SZMSZ 7. sz. melléklete DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS ÁLLAMIGAZGATÁSI HIVATALBAN A SZABÁLYTALANSÁGOK KEZELÉSÉNEK ELJÁRÁSRENDJE A Dél-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatalnak (a továbbiakban: Hivatal) az általa fejlesztett és működtetett FEUVE rendszer részét képező; a szabálytalanságok kezelésére vonatkozó eljárásrendjét, az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Kormányrendelet (továbbiakban: Ámr.) 145/A. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az alábbiak szerint állapítom meg:
1. A szabálytalanság fogalma A szabálytalanság valamely létező szabálytól (törvény, rendelet, utasítás, szabályzat, stb.) való eltérést jelent, az államháztartás működési rendjében, a költségvetési gazdálkodás bármely gazdasági eseményében, az állami feladatellátás bármely tevékenységében, az egyes műveletekben. A szabálytalanságok fogalomköre széles, a korrigálható mulasztások vagy hiányosságok, illetve a fegyelmi-, büntető-, szabálysértési-, kártérítési eljárás megindítására okot adó cselekmények egyaránt beletartoznak. 2. A szabálytalanságok alapesetei − a szándékosan okozott szabálytalanságok (félrevezetés, csalás, sikkasztás, megvesztegetés, szándékosan okozott szabálytalan kifizetés, stb.) − a nem szándékosan okozott szabálytalanságok (figyelmetlenségből, helytelenül vezetett nyilvántartásból, stb. származó szabálytalanság) Jelen eljárásrend tekintetében szabálytalanságnak minősülnek azok a szabálytalanságok, melyek súlyuk alapján − a büntető-, − szabálysértési, − kártérítési, illetve − fegyelmi eljárás megindítására adnak okot.
3. A büntető, szabálysértési, kártérítési és fegyelmi eljárások fontosabb jogszabályi előírásai •
Büntetőeljárás
A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 10. § (1) bekezdése alapján bűncselekmény az a szándékosan vagy - ha a törvény a gondatlan elkövetést is bünteti gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre a törvény, büntetés kiszabását rendeli.
1
A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 6. § (1) bekezdése szerint a bíróságnak, az ügyésznek és a nyomozó hatóságnak kötelessége a törvényben foglalt feltételek megléte esetén büntetőeljárást indítani. A Be. 171. § (2) bekezdése előírja, hogy a hivatalos személy köteles a hatáskörében tudomására jutott bűncselekményt feljelenteni. A feljelentést rendszerint az ügyészségnél vagy a nyomozati hatóságnál kell megtenni. •
Szabálysértési eljárás
A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 1. § (1) szerint szabálysértés az a jogellenes, tevékenységben vagy mulasztásban megnyilvánuló cselekmény, melyet törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet szabálysértésnek nyilvánít, s amelynek elkövetőit az e törvényben meghatározott joghátrány fenyeget. A szabálysértési eljárás feljelentés, illetőleg a szabálysértési hatóság részéről eljáró személy észlelése vagy tudomása alapján indulhat meg. •
Kártérítési eljárás
A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 339. § (1) bekezdése szerint, aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. A kártérítési eljárás megindítására a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezései az irányadók. Kártérítési felelősség tekintetében irányadók továbbá a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (Mt.), a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) rendelkezései. •
Fegyelmi eljárás
Fegyelmi eljárás, illetve felelősség tekintetében az Mt., illetve a Ktv. megfelelő rendelkezései az irányadók. 4. A szabálytalanságok kezelésével kapcsolatos eljárásrend kialakításának célja Az eljárásrend kialakításának általános célja, hogy: – hozzájáruljon a különböző jogszabályokban és szabályzatokban meghatározott előírások megszegésének, szabálytalanság kialakulásának megakadályozásához (megelőzés), – keretet biztosítson, hogy azok sérülése, megsértése esetén a megfelelő állapot helyreállításra kerüljön, a hibák, hiányosságok, tévedések korrigálása, a felelősség megállapítása, az intézkedések foganatosítása megtörténjen. 5. A szabálytalanságok megelőzése A szabálytalanságok megelőzése elsősorban a szabályozottságon alapul. A szabályozottság biztosítása, a szabálytalanságok megakadályozása elsődlegesen a hivatalvezető felelőssége. A hivatalvezető felelős a feladatok ellátásához a Hivatal vagyonkezelésébe, használatába adott vagyon rendeltetésszerű igénybevételéért, az alapító okiratban előírt tevékenységek jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelő ellátásáért, a gazdálkodásban a szakmai hatékonyság és a gazdaságosság követelményeinek érvényesítéséért, a tervezési, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettség teljesítéséért, annak teljességéért és hitelességéért, a gazdálkodási lehetőségek és a kötelezettségek összhangjáért, az intézményi számviteli rendért, a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés, valamint a belső ellenőrzés megszervezéséért és hatékony működtetéséért.
2
A hivatalvezető az éves költségvetési beszámoló keretében beszámol a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzésnek, valamint belső ellenőrzésnek a működtetéséről. A szabálytalanságok megelőzésével kapcsolatosan a hivatalvezető gondoskodik arról, hogy: – a jogszabályoknak megfelelő szabályzatok alapján működjön a Hivatal, – a szabályozottságot, illetve a szabályok betartását folyamatosan kísérjék figyelemmel a vezetők, – szabálytalanság esetén hatékony intézkedés szülessen, a szabálytalanság korrigálásra kerüljön annak a mértéknek megfelelően, amilyen mértéket képviselt a szabálytalanság. A hivatalvezető felelőssége és feladata a szervezeti struktúrában meghatározott szervezeti egységek vezetői hatáskörének, felelősségének és beszámoltathatóságának szabályozottságán keresztül valósul meg. A munkavállalók konkrét feladatát, felelősségét, beszámoltathatóságát a belső szabályzatok, az ügyrendek és munkaköri leírások szabályozzák, a közszolgálati jogviszonyból származó kötelezettségeiket a jogszabályoknak megfelelően kell teljesíteniük. A Hivatal azon tevékenységeire, működési folyamataira, ahol a szabálytalanságok előfordulásának kockázata magas, külön figyelmet kell szentelni. E vonatkozásban a Hivatalnak a kockázatkezelési rendre vonatkozó szabályzatában foglaltak szerint végzett elemzés alapján meghatározott kockázatot kell figyelembe venni. 6. A szabálytalanságok észlelése A szabálytalanságok észlelése történhet a munkavállaló és munkáltató részéről egyaránt. •
A munkatárs által észlelt szabálytalanság
Amennyiben a szabálytalanságot a Hivatal szervezeti egységének valamely munkatársa észleli, köteles értesíteni a közvetlen vezetőjét. Amennyiben a közvetlen vezetője az adott ügyben érintett, a munkatársnak a közvetlen vezető felett munkáltatói jogokat gyakorló személyt kell értesítenie. Ha a közvetlen vezetője megalapozottnak találja a szabálytalanságot, úgy arról felettese útján értesíti a hivatalvezetőt, annak érintettsége esetén a felügyeleti szervet. A hivatalvezető gondoskodik a megfelelő intézkedések meghozataláról, illetve indokolt esetben a szükséges eljárások megindításáról. •
A vezető által észlelt szabálytalanság
A vezető észlelése alapján a feladat, hatáskör és felelősségi rendnek megfelelően kell intézkedést hozni a szabálytalanság korrigálására, megszüntetésére. •
A Hivatal belső ellenőrzése által észlelt szabálytalanság
Amennyiben a belső ellenőr ellenőrzési tevékenysége során szabálytalanságot tapasztal, a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet rendelkezéseinek megfelelően jár el. A Hivatalnak intézkedési tervet kell kidolgoznia a belső ellenőrzés megállapításai alapján, melyet végre kell hajtania.
3
•
Külső ellenőrzési szerv által észlelt szabálytalanság
A külső ellenőrzési szerv szabálytalanságra vonatkozó megállapításait az ellenőrzési jelentés tartalmazza. A büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja esetén az ellenőrző szervezet a működését szabályozó törvény, rendelet alapján jár el. A szabálytalanságra vonatkozó megállapítások alapján a Hivatalnak intézkedési tervet kell kidolgozni, melyet végre kell hajtania. 7. A szabálytalanság észlelését követő szükséges intézkedések, eljárások megindítása A hivatalvezető gondoskodik a szükséges intézkedések végrehajtásáról. Büntető- vagy szabálysértési ügyekben a szükséges intézkedések meghozatala az arra illetékes szervek értesítését jelenti annak érdekében, hogy megalapozottság esetén az illetékes szerv a megfelelő eljárásokat megindítsa. Egyéb esetben a hivatalvezető – a Ptk., a Ktv., és az Mt. kártérítésre, illetve fegyelmi eljárásra vonatkozó rendelkezései figyelembe vételével – vizsgálatot rendel el a tényállás tisztázására. A vizsgálat eredménye lehet további vizsgálat elrendelése is, ha a szabálytalanság megállapítását követően a felelősség eldöntéséhez és/vagy a hasonló esetek megelőzése érdekében szükséges intézkedések meghatározásához nem elég a rendelkezésre álló információ. 8. Intézkedések, eljárások nyomon követése A hivatalvezető a kirendeltség-vezető hivatalvezető-helyettes, illetve az érintett szervezeti egységek vezetői útján − nyomon követi az elrendelt vizsgálatokat, a meghozott döntéseket, illetve a megindított eljárások helyzetét, − figyelemmel kíséri az általa és a vizsgálatok során készített javaslatokat, folyamatban lévő vizsgálatokat, illetve a döntések végrehajtását, − a feltárt szabálytalanság típusa alapján a további „szabálytalanság-lehetőségeket” beazonosítja, (a hasonló projektek, témák, kockázatok meghatározása) információt szolgáltat a belső ellenőrzés számára, elősegítve annak folyamatban lévő ellenőrzéseit, az ellenőrzési környezetre és a vezetési folyamatokat érintő eseményekre való nagyobb rálátást. 9. A szabálytalanság/intézkedés nyilvántartása A hivatalvezető a kirendeltség-vezető hivatalvezető-helyettes, illetve az érintett szervezeti egységek vezetői útján − gondoskodik a szabálytalanságokkal kapcsolatban keletkezett iratanyagok nyilvántartásának naprakész és pontos vezetéséről; − gondoskodik kapcsolódó írásos dokumentumoknak elkülönített nyilvántartásban való iktatásáról; − nyilvántartja a megtett intézkedéseket, az azokhoz kapcsolódó határidőket; − a pályázati úton felhasználásra kerülő források, költségvetési előirányzatok tekintetében figyelembe veszi a Nemzeti Fejlesztési Terv operatív programjai, az EQUAL Közösségi Kezdeményezés program és a Kohéziós Alap projektek támogatásainak fogadásához kapcsolódó pénzügyi lebonyolítási, számviteli és ellenőrzési rendszerek kialakításáról szóló 360/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet VII. Szabálytalanságok kezelése című fejezetében meghatározottakat. 4
10. Záró rendelkezések A Hivatalnál előforduló szabálytalanságok kezelésére az itt meghatározott eljárásrendet kell alkalmazni. Jelen szabályzatban nem szabályozott kérdésekben az Ámr. rendelkezései az irányadók, a nyomvonalat és szabálytalanság észlelési útvonalat a csatolt táblázat tartalmazza.
5
Folyamatábra a szabálytalanság észlelésének útvonalához Adott szervezeti egység
Felettes vezető
Költségvetési szerv vezetője
1. lépés Szabálytalanság gyanújának észlelése esetén a szervezeti egység munkatársa köteles (írásban) értesíteni a szervezeti egység vezetőjét. Amennyiben a szervezeti egység vezetője érintett az adott ügyben, akkor a felettes vezetőt kell értesíteni
2. lépés Amennyiben a vezető az adott esetben megalapozottnak találja a szabálytalanságot, úgy erről értesíti a költségvetési szerv vezetőjét.
2. lépés • A szervezeti egység vezetőjének érintettsége esetén, a felettes vezető megvizsgálja az esetet, és amennyiben megalapozottnak találja, erről értesíti a költségvetési szerv vezetőjét. • A költségvetési szerv vezetőjének érintettsége esetén a felettes vezető tájékoztatja a felügyeleti szerv vezetőjét.
3. lépés A költségvetési szerv (illetve a költségvetési szerv vezetőjének érintettsége esetén a felügyeleti szerv) vezetője gondoskodik a megfelelő intézkedések meghozataláról, illetve az eljárások megindításáról.
6
7
