Debreceni középiskolások kockázati magatartása
2014. május-július
Kutatási beszámoló
A kutatást támogatta: Debreceni Kábítószerügyi Egyeztető Fórum
A kutatás lebonyolításában közreműködő civil szervezetek: Forrás Lelki Segítők Egyesülete Kortársak az Egészséges Fiatalokért Egyesület.
A kutatásban közreműködtek: Gesztelyi Tamás KEF titkár Berényi András KEF szakmai elnök
A kutatást - Dr. Murányi István egyetemi docens koordinálása alapján - a Debreceni Egyetem Szociológia és Szociálpolitika Tanszékének Szociológia BA szakos hallgatói készítették: Halászi Gabriella, Gégény János és Szép Csaba
Tartalomjegyzék Előszó ............................................................................................................... 4 Vezetői összefoglaló ......................................................................................... 5 Bevezető........................................................................................................... 11 Kutatás célja és módszere ................................................................................ 11 A kutatás célja .............................................................................................. 11 A kutatás témakörei ...................................................................................... 12 A mintavétel jellemzői ................................................................................... 13 Epidemiológiai eredmények .............................................................................. 15 Visszaélésszerű szerhasználat.................................................................... 15 Alkoholfogyasztás........................................................................................ 17 Dohányzás................................................................................................... 20 Debrecen, Magyarország, Európa – összehasonlítás nyolc kulcsváltozó alapján ......................................................................................................... 21 Szabadidő és online tér .................................................................................... 24 Szabadidő eltöltése .................................................................................... 24 Élet az online térben................................................................................... 27 Problémás internet és online játékhasználat .............................................. 29 A prevenció szempontjából fontos további változók ......................................... Én hatékonyság ........................................................................................... 33 Önértékelés ................................................................................................. 34 Egészség-hit modell .................................................................................... 34 Szerekkel és szerhasználattal kapcsolatos ismeretek, vélemények ............ 37 Veszélyészlelés ........................................................................................... 37 Noramtív hiedelmek..................................................................................... 40 Tolerancia .................................................................................................... 42 Felhasznált irodalom: ....................................................................................... 43 Mellékletek:....................................................................................................... 44
Stratégiát készíteni könnyű. Hatékony stratégiát készíteni – nagyon nehéz. Fiatalok kockázati magatartásával kapcsolatos preventív célú és hatékony stratégiát készíteni – majdnem lehetetlen. A fiatal korcsoportra kidolgozott – elsősorban a dohányzásra, alkohol- és szerfogyasztásra vonatkozó - prevenciós szándékkal különböző időszakra és területi egységre (országos, régiós vagy település szint) kidolgozott stratégia nem lehet hatékony releváns információk nélkül. Azonban a fiatalok kockázati magatartásának egyfajta helyzetképét reálisan tükröző információkat nem könnyű “megszerezni”. Az anonim adatfelvételek ellenére számolni kell az utóbbi években egyre inkább kriminalizált szerfogyasztás vállalásának problémájával vagy olyan finanszírozási és lebonyolítási problémákkal, mint a kérdőíves (survey típusú) epidemológiai kutatások szükségszerűen magas mintaelemszámával. Kétségtelen, hogy hasznos adatokat kínálnak az országos nagymintás kutatások (ESPAD, Magyar Ifjúság 2000-2012), azonban a lokális epidemológiai adatfelvételek számára csupán viszonyítási keretet és módszertani lehetőséget nyújthatnak. A kutatást meg kell csinálni. A Debreceni Egyetem szociológus hallgatóinak munkája nagymértékben törekedett arra, hogy az online adatfelvétel módszertana, a kutatás lebonyolítása, a kérdőív operacionalizálása és az adatfeldolgozás olyan eredményeket produkáljon, amelyek valóban elősegítik egy hatékony preventív városi stratégia kidolgozását. Dr. Murányi István egyetemi docens Debreceni Egyetem Szociológia és Szociálpolitika Tanszék
Vezetői összefoglaló A 2014 május hónapban, Debrecen városban lebonyolított kutatás populációját a Klebelsberg Intézményfenntartó Központhoz tartozó iskolák 9-12. évfolyamos tanulói alkották. A kérdőíves vizsgálat eredményei Debrecen Város Drogstratégiájának elkészítéséhez nyújtanak empirikus adatokat. A kutatás egyik részét a mintába került iskolákban lebonyolított online kérdőíves vizsgálat, másik részét a prevenció hatékonyságát segítő fókuszcsoportos interjúk alkotják. A kérdőíves felvétel az ESPAD (European School Survey Project on Alcohol and Other Drugs) kutatásoknál alkalmazott nemzetközi standardon alapul, ezért eredményeinket a legutóbbi, 2011-es ESPAD kutatás Magyarországra vonatkozó adataihoz viszonyítjuk.1 A kérdőíves adatfelvétel során 18 iskola, 83 osztályának, 1177 tanulója töltötte ki a kérdőívet. A kutatás tervezése és az adatok elemzése epidemiológiai és hatékonyságvizsgálati szempontokra épült, a későbbi prevenció és intervenció szándékával. A következő táblázat a fiatalok alkoholfogyasztási és szerhasználati szokásait vizsgáló európai survey projekt (ESPAD) nyolc kulcsváltozójának a legutóbbi, 2011-es magyar fiatalokra vonatkozó felmérésben mért értékeinek és a debreceni kutatás eredményeinek összehasonlítását tartalmazza.
Az ESPAD kutatások 15-16 évesek mintáján készülnek, míg a debreceni kutatásban 14-18 éves (9-12. évfolyam) , tanulókat vizsgáltunk. 1
1. táblázat Az ESPAD 2011. évi országos kutatás és a 2014. évi debreceni kutatás nyolc kulcsváltozójának összehasonlítása (százalékban) Magyar ESPAD átlag
Debrecen
(2011)
(2014)
61
75
5,2 cl
4,4 cl
Cigarettázott az elmúlt 30 napban
37
34
Nagyivás az elmúlt 30 napban
45
41
Marihuánát használt élete során
19
14
Inhalánsokat használt élete során
10
4
kívül)
8
13
Recept nélkül nyugtatót használt élete során
9
10
Kulcsváltozó Alkoholt fogyasztott az elmúlt 30 napban Legutóbbi fogyasztás során bevitt tiszta alkoholmennyiség2
Tiltott szereket használt élete során (A marihuánán
A szerhasználat főbb jellemzői Dohányzás Az országos átlaghoz viszonyítva, a debreceni fiatalok között kismértékben ( 3 százalékkal) alacsonyabb a dohányzók aránya. A kilencedikesek közül minden negyedik, a felsőbb évfolyamokon már minden harmadik fiatal dohányzik. A kilencedikesek 53 százaléka már dohányzott életében, míg a végzősöknél ez az arány már 63 százalék.. Alkoholfogyasztás A debreceni fiatalok körében - összehasonlítva az országos adatokkal - jelentősen magasabb az alkoholfogyasztás gyakorisága, 14 százalékkal magasabb az elmúlt hónapra vetített alkoholfogyasztók aránya3. A bevitt tiszta alkohol mennyisége és nagyivás4 tekintetében azonban a debreceni fiatalokat az országos átlag alatti mutatók jellemzik, így azt mondhatjuk,
1 cl tiszta alkohol=1 pohár sör=1dl bor=3cl égetett szesz Az érték ESPAD standard szerint, a megkérdezéstől számított, azt megelőző 30 napra vonatkozó alkoholfogyasztásra vonatkozik. 4 Nagyivásnak, vagy rohamszerű ivásnak az számít, ha az elmúlt 30 napban egy alkalommal 5 vagy több italt fogyasztott a megkérdezett. 2 3
hogy a cívis város fiataljai több alkalommal fogyasztanak alkoholt, de mértéktartóbbak. (A mértéktartás természetesen relatív, mivel a felvételt megelőző harminc napban a debreceni diákok több mint 40 százaléka ivott meg 5 vagy több italt egy alkalommal).
Legális és illegális szerek használata A debreceni középiskolások között az országos átlagnál kevesebben próbálták ki a marihuánát és jelentősen kevesebben, mindössze 4 százalékuk használt (vagy kipróbált) már inhalánsokat. Ezek az eredmények bíztatóak, azonban a marihuánán kívüli egyéb szerhasználatot, illetve a recept nélküli nyugtatóhasználatot tekintve a debreceni fiatalok fogyasztási mutatói magasabbak mint a magyarországi átlag Külön említést érdemel az alkohol gyógyszerrel történő kombinálása és a dizájnerdrogok, utóbbiak közül is a marihuánához hasonló elszívható szerek fogyasztása.5 Az illegális szerek közül az alkoholt valaha gyógyszerrel együtt fogyasztók aránya volt a legmagasabb a debreceni tanulók körében: a diákok 10 százaléka számára nem ismeretlen az alkohol és gyógyszer együttes fogyasztása. 2014-ben a debreceni tanulók körében a leggyakrabban kipróbált illegális szerek a marihuánához hasonló elszívható drogok, melyeket a megkérdezett diákok 8 százaléka már fogyasztott élete során. Az ezt követő egyéb drogokat használók (5 százalék) kategóriájában feltehetően az újabb dizájner drogok tartoznak. Az életkor és fogyasztás kapcsolata A dohányzás az alkohol- és a marihuána fogyasztás szintén annál gyakrabban fordul elő, minél magasabb évfolyamú osztályba jár a fiatal. A marihuana esetén a kipróbálás, míg a dohányzást és az alkoholfogyasztást tekintve a rendszeres fogyasztás valószínűsége növekszik az életkor emelkedésével. Recept nélkül nyugtatót leginkább a 14-15 évesek használnak, míg az alkohol gyógyszerrel fogyasztása leginkább a 15 évesekre jellemző. – hasonlóan a JWH fogyasztásához.
5
Ilyen marihuánához hasonló szer pl. a kérdőívben is szereplő JWH.
Internethasználat A debreceni fiatalok intenzív nethasználatát jellemzi, hogy 88 százalék azok aránya, akiknél az internetezés az alvás (pihenés) idejét is befolyásolja: a válaszadók 26 százalékánál gyakran előfordul, hogy az alvásra szánt idő egy részét is internetezésre fordítják. A válaszadók egyharmadrésze (33 százalék) számára nem ismeretlen, hogy nyugtalannak, feszültnek érzi magát, ha nem internetezett eleget, míg 45 százaléknak néha okoz gondot az internetezéssel töltött idő csökkentése. A megkérdezett fiatalok jelentős részének (57 százalék) környezete már panaszkodott a fiatal túlzott internetezési szokásai miatt, míg a diákok 9 százalékánál ez rendszeresen megtörténik. Az internethasználatra vonatkozó debreceni eredmények összhangban vannak a legutóbbi nagymintás országos ifjúságkutatás (Magyar Ifjúság 2012) következtetéseivel: a 15-29 éves fiatalok 66 százaléka – megelőzve egyéb lehetőségeket, például a sportolást - leggyakrabban internetezik szabadidejében6. Játékok és sportfogadás A debreceni középiskolásokat két lényegesen eltérő csoport jellemzi a számítógépes játékokhoz való viszony alapján. A fiatalok egyharmada (32 százalék) soha nem játszik számítógépen, konzolon, míg 40 százalékuk hetente legalább egyszer, vagy gyakrabban (akár minden nap). A debreceni tanulók 70 százaléka soha, egytizede (11 százalék) hetente legalább egy vagy több alkalommal köt valamilyen sportfogadást. A fogadás leginkább a tizedikes és a tizenegyedikes tanulókat jellemzi: 14-14 százalékuk
legalább heti egy, de akár mindennap
játszik. A válaszadók kétharmada (66 százalék) úgy véli, hogy amennyiben drogfüggő lenne, számára nem jelentene problémát gyógyulás, amihez szükségesnek tartják az orvosi segítséget. A tanulók többsége (56 százalék) úgy gondolja, hogy a drogfüggőség károsítaná a társas
6
Székely Levente szerk. (2013): Magyar Ifjúság 2012. Budapest, Kutatópont 211-228. o.
kapcsolataikat, a szerekkel kapcsolatos élményeiket leginkább a kortársaikkal, legkevésbé pedig a tanáraikkal beszélnék meg. Ez azt jelentheti, hogy a szülők még mindig bekapcsolódhatnak a hatékony prevencióba. A rendszeres droghasználókat a diákok kétharmada (65 százalék) ellenérzéssel kezeli, míg az alkalmi használókkal szemben kismértékben alacsonyabb az elutasítók aránya (49 százalék). Információs lehetőségek a prevencióról
A fiatalok elsősorban az iskolán keresztül szereznek információt a különböző szerek káros hatásairól, ennek megfelelően a prevenció elsődleges színtere is az iskola.. A diákok részéről van igény a preventív jellegű programokra, amit az igazol, hogy jelenleg is az iskolán keresztül szerzik a legtöbb információt a szerekkel és azok hatásaival kapcsolatban7, annak ellenére, hogy néhány civil szervezet, egyesület megmozdulásán kívül nincs egységes prevenció. Az információforrások sorrendjében az internet a második helyen szerepel, azonban az internetről kapott információ minősége nem szabályozható és ellenőrizhető, míg a prevenciós szakember megalapozott információkat közöl a diáksággal. A fókuszcsoportos interjúk főbb tanulságai A szakértők, fiatalok és szülők bevonásával készült interjúk elemzése alapján levonható fontosabb következtések: A fókuszcsoportos interjúk résztvevői között konszenzus volt abban, hogy szükség van pozitív prevenciós tevékenységre:
olyan megelőzésre, amely nem csak a droghasználat
veszélyeire, hanem az egészséges életmód és mértékletesség hangsúlyozására is irányul. Abban is egyetértés volt, hogy olyan közösségek kialakítására van szükség, amelyek védőhálóként működhetnek a leginkább veszélyeztetett prepubertás életkorú fiatalok A kérdőív 34. kérdésében különböző információforrásokat értékeltek a diákok aszerint, hogy mennyi információt szereztek rajtuk keresztül drogokkal kapcsolatban. (Filmek; Tv/Rádió; Újságok; Internet; Szórólapok; Iskolai tantárgyak; Iskolai prevenciós program; Más felvilágosító előadás; Felvilágosító könyvek;) 7
számára. Az elsődleges prevenció a családban zajlik, ezért az eredményes prevenció érdekében a szülőket az eddigieknél nagyobb mértékben kellene bevonni a megelőzés során. A felgyorsult életmódnak és info-kommunikációs fejlődésnek köszönhetően kialakult hátrányok - az internettől és a kommunikációs eszközöktől való függőség csökkentésével kapcsolatban első lépésként a tudatosítás és a mértékletességre nevelés fogalmazódott meg az interjúk során. A szakértők szerint megfigyelhető a függővé válás felgyorsulása is, melyben különös veszélyt jelentenek a dizájner drogok, melyeknek keresletét és kínálatát egyaránt csökkenteni kell a jövőben. A fókuszcsoportos interjúk alanyai szerint a prevenciós programok akkor lehetnek a leghatékonyabbak, ha szakértők és tapasztalati szakértők (volt függők, szerhasználók) együttműködnek, közösen alakítják ki a valóban hatékony preventív stratégiát. A kutatás eredményei csupán jelzik, hogy mit, mikor és hogyan érdemes végezni, azonban semmit sem érnek a civil szervezetek, prevenciós testületek és iskolák együttműködése nélkül. A tervek sikeres megvalósításának feltétele az együttműködés és közös munka.
Köszönet A vezetői összefoglaló végén szeretnénk köszönetet mondani a kutatás megrendelőjének a Debreceni Kábítószerügyi Egyeztető Fórumnak, valamint a Kortársak az Egészséges Fiatalokért Egyesületnek és a Forrás Lelki Segítők Egyesületének, amiért támogatták a vizsgálat módszertani feltételeinek megvalósítását.
Köszönet illeti a Klebelsberg
Intézményfenntartó Központ Debreceni Tankerületét is, mivel lehetőséget biztosított az iskoláktól való adatkérésre és segítséget nyújtott az adatfelvétel lebonyolításában.. Köszönet az iskoláknak, hogy ebben a májusi érettségi vizsgáktól terhes időszakban is közreműködtek a kutatásban.
Bevezető A felnőtté válás folyamatában az iskola az egyik legfontosabb szocializációs ágens. A középiskolában nagy jelentősége van a társas kapcsolatoknak, amiken keresztül a fiatalok egymásra hatnak.8 Az iskola egyúttal az érzékeny „változó korban” lévő fiatalok egészséges életmódra nevelésének meghatározó színtere is.
Ennek egyik nélkülözhetetlen eleme, a
tudatos fogyasztásra, mértékletességre, és a drogokkal való kapcsolatba kerülés elutasítására való nevelés, azaz a prevenció. A sikeres megelőzést,, az egészséges életmód gyakorlatát egyrészt a szerhasználó magatartások, a szerhasználat gyakorisága, másrészt a diákok különböző szerekkel kapcsolatos vélekedései és a körükben élő hiedelmek , a szerekkel szembeni attitűdjeik jelzik leginkább.
A Forrás Lelki Segítők Egyesülete, a Kortársak az Egészséges Fiatalokért
Egyesület és a Debreceni Kábítószerügyi Egyeztető Fórum közösen együttműködve törekszik arra, hogy az egészség a debreceni fiatalok számára fontos és megőrzendő legyen.
A
debreceni tanulók körében végzett kutatásunk ennek az együttműködésnek a sikeréhez kapcsolódó Debrecen városi drogstratégiájának megalapozásához kíván hozzájárulni.
A kutatás célja és módszere A kutatás célja A vizsgálat célja egyrészt a debreceni középfokú közoktatási intézmények 9-12. évfolyamon
tanulók
alkoholfogyasztásának
és
szerhasználatának,
valamint
infokommunikációs szokásainak leírása. A kutatási adatokkal a tervezett prevenció fókuszának kialakítását és várható eredményességének becslését kívánjuk segíteni. . A
survey típusú
kérdőíves kutatást kiegészítettük olyan fókuszcsoportos interjúkkal,
amelyek résztvevőit szakértők, fiatalok, volt szerhasználók és szülők alkották.9
(Mészáros 2002) A fókuszcsoportos interjúk fontosabb eredményei a vezetői összefoglaló “A Prevenció szempontjából lényeges további adatok.” fejezetben olvashatók. 8 9
A kérdőíves adatfelvétel operacionalizálása (kérdőívének kialakítása) során felhasználtuk Paksi Borbála nemzetközi (ESPAD kutatások) és hazai drogepidemiológiai, valamint hatékonyságvizsgálati tapasztalatokra épülő kérdőívét.10
A kutatás témakörei A kérdőív tematikus blokkjainak és kérdéseinek összeállítása során – követve a fenti kutatási célokat - arra törekedtünk, hogy a kérdések alkalmasak legyenek epidemológiai típusú következtetésekre és a tervezett prevenciós beavatkozások eredményességének becslésére . I.
A kutatás elsődleges céljának megfelelően,
a különböző szerhasználó
magatartásokat, a droghasználatot, alkoholfogyasztást és dohányzást, valamint a viselkedéses addikciók közül a problémás internet- és online játék használatát azonos populációkban végzett korábbi, módszertani szempontból releváns kutatások kérdésblokkjai alapján mértük.11 Fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy a rejtőzködő magatartások feltárására irányuló hasonló epidemiológiai vizsgálatok
csak más felmérésekkel összevetve értelmezhetőek
megfelelően. (Természetesen nem léteznek normálisnak nevezhető értékek, egyfajta abszolút megállapítások).
Kutatási beszámolónkban saját adatainkat ezért hasonlítjuk össze egy
nemzetközi felmérés (ESPAD) hazánkra vonatkozó adataival.
II. A prevenció hatékonyságának mérésére egyrészt a prevenció végső céljait, a szerhasználatot és abból kialakuló addikciók megelőzését mértük, másrészt az azokkal feltételezhetően szoros kapcsolatban álló, az iskolai prevenciós és egészséges életvitelre öszöntő programok hazai hatékonyság vizsgálatok
12
során használt indikátorokat
alkalmaztunk. 13 Ilyen többek közt a „drogokkal kapcsolatos ismeretek" egy indikátora, az énhatékonyság (self-efficacy) skála rövidített kérdéssora14 vagy az „egészséghit-modell" egyes
A Paksi Borbála vezetésével, zuglói iskolákban folytatott kutatásból több elemet is átemeltünk, a zuglói és a debreceni kérdőív nagyrészt azonos. , Tekintettel a zuglói beszámoló (Paksi, 2008) magas szakmai színvonalára és logikailag adekvát felépítésére, Paksi Borbála jelentése mintaként szolgált kutatási beszámolónk elkészítése során. 11 Paksi (2008) ; Koronczai és mtsai (2011) 12 (Paksi és Demetrovics, 2002; Paksi és Demetrovics, 2010) 13 (Paksi, 2008) 14 (Bukovski, 1997); 10
dimenziói (észlelt kitettség; észlelt súlyosság; prevenciós akadályok) leképező kérdések
15
Az
eredményértékelés során alkalmazott kérdések másik csoportja (átfedésben a végső célok indikátoraival,
pl:
ismeretek,
szerhasználat
észlelt
súlyossága
stb.)
a
prevenciós
beavatkozások hatékonyságának közvetlen mérésére szolgált. A kutatás ezen részében is nemzetközi standardok, illetve a hazai tapasztalatok szerint jártunk el 16
A mintavétel jellemzői
A vizsgalat célpopulációját a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ debreceni kirendeltségéhez tartozó normál (nem fogyatékkal élő tanulókkal foglalkozó) közoktatási intézmények 9-12. évfolyamos osztályai, illetve az ott tanuló diákok sokasága képezte: 18 iskola 337 osztályának 9.888 diákja. 2.táblázat A célpopuláció és a kiválasztott minta jellemzői (évfolyam, fő és százalék) évfolyamok
célpopuláció
kiválasztott
lekérdezett minta
elérési arány
minta fő
%
fő
%
fő
%
%
9
2992
30
763
31
333
28
44
10
1865
19
476
20
227
19
48
11
2495
25
592
24
314
27
53
12
2500
25
600
25
303
26
51
9852
100
2431
100
1177
100
összesen:
A mintavételi hiba csökkentése és az adatfelvétel időpontjának – tanév végi érettségi időszak - minta elemszámot befolyásoló hatása miatt viszonylag nagy elemszámú mintát vettünk. A rétegzett mintavétel során három rétegképző változó (iskolatípus, évfolyam, osztály) megoszlását vettük figyelembe. Az így kialakított mintánkat 18 iskola 83 osztályának 2431 diákja alkotja. A rétegzett mintavétel során az első lépcsőnél az iskolatípusok, második lépcsőnél az 15 16
(Rácz és Kabos, 2001). (Paksi, 2008)
évfolyamok megoszlása volt a mintaképzési szempont. Az eredeti minta közel felét sikerült elérnünk, így a súlyozás után kialakított végleges minta nagysága: N= 1.177 fő. A súlyozás után évfolyam szerint reprezentatív minta alapján elvégzett elemzések alapján közölt adatok hibahatára az egyes kérdésekre válaszolók számától, illetve a válaszok szóródásától függően 3-4 százalék (95 százalékos valószínűségi szinten). Az adatfelvétel 2014. május 14-23. között zajlott a mintába került iskolákban a mellékletben megtalálható kérdőív online kitölthető változatával. Az adatfelvételt megelőzően az érintett osztályokba járó tanulók szüleit az iskola közvetítésével írásban tájékoztattuk és beleegyezésüket kértük a tanulók kutatásban való részvételéhez17 Az online kutatás adatfelvételét a mintába került iskolák informatika tanárai bonyolították le – lelkiismeretes munkájukért ezúton is köszönetet mondunk..18
A mintába került iskolában, a megbízás szerinti felső évfolyamokon belül az osztályok kiválasztása szisztematikus véletlen módszerrel történt. Az online kutatás adatfelvételét a mintába került iskolák informatika tanárai bonyolították le – lelkiismeretes munkájukért ezúton is köszönetet mondunk Az adatok feldolgozása során az összevont
változók képzése az ESPAD standardok valamint
a hazai kutatási gyakorlat19
figyelembevételével történt.
A következőkben először az epidemiológiai szempontok alapján tárgyaljuk a fiatalok alkoholés szerfogyasztását, a dohányzás valamint a problémás internethasználat jellemzőit. . Ezt követően a prevenció hatékonyságára, a diákok szerhasználó magatartására és a szerhasználókkal szembeni attitűdjeikre vonatkozó változók jellemzőit ismertetjük.
Lásd: mellékletek/Szülői beleegyező nyilatkozat Lényegében egy az informatika tanárok asszisztálására támaszkodó CAPI adatfelvétel történt az iskolákban. 19 (Paksi:2008) 17 18
Epidemiológiai eredmények: dohányzás, alkoholfogyasztás és szerhasználat A szerhasználat, alkoholfogyasztás és a dohányzás jellemzőit az első használatelterjedtség logika alapján ismertetjük. A debreceni, országos és európai adatok összehasonlítását külön alfejezetetben tárgyaljuk.
A debreceni 9-12. évfolyamos diákok visszaélésszerű szerhasználata – fontosabb visszaélésszerű szerhasználó magatartások elterjedtsége és gyakorisága A következő drogokkal kapcsolatos változókra vonatkozó eredményeket ismertetjük: nyugtató vagy altató – orvosi rendelvény nélkül, marihuána vagy hasis, ecstasy, mefedron, szipuzás, amfetaminok, LSD és hallucinogénok, crack, kokain, heroin, egyéb ópiátok, mágikus gomba, GHB (gina), bármilyen drog intravénásan, alkohol gyógyszer kombináció, JWH. Első használat A kipróbálás tekintve, a debreceni fiatalok körében a marihuana a “legnépszerűbb”, a diákok 14 százaléka már kipróbálta. Ezzel szemben a többi szer esetében a kipróbálási arány csupán 1-3 százalék, de a több más szer -
nyugtató, az alkohol gyógyszerrel történő
kombinálása, JWH20, potpuri – jóval nagyobb kipróbálási aránytmutatnak: nyugtató 7 százalék, alkohol gyógyszerrel 7 százalék,
JWH 9 százalék. A marihuána, az alkohol
gyógyszer kombináció, a JWH és a nyugtató esetén egyaránt igaz, hogy az első használat ideje 15 éves korra tehető. Az illegitim drogokkal kapcsolatba került megkérdezettek többsége fiú (a teljes mintában 13 százalék az összes használó aránya, ezen belül a fiúk és a lányok aránya 56-44 százalék). Az illegális és komolyabb hatásmechanizmusokat kiváltó szerek kipróbálására a debreceni középiskolás fiúk inkább fogékonyak, mint a lányok. Elterjedtség
A JWH egy az egyik összetevőjéről elnevezett, szintetikusan előállított, a marihuánához hasonló, többnyire annak hatásait utánzó, tompító hatású, elszívható, szer. 20
Az orvosi rendelvény nélküli altató vagy nyugtató, illetve a marihuána vagy hasis fogyasztása egyrészt magasnak, másrészt rendszeresnek tekinthető a debreceni diákok körében. Ugyanis nem csak magasabb kipróbálási hajlandóságot mutatnak a diákok ezen szerekkel kapcsolatban, hanem itt az elmúlt egy évben és egy hónapban is visszatérő szerhasználatról beszélhetünk. 3. táblázat A mariuána vagy hasis és a nyugtató vagy altató használata ( teljes minta - N= 1177 fő- , százalékban)
Marihuána vagy hasis Élete során Soha nem próbálta még Kipróbálta és/vagy használja
Utóbbi 12 hónapban
Elmúlt 30 napban
Orvosi rendelvény nélkül nyugtató vagy altató Élete Utóbbi 12 Elmúlt 30 során hónapban napban
86
91
95
90
94
97
14
9
5
10
6
3
A kipróbálási hajlandóságnak megfelelően, az alkohol gyógyszer kombináció és JWH az elterjedtséget tekintve is magasabb használati adatokat mutatnak. A válaszadók egytizede (10 százalék)
már
legalább
egy
alkalommal
kipróbálta
az
alkoholt
valamilyen
gyógyszerkészítménnyel, illetve 8 százalékuk már használt JWH-t. A külön nem felsorolt egyéb drogok kipróbálási aránya 4 százalék. Ennek hátterében feltehetően a piacon folyamatosan megjelenő új, ismeretlen eredetű és ellenőrizetlen dizájner drogok állnak.
Alkoholfogyasztás A következőkben az alkoholtartalmú italok – sör, bor, égetett szesz, alkoholos üdítő fogyasztására vonatkozó adatokat ismertetjük az első használatról, a fogyasztásuk gyakoriságáról, fogyasztásuk alkalmankénti mennyiségéről. Első használat A sör első kipróbálása leginkább a 13-15 éves korban történik: a válaszadók 45 százaléka ebben az életkori szakaszban próbálja ki először a különböző söröket. Az alkoholos üdítők (vodka narancs, whiskey cola, bacardi, különböző ciderek) esetében hasonló a helyzet, a megkérdezett diákok 51 százaléka 13-15 éves korában fogyaszt először ezekből az alkohol tartalmú üdítőkből. A borok első kóstolása tágabb életkori intervallumhoz kapcsolódik:
a fiatalok
61
százaléka 13 és 16 év között – leginkább 14 évesen - fogyasztanak először ebből az alkoholfajtából. Hasonlóan a borhoz, az égetett szeszeket szintén 14 és 16 év között próbálják ki először legnagyobb arányban (49 százalék) a debreceni fiatalok. 1. ábra “Hányszor rúgtál be már életed során?” (teljes minta, N= 1177 fő, százalékban)
5%
9% 35%
21%
14%
9% 0%
10%
0-szor
20%
1-2-szer
30%
3-5-ször
40%
50%
6-9-szer
60%
10-19-szer
70%
80%
20-39-szer
7% 90%
100%
ennél többször
Végül az első berúgásra21 vonatkozó kérdésre adott válaszokat ismertetjük. A debreceni fiatalok között néhányan már egészen fiatalon tapasztalták, hogy milyen berúgni, de a többség számára leginkább a 14 - 16 éves korhoz kötődik az első “élmény”.
A teljes minta
kétharmada (65 százalék) már berúgott élete során, közülük szinte minden második (49 százalék) fiatal 14-16 évesen. A nemek szerinti bontásban vizsgálva a berúgás élekori adatait, azt mondhatjuk, hogy a lányok 46 százaléka 14 és 16 éves kora között esik túl először ezen az eseményen. A fiúknak viszont több mint a fele (52 százalék) rúg be első alkalommal ugyanebben az időszakban. Elterjedtség A debreceni fiatalok egyharmada (33 azázalék)) élete során már 40-szer vagy ennél is többször fogyasztott szeszesitalt. Az alkoholt fogyasztó diákok közül minden ötödik (21 százalék) bevallása szerint be is rúg minden alkalommal, amikor alkoholt fogyaszt. Sőt ugyanezen diákok 35 százaléka felmérést megelőző 12 hónapban is 40-szer vagy többször fogyasztott szeszesitalt. Az adatfelvételt megelőző 30 nap során bort és égetett szeszt fogyasztottak leginkább a fiatalok, míg a válaszadók 46 százaléka átlagban háromszor ivott meg rohamszerűen ötnél több italt ebben az időszakban. Összességében azonban saját megállapítása szerint a többség (71 százalék) nem jut el a berúgás szintjére22. A válaszadók 35 százaléka még soha nem rúgott be élete során, 46 százaléka nem rúgott be az elmúlt 12 hónapban, azadatfelvételt megelőző 30 nap során pedig 66 százalék tartott mértéket. Ha figyelembe vesszük, hogy a válaszadó fiatalok 48 százaléka a felmérés előtti 7 napban is fogyasztott alkoholt, mondhatjuk, hogy a berúgás a diákság nagyobb részénél nem gyakori, viszont a rendszeres alkoholfogyasztás igen elterjedt.
2. ábra A berúgásnak számít, az alkalmazott kérdőívben feltett kérdés alapján, azaz elfogyasztott bizonyos alkoholmennyiségtől kialakult állapot, amit a válaszoló berúgásnak nevez. 22 A kérdőív 19. kérdésében a diákoknak egy 10 fokozatú skálán kellett értékelniük, mennyire voltak részegek a legutóbbi alkalommal, amikor alkoholt fogyasztottak. A skála 1-es pontja („Egyáltalán nem volt hatása”) és 10es pontja („Nagyon berúgtam, nem emlékszem”) között az 5. fok a választópont. A szövegben feltüntetett 71% az ez alatti értékeléseket jelenti. 21
A preferált italfajták – az elmúlt 30 napban történt fogyasztást alapján)23 (teljes minta, N=1177 fő, százalékban)
2,50 2,25
2,24
2,19
2,05
2,00
1,78
1,75 1,50
1,25 1,00 0,75 0,50 0,25 0,00
Sör
Égetett szesz
Bor
Alcopop
A fiatalok körében egyértelműen az előre palackozott és így forgalmazott alkoholos üdítők (ciderek, breezerek, stb.) a legkevésbé népszerű szeszesitalfajta. A válaszadó diákok 42 százaléka soha nem iszik ilyen italokat, sőt további 38 százalékuk azt válaszolta, hogy amikor utoljára ivott alkoholt, akkor sem fogyasztott belőle. Ezzel szemben az alkohol legkedveltebb formája a sör24. A megkérdezést megelőző legutóbbi alkalommal az ábrán második helyet elfogalaló égetett szeszesital volt a legtöbbet fogyasztott alkohol. Az összes megkérdezett diák feleivott ilyet, míg a legutóbbi alkalommal sört csak a teljes minta 44 százaléka fogyasztott. Bort a legutóbbi alkalommal 40 százalékuk ivott, amikből pedig a legkevesebb fogy egy alkalommal, azok az előre összeállított alkoholtartalmú italok. Ezeket legutóbb a diákoknak csak 20 százaléka fogyasztotta. Összességében, kiegészítve az előzőeket tehát azt mondhatjuk, hogy a két leginkább kedvelt italfajta a sör és az égetett szesz a debreceni diákság körében. Az alkoholfogyasztás elterjedtsége nemek szerinti bontásban nem mutat igazán számottevő
Az ábra skálaértékei a gyakorisági kategóriák átlagait jelölik. A gyakorisági kategóriák és a kérdés amihez tartoznak, illetve aminek átlagaiból a diagramot készítettük a kérdőív 11-es kérdése. 24 A diagramot a kérdőív 11. kérdése alapján készítettük. ami az adatfelvételt megelőző 30 napra vonatkozó fogyasztási gyakoriságot mérte az egyes italok esetében. A diákok minden italfajtánál 1-től 7-ig terjedő különböző gyakoriságokat jelölő válaszokat adhattak, ezek átlagai láthatók az ábrán. a bal oldali függőleges skálát is így képeztük. 23
eltérést, mivel – viszonyítva a lányok csoportjához - csupán 5 százalékponttal fogyasztott több fiú alkoholt az elmúlt 30 napban.
Dohányzás Első használat A megkérdezettek több, mint egyharmada (37 százalék) saját bevallása szerint még sohasem dohányzott, ennek megfelelően azt mondhatjuk, hogy 10 diákból 6 már túl van az első cigaretta elszívásán. A megkérdezett diákok 30 százalékának 14-15 éves életkorában volt az első rágyújtása. A cigarettázás szokássá válásának dimenziója más képet mutat. A megkérdezett diákok közel háromnegyedrésze (73 százalék) bevallása szerint nem cigarettázik rendszeresen. Másként fogalmazva, a diákok 27 százaléka már rendszeres dohányosnak tekinthető. A rendszeres dohányzás megjelenésével kapcsolatban azt lehet mondani, hogy nincs olyan mértékű életkorhoz kötődő “sűrűsödés”, mint az egyszeri cigaretta kipróbálásánál tapasztaltunk, azonban a 15-16 éves korosztály ebben az esetben erőteljesebb érintettséget mutat. (A rendszeresen cigarettázók (N= 304)
42 százaléka tartozik a 15-16 éves
korosztályba. Előzetes várakozásunkkal ellentétben a A kipróbálás ugyanúgy 14-15 éves korban a legjelentősebb mind a két nem esetében külön-külön de a lányok nagyobb része próbálja ki ekkor a cigarettázást. 14-15 éves korában a fiúk pusztán 26,százaléka próbálja ki a cigizést, a lányoknál ugyanez az arány 34 százalék. Elterjedtség
A “dohányoztál-e már és mennyit” kérdésre adott válaszok megoszlása a következő: sohasem: 37 százalék, egyszer-kétszer: 17 százalék, 40-szer vagy több alkalommal: 24 százalék. Ennek alapján azt mondhatjuk, hogy az alkalmi és a rendszeres cigarettázás között szinte nincs átmenet vagy csak elvétve. Azok, akik már több mint két alakalommal cigarettáztak, azok legnagyobb része már több mint 40-szer is dohányzott.
3. ábra “Hányszor dohányoztál már életed során?” (teljes minta, N= 1177 fő, százalékban)
40-szer vagy többször
24 %
20-39-szer
4%
10-19-szer
5%
hatszor-kilnecszer háromszor-ötször
5% 7%
egyszer-kétszer
17 %
egyszer sem
37 %
A debreceni fiatalok egyötöde (20 százalék) naponta dohányzik, a fennmaradó 80 százalék bár nem napi dohányos, de a teljes minta 14 százaléka valamilyen rendszerességgel ugyanúgy részese a dohányzás szenvedélyének. A rendszeres dohányzást tekintve, a fiúk intenzívebb fogyasztók: a megkérdezett fiúk 22 százaléka dohányzott az elmúlt 30 nap során, míg a lányoknak 18 százaléka.
Debrecen, Magyarország, Európa – összehasonlítás nyolc kulcsváltozó alapján25 A következő fejezetben a debreceni kutatás adatait az országos és az európai eredményekkel hasonlítjuk össze. Ehhez az 1995 óta ismétlődő ESPAD (European School Survey Project on Alcohol and Other Drugs) felmérések szolgáltatták az adatokat. A vizsgált populációt tekintve, a debreceni kutatásunk némileg eltér az ESPAD kutatásoktól Az ESPAD kutatások 15-16 éves mintáival szemben, a debreceni mintát 13-19 éves középiskolások alkotják.
Ennek megfelelően, az összehasonlítás során a debreceni
A nyolc kulcsváltozó megegyezik a 2011-es ESPAD (European School Survey Project on Alcohol and Other Drugs) felméréseknél használt nyolc kulcsváltozóval. 25
mintából cask a 15-16 éves korcsoportra vonatkozó eredményeket vettük figyelembe. A vizsgált nyolc kulcsváltozó a következő volt: a dohányozott-e az elmúlt 30 nap során; szeszesital fogyasztás az elmúlt
nap során; rohamszerű ivás az elmúlt 30 napban26; a
legutóbbi fogyasztás során bevitt tiszta alkoholmennyiség; használt-e marihuánát élete során; használt-e más tiltott drogok használata élete során; használt-e élete során inhalánsokat; használt-e élete során orvosi rendelvény nélkül nyugtatót, altatót.
Az összehasonlítás
eredményeit a 4. táblázat tartalmazza. 4. táblázat A debreceni, az országos és az európai eredmények az ESPAD felmérések nyolc kulcsváltozója alapján (15-16 éves korcsoport, az országos és európai adatok forrása: ESPAD Report Summary, 2011)
Cigarettázás az elmúlt 30 napban Alkoholfogyasztás elmúlt 30 napban Rohamszerű ivás az elmúlt 30 napban („nagyivás”) Legutóbbi fogyasztás során bevitt tiszta alkoholmennyiség Marihuána használat élete során Más tiltott drog Altató, nyugtató (orn.30) használata élete során Inhalánsok használata élete során31
Debrecen 31 27
Magyarország 37
Európa 28
7228
61
57
46
45
39
4,1 cl29
5,2 cl
5,1 cl
10
19
17
18 10
8 9
6 6
3
10
9
A táblázat alapján a debreceni fiatalokat relative rosszabb adatokkal jellemezhetjük az alkoholfogyasztás és az egyéb tiltott drogok használata terén . Ugyanakkor – viszonyítva az országos és az európai adatokhoz - kevesebb mennyiségű tiszta alkoholt isznak, amely Ennél a változónál azt mértük, hogy az elmúlt 30 napban hány alkalommal ittak a diákok egymás után ötnél több italt. 1 ital=fél liter sör / fél liter cider / fél liter előre palackozott alkoholos üdítő ital / 15 cl bor / 5 cl vagy 4 cl égetett szesz. 27 Kék szín=A magyar átlagnál jobb, de az európainál rosszabb. 28 Piros szín=Magyar és európai átlagnál is egyaránt rosszabb. 29 Zöld szín= Magyar és európai átlagnál is egyaránt jobb. 30 Orn. jelentése orvosi rendelvény nélkül 31 A „betépés” állapotának elérése céljából. 26
részben csökkentheti az intenzívebb alkoholfogyasztási mutató jelentőségét. A tiltott drogok (ecstasy, mefedron, amfetamin, LSD, crack, kokain, heroin, más ópiátok, mágikus gomba, GHB (gina), egyéb intravénás drogok) legalább egy alkalommal már történt fogyasztásának kiugróan magas debreceni aránya felhívja a figyelmet a mindig megújuló designer drogok problémájára is.
Szabadidő és online tér A szabadidő eltöltése Sportolás A debreceni fiatalok 71 százaléka hetente legalább egy alkalommal sportol. A legalább heti alkalommal sportolók (829 fő) 49 százaléka majdnem minden nap végez valamilyen testmozgást. A válaszadók 16 százaléka havonta 1-2 alkalommal, 13 százaléka évente néhány alkalommal vagy egyáltalán nem sportol. A mindenképpen biztató eredmények eredhetnek az egészséges életmódra nevelés gyakorlatából, aminek része az iskolákban is folytatott egészségmegőrzéssel kapcsolatos ismeretek átadása. Az egészséghit-modell32 egyik változójának eredményeivel összevetve az előző gyakoriságokat (“mennyit tudsz arról, hogyan őrizheted meg egészségedet?”) a gyakran sportolókéhoz hasonlóan magas azon válaszadók aránya (83 százalék) akik úgy érzik, sok információval rendelkeznek, vagy szinte mindent tudnak arról, hogyan őrizhetik meg egészségégüket. A fiúk többet sportolnak mint a lányok: míg a fiúk 44 százaléka saját bevallása szerint majdnem minden nap sportol, addig a lányoknál ugyanezen mutató értéke csak 26 százalék.
Bulizás A debreceni fiatalok többsége (86 százalék) szabadidejének egy részét bulizással tölti. A bulizástól nem elzárkózók között azok vannak többségben, akik havonta 1-2 alkalommal járnak bulizni (40 százalék), míg a heti rendszerességgel bulizók aránya 26 százalék. A fiúk valamivel gyakrabban járnak bulizni mint a lányok. A havonta pár alkalommal szórakozók között a fiúk és a lányok aránya 44, illetve 56 százalék, viszont a hetente bulizók között a fiúk vannak többen (52, illetve 48 százalék). Az ennél is gyakrabban, hetente többször, vagy akár majdnem minden nap szórakozok 56 százalék fiú, míg a lányoknak csak 48 százalék jár el ilyen gyakorisággal.
az egészségséghit-modell egy a prevenció szempotnjából fontos, több változót magába foglaló modell , a későbbiekben bővebben is szót ejtünk róla. 32
Filmek és sorozatok A fiatalok több, mint háromnegyedrésze (79 százalék) gyakran néz filmet vagy sorozatot. Ezért nem meglepő, hogy a válaszadók több, mint egyharmada (39 százalék) majdnem minden nap tévé (video vagy DVD lejátszó, illetve internet) előtt ülve valamilyen film nézésével tölti szabadidejének egy részét. Azok, akik még mindig relative gyakran, de az előzőeknél ritkábban, hetente párszor néznek filmet, vagy sorozatot 40%-át adják a teljes mintának..A fennmaradó, filmet vagy sorozatot “ritkán fogyasztó” 21 százalék is két részre bontható. Ez a következőképpen néz ki: 14% néz filmet vagy sorozatot havonta párszor, és mindösszesen 7% az aránya azoknak akik csak évente párszor, vagy egyáltalán nem töltik ezzel az idejüket. Nemek szerint nincsenek említésre méltó különségek.
Hobbik A debreceni fiatalok több mint felére (53 százalék) jellemző, hogy a kérdőívben felsorolt tevékenységeken kívül33 van olyan hobbija, amivel hetente több alkalommal, illetve napi gyakorisággal foglalkozik. A szabadidejében hobbival foglalkozók 28 százaléka havonta néhány alkalommal, 12 százaléka évente néhányszor végzik a számára tetsző tevékenységet. (Csupán a válaszadók 5 százaléka nem jelölt a felsoroltakon kívüli hobbiként végzett tevékenységet). Ezek a gyakorisági adatok annak fényében kedvezőek, hogy nem tartalmazzák a PC/konzol játékok hobbiszerű használatát. Ugyanakkor az sem kizárt, hogy a “más
hobbi”
kategóriát
több
esetben
valamilyen
egyéb
szabadidős
vagy sport
tevékenységként értelmezték a válaszadók.
PC/Konzol A játékkonzollal vagy PC játékokkal gyakran, azaz hetente többször vagy akár minden nap játszik a debreceni diákok több mint 40 százaléka. Az adatfelvételt megelőző hónapban, egy átlagos napon a válaszadók 57 százaléka közel egy órát töltött játékkal. Ennek a csoportnak több mint egyharmada (36 százalék) egy óránál is több időt játszott online játékokkal. Amint a “Problémás internet és játékhasználat” fejezetben részletesen taglaljuk, a valamilyen gyakorisággal a diákok több mint felét (55 százalék) érintő tevékenység nem feltétlenül ad okot az aggodalomra. A játékkonzollal vagy PC játékokkal eltöltött idő a fiúkat A tevékenységek megegyeznek az ebben a fejezetben részletesen taglalt szabadidős tevékenységekkel: Pc/konzol játékok; sport; könyvolvasás; buli; sorrozat/film; sportfogadás; 33
jelentősen intenzívebben jellemzi, mint a lányokat: a fiúk 31 százaléka hetente legalább egy alkalommal, 43 százalékuk napi gyakorisággal játszik PC vagy konzol játékkal, míg a lányoknál 8, illetve 3 százalék a megfelelő arány.
Könyvolvasás A debreceni fiatalok 16 százaléka soha nem olvas könyvet a tankönyveken kívül. Évente néhány alkalommal 30 százalék, ennél gyakrabban, de nem hetente 26 százalék, legalább hetente egy alkalommal 16 százalék, míg majdnem minden nap 12 százalék azok aránya akik olvasnak. Úgy véljük, hogy mindenképpen elgondolkodtató, hogy a diákok csupán 28 százaléka tekinthető rendszeres könyvolvasónak, azaz legalább hetente egy alkalommal vagy gyakrabban olvas valamilyen könyvet. A rendszeres (legalább heti gyakorisággal) olvasás nagyobb arányban jellemzi a lányokat (37 százalék), mint a fiúkat (18 százalék).
Tippmix/Sportfogadások A debreceni fiatalok közel egyharmada (30 százalék) szokott sportfogadásokat kötni, de majdnem minden napi gyakorisággal csupán 5 százalékuk fogad.. Az efféle szerencsejáték is erősen addiktív lehet, ezért úgy véljük, hogy a prevenció során a mértékletességnek (mint az egészséges életmód nélkülözhetetlen összetevőjének) ebben a kontextusban is meg kell jelenni. Mivel csupán a jelenség gyakoriságát mértük, így nem megalapozott szenvedélybetegnek tekinteni azokat a fiatalokat, akik szinte minden nap fogadnak. A fogadás elsősorban a fiúk körében népszerű, mivel a fiúk csoportjában 47 százalék, a lányok körében 15 százalék a valamilyen gyakorisággal sportfogadók aránya.
