2016. évi Intézményi Tudományos Diákköri Konferencia Pannon Egyetem. Konferenciakötet. Pannon Egyetem Veszprém, Keszthely november 9

2016. évi Intézményi Tudományos Diákköri Konferencia Pannon Egyetem

Konferenciakötet

Pannon Egyetem Veszprém, Keszthely 2016. november 9.

Intézményi Tudományos Diákköri Konferencia 2016. november 9. Konferenciakötet

A kötetet szerkesztette: Ható Zoltán Dr. Boda Dezső

Kiadja: Egyetemi Tudományos Diákköri Tanács Pannon Egyetem

Készült B5 formában, 11,9 (A/5) ív terjedelemben a Pannon Egyetem nyomdájában Műszaki vezető: Szabó László PE 104/2016

Tartalomjegyzék A konferencia szervezői ......................................................................................................... 2 Helyszínek .............................................................................................................................. 3 Gazdaságtudományi Kar ..................................................................................................... 5 Közgazdaságtudományi Szekció ............................................................................................ 7 Gazdaságtudományi tagozat ....................................................................................... 7 Georgikon Kar.................................................................................................................... 15 Agrártudományi Szekció ...................................................................................................... 17 Gazdaság- és társadalomtudományi tagozat ............................................................. 17 Állattudományi tagozat ............................................................................................. 23 Növényvédelmi és Környezettudományi tagozat ...................................................... 29 Növénytudományi tagozat ........................................................................................ 35 Mérnöki Kar ....................................................................................................................... 41 Kémiai és Vegyipari Szekció ............................................................................................... 43 Modellezés és szimuláció tagozat ............................................................................. 43 Biotechnológiák és környezetvédelem tagozat ......................................................... 51 Kémia I. tagozat ........................................................................................................ 59 Kémia II. tagozat ....................................................................................................... 67 Műszaki Tudományi Szekció ............................................................................................... 73 Műszaki tudományi tagozat ...................................................................................... 73 Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kar ........................................................... 81 Humán Tudományi Szekció ................................................................................................. 83 Világirodalom tagozat ............................................................................................... 83 Magyar irodalom; irodalom- és kultúratudomány tagozat ........................................ 89 Alkalmazott nyelvészet tagozat ................................................................................ 95 Angol nyelvészet és fordítástudomány tagozat ....................................................... 101 Pedagógiai, Pszichológiai, Andragógiai és Könyvtártudományi Szekció .......................... 107 Pedagógia tagozat ................................................................................................... 107 Társadalomtudományi Szekció .......................................................................................... 113 Társadalomtudományi tagozat ................................................................................ 113 Műszaki Informatikai Kar .............................................................................................. 117 Informatikai Tudományi Szekció ....................................................................................... 119 Informatika I. tagozat .............................................................................................. 119 Informatika II. tagozat ............................................................................................ 127

1

A konferencia szervezői

ETDT elnök: Dr. Boda Dezső

Mérnöki Kar Dr. Varga Tamás

egyetemi tanár Fizikai Kémia Intézeti Tanszék

egyetemi docens, KTDT elnök Folyamatmérnöki Intézeti Tanszék

Dr. Egedy Attila

ETDT titkárok: Dr. Valiskó Mónika

tudományos munkatárs, KTDT titkár Folyamatmérnöki Intézeti Tanszék

egyetemi docens Fizikai Kémia Intézeti Tanszék

Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kar Dr. Kovács Gábor

Ható Zoltán tanszéki mérnök Fizikai Kémia Intézeti Tanszék

egyetemi adjunktus, KTDT elnök Magyar Irodalomtudományi Tanszék

Kari TDT elnökök/titkárok:

Műszaki Informatikai Kar Dr. Vassányi István

Gazdaságtudományi Kar Dr. Kosztyán Zsolt Tibor

egyetemi docens, KTDT elnök Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszék

egyetemi docens, KTDT elnök Kvantitatív Módszerek Intézeti Tanszék

Dr. Fogarassyné dr. Vathy Ágnes egyetemi docens, KTDT titkár Rendszer- és Számítástudományi Tanszék

Dr. Raffay Ágnes Nóra egyetemi docens, KTDT titkár Turizmus Intézeti Tanszék

Georgikon Kar Dr. Takács András Péter egyetemi docens, KTDT elnök Növényvédelmi Intézet

Dr. Kovács Szilvia egyetemi adjunktus, KTDT titkár Állattudományi és Állattenyésztéstani Tanszék

2

Helyszínek Szekció Agrártudományi

Humán tudományi

Informatikai tudományi Kémiai és Vegyipari

Közgazdaságtudományi Műszaki tudományi Pedagógiai, Pszichológiai, Andragógiai és Könyvtártudományi Szekció Társadalomtudományi

Tagozat

Terem

Állattudományi

D II. előadó

Gazdaság- és társadalomtudományi

D I. előadó

Növénytudományi

D konferencia

Növényvédelmi és Környezettudományi

D III. előadó

Alkalmazott nyelvészet

A4

Angol nyelvészet és fordítástudomány Magyar irodalom; irodalomés kultúratudomány Világirodalom Informatika I. Informatika II.

A5

Biotechnológiák és környezetvédelem Kémiai I. Kémiai II. Modellezés és szimuláció Gazdaságtudományi

B 206 B 208 B 210 B 204 A3

Műszaki tudományi

B 213

Pedagógia

A8

Társadalomtudomány

A 03

3

A6 A7 I 726 I 924

Gazdaságtudományi Kar

Gazdaságtudományi Kar

5

Közgazdaságtudományi Szekció

Gazdaságtudományi Tagozat

Közgazdaságtudományi Szekció Gazdaságtudományi Tagozat Helyszín: A/3

Időpont

Cím

Szerzők

Témavezetők

9:15

Megoszt vagy megerősít? - A megosztáson alapuló gazdasági modell hazai vonatkozásai

Kántor Szilvia

Dr. Lőrincz Katalin

9:40

Hazai gyógyszállodák 2.0 - a medical wellness piaci kihívásai Magyarországon

Strack Flórián

Dr. Lőrincz Katalin

10:05

Check-in a jövőbe, avagy robotizálás a szállodai recepción

Molich Kitti, Stefán Ádám

Dr. GyuráczNémeth Petra

10:30

Hungarian Crumbs - Egy magyar oázis az amerikai gyorséttermek világában

Katus Réka, Kiss Barbara

Dr. Kővári Edit

10:55

A helyi gazdaságfejlesztés és az önkormányzati gazdálkodás kapcsolata Nemesvámos és Ballószög példáján keresztül

Matus Dániel, Németh Norina

Dr. Dániel Zoltán András

11:20

Beszállítók kiválasztásának elősegítése

Kopácsi Evelin

Pató Gáborné Dr. Szűcs Beáta

11:45

Nem konvencionális monetáris politika az eurózónában - előzmények és tapasztalatok

Czeczeli Vivien

Dr. Elekes Andrea, Dr. Szikszai Szabolcs

7



Megoszt vagy megerősít? - A megosztáson alapuló gazdasági modell hazai vonatkozásai Készítette: Kántor Szilvia Turizmus Menedzsment mesterszak Gazdaságtudományi Kar, Turizmus Intézeti Tanszék Témavezető: Dr. Lőrincz Katalin Kutatásom középpontjában a sharing economy jelensége és a közösségi gazdasági modell alapján működő vállalatok turizmusban betöltött szerepe áll. Vizsgálódásaim során arra kerestem a választ, hogy milyen az ebben a modellben működő vállalatok hazai megítélése, illetve, hogy milyen tapasztalati vannak azoknak a turistáknak, akik utazásaik során már vettek igénybe közösségi megosztáson alapuló szolgáltatásokat. A fogyasztói oldal mellett kíváncsi voltam arra is, hogy hogyan látják a jelenséget maguk a szolgáltatók. Érdeklődtem továbbá az iránt is, hogy számukra milyen konkrét előnyökkel jár a rendszerben való részvétel a hagyományos üzleti modell szerinti működéshez képest. Kutatásom során értékes tapasztalatokkal gyarapodtam, hiszen a közösségi gazdasággal kapcsolatban nagyon sok az olyan kérdés, melyre az eddigi kutatások még nem adtak választ. A szálláshely szolgáltatókkal és a sofőrökkel lefolytatott beszélgetések során rájöttem arra, hogy a jelenség a gyakran hangoztatott pozitívumok mellett, számos negatív tulajdonsággal is rendelkezik. Ennek egyik oka talán éppen a fogyasztók hozzáállása, vagyis, hogy a megosztáson alapuló gazdasági modellben működő vállalkozásokkal szemben is a hagyományos vállalatoknál megosztottakat az elvárások. Emellett érdemes kiemelni azt is, hogy Magyarországon ezek a szolgáltatások jelenleg szinte csak a fővárosban, valamint egy-két vidéki nagyvárosban tudnak igazán eredményesen működni, hiszen itt mutatkozik rájuk fizetőképes kereslet. A kisebb települések ennek ellenére folyamatos próbálnak felzárkózni, hiszen ők is szeretnék kiélvezni a rendszer által kínált lehetőségeket. Összességben úgy gondolom, hogy hazánkban mindenképpen érdemes támogatni az ilyen üzleti modellben működő vállalkozásokat, hiszen integrációjuk megvalósulása hosszú távon gazdasági fellendülést idézhet elő.

8



Hazai gyógyszállodák 2.0 - a medical wellness piaci kihívásai Magyarországon Készítette: Strack Flórián Turizmus Menedzsment mesterszak Gazdaságtudományi Kar, Turizmus Intézeti Tanszék Témavezető: Dr. Lőrincz Katalin Napjaink egyik legdinamikusabban fejlődő turisztikai terméke az egészségturizmus. A korábbi fogyasztói igények az elmúlt évek során átalakultak, új trendek váltak egyre elterjedtebbé. A medical wellness, mint a gyógy-, és wellness turizmus határán egyensúlyozó, a vendéglátás és a gyógyászat összefonódásaként megjelenő terület lesz az elkövetkező évek egyik meghatározó fejlődési iránya. Dolgozatom témájául a medical wellness magyarországi gyógyszállodákat érintő piaci kihívásainak elemzését választottam. Célom, hogy a szakorvosokkal és az állami intézményekkel készített strukturált interjúk, a hazai gyógyszállodák számára elérhető online kérdőívekre épülő, reprezentatív kutatás, valamint a felépítésének köszönhetően minden fogyasztó számára elérhető online kérdőívek segítségével választ találjak kérdéseimre. Arra, hogy milyen módon üzemelnek gyógyszállodáink, mennyire széles körben ismert a medical wellness fogalma, illetve milyen trendszerű változások és kihívások várnak a magyar gyógyszállókra. Fontosnak tartottam, hogy kutatásom során a kínálati és a keresleti oldalt is megvizsgáljam, valamint figyelembe vegyem a hazánkban jelenleg hatályos, gyógyszállodákhoz kapcsolódó szabályozásokat is. A dolgozat elkészítése során primer kutatást végeztem a gyógyszállodák minősítési és nyilvántartási rendszerét illetően, feltártam a rendszer hibáit, valamint felmérést végeztem a kereslet egy részét jelentő magyar személyek gyógyszállodával és medical wellnessel szemben támasztott ismereteinek és elvárásainak részletes megismerése érdekében. Az elvégzett kutatások eredményesek voltak, hiszen a megkérdezett szakorvosok véleménye, a szállodáktól érkező adatok, az anonim, online formában elérhető strukturált kérdőívekre beérkezett több mint 400 darab válasz, valamint az eredmények saját hipotéziseimmel való összevetése után lehetőségem volt következtetések levonására a medical wellnessel kapcsolatos piaci helyzetet és fejlesztési lehetőségeket illetően. A kutatás során bizonyítást nyert, hogy a gyógyszállodák magyarországi nyilvántartási rendszerének vannak hiányosságai, a medical wellness pedig egy növekvő, azonban még nem kellőképpen kiaknázott területe az egészségturizmusnak.

9



Check-in a jövőbe, avagy robotizálás a szállodai recepción Készítette: Molich Kitti Szimonetta, Stefán Ádám Turizmus-vendéglátás alapszak Gazdaságtudományi Kar, Turizmus Intézeti Tanszék Témavezető: Dr. Gyurácz-Németh Petra A XXI. században az innováció és megújulás természetesnek tűnik, s gyakran észre sem vehető, mert a mindennapi élet részévé vált. Ezek a folyamatok a legtöbb területre, így a turizmusra, azon belül a szállodaiparra is igen nagy hatást gyakorolnak, oly mértékben, hogy az ITB (Internationale Tourismus Börse - Berlin: világszínvonalú, évről évre megrendezett Nemzetközi Turisztikai Börze) egyik vezető témája 2016-ban a speciális rendeltetésű robotok térhódítása volt a világ szállodáiban. Ez a témakör friss és naprakész, olyannyira, hogy sok tudományos jellegű cikk és folyóirat a jelenlegi, 2016-os évben íródott, és a szakértők maguk is gyakran egymással ellentétes nézeteket vallanak. A hotelek esetében a minőségi kiszolgálás, az élmény és a siker, a szállodai szolgáltatás megfoghatatlanságából adódóan nagyban a személyzet professzionalizmusából és perszonalitásából eredeztethető, de vannak, akik az emberi tényezőt inkább feláldoznák a gazdaságosság és a hatékonyság oltárán. Prognózisok alapján valóban elképzelhető, hogy a személyes interakció a robotok elterjedésével megszűnik a hotelekben, de az igazi kérdés, hogy a fogyasztók és a szállodai menedzserek erre hogyan reagálnak. A dolgozatban először az innováció és a robotok alapfogalmát célszerű tisztázni, ezután röviden bemutatásra kerülnek a manapság forradalminak számító, robotizáláson alapuló vívmányok, működésük háttere, s a „fogyasztók” reakciói szerte a világon. A tanulmány nagyobb része a magyar potenciális utazóközönség adaptivitását elemzi a témában (attitűdvizsgálat keretein belül), emellett láthatóvá válik a menedzserekkel készített mélyinterjúk elemzéseiből az, ahogyan a magyarországi, felsőkategóriás hotelek vezetői vélekednek a robotok megjelenéséről a szállodaszektorban. A kutatás során vizsgált terület a Front Office részleg, azon belül is a recepció. Az eredményeket tekintve, a dolgozat a magyar utazók és szállodai vezetők nyitottságát, ezen témához való általános hozzáállását hivatott szemléltetni és ismertetni.

10



Hungarian Crumbs - Egy magyar oázis az amerikai gyorséttermek sivatagában Készítette: Katus Réka, Kiss Barbara Műszaki menedzser alapszak Gazdaságtudományi Kar, Szervezési és Vezetési Intézeti Tanszék Témavezető: Dr. Kővári Edit Manapság szinte minden sarkon láthatunk egy kávézót, éttermet, büfét, azonban ha csak ezek alapján kellene tájékozódnunk hamar eltévednénk, hiszen a legtöbbjük ugyan olyan. Ahhoz, hogy egy ilyen vállalkozás talpon tudjon maradni, szükség van valami pluszra. Mi azt tűztük ki célunkként, hogy összegyúrva a magyar kultúrát, hazai ízeket és a globalizálódó világban megjelenő modern jegyeket, létrehozunk egy gasztro-turisztikai célpontot az Egyesült Államokban. Ez az ötlet már több éve érlelődik bennünk, az egyetemen eddig megszerzett tudásunk, pedig segített abban, hogy egyre pontosabb képet kapjunk arról, hogyan is valósíthatnánk meg mindezt. Dolgozatunkat három fő részre bontottuk. Marketing tanulmányaink alapján elsőként a piaci, illetve fogyasztói igények felmérésére fókuszáltunk. Hiszen a fogyasztói kereslet pontos meghatározása biztosítja egy üzleti terv sikerességének alapjait. Annak érdekében, hogy jobban átlássuk egy vállalkozás alapítását és működési menetét, esettanulmányokon keresztül figyeltük meg az egyes vendéglátói egységeket, illetve készítettünk egy kérdőívet, melyet amerikai állampolgárokkal és Magyarországon élő külföldiekkel töltettünk ki. Ezen kutatásokból levonva a következtetéseket és kigyűjtve az általunk preferált ötleteket, létrehoztuk saját vállalkozásunk üzleti tervét, melyet pénzügyi, - ütemezési,- és fejlesztési modellekkel egészítettünk ki. Ez képezi dolgozatunk legjelentősebb részét. Felmerülhet a kérdés, hogy miért egy másik kontinensen tervezzük mindezt, hiszen egy ilyen jellegű vállalkozás elindítása itthon se kis feladat. Személyes motivációnk miatt döntöttünk így, hiszen Amerika mindkettőnk szívéhez közel áll. Úgy gondoljuk, hogy mentalitásunk beleillik az ottani légkörbe, így effektívebben tudnánk megvalósítani az elképzeléseinket. Ezen felül pedig az amerikai piac megfelelő színtere a magyar konyha újdonságként való megjelenésének.

11



A helyi gazdaságfejlesztés és az önkormányzati gazdálkodás kapcsolata Nemesvámos és Ballószög példáján keresztül Készítette: Matus Dániel, Németh Norina Gazdálkodási- és menedzsment szak Gazdaságtudományi Kar, Vállalatgazdaságtan Intézeti Tanszék Témavezető: Dr. Dániel Zoltán András Napjainkban egyre nagyobb jelentőséget nyernek a helyi önkormányzat által kezdeményezett, helyi érdekű gazdaságfejlesztések. A hazai települések különbözőségéből fakadóan a helyi önkormányzatok más-más szerepet töltenek be, és eltérő, a település érdekeit szem előtt tartó célokat fogalmaznak meg a helyi gazdaság támogatásáért, a település fejlődésének érdekében. Összehasonlításunk során két települést vizsgáltunk, Ballószöget és Nemesvámost. Mindkét település megyeszékhely mellett található, így számos közös vonás fedezhető fel, ugyanakkor az azonosnak vélt tények mellett több különbözőségre is bukkanhattunk. Kutatásunkban a helyi gazdaságfejlesztés eszközeit vizsgáltuk a települések közötti különbségek szemléltetésére. Módszertanunk során hivatalos forrásokból táplálkoztunk, a begyűjtött adatokat és dokumentációkat egy általunk készített szempontrendszer alapján hasonlítottuk össze. Kutatásunk során dokumentumvizsgálattal hasonlítottuk össze a települések helyi fejlesztéshez kapcsolódó rendeleteit, illetve kvantitatív vizsgálatokat is végeztünk a településen működő vállalkozások által fizetett helyi adók tekintetében. A választott településeken külön-külön vizsgáltuk a gazdasági szféra, a civil- és a kkv szektor jelenlétét.

Arra a kérdésre kerestük a választ, hogy a két településen a helyi

gazdaságfejlesztés szempontjából lényeges eszközök hogyan valósulnak meg egyik, illetve másik esetben, továbbá miként járulnak hozzá a gazdaság fejlesztéséhez. Az elemzéseink alapján azokra a következtetésekre jutottunk, hogy a különbségek egyfelől a települések adottságainak eltéréseiből, másfelől a kiaknázható lehetőségek felhasználásából adódhatnak.

12



Beszállító kiválasztásának elősegítése Készítette: Kopácsi Evelin Logisztika menedzsment mesterszak Gazdaságtudományi Kar, Ellátási Lánc Menedzsment Intézeti Tanszék Témavezető: Pató Gáborné Dr. Szűcs Beáta A dolgozat a beszállító kiválasztásának témájával foglalkozik. A multinacionális vállalatoknál jellemző, hogy többnyire rendelkeznek egy adatbázissal, ahol nyilvántartják a beszállítóikat, ahonnan igény esetén tudnak választani. A KKV-knál más a helyzet. A kis és középvállalkozások számára, nem áll rendelkezésre egy olyan adatbázis, ahol több potenciális beszállító értékelése nyilván van tartva, ezért nehezebb és lassabb a beszállítók kiválasztása. A kutatás, arra keresi a választ, hogy milyen módon lehet megkönnyíteni akár a kis és középvállalkozások számára, akár a multinacionális vállalatok számára, a megfelelő beszállító kiválasztását. A beszállító kiválasztásánál fontos a megfelelő auditálás elvégzése, ami alapján döntést tudnak hozni, hogy melyik beszállítóval érdemes partneri kapcsolatot létrehozni. A kiválasztás során segítséget nyújthat egy korábbi beszállító értékelés is. Előfordul, hogy ajánlás útján kerül látótérbe egy beszállító, de természetesen készítenek egy értékelést róla. Amennyiben megfelelt a vállalat által támasztott követelményeknek, létrejön az üzleti kapcsolat. A beszállító kiválasztás kihívását a KKV-knak az jelenti, hogy a megfelelő partnert minél kevesebb idő, és erőforrás ráfordításával ki tudják választani, jóval kisebb „merítésből”, mint a multik. A gyakorlati tapasztalat azt mutatja, hogy a vállalatok és beszállítók körében is gyakori, és „szájhagyomány” útján terjed, hogy melyik beszállító, hogy teljesít. Azonban nemcsak a beszállító és vállalat kapcsolatában fontos kérdés ez, de az is nagyon fontos, hogy a vevők milyen elvárásokat támasztanak a potenciális beszállítókkal szemben. Így a kutatás végső célja egy eljárás kidolgozása a beszállító kiválasztás terén, ami egyaránt gondolati sémát képez a KKV és a multinacionális vállalatok működéséhez, középpontba helyezve a vevői elvárásokat is.

13



Nem konvencionális monetáris politika az eurózónában – előzmények és tapasztalatok Készítette: Czeczeli Vivien Nemzetközi gazdaság és gazdálkodás mesterszak Gazdaságtudományi Kar, Nemzetközi Gazdaságtan Intézeti Tanszék Témavezetők: Dr. Szikszai Szabolcs, Dr. Elekes Andrea A 2007-08-as pénzügyi-gazdasági válság óta közel nyolc év telt el. Ez alatt az idő alatt a világ főbb fejlett országainak központi bankjai különböző likviditást elősegítő intézkedéseket hajtottak végre. A krízis epicentrumának tekinthető Amerikai Egyesült Államok gyors és drasztikus lépéseket tett, azonban az Atlanti-óceán túlpartján - Európában - ettől eltérő hozzáállás volt tapasztalható. Az eurózónában a pénzügyi stabilitás

helyreállítását

szolgáló,

elsősorban

refinanszírozási intézkedésekhez kapcsolódó műveletek hatékony eszközként szolgáltak a pénzügyi turbulenciából fakadó problémák enyhítésére. Az Európai Központi Bank (EKB) kizárólagos mandátuma, vagyis az árstabilitás biztosítása azonban évek óta nem valósul meg. Komoly kihívásokat jelent a defláció veszélye és a továbbra is fennálló problémák kezelése. Ennek megoldását célozva indította el az EKB 2015 elején – abban az időszakban, amikor USA-ban már a monetáris szigorítás első lépései kerültek napirendre - a mennyiségi lazítást (quantitative easing, QE). Figyelembe véve az európai bankrendszer és az eurózóna sajátosságait, felmerül a kérdés, hogy a klasszikus értelemben vett QE valóban hatékony eszköz lehet-e a jelenlegi helyzet orvoslására Európában. A dolgozat célja, hogy egységes keretbe foglalja az Európai Központi Bank krízist követő intézkedéseit, illetve azok hatásait. Feltárja azokat a tényezőket, amelyek kulcsfontosságúak az EKB tevékenységében, illetve meghatározzák, hogy miért tekinthető eltérőnek az európai jegybank monetáris oldali válságkezelése a többi vezető központi bankhoz viszonyítva. A kutatás kiemelt figyelmet fordít a mennyiségi lazítás eddigi európai tapasztalataira is. Részletesen körüljárja az intézkedés szükségességét megalapozó infláció kérdéskörét, valamint azon tényezőket, amelyek korlátozzák a mennyiségi lazítás eredményességét.

14

Georgikon Kar

Georgikon Kar

15

Agrártudományi Szekció

Gazdaság- és Társadalomtudományi Tagozat

Agrártudományi Szekció Gazdaság- és Társadalomtudományi Tagozat Helyszín: D/I. előadó

Időpont

Cím

Szerzők

Témavezetők

10:30

Két Zala megyei település fejlődése a XXI. században

Dávid Veronika

Hegedűsné Dr. Baranyai Nóra

10:45

Hulladékgazdálkodás társadalmi ismereteinek, gyakorlatának felmérése egy dél-balatoni településen

Horváth Zoltán

Dr. Lukács Gábor, Tóth Éva

11:00

A magyar urbanizáció folyamata a rendszerváltástól napjainkig, Gyenesdiás példáján keresztül

Valentin Szilveszter

Bacsi Zsuzsanna, Hegedűsné Dr. Baranyai Nóra

11:15

A magyar cukorpiac termelési és fogyasztási jellemzői

Vojnovics Éva

Dr. Lukács Gábor, Tóth Éva

17



Két Zala megyei település fejlődése a XXI. században Készítette: Dávid Veronika Gazdasági és Vidékfejlesztési Agrármérnök alapszak Georgikon Kar, Gazdaságmódszertani Tanszék Témavezető: Hegedűsné Dr. Baranyai Nóra A kutatás keretén belül két zala megyei település, Nagypáli és Misefa gazdasági – és társadalmi helyzetét vizsgáltam 2000-től napjainkig. Mindkét település Zalaegerszeg vonzáskörzetében található. 2001-ben hasonló képet mutattak, azonban jelenleg már gazdasági-társadalmi szempontból jelentősen eltérőek. Azt a hipotézist szerettem volna igazolni, hogy a kistelepülések (amilyen Nagypáli és Misefa is) fejlődésére jelentős hatással van a település vezetése, valamint a fejlesztési stratégia, amit a település vezetősége megfogalmaz, majd koncepciózusan követ. A kutatási célja az volt, hogy feltárásra kerüljenek azok a területek, okok, amelyek mentén két hasonló adottságú település fejlődése az elmúlt 15 év alatt más-más pályát járt be. A dolgozat adatbázisát primer és szekunder forrás szolgáltatta. A szekunder adatokat a KSH Tájékoztatási adatbázisának Területi statisztika fejezete nyújtotta. A primer kutatás során kérdőíves felmérést végzetem. Arra kerestem a választ, hogy a települések lakosainak mi a véleménye az utóbbi években végrehajtott helyi fejlesztésekről, hogy látják a település jelenét és jövőjét? Az elemzések módszertanát egyrészt a regionális elemzés eszköztára, másrészt az általános statisztika, valamint a következtetéses statisztika metódusai adták. Nagypáli vezetői a 2000-es évek elején két utat fogalmaztak meg: a turizmus fellendítését és a megújuló energiákban lévő potenciál kihasználását. A vezetés az utóbbit választotta. Misefán a turizmusban látták a jövőt, a kutatás során azonban kiderült, hogy ez a szemlélet csupán néhány évig tartott. Ma már a helyi Kastélyszálló és a falu vezetése között semmilyen együttműködés nincs, emellett más, turizmussal kapcsolatos szolgáltatás sem működik a településen. Nagypáli egy 496 fős Zala megyei település, amely az önkormányzat vezetőségének köszönhetően mára már egy dinamikusan fejlődő, környezettudatos község lett. Az átlag magyar településsel szemben lakosságszáma az utóbbi években megduplázódott, és korösszetétele is fiatalodó képet mutat, amely többek között a megépült, és további bővítés alatt álló lakóparknak köszönhető. A vidéki települések jelentős hányada, sajnos nem ismeri kellő mértékben saját lehetőségeit, a fejlődés esélyét gyakran egyedül csak a falusi turizmusban látja. Így volt ezzel Misefa is. A vizsgálat rávilágított arra, hogy mely okok vezettek ahhoz, hogy a 2000-ben 305 főt számláló település, mára már 270 fős faluvá vált. A fejlettségi mutatószámok, a kérdőíves felmérés, és a polgármesterekkel készített interjú alapján elmondható, hogy Nagypáli sokkal jobb társadalmi - gazdasági helyzetben van, mint Misefa. Azonban a legtöbb vizsgált terület vonatkozásában Misefa is az országos átlag felett helyezkedik el.

18



Hulladékgazdálkodás társadalmi ismereteinek, gyakorlatának felmérése egy dél-balatoni településen Készítette: Horváth Zoltán Növényorvos szak Georgikon Kar, Gazdasági és Társadalomtudományi Tanszék Témavezető: Dr. Tóth Éva, Dr. Lukács Gábor Magyarország hulladékgazdálkodása, dacára annak, hogy a szelektíven gyűjtött hulladék mennyisége évről évre növekedést mutat, az Európai Unió átlagához képest több szempontból jelentős lemaradásban van. Dolgozatom elkészítése során megvizsgáltam az Európai Uniós, a hazai és a regionális trendeket is, kutatásom középpontjában azonban lakóhelyem, Siójut hulladékgazdálkodásénak elemzése szerepel. Kutatásomat szekunder adatgyűjtéssel kezdtem, melynek eredményei dolgozatom kiindulópontját képezték. A primer kutatásomban először statisztikai elemzéseket végeztem. A Központi Statisztikai Hivatal, valamint EUROSTAT adatokat felhasználva saját statisztikai számításokon és példákon keresztül mutatom be Magyarország hulladékgazdálkodásának helyzetét. A szekunder adatokat tovább elemezve ismertetem Magyarország hulladékgazdálkodási jellemzőit EU-s viszonylatban, országos és regionális szinten is. A saját, primer kutatásom három részből tevődött össze: interjút készítettem, kérdőíves felmérést végeztem és megfigyelést készítettem. Az NHSZ Zöldfok Zrt. – a Déldunántúli régió egyik meghatározó hulladékkezelési szolgáltatója – műszaki és környezetvédelmi munkatársa nyújtotta kutatásomhoz primer kvalitatív információkat. Kérdőíves felmérést készítettem a siójutiak körében, célom a településen élők hulladékgazdálkodási ismereteinek, szokásaiknak felmérése. Végül hulladékgyűjtő edények tartalmát is vizsgáltam, hogy első kézből tapasztalatokat tudjak szerezni, hogy valójában milyen a települések élők hulladékgyűjtési gyakorlata. Dolgozatomban betekintés nyerhető egy 1000 főnél kisebb település hulladékgazdálkodási trendjeibe, valamint napjainkban a közszolgáltatóval szemben támasztott jogi és lakossági követelményekbe, valamint az ebből adódó problémákra. A jövőben gyakorlati jelentőséggel bíró javaslatokkal zárom dolgozatomat.

19



A magyar urbanizáció folyamata a rendszerváltástól napjainkig, Gyenesdiás példáján keresztül Készítette: Valentin Szilveszter Vidékfejlesztési agrármérnök szak Georgikon Kar, Gazdaságmódszertani Tanszék Témavezető: Dr. Bacsi Zsuzsanna, Hegedüsné r. Baranyai Nóra Dolgozatomban a területszervezés egyik alapműveletét a várossá nyilvánítás ügyét vizsgálom. Különös jelentőséggel és aktualitással bíró téma ez, hiszen ma Magyarországon a települések majdnem 11%-a város. Ez az arány 1990-ben a rendszerváltáskor még csak 5,3% volt. Tehát jól látható, hogy az elmúlt 25 évben nagy arányban növekedett a városi jogállású települések száma. E folyamat több okra is visszavezethető. Az egyik hogy a rendszerváltás előtt voltak olyan területek az országban, amelyet az akkori államvezetés nem nagyon fejlesztett, és így az ottani 10-15 000 fős „ óriásfaluk” nem kapták meg a városi rangot, csak a rendszerváltás után. Másik ok a presztízs, amely a városi rang megszerzésével jár. Hiszen egy városi rangú település a fejlettségétől függetlenül jobban tud érvényesülni, például az idegenforgalom terén. Harmadik ok pedig a településfinanszírozási ok, amely nagyban meghatározza a települések városi cím elnyerésére irányuló szándékát. Magyarországon ugyanis egy városi rangú település sokkal nagyobb, és több állami finanszírozásban részesül, mint a „község” és „nagyközség” besorolású települések. De ugyanez tapasztalható a fejlesztési pályázatok terén is. Azonban a fenti érvek nem mindegyik településre hatnak. Ugyanis vannak olyan városi nagyságú falvak melyeknek lakossága, de inkább vezetése úgy gondolja, hogy jelenleg a lakhelyük nem felel meg egy városi profilú településnek. Így alakulhatott ki az a helyzet, hogy Magyarország legkisebb városában Pálházán 1105 fő lakik, addig az ország legnagyobb nem városi rangú településén Solymáron 10 672 fő élt 2013-ban. Lakóhelyem, a zalai megyei Gyenesdiás is hasonló kettősségben éli mindennapjait. Ugyanis a maga majdnem 4000 lakosával Zala megye, és az egész Balaton-part legnagyobb nagyközsége mégsem szeretne város lenni az elkövetkezendő években, hiszen a településvezetés szerint a településnek inkább egy „elegáns nagyközségnek” kellene maradnia, mint hogy egy kis városias település lenne. Dolgozatomban szerettem volna megvizsgálni, hogy a fenti kettősség miből ered, és hogyan lehetne felszámolni mind törvényi, mint pedig társadalmi elfogadottság szinten. Ezen felül a dolgozatom második felében arra kerestem volna választ, hogy Gyenesdiásnak milyen lehetőségei, és kitörési pontjai lennének egy esetleges városi cím elnyerése esetén. Azonban a dolgozatom előkészítése közben 2015 márciusában Magyarország Kormánya módosította a területszervezésről szóló Kormány rendeletet (MK 2015 70.k.r), amely részletesen felsorolja, hogy mely feltételeknek kell megfelelnie egy településnek a városi cím elnyerésének érdekében. E feltételek egyike a 10 000 fő feletti lakosság. Ennek következtében Gyenesdiás a maga 4 000 fő lakosával jelen pillanatban nem lehetne város. Társkonzulensemmel történt egyeztetés után abban állapodtunk meg, hogy azt vizsgálom, hogy Gyenesdiás a lakossági feltételt leszámítva, vajon megfelel-e városi rangú településnek.

20



A magyar cukorpiac termelési és fogyasztási jellemzői Készítette: Vojnovics Éva Marianna Gazdasági Agrármérnöki mesterszak Georgikon Kar, Gazdasági és Társadalomtudomány Tanszék Témavezető: Dr. Tóth Éva, Dr. Lukács Gábor Tudományos diákköri dolgozatomban ismertetem a cukoripar hazai helyzetét, a cukorgyártás meghonosításától napjainkig. Rövid történeti áttekintést teszek a cukoripar utóbbi évtizedben történt átalakulásáról, privatizációjáról. Továbbá ismertetem a magyarok cukorvásárlási és fogyasztási szokásainak változásait. Kitekintést teszek a cukorrépa piaci elemzésével a hazai helyzetre. Beszámolok a 2017-es cukorkvóta megszűnéséről. Kutatásom elején több hipotézist állítottam fel. Mindezek igazolására gazdasági- és iparági elemzéseket készítettem és használtam fel, illetve társadalomtudományi kérdőívet készítettem és töltettem ki. A téma aktualitását mutatja, hogy a világ cukortermelésének 80 százaléka cukornádból, 20 százaléka pedig cukorrépából származik. A répacukor fontos népélelmezési alapanyag, 2015-ben mintegy 15 ezer hektáron takarítottak be cukorrépát Magyarországon. Gazdasági hasznát növelik az állattenyésztésben jól hasznosítható melléktermékei: a leveles répafej gondos betakarítás esetén a szarvasmarhákkal feltakarmányozható, szalmafélékkel kiegészítve jó minőségű szilázs készíthető belőle. A melasz szeszipari feldolgozásra valamint az itt keletkező vinasz takarmányozásra is felhasználható. Emellett a cukorgyári mésziszap a savanyú talajok meszezésére alkalmas. [1] Belátható, hogy a cukoripar fontos szegmensét képezi a mezőgazdaságnak. 2017 küszöbén valóban fontos kérdéssé vált: hogyan tovább…? Erre is igazak Széchenyi István gondolatai: „Nemzetünknek mindig az volt az egyik legnagyobb hibája, hogy vagy nem bízott magában, vagy elbízta magát.” [2] [1] Nábrádi A., Pupos T., Takácsné György K. 2008 Üzemtan II.: A cukorrépatermelés ökonómiája és szervezése [2] Széchényi I., 1846.12.20. Akadémiai beszéd

21



Agrártudományi Szekció Állattudományi Tagozat Helyszín: D/II. előadó

Időpont

Cím

Szerzők

Témavezetők

10:30

Magyarország sertés takarmányozási gyakorlata az ammónia emisszió tükrében

Koltay Ilona Anna

Dr. Dublecz Károly, Benedek Zsuzsanna

10:45

Probiotikumos kiegészítő hatása a takarmány táplálóanyagainak látszólagos emészthetőségére lovakkal végzett kísérletben

Such Nikolett

Dr. Bartos Ádám

11:00

Toxinkötők hatékonyságának in vivo és in vitro vizsgálata baromfiban

Szindekovics Ágnes

Dr. Dublecz Károly

11:15

Lovak balneoterápiás kezelése a Hévízi tó vizének felhasználásával

Ujj Zsófia

Dr. Bartos Ádám

23



Magyarország sertés takarmányozási gyakorlata az ammónia emisszió tükrében Készítette: Koltay Ilona Anna Agrármérnök mesterszak Georgikon Kar, Állattudományi és Állattenyésztéstani Tanszék Témavezető: Benedek Zsuzsanna, Dr. Dublecz Károly Az EU direktívák az üvegház-gázok kibocsájtására vonatkozóan egyre szigorodnak. A karon, a Földművelésügyi Minisztérium megbízásából jelenleg is folyó tudományos kutatással megalapozottan szeretnénk bizonyítani, hogy az ammónia kibocsájtás csökkentésére vonatkozó Magyarországgal szemben támasztott közösségi elvárások és előírások túlzóak. Ezen kutatás részeként valósult meg a Sertéságazati kutatási feladatok elvégzése című projekt. Melynek célja volt, hogy a hazai sertéstelepeken gyűjtött takarmány és trágyaminták laboratóriumi elemzése során nyert N-tartalmak, mint alapadatok és kérdőíves adatszolgáltatás felhasználásával, a jelenlegi magyarországi nitrogén- és ammónia emissziós helyzetképet pontosítsuk a sertés vonatkozásában. Valamint, hogy az eredményeink alapján kidolgozható környezetkímélő technológiai ajánlásokkal hozzájáruljunk a magyarországi sertéstelepek környezetterhelésének csökkentéséhez. Munkánk során a Földművelésügyi Minisztérium, a TAKI, a NAIK MGI, az MFSE és az MSTSZ segítségével összeállított magyarországi sertéstelepek teljes körű címlistájából dolgoztunk. Sorsolással végzett egyszerű mintavételt alkalmaztunk, amelynél Magyarország minden egyes sertéstelepének egyforma volt az esélye arra, hogy a mintába bekerüljön. A vizsgálat során 100 telepről gyűjtöttünk mintákat és kérdőívet. Sajnos az elemzés során ki kellett zárni az értékelésből néhány telepet, a nem megfelelően kitöltött kérdőíve miatt. Végső soron tehát 87 telep mintáit és kérdőíveit vizsgáltuk, melyeknek segítségével a 2015-ös állomány közel egyötödét sikerült felmérnünk. Üzemméretet tekintve mind a 4 telepméretről (háztáji gazdaság, kis-, közepes-, nagyüzem) lettek releváns információink, így kimondható, hogy a mintánk reprezentatív volt. A fentiek alapján kapott minta adataiból végzett takarmányozási gyakorlatra vonatkozó vizsgálataink során elemeztük a Magyarországon jellemző fehérje és energia szinteket, fontosabb aminosav összetevőket, enzimeket és rosttartalmakat. Dolgozatomban ezek eredményeit szeretném ismertetni.

24



Probiotikumos kiegészítő hatása a takarmány táplálóanyagainak látszólagos emészthetőségére lovakkal végzett kísérletben Készítette: Such Nikoletta Agrármérnök mesterszak Georgikon Kar, Állattudományi és Állattenyésztéstani Tanszék Témavezető: Dr. Bartos Ádám Munkánk során egy probiotikumos kiegészítő lovak takarmányának emészthetőségére gyakorolt hatását vizsgáltuk. A készítmény Lactobacillus casei ATCC 7469, Lactobacillus plantanum ATCC 8014, valamint élesztő (Saccharomycces cerevisiae IFO0203) kultúrákat tartalmazott. A kísérletet két kancával (18, 20 éves) és két herélttel (15, 18 éves) végeztük. Az állatok napi munkavégzése a vizsgálat időtartama alatt nem változott. A kísérlet megkezdése előtt valamennyi lóval fűszénát (1000g/ 100 kg ÉT), valamint (80 g/ 100 kg ÉT) nedvesített roppantott zabot etettünk naponta kétszer. Az első bélsár mintákat a vizsgálatok megkezdése után 7 nappal vettük. A mintavétel két egymást követő napon történt, melyekből valamennyi vizsgált ló esetén átlagmintát készítettünk. A mintavételt követően a lovak takarmányát 40 ml probiotikummal egészítettük ki, melyet két részre osztva, a zabhoz keverve etettünk hét napon át. Ezt követően, valamint a kezelések bejelezése után 7 nappal, majd 4 héttel a bélsár mintavételt megismételtük a kísérlet kezdetéhez hasonló módon. Meghatároztuk a takarmány és bélsár minták szárazanyag, nyersfehérje, nyersrost és savban nem oldódó hamu (AIA) tartalmát. Utóbbi az emésztési együtthatók meghatározásakor indikátorként szolgált. Valamennyi mintavételi időpontban meghatároztuk a friss bélsár pH-ját, valamint a tejsav termelő baktériumok számát is. A probiotikumot a lovak szívesen fogyasztották, takarmány visszautasítást nem tapasztaltunk. Közvetlenül a probiotikum kiegészítést követően a szárazanyag, nyersfehérje és nyersrost látszólagos emészthetősége már javuló tendenciát mutatott, de szignifikáns különbségeket csak a kezelések befejezése után 1 héttel tapasztaltunk, 4 hét múlva az előző méréshez képest nagyobb változás nem mutatkozott . A tejsavbaktériumok száma közvetlenül a kezelések után nem változott jelentősen, egy héttel később azonban megnőtt. Eredményeink alapján arra következtethetünk, hogy a probiotikum kiegészítő eredményesen használható lovak takarmányában az egyes tápanyagok emészthetőségének javítására, valamint a tejsav termelő baktériumok számának növekedésére gyakorolt kedvező hatása miatt előnyös lehet a bélflórára nézve. Így a készítmény fontos szerepet játszhat az etetett takarmányok táplálóanyagainak hatékonyabb hasznosíthatóságában.

25



Toxinkötők hatékonyságának in vivo és in vitro vizsgálata baromfiban Készítette: Szindekovics Ágnes Agrármérnök mesterszak Georgikon Kar, Állattudományi és Állattenyésztéstani Tanszék Témavezető: Dr. Dublecz Károly Kísérleteinkkel különböző toxinkötők in vitro és in vivo hatékonyságát hasonlítottuk össze. A mikotoxinokkal (F-2 toxin, T-2 toxin, DON, Aflatoxin B1, Ochratoxin-A, Fumonisin B1) mesterségesen szennyezett kukoricához a vizsgálandó toxinkötőket (A „B” jelű készítmény bentonit volt. Az „A” toxinkötő ß-glükánt, a „C” jelű tisztított és aktivált szmektit agyagásványt, a „D” jelű pedig a „C” jelű kiegészítő vitaminokkal és antioxidánsokkal kiegészített változatát jelentette.) 2 g/kg arányban kevertük. A kontroll kezelést a toxinkötőt nem tartalmazó takarmány jelentette. Az in vitro modell a baromfi emésztőcsatornájának pH viszonyai és a takarmány átlagos áthaladási ideje alapján került kialakításra. Az állatkísérleteket 4 és 6 hetes, egyedi kihasználási ketrecekben elhelyezett, Ross 308-as broiler kakasokkal végeztük. Ez esetben szintetikus toxinokkal (F-2; T-2; DON) mesterségesen szennyezett tápok és az in vitro kísérletnél leírt toxinkötők etetését követően határoztuk meg a madarak mikotoxin ürítését. Eredményeink alapján kijelenthetjük, hogy a különböző toxinkötő készítmények közül az in vitro hatékonyság alapján kiemelkedett az „A”-val jelzett készítmény. Ennek a kiegészítőnek a hatékonysága az aflatoxin kivételével szignifikánsan jobb volt. Az aflatoxint valamennyi toxinkötő jobb hatékonysággal, 44-54% volt képes megkötni. Az in vitro eredmények arra is felhívják a figyelmet, hogy a toxinkötők kombinálása és a bekeverési arány csökkentése nem feltétlenül javítja az eredményeket. Az állatkísérletek során a mikotoxinok felszívódásának arányát nem lehetett meghatározni, mivel a takarmánnyal elfogyasztott mikotoxinok a mikrobás tevékenység révén részben lebomlanak, átalakulnak az emésztő traktusban. A madarak mikotoxin ürítése az F-2, T-2 és DON toxin esetében nem volt összhangban az in vitro eredményekkel. A takarmánnyal elfogyasztott DON és T-2 toxin 4-5, az F-2 toxin 14-15%-a ürült a bélsárral. Az ürített toxinmennyiségeket a toxinkötők nem befolyásolták. Az in vivo eredmények alapján feltételezhető, hogy a toxinkötő készítmények és a mikotoxinok között létrejövő adszorbancia nem tekinthető olyan erősségűnek, ami az emésztőtraktus végéig fennmarad. A vékonybél elején megkötött mikotoxinok egy része minden bizonnyal újra szabaddá válhat, felszívódhat, illetve az utóbél szakaszokban a bakteriális fermentáció eredményeképpen átalakul.

26



Lovak balneoterápiás kezelése a Hévízi tó vizének felhasználásával Készítette: Ujj Zsófia Agrármérnök mesterszak Georgikon Kar, Állattudományi és Állattenyésztéstani Tanszék Témavezető: Dr. Bartos Ádám A Hévízi-tó és az itt folyó kezelések a Hungarikum Bizottság 2015. január 29-i döntésének köszönhetően „kiemelkedő nemzeti értéknek” számítanak. Főként a mozgásszervi megbetegedések gyógyításában elért eredmények az egész világon méltán tették híressé a gyógytavat. Évente több mint egy millió ember fürdik a vizében, több százezren veszik igénybe a különböző gyógyászati kezeléseket. A humán gyógyászati tapasztalatok figyelembevételével zajlottak Keszthelyen a Pannon Egyetem Georgikon Karán a lovakon végzett iszapkezelések. A kapott kutatási eredmények is nagyban hozzájárultak ahhoz az ötletünkhöz, hogy érdemes lenne a Hévízitó elfolyó vizét hasznosítani a lovak gyógykezelésében, egy hidroterápiás kezelőközpont kialakításával. Az elgondolás lényege egy a Tó elfolyó vízével működő négy lovas hidroés balneoterápiás lójártató gép létrehozása, melynek üzemeltetéshez a következő kiegészítő infrastruktúra szükséges: fogadóépület, vizsgáló-és kezelőépület. A kezelő épületben lószolárium és sókamra is helyet kapna, illetve itt lehetne elvégezni az iszapkezeléseket is. A kiszolgáló létesítmények és a kezeléshez szükséges eszközök energia ellátását megújuló energiaforrásokkal fedeznénk. A létesítmény kiépítésével a lovak számára is elérhetővé válik a hévízi gyógyvíz jótékony hatása, amely jelentősen megnövelheti a lovak hasznos élettartamát, egyes mozgásszervi betegségek esetén jelentősen rövidülhet a gyógyulás ideje, illetve a rehabilitációs időtartam. A berendezés költséghatékony, mivel gyakorlatilag nincs vízmelegítési és felhasználási költség. A jártatógépből ugyanis a kezeléseket követően egy nádágyas tisztítás után változatlan mennyiségben kerül vissza a víz az elfolyó csatornába. A megújuló energiaforrások használatával az üzemeltetés is gazdaságossá és környezetkímélővé tehető. Létrehozható tehát egy Európában is egyedülálló, gazdaságosan üzemeltethető kezelőközpont, amely nagyban hozzájárulhat a hazai lovaságazat fejlődéséhez, valamint komoly határon túli érdeklődésre is számot tarthat.

27


Növényvédelmi és Környezettudományi Tagozat

Agrártudományi Szekció Növényvédelmi és Környezettudományi Tagozat Helyszín: D/III. előadó

Időpont

Cím

Szerzők

Témavezetők

10:30

Újabb lehetőségek fuzárium rezisztencia kialakítására gabonafélékben

Bati Alina

Dr. Hoffmann Borbála

11:00

A köles (Panicum miliaceum L.) mint gyomnövény szerepe a gabonavírusok epidemiológiájában

Henézi Ágnes

Dr. Takács András Péter, Pásztor György

11:15

A fűz és nyár avar lebontásának vizsgálata a Balaton és a Kis-Balaton területén

Simon Szabina

Dr. Kucserka Tamás

11:30

A csattanó maszlag (Datura stramonium L.), a szőrős disznóparéj (Amaranthus retroflexus L.) és a termesztett köles ( Panicum miliaceum L.) kukoricára gyakorolt allelopátiájának tanulmányozása

Strasszer Péter

Dr. Nádasyné Dr. Ihárosi Erzsébet

11:45

Klórpirifosz tartalmú talajfertőtlenítő szer szulfonil-karbamid érzékenység növelő hatásának vizsgálata kukorica hibrideken

Szász Villő Dóra

Dr. Tóth Zoltán

29



Újabb lehetőségek fuzárium rezisztencia kialakítására gabonafélékben Készítette: Bati Alina Növénytermesztő mérnök szak Georgikon Kar, Növénytudományi és Biotechnológiai Tanszék Témavezető: Dr. Hoffmann Borbála A Fusarium graminearum a legjelentősebb azon gombafajok közül, melyek a búza kalászfuzáriózisát okozzák. A kórokozó a növény minden részét képes megfertőzni és a búza mellett más gabonaféléknek is potenciális kórokozója (árpa, kukorica). A fertőzés következményeként jelentős mennyiségi veszteséggel kell számolni, továbbá a betakarított termés minőségét is negatívan befolyásolják az általa termelt mikotoxinok. A növényvédelemben három megoldás kínálkozik: a kémiai védekezés, a klasszikus rezisztencia nemesítés és a gazdanövény genetikai módosítása. Utóbbi kettő a fertőzéssel szemben rezisztens növények előállítására irányul. A búza D genomjának donorjaként ismert Aegilops tauschiiból származó rezisztenciagén felhasználásának lehetőségével foglalkozó doktorandusz hallgató kutatásában vehettem részt. A munkám a rezisztenciagén klónozására és a kapott nukleotid szekvencia ellenőrzésére, értékelésére korlátozódott. A kísérletek helyszínéül a University of Tuscia, Növényi biotechnológiai és növényélettani laboratórium szolgált. Az említett A. tauschiiból származó rezisztenciagén klónozása sikerrel járt és a szekvenálás után több, korábban nem ismert nukleotid került azonosításra. A továbbiakban tesztelhető lesz a rezisztenciagén kalászfuzáriózis elleni hatékonysága és a korábban árpából származó rezisztenciagénnel történő összehasonlítása.

30



A köles (Panicum miliaceum L.) mint gyomnövény szerepe a gabonavírusok epidemiológiájában Készítette: Henézi Ágnes Növényorvosi mestzerszak Georgikon Kar, Növényvédelmi Intézet Témavezetők: Pásztor György, Dr. Takács András Péter A köles (Panicum miliaceum L.) az egyik legősibb kultúrnövények egyike. Jelentős szerepe volt másodveteményként és hézagpótlóként is. A kölest, mint gyomnövényt már a 1948-1961. évi Bábolna környéki gyomfelvételezés alkalmával említik. Már 20 éve is jelentős területen okozott fertőzést, azóta kártétele tovább erősödött. A közeljövőben újabb Panicum fajok megjelenésére és terjedésére lehet számítani. A kísérlet során célul tűztük ki a szántóföldeken gyomnövényként megjelenő termesztett köles vírusfertőzöttségének vizsgálatát és a fontosabb gabonavírusok esetén epidemiológiai jelentőségük meghatározását. A vizsgálat során 2014 és 2015 szeptemberében 45 köles (Panicum miliaceum L.) levélmintát gyűjtöttünk. Lesencefalu határában fekvő gabonatermő területekről 35, a keszthelyi Fenyves allé közelében lévő területekről pedig 10 minta származott. A minták kiválasztásánál törekedtünk arra, hogy a begyűjtésre kerülő növény vírusfertőzés tüneteit mutassa. A vírusfertőzés megállapítására DAS ELISA szerológiai módszert alkalmaztuk. A laboratóriumi vizsgálatok elvégzéséig a mintákat fagyasztva tároltuk. A 45 mintából 19 esetében sikerült vírusfertőzést igazolni. Tíz mintában a búza csíkos mozaik vírus (Wheat streak mosaic virus, WSMV), hat mintában a búza törpülés vírus (Wheat dwarf virus, WDV), szintén hat mintában az árpa csíkos mozaik vírust (Barley stripe mosaic virus, BSMV), kettő mintában az árpa sárga törpeség (Barley yellow dwarf virus, BYDV) és egy mintában a rozsnok csíkos mozaik vírust (Brome streak mosaic virus, BstMV) mutattuk ki. A rozsnok mozaik vírus (Brome mosaic virus, BMV) jelenlétét a rendelkezésre álló mintákból nem tudtuk igazolni. Négy komplex fertőzést is találtunk, ebből három WDV és WSMV, valamint egy WDV, WSMV és BYMV. Eredményeink rámutatnak, hogy a termesztett köles gyomosító alfajai a közvetlen kompetitív hatásukon túlmenően jelentős szerepet játszhatnak egyes gabonavírusok terjesztésében. Mindezek figyelembevételével kiemelt jelentőségű a gyomok elleni védekezés a gyomnövény köles fajok terjedésének a megelőzése.

31



A fűz és nyár avar lebontásának vizsgálata a Balaton és a Kis-Balaton területén Készítette: Simon Szabina Környezetgazdálkodási agrármérnök szak Georgikon Kar, Meteorológia és Vízgazdálkodás Tanszék Témavezetők: Dr. Kucserka Tamás Az EU VKI (DIRECTIVE 2000/60/EC,2000) célul tűzte ki felszíni vizeink jó ökológiai állapotának elérését 2015-ig. Nem csak a kitűzött cél elérése a fontos, hanem annak fenntartása is, így nélkülözhetetlen a víztestekben lejátszódó alapvető anyagforgalmi folyamatok, mint pl. a lebontás vizsgálata. Az avar lebomlásának ütemét és az azt befolyásoló tényezőket több évtizede vizsgálják, ennek ellenére kevés hazai publikáció születik a témában. Így egy terepi kísérletet állítottam össze a Balaton, a Kis-Balaton, illetve a Zala területén fűz (Salix sp.) és nyár (Populus sp.) avar lebontási ütemének tanulmányozása céljából. Ezek alapján a célkitűzéseim a következők voltak: meghatározni (1) a fűz és a nyár avar lebontási ütemét kicsi illetve nagy lyukbőségű avarzsákokban, valamint (2) elemezni a víztestek fizikai- és kémiai változóinak lebontásra gyakorolt hatását. Az avar lebontási ütemének vizsgálatára avarzsákos módszert alkalmaztunk, a lebontási ütemet az Mt=M0*e-kt képlettel határoztuk meg, ahol Mt a visszamaradt száraz avar tömege (g), M0 a száraz avar tömege a 0 időpontban, k az exponenciális bomlási együttható, t a kihelyezés óta eltelt idő (nap). Meghatároztuk az avar felezési idejét a TH= ln2*k-1 összefüggés segítségével. Vizsgálataink során megállapítottuk, hogy a fűz és nyár avar lebontása nagyjából hasonló ütemben zajlott. A két féle avarzsák közül a sima avarzsákban fogyott gyorsabban az avar a kisebb lyukbőségű zsákhoz viszonyítva mindhárom víztestben. A Balaton és a Zala esetében a nagyobb lyukbőségű zsákokban sokkal intenzívebben megindult az avar aprózódása, míg a Kis-Balatonba kihelyezett mintákban a kétféle lyukbőségű zsák lebontási üteme nem különült el ilyen nagymértékben. A Balatonban az avar lebontása nagyrészt a gyors, míg a Kis-Balaton esetében a közepes kategóriába esett. A Zala esetében a nagyobb lyukbőségű zsákokba helyezett avar esett a gyors, míg a kis lyukbőségű zsákokba helyezett a közepes kategóriába, függetlenül az avar típusától. A makrogerinctelen szervezetek közül a Gammarus, ill. Chironomus fajok domináltak. A kémiai és fizikai változók tekintetében megállapítható, hogy mindegyik víztest pHja az enyhén lúgos tartományba (7,36-8,84) esett, a vezetőképesség 430 és 1036 µScm-1 között változott. A vizsgált ionok koncentrációja esetében a területre jellemző értékeket mértünk.

32



A csattanó maszlag (Datura stramonium L.), a szőrős disznóparéj (Amaranthus retroflexus L.) és a termesztett köles (Panicum miliaceum L.) kukoricára gyakorolt allelopátiájának tanulmányozása Készítette: Strasszer Péter Növényorvos mesterszak Georgikon Kar, Növényvédelmi Intézet Témavezető: Dr. Nádasyné Dr. Ihárosi Erzsébet A vizsgált három gyomnövény, a csattanó maszlag (Datura Stramonium), a szőrös disznóparéj (Amaranthus Retroflexus) és a termesztett köles (Panicum miliaceum) kártétele jelentős Magyarországon. Ezt bizonyítja, hogy mindhárom a 10 leggyakoribb gyomnövény között szerepel. Az 50-es évek óta ugrásszerűen megnőtt az általuk borított termőterületek aránya. Kukoricában különösen nagy terméskiesést okoznak ezek a gyomfajok. Erőteljes terjedésük egyik oka az allelopátia, melyet a csattanó maszlagnál, illetve a szőrös disznóparéjnál már korábbi kutatások igazoltak. A köles allelopátiájáról azonban nem találtunk korábbi adatokat. Kísérletem célja az volt, hogy e három gyomnövény kukoricára gyakorolt allelopatikus hatását vizsgáljam laboratóriumi (bioassay) körülmények között. A kísérletemet 2015-ben a Pannon Egyetem Georgikon Kar Növényvédelmi Intézetének gyombiológiai laboratóriumban végeztem. A három gyomnövény faj vizes levélkivonatával kezelt kukoricát csíráztattam 20 C fokon termosztátban 8 ismétlésben, 25 db maggal petri csészénként. Egy gyomnövény levélkivonatából 3 növekvő koncentrációjú kivonatot készítettünk: 2,5 5 és 7,5%. A kísérlet egy hétig tartott. A 4. napon értékeltük a csírázási százalékot, majd a 7. napon bontottuk a kísérletet, és az alábbi paramétereket vizsgáltuk: csírázási százalékot, hajtáshosszt, gyökérhosszt, hajtás frisstömeget, gyökér frisstömeget. Végül az eredményeink kiértékeléshez Microsoft Office Excel és SPSS 21 szoftvereket használtunk. A kísérletünk eredménye megerősítette a szakirodalmi adatokat, mely szerint a szőrös disznóparéj és a csattanó maszlag levelei allelopatikus hatással bírnak. A szőrös disznóparéj és a csattanó maszlag kivonatai gátolták a kukorica csíranövények fejlődését. A köles serkentő hatással a kukorica csíranövény fejlődésére, kis koncentrációban még kifejezetten, majd a koncentráció növelésével egyre kevésbé. Itt tehát a pozitív irányú allelopátia érvényesült.

33



Klórpirifosz tartalmú talajfertőtlenítő szer szulfonilkarbamid érzékenység növelő hatásának vizsgálata kukorica hibrideken Készítette: Szász Villő Dóra Növényorvos mesterszak Georgikon Kar, Növénytermesztéstani és Talajtani Tanszék Témavezető: Dr. Tóth Zoltán Az Európai Bizottság 2013. május 24-én kibocsátotta a 485/2013/EU rendeletét, miszerint 2013. december 1-je után tilos imidakloprid, klotianidin és tiametoxám hatóanyaggal kezelt vetőmagok forgalmazása és felhasználása a mellékletben felsorolt növénykultúrák esetében, többek közt kukorica, napraforgó, repce, szója kultúrákban, kivételt képez ez alól a kalászos gabonák csávázott vetőmagjainak felhasználása és forgalmazása. Továbbá tilos méhek által látogatott növények virágzást megelőző permetezése és talajfertőtlenítése. A rendelet nyomán a gazdálkodók számára az elsődleges problémát az jelenti, hogy így az állománykezelésre és talajfertőtlenítésre használható szerek piretroid és foszforsav-észter típusú anyagokra korlátozódtak. Szántóföldi növénykultúrákon belül a kukorica, búza és a repce is képes felvenni a klórpirifoszt, így az könnyen kölcsönhatásba tud lépni más, a növényben található hatóanyaggal. A hatóanyag csökkenti a növény szulfonil-krabamid lebontó képességét. A szulfonil-karbamid növényben belül történő lebontásának folyamata jól ismert. A lebontás helye a citokróm P450 fehérje komplex, ahol a hatóanyag enzimek jelenlétében deaktiválódik és lebomlik, ily módon a növény magára nézve ártalmatlanná teszi a vegyületet, ez a szelektivitásának alapja. Ha a növény elég gyorsan le tudja bontani hatóanyagot, a szercsoportra jellemző tünetegyüttesek nem jelentkeznek. Fontos gyakorlati kérdés, hogy védekezhetünk-e talajlakó kártevők ellen szerves foszforsav észter hatóanyagú rovarölőszerrel fitotoxikus hatás, terméskiesés veszélye nélkül, abban az esetben, ha posztemergens gyomirtásokat szulfonil-karbamid hatóanyagú herbicidekkel tervezzük elvégezni. A probléma élő, a kérdés a gyakorlatban is felmerül, ezért aktualitása miatt kísérletem ezen kérdések megválaszolására irányul. Kísérleteim során három nagy nemesítőház összesen 12 hibridjének reakcióját vizsgáltam a két szer együttes alkalmazása esetén. A különböző hibridek eltérő érzékenyéggel bírnak klórpirifosz hatóanyagú talajfertőtlenítőszer szulfonil-urea fitotoxicitás növelő hatására való tekintetben. Klórpirifosz hatóanyagú talajfretőtlenítő szerrel alapkezelt területen egyes ALS-inhibitor tartalmú posztemergens gyomitrószerrel kezelt gond nélkül termeszthetőek, amennyiben azt az előírás szerinti időpontban és dózisban alkalmazzuk, míg más hibridek esetén a két hatóanyagcsoport együttes használatát nem javasolnám, abban az esetben sem, ha mindent az előírtak alapján végzünk.

34


Növénytudományi Tagozat

Agrártudományi Szekció Növénytudományi Tagozat Helyszín: D/Konferenciaterem

Időpont

Cím

Szerzők

Témavezetők

10:30

A homoki nőszirom (Iris arenaria W. et K.) parlagokra való betelepítését megalapozó talajtani vizsgálatok a Peszéradacsi-réteken

Deák Márk, Fülöp Bence, Nyári László

Dr. Bódis Judit, Dr. Sisák István, Dr. Vadász Csaba

10:45

A császárfa bemutatása és hazai alkalmazhatóságát befolyásoló tényezők

Keresztényi Bálint

Dr. Tóth Zoltán

11:00

Szarvasgombát termő ültetvények és mikorrhizált csemeték vizsgálata hazai körülmények között.

Kutas Bendegúz

Dr. Szeglet Péter

11:15

Nőszőfű (Epipactis) fajok elterjedése a Keszthelyi-hegységben

Pacsai Bálint

Dr. Bódis Judit

11:30

Őshonos fafajok előfordulásának vizsgálata Keszthely - Kertváros térségében

Vass Bálint

Horváthné Dr. Baracsi Éva

35



A homoki nőszirom (Iris arenaria W. et K.) parlagokra való betelepítését megalapozó talajtani vizsgálatok a Peszéradacsiréteken Készítette: Deák Márk, Fülöp Bence, Nyári László Tamás Természetvédelmi mérnök alapszak Georgikon Kar, Növénytermesztéstani és Talajtani Tanszék, Növénytudományi és Biotechnológiai Tanszék Témavezető: Dr. Bódis Judit, Dr. Sisák István, Dr. Vadász Csaba, A parlagszukcessziót a környező területek fajgazdagsága és az egyes fajok abundanciája, illetve diszperziós képessége jelentősen befolyásolhatja. A ritka fajok betelepülését segíthetjük, ha propagulumaikat bevisszük a visszagyepesedő parlagra. Feltétezzük, hogy a betelepítések hatékonyságát jelentősen növelhetjük, ha a betelepítendő faj termőhelyi igényeit figyelembe vesszük. Azt vizsgáltuk, hogy mely talajtani jellemzők befolyásolják a homoki nőszirom (Iris arenaria W. et K.) előfordulásokat, s ezek különböznek-e azon területek paramétereitől, ahol nem fordul elő a faj. A 227 minta nyolc termőhelyről, 87 mintavételi pontból különböző talajmélységekből származott. A homoki nőszirom öt termőhely 27 pontján fordult elő. A talajvizsgálat száraz szitálással elkülönített hét szemcseméret frakció mérést, mésztartalom és - a felszíni rétegben - humusztartalom meghatározást, valamint nedves és száraz talajon végzett színmérést foglalt magába. Diszkriminancia analízissel határoztuk meg a homoki nőszirom termőhelyi igényét és vizsgáltuk a termőhelyek különbözőségét. Megállapítottuk, hogy az Iris arenaria termőhelye az összes adat alapján (minden talajmélységet figyelembe véve) erősen elkülönül a többi termőhelytől. Megismételtük az elemzést csak a felszíni talajmintákkal is. Az összes talajminta esetében a pontosan osztályozott megfigyelések aránya 93,8 % volt, a felszíni talajminták esetében 95,4 %. Az Iris arenaria a közepesen durva homok frakció (0,25-0,5 mm) nagyobb arányát (25,7 %) a finom homok frakciók kisebb mennyiségét (0,056-0,125 mm: 16,1 %; 0,02-0,056 mm:3,1 %), az alacsony mésztartalmat (3,1 %) kedveli, valamint a színmérés értékei közül a nedves és száraz mérésben is az „a” mérőszám alacsonyabb étéke mellet (a[száraz]: 3,94; a[nedves]: 4,22), azaz a kevésbé vöröses színű talajokon volt jelen. Ezen ismeretek birtokában gyors és egyszerű módszerekkel ki tudjuk választani azokat a parlagokat, ahova érdemes az Iris arenaria propagulumait bevinni. Ehhez a mintákból csak száraz szitálást kell végezni, valamint színmérést és mésztartalom meghatározást kell végezni.

36



A császárfa bemutatása és hazai alkalmazhatóságát befolyásoló tényezők Készítette: Keresztényi Bálint Kertészmérnök alapszak Georgikon Kar, Növénytermesztéstani és Talajtani Tanszék Témavezető: Dr. Tóth Zoltán Napjainkra világszerte óriási energiaigény alakult ki,a technológiai fejlődésnek ,a növekvő népességszámnak és az egyre több gép használatának köszönhetően. A fosszilis erőforrások, mint a kőszén, a földgáz és a kőolaj mellet egyre nagyobb szerepet kapnak a megújuló energiaforrások. Az Európai Uniós törekvéseknek is az célja,hogy egyre több helyen használják a megújuló energiákat, hisz mára 450 millió fogyasztójával a világ második legnagyobb energiapiacával rendelkezik és a környezetvédelmi okait is figyelembe kell venni. A legnagyobb előnyük, hogy hasznosításuk közben a forrás nem csökken, hanem azonos ütemben újratermelődik vagy megújul, emellett a környezet szennyező hatásuk is kisebb. Ebbe a csoportba tartozik, például: a nap-, a szél-, a vízenergia, a geotermia, a biomassza és egyéb megújuló energiák. Ezek közül a biomassza felhasználásáról, és ezen belül az energiafák alkalmazását dolgozom fel munkámban. Az energianövények két nagy csoportja a fás- és lágyszárú növények. Lágyszárúakból, mint a kukorica, a repce, a napraforgó…. bioetanol, biodízel, biogáz,brikett és pellett lesz,míg a fásszárúak elsősorban szilárd tüzelőanyag formájában hasznosul. Utóbbi közül nálunk a fűz, a nyár illetve bizonyos szelektált akác fajtái telepíthetők energetikai célokból. Manapság még egy új faj kezd elterjedni, nevezetesen a császárfa és annak hibridjei, amiknek a jövőben energetika szempontból nagy szerepe lehet bár ezt jelenleg még a törvények és kezdetleges állami vizsgálatok miatt nincs lehetőség. A császárfa Paulownia tomentosa a Lamiales rend, Paulowniaceae család, Paulownia nemzetség egyik faja. Ezen kívül még sok másfaja ismert, például: P. elongata, P. fortunei, P. kawakamii ….. A növény bemutatása mellett kísérletet is végeztem, melyben a császárfák egyik hibridéjéből 15 db Oxyfát ültettünk 40 l-es edényekbe, oly módon, hogy 3 változó közeg alapján 5-5 egyedet vizsgáltam, ezzel az optimális pH-t megállapítása érdekében, illetve azt, hogy valóban képes-e,olyan intenzív növekedésre, mint ami különböző megjelenési közlési formákban megtalálható. A talaj savasítására 10%-os ecetet, a lúgosításra mésziszapot használtunk fel, mert semleges talaj állt a rendelkezésemre. A másik választott módszer, pedig riportok készítése volt. Felkerestem a forgalmazók közül párat, például: SUNWO Zrt. ,Carbon solutions Kft. , emellett megkérdeztem egy kertészt,egy erdőmérnököt, néhány laikus embert is és ezekből minél több információ szerezése volt a célom. Főbb következtetések és eredmények: A császárfa hibridjei nagyon sok pozitív tulajdonsággal bírnak, több szempontból is hasznos faanyagot ad. Levele sok oxigént termel és jelentős mennyiségű szén-dioxidot köt meg, ezenkívül más célokra is felhasználható. Virága ízletes mézes ad,a méhek számara kedvező illatú és színű. Hibridjei már nem invazív növények Más növényekkel képes szimbiózisban élni.

37



Szarvasgombát termő ültetvények és mikorrhizált csemeték vizsgálata hazai körülmények között. Készítette: Kutas Bendegúz Mezőgazdasági mérnök szak Georgikon Kar, Növénytudományi és Biotechnológiai Tanszék Témavezető: Dr. Szeglet Péter Bevezetés: Szarvasgombával oltott csemeték, mikorrhizáltságát vizsgáltam. A vizsgált fafajok a gyertyán, a fekete fenyő, a kocsányos tölgy és a mogyoró. Érdeklődésem egyik fő oka az oltás hatékonysága. A csemetéket egy, két és három éves korukban vizsgáltam. Összehasonlítottam a mikorrhizáltsági szintjüket. Termő ültetvényeket is elemeztem, vizsgáltam telepítési módjukat. Mivel hazánkban nem követhetjük teljes mértékben a francia vagy olasz példát, így saját körülményeink között kell kivizsgálni az ültetvényes termesztés kérdéseit. Anyagok és módszerek: A vizsgálatokhoz sokaságonként tizenkét csemetét választottam ki, megfelelve a szakirodalomnak és a magyar erdészeti előírásoknak. Az ültető konténerek eltávolítása után teljes gyökér átmosás következett. Majd a sztereomikroszkóp segítségével a gyökérvégek átvizsgálását végeztem. A gyökéren található gomba fajokat, esetleges kártevőket fénymikroszkóp alatt azonosítottam. Ezek után százalékosan értékeltem a gombák jelenlétét. Eredmények: Megállapítottam a csemeték oltást követő változását. Névlegesen hogy a harmadéves csemeték között nagy a leromlás. Az oltási módon megéri változtatni, mert más módszerrel kevesebb anyag igénybevételével is nagyobb sikert lehet elérni. Az ültetvényes termesztés terén fontos technológia kérdésekre találtam választ. Ezekből a tő táv szabályozása és a műtrágyázás a két kiemelendő rész. Következtetés: Az eredményes szarvasgombatermesztés kulcsa a helyes technológia megtalálása. Ez azonban sok kutatást és próbálkozást igényel. Eredményeim pontosítják és alátámasztják azokat a követelményeket amelyeket hazánkban teljesítenie kell egy gombtermesztőnek.

38



Nőszőfű (Epipactis) fajok elterjedése a Keszthelyi-hegységben Készítette: Pacsai Bálint Természetvédelmi mérnök szak Georgikon Kar, Növénytudományi és Biotechnológiai Tanszék Témavezető: Dr. Bódis Judit Hazánk legnépesebb orchidea-nemzetsége a nőszőfüvek (Epipactis), 22 taxon előfordulását jelezték eddig az országból. A nemzetség jórészt eurázsiai elterjedésű, fiatal csoport, melyben a fajképződés napjainkban is nagyon intenzív, jelenleg az ismert fajok száma 60 körülire tehető. Adott faj különböző populációinak bélyegei egyrészt a gyakori önmegporzás okán, másrészt eltérő termőhelyi viszonyokból adódóan kisebb-nagyobb mértékben eltérhetnek. Ezért a nőszőfűfajok egymástól való elkülönítése nehézkes, s részben ezzel magyarázható, hogy a nemzetség taxonjainak többsége csak az elmúlt húszharminc évben került leírásra. Az elkövetkező években várható az Epipactis-fajok sorának további bővülése mind globálisan (új fajok leírása), mind hazánkban (új populációk felfedezése). Munkám célja a Keszthelyi-hegység területén előforduló nőszőfűfajok meghatározása és állományaik feltérképezése volt. Előzetes terepbejárások (2014, 2015) után a 2016-os évben került sor a terület szisztematikus bejárására. Az egyes tövek helyzetét GPS segítségével rögzítettem, az adatok megjelenítését ArcGIS programmal végeztem. Összesen 2143 tő nőszőfű felvételezését végeztem el. A területről nyolc nőszőfűfajnak volt irodalmi vagy herbáriumi adata, ezek közül hét faj előfordulását sikerült megerősíteni és a hegységre nézve további hét, eddig nem jelzett faj (Epipactis albensis, E. neglecta, E. palustris, E. peitzii, E. pontica, E. purpurata, E. tallosii) került elő. A hegység területét lefedő 9 flóratérképezési kvadrátra nézve 29 új adat került megállapításra (a Magyarország Orchideáinak Atlaszában szereplő elterjedési térképek alapján), illetve több régebbi adat is új megerősítést nyert. Az eredmények alapján elmondható, hogy a Keszthelyi-hegység nőszőfűfajokban rendkívül gazdag, eddig a 22 hazai taxon közül 15 került elő a területről. Ez a fajgazdagság legnagyobb részben annak köszönhető, hogy a hegység élőhelytípusokat tekintve nagyon változatos. E változatosság megóvása a leglényegesebb elem a nőszőfüvek ekkora fajgazdagságának hosszú távú megőrzésében. A terület nőszőfűfajainak és előfordulásaik ismerete szintén elengedhetetlen tényező hatékony védelmük érdekében, ezért szándékomban áll folytatni a hegység további vizsgálatát az elkövetkező évek folyamán.

39



Őshonos fafajok előfordulásának vizsgálata Keszthely Kertváros térségében Készítette: Vass Bálint Természetvédelmi mérnöki alapszak Georgikon Kar, Kertészeti Tanszék Témavezető: Horváthné Dr. Baracsi Éva Az ember része az ökoszférának, léte a szerves anyagok, az oxigén és víz jelenlétéhez kötött, a természettől elszakadva huzamosabban nem élhet. A fák településökológiai szempontból a zöldterületek legértékesebb elemei. A zöldfelületek kedvező klimatikus viszonyainak létrehozásában a fák és általában a nagy lombfelülettel rendelkező növények kiemelkedő szerepet játszanak. Jelentős esztétikai szerepük van a fáknak a zöldterületeken, képesek az évszakok változását prezentálni a városokban. A fák már önállóan is díszítenek, figyelemfelkeltő szerepet töltenek be [1]. Célom a vizsgálatok számára kijelölt terület fásszárú növényanyagának felmérése volt, valamint javaslatot kívántam tenni az őshonos fajok közterületi alkalmazhatóságára. Vizsgálataimat Keszthely - Kertváros térségében végeztem 2015 vegetációs időszakában. A kijelölt körzetben kiültetett fásszárúak beazonosításán túl egy utcasorfa állomány korának és állapotának meghatározására is sor került. Adatokat gyűjtöttem továbbá arra vonatkozóan, hogy a díszfaiskolák kínálatában milyen mértékben szerepelnek a hazánkban őshonos fafajok és azok fajtái. A vizsgálatunk eredményeként megállapítható, hogy a felvételezési terület növényállománya változatos, de őshonos fajokban nem bővelkedik. A terület ökológiai adottságai jók, így lehetőség volna a hazai kínálatban jelenlévő taxonok nagyobb arányú felhasználására, biztosítva ezzel a természetközeli környezet kialakítását a lakott területeken is. [1] Jószainé Párkányi I. Zöldfelület-gazdálkodás, parkfenntartás, p. 150-151.

40

Mérnöki Kar

Mérnöki Kar

41

Kémiai és Vegyipari Szekció

Modellezés és szimuláció Tagozat

Kémiai és Vegyipari Szekció Modellezés és szimuláció Tagozat Helyszín: B 204

Időpont

Cím

Szerzők

Témavezetők

9:00

Nanoszenzorok modellezése: az érzékenységet befolyásoló paraméterek vizsgálata

Mádai Eszter

Dr. Valiskó Mónika, Dr. Boda Dezső

9:20

Metán-hidrogén gázelegy membránszeparációjának vizsgálata molekuláris szimulációkkal

Kovács Tamás, Papp Szilveszter

Dr. Kristóf Tamás

9:40

Kaolinit primer interkalálószerekkel kialakított komplexeinek klasszikus molekuláris szimulációs vizsgálata

Sarkadi Zsófia

Dr. Kristóf Tamás, Ható Zoltán

10:00

Axiális hőmérséklet gradiens hatása folyadékkromatográfiás elválasztások hatékonyságára

Horváth Szabolcs

Dr. Horváth Krisztián, Farsang Evelin

10:20

Kén-hidrogén szelektív abszorpciójának modell alapú vizsgálata

Hamadi Omar Péter

Dr. Varga Tamás

10:40

Biodízelt előállító technológia dinamikus folyamat szimulátorának fejlesztése

Muzsek Barbara

Dr. Varga Tamás

43



Nanoszenzorok modellezése: az érzékenységet befolyásoló paraméterek vizsgálata Készítette: Mádai Eszter Vegyészmérnök alapszak Mérnöki Kar, Kémiai Intézet, Fizikai Kémiai Intézeti Tanszék Témavezetők: Dr. Valiskó Mónika, Dr. Boda Dezső A nanopórusok esetében megkülönböztethetünk természetes (pl. ioncsatornák) és mesterséges (pl. szén nanocső ill. műanyag fóliába maratott) nanopórusokat. A mesterséges pórusok hossza a mikrométer, sugara viszont már a nanométer tartományába esik. Két lényeges tulajdonságuk az egyenirányítás és a szelektivitás, ezért egyenirányító diódákként vagy szenzorokként is használhatóak. Munkám során egy nanopórus szenzorként való alkalmazhatóságát vizsgáltam: a póruson belül kötőhelyeket helyeztem el, amelyek a pórusban lévő elektrolitban található detektálandó molekulákra nézve szelektívek. A megkötődésük miatt a mérhető ionáram csökken, így kalibrációs görbék felvételével az áram csökkenéséből meg lehet határozni a detektálandó molekula koncentrációját. A munkám elméleti jellegű, a membránt, a pórust és az elektrolitot is modelleztük. A henger alakú pórus falára negatív töltést helyeztünk, ezzel a pórust kationszelektívvé tettük. A rendszerben lévő elektrolitra a Primitív Modellt alkalmaztuk, amely az ionokat töltéssel rendelkező merev gömbökként kezeli, míg az oldószert (vizet) egy dielektromos közegként tekinti. Az így létrejövő rendszert a Lokális Egyensúlyi Monte Carlo módszerrel vizsgáltuk, amely jól alkalmazható nem egyensúlyi rendszereknél. A különböző ionáramokat a NernstPlanck egyenlettel számoltuk. Ez a modell és a módszertan alkalmas arra, hogy kis koncentrációkat vizsgáljunk, ami azért fontos, mert a detektálandó komponens általában nagyon kicsi koncentrációban van jelen. A dolgozat elsődleges eredményei a pórus különböző paramétereinek (kötőhely erőssége, nagysága, száma; háttérelektrolit anyagi minősége) változtatásával készített kalibrációs görbék megalkotása, illetve a különböző paraméterek hatásának vizsgálata az eszköz érzékenységére. A számolt koncentráció- és potenciálprofilokon keresztül jól megfigyelhetőek a rendszer molekuláris mechanizmusai.

44



Metán-hidrogén gázelegy membránszeparációjának vizsgálata molekuláris szimulációkkal Készítette: Kovács Tamás és Papp Szilveszter Vegyészmérnök alapszak Mérnöki Kar, Fizikai Kémiai Intézeti Tanszék Témavezető: Dr. Kristóf Tamás Atomi szintű tulajdonságokkal leírt anyagi rendszerek viselkedése klasszikus molekuláris szimulációkkal vizsgálható. Napjainkban, a kristályos membránokban és adszorbensekben lejátszódó folyamatok jellemzésében is fontos szerepet töltenek be ezek a szimulációk. Az adszorbensek vizsgálatára elsősorban egyensúlyi adszorpciós szimulációkat alkalmaznak, de ma egyre inkább előtérbe kerülnek a membránokon keresztül végbemenő transzport molekuláris szimulációs számításai is. Zeolitmembránokon keresztül lejátszódó stacionárius anyagtranszport direkt szimulációját újszerű, speciális nemegyensúlyi molekuláris dinamikai számításokkal végeztük CH4 és H2 gázok használatával. Az alkalmazott zeolitmembránok tiszta szilíciumos membránok voltak (MFI, LTA és DDR típusúak). A gázmolekulákra vonatkozó intermolekuláris potenciálmodelleket a szakirodalomból vettük. A zeolitmembránok atomi kölcsönhatási paramétereit (Si és O) azonosnak választottuk, de a membránok a valódi (MFI-, LTA-, vagy DDR-) kristálystruktúrának megfelelő szerkezettel rendelkeztek. Az alkalmazott paraméterek realisztikus voltát egyensúlyi adszorpciós számításokkal ellenőriztük, összehasonlítva a számított eredményeket kísérleti adszorpciós izotermák adataival. A 25°C és 125°C hőmérsékleten, illetve 2,5 és 5 vagy 10 bar nyomáson végzett transzportszimulációk eredményei azt mutatták, hogy a CH4-H2 biner gázelegyek permeációs szelektivitása többnyire eltér a tiszta komponensek permeabilitási arányától, és jelentősen különbözik az egyensúlyi elegyadszorpciós szelektivitástól. Metánra nézve kedvező transzport-szelektivitást csak egy esetben tapasztaltunk. A különböző típusú szelektivitási adatok közötti jelentős eltérés részben a gázkomponensek különböző membránbeli mozgékonyságának, ezek betöltöttségtől való függésének és a gázmolekulák eltérő adszorpciós hajlamának tulajdonítható.

45



Kaolinit primer interkalálószerekkel kialakított komplexeinek klasszikus molekuláris szimulációs vizsgálata Készítette: Sarkadi Zsófia Judit Kémia alapszak Mérnöki Kar, Fizikai Kémiai Intézeti Tanszék Témavezető: Dr. Kristóf Tamás, Ható Zoltán A

kaolinit

első

lépcsős,

spontán

interkalációjában

gyakran

alkalmazott

interkalálószerek kisméretű szerves molekulák, melyek nagy dipólusmomentummal rendelkeznek. Munkám során karbamid, formamid és dimetil-szulfoxid kaolinitrétegek közé történő beépülését modelleztem molekuláris dinamikai szimulációkkal. A kaolinit, a karbamid, a formamid és a dimetil-szulfoxid atomi kölcsönhatási modelljeit korábbi kutatások eredményei alapján választottam, a szimulációkat pedig a GROMACS programcsomag segítségével végeztem. A szimulációk során a kaolinit rétegközi terének az egyes interkalálószerekkel kialakított különböző betöltöttségeihez számítottam ki a rétegtávolságokat. A lehetséges interkalációs komplexekre legjellemzőbb rétegtávolságok meghatározása mellett vizsgáltam a komplexeket felépítő vendégmolekulák elhelyezkedését/orientációját leíró eloszlásfüggvényeket, és a szimulációs eredményekből jellemző intermolekuláris kölcsönhatási energiákat számoltam.

46



Axiális hőmérséklet gradiens hatása folyadékkromatográfiás elválasztások hatékonyságára Készítette: Horváth Szabolcs Vegyész mesterszak Mérnöki Kar, Analitikai Kémia Tanszék Témavezető: Dr. Horváth Krisztián, Farsang Evelin A nagyhatékonyságú folyadékkromatográfiában a gyors anyagátadás és a hatékony elválasztás biztosításának céljából kis, akár 2 µm-nél kisebb szemcseátmérőjű állófázisokat alkalmaznak. Az oszlopok nyomásesése ennek köszönhetően nagy, a súrlódás következtében hőfejlődés lép fel. Mivel a folyadékkromatográfiás adszorpciós folyamatok érzékenyek a hőmérsékletre, ezért fontos vizsgálni a súrlódási hő hatását az elválasztás hatékonyságára. Ez parciális differenciálegyenlet-rendszerek alkalmazásával lehetséges, melyek megoldása nem triviális. Munkánk a súrlódási hő elválasztásra gyakorolt hatását vizsgálatuk adiabatikus körülmények esetén. Elméleti megfontolások alapján retenciós egyenletet vezettünk le, mellyel lehetővé vált a vizsgált molekulák retenciós idejének becslése kellő pontossággal. A folyadékkromatográfiás folyamatokat leíró tömegmérleg-egyenletet kiegészítettük az oszlopbeli axiális hőmérséklet gradiens figyelembevételével. A tömegmérleg-egyenlet numerikus megoldásával vizsgáltuk a hőmérséklet hatását az elválasztás hatékonyságára. Megállapítottuk, hogy habár az oszlopbeli hőmérséklet változása jelentős mértékben befolyásolja a retenciós időket, az elválasztás hatékonyságára nincs érdemi hatása.

47



Kén-hidrogén szelektív abszorpciójának modell alapú vizsgálata Készítette: Hamadi Omar Péter Vegyészmérnök alapszak Mérnöki Kar, Folyamatmérnöki Intézeti Tanszék Témavezető: Dr. Varga Tamás Az energia ipar egyik legfontosabb célkitűzése az egyre tisztább energiahordozók előállítása úgy, hogy a közben növekvő globális energiaigényt kielégítse. Tisztább energiahordozók használatának fő célja a környezetszennyezés csökkentése és a vegyipari berendezések, csővezetékek korróziójának megelőzése. Az egyik legtisztább energiahordozó a földgáz, mely a szerves komponensek mellett olyan nem szerves szennyezéseket tartalmazhat, mint a szén-dioxid és a kén-hidrogén. Az ipari igényeknek megfelelően számos olyan helyzet fordulhat elő, amikor a gázelegyben lévő komponensek közül csak egyik, vagy másik eltávolítása fontos a felhasználás előtt. A Pannon Egyetem Vegyipari Műveleti Intézeti Tanszék munkatársai megalkottak egy SCT (Short Contact Time) abszorber berendezést, mely a kénhidrogén szelektív eltávolítására alkalmas. Ennek a berendezésnek a kifejlesztéséhez szükséges mérési adatokat a tanszék, egy hasonló abszorber szimulátorának elkészítéséhez rendelkezésemre bocsátotta. A TDK dolgozatom fő célja, a fent említett abszorber dinamikus szimulátorának elkészítése volt. Munkám során olyan szoftverek álltak rendelkezésemre, mint az Aspen HSYSY, melynek segítségével megállapíthattam, hogy adott üzemi paraméterek között mely termodinamikai becslőmódszer alkalmazásával kapjuk a legpontosabb eredményt. Dolgozatomban egy olyan eszközt mutatok be, amely a tartományok ismeretében, a rendszer viselkedésének leírásához legmegfelelőbb tulajdonságbecslő módszerre tesz javaslatot. A másik általam használt szoftver a numerikus számítások elvégzésére alkalmas MATLAB volt, mellyel az abszorber dinamikus viselkedését leíró mérlegegyenletek megoldását végeztem. Az itt kidolgozott szimulátor alapján és a mérési adatokat alapul véve meghatároztam a vizsgált gázelegyet alkotó komponensek kémiai reakcióval kísért abszorpciójának folyamatát.

48



Biodízelt előállító technológia dinamikus folyamat szimulátorának fejlesztése Készítette: Muzsek Barbara Vegyészmérnök mesterszak Mérnöki Kar, Folyamatmérnöki Intézeti Tanszék Témavezető: Dr. Varga Tamás, Till Zoltán A dinamikus szimulátorok vegyipari üzemek tervezésekor és működésük során is kiemelt fontosságúak. Üzemeltetésnél szolgálhat operátorok képzését támogató eszközként, az üzem indítása és leállítása során pedig a kritikus lépések gyakorolhatóak, a valós technológia normál működésének veszélyeztetése nélkül. Korunk egyik sürgető feladata a fosszilis szénhidrogének alternatív energiaforrásokkal való helyettesítése. A számos alternatív motorhajtóanyag közül az egyik legígéretesebb lehetőség a növényi olajokból, egyszerű műveletekkel előállítható biodízel. A dolgozat célja egy dinamikus folyamat szimulátor megalkotása, amely egy biodízelt előállító technológiában lejátszódó folyamatokat és azok hatását időben képes leírni, illetve meghatározni. Továbbá a szimulátor alapján olyan technológiai fejlesztési lehetőségek vizsgálata, melyek javítják a technológia teljesítőképességét. A dolgozat ismerteti a technológia stacioner és dinamikus szimulátorának fejlesztési lépéseit. Tartalmazza az egyes műveleti egységek installációs lépéseinek leírását mind stacioner, mind dinamikus módban, az ehhez szükséges optimális működési paraméterek és a készülék méretek meghatározásával egyetemben. Ezt követően taglalja azon szabályozó körök kialakítását, hangolását is, amelyek a normál üzemmenet során a rendszerre érkező változtatások hatását hivatottak mérsékelni, kompenzálni. Az elkészült szimulátor alkalmas különböző irányítási struktúrák összehasonlítására, illetve a kialakított szabályozó körök paramétereinek különböző hangolási technikákkal történő meghatározására. Lehetőség adódik az egyes műveleti paraméterek megváltoztatásának hatásait vizsgálni a teljes rendszer időbeli viselkedésére is, valamint üzemmódok közötti váltási stratégiák optimális kialakítására.

49

Kémiai és Vegyipari Szekció Biotechnológiák és környezetvédelem Tagozat

Kémiai és Vegyipari Szekció Biotechnológiák és környezetvédelem Tagozat Helyszín: B 206

Időpont

Cím

Szerzők

Témavezetők

9:00

Enzimkatalitikus biokenőanyag előállítás mikrohullámú hőközléssel ionos folyadékban

Bedő Zsófia

Dr. Gubicza László

9:20

Az ureáz enzim alkalmazhatóságának vizsgálata biocement előállítására

Jakab Miklós

Dr. Gubicza László

9:40

Hidrogéntermelés fermentációs és bioelektrokémiai úton

Takács Piroska

Dr. Nemestóthy Nándor

10:00

A nitrogén-oxidok emissziójának csökkentésére szolgáló DeNOx katalizátorok tanulmányozása

Ifju Zsófia

Dr. Juzsakova Tatjána

10:20

Celluláz enzim kinetikája ionos folyadékban

Lakatos Patrik


10:40

Szilikon membránt tartalmazó gázszeparációs rendszerek vizsgálata

Imre Petra


51


Enzimkatalitikus biokenőanyag előállítás mikrohullámú hőközléssel ionos folyadékban Készítette: Bedő Zsófia Biomérnök alapszak Mérnöki Kar, Biomérnöki, Membrántechnológiai és Energetikai Kutatóintézet Témavezető: Dr. Gubicza László Munkám során biokenőanyag (izoamil-oleát) előállítását tanulmányoztam enzim katalizált észterezési reakcióval természetes izoamil-alkoholból és olajsavból, nem konvencionális közegekben (szerves oldószer, ionos folyadék). Vizsgáltam ezen rendszerek esetén a konvencionális és a mikrohullámú hőközlés hatását a reakciósebességre, a konverzióra és az enzim aktivitására. Munkám kiemelt célja az volt, hogy ezek eredményeit összehasonlítsam szerves oldószeres közegben és ionos folyadékban, illetve - konvencionális-, és mikrohullámú hőközlés esetén. A kísérleteimet IKA KS4000 típusú és New Burnswick G24 típusú rázóinkubátorokban és CEM Discover, Batch Mate típusú mikrohullámú reaktor segítségével végeztem. Szerves oldószerként n-hexánt és toluolt alkalmaztam, míg ionos folyadékként [bmim]PF6-ot. Az észterezési reakció során Candida antarctica lipáz B rögzített enzimet használtam katalizátorként. A konverzió mértékét gázkromatográfiás és titrimetriás vizsgálatok segítségével határoztam meg a kezdeti olajsav tartalom ismeretében. Méréseim alapján megállapítható, hogy az enzim aktivitása és működési stabilitása jobbnak adódik ionos folyadék közegben és mikrohullámú hőközlést alkalmazva, mint konvencionális hőközlés és szerves oldószer használatakor. Mikrohullámú hőközlés használata esetén továbbá nagyobb volt a reakciósebesség, mint konvencionális hőközléskor. E jelenségek magyarázatául szolgálhat, hogy az ionos folyadék, mint közeg, kedvezőbb az enzim számára és az így tovább képes megőrizni a stabilitását. Meglepő módon azt is tapasztaltam, hogy az ionos folyadék és a mikrohullámú hőközlés együttes alkalmazása szinergens hatást vált ki az enzimaktivitásra nézve. Tehát a két hatás együttes alkalmazásuk esetén felerősítik egymást. Az enzimaktivitás fokozódásának egyik lehetséges magyarázata, hogy az ionos folyadéknak kiváló a mikrohullám elnyelő képessége és kompatibilis rendszert alakít ki mind a szubsztráttal mind a termékkel, és ezáltal megakadályozza az enzim dezaktiválódását.

52


Az ureáz enzim alkalmazhatóságának vizsgálata biocement előállítására Készítette: Jakab Miklós Biomérnök alapszak Mérnöki Kar, Biomérnöki Membrántechnológiai és Energetikai Kutató Intézet Témavezető: Dr. Gubicza László Bizonyos baktériumok, speciális körülmények között, képesek homok mátrixban kalcium és karbonát ionból kalcitot (mészkő) előállítani, majd azt a homokkal összeépítve egy cementhez nagyon hasonló anyagot létrehozni. Ez a képesség az egyes baktérium törzsekben termelt ureáz enzimnek köszönhető, amely a világon szinte mindenhol megtalálható karbamid (urea) hidrolízisét végzi. Ha a hidrolízis kalciumban gazdag közegben megy végbe, akkor a reakció során keletkezett karbonát hatására az oldatban szilárd kristályos anyag jelenik meg. A kicsapódott kristályok kötési erőssége nagymértékben függ a keletkezett karbonát ionok mennyiségétől. A paraméterek megfelelő megválasztása mellett lehetséges erősen kötő kalcit cementet előállítani. Munkám során azt vizsgáltam, hogy tiszta ureáz enzim készítményből előállított kalcit cement összetételében és fizikai tulajdonságaiban mennyire hasonlít a manapság építőiparban alkalmazott kötőanyagokhoz. Egy, a keménység meghatározására kifejlesztett készüléket a saját céljaimra módosítottam, így egy nem szabványos, azonban különböző keménységű anyagok összehasonlítására alkalmas eszközt használhattam. A mérési elv, mint általában a keménységmérő műszerek esetén, annak vizsgálata, hogy egy adott erőre a vizsgálandó anyag hogyan áll ellen a deformációnak. A mérések során az alkalmazott szemcsék méretét illetve az enzim koncentrációt változtattam, így az ureáz enzim koncentráció függvényében vizsgáltam az adott minták keménységét. Az adott minták összetételét röntgendiffrakciós elemzéssel határoztam meg, melynek célja a kötésben résztvevő komponensek mennyiségi és minőségi meghatározása volt. A reakcióközegben keletkezett kalcium-karbonát mennyiségi meghatározását derivatográfos vizsgálattal végeztem.

53


Hidrogéntermelés fermentációs és bioelektrokémiai úton Készítette: Takács Piroska Biomérnök alapszak Mérnöki Kar, Biomérnöki, Membrántechnológiai és Energetikai Kutató Intézet Témavezető: Dr. Nemestóthy Nándor Jelenleg számos kutatás irányul a globális energiaválság csökkentésére; a probléma megoldásának egyik útja lehet az üzemanyagcellák széles körű alkalmazása. Az üzemanyagcella olyan elektrokémiai eszköz, amely hidrogén és oxigén egyesítésével állít elő elektromos áramot. A folyamat során a kémiai energia köztes lépések nélkül, közvetlenül alakul át villamos energiává, ugyanakkor a galvánelemtől eltérően a szükséges anyagokat itt kívülről adagoljuk, maga az elektród nem fogy el. Az üzemanyagcellákban felhasznált hidrogén termelése napjainkban elsősorban fosszilis tüzelőanyagokból hagyományos katalitikus eljárással történik, ami jelentős károsanyag-kibocsátással jár, éppen ezért új, gazdasági és környezetvédelmi szempontból is kedvező előállítási módok fejlesztésére és elterjedésére van szükség. Biohidrogén előállítása történhet különböző, mikroorganizmusok alkalmazásával történő fermentációs eljárásokkal, valamint az üzemanyagcellák egy speciális típusa, elektrohidrogenezis cella alkalmazásával.

a

mikrobiális

A mikrobiális üzemanyagcellák olyan elektrokémiai rendszerek, melyek a mikroorganizmusok által lebontott szubsztrátból származó elektronokat közvetlenül elektromos

áram

termelésére

fordítják.

Ennek

speciális

típusa

a

mikrobiális

elektrohidrogenezis cella vagy másnéven mikrobiális elektrolízis cella, melyben a fent említett folyamat során keletkező elektronokat hidrogén előállítás céljából hasznosítják. A két üzemanyagcella típus vizsgálata összekapcsolódik, hiszen felépítésük hasonló, ugyanolyan biofilmet tartalmaznak, továbbá lehetséges csatolt rendszerként történő együttes alkalmazásuk. Kutatómunkám a biohidrogén előállítására, illetve az említett bioelektrokémiai rendszerek többrétű vizsgálatára irányul.

54


Celluláz enzim kinetikája ionos folyadékban Készítette: Lakatos Patrik Biomérnök alapszak Mérnöki Kar, Biomérnöki, Membrántechnológiai és Energetikai Kutató Intézet Témavezető: Dr. Nemestóthy Nándor A XXI. század hajnalán az ipari termelés és a társadalmi fogyasztás nagymértékű felgyorsulása következtében új kihívások elé nézünk. Minden évvel egyre több energiaforrást és nyersanyagot használunk fel, drasztikusan szipolyozva bolygónk készleteit. De mit tudunk tenni, hogy változtassunk ezen? Egy alternatív megoldás lehetőségét a lignocellulóz biomassza megfelelő feldolgozása rejti. Azonban a polimer szerkezet makacssága miatt ez nem olyan egyszerű. Ahhoz, hogy a polimer molekulákból enzimes technikával lebontva fermentálható monoszacharidokhoz jussunk, először a szerkezet fellazítására, előkezelésére van szükség. Ez többféle módon történhet: savas vagy lúgos hidrolízissel, gőzrobbantással, AFEX módszerrel. Egy újfajta koncepció szerint megfelelő ionos folyadékkal is történhet a feldolgozás kezdeti lépése, ugyanis a [bmim][Cl] (1-butil3-metil-imidazólium-klorid) jól oldja a cellulóz kristályokat. Viszont a tapasztalatok szerint az ezen ionos folyadékkal előkezelt minta feldolgozásának második, enzimmel végzett elcukrosítási lépése nem zajlik teljesen zökkenőmentesen. Különösen igaz ez a Novozyme Cellic HTec2 enzimkészítményre, melyre a felhasznált ionos folyadék igencsak különös hatással van. A dolgozat témája a [bmim][Cl] HTec2 cellulózbontó enzimre mért hatásának vizsgálata. Vajon inhibítorként viselkedik? Vagy esetleg dezaktiválja az enzimet? Erre kerestük a választ.

55


Szilikon membránt tartalmazó gázszeparációs rendszerek vizsgálata Készítette: Imre Petra Biomérnök alapszak Mérnöki Kar, Biomérnöki, Membrántechnológiai és Energetikai Kutatóintézet Témavezető: Dr. Nemestóthy Nándor A vizsgálat során a kitűzött célom az volt, hogy a szilikon modulok felületének növelésén keresztül megfigyeljem a gázszeparáció megvalósulását. Kétkomponensű gázelegy elválasztását végeztem PDMS membránmodulokon. Az alkalmazott elegy H2-CO2 1:1 arányú keveréke volt, melyet laboratóriumi körülmények között készítettem el. A mérések elvégzéséhez három eltérő méretű membrán modulon dolgoztam, melyek 10 cm2, 2500 cm2 illetve 1 m2 felületűek, és gázkromatográf segítségével követtem a permeátum és retentátum oldali összetételt. A stacioner állapot eléréséig végeztem az elemzést. A PDMS-ből, vagyis poli-dimetil-sziloxánból készült membrán modulok tesztelése volt a fő szempont, illetve annak a kísérlete, hogy az alkalmazott gázelegyből megfelelő nyomás, áramlási sebesség illetve a membrán geometriai tulajdonságai mellett lehetséges e tiszta H2-t kinyerni. A szilikon szerkezete miatt egy igen különleges és membránszeparációs műveletekre jól alkalmazható polimer.

56


A nitrogén-oxidok emissziójának csökkentésére szolgáló DeNOx katalizátorok tanulmányozása Készítette: Ifju Zsófia Vegyészmérnök alapszak Mérnöki Kar, Környezetmérnöki Intézet Témavezető: Dr. Juzsakova Tatjána A környezeti problémák kezelése leginkább az új, tisztább technológiák kidolgozásával lehetséges. A nitrogén-oxid kibocsátás csökkentését szolgáló fejlesztések hatékonyabb katalizátorokat céloznak meg. TDK dolgozatomban a deNOx katalizátorok hatékonyságát vizsgáltam nitrózus gázokat (NOX) kezelő katalitikus rendszerben. Az évek során szigorú szabályozások születtek az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátására (Kiotó protokoll). Legjelentősebb légszennyező anyagnak a nitrogén-oxidok (NO, NO2, N2O) tekinthetők. Elsődleges forrásuk a fosszilis tüzelés, és a gépjárművek. A légtérben való megjelenésük komoly problémákat okoz, mint a fotokémiai szmog, vagy a troposzférikus ózon kialakulása. Dolgozatomban elsősorban a szelektív katalitikus redukciós eljárást (SCR selective calatlytic reduction) vizsgáltam ammónia, mint redukáló gáz alkalmazása mellett. Azonos műveleti paraméterekkel két katalizátor hatékonyságát hasonlítottam össze, a V2O5/TiO2 és egy vas-zeolit katalizátort (Fe-ZSM-5 EnviCat). A Fe-zeolit katalizátornak két típusa van nitrogén-dioxid EnviCat-N2O és a nitrogén-oxidok EnviCat-NOx csökkentésére használható módosulatok, amelyeket egy kétágyas reaktorban alkalmaznak. Az általam tanulmányozott minta a N2O mentesítésére használható elsősorban, így vizsgáltam, hogy milyen hatékonysággal alkalmazható NOx (NO és NO2) esetében. A célom az volt, hogy pontosabban megismerjem a katalizátorok tulajdonságait, a reakcióhőmérséklet, az ammónia koncentráció és egyéb műveleti paraméterek hatását a katalitikus átalakulásra, és javaslatot tudjak adni, a hatékonyság növelésére. Az alkalmazott katalizátorokon morfológiai vizsgálatot végeztem, a Fe-zeolit katalizátor fajlagos felülete 311 m2/g, a V2O5/TiO2 estében 35 m2/g. Az ásványtani és minőségi összetételt XRD analízissel vizsgáltam. A vizsgálat elsődleges célja az volt, hogy a Fe-zeolit katalizátor összetételét megismerjem, valamint a V2O5/TiO2 katalizátor anatáz és rutil arányát és a katalitikus aktivitásnak a változását tanulmányozzam. Az eredményeket értékelve egy átfogó képet kaptam a deNOx katalitikus reakció lejátszódásáról.

57


Kémia I. Tagozat

Kémiai és Vegyipari Szekció Kémia I. Tagozat Helyszín: B 208

Időpont

Cím

Szerzők

Témavezetők

9:00

Vízoldható gadolínium(III)-porfirin komplexek képződésének kinetikai vizsgálata

Rácz Kornél

Dr. Valicsek Zsolt

9:20

Arzén (III) megkötésére képes flagelláris fehérjék tervezése és előállítása természetes vizek monitorozására alkalmas bioszenzor érzékelő elemeihez

Szekér Patrik

Dr. Jankovics Hajnalka

9:40

Acélötvözetek hidrogén-szulfid korróziója megújuló üzemanyag alapanyagok keverékében kénmentesítő finomítói eljárás körülmények között

Locskai Roland

Dr. Gergely András

10:00

Korróziós inhibitorok és egyéb adalékok kölcsönhatásának vizsgálata

Szántó Krisztián

Dr. Kristóf Tamás, Dr. Lukács Zoltán

10:20

Kaolinit agyagásványok fotofizikai és fotokémiai vizsgálata

Fertig Dávid

Dr. Horváth Erzsébet, Szabó Péter

10:40

Hidrogén-bromid és hidroxilgyök reakciójának dinamikai vizsgálata

Góger Szabolcs

Dr. Lendvay György

59


Kémia I. Tagozat

Vízoldható gadolínium(III)-porfirin komplexek képződésének kinetikai vizsgálata Készítette: Rácz Kornél Kémia alapszak Mérnöki Kar, Kémia Intézet Általános és Szervetlen Kémia Intézeti Tanszék Témavezető: Dr. Valicsek Zsolt A fém-porfirinek képződési reakciója egyike a legfontosabb analitikai és biokémiai folyamatoknak.

Rendkívül

érzékeny

nyomelemző

analíziseknél

magas

moláris

abszorbciójuknak és nagy stabilitásuknak köszönhetően jól alkalmazhatóak. Másfelől kinetikájuk vizsgálata elengedhetetlen a természetes metallo-porfirinek képződésének megértéséhez, hiszen élettani szempontból a legjelentősebb fémorganikus vegyületek közé sorolhatóak (megtalálható pl. a hemoglobinban, klorofil-a-ban). A porfirint alkotó négy pirrolgyűrűt metilidin hidak kötnek össze, így kialakítva a síkban konjugált kötésrendszert tartalmazó vázat, mely üregébe fémion koordinálódhat. Amennyiben a fémion sugara 75-80 pm felett van, akkor az a maga nem illeszkedik bele, annak síkja felett marad és erősen torzult szerkezetű, síkon kívüli (SAT=sitting-atop) komplexek keletkeznek. A fémion 2 nitrogénnel létesít kapcsolatot, míg a másik 2 nitrogén az ellentétes felület felől támadhatóvá válik, bonyolult szerkezeteket eredményezve. A tanszékről származó korábbi munkák sorozatát [1] követve a gadolínium(III)ionnal foglalkoztam, mely komplexeit széleskörben alkalmazzák, különösképpen az orvostudományban van nagy szerepük. Napjainkban MRI kontrasztanyagként, illetve neutronterápiás kezelésben való alkalmazása a legelterjedtebb. A gadolinium(III) ionsugara (105,3 pm) elegendően nagy SAT komplex kialakítására, ekkor a porfirin UV-látható színképében vöröseltolódás tapasztalható, így képződése spektrofotometriásan követhető. Munkám során acetátiont használtam mint ionerősség-szabályzót, mely nagyobb koncentrációknál a fémionhoz kötődve gátolta biszporfirin-komplex kialakulását, kizárólag monoporfirin komplex keletkezett. Vizsgáltam az ionerősség, hőmérséklet, fémion-, porfirin- és acetát-koncentráció hatását a reakcióra. Kísérleti eredményeim a korábban vizsgált lantanoida-ionok sorába illik. [1] Kis M. P., Imran M., Szentgyörgyi Cs., Valicsek Zs., Horváth O. Inorg. Chem. Commun. 2014, 48, 22–25.

60


Kémia I. Tagozat

Arzén (III) megkötésére képes flagelláris fehérjék tervezése és előállítása természetes vizek monitorozására alkalmas bioszenzor érzékelő elemeihez Készítette: Szekér Patrik Biomérnök alapszak Bio-nanotechnológiai és Műszaki Kémiai Kutatóintézet Témavezető: Dr. Jankovics Hajnalka A Salmonella baktérium mozgásáért felelős flagellum legnagyobb részét a flagellin fehérjéből önszerveződő módon felépülő filamentum alkotja. A flagellin polimerizációjáért csak a fehérje terminális végei felelősek, míg a polipeptid lánc középső szakasza által meghatározott D3 domén a filamentum felszínén helyezkedik el. Célunk a flagellin fehérje átalakítása oly módon, hogy azt molekuláris felismerő funkcióval ruházzuk fel a D3 domén megfelelő idegen kötőfehérjével való helyettesítésével, a polimerizációs képesség hátrányos befolyásolása nélkül. Számos mikroorganizmusban találhatók olyan fehérjék, amelyek átmeneti és nehézfémek erős és szelektív megkötésére képesek. Sok fémkötő fehérje esetében ismertek azok a szerkezeti motívumok, amik meghatározó szerepet játszanak az adott célmolekula felismerésében és megkötésében. A rendelkezésre álló információk innovatív felhasználásával célunk flagellin alapú fémkötő fehérjék létrehozása. Ezeket polimerizálva rendkívül nagy felületi kötőhelysűrűségű filamentáris nanorudak készíthetők, melyek bioszenzorok érzékelő elemeként szolgálhatnak. Munkám során génsebészeti eljárások segítségével olyan arzénkötő motívumokat tartalmazó flagellineket terveztem és hoztam létre, melyek képesek lehetnek a természetes vizekben található arzénszennyezés megkötésére és így kimutatására. Megfelelő oligopeptid linkerekkel az Acidithiobacillus ferrooxidans ArsR represszor fehérje 10 aminosavból álló és az Escherichia coli ArsR 15 aminosavból álló As-kötő, ciszteineket különböző elrendeződésben tartalmazó polipeptideket kódoló oligonukleotidokat sikeresen illesztettem be a D3 domén kódoló szakasza helyére. Expressziós kísérleteim azt mutatták, hogy a módosított flagellin Salmonella baktériumban nagy mennyiségben termelődik és nagy része szekretálódik a tápoldatba. Vizsgáltam azt is, hogy fehérje alegységek közötti diszulfidhíd képződés megelőzése érdekében a tápoldathoz különböző koncentrációkban adott Zn(II) ionok befolyásolják-e a filamentum képződést a baktériumok felszínén.

61


Kémia I. Tagozat

Acélötvözetek hidrogén-szulfid korróziója megújuló üzemanyag alapanyagok keverékében kénmentesítő finomítói eljárás körülmények között Készítette: Locskai Roland Vegyészmérnök alapszak Mérnöki Kar, Kémia Intézet, Fizikai Kémiai Intézeti Tanszék Témavezető: Dr. Gergely András A mérések célja az iparban alkalmazott acélötvözetek korróziósebességének vizsgálata nyers gázolaj és megújuló források keverékében kénmentesítő finomítói eljárás során. A korróziósebesség időbeli változását 24, 72, 168 és 504 órán át vizsgáltam nyers gázolaj és biomassza keverékekben szakaszos reaktor segítségével. A kísérleteket 200300°C hőmérséklet- és 20-90 bar nyomástartományban hidrogén atmoszférában, 2 térfogatszázalék kén-hidrogén tartalommal végeztem. Az integrális és differenciális korróziósebességeket standard mérésével határoztam meg.

méretű

kuponok

felhasználásával,

tömegveszteség

Gázolajban vékonyabb fémszulfid lerakódások képződtek, melyek a csekély plaszticitás folytán a hőmérséklet növekedésével időben növekvő gyakorisággal válnak le a fémfelületről. A biomassza keverékben vastagabb, de kevésbé tömör fémszulfid rétegek jönnek létre, melyek mérsékelt védelmet nyújtanak a további szulfidkorrózióval szemben. Hőmérsékletnövelés hatására a fémfázis korróziósebességének növekedésével a levált és tapadó fémszulfid rétegek közepes védelmet nyújtanak a kevésbé ötvözött acélok számára. A kohézió tekintetében stabilabb leváló rétegek részben katalitikus hatást fejtenek ki a további fémszulfid képződési reakcióra, mely részben kimutatható az aktiválási komplex kialakulásával összefüggő nagyobb aktiválási energiában. Az átmeneti állapot kedvezőtlenebb entrópia mérlege valószínűleg lazább rétegek kialakulásával van kapcsolatban, melyeknél kevésbé érvényesül a fizikai védőhatás. Az 1.4541 típusú rozsdamentes acél szulfidkorrózióval szembeni nagy ellenállását a sütőolajok általában növelik, az állati zsírok pedig csökkentik, az acél korróziósebessége a hőmérséklet növelésével a szénacélokhoz hasonlóan nő.

62


Kémia I. Tagozat

Korróziós inhibitorok és egyéb adalékok kölcsönhatásának vizsgálata Készítette: Szántó Krisztián Vegyészmérnök alapszak Mérnöki Kar, Fizikai Kémiai Intézeti Tanszék Témavezető: Dr. Kristóf Tamás, Dr. Lukács Zoltán A korrózió egy olyan elektrokémiai folyamat, mely során a fém lassan tönkremegy. Ez a folyamat az iparban nagyon sok kárt és balesetet okozhat, ezért a korróziós károk csökkentésére különböző adalékanyagokat használnak. Ezek úgy csökkenthetik a korrózió sebességét, hogy valamilyen módon akadályozzák az egyik elektródreakció sebességét. Az oldatban jelenlévő adalékanyagok egymással is kölcsönhatásba léphetnek, ami javíthatja, vagy ronthatja az adalékok hatékonyságát. Az ilyen kölcsönhatások vizsgálatára még nincs általánosan elfogadott gyakorlat arra vonatkozóan, hogy hogyan mérjük az egyes adalékanyagok kölcsönhatását. A mérési adatok kiértékelése során megpróbáljuk egy modellre illeszteni az adatokat, aminek az egyik speciális esete a kísérlettervezés. A kölcsönhatások vizsgálatára alkalmas lehet a 2N típusú kísérlettervezés, ami azért előnyös az adalék kölcsönhatások vizsgálatára, mert a kölcsönhatások, a fő hatásoktól függetlenül vizsgálhatók. A korrózió mértékének követésére az egyik lehetséges módszer a lineáris polarizációs ellenállás mérése, mely során a kis túlfeszültségekhez (±10 mV) tartozó áramsűrűségeket mérjük. Vizsgálataink során mértük a lineáris polarizációs ellenállást Na2SO4-, NaHSO4- és Na2S-ot tartalmazó vizes oldatokban. Korróziós inhibitorként tributil-amint, kén-hidrogénmegkötőként, vas(II)-szulfátot, oxigénmegkötőként nátrium-metabiszulfitot használtunk. A mérési adatok kiértékelése után az adatokból láthatjuk, hogy a kapott eredmények összhangban vannak a rendszerről alkotott előzetes ismereteinkkel, a módszer használható az adalékanyagok kölcsönhatásának vizsgálatára.

63


Kémia I. Tagozat

Kaolinit agyagásványok fotofizikai és fotokémiai vizsgálata Készítette: Fertig Dávid, Vegyész mesterszak Mérnöki Kar, Analitikai Kémia Intézeti Tanszék Témavezető: Dr. Horváth Erzsébet, Szabó Péter A homogén és heterogén fotokatalízis rendkívül intenzíven kutatott terület szennyezőanyagok gáz- vagy folyadékfázisból történő eltávolítására. Az agyagásványok félvezető jellegükből adódóan fotokémiai aktivitással rendelkeznek, amelyet szilárd fázisú fotokatalízis során is megőriznek. Az aktivitást 1:1 típusú, vagy Si-tetraéderekből és Aloktaéderekből álló TO típusú kaolinit csoportra vizsgáltuk. A kaolinitok delaminációjának eredményeként a fotokémiai aktivitás jelentős mértékben megnő. A jelenség nemcsak a kristályszerkezetben és/vagy az ásványos fázisban szennyezőként jelenlévő fotoaktív komponensek (pl. Fe- vagy Ti-oxidok) delaminációt követő diszperz eloszlásával és a megnövekedett fajlagos felülettel magyarázható. Az aktivitás inkább a félvezető jelleggel van összefüggésben, amelyet több oldalról szükséges vizsgálni. A delaminált kaolinitok fotokémiai természetének felderítésére UV-Vis elnyelési és fluoreszcenciás spektroszkópiai módszert használtunk. A kezeletlen, ún. book-type morfológiájú és a felületkezelt/delaminált kaolinitek UV-Vis emissziós spektruma a gerjesztési hullámhossztól függetlenül megegyezik, az egyetlen különbség az emissziós sávok intenzitásának eltéréséből származik. Ez azt jelenti, hogy a vezetési- és a vegyértéksáv között lokális gerjesztett állapotok vannak jelen. A gerjesztett állapotok élettartamát meghatározva megállapítható, hogy ezek a köztes reaktív állapotok lehetnek felelősek a megnövekedett fotokémiai aktivitásért. A delaminációs folyamat az alumínium-oktaéderek torzulásával, valamint a morfológia megváltozásával jár. Kiemelendő, hogy a morfológia és a felületi tulajdonságok között szoros összefüggés van. A hatos koordinációjú alumínium mellett megjelennek normál körülmények között instabil négyes és ötös koordinációk is. Ezeket a reaktívnak feltételezett centrumokat az agyagásvány új morfológiája stabilizálja. Feltételezhetően a katalitikus aktivitást a félvezető jelleg, valamint a delaminációt követő morfológia változás és az aktív helyek minőségi és mennyiségi változása együttesen határozzák meg. A felület érzékenyítésével (pl. Ag nanorészecskék deponálása) az aktivitás tovább növelhető. Delaminált kaolinitok felületén oxálsav modellvegyület bomlását 365 nm besugárzás mellett FT-IR/ATR spektroszkópiai módszerrel követtük nyomon.

64


Kémia I. Tagozat

Hidrogén-bromid és hidroxilgyök reakciójának dinamikai vizsgálata Készítette: Góger Szabolcs Vegyész mesterszak Mérnöki Kar, Kémia Intézet, Általános és Szervetlen Kémia Intézeti Tanszék Témavezető: Dr. Lendvay György A brómtartalmú vegyületek légkörkémiai átalakulásában fontos szerepe van az hidrogén-bromid és hidroxilgyök között lejátszódó reakciónak. Emiatt megfelelő légköri modellek felállításához szükséges ismerni ennek kinetikai és termodinamikai paramétereit. A reakció különleges tulajdonsága, hogy aktiválási energiája a kísérletileg eddig vizsgált hőmérséklettartományban negatív, így érdekes dinamikai viselkedésre számíthatunk. Dolgozatom címadó reakciójának dinamikáját kváziklasszikus trajektóriamódszerrel vizsgálom. A módszer lényege, hogy a klasszikus mozgásegyenleteket megoldva sok egyedi trajektória menetét követjük időben, a kimenetelük ismeretében pedig Monte-Carlointegrálással

reakcióvalószínűséget

számolunk,

melyből

aztán

reakció-

hatáskeresztmetszetek és sebességi együtthatók adódnak. A reaktánsok kvantumállapotait szemiklasszikus módszerrel szimuláljuk. A módszer alkalmazásához szükséges, hogy ismerjük a reakció teljes potenciálisenergia-felületét, melyet az irodalomból vettem [1]. Célom, hogy a hidrogén-bromid hidroxilgyökkel szemben mutatott reakciójának reakciódinamikai vizsgálata során fényt derítsek több, a folyamat részletes jellemzése szempontjából jelentős hatásra. Megmutatom egyrészt, hogy az ütközési energia növelésével először gyorsan csökken a reakció-hatáskeresztmetszet, majd egy minimumon áthaladva növekedni kezd. Leírom, hogy kevés forgási energia hatására a reakció valószínűsége csökken, több energia hatására viszont növekedni kezd. Főleg ennek a két jelenségnek tulajdonítom, hogy a reakciósebességnek a hőmérséklet függvényében 600 K környékén minimuma van. A dolgozatban kitérek továbbá arra, hogy miképpen lehet jellemezni az ütközési komplexeket, valamint ezek hogyan befolyásolják a mikroszkopikus és makroszkopikus tulajdonságokat. Említést teszek az átmenetiállapot-elmélet használhatóságáról is. [1]de Oliveria-Filho,A. J. Phys. Chem. Lett., 2014, 5,706–712.

65


Kémia II. Tagozat

Kémiai és Vegyipari Szekció Kémia II. Tagozat Helyszín: B 210

Időpont

Cím

Szerzők

Témavezetők

9:00

Változtatható polaritású oldószerek alkalmazása szteroidok ClaisenSchmidt reakciójában

Ispán Dávid

Skodáné Dr. Földes Rita, Szánti-Pintér Eszter

9:20

Epoxi-szteroidok gyűrűnyitási reakcióinak vizsgálata hordozóhoz rögzített savas ionfolyadékkal

Wachtler Alexandra

Skodáné Dr. Földes Rita

9:40

„Click” reakció tanulmányozása szilárd hordozóhoz rögzített katalizátor alkalmazásával

Nagy Enikő

Fehér Klaudia, Skodáné Dr. Földes Rita

10:00

Hordozóhoz kötött palládiumkatalizátorok vizsgálata aminokarbonilezési reakciókban

Adamcsik Bernadett

Skodáné Dr. Földes Rita, Urbán Béla

10:20

Ionfolyadékok mint katalizátorok alkalmazása szteroidok reakcióiban

Maksó Lilla

Skodáné Dr. Földes Rita, Szánti-Pintér Eszter

67


Kémia II. Tagozat

Változtatható polaritású oldószerek alkalmazása szteroidok Claisen-Schmidt reakciójában Készítette: Ispán Dávid Vegyész mesterszak Mérnöki Kar, Szerves Kémia Intézeti Tanszék Témavezetők: Skodáné Dr. Földes Rita, Szánti-Pintér Eszter A változtatható polaritású oldószerek olyan anyagok, amelyek valamilyen külső hatás (pl. CO2 jelenléte) következtében molekuláris állapotból ionos állapotba kerülnek. Alkalmazásuk megkönnyítheti a szerves reakciók termékeinek elkülönítését, vagy katalizátorok többszöri felhasználását. Kutatásom során különböző, oldalláncban aromás gyűrűt tartalmazó szteroid származékokat állítottam elő báziskatalizált Claisen-Schmidt kondenzációs reakcióval. Változtatható polaritású oldószerként olyan vegyületet használtam, mely bázikus komponensként egyben katalizátor is (N,N,N’,N’-tetrametil-N’’-butil-guanidin, továbbiakban TMBG). A reakció lejátszódása után az elegyhez CO2-ot adva a kezdetben apoláris vagy kevésbé poláris molekula egy polárisabb, ionos vegyületté alakul. A képződött ionfolyadék apoláris oldószerrel nem elegyedik, így a terméket extrakcióval el lehet különíteni. Ezt követően a szén-dioxid melegítéssel eltávolítható, így a rendszer újra molekuláris állapotba kerül. Kutatómunkám során 5α-androsztán-17-on és benzaldehid modellreakciójából sikeresen meghatároztam az optimális reakciókörülményeket. Az ionfolyadék oda- és visszaalakulását konduktometriásan követtem. A mérési eredményekből megállapítottam a visszaalakítás optimális paramétereit. Ezt követően a változtatható polaritású oldószert három körön keresztül hatékonyan újra fel tudtam használni. Az itt nyert adatok ismeretében különböző aromás aldehidekkel további androsztánilletve ösztrán alapvázzal rendelkező származékokat állítottam elő. Ezek közül néhány vegyület a szakirodalomban ismert, szerkezetileg hasonló olyan 17ß-HSD1 és 17ß-HSD2 enzim inhibitorokhoz, melyek hormonfüggő tumoros megbetegedések kezelésére lehetnek alkalmasak. A már ismert szerkezetű szteroid származékok mellett további nyolc, a szakirodalomban eddig nem ismert vegyületet állítottam elő, melyeknek szintén lehet gyógyászati jelentőségük. A kapott vegyületek szerkezetét minden esetben 1H-NMR, 13C-NMR, infravörösvalamint tömegspektrumok alapján igazoltam. A kidolgozott eljárás segítségével biológiailag aktív vegyületek hatékony, új és környezetbarát szintézisére nyílt lehetőség.

68


Kémia II. Tagozat

Epoxi-szteroidok gyűrűnyitási reakcióinak vizsgálata hordozóhoz rögzített savas ionfolyadékkal Készítette: Wachtler Alexandra Kémia alapszak Mérnöki Kar, Szerves Kémiai Intézeti Tanszék Témavezető: Skodáné Dr. Földes Rita A szteroidok fontos biológiai hatással rendelkező vegyületek. Egyes képviselőiket gyógyszerhatóanyagként vagy azok prekurzoraiként használja fel az ipar. Szteránvázas epoxidokkal végzett reakciókban — a gyűrű helyzetétől és a hozzáadott reagenstől függően — különböző szubsztituenseket tartalmazó β-hidroxi-származékok nyerhetők. Manapság nagyon elterjedt az ionfolyadékok alkalmazása szerves szintézisekben, mert az oldószer és a katalizátor szerepét egyaránt betölthetik. Nagy előnyük, hogy a reakció végén újra fel lehet őket használni. Korábban a Szerves Kémiai Intézeti Tanszéken már elvégezték epoxi-szteroidok gyűrűnyitását ionfolyadékban aminokkal [1] és tiolokkal [2] és jó hozammal nyerték a termékeket. Az ionfolyadékok kezelése azonban nagy viszkozitásuk miatt nehéz, a kevéssé poláris szteroidok nehezen oldódnak bennük. Katalitikus hatásukat akkor is kifejthetik, ha hordozóra rögzítjük őket. Ekkor heterogén katalizátorként működhetnek. Kutatásom során a 2α,3α-epoxi-5α-androsztán-17-on gyűrűnyitási reakcióit végeztem szilikagélhez rögzített Brønsted savas ionfolyadékkal, különböző alkohol és tiofenol reagensek jelenlétében. Vizsgáltam a reakció körülményeinek hatását. Megállapítottam, hogy a szteránvázas epoxidok gyűrűnyitási reakciójánál keletkező ‘szabályos’ termék mellett, más sztereoizomer is képződött. A termékek szerkezetét GC-MS és NMR-spektroszkópia segítségével állapítottam meg. [1] Horváth, A.; Skoda-F., R.; Mahó, S.; Berente, Z.; Kollár, L., Steroids, 2006, 71, 706– 711. [2] Horváth, A.; Frigyes, D.; Mahó, S.; Berente, Z.; Kollár, L.; Skoda-F., R., Synthesis, 2009, 23, 4037–4041.

69


Kémia II. Tagozat

„Click” reakció tanulmányozása szilárd hordozóhoz rögzített katalizátor alkalmazásával Készítette: Nagy Enikő Vegyész mesterszak Mérnöki Kar, Szerves Kémia Intézeti Tanszék Témavezetők: Skodáné Dr. Földes Rita, Fehér Klaudia A „click” reakciók egy típusa, az azid-alkin cikloaddíció (AAC) enyhe reakciókörülmények mellett, nagy hozammal játszódik le, a réz katalizátor alkalmazásának köszönhetően (CuAAC) szelektíven vezet 1,4- diszubsztituált 1,2,3-triazolok képződéséhez.

A katalizátor szilárd hordozóra rögzítése előnyt jelent a termék tisztítása, az újrafelhasználhatóság és ezáltal a gazdaságosság szempontjából. Munkám során a heterogén CuAAC reakcióval foglalkoztam. Kutatásaim célja olyan hordozó kialakítása volt, amely lehetővé teszi a réz minél nagyobb mértékű megkötődését, így minimalizálva a lemosódást. Ennek érdekében polimerekkel módosított szilikagél hordozót állítottam elő, mely nagy mennyiségű imidazolil-csoportot tartalmazott. Ezen csoportok segítségével valósítottam meg a réz megkötését. Az így elkészített szilárd hordozóhoz

rögzített

réz-katalizátort

használtam

fel

egy

általam

választott

modellreakcióban. Vizsgáltam az átalakulás mértékét és az újrafelhasználhatóságot. Mindemellett további kísérleteket hajtottam végre, melyek során különböző oldószerek hatását, valamint a bázis elhagyásának reakcióra és réz-lemosódásra gyakorolt hatását derítettem fel. Az optimális körülmények meghatározását követően különböző kiindulási vegyületekkel hajtottam végre a cikloaddíciós reakciókat. A folyamatok lejátszódását gázkromatográfiás módszerrel, illetve vékonyrétegkromatográfiával követtem. Az előállított termékeket oszlopkromatográfiával tisztítottam, szerkezetüket NMR, GC-MS és IR spektroszkópia segítségével igazoltam. A kutatás a Nemzeti Erőforrások Minisztériuma által létrehozott Új Nemzeti Kiválóság Program támogatásával valósult meg.

70


Kémia II. Tagozat

Hordozóhoz kötött palládium-katalizátorok vizsgálata aminokarbonilezési reakciókban Készítette: Adamcsik Bernadett Vegyész mesterszak Mérnöki Kar, Szerves Kémia Intézeti Tanszék Témavezető: Skodáné Dr. Földes Rita, Urbán Béla Szakmai munkám során piridínium kationt tartalmazó ionfolyadékok előállításával és szilárd hordozóhoz való rögzítésével foglalkoztam. A kialakított ionfolyadék fázist kovalens módon kapcsoltam a hordozóként szolgáló szilikagél felületére. A megkötődött ionfolyadék segítségével immobilizáltam a palládium-vegyületet. Az így előállított SILP (Supported Ionic Liquid Phase) katalizátorokat palládium-katalizált reakciókban teszteltem jód-benzol és morfolin modellreakciójával.

1. ábra. Az ionfolyadékok előállítására alkalmazott módszer. Meghatároztam a katalizátorok kezdeti palládium-tartalmát, majd ezt követően három és nyolc órás stabilitási vizsgálatokat végeztem. A továbbiakban higanymérgezéses kísérlet segítségével megállapítottam, hogy a reakció során a felületről leoldódó palládium nanorészecske vagy komplex formában van-e jelen a reakcióelegyben. A katalizátorok vizsgálatai során DMF mellett más oldószerekben, illetve más bázis alkalmazásával is végrehajtottam a modellreakciót, majd ezt követően a katalizátorokat jódbenzol-származékok, illetve alifás- és aromás aminok származékképzési reakcióiban alkalmaztam. Spektroszkópiai vizsgálatok (NMR, IR) segítségével tanulmányoztam az ionfolyadékok megkötődését a szilikagél felületén. Az aminokarbonilezés során keletkező termékeket GC és GC-MS készülékekkel vizsgáltam, a katalizátorok kezdeti, illetve a reakció során leoldódó palládium tartalmát ICP-OES módszerrel állapítottam meg.

71


Kémia II. Tagozat

Ionfolyadékok mint katalizátorok alkalmazása szteroidok reakcióiban Készítette: Maksó Lilla Vegyész mesterszak Mérnöki Kar, Szerves Kémia Intézeti Tanszék Témavezető: Skodáné Dr. Földes Rita, Szánti-Pintér Eszter Munkám célja olyan pregnánvázas szteroidok aza-Michael-adduktjainak előállítása volt, melyek kedvező biológiai hatással rendelkezhetnek. A kívánt vegyületek szintéziséhez szerves oldószerek illetve külön katalizátor hozzáadása helyett bázikus ionfolyadékok alkalmazhatóságát próbáltam ki. Ezek az ionos vegyületek több előnyös tulajdonsággal is rendelkeznek. A reakció végeztével a termékek extrakcióval kinyerhetők belőlük, mivel nem elegyednek apoláros oldószerekkel, ezt követően könnyen újra felhasználhatók. További előnyük, hogy nagy a termikus stabilitásuk és nem korrozívak. A reakcióim során olyan pregnánvázas szteroidokat használtam, amelyek α,β-telítetlen keton molekularészt tartalmaztak. Elsőként morfolinnal reagáltattam őket bázikus ionfolyadék jelenlétében, argon atmoszféra alatt. A 3β-hidroxipregna-5,16-dién-20-on bizonyult megfelelő kiindulási szteroidnak, így a továbbiakban ezt a vegyületet használtam. Az optimális reakciókörülmények meghatározása után különböző primer és szekunder aminok addícióját vizsgáltam, a termékeket jó és kiváló hozammal izoláltam. Ezek közül legmagasabb hozammal a morfolin aza-Michael-addíciójából származó terméket sikerült előállítani. Ez esetben az ionfolyadék további négy körön keresztül hatékonyan újrafelhasználható volt. A reakciók lejátszódását vékonyréteg-kromatográfiával és gázkromatográfiával követtem. A kapott vegyületeket 1H-NMR, 13C-NMR és infravörös spektroszkópia, valamint tömegspektrometria segítségével azonosítottam. Egy termék szerkezetét röntgendiffrakciós méréssel is bizonyítottam. Az előállított vegyületek biológiai aktivitásának vizsgálatát is célul tűztem ki, így átadtam őket a C17,20-liáz enzim gátlásának mérésére. Az ilyen enzimgátló szteroidok alkalmasak lehetnek androgénfüggő megbetegedések kezelésére. Több általam előállított származék is hatékonynak bizonyult a C17,20-liáz enzim inhibitoraként.

72

Műszaki Tudományi Szekció

Műszaki Tudományi Tagozat

Műszaki Tudományi Szekció Műszaki Tudományi Tagozat Helyszín: B 210

Időpont

Cím

Szerzők

Témavezetők

9:00

Aerob medence oldott oxigén térbeli eloszlásának vizsgálata

Varga Béla

Dr. Somogyi Viola, Dr. Domokos Endre

9:20

A különböző mérési módszerek alkalmazása a trofitás vizsgálatára a Balatonban

Tóth Judit

Kovács Zsófia

9:40

Mérleghiba kiegyenlítés szerepe technológiai rendszerek elemzése során

Polgár Balázs

Dr. Németh Sándor

10:00

Gyártás optimalizálás anyagtulajdonságtól függő műveleti idő dinamikus ütemezésével

Jakab László

Dr. Fodor Dénes

10:20

Goal-oriented evolutionary approach for multi-objective material design

Dörgő Gyula Ádám

Dr. Abonyi János

10:40

Szén nanocső és gumiőrlemény hatásának vizsgálata polietilénben

Mudra Ágnes Krisztina

Dr. Varga Csilla

73



Aerob medence oldott oxigén térbeli eloszlásának vizsgálata Készítette: Varga Béla Környezetmérnök mesterszak Mérnöki Kar, Környezetmérnöki Intézet Témavezető: Dr. Somogyi Viola, Dr. Domokos Endre A szennyvíztisztítás energiafelhasználásának jelentős részét teszi ki az aerob reaktortér megfelelő oxigénellátásának biztosítása. A bevezetett levegő mennyiségének szabályozása általában a reaktorban elhelyezett oldott oxigén mérőszonda jele alapján történik. Ez közvetett információt nyújt a befolyó szennyvízzel érkező tápanyag mennyiségének ingadozásáról. Az üzemeltetési paraméterek megváltozásával, illetve a levegőztető elemek amortizációjának hatására, a tisztítóban a tervezettől eltérő körülmények alakulhatnak ki. Az oxigén eloszlása ennek hatására módosul, amelyről az egy pontban történő mérés nem ad részletes képet. Az alacsony oldott oxigén koncentrációjú térrészek egyrészt korlátozzák a tisztítás aerob folyamatainak lejátszódását, másrészt lehetővé teszik a szimultán denitrifikációt. Munkám során a veszprémi szennyvíztisztító aerob medencéjében végeztem méréseket egy olyan mérőrendszerrel, amely képes automatikusan rögzíteni az oldott oxigén koncentrációjának értékét a medence különböző pontjain. A két dimenziós mérések során az oxigén eloszlását a medence hosszanti tengelyével párhuzamosan egy 5x5-ös hálóban, 40 cm-es vízszintes és 50 cm-es függőleges lépésközzel vizsgáltam. A mérések kimutatták, hogy a levegőztető elemek mellett függőlegesen és a bevezetés irányában az oldott oxigén koncentrációjának változása tapasztalható. Az eddigi eredmények alapján ez a változás a leáramlási zónában olyan térrészek kialakulását eredményezi, ahol az oxigén koncentrációja 0,1 mg/l értékig csökken, miközben a szabályzó rendszer a telepített szonda eredményei szerint 0,5 és 1,6 mg/l között tartja a koncentrációt.

74



A különböző mérési módszerek alkalmazása a trofitás vizsgálatára a Balatonban Készítette: Tóth Judit Környezetmérnök szak Mérnöki Kar, Környezetmérnöki Intézet Témavezetők: Kovács Zsófia, Dr. Balogh Csilla A Balatonban az 1970-95 közt tartó eutrofizációs folyamatot követő vízminőség javulás során a fitoplankton biomassza számottevően csökkent és napjainkban is igen alacsony értékek jellemzőek. A balatoni invazív kagylófajok a vándorkagyló (Dreissena polymorpha) és kvagga kagyló (Dreissena r. bugensis) domináns tagjai a szilárd felületeken megtelepedő makrogerinctelen együttesnek, melyek elterjedésében és növekedésében jelentős szerepe van az alga mennyiségének A balatoni klorofill-a értékeket terepi műszeres méréssel és laboratóriumban szabványos módszerrel határoztuk meg. A napjainkban előtérbe került műszeres mérések vízkémiai paraméterek esetén egyszerűbb és folyamatos monitoringot tesznek lehetővé. Ezek megbízható alkalmazhatóságát, hitelességét vizsgáltuk és a zavaró tényezők lehetőségét mértük fel. A dolgozat célja: • a Balaton egyes területeinek algabiomassza felmérése műszeres és szabvány klorofill-a méréssel és a két módszerrel kapott eredményeket összehasonlítsa, az esetleges zavaró tényezők számbavétele; •

a Balaton egyes pontjain az algabiomassza hatásának vizsgálata a balatoni

Dreissena fajok elterjedésére, növekedésére és fitnesszére. Az egyes mintavételi helyeken meghatároztuk a víz hőmérsékletet, pH-t, vezetőképességet és klorofill-a tartalmat (TRIOS on-line mérőműszer) majd laboratóriumban a merített vízmintából lebegőanyag- (szerves, szervetlen) és klorofill-a tartalom (metanolos extrakció) meghatározása történt. A Balatonban gyűjtött kagylók hosszát, tömegét lemértük, kiértékeltük (populáció összetétel, kondicióindex) és ezen paraméterek, valamint a klorofill-a értékek között kerestünk összefüggéseket. Mindkét mérési módszer jól mutatja a Balaton nyugati és keleti-medencéje közt ma is jellemző trofitásbeli különbséget, amely a Dreissena fajok elterjedésében és mért növekedési paramétereiben is megmutatkozik. Kulcsszavak: Balaton, Dreissena fajok, klorofill-a, on-line mérés, kondició-index

75



Mérleghiba kiegyenlítés szerepe technológiai rendszerek elemzése során Készítette: Polgár Balázs Vegyészmérnöki mesterszak Mérnöki Kar, Folyamatmérnöki Intézeti Tanszék Témavezető: Dr. Németh Sándor Napjainkban elterjedten alkalmaznak technológia szimulátorokat az üzemeltetési problémák megoldása során, amelynek eredményeképpen jelentős idő illetve költség megtakarítás érhető el. Vegyipari folyamatok esetében például a technológia megfelelő szimulátorával becsülhetünk olyan paramétereket, melyeknek online mérése nem, vagy csak költségesen lenne megoldható. Az adatsorok, melyeket a technológiában mérnek, hibával terheltek lehetnek. A hibáknak több fajtája van, melyekből több is szuperponálódhat a valós értékekre. Ezen hibák kiszűrésére és eltávolítására több módszert is kidolgoztak az évek során. Ezen validálási módszerek segítségével jutunk olyan korrigált értékekhez, melyek kielégítik az adott technológiára, vagy berendezésre felírható mérlegegyenleteinket. Egy kiválasztott validálási módszert, a mérleghiba kiegyenlítés, a Tennessee Eastman folyamatmodell eredményeinek kiértékelésében alkalmaztam. A folyamatmodell egy fiktív technológiát képez le, melyben négy alapanyagból, négy lehetséges reakción keresztül két fő, illetve két melléktermék keletkezik. A technológia öt fő egységből áll: reaktor, kondenzátor, szeparátor, sztripper és recirkulációs kompresszor. A szimulátorral megfelelő mennyiségű „mérési” adatot állítottam elő, melyek mérési hibákat is tartalmaznak, így ezen adatok mintarendszerként szolgáltak a mérleghiba kiegyenlítés módszerének bemutatására. Dolgozatomban bemutatom a validálási lehetőségeket, részletesen ismertetem az említett technológiát, illetve technológia szimulátort, és alkalmazom a „mérési” adatokon a validálási technikákat. Kulcsszavak: mérési adatok validálása, mérleghiba kiegyenlítés, Tennessee Eastman probléma

76



Gyártás optimalizálás anyagtulajdonságtól függő műveleti idő dinamikus ütemezésével Készítette: Jakab László Mechatronikai mérnök mesterszak Mérnöki Kar, Gépészmérnöki Intézet, Járműmechatronika Intézeti Tanszék Témavezető: Dr. Fodor Dénes A dolgozat célja, hogy korszerű ipari környezetben használatos gyártósorok optimális ütemezési lehetőségeit vizsgálja az előállítandó termék anyagi tulajdonságai illetve a gyártósor különböző munkaállomásain eltöltött műveleti idejének figyelembe vételével. A vizsgálatokhoz egy Festo MPS korongválogató és megmunkáló munkaállomás állt rendelkezésre. A kísérleti gyártósor irányítását végző szoftver fejlesztését Siemens TIA (Totally Integrated Automation) Portalon és Festo FST fejlesztői platformokon kellett elvégezni és implementálni Siemens S-1200-as illetve Festo programozható logikai vezérlőkre (PLC). Az elkészült szoftveralkalmazás lehetővé teszi a korongválogató és megmunkáló munkaállomás automatikus működését és támogatást nyújt a valós idejű felügyelethez. A gyártási folyamat során különböző anyagtulajdonságú korongok jutnak el egy tárból a megmunkáló egységhez, ahol furatok kerülnek a korongokba. A mérethibás vagy furathibás korongok selejtállományba, míg a hibátlan darabok (termékek), anyagjellemzőik alapján szortírozva, raktárba kerülnek. Mivel a megmunkálási szakaszon kívül az anyagtulajdonság műveleti időkre való hatása minimális, az optimalizálási kritériumok a korongok megmunkálási szakaszában fogalmazódtak meg, FIFO illetve Slack gyártásütemezési szempontok alapján. Az eltérő anyagtulajdonságokból adódó eltérő megmunkálási műveleti idők reprezentálására más-más megmunkálási idők kerültek kiválasztásra és figyelembe véve a gyártásütemezés során. Eredményül olyan anyagtulajdonságokkal korreláló dinamikus ütemezést sikerült megvalósítani, mellyel a gyártási folyamat hatékonysága növelhető.

77



Goal-oriented evolutionary approach for multi-objective material design Made by: Gyula Dörgő M.Sc. Chemical Engineering Department of Process Engineering, Institute of Chemical and Process Engineering, Faculty of Engineering Supervisor: Dr. János Abonyi The aim of material design is to find the molecular structure with the desired properties, as general design problems require some properties to be maximized, or minimized or to be close to the given targets. These conflicting targets are incorporated into a set of utility functions and multi-objective genetic algorithm is applied to generate the set of Pareto optimal solutions. The genes of the chromosomes represent the molecular fragments, while the originally huge chemical search space is conveniently described by the Joback estimation method. For the satisfaction of the design task property constraints can be defined, while targets are defined in the utility functions. The structural constraints of the molecule can be described by relational constraints, these are the number of available groups (fragments) and their relation to each other defined by the octet rule and further equations. The modification of the multi-objective Non-dominated Sorting Genetic Algorithm-II (NSGA-II) was carried out for the testing of the proposed methodology, and novel genetic operators were also introduced to ensure reliable structures. The efficiency of the defined formalization is tested on several problems, as the search for compounds having desired physical and chemical properties is an essential, yet complex problem in chemical, petrochemical, and pharmaceutical industry.

78



Szén nanocső és gumiőrlemény hatásának vizsgálata polietilénben Készítette: Mudra Ágnes Krisztina Vegyészmérnök alapszak Mérnöki Kar, MOL Ásványolaj- és Széntechnológiai Intézeti Tanszék Témavezető: Dr. Varga Csilla Kísérleti munkám során hulladék gumiőrlemény és szén nanocső alkalmazásának hatását tanulmányoztam kereskedelmi forgalomban kapható polietilénben. Összesen 10%-ban alkalmaztam a két töltőanyagot, kezeletlen formában, illetve kompatibilizáló anyagok jelenlétében. A hengerszéken készített, majd préselt minták mechanikai tulajdonságait, ezen belül a húzó-, relaxációs húzó-, valamint ütőszilárdságának változását vizsgáltam. Megállapítottam, hogy a húzójellemzők javítása a szén nanocső és gumiőrlemény együttes alkalmazásával megoldható, az ütőszilárdság, viszont a csak gumiőrlemény tartalmú minta esetében javul. Amennyiben mindkét tulajdonság együttes javítása a cél, kompatibilizáló adalék alkalmazása szükséges. Sikerült olyan olefin-maleinsav-anhidrid kopolimer alapú adalékot előállítani, amellyel ez a cél is teljesíthető.

79

Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kar

Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kar

81

Humán Tudományi Szekció

Világirodalom Tagozat

Humán Tudományi Szekció Világirodalom Tagozat Helyszín: A 7

Időpont

Cím

Szerzők

Témavezetők

9:00

Star Trek, the Edenic Tradition in the American Mind

Kovács Tímea

Dr. Szabó F. Andrea

9:20

Mozart irodalmi ábrázolásai. Eduard Mörike: Mozart auf der Reise nach Prag és Otto Brusatti: Mozart auf der Reise nach Berlin című művek összehasonlító elemzése

Csesztregi Bernadett

Dr. Rácz Gabriella

9:40

The suburban kitchen as an icon in American literature

Rábai Dalma


10:00

Romantikus elemek E. T. A. Hoffmann kiválasztott elbeszéléseiben

Nyőgér József

Dr. Rácz Gabriella

10:20

Transformation of Gendered Spaces – The comparative reading of the position of Women in Victorian and Modern Spaces

Harmat Ádám

Dr. Bús Éva

83



Star Trek, the Edenic Tradition in the American Mind Készítette: Kovács Tímea Angol – Drámapedagógia Tanári Mesterszak Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kar, Angol-Amerikai Intézet Témavezető: Dr. Szabó F. Andrea The present study focuses on the dichotomy of American Nature from the early 17th century to our contemporary time as it is presented in the Star Trek movies’ universe. Taking the Star Trek movies’ universe as the starting point of my research as well as the Puritan view of nature and its legacies referring to Thomas Cole’s (1833-36) work The Course of Empire, and their opponents such as the Transcendentalists as a recurring element of the power of nature, I argue that the Star Trek movies’ plots portray the duality of American Nature as an interpretation of our contemporary society. Concerning the method of the research, the analysis relies upon the close reading of filmic products, while the historical research heavily relies on P. Miller’s (1953), A. Miller’s (1993), Schwarz’s (1996), Nash’s (1992), Moss & Wilson’s (1997), Steiner’s (1998), Thoreau’s (1854), and Cillerai’s (2006) works on American history; and Geraghty’s (2003), Kozinets’s (2001), “Trek’s Manifest Destiny” (n.d.), M. Okuda & D. Okuda’s (1999), Snyder’s (1995), and Day’s (n.d.) works on the Star Trek universe. The aim of this paper is to reveal parallels between the Star Trek movies’ universe and visions of American history in the 17th – and 19th centuries and our contemporary time’s topical concerns.

84



Mozart irodalmi ábrázolásai. Eduard Mörike: Mozart auf der Reise nach Prag és Otto Brusatti: Mozart auf der Reise nach Berlin című művek összehasonlító elemzése Készítette: Csesztregi Bernadett Fordító és Tolmács mesterszak Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kar, Germanisztikai és Fordítástudományi Intézet Témavezető: Dr. Rácz Gabriella Wolfgang Amadeus Mozart a bécsi klasszicizmus egyik kiemelkedő alakja. Életét és munkásságát már számtalanszor feldolgozták, többek között a képzőművészetben és az irodalomban. A biedermeier szerző Eduard Mörike tollából származó „Mozart auf der Reise nach Prag” és a posztmodern író Otto Brusatti által papírra vetett „Mozart auf der Reise nach Berlin” két, a zeneszerző életének egy-egy részletét bemutató novella. Mindkét korszakot teljesen más életszemlélet jellemzi, amely egyértelműen meg is jelenik eme alkotásokban. Az intertextualitás jelensége Brusatti novellájának már a címében egyértelműen megmutatkozik. Dolgozatom legfőbb célja volt, hogy többek között az intertextuális utalások vizsgálatával alátámasszam az állítást, miszerint Mörike novellája a Brusatti - mű pretextusa. Ezen kívül szándékomban állt, hogy megmutassam, mennyire másképp tekinti két különböző korszakból származó író ugyanazt a zenetörténeti személyiséget. Témaválasztásom oka, hogy ezeken a novellákon keresztül egyértelműen megmutatkozik, hogyan tud két irodalmi mű egymásra hatni, illetve, hogyan tud megjelenni az egyik művészeti irányzat a másikban. Először a két Mozart-képet vizsgáltam. A legszembetűnőbb különbség a két szerző eltérő poetológiai felfogásából adódik, amely szorosan összefügg irodalomtörténeti pozíciójukkal. Így Mörike Mozart-képe a biedermeier, míg Brusattié a posztmodern írásmód jegyeit hordozza magán. Második szempontom, hogyan lehetséges a zenét belevinni egy irodalmi műbe. Habár Mörikénél is jelen van a zene, ugyanez Brusattinál sokkal egyértelműbben és sokszínűbben megfigyelhető, aki pl. gyakran olasz zenei szakszavak és kifejezések segítségével adja vissza Mozart pillanatnyi lelkiállapotát. Ezen kívül tanulmányoztam, miért szerepel ugyanaz a nem sok jót sejtető cseh népdal Mörike esetében epilógusként, Brusattinál pedig a mű elején. Fontos aspektus volt az utazás motívumának, s ezzel összefüggésben az elbeszélt terek szemantikájának vizsgálata. Ide tartozik a kocsi, amely Mörikénél szimbólumnak (Dingsymbol), Brusattinál pedig intertextuálisan módosult szemantikájú térnek tekinthető. Ugyanennél a szempontnál elengedhetetlen a posztmodern műben megjelenő, Mozart számára más és más jelentéstartalommal bíró Bécs, Lipcse és Drezda szemantikai jelentésének vizsgálata. Dolgozatom utolsó szakaszában azt vizsgáltam, hogyan változik a fikció és a valóság viszonya a két szerzőnél egy történeti személyiségről szóló szövegben: mennyire barangol el Mörike és Brusatti a fikció világában, illetve milyen narratív következményei lehetnek ennek a szellemi kalandozásnak. Dolgozatomból kiderül, hogy Brusatti műve intertextuális utalásokban bővelkedik, és csak a biedermeier novellával együtt értelmezhető. Megállapítottam, hogy ugyanazt a történelmi alakot két, egymástól teljesen különböző korszakban teljesen eltérő módon is lehet ábrázolni, és összefüggéseket mutattam fel úgy a narráció, mint az intertextuális (zenei) utalások terén az adott korszak szövegalkotó eljárásaival.

85



The suburban kitchen as an icon in American literature Készítette: Rábai Dalma Tanári mesterszak Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kar, Angol-Amerikai Intézet Témavezető: Dr. Szabó F. Andrea My research paper focuses on the effects of suburbanization process on women’s lives in the United States after the World War II. The purpose of this research is to show that the Post- World War II suburban kitchen reminds women of their “traditional roles”. The first phase of my study concentrates on identifying what the so-called “traditional roles” of women exactly means. To define the term, my study aligns what roles, tasks women had from the 17th century to the beginning of the 20th century in the United States. To justify the validity of the hypothesis, several well-chosen works of women writers appear in the study in order to provide authenticity. The second part is based on an extensive reading of Herbert Gans’ The Levitowners and Alice Kessler-Harris’s works Out to Work, which help represent how the suburbanization process influenced the changing of the post-war social pattern of the United States and parallel the transformation of the American kitchen to the alternation of women’s roles. With the first chapter’s results in mind, pre-and post-war kitchens are compared. The outcome of the research is that the policy after World War II pressured women implicitly to return to their previous roles. Big companies did not offer contract to female employees. Reestablishment of suburbs thus was a political and economical endeavor to reestablish the traditional family model: detached houses in green zones attract families back to the “traditional” way of life. The study illustrates how the American kitchen influenced women’s lives. Through a discussion of the history of the American kitchen my paper also throws light upon a connection between female writers and domestic architecture. Thus it draws attention to the possibility of interdisciplinary research between architecture and sociology. Key words: American kitchen, “traditional roles of women”, suburbanization process, domestic architecture, space and gender

86



Romantikus elemek E. T. A. Hoffmann kiválasztott elbeszéléseiben Készítette: Nyőgér József Magyartanár – Némettanár mesterszak Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kar, Germanisztikai és Fordítástudományi Intézet Témavezető: Dr. Rácz Gabriella Dolgozatomban Ernst Theodor Amadeus Hoffmann A delejező és A homokember c. elbeszéléseiben jelen lévő romantikus témákat és motívumokat vizsgálom. A romantikus természettudományok eredményei és a korszak irodalma között szoros összefüggések vannak, melyek megemlítése a romantikus művek elemzésekor véleményem szerint elkerülhetetlen. A romantika korszakában felszínre kerül a test és a lélek problémája, melynek következtében a mentális állapotok fizikai állapotokhoz való viszonyulása kérdésessé vált, ezért beszélünk a korszak kapcsán a személyiség megosztottságáról. A felmerült problémákat a szerzők beemelték az irodalomba, és érzelmi tapasztalatok sokaságát dolgozták fel. Így bontakoztak ki a megosztott személyiségből a romantika következő mérvadó témái és motívumai: hasonmások, énhasadás, téboly, a szem motívuma, a látás problematikája, magnetizmus, álom. Fontos még megemlíteni, hogy a magnetizmusra mint jelenségre kell tekintenünk, melynek fizikai és irodalmi referenciája is van. Az említett elemek különösen Hoffmann műveiben váltak az elbeszélés alapvető témáivá. Dolgozatom első részében átfogóan írok a romantikusok pszichológiájáról és világszemléletéről, miközben Franz Mesmer és Gotthilf Heinrich Schubert téziseit is felsorakoztatom. Bemutatom, hogyan vette át és dolgozta fel Hoffmann a természettudományok ismereteit. A további fejezetek tárgya az említett témák és motívumok – jelentésük és az elbeszélés szerkezetében való funkciójuk szerinti – elemzése a két műben. A részletes vizsgálat után megállapítottam, hogy Hoffmann pontosan ismerte a korszak kedvelt pszichológiai diskurzusait és témáit (pl. a tudatalatti szerepe, a magnetizmus praktikái stb.), elmélyülten foglalkozott velük, és elbeszéléseiben olyan módon ábrázolta őket, hogy hűen mutatta be a róluk kialakult általános véleményt. A vizsgált művekben a motívumok szoros összefüggésben jelennek meg, egy hálót képezve, mely az elbeszélés módjára is kihat.

87



Transformation of Gendered Spaces – The comparative reading of the position of Women in Victorian and Modern Spaces Készítette: Harmat Ádám Anglisztika alapképzés Modern Filológia és Társadalomtudományi Kar, Angol-Amerikai Intézet Témavezető: Dr. Bús Éva In the research completed in the previous semesters, I used the tenets of spatial studies to see how women’s position could be defined in the context of Victorian social spaces. The literary work chosen to demonstrate my points was Vanity Fair, written by William Makepeace Thackeray. Now, I would like to use my conclusions as a starting point from which an analysis of the transformation of Victorian female social spaces into those manifest and perceptible in Modern times could be conducted. The aim of this current study is to explore, analyse and reveal what phenomena can be associated with the previously mentioned shift or transition in the gendered spaces. The applied methods therefore come from two major fields: spatial and gender studies. I have chosen texts written by Elizabeth Gaskell and Virginia Woolf, also regarded as typical representatives of the eras in question, in the hope to provide my research with significant data in respect of the questions formulated above. Furthermore, I have worked on my own concept, metaspace to make it more exact and specific. All in all, through these writings, I would like to give a strong and determinative background.

88


Magyar irodalom Tagozat

Humán Tudományi Szekció Magyar irodalom; irodalom- és kultúratudomány Tagozat Helyszín: A 6

Időpont

Cím

Szerzők

Témavezetők

9:00

A magyar slam poetry formai- és stíluskérdései

Horváth Virág

Dr. András Ferenc

9:20

A csoda motívuma az Utas és holdvilágban, Szerb Antal regényelméletének megközelítésében

Horváth Nikolett

Dr. Szávai Dorottya, Dr. Szitár Katalin

9:40

A gyermek ideje (Kosztolányi Dezső: A rossz orvos)

Mayer Lisa

Dr. Szávai Dorottya, Dr. Szitár Katalin

10:00

Erköltsi oktatások. A tanköltészet egy elfelejtett alakja: Péteri és téti Takáts József (1787-1821)

Mandl Viktória

Dr. Szávai Dorottya, Dr. Géczi János

10:20

Danse macabre, avagy az ember és a halál

Balla Anett

Dr. Sirató Ildikó

89



A magyarországi slam poetry struktúraszervező elemei Horváth Virág Magyar alapszak Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kar, Filozófia és Etika Intézeti Tanszék Témavezető: Dr. András Ferenc A slam poetry műfaja 1985-ben született meg Marc Smith kezdeményezésére. Az azóta eltelt több mint három évtized ellenére nincsenek pontos eredmények az irodalomtudományban a műfaj meghatározására, struktúrájának feltérképezésére. Noha a magyarországi alkotókra 2006 óta hatással van a slam poetry, magyar nyelvű kutatási munkák ezzel kapcsolatban nem, vagy csak igen csekély számban jelentek meg. A kutatás során azt vizsgálom, hogy a műfajnak melyek az elengedhetetlen jellemzői, milyen módon lehetne meghatározni. Kiinduló kérdésem, hogy a Magyarországon élő slam poetry alkotók munkássága alapján fel lehet-e állítani a műfaji megkötéseket, meg lehet-e adni a struktúraszervező elemeket? Úgy tűnik, a slam poetry műfaját – fő témájából adódóan, ami a társadalomkritika – nem lehet globálisan értelmezni. Szükség van lokális értelmezésekre, amely minden ország saját kultúrájában helytálló és elfogadott. A performativitás erőteljes jelenléte tagadhatatlan a műfajon belül, ezért ezt a jelenséget is vizsgálom. Az eddigi magyarországi elemzések a performativitást a színháztudomány irányából közelítették meg. Álláspontom szerint azonban sokkal inkább a retorikai szempontok tekinthetők a performativitás meghatározó tényezőinek. Dolgozatom műfaji áttekintés, besorolási kísérlet, rendszerezés. Kizárólag határainkon belüli, szűkebben a Budapesten elterjedt slam poetry kerül fókuszba. A Magyarországon élő alkotók munkásságát és előadásmódját hazai viszonylatokban elemzem az irodalomtudomány szemszögéből.

90



A csoda motívuma az Utas és holdvilágban, Szerb Antal regényelméletének megközelítésében Készítette: Horváth Nikolett Tanári mesterképzés Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kar, Irodalom és Kultúratudományi Tanszék Témavezetők: Dr. Szitár Katalin, Dr. Szávai Dorottya Szerb Antal Hétköznapok és csodák című regényirodalmi áttekintésében adott hangot legerőteljesebben azon nézetének, miszerint a regény műfajának lényege a csoda. Mivel regényelméleti munkájában rendkívül nagy figyelmet szentelt e motívum fontosságának, felmerül a kérdés: vajon miként mutatkozik meg csodaelmélete a Hétköznapok és csodák megjelenését közvetlenül követő Utas és holdvilág című regényében. A csoda lehetőségeit a műben öt szinten vizsgáltam. A cselekmény szintjén a véletlenek hangsúlyos szerepével foglalkoztam, továbbá a Szerb által is emlegetett látszólagosan motiválatlan tettek, ún. lélektani csodák (acte gratuit) regénybeli előfordulásait vizsgáltam. Az irodalmi alakban megnyilvánuló csodát a szabadság megvalósulásával hoztam összefüggésbe, ehhez Paul Ricoeur egyező-ütköző dinamikájának elméletét vettem alapul, kitérve a főhősben megvalósuló ugyanazonosság és őmagaság dialektikájára. A szabadság mint csoda Szerb szerint a hétköznapok elleni lázadással valósítható meg, mindez pedig összefügg a meghalás gondolatával, mely egyszeri és megismételhetetlen természete miatt szintén csodaként értelmezhető. A halált idéző történelmi helyszínek, a főszereplő elvágyódása a régi korokba szorosan összefügg Freud halálösztönökről szóló elméletével. A csoda negyedik vizsgált megnyilvánulási formája az író által a természet törvényeivel ellenkezőként definiált lelki csoda, melyre a szentek csodáit hozza példaként. A regény alapszerkezetében pedig Bahtyin kronotoposzkoncepciója alapján vizsgáltam a csoda lehetőségeit. A csoda behatol a szöveg szimbolikus rendjébe is, így elengedhetetlennek tartottam a Hold és a csillagok szimbolikájával is foglalkozni. A Holdat a halál és a függőség kifejezőjeként értelmeztem a műben, kitérve az említett égitest és a csillagok különféle mitológiai előfordulásaira. Arra a kérdésre, hogy miként tükrözi az Utas és holdvilág Szerb Antal csodáról alkotott elképzelését, a következő válasz adható: az elemzés rávilágított, hogy az író tudatosan, a mű központi magjaként alkalmazta a csoda regényalkotó elvét.

91



A gyermek ideje (Kosztolányi Dezső: A rossz orvos) Készítette: Mayer Lisa Összehasonlító irodalom-és művelődéstudomány mesterszak Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kar, Irodalomelméleti és Összehasonlító Irodalomtudományi Intézeti Tanszék Témavezetők: Dr. Szávai Dorottya, Dr. Szitár Katalin Dolgozatomban Kosztolányi Dezső egy talán kevéssé ismert alkotásával, A rossz orvos című kisregényével foglalkozom. A mű értelmezését olyan jelenségek vizsgálatával igyekszem bemutatni, amelyek A rossz orvosban történetképző erővel bírnak: az idő funkciója a szereplők életében, a gyermek halálának, az emlékezésnek, a nyelv kibontakozásának egymásból építkező egysége, valamint a színek metaforikája. Dolgozatom első részében a szereplők (a szülők) időérzékeinek összeütközését, összeférhetetlenségét – a Bergson által használt külső idő, illetve személyes, belső idő jelenségét – vizsgálom, cselekedeteiken keresztül. Munkámban igyekszem kimutatni, hogy a szülők „idővilága” nem fér össze avval az időtlen, mechanikusan nem mérhető valósággal, amelyben gyermekük létezik. Ebből ered a meg nem értettség problémája. A dolgozat második részében a gyermek halálának szerepét értelmezem, egyfajta messiásszerepet tulajdonítva a gyermeknek. A halál által a szülők közti dialógus életre kel, melynek segítségével próbálják elbeszélni a múltat; rekonstruálni, felidézni a gyermek idejét. A felidézés, emlékezés, elbeszélés által a szereplőknél elindul egy folyamat, melyben fokozatosan azonossá válnak önmagukkal. A folyamathoz hozzátartozik a szeretetlenség felismerése is. A befejező részben a színek szerepét vizsgálom, melyeknek Kosztolányi A rossz orvosban nem csupán esztétikai szerepet tulajdonít. A színek segítségével érzékelteti a szereplők egymáshoz fűződő viszonyát, kapcsolatrendszerét; a szereplők jellemváltozását, illetve az idő múlását.

92



Erköltsi oktatások. A tanköltészet egy elfelejtett alakja: Péteri és téti Takáts József (1767-1821) Készítette: Mandl Viktória Összehasonlító irodalom-és művelődéstudomány mesterszak Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kar, Irodalomelméleti és Összehasonlító Irodalomtudományi Intézeti Tanszék Témavezetők: Dr. Géczi János, Dr. Szávai Dorottya Dolgozatom tárgyát Péteri és téti Takáts József munkássága képezi, aki tanköltőként, a nyelvújítási harc résztvevőjeként, irodalomszervezőként vált ismertté a 18. században. Takáts egymástól elválaszthatatlan irodalmi és tanítói tevékenységének vizsgálatakor lehetőség nyílik a korszaknak egy teljesen más aspektusból történő vizsgálatára. A bécsi rokokó világába beilleszkedő magyar arisztokrácián, a leginkább francia, olasz, német vagy latin nyelven megnyilvánuló irodalmon és a Nyugat szellemének dominanciáján túl Takáts munkásságának köszönhetően egy másik irányvonal is megmutatkozhatott: egy nemzeti, keresztény értékeket tükröző, és a nyelvújítási kérdésekben mérsékelt irányvonal. Kiindulási pontként tanítói tevékenységének tükrében ismertetem Takáts életrajzát, különös tekintettel a kortárs világképet híven tükröző Erköltsi oktatások című munkájára. E fejezet kidolgozásának szempontjából Stohl Róbert: Fragmenta Takatsiana. Források és kiegészítések péteri és téti Takáts József (1767-1821) életrajzához című munkája, valamint Takáts Sándor: Péteri Takáts József című műve minősül a legmeghatározóbb forrásmunkának. Ezt követően kerül sor Takáts irodalmi életben vállalt szerepének értelmezésére, centrumba állítva közösségi szerepvállalását a nyelvújítási mozgalomban és a Magyar Minerva kiadóvállalat működtetésében elért teljesítményét. Szempontrendszerem kidolgozásához a következő művekre építettem: Varga László: Tét helytörténete, Z. Szabó László: A Kisfaludyak és kortársaik Győr és Tét vonzáskörében. Végezetül A Költeményes munkákat az Erköltsi oktatások tükrében vizsgálom a versek vallási jelképeinek tanulmányozásával, különösen Cesare Ripa Iconologiájára támaszkodva. A deákos költészet nyomait és főként az antik hagyomány jelenlétét fedezhetjük fel a versek komparatív elemzése során. A költemények mély, biztos erkölcsi alappal bírnak, hitelességüket pedig a logikus, tudatos struktúra adja, amit a szerző bámulatos érzékkel hangolt össze a keresztény szimbolikával és értékrenddel.

93



Danse macabre, avagy az ember és a halál Készítette: Balla Anett Szabad bölcsészet alapszak Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kar, Filozófia, Történettudomány és Antropológia Intézet Témavezető: Dr. Sirató Ildikó A művészetnek mindig is az elsődleges célja volt, hogy az emberi élet és a társadalom jelenségeire reflektáljon. Ahogy azt Arisztotelész is állította: a művészet utánzás. Igaz, minden ága máshogyan teszi és mást, de a céljuk közös. A minél tökéletesebb ábrázolás. A halál, mint megmásíthatatlan valóság, mindig is foglalkoztatta az emberiséget. Számos költemény, szobor, regény és dráma szól az elmúlásról. A danse macabre, azaz a haláltánc is egy, ennek megjelenítési módjai közül. Segítségével az emberek talán könnyebben dolgozták fel egy szerettük elvesztését, vagy készültek fel az elkerülhetetlenre, s végső soron egyfajta figyelmeztetésül állt mindenki előtt. Dolgozatomban arra szeretnék rávilágítani, hogy ez a motívum az idők során igaz változott, de a jelentése, jelentősége ezalatt nem vesztett értékéből, hiszen a mai kor emberének is épp úgy meg kell küzdenie ezzel, mint egy középkorban élőnek. Emellett arra is választ keresek, hogy miképpen lesz a halál a társunk, s hív minket bálba.

94


Alkalmazott nyelvészet Tagozat

Humán Tudományi Szekció Alkalmazott nyelvészet Tagozat Helyszín: A 4

Időpont

Cím

Szerzők

Témavezetők

9:00

Homográfhatás egy kétnyelvű szemantikai tesztben

Somogyi Laura

Dr. Navracsics Judit, Dr. Sáry Gyula

9:20

Személyiség és nyelvhasználat - az árulkodó jelek: Ki is Szabó Győző? Személyiségelemzés drogvallomások alapján

Rugli Adrienn

Dr. Hajagos-Tóth Tibor

9:40

Határon túli magyarok nyelvi asszimilációja az anyaországban (Székely betelepülők Sopronban)

Fekete Tünde Mónika

Dr. Pelczéder Katalin

10:00

Beszédfejlődés, beszédhibák és beszédfejlesztés az óvodában

Berghoffer Ramóna Alexandra

Dr. Lengyel Zsolt

95



Homográfhatás egy kétnyelvű szemantikai tesztben Készítette: Somogyi Laura Tanári mesterszak (Magyartanár, Nyelv- és beszédfejlesztő tanár) Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kar, Magyar és Alkalmazott Nyelvtudományi Intézet Témavezető: Dr. Navracsics Judit, Dr. Sáry Gyula A kognitív pszichológia sokat vitatott problémaköre a lexikális tudattartalmak feldolgozása, amit több mint száz évvel ezelőtt kezdtek el kutatni. Jelen kutatás célja annak vizsgálata, hogyan történik a kétnyelvűek körében a szemantikai feldolgozás, mekkora szerepe van a szemantikai tudatosságnak, mennyire érintett mindkét nyelv az információ feldolgozásában. Az írott nyelv percepciós vizsgálata során adalékokat kapunk a nyelvek feldolgozására vonatkozóan. A két nyelv aktivációjának vizsgálatában az első és a második nyelvhez tartozó szavak elérésekor speciális szerepe van azoknak a lexémáknak, amelyeknek az írásmódja és/vagy a hangalakja közös a két nyelvben. Ehhez a csoporthoz tartoznak az interlexikális homográfok, amelyek ortográfiailag megegyező, de jelentésükben különböző szavak, mint a comb szó a magyarban és az angolban. Kísérletünkben pszichofizikai módszerrel dolgoztunk. A résztvevőknek arról kellett dönteniük, hogy a számítógép képernyőjén megjelenő szó és az azt követő kép között van-e szemantikai kapcsolat. Ehhez számítógépes programot használtunk, amellyel a szemantikai döntés reakcióidejét és a döntések helyességét mértük. Összesen 88 szóból és képből álló kétnyelvű tesztet dolgoztunk ki. A teszt magyar és angol elemeket egyaránt tartalmaz, összesen 22-22 magyar és angol szót, valamint 22 interlexikális homográfot, amelyek között a magyar és az angol nyelvű jelentések is megjelentek, valamint közöttük kognátuszok is megtalálhatók. A szavak és képek közötti kapcsolat mellérendelésen alapul, hiponim viszony van a szó- valamint képjelentések között. A szavak gyakoriságát az adott nyelvek gyakorisági korpuszain ellenőriztük, ismertségét a résztvevők között vizsgáltuk. A döntés megmutatja, hogy valóban aktiválódik-e mindkét nyelvű mentális lexikon akkor is, ha nem nyelvi döntés tesztet alkalmazunk, tehát amikor nem arról kell dönteniük, hogy a szavak melyik nyelvekhez tartoznak. Eredményeink szerint az első nyelv szavai gyorsabban aktiválódnak, és a felismerésükben a szemantikai tudatosság nagyobb, ám a homográfokról való nyelvi döntést az adott szó nyelvi gyakorisága befolyásolja.

96



Személyiség és nyelvhasználat - az árulkodó jelek: Ki is Szabó Győző? Személyiségelemzés drogvallomások alapján Készítette: Rugli Adrienn Osztatlan tanárszak (angol nyelv és kultúra tanára; magyartanár) Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kar, Magyar Nyelvtudományi Intézeti Tanszék Témavezető: Dr. Hajagos-Tóth Tibor A személyiség az egyén viselkedésének állandóságát és ritmikusságát biztosító jegyek összessége. A pszichológia ezen alaptétele szerint tehát megnyilvánulásaink belső tulajdonságainknak a külvilág felé történő leképeződései. A tétel fordított értelmezése azonban elvezet a feltételezéshez, miszerint ha személyiségjegyeink megnyilvánulnak tetteinkben, viselkedésmódunkban, akkor érzéseink, attitűdünk, jellemvonásaink kiolvashatók viselkedésünkből. Ez az összefüggés nyújt alapot a dolgozatomban rögzített kutatáshoz. Kutatásom alaphipotézise, hogy az egyén nyelvhasználata, nyelvi megnyilvánulásai hiteles forrást jelentenek jellemvonásainak és személyiségének vizsgálatában. Ahhoz, hogy állításomat igazolni tudjam, esettanulmányt készítettem Szabó Győző nyelvhasználatáról és személyiségéről. A kutatás alapját Szabó Győző Toxikoma című könyve és a kötethez szorosan kötődő interjúk képezik. Lényeges, hogy az eredmények hitelességét a több szempontú vizsgálatok részeredményeinek egybehangzósága mutatja leginkább. Annak érdekében, hogy a kutatás végeredményét szilárd alapokra helyezhessem, elemzésemet négy, egymástól világosan elkülöníthető szinten végzem. A dolgozatban rögzített első szinten a vizsgálat mozgatója a benyomások rögzítése és az azokra alapozott következtetések lejegyzése. Az ezen a szinten lejegyzett adatok részleges ellenőrzésére, megerősítésére szolgál a kutatás második szintje, melyhez egy adott interjú rövid részletének elemzése tartozik. A második szinten történő megfigyelés célja, hogy az egyes kommunikációs síkok szegmentálásával, azaz a verbális és a nemverbális jelrendszerek szétválasztásával, azok egymástól független elemzésével kimutathatóvá váljon azok egybehangzósága, ez bizonyítja a megnyilatkozás hitelességét. Az aktuális részvizsgálat során elsődlegesen az arc egyes mozgásait, változásait, az arckifejezést vizsgálom az arc kisebb egységeinek megfigyelésével, majd ezeket a megfigyeléseket az arcjátékra vonatkozó szakirodalmi megállapításokkal vetem össze. Bizonyos, hogy a mimika, az arc mozgása jelentős mértékben befolyásolja azt, hogy a befogadó milyen következtetéseket von le a megnyilatkozónak az elhangzott tartalomra irányuló attitűdjéről és a beszédaktus során felmerülő érzéseiről. Az arcjáték részletes elemzése, megfigyelése tehát a kimondott szó őszinteségének, igazságtartalmának mérője is lehet. Az előzőleg a nyelvhasználat megfigyeléséből nyert következtetések megerősítését szolgálja a kutatás harmadik szintjén az alkati pszichológia alapvetéseinek áttekintése és Szabó Győző személyiségének alkati sajátosságokra alapozott vizsgálata. Az alkati pszichológia alapelve, hogy az egyén kategóriákba sorolható testalkata alapján, a test felépítése és az egyes személyiségvonások összefüggésben állnak egymással, elhelyezhetők egymással párhuzamos rendszerben. Jelen kutatásomban a Sheldon-féle testalkati besorolást veszem alapul. Sheldon alapvetően három fizikai értelemben vett alkati típust különít el, és azokhoz személyiségtípusokat társít. A testi és a lelki alkatot tehát párhuzamos rendszerben helyezi el. Az ilyesfajta, személyiségelemzésre irányuló kutatások alkalmával a kutatás során kapott összeredmény ellenőrzésére legalkalmasabbnak mondható módszer a külső, az elemzéstől független és a folyamaton kívül álló, minél sokoldalúbb véleményhalmaz kísérleti módszerrel történő beemelése. Éppen ezért a dolgozat utolsó pontjában olyan kísérlet eredményeit rögzítem és taglalom, melynek keretein belül előzőleg tíz főt kértem meg arra, hogy egy általam levetített interjúrészlet alapján töltsék ki a Szabó Győző jellemvonásaival kapcsolatos kérdőívemet. A legfontosabb kérdés tehát, hogy megismerhető-e az egyén a nyelvhasználati sajátosságain keresztül? A folyamatot felépítő lépések, az egymásra épülő szinteken kapott eredmények egy irányba tartása vagy széttartása, feltételezett közös pontjaik vagy ezek hiánya adja meg a választ a kutatás fő kérdésére.

97



Határon túli magyarok nyelvi asszimilációja az anyaországban (Székely betelepülők Sopronban) Készítette: Fekete Tünde Mónika Angol – magyar osztatlan tanári szak Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kar, Magyar és Alkalmazott Nyelvtudományi Intézet Témavezető: Kocánné Dr. Pelczéder Katalin Jelen kutatás tárgya egy Erdélyből Magyarországra települt székely család három generációjának nyelvhasználati sajátosságai a köznyelv és a nyelvjárások viszonylatában; célja pedig annak megállapítása, hogy a család által beszélt nyelvváltozat (nyelvjárás) az új nyelvi környezet hatására megváltozott-e, és ha igen, hogyan. Ez a szociolingvisztikai kutatások körébe tartozó téma több szempontból is időszerű: a hátrányos megkülönböztetés miatt napjainkban is sok kisebbségben élő magyar választja az anyaországba való költözést, a sikeres beilleszkedésükben pedig minden bizonnyal szerepet játszanak nyelvi, nyelvhasználati tényezők is. A dolgozat első felében röviden áttekintem a határon túli magyarok nyelvjárásvesztésével foglalkozó tanulmányokat, amelyekből kiderül, hogy eddig többnyire általánosságban vizsgálták a jelenséget, azaz azt hivatottak feltárni, hogy a kétnyelvű helyzetből adódóan, milyen mértékben szorul vissza a környező országokban élő magyar közösségek nyelvjárása, és csak kevesen foglalkoztak azzal, hogy mi történik azok nyelvváltozatával, akik valamilyen okból kifolyólag az anyaország területére kerülnek. A dolgozat második felében első hipotézisem igazolására törekszem. (H1 - Az idősebb generációtól a fiatalabb felé haladva jelentősebb mértékben érvényesül az anyanyelvváltozat kopása.) Ennek érdekében a passzív megfigyelés módszerére alapozva mutatom be, hogy milyen mértékű nyelvi változás következett be a család különböző tagjainál. Az interjúkból nyert nyelvi adatokat egyelőre a fonetika szintjén dolgoztam fel, amelyek alapján következtetéseket vontam le nemcsak arra nézve, hogy az egyes adatközlők egymáshoz képest milyen mértékben őriznek bizonyos, a székely nyelvjárásra jellemző hangtani sajátosságokat (pl. diftongusok, zárt ë használata), de azt is megállapítottam, hogy ezek közül a jellemzők közül melyek maradtak meg leginkább a család beszédében. A kutatás folytatásaként szeretném a nyelvjárási jegyeket a magasabb nyelvi szinteken (morfológia, lexika, szintaxis) is vizsgálni, hiszen ezen szinteken is eltérések figyelhetők meg a székely nyelvjárás és a köznyelv közt. Továbbá attitűdvizsgálatot végeznék annak érdekében, hogy felmérjem, adatközlőim hogyan viszonyulnak saját anyanyelvváltozatuk használatához, mennyire tartják fontosnak a beilleszkedésben a nyelvi standardhoz való igazodást. Később pedig a kutatást több családra is kiterjeszteném, hogy általános következtetéseket vonhassak le azzal kapcsolatosan, hogy a nyelvjárásvesztés mennyire érvényesül az Erdélyből Magyarország nyugati határára érkező családok körében.

98



Beszédfejlődés, beszédhibák és beszédfejlesztés az óvodában Készítette: Berghoffer Ramóna Alexandra Magyar alapszak Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kar, Magyar és Alkalmazott Nyelvtudományi Intézet Témavezető: Dr. Lengyel Zsolt A beszédfejlődés és annak tárgyalása, úgy vélem mindig aktuális, hiszen soha nem születik egyforma gyermek, így minden gyermeknek lesznek sajátos megoldásai a nyelvelsajátítás közben. Dolgozatomban a beszédfejlődés különböző periódusai, a beszéd megértése, a beszéd észlelése és a beszédprodukció szolgál alapul; s a beszédfejlődéssel párhuzamosan kialakuló beszédhibák tárgyalásával és ezek javítási és fejlesztési lehetőségeivel mutat komplett képet nyelvelsajátítás folyamatáról. A szakirodalom ismertetése mellett nagy hangsúlyt kapott a saját kutatás eredménye is. Összesen 18 óvodáskorú gyermekkel készített beszélgetésből szűrtem le a korukra általánosságban és egyénileg jellemző sajátosságokat különböző nyelvi szinteken. Egyrészt a fonetikai/ fonológiai és morfológiai jellemzőket gyűjtöttem össze, majd az adott életkorban tipikus beszédhibák következtek. Az óvodás korosztályból ugyanannyi fiú és lány képviseltette magát a kutatásban, így a nemek közti különbségekre is kitértem; de főképp az óvodákban jelenlevő korosztályokra, mint kis-középső- vagy nagycsoportos gyermekek beszédének az összehasonlítása volt a vizsgálat tárgya. Az összehasonlító vizsgálat célja az volt, hogy a saját vizsgálatra alapozva a szakirodalomból már ismert beszédfejlődés útját végig kövessük, illetve a kivételes esetekre rávilágítsak. Mindemellett a beszédtanulási folyamat velejárója, a beszédhibák előfordulási gyakorisága, megléte a különböző csoportokban, ezek fejlődése és az előfordulási gyakoriság összehasonlítása a 3 csoport között. A beszédhibák fejlesztési lehetőségei közül a mondókák és dalok kerültek a középpontba, s azon tulajdonságaik, melyek révén a gyermek képes lesz különösebb erőfeszítés nélkül a hibás, helytelen hangokat is pontosan ejteni. A dolgozat lezárása a szakirodalom és a saját kutatási adatokat összegzéséből áll.

99

Humán Tudományi Szekció Angol nyelvészet és fordítástudomány Tagozat

Humán Tudományi Szekció Angol nyelvészet és fordítástudomány Tagozat Helyszín: A 5

Időpont

Cím

Szerzők

Témavezetők

9:00

Az interakciós mondatszók audiovizuális fordításának stratégiái az Amerika kapitány trilógiában

Vass Szilvia

Dr. Mudriczki Judit

9:20

Comparison of Alice in Wonderland’s translations in 3 languages

Németh Nikolett

Dr. Mudriczki Judit

9:40

British and American Varieties of English among University Students

Ihász Petra

Dr. Szentgyörgyi Szilárd

10:00

Language in Motion: a Multilingual Community

Szalkai Zsófia

Dr. Hortobágyi Ildikó

101


Az interakciós mondatszók audiovizuális fordításának stratégiái az Amerika Kapitány trilógiában Készítette: Vass Szilvia Fordító és tolmács mesterszak Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kar, Germanisztikai és Fordítástudományi Intézet Témavezető: Dr. Mudriczki Judit Jelen dolgozat egy esettanulmány keretében az interakciós mondatszók lehetséges magyar fordítását és fordítási stratégiáit vizsgálja audiovizuális szövegkörnyezetben. Az interakciós mondatszó, mint önálló, tagolatlan, de pragmatikai jelentéssel bíró nyelvi egysége a közlésfolyamatnak, jelenléte az akciófilmek műfajára sajátosan jellemző. Az audiovizuális fordítás során a szinkrondramaturgnak lehetősége van a forrásnyelvi szöveg mellett a különböző nonverbális jelek megismerésére is, amelyek alapvetően befolyásolják az interakciós mondatszók értelmezését. Az angolról magyarra történő fordításuk nagy kreativitást igényel, mert (1) átvételük a célnyelvben (például az okay/oké esetében) valamint a több alkalommal történő, szó szerinti ismétlődésük magyarul nyelvhelyességi illetve stiláris hibának számít; (2) ráadásul a célnyelvi változatnak minden esetben a szájmozgást is követnie kell. Kutatásom célja megvizsgálni, mennyire befolyásolja a szinkrondramaturg munkáját az élő beszéd hallása és a nonverbális jelek észlelése az angol szerkezet magyarra történő fordítása során. Dolgozatomban a szerkezet különböző variációit és ezeknek magyar változatát az alábbi három filmből álló korpusz alapján elemzem: Amerika kapitány: Az első bosszúálló (Captain America: The First Avenger, 2011), Amerika kapitány: A tél katonája (Captain America: The Winter Soldier, 2014), és az Amerika Kapitány: Polgárháború (Captain America: Civil War, 2016). A filmek eredeti, angol verzióját összehasonlítom a magyar szinkronizált változattal és rámutatok, milyen átváltási műveletet alkalmaztak a szinkrondramaturgok a fordítás során, mennyire következetes a szóhasználat az egyes karakterek esetében, illetve stilisztikailag hogyan sikerült megoldani az interakciós mondatszók fordítását.

102


Comparison of Alice in Wonderland’s translations in 3 languages Készítette: Németh Nikolett Fordító-tolmács mesterszak Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kar, Germanisztikai és Fordítástudományi Intézet Témavezető: Dr. Mudriczki Judit Kutatásom során az Aliz Csodaországban című könyv eredeti és két, az utóbbi egy évtizedben készült fordításának vizsgálatával foglalkozom. Véleményem szerint a téma aktualitását egyértelműen igazolja Lewis Carroll könyvének 150 éves évfordulója és a folyamatosan debütáló mozifilmek, amelyek hűen tükrözik a forrásnyelvi szöveg gazdag utóéletét. Ezzel a témával elsősorban irodalmárok és irodalomtörténészek foglalkoztak. Célkitűzéseim közé tartozik a könyv egyik fejezetének – Bolondos teadélután – összehasonlítása három különböző nyelven: angolul, magyarul és franciául. Az összehasonlító vizsgálatom alapját az Lewis Carroll Alice in Wonderland (1865) című könyve, és ennek Aliz kalandjai Csodaországban és a tükör másik oldalán (2009) címmel Varró Dániel és Varró Zsuzsanna fordításában olvasható magyar változata, illetve Martine Désoille az Alice au pays des merveilles (2010) című francia fordítása képezték. A dolgozat elkészítéséhez a gyermekirodalom fordítása szempontjából releváns fordítástudományi kutatások eredményére támaszkodtam. A rendelkezésre álló fordításitudományi szakirodalom közül mind hazai és, mind nemzetközi (francia és angol nyelvű) tanulmányokat használtam, többek között Riita Oittinen, Gilian Lathey, Emer O’Sullivan, Virginie Iché, Kappanyos András, Józan Ildikó és Kérchy Anna tanulmányaira támaszkodtam. Az összehasonlító elemzés során Göte Klingberg kulturális kontextus adaptáció modelljének kategóriái segítségével részletesen bemutatom a kulturális és lexikai különbségeket a három szövegváltozat között. Továbbá elemzésem kitér mind a három könyvben a Bolondos Teadélután című fejezetet kísérő/fejezetben szereplő illusztrációk vizsgálatára. My paper focuses on the original book and two recent translations of Alice in Wonderland. My intention is to compare one of the chapters– The Mad Tea-Party - of the same story in three different languages: English, Hungarian and French. My comparative analysis was based on Lewis Carrol’s Alice in Wonderland in English from 1865, Varró Dániel and Varró Zsuzsanna’s Aliz kalandjai Csodaországban és a tükör másik oldalán in Hungarian from 2009 and Martine Désoille’s Alice au pays des merveilles in French from 2010. My paper relies on academic articles and books on children’s literature in French, in English and in Hungarian written by Riita Oittinen, Gilian Lathey, Emer O’Sullivan, Göte Klingberg, Virginie Iché, Kappanyos András etc. In order to discuss the similarities and differences between the three texts in an academic manner, I used the categories of the cultural context adaptation approach by Göte Klingberg. My research paper also examines how the three texts address their audiences, what kind of illustrations they use; and what advantages and disadvantages they may have.

103


British and American Varieties of English among University Students Készítette: Ihász Petra Anglisztika mesterszak Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kar, Angol-Amerikai Intézet Témavezető: Dr. Szentgyörgyi Szilárd “In order to really understand, we must be able to hear the silent message and read the invisible word.”[1] (Morain, 1986) The English language has got quite many dialects of which British and American are the most widespread. If we think of the language courses and our English studies in primary and secondary school, we can recall that most of the teachers teach standard British English. But of course there are some factors that affect the actual pronunciation of students. American culture has quite a big influence; we listen to American music and so on. The main focus of this paper is how much our pronunciation has changed and how American culture influences those students who are the speakers of English as a foreign language. First of all it is very important to define what dialect and accent are, a topic to be discussed in chapter 1. After this, in Chapter 2, regional variation, standard varieties and Standard Englishes are explained. Chapter 3 introduces the basic differences between British and American English, where both lexical and grammatical differences are discussed. To find out how much the culture influences our English studies two researches have been done among university students. (See the detailed explanation in Chapter 4.) On the one hand the usage of lexical elements are listed, on the other hand the pronunciation of the students is highlighted. As the first sentence suggests, the paper focuses on the two most frequent varieties of English language. The British English is also known as BrE, RP, i.e. Received Pronunciation (detailed in Chapter 3.), but Queen’s English, Oxford English or BBC English also refer to the Standard British English. Again, in the case of American English that is also known as AmE, Standard American English, GA (General American) or CNN English are used, too and denote the American prestige variety. In the following chapters the reader can face any of these expressions. [1] Morain, G. (1986). Culture Bound. Cambridge: Cambridge University Press

104


Language in Motion: a Multilingual Community Készítette: Szalkai Zsófia Tanári mesterszak Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kar, Angol-Amerikai Intézet Témavezető: Dr. Hortobágyi Ildikó The cooperative and creative nature of intercultural communication is discussed in this paper. After the introduction of the related literature the focus will be on the experience I had living in a multilingual community with Erasmus students. The paper describes how our speech community had developed and how was the lacks in proficiency were compensated for by creativity and cooperation, and how our linguistic competence spontaneously developed while using quasi shortcuts for communication. In addition, it shows how creativity, flexibility, and ability to adapt to the interlocutor’s proficiency level are vital and suggests the rethinking of achievement strategies put forward by Zoltán Dörnyei in his seminal work published in 1991. Finally, it proposes the integration of these skills to TEFL. Not only because Global English is more and more wide-spread, but also because it could help students be more confident in speaking the language.

105

Pedagógiai, Pszichológiai, Andragógiai és Könyvtártudományi Szekció Pedagógia Tagozat

Pedagógiai, Pszichológiai, Andragógiai és Könyvtártudományi Szekció Pedagógia Tagozat Helyszín: A 8

Időpont

Cím

Szerzők

Témavezetők

9:00

Esélyegyenlő(tlen)ség a nyelvtanulásban. Vakok lehetőségei és korlátai az idegen nyelvtanulás területén.

Mészáros Réka

Langerné Dr. Buchwald Judit

9:20

Native Speakers in TEFL, and Its Representation in Hungarian Language Teaching

Németh László

Molnár Claudia

9:40

Discrepancies in the concept of "popular culture": integration of popular culture in the education system

Szabó Noémi


10:00

YouTube as a Tool in Education

Cilike Kitti


107


Esélyegyenlő(tlen)ség a nyelvtanulásban. Vakok lehetőségei és korlátai az idegen nyelvtanulás területén. Készítette: Mészáros Réka Angol- Némettanár mesterszak Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kar, Tanárképző Központ Neveléstudományi Intézet Témavezető: Langerné Dr. Buchwald Judit Kutatásom hipotézise, hogy a vak tanulók az idegen nyelvtanulásban hátrányt szenvednek, mert nincs biztosítva számukra az esélyegyenlőség. Négy területre koncentrálok a kutatásomban, amik a nyelvtanulás fő színterei, mégis mindegyik területről a vak tanulók kirekesztődtek. Az első terület a tanárképzés a Pannon Egyetemen. A tanárjelölteket nem készítik fel a képzés során a vak tanulók idegen nyelvoktatására. A második terület a közoktatás, ezen belül az integráció, és a szegregáció kérdése kerül górcső alá. Harmadik, legkiterjedtebb terület a tankönyvpiac. A nyelvkönyvpiacon található tankönyvek nem alkalmasak arra, hogy vak vagy gyengén látó tanulók önállóan használhassák. Esetükben csak a hangoskönyvek jöhetnek szóba, de tankönyveket nem gyártanak ilyen formátumban nyelvtanulási célra. A negyedik terület a nyelvvizsga típusok feltérképezése. Egyik nyelvvizsga központ sem biztosítja számukra a lehetőséget, hogy hátrányukat figyelembe véve, speciális, vakok számára készített nyelvvizsgát tegyenek le. A vakok képesek a nyelvtanulásra, nem a könnyítés vagy a felmentés a cél, hanem a kompetenciájukhoz mérten az egyenlő bánásmód megteremtése. A következő módszereket alkalmaztam a hipotézisem vizsgálatára: dokumentumelemzéssel vizsgáltam a Pannon Egyetem angol-némettanárképzés tantervét. A Nemzeti Alaptanterv élő idegen nyelv oktatása fejezetében vizsgáltam a vakokat érintő pontokat, interjút készítettem két vak tanulóval, akik érintettek az integráció és a szegregáció kérdésében. Tankönyvelemzés módszerével elemeztem tankönyveket, hangoskönyvtárakban kutattam az interneten vakok számára készült tankönyvek után. Interjút készítettem a Pannon, az ECL, az ÖSD és az Origó nyelvvizsgaközpontok munkatársaival milyen módon tudják megoldani a vakok nyelvvizsgáztatását. Ez egy olyan terület, ahol sok tennivaló van még, gyerekcipőben járó kezdeményezések léteznek csak. Tudomásom szerint, az általam tervezett vizsgálathoz, hasonló átfogó kutatást még nem készült, ezért én is nagy várakozással tekintettem a feladat elé.

108


Native Speakers in TEFL, and Its Representation in Hungarian Language Teaching Készítette: Németh László Anglisztika alapszak Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kar, Angol-Amerikai Intézet Témavezető: Molnár Claudia The aim of this particular paper is to provide an insight into native speaker-centred Teaching of English as a Foreign Language (TEFL). There have been several concepts and theories established about the ‘haves’ and ‘have-nots’ of Native Speakers (NS) of English. As the paper unfolds, having clarified the concept of the Native Factor (NF), the different aspects of native English language trainers – with or without a teacher degree – will be introduced. The main question of the paper is: Does being a native speaker equal being a suitable source to teach students in the classroom? The main ideas are presented through the description of a Hungarian approach for English language training labelled by 5 Perc Angol, which is now one of Hungary’s leading forces in teaching English to students. Their concept involves at least one native speaker per course, moreover, the notion of ‘edutainment’ is also worth mentioning. However, one can wonder what kind of native teachers they are? Are they well-trained teachers, or native speakers only? Initial hypotheses of the work which are going to be either approved or denied are as follows: (1) The Native Factor is represented by NSs who have received teacher training; (2) Children acquire oral skills at a higher pace if taught by natives; (3) The Native Factor is effective in both mono- and multicultural class environments. Kulcsszavak (key-words): English language, native speaker, Native Factor, TEFL, teacher training

109


Discrepancies in the concept of "popular culture": integration of popular culture in the education system Készítette: Szabó Noémi/Noémi Szabó Angol-némettanári mesterszak Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kar, Angol-Amerikai Intézet, Tanárképző Központ Témavezető: Dr. Szabó F. Andrea The present paper focuses on the application of popular culture in the education system. The topic has played a divisive role in the 21st century; however the digital- and popular culture determine everyone’s world-view. It is little wonder that the role of popular culture is receiving a higher attention in the last decades because using the digital world forms an integral part of most students’ life all around the world. (Betts &Bly, 2013) The aim of the research is to present the wide-ranging differences between the integration of popular culture in the English-speaking countries’ and in Hungary’s education system and what can be the reason behind that. The first step is to outline researches and the foreign literature about using popular culture in the English speaking countries. Then, one should explore the most specifying scholarly literature related to the Hungarian education and reflecting to the researches which are written in Hungarian or in English. Only a limited number of researches were born which had been carried out relating to the Hungarian education system.1 Overviewing the situation in Hungary, interference in the meaning can be seen referring to the concept of popular culture. The next step is to show the discrepancies of using popular culture in Hungary and in other countries. In contrast, it is widely-used regarding the American and British education.2 After collecting the theoretical data, several personal experiences from the own teaching practice will be included in this research paper to make it more realistic. The very last step is to draw the final conclusions with the help of presenting the results and reviewing the fulfilment of the research question.

1

http://webbut.unitbv.ro/bu2010/Series%20IV/BULETIN%20IV%20PDF/CULTURAL%20STU DIES/31__HORTOBAGYI.pdf. 2 http://repository.usfca.edu/cgi/viewcontent.cgi?article=1211&context=capstone

110


YouTube as a Tool in Education Készítette: Cilike Kitti English and American Studies BA English and American Studies Institute Témavezető: Dr. Szabó F. Andrea In our days the Internet itself and social media platforms have a growing influence on our daily lives. We use these applications and sites mostly to keep in contact with each other, and they are often seen as a source of entertainment. But these websites can be used in a different way or as Antonio and Tuffley say in their essay: they are “more than a deluge of low-quality videos depicting the latest internet craze or conspiracy theory, perhaps some painful-looking accident, music videos and video bloggers of dubious talent, and of course, cats” (p.1). One of the major representatives among these mediums is a site called YouTube, an online video sharing platform. According to its statistics YouTube has “over a billion users” and “reaches more 18-34 and 18-49 year-olds than any cable network in the U.S”. (YouTube, Press Statistics) As a result of this huge amount of users and the age-related spectrum researchers have started to explore the other potentials of YouTube as a source of educational material. Teachers have been looking for more and more new techniques and instruments to include the youth in the classroomwork, to foster the process of learning and to present subject-matter of instruction in new forms. Several researchers argue that the educational videos that the content creators share on this platform are a great complementary material to text-books and they are useful when it comes to bringing forward a certain issue in a way that brings it closer to the younger generation. My paper examines the existing opinions that scholars share about the educational use of YouTube content as well as the diverse theories concerning YouTube’s usability. In order to get a full picture of this matter one needs to take a look at how this website works, what part it plays in the youth culture and how people can place YouTube in the contemporary mass media. Moreover, I am also going to look at the demographic distribution of YouTube users – both content creators and viewers – and the motives behind watching these videos. Finally, in the conclusion I will summarize the result of my research; share my personal opinions and present suggestions for the future utilization of YouTube in education.

111

Társadalomtudományi Szekció

Társadalomtudomány Tagozat

Társadalomtudományi Szekció Társadalomtudomány Tagozat Helyszín: A 03

Időpont

Cím

Szerzők

Témavezetők

9:00

A semlegesség kritériuma – Közös jó és igazságosság

Vajna Szabina

Dr. András Ferenc

9:20

Electoral College reform attempts as reflected in recent legislative proposals

Németh Nikoletta

Dr. Czeglédi Sándor

9:40

(MI)csoda elmék, avagy a mesterséges intelligencia etikai perspektívái

Varga Ádám Zoltán

Dr. Sivadó Ákos

113



A semlegesség kritériuma – Közös jó és igazságosság Vajna Szabina Szabad bölcsészet szak Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kar, Filozófia, Történettudomány és Antropológia Intézet Témavezető: Dr. András Ferenc Ha felvetődik bennünk a dilemma, hogy a társadalom, amelyben élünk vajon igazságos-e, lényegében arra keressük a választ, hogy milyen módon osztja el a számunkra fontos javakat – jogokat, kötelezettségeket, hivatalokat, jövedelmet, megbecsülést. Az antikvitásból eredően egy igazságos társadalom alapelve, miszerint „mindenkinek megadjuk, ami neki jár”. Dolgozatomban az elv kortárs örököseinek és továbbgondolóinak munkájára, John Rawls és Michael J. Sandel igazságosság felfogásának összevetésére koncentrálok. Álláspontjaik elemzése során napjainknak egy szerfölött aktuális kérdésére keresem a választ: vajon a plurális társadalmakban az államnak erkölcsi, vallási kérdésekben semlegesnek kell-e lennie? Rawls és Sandel vitájának bázisát azok az igazságosságelméletek adják, amely a jó, a jó élet egy nézetéből vezetik le a jogot. Kiindulópontom szerint a két filozófus igazságosság értelmezése más-más alapokon nyugszik. Sandel önmagát kommunitáriusnak, azaz közösségelvűnek vallja, tehát elutasítja mind az utilitarista, mind a libertariánus megközelítésmódot. Így nem fogadja el Rawls kanti rendszeren nyugvó igazságosság elméletet. Habár elismerően beszél Rawls nézeteiről, mely szerint az ember szabad és független lényként kizárólag azon törvényeknek engedelmeskedik, melyeket önmaga választ önmaga számára, ám elutasítja a rawls-i modellből megrajzolható magányos, elszigetelt cselekvő felfogását. Sandel arisztoteliánus módon érvelve azt bizonyítja, hogy „az egyén nem áll egyedül, nem kizárólag saját cselekedeteiért felel, élete csak egy közösség életének részeként nyerhet erkölcsi értelmet.”3 Tehát az ember élete nem választható el a közösség életétől. Ezen túlmenően kommunitárius kritikájának célkeresztjében bírálja a Rawls által fémjelzett politikai liberalizmust, amely azt hirdeti, hogy az állam akkor igazságos, ha morális és vallási kérdésekben semleges. Tehát míg Rawls azt vallja, hogy az igazságosság megelőzi a jó életről való gondolkodást, addig Sandel Arisztotelészre alapozva ennek fordítottja mellett érvel, azaz nincs igazságosság a jó életről való gondolkodás nélkül, így a jóról való gondolkodás megelőzi az igazságosságot. Ennek a gondolkodásnak Sandel álláspontja szerint kulcsfontosságú színtere a közéleti vita, melyben pontosan akkor van kölcsönös tisztelet, ha elkerüljük az értéksemlegességet.

3

Michael J. Sandel. Mi az igazságos… és mi nem? A helyes cselekvés elmélete és gyakorlata, Budapest, Corvina Kiadó, 2012, 12

114



Electoral College reform attempts as reflected in recent legislative proposals Author: Nikoletta Németh English and American Studies, BA Faculty of Modern Philology and Social Sciences – English and American Studies Institute Supervisor: Dr. Sándor Czeglédi In this study, my main target is the process of electing a President in the United States and to classify federal-level legislative proposals to either reform or abolish the Electoral College. In order to provide background information, I first examine the construction of the Constitution, the first three articles as well as the amendments regarding the voting rights in order to have a complete look at how the suffrage of Americans evolved. This includes the 12th Amendment, the first amendment ever to reform the Electoral College system by setting up rules to avoid previously experienced flaws, then I take a look at the expansion of suffrage to African-Americans, Women, and to citizens above the age of 18, instead of 21, which consists of the 15th, 19th, 26th Amendments. One last important Amendment worth mentioning is the 22nd Amendment limiting presidential terms to two. After the historical background, the Electoral College system is taken into account. I offer an insight to its mechanism, how electors are selected, the way they vote for the winner of the popular vote in their respective states, and how much electoral votes each state has, the election days, as well as the benefits including the winner-take-all method, the support of the two-party political system and the compromise between large and small states. Then according to the materials absolved, I list up the current malfunctions of the system the biggest of which is the possibility of electing a candidate who did not win the popular vote and a great example of it with the incident of Republican George W. Bush and Democratic Al Gore in the 2000s elections. Lastly, I am collecting the previously considered or even adopted reform ideas supported by historical precedents and attempts, containing the Congressional District Plan adopted in Maine and Nebraska, the Proportional Plan that splits electoral votes according to their popular vote percentage and an attempt to adopt it in Colorado in 2004, the Direct Election of President that requires citizens to rank their preferences instead of marking only one candidate and lastly the National Bonus Plan which intends to award extra electoral votes to the winner of the popular vote. It is followed by ideas that would abolish the Electoral College which include the Direct Vote with Plurality vote in which voters would cast one vote for the candidate of their choice and the candidate who receives the most votes wins the elections as well as the Automatic Plan which would abolish only the office of Presidential Elector, as the electoral votes would be directly given to the popular vote winner. A detailed section is dedicated to the National Popular Vote Movement, an interstate compact to replace the current system with simple national popular elections as well as the Bayh–Celler Amendment, an attempt that came closest to succeeding in abolishing the Electoral College. The final result of my research is to confront the proposals listed in the official website of the U.S. Congress from 1973 up to 2016 with the reform and abolishing ideas studied in my paper. I mainly concentrate on their support, party affiliation and the content of the proposals to see how they reflect the possible options other than the Electoral College.

115



(MI)csoda elmék, avagy a mesterséges intelligencia etikai perspektívái Készítette: Varga Ádám Zoltán Szabad bölcsészet szak Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kar, Filozófia, Történettudomány és Antropológia Intézet Témavezető: Dr. Sivadó Ákos A robotika, illetve a mesterséges intelligencia-kutatás területén elért hatalmas, mármár robbanásszerű fejlődés elkerülhetetlenül felvet számos kérdést az informatika, matematika, fizika és úgy általában a hétköznapi életünk kapcsán. Ugyanakkor ez a kérdéskör legalább annyira filozófiai, mint amennyire természettudományos. Etikai – többek között - abban az értelemben, hogy a létrehozott cselekvők milyen felelősségi státusszal bírnak. Episztemológiai abban az értelemben, hogy az új „elme” milyen határokkal rendelkezik majd, képes lesz-e például tanulni? Bírhatnak-e bárminemű relevanciával az a posteriori ismeretek vagy épp ellenkezőleg és program által meghatározott, kizárólag a priori ismeretekre „támaszkodhat” egy gép? A mesterséges intelligencia (MI) témája megkerülhetetlenül elmefilozófiai, méghozzá a gondolkodás természetének, illetve a tudat és a valóság közti kapcsolat szükséges vizsgálata okán. Ugyanakkor az MI nyelvi, nyelvfilozófiai kapcsolódása is elvitathatatlan, mint a gondolkodás tényének egy lehetséges bizonyítási módja, mely a nyelvhasználatot, mint szükséges, de nem elégséges kritériumnak tekinti. Az előadás – és a dolgozat – erősen érinti a metaetika területét is, hisz igyekszik összehasonlítani az emberi szabad akaratot – vagy annak hiányát – és a gépek programozott „viselkedési” rendszerét. Persze a viselkedés magában hordozza a pszichológiai vizsgálódás szükségességét is, épp így a kutatás e területen is igyekszik válaszokat, kapaszkodópontokat keresni. Úgy hiszem látható a tudományterületek milyen hatalmas spektrumán kell elvégeznünk vizsgálódásainkat, illetve, hogy egy alapvetően technológiai újítás milyen kérdéseket vet fel a bölcsészettudományon belül is. Ez a dolgozat és az előadás e vizsgálódások közül igyekszik egy lenni, célul kitűzve az ember és gép morális felelősségének, „tudatának”, „viselkedésének” összehasonlítását. Teszi ezt olyan szerzők művein keresztül, mint például John R. Searle, Alan Turing, vagy épp Daniel C. Dennett,

116

Műszaki Informatikai Kar

Műszaki Informatikai Kar

117

Informatikai Tudományi Szekció

Informatika I. Tagozat

Informatikai Tudományi Szekció Informatika I. Tagozat Helyszín: I ép. 726

Időpont

Cím

Szerzők

Témavezetők

10:00

Diszkrét kockázati folyamatok matematikai és számítógépes elemzése alkalmazásokkal

Győrfi-Bátori András

Dr. Mihálykóné Dr. Orbán Éva, Dr. Mihálykó Csaba

10:20

Villamos elosztóhálózatok szimulációja nyílt forráskódú diszkrét eseményű szimulátorral

Sőrés Milán Attila

Dr. Fodor Attila

10:40

Az egészséges napi életritmust támogató, emberközpontú világítás vezérlés fejlesztése

Tóth Dávid Noel

Dr. Szabó Ferenc

11:00

A szoftver, mint adatszerkezet

Kedves Loránd

Dr. Czúni László

11:20

Audiovizualizáció a virtuális környezetekben

Tasnádi Bálint

Szücs Veronika

11:40

Teszt-alapú mintafejlesztés és a mintaalkalmazás automatizálása akadálymentes webfejlesztéshez Joomla! tartalomkezelő platformon

Csontos Balázs

Dr. Medve Anna

12:00

Feature selection for many-objective optimisation

Torgyik Tamás

Dr. Abonyi János

119



Diszkrét kockázati folyamatok matematikai és számítógépes elemzése alkalmazásokkal Készítette: Győrfi-Bátori András Mérnökinformatikus alapszak Műszaki Informatikai Kar, Matematika Tanszék Témavezető: Dr. Mihálykó Csaba, Dr. Mihálykóné Dr. Orbán Éva Dolgozatom témája a biztosítótársaságok pénzügyi folyamatainak vizsgálata, a tönkremenési valószínűségek, várható tönkremenési idők, illetve várható tönkremenési idők szórásának kiszámítása mind matematikai, mind szimulációs módszerekkel. A biztosítótársaság pénztárára átmeneti tárolóként tekintünk, ahova folyamatosan pénzmennyiség folyik be, és ahonnan véletlen időpontokban véletlen összegű pénzmennyiség áramlik ki. A bejövő pénzt a biztosított felektől szedi be a társaság, míg a kifolyó pénz a biztosított ügyfelek kárigénye miatt van, amit a szerződésnek megfelelően a társaságnak ki kell fizetnie. Mind a kárigények érkezési idejét, mind a nagyságukat diszkrét eloszlású valószínűségi változóknak feltételezzük. A modell feltevései alapján elkészítettem egy szakértői programot, amely segítségével a megfelelő paraméterek megadása után közelítőleg megadható a tönkremenési valószínűség, a tönkremenési idő várható értéke és a tönkremenési idő szórása, illetve bizonyos eloszlások mellett matematikailag megadható a tönkremenés valószínűsége. Ezáltal képet kaphatunk a folyamat alakulásáról konkrét paraméterek esetén, sejtéseket tudunk megfogalmazni a kockázati folyamat viselkedésével kapcsolatosan. A folyamat általános matematikai vizsgálata valószínűségszámítási és analízisbeli eszközök széles tárházát igényli. A felújítási gondolatmenet segítségével összetett differenciaegyenlet írható fel, amelynek vizsgálata és megoldása nehéz matematikai feladat. A diszkrét modellek esetén a nemzetközi irodalomban általában azzal a feltételezéssel élnek, hogy az egységnyi idő alatt érkező befizetés többszöröse a kárigény. Dolgozatomban ennél általánosabb esettel foglalkoztam: nincs lényeges megkötés a beérkező pénzmennyiségre. A károk között eltelt időt és a károk nagyságát az irodalomban szokásos geometriai eloszlás helyett általánosabbnak, negatív binomiális eloszlásúnak tekintettem. Az általam vizsgált modell alkalmas folytonos kockázati modellek approximációjára is. A vizsgált modellben a differenciaegyenletet számos speciális esetben sikerült megoldanom, a megoldásokat összevetettem a szimulációból kapott eredményekkel, ezáltal kísérleti úton is alátámasztottam a megoldásaim helyességét.

120



Villamos elosztóhálózatok szimulációja nyílt forráskódú diszkrét eseményű szimulátorral Készítette: Sőrés Milán Attila Villamosmérnök alapszak Műszaki Informatikai Kar, Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszék Témavezető: Dr. Fodor Attila A dolgozat célja, hogy a villamos elosztó hálózatokat egy teljesen új aspektusú szimulációval közelítse meg, az OMNeT++ Diszkrét Eseményű Szimulátorral [1]. A dolgozat elején megismerhetők a lehetséges villamos hálózati topológiák és bemutatásra kerülnek a klasszikus számolási módszerek a hálózat méretezése [2], [3]. Ezt követően bemutatásra kerül egy új numerikus megközelítési módszer a hálózat számítására. Mindkét módszer megvalósításra kerül az OMNeT++ környezetben és a dolgozatban során az egyes módszerek összehasonlítása is megtörténik A dolgozat kitér a manapság egyre decentralizáltabbá váló hálózatok kérdéskörére, főként a hálózat energiaelosztásának szempontjából, példákon keresztül demonstrálva a különböző szcenáriókat. A szimulációs eredmények validációja után összefoglalásként bemutatom a rendszer használatának előnyeit, hátrányait és az esetleges korlátait, figyelembe véve a manapság egyre inkább terjedőben lévő háztartási méretű kiserőművek hatásait is.

Irodalomjegyzék: [1]

OMNeT++ Discrete Event Simulator, https://omnetpp.org/

[2]

Árpád Jamniczky: Villamos gépek üzemtana, Veszprémi Egyetemi Nyomda, Veszprém, Hungary, 1994, pp. 31-49

[3]

R. Niemi, P. D. Lund: Decentralized electricity system sizing and placement in distribution networks, Applied Energy, 2010.

121



Az egészséges napi életritmust támogató, emberközpontú világítás vezérlés fejlesztése Készítette: Tóth Dávid Noel Mérnök informatikus mesterszak Műszaki Informatikai Kar, Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszék, Fény és Színtan Kutatólaboratórium Témavezető: Dr. Szabó Ferenc Az élővilág évmilliárdokon át a természetes napfényben fejlődött, az evolúció során ehhez alkalmazkodott. A mesterséges fényforrások megjelenésének köszönhetően az emberek azonban már az esti, éjjeli órákban is folytathatják nappali tevékenységeiket. Az utóbbi évek kutatásai bizonyították, hogy a napi életritmus – a cirkadián ritmus – működéséért a fény bizonyos komponense felelős. A nem megfelelő időpontban retinánkra érkező, vagy nem megfelelő színképi összetételű fény megzavarja ezt a ciklust, amely rövidtávon alvászavarokat, középtávon depressziót, vagy akár súlyos megbetegedéseket (kóros daganatok, rák) okozhat. A zárt gyártócsarnokokban, több műszakos munkarendben dolgozók körében az ilyen típusú megbetegedések szignifikánsan nagyobb arányúak. Napjaink korszerű, világító dióda (LED) alapú fényforrásai számos új lehetőséget hoztak a világítástechnikában. A korszerű hangolható világítótestek segítségével különböző színképi összetételű fényt keverhetünk ki, használhatunk otthon, vagy munkahelyeken. Ez lehetővé teszi, hogy különféle szempontok szerint optimalizáljuk a mesterséges világítás színképi összetételét, például az emberi vizuális komfortérzet, vagy az egészséges cirkadián ritmus és életmód fenntartásának elősegítése érdekében is. Az utóbbi évek meghatározó kutatási irányzata az „emberközpontú világítás”, amely az energiahatékonyság mellett az interdiszciplináris kutatások eredményeit figyelembe véve megoldást nyújthat a nem megfelelő mesterséges világítás okozta egészségügyi problémákra is. Dolgozatom témája emberközpontú világítást megvalósító áramkör és vezérlési algoritmus kidolgozása. A fejlesztés során megterveztem és elkészítettem a világítás vezérlő áramkört, valamint a rajta futó szoftvert, amely képes a hozzá tartozó lámpatest segítségével megvalósítani a napszak függvényében változó színképű és intenzitású emberközpontú világítást. Az elkészült modul egy beépített óraáramkör segítségével ablak nélküli gyártócsarnokban a be nem jutó természetes fény színképi és intenzitásbeli változásának megfelelő jelenséget valósít meg, így segítve a dolgozók napi életritmusának természetes működését.

122



A szoftver, mint adatszerkezet Készítette: Kedves Loránd Mérnök informatikus mesterszak Műszaki Informatikai Kar, Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszék Témavezető: Dr. Czúni László Algorithms + Data Structures = Programs (Niklaus Wirth, 1976). A közismert állítás alapvetően meghatározza az informatika módszertanát. A konstruktív, mérnöki megközelítés a „hogyan építsünk a kéréseknek megfelelő programokat?” kérdést teszi fel, a válasz „fekete doboz modell” lesz, a megoldás szerkezete, a kérésekkel való kapcsolata nem átlátható. A kérdés analitikus párja: „milyen részekből áll egy program?” Válaszom szerint minden informatikai rendszer 1: „fehér doboz” modellt alkot a világ egy választott területéről, 2: a modell fogalmait használva leképezi e rendszer állapotát, 3: a leképezésen műveleteket végez, 4: mindezt felhasználásra alkalmas módon, helyen és időben megjeleníti. Így érthetővé válik, hogy bár ma minden számítógépes program szövegszerkesztőben begépelhető forráskód halmaz, a rendszerépítés magasabb szintű eszközei a felsorolt célok szerint besorolhatók. 1: szerkezet reprezentáció (DSL, UML); 2: alacsony szintű adatelérés és kezelés (felhők, PaaS megoldások); 3: algoritmustárak (Matlab, LabView, Salesforce); 4: prezentáció, értesítés (PowerPoint, Trello, Slack, …). Ma az informatikai ipar súlyos kihívásokkal küzd: nyelvek, platformok, eszköztárak és módszertanok burjánzása; minőségbiztosítási és teljesítési problémák; kommunikációs és szervezési nehézségek. Ennek rendszer szintű oka az, hogy jelen eszköztárunk a konstruktív, „fekete doboz” megközelítésre épül, hosszú távú életképesség szempontjából kritikus „fehér doboz” modell kialakítása esetleges, nem szerves része a fejlesztés folyamatának. A dolgozat bemutatja az általam létrehozott Dust Platform „fehér doboz” transzparens rendszerépítési módszertant, és annak DustCompact nevű Java implementációját. Az alapelvek ismertetése után példákkal igazolja, hogyan valósulnak meg a „jó rendszer” alapszabályai ebben a környezetben (egy felelősség, öröklés helyett építés, késői csatolás, zártság és modularitás, …). Végül egy „közismerten nehéz” feladat (tetszőleges szerkezetű adatok automatikus tárolása adatbázisban) megoldásán keresztül mutatja be a rendszer használatának előnyeit. A melléklet részletezi a DustCompact projekt szerkezetét, méret statisztikákat közöl az összehasonlíthatóság érdekében.

123



Audiovizualizáció a virtuális környezetekben Készítette: Tasnádi Bálint Programtervező informatikus alapszak Műszaki Informatikai Kar, Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszék Témavezető: Szűcs Veronika „Ti nem látjátok, hogy a D-moll sötétkék?” ( Grimaud) A színek és a hangok együttes összehangolt megjelenítése évszázadok óta vágya az embereknek. Számos híres tudós dolgozott ki elméleteket, készítettek fényorgonákat, írtak programokat ennek megvalósításához. Szintén régóta ismert, sokak által vizsgált és kutatott jelenség a szinesztézia - olyan mentális jelenség, amelyben egyik érzékszerv által keltett benyomás automatikusan aktivál egy másik érzetet pl. egy hanghoz adott színt rendel hozzá - ez mai ismereteink szerint az emberek 1-2 ezrelékét érinti. Fizikai alapjait tekintve, mind a hangok, mind a színek jól meghatározható értékekkel jellemezhetőtek. A fentiek alapján dolgozatom céljául azt tűztem ki, hogy létrehozok egy olyan számítógépes programot, amely képes frekvencia és egyéb jellemzők egyeztetése alapján adott zenei hanghoz adott színt rendelni. A program gyakorlati felhasználásában lehetőséget látok arra, hogy fogyatékkal (siketséggel) élő emberek számára egy fajta "hangfestéssel" közelebb hozható, „megtapasztalható” legyen a zenei élmény, vagy pedig pszichológusoknál „megjelenjen” a zene ezzel növelve annak hatását a páciensre.

124



Teszt-alapú mintafejlesztés és a mintaalkalmazás automatizálása akadálymentes webfejlesztéshez Joomla! tartalomkezelő platformon Készítette: Csontos Balázs Mérnök informatikus mesterszak Műszaki Informatikai Kar, Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszék Témavezető: Dr. Medve Anna A pályamunkában egy gyakorlat-orientált kutatást és kezdeti eredményeket mutatok be a tartalomkezelőkkel történő akadálymentes webfejlesztés folyamatának jobbítására. Az informatikai akadálymentesítés követelményeinek legfőbb szabályozása, - az esélyegyenlőségi törvény és alkalmaztatása mellett [1] -, a World Wide Web Consortium (W3C) konzorcium keretében történik, a Web Accessibility Initiative (WAI) és a Web Content Accessibility Guidelines (WCAG) munkacsoportokban [2]. A 2.0-s Web Akadálymentesítési Útmutató - Web Content Accessibility Guidelines (WCAG) 2.0 - egy nemzetközi szakmai szabályozás, amely fejezeteket tartalmaz a fejlesztők számára. Kutatásom tárgya a tartalomkezelőkkel történő webfejlesztés akadálymentesítésének szoftverfolyamatba illesztése, valamint ennek automatizálása a szakértői tudás átadására a fejlesztési folyamat szervezéséhez és a szoftverminőség biztosításához. A pályamunkában bemutatom a webhelyek akadálymentesítésének kérdéskörét a WCAG 2.0 ajánlás tükrében, továbbá a tartalomkezelőkkel történő webfejlesztést, ebben sajátosan a Joomla! tartalomkezelő platformot [4], és ehhez kapcsolódó korábbi eredményeimet [5], majd a WCAG 2.0 szerinti konformancia tesztelésre alapozott mintafejlesztést és automatizálását Joomla! technológiákkal integrálva. [1] Egyesült Nemzetek Emberjogi határozatai: https://www.un.org/development/desa/disabilities/; (elérve 2016. október 16.) [2] W3C - https://www.w3.org/ (elérve 2016. október 16.) [3] Caldwell B., Cooper M., Guarino R.L., Vanderheiden G.: Web Content Accessibility Guidelines 2.0, W3C, 2008. https://www.w3.org/TR/WCAG20/ (elérve 2016. október 16.) [4] Joomla!: https://www.joomla.org/, http://www.joomlacms.hu/ [5] Csontos B.: Joomla! CMS-rendszer migrálásának tervezése és automatizálása, Pannon Egyetem, MIK-VIRT Szakdolgozat (BsC), 2013.

125



Feature selection for many-objective optimisation Készítette: Torgyik Tamás Vegyészmérnöki mesterszak Mérnöki Kar, Folyamatmérnöki Intézeti Tanszék Témavezető: Dr. Abonyi János In some decision making problems several objectives should be involved. The analysis of the conflicts and correlations between these objectives can support the related many-criteria optimisation problems. We identify the correlating sets of objectives based on principal component analysis (PCA) and Newman community detection algorithm, and based on the analysis of the loading factors of PCA and the extracted clusters of variables we define a reduced optimisation problem. As the complexity of the problem is reduced, the optimisation algorithm more likely finds better set of solutions. We study the effect of the objective reduction with the use of novel performance and similarity measures developed for the comparison of Pareto fronts. The applicability of the method is demonstrated in the analysis of the seven objective optimisation problem of a beer fermenter. Keywords: Many-objective fermentation; PCA

optimisation;

126

dimensionality

reduction;

beer


Informatika II. Tagozat

Informatikai Tudományi Szekció Informatika II. Tagozat Helyszín: I ép. 924

Időpont

Cím

Szerzők

Témavezetők

10:00

A kapcsolóüzemű tápegységek felharmonikus torzításának vizsgálata

Szabó Gyula

Szücs Veronika

10:20

Kinect szenzoros alkalmazások vezérléséhez szabályzó interfész tervezése és megvalósítása

Guzsvinecz Tibor

Szücs Veronika

10:40

Android alapú applikáció az óvodások iskolaérettségének felmérésében

Árvai Adrián

Dr. Jaskó Szilárd

11:00

Design and development of a flexible and extensible infrastructure orchestration software for IaaS Clouds

Novák Ádám

Dulai Tibor, Dr. Kovács József

11:20

Improved methods for blood glucose level prediction

Gyuk Péter

Dr. Vassányi István

11:40

Városok vonzóképességének innovatív mérését lehetővé tevő keresőrobot és adatelemző szoftver fejlesztése

Pigler Péter

Dr. Abonyi János

12:00

Háromfázisú ABB aszinkron motor paraméterbecslése

Sőrés Milán Attila

Dr. Fodor Attila

127



A kapcsolóüzemű tápegységek felharmonikus torzításának vizsgálata Készítette: Szabó Gyula és Hruby Dániel István Programtervező informatika szak és Villamosmérnöki szak Műszaki Informatikai Kar, Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszék Témavezető: Szűcs Veronika, Dr. Görbe Péter A kapcsolóüzemű tápegységek a mai elektronikai berendezésekben rendszeresen használt tápegységfajta, amelyek a kívánt áram és feszültség előállítása során annak előállításához és állandó megkívánt értéken tartásához nagyfrekvenciás vezérlő jelet használ a vezérléshez, szabályozáshoz. Változó bemeneti feszültségnél is stabil kimenetet, tápellátást biztosit, hátrányai között pedig a frekvencia vágás közben fellépő harmonikus torzítás és az ezzel járó melegedés és teljesítményvesztés. Ez a teljes harmonikus torzítás visszahat a hálózat egészére és befolyással van a hálózaton lévő fogyasztók energia hasznosítására is. Kutatásunk arra keresi a választ, hogy vajon a gyártók a „kecses, modern, könnyű” tájegységekkel milyen villamoshálózati problémákat nyitnak meg és ezek milyen súllyal befolyásolják az energia hálózatunkat (és pénztárcánkat). A kapcsoló üzemű táp egységek ezen problémáját

már

a

nehézipari

energiafelhasználók már régóta felismerték és kezelni igyekeznek. A nem lineáris terhelésű, frekvencia váltós és kapcsolóüzemű tápegységek felharmonikus torzítás csökkentésére és az áram minőség javítására már számos nagy cég nyújt megoldást nagyipari körülmények között. Ezen áram minőség javító berendezések vásárlása nagy beruházás, ám a cégek energia felhasználásának csökkenése miatt megtérül a befektetés. Ez is jól mutatja, hogy a problémakörnek, amelyet vizsgálunk, jelentős anyagi vonzata van, ez már bebizonyosodott a valós energia piacon. Ám ezen kérdéskör lakossági, illetve irodai tápegységek energia hatékonysági kutatásáról csekély szakirodalom áll rendelkezésre. Az előzetes vizsgálataink és méréseink alapján a kapcsolóüzemű táp ellátással rendelkező készülékek jelenős harmonikus torzítással működnek. Célunk egy olyan modell kidolgozása, amely lehetővé teszi a teljes harmonikus torzíts csökkentését a hálózaton.

128



Kinect szenzoros alkalmazások vezérléséhez szabályzó interfész tervezése és megvalósítása Készítette: Guzsvinecz Tibor Mérnökinformatikus mesterszak Műszaki Informatikai Kar, Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszék Témavezető: Szücs Veronika Napjainkban a legdinamikusabban

virtuális fejlődő

valóság alapú alkalmazások fejlesztése területe

az

informatikai

az

egyik

alkalmazásoknak.

Ezen

alkalmazásoknak egyre szélesebb körű a felhasználói tábora, nem csak azért, mert egyre több eszköz található meg a piacon, hanem mert a felhasználói interakció is egyre egyszerűbbé válik a technológia fejlődésével. A virtuális valóság technológia elterjedésével számos új lehetőség nyílik meg, amiket kihasználhatunk akár rehabilitációs alkalmazásokban, akár oktatási célú, vagy szabadidős alkalmazások esetében. A Tudományos Diákköri Konferencia munkám célja annak a vizsgálata, hogy a virtuális valóság alapú alkalmazásokban a felhasználói interakció milyen pontossággal és hatékonysággal valósítható meg olyan vezérlő eszköz segítségével, amely nem kézben tartott eszköz, majd ez mekkora mértékben és milyen módszerrel szabályozható a felhasználói élmény növelése érdekében. A fejlesztett alkalmazásom elsődleges célja a stroke betegek otthoni rehabilitációjának támogatása. Munkám során Matlab környezetben fejlesztek egy alkalmazást, amely elemezi és kiértékeli a felhasználó mozgásmintázatát a szenzorról beérkező paraméterek alapján, valamint Visual Studio környezetben készítek egy szolgáltatás-alkalmazást, amely valós időben végzi a mozgásleíró alapján a minősítést, elfogadást, elutasítást. A Matlab alkalmazás grafikus felületre helyezi a Microsoft Kinect által mért mozgásmintát, majd behatárolja azt a mozgást befoglaló alteret, amelyben a felhasználó mozgott, a későbbiekben pedig mozoghat, vagyis definiál egy elfogadási tartományt. Ezt az alteret szeretném majd automatizáltan újradefiniálni minden olyan esetben, amikor szükség lehet a felhasználói élmény növelésére a hatékony alkalmazás érdekében. Az altér újradefiniálása a Visual Studio környezetben történik, ahol a Microsoft Kinect szenzor valós időben elemzi ki, illetve be tudja határolni a felhasználó által megvalósított mozgásmintázatot, majd pedig eldönti, hogy megfelelő precízitással teljesítette-e azt a felhasználó.

129



Android alapú applikáció az óvodások iskolaérettségének felmérésében Készítette: Árvai Adrián Mérnök informatikus szak Műszaki Informatikai Kar, Alkalmazott Informatikai Tanszék Témavezető: Dr. Jaskó Szilárd A gyermekek nevelése nagyon fontos minden egyes szülő életében. A nevelés 2 helyről egy időben történik. Ez alatt arra gondolok, hogy otthon a szülő feladata a nevelés, amíg az óvodákban, iskolákban az óvoda pedagógus illetve a tanárok feladata ez. Fontos, hogy mindkét részről megkapják az oda figyelést. A legfontosabb feladat mindig az, hogy felkészítsék őket a jövőre. A jövő az nem csak a felnőtt korból áll, hanem minden egyes lépés, amíg eljut odáig az egy jövő a jelenlegi állapothoz képest. Ha ezeknél a lépéseknél mindig megkapják az oda figyelést, valószínűleg sikeres felnőtt válik majd belőlük. 2015ös felmérések alapján 1 millió 758 ezer gyermek és fiatal vesz részt nappali képzésben, akiknek a 86% vett részt óvodai nevelésben is. Jelenleg 321,5 ezer gyermek jár óvodába, akiknek általános iskolába menetele előtt ki kell tölteniük egy tesztet ami, segít rávilágítani abban, hogy a gyereknek van-e valamilyen problémája. A dolgozatom célja, hogy ezeknek a teszteknek az eredménye közvetlen a szülőt is megerősítse abban, hogy a gyermeke teljesen probléma mentes olyan módon, hogy egy Android-os szoftver segítségével a szülő is kézzel fogható eredményeket kapjon, miután a gyermeke végig játszotta az ehhez kapcsolód felmérő játékokat. A dolgozatban röviden ismertetem a jelenleg használt papír alapú megoldást, azok korlátait, az általam felhasznált technológia hátteret, a szoftver felépítését és az általam mért teszt adatok eredményét, amelyet 2 hazai óvodában mértem fel. Az általam készített program egyszerűbbé, játékosabbá, interaktívvá és figyelem felkeltőbbé teszi a diákok felmérését úgy, hogy mindezt játékként élik meg, nem egy kötelező és valószínűleg fontos dologként, ami ronthatja a teljesítő képességet. Fontos megjegyeznem azt, hogy ez csak egy segítség a szülők felé, tehát nem a jelenlegi rendszer felváltására törekvő szoftverként kell értelmezni.

130



Design and development of a flexible and extensible infrastructure orchestration software for IaaS Clouds Author: Ádám Novák Computer Science BSc University of Pannonia - Faculty of Information Technology, MTA SZTAKI – Laboratory of Parallel and Distributed Systems Supervisors: Dr. József Kovács, Tibor Dulai In the recent years, the usage of virtualization and cloud-computing in IT fields have widely increased. Large enterprises, organizations, and even many users have already moved their data and their applications to the cloud. Using the Infrastructure as a Service model, users can create and destroy virtual machines in a fast and efficient fashion. However, IaaS cloud systems only offer basic functionalities for deploying complex virtual infrastructures. Therefore setting up said infrastructures – i.e. deploying a multi-vm service or creating throw-away infrastructures for demos or testing – still can take a long time and a lot of effort. During our research at MTA SZTAKI LPDS, we identified several systems and techinques aimed to provide solutions to these problems. These systems, however, are not mature enough or contain technology and/or vendor lock-ins, which restrict their usage, especially in academical environments. A truly flexible, extensible and end-user oriented approach for deploying general, multi-cloud infrastructures and providing multiple configuration methods is still missing. MTA SZTAKI’s own orchestrator – called Occopus – provides a solution for these challenges In this paper, I present how the architecture of Occopus was developed to support flexibility and extensibility in a simple and user-friendly way. Section one and two will introduce the topic of cloud orchestration, along with the concurrent orchestrators. In section three I will provide a brief overview to Occopus, its architecture and the different usage possibilities. Following that, in section four I will present the developments I made to provide flexibility and extensibility in detail, along with the plugins implemented. In section five, I will evaluate my results through a few test infrastructure deployments and present our future plans. Then I will provide a brief summary of my research.

131



Improved methods for blood glucose level prediction Author: Péter Gyuk Engineering Information Technology MSc Faculty of Information Technology, Department of Electrical Engineering and Information Systems Supervisor: Dr. István Vassányi The treatment of diabetes mellitus is a crucial problem in modern healthcare as the disease hits more than 5% of the population. Based on surveys [1], the current ways of patients trying to estimate their insulin need based on experience and conjecture are sometimes inefficient in practice. A computer algorithm based on mathematical models and personalized training methods that predicts the blood glucose level with sufficient accuracy can help those with diabetes in managing their glycaemia (presence of glucose in the blood). This study proposes an extended prediction algorithm and shows a refinement of a previously validated, promising method [2]. The algorithm, which has been used in our previous work [2], consists of two state-ofthe-art models to calculate nutrition absorption and control glycaemia including insulin evolution. In this contribution, the combined model is extended with new adaptive learning techniques (such as learning the dynamic, personal, daily model parameters or correcting sensor errors) and a more realistic, daily changing parameter set as a biorhythm representation. The updated method also works with bigger parameter space and improved parameter identification methods. The results are validated on a bigger data set including a clinical trial involving more than 20 diabetic patients. The aim of the project is to improve the model to create a reliable blood glucose prediction method for short term prognosis. The results of the validation based on outpatient data shows good and promising results comparing to others found in literature, but the lack of handling other important factors such as sport and stress still remains a challenge for future research. [1] J. Nicholas, J. Charlton, A. Dregan, and M.C. Gulliford. Recent hba1c values and mortality risk in type 2 diabetes, population-based case-control study. PLoS ONE, 8(7):e68008, 2013. [2] Péter Gyuk, Tamás Lőrincz. “Modell alapú vércukorszint-előrejelzés”. XXXII. National Conference of Scientific Students' Associations (OTDK), Szeged, 16-18. Apr. 2015.

132



Városok vonzóképességének innovatív mérését lehetővé tevő keresőrobot és adatelemző szoftver fejlesztése Készítette: Pigler Péter Mérnökinformatikus alapszak Mérnöki Kar, Folyamatmérnöki Intézeti Tanszék Témavezető: Dr. Abonyi János A felbecsülhetetlen mértékű adattal rendelkező informatikai világban a Big Data forradalmasít iparágakat, lehetővé teszi, hogy a felhasználók adataik megosztásával értéket teremtsenek. Az Open Data-nak és az Open Source eszközöknek is köszönhetően demokratizálódik az adatokhoz való hozzáférés, így a felhasználókon és a rendszereket üzemeltetőkön kívül lehetőség nyílik ezen adatok társadalmi hasznosításra is. Ehhez azonban fontos, hogy tudjuk, miként lehet értéket teremteni ezekből az adatokból. Célirányos eszközök, módszerek szükségesek. Erre a forradalmian új megközelítésre mutatok be a dolgozaton keresztül egy példát, önkormányzatokat és a turizmus fejlesztésével kapcsolatos közpolitikai döntéshozókat támogató eszköz fejlesztésével. A dolgozat témája egy olyan eszköztár fejlesztése, amelynek célja a TripAdvisor adatainak feldolgozása, településekre vonatkozó információk kinyerése. Az adatbányászat során a felhasználókról olyan további, az elemzés szempontjából releváns adatokat is meghatározhatunk, mint hogy mikor utaztak, mely városokat, szálláshelyeket és vendéglátói egységek látogatják, ezekről milyen véleményük volt. Ezáltal a felhasználók szokásaival is elemzést végez az eszköz. Open Science jegyében a célirányos webrobotot és adatelemző, megjelenítő algoritmusok Python-ban kerültek megvalósításra. A TripAdvisoron rendelkezésre álló adatok segítségével az eszköz alkalmas a települések profilozására, országok és települések vonzáskörzetének elemzésére. A felhasználók utazási szokásainak csoportosítására és véleményeik korrelációjának elemzésére, valamint hotelek-, repülőutak versenyképes előrejelzésekre, turisztikai csomagok és akciók kidolgozására.

133

árazására,

szezonális



Háromfázisú ABB aszinkron motor paraméterbecslése Készítette:Sőrés Milán Attila Villamosmérnök alapszak Műszaki Informatikai Kar, Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszék Témavezető: Dr. Fodor Attila, adjunktus A dolgozat egy háromfázisú aszinkron motor paraméter becslését és annak az előkészítő lépéseit mutatja be, a dolgozat részletesen tartalmazza a paraméterek érzékenység vizsgálatát és a paraméterbecslés pontosságának meghatározását is. Először az aszinkron motor matematikai modelljét mutatja be a dolgozat, amely nemzetközi irodalom alapján készült [1][2], a modell MATLAB illetve Simulink környezetben került implementálásra. Ezt követően kerülhetett sor a paraméterek érzékenységvizsgálatára, hogy megismerjük mely paramétereket szükséges megbecsülni. Az elméleti munkával párhuzamosan kifejlesztésre került egy LabVIEW alapú mérésadatgyűjtő rendszer és szoftver a paraméterbecsléshez szükséges ki és bemeneti jelek mérésére. A becsléshez használt hibafüggvény súlyainak a meghatározása a mért jelek minőségének és a kívánt pontosság figyelembevételével történt. A becslés során kiválasztásra került egy hibafüggvény minimalizáló eljárás, amely kiválasztásánál fontos szempont volt, hogy a motor modellje erősen nemlineáris [3]. A becslési eljárás során kapott eredményeket végül egy új mérési adatsorhoz képest is vizsgálom, bemutatva az eredmények pontosságát.

Irodalomjegyzék: [1] S.E. Lyshevski. Electromechanical Systems, Electric Machines, and Applied Mechatronics, RC, 1999. [2]

Peter Vas: Sensorless Vector and Direct Torque Control, Oxford University Press,

1998. [3]

Attila Fodor, Roland Bálint, Attila Magyar, Gábor Szederkényi: Stability and

parameter sensitivity analysis of an induction motor, Hungarian Journal of Industry and Chemistry, ISSN: 0133-0276, 42(2):109-113, 2014.

134

2016. évi Intézményi Tudományos Diákköri Konferencia Pannon Egyetem. Konferenciakötet. Pannon Egyetem Veszprém, Keszthely november 9

Recommend Documents