DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK

DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK Debrecen 35. számú országos főút – 058/14 hrsz-ú beépítésre nem szánt terület – 057 hrsz-ú út által határolt területrészét érintő településrendezési terv módosítását érintő MÓDOSÍTÁSÁT MEGALAPOZÓ MUNKARÉSZ

Törzsszám: VO-1/2014 ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT MUNKARÉSZ 314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet 38. §. szerinti VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ 2015. június

DEBRECEN NYULASI GAZDASÁGI TERÜLET BŐVÍTÉSE 2015

DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK Debrecen 35. számú országos főút – 058/14 hrsz-ú beépítésre nem szánt terület – 057 hrsz-ú út által határolt területrészét érintő településrendezési terv módosítását érintő MÓDOSÍTÁSÁT MEGALAPOZÓ MUNKARÉSZ ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT MUNKARÉSZ ALÁÍRÓLAP Felelős tervező:

Gábor István okleveles építészmérnök várostervező névj. sz.: TT-09-0036 Tervező:

Nagyhaju Attila okleveles településmérnök, várostervező névj. sz: TT-09-0637 Környezetvédelmi szakági tervező: Lévai Béla környezetvédelmi szakmérnök, szakértő névj. sz.: SZKV-1.1/09-0036, SZKV-1.2/09-0036, SZKV-1.3/09-0036, SZKV-1.4/09-0036, Tájrendezés szakági tervező:

Zsila László okleveles táj- és kertépítészmérnök névj. sz.: TK-09-0583/16. Közlekedés szakági tervező:

Gulyás Imre okleveles építőmérnök, közlekedéstervező névj. szám.: K1d-1/09-0057, KÉ-T/09-0057 Vízi közművek, energiaellátás: Szabó Lóránt okleveles gépészmérnök névj. sz.: Tv-T-09 0408, Te-T 09-0408

Hírközlés szakági tervező: Ádám Veress Ferenc villamosmérnök,településtervezési hírközlési tervező névj. sz.: TH-15-0391, 15-30004 *Az eredeti aláírásokat tartalmazó dokumentáció az Önkormányzatnál található.


TARTALOMJEGYZÉK (készült a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. sz. melléklete szerinti tematikával)

1.KÖRNYEZETALAKÍTÁS TERVE 1.1. TELEPÜLÉSRENDEZÉSI JAVASLATOK 1.1.1. Javasolt településszerkezeti, területfelhasználási rendszer bemutatása 1.1.1.1.-1.1.1.2. Beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek 1.1.1.3. szerkezet meghatározó nyomvonalas és tagoló elemek 1.1.1.4. védelmi és korlátozó elemek 1.2. A VÁLTOZÁSSAL ÉRINTETT TERÜLETEK ÖSSZEFOGLALÓJA ÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI 1.2.1. a településszerkezeti változások bemutatása 1.2.2. a településszerkezeti változások területrendezési tervekkel való összefüggéseinek bemutatása 2.1. TÁJRENDEZÉSI JAVASLATOK 2.1.1. Tájhasználat, tájszerkezet javaslata 2.1.2. Természetvédelmi javaslatok 2.1.3. Tájvédelmi és tájképvédelmi javaslatok 2.1.4. Biológiai aktivitásérték változása 2.2. ZÖLDFELÜLETI RENDSZER FEJLESZTÉSE 2.2.2. Zöldfelületi ellátottság alakulása 2.2.3. Zöldfelületek ökológiai szerepének erősítésére vonatkozó javaslatok 3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK 3.1 Közúti hálózati kapcsolatok 3.2. Főbb közlekedési csomópontok

3.4. Közösségi közlekedés 3.6. Főbb gyalogos és kerékpáros közlekedés

3.7. Gépjármű elhelyezés, parkolás 4. KÖZMŰVESÍTÉSI JAVASLATOK 4.1. viziközművek (vízellátás, szennyvízelvezetés, csapadékvíz-elvezetés) 4.2. energiaellátás 4.3. hírközlés (távközlés, műsorszórás, adatátvitel) 4.4. megújuló energiaforrások alkalmazása, környezettudatos energiagazdálkodás, egyedi közműpótlók 5. KÖRNYEZETI HATÁSOK ÉS FELTÉTELEK 5.2.1. A várható környezeti hatások elemzése 5.2.2. Szinergikus hatások szerinti megítélés 5.2.3. Országhatáron átterjedő hatás 5.2.4. Környezetre kockázatos hatások megítélése 5.2.5. A tervben megfogalmazott módosítás nagyságrendje alapján 5.2.6. Védett területek érintettsége 5.2.7. Társadalmi, gazdasági folyamatok, környezeti elemek változásai 5.3. Környezetterhelési szempontból a módosítás hatásai 5.3.1. Települési környezet védelme 6. HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVVEL VALÓ ÖSSZHANG BEMUTATÁSA 7. SZABÁLYOZÁSI KONCEPCIÓ 8. BEÉPÍTÉSI TERV 9. KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS


1.KÖRNYEZETALAKÍTÁS TERVE 1.1. TELEPÜLÉSRENDEZÉSI JAVASLATOK 1.1.1. Javasolt településszerkezeti, területfelhasználási rendszer bemutatása A hatályos településszerkezeti terv területfelhasználási adatai:

területfelhasználás jellege mezőgazdasági korlátozott használatú terület

területe (ha) 1,02

Debrecen településszerkezeti tervét Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a 124/2001. (VI. 21.) Kh. számú határozatával állapította meg. A hatályos településszerkezeti terv szerint a módosítással érintett terület beépítésre nem szánt mezőgazdasági korlátozott használatú terület (Mk) csakúgy, mint a 058/44 hrsz-ú ingatlan keleti területrésze. 2.sz. ábra A településszerkezeti terv módosítása révén kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gk) területfelhasználás kerül rögzítésre. A terület városkapu szereppel bír. Javaslat a településszerkezeti terv módosítására A mezőgazdasági korlátozott használatú területfelhasználás (Mk) helyett kereskedelmi szolgáltató gazdasági területfelhasználás (Gk) kerül rögzítésre a 058/42 hrsz-ú területen. Ezzel egyidejűleg a korábbi (2005-ös) főépítészi állásfoglaláson alapuló övezethatár módosításból adódó szerkezeti terv változás átvezetésére, korrigálására is sor kerül, így a 058/44 hrsz-ú ingatlan keleti területrészén is kereskedelmi szolgáltató gazdasági területfelhasználás (Gk) kerül rögzítésre.

a településszerkezeti terv módosítási javaslata

1.1.1.1.-1.1.1.2. Beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek nagysága kis mértékben változik. területi mérleg területe jelenlegi területfelhasználás jellege tervezett területfelhasználás jellege (ha) mezőgazdasági korlátozott használatú terület 1,02 kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület 2,8898 teljes tervezési terület: 3,9014ha beépítésre szánt területek 2,8898 változás: 0,8725ha beépítésre nem szánt területek 1,02

területe (ha) 3,9014 3,9014 0

Újonnan beépítésre szánt terület a központi, belterülethez kapcsolódó beépítésre szánt területhez a 35. sz. főút túloldali területével együtt közvetlenül kapcsolódik, kiegészíti azt.


1.1.1.3. szerkezet meghatározó nyomvonalas és tagoló elemek A tervezési terület nyugati határát a 35. sz. főút, a nyugati sarkát a Debrecen –Tiszalök vasúti mellékvonal érinti. Keleti határát a 057 hrsz-ot viselő külterületi út jelöli. Északi határán kialakult mezőgazdasági zárvány telkeket (058/14-15 hrsz-ú szántók) a TEVA iparvágány határolja le. - szerkezetalkotó és tagoló közlekedési elemek - vasúti és országos úthálózati elemek - jelen módosítással nem változnak. - szerkezetalkotó zöldfelületi rendszerek, vízfolyások hálózata nem érinti a tervezési területet, a Tócó csatorna a 35. sz. főút túloldalán húzódik. Beépítésre nem szánt területek – melyek a tervezési terület csak a főút túloldalán jelenik meg A különleges mezőgazdasági terület (058/14-15 hrsz-ú szántók), a 057 hrsz-ú külterületi út túloldalára jelölt erdőterület fejlesztés (jelenleg gyümölcsös és szántó művelésben áll), a MAVIR alállomás körül. A módosítással érintett területtől keletre húzódik a Nagyerdő. - a város területére érkező 400 kV-os átviteli hálózat és a 120 kV-os elosztóhálózat elemei a tervezési területet érintik, mint felsővezeték rendszerek. Így átszeli a 058/42 hrsz-ú – módosítással érintett telket a 132 kV-os elosztó hálózati vezeték és több 22 kV-os vezeték. 1.1.1.4. védelmi és korlátozó elemek - vasúti és közúti elemek országos előírásából fakadó védőtávolságok a tervezéssel érintett területet a 35. sz. főút mentén érintik; - nagyfeszültségű elektromos felsővezetékek védőtávolsága érinti a tervezési területet. Táji és természetvédelmi elemek, területek nem érintik a tervezési területet. Kulturális örökségvédelmi elemek közül régészeti érdek jelenik meg a területen, melyet az örökségvédelmi adatszolgáltatásnak megfelelően rögzítettünk. Egyéb védelmi, korlátozó elem nem jelenik meg a területen. 1.2. A VÁLTOZÁSSAL ÉRINTETT TERÜLETEK ÖSSZEFOGLALÓJA ÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI 1.2.1. a településszerkezeti változások bemutatása A tervezési terület északkeleti határoló telke jelenleg mezőgazdasági korlátozott használatú terület (Mk) besorolású. Kiterjedése: 1,02ha. A módosítással a telektömb többi telkének területfelhasználásához hasonlóan kereskedelmi-, szolgáltató gazdasági terület (Gk) besorolást kap.

A területfelhasználás változásának indoklása: A tervezéssel érintett területen infrastrukturális elemekkel erősen terhelt mezőgazdasági (szántó művelésű) területhasználat megszüntetésével, e telek hozzácsatolható a kialakult kereskedelmi és szolgáltató telephelyek területfelhasználásához.


1.2.2. a településszerkezeti változások területrendezési tervekkel való összefüggéseinek bemutatása

térségi területfelhasználás szintjén jelen elemzés a 13/2010. (IX.17.) Ör. rendelettel jóváhagyott Hajdú-Bihar Megye Területrendezési Terve (továbbiakban: MTrT) alapján készült.

Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. tv. (továbbiakban: OTrT) 31/B.§-a szerint: ”b) a megyei területrendezési tervben megállapított térségi területfelhasználási kategóriákon belül az e törvénynek az MTv.-vel megállapított 6. § (2) bekezdésének előírásait kell alkalmazni,” Térségi területfelhasználás tekintetében a tervezési területen módosítással érintett terület – beépítésre nem szánt területből beépítésre szánt területté módosítás – városias települési és mezőgazdasági térséget érint. az MTrT szerint jelenleg mezőgazdasági térségbe sorolt: a módosítással érintett terület nagysága: a mezőgazdasági térségből 2015-ben átsorolt terület nagysága (DIP): a (folyamatban lévő) tervezett módosítással a mezőgazdasági térség csökkenése:

16.823,58 ha 1,02ha 49,11ha Σ16773,45 ha (99,70%)

A térségi szerkezeti terven és az OTrT szerkezeti tervén jelölt infrastrukturális elemek nem érintik a tervezési területet. Országos és megyei térségi övezeti tervek: Országos övezetek szintjén az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXXVI. törvény (továbbiakban: Tftv.), a térségi övezetek szintjén jelen elemzés a 13/2010. (IX.17.) Ör. rendelettel jóváhagyott Hajdú-Bihar Megye Területrendezési Terve (továbbiakban: MTrT) alapján készült.

Az ökológiai magterület, ökológiai folyosó és ökológiai pufferterület övezetei (MTrT 3.1. sz. mell.) – a 282/2009. Korm. rendelet szerinti adatszolgáltatás szerint nem érintik a tervezési területet.


MTrT kivonata (bal oldali kép) és a HNP adatszolgáltatása alapján szerkesztett ökológiai magterület helyzete (jobb oldali kép) a tervezési területhez képest

2. Az Tftv. szerinti kiváló termőhelyi adottságú szántóterület.

kivonat az OTrT és az MTrT 3/2. és az mellékletéből

„12/A. § (1) A kiemelt térségi és megyei területrendezési tervek, valamint a településrendezési eszközök készítése során a 12. § (1) és (2) bekezdésében felsorolt térségi övezetek által érintett területeket az országos, a kiemelt térségi és a megyei övezetek területi érintettségével kapcsolatos állásfoglalásra kötelezett államigazgatási szervek köréről szóló kormányrendelet szerint, az abban meghatározott államigazgatási szervek előzetes adatszolgáltatása figyelembevételével kell lehatárolni.” A jogszabályban meghatározott államigazgatási szerv nem adott tájékoztatást a kiváló termőhelyi adottságú szántóterületek lehatárolásához és kiterjedéséhez. Az elhelyezkedése térképi beazonosítás alapján nem érinti az újonnan beépítésre szánt területek lehatárolását. Újonnan beépítésre szánt – szerkezeti terven mezőgazdasági terület kiterjedése: 1,02 ha.


3. Az OTrT szerinti jó termőhelyi adottságú szántóterület

kivonat az Tftv. 3/3. mellékletéből

„12/A. § (1) A kiemelt térségi és megyei területrendezési tervek, valamint a településrendezési eszközök készítése során a 12. § (1) és (2) bekezdésében felsorolt térségi övezetek által érintett területeket az országos, a kiemelt térségi és a megyei övezetek területi érintettségével kapcsolatos állásfoglalásra kötelezett államigazgatási szervek köréről szóló kormányrendelet szerint, az abban meghatározott államigazgatási szervek előzetes adatszolgáltatása figyelembevételével kell lehatárolni.” A jogszabályban meghatározott államigazgatási szerv nem adott tájékoztatást jó termőhelyi adottságú szántóterületek lehatárolásához, és kiterjedéséhez. Az elhelyezkedése térképi beazonosítás alapján nem érinti az újonnan beépítésre szánt területek lehatárolását. Újonnan beépítésre szánt – szerkezeti terven mezőgazdasági terület kiterjedése: 1,02ha. 4. Az OTrT szerinti kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete az erdőkataszteri nyilvántartásban rögzítettek alapján erdőtag nem érinti a tervezési területet. A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály Erdészeti Osztálya a 282/2009. Korm. rendelet szerinti adatszolgáltatásában a tervezési területet érintő módosításhoz hozzájárul.

kivonat az OTrT 3/4. mellékletéből és a módosítással érintett terület jelölése az Erdészeti Adattár térképén (http://erdoterkep.mgszh.gov.hu/)


5. Az OTrT szerinti tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetének pontosítását a megyei területrendezési terv még nem tartalmazza, lehatárolásához és kiterjedéséhez a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága nem adott tájékoztatást. A tervezési terület nem érinti a fenti övezetet.

kivonat az OTrT és MTrT 3/5. sz. mellékletéből

„12/A. § (1) A kiemelt térségi és megyei területrendezési tervek, valamint a településrendezési eszközök készítése során a 12. § (1) és (2) bekezdésében felsorolt térségi övezetek által érintett területeket az országos, a kiemelt térségi és a megyei övezetek területi érintettségével kapcsolatos állásfoglalásra kötelezett államigazgatási szervek köréről szóló kormányrendelet szerint, az abban meghatározott államigazgatási szervek előzetes adatszolgáltatása figyelembevételével kell lehatárolni.” A jogszabályban meghatározott államigazgatási szerv nem adott tájékoztatást a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület lehatárolásához és kiterjedéséhez. Az elhelyezkedése térképi beazonosítás alapján nem érinti az újonnan beépítésre szánt területek lehatárolását (az MTrT szerinti övezeti tervlapon az erdőgazdasági térség határával megegyező a tervezési terület közelében). 6. Az Tftv. szerinti világörökségi és világörökségi várományos terület övezete a települést nem érinti.

7. Az OTrT szerinti országos vízminőség-védelmi terület övezete A Nemzeti Környezetügyi Intézetet Ti-NeKI az övezeti érintettséggel kapcsolatban megkerestük, adatszolgáltatás megerősítette, hogy az övezet érinti a tervezési területet. A terület ráesik Debrecen II. vízműtelep kútjainak 50 elérési idejű védőterületére. A felszín alatti vizek védelmére hívta fel a figyelmet. A vízbázisok védelme érdekében a csapadékvíz megfelelő elvezetéséről gondoskodni kell.


8. Az OTrT szerinti nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkár-elhárítási célú szükségtározók területének övezete nem érinti a tervezési területet. 9. Az OTrT szerinti kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezete a település közigazgatási területét lefedi, de honvédelmi érdek - a 282/2009. Korm. rendelet szerinti érinti érintett államigazgatási szerv tájékoztatását is figyelembe véve (hivatkozással a HM Hatósági Hivatal 4516-1//hhi ikt. számú levelére) – nem érinti a tervezési területet. OTrT 12. § (2) bekezdése szerinti további megyei övezetekkel való összefüggések bemutatása: 10. Az MTrT és az OTrT 19/A. §-a szerinti erdőtelepítésre javasolt terület övezete az érintett államigazgatási szerv tájékoztatásának hiányában nem határozható meg, térképi beazonosításon a tervezési terület környezetét nem érinti.

kivonat a MTrT 3/3. sz. mellékletéből

11. A Tftv. 19/B. §-a szerinti ásványi nyersanyagvagyon-terület övezete (hivatkozással a BAZ Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Bányászati Osztálya által 861-2/2015. ikt. számú levelében foglaltakra) a tervezési területet nem érinti. 12. A Tftv. 23. §-a szerinti rendszeresen belvíz járta terület övezete (hivatkozással a TIVIZIG K000138-0234/2014. ikt. számú levelében foglaltakra) a tervezési területet érintő 48b Kösely belvíz öblözetet belvízzel nem, vagy alig veszélyeztetett területként határozza meg.

13. A Tftv. 25. §-a szerinti földtani veszélyforrás területének övezetét a hatályos MTrT nem tartalmazza, adatszolgáltatásában a (hivatkozással a Miskolci Bányakapitányság által MBK/1581-3/2014. ikt. számú levelében foglaltakra) nem jelenít meg ágazati érdeket erre a szakterületre vonatkozóan az államigazgatási szerv.


13. A Tftv. 27/A. §-a szerinti honvédelmi terület övezetét a hatályos MTrT tartalmazza. (a 9. pont szerinti államigazgatási vélemény alapján a tervezési területet nem érint honvédelmi érdek)

A Tftv. VI/A. fejezetében ajánlott megyei övezetek közül a hatályos MTrT tartalmazza a tájrehabilitációt igénylő terület övezetét. AZ érintett tervezési területet érinti a lehatárolás.

2.1. TÁJRENDEZÉSI JAVASLATOK 2.1.1. Tájhasználat, tájszerkezet szempontjából a tervezett beavatkozás a város tájszerkezeti elemeit nem befolyásolja. 2.1.2. Természetvédelmi érdek nem jelentkezik a tervezési területen és hatáskörzetében. 2.1.3. Tájvédelmi és tájképvédelmi javaslatok A módosítással érintett terület jelen állapotában nem tartalmaz tájszerkezeti jelentőségű elemet, illetve védendő táji elemet. A tervezési terület méreténél fogva és a telek közműterheltségét is figyelembe véve csak kisebb beavatkozási lehetőségek kerülhetnek szóba. Javasolt az ingatlan Ny-i és É-i részein, valamint a D-i előkertben és a K-i szabad sarokban megfelelő mennyiségű és minőségű, a természetes növénytársulásokhoz tartozó fa telepítésével a leendő építményt eltakarni. Javasolt ezen telepítések előzetes tervezéséhez kötni építési engedély kiadását, a használatbavételi engedélyt pedig a telepítés előzetes végrehajtásához, a fák takaró tulajdonságainak mielőbbi realizálása érdekében. A szükséges cserje állomány telepítése az építkezés lezárását megelőzően, a használatba vételi engedély kiadása előtt javasolt elvégeztetni és megkövetelni.


2.1.4. Biológiai aktivitásérték változása A terület hatályos településszerkezeti tervén jelölt és a tervezett állapotnak az összehasonlító vizsgálata a biológiai aktivitás értékek összesítése miatt az Étv. 7.§ (3) bekezdése b.) pontja szerint szükséges. A 9/2007. (IV.3.) ÖTM rendelet 1. melléklete szerint a területfelhasználások változásának követése alapján kis mértékben változhat a terület biológiai aktivitása. tervezéssel érintett terület 12. 46.

értékmutató 0,4 3,7

kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület általános mezőgazdasági terület összesen:

vizsgálati érték 1,15588 3,74292

módosítási javaslat szerinti szerkezeti terven értékmutató vizsgált terület tervi érték 0,4 3,9014 1,56056 3,7 0 0 1,5606

módosítási területek 12. 46.

hatályos szerkezeti terven vizsgált terület 2,8898 1,02 4,8988

kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület általános mezőgazdasági terület összesen:

Ezzel a terület aktivitásértéke nem feleltethető a jogszabályi előírásoknak. Felületminőség alapján a fenti aktivitásérték korrigálható a terület elvárható – szabályozott területhasználata szerint: meglévő állapot módosítási területek 19. 2. 3. 15. 18 3.

szántó épület által elfoglalt terület lélegző burkolatú felület egyszintes növényállomány kétszintes növényállomány burkolat nélküli vagy lélegző burkolatú út összesen:

vizsgálati értékmutató vizsgált terület érték 3,2 0,7244 2,3181 1,0

0,1485 2,5260

0,2079

módosítási javaslat szerinti tervezett értékmutató tervi érték terület 3,2 0 0 0 0,1680* 0 1 0,1514 0,1514 5 0,2048 1,0240 6 0,2003 1,2018 1,0

0,1485

0,2079

2,5851

*Az

elhelyezhető épület nagyságát befolyásolja a légvezetékek telepítési korlátozása, ezért nem éri el a szabályozásban rögzített maximális beépíthetőséget.

2.2. ZÖLDFELÜLETI RENDSZER FEJLESZTÉSE Zöldfelületi rendszer elemeinek fejlesztési javaslatai A javasolt, ill. korábbi hatályos rendezési tervben meghatározott telken belüli parkosítások rendkívül fontosak, nem maradhatnak meg terv szinten, hanem a mielőbbi telepítések kivitelezése elvárás. Javasolt a fa telepítések engedélyezési tervezése után kiadni az építési engedélyeket, a használatbavételi engedély kiadásának feltételéül szabni a teljes növénytelepítés megtörténtét igazolni. Ezen növényállományok telepítésének a települési és a szántóföldi klímára, valamint a létminőségre gyakorolt hatása felbecsülhetetlen értékű. A fásítások gazdálkodásában elő kell írni a szükséges technológiai utasításokat, melyek biztosítják a védendő értékek fennmaradását, kímélését. Javasolt a szükséges fásítások elvégzéséhez rögzíteni a használatba vételi engedélyek megadását. A gazdasági területen jellemzően kétszintes egyszintes növényállományú parkosítás előírása javasolt, melynek tervezését arra jogosult táj- és kertépítész mérnök engedélyezési terve alapján javasolt megkövetelni. 2.2.2. Zöldfelületi ellátottság alakulása Aktív zöldfelületek aránya a jelenlegi tájhasználati (intenzív mezőgazdasági hasznosítás monokultúrája)) meglévő állapothoz képest is változhat, elsősorban a terület telepített növényállomány minőségi és fenntartási lehetőségeivel.


2.2.3. Zöldfelületek ökológiai szerepének erősítésére vonatkozó javaslatok A telephely nagy felületű, belső területein lehetőleg többszintes növényállománnyal fedett zöldfelületek kialakítása javasolt, a fasorok-zöldsávok telepítésének javaslata is ezt a szerepet szolgálja. A zöldfelületek ökológiai szerepe rendkívül fontos, az épületekkel sűrűn betelepült telephelyek esetében különösen. A növényzet javítja a mikroklímát (hűti, párásítja, segít a levegő megszűrésében), gyengíti az időnként erős szélhatásokat, szélmentes meleg időjárás esetén viszont beindítja a terület átszellőzését. Települési klíma A telephely klímája a települések belterületére jellemzően fog alakulni, vagyis az Alföldre jellemzően az országos átlagtól melegebb és szárazabb nyáron, télen pedig hidegebb. A tenyészidőszakra eső csapadék 250-300mm körüli, a téli csapadék azonban segíti a növényzet tavaszi megindulását. A beépítettséggel járó területhasználat változás feltételezi a gondozott zöldfelületi rendzsert, többszintes növényállományt, mely elősegíti a terület klimatikus védettségét. 3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK Közlekedésfejlesztés Feladata: a tervezési terület feltárási rendszerének meghatározása, a közlekedési létesítmények területének, építési telkének, azok rendeltetésszerű felhasználásának szabályozása, a forgalmi csomópontok és az útkereszteződések kialakításának rögzítése. A közlekedési területek helybiztosítását a gépjármű terhelés telítettségi időszakára kell megtervezni. Ugyancsak ezt az időszakot kell figyelembe venni a településrész távlati mértékadó csúcsórai terhelésének és ebből a mozgó- és állóforgalom részére szükséges beépítési szélességek, valamint a gépjárművek elhelyezésével kapcsolatos területigények meghatározásánál. Közúthálózat és forgalmi rend: A közutak osztályba sorolását a településszerkezeti terv alapján kell megállapítani (a belterületi közút hálózati besorolása azonos vagy magasabb osztályú legyen, mint a közvetlenül kapcsolódó külterületi közúté). Az osztályba sorolásnál ajánlott figyelembe venni a kialakult állapotokat, a kötöttségekből eredő kedvezőtlenebb környezeti viszonyokat, az időközben előírt belterületi sebességküszöböket. Határoló külső és belső utak: A határoló utak az országos és városi úthálózathoz tartoznak. Műszaki paraméterek a közutak tervezése (ÚT 2-1.201), szabályozási szélességeiket a DÉSZ és a szabályozási terv alapján kell meghatározni. Országos főutak: (belterületi főutak B.III.a.A.) 35. sz. II. rendű országos főút belterületi szakasza: Böszörményi út. A tervezési területet nyugatról határolja, 2x2 forgalmi sávos burkolattal és öbölben elhelyezett tömegközlekedési megállókkal rendelkezik. A város egyik legjelentősebb bevezető útvonala. Települési mellékutak:

(belterületi lakó és kiszolgáló utak B.VI.d.D.)

Lakó és kiszolgáló utak: 057 hrsz.-ú kiszolgáló út (nem közterület): A tervezési területet keletről határolja, kétirányú (4.00 m széles) útburkolattal, füvesített padkával és szikkasztó árokkal rendelkezik. A burkolat szélességét javasolt, de nem kötelező minimum 6.00 m-re felbővíteni a távlati forgalom nagyság függvényében. 058/45 hrsz.-ú kiszolgáló út (nem közterület): A tervezési területet kelet-nyugati irányban feltáró út, kétirányú (6.00 m széles) útburkolattal, füvesített padkával és szikkasztó árokkal rendelkezik, mely összeköti a 057 hrsz.-ú utat a Toyota Autókereskedés belső úthálózatával. 3.2. Főbb közlekedési csomópontok:

A tervezési területet a 35. sz. II. rendű főútról lehet megközelíteni egyrészt a teljes-értékű (külön balrakanyarodósávos) Újgát – 057 hrsz.-ú kiszolgáló út csomópontján (78+130 km sz.) keresztül, valamint a MOL


üzemanyagtöltő állomás balra kanyarodósávos csomópontján (78+032 km sz.) keresztül és annak szerviz-útját és a Toyota Autókereskedés magánútját használva. A belső lakó- kiszolgáló utak keresztezéseiben, csatlakozásainál egyszerű alá-fölé rendeléssel kell a forgalmat szabályozni. A lakó-kiszolgáló utak találkozásainál egyszerű alá-fölé rendelés, vagy csak a „jobbkéz - szabály” is elegendő. A forgalmi csomópontok vagy útkereszteződések geometriai rendezését osztályozókkal való bővítését a napi csúcsóra forgalom függvényében kell végrehajtani. Ugyanez vonatkozik a jelzőlámpás forgalomirányítás bevezetésére is. Ennél azonban mérlegelni kell a forgalombiztonság fokozását, a tömegközlekedés elősegítését, a mellékági forgalmaknak a főáramlatba történő biztonságos becsatlakozásának lehetőségét is. Lakó és intézményterületi parkolás: A lakó és intézményterületeken az álló gépkocsiforgalom elhelyezését saját telken belül kell biztosítani. A meglévő kétirányú 4.00 m széles 057 hrsz.-ú út mellett a parkolás még rövid időre sem megengedhető. A 058/45 hrsz.-ú vegyes-forgalmú burkolat lehetővé teszi a rövid idejű parkolást a burkolatszélekkel párhuzamosan, de ezek nem számíthatók bele a parkolási mérlegbe. Parkolószám kalkuláció: üzemi tevékenység esetén: 840m2 üzemi alapterület után P5; 840m2 raktárterület után P2, összeswen: P7 kereskedelmi-szolgáltató tev.: 100m2 árusítótér után P10; 1580m2 raktár után P2, összesen: P12 Tömegközlekedés: A tervezési terület tömegközlekedési ellátását a határoló útvonalon (Böszörményi út) jelenleg is közlekedő autóbusz viszonylatok kielégítik. Gyalogos közlekedés: A gyalogosok közlekedésére a tömbbelső feltáró útjának vegyes-forgalmi kialakítása ad megoldást. A jellemző keresztszelvényen bejelöltük a lehetséges kialakítási módokat. Kerékpáros közlekedés: A kerékpárút hálózatot bővíteni nem szükséges, mivel az észak - déli irányú (Debrecen – Józsa) gyalogos-kerékpárút kielégíti az igényeket. Összefoglalás: A tervezési terület közlekedési feltárása, ellátása a jelenlegi állapotban is megfelelő, a vizsgálat során fejlesztési igények nem merültek fel. 4. KÖZMŰVESÍTÉSI JAVASLATOK 4.1. viziközművek (vízellátás, szennyvízelvezetés, csapadékvíz-elvezetés) Ivóvízellátás A területet határoló utakon – Böszörményi út – iparvágány felé haladó út – meglévő ivóvíz nyomóvezeték üzemel. Erről vannak ellátva a meglévő telephelyek is. A tervezési terület ivóvízellátása a meglévő, üzemelő ivóvíz nyomóvezetékre csatlakozó bekötővezetékkel megoldható. Szennyvíz elvezetés A területen szennyvíz nyomóvezeték üzemel, amelyik a Józsáról Debrecenbe haladó nyomott szennyvíz vezetékbe csatlakozik a Kartács utcán. Erre csatlakoznak a meglévő telephelyek egyedi szennyvíz átemelővel. A tervezési terület szennyvíz elvezetése egyedi átemelő építésével, a meglévő nyomott szennyvíz vezetékre csatlakozással megoldható. Felszíni vízelvezetés A területen kiépített csapadékcsatorna nincs. A lehulló csapadékvíz elszikkad. Az iparvágányhoz vezető út (057 hrsz.), és a csatlakozó 058/45 hrsz. út nyomvonalán javasolunk szikkasztó nyílt árok csapadékcsatornát kiépíteni. Az alapelv továbbra is az, hogy a lehulló csapadék maradjon a területen, csak a burkolt felületek csapadékvizét kell elvezetni. 4.2. energiaellátás (villamos energia, gázenergia, távhő, megújuló erőforrások, egyéb) Földgázellátás A Böszörményi úton, a 057 hrsz. utcában és a 058/45 hrsz. utcában középnyomású földgáz vezeték üzemel. Erről vannak ellátva a meglévő telephelyek is. A tervezési terület földgáz ellátása erre a középnyomású vezetékre csatlakozással megoldható.


Elektromos energia ellátás A területen 22 kV légvezetékek és földkábelek haladnak keresztül. A terület elektromos energia ellátása a 31199 számú, 22/0,4 kV 400 kVA trafóról van megoldva, ami a 057 hrsz. úton van. A kisfeszültségű vezetékek földkábeles megoldásúak. A 058/42 hrsz. terület felett halad egy 132 kV feszültségű szabadvezeték is. Ennek védőtávolsága 18 m. A szintén itt haladó 22 kV szabadvezeték védőtávolsága tengelytől 5 m. Mivel az érintett terület felett több, magas feszültségű szabadvezeték is halad, bármilyen építmény építése előtt az áramszolgáltató szakvéleményét ki kell kérni. 4.3. hírközlés (távközlés, műsorszórás, adatátvitel) A tervezési terület hírközlési kapcsolatait tekintve nem ellátott, de elérhető közelségben van megfelelő szélessávú adatkapcsolatokat is lehetővé tevő vezetékes hírközlő hálózat. A szolgáltatók kapacitás adatai nem ismertek, de a Magyar Telekom-tól kapott nyilatkozat alapján elmondható, hogy ha igény merül fel bármilyen szolgáltatásra az érintett területen,akkor a szükséges hálózatfejlesztést a szolgáltató elvégzi. A közforgalmú vezeték nélküli hálózatok lefedettsége a gazdasági terület kialakítása során nem sérül, a korábbiaknak megfelelő marad. A vezeték nélküli műsorszóró hálózatok vételi viszonyai nem változnak a terület közelében. A fejlesztés során célszerű védőcsövek lefektetése (alépítmény építés) a terület határáig, melyek később a hírközlési szolgáltatók részére el-, vagy bérbe adhatók, megelőzve ezzel a későbbi esetleges burkolatbontási problémákat. 4.4. megújuló energiaforrások alkalmazása, környezettudatos energiagazdálkodás, egyedi közműpótlók Telephely léptékben javasolható egyes alternatív energiaellátást biztosító berendezések telepítése (pl. napelem, vagy szükség esetén napkollektor). 5. KÖRNYEZETI HATÁSOK ÉS FELTÉTELEK 5.2.1. A várható környezeti hatások elemzése A várható hatások időtartama (I), gyakorisága (G), a bekövetkezés valószínűsége (V), reverzibilitása (R) alapján a módosítással érintett terület az alábbiak szerint értékelhető: I: a működés várható időtartama: a terv távlatán túli G: a környezet-igénybevétel az alapterhelésben kisebb mértékű növekedéssel jár, a hatás folyamatos, állandó, határértékek alatti, tehát számottevő változást nem okoz V: határértéket meghaladó környezeti hatás nem valószínűsíthető, erre biztosíték a területhasználat, a területen végzett tevékenységek számára előírt környezetvédelmi követelményeknek való megfelelés R: irreverzibilis hatást a tervmódosítás nem indukál 5.2.2. Szinergikus hatások szerinti megítélés A módosítással érintett terület a város északi határán helyezkedik el, pozíciójában és megjelenésében városkapu jelleggel bír. Különösen erősödött ez a jelleg a területtől északra elhaladó autópálya, annak felüljáró szakasza hatására. Az akadálytalan rálátás, valamint a városkapu funkció miatt fontos a vizuális hatás, az egységes építészeti sziluett megjelenés a telephelyen megvalósuló épület(ek) tekintetében. Ez, valamint az elektromos légvezetékek által korlátozott terület-felhasználás egyedi, akár speciális beépítési módot, elhelyezéseket, technológiákat igényelhet. Ezt a beépítésnél és zöldterület alakításnál kiemelten figyelembe kell venni. A terület infrastrukturális és településgazdálkodási feltételei biztosítottak, tehát a módosítás ebben változást nem jelent. A vizsgált területen belül a levegőt, talajt, felszíni és felszín alatti vezet érő, valamint zajterhelő hatások szabályozottak, így a módosítás után sem kell számolni a környezeti terhelések megengedettnél nagyobb mértékű megjelenésével.


5.2.3. Országhatáron átterjedő hatás Ilyen környezeti hatással léptékében nem kell számolni. 5.2.4. Környezetre kockázatos hatások megítélése A tervmódosítás által bekövetkező terület-felhasználás, illetve annak változása rendeltetésszerű környezet-igénybevétel, valamint a 2.b.) pontban jelzett kritériumok betartása esetén nem jelenthet a környezetre kockázatos, a megengedettnél nagyobb terheléseket. 5.2.5. A tervben megfogalmazott módosítás nagyságrendje alapján A módosítás a vizsgált terület esetében a területhasználat tényleges megváltozását eredményezi. Az érvényes és módosított szabályozás szerinti terület-felhasználás alapvetően eltér egymástól. Jellegében más használatot, környezeti terheléseket jelent. A mezőgazdasági területhasználat idényjellegű, környezet-terhelései elsősorban a műveléshez kapcsolódó kemikáliák, szálló por, vagy pollenterhelésben jelenik meg. A módosítás utáni területhasználat a környezetben már jelen lévő, elsősorban technológiai, tüzeléstechnikai terhelések megjelenését okozza. Tekintettel arra, hogy a vizsgált tömb jelenlegi is ez utóbbi környezet-terhelésekkel van jelen a területen, az érintett terület várható terhelése ebben jelentősebb többlet terhelést nem fog jelenteni. Annál inkább ennek van realitása azáltal, hogy a gazdasági övezetek törvényi és hatósági kontrolláltsága jelentősen erőteljesebb a mezőgazdasági területhasználatokétól. 5.2.6. Védett területek érintettsége A módosítással érintett területen nincs védett természeti érték, sem értékelhető biológiai, vagy természetközeli élőhely. A beépítéssel a gondozott zöldfelület-alakítás lehetőségei továbbra is adottak, így a biológiai aktivitásérték (BAÉ) a zöldfelületi arányok megtartásával biztosítottak. 5.2.7. Társadalmi, gazdasági folyamatok, környezeti elemek változásai A beavatkozás léptékénél fogva nem releváns. A módosítással egy telephely valósulhat meg, a meglévő gazdasági terült kiegészítésével talán erősödhet a tervezési területen a telephely kialakításra való hajlam.5.3. Környezetterhelési szempontból a módosítás hatásai 5.3.1. Települési környezet védelme A módosítással érintett területen az épített környezet védelme a településrendezési és érvényes szabályozási követelmények alapján biztosított. Az építési övezet kijelölése, illetve a beépítettség és a városkapu jelleget tükröző építési karakter, valamint az előírt zöldfelületi környezet alakítása a módosítást követően is illeszkedjen a helyi sajátosságokhoz, igényekhez és korlátozási feltételekhez, ezt a szabályozási előírások betartásával is biztosítsa. Települési és környezeti szempontból is javasolt: A területhasználat során csak a korlátozások alapján megengedett beépítés valósulhat meg. Ennek tükrében figyelembe kell venni a 2/2013. (I. 22.) NGM r. „a villamosművek, valamint a termelői, magán- és közvetlen vezetékek biztonsági övezetéről” szóló rendelet jelen ingatlanon áthaladó elektromos vezetékekre vonatkozó korlátozásait, mely szerint: - a 132 kV-os szabad légvezeték biztonsági védősávja a tengelytől számított 18-18 m - a 22 kV-os szabad légvezeték biztonsági védősávja a tengelytől számított 5-5 m - a biztonsági védősávban a vonatkozó legfontosabb korlátozások (a teljesség igénye nélkül) tilos az alábbiak létesítése, illetve elhelyezése, tevékenység folytatása során: oszlop, tartószerkezet, daru, állványzat elhelyezés; az A-C tűzveszélyességi osztályba tartozó robbanás- és tűzveszélyes anyag tárolására alkalmas tartály elhelyezése; nyitott állapotban föld felszínétől mért 4 méternél magasabb sorompó; nem éghető anyagok 2 métert meghaladó magasságú tárolása; jármű (gépjármű, mezőgazdasági vontató, munkagép stb.) üzemanyaggal való feltöltése; a föld felszínétől mért 3 méternél magasabb idegen építményhez, idegen berendezéshez tartozó fémhuzal, sodrony, lánc, ki- vagy átfeszítése; 3 méternél magasabb kerítés létesítése; olyan növényzet telepítése és tűrése, amelynek magassága kifejlett állapotában meghaladja a 4 métert; illetve fa vagy más növény akkor telepíthető, hagyható meg, ha véglegesen kifejlett állapotában fa vagy növényzet esetében 35 kV felett 200 kV névleges feszültségszintig 3 méternél, 1 kV felett 35 kV névleges feszültségszintig 2 méternél jobban annak legkedvezőtlenebb helyzetében sem közelíti meg az áramvezetőt; építménynek építési munkái; továbbá kijelölt autóparkoló az előzőekben megadott korlátozásokkal


- A Gk övezetben javasolt övezeti kód (Gk 612764(KA) alapján a 058/42 hrsz.-ú ingatlanon szabadonálló általános beépítéssel, 7,0-9,5 m megengedett legnagyobb építmény-magasságú épület helyezhető el az ingatlan nyugati oldalán, a 22 kV-os vezeték 5 m-es biztonsági védősávjától a telek végéig terjedő cca. 2000 m2-nyi teleprészen, illetve az előző és vele párhuzamos másik 22 kV-os légvezeték között (az 5-5 m-es biztonsági védősávokat kivéve) megmaradó, cca. 25 m széles szabad telekrészen. Ebből fakadóan az elektromos légvezetékek által korlátozott terület-felhasználás egyedi, akár speciális beépítési, építészeti megoldást, elhelyezéseket, technológiákat igényelhet. Ezt a beépítésnél és zöldterület alakításnál kiemelten figyelembe kell venni. - Az ingatlan egyéb területrészein építmény elhelyezésére nincs lehetőség! Ezen részeken csak a korlátozott igénybevétel (mint parkoló, anyagtárolás, parkosítás) jöhet számításba. - A módosítással érintett ingatlanon beépítés csak a teljes infrastruktúra kiépítésével (közmű, csapadékvíz-elvezetés, energiaellátás) engedélyezhető. - A területen a zöldfelületi követelményeket az övezeten belül előírt zöldfelület kialakítással kell biztosítani. - A beépítéssel érintett területeken a humuszmentést el kell végezni. - A régészeti érintettségre tekintettel a földmunkák megkezdését az örökségvédelmi hivatalnál be kell jelenteni. A hatás a korlátozások mellett is elviselhető. 3.2.) Levegőminőség-védelem A város közigazgatási területe és így a módosítással érintett terület is a többszörösen módosított 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet alapján a 9. levegőterheltségi zónához sorolható. A levegőminőség megőrzése érdekében a 306/2010. (XII.23.) Korm. r., 4/2011. (I. 14.) VM rendelet, valamint a 23/2001.(XI.13.) KöM r. által előírt követelmények és levegőterheltségi határértékek betartását kell biztosítani az övezet kialakítása, építése, üzemeltetése és használata során. A vizsgált terület alap levegőminőségi állapotát a területen működő létesítmények, valamint (a háttérterhelést jelentő) két fő közlekedési út (35. sz. főút és autópálya) alakítja. A létesítmények levegőterhelése a működési engedélyekben meghatározott kibocsátási határértékek eredményeként nem okoznak a megengedettnél nagyobb levegőterhelést. Ezt, valamint a térség viszonylag kedvező zöldfelületi és átszellőzöttségi adottságait alapul véve, a módosítással kialakuló gazdasági övezet kijelölésének levegővédelmi akadálya nincs! A kialakuló gazdasági övezetben a tüzeléstechnikai hőigényt vezetékes gázzal, lehetőség szerint 140 kWh alatti teljesítményű berendezésekkel javasolt megoldani. A 140 kW teljesítményt meghaladó tüzelőberendezések bejelentésre kötelezettek. Az esetleges technológiai emisszióval járó tevékenységeket a törvényi előírások szerint megállapított kibocsátási határértékek betartásával kell végezni. Az immissziós terheltségi szint növekedésének a kizárását a fentiek, valamint korszerű berendezések és technológiák alkalmazásával (BAT követelmények figyelembe vétele), illetve zöldfelületi eszközökkel is biztosítani kell. A módosítás által bekövetkező levegővédelmi hatás a terhelések, a beépítések változásával arányosan növekszik, azonban a határértékek teljesülése biztosítható. A hatás nem jelentős. 3.3.) Talaj-, és vízvédelem A város és az érintett terület szennyeződés érzékenységi besorolása a 27/2004. (XII. 25.) KvVM r. 1. sz. melléklete szerint fokozottan érzékeny vízminőségi kategóriájú. A telephely a Debrecen vízbázis I.-II. vízműves kutak sérülékeny, az 50 éves elérési időhöz tartozó védőterület a „B” hidrogeológiai védőidom területén található. Ebből fakadóan a területhasználat során kiemelten kell figyelembe venni a vízbázis védelmére vonatkozó előírásokat.


A talaj-, a földtani közeg, a felszíni és felszín alatti vizek védelmét a többször módosított 123/1997. (VII.18.) Korm. r., a mód. 220/2004. (VII.21.) Korm. és 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendeletek, a 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM e.r. és a 28/2004. (XII.25.) KvVM rendeletekben megadott minőségi és eljárási követelmények szerint kell biztosítani. A területen a teljes közmű-ellátottság, a teljes infrastruktúra vehető igénybe. A jelen módosítás ezt nem befolyásolja. A szántóterület megszűnése térségi szinten nem jelent értékelhető veszteséget. Mindezek mellett talaj-, és vízvédelmi szempontból az alábbiakat indokolt megvalósítani: A terület beépítéssel érintett részén a kb. 15-20 cm vastagságú, értékesebb humuszréteget menteni kell. A mentett humuszt a terület megmaradó zöldfelületein kell hasznosítani. A területek beépítése során csak legális anyagnyerő helyről származó ásványi anyagot lehet felhasználni. A telephelyekről csak a törvényi előírásoknak megfelelő minőségű szennyvíz és csapadékvíz bocsátható ki a befogadókba. A keletkező szennyvizek jellegét, azok előkezelési, vagy elhelyezési igényeit az engedélyes tervekben kell megadni. A telephelyek felszíni vízelvezetését úgy kell megoldani, hogy az a szélsőséges csapadékviszonyok esetén se okozzon belvízproblémát. A terület beépítéséhez a művelésből ki kell vonni a 058/42 hrsz.-ú szántó területét. A talaj-, és vizekre gyakorolt hatás összességében kedvezőbb lesz. A hatás javító. 3.4.) Zaj-, és rezgésvédelem Az érintett terület vonatkozásában a zajvédelmi követelményeket a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM e.r. előírásai, illetve a 284/2007. (X. 29.) Korm. r. alapján kell biztosítani. A területre és környezetére vonatkozó zajterhelési határértékek: Üzemi és szabadidős létesítményektől származó zaj terhelési határértékei 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM er. 1. számú melléklete Lakóövezetek felé 50/40 dB; Gazdasági övezetek esetében 60/50 dB Építési kivitelezési tevékenységből származó zaj terhelési határértékei (27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM er. 2. számú melléklete) Egy hónap, vagy kevesebb időtartam: lakóövezetek felé 65/50 dB, gazdasági övezetben 70/55 dB Egy hónaptól egy évig: lakóövezet felé 60/45 dB; gazdasági övezetben 70/55 dB A módosítás zajterhelési szempontú hatásai szabályozási tervi szinten az alábbiak szerint változnak a vizsgált terület vonatkozásában: Az Mk mezőgazdasági övezetre a jelenleg érvényes határértéket a 284/2007. (X. 29.) Korm. r. 6. § (1) d) pontjai alapján kell értelmezni. A d) pont értelmében „a zajtól nem védendő környezetben – gazdasági területek kivételével- egyenlő a zajforrásra vonatkozó, üdülőterületekre megállapított zajterhelési határértékkel. Ez nappal 45 dB, éjszaka 35 dB. Ez marad érvényre a környezetben továbbra is mezőgazdasági övezetbe tartozó területekre vonatkozóan. Mivel azonban a mezőgazdasági környezetben védendő létesítmény, területhasználat nincs, a hatásterület kijelölése elvi jellegű. A módosítással az Mk övezet Gk övezetbe kerül átsorolásra, ahol zajvédelmi szempontból a 27/2008. (XII. 3.) KvVMEüM e.r. 1. sz. melléklet 4. zajvédelmi kategóriának megfelelő határérték lesz érvényes. Ez azonos a környezetben már kialakult gazdasági telephelyekre is vonatkozó nappali 60 dB, éjszakai 50 dB üzemi zajterheléssel. A határérték teljesülése a távoli lakóövezetek és a közeli gazdasági övezetek szempontjából is biztosítható. Az üzemi zajkibocsátás mértékét a 93/2007. (XII. 18.) KvVM r. szerint meghatározott zajkibocsátási határérték megállapítása során kell igazolni, amennyiben azt az I. fokú zajvédelmi hatóság előírja. A terület tényleges beépítése után az adott környezetben a korábbi környezeti zajterhelések kisebb mértékű növekedésével kell számolni, amely azonban nem halad/hat/ja meg az övezetre vonatkozó megengedett értékeket.


A tervmódosítás a területet kiszolgáló 35-ös főút forgalmát és zajterhelését az érvényes terv szerinti beépítéshez viszonyítva érdemben nem változtatja meg. A főút jelenlegi ÁNF-a 21780 jármű naponta. A kialakuló Gk övezet által indukált várható forgalom naponta 75 jármű. Ez a főút forgalmának 0,3 %-a, amelynek zajterhelési többlete +0,02 dB, elméleti jellegű. A zajterhelés hatása a módosítással nem fog változni, így a módosítás által bekövetkező hatásváltozás nem jelentős. 3.5.) Hulladékgazdálkodás Az érintett területeken a felmerülő, illetve a területhasználatból eredő hulladékgazdálkodási feladatokat továbbra is a 2012. évi CLXXXV. tv. a hulladékról és végrehajtási kormányrendeletei szerint kell megvalósítani. A módosított funkciójú övezetben a gazdasági tevékenység a törvényi előírásoknak megfelelő hulladékgazdálkodást végez, amely kontrolláltabb, mint a mezőgazdasági művelésből eredő hulladékgazdálkodás. Ebből következik, hogy a környezet hulladék terhelésének kockázata csökken. Hulladékgazdálkodás tekintetében a módosításoknak ezáltal pozitív változást eredményező hatása van. A hatás javító. ÖSSZEGZÉS, ÉRTÉKELÉS A környezetvédelmi alátámasztó munkarész a Debrecen 35. számú országos főút – 058/14 hrsz-ú beépítésre nem szánt terület – 057 hrsz-ú út által határolt területrészét érintő településrendezési terv módosítását Kovács Attila (4031 Debrecen, Kiss Ernő u. 30. sz.), mint érintett tulajdonos megrendelése alapján készült. A terv, illetve a módosítás alapvető célja az érvényes tervben az vizsgált ingatlanra megadott terület-felhasználás megváltoztatása mezőgazdasági korlátozott (Mk, övezeti kód Mk2) használatból kereskedelmi szolgáltató gazdasági (Gk) terület-felhasználásra telephely létesítés céljára. A Gk övezet kódja Gk 612764 (KA). A módosítással kialakuló Gk gazdasági rendeltetési zóna lehetőséget ad vállalkozó számára a fejlesztési elképzelések megvalósítására, valamint egy egységes terület-felhasználás rögzítésére. A módosítással érintett terület a város északi határán helyezkedik el, pozíciójában és megjelenésében városkapu jelleggel bír. Különösen erősödött ez a jelleg a területtől északra elhaladó autópálya, annak felüljáró szakasza hatására. A rálátás, valamint a városkapu funkció miatt fontos a vizuális hatás, az egységes építészeti sziluett megjelenés a telephelyen megvalósuló épület(ek) tekintetében. Ez, valamint az elektromos légvezetékek által korlátozott területfelhasználás egyedi, akár speciális beépítési, építészeti megoldást, elhelyezéseket, technológiákat igényelhet. Ezt a beépítésnél és zöldterület alakításnál kiemelten figyelembe kell venni. A terület infrastrukturálisan teljes közművesítéssel ellátható. A létesítés és működés fázisában (a vonatkozó korlátozásokkal együtt) a levegő-, zaj-, talaj-, vízvédelmi környezetbiztonságot és határérték követelmények teljesülését az alátámasztó munkarészben megadottak alapján lehet és kell biztosítani. A területhasználat változása a biológiai aktivitásértéket nem csökkentheti. A tervmódosítással összefüggésben a környezeti hatások jelentőségének eseti eldöntése céljából készített alátámasztó munkarész alapján a módosítások környezeti hatása nem minősül jelentősnek, így a 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet („az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról”) alapján környezeti vizsgálat készítésének szükségessége nem merült fel. Közlekedési kapcsolatok Infrastruktúra A terület közművekkel a városi gerinchálózatokról ellátható. Ebben a módosítás nem okoz változást, csupán a keresztmetszeti méretezést kell ennek megfelelően megválasztani. Energiaellátás Földgázellátás: a Böszörményi úton, a 057 hrsz és a 058/45 hrsz alatti külterületi úton középnyomású földgáz vezeték üzemel. Erről vannak ellátva a meglévő telephelyek is. A tervezési terület földgáz ellátása erre a középnyomású vezetékre csatlakozással megoldható.


Elektromos energia ellátás: a területen 22 kV légvezetékek és földkábelek haladnak keresztül. A terület elektromos energia ellátása a 31199 számú, 22/0,4 kV 400 kVA trafóról van megoldva, ami a 057 hrsz alatti külterületi úton van. A kisfeszültségű vezetékek földkábeles megoldásúak. A 058/42 hrsz. terület felett halad egy 132 kV feszültségű szabadvezeték is. Ennek védőtávolsága 18 m. A szintén itt haladó 22 kV szabadvezeték védőtávolsága tengelytől 5 m. Mivel az érintett terület felett több, magas feszültségű szabadvezeték is halad, bármilyen építmény építése előtt az áramszolgáltató szakvéleményét ki kell kérni. Felszíni-, és csapadékvíz-elvezetés A területen kiépített csapadékcsatorna nincs. A lehulló csapadékvíz elszikkad. Az iparvágányhoz vezető út (057 hrsz.), és a csatlakozó 058/45 hrsz. út nyomvonalán javasolunk szikkasztó nyílt árok csapadékcsatornát kiépíteni. Az alapelv továbbra is az, hogy a lehulló csapadék maradjon a területen, csak a burkolt felületek csapadékvizét kell elvezetni. Egyéb környezetvédelmi, településvédelmi javaslat - A területen olyan védelmi funkciójú zöldfelületi rendszert kell megvalósítani, amely a 354. sz. főút felől egységes térfalat képes mutatni a városbejárat (városkapu) karakter biztosítása érdekében. - A 3 ha-t meghaladó területeken a beépítés (közmű, út, energiahálózat kiépítés) és használat engedélyezése a 314/2005. (XII. 25.) Korm. r. rendelet szerinti környezetvédelmi engedélyezési eljárás hatálya alá tartozik. Összegzés A tervezett módosítás gyakorlatilag egységes kialakítású telektömb létrehozását célozza meg, egységes területhasználattal. JAVASLATOK 6. HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVVEL VALÓ ÖSSZHANG BEMUTATÁSA 6.1. Területfelhasználás tekintetében: a beépítésre szánt terület növekménye: 1,02ha. 6.2. Közlekedési hálózat tekintetében: országos közúthálózati elemeket jelen módosítás nem érint. A városi gyűjtőút hálózat felülvizsgálata nem indokolt. 6.3. Villamos energiaellátást biztosító főelosztó hálózat – tervezési területet érintő nyomvonala nem változik. 6.4. Védőterület A közlekedési infrastrukturális elemek védőtávolságait érintően nem történt változás. Az altalaji vízkészlet védelmét érintő védőterület (területrendezési érdek) a tervezési területen túl is jelen van a város északi részén, így önállóan nem kerül feltüntetésre. 6.5. Az örökségvédelmi adatszolgáltatás alapján a régészeti területek lehatárolásai a településrendszési eszközökön feltüntetésre kerültek. 6.6. A helyi művi értékvédelmi terület határa – a tervezési területet érintően – a főút mentén 100-100m. 7. SZABÁLYOZÁSI KONCEPCIÓ Telekalakítás tekintetében: a tervezési területen legfeljebb egy építési telek létrehozása javasolt. A meglévő telkek újrarendezése nem indokolt. Feltáró közlekedési elemek Gépjármű forgalom számára alkalmas közlekedési elemek: 057 hrsz-ú külterületi út csatlakozással a 35. sz. országos főútra. Ezen út másodrendű közlekedési célú közterületként továbbra is szabályozási jelzés nélkül marad (erdőterület besorolásban). A beépítésre szánt terület határa így a módosítással érintett terület keleti határa. A telek déli határa mentén meglévő út /058/45) szélessége alkalmas a telek feltárására és a 058/43-44 hrsz-ú telephelyek megközelítésére (ezek a telephelyek jelenleg a MOL üzemanyagtöltő állomáson keresztül közelíthető meg – igaz kiépített csomópontból.


8. BEÉPÍTÉSI TERV Az alátámasztó javaslat munkarész mellékletként tartalmazza a tervezési területre vonatkozó beépítési, telekalakítási, közlekedési javaslatot összegző tervlapot.

A tervezési területre több beépítési javaslat nem készülhetett, tekintettel a beépítést befolyásoló korlátozásokra. Építménymagasság tekintetében nem indokolt a környező beépítésekhez és a városképhez képest sem új építménymagassági érték vizsgálata és A hatályos szabályozásban nem szerepelnek szintterületi mutatók, ezért az övezetben előírt építménymagassághoz nem javasolt a szintszám szabályozása. A telken elhelyezhető gépjárművek száma elsősorban a telephelyhasználattól függ, a hatályos előírásoktól eltérő szabályozás nem indokolt, a technológia, a munkavállalói létszám, a teherforgalom ismeretében kell meghatározni a gépjármű elhelyezést úgy, hogy az a tervezési területen túl ne keletkeztessen parkoló, rakodó és várakozó területigényt.

9. KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS Tárgyi módosítás kapcsán a 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet 3. melléklet szerinti véleményezők beérkezett véleményeire figyelemmel, Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatának Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottsága a 37/2014. (VIII.27.) KVFB határozatában, nem tartotta indokoltnak a környezeti vizsgálat elvégzését. A 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet szerinti 3. melléklete, mely az alátámasztó munkarész javaslat tartalmi követelményeit rögzíti, egyértelműen fogalmaz a környezeti értékeléssel kapcsolatban, mely azt rögzíti, hogy csak környezeti vizsgálati kötelezettség esetén szükséges ezen értékelés elkészítése.

DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK

Recommend Documents