és szakmai gyakorlatait a tanterv elıírásainak megfelelıen kell értékelni. (2) A megfelelı - a képzési célhoz igazodó egymásra épített - ellenırzési formákat a tanterv, ezek tartalmi követelményeit a tantárgyi program határozza meg. (3) A tananyag ismeretének értékelése a) ötfokozatú − jeles (5) − jó (4) − közepes (3) − elégséges (2) − elégtelen (1) b) háromfokozatú − jól megfelelt (5) − megfelelt (3) − nem felelt meg (1) c) kétfokozatú − megfelelt − nem felelt meg minısítéssel történik. (4)

Ötfokozatú minısítés esetén: - jeles (5) osztályzatot kap az a hallgató, aki a teljes anyagot alaposan és összefüggéseiben ismeri és ismereteit önállóan, biztosan alkalmazza, - jó (4) osztályzatot kap az a hallgató, aki a teljes anyagot alaposan ismeri és ismereteit biztonsággal alkalmazza, - közepes (3) osztályzatot kap az a hallgató, aki az anyag lényeges részeit jól ismeri és ismereteit megfelelı biztonsággal alkalmazza, - elégséges (2) osztályzatot kap az a hallgató, aki az anyag lényeges részeit elfogadható módon ismeri és az ismeretek alkalmazásában elfogadható jártasságot mutat, - elégtelen (1) osztályzatot kap az a hallgató, aki a továbbhaladáshoz, illetve szakmájának gyakorlásához feltétlenül szükséges elméleti és gyakorlati ismeretekkel nem rendelkezik. (5) A tanterv az eddig felsorolt ellenırzési formákon, illetıleg szakmai gyakorlati értékeléseken kívül kivételesen - a képzési célhoz igazodó - más ellenırzési formát, értékelést is elıírhat.

21.§ A jegymegajánlás (1)

Az oktató a hallgatónak az oktatási idıszakban nyújtott teljesítménye vagy tudományos diákköri munkája alapján jegyet ajánlhat meg.

17


A megajánlott értékelést (osztályzatot) az oktató legkésıbb a tantárgy félévi utolsó foglalkozásán ismerteti a hallgatókkal, illetve rögzíti a tanulmányi információs rendszerben. A megajánlott értékelést a hallgató nem köteles elfogadni, kérheti a vizsgára bocsátását. A hallgatónak a megajánlott osztályzatot a tanulmányi információs rendszerben a vizsgaidıszakban kell elfogadnia. A vizsgaidıszak végéig el nem fogadott megajánlott jegy érvénytelenné válik. Errıl a hallgatót a törlés elıtt 3 munkanappal megelızıen értesíteni kell.

22.§ A sikertelen vizsgák megismétlése, tantárgyak ismételt felvétele (1)

(2) (3)

(4) (5) (6) (7)

A vizsga sikertelensége esetén a vizsgáztató köteles az elégtelen osztályzatot, illetıleg a „nem felelt meg” tényt a vizsgalapra és a tanulmányi információs rendszerbe bejegyezni. A hallgató az elégtelen osztályzat kijavítását a vizsgaidıszakban javítóvizsgán kísérelheti meg. A javítóvizsgák száma tantárgyanként félévente kettı. A javítóvizsgára a hallgató idıkorlátozás nélkül bármely hátralévı vizsganapra jelentkezhet, legkésıbb a vizsgát megelızı munkanapon déli 12:00 óráig, ha van szabad férıhely. Ha az adott vizsgaidıszakban nem sikerül a tárgyat teljesíteni a tárgy ismételt felvételekor a vizsgák számát folyamatosan kell számolni. Egy tárgyból összesen legfeljebb 9 javítóvizsga tehetı. A sikertelen záróvizsga javítására vonatkozó rendelkezéseket a 31.§ tartalmazza. Az a hallgató, akit vizsgán nem megengedhetı eszközöket használ, a vizsgára elégtelen eredményt kap, a tárgyból nem javítóvizsgázhat.

23.§ A sikeres vizsga javítása (1)

(2)

(3) (4) (5)

Ha a hallgató a kapott érdemjegyet, értékelést javítani akarja, ugyanabban a vizsgaidıszakban ismételt vizsgát tehet. Az ismételt vizsgán az érdemjegyen rontani is lehet. A sikeres vizsga javítása csak vizsgaidıszakon belül tantárgyanként egy alkalommal lehetséges, de két tárgyból második ismételtvizsga is tehetı. Az újabb vizsga értékelése - amennyiben az nem elégtelen - végleges. Az ismételt vizsga elektronikus tanulmányi nyilvántartási rendszeri bejegyzésével a korábban kapott érdemjegy érvényét veszti. A záróvizsga javítására vonatkozó rendelkezéseket a 29. és a 30.§ tartalmazza. A sikeres gyakorlati jegy javítására - 19.§ (2) b) - is ezen rendelkezéseket kell alkalmazni.

24.§ A tanulmányi átlageredmény kiszámítása (1)

A hallgató tanulmányi bejegyzéseit az elektronikus tanulmányi nyilvántartási rendszerben az oktatási idıszak végén a tanulmányi ügyintézı lezárja. A hallgató a

18

Tanulmányi- és Vizsgaszabályzat vizsgaidıszak utolsó napját követıen 14 napon belül kifogással élhet elektronikus kérelem beadásával (TAN) a nyilvántartásban szereplı értékelésre vonatkozó adattal szemben. Az oktatásszervezési egység vezetıje a kifogást köteles kivizsgálni, és a hallgatót tájékoztatni a vizsgálat eredményérıl. (2) A hallgató teljesítményének nyomon követésére a tanulmányok egy félévnél hosszabb idıszakára vagy a tanulmányok egészére számított (halmozott) súlyozott tanulmányi átlag szolgál. A súlyozott tanulmányi átlag számításánál az adott idıszakban teljesített tantárgyak kreditértékének és érdemjegyének szorzataiból képzett összeget a teljesített tárgyak kreditjeinek összegével kell osztani. A hallgató tanulmányi átlageredményét a következı szorgalmi idıszak 4. hetéig meg kell állapítani. (3)

(4)

(5) (6) (7) (8)

(9) a) b) c) d) e) (10) (11)

Az a tantárgy, amelybıl a hallgató nem szerzett félévi aláírást, vagy amelybıl nem kísérelte meg a vizsgát, elégtelen (1) érdemjegyet vagy „nem felelt meg” minısítést kapott, illetve a javítóvizsga esetén korábban szerzett érdemjegy az átlagba nem számít bele. A félévi átlageredmény kiszámítása nem egyezik meg a tanulmányi ösztöndíj alapját képezı, a hallgatói juttatásokról szóló szabályzatban definiált ösztöndíjindex kiszámításával. Az áthallgatás során teljesített, vagy az elızı tanulmányok alapján tantárgyelfogadással elismert tantárgyak érdemjegye az átlageredménybe beszámít. Mesterképzésben tanulók kreditpótlásban teljesített tárgyai az adott félév tanulmányi eredményébe beszámítandók. A 19.§ (2) bekezdés alapján elıírt számonkérési formák eredményének az átlageredménybe való beszámításáról a tanterv rendelkezik. A vizsgaidıszakban az adott tantárgyból megszerzett végleges érdemjegyet kell figyelembe venni. A kreditponttal nem elismert tantárgyból tett vizsga eredménye a tanulmányi átlagba nem számítható be. A félév végi átlageredményt az osztályzatok és a (2)-(7) bekezdések rendelkezéseinek, valamint a Szabályzatnak a figyelembevételével két tizedes jegy pontosságig kell kiszámítani. A tanulmányi átlageredmény kitőnı, ha az átlag 5,00 jeles, ha az átlag 4,51-4,99 jó, ha az átlag 3,51-4,50 közepes, ha az átlag 2,51-3,50 elégséges, ha az átlag 2,00-2,50 Az elıvizsga során szerzett érdemjegyet az ott megjelölt vizsgaidıszak átlageredményébe kell beszámítani. Egy félévben a hallgató teljesítményének mennyiségi és minıségi megítélésére a kreditindex, illetve a korrigált kreditindex alkalmas. A kreditindex számításánál a félévben teljesített tantárgyak kreditértékének és érdemjegyének szorzataiból képezett összeget az átlagos elırehaladás esetén egy félév alatt teljesítendı harminc kredittel kell osztani. A korrigált kreditindex a kreditindexbıl egy, a félév során teljesített és az egyéni tanrendben vállalt kreditek arányának megfelelı szorzótényezıvel számítható. Az összesített korrigált kreditindex a hallgató több féléven keresztüli teljesítményének mennyiségi és minıségi megítélésére szolgál. Az összesített korrigált kreditindex számítása megegyezik a korrigált kreditindex számításával, azzal, hogy félévenkénti harminc kreditet és a teljes idıszak alatt felvett és teljesített krediteket kell figyelembe venni.

19


25.§ Méltányosság gyakorlása (1)

A hallgató kérelmére különleges esetben tanulmányai folyamán összesen egy alkalommal méltányosság gyakorolható. A méltányossági kérelmet tanulmányi ügyekben csak abban az esetben lehet beadni, ha a hallgató önhibáján kívül nem volt képes valamely tanulmányi kötelezettsége teljesítésére. A méltányosság alapjaként elfogadtatni kívánt indokot megfelelıen dokumentálni kell. (2) A méltányosság gyakorlása a rektor hatáskörébe tartozik. A kérelmet elektronikusan kell beadni (KM) a vizsgaidıszak utolsó napját követı 2. munkanap 12 órájáig. A kérelmet a beadást követı 15 napon belül el kell bírálni.

20

Tanulmányi- és Vizsgaszabályzat II.fejezet A KÉPZÉS BEFEJEZÉSÉRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

26.§ A végbizonyítvány A végbizonyítvány (abszolutórium) a tantervben elıírt vizsgák eredményes letételét, a szakmai gyakorlat teljesítését és - a nyelvvizsga letételének és a szakdolgozat (diplomamunka) elkészítésének kivételével - más tanulmányi követelmények teljesítését, illetve a szakdolgozathoz (diplomamunkához) rendelt kreditpontok kivételével a képesítési követelményekben elıírt kreditpontok megszerzését igazolja. Az abszolutórium a hallgató kérelmére (ABSZ) kerül kiadásra. (2) A végbizonyítványt a kar dékánja írja alá a hallgató leckekönyvében. (3) A végbizonyítvány kiadásának feltétele, hogy a hallgató az adott szakon elıírt kreditmennyiséget teljesítette és az egyéb tanulmányi kötelezettségeinek eleget tett. Feltétel továbbá, hogy a szakon elıírt kreditmennyiség hatvan százalékát a Pannon Egyetemen teljesítse. (4) A végbizonyítvány kiadásának további feltétele, hogy a hallgató kumulatív tanulmányi átlaga legalább 2,5 legyen. (1)

27.§ A záróvizsga (1) (2)

(3)

(4)

(5)

(6)

(7)

(8)

A hallgató tanulmányait az alapképzésben, a mesterképzésben és a szakirányú továbbképzésben záróvizsgával fejezi be. A záróvizsga a felsıfokú iskolai végzettség megszerzéséhez szükséges tudás (készség) ellenırzése és értékelése, amelynek során a jelöltnek arról is tanúságot kell tennie, hogy a tanult ismereteket alkalmazni tudja. Záróvizsgára jelentkezés határidejét a tanév idıbeosztásában kell megadni és az egyetem honlapján közzétenni. A diplomamunka/szakdolgozat/ portfólió beadásának végsı határidejét a felelıs oktatási egység határozza meg. A záróvizsgára bocsáthatóság feltétele a végbizonyítvány megléte és a diplomamunka/ szakdolgozat/ portfólió megadott határidıre való beadása és elfogadása. A záróvizsga szakdolgozat vagy diplomadolgozat megvédésébıl, a képesítési követelményekben elıírt írásbeli, illetıleg szóbeli vizsgából, egyes szakokon meghatározott gyakorlatok elvégzésébıl áll. A záróvizsga követelményeit, a számonkérendı témakörök tematikáját (szakirodalom megjelölésével együtt) a záróvizsga-tárgyak oktatásáért felelıs tanszékek/intézetek hirdetıtábláján minden félév megkezdésekor közzé kell tenni. Záróvizsga a rektor által meghatározott és a tanév idıbeosztásáról szóló határozatban közzétett záróvizsga idıszakban tehetı. A záróvizsgára bocsáthatóság feltételeit a záróvizsga idıszak elıtt 1 munkanappal teljesíteni kell. Ha a hallgató a hallgatói jogviszony megszőnéséig záróvizsgáját nem teljesíti, azt hallgatói jogviszonya megszőnését követıen bármely záróvizsga-idıszakban leteheti a záróvizsga letétele idején hatályos képesítési követelményeknek a záróvizsgára vonatkozó rendelkezései alapján. A végbizonyítvány kiállításától számított 7. év eltelte után a záróvizsga letételéhez új szakdolgozat (diplomadolgozat) beadása

21

Tanulmányi- és Vizsgaszabályzat szükséges. Nem hallgatói jogállásban teljesítendı záróvizsgáért eljárási díjat kell fizetni. (9) Záróvizsgát a záróvizsga-bizottság elıtt kell tenni. A záróvizsga-bizottságnak az elnökön kívül legalább két tagja van, akiket meghatározott idıszakra a dékán bíz meg. A záróvizsga-bizottságot úgy kell összeállítani, hogy legalább egy tagja egyetemi tanár, illetve egyetemi docens legyen, továbbá legalább egy tagja ne álljon foglalkoztatási jogviszonyban a Pannon Egyetemmel. A záróvizsgáról jegyzıkönyvet kell felvenni. A jelölt felkészültségét a bizottság tagjai osztályozzák, majd zárt ülésen - vita esetén szavazással - megállapítják az osztályzatot. Szavazategyenlıség esetén az elnök szavazata dönt. 27/B. § A szakmai vizsga és a vizsgabizottság

(10) (11) (12)

(13)

(14)

(15)

(16) (17)

(18)

A hallgató felsıfokú szakképzésben a tanulmányait szakmai vizsgával fejezi be. A szakképesítés megszerzésére a szakmai vizsgát a szakmai és vizsgakövetelmény alapján és a 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet rendelkezései szerint kell megtartani. A szakmai vizsgára bocsáthatóság általános feltétele a végbizonyítvány megléte, a szakmai és szakmai és vizsgakövetelményben elıírt szakmai gyakorlat teljesítése és a záródolgozat (megadott határidıre való beadása és elfogadása. Az egyes képzések szakmai és vizsgakövetelményei további feltételeket (különösen nyelvvizsga és tudásszintmérı vizsgák teljesítse) írhatnak elı a szakmai vizsgára bocsáthatóság alapjául. Iskolai rendszerő szakképzésben a tanulmányokat lezáró szakmai vizsgát lehet tartani a tanév rendjében meghatározott vizsgaidıszakokban, február-március, május-június és október-november hónapban (a továbbiakban: vizsgaidıszak). A szakmai vizsgára a) februári-márciusi vizsgaidıszak esetén a vizsgaidıszakot megelızı év december hónap 5. napjáig, b) májusi-júniusi vizsgaidıszak esetén a vizsgaidıszak évének február hónap -5. napjáig, c) októberi-novemberi vizsgaidıszak esetén a vizsgaidıszak évének augusztus hónap 21. napjáig lehet írásban jelentkezni a vizsgaszervezınél jelentkezési lap benyújtásával. A vizsgaszervezı legkésıbb az elsı vizsgatevékenység megkezdéséig köteles dokumentálni, hogy a vizsgára bocsátáshoz elıírt dokumentumokat a vizsgázó bemutatta. A szakmai vizsga a felsıfokú szakképzettség megszerzéséhez szükséges kompetenciák ellenırzése és értékelése. A szakmai vizsga moduláris felépítéső. Az egyes modulokhoz tartozó vizsgarészeket, azok vizsgafeladatait és jellemzı vizsgaformáját (írásbeli, gyakorlati, szóbeli, illetve interaktív), valamint idıtartamát a képzések szakmai és vizsgakövetelményei határozzák meg. A szakmai vizsgán a vizsgakövetelmények teljesítéséhez szükséges tételsor, feladatközlı lap, segédanyag, javítási-értékelési útmutató (a továbbiakban együtt: feladatlap) elkészítésérıl a szakképesítésért felelıs miniszter a vizsga nyelvén gondoskodik.

22


(20)

(21)

(22)

(23) (24)

(25) (26)

Az írásbeli és interaktív vizsgatevékenységhez központilag kiadott feladatlapokat a szakmai vizsga megkezdése elıtt legalább 3 nappal nyomtatott formában vagy elektronikus úton juttatja el a szakképesítésért felelıs miniszter - a több ágazat illetékességi körébe tartozó azonos vizsgarészek vonatkozásában az érintett miniszterrel egyetértésben - a vizsgaszervezınek. A szakmai vizsga nyelve magyar, illetıleg a képzés nyelvének megfelelı idegen nyelv. A modulzáró vizsga nyelve abban az esetben is magyar, ha a szakmai vizsga nyelve idegen nyelv. Az idegen nyelven letett szakmai vizsga az államilag elismert nyelvvizsgával nem egyenértékő, azt nem helyettesíti. Az írásbeli, interaktív vizsgatevékenységek országosan egységes vizsgaidıpontjait a több ágazat illetékességi körébe tartozó vizsgarészek esetén az érintett miniszterrel egyetértésben - a szakképesítésért felelıs miniszter határozza meg mind az iskolai rendszerő, mind az iskolarendszeren kívüli szakképzésre. A gyakorlati és szóbeli vizsgatevékenységek vizsgaidıpontját az OE képzési helyszínenként a vizsgáztatásban részt vevı oktatási egységekkel egyeztetve, az országos vizsganaptárhoz igazodóan a rendeletben meghatározott idıpontig rögzítik. A szakmai vizsgát vizsgabizottság elıtt kell letenni. A vizsgabizottság független szakmai testület. A vizsgabizottság munkájában az elnök, a szakmai vizsgát szervezı intézmény, továbbá a szakképesítés szerint illetékes területi gazdasági kamarának (a továbbiakban: illetékes területi gazdasági kamara) a gazdasági érdek-képviseleti szervezetekkel együttmőködve kijelölt képviselıje vesz részt. Ha a szakképesítés nem tartozik egyik gazdasági kamara hatáskörébe sem, akkor a vizsgabizottság munkájában a szakképesítésért felelıs miniszter által kijelölt szakmai szervezet (a továbbiakban: szakmai szervezet), illetıleg az ágazat egészében érdekelt szakmai kamarák képviselıje vesz részt. A vizsgabizottság mőködéséhez az elnökön kívül legalább két tag szükséges. Az elnököt a szakképesítésért felelıs miniszter jelöli ki. A vizsgabizottság munkáját szakértık (kérdezı tanárok) segítik. A szakmai vizsga elıkészítésében, lebonyolításában és dokumentálásában a szakképzési törvény és a vonatkozó SzMM rendelet elıírásait kell követni.

28.§ A diplomadolgozat és a szakdolgozat (1)

(2) (3)

(4)

(5)

A fıiskolai szintő képzésben, BSc/BA, valamint a felsıfokú szakképzésben részt vevı hallgatóknak szakdolgozatot, az egyetemi szintő, MSc/MA képzésben részt vevı hallgatóknak diplomadolgozatot kell készíteniük. A témakiírással és témaválasztással kapcsolatos elıírásokat a kar szabályozza. A szakdolgozat és diplomadolgozat tartalmi és formai követelményeit, az értékelés általános szempontjait, a beadás határidejét a tanterv alapján a témát kiadó, ill. jóváhagyó oktatási egységnek a tantárgyi követelményekben kell meghatározniuk. A dolgozat készítését az oktatási egység vezetıje által kijelölt témavezetı segíti. A tantervben biztosítani kell a szakdolgozat és a diplomadolgozat elkészítéséhez szükséges idıt. A szak- vagy diplomadolgozatokat minimum két – tartalmilag egyezı - példányban a kar által szabályozott módon kell leadni. A dolgozat értékelésérıl (külsı bíráló felkérésérıl és a témavezetıi vélemény összeállításáról) a témafelelıs oktatási egység gondoskodik. Biztosítani kell, hogy a jelölt a külsı bíráló és a témavezetı írásos véleményét a záróvizsga elıtt legalább egy héttel megkapja. A dolgozat csak akkor nem bocsátható védésre, ha azt sem a

23

Tanulmányi- és Vizsgaszabályzat témavezetı, sem a külsı bíráló nem javasolja, vagy ha a kar által elfogadott eljárásrend szerint a plágium miatt a dolgozat elutasításra kerül. Ebben az esetben a jelöltnek új dolgozatot kell a következı záróvizsga idıszakig benyújtania, a jelölt záróvizsgáját nem kezdheti meg. Errıl a hallgatót legkésıbb a záróvizsga elıtti napon értesíteni kell. (6) A szakdolgozat, vagy a diplomadolgozat megvédésére a záróvizsga-idıszakban kerül sor. A dolgozat minısítését (osztályzattal) a záróvizsga-bizottság állapítja meg. (7) A záróvizsga lebonyolításának rendjét a dékán szabályozza.

28/B.§ A záródolgozat (1) Felsıfokú szakképzésen a szakmai vizsgára bocsátás általános feltétele a szakmai és vizsgakövetelményben elıírt záródolgozat határidıre történı leadása. (2) A záródolgozat formai, tartalmi és terjedelmi követelményeit a képzésért felelıs kar – az adott vizsgatevékenység részletes elıírásait figyelembe véve – határozzák meg. (3) A záródolgozat témaválasztásával készítésével és beadásával kapcsolatosan a 28. § (2), (4)-(5) bekezdéseit kell alkalmazni. (4) A záródolgozatot a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott vizsgatevékenység keretében, a szakmai vizsgabizottság elıtt kell megvédeni.

29.§ A záróvizsga eredménye (1) (2)

A záróvizsga eredményének kiszámítási módját a tanterv tartalmazza. A záróvizsga eredményét a záróvizsga-bizottság elnöke az egyes vizsganapokon a vizsgáztatás befejezését követıen hirdeti ki. (3) Amennyiben a hallgató sikeres záróvizsgáját javítani kívánja, ezt a szándékát az eredményhirdetéskor jeleznie kell és ezt a tényt a záróvizsga-jegyzıkönyvbe be kell vezetni. Ezzel egyidejőleg a letett záróvizsga érvényét veszti. (4) Ha a hallgató a záróvizsga bármely részén nem jelenik meg a záróvizsga sikertelen.

29/B.§ A szakmai vizsga eredménye (5)

A szakmai vizsga eredményének kiszámítási módját – a szakmai és vizsgakövetelmény elıírásait figyelembe véve – a tanterv tartalmazza. (6) A vizsgázó az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján szakképesítésenként egyetlen osztályzatot kap. (7) A vizsgabizottság a szakmai vizsga utolsó napján, az utolsó vizsgatevékenység befejezését követı értekezletén jegyzıkönyvben rögzíti a vizsgázók teljesítményének értékelését. (8) A szakmai vizsga eredményét - a vizsgabizottság tagjainak jelenlétében - a vizsgabizottság elnöke hirdeti ki, majd röviden értékeli a szakmai vizsgát.

24


A vizsgarész %-os eredményét az egyes feladatok %-os értéke és a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott súlyozás szerint kell megállapítani. Ha a szakmai és vizsgakövetelményrıl szóló rendelet másképp nem rendelkezik, sikeres a vizsgarész, ha az így kapott érték 50% feletti. (10) Ha a szakmai és vizsgakövetelményrıl szóló rendelet másképp nem rendelkezik, sikertelen a szakmai vizsga, ha a vizsgázó egy vagy több vizsgarészen 50% vagy az alatti teljesítményt nyújtott. (11) A vizsga értékelése és az eredmények számítása során az értékeket az általános szabályok szerint kerekítve és egész %-ban kifejezve kell megállapítani.

30.§ A záróvizsga megismétlése (1)

A képzést lezáró sikertelen záróvizsga esetén a jelölt összesen annyi alkalommal tehet javító záróvizsgát, ahány tantárgyból a záróvizsga áll, egy tantárgyból azonban legfeljebb két alkalommal. Javító záróvizsgát csak az elégtelen vagy nem teljesített eredményő tantárgyból kell tenni. (2) Ismételt záróvizsgát egy alkalommal, legfeljebb két tárgyból lehet tenni. (3) Ismételt és javító záróvizsga a következı záróvizsga-idıszakban tehetı.

30/B.§ A szakmai vizsga megismétlése (1) A szakképesítés megszerzéséhez javítóvizsgát kell tennie annak a vizsgázónak, aki a) a szakmai vizsgán, a javító- vagy a pótlóvizsgán valamely vizsgarészbıl - ha a szakmai és vizsgakövetelményrıl szóló rendelet másképp nem rendelkezik 50% vagy az alatti teljesítményt nyújtott, b) a szakmai vizsgán igazolható ok nélkül nem jelent meg, vagy azt megszakította, továbbá akit c) szabálytalanság miatt a vizsgabizottság a szakmai vizsga folytatásától eltiltott. (2) Javítóvizsgát a (1) bekezdés a) pontjában felsorolt esetekben abból a vizsgarészbıl kell tenni, amelybıl a vizsgázó 50% vagy az alatti teljesítményt nyújtott. A (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott esetben a vizsgát teljes egészében meg kell ismételni. (3) A sikertelen szakmai vizsga, a pótlóvizsga és a javítóvizsga a szakmai és vizsgakövetelmény megváltozásáig, de legalább a szakmai vizsgát követı egy évig a képzés megkezdésekor érvényes vizsgakövetelmény szerint megismételhetı.

31.§ Az oklevél (1)

A sikeres záróvizsga alapján az Egyetem a jelölt számára, a tantervben meghatározott szakképesítés megjelölését is tartalmazó oklevelet állít ki a Felsıoktatási törvény 62. §-a alapján. Abban az esetben, ha a hallgató javító záróvizsgát kíván tenni, oklevelet csak a javító záróvizsga letétele után, annak

25


(2)

(3)

(4) (5)

eredménye alapján kap. Az oklevelet a rektor és a záróvizsga-bizottság elnöke (tartós távolléte vagy akadályoztatása esetén a vizsgabizottság egy tagja) írja alá. A záróvizsga bizottság elnöke helyett az oktatási dékánhelyettes is aláírhatja az oklevelet, amennyiben annak kiállítására nyelvvizsga bizonyítvány hiányában nem a záróvizsga idıszakban kerül sor. Az oklevél kiadásának feltétele a szakok képzési és kimeneti követelményeirıl szóló kormányrendeletben, illetve miniszteri rendeletben elıírt nyelvvizsga követelmény teljesítése. A nyelvvizsga meglétének igazolása csak az OE-en bemutatott eredeti nyelvvizsga bizonyítvánnyal teljesíthetı. Amennyiben az adott szak képzési és kimeneti követelménye az oklevél kiadásának feltételeként általános nyelvvizsgát ír elı, a követelmény teljesítése alól mentesülnek azok a fıiskolai, BSc/BA, egyetemi, MSc/MA képzésre felvett hallgatók, akik a beiratkozás évében legalább a 40. életévüket betöltik. Ez a rendelkezés azoknál alkalmazható utoljára, akik a 2015/2016. tanévben tesznek záróvizsgát. Az (2) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha a képzés nyelve nem a magyar nyelv. Az oklevél minısítését a záróvizsga eredmény alapján egységesen, a szakok tantervében meghatározott módon kell megállapítani.

Az oklevél (OM) minısítése: • Kiváló (5) ha OM = 5.00 • Jeles (5) ha 4.51 ≤ OM ≤4.99 • Jó (4) ha 3.51 ≤ OM ≤ 4.50 • Közepes (3) ha 2.51 ≤ OM ≤ 3.50 • Elégséges (2) ha 2.00 ≤ OM ≤ 2.50. (6)

(7)

(8)

(9)

(10)

A kitüntetéses oklevél: Kitüntetéses oklevelet kap az, akinek tanulmányai teljes ideje alatt elért: - osztályzatai között közepesnél rosszabb jegy nincs - kumulatív átlaga legalább 4.51 - összes szigorlatainak osztályzata jeles, továbbá - a záróvizsgán minden tantárgyból jeles eredményt ért el - valamint szakdolgozatának és/vagy diplomadolgozatának osztályzata jeles. Az oklevelet magyar és angol nyelven vagy magyar és latin nyelven, nemzeti és etnikai kisebbségi képzés esetében a nemzeti és etnikai kisebbségek nyelvén, nem magyar nyelven folyó képzés esetén magyar nyelven és a képzés nyelvén kell kiadni. Az alapképzésben és mesterképzésben szerzett oklevél mellé ki kell adni az Európai Bizottság és az Európa Tanács által meghatározott oklevélmellékletet magyar és angol nyelven, amely a tanulmányi kötelezettség legfontosabb adatairól és a tanulmányi eredményekrıl ad tájékoztatást. A Magyarországon szerzett felsıfokú végzettséggel rendelkezı személyek külföldön az alábbi, angol nyelvő elnevezéseket használhatják a tanulmányi irány megjelölésével: a) a fıiskolai végzettséggel rendelkezık: "Bachelor" (rövidítve: BA, BSc), b) egyetemi végzettséggel rendelkezık: "Master" (rövidítve: MA, MSc). A sikeres záróvizsga és az elıírt nyelvvizsga teljesítésének igazolását követı 30 napon belül a felsıoktatási intézmény kiállítja és kiadja az oklevelet, magyar és angol nyelven a jogszabályban rögzített tartalommal bíró oklevélmellékletet a jogosult részére.

26


A felsıoktatási intézmény a felsıfokú szakképzés sikeres szakmai vizsgája alapján az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképesítést igazoló bizonyítványt ad. A felsıfokú szakképzésben a bizonyítvány kiadásának elıfeltételeként a szakmai és vizsgakövetelmény, illetve a szakképzési program elıírhatja a nyelvvizsga letételét.

31/B.§ A szakmai bizonyítvány (12)

(13)

(14)

(15)

(16)

(1)

A felsıoktatási intézmény a felsıfokú szakképzés sikeres szakmai vizsgája alapján az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképesítést igazoló bizonyítványt ad. A felsıfokú szakképzésben a bizonyítvány kiadásának elıfeltételeként a szakmai és vizsgakövetelmény, illetve a szakképzési program elıírhatja a nyelvvizsga letételét. Ha a vizsgázó a szakmai és vizsgakövetelményrıl szóló rendeletnek megfelelıen eredményes szakmai vizsgát tett, a Magyar Köztársaság címerével ellátott, külön rendeletben meghatározottak alapján készült szakképesítés, szakképesítés-elágazás, részszakképesítés, szakképesítés-ráépülés megszerzését igazoló bizonyítványt (a továbbiakban: bizonyítvány) kap. A bizonyítványban meg kell jelölni a szakképesítés körét (szakképesítés, szakképesítés-elágazás, részszakképesítés, szakképesítésráépülés). A vizsgázó kérésére a bizonyítvány kiadásával egyidejőleg, vagy azt követıen magyar, angol, német vagy francia nyelven kiállított szakmai bizonyítvány kiegészítılapot (a továbbiakban: bizonyítvány kiegészítılap) kell a vizsgaszervezınek kiadnia, amelynek tartalmaznia kell a bizonyítványt kiállító intézmény nevét és jogi státuszát, a bizonyítvány sorozatjelét, sorszámát, a bizonyítvány kiállításának idıpontját, a vizsgarészek megnevezését, illetıleg teljesítmény-százalékait, a vizsga osztályzatát, valamint a szakképzés folyamatára vonatkozó információkat. A Nemzeti Szakképzési és Felnıttképzési Intézet (a továbbiakban: NSZFI) honlapján található „Nemzeti Referencia Központ”-ról letölthetı bizonyítvány kiegészítılap nyomtatványt a vizsgaszervezı tölti ki. A kitöltött bizonyítvány kiegészítılapot a vizsgaszervezı vezetıje aláírásával és az intézmény bélyegzıjével hitelesíti. A vizsgabizottság jegyzıje a törzslap alapján - a törzslapon szereplı adatokkal egyezıen - kiállítja a bizonyítványt, mely a szakmai és vizsgakövetelményrıl szóló rendeletben meghatározott vizsgarészek teljesítmény-százalékait is tartalmazza. A szakmai vizsgabizottság körbélyegzıjének lenyomatával ellátott bizonyítványt a vizsgabizottság elnöke és a vizsgaszervezı vezetıje írja alá. A bizonyítvány tartalmazza a szakmai vizsgán elért eredményt is. Ha a szakmai és vizsgakövetelményrıl szóló rendelet másképp nem rendelkezik, a vizsgarészenként elért %-os teljesítmények szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott súlyozott átlaga alapján, az (1) bekezdés szerinti osztályzat a következı: 81-100% jeles (5) 71-80% jó (4) 61-70% közepes (3) 51-60% elégséges (2) 50% vagy 50% alatt elégtelen (1) A vizsga értékelése és az eredmények számítása során az értékeket az általános szabályok szerint kerekítve és egész %-ban kifejezve kell megállapítani.

27

Tanulmányi- és Vizsgaszabályzat III.fejezet ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 32.§ (1) A 31.§ (10) bekezdésben szereplı oklevélmellékletet a 2006. március 1-je után tanulmányaikat befejezı hallgatók esetén kötelezı kiadni magyar és angol nyelven. A 2003. július 1-je elıtt tanulmányaikat befejezık részére az Egyetem nem állít ki oklevélmellékletet. A 2003. július 1. és 2006. március 1. között végzettek esetén kérelemre magyar nyelven és térítési díj ellenében angol nyelven is kiállítja az intézmény az oklevélmellékletet. (2) Jelen Szabályzat az 5. § 6. pontja, valamint a 31. § 3. pontja kivételével a Szabályzat hatálya alá tartozó valamennyi hallgatóra érvényes. A 2006/2007. tanév elsı féléve elıtt beiratkozott hallgatókra a fenti két pont vonatkozásában a korábbi Tanulmányi és Vizsgaszabályzatban rögzített feltételek az alábbiak szerint érvényesek: „A hallgatói jogállás fenntartásának feltétele: • Az ellenırzı szint(ek)nél a továbbhaladáshoz szükséges, a kari szabályzatok által elıírt feltételek teljesítése. a) A Gazdaságtudományi Karon a 3. félév végi ellenırzı szinten való továbbhaladás feltétele legalább 40 kreditpont megszerzése, amely tartalmazza a modell tanterv szerinti 1. félév tárgyait, míg az 5. félév végi ellenırzı szint esetében legalább 75 kreditpont megszerzése szükséges, amelybıl a szakterületi bizottságok legfeljebb 70%-ot nevesíthetnek. A nevesített tantárgyak között a modell tanterv szerinti 5. féléves tárgyak és szigorlatok nem szerepelhetnek. Levelezı tagozaton a modell tanterv szerint megszerezhetı kreditpontok arányában az illetékes szakterületi bizottság alacsonyabb kreditpont-korlátot is megállapíthat. b) A Georgikon Karon az egyes szakok modelltantervében foglalt, a mérési szintig megszerezhetı kreditérték 60%-a. c) A Mérnöki Karon a hallgatói jogállás fenntartásának feltétele az elsı 3 aktív félév alatt legalább 40 kreditpont, amelybıl a szakterületi bizottságok a modell tanterv szerinti 1. félév tárgyai közül legfeljebb 70%-ot nevesíthetnek, a levelezı tagozaton legalább 20 kreditpont. Továbbá az elsı 5 aktív félév alatt legalább 75 kreditpont megszerzése, amelybıl a szakterületi bizottságok legfeljebb 70%-ot nevesíthetnek. A nevesített tantárgyak között a modell tanterv szerinti 5. féléves tárgyak és szigorlatok nem szerepelhetnek. Ez a szabály felmenı rendszerben kerül bevezetésre tehát a 2000/2001. tanév indulásától számított 3.és 5. félévben lép hatályba. d) A Mőszaki Informatika Karon a hallgatói jogállás fenntartásának feltétele Az 1999-ben vagy korábban kezdett hallgatók esetén: A Mőszaki Informatika szakon • az elsı két aktív félévben összesen legalább 25 kreditpont elérése • az elsı nyolc aktív félév alatt a legalább 120 kreditpont megszerzése. A Villamosmérnöki szakon • az elsı öt aktív félévben összesen legalább 75 kreditpont elérése, amelybe a szaktárgyi gyakorlat nem számít bele. A 2000/2001. tanévtıl kezdı hallgatók esetében Az elsı 3 aktív félév alatt legalább 40 kreditpont, a levelezı tagozaton legalább 20 kreditpont, továbbá az elsı 5 aktív félév alatt legalább 75 kreditpont megszerzése. A kiegészítı és diplomás képzésben szőrıfeltételeket a Kar nem ír elı. (Ez a szabály felmenı rendszerben kerül bevezetésre tehát a 2000/2001. tanév indulásától számított 3.és 5. félévben lép érvénybe.) e) A Modern Filológiai és Társadalomtudományi Karon az elsı félévi modelltantervben szereplı összes szakterületi tárgyat legkésıbb a harmadik félév végéig teljesíteni kell. Érvényes a tanulmányaikat 2003. szeptemberében és a rákövetkezı tanévben kezdı hallgatókra.

28

Tanulmányi- és Vizsgaszabályzat A hallgatói jogállás egy adott szakon legfeljebb a képesítési követelményben meghatározott félévszám kétszereséig tartható fenn. (Aktív félévekrıl van szó.)” „Amennyiben az adott szak képesítési követelménye az oklevél kiadásának feltételeként általános nyelvvizsgát ír elı, a követelmény teljesítése alól mentesülnek azok a fıiskolai és egyetemi szintő képzésre felvett hallgatók, akik a beiratkozás évében legalább a 40. életévüket betöltik. Továbbá mentesülnek azok a hallgatók, akik tanulmányaik során a szak képesítési követelményeiben meghatározott képzési idı alatt betöltik a 40. életévüket, mentesülnek továbbá azok, akik a záróvizsgát követı 5 éven belül betöltik 40. életévüket. Az oklevél csak a 40. életév betöltése után adható ki.” (3) Jelen szabályzat 22. § (5) bekezdésében foglaltak csak a 2010/2011 tanévtıl felmenı rendszerben alkalmazhatók. (4) Jelen szabályzat 26. § (4) bekezdései csak a 2010. szeptemberében, vagy az után tanulmányaikat megkezdıkre alkalmazhatók. (5) Jelen Szabályzat 2010. augusztus 1-jével lép hatályba és ezzel egyidejőleg hatályát veszti a 418/2008-2009. (VI.11.) Szenátus határozatával elfogadott szabályzat. Veszprém, 2010. április 29.

Dr. Rédey Ákos rektor

29


FOGALOMTÁR Aktív félév: beiratkozással/bejelentkezéssel megkezdett félév. Elıadásnak nevezzük azt az oktatási formát, ahol elméleti jellegő oktatás folyik. Elıtanulmányi rend: az adott tantárgy felvételéhez elızetesen teljesítendı tantárgyak összessége. Elızetes tanrend: a szorgalmi idıszakot megelızıen a következı félévre felvenni kívánt tantárgyak listája. Gyakorlatnak (laboratóriumi gyakorlatnak) tekintjük azt az oktatási formát, ahol valamely tárgy készségszintő elemeinek begyakorlása vagy begyakoroltatása folyik (egyes tantárgyaknál az elıadás és a gyakorlat kiegészítheti egymást). Kötelezı tantárgy: Az adott szak képzési céljainak megfelelıen, a diploma megszerzéséhez szükséges törzsanyagot magában foglaló, kreditponttal rendelkezı tantárgy. Kötelezıen választható tantárgy: A diploma megszerzéséhez szükséges törzsanyagot tartalmazó, a szakirányt formáló, több tantárgy közül választható, kreditponttal rendelkezı tantárgy. Kreditpont: 30 tanulmányi munkaóra (tantárgy esetén 15 tanóra) egyenértéke. Kumulatív átlageredmény (halmozott súlyozott tanulmányi átlag):a tanulmányok egy félévnél hosszabb idıszakára vonatkozik. Az adott idıszakban teljesített tantárgyak kreditértékeinek és érdemjegyeinek szorzataiból képezett összeget a teljesített tárgyak kreditjeinek összegével kell osztani. Mintatanterv: a szak tanterve alapján a kötelezı és kötelezıen választható tantárgyak ajánlott ütemezése átlagos félévi terheléssel. Passzív félév: teljes félév hallgatói jogviszonyának szüneteltetése. Részképzés: a szak tantervének megfelelı, kétoldalú együttmőködési szerzıdések alapján más intézményben végzett tanulmányok. Szabadon választható tantárgy: az adott szak képzési céljaihoz nem kapcsolható, az intézmény tantárgykínálati listájából szabadon választott kreditponttal rendelkezı tárgy. Szeminárium (tantermi gyakorlat) az az oktatási forma, amelyben a hallgatók kis létszámú csoportokban aktívan, a tanárral történı intenzív kommunikáció lehetıségét kihasználva tanulnak egy teljes tantárgyat vagy annak egy részét (egyes tantárgyaknál az elıadás és szeminárium kiegészítik egymást). Végleges tanrend: az adott félévre beiratkozott hallgatók tantárgyfelvételének eredménye. Vizsgakurzus: a leckekönyv aláírási feltételének megléte esetén óralátogatás nélküli számonkérés.

30

1. sz melléklet: Kérelmek kezelésének rendje: Kérelem típusa

TVSZ hivatkozás

Jogorvoslati kérelem

3.§

Kérelem beadásának formája elektronikus

Kérelem elsı félév passzíváltatására

5.§ (2)

Bejelentés félév passzíváltatásra

Kérelem betőazonosítója

Beadás kezdete

KJ

Tudomásul jutástól

elektronikus

PA

8.§ (16)

elektronikus

BP

Felvételi értesítésben megadva Szorgalmi idıszak 2. hete

Tanulmányok szüneteltetése betegség miatt

5.§ (3)

levélben

Kifogás adott félév tárgyfelvételével kapcsolatosan Kifogás lezárt félév tanulmányi eredményének felülvizsgálatára Méltányossági kérelem

8.§ (13)

elektronikus

KURZ

24.§ (1)

elektronikus

TAN

25.§ (1)

elektronikus

KM

Kérelem tantárgyekvivalencia vizsgálatra

9.§ (16)

elektronikus

KE

Kérelem kreditátvitekre

9.§ (16)

elektronikus

KK

Regisztrációs idıszak kezdete Vizsgaidıszak elsı napja

Kérelem kedvezményes tanulmányi rendre Abszolutórium kikérése

11.§ 26. § (1)

elektronikus elektronikus

KT ABSZ

Vizsgaidıszak elsı napja

Jelentkezés minor szakra

10. §(2)

elektronikus

MIN

Átvételi kérelem

10.§

a honlapon* található őrlapon Párhuzamos képzés felvétele 12. § a honlapon* található őrlapon Részismeretek pótlására hallgatói jogviszony 7. § a honlapon* kérelmezése található őrlapon * http://www.uni-pannon.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=167&Itemid=276

Szorgalmi idıszak 2. hetének elsı napja Vizsgaidıszak utolsó napját követı munkanap Vizsgaidıszak kezdete elıtt 1 hét elsı napja

Regisztrációs idıszak elsı napja

Beadás vége

Határozathozatal határideje

Tudomásul jutástól számított 15 nap Regisztrációs idıszak kezdetéig Szorgalmi idıszak 4. hetének vége Szorgalmi idıszak utolsó munkanapja Szorgalmi idıszak 2. hete utolsó napja Vizsgaidıszak utolsó napját követı 15. nap Vizsgaidıszak utolsó napját követı 2. munkanap 12 órájáig Szorgalmi idıszak elsı hetének vége vizsgaidıszak utolsó munkanapját követı második munkanap Szorgalmi idıszak elsı hete Szorgalmi idıszak elsı napja Regisztrációs idıszak 3 napja június 30. december 31. június 30. december 31. augusztus 31. január 31.

Beadástól számítva 15 munkanap Regisztrációs idıszak 3 munkanap 8 munkanap 5 munkanap 5 munkanap 5 munkanap 15 munkanap

15 munkanap 15 munkanap

15 munkanap 5 munkanap 1 munkanap 15 munkanap 15 munkanap 5 munkanap

PANNON EGYETEM A PANNON EGYETEM TANULMÁNYI- ÉS VIZSGASZABÁLYZATA

Recommend Documents