Debreceni Pozseástár. Receptíiculuni Sliccük. ungaría)

Debreceni Pozseástár Receptíiculuni Sliccük

ungaría)

D E B R E C E N I POZSGÁSTÁR S U C C U L E N T M A G A Z I N OF D E B R E C E N ( H U N G A R Y ) A DEBRECENI KAKTUSZGYŰJTŐK KÖZHASZNÚ EGYESÜLETÉNEK ISMERETTERJESZTŐ FOLYÓIRATA Educational Journal of Cactus Collectors' Society in Debrecen

Internet honlap: dkke.movinet.hu E-mail: macko@movinet. hu « : 52/481-985 S/fax: 52/447-027 Levélcím (Addrcss): 4015 Debrecen, Pf: 82 vagy 4032 Debrecen, Poroszlay u. 38. II/5. Az Egyesület tisztségviselői (Officials): Elnök (President): Papp László 4225 Debrecen, Zsindely u. 1. S : 52/316-666/2037 Titkár (Secretary): Horváth László 4027 Debre­ cen, Nádor u. 17. « : 06 (30) 370-72-20 Gazdasági ügyvivő (Hon. Treasurer): Antal Károly 4130 Derecske, Kossuth u. 5/a. B:54/ 410-32-31 E-mail: macko@movinet. hu Beiraidi kapcsolatok referense: Ficzere Miklós 4028 Debrecen, Kétmalom. 6 a/Fax:52/ 447-027 Küirőldi kapcsolatok referense: Herczeg István 4200 Hajdúszoboszló, Kösialja u.22. K:52/360-939 Magfelelős: Szani Károly 4032 Debrecen, Lehel u.lO.XIV/111. S : 5 2 / 439-479 Szerkesztőség (Editorial offlce): 4032 Debrecen Poroszlay u. 38. Il/S.vagy 4015 Debrecen Pf:82 S:52/481/985 vagy 52/447-027 E-mail: [email protected] A szerkesztőbizottság tagjai (Editorial team): Főszerkesztő (Managing editor): Papp László 4225 Debrecen, Zsindely.I S:52/316-666/2037 Szerkesztőségi titkár (Secretary of Editorial office): Molnár Imre4032 Debrecen Poroszlay u. 38. II/5. 8:52/481-985 E-mail: [email protected] Szerkesztőségi tagok (Members of Editorial): Dr. Buglyó Péter 4028 Debrecen, Szigligeti u. 18. II/9. S:S2/316/666/2405 E-mail: [email protected] Deli Tamás 5500 Gyomaendrőd, Hársfa u.21. « : 6 6 / 2 8 5 5 8 7 '30/854 66 43 Ficzere Miklós 4028 Debrecen, Kétmalom u. 6. sz. a:/Fax:52/447-027 Horváth László 4027 Debrecen, Nádor u. 17. S : 06(30) 370-72-20 Szani Károly 4032 Debrecen, Lehel u.lO. X I V . / U l . 8:52/439-479 E-mail: [email protected] Idegen nyelvi lektorok: Pappné Czappán Marianna Szögedi Gabriella Címlapfotó: Aloe Uttoralis Fotó: Gellén János Hátsó oldal: 64. sz. kép Aztekium ritteri Fotó: Papp László 65. sz. kép Mammillaria deherdtiana subsp. deherdtiana Fotó: Papp László 65. sz. kép Mammillaria theresae Fotó: Papp László

Egyéb információk (Other Information) Kiadó: Debreceni Kaktuszgyűjtők Közhasznú Egyesülete. A folyóirat megjelenik egy évben négy alkalommal. Címváltozások bejelentése: Az folyóiratot csak helyesen megadott cím esetében kaphatják meg időben. Amennyiben lakcíme megváltozik, úgy a változásról lehetőleg levélben, ínísban mielőbb értesítse a belföldi kapcsolatok referensét.

Levelezés és hírszerkesztés; Minden, a folyóiratot és az egyesületet érintő általános kérdésben, valamint a lakóhe­ lyén vagy annak körzetében készülő kiállításról gyűjtőkről és gyűjteményekről, működő vagy alakuló klubokról, vásári és értékesítési valamint kiállítási lehetőségről kérjük, keresse a belföldi kapcsolatok referensét aki, váija az Önök hívását az folyóiratban való közzététel céljából.

Ctmuta tó a cikkek szerzőinek; A z folyóirat szerkesztősége kéri és várja mindazok cikkeit, akik a kiiktuszokkal és egyéb pozsgás növényekkel bármilyen kapcsolatban vannak és késztetést éreznek útleírások, élőhelyi leírások és más a témával összefüggő írások megjelentetéséhez. A cikkeket küldhetik olvasható kézírással, géppel írva vagy floppyn (mágneslemezen rögzítve), amelyeket kérésre visszaküldjük. A cikkliez tartozó fotót, diát rajzot, térképet stb. kérésre ugyancsak visszaküldjük. Fenntartunk minden jogot a szerkesztésben, a tartalmat nem érintő szakmai lektorálásban, a cikkek illusztrációs kiegészítésére, változtatására és a megielentetés idejére vonatkozóan. A cikkek elején max. két mondatban legyen megfogalmazva az írás lényege, amelyet ajigolra és németre fordíttatunk. Egyben kéljük olvasóinkat, hogy a közreadott cikkekkel, a folyóirattal és az egyesülettel kapcsolatos észrevételeiket a szerkesztőség címére szíveskedjenek levélben megküldeni.

A folyóirat megrendelése és az egyesületi tagság; Debreceni Kaktuszgyűjtők Közhasznú Egyesületének bármely magán és jogi személy tagja lehet, aki a 2002. évre 2500 Ft összeget az Egyesület részére befizet, mely összegből 100 Ft a tagsági díj, a fennmaradó összegért pedig postán, bénnentesítve megküldjük a folyóirat adott évben megjelenő négy számát. A tagsági díj feljogosít az egyesületi életben való részvételre, a maglistából történő rendelés esetén pedig a tagoknak járó árengedményre. © Debreceni Pozsgástár: Minden jog fenntartva. A Debreceni Pozsgástár szerkesztőségének írásos engedélye nélkül a folyói­ rat egyetlen részét sem szabad lemásolni vagy felhasználni semrrúlyen formában. (Text and illustration copyright). Terjeszti: Debreceni Kaktuszgyűjtők Közhasznú Egyesülete A folyóirat megjelenését támogatja: Molnár Imre Myomdal munkálatok; Litográfia Kft. ISSN 4034 Debrecen, Pipóhegy u. 16. 8:52/430-184 E-mail; [email protected] Felelős vezető: Vécsei Tibor ügyvez. ig. Formátum: A/5 Terjedelem: 4,5 (A/S) ív ,

1419-130X

771419

130008

Tartalomjegyzék Inhaltsverzeichnis, Table of contents Tartalomjegyzék Inhaltsverzeichnis Table of contents: Egyesffletünk hírei Szárazságtűrő növények a Namib sivatagban Gellén Jmos Gellén, J.: Xerophytischen Pflanzenarten in der Namibischen Wüste Gellén, J.: Xerophytic planís in Namib desert

58

Budai. F.: Überdie SeidenpflanzenartenAsciepiadaceae 2. Teil Budai. F.: About Asciepiadaceae. Part 2.

59

„Legszebb" kaktuszok és egyéb pozsgások: Mammillaria deherdtiana, M . theresae, Aztekium ritteri: Papp László 94 Papp. L . : Die "schönsten"Kakteen undandere Sukkulenten: Mammillaria deherdtiana, M. theresae, Aztekium ritteri Papp, L : The nkest cacü and other succulents Mammillaria deherdtiana, M . theresae, Aztekium ritteri

60

Első leírás: Mammillaria vagaspina Craig subsp. immersa subspecies nova, egy líj alfaj Veracruz, Mexikóból .• Mészáros Zoltán, Szutorisz Gyula 73 Mészáros. Z., Szutorisz, Gy.:Mammillaria vagaspina Craig subsp. immersa subsp. nova Eine neue Unterart aus Veracruz {Mexikó) Mészáros, Z , Szutorisz. Gy.: Mammillaria vagaspina Craig siAsp. immersa subsp. nova A new subspecies Veracruz, from Mexico

Bemutatkozás : ifj Lőrincz István Lőrincz. l.:Vorstellung Lőrincz. l. Introduction

96

A papír története: Druzsin Józsefné. Zsóka Frau Druzsin, Zv. .• Die Geschichte des Papiers Mrs. Druzsin, Zv.. The "history" of thepaper

98

Alvóbimbók?: Ubnár Antal. Tóth Norbert Ubiiár, A.. Tóth. N.. „Schlafende Knospen?" Ubnár, A.. Tóth. N.. "Resting" buds?

80

Visszakerültek a természetbe?: Veres Gábriel 100 Veres, G.: Sindsie in die Natúr zurückgekommen? Veres. G.: Getting back to the nature?

Magyar kaktuszgyűjtők: Horváth Lá.szló Horváth, L : Kakteensammler aus Ungarn Horváth, L : Hungárián cactus collectors

81

Pozsgás kislexikon; Papp László Papp, L : Kleinlexikon der Sukkulenten Papp.L: SnuMEncydopaedia of Succulents

Növényritkaságok! Pelargonium nemzetség fajai:£'/j/"É',si László 88 Epresi, L : Pflanzenraritaten! Die Arten der Gattung Pelargonium Epresi, L . : Plánt curios .Species of Pelargonium Folyóiratszemle: Buglyó Péter 90 Buglyó, P.: ZeUschriftenschau (Kms 10-12/2001) Buglyó. P. Journal Review (Kuas 10-12/2001) Folyóiratszemle: Papp László 91 Papp, L : ZeUschriftenschau (B.C. & S. J. 2002/1) Papp, L.Joumal Review (B.C. & S. J. 2002/1) Selyemkórófélékröl - Asciepiadaceae 2. rész: Budai Ferenc 92

109

Könyvismertetés: Pilbeam, J . - Rodgerson D. Tribble, C . 1988: Adromischus: Deli Tamás 110 Deli, T.:Remnaon:meam, ]., Rod^rson, D., Tribble, C: Adromischus Deli, T.:Bookreview:PiIbeam, ]., Rodgerson, D, Tribble, C: Adnmtíschus Egyesülcliinkhfrei Bemutatom néhány kedvenc Agave-mat: Ficzere Miklós Ficzere, M.: Ich stelle einige von meinen Lieblingsagaven vor Ficzere. M.: I introduce somé of my favorité Agavé species

111

112

Egyesületi tájékoztató Közgyűlés 2002.04.30! Egyesületünk 2002. m á r c i u s 30.-án tartotta évi közgyűlését. Herczeg István levezető elnök megállapította, hogy a február 23.-ára összehívott közgyűlés megfelelő létszám miatt nem volt határozatképes, így a mai napra változatlan napirendi pontokkal ismételten összehívott közgyűlés határozatképes. A j e g y z ő k ö n y v hitelesítők megválasztása után a tisztségviselők beszámoltak a 2001.-évben végzett munkájukról, és mindezek során szerzett tapasz­ talataikról. Ezt követően M o l n á r Imre előterjesztette a 2001. év pénzügyi e r e d m é n y é t amely a kérdések meg­ válaszolása után elfogadásra került. A z elfogadott pénzügyi beszámolóból egy p á r jelentősebb adat ezer Ft-ban ! Készpénz a T a k a r é k Szövetkezetnél és házi pénztárban 2001 j a n u á r 1 2001 december 31 Készpénz felhasználás 2001 .évben

2002 évi összes bevétel 2002 évi összes kiadás 167 37 129

2001 évi összes bevétel 2001 évi összes kiadás

1,634 1,763

Bevételekből kiemelve egy pár jelentősebb tételt: Országgyűlési t á m o g a t á s Felajánlott 1 % Aug. 18-20 kiállítás bevétel

180 162 65

Magértékesítés Tagdíj és folyóirat előfizetés

123 485

Hirdetés Könyv értékesítés Naptár értékesítés

80 140 160

Képeslap értékesítés (A felajánlott 1 % összeget a könyv kiadás nyomda költségére fordítottuk)

58

Nyomdai költség

1,420

Postai költség Bérieti díjak (terem és postafiók) Könyvelési díj

122 83 65

ügyintézője

Bevételekből kiemelve egy pár jelentősebb tétel Országgyűlési t á m o g a t á s Debrecen Város Polg. Mest. Hív. tám. Felajánlott 1 % Aug. 18-20 kiállítás bevétel

A

170 40 150 60

Magértékesítés

100

Tagdíj és folyóirat előfizetés Hirdetés K ö n y v értékesítés Naptár értékesítés Képeslap értékesítés Folyóirat értékesítés

500 80 300 300 50 100

Kiadásokból kiemelve egy pár jelentősebb tétel Nyomdai költség

1,550

Könyvelési díj Nyomtatvány, irodaszer Képkiállítás bővítésére, kiállítás dekorációjára A d ó (Nemzeti Kulturális J á m l é k )

Antal Károly

Molnár Imre D . K . K . E . volt gazdasági

1,985 1,974

Postai költség Bérieti díjak (terem és postafiók)

Kiadásokból kiemelve egy pár jelentősebb tétel

A

Bank által felszámított kezelési költség 10 Nyomtatvány, irodaszer 14 A d ó (Nemzeti Kulturális Járulék) 10 A pénzügyi beszámolót követően tisztségében megerősítésre került minden vezetőségi tag, kivé­ ve M o l n á r Imre gazdasági ügyintézőt, aki nem tudja vállalni e fontos teendőt, de ígéretet tett arra, hogy lehetősége szerint mindenben segíti az egye­ sület munkáját és az új gazdasági ügyintézőnek is minden segítséget megad. Gazdasági ügyintézői teendők ellátását Antal Károly vállalta, akit a közgyűlés egyhangúlag elfogadott. Ezt követően a 2002. év tervezett költségvetése került előterjesztésre és j ó v á h a g y á s r a az alábbi íobb számokkal.

D . K . K . E . új gazdasági ügyintézője

Papp László A

D . K . K . E . elnöke

140 90 65 14 50 50

Szárazságtűrő növények a Namib sivatagban Zusanunenfassung: Der Verfasser berichtet iiber die iiamibische Wüste und xerophytischen Pflanzenarten die er dort gefunden hat.

beschreibt

einige

Abstract: The author writes about the Namib desert and xerophytic plants observed there.

A sivatag - sok ember képzeletében - elhagyatott, szélfiJtta homokdűnék halott pusztaságaként él, ahol sem növény, sem állat, s így az ember sem képes tartósan megvetni a lábát. Ez az elképzelés nem felel meg a valóságnak. A sivatag sok mindennek nevezhető, csak elhagyatottnak nem, hiszen - a mostoha körülmé­ nyekhez kitíínően alkalmazkodva - számos növény, állat - rovar, itiadár, hüllő, emlős - és az ember is talál élőhelyet a kietlen vidéken. A sivatagot a táj változatossága, a csodálatos naplementék, a nagy nyugalom, az iz­ galmas tudoiTiányos felfedezések lehetősége és a pionírok, telepesek, felfedezők oly­ kor lenyűgöző történetei egyaránt jellemzik. A szórványos vegetáció és a szélsőséges időjárási viszonyok között kialakult geológiai formációk az elinúlt évmilliók - sok­ szor misztikus - változásairól és bolygónk történetéről lebbentik fel a fátylat. F ö l d ü n k ö n sokfelé található sivatag. A homok legnagyobb területen É-Afrikában, a Szaharában uralja a vidéket. Található azonban sivatag Kelet-Európában (Tur­ kesztán), Nyugat-Ausztráliában, Dél-Amerikában (Atacama sivatag) és ÉszakA m e r i k á b a n (Mojave sivatag) is. Dél-Afrikában, a Kalahárin kívül, egy másik sivatag van. Ez a sivatag, a Namib, amely Dél-Afrika nyugati, az Atlanti Óceán­ nal határos partja mentén húzódik. A Föld legősibb, egyesek szerint legalább 80 millió éves sivatagjának hossza kb. 2000 km, szélessége 80-150 km. A sivatagok osztályozása - klimatológiai szempontból - a csapadék mennyiségé­ nek és a hőmérséklet változásának a matematikai kombinációja alapján lehetséges (Wladimir K ö p p e n , Ausztria, 1918), de a domborzati viszonyok sem hanyagol­ hatók el. Ennek megfelelően sivatagról vagy félsivatagról beszélhetünk. Ezek szerint a Namib sivatag keleti határát az 1000 m-es tengerszint feletti magasság és az évi max. 100 mm-es csapadékzóna vonala képezi. N y - i határa az Atlanti Óce­ án. N a m í b i a , ezen belül a Namib sivatag, évi csapadékeloszlása a (4. sz. fotó tér­ kép) látható. A Namib sivatagban a ritka és kevés eső mellett a növények legfon­ tosabb vízforrását a reggeli ködök jelentik, amelyek az Atlanti Óceán felől nap mint nap 70-80 km-es szélességben borítják be a sivatagot (ködzóna, „fog beit"). A sivatagra mégis a szárazság és a szélsőséges hőmérsékleti ingadozás - nappal 40-50 fok meleg, éjjel akár mínusz-fokok is - a legjellemzőbb. A sivatag, a köznapi elképzeléssel szeinben, nem egységes szerkezetű, nem ho­ mogén. Nagyon változatos maga a Namib sivatag is. Vannak köves-kavicsos­ homokos, gipsztartalmú (CaS04) síkságok ( S w a k o p m u n d t ó l É K - r e ) , sziklás hegyes

Szárazságtűrő növények a Namib sivatagban

DEBRECENI

4. kép Az évi csapadékeloszlás Namíbiában (a térképért S. Rothmann-t illeti köszönet)

POZSGÁSTÁR

61

62 DEBRECENI

POZSGÁSTÁR

Szára/.ságiürő növények a Namib sivatagban

dombos vidékek, bizarr geológiai képződményekkel és sós medencékkel (Swakop­ mundtól K-re és DK-re) (1. sz Icép) homokdűnék (Liideritztöl É-ra, egészen Swakopmundig) (2. sz. kép) és - többnyire száraz - folyómedrek (3. s:, kép). A sivatag némely részét az ősi vízfolyások és a sós tengeri ködök mélyen erodálták, lepusztították, így számos helyen „holdbéli táj" alakult ki. A sivatag a sok helyütt végtelen látóhatárnak, az érintetlen vidéknek és a szokatlan növény és állatvilágnak köszönheti nagy vonzerejét. Nagyszámú, változatos megjelenésű , őshonos (endemikus = bennszülött) növény talál­ ható a Namib sivatagban, különösen az esősebb években (évi 100 mm csapadék már „esős" évnek számít és csak 10-12 esztendőnként fordul elő). A z őshonos növények mellett idegen tájakról betelepített fajok sem ritkák, pl. a Swakop folyó medrében. Eze­ ket a növényeket más, hasonló éghajlatú teriiletekröl -Ausztráliából, Dél-Amerikábóivitték be (ilyenek pl. az eukaliptusz vagy a mexikói Prosopis nevű faféleség). A sivatag élelmiszer-bázisát a növények képezik. Leveleik, száraik vagy magvaik élelemként, de sok helyen más élőlények rejtekéül és szaporodási helyéül is szol­ gálnak. Túlélésük mérhetetlenül fontos, s ezt számos úton-módon biztosítják ma­ guknak. A szárazságtűrő ún. xerophyta növények egy része szukkulens. de élnek a sivatagban n e m - p o z s g á s , más életmódú fajok is. A múlt év márciusában ( a déli féltekén az ősz kezdete) néhány napos kirándulást tettem a Namib sivatag középső és északi részén. Ez a vidék a világ azon - egyre ritkább - helyeihez tartozik, amelyet még nem „rontott meg" a civilizáció. A si­ vatagi növények közül szeretnék néhányat ismertetni találkozásunk sorrendjében. Alkalmasint, a sivatagi species-ek mellett bemutatom ugyanazon faj félsivatagi vagy szavannái változatát is. A felvételek Swakopmund és Walvis Bay környé­ kén, nagyrészt a Swakop és a Kuiseb folyó közötti területen, i l l . Tvvyfelfontein (Damaraland) félsivatagos vidékén készültek. A növények azonosításában egy helyi amatőr botanikus, rajta kívül Craven és Marais „ N a m i b flora", Sajeva és Costanzo „Succulents H " , valamint Rothmann „ M o r e than grains o f sand" c. könyvei voltak segítségemre. A z élőhelyi fényké­ peket, ha nincs m á s szerző megjelölve, magam készítettem. Arthracrua Icubnitziae (Amaranthaceae) (5. sz. kép) A c e r u z a n ö v é n y gyakori a ködövezetben, a sivatag kavicsos fennsíkjain. Csak a talajon összegyűlt vizet képes felszívni. Levelei pikkelyekké redukálódtak, szára ízekből áll. A fotoszintézis a korofillt tartalmazó szárban megy végbe. Zygophyllum stapffíi (Zygophyllaceae) (6. sz. kép) A tallcrlevcl nevét kerekded, éremszerű, szukkulens leveleiről kapta. Méternyi magas bokor, de a homok néha úgy betakarja, hogy csak a levelek egy része lát­ szik k i belőle. Fehér virága és szárnyas magvai vannak. A levelei mindig élével fordulnak a nap felé, így védekezik a kiszáradástól.

Szárazságtűrő növények a Namib sivatagban

DEBRECEM

POZSCASTÁR

63

5. kép Ceruzanövény (Arthraerua leubnitziae) 6. kép Tallérlevél (Zygophyllum stapffíi) Fotó: Gellén János Fotó: Gellén János

7. kép Hoodia currori a Namib sivatagban 8. kép Virágzó Hoodia currori félsivatagos élőhelyen Fotó: Gellén János Fotó: Gellén János

64 DEBRECENI

POZSGÁSTÁR

Szárazságtűrő iiővcnyek a Namib sivatagban

Hoodia currori (Asciepiadaceae) (7. sz. kép) Nemcsak a Namib sivatagban, de a félsivatagos vidéken is előfordul. A nemzetség Van Hood botanikusról, a faj Citrwr-m\ kapta a nevét. Szára vastag, szukkulens, bordáit - fogazathoz hasonlatosan - tövisek borítják. Virágai nélkül nehezen külön­ böztethető meg m á s Hoodia fajoktól vagy a Trichocaulon nemzetségtől. Virága a petúniáéhoz hasonlít, rendszerint hús - vagy lazacszínű (8. sz. kép). Acanthosicyos horridus (Cucurbitaceae) {9. és 10. sz. képek) Magyarul nara- vagy vajdió-nak nevezhető érdekes növény, amelyre - archeoló­ giai ásatások során - m á r a 8000 évvel ezelőtti rétegekben is rábukkantak. Fontos táplálék a sivatagi topnaar-törzsek számára. A Namib sivatag jellegzetes növénye csak ott él meg, ahol gyökereivel eléri a talajvizet. Gyakori az időszakos folyóágyakban, ahol sűrű bokrokat alkot. A fotoszintézis a klorofillt tartalmazó zöldes­ szürke szárakban és a tövisekké módosult levelekben megy végbe. Váltivarú* növény. A termése strucctojás nagyságú, tövisek borítják é s érett állapotában na­ rancssárga színű. Nevét a magok vajszerű állagáról kapta. Termésének magas a víztartalma. A g y ü m ö l c s húsát megfőzik, majd csíkokra vágva megszárítják, így hosszú ideig tárolható. A sivatag vadjainak is kedvelt tápláléka.

9. kép Nara-dió bokra (Acanthosicyos horridus) 10. kép Nara-dió virága (Acanthosicyos horridus) Hotó: (icllcn János Fotó: Gellén János

Szárazságtűrő tiő\cnyck a Namib sivatagbati

DEttRECKNl

P07.SGÁSTÁR

65

Welwitscilia inirabilis (Welwitschiaceae) A növényt Friedrich Welwitsch osztrák botanikus fedezte fel 1860-ban, az angol származású festőművész-felfedező Thomns Bcdnes-f,ze\ egyidőben. Ősi eredetű, hosszú életű növény, 1500-2000 éves példányok is találhatók a Namib sivatagban. Mintegy 100x1000 km-es területen endemikus, helyi elterjedésű. A Welwitschia rendszertanilag a nyitvatermőkhöz* tartozik, de a virágos növé­ nyek egyes tulajdonságaival is rendelkezik, ezért sokan átmeneti formának tekin­ tik a nyitva- é s a zárvatermők* között. Gyakran „törpe növésű fa" gyanánt írják le. A növény középső része elhal, elfásodik és az új levelek mindig a széli része­ ken jelennek meg. Egyszerre mindig csak két, egymással s z e m b e n á l l ó levél fejlő­ dik, de a szél a leveleket felhasogatja s ezért látszik úgy, mintha számos keskeny levele volna. A levelek szívósak, bőrszerűek. A sivatagi körülmények között csak így lehetséges fennmaradása. Vízforrása főként a reggeli köd, de több méteres gyökere is van, amely a talajvíz­ ből biztosítja a folyadék-utánpótlást ( ez a magyarázata annak, hogy gyakran folyóágyak közelében található). Váltivarú növény. A vöröses színű hím ivarú virágzaton (II. sz. kép) számtalan pollen fejlődik k i .

11. kep Welwitshia mirabllis liim ivarú egyede es virágzata Fotó: Gellén János

66 DEBRECENI

POZSGÁSTÁR

Szárazságtűrő növények a Namib sivatagban

12. kép Welwitshia mirabilis női ivarii péklánya Fotó: Gellén János

A nagyobb, kékes-zöld tobozok a női ivani (12 sz. kép) példányokon láthatók és ragadós váladékot termelnek, amely „foglyul ejti" a virágport. Gyakran gyapjas isztbogarakkal élnek együtt, amelyek szintén mézszerű váladékot hagynak a tobozokon. Minden tobozban hozzávetőlegesen 100 mag található. Utóbbiak nagyrés/t elpusztulnak vagy a vadállatok táplá ékául szolgálnak, kisebb részük szétszóródik a szélben. A magok csak nagyobb eső után csíráznak k i , néh;i csak évek múlva. Ez a magyarázata annak, hogy az egy telepen élö növények nagyjából egyidősek. Tríchocaulon clavatum (Asciepiadaceae) (B.sz.

-.1

t-i

kép)

Kicsiny, 6^8 cm magasra növő, tövis nélküli, olykor szörszerü képződményekkel borított szuk-kulens. amely D N y - A f r i k a nyugati vidékein cl. l.í. kép Irichocaiilon clavatum A kvarcos, sziklás terepen nehéz rátalál

Fotó: Gellén János

Szárazságtűrő növények a Namib sivatagban

DEBRECENI

POZSGÁSTÁR

67

A sivatagban -a csapadék mennyiségétől függően- rendszertelenül virágzik. Virágai vilá­ gos vagy sötétebb vörös színűek. Commiphora saxicola (Burseraceae) {14. sz. kép-fotó: S. Roihmann) A balzsamcserje botanikai faj nevének jelentése: „sziklák között n ö v e k e d ő " (saxicola). A mirrha nevű illatos gyanta ebben a növényben is megtalálható, ha nem is olyan nagy mennyiségben, mint arábiai vagy szomáliai rokonaiban. Sár­ gás-szürke törzsén, ágain nem találhatók tövisek. Kérge nem hámlik. A letört ágak átható gyantaillatot árasztanak. Egyesek szerint az ágak rágcsálása szomjoltó hatású. Váltivarú növény kicsiny, kerek levelekkel. T e r m é s e élénk narancssárga.

14. kép Balzsamcserje tCommiphora saxicola) Fotó: S. Rothmann

Sarcocauloii marlothii (Geraniaceae) A busmangycrtya a muskátli közeli rokona. Törzsét és ágait áttetsző, viasztar­ talmú kéreg borítja, amely gyúlékony. Neve „húsos törzsű"-t jelent. ( .sarcos = húsos, caulon = törzs,ág ). A nyílt terepet és a sziklás vidéket kedveli. A növény bokros, I - 1,5 m magas, virágai sötétvörösek. Szőrös magvait a szél sodorja tova. Kiszáradását viaszos kérge akadályozza meg. A bennszülöttek vilá­ gításra használták. (I5.ábra)

68 DEBRECENI

POZSGÁSTÁR

Szárazságlűrö növények a Namib sivatagban

15. kép Busmangyertya (Sarcocaulon niarlotliiil Fotó: Gellén János

Aloe pillansii (Asphodelaceae vagy Aloaceae) (16. sz. kép) Ez a f a m é r e t ü szukkulens a N a m i b sivatag déli r é s z é n gyakoribb, de egy-egy p é l d á n y a é s z a k a b b r a is e l ő f o r d u l . Levelei és t ö r z s e nagyobb m e n n y i s é g ű víz t á r o l á s á r a alkalmasak. S z é p m e g j e l e n é s ű n ö v é n y . Aloe a s p e r í f o l i a (Asphodelaceae vagy Aloceae) (17. sz. kép) Az é r d e s l e v e l ű aloe sűrű, k ö r a l a k ú csoportokat alkot, a k á r 40 rozettaval is ( „ b o s z o r k á n y g ű r ű " ) . A sík, homokos v i d é k e t é s a k ö v e s , meszes talajt egya­ ránt kedveli. Gyakran m a g á n y o s , szoliter. Rendszerint t ö r z s n é l k ü l i , néha r ö v i d , talajon e l f e k v ő t ö r z s e van. Levelei h ú s o s a k , s z í n t e l e n nedvet tartal­ maznak. A s z ü r k é s k é k vagy f e h é r e s b e v o n a t ú leveleket 2-3 m m h o s s z ú s á g ú , barna t ö v i s e k s z e g é l y e z i k . V i r á g z a t a v ö r ö s e s b e hajló r ó z s a s z í n ű é s m á r c i u s ­ á p r i l i s b a n j e l e n i k meg. A v i r á g k o c s á n y rendszerint ferde, a v i r á g o k lefelé csüngenek. Aloe Uttoralis (Asphodelaceae, vagy Aloaceae) (Címlap fotó) A g y ö n y ö r ű n ö v é n y az Aloe asperífolia közeli rokona. A k é p e n félsivatagi é l ő h e l y é n , teljes v i r á g p o m p á j á b a n látható.

Szárazságtűrő növények a Nainib sivatagban

DEBRECEM

Ki. kcji Al<)c p i l i a i i M i Fotó: Gellén János

POZSGÁSTÁR

69

17. kép Erdesievelű aloe (Aloe aspcnlblia) Fotó: Gellén János

Euphorbia virosa. (Euphorbiaceae) Az pozsgás kutyatej-félétc a szukku-lensek jellegzetes nemzetségét képviselik. Gyorsan felveszik és sokáig tárolják a vizet, ugyanakkor - részben töviseik­ kel, részben mérgező tejnedviikkel - si­ keresen védekeznek az állatok ellen. A családhoz több mint 2000 faj tarto­ zik, közülük mintegy 10 él a Namib si­ vatag különböző részein. A jellegzete­ sen szárszukkulens növények, köztük az Euphorbia virosa is, bokrokat képez­ nek (18 sz. kép) Virágzó példányok (19 sz. kép) a termés­ hordozókkal (20 sz. kép) egyidőben lát­ hatók.

^ > W ! ^ . :• • •-c H : v 18. kép Euphorbia virosa a sivatagban Fotó: Gellén János

70 DEBRECENI

POZSGÁSTÁR

Szárazságtűrő növények a Namib sivatagban

19. kép Virágzó Kuphorbia virosa a Namib sivatagban 20. kép Termést érlelő Kuphorbia virosa a Naniih Fotó: Gellén János sivatagban Fotó: Ciellcn János

Ugyanez a faj a félsivatagos vagy a szavannás területeken hatalmas méretű bokros növénnyé növekedhet (21. sz. kép). A benszülöttek a növény tejnedvét nyílmeregnek használták

21. kép Euphorbia virosa szavannás területen Fotó: Gellén János

Száriizságtürö növények a Namib sivatagban

nHRRl-.CENl

POZSGÁSTÁR

71

M e s e m b r y a n t h c m u m g u c r i c h í a n u m (Mesembryanthemaceae) (22. sz. kép) A k r i s t á l y v i r á g - f é l é k t ö b b s é g e N a m i b i a déli r é s z é n t a l á l h a t ó meg, de a s t r u c c s a l á t a nagy csoportokban fordul e l ő a Swakop é s az O m e r u r u f o l y ó v i d é k é n , N a m i b i a E N y - i t a r t o m á n y a i b a n is. Leggyakrabban a f o l y ó á g y a k a t k ö v e t i , ahol a t a l a j v í z b ő l n e d v e s s é g h e z j u t . K e d v e l i a k i s s é s ó s , t e n g e r k ö z e l i ú n . „ b r a c k " talajt. Levelei h ú s o s a k é s azokat k r i s t á l y t i s z t a f o l y a d é k o t t a r t a l m a z ó , c s i l l o g ó s z e m ö l c s ö k b o r í t j á k . L e v e l e i z ö l d e k , vilá­ g o s - r ó z s a s z í n ű e k vagv v ö r ö s e k . V i r á g a i é s t e r m é s e i 2-3 cm á t m é r ő j ű e k .

22. kép Stmcc-saláta (Mesebryanthemum guerichianum) Fotó: üellén János

L í t h o p s r u s c h i o r u m (Mesembryanthemaceae) (23.ábra) A L i t h o p s o k a k r i s t á l y v i r á g - f é l é k neves k é p v i s e l ő i . F ő k é n t D - N a m i b i á b a n és a D é l - A f r i k a i K ö z t á r s a s á g t e r ü l e t é n gyakoriak, egy-egy faj azonban mint p l . a L . r u s c h i o r u m - a N a m i b sivatag é s z a k a b b i r é s z e i n is e l ő f o r d u l . A N a m i b sivatag, az e m l í t e t t e k e n k í v ü l , s z á m o s e g y é b szukkulens é s m á s s z á r a z s á g t ű r ő n ö v é n y n e k b i z t o s í t é l ő h e l y e t . Sajnos, az idő s z ű k e miatt, j ó n é h á n y n ö v é n y n e m z e t s é g g e l é s fajjal nem s i k e r ü l t s z e m é l y e s i s m e r e t s é g e t k ö t n ö m . A sivatagban t ö l t ö t t n é h á n y nap é l m é n y e azonban felejthetetlen é s szavakkal csak nehezen e c s e t e l h e t ő . R e m é l e m , hogy a r ö v i d í z e l í t ő felkelti az o l v a s ó k é r d e k l ő d é s é t a N a m i b sivatag b e h a t ó b b m e g i s m e r é s e iránt.

72 DEBRECENI

POZSGÁSTÁR

Szárazságtűrő növények a Namib sivatagban

23. kép Lithops ruschiorum Fotó: (iellén János

Felhasznált irodalom: Carven. Patrícia & Marais, Christine (1995): Namib flora Gamsberg Macmillan Publishers (Pty) Ltd, Windhoek. Namibia ISBN 0-86848-285-4 Rothmann. Sakkie (2001): More than grains of sand St Promotions, Swakopmund, Namibia I S B N 99916-50-45-8 Sajeva, Maurizio & Costanzo, Mariangela illustrated dictionary Timber Press, Portland, Oregon, USA I S B N 0-88192-449-0

(2000):

Succulents I I . The

Prof. Dr. Gellén János Szeged

new

ELSŐ LEÍRÁS

Mammillaria vagaspina Cra/^' subsp. immersa subspecies nova, egy új alfaj Veracruz, Mexikóból Der Erslautor hal 1984 in Mexikó gcarix-ild. Er lial in der Nalie der Sladl scines Artx;ilsorles, in der Umgebiing von Veracruz bzw. in dcT Cicgcnd Sicn;i Madiv Oricnial Kaklecn sludicil. Ilier kiun die sowoli! in ihrcr Morphologic als auch in ihrer Vcrbn."itung sich ahsoiidcnide Maniniillaiia vagaspina-Ixmn henor, die giil dcn Kriterien der Unlcnul enlspiichl. Kurzc Bcscliralnui)>: KöriKT: der Tcil iilxr den Bcxlcn flach gcdiiickL der Schcilel cingcsunken, der drei \icrtcl Teil im Bodai an der Slcllc der ciMoilx-ncn Iliickcr \citoit,l. liiufl in ciner dicken Rütanvur/el lort. 8-10cm im Durchmcsscr, 34 cm hoch (Ubcr dai Ikxicn) Ilöckcr: hat an der Hasis stumpf, viereckig, olvn gcnindel. die OberfUiche getüpfell. die Spitze abgeschniltcn, 8-10 cm liixh, 7-8 cm lnvil ;ui der Hasis, das Vciliiilüiis der Spiralen 43 zu 21. AxiUen: in der Blütcnzone schwach wollig. spiiler küil. aul'dcn iilteivn Teilcn zcrstieut I -1 Borsié. Areolcn: tinglich oval (uingekehrt tnipfcnfiinnig). stark wollig. spater kalil. untcii mit einer vcikuirtcn Fua.'lK'n;mlagc. IXímcn: (2) 34 radiare l>xnen ungcoaincl. die obcn.ii kiirzcr. aber nicht glcichrikiiiig. 3-.'i min l;uig. die latci-alcn 7-8 mm lang. der untere 25-30 (45-50) mm lang. abwúts gcbogcn. Ahienlíirmig. inii brauncr. zwicbclaitig dickcr Basis. (ioldgelbfarbig mit grauschwarzer .Spit/c. Die l>imen der altcn Iflanzcn wtulen bLiu-rauchl';ut)ig und bildcii über dcn Bixlcn cinen dunklen. dichtm Kranz. Es giln keinen ztnüulcn Dom. BKite: 15 mm Ling. 12 mm im Duivhmcs.scT. liingllch. gkxkenlíirmig. »eiB-niKa. Aulicre Klütcnhliittcr: lanzettlich. kur/, schinutzigrosa, mit braungriiiicm Mittelstreifen. Iniierc KlütaibUittcr: 2 mm lia-it. lanzettlich. mit vollein Rand. Untén weiR. obcn weiB-rosa, mit hellnisa MittcLsticil'en. manchnul dunkler. (irinel: avmcf;ut)ig Narbc: ca-incfaitiig durch hellgrün bis rosa. streckt sich iiber den .Slauhbculel. \ier/ucigig. Süuilifadcii: nisii Staubbcutd: cremcf;ut)ig Fruclit: rot. 15-20 cm lang, 5-fi mm im DuahmesscT. zylindrisch. untc-n mit schmalcm Blütcnrcst. Sanicn: hcllbniun. 1 mm king. Typusfiiiidort: Mexikó. Siena Madiv Orient;tl. siidwestlich von Wmtc. ;ui der niWlichcn .Scile der (iemeinde El Limon (Totalco). auf vulkanischen Fetsen. nahc dcm l>irl'. im .St;iat Vcracniz, in der Niilic der Circnzx' dcs .St;iates l'ucbia. Die Phnzc verbreitet sich bcschranki, sic wurde in der Gcgend iiirgeiidwo íuidcrs gcfundcii SiUiuiK'ln: 23.09. 1984 - 10-11 11. 1984. leg. Zoltán Mészáros. Sammlemummer MZ. 1.39. Nanie der IHan/c: imincrsa = versiinkcn. cingcsunken. Der Holotypus isi im Herbárium dcs lingarischcn Naturvsisscnschafiliclicn MiLscuin. Biid;i|x.M Ungimi (BT) hinlerlegl. Nach der Meinung der VcTfasscr gehíjl die Mammillaria vaga.spiiia Craig sulisp. imiiKrsa sulisp. nova /ur Artaiaihc Macrotíiclae (.Salm Dyck) K. .Schuiruuin. zur (jnippc M magnimamma Huni wie ilirc Unterart. dic 460 km sUdlich voin Ixlx'nsraum der Mammiltiria vagaspina Craig \-orkommt und zugk'ich dic (ia-n/e dcT südliclicni Vcitia-ilung der Artcnia-ihe MacnUhelaea biklet. The firsl author workcd in Mexico in 1984. He sludicd cacti ncar Vcracraz (his workplace). and near the region of Sicmi Madre Orientál. ThtTc was tumcd up Ihc fonna Mainmillaria vagaspina which coukl be dislinguished morphologically morc ovtT in ils distribution fnun Üic othcrs This was suitable l'or the ciiterium of a subspecies. Its .sliort dcMTiption: Hody: ils pjul alxive Űic gnxiiid is llatlaicxl uatli imincrscd tip. The olher 1/3"' part is in the soii. Ilx places of died tulx-aiilcs aa- sulxn/cd. Il tums inio aunxlike nxK 8-10 cm in dianx-ter. 3-4 cm tall (above the gnxind). Tubcrculc: haal. bluni al ils stock. st|u;ia\ axinded at tip, surface dotted. tip slricked. 8-10 cm tall. 7-8 cm widc ncar the basc. spiral rate: 43:21. Axilla: slightly lanugiiuxis. awiiless httT. l-l awn in its ckltT parts. Areola: eUmgatcd egg-shapcd (rcverscd dnopshapcd). dcnsc wixil. awnicss bier witli vilkxis fundímcnt near the hase. SpiiK:radialspines (2)3 to 4. dúsoalcred. the uppci^ are shortcr but not alike. 3-5 mm kmg. tlie laterials aa' 7-8 mm k»ig. tlx- lowers tia- 25.30 (45-50) mm long. slightly curved down. Subulatc. browiiish al Ihc basc. Ihickcncxl and bultxxLs. (kildai ycllow wilh gayish bhck tips. The spines of Ihc eklcT plants lum into bluish smoke-cokxiatl and fonii dcasc wrealli above the ground. Thea* is no cenlral spiné. Flowcr: 15 mm long. 12 mm in diamcter. longish. bell-shaped. whily pink. Exteriőr pctals: lancelike, short, off-pink wilh brownish green bcll in Ihc middic. Interior pctals: 2mni wide. lancelike. eniire. while below. whilish pink above wilh pale pink beit in Ihc middle. somelimcs darkcr. Stylc: ercam-colourcd. Stignia: from cream-colourcd lo pale green pink. expanding above Ihe slyle. Il has four brunchcs. Filamcnt: pink Anthcr: cream-colourcd Fruit: rcd. 15-20 mm long. 5-6 mm in diamcter, cylindiic. wilh flowcr remains narrower below. Secd: bright brown, 1 mm long. Typic locality: Mexico. Sierra Madre Orientál, south-wesiward from Parote. in Ihe north side of village El Limon (Totalco). on the volcanic riK'ks near Ihe village in .state Veracruz. near the bordér of slale Pucbia II is of limilted distribution because il was found only here. Collection: 23.09.1984 and 10-11.11.1984. leg. Zoltán Mészáros. Field number: MZ 139 Plant's nainc: immersa = immersed, submerged. Holotypc is dcposited in the hertxirium of tbc Hungárián Naiural History Musc-uin. Budipcsl. Hungary (BT). The aulhors say Ihat the Mammillaria v-agaspina Craig .subsp. immersa subsp. nova bclongs to the .scrics Macrothelae (.Salm I5yck) K. Schumann and gaxip M. magniinamina Hunt. This new subspecies ixxurs 460 km away soulhwanj from ihe kxality of the typic species (subsp, vagaspina). In addilion, il is Ihe southem bordér of Ihe dispersal of Macrothelae series.

74 DEBRECENI

POZSGÁSTÁR

Első leírás

Az első szerző 1984-ben egy éven át dolgozott Mexikóban. Szabadidejében kak­ tuszokat tanulmányozott és fényképezett. Munkahelye és lakóhelye a Mexikói­ öbölben fekvő Veracruz városban volt, így zömmel a Sierra Madre Orientál terü­ letén tevékenykedett. Jelen dolgozatban egy erről a területről előkerült, eddig is­ meretlen Mammillaria leírására kerül sor. Mammillaria vagaspina Craig subsp. immersa subsp. nova Test: a talajból kiálló része erősen lapított, csúcsa besüllyedt, a talajban lévő kb. 3/4 része az elhalt szemölcsök helyén elparásodott és vastag répagyökérben foly­ tatódik. Átmérője 8-10 cm, a talaj felett 3-4 cm magas. Szemölcs: kemény, a tőnél tompa négyszögletes, felül lekerekített, felülete ponto­ zott, csúcsa erősen lecsapott. 8-10 mm magas, a tövénél 7-8 mm. széles. Spirál­ arány. 13: 2 1 . Axilla: a virágzónában gyengén gyapjas, később kopasz, az idősebb részeken szórványosan egy-egy sörte látható. Areola: megnyúlt tojásdad /fordított csepp alakú/ először gyapjas, később kopasz, alul szöszös b a r á z d a k e z d e m é n n y e l . Tövis: /2/3-4 radiális tövis, rendezetlen állásban, a felsők rövidebbek, de külön­ böző hosszúságúak, 3-5 mm-esek, az oldalsók 7-10 mm hosszúak, az alsó 25-30 mm hosszú, lefelé ívelt, gyakran eléri a 45-55 mm-t is. Árszerüek, a tövük barnás, hagymaszerűén megvastagodott. Agyagsárga színűek, szürkésfekete heggyel. Az idős példányok tövisei kékes-füstszínűvé válnak és a talaj felett sötét, sűrű koszo­ rút képeznek. Centrális tövise nincsen. Virág: 15 mm hosszú, 12 mm átmérőjű hosszúkás-harangalakú, fehéres rózsaszín. Külső sziromlevelek: lándzsa alakúak, rövidek, piszkos-rózsaszínűek, középsávuk barnás zöld. Belső sziromlevelek: 2 mm szélesek, lándzsa alakúak, é p szélűek. A l u l fehér, felül fehéres-rózsaszín, halvány rózsaszín középcsíkkal, néha sötétebb. Bibeszál krémszínű. Bibe: krémszínűtől a halvány rózsaszínig, a portokok fölé nyúlik, 4-ágú. Porzószál: rózsaszínű. Portok krémszínű. T e r m é s : piros, 15-20 mm hosszú, 5-6 mm átmérőjű, hengeres, alul keskenyebb, virágmaradvánnyal. Mag: világosbarna, 1 m m hosszú. T í p u s élőhely: M e x i k ó : Sierra Madre Orientál, Perote-töl délnyugatra, El Limon (Totalco) község északi oldalán, vulkánikus sziklákon, közel a faluhoz, Veracruz államban, közel Puebla állam határához. Elterjedése valószínűleg szűk területre korlátozódik, a környéken sehol máshol nem találtuk meg. Gyűjtés: 1984. 09. 23. és 11. 10-11, leg. Mészáros Zoltán. Gyűjtőszáma: M Z . 139. A növény neve: immersa = elsüllyedt, besüllyedt.

Első Icirás

DEBRECEM

POZSGÁSTÁR

75

76 DEBRECENI

POZSGÁSTÁR

Első leírás

A Holotypus letétbe helyezve: Magyar Természettudományi M ú z e u m Herbáriu­ mába, Budapest, Hungary / B T / . V é l e m é n y ü n k szerint a Mammillaria vagaspina Craig subsp. immersa subsp. no­ va, a Macrothelae /Salm DyckI K . Schumann fajsorba, a Mammillaria magnimamma Hunt csoportba tartozik, mint a Mammillaria vagaspina Craig élő­ helyétől 460 km-re délre előforduló alfaja. A m i egyúttal a Macrothelae fajsor déli kiterjedésének határa. A Mammillaria vagaspina Craig subsp. immersa virág-morfológiája alapján a Polyedrae fajsor, Mammillaria caraea Zuccarini 1837 fajjal mutat hasonlóságot. A Mammillaria vagaspina Craig subsp. immersa axilláiban egyes példányoknál szórványosan egy sörte is található, ez is utal az alfaj Macrothelae és Polyedrae fajsorok közötti átmeneti jellegére. Földrajzi előfordulása is ezt támasztja alá. A Mammillaria vagaspina Craig subsp. immersa és a hozzá legközelebb álló faj föbb bélyegei: Die wichtigsten Marken der Mammillaria vagaspina Craig subsp. immersa und der ihr am nachsten stehenden Art The main characteristics of the Mammillaria vagaspina Craig subsp. immersa and ist nearest species

Mammillaria vagaspina Craig 1945

Mammillaria vagaspina Craig subsp. immersa

Centrális tövisek:

2 db ((2-5), csavart

0

Axilla:

0 sörte

szórványosan 1 sörte

Virág:

tölcséres

hosszúkás-harangalakú

Belső sziromlevél:

rózsaszín széllel és sötétebb középcsíkkal

alul fehér, felül fehéres-rózsaszín, halvány rózsaszín középcsíkkal

Portok:

bamássárga

krémszínű

Bibeszál:

rózsaszín

krémszínű

Élőhely:

Mexikó: Queretaro, Tierra Blanka

Mexikó: Veracruz, E l Limon

DEBRECEM

Első Icirás

POZSGÁSTÁR

11

11. kép Mammillaria vagaspina subsp. immersa virágai közelről Fotó: Mészáros Zoltán

növény

Fotó: Szutorisz Gyula

virágzó kultivált egyed

Fotó: Szutorisz Gyula

78 DEBRECENI

POZSGÁSTÁR

HIsö leírás

Mainmillaria vagaspina Craig subsp. immersa Mészáros et Szutorisz subsp. nova Corpus: Pars plantae e.x solo prominens planata est. Pars in solo immersa iis locis, ubi verrucae demortitac siint, siiberea facta in radicem crassam rapae similem desinit. Summa plánta in tranquillitatis tempore aequat solum. Pars eius ex solo prominens diametraliter in 10-13 centimetra extendUur et 3-5 (vei ad 8) centimetra altci est. Plánta coloris caesioviridis plerumque sola ereseit raroque germinat. Verrucae sitnt durae, in stirpe quadratae. in apice .rotundatae, attitudinis 8-10 centimetrorum et latitudinis 7-8 centimetrorum. Ratio spirarum decussantium est 13 : 21. Axillae in zona florum lanuginosae sunt; lana capilli similis est. Anno. qui Jlorescentiam sequitur. axillae glabrescunl. Areolae sunt spéciéi gultae inversae, circiter 2 millimetrorum. Areolae iuvenes multam lanam liabent, in zona autem florum iam nudae sunt. Spinae sunt radiales numero 3-4 (nonnumquam et 2) in liunc modum singularem dispositae: Cum plánta 3 spinas habét, suprema eanim admoduni brevis est 3-5 millimetrorum. Si 4 spinae sunt. suprema brevissima omnium est longitudinis 3-5 millimetrorum, duae laterales in 7-10 nüllimetra extendiintur, infima vero eademque arcuata longissima est 25-30 millimetrorum. Numerus dispositioque spinarum per areolas etiam in uno exemplari variatur. In quihusdam plantis spina infima more insolito 45-55 millimetra longa esse potest atque admodum arcuata. Spinae iuvenes luteolae, in apice vero nigri sunt coloris, qui procedente tempore mutatur in canuin. In exemplaribus veteribus spinae inferiores circulum peculiarem caesium formánt Plánta spiam centralem nullám habét. Flos in longitudinem circiter 20 millimetrorum et in latitudinein 12 millimetrorum se extendit. atque in forma oblonga campaiute simili panditur. Fólia petali externa sunt speciel angustae hastaeque similis, coloris in parte média fusco-viridis, in margine autem languidi rosei. Fólia petali interna 2 millimetra lata hastaeque similia sunt. Fauces floris ad média fere petali fólia sunt subalbae, extrorsum dehinc lineam centralem roseam exhibentes. in margine vero coloris languidi rosei, piope subaibi. Filamentum quoque languidum roseum est, antliera et stilus ereméi sunt coloris, ovarium cremeum roseumve. Fructus est tubiformis, rutilus, longitudinis 15-20 millimetrorum, in quo retiquiae petalorum siccatorum insident. Nucleus eius coloris fusci et magnitiidinis 1 fere millimetri est. Locus typi invendiendi: Mexico. Sierra Madre Orientál, ab oppido Pérote inter occidentein et meridiem, ad partém septemtrionalem vici El Limán (Totalco), in rupibus vulcanicis, prope viciim ipsum (status Veracruz, iuxta fines status Pueblae). Plánta veri similiter in angusta tantum regioné propagata est, niimquam enim alibi in locis vicinis potuit inveniri. Plánta lecta est 23 Sept. 1984 et 10-11 Nov. 1984: leg. Zoltán Mészáros (MZ 139). Nomen speciel: immersa. Holotypus depositus in Herbario Miisei Hisíorico-Natiiralis Hungarici, Budapest, Hungária IBudapest, Hungary (BT)].

DEBRECENI

Első leírás

POZSGÁSTÁR

Irodalom

Backeberg, C. (1961): Die Cactaceae. Tom.V. V E B Gustav Fischer, Jena Backeberg, C. (1966): Das Kakteenlexikon. V E B Gustav Fischer, Jena Britton, N . L . , and Rose, J.N, (1923): The Cactaceae. Dover Publications, Inc., New Y o r k Craig, R. T. (1945): The Mammillaria Handbook. Abbey Garden Press, Passadena Hunt, D.R. (1971): Schumann and Buxbaum Reconciled. Cact.Succ.Joum.Great.Brit., 33 /3/, 53-72 Hunt, D.R. (1981): Revised Classified List o f the Mammillaria. Cact.Succ.Joum.Great Brit., 43 /2-3/, 41-48 Hunt, D.R. (1983-1987): A new review o f Mammillaria names. Bradleya, 1, 105-128; 2, 65-96; 3, 53-66; 4, 39-64; 5, 17-48 M é s z á r o s Z. (1993): Ein Jahr in M e x i k ó A f M , 17, 50-56, 93-102

P r o f Dr. Mészáros Zoltán Budapest

Szutorisz Gyula Budapest

79

„Alvó" bimbók ? Zusanunenfassung: Die beiden Ferocactus-Sammler suchen in ihrer Schrift danach, was die völhge Entfaltung der Knospe bzw. der Blüte des Ferocactus auBer der Lange der Tage beeinflusst. Abstract: The two cactus collectors look for the answer to the question what influences the whole development of the buds at Ferocactus species, apart from the length of days.

Csaknem minden pozsgás gyűjteményben képviselteti magát a Ferocactus nemzetség legalább egy-két fajjal. Gyönyörű növények - reméljük ezzel a véle­ ménnyel nem vagyunk egyedül - még akkor is, ha csak a rendkívül színes, erősen tövises küllemük varázsol el bennünket. Azonban minden gyűjtő legfőbb célja, hogy virágzásra bírja kedvenceit és ezért hajlandó szinte bármit elkövetni. Nos, aki Ferocactus-okat nevel annak nagy türelemről kell tanúbizonyságot adnia, ugyanis a nemzetség fajai 10 éves koruk előtt csak nagyon ritkán kezdik ontani a virágukat. Sőt, a legtöbb taxonra a még későbbi virágzás kezdet a jellemző, le­ galábbis kis hazánkban nevelt növényeknél ez tapasztalható; az eredeti élőhelye­ ken, mint megannyi egyéb dolog, ez is másként működik. Ezért aztán minden kaktuszbarát alig várja, hogy a hosszú évek során nevelt, dédelgetett Ferocactusuk végre virágpompával örvendeztesse meg gazdáját. Á m még ekkor sem garantált a virágzás, ugyanis a Ferocactusok hajlamosak kellemetlen megle­ petéseket okozni e téren. 2001. év tavaszán a sikeres feleltetés után minden okunk megvolt rá, hogy biza­ kodóak legyünk és nagy reményeket fűztünk az előttünk álló kaktuszos szezon­ hoz. Sajnos, mint később kiderült ahogyan azt mondani szokás hamar ittunk a medve bőrére. A z április hozta a formáját a maga változékonyságával, a május viszont már csodálatos idővel örvendeztetett meg bennünket. A tavaszi - kora nyári virágzású Fero-knál már ekkor megjelentek az első bim­ bók, általános megrökönyödésünkre viszont a F . glaucescens, három korábbi években már virágzott példányában egy darab bimbó sem fejlődött ! Hát ez bi­ zony elég nagy csalódás volt. A F . schwarzi „szereplése" is elég felemásra sikere­ dett. Az egyik növényen 7 virág nyílt ki, míg a másikon ugyanennyi bimbóból mindössze egy. M é g szerencse, hogy ezt az egyet sikerült összeporozni. A F . acanthodes, F . fordii, F . echidne, virágzása rendben lezajlott, viszont ezek is át­ lagban kevesebb virágot hoztak. Kivétel ez alól a F . hamatacanthus és a F . viridescens, melyek valósággal ontották sárga virágaikat. Következett a nyár, mely igencsak melegnek és száraznak bizonyult a tavalyi évben. Óriási örömünkre augusztusban két olyan fajnál is felfigyeltünk virágzási hajlandóságra, melyek nálunk valóban kuriózum számba mennek, ezek a F . rectispinus, F . horridus var. brevispinus ill. F . wislizenii voltak. Később viszont, amilyen nagy volt kezdetben az örömünk még nagyobb lett a bánatunk, ugyanis mint a F . rectispinus, mint pedig a F . horridus var. brevispinus, miután legalább 10 bimbó volt mindkettőben és kb. 1 cm-re növelték azokat, egyszerűen leszárad­ tak. A F . wislizenü m é g érdekesebben viselkedett: 8 bimbóból 5 leszáradt 10-15 mm-es nagyságnál; a megmaradt

..Alvó" bimbók?

DEBRECENI

POZSGÁSTÁR

81

3-ból, melyek 4 cm-esre nőttek egy leszáradt, egy félig nyílt ki, (31. sz. kép) az utol­ só pedig október elején egészen 8 cm-esre nyitotta szirmait. (32. sz. k é p ) A F . peninsulae 6 bimbó kezdeményéből 5 alvó maradt, az utolsó egy éppen a kinyílás előtti stádiumban leszáradt. (33. sz. kép)

33. kép A Ferocactus pcTiinsiilac cgyciicii megmaradt bimbója is les/áradt Fotó: Libnár Antal

82 DEBRECENI

..Alvó"bimbók?

POZSGÁSTÁR

A Ferocactus fajok közül a F . latispinus és változatai virágoznak a legkésőbb, általában október végén, novemberben ill. decemberben. Növénycink átlagban 6-8 bimbót hoztak. A legtöbb növényben azonban az összes „alvó" maradt, miután elérték 10-15 mm-es nagyságot. M é g azok a F . latíspinusok is így jártak, melyek az előtt évek hosszú során keresztül virá­ goztak rendületlenül. Sőt, egy 20 cm átmérőjű idős növény még arra sem vette a fáradtságot, hogy meg­ mutassa virágkezdeményeit! A F. latispinus sárga tövisű változatai is vi­ rágínségben szenvedtek; egyik bimbó­ jukból sem lett virág, miután „alvók" maradtak azok. Végül, hogy ne csak sajnáltassuk magunkat és, hogy az „ördög­ nyelvek" se szégyenkezzenek, hírmondó­ nak megmaradt latispinus egész furcsa virágzást produkált. A 10 bimbóból 7 „alvó" maradt, az egyik 3 cm nag>'ságnál leszáradt - általános meglepetésre - a maradék 2-böl az első november 14-én, 34. kép A tavalyi egyetlen Kerocactus latispinus virág míg a másik ez év január elején nyílt ki. Fotó: Libnár Antal (34. sz. kép)

Tehát a fentebb felsorolt tények rengeteg kérdést vetnek fel. Talán a két legfonto­ sabb az, hogy vajon tartásbeii hiányosságnak vagy esetleg az időjárásnak tudható be a tavalyi roppant gyenge virágzás a Ferocactus-oknál. Az általunk tartott Ferocactus-ok 80 %-a a szabadban, tűző napon bármiféle védelem nélkül míg a többi példányt fóliában neveljük. Elképzelhető, hogy az elég hűvösre, esősre sikere­ dett szeptember a ludas vagy már korábban igényelnék a számukra feltétlenül szük­ séges rövidnappalos időszakot, esetleg teljesen máshol kell keresni az igazságot. Nos, az tény, hogy a szabadban való tartás következtében erősebb és színesebb a Fero-k tövisruhája és egészségesebbek lesznek, de lehetséges, hogy mind ez a virágzás rovására megy. Szerintünk a tavaszi - őszi ki ill. behurcolás sem hat kedvezően a növények egészségi állapotára. Sok a megválaszolatlan kérdés, ezért nagyon szívesen vennénk, ha a kedves gyűj­ tőtársak hozzászólnának a témához, tapasztalataikkal segítenének, hátha sike­ rülne megtalálni a probléma gyökerét, hogy az elkövetkezendő években min­ dannyian gyönyörködhessünk Ferocactus-aink virágpompájában. L i b n á r Antal, Cegléd

Tóth Norbert Debrecen

MAGYAR

KAKTUSZGYŰJTŐK

Zusammenfassung: Der Verfasser slelll einen der bekannteslen Sammler vor, nach dessen Erzdhlung er die Síaiionen des I^bens eines Kakteensammlers skizziert. Abstract: Tlie autlior introduces one of the most famous cactus cottectors in Hungary who collecis cacti for a very tong lime. We can get lo know Ihe importani 'stations' of his cactus collector's life relying upon his teliing.

Dr. Nemes Lajos neve bizonyára so kaknai< ismerős, mint kaktuszos témájú cik­ kek és könyvek szerzője és a debreceni Bota­ nikus Kert egykori igazgatója. Jelenleg Tata mellett egy kis faluban él és nyugdíjasként is gyűjti és szaporítja a pozsgás növényeket. 1954 óta foglalkozik komolyan a kaktu­ szokkal, amikor egyik évfolyamtársa a Kerté­ szeti Egyetemről elhívta Gyálra Gál Józsi bá­ csihoz látogatóba. Már első alkalommal késő estig ott ragadtak. Az élmény hatására - mi­ vel nem volt lehetősége megfelelő körülmé­ nyeket biztosítani és Józsi bácsi is azt java­ solta - elkezdte tanulmányozni a kaktuszos irodalmat. A Kertészeti Egyetem Könyvtárá­ nak szorgos látogatója volt és az 1959 febmáijáig megjelent minden magyar szakirodal­ mat átnézett, ismert. Készített ezekből egy jegyzéket is. Ekkortájt jelent meg W. Haage majd Backeberg könyve, mely a rendszerezés tekintetében óriási segítséget nyújtott és amelyek által végképp elkötelezte magát a 35. kép Nemes Lajos üvegházi növényei körében Fotó: Horváth László szukkulens növények iránt. (.?.';. .ST, kép) 1958 szeptemberétől havonta egy alkalommal a TIT kaktuszgyüjtő szekciójába járt el, amit a Budapesti Füvészkert akkori vezetője, Schneider József fogott össze. Itt ismerte meg többek közt Kéri Gyulát, Kiss Józsefet, Kondér Istvánt, Schummel Rezsőt, Szűcs Lajost, Tamás Gyulát. Szerencséjére közvetlenül diploma védése után épp kerestek egy hozzáértő embert a debreceni Botanikus Kertbe, ahol akkor kb. 2 teljes négyzetméter pozsgás volt található. Elfogadta, sőt még a diploma osztó utáni bankettet is kihagyta az állás miatt. 1960-óta vannak együtt feleségével Szentirmay Terikével, aki szintén a szárazságtűrő növények kedvelője volt és hivatásul is a velük való foglalkozást, törődést választotta.f.?6-4/ sz képek)

84 DEBRECEM

POZSGÁSTÁR

\1 1 \.ir kaktuszgyűjtők

\,ir kaktus/gyüjlök

40. kép A sziklakert másik nézőpontból Fotó; Horváth László

DEBRECENIPOZSGÁSTÁR

85

41. kép Lobivia-k csoportja Fotó: Horváth László

86 DEBRECENI

POZSGÁSTÁR

Magyar kaklus/gyüjtök

A Csili Kaktuszgyűjtők Köre 1963 tavaszán alakult, ahol évente 2-3 alka­ lommal lehetősége volt neves külföldi előadók (pl. W. Rauh, W . Haage, K . Backeberg) előadásait hallgatni. Ráadásul ezt m é g munkahelye is támogatta. A kaktuszgyűjtőket kb. a 60-as évek közepétől lehetett minősíteni vagyis eddigre alakultak ki e l e g e n d ő nemzetség és fajszámmal rendelkező kollekciók. 1962-ben 12 alapító taggal létrejött a Debreceni Kaktuszgyűjtők Köre a Megyei Művelődési Központ égisze alatt. Sajnos ma már csak O van életben közülük. A 70-es évek elején juthatott először külföldi magvásárlás céljából valuta ke­ rethez. A d d i g csak a botanikus kertek közötti magcseréből volt lehetősége az egyetemi gyűjtemény bővítésére. A ma is megtekinthető növények nagy része akkoriban beszerzett magokból fejlődött k i . Már megtehette, hogy hagyatékokat, illetve gyűjteményeket vásároljon gyarapítás céljából. így például Bartalis Imre, K o n d é r István hagyatékát és Kiss József Paródia. Szutorisz Gyula Mammillaria gyűjteményét. Ahogy gazdagodott a növényállomány meghozta Nemes Lajos számára a nemzetközi hírnevet és a hazai tekintélyt is. Kiállítás rendezésének ötlete 1971-ben fogalmazódott meg a V i r á g k a m e v á l hoz kapcsolódóan. A z első alkalommal mintegy 30 gyűjtő jelentkezett. Szinte mindenki, aki ilyen téren számított. Utána a nagy siker miatt minden évben meg­ rendezték 1985-ig. A legtöbben '75-ben voltak az Aranybika szálló Bartók termé­ ben, ahol 52 kiállító legszebb „darabjait" több mint 12()()() ember csodálta meg két és fél nap alatt. Az eseményt a városi vezetés támogatta, ami nagyban hozzájárult az igen színvonalas és z ö k k e n ő m e n t e s lebonyolításhoz.(42. sz. kép)

42. kép 1975-ös kiállítás néhány résztvevője társaságában Fotó: Nemes Lajos archivumátwl

Mag\ar kaktuszg\üjlök

DEBRECENI

POZSGÁSTÁR

87

1976 februárjában doktorált oltás és alanyok témából. Első könyve, melyet Szabó Dezsővel közösen írtak '81-ben jelent meg. Ez előtt m á r hosszú időn ke­ resztül szerkesztett újságot, „Kaktuszkedvelők Lapja" c í m m e l . A Csili beli „sa­ láta" után ez volt a második magyar kaktuszos újság. M a n a p s á g hiányosságnak tartja, hogy a régiekről az utókor elfeledkezett, Frommer Istvántól Kéri Gyuláig. Munkájában rengeteg elismerést kapott hazai botanikus kerteknek nyújtott segít­ ségért, mint berendezésekben, azonosításokban tett stb. Jelenleg egy 50 m^-es sziklakertje és 7 x 3 m-es üvegháza van. Ez utóbbiban főleg az alábbi nemzetségek találhatók még: Lobivia, Echinopsis, Echinocereus, Mammillaria, Notocactus. Sulcorebutia, Ariocarpus, illetve Ceropegia, Stapelia, törpe Agavé, törpe Aloe, Pleiospilos, Faucaria, Lithops.

Ai. kép Rálátás az Astrophytum gyűjteményre Fotó: Horváth László

44. kép Noloc.Kius-dk. M.immillana-k, Leuchtcnbcrgia-k Fotó: Horváth László

A k»;zdő gyűjtők számara azt tanácsolja, ne vegyék meg mindjárt az első szép növényt. A rendszertan és a történeti ismeretek é p p olyan fontosak, mint a növények. Először könyve(ke)t vegyenek a kezükbe ! Jól eső érzés volt hallani, hogy Nemes Lajos az aktív és azóta eltelt időszak­ ban kapott rengeteg méltatás ellenére arra a legbüszkébb, hogy a Debreceni Kak­ tuszgyűjtők Közhasznú Egyesület tiszteletbeli tagja lehet, mivel ez máig tartó fo­ lyamatos elismerést jelent számára. Köszönöm ezt a vezetőség nevében és kívánok neki és feleségének j ó egész­ séget, dúsan virágzó gyönyörű pozsgás növényeket!

Horváth

László

Debrecen

Növényrítkaságok! A Pelargonium nemzetség különös fajai

Zusammenfassung: Der Verfasser cltaraklerisierl die Arten iler zwei naii venvantiten Gatlungen der l'amilie Gesneriaceae und besclireil'l die Mettwden ihrer Vermelirung und ihrer l'Jlexe. Abstract:: The aulluir citaraclerized the species of the two ciosely relaled genera in the family Gesneriaceae. He talks about llieir propagation and breeding, too.

A Gesneriaceae család m u s k á t l i félék n e m z e t s é g é n e k ismertebb fajai és fajtái kedves d í s z í t ő - e l e m e i ablakainknak. Vannak Pelargonium nemzet­ s é g n e k azonban D é l A f r i k á b a n p o z s g á s rokonai, ezek alacsony bokrokat alkotnak v é k o n y a b b - v a s t a g a b b szárral. Nagyon edzett n ö v é n y e k . A z évek s o r á n s z á r u k , t e s t f e l ü l e t ü k m e g f á s o d ó , e l l e n á l l ó rétegű b ő r s z ö v e t t é alakul. G y ű j t e m é n y e i n k b e n eddig két n e m z e t s é g e t tartunk p o z s g á s bonsajként a Pelargonium-ot é s a Sarcocaulon-t. A Pelargoniumoknak z i g o m o r f virág­ zatukban az a l s ó szirom l e v é l k é k n e k m á s a k i n é z e t ü k mint a felsőknek, míg a Sarcocaulonoknak az ö s s z e s szirom levele egyforma. V i r á g o s idő­ szakban csak így lehet m e g k ü l ö n b ö z t e t n i őket, de így is nagyon n e h é z , .igyanis annyira h a s o n l í t a két n e m z e t s é g e g y m á s r a .

45. kép Pelargonium eamosum Fotó: Epresi László

46. kép Pelargonium klinghardtense Fotó: Epresi László

A Pelargonium nemzetség különös fajai

DEBRECENI

POZSGÁSTÁR

89

A Pelargoniumok az e g y i k c s o p o r t j á b a tartoznak, ezek a fajok melyek az 1 m é t e r m a g a s s á g o t is e l é r i k , ezek a Pelargonium carnosum, (45. sz. kép) P. c r i t m i f o l i u m , a P. klinghardtense (46. sz. kép). Ezeknek a kezdeti z ö l d szukkulens b ő r ü k k é s ő b b á t v á l t o z i k v i l á g o s p á r á s r é t e g g é . L e v e l e i k t ö b b ­ nyire c s i p k é s e k é s nagyobbak. G y ű j t e m é n y e k b e a legjobban a j á n l o t t n ö v é ­ nyek, f ő l e g a v e g e t á c i ó s i d ő k e z d e t é n , m i k o r a l e v e l e i k m é g nincsenek na­ gyon l e n ő v e . Vannak kisebb é s e g y s z e r ű b b fajok is, melyek osztottan e g y s z e r ű levelűek c s o p o r t j á b a tartoznak, ezek a P e l a r g o n i u m c o r t u s i f o l i u m , P. crassicaule, a P. m i r a b i l e . Ezek s z á r á n a b ő r s z ö v e t nagyon k o r á n s ö t é t e b b p á r á s r é t e g g é alakul át. O k a legalkalmasabbak szukkulens bonsaj n e v e l é s é ­ re. A másik nemzetség a Sarcocaulon-oké. Ezeknek t ö b b n y i r e f ö l d k ö z e l i e l f e k v ő h a j t á s a i k vannak, á g a i k a t n é m e ­ lyeknél a p r ó t ö v i s e k b o r í t j á k , nagyon m u t a t ó s fajok, b ő r s z ö v e t ü k e t a p r ó filcszerű s z ő r ö k fedik, leveleik gazdagon szabdaltak, m i n t p é l d á u l a Sarcocaulon m u l t i f i d u m é s a S. herrei. M á s fajok, m i n t p é l d á u l a S. patersonii, a S. decaryi l e v e l e i a p r ó k é s osztatlanok, o v á l i s a k . A Pelargonium-ok é s a Sarcocaulon-ok nemcsak v á l t o z a t o s f o r m á i k é r t kedveltek, hanem g y ö n y ö r ű v i r á g a i k é r t is, melyek f e h é r r ó z s a s z í n vagy v i l á g o s a b b i b o l y a s z í n ű e k is lehetnek. E n ö v é n y e k k ö z ö t t t ö b b ö n p o r z ó s is van, de vannak idegen b e p o r z ó k is. M a g v a i k e g y i k felén s p i r á l i s r u g ó k é p ­ let t a l á l h a t ó , melynek s e g í t s é g é v e l fúrják bele magukat a talajba. Nedves­ s é g h a t á s á r a a magok gyorsan c s í r á z n a k é s n ö v e k e d n e k . E n ö v é n y e k s z a p o r í t á s a t ö r t é n h e t d u g v á n y o z á s s a l is. H o s s z a n t a r t ó s z á r a z ­ s á g r a a n ö v é n y e k levele lehullik. Sok faj n á l u n k a téli i d ő s z a k b a n n ö v e k e d é s r e b í r h a t ó , ha a k ö r ü l m é n y e k kedvezőek számukra.

Irodalom: Július Matis 1998: Petujeme sukulenty (Bratislava)

Epresi László Komárom

Folyóiratszemle KuaS 2001/10-12. 200MO. A z o k t ó b e r i s z á m elején, a t a x o n ó m i a i rovatban A . Hofacker m u n k á j á t olvashatjuk egy új P i l o s o c e r e u s r ó l , a P. bohlei Hofacker spec n o v . - r ó l . A brazíliai B a h i a b ó l s z á r m a z ó új faj a P. gounellerivel mutat k ö z e l e b b i r o k o n s á g o t , D . Herbel r o v a t á b a n a k ö v e t k e z ő p o z s g á s o k r ó l talá­ lunk t ö m ö r , gyakorlatias i s m e r t e t é s t é s egy-egy s z é p fotót: M a m m i l l a r i a priessnitzii, Conophytum elishae, Pediocactus simpsonii. P a r ó d i a werderi (Notocactus uebelmannianus), Anacampseros alstonii, M a m m i l l a r i a pennispinosa. - f A . é s S. Fuchs r ö v i d í r á s u k b a n arról s z á m o l n a k be, hogy m a g v e t é s b ő l h a l v á n y r ó z s a s z í n e s virágú M a m m i l l a r i a (Dolichothele) baumii-t nevelnek a s z o k á s o s sárga v i r á g s z í n helyett, - f A Bemutatjuk rovatban B . Hofman a Ferocactus wislizenii tartásával és v i r á g o z t a t á s á v a l kapcsolatos tapasztalatait teszi k ö z z é , - f W . Iliért k ö z é p - n a m í b i a i botanikai útjáról s z á m o l be. A s z á m o s f é n y k é p p e l illusztrált írás a N a m i b Naukluft Park flóráját ismerteti, - f A t e r m e s z t é s i t a n á c s o k rovatban D . Herbel a NeemAzal-T/S n e v ű , b i o l ó g i a i r o v a r ö l ő s z e r r ő l ír. A z Antelaea azadirachta m a g j á b ó l készített széles h a t á s s p e k t r u m ú szer ü v e g h á z a k vagy télikertek állati kártevői ellen h a s z n á l h a t ó , - f S. é s K . B r e c k w o l d t é r d e k e s írásából k i d e r ü l , hogy az 1997-es - az e r ő s fagyok m i a t t i - é s z a k - m e x i k ó i j e l e n t ő s k a k t u s z p u s z t u l á s u t á n ismét t a l á l h a t ó k fiatal Cephalocereus senilis p é l d á n y o k az eredeti é l ő h e l y ü k ö n . 2001/11. A novemberi s z á m R. F. Dicht é s A . D . L ü t h y írásával indul, amelyben a Copryphantha gracilis Brenner & L a u é l ő h e l y é t mutatják be é s saját n ö v é n y m o r f o l ó g i a i m e g f i g y e l é s e i k e t is k ö z z é t e ­ szik, - f A t a x o n ó m i a i rovatban P. Braun é s E. E. Pereira m u n k á j á t é s egy új alfaj a Discocactus bahiensis subsp. gracilis P. J. Braun & Esteves leírását találjuk. A z új alfajt a D . b a h i e n s i s t ö l erősen sarjadó hajtásai é s h o s s z ú , v é k o n y tövisei k ü l ö n b ö z t e t i k meg. - f A . Hofacker í r á s á b a n egy E u r ó p á ­ ban honos szukkulenst a Sedum anglicumot mutatja be. A z eredetileg angliai é l ö h e l y ü faj ma m á r P o r t u g á l i á t ó l e g é s z e n N o r v é g i á i g m e g t a l á l h a t ó a sziklás tengerparti t e r ü l e t e k e n , s a v a n y ú talajon, - f D . Herbel n é p s z e r ű r o v a t á b a n ezúttal h á r o m p o z s g á s t ismertet: Espostoa ritteri, Conophytum wettsteinii é s O p u n t i a vestita. - f M . Hils rövid m u n k á j á b a n egy kompakt, nem túl nagyra n ö v ő a g a v é r ó l , az A g a v é c h i a p e n s i s r ő l ír. - f A z Utah állambeli T o r r e y - b ő l rendszeresen p u b l i k á l ó E. Lutz ezúttal az é s z a k - a r i z ó n i a i Havasupai K a n y o n b ó l k ü l d ö t t u t i b e s z á m o l ó t . N a g y s z e r ű fotókkal kiegészített írásából megtudhatjuk, hogy ezen a nagyon nehezen m e g k ö z e l í t h e t ő helyen - t ö b b e k k ö z ö t t - Echinocereus, Ferocactus, Opuntia, Yucca, Nolina, A g a v é fajok t a l á l h a t ó k , valamint két innen leírt faj, a Sclerocactus havasupaiensis Clover é s az Echinocereus decumbeus Clover & Jotter. - f A z O p u n t i a imbricata h i d e g t ű r é s é v e l kapcsolatos t a p a s z t a l a t a i r ó l s z á m o l be H . D o p p . - f A Be­ mutatjuk rovatban J. Ettelt a Tephrocactus weberit ismerteti, az o l v a s ó e l é t á r v a annak formagaz­ dagságát, élőhelyeit, tartásának tudnivalóit. 200m2. W. van Heck é s W . Stecker tollából t a l á l u n k brazíliai u t i b e s z á m o l ó t a k ö z é p - b a h i a i M o r r o do C h a p é u - b ó l . A s z e r z ő k a Micranthocereus flaviflorus subsp. densiflorus é s j ó n é h á n y p o m p á s Melocactus faj é l ő h e l y é t k e r e s t é k fel és mutatják be az ott honos fajokat i g a z á n s z é p fotók társasá­ g á b a n , - f A . é s S. Fuchs arról t u d ó s í t a n a k , hogy egy fiatalító k ú r á r a ítélt M a m m i l l a r i a

DEBRECENI

Folyóiratszemle

91

POZSGÁSTÁR

perezdelarosae f e j d u g v á n y k é s z í t é s é n é l nagy ü r e g e t találtak a n ö v é n y b e l s e j é b e n . Ennek e l l e n é r e sikerült k é s ü b b a d u g v á n y t m e g g y ö k e r e z t e t n i , - f A z Echinocereus scheeri csoportba t a r t o z ó fajok virágzási r i t m u s á r ó l s z á m o l be W . Rischer. M u n k á j á b ó l k i d e r ü l , hogy az i d e t a r t o z ó fajokra az a j e l l e m z ő , hogy v i r á g a i k d é l b e n teljesen csukottak. - f W . Niemeier az Edithcolea grandist mutatja be. A kelet-afrikai p o z s g á s talán a legszebb v i r á g ú az Asciepiadaceae c s a l á d b a n , - f A z é l e t é n e k 100. é v é b e n elhunyt dr. H e l i a B r a v o - H o l l i s m e x i k ó i k a k t u s z k u t a t ó , a „ L a s C a c t á c e a s de M e x i c o " című m o n o g r á f i a s z e r z ő j é r ő l ír m é l t a t á s t J. M . L ü t h y . - f A B o s w e l l i a sacra d é l - a r á b i a i e l t e r j e d é s é ­ ről olvashatjuk B . A . M i e s é s J. J. Lavranos m u n k á j á t , - f D . Herbel r ö v i d i s m e r t e t é s t ad egy-egy szép illusztráció t á r s a s á g á b a n az alábbi gyűjtésre é r d e m e s fajokról: Kalanchoe scapigera, Frailea castanea, E p i p h y l l u m hookeri, M a m m i l l a r i a carmenae, A e o n i u m tabuliforme é s Schlumbergera opuntioides. - f A h í r e s k a k t u s z g y ü j t ő H . W . Viereck életét mutatja be W . H o f f m a n n „ E g y élet Mecklenburg és M e x i k ó k ö z ö t t " c í m m e l . A z írást s z á m o s , igen é r d e k e s r é g i f é n y k é p is illusztrálja. •••"Létezik-e s á r g a t ö v i s ű Ferocactus pilosus?" teszi fel a k é r d é s t S. é s K . B r e c k w o l d t . A z é s z a k ­ m e x i k ó i Nuevo Leon á l l a m b a n San Pablo k ö z e l é b e n talált p é l d á n y r ó l k ö z ö l n e k k é p e t , amely - állí­ tásuk szerint - egy Ferocactus pilosus, de eddig m é g nem ismert s á r g á s színű t ö v i s e k k e l .

Dr. Buglyó Péter Debrecen

British Cactus & Succulent Journal 2001/4 M e g l e p e t é s s e l kezd a B r i t Kaktusz é s Szukkulens T á r s a s á g ( B C S S ) f o l y ó i r a t a e l s ő s z á m á v a l , ugyanis G . Charles a Micranthocereus-okat mutatja be B r a z í l i á b ó l , amelyek s z é p e k , t ö m e g e s virág­ zást p r o d u k á l n a k f e j l ő d é s ü k korai s z a k a s z á b a n m á r , é s ideálisan t a r t h a t ó k k i c s i n y ü v e g h á z a k b a n .

•

H a r m a d i k r é s z é v e l folytatja a régi é s új C a r a l l u m a - k r ó l írt s o r o z a t á t S. Collenette, n a g y s z e r ű , eredeti é l ö h e l y i f o t ó k k a l , ismertetve a Desmidorchis, MonoUuma, S u l c o l l u m a n e m z e t s é g e k fajait.

•

J

Pilbeam újra visszafordul - m e g í r t k ö n y v e u t á n - a g ö m b ö l y d e d Rebutia-k felé, amelyek m a n a p s á g a Rebutia é s az Aylostera a l n e m z e t s é g tagjai. B . Weightmann k i v á l ó fotói illusztrálják a terjedelmes cikket. • A „ P o z s g á s n ö v é n y e k p o r t r é i n a k galériája" c í m ű rovatban a Ferocactus macrodisus-t az Echinomastus unguispinus subsp. laui-t, az Aloinopsis schooneesii-t, é s az A l o e descoingsii-t m u ­ tatja be D . Neville. • A „ K ö n y v e s p o l c " rovatban a „ P o z s g á s n ö v é n y e k k é p e s k é z i k ö n y v e " nagysze­ rű sorozatot ajánlják, amelyek t ö b b s é g é t U . Eggli é s Hartmann szerkesztette. í g y az „ E g y s z i k ű e k " , az „ A i z o a c e a e A - E " , az „ A i z o a c e a e F - Z " , a „ K é t s z i k ű e k " , a „ S e l y e m - k o r ó f é l é k " , é s a „Varjúhájfé­ l é k " köteteit. • A z e g y e s ü l e t i h í r e k u t á n „A San J ü a n folyó m e d e n c é j é n e k kaktuszai, Peruban - egy v é d e l m i f e l m é r é s " c í m m e l s z á m o l be C. Ostolaza Nano az itt t a l á l h a t ó kaktuszok h e l y z e t é r ő l , n ö v e ­ k e d é s é r ő l , amelyet a folyó v í z g y ű j t ő r e n d s z e r é n e k s z á m o s v ö l g y é b e n e l v é g e z e t t L i m á t ó l délre. Ezt a kutatást a BCSS v é d e l m i a l a p í t v á n y a t á m o g a t j a ! • A z ablakos levelű P a p e r o m i a - k r ó l olvashatunk G. R o w l e y monografikus c i k k é n e k harmadik r é s z é b e n , amellyel n a g y s z e r ű e n k i e g é s z í t i eddigi h i á ­ nyos ismereteinket é s dokumentumainkat. Ebbe a csoportba t a r t o z ó fajok p é l d á u l a P. nivalis, a P. columella, a P. dolabriformis, a P. graveolens, a P. t r o l l i i , a P. ferreyrae, a P. hutchinsonii, a P. asperula é s a P. wolfgang krahnii. A z írást eredeti t e r m ő h e l y i é s u g y a n e z e k r ő l a fajokról kultivált egyedek felvételei díszítik.

Papp László Debrecen

Selyemkórófélékröl: Asciepiadaceae 2. rész Zusammenfassung: Der Verfasser rliaraklerisiert die Familie kurz. legl ihre Sysiematik. die (iruiidlagen ihrer Kullivierimg dar und beginni die Arten kurz Zli besrhreiben. Abstract: Tlie autlior characlerizes this plánt family , reporis ils taxonimnr division and Ihe basis oftheir cultivalion. He begins lo describe ihese species. Néhány szót szeretnék szólni a növények elhelyezéséről a gyűjteményen belül. Mint általában a talajlakó rK>z.sgások a Stapciiafélék is magas fény igényű növények. Tapasztalatom az, és ebben néhány internetes oldal is megerősít, hogy eríis fényen a hajtások nagyon bcszínezíkinek. Megfelelően lényhez szx)ktatott növények nem szoktak megégni, de növekedésük kissé lelassul lüzö napon. I'nyhc iini>ékolásl (félárayékot) szeretik, jól növekednek, és kevésbé vörösödnek meg. Azért a túlzoll árnycktilásra vigy.izni kell, mert hamar megnyúlnak. Nyári öntözés hasonló a kaktuszokéhoz. Én havi 3-5 sziJr szoktam öntözni (egy évben 2-3szor vegyszerrel). Teleltctés már érdekesebb dolog, mert itt is hasonlóan a kaktuszokhoz, nemzetségenként eltérhet az igényük. Általában 6-10 °C között kielégítően telelnek. Folytattam kísérleteket, sötét piticében tartottam több nemzcLséget (egy-egy fajból több egyedet), csak kevés pusztulás volt, az eredmény lényegesen nem tért cl a világos üvegházban tartottaktól, (megjegyzés: ezen a télen a Hucmia zcbrina 50'/;-a pincében elpusztult, amíg a konü-oll lOO'/c-ban telelt át. 10 fajból ez az egy mutatott jelentős eltérést.) .Szárazon teleltelek. F.gycs .szerzők a teleltctés sonin ha\i I öntözést ajánlanak, ekkor a hőmérsékletet 12-14 °C-ra emelik az ültető közeg ki.száradilsiiig, majd vis.szitállii;tk a 6-8 "C-ra. Akad kifejezetten melegigcnyes faj is pl: az Eídithcolca grandis. íizt a növényt hasonlóan a McUxactusokhoz 15 "C felett lelcllelem a kikásban. Nem sziibad megfeledkezni a sóletben tartott növények fényhez szoklatá.sáról sem. Ezt úgy oldom meg, hogy amikor a nyári helyükre kerülnek, egy réteg Ichcr .sciycmpapírral vagy újságpapírral letak;\rom kb. 2 hétig. IJjabban az egész üvegház ictcjél meszelem be, már m,Trcius elején és így nikom bele a növényeket. Ez ugyan néhány hét alatt lekopik, de ez alatt a növények is alkalm;izl;txln;ik a megváltozott fényviszonyokhoz. Ahány ház, annyi szokás. Mindenki táma.szJ;odjon s.-ijál tapasztalataira, cn cs;xk néhány támpontot adok. Ismét négy növényt mutatok be. Caralluma hesperídum Mnire 1990 ben Miinster leválasztott egy új nemzetséget a Carallumákból, így ez a növény is új nevet kapott az Angollumma hespcridum-ot. Hazája Marokkó. A növénytesl világos szürkésfehér, szabálytalan vöröses foltokkal. A hajtások négyélüek, az éleken tövisszerü széles hengeres kinövésekkel „szemölcsökkel". A virág sötét csokoládébarna, szinte már-már feketének hat, bársonyos, mau. A hajtás oldalán, gyakran a csúcs közelében nyílik. Erősebb növényeken csoportosan fejlődik több bimbó. 2-10, de általában nem egyszerre nyílnak. A virág „illata" jól tükrözi a család elnevezését, „dögkaktusz", igen igen intenzív, kellemetlen, több méterről is érezhető. A növény virág nélkül is mutatós. A növény A. Fierer gyűjteményből számiazik. (47. sz- kép).

47. kép Caralluma hcsperidiim Fotó: Budai Ferenc

Stapelia gigantea N. E Br Élőhelye Afrika, Natal, Traiiwaal Rluxiesia. Ez a növény is bizonytalan, de elég jól ráillik a leírás. Kb. 15 éve van a gyűjteményemben, hazai magbiíl kelt. A hajtások 15-20 cm hosszúak, 3 cm átmérőig. Nálam a legvastagabb hajtá.sok csak 2-2,5cm. Ritkán közelitik meg a 3 cm-t. Általában négybordás. Sűrűn elágazó, a hajtá.sok felfelé törnek. A virág bama. keresztben linoman csíkos a ..párta". A csíkok forradásszerüen kidudorodnak, a köztük levő árkok sárgás színűek. A ..párta" szélén fehéres, belül vörösesbarna haj borítja a virágot. Ez a növény is változékony, az interneten több virágszínt találtam. 6-8 hajtású növény már virágzik. (48. sz. kép)

Selyemkorórc'lckről 2

DEBRECENI

POZSGÁSTÁR

93

Tavarcsia annolcasLs hibrid. Az azonosításnál Iztok Mulej szlovén gyűjtő honlapján található fotó segített. A növénnyel m;u- több néven találkoztam. Leggyakoribb a Tavaresia barkleyii vagy Huemia kirkii. A növény a Fierer gyűjteményből számiazik. A hajtások általában 5-7 cm-esek. fél cm átmérővel. 5-6 bor-'ás, jellegzetessége, hogy a txirdák szemölcsszerű dudorokból állnak, ezek három linóm csúcsban végződik, t . n i hamar ciszárad, és érintésre letöredezik. Itt jegyzem meg, hogy sok fajnál megligyelhető az a jelenség, hogy a növények bordáin elszáradó részek lalálh,itók, és mikor ez letörik, a növények nedve is folyik. Feltételez.em, hogy ez a jelenség a vegyi védekezés egy fonnája. A hajtás színe zöld. erősebb fénynél ezüstös szürkés árnyalattal. Virága harang alakú, párta erősen visszxihajló. Sárga, belül vöröses, az egész virág belül linoman pontozott, a pontok színe b;ima. A virág teljes szélessége kb. 6 cm, 8-10 hajtás már virágozhat. Gazdagon elágazó. (49. sz. kép)

7 50. kép Duvalia caespitosa Fotó: Budai Ferenc

Duvalia caespitosa (Mas.s.) Haw. Élőhely Karru DélAfrika. Hajtás 2-4 cm hosszú, 8-11 mm átmérőjű, négybordás. A bordák fogazottak, a fogak a vége felé kissé elvékonyodó hajtáson besürűsödnek. Test zöldes bama. A virág 2 cm átmérőjű, bama. A képen 2 virág látható, a jobb oldalon a D. caespitosa, a virág szélein körben apró szőrszálak vannak. F.z a Mesa Garden gyűjteményből származik. A másikról sokáig azt hittem, hogy ez a D. caespitosa. Több bélyege is eltér a másik növénytől, ezért a név kétséges. Hazai beszerzésű. Tapasztalatom szerint igen ellenálló, könnyen tartható növény. A keveset mozgatott cserepekben könnyen „elvadul". Hajlásai láncszerűen nőnek, a fekvő sarjak hamar legyökeresednek a szomszédos cserepekben. Igénytelensége miatt kezdőknek is ajánlható. (50sz.kép)

hltp://www.hr.faov.bc/RESF.ARriI/COLLECT10NS/LlVING/LIVCOI71

asclep.hlml

F e l h a s z n á l t irodalom: Jacobsen, H . 1 9 8 1 : Das Sukkulenten lexikon, V E B Gustav Fischer Verlag, Jena

Budai Ferenc. Folytatjuk.

Mis ke

„Legszebb" kaktuszok és egyéb pozsgások Zusammenfassung: Die Verfasser grundén eine neue Kolumne - zu derer Schreiben sie auch andere anregen -, in der sie mit bestimmler Subjektivilat schöne Sukkulenten darstellen und beziiglich dieser auch interessante Angaben, ihre kulturhistorische und sonstige Bedeutung bekannt gebén Abstract: Establishing a new column the author encourages others to introduce their succulents which are specially nice for them. Moreover he gives interesting informaíion about these species entering upon their importance in the cultural history and in otlier fields,

Mammillaria deherdtiana Farwig 1969 subsp. deherdtiana d r Hum 1997 Talán az egyik legpompásabb nagyvirágú Mammillaria faj (Longiflorae sorozat M. napina csoportjából), amelyet a hatvanas évek végén fedeztek fel és megtalálójáról, Cyriel de Herdt belga kaktuszgyííjtöről neveztek el. Az ö erőfeszítéseit e faj megmentésére és szaporítására segítette elő Fritz Schwarz, aki újra gyűjtött példányokat. Lassan növő és néha nehezen megtartható vagy virágzásra késztethető fajnak bizonyult, de némi ügyes­ séggel és legfőképpen tapasztalattal - ma már egyre több gyűjteményben - gyönyörköd­ hetünk nagyszerű tövisrendszerében és csodálatos virágaiban. Az eredeti élőhelyén nem sarjadzik, lapos gömb alakú, 2,5 cm magas és 4,5-5 cm átmérőjű. A 8-13 spirális sorban lefutó szemölcsei kúp alakúak, kicsit visszahajlottak, axillái kissé gyapjasak vagy csupaszak. Széltöviseinek száma 33-36, amelyek 3-6 mm hosszúak, enyhén visszahajlók, kez­ detben fénylő sárgák, majd kifehérednek, néha kicsit vöröses-barna hegyűek. 1-6 tűszerű középtövise 3-5 mm hosszú (ritkán akár 7 mm) világos sárgától a sötét barnáig változó színű, felálló. Néha hiányozhat (mint a fotón látható egyeden), ez főleg a fiatal, vagy e jelleget megtartó példányokon tapasztalhatjuk. Virágai tölcsér alakúak, 5 cm szélesek és 2 cm hosszúak, fénylő ibolyás-rózsaszínüek, a belső szirmok közepén és csúcsán e szín sötétebb. 4 bibeága fehér. Termése kerekded, félig beágyazódik a növény hajtásába (testé­ be), 3-4 mm széles, halványzöld színű a látható része. A magvai sötétbarnás feketék. Nem önbeporzó faj, így igyekezzünk két különböző magról kelt egyedet beszerezni. Elterjedési területe Mexikó Oaxaca állam, ahol az Oaxaca és Tehuantepac közötti út mellett , Nejapa, Juquila Mixes és Lachiguiri által határoltan található. Másik alfaja a subsp. dodsonii (Bravó) D.R. Hunt 1997 5-8 spirális lefutású szemölcssora és 20-21 sugár vagy széltövise van, amelyek 10-20 mm hosszúak, és hajlamosabb a sarjadzásra.fW. .vc. kép)

Mammillaria theresae Cutak

1961

Ugyancsak a Longiflorae sorozatba, annak egy másik csoportjába (M. saboae) tarozó Mammillaria faj vitathatatlanul nemzetségének ékköve. Különleges, szinte tollpihe szerű töviseivel és csodálatos testénél jóval nagyobb, nagyszerű virágaival nagy népszerűségnek örvend. Ivartalanul oltással könnyen, ivarosán magról már nehézségekkel szaporítható, ugyanis termése szinte teljes egészében a növényben van, amelyet nehéz összegyűjteni. Ráadásul magról rendkívül lassan fejlődik és gyakran alacsony a csírázási százaléka. Ere­ deti élőhelyén általában nem sarjadzik, néha kevés hajtást (oltva sok hajtású lehet) fej­ leszt. Hajtása 4 cm magas és 2-3 cm átmérőjű, félgömbtől a hengeres alakú lehet, olivazöld néha vöröses színű. Szemölcsei hengeresek, axillái és areolái kevés gyapjúval fedettek, bár kultivált példányokon pontosan ez a gyapjas areolás tövisrendszer a legfeltü-

..Legszebb" kaktuszok és egyéb pozsgások

DEBRECENI

POZSGÁSTÁR

95

nöbb. Csak széltövisei vannak (22-30 db), amelyek 2 mm hosszúak, - mint írtuk - , tollszerüek és áttetsző fehérek vagy sárgásfehérek. Virágai tölcsér alakúak, ibolyás rózsaszí­ nűek, 35-45 mm hosszúak, 30 mm szélesek. Több is nyílhat egyszerre, de saját gyökerén lévő példányon soha sincs annyi mint a kis virágú Mammillaria-kon . Nem önbeporzó faj , de ritkán ez spontán megtörténhet. Termései - mint i'rtuk - különlegesen rejtettek a nö­ vény testében, 10 mm hosszúak. Magvai feketék, érdesek. Elterjedési területe Mexikóban, Durango államban a Coneto hegység keleti lejtőin, sziklakibúvásokon van, I km-re Coneto hágótól és kb 21-27 km-re a Guatimape-Coneto út csomópontjától, 2133-2286 m magasságban.(66. sz. kép)

Aztekium ritteri (Boedeker) Boedeker ex A. Berger 1929 Ezt az inkább különleges megjelenésével magára figyelmet felhívó fajt 1925-ben Friedrich Boedeker írta le Echinocactus ritteri néven, ugyanis Friedrich Ritter fedezte fel és ö adta az auktornak. A következő évben Boedeker leírta az Aztekium nemzetséget, amelyet a növény bordafelületének az azték rovásíráshoz ill. díszítéshez való hasonlatos­ sága miatt adott neki. Boedeker leírásában nem tudta megjelölni a típusélöhelyet, de egy hosszabb leírása megjelent Alwin Berger Kaktuszok című könyvében, ahol csak annyit írt róla, hogy „Mexikó középső részén Nuevo Le[ó]n államban..." él. (Nem tudjuk, hogy ez az adat Bergertöl került-e a könyvbe.) Növényünk kezdetben nem „sarjadzik", idősödve gyakran oldalhajtásokat fej­ lesztve látható eredeti élőhelyén. Hajtása lapított félgömb vagy gömb alakú, olivazöld, 1-3 cm magas és 2-6 cm átmérőjű. Bordái (6-11) számos ferde barázdával, redővel tagolt, amelyek az areolákat alul-felül szegélyezik, keretezik, 5-9 mm magasak és 3-10 mm szé­ lesek. A bordák tompák, közöttük másodlagos bordák találhatók. 1-2 (3-4) tövise apró, felfelé néz és többfelé hajlik, csavarodik, legtöbbször lehullik. Virága fehér, rózsás szi­ romszegéllyel, 7-14 mm átmérőjű, rövidcsövű. Termése kicsi, hosszúkás, bogyószerű, rózsaszínű. Magvai aprók feketék. Elterjedési területe Mexikóban a Sierra Madre Orientál, függőleges vagy közel függőleges mészkősziklák repedéseiben vagy gipsz szik­ lákon, rendkívül gyér növényzetű élőhelyeken. A CITES I . listájának védett faja. Nem könnyű szaporítani, ugyanis magoncai a Parodia-khoz hasonlóan aprók és hazánkban viszonylag kevés külön magról felnevelt egyed van. Mégis bíztatok mindenkit, hogy igyekezzen az eltérő magról kelt egyedeit összeporozva magot nyerni, ezáltal szaporítani, és így saját gyökéren tartva eljutni az ivarérett koráig e megkapó fajnak. A képen látható egyed Édesapám gyűjteményében virít kb. 15 év óta, és a hetvenes évek közepén vetette. (64. sz.

kép)

Irodalom: Anderson. F.E. 2001: The Cactus Family. Timber Press Cambridge, pp. 776 Haage W. 1981: Kakteen von A bis Z. Neumann Verlag Leipzig. Radebeul. pp.751 Pilbeam, J.1981 Mammillaria, A Collector's Guide. B.T. Batsford LTD. London pp. 165

Papp László Debrecen

BEMUTATKOZÁS Zusammenfassung: In diesem Ariikel isi zu lesen, wie ein ungarischer Sammler aus mit dem Kakteensammein angefangen hal. Abstract:

Siebenbürgen

You can read the slory of an Transylvanian colleclor .starting lo collect cacti.

Ő s e i m dédnagyapámtól kezdve és nagyapám is kertészek voltak. Szüleim kertésztechnikusok mindketten. így én sem eshettem messze a fától. A kaktuszo­ kat m á r gyerek korom óta kedveltem és csodáltam az édesapám gyűjteményében, amit sajnos elhanyagolt. Egy pár növény maradt meg, amelyek kezdetben a gyűj­ teményemet képezték. Érettségi után. kevés tapasztalattal rendelkezve egyik nap­ ról a másikra ráébredtem, hogy a híres szobrászművész Vida Géza kaktuszgyűj­ teményének vagyok a gondozója.í.f/. és 52. sz. képek) Eleinte nagyon nehéz volt. Kevésnek bizonyult a szaktudásom, csak néhány szakirodalmam volt.

51. kép Lobivia tiegeliana néhai Vida Géza gyűjteményéből Fotó: Ifj. Lőrincz István

51. kép Lobivia silvestrii néhai Vida Géza gyűjteményéből Fotó: Ifj. Lőrincz István

Felkeresték a g y ű j t e m é n y t olyan személyek, akik ismerték m á r a m ű v é s z életé­ ben é s olyanok is akiknek a kaktuszozás volt a hobbyjuk. M e g i s m e r k e d é s után rendszeresen m e g l á t o g a t t a k . Közöttük volt Nevezi J á n o s akivel most is tart a b a r á t s á g u n k . N e k i lehetősége volt utazgatni, felkeresni újonnan megismert g y ű j t e m é n y e k e t , ahonnan mindig - ha felajánlották neki a kicsi növényeket kettőt kért, egyet m a g á n a k , egyet meg nekem. Beiratkoztam a Bukaresti vezetőségü O r s z á g o s Kaktuszgyűjtők Egyesületébe, amelynek neve „ E X O P L A N T " volt. Megismerkedtem t ö b b gyűjtővel, meglátogattam őket. Kaktuszmagokat vásároltunk, é s m e g l á t t u k a c s o m a g o l á s o n Balogh L á s z l ó címét. Budapesten felkerestük. M e g l e p ő d v e láttam g y ű j t e m é n y é b e n a sok nagy és ritka növényt, főleg a nagy Ferocactus-ok é s az oltványok ragadták meg figyelmemet. Szat­ m á r n é m e t i b e n m e g a l a k í t o t t u k a helyi szervezetét az „ E X P O L A N T " egyesület­ nek, amely k é s ő b b külön m ű k ö d ö t t .

r Bemulalkozás i l j . l.örinc István

DEBRECENI

POZSGÁSTÁR

97

G y ü j t ő t á r s a i m s e g í t s é g é v e l t ö b b a l k a l o m m a l m e g h í v t u n k e l ő a d ó k a t Ro­ mániából és Magyarországról, Ausztriából, és kiállításokat szerveztünk t ö b b h e l y s z í n e n . K ö z ö s k i r á n d u l á s a i n k o n m e g l á t o g a t t u n k sok kaktuszg y ű j t e m é n y t . M a j d m e g a l a k í t o t t u k az „ A Z T E K I U M " e g y e s ü l e t e t amely­ ben a l e l n ö k n e k v á l a s z t o t t a k . T a n u l m á n y a i m a t t o v á b b f o l y t a t v a sikeresen e l v é g e z t e m N y á r á d s z e r e d á b a n - t á v o k t a t á s i rendszerben - m ű k ö d ő ker­ t é s z m é r n ö k i f ő i s k o l á t , amely a Budapesti „ S z e n t I s t v á n " egyetemhez tar­ tozik.

53. kep Részlel a gyüleményemböl Fotó: Ifj. Lőrincz István

54. kép Virágzó Parodia-k a gyűjteményemben Fotó. Ilj. Lőrincz István

G y ű j t e m é n y e m é s kapcsolataim folyamatosan f e j l ő d t e k az i d ő k során. Építettem a házunk mellé egy ü v e g h á z a t a k a k t u s z a i m r é ­ s z é r e , a m i kezd k i c s i n y n e k b i z o ­ nyulni. Próbálkoztam a gyűjte­ m é n y e m e t s z a k o s í t a n i , ugyanis, hogy az é s z a k - a m e r i k a i s z á r m a ­ z á s ú kaktuszfajokat k e d v e l e m , de nem t u d o k m e g v á l n i a többitől sem.('.5.?. és 54. sz. kép)

K e d v e n c e i m az A s t r o p h y t u m - o k , Ferocactus-ok, kaságok.

Mammillaria-k

és a rit­

Nagyon tetszenek az Espostoa-k, Oreocereus-ok, az e g y é b hajas oszlop­ kaktuszok. I s m e r ő s e i m o l y k o r i r i g y k e d n e k , hogy f o g l a l k o z á s o m é s h o b b y m ugyanaz: a kaktuszok. Egyesek meg annak is b e c é z n e k , g ú n y o s a n m e g k é r d e z v e o l y k o r , „ s z ú r s z is?". V á l a s z o m , hogy a k i m e g é r d e m l i azt igen. Ez v a g y o k é n .

ifj. Lőrinc

István.

Nagybánya

A papír története Zusammenfassungi Die Verfasserin denkt - in unserer Zeilsclirift blatternd - darüber nach, wie die Menschheit in der Erfindung des Papiers dazu gekoinmen ist, bis Zeitsciiriften so guter Qualitat entstanden sind. Abstract: Thwnbing our Journal the author thinks over the way in which the humanity has attained to make a periodical ofsuch a good quality like this since the discovery of paper.

A minap, amikor a postás meghozta a POZSGÁSTÁR soronkövetkezö számát, ke­ zembe véve elgondolkoztam azon, jut-e eszünkbe az a rengeteg kísérletezés, munka, fá­ radság amíg eljutottunk idáig, hogy ezt a jó minőségű papíron, igényesen szerkesztett, színes fotókkal illusztrált folyóiratot tarthassuk a kezünkben? Már az ősember is - miután kialakult a beszéd - hamar rájött, hogy „a szó elszáll, de az írás megmarad". Barlanglakásainak falára karcolta rajzait, jelzéseit. Később az ember kőtáblákra, agyagba véste gondolatait. Az ókori görögök, rómaiak palatáblákra, viasszal bevont fale­ mezre karcolták hegyes fémeszközökkel, a „stflussal" mondanivalójukat. Más népek - a közép-amerikai maja és azték indiánok, (kaktusz tövissel is) a kínaiak, indiaiak, Ausztrália őslakói - levelekre, fakérgekre, növényi szár préselt (előbbiek kaktu­ szokra) belére írtak. A germánok ősi „papírfá"-ja, a bükkfa kéreg volt. A szent faként is tisztelt bükk né­ met neve -die Buche-, ebből ered a könyv - Buch- német szó. A családi hagyományunk úgy tartja, hogy anyai nagyapám az első világháború fog­ ságából - Oroszországból - nyírfa- kéregre írt levele hazajutott Magyarországra, a falujá­ ba. Az ókori ember számára sok száz éven keresztül az egyiptomi papimsz volt a legál­ talánosabban írásra használt anyag. A papimszsást (Cypems papyms) Nílus deltavidékéröl és mocsaraiból gyűjtötték be. Bélállományát hosszanti lemezekre hasogatták, majd összepréselték. Ha kellett a Nílusban áztatva puhították. A csíkokat egymásra fektették, ragasztották, összeütögették, préselve szári'tották és a felületét simára csiszolták. Kihegye­ zett nádszállal írtak rá. A görögök a papiruszt „byblos"-nak nevezték és ez maradt fenn a biblia - könyv- elnevezésben több ezer éve. Az első igazi papírt a kínaiak találták fel a 11. században. Anyaga különféle növényi rostok péppé zúzott vizes elegyéből merítéssel készült. Legáltalánosabb alapanyag a bambuszrost volt (Phyllostahys bambusoides) de hasz­ nálták a papíreperfa rostját is (Broussonetia papyrifera) különféle textilhulladékkal, faháncsrosttal keverve. Bár a kínaiak igyekeztek megőrizni a papír készítés titkát, de a V I I . században már Japánban, Koreában és Indiában is gyártottak papírt. 1000 körül már az arabok is ismerték a titkot: sivatagi népek lévén minden eddig bevált anyagot helyettesíteniük kellett. Rostnövények helyett textilhuOadékot, bronzból készük

A papi'r története

DEBRECENI

POZSGÁSTÁR

99

szitát, ragasztóiíént növényi gyölcerek főzete helyett állati csontokból főzött enyvet hasz­ náltak. Ezzel akaratlanul is nagy lépéssel előbbre vitték a papírgyártás tudását. Először Spanyolországba majd Olaszországba, ahol Fabiana városkában 1276-ban megalapították az első papírmühelyt. Hazánkban Lőcsén 1530-ban, száz évvel később már Amerikában is alapítottak pa­ pírgyárakat. Európában eleinte kizárólag gyapotból készült rongyokat használtak fel alapanyag­ ként, ahogy Vörösmarty is megírta Gondolatok a könyvtárban c. versében: „Országok rongya! Könyvtár a neved!" Ázsia trópusi erdői viszont bő választékot nyújtottak, így sok más növényből is gyártottak papírt. Az írás teijedt, több különféle papír született és hogy mégsem volt alapanyag hiány az ókorban, az egy irigységből született feltalálásnak köszönhető. Amikor V I . Plotemaiosznak Egyiptom királyának tudomására jutott, hogy Pergamon királya, - az ókor legnagyobb könyvtárát a 600 000 kötetes alexandriai könyvtárat is fe­ lülmúló - saját könyvtár létesítését tervezi, betiltotta a papimsz kivitelt Egyiptomból. Ez a kényszerűség szülte az állatbőrből készült írólap, a pergamen létrejöttét. Évszázadok múl­ va derült ki, hogy milyen j ó szolgálatot tett az utókornak Ptolemaiosz a féltékenységével, ugyanis a pergamen sokkal maradandóbb, időállóbb mint a papirusz. A X I X . század végén Európa növekvő papírszükségletét a texilhulladék már nem tudta kielégíteni, így újabb alapanyagot kellett keresni. Először rozsszalmából készült az úgynevezett szalmapapír, majd 1860-ban rájöttek, hogy az alfafuből (Stipa tenacissima) jóminőségű papír gyártható. Napjainkig ebből készül az angol font. A X I X . század végén X X . század elején nyilvánvalóvá vált, hogy olcsó és tömegesen beszerezhető alapanyagra van szükség. Ekkor tértek rá a gyapotrongy és szalma mellett a puhafák felhasználására. A cellulóz tartalmú fafajok lettek a legalkalmasabbak, elsősorban a fenyők, nyárfák, fűzfák. Ezek voltak a papírgyártás főbb epizódjai és főbb alapanyagai. Természetesen, több­ kevesebb sikerrel próbálkozott az ember más növényekkel is, de ezek kihullottak az idők rostáján. Az írás, a papír és a könyvnyomtatás egyike az emberiség legfontosabb felfedezé­ seinek. Ezek segítségével vált lehetővé napjainkig az ismeretek gyűjtése, tárolása, továb­ badása. A mai videó-kazettás, CD-s világunkban tisztelettel adózunk az emberiség e nagysze­ rű találmánya előtt! Irodalom: Új Magyar Lexikon 1962: Akadémiai kiadó Bp. Járainé Komlódi Magda 1987: Legendás növények. (Gondolat zsebköny­ vek) Gondolat Kiadó, Budapest

Druzslnné Zsóka Érdliget.

Visszakerültek a természetbe? Zusammenfassung:_Der slowahsche (SUac) Sammler beschreibt die Wirkung des extrém kalten Winters 1996/97 auf seine winterharten Kakteen, und es stellt sich aus dem Werk heraus, dass diese Frage selír kompliziert ist und nur noch wenige Arten diese Umstande ertragen können. Abstract: Tlie Slovakian (SUac) cactus coUector reports tlie effect of llie extrémé cold winter of the year 1996-97 to his hardy cacti. It turns out to be a very complex question because onlyfew species are able to tolerate these conditions.

H a e m l é k e i m b e n visszapillantok a kaktusztartó t e v é k e n y s é g e m kezdeti idő­ szakára, eszembe j u t , hogy az eredeti célom az volt, hogy a kaktuszokat a szabad­ ban neveljem, s így visszaültessem őket a természetbe . M é g h a az a saját kertem is. E törekvésemet nemigen koronázhatta siker, hiszen tudásom és tapasztalatom akkoriban m é g csekély volt. A Lobivia vagy Rebutia nevü nemzetségek képvise­ lői e tekintetben persze nem felelhettek meg elvárásaimnak. A z utóbbi időben a Kaktusy c. folyóiratban J. Stembera, J. Klikar és V . P a z o u r o v á tollából több olyan cikk is megjelent a télálló kaktuszok kérdéséről. A cikkek tartalmából kiderül, hogy ez a problematika nemcsak érdekes, hanem meglehetősen összetett is. Ezért döntöttem úgy, hogy j ó m a g a m is hozzászóljak ehhez a vitához, főleg az 1996/97es tél tapasztalatait elevenítve fel. H a r m i n c é v e s kaktuszgyűjtői gyakorlatom alatt számos, egyenesen hihetetlen élményben volt részem, amelyek n ö v é n y e i m telelésével voltak kapcsolatosak. M i v e l ilyenkor kivételről és nem szabályról volt szó, ezeket nem áll szándékom­ ban visszaidézni. M á r csak az az említett tény is sugallja, hogy nem minden tél egyforma, nem minden gyűjtemény él azonos feltételek között, valamint nem minden növény, akár ha azonos fajú is, mutat azonos genetikai és fiziológiai adottságokat hidegálló képességük tekintve. Ezért ismerkedjünk meg az én tartási körülményeimmel. Sliac Szlovákia leghidegebb helységei közé tartozik. A tél száraz és szél­ mentes, rendszeresen beköszönő hóréteggel. Kellemetlen a tavaszi és az őszi köd, ennek ellenére átlagban évi 1990 óra napsütésre számíthatunk, leginkább július­ ban (292 óra). Átlagban 58 nyári időjárású napunk van t ö b b mint 25 °C-os hő­ mérséklettel. A levegő évi átlaghőmérséklete 8,1 °C, az átlagos csapadék­ m e n n y i s é g kb. 714 m m , a legalacsonyabb hőmérséklet pedig -38,5 °C. Gyűjte­ m é n y e m 1980 óta kb. 300 méteres tengerszint fölötti magasságban található. A termesztési viszonyok itt és Nyitrán, ahol gyűjteményem addig volt elhelyezve, összehasonlíthatatlanok. Szemléltetés végett megemlítem, hogy hidegálló kak­ tuszgyűjteményem kb. 26 m^-es területen helyezkedik el, amiből kb. 6 m^-t ide­ iglenesen üvegtáblával szoktam befedni. Déli fekvésű, 20-40 cm-rel emelt kaktuszágyással ellátott teraszról van szó. A z üvegtábla az ágyás fölött kb. 30-40 cmes m a g a s s á g b a n található. A kaktuszokat az év folyamán a sziklakertben nem locsolom.

Visszakerüllek a termeszeibe'.'

niCimXI-NI

POZSGÁSTÁR

101

Egyetértek azzal az állítással, hogy az 1996/97. tél szokatlanul kemény volt. A v é l e m é n y e m az, hogy kemény volt, de végül is minden tél a maga módján nehéz a kaktuszok számára, a mi számunkra pedig tanulságos. Ez a tél bizonyára valamivel tovább tolta tapasztalatunk és tudásunk határát. Megfigyeléseimet és az egyes müveleteket céltudatosan végzem, s így cselekedtem ezen a télen is. A sziklakertemben 1996. november 19. é s 1997 ápri­ lis 17. között észlelt legalacsonyabb nappali hőmérséklet-értékeket a grafikon tartalmazza (135 fagypont alatti hőmérsékletű napot s z á m o l t a m ) . E z tulajdonkép­ pen rendben is lenne, de a legnehezebb az volt, hogy a talaj az utolsó decemberi dekádban fagyott meg és csak márciusban olvadt fel! Érthető m ó d o n a kaktuszok is megfagytak, (de nem elfagytak) ami éppen fagyálló képességüket tette próbára. Meggyőződésem, hogy legjobban azok a növények szenvedtek, amelyek üveg­ táblával voltak lefedve és hótakaró nélkül teleltek. Hiszen a mezőn levő gabona száraz fagy mellett meg szokott fagyni, bezzeg ezek a növények kibírták. Valami­ vel jobb volt a helyzet az üvegházban, ahol a legalacsonyabb hőmérséklet átlag­ ban ugyan 1-5 °C-kal magasabb volt, ám napos idő mellett a legmagasabb hőmér­ séklet meghaladta a 0 °C-ot, ami elfogadható nappali átlag-hőmérsékletet ered­ ményezett. Legalacsonyabb nappali hőmérséklet az 1996, november 19. és 1997. április 17. közötti időszakban (Sliaí)

Novembertől januárig terjedő időszak fagyos napjainak száma: 67

A januártól áprilisig terjedő időszak fagyos napjainak száma: 68

Az 1996. november 19. és 1997. április 17. közötti időszak fagyos napjainak száma összesen: 135

102 DEBRECENI

Visszakerültek a temiészetbe'

POZSGÁSTÁR

Ha az 1996/97. telet tárgyilagosan kel­ lene értékelnem, be kell vallanom, hogy a keletkezett kár nemigen m o n d h a t ó te­ temesnek. Ennek megítélését a nyá­ jas olvasóra bízom: az Opuntia nem­ zetséghez tartozó kb. 60 taxon közül egyik sem pusztult el. Csak egyetlen egy Opuntia hasilaris Engelmann et Bigelow-om fagyott le, valamint egy \: aurea (Baxter) W.T.Marshall. Ez előb­ bi a nyár folyamán teljesen regeneráló­ dott, az utóbbi pedig se nem virágzott, se nem sarjadzott, de azért jól néz k i . A z összes többi, amely a múltban virág­ zott, ezúttal is ezt tette.

-'i-'i. kép Optintia utaliensis a szerző gyüiteiiicnyébcn Fotó: Veres (iabrici

Fotó: Veres Gabnel

^7. kép líchinocereiis triglochidialus var arizonicii-. .i szerző gyűjteményében Fotó: Veres (iabrici

58. kép l-chinoeereus triglochidiatus var nielanacanthus a szerző gyűjteményében Fotó: Veres (iabrici

toccincus \ar rocmeri a s/cr/ö s/iklakcrtjóbon totó: \'orcs (iabnel

.^6. kep Echinocereus baileyi csoport,jobbra fent Escobaria v i \ i para \ ar. kaihabensis a szerző sziklakertjében

>9. kép Virág/ó líciiinocereus irigkK'hiclialus. jobbra cKirág/otl

Visszakerültek a természetbe?

60

, I ocereus reichenbaehii csoport a szerző gyűjteményében Kotó: Veres Gábriel

DEBRECENI

POZSGÁSTÁR

103

61. kép Escobaria vivipara teljes virágzásban a szerző sziklakertjében Fotó; Veres Gábriel

Rendkívül gazdagon virított az O. fragilis (Nuttall) Haworth. Ez szerintem annak t u d h a t ó be, hogy g y ű j t e m é n y e m m e g l e h e t ő s e n s o k á i g f o r m á l ó d o t t ; ez alatt az idő alatt pusztult el egy v i r á g z ó O. discata Griffiths, és é r t h e t ő m ó d o n nem tudott megmaradni az O. violacea Engelmann v. macrocentra (Engelmann) L . Bensőn és az O. Uttoralis (Engelmann) Cockerell v. vaseyi (Coulter) Bensőn et Walkington. Az Echinocereus n e m z e t é g b ö l nem élte túl a telet egy E. hempelii(syn. E. fendleri (Engelinan.) Ruempler v. kuenzleri, (Castetter et al.) Főbe, valamint az egyik E. pectinatus (Scheidwieler) Engelmann v. castaneus Mathson, a második r é s z b e n lefagyott, a harmadiknak pedig nem lett semmi baja. Ha­ g y o m á n y o s a n jól bírták a telet az E. triglochidiatus Engelmann rokonsági körhöz t a r t o z ó n ö v é n y e k - SB 300 (Corona, Torrance Co., N M ) , SB 301 (Torrance Co., Manzano Mts, N M ) , v. arizonicus (Rose) L . Bensőn SB 488 (Hidalgó Co., N M ) , PP 98 (Huricane, A Z ) , v. gonacanthus (Engelmann et Bigelow) Boissevain SB 753 ( M c K i n l e y Co., N M ) , v. mojavensis(Engelmann et Bigelow) L Bensőn, v. melanacanthus (Engelmann) L . Bensőn SB 345 (Catron Co., N M ) és E. coccineus Engelmann v. roeinerii (Muehlenphordt) Rydberg. Nagyobb csoportok az E. reichenbaehii (Terscheck) Haage f. ex Britton et Rose körből, E. baileyi Rose O k l a h o m á b ó l , E. viridiflorus Engelmann SB 213 (Taos Co.. N M ) és E. frndleri SB 1.34 (Bernalillo Co., N M ) . Sajnos meg kell á l l a p í t a n o m , hogy t ö b b kísérlet e r e d m é n y e k é n t egyszer sem sikerült teleltetnem a m á r fűtetlen ü v e g h á z b a n az E. frtschi Britton et Rose-l és az E. viridiflorus Engelmann v. davisii (Houghton) W.T. Marshall-t.

104 DEBRECENI

POZSGÁSTÁR

Visszakerültek a természetbe?

A z Escobaria vivipara (Pursh) F. Buxbaum n e v e z e t ű kör l e g t ö b b k é p v i s e l ő j e a s z ó b a n forgó t é l r e ú g y r e a g á l t , hogy a s z o k á s o s h o z k é p e s csak kisebb m é r t é k b e n v i r á g z o t t . K i v é t e l t csak egy v. kaibabensis (Fischer) N.P. Taylor kisebb csoport k é p e z e t t . T a r t ó s a n rosszul v e g e t á l a v. arizonica (Engelmann) Hunt SB 169 (Santa Fe Co., N M ) ; a m í g az egyik elpusztult, a m á s i k s t a g n á l . P o z i t í v a n é r t é k e l e m az Escobaria missouriensis (Sweet) Hunt taxont. C s o d á l a t r a m é l t ó , hogy ezek mennyire tudnak alkalmazkodni a t é l h e z a z á l t a l , hogy b e h ú z ó d n a k a földbe és n y á r o n rendszeresen v i r á g o z n a k . Leg­ nagyobb c s o d á l a t o m a v. similis (Engelmann) N.P. Taylor-t i l l e t i , amelyik SB m a g o k b ó l kelt k i , mint a v. caespitosa (Marshall Co., O K ) . A z az é r z é ­ sem, hogy m á r nincs m i t k i p r ó b á l n o m vele, ugyanis mindent k i b í r t ! A „ b o k ­ r o s o d ó " n ö v é n y c s o m ó m e g e l é g e t t s é g r ő l t a n ú s k o d i k . Azonban az E. hesteri (Wright) Buxbaum t ö b b k í s é r l e t e l l e n é r e fűtetlen ü v e g h á z b a n e n y h é b b tele­ ket sem élt t ú l . A Sclerocactus genus k ü l ö n b ö z ő fajaival k í s é r l e t e z e m , amelyeket f a g y á l l ó Opuntia-kra oltottam. H o l o t t n é h á n y é v e t k i b í r t a k és v i r á g o z t a k , az e r e d m é n y e k m é g s e m m e g g y ő z ő e k . Egy bizonyos: sokuk k i b í r t a a fagyot, m é g a s z á r a z h ó sem á r t o t t nekik, i n k á b b ősszel pusztultak el, mint tavasszal. T e s t ü k e t g o m b á s m e g b e t e g e d é s t á m a d t a meg fokozatosan t e r j e d ő r o z s d á s bevonat (Valószínűleg fenésedés. Szerk.) f o r m á j á b a n . S z á m o s , ilyen k í s é r l e t t á r g y á t k é p e z ő n ö v é n y oltási a l a n y k é n t sem v o l t m e g f e l e l ő . B e f e j e z é s ü l a Pediocactus nemzetségről szeretnék nyilatkozni. A n ­ nak e l l e n é r e , hogy a tél k ö v e t k e z t é b e n elpusztult a P. simpsonii (Engelmann) Britton et Rose H K 1455 ( M o n a r c h Pass, Chaffe Co., C O ) , valamint egy darab P. winkleri Heil, ezt a genust í g é r e t e s n e k tekintem a s z a b a d t é r i kultú­ rában való termesztés szempontjából. Egyszerűen jól fejlődnek, különösen a P. simpsonii r o k o n s á g i k ö r e , j ó l bírják a nyarat és a telet, és azt is igazolha­ t o m , hogy az ez évi e s ő s napok kimondottan hasznukra voltak. Jobb e r e d m é ­ nyeket mutatnak az eredeti, mint a r á o l t o t t n ö v é n y e k . A z e m l í t e t t v e s z t e s é ­ gek sem a fagy miatt k ö v e t k e z t e k be, hanem a d r ó t f é r e g l á r v á i okozta sérülés hatására,(Valószínűleg pattanó bogár fajokra ill. azok lárváira gondol. Szerk.) mely rovar a sziklakertemben a legnagyobb k á r o k o k o z ó j a . A fűtetlen ü v e g ­ h á z b a n n o r m á l i s n a k volt m o n d h a t ó a helyzet; a Pediocactus, Sclerocactus és Echinocereus n e m z e t s é g h e z t a r t o z ó n ö v é n y e k s z o k á s o s m ó d o n teleltek. Csak két Gymnocalycium bruchii (Speg.) Hoss-csoport pusztult el, melyek e g y é b ­ k é n t a t e l e l é s n e k ezt a m ó d j á t t ö b b é v e n át b í r t á k . T ö b b m ó d s z e r t ismerek kaktuszok p u s z t í t á s á r a , e z é r t azt a j á n l o m , hogy a n ö v é n y e k n e k a sziklakertbe v a l ó ü l t e t é s e e l ő t t e r e d e t ü k szerint elle­ n ő r i z z ü k t é l á l l ó k é p e s s é g ü k e t . Azonban m i n d e n k é p p e n a csoport egyik n ö v é -

DEBRECENI

Visszakerültek a természetbe?

POZSGÁSTÁR

105

nyét „ e n y h é b b " t e l e l é s i feltételek mellett t e s z t e l j ü k . J ó m a g a m ezt a m ű v e l e ­ tet fűtetlen ü v e g h á z b a n v é g z e m , és csak ezután látok neki a többi n ö v é n y k i ü l t e t é s é n e k . T a l á n nem k e l l k ü l ö n f e l h í v n o m a figyelmet arra, hogy ez esetben j ó l fejlett g y ö k é r z e t ű , t ö b b é v e s m a g r ó l kelt n ö v é n y e k k e l kellene k í s é r l e t e z n i , és ezek k i ü l t e t é s é r e tavaszi itJőszakban, n y u g a l m i g y ö k é r z e t ű n é l kellene sort k e r í t e n i . M i v e l a l e g t ö b b f a g y á l l ó kaktusz É s z a k - A m e r i k á b a n n ő , az o l v a s ó t á j é k o z ó d á s á n a k m e g k ö n n y í t é s é r e a kijelölt z ó n á k a t t a r t a l m a z ó t é r k é p e t m e l l é k e l e m . Ez utóbbi figyelembe veszi az övezeti feltételeket. A m á s i k ide­ v á g ó k r i t é r i u m t e r m é s z e t e s e n a v e g e t á c i ó h e l y é n e k tengerfeletti m a g a s s á g a . (USA

és Kanada

térképe

106. sz.

oldalon.)

A f a g y á l l ó kaktuszok s z a b a d t é r i tartását hobbink c s ú c s p o n t j á n a k tekin­ tem, és ezen a téren kifejezetten akaratlanul kaphatunk v á l a s z t s z á m o s , ed­ d i g i k é r d é s ü n k r e . A n y á r nagy ö r ö m e t szerez a k a k t u s z g y ű j t ő k n e k , de ami­ óta f a g y á l l ó kaktuszokkal foglalkozom, az az é r z é s e m , hogy j o b b a n v á r o m a tavaszt. K i szoktam é r t é k e l n i , hogy m e g k ö z e l í t e t t e m - e m á r azt a határt, amelyet nem szabad t ú l l é p n i , vagy t a l á n m á r túl is l é p t e m . E z e k é r t a ta­ p a s z t a l a t o k é r t is fizetni k e l l . Sziklakerti g y ű j t e m é n y e m b e n ö r v e n d e t e s m ó d o n új m a g r ó l kelt n ö v é n y ­ g e n e r á c i ó nevelkedik, mely n ö v é n y e k b e a v a t k o z á s o m n é l k ü l fogantak meg, a t e r m é s z e t e s k i v á l a s z t ó d á s n a k k ö s z ö n h e t ő e n alkalmazkodtak a k ö r n y e z e t h e z . A z Echinocereus, Pediocactus és Opuntia n e m z e t s é g h e z t a r t o z ó e g y e d e k r ő l van s z ó . A z u t ó b b i n á l ez m e r ő b e n t e r m é s z e t e s j e l e n s é g , az e l ő b b i k e t t ő n é l i n k á b b kellemes m e g l e p e t é s . T a l á n m é g i s c s a k kezd beteljesedni eredeti e l k é p z e l é s e m , így a kaktu­ szok egy r é s z é t s i k e r ü l t v i s s z a ü l t e t n e m a t e r m é s z e t ö l é b e , c s u p á n s z e r é n y sziklakertemen b e l ü l is. Gábriel Veres Tajovského u. 4. SK-962 32 Sliac Szlovák Köztársaság (Fordította Jifi Pilarsky) Az írást a szerző és a szerkesztőség engedélyévei tesszük közé.

106 DEBRECENI

POZSGÁSTÁR

Visszakerültek a tcnnészelbe?

Jelmagyarázat: a hőmérséklet tartós fagypont alá esökkcnésével szemben ellenálló fagyálló kaktuszfajok B

a 400 mm-en alul szabályozott esapadék-mennyiségü egészéves szabadtéri kultúrába való növények

B

a 800 mm-en aluli, csapadék-mennyiségű egész éves szabadtéri kultúrába való növények kiegészítő nyári öntözéses, egész éves szabadtéri kultúrákba való növények

H

a hőmérséklet alkalmi, fagypont alá csökkenését toleráló, feltételesen hidegálló kaktuszok

H

szabályozott hőmérsékletű üvegházakba való növények (max. kb. -10 °C-ig)

•

szabályozott hőmérsékletű és fűtött üvegházakba való növények (max. kb. -5 °C-ig)

V I T A F L Ó R A 8 kaktuszok tápoldata összetétel: 3,5% N, 7,5% P 0,7,5% K O+mikroelemck. Felhasználás: Különféle kaktuszok és pozsgás növények neveléséhez. Biztosltja a növény fejlődéséhez és dús virágzásahoz szükséges tápanyagokat. Adagolás: 2 liter öntözővízhez 6 ml (lkupak) tápoldat szükséges. nyáron 10-14 naponta. Kerüljük a túladagolás! Gyártja és forgalmazza:

V I T A F L Ó R A K f t . , 8248 N e m e s v á m o s , P a p I . u . 45. • Tel./fax: (88) 265-902 Kertészeteket ballonos k i s z e r e l é s b e n k e d v e z ő áron k i s z o l g á l u n k .

P á r á s r é t e g , p a r a k é r e g : (Periderma: g ö ­ rög)

másodlagos

börs.zövetrendszer

rétege,

amely a hajtásos n ö v é n y e k i d ő s e b b s z á r á n a k és g y ö k e r é n e k a bőrszövete, ami m á s o d l a g o s vastagodással j ö n létre. K ü l s ő részén a t ö b b sejtsor v a s t a g s á g ú p a r a s z ö v e t ( f e l l o m ) , ezen sejtek

fala e l p a r á s o d o t t .

A l a t t a az

osztódó

szövet (parakambium) található, amely e g y ­

A cikkekben * -gal jelzett kifejezé­ sek, fogalmak, nevek szerepelnek a Pozsgás kislexikonban. Nyitvatermők: matophyta)

(görögül

a virágos

Gymnosper-

növényvilág

egyik,

két évig m ű k ö d i k , majd a parakérgén

belül

ú j a b b p a r a k a m b i u m j ö n l é t r e , a m e l y az e l ő ­ zőhöz hasonlóan funkcionál. V á l t i v a r ú : ( g o n o c h o r i s m u s : g ö r ö g ) , vagy e g y i v a r ú s á g , a m i k o r sok s e j t ű é l ő l é n y f a j á b a n

ősibb törzse, amelyek magot teremnek és a

kétféle, elsősorban nemi jellegeikben külön­

ma é l ő e k f á s s z á r ú a k . A

böző

magkezdemények,

majd k é s ő b b a m a g v a k s z a b a d o n ü l n e k t e r m ő l e v e l e k e n , amelyek azokat

nem

ják körül. A virágaik legtöbbször rúak,

takarólevél

nélküliek,

ző

ivarú

spórát

termelő

makrosporofillumából levél)

a

női

fillumából

ősi

(nagy

spóratartó

hímnemű)

egyed

található,

v a g y csak n ő i v a g y csak h í m

ivarmirigyek fejlödnek k i .

és

Zárvatermők:

(görög:

Angiosperma-

Különbö­

t o p h y t a ) A legfejlettebb n ö v é n y t ö r z s . J e l l e m ­

harasztok

zője a tipikus kialakulásában

spóratartó­

ivarszerveik,

(kis

zár­

( n ő - és

amelyekben

egyiva-

egylakiak

elsődlegesen szélmegporzásúak.

a

mikrosporolevél)

a

hím

fejlett,

kettős

virágtakarójú (csésze, párta) porzó és termő­ tájból

álló, virág,

szaporítás

amely tulajdonképpen

feladatára

módosult,

a

korlátolt

ivarszervek ( p o r z ó ) alakultak k i . T ö b b s é ­

növekedésű

gük un. t o b o z v i r á g z a t a van. A z ősi típu­

zárt m a g h á z

soknál

b i z t o s í t j a , é r e t t e n t e r m é s s é lesz, a m e l y b e n a

(Cycas,

rágporból

Ginkgo, Araucaria) a v i ­

(pollen)

(spermatozoid),

csillós

hímivarsejt

magvak

A

termőlevelek

a magkezdemények

alakulnak

k i , az

alkotta védelmét

utóbbiakból

új

genera-

egyedek f e j l ő d n e k . A m a g h á z o n a b i b e , i l l .

v é g z i a megter­

b i b e s z á l k i f e j l ő d é s e j e l l e m z ő . S z á r u k fás é s

mékenyítést. A m a g b ó l embrió fejlődik és

l á g y lehet. S z á l l í t ó s z ö v e t e i k s o k r é t ű b b e k é s

úv (hímivarsejt) sok

sziklevéllel

szöveteire

a fejlettebbeknél

hajtás.

sejtmag csírázik.

Fájuk

szállító­

a rostacsövek jellemzőek.

Fá­

fejlettebbek a n y i t v a t e r m ő k n é l . A szerveze­ t ü k felépítése ( e l s ő s o r b a n v i r á g és a szikle­

j u k b a n sok a n y á l k a é s g y a n t a j á r a t .

Leve­

velek a l a k u l á s a s z e m p o n t j á b ó l )

leik

széles

lemez

alkotnak: a két- és e g y s z i k ű e k é t .

~ leletek a

devon

tű, pikkely,

alakúak.

ritkábban

A legrégebbi

korszakból

ismertek.

A

maiak

többsége

k ö z e p e s v. magas fa. V i s z o n y l a g j ó l getlenedtek

termetük

és

füg­

szaporodásuk

révén a víztől, így s z á m o s száraz élőhelyet

két osztályt

Z i g o m o r f : ( z y g o m o r p h : g ö r ö g ) az o l y a n szerv, a m e l y c s u p á n egy s í k b a n o s z t h a t ó k é t t ü k ö r k é p i f é l r e , t e h á t csak egy

szimmetria-

s í k j a v a n , azaz e g y s z i m m e t r i á s . E l s ő s o r b a n a

b e n é p e s í t e t t e k . L e g t ö b b faj a F ö l d k ö z é p k o r á ­

virágok

ban élt, m a 600 fajuk t a l á l h a t ó , j e l e n t ő s helyet

j e l l e m z ő , ugyanis egy rendszertani k a t e g ó r i á n

elfoglalva a F ö l d n ö v é n y t a k a r ó j á b a n .

(taxon)

M a élő

taxonjai c i k á s z o k (osztály), gnetumok (osztály), ide tartozik a W e l w i t s c h i a , é s a valamint a csikófarkfélék o s z t á l y a i .

ginkgófélék,

szimmetriája pl.

zogomorfizmus

szempontjából nemzetségen

(kétoldali

fontos belüli

részarányosság)

fejlettebb, e l ő r e m u t a t ó b é l y e g e t j e l e n t , gyak­ ran p l . Cactaceae c s a l á d .

Könyvismertetés Pilbeam, J. - Rodgerson D. -Tribble,, C. 1988: Adromischus Cirio Publishing Services Ltd., Drogher Press. ISBN 0952038248

(Árakb. 52

DM.)

A „ T H E C A C T U S F I L E H A N D B O O K " sorozat 3. száma a pozsgásicedvelöií egyik legjobban várt könyve. A z Adromischus nemzetséget Helmut Tőiken dol­ gozta fel utoljára 1978-ban óriási munkájában. Azóta az új taxonok felfedezése, szinonimák születése és egyáltalán a botanika fejlődése megkívánta, hogy újra kell gondolni a n e m z e t s é g körül keringő problémákat. John Pilbeam eredeti leírásait, valamint Derek Trible és Chris Rodgerson óriási terepi tapasztalatait (amit jól mutatnak a függelékekben lévő gyűjtőszám listák) felhasználva megszületett a hiánypótlás. A z Adromischus című könyv egyik legnagyobb erénye, hogy a képanyaga (110 színes k é p ) tele van eredeti élőhelyen készült, nagyszerű növényfotóval, amik a sorozat többi kötetéből sajnálatos m ó d o n legtöbbször hiányoznak. A nagyobb elterjedésű, így rendkívül változatos alakú - mintázatú - levelekkel rendelkező növényekről olyan fotók is készültek, ahol j ó l megfigyelhetők az egy taxonon belüli elképesztő változatosság. A monografikus j e l l e g ű m ű alapján a sorozat m á s köteteihez hasonlóan épül fel. A bevezető gondolatok után a nemzetség történetéről, rendszerezéséről, elter­ jedéséről valamint kultiválásáról tudhatjuk meg a legfontosabbakat. Ezt követi a fajok részletes leírása sok-sok képpel, köztük az elterjedési területről készült tér­ kép ábrával kiegészítve, majd a szinonimák és néhány gyűjtő gyűjtőszám listája zárja a könyvet. A szerzők a n e m z e t s é g 28 faját (3 alfaj és 15 változat) 5 szekcióra osztották virágszerkezetük alapján. A nemzetség fajai azonban nem a virágaik miatt - ame­ lyek hosszú száron ülnek és nem különösebben feltűnőek - hanem húsos és kü­ lönleges alakú és mintázatú leveleik (amelyekről meglehetősen könnyen szaporít­ hatok), illetve levélrózsák miatt közkedveltek. Igazán m e g h ö k k e n t ő alakú és min­ tázatú levelekkel rendelkező növényeket láthatunk p l : az A. marianiae „herrei" név alatt. Ö s s z e s s é g é b e n e l m o n d h a t ó , hogy ezt a kis nemzetséget a szerzők mesteri m ó ­ don dolgozták fel, a sorozat legjobb kötetévé téve a könyvet. A z Adromischus növényeknél h i á n y o z n a k ugyan a kaktuszoknál vagy a kristályvirágféléknél meg­ szokott harsogó színek, de a szerzők mégis egy rendkívül dekoratív, képanyaggal bőven ellátott és élvezettel forgatható m ű v e t alkottak, ami nem hiányozhat a pozsgáskedvelők könj^vespolcáról. Megjelenése óta árát majdnem a felére csökkentet­ ték, így valamivel elérhetőbb a hazai gyűjtők számára is.

Deli Tamás Gyomaendrőd.

DEBRECENI

Egyesületünk közleményei

POZSGÁSTÁR

111

Egyesületünk 2002 II. félévi programja 2002 augusztus 18-20.: Kaktusz és egyéb pozsgás növények, fotóbemutatóval egybekötött kiállítása és vására Egyesületünk és a Nagyerdei Kulturpark Kht. tisztelettel meghívja Önt és család­ ját, fotó kiállítással, egybekötött kaktusz - és egyéb pozsgás növények kiállításá­ ra és vásárára. Helye: Debrecen, Ady Endre u. 1 sz. (Vidámpark) A kiállítást ü n n e p é l y e s e n megnyitja a u g u s z t u s 18.-án, 12 órakor

Dr. Nemes Lajos K L T E Botanikus kertjének n y u g a l m a z o t t igazgatója. A kiállítás kísérő r e n d e z v é n y e k é n t a u g u s z t u s 18.-án, 19 órai kezdettel Dr. N e m e s Lajos tart e l ő a d á s t A Lithops n e m z e t s é g c í m m e l . A kiállítás megtekinthető augusztus 18.-án 1 1 - 1 8 óráig augusztus 19-20.-án 9 - 1 9 óráig. Egyesületi összejövetelek Szeptember 14.: Kirándulás a nyíregyházi gyűjtötársainkhoz Szeptember 20-21.: Kiállítás és vásár Erdöbényén Október 26.: A Lobivia nemzetségről Előadó: Dr. Nemes Lajos November 30.: L Növények fotózása Előadó: Papp László 2. Közgyűlés. Tervezett napirendi pontok: a. / 2002. Gazdasági év elemzése. b. /2003.Gazdasági év terveinek megvitatása. Tagdíjak, folyóirat fizetés, egyéb kiadványok meghirdetésének előkészítése. Tervezett kiállítások, bemutatók megvitatása. c. / Egyebek

elő­

December 14.: l/Közgyűlés: változatlan napirendi pontok szerint abban az esetben, ha a november hónapra meghirdetett közgyűlés megfelelő létszám hiánya miatt nem szavazatképes. Összejövetelek helye: Nagyerdei Kulturpark. Kezdés időpontja: 15.00 óra.

Bemutatom néhány kedvenc Agave-mat Zusammenfassung: In dieser kurzen Besciireibung aufierordentlicher Sdiönheit gelesen werden.

kann iiber vier bekannte Agaven von

Abstract: You can read about four well-known but exceedingly nice Agavé species in this sliort description.

A g a v é stricta Salm (62. sz. kép) A l e g t ö b b A g a v e - t ó l e l t é r ő m e g j e l e n é s ű m i v e l a levelek v é k o n y a k , henge­ resek é s igen s z ú r ó s hegyben v é g z ő n e k , ami u t ó b b i persze m á r a t ö b b i A g a v é j e l l e m z ő j e is. E g y i k e azon A g a v e - k n a k , amelynek v i r á g z á s után nem pusztul el a t ő l e v é l r ó z s á j a . A n ö v é n y r ö v i d t ö r z s e e l v i r á g z á s t k ö v e ­ t ő e n e l á g a z i k , amelyeken ú j a b b t ő l e v é l r ó z s á t fejleszt é s ezek fognak k é ­ s ő b b v i r á g z a n i . Ez a f e j l ő d é s a n ö v é n y t egyre bizarrabb f o r m á j ú v á v á l ­ toztatja. E l s ő v i r á g z á s a 10-15 é v e s k o r á b a n v á r h a t ó , majd 5 - 1 0 é v m ú l v a s z á m í t h a t u n k a k ö v e t k e z ő v i r á g z á s r a . V i r á g a i f e h é r e k . A z idős n ö v é n y e k s z á m o s sarjat hoznak, a n ö v é n y s z é t t e r ü l v e terjedelmes csoportot alkot. A z A . stricta m a g a s s á g a 6 0 - 7 0 cm, á t m é r ő j e 120-150 c m .

A g a v é parryi Engelm. v. huachucensis (Bak.) Little (63. sz. kép) Ez a taxon az A g a v é n e m z e t s é g A g a v é a l n e m z e t s é g é n e k Applanatae cso­ p o r t j á b a t a r t o z i k . A z i d e t a r t o z ó A g a v e - k j e l l e m z ő j e a nagy é s s z é l e s le­ v e l e k b ő l á l l ó t ő l e v é l r ó z s a . A v i r á g s z á r igen h o s s z ú é s o l d a l i r á n y b a e l á g a ­ z i k . A z e l á g a z á s o k v é g e i n sok v i r á g f e j l ő d i k t á n y é r s z e r ü c s o m ó k b a t ö m ö ­ rülve. A virágleplek pártacsövet képeznek. E növény magassága 50-80 cm, m í g v i r á g s z á r a 3,5-4,5 m h o s s z ú , a v i r á g o k s z í n e s á r g á s z ö l d . A le­ velek a r á n y l a g r ö v i d e k , s z é l e s alappal i n d u l n a k é s h á r o m s z ö g alakban ö s s z e f u t v a v ö r ö s b a r n á s t ö v i s b e n v é g z ő d n e k . S z í n ü k hamvas k é k e s s z ü r k e . F e l f e d e z ő j e P r i n g l e , a m e x i k ó i n ö v é n y v i l á g lelkes k u t a t ó j a , aki a d é l a r i z ó n i a i Huachuca h e g y s é g b e n t a l á l t a meg. K o r á b b a n A . huachucensis n é v e n í r t á k le, de a z ó t a bebizonyosodott, hogy a A . p a r r y i egy d é l e b b r e k e r ü l t , z ö m ö k e b b f o r m á j a . M i v e l eredeti é l ő h e l y é n 2 8 0 0 - 3 0 0 0 m m a g a s s á g b a n is e l ő f o r d u l , e z é r t s z á r a z k ö r ü l m é n y e k biztosításával szabadban t ö r t é n ő t e l e l t e t é s é v e l is lehet p r ó b á l k o z n i . J ó l sarjad és e t u l a j d o n s á g a r é v é n „ g y e p e s e d ő " faj.

Ficzere Miklós O k t kertészmérnök Debrecen