DEBRECEN Megyei Jogú Város Önkormányzatának

DEBRECEN Megyei Jogú Város Önkormányzatának

K Ö Z L Ö N Y E

2008. évi 12. szám

2008. június 18.

II. kötet TARTALOMJEGYZÉK

Szám

Tárgy

Oldal

A KÖZGYŰLÉS HATÁROZATAI 121/2008. (V. 29.) Ö.h. 122/2008. (V. 29.) Ö.h.

123/2008. (V. 29.) Ö.h.

124/2008. (V. 29.) Ö.h.

125/2008. (V. 29.) Ö.h.

Városi érdekből bérlőkijelölésre elkülönítendő lakások számának meghatározásáról

2108

A Hajdú-Bihar Megyei Közoktatási Közalapítvány 2007. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról

2108

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata által fenntartott közoktatási intézményekben a 2007/2008. tanévben végzett törvényességi ellenőrzésekről szóló tájékoztató elfogadásáról

2184

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata 2007. évi gyermekjóléti, gyermekvédelmi feladatai ellátásáról szóló átfogó értékelés elfogadásáról

2184

Debrecen Jégcsarnok Kht-val kötött közhasznúsági megállapodás módosításáról

2252

126/2008. (V. 29.) Ö.h.

127/2008. (V. 29.) Ö.h.

Hajdú-Bihar-Bihor Eurorégió Szervezeti és Működési Szabályzatának, valamint területfejlesztési operatív programjának elfogadásáról

2254

Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Akciótervének elfogadásáról

2333

Terv

A Csapókerti Általános Iskola magasabb vezetője közalkalmazotti jogviszonyának felmentéssel történő megszüntetéséről

2377

A hajléktalan személyek 24 órás egészségügyi ellátásának biztosításáról, a VESZ Kht. alapító okiratának módosításáról

2377

A 64. számú háziorvosi körzet működtetőjének változásáról

2385

A 2. számú fogorvosi körzet működtetésére vonatkozó megállapodás módosításáról

2391


2393


2395

134/2008. (V. 29.) Ö.h.

Közterületek elnevezéséről

2397

135/2008. (V. 29.) Ö.h.

„A Repülőtér hasznosítására vagy elidegenítésére kiírt pályázat második fordulójában beérkezett pályázatok rangsorolása, tárgyalások kezdeményezése a pályázókkal a szerződések pontosítása tárgyában” tárgyú előterjesztés zárt ülés keretében történő tárgyalásáról

2399

128/2008. (V. 29.) Ö.h.

129/2008. (V. 29.) Ö.h.

130/2008. (V. 29.) Ö.h. 131/2008. (V. 29.) Ö.h. 132/2008. (V. 29.) Ö.h. 133/2008. (V. 29.) Ö.h.

KÖZLEMÉNY Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 2008. május 29-ei rendes, zárt ülésen hozott határozatairól 136/2008. (V. 29.) Ö.h.

137/2008. (V. 29.) Ö.h.

A Repülőtér hasznosítására vagy elidegenítésére kiírt pályázat második fordulójában beérkezett pályázatok rangsorolásáról, tárgyalások kezdeményezéséről a pályázókkal a szerződések pontosítása tárgyában

2400

A „Debrecen Város Kiváló Pedagógusa” és a „Debrecen Város Közoktatásáért” díjak adományozásáról

2400

A KÖZGYŰLÉS HATÁROZATA 138/2008. (V. 29.) Ö.h.

Szociális ellátásra irányuló fellebbezések elbírálásáról (kivonat)

2400

KÖZLEMÉNY A Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata által nyújtott támogatásokról és vagyonnal történő gazdálkodással összefüggő szerződésekről

2402

DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 121/2008. (V. 29.) határozata A Közgyűlés a Vagyonkezelési Osztály vezetőjének előterjesztésére az 1990. évi LXV. törvény 80. § (1) bekezdése, valamint a 7/2001. (III. 6.) Kr. rendelet 13. § (1) bekezdése alapján a 2008. évben bérbe adható önkormányzati tulajdonú lakásokból, a városi érdekből jelenleg bérlőkijelölésre felhasználható lakásszámot 21 darabban határozza meg. Határidő: 2008. december 31. Felelős: a Cívis Ház Zrt. vezérigazgatója

Dr. Szekeres Antal sk. jegyző

Kósa Lajos sk. polgármester

DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 122/2008. (V. 29.) határozata

A Közgyűlés az Oktatási Osztály vezetőjének előterjesztésére a 2006. évi LXV. törvény 1. § (2) bekezdésének e) pontja alapján 1./ elfogadja a Hajdú-Bihar Megyei Közoktatási Közalapítvány 2007. évi tevékenységéről szóló beszámolót a melléklet szerint. 2./ Felkéri a polgármestert, hogy a Közgyűlés döntéséről a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés elnökét és a Hajdú-Bihar Megyei Közoktatási Közalapítvány kuratóriumának elnökét értesítse. Határidő: azonnal Felelős: a polgármester



Beszámoló a Hajdú-Bihar Megyei Közoktatási Közalapítvány 2007. évi tevékenységéről

BESZÁMOLÓ A HAJDÚ-BIHAR MEGYEI KÖZOKTATÁSI KÖZALAPÍTVÁNY 2007. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat és Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata -a közoktatásról szóló, módosított 1993. évi LXXIX. Törvény 119.§. (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően- közösen hozta létre 1997. március 28-án a Közalapítványt, azzal a céllal, hogy a központi költségvetési támogatásból juttatott anyagi támogatással segítse a megyei közoktatási fejlesztési célkitűzéseket, valamint a közoktatás körzeti, térségi és országos feladatainak megvalósítását.

A Közalapítvány irányítása A Közalapítvány döntéshozó és vagyonkezelő szerve a Kuratórium, mely döntési jogkörét ülésein gyakorolja. 2007. évben a Közalapítvány döntéshozó és vagyonkezelő szerve a 2007. január 01-jén megalakult 10 fős Kuratórium volt, Danku Attila kuratórium elnök vezetésével. A Kuratórium alelnöki posztját Filep Miklós tölti be. A Kuratórium elnökét, alelnökét és többi tagját az alapítók kérték fel úgy, hogy 5 főt a HajdúBihar Megyei Önkormányzat, 5 főt Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata delegált. A Kuratórium tagjainak megbízatása 2007. január 1.-től, 2010. december 31.-ig szól.

A Kuratórium tagjai A Kuratórium elnöke: A Kuratórium alelnöke:

Danku Attila Filep Miklós

A Kuratórium tagjai:

Halász D. János Dr. Barcsa Lajos Gellénné Dr. Nagy Valéria Kékiné Erdélyi Edit Kovács Zoltán Makai Mihály Tóth Lajos Árpád Takács Erika

A Kuratórium, az Alapító Okirattal, valamint a törvényi előírásokkal összhangban elfogadott Szervezeti és Működési Szabályzat, valamint Ügyrend alapján működik. A Közalapítvány Kuratóriuma az Oktatási Minisztérium által meghatározottak, valamint Hajdú-Bihar Megye Közoktatási Fejlesztési tervének figyelembe vételével, meghatározza a pályázati célkitűzéseket és feltételeket az Alapító Okiratban megjelölt célok elérése érdekében, a legidőszerűbb körzeti, térségi, országos feladatok ellátásának támogatására, meghatározott programok végrehajtásának segítésére.

1


A Közalapítvány működésének feltételei A Kuratórium a Közalapítvány célkitűzéseiben meghatározott feladatok, valamint a vagyonkezeléssel kapcsolatos döntések előkészítése, végrehajtása, pénzügyi, számviteli és egyéb gazdasági feladatok ellátására munkaszervezetet működtet. Ennek 2 főállású dolgozója van, az irodavezető és a titkárnő-adminisztrátor. A munkaszervezet feladatainak ellátását 2007. évben még egy munkatárs (közcélú foglalkoztatott) segítette, aki a pályázatokkal kapcsolatos szervező-koordinátori, ügyintézői feladatokat látott el. A közcélú munkaerő foglalkoztatására 2007. május-november hónapig került sor, a Hajdú-Bihar Megyei Munkaügyi Központ (Dehusz Kht.) és Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatának támogatásával, akik a foglalkoztatás költségeit teljes egészében finanszírozták. A közcélú munkaerő – a megnövekedett feladatok miatt – nagy segítséget jelentett a Közalapítvány munkaszervezete számára. Remélhetőleg a 2008. évben is lehetőség nyílik ilyen típusú foglalkoztatásra. Erre vonatkozó igényünket DMJV Önkormányzata felé benyújtottuk. Az előző évekhez hasonlóan a főállású dolgozók mellett 5 fő megbízással foglalkoztatott is segítette a Közalapítvány munkáját. Egy fő pénzügyi-számviteli ügyintéző, két fő állandó szakértő, egy fő független belső ellenőr és egy fő könyvvizsgáló. A kialakított technikai feltételek biztosították a megfelelő munkavégzést. A Közalapítvány munkaszervezetének 2 irodahelyiségét DMJV Önkormányzata 2002. januárjától térítésmentesen biztosítja a Közalapítvány részére. A Közalapítvány önálló telefonvonallal, Internet hozzáféréssel, 2 db számítógéppel rendelkezik. A technikai berendezések állagának szinten tartása évente felmerülő feladat. A pályázók tájékoztatását nagyban segíti, hogy a Közalapítvány saját honlappal (www.hbmkk.hu) rendelkezik, melyen az összes aktuális pályázati információ elérhető. A Közalapítvány honlapját mindkét alapítónk honlapján keresztül (www.debrecen.hu; www.hbmo.hu) is elérhetik az érdeklődők.

A Közalapítvány gazdálkodása A Közalapítvány induló vagyona az alapítók által az 1997. évi költségvetésből befizetett 2 – 2 millió, összesen 4 millió forint törzsvagyon. A törzsvagyon nem csökkenthető, a Közalapítvány céljaira a törzsvagyonnak csak a hozadéka használható fel. 2007-ben a központi költségvetési forrásnak 2%-a a volt felhasználható a Közalapítvány Kuratóriuma által kitűzött feladatok ellátásához (pályázati kiírás, kiértékelés, támogatás folyósítása és egyéb szervezési feladatok). A központi támogatás összege 2007-ben 102.617.562 Ft volt. A kitűzött feladatok lebonyolításához a Közalapítvány ennek 2%-át, 2.052.351 Ft-ot használt fel. A Közalapítvány működését más (saját) forrásból kellett biztosítani, erre a célra a központi támogatás nem fordítható. A Közalapítvány működéséhez legjelentősebb mértékben a két alapító járult hozzá. A Közalapítvány pénzügyi helyzetét figyelembe véve, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat és Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata 3-3 millió Ft működési támogatást nyújtottak Az alapítók mellett működési támogatást nyújtott – a Közoktatási Közalapítvány felhívására a megye 25 települési önkormányzata, összesen mintegy 1.775.000 Ft összegben. Évről évre egyre több települési önkormányzat ismeri fel, hogy a Közalapítvány szétosztott forrásai a megye valamennyi településének közoktatási fejlesztését szolgálják, így erejükhöz mérten anyagilag is támogatják a Közalapítvány működését. 2

Beszámoló a Hajdú-Bihar Megyei Közoktatási Közalapítvány 2007. évi tevékenységéről 2007-ben az alábbi támogatások segítették működésünket:

Balmazújváros Város Berekböszörmény Község Berettyóújfalu Város Biharnagybajom Község Csökmő Nagyközség Darvas Község Földes Község Fülöp Község Hajdúböszörmény Város Hajdúszovát Község Hajdúsámson Város Hortobágy Község Komádi Város Létavértes Város Mezősas Község Mikepércs Község Monostorpályi Község Nyírábrány Nagyközség Nyíradony Város Nyírmártonfalva Község Püspökladány Város Sárrétudvari Nagyközség Szentpéterszeg Község Téglás Város Tiszacsege Város

50 000 190 000 75 000 100 000 15 000 15 000 80 000 50 000 500 000 100 000 50 000 20 000 50 000 20 000 10 000 100 000 20 000 20 000 20 000 20 000 40 000 50 000 30 000 100 000 50 000

A Közalapítvány saját bevételre tett szert a központi támogatás kamatbevételeiből (melyek a jegybanki alapkamat csökkenés miatt elmaradtak az előző évi bevételeinktől), illetve a pályázati díjakból. Nem volt pályázati díj „Az igazi da Vinci” című kiállítás megtekintésére kiírt pályázatnál, illetve a meghívásos pályázat esetében. A pályázati díj mértéke 2007-ben a „Megyei szakképzés fejlesztési koncepció készítése a Térségi Integrált Szakképző Központ kiépítésének szakmai megalapozására”, illetve az ősszel kiírt kötelező eszköz beszerzésről szóló pályázatoknál 1% volt, a többi pályázatnál 2%.

A Közalapítvány 2007. évi pályázati tevékenysége A 2007. évre a fővárosi és megyei közoktatási közalapítványok szakmai tevékenységére 1.690,9 Millió Ft került elkülönítésre, melyből megyénk 102.617.562 Ft-tal részesült. A támogatás a megyei fejlesztési tervvel összefüggő szakmai, fejlesztési, működtetési, üzemeltetési célokra, feladatokra volt fordítható. A Közalapítvány Kuratóriuma a 2007. évi támogatás 98 %-át (100.565.211 Ft) kiegészítette a 2006-ban keletkezett maradványokkal, és támogatási szerződéssel lekötött összegekkel, és így 101.673.497 Ft felosztható, megpályázható keretösszeget határozott meg. 3


A Kuratórium 2007-ben az alábbi pályázati témákat határozta meg I.

Versenyképesség növelése 1.) A 11./1994. (06. 08.) MKM rendelet 54. §, ill. a 7. sz. mellékletben foglalt kötelező (minimális) eszköz- és felszerelési jegyzék szerint a hiányzó eszközök beszerzésének támogatására 2.) Balesetveszély elhárítása, illetve óvodai és általános iskolai játszó- és sportudvarok fejlesztésének, átalakításának támogatása 3.) Megyei szakképzés fejlesztési koncepció készítése a Térségi Integrált Szakképző Központ (TISZK) kiépítésének megalapozására

II.

Iskolák megjelenése 1.) Nemzetközi testvériskolai kapcsolatot ápoló, fogadó iskola vendéglátással kapcsolatos költségeinek támogatása, meglévő testvériskolai kapcsolatok bővítésének támogatása. 2.) Művészeti iskolák művészeti csoportjai szakmai bemutatkozásának, illetve fellépésének támogatása

III.

Humán erőforrások fejlesztése 1.) Romániai (Erdélyi) tanulmányút támogatása 2.) Hátrányos helyzetű tehetséges tanulók a pályázó intézmény által szervezett nyári szaktáboroztatásának (hagyományőrző, honismereti, környezetvédelmi, stb.) támogatása

IV.

Őszi pályázatok 1.) A 11./1994. (06. 08.) MKM rendelet 54. §, ill. a 7. sz. mellékletben foglalt kötelező (minimális) eszköz- és felszerelési jegyzék szerint a hiányzó eszközök beszerzésének támogatására 2.) Közoktatási intézmények részére megtekintésének támogatására

„Az

igazi

da

Vinci”

című

kiállítás

3.) Meghívásos pályázat: Hajdú-Bihar megyében élő hátrányos helyzetű gyerekek részére kulturális rendezvény szervezésére A Közoktatási Közalapítvány meghívásos pályázati kiírást tett közzé 2007. novemberében, amelyre gyermekprogramok szervezésében gyakorlattal rendelkező szervezetek pályázhattak, Hajdú-Bihar megyében élő hátrányos helyzetű gyerekek részére kulturális program szervezésére. A támogatást elnyerő nagyszabású gyermekelőadást rendezett (musical), amely a Közalapítvány karácsonyi ajándéka volt a megye 1100 hátrányos helyzetű tanulója részére. Az előadásra a Közalapítványt több éve támogató, a Kuratórium által kiválasztott önkormányzatok hozhatták el a településükön élő, hátrányos helyzetű tanulókat.

4

Beszámoló a Hajdú-Bihar Megyei Közoktatási Közalapítvány 2007. évi tevékenységéről A Közalapítvány valamennyi pályázati felhívásának rövidített változatát a Hajdú-Bihar Megyei Naplóban megjelentette. A részletes felhívások és az adatlapok a Közalapítvány irodájában beszerezhetők, illetve az alapítvány honlapjáról letölthetők voltak. A pályázati felhívás tartalmazta az összes formai és tartalmi követelményt, melyeknek eleget kell tenniük a pályázóknak. 2007-ben nem került meghatározásra önerő vállalása a „Hátrányos helyzetű tehetséges tanulók a pályázó intézmény által szervezett nyári szaktáboroztatásának (hagyományőrző, honismereti, környezetvédelmi, stb..) támogatása”, a „Nemzetközi testvériskolai kapcsolatot ápoló fogadó iskola vendéglátással kapcsolatos költségeinek támogatása, illetve meglévő testvériskolai kapcsolatok bővítésének támogatása”, illetve a „Megyei szakképzés fejlesztési koncepció készítése a Térségi Integrált Szakképző Központ (TISZK) kiépítésének szakmai megalapozására” témákban. A 10 pályázati témából 7 témánál a Kuratórium önerő vállalását írta elő. Ennek mértéke a pályázat jellegéből adódóan pályázati célonként változott, 5 témában 10-20% között került meghatározásra. „Az igazi da Vinci” című kiállítás megtekintésére kiírt pályázat esetében vállalt önerő egységesen 600 Ft volt tanulónként, tehát a Közalapítvány támogatása egy jegy árából 300 Ft-ot jelentett. A Romániai (Erdély) tanulmányút kapcsán a 75.000 Ft-os teljes részvételi költségből 15.000 Ft önerőt kellett vállalnia egy-egy pályázónak. A támogatott pályázók (a támogatás mértékétől függetlenül) kötelesek a pályázatban vállalt önerőt teljes mértékben felhasználni. Ez az önerő tovább növeli a pályázatok kapcsán elnyert összeget. Sok intézményfenntartó az önerő előírt mértékénél nagyobb keret biztosításával nyomatékosította, hogy az adott pályázati cél megvalósulását milyen fontosnak tartja. A központi költségvetésből folyósított normatív támogatás negyedévente egyenlő részletben áll rendelkezésünkre, ezért a támogatások kiutalásának időpontját is ennek megfelelően ütemeztük. Ezt az ütemezést és a jobb pályázati elszámolási fegyelmet az utófinanszírozásos támogatás alkalmazásával igyekeztünk megteremteni, vagyis az elnyert támogatást a Közalapítvány a megpályázott program megvalósulása után, a kifizetéseket igazoló számlák alapján utalja a támogatott intézmény bankszámlájára. Ez a finanszírozási mód nagymértékben növelte a pályázati elszámolási fegyelmet, illetve a Közalapítvány gazdálkodását is nagyban segítette. Kivételt képeztek ez alól a „Romániai (Erdélyi) tanulmányút támogatása”, „Az igazi da Vinci” című kiállítás megtekintésének, illetve a hátrányos helyzetű tehetséges tanulók nyári szaktáboroztatásának támogatására kiírt pályázatok, ezek az összegek a program megvalósulása előtt kerültek átutalásra. A beérkezett pályázatok kezelése az iroda közreműködésével zajlik. A pályázat kiírását követően a beadási határidőig van lehetőség a pályázatok benyújtására. Ezt követi a pályázatok adminisztrálása, formai ellenőrzése, majd a formailag megfelelő pályázatok szakértői ellenőrzésére kerül sor, amit a pályázat jellegétől függően a két állandó szakértő (Göröghné Bocskai Éva és Kovács Gyula) vagy szakértő cég végez el. Ezen értékelések alapján kerül sor a döntésre, ennek során a Kuratórium meghatározza a támogatottak körét és a támogatások összegét. A döntésről a pályázók levélben értesülnek, az eredmények a Közalapítvány honlapján is megtekinthetőek. Ezt követően sor kerül a támogatási szerződések megkötésére a támogatott pályázókkal, melyek rögzítik a támogatás felhasználását. A támogatási szerződés és az elszámolási útmutató az elszámolási feltételeket is tartalmazza. A támogatottaknak az ebben meghatározott határidőig fel kell használniuk a támogatást, illetve el kell számolniuk azzal, a szerződésben rögzített módon. A támogatások kiutalása előtt pénzügyi és belső ellenőrzésre kerül sor. A Közalapítvány belső ellenőre a támogatások felhasználásainak egyötödét a helyszínen is megvizsgálja, így ki lehet szűrni az esetlegesen nem megfelelő vagy a határidőn túli felhasználásokat, és személyes 5

Beszámoló a Hajdú-Bihar Megyei Közoktatási Közalapítvány 2007. évi tevékenységéről benyomásokat lehet szerezni a pályázatok megvalósulásáról. A 2007. évi pályázatok belső és helyszíni ellenőrzése folyamatban van. A műszaki tartalmú pályázatoknál a pénzügyi ellenőrzésen túl megbízott műszaki ellenőr is végez helyszíni ellenőrzést, megvizsgálva a támogatás felhasználását, a beépített anyagok minőségét.

Konkrét eredmények a 2007. évben Közalapítványunkhoz összesen 683 db pályázat érkezett be, melyek mintegy 241 millió Ft támogatási igényt tartalmaztak. A kuratóriumi döntés értelmében 393 nyertes pályázat született, melyeket 101.673.497 Ft-tal támogatott a Kuratórium, elősegítve a megye közoktatásának fejlődését. Ez tartalmazza azt is, hogy a meghívásos pályázati felhívásra 3 pályázat érkezett be, amelynek megvalósítása révén a Közalapítvány 700 eFt-tal járult hozzá egy nagyszabású kulturális program szervezéséhez, a megye 1100 hátrányos helyzetű tanulója részére. Továbbá tartalmazza még a 2006. évről kötelezettségvállalással terhelt maradványt is (200.000 Ft). A 101.673.497 Ft-os összegből 2007. évi kötelezettségvállalással terhelt maradvány 780.668 Ft.

A támogatások hasznosulása I.

Versenyképesség növelése 1.) A Közoktatási Közalapítvány 72 közoktatási intézményben támogatta a 11./1994. (06. 08.) MKM rendelet 54. §, ill. a 7. sz. mellékletben foglalt kötelező (minimális) eszköz- és felszerelési jegyzék szerint a hiányzó eszközök beszerzésének támogatását 2.) 75 közoktatási intézményt támogatott balesetveszély elhárításában, illetve óvodaiés általános iskolai játszó- és sportudvarok fejlesztésében, átalakításában, a támogatást nyert intézmények közül 3-an lemondtak a támogatásról (az így keletkező maradvány átcsoportosításra került a 2007 őszi pályázatokhoz) 3.) 1 pályázót támogatott a „Megyei szakképzés fejlesztési koncepció készítése a Térségi Integrált Szakképző Központ (TISZK) kiépítésének megalapozására” témában

II.

Iskolák megjelenése 1.) 50 nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező közoktatási intézményben támogatta a nemzetközi testvériskolai kapcsolatot ápoló fogadó iskola vendéglátással kapcsolatos költségeit, illetve meglévő kapcsolatok bővítését, ezen intézmények közül 3 lemondott a támogatási összegről, 1-nek pedig 2008. januárban utaltuk a támogatást (a lemondott szerződésekből keletkező maradvány átcsoportosításra került a 2007 őszén kiírt pályázatokhoz) 2.) 17 önkormányzati és egyházi fenntartású művészeti iskola művészeti csoportjait támogatta hazai és nemzetközi fesztiválon vagy bemutatón való részvételében, ezen intézmények közül 1-nek 2008. januárban utaltuk a támogatási összeget

6

Beszámoló a Hajdú-Bihar Megyei Közoktatási Közalapítvány 2007. évi tevékenységéről III.

Humán erőforrások fejlesztése 1.) 93 Hajdú-Bihar megye és DMJV önkormányzati közoktatásának irányításában dolgozó vezető, önkormányzati alap- és középfokú közoktatási intézményeiben dolgozó vezető, (óvodavezetők is), közoktatási szakértő, szaktanácsadó akkreditált képzésnek megfelelő külföldi tanulmányúton (pedagógus továbbképzésen) vehetett részt Romániában, Erdélyben 2.) 30 közoktatási intézmény hátrányos helyzetű tehetséges tanulóinak a pályázó intézmény által szervezett nyári szaktáboroztatását támogatta

IV.

Őszi pályázatok 1.) 40 közoktatási intézményben támogatta a 11./1994. (06. 08.) MKM rendelet 54. §, ill. a 7. sz. mellékletben foglalt kötelező (minimális) eszköz- és felszerelési jegyzék szerint a hiányzó eszközök beszerzésének támogatását 2.) 14 közoktatási intézmény tanulói tekinthették meg „Az igazi da Vinci” című kiállítást a Közalapítvány támogatásával 3.) 1 szervezet nyerte el a meghívásos pályázatra fordított összeget a Hajdú-Bihar megyében élő hátrányos helyzetű gyerekek részére kulturális rendezvény szervezésére

A Közalapítvány ellenőrzése A Közalapítvány Felügyelő Bizottságának feladata a Közalapítvány gazdálkodásának, számvitelének, ügyvitelének, kötelezettségvállalásainak ellenőrzése, az éves beszámoló elfogadása. A Bizottság évente legalább egyszer ülésezik, szükség esetén célvizsgálatot végez. A Felügyelő Bizottság elnöke tanácskozási joggal rendszeresen részt vesz a Kuratórium ülésein. A tagok részt vesznek a közoktatási támogatás felhasználásának ellenőrzésében, indokolt esetben kezdeményezik a Kuratóriumnál a támogatás megvonását, visszafizetését.

A Felügyelő Bizottság tagjai A Felügyelő Bizottság elnöke:

Buczkó József

A Felügyelő Bizottság tagjai:

Berecz László Dr. Pankotai László Sőrés István Szabó Gyula

A Felügyelő Bizottság tagjainak megbízatása 2010. december 31.-ig szólt. A Közalapítvány könyvvizsgálatának feladatát Reszler György könyvvizsgáló látja el. Munkája során folyamatosan nyomon követi a Közalapítvány működését, gazdálkodását, könyvvitelét és évente elkészíti jelentését.

7


Összegzés A feltárt problémákkal kapcsolatos döntések elősegítik a Közalapítvány törvényes működésének maradéktalan biztosítását az Alapító Okiratnak, a Szervezeti és Működési Szabályzatnak, valamint az Ügyrendnek megfelelően. A Hajdú-Bihar Megyei Közoktatási Közalapítvány működését tervszerű munkavégzés jellemzi a pályázati ütemterv elkészítésétől a pályázat lezárásáig terjedő időszakban. A kialakult állandó szakértői rendszer megalapozott és biztos szakmai alapot ad a Kuratórium döntéséhez. Kidolgozottak a pályázatokra egyedileg kialakított pályázati szempontrendszerek, ami a döntéshozatalhoz elengedhetetlen. A kialakított pénzügyi, műszaki ellenőri rendszer növelte a pályázati fegyelmet, segítségükkel egyes pályázatoknál a pályázati célnak nem megfelelő felhasználások kizárhatók voltak. Az utófinanszírozás formája továbbra is jól alkalmazható, főleg hosszabb időtartamú feladatoknál. Mindemellett az utófinanszírozás a pályázókat is jobb, precízebb pályázati elszámolások elkészítésére sarkallja. A Közalapítvány saját honlapja ( www.hbmkk.hu ) alkalmassá vált arra, hogy a pályázók minél gyorsabban tájékozódhassanak, információt szerezhessenek akár az új pályázatokról, akár a Kuratórium által meghozott döntésekről. E weboldal további fejlesztése, karbantartása a 2008. évben is fontos feladat lesz.

Pályázat útján kiosztott támogatások összege évenkénti bontásban (adatok ezer forintban) 350 000

347 950 305 864 235 487

300 000 250 000 200 000 150 000

120 559

111 000 94 803 77 793

101 673 114 737 117 604 86 341

100 000 50 000 0 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007

A Közalapítvány, megalakulása óta mintegy 1,714 milliárd Ft támogatással szolgálta a megye közoktatásának fejlesztését. Ezt a feladatot Hajdú-Bihar Megye Közoktatási Fejlesztési Tervével összhangban látta el.

2008. február 29. Danku Attila kuratóriumi elnök A Hajdú-Bihar Megyei Közoktatási Közalapítvány Kuratóriuma a 2008. február 29-ei ülésén a beszámolót elfogadta.

8

Beszámoló a Hajdú-Bihar Megyei Közoktatási Közalapítvány 2007. évi tevékenységéről A Kuratórium nevében hitelesítette:

Filep Miklós alelnök

Melléklet: ⇒ Településenkénti kimutatás a beadott és nyertes pályázatok számáról, valamint a támogatások összegéről (1. sz. melléklet) ⇒ Pályázati felhívások (2-11. sz. melléklet) ⇒ Pályázati eredmények (12-21. sz. melléklet)

9

1. sz. melléklet

A 2007. évi közalapítványi támogatások településenként

Település

ssz. 1. Álmosd 2. Aradványpuszta 3. Bagamér

A 11./1994. (06. 08.) MKM rendelet 54. §, ill. a 7. sz. Balesetveszély elhárítása, illetve mellékletben foglalt kötelező óvodai ás általános iskolai játszó(minimális) eszköz- és és sportudvarok fejlesztésének, felszerelési jegyzék szerint a átalakításának támogatása hiányzó eszközök beszerzésének támogatására összeg (Ft)

995 888 393 920 0

beadott (db)

nyertes (db)

2 1 2

2 1 0

200 000

1

1

0

1

0

1

0

400 000 0 0 0 900 000 200 000 200 000 0 600 000 600 000 200 000

6 1 1 1 7 1 1 1 2 2 1

2 0 0 0 3 1 1 0 2 2 1

beadott nyertes (db) (db)

összeg (Ft)

Nemzetközi testvériskolai Megyei szakképzés fejlesztési kapcsolatot ápoló, fogadó iskola vendéglátással kapcsolatos koncepció készítése a Térségi költségeinek támogatása, Integrált Szakképző Központ meglévő testvériskolai (TISZK) kiépítésének szakmai kapcsolatok bővítésének megalapozására támogatása összeg (Ft)

beadott (db)

nyertes (db)

összeg (Ft)

beadott (db)

nyertes (db)

Művészeti iskolák művészeti csoportjai szakmai bemutatkozásának, illetve fellépésének támogatása

összeg (Ft)

beadott (db)

Hátrányos helyzetű tehetséges 2007 ősz: A Közoktatási Törvény tanulók a pályázó intézmény által 124. § (20) bekezdésében foglalt Közoktatási intézmények Meghívásos pályázat: Hajdúszervezett nyári Romániai (Erdély) tanulmányút kötelező (minimális) eszköz- és részére "Az igazi da Vinci" Bihar megyében élő hátrányos Településenként Összes Összes szaktáboroztatásának támogatása felszerelési jegyzékben című kiállítás megtekintésének helyzetű gyerekek részére megítélt összes beadott( nyertes (hagyományőrző, honismereti, meghatározott hiányzó eszközök támogatására kulturális program szervezésére db) (db) támogatás környezetvédelmi, stb…) beszerzésének támogatása támogatása

nyertes (db)

összeg (Ft)

beadott (db)

nyertes (db)

147 780

4. Bakonszeg 5. BALMAZÚJVÁROS

0

6. Báránd 7. Bedő 8. BEREKBÖSZÖRMÉNY 9. BERETTYÓÚJFALU

0 200 000 2 773 512

1 1 8

0 1 6

999 280 0

2 1

2 0

164 000

1

1

10. Biharkeresztes 11. Biharnagybajom 12. Bihartorda 13. Bocskaikert 14. Bodaszőlő 15. CSÖKMŐ 16. DARVAS 17. DEBRECEN 18. Derecske 19. Ebes 20. Egyek 21. Esztár 22. Földes 23. FÜLÖP 24. Görbeháza 25. Hajdúbagos 26. HAJDÚBÖSZÖRMÉNY 27. Hajdúdorog 28. Hajdúhadház 29. Hajdúnánás 30. HAJDÚSÁMSON 31. Hajdúszoboszló

7 765 528 262 000 0 0 470 000 500 000 0 480 000 0

25 1 1 1 1 1 1 1 1

17 1 0 0 1 1 0 1 0

10 184 000 200 000 0 200 000 200 000 200 000

58 2 2 2 1 2

33 1 0 1 1 1

300 000 200 000

2 1

1 1

4 258 400 0 0 1 376 000 400 000 1 108 565

12 2 4 4 1 4

10 0 0 3 1 3

1 200 000 200 000 0 200 000

7 4 4 1

400 000

1

1

200 000 0 0 300 000

0 200 000 500 000

2 1 1

0 1 1

0 200 000

32. Hajdúszovát 33. Hajdúvid 34. Hencida 35. HORTOBÁGY 36. Hosszúpályi 37. Kaba

összeg (Ft)

200 000

0

200 000

9 500 000

2

1

1

1

1

1

0

1

3 560 400

31

21

100 000

1

1

172 000 141 760 135 000

1 1 1

1 1 1

5 1 0 1

546 600 200 000

3 1

3 1

284 000

2

2

3 1 1 1

1 0 0 1

531 680

5

4

200 000

1

1

1 2

0 1

0

1

0

300 000

0 96 000

1

1 2

0 1

1

1

0

1

0

1 500 000 300 000 250 000

4 1 1

3 1 1

300 000

1

1

400 000

2

1

0

1

0

190 000 0

1 1

1 0

1

1

nyertes (db)

1

0

1

0

400 000

1

1

1

180 000

0

beadott (db)

0

240 000

4

4

400 000

6

1

180 000

3

3

120 000

2

2

0 0 400 000

1 1 1

0 0 1

2 560 000

56

43

120 000 120 000

2 2

2 2

360 000 60 000 420 000 300 000 120 000 240 000

7 1 8 6 2 4

6 1 7 5 2 4

60 000

1

1

1

beadott (db)

nyertes (db)

0 0

2 1

0 0

0

2

0

349 200 175 000 0

2 2 1

1 1 0

összeg (Ft)

összeg (Ft)

beadott (db)

nyertes (db)

26 700

1

1

15 000

1

1

7

7

0

1

0

289 854

2

1

4 816 160 0

16 1

13 0

1 1 1 1

0 0 1 0

46 3 1 2 1 1 1 1 2

27 1 0 0 0 0 0 0 0

165 000

0 0 342 000 0

8 236 706 350 000 0 0 0 0 0 0 0

400 000 0

2 1

1 0

315 000 346 950 0 226 360

1 3 3 8

1 1 0 2

10 800

1

1

9 000

1

1

0 0

4 1

0 0

0 0 0

1 1 1

0 0 0

400 000 400 000 360 000

1 1 4

1 1 1

0

1

0

400 000

1

1

összeg (Ft)

700 000

beadott (db)

3

nyertes (db)

1

1 195 888 541 700 0 0 900 000 400 000 0 200 000 4 689 412 471 000 1 394 280 0 1 500 000 764 000 489 854 0 48 987 794 1 112 000 350 000 200 000 670 000 1 000 000 292 000 1 383 760 335 000

5 3 3 1 11 2 2 2 30 5 9 3 7 3 5 0 248 8 6 5 3 6 6 8 6

3 2 0 0 4 1 0 1 16 3 7 0 7 3 2 0 166 4 2 1 2 3 3 6 2

7 490 800 806 950 429 000 2 786 360 1 110 000 2 440 245 0 400 000 300 000 200 000 200 000 1 160 000

35 12 21 22 5 25 2 2 2 5 3 7

28 4 8 14 5 13 0 1 1 1 1 4

1. sz. melléklet

A 2007. évi közalapítványi támogatások településenként

Település

A 11./1994. (06. 08.) MKM rendelet 54. §, ill. a 7. sz. Balesetveszély elhárítása, illetve mellékletben foglalt kötelező óvodai ás általános iskolai játszó(minimális) eszköz- és és sportudvarok fejlesztésének, felszerelési jegyzék szerint a átalakításának támogatása hiányzó eszközök beszerzésének támogatására összeg (Ft)

ssz. 38. Kismarja 39. Komádi

beadott nyertes (db) (db)

449 120 326 389

1 2

1 1

42. Körösszegapáti

0 480 000

2 1

0 1

100 000 500 000 0 1 000 000 195 200 0

1 1 1 2 1 1

0 499 200 0

beadott (db)

nyertes (db)

0 200 000

2 1

0 1

200 000 0

1 2

1 0

1 1 0 2 1 0

0 400 000 0 200 000

1 1 1 2

0 1 0 1

0

1

0

2 2 1

0 1 0

0 390 000

1 1

0 1

200 000 300 000 0 200 000 0 200 000

2 1 1 1 1 1

1 1 0 1 0 1

0 500 000 0 392 000 0 472 000 480 000

1 1 1 1 2 1 1

0 1 0 1 0 1 1

0 200 000 0

2 2 1

0 1 0

500 000

1

1

500 000 825 120 0

1 2 1

1 2 0

118

72

40. Konyár 41. Körösszakál

összeg (Ft)

43. LÉTAVÉRTES

Nemzetközi testvériskolai Megyei szakképzés fejlesztési kapcsolatot ápoló, fogadó iskola vendéglátással kapcsolatos koncepció készítése a Térségi költségeinek támogatása, Integrált Szakképző Központ meglévő testvériskolai (TISZK) kiépítésének szakmai kapcsolatok bővítésének megalapozására támogatása összeg (Ft)

beadott (db)

nyertes (db)

összeg (Ft)

150 000

beadott (db)

1

nyertes (db)

Művészeti iskolák művészeti csoportjai szakmai bemutatkozásának, illetve fellépésének támogatása

összeg (Ft)

beadott (db)

Hátrányos helyzetű tehetséges 2007 ősz: A Közoktatási Törvény tanulók a pályázó intézmény által 124. § (20) bekezdésében foglalt Közoktatási intézmények Meghívásos pályázat: Hajdúszervezett nyári Romániai (Erdély) tanulmányút kötelező (minimális) eszköz- és részére "Az igazi da Vinci" Bihar megyében élő hátrányos Településenként Összes Összes szaktáboroztatásának támogatása felszerelési jegyzékben című kiállítás megtekintésének helyzetű gyerekek részére megítélt összes beadott( nyertes (hagyományőrző, honismereti, meghatározott hiányzó eszközök támogatására kulturális program szervezésére db) (db) támogatás környezetvédelmi, stb…) beszerzésének támogatása támogatása

nyertes (db)

összeg (Ft)

beadott (db)

nyertes (db)

1

0

44. Magyarhomorog 45. MEZŐSAS 46. Mikepércs 47. MONOSTORPÁLYI 48. Nádudvar 49. Nagykereki 50. Nagyrábé

179 000

2

2

400 000

1

1

176 000

1

1

200 000

1

1

0

1

0

60 000

60 000 60 000 120 000 60 000

51. NYÍRÁBRÁNY 52. Nyíracsád 53. NYÍRADONY 54. NYÍRMÁRTONFALVA 55. Pocsaj 56. Polgár 57. PÜSPÖKLADÁNY

155 000

1

1

300 000

1

1

80 000

1

1

0 222 000

1 1

0 1

3

1 1 2 1

1

1 1 2 1

58. Sáp 59. Sáránd 60. SÁRRÉTUDVARI 61. SZENTPÉTERSZEG 62. Szerep 63. TÉGLÁS 64. Tépe 65. Tetétlen 66. Tiszacsege 67. Tiszagyulaháza 68. Újléta 69. Újszentmargita 70. Vámospércs 71. Zsáka ÖSSZES MEGÍTÉLT TÁMOGATÁS UTÓFINANSZÍROZÁSSAL (AZ ELSZÁMOLÁSOK ALAPJÁN) TÉNYLEGESEN KIUTALT TÁMOGATÁS

30 856 122 30 843 173

118

72

0

2

0

196 000 200 000

400 000 0

1 1

1 0

200 000 132 000

1 1

1 1

400 000

1

1

100 000 100 000

1 1

1 1

300 000

1

1

200 000

2

1

400 000 0

2 1

2 0

20 184 000 19 573 458

154 154

75 75

9 500 000 9 500 000

2

1 2

7 939 440 1

7 324 391

1 1

1 1

64 64

50 50

összeg (Ft)

60 000

120 000

60 000 60 000

5 338 000 5 019 232

26 26

17

5 560 000

17

5 560 000

2

1

2

1 1

111 111

1

2

1 1

93 93

beadott (db)

1

nyertes (db)

0

0 0 400 000

1 1 1

0 0 1

400 000 0 0 0 0 400 000 0

2 1 1 1 1 1 1

1 0 0 0 0 1 0

385 300 0 0

3 1 1

1 0 0

200 000

1

1

beadott (db)

nyertes (db)

0 0

1 1

0 0

0 0

2 1

0 0

167 811 0

1 1

1 0

0 0

1 2

0 0

0

1

0

0 0 200 000

2 1 1

0 0 1

170 600 0

3 1

1 0

0 128 000

1 2

összeg (Ft)

1

0 1

30 000

1

1

12 000

1

1

1

0

0

2

0

1 1

1 0

300 000 0

1 1

1 0

0 0

1 2

0 0

1

0

1 1

1 0

10 971 460 10 971 088

69 69

30 30

11 255 481 10 905 687

122 122

nyertes (db)

1

0

0

beadott (db)

30 000

400 000 0

320 220 0

összeg (Ft)

40 40

298 500 295 800

14 14

14 14

összeg (Ft)

700 000 700 000

beadott (db)

3

nyertes (db)

1 3

1

449 120 476 389 200 000 0 680 000 0 167 811 100 000 1 939 000 0 1 976 000 195 200 60 000 60 000 320 000 1 289 200 200 000 200 000 170 600 1 430 300 0 60 000 1 160 000 200 000 588 000 332 000 472 000 2 180 000 132 000 500 000 200 000 900 000 1 705 340 60 000

2 7 1 4 3 2 2 4 9 3 10 2 5 2 10 7 4 1 5 8 1 7 8 3 2 11 1 6 4 1 3 4 9 4

1 2 1 0 2 0 1 1 7 0 6 1 1 1 3 5 1 1 1 5 0 1 6 1 2 4 1 6 1 1 1 3 7 1

102 603 003

683

393

100 692 829

683

393

2. sz. melléklet

A Hajdú-Bihar Megyei Közoktatási Közalapítvány Pályázati felhívása A Közoktatási Törvény124.§ (20) bekezdésében foglalt kötelező (minimális) eszköz- és felszerelési jegyzékben meghatározott hiányzó eszközök beszerzésének támogatására

Általános feltételek -

-

A támogatás fajtája: vissza nem térítendő támogatás. Pályáztató elsősorban a tanórák keretein belül történő internet használatát, és egyéb elektronikus úton történő ismeretátadás lehetőségét biztosító eszközök beszerzését támogatja (pl. projektor, lap-top, DVD-lejátszó, ) A 2007. évben megítélt támogatás csak akkor vehető igénybe, ha a pályázó az előző évek pályázati támogatásaival szerződés szerint elszámolt. A maximálisan elnyerhető támogatás pályázónként 500 000,-Ft. A pályázónak legalább 20%-os önrésszel (a beszerzendő eszközök beszerzési árának, tehát a teljes költségvetésnek a 20%-a) kell rendelkeznie. A pályázat utófinanszírozású, a támogatás csak a beszerzés, valamint az elszámolás Kuratórium által történő elfogadása után vehető igénybe.

Pályázók köre -

Működési engedéllyel rendelkező Hajdú-Bihar megyei óvodák, általános iskolák, középiskolák.

A pályázat benyújtása -

Pályázni csak a Közalapítvány által kiadott adatlapon lehet, mely beszerezhető a Közalapítvány Irodájában (Debrecen, Kálvin tér 11. VII/703.), illetve letölthető a www.hbmkk.hu weboldalról. A pályázatokat 2 példányban (egy eredeti, egy másolat), kötelező mellékletekkel felszerelve kell benyújtani. (A másodpéldány esetében kérjük a kitöltött mellékleteket aláírás előtt fénymásolja, mivel csak eredeti aláírással ellátott példányokat tudunk elfogadni!) A pályázatnak tartalmaznia kell 2 db – 1 db kisméretű és 1 db közepes méretű -, a pályázó nevére megcímzett és felbélyegzett válaszborítékot is. A pályázat benyújtásához mellékelni kell a pályázati díj befizetését igazoló csekkszelvény másolatát, vagy a banki kivonat másolatát /átutalási megbízást nem fogadunk el!/ (közlemény rovatban feltüntetendő: ”ESZK_2007”, illetve a pályázó intézmény neve. Bankszámlaszámunk 11738008-20712899.) A pályázati díj a megpályázott összeg 2%-a

A benyújtás határideje 2007. április 20., 13 óra. A postán feladott pályázatnak ugyanezen határidőig meg kell érkeznie a Közalapítvány postacímére: 4026 Debrecen, Kálvin tér 11. VII/703. Személyes leadás esetén a határidőig ugyanezen a címen személyesen le lehet adni a pályázatokat. Csak a jól látható, postabélyegzővel ellátott, ajánlottan feladott, pályázati kiírásnak megfelelő pályázatokat fogadjuk el érvényesnek.

-1-

2. sz. melléklet

A pályázat kötelező mellékletei 1. 2. 3. 4. 5. 6.

A Közalapítvány által kiadott, kitöltött pályázati adatlap A pályázati cél szöveges indoklása. Részletes költségvetés (a beszerzendő eszközök csoportjai szerint). A fenntartó támogató nyilatkozata. Nyilatkozat az önerőről A fenntartó, pályázó intézményre vonatkozó, eszközbeszerzési ütemtervének másolata. (2004-2008) 7. Az OKÉV által kiadott engedély másolata, amely a beszerzési határidő módosítását engedélyezi. 8. Az intézmény Alapító Okiratának másolata. 9. Nyilatkozat köztartozás nemlegességéről. 10. A pályázati díj befizetését igazoló csekkszelvény, vagy bankkivonat fénymásolata. 11. Nyilatkozat a Közalapítványtól 2006. évben elnyert támogatásokról, nyilatkozat az elszámolásról, vagy nyilatkozat arról, hogy a 2006. évben nem részesült támogatásban. 12. Tartalomjegyzék 13. 2 db megcímzett, felbélyegzett válaszboríték (1 db kis méretű és 1 db közepes méretű). A pályázati cél tagolása -

Az adatlapon jól elkülöníthető eszközöket, eszközcsoportokat kell megjelölni. A kiíró fenntartja a jogot a támogatandó rész kiválasztására a már benyújtott költségvetés alapján.

Saját erő -

A pályázóknak rendelkezniük kell minimum 20%-os mértékű igazolt pénzbeli saját erővel (önrész). A vállalt önrész kizárólag a pályázati cél megvalósítására fordítható, amit az elszámolásnál igazolni kell. Az önrész nagysága (20%) a teljes projekt összegére értendő. Példa:

-

Igényelt összeg: max. 500.000 Ft Önrész min. a teljes költségvetés 20%-a _______________________________________________________________ Teljes projekt költségvetés: 100%

A pályázatban vállalt önrésszel az elszámoláskor teljes egészében el kell számolni, függetlenül az elnyert támogatás nagyságától. Az önkéntes munka önrészként nem fogadható el.

Az elbírálás szempontrendszere A pályázatok kizárásra kerülnek, ha: - a pályázati célnak nem felel meg - nem megfelelő példányszámban, hiányosan kitöltöttek - mellékletekkel hiányosan felszereltek - a kért másolatokat, nyilatkozatokat nem tartalmazzák - a maximálisnál nagyobb összegre pályáznak - nincs, vagy nem megfelelő a pályázati díj befizetésének igazolása - az önrész mértéke nem megfelelő - a költségvetés számszaki hibát tartalmaz Utólagos hiánypótlásnak helye nincs !

-2-

2. sz. melléklet

Előnyt élveznek azok, akik: - nagyobb önrészt biztosítanak - aki magasabb saját erőt tud biztosítani, ezáltal kevesebb támogatást vesz igénybe - a nevelőmunkát segítő elektronikus eszközök beszerzésére pályázik - az eszközellátásban elmaradottabb kistelepülések intézményeit támogatja Döntés előkészítés, döntési eljárás - A pályázatról a Közalapítvány Kuratóriuma dönt. A döntés ellen fellebbezésnek helye nincs. - A tartalmi és/vagy formai szempontból nem a pályázati célnak megfelelő, vagy hiányos pályázatok a további részletes pályázati értékelésből kizárásra kerülnek. - A Közalapítvány Kuratóriumának tagjai, ill. annak megbízottjai a pályázatban szereplő adatokat, a pályázati cél megvalósítását a helyszínen is ellenőrizhetik. - A támogatást elnyert pályázókkal a Közalapítvány Kuratóriuma szerződést köt. Eredményhirdetés -

A pályázat eredményéről a Közalapítvány előreláthatóan 2007. május hónapban levélben értesíti a pályázókat. A nyertes pályázók listája weboldalunkon is szerepelni fog (www.hbmkk.hu).

A támogatás igénybevétele -

A támogatás igénybevételét (a program megvalósításának és a támogatással való elszámolásnak a határidejét) a támogatási szerződés és az ahhoz csatolt útmutató szabályozza. A pályázat utófinanszírozású, a támogatást a Közalapítvány utalja át a pályázó számlájára, a program befejezése, valamint a koncepció elfogadását követő hónap 15. napjáig. Csak a kuratóriumi döntést követő dátum után keletkezett számla fogadható el érvényesnek. ÁFA visszaigénylésre jogosult pályázók részére megítélt támogatás ÁFA fedezetére nem fordítható. A pályázati díj költségét nem lehet sem a támogatásból, sem az önrészből fedezni. Elszámoláskor különös tekintettel figyelembe kell venni a 217/1998 (XII.30) Korm. rendelet /Államháztartás Működéséről / ide vonatkozó paragrafusait.

-3-

3. sz. melléklet

A Hajdú-Bihar Megyei Közoktatási Közalapítvány Pályázati felhívása Balesetveszély elhárítása, illetve óvodai és általános iskolai játszó- és sportudvarok fejlesztésének, átalakításának támogatása

Általános feltételek - A támogatás fajtája: vissza nem térítendő támogatás. - A 2007. évben megítélt támogatás csak akkor vehető igénybe, ha a pályázó az előző évek pályázati támogatásaival szerződés szerint elszámolt. - A maximálisan elnyerhető támogatás pályázónként 500.000 Ft. - A pályázónak legalább 20%-os önrésszel kell rendelkeznie (a teljes költségvetés 20%-a). - A pályázat utófinanszírozású, a támogatás csak a program befejezése, valamint az elszámolás kuratórium által történő elfogadása után vehető igénybe. Pályázók köre - Működési engedéllyel rendelkező Hajdú-Bihar megyei óvodák és általános iskolák. Pályázati célok: -

Az intézmények versenyképességének növelése. Balesetveszélyes burkolatok felújítása, cseréje. A balesetveszélyes eszközök megszüntetése.


Pályázni csak a Közalapítvány által kiadott adatlapon lehet, mely beszerezhető a Közalapítvány Irodájában (Debrecen, Kálvin tér 11. VII/703.), illetve letölthető a www.hbmkk.hu weboldalról. A pályázatokat 2 példányban, (egy eredeti, egy másolat) kötelező mellékletekkel felszerelve kell benyújtani. (A másodpéldány esetében kérjük a kitöltött mellékleteket aláírás előtt fénymásolja, mivel csak eredeti aláírással ellátott példányokat tudunk elfogadni!) A pályázatnak tartalmaznia kell 2 db – 1 db kisméretű és 1 db közepes méretű -, a pályázó nevére megcímzett és felbélyegzett válaszborítékot is. A pályázat benyújtásához mellékelni kell a pályázati díj befizetését igazoló csekkszelvény másolatát, vagy a banki kivonat másolatát /átutalási megbízást nem fogadunk el!/ (közlemény rovatban feltüntetendő: ”BALESETVESZ.-2007”, illetve a pályázó intézmény neve. Bankszámlaszámunk 11738008-20712899.) A pályázati díj a megpályázott összeg 2%-a.

A benyújtás határideje 2007. április 20., 13 óra. A postán feladott –pályázatnak ugyanezen határidőig meg kell érkeznie a Közalapítvány postacímére: 4026 Debrecen, Kálvin tér 11. VII/703., személyes leadás esetén a határidőig ugyanezen a címen személyesen le lehet adni a pályázatokat. Csak a jól látható postabélyegzővel ellátott, ajánlottan feladott, pályázati kiírásnak megfelelő pályázatokat fogadjuk el érvényesnek.

-1-

3. sz. melléklet A pályázat kötelező mellékletei 1. A Közalapítvány által kiadott, kitöltött pályázati adatlap. 2. A pályázati cél szöveges indoklása. 3. A támogatás és önrész felhasználásának tételes kimutatása, részletes költségvetés. 4. A fenntartó támogató nyilatkozata. 5. Nyilatkozat az önerőről. 6. Műszaki szakértői vélemény. 7. Az intézmény Alapító Okiratának másolata. 8. Nyilatkozat köztartozás nemlegességéről. 9. A pályázati díj befizetésének igazolása. 10. Nyilatkozat a Közalapítványtól 2006. évben elnyert támogatásokról, nyilatkozat az elszámolásról, vagy nyilatkozat arról, hogy a 2006. évben nem részesült támogatásban. 11. Tartalomjegyzék. 12. 2 db megcímzett, felbélyegzett válaszboríték (1 db kis méretű és 1 db közepes méretű). Saját erő -


-


A pályázatban vállalt önrésszel az elszámoláskor teljes egészében el kell számolni, függetlenül az elnyert támogatás nagyságától.

Az elbírálás szempontrendszere A pályázatok kizárásra kerülnek, ha: - a pályázati célnak nem felel meg - nem megfelelő példányszámban, hiányosan kitöltöttek - mellékletekkel hiányosan felszereltek - a kért másolatokat, nyilatkozatokat nem tartalmazzák - a maximálisnál nagyobb összegre pályáznak - nincs, vagy nem megfelelő a pályázati díj befizetésének igazolása - az önrész mértéke nem megfelelő - a költségvetés számszaki hibát tartalmaz Utólagos hiánypótlásnak helye nincs! Előnyt élveznek azok, akik: - A pályázati cél megvalósítását biztosító, szakmailag megfelelő színvonalú eszközök és anyagok beszerzésére irányul. - A költségvetés összhangban van a pályázati céllal. - Előnyt élvez az a pályázó, aki magasabb saját erőt tud biztosítani, ezáltal kevesebb támogatást vesz igénybe. -2-

-

3. sz. melléklet Előnyt élvez az a pályázó, aki a fejlesztés során korszerű technikai megoldásokat alkalmaz.

Döntés előkészítés, döntési eljárás -

A pályázatról a Közalapítvány Kuratóriuma dönt. A döntés ellen fellebbezésnek helye nincs. A formai és/vagy tartalmi szempontból nem a pályázati célnak megfelelő, vagy hiányos pályázatok a további részletes pályázati értékelésből kizárásra kerülnek. A Közalapítvány Kuratóriumának tagjai, ill. annak megbízottjai a pályázatban szereplő adatokat, a pályázati cél megvalósítását a helyszínen is ellenőrizhetik. A támogatást elnyert pályázókkal a Közalapítvány Kuratóriuma szerződést köt.

Eredményhirdetés -



A támogatás igénybevételét (a program megvalósításának és a támogatással való elszámolásnak a határidejét) a támogatási szerződés és az ahhoz csatolt útmutató szabályozza. A pályázat utófinanszírozású, a támogatást a Közalapítvány utalja át a pályázó számlájára, a program befejezése, valamint a koncepció elfogadását követő hónap 15. napjáig. Csak a kuratóriumi döntést követő dátum után keletkezett számla fogadható el érvényesnek. ÁFA visszaigénylésre jogosult pályázók részére megítélt támogatás ÁFA fedezetére nem fordítható. A pályázati díj költségét nem lehet sem a támogatásból, sem az önrészből fedezni.

-3-

5. sz. melléklet A Hajdú-Bihar Megyei Közoktatási Közalapítvány Pályázati felhívása Nemzetközi testvériskolai kapcsolatot ápoló fogadó iskola vendéglátással kapcsolatos költségeinek támogatása, illetve meglévő testvériskolai kapcsolatok bővítésének támogatása Általános feltételek -

A támogatás fajtája: vissza nem térítendő támogatás. A 2007. évben megítélt támogatás csak akkor vehető igénybe, ha a pályázó az előző évek pályázati támogatásaival szerződés szerint elszámolt. A maximálisan elnyerhető támogatás pályázónként 200.000 Ft, a többcélú intézmények, valamint tagintézményekkel rendelkező intézmények esetén az elnyerhető támogatás összességében nem haladhatja meg az 250.000,- Ft-ot. A pályázathoz önrész vállalása nem szükséges. A pályázat utófinanszírozású, a támogatás csak a program befejezése, valamint az elszámolás Kuratórium által történő elfogadása után vehető igénybe. Többcélú intézmények, valamint azon intézmények, akik tagintézményekkel is rendelkeznek a tagintézmények nevében is pályázhatnak. Intézményenként maximum két programmal lehet pályázni.

A pályázók köre -

Hajdú-Bihar megye nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező közoktatási intézményei.

Pályázni lehet -

Nemzetközi testvérintézményi kapcsolatban a pályázó fogadó intézmény vendéglátással kapcsolatos költségeinek támogatására (szállás, étkeztetés, utaztatás, programok költségei). Meglévő nemzetközi kapcsolatok bővítésére (szállás, étkezés, utazás, programok költségei)

A pályázat benyújtása - Pályázni csak a Közalapítvány által kiadott adatlapon lehet, mely beszerezhető a Közalapítvány Irodájában (Debrecen, Kálvin tér 11. VII/703.), illetve letölthető a www.hbmkk.hu weboldalról. - A pályázatokat 2 példányban, (egy eredeti, egy másolat) kötelező mellékletekkel felszerelve kell benyújtani. (A másodpéldány esetében kérjük a kitöltött mellékleteket aláírás előtt fénymásolja, mivel csak eredeti aláírással ellátott példányokat tudunk elfogadni!) - A pályázatnak tartalmaznia kell 2 db – 1 db kisméretű és 1 db közepes méretű -, a pályázó nevére megcímzett és felbélyegzett válaszborítékot is. - A pályázat benyújtásához mellékelni kell a pályázati díj befizetését igazoló csekkszelvény másolatát, vagy a banki kivonat másolatát /átutalási megbízást nem fogadunk el!/ (közlemény rovatban feltüntetendő: ”TESTVÉRISKOLA-2007”, illetve a pályázó intézmény neve. Bankszámlaszámunk 11738008-20712899.) A pályázati díj a megpályázott összeg 2 %-a. A benyújtás határideje 2007. április 20., 13 óra. A postán feladott –pályázatnak ugyanezen határidőig meg kell érkeznie a Közalapítvány postacímére: 4026 Debrecen, Kálvin tér 11. VII/703., személyes leadás esetén a határidőig ugyanezen a címen személyesen le lehet adni a pályázatokat. Csak a jól látható postabélyegzővel ellátott, ajánlottan feladott, pályázati kiírásnak megfelelő pályázatokat fogadjuk el érvényesnek.

-1-

5. sz. melléklet A pályázat kötelező mellékletei 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

A Közalapítvány által kiadott, kitöltött pályázati adatlap A pályázati cél szöveges indoklása A támogatás felhasználásának tételes kimutatása, Részletes költségvetés A fenntartó támogató nyilatkozata A fogadó intézmény testvérintézményi kapcsolatának bemutatása Az intézmény Alapító Okiratának másolata Nyilatkozat köztartozás nemlegességéről A pályázati díj befizetésének igazolása Nyilatkozat a Közalapítványtól 2006 évben elnyert támogatásokról, nyilatkozat az elszámolásról, vagy nyilatkozat arról, hogy a 2006. évben nem részesült támogatásban 10. Tartalomjegyzék 11. 2 db megcímzett, felbélyegzett válaszboríték (1 db kis méretű és 1 db közepes méretű)

Az elbírálás szempontrendszere A pályázatok kizárásra kerülnek, ha: - a pályázati célnak nem felel meg - nem megfelelő példányszámban, hiányosan kitöltöttek - mellékletekkel hiányosan felszereltek - a kért másolatokat, nyilatkozatokat nem tartalmazzák - a maximálisnál nagyobb összegre pályáznak - nincs, vagy nem megfelelő a pályázati díj befizetésének igazolása - a költségvetés számszaki hibát tartalmaz Utólagos hiánypótlásnak helye nincs! Előnyt élveznek azok, akik: - a kapcsolat hasznosságát, eredményeit bemutatják. - az elmúlt év során hibátlan pályázati elszámolást nyújtottak be. Döntés előkészítés, döntési eljárás -

A pályázatról a Közalapítvány Kuratóriuma dönt. A döntés ellen fellebbezésnek helye nincs. A formai és/vagy tartalmi szempontból nem a pályázati célnak megfelelő, vagy hiányos pályázatok a további részletes pályázati értékelésből kizárásra kerülnek. A Közalapítvány Kuratóriumának tagjai, ill. annak megbízottjai a pályázatban szereplő adatokat, a pályázati cél megvalósítását a helyszínen is ellenőrizhetik. A támogatást elnyert pályázókkal a Közalapítvány Kuratóriuma szerződést köt



A támogatás igénybevétele - A támogatás igénybevételét (a program megvalósításának és a támogatással való elszámolásnak a határidejét) a támogatási szerződés és az ahhoz csatolt útmutató szabályozza. - A pályázat utófinanszírozású, a támogatást a Közalapítvány utalja át a pályázó számlájára, a program befejezése, valamint a koncepció elfogadását követő hónap 15. napjáig. - Csak a 2007. január 1. után keletkezett számla fogadható el érvényesnek. - ÁFA visszaigénylésre jogosult pályázók részére megítélt támogatás ÁFA fedezetére nem fordítható. - A pályázati díj költségét nem lehet a támogatásból fedezni. -2-

6. sz. melléklet A Hajdú-Bihar Megyei Közoktatási Közalapítvány Pályázati felhívása Művészeti iskolák művészeti csoportjai szakmai bemutatkozásának, illetve fellépésének támogatása Általános feltételek -

A támogatás fajtája: vissza nem térítendő támogatás. A 2007. évben megítélt támogatás csak akkor vehető igénybe, ha a pályázó az előző évek pályázati támogatásaival szerződés szerint elszámolt. A maximálisan elnyerhető támogatás pályázónként 700 000 Ft. A pályázónak legalább 20%-os önrésszel (a teljes költségvetés 20%-a) kell rendelkeznie. A pályázat utófinanszírozású, a támogatás csak a program befejezése, valamint az elszámolás Kuratórium által történő elfogadása után vehető igénybe. Intézményenként egy programmal lehet pályázni.

A pályázók köre Hajdú-Bihar megyei önkormányzati művészeti csoportjai.

és

egyházi

fenntartású

művészeti

iskolák

Pályázati célok -

Hazai és nemzetközi fellépések, kiállítások hátterének megteremtése. Szakmai találkozók szervezési, előadói költségei. Utazás, szállás, étkezés költségei. Eszköz, kellék, jelmez, ruha beszerzése (ezen pályázati célokra összesen elnyerhető összeg maximum az összes támogatás 20%-a lehet).


Pályázni csak a Közalapítvány által kiadott adatlapon lehet, mely beszerezhető a Közalapítvány Irodájában (Debrecen, Kálvin tér 11. VII/703.), illetve letölthető a www.hbmkk.hu weboldalról. A pályázatokat 2 példányban (egy eredeti, egy másolat), kötelező mellékletekkel felszerelve kell benyújtani. (A másodpéldány esetében kérjük a kitöltött mellékleteket aláírás előtt fénymásolja, mivel csak eredeti aláírással ellátott példányokat tudunk elfogadni!) A pályázatnak tartalmaznia kell 2 db – 1 db kisméretű és 1 db közepes méretű -, a pályázó nevére megcímzett és felbélyegzett válaszborítékot is. A pályázat benyújtásához mellékelni kell a pályázati díj befizetését igazoló csekkszelvény másolatát, vagy a banki kivonat másolatát /átutalási megbízást nem fogadunk el!/ (közlemény rovatban feltüntetendő: ”MŰVÉSZ-2007”, illetve a pályázó intézmény neve. Bankszámlaszámunk 11738008-20712899.) A pályázati díj a megpályázott összeg 2%-a.

A benyújtás határideje 2007. április 20., 13 óra. A postán feladott pályázatnak ugyanezen határidőig meg kell érkeznie a Közalapítvány postacímére: 4026 Debrecen, Kálvin tér 11. VII/703. Személyes leadás esetén a határidőig ugyanezen a címen személyesen le lehet adni a pályázatokat. Csak a jól látható, postabélyegzővel ellátott, ajánlottan feladott, pályázati kiírásnak megfelelő pályázatokat fogadjuk el érvényesnek.

-1-

6. sz. melléklet A pályázat kötelező mellékletei 1. 2. 3. 4. 5. 6.

A Közalapítvány által kiadott, kitöltött pályázati adatlap A pályázati cél szöveges indoklása. A támogatás és önrész felhasználásának tételes kimutatása, részletes költségvetés A fenntartó támogató nyilatkozata Nyilatkozat az önerőről A csoport művészeti tevékenységének bemutatása, szakmai múlt, tervek, az eredményeket igazoló dokumentumok másolata. 7. Az intézmény Alapító Okiratának másolata. 8. Nyilatkozat köztartozás nemlegességéről 9. A pályázati díj befizetésének igazolása. 10. Nyilatkozat a Közalapítványtól 2006. évben elnyert támogatásokról, nyilatkozat az elszámolásról, vagy nyilatkozat arról, hogy a 2006. évben nem részesült támogatásban. 11. Tartalomjegyzék 12. 2 db megcímzett, felbélyegzett válaszboríték (1 db kis méretű és 1 db közepes méretű). Saját erő -


-


A pályázatban vállalt önrésszel az elszámoláskor teljes egészében el kell számolni, függetlenül az elnyert támogatás nagyságától.

Az elbírálás szempontrendszere A pályázatok kizárásra kerülnek, ha: - a pályázati célnak nem felel meg - nem megfelelő példányszámban, hiányosan kitöltöttek - mellékletekkel hiányosan felszereltek - a kért másolatokat, nyilatkozatokat nem tartalmazzák - a maximálisnál nagyobb összegre pályáznak - nincs, vagy nem megfelelő a pályázati díj befizetésének igazolása - az önrész mértéke nem megfelelő - a költségvetés számszaki hibát tartalmaz Utólagos hiánypótlásnak helye nincs ! Előnyt élveznek azok, akik: - nagyobb önrészt biztosítanak - az elmúlt két évben eredményesen szerepeltek - a kultúrát szélesebb körben népszerűsítik - az elmúlt év során hibátlan pályázati elszámolást nyújtottak be

-2-

6. sz. melléklet

Döntés előkészítés, döntési eljárás -





A támogatás igénybevételét (a program megvalósításának és a támogatással való elszámolásnak a határidejét) a támogatási szerződés és az ahhoz csatolt útmutató szabályozza. A pályázat utófinanszírozású, a támogatást a Közalapítvány utalja át a pályázó számlájára, a program befejezése, valamint a koncepció elfogadását követő hónap 15. napjáig. Csak a 2007. január 1. után keletkezett számla fogadható el érvényesnek. ÁFA visszaigénylésre jogosult pályázók részére megítélt támogatás ÁFA fedezetére nem fordítható. A pályázati díj költségét nem lehet sem a támogatásból, sem az önrészből fedezni.

-3-

7. sz. melléklet A Hajdú-Bihar Megyei Közoktatási Közalapítvány Pályázati felhívása Romániai (Erdély) tanulmányút támogatására


A támogatás fajtája: vissza nem térítendő támogatás. Támogatott tevékenység: Hon-és népismereti továbbképzés, tanulmányút.

A tanulmányút szervezése: -

A Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Intézet szervezésében romániai (Erdély) továbbképzésen (tanulmányúton) való részvétel támogatása. A támogatható tanulmányút, program megnevezése: „Hon és népismeret” 60 órás akkreditált továbbképzés és tanulmányút Erdélyben. A tanulmányútra előreláthatólag 2007. szeptember hónap 10-16. és 17-23. között kerül sor. (A turnusokba a Közalapítvány osztja be a nyertes pályázókat.) A pályázónak rendelkeznie kell a tanulmányút összes költsége (75.000 Ft) és a támogatás különbözetének megfelelő önrésszel (15.000 Ft). A Közalapítványtól elnyerhető támogatás Ft-ban meghatározva 60.000 Ft. Egyéb információk a tanulmányútról a közalapítvány honlapjának (www.hbmkk.hu) hírek linkjében megtalálhatók lesznek. Amennyiben egy intézményből több pályázó adja be pályázatát, kérjük az intézmény rangsorolja a pályázókat, mely rangsort a döntésnél a Kuratórium figyelembe vehet. A 2007. évben megítélt támogatás csak akkor vehető igénybe, ha a pályázó (amennyiben pályázott) az előző évek pályázati támogatásaival szerződés szerint elszámolt.

A pályázók köre – Hajdú-Bihar megye közoktatásában dolgozó intézményvezetők, óvodapedagógusok, általános és középiskolai tanítók, tanárok. Pályázati célok - Hajdú-Bihar megye közoktatásában dolgozó pedagógusok ismerjék meg Erdély természetföldrajzi adottságait, a magyarság történelmi értékeit, kultúráját, hagyományait. A tanulmányút segítse elő a hon-és népismeret tantárgyi modul tanítását, a pedagógusok ismereteinek bővítését, melyet a mindennapi oktató-nevelő munka során hasznosíthatnak. A pályázat benyújtása - Pályázni csak a Közalapítvány által kiadott adatlapon lehet, mely beszerezhető a Közalapítvány Irodájában (Debrecen, Kálvin tér 11. VII/703.), illetve letölthető a www.hbmkk.hu weboldalról. - A pályázatokat 2 példányban (egy eredeti, egy másolat), kötelező mellékletekkel felszerelve kell benyújtani. (A másodpéldány esetében kérjük a kitöltött mellékleteket aláírás előtt fénymásolja, mivel csak eredeti aláírással ellátott példányokat tudunk elfogadni!) - A pályázatnak tartalmaznia kell 2 db – 1 db kisméretű és 1 db közepes méretű -, a pályázó nevére megcímzett és felbélyegzett válaszborítékot is. -1-

7. sz. melléklet -

A pályázat benyújtásához mellékelni kell a pályázati díj befizetését igazoló csekkszelvény másolatát, vagy a banki kivonat másolatát /átutalási megbízást nem fogadunk el!/ (közlemény rovatban feltüntetendő: ”TANÚT.-2007”, illetve a pályázó neve. Bankszámlaszámunk 11738008-20712899.) A pályázati díj A megpályázott összeg 2%-a.

A benyújtás határideje 2007. április 20., 13 óra. A postán feladott pályázatnak ugyanezen határidőig meg kell érkeznie a Közalapítvány postacímére: 4026 Debrecen, Kálvin tér 11. VII/703., személyes leadás esetén a határidőig ugyanezen a címen személyesen le lehet adni a pályázatokat. Csak a jól látható, postabélyegzővel ellátott, ajánlottan feladott, pályázati kiírásnak megfelelő pályázatokat fogadjuk el érvényesnek. A pályázat kötelező mellékletei 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

A Közalapítvány által kiadott, kitöltött pályázati adatlap. A pályázati cél szöveges indoklása. Nyilatkozat önerőről. Szakmai önéletrajz. Munkáltatói ajánlás. A pályázati díj befizetésének igazolása. A pályázó nyilatkozata a Közalapítvány által korábban szervezett tanulmányutakon való részvételről. 8. Intézményvezető nyilatkozata korábbi romániai projektben való közreműködésről (amennyiben volt ilyen) 9. Tartalomjegyzék. 10. 2 db megcímzett, felbélyegzett válaszboríték (1 db kis méretű és 1 db közepes méretű). Saját erő A pályázatban vállalt önrészt a pályázó, illetve a pályázó intézménye is vállalhatja. A támogatást a Közalapítvány az önrészt vállaló részére fogja átutalni, az adatlapon megjelölt bankszámlaszámra. Az elbírálás szempontrendszere A pályázatok kizárásra kerülnek, ha: - nem megfelelő példányszámban, hiányosan kitöltöttek - mellékletekkel hiányosan felszereltek - a kért másolatokat, nyilatkozatokat nem tartalmazzák - nincs, vagy nem megfelelő a pályázati díj befizetésének igazolása Utólagos hiánypótlásnak helye nincs! Előnyt élvez az a pályázó, aki: - a megszerzett tapasztalatokat szélesebb körben tudja hasznosítani - olyan intézményből pályázik, amely már közreműködött romániai projektben - a Közalapítvány által támogatott tanulmányúton még nem vett részt - konkrét kapcsolat van a pályázó szakmai tevékenysége és a tanulmányút témája között - testvérkapcsolatot ápolnak.

-2-

7. sz. melléklet Döntés előkészítés, döntési eljárás -


Eredményhirdetés - A pályázat eredményéről a Közalapítvány előreláthatóan 2007 május hónapban levélben értesíti a pályázókat. - A nyertes pályázók listája weboldalunkon is szerepelni fog (www.hbmkk.hu). A támogatás igénybevétele -

A támogatás igénybevételét (a program megvalósításának és a támogatással való elszámolásnak a határidejét) a támogatási szerződés és az ahhoz csatolt útmutató szabályozza. A pályázat előfinanszírozású, a támogatást a Közalapítvány utalja át a pályázó számlájára, a tanulmányút előtt 2 héttel. A pályázó köteles elszámolni a tanulmányút összes költségével, így az önrésszel is. Az elszámolással egy időben be kell nyújtani egy szakmai beszámolót a tanulmányút tapasztalatairól és annak várható hasznosításáról. A pályázati díj költségét nem lehet sem a támogatásból, sem az önrészből fedezni.

-3-

8. sz. melléklet A Hajdú-Bihar Megyei Közoktatási Közalapítvány Pályázati felhívása Hátrányos helyzetű tehetséges tanulók - a pályázó intézmény által szervezett - nyári szaktáboroztatásának (hagyományőrző, honismereti, környezetvédelmi, stb…) támogatása Általános feltételek -

A támogatás fajtája: vissza nem térítendő támogatás. A 2007. évben megítélt támogatás csak akkor vehető igénybe, ha a pályázó az előző évek pályázati támogatásaival szerződés szerint elszámolt. A maximálisan elnyerhető támogatás pályázónként 400 000 Ft. Csak a szaktáborban résztvevő szociális okból hátrányos vagy nagycsaládos gyermekek támogatására fordítható a pályázati összeg. A pályázat nem utófinanszírozású. Intézményenként egy programmal lehet pályázni.

A pályázók köre -

Működési engedéllyel rendelkező Hajdú-Bihar megyei nevelési-oktatási intézmények.

Pályázati célok -

Hátrányos helyzetű gyermekek szabadidős programjainak támogatása. Szociális hátrányok kompenzálása a tábor költségeinek (szállás, étkezés, útiköltség) gyermekenként történő finanszírozásával. Belföldi tematikus táborok támogatása, melyek hozzájárulnak a hátrányos helyzetben lévő gyermekek és fiatalok közösségi élményeinek kialakításához, lehetővé teszik a szabadidő aktív és tartalmas eltöltését, történelmi és kulturális értékeink megismerését, s egyben egészséges életmódra nevelnek.


Pályázni csak a Közalapítvány által kiadott adatlapon lehet, mely beszerezhető a Közalapítvány Irodájában (Debrecen, Kálvin tér 11. VII/703.), illetve letölthető a www.hbmkk.hu weboldalról. A pályázatokat 2 példányban (egy eredeti, egy másolat), kötelező mellékletekkel felszerelve kell benyújtani. (A másodpéldány esetében kérjük a kitöltött mellékleteket aláírás előtt fénymásolja, mivel csak eredeti aláírással ellátott példányokat tudunk elfogadni!) A pályázatnak tartalmaznia kell 2 db – 1 db kisméretű és 1 db közepes méretű -, a pályázó nevére megcímzett és felbélyegzett válaszborítékot is. A pályázat benyújtásához mellékelni kell a pályázati díj befizetését igazoló csekkszelvény másolatát, vagy a banki kivonat másolatát /átutalási megbízást nem fogadunk el!/ (közlemény rovatban feltüntetendő: ”SZAKTÁBOR-2007”, illetve a pályázó intézmény neve. Bankszámlaszámunk 11738008-20712899.) A pályázati díj a megpályázott összeg 2%-a.

A benyújtás határideje 2007. április 20., 13 óra. A postán feladott pályázatnak ugyanezen határidőig meg kell érkeznie a Közalapítvány postacímére: 4026 Debrecen, Kálvin tér 11. VII/703. Személyes leadás esetén a határidőig ugyanezen a címen is lehet adni a pályázatokat. -1-

8. sz. melléklet Csak a jól látható, postabélyegzővel ellátott, ajánlottan feladott, pályázati kiírásnak megfelelő pályázatokat fogadjuk el érvényesnek. A pályázat kötelező mellékletei 1. 2. 3. 4. 5.

A Közalapítvány által kiadott, kitöltött pályázati adatlap. A pályázati cél szöveges indoklása. A támogatás felhasználásának tételes kimutatása , részletes költségvetés. A fenntartó támogató nyilatkozata. A szaktáborban résztvevő hátrányos helyzetű tehetséges gyermekek névsora. A hátrányos és tehetséges helyzetet az intézmény vezetője igazolja. 6. Az intézmény Alapító Okiratának másolata. 7. Nyilatkozat köztartozás nemlegességéről. 8. A pályázati díj befizetésének igazolása. 9. Nyilatkozat a Közalapítványtól 2006. évben elnyert támogatásokról, nyilatkozat az elszámolásról, vagy nyilatkozat arról, hogy a 2006. évben nem részesült támogatásban. 10. Tartalomjegyzék 11. 2 db megcímzett, felbélyegzett válaszboríték (1 db kis méretű és 1 db közepes méretű).

Az elbírálás szempontrendszere A pályázatok kizárásra kerülnek, ha: - a pályázati célnak nem felel meg - nem megfelelő példányszámban, hiányosan kitöltöttek - mellékletekkel hiányosan felszereltek - a kért másolatokat, nyilatkozatokat nem tartalmazzák - a maximálisnál nagyobb összegre pályáznak - nincs, vagy nem megfelelő a pályázati díj befizetésének igazolása - a költségvetés számszaki hibát tartalmaz Utólagos hiánypótlásnak helye nincs ! Előnyt élveznek azok, akik: - 5 napnál hosszabb programmal pályáznak - a táborban résztvevők száma meghaladja a 20 főt (a nem hátrányos helyzetű gyermekekkel együtt) - speciális terület megismertetésére törekednek, értékközvetítő szerepet vállalnak fel. - az elmúlt év során hibátlan pályázati elszámolást nyújtottak be - a tábor időpontja 2007. június 16. és 2007. augusztus 31.közötti időszakra esik. Döntés előkészítés, döntési eljárás - A pályázatról a Közalapítvány Kuratóriuma dönt. A döntés ellen fellebbezésnek helye nincs. - A formai és/vagy tartalmi szempontból nem a pályázati célnak megfelelő, vagy hiányos pályázatok a további részletes pályázati értékelésből kizárásra kerülnek. - A Közalapítvány Kuratóriumának tagjai, ill. annak megbízottjai a pályázatban szereplő adatokat, a pályázati cél megvalósítását a helyszínen is ellenőrizhetik. - A támogatást elnyert pályázókkal a Közalapítvány Kuratóriuma szerződést köt. Eredményhirdetés -

A pályázat eredményéről a Közalapítvány előreláthatóan 2007. május hónapban levélben értesíti a pályázókat. -2-

8. sz. melléklet -

A nyertes pályázók listája weboldalunkon is szerepelni fog (www.hbmkk.hu).


A támogatás igénybevételét (a program megvalósításának és a támogatással való elszámolásnak a határidejét) a támogatási szerződés és az ahhoz csatolt útmutató szabályozza. A pályázat előfinanszírozású, a támogatást a Közalapítvány utalja át a pályázó számlájára 2007. június hónap első hetében. Csak a 2007. január 1. után keletkezett számla fogadható el érvényesnek. ÁFA visszaigénylésre jogosult pályázók részére megítélt támogatás ÁFA fedezetére nem fordítható. A pályázati díj költségét nem lehet a támogatásból fedezni.

-3-

9. sz. melléklet

A Hajdú-Bihar Megyei Közoktatási Közalapítvány Pályázati felhívása A Közoktatási Törvény124.§ (20) bekezdésében foglalt kötelező (minimális) eszköz- és felszerelési jegyzékben meghatározott hiányzó eszközök beszerzésének támogatására


-

A támogatás fajtája: vissza nem térítendő támogatás. A 2007. évben megítélt támogatás csak akkor vehető igénybe, ha a pályázó az előző évek pályázati támogatásaival szerződés szerint elszámolt. A maximálisan elnyerhető támogatás pályázónként 350.000 Ft. Pályázni lehet az eszközjegyzékben szereplő tételekre. A pályázónak legalább 10%-os önrésszel (a beszerzendő eszközök beszerzési árának, tehát a teljes költségvetésnek a 10%-a) kell rendelkeznie. A pályázat utófinanszírozású, a támogatás csak a beszerzés, valamint az elszámolás Kuratórium által történő elfogadása után vehető igénybe.

Pályázók köre -

Működési engedéllyel rendelkező nevelési – oktatási intézmények.


-

Pályázni csak a Közalapítvány által kiadott adatlapon lehet, mely beszerezhető a Közalapítvány Irodájában (Debrecen, Kálvin tér 11. VII/703.), illetve letölthető a www.hbmkk.hu weboldalról. A pályázatokat jól elkülönítve, 2 példányban kell benyújtani, mindkét példányt külön-külön felszerelve a mellékletekkel, és összetűzve azokkal. (A másodpéldány esetében kérjük a kitöltött mellékleteket aláírás előtt fénymásolja, mivel csak eredeti aláírással ellátott példányokat tudunk elfogadni.) A pályázatnak tartalmaznia kell egy közepes- és egy kisméretű, a pályázó nevére megcímzett és felbélyegzett válaszborítékot is. A pályázat benyújtásához mellékelni kell a pályázati díj befizetését igazoló csekkszelvény másolatát, vagy a banki kivonat másolatát (közlemény rovatban feltüntetendő: ”ESZK_2007”, illetve a pályázó intézmény neve. Bankszámlaszámunk 1173800820712899.) A pályázati díj megállapítását az alábbi táblázat alapján kell végezni: Megpályázott összeg (Ft) 0-350.000

-

-

-

Pályázati díj a megpályázott összeg %ában 1

A benyújtás határideje 2007. október 01. 16 óra. A postán feladott pályázatnak 2007. október 01-ig meg kell érkeznie a Közalapítvány postacímére: 4026 Debrecen, Kálvin tér 11. VII/703., vagy 2007. október 01-én 16 óráig ugyanezen a címen személyesen le lehet adni. A nem megfelelő példányszámú, hiányosan kitöltött, mellékletekkel hiányosan felszerelt, a válaszborítékot nem az előírt módon tartalmazó, az igazolást a pályázati díj befizetéséről nem tartalmazó, a maximálisan elnyerhető támogatásnál nagyobb támogatási igényt tartalmazó pályázatokat kizárjuk a bírálatból, utólagos hiánypótlásnak helye nincs. Csak a jól látható postabélyegzővel ellátott, ajánlottan feladott, pályázati kiírásnak megfelelő pályázatokat fogadjuk el érvényesnek. -1-

9. sz. melléklet

A pályázati csomag részei: 1. 2. 3. 4.

A Közalapítvány által kiadott, kitöltött pályázati adatlap A pályázati cél szöveges indoklása. Részletes költségvetés (a beszerzendő eszközök csoportjai szerint). A fenntartó támogató nyilatkozata. (a pályázati összegen felül 10%-os önrészt kell igazolni, mellyel az elszámoláskor szintén el kell számolni). 5. Nyilatkozat az önerőről. 6. A fenntartó, pályázó intézményre vonatkozó, eszközbeszerzési ütemtervének másolata. (2004-2008) 7. Az OKÉV által kiadott engedély másolata, amely a beszerzési határidő módosítását engedélyezi. 8. Az intézmény Alapító Okiratának másolata. 9. Nyilatkozat köztartozás nemlegességéről. 10. A pályázati díj befizetését igazoló csekkszelvény, vagy bankkivonat fénymásolata. 11. Nyilatkozat a Közalapítványtól 2006. évben elnyert támogatásokról, nyilatkozat az elszámolásról, vagy nyilatkozat arról, hogy a 2006. évben nem részesült támogatásban. 12. Tartalomjegyzék 13. 2 db megcímzett, felbélyegzett válaszboríték A pályázati cél tagolása -

Az adatlapon jól elkülöníthető eszközöket, eszközcsoportokat kell megjelölni. A kiíró fenntartja a jogot a támogatandó rész kiválasztására a már benyújtott költségvetés alapján.

Sajáterő -

A pályázóknak rendelkezniük kell minimum 10 %-os mértékű igazolt sajáterővel (önrész). A vállalt önrész kizárólag a pályázati cél megvalósítására fordítható, amit az elszámolásnál igazolni kell. A pályázatban vállalt önrésszel az elszámoláskor teljes egészében el kell számolni, függetlenül az elnyert támogatás nagyságától. Az önkéntes munka önrészként nem fogadható el.

Az elbírálás szempontrendszere -

A pályázati célban megfogalmazott kiírásnak megfelelő pályázat. A nevelőmunkát segítő eszközök beszerzése. Az eszköz-ellátottságban elmaradottabb kistelepülések intézményeinek támogatása. A helyi nevelési tervek speciális eszközigényeinek kielégítése. Előnyt élvez az a pályázó, aki magasabb sajáterőt tud biztosítani, ezáltal kevesebb támogatást vesz igénybe, illetve az, aki ebben az évben még nem részesült ilyen témájú támogatásban.

Utólagos hiánypótlásnak helye nincs! Döntés előkészítés, döntési eljárás - A pályázatról a Közalapítvány Kuratóriuma dönt. A döntés ellen fellebbezésnek helye nincs. - A tartalmi és/vagy formai szempontból nem a pályázati célnak megfelelő, vagy hiányos pályázatok a további részletes pályázati értékelésből kizárásra kerülnek. - A Közalapítvány Kuratóriumának tagjai, ill. annak megbízottjai a pályázatban szereplő adatokat, a pályázati cél megvalósítását a helyszínen is ellenőrizhetik. - A támogatást elnyert pályázókkal a Közalapítvány Kuratóriuma szerződést köt. -2-

9. sz. melléklet


A pályázat eredményéről a Közalapítvány előreláthatólag 2007. október hónapban levélben értesíti a pályázókat. A nyertes pályázók listája weboldalunkon is szerepelni fog (www.hbmkk.hu).

A támogatás igénybe vétele - A pályázati díj költségét nem lehet sem a támogatásból, sem az önrészből fedezni. - A támogatást a Közalapítvány utalja át a pályázó számlájára, a program befejezése, valamint az elszámolások elfogadását követő hónap 10. napjáig. - Csak a kuratóriumi döntést követő dátum után keletkezett számla fogadható el érvényesnek. - A támogatás igénybevételét a támogatási szerződés és az ahhoz csatolt útmutató szabályozza. - ÁFA visszaigénylésre jogosult pályázók részére megítélt támogatás ÁFA fedezetére nem fordítható. - Elszámoláskor különös tekintettel figyelembe kell venni a 217/1998. (XII.30) Korm. Rendelet (Államháztartás Működéséről) ide vonatkozó paragrafusait.

-3-

10. sz. melléklet A Hajdú-Bihar Megyei Közoktatási Közalapítvány Pályázati felhívása Közoktatási intézmények részére Az igazi da Vinci című kiállítás megtekintésének támogatására


-

A támogatás fajtája: vissza nem térítendő támogatás Támogatott tevékenység: A pályáztató Az igazi da Vinci című kiállítás megtekintésére szolgáló belépőjegyek vásárlásához nyújt támogatást az általános iskolai felső tagozatos, valamint középfokú intézmények tanulói részére A Közalapítványtól maximálisan elnyerhető támogatás pályázónként (intézményenként) 30.000.- Ft A belépőjegy 600.- Ft-os áron lesz megvásárolható. Tehát a támogatás tanulónként 300.- Ftos kedvezményt jelent. Mivel az eredeti jegyár 900.- Ft/fő. A pályázat előfinanszírozású, a támogatás a támogatási szerződés aláírása és a Közalapítványhoz történő visszajuttatása után vehető igénybe Önerő a pályázat benyújtásához nem szükséges

A pályázók köre – Hajdú-Bihar megye alap- és középfokú oktatási intézményei (Egy intézmény egy pályázatot adhat be.) Pályázati célok - Az általános iskolai- és a középfokú intézményi tanulók kulturális műveltségének elősegítése A pályázat benyújtása - Pályázni csak a Közalapítvány által kiadott adatlapon lehet, mely beszerezhető a Közalapítvány Irodájában (Debrecen, Kálvin tér 11. VII/703.), illetve letölthető a www.hbmkk.hu weboldalról. - A pályázatokat 2 példányban (egy eredeti, egy másolat), kötelező mellékletekkel felszerelve kell benyújtani. (A másodpéldány esetében kérjük a kitöltött mellékleteket aláírás előtt fénymásolja, mivel csak eredeti aláírással ellátott példányokat tudunk elfogadni!) - A pályázatnak tartalmaznia kell 2 db – 1 db kisméretű és 1 db közepes méretű -, a pályázó nevére megcímzett és felbélyegzett válaszborítékot is. - Pályázati díj nincs. A benyújtás határideje 2007. október 26., 13 óra. A postán feladott pályázatnak ugyanezen határidőig meg kell érkeznie a Közalapítvány postacímére: 4026 Debrecen, Kálvin tér 11. VII/703., személyes leadás esetén a határidőig ugyanezen a címen személyesen le lehet adni a pályázatokat. Csak a jól látható, postabélyegzővel ellátott, ajánlottan feladott, pályázati kiírásnak megfelelő pályázatokat fogadjuk el érvényesnek. -1-

10. sz. melléklet A pályázat kötelező mellékletei 1. 2. 3. 4. 5.

A Közalapítvány által kiadott, kitöltött pályázati adatlap A pályázati cél szöveges indoklása Alapító Okirat hitelesített másolata Nyilatkozat köztartozás nemlegességéről Nyilatkozat a Közalapítványtól 2006. évben elnyert támogatásokról és nyilatkozat azok elszámolásáról, vagy nyilatkozat arról, hogy a 2006. évben nem részesült támogatásban 6. Tartalomjegyzék 7. 2 db megcímzett, felbélyegzett válaszboríték (1 db kis méretű és 1 db közepes méretű) Az elbírálás szempontrendszere A pályázatok kizárásra kerülnek, ha: - a pályázati célnak nem felelnek meg - nem megfelelő példányszámban, hiányosan kitöltöttek - mellékletekkel hiányosan felszereltek - a kért másolatokat, nyilatkozatokat nem tartalmazzák - a maximálisnál nagyobb összegre pályáznak Utólagos hiánypótlásnak helye nincs! Döntés előkészítés, döntési eljárás -


Eredményhirdetés - A pályázat eredményéről a Közalapítvány előreláthatóan 2007 november 5-én kezdődő héten levélben értesíti a pályázókat. - A nyertes pályázók listája weboldalunkon is szerepelni fog (www.hbmkk.hu). A támogatás igénybevétele -

A támogatás igénybevételét (a program megvalósításának és a támogatással való elszámolásnak a határidejét) a támogatási szerződés és az ahhoz csatolt útmutató szabályozza. A pályázat előfinanszírozású, a támogatást a Közalapítvány utalja át a pályázó számlájára a szerződés aláírását követő napokban. A pályázó számlával köteles elszámolni az elnyert támogatás összes költségével. Csak a 2007. október 31. után keletkezett számla fogadható el érvényesnek. ÁFA visszaigénylésre jogosult pályázók részére megítélt támogatás ÁFA fedezetére nem fordítható.

-2-

11. sz. melléklet

A Hajdú-Bihar Megyei Közoktatási Közalapítvány Meghívásos pályázati felhívása HAJDÚ-BIHAR MEGYÉBEN ÉLŐ HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYEREKEK RÉSZÉRE KULTURÁLIS PROGRAM SZERVEZÉSÉRE Általános feltételek • A támogatás fajtája: vissza nem térítendő támogatás. • A maximálisan elnyerhető támogatás keretösszege 700.000.- Ft. A pályázók köre: A Kuratórium által meghívott, a gyermekrendezvények szervezésében tapasztalattal rendelkező szervezetek. Pályázati cél: Olyan kulturális program szervezése, amely 2007 decemberében (Mikulás vagy Karácsonyi ünnepség keretében) kerül lebonyolításra, Hajdú-Bihar megyében élő 500 – 700 fő hátrányos helyzetű általános iskolás gyermek részére. Pályázni lehet: A szervezendő programmal és a pályázó által vállalt gyereklétszámmal. A pályázó, ha vállalja a program megismétlését, akkor gyereklétszám összegezhető, és a pályázatban ezt kell feltüntetni. A pályázat benyújtása Pályázni csak a Közalapítvány által kiadott adatlapon lehet, amely beszerezhető a Közalapítvány Irodájában (Debrecen, Kálvin tér 11. VII/703.).

A benyújtás határideje: 2007. november 12. 16 óra. A benyújtás helye: Hajdú-Bihar Megyei Közoktatási Közalapítvány, 4026 Debrecen, Kálvin tér 11. VII/703. A pályázat kötelező mellékletei • A Közalapítvány által kiadott, kitöltött pályázati adatlap • A pályázati cél megvalósításának részletezése • Költségvetés • Nyilatkozat köztartozás nemlegességéről Előnyt élvez az a pályázat, amely • Nagyobb létszámú gyerekcsoport bevonásával valósítja meg a programot. (Ha a programot a pályázó ismétli, a gyereklétszám összeadódik!) • Színvonalasabb programot kínál. • Különlegességgel (kisebb ajándékkal, csomaggal) lepné meg a programban résztvevő gyerekeket. Döntési eljárás • A pályázatról a Közalapítvány Kuratóriuma dönt. A döntés ellen fellebbezésnek helye nincs. • A Közalapítvány Kuratóriumának tagjai, ill. annak megbízottjai a pályázatban szereplő adatokat, a pályázati cél megvalósítását a helyszínen is ellenőrizhetik. Eredményhirdetés • A pályázat eredményéről a Közalapítvány Kuratóriuma a beadási határidő lejártát követő egy héten belül értesíti pályázókat. • A nyertes pályázót megjelenítjük weboldalunkon is (www.hbmkk.hu). A támogatás igénybevétele • A támogatást elnyert pályázóval a Közalapítvány Kuratóriuma szerződést köt. • A támogatási összeg kifizetése a szolgáltatás igénybevételéről szóló számla alapján történik.

12. sz. melléklet

A 11./1994. (06. 08.) MKM rendelet 54. §, ill. a 7. sz. mellékletben foglalt kötelező (minimális) eszköz- és felszerelési jegyzék szerint a hiányzó eszközök beszerzésének támogatására Pályázó

Sorsz

Település

Megítélt támogatás (Ft)

Átutalt támogatás (Ft)

Átutalás időpontja

Maradvány

Bocskai István Általános 1 Iskola

Álmosd

495 888

495 888 2007.nov.20.

0

2 Községi Óvoda

Álmosd

500 000

500 000 2007.nov.20.

0

3 Iskola és Óvoda

Aradványpuszta

393 920

393 920 2007.nov.20.

0

Általános és Alapfokú Művészeti Iskola 4 Bagamér

Bagamér

0

0

0

Bagamér

0

0

0

0

0

0

0

0

0

Arany János Általános

Önálló Napköziotthonos 5 Óvoda

Veres Péter Gimnázium,Szakközépis 6 kola és Szakképző Balmazújváros Bedő Község Óvoda és 7 Konyha

Bedő

Kossuth Lajos Általános Művelődési Központ 8 Általános Iskolája Berekböszörmény

200 000

200 000 2007.nov.27.

0

Arany János Gimnázium, Egészségügyi Szakképző és Közgazdasági 9 Szakközépiskola

Berettyóújfalu

500 000

500 000 2007.nov.27.

0

10 Szakközépiskola

Berettyóújfalu

500 000

500 000 2007.nov.20.

0

Eötvös József Szakképző Intézet 11 Berettyóújfalú

Berettyóújfalu

500 000

489 712 2007.nov.27.

10 288

12 Iskola

Berettyóújfalu

473 512

473 512 2007.nov.20.

0

Széchenyi István 13 Általános Iskola

Berettyóújfalu

0

14 Általános Iskola

Berettyóújfalu

500 000

15 Városi Zeneiskola

Berettyóújfalu

0

Berettyóújfalu

300 000

Bessenyi György

József Attila Általános

0

0

Toldi Miklós Református 500 000 2007.nov.27. 0

0 0

Vass Jenő Óvoda és 16 Bölcsőde

300 000 2007.nov.27.

0

12. sz. melléklet

Községi Önkormányzat Szűcs Sándor Általános Iskola és Alapfokú 17 Művészeti Iskola Biharnagybajom

499 280

499 180 2007.dec.04.

100

18 Napköziotthonos Óvoda Biharnagybajom

500 000

499 999 2007.nov.27.

1

Általános Iskola, Napközi Otthonos 19 Óvoda Bihartorda

Bihartorda

0

20 Napsugár Óvoda

Bodaszőlő

164 000

164 000 2007.nov.20.

0

21 Iskola

Debrecen

500 000

500 000 2007.nov.20.

0

Bárczi Gusztáv Egységes Gyógypedagógiai 22 Módszertani Intézmény

Debrecen

0

Bolyai János Általános Iskola, Óvoda és Alapfokú Művészetoktatási 23 Intézmény

Debrecen

500 000

Csapókerti Általános 24 Iskola

Debrecen

0

Debrecen

500 000

0

0

Árpád Vezér Általános

0

500 000 2007.dec.04. 0

0

0 0

Debreceni Református 25 Kollégium Gimnáziuma

Dienes László Gimnázium és Egészségügyi 26 Szakképző Iskola Debrecen Dózsa György Általános 27 Iskola Debrecen

0

500 000 2007.nov.20.

0

0

0

500 000

499 984 2007.nov.20.

16

Debrecen

219 184

219 184 2007.nov.20.

0

Hallássérültek Egységes Gyógypedagógiai 29 Módszertani Intézménye Debrecen

500 000

500 000 2007.nov.20.

0

Fazekas Mihály 28 Általános Iskola

Karácsony Sándor 30 Általános Iskola

Debrecen

500 000

500 000 2007.nov.20.

0

Kinizsi Pál Általános 31 Iskola

Debrecen

500 000

499 997 2007.nov.27.

3

Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola és 32 Kollégium

Debrecen

0

0

0

Debrecen

0

0

0

34 Lilla Téri Általános Iskola Debrecen

500 000

500 000 2007.nov.20.

0

490 344

490 342 2007.nov.20.

2

Középiskolai 33 Sportkollégium

Lorántffy Zsuzsanna 35 Általános Iskola

Debrecen

12. sz. melléklet

Maróthi György Gimnázium és 36 Szakképző Iskola

Debrecen

490 000

37 Középiskolai Kollégium

Debrecen

0

0

0

Nagysándor József Általános Iskola és 38 Előkészítő Szakiskola

Debrecen

0

0

0

Debrecen

316 000

316 000 2007.nov.20.

0

40 Szabadságtelepi Óvoda Debrecen

500 000

500 000 2007.nov.20.

0

Debrecen

500 000

500 000 2007.nov.27.

0

42 Iskola és Óvoda

Debrecen

500 000

499 840 2007.nov.27.

160

43 Tóth Árpád Gimnázium

Debrecen

500 000

499 942 2007.nov.27.

58

Debrecen

250 000

250 000 2007.nov.20.

0

Újkerti Nevelési-Oktatási Központ Általános Iskola 45 Diákotthon és Óvoda Debrecen

0

Bocskai István Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási 46 Intézmény Derecske

262 000

490 000 2007.nov.27.

0

Móricz Zsigmond

Petőfi Sándor Általános 39 Iskola és Óvoda

Szent József Gimnázium 41 és Kollégium

Tégláskerti Általános

TREK és DRK Dóczy 44 Gimnáziuma

0

262 000 2007.nov.27.

0

0

Arany János MagyarAngol Kéttannyelvű Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási 47 Intézmény

Ebes

0

0

0

48 Egyeki Általános Iskola

Egyek

0

0

0


Esztár

470 000

470 000 2007.nov.27.

0

50 Napköziotthonos Óvoda Földes

500 000

500 000 2007.nov.20.

0

Földes Községi Általános Iskola és 51 Óvoda

Fülöp

0

0

0

Széchenyi István 52 Általános Iskola

Görbeháza

Sinay Miklós Általános Iskola, Óvoda és 53 Könyvtár 2sz.Kölcsey Ferenc 54 Óvoda

Hajdúbagos Hajdúböszörmény

372 000

372 000 2007.nov.20.

0

55 3sz. Óvoda

Hajdúböszörmény

480 000

479 720 2007.nov.20.

280

480 000

0

480 000 2007.nov.27.

0

0

0

12. sz. melléklet

56 6 sz.Újvárosi Úti Óvoda

Hajdúböszörmény

320 000

320 000 2007.nov.20.

0

Hajdúböszörmény

392 000

392 000 2007.nov.20.

0

Bocskai István Általános Iskola és Városi 58 Sportiskola Hajdúböszörmény

0

Bethlen Gábor Általános 57 Iskola

0

0

Bocskai István 59 Gimnázium

Hajdúböszörmény Eötvös József Általános és Alapfokú Művészeti 60 Iskola Hajdúböszörmény

500 000

500 000 2007.nov.20.

0

500 000

500 000 2007.nov.20.

0

II.Rákóczi Ferenc 61 Általános Iskola

Hajdúböszörmény

424 000

424 000 2007.nov.20.

0

62 Napsugár Óvoda

Hajdúböszörmény

300 000

298 200 2007.nov.20.

1 800

Óvoda , Általános és Szakiskola, Kollégium és Gyermekotthon, Pedagógiai 63 Szakszolgálat Hajdúböszörmény

500 000

499 957 2007.nov.27.

43

Széchenyi István Mezőgazdasági Szakközépiskola és Szakmunkásképző 64 Intézet

Hajdúböszörmény

0

65 Szakképző Iskola

Hajdúböszörmény

470 400

66 2.sz Általános Iskola

Hajdúdorog

0

0

0

Móra Ferenc Általános 67 és Művészeti Iskola

Hajdúdorog

0

0

0

Hajdúhadház

0

0

0

69 Óvoda

Hajdúhadház

0

0

0

Bocskai István Két Tanítási Nyelvű 70 Általános Iskola

Hajdúhadház

0

0

0

71 és Művészeti Iskola

Hajdúhadház

0

0

0

Barcsa János Számítástechnikai Tagozatos Általános 72 Iskola

Hajdúnánás

400 000

400 000 2007.nov.20.

0

73 I. sz. Óvodai Egység

Hajdúnánás

500 000

500 000 2007.nov.20.

0

Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium és Szakközépiskola, 74 Kollégium

Hajdúnánás

476 000

476 000 2007.nov.20.

0

0

0

Veress Ferenc 470 398 2007.nov.27.

2

1sz.Napközi Otthonos 68 Óvoda

3 sz. Napközi Otthonos

Dr.Földi János Általános

12. sz. melléklet

Makláry Lajos Általános, Művészeti Iskola, Gimnázium és Pedagógiai 75 Szakszolgálat Hajdúnánás 76 Eszterlánc Óvoda

Hajdúsámson

0

0

0

400 000

400 000 2007.nov.20.

0

338 565

338 565 2007.nov.20.

0

Hajdúszoboszló

490 000

490 000 2007.nov.20.

0


Hajdúszoboszló

280 000

279 980 2007.nov.20.

20

Thököly Imre Általános 80 Iskola

Hajdúszoboszló

0

81 9.sz Óvoda

Hajdúvid

82 Nyitnikék Óvoda

Hortobágy

0

0

0

Petőfi Sándor Alapfokú Oktatási Intézmény és 83 Kollégium

Hortobágy

0

0

0

Általános és Szakiskola, Kollégim és Gyermekotthon, Pedagógiai 77 Szakszolgálat Hajdúszoboszló Egyesített Óvodai 78 Intézmény

Pávai Vajna Ferenc

400 000

0 400 000 2007.nov.20.

0 0

Irinyi József Általános 84 Iskola

Hosszúpályi

200 000

199 900 2007.nov.27.

100

Sári Gusztáv Általános és Alapfokú Művészeti 85 Iskola

Kaba

500 000

500 000 2007.nov.20.

0

Kismarja

449 120

449 120 2007.nov.27.

0

87 Iskola

Komádi

326 389

326 389 2007.nov.20.

0

88 Önálló Óvoda

Komádi

0

0

0

Általános Művelődési Központ és Könyvtár Román Nemzetiségi Napközi Otthonos 89 Óvoda

Körösszakál

0

0

0

Körösszakál-Bedő Román Nemzetiségi Kétnyelvű Általános 90 Iskola

Körösszakál

0

0

0

Általános Művelődési 91 Központ

Körösszegapáti

Bocskai István Általános 86 Iskola és Óvoda

Barsi Dénes Általános

480 000

480 000 2007.dec.13.

0

Mezősasi Általános Iskola és 92 Napköziotthonos Óvoda Mezősas

100 000

100 000 2007.nov.20.

0

Hunyadi János Közoktatási és Közművelődési 93 Intézmény

500 000

500 000 2007.nov.20.

0

Mikepércs

12. sz. melléklet Thuolt István Általános Iskola, Óvoda és 94 Könyvtár

Monostorpályi

0

0

0

Ady Endre Általános Művelődési KözpontNépi Kismesterségek, Szolgáltató Mesterségek 95 Szakiskolája Nádudvar

500 000

499 924 2007.nov.27.

76

Kövy Sándor Általános 96 Iskola

Nádudvar

500 000

500 000 2007.nov.27.

0

97 Iskola

Nagykereki

195 200

195 200 2007.nov.20.

0

Móricz Zsigmond Általános Iskola és 98 Óvoda

Nagyrábé

0

0

0

Nyíracsád

0

0

0

Nyíracsád Kölcsey Ferenc Gimnázium és Általános 101 Iskola Nyíradony

0

0

0

Bocskai István Általános

Ady Endre Általános 99 Iskola


499 200

499 200 2007.nov.30

0

Szivárvány Önkormányzati Óvoda 102 Nyíradony

Nyíradony

0

0

0

103 ÁMK Általános Iskola

Nyírmártonfalva

0

0

0

104 Napsugár Óvoda

Polgár

0

0

0

Karacs Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola, 105 Szakiskola és Kollégium Püspökladány Kossuth Lajos Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási 106 Intézmény Sáránd Jókai Mór Általános és Alapfokú Művészeti 107 Iskola

Sárrétudvari

Szentpéterszegi Általános Iskola és 108 Óvoda

Szentpéterszeg

390 000

0

500 000

0

390 000 2007.nov.27.

0

500 000 2007.nov.20.

0

0

0

0

0

Általános Iskola Óvoda 109 és Könyvtár

Szerep

392 000

II. Rákóczi Ferenc Általános és Művészeti 110 Iskola

Téglás

0

0

0

111 Városi Óvoda

Téglás

0

0

0

392 000 2007.nov.20.

0

12. sz. melléklet

Általános Iskola és 112 Óvoda

Tépe

472 000

472 000 2007.dec.04.

0

Zichy Géza Közoktatási és Közművelődési 113 Intézmény Tetétlen

480 000

480 000 2007.nov.20.

0

Újtikos-Tiszagyulaháza Általános Iskola és 114 Napköziotthonos Óvoda Tiszagyulaháza

500 000

500 000 2007.nov.20.

0

Hunyadi Mátyás Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási 115 Intézmény

Újszentmargita

500 000

500 000 2007.nov.20.

0

Vámospércs

439 680

439 680 2007.nov.20.

0

Vámospércs

385 440

385 440 2007.nov.27.

0

Általános Iskola 116 Vámospércs


Kölcsey Ferenc 118 Általános Iskola

Zsáka

ÖSSZESEN

0 0 30 856 122 30 843 173

0 12 949

A maradvány összeg a 2007. évi őszi pályázatoknál felhasználásra kerültek. Fel nem használt maradvány nem keletkezett.

13. sz. melléklet

Balesetveszély elhárítása, illetve óvodai és általános iskolai játszó-és sportudvarok fejlesztésének, átalakításának támogatása (2007)

Sorsz.

Pályázó

Település

1

Községi Óvoda

Álmosd

2

Önálló Napköziotthonos Óvoda Bagamér

3

1.sz. Óvodaigazgatóság Balmazújváros

4

Balmazújváros

7

2sz. Óvodaigazgatóság Bocskai István Általános Iskola Kalmár Zoltán Általános Iskola Központi Általános Iskola

8

Nyitnikék Óvoda

Balmazújváros

5 6

9 10

11 12

13 14 15 16

Balmazújváros Balmazújváros Balmazújváros

Napköziotthonos Óvoda Báránd Bedő Községi Óvoda és Konyha Bedő Kossuth Lajos Általános Művelődési Központ Általános Iskolája Berekböszörmény Hunyadi Mátyás Általános Iskola Berettyóújfalu II.Rákóczi Ferenc Általános Iskola Berettyóújfalu József Attila Általános Iskola Széchenyi István Általános Iskola Szivárvány Református Óvoda

Berettyóújfalu Berettyóújfalu Berettyóújfalu

18 19

Szivárvány Óvoda

20

Napköziotthonos Óvoda Biharnagybajom

Biharkeresztes

22

Általános Iskola, Napköziotthonos Óvoda Bihartorda Bocskaikerti Napsugár Óvoda Bocskaikert

23

Napsugár Óvoda

24

Bocskai István Általános Iskola és Óvoda Csökmő

21

25 26 27

átutalt összeg (Ft)

átutalás időpontja 2007.10.25

Maradvány

200 000

200 000

0

0

0

200 000

200 000

0

0

200 000

200 000

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

300 000

300 000

2007.10.25

0

400 000

400 000

2007.10.25

0

0

0

0

0

0

0

200 000

200 000

0

0

0

0

0

0

200 000

200 000

2007.10.25

0

200 000

200 000

2007.10.25

0

0

0

300 000

300 000

2007.10.30

0

200 000

200 000

2007.10.25

0

200 000

200 000

2007.10.25

0

0

0

0

0

0

0

400 000

399 999

0 2007.10.25

0 0

2007.10.25

0

Berettyóújfalu

Toldi Miklós Református Általános Iskola Berettyóújfalu Vass Jenő Óvoda és Bölcsöde Berettyóújfalu

17


Bodaszőlő

"Empátia az óvodáskorú gyermekekért" Alapítvány Óvodája Debrecen "Martonfalvi Lurkók" Alapítványi Óvoda Debrecen Áchim András Utcai Óvoda Debrecen

2007.10.25

0

0

2007.10.25

1

13. sz. melléklet

28 29 30

31 32

33 34

35 36

37 38 39 40

Árpád Vezér Általános Iskola Bajcsy-Zsilinszky Szoboszlói Úti Óvoda Bányai Júlia Utcai "Angyalkert" Óvoda

Debrecen Debrecen Debrecen

Bárczi Gusztáv Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Debrecen Bartók-Babits Utcai Óvoda Debrecen Bolyai János Általános Iskola, Óvoda és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Csapókerti Általános Iskola

200 000

2007.10.25

0

200 000

200 000

2007.10.25

0

300 000

292 720

2007.10.25

7 280

300 000

300 000

2007.10.25

0

300 000

300 000

2007.10.25

0

300 000

300 000

2007.10.25

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

300 000

300 000

2007.10.25

0

300 000

300 000

2007.10.25

0

400 000

400 000

2007.10.25

0

200 000

200 000

2007.10.25

0

300 000

300 000

2007.10.25

0

0

0

300 000

300 000

2007.10.25

0

2007.10.25

0

Debrecen Debrecen

Debrecen Nagytemplomi Református Egyházközség Immánuel Otthona Debrecen Dózsa György Általános Iskola Debrecen Dr. Kettessy Aladár Általános Iskola és Kollégium, Pedagógiai Szakszolgálat Eötvös Utcai Általános Iskola Epreskerti Általános Iskola

200 000


42

Faragó Utcai Óvoda Fazekas Mihály Általános Iskola Gönczy Pál Általános Iskola

43

Gönczy Pál Utcai Óvoda Debrecen

44

Görgey Utcai Óvoda

Debrecen

400 000

400 000

45

Hajó Utcai Óvoda

Debrecen

0

0

0

0

0

0

41


0

46

Hallássérültek Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye Debrecen

47

Hétszínvirág Óvoda

Debrecen

300 000

300 000

48

Holló János U. Óvoda

Debrecen

0

0

0

49

Debrecen

0

0

0

300 000

300 000

0

0

400 000

399 998

2007.10.25

2

300 000

300 000

2007.10.25

0

54

Ifjúság Utcai Óvoda József Attila Általános Iskola Karácsony György u. Óvoda Karácsony Sándor Általános Iskola Kemény Zsigmond Utcai Óvoda Kinizsi Pál Általános Iskola

300 000

300 000

2007.10.25

0

0

0

55

Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola Gyakorló

Debrecen

56

Közép Utcai Óvoda

Debrecen

300 000

300 000

2007.10.25

0

57

Kurucz Utcai Óvoda

Debrecen

300 000

300 000

2007.10.25

0

58

Lehel Utcai Óvoda

Debrecen

300 000

300 000

2007.10.25

0

50 51 52 53

Debrecen Debrecen Debrecen Debrecen Debrecen

2007.10.25

2007.10.25

0

0 0

0

13. sz. melléklet

59 60 61

Lilla Téri Általános Iskola Lorántffy Zsuzsanna Általános Iskola

Debrecen Debrecen

384 000

383 472

2007.10.25

528

400 000

400 000

2007.10.25

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0 0

Debrecen

62

Margit Téri Óvoda Műhelytelepi Általános Iskola

63

Nagyerdei Óvoda

Debrecen

64

Nagysándor József Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola

Debrecen

65

Napsugár Óvoda

Debrecen

0

0

Petőfi Sándor Általános Iskola és Óvoda Debrecen

300 000

300 000

66

0

0

0

0

0

0

300 000

298 123

2007.11.05

1 877

200 000

200 000

2007.10.25

0

300 000

300 000

2007.10.25

0

2007.10.25

0

67

Debrecen

2007.10.25

0

Pósa Utcai Óvoda Rakovszky Dániel Általános Iskola Sámsoni-Jánosi Úti Óvoda

Debrecen

Debrecen

71

Simonyi Úti Óvoda Sinai Miklós Utcai Óvoda

72

Sípos Utcai Óvoda

Debrecen

200 000

200 000

73

Sípos Utcai Óvoda

Debrecen

0

0

0

0

0

0

74

Svetits Katólikus Óvoda,Általános Iskola,Gimnázium és Diákotthon

Debrecen 300 000

300 000

0

0

0

0

0

0

300 000

299 146

0

0

0

0

0

0

400 000

400 000

2007.10.25

0

400 000

400 000

2007.10.25

0

0

0

200 000

200 000

0

0

0

0

0

0

0

0

0

200 000

200 000

2007.10.25

0

200 000

200 000

2007.10.25

0

68 69 70

75

Debrecen Debrecen

Debrecen

Debrecen

79

Szabadságtelepi Óvoda Szabó Kálmán Utcai Óvoda Szoboszlói Úti Általános Iskola Tégláskerti Általános Iskola és Óvoda Thaly Kálmán Utcai Óvoda

80

Tócóskerti Óvoda

Debrecen

81

Újkerti NevelésiOktatási Központ Általános Iskola,Diákotthon és Óvoda

Debrecen

82

Vénkerti Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

Debrecen

76 77 78

83 84

85 86 87

Bocskai István Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Napközi Otthonos Óvoda Arany János MagyarAngol Kéttannyelvű Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Napközi Otthonos Óvoda

Debrecen Debrecen Debrecen Debrecen

2007.10.25

2007.10.25

0

854

0

Derecske Derecske

2007.10.25

0

Ebes Ebes

88

Egyeki Általános Iskola Egyek Napközi Otthonos Óvodák Egyek

89

Általános Iskola

Esztár

13. sz. melléklet

90

Földes Községi Napköziotthonos Óvoda Földes

91

Karácsony Sándor Általános Művelődési Központ

92 93

Napköziotthonos Óvoda Görbeháza Széchenyi István Általános Iskola Görbeháza

95

Hajdúböszörmény

96

6.sz. Újvárosi Óvoda

Hajdúböszörmény

97

Bocskai István Általános Iskola és Városi Sportiskola

Hajdúböszörmény

99 100

Napsugár Óvoda

101 102 103

Hajdúböszörmény

Óvoda, Általános és Szakiskola, kollégium és Gyermekotthon, pedagógiai Szakszolgálat Hajdúböszörmény Zeleméry László Hajdúböszörmény,Bod Általános Iskola aszőlő

104

2sz. Általános Iskola Egyesített Napközi Otthonos Óvodák

105

Görög Katólikus Óvoda, Általános Iskola,Gimnázium, Szakközépiskola és Diákotthon Hajdúdorog

110

Móra Ferenc Általános és Művészeti Iskola 1.sz. Napközi Otthonos Óvoda 2sz. Napköziotthonos Óvoda 3sz.Napközi Otthonos Óvoda Dr.Földi János Általános Iskola

111

1sz.Óvodai Egység

106 107 108 109

Hajdúdorog Hajdúdorog

Hajdúhadház Hajdúhadház Hajdúhadház Hajdúhadház Hajdúnánás

115 116

9.sz. Óvoda

Hajdúvid

117

Általános Iskola és Napközi Otthonos Óvoda

Hencida

118

Napköziotthonos Óvoda Hosszupályi

113 114

200 000

200 000

0

0

300 000

300 000

2007.10.25

0

200 000

0

2007.10.25

200 000

200 000

200 000

2007.10.25

0

200 000

200 000

2007.10.25

0

0

0

200 000

200 000

2007.10.25

0

200 000

200 000

2007.10.25

0

400 000

400 000

2007.10.25

0

0

0

400 000

400 000

0

0

0

0

0

0

200 000

200 000

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

200 000

200 000

0

0

200 000

200 000

0

0

0

0

0

0

0

0

0

300 000

300 000

2007.10.25

0 0

0

0

2007.10.25

2007.10.25

0

0

Hajdúdorog

Általános és Szakiskola, Kollégium és Gyermekotthon, Pedagógiai Szakszolgálat Egyesített Óvodai Intézmény Pávai Vajna Ferenc Általános Iskola Napközi Otthonos Óvoda

112

0

Hajdúbagos

Eötvös József Általános és Alapfokú Művészeti Iskola Hajdúböszörmény II.Rákóczi Ferenc Általános Iskola Hajdúböszörmény

98

0

Földes

Sinay Miklós Általános Iskola,Óvoda és Könyvtár 2sz.Kölcsey Ferenc Óvoda

94

0

2007.10.25

0

0

Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszovát

0

2007.10.25

2007.10.25

0

0 0

13. sz. melléklet

119

Napközi Otthonos Óvoda

Kaba

121

Sári Gusztáv Általános és Alapfokú Művészeti Iskola Kaba Barsi Dénes Általános Iskola Komádi

122

Önálló Óvoda

Komádi

123

II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Óvoda

Konyár

120

126

Általános Művelődési Központ Általános Iskolája Arany János Általános Iskola Irinyi János Általános Iskola

127

Mezősas Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda Mezősas

128

Hunyadi János Közoktatási és Közművelődési Intézmény

Mikepércs

129

Thoult István Általános Iskola Óvoda és Könyvtár

Monostorpályi

124 125

200 000

200 000

2007.10.25

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

200 000

200 000

2007.10.25

0

200 000

200 000

2007.10.25

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

400 000

400 000

0

0

Körösszegapáti Létavértes Létavértes

2007.10.25

0

0

13. sz. melléklet

130 131

132 133

134 135

Kövy Sándor Általános Iskola Nádudvar Napköziotthonos Óvoda és Bölcsöde Nádudvar Móricz Zsigmond Általános Iskola és Óvoda Ady Endre Általános Iskola Németh László Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Önálló Napközi Otthonos Óvoda

Nyíracsád

200 000

0

0

0

0

0

0

200 000

200 000

2007.10.25

0

300 000

300 000

2007.10.25

0

Bocskaikert Nyíracsád

137

138

Lorántffy Zsuzsanna Általános Iskola és Óvoda

0 300 000

0 300 000

2007.10.25

0

0 200 000

0 200 000

2007.10.25

0

Pocsaj

140

Vásárhelyi Pál Gimnázium, Általános és Szakképző Iskola, Diákotthon Kálvin Téri Általános Iskola

141

Kossuth Lajos Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Sáránd

142

Napsugár Óvoda

Sáránd

143

Sárrétudvari

144

Jókai Mór Általános és Alapfokú Művészeti Iskola Napközi Otthonos Óvoda

145

Szentpéterszegi Általános Iskola és Óvoda

139

0

Nagyrábé

Kölcsey Ferenc Gimnázium és Általános Iskola Nyíradony ÁMK Napközi Otthonos Óvoda Nyírmártonfalva

136

200 000

0

0

Polgár Püspökladány

200 000

0

200 000

0

0

0

0

0

0

200 000

200 000

0

0

0

0

0

0

146

II.Rákóczi Ferenc Általános és Művészeti Iskola Téglás

147

Városi Óvoda

0

0

0

400 000

400 000

148

Zichy Géza Közoktatási és Közművelődési Intézmény Tetétlen

0

0

149

Tiszacsegei Általános Művelődési Központ Fekete István Általános Iskolája Tiszacsege

150

Általános Iskola

Újléta

0

151

Napköziotthonos Óvoda Általános Iskola Vámospércs Önálló Napközi Otthonos Óvoda Kölcsey Ferenc Általános Iskola

Újléta

152 153 154

Sárrétudvari

0 2007.11.30

0

Szentpéterszeg

Téglás

Vámospércs Vámospércs Zsáka

ÖSSZESEN

2007.10.25

0

0 0

200 000

200 000

2007.10.25

0

200 000

200 000

2007.10.25

0

200 000

200 000

2007.10.25

0

0

0

0

20 184 000

19 573 458

610 542

A maradvány összegek felhasználásra kerültek a 2007. évi pályázatoknál. Fel nem használt maradvány nem keletkezett.

14. sz. melléklet

Megyei szakképzés fejlesztési koncepció készítése a Térségi Integrált Szakképző Központ (TISZK) kiépítésének szakmai megalapozására (2007)

Sorsz.

Pályázó Commitment 1 Pedagógiai Intézet Hajdú-Bihar megyei Pedagógiai Intézet és Továbbtanulási, Pályaválasztási 2 Tanácsadó ÖSSZESEN

Település




Maradvány

0

Debrecen

9 500 000

9 500 000 207. dec.04.

Debrecen

0 9 500 000

0 9 500 000

15. sz. melléklet

Nemzetközi testvériskolai kapcsolatot ápoló fogadó iskola vendéglátással kapcsolatos költségeinek támogatása, illetve meglévő kapcsolatok bővítésének támogatása (2007)

Sor sz.

Pályázó

Veres Péter Gimnázium, 1 Szakközépiskola és Szakképző "Igazgyöngy" Alapfokú 2 Művészetoktatási Intézmény Németh László Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási 3 Intézmény 4 Ady Endre Gimnázium

Megítélt Átutalt Átutalás támogatás támogatás Maradvány időpontja (Ft) (Ft)

Település

Balmazújváros Berettyóújfalú

Bocskaikert Debrecen

5 Árpád Vezér Iskola Debrecen Bárczi Gusztáv Egységes Gyógypedagógiai Módszertani 6 Intézmény Debrecen Bolyai János Általános Iskola, Óvoda és Alapfokú Debrecen 7 Művészetoktatási Intézmény Brassai Sámuel Gimnázium és 8 Műszaki Szakközépiskola Csokonai Vitéz Mihály 9 Gimnázium Csokonai Vitéz Mihály 10 Gimnázium Debreceni Református Kollégium Dóczy 11 Gimnáziuma Debreceni Református 12 Kollégium Gimnáziuma Dienes László Gimnázium és Egészségügyi Szakképző 13 Iskola Divat-stilustervező Művészeti 14 Szakközépiskola 15 Dózsa György Általános Iskola 16 Eötvös Utcai Általános Iskola 17 Eötvös Utcai Általános Iskola 18 Epreskerti Általános Iskola Gábor Dénes Elektronikai Műszaki Szakközépiskola és 19 Kollégium 20 Gönczy Pál Általános Iskola Hallássérültek Egységes Gyógypedagógiai Módszertani 21 Intézménye

200 000

0

200 000

0

0

0

200 000 135 000

200 000 2007.nov.27. 135 000 2007.nov.27.

0 0

200 000

200 000 2007.nov.27.

0

0

194 400

0

194 400 2007.nov.27.

0

0

Debrecen

0

Debrecen

150 000

Debrecen

0

0

0

Debrecen

0

0

0

Debrecen

220 000

220 000 2007.nov.27.

0

Debrecen

150 000

150 000 2007.dec.20

0

Debrecen

0


0 157 500 157 500 180 000

Debrecen Debrecen

0 0

Debrecen

170 000

1

0 150 000 2007.dec.20

0 0 157 500 2007.nov.27. 157 500 2007.nov.27. 180 000 2007.dec.20

0 0

170 000 2007.nov.27.

0 0

0 0 0 0 0

0 0

0

15. sz. melléklet

Sor sz.

Pályázó

Kazinczy Ferenc Általános Iskola és Alapfokú 22 Művészetoktatási Intézmény


Település

Debrecen

150 000

150 000 2007.nov.27.

0

Kós Károly Művészeti Szakképző Iskola, Diákotthon, 23 Kézműves Udvarház Debrecen Debrecen 24 Lilla Téri Általános Iskola Lorántffy Zsuzsanna Általános 25 Iskola Debrecen

150 000 100 000

150 000 2007.dec.20 100 000 2007.nov.27.

0 0

200 000

200 000 2007.dec.20

0

Mechwart András Gépipari és 26 Informatikai Szakközépiskola

Debrecen

200 000

200 000 2007.dec.20

0

Debrecen

200 000

200 000 2007.nov.27.

0

Debrecen Debrecen

150 000 0

150 000 2007.dec.20 0

0 0

Debrecen

150 000

Debrecen Debrecen

150 000 146 000

150 000 2007.dec.20 146 000 2007.dec.20

0 0

Debrecen

250 000

250 000 2007.nov.27.

0

Debrecen

0

Medgyessy Ferenc Gimnázium 27 és Művészeti Szakközépiskola Péchy Mihály Építőipari 28 Szakközépiskola 29 Sípos Utcai Óvoda Szent József Gimnázium és 30 Kollégium 31 Szoboszlói Úti Általános Iskola 32 Tóth Árpád Gimnázium Újkerti Nevelési-Oktatási Központ Általános Iskola, 33 Diákotthon és Óvoda Vénkerti Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási 34 Intézmény Arany János Magyar-Angol Kéttannyelvű Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási 35 Intézmény 36 Általános Iskola Széchenyi István Általános 37 Iskola Sinay Miklós Általános Iskola, 38 Óvoda és Könyvtár

0

0

150 000

0

Ebes Fülöp

100 000 172 000

100 000 2007.dec.20 172 000 2007.nov.27.

0 0

Görbeháza

141 760

141 760 2007.nov.27.

0

Hajdúbagos Hajdúböszörmén y Hajdúböszörmén y Hajdúböszörmén y

135 000

135 000 2007.nov.27.

0

200 000

200 000 2007.dec.04

0

100 000

100 000 2007.dec.20

0

246 600

246 451 2007.nov.27.

149

39 Bocskai István Gimnázium Eötvös József Általános és 40 Alapfokú Művészeti Iskola Napsugár Óvoda és 41 tagóvodája Móra Ferenc Általános és 42 Művészeti Iskola Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium és 43 Szakközépiskola, Kollégium

Hajdúdorog

200 000

200 000 2007.nov.27.

0

Hajdúnánás

158 000

158 000 2007.nov.27.

0

44 Református Általános Iskola

Hajdúnánás

126 000

126 000 2007.dec.20

0

2

15. sz. melléklet

Sor sz.

Pályázó


Település

45 Gönczy Pál Általános Iskola

Hajdúszoboszló

0

46 Gönczy Pál Általános Iskola

Hajdúszoboszló

120 120

120 120 2007.nov.27.

0

47 Közgazdasági Szakközépiskola Hajdúszoboszló Szabó László Alapfokú 48 Művészetoktatási Intézmény Hajdúszoboszló

126 000

126 000 2007.dec.04

0

176 000

176 000 2007.nov.27.

0

Hajdúszoboszló

109 560

98 660 2007.nov.27.

10 900

Hortobágy

200 000

200 000 2007.nov.27.

0

Kaba Komádi

0 150 000

0 150 000 2007.dec.20

0 0

Mikepércs

57 000

57 000 2007.dec.20

0

Mikepércs

122 000

Nádudvar

176 000

Nyíracsád

0

49 Thököly Imre Általános Iskola Petőfi Sándor Alapfokú Oktatási Intézmény és 50 Kollégium Sári Gusztáv Általános és 51 Alapfokú Művészeti Iskola 52 Önálló Óvoda Hunyadi János Közoktatási és 53 Közművelődési Intézmény Hunyadi János Közoktatási és 54 Közművelődési Intézmény Ady Endre Általános Művelődési Központ - Népi Kismesterségek, Szolgáltató 55 Mesterségek Szakiskolája 56 Ady Endre Általános Iskola Karacs Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola 57 és Kollégium Jókai Mór Általános és 58 Alapfokú Művészeti Iskola Általános Iskola Óvoda és 59 Könyvtár II. Rákóczi Ferenc Általános és 60 Művészeti Iskola Zichy Géza Közoktatási és 61 Közművelődési Intézmény Tiszacsegei Általános Művelődési Központ Fekete 62 István Általános Iskolája Hunyadi Mátyás Általános Iskola és Alapfokú 63 Művészetoktatási Intézmény 64 Általános Iskola Vámospércs ÖSSZESEN

Püspökladány

0

0

0

122 000

0

176 000 2007.dec.20 0

0

155 000

155 000 2007.dec.20

0

80 000

80 000 2007.nov.27.

0

Szerep

196 000

196 000 2007.dec.11

0

Téglás

200 000

200 000 2007.dec.20

0

Tetétlen

200 000

200 000 2007.nov.27.

0

Tiszacsege

132 000

0 2007.dec.29

132 000

100 000 100 000 7 939 440

100 000 2007.nov.27. 100 000 2007.dec.20 7 324 391

0 0 615 049

Sárrétudvari

Újszentmargita Vámospércs

A maradvány összegből a 62. sorszámú pályázat 132.000,- Ft kötelezettségvállalással terhelt maradvány, átutalása 2008. januárjában fog megtörténni.

483.049,- Ft maradvány a 2007.évi őszi pályázatoknál felhasználásra került. Fel nem használt maradvány nem keletkezett.

3

16. sz. melléklet

Művészeti iskolák művészeti csoportjai szakmai bemutatkozásának, illetve fellépésének támogatása (2007)

Sorsz .

Pályázó

Település

Veres Péter Általános Művelődési Központ és 1 Alapfokú Művészeti Iskola

Balmazújváros


Berettyóújfalu

Gárdonyi Zoltán Református Alapfokú Művészetoktatási 3 Intézmény Biharkeresztes Gárdonyi Zoltán Református Alapfokú Művészetoktatási 4 Intézmény Németh László Általános Iksola és Alapfokú Oktatási 5 Intézmény Faluház, Könyvtár és 6 Alapfokú Művészeti Iskola Bolyai János Általános Iskola, Óvoda és Alapfokú 7 Oktatási Intézmény



Maradvány (Ft)

300 000

300 000

2007. dec.20

0

0

0

0

0

0

0

96 000

96 000

2007. dec. 21

0

180 000

180 000

2007. dec. 04

0

0

0

500 000

500 000

2007. dec. 20

0

500 000

481 247

2007. dec 20

18 753

500 000

500 000

2007. dec. 20

0

0

0

300 000

300 000

2007. dec. 04

0

250 000

249 985

2007. dec. 20

15

300 000

300 000

2007. dec. 21

0

Biharkeresztes

Bocskaikert Csökmő

Debrecen

Kazinczy Ferenc Általános Iskola és Alapfokú 8 Művészetoktatási Intézmény Debrecen Kós Károly Művészeti Szakképző Iskola, Diákotthon, Kézműves 9 Udvarház Debrecen Vénkerti Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási 10 Intézmény Bocskai István Általános 11 Iskola


0

0

Debrecen Derecske

Arany János Magyar-Angol Kéttannyelvű Általános Iskola és Alapfokú 12 Művészetoktatási Intézmény Ebes Karácsony Sándor Általános 13 Művelődési Központ Földes

1

16. sz. melléklet Megítélt támogatás (Ft)



Maradvány (Ft)

400 000

400 000

2007. dec. 04

0

0

0

0

0

0

0

II. Rákóczi Ferenc Általános 17 és Alapfokú Művészeti Iskola Hajdúsámson Zichy Géza Alapfokú 18 Művészetoktatási Iskola Hajdúszoboszló Sári Gusztáv Általános és 19 Alapfokú Művészeti Iskola Kaba

190 000

190 000

0

0

0

0

0

0

Hunyadi János Közoktatási 20 és Közművelődési Intézmény Mikepércs Ady Endre Általános Művelődési Központ21 Alapfokú Művészeti Iskola Nádudvar

400 000

400 000

2007. dec. 20

0

200 000

200 000

2007. dec. 20

0

300 000

0

2007. dec. 04

300 000

0

0

222 000

222 000

400 000

400 000

300 000

300 000

5 338 000

5 019 232

Sorsz .

Pályázó

Bartók Béla Zene-és 14 Művészeti Iskola Eötvös József Általános és 15 Alapfokú Művészeti Iskola Dr. Földi János Általános és 16 Művészeti Iskola

Település Hajdúböszörmén y Hajdúböszörmén y Hajdúhadház

22 Csenki Imre Művészeti Iskola Püspökladány Kossuth Lajos Általános Iskola és Alapfokú 23 Művészetoktatási Intézmény Sáránd Jókai Mór Általános és 24 Alapfokú Művészeti Iskola Sárrétudvari Zichy Géza Közoktatási és 25 Közművelődési Intézmény Tetétlen Hunyadi Mátyás Általános Iskola és Alapfokú 26 Művészetoktatási Intézmény Újszentmargita ÖSSZESEN

2007. dec. 20

0

0 2007. nov. 30 2007. nov. 30 2007. nov. 30

0 0

0 318 768

A 22.sorszámú pályázat 300.000,- Ft kötelezettségvállalással terhelt maradvány, átutalása 2008. januárban történik. 18. 768,- Ft maradványt felhasználásra került az őszi pályázatoknál. Fel nem használt maradvány nem keletkezett.

2

17. sz. melléklet

Romániai (Erdély) tanulmányút támogatása (2007)

pályázó intézményének ssz.

Megítélt támogatás

A pályázó neve neve

város

Átutalt összeg

Átutalás Időpontja

Maradvány

Ft

Arany János Gimnázium, Egészségügyi Szakképző és 1 Földesiné Papp Ilona Közgazd. Szakközépiskola Berettyóújfalu

60 000

60 000

2007.08.31

0

2 Herczegh Barna Lajos József Attila Általános Iskola Berettyóújfalu

60 000

60 000

2007.08.31

0

3 Kovács Zoltánné

60 000

60 000

2007.08.27

0

60 000

60 000

2007.08.27

0

60 000

60 000

2007.08.31

0

60 000

60 000

2007.08.31

0

60 000

60 000

2007.08.31

0

60 000

60 000

2007.08.31

0

60 000

60 000

2007.08.31

0

0

0

40 000

40 000

4 Vajas Anikó

József Attila Általános Iskola Berettyóújfalu II.Rákóczi Ferenc Általános Iskola Berettyóújfalu

5 Gyügyei Katalin

Szűcs Sándor Általános és Alapfokú Művészeti Iskola

6 Imre Lajosné

Napközi Otthonos Óvoda

7 Vesszős Józsefné

Napközi Otthonos Óvoda Németh László Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Bocskaikert

Győriné Harangi 8 Zsuzsanna

Moldovánné Duró 9 Ágnes Agárdiné Burger 10 Angéla 11 Aradi Lajos Bajiné Gyüre 12 Zsuzsanna 13 Bánk Tibor Bertókné Gyarmati 14 Györgyi Bozóné Marádi 15 Erzsébet Buzsákiné Mohácsi 16 Ágnes 17 Czellér András

Németh László Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Bocskaikert Gönczy Pál Általános Iskola Debrecen Váci Mihály Középiskolai Kollégium Debrecen

21 Danku Attila

0 2007.08.27

0

Medgyessy Ferenc Gimnázium és Műv. Szakközépiskola Debrecen Dienes László Gimnázium és Egészségügyi Szakképző Iskola Debrecen

0

0

60 000

60 000

2007.08.27

0

Petőfi Sándor Általános Iskola és Óvoda

Debrecen

60 000

60 000

2007.08.27

0

Szabadságtelepi Óvoda

Debrecen

60 000

60 000

2007.08.29

0

60 000 60 000

60 000 60 000

2007.08.31 2007.08.27

0 0

0

0

Debrecen

60 000

60 000

Debrecen

0

0

Debrecen 1

60 000

60 000

Medgyessy Ferenc Gimnázium és Műv. Szakközépiskola Debrecen Lilla Téri Általános Iskola Debrecen H.B.M. Pedagógiai Intézet,Továbbtan.Pályv.Tan ácsadó Debrecen

18 Csajági Józsefné Csernyánszkyné Husi Dienes László Gimnázium 19 Mária

20 Dancsó Dalma

Biharnagybajo m Biharnagybajo m Biharnagybajo m

Bárczi Gusztáv Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Lorántffy Zsuzsanna Általános Iskola

0

0 2007.08.31

0

0 2007.08.27

0

17. sz. melléklet




város

Átutalt összeg


Maradvány

Ft

22 Dobszai Jenő

Kazinczy Ferenc Általános Iskola és AMI

Debrecen

60 000

60 000

2007.08.27

0

23 Dr. Papp János

Újkerti Nevelési-Oktatási Központ Ált.I.D. otth. és Óvoda

Debrecen

60 000

60 000

2007.08.27

0

Nagyerdei Óvoda

Debrecen

60 000

60 000

2007.08.27

0


Debrecen

60 000

60 000

2007.08.31

0

Debrecen

60 000

60 000

2007.08.31

0

Debrecen

0

0

0 0 0

24 Dr.Balla Györgyné Dr.Felvéginé Jekeb 25 Magdolna Dr.Magyarné Oszetzky Anna 26 Zsuzsanna 27 Farkas Ferenc Gellénné Dr. Nagy 28 Valéria 29 Gulyás Sándorné

Szoboszlói Úti Általános Iskola Könnyűipari Szakközép-és Szakiskola Városi Pedagógiai Szakszolgálat Szabadságtelepi Óvoda

Debrecen Debrecen

0 0

0 0

Gyarmatiné Piránszki 30 Nóra Hajduné Ferenczi 31 Mária

Vénkerti Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Debrecen Petőfi Sándor Általános Iskola és Óvoda Debrecen

60 000

60 000

0

0

Homolyáné Kovács 32 Erzsébet

Medgyessy Ferenc Gimnázium és Műv. Szakközépiskola

Debrecen

60 000

60 000

Horákné Béres 33 Zsuzsanna


Debrecen

0

0

34 Irinyi Tamás

Debreceni Református Kollégium Gimnáziuma

Debrecen

60 000

60 000

2007.08.31

0

Debrecen

60 000

60 000

2007.08.27

0

Debrecen

60 000

60 000

2007.08.31

0

Debrecen

60 000

60 000

2007.08.31

0

60 000

60 000

2007.08.27

0

60 000

60 000

2007.08.31

0

60 000

60 000

2007.08.27

0

Jenkeiné Molnár 35 Erzsébet 36 Keczán Erika 37 Komáromi Julianna

Medgyessy Ferenc Gimnázium és Műv. Szakközépiskola Petőfi Sándor Általános Iskola és Óvoda Petőfi Sándor Általános Iskola és Óvoda

39 Kovács Sándorné

Brassai Sámuel Gimnázium és Műszaki Szakközépiskola Debrecen Péchy Mihály Építőipari Szakközépiskola Debrecen

Kriveczkyné Molnár 40 Katalin

Karácsony György Általános Iskola Debrecen

38 Komódi István

2

2007.08.27

0 0

2007.08.27

0

0

17. sz. melléklet




város

Átutalt összeg


Maradvány

Ft

41 Kulcsár Ildikó

Lilla Téri Általános Iskola

Debrecen

60 000

60 000

2007.08.27

0

42 Mányi Judit

Dienes László Gimnázium

Debrecen

60 000

60 000

2007.08.27

0

60 000

60 000

2007.08.31

0

60 000

60 000

2007.08.27

0

60 000

60 000

2007.08.31

0

Nagyfejeőné Halmai 44 Ilona Nagyné Pálinkás 45 Anikó

Vörösmarty Mihály Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Debrecen Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola Debrecen Péchy Mihály Építőipari Szakközépiskola Debrecen

46 Nagyné Tóth Tünde

Árpád Vezér Általános Iskola Debrecen

60 000

60 000

2007.08.27

0

Pálfalviné Kovács 47 Andrea Katalin

Vénkerti Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Debrecen

60 000

60 000

2007.08.27

0

Vénkerti Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Debrecen 48 Pappné Gyulai Katalin Intézmény

0

0

Megyesiné Agárdi 43 Zsuzsanna

0

49 Perjéssyné Vályi Judit Sámsoni-Jánosi Úti Óvoda

Debrecen

60 000

60 000

2007.08.31

0

Potyókné Makónyi 50 Erika

Dienes László Gimnázium

Debrecen

60 000

60 000

2007.08.31

0

51 Rózsavölgyi Gábor

Ady Endre Gimnázium

Debrecen

60 000

60 000

2007.08.27

0

52 Sári Péterné


Debrecen

0

0

53 Séra Andrea

Lilla Téri Általános Iskola

Debrecen

60 000

60 000

54 Simándi Lászlóné


Debrecen

60 000

60 000

55 Szabó Béla

Hatvani István Középiskolai Kollégium Debrecen

60 000

60 000

Szendrákné Jaczkó 56 Ildikó

Bocskai István Általános Iskola

Debrecen

0

0

0

Szilágyiné Kothay 57 Judit

Debrecen

0

0

0

58 Tasi Emőke

Bocskai István Általános Iskola Lorántffy Zsuzsanna Általános Iskola

Debrecen

60 000

60 000

2007.08.27

0

Tőzsérné Balogh 59 Edith


Debrecen 3

60 000

60 000

2007.08.31

0

0 2007.08.31

0 0

2007.08.27

0

17. sz. melléklet




60 Stébel Imréné

város

Átutalt összeg


Maradvány

Ft

Karácsony Sándor Általános Iskola Debrecen,

60 000

60 000

2007.08.27

0

DebrecenJózsa

60 000

60 000

2007.08.31

0

61 Kovácsné Elek Margit Sípos Utcai Óvoda

62 Terna Péterné

Lorántffy Zsuzsanna Általános Iskola

DebrecenJózsa

60 000

60 000

2007.08.29

0

63 Kozma Ferencné 64 Pelestyák Sándorné Makóné Oláh 65 Erzsébet 66 Polonkai Zoltánné

Általános Iskola és Óvoda Általános Iskola és Óvoda Széchenyi István Általános Iskola Napköziotthonos Óvoda

Fülöp Fülöp

60 000 60 000

60 000 60 000

2007.08.31 2007.08.31

0 0

Görbeháza Görbeháza

60 000 60 000

60 000 60 000

2007.08.27 2007.08.27

0 0

Hajdúböszörmé ny

60 000

60 000

2007.08.31

0

60 000

60 000

2007.08.31

0

60 000

60 000

2007.08.31

0

0

0

60 000

60 000

2007.08.31

0

60 000

60 000

2007.08.31

0

Hajdúböszörmé ny

60 000

60 000

2007.08.31

0

Hajdúdorog

60 000

60 000

2007.08.31

0

Hajdúhadház

0

0

Hajdúhadház

60 000

60 000

2007.08.31

0

60 000

60 000

2007.08.27

0

60 000

60 000

2007.08.27

0

60 000

60 000

2007.08.27

0

67 Berencsi Erika

Bodnárné Polyák 68 Kornélia Gáborné Hajdu 69 Zsuzsánna Göröghné Bocskai 70 Éva Kovácsné Komáromi 71 Éva 72 Nagyné Tardi Tünde

Széchenyi István Mezőgazdasági Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet Széchenyi István Mezőgazdasági Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet Középkerti Általános Iskola

Hajdúböszörmé ny Hajdúböszörmé ny

Napsugár Óvoda II.Rákószi Ferenc Általános Iskola Bocskai István Általános Iskola

Hajdúböszörmé ny Hajdúböszörmé ny Hajdúböszörmé ny

76 Csibi Gabriella Rita

Széchenyi István Mezőgazdasági Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet Egyesített Napköziotthonos Óvodák Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Szilágyi Dániel Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola

Demeterné Hajdu 77 Marianna Fenyvesné Fekete 78 Judit

Bocskai István Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola Hajdúhadház Dr.Földi János Általános és Művészeti Iskola Hajdúhadház

Hadháziné Purcsel 79 Ilona

Bocskai István Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola

73 Tatár Antal 74 Sebők Ildikó 75 Bakos Katalin

Hajdúhadház

4

0

0

17. sz. melléklet



80 Kissné Hajdu Katalin 81 Lukács Ferencné

város

Dr.Földi János Általános és Művészeti Iskola Hajdúhadház Isz. Napközi Otthonos Óvoda Hajdúhadház

87 Majorosné Páll Edit Vargáné Fehér 88 Erzsébet

90 91 92

Makai-Fazekas 94 Emőke 95 Kosina Józsefné

Maradvány

Ft

2007.08.27

0

60 000

60 000

2007.08.27

0

60 000

60 000

2007.08.27

0

0

0

60 000

60 000

2007.08.31

0

60 000

60 000

2007.08.31

0

Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium és Szakközépiskola, Kollégium Hajdúnánás

60 000

60 000

2007.08.31

0

Csiha Győző Általános, Közép-és Szakképző Iskola Hajdúnánás

60 000

60 000

2007.08.31

0

Hajdúnánás

60 000

60 000

2007.08.31

0

Hajdúsámson

60 000

60 000

2007.08.27

0

Hajdúsámson

60 000

60 000

2007.08.27

0

Hajdúszoboszló

60 000

60 000

2007.08.27

0

Hajdúszoboszló

60 000

60 000

2007.08.27

0

Hajdúszoboszló

60 000

60 000

2007.08.31

0

Hajdúszoboszló

60 000

60 000

2007.08.31

0

Kaba

60 000

60 000

2007.08.31

0

I.sz.Óvodai Egység II.Rákóczi Ferenc Általános és Alapfokú Művészeti Csontosné Ozsváth Iskola Éva II.Rákóczi Ferenc Általános és Alapfokú Művészeti Iskola Horváth Sándor Thököly Imre Általános Dóróné Balázs Katalin Iskola Kulcsárné Gógán Erzsébet Gönczy Pál Általános Iskola

93 Makai Gábor Mihály


60 000

Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium és Szakközépiskola, Kollégium Hajdúnánás 83 Bencze Andrea Bocskai István Általános Hajdúnánás 84 Gálné Krizsán Melinda Iskola Barcsa János Számítástechnika 85 Józsi-Tóth Sándorné Tagozatos Általános Iskola Hajdúnánás

86 Majoros Szabolcs

Átutalt összeg

60 000

82 Zacsikné Kiss Katalin Isz.Napközi Otthonos Óvoda Hajdúhadház

89


Általános és Szakiskola, Kollégium és Gyermekotthon,Pedagógiai Szakszolgálat Általános és Szakiskola, Kollégium és Gyermekotthon,Pedagógiai Szakszolgálat Sári Gusztáv Általános és Alapfokú Művészeti Iskola

5

0

17. sz. melléklet




város

Átutalt összeg


Maradvány

Ft

100 Bagoly Béláné

Hunyadi János Közoktatási és Közművelődési Intézmény Hunyadi János Közoktatási és Közművelődési Intézmény Hunyadi János Közoktatási és Közművelődési Intézmény Móricz Zsigmond Általános Iskola és Óvoda Ábrányi Emil Általános Iskola

101 Gnáj Ferencné

Ady Endre Általános Iskola

Nyíracsád

60 000

60 000

2007.08.27

0

102 Illés Gabriella

Ady Endre Általános Iskola

Nyíracsád

60 000

60 000

2007.08.27

0

103 Tóth Lajos Árpád

Kölcsey Ferenc Gimnázium és Általános Iskola Nyíradony

60 000

60 000

2007.08.31

0

Virágos Lajosné 104 Kozák Anikó

Kossuth Lajos Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Sáránd

60 000

60 000

2007.08.31

0

Lukácsné Gyöngyösi 105 Irma

II.Rákóczi Ferenc Általános és Művészeti Iskola Téglás

60 000

60 000

2007.08.27

0

60 000

60 000

2007.08.31

0

60 000

60 000

2007.08.31

0

60 000

60 000

2007.08.31

0

60 000

60 000

2007.08.31

0

60 000

60 000

2007.08.27

0

60 000 60 000 5 560 000 5 560 000

2007.08.27

0 0

96 Móré Sándorné

97 Szil András

98 Tóthné Bene Judit 99 Gyenge Zsigmondné

Mikepércs

0

0

Mikepércs

60 000

60 000

Mikepércs

0

0

Nagyrábé

60 000

60 000

2007.08.31

0

Nyírábrány

60 000

60 000

2007.08.31

0

108 Petrucz Jánosné

II.Rákóczi Ferenc Általános és Művészeti Iskola Téglás Általános Iskola Vámospércs Vámospércs Kölcsey Ferenc Általános Iskola Zsáka

Dr. Juhászné Belle 109 Zsuzsa

EGT Vegyipari és Környezetvédelmi Szakközépiskola

106 Papp Károly 107 Patakiné Ács Erika

Simonffy Emil ZeneiskolaAlapfokú Művészetoktatási 110 Sáriné Szebenyi Judit Intézmény

111 Szebenyi Sára

Vörösmarty Mihály Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény ÖSSZESEN

6

0

2007.08.31

0

0

18. sz. melléklet

Hátrányos helyzetű tehetséges tanulók - a pályázó intézmény által szervezett - nyári szaktáboroztatásának (hagyományörző, honismereti, környezetvédelmi,..) támogatása (2007)

Sorsz

Pályázó

Település

Arany János Általános Iskola 1 és Óvoda Aradványpuszta Bessenyei György Általános Iskola, Községi Könyvtár, 2 Művelődési Ház Bakonszeg


Átutalt összeg


147 780

147 780

2007.06.21

0

0

400 000

400 000

0

0

Berettyóújfalu

400 000

400 000

Berettyóújfalu

0

0

Berettyóújfalu

0

0


Berettyóújfalu

0

0


Berettyóújfalu

0

0

Biharnagybajom

0

0

Bihartorda

0

0

400 000

400 000

0

0

Debrecen

398 200

398 200

2007.06.21

Debrecen

390 000

390 000

2007.06.21

Bolyai János Általános Iskola, Óvoda és Alapfokú 16 Művészetoktatási Intézmény Debrecen

398 000

398 000

2007.06.21

0

0

Általános Iskola Báránd

3 Színjátszó Csoportja

Báránd

Arany János Gimnázium, Egészségügyi Szakképző és Közgazdasági 4 Szakközépiskola Berettyóújfalu

2007.06.21

II. Rákóczi Ferenc Általános


2007.06.21

József Attila Általános Iskola

6 Eltérő Tantervű Tagozata Széchenyi István Általános

7 Iskola Diákönkormányzata Toldi Miklós Református

Szűcs Sándor Általános és

10 Alapfokú Művészeti Iskola Általános Iskola

11 Napköziotthonos Óvoda

Németh László Általános Iskola és Alapfokú Művészeti 12 Intézmény Bocskaikert

2007.06.21



Csökmő

Benedek Elek Általános

14 Iskola Bocskai István Általános

15 Iskola

17 Csapókerti Általános Iskola

Debrecen

Maradvány

18. sz. melléklet Dienes László Gimnázium és Egészségügyi Szakképző 18 Iskola Debrecen

400 000

400 000

2007.06.21

Debrecen

400 000

400 000

2007.06.21

20 József Attila Általános Iskola Debrecen

300 000

300 000

2007.06.21

Karácsony Sándor Általános 21 Iskola Debrecen 22 Lilla Téri Általános Iskola Debrecen

400 000 399 960

400 000 399 960

2007.06.21 2007.06.21

400 000

400 000

2007.06.21

0

0

234 000

234 000

2007.06.21

384 000

384 000

2007.06.21

0

0

Debrecen

312 000

312 000

2007.06.21

Debrecen-Pallag

400 000

399 628

2007.06.21

0

0

Fazekas Mihály Általános

19 Iskola

Lorántffy Zsuzsanna


Debrecen Nagysándor József Általános Iskola és Előkészítő 24 Szakiskola Debrecen Petőfi Sándor Általános 25 Iskola Debrecen Szent József Gimnázium és 26 Kollégium Debrecen Valcer Alapfokú

27 Művészetoktatási Intézmény Debrecen Vénkerti Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási 28 Intézmény Balásházy János Mezőgazdasági Szakközépiskola és 29 Kollégium

Bocskai István Általános Iskola és Alapfokú 30 Művészetoktatási Intézmény Derecske Karácsony Sándor Általános

31 Művelődési Központ

Földes

0

0

32 Általános Iskola és Óvoda

Fülöp

0

0

Széchenyi István Általános 33 Iskola

Görbeháza

342 000

342 000

Hajdúbagos

0

0

35 Iskola

Hajdúböszörmény

0

0

Széchenyi István Mezőgazdasági Szakközépiskola és 36 Szakmunkásképző Intézet

Hajdúböszörmény

400 000

400 000

Hajdúdorog

0

0

Barcsa János Számítástechnikai Tagozatos 38 Általános Iskola Hajdúnánás

400 000

400 000

2007.06.21

Sinay Miklós Általános

34 Iskola, Óvoda és Könyvtár Bethlen Gábor Általános

2007.06.21

Móra Ferenc Általános és

37 Művészeti Iskola

2007.06.21

372,00 Ft

18. sz. melléklet



Hajdúsámson

400 000

400 000

2007.06.21

Általános és Szakiskola, Kollégium és Gyermekotthon, 40 Pedagógiai Szakszolgálat Hajdúszoboszló

360 000

360 000

2007.06.21

41 Bárdos Lajos Általános Iskola Hajdúszoboszló

0

0

Pávai Vajna Ferenc Általános 42 Iskola Hajdúszoboszló

0

0

43 Thököly Imre Általános Iskola Hajdúszoboszló

0

0

Petőfi Sándor Alapfokú Oktatási Intézmény és 44 Kollégium

0

0

400 000

400 000

46 Barsi Dénes Általános Iskola Komádi

0

0


Magyarhomorog

0

0

Általános Iskola és 48 Naköziotthonos Óvoda

Mezősas

0

0

400 000

400 000

Nádudvar

0

0

51 Kövy Sándor Általános Iskola Nádudvar

400 000

400 000

Nagykereki

0

0

Nagyrábé

0

0

0

0

0

0

400 000 0

400 000 0

Hortobágy

Sári Gusztáv Általános és

45 Alapfokú Művészeti Iskola

Kaba

2007.06.21

Hunyadi János Közoktatási

49 és Közművelődési Intézmény Mikepércs Ady Endre Általános Művelődési Központ 50 Alapfokú Művészeti Iskola

2007.06.21

2007.06.21


52 Iskola Móricz Zsigmond Általános


54 Ábrányi Emil Általános Iskola Nyírábrány 55 Ady Endre Általános Iskola Nyíracsád Kölcsey Ferenc Gimnázium 56 és Általános Iskola 57 ÁMK Általános Iskolája

Nyíradony Nyírmártonfalva

58 Kálvin téri Általános Iskola

Püspökladány

0

0

Karacs Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola 59 és Kollégium Püspökladány Petőfi Sándor Általános 60 Iskola és Szakiskola Püspökladány

385 300

385 300

0

0

0

0

0

0

Általános Művelődési

61 Központ és Könyvtár

Sáp

Kossuth Lajos Általános Iskola és Alapfokú 62 Művészetoktatási Intézmény Sáránd

2007.06.21

2007.06.21

18. sz. melléklet Szentpéterszegi Általános


Szentpéterszeg

200 000

200 000

0

0

400 000

400 000

2007.06.21



Téglás

Zichy Géza Közoktatási és 65 Közművelődési Intézmény

Tetétlen

Tiszacsegei Általános Művelődési Központ Fekete 66 István Általános Iskolája

Tiszacsege

0

0


Újléta

0

0


Vámospércs

320 220

320 220

0 10 971 460

0 10 971 088

2007.06.21

2007.06.21

Kölcsey Ferenc Általános

69 Iskola

Zsáka

Összesen:

372,00 Ft

A maradvány összeg a 2007. évi pályázatokhoz felhasználásra került. Fel nem használt maradvány nem keletkezett.

19. sz. melléklet

A 11./1994. (06. 08.) MKM rendelet 54. §, ill. a 7. sz. mellékletben foglalt kötelező (minimális) eszköz- és felszerelési jegyzék szerint a hiányzó eszközök beszerzésének támogatására (2007 ősz)

Pályázó

Sorsz

Település



Átutatalás időpontja

Maradvány (Ft)

Bocskai István Általános 1 Iskola 2 Községi Óvoda

Álmosd Álmosd

0 0

0 0

0 0

0

0

0

0 0

0 0

0 0

0

0

0

Arany János Általános Iskola 3 és Óvoda

Aradványpuszta Egyesített Óvoda és 4 Bölcsőde Intézmény Balmazújváros 5 Nyitnikék Óvoda Balmazújváros Arany János Gimnázium, Egészségügyi Szakképző és Közgazdasági 6 Szakközépiskola Berettyóújfalu József Attila Általános Iskola, Nevelési Tanácsadó és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény 7 Széchenyi I. Tagiskola Berettyóújfalu Bocskai István Általános Iskola és Egységes 8 Pedagógiai Szakszolgálat Biharkeresztes 9 Szivárvány Óvoda Biharkeresztes 10 Napközi Otthonos Óvoda

Bocskai István Általános 11 Iskola és Óvoda Faluház és Alapfokú 12 Művészeti Iskola 13 Achim András Utcai Óvoda

Biharnagybajom

349 200

349 200 2007. dec.04

0

0 175 000

0 174 220 2007.dec.21

0 780

0

Csökmő

289 854

Csökmő

0

0 289 854 2007. dec.04 0

0 0 0

Debrecen Debrecen

350 000 350 000

349 991 2007.dec.11 349 686 2007.dec.20

9 314

15 Árpád Vezér Általános Iskola Debrecen

300 000

300 000 2007. dec.04

0

14 Alsójózsai Utcai Óvoda

Bajcsy-Zsilinszky-Szoboszlói 16 Úti Óvoda Debrecen Bányai Júlia Utcai 17 "Angyalkert" Óvoda Debrecen Bárczi Gusztáv Egységes Gyógypedagógiai 18 Módszertani Intézmény Debrecen 19 Bartók-Babits Utcai Óvoda

Debreceni Egyetem Arany János Gyakorló Általános 20 Iskolája Dienes Gimnázium és Egészségügyi Szakképző 21 Iskola

0

0

0

0

0

0

0

0

0

Debrecen

309 600

309 583 2007.dec.11

17

Debrecen

335 135

335 135 2007.dec.11

0

Debrecen

349 910

349 910 2007.dec.20

0

19. sz. melléklet Dózsa György Általános 22 Iskola

Debrecen

0

23 Epreskerti Általános Iskola

Debrecen Debrecen

350 000 350 000

350 000 2007.dec.11 350 000 2007. dec.04

0 0

27 Görgey Utcai Óvoda


0 0 350 000

0 0 349 994 2007.dec.11

0 0 6

Hallássérültek Egységes Gyógypedagógiai 28 Módszertani Intézménye 29 Hétszínvirág Óvoda 30 Holló János Úti Óvoda 31 Ifjúság Utcai Óvoda 32 Ispotály Utcai Óvoda

Debrecen Debrecen Debrecen Debrecen Debrecen

350 000 350 000 0 193 680 0

350 000 2007. dec.04 350 000 2007. dec.04 0 193 680 2007. dec.04 0

0 0 0 0 0

33 József Attila Általános Iskola Debrecen

302 666

302 666 2007.dec.20

0

350 000

350 000 2007.dec.20

0

24 Faragó Utcai Óvoda 25 Gönczy Pál Általános Iskola 26 Gönczy Pál Utcai Óvoda

Karácsony Sándor általános 34 Iskola Debrecen Kemény Zsigmond Utcai 35 Óvoda Debrecen

0

0

348 668

0

348 668

Debrecen

0

0

0

Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 37 és Kollégium Debrecen 38 Közép Utcai Óvoda Debrecen

175 000 0

175 000 2007.dec.21 0

0 0


350 000 350 000 0 0

350 000 2007.dec.11 350 000 2007.dec.04 0 0

0 0 0 0

43 Művészetoktatási Intézmény Debrecen

0

36 Kinizsi Pál Általános Iskola

39 Középiskolai Sportkollégium Debrecen 40 Kuruc Utcai Óvoda 41 Lehel Utcai Óvoda 42 Margit Téri Óvoda

MEA Alapfokú Mechwart András Gépipari és Informatikai 44 Szakközépiskola

0

0

Debrecen

349 785

349 785 2007.dec.20

0

45 Műhelytelepi Általános Iskola Debrecen

Debrecen

228 972 0

228 972 2007.dec.11 0

0 0


0 0 0 130 290

0 0 0 130 290 2007.dec.11

0 0 0 0

Svetits Katolikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium 51 és Diákotthon Debrecen 52 Szabadságtelepi Óvoda Debrecen

350 000 200 000

350 000 2007.dec.21 200 000 2007.dec.20

0 0

46 Nagyerdei Óvoda

Péchy Mihály Építőipari 47 Szakközépiskola 48 Pósa Utcai Óvoda 49 Simonyi Úti Óvoda 50 Sípos Utcai Óvoda

19. sz. melléklet Szivárvány Gyermekkarért Alapítvány (A Bányai Júlia Általános Iskola és Művészetoktatási Intézmény 53 Alapítványa) Debrecen Tégláskerti Általános Iskola 54 és Óvoda Debrecen Újkerti Nevelési-Oktatási Központ Általános Iskola 55 Diákotthon és Óvoda Debrecen Vénkerti Általános Iskola,Óvoda és Alapfokú 56 Művészetoktatási Intézmény Debrecen

Vörösmarty Mihály Általános Iskola és Alapfokú 57 Művészetoktatási Intézmény Debrecen Balásházy János Mezőgazdasági és Közgazdasági Szakközépiskola és 58 Kollégium Debrecen-Pallag

0

0

0

350 000

350 000 2007.dec.20

0

298 000

298 000 2007.dec.11

0

315 000

315 000 2007.dec.11

0

200 000

200 000 2007.dec.20

0

0

0

0

Bocskai István Általános Iskola és Alapfokú 59 Művészetoktatási Intézmény Derecske

350 000

Bocskai István Általános Iskola és Alapfokú 60 Művészetoktatási Intézmény Derecske 61 Derecskei Óvoda Derecske

0 0

0 0

0 0

Arany János Magyar-Angol Kéttannyelvű Általános Iskola és Alapfokú 62 Művészetoktatási Intézmény Ebes

0

0

0

0 0

0 0

0 0

0

0

0

0

0

0

63 Móra Ferenc Általános Iskola Egyek 64 Napköziotthonos Óvodák

Egyek

Esztár-Kismarja Általános Iskola,Óvoda és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 65 Esztár Tagintézmény Esztár Földes Községi 66 Napköziotthonos Óvoda Földes

350 000 2007.dec.04

0

67 Általános Iskola és Óvoda

Fülöp

0

0

0

Széchenyi István Általános 68 Iskola

Görbeháza

0

0

0

0

0

0

Hosszúpályi Napköziotthonos Óvoda Tagintézménye Hajdúbagos Napköziotthonos 69 Óvoda Hajdúbagos

19. sz. melléklet

Irinyi József Általános Iskola 70 Sinai Miklós Tagintézménye

Bocskai István Általános 71 Iskola és Városi Sportiskola 72 2sz.Általános Iskola

Hajdúbagos Hajdúböszörmén y Hajdúdorog

0

315 000 0

0

315 000 2007.dec.11 0

0

0 0

Egyesített Napközi Otthonos 73 Óvodák

Hajdúdorog

0

Móra Ferenc Általános és 74 Művészeti Iskola

Hajdúdorog

346 950

0 346 950 2007.dec.11

0 0

"Három Szirom Óvoda"-1.sz. 75 Napközi Otthonos Óvoda

Hajdúhadház Hajdúhadház

0 0

0 0

0 0

77 Nyelvű Általános Iskola

Hajdúhadház

0

0

0

Barcsa János Általános 78 Iskola

Hajdúnánás

0

0

0

Hajdúnánás Hajdúnánás

0 0

0 0

0 0

Hajdúnánás Hajdúnánás

0 97 160

Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium és 83 Szakközépiskola, Kollégium Hajdúnánás

0

0

0

Makláry Lajos Általános Iskola, Gimnázium,Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 84 és Pedagógiai Szakszolgálat Hajdúnánás

0

0

0

76 Aranykapu Óvoda

Bocskai István Két Tanítási

Csiha Győző Általános, 79 Közép-és Szakképző Iskola 80 I.sz Óvodai Egység

II.Rákóczi Ferenc Általános 81 és Művészeti Iskola 82 II.sz. Óvodai Egység

85 Református Általános Iskola

Hajdúnánás Egyesített Óvodai Intézmény 86 3sz.Óvoda Hajdúszoboszló Szép Ernő Középiskolai 87 Kollégium Hajdúszoboszló

129 200

88 Thököly Imre Általános Iskola Hajdúszoboszló

Zichy Géza Alapfokú 89 Művészetoktatási Iskola 90 Napközi Otthonos Óvoda Általános Iskola és Napközi 91 Otthonos Óvoda

0 97 160 2007.dec.11

129 200 2007.dec.11

0 0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

Hajdúszoboszló Hajdúszovát

0 0

0 0

0 0

Hencida

0

0

0

0 0

0 0

0 0

Központi és Petőfi Sándor Kistérségi Általános Iskola és Kollégium Hortobágyi 92 Tagintézménye Hortobágy 93 Napközi Otthonos Óvoda Hosszúpályi

19. sz. melléklet

Esztár-Kismarja Általános Iskola Óvoda és AMI. Bocskai István Ált. Iskola és 94 Óvoda Tagintézmény Kismarja 95 Önálló Óvoda Komádi Bihar Nemzetiségi Általános Iskola és Óvoda-Általános 96 Iskola Körösszakál Bihar Nemzetiségi Általános Iskola és Óvoda-Napközi 97 Otthonos Óvoda Körösszegapáti-Mezősas Községek Általános Művelődési Központja Általános Iskola 98 Körösszegapáti Szabó Általános Iskola és 99 Óvoda Körösszegapáti-Mezősas Községek Általános Művelődési Központja Mezősasi Általános Iskola 100 Tagintézmény

0 0

0 0

0 0

0

0

0

Körösszakál

0

0

0

Körösszegapáti

0

0

0

Magyarhomorog

Mezősas

167 811

167 811 2007.dec.11

0

0

0

0

Hosszúpályi Napköziotthonos Óvoda Tagintézménye Monostorpályi 101 Napköziotthonos Óvoda Monostorpályi Ady Endre Általános Művelődési Központ102 Alapfokú Művészeti Iskola Nádudvar

0

0

0

0

0

0

103 Kövy Sándor Általános Iskola Nádudvar

0

0

0

Móricz Zsigmond Általános 104 Iskola és Óvoda

Nagyrábé

0

0

0

105 Ady Endre Általános Iskola

Nyíracsád

0

0

0

Nyíracsád

0

0

0

Önálló Napköziotthonos 106 Óvoda Szivárvány Önkormányzati 107 Óvoda Nyíradony 108 ÁMK Általános Iskolája József Attila Gimnázium és 109 Szakképző Iskola 110 Napsugár Óvoda Vásárhelyi Pál Általános 111 Iskola

Nyíradony Nyírmártonfalva

0 200 000

Polgár Polgár

0 0

Polgár

170 600

Püspökladányi Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, 112 Pedagógiai Szakszolgálat Püspökladány Derecskei Óvoda Sárándi 113 Napsugár Óvodája Sáránd

0 200 000 2007.dec.21 0 0 170 600 2007.dec.20

0 0 0 0 0

0

0

0

0

0

0

19. sz. melléklet Jókai Mór Általános és 114 Alapfokú Művészeti Iskola 115 Napközi Otthonos Óvoda

Sárrétudvari Sárrétudvari

0 128 000

II.Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Alapfokú 116 Művészetoktatási Intézmény Téglás 117 Városi Óvoda Téglás

0 128 000 2007.dec.11

0 0

0 0

0 0

0 0

Zichy Géza Közoktatási és 118 Közművelődési Intézmény

Tetétlen

119 Városi Óvoda és Bölcsőde

Tiszacsege

0

0

0

Hétszinvirág Óvoda és 120 Bölcsöde 121 Óvoda Vámospércs

Újszentmargita Vámospércs

0 0

0 0

0 0

0

0 349 794

300 000

122 Általános Iskola Vámospércs Vámospércs

Összesen

300 000 2007.dec.20

0 11 255 481

10 905 687

0

A 35. sz. sorban szereplő 348.668,- Ft kötelezettségvállalással terhelt maradvány, megvalósítása 2008. január 31-én történik. 1126,- Ft maradvány felhasználásra került a 2007. évi őszi pályázatoknál. Fel nem használt maradvány nem keletkezett.

20. sz. melléklet

Közoktatási intézmények részére Az igazi da Vinci című kiállítás megtekintésének támogatására (2007)

Sor sz.

Pályázó intézmény

Arany János Gimnázium, Egészségügyi Szakképző és Közgazdasági 1 Szakközépiskola Községi Önkormányzat Szűcs Sándor Általános és Alapfokú 2 Művészeti Iskola

Település



Maradvány

Berettyóújfalu

26 700

26 700 2007.nov.08

0

Biharnagybajom

15 000

15 000 2007.nov.08

0

30 000

30 000

2007.nov.20

0

30 000

30 000

2007.nov.08

0

6 000

6 000

2007.nov.08

0

30 000

30 000

2007.nov.08

0

Debrecen

30 000

30 000

2007.nov.08

0

Debrecen

30 000

30 000

2007.nov.08

0

Debrecen

9 000

6 300

2007.nov.13

2 700

10 800

10 800

2007.nov.08

0

9 000

9 000

2007.nov.13

0

30 000

30 000

2007.nov.13

0

30 000

30 000

2007.nov.13

0

12 000 298 500

12 000 295 800

2007.nov.08

0 2 700

Baross Gábor Szakképző Iskola 3 és Kollégium Debrecen Dienes lászló Gimnázium és Egészségügyi 4 Szakképző Iskola Debrecen Epreskerti 5 Általános Iskola Debrecen Hunyadi János 6 Általános Iskola Debrecen Karácsony Sándor 7 Általános Iskola Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és 8 Kollégium Lorántffy Zsuzsanna 9 Általános Iskola Bethlen Gábor 10 Általános Iskola


Hajdúböszörmény

Bocskai István Két Tanítási Nyelvű 11 Általános Iskola Hajdúhadház Kölcsey Ferenc Gimnázium és 12 Általános Iskola Nyíradony Jókai Mór Általános és Alapfokú 13 Művészeti Iskola Sárrétudvari II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási 14 Intézmény Téglás Összesen:

A maradványösszeg a 2007. évi öszi pályázatoknál felhasználásra került. Fel nem használt maradvány nem keletkezett.

21. sz. melléklet

Meghívásos pályázat: Hajdú-Bihar megyében élő hátrányos helyzetű gyerekek részére kulturális program szervezésére

Sorsz.

Pályázó

Település

1 Csokonai Színház 2 Vojtina Bábszínház

Debrecen Debrecen

3 Zenetheátrum ÖSSZESEN

Debrecen

Megítélt Átutalt támogatás támogatás (Ft) (Ft) 0 0

700 000 700 000


700 000 2007. dec.22. 700 000

Maradvány 0 0

0 0

DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 123/2008. (V. 29.) határozata A Közgyűlés az Oktatási Osztály vezetőjének előterjesztésére az 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdése és az 1993. évi LXXIX. törvény 102. § (2) bekezdés d) pontja, 104. § (1) bekezdés a) pontja alapján 1./ elfogadja a Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata által fenntartott közoktatási intézményekben a 2007/2008. tanévben végzett törvényességi ellenőrzések értékeléséről szóló tájékoztatót. 2./ Felkéri az Oktatási Osztály vezetőjét, hogy utóellenőrzések keretében vizsgálja meg a 2007/2008. tanévben végzett törvényességi ellenőrzések megállapításaihoz készített intézményvezetői intézkedési tervekben foglaltak végrehajtását. Határidő: 2008. december 31. Felelős: az Oktatási Osztály vezetője



DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 124/2008. (V. 29.) határozata A Közgyűlés a polgármester előterjesztésére az 1997. évi XXXI. törvény 96. § (6) bekezdése és a 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 10. számú mellékletében foglaltak alapján 1./ elfogadja Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata 2007. évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatai ellátásának átfogó értékelését a melléklet szerint. 2./ Felkéri a Humán Főosztály vezetőjét, hogy az értékelést küldje meg az Észak-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala vezetőjének. Határidő: azonnal Felelős: a Humán Főosztály vezetője



Melléklet

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata 2007. évi gyermekjóléti, gyermekvédelmi feladatai ellátásáról szóló átfogó értékelés

1. Demográfiai mutatók, különös tekintettel a 0-18 éves korosztályra A népesség adatai az elmúlt öt évben az alábbiak szerint változtak: Debrecen város lakossága

0-3 éves

4-6 éves

7-14 éves

15-18 éves

0-18 évesek összlakosságon belüli aránya

2003.

205 881

7 453

5 628

18 815

11 736

21,2 %

2004.

204 722

7 560

5 288

18 323

11 573

20.9 %

2005.

204 297

7 636

5 328

17 679

11 348

20,5 %

2006.

204 083

7 712

5 399

17 006

11 253

20,3 %

2007.

204124

7 696

5 569

16 124

11 277

19,9 %

A Központi Statisztikai Hivatal adatközlése alapján megállapítható, hogy Debrecen város lakosságszáma 2007. évben növekedett, azonban a 0-18 éves korú gyermekek összlakossághoz viszonyított aránya folyamatosan csökken. Nemek tekintetében jelentős létszámbeli eltérés nem tapasztalható: Lányok 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. Fiúk 2003. 2004. 2005. 2006. 2007.

0-3 éves 3 675 3 720 3 735 3 737 3 732 0-3 éves 3 778 3 840 3 901 3 975 3 964

4-6 éves 2 774 2 617 2 665 2 663 2 768 4-6 éves 2 854 2 671 2 663 2 736 2 801

7-14 éves 9 343 9 063 8 731 8 375 7 979 7-14 éves 9 472 9 260 8 948 8 631 8 145

15-18 éves 5 985 5 949 5 837 5 836 5 798 15-18 éves 5 751 5 624 5 511 5 417 5 479

19-24 éves 10 574 9 577 9 285 9 089 8 813 19-24 éves 10 431 9 705 9 471 9 089 8 767

Az elmúlt évek adatai alapján mind a lányok, mind a fiúk számában 18 éves kor fölött csökkenés figyelhető meg. Sok fiatal a felsőfokú tanulmányait - annak ellenére, hogy a Debreceni Egyetem nagyon sokrétű továbbtanulási lehetőséget biztosít - más városban folytatja, valamint a számukra megfelelő munkahely hiánya miatt hagyja el a várost. A házasságkötések száma Debrecenben 880 volt 2007-ben, ami a 2006. évihez képest (kb. 1000) csökkenést mutat. A házassági anyakönyvbe bejegyzett válások száma 521 volt 2007ben, amely az elmúlt évi adathoz képest (564) nem csökkent jelentős mértékben.

2007.évi gyermekjóléti, gyermekvédelmi feladatok értékelése-melléklet 2. oldal, összesen: 67

2

2. Az önkormányzat által nyújtott pénzbeli, természetbeni ellátások biztosítása A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben (továbbiakban: Gyvt.), valamint DMJV Önkormányzatának a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátások helyi szabályairól szóló 30/2007. (VI.28.) rendeletében szabályozott pénzbeli és természetbeni ellátások célja, hogy segítséget nyújtsanak a gyermekek családban történő nevelkedéséhez, róluk való gondoskodáshoz. A támogatások egy része a központi költségvetés, más része a központi költségvetés és az önkormányzat (továbbiakban: közös finanszírozás), harmad része teljes egészében az önkormányzat által finanszírozott. Központi finanszírozású támogatások: - Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény - Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás Közös finanszírozású támogatás: - Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj Önkormányzati finanszírozású támogatások: - Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás - Tehetséges tanulók támogatása - Gyermekétkeztetési térítési díjkedvezmény és támogatás - Kelengyetámogatás - Nevelési támogatás ( gólyatámogatás) - Debrecen Város Napján elsőként született gyermek támogatása - Élelmiszerutalvány ¾ Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény 2006. január 01-től a Gyvt. módosításával a korábban rendszeres gyermekvédelmi támogatás helyébe lépett a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény (továbbiakban: kedvezmény). Az a gyermek, akinek a részére a kedvezmény megállapításra került, jogosult: - normatív gyermekétkeztetési támogatásra, - tárgyév július és november hónapjában pénzbeli támogatásra, (2007-ben alkalmanként 5000.- Ft), - külön jogszabályban meghatározott egyéb kedvezményre, így pl. a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény alapján az iskolai tankönyvrendelésnek biztosítania kell, hogy – az iskolától történő tankönyv-kölcsönzés, napköziben, tanulószobában elhelyezett tankönyvek igénybevétele, használt tankönyvek biztosítása, illetőleg tankönyvek megvásárlásához nyújtott pénzbeli támogatás útján – a nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő minden olyan tanuló részére, aki rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesült, a tankönyvek ingyenesen álljanak rendelkezésre (normatív kedvezmények). 2007. évben 7073 gyermek részesült kedvezményben. ¾ Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás Az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek gyámjául rendelt hozzátartozó, aki a gyermek tartására köteles és nyugellátásban, vagy nyugdíjszerű rendszeres szociális pénzellátásban vagy időskorúak járadékában részesül, kiegészítő gyermekvédelmi támogatásra jogosult. 2007.évi gyermekjóléti, gyermekvédelmi feladatok értékelése-melléklet 3. oldal, összesen: 67

3

A támogatás összege 2007-ben gyermekenként 5.969.-Ft, míg a tárgyév során két alkalommal folyósított pótlék összege 7.500.-Ft volt. 2007-ben az Önkormányzat 3.500.102.- Ft-ot használt fel e támogatásra. ¾ Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj - „A” típusú ösztöndíjpályázatra 251 pályázat érkezett. Kizárásra került 172 pályázat formai okokból, illetve amiatt, hogy az egy főre eső jövedelem meghaladta a pályázati kiírásban meghatározott összeget (27.130,- Ft). 79 pályázatot az Önkormányzat 6.000,- Ft/hó/fő összeggel támogatott. -

„B” típusú ösztöndíjpályázatra 4 pályázat érkezett. Kizárásra került 1 pályázat, mivel az egy főre eső jövedelem meghaladta a pályázati kiírásban meghatározott összeget (27.130,- Ft). 3 pályázatot az Önkormányzat 6.000,- Ft/hó/fő összeggel támogatott. Az „A” típusú támogatott pályázók 10 hónap időtartamra nyerték el az ösztöndíjat, míg a „B” típusú pályázók esetében 3 x 10 hónap támogatást folyósít a felsőoktatási intézmény, amennyiben a pályázó sikeresen felvételt nyer az általa megjelölt felsőoktatási intézmény valamelyikébe. ¾ Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás Célja, hogy könnyítsen azon családok helyzetén, akik időszakosan létfenntartási problémákkal küzdenek, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe kerültek. Ilyen lehet, pl. betegség, beiskolázás, iskoláztatás. A támogatás összege 3000 - 7000.- Ft közötti összeg. 2007-ben 3243 gyermek támogatására az Önkormányzat 14.072.000.- Ft-ot használt fel. ¾ Tehetséges tanulók támogatása E támogatási forma is 2006. évben lépett hatályba. Célja, hogy anyagi támogatást nyújtson a szociálisan hátrányos helyzetben élő tehetséges tanulók számára. E támogatásra azok az 5 -14. évfolyamos tanulók jogosultak, akik 4,5 tanulmányi átlagot érnek el, meghatározott tanulmányi versenyen 1-10. helyezést, sportversenyen vagy diákolimpián, illetve művészeti versenyen 1-6. helyezést értek el, amennyiben a családjukban az egy főre jutó jövedelem a nyugdíjminimum 200 %-át nem haladja meg. A támogatás mértéke havi 5000.- Ft 10 hónapon keresztül. E támogatás 2007-ben január és június hónap között 35, illetve szeptember és december hónap között 22 gyermek részére került megállapításra, összesen 1.490.000.- Ft összegben. ¾ Gyermekétkeztetési térítési díjkedvezmény A gyermekintézmények étkezési térítési díjának megfizetéséhez rászorultsági alapú díjkedvezményben részesülhetnek azok a gyerekek, akiknek a családjában az egy főre jutó jövedelem a helyi rendelet szabályaiban leírtaknak megfelel. Ezzel a természetbeni támogatással közel 8000 gyermek étkeztetését támogatta az Önkormányzat 78.825.000.Ft ráfordítással. ¾ Kelengyetámogatás A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 45. § (3) bekezdésének felhatalmazása alapján a kelengyetámogatás természetbeni támogatás, amelyre az a gyermek jogosult, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 200 %-át. A támogatás 15.000.- Ft értékű vásárlási utalvány, melyet babaruházati cikkek vásárlására lehet fordítani. E támogatás megállapítására 2007-ben 291 esetben került sor, összesen 4.365.000.-Ft értékben. 2007.évi gyermekjóléti, gyermekvédelmi feladatok értékelése-melléklet 4. oldal, összesen: 67

4

¾ Nevelési támogatás ( Gólyatámogatás ) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 45. § (3) bekezdésének felhatalmazása alapján 2006. évben új támogatásként lépett hatályba hármas vagy többes ikrek születése esetére a nevelési támogatás megállapítása, amelyre azon családok jogosultak, ahol a család egy főre jutó jövedelme nem haladja meg a nyugdíjminimum 250 %-át. A nevelési támogatás összege gyermekenként havi 5000.- Ft, a gyermekek hároméves koráig. Ilyen támogatás megállapítására 2007-ben 2 esetben került sor, összesen 3 család részesül e támogatásban. ¾ Város Napján született gyermek támogatása Szintén új támogatási forma 2006-tól kezdődően, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 45. § (3) bekezdésének felhatalmazása alapján a Debrecen Város Napján született első gyermek köszöntése és támogatása. A támogatás összege: 100.000.- Ft. ¾ Természetbeni támogatásként - a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 47. § (3) bekezdésének felhatalmazása alapján - az Önkormányzat az elmúlt évekhez hasonlóan az év végi ünnepekre tekintettel 5000.-Ft értékű élelmiszerutalványt biztosított mintegy 1000 három, vagy többgyermekes családnak. 2007. évben egyik támogatási forma esetében sem lehet elmondani, hogy az előző évhez képest lényegesen növekedett, vagy csökkent volna az igény. ¾ A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Debreceni Csoportja 1997-ben kezdte el a városban élő rászoruló gyermekek hétvégi étkeztetését, melyhez az Önkormányzat 2000-től támogatási megállapodás keretében biztosít forrást. 2007-ben az Önkormányzat 5.000.000.- Ft összegű támogatást nyújtott a Máltai Szeretetszolgálat számára. A szervezet az év folyamán hétvégéken átlagosan 102 gyermek étkeztetéséről gondoskodott a Szent József Gimnázium ebédlőjében. ¾ Az Önkormányzat 2007. évben 10 helyszínen 20 intézmény és szervezet részéről 419 gyermek számára biztosított egy hetes üdülést. Az Önkormányzat minden esetben közvetlen megrendeléssel élt a gyermeküdültetés megvalósítására alkalmas helyszínek üzemeltetői felé. A 10 helyszínre tervezett 22 turnusból 21 valósult meg. A csoportok szállás és étkezési költsége összesen 7.342.939,- Ft volt. Az Önkormányzat 2001. óta biztosít forrást a rászoruló gyermekek és fiatalok nyári táboroztatásának megszervezéséhez. ¾ A korábbi évek hagyományait követve a Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata által fenntartott oktatási és gyermekvédelmi intézmények óvodás és kisiskolás korú gyermekei részére 2007. évben is megrendezésre került a Városi Mikulás Ünnepség és a Városi Karácsonyi Ünnepség. 2007. december 6-án a Főnix Csarnokban 2000 gyermek a „Csipkerózsika” című előadást tekinthette meg. Az ünnepség végén a meghívott óvodás és alsó tagozatos gyermekek édességcsomagot kaptak. A program összköltsége: bruttó 4.363.000,- Ft volt. A Városi Karácsonyi Ünnepség a Kölcsey Központban került megrendezésre. A 2 x 500 fő első és második osztályos tanuló 2007. december 19-én „A didergő király” című mesejátékot tekinthette meg és kézműves játszóház is várta a gyerekeket. A program összköltsége: bruttó 2.032.360,- Ft volt. 2007.évi gyermekjóléti, gyermekvédelmi feladatok értékelése-melléklet 5. oldal, összesen: 67

5

3. Az önkormányzat által biztosított személyes gondoskodást nyújtó ellátások Formái: gyermekjóléti szolgáltatás, gyermekek napközbeni ellátása, átmeneti gondozás, helyettes szülő, gyermekvédelmi szakellátás 3/1. A gyermekjóléti szolgáltatást biztosító intézmények 2007. évi tevékenységének értékelése: A gyermekjóléti szolgáltatást Debrecen városban DMJV Gyermekvédelmi Intézménye Gyermekjóléti Központja és DMJV Családsegítő Központja Gyermekjóléti Központja látja el a székhelyén, valamint több területi irodában. A gyermekjóléti szolgáltatás célja a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének, jólétének, családban történő nevelkedésének elősegítése, a veszélyeztetettség megelőzése, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése és a családjából kiemelt gyermek visszahelyezésének segítése. Ellátandó célcsoportok: - 0-18 éves korú gyermekek és családjaik, - szociális válsághelyzetben lévő várandós anyák Az intézmények ellátási területein a leggyakoribb problématípusok az alábbiak voltak:

A kezelt probléma

A kezelt problémák száma 2007-ben (halmozott adat) DMJV Gyermekvédelmi DMJV Családsegítő Intézménye Gyermekjóléti Központja Központ Gyermekjóléti Központ

Anyagi, megélhetési, lakhatási problémák Gyermeknevelési gondok Beilleszkedési nehézség miatt Magatartás zavar teljesítményzavar Családi konfliktus A szülők, vagy a család életvitele

514

837

327 140 244 317 275

566 294 409 577 629

Szülői elhanyagolás

209

287

Családon belüli bántalmazás (fizikai, lelki, szexuális) Fogyatékosság, retardáció Szenvedélybetegség

136

139

37 153

90 288

2.352

4.116

Összesen:*

* A táblázatban a két intézmény által kezelt problémák számánál kimutatott különbség az ellátási terület nagyságából, valamint a lakosság összetételéből adódik.

A gyermekjóléti központok a 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet (a továbbiakban: NM rendelet) 15 § (7)-(8) bekezdéseiben foglaltak szerint - az észlelő- és jelző rendszer tagjainak írásos tájékoztatásait figyelembe véve - az éves tanácskozásaikat megtartották, melyeken átfogóan értékelték a jelzőrendszer működését, áttekintették a gyermekjóléti alapellátás meglévő formáit és javaslatokat fogalmaztak meg a működés javítására. A két gyermekjóléti központ szakmai dolgozói folyamatosan teljesítik a jogszabályban előírt továbbképzési kötelezettségüket. 2007-ben is biztosított volt számukra a továbbképzéseken, 2007.évi gyermekjóléti, gyermekvédelmi feladatok értékelése-melléklet 6. oldal, összesen: 67

6

szakmai napokon, szakmai konferenciákon és szupervíziókon való részvétel, amely nagyban hozzájárult a színvonalas munkavégzéshez. a.) DMJV Gyermekvédelmi Intézménye Gyermekjóléti Központja A gyermekjóléti központ az integrált intézmény önálló szervezeti egységeként, a Böszörményi u. 68. szám alatti székhely (a továbbiakban: központ) és három területi iroda működtetésével biztosítja a gyermekjóléti szolgáltatást. A tárgyi feltételek az intézmény működéséhez valamennyi területi irodában biztosítottak. A személyi feltételeket – a jogszabályban előírtaknak megfelelően - az alábbiak szerint biztosította az intézmény 2007-ben: - Főállásban, teljes munkaidőben foglalkoztatott 2 vezető, 17 családgondozó, 3 családgondozó asszisztens, 1 fejlesztő pedagógus; - Főállásban, de nem teljes munkaidőben foglalkoztatott 1 családgondozó és 1 gyógypedagógiai asszisztens; - Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, nem teljes munkaidőben foglalkoztatott 2 pszichológiai tanácsadó, 1 fejlesztő pedagógus, 1 jogász és 1 logopédus. A központ, valamint a területi irodák ellátási területei: • Böszörményi út 68. sz.: Kassai, Nyíl, Füredi, Balmazújvárosi út által határolt terület, valamint Apafa, Pallag, Kismacs külterületek • Debrecen, Süveg u. 3. sz.: Vámospércsi, Faraktár, Luther, Keresszegi, Ótemető, Rakovszky, Kassai út által határolt terület, valamint a Gáspár György kert, Méhészkert, Dombostanya, Tornyostanya, Bellegelőkert, Nagycsere, Haláp, Szikigyakor külterületek • Debrecen – Józsa, Felsőjózsai út 7. sz.: a józsai városrész, Harstein-kert, a Domokos Márton kert egy (kisebb) része • Debrecen, Pósa u. 1. sz.: Balmazújvárosi, Böszörményi, Pesti, Kishegyesi, Lóskúti, utcák és a 4. számú főút vasútvonala által határolt városrész, valamint a Domokos Márton kert, Nagy Mihály kert, Nagymacs, Ondód külterületek. Az ellátási terület lakosságszáma megközelítőleg 91.000 fő volt 2007-ben, amelyből a 0-18 éves, állandó lakos gyermekek száma kb. 17.700 fő. A gyermekjóléti központ által végzett leggyakoribb szakmai tevékenységek száma: Információnyújtás Családlátogatás Tanácsadás Segítő beszélgetés Hivatalos ügyekben való közreműködés

4843 4510 3993 3565 1631

A gondozási esetek száma 2007-ben összesen 851 volt (2006-ban 1138), amely területi irodánként az alábbiak szerint alakult: - Központ: 164 - Józsa: 93 - Pósa utca: 297 - Csapókert: 297


7

Az egy családgondozóra jutó esetek száma területi irodánként: o Központ: 47 gyermek (31 család) o Józsa: 50 gyermek (36 család) o Pósa utca: 68 gyermek (39 család) o Csapókert: 73 gyermek (44 család) A gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében veszélyeztetettséget észlelő- és jelzőrendszert működtettek 120 intézmény és civil szervezet részvételével, valamint magánszemélyek is részt vállaltak a megelőzésben. A jelzések száma összesen 710 volt 2007 évben (halmozott adat), az alábbiak szerint: Egészségügyi szolgáltató 80 (ezen belül a védőnői: 56) Szociális szolgálat 61 Közoktatási intézmény 241 Rendőrség 74 Ügyészség, bíróság 15 Társadalmi szervezet,egyház 8 Pártfogó felügyelői szolgálat 21 Állampolgár 41 Önkormányzat (jegyző) 169 A Magyarországon működő három menekülttábor egyike Debrecenben, az intézmény ellátási területén található, ami törvényi sajátosságaiból adódóan speciális feladatokat igényel a munkatársaktól. 2007-ben a két intézmény együttműködése során esetkonferencia 6, esetmegbeszélés 7, gyámhatósági tárgyalás 1, rendőrségi meghallgatás 1, családgondozás 10, ideiglenes hatályú elhelyezés 2 alkalommal valósult meg. A Gyermekjóléti Központ gondozási eseteinek száma 2007-ben: Alapellátás keretében gondozottak 2007-ben lezárt esetek száma Védelembe vettek Átmeneti nevelésbe kerültek Családba fogadás történt Pártfogói felügyelet alatt áll Utógondozott

710 380 108 144 28 39 33

gyermek (479 család) gyermek (263 család) gyermek (51 család) gyermek (71 család) gyermek (18 család) gyermek (39 család) gyermek (18 család)

Az esetek 69,5 %-ában alapellátásban történik a gondozás, ami azt jelenti, hogy a szülők és a gyermek is együttműködésre motiválhatók, és nem szükséges a hatósági beavatkozás, nincs jelen a hatósági kötelezés. Az esetek 10,7 %-ában történik védelembe vétel mellett a családok és gyermekek gondozása. A kötelező együttműködés a segítő kapcsolat hatékonyságát jelentős mértékben csökkenti, mert nem a valódi változtatni akarás motiválja a klienseket, így nagy a veszélye annak, hogy az eredmények csak arra az időre szólnak, amíg a hatósági kötelezettség tart. Az utógondozottak száma a szakellátásból családjukba visszakerülő gyermekek arányát mutatja, ami az országos átlagnak megfelelő.


8

A Gyermekjóléti Központtal történt 920 kapcsolatfelvétel módja az alábbiak szerint alakult 2007-ben (halmozott adat): Jelzőrendszer 493

Gyermekjóléti szolgálat 180

Önkéntes 13

Szülővel közösen 83

Együttműk. kötelezett 151

A kialakult veszélyeztetettség megszüntetése érdekében a probléma jellegét, mértékét figyelembe véve tettek intézkedést és a jelzést tevőt tájékoztatták a problémamegoldásról, a családgondozás tervezett folyamatáról. A veszélyeztetettséget előidéző okok feltárását követően a megoldáshoz javaslatot készítettek, az észlelő- és jelzőrendszer tagjaival esetmegbeszélést, esetkonferenciát tartottak. Az elmúlt évben gyermekbántalmazással kapcsolatosan (családon belül és kívül) összesen 216 gyermeket, szabálysértés, illetve bűncselekmény elkövetése miatt 139 gyermeket, valamint a gyermekek átmeneti otthonában elhelyezett 17 gyermeket (15 család) és a családok átmeneti otthonában elhelyezett 15 gyermeket (7 család) gondoztak. A családjából kiemelt gyermek visszahelyezése érdekében - az otthont nyújtó ellátást végző intézménnyel együttműködve - a gyermekjóléti központ munkatársai a családgondozás biztosításával segítséget nyújtottak a gyermeknevelés körülményeinek megteremtéséhez, javításához, a szülő és gyermek közti kapcsolat helyreállításához, valamint utógondozói szociális munkát végeztek. Az elmúlt évben a 144 szakellátásban lévő gyermek és családjaik (71) gondozása kiemelt feladatként szerepelt az intézmény tevékenységében. Az utcai, lakótelepi szociális munkavégzés keretein belül a gyermekjóléti központ az elmúlt év során szünidei táborok, szabadidős klub, az Aranydió csoport, a Mozaik Ál Arts színjátszó csoport foglalkozásai, kirándulások, kismama klub, női kör, a Biztos Kezdet Klub, háztartástan klub, és egyéb programok keretein belül szervezte meg a gyermekek különböző korosztályai számára a szabadidős és prevenciós programokat. A felsorolt programok közül részletesen a Biztos Kezdet Programot mutatjuk be, mivel az a múlt évtől új lehetőséget nyújt a hátrányos helyzetű gyermekek és családjaik segítésében. DMJV Gyermekvédelmi Intézményének józsai területi irodája adott helyet a Biztos Kezdet program megvalósításához. A program középpontjában a szociálisan hátrányos helyzetű gyermeküket váró szülők, illetve a 0-6 éves korú kisgyermeket nevelő családok állnak. A Biztos Kezdet Klub keretein belül 2007. február első hetében az intézmény munkatársai kiválasztották és személyesen felkeresték azokat a családokat, akikről úgy vélték, hogy megfelelnek a Biztos Kezdet Program által meghatározott feltételeknek. A célok ismertetése után öt család csatlakozott a programhoz, akik azóta is rendszeres résztvevői a klubnak. 2007.évi gyermekjóléti, gyermekvédelmi feladatok értékelése-melléklet 9. oldal, összesen: 67

9

A programba bevonható intézményekkel, szervezetekkel történt egyeztetések után bekapcsolódtak a munkába a helyi óvodák, iskolák, a védőnők és a civil szervezetek képviselői is. A gyermekjóléti központ munkatársai 3x4 órában találkoznak a gyermekekkel (1 egyéves kislány, 3 kétéves kislány, 1 ötéves kisfiú) és szüleikkel. A klubba járó gyermekek hátrányos helyzete az egyszülőségből, a kisebbségekhez tartozásból, a fogyatékkal élésből, a munkanélküliségből és az ehhez kapcsolódó nehéz anyagi körülményekből fakad. A csoport megalakulása után a szülőkkel közösen megbeszélték a működési kereteket, berendezték a klubfoglalkozás helyét és megválasztották a szülők képviselőjét. A későbbiekben csatlakozott a programhoz egy önkéntes is. A családokkal történő közös munka során rendszeresen figyelték és mérték a gyermekek fejlettségi szintjét. A klubfoglalkozások tervezésekor olyan közös programokat, játékokat találtak ki, amelyek elősegítették a gyermekek fejlődését. A közös játékok, beszélgetések során erősítették a szülőket szülői szerepükben, segítséget nyújtottak a gyermek nevelésével, gondozásával kapcsolatban felmerült problémák megoldásában. A helyben megtartott foglalkozásokon kívül többször eljutottak a helyi óvodák és civil szervezetek által szervezett rendezvényekre is. Így vehettek részt a családok a helyi gyermeknapon, a Gyermekeinkért Egyesület által rendezett családi napon, ahol fogyatékkal élő családokkal együtt tölthettek el egy vidám napot. A bázisintézmény és egy helyi civil szervezet támogatásának köszönhetően közös látogatást tettek a debreceni állatkertben. Működésük során folyamatosan biztosították a szülők számára az ingyenes pszichológiai, jogi szolgáltatást és szociális ügyeik intézésében is segítséget nyújtottak. A Biztos Kezdet Klub első időszaka sikeresnek tekinthető abból a szempontból, hogy sikerült kialakítani egy állandó közösséget, a résztvevő családok szívesen vettek részt a programokon, és a gyermekeik fejlődése is kiegyensúlyozottá vált. Nehézséget jelentett a gyermekjóléti központ munkatársai számára új családokat beintegrálni a programba. Ennek fő oka a két településrész közötti nagy távolság és a közlekedés megoldatlansága. Terveik között szerepel egy olyan külső helyszín felkutatása, ahová az Alsójózsán élő hátrányos helyzetű családok is el tudnak menni. Speciális szolgáltatások: A kapcsolatügyeleti szolgáltatást szombatonként 4 órában, továbbá ügyfélfogadási időben a Böszörményi úti területi irodában biztosították. E szolgáltatást 2007-ben összesen 181 alkalommal 873 órában látták el (2006-ban 81 alkalommal, 258 órában). A két időszakot összehasonlítva megduplázódott a szolgáltatás igénybevételének száma. A növekvő családszám miatt gondoskodni kellett a kapcsolatügyeleti szobák kialakításáról, ami 2007-ben megvalósult. A kapcsolatügyeleti szolgáltatásban mind a játékállomány, mind a szobák felszereltsége fejlesztésre szorul. A kórházi szociális munka végzését osztott munkakörben, családgondozás mellett oldották meg. 2007-ben 21 alkalommal kaptak jelzést a Kenézy Gyula Kórházból, amelyből 1 esetben debreceni, míg 20 esetben vidéki gyermekkel volt kapcsolatos a jelzés. Heti 3 alkalommal 1 órában a Kenézy Gyula Kórház-Rendelőintézet gyermekosztályán, gyermekpszichiátriai osztályán, szülészeti osztályán kihelyezett fogadóórák tartásával végzik szociális tevékenységüket. A kórházi szociális munka végzéséhez az ügyeleti szolgáltatáson kívül a jelzett családok gondozása is a kórházi szociális munkát végző munkatárs feladata, ha a gyermekjóléti központ ellátási területén van a jelzett eset, valamint területi illetékesség hiányában az esetek továbbítása is a munkatársak feladata. Készenléti szolgáltatás keretében érdemi hívás 11 alkalommal volt. A készenléti munkatársak a napi munkaidőn túl 16, illetve 18 órától másnap reggel 8 óráig, valamint a hétvégi és munkaszüneti napokon fogadják a hívásokat. Tanácsadást a Csapókertben az intézmény pszichológusa heti 1 alkalommal 4 óra időtartamban tart a lakosság számára, melyet 2007-ben 66 esetben vettek igénybe. Ezen kívül 2007.évi gyermekjóléti, gyermekvédelmi feladatok értékelése-melléklet 10. oldal, összesen: 67

10

a családgondozók részére konzultációt biztosít, szükség szerinti igénybevétellel. A Böszörményi úton és Józsán igény szerint látja el a pszichológiai szolgáltatást az intézmény tanácsadója; 2007-ben 10 esetben történt tanácsadás, 55 esetben konzultáció és 39 esetben terápia. Jogi szolgáltatás nyújtása az intézmény részéről összesen 126 alkalommal történt. A fejlesztőpedagógiai szolgáltatást csoportfoglalkozás és egyéni foglalkozás keretében a józsai és a csapókerti területi irodában, valamint a központban biztosították összesen 348 gyermek számára. Az intézmény logopédusa 2007-ben 64 alkalommal 11 gyermek logopédiai fejlesztését látta el a csapókerti területi irodában. b.) DMJV Családsegítő Központja Gyermekjóléti Központ A gyermekjóléti szolgáltatás biztosítása DMJV Családsegítő Központjába integráltan, önálló szakmai egységként, Gyermekjóléti Központ működtetésével történik. A gyermekjóléti központ tárgyi feltételei a folyamatos működéshez valamennyi létesítményükben biztosítottak. A személyi feltételek a jogszabályi előírásnak megfelelőek. 2007. december 31-i adatok szerint a gyermekjóléti központ létszáma 25,5 fő: ebből 1 vezető, 20 családgondozó, 1 pszichológus, 2 családgondozói asszisztens, 1 adminisztrátor, és 1 részmunkaidős fejlesztőpedagógus. (A tárgyévben közhasznú foglalkoztatás keretében 1 fő családgondozói asszisztens munkatársat 3 hónapig foglalkoztattak) A gyermekjogi tanácsadást 1 fő részmunkaidős jogász heti 6 órában biztosította. Összességében a szakember ellátottság jónak mondható az elmúlt évet tekintve, azonban az egy családgondozóra jutó gondozotti létszám időnként meghaladta az NM rendelet 1. számú mellékletében rögzített irányszámokat (45 veszélyeztetett gyermek helyett 55-70 gyermek családgondozása is előfordult). Az intézmény szakmai feladatait a Mester u. 1. szám alatti székhely és négy területi iroda segítségével látja el. - Mester u. 1. alatti székhely ellátási területe: Belváros - Víztorony u. 13-15. alatti területi iroda ellátási területe: Bayk-András kert, Epreskert, Tégláskert, Boldogkert, Dobozi lakótelep, Mészáros Gergely kert, Szabadságtelep, Vontatási-telep, Szepes - Monostorpályi út 110. alatti területi iroda ellátási területe: Homokkert, Kerekestelep - Kishegyesi út 42. alatti területi iroda ellátási területe: Ungvárikert, Tócóskert, Tócóvölgy, Széchenyi-kert, Postakert, Vargakert - Pacikert u. 1. alatti területi iroda ellátási területe: Lenc-telep, József Attila-telep, Bánktanya, Biczó István-kert, Pac, Fancsika. Az ellátási területen élő összlakosság száma megközelítőleg 113.000 fő, ebből a 0-18 éves, állandó lakos gyermekek száma kb. 21.700 fő volt 2007-ben. Becslések szerint a nem bejelentett, albérletben lévő családokban élő - szokásos tartózkodási hellyel rendelkező gyermekek száma is jelentős. Az intézmény ügyfélkörébe tartozó gyermekek veszélyeztetettségének jellemzői az érzelmi és fizikai elhanyagolás, fogyatékosság, egészségügyi probléma, helytelen gyermeknevelés és következményei, csellengés, testi, lelki és szexuális bántalmazás, serdülőkori konfliktus, alkoholfogyasztás, droghasználat, szabálysértés, rongálás, igazolatlan iskolai hiányzás, iskolakerülés, antiszociális viselkedés, kisebb bűncselekmények, korai szexuális kapcsolat és korai terhesség. 2007-ben az alábbi intézményekkel, hatóságokkal, szervezetekkel és személyekkel voltak az intézmény munkatársai szakmai kapcsolatban: 2007.évi gyermekjóléti, gyermekvédelmi feladatok értékelése-melléklet 11. oldal, összesen: 67

11

- egészségügyi szolgáltatást nyújtók: különösen a védőnői szolgálat, drogambulancia, háziorvos, házi gyermekorvos, szakorvos, - személyes gondoskodást nyújtók: más gyermekjóléti szolgálat/központ, DMJV Családsegítő Központja, a Forrás Lelki Segítők Egyesületének családsegítő szolgálata, gyermekek gondozási helye (gyermekek átmeneti otthona, családok átmeneti otthona, gyermekotthonok, nevelőszülők), - napközbeni ellátást nyújtók: bölcsőde, nevelési- oktatási intézmény, - továbbá: nevelési tanácsadó, pedagógiai szakszolgálat, menekülteket befogadó állomás, rendőrség, áldozatsegítő- és jogvédő iroda, bíróság, büntetés-végrehajtási intézet, ügyészség, pártfogó felügyelői szolgálat, javítóintézet, gyámhatóság; városi gyámhivatal és jegyző, polgármesteri hivatalok, területi gyermekvédelmi szakszolgálat, társadalmi- és egyházi szervezetek, önkéntesek. A fenti intézményekkel, hatóságokkal, személyekkel az elmúlt évek során jó munkakapcsolatot építettek ki. Szükség esetén konzultáltak, az együttműködést és a soron következő feladatokat megbeszélték, egymás között megosztották. Kiemelt szakmai feladatok voltak 2007-ben: - A gyermekekkel foglalkozó alapellátókkal a munkakapcsolat hatékonyságának folyamatos növelése, az észlelő-és jelzőrendszer mikro-, és makroszintű funkciójának megtartása, fejlesztése, koordinálása, az együttműködések és munkakapcsolatok hatékonyságának növelése, a leszakadó családok esélyegyenlőségének elősegítése, valamint a korai prevenciót segítő „Biztos Kezdet Program” klub működtetése. - A speciális szolgáltatások: utcai és lakótelepi szociális munka, kórházi szociális munka, kapcsolattartási ügyelet és a készenléti szolgálat folyamatos működésének biztosítása. - A gyermek és fiatalkori bűnözés megelőzése, a csellengés csökkentése elsődleges prevenció által, a gyermekek igényeire épülő preventív csoportok működésének biztosítása, nagyobb gyermekrendezvények koordinálása és megszervezése a jelzőrendszeri tagok együttműködésével, gyermeküdültetés megszervezése és lebonyolítása. - A hátrányos és veszélyeztetett helyzetből adódó esélyegyenlőtlenség csökkentése, gyermekbántalmazással és gyermeki jogok érvényesítésével összefüggő feladatok. A gyermekjóléti központ által végzett leggyakoribb szakmai tevékenységek száma: Információnyújtás Családlátogatás Tanácsadás Segítő beszélgetés Hivatalos ügyekben való közreműködés

10.534 6.031 7.075 8.208 10.884

A gyermekek családban történő nevelkedésének elősegítése érdekében szükség esetén segítséget nyújtottak a gyermekeknek és szüleinek az őket megillető támogatások igényléséhez, célszerű felhasználásához. Ellátási területükön több esetben volt szociális válsághelyzetben lévő várandós anya az ügyfelük, ilyenkor azonnal kapcsolatba léptek a területileg illetékes védőnővel. A várandós anyákat tájékoztatták a saját, illetve a magzatot megillető jogokról és ellátásokról, a támogatásokhoz, ellátásokhoz való hozzájutást, krízis esetén anyaotthonba történő bejutásukat előkészítették, megszervezték. A hozzájuk forduló fiatalkorú lányokat szükség esetén gyermeknőgyógyászatra, nőgyógyászatra, szakorvosi vizsgálatokra közvetítették. Egész évben a gyermekek, családok rendelkezésére állt a pszichológiai, a gyermekjogi, és a fejlesztőpedagógiai tanácsadás. Ezen ellátásokra egyre nagyobb az igény. 2007.évi gyermekjóléti, gyermekvédelmi feladatok értékelése-melléklet 12. oldal, összesen: 67

12

Szükség esetén a családgondozók gyermeknevelési, életvezetési, háztartásszervezési, és szenvedélybetegségeket megelőző tanácsokkal látták el a szülőket. A Gyermekjóléti Központtal történt 1.718 kapcsolatfelvétel módjai (halmozott adat): Jelzőrendszer 891

Szülővel közösen 179

Gyermekjóléti szolgálat 235

Együttműködésre kötelezett 383

Önkéntes 30

A gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében az elmúlt évek során kiépítették, folyamatosan működtetik, koordinálják az észlelő és jelző rendszert. Kiemelt figyelmet kellett fordítaniuk az észlelő- és jelzőrendszer újra- és újraépítésére, hogy a gyermekeket megillető speciális odafigyelés és védelem az egészségügyi szolgáltatókon, az oktatási rendszeren és a gyermekvédelmi rendszeren keresztül folyamatosan megvalósulhasson. A jelzések száma 2007-ben összesen 1.645 volt (halmozott adat), az alábbiak szerint: Egészségügyi szolgáltató 218 (ezen belül a védőnői: 150) Szociális szolgálat 26 Közoktatási intézmény 667 Rendőrség 158 Ügyészség, bíróság 32 Társadalmi szervezet,egyház 28 Pártfogó felügyelői szolgálat 27 Állampolgár 133 Önkormányzat (jegyző) 356 Jók a tapasztalatok a belvárosban és a különböző külterületeken egyaránt, ahol az észlelő- és jelzőrendszer tagjai szívesen együttműködtek az intézmény családgondozóival. Egyre több a lakossági jelzés is, elsősorban a rokonok, szomszédok, vagy barátok, ismerősök jeleztek. A gyermekek veszélyeztetettségének megszüntetésére irányuló családgondozás során személyes segítő kapcsolat keretében támogatták a gyermekeket az őket veszélyeztető körülmények elhárításában, személyiségük kedvező irányú fejlődésében, segítették a szülőket a gyermek gondozásában, ellátásának megszervezésében, a családban jelentkező működési zavarok megszüntetésében.


13

A Gyermekjóléti Központ gondozási eseteinek száma 2007-ben: Alapellátás keretében gondozottak 2007-ben lezárt esetek száma Védelembe vettek Átmeneti nevelésbe kerültek Családba fogadás történt Pártfogói felügyelet alatt áll Utógondozott

1296 gyermek ( 519 gyermek ( 136 gyermek ( 305 gyermek ( 39 gyermek ( 67 gyermek ( 47 gyermek (

818 302 76 154 31 66 25

család) család) család) család) család) család) család)

A szolgáltatás fontos feladata volt a gyermekvédelmi hatósági intézkedések előkészítése is, melyet sok esetben esetkonferencia előzött meg. Az albérletből utcára került, együttműködést vállaló családokat legtöbbször sikerült elhelyezni a ReFoMix Kht. Családok Átmeneti Otthonában és DMJV Reménysugár Otthona Családok Átmeneti Otthonában, ami nagymértékben hozzájárult a családok krízishelyzetének megoldásához. A védelembe vett gyermekek közül a 0-5 és a 6-13 éves korosztályban a veszélyeztetettség leginkább az elhanyagoló, gondatlan szülői magatartás következményeként volt jelen. A 1417 éves gyermekek esetében az igazolatlan iskolai hiányzások, iskolakerülés száma növekedett, a szabálysértések, a gyermekbűnözés száma csökkent. A családon belüli erőszak különböző eseteivel gyakran találkoztak a gyermekjóléti alapellátáson belül. Az ilyen esetekben folyó segítő munka során is együtt dolgoztak és együttműködtek más intézményekkel, hivatalokkal, hatóságokkal, szervezetekkel, egyéb szakemberekkel. A családjából kiemelt gyermek visszahelyezésének elősegítése és utógondozása: A 2007. december 31-i adatok szerint ideiglenes hatályú elhelyezésre 21 gyermek esetében került sor, 15 családból. Átmeneti nevelésben 305 gyermek volt 154 családból. A gyermek családjából való kiemelésére tett javaslatuk a családgondozás során a legvégső megoldás volt. Nehézséget jelentett, hogy a lakhatási problémákkal küzdő, hajléktalan és alkoholbeteg szülők nem tudták a gyermekeket még iskolai szünetekben sem fogadni, pedig a szülővel történő kapcsolattartás fontos a gyermek családba való visszasegítése céljából. Esetenként valamelyik hozzátartozó vállalta, hogy 1-1 hétvégét, vagy a nyári szünetből néhány hetet náluk tölthessen a nevelésben lévő gyermek, hogy a családi kapcsolatok megmaradjanak. 2007-ben 25 gyermeket (18 család) segítettek vissza a családjukba, utógondozásuk eredményes. Speciális szolgáltatások: A kapcsolattartási ügyelet egész évben jól működött. A legtöbb kapcsolattartás egyezség, gyámhivatali határozat, bírósági ítélet, vagy végzés alapján történt a gyermekek legfőbb érdekeit szem előtt tartva. A kapcsolattartás lebonyolítására ügyeleti beosztás szerint 2-2 családgondozó részvételével került sor. A gyermekével találkozhatott a kapcsolattartásra jogosult szülő hétköznaponként ügyeleti időben 16-18 óráig a területi irodákban, pénteken 1416 óráig, szombaton 9-13 óráig a Mester utcai székhelyen. A szolgáltatást nagyban segítette a családgondozók konfliktuskezelési tapasztalata, a jogi és pszichológiai tanácsadás, szükség esetén a célzott segítségnyújtás. A készenléti szolgálat tárgyévben általában 5 fő családgondozó közreműködésével működött. Előfordult, hogy a gyermekek este, éjszaka kerültek veszélyes helyzetekbe, kizárták, elzavarták őket, bántalmazás, zaklatás áldozatává váltak. A kríziselhárítás hét közben az intézményi zárástól nyitásig tartott, hétvégén éjjel-nappal, 24 órán keresztül elérhetőek voltak. Szükség esetén megtették a megfelelő intézkedéseket: értesítették az illetékes gyermekjóléti szolgálatot, jelzőrendszer tagjait, hatóságot. Készenléti hívás krízis miatt 10 esetben történt az 2007.évi gyermekjóléti, gyermekvédelmi feladatok értékelése-melléklet 14. oldal, összesen: 67

14

elmúlt évben. A telefonszám azonos a gyermekjóléti központ telefonszámával, záráskor naponta átirányításra került, hogy a készenléti szolgálat elérhető legyen. Az utcai és lakótelepi szociális munkát a gyermekjóléti központ 1 fő családgondozója heti 20 órában végezte. A gyermekek csellengését megelőző rendezvények szervezését, koordinálását - az érintett gyermekek lakókörnyezetében, az általuk látogatott parkokban, játszótereken, iskolákban, vagy a saját épületükben - közösen szervezték a gyermekeknek szóló, beilleszkedésüket, szabadidejük hasznos eltöltését segítő prevenció keretében. A szabadtéri nagyobb programokba, rendezvényekbe lehetőség szerint a gyermekek családját is bevonták. A hátrányos helyzetű családokban gyakoribb volt a csellengés, aminek okai között a családon belüli konfliktusok, szociális és neveltetési gondok, deviancia húzódott meg. Ugyancsak itt tapasztalták a dohányzást és alkoholfogyasztást, esetenként már a korai gyermekkorban. A lakótelepeken nagy a veszélyforrás, az ifjúsági szociális problémák szinte mindegyike érzékenyen érintette az általános és középiskolás korosztályt. Az utcákon, tereken időnként találtak csecsemővel, kisgyermekkel kolduló anyákat. A vasútállomáson és játéktermekben voltak alkalmanként iskolakerülő gyermekek, de a rendszeres ellenőrzés után ez már nem volt tapasztalható. A gyermekek többségét sikerült valamilyen programba bevonni, senkit nem hagytak segítség és támasz nélkül. Szükség esetén teljes körű szolgáltatásban, családgondozásban részesültek a veszélyeztetett gyermekek, családjukkal. A kórházi szociális munkát a DEOEC Szülészeti és Nőgyógyászati Osztályán és a Gyermekklinikán látják el. A szülészeti osztályon szakorvosokkal, szülésznőkkel, ápolókkal álltak kapcsolatban, együttműködve a kórházi védőnővel, a szociális válsághelyzetben lévő állapotos anya és gyermeke segítését koordinálva. A gyermekosztályon szakorvosokkal és a főnővérrel működtek együtt. Nagyon súlyos gyermekbántalmazási esetekkel találkoztak az év során (égés, fagyás, idegen testek a gyermek bélrendszerében, fizikai bántalmazás). A gyermek érdekében minden esetben a legjobb döntés előkészítését segítették. Amennyiben a gyermek más településről érkezett, a koordinációs feladatokat is ellátták. A prevenció keretében a szabadidő hasznos eltöltése céljából játszóházak, hagyományőrző, egészségmegőrző, drogprevenciós csoportok, kézműves foglalkozások, filmklub, kommunikációs, önismereti, és személyiségfejlesztő csoportok nagy sikerrel működtek. Az intézmény a 43 féle szünidei program biztosításával - egyes programok több alkalommal történő megszervezése mellett - 2205 gyermek hasznos időtöltéséről gondoskodott. A gyermekjóléti központ több nagyrendezvényt szervezett, amelyek keretében pl. egészségnap, játéknap, ünnepek, családi nap, gyermeknap, farsang, szünidei szabadidős programok, Biztos Kezdet Klub, gyermekfesztivál, sportprogramok, stb. biztosításával segítették elő a gyermekek és családjaik szabadidejének hasznos eltöltését. Egy-egy nagyrendezvényen 150-250 gyermek és szülő vett részt. A lebonyolításban a munkatársak mellett családtagok, jelzőrendszeri tagok közül védőnők, pedagógusok, rendőrök, és önkéntesek is részt vállaltak. Az intézmény 64 alkalommal szervezett prevenciós programokat, amelyeken összesen 2271 gyermek vett részt. 3/2. A gyermekek napközbeni ellátása: ¾Bölcsődék: A Gyvt. szerint a bölcsőde a családban nevelkedő 3 éven aluli gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű gondozását és nevelését biztosító intézmény. A 3. évét betöltött, de testi vagy szellemi fejlettségi szintje alapján még óvodai nevelésre nem érett gyermek 4. évének betöltését követő augusztus 31-ig nevelhető, gondozható bölcsődében. DMJV Egyesített Bölcsődei Intézménye – Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése 134/2007. (VI. 21.) Ö. h.-val módosított – alapító okirata szerint az intézmény Gyvt. szerinti besorolása: gyermekjóléti alapellátás. Alapvető szakfeladata: bölcsődei ellátás, 2007.évi gyermekjóléti, gyermekvédelmi feladatok értékelése-melléklet 15. oldal, összesen: 67

15

korai fejlesztés, fejlesztő felkészítés, módszertani feladatok segítése. Kiegészítő tevékenységként lehetőséget ad játszócsoport működtetésére, időszakos gyermekfelügyelet biztosítására a bölcsőde nyitva tartási ideje alatt, és nyitva tartási idején túl. DMJV Egyesített Bölcsődei Intézménye működési engedélyét Vámospércs Város Jegyzője adta ki, határozatlan időre. A 3541-7/2007. számú, 2007. július 31-én kelt határozatában az engedélyezett férőhelyek számát 834-re módosította. Az Intézmény telephelyei: Bölcsőde címe Áchim András u. 36-38. Angyalföld tér 3. Erzsébet u. 36. Faraktár u. 117. Gáborjáni Szabó Kálmán u. 2. Honvéd u. 20-22. Görgey u. 5-7. Karácsony György u. 6. Károlyi Mihály u. 1. Margit tér 7. Ősz u. 1. Postakert u. 5. Varga u. 23. Összesen:

Férőhelyszáma 40 120 35 40 60 80 80 60 120 40 44 35 80 834

DMJV Egyesített Bölcsődei Intézményében a Gyvt. 35. §-a alapján DMJV Önkormányzata által szabályozott, az ellátásban részülők érdekvédelmét szolgáló Érdekképviseleti Fórum működik. A tagintézmények szakmai munkájukat a gyermekvédelmi törvényben meghatározott alapfeladatok szerint és DMJV Önkormányzat Közgyűlésének Szociális Bizottsága 263/2005. (XI. 15.) sz. határozatával jóváhagyott, egyedi célkitűzéseiket megfogalmazó Szakmai Programjuk alapján végzik. A személyi feltételek nem megfelelőek, hiszen az intézmény szakmai létszáma 6 fővel kevesebb az NM rendeletben meghatározottnál. Szakmai munkakörben foglalkoztatottak száma: 200 Munkakörre előírt szakképesítéssel rendelkezők száma: 181 ebből - felsőfokú végzettségű: 86 - középfokú végzettségű: 95 Gazdasági, műszaki, ügyviteli, kisegítő munkakörben dolgozók száma: 153,6 A szakképesítéssel nem rendelkező 19 dolgozó szakképesítésének megszerzése folyamatban van. A szakképzett dolgozók is törekszenek szakmai tudásuk fejlesztésére, 9 gondozónő főiskolai tanulmányokat folytat szociálpedagógiai, illetve szociális munkás szakon. A szakdolgozók a 2007. évre szóló továbbképzési terv szerint teljesítették továbbképzési kötelezettségüket. A HEFOP 2.2. „Korai kezdet” felkészülés a halmozottan hátrányos helyzetű sérült gyerekek integrált nevelésére című pályázat képzései 2007-ben kezdődtek el.


16

A szakmai programok, tanfolyamok, tanulmányi kirándulások lehetőséget biztosítottak a szakdolgozók szakmai ismereteinek bővítésére, tapasztalatcserére, melyek segítették az új szolgáltatások zökkenőmentes beindítását. 2007. évben a tagintézmények felújítására, korszerűsítésére 14.825.521,-Ft-ot fordított a fenntartó önkormányzat. A Karácsony György Utcai Bölcsődében 2 db fürdőszoba korszerűsítése és a hozzátartozó vezetékhálózat felújítása valósult meg. A Károlyi Mihály Utcai Bölcsődében 2 csoportszobában parkettacserére, 2 db játszóterasz felújítására, valamint 1 db fürdőszoba és a hozzátartozó vízvezeték-hálózat felújítására és 1 csoportszoba alapterületének bővítésére (üvegfal kibontása) került sor. A Honvéd Utcai Bölcsődében 2 db játszóterasz felújítása valósult meg, a Margit Téri Bölcsődében az öltöző feletti tetőszigetelés felújítására, az Angyalföld Téri Bölcsődében a balesetveszélyt jelentő kerítés kijavítására került sor, és a Postakert Utcai Bölcsődében a fűtési rendszer korszerűsítését tudták megoldani. Az intézmények karbantartására 4.885.701,-Ft-ot fordítottak, nagyértékű tárgyi eszközök beszerzésére 600.000,-Ft értékben volt lehetőség. A HEFOP 2.2 pályázat tette lehetővé az Intézmény Varga utcai előadótermének felújítását és korszerű technikai eszközökkel történő felszerelését (számítógép, írásvetítő, televízió, videó, projektor). Az intézmény szakmai munkájának célvizsgálatára 2007. évben nem került sor. A tagintézmények szakmai tevékenysége 2007. évben jelentősen bővült. - Játszócsoport kezdte meg működését 2007. augusztus 01-től az Áchim András Utcai Bölcsődében. A családok körében gyorsan kedveltté vált ez az ellátási forma, 79 kisgyermek és kísérője 264 alkalommal, 273 órát töltött a csoportban. - A Görgey és a Gáborjáni Szabó Kálmán Utcai Bölcsődében 2007. szeptember 01-től integrált csoportokban 8, illetve 6 férőhelyen enyhe fokban sérült kisgyermekek korai fejlesztésére nyílik lehetőség a Szakértői Bizottság javaslata alapján. 2007. decemberben a Gáborjáni Sz. K. Utcai Tagintézményben 5, a Görgey Utcai Tagintézményben 4 sajátos nevelési igényű kisgyermek korai fejlesztése valósult meg. - Rugalmas nyitva tartás segíti 2007. szeptember 1-től azokat a családokat, akik a bölcsőde nyitva tartási idején túl igénylik gyermekük további felügyeletét. A szolgáltatást az Áchim András, a Faraktár, a Honvéd és a Károlyi Mihály Utcai Tagintézmények biztosítják. 2007. évben 1 alkalommal volt igény a szolgáltatásra. A bölcsődékben biztosítani tudják, hogy a gyermekek a korszerű táplálási elveket figyelembe vevő, idényszerű, mennyiségileg elegendő és minőségileg helyes összetételű, megfelelő konyhatechnikai eljárással készült ételféleségeket kapjanak. Minden tagintézmény önálló főzőkonyhával rendelkezik, ahol a HACCP előírásait betartva, az intézmény dietetikusa által tervezett étlap alapján, naponta friss ételféleségeket készítenek. Anyagcserezavarban szenvedő gyermekek részére egyéni étrend alapján, diétás étkezést biztosítanak a Honvéd Utcai Bölcsődében. Étkeztetési kedvezményben részesülők 2007. december 31-i adatai: I. Normatív kedvezmények: Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény: 76 fő Három vagy több gyermekes: 100 fő II. Rászorultsági kedvezmények: 100% kedvezmény 1 fő 50% kedvezmény 25% kedvezmény 2007.évi gyermekjóléti, gyermekvédelmi feladatok értékelése-melléklet 17. oldal, összesen: 67

17

A Gyvt. értelmében a bölcsődék észlelő és jelzőrendszeri feladatokat látnak el. A bölcsődébe járó gyermekek veszélyeztetettsége esetén a probléma jelző adatlapon közlik a veszélyeztetettség tényét a Gyermekjóléti Központtal. 2007. évben ilyen jelzésre 1 esetben került sor. A bölcsődék és a helyi gyermekjóléti szolgálatok között jó munkakapcsolat alakult ki. A munkatársak 19 alkalommal vettek részt szakmaközi megbeszéléseken, jelzőrendszeri esetmegbeszéléseken, gyermekvédelmi tanácskozásokon. Segítik a ruha, cipő, játékgyűjtési akciókat. A családgondozó kezdeményezése alapján 6 kisgyermek felvételére került sor és 3 védelembe vett kisgyermek gondozása-nevelése történik a bölcsődében. Az időszakos gyermekfelügyeletet 48 kisgyermek 322 alkalommal, 769 órában vette igénybe. Munkájukat segítik a társintézményekkel és munkatársaikkal kialakított együttműködő kapcsolatok: - védőnők - házi gyermekorvosok - óvónők - Észak-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala - Városi Gyermek Ideggondozó - Gyermekjóléti Központ - Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Gyógypedagógiai Szakértői és Rehabilitációs Szolgáltató Központ - Szolnoki Regionális Módszertani Központ - Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet. A bölcsődék működésére, kihasználtságára vonatkozó adatok:

Az intézmény telephelyei

Áchim András u. 36-38. Angyalföld tér 3. Erzsébet u. 36. Faraktár u. 117. Gáborjáni Szabó Kálmán u. 2. Görgey u. 5-7. Honvéd u. 20-22. - Speciális csoport Karácsony György u. 6. Károlyi Mihály u. 4. Margit tér 7. Ősz u. 1. Postakert u. 5. Varga u. 23. Összesen:

Férőhely feltöltöttség (a felvett gyermekek és a férőhely számának aránya)

Tényleges kihasználtság (%--ban)

2006. 112,89 99,01 120,96 89,86

2007. 113,78 103,93 115,72 66,19

2006. 86,93 82,90 98,29 80,48

2007. 92,28 86,40 92,87 52,75

113,25 108,41 129,10 86,13 112,03 108,22 111,66 114,17 115,65 112,23 110,45

109,31 105,44 131,12 91,09 112,55 112,66 115,51 111,97 122,09 114,90 110,93

95,38 86,32 111,49 74,79 93,13 85,19 97,64 93,03 86,78 84,33 89,85

88,82 78,98 109,27 80,17 91,38 84,72 95,59 86,51 92,62 89,22 88,12


18

A fenti táblázat szerinti adatokat torzítja és ezért nem fejezik ki a bölcsődei férőhelyek iránti megnövekedett igényt, hogy a Faraktár Utcai Tagintézmény 2007. augusztus 01-től kezdte el működését 40 férőhellyel, a felújítási munkák idején a Karácsony György Utcai Bölcsődében működött 20 férőhellyel, a Görgey és a Gáborjáni Sz. K. Utcai Tagintézmények feltöltöttségét és kihasználtságát csökkenti, hogy a korai fejlesztést végző csoportokba maximum 8 gyermek vehető fel a 12 helyett. A HEFOP 4.2. a „Debreceni bölcsődék felújítása, eszközbeszerzése az integrált nevelésért és rugalmas nyitva tartásért” pályázatból kimaradt bölcsődék (7 tagintézmény) épületének felújítása, korszerűsítése, akadálymentesítése a következő évek fontos feladata. Ugyancsak kiemelten kívánják kezelni a játszóudvarok korszerűsítésének kérdését is. Debrecen kiegyensúlyozott bölcsődei ellátásának érdekében kezdeményezik a férőhelybővítést. ¾ Óvodák és iskolák: DMJV Polgármesteri Hivatalának Oktatási Osztálya az alábbi megállapításokat tette a gyermekjóléti, gyermekvédelmi feladatok értékeléséhez: A gyermekek, tanulók jogairól, védelméről több jogszabály is rendelkezik: -

A Magyar Köztársaság Alkotmánya meghatározza a művelődéshez, tanuláshoz való jog esélyegyenlőség alapján való gyakorlásának biztosítását, a lelkiismereti meggyőződés szabadságának és a vallásszabadságnak, a hazaszeretetre nevelésnek a közoktatásban való érvényesítését.

-

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Köot.) alapvetése az, - összhangban az Alkotmánnyal - hogy a gyermekek, tanulók alapvető joga, hogy biztonságban, egészséges környezetben történjen nevelésük, oktatásuk. A gyermekek, illetve tanulók személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani, és védelmet kell számukra biztosítani a fizikai és lelki erőszakkal szemben. A gyermekek, tanulók joga, hogy a nevelési-oktatási intézményben, a család anyagi helyzetétől függően, kérelemre ingyenes vagy kedvezményes étkezésben, tanszerellátásban részesüljenek. A nevelési és oktatási intézmények a tanulmányi munka rendjét a pihenőidő, a szabadidő, testmozgás beépítésével, az étkezési lehetőség biztosításával a gyermekek életkorának és fejlettségének megfelelően alakítják ki, olyan módon, hogy figyelembe veszik a gyermekek képességeit, érdeklődési körét, adottságaikat, a nemzeti és etnikai hovatartozását. A tanuló joga különösen, hogy tájékoztatást kapjon jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról.

-

A Köot. összhangban van a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20án kelt Egyezmény kihirdetéséről szóló 1991. évi LXIV. törvénnyel és a Gyermekvédelmi törvénnyel.

A nevelési és oktatási intézmények a gyermekek nevelésével, oktatásával és képzésével egyidejűleg a gyermekvédelemben jelzőrendszeri szerepet vállalnak a veszélyeztető tényezők kiszűrésével és a város területén működő intézményhálózatban a veszélyeztetettség lehetőségének megelőzésével. A tanuló érdekei érvényesítése, döntési jogkör gyakorlásának egyik legfontosabb jogszabályban is rögzített formája a diákönkormányzat. 2007.évi gyermekjóléti, gyermekvédelmi feladatok értékelése-melléklet 19. oldal, összesen: 67

19

Az iskolai élet szabályozásának fontos dokumentuma az iskolai Házirend, amelynek elfogadásakor egyetértési jogával él a diákönkormányzat. A Köot. 54. § (1) bekezdése a közoktatási intézmény vezetője felelőssége körébe sorolja a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezését, ellátását, a nevelő-oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtését, a tanuló és gyermekbalesetek megelőzését a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezését. A feladat ellátását városunk közoktatási intézményei a tőlük elvárható felelősséggel végzik. A feladat ellátására az intézmények lehetőségüknek megfelelően alkalmaznak gyermek- és ifjúságvédelmi felelősöket. Az intézményi gyermekvédelem célja a prevenció, a gyerekek hátrányos helyzetének csökkentése és a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése, illetve segítségnyújtás, veszélyeztetettség megszüntetésében, együttműködés a különböző szakemberekkel. Ebben részt vesznek az iskolaorvosok, iskolapszichológusok, klinikai pszichológusok, a Városi Pedagógiai Szakszolgálat, a gyermekjóléti szolgálat, a gyámhatóság, az ügyészség, a bíróság, a rendőrség. A pedagógusok feladata, hogy szorosabb kapcsolatot tartsanak a szülőkkel, fokozottabban figyeljenek a gyerekekre. A korrekció már főleg az iskolai nevelés feladata. A gyermekvédelmi tevékenység intézményi kötelezettsége teljesítésének törvényességi ellenőrzésének megállapításai: a nevelési-oktatási intézmények gondoskodnak: - a gyermekek, tanulók nevelésének, oktatásának, lelkiismereti szabadság és a különböző világnézetűek közötti türelmesség elve alapján történő megszervezéséről - a rábízott gyerekek felügyeletéről, napközbeni ellátásáról - a nevelés, oktatás biztonságos és egészséges feltételeinek biztosításáról - a rendszeres egészségügyi vizsgálatok megszervezéséről - a tehetségkutatás, tehetséggondozás, korai tanulási beilleszkedési zavarok korrekciójáról - a gyermekek, tanulók fejlődését veszélyeztető okok feltárásával, pedagógiai eszközökkel történő megszüntetéséről, ellensúlyozásáról - hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatásáról. A kollégiumok és iskolák, már az általános iskolák is felismerve a növekvő gondot, egyre több figyelmet fordítanak a szenvedélybetegségek megelőzését célzó tájékoztatásokra, szakemberek előadásainak biztosításával is. A város közoktatási intézményei bizalommal és bátran kérnek segítséget a gyermekjóléti szolgálattól, ha a veszélyeztető okokat az intézmény nem tudja pedagógiai eszközökkel megszüntetni. A Köot. lehetőséget biztosít a gyermekvédelmi tevékenység intézményi szintű bővítésére az alábbiak szerint: -

-

az esélyteremtés középpontba állítása, a nevelő-oktató munka új szakaszolása, integrált oktatás, felzárkóztató oktatás, a szakképzésbe való bekapcsolódás lehetőségeinek bővülése, nyelvi előkészítő évfolyamok működtetése, az értékelés, minősítés, a magasabb évfolyamra lépés szabályainak megváltoztatása; a hátrányos megkülönböztetés tilalmának érvényre juttatása, a hátrányos megkülönböztetés tilalmába ütköző, illetve a gyermekek mindenek felett álló érdekével ellentétes döntéssel kapcsolatban a semmisség megállapítása; a kötelező tanórák csökkentése, a tanulók terhelésének mérséklése; a gyermekek, tanulók étkezés és tanszertámogatásának nagymértékű növelése, a hátrányos helyzetűek támogatása;


20

- más út kijelölése a minőségfejlesztésben, a minőségpolitika rendszerének kiépítése. Az Önkormányzat az általa fenntartott intézményekben az oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtését, a tanuló és gyermekbalesetek megelőzését, a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát is biztosítja. Ennek személyi feltételeit iskolaorvosok, gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök, szociális munkások, pszichológusok, könyvtárosok, szabadidő szervezők alkalmazásával teremti meg a fenntartó. Valamennyi közoktatási intézmény - többféle módon – tájékoztatást ad a szülőknek és a gyermekeknek, tanulóknak arról, hogy probléma esetén kihez, vagy melyik szervezethez fordulhatnak segítségért (a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatot ellátó személy neve, fogadó ideje, helye, valamint a város gyermekvédelmi szolgálatot ellátó intézményeinek neve, elérhetősége). A nevelési-oktatási intézményekben a nevelő és oktató munka nevelési, illetve pedagógiai program szerint folyik. A gyermekvédelmi tevékenység ellátására az intézmények a nevelési és pedagógiai programjukban a következőket határozták meg: -

a gyermek és ifjúságvédelmi felelős intézményi szintű feladatai, a szülő, tanuló, a kollégiumi pedagógus együttműködésének formái és továbbfejlesztésének lehetőségei, a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység, a tehetség- és a képességfejlesztés, a tanulási nehézséggel küzdő tanulók felzárkóztatását segítő program, a szociális hátrányból fakadó lemaradás ellensúlyozása egyéni fejlesztési terv, differenciált foglalkozás biztosítása útján, egészséges életmódra nevelés, kábítószer-ellenes program, környezetvédelem.

A gyermekek, tanulók számára biztosított az intézményi étkeztetés, a napközi és iskolaotthonos ellátás, a tanulószoba, a gyermekfelügyelet, a tanórán kívüli foglakozások széles köre, amelyekhez a fenntartó biztosítja a megfelelő tárgyi és személyi feltételeket, valamint az azok finanszírozásához szükséges pénzügyi forrásokat. A gyermekek fejlődését leginkább veszélyeztető tényezők továbbra is a családok elégtelen szociális helyzetéből, a családok széteséséből, a gyermekek valamely képességének hiányából vagy fogyatékosságából következnek. A pedagógusok a veszélyeztető tényezők feltárását követően munka- és nevelési tervet készítenek. Szükség esetén igénybe veszik a jelzőrendszer más intézményének – nevelési tanácsadó, gyermekvédelmi intézmény, gyermekjóléti szolgálat, egészségügyi intézmény, gyámhatóság - a szakmai segítségét. AAAA


21

A Családvédelmi Osztály Debrecen város nevelési, illetve nevelési-oktatási intézményeitől adatokat, információkat kért (kérdőív formájában) a gyermekvédelmi tevékenységükre vonatkozóan, amelyek az alábbiak szerint összegezhetők: Óvodák

Általános iskolák

Középiskolák

Egyéb intézmények*

6174 6867

14531 14308

18784 19499

773 772

93

621

403

121

-

5

4

4

117

452

34

27

Esetmegbeszéléseken történt részvételek száma:

113

489

171

25

Hatósági intézkedés kezdeményezésének száma:

4

147

81

234

A sajátos nevelési igényű gyermekek létszáma:

70

36

171

valamennyi tanuló

Intézményi adatközlések: Az intézmények tanulóinak létszáma • 2007. január 1-jén: • 2007. december 31-én: A gyermekjóléti szolgálat felé tett jelzések száma: Gyermekbántalmazás okán tett értesítések száma: A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős által végzett családlátogatások száma:

*(fogyatékkal élő gyermekeket ellátó intézmények)

A fenti adatok Debrecen Megyei Jogú Város közigazgatási területén működő valamennyi nevelési-oktatási intézmény gyermekvédelmi tevékenységére vonatkoznak. A kimutatás létszámadatai azonban nem terjednek ki az önálló intézményként működő hét középiskolai kollégiumra, melyekben 2007. december 31-i adat szerint a tanulói létszám összesen 3592 fő. Ezekben az intézményekben az elmúlt évben nem került sor a táblázatban megjelölt intézkedésekre. Az intézmények által jelzett, leggyakoribb veszélyeztető tényezők az alábbiak: − a csonka család (válás vagy haláleset miatt), − a szülők alacsony jövedelme, − a szülők munkanélkülisége, − a családok elszegényedése, − a szülők kapcsolatának megromlása, − nevelési gondok a családban, − elhanyagolás (időhiány miatt vagy érzelmi téren), − a családon belüli agresszió, − a szülő(k) alkoholizmusa, − deviáns viselkedésű családtag, − egészségügyi problémák, − rossz lakáskörülmények, illetve állandó lakóhely hiánya, − a szülők könnyelmű, felelőtlen életvitele vagy mindent megengedő nevelési stílusa, − következetlen, illetve egymásnak ellentmondó nevelési módszerek, − a rohanó életmód. Az óvodáskorúaknál növekedett a szülők párkapcsolatából eredő problémák száma (a házasság felbomlása, különélés, a gyermekét egyedül nevelő szülő), amelyből adódóan változnak a szociális körülmények, illetve a gyermekeket is megviseli az új élethelyzet. Az általános iskolás korúaknál veszélyeztető tényezőként jelentkezik az elhanyagoló szülői magatartás, a rossz szülői kapcsolat, a szülői érdektelenség, a szülők iskolával való 2007.évi gyermekjóléti, gyermekvédelmi feladatok értékelése-melléklet 22. oldal, összesen: 67

22

kapcsolatának hiánya, a rossz baráti kör, a korai dohányzás. Magas az igazolatlan iskolai hiányzások száma, ami együtt jár a magatartási, tanulási nehézségekkel, kudarcokkal. A középiskolás korosztálynál a nagyszámú igazolatlan mulasztások, a tanulók céltalansága, alulmotiváltsága, magatartászavarok, a kortárs csoport befolyásoló ereje, az agresszió, a fegyelmező eszközök hiánya, a média erőszak-közvetítő hatása, a társadalomban megnyilvánuló értékrend felborulás, esetenként az érzelmi problémák (szorongás, gátlásosság) okoznak nehézségeket, valamint a dohányzás, alkoholfogyasztás, illetve a droghasználat elterjedése egyre nagyobb fenyegetettséget jelent. Természetesen a fenti problémák intézményenként, illetve korosztályonként változó arányban jelennek meg. Az óvodákban többnyire egy-egy óvodapedagógus munkaköri feladatai mellett, térítésmentes megbízással látja el a gyermekvédelmi feladatokat. Az iskolákban is jellemző, hogy a pedagógus munkaköri feladataként, vagy részmunkaidőben történik a feladatellátás, de törekvés tapasztalható a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős teljes munkaidőben történő foglalkoztatására. A gyermekek jogairól szóló Egyezmény valamennyi intézményben rendelkezésre áll, amelyet szülői értekezleten ismertetnek a szülőkkel, több intézményben ki is függesztik. A sajátos nevelési igényű gyermekek jogai az intézményekben maximálisan érvényre jutnak, oktatásukhoz, nevelésükhöz a személyi és tárgyi feltételek biztosítottak. Az intézmények az egészségvédelemmel kapcsolatos tevékenységükre is egyre nagyobb figyelmet fordítanak. E tevékenység korosztályonként, illetve intézményenként változó, azonban minden intézményre jellemző, hogy évente több intézményi szintű programot szerveznek, a gyermekek minél szélesebb körét bevonva, valamint igyekeznek a mindennapi tevékenységük során is előtérbe helyezni az egészséges életmód fontosságát. A bűnmegelőzéssel kapcsolatos foglalkozásokat az iskolákban osztályfőnöki órák, prevenciós előadások keretében főleg az általános iskolák 7-8. évfolyamán, illetve a középiskolákban biztosítják a tanulók számára, amelyeken a résztvevő tanulók aránya iskolánként változó képet mutat. Az általános iskolákban átlagosan a gyermekek kb. 40-50 %-a részesül napközbeni ellátásban (napközi, tanulószoba, iskolaotthon), a szervezett étkezésben résztvevők aránya kb. 70-80 %ot tesz ki. Néhány középfokú intézmény saját intézményi keretei között működtet kollégiumot (adatközléseiket a középfokú intézmények tevékenységének bemutatásánál figyelembe vettük), ezeknek az intézményeknek, valamint a korábban már említett 7 kollégiumnak a középiskolás korosztály napközbeni ellátása tekintetében jelentős szerepe van. A debreceni lakos vagy bejáró középiskolai tanulók esetében a szervezett étkezésben résztvevők aránya az intézmények többségénél alacsony, néhány intézményben pedig alig veszik igénybe ezt az ellátási formát (10 % alatti). Külön említést érdemelnek azok az intézmények, amelyek speciális oktatási intézményként gondoskodnak a sajátos nevelési igényű gyermekekről. A szükséges személyi és tárgyi feltételeket biztosítva minden tanulót a fogyatékosságának megfelelő oktatásban, nevelésben részesítenek.


23

3/3. A gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó intézmények, szervezetek ¾A Városi Pedagógiai Szakszolgálat (továbbiakban: Szakszolgálat) tevékenysége: A gyermekvédelmi törvény kimondja, hogy a gyermeknek joga van a testi, érzelmi és erkölcsi fejlődését, jólétét biztosító saját családi környezetben történő nevelkedéshez. A gyermeknek joga van ahhoz, hogy segítséget kapjon a saját családjában történő nevelkedéséhez, személyiségének kibontakoztatásához, a fejlődését veszélyeztető helyzet elhárításához, a társadalomba való beilleszkedéshez, valamint önálló életvitelének megteremtéséhez. Ezt minden gyermekkel foglalkozó intézménynek elő kell segíteni. A Városi Pedagógiai Szakszolgálat a 3-18 éves korosztály problémája esetén nyújt segítséget a gyermek, a szülő illetve a pedagógus számára abban az esetben, amikor beilleszkedési, tanulási, magatartási zavar kerül megállapításra, és a probléma általános pedagógiai eszközökkel már nem kezelhető, de orvosi beavatkozást még nem igényel. Az intézményben tanulási, magatartási, beilleszkedési problémákkal, neurotikus tünetekkel, az érzelmi fejlődés zavaraival küzdő és beszédhibás gyerekek kerülnek vizsgálatra, gondozásra. A 2006/2007-es tanévben a nevelési tanácsadás területén 1689 gyereket segítettek problémája megoldásában. Ebből 1447 gyerek volt aki tanulási, beilleszkedési, magatartási vagy valamilyen pszichés problémával kereste meg az intézményt és 242 gyerek vett részt iskolaérettségi vizsgálaton. 557 gyerek volt beutalt és 890 gyerek önként jelentkező. Logopédiai ellátást 1074 gyerek számára tudtak biztosítani. A város összes logopédusa az intézmény alkalmazásába került 2006. augusztusától, így az egységes szakmai irányítás mellett az alapvető feladatok ellátása az enyhébb beszédhibák terén biztosított. A súlyos esetek továbbra is a logopédiai központban nyernek ellátást. Egyelőre ezen a területen csak a legfontosabb problémák megoldására van lehetőség, mivel szakemberhiánnyal küzdenek. Az intézmény szakember ellátottsága az elmúlt tanévben változott, a létszám 17,5 fő logopédussal emelkedett, így 6 pszichológus 7 gyógypedagógus 22,5 logopédus segítette a szakszolgálathoz forduló gyerekek problémáinak megoldását. Nevelési tanácsadás: Éves forgalom megoszlása a gyermek intézménye szerint: intézményes nevelésben nem vett részt óvodás általános iskola középiskolás egyéb összesen:

14 fő 443 fő 862 fő 123 fő 5 fő 1447 fő

Tünet szerinti megoszlás: tanulási nehézség magatartási zavar szervi tünet

335 fő 224 fő 72 fő


24

komplex képesség egyéb szakvélemény készítése egyéb iskolaérettségi vizsgálat összesen:

112 fő 275 fő 402 fő 27 fő 242 fő 1689 fő

A megjelentek közül: 707 gyermek vizsgálaton vett részt, 740 gyermek pedig gondozásban részesült, 78 gyermek lemorzsolódott. Logopédiai forgalom alakulása: óvodás 1. osztályos 2. osztályos 3-4. osztályos 5-8. osztályos összesen:

796 fő 187 fő 38 fő 46 fő 7 fő 1074 fő

A statisztikai adatok nem tükrözik a várakozók számát, mely a nevelési tanácsadás területén havi átlagban kb. 80 gyermek, a logopédiai foglalkozásokra pedig 20-40 súlyos beszédhibás gyermek, enyhébb problémák esetében kb. 790 gyermek vár behívásra általában. Ezen tendencia az évek során állandósult. Folyamatosan nő a bejelentkezők száma és fokozódik a problémák súlyossága. Évek óta jellemző, hogy a tanév kezdete után 1 hónappal már telítődnek az órakeretek és elkezdődik a több hetes várakozás, ami kezdetben 40 körül van, év vége felé már eléri a havi 100-140 gyereket. Ez a probléma megoldásra vár, mert gyakori az a jelenség, hogy a hosszú várakozási idő után hiába értesítik ki, már nem érhető el a problémás gyerekek egy része, és az intézménynek nincs információja arról, hogy történt-e velük valami, vagy ellátatlanok maradtak. Minden évben új munkaszervezéssel próbálnak enyhíteni ezen a problémán, de hatékony megoldásokat már nem tudnak elérni, objektív akadályok miatt. Fontos lenne a személyi állomány fejlesztése, de a jelenlegi elhelyezésük sem teszi lehetővé további szakemberek alkalmazását. Így sok szakmai kompromisszumra kényszerülnek a várakozási idő csökkentése érdekében, ugyanakkor gazdag szakmai tudás marad kihasználatlanul, helyhiány miatt. A szakszolgálatok céltámogatása keretből is alkalmaznak szakembereket, de ennek lehetőségeit a vizsgáló helyiség hiánya alapvetően behatárolja. Megoldásra vár az intézmény megfelelő elhelyezése. A megnövekedett helyiségigényt a szakszolgálat elhelyezésekor mindenképpen szükséges figyelembe venni. Forgalmuk alakulása tervezhetetlen, de minden bejelentkezőt igyekeznek a leghamarabb fogadni. A gyerekek addig járnak foglalkozásokra az intézménybe, amíg a problémájuk meg nem oldódik. Gyermekbántalmazással kapcsolatban: az intézményben az elmúlt évben nem volt olyan eset, ahol a bántalmazás bármely formájára fény derült volna és jelzési kötelezettségük lett volna. Szakmai munkájuk során folyamatosan figyelemmel kísérik ezen problémát és megteszik a szükséges intézkedéseket. 2007.évi gyermekjóléti, gyermekvédelmi feladatok értékelése-melléklet 25. oldal, összesen: 67

25

Az óvodák és iskolák által küldött gyermekek arányából látható, hogy szoros és intenzív az együttműködésük a város oktatási, nevelési intézményeivel. Az óvodákon és iskolákon kívül kapcsolatot tartanak még az: - iskolapszichológusokkal - a Gyámhivatallal - a családsegítőkkel - a gyermekjóléti szolgálatokkal - a Debreceni Egyetem Pszichológiai Intézetével - az Önkormányzattal - a szülőkkel A kapcsolat formái: konzultáció, szakvélemény készítés, intézménylátogatás, továbbképzés, ismeretterjesztő előadások. Speciális feladataik: - szakvélemény készítése: 1. kislétszámú osztályba kerüléshez 2. Rakovszky D. Általános Iskolába kerüléshez 3. magántanulóvá váláshoz 4. osztályozás alóli mentességhez - iskolaérettségi vizsgálat - gyámhatósági szakvélemények készítése, illetve közreműködés a kapcsolattartási konfliktusok megoldásában Az intézmény sajátossága, hogy a segítségnyújtás rendszeres és intenzív kapcsolattartáson alapul, azaz a gyermekek többsége heti rendszerességgel és hosszabb időintervallumig áll a szakszolgálat gondozásában. A hangsúlyt a prevencióra kívánják helyezni, aminek egyik alapja egy jól működő jelzőhálózat, így igen fontos a gyermekjóléti szolgálatokkal való együttműködés is. A magántanulóvá válás esetén pl.: a gyermekjóléti szolgálatoknak véleményezni kell, hogy biztosítva látják-e a gyermek otthoni felügyeletét, amit nagyon fontosnak tartanak a gyermekek védelme szempontjából. Ezt a gyakorlatot pozitívnak ítélik meg. Évek óta hiányolják, hogy a serdülők nem jelennek meg problémájukkal az intézményben. A háttérben meghúzódó okokról több feltételezésük van: valószínűleg kevés információt kapnak erről a lehetőségről, talán az intézmény elnevezése is zavarólag hathat az amúgy is érzékeny időszakban lévő fiatalokra. Ugyanakkor tudják, hogy sok fiatalnak lenne szüksége segítségre, amelynek hiánya esetleg komolyabb következményekkel is járhat, akár még későbbi életük alakulására is. Talán ha a pedagógusok gyakrabban ajánlanák intézményüket a serdülőknek, ismertebbé válhatna segítségnyújtási lehetőségük. A gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladataik: - Veszélyeztetettség esetén jelzőfunkció: az intézményükbe kerülő gyermekek esetében megtörténik a családi körülmények, illetve a szociális háttér feltérképezése. Azokban az esetekben ahol szükséges, megtörténik a gyermekjóléti szolgálatok vagy a hatóság bevonása. - Együttműködés a gyermekvédelmi rendszer más intézményeivel. - Kölcsönös kapcsolat kiépítése. 2007.évi gyermekjóléti, gyermekvédelmi feladatok értékelése-melléklet 26. oldal, összesen: 67

26

-

Intézményük profiljába tartozó ellátási forma biztosítása a gyermekvédelem intézményrendszerének felkérésére, amennyiben az adott intézményben megfelelő szakember nem áll rendelkezésre.

Az együttműködés problémái: Az együttműködés szempontjából nélkülözhetetlen a feladatmegosztás egyértelmű tisztázása, ehhez szükséges ismerniük a gyermekjóléti szolgálatok szakember ellátottságát, annak változásait. Fontosnak érzik a személyes kapcsolatok kiépítését az érintett intézmények szakemberei között, amelynek szakmai találkozók, közös szakmai rendezvények szolgáltathatnak keretet. ¾A VESZ Egészségügyi Szolgáltató Közhasznú Társaság (a továbbiakban: VESZ Kht.) A VESZ Kht. ellátási köréhez tartozó alapellátás (Védőnői Szolgálat, Iskola-egészségügy) és szakorvosi hálózat munkája során a gyermeki jogok érvényesülése különböző módon valósul meg. A szakorvosok csak egyedi esetben szembesülnek – a gyermek egészséghez való jogán túl – védelembe vételi, vagy veszélyeztetési problémával. Az iskolákban az ilyen irányú tevékenység az ott dolgozó szociális munkások és ifjúságvédelmi felelősök feladata. Az iskolaorvos, iskolavédőnő, amennyiben problémát észlel, jelzéssel él az intézmény gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse, vagy igazgatója felé. A védőnő alapfeladata a gondozotti kör – 0-6 évesek, várandós anyák, és családjuk – egészségének megőrzése, figyelemmel kísérése, azonban tudomása van a gyermek szociális helyzetéről is. Ennek következtében a VESZ Kht. elsősorban a védőnői hálózata révén fejt ki jelentős gyermekvédelmi tevékenységet, amelyek a következők. •

Saját családi környezetben történő nevelés: A védőnő a magzati kortól kezdődően kíséri végig a gyermek sorsának alakulását. A családdal tartott állandó kapcsolat lehetővé teszi a gyermek veszélyeztetésének, védelembe vétel szükségességének időbeni felismerését (jelzés a gyermekjóléti szolgálatok, családsegítő szolgálatok, súlyosabb esetben a gyámhatóság felé).

Környezeti okok miatt veszélyeztetett gondozási csoportok 2007. évben: Gravid: 165 védőnői jelzés történt ebből: Csecsemő: 548 védőnői jelzés történt ebből: 12-35 hó: 786 védőnői jelzés történt ebből: 3-5 év: 1481 védőnői jelzés történt ebből: 6-18 év: 92 védőnői jelzés történt ebből: Összesen: 3072 védőnői jelzés történt ebből

15 16 12 11 17* 71

esetben esetben esetben esetben esetben esetben.

*A családlátogatás során, ha iskoláskorúaknál tapasztal a védőnő problémát (lakhatási, rossz anyagi háttér,iskolakerülés, csavargás), a jelzőrendszer tagjaként ebben az esetben is megteszi a lépéséket a gyermekjóléti szolgálatok felé, függetlenül attól, hogy ez a korcsoport nem tartozik a területi védőnői gondozás körébe. A veszélyeztetett gyermekek száma évről-évre növekszik annak ellenére, hogy a védőnők által gondozott gyermekek száma a születések számának alacsony szinten való stagnálása, illetve a 49/2004. (V.21.) ESZCSM rendeletnek megfelelően, a 6-16 éves korosztály területi 2007.évi gyermekjóléti, gyermekvédelmi feladatok értékelése-melléklet 27. oldal, összesen: 67

27

védőnői gondozásból való kikerülése következtében csökkenő tendenciát mutat (Debrecen egészére vonatkoztatva). A várandósok között sajnos egyre gyakrabban találkoznak fiatalkorú és/vagy szociálisan hátrányos helyzetűekkel. Súlyosabb esetekben haladéktalanul felveszik a kapcsolatot a gyermekjóléti szolgálatokkal. Ilyenkor az újszülött hazaadása kapcsán a szülőintézetekkel (DEOEC, Kenézy Gy. Kórház) is tartják a kapcsolatot. A környezeti (szociális) okok miatt veszélyeztetett gyermekek közül sokan részesülnek alapellátás szinten gyermekjóléti ellátásban. A védőnők által tett problémajelzések általában új eseteket jelentenek. A város területén a szociálisan perifériára került családok lakhelyei nem mutatnak egyenletes megoszlást. Az elmúlt évekhez hasonlóan, ezek a családok főleg a külterületeken élnek, – Biczó I. kert, Bayk A. kert, Dombostanya, stb. – ahol adott esetben jobban el lehet rejtőzködni a hatóságok elől. A környező településekről szintén nagyszámú a migráció az előbb említett helyekre. Ugyanakkor a város néhány „klasszikus” lakótelepén is megfigyelhető az elszegényedés (Fényesudvar, Tócóskert, Vénkert bizonyos részei). Az albérletben itt lakó családok sokszor fizetés nélkül, adósságokat felhalmozva az új lakcímüket eltitkolva próbálnak „eltűnni”. A külterületeket ellátó védőnőkre sok esetben „nehéz” feladatok hárulnak – lakcím keresés, nehezebb kapcsolattartás a családdal, a várostól való távolság miatt a gondozott is nehezebben keresi fel védőnőjét, orvosát. Az elmúlt évben a város területén 10658 családot gondoztak. A 2007. év népmozgalmi adataira jellemző, hogy az előző évhez viszonyítva nőtt a születések száma (2005-ben 2019; 2006-ban 1947; 2007-ben 2048 volt). Az elmúlt év során 47 védőnői környezettanulmány készült a gondozottak érdekében (gyámhatóság, bölcsőde, csecsemőotthon felé), 169 esetben pedig intézkedés történt. A védőnők 58 esetben tapasztaltak gyermekelhanyagolást, ez magába foglalja a tárgyévet megelőző időszakban felfedett eseteket is. Gyermekbántalmazásról 2 esetben tettek jelzést, mely nem tükrözi a valóságos helyzetet. Ennek oka elsősorban az, hogy a családon belül történtek általában rejtve maradnak (nincs külső sérelmi nyom, a gyermek nem panaszkodik róla). Az egészséges élethez való jog érvényesítése kölcsönösen együttműködve a szülésznőgyógyász-, gyermekorvosokkal történik (tájékoztatás, egészségnevelés, a szülők felvilágosítása gyermekük egészségi állapotáról, védőoltások, szűrővizsgálatok, stb.). A védőnői munka minden egyes folyamatát (családlátogatás, tanácsadás) a prevenció jellemzi, melyet az adott helyzetben különböző módszerekkel valósítanak meg a feladatellátók. Ezen túl csoportos egészségnevelési lehetőséget is felkínálnak a gondozottak felé (pl. Baba – Mama Klub, felvilágosító előadások különböző intézményekben). 2007-ben 242 ilyen alkalomra nyílt lehetőség, amelyen összesen 2403 fő vett részt. •

Fogyatékos vagy tartósan beteg gyermekek számára a VESZ Kht. keretén belül speciális ellátás biztosítására is van mód (gyermekrehabilitáció, ideg-, allergia-, vesebeteg gondozás, kardiológiai és egyéb szakellátás).

Túl az eddig felsoroltakon, egyes konkrét ügyekben a védőnők és a családgondozók személyesen konzultálnak egymással, esetmegbeszélésen, gyámhatósági tárgyalásokon vesznek részt. A városban működő gyermekjóléti szolgálatokkal kapcsolatuk jó, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium által meghirdetett „Biztos Kezdet Program” megvalósításához a tárgyévben is elvi-szakmai támogatást nyújtottak. A program megvalósítására kialakított helyeken (Pacikert u. 1., UNOK Jerikó u. 17/21) a várandós anyák és gyermekeiket nevelő szülők számára tanácsadás, kiscsoportos egészségnevelés formájában adják át a védőnők az egészségügyi ismereteket. A nyár folyamán – tanítási szünetben - a Mester utcai 2007.évi gyermekjóléti, gyermekvédelmi feladatok értékelése-melléklet 28. oldal, összesen: 67

28

gyermekjóléti szolgálat által a Tócóskertben szervezett lassan hagyománnyá váló „Egészségnap: Együtt az egészségünkért” rendezvényen szintén részt vettek a védőnők. A védőnők karitatív tevékenységet is folytatnak. Általában ez irányú tevékenységük során az általuk összegyűjtött ruhát, gyerekbútort (kiságy), babakocsit, esetleg nagyobb bébiételt gyártó cégektől kapott élelmiszert (gyümölcspép, főzelék, stb.) juttatnak el az arra rászorultaknak. A védőnők, mint a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó egészségügyi szakemberek, a gyermek családban történő nevelésének elősegítését, a veszélyeztetettségének megelőzését és megszüntetését munkájuk során mindenkor igyekeznek szem előtt tartani. ¾ Iskola-egészségügy : Iskola-egészségügyi kötelezettségének Debrecen 1950 óta tesz eleget. 1992-ben – szinte az országban egyedülállóan – egységes iskola-egészségügyi szolgálat jött létre a 6-18 éves korosztály ellátása érdekében, 17 főfoglalkozású, OEP által finanszírozott orvos foglalkoztatásával. A VESZ Kht. 59 iskolában 17 iskolaorvos és 34 iskolavédőnő közreműködésével biztosítja az iskola-egészségügyi ellátást 34.400 fő részére. Az iskola-egészségügyi szűrővizsgálat 2006/2007. tanévtől bővült a veszélyeztetett tanulók szűrésével. Cél : a lelki, szociális és életmódbeli veszélyeztetettség felmérése a 9. évfolyamos középiskolás tanulók körében. A tanévben középiskolánként 2 osztály vett részt a programban. Az iskolavédőnők közreműködtek az iskolai egészségnevelési órák megvalósításában is. Kiemelt témakörök 2006/2007 tanévben: - rákmegelőzés - személyi higiéne - fiatalkori terhességek megelőzése - táplálkozás - káros szenvedélyek. ¾ Iskolafogászat : A VESZ Kht. 18 iskolafogászati körzetben – ebből 5 körzet iskolában működik – végzi a szervezett iskolafogászati ellátást Debrecenben. A folyamatosan csökkenő gyermeklétszám miatt a korábbi 20 iskolafogászati körzetből 2 körzet megszűntetésre került, így egy körzet gyermeklétszáma: 1658 fő. Szakellátás keretében 4 fogszabályozási praxis működik heti 120 órában; szájsebészet heti 36 órában, fogászati röntgen heti 30 órában, gyermek szakellátás heti 15 órában. Fogászati prevenció keretében a prevenciós asszisztens naponta tart az óvodai csoportoknak és az általános iskola 1.-2. osztályos tanulóinak szájápolási gyakorlatokat. Az önkormányzat által finanszírozott nyári napközis táborokban 2007. évben 883 gyermek vett részt a prevenciós foglalkozásokon. ¾A VESZ Egészségügyi Szolgáltató Kht. Gyermek és Ifjúsági Pszichiátriai Ambulancia és Gondozóintézet tevékenységének bemutatása: Az intézmény szakmai létszámában és összetételében lényeges változás nem történt. A statisztikai adatok szerint a vizsgálatok száma csökkenést mutat. Ez azonban nem a hozzájuk fordulók számának csökkenését jelzi (új betegek száma gyakorlatilag ugyanannyi), hanem az intézet erőforrásainak csökkenését (több betegség, táppénz). 2007.évi gyermekjóléti, gyermekvédelmi feladatok értékelése-melléklet 29. oldal, összesen: 67

29

Kiemelt feladatnak tekintik a mentálisan beteg szülők gyermekeinek felkutatását, segítését. Nehéz feladatot jelent a magatartásproblémás, agresszív gyermekek problémáinak megoldása. Ez nemcsak egészségügyi feladat, az ilyen „esetek” általában sokproblémásak. A családban válás, betegség, munkanélküliség, szociális hátrány van, a gyermekek gyengén szocializáltak. A gyermekjóléti szolgálatokkal, iskolával, pedagógusokkal együtt lehetséges csak eredményt elérni, ezek a feladatok rendkívül időigényesek, a jelenlegi egészségügyi keretekbe gyakorlatilag nem férnek bele (pl. esetmegbeszélő csoportban való részvétel; részletes vélemények írása, amikor konkrét kérdésekre szakértői színvonalon kell válaszolniuk vigyázva a terápiás kapcsolatra). DMJV Polgármesteri Hivatal Családvédelmi Osztálya, a gyámhivatalok és a gyámhatóságok kérésére gyermekelhelyezési, gondnokság alá helyezési ügyekben vizsgálatokat végeznek. 2007-ben 28 esetben készítettek részletes összefoglaló véleményt a Családvédelmi Osztály, gyámhatóságok számára. Esetmegbeszélésen 40 alkalommal, esetkonferencián 40 alkalommal vettek részt. Az elmúlt évben a vizitdíj fizetése miatt azt észlelték, hogy a középiskolás, 18 évet betöltött korosztály elmaradt a szükséges terápiáról, pedig ez az egészséges felnőtté válás, a lelki egészségmegőrzés szempontjából is fontos lenne. A legkritikusabb életkorban nem kapták meg a segítséget. Remélik, hogy a vizitdíj eltörlésével ismét élnek a lehetőséggel. A gondozóintézetben 2007-ben összesen 14.502 típusa szerint az alábbiak voltak: Orvosi vizsgálat: Pszichológusi vizsgálat Gyógypedagógus által végzett vizsgálat

vizsgálatot végeztek, amelyek a vizsgálat 8.825 3.410 2.267

Az intézmény forgalma az elmúlt két évben: Betegek száma Új beteg Gondozott beteg Forgalom (gondozott beteg) Összes beteg forgalom

2006.

2007.

666 2 744

658 364 2 258

17 288

14 502

359

Tanácsadás 2006.

332

2007.

435

¾Menekülteket Befogadó Állomás: A befogadó állomáson elhelyezett, mentálisan egészséges, tanköteles menedékkérő, befogadott jogállású, valamint elismert menekült gyermekek a Csapókerti Általános Iskolában kapnak lehetőséget a magyar nyelv elsajátítására és az általános iskolai tanulmányaik megkezdésére, illetve folytatására. A 2007. évben a a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény, valamint a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény értelmében és a szülő kérése alapján az állomásra érkező gyermekek 90 %-át tudták a Csapókerti Általános Iskolába beíratni. 2007. évben és jelenleg is a magyarul nem beszélő menekült gyermekek a Csapókerti Általános Iskolában működő délelőtti nyelvi felzárkóztató programban kaptak, kapnak lehetőséget a magyar nyelv teljes körű elsajátítására. A program időtartama 1 év. Az egy éves nyelvi felzárkóztatást követően, amennyiben a gyermek teljesíteni tudja a nyelvi követelményeket, életkorának megfelelő osztályba kerül beíratásra. Ezen csoportba 2007.évi gyermekjóléti, gyermekvédelmi feladatok értékelése-melléklet 30. oldal, összesen: 67

30

állampolgárságtól, életkortól függetlenül, egész évben történő folyamatos érkezéssel kerülnek be a gyermekek. A fenti különbségekből fakadóan a nyelvi csoportban differenciált oktatás folyik. 2007. év I. félévében (2006/2007. tanév II. félév) a Csapókerti Általános Iskolába összesen 14 fő gyermeket iskoláztak be, ami a jogállásukat illetően 7 fő menedékkérő, 3 fő elismert menekült és 1 fő befogadott jogállású gyermeket jelentett. Az év II. felében (2007/2008. tanév I. félév) 22 fő kezdte meg tanulmányait a Csapókerti Általános Iskolában. A gyerekek jogállás szerinti megoszlása a következőképpen történt: 10 fő menedékkérő, 5 fő elismert menekült, 7 fő befogadott. A Csapókerti Általános Iskolában az elmúlt évben többnyire Szerbia-Montenegróból, Szlovákiából, Ukrajnából, Irakból, Üzbegisztánból, Afganisztánból, Mongóliából érkezett gyermekeket írattak be. A debreceni Csapókerti Általános Iskolán túl a Magyarországi Református Egyház Európai Menekültügyi Alap (EMA) pályázatának keretében 11 fő (3 fő menedékkérő, 1 fő befogadott, 7 fő elismert menekült) 18 éven aluli fiatal kezdte meg tanulmányait a budapesti Dob utcai Általános Iskolában. Ez a program 2 éves tanulmányi időszakot foglal magába. Ez idő alatt a tanulók a magyar nyelv elsajátításán túl tantárgyi és szakmai képzést is kapnak, elhelyezésük pedig kollégiumi rendszerben történik. A Dob utcai Általános Iskolában Debrecenből indiai, ugandai, kongói, afgán és iraki fiatalok részesültek oktatásban. Továbbá 1 fő mongol állampolgárságú menedékkérő gyermek a budapesti Antiókhia Általános Iskola 7. osztályában folytatta tanulmányait. A fenti statisztikai adatok alapján a 2007. évben a Befogadó Állomás 48 főt íratott be általános iskolába. Óvodai beíratásra nem került sor 2007-ben, mivel a körzetben lévő óvodai intézmények helyhiányra hivatkozva a befogadó állomásról nem fogadtak gyermekeket. A beiskolázott, s immár tankötelessé vált gyermekek a 2007. évben az elmúlt évek tapasztalataihoz képest viszonylag rendszeresen látogatták az iskolai intézményt, az igazolatlan órák száma nem volt számottevő. A menedékkérő gyerekek iskolai tanulmányainak finanszírozásában nagy segítséget nyújtott az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Országos Bűnmegelőzési pályázatán elnyert összegből adható beiskolázási támogatás. A beiskolázási támogatások összegeiből biztosítani tudták a tanköteles gyermekek számára az iskola által kért tankönyveket, tanfelszereléseket, valamint a szükséges ruházatot. Az igazolatlan hiányzások és a tanfelszerelések hiányának problémája megoldódott, azonban a már klasszikusnak mondható, a menekült gyermekek között időnként kialakuló hatalmi harcok problematikája a 2007. évben is jelentkezett a nyelvi felzárkóztató csoportban. Így az iskola nehézségei nemcsak a nyelvismeret hiányából, hanem az érkező gyerekek szocializációs, kulturális és vallási különbözőségeiből is adódtak. Ezek a származási országonkénti eltérések vezettek a gyerekek közötti viták, nézeteltérések kialakulásához, amelyek száma főleg abban a helyzetben volt jelentős, amikor egy-egy állampolgárságú gyerekcsoport létszáma hirtelen megemelkedett. A magas létszám következtében az adott állampolgárságú, illetve nemzetiségű társaság erőfölénybe került, s ezzel a létszámelőnnyel akarta hatalmát mutatni a kisebbségben lévő, de ugyancsak menekült gyermekekből álló csoportoknak. Az ilyen esetek megbeszélésébe, illetve megoldásába az iskola és a befogadó állomás munkatársain túl a szülőket nem minden alkalommal tudtuk hatékony módon bevonni. Ők természetesnek vélték ezeket a szituációkat az otthoni mintából és a származási kultúrából fakadóan. A helyzetet súlyosbította az a tény is, hogy a szülők nem tudtak, nem tudnak kellő időt fordítani gyermekeikre. A szülőföld elvesztése miatt gyengülő szülői felelősség, a menekülés következtében kialakult posztraumás stressz-szindróma, valamint a tábori élet során létrejött hospitalizáció következtében a szülők sok esetben nem érzik a kötelezettségek súlyát, így a gyermekeik tankötelezettségének fontosságát sem. Ezekben az esetekben érdektelenné válnak, 2007.évi gyermekjóléti, gyermekvédelmi feladatok értékelése-melléklet 31. oldal, összesen: 67

31

a tartós „semmittevés” következtében motiválatlanok lesznek, gyermekeik napi ügyeit nem tekintik a család problémájának. Több alkalommal tapasztalták, hogy a szülő számára - annak ellenére, hogy a befogadó állomáson határtalan ideje lenne a gyermeke nevelésére - saját fia és lánya könnyen teherré válik. Ebből a hozzáállásból, pszichés zavarokból adódóan a szülőknél a gyermekek irányában egyfajta elhanyagolás észlelhető, amely fizikális és érzelmi szinten is jelentkezhet. A befogadó állomáson élő szülők egy másik típusú csoportjából pedig éppen ellenkező reakciót vált ki. Vagyis túlzott féltés és aggódás lesz rajtuk úrrá, gyermekeiket nehezen engedik a közösségi élet színtereire. Ebben az átmeneti helyzetben a szülőnek nehéz megtalálni azt az egyensúlyt, amelyen keresztül morálisan, érzelmileg, szellemileg is megfelelő értékeket tud közvetíteni gyermeke részére, úgy hogy a tábori környezetben gyermeke gyerek tudjon maradni. A befogadó állomáson a szakmai-szociális feladatok megvalósulását a 4 fő (szociális munkás) +1 fő (közösségi szociális munkás) főből álló információs csoport látja el, akik a mindennapi szociális-ellátási feladataikon túl szoros kapcsolatot tartanak fenn a hatóságokkal, civil szervezetekkel, szociális intézményekkel, iskolákkal, óvodákkal, társszervekkel. A befogadó állomás és a gyermekjóléti központ csapókerti területi irodájának munkatársaival kiemelkedően jó együttműködés alakult ki. 2007. év során a befogadó állomáson élő családok közül 4 család (2 menedékkérő, 1 befogadott, 1 elismert menekült) veszélyeztetettségének jelzésére került sor a DMJV Gyermekvédelmi Intézménye gyermekjóléti szolgálata felé. A jelzéseket a befogadó állomás, a városi rendőrkapitányság és más gyermekjóléti szolgálat tette meg. A fenti szervek jelzéseit a következő okok váltották ki: családon belüli viselkedészavarok és gyermekbántalmazások, áruházi lopások, értelmileg közepesen súlyos 18. életévét betöltött nagykorú állapotossága. A csapókerti gyermekjóléti szolgálat munkatársa látogatást tett a családoknál, a szükséges tájékoztatást a szülőknek és gyermekeknek megadta, az esetlegesen felmerült bántalmazást kivizsgálta. Azonban alapellátás igénybevételére a menedékkérő és a befogadott családok esetében nem került sor, mivel a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásáról szóló 1997. évi XXXI. törvény alapján a menedékkérő és a befogadott jogállású gyermekek esetében a gyermekjóléti szolgálat csak súlyos veszélyeztetettség esetén ideiglenes hatályú elhelyezést, vagy más ideiglenes hatósági intézkedést tud kezdeményezni. A fent említett családok esetében ez nem állt fenn. A közvetlen veszélyeztetettség, a súlyos elhanyagolás egy szerbia-montenegrói állampolgárságú családnál szükségessé tette a hatósági intézkedések kezdeményezését. A családban élő két kiskorú gyermek kiemelésére és ideiglenes hatályú elhelyezésére került sor 2007. májusában, akik azóta is nevelőszülőknél vannak elhelyezve. A következőben arról kívánunk tájékoztatást nyújtani, hogy a Befogadó Állomáson a gyermekek milyen ellátásokban részesülnek: • az érkezésüket követő adminisztráció és tájékoztatás után elhelyezés a Családi Szálló épületében • napi háromszori étkezés (reggeli, ebéd, vacsora) • szociális ellátás • egészségügyi ellátás (heti egy alkalommal gyermekorvos rendel, napi 8 órás nővéri ügyelet áll a betegek rendelkezésére) • havi tisztasági csomag • szükség szerint ruházat biztosítása • tanköteles gyermekeknek beiskolázási támogatás 2007.évi gyermekjóléti, gyermekvédelmi feladatok értékelése-melléklet 32. oldal, összesen: 67

32

• • • • • •

a 18 hónap alatti kisgyermekek számára külön ruházat, tisztálkodási szerek, valamint bébiételekből, bébiitalokból és életkoruknak megfelelő tápszerszerekből álló csomagok biztosítása pénzbeli támogatások (2008. január 1-je előtt érkezett menedékkérők 2500 Ft-ot kapnak, amennyiben betöltötték a 14. életévet és a Befogadó Állomáson való tartózkodásuk meghaladta a 3. hónapot.) családi pótlék az elismert menekültek részére szabadidős és kulturális programokon való részvétel kiegészítő magyar nyelvi kurzusok, igény szerinti felzárkóztatás, korrepetálás speciális segítség (A 2006/2007. évben az Országos Bűnmegelőzési Pályázaton belül a Befogadó Állomásnak lehetősége nyílt külön gyermekpszichológus foglalkoztatására, aki heti egy alkalommal egyéni és csoportos terápiák keretein belül kezelte a rászorult gyermekeket 10 alkalommal.)

A befogadó állomáson működő közösségi-foglalkoztató szobák (óvoda- és iskolaterem, kondicionáló szoba, könyvtár, internetes hozzáférés, varrószoba) és a szabadidős tevékenységekre alkalmas területek (játszótér, röplabda-és futballpálya, rendezvény terem) a közösségi szociális munkás közreműködésével lehetőséget teremtenek az állomáson élők kikapcsolódási igényeinek megvalósítására, mindennapjaik hasznosabb eltöltésére. Az állandó, napi szabadidős tevékenységeken túl a színes ünnepi programokon keresztül (Mikulás, Karácsony, Farsang, Valentin-nap, Húsvét, Anyák napja, Gyermek nap stb.) megismertetik a különböző célcsoportokkal, elsősorban a gyermekekkel a magyar kultúra sajátos jegyeit. A rendezvények továbbá lehetőséget adnak a közösségépítésre, a csoportokon belül működő „szabályok” megismerésére, a gyermekek családi hátterének feltérképezésére. A civil szervezetek közreműködését is meg kell itt említeni, akik segítenek a menekülteket befogadó állomásnak abban, hogy a programok minél érdekesebb palettájáról választhassanak a szórakozni vágyók. A 2006/2007. évben az EQUAL projekt keretében heti öt alkalommal, napi négy órában animátor foglalkozott az állomáson élőkkel. Állandó programjai a Befogadó Állomás különböző csoportjaira irányultak, gyermekeknek játszó- és klubfoglalkozásokat, gyermekfőzőtanfolyamokat szervezett, amely programokat nagy érdeklődéssel és szeretettel látogatták a gyermekek. A Menedék Migránsokat Segítő Egyesületnél pedig a kulturális foglalkozásokon túl jelenleg is heti több alkalommal a gyermekeknek alkalmuk nyílik nyelvtanulásra, tantárgyi korrepetálásra. Természetesen továbbra is bármilyen szakmai tanácsot szívesen fogadnak Debrecen város önkormányzatának illetékes osztályaitól. Ezúton felajánlották, hogy az írásbeli beszámolókon túl személyesen is bemutathassák azt a gyermekvédelmi munkát, amit a Befogadó Állomáson végeznek.


33

¾Debreceni Rendőrkapitányság: A gyermek és fiatalkori bűnözés értékelése 2007 évben: A Debreceni Rendőrkapitányság illetékességi területén a 2007. évben a Netzsaru adatai alapján az ismertté vált elkövetők és sértettek száma az alábbiak szerint alakult: Ismertté vált elkövetők száma: - ebből gyermekkorú - ebből fiatalkorú Ismertté vált sértettek száma: Ebből gyermekkorú Ebből fiatalkorú

3273 5 349 4696 50 181

Elkövetői oldal: A Debreceni Rendőrkapitányság illetékességi területén a kiskorúak által elkövetett bűncselekményeken belül kiemelkedően magas volt a vagyon ellen irányuló bűncselekmények száma (lopás elkövetésben: 3 gyermekkorú, 155 fiatalkorú; betöréses lopás elkövetésben: 2 gyermekkorú, 29 fiatalkorú vett részt). Az elkövetői oldalon a fiatalkorú elkövetők számában minimális, míg a gyermekkorú elkövetők számában jelentős mértékű csökkenés volt tapasztalható. Az elkövetett vagyon elleni bűncselekményeken belül megszaporodott az iskolákban őrizetlenül hagyott, valamint az öltözőkben elhelyezett értékekre elkövetett cselekmények száma, melyek elkövetési tárgyai leggyakrabban mobiltelefonok, mp3 lejátszók. Gyakori jelenség volt továbbá, hogy a nagyobb, idősebb, de még általános vagy középiskolába járó diákok a náluk jóval kisebb, fiatalabb társaiktól vették el értékeiket, akár erőszak alkalmazásával is (2007. évben rablás bűncselekményt 2 gyermekkorú és 3 fiatalkorú sértett sérelmére követtek el, míg 27 esetben fiatalkorú volt az elkövető). Megállapítható, hogy míg 2005. évben gyakran fordult elő zsarolás oly módon, amikor a fiatalabb iskolásokat nagyobb társaik rendszeresen arra kényszerítették, hogy zsebpénzüket adják át nekik, ellenkezésük esetén pedig verést helyeztek kilátásba. 2006. és 2007. években az ilyen jellegű cselekmények folyamatosan csökkenő tendenciát mutattak. A Debreceni Rendőrkapitányság a korábbi évek során több sikeres felderítést hajtott végre az iskolák ellen irányuló (feltehetően diákok által elkövetett) közveszéllyel fenyegetés bűncselekmények terén, így ezen bűncselekmények száma jelentős mértékben visszaszorult. (2007-ben 2 fiatalkorú elkövető ellen indult eljárás). Ezek csökkenésének oka valószínűsíthetően az, hogy a diákság körében elterjedt, hogy a rendőrség ezen elkövetőkkel szemben következetesen fellép (sikeres felderítés), így tartózkodnak a hasonló jellegű cselekményektől. Sajnálatos, hogy több fiatalkorúval szemben indítottak eljárást visszaélés kábítószerrel bűncselekmény miatt. A 2006. évi magas fiatalkorú elkövető számhoz viszonyítva 2007 évben „csupán” 21 fő fiatalkorút vontak eljárás alá. (2006. évben 96 esetben 143 fiatalkorút vontak eljárás alá). Az elmúlt években egyre többször találkoztak olyan esettel, amikor rendezett családi és vagyoni körülmények között élő, jól tanuló fiatal követett el bűncselekményt. Az elkövetői kör életkorát vizsgálva megállapítható volt az, hogy a 15 éves korosztály válik legnagyobb számban bűnelkövetővé. Ennek oka lehet, hogy az általános iskolából 2007.évi gyermekjóléti, gyermekvédelmi feladatok értékelése-melléklet 34. oldal, összesen: 67

34

kikerülve új környezetbe csöppennek, új barátságokat kötnek, új ingerek érik őket, s új környezetükben él bennük a bizonyítási vágy, ki akarják vívni társaik elismerését. Sértetti oldal: A fiatalkorúak sérelmére elkövetett bűncselekmények számát vizsgálva megállapítható, hogy az előző évekhez viszonyítva számukban jelentős mértékű változás nem történt. Továbbra is jellemző, hogy a fiatalok „tálcán kínálták fel” magukat, illetve az általuk birtokolt értékeket kortársaiknak. Könnyelműségük, értékeikkel való dicsekvési vágyuk, felelőtlenségük (őrizetlenül hagyták értékeiket) potenciális áldozatokká tették őket. Tekintettel arra, hogy életkorukból fakadóan (főleg a gyermekkorú sértettek) csekély fizikai ellenállásra képesek, illetve pszichikailag is könnyebben „megtörhetők”, elég volt kilátásba helyezni velük szemben egy-egy pofont (verést), s a fenyegetéstől megijedve máris átadták az elkövető által megszerezni kívánt értékeket. A gyermekkorú sértettek sérelmére leggyakrabban vagyon elleni bűncselekményeket követtek el. 2007. évben 9 gyermekkorú és 97 fiatalkorú sérelmére követtek el ilyen jellegű bűncselekményt. A kiskorú veszélyeztetése bűncselekményi kategória az, ahol igen nagy a látencia. A rendőrség által indított büntetőeljárások száma messze nem tükrözi a valós helyzetet. Ennek legfőbb oka, hogy a családokon belüli függőségi viszony ( általában az erőszak tevője a családfenntartó) a sérelmet szenvedőt megakadályozta a bejelentés, feljelentés megtételében. Kiváltó okok : A kiskorúak által elkövetett bűncselekmények legfőbb kiváltó okai: - anyagi haszonszerzés - kortárs csoport számára történő bizonyítási vágy - a kifejletlen személyiségből eredő csoport általi befolyásolhatóság - a médiumokból feléjük irányuló agresszióból fakadó mintakövetés - alkohol és kábítószer befolyásoló hatása - csoporthoz tartozást bizonyítandó (csoportnak való megfelelési vágy) A kiskorúak bűnelkövetésének társadalmi jellemzői az alacsony iskolázottság, a kiskorúak vagy még tanulnak, vagy már kimaradtak az iskolából. Megállapítható, hogy egyre több gyermekkorú személy követett el tényállásszerű cselekményeket. Általános tapasztalat, hogy a bűnözővé válás legfőbb kiváltó okai: a rossz családi háttér, vagy a csavargás. Megfigyelhető, hogy a felszínen látszólag rendezett családokból kikerülő kiskorú bűnelkövetők esetében a szülők a jó családot mutató felszín alatt túlterheltek, rapszodikusak, eltérő értékrendeket közvetítenek: túlkövetelnek, vagy épp nem követelnek. A bűnelkövetővé vált fiatalok szülei általában rossz nevelési módszereket alkalmaznak. Szerepet játszhat még a bűnelkövetővé válásban, hogy csonka lett a család, vagy nincs is család, a gyerek állami gondozás alatt áll. A fentieken túl szerepet játszhat még a szülők túlzott fiatalsága, hogy a szülők nincsenek tisztában a gyermek életkori sajátosságaival, nincs kialakult fegyelmező eszközrendszerük. Szerepe van még az iskolai nevelés hatásának is: lehet, hogy a pedagógus nem veszi észre (vagy nem kezeli), hogy a gyerek hiperaktív, s így nem tud megfelelően teljesíteni, s lemarad a tanulásban. Az ilyen gyereket az osztálytársak előbb-utóbb kicsúfolják, a tanár (mivel nem figyel külön a gyerekre) ezt csak erősíti, mire a gyerek lázadni kezd. 2007.évi gyermekjóléti, gyermekvédelmi feladatok értékelése-melléklet 35. oldal, összesen: 67

35

A baráti, haveri kapcsolatok hatása gyermek- és fiatalkorban az egyik legmeghatározóbb erő. Társadalmi hatás, hogy mobilitásra nincs sok lehetőség. Felfelé nagyon nehéz kapaszkodni, főleg ha nem megfelelő családi környezetből indul el a gyermek. Lefelé könnyű csúszni, ahonnan visszakapaszkodni nagyon nehezen, vagy szinte nem is lehet. Kedvezőtlen kihatással van a gyermek további életére a szülők hosszabb ideig tartó munkanélküli állapota is. A média is negatív hatásokkal bír a gyermekekre. Azt közvetíti, hogy bármi áron, de amit szeretnél, szerezd meg. Már óvodáskorban hátrányba szorul a közösség tagjaival szemben az a gyermek, akinek a szülei nem tudnak olyan divatos (márkás) játékokat megvenni, amilyen épp a közösség körében „dívik”. Iskoláskorban egyes gyermekekből ún. „kulcsosgyerek” lesz - a szülők sokáig dolgoznak, a gyermek sokat van egyedül - őket az osztálytársak könnyen magukkal húzhatják. A kiskorúak sérelmére elkövetett bűncselekményeket kiváltó okok: - túlzott jóhiszeműség, túlzott bizalom az embertársaik iránt - testi adottságaikból eredendően fizikai ellenállásra kevésbé képesek - dicsekvési, magamutogatási vágy - felelőtlen magatartás (őrizetlenül hagyják értékeiket, tömegközlekedési eszközön nyitva hagyják táskáikat, külső zsebbe helyezik mobiljaikat) A kiskorúak eltűnése miatt folytatott közigazgatási eljárások adatai, tapasztalatai: 2007. évben kiskorúak eltűnése miatt 465 esetben indult közigazgatási eljárás. 77 esetben családi környezetből, 388 esetben nevelőotthonból való eltűnés miatt. Az eljárások során olyan eset nem merült fel, melynek során az eltűnés hátterében családon belüli erőszak, illetve más bűncselekmény állt volna. Összesen 9 esetben követtek el az eltűnt kiskorú sérelmére az eltűnés ideje alatt bűncselekményt. Kiskorúak eltűnése miatt indított eljárások száma: Családból történő eltűnés miatt indított eljárások száma:

465 77

→ Nem és életkor szerinti megoszlás gyk.fiú: 13 gyk.lány: 18 fk.fiú: 12 fk.lány: 34 → A felkutatás ideje a bejelentés kézhezvételétől számítva: 1 napon belül: 31 1 héten belül: 25 1 hónapon belül: 20 90 napon belül: 1 90 napon túl: 0 folyamatban: 0 → A felkutatás helye család: más rokon: barát, ismerős: közterület: egyéb:

30 4 17 25 1


36

→ A felkutatás módja rendőrség kutatta fel: hozzátartozó kutatta fel: önként visszatért: egyéb:

30 23 24 0

→ Bűnözéssel való összefüggés Az eltűnés hátterében családon belüli erőszak áll: 0 Az eltűnés időtartama alatt sérelmükre elkövetett bűncselekmények száma: 4 Az eltűnés időtartama alatt általuk elkövetett bűncselekmények száma: 0 → Ugyanazon személyek többszöri eltűnése miatti eljárások adatai 5-ször tűnt el 2 fő - összesen a távoltöltött napok száma 24 és 22 volt 3-szor tűnt el 2 fő - összesen a távoltöltött napok száma 12 és 7 volt 2-szer tűnt el 2 fő - összesen 97, illetve 9 napot töltöttek távol a családjuktól 1 fő ugyancsak 1-szer tűnt el, de 64 napot töltött távol a családjától. Nevelőotthonból történő eltűnés miatt indított eljárások száma: Nem és életkor szerinti megoszlás gyk.fiú: 50 gyk.lány: 66 fk.fiú: 91 fk.lány: 181

388

A felkutatás ideje a bejelentés kézhezvételétől számítva 1 napon belül: 190 1 héten belül: 123 1 hónapon belül: 69 90 napon belül: 4 90 napon túl: 0 folyamatban: 2 felkutatás helye család: más rokon: barát, ismerős: közterület: egyéb:

32 15 6 110 223

A felkutatás módja rendőrség kutatta fel: nevelőotthon kutatta fel: hozzátartozó kutatta fel: önként visszatért: egyéb:

160 8 0 218 0

Bűnözéssel való összefüggés Az eltűnés hátterében családon belüli erőszak áll: 0 Az eltűnés időtartama alatt sérelmükre elkövetett bűncselekmények száma: 5 Az eltűnés időtartama alatt általuk elkövetett bűncselekmények száma: 0


37

Ugyanazon személyek többszöri eltűnése miatti eljárások adatai - 1 fő 60-szor tűnt el - összesen 252 napot töltött távol a nevelőotthontól - 1 fő 24-szer tűnt el - összesen 53 napot töltött távol a nevelőotthontól - 1 fő 20-szor tűnt el - összesen 58 napot töltött távol a nevelőotthontól - 1 fő 18-szor tűnt el - összesen 209 napot töltött távol a nevelőotthontól - 1 fő 15-ször tűnt el - összesen 141 napot töltött távol a nevelőotthontól - 2 fő 13-szor tűnt el - összesen 269 illetve 146 napot töltöttek távol a nevelőotthontól - 2 fő 12-szer tűnt el - összesen 50 illetve 19 napot töltöttek távol a nevelőotthontól - 1 fő 10-szer tűnt el - összesen 68 napot töltöttek távol a nevelőotthontól - 2 fő 8-szor tűnt el - összesen 159 illetve 21 napot töltöttek távol a nevelőotthontól - 4 fő 7-szer tűnt el - összesen 134, 133, 50, illetve 7 napot voltak távol - 1 fő 6-szor tűnt el - összesen 143 napot töltött távol a nevelőotthontól - 6 fő 5-ször tűnt el - összesen 153, 64, 18, 9, 9, illetve 5 nap voltak távol - 8 fő 4-szer tűnt el - összesen 40, 30, 24, 16, 12, 8, 8, illetve 4 napot voltak távol. Javítóintézetből történő eltűnés miatt 2007. évben nem indult eljárás. Általános tapasztalatok: Az eljárásokat leginkább hátráltató tényező, hogy az összes kiskorú eltűntnek még mindig több mint 83 %-át teszi ki az „intézeti eltűnések” száma. Ennek legfőbb oka, hogy a korábban relatíve zártabb gyermekvédelmi intézeteket mára már szinte teljesen felváltották a jóval nyitottabb lakásotthonok. A régi, nagy létszámú, klasszikus intézetek ridegebb környezetével ellentétben ezek a lakásotthonok kis létszámúak, családiasabb hangulatúak, ahol a fiatalok jobban érzik magukat, s a nevelőknek is több idejük jut egy-egy gyerekre, így eredményesebben végezhető a nevelői munka is. Ez az alapjaiban pozitív elhelyezés azonban nem számolt azokkal a problémásabb környezetből érkező és erősen antiszociális fiatalokkal, akik nem éltek a lakásotthonok által megteremtett újszerű lehetőségekkel, hanem a megváltozott helyzetet arra használták fel, hogy még gyakrabban csavarogjanak el, mint tették azt a korábbi zártabb intézetekben történt elhelyezésük idején. Ezek a fiatalok gyakran szinte teljesen kikerülnek nevelőik látóköréből. Amikor a rendőrség visszaszállítja őket a lakásotthonba, akkor gyakran még aznap újra megszöknek onnan, és tovább folytatják csavargó életmódjukat. Ezek a kiskorúak gyakran váltogatják barátaikat is és emiatt felkutatásuk még nehezebb. Ezen fiatalok között az utóbbi évekéhez viszonyítva tavaly csökkenő számban voltak olyanok, akik eltűnésük ideje alatt bűncselekményeket követtek el, sajnos azonban nőtt azoknak a száma, akik eltűnésük ideje alatt bűncselekmények sértettjeivé váltak. Ezen intézeti neveltek helyzetére az jelentene hosszútávon megoldást, ha őket a többi intézeti nevelttől elkülönítve, a jelenlegieknél zártabb intézményekben helyeznék el. (Természetesen ezt nem megtorlás jelleggel alkalmaznák, hanem a fiatalok saját érdekében, hogy ily módon akadályozzák meg őket abban, hogy bűnelkövetőkké vagy bűncselekmények sértettjeivé váljanak.) Az intézeti neveltekkel kapcsolatban, a fentiekben részletezett problémát már többször, több fórumon is felvetették, de jelenleg még nem született rá megoldás.


38

A kiskorúak védelembe vételével kapcsolatos intézkedések 2007. évben: ¾ A Rendőrség, mint a jelzőrendszer tagja: A 23/2003. (VI.24) BM-IM együttes rendelete, valamint a 2007. december 31-ig hatályos 13/2003. (III.27) ORFK intézkedése (2008. január 01-től 32/2007. (OT 26.) ORFK utasítás) meghatározza a rendőrség számára azokat a feladatokat, amelyeket a kiskorúak védelembe vétele érdekében végre kell hajtani a szabálysértési, közigazgatási, avagy büntetőeljárások során. A kiskorúak védelme érdekében kezdeményezett rendőri intézkedésekről naprakész nyilvántartást vezetnek, melynek alapjait a Rendőrség adatszolgáltatási kötelezettségével összefüggésben keletkezett dokumentumok (adatlapok, értesítések, határozatok, stb.) alkotják. Nyilvántartják az esemény bejelentőjét, helyszínét, időpontját, a veszélyeztetett kiskorú adatait, magát az eseményt, a tájékoztatott szervet, a tájékoztatás időpontját, valamint az esetleges visszajelzéseket. A Debreceni Rendőrkapitányság a 2007. évben lefolytatott szabálysértési, közigazgatási és büntetőeljárásai során 530 esetben élt jelzéssel a kiskorúak védelembe vétele érdekében, melyek az alábbiak szerint alakultak: a.) gyermekjóléti szolgálat felé küldött értesítések: - családból való eltűnés miatt: - a rendőri intézkedés a gyermek veszélyeztetettségét állapította meg:

116 43 73

b.) jegyző, gyámhivatal értesítése: - veszélyeztetett gyk. ideiglenes elhelyezése: - gyerekkorúval szemben nyomozás megszüntetése, feljelentés elutasítás: - fiatalkorú által elkövetett szabálysértés: - fiatalkorú személy gyanúsított kihallgatása:

414 2 17 189 206

Sajnálatos tény, hogy a Debreceni Rendőrkapitányság „gyermek-kihallgató”- szobával nem rendelkezik, így az azonnali intézkedések kapcsán a gyermekkorú személyek meghallgatása, „szóra bírása” elég nehézkes. A gyermekközpontú kihallgató helyiségek kialakítására intézkedést kezdeményeztek, melynek kialakítására anyagi fedezet függvényében fog sor kerülni. ¾ Közbiztonsági tapasztalatok: A kiskorúak védelme témakörében a Debreceni Rendőrkapitányság Közrendvédelmi állománya 2007. évben az alábbi dokumentált intézkedéseket foganatosította:

Bűncselekmény elkövetése miatt 42 fővel szemben került sor rendőri intézkedésre. Valamennyi rendőri intézkedés állampolgári bejelentés alapján indult. Az intézkedések zöme gyermekkorú személyekhez kapcsolódott, és valamennyi esetben – bolti lopás bűncselekmény, vagy szabálysértés valósult meg.

Tiltott kéjelgés szabálysértés miatt 121 esetben került sor fiatalkorú személlyel szembeni intézkedésre. Ezen intézkedések ténylegesen 16 fő fiatalkorú személyhez kapcsolódtak.


39

A rendőri intézkedések zömét a járőri állomány foganatosította, hiszen azokra lakossági bejelentés alapján, ügyeleti utasításra került sor. Ez alól kivételt képeznek a tiltott kéjelgés miatti intézkedések, melyek jelentős részét a területet ellenőrző körzeti megbízottak foganatosították. A gyakorlatban rendőri jelentés alapján indult büntetőeljárás során az ügy előadója készít adatlapot, vagy értesítést kiskorú veszélyeztetettségének észlelése esetén, melyet megküld az illetékes gyermekjóléti szolgálatnak. Gyermekkorú, vagy fiatalkorú személy által elkövetett szabálysértés esetén az intézkedő rendőr, míg bűncselekmény esetén az ügy előadója készíti el az értesítést, vagy adatlapot, s küldi meg az illetékes gyámhivatalnak, jegyzőnek. A kapcsolattartás a szociális intézmények között rendszeres, folyamatos. Az információáramlás teljes körű, az érintett szervek részéről minden tájékoztatást követően további intézkedések történnek. Konkrét együttműködésre azonban csak eseti jelleggel került sor 2007-ben. Ezek az esetek általában intézeti/családi nevelés, felügyelet alól magukat kivonó kiskorúak felkutatásával kapcsolatosak. ¾ Bűnmegelőzés: A Debreceni Rendőrkapitányság bűnügyi és közbiztonsági állománya a rendszeres portyaszolgálatok során, a fiatalok által leggyakrabban látogatott szórakozóhelyeken és azok környékén visszatérő ellenőrzéseket hajt végre. A bűnmegelőző és ifjúságvédelmi tevékenységük során arra törekedtek, hogy a veszélyeztetett rétegből minél többen ismerjék meg a fiatalkorúak által, illetve sérelmükre elkövetett bűncselekmények jellegzetességeit, tanulságait, a megelőzés lehetőségeit. Valamennyi, a közvélemény számára tanulságul szolgáló eseményről (eredményes felderítés, elfogás) sajtótájékoztató vagy sajtóközlemény formájában tájékoztatást adtak, kiemelve azokat a megelőzési lehetőségeket, amellyel elkerülhető a bűnelkövetővé, illetve az áldozattá válás. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy egy kis odafigyeléssel, a gyermekek megfelelő módon történő felvilágosításával (szülők, nevelők által - iskolákban osztályfőnöki órák és rendhagyó osztályfőnöki órák keretén belül szervezett meghívott előadók tolmácsolásával) a fiatalok által elkövetett bűncselekmények jelentős része megelőzhető lett volna. A felnövekvő ifjúságnak tudnia kell a társadalmi együttélés törvényes szabályait, hogyan kell megfelelő módon beilleszkedni a társadalomba, vagyis törvénytisztelő állampolgárrá válni. Összegzés: A Debreceni Rendőrkapitányság lehetőségei szerint együttműködik az illetékességi területén lévő családsegítő és gyermekjóléti szolgálatokkal, szociális szolgáltató központokkal, gyámhivatalokkal, polgármesteri hivatalokkal és a polgárőrséggel. Ennek alapvető célja a kölcsönös tájékoztatás, valamint információáramlás. Gyakran előfordul az, hogy a családtagok helyett a gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekményekről a gyermekek védelme érdekében eljáró szervek, hivatalok tesznek a rendőrségnél bejelentést. A Debreceni Rendőrkapitányság munkakapcsolata a gyermekjóléti és családsegítő szolgálatokkal, a Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Családvédelmi Osztály Intézményi és Gyámügyi Csoportjával, valamint a Városi Gyámhivatallal jónak nevezhető. 2007.évi gyermekjóléti, gyermekvédelmi feladatok értékelése-melléklet 40. oldal, összesen: 67

40

A Debreceni Rendőrkapitányság az észlelő-, jelzőrendszer tagjaként végzett munkáját az értékelt időszakban pontosabbá tette, igyekezett tökéletesíteni a végzett tevékenységét. 3/4. A gyermekek átmeneti gondozása a.) DMJV Gyermekvédelmi Intézménye Gyermekek Átmeneti Otthona A Gyermekek Átmeneti Otthona a Gyermekvédelmi Intézmény székhelyén, a Böszörményi út 68. szám alatt működik. Az átmeneti gondozott gyermekek száma 2007-ben 34 fő volt (4 gyermek két alkalommal került be az átmeneti otthonba az elmúlt év során), a gondozási napok száma: 2.174 nap volt. Az átmeneti gondozás 2007-ben 33 esetben zárult le. A legrövidebb bent tartózkodás 2 nap, leghosszabb 7 hónap volt; 1 naptól 1 hónapig 9 esetben, 1-6 hónapig 18 esetben, 6 hónap felett 6 esetben gondoztak gyermekeket. Az átmeneti gondozást 9 esetben a gyermek, 27 esetben szülő és gyermek közösen kérte, valamint kríziselhelyezés 2 esetben történt. Az átmeneti gondozás főbb okai a lakhatási, megélhetési problémák (17), családon belüli konfliktus (15), magatartásproblémák iskolában, lakókörnyezetben (4), valamint a bántalmazás (2). Az átmeneti gondozás előtt több gyermek részesült a gyermekvédelmi gondoskodás valamelyik formájában: családok átmeneti otthonában 12 fő, gyermekek átmeneti otthonában 2 fő, átmeneti nevelt 2 fő, családba fogadott 2 fő, örökbe fogadott 1 fő, ideiglenes hatályú elhelyezett 2 fő. 2007-ben az átmeneti gondozott gyermekek életkora az alábbiak szerint alakult: 3-6 éves 8 gyermek 6-10 éves 7 gyermek 10-14 éves 9 gyermek 14-18 éves 10 gyermek A 2007. évben lezárt 33 esetet tekintve az átmeneti gondozásból → 20 gyermek haza távozott, → 12 gyermek átmeneti nevelésbe került, → 1 gyermek ideiglenes elhelyezésbe került. A gyermekekkel kapcsolatos nevelési, gondozási feladatok végzésében meghatározó volt, hogy 2007-ben magas volt a 3-6 éves ellátott gyermekek száma. Folyamatos feladatot jelentett a bekerülő gyermekek segítése, befogadása, biztonság adása az átmeneti helyzet ellenére. Több alkalommal is előfordult, hogy egy-két nap alatt 3-4 gyermek költözött be, ami a feladatok jellegében, az esetek feltárásában, a kapcsolatok kialakításában, az otthon mindennapi életének rendezésében, az új gyermekek beilleszkedésének elősegítésében nagy odafigyelést követelt a dolgozóktól. A gyermek korának megfelelő módszerekkel, értő figyelemmel, a másik meghallgatásával, empátiával tudták a mélyen rejlő, tényleges problémákat feltárni. A gondozás során a szabályok és a szükségszerű normák, elvárások megfogalmazásánál figyelembe vették a gyermekek készségeit, jellemvonásait, körülményeit. A tanulási problémák megoldásában szükség szerint az intézményben alkalmazott fejlesztőpedagógus segítette a munkát. Megállapítható, hogy a gyermekek szinte 100 %-a tanulási gondokkal, elmaradásokkal érkezett az intézménybe (12 gyermek már ismételt 2007.évi gyermekjóléti, gyermekvédelmi feladatok értékelése-melléklet 41. oldal, összesen: 67

41

osztályt az iskolában). A nyári szünidőben egy gyermek költözött be, aki 2 tárgyból sikeres pótvizsgát tett. Az év során a gyermekeket bevonták az otthon és saját környezetük rendben tartásába, a közös élet szervezésébe. A családias hangulat kialakítása érdekében megünneplik a gyermekek születés- és névnapját, a kiköltözőket elbúcsúztatták, átmeneti nevelés esetén elkísérték őket új lakóhelyükre. Nagy figyelmet fordítottak arra, hogy az átmeneti nevelésbe kerülés alkalmával a gyermekek pszichésen minél kevésbé sérüljenek. A költözés előtt megismerték az új környezetet, az ott lakókat, dolgozókat, a nevelőszülőt, lehetőség szerint az új otthonukban töltöttek pár napot. Egyre többször jelent gondot, hogy a gyermekek a szükséges iratok nélkül érkeznek az intézménybe, nincs TB-kártyájuk, diákigazolványuk, személyi irataik hiányoznak. Igyekeznek a szülőket bevonni a hiányzó iratok beszerzésének rendezésébe, változó sikerrel. Az intézmény pszichológusa, aki heti 3 órában segíti az átmeneti otthon munkáját 16 gyermek esetében működött közre különböző formában: a gyermekek érzelmi állapotának, képességeinek felmérésében, szülő és gyermek közötti konfliktushelyzetek, aktuális élethelyzetek megoldásában, szülők segítésében megfelelő nevelési módszerek átadásával, esetmegbeszéléseken folyamatok értelmezésében, elhelyezési tárgyaláson megfelelő gondozási hely biztosításáról történő egyeztetésben. Ezen kívül nagy segítséget jelentett a többi gyermek lelki stabilitásának biztosításában is. Megállapítható, hogy egyre több gyermek kerül be az otthonba iskolai hiányzás, illetve iskolában tapasztalt magatartásproblémák miatt. A gyermekek bekerülése után azonnal felveszik a kapcsolatot az oktatási intézményekkel, hogy az iskolákkal közösen tudják a gyermekeket segíteni helyzetükben. Az év során 4 óvodával, 14 általános iskolával és 4 középiskolával vették fel és tartották a kapcsolatot az otthonban lakó gyermekek ügyében. A gyámhatósággal, gyámhivatallal, a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálattal továbbra is szoros együttműködésben dolgoztak annak érdekében, hogy a gyermekekkel kapcsolatos tapasztalataikat felhasználva az elhelyezés során a gyermek szükségleteinek megfelelő helyet találhassanak. A gyermekpszichiátriával 7 gyermekkel kapcsolatban dolgoztak együtt. Az otthonban ellátott gyermekek sikeres hazagondozása érdekében az átmeneti gondozás elkezdésekor a szakemberek közötti konkrét feladatmegosztással, határidők, felelősök megjelölésével próbáltak elérni eredményeket. A területi családgondozókkal minden esetben megbeszélték, hogy feladataik nem szűnnek meg az átmeneti gondozásba került gyermek családjával és más jellegű odafigyelést kíván ez a helyzet, amikor a gyermek átmenetileg kikerül a családból. Az otthon dolgozóinak munkáját, az egységes szemlélet kialakítását, az aktuális események, esetek megértését, megoldását, feldolgozását az előző évekhez hasonlóan szupervízió segítette. Az átmeneti gondozásba került gyermekek szüleinek pszichés segítése továbbra is hiányosság, ami rendkívül megnehezíti a gyermekek biztonságos hazakerülését. Az elmúlt évben megnőtt azon esetek száma, ahol a családon belül konfliktus, elsősorban a szülőkamasz gyermek közötti problémák megoldásában kértek segítséget a családok. Az otthon dolgozói sok esetben tudták a már kialakult módszerekkel segíteni a szülőket, de a nehezebb élethelyzetben lévő, nem megfelelő nevelési módszereket alkalmazó szülők támogatása ennél több időt és más módszereket igényelt volna. A pszichológus óraszámának csökkenése is nehézséget okozott ebben. A szülőkkel való együttműködés változó volt. Sikeresnek mondható, hogy esetenként a gondozási feladatokat meg tudták osztani a szülőkkel (megfelelő lakhatás esetén gyermek 2007.évi gyermekjóléti, gyermekvédelmi feladatok értékelése-melléklet 42. oldal, összesen: 67

42

fogadása hétvégeken, szünetben, iskolával való kapcsolattartás, gyermek orvoshoz vitele, családon belüli konfliktus esetén családterápia, mediáció), valamint a tágabb családot is próbálták bevonni, így több gyermek töltött pár napot szünetekben rokonainál. Nagy élményt jelentettek a gyermekek számára az intézmény által szervezett programok: a nyári tábor Kiskundorozsmán, a tavaszi gyalogtúra Hármashegyalján és az őszi kirándulás Pusztafalun, amiken az intézmény lakásotthonaiban lakó gyermekekkel közösen vettek részt az átmeneti otthonban lakók. Folyamatosan lehetőséget kaptak a gyermekek kulturális rendezvényeken, a nyári szünet alatt szabadidős foglalkozásokon való részvételre, valamint az otthonban különböző manuális tevékenységek (pl. festés, gyurmázás) végzésére. Az ünnepekre (húsvét, karácsony) ajándékokat készítettek, és feldíszítették az otthont. A gondozott gyermekek részt vehettek az iskolai kirándulásokon, erdei táborban, iskolában és óvodában szervezett báb- és színházlátogatásokon, amelyek anyagi hátterét az intézmény biztosította. b.) DMJV Reménysugár Otthona Családok Átmeneti Otthona A Családok Átmeneti Otthonában 26 férőhelyen 6 család átmeneti gondozására van lehetőség. A családok számára külön lakószobák állnak rendelkezésre. A mosásra, főzésre és tisztálkodásra közösen használt helyiségekben van lehetőség. Az átmeneti gondozásba kerülés fő oka a családok lakhatásának megoldatlansága, ami a lakhatás (albérlet, önkormányzati bérlakás, stb.) elvesztését, illetve a gyermeknevelésre alkalmatlan lakhatást is magában foglalja. Az otthon elsődleges feladata a lakhatási probléma megszüntetése az átmeneti gondozás ideje alatt. Az átmeneti gondozás során azonban számos egyéb problémával is találkoznak, amelyek szerepet játszhattak az gondozásba kerülést kiváltó krízisben: szenvedélybetegség, mentális zavarok, életvezetési problémák, párkapcsolati- és gyermeknevelési, gyermekgondozási problémák. Általánosan elmondható, hogy a szülők iskolai végzettsége alacsony, gyakori, hogy nem fejezték be az általános iskolát és alig néhányan szereztek csak valamilyen szakképesítést. Bejelentett munkahellyel csak elenyésző számban rendelkeznek, többségük ténylegesen munkanélküli, vagy feketén dolgozik. A szülők szociálizációs szintje nagyon alacsony, és ezt adják át gyermekeiknek. Szociálizációs hiányosságaik következménye, hogy az átmeneti otthonban lakó családok többsége életvezetési, háztartásvezetési problémákkal is küzd. Az otthon dolgozóinak (1 szakmai vezető, 2 családgondozó, 4 szakgondozó – gondozó) feladata, hogy a lakhatási probléma megszüntetése mellett a fenti problémák megoldásában, megszüntetésében is segítséget nyújtsanak a családoknak. A lakhatási problémák megoldása érdekében a családokat takarékosságra ösztönzik, mivel többségük számára csak az albérletbe költözés az egyetlen lehetőség. Ehhez azonban elengedhetetlen, hogy az életvezetési és háztartásvezetési problémákat megszüntessék vagy mérsékeljék, visszaállítva a család működőképességet. Ezeket a feladatokat családokra szabott egyéni esetkezelés keretében végzik az intézményben. Szakgondozók segítséget nyújtanak a rászoruló szülőknek, hogy megtanulhassák a helyes gyermeknevelést, gyermekgondozást. Néhány problémánál (szenvedélybetegség, mentális problémák) feladatuk, hogy adekvát, kompetens segítséget keressenek az érintett számára, megszervezzék és biztosítsák a szolgáltatáshoz való hozzáférést (szenvedélybeteg ellátás, pszichológusi ellátás). Ebben nagy segítséget nyújt a részmunkaidőben foglalkoztatott mentálhigiénés munkatárs. A szülők munkaerő-piaci helyzetének javítása érdekében igyekeznek különböző képzésekre és tanfolyamokra eljuttatni őket, ahol befejezhetik az általános iskolát, vagy szakképzettséget szerezhetnek. Nagy gond azonban, hogy igen kevés képzés reagál csak ezekre a szükségletekre: ritkán indul csak általános iskola befejezését célzó képzés, valamint a tanfolyamok döntő többsége nem ad semmilyen juttatást az ingyenesség mellett, ami azt 2007.évi gyermekjóléti, gyermekvédelmi feladatok értékelése-melléklet 43. oldal, összesen: 67

43

jelenti, hogy a feketén dogozó kliensek számára a több hónapig tartó képzéseken való részvétel jövedelem kiesést jelentene, ami akár családjuk megélhetését is veszélyeztetheti. Az átmeneti gondozás során szorosan együttműködnek az intézmény részéről a gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjaival: a gyermekjóléti szolgálattal, a gyámhatósággal, a gyermekek orvosaival, oktatási intézményeivel, a védőnővel. Továbbá együttműködnek több civil szervezettel, felnőttoktatási és képző intézménnyel, eseti jelleggel a szenvedélybeteg ellátással. Gyakran szerveznek különböző szabadidős programokat, amelyekbe igyekeznek a gyermekek mellett a szülőket is bevonni, hiszen ezen programoknak erős szocializációs szerepük van, ezáltal is szeretnék a gyermekek minél teljesebb szocializációját elősegíteni. Éppen ezért az év során az Önkormányzat pályázatán nyert támogatásból megvalósított nyári szabadidős programok mellett szerveztek az ellátott családok számára kulturális szabadidős programokat, egészségügyi és ismeretterjesztő előadássorozatot, kötetlen háztartásvezetési képzést. A kigondozás sikerességét nagyban befolyásolja a gazdasági- és a szocio-kulturális környezet, elég csak arra gondolni, hogy a gondozott családoknak a jelen gazdasági helyzetben gyakorlatilag lehetetlen saját tulajdonú ingatlanhoz jutniuk. Tovább nehezíti az intézményi munkát, hogy az utóbbi időben nagyon könnyű lett szabad felhasználású személyi kölcsönhöz jutni, ennek következtében családjaik többsége már-már végzetesen eladósodva kerül átmeneti gondozásba, így gondozásuk ideje alatt megindítják adósságaik konszolidációját, ami felemésztheti a lakhatás megoldására megtakarított anyagiakat. 2007-ben a férőhely kihasználtság 94,99 %-os volt. Az intézmény főbb működési mutatói az alábbiak: Férőhelyek száma Ellátottak létszáma* Év közben érkezők Év közben távozók Éves gondozási napok száma összesen

26 25 38 44 9015

*2007. december 31-i állapot szerint

DMJV Reménysugár Otthona Családok Átmeneti Otthonában gondozottak száma 2007. évben: Anya gyermekkel 4 anya, 7 gyermek Apa gyermekkel Házaspár gyermekkel

2 házaspár, 8 gyermek

Nagyszülő + nagykorú fiatal felnőtt Összesen:

2 fő 10 felnőtt és 15 gyermek

c.) A ReFoMix Kht. által működtetett Családok Átmeneti Otthona „Fecske” Családok Átmeneti Otthona (Debrecen, Derék u. 22. VIII. emelet) Az intézmény 2002 óta az otthontalanná vált, hátrányos helyzetű gyermekes családok részére nyújt olyan szolgáltatást, amely krízishelyzetben átmenetileg otthonhoz juttatja őket. A teljeskörű ellátás mellett pszichológiai, jogi, szociális és mentálhigiénés segítséget nyújtanak a bekerülő családok számára. 2007.évi gyermekjóléti, gyermekvédelmi feladatok értékelése-melléklet 44. oldal, összesen: 67

44

Az intézményben élő családokban egyetlen közös vonás biztosan van, mégpedig a lakásnélküliség. Minden család más-más problémákat hordoz, ezért személyre szabottan és komplexen kell kezelni azokat. Munkájuk során arra törekszenek, hogy ezek a szolgáltatások ne vezessenek a szülői felelősségvállalás csökkenéséhez. 2007-ben 52 család kérelmezte felvételét az intézménybe, elhelyezni 9 családot, 39 főt tudtak, közülük 16 felnőtt és 23 gyerek. Az év folyamán az Otthonban 19 család, 82 fő ellátását biztosították. A 19 család 79 %-a ( 15 ) teljes család, csupán 4 anya nevelte gyermekeit egyedül. A szülők 12 %-a ( 4 fő ) volt 40 év feletti, melyet a korai gyermekvállalás magyarázhat. Korosztály szerinti megoszlás

40-60 év

3 1

18-40 év

16

14

0-18 év

25

23

0

10

20

30 Nő

40

50

60

Férfi

Családgondozásuk célja, hogy a válsághelyzetben lévő családok minimális intervencióval meghatározott időn belül rendezni tudják helyzetüket, és a család működőképes maradjon, azaz megszűnjenek azok a tényezők, melyek a gyermek családon belül történő nevelését veszélyeztetik. Fontos, hogy a probléma a gyermekvédelmi alapellátások eszközeivel megoldható legyen, és elhelyezésre csak akkor kerüljön sor, ha más eszközökkel a probléma nem kezelhető. A családok jelentős részénél a mentális állapot rossznak mondható. Ez elsősorban a bizonytalan lakhatási helyzetből, a munkanélküliségből, a gyermekek elvesztése miatti félelemből, illetve a párkapcsolati bizonytalanságból tevődik össze. A kilátástalan élethelyzet, a bizonytalanság számos probléma és pszichés megbetegedés forrása lehet. Nagyon fontos a pszichológus szakmai munkája, aki a családokkal folytatott állapotanamnézis után kérdőíveket, teszteket használ fel a problémák vizsgálatához, majd többféle munkamódszert alkalmaz a probléma jellegétől függően a kezelésre. A gondozás tartalma két nagy területre osztható: egyrészt a szociális munka eszközeivel nyújtott segítségre, másrészt természetben nyújtott ellátásokra. Munkájuk fontos eleme, hogy olyan készségekkel, képességekkel vértezzék fel a klienseket, melyek lehetővé teszik számukra az elért eredmények megtartását és a megváltozott körülményekhez való alkalmazkodást is. Szakmai munkájuk két legfontosabb szempontja a gyermekek mindenek felett álló érdekének szem előtt tartása, illetve az a tény, hogy a szülő az átmeneti gondozás ideje alatt nem veszti el döntési jogát. Cél, hogy a családok egységét megőrizzék a legkisebb beavatkozás a családok belső erőforrásainak felhasználásával, és megfelelő szakemberek bevonásával megoldást találjanak a stabil, tartós lakhatásra. Napi kapcsolatban állnak az iskolák és óvodák gyermekvédelmi szakembereivel, és kölcsönösen együttműködve igyekeznek elősegíteni az intézményben élő gyermekek megfelelő helytállását a közoktatásban. 2007.évi gyermekjóléti, gyermekvédelmi feladatok értékelése-melléklet 45. oldal, összesen: 67

45

Megemlékeznek a kalendáris ünnepekről, fontosnak tartják a családoknál is a közös megemlékezéseket, ezáltal is egy követendő mintát mutatnak a lakóknak, mely mindennapi életüket bensőségesebbé teheti. A gyermekek preventív, fejlesztő foglalkozásai során ismeretterjesztésre, egészséges életmódra nevelésre, szocializációs problémák feltárására, azok kezelésére nyílt lehetőség. Szociálpedagógusaik minden héten foglalkozásokat tartanak (filmklub, kézműves foglalkozás, stb.), amit a gyerekek nagy örömmel, óriási érdeklődés mellett igénybe is vesznek. Hangsúlyt fektetnek a gyermekek egyéni képességeire, a tehetséggondozásukra, szem előtt tartva életkori heterogenitásukat. A szociálpedagógus és az ügyeleti munkát ellátó szakgondozóik szükség esetén segítik a gyerekek iskolai felkészülését, korrepetálást vállalnak. Ezen tevékenységüket ősszel 2 önkéntes is segítette. Július és augusztus hónapban a IX. és X. emeleti intézménnyel együttműködve 2 alkalommal egy- egy napos kirándulást szerveztek Pálházára és a Víg- kend majorba az intézményben lakó családok számára, a programon 3, illetve 6 család vett részt. A gyerekek és szülők többségének ez az egyetlen lehetősége arra, hogy a városon kívüli tájakat is felfedezhessék. Az intézmény tavasszal a Vojtina Bábszínháztól adomány jegyeket kapott 2 bábelőadásra és 2 interaktív foglalkozásra, illetve december 15-én a betlehemes játékra, melyre meghívták a IX. és X. emeleti intézmények óvodás- és kisiskoláskorú gyermekeit is. Eredményes az együttműködésük a foglalkoztatás-szervezővel, aki heti rendszerességgel tájékoztatást ad a városban lévő munkalehetőségekről. Sajnos a felkínált lehetőségek a munka-alkalmassági vizsgálatok sikertelensége miatt meghiúsultak. Folyamatos telefonálási lehetőséget biztosítanak a kliensek számára, hogy a munkahelykeresésüket megkönnyítsék, illetve szükség esetén az internet használat is rendelkezésükre áll. Pszichológusuk minden családdal találkozik a beköltözést követően, majd a probléma jellegéből adódóan lehetőség van egyéni-, pár, vagy családterápiára. 2006. júniusa óta működik az intézmény folyosóján a kamerarendszer, mely jelentős segítséget nyújt a rend fenntartásában, az atrocitások megelőzésében. A lakók az első napok feszélyezettségét követően mára már megszokták a jelenlétét. A gyermekvédelmi törvény módosítása folyamatban van. Az országban működő több családok átmeneti otthonában felmerült a gondolat, hogy a változtatások között kellene lennie a lakásprogramoknak vagy kiléptető rendszereknek, hiszen ez munkájuknak olyan „kiegészítő” eleme, ami a már működő rendszerek bizonyossága szerint valóban növeli a kigondozás hatékonyságát. „Fészek” Családok Átmeneti Otthona (Debrecen, Derék u. 22. X. emelet) A Családok Átmeneti Otthona 2002. január 1-től működik folyamatos munkarendben bentlakásos intézményként, amely alapellátás keretében a gyermek és szülője számára nyújt átmeneti gondozást. Funkcióját az intézmény maximálisan próbálja ellátni. Férőhely kihasználtságuk minden nap 40 fő feletti. Jelenleg az intézményben 10 család, 46 fő részesül átmeneti gondozásban. 2007ben az otthon kihasználtsága 100%-on felüli volt. 2007. évben a jelentkezők számában csökkenés mutatkozott. Nehézséget okoz a 2-3 fős családok tömeges megjelenése, mert az intézményi létszám napi kihasználtságának megtartása miatt kérelmük sok esetben várólistára kerül, de az esélyük a bekerülésre szinte semmi. A napi létszám fenntartása miatt minimum 4-5 fős családokat tudnak felvenni. Az ellátottak többsége nagycsaládos. A bentlakók munkához való viszonyára jellemző, hogy egy részük próbál munkahelyet keresni, de több esetben előfordul a passzív munkakereső, aki a foglalkoztatás szervezőjük által felajánlott munkalehetőséget visszautasítja. Az alacsony iskolai végzettség gátló tényező, ezért ügyfeleik rosszul fizetett, bizonytalan időtartamra szóló közmunka programokban, 2007.évi gyermekjóléti, gyermekvédelmi feladatok értékelése-melléklet 46. oldal, összesen: 67

46

idénymunkában találnak megoldást. Sokan a fekete gazdaság áldozataivá válnak. Kevés család állja meg önállóan és folyamatosan helyét a munkaerőpiacon. 2007-ben a Családok Átmeneti Otthonából kiköltözöttek közül 1 család saját lakásba, 1 család egy másik Családok Átmeneti Otthonába, de a többség (8 család) nagy nehézségek árán albérletbe költözött. Egy-egy fővel pedig házirend megszegése, illetve 1 fővel a házasság felbontása miatt szűnt meg az ellátási szerződés. A 2007-es évről elmondható, hogy szakmai szempontból igen sokszínű volt és meglehetősen nehéz feladatok elé állította a dolgozókat. Az intézményben mindennemű társadalmi és szociális változás azonnal észrevehető és begyűrűzik a mindennapokba. A hátrányos helyzetű családok, az előző évekhez képest halmozottabb és összetettebb problémákkal keresték fel az intézményt, sok esetben hiányos támogató háttérrel (természetes és intézményi támogató rendszer) érkeztek. Elsősorban szívességi lakáshasználók jelentkeztek, mert a többgenerációs együttélés családi konfliktusokhoz vezet. A második leggyakrabban említhető ok a gazdasági nehézség és a rossz lakhatási körülmények (nincs fűtés, víz, villany), de bántalmazott anyák is keresnek intézményi védettséget. A klienskör iskolai végzettsége, szocializációs fejlettsége, esetleg etnikai hovatartozása megnehezíti a munkaerőpiaci elhelyezkedést is. Elmondható, hogy munkabérből származó jövedelemmel nagyon kevés család rendelkezik. Lakóik munkaerő-piaci helyzetét alacsony iskolai végzettségük befolyásolja, többségében a 8 általános iskola, és a befejezett szakmunkás képzés jellemző. Egy fő érettségizett, és néhányuk általános iskolai végzettséggel sem rendelkezik. A gyermekfoglalkozások gerincét a heti rendszerességgel tartott játszóházi és tornaszobai alkalmak adják, melyek felépítése kötődik az évszakokhoz és az aktuális ünnepekhez. A foglalkozás célja a szabadidő hasznos eltöltése mellett, képességfejlesztés, ismeretek bővítése, közösségfejlesztés és mozgásigények kielégítése. A nyári táboroztatást egy önkormányzati pályázat útján szerették volna megvalósítani, a gyermekek részére. Sajnos a pályázaton nem nyertek, ezért egynapos kirándulásokra invitálták a családokat. A kirándulásokon a Vígkend Majorba és a Zemplén-hegységben Pálházára látogattak el. A 2007-es évben bevezették az internetet a játszószobában. Az ellátottak heti rendszerességgel használhatták. 2007. április 1-jétől pályázaton nyert támogatással berendeztek egy tornaszobát, kondicionáló gépekkel. A gyerekek-felnőttek egyaránt használhatták mozgásigényük kielégítése érdekében. A legfontosabb feladatuk a családok továbblépési lehetőségeinek bővítése. Ez a kiléptető lakásprogram kidolgozásával és realizálásával történhetne meg. A jövőben adománygyűjtő akciót szeretnének indítani a játszószoba játékkészletének fejlesztésére. Ehhez felveszik a kapcsolatot a városban működő nagy áruházakkal. Szeretnék családjaik életébe beépíteni azokat a lehetőségeket, amelyekkel megtanulhatnák testi-lelki egészségük megtartását, javítását. Cél, hogy rekreálódhassanak a mindennapos gondjaik terhei alól; további cél, hogy az anyagi problémák okozta feszültségek, nehézségek ne legyenek romboló hatással az élet egyéb területeire. Az eredményes munka elősegítése, a kiégés elkerülése érdekében a dolgozók egymás közötti kapcsolatát, jó viszonyát, a munkahelyi pozitív légkört tovább kívánják fejleszteni. A felmerülő feladatokat és problémákat egymást segítve, építő jelleggel, teamban próbálják továbbra is megoldani.


47

d.) Helyettes szülő /DMJV Gyermekvédelmi Intézménye működteti/ 2007-ben nem történt gyermek kihelyezése a rendelkezésre álló helyettes szülőhöz. A helyettes szülői ellátás országosan nehézkesen működik, aminek több oka van. Egyrészt az, hogy a gyermekek átmeneti gondozása 24 órás szolgálatot, állandó készenlétet igényel, a mellérendelt juttatás azonban méltánytalanul alacsony. A feladat iránt érdeklődő asszonyok rendszerint munkanélküliek, és valójában munkalehetőséget keresnek. A helyettes szülői ellátás viszont a nyugdíj szempontjából nem számít jogszerző időnek. A másik oka az, hogy azokban a szülőkben, akik gyermekük átmeneti gondozását kérik, különböző félelmek élnek a helyettes szülői ellátással kapcsolatban. Úgy gondolják, hogy a helyettes szülőtől nehezebb „visszakapniuk” gyermeküket, vagy hogy olyan erős érzelmi kötődés alakulhat ki a gyermek és a helyettes szülő között, ami a későbbiekben ellehetetleníti a szülő-gyermek kapcsolatot. A szolgáltatás működőképességének megteremtéséhez a rendszer átalakítása szükséges vagy oly módon, hogy nevelőszülői ellátáshoz kapcsolódjon a szolgáltatás, vagy a helyettes szülői munkaviszony megteremtését kellene megoldani. 3/5. A gyermekvédelmi szakellátás a.) DMJV Gyermekvédelmi Intézménye A gyermekotthoni ellátás az előző évekhez hasonlóan 3 lakásotthonban zajlik. Az engedélyezett férőhelyek száma 28 fő. 2007-ben 36 gyermek ellátásáról gondoskodott az intézmény. Bekerülés szerinti megoszlás: Családjából Átmeneti gondozásból a Gyermekvédelmi Intézmény Gyermekek Átmeneti Otthonából Más intézményből Visszatért, ismét utógondozói ellátást kapott Kikerülés szerinti megoszlás: Családjába tért vissza Családba fogadása Utógondozói ellátása megszűnt

1 fő 5 fő 2 fő 1 fő

5 fő 1 fő 2 fő

Az éves átlaglétszám: 28 fő A férőhelyek kihasználtsága 100 % volt (2006-ban 96 %).


48

2007. év végén az ellátás típusa szerinti megoszlás az alábbiak szerint alakult:

átmeneti nevelésbe vett 10

tartós nevelésbe vett ideiglenes hatállyal elhelyezett

16 1

utógondozói ellátásban részesülő

1

Szükséglet szerint: különleges szükségletű gyermek 4 fő speciális szükségletű gyermek 2 fő 2007-ben az éves gondozási napok száma 10.260 nap (440 nappal több mint 2006-ban), ebből az utógondozói ellátás gondozási napja: 3780 nap (622 nappal több mint 2006-ban). Kiskorúak gondozási napja 6480 nap (182 nappal kevesebb mint 2006-ban). A számok tükrében megfigyelhető, hogy a gondozott gyermekek felnőnek, egyre többen töltik be a 18. életévüket és kérnek utógondozói ellátást. Az ellátottak kor szerinti megoszlása:

10 18 év feletti 17

13-18 év közötti 10 éves

1

A lakásotthonokban elhelyezett fiatalok a serdülés előtti és alatti korosztályt képviselik, valamint a fiatal felnőttekét, amely befolyásolja a feladatokat is. Szakellátásban töltött idejük alakulása: ideiglenes hatállyal elhelyezett ideje 18 nap 1 év vagy annál kevesebb (fél év) 1 évnél több-5 évnél kevesebb 5 évnél több-10 évnél kevesebb 10 évnél több

1 fő 7 fő 12 fő 7 fő 1 fő

A gyermekek szakellátásba kerülésének okai főleg az anyagi-megélhetési gondok, a lakhatási problémák, a gyermek viselkedési problémái (ami miatt szembe kerül környezetével, családjával), a család széthullása, működési zavarai. Ezek az okok általában halmozottan jelentkeznek. A gyermekek és a fiatal felnőttek nevelésében, gondozásában igen fontos szerepet játszanak életkori sajátosságaik, illetve személyiség-állapotuk. Az intézmény dolgozói különös gondot 2007.évi gyermekjóléti, gyermekvédelmi feladatok értékelése-melléklet 49. oldal, összesen: 67

49

fordítanak az egyéni gondozási-nevelési tervek alapos kidolgozására, illetve az azokban foglaltak megvalósítására. Miközben a − javarészt − serdülő korú gyermekekkel nem egyszerű az együttműködés, az elfogadó, a gyermek mellett kitartó felnőtti viszonyulás eredményes. A gondozottak fejlődése megfelel életkoruknak, és élethelyzetüknek, viselkedés-kulturájuk pedig a társadalmi normáknak. Az ellátottak iskolai teljesítménye − az iskolaválasztás, illetve a pályaválasztás gondos előkészítése következtében − nagy átlagban megfelel képességeiknek, illetve érdeklődésüknek. A hullámzó teljesítmény, az alulmotiváltság szoros összefüggésben áll lelkiállapotukkal, élettörténetükkel. Az ünnepek közös előkészítése, méltó lebonyolítása, valamennyi gyermek és fiatal személyes születés- és névnapja, szalagtűzője és ballagása, a kirándulások és egyéb kulturális programok teszik teljessé a mindennapokat. Nagy élményt jelentett 2007-ben a Leonardo Da Vinci kiállítás megtekintése, az üdülés Kiskundorozsmán, Balatonalmádiban, és Görögországban, a kirándulások a Zemplémbe, Bánkra, Vekeri tóhoz, Hajdúszoboszlóra. A közös élmények, programok hatására dolgozói team-ek állandóak, elenyésző a lakásotthonok dolgozóit. Az állandóság, előtt tartó nevelő munka segíti az átélt kibontakoztatását.

a lakásotthonok közösségei összekovácsolódtak, a fluktuáció. A gyermekek jól ismerik egymást, és a a biztonság érzése, az egyéni szükségleteket szem traumák feldolgozását, személyiségük, tehetségük

Nehézséget jelentett 2007-ben is, hogy egyre több alkalommal kerül lakásotthonba elhelyezésre olyan gyermek, akinek a személyiség-állapota más típusú − speciális vagy különleges − ellátást igényelne (pld. antiszociális viselkedése vagy középsúlyos értelmi fogyatékossága miatt). A férőhelyek szűkössége miatt ezek a kényszermegoldások nem szolgálják az adott gyermek érdekét, miután az intézmény nem tudja számukra biztosítani a megfelelő szolgáltatást, de viselkedésükkel a lakásotthonokban élő többi gyermeket is veszélyeztetik. b.) DMJV Reménysugár Otthona Az intézmény változatlanul gyermekjóléti alapellátást és gyermekvédelmi szakellátást is végez. Az engedélyezett férőhelyszáma 160 fő. A Családok Átmeneti Otthonával (26 fő engedélyezett létszám) és a különleges ellátást is nyújtó gyermekotthonnal (40 fő engedélyezett létszám) együttvéve 10 telephelyen működik az intézmény. A gyermekotthoni ellátást nyújtó lakásotthonok az alábbi helyeken és engedélyezett férőhelyszámmal működnek: ▪ 1.sz gyermekotthon: – Debrecen, Ladik u. 1/A. sz. 12 fő – Debrecen, Ladik u. 1/B. sz. 12 fő – Debrecen, Paprika u. 3. sz. 12 fő – Debrecen Sőrés u. 21. sz. 12 fő ▪ 2.sz gyermekotthon: - Debrecen-Nagymacs, Arató u. 39. sz. 12 fő - Debrecen-Nagymacs, Arató u. 59. sz. 11 fő - Debrecen, Csongrád u. 14. sz. 12 fő 2007.évi gyermekjóléti, gyermekvédelmi feladatok értékelése-melléklet 50. oldal, összesen: 67

50

-

Debrecen, Csongrád u. 16. sz.

Összesen:

11 fő 94 fő

A székhelyen (Debrecen, Ibolya u. 22. sz.) működő különleges ellátást is nyújtó gyermekotthon sajátossága változatlanul a fluktuáció, ez egyrészről pozitív, hiszen sok gyermek került vissza családias környezetbe (saját családba, nevelőszülőhöz), másrészről viszont kedvezőtlenül hat a csoportdinamikára, megnehezíti a nevelési folyamatot. A gyermekek 1/3-a súlyosan, illetve halmozottan sérült. Ez nagy leterheltséget jelent a gondozók számára mind fizikálisan, mint mentálisan, illetve időt és figyelmet von el az ép gyermekektől. 7 gyermek volt várólistán a DMJV Fogyatékosokat Ellátó Intézményében. Az elmúlt évben a gyermekotthon éves kihasználtsága 99,6 %-os volt. Az év közben érkezők száma 22 fő, míg az év közben távozók száma 24 fő volt. Az éves gondozási napok száma összesen 14.553 volt. A különleges megoszlása: ▪ ▪ ▪ ▪

ellátást is nyújtó gyermekotthonban ellátott 36 gyermek életkor szerinti 1 év alatti 5 fő 1-2 év közötti 20 fő 3-5 éves 9 fő 6-11 éves 2 fő

2007-ben 12 speciális problémákkal küzdő gyermeket gondoztak a gyermekotthonban, amelyek közül 2 gyermek súlyos értelmi sérült,10 gyermek halmozottan sérült volt. A lakásotthonokban a férőhelyek éves kihasználtsága 99,7 %-os volt 2007-ben. Az éves gondozási napok száma összesen 34.211 volt. - Év közben érkezők: 22 fő - Év közben távozók: 21 fő A gondozott gyermekösszetétel sajátossága az egyre magasabb életkor: ▪ 1 év alatti 1 fő ▪ 1-2 év közötti 3 fő ▪ 3-5 éves 2 fő ▪ 6-11 éves 32 fő ▪ 12-17 éves 53 fő ▪ Utógondozói ellátott 18-23 éves 3 fő Összes gondozott 94 fő A lakásotthonokban 24 speciális problémákkal küzdő gyermeket gondoznak: 18 enyhe fokban értelmi sérült, 2 középsúlyos értelmi sérült, 1 hallássérült, valamint 3 látássérült. Előtérbe kerültek a serdülőkorral összefüggő problémák (viselkedési problémák, dohányzás, tanulási nehézségek, stb.). Új feladat elé állította a gyerekeket gondozókat ezen problémák megoldása, más konfliktuskezelési módozatokat kell alkalmazniuk. A lakásotthoni házmegbeszélések állandó témáját képezi a különféle szituációk minél gördülékenyebb megoldásának, kezelésének megbeszélése. Sokat foglalkoznak a bűnmegelőzéssel kapcsolatos kérdésekkel. Kapcsolatot alakítottak ki és tartanak az ICSSZEM Debreceni Javítóintézetével, a Városi Rendőrséggel és a Pártfogó Felügyelői Szolgálattal. A Javítóintézetbe 2007-ben egy alkalommal vitték el a nagyobb gyermekeket, hogy megtapasztalják, szembesüljenek azzal, hogy a bűnelkövetésnek bizony 2007.évi gyermekjóléti, gyermekvédelmi feladatok értékelése-melléklet 51. oldal, összesen: 67

51

gyermekként is következményei vannak. A Rendőrség ifjúságvédelmi felelőse és a Pártfogó Felügyelői Szolgálat szakemberei tájékoztató előadást tartottak a gyermekeknek munkájukról, gyakorlati példákkal megtűzdelve. Pszichológusaik a gyerekeknek tartott tréning keretén belül foglalkoznak az antiszociális életmód témakörével. Elsősorban a droghasználatra, az alkoholizmusra, a prostitúcióra fektették a hangsúlyt, mivel ezek is vezethetnek bűnelkövető életmódhoz. Fontosnak tartják a prevenciót, a minél szélesebb körű tájékoztatást a gyerekek körében. A tájékoztató előadást, információnyújtást filmvetítéssel, szituációs játékokkal színesítették. Folyamatosan biztosítják a dolgozók számára a részvételt saját továbbképzéseiken, illetve akkreditált továbbképzéseken. 2007. év során 41 dolgozó vett részt akkreditált képzéseken, konferenciákon, 16 fő teljesítette továbbképzési kötelezettségét. Az intézményben nevelkedő gyermekek életkorát tekintve az elkövetkezendő években nagyon hasznos lenne egy kiléptető ház létrehozása és működtetése. A kiléptető ház utógondozói ellátott fiatal felnőttek ellátási helyeként funkcionálna, ahol már nem kell biztosítani az állandó felnőtt felügyeletet, és a házirend is rugalmasan alkalmazkodna életkorukhoz, így segítve elő önálló felnőtté válásukat. Tapasztalataik szerint a jelenlegi gyakorlat, miszerint az utógondozói ellátott ugyanolyan ellátást kap mindenben, mint gyermektársai – hiszen nincsenek meg a feltételek ahhoz, hogy a valós önállóság irányába terelgessék őket – nem teszi alkalmassá őket arra, hogy az ellátás megszűnését követően ténylegesen megállják a helyüket az önálló ügyintézés, háztartásvezetés stb. területén. Kiléptető házként tökéletesen működne akár egy lakótelepi nagyobb belterületű és jó beosztású lakás is, mely a székhelyük közelében lenne a könnyebb és gyors ellenőrizhetőség érdekében. A DMJV Reménysugár Otthona szakellátásából 47 gyermek távozott az elmúlt évben: 4 3

Saját családjába Örökbefogadó szülőkhöz Nevelőszülőkhöz Más intézménybe Utógondozói ellátásba került Nagykorúvá vált

3 18

13

6

c.) DMJV Fogyatékosokat Ellátó Intézménye A beszámolási időszak elején a szociális intézmény Debrecen Megyei Jogú Város Kiskorú Fogyatékosok Otthona és Nappali Intézménye elnevezéssel működött. 2007. február 1-től a Közgyűlés a 282/2006. (XII.14) Ö.h.-val döntött arról, hogy fogyatékos személyek otthonaként, fogyatékosok nappali intézményeként (kiskorú, nagykorú), lakóotthonként és fogyatékos személyek gondozóházaként működik. A működési engedély alapján 2007. évben is elláttak 180 főt, melyből 12 fő lakóotthoni ellátott,168 főt bentlakásos ellátási formában gondoztak.


52

Kimutatás DMJV Fogyatékosokat Ellátó Intézményében gondozott fogyatékos gyermekekről 2007. évben

Fogyatékosság Érzékszervi Testi fogyatékos Értelmi fogyatékos Halmozottan sérült Összes ellátott

Létszám (fő) Nappali ellátott

Bentlakásos ellátott

Böszörményi út 148.sz.

Ibolya utca 24.sz.

5 39 71 43 71

2 2 13 10 13

2 10 16 12 16

Az intézményben gondozott gyermekek életkor szerinti megoszlása: o 3-6 éves: 7 fő o 7-13 éves: 25 fő o 14-18 éves: 29 fő Az intézmény működési engedélye és alapító okirata alapján fő tevékenységi körük a szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban Szt.) 66. §-ában meghatározott szakosított szociális ellátási formák közül a fogyatékos személyek ápológondozó otthoni ellátása. Ellátási területük a bentlakásos ellátási formában Hajdú-Bihar megye, míg az alapszolgáltatás körében nyújtott nappali ellátás esetében Debrecen város. A fogyatékosokat ellátó intézmény az Szt. és a végrehajtására kiadott rendeletek alapján működik. Mivel Hajdú-Bihar megyében nincs állami, vagy önkormányzati fenntartású Gyvt. hatálya alá tartozó speciális gyermekotthon, ezért a halmozottan sérült gyermekek ellátását szociális intézményben látják el. A bentlakásos ellátási formában beutalásra jogosult a fenntartó DMJV Önkormányzat Közgyűlésének Szociális Bizottsága, valamint az Szt. 94.§ (1) bekezdés d) pontja alapján az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek esetében annak lakóhelye szerinti illetékes gyámhivatal. Az intézmény e feladataiból adódóan különbözik Debrecen város bármelyik szociális, egészségügyi vagy oktatási intézményétől. Az intézmény működését, szakmai feladatait a fenntartó által jóváhagyott szakmai program határozza meg. Az elmúlt évben 27 fő átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek ellátásáról gondoskodtak. Ügyeik intézése céljából rendszeres kapcsolatot tartottak és folyamatosan tartanak a HajdúBihar Megyei Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálattal (továbbiakban: TGySz) és az alkalmazásukban lévő hivatásos gyámokkal. A TGySz által foglalkoztatott gyámok közül az intézmény egy gyámmal áll kapcsolatban, akivel jó munkakapcsolat alakult ki. Az elmúlt évben több alkalommal vettek részt a TGySz-nél tartott elhelyezési tárgyaláson. A családról, testvérektől, az ellátásukba került gyermekről kapott információt egyeztették, és az Szt. szerinti gondozási lapokra rögzítették. Az ellátottak ügyeinek intézésébe bevonják a hivatásos gyámot, illetve akinek szülője, vagy nevelő szülője van, őt a gyermekkel kapcsolatos ügyek intézésébe. A gyermekek fejlődésének értékelésekor tájékoztatót küldenek a törvényes képviselőnek, minden információt rendelkezésre bocsátanak, és megbeszélik azokat, amelyek a gyermekek állapotával, gondozási helyével, vagyoni ügyével kapcsolatosak. 2007. december 31-én 27 fő volt a gyermekvédelmi intézkedés keretében intézményükben elhelyezett kiskorúak száma. Az előző évben elhelyezésre került kilenc főből három gyermeket DMJV Reménysugár Otthonából vettek át. 2007. december 31-én 109 fő volt nagykorú (a fent említett 27 főből 1 fő vált nagykorúvá). 2007.évi gyermekjóléti, gyermekvédelmi feladatok értékelése-melléklet 53. oldal, összesen: 67

53

Nappali ellátást nyújtó részlegükben családból érkező gyermekek gondozását, fejlesztését látják el. A halmozottan sérült gyermeket nevelő családok közül - hasonlóan a gyermeket nevelő családokhoz – vannak, akik nehéz szociális körülmények között élnek, de a nappali ellátási részlegben ellátottak közül gyermekvédelmi intézkedéssel a Debrecen Városi Gyámhivatalnak az elmúlt évben nem kellett intézkednie, és gyermeket átmeneti nevelésbe helyeznie. Az intézményfejlesztési koncepciót illetően a 2010-es tanévtől kezdődően a fejlesztő iskolai oktatás bevezetését tervezik. Jelenleg a fejlesztési területen dolgozó kollégák az oktatásinevelési irányelveket, tantervet és tanmeneteket dolgozzák ki. A fejlesztő iskolai oktatás heti 20 órában történik majd a jelenlegi heti 3-5 órával szemben. Ez vonatkozik minden tanköteles korú, képzési kötelezettségét teljesítő ellátottra. 4. Jegyzői hatáskörben tett gyámhatósági intézkedések A gyámhatóság a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben, illetve a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletben meghatározott keretek között látja el tevékenységét, Debrecen város közigazgatási területén. A gyámhatóság ügyiratforgalma 2007. január 1. – 2007. december 31. között 5.825 iktatott ügyirat volt, melyből alapszámon 2.257 és alszámon 3.568 ügyirat érkezett. A gyámhatóság ügyintézőinek száma 2007. évben is 4 fő volt. A gyámhatóság által 2007. évben hozott határozatok, végzések száma 1.575, melyből csak 4 határozat ellen érkezett fellebbezés. Az Észak-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala, mint felettes szerv a hatóság döntését mind a 4 esetben helybenhagyta. A meghozott határozatok, végzések számát tekintve a megtámadott döntések száma minimális, ami a gyámhatósági munka minőségének egyenletes, jó színvonalát mutatja. A gyermek családi jogállásának rendezése Az anyakönyvvezető az apa adatai nélkül anyakönyvezett gyermek születéséről értesíti a gyámhatóságot a gyermek családi jogállásának rendezése érdekében. A gyámhatóság tájékoztatja az anyát az apai elismerő nyilatkozat felvételének lehetőségéről, illetve a szülők kérelmére a gyermek születése után vagy azt megelőzően is sor kerülhet teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat felvételére. A gyámhatóság a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot jegyzőkönyvbe foglalja és megküldi az anyakönyvvezető részére. Amennyiben a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat felvételére 30 napon belül nem kerül sor, úgy a gyermek családi jogállásának rendezése érdekében az eljárást az illetékes gyámhivatal hivatalból folytatja le. 2007. évben az apa adatai nélkül anyakönyvezett kiskorúak száma 124 volt, melyből a gyámhatóság által felvett teljes hatályú apai elismerő nyilatkozattal rendezettek száma 59. A 2006. december 31-én nyilvántartott veszélyeztetett kiskorúak száma 4.616 volt, míg 2007. december 31-én ez az adat 4.497. A legjellemzőbb veszélyeztetési okok a környezeti, magatartási és anyagi okok, melyekhez leggyakrabban az alkoholizmus, a lakáskörülmények, illetve a testi, lelki elhanyagolás is társulnak veszélyeztető tényezőként. A családok száma, amelyekben a veszélyeztetett kiskorúak élnek 922.


54

Védelembe vétel Ha a szülő vagy más törvényes képviselő a gyermek veszélyeztetettségét az alapellátások önkéntes igénybevételével megszüntetni nem tudja, vagy nem akarja, de alaposan feltételezhető, hogy segítséggel a gyermek fejlődése a családi környezetben mégis biztosítható, a gyámhatóság intézkedik a gyermek védelembe vétele ügyében. A gyámhatóság a gyermekjóléti szolgálat javaslatának figyelembe vételével, tárgyalás tartását követően dönt a védelembe vétel elrendeléséről. A védelembe vételek számának alakulását az alábbi táblázat tartalmazza: 2003. December 31-én nyilvántartott, védelembe vett kiskorúak száma: Környezeti okból Szülőnek felróható magatartási okból Gyermeknek felróható magatartási okból Családok száma, amelyben a védelembe vett kiskorúak élnek: Tárgyévben nyilvántartásba vett, védelembe vett kiskorúak száma: A már védelembe vett kiskorúak védelembe vételének megszűnése:

2004.

2005.

2006.

2007.

222 24 154 44

155 27 94 34

207 37 109 61

160 27 61 41

136 14 80 44

117

99

137

99

77

138

107

155

92

86

60

65

76

90

111

A védelembe vett kiskorúak száma hasonló az előző évihez, 2007. évben 86, míg 2006. évben 92 kiskorú védelembe vételére került sor. A védelembe vett kiskorúak 77 családból kerültek ki, melyből 75 családot már a védelembe vétel elrendelése előtt is gondozott a gyermekjóléti szolgálat. A védelembe vétel okai közül változatlanul a szülőnek felróható magatartási okokat lehet kiemelni. A kiskorú védelembe vételét a gyámhatóság évente felülvizsgálja és amennyiben a kiskorú veszélyeztetése továbbra is fennáll, a védelembe vétel további fenntartásáról határozattal dönt. A védelembe vételt meg kell szüntetni, ha - a gyermek családban történő nevelkedése védelembe vétel nélkül is biztosítható - a gyermekvédelmi gondoskodás más formájáról döntött a gyámhivatal - a fiatalkorú pártfogó felügyeletét rendelték el - a fiatalkorú szabadságvesztését vagy javítóintézeti nevelését tölti. 2007. évben 111 kiskorú esetében került sor a védelembe vétel megszüntetésére. Ideiglenes hatályú elhelyezés A gyermek családjából történő kiemelésére csak a legvégső esetben kerülhet sor, hiszen a gyermeknek joga van a családjában történő nevelkedéséhez. Amennyiben azonban a gyermek felügyelet nélkül marad, vagy testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését családi környezete vagy önmaga súlyosan veszélyezteti és emiatt azonnali elhelyezése szükséges, a gyámhatóság a gyermeket ideiglenesen elhelyezi - a nevelésre alkalmas, azt vállaló különélő szülőnél, más hozzátartozónál, illetve személynél, vagy ha erre nincs lehetőség - nevelőszülőnél, vagy gyermekotthonban. Az ideiglenes hatályú elhelyezést megalapozó súlyos veszélyeztetettségnek minősül a gyermek olyan bántalmazása, elhanyagolása, amely életét közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődésében jelentős és helyrehozhatatlan károsodást okozhat. Az ideiglenes hatályú elhelyezést az illetékes gyámhivatal az elrendelését követő 30 napon belül felülvizsgálja. 2007.évi gyermekjóléti, gyermekvédelmi feladatok értékelése-melléklet 55. oldal, összesen: 67

55

2007. évben a gyámhatóság által elrendelt ideiglenes hatályú elhelyezések száma 23 volt, mely 38 kiskorút érintett. Az ideiglenes hatállyal elhelyezett kiskorúak közül 1 gyermek külön élő másik szülőnél, 14 gyermek nevelőszülőnél, 23 gyermek gyermekotthonban történő elhelyezéséről döntött a gyámhatóság. A gyámhatósági ügyekkel foglalkozó kollégák és a gyermekjóléti központ munkája annál eredményesebb, minél kevesebb a hatósági gyermekvédelmi intézkedés elrendelése. Ez ugyanis azt jelenti, hogy a gyámhatósági eljárás során tartott tárgyalás és az alapellátás keretei között végzett családgondozói munka eredményeképpen nincs szükség a védelembe vétel elrendelésére vagy más hatósági gyermekvédelmi intézkedés alkalmazására. A település jegyzője – mint elsőfokú gyámhatóság – eseti és ügygondnok kirendelése iránt intézkedik az előtte folyó eljárásokban (leggyakrabban az Okmányosztály, a Műszaki Osztály és az Adóügyi Osztály kérelmére), vagy ha eziránt államigazgatási szerv (leggyakrabban az APEH) vagy személy megkeresi. A gyámhatóság természetes személy ügyfél részére, ha ismeretlen helyen tartózkodik, vagy nem tud ügyében eljárni és nincs törvényes képviselője ügygondnokot rendel ki. Eseti gondnok kirendelése leggyakrabban kiskorú képviseletét érinti, olyan rendőrségi ügyekben, amelyekben a törvényes képviselet nem biztosított, mivel a szülő (gyámszülő) ellenérdekű fél. A gyámhatóság a kirendelt eseti vagy ügygondnokot tevékenységének elvégzését követően felmenti és megállapítja a munkadíját. Eseti- és ügygondnok kirendelésére, felmentésére 2007. évben 1239 esetben került sor. A gyámhivatal, az ügyészség és a bíróság megkeresésére a gyámhatóság helyszíni szemlét tart, amely során az ügyre (átmeneti nevelés felülvizsgálata, gondozási díj megállapítása, gyermekelhelyezés, kapcsolattartás, gyermektartásdíj megállapítása, stb.) vonatkozó lényeges nyilatkozatokat, megállapításokat jegyzőkönyvben (környezettanulmány) rögzíti. A 2007. évben elvégzett környezettanulmányok száma 389. 5. A gyámhivatal tevékenységének értékelése A gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII.23.) Korm. rendeletben meghatározott feladat és hatáskörét a Debrecen Városi Gyámhivatal 2007-ben Debrecen és Hajdúsámson településekre kiterjedően látta el, mely a lakosság számát tekintve 221.426 fő. 2007. január 1-től 2007. december 31-ig 22.503 volt a gyámhivatal ügyiratforgalma. Ebből alapszámmal 4.477, alszámmal 18.026 ügyirat érkezett. A hozott határozatok száma 5.346, a fellebbezések szám 34 volt, amelyből 18 esetben a felettes szerv a határozatot helybenhagyta, 3 esetben megváltoztatta és 3 esetben pedig új eljárásra utasította a gyámhivatalt. 10 esetben pedig saját hatáskörben módosították, vagy visszavonták a határozatukat. Az elmúlt évihez képest az érkezések száma nem változott. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban Ket.) 33. § (2) bekezdése értelmében: „Kiskorú ügyfél esetében, továbbá ha életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet elhárítása indokolja, vagy ha a közbiztonság érdekében egyébként szükséges, az érdemi határozatot soron kívül kell meghozni”. A gondnokság alá helyezési feladatok kivételével valamennyi gyámhivatali ügyet érinti a fenti rendelkezés. Az eljárási határidők ilyen mértékű csökkenése, az eddigiekben is túlterhelt, belső tartalékokkal már egyáltalán nem rendelkező szervezetet még inkább kedvezőtlenebb feltételek elé állítja mind az ügyintézés, mind a határidők betartása szempontjából.


56

Az egyes gyermekvédelmi és gyámügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 251/2006. (XII. 6.) Korm. rendeletben foglaltak 2007. január 1-től változást eredményeztek a feladatokat érintően elsősorban a kapcsolattartási, örökbefogadási területeken, valamint a „Gyermekeink védelmében” című adatlap rendszer alkalmazásában. Új feladatként írja elő a városi gyámhivatalok számára, hogy a XXII. adatlapot az átmeneti és tartós nevelt gyermekek nevelésbe vételének éves (3 év alatti kk. esetében féléves) felülvizsgálatakor ki kell tölteni. Az adatlap funkciója a felülvizsgálat dokumentálása. A kitöltött adatlapot a felülvizsgálatról hozott határozattal együtt meg kell küldeni a gyám, a gyermekjóléti szolgálat, a területi gyermekvédelmi szakszolgálat és a gondozási hely részére. Debrecenben a statisztikai adatok alapján 2007. december 31-én nyilvántartott átmeneti nevelt kiskorúak száma: 455, a tartós neveltek száma: 50. Tehát évente mintegy 500-510 kiskorú nevelésbe vételének felülvizsgálatát végzik el. Az adatlap töltése plusz terhet ró a munkatársakra. A városi gyámhivatal hatáskörében ellátott feladatok bemutatása − Örökbefogadás: 2007-ben engedélyezett örökbefogadások száma 16 volt, némi csökkenést mutat az előző évi örökbefogadások (20) számához képest. Évről-évre meglepetéssel tapasztalják, hogy alacsony a kezdeményezett és engedélyezett örökbefogadások száma. Ennek hátterében még mindig az ismerhető fel, hogy a leendő örökbefogadó szülők minél fiatalabb gyermeket szeretnének. Kivételként említhetők a külföldi állampolgárok által történő örökbefogadások, melyre a jogszabályban meghatározottak szerint csak akkor kerülhet sor, ha a gyermeknek Magyarországon történő örökbefogadását nem kezdeményezték, illetve az örökbefogadásra tett intézkedések nem vezettek eredményre. 2007-ben külföldi állampolgár számára jóváhagyott örökbefogadások száma 3 volt. Ez évben nem került sor örökbefogadás felbontására. Az örökbefogásra alkalmasnak nyilvánított szülők száma tárgyév végén 42 fő, amely a 2006-as év végi adatokhoz képest (54), kismértékű csökkenést mutat. 2007. január 1-től az alkalmasságot megállapító határozatnak tartalmaznia kell, hogy az örökbe fogadni szándékozó személy hány és milyen korú gyermek örökbefogadására alkalmas, valamint azt, hogy alkalmas-e testvérek, illetve egészségileg károsodott gyermek örökbefogadására. Mindezzel a jogalkotó célja egyértelműen az, hogy a lehető legpontosabban illeszkedjen a leendő örökbefogadó és a gyermek állapota, elvárása. 2007-ben is érvényesült az a tendencia, hogy azoknál az átmenti nevelt gyermekeknél, ahol fennáll az örökbe fogadhatóvá nyilvánításnak a jogszabályi lehetősége, az eljáró gyámhivataloknak következetesen alkalmazniuk kell az örökbe fogadhatóvá nyilvánítást, valamint a családból kiemelt gyermeket megillető helyettesítő gondozás során az örökbefogadást, amennyiben a gyermekek vér szerinti családjukban nem nevelkedhetnek. Ezt jól támasztja alá az a jogszabályi rendelkezés is, hogy három év alatti átmeneti nevelt gyermekeknél a kötelező felülvizsgálat időpontja félév. 2007. december 31-én az örökbe fogadhatónak nyilvánított kiskorúak száma 26 fő volt. − Családba fogadás: 2007-ben a családba fogadott gyermekek száma 139 volt. A tapasztalatok alapján a családba fogadás a családok számára a leginkább elfogadható jogintézmény akkor, ha a szülők a gyermeket nem tudják nevelni. Ebben az esetben ugyanis a gyermek a tágabb családban maradhat, nincs szükség nevelőszülőnél, gyermekintézményben történő elhelyezésére. A családba fogadás a szülőt átmenetileg akadályozó tényező megszűnéséig tart. A gyámhivatalok az évente ismétlődő felülvizsgálat során döntenek arról, hogy a vér szerinti családba való visszakerülés lehetséges-e. Ha azonban a gyermek érdeke azt kívánja, hogy helyzete hosszú távra egyéb módon rendeződjön, a gyámhivatal harmadik 2007.évi gyermekjóléti, gyermekvédelmi feladatok értékelése-melléklet 57. oldal, összesen: 67

57

személynél történő elhelyezés érdekében pert indít a bíróságon. 2007-ben ezen perindítások száma 10 volt, mely 12 gyermeket érintett. Statisztikai adatok alapján a családba fogadott gyermekek mellett további 160 gyámolt gyermek van a gyámhivatal nyilvántartásában. Az előző évekhez képest a gyámolt gyermekek száma kismértékű növekedést mutat. − Ideiglenes hatályú elhelyezések: 2006. évhez képest 2007-ben csökkenést mutat az ideiglenes hatályú elhelyezések száma. Az ideiglenes hatályú elhelyezést – a gyermek családjából történő kiemelését – a gyermek súlyos veszélyeztetése, és az azonnali intézkedés szükségessége alapozza meg. A Debrecen Városi Gyámhivatal az elmúlt évben 10 gyermek ideiglenes elhelyezéséről döntött, a rendőrség 3 gyermeket szállított be, illetve 2 gyermek esetében a bíróság intézkedett. Továbbá az illetékességi területhez tartozó településekről a jegyzői gyámhatóságok ideiglenes elhelyezései alapján a gyámhivatal 28 esetben döntött, mely 34 gyermeket érintett. A kiemelés jellemző indokai a szülők elhanyagoló nevelése, alkoholizmusa, nem megfelelő életvitele. Meg kell említeni a kiskorúak magatartási veszélyeztetését is, a csavargást, a bűncselekmények elkövetését, az iskolai mulasztást. Az ideiglenes hatályú elhelyezést követően a gyámhivatal feladata 30 napon belül dönteni a gyermek további sorsáról. 2007-ben 4 kiskorú esetében került sor az ideiglenes hatályú elhelyezés megszüntetésére és a vér szerinti családba történő visszahelyezésre, védelembe vételi eljárás, illetve gyermekjóléti alapellátás kezdeményezésével. Sajnos, sokkal inkább jellemző, hogy az ideiglenesen elhelyezett gyermekek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődése családjukban nem biztosított, így átmeneti nevelésbe kerülnek. 2007-ben 4 esetben indított a gyámhivatal eljárást kiskorú veszélyeztetése, illetve kiskorú elhelyezésének megváltoztatása miatt. − Átmeneti nevelésbe vétel: A gyámhivatal a gyermeket átmeneti nevelésbe veszi, ha a gyermek fejlődését a családi környezete veszélyezteti és veszélyeztetettségét az alapellátás keretében biztosított szolgáltatásokkal, valamint a védelembe vétellel nem lehet megszünteti, illetve attól eredmény nem várható, továbbá, ha a gyermek gondozása a családján belül nem biztosítható. A nyilvántartás alapján 2007. december 31-én az átmenti nevelésbe vettek száma 455 fő, mely csökkenést mutat az előző évi átmeneti nevelésbe vett kiskorúak (477 fő) számához képest. A gyámhivatal átmeneti nevelésbe vételt elrendelő döntéséhez kapcsolódik a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat, a gyermekotthon, a gyermekjóléti szolgálat célirányos szociális munkája. Az átmeneti nevelésbe vétel addig biztosítja az egyéni elhelyezési terv szerint a gyermek otthont nyújtó ellátását, míg a gyermek családja képessé válik a gyermek visszafogadására. A gyámhivatal az átmeneti nevelésbe vétel feltételeinek fennállását a szakemberek tájékoztatása alapján évente felülvizsgálja. A tájékoztatás kiterjed a szülő-gyermek kapcsolatára, az együttműködésre, a szülők életkörülményeinek alakulására, a gyermek beilleszkedésére, valamint a gyám tevékenységére. A korábbi években a speciális szükségletű nevelésbe vett gyermekek elhelyezése szinte megoldhatatlan nehézség elé állította a gyámhivatalokat. 2008. februárjában Berettyóújfaluban megkezdte működését a megyében egyetlen speciális gyermekotthon. Bár már 2007-ben is készültek előzetes szakértői vizsgálatok nevelésbe vett gyermekek speciális szükségleteiről, 2008-tól kézzelfogható eredményekre számítanak. 3 esetben indított a gyámhivatal átmeneti nevelésben lévő gyermek szülője ellen szülői felügyelet megszüntetése iránt keresetet a bíróságon (melyek eredményesen zárultak), tekintettel arra, hogy gyermekével egyáltalán nem tartott kapcsolatot a szülő több mint egy évig, illetve magatartásán, életvitelén, körülményein az átmeneti nevelés megszüntetése céljából nem változtatott. 2007.évi gyermekjóléti, gyermekvédelmi feladatok értékelése-melléklet 58. oldal, összesen: 67

58

− Tartós nevelésbe vétel: 2007. december 31-én a tartós nevelésbe vettek száma 50 fő volt. A tartós nevelésbe vétel oka 9 fő esetében a szülők halála, 17 fő esetében lemondó nyilatkozat, 24 fő esetében a szülői felügyeletet megszüntető jogerős bírói ítélet. − Utógondozói ellátás: Az átmeneti, vagy tartós nevelés megszűnését követően az utógondozói ellátás fontos elemét képezi a fiatal felnőtt életének. Ezt az ellátást akkor veheti igénybe, ha nappali tagozaton tanulmányokat folytat, vagy létfenntartását önállóan biztosítani nem tudja, illetve szociális bentlakásos intézménybe felvételét várja. A nevelésből kikerült fiatalok mögött nem áll támogató családi háttér, biztos anyagi alap. Számukra segítséget jelent az utógondozói ellátás igénybevétele. 2007-ben jellemzően a nappali tagozaton való tanulmányok folytatása, illetve a bentlakásos szociális otthoni férőhelyre történő várakozás az utógondozói ellátások jogcíme. Ebből következően ez az ellátás 24 (tanulmányok esetén 25) éves korukig eltarthat. 2007-ben az utógondozói ellátásban részesültek száma 21 fő volt, mely az előző évhez képest (23 fő) csak kis mértékű csökkenést mutat. − Utógondozás: Ugyancsak további segítséget jelent az utógondozás jogintézménye a nevelésből a vér szerinti családjába visszakerült gyermek és a család kapcsolatában, illetve a fiatal felnőtt részére az önálló életének megkezdésekor. Az átmeneti nevelés megszüntetését követően a családjukba visszahelyezett kiskorúaknál nagy figyelmet igényel az utógondozás, hogy elkerülhetővé váljon az ismételt szakellátásba történő visszakerülés. 2007-ben a statisztikai adataink alapján az elrendelt utógondozások száma 38 volt. − Kapcsolattartás: Mióta a gyámhatóságok – a bíróságok mellett – foglalkoznak a kapcsolattartás szabályozásával, illetve végrehajtásával, mindig is problémát jelentett a szembenálló felek egymással szembeni hajthatatlansága, ellenségeskedése. Az elmúlt években jogvédő szervek, a média, valamint a nemzetközi szabályok átvétele következtében sokat változott a szabályozás. Egyenes célként mutatkozik meg, hogy az eszköztelennek tartott hatóságok végre kapjanak olyan jogi lehetőségeket, amelyekkel ténylegesen kikényszeríthető, hogy a gyermekétől különélő szülő valóban élhessen jogaival. A gyámhivatali eljárás célja – nem más mint, hogy a gyermek érdekeit figyelembe véve – a különélő szülő részére biztosítsák a gyermekkel való megfelelő kapcsolatot. A gyermekjóléti szolgálat közreműködésének igénybe vétele, a mediáció, a védelembe vétel, a bírság, a gyermekelhelyezés megváltoztatása, illetve a büntetőfeljelentés jelenti az egyre szigorodó intézkedések sorát. A bíróság által szabályozott kapcsolattartási ügyekben az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 2 éven belül a gyámhivatal feladata a végrehajtás. 2007-ben 345 estben került sor végrehajtási intézkedésre. A gyámhivatal által tárgy évben szabályozott kapcsolattartási ügyek száma 216 volt. − A gyermek származásának megállapítása: A gyermek alapvető érdeke származásának megállapítása. Ennek érdekében a gyámhivatal intézkedik eseti gondnok kirendeléséről, aki pert kezdeményez apaság megállapítása, illetve apaság vélelmének megdöntése iránt. 2007-ben a gyámhivatalnál teljes hatályú apai elismerő nyilatkozattal rendeződött esetek száma 44, az apaság bírói megállapítására kezdeményezett perek száma 14 volt. Képzelt személy bejegyzésével történő családi jogállás rendezésére 17 esetben került sor. 2007.évi gyermekjóléti, gyermekvédelmi feladatok értékelése-melléklet 59. oldal, összesen: 67

59

Pénzbeli ellátások − A gyermektartásdíj állam általi megelőlegezése: A kiskorú gyermek tartásra való rászorultsága általában nyilvánvaló. Az érte fennálló nagyobb felelősséget fejezi ki az is, hogy a szülő saját szükséges tartásának rovására is köteles megosztani azt, ami közös eltartásukra rendelkezésre áll. A gyermeket gondozó szülő a tartást természetben, a különélő szülő elsősorban pénzben, gyermektartásdíjként szolgáltatja. A gyermektartásdíj állam általi megelőlegezését, mint szociálpolitikai jellegű támogatást a Gyvt. a gyámhivatal hatáskörébe utalta. 2007-ben a gyermektartásdíj állam általi megelőlegezésében részesültek száma 162 fő volt. Az év folyamán kifizetett összeg 28.364.000 Ft volt. Az elmúlt évek adatai alapján egyértelmű csökkenő tendenciát mutat az egy évben gyermektartásdíjban részesültek száma. Ennek oka, hogy ismételt megelőlegezésre csak akkor kerülhet sor, ha a kötelezett lakóhelye szerint illetékes jegyző a hátralékos összeg adók módjára történő behajtása során eredményes intézkedést tesz. Amennyiben nincs eredményes behajtás, úgy az egyéb feltételek fennállása esetén sem előlegezhet meg ismételten a gyámhivatal. 2007-ben az elutasított kérelmek száma 18 volt. A jogosultság időtartamának lejárta miatt a megszűnt megelőlegezések száma 64. − Otthonteremtési támogatás: Az otthonteremtési támogatás intézménye a nevelésből kikerült gyermekek pénzbeni támogatása, mely a fiatal felnőttek vagyonától és nevelésben töltött időtartamától függően differenciáltan biztosítja a lakáshoz jutását, a tartós lakhatási megoldást. A múlt évben az otthonteremtési támogatásban részesültek száma 14 fő volt. Összesen 15.402.000 Ft. összegben részesültek támogatásban. Az előző évi adatokhoz képest ez (18 fő, mintegy 22.000.000 Ft) csökkenést mutat. Továbbra is jelentős nehézséggel néz szembe az a fiatal felnőtt, aki tartós lakhatását az otthonteremtési támogatásból kívánja megoldani. 2007. évben a megítélt otthonteremtési támogatást jellemzően kisebb értékű lakóingatlanra (tanya, zártkert, kistelepülésen ingatlan), illetve lakáscélú megtakarításra fordították. 6. A felügyeleti szervek által gyámhatósági, gyermekvédelmi területen végzett szakmai ellenőrzések, valamint az intézmények működését engedélyező hatóság ellenőrzésének tapasztalatai a.)

Gyámhatósági ellenőrzésre, illetve a DMJV Önkormányzatának fenntartásában működő gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézményekben nem került sor felügyeleti szerv általi ellenőrzésre.

b.)

Intézményi működést engedélyező hatósági ellenőrzések:

Az elmúlt évben DMJV Önkormányzata fenntartásában működő intézmények közül a DMJV Gyermekvédelmi Intézménye Gyermekotthona és Átmeneti Otthona, valamint a DMJV Reménysugár Otthona ellenőrzését végezte el az Észak-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala a 259/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet 14. §-a alapján. A gyermekjóléti szolgáltatásokra vonatkozóan a működést engedélyező hatóság részéről ellenőrzésre nem került sor. Az Észak-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatalának ellenőrzési jelentései az alábbi főbb megállapításokat tartalmazzák:


60

¾ DMJV Gyermekvédelmi Intézménye Gyermekotthona és Átmeneti Otthona Az ellenőrzés időpontjában – 2007- május 31. – 2007. július 3. - a lakásotthonok 28 férőhelyén 27 gondozott élt: a Kálmán utcai lakásotthonban a 9 férőhelyen 8-an, a Pákász utcán a 9 férőhelyen 10-en, a Poroshát utcán a 10 férőhelyen 9-en laktak. Közülük 19 gyermeknek, illetve fiatal felnőttnek van valamilyen kapcsolata a hozzátartozókkal. A Gyermekek Átmeneti Otthonában (Böszörményi út 68.) 9 gyermeket gondoztak az ellenőrzéskor. Megállapítást nyert, hogy az intézményben a kapcsolattartást a szülővel, hozzátartozóval igen fontosnak tartják, így folyamatos látogatási lehetőséget adnak, amit a szülőkkel kötött megállapodás szerint biztosítanak, és támogatják a minél szorosabb kapcsolattartást, megpróbálják motiválni, erősíteni a szülőket. 2007. május 31-ig (az ellenőrzés időpontjáig) a családba visszagondozás az előző évhez viszonyítva jobb arányokat mutatott, 12-en mehettek haza, szakellátásba 3-an távoztak. A lakásotthonokban és a Gyermekek Átmeneti Otthonában a dolgozók szakképesítése megfelelő. A szakmai létszám a jogszabályi előírások szerint alakult, azonban a lakásotthonokban dolgozó öt felnőtt, egy nevelő és négy gyermekfelügyelő beosztását nehezen lehet megoldani szabadságolások, vagy betegség esetén. Az elmúlt években lehetőség volt arra, hogy közcélú foglalkoztatottak segítsenek ellátni a feladatokat. A magasabb vezető és a vezetők rendelkeznek szakvizsgával, amit az átmeneti otthon szakmai vezetőjének is célszerű lenne megszerezni, bár a jogszabály szerint csak a 12 férőhely feletti átmeneti gondozást nyújtó intézmény vezetőjének kötelező. A továbbképzési pontok megszerzése a szakmai dolgozók részéről folyamatos, a továbbképzési időszak végére teljesíthető. A szakellátásban és az átmeneti gondozásban elhelyezett gyermekek teljes körű ellátásban részesülnek. Az ellenőrzésről készült feljegyzés tartalmazza a gyermekek mindennapi ellátására vonatkozó megállapításokat, amely szerint a gyermekekről való gondoskodást széles körűen biztosítja az intézmény, a gyermekekkel való törődés a szakmai elvárásoknak megfelelő. Nagy hangsúlyt fektetnek a gyermekek szükségletei szerinti ellátására (pl. ruházkodás), a beiskolázásra, az egészségügyi ellátásra, valamint a szabadidős tevékenységekre. A házi és a házkörüli munkálatok, az önkiszolgáló tevékenységek gyakorlása mindennapi elfoglaltságot jelent. A lakásotthonok kertje szépen gondozott, parkosított. Minden csoportban van televízió, könyvek, játékok. A gyermekek részt vesznek az iskolai és a városi rendezvényeken, melyek igen zsúfolt programlehetőséget biztosítanak. A városi önkormányzat pályázatából finanszírozzák a nyárra tervezett 1-2 hét nyaralást, ahová összesen 40 gyermek mehet, így ki tudnak mozdulni valamennyien. A gyermekek rendszeresen eljutnak moziba, színházba, koncertekre. A születés- és névnapokat minden esetben megtartják, egyénre szóló ajándékokat vesznek. A karácsonyt igyekeznek nagyon bensőséges keretek között megünnepelni, személyes ajándékokat vásárolnak erre az alkalomra is. A tárgyi feltételeket tekintve minden évben előrelépés tapasztalható, az elhelyezési körülmények és a tárgyi feltételek javulnak. Az intézmény vezetése módszeresen tervezi a karbantartási, felújítási munkálatokat. A lakásotthonok állagának javítása, az elért eredmények megőrzése jobb feltételeket teremt évről-évre. A Kálmán utcai lakásotthonban a tetőcserét követően megtörtént a ház szigetelése és külső felújítása is. A Poroshát utcai lakásotthonban szeretnék a tetőcserét és a szigetelést elvégezni, az erkélyek deszkáinak festése is esedékes. Itt az elmúlt évben új konyhabútort vásároltak. A Pákász utcai lakásotthonban is szükséges a szigetelés, festés. Az átmeneti otthonban tervezték a festést, melyet időközben meg is valósítottak. Itt gondot jelent, hogy az udvari játékokat még nem szerelték vissza, a kisebb gyermekeket csak felügyelet mellett lehet a játszótérre vinni. 2007.évi gyermekjóléti, gyermekvédelmi feladatok értékelése-melléklet 61. oldal, összesen: 67

61

Az átmeneti otthonban még mindig szükséges a szárítógép beszerzése, mert a mosást követően nincs megfelelő lehetőség a ruhák szárítására. Ennek megvásárlásához a fenntartó segítsége elengedhetetlen. Az intézmény szabályozottságát vizsgálva megállapítást nyert, hogy a dokumentumok átdolgozásra kerültek, amelyek a vizsgálat időpontjában fenntartói jóváhagyásra vártak. Összességében az ellenőrzésről készült feljegyzés szerint az intézményben megfelelően szeretetteljes, biztonságot nyújtó körülmények között élhetnek a gondozottak, a dolgozók magas szakmai színvonalon látják el őket. A gyermekek megkapnak minden olyan segítséget, mely segíti családjukba való visszaintegrálásukat, vagy a későbbiekben önálló életvitelük megszervezését. Az intézmény vezetői kiemelkedő módon szervezik a szerteágazó tevékenységet, a szakellátás, az alapellátások együttműködését. Szintén figyelemre méltó a tárgyi feltételek, az elhelyezési körülmények színvonalának lépésről-lépésre történő emelése. A fenntartó segítsége szükséges a nagyobb karbantartási, felújítási munkálatok elvégzéséhez, és a fejlesztő pedagógus álláshely kialakításához. ¾ DMJV Reménysugár Otthona: DMJV Reménysugár Otthona intézményi egységei a különleges ellátást is nyújtó gyermekotthon, az 1. és 2. sz. gyermekotthon 4-4 lakásotthona, valamint a családok átmeneti otthona. Az intézmény egészében a személyi feltételek a megfelelő működéshez biztosítottak. A szakmai létszám a lakásotthonokban, a gyermekotthoni csoportokban és a családok átmeneti otthonában a jogszabályi előírások szerinti. Az intézményben dolgozók a továbbképzési kötelezettségüket teljesítik. Nagy gondot fordítanak a dolgozók képzésére, sokan rendelkeznek több képesítéssel, melyet munkájuk során hasznosítanak. A „Munkahelyi egészségvédelem” című pályázaton 1 millió forintot nyertek, melyből a dolgozóknak szerveztek gerinctorna csoportokat, felkínáltak úszási lehetőséget, frissítő- és gyógymasszázst, zsírégető tornát, kóstolással egybekötött ételbemutatót, baba-mama tornát, 10 alkalomra szóló színházbérletet, dohányzásleszoktató tapaszt, stb. Ezzel a programsorozattal nem csak a dolgozók testi egészségét tartották karban, hanem mentálisan is erősödtek. A lakásotthoni szakmai egységekben a csoportok önállóan gazdálkodnak. Minimum napi ötszöri étkezést biztosítanak minden lakásotthonban és az Ibolya utcai gyermekotthonban, attól függően, hogy a gyermekeknek milyen szükségleteik vannak. Az Ibolya utcai gyermekotthonban HACCP rendszer szerint működő, központi konyhában készítik el az ételeket, melyeket a gyermekek a csoportban fogyasztanak el. Az intézmények szakmai munkája széles körű, amelyet nagy odafigyeléssel, az intézmények sajátosságait figyelembe véve végeznek, illetve a gyermekek mindennapi ellátásához szükséges feltételeket megfelelően biztosítják. Az Ibolya utcán lévő gyermekotthonban minden nap van kapcsolattartás délelőtt 9 és 10.30 között. Szinte minden gyermeknek heti egy alkalommal van szabályozva a kapcsolattartása, melyet a szülők, hozzátartozók kihasználnak. 4-5 gyermek hosszabb időt is tölthet a családjával, őket hétvégén hazaviszik. A nevelőszülőnél élő testvérekkel a TGySz-ben találkozhatnak az itt élők. A lakásotthonokban délután van kapcsolattartásra lehetőség, ugyanis délelőtt a legtöbben iskolában, óvodában annak. Leginkább hétvégén látogatják a gyermekeket. Az itt élők 70-80 %-a tart kapcsolatot a családjával. Akiket már régebben látogattak, az intézmény gépkocsijával viszik haza, hogy szüleikkel találkozhassanak. A szabadidős tevékenységekre igen nagy hangsúlyt fektetnek. A legtöbb programot pályázati pénzből, illetve adományokból tudják finanszírozni, a családok átmeneti otthonában elsősorban a kalendáris ünnepekre készülnek, illetve a hagyományokkal ismerkednek a 2007.évi gyermekjóléti, gyermekvédelmi feladatok értékelése-melléklet 62. oldal, összesen: 67

62

gyermekek, a szülőknek pedig a mindennapi életvitelhez szükséges ismereteket igyekeznek átadni. A tárgyi feltételek az intézményben biztosítottak. Az Ibolya utcai épületben elhelyezett öt csoport változatlanul jó körülmények között élheti mindennapjait. Az ellenőrzéskor mindenhol rend és tisztaság volt. A játékok, eszközök megfelelő mennyiségben állnak a gyermekek rendelkezésére, az udvari játékok esztétikusak. A könyvtár, az Ayris szoba, a torna terem, stb. a gyermekek fejlődését szolgálja, és igénybe vehetik az intézmény többi szakmai egységéből is. Jó körülmények között élhetnek a lakásotthonokban elhelyezett gyermekek is, hiszen mindegyik újonnan épült, szépen berendezett ház. A lakásotthonok nem mindegyike száradt ki, ezért néhol salétromosnak tűnnek a falak (Csongrád u., Paprika u.). Évről-évre szembetűnőbb a lakásotthonok egyedivé válása, érződik az itt dolgozók egyénisége, a gyermekek ízlése. Meghatározó azonban a felnőttek igényessége. Minden gyermek rendelkezik zárható szekrénnyel és polccal, ahová kedves tárgyait kihelyezheti. A lakásotthonokhoz nagy udvar tartozik, melyek parkosítása nagy munka és pénzben sem kevés összeg. Ennek ellenére mindenhol látszik, hogy odafigyelnek a gyepre, a kertre és rendszeresen gondozzák azokat. Sok helyen virágoskertet is telepítettek, van ahol az ablakokba is elhelyeztek balkonnövényt. A családok átmeneti otthonában még mindig problémát jelent a salétrom. A lambériázást követően belül már nem látszik, azonban a külső vakolat folyamatosan omlik. Már egy-egy nagyobb helyen teljesen felpuklisodott a vakolat, balesetveszélyes lehet, ha leomlik. A fenntartónak keresnie kell a lehetőséget, hogyan lehetne ezt a problémát megoldani. Nemrégiben kapott az otthon egy takarítógépet, azonban a porszívó, a mosógép hamar elhasználódik. Van amelyiket már nem lehet, vagy nem érdemes javítani, ezért újabb beszerzése szükséges. A közös helyiségek, folyosó, konyha, klubszoba tiszta és rendezett. A családok saját szobájukat maguk takarítják. Sokszor jelent problémát, hogy a bútorokat, a lakószobát a benntartózkodás 1-1,5 éve alatt nagyon lelakják. Minden kiköltözést követően meszelni, takarítani, a bútorokat javítani kell. Az intézmény szabályozottságának vizsgálatára is kiterjedt az ellenőrzés, amely szerint a dokumentumok fenntartó általi jóváhagyása folyamatban volt. Az intézmény egészében a szabályozás az előző évekhez hasonlóan megfelelő. Összességében megállapítást nyert, hogy az intézmény valamennyi szakmai egységében a gyermekközpontúság a jellemző. A lakásotthonokban, a gyermekotthonban biztonságot nyújtó, szeretetteljes környezetben, megfelelő személyi és tárgyi feltételek között nevelkedhetnek a gyermekek. A dolgozók szakmai munkája és felkészültsége kiemelkedő. Fontos lenne az egy éven felüli súlyosan fogyatékos kisgyermekek elhelyezése szükségleteiknek megfelelő ellátási formában, így a jogszabályban meghatározott férőhelyszámmal dolgozhatnának a gyermekotthonban. A családok átmeneti otthonában a tárgyi feltételek a nagy igénybevétel miatti folyamatos karbantartása, a salétromos falak szakszerű szigetelése, a balesetveszélyes helyzet elhárítása szükséges, a gyermekek részére az udvari játékok beszerzése elengedhetetlen. Az ellenőrzések megállapításaira, a javaslatokra vonatkozóan a fenntartó részéről megtörtént az Észak-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatalának tájékoztatása az intézményekkel kapcsolatos tervekről és intézkedésekről.


63

7./ Jövőre vonatkozó javaslatok, célok meghatározása a Gyvt. előírásai alapján 1. Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata az anyagi jellegű veszélyeztetettség megelőzését, megszüntetését, a gyermeknevelést segítő pénzbeli és természetbeni ellátásait a jövőben is kiemelt célként kívánja kezelni és az önként vállalt ellátásokat továbbra is fenntartja. 2. Fokozott igény mutatkozik az alábbi ellátási formákra: - krízisotthoni férőhely gyermekek-anyák, állapotos válsághelyzetű nők részére, - speciális gyermekotthon, - a gyermekek napközbeni ellátása, különösen az 1-3 éves korosztályt érintően. A fenti szolgáltatások közül elsőként a bölcsődei férőhely bővítésére kerülhet sor. 3. Az utógondozói ellátott fiatal felnőttek segítése céljából egy „kiléptető ház” létrehozása és működtetése lenne szükséges, ahol már nem kell biztosítani az állandó felnőtt felügyeletet, és a házirend is rugalmasan alkalmazkodna az életkorukhoz. 4. Az Önkormányzat folyamatosan figyelemmel kíséri a pályázati lehetőségeket és igyekszik kihasználni azokat annak érdekében, hogy a fenntartásában működő gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények működési feltételeit javítsa, valamint az igény szerinti ellátási formákkal bővítse. 8./ A bűnmegelőzési program főbb pontjainak bemutatása Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata a közbiztonsággal, bűnmegelőzéssel kapcsolatos feladatokat folyamatosan végzi. Az Önkormányzat és a Rendőrség már 1991-ben létrehozta a Debrecen Közbiztonságáért Alapítványt, amely szervezet többek között a bűnmegelőzési tevékenység fejlesztéséről, valamint bűnmegelőzési propaganda kifejtéséről gondoskodik. Az Önkormányzat és a Debrecen Közbiztonságáért Alapítvány folyamatosan pénzügyi támogatást biztosítanak a helyi polgárőr szervezetek (az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény szerint működő társadalmi szervezetek) számára, bűnmegelőzési tevékenységük ellátásához. E szervezetek tagjaként közfeladatot önként ellátó személyek feladatai között szerepel egyebek között a lakosság társadalmi bűnmegelőzésben való részvételének elősegítése, a veszélyhelyzetek megelőzése és kezelése. DMJV Önkormányzatának Közgyűlése 2001-ben döntött a Kábítószerügyi Egyeztető Fórum (továbbiakban: KEF) létrehozásáról és működtetéséről. A KEF jogi személyiséggel nem rendelkező szakmai munkacsoport, amely munkájával igyekszik összhangot teremteni a drogprobléma visszaszorításában alapvető fontosságú négy terület (közösség és együttműködés, megelőzés, gyógyítás és rehabilitáció, kínálatcsökkentés) szervezeteinek és intézményeinek munkájában. A KEF munkáját a „Nemzeti Stratégia a kábítószer-probléma visszaszorítására” című dokumentummal összhangban végzi, azonban tevékenységét nem csak a kábítószerek, hanem komplex módon, az alkohol és cigaretta fogyasztásának visszaszorítására is ki kívánja terjeszteni. Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a 76/2006. (IV. 27.) Ö.h.-val fogadta el Debrecen Megyei Jogú Város Társadalmi Bűnmegelőzési Stratégiáját, egyúttal létrehozta a Debreceni Bűnmegelőzési és Közbiztonsági Bizottságot. Meghatározásra került a Bizottság székhelye, feladatköre, összetétele, tagjai megbízatásának időtartama, valamint elfogadásra került, hogy a bizottság működésére vonatkozó szabályokat a Bizottság saját maga határozza meg. A Közgyűlés felkérte a Debreceni Bűnmegelőzési és Közbiztonsági Bizottságot, hogy a társadalmi bűnmegelőzésről szóló törvény hatályba lépését követő 90 2007.évi gyermekjóléti, gyermekvédelmi feladatok értékelése-melléklet 64. oldal, összesen: 67

64

napon belül végezze el az elfogadott Stratégia felülvizsgálatát, s dolgozza ki Debrecen Megyei Jogú Város középtávú, 2010-ig szóló részletes cselekvési programját. A bűnmegelőzésre vonatkozóan a 1016/2007. (III. 20.) Korm. határozat rendelkezett a társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiája céljainak végrehajtásából származó 2007-ben megvalósítandó feladatokról. Az Önkormányzat a határozatban foglaltakat figyelembe vette a bűnmegelőzési tevékenysége során. Debrecen város közoktatási, gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézményei kiemelt feladatként kezelik a prevenciós programok szervezését, a gyermekek széles körű bevonásával. A gyermekjóléti központok változatos gyermekprogramokat, nyári szünidei táborokat ajánlottak és közvetítettek, játszótéri programokat szerveztek azoknak a gyermekeknek, akik egyébként az utcákon, játszótereken csellengtek volna. Ezek a lehetőségek a gyermekek és szülők részére egyaránt nagy segítséget jelentettek. Ünnepek előtt és az iskolai szünetekben a különböző szabadidős programok nagy sikerrel működtek (gyermekcsoportok, játszóházak, kézműves foglalkozások). Az elsődleges prevenció nagyon fontos, ugyanakkor a feladat ellátása a szaktudás mellett a dologi feltételek folyamatos meglétét is feltételezi. Egy-egy játszótéri nagyrendezvényre (pl. egészségnap, gyermeknap, játszótéri sportrendezvények, stb.) támogatókat kerestek, így sikerült a költségeket lecsökkenteni. A bűnmegelőző tevékenységben a tankötelezettség teljesítése, a szabadidő hasznos eltöltése, a pozitív kortárskapcsolatok, a gyermeki és a szülői felelősség erősítése is a megvalósítandó célok között szerepelt. Abban az esetben, amikor a bűncselekmény megtörtént, de az újabb elkövetés leküzdésére még volt mód, a rehabilitáció és a reszocializáció volt a legfőbb céljuk a szakembereknek. A szakellátásban gondozott gyermekek számára az intézmények gondoskodtak az életkoruknak megfelelő programokról. Jelentős a közoktatási intézmények szerepvállalása is a prevenciós programok szervezésében, ezeken igyekeznek minél több gyermek részvételét biztosítani. Debrecen Megyei Jogú Városban a gyermek- és fiatalkorúak által elkövetett szabálysértési ügyek száma az alábbiak szerint alakult 2007-ben: ¾ Szabálysértést elkövetett kiskorúak száma: 196 (az érintett családok száma: 167) ¾ Szabálysértések típusa: - tulajdon elleni 177 - közterület és nyilvános hely elleni 14 - egyéb 5 ¾ A bűncselekményt elkövetett

gyermekkorúak száma (3-14 éves): 43 fiatalkorúak száma(14-18 éves): 55 (az érintett családok száma: 63)

¾ A bűncselekmények típusai: vagyon elleni: 63 - csalás: 3 - lopás: 50 - rablás: 8 - rongálás: 15 - személy elleni: 5 - közlekedés elleni: 4 - egyéb: 2


65

A bűnelkövetés okait nem ismertetjük, mivel az értékelés korábbi fejezeteiben azok már bemutatásra kerültek. 9./ Az Önkormányzat és a civil szervezetek közötti együttműködés A személyes gondoskodást nyújtó alapellátások teljes körű biztosítása érdekében az önkormányzat kiemelt figyelmet fordít a civil szervezetekkel való széles körű együttműködésre. Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata hat szervezettel kötött ellátási szerződést szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi feladatok ellátására, az alábbiak szerint: - ReFoMix Kht.: hajléktalan személyek ellátása – melynek keretében a gyermekjóléti alapellátások közül két családok átmeneti otthonát működtet 40-40 férőhellyel - Forrás Lelki Segítők Egyesülete: családsegítés, pszichiátriai betegek közösségi ellátása, szenvedélybetegek nappali ellátása, szenvedélybetegek közösségi ellátása, szenvedélybetegek rehabilitációs intézményében történő ellátása - Héra Egyesület: családsegítés - Debrecen-Nagytemplomi Református Egyházközség: fogyatékosok nappali ellátása (halmozottan sérült gyermekek és fiatalok napközbeni gondozása, ápolása, szociális ellátása 3-30 éves korig) - Lelkierő Fiatalon a Fiatalokért Egyesület: pszichiátriai betegek közösségi ellátása, szenvedélybetegek közösségi ellátása, támogató szolgáltatás – elsősorban a 18-35 éves fiatalok számára - Aranykor a XXI. Században Egyesület: támogató szolgáltatás A szervezetek az ellátási szerződésben vállalt kötelezettségeiknek az elmúlt évben is eleget tettek. DMJV Önkormányzat Közgyűlése 2007-ben a ReFoMix Kht., a Forrás Lelki Segítők Egyesülete, a Héra Egyesület, valamint a Debrecen-Nagytemplomi Református Egyházközség részére összesen 40 millió forint támogatási összeget hagyott jóvá. A Lelkierő Fiatalon a Fiatalokért Egyesülettel, illetve az Aranykor a XXI. Században Egyesülettel 2007. július 15-i hatállyal jött létre az ellátási szerződés, mely szervezetek az állami normatív támogatásból fedezik működési kiadásaikat. Hátrányos helyzetű gyermekek hétvégi étkeztetésének megvalósítására 2007-ben DMJV Önkormányzata 5.000.000,- forintot biztosított. A Máltai Szeretetszolgálat az év folyamán átlagosan 102 gyermek hétvégi étkeztetéséről gondoskodott a Szent József Gimnázium ebédlőjében. DMJV Önkormányzata az elmúlt évben gyermeküdültetés, illetve programok támogatására írt ki pályázatokat. 2007-ben 20 intézmény és szervezet pályázata alapján 419 gyermek részvételével valósult meg a nyári gyermeküdültetés. A csoportok szállás- és étkezési költsége 7.342.939,- Ft volt. Programpályázat keretében a hajléktalanok ellátása, fogyatékosok ellátása, időskorúak ellátása, családsegítés, gyermekjóléti alapellátás témakörben 17 szervezet részesült összesen 2.100.000,- Ft összegű támogatásban, utólagos finanszírozással. A programok megvalósítási ideje 2007. június – december hónap volt. A programpályázat segítségével 2001 óta juthatnak önkormányzati támogatáshoz a debreceni székhelyű civil szervezetek. Családsegítés és gyermekjóléti alapellátás témakörben 4 szervezet összesen 625.000,- Ft támogatásban részesült. 2007.évi gyermekjóléti, gyermekvédelmi feladatok értékelése-melléklet 66. oldal, összesen: 67

66

Összegzésképpen megállapítható, hogy Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata a jogszabályokban meghatározott gyermekjóléti, gyermekvédelmi feladatainak az elmúlt évben is eleget tett. Az ellátási formák valamennyi területén dolgozó szakemberek, a hatósági feladatokat ellátók, a jelzőrendszer tagjai, a civil szervezetek, valamint magánszemélyek együttműködése – a gyermekek elsődleges érdekeit előtérbe helyezve – eredményes volt. D e b r e c e n , 2008. április 30.


67


A Közgyűlés a Kulturális Osztály vezetőjének előterjesztésére az 1990. évi LXV. törvény 80. § (1) bekezdése alapján, figyelemmel az 1959. évi IV. törvény 59. § (1) bekezdésére 1./ módosítja a Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Debrecen Jégcsarnok Kht. között a 284/2006. (XII. 14.) Ö.h. 2. számú mellékletével elfogadott közhasznúsági megállapodást a melléklet szerint. 2./ Felhatalmazza a polgármestert a közhasznúsági megállapodás módosítás aláírására. Határidő: azonnal Felelős: a polgármester



Melléklet KÖZHASZNÚSÁGI MEGÁLLAPODÁS MÓDOSÍTÁSA Az egyrészről Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata (képviseletében: Kósa Lajos polgármester 4024 Debrecen, Piac u. 20.), másrészről: Debrecen Jégcsarnok Fejlesztő és Üzemeltető Közhasznú Társaság (képviseletében: Becsky András ügyvezető 4031 Debrecen, Derék u. 33.) között 2006. december 14-én létrejött közhasznúsági megállapodást a Felek 2008. június 1-jei hatállyal az alábbiak szerint módosítják: A Megállapodás 3.) pontja az alábbiakkal egészül ki: h.) helyet biztosít szabad kapacitása terhére tanórai keretben jégsport oktatásához a debreceni közoktatási intézmények számára, valamint a városi diákolimpiai versenyek megrendezésére. A Megállapodás egyéb pontjai változatlanul hatályban maradnak. A szerződő felek a jelen módosítást elolvasás és értelmezés után, mint akaratukkal mindenben megegyezőt cégszerűen és helybenhagyólag írják alá.

Debrecen, 2008. …………………….. hó ……… nap

DMJV Önkormányzata képviseletében: Kósa Lajos polgármester

Debrecen Jégcsarnok Fejlesztő és Üzemeltető Kht. képviseletében: Becsky András ügyvezető


A Közgyűlés a polgármester előterjesztésére az 1990. évi LXV. törvény 1. § (6) bekezdésének c) pontja és az 1997. évi CXXXV. törvény 19. §-a alapján 1./ tudomásul veszi a Hajdú-Bihar−Bihor Eurorégió Tanácsának 2008. április 28-ai ülésén elfogadott módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Szervezeti és Működési Szabályzatát az 1. számú melléklet szerint. 2./ Elfogadja a Hajdú-Bihar−Bihor Eurorégió területfejlesztési operatív programjában foglaltakat a 2. számú melléklet szerint. 3./ Felkéri Kósa Lajos polgármestert, hogy a döntésről a munkaszervezeti feladatokat ellátó Euro-Régió Ház Kht. útján tájékoztassa a Hajdú-Bihar−Bihor Eurorégió Tanácsát. Határidő: azonnal Felelős: a polgármester



1. számú melléklet

A HAJDÚ-BIHAR - BIHOR EURORÉGIÓ

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

2008

2

A Hajdú-Bihar - Bihor Eurorégió (továbbiakban: Eurorégió) együttműködő felei az Együttműködési Megállapodásban leírt célok megvalósítása érdekében a következők szerint határozzák meg az együttműködés szervezeti felépítését: 1. cikkely Az együttműködésben résztvevő felek Alapító felek: Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat, Bihor Megyei Tanács. Alapítói jogokkal rendelkezők: Debrecen Megyei Jogú Város Nagyvárad Megyei Jogú Város 2. cikkely A szervezet neve Magyar nyelven: Hajdú-Bihar - Bihor Eurorégió Román nyelven: Euroregiunea Bihor - Hajdú-Bihar Angol nyelven: Hajdú-Bihar - Bihor Euroregion 3. cikkely Az Eurorégió működése során használt nyelvek 1. Az Eurorégió valamennyi tevékenysége során mind a magyar, mind a román nyelvet használja. 2. Az Eurorégió hiteles dokumentumai angol, magyar, román nyelven készülnek el. Eltérő értelmezés esetén hivatalosnak az angol nyelvű dokumentum tekintendő. 3. Az ülések jegyzőkönyve az adott ülés helyének megfelelő nyelven (magyar vagy román) készül el és az ülést követően ebben a formában, valamint angolul kerül megküldésre a tagoknak. 4. cikkely Az Eurorégió jogállása, központja A Hajdú-Bihar - Bihor Eurorégió önkéntes együttműködésen alapuló határmenti szerveződés, nem önálló jogi személy.

3

5. cikkely Az Eurorégióban résztvevő felek kötelességei és jogai A felek együttműködésük során azonos jogokkal és kötelességekkel rendelkeznek, melyek keretében az Eurorégió ajánlásait soron következő közgyűlésük elé terjesztik. 6. cikkely Az eurorégió szervezeti felépítése: 1. Tanács 2. Titkárságok 3. Eseti bizottságok 7. cikkely Tanács A Tanács az Eurorégió legfőbb képviseleti és döntéshozatali szerve. A Tanács Tagjai: • • • •

A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke A Bihor Megyei Tanács Elnöke Debrecen Megyei Jogú Város Polgármestere Nagyvárad Megyei Jogú Város Polgármestere

A tagok akadályoztatása esetén az általuk delegált meghatalmazott helyetteseik vesznek részt a Tanács ülésén. A tagok feladata: 1. Évente kétszer, rotációs rendszerben váltakozva egyikük összehívja és vezeti a Tanács rendes üléseit. 2. Indokolt esetben rendkívüli ülés összehívását kezdeményezik. 3. Bármely tag a saját földrajzi területét érintő ügyekben képviseli az Eurorégiót. a) A Tanács működése, összehívása: A Tanács évenként kétszer rendes ülést tart, felváltva Románia vagy Magyarország területén. A Tanács maga határozza meg ülései időpontját és napirendi pontjait. A Tanács rendkívüli ülést tart, amennyiben azt a felek bármelyike kéri. A Tanács rendkívüli ülését a kérés kézhezvétele után 30 napon belül kell összehívni. A Tanács ülésének összehívásáról a feleket az ülés előtt 14 nappal a napirend közlésével egyidejűleg értesíteni kell. A rendkívüli ülések nem érintik a féléves rendes ülések rotációját, az a tag ad helyet a rendkívüli ülésnek és vezeti azt, amely kezdeményezte annak összehívását.

4

Döntéshozatal: A tagokat a döntéshozatalban azonos számú szavazat illeti meg. A Tanács kizárólag abban az esetben határozatképes, ha a Tanácsülésen minden egyes tag jelen van. A Tanács döntéseit nyílt szavazás mellett, a jelenlévők egyszerű szótöbbséggel hozott döntésével hozza. Az együttműködés jogi státuszának megváltoztatásához az együttműködésben résztvevő valamennyi fél egyhangú szavazata szükséges. A Tanács üléseit az a tag vezeti, amely a helyszínt biztosítja a Tanács soros ülésének. A Tanács üléseiről jegyzőkönyv készül, amelyet az ülést vezető tag, és a Titkárság képviselőinek vezetője aláírásaikkal hitelesítenek. Az ülés jegyzőkönyvét a Titkárság az ülést követő 10 napon belül eljuttatja a felekhez. A Tanács üléseinek állandó meghívottjai a Titkárság képviselői. b) A Tanács hatásköre: 1. Megvitatja és elfogadja az Eurorégió adott időszakra vonatkozó Fejlesztési Programját. 2. Javaslatot tesz az egyes projektek elindításáról. 3. Dönt az Eurorégió Szervezeti és Működési Szabályzatának módosításáról. 4. Dönt az Eurorégió Fejlesztési Programjának módosításáról 5. Dönt az Eurorégió Együttműködési Megállapodásának módosításáról. 6. Kijelöli a Titkárságokat. 7. Ajánlásokat fogalmaz meg az egyes tagok közgyűlései felé 8. Az Eurorégió működéséhez eseti szakbizottságokat állíthat fel 9. Megválasztja a bizottságok tagjait. 10. Gondoskodjon arról, hogy a Tanács határozatai a tagok soron következő közgyűlése elé kerüljenek. 8. cikkely Titkárságok A Titkárságokat a Tanács jelöli ki a döntéseiből adódó és működéséhez kapcsolódó operatív feladatok ellátására. Két Titkárság kerül kijelölésre; egy Hajdú-Bihar megyében, egy Bihor megyében. Az Eurorégió tagjai anyagilag hozzájárulnak a Titkárságok működéséhez. A Titkárságok képviselői részt vesznek a Tanács ülésein.

5

A Titkárságok feladatai: 1. Gondoskodnak a Tanács soros ülésének előkészítéséről és lebonyolításáról 2. A Tanács üléseiről jegyzőkönyvet készítenek 3. Gondoskodnak arról, hogy az Eurorégió mindig rendelkezzen hatályos Fejlesztési Programmal és közreműködnek annak végrehajtásában. 4. Előterjesztik az SZMSZ, a Fejlesztési Program és az Együttműködési Megállapodás módosításait. 5. Elküldik a Tanács üléseiről készült jegyzőkönyvet valamennyi fél számára. 6. Nyilvántartják a Tanács határozatait. 7. Gondoskodnak arról, hogy a hozott határozatok a tagok közgyűlései elé kerüljenek. 8. Segítséget nyújtanak az eseti bizottságok munkájához. 9. Ellátják a Tanács által rájuk bízott feladatokat. 9. cikkely Átmeneti és záró rendelkezések Az Eurorégió Szervezeti és Működési Szabályzata valamennyi fél által történő aláírásának napján lép hatályba.

…………………….. Bihor Megyei Tanács

…………………….. Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat

…………………….. Debrecen Megyei Jogú Város

……………………... Nagyvárad Megyei Jogú Város

Nagyvárad, 2008. április 29.

2. számú melléklet

A Hajdú-Bihar-Bihor Eurorégió területfejlesztési operatív programja

Tartalom

BEVEZETÉS

3

AZ OPERATÍV PROGRAM ÖSSZEFOGLALÁSA

4

1. Átfogó cél: Komplex térség- és településfejlesztés

6

2. Átfogó cél: Vállalkozásorientált, diverzifikált gazdaságfejlesztés

12

3. Átfogó cél: A műszaki infrastruktúra összehangolt fejlesztése

20

4. Átfogó cél: Komplex turizmusfejlesztés

27

5. Átfogó cél: Felsőoktatási intézmények és K+F+I tevékenységek fejlesztése

38

6. Átfogó cél: Oktatási és kulturális intézmények együttműködésének fejlesztése

44

Lehetséges együttműködési projektek:

57

7. Átfogó cél: Szociális és gyermekvédelmi intézmények együttműködésének fejlesztése

59

Lehetséges együttműködési projektek:

66

A MEGVALÓSÍTÁS KERETEI

71

1. Irányítás

71

2. Monitoring

72

3. Tájékoztatás, nyilvánosság

72

PÉNZÜGYI KERETEK

73

Saját források Európai Uniós források

73 73

2

Bevezetés Jelen dokumentum a Hajdú-Bihar-Bihor Eurorégió operatív programja. Az operatív program annak a programozási folyamatnak az eredménye, amelyet az Eurorégió-Ház hajtott végre 2006-ban a Phare CBC program keretén belül. A programozási folyamat során kidolgozásra kerültek az Eurorégió fejlesztésének alapjául szolgáló dokumentumok, a fejlesztési koncepció, a stratégiai és az operatív program. Az operatív program kidolgozását megelőzte egy átfogó helyzetfeltárás, melynek során a szakértők a Hajdú-Bihar-Bihor Eurorégió jelenlegi helyzetét, problémáit, adottságait és lehetséges kitörési pontjait vizsgálták. A helyzetfeltárásra alapozva került kidolgozásra a Hajdú-Bihar-Bihor Eurorégió fejlesztési koncepciója, mely kijelölte a fejlesztés célrendszerét és megfogalmazta a javasolt fejlesztési stratégiát. A koncepcióra támaszkodó stratégiai program pedig a koncepcióban kijelölt fejlesztési célokat részletezi, meghatározza az egyes átfogó célokhoz kapcsolódó konkrét intézkedések körét, áttekinti megvalósításuk feltételrendszerét. Jelen dokumentum célkitűzése egyrészt, hogy aktualizálja az Operatív Program előző verziójának tartalmát, mivel az oktatási, kulturális és szociális intézmények terén új fejlesztési irányok kerültek meghatározásra; másrészt hogy megalapozza a rendelkezésre álló, illetve megszerezhető források hatékony felhasználását az Eurorégió fejlesztése érdekében a 2008 és 2010 közötti időszakra. Az operatív program egységes struktúra szerint és olyan részletességgel mutatja be a javasolt intézkedéseket, hogy a leírtak alapján lehetővé váljon az egyes intézkedések megvalósítása. Az operatív program szerkezetében és tartalmi elemeiben követi az Európai Unió Strukturális Alapok felhasználására vonatkozó előírásait, ebben az értelemben megfelel az 1086/2006. sz. EK rendeletben előírtaknak, valamint figyelembe veszi a Strukturális Alapok tervezésére és programozási dokumentumaira vonatkozó kézikönyv (Vademecum) ajánlásait is. A két országban a programozás feltételrendszere, környezete, információs háttere eltérő. Ez már a korábbi programozási szakaszokban – a koncepció és a stratégiai program kidolgozása során – is okozott nehézségeket, azonban a dokumentum jellege miatt a problémák legélesebben az operatív program kidolgozásakor merültek fel.

3

Az operatív program összefoglalása Az operatív program hét átfogó célból álló célrendszere alapvetően két, jól elkülöníthető részre osztható. Az 1-4. átfogó célok a gazdaság-, település-, infrastruktúra- és turizmusfejlesztés területének specifikus céljait és intézkedéseit tartalmazzák az alábbiak szerint: 1. 2. 3. 4.

Komplex térség- és településfejlesztés Vállalkozásorientált, diverzifikált gazdaságfejlesztés A műszaki infrastruktúra összehangolt fejlesztése Komplex turizmusfejlesztés

A fenti átfogó célok feladata a régió gazdasági aktivitásának növelése, a periférikus területek versenyképességének jövedelemtermelő képességének fokozása. Az 5-7. átfogó célok a térség oktatási, kulturális, és szociális területeihez kapcsolódó fejlesztési lehetőségeket foglalják össze az alábbiak szerint: 5. Felsőoktatási intézmények és K+F+I- tevékenységek fejlesztése 6. Oktatási és kulturális intézmények fejlesztése 7. Szociális és gyermekvédelmi intézmények együttműködésének fejlesztése A fenti átfogó célok feladata a régió társadalmi kohéziójának, oktatási-kulturális színvonalának, esélyegyenlőségnek javítása, nemzetközi szinten is elismert és alkalmazható tudásbázis és humán erőforrás kialakításának elősegítése. Természetesen az átfogó célok mindkét csoportja tovább bontható specifikus célokra és intézkedésekre. Az operatív program további részében e hierarchikus rendszer jól átlátható, táblázatos formában történő, részletes bemutatása olvasható, egyes helyeken kiegészítve konkrét projekt elképzelésekkel, együttműködési lehetőségekkel. Az alábbi ábra jól áttekinthető módon mutatja be az operatív program átfogó és specifikus céljait, illetve intézkedéseit.

4

ÁTFOGÓ CÉLOK, SPECIFIKUS CÉLOK ÉS INTÉZKEDÉSEK BEMUTATÁSA 1. Átfogó cél:

2. Átfogó cél:

3. Átfogó cél:

4. Átfogó cél:

5. Átfogó cél:

6. Átfogó cél:

7. Átfogó cél:

Komplex térség- és településfejlesztés

Vállalkozásorientált, diverzifikált gazdaságfejlesztés

A műszaki infrastruktúra összehangolt fejlesztése

Komplex turizmusfejlesztés

Felsőoktatási intézmények és K+F+Itevékenységek fejlesztése

Oktatási és kulturális intézmények fejlesztése

Szociális és gyermekvédelmi intézmények együttműködésének fejlesztése

3.1.Közlekedésfejlesztés

4.1. Attrakciófejlesztés

5.1. Határon átnyúló felsőoktatás és kutatásfejlesztés

6.1. Határmenti oktatási és kulturális intézmények fejlesztése 6.1.1. A feladatok ellátásához szükséges eszközök beszerzése 6.1.2. Az oktatási és kulturális intézmények felújítása

7.1. Határmenti szociális és gyermekvédelmi intézmények fejlesztése 7.1.1. A feladatok ellátásához szükséges eszközök beszerzése 7.1.2. A szociális és gyermekvédelmi intézmények felújítása

1.1. Városfejlesztés, településrehabilitáció 1.1.1. Nagyvárad és Debrecen pólusok fejlesztési programjához való hozzájárulás

2.1. innovációs határon fejlesztése

Vállalkozói tengelyek átnyúló

2.1.1. KKV-k és beszállítói hálózatok együttműködésének elősegítése

3.1.1.Határon átívelő közösségi közlekedési fejlesztések összehangolása 3.1.2. Közös közlekedési szolgáltatásfejlesztés

1.1.2. Határmenti térségi szerepkörű városok fejlesztési programja

2.1.2. Határon átnyúló logisztikai és szolgáltató központok kialakítása

1.2. Határmenti együttműködés erősítése

2.1.3. Agrárinnovációs láncok határon átnyúló fejlesztése

1.2.1. Interregionális fejlesztési intézményrendszer kialakítása

2.1.4 Termálkincsre épülő gazdasági klaszter kialakítása

3.2.2. Hulladékgazdálkodás és kármentesítés

2.2. KKV-k versenyképességének növelése

3.3.3. Határon átnyúló természetvédelem

1.2.2. Fejlesztési tapasztalatcsere erősítése 1.2.3. Tervezési, területrendezési, területhasznosítási dokumentumok készítése

2.2.1.Kereskedelemfejlesztés, befektetésösztönzés 2.2.2. KKV-khoz kapcsolódó tanácsadás

III.2. Környezetvédelmi infrastruktúrafejlesztés 3.2.1. Közös árvíz– és belvízvédelem

4.1.1. Egészségturizmus 4.1.2. Természeti és környezeti értékekre alapozott turizmus 4.1.3. Kulturális és örökségturizmus 4.1.4. Konferencia- és rendezvényturizmus 4.2. Szolgáltatásfejlesztés 4.2.1.Kereskedelmi szálláshelyek minőségének fejlesztése 7.2.2. Kiemelkedő mellett új szálláshelyek létesítése 4.3. Turizmus feltételrendszerének javítása 4.3.1. Komplex programcsomagok kidolgozása 4.3.2. Közös turisztikai szakember-képzés 4.3.3. A turizmus területén működő szervezetek együttműködésének elősegítése 4.3.4. Egységes marketingstratégia kialakítása

5

5.1.1. Együttműködések létrehozása és erősítése felsőoktatási intézmények között 5.1.2. Kutatóintézmények és vállalkozások együttműködésének ösztönzése 5.1.3. Kutatási infrastruktúrafejlesztés 5.1.4. Vállalati K+F erősítése 5.1.5. Határon átnyúló kommunikációs infrastruktúrafejlesztés

6.2. Határmenti általános és középiskolák, speciális oktatási intézmények közötti együttműködések 6.2.1. Szak- és továbbképzési jellegű együttműködések létrehozása 6.2.2. Közös rendezvények szervezése 6.3. A határmenti megyék kulturális kínálatánakszolgáltatásainak bővítése 6.3.1. Interregionális kulturális intézményrendszer kialakítása 6.3.2. Határon átnyúló kulturális és sportkapcsolatok, közös rendezvények szervezése 6.3.3. A helyi kulturális örökség védelme, hagyományőrzés és a tárgyi emlékek megóvása

7.2. Határmenti szociális intézmények közötti együttműködések 7.2.1. Szakmai tapaszatalatcserén alapuló szak- és továbbképzési jellegű együttműködések létrehozása 7.2.2. Közös rendezvények szervezése 7.3. Határmenti gyermekvédelmi intézmények közötti együttműködések 7.3.1. Szakmai tapasztalatcserén alapuló szak-és továbbképzési jellegű együttműködések létrehozása 7.3.2. Közös rendezvények szervezése

1. Átfogó cél: Komplex térség- és településfejlesztés Az átfogó cél indoka elsősorban az Eurorégió településrendszerének nagyfokú belső differenciáltságában rejlik. A két megyeszékhely mellett, amelyek dinamikusan fejlődnek, elsősorban funkcióhiányos kisvárosok, közepes fejlettségű középvárosok és alacsony versenyképességgel jellemezhető vidéki térségek találhatók. Az Eurorégió lakosságának életminőségét jelentősen befolyásolja a természeti és épített környezet, lakókörnyezet minősége, a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés és a társadalmi, közösségi kapcsolatok minősége. Problémát jelent a Hajdú-Bihar-Bihor Eurorégió területén, hogy az Eurorégió városai között – elsősorban a periférikus határ menti térségekben – kevés a funkciókkal jól ellátott, erős középváros és a jelentősebb kisváros. A funkcióhiányos városok nem képesek megfelelően szervezni és ellátni térségüket és lakosságukat, fizikai és társadalmi megújítására szorulnak. Emellett problémát okoznak azok a forráshiányos önkormányzatok is, amelyek alapvető feladataikat sem képesek hatékonyan ellátni. Kistérségi szinten alapvető problémát jelent az alacsony kihasználtsággal működő humán közszolgáltatási intézményi kapacitások fenntartása. A humán közszolgáltatási intézmények között a mennyiségi mutatókban sokszor nem számottevőek a különbségek, a minőségi tényezők szempontjából viszont már igen általános tendencia a kisebb településeken található intézmények alacsony színvonala. Az átfogó cél keretében ezért célszerűnek látjuk a városfejlesztést, elsősorban a határ menti területeken. Ebben fontos szerepet kell szánni a magyar területek Európai Uniós tapasztalatainak átadására és a közös tervezésre is. Az Eurorégió működésének, versenyképességének javítását a települési, elsősorban városi infrastruktúra fejlesztésével, a városi településközpontok, barnamezős területek valamint rehabilitációra szoruló városi területek fizikai és funkcionális megújításával, élhető és egészséges települési környezet kialakításával lehet elérni. A városfejlesztések, városrehabilitáció megvalósítása érdekében szükség van a szervezett interregionális együttműködések elősegítésére, elsősorban a tapasztalatcsere illetve beruházások ösztönzése területén. Ehhez szükség van egy interregionális fejlesztési intézményrendszer kialakítására. Az átfogó célhoz tartozó specifikus célok: 1.1. Városfejlesztés, településrehabilitáció 1.2. Határmenti együttműködés erősítése

6

1. Átfogó cél Komplex térség- és településfejlesztés 1.1. Specifikus cél Város-és településrehabilitáció 1.1.1. Intézkedés Nagyvárad és Debrecen pólusok fejlesztési programjához való hozzájárulás Az Eurorégió térszervező központjainak megerősítése közös Célja: fejlesztési akciótervek alapján. Mindkét megyeszékhely saját országán belül kiemelt szerepet Indoklás: játszik, az adott országrész pólusát képezi. A két városnak történelmi hagyományai és a városfejlődés révén hasonló pozíciói és lehetőségei vannak. Mivel Románia csatlakozott az Európai Unióhoz, a két város agglomerációja fokozatosan összekapcsolódik, emiatt a fejlesztéseket együttműködve és együtt tervezve kell végezni. - Közös városfejlesztési programok készítése Az intézkedés - Városfejlesztési és városrehabilitációs akciók tartalma (tevékenységek) - Közös rendezvények, kutatási programok Debrecen és Nagyvárad A megvalósítás helye: Önkormányzatok, non-profit szervezetek, vállalkozások, állami Közreműködő szervezetek megyei kirendeltségei szervezetek: Az intézkedés kedvezményezettj ei: Megvalósítás ideje Lehetséges források

önkormányzatok és intézményeik, vállalkozások, lakosság 2007-2010 magántőke pályázati források: - EU 7. Keretprogram - Regionális források - Területi OP-k

7

non-profit

szervezetek,

1. Átfogó cél 1.1. Specifikus cél 1.1.2. Intézkedés: Célja: Indoklás:

Az intézkedés tartalma (tevékenységek) A megvalósítás helye: Közreműködő szervezetek: Az intézkedés kedvezményezettj ei: Megvalósítás ideje Lehetséges források

Komplex térség- és településfejlesztés Városfejlesztés, településrehabilitáció Határmenti térségi szerepkörű városok fejlesztési programja Az Eurorégió határmenti területein lévő kisebb térszervező központjainak megerősítése közös fejlesztési akciótervek alapján. A korábbi történelmi kapcsolatok az államhatárok átjárhatóságával újra erőssé váltak, melynek eredményeként a határ két oldalán lévő kisebb központok gazdasági kapcsolatai is újjáéledtek. Ennek eredményeként lehetőség nyílik a határ két oldalán lévő kisvárosoknak a komparatív előnyök kihasználására, egymás segítésére. Ebben az Eurorégió, mint szervezet játszhat vezető szerepet. - Határmenti városfejlesztési programok készítése - Határmenti akciók, településfejlesztési akciók - Közös rendezvények, gazdasági, társadalmi együttműködések Érmihályfalva- (Nyírábrány)-Vámospércs, Létavértes-Székelyhíd, Biharkeresztes- (Bors)-Nagyvárad Önkormányzatok, non-profit szervezetek, vállalkozások, önkormányzati intézmények önkormányzatok és intézményeik, vállalkozások, lakosság 2007-2010 magántőke pályázati források: - EU 7. Keretprogram - Regionális források - Területi OP-k

8

non-profit

szervezetek,

1. Átfogó cél 1.2. Specifikus cél 1.2.1. Intézkedés: Célja:

Komplex térség- és településfejlesztés Határmenti együttműködés erősítése Interregionális fejlesztési intézményrendszer kialakítása Az intézkedés a határok átjárhatóságát és a két terület közötti hatékony együttműködést segíti elő.

Indoklás:

A két ország és a két terület hosszú ideig el volt zárva egymástól, így a személyes és hivatalos kapcsolatok is redukálódtak. A rendszerváltás után ezek a kapcsolatok újraéledtek, azóta erősödtek (pl. euroregionális együttműködések) azonban hatékonyságuk még gyenge. Ennek fejlesztése elengedhetetlen és ehhez a legmegfelelőbb intézményi keretet egy nemzetek és területek feletti interregionális intézményrendszer jelenti. - A Hajdú-Bihar-Bihor Eurorégió intézményrendszerének kialakítása - Az intézmények infrastrukturális fejlesztése Nagyvárad, Debrecen, esetleg a határ mentén fekvő kisvárosok

Az intézkedés tartalma (tevékenységek) A megvalósítás helye: Közreműködő szervezetek:

Az intézkedés kedvezményezettj ei: Megvalósítás ideje Lehetséges források

Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat és Bihar Megyei Tanács, Hajdú-Bihar és Bihar Megyei Kereskedelmi Kamara, határmenti települési önkormányzatok, társulások, önkormányzati fenntartású intézmények Megyei és települési önkormányzatok és intézményeik, non-profit szervezetek, vállalkozások, lakosság 2007-2010 magántőke pályázati források: - EU 7. Keretprogram - Regionális források - Területi OP-k

9



Az intézkedés kedvezményezettj ei: Megvalósítás ideje Lehetséges források

Komplex térség- és településfejlesztés Határmenti együttműködés erősítése Fejlesztési tapasztalatcsere erősítése Az intézkedés fő célja, hogy a helyi és térségi szintű ismereteket, pályázati és projekt tapasztalatokat minél hatékonyabban lehessen átadni a bihari önkormányzatok, vállalkozások számára. Magyarország már az uniós csatlakozás előtt is számtalan akció keretében segítette a tapasztalataival Románia belépését. Mind az előcsatlakozási, mind a későbbi fejlesztési források felvétele számtalan tapasztalatot eredményezett Hajdú-Bihar megyében. A határmenti térség közös érdeke, hogy ezek a tapasztalatok a 20072013-as tervezési időszakban már rendelkezésre álljanak az Eurorégióban és segítsék a források hatékony elosztását. - Tapasztalatcsere a Hajdú-Bihar-Bihor Eurorégióban - Tanfolyamok, műhelymunkák (workshopok), képzések szervezése Az Eurorégió teljes területe Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat és Bihar Megyei Tanács, Hajdú-Bihar és Bihar Megyei Kereskedelmi Kamara, települési önkormányzatok, társulások, önkormányzati fenntartású intézmények, vállalkozások Megyei és települési önkormányzatok és intézményeik, non-profit szervezetek, vállalkozások, lakosság 2007-2010 magántőke pályázati források: - EU 7. Keretprogram - Regionális források - Területi OP-k

10

1. Átfogó cél Komplex térség- és településfejlesztés 1.2. Specifikus cél Határmenti együttműködés erősítése 1.2.3. Intézkedés: Tervezési, területrendezési, területhasznosítási dokumentumok készítése Az intézkedés fő célja, hogy az Eurorégió határmenti területein a Célja: pénzforrások elosztásának elősegítése érdekében közös fejlesztési tervek készüljenek, elősegítve az együttműködést a két terület között. Mind az Európai Unióban, mind a két országban a fejlesztések Indoklás: finanszírozásának elengedhetetlen feltétele a tervezési, rendezési dokumentumok megléte. A határon átnyúló projektek finanszírozásához közös tervek kidolgozására van szükség. - Közös tervezési, területrendezési dokumentumok készítése Az intézkedés - Közös területhasznosítási dokumentumok készítése tartalma (tevékenységek) Az Eurorégió határmenti területe A megvalósítás helye: Hajdú-Bihar Önkormányzat és Bihar Megyei Tanács, települési Közreműködő önkormányzatok, vállalkozások, tervező cégek szervezetek: Az intézkedés kedvezményezettj ei: Megvalósítás ideje Lehetséges források

Megyei és települési önkormányzatok, non-profit szervezetek, vállalkozások, lakosság 2007-2010 magántőke pályázati források: - EU 7. Keretprogram - Regionális források - Területi OP-k

11

2. Átfogó cél: Vállalkozásorientált, diverzifikált gazdaságfejlesztés Egyetlen térség fejlesztése sem nélkülözheti a megfelelően működő gazdasági alapot. A gazdasági élet alapvető egységei, a vállalatok, vállalkozások, gazdasági szervezetek. Az Eurorégió akkor lehet igazán versenyképes, ha minél több sikeres vállalkozás működik területén. A vállalkozások természetesen az életminőségre is kihatnak, hiszen munkahelyeket teremtenek, illetve bővítik a területen elérhető termékek és szolgáltatások mennyiségét, javítják ezek minőségét. A gazdasági versenyképesség biztosítása nagyban függ az Eurorégió gazdaságának bázisát adó mikro-, valamint kiemelten kis- és középvállalkozói szektor pozíciójától, termelékenységétől és jövedelemtermelési képességétől. Ezt a tényezőt jelentősen befolyásolja az üzleti környezet fejlettsége, infrastrukturális háttere, a vállalkozások korszerű technológiai színvonala, az információkhoz, szolgáltatásokhoz való hozzájutás mértéke, illetve a termelékenység és jövedelemtermelő-képesség terén a nagyvállalatokhoz képest tapasztalható lemaradás csökkentését lehetővé tevő együttműködések léte vagy nem léte. Az átfogó célon belül törekedni kell a vállalkozói innovációs tengelyek komplex fejlesztésére. A tengelyek fontos alkotóelemei kell, hogy legyenek az ipari parkok és a különböző vállalkozási övezetek. Ezek a keretek azonban nem lehetnek eléggé hatékonyak a KKV-k és a beszállítói hálózatok közötti kapcsolat megteremtésének és működtetésének segítése nélkül. Románia EU csatlakozása megteremtette a lehetőséget a szoros együttműködések újjáélesztésére, ami azonban kihasználatlanul maradhat, ha nem kerül kidolgozásra egy világos stratégia a megfelelő beavatkozási pontok feltüntetésével. A térség adottságai ideálisnak nevezhetők a szállítási-logisztikai ágazat számára. Az ilyen irányú szolgáltató központok dinamizálni tudják a térség gazdaságát, illetve ez az ágazat lehetőséget jelent a helyi alapítású cégeknek is. Ugyancsak jók a helyi mezőgazdasági adottságok, amelyekre agrár-innovációs láncok épülhetnek a határ mindkét oldalát összekapcsolva. Az EU csatlakozással a térség vállalkozásai az Európai Unió egész területén elhelyezkedő cégekkel kerülnek versenybe, ezért szükséges versenyképességük növelése. Ehhez szükség van a piaci pozíciók kereskedelemfejlesztésen alapuló megszilárdítására. A vállalatok piaci és pénzügyi tényezőin túl természetesen fejleszteni kell a vállalkozói kultúrát, illetve a KKV-khoz kapcsolódó tanácsadást. A jelenkori gazdasági környezet nyújtotta lehetőségek között a cégek versenyelőnyszerzésének egyik lehetősége, ha intézményesített együttműködéseket hoznak létre. A lehetséges feladatok ellátása és a fejlesztések finanszírozásának közös biztosítása mellett ezek előnye, hogy nagyobb eséllyel képesek támogatási forrásokat szerezni, és a résztvevők akár önállóan, akár közösen is felléphetnek a különböző piaci helyzetekben. Általában két nagy típust különböztethetünk meg, az egyik a klaszter, a másik pedig a beszállítói hálózat. Az első ezek közül inkább decentralizált, míg a másik egy központi cég körül kialakított organizáció. A gazdasági klaszterek kialakításának alapját képezheti például a térség egyik legjelentősebb endogén erőforrását jelentő termálkincs. A termál öblözet nyilvánvaló 12

turisztikai jelentősége mellett kiemelten fontos energetikai szerepe, hiszen e tekintetben a termálvíz alternatív energiaforrásként, gazdaságfejlesztő tényezőként jelenik meg. A klaszterhálózat létrejötte határmenti vállalkozások együttműködését, az eddigi külső perifériák gazdasági aktivitását, népességmegtartó képességét növelheti. Az átfogó célhoz tartozó specifikus célok: 2.1. Vállalkozói innovációs tengelyek határon átnyúló fejlesztése 2.2. KKV-k versenyképességének növelése

13


Vállalkozásorientált, diverzifikált gazdaságfejlesztés Vállalkozói innovációs tengelyek határon átnyúló fejlesztése KKV-k és beszállítói hálózatok együttműködésének elősegítése A térségben működő és a jövőben létrehozandó vállalkozások között kölcsönös előnyöket eredményező kapcsolatok kialakulása szükséges. Cél, hogy az Eurorégióban működő KKV-k beszállítói tevékenysége a határ mindkét oldalára kiterjedjen. A vállalkozások közötti kapcsolatok elősegítik az innovációk Indoklás: terjedését, a szűkös infrastrukturális kapacitások optimális kihasználását. A beszállítói kapcsolatok megjelenésével a nemzetközi működő tőke jelenléte hosszabb távra garantálható, a regionális gazdasági körülmények romlása esetén is. Mindez a beszállítói hálózatokban résztvevő KKV-kat jobb minőségű termékek előállítására, illetve minőségbiztosítási tanúsítványok megszerzésére ösztönzi. - Kutatási program elindítása a gazdasági szereplők Az intézkedés együttműködési hajlandóságáról és preferenciáiról tartalma (tevékenységek) - A határon átnyúló gazdasági együttműködések koordinálására virtuális és/vagy épített „meeting point” létrehozása Az Eurorégió felsőoktatási intézményei (Debrecen, Nagyvárad) A megvalósítás A célcsoportot képező vállalkozások telephelyei (Debrecen, helye: Nagyvárad, Margitta, Belényes, Nagyszalonta, Élesd, Diófás, Vaskohsziklás, Székelyhíd, Vaskoh, Érmihályfalva, Hajdúszoboszló, Kaba, Püspökladány, Hajdúböszörmény, Hajdúhadház, Berettyóújfalu stb.) Debreceni Egyetem, Nagyváradi Egyetem, Kamarák, KKV-k, Közreműködő Eurorégió Tanácsa, érintett magyar és román regionális szervek, szervezetek: települési önkormányzatok Vállalkozások (különösen KKV-k), kutatók, munkavállalók, Az intézkedés kedvezményezettj önkormányzatok, Debreceni Egyetem, Nagyváradi Egyetem ei: 2007-2010 Megvalósítás ideje magántőke Lehetséges pályázati források: források - EU 7. Keretprogram - Regionális források - Gazdasági OP-k

14


Vállalkozásorientált, diverzifikált gazdaságfejlesztés Vállalkozói innovációs tengelyek határon átnyúló fejlesztése Határon átnyúló logisztikai és szolgáltató központok kialakítása Olyan telephelyek kialakítása, amelyek a szállítmányozást, raktározást a legkorszerűbb normákat figyelembe véve szolgálják ki, valamint amelyek segítségével a térség képes a földrajzi fekvéséből adódó lehetőségek legoptimálisabb kihasználására. A szállítmányozás és a logisztika egyike az Eurorégió kitörési Indoklás: lehetőségeinek, azonban a konkurencia erőssége miatt ezek kiaknázása csak átgondolt fejlesztésekkel lehetséges. A fejlesztések helyét a gazdasági és regionális racionalitás alapján kell kijelölni, illetve a legkorszerűbb műszaki infrastruktúrát kell alkalmazni. - A meglévő logisztikai kapacitások feltérképezése Az intézkedés Határon átnyúló kapcsolatrendszerek kialakítása a telepek között tartalma (tevékenységek) - Szükség esetén kapacitásbővítés - A berendezések korszerűsítése Az Eurorégió azon logisztikai telephelyei, amelyek racionális A megvalósítás fejlesztésekkel nemzetközileg is versenyképessé tehetők. helye: (Debrecen, Nagyvárad, Berettyóújfalu, Püspökladány, Biharkeresztes, Polgár, Görbeháza, Belényes, Nagyszalonta) Debreceni Egyetem, Nagyváradi Egyetem, logisztikaiKözreműködő szállítmányozási telephelyek, régiók szervezetek: logisztikai, szállítmányozó vállalkozások, munkavállalók, Debreceni Az intézkedés kedvezményezettj Egyetem, Nagyváradi Egyetem ei: 2007-2010 Megvalósítás ideje magántőke Lehetséges pályázati források: források - EU 7. Keretprogram - Regionális források - Gazdasági OP-k

15


Indoklás:


Vállalkozásorientált, diverzifikált gazdaságfejlesztés Vállalkozói innovációs tengelyek határon átnyúló fejlesztése Agrárinnovációs láncok határon átnyúló fejlesztése A mezőgazdaság fejlődéséhez nélkülözhetetlen innovációk kifejlesztésére, terjesztésére és hasznosítására kerüljön kialakításra egy határon átnyúló kutató-fejlesztő hálózat. Az eredmények gyors hasznosítása a termelésben, törekvés a nagyobb hozzáadott értékkel bíró, magasabb feldolgozottsági fokú termékek előállítására. A mezőgazdaság az Eurorégió lakosságának jelentős része számára közvetlenül vagy közvetve szerepet játszik a megélhetésben. Az EU rendkívül telített mezőgazdasági piacán csak úgy maradhatnak a piacon a térség termelői, ha képesek a folyamatos megújulásra. A posztindusztriális társadalom új típusú igényekkel lépett fel a mezőgazdasággal szemben, amire a válasz az ökogazdálkodás előtérbe kerülése volt. A térségben helyenként még meglévő organikus mezőgazdasági kultúrák tradicionális módszereit és a fejlett mezőgazdasági kutatóintézetek potenciálját ötvözve új, piacképes mezőgazdaság születhet. - Kutatási program kialakítása az organikus mezőgazdaság meglévő maradványainak feltérképezésére - Új módszerek találmányok kifejlesztése és gazdasági bevezetése Az Eurorégió vidéki térségei

Egyetemek, mezőgazdasági kutatóintézetek, szakképző iskolák, kísérleti tangazdaságok, agrárkamarák, Eurorégió Tanácsa, régiók, LEADER akciócsoportok Mezőgazdasági vállalkozások, munkavállalók, egyetemek, Az intézkedés kedvezményezettj mezőgazdasági kutatóintézetek, szakképző iskolák, kísérleti tangazdaságok (Debrecen, Nagyvárad, Nádudvar, Kaba, ei: Érbogyoszló, Illye, Értarcsa, Szalacs, Nagyszalonta stb.) 2007-2010 Megvalósítás ideje magántőke Lehetséges pályázati források: források - LEADER akciócsoportok - Gazdasági OP-k - EU 7. Keretprogram – Együttműködés Specifikus Program

16


Indoklás:

Az intézkedés tartalma (tevékenységek)

A megvalósítás helye: Közreműködő szervezetek: Az intézkedés kedvezményezettj ei: Megvalósítás ideje Lehetséges források

Vállalkozásorientált, diverzifikált gazdaságfejlesztés Vállalkozói innovációs tengelyek határon átnyúló fejlesztése Termálkincsre épülő gazdasági klaszter kialakítása Az Eurorégióban található kiemelkedő jelentőségű termálkincs gazdaságfejlesztés szempontjából történő kiaknázása, energetikai célú hasznosítása. Gazdasági klaszter-hálózat kialakítása az Eurorégióban, területi határainak kiterjesztése a határmenti megyékre. A gazdasági szereplők piaci szerepvállalásának hatékonyságát, illetve globális versenyképességét fokozza, ha nem önállóan, hanem hálózatokba, klaszterekbe tömörülve próbálnak reagálni a piac fokozódó kihívásaira. A klaszteralapú versenyképességi kezdeményezések alapvető feladata a cégek és intézmények közötti kapcsolatok erősítése a termelékenység növelése érdekében. A közös termálklaszter további határon átnyúló klaszterek kialakítását ösztönzi, lehetőséget biztosít a határmenti kis- és középvállalkozások együttműködésére - Kis- és középvállalkozások területi koordinációja - Termálklaszter menedzsmentjének kialakítása - A termálvíz alternatív energiaforrásként történő felhasználási lehetőségeinek vizsgálata - Konferenciák szervezése - Szakmai csereprogramok szervezése Az Eurorégió, illetve a környező határmenti megyék Kis- és középvállalkozások, Egyetemek, Eurorégió Tanácsa, régiók Kis- és középvállalkozások, Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat, Bihar Megyei Tanács, munkavállalók, egyetemek (Debrecen, Nagyvárad) 2007-2010 magántőke pályázati források: - Gazdasági OP-k - EU 7. Keretprogram – Együttműködés Specifikus Program

17


Indoklás:


A megvalósítás helye: Közreműködő szervezetek: Az intézkedés kedvezményezettj ei: Megvalósítás ideje Lehetséges források

Vállalkozásorientált, diverzifikált gazdaságfejlesztés KKV-k versenyképességének növelése Kereskedelemfejlesztés, befektetésösztönzés A régióban folyó kis- és nagykereskedelmi tevékenység ösztönzése, egymás termékeinek a másik ország piacára való bevezetése, a kölcsönösen előnyös kapcsolatokra törekedve. Az Eurorégióba tőkebefektetések számára történő vonzóvá tétele. Az EU piacán belül folyó piaci versenyben csak a leginkább versenyképes régiók maradhatnak talpon. A célterület gazdasága még nem elég fejlett, hogy sikeresen helytálljon ebben a kontinensnyi méretű megmérettetésben. A határ két oldalán lévő térségek kereskedelmi kapcsolatának fokozódása révén beindulhat a gazdasági növekedés az egyre bővülő és viszonylag könnyen elérhető piacnak köszönhetően. Hosszabb távon kialakítható néhány olyan „zászlóshajó-termék”, amely a tágabb EU piacon is versenyképesnek bizonyulhat. A gazdasági fejlődés plusz tőkebevonás nélkül nem képzelhető el, ezért egyaránt mobilizálni kell a külső és belső potenciális befektetőket. - A kis- és nagykereskedelem összekapcsolása a határ két oldalán, Eurorégiós Vásár szervezése - A „Hajdú-Bihar-Bihor-Eurorégió terméke” cím bevezetése - Az Eurorégió egységes arculatának kialakítása és potenciális befektetők felé való közvetítése - A rendelkezésre álló helyi tőke felhasználása Az Eurorégió teljes területe, de különösen a nagy kereskedelmi potenciállal rendelkező települések (Debrecen, Nagyvárad) Nemzetközi vásárok, kiállítások Önkormányzatok, non-profit szervezetek, kereskedelmi vállalkozások, bankok, Eurorégió Tanácsa kereskedelmi vállalkozások, lakosság, bankok, befektetők, helyi termelők 2007-2010 magántőke pályázati források: − Gazdasági OP-k − ROP-ok − hitelek

18



A megvalósítás helye:

Közreműködő szervezetek: Az intézkedés kedvezményezettj ei: Megvalósítás ideje Lehetséges források

Vállalkozásorientált, diverzifikált gazdaságfejlesztés KKV-k versenyképességének növelése KKV-khoz kapcsolódó tanácsadás Olyan szakszolgálat létrehozása, amely pénzügyi, jogi, vezetési, és humán erőforrás oldalról nyújt segítséget a kis- és középvállalkozások számára A térségben számos KKV küzd nehézségekkel, a leggyakoribb hiányosságok közé tartoznak a tulajdonosok, illetve a vezetés nem megfelelő felkészültsége. Egy vállalkozás működtetése nagyon sokféle szakismeret birtoklását követeli meg a célcsoport tagjaitól. A legritkább esetben képes egy ember ezeket a kompetenciákat egy személyben birtokolni, illetve a team-ekből is sokszor hiányzik valamilyen szakértelem. A határon átnyúló tevékenységek még nehezebb feladat elé állítják a vállalatokat. Az EU harmonizáció ellenére sok még a szabályozásokban meglévő eltérés, illetve sokszor más a két ország eljárásrendje is. Egy ilyen hálózat nagyban elősegítheti a befektetők megtelepedését. - Tanácsadói lista kialakítása az Eurorégióban, szakterületenként és országonként, jutalékos rendszerben - Zárt internetes fórum létrehozása a szakértők közötti információcsere megkönnyítésére - Folyamatos kapcsolattartás a két állam illetékes szerveivel a naprakészség jegyében Az Eurorégió nagyobb városai (Debrecen, Nagyvárad, Margitta, Belényes, Nagyszalonta, Élesd, Diófás, Vaskohsziklás, Székelyhíd, Vaskoh, Érmihályfalva, Hajdúszoboszló, Kaba, Püspökladány, Hajdúböszörmény, Hajdúhadház, Berettyóújfalu) Internet, cyber-tér Eurorégió Tanácsa, szakmai szervezetek, szakértők Szakértők, befektetők, vállalkozások 2007-2010 régiós források magántőke

19

3. Átfogó cél: A műszaki infrastruktúra összehangolt fejlesztése Társadalmi-gazdasági vizsgálatok eredményei szerint a jó közlekedési feltételekkel rendelkező régiókban a foglalkoztatási esélyek jobbak, mint a nem megfelelő közlekedési infrastruktúrájú térségekben. A közlekedési fejlesztések legfontosabb célja az elérhetőség javítása, ami a versenyképességet és a kohéziót egyaránt szolgálja. A közlekedési lehetőségek a munkaerő földrajzi mobilitását is közvetlenül befolyásolják. A mobilitás szempontjából ezért különösen fontos a közösségi közlekedési hálózatok minősége. A közlekedés fejlesztésének ki kell elégítenie a fenntarthatóság követelményeit, és figyelembe kell vennie az Eurorégió gazdaságföldrajzi adottságait is. A közlekedési fejlesztéseknél érvényesülnie kell a környezeti értékek és a természeti erőforrások védelmének. Ezért a fejlesztések során a környezetbarát közlekedési módok előnyben részesítése fontos. A régión belüli közlekedési rendszerek egyaránt szolgálják a gazdasági szereplők, a lakosság és a turisták mobilitási igényeit. Célszerű olyan fejlesztéseket támogatni, ami elősegíti a hátrányos helyzetű térségek bekapcsolását a regionális gazdaságba, fokozzák a működő tőke beáramlását, lehetővé teszik a térségi gazdasági és szolgáltató központok és a fő main közlekedési útvonalak elérését, valamint elősegítik a turisztikai vonzerők elérését. A fejlesztéseknél figyelembe kell venni a környezeti fenntarthatóság szempontjait, továbbá törekedni kell a legelőnyösebb technológiák és eljárások, kiemelten a legjobb elérhető technológiák (BAT) alkalmazására. Minden fejlesztésnél tekintettel kell lenni az Európai Közösség környezet- és természetvédelmi joganyag ára. A határon átnyúló környezetvédelmi infrastruktúra fejlesztése elengedhetetlen feladat. Az elmúlt évtized számos környezeti katasztrófája, illetve más határmenti térségek együttműködésének pozitív példája azt mutatja, hogy közös létesítmények kialakítása és a közös munka hatékonyabbá teheti a közös problémák kezelését. A közlekedési infrastruktúra számára az egyik legnagyobb akadályt az államhatárok jelentik. Szerencsére a két ország EU csatlakozásával az adminisztratív akadályok egy része megszűnt. Fontos azonban arra törekedni, hogy a határ két oldalán találkozó közlekedési útvonalak hasonló kapacitást és minőséget képviseljenek. Elkerülhetetlen feladat az Eurorégióban a határ két oldalán elhelyezkedő területek közötti fő közlekedési útvonalak fejlesztése. Emellett kiemelt fontosságú a jelenleg periferikus térségek elérhetőségének javítása, a helyi jelentőségű útvonalak fejlesztése. A tömegközlekedési járatokat úgy kell kialakítani, hogy megfelelő gyakorisággal lépjék át a határvonalat, csak így lehet a lakosság számára kiépíteni a mindennapi érintkezés lehetőségeit. Az egyéni közlekedési módok számára is fontos a szolgáltatások egységesítése. Az autópályás összeköttetés megteremtése kiemelten fontos fejlesztési lépés a térségben. A környezetvédelmi együttműködés egyik legfontosabb területe a közös ár- és belvízvédelem. Az Eurorégió területének egy része Körösök által fenyegetett. A védekezés leghatékonyabb módja, ha a határ két oldalán összehangolják az ár- és belvízvédelmi információs rendszereket, illetve szükség esetén a védelmi intézkedéseket. A hulladékgazdálkodás és kármentesítés közös, határon átnyúló megszervezése a gazdasági hatékonyságot növelheti. Az Eurorégió térségei sok 20

fontos természeti értékekkel rendelkezik. A természetvédelem közös kezelése, egy közös nemzeti park megszervezése a térség természeti értékeinek fokozottabb védelmét eredményezheti. Az átfogó célhoz tartozó specifikus célok: 3.1. Közlekedésfejlesztés 3.2. Környezetvédelmi infrastruktúrafejlesztés

21

3. Átfogó cél: 3.1. Specifikus cél: 3.1.1. Intézkedés: Célja: Indoklás: Az intézkedés tartalma: (tevékenységek)

A megvalósítás helye:

Közreműködő szervezetek: Az intézkedés kedvezményezettjei: Megvalósítás ideje: Lehetséges források:

A műszaki infrastruktúra összehangolt fejlesztése Közlekedésfejlesztés Határon átívelő közösségi közlekedési fejlesztések Út- és vasútfejlesztés, a meglévő útvonalak felújítása, korszerűsítése. Új, nagy forgalmú útvonalak kiépítése. Az elérhetőség javítása az Eurorégióban a határ két oldala között, illetve a városi központok viszonylatában. - Elérhetőségi vizsgálatok végzése - Az Eurorégió közlekedési fejlesztési koncepciójának kidolgozása - A főbb stratégiai fontosságú regionális útvonalak kijelölése - Útépítés, vasútfejlesztés az illetékes nemzeti szervekkel partnerségben - Menetrendek, járatok összehangolása Az Eurorégió teljes területe (pld. Debrecen-HajdúszoboszlóPüspökladány-Berettyóújfalu, Bors-Nagyvárad-Élesd, Érmihályfalva-Székelyhíd–Nagyvárad-Nagyszalonta, Nagyvárad-Belényes) önkormányzatok, az Eurorégió Tanácsa, szakmai szervezetek önkormányzatok és intézményeik, vállalkozások, lakosság 2008-2010 - EU 7. Keretprogram - Kohéziós Alap - Magyar-román Operatív Program 2007-2013

22

3. Átfogó cél: 3.1. Specifikus cél: 3.1.2. Intézkedés: Célja:

Indoklás:

Az intézkedés tartalma: (tevékenységek) A megvalósítás helye: Közreműködő szervezetek: Az intézkedés kedvezményezettjei: Megvalósítás ideje Lehetséges források:

A műszaki infrastruktúra összehangolt fejlesztése Közlekedésfejlesztés Közös közlekedési szolgáltatásfejlesztés Az Eurorégióban egységes tömegközlekedési rendszert teremteni. A vasúti és autóbuszos menetrendeket első lépésben összehangolni, növelni a határon átmenő tranzit járatok számát. Az intézkedés végrehajtásával intenzívebbé lehet tenni a régió két fele közötti kapcsolatokat, elősegíthető a gazdasági fejlődés, illetve a lakosság intenzívebb kapcsolata erősíti a térségi identitás kialakítását. - A két ország közlekedési vállalatainak menetrendegységesítése - Új járatok bevezetése Az Eurorégió teljes területe önkormányzatok, közlekedési vállalatok önkormányzatok, közlekedési vállalatok, lakosság 2008-2010 - Gazdasági OP-k - Regionális OP-k - Magyar-román Operatív Program 2007-2013

23


Az intézkedés tartalma: (tevékenységek) A megvalósítás helye: Közreműködő szervezetek: Az intézkedés kedvezményezettjei: Megvalósítás ideje: Lehetséges források:

A műszaki infrastruktúra összehangolt fejlesztése Környezetvédelmi infrastruktúrafejlesztés Közös árvíz– és belvízvédelem Hatékonyabbá tenni az Eurorégió árvízi és belvízi védekezési rendszerét. Csökkenteni a fennálló párhuzamos működéssel és fejlesztésekkel felhasznált erőforrások nagyságát. A régió területének egy része árvizektől és belvizektől veszélyeztetett. A két országban hagyományosan kialakult védelmi szervezetek eddig is számos alkalommal együttműködtek. Ezeket a együttműködési formákat kell intézményesíteni, továbbfejleszteni. A védekezés és a megelőzés is hatékonyabb lehet, ha az államhatárok nem jelentenek a szervezetek tevékenysége előtt akadályokat. - Szakmai konzultációk rendszeressé tétele - A berendezések közös ellenőrzése - Az információs rendszerek közös működtetése - Közös védelmi tervek kidolgozása Az árvizektől és belvizektől fenyegetett területek. Vízügyi igazgatóságok, önkormányzatok, Eurorégió Tanácsa Vízügyi igazgatóságok, önkormányzatok 2008-2010 - EU 7. Keretprogram - Környezeti OP-k - Regionális OP-k - Magyar-román Operatív Program 2007-2013

24

3. Átfogó cél: 3.2. Specifikus cél: 3.2.2. Intézkedés: Célja:

Indoklás:

Az intézkedés tartalma: (tevékenységek)

A műszaki infrastruktúra összehangolt fejlesztése Környezetvédelmi infrastruktúrafejlesztés Hulladékgazdálkodás és kármentesítés Felmérni azokat a potenciális veszélyforrásokat, illegális lerakókat amelyek fenyegethetik a környezetet a határ mindkét oldalán. Elkészíteni ezek felszámolásának programját és elvégezni a kármentesítést. A gazdasági szereplők felmérése abból a célból, hogy feltárják a környezetre veszélyt jelentő tevékenységet végző cégek földrajzi helyét és a kockázat nagyságát. Közös hulladékgazdálkodási program kidolgozása. Az EU fejlesztési programjainak egyik fontos horizontális célja a környezet védelme. Kelet-Közép-Európában sajnos a lakosság és a vállalatok környezeti tudatossága sem éri el a tőlünk nyugatabbra tapasztalható szintet. Viszonylag nagy az illegális lerakók és a környezetszennyező gazdasági tevékenységet folytató cégek száma. Szükség van egy olyan, végrehajtható programra, amellyel hosszú távon megoldhatók lesznek ezek a problémák és a fenntartható fejlődés elve alapján működhet az Eurorégió. A magyar EU csatlakozás évekkel megelőzte Románia tagságát, így a magyar fél megoszthatja tapasztalatait a környezetvédelmi-hulladékgazdálkodási rendszerének EUkonformmá tételéről. - A veszélyforrások feltérképezése - Közös hulladékgazdálkodási terv kidolgozása - Tapasztalatátadó workshopok rendezése - Szükség esetén környezeti kármentesítés végrehajtása Az Eurorégió teljes területe

A megvalósítás helye: Eurorégió Tanácsa, környezetvédelmi szervek Közreműködő szervezetek: Az Eurorégió lakossága Az intézkedés kedvezményezettjei: 2008-2010 Megvalósítás ideje: - EU 7. Keretprogram Lehetséges források: - Környezeti OP-k - Regionális OP-k - Magyar-román Operatív Program 2007-2013

25


A megvalósítás helye: Közreműködő szervezetek:

A műszaki infrastruktúra összehangolt fejlesztése Környezetvédelmi infrastruktúrafejlesztés Határon átnyúló természetvédelem A természetközeli ökoszisztémák megőrzése a határ mindkét oldalán, védett fajok élőhelyének biztosítása. Az Eurorégióra jellemző kulturális és ökológiai sajátosságokkal rendelkező tájképek megtalálása és védelme. A régió területén számtalan érintetlen található. Ezek a természetes tájak a vadon élő állatok és a természetes növénytakaró számára menedéket jelentenek. A társadalom számára is hasznosak ezek a területek, részben a rekreáció számára jelentenek ideális helyszínt (ökoturizmus), részben pedig mint génbankok a jövőben stratégiai fontossággal bírnak. - A határ két oldalán lévő védett területekről közös kutatások, kiadványok megjelentetése - Védetté nyilvánítandó területek kiválasztása - Fotópályázat kiírása az „Eurorégió tájképe címmel” - Hosszú távon közös nemzeti park létrehozása - Ökoturizmus beindítása Az Eurorégió védett területei (Bihari NP, Bihari-sík Tájvédelmi Körzet, Hajdúsági Tájvédelmi Körzet stb.) környezetvédelmi szervezetek, civil szervezetek, önkormányzatok, vállalkozások

Az intézkedés kedvezményezettjei:

környezetvédelmi szervezetek, önkormányzatok, vállalkozások

Indoklás:


civil

2008-2010 Megvalósítás ideje: - EU 7. Keretprogram Lehetséges források: - Környezeti OP-k - Regionális OP-k - Magyar-román Operatív Program 2007-2013

26

szervezetek,

4. Átfogó cél: Komplex turizmusfejlesztés Az Eurorégió gazdasági versenyképességének egyik iránya lehet az Eurorégió változatos természeti adottságaira, gyógy- és termálvíz kincsére, hagyományaira, kulturális értékeire épülő turizmus fejlesztése. Az Eurorégió turisztikai adottságai elsősorban az egészségturizmus (gyógy- és termálturizmus, wellness), ökoturizmus és az aktív turizmus (kiemelten a vízi-, horgászás- és lovas -turizmus), az örökség-, vallási és kulturális, valamint a falusi turizmus kiemelt fejlesztéséhez kínálnak kedvező lehetőségeket. A turisztikai attrakciók a határ mentén a nagyvárosokban és néhány fürdőváros környékén találhatók. A komplex turisztikai programcsomagok hiánya komoly problémát jelent. A kereskedelmi szálláshelyek is elsősorban a kiemelkedő turisztikai vonzerők környékére koncentrálódnak, ám itt további problémát jelent a szezonalitás, a magas minőségű kereskedelmi szálláshelyek hiánya, illetve a tartózkodási idő rövidsége is. A turisztikai képzés sajnos egyelőre nem megfelelő, a turisztikai intézményrendszer viszont változatos (megye, önkormányzatok, önkormányzati intézmények, civil szervezetek, marketing irodák stb.). Az Eurorégió ismertségének növelése, turisztikai kínálatának piacra segítése nem képzelhető el egy magas színvonalú, koncepcionális marketingkommunikáció tevékenység nélkül. Nagy hangsúlyt kell fektetni a térség eltérő kínálatához igazodó komplex programok kialakítására. Az Eurorégió turisztikai adottságaihoz igazodva az átfogó cél támogatja a már meglévő attrakciók fejlesztését, illetve új vonzerők, termékek, komplex programok kialakítását és a szolgáltatások fejlesztését is. Az átfogó cél keretében lehetőség nyílik kereskedelmi szálláshelyek és a szálláshelyeken nyújtott szolgáltatások fejlesztésére is. Kereskedelmi szálláshelyek esetében elsősorban a meglévők minőségi fejlesztésére, kategória váltására, illetve új szálláshelyek építésére lesz lehetőség. A turizmus eredményes, komplex fejlesztése érdekében az átfogó célon belül támogatható a szakemberek képzése, a turisztikai intézmények, országhatárokon átnyúló együttműködéseinek támogatása. Az együttműködéseken belül kiemelt szerepet játszanak az eltérő turisztikai kínálatú területek közös programcsomagjai, fejlesztések. Fontos továbbá a turisztikai intézményrendszer egységes fejlesztésének megvalósítása, egységes régiómarketing megvalósítása is. Az átfogó célhoz tartozó specifikus célok: 4.1. Attrakciófejlesztés 4.2. Szolgáltatásfejlesztés 4.3. Turizmus feltételrendszerének javítása

27


Komplex turizmusfejlesztés Attrakciófejlesztés Egészségturizmus Az Eurorégió legnagyobb természeti erőforrásának kihasználása a helyi lakosság életszínvonalának javítása és a turisták vonzása végett. A térségben páratlan gazdagságban előforduló gyógyhatású Indoklás: termálvizek nemzetközi vonzerőt képviselő turisztikai termékek kialakítását teszik lehetővé, mert egy alapvető emberi motiváció, a gyógyulni vágyás szándékát elégítik ki. A gyógyturizmus komplex fejlesztése egyben egy fontos természeti erőforrásunk hatékony hasznosítását, és az egész éves turisztikai idény megteremtését segítheti elő. Napjainkban ugyanakkor maga a gyógyvíz egyre kisebb mértékben elégíti ki a turisták igényeit, és szükség van az ahhoz kapcsolódó orvosi-gyógyászati szolgáltatások kiépítésre is. Továbbá a gyógyturizmus célcsoportja igényli a különféle programokat az aktív pihenés és gyógyulás érdekében (rendezvények, kirándulások stb.) egyszóval a komplex szolgáltatási kört. - Gyógy és termálvízzel rendelkező fürdők komplex Az intézkedés fejlesztése tartalma - A fitnessés wellnes-turizmus feltételeinek (tevékenységek) megteremtése mindazon települések, amelyeken már megkezdődött a gyógyA megvalósítás és termálvíz nagyobb mértékű idegenforgalmi hasznosítása helye: az érintett önkormányzatok és vállalataik, a térség felsőoktatási Közreműködő intézményei szervezetek: az érintett városok önkormányzatai, a megfelelő minőségű Az intézkedés kedvezményezettjei: ellátást biztosító szálláshelyek, a helyi lakosság, a fizetővendéglátással foglalkozó lakosság, a helyi lakosság 2008-2010 Megvalósítás ideje: - EU 7. Keretprogram Lehetséges források: - Regionális Operatív Programok

28

4. Átfogó cél 4.1. Specifikus cél 4. 1. 2. Intézkedés: Célja:

Indoklás:

Az intézkedés tartalma: (tevékenységek) A megvalósítás helye:

Komplex turizmusfejlesztés Attrakciófejlesztés Természeti és környezeti értékekre alapozott turizmus A térség egyik fő vonzereje, hogy változatos természeti környezetet kínál az ide látogató turisták számára. Az intézkedés célja ezen vonzerők fejlesztése és komplex kínálati elemmé alakítása. A modern társadalomban egyre inkább felértékelődött az egészséges környezet, életmód szerepe, az élmények iránti vágy, az ismeretszerzés és a testmozgás igénye. Ennek szerves része a tiszta környezet fokozott igénye, mellyel a turisták maguk is környezetkímélő viselkedésre törekednek. Az Eurorégió területén található érintetlen, vagy természetközeli részeivel, hagyományos gazdálkodási formáival a turizmus ezen ágában kínálatot nyújthat az új kihívásoknak. - aktív turisztikai ágazatokhoz kapcsolódó attrakciók fejlesztése - rendezvények szervezése az Eurorégióban található Nemzeti Parkok, Tájvédelmi Körzetek és Természetvédelmi Területek látogatható részei és a közelben található települések az érintett önkormányzatok, vállalkozások

Közreműködő szervezetek: a hagyományos gazdálkodást folytató helyi lakosság, a Az intézkedés kedvezményezettjei: programokat szervező vállalkozók, 2008-2010 Megvalósítás ideje: - EU 7. Keretprogram Lehetséges források: - Regionális Operatív Programok

29

4. Átfogó cél: 4. 1. Specifikus cél: 4. 1. 3. Intézkedés: Célja:

Indoklás:


Komplex turizmusfejlesztés Attrakciófejlesztés Kulturális és örökségturizmus A Hajdú-Bihar-Bihor Eurorégió kulturális adottságai, öröksége, valamint a megszervezésre kerülő rendezvények lehetővé teszik a kulturális- és örökségturizmusban rejlő lehetőségek korábbinál hatékonyabb kihasználását. Az ezredforduló idegenforgalmának egyik fontos jelensége a kulturális rendezvények korábbinál aktívabb felhasználása, amely különböző okokkal magyarázható. Egyrészt a városi életforma elterjedésével, a társadalom általános tudásszintjének az emelkedésével az emberek egyre fogékonyabbá és érdeklődőbbé váltak a kulturális örökség épített és szellemei emlékei iránt. Másrészt az életszínvonal és a rendelkezésre álló jövedelem emelkedésével egyre inkább nőtt az igény más népek, tájegységek kultúrájának irányában. Az örökségi turizmus a turisztikai fejlesztések új iránya, felhasználja nemcsak egy terület épített környezetét, de a szellemi kultúra, a hagyományok által alkotott örökségét is. Ez mindenképpen új programok fejlesztését, kialakítását igényli. - a turizmusban felhasználható épületek felújítása; - kulturális hagyományokat feltámasztó rendezvények megszervezése a térség minden olyan települése, amely a közérdeklődést kiváltó kulturális programmal, kulturális örökséggel, emlékkel rendelkezik az érintett önkormányzatok, civil szervezetek, helyi lakosság

Közreműködő szervezetek: a helyi lakosok, az önkormányzatok, mint intézményfenntartók Az intézkedés kedvezményezettjei: 2008-2010 Megvalósítás ideje: - EU 7. Keretprogram Lehetséges források: - Regionális Operatív Programok

30

4. Átfogó cél: 4.1. Specifikus cél: 4. 1. 4. Intézkedés: Célja:

Komplex turizmusfejlesztés Attrakciófejlesztés Konferencia- és rendezvényturizmus Rendezvények szervezésének elősegítése, ezen belül a kongresszusok, konferenciák eredményes lebonyolításához szükséges magas színvonalú szolgáltatási kör kialakítása Az Eurorégió egyetemei a maga szellemi potenciáljukkal fontos Indoklás: szerepet játszhatnak nem csak Magyarország, hanem a középeurópai térség tudományos életében, és ez a tény a nemzetközi érdeklődők számára lehet vonzó tényező. Emellett Debrecen és Nagyvárad, mint országaik legnagyobb vidéki városainak egyike, valamint a megfelelő adottságokkal rendelkező közepes nagyságú városok is vonzhatják Magyarország és Románia különböző szakmai szervezeteit. Ezen kívül a térségben rendelkezésre áll számtalan olyan épület, amely otthont adhat a legkülönbözőbb méretű rendezvényeknek. - rendezvények lebonyolítására alkalmas helyszínek kialakítása, Az intézkedés a meglévők adottságainak fejlesztése; tartalma - a rendezvényekhez szükséges egyéb infrastrukturális (tevékenységek) feltételek biztosítása; Debrecen és Nagyvárad, valamint mindazon települések, A megvalósítás amelyek képesek szakmai tanácskozás, rendezvény számára helye: helyszínt biztosítani. az érintett önkormányzatok, rendezvényközpontok, Közreműködő sportcsarnokok, a térség felsőoktatási intézményei, a különböző szervezetek: tudományos-szakmai egyesületek területi szervezetei az érintett önkormányzatok, intézmények, a megfelelő Az intézkedés kedvezményezettjei: minőségű ellátást biztosító szálláshelyek, a kongresszussal kapcsolatos szolgáltatásokat biztosító vállalkozók, a szabadidő aktív eltöltésének megszervezésével foglalkozó szervezetek 2008-2010 Megvalósítás ideje: - EU 7. Keretprogram Lehetséges források: - Regionális Operatív Programok

31


Indoklás:


Komplex turizmusfejlesztés Szolgáltatásfejlesztés Kereskedelmi szálláshelyek minőségének fejlesztése Az Eurorégió területén található kereskedelmi szálláshelyek növelése, valamint minőségi (pl. ötcsillagos) szálláshelyek létrehozása a turisták számának növelése és a szezonalitás csökkentése érdekében. A Hajdú-Bihar-Bihor Eurorégió területén található kereskedelmi szálláshelyek elsősorban a kiemelkedő turisztikai vonzerők környékére koncentrálódnak, ám itt további problémát jelent a magas minőségű kereskedelmi szálláshelyek hiánya, illetve a tartózkodási idő rövidsége is. - kereskedelmi szálláshelyek és a szálláshelyeken nyújtott szolgáltatások fejlesztésére is. - meglévők minőségi fejlesztése, kategóriaváltás - új szálláshelyek építésére lesz lehetőség. Az intézkedés keretében az Eurorégió teljes területe érdekelt, különösen a szálláshellyel rendelkező települések. az érintett önkormányzatok, szállásadó vállalkozások, kereskedelmi és vendéglátóhelyek az érintett önkormányzatok, vállalkozások, lakosság, turisták

A megvalósítás helye: Közreműködő szervezetek: Az intézkedés kedvezményezettjei: 2008-2010 Megvalósítás ideje: - EU 7. Keretprogram Lehetséges források: - Regionális Operatív Programok

32

4. Átfogó cél: 4. 2. Specifikus cél: 4. 2. 2. Intézkedés: Célja: Indoklás:

Az intézkedés tartalma: (tevékenységek) A megvalósítás helye: Közreműködő szervezetek: Az intézkedés kedvezményezettjei: Megvalósítás ideje: Lehetséges források:

Komplex turizmusfejlesztés Szolgáltatásfejlesztés Kiemelkedő mellett új szálláshelyek létesítése Az Eurorégió területén található kereskedelmi szálláshelyek számának növelése a turisták számának növelése és a szezonalitás csökkentése érdekében. A Hajdú-Bihar-Bihor Eurorégió területén található kereskedelmi szálláshelyek elsősorban a kiemelkedő turisztikai vonzerők környékére koncentrálódnak, ám itt további problémát jelent a kereskedelmi szálláshelyek hiánya, illetve a tartózkodási idő rövidsége is. - kereskedelmi szálláshelyek és a szálláshelyeken nyújtott szolgáltatások fejlesztésére is. - új szálláshelyek építése Az intézkedés keretében az Eurorégió teljes területe érdekelt, különösen a szálláshellyel rendelkező települések. az érintett önkormányzatok, szállásadó vállalkozások, kereskedelmi és vendéglátóhelyek az érintett önkormányzatok, vállalkozások, lakosság, turisták 2008-2010 - Regionális Operatív Programok - EU 7 Keretprogram

33

4. Átfogó cél: 4. 3. Specifikus cél: 4. 3.1. Intézkedés: Célja:

Indoklás:


Komplex turizmusfejlesztés Turizmus feltételrendszerének javítása Komplex programcsomagok kidolgozása A komplex turisztikai termékek kialakításával, támogatásával a jelenlegi nagy látogatottságú területek mellett az egyelőre még kihasználatlan turisztikai potenciállal rendelkező térségek fejlődésére, felzárkózására nyílik lehetőség, ami biztosítja az ott élő lakosság életkörülményeinek javulását. Az Eurorégió kiegyenlített fejlődését, a hátrányos helyzetű térségek felzárkózását elősegítő új turisztikai vonzerők, illetve komplex turisztikai programcsomagok hiánya komoly problémát jelent. Ennek orvoslása elengedhetetlen az Eurorégióban. - komplex programcsomagok létrehozása - programszervezés Az intézkedés keretében az Eurorégió teljes területe érdekelt, különösen a vonzerővel és szálláshellyel rendelkező települések. az érintett önkormányzatok, szállásadó vállalkozások, kereskedelmi és vendéglátóhelyek az érintett önkormányzatok, vállalkozások, lakosság, turisták

Közreműködő szervezetek: Az intézkedés kedvezményezettjei: 2008-2010 Megvalósítás ideje: - EU 7. Keretprogram Lehetséges források: - Regionális Operatív Programok

34


Indoklás:


Közreműködő szervezetek:

Az intézkedés kedvezményezettjei: Megvalósítás ideje: Lehetséges források:

Komplex turizmusfejlesztés Turizmus feltételrendszerének javítása Közös turisztikai szakember-képzés A fenntartható turizmusfejlesztés elengedhetetlen feltétele a megfelelő mennyiségű és minőségű humánerőforrás rendelkezésre állása, ami az Eurorégióban egyes szakterületeken hiányt mutat. A térség turisztikai szolgáltatóinak nagy része családi vállalkozásokban vagy idénymunkásokkal dolgozik, akiknek gyakran nincs szakképesítése, emellett általános a nyelvtudás hiánya. E gondok orvoslását segítheti a szabályozásban a szakképesítés szigorúbb megkövetelése. - turisztikai szakképzés fejlesztési terv kidolgozása -

képzések lebonyolítása;

elsősorban Debrecen, Nagyvárad illetve azok a közepes nagyságú városok, amelyek képzési központként szolgálhatnak a környékbeli, turizmus területén dolgozók számára Hajdú-Bihar megyei Önkormányzat, Bihar Megyei Önkormányzat, Észak-Alföldi Regionális Idegenforgalmi Bizottság, Hajdú-Bihar megyei Kereskedelmi és Iparkamara, Bihar Megyei Kereskedelmi Kamara, Debreceni Egyetem, Nagyváradi Állami Egyetem az idegenforgalom különböző területein (szálláshelybiztosítás, vendéglátás, program-szervezés) dolgozó alkalmazottak, a kistérségi turizmus fejlesztésével foglalkozó személyek 2008-2010 - EU 7. Keretprogram - Regionális Operatív Programok

35


Indoklás:



Komplex turizmusfejlesztés Turizmus feltételrendszerének javítása A turizmus területén működő szervezetek együttműködésének elősegítése A turizmusfejlesztés területén elért nemzetközi eredmények megismerése és felhasználása, valamint az érintett intézményrendszer hatékony működése érdekében indokolt az Eurorégióban a szervezett interregionális együttműködések elősegítése, elsősorban a tapasztalatcsere illetve beruházások ösztönzése területein. Az idegenforgalom területén megfogalmazott célok elérésének alapfeltétele a turizmus hatékony intézményi és működési rendszerének megteremtése, amely nélkül a különböző tevékenységek könnyen szétaprózódnak és nem egy irányba húznak. Ez egyúttal feltétele az EU források elnyerésének is. Ennek érdekében szükség van az idegenforgalom területén működő állami szervek, a megyei és helyi önkormányzatok, a magán és a non-profit szervezetek közötti együttműködés javítására. - a két megye idegenforgalmi szakembereit tömörítő új szervezet létrehozása; - a turizmusban szerepet vállaló települések polgármesterei tanácsának létrehozása; - alkalmi jellegű tapasztalatcserék megszervezése; Az Eurorégió összes települése

Hajdú-Bihar megyei Önkormányzat, Bihar Megyei Önkormányzat, a megyék településeinek önkormányzatai, Hajdú-Bihar megyei Kereskedelmi és Iparkamara, Bihar Megyei Kereskedelmi Kamara, Észak-Alföldi Regionális Idegenforgalmi Bizottság, Észak-Alföldi RMI, Tisza-tavi Regionális Projekt Iroda, Tisza-tavi RIB, az idegenforgalom területén dolgozó magán és non-profit jellegű szervezetek Az Eurorégió egész területén az idegenforgalomból élő, illetve Az intézkedés kedvezményezettjei: annak különböző eredményeit élvező lakosság 2008-2010 Megvalósítás ideje: - EU 7. Keretprogram Lehetséges források: - Regionális Operatív Programok

36


Komplex turizmusfejlesztés Turizmus feltételrendszerének javítása Egységes marketingstratégia kialakítása A turisztikai kereslet és kínálat összekapcsolására hivatott turisztikai marketing tevékenység fejlesztése elengedhetetlen a hazai és nemzetközi turisztikai piacon. Az Eurorégió ismertségének növelése, turisztikai kínálatának piacra segítése nem képzelhető el egy magas színvonalú, koncepcionális marketingkommunikáció tevékenység nélkül. Napjainkban az élet többi területéhez hasonlóan az Indoklás: idegenforgalomban is igen jelentős verseny bontakozott ki. Az ebben történő sikeres szerepléshez nem csak a szükséges feltételek megteremtése szükséges, hanem az adottságok célcsoportok felé irányuló terjesztése is. A tudatos és tervezett kommunikációs tevékenység elősegítheti egy pozitív Eurorégióimage kialakulását, amely hozzájárulhat versenyképességnek növekedéséhez. - egységes kommunikációs stratégiájának kidolgozása; Az intézkedés - kommunikációs eszközök elkészítése és célzott terjesztése; tartalma: - public relation és lobby programok megvalósítása; (tevékenységek) Az Eurorégió valamennyi idegenforgalmi szempontból jelentős A megvalósítás települése, olyan a területen kívüli városok, amelyek fontos helye: turisztikai rendezvény (pl. kiállítás, vásár) helyszínéül szolgálnak Hajdú-Bihar megyei Önkormányzat, Bihar Megyei Közreműködő Önkormányzat, Magyar Turizmus Rt., Hajdú-Bihar megyei szervezetek: Kereskedelmi és Iparkamara, Bihar Megyei Kereskedelmi Kamara, Tourinform irodák, a jelentősebb városok önkormányzatai, kistérségi társulások, ITD Hungary regionális irodája, Észak-Alföldi Regionális Turisztikai Marketing Igazgatóság Az Eurorégió egész területén az idegenforgalom fejlődése által Az intézkedés kedvezményezettjei: érintett önkormányzatok, magán és non-profit szervezetek és lakosság 2008-2010 Megvalósítás ideje: - EU 7. Keretprogram Lehetséges források: - Regionális Operatív Programok

37

5. Átfogó cél: Felsőoktatási intézmények és K+F+I tevékenységek fejlesztése Az Eurorégió mindkét megyének székhelye a térség oktatási centruma és országos kutatási bázisa, ezért a határmenti térség jelentős előnyökkel rendelkezik más magyarországi területekkel szemben. A Debreceni Egyetem, valamint Nagyvárad felsőoktatási intézményei jelentős tudományos és kutatási intézmények. Az Egyetem mellett további kutatóhelyek is működnek Hajdú-Biharmegyében (MTA RKK, ATOMKI). Ezek az intézmények a kutatási infrastruktúra biztosítása mellett a kutatók képzésében is nagy szerepet játszanak. Ahhoz, hogy ezeket az adottságokat az Eurorégió ki tudja használni, szükség van a kutatási infrastruktúra megerősítésére, magasan kvalifikált kutatók munkájára. A kutatások feltétele a kutatási intézmények és a gazdasági szereplők piaci alapú együttműködése, illetve a kutatás innovatív fejlesztése (K+F+I). Nem kizárólag a kutatással foglalkozó intézmények és személyek jelentik Hajdú-Bihar megye teljes tudásbázisát. Emellett a humán-erőforrás fejlesztése, a magas szintű képzés jelenti az Eurorégió számára a legnagyobb potenciált és kitörési pontot. Ehhez azonban a képzési struktúra piaci igények szerinti kialakítását kell megoldani mind Debrecenben, mind Nagyváradon. Sajnos az oktatási infrastruktúra sem mindenhol megfelelő. Az azonban fontos, hogy a kutatás ne öncélú tevékenység legyen, hanem a gazdasági szereplők problémáira keressen megoldásokat, vagy olyan új kutatási eredményeket produkáljon, amelynek révén a gazdaság proaktívan, innovatív módon képes fejlődni. A vállalkozások és a kutató intézmények közötti együttműködéseknek kiemelt jelentősége van. A prioritás keretében lényeges, hogy előnyt élvezzen az oktatott szakok, szakirányok munkaerő-piaci kereslethez való igazítása, a vállalkozások, a területi munkaügyi központok, és az oktatási intézmények folyamatos konzultációs mechanizmusának megteremtése, hiányszakmák képzési feltételeinek megteremtése. Ezt egészíti ki az oktatási intézmények és a gazdasági szereplők együttműködésének fejlesztése a szakoktatás terén, gyakorlati lehetőségek együttes biztosítása kutatóintézmények közös kutatási programjainak támogatása, kutató, oktató –és hallgatócsere az egyetemek között., Mindezek megvalósításához közös határ menti fejlesztési centrumok, kutatóhelyek létrehozása és modern eszközökkel való felszerelésének támogatása, épületek kutatási funkciónak megfelelő átalakítása szükséges. Ezt egészítheti ki az oktatásra, a humán erőforrás fejlesztésre épülve a lakosság, helyi kultúra, a közös gondolkodás erősödése. Az átfogó célhoz tartozó specifikus cél: 5.1. Határon átnyúló felsőoktatás- és kutatásfejlesztés

38

5. Átfogó cél:

Felsőoktatási intézmények és K+F+I tevékenységek fejlesztése 5. 1. Specifikus cél: Határon átnyúló felsőoktatás- és kutatásfejlesztés 5. 1. 1. Intézkedés: Együttműködések létrehozása és erősítése felsőoktatási intézmények között Debrecen és Nagyvárad központú felsőoktatási intézmények Célja: között meglévő szakmai kapcsolatok erősítése, bővítése illetve újabb szakterületeken történő együttműködés kialakítása, mely által lehetővé válik egymás tudásbázisának megismerése, az abban rejlő potenciálok kiaknázása. A humánerőforrás fejlesztése nagymértékben befolyásolja a Indoklás: térség gazdasági teljesítőképességét, a társadalmi kohézió erősödését. A tudásalapú társadalom kihívásainak való megfelelés az ismeretek és készségek folyamatos fejlesztését, felsőoktatási intézmények közötti innovatív együttműködést igényel. A térség endogén erőforrásainak kiaknázására irányuló felsőoktatási intézmények által vezetett közös kutatási, fejlesztési tevékenységek hozzájárulnak egy nemzetközileg is elismert tudásbázissal rendelkező, versenyképes humánerőforrás kialakulásához, illetve a határmenti térség gazdasági fejlődéséhez. - Hallgató és oktatócsere felsőoktatási intézmények között Az intézkedés - Közös képzések, szakképzések beindítása tartalma - A határmenti térség erőforrásaiban rejlő potenciálok (tevékenységek): megismerését, kiaknázását célzó közös kutatási tevékenységek támogatása Az Eurorégió központjaiban működő felsőoktatási intézmények A megvalósítás helye: Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat és Bihar Megyei Tanács, Közreműködő kutatási-fejlesztési központok szervezetek: A felsőoktatási intézmények oktatói, hallgatói, kutatási-fejlesztési Az intézkedés kedvezményezettjei központok, határmenti térségben működő vállalkozások, lakosság : Megvalósítás ideje: 2008-2010 Lehetséges források:

-

EU 7. Keretprogram Magyar-román Operatív Program 2007-2013

39

5. Átfogó cél:

Felsőoktatási intézmények-és K+F+I tevékenységek fejlesztése 5. 1. Specifikus cél: Határon átnyúló felsőoktatás- és kutatásfejlesztés 5. 1. 2. Intézkedés: Kutatóintézetek és vállalkozások együttműködésének ösztönzése A határmenti térségben működő kutatás-fejlesztéssel foglalkozó Célja: intézmények tevékenységeinek fejlesztése. Innovációs és kutatás jellegű tevékenységek elterjedésének ösztönzése által a vállalkozói szektor és a kutatási intézetek közötti kapcsolatok erősítése, melynek eredményeként nemcsak a térség gazdasági aktivitása növekszik, hanem nemzetközi szinten is versenyképes tudásbázis alakul ki. Nemzetközi versenyképességet eredményező gazdasági aktivitás Indoklás: eléréséhez, a legújabb technológiai kihívásoknak való megfeleléshez fejlődni képes vállalkozói szektorra és tudásbázisra van szükség. Mindez a határmenti vállalkozások és kutatóintézetek közötti szorosabb együttműködést feltételezi. A kutatási eredmények gyakorlatba történő átültetése, korszerű technológiák alkalmazásával kifejlesztett piacképes termékek, szolgáltatások hozzájárulnak a határmenti térségben működő vállalkozások versenyképességének növeléséhez. vállalkozói együttműködések támogatása új termék, technológia vagy szolgáltatás kifejlesztése érdekében - kutatási eredmények bemutatása konferenciák, szemináriumok keretében - A felsőoktatás és a gazdasági szereplők együttműködésének előmozdítása, munkájuk összekapcsolása Az Eurorégió területe, a felsőoktatási intézmények és A megvalósítás kutatóintézetek helye: Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat és Bihar Megyei Tanács, Közreműködő vállalkozások szervezetek: Felsőoktatási intézmények oktatói, hallgatói, kutatóintézetek, Az intézkedés kedvezményezettjei vállalkozások, lakosság : Megvalósítás ideje: 2008-2010 Az intézkedés tartalma (tevékenységek):

-

Lehetséges források:

-


40

5. Átfogó cél:

Felsőoktatási intézmények és K+F+I tevékenységek fejlesztése 5. 1. Specifikus cél: Határon átnyúló felsőoktatás- és kutatásfejlesztés 5. 1. 3. Intézkedés: Kutatási infrastruktúrafejlesztés A Hajdú-Bihar-Bihor Eurorégió gazdasági versenyképességének Célja: növelése a kutatás-fejlesztés és innovációs tevékenységek ösztönzése, az ehhez szükséges háttér-infrastruktúra megteremtése által. Az Eurorégió innovációs tevékenysége, a kutatás-fejlesztés Indoklás: alapvetően a felsőoktatási intézményrendszer és kutatóintézetek közötti együttműködésből áll. A tudás alapú ágazatok egyre fontosabb szerepe elengedhetetlenné teszi a kutatási-fejlesztési tevékenységek bővítését, és a megfelelő kutatási infrastruktúra kialakítását. Az intézkedés tartalma (tevékenységek):

A megvalósítás helye: Közreműködő szervezetek: Az intézkedés kedvezményezettjei : Megvalósítás ideje: Lehetséges források:

A határmenti térségben tevékenykedő K+F, innovációs és technológiai transzfer-intézmények, valamint kutatóintézetek infrastrukturális fejlesztése - K+F, innovációs és technológiai transzfer-intézmények, valamint kutatóintézetek által nyújtott szolgáltatások fejlesztése - Közös kutatásokra alapuló kutatóközpontok létrehozása, szükséges műszaki infrastruktúra megteremtése Debrecen, Nagyvárad, kutatóintézetek központjai -

a kutatóintézetek, a felsőoktatási intézmények, a tevékenységet végző vállalkozások, gazdasági szervezetek a kutatóintézetek, a felsőoktatási intézmények, a K+F tevékenységet végző vállalkozások, gazdasági szervezetek 2008-2010 -


41

K+F

5. Átfogó cél:

Felsőoktatási intézmények és K+F+I tevékenységek fejlesztése 5. 1. Specifikus cél: Határon átnyúló felsőoktatás- és kutatásfejlesztés 5. 1. 4. Intézkedés: Vállalati K+F erősítése Olyan innovációs kutatások ösztönzése a térség kis- és Célja: középvállalkozásai között, melyek hozzájárulnak az innovációs tevékenységek elősegítéséhez. Kutatási-fejlesztési tevékenységek hatékony ellátásához, szabadalmi eljárások kezdeményezéséhez szakmai segítségnyújtás, illetve Eurorégiós Innovációs Díj alapítása. A K+F tevékenység alapvető fontosságú a mai gazdaságban, Indoklás: innovációk nélkül egy vállalkozás versenyhátrányba kerülhet és elveszítheti piaci pozícióit. A kis- és középvállalkozások a térségben nem tőkeerősek, ugyanakkor innovatív, proaktív tevékenységek által versenyelőnyre tehetnek szert a térség nagyvállalkozóival szemben. Mindezek feltérképezése, a határmenti térségben rejlő potenciálok kiaknázása gazdasági fellendülést eredményezhet. - Innovációs potenciál kutatása Az intézkedés - Innovációs adatbázis létrehozása tartalma - Eurorégiós Innovációs Díj alapítása (tevékenységek): - Szabadalmi eljárások kezdeményezésében való segítségnyújtás Az Eurorégió teljes területe, Debrecen, Nagyvárad, Marghita, A megvalósítás Belényes, Nagyszalonta, Élesd, Diófás, Vaskohsziklás, helye: Székelyhíd, Vaskoh, Érmihályfalva, Hajdúszoboszló, Kaba, Püspökladány, Hajdúböszörmény, Hajdúhadház, Berettyóújfalu Debreceni Egyetem, Nagyváradi Egyetem, kutatóintézetek Közreműködő szervezetek: vállalkozások, Debreceni Egyetem, Nagyváradi Egyetem Az intézkedés kedvezményezettjei : Megvalósítás ideje: 2008-2010 Kis-és középvállalkozások saját forrásai Lehetséges források: - EU 7. keretprogram - Gazdasági Operatív Programok - Magyar-román Operatív Program 2007-2013

42

5. Átfogó cél:

Felsőoktatási intézmények és K+F+I tevékenységek fejlesztése 5. 1. Specifikus cél: Határon átnyúló felsőoktatás- és kutatásfejlesztés 5. 1. 5. Intézkedés: Határon átnyúló kommunikációs infrastruktúrafejlesztés Hajdú-Bihar és Bihar megyék határmenti térségei, települései Célja: társadalmi, kulturális, gazdasági szereplői egymás közti kapcsolatának, informáltságának, kommunikációjának javítása, a Debrecen-Nagyvárad kulturális, gazdasági tengely kohéziójának erősítése. A Debrecen-Nagyvárad kulturális-gazdasági központ létrejöttéhez Indoklás: elengedhetetlen az intenzív és hatékony kommunikáció. A két ország közötti fizikai határok megszűntek ugyan, de a határtérség kapcsolatrendszerén, a kommunikáció intenzitásán még mindig A megélénkülő érződik a korábbi széttöredezettség. kapcsolatrendszer alapja a megfelelő kommunikáció jelenléte. A kommunikációs csatornák köre. A megélénkülő kapcsolatrendszer alapja a megfelelő kommunikáció jelenléte. A kommunikációs csatornák köre egyre szélesebb, míg az általuk kínált lehetőségek kihasználása nem teljes a határmenti térségben. A hagyományos kommunikációs csatornákat (rádió, újság) kiegészíti a digitális technológia, melynek megfelelő használatával a határrégió települési, gazdasági, kulturális, társadalmi kapcsolatai továbberősíthetők. - a határ két oldalának híreire, eseményeire fókuszáló Az intézkedés műsorokat előállító és terjesztő tartalomfejlesztő szervezet tartalma felállítása (tevékenységek): - gyakorlat-orientált médiaképzés - audiovizuális tartalomkezelő központ létrehozása - magyar-román nyelvű mellékletek publikálása megyei lapokban határmenti gazdasági kulturális eseményekről, sportrendezvényekről, fesztiválokról, turisztikai programokról Hajdú-Bihar és Bihar megyék A megvalósítás helye: Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat, Bihar Megyei Tanács, Közreműködő Debreceni Egyetem, Nagyváradi Egyetem szervezetek: Az intézkedés kedvezményezettjei A két megye lakossága, pályakezdő fiatalok : Megvalósítás ideje: 2008-2010 Lehetséges források:

-

Magyar-román Operatív Program 2007-2013

43

6. Átfogó cél: Oktatási együttműködésének fejlesztése

és

kulturális

intézmények

A régió évszázados hagyományokkal bíró oktatással, széleskörű képzési háttérrel, sokszínű kulturális örökséggel rendelkezik. Ezek az adottságok az Eurorégió gazdasági versenyképességének előmozdításában, a tudás alapú társadalom, a magasan kvalifikált humánerőforrás és igényorientált szakszolgáltatások megteremtésében vállalhatnak jelentős szerepet. A hosszú távú fejlődés, és biztos jövőkép szempontjából azonban strukturális átszervezésre, innovatív eljárásokra, határmenti kapcsolati tőke kiépítésére van szükség a regionális oktatáspolitikában és kulturális közegben. Ebből a szempontból fontos az oktatási és kulturális sajátosságok prioritásként való kezelése. Az oktatási intézmények működőképességének jövőjét a feladatok teljesítéséhez szükséges eszközellátottság, az Európai Uniós követelményeknek megfelelő képzési infrastruktúra megléte határozza meg. Emellett természetesen elengedhetetlen az épületek rekonstrukciója is. Az oktatási intézmények műszaki fejlesztése mellett a szellemi tőke, a versenyképes pedagógiai szolgáltatások kialakítása, tartalmi fejlesztése, határ menti kooperatív képzési együttműködés és kapcsolatfejlesztés is indokolt. Az Európai Unió horizontális politikájának érvényesítése érdekében kiemelt fontossággal bír olyan diverzifikált pedagógiai, oktatási programcsomagok összeállítása, mely elsősorban az eltérő oktatási igényű, illetve hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségét javítják, illetve a képzéshez való hozzáférés által hozzájárulnak a munkaerő-piaci igények kielégítéséhez, versenyképességük növeléséhez. Emellett indokolt mindazon módszerek bevezetése, melyek az élethosszig tartó tanulást, a közművelődési intézmények informális képzését ösztönzi. A rendelkezésre álló munkaerő-kínálatban rejlő potenciál kiaknázása által csökkenteni kell a munkaerőpiaci és társadalmi diszkrimináció mértékét. Az Eurorégió számára fontos a hatékony kommunikáció megteremtése a határ mentén. Ennek a folyamatnak elsődleges eszköze a kultúra, a történelmi örökség kölcsönös megismerése, az interregionális kulturális kapcsolatok előmozdítása. Ugyancsak fontos szerepet játszhat a határ menti sportkapcsolatok kialakítása, közös sportesemények rendezése. A sport, mint a közösségi aktivitás eszköze nemcsak a határon átnyúló kapcsolatfejlesztés egyik hatásos eleme, de egyúttal a mozgásközpontú életformára is felhívja a figyelmet, ami elsősorban a régió fiatalabb korosztályának egészségorientált neveléséhez is hozzájárul. Így közös cél a szakosztályok közötti együttműködés megvalósítása, professzionális és amatőr versenyprogramok kiírása, bajnokságok szervezése. Az átfogó célhoz kapcsolódó specifikus célok: 6.1. Határmenti oktatási és kulturális intézmények fejlesztése 6.2. Határmenti általános és középiskolák, speciális oktatási intézmények közötti együttműködések 6.3. Határmenti megyék kulturális kínálatának,- szolgáltatásainak bővítése

44

6. Átfogó cél: 6. 1. Specifikus cél: 6. 1. 1. Intézkedés: Célja: Indoklás:

Az intézkedés tartalma (tevékenységek): A megvalósítás helye: Közreműködő szervezetek: Az intézkedés kedvezményezettjei: Megvalósítás ideje Lehetséges források

Oktatási és kulturális intézmények fejlesztése Határmenti oktatási és kulturális intézmények fejlesztése A feladatok ellátásához szükséges eszközök beszerzése Az Eurorégióban működő oktatási és kulturális intézmények eszközellátottságának javítása, a tevékenység hatékony és zavartalan végzéséhez szükséges felszerelés biztosítása. Az Eurorégióban működő oktatási és kulturális intézmények eszközellátottsága nem kielégítő. A feladatok ellátásához korszerű eszközök beszerzése szükséges. Az eszközbeszerzés egyrészt az egyes intézmények operatív feladataihoz használatos felszerelést (számítógépek, irodai eszközök) érinti. Emellett a különböző tevékenységet végző speciális, illetve szakintézmények felszereltségének (szerszámok, műhelyek berendezése, mezőgazdasági gépek, kézműves eszközök) korszerűsítése is elengedhetetlenül fontos. Mindezeken túl a tartalmi fejlesztést megalapozó technológiai környezet kialakítása is indokolt. A szakmai ügyviteli információs rendszerek és az oktatás terén elérhető digitális technikai rendszerek használatában rejlő potenciálok kiaknázásához az info-kommunikációs technológia fejlesztésére is szükség van, ennek hatásaként növelhető a munkaerő-piaci versenyképesség, aktivitás, s ezáltal a gazdasági potenciál fokozódása. - Intézmények eszközigény felmérése -

Pályáztatás

-

Eszközbeszerzés

Az Eurorégió valamennyi települése Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat, Bihar Megyei Tanács, kulturális intézmények, oktatási intézmények Oktatási, illetve kulturális intézmények és azok fenntartói, lakosság 2008-2010 Fenntartói hozzájárulás Regionális Operatív Programok Magyar-román Operatív Program 2007-2013

45


Indoklás:

Az intézkedés tartalma (tevékenységek):


Oktatási és kulturális intézmények fejlesztése Határmenti oktatási és kulturális intézmények fejlesztése Az oktatási és kulturális intézmények felújítása Az Eurorégióban működő oktatási és kulturális intézmények épületei túlnyomórészt felújításra szorulnak. Az intézkedés célja ezen épületek korszerűsítése, állagmegóvása, akadálymentesítése. Az Eurorégió területén működő intézményeknek a hatékony feladatellátáshoz megfelelő színvonalú műszaki tartalommal kell rendelkezniük. A humánszolgáltatások (az oktatás és képzés, a szociális terület, a közművelődés, az egészségügy) infrastruktúrájának jelenlegi állapota nem képes biztosítani a napjainkban elvárható technológiai igényeket. A leromlott állagú épületek fenntartása, az amortizálódott épületgépészeti berendezések üzemeltetése és az épületek közüzemben tartása folyamatos többlet kiadásokat jelent a fenntartónak. Ezen költségek csökkentéséhez, az épületek fizikai állagának minőségi javítása mellett a gépészeti rendszerek teljes rekonstrukciójára is szükség van. A szerkezeti felújítás során figyelemmel kell lenni a hatékonyabb energiafelhasználásra, az intézményeken belüli funkcionális feladatot ellátó helyiségek ésszerűbb kihasználására. - Az intézmények épületeit érintő fejlesztési igények felmérése -

Épületgépészeti rekonstrukció (energiatakarékos rendszerek kialakítása)

-

Akadálymentesítés

Az Eurorégió valamennyi települése oktatási intézmények, kulturális intézmények, múzeumok, , könyvtárak, művelődési házak Oktatási intézmények azok fenntartói, kulturális intézmények és azok fenntartói, az Eurorégió lakosság 2008-2010 -

Regionális források

46

6. Átfogó cél: Oktatási és kulturális intézmények fejlesztése 6. 2. Specifikus cél: Határmenti általános és középiskolák, speciális oktatási intézmények közötti együttműködések 6. 2. 1. Intézkedés: Szak- és továbbképzési jellegű együttműködések létrehozása Az Eurorégióban működő oktatási intézmények szakemberei, Célja: tanulói számára olyan képzési programok kidolgozása, melyek hozzájárulnak a közös szakmai munka kialakításához, tapasztalatcsere megvalósulásához. Az intézkedés keretében az alapkészségek és kompetenciák fejlesztéséhez szükséges módszertani és pedagógiai háttér megteremtése, a szakképzés rendszerének a gazdaság igényeihez igazodását segítő fejlesztés kap kiemelkedő szerepet. Emellett fontos, olyan szolgáltatások bevezetése a határmenti térségben működő oktatási intézményekben, melyek segítik a pályakezdő fiatalok határ túloldalán történő munkavállalását. Az Európai Unió horizontális politikájának érvényesítése érdekében Indoklás: kiemelt fontossággal bír olyan pedagógiai, oktatási programcsomagok összeállítása, melyek javítják a tanulók esélyegyenlőségét, emellett hozzájárulnak a pályakezdő fiatalok munkaerő-piaci versenyképességének növeléséhez. Kiemelten fontos az élethosszig tartó tanulás és az informális képzés ösztönzése a középfokú oktatási intézményekben. - Határmenti továbbképzési központ felállítása Az intézkedés - Gyakorlati helyet biztosító szakképzési központok kialakítása tartalma - Információs iroda kialakítása a pályakezdő fiatalok számára (tevékenységek) - Felnőttoktatási központ létrehozása - Pedagógiai programok, közös gyógypedagógiai képzés, módszerek elsajátítása Az Eurorégió területén működő oktatási intézmények A megvalósítás helye: Oktatási intézmények és fenntartóik Közreműködő szervezetek: Oktatási intézmények fenntartói, pedagógusok, tanulók, Az intézkedés kedvezményezettjei munkáltatók, szülők : Megvalósítás ideje: 2008-2010 Fenntartói hozzájárulás Lehetséges Magyar-román Operatív Program 2007-2013 források:

47

Lehetséges együttműködési projektek: 6. Átfogó cél:


6. 2. Specifikus cél:

Határmenti általános és középiskolák, speciális oktatási intézmények közötti együttműködések

6. 2. 1. Intézkedés: 6. 2. 1. 1. Projekt:

Szak- és továbbképzési jellegű együttműködések létrehozása

Finanszírozási forrás: Együttműködő partnerek:

Határmenti továbbképzési központ felállítása-informatikai idegennyelvi képzések indítása HU-RO 2. 3. 1. Oktatási intézmények közötti együttműködés

és

Bocskai István Gimnázium, Szakképző Iskola és DiákotthonNagyváradi Ady Endre Líceum, Tamási Áron Mezőgazdasági és Ipari Iskola Központ

6. Átfogó cél:




6. 2. 1. Intézkedés: 6. 2. 1. 2. Projekt: Finanszírozási forrás: Együttműködő partnerek:


6. Átfogó cél:




6. 2. 1. Intézkedés: 6. 2. 1. 3. Projekt: Finanszírozási forrás: Együttműködő partnerek


„Esélyt a határmenti pályakezdő fiataloknak” HU-RO 2. 3. 1. Oktatási intézmények közötti együttműködés Bocskai István Gimnázium, Szakképző Iskola és DiákotthonNagyváradi Ady Endre Líceum

Határmenti szakképző-központ létrehozása HU-RO 2. 3. 1. Oktatási intézmények közötti együttműködés Bocskai István Gimnázium, Szakképző Iskola és DiákotthonTamási Áron Mezőgazdasági és Ipari Iskola Központ (Bors)

48

6. Átfogó cél:



Határmenti általános és középiskolák, valamint speciális oktatási intézmények közötti együttműködések




HU-RO 2. 3. 1. Oktatási intézmények közötti együttműködés Kós Károly Művészeti Szakképző Iskola - Scoala de Arte Francisc Hubic, Nagyvárad; Nagyváradi Művészeti Líceum

6. Átfogó cél:



Határmenti általános és középiskolák, valamint speciális oktatási intézmények közötti együttműködések




HU-RO 2. 3. 1. Oktatási intézmények közötti együttműködés

Felnőttoktatási Művészeti Központ létrehozása

(Gyógy) Pedagógiai programok, képzések, módszerek- a társadalomba történő reintegráció elősegítése

Dr. Molnár István Óvoda, Általános és Speciális Szakiskola, Gyermekotthon, Éltes Mátyás Óvoda, Általános és Speciális Szakiskola, Gyermekotthon-Arany János Általános Iskola, Nagyszalontai Református Iskola, Tamási Áron Mezőgazdasági és Ipari Iskola Központ (Bors)

49

6. Átfogó cél: Oktatási és kulturális intézmények fejlesztése 6. 2. Specifikus cél: Határmenti általános és középiskolák, speciális oktatási intézmények közötti együttműködések 6. 2. 2. Intézkedés: Közös rendezvények szervezése Közös rendezvények szervezése révén a határmenti oktatási Célja: intézmények népszerűsítése, már meglévő kapcsolataik továbbfejlesztése illetve új kapcsolatok kialakítása az Eurorégióban működő oktatási intézményekkel. A határmenti térségben számos közoktatási intézmény működik, Indoklás: melyek határon túli kapcsolatai bővítésre szorulnak. Az intézményi kapcsolatfejlesztések nemcsak az intézményben tanuló diákok, oktatók közötti együttműködést erősítik, hanem hozzájárulnak a határmenti térség társadalmi kohéziójának ösztönzéséhez. Mindemellett a közös rendezvények lehetőséget nyújtanak egymás kultúrájának, hagyományainak megismerésére. - Közös kiállítások, bemutatók szervezése Az intézkedés - Diákcsere-programok, táborok, sport-rendezvények tartalma szervezése (tevékenységek): Az Eurorégió teljes területe A megvalósítás helye: Oktatási intézmények és fenntartóik Közreműködő szervezetek: Oktatási intézmények fenntartói, diákok, pedagógusok, az Az intézkedés kedvezményezettjei Eurorégió lakosság : Megvalósítás ideje: 2008-2010 Fenntartói hozzájárulás Lehetséges Magyar-román Operatív Program 2007-2013 források:

50




Határmenti általános és középiskolák, intézmények közötti együttműködések

6.2.2. Intézkedés:

Közös rendezvények szervezése

6.2.2.1. Projekt

„Közös nyelvünk a művészet”


HU-RO 2. 5. 1. Közösségi együttműködések

6. Átfogó cél: 6. 2. Specifikus cél: 6. 2. 2. Intézkedés: 6. 2. 2. 2. Projekt: Finanszírozási forrás: Együttműködő partnerek: 6. Átfogó cél: 6. 2. Specifikus cél: 6. 2. 2. Intézkedés: 6. 2. 2. 3. Projekt: Finanszírozási forrás: Együttműködő partnerek:

speciális

oktatási

Kós Károly Művészeti Szakképző Iskola - Scoala de Arte Francisc Hubic, Nagyvárad; Nagyváradi Művészeti Líceum

Oktatási és kulturális intézmények fejlesztése Határmenti általános és középiskolák, intézmények közötti együttműködések Közös rendezvények szervezése

speciális

oktatási

Tradíció és innováció-kiállítások, bemutatók szervezése HU-RO 2. 5. 1. Közösségi együttműködések Kós Károly Művészeti Szakképző Iskola - Scoala de Arte Francisc Hubic, Nagyvárad; Nagyváradi Művészeti Líceum Oktatási és kulturális intézmények fejlesztése Határmenti általános és középiskolák, intézmények közötti együttműködések Közös rendezvények szervezése Gyógypedagógia nevelésben részesülő programja, táboroztatása HU-RO 2. 5. 1. Közösségi együttműködések

speciális

gyermekek

oktatási

csere-

Dr. Molnár István Óvoda, Általános és Speciális Szakiskola, Gyermekotthon, Éltes Mátyás Óvoda, Általános és Speciális Szakiskola, Gyermekotthon - Arany János Általános Iskola, Nagyszalontai Református Iskola, Tamási Áron Mezőgazdasági és Ipari Iskola Központ (Bors)

51

6. Átfogó cél: Oktatási és kulturális intézmények fejlesztése 6. 3. Specifikus cél: Határmenti megyék kulturális kínálatának,- szolgáltatásainak bővítése 6. 3. 1. Intézkedés: Interregionális kulturális intézményrendszer kialakítása A kulturális szolgáltatások és az ehhez kapcsolódó Célja: intézményrendszer fejlesztése, valamint a lakosság kulturális és műveltségi színvonalának emelése. A határon átnyúló kulturális intézményhálózat bővítésével, illetve a háttér infrastruktúra korszerűsítésével a kulturális szolgáltatások széles körű elérhetőségének biztosítása. Az Európai Unióban a kulturális szektor a GDP 2, 6%-át adja, Indoklás: meghaladva a hagyományos szektorok GDP-ből való részesedését. A fenti indokolja egy olyan interregionális kulturális intézményrendszer kialakítását, mely hozzájárul a határmenti térség kulturális vonzerejének növekedéséhez, fellendítve ezzel más szektorok aktivitását. Jelenleg, a kulturális szektor intézményrendszere Hajdú-Bihar és Bihar megyében jelentős változásokon megy keresztül. Intézményi összevonásokkal, olyan kulturális intézményi komplexumok alakulnak ki, amelyek multifunkcionális jelleggel bírnak. Sokrétű és széles körű szolgáltatásaikat elérhetővé kell tenni a határmenti lakosság számára. A szolgáltatások minél szélesebb körű elérhetősége korszerű info-kommunikációs technológiák alkalmazásával megkönnyíthető. Emellett kiemelten fontos a szolgáltatások színvonalának emelése, olyan látogató- és felhasználóbarát technológiák bevezetése, melyek a határmenti kulturális intézmények népszerűsítését célozzák meg. - Az Eurorégió által működtetett kulturális intézményrendszer Az intézkedés fejlesztése tartalma (tevékenységek): - Intézményfejlesztés


-

Interaktív funkciók bevezetése

-

Info-kommunikációs elérhetőség)

szolgáltatások

bővítése

(internet

Az Eurorégió teljes területe Kulturális intézmények és azok fenntartói, művelődési házak Az Eurorégió kulturális intézményei és azok fenntartói, kulturális tevékenységet folytató civil szervezetek, lakosság 2008-2010 -

-

Fenntartói hozzájárulás Magyar-román Operatív Program 2007-2013 Regionális Operatív Programok

52

6. Átfogó cél: Oktatási és kulturális intézmények fejlesztése 6. 3. Specifikus cél: Határmenti megyék kulturális kínálatának,- szolgáltatásainak bővítése 6. 3. 2. Intézkedés: Határon átnyúló kulturális és sportkapcsolatok fejlesztése, közös rendezvények szervezése A határmenti térség közös kulturális értékeinek feltárása, a Célja: társadalmi kohézió erősítése, mely hozzájárul a kulturális intézmények közötti kapcsolatok megteremtéséhez. A sportkapcsolatok fejlesztésének alapvető célja, hogy a sportot, mint eszközrendszert felhasználva fejlessze a két megye társadalmát, adjon lehetőséget az egyén helyi közösségi és európai szintű integrációjának. A Hajdú-Bihar-Bihor határvidék, ezen belül Debrecen-Nagyvárad Indoklás: kapcsolata közös történelmi és kulturális múlton alapszik. Az uniós csatlakozás eredményeként csökkent a határok elválasztó szerepe, és erősödött azok összekapcsoló jellege. Mindez hozzájárul a társadalmi, kulturális kapcsolatok felélénküléséhez, DebrecenNagyvárad gazdasági-kulturális tengely újraegységesítéséhez. A határmenti térségben meghatározó szerepe van a nemzedékek során átörökített kulturális hagyományoknak, örökségnek, mely által egyre fontosabbá válik a térségre jellemző kulturális sajátosságok feltárása, kapcsolatok erősítése. Mindemellett a sport az egyetemes kultúra részeként kiemelkedő jelentőségű az egészség megőrzésben, a személyiség formálásban, a közösségi magatartás kialakításában. - Közös kulturális és sportprogramok szervezése Az intézkedés - Alkotótáborok, szimpóziumok rendezése tartalma - Határmenti kulturális szakemberek számára konferenciák, (tevékenységek): találkozók szervezése - Kapcsolatépítés, tapasztalatcsere Az Eurorégió teljes területe A megvalósítás helye: Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat, Bihar Megyei Tanács, Közreműködő intézmények, sportszervezetek, művelődési házak szervezetek: Az Eurorégió kulturális intézményei és azok fenntartói, kulturális Az intézkedés kedvezményezettjei tevékenységet folytató civil szervezetek, sportszervezetek lakosság : Megvalósítás ideje: 2008-2010 Fenntartói hozzájárulás Magyar-román Operatív Program 2007-2013 Lehetséges források:

53



6. 3. Specifikus cél: 6. 3. 2. Intézkedés:

Határmenti megyék kulturális kínálatának,- szolgáltatásainak bővítése Határon átnyúló kulturális és sportkapcsolatok fejlesztése, közös rendezvények szervezése

6. 3. 2. 1. Projekt: Finanszírozási forrás: Együttműködő partnerek:

Hajdú-Bihar-Bihar –Kulturális expo HU-RO 2. 5. 1. Közösségi együttműködések

6. Átfogó cél:




6. 3. 2. 2. Projekt:

Fesztiválok, szimpóziumok, alkotótáborok, kiállítások a határmenti térségben: - Diószegi Napok és Érmelléki Őszi Fesztivál - Kelet-magyarországi nemzetiségi Hagyományőrző Találkozó - Diákfestők nemzetközi seregszemléje



Megyei fenntartású kulturális intézmények: Könyvtár, Múzeum, Levéltár

Megyei fenntartású kulturális intézmények: Könyvtár, Múzeum, Levéltár

54

6. Átfogó cél:




6. 3. 2. 3. Projekt:

Hajdú-Bihar-Bihar Diákolimpia



6. Átfogó cél:




6. 3. 2. 4. Projekt:

Tematikus falunapok, találkozók szervezése



Sportszervezetek, oktatási intézmények

Határmenti települések, kulturális egyesületek

55

6. Átfogó cél: Oktatási és kulturális intézmények fejlesztése 6. 3. Specifikus cél: Határmenti megyék kulturális kínálatának,- szolgáltatásainak bővítése 6. 3. 3. Intézkedés: A helyi kulturális örökség védelme, hagyományőrzés és a tárgyi emlékek megóvása Az Eurorégió közös szellemi, kulturális örökségének, a régészeti Célja: és az épített környezet elemeinek védelme, a hagyományok ápolása és ezzel a helyi identitás erősítése. A magyar történelem számos eseménye, nagy irodalmi és Indoklás: politikai alakok munkássága köthető a történelmi Hajdú és Bihar megye területéhez. A határok megváltozásával a források, gyűjtemények szétzilálódtak, hiányossá váltak a határ mindkét oldalán. A két megye együttműködése által lehetővé válik a töredékrészek egésszé formálása. A legújabb technológiák alkalmazásával a határ mindkét oldalán elektronikusan elérhetővé válik a magyar szellemi kincs határmenti régióban gyökerező darabja. A közösségi összetartozás, a közös múlt hangsúlyozása meghatározó fontosságú a helyi közösség számára, különösen a kisebb településeken fontos szerepet játszanak a közösségi élet megszervezésében. - Kulturális kommunikáció fejlesztése Az intézkedés - Kulturális örökségének védelme tartalma - Közművelődési szakemberek képzése (tevékenységek): - Tematikus útvonalak kialakítása Az Eurorégió teljes területe A megvalósítás helye: kulturális intézmények és azok fenntartói, művelődési házak Közreműködő szervezetek: kulturális intézmények és azok fenntartói, kulturális tevékenységet Az intézkedés kedvezményezettjei folytató civil szervezetek, lakosság : Megvalósítás ideje: 2008-2010 Fenntartói hozzájárulás Lehetséges Magyar-román Operatív Program források:

56



6. 3. Specifikus cél: 6. 3. 3. Intézkedés: 6. 3. 3. 1. Projekt:

Határmenti megyék kulturális kínálatának,- szolgáltatásainak bővítése A helyi kulturális örökség védelme, hagyományőrzés és a tárgyi emlékek megóvása Határon átnyúló digitális közkincs


HU-RO 1. 2. 2. Közösségek közötti kapcsolódási programok

6. Átfogó cél:



Határmenti megyék kulturális kínálatának,- szolgáltatásainak bővítése A helyi kulturális örökség védelme, hagyományőrzés és a tárgyi emlékek megóvása Kimagasló műszaki tartalommal bíró restaurátor műhely kialakítása debreceni és nagyváradi központtal


HU-RO 2. 5. 1. Közösségek közötti kapcsolódási programok

6. Átfogó cél:


6. 3. Specifikus cél: 6. 3. 3. Intézkedés: 6. 3. 3. 3. Projekt: Finanszírozási forrás: Együttműködő partnerek:

Határmenti megyék kulturális kínálatának,- szolgáltatásainak bővítése A helyi kulturális örökség védelme, hagyományőrzés és a tárgyi emlékek megóvása Komplex közművelődési modell HU-RO 2. 5. 1. Közösségek közötti együttműködések

Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár és Információs KözpontBihar Megyei Könyvtár, Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Igazgatósága-Bihar Megyei Múzeum, Hajdú-Bihar Megyei LevéltárBihar Megyei Levéltár

Hajdú-Bihar Múzeum

Megyei

Múzeumok

Igazgatósága-Bihar

Hajdú-Bihar –Bihar megyei kulturális intézmények

57

Megyei

6. Átfogó cél:



Határmenti megyék kulturális kínálatának,- szolgáltatásainak bővítése A helyi kulturális örökség védelme, hagyományőrzés és a tárgyi emlékek megóvása Közös helytörténeti adatbázis HU-RO 1. 2. 2. Közösségek közötti kapcsolódási programok

6. Átfogó cél:



Határmenti megyék kulturális kínálatának,- szolgáltatásainak bővítése A helyi kulturális örökség védelme, hagyományőrzés és a tárgyi emlékek megóvása „Művészetek útja”-tematikus kulturális útvonalak HU-RO 2. 5. 1. Közösségek közötti együttműködés

Hajdú-Bihar –Bihar megyei kulturális intézmények

Hajdú-Bihar –Bihar megyei kulturális intézmények, határmenti települések

58

7. Átfogó cél: Szociális és együttműködésének fejlesztése

gyermekvédelmi

intézmények

A speciális szükségletű gyermekek elhelyezése a megyei szakellátás kötelező feladatai közé tartozik. Jelenleg az egyes gyermekvédelmi intézmények biztosítják a nevelést a speciális igényű gyermekek számára, azonban a körülmények nem megfelelőek. A régió szociális és gyermekvédelmi szolgáltatásai jelenleg nem biztosítanak elegendő hátteret a gyermekvédelmi gondoskodásban élő gyermekek és szociális rászorultak növekvő szükségletei kielégítésére. A gyermekvédelmi intézmények ideiglenes férőhely-kapacitása nem kielégítő. A korszerű, és előírásoknak megfelelő elhelyezési feltételek hiányában az ideiglenes férőhelyek egy hatékonyabb szolgáltatás biztosításával kerülhetnének felszámolásra. A gyermekek személyiségproblémái, mentális állapotuk változásai a szakszerű ellátási formák jelentős fejlesztését igénylik. A nagy létszámú gyermekotthonok átalakítása lehetőséget teremtene a gyermekek és fiatalok lakásotthonokban történő nevelésére, családias légkör kialakítására. A magatartási zavarban szenvedő gyermekek helyzete az első megoldandó problémák között szerepel. Egészséges társaikkal való integrált nevelése is számos eseti nehézséget eredményezhet, így a nevelés e formája súlyos szakmai kérdéseket vethet fel. Az infrastrukturális problémák megoldásán túl a szakpedagógusi háttér biztosítása, a határ menti képzési együttműködések, módszertani fejlesztések létrehozása jelenthet nagy előrelépést a szektorban. A helyzet megoldását segítené elő a határ menti szociális és gyermekvédelmi intézmények közötti szakmai kommunikáció kiépítése, a témában folytatott tapasztalatcseréknek, konzultációknak, szemináriumoknak otthont adó rendezvények megszervezése, határon átnyúló tudástranszfer megvalósítása is. Az átfogó célhoz kapcsolódó specifikus célok: 7.1. Határmenti szociális és gyermekvédelmi intézmények fejlesztése 7.2. Határmenti szociális intézmények közötti együttműködés 7.3. Határmenti gyermekvédelmi intézmények közötti együttműködés

59

7. Átfogó cél:

Szociális és gyermekvédelmi intézmények együttműködésének fejlesztése 7. 1. Specifikus cél: Határmenti szociális és gyermekvédelmi intézmények fejlesztése 7. 1. 1. Intézkedés: A feladatok ellátásához szükséges eszközök beszerzése Az Eurorégióban működő szociális és gyermekvédelmi Célja: intézmények eszközellátottságának javítása, a tevékenység hatékony és zavartalan végzéséhez szükséges felszerelés biztosítása. Az Eurorégióban működő szociális és gyermekvédelmi Indoklás: intézmények eszközellátottsága nem kielégítő. A feladatok ellátásához korszerű eszközök beszerzése szükséges. Az eszközbeszerzés egyrészt az egyes intézmények operatív feladataihoz használatos felszerelést (számítógépek, irodai eszközök) érinti. Emellett a megfelelő színvonalú szociális és gyermekvédelmi ellátáshoz szükséges felszerelések, berendezések beszerzése, korszerűsítése is elengedhetetlenül fontos. Mindezeken túl a tartalmi fejlesztést megalapozó technológiai környezet kialakítása is indokolt. A szakmai ügyviteli információs rendszerek és a gondozás, gyermeknevelés terén elérhető digitális technikai rendszerek használatában rejlő potenciálok kiaknázásához az info-kommunikációs technológia fejlesztésére is szükség van, ennek hatásaként növelhető a hátrányos helyzetűek épek társadalmába történő integrálása. Az intézkedés - Intézmények fejlesztési igényeinek felmérése tartalma - Pályáztatás (tevékenységek): - Eszközbeszerzés, szolgáltatások színvonalának javítása Hajdú-Bihar-Bihar megye A megvalósítás helye: Szociális és gyermekvédelmi intézmények és azok fenntartói Közreműködő szervezetek: Szociális és gyermekvédelmi intézmények dolgozói, gondozottak Az intézkedés kedvezményezettjei : Megvalósítás ideje: 2008-2010 Fenntartói hozzájárulás Lehetséges Regionális Operatív Programok források:

60

7. Átfogó cél: Szociális és gyermekvédelmi intézmények fejlesztése 7. 1. Specifikus cél: Határmenti szociális és gyermekvédelmi intézmények fejlesztése 7. 1. 2. Intézkedés: Szociális és gyermekvédelmi intézmények felújítása Az Eurorégióban működő szociális és gyermekvédelmi Célja: intézmények épületei túlnyomórészt felújításra szorulnak. Az intézkedés célja ezen épületek korszerűsítése, állagmegóvása, akadálymentesítése. Az Eurorégió területén működő intézményeknek a hatékony Indoklás: feladatellátáshoz megfelelő színvonalú műszaki tartalommal kell rendelkezniük. A humánszolgáltatások (az oktatás és képzés, a szociális terület, a közművelődés, az egészségügy) infrastruktúrájának jelenlegi állapota nem képes biztosítani a napjainkban elvárható technológiai igényeket. A leromlott állagú épületek fenntartása, az amortizálódott épületgépészeti berendezések üzemeltetése és az épületek közüzemben tartása folyamatos többlet kiadásokat jelent a fenntartónak. Ezen költségek csökkentéséhez, az épületek fizikai állagának minőségi javítása mellett a gépészeti rendszerek teljes rekonstrukciójára is szükség van. A szerkezeti felújítás során figyelemmel kell lenni a hatékonyabb energiafelhasználásra, az intézményeken belüli funkcionális feladatot ellátó helyiségek ésszerűbb kihasználására. - Az intézmények épületeit érintő fejlesztési igények felmérése Az intézkedés tartalma - Épületgépészeti rekonstrukció (energiatakarékos rendszerek (tevékenységek): kialakítása) A megvalósítás helye: Közreműködő szervezetek: Az intézkedés kedvezményezettjei : Megvalósítás ideje: Lehetséges források:

Akadálymentesítés

Hajdú-Bihar-Bihar megye szociális és gyermekvédelmi intézményei Szociális és gyermekvédelmi intézmények és azok fenntartói Szociális és gyermekvédelmi intézmények dolgozói, gondozásban élők 2008-2010 Fenntartói hozzájárulás Regionális Operatív Programok

61

7. Átfogó cél:

Szociális és gyermekvédelmi intézmények együttműködésének fejlesztése 7. 2. Specifikus cél: Határmenti szociális intézmények közötti együttműködések 7. 2. 1. Intézkedés: Szakmai tapasztalatcserén alapuló szak-és továbbképzési jellegű együttműködések létrehozása Az Eurorégióban működő szociális intézmények szakemberei számára Célja:

Indoklás:

Az intézkedés tartalma (tevékenységek):

olyan képzési programok kidolgozása, melyek hozzájárulnak a közös szakmai munka kialakításához, tapasztalatcsere megvalósulásához. Az intézkedés keretében az alapkészségek és kompetenciák fejlesztéséhez szükséges módszertani és pedagógiai háttér megteremtése, a hátrányos helyzetű emberek foglalkoztatási esélyeinek növelése, munkaerő-piaci és társadalmi beilleszkedésük elősegítése kap kiemelkedő szerepet. Az Európai Unió horizontális politikájának érvényesítése érdekében kiemelt fontossággal bír olyan pedagógiai, módszertani programcsomagok összeállítása, melyek javítják a gondozottak társadalmi integrációját, illetve hozzájárulnak a szakemberek közös munkájának elősegítéséhez, a gondozottak esélyegyenlőtlenségének mérsékléséhez. A társadalmi kirekesztődés elleni küzdelemnek, a munka-erőpiacra való belépés elősegítésének elsődleges célja, hogy javítsa a hátrányos helyzetű emberek foglalkoztatási esélyeit, segítse munkaerő-piaci és társadalmi beilleszkedésüket. Mindehhez szükséges olyan módszertani programok megismerése, tapasztalatok cseréje, melyek hozzájárulnak újabb, közös programok kidolgozásához és azok sikeres alkalmazásához. - Tapasztalatcserén alapuló szakmai találkozók szervezése (esetmegoldások kölcsönös ismertetése) -

Közös szakmai programok módszertanok gyermekvédelmi és szociális területeken egyaránt

-

Közös szakképzések bevezetése a fenti szakterületek szakemberei számára

-

Munkalátogatások

-

innovatív módszerek bevezetése

-

szakmai munka színvonalának javítása


Hajdú-Bihar-Bihar megye szociális intézményei

Az intézkedés kedvezményezettjei:

Szociális intézmények dolgozói, gondozottak

Szociális intézmények és azok fenntartói

Megvalósítás ideje: 2008-2010 Fenntartói hozzájárulás Lehetséges Magyar-román Operatív Program 2007-2013 források:

62

kidolgozása


Szociális és gyermekvédelmi együttműködésének fejlesztése

intézmények


Határmenti szociális intézmények közötti együttműködések

7. 2. 1. 1. Projekt:

Szakellátásban dolgozók szakmai képzése


HU-RO 2. 5. 1. Közösségek közötti együttműködés

7. Átfogó cél:




7. 2. 1. 2. Projekt:

Szociális ellátásban részesülők foglalkoztatási esélyeit növelő szakmai módszerek kidolgozása



Szakmai tapasztalatcserén alapuló szak-és továbbképzési jellegű együttműködések létrehozása

Hajdú-Bihar –Bihar megyei szociális intézmények (DERMÁK KHT; HAHUSZO KHT; Szent István Szociális Központ, Szentjobb)

intézmények


Hajdú-Bihar –Bihar megyei szociális intézmények (DERMÁK KHT; HAHUSZO KHT; Szent István Szociális Központ, Szentjobb)

63

7. Átfogó cél:


intézmények



7. 2. 1. 3.Projekt:

Együtt a sérültekért



7. Átfogó cél:




7. 2. 1. 4.Projekt: Finanszírozási forrás: Együttműködő partnerek:

Szociális kiskódex HU-RO 2. 5. 1. Közösségek közötti együttműködés


Hajdú-Bihar –Bihar megyei szociális intézmények (DERMÁK KHT, HAHUSZO KHT); Szent István Szociális Központ, Szentjobb intézmények


Hajdú-Bihar –Bihar megyei szociális és gyermekvédelmi intézmények (DERMÁK KHT, HAHUSZO KHT); Szent István Szociális Központ, Szentjobb ,

64

7. Átfogó cél:

Szociális és gyermekvédelmi intézmények együttműködésének fejlesztése 7. 2. Specifikus cél: Határmenti szociális intézmények közötti együttműködések 7. 2. 2. Intézkedés: Közös rendezvények szervezése A szakellátásban részesülök számára közös kulturális, Célja: szabadidős, mentálhigiénés programok szervezése Az Európai Unió horizontális politikájának egyik alapelve a Indoklás: hátrányos helyzetű, fogyatékossággal élők esélyegyenlőségének megteremtése, nemcsak a munkaerő-piacon, hanem a helyi közösségekben is. Közös rendezvények szervezése és lebonyolítása által lehetővé válik egymás kultúrájának megismerése, gondozottak közötti kapcsolatok kialakulása. Minderre a kulturális események mellett a mentálhigiénés programok biztosítanak lehetőséget. - kulturális programok szervezése Az intézkedés - hagyományőrző rendezvények szervezése tartalma - kirándulások Hajdú-Bihar és Bihar megyében (tevékenységek) - alkotótáborok szervezése Hajdú-Bihar-Bihar Megye A megvalósítás helye: Hajdú-Bihar-Bihar megyei szociális intézmények Közreműködő szervezetek: Szociális intézmények gondozottjai Az intézkedés kedvezményezettjei : Megvalósítás ideje: 2008-2010 Fenntartói hozzájárulás Lehetséges Magyar-román Operatív Program 2007-2013 források:

65



intézmények





7. Átfogó cél:






Közös rendezvények szervezése Szociális ellátásban részesülők alkotótábora

Hajdú-Bihar –Bihar megyei szociális intézmények (DERMÁK KHT; HAHUSZO KHT. Szent István Szociális Központ, Szentjobb) intézmények

Közös rendezvények szervezése Mentálhigiénés szakmai programok szervezése szenvedélybetegek számára

Hajdú-Bihar –Bihar megyei szociális intézmények (DERMÁK KHT; HAHUSZO KHT. Szent István Szociális Központ, Szentjobb)

66

7. Átfogó cél:

Szociális és gyermekvédelmi intézmények együttműködésének fejlesztése 7. 3. Specifikus cél: Határmenti gyermekvédelmi intézmények közötti együttműködések 7. 3. 1. Intézkedés: Szakmai tapasztalatcserén alapuló szak-és továbbképzési jellegű együttműködések Az Eurorégióban működő gyermekvédelmi intézmények Célja: szakemberei számára olyan képzési programok kidolgozása, melyek hozzájárulnak a közös szakmai munka kialakításához, tapasztalatcsere megvalósulásához. Az intézkedés keretében az alapkészségek és kompetenciák fejlesztéséhez szükséges módszertani és pedagógiai háttér megteremtése, a hátrányos helyzetű fiatalok foglalkoztatási esélyeinek növelése, munkaerőpiaci és társadalmi beilleszkedésük elősegítése kap kiemelkedő szerepet. Az Európai Unió horizontális politikájának érvényesítése Indoklás: érdekében kiemelt fontossággal bír olyan pedagógiai, módszertani programcsomagok összeállítása, melyek javítják a gondozottak társadalmi integrációját, illetve hozzájárulnak a szakemberek közös munkájának elősegítéséhez, a gondozottak esélyegyenlőtlenségének mérsékléséhez. A társadalmi kirekesztődés elleni küzdelemnek, a munka-erőpiacra való belépés elősegítésének elsődleges célja, hogy javítsa a hátrányos helyzetű emberek foglalkoztatási esélyeit, segítse munkaerő-piaci és társadalmi beilleszkedésüket. Mindehhez szükséges olyan módszertani programok megismerése, tapasztalatok cseréje, melyek hozzájárulnak újabb, közös programok kidolgozásához és azok sikeres alkalmazásához. - szakmai munka színvonalának növelése Az intézkedés - szakalkalmazottak kölcsönös tapasztalatcseréje tartalma - feltáró jellegű kutatások a gyermekbűnözés területén (tevékenységek): - szakmai konferenciák, workshopok Hajdú-Bihar-Bihar megye A megvalósítás helye: Hajdú-Bihar-Bihar megyei gyermekvédelmi intézmények és azok Közreműködő fenntartói szervezetek: Gyermekvédelmi intézmények szakalkalmazottai Az intézkedés kedvezményezettjei (szociálpedagógusok, pszicho-pedagógusok), gyerekek : Megvalósítás ideje: 2008-2010 Magyar-román Operatív Program 2007-2013 Lehetséges források:

67

Lehetséges együttműködési projekt: 7. Átfogó cél:


intézmények


Határmenti gyermekvédelmi együttműködések

7. 3. 1. Intézkedés:

Szakmai tapasztalatcserén alapuló szak-és továbbképzési jellegű együttműködések

7. 3. 1. 1. Projekt:

Határmenti gyermekvédelmi intézmények szakmai konferenciája



intézmények

közötti

Hajdú-Bihar Megyei Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat Serviciul Social Stradal, Debreceni és Nyírségi Lakásotthonok, Hajdúsági Lakásotthonok; Komádi Gyermekotthon; Arany János Gyermekotthon, Berettyóújfalu; Éltes Mátyás Iskola és Gyermekotthon, Hajdúszoboszló; Dr. Molnár István Iskola és Gyermekotthon, Hajdúböszörmény

68

7. Átfogó cél:

Szociális és gyermekvédelmi intézmények együttműködésének fejlesztése 7. 3. Specifikus cél: Határmenti gyermekvédelmi intézmények közötti együttműködések 7. 3. 3. Intézkedés: Közös rendezvények szervezése Határmenti kultúra megismertetése a szakellátásban élő Célja: gyermekekkel közös programok, csereüdültetések, táborok szervezése által. Az Eurorégió ifjúságpolitikai célkitűzése a megye ifjúságának Indoklás: azon képességeinek és készségeinek fejlesztése, melyek elősegítik a társadalomba történő integrálódásukat. Az intézkedés által a hátrányos helyzetű gyermekek is aktív részesévé válnak az interkulturális tevékenységeknek. A közös programok által megismerik egymás kultúráját, hagyományait és lehetőséget kapnak az aktív társadalmi tevékenységekben történő részvételre. - csereüdültetés, táborok szervezése Az intézkedés - kulturális programok szervezése Hajdú-Bihar-Bihar megye tartalma megismerése céljából (tevékenységek): - szabadidő hasznos, helyes irányú eltöltését támogató programok szervezése Hajdú-Bihar-Bihar megye A megvalósítás helye: Hajdú-Bihar megyei gyermekvédelmi intézmények és azok Közreműködő fenntartói, Bihar Megyei Szociális és Gyermekvédelmi szervezetek: Főigazgatóság Gyermekvédelmi intézmények gondozottjai, szakalkalmazottak Az intézkedés kedvezményezettjei : Megvalósítás ideje 2008-2010 Fenntartói hozzájárulás Lehetséges Magyar-román Operatív Program 2007-2013 források

69

Lehetséges együttműködési projekt: 7. Átfogó cél:



Határmenti gyermekvédelmi együttműködések

7. 3. 2. Intézkedés: 7. 3. 2. 1. Projekt: Finanszírozási forrás: Együttműködő partnerek:

Közös rendezvények szervezése

intézmények

intézmények

közötti

Csereüdültetés táboroztatás HU-RO 2. 5. 1. Közösségek közötti együttműködés Hajdú-Bihar Megyei Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat Serviciul Social Stradal, Debreceni és Nyírségi Lakásotthonok, Hajdúsági Lakásotthonok; Komádi Gyermekotthon; Arany János Gyermekotthon, Berettyóújfalu; Éltes Mátyás Iskola és Gyermekotthon, Hajdúszoboszló; Dr. Molnár István Iskola és Gyermekotthon, Hajdúböszörmény; Bihar Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság

70

A megvalósítás keretei 1. Irányítás A fejlesztések megvalósulásához szükséges támogatások, és célelőirányzatok összegét a területfejlesztés magasabb szintű szervezetei biztosítják a megyék számára. Az operatív programot a regionális és országos operatív programok kész verzióihoz érdemes illeszteni, másrészt törekedni kell arra, hogy a még el nem fogadott dokumentumok (regionális akciótervek, illetve egyéb támogatási rendszerek) tervezése során vegyék figyelembe az Eurorégió fejlesztési célkitűzéseit, és biztosítsák a fejlesztések megfelelő forrásait. Jelen program végrehajtásáért felelős szervezetnek a Hajdú-Bihar-Bihor Eurorégió Tanácsát lehet tekinteni. Egy a mellette működő iroda pedig a megvalósítás bázisát jelentheti a határ mindkét oldalán. Az iroda fő feladatai a következők: 1. Eurorégiós stratégia képviselete a regionális és országos tervezésben, fejlesztési folyamatban. 2. A Hajdú-Bihar-Bihor Eurorégió gazdasági-társadalmi helyzetének folyamatos értékelése; 3. A települési önkormányzatok, kistérségek, intézmények és gazdasági szervezetek fejlesztési elképzeléseinek összehangolása, az együttműködés elősegítése; 4. Finanszírozási források felkutatása; 5. Alprogramok, részprogramok időszakos felülvizsgálata; 6. Nyilvánosság tájékoztatása a programok célkitűzéseiről, a megvalósulás részleteiről, honlap működtetése, hírlevél készítése 7. Projekt-előkészítés, pályázatírás és projektmenedzsment; 8. A program megvalósítását befolyásoló tényezők figyelemmel kísérése,

71

2. Monitoring A monitoring tevékenység célja, hogy felmérje, hatékonyan valósulnak-e meg az egyes célkitűzések, programok. A Hajdú-Bihar-Bihor Eurorégió operatív feladatait bonyolító iroda évente két alkalommal, a Tanács üléseire beszámolót készít a területfejlesztés eredményeiről, a feladatok végrehajtásának előrehaladásáról. Az előterjesztett beszámolókat a Hajdú-Bihar-Bihor Eurorégió Tanácsa vitatja meg és hagyja jóvá. 3. Tájékoztatás, nyilvánosság A tájékoztatás és a nyilvánosság az Európai Unió egyik fontos elvárása a területfejlesztési programokkal kapcsolatban. Az 1083/2006/EK számú EU rendelet kimondja, hogy „A tagállam és az operatív program irányító hatósága tájékoztatást nyújt a műveletekről és a társfinanszírozott programokról, és nyilvánosságra hozza azokat.” Az Európai Bizottság 1159/2000. számú rendeletében rögzíti azokat a tájékoztatási és közzétételi intézkedéseket, amelyeket a Tagállamoknak a Strukturális Alapokból nyújtott támogatás tekintetében végre kell hajtaniuk. A nyilvánosság biztosításának részeként az Eurorégió honlapján folyamatos tájékoztatás szükséges a területfejlesztés eredményeiről, a feladatok végrehajtásának előrehaladásáról.

72

Pénzügyi keretek Saját források A fejlesztésekhez szükséges saját források biztosítása alapvetően két formában valósulhat meg. Az egyik a különböző támogatások elnyerése esetén biztosítandó önerő, a másik pedig a kizárólag saját megyei, vagy települési forrásból megvalósítandó beruházások megvalósítása. Európai Uniós források A legfontosabb külső forrást ma az Európai Unió támogatási alapjai jelentik. A közvetlen kiírású Európai Uniós források mellett a legjelentősebb támogatást a tagországonként központilag rendelkezésre álló regionális, illetve országos források jelentik. A határon átnyúló fejlesztésekhez többek között az INTERREG-program nyújthat támogatást.

73


A Közgyűlés az Oktatási Osztály vezetőjének előterjesztésére, az 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdése alapján, figyelemmel a 11/2008 (I. 31.) Ö.h-ra 1./ elfogadja Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Tervének Akciótervét a melléklet szerint. 2./ Felkéri az Oktatási Osztály vezetőjét, hogy az Akcióterv évenkénti felülvizsgálatának elvégzéséről gondoskodjon. Határidő: 2009. május 31. Felelős: az Oktatási Osztály vezetője



Melléklet

D E B R E C E N MEGYEI JOGÚ V Á R O S

KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE - Akcióterv -

TARTALOM

1.

Alapvető feladatok

2.

Prevencióval kapcsolatos feladatok

3.

A szegregáció elkerülése

4.

A sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal kapcsolatos feladatok

5.

Az oktatás-nevelés szakmai feltételeinek hiánytalan biztosítása

6.

A nevelés-oktatás infrastrukturális feltételeinek javítása

7.

Az esélyegyenlőség szempontjából kiemelt figyelmet igénylő intézmények

8.

A program megvalósításának metodikája

9.

Az azonnali beavatkozást igénylő intézkedések összefoglaló táblázata

10.

Kötelezettségek és felelősség

11.

Konzultáció és visszacsatolás

12.

Szankcionálás

13.

Monitoring és nyilvánosság

14.

Az esélyegyenlőségi terv megvalósítása intézményi szinten

15.

Záradék

…..”Sokan várjuk a kapukon kívül, hogy bizalmatok rézkrajcárjaival megajándékozzatok…” /Bari Károly/

1.

Alapvető feladatok.

A közoktatási törvény módosításainak eredményeként megjelent az iskolai szegregáció tilalma, továbbá meghatározásra került a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzet kategóriája. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. 121. § (1) 14. pontjában foglaltak szerint: „hátrányos helyzetű gyermek, tanuló: az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította; e csoporton belül halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint - óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában, tanuló esetében a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen; halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek”. Az esélyegyenlőség biztosítása és előmozdítása nem összemosható, egymással nem helyettesíthető, jól elkülönített fogalmak, amelyek egyben egymást kiegészítő célokat jelölnek meg. Az esélyegyenlőség biztosítása olyan, általában passzív cselekedet, amely valamit kinyit, lehetővé tesz az adott védett csoport számára is. Az esélyegyenlőség előmozdítása aktív cselekedet, amelynek eredménye, hogy a védett csoport tagjai valóban élni tudnak a számukra is nyitott lehetőségekkel. Esélyegyenlőség érvényesüléséről csak akkor beszélhetünk, ha mindkét cél egyszerre teljesül, az adott védett csoport tényleges résztvevővé válik. Kiemelten fontos az intézmények oktatásszervezési gyakorlatának áttekintésével, illetve az intézmények tanulói összetételének összehasonlításával annak folyamatos vizsgálata, hogy érvényesül-e a városban a diszkriminációmentesség, szegregációmentesség, és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatási és társadalmi integrációjának támogatása. Az akciótervnek a helyzetelemzés által feltárt problémákra, hiányosságokra (esélyegyenlőségi kockázatokra) kell reagálnia. A város speciális helyzetének köszönhetően azonban arra is törekedni kell, hogy ne csak a hiányosságokra, hanem az erősségekre is koncentráljunk. Az elért eredmények megtartása mindenképpen fontos célkitűzés. Alapvető feladat a diszkriminációmentesség, szegregációmentesség megvalósítása és az esélyegyenlőtlenség megszüntetése, ezért: Debrecen közoktatási intézményeiben tilos a hátrányos megkülönböztetés (bármiféle okból), továbbá minden olyan különbségtétel, kizárás, korlátozás vagy kedvezés, amelynek célja vagy következménye az egyenlő bánásmód megszüntetése vagy akadályozása. A feladat-ellátás módjára vonatkozó döntések, intézkedések meghozatalakor a gyermek, a tanuló mindenek felett álló érdekét kell figyelembe venni. Felelős: Határidő:

polgármester, jegyző, intézményvezetők folyamatos

A jelenlegi nyilvántartás nem pontos, nem megbízható (HH; HHH; SNI-is gyerekekről). Folyamatosan karban kell tartani az adatbázist, figyelemmel kell kísérni mind az intézményeknek, mind a város tanügy-igazgatási felelőseinek a HHH és SNIlétszámokat.

Fontos feladat, hogy az önkormányzat minden, az illetékességi területén élő igényjogosultnak biztosítsa a tankötelezettség teljesítéséhez szükséges feltételeket. A helyi ellátórendszer és különösen a nevelési-oktatási intézmények, intézményvezetők, nevelőközösségek feladata elősegíteni, hogy a gyermekek, tanulók időben megkezdjék a tankötelezettség teljesítését, jelentős mértékben csökkenjen az iskolát túlkorosan kezdők, az idő előtt kimaradók száma. Gondoskodni kell a városban élő 3-18 éves korosztály minden tagjának oktatásáról jövőbeni munkaerő-piaci érvényesülésük és társadalmi integrációjuk biztosítása érdekében. Ezért amennyiben e korosztálynak bármelyik, ill. bármennyi tagja nem részesül oktatásban, tervet kell készíteni évenkénti konkrét lépésekkel, arra vonatkozóan, hogy az intézmények hogyan vonják be a tanköteleseket a nappali képzésbe. Felelős: Határidő:

jegyző, intézményvezetők, védőnői hálózat folyamatos

Mind a városban működő intézmények, mind azok tagiskolái, feladat-ellátási helyei között, mind az intézményeken belül, az azonos évfolyamok tanulócsoportjai között érvényesülnie kell annak a követelménynek, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya közötti különbség legfeljebb 25% lehet. Az óvodai illetve iskolai körzeteket úgy kell kialakítani, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók aránya 25 százaléknál nagyobb mértékben ne térjen el a szomszédos körzetekben. Emellett a szabad férőhelyek elosztásánál előnyben kell részesíteni a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket, tanulókat. Ahol nem elég a férőhely, ott az önkormányzatnak 2008. szeptember 1-éig meg kell oldania valamennyi halmozottan hátrányos helyzetű gyermek 3 éves kortól történő óvodai nevelését. Felelős: Határidő:

jegyző, védőnői hálózat, óvodavezetők 2008. szeptember 1. illetve folyamatos

Az oktatás eredményességének javítására olyan mértékű beavatkozások tervezése szükséges, amelyek mérhető javulást garantálnak minden esetben, ha az eredményességi mutatók alapján (továbbtanulás, lemorzsolódás, kompetencia-vizsgálat) az országos átlaghoz képest alulteljesít az intézmény, vagy a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek tanulmányi előmenetele az intézmény átlagánál rosszabb, ezért: A közoktatás-fejlesztés fókuszában lévő egész életen át tartó tanuláshoz szükséges motivációk, képességek, kialakítása biztosítja a tudásalapú társadalom létrehozásának egyik feltételrendszerét, amelyhez szükséges, hogy a közoktatási intézmények is a „kompetenciaalapú” nevelés, oktatás és képzés irányába fejlődjenek. A nevelő-oktató munka és a helyi programok összeállítása során kerüljön előtérbe a kompetencia-alapú képzéshez kapcsolódó minőségfejlesztési, intézményértékelési, pedagógiai mérési - értékelési ismeretek fejlesztése, az ezekhez szükséges eszközök, módszerek bevezetése. Felelős: Határidő:

közoktatási intézmények vezetői folyamatos

Támogatni kell az oktatási intézményeket abban, hogy fejleszthessék szolgáltatásaik minőségét, a szakmai szolgáltatások igénybevételi lehetőségének biztosításával pedig segíteni kell őket olyan új kezdeményezések elindításában, amelyek a tanítás és a tudás minőségének javítását eredményezik, hogy ennek következményeként csökkenjen az iskolából idő előtt kieső fiatalok száma.

Ösztönözni kell az intézményeket, hogy különös figyelmet szenteljenek a tanulási nehézségekkel küzdő fiataloknak, továbbá az integrált nevelésnek, oktatásnak. Felelős: Határidő:

polgármester, jegyző folyamatos

Törekedni kell arra, hogy a város minél több iskolája kapcsolódjon be az integrációs programba, melynek célja, hogy az iskolák között, illetve az iskolán belül felszámolja a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat érintő bármiféle elkülönítésre, szegregációra alkalmas oktatási formákat. Az integrációs programba bekapcsolódott iskolák az integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítés megszervezése esetén külön forrás lehívására jogosultak.. A Országos Oktatási Integrációs Hálózat együttműködési megállapodást köt, és szakmai szolgáltatóként támogatja a pedagógusok munkáját, az inkluzív nevelést. Nevelési-oktatási intézményeink új integrációs oktatási programok, formák és módszerek megismerésével, bevezetésével járuljanak hozzá az esélyegyenlőtlenség csökkentéséhez, a szegregációs és a diszkriminációs jelenségek megszüntetéséhez. Törekedjenek arra, hogy a nevelőtestületek érintett tagjai pedagógus továbbképzés keretében elsajátítsák azokat a kompetenciákat, amelyek a befogadó környezet személyközpontú nevelés elfogadására felkészít és az e környezetben történő oktatás megkíván. Felelős: Határidő:


A középfokú intézmények – a rendelkezésükre álló feltételektől függően - kezdjék meg a felkészülést, hogy igény esetén be tudjanak kapcsolódni a TÁMOP, TIOP projektekbe, amely a szakképzés tartalmi, módszertani és szerkezeti fejlesztését és a régió munkaerő piaci igényeihez rugalmasan alkalmazkodni képes szakképző intézmények integrációját célozza. Ebben a folyamatban nagyobb jelentőséggel bír, a moduláris szakképzés, a rész-szakképzés bevezetéséhez szükséges, személyi és tárgyi feltételek megteremtése, a modulok adaptálása, terjesztése. Felelős: Határidő:

középfokú intézmények vezetői folyamatos

Valamennyi nevelési-oktatási intézmény folyamatosan tartsa napirenden a nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, módszerei tökéletesítését, korszerűsítését. Fontos elvárás a város közoktatási intézményeivel szemben, hogy munkájuk során korszerűsítsék és a társadalmi változásokhoz igazítsák a személyiségfejlesztéssel és a közösségfejlesztéssel kapcsolatos módszereiket, a beilleszkedési, magatartási nehézségek “kezelésével” összefüggő és a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos teendőket. Tekintsék fontos feladatnak a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását és a szociális hátrányok enyhítését segítő programokat. Felelős: Határidő:


Az oktatási szolgáltatások minőségének kiegyenlítettsége érdekében, illetve a minőségi oktatáshoz való hozzáférés teljes körű biztosításának megvalósításáért javulást eredményező intézkedéseket kell megtenni mind a személyi, mind a tárgyi feltételek vonatkozásában. Legalább a szükséges fejlesztések elindítását meg kell célozni, megfelelő indikátorokkal alátámasztva. Felelős: Határidő:

polgármester, jegyző folyamatos

2.

Prevencióval kapcsolatos feladatok

Feladat azon családok azonosítása, amelyekben van olyan gyermek, aki nem részesül óvodai nevelésben (lakossági és védőnői települési nyilvántartások alapján) minden naptári év január-február hónapban az előző naptári év december 31-ei adatok alapján. Tájékozódni kell az érintett gondviselők körében az óvodáztatási szándékról és az óvodáztatás esetleges akadályairól (minden év március-április hónapban családsegítő szakember és óvodapedagógus bevonásával, szükség szerint szociálpedagógus vagy szociális munkás, kisebbségi képviselő segítségével) Intézkedést kell kezdeményezni az óvodáztatást akadályozó egyedi tényezők elhárítására (pl. beóvodázás támogatásának biztosítása, étkezés, utazás stb. költségeinek átvállalása). Az óvodai beíratást elmulasztott szülők ismételt személyes megkeresése a nevelési év kezdetéig vagy kezdetén, és tájékoztatásuk egyedi óvodáztatási problémáik megoldásának lehetőségeiről. Folyamatosan feladat az iskolában a tanulói hiányzások és a magántanulók figyelemmel kísérése. A magántanulói státusz okainak vizsgálata, szűrővizsgálatok a pedagógiai szakszolgálat segítségével A szülők ösztönzése a státusz megszüntetésére A hiányzás, felmentés, illetve magántanulóvá nyilvánítás indokainak azonosítása. A helyzetelemzésből adódó feladat: meg kell teremteni a HHH-s gyermekek pontos, naprakész nyilvántartását Szükséges intézkedés: a HHH-s gyermekek naprakész nyilvántartása a szülők felkeresése, szülői nyilatkozatok elkészítése, ösztönzése. A családsegítő szolgálat irányításával rendszeres családlátogatás. Kommunikációs terv készítése. Érvényt kell szerezni a közoktatásról szóló törvény azon előírásainak, amelynek értelmében az óvodáknak már 3 éves kortól kötelező felvennie a hátrányos helyzetű családok gyermekeit. Szükséges az óvodák nyitvatartási idejének a felülvizsgálata, és a szülők munkahelyi elfoglaltságához igazítása.

Felelős: Határidő:

óvodavezetők, iskolaigazgatók folyamatos

3.

A szegregáció elkerülése

A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodáztatása illetve általános iskolai ellátása terén területi szegregáció tapasztalható. A beíratásnál a jövőben figyelni kell a HHH-

arányokra. A körzethatárok felülvizsgálata szükséges és fontos.

A helyzetelemzésből adódó feladat: a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók megfelelő arányban történő elhelyezése az intézményekbe. Szükséges intézkedések: a közoktatási törvény iskolai körzethatárokra és a tanulók felvételére vonatkozó rendelkezéseit maradéktalanul érvényesíteni szükséges a városon belül minden évben az első osztályosok beiratkozásakor. A vonatkozó törvényi előírásoknak az első évfolyamtól felmenő rendszerben szükséges megfelelni. Az intézkedések megfelelő előkészítésének és eredményességének biztosítását társadalmi fórumok, a helyi médiumok bevonásával a minél szélesebb nyilvánosság megteremtése, pozitív média megjelenése segítheti. A deszegregációs intézkedések, nem lehetnek hatásosak a nem önkormányzati fenntartású intézmények együttműködése nélkül. Fontos feladat az iskolai körzethatárok pontos meghatározása, és a nem önkormányzati intézményekkel való együttműködés kialakítása. Felelős: Határidő:

4.

intézményvezetők, esélyegyenlőségi megbízott 2008. 09.01 illetve folyamatos

A sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal kapcsolatos feladatok

A városban lakó gyermekek körében a sajátos nevelési igényűvé minősített (továbbiakban SNI) és a pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar – a továbbiakban részképesség zavarokkal küzdő) gyermekek és tanulók többi tanulóhoz viszonyított együttes aránya a mindenkori országos átlagot nem haladja meg (vagyis jelenleg nem több 7%-nál). Területi koncentráció az SNI gyermekek lakóhelyét illetően nem mutatható ki. Az érintett tanulók felülvizsgálata megtörténik a jogszabályban előírt gyakorisággal és időben (14/1994 MKM rendelet). Megvannak a közoktatási törvényben előírt feltételek az SNI és részképesség zavarokkal küzdő tanulók nevelésnek-oktatásának Az együttnevelésre javasolt SNI gyermekek, tanulók többi gyermekkel, tanulóval közös óvodai nevelésének, iskolai nevelésének, oktatásának feltételei is adottak. A helyzetelemzésből adódó feladat: SNI tanulók pontos nyilvántartásának elkészítése. Egyéni fejlesztési tervek beépítése a pedagógiai programba. Szükséges intézkedések: -

Települési egészségügyi és szociális térkép elkészítése, kiemelt figyelemmel a telepszerű, leromlott állapotú lakóhelyekre, lakóövezetekre.

-

Az SNI tanulók szakértői felülvizsgálatának kezdeményezésére irányuló intézményi programok támogatása, szülői tájékoztató programok szervezése.

-

A felülvizsgálatot követően általános tantervű oktatásba visszahelyezni javasolt tanulók visszahelyezési és patronálási programjának megvalósítása, „visszahelyezési” normatíva igénylése.

-

Preventív célú óvoda- és iskolafejlesztési program a modernizációja, az integrált oktatás, esélyteremtés érdekében.

pedagógiai

-

Az együttnevelésre javasolt SNI gyermekek, tanulók integrált oktatásának biztosítása.

-

Az integrált oktatás módszertani területeinek alkalmazása a tanórai és tanórán kívüli tevékenységekben, és megjelenítése az intézményi alapdokumentumokban.

-

A 7-8. osztályos SNI tanulók részére a foglalkoztatás lehetőségét biztosító minőségi szakképzésbe való továbbtanulást elősegítő mentorált programok megvalósítása; iskola-középiskola együttműködések támogatása.


intézményvezetők, esélyegyenlőségi megbízott 2008. 01.01-től, folyamatos

5.

Az oktatás-nevelés szakmai feltételeinek hiánytalan biztosítása

munka

A város intézményei között a nevelés-oktatás hatékonyságában és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai eredményességében tapasztalható eltérés. Ugyancsak kimutatható különbség van a lemorzsolódási és továbbtanulási mutatókban. A helyzetelemzésből adódó feladatok: a szegregáció kialakulásának megelőzését az intézmények szakmai munkájának magas szintű működésével kell fenntartani. Preventív célú óvoda- és iskolafejlesztési programokra a pedagógiai munka modernizációjára van szükség. Szükséges intézkedések: •

Intézményi tartalmi-módszertani-, infrastrukturális és humán-erőforrás felmérés és intézkedések tervezése az optimális feltételek biztosítására.

•

A gyermekek, tanulók egyéni adottságaihoz igazodó pedagógiai módszertanok adaptálásának támogatása a törésmentes továbbhaladás biztosításának céljából.

•

Az átlagtól lemaradók esetében a szakszolgálatok és szakmai szolgáltatók igénybevételével megvalósított komplex vizsgálatok és egyéni fejlesztési programok kidolgozásának támogatása, az optimális fejlesztés feltételeinek biztosítása. (a szolgáltatások fejlesztéséhez szükséges erőforrások koncentrálhatók és hatékonyabbá tehetők kistérségi együttműködésben, társulásban.)

•

Az iskolafokok közötti átmenet elősegítése, a lemorzsolódás megelőzése, a sikeres továbbhaladás és a tanulók után-követésének megvalósítása érdekében intézményi együttműködések (pl. mentorállás) támogatása és biztosítása.

•

A többségükben halmozottan hátrányos helyzetűeket befogadó szakképző intézmények képzési kínálatának felülvizsgálata és intézkedési terv készítése a munkaerőpiacon foglalkoztatást kínáló képzési formák biztosítása érdekében.

•

Az érettségit adó középiskolákban továbbtanuló halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számának növelése érdekében egyéni fejlesztési és (a tanulókat, szülőket egyaránt megcélzó) pályaorientációs programok biztosítása..

•

A kompetencia-mérések eredményeit, tapasztalatait megvitató tantestületi-, intézményközi-, kistérségi fórumok, szakmai munkaközösségek szervezésének támogatása és biztosítása az országos eredményektől való szignifikáns eltérések okainak feltárása és a beavatkozási lehetőségek meghatározása érdekében. A szükséges fejlesztések szakmamódszertani és egyéb feltételeire vonatkozó intézkedési terv kidolgozása.

•

Humán-erőforrás helyzet-, és igényfelmérés, kapacitástérkép készítése.

•

Munkaerő-gazdálkodási terv készítése a megfelelő végzettségű pedagógusok alkalmazásának biztosítására.

•

Továbbképzések szervezésének és igénybevételének támogatása és a részvétel biztosítása az érintett intézmények ill. pedagógusok számára.

•

Pedagógus továbbképzések igénybevétele a hiányterületeken, módszertani adaptáció megtervezése és megvalósítása a tantestület aktív bevonásával, a tanórai gyakorlat megváltoztatása (szükség szerint mentori támogatás igénybevételével).

•

A pedagógiai programok átdolgozása (szükség szerint szakértői támogatás igénybevételével.).

•

Az önértékelést és a pedagógiai fejlesztés. tervezését segíti az Országos Oktatási Integrációs Hálózat által kidolgozott ún. „Útmutató a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelésének kialakításához, az IPR alapú tervezéshez és intézményi önértékeléshez” c. dokumentum.


intézményvezetők, esélyegyenlőségi megbízott folyamatos

6.

A nevelés-oktatás infrastrukturális feltételeinek javítása

A város intézményeiben, illetve az azonos típusú intézmények között az infrastrukturális feltételek tekintetében nincs lényeges eltérés. Egyetlen intézményben sem teljesülnek azonban a kötelező eszköz- és felszerelési jegyzékben (11/1994 MKM rendelet 7.sz melléklet) foglaltak. A helyzetelemzésből adódó feladatok: a különböző telephelyen működő intézmények feltételeinek azonos szintű biztosítása és a 11/1994. MKM rendelet alapján a kötelező felszerelési és eszközlisták teljesítése. Szükséges intézkedések: ¾ Infrastrukturális helyzetelemzés és igényfelmérés készítése. ¾ Önkormányzati döntés az óvodáztatás, iskoláztatás feltételeinek folyamatos javításáról. ¾ Különböző támogatások és normatívák igényjogosultságának számbavétele.

¾ Az infrastrukturális fejlesztési igények ismeretében a gazdaságosság és fenntarthatóság elvének érvényesítése a tervezésben (pl. funkcióbővítés- és átalakítás: felnőttoktatási, közösségi célú hasznosítás). ¾ Kiegészítő források igénylése, a hatékony felhasználás monitorozása. ¾ Intézményi-, társulási, konzorciumi együttműködések kialakítása sikeres pályázati aktivitás érdekében. Felelős: Határidő:

polgármester, intézményvezetők, esélyegyenlőségi megbízott folyamatos

7.

Az esélyegyenlőség szempontjából kiemelt figyelmet igénylő intézmények Gyemekek/ tanulók száma

HH száma

HHH száma

Bajcsy- Zsilinszky Úti Óvoda telephely: 4025 Debrecen, Bajcsy- Zs. u. 64.

64

43

22

67,19

34,38

Hajó Utcai Óvoda 4026 Debrecen Hajó u. 1.

179

53

3

29,61

1,68

Hétszínvirág Óvoda, 4031 Debrecen, Angyalföld tér 4.

170

66

19

38,82

11,18

Karácsony György Utcai Óvoda 4029 Debrecen, Karácsony György u. 4-6.

132

47

0

35,61

0,00

Kemény Zsigmond Utcai Óvoda 4028 Debrecen, Kemény Zsigmond u. 7.

168

46

8

27,38

4,76

Petőfi Sándor Ált. Isk. és Óvoda 4030 Debrecen, Szabó Kálmán u. 3-5.Bánki óvoda

21

7

3

33,33

14,29

Pósa Utcai Óvoda 4031 Debrecen, Pósa utca 1.sz.telephelyi int.

36

29

10

80,56

27,78

Pósa Utcai Óvoda 4031 Debrecen, Pósa utca 49. közp. óvoda

94

90

17

95,74

18,09

Sámsoni-Jánosi úti Óvoda 4033 Debrecen, Sámsoni út 99.

76

18

0

23,68

0,00

Sámsoni-Jánosi úti Óvoda 4002 Debrecen, Dombostanya 35.

21

15

0

71,43

0,00

Szivárvány Óvoda, Debrecen,Monostorpályi út 39.

149

73

18

48,99

12,08

Intézmény

HH aránya

HHH aránya

Szabadságtelepi Óvoda székhely: 4034 Debrecen, Faraktár u. 115.

186

51

5

27,42

2,69

Szabadságtelepi Óvoda Halápi telephely 4078 Debrecen, Haláp 35.

26

18

1

69,23

3,85

139

39

7

28,06

5,04

121

40

13

33,06

10,74

József Attila Általános Iskola 4030 Debrecen, Monostorpályi út 63.

359

188

0

52,37

0,00

Karácsony Sándor Ált. Isk. 4034 Debrecen, Komáromi Csipkés György tér 9.

527

151

70

28,65

13,28

Nagysándor József Ált. Isk. és Előkészítő Szakiskola 4031 Debrecen, Pósa u. 1.

324

226

103

69,75

31,79

Bárczi Gusztáv EGYMI 4024 Debrecen, Budai Ézsaiás u. 2.

280

141

58

50,36

20,71

Benedek Elek Általános Iskola 4029 Debrecen, Bocskai tér 1.

400

114

28

28,50

7,00

Eötvös Utcai Általános Iskola 4029 Debrecen, Eötvös u. 52.

286

126

75

44,06

26,22

Epreskerti Általános Iskola 4030 Debrecen, Epreskert u. 80.

322

136

21

42,24

6,52

Fazekas Mihály Általános Iskola 4025 Debrecen, Vásáry István u.10.

278

106

43

38,13

15,47

Fazekas Mihály Általános Iskola Telephely: 4025 Debrecen, Simonffy u.21.sz

59

31

17

52,54

28,81

Újkerti Nev.-Okt.-i Közp. Ált.Isk. 4032 Debrecen, Jerikó u. 17-21.sz.

402

133

22

33,08

5,47

Vénkerti Általános Iskola 4027 Debrecen Sinai M. u. 6.

839

185

24

22,05

2,86

Vörösmarty Mihály Ált. Isk. 4031 Debrecen, Angyalföld tér 4.

603

166

27

27,53

4,48

Tócóskerti Óvoda 4031 Debrecen, Margit tér 19. Újkerti Nev.-Okt.-i Közp. Ált.Iskola Diákotthon és Óvoda 4032 Debrecen, Jerikó u. 17-21.sz

8.

A program megvalósításának metodikája

Cél Minden oktatási dokumentumban érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó kötelezettségek és a terv célkitűzései A folyamatos visszacsatolással és értékeléssel az egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség elveinek folyamatos érvényesítése Felkészült szakemberek döntéshozók, tisztségviselők, intézményvezetők legyenek minden területen

Feladat A közoktatási intézmények működését és pedagógiai munkáját meghatározó dokumentumok, és a közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumok vizsgálata.

Módszer/eszköz

Dokumentumelemzés

Felelős

Gyakoriság

Esélyegyenlőségi felelős (külső szakértő bevonásával)

A program elfogadása után és utána a dokumentumok módosításakor

Az értékelés, visszacsatolás megtervezése

Munkaterv készítése és az ütemezett feladatok végrehajtása

Esélyegyenlőségi felelős

Évente

Továbbképzések, konzultációk, fórumok szervezése

Szakemberek meghívása

Esélyegyenlőségi felelős

Évente

A Közoktatási Esélyegyenlőségi Tervben leírtak megvalósításában az érintett intézményeknek szorosan együtt kell működniük. Az intézményvezetők feladata: A közoktatási intézmények működését és pedagógiai munkáját érintő, és az esélyegyenlőségi szempontból fontos egyéb közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumba és iránymutatásba beépüljenek és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó kötelezettségek és a program célkitűzései. Évente kerüljön értékelésre a tervben leírtak megvalósítása,(intézményvezető önértékelés, pedagógus önértékelés, beszámolók). A végrehajtás érdekében az önkormányzati döntéshozók, tisztségviselők és közoktatási intézményvezetők felkészítését szervezetten kell biztosítani, (A tervben meghatározott feladatok megvalósításához a településen működő nem önkormányzati fenntartású közoktatási intézmények bevonása is szükséges.) Felelős: Határidő: 9.

polgármester, intézményvezetők, esélyegyenlőségi megbízott folyamatos

Az azonnali beavatkozást igénylő intézkedések összefoglaló táblázata

HELYZETELEMZÉS MEGÁLLAPÍTÁSÁRA (PROBLÉMÁRA, VAGY ERŐSSÉGRE) HIVATKOZÁS

A településen az óvodáztatás és iskoláztatás intézményi feltételei teljes körűen biztosítani kell. A településen meg kell teremteni a HHH-s gyermekek pontos, naprakész nyilvántartását

2008. 09. 01. –ig valamennyi HHH 3 éves korú gyermeket el kell helyezni óvodába. 2010-re pedig, valamennyi 3 éves gyermek óvodai elhelyezéséről gondoskodni kell

Gyermekjóléti alapellátások teljessé tétele.

CÉL KONKRÉT SZÖVEGES MEGFOGALMAZÁSA

A HHH-s gyermekek naprakész nyilvántartása A nyilvántartás számadatainak ismeretében intézkedések meghozatala, a hátránykompenzáció érdekében

Az óvodai férőhelyek bővítése.

A bölcsőde, családi napközi, házi gyermekfelügyelet szolgáltatás elérhetővé válik.

INTÉZKEDÉS LEÍRÁSA

A szülők felkeresése, szülői nyilatkozatok elkészítése, ösztönzése. A családsegítő szolgálat irányításával rendszeres családlátogatások. Kommunikációs terv készítése. Regionális pályázatokon forrásbiztosítás a férőhelyek növelésére. Azoknak a családoknak az azonosítása, amelyeknél az óvodáztatás csak a tankötelezettségi korban kezdődik. Együttműködési szerződések kialakítása. társulási együttműködés lehetőségének kihasználása.

AZ INTÉZKEDÉS FELELŐSE

Intézményvez etők. Gyermekjóléti szolgálat vezetője. Esélyegyenlőségi megbízott

AZ INTÉZKEDÉS MEGVALÓSÍTÁ SÁNAK HATÁRIDEJE

2008 09. 01..

AZ INTÉZKEDÉS EREDMÉNYESSÉGÉT MÉRŐ INDIKÁTOR RÖVIDTÁVON (1 ÉV)

AZ INTÉZKEDÉS EREDMÉNYESSÉGÉT MÉRŐ INDIKÁTOR KÖZÉPTÁVON (3 ÉV)

AZ INTÉZKEDÉS EREDMÉNYESSÉGÉT MÉRŐ INDIKÁTOR HOSSZÚTÁVON (6 ÉV)

A szülői nyilatkozatok száma. A családokkal kapcsolatos dokumentált kapcsolatok mérőszáma. A nyilvántartott HHH-s gyermekek számának növekedése

A HHH nyilvántartások Önkormányzati határozatok az óvodáztatás/iskoláztatás feltételeinek javításáról.

A rendszeres iskolába járás alóli felmentések az országos szint alatt maradnak. A tankötelezettség teljesítése a tanköteles korban kezdődik (túlkorosok száma a csoportokban megszűnik).

Esélyegyenlőségi megbízott

2008.09.01.

A beíratott gyerekek száma. A csoportlétszámok alakulása.

Esélyegyenlőségi megbízott

2008.12.30.

Szolgáltatási igényfelmérések adatai

Az óvodai csoportok száma/létszám a Kt. alapján meghatározott átlaglétszám és maximális létszám alapján kerül megszervezésre. Az óvoda eszközellátottsága.

A szolgáltatást igénybevevők száma.

Kapacitás kihasználtsági mutatók.

A HHH családok számára a szolgáltatás teljes körűen kiépítetté válik. A szolgáltatást igénybevételét könnyítő önkormányzati támogatások nagysága.

Az önkormányzati és nem önkormányzati fenntartású oktatási intézményekben a HHH tanulók számának aránya közötti különbséget csökkenteni kell.

Fokozott figyelmet kell fordítani az SNI-s gyermekekre, tanulókra

A különböző telephelyen működő intézmények feltételeinek azonos szintű biztosítása.

Az igazolatlan hiányzások ás a magántanulók számának csökkentése

A szegregáció kialakulásának lehetőséget az intézmények szakmai munkájának magas szintű működésével kell megelőzni. Preventív célú óvodaés iskolafejlesztési program a pedagógiai munka modernizációja. A közoktatási szakszolgálattal való együttműködés formalizálttá válik. Kiegészítő egészségügyi és szociális beavatkozások tervezése a szűrés és korai fejlesztés érdekében. A humán erőforrás, szakos ellátottság maximális biztosítása, fejlesztése. Önkormányzati döntés az óvodáztatás/iskolázta tás feltételeinek folyamatos javításáról. A magántanulói státusz okainak vizsgálata. A szülők ösztönzése a státusz megszüntetésére.

Iskolai körzethatárok pontos meghatározása. A nem önkormányzati intézménnyel való együttműködés kialakítása. A nívócsoportos oktatásszervezés áttekintése. Együttműködési szerződések kialakítása. társulási együttműködés lehetőségének kihasználása Az intézményi tartalmi, módszertani, infrastrukturális és humán erőforrás feltételek felmérése. Helyzet-és igényfelmérés. kapacitástérkép készítése. Kistérségi, társulási együttműködés hatásvizsgálata. Különböző támogatások és normatívák igényjogosultságának számbavétele. Szűrővizsgálatok a pedagógiai szakszolgálat segítségével. A felmentés, illetve magántanulóvá nyilvánítás indokainak azonosítása.

Intézményvezet ők. Esélyegyenlőségi megbízott

2008. 09-től folyamatosan

A beíratott tanulók száma, szociális összetétel.

Lemorzsolódási adatok, tankötelezettségi mutatók. Intézményi önértékelések.

Pedagógiai, módszertani fejlesztések listája. „ Jó gyakorlat” elemek számbavétele.

Intézményvezetők. Önkormányzat által megbízott személy

2008-től folyamatosan

Települési és szociális térkép elkészítése. Az SNI tanulók szakértői felülvizsgálatainak száma. Lemorzsolódási adatok. Kompetenciamérés eredményei.

Egyéni fejlesztési tervek beépítése a pedagógiai programba. legitimáció. Az SNI tanulók százalékos aránya az országos mutatókhoz.

Az integrációs oktatás módszertani területei beépülnek a pedagógiai programba. Továbbtanulási adatok. A középiskolába került tanulók „nyomonkövető” vizsgálatai.

Intézményvezet ők, Esélyegyenlőségi megbízott.

2009.01.30.

Továbbképzések nyilvántartása. Tanórán kívüli foglalkozási lehetőségek biztosítása. A kötelező feladatellátáshoz kapcsolódó óraszámok feletti lehetőség.

11/1994. MKM rendelet alapján a kötelező felszerelési és eszközlisták teljesülése. A fenntartó által biztosított források nagyságának összehasonlítása.

Partneri igényfelmérés és elégedettség vizsgálat. Nem szakrendszerű oktatás működésének mutatói.

Esélyegyenlőségi megbízott Intézményvezetők

2008. folyamatos

A magántanulók száma az előző évhez képest csökken.

A magántanulók száma az országos átlag alatti értéket mutat. Speciális gondozás, egyéni fejlesztés a visszahelyezett tanulók esetében.

A magántanulók száma az országos átlag alatti értéket mutat.

10.

Kötelezettségek és felelősség

Az esélyegyenlőség biztosításával összefüggő fenntartói tevékenységek, felelősségek az alábbiak: esélyegyenlőségi célok elérése érdekében a kötelezettségek meghatározása; a kötelezettségek teljesítéséért felelős személyek kijelölése, akinek fő feladatai: o a program megvalósításának koordinálása, o a program végrehajtásának nyomon követése, o az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása; az esélyegyenlőségi terv nyilvánosságának biztosítása; az esélyegyenlőségi terv megvalósításában érintett intézményvezetők tájékoztatása, felkészítése a megvalósításra; az egyenlő bánásmód elvét sértő információk beszerzésének módszereinek kidolgozása; befogadó és toleráns légkör optimális kialakítása és fenntartása az intézményekben; akcióterv készítése a helyzetelemzés által feltárt problémákra, hiányosságokra; esélyegyenlőségi kockázatok kezelése, intézkedési tervek készítése, értékelése, folyamatos korrekciója; fejlesztési célok időrendi prioritásának kialakítása, a mérhetőséget lehetővé tevő indikátorok meghatározása; az esélyegyenlőség javításához kapcsolódó prioritási sorrend meghatározása; a közoktatási intézmények működését és pedagógiai munkáját érintő, és az esélyegyenlőségi szempontból fontos egyéb közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumba és iránymutatásba garantáltan be kell építeni és a működés során érvényesíteni az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó kötelezettségeket és a program célkitűzéseit; folyamatos korrekciós tevékenységek biztosítása a monitoring vizsgálatokkal összhangban. az eredmények nyilvánosságra hozásakor maximálisan érvényesíteni kell a személyes adatok védelmét; a végrehajtásról évente tájékoztatni kell a település döntéshozóit. Az értékelést az intézményi önértékelés és egyéb információk, illetve az akciótervben meghatározott indikátorok teljesülése alapján kell elvégezni. A Közoktatási Esélyegyenlőségi Terv végrehajtásáért felelős vezető személyek: az önkormányzat részéről a város polgármestere illetve jegyzője, akiknek elsősorban a következőkért kell felelősséget vállalniuk: Biztosítania kell, hogy a város minden lakója, de főként az oktatási intézmények, szülők és az érintett szakmai és társadalmi partnerek számára elérhető legyen a Közoktatási Esélyegyenlőségi Terv, illetve, hogy az önkormányzat döntéshozói, tisztségviselői és a településen működő közoktatási intézmények dolgozói ismerjék és kövessék a benne foglaltakat. Biztosítania kell, hogy az önkormányzat, illetve az egyes intézmények vezetői minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a program végrehajtásához. Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben pedig meg kell tenni a szükséges lépéseket.

A szakmai megvalósításért felelős szakember: a polgármesteri hivatal oktatási osztályvezetője Az ő feladata és felelőssége a program megvalósításának koordinálása (a programban érintett felek tevékenységének összehangolása, instruálása), a program végrehajtásának nyomon követése, és az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása. A város vezetése, az önkormányzat tisztségviselői és a településen működő közoktatási intézmények vezetői felelősek azért, hogy tudatában legyenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokkal, biztosítsák a diszkriminációmentes oktatást, nevelést, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjanak minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteiket bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyenek. Felelősségük továbbá, hogy ismerjék a Közoktatási Esélyegyenlőségi Tervben foglaltakat és közreműködjenek annak megvalósításában; illetve az esélyegyenlőség sérülése esetén hivatalosan jelezzék azt a kijelölt programirányítónak.

11.

Konzultáció és visszacsatolás

A Települési közoktatási esélyegyenlőségi terv a város jelentős részének életét érinti. Éppen ezért Debrecen Önkormányzata vállalja, hogy a programot széleskörű konzultációra bocsátja. Ennek érdekében fórumokat szervez a közoktatási intézmények vezetői és dolgozói számára, melyre meghívja a fenntartása alatt álló intézmények munkatársait, szakmai és társadalmi partnerei számára fórumot szervez, melyen megismerteti őket a programmal és várható eredményeivel. A partnerek véleményeit jegyzőkönyvvel dokumentálja, és az észrevételeket, amennyiben nem ütköznek a program alapgondolatával, a terv megvalósítása során felhasználja.

12.

Szankcionálás

Amennyiben a fentiekben leírt megvalósítása során , az évi monitoring, illetve az önértékelés kapcsán arra derül fény, hogy a vállalt célokat nem sikerül teljesíteni, az önkormányzat elemzi az okokat. Az érintettek és szükség esetén külső szakértő bevonásával megállapítja a felelősségeket és intézkedési tervet készít. A közoktatási esélyegyenlőségi tervben foglaltak a 2003. évi CXXV. törvény - az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról – alapján készültek, így szándékos be nem tartásuk, illetve akaratlagos hátráltatásuk e szerint kerül elbírálásra.

13.

Monitoring és nyilvánosság

A Közoktatási Esélyegyenlőségi Tervben fontos szerepet tölt be a program megvalósulásának nyomon követése. Ennek eszközei: az eredményesség értékelése, ellenőrzése évente történik, éves monitoring vizsgálatok eredményeinek nyilvánossá tétele és ennek kapcsán a személyes adatok védelmének biztosítására kiemelkedő figyelmet kell fordítani, az évente történő ellenőrzés időpontját a Közgyűlés az éves munkatervben határozza meg, szükséges minden elérhető eszközt és helyi médiumot bevonni (honlap, tájékoztató kiadványok, rendezvények, lakossági fórumok, helyi sajtó stb.) a támogató szakmai és társadalmi környezet kialakítása érdekében, az évenkénti értékeléskor feltárt hiányosságok felszámolására külön intézkedési tervet kell készíteni, amelyben meghatározásra kerülnek a célkitűzések, tevékenységek, határidők, sikerkritériumok.

14.

Cél

Feladat

Módszer/eszköz

Felelős

Gyakoriság

Az eredményesség megállapítása

Az intézkedésekhez kapcsolt indikátorok teljesülése.

Az adatok feldolgozása

Intézményvezetők és települési esélyegyenlőségi felelős

Minden érintett megismerhesse a programban rögzítettek célkitűzéseket.

Az éves eredmények közzététele

Intézményi fórumok, lakossági fórum, az önkormányzat, illetve az intézmények honlapjai, helyi sajtó, intézményi hírlevelek

Intézményvezetők és települési esélyegyenlőségi felelős, önkormányzati PR/marketing szakember

Évente az éves beszámolók részeként adott szempontsor alapján Évente egyszer, de jelentős események esetén többször is lehet

Az esélyegyenlőségi terv megvalósítása intézményi szinten A közoktatási intézményeknek vizsgálni kell: • nem folytat-e szegregáló oktatásszervezési gyakorlatot, • biztosított-e a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók eredményes oktatása, • biztosítottak-e a feltételek a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatáshoz. A közoktatási intézményeknek a 2007/2008-as tanév folyamán el kell készteniük a közoktatási esélyegyenlőségi programjukat.


intézményvezetők, esélyegyenlőségi megbízott 2008. 09.01.

15.

Záradék

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a Közoktatási Esélyegyenlőségi Terv Akciótervét a …………./2008. ( …...) Ö. h.-val fogadta el.

Az Akcióterv melléklete

INTÉZMÉNYI AKCIÓTERV

„Minden gyermekben, bármilyen körülmények Között is született, és bárkik voltak is szülei, Potenciálisan az emberi faj születik meg ismét. S valamennyiünk számára rendkívüli a felelősség az Emberi élet iránt” (James Agee)

A „Legyen jobb a gyerekeknek” Nemzeti Stratégia kimondja, hogy az „esélyteremtő oktatási rendszerben függetlenül attól, hogy a gyermek szegény sorsú iskolázatlan családból származik, rossz minőségű, szegregált lakókörülmények között él, fogyatékossággal élő, migráns vagy éppen kiemelkedő tehetségű, egész életén keresztül képességeinek, tehetségének megfelelő képzésben kel részesülnie anélkül, hogy ezt előítéletek, sztereotípiák, elfogult elvárások, vagy hátrányos megkülönböztetés befolyásolnák. Éppen ezért ez kell, hogy legyen a magyar oktatáspolitika legfontosabb prioritása.” ÓVODA Alsójózsai Utcai Óvoda Célja az intézménynek az egyenlő bánásmód betartása, a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esélyegyenlőségének biztosítása, olyan támogató lépések és szolgáltatások tervezése és megvalósítása, mely csökkenti a hátrányokat, és javítja a gyermekek óvodai sikerességét. A védőnővel egyeztetve az óvodai beíratás előtt feltérképezi azokat a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket, aki betöltötték a 3. évet, de nem járnak óvodába. Az adatvédelmi törvényre hivatkozva, ő értesíti a szülőket a beiratkozás lehetőségéről, időpontjáról. Minden hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermeket felvesznek óvodába, ha a szülő megjelenik a beiratkozáskor. Nemcsak az óvodába járó gyermekeket és szüleiket, de az egész településen élő, és a „Biztos kezdet” programba bekapcsolódó családokat is támogatja közösen a józsai Családsegítő Szolgálattal. A gyermekeknek, és a családoknak az alábbi programokat biztosítják: - szüreti családi délután, - Karácsonyi koncert és megvendégelés, - farsangi családi délután, - óvodai autóbuszos kirándulás, - bábszínház az óvodában, - játszóház, mesedramatizálás, közös éneklés az óvodában és a józsai Közösségi Házban, - baba-mama klub a józsai családok számára. Az óvodába járó gyermekek részére differenciált fejlesztést, folyamatos felzárkóztatást és tehetséggondozást nyújtanak. A szülőket nevelési, életviteli tanácsokkal látják el, segítséget adnak a problémák orvoslásához. Bajcsy-Zsilinszky – Szoboszlói Úti Óvoda A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek gyenge testi, fizikai erőnléttel rendelkeznek, alultápláltak életterük mozgásszegény. Lakáskörülményük, életvitelük behatárolja a családi környezetben biztosított egészséges testi-lelki fejlődés lehetőségeit. Céljuk, hogy a gyermekek egészséges testi képessége, mozgásfejlettsége, állóképessége területén mutatkozó egyéni elmaradás mértékét csökkentsék. Az Óvoda helyi nevelési programjában és munkatervében szereplő testi-lelki egészség fejlesztését szolgáló, rendszeres, változatos mozgásprogramok meghatározott feladattal, felelős kijelölésével valósulnak meg. Az óvoda udvari játékeszközeivel a szabadban történő mozgás megszerettetése intenzív mozgásra készteti a gyerekeket. Állóképességet, fizikai erőnlétet fokozó gyalogtúrákat, erdei sétákat, kirándulásokat szerveznek a családok bevonásával. Bartók-Babits Utcai Óvoda Fontos a körzeten kívülről érkező HH, illetve HHH gyermekek felvételének lehetősége. Mindkét telephelyükön HH és HHH, SNI gyermekek szükségszerű fejlesztése, felzárkóztatása folyik. Szülői igény kielégítése idegen nyelvi csoport indításával. Óvodai fejlesztőszoba kialakítása. Külső és belső terek akadálymentesítése, megfelelő szociális helyiségek biztosítása.

A szülőkkel való együttműködés szakszerű, a gyermekek szociális helyzetére érzékeny pedagógiai szemlélettel és módszerekkel. Faragó Utcai Óvoda A hátrányos helyzetű gyermekek esélyegyenlőségének záloga a megfelelő minőségű és időtartamú óvodáztatásuk. Az iskoláskor kezdetéig a gyerekek fejlődésének üteme messze meghaladja a későbbi életszakaszok fejlődésének sebességét. Az élet első évei meghatározó jelentőségűek az idegrendszer, a tanulás, az adaptációs készségek alakulásában. Az alapvető készségek, melyek a sikeres iskolakezdés feltételei, kisgyermekkorban, óvodáskorban az agyi érési folyamatok lezárulásig – megterhelés nélkül – rendkívül fejleszthetőek. Tudatos óvodai pedagógiai munkára van szükség ahhoz, hogy a hátrányokat az óvodai nevelés csökkenteni tudja. A szülőkkel való együttműködés az otthon és az óvoda világának találkozásával, szülők és nevelők közötti kölcsönös tisztelet alapján valósítható meg, melyben az óvodapedagógusoknak helyzetüknél és képzettségüknél kiemelt szerepük és felelősségük van. A Közoktatási intézményi esélyegyenlőségi intézkedési terv alapvető célja, hogy biztosítsa az intézményen belül a szegregációmentességet, egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését, valamint az intézmény szolgáltatásaihoz való hozzáférés egyenlőségét. Célul tűzték ki az esélyteremtést, támogató lépések, szolgáltatások megvalósítását a hátrányos helyzetű gyerekek hátrányainak kompenzálása érdekében. Az esélyegyenlőség előmozdítását az intézmény minden tevékenysége során (beiratkozásnál, csoportba sorolásnál, egyéni fejlesztéseknél, ismeretközvetítésnél, az óvodai programok kiválasztásánál, a pedagógusok szakmai továbbképzésénél, a partnerség-építésnél) figyelembe veszik. Gönczy Pál Utcai Óvoda A HH-s gyerekek számára óvodai csoporton belül egyéni fejlesztést biztosítanak, amit az óvónők erre alkalmas eszközökkel, játékokkal, feladatokkal, beszélgetésekkel érnek el. Az olyan eset, ami meghaladja az óvodapedagógus kompetenciáját, továbbirányításra kerül a pedagógiai szakszolgálat szakembereihez, vagy a Gyermekjóléti Szolgálat szakembereihez. Az óvodában fejlesztő pedagógust 2009. szeptember 1-től alkalmaznak, addig a Biztos Kezdet Klub fejlesztő pedagógusa foglalkozik a rászoruló gyermekekkel. Céljuk a hátrányos helyzetű gyermekek, családok esélyteremtése, a szegregáció elkerülése. Előtérbe helyezik az egyéni bánásmód elvét, valamint a partnerség-építést egyaránt. Intézkedéseik között szerepel a szülők számára előadássorozat tervezése (gyermeknevelési, bánásmód, konfliktuskezelés, válás témákban meghívott előadókkal). A Biztos Kezdet Klubbal (ami a Családsegítő Szolgálat keretében működik) együtt közös programok szervezése. Hosszú távú terveik között szerepel egy kiadvány, amely minden szülőnek szólna (szülői-, gyermekjogok és kötelességek, témához kapcsolódó cikkek, gyermeknevelési ötletek, gondolatok stb.). Ruhabörze szervezése a rászoruló családok részére a családsegítővel közösen. Hajó Utcai Óvoda Céljuk a gyermekek esélyegyenlőségének elősegítése, konkrét, a hátrányok kiegyenlítését segítő intézkedések, rendezvények, események megszervezése, megtartása. Az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében kiemelt fontosságúnak tartják a gyermekek érzelmi nevelését, testi nevelését és értelmi fejlesztésüket. A szülők számára csoportos szülői értekezleteket tartanak, tájékoztatják a szülőket jogaikról, kötelezettségeikről. Egészségnapon ismeretterjesztő előadásokat szerveznek orvos, védőnő részvételével. Versenyeken, vetélkedőkön a szülők részvételét kérik. Őszi programjaik is a szülők bevonásával jönnek létre.

A pedagógusi közösség számára belső továbbképzések szervezése vezetők, gyermekvédelmi felelős, fejlesztő pedagógus, mentálhigiénikus, szociális munkás bevonásával), valamint célzott továbbképzések gyermekvédelem témában. Segítő szolgálatokkal történő kapcsolattartás. A fenntartó által szervezett esélyegyenlőséggel kapcsolatos rendezvényeken való részvétel. Holló János Utcai Óvoda Hátrányos helyzetű gyermekek fejlesztése óvodai lehetőségek kihasználásával. Logopédiai tankönyv megvásárlása szponzori segítséggel. Gyermekprogramok szervezése. Gyermekvédelmi felelős tevékenységének fokozása: - Családok helyzetének fokoztt figyelése a csoportok jelzése alapján, - A veszélyeztetett család fokozott figyelése, az anyával való kapcsolat folyamatos tartása, a szociális osztályon való esetmegbeszélésen való részvétel, - Adományok elosztásának pontos megítélése, - Szakellátáshoz szükséges ajánlások elkészítése. Az akcióterv a következő területeket célozza meg: család segítése, gyermek segítése, gyermekvédelmi felelős tevékenységének fokozása. Fontos feladat az anyás beszoktatás, játszódélutánok szervezése minden hónapban, programok szervezése családoknak. Esetmegbeszéléshez vagy problémahelyzet megoldásához szükséges helyzet, forma, feltételek megteremtése, a megalapozottsághoz szükséges adatok biztosítása. Családok segítése: gyermekruha turkáló szervezése, gyermekruha adományok a rászorulóknak, segélyszervezetek által nyújtott élelmiszercsomag szétosztása a HH-s családoknál. Beiskolázásánál iskolaválasztás segítése, vagy a nyomtatványok kitöltése. Kemény Zsigmond Utcai Óvoda Fontos célul tűzték ki, hogy a szülőket, gyerekeket érintő közérdekű információkat eljuttatják az érintettekhez. Az óvoda és a családok közötti kapcsolat kiépüljön, javulást mutasson, a védőnők jobb bevonásával. A HH és HHH gyerekek legalább 95%-a rendszeresen járjon óvodába. Minél több élményhez, tapasztalathoz jusson minden gyerek óvodán belül és kívül. A gyermekek állapotának megfelelő ellátás biztosítva legyen, a szülők aktív bevonásával. A HH és HHH családok 85-%-a vegyen részt a szabadidős programokon. Közép Utcai Óvoda 2003. szeptemberétől különös gondoskodást igénylő, sérült gyermekeket fogad az óvoda. Az integráció pedagógiai értelemben a speciális szükségletű gyermekek együttnevelését jelenti a fejlődési zavart nem mutató társakkal. Az integrált nevelésnek – a korszerű pedagógiai szemlélet szerint – része kell, hogy legyen az inkluzív nevelés (a befogadó pedagógiai nevelés). Az inkluzív pedagógia célja, hogy biztosítsa minden gyermek törvény előtt egyenlőségét, tekintet nélkül a genetikai vagy más jellemzőire. Legfontosabb az egyéni fejlődés lehetőségeinek előtérbe helyezése. A különleges gondoskodást igénylő gyermekek nevelését az óvoda nevelő testülete integrált formában vállalta fel, valósítja meg. A speciális szükségletű gyermekek integrált nevelésének feltételei: a személyi és tárgyi feltételek biztosítása sérülés specifikusan (fejlesztő eszközök megléte, a csoport létszáma), az empatikus magatartás, másság elfogadása és elfogadtatása a szülőkkel és a gyermekekkel, együttműködés a Gyógypedagógiai Szakszolgálattal (szakvélemény, kontrollvizsgálat, szaktanácsadás óvónők részére). Az integrációban nevelődő gyermekeknek módjukban van együtt játszani a többi gyermekkel, így visszajelzések alapján reálisabb kép alakul ki önmagukról. A különleges gondoskodást igénylő gyermekek egyéni fejlesztését praktikusan építik be a napirendbe. A csoportok életének megszervezésénél figyelembe veszik, hogy ezek a gyermekek járnak (járhassanak) terápiára, további speciális fejlesztésre. Számukra is biztosítják a folyamatos szabad játékidőt. Séták,

kirándulások alkalmával sem kerülnek háttérbe, mert ugyanúgy viszik őket, mint az egészséges gyermekeket, legfeljebb 1-1 alkalommal a szülők segítségét kérik. Karácsony György Utcai Óvoda Az esélyegyenlőség biztosítása az intézmény kiemelt feladatai közé tartozik. A gyermekvédelmi nyilvántartás adatai szerint jelenleg halmozottan hátrányos helyzetű gyerek nincs az óvodában. A tanévben egyszer fordultak probléma jelzéssel a családsegítő szolgálat felé, egy alkalommal történt esetmegbeszélés és egy alkalommal szakmai konzultáción vettek részt. Az óvodában differenciáltan segítik elő a gyerekek személyiség fejlesztését. A szociálisan hátrányos helyzetű gyerekek 57-59%-a vesz részt fejlesztő foglalkozásokon (ennek 85%-a felzárkóztatás, 15%-a tehetséggondozás). Kiemelt fontosságú feladatuk a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek befogadása az intézménybe, a különböző támogatások lehetőségének felajánlása a rászorulók számára, a gyerekcsoporton belül az egyéni fejlesztések biztosítása, fejlesztési terv készítése; a hátrányos és halmozottan hátrányos gyermekek beilleszkedésének segítése, napi kapcsolattartás a partnerekkel (elsősorban a családdal, szükség esetén a gyermekvédelmi szervezetekkel), problémajelző rendszer működtetése, egyéni bánásmód biztosítása (a gyermekjog maximális tiszteletben tartása), a tanulási akadályozottság felismeréséhez igénybe veszik a logopédiai és diszlexia szűrések eredményeit, illetve a pedagógiai szakszolgálat szakembereit. Lehel Utcai Óvoda A hátrányos helyzetű gyermekek egyéni képességfejlesztése, sokszínű élményújítás a játékban és szervezett tanulásban, egyéni fejlesztéssel. A szabadban szervezett mozgásos programok és a résztvevő gyermekek számának 3,5 %-os növelése. A tanköteles gyermekek rendelkezzenek az iskolakészültséghez szükséges képességekkel és ismeretekkel. A gyermekek felvételénél, illetve csoportba helyezésénél érvényesítik a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek integrációját. Tócóskerti Óvoda Nevelési programjuk célkitűzései a családok támogatása a hátrányok és esélyegyenlőtlenségek leküzdésének érdekében. Egyéni fejlesztőmunka a hátrányos helyzetű gyermekeknél. Céljuk, hogy egyetlen gyermeket se érjen hátrányos megkülönböztetés óvodájukban etnikai, vallási, egészségügyi, családi problémái okán. Az óvodába való felvétel elbírálásakor az óvoda vezetője előnyben részesítse a hátrányos helyzetben lévő családok gyermekeit-, alkalmazzon pozitív diszkriminációt. Napsugár Óvoda Alapvető céljuk, hogy az óvodás gyermek nyugodt, harmonikus fejlődésének elősegítése, életkornak megfelelő, szeretetteljes, játékos tevékenykedtetéssel, egyéni fejlesztéssel. Egészséges és esztétikus környezetben a gyermekek testi-lelki egészségének ápolása, egészséges életvitel- igényének alakítása. A környezet megismerésének, megszeretésének, tapasztalásának útján járva legyenek fogékonyak, alkalmazkodóak, nyitottak az őket körülvevő környezetre. Sokoldalú képességfejlesztéssel a gyermeki személyiség egészére irányuló fejlődés segítése, biztosítása, iskolai életmódra való felkészítés, felzárkóztatás, illetve tehetséggondozás egyéni fejlesztéssel.

Margit Téri Óvoda A gyermekvédelmi felelős közreműködésével, a minőségfejlesztési csoport az intézményben a célkitűzésnek megfelelően intézkedési tervet készít. Azonnali beavatkozást igényel minden olyan helyzet, ami a hatályos törvényeknek nem megfelelő. Ősz Utcai Óvoda Segítség, melyet mint óvoda nyújtani tud elsősorban gyermekjóléti programok, olyan tevékenységek, melyek a családoknak nem jelentenek megterhelést. Ilyen például a 3 napos Erdei Óvoda program Hármashegyen ingyenes szállással (az étkezés hasonló kedvezményekkel, mint az óvodában). Különböző versenyeken való indítása a gyerekeknek (sportversenyek, vers- mesemondó versenyek, városi kulturális rendezvények, rajzpályázatok, matematika versenyek). Az esetenként felmerülő nevezési díjat az óvodai alapítvány fizeti. Kirándulás során is hidegcsomagban, a kedvezményes étkezési térítési díjért megkapják az élelmet a Sodexho-tól (50%-os vagy ingyenes). A városi évenkénti Mikulás műsorra a három vagy több gyermekes családok gyermekei, illetve a hátrányos helyzetű gyermekek jutnak el. A logopédiai fejlesztés alapellátás ingyenes. Sinai Miklós Utcai Óvoda A hátrányos helyzet enyhítését és az esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések: - Az intézményen belül az integráció biztosítása, - Gyermekcsoportokon belül a HH és a HHH gyermekek arányainak nyomon követése, - Az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülése. Az óvoda minden tevékenységét áthatja a hátrányos helyzetű gyermekek esélyegyenlőségének érvényesítése (pl. beiratkozásnál, felvételnél, a szülőkkel való együttműködésben, a szakemberekkel való együttműködésben). Simonyi Úti Óvoda A Simonyi Úti Óvoda két családias, bensőséges hangulatú, egymáshoz közel álló, villamossal jól megközelíthető helyen, a jó levegőjű nagyerdei környezetben helyezkedik el. Az intézményben az egyik legfőbb törekvés, hogy a gyermekek nevelhetőségében fennálló jelentős eltérések ellenére minden gyermeknél egységesen alakítsák ki az alapkészségeket, a közösség alapértékeit követő életmódot életvezetést. Fontos a hátrányos helyzetű gyermekek integrációjának segítése, a beilleszkedési nehézségek, tanulási zavarok, iskolai kudarcok megelőzése. Hatékony gyermekvédelmi munka a hátránykompenzációban és a prevencióban, hátrányaik kompenzálása, esélyegyenlőségük előmozdítása, társadalmi szolidaritásra nevelés. Szabadságtelepi Óvoda Céljuk, hogy a jelentkező gyermekek közül elsősorban a szociálisan hátrányos helyzetűek kerüljenek felvételre, s a beíratott gyermekek rendszeresen járjanak óvodába. Intézményük fejlődést elősegítő báb-dráma, valamint tartásjavító foglalkozásain a résztvevő gyermekek 50%a hátrányos helyzetűek közül kerüljön ki. A három napos Hármashegyaljai „Erdei Óvodai Program” keretében 50%-ban hátrányos helyzetű gyermekek vesznek részt. A hátrányos helyzetű gyermekek szülei rendszeresen vegyenek rész az óvodai csoportok szülői értekezletein, illetve a nyílt napokon. Intézményük kapcsolatrendszerének bővítése a hátrányos helyzetű gyermekek érdekében. Óvodájukban több szakvizsgázott fejlesztő pedagógus dolgozzon. A teljes nevelőtestület továbbképzések keretében ismerkedjen meg új módszerekkel, illetve alkalmazza az ismereteket. A gyermekvédelmi felelős a Gyermekjóléti Szolgálat által szervezett szakmaközi továbbképzéseken vegyen részt.

Szabó Kálmán Utcai Óvoda Intézményükben arra törekszenek, hogy megelőzzék a hátrányos megkülönböztetést és elősegítik a hátrányos helyzetű gyermekek esélyegyenlőségét. Konkrét feladataik a hátrányos helyzetű gyermekek fejlesztésére azt a célt szolgálják, hogy előmozdítsák a gyermekek esélyegyenlőségét, olyan támogató lépések- szolgáltatások megszervezése, melyek csökkentik a meglévő hátrányokat, javítják iskolai sikerességüket. Gyermek- és ifjúságvédelmi felelősük folyamatos tájékoztatást ad a szülőknek a lehetőségekről és szolgáltatásokról. A Homokkerti Családsegítő Központtal folyamatos a kapcsolattartás (életvezetési tanácsadás, gyermeknevelési problémák, juttatások). Több rendezvényük a „Művészeti Napok” keretében –szavalóverseny, zenei nap, rajzverseny – zajlik a közösségi házban. Meggyőzik a szülőket a rendszeres óvodába járás fontosságáról. Fejlesztőpedagógusuk egyénileg is fejleszti a gyermekeket. A „Gyermekprogramon a Gyermekekért Alapítvánnyal” változatos és színes szórakozási lehetőségekhez juttatják a családokat. Támogatják azokat a gyermekeket, akik a szervezett programokra a busz és a belépőjegyek árát nem tudják kifizetni. Százszorszép Óvoda Prevenciós feladatok: - A szülők, a pedagógusok tájékoztatása a gyermekek jogairól, a gyermekek jóléte érdekében működő szervezetekről, szolgáltatásokról, - Segítő szakemberek bevonásával az egészséges életmódról, hasznos tudni valókról rendszeres tájékoztatás, felvilágosító programok szervezése, - Pedagógusok felkészítése az egyes veszélyeztető tényezők felismerésére (továbbképzések, szakmai értekezletek). Kiemelt feladatok: - az egészséges életvitel megalapozása, egészségügyi szokások kialakításával, - a gyermekek szeret igényére való fokozott odafigyelés, - természetbarát óvodai nevelés a családok együttműködésével, - környezettudatos életvitel kialakítása, séták, kirándulások szervezésével, - gondot fordítanak a környezetvédelemre, annak megismertetésére, - hagyományápolás: változatos programok szervezésével az évszakokhoz kötve (betlehemezés, farsangolás, majális), - nevelési célok: a tanulás megkezdéséhez szükséges képességek kialakítása, hogy a tanköteles korú gyermekek 85%-a kezdje meg az iskolát, - tehetséggondozás: zenei, vizuális, mozgáskoordinációs. Táncsics Mihály Utcai Óvoda Céljuk, hogy az óvoda nyugodt, szeretetteljes légkörében a gyermekek személyisége harmonikusan és egészségesen fejlődjön, egyéni képességeik kibontakozzanak. Akciótervük a helyzetelemzésre, problémafeltárásra épül, melyek alapján az oktatási célok és egyéb feladatok a következők: részképesség kieséssel, beilleszkedési zavarokkal, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő gyermekek óvodai nevelése, iskolai életmódra való felkészítése. Konkrét cél a pozitív diszkrimináció megvalósulása (az által, hogy olyan óvodapedagógus foglalkozik a csoporttal, aki képes (romák, fogyatékos gyermekek) a másság elfogadására. A gyógypedagógus által kidolgozott egyéni fejlesztési lehetőségek kiaknázása. Feltételrendszerük, körülményeik állandó fejlesztése. Tárgyi feltételeik, eszközeik (számítógép, nyomató, telefax, szakkönyvek) adottak, folyamatos bővítése (Ayres eszközök, fejlesztő játékok, udvari fajátékok állományának bővítése). Az óvodapedagógusok szakmai továbbképzése (gyógypedagógiai asszisztens, fejlesztő pedagógusképzésen való részvétel). Együttműködnek különböző szervekkel (szülők, iskolák, Városi Pedagógiai Szakszolgálat, Városi Ideggondozó Intézet, családsegítő, védőnő, óvodaorvos)

A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esetében tájékoztatják a szülőket, hogy milyen segítséget pl. anyagi támogatást kérhetnek az önkormányzattól. Figyelnek a deviáns környezet szocializációs ártalmaira. Kedvezményekben részesítik őket: ingyenes étkezés, kötelező óvodai felvétel, normatív támogatások, fejlesztő programtámogatás, szülői tréningek, közös kirándulások a szülőkkel. Az óvoda dolgozói minden tekintetben szem előtt tartják az egyenlő bánásmód követelményét. Az óvodában olyan pedagógusok dolgoznak, akik identitásukat tekintve pedagógiai szemléletükkel megtestesítik az esélyegyenlőség lehetőségét minden gyermek számára. Tégláskerti Általános Iskola és Óvoda Törekszenek arra, hogy a hátrányos helyzetű gyermekek három éves korban óvodai beíratásra kerüljenek és, hogy a beíratott gyermekek rendszeresen járjanak óvodába. A hátrányos helyzetű gyermekek felkutatásában segítségükre van a védőnő. Biztosítja az egészségügyi szűréshez szükséges feltételeket (idő,hely). A gyermek személyiségének, képességeinek fejlesztése változatos tevékenységek biztosításával önálló és irányított tapasztalatszerzés folyamán történik. Szükség esetén egyéni fejlesztés, fejlesztési terv alapján. A gyermekeket folyamatosan mérik és értékelik, ha szükséges egyéni fejlesztést biztosítanak az adott gyermek részére, amennyiben ez a segítség nem elegendő, úgy szakemberhez irányítják. (Nevelési tanácsadó, rehabilitációs központ). Az intézménynek az iskolával igen jól működő kapcsolata van. Rendszeres kapcsolatot tartanak a védőnővel és a családsegítő szolgálattal, ha szükséges, kérik a segítségüket. Thaly Kálmán Utcai Óvoda Az intézményben felmérik a gyermekek helyzetét. Veszélyeztetettség észlelése esetén intézkedési tervet készítenek és jelzéssel élnek az illetékes szerv felé. Az óvodában az SNI- gyermekekkel foglalkozó csoport önálló, egyénre tervezett fejlesztő program alapján működik. Esélyegyenlőségük biztosítása érdekében az óvodaszintű rendezvényeken lokálisan integrált módon vesznek részt. A hétköznapok során is lehetőséget biztosítanak az átjárhatóságra az óvoda más csoportjaiba. Kapcsolatot tartanak a gyermekek védelmében résztvevő partnerekkel, rászoruló gyermekek részére támogatási lehetőséget keresnek, tájékoztatást nyújtanak a baleset-megelőzési védő- és óvó intézkedésekkel kapcsolatban. Megismertetik a szülőket a házirenddel (gyermek-szülő jogai, kötelezettségei), biztosítják a szakszolgálatok elérhetőségét, szülői szervezetet működtetnek. Pósa Utcai Óvoda A Nagysándor Telepen élők között a HH megítélésekor jelentős számú a munkanélküli szülő, egyedülálló szülő, alacsony jövedelem, alkalmi munka. Az esélyegyenlőség megteremtése érdekében a rendelkezésre álló adatok, tények és eddigi értékeik alapján az alábbi célok, felelősség megállapítására került sor: - az óvoda célrendszere, mely a Lépésről-lépésre Óvodai Program és Cigány gyermekek Óvodai Nevelésének Programja, egyöntetűen kiemeli a gyerekek megismerését, képességszintjére épülő fejlesztését, a tehetség gondozását. A csoportszobák felszereltsége megfelelő a program előírásainak, biztosított a szakember ellátottság. Minden óvodapedagógus rendelkezik alapképzéssel a programról. A nyitott óvoda feltételezi a szülői házzal való szoros kapcsolatot, a szülőbevonás által. A szociális segítés (gyermekjóléti és családsegítővel való napi kapcsolat) tovább erősíti a családok működőképességét. A vegyes csoportok működése tovább erősítik a bizalmat, kapcsolatot a szülői ház és az óvoda között.

- Az óvoda költségvetésében nem elkülönített a cigánygyerekek után járó normatíva, az beleolvad a teljes költségvetésbe. Évenként biztosított a szakmai fejlesztő feladatokhoz a fejkvóta, mely nem jelentős. - Az IPR program megléte és működtetése az esélyteremtés egyik lehetősége – egyéni fejlesztés, játszóház, szülőkkel egyeztetés, fejlesztő pedagógus. A nevelési programban kiemelt a gyermekek döntési, választási joga, a szocializációs kapcsolatok, élményszerzés biztosítása. Mindezek növelik a HH és a HHH gyermekek esélyeit, hogy értékeikkel tisztában legyenek, legyen véleményük, legyenek határozottak, és minden élethelyzetben találják fel magukat. A normatív és RGYV támogatás, mely az étkezést teszi ingyenessé, ingyenes klubok működtetése. Beiratkozás előtt nyitott óvodai hét keretében a szülők betekintést nyerhetnek az óvodai életről, a játszóház pedig a gyermekek részére szóló ismerkedési lehetőség az óvodai élettel. Minden tanköteles, visszamaradó gyermek egyéni fejlesztésben részesül, ill. ha nincs ilyen a csoportban, akkor a dixlexia gyanús gyermekek közül 2-2 gyerek egyéni fejlesztését biztosítani kell. A képzési szándék támogatása (logopédus, fejlesztő pedagógus, nyelvtanulás) képzés terén. A partnerség építésében a szülők 3E mérésének megfelelően az éves munkatervbe épített fejlesztés megvalósítása, közvetlen és közvetett partnereik igényére való építés – előítélet megszüntetése hatékony, eredményes pedagógiai munka által. Sipos Utcai Óvoda Célunk a hátrányos, halmozottan hátrányos és veszélyeztetett helyzetű gyermekek veszélyeztetettségének, hátrányának csökkentése, megszüntetése. Lehetőségek és esélyek növelése. Az intézmény fontosnak tartja a szülőkkel, segítőkkel, a szakmai és társadalmi környezettel való kapcsolattartást. 0-tól 3 éves korig „Csicsergő Óvodai zenei programuk a városban egyedülálló. Ingyenes részvételt biztosítanak a játszóházi délutánokon, versenyekre, vetélkedőkre, egyéb gyermekeknek kiírt pályázatok nevezési díját átvállalják. Sámsoni – Jánosi Utcai Óvoda Peremhelyzetű óvoda lévén igen magas az ingerszegény környezetből érkező kisgyermekek száma. Igyekeznek a gyermekeknek minden nap megadni azt a pluszt, amit joguk van megkapni, amiből hiányuk volt, van. Elsődleges feladatuk a szociokultúrális különbözőségből adódó eltérések kompenzálása. Alapelvük: hátrányos helyzetű gyermekek felvételét nem utasítják el. Minden kisgyermek számára biztosítják a saját képességei kibontakoztatásához szükséges legoptimálisabb fejlesztést. Azon gyermekek előrehaladását, akiket különböző tényezők gátolnak a korosztályuknak, adottságaiknak megfelelő fejlődésben, differenciált képesség fejlesztéssel, folyamatos egyéni, illetve mikro csoportos foglalkoztatási formában segítik. Óvodapedagógusaik évek óta sikerrel és hatékonyan alkalmazzák a drámapedagógiai játékokat, amelyek észrevétlenül segítik a másság elfogadását, a szociális érzékenység fejlődését, erősítik a csoportkohéziót. A felzárkóztató nevelőmunkában rendkívül jelentős szakmai segítséget kapnak évről évre a Csapókerti Közösségi Ház fejlesztő pedagógusaitól. Gyűjtést szerveznek a rászorulóknak ruhaneműkből, játékokból, könyvekből. Szivárvány Óvoda Az óvoda nevelési programjában külön fejezetet szántak a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatására. Feladatai között kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy - minden óvodapedagógus a törvények alapján dolgozzon,

-

a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek differenciált fejlesztésére, fejlődésüknek segítésére, - írásos dokumentációt vezetnek a hátrányos helyzetű nehezen nevelhető gyermekekről (a problémák okairól, a feladatokról és az eredményekről), - a gyermekvédelmi felelős és az óvodapedagógusok közösen segítenek a gyermekeknek, illetve a családoknak (étkezési támogatás, alapítványi támogatás, nevelési tanácsadás). Fokozottabban odafigyelnek az elmaradást mutató gyermekekre. A hátrányos helyzetű családok esetében, a gyermekek érdekében felvállalják a nevelést pótló tevékenységeket. A pedagógusok óvodába lépés előtt, ha lehetséges, ellátogatnak a gyermek otthonába. Figyelemmel kísérik, kiszűrik a hátrányos helyzetű, illetve veszélyeztetett gyermekeket. A csoportos óvónők, a gyermekvédelmi felelős és az óvodavezető feladata: az esetek felmérése, környezettanulmány készítése, segítő kapcsolat felvétele, munkák összehangolása. ÁLTALÁNOS ISKOLÁK Bárczi Gusztáv Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Alapfeladatként az alapműveltségre felkészítő pedagógiai szakaszban 10 évfolyamos képzéssel látják el az értelmileg sérült tanítványuk fejlesztését. Az intézmény 128 tanulónak „hetes” ellátással, kollégiumi férőhelyet is biztosít. A tanulók 65%-a egésznapos fejlesztésben részesül (kollégium, napközi, tanulószoba). A helyi tantervben megfogalmazott elvárások teljesítését, a nevelési folyamat eredményességét pedagógiai szakszolgáltatással (logopédia, gyógytestnevelés, konduktív pedagógiai ellátás) intenzív terápiás fejlesztéssel (lovaglás, hidroterápia, diszkalkulia kezelés, AYRES terápia, zeneterápia, iskolapszichológus) és színvonalas szakköri tevékenységgel (kézművesség, sport, báb, színjátszás) segítik. A beiratkozáskor való találkozás a szülőkkel és az új tanulókkal információkkal szolgál a hátrányos vagy veszélyeztetett családi háttér felméréséhez is. Állandó probléma még a gyermekétkeztetés. Az étkezési díjkedvezmény kérelmének elmulasztása folytán a szülők elesnek a gyermek kedvezményes étkeztetésétől, a teljes összegű térítési díjat azonban nem tudják kifizetni. A szülők fizetési hátraléka egyre gyűlik, s előfordul, hogy a tanulók napi étkeztetése csak az iskolában kapott tízórai, ebéd, uzsonnából áll. A veszélyeztetett, illetve hátrányos helyzetű tanulók között egyre nő a hiányzások száma. A családon belül fennálló krízisek orvoslásában az iskola segélyezési formái nyújtanak segítséget. Bocskai István Általános Iskola Az iskola 540 tanulójából 161 fő ingyenes tankönyvellátásban, 96 fő ingyenes étkezésben részesül. Fontos feladat a veszélyeztetett helyzetben lévő diákok felkutatása, az okok feltárása, a segítségnyújtás – iskolai keretek közötti – megoldása vagy iskolán kívüli szervezetekkel való kapcsolat kialakítása során a gyermek segítése. Olyan pedagógiai munkát folytatnak, amelyben a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlesztése az elsődleges feladat. Az iskola általános funkcióinak prioritási rendjében kiemelt szerepe van a személyiségfejlesztésnek oly módon, hogy azt egyensúlyba helyezik a közvetíteni kívánt ismeretekkel. Az iskola alapelve: a gyermekszereteten alapuló, a gyermeki jogokat tiszteletben tartó, gyermekközpontú pedagógia. Ennek megfelelően az alapfunkciók ellátása mellett céljuk egy olyan iskola megteremtése, amely naprakész, a társadalmi igényeknek megfelelő ismereteket nyújt. A tanulók képességeinek kibontakoztatásával, tehetséggondozással, a hátrányok mérséklésével lehetőséget biztosítanak az általános műveltség alapjainak elsajátításához, mindezekkel és a szabadidő hasznos eltöltésével, praktikus ismeretek elsajátíttatásával készítik fel a gyermekeket a jövő szolgálatára, miközben olyan személyiségjegyek és magatartásformák kialakítására törekszenek, melynek birtokában képesek lesznek érdekeik felismerésére, érvényesítésére. Kiemelkedő fontossággal bír az iskola és a családi ház közti kommunikáció

kiépítésének mélyítése, a családok iskolát, tanulást támogató magatartásának kialakítása, a szülők mind szélesebb körének bevonása az iskola mindennapjaiba, programjaiba. Az esélyegyenlőség megteremtéséhez szükség van a szociálpolitikai intézmények összefogására. A szociális hátrányok enyhítését szolgálják a tehetséggondozó programok, pl. szakkörök, csoportos és egyéni differenciálás tanórán, órán kívül, házi versenyek, városi, megyei, regionális, országos versenyeken való részvétel, csoportbontás, valamint a felzárkóztató tevékenységek (kiemelten kezelve a HH tanulók felzárkóztatását). Folyamatos pályázatfigyelő tevékenységet folytatnak. Bolyai János Általános Iskola, Óvoda és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Az esélyegyenlőségi célok elérése érdekében az intézmény vállalja, hogy valamennyi óvodai foglalkozáson, tanórán kívüli foglalkozáson biztosítja a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. A foglalkozásokon és tanórákon differenciált foglalkoztatással igyekszenek csökkenteni a lemaradók hátrányát. Nyilvántartják azokat a gyermekeket, akik hátrányos, vagy halmozottan hátrányos helyzetűek, és segítséget nyújtanak a szülőknek a támogatások igénybevételéhez szükséges beadványok elkészítésében, hogy a gyermekek jogosultak legyenek az egyes szolgáltatások igénybevételére. Ilyenek az étkezési, tankönyv-támogatási, térítésmentes művészetoktatási kérelmek. Folyamatosan figyelemmel kísérik a lemaradó tanulókat és egyéni foglalkozással segítik a felzárkóztatásukat. Lehetőség szerint differenciált képességfejlesztő foglalkozásokat állítanak be a tantárgyfelosztásba, azokba az osztályokba, ahol sok a hátrányos, vagy halmozottan hátrányos helyzetű tanuló. Az intézményi szabad órakeret függvényében a szakkörök széles spektrumával biztosítják a tehetséggondozás lehetőségét. Felkészítik a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat a különböző versenyekre és támogatják a versenyeken való részvételüket. Az ÖKOISKOLA címhez méltóan, minden tanórai és tanórán kívüli lehetőséget kihasználnak a tanulók egészségnevelése és környezettudatos nevelése érdekében. A szabadidős foglalkozások széles spektrumával biztosítják a tanulók délutáni foglalkoztatását. A sportegyesülettel együttműködve biztosítják a tanórán kívüli testedzés lehetőségét. Lehetővé teszik, hogy a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók térítésmentesen kapcsolódjanak be az alapfokú művészetoktatásba. Dózsa György Általános Iskola Évente pontosan meg kell határozni a hátrányos helyzetű tanulók számát, a hátrány okait, sajátosságait. A tanulók segítéséhez először elemezni kell azokat a károsan ható tényezőket, amelyek hozzájárultak a hátrányos helyzet kialakulásához. A helyzetelemzés alapján a következő fejlesztési célokat határozták meg: Az alsó tagozatban a hátrányos helyzetű tanulók száma ötszöröse a felsőének, ezért az alsó tagozatban kiemelten kell kezelni a hátrányok kompenzálását és az esélyegyenlőség biztosítását. A cél az, hogy a 4. évfolyam végére csökkenjen a lemaradás, hogy a hátrányos helyzetű tanulók a pályaválasztásban egyenlő esélyekkel induljanak. A továbbtanulási mutatók szerint nem tapasztalható különbség a hátrányos helyzetű tanulók iskolaválasztásában. A cél felsőben a hatékonyság megőrzése. Az intézményben kiemelt fontosságú a DIFER mérés elvégzése, a kiszűrt tanulók egyéni fejlesztésének biztosítása, a felső tagozatban szakkörök szervezése, a tehetséggondozást, képességfejlesztést szolgáló versenyeztetés, pályaorientáció-továbbtanulás:egyéni fejlesztési tervek készítése, konzultációk a szülőkkel. Az iskolai környezet, a társadalmi hatások esélyegyenlőségi kockázatát enyhítő intézkedései:

drog- és bűnmegelőzés, mentálhigiénés foglalkozások szervezése. A szociális hátrányok enyhítésének intézkedései: a napközis ellátás biztosítása, tankönyv- és étkezési támogatás nyújtása, a szülők tájékoztatása a szociális juttatások formáiról. Epreskerti Általános Iskola Az intézmény 2004-ben – elsőként Magyarországon – Tolerancia Díjat vehetett át az Oktatási Jogok Biztosától, a befogadó, esélyteremtő munkájáért. Az intézmény befogadó oktatásszervezést folytat, melyben elsősorban a szülők igényeit veszik figyelembe. Az iskola széleskörű színes programokat kínál a tanítványai számára a tanítási órákon túl a délutáni órákban. Ezek a foglalkozások minden tanuló számára elérhetőek. Tanórán kívüli foglalkozások (énekkar, számítástechnika szakkör, középiskolai felkészítő szakkör, angol szakkör, iskolai könyvtár, hittan foglalkozások, kézműves szakkör, sportkör, rajz szakkör). A szabadidős foglalkozásokon, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók is szívesen vesznek részt. Sajnos tornaterem hiányában jelenleg jelentősen sérül a tanuló esélyegyenlősége más oktatási intézményekhez viszonyítva. Az intézmény pedagógiai programjában az oktatási, nevelési gyakorlat kiterjed a differenciált oktatás megvalósítására és az integrált oktatásra. Az iskola szakmai és társadalmi kapcsolatrendszere nyitott. Együttműködésre törekszenek az iskolába járó tanulók szülei és az oktatási intézményeken kívül a következő társadalmi szervezettel: fenntartó önkormányzat, családsegítő szolgálat, védőnői hálózat, óvodák, sportegyesületek, rendőrség, tűzoltóság, polgárvédelem, Pedagógiai Szakszolgálat, Vöröskereszt, Boldogkerti Kertbarátok Köre) Az iskola esélyegyenlőségi programjának célja, hogy biztosítsa az intézményen belül az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését, figyelembe véve a szülők igényeit és a törvényi előírásokat. A támogató lépések, szolgáltatások megvalósítását, a hátrányos helyzetű gyerekek hátrányainak kompenzálását és az esélyegyenlőség előmozdítását az iskola minden tevékenysége során figyelembe veszi és alkalmazza (beiratkozásnál, tanításban, egyéni fejlesztésnél, a fegyelmezésnél, büntetésnél, a tananyag kiválasztásában, pályaorientációnál, a pedagógusok szakmai továbbképzésében, a partnerség-építésben). Eötvös Utcai Általános Iskola Céljuk, hogy a tanulókat érő, az iskola értékrendjéhez képest, pozitív értelmi, érzelmi, erkölcsi, esztétikai-, közösségi- és egyéb élmények, tapasztalatok, magatartásformák épüljenek be személyiségükbe, s váljanak életvezetésüket meghatározó motívumrendszerré. Az intézkedési terv célja, hogy a HH és a HHH tanulók a többiekhez hasonló feltételekkel tudjanak tanulni, játszani, szakkörökben részt venni, boldogulni. Az iskola speciális feladata a beilleszkedési-, magatartási nehézségekkel küzdő, tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása, az autista gyerekek fejlesztése. Az intézkedési terv feladatiban meghatározott fontosságot tölt be a HH és HHH tanulóik továbbtanulási mutatóinak folyamatos figyelemmel kísérése, szükség esetén emelése. A HH és a HHH tanulók az iskola átlagának megfelelően vagy attól legfeljebb 10% eltéréssel tanulnak tovább. A HH és HHH tanulók számára az átlagnál magasabb százalékban biztosítanak napközi- és egyéni fejlesztési lehetőségeket. Tudatosítják a tanulókban, hogy a tudás az egyetlen, amit nem vehetnek el tőlük, mindent elérhetnek szorgalommal, és hatékony pedagógusi segítséggel, szülői odafigyeléssel. Fontos beiskolázási kedvük, önismeretük, önbizalmuk növelése. Kiemelten kezelik a Városi könyvtárba beiratkozást, a rendszeres könyvhasználatot (felolvasások, zenehallgatások), helyi, megyei, városi és országos versenyeken való részvételt; világképük bővítését; Debrecen nevezetességeinek megismertetését, múzeum, színház, mozi látogatást; a középiskolák bemutatását, egyetemek felkeresését.

Fazekas Mihály Általános Iskola Az intézmény eddig nem vette igénybe az integrációs és képesség-kibontakoztató támogatást egy gyermekre sem, de a 2008/2009-es tanévtől kezdve 44 főre szeretnék ezt elnyerni. Rendszeresen együttműködnek a CKÖ-vel, a családsegítővel, a gyermekjóléti szolgálattal, civil sportegyesülettel. A pedagógusok roma pedagógiai programon vettek részt, melyet a Kedves Ház szervezett. Az intézmény városszerte közismerten befogadó. Az iskola nem folytat szegregáló gyakorlatot, de vannak olyan évfolyamok ahol a HHH arány eltolódott. Az egyes intézményrészek között – esélyegyenlőségi szempontból – polarizáció tapasztalható. A lemorzsolódás aránya csökkenő tendenciát mutat, a HH tanulók az évfolyamismétlésben magántanulóvá válásban, hiányzásban kevésbé érintettek. Növekedett a napköziben a HH és HHH diákok aránya. A szakkörökön a művészeti nevelésre nagy hangsúlyt fektetnek (hangszeres oktatás: furulya, gitár, szintetizátor, zongora, énekkar) Az iskola erőssége az, hogy a segítő programokban részt vevő diákok aránya növekvő tendenciát mutat. A HH és HHH tanulók közül egyre több diák kerül be az ösztöndíj programokba. A pedagógusok tíz százaléka vett részt az utóbbi három évben az esélyegyenlőség elősegítésével és módszertani megújulással kapcsolatos továbbképzésen. Az országos átlaghoz képest sok a szakiskolában továbbtanulók száma és kevesebb a gimnáziumba, szakközépiskolába bekerülőké. Az okokat meg kell vizsgálni. Az országos kompetencia-méréseken az intézmény adatai alul maradnak az országos átlaggal szemben. Pályázati forrásból szakértő bevonásával ehhez a munkához már hozzáfogtak. Gönczy Pál Általános Iskola A lemorzsolódó tanulók aránya nagyon kicsi. Ez a tény jól jelzi az iskola eredményes felzárkóztató tevékenységét. A szülők és tanulók kötelességtudatával, az iskolába járással nincs különösebb probléma. 250 óránál többet hiányzó tanuló nincs. Az intézményben folyó pedagógiai munka sikeres a tekintetben is, hogy az iskola tanulóit eredményesen felkészíti a következő iskolatípusba való továbblépésre. Minden diák továbbtanul. Valamennyi alsó tagozatos évfolyamon iskolaotthonos oktatás zajlik, mely kiváló lehetőséget teremt a hátrányos helyzetű tanulók képességfejlesztéséhez. E program folyatásaként 5-6. évfolyamon napközi, 7-8. évfolyamon tanulószoba ad segítséget az irányított tanuláshoz és a szabadidő eltöltéséhez. Tanévente közel harminc szakköri és szabadidős tevékenység közül választhatnak tanulóik. Ezen tevékenységekbe egyre nagyobb százalékban tudják bevonni a hátrányos helyzetű tanulókat. Az iskolába 1 fő cigány tanuló jár jelenleg, így nincs kapcsolatuk a kisebbségi önkormányzattal. A szakmai és civil szervezeteken kívül széles körű kapcsolatrendszerre támaszkodnak. Az intézmény valamennyi tanulója számára biztosított az egyenlő hozzáférés a szaktantermekhez, azok eszközeihez, valamint a tanórán kívüli foglalkozásokhoz. Az intézményben nincs sajátos nevelési igényű tanuló, sem kisebbségi oktatás, sem integrációs, sem képesség-kibontakoztató program. Az oktatás módszertanában az eltérő képességű gyermekek hatékony együttnevelése, az egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulásszervezés egyre nagyobb teret kap. A projektmódszer és a drámapedagógia alkalmazott módszerek. Még szélesebb körben való kiterjesztésük célkitűzés, csakúgy, mint a kooperatív tanulási technikák alkalmazása. Hatvani István Általános Iskola Minden tanévben felmérik a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, illetve egyéb szempontból hátrányos helyzetű tanulókat.

Az osztályfőnökök egyeztetnek a szaktanárokkal az intézkedési terv végrehajtása, a hátránykompenzálás megvalósítása céljából. A munkaközösségek a félévi beszámolójukban kiemelten foglalkoznak a hátránykompenzálás megvalósításának eredményességével a mindennapi oktató-nevelő munka során. Javaslatot tesznek az esetleges hiányosságok korrekciójára. Az óralátogatások és az egyéb szakmai ellenőrzés során külön kitérnek a hátrányos helyzetű tanulók helyzetének elemzésére. A tanév végi beszámolóban részletesen elemezni kell a hátránykompenzálásban elért eredményeket, a hátrányos helyzetű tanulók oktatásának, nevelésének eredményességét. Kinizsi Pál Általános Iskola Az iskola 400 tanulójából 170 fő ingyenes tankönyvellátásban, 73 fő ingyenes étkezésben részesül. Fontos feladatuk a veszélyeztetett helyzetben lévő diákok felkutatása, az okok feltárása, a segítségnyújtás – iskolai keretek közötti – megoldása vagy iskolán kívüli szervezetekkel való kapcsolat kialakítása során a gyermek segítése. Kiemelt szerepet kap a személyiségfejlesztés, a felzárkóztatás. Az iskola alapelve: a gyermekszereteten alapuló, a gyermeki jogokat tiszteletben tartó, gyermekközpontú pedagógia. Kiemelkedő fontossággal bír az iskola és a családi ház közti kommunikáció kiépítésének mélyítése, a családok iskolát, tanulást támogató magatartásának kialakítása, a szülők mind szélesebb körének bevonása az iskola mindennapjaiba, programjaiba. Az esélyegyenlőség megteremtéséhez a pedagógiai munka mellett szükség van a szociálpolitikai intézmények, a tevékenységi rendszerek teljes összefogására. A szociális hátrányok enyhítését szolgálják a tehetséggondozó programok (pl. szakkörök, csoportos és egyéni differenciálás tanórán és órán kívül, házi versenyek, városi, megyei, regionális, országos versenyeken való részvétel, csoportbontás), a felzárkóztató tevékenységek (elsősorban a HH tanulók felzárkóztatására) logopédus bevonásával, azon törekvésükkel, hogy a leggyengébb tanulót is eljuttassák a követelményeknek megfelelő alapképesség és tudásszint birtokába. Az anyagi hátrány enyhítésére a kirándulások és táborozások támogatása mellett, a versenyek nevezési díjának átvállalása. Céltudatos pályázatfigyelő tevékenységet folytatnak, ezen források kiaknázása által lehetőséget biztosíthatnak szociálisan hátrányban lévő tanulóik számára az esélyegyenlőség megteremtéséhez. Céljuk az esélyteremtő, a támogató lépések, szolgáltatások megvalósítása, a hátrányos helyzetű gyermekek hátárnyainak kompenzálása és az esélyegyenlőség előmozdítása az intézmény minden tevékenysége során. Műhelytelepi Általános Iskola Az intézményben biztosított a hátrányos, ill. halmozottan hátrányos helyzetű tanulók eredményes oktatása. Nagy gondot fordítanak a szociális hátrányok kompenzálására, az esélyegyenlőség előmozdítására. A HH/HHH tanulók igénybe veszik az iskola nyújtotta szolgáltatásokat, hozzásegítik őket a számukra kínált támogatások eléréshez, igénybevételéhez (napközis, tanulószobai ellátás, tehetségfejlesztő szakköri foglalkozás, nyári táborok, erdei iskolai programok). Két havi rendszerességgel ingyenes ruhaadománnyal segítik őket az Üdvhadsereg segítségével. Olyan korszerű pedagógiát, differenciáló módszertant, ill. kulcskompetenciákat fejlesztő programokat alkalmaznak, melyek ugyancsak segítik az eredményes oktatást. Nyitottak és együttműködőek a partnerség-építésben. A HH/HHH tanuló számára biztosítják az ingyenes tankönyvellátást. Alapvető cél biztosítani az intézményen belül a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. Az iskola szolgáltatásaihoz való hozzáférés egyenlőségnek biztosításán túl cél az esélyteremtés, a támogató lépések, szolgáltatások megvalósítása, hátrányos helyzetű gyerekek hátrányainak kompenzálása és az esélyegyenlőség előmozdítása minden tevékenységük (beiratkozásnál,

felvételnél, tanításban, egyéni fejlesztésben, fegyelmezés, büntetés gyakorlatában, továbbtanulásnál, pedagógiai szakmai továbbképzésben, a partnerség-építésben és kapcsolattartásban a szülőkkel, segítőkkel, a szakmai, és társadalmi környezettel) során. Újkerti Nevelési- Oktatási Központ Általános Iskola, Diákotthon és Óvoda Az akcióterv célja a helyzetelemzés során feltárt problémákra, hiányosságokra , esélyegyenlőségi kockázatokra reagáljon és a valós javulást eredményezzen az esélyegyenlőségre vonatkozóan. Az akcióterv tartalmazza a helyzetelemzés során feltárt problémákat, hiányosságokat, melyek megszüntetésére, enyhítésére konkrét intézkedések meghozatala szükséges. Azonnali beavatkozást igénylő helyzet: Minden olyan helyzet, amely a hatályos törvényeknek nem megfelelő. Különös tekintettel az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról és a 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőségről. Középtávú akcióterv: A továbbtanulás területén, a lemorzsolódás területén, a kompetenciamérés eredményei területén az országos átlag alatti teljesítmények javítása. Hosszú távú akcióterv: Az oktatás eredményességének, a feltételek megteremtésének javítása. Rakovszky Dániel Általános Iskola Az intézmény 1994-től látja el a magatartási- beilleszkedési-tanulási nehézséggel küzdő tanulók általános iskolai nappali rendszerű nevelését, oktatását. A nappali rendszerű oktatásban részesülők a Városi Pedagógiai Szakszolgálat szakértői véleménye alapján kerülhetnek kislétszámú osztályokba. Elvégzett szakmai vizsgálatai alapján a tanulók és szüleik szocioökönómiai státusza nagyon alacsony. A szülők iskolai végzettsége, műveltségi szintje szintén alacsony, sokan munkanélküliek. Gyerekeik hátrányos vagy veszélyeztetett helyzetének okozói: a szülők rossz anyagi helyzete, a család nem megfelelő életmódja, illetve a rendezetlen családi körülmények. A gyerekek jóval több, mint fele nem hagyományos családszerkezetű modellben él, nem az átlagos normát kapja, illetve hozza otthonról és ez hátrányos helyzetet teremt számára. A mérések alapján a tanulók 31%-a három, 14%-a pedig háromnál több iskolába járt. Az iskola a második esély iskolája. Egyetlen tanuló sem kerülhet hátrányos helyzetbe származása, színe, neme, vallása, nemzeti vagy etnikai hovatartozása, illetve bármilyen más oknál fogva. Az iskola rendszeres kapcsolatot tart a szülőkkel, a családokkal. A tanulók számára biztosítják, hogy nevelésük és oktatásuk biztonságos és egészséges környezetben folyjon, iskolai tanulmányi rendjüket pihenőidő, testmozgás beépítésével, sportolási lehetőség biztosításával életkoruknak és fejlettségüknek megfelelően alakítsák ki, ingyenes tankönyvellátásban részesüljenek. Az iskola együttműködik a gyermekvédelemmel foglalkozó más hatóságokkal, szervezetekkel, személyekkel, annak érdekében, hogy elősegítse a gyermek családban történő nevelkedését, a veszélyeztetettség megelőzését és megszüntetését. Az iskola nevelési programja szabályozza a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységet, a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat, a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programot. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló tevékenységek: korrepetálások, tehetséggondozó foglalkozások, Útravaló Program, differenciált oktatás és képességfejlesztés, pályaválasztás segítése, személyes, egyéni tanácsadás, esetmegbeszélés (tanulónak, szülőnek), egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése, mentálhigiénés segítség tanulónak, szülőnek (pszichológus), a családi életre történő nevelés, az egészségügyi szűrővizsgálatok, a tanulók szabadidejének szervezése (tanórákon kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek), a

tanulók szociális helyzetének javítása (tájékoztatás szociális juttatásokról), a szülőkkel való együttműködés, tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról. Karácsony Sándor Általános Iskola Az intézmény oktatási szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyenlőségének biztosításán túl célul tűzte ki az esélyteremtést, támogató lépések, szolgáltatások megvalósítását a hátrányos helyzetű gyerekek hátrányainak kompenzálása és az esélyegyenlőség előmozdítását. Céljuk a: a diszkriminációmentesség, a szegregációmentesség, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatási és társadalmi integrációjának támogatása, a minőségi oktatáshoz történő egyenlő hozzáférés biztosítása, az integráció biztosítása. Fontos az intézmény számára a pedagógusok továbbképzésének támogatása, az integrációs pedagógiai ismeretekkel rendelkező pedagógusok számának növekedése. Nagysándor József Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola Az intézmény tanulói összetételére vonatkozóan megállapítható, hogy igen magas az SNI tanulók aránya, akik közül valamennyien enyhe értelmi fogyatékosok, és a szakértői véleményük alapján speciális képzésben nevelhetők-oktathatók megfelelő eredményességgel. Ez a magas arány azonban nem jellemző települési mutató, hanem annak a 2005-ös fenntartói intézkedésnek az eredménye, amelynek következtében összevonásra került egy szegregált, önálló gyógypedagógiai intézmény és egy általános iskola. A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya, magasan fölötte van a települési arányoknak. Tanórán kívüli programok: a kisebbségi program és szakköri, napközis foglalkozásokon való részvétel. Iskolán kívüli segítő programok: Útravaló Program, Arany János Program. Természetesen ezeken kívül is igyekszenek minden segítséget megadni tanulóiknak az eredményes és tartalmas diákévekhez, és megnyerni a szülőket ahhoz, hogy támogatói legyenek e törekvéseiknek. Az intézmény a településen élő halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének előmozdítása érdekében az alábbi alapelveket tartja szem előtt: - Értékek közvetítése a segítségnyújtás folyamatában. Ennek szellemében kívánja biztosítani az egyenlő hozzáférést azzal, hogy valamennyi jelentkező tanulót felveszi, sem települési, sem intézményi szinten nem folytat szegregáló oktatásszervezési gyakorlatot. - Az ellátásában részesülő tanulók emberi és állampolgári jogainak sértetlensége. Ennek érdekében kívánja fejleszteni a pedagógusok módszertani kultúráját, az intézmény infrastruktúráját, tárgyi felszereltségét, vagyis a nevelés-oktatás személyi és tárgyi feltételeit. - Az emberi méltóság tiszteletben tartása, mely eddig is jelen volt az intézményben, hiszen a pedagógushivatás jellemzője a szolgálat, az egymásért való felelősség vállalása. Szoboszlói Úti Általános Iskola Esélyegyenlőségi programjukkal különösen az oktatás terén megvalósuló esélyegyenlőség előmozdítását ösztönzik. Szakmai célok: A tehetséggondozás érdekében az országos tanulmányi versenyeken eredményesen szereplő tanuló felkészítése, elismerése, segítése. Felzárkóztató foglalkozások biztosítása, fejlesztő foglalkozások első osztályban az átmenet megkönnyítése és a lemorzsolódás megelőzése érdekében. Az óvodák, középiskolák és partnerintézmények együttműködésének bővítése, a meglévők elmélyítése. OKÉV mérések. Szükség esetén logopédiai ellátás és nevelési tanácsadás igénybevétel a szakszolgálatoktól. Pályaorientációs tevékenység megszervezése pályaválasztási felelős irányításával, felvételi előkészítők, nyílt napokon való részvétel biztosítása. Erdei iskola programjainak támogatása.

Személyi fejlesztési célok: Közös továbbképzések (szakmai bemutatók) szervezése az iskola pedagógusainak számára Speciális szakmai továbbképzések támogatása (nyelv, informatika, tehetséggondozás, logopédia, gyógytestnevelés, gyermek- és ifjúságvédelem) Tárgyi feltételek terén (pályázatok útján és az önkormányzat segítségével): Akadálymentesítés, nyílászárók cseréje, vizesblokkok, tetők felújítása, udvar, játszóhelyek folyamatos fölújítása, karbantartása, intézmény bővítése szaktantermekkel, könyvtárral, fejlesztő szoba kialakításával; a kötelező taneszköz jegyzékben előírt felszerelések beszerzésének folytatás az ütemezésnek megfelelően, az elhasznált, elavult eszközök folyamatos cseréje; gyógytestnevelési eszközök további bővítése, számítógépes hálózat további bővítése; fejlesztő játékok, foglalkoztató eszközök beszerzése. Vénkerti Általános Iskola, Óvoda és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek iskolai sikerességének záloga a megfelelő minőségű és időtartamú óvodáztatásuk. Az intézmény célja a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodai beíratásának támogatása, minél hosszabb ideig tartó óvodáztatása, az igazolatlan hiányzások minimalizálása. A nyitva tartást is úgy alakították ki, hogy a szülők munkába állását lehetővé tegyék. Az óvodába szállításukat külön busz segíti. Az óvoda-iskola átmenet segítésére 5 éves korban DIFER mérést végeznek és ennek megfelelően fejlesztik a gyerekeket. A gyerekek fejlődésének utánkövetése érdekében az általános iskola első évében is elvégzik a mérést. Azonnali beavatkozást igénylő probléma a helyzetelemzés során nem merült fel. Akcióterv: Különös gondot fordítanak arra, hogy a halmozottan hátrányos tanulók nagyobb arányban igényeljék az emelt szintű oktatást. Lehetőséget biztosítanak az uszoda használatára tanórai, illetve diáksportkör keretében ingyenesen. A könyvtárban elhelyezett számítógépek használatánál előnyben részesülnek a HHH-s tanulók. Pályázat útján hozzásegítik ezen tanulókat a táborozáshoz. A hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen kapcsolódhatnak be a művészeti képzésbe. KÖZÉPISKOLÁK Balásházy János Mezőgazdasági és Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium Az intézmény sokféle tanórán kívüli programot biztosít az esélyegyenlőség biztosítása érdekében. A korrepetáláson, az érettségi előkészítő foglalkozáson minden 12. évfolyamos tanuló részt vesz. 2007-ben az iskola szabadidő szervező tanára a HH, HHH és SNI tanulók számára nyári tábort szervezett. A 2006/2007-es tanévben kezdődött el a kompetencia alapú oktatás. Az intézmény nem rendelkezik nyelvi laborral és tornateremmel, azonban minden tanuló részesül informatikai oktatásban. Sokrétű partnerkapcsolattal és együttműködésekkel rendelkeznek, amelyek egyrészt a HH és HHH tanulók életkörülményeinek segítését, másrészt a prevenciót szolgálják (Családsegítők, Gyermekjóléti Szolgálatok, Rendőrkapitányság, stb.) Az intézmény vezetése, nevelőtestülete a döntések, intézkedések meghozatalakor a gyermek mindenek felett álló érdekét veszik figyelembe, azaz - a szolgáltatásokat az iskola úgy biztosítja, hogy annak igénybevétele ne jelentsen aránytalan terhet, - a tanuló minden segítséget kapjon meg képessége, tehetsége kibontakoztatásához, személyisége fejlesztéséhez, ismeretei folyamatos korszerűsítéséhez, - a tanuló ügyeiben méltányosan, humánusan, a többi tanuló érdekeinek mérlegelésével a lehetőségek közül a tanuló számára legkedvezőbb döntés szülessen, - teljesüljön az egyenlő bánásmód követelménye.

Beregszászi Pál Szakközépiskola Az intézkedési terv kapcsán általános célként fogalmazták meg az intézményen belüli szegregációmentességet és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. Ezen belül az intézmény biztosítja a szolgáltatásaihoz való egyenlő hozzáférést. Hangsúlyt helyeznek az esélyteremtésre, a HH tanulók hátrányainak kompenzálására, egyéni fejlesztési programokat dolgoznak ki. Konkrét céljuk az esélyegyenlőség előmozdítása az intézmény minden tevékenysége során úgy, mint beiratkozásnál, felvételinél, nevelő-oktató munka során, a tanulók egyéni fejlesztésében, az értékelés gyakorlatában, a tanulói előmenetelben, a fegyelmezés és büntetés gyakorlatában, a tananyag kiválasztásában, alkalmazásában és fejlesztésében, a továbbtanulásban és pályaorientációban, a humánerőforrás-fejlesztésében, a pedagógusok szakmai továbbképzésében, a partnerség-építésében és kapcsolattartásban a szülőkkel, segítőkkel, a szakmai és társadalmi környezettel. Brassai Sámuel Gimnázium és Műszaki Szakközépiskola Az intézményben folyó pedagógiai munka biztosítja a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű, illetve sajátos nevelési igényű tanulók eredményes oktatását, nevelését. Ezek a tanulók igénybe veszik az iskola által nyújtott szolgáltatásokat, illetve rendezvényeiken való részvételük biztosított. Az intézmény korszerű pedagógiát, differenciáló módszertant alkalmaz, és a digitális taneszközök is egyre jobban teret hódítanak. Az intézmény nyitott és együttműködő a partnerség-építésében , különösen a hátrányos helyzetű tanulók támogatása érdekében. Alapvető céljuk biztosítani az intézményen belül a szegregációmentességet és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. Céljuk a hátrányos helyzetű és a veszélyeztetett tanulók kiszűrése, a szociális rászorultság megállapítása, a hátrányok enyhítéséhez szükséges intézkedések végrehajtása. A hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatását, a tanulási kudarcok enyhítését, megszüntetését a következő pedagógiai eszközökkel érik el: − jól differenciált feladatok, követelmények, − egyéni motiválás, érdeklődés felkeltése, − modern módszertani ismeretek alkalmazása, − lehetőség szerint multimédiás eszközökkel történő tanítás, − egyéni haladási tempó, egyéni fejlesztés, − megfelelő, meglévő képességekre való támaszkodás, − sikerélmény biztosítása, − feszültségoldó beszélgetések, − fokozott osztályfőnöki odafigyelés, ellenőrzés, − pozitív magatartás-minták, példaképek, személyes példaadás, − tájékoztató órák, beszélgetések külső előadókkal, mentálhigiénés szakemberekkel: orvosokkal, rendőrökkel, pszichológusokkal, − a szülő tájékoztatása szervezett formában szülői értekezleteken, fogadóórákon, az ellenőrző útján, − segítségnyújtás nevelési problémák megoldásában, − igény szerint szakmai előadások, szülői programok szervezése a serdülő- és ifjúkor sajátosságairól, nevelési helyzetek megoldási lehetőségeiről, − egységes pedagógiai ráhatás.

Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium Az intézményben 115 db korszerű internet hozzáféréssel felszerelt számítógép található, amelyek közül 2 gépteremben összesen 40, a könyvtárban 5 számítógép minden tanuló részére hozzáférhető. A tornatermen kívül a tanulók sportolását szolgálja 2 db kültéri sportpálya és egy edzőterem. A problémás tanulók esetén felveszik a kapcsolatot a Nevelési Tanácsadóval. A megelőzés jegyében rendszeresen ellenőrzik a tanulók hiányzását, időben értesítik a szülőt, a gyermekjóléti szolgálatot, szükség esetén pedig a területileg illetékes jegyzőt. Az iskolában minden pedagógus törekszik az egyenlő bánásmód elvének érvényesítésére, semmilyen tekintetben nem különbözteti meg a diákokat. Kiemelt feladat, hogy felismerjék tanulóik hátrányos helyzetét és veszélyeztetettségét. Ennek érdekében a szülők bevonásával szociometriai felmérést készítenek az osztályokban. Támogatják a tanulók olyan pályázatokon való részvételét, amelyek lehetővé teszik a hátrányos helyzet mérséklését. A pedagógus beiskolázási tervben támogatják azokon a továbbképzéseken való részvételt, amelyek lehetővé teszik, hogy a sajátos nevelési igényt felismerjék, hogy az érintett diákokat minél hamarabb megfelelő szakemberek irányíthassák (pl. diszkalkulia, diszgráfia, diszlexia, hiperaktivitás stb.) Amennyiben az intézményben növekszik a sajátos nevelési igényű tanulók száma, tervezik főállású gyógypedagógus alkalmazását. Tartják a kapcsolatot a megyei Pedagógiai Szakszolgálat és Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézettel, a Gyermekjóléti Szolgálattal, a Városi Gyermekpszichiátriai Intézettel. Dienes László Gimnázium és Egészségügyi Szakképző Iskola Az intézményben folyó pedagógiai munka sikeres a tekintetben, hogy az iskola tanulóit eredményesen felkészíti a következő iskolatípusba való továbblépésre. Tanévente választhatnak a tanulók a következő szabadidős tevékenységek közül: latin szakkör, irodalmi színpad, rajzszakkör, énekkar, iskola újság, fotószakkör, iskolarádió, sport, suli-videó, versíróklub. A tanulók mért eredményei mind az országos kompetencia-méréseken, mind a fenntartó által megrendelt külső méréseken az országos, vagy megyei átlag. Az intézmény valamennyi tanulója számára biztosított az egyenlő hozzáférés a szaktantermekhez, azok eszközeihez. Az iskolába 1 fő cigány tanuló jár jelenleg, nincs kapcsolatuk a kisebbségi önkormányzattal. Akcióterv: Fontos a szükségtermek számának csökkentése. Az intézmény a dokumentumokban megjelölt időpontban – vagy szükség szerint korábban is felülvizsgálja programjait. Cél a könyvtár és olvasóterem használatának biztosítása megfelelő anyagiakkal nem rendelkező tanulók számára is. A pedagógusok közül tagozatonként vesznek részt kooperatív tanulási technikák, drámapedagógiai, projekt-képzéseken. Gábor Dénes Elektronikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium A tanulók mindegyike integrált oktatásban részesül. A HHH, illetve SNI tanulók aránya minimális. Az összes hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű tanuló a sikeres érettségi vizsgát követően továbbtanul a felsőoktatásban, vagy marad továbbra is az intézményben OKJs képzésre. Továbbtanulást segítő programokon mindegyik tanuló részt vehet. A tanulók magas számban vesznek részt érettségire való előkészítőben, nyelvvizsgára, versenyekre való felkészítésben. Szívesen sportolnak az iskola futball, illetve kosárcsapatában. A felzárkóztatás, szintrehozó korrepetálások (célja: az eltérő, különböző szintű előképzettséggel beiskolázott tanulók szintrehozása, a tanulási nehézséggel küszködő tanulók felkarolása). Tehetséggondozás, versenyfelkészítés (célja: felismerni és kiválasztani a tehetséges tanulókat).

Irinyi János Gimnázium, Szakközép- és Szakiskola Az intézményben egymás mellett tanulnak igen különböző társadalmi-, szociális és kulturális hátterű tanulók, és ezek a különbségek részben kifejeződésre jutnak az általuk választott iskolatípusban, de időnként a diákok szemléletében, a különböző ilyen jellegű csoportok egymáshoz való viszonyában is. A szegregáció, mint a társadalmi távolságtartás intézményesített, fizikai elkülönülésben kifejeződő formája nem áll fenn, az intézkedési terv egyik célja, hogy fenntartsa a szegregációmentesség állapotát. Másrészről azonban fontosnak tartják, hogy a diákok között fel-felbukkanó negatív, egymást elkülönítő kapcsolatrendszereket úgy a tanulók, mint lehetőség szerint azok családtagjainak esetében pozitív irányú szemléletmód változással befolyásolni tudjuk, mint az esélyegyenlőség biztosításának lényeges elemét. Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Kollégium Az országos kompetencia, illetve az attitűd vizsgálatok azt mutatják, hogy az iskola tanulói az országos átlag fölött teljesítenek. Az iskolai évismétlések elemzését minden évben elvégzi. Az SNI tanulók száma elenyésző (mivel bizonyos fogyatékosságok nem egyeztethetők össze a képzés követelményeivel), de az iskola fogadni tudja ezeket a tanulókat is. A HH tanulókat ösztönzik az Útravaló Programban való részvételre, illetve pályázásra A tehetséges HH és HHH tanulók versenyeken, kurzusokon történő részvételét a Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskoláért Alapítvány támogatja. Az iskolának önálló Kollégiuma van. Nincs lehetőség minden kollégiumi igény kielégítésére, de a felvételi döntésnél tekintetbe veszik a hátrányos helyzetű diákokat. Az intézményi programokban valamennyi tanuló részt vesz (koncertek, kirándulások, iskolán kívüli rendezvények, kulturális események, sportrendezvények). Az intézményben nincs szegregáció és diszkrimináció, érvényesül az esélyegyenlőség. Ezt a pedagógiai program is hangsúlyozza. Könnyűipari Szakközép- és Szakiskola Rendkívül nehezíti az oktató- nevelő munkát a kétműszakos oktatásuk. Ennek oka, hogy 34 nappali tagozatos osztályra 15+5 (Fazekas Ált. Iskola) normál tantermük, illetve 7 csoporttantermük van. Intézkedési terv: Általános jellemzői: - nevelési- oktatási program jellemzői, - gyakorlatban megvalósuló tevékenységek, - erőforrások eloszlása. Az akcióterv tartalmazza a helyzetelemzés megállapítására (problémára) hivatkozást, a cél konkrét megfogalmazását, az intézkedés leírását, az intézkedésért felelőst, az intézkedés megvalósításának határidejét, az intézkedés eredményességét mérő indikátort rövidtávon (1 év), középtávon (3 év) és hosszútávon (6 év). Erdey-Grúz Tibor Vegyipari és Környezetvédelmi Szakközépiskola Minden felvételt kért HHH tanuló kollégiumi elhelyezésében közbenjárnak. Olyan szakköri kínálatot alakítanak ki, hogy érdeklődést keltsen a HHH tanulókban. A család megfelelő nevelési attitűdjének segítése. Pályaválasztási és pályaorientációs programok szervezése, segítő, felzárkóztató programok szervezése. Egyéni megsegítések szervezése. A családi együttműködések segítése, családtámogatások szervezése. Infrastrukturális hozzáférés lehetőségének biztosítása, pályázati fejlesztések. A továbbtanulás

segítése, módszertani továbbképzéseken való részvétel. Rendszeres szülői partnerségi kapcsolatok kialakítása, fejlesztése. Segítő együttműködés az esélyegyenlőségért, roma kisebbséghez tartozók segítése, kapcsolattartás a szülőkkel, segítőkkel. Mechwart András Gépipari és Informatikai Szakközépiskola Lehetőség szerint a jogszabályok által előírt kereteken túlmenően is, a rászorult tanulók ingyenes tankönyvhöz juttatását fokozottan figyelemmel kívánja kísérni. Konkrét programok tanulók esetén: Ingyenes tankönyvjuttatás a legrászorultabbaknak. Tanulmányi kirándulás szervezése. Az osztályfőnök folyamatosan, módszeresen, rendszeresen figyel a tanulók szociális helyzetére. Az ifjúságvédelmi felelős veszélyeztetettség, és hátrányos helyzet felmérést végez. (Felmérés, nyilvántartás, folyamatos nyomon követés.) Hátránnyal élők felzárkóztató program. (Korrepetálások.) Hátránnyal élők érettségi felkészítő programja. Tanulmányi- és sportverseny felkészítő programok hátrányos helyzetű tehetséges fiatalok számára. Nyelvvizsga felkészítő tanfolyam szakkör szervezése hátrányos helyzetűeknek. Német nyelvi cserekapcsolat. Mechwart versenyen, és egyéb közösségi rendezvényeken való részvétel. Pályaorientáció, pályaválasztási programok szervezése. Bejáróknak kollégiumi elhelyezésben segítségnyújtás. Bevonás az Útravaló és a Katapult programba, pályázatfigyelés. Tóth Árpád Gimnázium A pedagógiai feladatok megvalósításának alapvető színtere a tanítási óra, a tanítási órán kívüli foglalkozások, a felzárkóztató foglalkozások szakkörök, érdeklődési körök, a differenciált képesség fejlesztések, az osztályfőnöki órák, a diák-önkormányzati tevékenységek, az iskolai rendezvények, a tanulmányi kirándulások. (Tóth Árpád Gimnázium Intézményi Minőségirányítási Programja) Az iskola egyik legfőbb törekvése, hogy a gyermekek nevelhetőségében fennálló jelentős eltérések ellenére minden gyereknél egységesen alakítsák ki az alapismereteket, alapképességeket, a közösség alapértékeit követő életvezetést, életmódot. Az SNI-s gyerekek közül a diszlexiás gyerekek sikeres oktatásához elsősorban a haladási ütem lassítását tekintik kiindulópontnak. Első számú feladat, hogy az SNI és a HHH vonatkozásában nagyon pontos, naprakész kimutatással rendelkezzen az iskola. Az intézményben a szegregáció jeleit nem lehet tapasztalni, bár évfolyamszintű nyelvtanulás teszi hatékonyabbá a tanítást. A csoportokat azonban nem tekintjük zártnak. Javuló teljesítménynél lehetőség van a csoportváltásra is. Alapvető dokumentumai mind a jó képességű, mind a tanulási nehézségekkel küzdők számára egyaránt fejlesztési lehetőségeket nyújtanak. A pedagógusok továbbképzését beiskolázási terv alapján végzik. Fontos számukra: - a hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű gyermekek integrációjának megteremtése, - az oktatásban érvényesülő hátrányos megkülönböztetés felszámolása, - valamint a hatékony gyermek- és ifjúságvédelem, szoros együttműködés a rendőrség ifjúságvédelmi osztályával, az intézmények és a közoktatáshoz kapcsolódó intézmények és civil szervezetek között mind a hátránykompenzációban, mind a prevenciós munkában, - a HHH tanuló eredményes oktatása, szociális hátrányai kompenzálása, esélyegyenlőségük előmozdítása.

Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola Az intézmény intézkedési tervének elsődleges célja, hogy a tanárok és diákok pozitív szemléletváltása révén, erősödő befogadói szemlélettel tekintsenek a halmozottan hátrányos helyzetű, a sajátos nevelési igényű tanulókra az együttnevelés feltételeinek szélesítése érdekében. Pedagógiai és szakmai programjai célkitűzése, hogy a tanulásban akadályozott diákok nappali rendszerű, olyan szakképesítést nyújtó oktatásban vehessenek részt, amely biztosítja számukra a munkaerőpiacon való minél jobb elhelyezkedést. Erre nyújt lehetőséget a Térségi Integrált Szakképző Központ képzési rendszere, ahol a legkorszerűbb, szakmához illeszkedő technológiákkal ismerkedhetnek meg a tanulók. A TISZK megalakításának törvényi feltételrendszeréhez illeszkedve, folyamatosan speciális továbbképzéseken vesznek részt. Mindez illeszkedik a Nemzeti Fejlesztési Terv Humán Erőforrás Operatív Program (HEFOP) Szakiskolai Fejlesztési Programjának közismereti fejlesztések célkitűzéseihez. Céljuk, hogy biztosítsák az intézményen belül a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. Ady Endre Gimnázium Az iskola a tehetséggondozás területén vállal jelentős szerepet. Képzési profiljuk a művészetek és az idegen nyelvek oktatása. Az iskolai felmérések alapján mind a hátrányos helyzetű, mind a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók többsége a művészeti képzésben vesz részt. Az Adyák Alapítvány 2003-as átdolgozása során belevették az esélyegyenlőség érdekében tett szociális segítségüket kirándulások, versenyre utazások támogatásához, illetve karácsony előtti szociális segélyhez. Odafigyelnek a hátrányos, a halmozottan hátrányos helyzetű, SNI-s, illetve a roma tanulókra, próbálják segíteni abban, hogy a felvételi jól sikerüljön. A szakorvosi, rehabilitációs bizottsági, nevelési tanácsadós javaslattal érkezők esetében meghosszabbítják az írásbeli vagy a szóbeli vizsga időtartamát, vagy az írásbelit szóbelivel váltják fel, illetve fordítva. A művészeti osztályokban felhívják az esetlegesen érintett tanuló és szülei figyelmét a logopédiai gondozásra. Ezen tanulók tanulmányi munkáját az osztályfőnök és az ifjúságvédelmi felelős külön figyelemmel kíséri, kollégistáknál a kollégiumi nevelőtanárral együttműködik. Rendszeresen kapcsolatot tartanak az érintett tanulók szüleivel. A Pedagógiai Programban kiemelt szerepet kap a szöveges értékelés elterjesztése. Ennek keretében lehetőség kínálkozik az esélykompenzációra, a pozitív motivációra. Alapvetően szem előtt tartják azt a pedagógiai elvet, hogy a fegyelmezés, a büntetés nem lehet megtorló, nem lehet hátrányos megkülönböztetés tanuló és tanuló között. Külső tanórákat szerveznek (ATOMKI, Nagyerdő, Ref. Kollégium, Érmindszent, Budapest, stb.), erdei iskola stb. Nagy gondot fordítanak az ifjúságvédelmi felelős kiválasztására. Az osztályfőnökök és az ifjúságvédelmi felelős, alkalmanként a diákönkormányzatot segítő tanár révén tartják a kapcsolatot az iskolaorvossal és védőnővel, a családsegítővel, a gyermekjóléti, illetve szükség esetén a gyermekvédelmi intézményekkel. Fazekas Mihály Gimnázium Mivel a körülmények folyamatosan változhatnak, az iskolába évente új tanulók érkeznek, a helyzetelemzést minden tanév elején el kell végezni, és a kapott adatok alapján elkészíteni az aktuális cselekvési programot.

Az évenkénti felmérés, felderítés módja folyamatos kapcsolattartást igényel az érintett szakemberek között. Az iskola pedagógusai közreműködnek a tanulók veszélyeztetettségének felderítésében, megelőzésében és megszüntetésében. Az iskola gyermekvédelmi felelőse, osztályfőnökei együttműködnek a Gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel, hatóságokkal. Az iskolában legnagyobb szerepe a tanulási esélyegyenlőség segítésének van. E tevékenység első lépése mindenképpen a tanulási kudarc, a lemaradás okának felderítése. A tanulási problémák jellegétől függően a tanulási kudarcnak kitett tanuló felzárkóztatási programját külön éves tervként készítik elő. Péchy Mihály Építőipari Szakközépiskola Az iskolában viszonylag alacsony a HH, és még alacsonyabb a HHH-s tanulók száma, SNI-s tanuló jelenleg nem jár. A hátrányos helyzetű tanulók eloszlása a párhuzamos osztályokba viszonylag egyenletes. Az egyenlő bánásmódra és az esélyegyenlőségre vonatkozó szabályokat az intézmény megtartja. Céltudatosan törekszenek a HH-s és HHH-s tanulók pozitív diszkriminációját segítő intézkedésekre. A továbbtanulás területén nem minden tanuló használja ki a lehetőségeit, az iskola nyújtotta segítségeket (felzárkóztatás, korrepetálás, előkészítők). Kevés az olyan pedagógus, akinek tapasztalata van a kompetencia alapú oktatás területén. Belső továbbképzéseket szerveznek. A Szülői Szervezet ülésein, ill. az osztályfőnökökön keresztül felhívják a szülők figyelmét az intézményi, ill. azon túlmutató lehetőségekre. Nyilvántartást vezetnek a HHH-s és HH-s tanulókról és különös figyelmet fordítanak arra, hogy egyenletesen legyenek osztályba sorolva. Az egyéni odafigyelést igénylő tanulók mellé mentort jelölnek ki. Egyéni fejlesztő foglalkozásokat tartanak a tanulási nehézségekkel küzdő tanulók számára. Fontosnak tartják a kompetencia-alapú oktatás bevezetését, a felzárkóztató foglalkozások számának növelését. A beiskolázásnál az azonos pontszámot elért tanuló közül a HHH-s, ill. HH-s tanulót előbbre sorolják. Az Útravaló Ösztöndíjprogramba igyekeznek minél több rászoruló tanulót bejuttatni. Szükség esetén anyagi segítséget nyújt a Szülői Szervezet vagy a Péchy Junior Alapítvány. Comenius ill. Leonardo pályázatoknál előnyben részesítik a hátrányos helyzetű tanulókat, délután internet-elérést biztosítanak számukra. Baross Gábor Szakképző Iskola és Kollégium Elsősorban a szakiskolai orientáltságú és szakiskolai szakmai képzésben részt vevő tanulókra igaz, hogy a többi középiskoláshoz viszonyítva jelentős a szociális hátrányuk, sok tanuló halmozottan hátrányos helyzetű. Erkölcsi, esztétikai érzékük, a kultúra iránti igényük alapműveltségük, tárgyi tudásuk, írási-olvasási készségük alacsony szintű. Az iskola igen nagy hangsúlyt helyez a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatására, megtartására, a tehetséggondozásra, a képességek kibontakoztatására. A beiskolázott tanulóknak az iskola alternatív lehetőséget nyújt a képzési idő, az iskolatípus és a megszerezhető végzettség tekintetében. Így a 9-10. évfolyam, az iskolai oktatás általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasza után a tanuló választhat az érettségi vizsgát és a szakmai előrehaladást biztosító 11-12. évfolyam, vagy az OKJ szerinti szakmai képzés között. Érettségi után OKJ szerinti szakmai képzésben, vagy technikus képzésben vehet részt, vagy egyetemi, főiskolai tanulmányokat folytathat. A szakmunkás a szakmai vizsga után másodszakmát, vagy érettségi bizonyítványt is szerezhet intézetükben.

KOLLÉGIUMOK Hatvani István Középiskolai Kollégium A nevelőtestület által fontosnak tartott értékek, amelyeket a tanuló számára közvetítenek az alábbiak: - alapos tantárgyi ismeretek, a nemzeti kultúra, az európai örökség és a természettudományok legfontosabb tartalmai. Ezeket a hagyományos kereteken belül tudják a legbiztosabban átadni. - Határozott erkölcsi értékrend, melynek fontosabb összetevői az alábbiak: humanizmus, magyarságtudat és hazaszeretet, az európai és nemzeti kultúra értékeinek megbecsülése, demokrácia és szabadság, közösségi szellem és egymás megbecsülése, szakmai szolidaritás, tisztesség, a munka tisztelete, a környezet óvása. A kollégium foglalkozásai lehetőséget teremtenek az egészséges életmódra, a családi életre való felkészülésre és a megfelelő környezeti attitűdök kialakítására. Gulyás Pál Középiskolai Kollégium - A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók kilétét – 30 fő – a mellékelt szülői nyilatkozat alapján állapították meg. - Sajátos nevelési igényű (SNI) tanulójuk nincs. - 12 tanulójuk rendelkezik tartós betegséget tanúsító orvosi igazolással. A kollégiumi nevelés célkitűzései között szerepel az esélyegyenlőség és szegregációmentesség biztosítása. A kollégiumi tevékenységek szervezése, illetve a mindennapi működés során az esélyegyenlőség teljesül. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók legnagyobb számban a Hátrányos Helyzetű tanulók Arany János Tehetséggondozó Programjában résztvevő tanulókból szervezett csoportokban vannak. A program a tehetséggondozás mellett az esélyteremtésre, az esélyegyenlőség biztosítására jött létre. A program indulásakor feltétel volt a programban azonos évfolyamon tanulók együtt tartása, azaz egy osztályban való tanításuk, illetve egy közösségben, egy tanulócsoportban való nevelésük. Így ezekben a csoportokban a kollégium többi csoportjához képest nagyobb számban szereplő halmozottan hátrányos helyzetű tanulók jelenléte nem jelent intézményi szegregációt. Csoportjukon belül, illetve a kollégium többi csoportjához képest is valamennyi kollégiumi tevékenységi területen biztosított az esélyegyenlőségük. Váci Mihály Középiskolai Kollégium Jelen tanévben a Váci Mihály Középiskolai Kollégiumban nincsenek sem halmozottan hátrányos helyzetű, sem speciális nevelési igényű tanulók. A legtöbb gyermek városi fenntartású középiskola tanulója, de vannak állami, egyházi és alapítványi iskolákból is diákok. Az intézmény pedagógiai programja alapján végzi a nevelő-szakmai munkát. Ez lehetőséget biztosít differenciáló módszertan alkalmazására a kollégium foglalkozási rendszerben. A kompetenciák fejlesztése terén a közösségi élethez, az önkormányzati képességhez, valamint a tehetséggondozáshoz kapcsolódó készségeket fejlesztenék elsősorban. Az intézményben a tanulókkal az egyenlő bánásmód elve alapján folytatják a munkát. Figyelmet fordítanak a hátrányos helyzetű (szociális leszakadó családok gyermekei) tanulók helyzetének kompenzálására, különösen a következő területeken: a gyerekek egyéni fejlesztése, a tanulói előmenetel, a továbbtanulás és pályaorientáció, a fegyelmezés és a jutalmazás. Az esélyegyenlőség megvalósításának szándékával igyekszenek építeni az intézmény partnerkapcsolatait, illetve ennek szem előtt tartásával ápolni a kapcsolatokat a szülőkkel, a szülői szervezettel, a szakmai és társadalmi környezettel. Az intézmény minden tanulója esélyt

kap, hogy képességeit kibontakoztathassa a város többi kollégiumaival együtt szervezett különböző bajnokságokon, vetélkedőkön. Az esélyegyenlőség gyakorlati megvalósítása az intézményben összhangban áll az IMIP és a Pedagógiai Program tartalmával. Deák Ferenc Középiskolai Kollégium A kollégium felvételi elvei biztosítják a Közoktatási törvényben megfogalmazott esélyegyenlőség érvényesülését a kollégiumi felvétel során. Az intézménybe a tanuló és a szülő együttes kérelme alapján nyerhet felvételt a tanuló. Az intézmény semmilyen formában nem szegregál. Minden tanuló számára egyenlő mértékkel biztosítja a kollégiumi kötelező és nem kötelező foglalkozások igénybevételének, a kollégium helyiségeinek és eszközeinek használati lehetőségét. (szilenciumi foglalkozás, fakultációs foglalkozás, csoportfoglalkozás, egyéni törődést biztosító foglalkozás, internet, informatika terem, konditerem, sporteszközök, stb.) A tanulók részére szociális helyzetüktől függetlenül, egyenlő mértékben biztosítják a tehetséggondozás és a felzárkóztatás egyéni foglalkozások igénybevételével történő biztosítását, részükre önismereti és tanulásmódszertani foglalkozásokat szerveznek kötelező jelleggel. A kollégium, mint intézmény lényegéből fakadóan is a hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatásának intézményes formája. Az intézmény igazgatója személyre szóló felelősséggel biztosítja a hátrányos helyzetű tanulókkal való külön foglalkozást. Demokratikus módon odaítélt pénzbeli támogatásban részesítik minden évben a szociálisan rászoruló tanulókat. Saját intézményi mérőeszközökkel (kollégiumi értékelő pontrendszer) objektíven mérik a tanulók komplex kollégiumi teljesítményét, ezt megküldik a szülőknek is. A tanulók számára biztosítják az egyéni foglalkozáson történő felzárkóztatás kötelező igénybevételét. Az azonnali beavatkozást igénylő esetekben a Családsegítő és a Gyermekjóléti szolgálat segítségét veszik igénybe. Móricz Zsigmond Középiskolai Kollégium A kollégium odafigyel a hátrányok csökkentésére, megszervezi a megfelelő segítségnyújtást a következő területeken: - Tanulmányi hátrányok csökkentése: szintrehozók, korrepetálás, érettségi előkészítő, iskolai hiányzások figyelemmel kísérése. - Szociális hátrányok csökkentése: a kollégium saját költségvetésből, egyszeri szociális segély juttatása a rászorultaknak, lakóhely szerinti önkormányzati szociális segély lehetőségének kihasználása, segítségnyújtás kérvény megírásban. - Pályaorientáció, pályaválasztás segítése. - Szükség esetén kapcsolatfelvétel a családsegítő szolgálattal, pszichológussal. A pedagógusok többsége rendelkezik olyan kompetenciákkal – kooperetív tanulási technikák, egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulásszervezés – melyek intézményi szinten a tanulók egyéni fejlesztését, továbbtanulásra való felkészítését hatékonyan szolgálják. Az intézmény eszközeit (számítógépek) 100%-ban használják, megkülönböztetés nincs semmilyen tekintetben. Középiskolai Sportkollégium A kollégium tanulói között nincs olyan diák, aki halmozottan hátrányos helyzetű, illetve sajátos nevelési igényűnek minősített. A 125 tanulóból 17 fő tanuló él háromgyermekes családban, 16 fő részesül gyermekvédelmi támogatásban, illetve 2 fő a tartósan beteg (asztmás) gyerek. Az esélyegyenlőtlenség a kollégiumban lakó diákok között elsősorban abból adódik, hogy más-más településről érkeznek a tanulók. Ennek kiegyenlítésére a kollégium felzárkóztató programot működtet csoportos foglalkozások és egyéni bánásmód keretében. A kollégiumukban minimális a lemorzsolódás. Ezek oka esősorban szakmai jellegű (iskolaváltás, sportpályafutás befejezése) és nem a hátrányos helyzetből adódott.

DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 128/2008. (V. 29.) határozata A Közgyűlés a polgármester előterjesztésére, az 1990. évi LXV. törvény 9. § (4) bekezdése, az 1992. évi XXXIII. törvény 30. § (1) bekezdés e) pontja, a 33. § (1)-(3) bekezdései, a 37/B. § (3) bekezdése alapján 1./ Kovács Tiborné (4028 Debrecen, Kassai út 68. 2/10.) a Csapókerti Általános Iskola magasabb vezetője határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyát előrehozott öregségi nyugdíjjogosultságára tekintettel 2008. május 30-tól számított 60 nap + 6 hónapos felmentési idővel 2009. január 28. napjával felmentéssel megszünteti és 2008. augusztus 1. napjától munkavégzési kötelezettsége alól mentesíti. Egyidejűleg a fel nem használt szabadságát a közalkalmazotti jogviszony megszüntetésére tekintettel megváltja. 2./ Felkéri a Humán Főosztály vezetőjét, hogy az 1./ ponttal kapcsolatos munkáltatói intézkedést készítse elő és felhatalmazza a polgármestert a munkáltatói intézkedés aláírására. Határidő: 2008. június 30. Felelős: az előkészítésért: a Humán Főosztály vezetője az aláírásért: a polgármester



DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 129/2008. (V. 29.) határozata A Közgyűlés a Családvédelmi Osztály vezetőjének előterjesztésére az 1990. évi LXV. törvény 8. § (4) bekezdése és a 80. § (1) bekezdése, a 2006. évi IV. törvény 141. § (2) bekezdés r) pontja, a 25/1997. (VI. 20.) Kr. számú rendelet 11. § (1) bekezdés b) pontja, valamint a 21. § (2) bekezdés a) pontjának ar) alpontja alapján 1./ módosítja a VESZ Egészségügyi Szolgáltató Közhasznú Társaság alapító okiratát az 1. sz. melléklet szerint.

2./ Felhatalmazza a polgármestert az alapító okirat módosításának aláírására. Határidő: azonnal Felelős: a polgármester 3./ Felkéri a VESZ Egészségügyi Szolgáltató Közhasznú Társaság ügyvezetőjét, hogy nyújtsa be az alapító okirat módosítást a Cégbírósághoz. Határidő: azonnal Felelős: a Közhasznú Társaság ügyvezetője 4./ Felmenti a VESZ Egészségügyi Szolgáltató Közhasznú Társaságot a hajléktalan személyek egészségügyi ellátásának végzése alól 2008. november 30. napjával. Határidő: 2008. november 30. Felelős: a Családvédelmi Osztály vezetője 5./ a) Megbízza a ReFoMix Rehabilitációs Foglalkoztatási és Szociális Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaságot a hajléktalan személyek napi 24 órás egészségügyi ellátásának biztosításával 2008. december 1. napjától a 2. sz. mellékletben foglalt megállapodás szerint. Határidő: 2008. december 1-jétől folyamatos Felelős: a ReFoMix Kft ügyvezetője b) Felhatalmazást ad a ReFoMix Rehabilitációs Foglalkoztatási és Szociális Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaságnak az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral történő finanszírozási szerződés megkötésére. Határidő: 2008. november 1. Felelős: a ReFoMix Kft ügyvezetője 6./ Felhatalmazza a polgármestert az 5./ a) pont szerinti megállapodás aláírására. Határidő: 2008. november 1. Felelős: az előkészítésért: a Családvédelmi Osztály vezetője az aláírásért : a polgármester 7./ a) Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatának tulajdonában lévő 5923 hrsz-ú ingatlanból 65 m2 nagyságú helyiséget térítésmentesen 2008. június 1. napjától határozatlan időre használatba ad a ReFoMix Rehabilitációs Foglalkoztatási és Szociális Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaságnak a hajléktalan személyek napi 24 órás egészségügyi ellátásának céljából azzal, hogy a fenntartással járó költségeket a használó köteles téríteni. b) Felkéri a Vagyonkezelési Osztály vezetőjét a szükséges intézkedések megtételére. Határidő: 2008. június 1. Felelős: a Vagyonkezelési Osztály vezetője

8./ Felkéri a ReFoMix Rehabilitációs Foglalkoztatási és Szociális Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság ügyvezetőjét, hogy a hajléktalan személyek egészségügyi ellátásáról minden év június 30-ig készítse el beszámolóját Debrecen Megyei Jogú Város Közgyűlésének Egészségügyi Bizottsága számára. Határidő: évente június 30. Felelős: a Családvédelmi Osztály vezetője



1. sz. melléklet

ALAPÍTÓ OKIRAT MÓDOSÍTÁS Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata (4024 Debrecen, Piac u. 20., képviselője: Kósa Lajos polgármester) a 205/2004. (VII. 8.) Kh. határozatával 2004. július 9. napján kelt Alapító okirattal létrehozta a VESZ Egészségügyi Szolgáltató Közhasznú Társaságot (Cg. 09-14-000086). Az Alapító az alapító okiratot az alábbiak szerint módosítja: 1./ A Társaság alapító okiratának I. fejezet 1.4. pontja az alábbiakra módosul, tekintettel a telephelyeket és fióktelepet érintő változásokra: 1.4. A társaság telephelyei: (ORVOSI RENDELŐK) 1.4.1 4032 Debrecen, Jerikó u. 27. 1.4.2 4031 Debrecen, Kishegyesi út 158. 1.4.3 4025 Debrecen, Bajcsy-Zs. u. 32. 1.4.4 4032 Debrecen, Böszörményi út 136. 1.4.5 4030 Debrecen, Híd u.14. 1.4.6 4024 Debrecen, Nap u. 10. 1.4.7 4034 Debrecen, Ruyter u. 27. 1.4.8 4033 Debrecen, Szabó Pál u. 59. 1.4.9 4031 Debrecen, Angyalföld tér 1. 1.4.10 4225 Debrecen-Józsa, Felsőjózsai u. 11. 1.4.11 4024 Debrecen, Szent Anna u. 11. 1.4.12 4028 Debrecen, Kassai út 117. 1.4.13 4225 Debrecen-Józsa, Szentgyörgyfalvi u. 7. (SZAKRENDELŐK) 1.4.14 4026 Debrecen, Füvészkert u. 4. 1.4.15 4032 Debrecen, Jerikó u. 21. 1.4.16 4027 Debrecen, Ibolya u. 24. 1.4.17 4026 Debrecen, Bethlen u. 11-17. 1.4.18 4024 Debrecen, Varga u. 1. 1.4.19. 4032 Debrecen, Nagyerdei park 1. 1.4.20. 4032 Debrecen, Nagyerdei krt. 98 1.4.21. 4225 Debrecen-Józsa, Szentgyörgyfalvi u. 9. 1.4.22. 4029 Debrecen, Domb u. 1. 1.4.23. 4025 Debrecen, Bajcsy Zs. 3-5. 1.4.24. 4031 Debrecen, Bartók B. 2-26. 1.4.25. 4024 Debrecen, Szent Anna u. 11.

hrsz. 21448 17097 8690 19839 13573 6430 1302 3250/43 15855/151 26678 9717 5097/9/A/16 27099

terület tul.hányad 1031 m2 1/1 2 272 m 1/1 1/1 616 m2 117 m2 1/1 2 225 m 1/1 392 m2 1/1 2 123 m 1/1 1/1 243 m2 2 1383 m 1/1 149 m2 1/1 714 m2 1/1 1/1 74 m2 239 m2 1852/3352

8318 21413 20157 8312/A/4 9718/A/25

2011 m2 1/1 2 824m 4140/5291 1/1 1381 m2 2 497m 1/1 284 m2 1/1

8528/A/4

227 m2

1/1

9717

714 m2

1/1

(FOGÁSZAT) 1.4.26. 4225 Debrecen, Deák F. u. 72. 1.4.27. 4031 Debrecen, Margit tér 19. 1.4.28. 4032 Debrecen, Jerikó u. 17. 1.4.29. 4029 Debrecen, Víztorony u. 1. 1.4.30. 4030 Debrecen, Sinai M. u. 4.

1.4.31 1.4.32 1.4.33 1.4.34 1.4.35 1.4.36 1.4.37 1.4.38 1.3.39

(EGYÉB INGATLAN) 4029 Debrecen, Dobozi u. 2/E. 4027 Debrecen, Ibolya u. 15-17. 4029 Debrecen, Víztorony u. 12. A.ép. 4. lph. fszt. 4026 Debrecen, Bethlen u. 40. I/1. 4024 Debrecen, Varga u. 1. fszt. 24. 4024 Debrecen, Varga u. 1. I.em. 26. 4024 Debrecen, Varga u. 1. I.em. 27. 4024 Debrecen, Miklós u. 2. 4032 Debrecen, Thomas M. u. 1/b.

5923 20180. 6183/A/17 7689/7/A/3 9718/A/24 9718/A/26 9718/A/27 9275/A/42 21152/A/7

408 m2 492 m2 367 m2 242 m2 95 m2 215 m2 275 m2 99 m2 118 m2

1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1

1.5. A társaság fióktelepei: 102 m2 60 m2 58 m2

1.5.1. 1032 Budapest, Vörösvári út 88-96. 1.5.2. 1195 Budapest, XIX. ker. Ady E. 122. 1.5.3. 1038 Budapest, Csobánka tér 6.

2./ A Társaság alapító okiratának II. fejezet 2.1. és 2.2 pontja az alábbiakra módosul a TEÁOR ’08 alá történő átsorolás miatt: 2.1. A társaság által végzett közhasznú tevékenység: (Az 1997. évi CLVI törvény 26. § C) pontjának megfelelő alpontja és az ott írt közhasznú tevékenységek aláhúzással kiemelve) -

86.10 Fekvőbeteg-ellátás, 1. egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, gyógyító-, egészségügyi rehabilitációs tevékenység

-

86.22 Szakorvosi járóbeteg-ellátás (Főtevékenység), 1. egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, gyógyító-, egészségügyi rehabilitációs tevékenység

-

86.23 Fogorvosi

járóbeteg-ellátás,

1.

egészségmegőrzés,

betegségmegelőzés,

gyógyító-, egészségügyi rehabilitációs tevékenység -

86.90 Egyéb humán – egészségügyi ellátás, 1. egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, gyógyító-, egészségügyi rehabilitációs tevékenység

A társaság a közhasznú tevékenysége során olyan közfeladatot lát el, amelyről az 1990. évi LXV. tv. rendelkezései szerint a helyi önkormányzatnak kell gondoskodnia. A társaság vállalkozási tevékenységet csak a közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve folytathat; a társaság gazdálkodásából származó eredmény nem osztható fel, azt a jelen alapító okiratban meghatározott közhasznú tevékenységekre kell fordítani. A társaság közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. A társaság közhasznú szolgáltatásaiból az alapítón kívül más is részesedhet. A társaság a létesítő okirata szerinti tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait a helyi vagy országos sajtó útján is nyilvánosságra hozza. 2.2. A közhasznú tevékenységéhez kapcsolódóan végzett vállalkozási tevékenységek: 56.29 68.20 72.19 77.39 85.59 86.10 86.22 86.23 86.90

Egyéb vendéglátás Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése Egyéb természettudományi, műszaki kutatás, fejlesztés Egyéb gép, tárgyi eszköz kölcsönzése M.n.s. egyéb oktatás Fekvőbeteg-ellátás Szakorvosi járóbeteg-ellátás (főtevékenység) Fogorvosi járóbeteg-ellátás Egyéb humán-egészségügyi ellátás

Engedélyhez kötött tevékenységet a társaság csak a cégbejegyzést követően és csak az engedély birtokában gyakorolhat. Jelen okiratban foglalt módosításokat az Alapító új egységes szerkezetű alapító okiratban is elfogadja, az Alapító a jelen okiratot cégszerűen aláírta. Az alapító okirat jelen módosítással nem érintett részei változatlanul hatályban maradnak. D e b r e c e n, 2008. ___________

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Kósa Lajos polgármester Az okiratot ellenjegyezte: 2008. _______________ napján

2. sz. melléklet MEGÁLLAPODÁS Hajléktalan személyek napi 24 órás egészségügyi ellátására mely létrejött egyrészről Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata (képviseli: Kósa Lajos polgármester, székhelye: 4024 Debrecen, Piac u. 20.), mint az egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv (a továbbiakban: Önkormányzat), másrészről: a ReFoMix Rehabilitációs Foglalkoztatási és Szociális Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság (továbbiakban: ReFoMix Kft.) (képviseli: Szemerédy Zsolt ügyvezető, székhely: 4030 Debrecen, Bégány u. 4.,) között a mai napon az alábbi feltételek szerint: Az Önkormányzat megbízza a ReFoMix Kft-t, a ReFoMix Kft. pedig kötelezettséget vállal arra, hogy Debrecen város hajléktalan személyeinek 24 órás egészségügyi ellátását megszervezi, a folyamatos működést biztosítja az alábbiak szerint: 1.) A szolgáltatás célja: Kórházban, illetve a hajléktalanellátó intézmények keretei között nem ellátható hajléktalan személyek egészségügyi ellátása. A szolgáltatás elsősorban az utcán tartózkodó beteg hajléktalan személyek számára azt az időszakot kívánja kiváltani, melyet a beteg személy általában otthonában, felépülését segítő körülmények között tölthet. 2.) A szolgáltatás célcsoportja: Mindazon hajléktalan személyek, akik a városban élnek és betegségük nem igényel kórházi kezelést, de az utcán tartózkodás és betegségük együttesen veszélyezteti életüket, illetve a hajléktalan ellátás más intézményeiben betegségük miatt nem láthatóak el megfelelően. 3.) Ellátási egységek az egészségügyi centrumban: Az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet (továbbiakban: Kormányrendelet) 10. § (2) bekezdése alapján a hajléktalanok ellátását napi 24 órában, heti 168 órában biztosító, területi ellátási kötelezettség nélküli háziorvosi ellátás nyújtására működési engedéllyel rendelkező szolgáltatóval köthet szerződést a MEP. A feladat ellátása a Hajléktalan-ellátás Országos Módszertani Intézetének ajánlása alapján történik az alábbiak szerint: • • • • •

24 órás, területi ellátási kötelezettség nélküli háziorvosi ellátás és annak részeként hétköznapokon napi 8 órában területi ellátási kötelezettség nélküli háziorvosi rendelés, fertőtlenítő fürdetés, megfigyelő, betegszoba, mozgó orvosi szolgálat.

4.) Személyi feltételek biztosítása: Az egészségügyi szolgáltatások vonatkozásában az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral kötött szerződés szerint orvosok, illetve szakszemélyzet foglalkoztatásáról a ReFoMix Kft. gondoskodik. 5.) Az Önkormányzat a ReFoMix Kft. számára térítésmentesen használatba adja 2008. június 1-jétől határozatlan időre a Debrecen, Dobozi u. 2/E. alatt lévő 5923. hrsz-ú ingatlanon fekvő épületben található 65 m2 nagyságú helyiséget.

A ReFoMix Kft. kötelezettséget vállal arra, hogy a rendes gazdálkodás szabályai szerint az ingatlant rendeltetésszerűen használja, az állagmegóvásról gondoskodik. Az ingatlan használatával, fenntartásával felmerülő költségeket a ReFoMix Kft. viseli. 6.) A hajléktalan személyek 24 órás egészségügyi ellátására a Hajléktalan-ellátás Országos Módszertani Intézetének ajánlásában megfogalmazott feltételek teljesítését követően a ReFoMix Kft. finanszírozási szerződést köt a Kormányrendelet 10. § (2) bekezdése szerint, mely összeg a 24 órás hajléktalan egészségügyi ellátás működtetésére fordítandó. 7.) Az Önkormányzat a ReFoMix Kft-nek az egészségügyi ellátás biztosításához anyagi jellegű támogatást nem biztosít. 8.) Jelen megállapodásban foglaltak teljesüléséről a ReFoMix Kft. minden év június 30-ig beszámol Debrecen Megyei Jogú Város Közgyűlése Egészségügyi Bizottságának. 9.) A Megállapodás megszűnése: A felek jelen megállapodás vonatkozásában 6 hónapos felmondási időt határoznak meg. A szerződő felek a felmondó nyilatkozatot a képviseletre jogosultak részére kötelesek átadni, melyhez csatolni kell a legfőbb szerv döntését tartalmazó határozatot is. A felmondási idő alatt a vállalt kötelezettség teljesítésével felhagyni nem lehet, melytől eltérő magatartás súlyos szerződésszegésnek minősül. 10.) Az Önkormányzat jelen szerződést azonnali hatállyal felmondja, ha • • •

a ReFoMix Kft. működési engedélyét az ÁNTSZ visszavonja, a ReFoMix Kft. súlyosan megszegi a közszolgáltatás finanszírozására vonatkozó szerződést, és emiatt a finanszírozási szerződés megszűnik, Debrecen Megyei Jogú Város Közgyűlésének Egészségügyi Bizottsága felé történő beszámolási kötelezettségének határidőre nem tesz eleget.

11.) A Megállapodásban foglaltak megszegése esetén a felek a Ptk. általános kártérítési szabályai szerint felelnek. 12.) Jelen szerződés 2008. december 1. napján lép hatályba, és határozatlan időtartamra szól. Jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni. A szerződő felek a szerződést elolvasták, s mint akaratukkal mindenben megegyezőt helybenhagyólag aláírják. D e b r e c e n, 2008. ………………………….

……………………………………….

……………………………………….

DMJV Önkormányzata képviseli Kósa Lajos polgármester

ReFoMix Rehabilitációs Foglalkoztatási és Szociális Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság képviseli

Szemerédy Zsolt ügyvezető


A Közgyűlés a Családvédelmi Osztály vezetőjének előterjesztésére, az 1990. évi LXV. törvény 8. § (4) bekezdése és az 1997. évi CLIV. törvény 152. § (1) bekezdésének a) pontja, valamint a 2000. évi II. törvény alapján 1./ közös megegyezéssel 2008. július 31. napjával megszünteti dr. Bényei Miklósné dr. Csikai Erzsébet háziorvossal 2004. június 1. napján megkötött, a 64. számú háziorvosi körzet területi ellátási kötelezettséggel történő működtetésére vonatkozó megállapodást. 2./ Megbízza dr. Bényei Péter egyéni vállalkozó háziorvost, hogy 2008. augusztus 1. napjától a 64. számú területi ellátási kötelezettséggel működő háziorvosi körzetet a mellékletben foglalt megállapodás szerint működtesse. Határidő: azonnal Felelős: a Családvédelmi Osztály vezetője 3./ Felhatalmazza a polgármestert a 2./ pont szerinti megállapodás aláírására. Határidő: azonnal Felelős: a polgármester



Melléklet

MEGÁLLAPODÁS Háziorvosi feladatok ellátására mely létrejött egyrészről Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata (képviseli: Kósa Lajos polgármester, 4024 Debrecen, Piac u. 20.), mint az egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv (a továbbiakban: Önkormányzat), másrészről dr. Bényei Péter (székhely: 4032 Debrecen, Hatvani I. u. 3/B.,) mint egészségügyi szolgáltató (a továbbiakban: Egészségügyi szolgáltató) között a mai napon az alábbi feltételek szerint: 1) Az önkormányzat az 1990. évi LXV. törvény 8. § (4) bekezdésében és az 1997. évi CLIV. törvény 152. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott kötelező feladatának ellátása érdekében, a 2000. évi II. törvény, a 18/2000. (II. 25.) Korm. rendelet, továbbá a 4/2000. (II. 25.) EüM rendelet, valamint a 43/1999. (III. 3.) Korm. rendeletben foglaltaknak megfelelően megbízza, az Egészségügyi szolgáltató pedig elvállalja a 64. számú háziorvosi körzet felnőtt lakosainak gyógyító-megelőző alapellátását a hivatkozott jogszabályoknak megfelelő folyamatos területi ellátási kötelezettséggel. Jelen szerződés mellékletét képezi a területi ellátási kötelezettség pontos megjelölése. 2) Jelen szerződés 2008. augusztus 1. napján lép hatályba és határozatlan időtartamra szól. 3) Az Egészségügyi szolgáltató kötelezettséget vállal arra, hogy az Önkormányzat ellátási kötelezettségébe tartozó közszolgáltatások közül a jelen szerződésben meghatározott szolgáltatásokat folyamatosan, a jogszabályokban és az egészségügyi szakmai szabályokban előírt szakmai színvonalon, területi ellátási kötelezettséggel nyújtja. 4.1.) Az Egészségügyi szolgáltató köteles az ellátási területén lakó felnőtt korú biztosítottak kártyáját elfogadni, az ellátási területén kívül lakó biztosítottak kártyáját pedig a szabad orvosválasztás elvét figyelembe véve elfogadhatja. Az Egészségügyi szolgáltató a lakosság gyógyító-megelőző alapellátását végzi. Feladatkörébe tartozik különösen az egészséges lakosság részére nyújtott tanácsadás és szűrés, a beteg vizsgálata, gyógykezelése, egészségi állapotának ellenőrzése, orvosi rehabilitációja, illetve szükség esetén szakorvosi vagy fekvőbeteg-gyógyintézeti vizsgálatra, gyógykezelésre való utalása. 4.2.) Az Egészségügyi szolgáltató feladatkörébe tartozik továbbá: a) a terhesgondozásban való közreműködés, b) a közegészségügyi-járványügyi feladatok ellátása a 4/2000. (II. 25.) EüM rendelet 5. §-a alapján, melynek keretében minden olyan közegészségügyi, járványügyi intézkedést megtesz, amely a lakosság egészségének megóvása érdekében szükséges: - védőoltás és azzal kapcsolatos tennivaló, - fertőző betegségek és fertőző betegségekre tevékenységek, - kórokozó- hordozókkal kapcsolatos tennivalók, - ételmérgezések esetén szükséges teendők.

gyanús

személyekkel

kapcsolatos

Az Egészségügyi szolgáltató az észlelt közegészségügyi, járványügyi és egészségügyi hiányosságokról és az általa megtett intézkedésről értesíti az ÁNTSZ Debreceni Kistérségi Intézetét.

c) az egészségnevelésben és az egészségügyi felvilágosításban való részvétel, d) az életkorhoz kötött szűrővizsgálatok elvégzése, e) az ügyeleti szolgálatban való részvétel, f) külön engedély alapján a kézi gyógyszertár kezelése, g) külön jogszabályban meghatározott orvosi, orvosszakértői feladatok, h) külön jogszabályban foglaltak szerinti halottvizsgálat ellátása. 4.3.) Az Egészségügyi szolgáltató a folyamatos ellátást a 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet 7. § (2) bekezdésében foglaltak szerint végzi. Folyamatos az ellátás, ha a) a háziorvosi szolgálat orvosa – a háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi tevékenységről szóló 4/2000. (II. 25.) EüM rendeletben – meghatározott rendelési időben rendelőjében háziorvosi tevékenységet végez; b) munkanaponként a háziorvosi szolgálat orvosa 8 órában az őt választó biztosítottak számára rendelkezésre áll, ide nem értve a keresőképtelenség, a hivatalos távollét, illetve a szabadság miatt szükségessé váló helyettesítés eseteit; A háziorvosok folyamatos ellátási kötelezettsége 8.00 – 12.00 óráig, illetve 14.00 – 18.00 óráig tart (4 óra törzsidő a rendelőben + 4 óra rendelkezésre állás). c) munkanaponként a háziorvosi szolgálat által alkalmazott ápoló (gyermekápoló, asszisztens) 8 órában a biztosítottak számára rendelkezésre áll, ide nem értve a keresőképtelenség, a hivatalos távollét, illetve a szabadság miatt szükségessé váló helyettesítés eseteit. 5) Az Egészségügyi szolgáltató az Önkormányzat által módosított körzethatárral összefüggő változásokat köteles a szolgáltatást igénybevevőkkel külön-külön megismertetni. 6) Az Egészségügyi szolgáltató a jelen szerződésben foglalt háziorvosi alapellátást a 4032 Debrecen, Jerikó u. 27. szám alatti rendelőben köteles biztosítani, saját tulajdonú eszközeivel. Az eszközök működőképes rendelkezésre állásáról saját felelősségi körében gondoskodik. A minőségi háziorvosi alapellátás folyamatos biztosítása érdekében gondoskodik a gép-, műszer, valamint egyéb állóeszközök fenntartásáról, felújításáról. DMJV Önkormányzata vállalja, hogy ha a szerződés fennállása alatt az önkormányzati tulajdonú háziorvosi rendelőül szolgáló ingatlant értékesíteni kívánja, úgy azt felajánlja megvételre az Egészségügyi szolgáltatónak azzal, hogy amennyiben az Önkormányzat vagyonáról szóló 25/1997. (VI. 20.) Kr. rendelet értelmében nem állnak fenn a vevőkijelöléssel történő értékesítés feltételei, akkor a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 373. §-a szerinti elővásárlási jogot biztosít számára. 7) Az Egészségügyi szolgáltató a használatában lévő rendelő és helyiségei fenntartásával járó költségeket saját maga viseli. 8) Az Egészségügyi szolgáltató az 1) pontban részletezett feladatok ellátásához szükséges fedezetet az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral kötött finanszírozási szerződés alapján folyósított összegből biztosítja. A finanszírozási szerződés megkötéséhez az Önkormányzat jelen szerződés aláírásával hozzájárul azzal, hogy a megbízás teljesítése másra át nem ruházható, az Egészségügyi szolgáltatót személyes szolgáltatás-nyújtási kötelezettség terheli. A praxisban személyesen közreműködő háziorvos adatai: Név: Dr. Bényei Péter Háziorvosi szakgyakorlat folytatására jogosító bizonyítvány száma, kelte: 449/2007-R133. Cso. Diplomájának száma, kelte: 105-110/2005. DEOEC ÁOK

Orvosok működési nyilvántartási száma: A/66179. Működtetési jog engedélyének száma, kelte: 9) Az Egészségügyi szolgáltató helyett – a helyettesítés esetét kivéve – más, csak az Önkormányzat előzetes írásbeli hozzájárulásával láthatja el az alapellátás feladatait. Hozzájárulás nélkül az Egészségügyi szolgáltató személyének változása felmondásra okot adó magatartás. A háziorvos távolléte idejére megfelelő szakmai helyettesítésről saját költségére köteles gondoskodni. Az Egészségügyi szolgáltató ellátási zavar esetén haladéktalanul, legkésőbb 24 órán belül köteles írásban tájékoztatni az Egészségügyi közszolgáltatásról gondoskodó szerv képviselőjét (DMJV Polgármesteri Hivatal Családvédelmi Osztály vezetőjét) és a VESZ Egészségügyi Kht-t. Az előre nem tervezhető eseményeket, azok észlelését követő 5 munkanapon belül kell írásban bejelenteni. 10) Az Egészségügyi szolgáltató köteles az ellátásban részesített személyekről és a nyújtott ellátásról a hatályos jogszabályokban foglaltaknak megfelelő orvosi dokumentációt, valamint nyilvántartást vezetni, és arról az arra jogosultaknak felvilágosítást adni. Az Egészségügyi szolgáltató személyének változása esetén a praxisban nyilvántartott minden beteg dokumentációját köteles az új Egészségügyi szolgáltató számára átadni. 11) Amennyiben az Egészségügyi szolgáltató akkreditált rezidensképzésben vesz részt, úgy köteles az Önkormányzatnak azt bejelenteni. Ez esetben köteles mindenkor biztosítani a rezidens háziorvos személyes, folyamatos szakorvosi felügyeletét. 12) Az Egészségügyi szolgáltató területi ellátási kötelezettségét az általa foglalkoztatott személy/ek közreműködésével látja el - a hatályos munkajogi jogszabályoknak megfelelően. 13) Az Egészségügyi szolgáltató az ÁNTSZ által kiadott működési engedélyben meghatározott időrendben köteles rendelni, és azt a szolgáltatást igénybevevőkkel, valamint az Önkormányzattal köteles közölni. A rendelési időt és az elérhetőséget (telefonszám) a rendelőhelyiség bejáratára közérthetően és jól látható helyen ki kell függeszteni. 14) Az Önkormányzat ellenőrzi a jelen szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítését: Ennek keretében az Egészségügyi szolgáltató rendelkezésre bocsátja az ellenőrzéshez szükséges adatokat, információkat, biztosítja az iratokba való betekintést. 15) Debrecen város felnőtt korú lakosságának ügyeleti ellátásában az Egészségügyi szolgáltató köteles részt venni, kivéve, ha az ügyelet ellátásával megbízott VESZ Egészségügyi Kht. a feladat ellátásáról más módon gondoskodik. Amennyiben a VESZ Egészségügyi Kht. által biztosított ügyeleti ellátás megszűnik, a háziorvos köteles azonnal rendelkezésre állni az ügyelet ellátásának céljából. 16) A szerződő felek az 1) pontban meghatározott feladatok színvonalát mérő mutatóknak tekintik az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény V. fejezetében foglaltakat, különösen a szakmai követelmények betartását és a belső minőségügyi rendszer kiépítését. A cél elérése érdekében a belső minőségügyi rendszer magában foglalja a minőségi követelmények meghatározását, ezek teljesítésének ellenőrzését, értékelését, szükség szerint tanúsítását és a folyamatos minőségfejlesztést. A megfelelőség tanúsítás az Egészségügyi szolgáltató belső minőségügyi rendszerének, valamint ezáltal az Egészségügyi szolgáltató által nyújtott ellátások minőségügyi rendszerének felülvizsgálata és elismerése. Az Egészségügyi szolgáltatók a megfelelőség tanúsítást az általa önkéntesen teljesített, az ellátás színvonalát emelő és szakmai tartalmát bővítő szolgáltatás minősége megfelelőségének elismerése érdekében kezdeményezheti.

17) Felek jelen szerződést a másik félhez írásban intézett felmondással megszüntethetik. Az Önkormányzat jelen szerződést felmondhatja, ha -

-

saját ellenőrzése, az egészségügyi hatóság, a betegjogi képviselő vagy a betegek érdekképviseleti szerveinek jelzése alapján megállapítható, hogy az egészségügyi szolgáltatás szakmai színvonala csökkent, és e szakmai színvonal csökkenést az egészségügyi hatóságnak az Önkormányzat felkérésére lefolytatott célellenőrzése is igazolja, az Egészségügyi szolgáltató a területi ellátási kötelezettségét folytonosan, súlyosan megszegi, a MEP jelzése alapján az Egészségügyi szolgáltató súlyosan megszegte a közszolgáltatás finanszírozására vonatkozó szerződést, és emiatt fennáll a finanszírozási szerződés azonnali hatályú felmondásának veszélye.

Jelen szerződés csak olyan határidővel mondható fel, amely alatt biztosítható az ellátás folyamatossága. A felmondási idő alatt az Egészségügyi szolgáltató köteles a szerződésben vállalt közszolgáltatást folyamatosan teljesíteni, melyet az Önkormányzat ellenőre útján ellenőrizhet. 18) Az Önkormányzat jelen szerződést azonnali hatállyal felmondja, ha -

az Egészségügyi szolgáltató működési engedélyét, illetőleg az egyéni egészségügyi vállalkozó vállalkozói igazolványát visszavonták, az Egészségügyi szolgáltató súlyosan megszegte a közszolgáltatás finanszírozására vonatkozó szerződést, és emiatt a finanszírozási szerződést felmondták, a háziorvostan szakorvosi szakképesítést a személyesen közreműködő háziorvos 2011. november 28-ig nem szerzi meg.

19) A működéssel kapcsolatosan az Egészségügyi szolgáltató felel az általa harmadik személynek okozott kárért, az Önkormányzat ezzel kapcsolatos felelősségét kizárja. 20) Az Egészségügyi szolgáltató kötelezettséget vállal arra, hogy az 1) pontban leírt feladatokat a mindenkori szakmai követelményeknek megfelelő működési engedély és kötelező felelősség biztosítás birtokában látja el. Jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekben a háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi tevékenységről szóló 4/2000. (II. 25.) EüM rendeletben foglaltakat, valamint a Ptk. és az egészségügyi ellátásra irányadó hatályos jogszabályok rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. A szerződő felek a szerződést elolvasták, s mint akaratukkal mindenben megegyezőt helybenhagyólag aláírják. D e b r e c e n, 2008. …………….

…………………………………… DMJV Önkormányzata képviseli: Kósa Lajos polgármester

…………………………………… Dr. Bényei Péter 4032 Debrecen, Jerikó u. 27. Egészségügyi Szolgáltató

Körzetleíró lista DEBRECEN 0064. körzet HATVANNÉGY

PIR

Közterület neve

4032 4032 4032 4032

CÍVIS UTCA JERIKÓ UTCA JERIKÓ UTCA LEHEL UTCA

Házszám 000002 000025 000032 000024

Tól Ép. Lh.

2005.05.10. 10:09

Házszám 000010 000027 000038 000024

Ig Ép. Lh.

Intervallum Páros Páratlan Páros Páros


A Közgyűlés a Családvédelmi Osztály vezetőjének előterjesztésére, az 1990. évi LXV. törvény 8. § (4) bekezdése és az 1997. évi CLIV. törvény 88. § (1) bekezdése alapján 1./ módosítja a 2. számú területi ellátási kötelezettséggel működő vegyes fogászati körzet működtetésére a D-12-28. Korlátolt Felelősségű Társasággal (képviseli: dr. Németh Imre Gyula, székhely: 4028 Debrecen, Kodály u. 9.) 2004. május 30-án kötött Megállapodás 18. pontjának 1. mondatát 2008. június 1-től a mellékletben foglaltak szerint. 2./ Felkéri a Családvédelmi Osztály vezetőjét a módosítás előkészítésére, felhatalmazza a polgármestert a melléklet szerinti Megállapodás módosítás aláírására. Határidő: azonnal Felelős : az előkészítésért : a Családvédelmi Osztály vezetője az aláírásért: a polgármester



Melléklet MEGÁLLAPODÁS MÓDOSÍTÁSA Fogorvosi feladatok ellátására Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata (képviseli: Kósa Lajos polgármester, 4024 Debrecen, Piac u. 20. szám), mint egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv (a továbbiakban: Önkormányzat), és D-12-28. Korlátolt Felelősségű Társaság (képviseli : dr. Németh Imre Gyula, székhely: 4028 Debrecen, Kodály u. 9.), mint egészségügyi szolgáltató (a továbbiakban: Egészségügyi szolgáltató) között 2004. május 30-án létrejött fogorvosi feladatok ellátására vonatkozó Megállapodást a felek 2008. június 1-jei hatállyal az alábbiak szerint módosítják: 1.) A Megállapodás 18.) pontjának 1. mondata az alábbiak szerint módosul: „Az Egészségügyi szolgáltató a jelen szerződésben foglalt fogorvosi alapellátást a 4027 Debrecen, Füredi út 42. sz. alatti bérleti jogviszony alapján bérelt helyiségében köteles biztosítani, saját tulajdonú kezelőegységeivel.” A Megállapodás egyéb pontjai változatlanul hatályban maradnak. A szerződő felek a jelen módosítást elolvasás és értelmezés után, mint akaratukkal mindenben megegyezőt jóváhagyólag írják alá. D e b r e c e n, 2008. …………………..

………………………………… DMJV Önkormányzata Egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv

………………………………… D-12-28. Kft. Egészségügyi szolgáltató

képviseli:

képviseli:

Kósa Lajos polgármester

Dr. Németh Imre Gyula ügyvezető, fogszakorvos


A Közgyűlés a Családvédelmi Osztály vezetőjének előterjesztésére, az 1990. évi LXV. törvény 8. § (4) bekezdése és az 1997. évi CLIV. törvény 88. § (1) bekezdése alapján 1./ módosítja a 7. számú területi ellátási kötelezettséggel működő vegyes fogászati körzet működtetésére a MEDICSI-DENT Korlátolt Felelősségű Társasággal (képviseli: dr. Péter Csilla, székhely: 4031 Debrecen, Szoboszlói út 3/c. 2/5.) 2004. október 30-án kötött Megállapodás 18. pontjának 1. mondatát 2008. június 1-jétől a mellékletben foglaltak szerint. 2./ Felkéri a Családvédelmi Osztály vezetőjét a módosítás előkészítésére, felhatalmazza a polgármestert a melléklet szerinti Megállapodás módosítás aláírására. Határidő: azonnal Felelős : az előkészítésért : a Családvédelmi Osztály vezetője az aláírásért: a polgármester



Melléklet MEGÁLLAPODÁS MÓDOSÍTÁSA Fogorvosi feladatok ellátására Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata (képviseli: Kósa Lajos polgármester, 4024 Debrecen, Piac u. 20. szám), mint egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv (a továbbiakban: Önkormányzat), és MEDICSI-DENT Korlátolt Felelősségű Társaság (képviseli: dr. Péter Csilla székhely: 4031 Debrecen, Szoboszlói út 3/c. 2/5.), mint egészségügyi szolgáltató (a továbbiakban: Egészségügyi szolgáltató) között 2004. október 30-án létrejött fogorvosi feladatok ellátására vonatkozó Megállapodást a felek 2008. június 1-jei hatállyal az alábbiak szerint módosítják: 1.) A Megállapodás 18.) pontjának 1. mondata az alábbiak szerint módosul: „Az Egészségügyi szolgáltató a jelen szerződésben foglalt fogorvosi alapellátást a 4027 Debrecen, Füredi út 42. sz. alatti bérleti jogviszony alapján bérelt helyiségében köteles biztosítani, saját tulajdonú kezelőegységeivel.” A Megállapodás egyéb pontjai változatlanul hatályban maradnak. A szerződő felek a jelen módosítást elolvasás és értelmezés után, mint akaratukkal mindenben megegyezőt jóváhagyólag írják alá. D e b r e c e n, 2008. …………………..

………………………………… DMJV Önkormányzata Egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv

………………………………… MEDICSI-DENT Kft. Egészségügyi szolgáltató

képviseli:

képviseli:


Dr. Péter Csilla ügyvezető, fogszakorvos


A Közgyűlés a Családvédelmi Osztály vezetőjének előterjesztésére, az 1990. évi LXV. törvény 8. § (4) bekezdése és az 1997. évi CLIV. törvény 88. § (1) bekezdése alapján 1./ módosítja a 11. számú területi ellátási kötelezettséggel működő vegyes fogászati körzet működtetésére dr. Kincses Sára Hanna egyéni vállalkozó fogszakorvossal (székhely: 4032 Debrecen, Károli Gáspár u. 198.) 2004. május 30-án kötött Megállapodás 18. pontjának 1. mondatát 2008. június 1-jétől a mellékletben foglaltak szerint. 2./ Felkéri a Családvédelmi Osztály vezetőjét a módosítás előkészítésére, felhatalmazza a polgármestert a melléklet szerinti Megállapodás módosítás aláírására. Határidő: azonnal Felelős : az előkészítésért : a Családvédelmi Osztály vezetője az aláírásért: a polgármester



Melléklet MEGÁLLAPODÁS MÓDOSÍTÁSA Fogorvosi feladatok ellátására Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata (képviseli: Kósa Lajos polgármester, 4024 Debrecen, Piac u. 20. szám), mint egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv (a továbbiakban: Önkormányzat), és dr. Kincses Sára Hanna (székhely: 4032 Debrecen, Károli Gáspár u. 198.), mint egészségügyi szolgáltató (a továbbiakban: Egészségügyi szolgáltató) között 2004. május 30-án létrejött fogorvosi feladatok ellátására vonatkozó Megállapodást a felek 2008. június 1-jei hatállyal az alábbiak szerint módosítják: 1.) A Megállapodás 18.) pontjának 1. mondata az alábbiak szerint módosul: „Az Egészségügyi szolgáltató a jelen szerződésben foglalt fogorvosi alapellátást a 4027 Debrecen, Füredi út 42. sz. alatti bérleti jogviszony alapján bérelt helyiségében köteles biztosítani, saját tulajdonú kezelőegységeivel.” A Megállapodás egyéb pontjai változatlanul hatályban maradnak. A szerződő felek a jelen módosítást elolvasás és értelmezés után, mint akaratukkal mindenben megegyezőt jóváhagyólag írják alá. D e b r e c e n, 2008. …………………..

………………………………… DMJV Önkormányzata Egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv képviseli:


………………………………… dr. Kincses Sára Hanna Egészségügyi szolgáltató fogszakorvos


A Közgyűlés a polgármester előterjesztésére az 1990. évi LXV. törvény 10. § (1) bekezdés h) pontjában biztosított jogkörében eljárva, figyelemmel a 303/2007. (XI. 14.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdésére és a 32/2007. (VI. 28.) Ö.r-re 1./ Debrecen Megyei Jogú Város közigazgatási területén az alábbi új közterület neveket határozza meg: a 17078/11 hrsz-ú közterület neve: Derekassy István utca Téglagyár, a 17079/5, a 17078/43 és a 17078/47 hrsz-ú közterület neve: Sütő András utca Téglagyár, a 33405/4 hrsz-ú közterület javasolt neve: Gránát utca Júliatelep, a 25689/9 hrsz-ú közterület neve: Nagykároly utca Kondoros, a 02220/13 hrsz-ú közterület neve: Bárányfelhő utca Bellegelő kert, a 34375 hrsz-ú közterület neve: Boszorkányfű utca Bayk András kert, a 01118 hrsz-ú közterület neve a Diószegi út folytatásaként: Diószegi út Bellegelő kert-Biczó István kert, a 49349 hrsz-ú közterület neve: Kontyvirág utca Bellegelő kert,

az 54077/75 hrsz-ú közterület neve: Ciklámen utca Bellegelő kert, az 54080/31 hrsz-ú közterület neve: Laboda utca Bellegelő kert, az 54077/53 és az 54077/99 hrsz-ú közterület neve: Kövirózsa utca Bellegelő kert, az 50658/7 hrsz-ú közterület neve: Sámsoni part Nagycsere (Erdőspuszták), a 02299 hrsz-ú közterület neve: Cserszömörce utca Nagycsere (Erdőspuszták), a 49049 hrsz-ú közterület neve: Leánder utca Nagycsere (Erdőspuszták), a 49125 hrsz-ú közterület neve: Csipkebokor utca Nagycsere (Erdőspuszták), a 49137 hrsz-ú közterület neve: Bürök utca Nagycsere (Erdőspuszták), a 49148 hrsz-ú közterület neve: Csalán utca Nagycsere (Erdőspuszták), a 49001 hrsz-ú közterület neve: Cserebogár utca Nagycsere (Erdőspuszták), a 49088 hrsz-ú közterület neve: Cserlevél utca Nagycsere (Erdőspuszták), a 0539/51 hrsz-ú közterület neve a Birsalma utca folytatásaként: Birsalma utca Biczó István kert,

a 0533/13 hrsz-ú közterület neve a Lázár utca folytatásaként: Lázár utca Biczó István kert, a 0539/12 hrsz-ú közterület neve a Tüdős Klára utca folytatásaként: Tüdős Klára utca Biczó István kert. 2./ Felkéri a Szervezési és Jogi Főosztály, a Városfejlesztési Főosztály, az Építésügyi Főosztály és a Hatósági Főosztály vezetőjét, hogy a közterületek elnevezéséhez kapcsolódó intézkedéseket tegye meg. Határidő: azonnal Felelős: a Szervezési és Jogi Főosztály vezetője, a Városfejlesztési Főosztály vezetője, az Építésügyi Főosztály vezetője, a Hatósági Főosztály vezetője



DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 135/2008. (V. 29.) határozata A Közgyűlés a polgármester előterjesztésére az 1990. évi LXV. törvény 12. § (4) bekezdésének b) pontja, valamint a 17/2000. (V. 1.) Kr. rendelet 13. § (1) bekezdése alapján „A Repülőtér hasznosítására vagy elidegenítésére kiírt pályázat második fordulójában beérkezett pályázatok rangsorolása, tárgyalások kezdeményezése a pályázókkal a szerződések pontosítása tárgyában” tárgyú napirendi pontot zárt ülés keretében tárgyalja.



KÖZLEMÉNY DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2008. május 29-ei rendes, zárt ülésén hozott határozatairól Debrecen Megyei Jogú Város Közgyűlése 136/2008. (V. 29.) határozatában a Repülőtér hasznosítására vagy elidegenítésére kiírt pályázat második fordulójában beérkezett pályázatokat rangsorolta, valamint a pályázókkal történő tárgyalások kezdeményezéséről döntött a szerződések pontosítása tárgyában. A Közgyűlés a határozatot zárt ülésen hozta, melyet az érintettek közvetlenül megkaptak. Debrecen Megyei Jogú Város Közgyűlése 137/2008. (V. 29.) határozatával „Debrecen Város Kiváló Pedagógusa” díjat adományoz három fő részére. „Debrecen Város Közoktatásáért” díjat adományoz egy személy és két közösség részére. A díjak átadására a Közgyűlés 2008. június 26-ai ülésén kerül sor, ezért a határozat szövegét a díjak átadását követően megjelenő Közlöny tartalmazza.

DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 138/2008. (V. 29.) határozatának kivonata A Közgyűlés a polgármester és a Szociális Bizottság előterjesztésére, az 1990. évi LXV. törvény 11. § (2) bekezdése alapján, figyelemmel a 2004.évi CXL. törvény 104-105. §-aira 1./ az adósságcsökkentési támogatás tárgyában benyújtott fellebbezéseket az 1. sz. mellékletben* szereplő személyek esetében az ott feltüntetett indokok alapján elutasítja és a Szociális Bizottság 60/2008. (IV. 1.) Sz.B. határozata alapján elfogadott 63573/2008. iktatószámú és 39/2008. (III. 4.) Sz.B. határozata alapján elfogadott 46275/2008. iktatószámú határozatait helybenhagyja. 2./ A háztartási szilárd hulladékkezelési díj támogatás tárgyában benyújtott fellebbezéseket a 2. sz. mellékletben* az 1. és 2. sorszám alatt szereplő személyek esetében az ott feltüntetett indokok alapján végzéssel érdemi vizsgálat nélkül elutasítja és a Szociális Bizottság 249/2007.(XII. 18.) Sz.B. határozata alapján elfogadott 33272/2008. iktatószámú, és a 24/2008. (II. 12.) Sz.B. határozata alapján elfogadott 3826/2008 iktatószámú határozatait helybenhagyja, a 3., 4., 5., 6., 7. sorszám alatt szereplő személyek esetében a fellebbezéseket elutasítja, és a Szociális Bizottság 249/2007. (XII. 18.) Sz.B. határozata alapján elfogadott 33002/2007. iktatószámú, 19/2008. (II. 12.) Sz.B. határozata alapján elfogadott 17052/2008. iktatószámú, 36/2008. (III. 4.) Sz.B. határozata alapján elfogadott 37746/2/2008. iktatószámú, 51/2008. (III. 18.) Sz.B. határozata alapján elfogadott 46188/2/2008. iktatószámú, 58/2008. (IV. 1.) Sz.B. határozata alapján elfogadott 65003/2/2008. iktatószámú határozatait helybenhagyja.

*

A Közgyűlés 2008. május 29-ei rendes, zárt ülésen hozott 138/2008. (V. 29.) határozatának mellékletei személyes adatotokat tartalmaznak.

3./ A lakásfenntartási támogatás tárgyában benyújtott fellebbezéseket a 3. sz. mellékletben* szereplő személyek esetében az ott feltüntetett indokok alapján elutasítja és a Szociális Bizottság 51/2008. (III. 18.) Sz.B. határozata alapján elfogadott 52819/2008., 65596/2008. és 62376/2008. iktatószámú, 15/2008. (I. 29.) Sz.B. határozata alapján elfogadott 208790/2007. iktatószámú, 6/2008. (I. 22.) Sz.B. határozata alapján elfogadott 216094/2007. és 219418/2008. iktatószámú határozatait helybenhagyja, a 7. sorszám alatt szereplő személy esetében benyújtott fellebbezést az ott feltüntetett indokok alapján végzéssel, érdemi vizsgálat nélkül elutasítja és a Szociális Bizottság 58/2008. (IV. 1.) Sz.B. határozata alapján elfogadott 71618/2008. iktatószámú végzését helybenhagyja. 4./ A szociális otthoni beutalás tárgyában benyújtott fellebbezést a 4. sz. mellékletben* szereplő személy esetében az ott feltüntetett indokok alapján elutasítja és a Szociális Bizottság 255/2007. (XII. 18.) Sz.B. határozata alapján elfogadott 208069/2/2007. iktatószámú határozatát helybenhagyja. 5./ A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás tárgyában benyújtott fellebbezést az 5. sz. mellékletben* szereplő személy esetében az ott feltüntetett indokok alapján elutasítja és a polgármester 80/2008. (I. 21.) PM. határozata alapján elfogadott 212563/2007. iktatószámú határozatát helybenhagyja. 6./ A temetési segély tárgyában benyújtott fellebbezést a 6. sz. mellékletben* szereplő személy esetében az ott feltüntetett indokok alapján elutasítja és a polgármester 415/2008. (III. 20.) PM. határozata alapján elfogadott 71704/2008. iktatószámú határozatát helybenhagyja. 7./ Felkéri a Szociális Osztály vezetőjét, hogy az 1-6./ pontban foglalt döntésről az érintetteket értesítse. Határidő: azonnal Felelős: a Szociális Osztály vezetője


*


A Közgyűlés 2008. május 29-ei rendes, zárt ülésen hozott 138/2008. (V. 29.) határozatának mellékletei személyes adatotokat tartalmaznak.

2402

KOZLEMfNY ,\ DcbrmorMe$ciJogdvitos Onkor.rnnyzih:rkrtnrnjtottninrogn.tsokr6t as \ igr onnaltiirt6n6gizdill\odi$rl ij$zcfiiggds,crz6ddsekrijl

Ili':,u"..o,i..'l e\] ' l('']otuh

(dzNrrvaloDisr

D6n!q'i rfjirnei s4r|rrkr6

trl

fi .ir-

I

lKd;"""î rt,_,,"tg erd0 R lrdarir

i

|..[F/:hiq'l(Lotq'L

trt jri!. i.v

lr !tlr!

,'q[

(

r
#:ffii*."";*. AlapitvS.Y pebre.enrNydti EqYetem

ffik;-"um

[email protected] telken valo dpitkdis kdltsisetre

rlnÊszEr,Kozl,fl pRocRnMok lvELoDEsr EsrLrDoviNyos r^vocar^sA

oEDe'ecgn'EgahmrudKad

,lr!tuplr:

;r

."r./,

rob,p

}rc" ,o

A 4 \.v hh,'. ', " a b, ', !!r!!!ihhzmmye r ! ! ! i h h z m m y e NNrr,,o4 r:fu,

rj4lELvtllr

!t k'd6

il, r !q.l i

Imd

-

hr,.

Lsro

E q v e 5 u h r P o t L r ] n d r ' ! ' r

I Lrt!!\!!t!i!r!ez!l!4rrrL+!

:r

rv Ddrc*n c* r;-;ir i

M& Md*

szood!fiit;

I rdsEsioM6 Ejassiy z bp*6i(dtaz6s,doiais i : p r r i 6 * i r a r & ) 2 0 0 ao l o r Mdd " EeF{ d D;b*an

,oo8 a Endaki, eiGfta;G;

::9"9.:t'a*-*..u.*-'", rh*rdri RerEsthtitu-i-

oebremiR4KdiigiumM'lbuma.

Krn

€l E{r.;kdCrffi

KULTURNTISESEMIN1EN vAl-o R6szlE1tLr.{MocAr.{sA

dELgbd:rcbiiPllqdbd,nt.

I

M,a,e,;'ffi MWeo&s,modv-M@

M!\.ESzErrtsruDoNriNYosKIADVANYoKTAMoGATASA DEBRECENHEZftlcsoloDo

J64aFeir6dis6dAbPrv;ny

Mordt

Joâ c mu qsig Iad&;nak t(e,

iddoi

voi'n! B;b?hhn,

a5b6,hai !6

cni ir '@rDh*ddh!i

Kiadja: Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Kiadásért felelős: Lukácsné dr. Pócsi Ildikó Szerkeszti: Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának Szervezési és Jogi Főosztálya Szerkesztésért felelős: Dr. Veres Tünde Készült: a Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Ellátási Osztályának Nyomdájában Felelős: Derzsy Kálmán ISSN 1215-0975 Készült: 260 példányban Ára: 323.-Ft

DEBRECEN Megyei Jogú Város Önkormányzatának

Recommend Documents