DEBRECEN Megyei Jogú Város Önkormányzatának

DEBRECEN

Megyei Jogú Város Önkormányzatának

K Ö Z L Ö N Y E

2007. évi 9. szám

2007. május 25.

TARTALOMJEGYZÉK

Szám

Tárgy

Oldal

A KÖZGYŰLÉS RENDELETEI

22/2007. (V. 25.) Ö.r.

Debrecen Megyei Jogú Város helyi építési szabályzatáról és 1105 szabályozási tervéről szóló 8/2003. (V. 23.) Kr. rendelet módosításáról (a Debrecen, Fancsikai Pihenőközpont (Létai út – Bodzás ér – Létavértesi út – Panoráma út által határolt) területre, valamint a Debrecen, 52.2 vk., Borzán Gáspár u. – 11275 ill. 70579 hrsz-ú csatorna – 70577 hrsz-ú út – Monostorpályi út – Vámraktár út – Wolafka utca által határolt területre vonatkozóan)

23/2007. (V. 25.) Ö.r.

Az Önkormányzat vagyonáról szóló 25/1997. (VI. 20.) Kr. 1110 rendelet módosításáról

24/2007. (V. 25.) Ö.r.

A köztisztaság fenntartásáról

1125

DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 22/2007. (V. 25.) rendelete* Debrecen Megyei Jogú Város helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 8/2003. (V. 23.) Kr. rendelet módosításáról (a Debrecen, Fancsikai Pihenőközpont (Létai út – Bodzás ér – Létavértesi út – Panoráma út által határolt) területre, valamint a Debrecen, 52.2 vk., Borzán Gáspár u. – 11275 ill. 70579 hrsz-ú csatorna – 70577 hrsz-ú út – Monostorpályi út – Vámraktár út – Wolafka utca által határolt területre vonatkozóan) Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdés szerinti feladatkörben, a 16. § (1) bekezdés szerinti jogkörben, valamint az 1997. évi LXXVIII. törvény 7. § (3) bekezdés szerinti hatáskörben Debrecen Megyei Jogú Város helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 8/2003. (V. 23.) Kr. rendelet (a továbbiakban R.) módosításáról az alábbi rendeletet alkotja: 1. § A R. 42. §-a az alábbi (29) bekezdéssel egészül ki: „(29) Debrecen, Fancsikai Pihenőközpont (Létai út – Bodzás ér – Létavértesi út – Panoráma út által határolt) területére (Fa) vonatkozó sajátos építési előírások a) A sajátos előírások hatálya Debrecen 01187, 01200, 01217, 01235, 01237, 01243, 01250, 01257 hrsz-ú utak – 01012 (Létai) út – 01017 hrsz- árok (Bodzás ér) – 01031 hrsz csatorna (Bodzás ér) – 01051 hrsz (Létavértesi) út – 01068/7 hrsz erdő északnyugati határa – 01068/6 hrsz út – 01068/4 hrsz telek déli határa – 01056 hrsz árok – 01059 hrsz (Létai) út – 01058 hrsz út – 01157/12 hrsz út által határolt területére terjed ki. b) A terület építési zónáiban a DÉSZ 20. § 1-3 táblázatai szerint helyezhetők el építmények, de csak a szabadon álló telepszerű és a szabadon álló általános beépítési mód alkalmazható. c) Az „X” és az „Y” teleknagyság kódjelű sajátos építési zónákban kialakítható legkisebb telekterületet és telekméretet az alábbi táblázat szerint kell alkalmazni: Teleknagyság kódja X Y

*

2

Telekterület (m ) 500.000 200.000

A Közgyűlés a rendeletet a 2007. május 17-ei ülésén fogadta el.

Kialakítható legkisebb Telekszélesség (m2) Telekmélység (m2) 200 400 200 300

d) A különleges közhasználatú építményi zónákban (Ki) az idegenforgalomhoz és a szabadidő eltöltéséhez kapcsolódó szálláshely szolgáltató-, vendéglátási- és sportépítmények, a lovas turizmust szolgáló állattartási építmények, a termálfürdőzés építményei, illetőleg oktatási-, művelődési- és kutatási építmények, valamint ezek kiszolgáló építményei, továbbá a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások helyezhetők el. e) Épületrész homlokzatmagassága az előírt (megengedett) építménymagasságot legfeljebb a fő homlokzat ½ hosszán és legfeljebb 3 m-rel haladhatja meg. f) Egyes speciális funkciójú, jellegüknél fogva nagyobb magasságot igénylő építmények közül csak az idegenforgalomhoz, a sporthoz, az ismeretszerzéshez és a szabadidő eltöltéshez kapcsolódók helyezhetők el (kilátó, csúszdatorony, strand csúszda, versenyirányító torony). Építménymagasságuk legfeljebb 30 m lehet. g) A meglévő tanyaépületek a DÉSZ 16. §-ban rögzített előírások figyelembe vétele mellett azon túl idegenforgalmi rendeltetésű építményekkel is bővíthetők, illetőleg idegenforgalmi rendeltetésre is átalakíthatók (kereskedelmi szálláshely, vendéglátás). A lovas turizmust szolgáló állattartó építményeken kívül más állattartó építmény a helyi állattartási rendelet szerint, de csak a saját szükségletnek megfelelő mértékű állattartás céljából helyezhető el. Ezen új építmények elhelyezése, a meglévő tanyaépületekkel együtt is max. 5%-os beépítettséget eredményezhet a telken. h) A mezőgazdasági zónák kivételével a villamos energia ellátás és a hírközlés vezetékeit földkábelben kell elhelyezni. i) A régészeti területet érintő építési engedély csak a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal hozzájárulásával adható. Az engedélyezési tervnek növénytelepítési tervet is tartalmaznia kell.” 2. § A R. 42. §-a az alábbi (30) bekezdéssel egészül ki: „(30) Debrecen 52.2. számú városrendezési körzet Debrecen, 52.2 vk., Borzán Gáspár u. – 11275 és 70579 hrsz-ú csatorna – 70577 hrsz-ú út – Monostorpályi út – Vámraktár út – Wolafka utca által határolt területére vonatkozó sajátos építési előírások a) A sajátos előírások hatálya Debrecen 52.2. számú városrendezési körzet Debrecen, Borzán Gáspár utca – 11275 és 70579 hrsz-ú Vágóhíd csatorna – Szél utca által határolt területére terjed ki. b) Nyúlványos (nyeles) telek csak a szabályozási tervben rögzítetteknek megfelelően alakítható ki. c) A szabályozási terv szerinti telken belüli fásítás a jelölt területen a kötelező zöldfelület részeként figyelembe vehető, melyet az építési engedélyben az építtető kötelezettségével a használatbavételi engedély feltételeként elő kell írni.

3. § (1) A R. 44. § (1) bekezdésében felsorolt 1. sz., 3. sz., 4. sz., 13. sz., 14. sz., 16. sz., 16/a sz., 16/b sz., 20. sz., 22. sz., 24. sz. zóna tervlapok a Debrecen, Fancsikai Pihenőközpont (Létai út – Bodzás ér – Létavértesi út – Panoráma út által határolt) területre vonatkozó, e rendelet mellékletét képező M12/2005. törzsszámú szabályozási terv szerint módosulnak. (2) A R. 44. § (1) bekezdésében felsorolt 1. sz., 3. sz., 4. sz., 14. sz., 16/a. sz., 16/b sz. zóna tervlapok a Debrecen, 52.2 vk., Borzán Gáspár u. – 11275 ill. 70579 hrsz.-ú csatorna – 70577 hrsz.-ú út – Monostorpályi út – Vámraktár út – Wolafka utca által határolt területre vonatkozó, e rendelet mellékletét képező M11/2006. törzsszámú szabályozási terv szerint módosulnak. 4. § E rendelet 2007. május 25. napján lép hatályba.

Dr. Szekeres Antal jegyző

Kósa Lajos polgármester

DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 23/2007. (V. 25.) rendelete* az Önkormányzat vagyonáról szóló 25/1997. (VI. 20.) Kr. rendelet módosításáról Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdése, a 79. § (2) bekezdése és 80. § (1) bekezdése, 80/B. §-a alapján, tekintettel az 1991. évi XX. törvény 138. § (1) bekezdés j, pontjában foglaltakra, figyelemmel az 1992. évi XXXVIII. törvény 105/A.-105/B. §-aira az Önkormányzat vagyonáról szóló 25/1997. (VI. 20.) Kr. rendelet (továbbiakban: R.) módosításáról az alábbi rendeletet alkotja: 1. § A R. preambuluma helyébe az alábbi preambulum lép: „Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdése, a 79. § (2) bekezdése és 80. § (1) bekezdése, 80/B. §-a alapján, tekintettel az 1991. évi XX. törvény 138. § (1) bekezdés j, pontjában foglaltakra, figyelemmel az 1992. évi XXXVIII. törvény 105/A.-105/B. §-aiban foglaltakra az Önkormányzat vagyonáról az alábbi rendeletet alkotja:” 2. § A R. 6. § (2) bekezdés c.) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: „c.) a 7. § (1) és (2) bekezdéseiben meghatározott önkormányzati vagyonhasznosító szervek gyakorolják, illetve teljesítik.” 3. § A R. harmadik részének harmadik alcíme helyébe az alábbi alcím lép: „Önkormányzati vagyonhasznosító szervek” 4. § A R. 7. § helyébe az alábbi rendelkezés lép, egyidejűleg a következő 7/A., 7/B., 7/C., 7/D. §-okkal egészül ki: „7. § (1) A Közgyűlés az önkormányzat gazdasági társaságát, közhasznú társaságát, alapítványát, közalapítványát, valamint jogi személyt, és jogi személyisséggel nem rendelkező szervezetet önkormányzati vagyon hasznosításával szerződés alapján megbízhatja. *


(2) Az önkormányzati intézmények, valamint a Polgármesteri Hivatal részére a Közgyűlés a működéshez szükséges vagyon használati jogát a feladat ellátásához szükséges és elégséges mértékben ingyenesen biztosítja. (3) Az (1) és (2) bekezdésben megjelölt szervek a használat jogánál fogva a pénzügyi fedezet biztosításának arányában a tulajdonostól elvárható gondossággal jogosultak és kötelesek a vagyon rendeltetésszerű használatára, működtetésére, fenntartására, hasznosítására, a vagyonhoz fűződő terhek viselésére, tevékenységi körükben a hasznok szedésére és kötelesek a használatukban lévő vagyon Áht., illetve a számviteli előírások szerinti nyilvántartására. (4) Az önkormányzat vagyonának hasznosítása a kötelező vagy önként vállalt feladatok ellátását közvetlenül, vagy azt elősegítve szolgálhatja, a kötelező feladatok ellátását azonban nem veszélyeztetheti. (5) Az (1) és (2) bekezdésben megjelölt szervek kötelesek biztosítani a szükséges információkat a Közgyűlés, valamint szervei számára a vagyonnal kapcsolatos rendelkezési jog gyakorlásához. (6) Az (1) és (2) bekezdésben megjelölt szervek az éves zárszámadáshoz szükséges, az átadott vagyont érintő változásokról kötelesek számot adni. Önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódó vagyonkezelés 7/A. § (1) A Közgyűlés az önkormányzat tulajdonában lévő forgalomképes, és korlátozottan forgalomképes vagyonára - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódva vagyonkezelői jogot létesíthet. (2) Vagyonkezelői jog nem létesíthető önkormányzati lakóépületre, és vegyes rendeltetésű épületre, illetve társasházban lévő önkormányzati lakásra és nem lakás céljára szolgáló helyiségre. (3) A vagyonkezelői jog vagyonkezelői szerződéssel, a vagyonkezelésre kiírt nyilvános pályázat nyertesére - jogi személyre, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre - ellenérték fejében ruházható át A pályázat kiírása előtt az önkormányzat köteles vagyonértékelést végeztetni. A pályázati eljárásra az Áht. 105/A § (2), (3) bekezdéseiben, valamint a rendelet 3. sz. mellékletében foglaltak alkalmazandóak. (4) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes és forgalomképes vagyonának vagyonkezelői jogát kijelöléssel szerezheti meg az önkormányzati közfeladatot átvállaló a) más helyi önkormányzat, a helyi önkormányzatok társulása, b) az önkormányzat, vagy több önkormányzat, illetve kisebbségi önkormányzat többségi tulajdonában lévő gazdasági társaság és közhasznúsági társaság, illetőleg állam és önkormányzat közös alapításában működő gazdasági társaság

vagy az állam többségi részesedésével létrehozott gazdasági társaság, közhasznú társaság, ha ezek a szervezetek a közfeladat ellátását az önkormányzat számára nem üzletszerű vállalkozási tevékenységként végzik, azzal a feltétellel, hogy az állami vagy az önkormányzati többségi tulajdon a vagyonkezelési szerződés megszűnéséig fennáll. (5) A vagyonkezelői jog kijelöléssel kizárólag ingyenesen szerezhető meg. (6) A közfeladatot átvállaló vagyonkezelőt - ha jogszabály másként nem rendelkezik megilletik a tulajdonos jogai, és terhelik a tulajdonos kötelezettségei - ideértve a számvitelről szóló törvény szerinti könyvvezetési és beszámoló készítési kötelezettséget is - azzal, hogy a vagyont nem idegenítheti el, továbbá nem terhelheti meg, és a vagyonkezelői jogot harmadik személyre nem ruházhatja át. (7) A vagyonkezelő a rábízott vagyonról – az önkormányzat kötelező feladatainak sérelme nélkül – e rendelet, egyéb hatályos jogszabályok, illetve a vele kötött vagyonkezelési szerződésben foglaltak szerint gondoskodik. (8) A vagyonkezelő jogosult a rábízott vagyon: a) birtoklására, b) használatára, c) a bérbeadásra és egyéb tulajdonviszonyokat nem érintő hasznosításra. (9) A vagyonkezelő az Áht-ban foglaltakon felül köteles a rábízott vagyon a) b) c) d)

biztosítására, közterheinek viselésére, jó gazda módjára történő megőrzésére, az általában elvárható gondosságú gazdálkodás szabályai szerinti használatra és gyarapítására, e) fenntartásával, üzemeltetésével, karbantartásával kapcsolatos feladatok ellátására, f) az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére, g) a vagyonkezelésébe vett vagyon után elszámolt és a bevételekben megtérülő értékcsökkenés összegének felhasználásáról évente történő elszámolására. 7/B. § (1) Vagyonkezelési szerződés megkötése – értékhatártól függetlenül – a Közgyűlés hatáskörébe tartozik. A vagyonkezelési szerződésnek az általános szerződési tartalmi kellékeken túl tartalmaznia kell: a) a vagyonkezelő által kötelezően ellátandó önkormányzati közfeladatot és ellátható egyéb tevékenységeket, valamint b) a vagyonkezelő által a feladatai ellátásához alvállalkozók, illetőleg közreműködők igénybevételére, és ezzel összhangban a vagyonkezelésbe

adott vagyon rendelkezéseket,

birtoklására,

használatára

vonatkozó

korlátozó

c) a közfeladat ellátása érdekében a vagyonkezelésbe adott eszközöknek a helyi önkormányzat számviteli nyilvántartási adataival megegyező tételes jegyzékét értékével együtt, azon belül a kötelező önkormányzati feladathoz kapcsolódó vagyon megjelölését, d) a vagyonkezelésbe adott vagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó rendelkezéseket, és a vagyonnal való vállalkozás feltételeit, e) a vagyonkezelői jog megszerzésének ellenértékét, illetve kijelölés esetén az ingyenesség tényét, f) a vagyonkezelésbe vett vagyon tekintetében az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésének módját és formáját, g) az önkormányzat költségvetését megillető - a vagyonkezelésébe adott vagyon kezeléséből származó - befizetések teljesítésére, a vagyonkezelésbe adott vagyonnal történő elszámolásra vonatkozó rendelkezéseket, h) a szerződés teljesítésének biztosítására vonatkozó rendelkezéseket, i) a teljesítés biztosítására szolgáló mellékkötelezettségeket és egyéb biztosítékokat, j) a vagyonkezelésbe adott vagyonnal gazdálkodásra vonatkozó előírásokat,

való

mérhetően

eredményes

k) a vagyonkezelési szerződés időtartamát. (2) A vagyonkezelő a szerződéssel reá ruházott jogok gyakorlását saját szervezete útján vagy – az önkormányzattal kötött vagyonkezelési szerződéssel összhangban – más szereplők közreműködésével láthatja el. A jogosult az általa alkalmazott harmadik személy közreműködő eljárásáért úgy felel, mint sajátjáért. (3) A vagyonkezelésben lévő önkormányzati vagyon bérbeadására ezen rendelet előírásait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a bérbeadással kapcsolatos jogokat (így pl. a versenyeztetési eljárás kiírása, lebonyolítása, eredményének megállapítása, a bérleti szerződés megkötése stb.) a vagyonkezelő gyakorolja. (4) A vagyonkezelőt a vagyonkataszter hiteles vezetése érdekében adatszolgáltatási kötelezettség terheli az Önkormányzat felé. (5) A vagyonkezelő a vagyonkezelésbe vett vagyon használatából, működtetéséből származó bevételeit, illetve közvetlen költségeit és ráfordításait elkülönítetten köteles nyilvántartani oly módon, hogy az a saját vagyonnal folytatott vállalkozási

tevékenységből származó bevételeitől, egyértelműen elhatárolható legyen.

illetve

költségeitől

és

ráfordításaitól

(6) A vagyonkezelő a vagyonkezelésbe vett vagyon eszközeiről olyan elkülönített nyilvántartást köteles vezetni, amely tételesen tartalmazza ezek könyv szerinti bruttó és nettó értékét, az elszámolt értékcsökkenés összegét, az azokban bekövetkezett változásokat. (7) A vagyonkezelő köteles évente egyszer, a tárgyévet követő év február 15-ig a vagyonkezelésbe vett ingatlan(ok) és egyéb vagyoni eszközök állapotának tárgyévi változásairól beszámolót készíteni és azt a (5)-(6) bekezdésekben szabályozott nyilvántartásokkal együtt a Közgyűlésnek bemutatni. (8) A vagyonkezelő, a vagyonkezelési szerződés időtartama alatt haladéktalanul köteles tájékoztatni az Önkormányzatot: a) ha ellene csőd- vagy felszámolási eljárás, helyi önkormányzatnál adósságrendezési eljárás indult, b) ha végelszámolási eljárás kezdeményezésére, vagy a jogutód nélküli megszüntetésre irányuló bírósági vagy hatósági intézkedésre került sor, c) ha 3 hónapnál régebbi köztartozása van, és annak megfizetésére nem kapott halasztást, d) mindazokról a változásokról, amelyekkel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettséget jogszabály, vagy a vagyonkezelési szerződés előírja. 7/C. § (1) A vagyonkezelőt megillető jogok gyakorlását, annak szabályszerűségét, célszerűségét az Áht. 105/B. § (4) bekezdésében foglaltak figyelembevételével A polgármester ellenőrzi. (2) A tulajdonosi ellenőrzés célja az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás vizsgálata, ennek keretében különösen: az önkormányzati vagyonnyilvántartás hitelességének, teljességének és helyességének biztosítása, továbbá a jogszerűtlen, szerződésellenes, vagy a tulajdonos érdekeit sértő, illetve az Önkormányzatot hátrányosan érintő vagyongazdálkodási intézkedések feltárása és a jogszerű állapot helyreállítása. (3) A polgármester a tulajdonosi ellenőrzés keretében jogosult: a) a vagyonkezelő az önkormányzati tulajdonba tartozó, vagyonkezelésében álló ingatlan területére belépni, b) az ellenőrzés tárgyához kapcsolódó minden közérdekből nyilvános adat, valamint - a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény rendelkezéseit nem sértő - az önkormányzati vagyonra, a vagyonkezelésre vonatkozó adat szolgáltatásának és okirat bemutatásának kérésére,

c) az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjétől írásban vagy szóban felvilágosítást, információt kérni. (4) A polgármester a tulajdonosi ellenőrzés során köteles: a) jogait úgy gyakorolni, hogy az ellenőrzött vagyonkezelő tevékenységét és rendeltetésszerű működését a lehető legkisebb mértékben zavarja, b) tevékenységének megkezdéséről az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjét az ellenőrzés megkezdése előtt legalább 15 nappal tájékoztatni, c) megállapításait tárgyszerűen, a valóságnak megfelelően ellenőrzési jelentésbe foglalni és a jelentéstervezetet, valamint a végleges jelentést az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjének 30 napon belül megküldeni. (5) Az ellenőrzött vagyonkezelő, illetve képviselője jogosult: a) az ellenőrzési cselekményeknél jelen lenni, b) az ellenőrzés megállapításait megismerni, a jelentéstervezetre észrevételt tenni. (6) Az ellenőrzött vagyonkezelő, illetve képviselője köteles: a) az ellenőrzés végrehajtását elősegíteni, abban együttműködni, b) az ellenőrzést végző részére szóban vagy írásban a kért tájékoztatást, felvilágosítást, nyilatkozatot megadni, a dokumentációkba a betekintést biztosítani, c) az ellenőrzést végző kérésére a rendelkezésre bocsátott dokumentáció (iratok, okmányok, adatok) teljességéről nyilatkozni, d) az ellenőrzés zavartalan elvégzéséhez szükséges egyéb feltételeket megteremteni, e) az ellenőrzés megállapításai, javaslatai alapján tett intézkedéseiről az Önkormányzatot 30 napon belül tájékoztatni. (7) A polgármester az adott évben elvégzett tulajdonosi ellenőrzésének legfontosabb megállapításairól, összefoglaló jelentésben - a tárgyévet követő év április 30-ig tájékoztatja a Közgyűlést. 7/D. § (1) A vagyonkezelői jog megszűnik: a) határozott időtartamú vagyonkezelési szerződésben meghatározott időtartam elteltével, b) határozatlan időtartamú vagyonkezelési szerződés esetén a szerződés felmondásával,

c) a (3)-(4) bekezdés szerinti rendkívüli felmondással, d) az adott vagyontárgyra vonatkozóan a vagyontárgy megsemmisülésével, illetve e) a vagyonkezelő jogutód nélküli megszűnésével, valamint f) a szerződésben meghatározott egyéb ok vagy feltétel bekövetkezése esetén. (2) A felmondási idő jogszabály, vagy a felek eltérő rendelkezése hiányában: a) rendes felmondás esetén hat hónap, b) rendkívüli felmondás esetén két hónap, ide nem értve a (4)- (5) bekezdések szerinti azonnali hatályú felmondás eseteit. (3) A helyi önkormányzat a határozatlan idejű, illetve határozott idejű vagyonkezelési szerződést rendkívüli felmondással akkor szüntetheti meg, ha a) a vagyonkezelői az Áht. 105/A-105/B. §-aiban foglalt kötelezettségét a helyi önkormányzati költségvetési és vagyongazdálkodási érdekeket hátrányosan érintő módon megszegi, b) a vagyonkezelő az ellene a szerződéskötés előtt megindult, csőd – vagy felszámolási eljárásról a helyi önkormányzatot nem tájékoztatta, vagy nem tájékoztatja, illetőleg a vagyonkezelő ellen a vagyonkezelési szerződés tartama alatt csőd-, vagy felszámolási eljárás indul, c) a vagyonkezelő adó-, illeték-, vám- vagy társadalombiztosítási járulék tartozása több mint hat hónapja lejárt, és ennek megfizetésére halasztást nem kapott. (4) Azonnali felmondásnak van helye, ha a vagyonkezelő a kezelésbe adott önkormányzati vagyonnal a vállalt önkormányzati feladatot nem látja el, vagy a vagyonban kárt okoz. (5) Az önkormányzati közfeladatot szabályozó külön törvény a vagyonkezelési szerződés rendkívüli és azonnali felmondásának további eseteit határozhatja meg. (6) A helyi önkormányzatnak vagyonkezelői jog megszűnésekor gondoskodni kell az ingatlan – nyilvántartásból való törlésről. (7) A vagyonkezelési szerződés hatálya alá tartozó vagyontárgyak körének megváltozása esetén a vagyonkezelő a változás bekövetkezésétől számított 8 napon belül köteles kezdeményezni a szerződés módosítását.” 5. § A R. 11. § az alábbi (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) A Közgyűlés az önkormányzat korlátozottan forgalomképes és forgalomképes ingóés ingatlan vagyonának vagyonkezelői jogát, önkormányzati közfeladat átvállalásához kapcsolódóan kijelöléssel ingyenesen a 7/A. § (4) bekezdésének a.) és b.) pontjaiban meghatározott szerveknek átadhatja.”

6. § A R. 18. § helyébe az alábbi rendelkezés lép: „18. § (1) A Közgyűlés a 3. § (4) bekezdése d.-f.) pont szerinti korlátozottan forgalomképes önkormányzati vagyon hasznosítását az alapító okirat, vagy tárasági szerződés (továbbiakban: alapító okirat) szerinti tevékenység keretében az önkormányzati vagyonhasznosító szervre bízza. (2) A 3. § (4) bekezdés e.) pont szerinti korlátozottan forgalomképes önkormányzati ingatlanvagyon ingyenes, vagy kedvezményes hasznosításáról az intézményvezető javaslata alapján a polgármester dönt. (3) Az önkormányzati vagyonhasznosító szerv, amennyiben az (1) bekezdés szerinti használatába adott ingatlant legfeljebb 1 évre bérbe adta, a szerződésekről köteles az illetékes szakbizottságot (bizottságokat) tárgyév december 31-ig tájékoztatni. Az 1 éven túli szerződéskötés, vagy bármilyen tulajdoni korlátozás esetén az aláírás előtt köteles megküldeni az illetékes önkormányzati szakbizottság (bizottságok) részére a szerződéstervezetet véleményezésre.” 7. § A R. 21. § (2) bekezdés helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(2) Ha a gazdasági, illetve közhasznú társaságban lévő önkormányzati tulajdoni rész a 25%-ot meghaladja, úgy a Közgyűlés képviselője részére meghatározza, 100%-os önkormányzati tulajdon esetén pedig gyakorolja a tagsági jogok közül: a) korlátolt felelősségű, illetve közhasznú társaság esetében aa) a számviteli törvény szerinti beszámoló jóváhagyása, ab) osztalékelőleg fizetésének elhatározása, ac) pótbefizetés elrendelése és visszatérítése, ad) elővásárlási jog gyakorlása a társaság által, ae) az elővásárlásra jogosult személy kijelölése, af) az üzletrész kívülálló személyre történő átruházásánál a beleegyezés megadása, ag)eredménytelen árverés esetén döntés az üzletrészről, ah) üzletrész felosztásához való hozzájárulás és az üzletrész bevonásának elrendelése, ai) a tag kizárásának kezdeményezéséről való határozat, aj) a Gt. 37. §-ában foglalt kivétellel az ügyvezető megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása, ak) a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása, al) a könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása, am) olyan szerződés megkötésének és jóváhagyása, amelyet a társaság saját tagjával, ügyvezetőjével vagy azok közeli hozzátartozójával (Ptk. 685. § b) pont), illetve élettársával köt,

an) a tagok, az ügyvezetők, a felügyelőbizottsági tagok, illetve a könyvvizsgáló elleni követelések érvényesítése, ao) a társaság beszámolójának, ügyvezetésének, gazdálkodásának könyvvizsgáló által történő megvizsgálásának elrendelése, ap) az elismert vállalatcsoport létrehozásának előkészítéséről és az uralmi szerződés tervezetének tartalmáról való döntés, az uralmi szerződés tervezetének jóváhagyása, aq) a társaság jogutód nélküli megszűnésének, átalakulásának elhatározása, ar) a társasági szerződés módosítása, as) a törzstőke felemelésének és leszállításának elhatározása, at) törzstőke emelés esetén a tagok elsőbbségi jogának kizárása, au) törzstőke emelés során az elsőbbségi jog gyakorlására jogosultak kijelölése, av) a törzstőke felemelésekor, illetve az elsőbbségi jog gyakorlása esetén a törzsbetétek arányától való eltérés megállapítása, aw) törzstőke leszállításakor a törzsbetétek arányától való eltérés megállapítása, ax) mindazon ügyek, amelyeket törvény vagy a társasági szerződés a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe utal. b) részvénytársaság esetében ba) döntés – ha a Gt. eltérően nem rendelkezik – az alapszabály megállapításáról és módosításáról, bb) döntés a részvénytársaság működési formájának megváltoztatásáról, bc) a részvénytársaság átalakulásának és jogutód nélküli megszűnésének elhatározása, bd) a Gt. 37. §-ában foglalt kivétellel az igazgatóság tagjainak, illetve a vezérigazgatónak (a Gt. 247. §), továbbá a felügyelőbizottság tagjainak és a könyvvizsgálónak a megválasztása, visszahívása, díjazásának megállapítása, be) a számviteli törvény szerinti beszámoló jóváhagyása, bf) döntés – ha a Gt. eltérően nem rendelkezik – osztalékelőleg fizetéséről, bg) döntés a nyomdai úton előállított részvény dematerializált részvénnyé, illetve a dematerializált részvény nyomdai úton előállított részvénnyé történő átalakításáról, bh) az egyes részvénysorozatokhoz fűződő jogok megváltoztatása, illetve az egyes részvényfajták, osztályok átalakítása, bi) döntés – ha a Gt. másként nem rendelkezik – az átváltoztatható vagy jegyzési jogot biztosító kötvény kibocsátásáról, bj) döntés – ha a Gt. másként nem rendelkezik – az alaptőke felemeléséről, bk) döntés – ha a Gt. másként nem rendelkezik – az alaptőke leszállításáról, bl) döntés a jegyzési elsőbbségi jog gyakorlásának kizárásáról, bm) döntés minden olyan kérdésben, amit törvény vagy az alapszabály a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.” 8. § A R. 32. §-a az alábbi 10. ponttal egészül ki: „10.) A rendeletben a Gt. rövidítés a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvényt , az Áht. rövidítés az államháztartásról szóló 1992.évi XXXVIII. törvényt, a Ptk. rövidítés a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvényt jelenti.”

9. § A R. 1. sz. mellékletének 2.) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: „2.) Zártkörű pályáztatás esetén legalább 2 érintettnek kell egyidejűleg és közvetlenül megküldeni a pályázati felhívást, a határidő kezdő napját legalább 20 nappal megelőzően.” 10. § A R. az alábbi 3. sz. melléklettel egészül ki: „3. sz. melléklet Az önkormányzati vagyon önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódó vagyonkezelői jogának pályázat útján történő megszerzésének szabályai A pályázatra irányuló javaslatok és döntések 1.) Az önkormányzati vagyon vagyonkezelői jogának pályázat útján való átadása esetén a pályázat kiírásáról, valamint annak tartalmáról a Közgyűlés dönt. 2.) A Közgyűlés számára készített, a pályázat kiírásáról szóló döntés meghozatalához szükséges előterjesztésnek az SZMSZ szabályain túl az alábbiakat kell tartalmaznia: a) a vagyon jogi helyzetét, ingatlan esetében az ingatlan-nyilvántartási adatokat, a kezelési és használati viszonyainak részletes bemutatását, a vagyonra, illetve annak állagmegóvására, felújítására vonatkozó kötelező előírásokat, kötöttségeket, illetve korlátokat és tilalmakat, b) a vagyonkezelői jog átadására vonatkozó javaslatot, különösen annak célját, indokát, tervezett konstrukcióját, javasolt időtartamát, c) a vagyonkezelésbe adást megalapozó szakmai érveket, annak indokait és a célszerűségi, gazdaságossági, költségvetési vagy egyéb kedvező irányú hatások, illetve esetleges hátrányok bemutatását, d) mindazokat a további tényeket, érveket és körülményeket, melyeket az előterjesztő a döntéshozó tájékoztatása érdekében szükségesnek tart, e) mindazokat az egyetértő, illetve hozzájáruló nyilatkozatokat, melyeket az Áht., vagy egyéb jogszabály a döntés előfeltételéül előír. A pályázaton való részvétel általános feltételei 3.) A részvétel feltételei: a) a tájékoztató dokumentáció megvásárlása (átvétele), b) az ajánlattevő igazolja, hogy rendelkezik a közfeladat ellátására vonatkozó törvényi előírásokban meghatározott személyi és szakmai felkészültséggel, a vagyonkezeléshez szükséges pénzügyi biztosítékokkal, c) az ajánlattevőnek egy hónapnál nem régebbi hatósági igazolással kell bizonyítania, hogy nem áll csőd-, felszámolási eljárás vagy végelszámolás alatt, nincs lejárt

esedékességű adó- vagy vámhatóságnál nyilvántartott, olyan végrehajtható adó-, illeték-, vám-, vagy társadalombiztosítási tartozása, melynek megfizetésére nem kapott halasztást, d) az önkormányzati közfeladat megszerzésére vonatkozó külön törvény a pályázatból való kizárás további eseteit állapíthatja meg. A pályázati felhívás, a pályázati felhívásra utaló közlemény és tartalma 4.) A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell: a) a pályázatot kiíró megnevezését, székhelyét, b) a pályázati eljárás célját, c) a vagyonkezelésbe kerülő vagyon megjelölését (ingatlan esetén az ingatlannyilvántartási adatokat, beleértve a per-, teher-, és igénymentességre vonatkozó körülményeket és az ingatlan-nyilvántartáson kívüli igényeket is), d) az elbírálásra kerülő tartalmi elemeket, a pályázat elbírálása során alkalmazandó rangsorolási, bírálati szempontokat, e) a pályázaton való részvétel feltételeit, f) az ajánlati biztosíték mértékét, befizetésének módját, illetve visszafizetésének módját és feltételeit, g) az ajánlati kötöttség időtartamát, h) a szerződés teljesítését biztosító mellékkötelezettség és egyéb biztosíték megjelölését, i) a pályázati ajánlatok benyújtásának helyét, módját és határidejét, j) a pályázati ajánlatok bontási eljárásának helyét, módját, időpontját, továbbá – amennyiben a bontás nyilvánosan történik, az erre való utalást, k) a pályázattal kapcsolatban további információt szolgáltató szervezet, személy nevét, címét, telefonszámát, további információt a vagyontárgy megtekintésének lehetőségéről, l) a tájékoztató dokumentáció beszerzési helyét és a beszerzés feltételeit, m) esetleges egyéb információkat, adatokat (környezetvédelmi, természetvédelmi, műemlékvédelmi és egyéb jogi kötöttségek, előírások stb.), n) a vagyonkezelői jog megszerzése és gyakorlása ellenértékére vonatkozó ajánlatkérést, o) a vagyonkezelés időtartamának megjelölését, vagy erre vonatkozó ajánlatkérést, p) a tervezett vagyonkezelés pénzügyi fedezetének bemutatására ill. meglétének igazolására vonatkozó adatszolgáltatás kérést, q) a pályázó szervezet működési adataira és üzleti tervére vonatkozó adatszolgáltatás előírását (a megelőző három év mérlegbeszámolóit, üzleti tervet a vagyonkezelés időszakára), r) a pályázati ajánlatok elbírálási határidejét és az ajánlattevők értesítésének módját, határidejét, s) a Kiíró azon jogának – szükség szerinti – fenntartását, hogy a nyertes ajánlattevő visszalépése, vagy a vele való szerződéskötés meghiúsulása esetén jogosult a pályázat soron következő helyezettjével szerződést kötni, amennyiben az megfelel a jogszabályi, illetve a pályázati feltételeknek, t) a Kiíró azon jogának fenntartását, hogy a pályázatot indoklás nélkül eredménytelennek nyilvánítsa, u) a Kiíró azon jogának fenntartását, hogy szükség esetén az ajánlattevőtől írásban felvilágosítást kérhet annak előrebocsátásával, hogy az ajánlattevő ezzel kapcsolatos írásbeli válasza semmilyen formában nem eredményezheti az ajánlat elbírálásra kerülő tartalmi elemeinek megváltozását,

v) a pályázati ajánlat érvénytelenségének feltételeit, w) egyéb, a Kiíró által fontosnak tartott feltételeket., 5.) A nyilvános pályázati felhívásra utaló közleményt a Kiíró köteles legalább egy országos napilapban és egy helyi lapban megjelentetni. 6.) A pályázati felhívásra utaló közleménynek tartalmaznia kell: a) a Kiíró nevét, székhelyét, b) a vagyonkezelés tárgyát, c) azon szervezet megnevezését, ahol a pályázat tartalmáról további információ kérhető, d) a részletes pályázati felhívás megtekintésének helyét, idejét, e) az ajánlattételi határidőt. Az ajánlattételi határidő, a pályázati felhívás, a pályázati ajánlatok módosítása és visszavonása 7.) Az ajánlattételi határidőt a Kiíró nem határozhatja meg a pályázati felhívásra utaló közlemény országos napilapban történő közzétételétől számított 30 naptári napnál rövidebb időtartamban. 8.) A pályázati felhívás feltételeinek lényeges megváltoztatása esetén a pályázati felhívás módosítását legkésőbb a pályázatok benyújtására nyitva álló határidő lejárta előtt, a meghirdetés nyilvánosságra hozatalával azonos módon közzé kell tenni. A módosított benyújtási határidő az országos napilapban történő közzétételtől számított legalább15 naptári nap. A Kiíró jogosult a Közgyűlés hozzájárulásával a pályázati felhívást az ajánlattételi határidő előtt módosítani, visszavonni, de erről - a pályázati felhívásra utaló közlemény közlésével megegyező helyeken - az ajánlattételi határidő lejárta előtt köteles hirdetményt megjelentetni. A pályázati felhívás visszavonása esetén – amennyiben a tájékoztató dokumentációt az ajánlattevő ellenérték fejében kapta meg – a Kiíró köteles az ellenértéket visszafizetni, ha az ajánlattevő a dokumentációt hiánytalanul visszaadja. 9.) Az ajánlattevő az ajánlattételi határidő lejártáig módosíthatja, vagy visszavonhatja pályázati ajánlatát. Az ajánlattételi határidő lejártát követően a benyújtott ajánlatok nem módosíthatók. Az ajánlati kötöttség, ajánlati biztosíték 10.) Az ajánlati kötöttség az ajánlattételi határidő lejártának napjával kezdődik. Az ajánlattevő köteles legalább 120 napos ajánlati kötöttséget vállalni. A pályázati felhívásban előírtak szerint az eljárásban való részvételt ajánlati biztosíték megfizetéséhez kell kötni. A biztosíték átutalása a pályázati felhívásban rögzítettek szerint a Kiíró számlájára történhet. Amennyiben az ajánlattevő az ajánlati kötöttségének ideje alatt ajánlatát visszavonja, vagy a rendelkezésre álló határidőn belül a vagyonkezelésre vonatkozó megállapodás

megkötése az ajánlattevőnek felróható okból hiúsul meg, ezzel az általa befizetett ajánlati biztosítékot elveszti. 11.) A Kiíró az ajánlati biztosítékot a pályázati felhívás visszavonása, az eljárás eredménytelenségének megállapítása esetén, illetve – az ajánlatok az elbírálását követően – a nem nyertes ajánlattevők részére köteles 15 munkanapon belül visszafizetni. A határidőt a visszavonásról szóló hirdetmény közzétételének, illetve a pályázat eredményéről szóló döntés megküldésének napjától kell számítani. A nyertes ajánlattevő esetében a befizetett biztosíték a pénzben kifejezett ellenértékbe beszámít. Amennyiben a vagyonkezelői jog ellenértéke tevékenységben kifejezett, vagy a pénzben kifejezett ellenérték a befizetett biztosíték összegénél kisebb, a Kiíró a befizetett biztosítékot illetve a különbözetet a nyertes ajánlattevő számára a pályázat eredményéről szóló döntés megküldésének napjától számított 15 munkanapon belül fizeti vissza. A pályázati ajánlatok felbontása 12.) A pályázati ajánlatokat tartalmazó zárt borítékokat a Kiíró a pályázati felhívásban megjelölt időpontban bontja fel. Az ajánlatok felbontásánál a Kiírásért felelős és az általa meghívottakon kívül – nyilvános bontási eljárás esetén – az ajánlattevők, valamint az általuk írásban meghatalmazott személyek lehetnek jelen. A pályázati ajánlatok felbontásáról és ismertetéséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A pályázati eljárás érvénytelensége 13.) Érvénytelen a pályázati eljárás, ha: a) a pályázat elbírálásakor az összeférhetetlenségi szabályokat megsértették, b) valamelyik ajánlattevő az eljárás tisztaságát, vagy a többi ajánlattevő érdekeit súlyosan sértő cselekményt követett el. A pályázat fenti szempontok szerinti érvénytelenségét a polgármester állapítja meg. A pályázati ajánlat érvénytelensége 14.) Érvénytelen a pályázati ajánlat, ha: a) azt az ajánlattételi határidő lejárta után nyújtották be, b) azt olyan ajánlattevő nyújtotta be, aki jogszabály alapján az eljárásban nem vehet részt, c) az ajánlattevő az ajánlati biztosítékot nem, vagy nem az előírtaknak megfelelően bocsátotta rendelkezésre, d) azt olyan ajánlattevő nyújtotta be, aki a pályázati dokumentációt nem vásárolta meg illetve nem vette át, e) az ajánlattevő nem csatolta a meghatározott igazolásokat és nyilatkozatokat, f) az ajánlattevő a pályázatot nem írta alá (gazdasági társaság esetén cégszerű aláírással), g) az nem felel meg a pályázati felhívásban, dokumentációban, jogszabályban meghatározott feltételeknek.

A pályázati ajánlatok elbírálása 15.) A pályázati ajánlatokat legkésőbb az ajánlattételi határidő lejártát követő 30 naptári napon belül kell elbírálni. Az ajánlattevők, a Kiírásért felelős egyedi elbírálása alapján, a hiánypótlási felhívásban meghatározott határidőig kötelesek a hiányzó igazolásokat beszerezni, illetve a nyilatkozatokat megtenni. A hiánypótlási határidő legfeljebb 15 napban határozható meg. A hiánypótlás során a pályázat elbírálásra kerülő tartalmi elemei nem módosulhatnak. A Kiírásért felelős az elbírálási határidőt – indokolt esetben – egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal meghosszabbíthatja. Az új határidőről a Kiírásért felelős köteles tájékoztatni az összes pályázót. A pályázati ajánlatok elbírálása során a Kiírásért felelős írásban – a többi ajánlattevő azonos és egyidejű értesítése mellett – módosításnak nem minősülő felvilágosítást kérhet az ajánlattevőtől az ajánlatában foglalt nem egyértelmű kijelentések tartalmának tisztázására. A pályázati ajánlatokat a Kiírásért felelős szervezeti egysége feldolgozza, köteles a pályázati ajánlatok tartalmi és formai érvényességét vizsgálni, egyben a pályázati felhívásban meghatározott értékelési szempontok alapján a pályázati ajánlatok elbírálására és rangsorolására vonatkozó javaslatait és észrevételeit rögzíteni. A polgármester a Kiírásért felelős által összeállított döntésre előkészített összefoglaló anyagot a Közgyűlés elé terjeszti és a nyertes pályázó személyéről a Közgyűlés dönt.

Összeférhetetlenségi szabályok 16.) A pályázat elbírálásából ki van zárva, és abban, mint elbíráló nem vehet részt: a) a pályázó, vagy annak képviselője, alkalmazottja, foglalkoztatottja, alkalmazója és foglalkoztatója, b) a pályázó jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság képviselője, tulajdonosa, tagja, alkalmazottja, vagy más, szerződéses jogviszony alapján foglalkoztatottja, c) aki annak a jogi személynek vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaságnak a képviselője, alkalmazottja (foglalkoztatottja), amelyben a pályázó közvetlen vagy közvetett befolyással rendelkezik, illetőleg amelynek a pályázó tulajdonosa, tagja, illetve más szerződéses jogviszony keretében foglalkoztatója, vagy foglalkoztatottja, d) az a)-c) pontokban megjelölt személyek közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b) pont), e) akitől a pályázat tárgyilagos megítélése egyéb okból nem várható el (elfogultság).

17.) A pályázat elbírálásában résztvevő köteles haladéktalanul bejelenteni a Kiírónak, ha vele szemben bármely, az 1.) pontban körülírt összeférhetetlenségi ok áll fenn. Az összeférhetetlenséget az ajánlattevő is bejelentheti. 18.) Összeférhetetlenségi kérdésben vita esetén a polgármester dönt. Pályázati eljárás eredménytelensége 19.) Eredménytelen a pályázati eljárás, ha a) nem érkezett pályázati ajánlat, b) kizárólag érvénytelen ajánlatok érkeztek, c) amennyiben a Közgyűlés a pályázati eljárást eredménytelenné nyilvánította. A pályázati eljárás eredményének kihirdetése, közzététele 20.) A Kiíró a pályázati ajánlatok elbírálására vonatkozó döntésről, a döntést követő 8 naptári napon belül a pályázókat értesíti. 21.) A Kiírónak az önkormányzati vagyon vagyonkezelésére vonatkozó megállapodást a pályázat nyertesével a Közgyűlést döntését követő 30 munkanapon belül kell megkötnie. 22.) A Kiíró a pályázat soron következő helyezettjével köti meg a szerződést, ha a nyertes pályázóval a vagyonkezelésre vonatkozó megállapodás nem jön létre, illetve a vagyonkezelésbe adás a nyertes érdekkörében felmerülő okból meghiúsul, feltéve, hogy annak ajánlata megfelelő, és az erre vonatkozó feltétel a pályázati kiírásban szerepelt.”

11. § (1) Ezen rendelet 2007. június 1-jén lép hatályba. (2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a 8. § (4) bekezdésében és a 17. §-ában megjelölt „vagyonkezelő” kifejezés helyébe „önkormányzati vagyonhasznosító” kifejezés lép.



DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 24/2007. (V. 25.) rendelete* a köztisztaság fenntartásáról Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése az 1990. évi LXV. törvény a 16. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, figyelemmel az 1991. évi XX. törvény 21-ában, a 2000. évi XLIII. törvényben, az 1999. évi LXIX. törvényben, a 218/1999. (XII. 22.) Korm. rendeletben, az 1/1986. (II. 21.) ÉVM-EüM együttes rendeletben foglaltakra a köztisztaság fenntartásáról az alábbi rendeletet alkotja: A RENDELET CÉLJA 1. § (1) A rendelet célja Debrecen Megyei Jogú Város (továbbiakban: város) közigazgatási területére vonatkozó azon szabályok megállapítása, amelyek meghatározzák: a) az ingatlanok és közterületek tisztántartásának biztosítását, továbbá b) Debrecen lakossága egészségének védelmét, természeti és épített környezetének megóvását a hulladékgazdálkodás eszközeivel. (2) Az önkormányzati rendelet céljának elérése érdekében a város közigazgatási területén minden tevékenységet úgy kell gyakorolni, hogy a környezetét a lehető legkisebb mértékben terhelje, illetve a környezet terhelése és igénybevétele csökkenjen. A RENDELET HATÁLYA 2. § A rendelet hatálya kiterjed a város közigazgatási területén valamennyi természetes személyre, jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetre. FOGALOM MEGHATÁROZÁSOK 3. § E rendeletalkalmazása szempontjából: Kiemelt városrész: Teleki u., Haláp u., Burgundia u., Rákóczi u., Hunyadi u., Mester u., Károli tér, Pesti u., Segner tér, Nyugati u., Külső Vásártér, Erzsébet u., Petőfi tér, által határolt valamennyi közterületre. Az övezeti határt jelentő utcák mindkét oldala kiemelt városrésznek tekintendő.

*


AZ INGATLANOK ÉS KÖZTERÜLETEK TISZTASÁGA 4. § (1) Az egyes ingatlanok tisztán tartásáról az ingatlan tulajdonosa, kezelője, tartós használója, illetőleg haszonélvezője (a továbbiakban együtt: tulajdonos), másnak a használatában levő ingatlanok (ingatlanrészek, helyiségek) tisztán tartásáról pedig a használó, illetőleg – a bérleti jogviszonyból származó kötelezettsége szerint – a bérlő (a továbbiakban együtt: használó) köteles gondoskodni. Ezen belül: a) a lakó- és az emberi tartózkodásra szolgáló más épületek közös használatú részének (kapualj, lépcsőház, folyosó, terasz, felvonó, mosókonyha, szárító, pinceés padlásrész, közös illemhely, hulladékledobó és -gyűjtő, udvar stb.) tisztaságáról, rendszeres takarításáról, rovar és rágcsáló mentesítéséről a tulajdonosnak; b) a lakásnak és a lakás céljára használt más helyiségnek, továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiségnek és az ezekhez tartozó területeknek a tisztaságáról, rendszeres takarításáról, rovar- és rágcsálómentesítéséről pedig a használónak kell gondoskodnia. (2) Tömbtelkeken a szomszédos épületek közötti az egyes külön tulajdonú épületek gyalogos megközelítésére és körüljárására szolgáló terület (területsávok, átjárók) tisztántartási kötelezettsége a tulajdonosok között tulajdoni arányban, kétség esetén egyenlő arányban oszlik meg. (3) Az (1) bekezdésben meghatározottak kötelesek gondoskodni továbbá: a)

az ingatlan előtti járdaszakasz (járda hiányában egy méter széles területsáv, illetőleg ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes terület), a járdaszakasz melletti nyílt árok és ennek műtárgyai, továbbá tömbtelken a szomszédos épületek közötti az egyes külön tulajdonú épületek gyalogos megközelítésére és körüljárására szolgáló terület (területsávok, átjárók) tisztántartásáról, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolításáról;

b)

az ingatlanokról, az ingatlan előtti járdaszakasz fölé (járda hiányában egy méter széles területsáv, illetőleg ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes terület fölé) kinyúló ágak, nyeséséről, gallyazásáról, valamint az ezen a területen lévő növények lehullott lombjának, és egyéb növényi részeinek (pl. gallyak, virágok, termések) takarításáról; oly módon, hogy az érintett járdaszakasz, területsáv, illetőleg terület biztonságos közlekedésre alkalmas legyen;

c)

hogy az ingatlan csapadékvíz-elvezetési rendszerének használata során, a víz közterületen, közterületi építményekben, kárt (átázást, kimosást, korróziót stb.) ne okozzon, a rendeltetésszerű használatot, az építmények állékonyságát ne akadályozza, és ne veszélyeztesse.

5. § (1) A közterületek használata során mindenki köteles olyan magatartást tanúsítani, hogy az a környezetet ne szennyezze, így –az egyéb jogszabályokban megfogalmazott kötelezettségeken túlmenően – különösen tilos: a)

az oly módon való szállítás, tárolás, stb., amely során közterületre szennyeződés, települési hulladék kerül;

b)

közterületen lévő utcabútorok, építmények szennyezése mázolással, festéssel, szóróspray használatával, vagy egyéb más módon;

c)

települési hulladék felhalmozása, nyitott tartályban való tárolása;

d)

eldugulás, vagy rongálódás okozására alkalmas anyagot (települési hulladékot, törmeléket, iszapot stb.) közcsatornába, annak víznyelő aknájába elhelyezni;

(2) Aki az e §-ban foglalt kötelezettségeket megszegi, külön jogszabályban1 foglaltak szerint szabálysértést követ el. ÉPÍTÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ KÖZTISZTASÁGI FELADATOK 6. § (1) Az építési területen és az építés közvetlen környékén a szennyezést okozó, ha annak személye nem állapítható meg, akkor a terület tulajdonosa vagy használója köteles biztosítani a tisztaságot, gondoskodni az úttestre, járdára való sárfelhordás, egyéb szennyezés folyamatos megszüntetéséről. (2) A kivitelezés megkezdésétől a birtokba vételig a terület tisztántartásáról, elkerítéséről, az építési tevékenységgel kapcsolatban keletkezett elváltozások és károk helyreállításáról az (1) bekezdésben meghatározott tisztántartásra kötelezett, valamint az köteles gondoskodni, akinek a tevékenységéből adódóan keletkezik a szennyeződés, illetőleg károsodás. (3) Építési, bontási, felújítási, munkákat, valamint minden közműépítéssel kapcsolatos burkolatfelbontási, illetve talajfeltárási tevékenységet – figyelemmel az (1) és (2) bekezdésre – úgy kell elvégezni, hogy annak során keletkezett hulladék, illetve a kitermelt anyag a környezetet ne szennyezze, a csapadékvíz elvezetését ne akadályozza, a növényzetet ne károsítsa, valamint a közlekedést ne akadályozza. A földmunkák végzésénél a termő talajréteget külön kell lerakni és a munka végeztével szükséges gondoskodni a termőréteg fedőrétegkénti terítéséről. (4) A város kiemelt városrészi közterületén törmelékeket, tárolni, valamint tüzelőanyagot, termőföldet elhelyezni csak zárt edényben, konténerben szabad. A bontási törmeléknek magasból történő terepszintre juttatása esetén porzás mentes, zárt szelvényű csúszdát és fogadó konténert kell alkalmazni. 1

218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet 7.§ (1), (2) bekezdés, 1999. évi LXIX. törvény 157.§ (1) bekezdés b) pont

SZILÁRD HULLADÉK SZÁLLÍTÁSA 7. § (1) Közterületen szilárd hulladék csak a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően, a környezet lehető legnagyobb kíméletével, és úgy szállítható, hogy a szállítmányból kihullás, kiporzás, csepegés, elszóródás ne keletkezzen. (2) Ha a szállítás közben a közterület szennyeződne, a szállítást végző azt eltávolítani – szükség szerint fertőtleníteni - és a további szennyeződés megakadályozásáról gondoskodni köteles, egyben viseli ennek költségeit és egyéb következményeit. (3) Ha bármilyen szállítmány fel-, vagy lerakásánál a közterület beszennyeződik, a szennyeződés előidézője köteles azt a fel-, vagy lerakás elvégzése után nyomban megtisztítani, és szükség szerint fertőtleníteni. (4) Aki az e §-ban foglalt kötelezettségeket megszegi, külön jogszabályban2 foglaltak szerint szabálysértést követ el.

TÉLI SÍKOSSÁGMENTESÍTÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK 8. § (1) Az ingatlan előtti, illetve az ingatlan megközelítését szolgáló járdák, járdaszakaszok (járda hiányában egy méter széles területsáv), lépcsők, síkosság-mentesítéséről az ingatlan tulajdonosa, használója folyamatosan köteles gondoskodni. (2) Síkosság-mentesítésre, olvasztásra, felhintésre elsősorban környezetkímélő anyagok (homok, salak stb.) használhatók. Közúti felüljárók, aluljárók, valamint tömegközlekedési eszközök által használt közutak kivételével a közterület sóval történő síktalanítása esetén a só és hordozóanyag aránya legfeljebb 1:5 arányú lehet. (3) A járdáról letakarított havat a közút és a járda között úgy kell elhelyezni vagy eltávolítani, hogy sem a gyalogos-, és gépjárműforgalmat, sem pedig a járda melletti víznyelők működését ne akadályozza, és a hó megcsúszás veszélye kizárt legyen.

2

218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet 7.§ (1) bekezdés a) pont

AZ ÖNKORMÁNYZAT KÖZTERÜLET TISZTÁNTARTÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATAI 9. § (1) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, a közterület tisztítását, valamint a téli síkosságmentesítését az Önkormányzattal kötött szerződés alapján szolgáltató végzi. (2) A közterületen elhelyezett nyilvános illemhelyek üzemeltetését az Önkormányzattal kötött szerződés alapján szolgáltató végzi.

A KÖZTISZTASÁGGAL ÖSSZEFÜGGŐ EGYÉB RENDELKEZÉSEK 10. § (1) A szórakozó, vendéglátó, kereskedelmi és szolgáltató helyek (a továbbiakban: üzletek) előtt – a bejárat közvetlen közelében – az üzemeltető köteles a nyitvatartási idő alatt köztéri hulladékgyűjtő edényt és csikktartót elhelyezni, és annak szükség szerinti ürítéséről, valamint az üzletek előtti (utcafronti) úttestig terjedő közterületrész – ettől eltérő megállapodás hiányában – tisztántartásáról, fertőtlenítéséről gondoskodni. (2) A közterületen árusító köteles az általa használt területet, valamint annak közvetlen környékét állandóan tisztán tartani, az árusítás során keletkezett települési hulladékot összegyűjteni és annak elszállításáról, elhelyezéséről saját költségén gondoskodni. 11. § (1) Ha a jármű üzemelése során a közterület beszennyeződik (olajfolyás, baleset, egyéb műszaki hiba stb.), a jármű üzemben tartója haladéktalanul köteles a szennyeződés eltávolításáról gondoskodni és az ezzel kapcsolatos költségeket viselni. (2) Aki e §-ban foglalt kötelezettségeket megszegi, külön jogszabályban3 foglaltak szerint szabálysértést követ el. 12. § Vásárok, sport- és egyéb rendezvények tartása idején a rendezvény szervezője a megkötött bérleti, illetve közterület használati szerződés szerint köteles gondoskodni a várható forgalomnak megfelelő számú illemhely, illetve szeméttároló edényzet biztosításáról és üzemeltetéséről, illetve a rendezvény alatt és azt követően a terület tisztántartásáról, szükség esetén fertőtlenítéséről is.

3

218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet 7.§ (1) bekezdés a) pont

SZABÁLYSÉRTÉS 13. § Aki e rendelet 4. § (3) bekezdés a), c) pontjában, 6.§-ában, 8.§-ában, 10.§-ában foglalt szabályokat vagy az azokban foglalt kötelezettségeket megszegi – amennyiben magasabb szintű jogszabály másként nem rendelkezik - szabálysértést követ el, és vele szemben 30 000 Ft-ig terjedő pénzbírság szabható ki, valamint tettenérés esetén a közterület felügyelő 500 Ft- tól 10 000 Ft-ig terjedő helyszíni bírsággal sújthatja.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 14. § Ezen rendelet 2007. július 1. napján lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti a köztisztaság fenntartásáról szóló 18/2005. (VI. 17.) Kr. rendelet.



Kiadja: Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Kiadásért felelős: Lukácsné dr. Pócsi Ildikó Szerkeszti: Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának Szervezési és Jogi Főosztálya Szerkesztésért felelős: Lukácsné dr. Kiss Viktória Készült: a Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Ellátási Osztályának Nyomdájában Felelős: Derzsy Kálmán ISSN 1215-0975 Készült: 260 példányban Ára: 323.- Ft

DEBRECEN Megyei Jogú Város Önkormányzatának

Recommend Documents