DEBRECEN Megyei Jogú Város Önkormányzatának

DEBRECEN Megyei Jogú Város Önkormányzatának

K Ö Z L Ö N Y E

2009. évi 10. szám

2009. június 16.

II. kötet TARTALOMJEGYZÉK ___________________________________________________________________________ Tárgy Oldal Szám ___________________________________________________________________________

A KÖZGYŰLÉS HATÁROZATAI 101/2009. (V. 28.) Ö.h.

102/2009. (V. 28.) Ö.h.

103/2009. (V. 28.) Ö.h.

104/2009. (V. 28.) Ö.h.

105/2009. (V. 28.) Ö.h.

A Debreceni Vagyonkezelő Zrt. Déli Iparterület fejlesztésével kapcsolatos beszámolójáról

2093

A Debrecen, Vágóhíd u. 10. szám alatti 10009 hrsz-ú „sporttelep” megnevezésű ingatlan nyilvános pályázat útján történő értékesítéséről

2096

A Cívis Ház Zrt. tulajdonában lévő, Debrecen, Piac u. 63. és 65. szám alatti helyiségek értékesítésére irányuló javaslatról

2099

A Baross Gábor Szakképző Iskola és Kollégium használatában lévő Debrecen, Budai É. u. 8/A. sz. alatt található intézményi szolgálati lakás szolgálati jelleg alóli mentesítéséről

2099

„A Debrecen-Apafa, Lőtér u. 3. sz. alatti, 4571/1 hrszú „lakóház, udvar, gazdasági épület” megnevezésű ingatlan árverés útján történő értékesítése” tárgyú 276/2008. (X. 2.) Ö.h. módosításáról

2100

106/2009. (V. 28.) Ö.h.

107/2009. (V. 28.) Ö.h.

108/2009. (V. 28.) Ö.h.

109/2009. (V. 28.) Ö.h.

110/2009. (V. 28.) Ö.h.

111/2009. (V. 28.) Ö.h.

112/2009. (V. 28.) Ö.h.

113/2009. (V. 28.) Ö.h.

114/2009. (V. 28.) Ö.h.

115/2009. (V. 28.) Ö.h.

A helyi közösségi közlekedés normatív támogatásának igényléséről 2009. évben

2100

Debrecen 33. számú főút – 0205 hrsz-ú út – 0198/11 hrsz-ú út – 0198/10 és /21 hrsz-ú terület–Tiszalöki vasútvonal által határolt tömb területére vonatkozó településrendezésiés tervezési szerződés megkötéséről

2101

„A Vasút a gyermekekért” Alapítvánnyal kötött közoktatási megállapodás módosításáról

2115

A két tanítási nyelvű iskolai oktatás és az idegen nyelvű szakképzés órakeretének emeléséről az ErdeyGrúz Tibor Vegyipari és Környezetvédelmi szakközépiskolában a 2009/2010. tanévben

2117

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata által fenntartott közoktatási intézményekben a 2008/2009. tanévben végzett törvényességi ellenőrzésekről szóló tájékoztatóról

2117

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata 2008. évi gyermekjóléti, gyermekvédelmi feladatai ellátásáról szóló átfogó értékelésről

2121

TÁMOP-5.2.5-08/1.-2008-0084 azonosítószámú „Adj esélyt magadnak” gyermekvédelmi alap- és szakellátásban részesülő gyerekek és családjaik integrációs esélyének növelése című pályázat előfinanszírozásáról szóló 223/2008. (VIII. 28.) Ö.h. módosításáról

2194

Színház funkcióra alkalmas ingatlan (építmény) beszerzésének teljesüléséről szóló tájékoztatóról

2194

Beszámoló a végrehajtásáról

2195

lejárt

határidejű

határozatok

Pályázat benyújtásáról és saját forrás biztosításáról "A települési önkormányzati belterületi közutak korszerűsítésének támogatására felújításának, (TEUT)" címmel, valamint "A helyi önkormányzatok fejlesztési feladatai- önkormányzati fejlesztések támogatása területi kötöttség nélkül előirányzatra (CÉDE)" címmel kiírt pályázatokhoz kapcsolódó támogatás elnyerésére

2196

KÖZLEMÉNY Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 2009. május 28-ai rendes, zárt ülésen hozott határozatáról 116/2009. (V. 28.) Ö.h.

A „Debrecen Város Kiváló Pedagógusa” és a „Debrecen Város Közoktatásáért” díjak adományozásáról

2198

KÖZGYŰLÉS HATÁROZATA 117/2009. (V. 28.) Ö.h.

Szociális ellátásra irányuló fellebbezések elbírálásáról (kivonat)

2198

KÖZLEMÉNY A Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata által nyújtott támogatásokról és vagyonnal történő gazdálkodással összefüggő szerződésekről

2200

DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 101/2009. (V. 28.) határozata A Közgyűlés a Vagyonkezelési Osztály vezetőjének előterjesztésére az 1990. évi LXV. törvény 80. § (1) bekezdésében foglaltak alapján, figyelemmel a 304/2004. (XII. 16.) Kh. határozatra és az azt módosító 181/2007. (VII. 5.) Ö.h-ra elfogadja a Debreceni Vagyonkezelő Zrt. Déli Iparterület részét képező 0500/5 és 0500/2 hrsz-ú ingatlanok fejlesztésével kapcsolatos tevékenységéről szóló beszámolóját a melléklet szerint.

Dr. Szekeres Antal sk. jegyző

Kósa Lajos sk. polgármester

DEBRECENI REGIONÁLIS ÉS INNOVÁCIÓS IPARI PARK KFT.

Beszámoló az Airport Debrecen Business Park (Déli Ipari Park) fejlesztéséről, időszakos eseményeiről

Debrecen, 2009. március 12.

H-4025 DEBRECEN, Simonffy u. 4-6. I/101. Tel.: (00-36) 52/504-333, Fax: (00-36) 52/504-321 E-mail: [email protected] Internet: www.debreceni-iparipark.hu

Tisztelt Közgyűlés! Előzmények: A Közgyűlés 2004. december 16-án elfogadta a Debreceni Vagyonkezelő Rt-nek a déli iparterület részét képező, mintegy 89 hektáros ingatlan fejlesztésére vonatkozó terveit és támogatta az SCTO Hajdúság Kft. 100% üzletrészének megvásárlását. Ugyanebben a határozatában felkérte a Debreceni Vagyonkezelő Rt. elnök-igazgatóját, hogy negyedévente számoljon be az ingatlanok fejlesztésével kapcsolatban végzett tevékenységről. Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése később fél éves beszámolási kötelezettséget határozott meg. A Debreceni Vagyonkezelő Zrt. Igazgatóságának 365/2006. (12. 01.) számú határozata alapján a Debreceni Regionális és Innovációs Ipari Park Kft., mint tulajdonos kapta meg a lehetőséget és kötelezettséget arra, hogy az „Airport Debrecen Business Park” (közismertebb nevén: Debreceni Déli Ipari Park) fejlesztését szervezze és koordinálja. A Debreceni Regionális és Innovációs Ipari Park Kft. a Debreceni Vagyonkezelő Zrt. Igazgatóságának 397/2008. (11. 07.) számú határozata alapján a tulajdonában lévő 0500/2, 0500/5, 0500/6, 0500/7, 0500/8 helyrajzi számú ingatlanokat a könyv szerinti értéknek megfelelő 2.461.652.748.-Ft + ÁFA ellenértékért értékesítette a Cívis Ház Zrt. részére. Az ingatlanok értékesítését az illetékkedvezmény igénybe vétele miatti továbbértékesítési kötelezettség indokolta. A Debreceni Regionális és Innovációs Ipari Park Kft. tulajdonába később kerülő 0500/30 hrsz. alatti 258.884 m2 alapterületű és a 0500/4 hrsz alatti 3.001 m2 nagyságú terület szintén Cívis Ház Zrt. részére történő értékesítése 2009. évben szintén meg fog történni. Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy az előterjesztett beszámolót szíveskedjen elfogadni.

dr. Mészáros József általános és stratégiai igazgató

DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 102/2009. (V. 28.) határozata A Közgyűlés a Vagyonkezelési Osztály vezetőjének előterjesztésére a 25/1997. (VI. 20.) Kr. számú rendelet 13. § (1) bekezdés, a 23. § (1) bekezdés a) pontja és a 23. § (2) bekezdés a) pontja, valamint a 24-26. §-ai alapján 1./ a Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata kizárólagos tulajdonát képező, a debreceni ingatlan-nyilvántartásban 10009 hrsz alatt felvett, a valóságban Debrecen, Vághóhíd u. 10. sz. alatt lévő, 59.727 m2 térmértékű, „Sporttelep” megnevezésű ingatlan 32111/59743 + 19423/59743, összesen 51534/59743 tulajdoni illetőségét értékesítésre kijelöli azzal, hogy a vevő az ingatlant - a Város sporttörténeti múltjában betöltött szerepe miatt – 2010. december 10-ig eredeti rendeltetésének megfelelően sportcélra hasznosítja, valamint azzal, hogy a Simon & Wolf Kereskedelmi és Szolgáltató Kft-t (4034 Debrecen, Vágóhíd u. 10.), mint tulajdonostársat elővásárlási jog illeti meg. 2./ Az 1./ pontban meghatározott ingatlan területén lévő szolgálati lakást a vevő bérlővel együtt veszi át, a bérleti jogviszonyt annak lejártáig, 2010. március 2. napjáig változatlan feltételekkel köteles fenntartani. 3./ Az 1./ pontban meghatározott ingatlan tekintetében az értékesítés módjaként nyilvános pályázati eljárást határoz meg a mellékelt pályázati felhívás szerint. 4./ Az 1./ pontban meghatározott ingatlan vételárának alsó határát 689.170.000.-Ft összegben határozza meg azzal, hogy a pályázó köteles 30.000.000.-Ft összegű pályázati biztosítékot nyújtani. 5./ Az 1./ pontban meghatározott ingatlan vételárának 50%-át a nyertes pályázó az adásvételi szerződés megkötését követő 30 napon belül, a vételár fennmaradó 50%-át a Szabályozási Terv módosításának kihirdetését követő 30 napon belül köteles megfizetni. 6./ Felkéri a Vagyonkezelési Osztály vezetőjét, hogy a pályázati eljárás lebonyolításával kapcsolatos intézkedéseket tegye meg. Határidő: azonnal Felelős: a Vagyonkezelési Osztály vezetője 7./ A pályázatra benyújtott ajánlatok véleményezésére bíráló bizottságként kijelöli a Tulajdonosi Bizottságot. 8./ Felkéri a Vagyonkezelési Osztály vezetőjét, hogy a pályázatok véleményezését követően az ajánlatokat a bíráló bizottság indokolással ellátott javaslatával együtt terjessze a Közgyűlés elé. Határidő: 2009. augusztus 31. Felelős: a Vagyonkezelési Osztály vezetője



Melléklet PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata nyilvános pályázatot hirdet A Debrecen, Vágóhíd u. 10. sz. alatti, 10009 hrsz-ú „Sporttelep” megnevezésű ingatlanból 51534/59743 tulajdoni illetőség nyilvános pályázat útján történő értékesítésére 1. Pályázat kiíró szerv neve, címe: Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata, 4024 Debrecen, Piac u. 20. 2. Az ingatlanra vonatkozó információk: Az ingatlan Debrecen Város ipari- és kereskedelmi övezetében található. A Szabályozási Terv szerinti besorolása Ki-600054. 3. A pályázat célja: Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata kizárólagos tulajdonát képező, a debreceni ingatlan-nyilvántartásban 10009 hrsz alatt felvett, a valóságban Debrecen, Vágóhíd u. 10. sz. alatt lévő, 59.727 m2 térmértékű, „Sporttelep” megnevezésű ingatlanból 32111/59743 + 19423/59743, összesen 51534/59743 tulajdoni illetőségének értékesítése minimum 689.170.000.-Ft ellenében. 4. A pályázati biztosíték kikötése, a vételár megfizetésének feltételei: A pályázónak 30 MFt összeget pályázati biztosítékként be kell fizetnie, és a befizetést bizonylattal igazolnia kell az Önkormányzat felé a pályázati anyag részeként. A nyertes pályázó köteles a közgyűlési döntést követő 30 napon belül az adásvételi szerződést megkötni, és az adásvételi szerződés megkötését követő 30 napon belül a teljes vételár 50%-át megfizetni. 5. A pályázat jellege: A pályázat nyilvános, egyfordulós. 6. A Részletes pályázati dokumentáció tartalmazza: A pályázathoz kötelezően csatolandó mellékletek felsorolását, az értékesítésre szánt ingatlan ismertetését, az értékesítéssel kapcsolatos feltételeket, kikötéseket. Tervezési program és beépítési javaslat a Szabályozási Terv pályázó által igényelt módosításához. 7. A Részletes pályázati dokumentáció kiváltása: A részletes pályázati dokumentáció megvásárolható a Polgármesteri Hivatal Vagyonkezelési Osztály Debrecen, Piac u. 20. I/69. számú szobájában, 100.000.-Ft + Áfa adatszolgáltatási díj ellenében, a pályázati hirdetmény megjelenését követő 7. nap 12.00 óráig. 8. Egyéb kikötések: A Sporttelep 59727 m2 térmértékű ingatlanából DMJV Önkormányzat tulajdonát képezi 51534/59743 tulajdoni illetőség, míg a Simon & Wolf Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (4034 Debrecen, Vágóhíd u. 10.) tulajdonában 8209/59743 tulajdoni illetőség van. A Simon & Wolf Kereskedelmi és Szolgáltató Kft-nek, mint tulajdonostársnak elővásárlási joga van.

DMJV Önkormányzata és a MÁV Zrt. között 2005. március hóban létrejött adásvételi szerződésben foglaltaknak megfelelően a vevő a Sporttelepet 2010. december 10-ig eredeti rendeltetésének megfelelően csak sportcélra hasznosíthatja. Az Önkormányzat és a Sporttelep területén lévő szolgálati lakás bérlője közötti bérleti jogviszonyt az új tulajdonos 2010. március 2. napjáig változatlan feltételekkel köteles fenntartani. 9. Tájékoztató A Simon & Wolf Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., mint a 10009 hrsz alatt felvett, 59.727 m2 térmértékű, „Sporttelep” megjelölésű ingatlannak 8209/59743 tulajdoni illetőségű, valamint a szomszédos 10008/1 hrsz alatt felvett, 29.111 m2 területű, „Üzem” megnevezésű ingatlannak 1/1 tulajdoni illetőségű tulajdonosa tájékoztatta az Önkormányzatot, hogy a Kft. mindkét ingatlanát értékesíteni kívánja, lehetőség szerint a jelen pályázat nyertesének. 10. A pályázathoz kötelezően becsatolandó mellékletek: DMJV Főépítészének véleményezésével ellátott olyan, a pályázó fejlesztési elképzeléseit tartalmazó Tervezési program, mely a pályázat tárgyát képező ingatlant is magában foglaló tömbre vonatkozó Településszerkezeti Terv, illetőleg Szabályozási Terv módosításának alapját képezheti. 11. Az ajánlatok benyújtásának helye, módja, határideje: A Polgármesteri Hivatal Vagyonkezelési Osztály Debrecen, Piac u. 20. I/69. szobájában „A Debrecen, Vágóhíd u. 10. sz. alatti, 10009 hrsz-ú „Sporttelep” megnevezésű ingatlanból 51534/59743 tulajdoni illetőség nyilvános pályázat útján történő értékesítése” feliratú zárt borítékban a pályázati hirdetmény megjelenését követő 28. nap 10.00 óráig személyesen, vagy meghatalmazott útján a pályázó nevének megjelölésével. 12. Borítékbontás helye és időpontja: A pályázat megjelenését követő 28. nap 10.00 órakor a Polgármesteri Hivatal Vagyonkezelési Osztály, Debrecen, Piac u. 20. I/69. szobájában. 13. A pályázatra vonatkozó további kérdések benyújtása DMJV Polgármesteri Hivatal Vagyonkezelési Osztályán (4024 Debrecen, Piac u. 20.) történhet a pályázati hirdetmény megjelenését követő 14. nap 9.00 óráig. A pályázók írásban feltett kérdéseire a kiíró minden érintettnek a kérdésfeltevésben igénye szerint megadott elektronikus, vagy postai címre a válaszokat a pályázati hirdetmény megjelenését követő 21. nap 14.00 óráig megadja. 14. Ajánlati kötöttség időtartama: A pályázati hirdetmény megjelenését követő 120 nap. 15. Eredményhirdetés módja, helye és várható ideje: A pályázat eredményéről Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése dönt, mely döntést követő 8 napon belül a kiíró a pályázókat írásban értesíti, várhatóan a pályázati hirdetmény megjelenését követő 90 napon belül. Kiíró egyben fenntartja a jogát, hogy a pályázat során ajánlatot tett egyik ajánlattevővel se kössön szerződést és ily módon – akár indoklás nélkül is – a pályázatot eredménytelennek minősítse.

DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 103/2009. (V. 28.) határozata A Közgyűlés a Vagyonkezelési Osztály vezetőjének előterjesztésére az 1990. évi LXV. törvény 80. § (1) bekezdése alapján 1./ javasolja, hogy a Debreceni Vagyonkezelő Zrt. Igazgatósága a Cívis Ház Zrt. tulajdonát képező Debrecen, Piac u. 63. sz. alatti 9165/A/10 hrsz-ú, a 9165/A/9 hrsz-ú, a 9165/A/8 hrsz-ú, valamint a Piac u. 65. szám alatti 9166 hrsz-ú ingatlanon található 65 m2 alapterületű nem lakás céljára szolgáló helyiségeket értékesítse azzal, hogy a helyiségek eladási ára nem lehet kevesebb, mint a tíz éves bérleti díj összege. 2./ Felkéri a Vagyonkezelési Osztály vezetőjét, hogy a döntésről a Debreceni Vagyonkezelő Zrt. Igazgatóságát, valamint a Cívis Ház Zrt-t értesítse. Határidő: azonnal Felelős: a Vagyonkezelési Osztály vezetője Dr. Szekeres Antal sk. jegyző


DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 104/2009. (V. 28.) határozata A Közgyűlés a Vagyonkezelési Osztály vezetőjének előterjesztésére, az 1990. évi LXV. törvény 80. § (1) bekezdése alapján biztosított jogkörében eljárva, figyelemmel a 7/2001. (III. 6.) Kr. rendelet 19. §-ára, valamint a 25/1997. (VI. 20.) Kr. rendelet 13. § (1) bekezdésére 1./ Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata kizárólagos tulajdonát képező, a Baross Gábor Szakképző Iskola és Kollégium (székhelye: 4030 Debrecen, Budai Ézsaiás u. 8/A.) használatában lévő, 11113 hrsz-ú, 21709 m2 területű, az alapító okiratában 10.1. sorszám alatt feladatellátást szolgáló ingatlan vagyonként – a felülépítmény közétkeztetési feladat ellátását szolgáló 368,80 m2 nagyságú ingatlanrésze kivételével – megjelölt, a valóságban Debrecen, Budai Ézsaiás u. 8/A. sz. alatti korlátozottan forgalomképes ingatlanon található 73,41 m²-es – 2 szoba, főzőfülke, étkező, kamra, wc, fürdőszoba, előszoba, gardrób – komfortos intézményi szolgálati lakást a szolgálati jelleg alól mentesíti azzal, hogy az továbbra is teljes egészében az intézmény feladatellátását szolgálja. 2./ Javasolja a Tulajdonosi Bizottságnak az 1./ pont szerinti ingatlan nem lakássá történő átminősítéshez szükséges hozzájárulás megadását. Határidő: azonnal Felelős: a Tulajdonosi Bizottsági előterjesztés előkészítéséért: a Vagyonkezelési Osztály vezetője

3./ Felkéri a Vagyonkezelési Osztály vezetőjét, hogy a Közgyűlés döntéséről a Baross Gábor Szakképző Iskola és Kollégium intézményvezetőjét értesítse. Határidő: azonnal Felelős: a Vagyonkezelési Osztály vezetője Dr. Szekeres Antal sk. jegyző


DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 105/2009. (V. 28.) határozata A Közgyűlés a Vagyonkezelési Osztály vezetőjének előterjesztésére a 25/1997. (VI. 20.) Kr. számú rendelet 13. § (1) bekezdése, a 23. § (1) bekezdés a) pontja és a 23. § (2) bekezdés a) pontja, valamint a 27. §-a alapján „A Debrecen-Apafa, Lőtér u. 3. sz. alatti, 4571/1 hrsz-ú, „lakóház, udvar, gazdasági épület” megnevezésű ingatlan árverés útján történő értékesítése” tárgyú 276/2008. (X. 2.) Ö.h. 3./ pontját az alábbiak szerint módosítja: „3./ Az 1./ pontban meghatározott ingatlan induló árát 106.000.000.-Ft összegben határozza meg azzal, hogy a vevő köteles a vételárat az árverést követő 60 napon belül – az induló ár 10%-ának megfelelő letéti díj beszámításával – az Önkormányzat részére megfizetni.”



MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 106/2009. (V. 28.) határozata A Közgyűlés a Gazdálkodási Főosztály vezetőjének, valamint a Városfejlesztési Főosztály vezetőjének előterjesztésére az 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdése, a 2008. évi CII. törvény 5. számú mellékletének 13. pontja, továbbá a 20/2009. (IV. 17.) KHEM-ÖM együttes rendelet 1. § (3) bekezdése alapján 1./ kinyilatkozza, hogy a) a helyi közlekedés működtetéséhez (folyamatos üzemeltetéséhez és eszközfenntartási ráfordításaihoz), valamint fejlesztéséhez (beruházásaihoz) 2008. évben a DKV Debreceni Közlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaság részére 327.000 eFt saját forrásból származó, vissza nem térítendő önkormányzati támogatással járult hozzá,

b) a helyi közlekedést (autóbusz, trolibusz, villamos) 2009. január 1-jétől 2009. december 31-ig folyamatosan fenntartja. c) A helyi autóbusz közlekedés 2009. június 30. napjáig történő ellátására irányuló közszolgáltatási szerződést a Hajdú Volán Közlekedési Zrt-vel pályázati eljárás nélkül, a szolgáltatót a közszolgáltatással közvetlenül megbízva kötötte meg. A közszolgáltatás 2009. július 1. napjától történő ellátása érdekében a közszolgáltatási szerződést a Cívisbusz Konzorciummal, a 2004. évi XXXIII. törvény 6. §-a alapján lefolytatott pályázati eljárás útján kötötte meg. 2./ Felkéri a Városfejlesztési Főosztály vezetőjét, hogy a központi költségvetés által biztosított 2009. évi normatív támogatás igénylése érdekében a szükséges intézkedéseket tegye meg. Határidő: azonnal Felelős: a Városfejlesztési Főosztály vezetője



DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 107/2009. (V. 28.) határozata A Közgyűlés a főépítész előterjesztésére az 1997. évi LXXVIII. törvény 16/A. §-a és a 30/A. § (1) bekezdése alapján 1./ településrendezési- és tervezési szerződést köt az Alaszka 2000 Kft-vel, mint Célmegvalósítóval (székhely: 4024 Debrecen, Szent Anna u. 43., képviseli Ráthonyi Zoltán ügyvezető), illetőleg a PALOTÁS Számítástechnikai és Területrendezési Bt-vel, mint Tervezővel (székhely: 4026 Debrecen, Bethlen u. 36-38., képviseli: Palotás Lajosné), a Debrecen 33. számú főút – 0205 hrsz-ú út – 0198/11 hrsz-ú út – 0198/10 és /21 hrsz-ú terület – Tiszalöki vasútvonal által határolt tömb területére vonatkozóan a melléklet szerint. 2./ Felhatalmazza a polgármestert a településrendezési- és tervezési szerződés aláírására. Határidő: azonnal Felelős: a polgármester Dr. Szekeres Antal sk. jegyző


TELEPÜLÉSRENDEZÉSI – ÉS TERVEZÉSI SZERZİDÉS Amely létrejött egyrészrıl: Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata (4024 Debrecen, Piac u. 20.) Képviseli Kósa Lajos polgármester (a továbbiakban: Önkormányzat) másrészrıl: Cégnév: ALASZKA 2000 Kft. Székhely: 4024 Debrecen, Szent Anna u. 43. Cégjegyzékszám: 09-09-005394 Adószám: 11555982-2-09 Statisztikai számjele: 11555982-6810-113-09 Képviseli: Ráthonyi Zoltán ügyvezetı (a továbbiakban: Célmegvalósító) harmadrészt: Cégnév: PALOTÁS Számítástechnikai és Területrendezési Bt. Székhely: 4026 Debrecen, Bethlen u. 36-38. Cégjegyzékszám: 09-06-003089 Adószám: 22846752-3-09 Statisztikai számjele: 22846752-7111-212-09 Képviseli: Palotás Lajosné üzletvezetı (a továbbiakban: Tervezı) között az alulírott helyen és napon az alábbi feltételekkel:

I. Elızmények 1./ Debrecen Megyei Jogú Város Településszerkezeti Tervének megállapításáról szóló 124/2001. (VI.21.) Kh. határozatban az Önkormányzat a Debrecen, 33. számú fıút – 0205 hrsz-ú út – 0198/11 hrsz-ú út – 0198/10 és /21 hrsz-ú terület – Tiszalöki vasútvonal által határolt tömb területére kereskedelmi, szolgáltató gazdasági zóna terület területfelhasználást irányoz elı. 2./ Célmegvalósító területrendezéssel járó építési beruházást kíván végrehajtani, illetıleg a beruházás lehetıségét kívánja megteremteni. A Célmegvalósító kezdeményezése az Önkormányzat érdekeivel nem ellentétes. Ezen oknál fogva e szerzıdésben foglaltak végrehajtása során a felek együttmőködnek. 3./ Az épített környezet alakításáról és védelmérıl szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban. Étv.) 30/A. §-a alapján az Önkormányzat egyes, a településrendezési eszközökben rögzített célok megvalósítására településrendezési szerzıdést köthet az érintett ingatlanon beruházni szándékozóval, melynek keretében a szerzıdés tárgya lehet különösen: - a településrendezési tevékenység elıkészítése a cél megvalósítója által, saját költségére, - a telekviszonyok rendezése vagy megváltoztatása, a talaj megtisztítása, valamint a településrendezési tervek, helyi építési szabályzat - egyeztetett program alapján történı kidolgozásának finanszírozása;

- a településrendezési tervekben, helyi építési szabályzatban rögzített célok - a telek felhasználásának az ökológiai hálózat mőködıképességének fenntartása, szerkezetének funkcionális és területi megırzése mellett történı támogatása és biztosítása, idıbeli korlátozás és feltétel esetén is; - azon egyéb költségeknek vagy egyéb ráfordításoknak a cél megvalósítója általi átvállalása, amelyek a cél megvalósításának elıfeltételei vagy következményei és az Önkormányzatot terhelik. 4./ Tekintettel arra, hogy az Étv. értelmében a településrendezés eszközt és annak módosításait az önkormányzat maga készíti el, vagy az arra jogosult településtervezıvel elkészítteti, továbbá figyelemmel arra, hogy az Étv. alapján a településszerkezeti terv, helyi építési szabályzat és szabályozási terv módosításának jóváhagyása elıtt az Önkormányzat köteles véleményezési eljárást lefolytatni a jogszabályban meghatározott államigazgatási és egyéb szervekkel, szervezetekkel, közvetlen kapcsolattartás szükséges az eljárás során az érintett területre elkészítendı szabályozási tervezet vonatkozásában a Tervezıvel. Figyelemmel továbbá arra, hogy az Étv. 16/A. § (2) bekezdésének b) pontja értelmében szükséges a szerzıdésben rögzíteni azt, hogy a Tervezı mely esetekben és milyen módon vesz igénybe társtervezıt, illetıleg szakági tervezıt (altervezıt), szerzıdı felek háromoldalú megállapodást kötnek, melyben megállapításra kerülnek az Önkormányzat, a Célmegvalósító és a Tervezı egymás viszonylatában felmerülı jogok és kötelezettségek. 5./ Az elızıekben foglaltak alapján, illetve annak érdekében, hogy az érintett terület fejlesztését lehetıvé tevı szabályok (elıírások, követelmények) Debrecen Megyei Jogú Város településszerkezeti tervének, valamint helyi építési szabályzata és szabályozási tervének módosításába beépítésre kerülhessenek, szerzıdı felek egymással az alábbi szerzıdést kötik.

II. A szerzıdés célja, tárgya 1./ A szerzıdés célja, hogy a szerzıdı felek jogaik érvényesítése és kötelezettségeik teljesítése útján a rendelkezésre álló településrendezési eszközök felhasználásával, a Debrecen 33. számú fıút – 0205 hrsz-ú út – 0198/11 hrsz-ú út – 0198/10 és /21 hrsz-ú terület – Tiszalöki vasútvonal által határolt tömb vonatkozásában az Önkormányzat ellássa településfejlesztési feladatait oly módon, hogy a városfejlesztési, beruházási tevékenységet – (szükség szerint elızetesen) egyeztetett tanulmányterv alapján – a fejlesztésben közvetlenül érdekelt saját költségén elvégzi azzal, hogy e cél megvalósításának azon elıfeltételeit, illetıleg következményeit is átvállalja, amelyek az Önkormányzatot terhelnék. 2./ A városrendezési terv módosításának konkrét célja a Debrecen 33. számú fıút – 0205 hrsz-ú út – 0198/11 hrsz-ú út – 0198/10 és /21 hrsz-ú terület – Tiszalöki vasútvonal által határolt telektömbben a 0198/13, 0198/14, 0198/15, 0198/16, 0199/3, 0199/2, 0199/4, 0198/2, 0198/3 hrsz-mal jelölt jelenleg kereskedelmi, szolgáltató gazdasági zóna (Gk) rendeltetéső területeknek kereskedelmi, szolgáltató gazdasági zóna (Gk) zónaként történı hasznosítása és beépítése (azaz e szabályozás megtartása), illetıleg a 0198/17, 0198/20, 0198/4 hrsz-mal jelölt jelenleg kereskedelmi, szolgáltató gazdasági zóna (Gk) rendeltetéső területeknek, részterületnek kereskedelmi, szolgáltató gazdasági (Gk) zónaként és II. rendő közlekedési célú közterületként történı szabályozása (hasznosítása és beépítése), valamint a 0198/21, 0197, 0193/3 hrsz-mal jelölt jelenleg kereskedelmi, szolgáltató gazdasági zóna (Gk) rendeltetéső területeknek védelmi rendeltetéső erdızónaként (Ev) és egyéb (vízgazdálkodási) célú területként történı szabályozása. 3./ A szerzıdés tárgya a Célmegvalósító költségére a tényleges fejlesztési adatokra alapozottan a tervezési területen (továbbiakban: terület) - az Étv. 7. § (1) bekezdésben megfogalmazott településrendezési tevékenység elıkészítése az általa készített, illetve

2

készíttetett tanulmányterv alapján, továbbá az elızményekben vázolt, fejlesztést lehetıvé tevı szabályozási tervi elıírások kidolgozása, valamint a szabályozási terv megfelelı módosítását, illetve annak hatálybalépést követıen az egyébként önkormányzati feladatokat jelentı közmő, és infrastruktúra fejlesztési feladatok tényleges elvégzése.

III. Felek jogai és kötelezettségei A./ A Célmegvalósító 1./ Kötelezettséget vállal arra, hogy saját költségére a településrendezési terv (településszerkezeti terv, helyi építési szabályzat és szabályozási terv) – felek által kölcsönösen egyeztetett program és szakmai tartalom alapján történı – kidolgozását finanszírozza. A programot és szakmai tartalmat az általa elızetesen és a jelen szerzıdésben rögzített, részletezett, a terület jövıbeli felhasználhatóságára és fejleszthetıségére vonatkozó tanulmányterv foglalja magában, mely ezen szerzıdés alapját képezi a melléklet szerint. 2./ Tudomásul veszi, hogy amennyiben az Önkormányzatnak, a Közgyőlés Városfejlesztési Bizottsága útján szakmai indokok alapján, a Célmegvalósító által elkészített tanulmánytervre, illetve a Tervezı által elkészített tervdokumentációra vonatkozóan olyan módosítási javaslata van, amely összhangban van a tanulmánytervben meghatározott céllal, úgy a tanulmánytervet, illetıleg a tervdokumentációt köteles a szakmai követelményeknek megfelelıen átdolgoztatni és az átdolgozott tervet, dokumentációt az Önkormányzat számára átadni. A terv véleményezésében érdekelt államigazgatási szervek elıírásait, módosítási, vizsgálat készítési igényeit teljes mértékben saját költségén köteles teljesíteni. Tudomásul veszi, hogy a véleményezık részérıl felmerülı, jogszabály által alátámasztott észrevételek következtében esetlegesen szükségessé váló, a településrendezési eszközön végrehajtandó változtatási kötelezettségek az Étv. szerinti ismételt véleményeztetési eljárás lefolytatását vonhatják maguk után. 3./ Vállalja a településrendezési terv elkészítéséhez a külön jogszabály alapján szükséges, e szerzıdés tárgyát érintı területre vonatkozó környezeti hatásvizsgálat lefolytatásával indokolttá váló külön jogszabályban foglalt tervi dokumentumok, leírások, illetıleg valamennyi a környezeti hatásvizsgálat lefolytatásához szükséges egyéb irat megküldését elızetes megkeresésre – az Önkormányzat részére. Felmondási jog illeti meg arra az esetre, ha a környezeti hatásvizsgálat eredményének ismeretében már nem állna érdekében a szerzıdés további teljesítése. 4./ Kötelezettséget vállal továbbá arra is, hogy a szabályozási tervnek jelen szerzıdésben foglaltak szerinti tartalmú hatálybalépését követıen a.) a szabályozási tervben közterületként jelölt területen a teljes közlekedési infrastruktúrát, közmővesítést (út, járda, vízvezeték és szennyvízcsatorna, csapadékvíz elvezetés, gáz, villany), közvilágítás, telekommunikációs hálózat kiépítését saját beruházásként és saját költségként elvégzi; és az érintett szolgáltatóknak üzemeltetésre átadja; b.) a módosított szabályozási tervben jelöltek szerint kialakításra kerülı közterületeket rendeltetésszerő és biztonságos használatra, valamint üzemeltetésre alkalmas állapotban és minıségben történı kiépítés után, az Önkormányzat tulajdonába ellenérték nélkül adja át, amelyeket az Önkormányzat átvesz. Kötelezettséget vállal továbbá arra, hogy a közterületek átadása következtében esetlegesen felmerülı és az Önkormányzatot terhelı ÁFA-fizetési kötelezettséget is teljes mértékben viseli. c.) kialakítja a szükséges nagyságú zöldterületeket a szabályozási tervben rögzítettek szerint; d.) biztosítja a beruházás által indukáltan megnövekvı tömegközlekedés feltételeinek megteremtését a szükséges, a szolgáltatást végzı társaságok által meghatározott mértékben.

3

5./ Vállalja, a beruházás megvalósítása során szükségessé váló ingatlanok, ingatlanrészek kártalanítás nélküli biztosítását, illetve kisajátítási és kártalanítási költségeinek a megtérítését. 6./ Tudomásul veszi, hogy az Önkormányzat a településrendezési- és tervezési szerzıdés megkötésével nem vállal kötelezettséget önkormányzati tulajdonú ingatlannak a Célmegvalósító részére történı értékesítésére vagy átadására. Önkormányzati tulajdonú ingatlan értékesítése Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyőlésének az önkormányzat vagyonával kapcsolatos tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályairól szóló helyi rendelete, illetıleg a vonatkozó egyéb jogszabályok alapján kerülhet sor, az azokban meghatározott szabályok szerint. 7./ Kötelezettséget vállal vagylagosan az alábbiak teljesítésére: a) A beruházás és a terv megvalósításával szükségessé váló kisajátítási és/vagy korlátozási kártalanítási költségek biztosítása céljából szükséges pénzösszeget a szabályozási terv elfogadását megelızıen az Önkormányzat javára letétbe helyezi. A kisajátítási és korlátozási kártalanítási eljárás befejezését követıen a Célmegvalósító és az Önkormányzat között kölcsönös elszámolásra kerül sor. Az elszámolás eredményeként a kisajátítási és korlátozási kártalanítási eljárás során szükségessé nem váló pénzösszeget az Önkormányzat visszafizeti Célmegvalósító részére, amennyiben pedig a Célmegvalósító által letétbe helyezett összeg a kisajátítási és korlátozási kártalanítási eljárás költségeit nem fedezi, a letéten felül szükségessé váló részt Célmegvalósító az Önkormányzat részére megfizeti. b) A tervezési területen lévı valamennyi ingatlannal (telkek, lakóépületek) rendelkezni jogosultnak (tulajdonos, haszonélvezeti joggal rendelkezı) a terv megvalósításával szükségessé váló, jogszabály alapján az Önkormányzatot terhelı kisajátítási és/vagy korlátozási kártalanításról való, teljes bizonyító erejő okiratba foglalt lemondó nyilatkozatát beszerzi és átadja az Önkormányzat részére a területre vonatkozó településszerkezeti terv, helyi építési szabályzat és szabályozási terv módosítását megelızıen. A lemondó nyilatkozatban a tulajdonosnak, haszonélvezeti jog jogosultjának kötelezettséget kell vállalnia a 9./ pontban foglaltak teljesítésére. 8./ Tudomásul veszi, hogy a tervezés területén a szabályozási terv teljes közmővesítési kötelezettséget ír elı a telek beépítésének feltételeként. 9./ Kötelezettséget vállal arra, hogy az 1./ pont szerinti tervezési területen a tulajdonában álló ingatlanok elidegenítése esetén – a Ptk. szerinti tájékoztatási kötelezettsége részeként – vevıt tájékoztatja ezen szerzıdésben foglaltak tartalmáról, különös tekintettel az általa vállalt, még nem teljesített valamennyi kötelezettségre. 10./ Vállalja továbbá a 4./ a.) és b.) pontok szerinti kötelezettségeinek olyan mértékben és ütemezésben való teljesítését, ahogyan azokat a terv szerinti megvalósításhoz szükséges hatósági engedélyekre vonatkozó jogszabályi elıírások megkövetelik. 11./ A Tervezınek a III.C./ 6./ pont szerinti tervezıi díjat megfizeti.

B./ Az Önkormányzat 1./ Kijelenti, hogy a Célmegvalósító által tervezett városfejlesztési programot, - az I. 1./ pont szerinti tömbre vonatkozó kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület kialakítását nem tartja érdekeivel ellentétes hosszútávú várospolitikai célkitőzésnek, ennek megfelelıen a településszerkezeti terv és a szabályozási terv módosításának eljárása során az elkészült tanulmánytervnek, illetve a Tervezı által elkészített tervdokumentáció tartalmának megfelelı módosítások beépítését javasolja a Közgyőlésnek elfogadásra, feltéve, hogy a Célmegvalósító a III. A/. 7./ pontban vállalt kötelezettségének eleget tesz. 2./ Kötelezettséget vállal arra, hogy a fenti pontban foglaltak érdekében a módosítási javaslatot a Debrecen Megyei Jogú Város Szerkezeti Terve, Helyi Építési Szabályzata és Szabályozási Terve 2009. évi módosítási eljárásába felveszi és a tervdokumentáció szakmai 4

városrendezési tartalma alapján az Étv-ben, valamint az irányadó jogszabályokban rögzített település-rendezési eljárást a szerzıdés megkötését követı 1 hónapon belül megindítja. 3./ Közhatalmi feladatának ellátása során, mint jogalkotó, nem vállal(hat) kötelezettséget a Célmegvalósító által kezdeményezett program megvalósításának keretet biztosító településszerkezeti terv, valamint helyi építési szabályzat és szabályozási terv módosításának elfogadására. Ebbıl eredı kárért az Önkormányzatot kártérítési kötelezettség nem terheli. 4./ Tájékoztatja a Célmegvalósítót és a Tervezıt arról, hogy a véleményezési eljárás során, a véleményezésre jogosultak részérıl felmerülı, jogszabály által alátámasztott, továbbá a nyilvánossági szakaszban az érintettek részérıl érkezı észrevételek alapján szükségessé válhat a Célmegvalósító programjának esetleges módosítása is, mely együtt járhat a változtatás miatti esetleges véleményeztetési kötelezettséggel. Az ilyen okból bekövetkezı módosulás azonban az Önkormányzatnak nem felróható, így a módosulásból származó esetleges károkért felelısséggel sem tartozik. 5./ Kötelezettsége az Étv. 9.§-ában elıírt elıkészítı és egyeztetı eljárás lefolytatása, melynek lezárását követıen a tervet a Közgyőlés elé terjeszti jóváhagyásra. 6./ A környezeti értékelés dokumentumait a véleményezési eljárás keretén belül határidıre átadja a Tervezı részére. 7./ Kijelenti, hogy a tárgyi tervezési munkára más tervezıvel tervezési szerzıdést nem kötött. 8./ Jogosult a tervet korlátozásmentesen használni, és azzal szabadon rendelkezni.

C./ A Tervezı 1./ Elvállalja a Debrecen 33. számú fıút – 0205 hrsz-ú út – 0198/11 hrsz-ú út – 0198/10 és /21 hrsz-ú terület – Tiszalöki vasútvonal által határolt tömb területre vonatkozó településszerkezeti és szabályozási terv módosításának elkészítését a Célmegvalósító és az Önkormányzat által e szerzıdés keretében meghatározottak szerint. A munka törzsszáma: P31/2008. 2./ A tervet a 124/2001. (VI.21.) Kh. határozattal elfogadott településszerkezeti terv és a 8/2003.(V.23.) Kr. számú rendelettel elfogadott Debrecen Építési Szabályzata (DÉSZ) elıírásaihoz és rajzi mellékleteihez illeszkedıen készíti el. 3./ Számla szerinti pénzkövetelésre jogosult, ha a Célmegvalósító és az Önkormányzat a szerzıdésben foglaltak maradéktalan teljesítését igazolta. A Célmegvalósító köteles a Tervezı számláját kiegyenlíteni. A számla késedelmes kiegyenlítése esetére a Tervezı késedelmi kamatként a mindenkori jegybanki alapkamat követelésére jogosult. A Tervezı késedelmes teljesítése esetén napi 5000.- Ft kötbér terheli a Tervezıt, de legfeljebb a tervezési díj 5 százalékáig, ha ez neki felróható okból ered. 4./ Kijelenti, hogy az Önkormányzat a tervet jogosult korlátozásmentesen használni, és azzal szabadon rendelkezhet. 5./ Az Önkormányzat és a Célmegvalósító adatszolgáltatási kötelezettsége: a) Önkormányzat: aa) rendelkezésre álló digitális alaptérkép a terv területére és közvetlen környezetére dwg formátumban, ab) az államigazgatási szervek elıkészítı állásfoglalásának dokumentumai az Étv. 9. § (2) bekezdésének b) pontja szerint, ac) a tervvel kapcsolatos elvárások. b) Célmegvalósító: az ab) pont szerinti szervek által nyújtott állásfoglalásokban jogszabály alapján elıírt tanulmányok, vizsgálatok, szakértıi anyagok elıkészítése és átadása a Tervezı részére 2009. július 30. napjáig. 5

6./ Tervezési díj: 600.000 forint + 120.000 forint (20% ÁFA) = 720.000 forint, azaz hétszázhúszezer Forint. 7./ Tervezési határidı: 2009. szeptember 15. napja, de nem késıbb, mint a szerzıdés létrejöttétıl, valamint a Célmegvalósítótól és az Önkormányzattól való adatszolgáltatás teljes körő megtörténtétıl, azaz a Tervezı általi kézhezvételtıl számított három hónap. A Tervezınek elıszállítási joga van. 8./ Fizetési mód és határidı: a.) A Célmegvalósító átutalja a tervezési díj aa) 90 %-át 15 napon belül, miután Tervezı, a településszerkezeti tervet és a szabályozási tervet véleményezési eljárás lefolytatása céljából az Önkormányzat részére átadja a szerzıdés 10./a-b.) pontja szerint, amennyiben azt az Önkormányzat a véleményezési eljárás megkezdésére (lefolytatására) alkalmasnak tartja, jóváhagyja, ab) 10%-át 15 napon belül, miután az Önkormányzat a 10./c.) pontban foglaltak maradéktalan teljesítését igazolta. b.) A Célmegvalósító számla ellenében, a PALOTÁS Számítástechnikai és Területrendezési Betéti Társaság Polgári Takarékszövetkezetnél vezetett 6120026110101205-00000000 számú számlájára utalja a tervezési díjat. 9./ Tervdokumentáció tartalma: a.) jóváhagyásra kerülı munkarészek: aa) településszerkezeti tervmódosítás az érintett területre M = 1:6000 ab) szabályozási terv M = 1:2000 (1:4000) ac) módosítással érintett zóna-tervlapok M = 1:6000 ad) helyi építési szabályzat (DÉSZ kiegészítése a sajátos építési elıírásokkal), b.) alátámasztó munkarészek: ba) beépítési és közlekedési javaslat M=1:2000 (1:4000) 10./ Tervdokumentáció példányszáma: a.) településszerkezeti tervdokumentáció: aa) 4 pld. teljes tartalmú tervdokumentáció (terv és leírás), b.) szabályozási tervdokumentáció: ba) 4 pld. teljes tartalmú tervdokumentáció, bb) 60 pld. egyeztetési anyag (terv és tervjavaslat) c.) jóváhagyást követıen átvezetett záradékolt tervdokumentáció: ca) 5 pld. teljes tartalmú tervdokumentáció, cb) 60 pld. jogszabályban meghatározott, kötelezıen továbbítandó tervanyag, cc) 1 pld. számítástechnikai adathordozón, a DÉSZ adatformának megfelelı formátumban, mely lehetıvé teszi a módosítás digitális beillesztését a DÉSZ-be. 11./ Köteles a közgyőlési döntésnek megfelelıen átvezetett és záradékolt településszerkezeti tervet és szabályozási tervet az Önkormányzat rendelkezésére bocsátani. 12./ Társtervezıt és szakági tervezıt vehet igénybe az alábbiak szerint: a) közlekedésfejlesztési, illetıleg környezetvédelmi javaslat kidolgozásához az alátámasztó munkarészek elkészítése érdekében közlekedési tervezıt, illetıleg környezetvédelmi tervezıt b) a véleményezési eljárásban véleményezésre jogosult szervek által meghatározott szakmai állásfoglalások alapján haladéktalanul tájékoztatja a Cél megvalósítóját az egyéb társtervezı, illetıleg szakági tervezı tervezésbe bevonásának szükségességérıl. c) a társtervezı és szakági tervezı igénybevételére a Ptk. szerinti vállalkozási (tervezési) szerzıdésnek az alvállalkozó igénybevételére vonatkozó szabályok szerint kerülhet sor azzal, hogy az alvállalkozói szerzıdésben az e szerzıdésben foglalt jogok és kötelezettségek érvényre jutását köteles biztosítani.

6

13./ Szavatol azért, hogy e szerzıdés tárgyát képezı terv(ek)ben foglalt megoldásokra harmadik személynek nincs oly joga, amely a felhasználást akadályozná, vagy amelynek alapján harmadik személy díjazást vagy kártérítést követelhetne. 14./ Kijelenti, hogy az általa elkészített terveket (mint szellemi alkotást), az Önkormányzat részére biztosított teljes körő, szabad felhasználásra tekintettel, kizárólag belsı tevékenységéhez használja fel, illetıleg nyilvánosságra nem hozza. Belsı tevékenységnek a tervvel kapcsolatban szükségessé váló, az Önkormányzattal és Célmegvalósítóval egyeztetett módosítások és egyéb, a jelen szerzıdés céljának megvalósítása tekintetében szakmai szempontokból indokolt, a tervhez kötıdı tevékenységek minısülnek.

IV. Felelısségi rendelkezések 1./ Szerzıdı felek a jelen szerzıdésben foglalt kötelezettségeik tekintetében azok jogszerő és szerzıdésszerő teljesítéséért szavatosságot vállalnak a Polgári Törvénykönyvnek a szavatosságra vonatkozó általános szabályai szerint. 2./ Amennyiben a Célmegvalósító és a Tervezı részérıl határidıben történı szerzıdésszerő teljesítés ellenére az Önkormányzat a tervdokumentáció anyagát nem építi be a DÉSZ (településszerkezeti terv) elıterjesztésébe –azaz a jogszabályok szerinti beterjeszthetıség napjától számított 4 hónapon belül nem terjeszti döntésre a Közgyőlés elé –, úgy a Célmegvalósító követelheti az indokoltan felmerült költségei megtérítését.

V. Egyéb rendelkezések 1./ Jelen szerzıdés rendelkezései – a külön jogszabály szerint – érvényesek a felek mindenkori jogutódaira is. Amennyiben a szerzıdés egyes rendelkezései érvénytelenek lennének, úgy ez nem érinti a szerzıdés egyéb részeinek érvényességét. A felek az érvénytelen szerzıdési feltételeket, amennyiben az lehetséges, olyan új kikötéssekkel pótolják, amelyek az elérni kívánt célhoz a legközelebb állnak, kivéve, ha felek a szerzıdést az érvénytelen rész nélkül nem kötötték volna meg. 2./ Miután a jelen szerzıdésben részletezett tervdokumentáció szerzıi jogi védelem alatt áll, így a Tervezı és a Célmegvalósító már most hozzájárulnak ahhoz, hogy annak átadása után a tervdokumentációt az Önkormányzat díjfizetés és idıbeli korlát nélkül szabadon felhasználhatja. A szabad felhasználás kiterjed a harmadik személy számára történı rendelkezésre bocsátásra, mely rendelkezésre bocsátás elsısorban, de nem kizárólagosan a településrendezési tervek és a helyi építési szabályzat módosítása során a szakmai munkavégzést lebonyolító várostervezı köztisztviselı számára történı átadást jelenti. 3./ Amennyiben felek között olyan jogvita keletkezik, amelyet peren kívül nem tudnak rendezni, úgy a perre hatáskörrel rendelkezı debreceni székhelyő bíróság kizárólagos illetékességének vetik alá magukat. 4./ Szerzıdı felek jelen okiratban nem szabályozott kérdésekben a Ptk., továbbá az Étv. vonatkozó rendelkezéseit tekintik irányadónak. 5./ A szerzıdés végrehajtásával, illetve szerzıdésben rögzített feladatokkal összefüggésben kapcsolattartó és felelıs nyilatkozattételre jogosult személy: − az Önkormányzat részérıl: Kováts Ákos fıosztályvezetı, fıépítész − a Célmegvalósító részérıl: Ráthonyi Zoltán ügyvezetı

− a Tervezı részérıl: Palotás Lajos vezetı településrendezı tervezı

7

Szerzıdı felek jelen szerzıdést, mint akaratukkal mindenben megegyezıt a mai napon jóváhagyólag írták alá. Debrecen, 2009. …….......

------------------------------Célmegvalósító

-----------------------------

--------------------------------

Önkormányzat

Tervezı

8

PALOTÁS Számítástechnikai és Területrendezési Betéti Társaság 4026. Debrecen Bethlen u. 36-38 Telefon: (52) 427-329, Mobil: (30) 9833-022 E-mail: [email protected]

Debrecen 33. számú fıút - 0205 hrsz-ú út - 0198/11 hrsz-ú út - 0198/10 és /21 hrsz-ú terület Tiszalöki vasútvonal által határolt terület szabályozási terv módosítását megalapozó tanulmányterv Törzsszám: P31/2008

Felelıs tervezı Palotás Lajos Ybl és Hatvani díjas okl. építészmérnök vezetı településrendezı tervezı a Magyar Építész Kamara tagja TT-1-09-0127/2006

Tartalomjegyzék Elızmények Javaslat a szabályozási terv módosítására Telekalakítási, beépítési és közlekedési javaslat tanulmányterv 1:3000 Szabályozási terv módosítását megalapozó tanulmányterv 1:3 000

2009. 01. 20.

Elızmények Debrecen 33. számú fıút - 0205 hrsz-ú út - 0198/11 hrsz-ú út - 0198/10 és /21 hrsz-ú terület - Tiszalöki vasútvonal által határolt terület szabályozási terv módosítását megalapozó tanulmányterv az ALASZKA 2000 Kft. megrendelése alapján készült. Debrecen településszerkezeti tervét Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése a 124/2001. (VI. 21.) Kh. számú határozatával állapította meg. A településszerkezeti terv szerint a 33. számú fıút - 0205 hrsz-ú út - 0198/11 hrsz-ú út 0198/10 és /21 hrsz-ú terület - Tiszalöki vasútvonal által határolt beépítésre szánt felhasználás szerint kereskedelmi gazdasági terület. A településszerkezeti terv alapján elkészült helyi építési szabályzatot és szabályozási tervet Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése a 8/2003. (V. 23.) Kr. számú rendelettel fogadta el. A szabályozási terv a területet érintıen a szerkezeti terv szerint rögzíti a sajátos használat szerinti kereskedelmi, szolgáltató gazdasági rendeltetéső zónát. Az épített környezet alakításáról és védelmérıl szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 30/A. § (1) bekezdése szerint „A települési önkormányzat egyes, a településrendezési eszközökben rögzített célok megvalósítására településrendezési szerzıdést köthet az érintett ingatlan tulajdonosával, illetve az ingatlanon beruházni szándékozóval (a továbbiakban együtt: a cél megvalósítója). (2) A szerzıdés tárgya lehet különösen: a) településrendezési tevékenység elıkészítése a cél megvalósítója által, saját költségére, a telekviszonyok rendezése, vagy megváltoztatása, a talaj megtisztítása, valamint a településrendezési tervek, helyi építési szabályzat kidolgozása;..(3) A szerzıdés alapját a cél megvalósítója által készített tanulmányterv képezi.” A tanulmányterv szerint – az érvényben lévı településszerkezeti tervnek megfelelıen módosítani kell a szabályozási tervet és szükség szerint a DÉSZ kiegészítéseként a sajátos építési elıírásokat.

Javaslat a szabályozási terv módosítására A Tan. 1 rajzszámú telekalakítási, beépítési és közlekedési javaslat a készítendı szabályozási terv módosítását megalapozó, alátámasztó munkarészének döntés-elıkészítı javaslata. A javaslat tartalmazza - a területet érintı érvényben lévı szabályozási vonalaknak megfelelıen - a tervezett telekalakítást és a telken belüli (beépítési, közlekedési, zöldterületi) telekhasználatot. A tervezési terület nagysága 68 220 m², melybıl - a nettó kereskedelmi gazdasági terület 60 015 m² 88,0 %, - a közlekedési terület* 3 741 m² 5,5 %, - védıerdı (meglévı és tervezett) 3 957 m² 5,8% - vízgazdálkodási terület 507 m² 0,7 % -----------------------------------------------------------------------Bruttó terület 68 220 m² 100,0 % * a közlekedési területbıl 239 m² a 33. számú fıút bıvítési területe

A Tan. 2 rajzszámú szabályozási terv módosítását megalapozó javaslat tartalmazza a beépítésre szánt területet külterületen, továbbá a Gk-612964 és a Gk-612064 jelő építési övezet alkalmazását. „A 33. számú fıút - 0205 hrsz-ú út - 0198/11 hrsz-ú út - 0198/10 és /21 hrsz-ú terület Tiszalöki vasútvonal által határolt telektömb szabályozási terv módosítását megalapozó javaslat tanulmányterv” az alábbi javaslatokat tartalmazza: -

A 33. számú fıút érvényben lévı szabályozási terv szerinti szabályozása nem változik;

-

A tanulmányterv az érvényben lévı szabályozási terv szerinti kereskedelmi gazdasági zóna területét a Tiszalöki vasútvonal melletti oldalon a 0193/3 hrsz-ú területtel, a 0197 hrsz-ú út területrésszel és a 0198/21 hrsz-ú védıerdı területrésszel csökkenti és e területrészt védıerdıként szabályozza;

-

Az érvényben lévı tervnek megfelelıen a tervjavaslat szerint megszüntetett 0197 hrszú útszakasz megszüntetését a vasútvonal melletti 33. számú fıúti – mőszakilag megoldhatatlan – csatlakozás indokolja;

-

A körforgalomhoz csatlakozó kiszolgáló út szabályozási szélessége a csomóponti kialakításhoz igazodóan 30,0 méter, majd fokozatosan csökken 20,0 méter szélességre,

-

A Gk-612064 építési övezető tömb területén további építési engedélyt csak a terv szerint kialakított út és közmővesítés alapján lehet;

-

A megszüntetett 0197 hrsz-ú út szerepét két meglévı – a 0205 hrsz-ú úthoz csatlakozó - út is átveheti;

-

az építési övezet szerinti területhasználat – az érvényben lévı településszerkezeti és szabályozási tervvel összhangban - kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gk);

-

a beépítési mód szabadon-álló általános, az építési övezet egyéb mutatói - a kialakítható teleknagyságot kivéve - nem változnak;

Az övezeti jelben: a Gk betőjel a kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület jele; az elsı szám az építészeti karakter (6: egyéb); a második szám (1) nem kialakult kategória; a harmadik szám a beépítési mód (2: szabadon-álló általános); a negyedik szám a megengedett legkisebb építési telek nagysága (8: 2500 m²), 0: adottságtól függı; az ötödik szám a megengedett legnagyobb beépítettség mértéke (6: =< 50%); a hatodik szám a megengedett legnagyobb építmény-magasság (4: 7,0-9,5 m) jele.

Debrecen, 2009. január 20.

DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 108/2009. (V. 28.) határozata A Közgyűlés az Oktatási Osztály vezetőjének előterjesztésére az 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdése, valamint az 1993. évi LXXIX. törvény 4. § (6) bekezdése, a 81. § (1) bekezdés e) pontja és (3) bekezdése alapján 1./ módosítja az 59/2008. (III. 20.) Ö.h. 2./ pontjával elfogadott, „A Vasút a gyermekekért” Alapítvány (1068 Budapest, Benczúr u. 30.) és Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata között 2008. szeptember 1. hatállyal létrejött közoktatási megállapodást a melléklet szerint. 2./ Felhatalmazza a polgármestert a közoktatási megállapodás-módosítás aláírására. Határidő: azonnal Felelős: a polgármester 3./ Felkéri a Humán Főosztály vezetőjét, hogy a Közgyűlés döntéséről „A Vasút a gyermekekért” Alapítvány képviselőjét értesítse. Határidő: azonnal Felelős: a Humán Főosztály vezetője



Melléklet KÖZOKTATÁSI MEGÁLLAPODÁS MÓDOSÍTÁSA A Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata (székhelye: 4024 Debrecen, Piac utca 20., képviseli: Kósa Lajos polgármester) – továbbiakban: Önkormányzat – és „A Vasút a gyermekekért” Alapítvány (székhelye: 1068 Budapest, Benczúr u. 30., képviseli: Sárkányné Gazda Ágota) – továbbiakban: Alapítvány – – együttesen: Szerződő Felek – között 2008. szeptember 1-jei hatállyal létrejött közoktatási megállapodást Szerződő Felek az alábbiak szerint módosítják: 1) A közoktatási megállapodás 9. pontja az alábbiak szerint módosul: „9. Az Önkormányzat vállalja, hogy az Alapítvány részére az állami normatív támogatástól függetlenül a körzeti ellátási kötelezettséggel felvett gyermekek óvodai nevelésére további támogatást nyújt. A támogatás összege a 2009. január 1–2009. december 31. közötti időszakra – a tényleges gyermeklétszám alapján – 173.943.-Ft/fő.” 2) A közoktatási megállapodás 13. pontja az alábbiak szerint módosul: „13. Az Önkormányzat az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (továbbiakban: Áht.) 13/A. §-ában foglalt felhatalmazás alapján az Alapítvány számára számadási kötelezettséget ír elő a céljelleggel kapott támogatás rendeltetésszerű felhasználásáról. A támogatással – ha egy összegben kapta a teljes összeggel, ha több részletben kapta, az utolsó el nem számolt összeggel – legkésőbb tárgyévet követő év január 15-ig köteles elszámolni az Önkormányzat felé. A támogatás összegét csak az Alapítvány jogosult a jelen megállapodásban meghatározott cél szerint felhasználni, harmadik személynek ebből támogatás nem adható. A fel nem használt támogatást az Alapítvány köteles legkésőbb tárgyév december 31-ig a mindenkori jegybanki alapkamattal terhelten az Önkormányzatnak visszautalni. Az elszámolási határidő elmulasztása esetén a támogatást az Alapítvány köteles visszafizetni.” 3) A közoktatási megállapodás egyéb pontjai változatlanul hatályban maradnak. A Szerződő Felek a jelen módosítást elolvasás és értelmezés után, mint akaratukkal mindenben megegyezőt jóváhagyólag írják alá. Debrecen, 2009. ……………………….

……………………………. Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata képviseletében Kósa Lajos polgármester

………………………….. „A Vasút a gyermekekért” Alapítvány képviseletében Sárkányné Gazda Ágota

DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 109/2009. (V. 28.) határozata A Közgyűlés az Oktatási Osztály vezetőjének előterjesztésére az 1993. évi LXXIX. törvény 52. § (7) bekezdése és a 118. § (6) bekezdése alapján, figyelemmel a 26/1997. (VII. 10.) MKM rendeletre és a 263/2007. (XI. 22.) Ö.h-ra 1./ egyetért azzal, hogy az Erdey-Grúz Tibor Vegyipari és Környezetvédelmi Szakközépiskola a 2009/2010. tanévben a két tanítási nyelvű iskolai oktatásban heti 23 órával, az idegen nyelvű szakképzésében heti 12 órával megnövelje a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény alapján rendelkezésre biztosított intézményi időkeretet. 2./ Az 1./ pontban foglalt döntésre tekintettel – figyelemmel arra, hogy a 263/2007. (XI. 22.) Ö.h. alapján a két tanítási nyelvű iskolai oktatás tekintetében heti 6 óra, az idegen nyelvű szakképzés tekintetében heti 4 óra intézményi időkeret-növekedés pénzügyi fedezete az intézmény 2009. évi költségvetésében rendelkezésre áll – biztosítja az intézmény számára a két tanítási nyelvű iskolai oktatás tekintetében a további heti 17 óra, az idegen nyelvű szakképzés tekintetében a további heti 8 óra intézményi órakeret növekedéshez szükséges pénzügyi fedezetet Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata 2009. évi költségvetéséről szóló 6/2009. (III. 3.) rendelet 5. számú mellékletének XIII.13.2 céltartalék sora terhére 842.600.-Ft összegben. 3./ Az 1./ pontban foglalt döntésre tekintettel az órakeret növekedéshez szükséges 2010. évi fedezet biztosítására kötelezettséget vállal, és felkéri a Gazdálkodási Főosztály vezetőjét, hogy azt az Önkormányzat 2010. évi költségvetésébe tervezze be. Határidő: a 2010. évi költségvetés tervezésének időszaka Felelős: a Gazdálkodási Főosztály vezetője 4./ Felkéri az Oktatási Osztály vezetőjét, hogy a Közgyűlés döntéséről az érintett intézmény vezetőjét tájékoztassa. Határidő: azonnal Felelős: az Oktatási Osztály vezetője



DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 110/2009. (V. 28.) határozata A Közgyűlés az Oktatási Osztály vezetőjének előterjesztésére az 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdése és az 1993. évi LXXIX. törvény 102. § (2) bekezdés d) pontja, 104. § (1) bekezdés a) pontja alapján

1./ elfogadja a Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata által fenntartott, 1. számú mellékletben felsorolt közoktatási intézményekben a 2008/2009. tanévben végzett törvényességi ellenőrzések értékeléséről szóló tájékoztatót. 2./ Felkéri a polgármestert, hogy az ellenőrzési jelentésben feltárt hiányosságok megszüntetésére hívja fel az ellenőrzött intézmények magasabb vezetőit, valamint egyéb munkáltatói jogkörében eljárva figyelmeztesse a feltárt hiányosságokra tekintettel a 2. számú melléklet szerinti intézmények magasabb vezetőit. Határidő: 2009. június 30. Felelős: az aláírásért: a polgármester az előkészítésért: a Humán Főosztály vezetője 3./ Felkéri a Humán Főosztály és az Oktatási Osztály vezetőit, hogy utóellenőrzések keretében vizsgálják felül a 2008/2009. tanévben végzett törvényességi ellenőrzések megállapításaihoz készített intézményvezetői intézkedési tervekben foglaltak végrehajtását. Határidő: 2009. december 31. Felelős: a Humán Főosztály vezetője az Oktatási Osztály vezetője



1. sz. melléklet

A 2008/2009-es tanévben ellenőrzött intézmények Bányai Júlia Utcai-Angyalkert Óvoda Gönczy Pál Utcai Óvoda Hajó Utcai Óvoda Kemény Zsigmond Utcai Óvoda Közép Utcai Óvoda Nagyerdei Óvoda Pósa Utcai Óvoda Sinay Miklós Utcai Óvoda Árpád Vezér Általános Iskola Bárczi Gusztáv Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Benedek Elek Általános Iskola Fazekas Mihály Általános Iskola Kazinczy Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Kinizsi Pál Általános Iskola Baross Gábor Szakképző Iskola és Kollégium Péchy Mihály Építőipari Szakközépiskola Povolny Ferenc Szakképző Iskola

4033 Debrecen, Bányai J. u. 10. 4225 Debrecen, Gönczy Pál u. 1-3. 4026 Debrecen, Hajó u. 1. 4028 Debrecen, Kemény Zs. u. 7. 4031 Debrecen, Közép u. 2. 4032 Debrecen, Pallagi u. 3. 4031 Debrecen, Pósa u. 49. 4027 Debrecen, Sinay u. 2. 4032 Debrecen, Böszörményi u. 150. 4024 Debrecen, Budai Ézsaiás u. 2. 4029 Debrecen, Bocskai tér 1. 4025 Debrecen, Vásáry I. u. 10. 4031 Debrecen, Margit tér 19. 4028 Debrecen, Kurucz u. 32-42. 4030 Debrecen, Budai Ézsaiás u. 8/A. 4024 Debrecen, Varga u. 5. 4028 Debrecen, Kassai u. 25.

2. sz. melléklet

Figyelmeztetésben részesülő magasabb vezetők

Bányai Júlia Utcai-Angyalkert Óvoda magasabb vezetője Gönczy Pál Utcai Óvoda magasabb vezetője Pósa Utcai Óvoda magasabb vezetője Bárczi Gusztáv Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény magasabb vezetője Benedek Elek Általános Iskola magasabb vezetője Fazekas Mihály Általános Iskola magasabb vezetője Kazinczy Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény magasabb vezetője Kinizsi Pál Általános Iskola magasabb vezetője Péchy Mihály Építőipari Szakközépiskola magasabb vezetője Povolny Ferenc Szakképző Iskola magasabb vezetője

DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 111/2009. (V. 28.) határozata A Közgyűlés a polgármester előterjesztésére az 1997. évi XXXI. törvény 96. § (6) bekezdése és a 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 10. számú mellékletében foglaltak alapján 1./ elfogadja Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata 2008. évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatai ellátásának átfogó értékelését a melléklet szerint. 2./ Felkéri a Humán Főosztály vezetőjét, hogy az értékelést küldje meg az Észak-alföldi Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala vezetőjének. Határidő: azonnal Felelős: a Humán Főosztály vezetője



Melléklet

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata 2008. évi gyermekjóléti, gyermekvédelmi feladatai ellátásáról szóló átfogó értékelés

1. Demográfiai mutatók, különös tekintettel a 0-18 éves korosztályra A népesség adatai az elmúlt öt évben az alábbiak szerint változtak: Debrecen város lakossága

0-3 éves

4-6 éves

7-14 éves

15-18 éves

0-18 évesek összlakosságon belüli aránya

2004.

204 722

7 560

5 288

18 323

11 573

20.9 %

2005.

204 297

7 636

5 328

17 679

11 348

20,5 %

2006.

204 083

7 712

5 399

17 006

11 253

20,3 %

2007.

204124

7 696

5 569

16 124

11 277

19,9 %

2008.

205 084

7 930

5 611

15 493

11 222

19,6 %

A Központi Statisztikai Hivatal adatközlése alapján megállapítható, hogy Debrecen város lakosságszáma 2008-ban az előző évekhez képest tovább növekedett, azonban a 0-18 éves korú gyermekek összlakossághoz viszonyított aránya változatlanul csökkenő tendenciát mutat. Nemek tekintetében jelentős létszámbeli eltérés nem tapasztalható: Lányok 2004. 2005. 2006. 2007. 2008.

0-3 éves 3 720 3 735 3 737 3 732 3 884

4-6 éves 2 617 2 665 2 663 2 768 2 771

7-14 éves 9 063 8 731 8 375 7 979 7 713

15-18 éves 5 949 5 837 5 836 5 798 5 658

19-24 éves 9 577 9 285 9 089 8 813 8 929

Fiúk 2004. 2005. 2006. 2007. 2008.

0-3 éves 3 840 3 901 3 975 3 964 4 046

4-6 éves 2 671 2 663 2 736 2 801 2 840

7-14 éves 9 260 8 948 8 631 8 145 7 780

15-18 éves 5 624 5 511 5 417 5 479 5 564

19-24 éves 9 705 9 471 9 089 8 767 8 733

Az elmúlt évek adatai szerint 2007-ben csökkent a 19-24 éves korosztály létszáma, 2008-ban azonban nem történt az előző évhez képest jelentős mértékű változás. A házasságkötések száma Debrecenben 861 volt 2008-ban (2007-ben 880 volt). A házassági anyakönyvbe bejegyzett válások száma 464 volt 2008-ban, amely az elmúlt évi adathoz képest (564) jelentősen csökkent.

C:\d_drive\Közgyűlés\Közlönyök\2009\10szKozlony\IIszkotet\111_2009_melleklet\2008.évi gyermekjóléti, gyermekvédelmi feladatok értékelése-melléklet.doc 2. oldal, összesen: 72

2

2. Az önkormányzat által nyújtott pénzbeli, természetbeni ellátások biztosítása A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben (továbbiakban: Gyvt.), valamint DMJV Önkormányzatának a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátások helyi szabályairól szóló 30/2007. (VI.28.) rendeletében szabályozott pénzbeli és természetbeni ellátások célja, hogy segítséget nyújtsanak a gyermekek családban történő nevelkedéséhez, a róluk való gondoskodáshoz. A támogatások egy része a központi költségvetés, más része a központi költségvetés és az önkormányzat (továbbiakban: közös finanszírozás), harmad része teljes egészében az önkormányzat által finanszírozott. Központi finanszírozású támogatások: - Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény - Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás Közös finanszírozású támogatás: - Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj Önkormányzati finanszírozású támogatások: - Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás - Tehetséges tanulók támogatása - Gyermekétkeztetési térítési díjkedvezmény és támogatás - Kelengyetámogatás - Nevelési támogatás (hármas vagy többes ikrek születése esetén) - Debrecen Város Napján elsőként született gyermek támogatása - Élelmiszerutalvány ·

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény 2006. január 01-től a Gyvt. módosításával a korábban rendszeres gyermekvédelmi támogatás helyébe lépett a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény (továbbiakban: kedvezmény). Az a gyermek, akinek a részére a kedvezmény megállapításra került, jogosult: - normatív gyermekétkeztetési támogatásra, - tárgyév július és november hónapjában pénzbeli támogatásra (2008-ban alkalmanként 5500.- Ft), - külön jogszabályban meghatározott egyéb kedvezményre, így pl. a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény alapján az iskolai tankönyvrendelésnek biztosítania kell, hogy – az iskolától történő tankönyv-kölcsönzés, napköziben, tanulószobában elhelyezett tankönyvek igénybevétele, használt tankönyvek biztosítása, illetőleg tankönyvek megvásárlásához nyújtott pénzbeli támogatás útján – a nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő minden olyan tanuló részére, aki rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesült, a tankönyvek ingyenesen álljanak rendelkezésre (normatív kedvezmények). 2008. évben 4195 gyermek részesült kedvezményben.

·

Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás Az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek gyámjául rendelt hozzátartozó, aki a gyermek tartására köteles és nyugellátásban, vagy nyugdíjszerű


3

rendszeres szociális pénzellátásban vagy időskorúak járadékában részesül, kiegészítő gyermekvédelmi támogatásra jogosult. A támogatás összege 2008. évben gyermekenként 6.270.-Ft, míg a tárgyév során két alkalommal folyósított pótlék összege 8.000.-Ft volt. 2008. évben az Önkormányzat 47 fő gyermek részére 4.355.527.- Ft-ot használt fel e támogatásra. ·

Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj: Az „A” típusú ösztöndíjpályázatra 369 pályázat érkezett, ezek közül 121 db pályázó részesült havi 5.500,- Ft önkormányzati támogatásban. Kizárásra került 221 pályázat, mivel nem feleltek meg a pályázati kiírásnak. A „B” típusú ösztöndíjpályázatra 27 pályázat érkezett. 9 pályázat részesült havi 5.500,Ft önkormányzati támogatásban. Kizárásra került 18 pályázat, mivel nem feleltek meg a pályázati kiírásnak. Az „A” típusú támogatott pályázók 10 hónap időtartamra nyerték el az ösztöndíjat, míg a „B” típusú pályázók esetében 3 x 10 hónap támogatást folyósít a felsőoktatási intézmény, amennyiben a pályázó sikeresen felvételt nyer az általa megjelölt felsőoktatási intézmény valamelyikébe.

·

Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás Célja, hogy könnyítsen azon családok helyzetén, akik időszakosan létfenntartási problémákkal küzdenek, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe kerültek. Ilyen lehet, pl. betegség, beiskolázás, iskoláztatás. A támogatás összege 3000 - 7000.- Ft közötti összeg. 2008. évben 3211 gyermek támogatására az Önkormányzat 11.423.000.- Ft-ot használt fel.

·

Tehetséges tanulók támogatása E támogatási forma is 2006. évben lépett hatályba. Célja, hogy anyagi támogatást nyújtson a szociálisan hátrányos helyzetben élő tehetséges tanulók számára. E támogatásra azok az 5-14. évfolyamos tanulók jogosultak, akik 4,5 tanulmányi átlagot érnek el, meghatározott tanulmányi versenyen 1-10. helyezést, sportversenyen vagy diákolimpián, illetve művészeti versenyen 1-6. helyezést értek el, amennyiben a családjukban az egy főre jutó jövedelem a nyugdíjminimum 200 %-át nem haladja meg. A támogatás mértéke havi 5000.- Ft 10 hónapon keresztül. E támogatás 2008. évben január és június hónap között 22, illetve szeptember és december hónap között 33 gyermek részére került megállapításra, összesen 1.320.000.- Ft összegben.

·

Gyermekétkeztetési térítési díjkedvezmény A gyermekintézmények étkezési térítési díjának megfizetéséhez rászorultsági alapú díjkedvezményben részesülhetnek azok a gyerekek, akiknek a családjában az egy főre jutó jövedelem a helyi rendelet szabályaiban leírtaknak megfelel. Ezzel a természetbeni támogatással közel 8000 gyermek étkeztetését támogatta az Önkormányzat 61.985.602.Ft ráfordítással. E kedvezmény biztosításával több száz gyermek ingyenes étkeztetéshez jut.

·

Kelengyetámogatás A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 45. § (3) bekezdésének felhatalmazása alapján a kelengyetámogatás természetbeni támogatás, amelyre az a gyermek jogosult, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 200 %-át. A támogatás 15.000.- Ft értékű vásárlási


4

utalvány, melyet babaruházati cikkek vásárlására lehet fordítani. E támogatás megállapítására 2008. évben 388 esetben került sor, összesen 5.820.000.-Ft értékben. ·

Nevelési támogatás (hármas vagy többes ikrek születése esetén) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 45. § (3) bekezdésének felhatalmazása alapján 2006. évben új támogatásként lépett hatályba hármas vagy többes ikrek születése esetére a nevelési támogatás megállapítása, amelyre azon családok jogosultak, ahol a család egy főre jutó jövedelme nem haladja meg a nyugdíjminimum 250 %-át. A nevelési támogatás összege gyermekenként havi 5000.- Ft, a gyermekek hároméves koráig. Ilyen támogatás megállapítására 2008. évben nem került sor, összesen 3 család részesül e támogatásban.

·

Város Napján született gyermek támogatása Szintén új támogatási forma 2006-tól kezdődően, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 45. § (3) bekezdésének felhatalmazása alapján a Debrecen Város Napján született első gyermek köszöntése és támogatása. A támogatás összege: 100.000.- Ft.

·

Természetbeni támogatásként - a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 47. § (3) bekezdésének felhatalmazása alapján - az Önkormányzat az elmúlt évekhez hasonlóan az év végi ünnepekre tekintettel 5000.-Ft értékű élelmiszerutalványt biztosított mintegy 1300 három, vagy többgyermekes családnak.

2008. évben az előző évhez képest enyhe eltérés mutatkozik a támogatási formák igénylésénél mind a növekedés, mind a csökkenés tekintetében, kivéve a gyermekvédelmi kedvezményt ahol 59 %-os a csökkenés. ·

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Debreceni Csoportja 1997-ben kezdte el a városban élő rászoruló gyermekek hétvégi étkeztetését, melyhez az Önkormányzat 2000-től támogatási megállapodás keretében biztosít forrást. 2008-ban az Önkormányzat 4.500.000,- Ft összegű támogatást nyújtott a Magyar Máltai Szeretetszolgálat számára. A szervezet az év folyamán hétvégéken átlagosan 109 gyermek étkeztetéséről gondoskodott a Szent József Gimnázium ebédlőjében.

·

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata 2001. óta biztosít forrást a rászoruló gyermekek és fiatalok nyári táboroztatására, üdültetésére. 2008. évben 13 helyszínen 20 turnusban valósult meg a hátrányos és/vagy tehetséges gyermekek nyári táboroztatása, üdültetése pályáztatás útján. Az Önkormányzat minden esetben közvetlenül rendelte meg üzemeltetőktől a szállás és az étkezés szolgáltatást. Az önkormányzati üdültetési programon kívül 2 intézmény és 1 szervezet részesült polgármesteri döntést követően egyedi támogatásban. 2008-ban 22 intézmény és szervezet közreműködésével 452 hátrányos és/vagy tehetséges gyermek nyaralhatott, összesen 8.437.940,- Ft összegű támogatásból.

·

A korábbi évek hagyományait követve a Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata által fenntartott oktatási és gyermekvédelmi intézmények óvodás és kisiskolás korú gyermekei részére 2008. évben is megrendezésre került a Városi Mikulás Ünnepség és a Városi Karácsonyi Ünnepség.


5

2008. december 5-én a Főnix Csarnokban 2000 óvodás gyermek az Ady Endre Gimnázium télapó műsorát tekinthette meg. Az ünnepség végén a meghívott gyermekek édességcsomagot kaptak. A program összköltsége: bruttó 3.634.880,- Ft volt. A Városi Karácsonyi Ünnepség a Kölcsey Központban zajlott. Az 1000 alsó tagozatos gyermek részére 2008. december 17-én a Kaláka Együttes adott koncertet, valamint a „Karácsonyi műhely”-ben apró ünnepi ajándékokat készíthettek a gyermekek. A program összköltsége: bruttó 2.250.050,- Ft volt. 3. Az önkormányzat által biztosított személyes gondoskodást nyújtó ellátások Formái: gyermekjóléti szolgáltatás, gyermekek napközbeni ellátása, átmeneti gondozás, helyettes szülő, gyermekvédelmi szakellátás Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata fenntartásában lévő, személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények határozatlan időre szóló működési engedéllyel rendelkeznek, az intézmények számára a működésükhöz szükséges személyi és tárgyi feltételek folyamatosan biztosítottak. Az önkormányzat a felújítási munkálatokat éves terv alapján, a fontossági sorrend figyelembe vételével végzi, amelynek fedezete az aktuális évi költségvetésben rendelkezésre áll. 3/1. A gyermekjóléti szolgáltatást biztosító intézmények 2008. évi tevékenységének értékelése: A gyermekjóléti szolgáltatást városunkban DMJV Gyermekvédelmi Intézményének Gyermekjóléti Központja és DMJV Családsegítő és Gyermekjóléti Központjának Gyermekjóléti Központja látja el a székhelyén, valamint több területi irodában. A gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermek érdekeit védő speciális személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését. A gyermekek érdekeit védő speciális személyes szociális szolgáltatásaikat az intézmények úgy szervezik, hogy azok az ellátási területen élő gyermekek, gyermekes családok részére a lakóhelyükhöz, tartózkodási helyükhöz legközelebb eső területeken, külterületeken is elérhetőek legyenek. Az alapellátás keretében nyújtott személyes gondoskodást a belvárosban és a külterületeken ugyanolyan szakmai színvonalon biztosítják az intézmények. Ellátandó célcsoportok: - 0-18 éves gyermekek és családjaik, - szociális válsághelyzetű állapotos nők, - középfokú nappali képzésben részesülő fiatal felnőttek.


6

Az intézmények ellátási területein a leggyakoribb problématípusok az alábbiak voltak:

A kezelt probléma Anyagi (megélhetési, lakhatással összefüggő, stb.) problémák Gyermeknevelési gondok Gyermekintézménybe való beilleszkedési nehézség miatt Magatartászavar, teljesítményzavar Családi konfliktus A szülők, vagy a család életvitele Szülői elhanyagolás Családon belüli bántalmazás (fizikai, lelki, szexuális) Fogyatékosság, retardáció Szenvedélybetegség Összesen:*

A kezelt problémák száma 2008-ban (halmozott adat) DMJV Gyermekvédelmi DMJV Családsegítő és Intézménye Gyermekjóléti Gyermekjóléti Központja Központ Gyermekjóléti Központ 505

839

379

565

146

201

243 289 270

365 427 548

179

361

95

175

40 138

52 281

2 284

3 814

* A táblázatban a két intézmény által kezelt problémák számánál kimutatott különbség az ellátási terület nagyságából, valamint a lakosság összetételéből adódik.

A gyermekjóléti központok a 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet (a továbbiakban: NM rendelet) 15. § (7)-(8) bekezdéseiben foglaltak szerint - az észlelő- és jelző rendszer tagjainak írásos tájékoztatásait figyelembe véve - az éves tanácskozásaikat megtartották, melyeken átfogóan értékelték a jelzőrendszer működését. A résztvevők áttekintették a gyermekjóléti alapellátás meglévő formáit és javaslatokat fogalmaztak meg a működés javítására. A tanácskozásokat az intézmények az érintettek magas létszámára tekintettel területi irodánként szervezték meg. A két gyermekjóléti központ szakmai dolgozói folyamatosan teljesítik a jogszabályban előírt továbbképzési kötelezettségüket. 2008-ban is biztosított volt számukra a továbbképzéseken, szakmai napokon, szakmai konferenciákon és szupervíziókon való részvétel, amely nagyban hozzájárult a színvonalas munkavégzéshez. a.) DMJV Gyermekvédelmi Intézménye Gyermekjóléti Központja A gyermekjóléti központ az integrált intézmény önálló szervezeti egységeként, a Böszörményi út 68. szám alatti székhely (a továbbiakban: központ) és három területi iroda működtetésével biztosítja a gyermekjóléti szolgáltatást. A gyermekjóléti központ működési területe Debrecen város „északi” része, az intézmény munkatársai tevékenységüket az esetek jellegétől függően külső és belső helyszínen végzik. Székhely:

4032 Debrecen, Böszörményi út 68.


7

Ellátási terület:

Kassai, Nyíl, Füredi, Balmazújvárosi út által határolt terület, valamint Apafa, Pallag, Kismacs külterületek

Területi iroda: Ellátási terület:

4033 Debrecen, Süveg u. 3. Vámospércsi, Faraktár, Luther, Keresszegi, Ótemető, Rakovszky, Kassai út által határolt terület, valamint a Gáspár György kert, Méhészkert, Dombostanya, Tornyostanya, Bellegelőkert, Nagycsere, Haláp, Szikigyakor külterületek

Területi iroda: Ellátási terlet:

4225 Debrecen-Józsa, Felsőjózsai út 7. Józsa, Harstein-kert, a Domokos Márton kert egy része

Területi iroda: Ellátási terület:

4031 Debrecen, Pósa u. 1. Balmazújvárosi, Böszörményi, Pesti, Kishegyesi, Lóskúti, utcák és a 4. számú főút vasútvonala által határolt városrész, valamint a Domokos Márton kert, Nagy Mihály kert, Nagymacs, Ondód külterületek

Az ellátási területen élők száma összesen 94.101 fő volt 2008-ban, ebből a 0-18 éves korúak száma 18.407 fő. A területi irodánkénti megoszlás az alábbiak szerint alakult: Területi irodák:

Összlakosság

Ebből 0-18 éves korú

Debrecen, Böszörményi út 68.

43 872

7 927

Debrecen, Pósa u. 1.

11 647

2 757

Debrecen, Süveg u. 3.

27 420

5 133

Debrecen-Józsa, Felsőjózsai út

11 162

2 590

7. A személyi feltételek a jogszabályban előírtaknak megfelelően biztosítottak: - Főállásban, teljes munkaidőben foglalkoztatott: 1 alapellátási intézményvezető helyettes, 1 szakmai vezető, 17 családgondozó, 3 családgondozó asszisztens - Főállásban, de nem teljes munkaidőben foglalkoztatott: 1 családgondozó, 1 családgondozó asszisztens - Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, nem teljes munkaidőben foglalkoztatott: 2 pszichológiai tanácsadó, 1 fejlesztő pedagógus, 1 jogász és 1 logopédus A tárgyi feltételek az intézmény működéséhez alapvetően biztosítottak, azonban a Böszörményi úti székhelyen az épület bal szárnyának felújítása, átalakítása a szakmai munka végzéséhez elengedhetetlen. A prevenciós munka (klubok, csoportok) szervezéséhez, a kapcsolattartási ügyelet működtetéséhez az intézmény önerőből alakított ki helyiségeket, azonban az épület állaga, salétromossága, a kiszolgáló helyiségek jelenlegi állapota miatt méltatlan körülmények között tudják fogadni a gyerekeket és családjaikat. A kapcsolattartási ügyelet szolgáltatásai iránt az igény egyre nő, az erre a célra kialakított helyiségek minden ügyeleti időben foglaltak, a bíróság megkereséseinek helyhiány miatt nem minden esetben tudnak eleget tenni. A személyes segítő kapcsolat, az egyéni beszélgetések elősegítéséhez interjúszobára van szükség. Az irodahelyiségek zsúfoltak, van olyan iroda, ahol hat családgondozó dolgozik. C:\d_drive\Közgyűlés\Közlönyök\2009\10szKozlony\IIszkotet\111_2009_melleklet\2008.évi gyermekjóléti, gyermekvédelmi feladatok értékelése-melléklet.doc 8. oldal, összesen: 72

8

Az intézmény működéséről, tevékenységéről tájékoztatták a településrész lakosságát, valamint az észlelő- és jelzőrendszerhez tartozó személyeket és intézményeket. Az észlelő- és jelzőrendszer tagjaival a személyes kapcsolatot a gyermekjóléti központ családgondozói az egyes esetek kapcsán, illetve a területi irodánként az ellátási területhez tartozó jelzőrendszeri tagok meghívásával szervezett szakmaközi megbeszéléseken építették ki. Szakmaközi megbeszéléseket 15 alkalommal, esetkonferenciát konkrét esetek kapcsán az érintett szakemberek és a család részvételével 81 alkalommal szerveztek. Az elmúlt évben érkezett jelzések száma: 934 Egészségügyi szolgáltató - ezen belül a védőnői: 29 Szociális szolgálat Közoktatási intézmény Rendőrség Ügyészség, bíróság Társadalmi szervezet Áldozatsegítés, pártfogó Állampolgár Önkormányzat (jegyző)

35 45 444 79 19 12 28 74 198

Az összes jelzés területi irodánként: Böszörményi út 262, Pósa u. 269, Süveg u. 301, Józsa 102. A beérkezett jelzések számában növekedés tapasztalható az elmúlt évhez képest (2007-ben 710 volt), ami az iskolai igazolatlan hiányzások egyes iskolák által szigorúan vett 10 óránkénti jelzési kötelezettségnek köszönhető. A néhány órás mulasztások jelzését követően a családdal történő kapcsolatfelvétel sok esetben eredményt hoz, azonban az esetleg több száz órát mulasztó gyermekek estében ez a módszer hatástalannak tűnik. Látványosan csökkent az elmúlt évek során a védőnői jelzés, a személyes kapcsolat ápolásával lehet változtatni ezen. Nőtt az állampolgári bejelentések száma, melynek oka valószínűleg a gyermekjóléti szolgáltatás lehetőségének a köztudatba való beépülése. A probléma, a gyerek, a család helyzetének feltárása alapján döntöttek a megfelelő gondozási formáról (alapellátás, hatósági intézkedésre javaslattétel). A jelzést küldőt írásban tájékoztatták tapasztalataikról. Gyermekjóléti szolgáltatásokat gondozásba vétel során az elmúlt évben 807 gyermeknek nyújtottak, ez 523 családot érintett. Az esetek megoszlása: 687 - Alapellátás: - Védelembe vétel: 106 14 - Utógondozás: Az egyszeri megkeresések száma 67 volt. Többek között a bíróság részéről gyermektartásdíjak ügyében környezettanulmány készítésére, iskolákból magántanulói jogviszony létesítéséhez, valamint igazolatlan mulasztásokkal kapcsolatban kaptak felkérést. A lezárt esetekben a gyermekek száma: 371 Esetlezárásra a segítő munka eredményeként a probléma megoldását, a gyermek nagykorúvá válását, illetve esetátadást követően került sor. Szakmai tevékenységek, szolgáltatások száma: Információnyújtás

4677


9

Segítségnyújtás ügyintézésben Közvetítés más szolgáltatásba Szabadidős tevékenységek

1726 476 139

A gyermekjóléti szolgáltatás keretein belül az intézmény munkatársai információkat adtak a gyermekeket és szüleiket megillető jogokról, támogatásokról és ellátásokról, valamint szükség szerint segítséget nyújtottak a hivatalos ügyek intézésében, szolgáltatásokat közvetítettek: családtervezési, pszichológiai, nevelési, egészségügyi, mentálhigiénés tanácsadás, stb. Szociális válsághelyzetben levő várandós anya tájékoztatására, gondozására 6 esetben volt szükség, mely során a személyes segítő kapcsolat keretében történő problémarendezésre fektették a hangsúlyt. A születendő gyermek felnevelését nem vállaló várandós anyát tájékoztatták az örökbeadás lehetőségéről, az illetékes védőnővel a családgondozók felvették a kapcsolatot. Az intézmény tájékoztatta a gyermekeket, szülőket a városban igénybe vehető szabadidős programokról, a közös élmények, sikerélmény nyújtásával a családban jelentkező problémák káros hatásainak ellensúlyozására törekedtek. A gyermekjóléti központ területi irodái többek között az alábbi szabadidős programokat szervezték: ¾ Böszörményi út 68. sz. - Az intézmény családsegítő központjával közösen szerveztek szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek számára nyári szünidei programot, - őszi szünidei programot, - Mikulás ünnepséget. ¾ Csapókert, Süveg u. 3. sz. - A nyári szünidőben programot biztosítottak a hátrányos helyzetű családok gyermekeinek. - Aranydió csoport: A gyerekek november elejétől heti rendszerességgel három csoportban vettek részt a foglalkozásokon. A csoport tagjai 1., 2. és 3. osztályos gyermekek voltak. A csoportban elsősorban kézműves tevékenységeket végeztek a gyermekjóléti központ munkatársai segítségével. - MozaIK-Ál-Arts Színpad: A színjátszó csoport az elmúlt év során hetente szerdánként próbált, havonta egy alkalommal szombaton is. A gyermekek által írt és rendezett színdarabot, melynek címe ”7 királyság, 7 királylány, 7 talizmán, 7 titok” volt 2008. június 19-én a Csapókerti Közösségi Házban, majd 2008. november 14-én a DMJV Idősek és Csökkentlátók Otthona Szávay Gyula utcai időseket ellátó telephelyén adták elő. - Pályázati forrásból a gyerekeknek lehetőségük nyílt kirándulni, táborozni. - A Csapókerti Közösségi Ház programjaiba a gyermekjóléti központ munkatársai is bekapcsolódtak, az együttműködés már hagyományokkal rendelkezik. ¾ Józsa, Felsőjózsai u. 7. sz. - Szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek számára szerveztek programokat. A program tartalma: kézműves foglalkozások, szabadidős és ünnepekhez kapcsolódó programok, kisebb kirándulások, számháború - A Biztos Kezdet Klub a 0-5 éves korú hátrányos helyzetű gyermekek és családjaik számára nyújtott lehetőséget a gyermekek fejlesztésére. Kihelyezett foglalkozást szeptembertől hetente egy alkalommal tartanak az Alsójózsai Óvodában. A program megvalósításához az elmúlt évben pályázati forrásból sikerült anyagi hátteret biztosítani (SZMI 400 000 Ft, ESZA Kht. 1 700 000 Ft vissza nem térítendő támogatás). ¾ Pósa u. 1. sz. C:\d_drive\Közgyűlés\Közlönyök\2009\10szKozlony\IIszkotet\111_2009_melleklet\2008.évi gyermekjóléti, gyermekvédelmi feladatok értékelése-melléklet.doc 10. oldal, összesen: 72

10

Az itt élő gyermekek a Böszörményi úton szervezett nyári és őszi szabadidős programon vehettek részt. Az intézmény szakmai munkája a személyes segítő kapcsolat keretében elsősorban a már kialakult veszélyeztetettség megszüntetésére irányult. A családgondozást tervezett módon, határidő megállapításával végezték.A gyermek és szülője közreműködésével készítették el a gondozási tervet, melynek megvalósulását áttekintve a tapasztaltakat helyzetértékelésben rögzítették. Szakmai tevékenységek száma: Tanácsadás Segítő beszélgetés Családlátogatás

3959 4127 4094

Szakmai tevékenységek aránya a területi irodákban:

Információnyújtás

2500

Tanácsadás

2000

Segítő beszélgetés

1500

Ügyintézés Családlátogatás

1000 Más szolgáltatások közv.

500

Felülvizsg. tárgyalás

0

Elhelyezési ért. Böszörményi út

Pósa u.

Csapókert

Józsa

A családi konfliktusok megoldását az érintett családtagok közötti közvetítéssel, illetve más konfliktuskezelő módszer alkalmazásával segítették elő. A probléma jellegétől függően javasolták más gyermekjóléti vagy szociális ellátás igénybe vételét. Az intézmény családsegítő központjával kidolgozták a közös munka lehetőségeit, melyet együttműködési megállapodásban rögzítettek. Amennyiben az eset összes körülményének ismeretében szükségessé vált, hatósági intézkedést kezdeményeztek. Az elmúlt évben 106 gyermek esetében történt védelembe vétel. A védelembe vételi javaslattételt, illetve a védelembe vétel felülvizsgálatát megelőzően lehetőség szerint esetkonferenciát szerveztek. A cél ismeretében a szülővel és a gyermekkel együttműködve, konkrét feladatok meghatározásával készítették el a gondozási-nevelési tervet. A kirendelt családgondozó a gyermekkel és családjával végzett közös munka során a problémák rendezésére, a családban jelentkező működési zavarok ellensúlyozására törekedett. Hangsúlyos feladataik a hatósági intézkedés során: - A gyermek gondozásának, ellátása szervezésének és a szülői nevelés támogatásának folyamatos biztosítása. - A jegyző tájékoztatása éves felülvizsgálat keretében, illetve szükség szerint- a gyermek veszélyeztetettségére vonatkozó körülményekről (rendkívüli események). - Esetkonferencia szervezése. A családból kiemelt gyermek visszahelyezését segítő családgondozást a Gyámhivatal által elfogadott egyéni elhelyezési terv alapján végezték. C:\d_drive\Közgyűlés\Közlönyök\2009\10szKozlony\IIszkotet\111_2009_melleklet\2008.évi gyermekjóléti, gyermekvédelmi feladatok értékelése-melléklet.doc 11. oldal, összesen: 72

11

A családgondozók együttműködtek a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálattal (a továbbiakban: TGySz.), a gyermekotthon családgondozójával, illetve a gyámmal. Segítséget nyújtottak a szülőknek a nevelésbe vétel megszüntetéséhez szükséges feltételek megvalósításában, a gyermekkel való kapcsolattartásban. Családok száma: 66 125 Szakellátásban lévő gyermekek száma: A gyermek nevelésbe vételének felülvizsgálata során a gyermekjóléti központ munkatársai tájékoztatták a gyámhivatalt a szülő-gyermek kapcsolat alakulásáról, valamint a szülő életkörülményeinek alakulásáról. 14 családjába visszahelyezett gyermek utógondozását látták el a gyámhivatal határozata alapján. Az átmeneti gondozást kérő szülőt és gyermeket tájékoztatták a teljes körű ellátásról, valamint jelezték a hatóságoknak (jegyzői gyámhatóság, gyámhivatal, Szociális Osztály) az átmeneti gondozás igénybevételét, illetve megszűnését. Havi rendszerességgel esetkonferenciát szerveztek a problémamegoldás minél szélesebb körű megközelítése, a gyermek családba való visszakerülése érdekében. A gyermekjóléti központ ellátási területéről a beköltözött gyermekek száma 14 volt 2008-ban (az érintett családok száma: 10), ebből védelembe vett 4 gyermek volt. Családok átmeneti otthonában 10 család (27 gyermek) elhelyezésére került sor. Az átmeneti nevelésbe vett gyermek örökbefogadhatóvá nyilvánítására irányuló eljárás során a gyámhivatal megkeresésére környezettanulmányt készítenek a gyermek szüleinél, véleményt adnak arról, hogy az örökbefogadhatóvá nyilvánítás a gyermek érdekét szolgálja-e. Környezettanulmányt készítenek az örökbefogadni szándékozó személy családi és lakáskörülményeiről az örökbefogadás előtti eljárásban a TGySz, az örökbefogadás iránti kérelem elbírálása előtt a gyámhivatal megkeresésére. Örökbefogadással kapcsolatos intézkedés 5 esetben volt. Örökbefogadással kapcsolatos ügyekben ritkán kapnak felkérést környezettanulmány készítésére, jellemzőbb az információ kérése az egyes ügyek kapcsán. Speciális szolgáltatások: - Utcai és lakótelepi szociális munka keretében a kallódó, csellengő gyermekek számára a szabadidő hasznos eltöltését segítő programokat a Családsegítő Központtal közösen szerveztek (lásd szabadidős programok). - Kapcsolattartási ügyelet működtetése: Semleges helyet biztosítottak a gyermek és a kapcsolattartásra jogosult szülő vagy más kapcsolattartásra jogosult személy találkozásához, valamint konfliktuskezelő, segítő szolgáltatást nyújtottak. A szolgáltatást 24 gyermek 296 alkalommal vette igénybe Kapcsolattartási problémával egyre többen keresik fel az intézményt. A partnerkapcsolat, házasság megszakadását követően az érintett felek még szülői szerepükben sem képesek kommunikálni egymással. A mediáció módszerével lehetőség nyílik a felek álláspontjának közelítésére, megállapodás megkötésére. A módszer alkalmazásához, a felmerülő igények kielégítéséhez szükséges a kollégák képzése. - Kórházi szociális munka: A Kenézy Kórház-Rendelőintézettel 2005-ben kötött együttműködési megállapodás alapján a Csecsemő- és Gyermekosztályon 2008. szeptember 1-vel történő megszűnéséig, a Gyermek- és Ifjúságpszichiátriai Osztályon, valamint a Szülészeti- és Nőgyógyászati Osztályon a gyermekjóléti központ munkatársai fogadták a jelzéseket, továbbították a probléma jelzést, amennyiben nem az ellátási területükön élő gyermek, család esetében érkezett. A jelzések száma 20 volt az elmúlt évben. C:\d_drive\Közgyűlés\Közlönyök\2009\10szKozlony\IIszkotet\111_2009_melleklet\2008.évi gyermekjóléti, gyermekvédelmi feladatok értékelése-melléklet.doc 12. oldal, összesen: 72

12

-

Készenléti szolgálat: Célja a gyermekjóléti központ nyitvatartási idején túl felmerülő krízishelyzetekben történő azonnali segítségnyújtás. A szolgáltatásról a lakosságot a napi sajtón, a jelzőrendszer segítségével szórólapokon keresztül tájékoztatta az intézmény. Az elmúlt évben összesen 8 érdemi hívást kaptak. Valószínűleg a mobilszám hívásának díja közrejátszik abban, hogy kevesen veszik igénybe ezt a lehetőséget. Krízishelyzetben sokan közvetlen környezetüktől kérnek segítséget, vagy ügyfélfogadási időben keresik meg a központot, illetve a lelkisegély telefonszolgálat ingyenes számát, vagy a rendőrséget hívják.

b.) DMJV Családsegítő és Gyermekjóléti Központja Gyermekjóléti Központ DMJV Családsegítő és Gyermekjóléti Központjában integráltan, önálló szakmai egységként gyermekjóléti központ működtetésével biztosítják a gyermekjóléti szolgáltatást. A 2008. december 31-i adatok szerint az ellátási területen élő összlakosság száma 115.671 fő, ebből a 0-18 éves korú, állandó lakóhelyű gyermekek száma kb. 22.000 fő volt. Becslések szerint jelentős a nem bejelentett, albérletben lévő családokban élő gyermekek száma is. A gyermekjóléti központ szakmai feladatait a Mester u. 1. szám alatti székhelyen és három területi irodában látja el. Az ellátási területrészeken - Debrecen közigazgatási területének déli részén - a családsegítő központ szolgáltatásaihoz igazodva módosításokat végeztek. A terület megoszlása területi irodák szerint: - Mester u.1. alatti székhely ellátási területe: Belváros, Epreskert, Tégláskert, Boldogkert, Mészáros Gergely-kert, Vontatási-telep - Víztorony u. 13-15. alatti területi iroda ellátási területe: Bayk-András kert, Dobozi lakótelep-Fényesudvar, Szabadságtelep - Kishegyesi út 42. alatti területi iroda ellátási területe: Ungvárikert, Tócóskert, Tócóvölgy, Széchenyi-kert, Postakert, Vargakert, Déli-sor, Szepes - Pacikert u. 1. alatti területi iroda ellátási területe: Homokkert, Kerekestelep, Lenc-telep, József Attila-telep, Bánk-tanya, Biczó István-kert, Pac, Fancsika. Az intézmény ellátási területén élő gyermekek veszélyeztetettségének jellemzői: az érzelmi és fizikai elhanyagolás, nem megfelelő mennyiségű és minőségű élelem, értelmi- és mozgássérülés, egészségügyi probléma, helytelen gyermeknevelés és következményei (túl megengedő, túl szigorú) csellengés, testi,- lelki- és szexuális bántalmazás, serdülőkori konfliktus, korai szexuális kapcsolat, korai terhesség, alkoholfogyasztás, droghasználat, szabálysértés, rongálás, igazolatlan iskolai hiányzás, iskolakerülés, játékszenvedély, antiszociális viselkedés, kisebb bűncselekmények. A folyamatos működéshez a tárgyi feltételek az intézmény valamennyi létesítményében biztosítottak. A gyermekjóléti szolgáltatások elérhetőek az ellátási területükön élő valamennyi gyermek, és gyermekes család részére. A személyi feltételek az elmúlt évben a jogszabályi előírás szerint biztosítottak voltak. A 2008. december 31-i adatok szerint a gyermekjóléti központ személyi állománya 25,5 fő: ebből 1 fő vezető, 20 fő családgondozó, 1 fő pszichológus, 2 fő családgondozó asszisztens, 1 fő adminisztrátor, és 1 fő részmunkaidős fejlesztőpedagógus. A tárgyévben közhasznú foglalkoztatás keretében 1 fő családgondozó asszisztens munkatársat 3 hónapig foglalkoztattak, valamint a gyermekjogi tanácsadást 1 fő részmunkaidős jogász heti 6 órában biztosította. C:\d_drive\Közgyűlés\Közlönyök\2009\10szKozlony\IIszkotet\111_2009_melleklet\2008.évi gyermekjóléti, gyermekvédelmi feladatok értékelése-melléklet.doc 13. oldal, összesen: 72

13

2008-ban a családgondozók által gondozottak száma időnként jóval meghaladta a jogszabályban meghatározott irányszámokat (45 veszélyeztetett gyermek helyett 55-75 gyermek családgondozása is előfordult).

Az intézmény kiemelt szakmai feladatai voltak: – A gyermekekkel foglalkozó alapellátókkal a munkakapcsolat hatékonyságának növelése, az észlelő-és jelzőrendszer mikro-, és makroszintű funkciójának megtartása, fejlesztése, koordinálása. – A leszakadó családok esélyegyenlőségének elősegítése. A korai prevenciót segítő „Biztos Kezdet Program” klub színvonalas működtetése. – A speciális szolgáltatások: utcai és lakótelepi szociális munka, kórházi szociális munka, kapcsolattartási ügyelet és a készenléti szolgálat folyamatos működésének biztosítása. – A gyermek- és fiatalkori bűnözés megelőzése, a csellengés csökkentése elsődleges prevenció által, a gyermekek igényeire épülő preventív csoportok működésének biztosítása, nagyobb gyermekrendezvények koordinálása, szervezése és bonyolítása a jelzőrendszeri tagok együttműködésével, gyermeküdültetés megszervezése és lebonyolítása. – Hátrányos és veszélyeztetett helyzetből adódó esélyegyenlőtlenség csökkentése, gyermekbántalmazással és gyermeki jogok érvényesítésével összefüggő feladatok. Egészségnevelő és drogprevenciós programok szervezése, az iskolai szociális munka segítése. – A szociális területen tanuló hallgatók részére terephely biztosítása, belső képzések szervezése és biztosítása a munkatársak részére. A gyermek családban történő nevelkedésének segítése céljából összesen 38.595 esetben nyújtottak segítséget a gyermekeknek és szüleiknek. Szakmai tevékenységük során ebből 9230 esetben nyújtottak információt, tanácsadás 5295 esetben történt, segítő beszélgetést folytattak 7942 esetben, 8404 esetben a hivatalos ügyekben való közreműködést vállaltak, és az őket megillető támogatások igényléséhez és célszerű felhasználásához nyújtottak segítséget. Ellátási területükön 7 esetben volt szociális válsághelyzetű várandós anya az ügyfelük, a jelzéseket a területileg illetékes védőnőktől kapták. A várandós anyákat tájékoztatták a saját, illetve a magzatot megillető jogokról és ellátásokról, a támogatásokhoz, ellátásokhoz való hozzájutásról. Krízis esetén pszichológust vontak be és 2 esetben anyaotthonba történő bejutásukat szervezték meg. Egész évben a gyermekek, családok rendelkezésére állt a pszichológiai, a gyermekjogi, és a fejlesztőpedagógiai tanácsadás, és egyre több az igény ezekre a szolgáltatásokra is. Szükség esetén a családgondozók gyermeknevelési, életvezetési, háztartásszervezési, és szenvedélybetegségeket megelőző tanácsokkal látták el a szülőket. 2008. évben prevenció keretében az alábbi programokat szervezte a gyermekjóléti központ: ¾ Mester u. 1. szám alatti székhelyen: - 2008. július 7-9-11-14-16. Nyári szünidei játszótéri sportprogramok a szabadidő hasznos eltöltése és a céltalan csellengés csökkentése céljából a belvárosi, lakótelepi gyermekek részére, becsült gyermekszám összesen kb. 200-250 fő. - 2008. augusztus 21-24. Dorcas Campingben, mecénások segítségével 32 veszélyeztetett körülmények között élő, gondozott gyermek üdültetését vállalta 5 fő családgondozó. - 2008. október 27-28. Őszi szüneti gyermekprogramok, kézműves foglalkozások, játszóház a gondozott gyermekek részére, 15-25 gyermek vett részt. - 2008. december 02. Mikulásváró játszóház 10 gondozott gyermek részére. C:\d_drive\Közgyűlés\Közlönyök\2009\10szKozlony\IIszkotet\111_2009_melleklet\2008.évi gyermekjóléti, gyermekvédelmi feladatok értékelése-melléklet.doc 14. oldal, összesen: 72

14

-

2008. december 16. Karácsonyi készülődés, ajándékok készítése a szülők, testvérek részére, ahol az intézmény 15 gondozottja vett részt. ¾ Víztorony u. 13-15. alatti területi irodában: - 2008. március 21. Húsvéti készülődés, kézműves foglalkozás 27 gondozott gyermek részére. A Dorcas segélyszervezettől húsvéti ajándékcsomagot kaptak a gyermekek. - 2008. április 28. Anyák napi készülődés, ajándéktárgyak készítése 6 gondozott gyermekkel - 2008. július l4-19. Önkormányzati pályázatból 20 gondozott gyermek üdültetése Kismaroson. - 2008. július 28-31. Szivárvány játszóház, nyári szüneti program a lakótelepi gyermekeknek, 61 gyermek vett részt. - 2008. október 28-31. Őszi szüneti játszóház a csellengés megelőzése céljából, 52 gyermek vett részt. - 2008. december 22. Karácsonyi Szivárvány játszóház 17 gondozott gyermek bevonásával. ¾ Kihegyesi út 42. szám alatti területi iroda: - 2008. február 21. Bűnmegelőzés, kamaszokkal kamaszokról - 2008. március 17. Húsvétvárás a gondozott gyermekekkel kézműves foglalkozások, tojásfestés és ajándékok készítése. - 2008. április 30. Anyák napi készülődés, ajándékkészítés azokkal a szociális hátrányokkal küszködő gondozott gyermekekkel, akik egyébként édesanyjukat nem tudták volna meglepni. - 2008. június 7. Tócóskerti Juniálisra mozgósítás, gyermekprogramok vezetése, kézműves sátorban. - 2008. június 7. Lakótelepi Gyermek- és Ifjúsági Fesztiválra mozgósítás, játékprogramok vezetése, kézműves foglalkozások vezetése, szervezési feladatok. - 2008. október 28-30. Őszi szüneti gyermekház: mesélés, kézműves foglalkozások, játszóház a gondozott gyermekek részére. - 2008. december 17. Karácsonyvárás, ajándékkészítés szülőknek, testvéreknek a gondozott gyermekekkel. ¾ Pacikert u. 1. szám alatti területi iroda: - 2008. február 28. Pacikerti farsang, télbúcsúztató 100 fő gondozott és lakásotthoni gyermek részére. A résztvevő gyermekek szülei élelmiszercsomagokat kaptak a Dorcas Alapítványtól. - 2008. április 28. 150-200 fő hátrányos helyzetű gyermek részvételével készülődés húsvétra. Ismeretnyújtás, készségfejlesztés tojásfestés-, díszítés, locsolóversek, rigmusok, interaktív játékok, locsolkodás a csellengés megelőzése, szocializáció segítése céljából. - 2008. április 24. Anyák napi készülődés, virágkészítés 90 hátrányos helyzetű gyermek részvételével. - 2008. május 30. Gyermeknap a Debreceni Művelődési Központtal közösen az udvaron, nagyszabású rendezvény az ellátási területrészen élő gyermekeknek, családoknak 250 fő részvételével. - 2008. augusztus 4-9. Esélyek Háza segítségével 12 roma gyermek nyári napközis táborban volt a Vekeri-tónál, az üdültetésben 3 családgondozó vett részt. - A nyári szünetben rendszeresen és folyamatosan szerveztek a gyermekek részére focisulit, ping-pongozást, ugróiskolát, csocsózást, kézilabdázást és egyéb általuk kért sport tevékenységet az udvaron és az előkertben. A programok vezetésében hallgatók és önkéntesek is részt vállaltak. Rossz idő esetén kézműveskuckót, játszóházat és video délutánt rendeztek. Meséltek, történeteket mondtak el a gyermekeknek, kérdéseikre válaszoltak, sokat beszélgettek. Programjaikat alkalmanként 15-20 gyermek látogatta. - 2008. október 20-24. Őszi szüneti játszóház naponta 20-25 gondozott gyermek részére. - 2008. december 4. Mikulás váró prevenciós foglalkozások 60 hátrányos helyzetű gyermek részére. C:\d_drive\Közgyűlés\Közlönyök\2009\10szKozlony\IIszkotet\111_2009_melleklet\2008.évi gyermekjóléti, gyermekvédelmi feladatok értékelése-melléklet.doc 15. oldal, összesen: 72

15

-

2008. december 13. A Debreceni Művelődési Központtal közös szervezésben és mecénások segítségével nagyszabású, műsoros karácsonyi rendezvényt tartott a gyermekjóléti központ Biztos Kezdet Programban résztvevők családjainak és az ellátási területrészen élő hátrányokkal küzdő családoknak. A résztvevők száma 250-300 fő volt. Az ünnepség előtt a szegény gyermekek részére karácsonyi játékgyűjtést szerveztek, így mindenkinek volt ajándék a fa alatt. - Heti három délelőtt játszóházzal várták a kicsiket szüleikkel együtt a Biztos Kezdet Klub keretében. A prevenciós programok szervezését, vezetését, közvetítését nagyon fontosnak tartják a gyermekek, szülők és a szakemberek számára egyaránt, mivel lehetőséget biztosítanak egymás megismerésére, elfogadására, a helyi gyermek- és lakóközösség építésére, a szocializációra is. A gyermekjóléti központ a jövőben még több gyermekprogramot kíván megvalósítani. A gyermek és fiatalkorúak hatékony bűnmegelőzéséhez az alap és speciális szolgáltatásokon keresztül a konkrét napi tevékenységük által is hozzájárultak. A kitűzött feladatok megvalósítása érdekében 2008. február 28-án a Szociális és Munkaügyi Minisztérium Debreceni Javítóintézetében kihelyezett szakmaközi megbeszélést tartottak, melyre az érintett jelzőrendszeri tagokat és a másik gyermekjóléti központ vezetőjét is meghívták. 2008. június 4-én a hatékony bűnmegelőzés céljából a Hajdú-Bihar Megyei Igazságügyi Hivatal Pártfogó Felügyelői Szolgálata munkatársaival egyeztették a teendőket és az együttműködés formáit, a kompetenciákat betartva. Többször kértek szakmai tanácsot, előadást, egyeztetést és konzultációt a rendőrségtől, a kiskorúak bűnmegelőzésével foglalkozó szakemberektől. 2008. évben az ellátási területen 105 volt a szabálysértést, valamint 41 a bűncselekményt elkövető kiskorúak száma. A szabálysértést elkövetők közül 31 gyermekkorú, 74 fiatalkorú volt, valamint bűncselekményt 7 gyermekkorú és 34 fiatalkorú követett el. Az intézmény bűnmegelőző tevékenységében a tankötelezettség teljesítése, a szabadidő hasznos eltöltése, a pozitív kortárskapcsolatok, a gyermeki és a szülői felelősség erősítése is a célok között szerepelt. A hatékonyság növelése céljából a jövőben a kapcsolatot és az együttműködést fejleszteni szeretnék a bűnmegelőzéssel foglalkozó valamennyi szervvel, szervezettel, hatósággal. Az áldozattá válást szerették volna megelőzni azáltal, hogy a bántalmazott, lakhatás nélkül maradt anyákat gyermekeikkel együtt családok átmeneti otthonaiban helyezték el. A tárgyévben 60 krízisben lévő családot sikerült hosszabb-rövidebb ideig lakhatáshoz juttatni a családok átmeneti otthonaiban. Ezeknek a családoknak 150 gyermeke nevelkedett átmeneti gondozásban. Gyermekek átmeneti otthonába 14 gyermek került, közülük 3 később átmeneti nevelt lett, mivel a szülők segítséggel sem voltak képesek a felnevelésükre, és egyetlen családtag sem vállalta őket. A gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében az elmúlt években kiépítették, folyamatosan működtetik, koordinálják az észlelő és jelző rendszert. Kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy a gyermekeket megillető speciális odafigyelés és védelem az egészségügyi szolgáltatókon, az oktatási rendszeren és a gyermekvédelmi rendszeren keresztül folyamatosan megvalósulhasson.


16

Az elmúlt évben összesen 1713 jelzés érkezett. Egészségügyi szolgáltató 154 * személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgálat 84 Közoktatási intézmény 769

292

154

84

113

Rendőrség 213

30 Ügyészség, bíróság 28

30 28

213

769

Társadalmi szervezet, egyház, alapítvány 30 Áldozatsegítés, párfogó felőgyülői szolgálat 30 Állampolgár 113 Önkormányzat (jegyző) 292

* Az egészségügyi szolgáltató jelzései közül a védőnői jelzések száma 132.

Tárgyévben az alábbi témákban tartottak szakmaközi megbeszéléseket: - A Pártfogó Felügyelői Szolgálat és a gyermekjóléti központ együttműködési lehetőségei és kötelezettségei. - A tankötelezettséggel kapcsolatos gyermekjóléti feladatok tapasztalatai. - A gyermekvédelemben a Szociális és Munkaügyi Minisztérium Debreceni Javítóintézetének tevékenysége, együttműködési lehetőségek a bűnmegelőzés terén. - Az észlelő - és jelzőrendszer szerepe, felelőssége, együttműködési lehetőségek az iskolai hiányzások esetén. Magántanulói jogviszonyhoz kapcsolódó gyermekjóléti tevékenység - Öröm, vagy kötelesség. Hogyan segíthetjük a gyermekek rendszeres óvodába járását, a tanulók tankötelezettségének teljesítését? - A tankötelezettség módjai. - A kórházi szociális munka feladatköre és a gyermekjóléti kórházi szociális munka összehangolása. A speciális szolgáltatás jelentősége a tevékenységükben. - Együttműködési kötelezettségek az állapotos, válsághelyzetű anyák és gyermekek esetében, különös tekintettel az elhanyagolt, bántalmazott gyermekekre. - A Biztos Kezdet Program bemutatása, működése és az önkéntes munka jelentősége a Biztos Kezdet Programban. - A deviáns magatartás és pszichés tünetek összefüggései a gyermekvédelmi munkában Szülői attitűdők – szorongásos tünetek a gondozott gyermekeknél. A gyermekek veszélyeztetettségének megszüntetésére irányuló családgondozás során személyes segítő kapcsolat keretében támogatják a gyermekeket az őket veszélyeztető körülmények elhárításában, személyiségük kedvező irányú fejlődésében, segítik a szülőket a gyermek gondozásában, ellátásának megszervezésében, a családban jelentkező működési zavarok megszüntetésében. Kezdeményezték és a gyermekeknek nyújtott gyermekjóléti ellátásokkal összehangolták a szülők és más hozzátartozók részére a szociális alapellátás keretében nyújtott személyes gondoskodást. Szakmai tevékenységek száma: C:\d_drive\Közgyűlés\Közlönyök\2009\10szKozlony\IIszkotet\111_2009_melleklet\2008.évi gyermekjóléti, gyermekvédelmi feladatok értékelése-melléklet.doc 17. oldal, összesen: 72

17

Tanácsadás Segítő beszélgetés Családlátogatás

5295 7942 4791

A gyermekjóléti központ gondozási tevékenysége életkor és nemek szerint (alapellátás, védelembe vétel, utógondozás): 341 283 0-5 éves fiú

294 269

0-5 éves lány 6-13 éves fiú 6-13 éves lány 14-17 éves fiú

161 137

14-17 éves lány

Összesen 1485 gyermeket gondoztak 1053 családból. A területi irodákban a családgondozás tervezett módon, határidők megállapításával, felelősök megnevezésével történt. Alapellátásban 1348 gyermeket gondoztak az év során. Szükség esetén védelembe vételi javaslatra került sor. A családgondozó „esetgazdaként” szervezte és koordinálta azokat a szolgáltatásokat, ellátásokat, amelyek a gyermekeknek, illetve családjuknak a veszélyeztetettség csökkentését, megszüntetését jelenthették. A szolgáltatás fontos feladata volt a gyermekvédelem hatósági intézkedéseinek előkészítése is, melyet sok esetben esetkonferencia előzött meg. 2008. évben 178 esetkonferenciát tartottak. A védelembe vett gyermekek száma 112 fő volt, közülük összességében a fiúk aránya több volt, mint a lányoké. A 0-5 és a 6-13 éves korosztályban a veszélyeztetettség leginkább az elhanyagoló, gondatlan szülői magatartás következményeként volt jelen. A 14-17 éves gyermekek esetében az igazolatlan iskolai hiányzások, iskolakerülés, a szabálysértések száma nőtt, a gyermekbűnözések száma csökkent. 2008-ban a gyermekjóléti központban ellátott bántalmazott gyermekek száma összesen 270 volt. A 172 lelki, 93 fizikai bántalmazás külön-külön, de gyakran együttesen szerepelt súlyosbítva a személyiségen belüli torzulásokat. A fizikai bántalmazás legsúlyosabb eseteivel a speciális szolgáltatáson - kórházi szociális munkán keresztül találkoztak. Szexuális visszaélést 5 esetben tapasztaltak, az alapellátáson belüli teljes körű szolgáltatások mellett egészségügyi szakrendelést közvetítettek, a hatóság bevonásával 4 gyermek kikerült a családjából. A családon kívüli bántalmazás 95 esetben fordult elő: gyermek által 55, felnőtt által 38, intézmény munkatársa által 2 gyermeket érintően. 2008-ban családon kívül leginkább a lelki bántalmazás volt jellemző (52), de a fizikai bántalmazások közül (39) a verés fordult elő leggyakrabban. A családjából kiemelt gyermek visszahelyezésének elősegítése és utógondozása: C:\d_drive\Közgyűlés\Közlönyök\2009\10szKozlony\IIszkotet\111_2009_melleklet\2008.évi gyermekjóléti, gyermekvédelmi feladatok értékelése-melléklet.doc 18. oldal, összesen: 72

18

A 2008. december 31-i adatok szerint szakellátásban, átmeneti nevelésben 299 gyermek volt 141 családból. A gyermek vérszerinti családjából való kiemelésére tett javaslat a családgondozás során a végső megoldás volt. Az utógondozást a gyámhivatal határozata alapján tervezett módon, határidők megállapításával látták el. 2008-ban 25 gyermek visszailleszkedését segítették a családjukba, lakókörnyezetükbe. Speciális szolgáltatások: Kapcsolattartási ügyelet: A legtöbb kapcsolattartás egyezség, gyámhivatali határozat, bírósági ítélet, vagy végzés alapján történt a gyermekek legfőbb érdekeit szem előtt tartva. A családban nevelkedő gyermekek esetében a kapcsolattartás lebonyolítására előzetes egyeztetés után került sor, melynek zavartalanságát a hivatalos megállapodás és az együttműködési nyilatkozat megkötése segítette. A kapcsolattartás lebonyolítására ügyeleti beosztás szerint két családgondozó részvételével került sor. A kapcsolattartási ügyeletre egyre több az igény, de eddig minden szükségletnek megfeleltek. A gyermekével találkozhatott a kapcsolattartásra jogosult szülő hétköznaponként ügyeleti időben 16-18 óráig a területi irodákban, pénteken 14-16 óráig, szombaton 9-13 óráig a Mester utcai székhelyen. Családias légkörben, gyermekjátékokkal, könyvekkel felszerelt, barátságos környezetben, felkérésre kontrollált körülmények között fogadták a kapcsolattartási ügyeletet igénylő családokat, konfliktuskezelő, és egyéb segítő szolgáltatást felajánlva. Összességében a kapcsolattartási ügyelet egész évben jól működött, a családok 164-szer vették igénybe ezt a speciális szolgáltatást. A készenléti szolgálat tárgyévben általában 5 fő családgondozó közreműködésével működött. Előfordult, hogy a gyermekek este, éjszaka kerültek veszélyes helyzetekbe, kizárták, elzavarták őket, bántalmazás, zaklatás áldozatává váltak. A kríziselhárítás hétközben az intézményi zárástól nyitásig tartott, hétvégén éjjel-nappal, 24 órán keresztül elérhetőek voltak. A készenléti szolgálat munkatársa az intézmény nyitva tartási idején túl felmerülő krízishelyzetek megoldásában nyújtott segítséget, tanácsadást, tájékoztatást, vagy azonnali beavatkozást kezdeményezett. Szükség esetén megtették a megfelelő intézkedéseket (az illetékes gyermekjóléti szolgálat, hatóság, jelzőrendszer tagjainak értesítése). Tárgyévben készenléti hívás krízis miatt 10 esetben történt. Az utcai és lakótelepi szociális munkát a gyermekjóléti központ 1 fő családgondozója heti 20 órában végezte. A gyermekek csellengését megelőző rendezvények szervezését, koordinálását - az érintett gyermekek lakókörnyezetében, az általuk látogatott parkokban, játszótereken, iskolákban, vagy az intézmény épületében - közösen szervezték a gyermekeknek szóló, beilleszkedésüket, szabadidejük hasznos eltöltését segítő prevenció keretében. A szabadtéri nagyobb programokba, rendezvényekbe lehetőség szerint a gyermek családját is bevonták (játszótéri nagyrendezvények: egészségnap, ünnepek, családi nap, gyermeknap, farsang, nyári szüneti szabadidős programok, biztos kezdet klub, gyermekfesztivál, sportprogramok, stb.). A hátrányos helyzetű családokban gyakoribb volt a csellengés, aminek okai között a családon belüli konfliktusok, szociális és neveltetési gondok, deviancia húzódott meg. Ugyancsak itt tapasztalták a dohányzást és alkoholfogyasztást, esetenként már a korai gyermekkorban. A lakótelepeken nagy a veszélyforrás, az ifjúsági szociális problémák szinte mindegyike érzékenyen érintette az általános és középiskolás korosztályt. Az utcai és lakótelepi szociális munka a gyermekjóléti feladatok között nagyon fontos szerepet töltött be, mivel célja a szabadidejét utcán töltő, kallódó, csellengő gyermekek speciális segítése, ezáltal jelentős szerepet felölel a bűnmegelőzés terén. A folyamatosság biztosítása céljából nagyobb összegű pénzkeretre és több szakemberre lenne szükség. Középtávú cél, hogy nagyobb volumenű és gyakoribb sportolási lehetőséget biztosítsanak a fiatalok számára, amihez sportszerekre, azok tárolására és elkötelezett együttműködő partnerekre lesz szükség az egészségügyi és az oktatási intézményekkel, illetve civil C:\d_drive\Közgyűlés\Közlönyök\2009\10szKozlony\IIszkotet\111_2009_melleklet\2008.évi gyermekjóléti, gyermekvédelmi feladatok értékelése-melléklet.doc 19. oldal, összesen: 72

19

szervezetekkel. Tapasztalatuk szerint a gyermekek motiválhatók, leköthetők, nagyon szeretnek sportolni, egymásnak drukkolni. Az utcákon, tereken időnként találtak csecsemővel, kisgyermekkel kolduló anyákat. Az utcai szociális munkás azonban egyszer sem tudta megközelíteni, mivel megszólítását követően azonnal buszra szálltak. Több esetben az anya külföldi állampolgárságú volt, nyelvünket nem beszélte. A vasútállomáson és játéktermekben voltak alkalmanként iskolakerülő gyermekek, de a rendszeres ellenőrzés után ez már nem volt tapasztalható. A Kórházi szociális munka biztosítása 2005. július 1-jén kezdődött, azóta rendszeresen és folyamatosan végzik. A Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikán és a Gyermekklinikán csütörtökön délelőtt végeztek klinikai szociális munkát. A Szülészeti Osztályon szakorvosokkal, szülésznőkkel, ápolókkal álltak kapcsolatban együttműködve a kórházi védőnővel, a szociális válsághelyzetű állapotos anya és gyermekének segítését koordinálva. A Gyermekosztályon a klinikai szociális munkással működtek együtt. Súlyos gyermekbántalmazási esetekkel találkoztak, égés, kiéhezés, idegentestek a gyermek bélrendszerében, fizikai bántalmazás, rühesség egyaránt szerepelt a jelzések között. A szakmai szabályoknak megfelelően a gyermek érdekében minden esetben a legjobb döntés előkészítését segítették. Amennyiben a gyermek más településről érkezett, koordinációs feladatokat is ellátták. Tárgyévben 28 esetben intézkedtek a kórházi szociális munka során. 3/2. A gyermekek napközbeni ellátása: ¾Bölcsődék: A bölcsőde a családban nevelkedő három éven aluli gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű gondozását és nevelését biztosító intézmény. A 3. évét betöltött, de testi vagy szellemi fejlettségi szintje alapján még óvodai nevelésre nem érett gyermekek 4. évének betöltését követő augusztus 31-ig nevelhetők, gondozhatók bölcsődében. Debrecen Megyei Jogú Város a 0-3 éves gyermekek napközbeni ellátását a 13 telephellyel működő Egyesített Bölcsődei Intézményével biztosítja. Jelenleg összesen 834 férőhely áll rendelkezésre. Kiegészítő tevékenységként lehetőség van játszócsoport működtetésére, időszakos gyermekfelügyelet biztosítására a bölcsőde nyitva tartási ideje alatt és nyitva tartási idején túl. DMJV Egyesített Bölcsődei Intézménye működési engedélyét Vámospércs Város Jegyzője adta ki határozatlan időre, a 3541-7/2007. számú, 2007. július 31-én kelt határozatában. Az intézmény telephelyei: Bölcsőde címe Áchim András u. 36-38. Angyalföld tér 3. Erzsébet u. 36. Faraktár u. 117. Gáborjáni Szabó Kálmán u. 2. Honvéd u. 20-22. Görgey u. 5-7. Karácsony György u. 6. Károlyi Mihály u. 1. Margit tér 7. Ősz u. 1.

Férőhelyszáma 40 120 35 40 60 80 80 60 120 40 44


20

Postakert u. 5. Varga u. 23. Összesen:

35 80 834

DMJV Egyesített Bölcsődei Intézményében a Gyvt. 35. §-a alapján, DMJV Önkormányzata által szabályozott, az ellátásban részesülők érdekvédelmét szolgáló Érdekképviseleti Fórum működik. A tagintézmények szakmai munkájukat a Gyvt-ben meghatározott alapfeladatok szerint és DMJV Önkormányzat Közgyűlésének Szociális Bizottsága 226/2008. (XII.16.) sz. határozatával jóváhagyott, egyedi célkitűzéseiket megfogalmazó Szakmai Programjuk alapján végzik. Az intézmény szakmai létszáma a jogszabályban meghatározottnál 6 fővel kevesebb (az alkalmazottak összlétszámát tekintve). Szakmai munkakörben foglalkoztatottak száma: Munkakörre előírt szakképesítéssel rendelkezők száma: ebből - felsőfokú végzettségű: - középfokú végzettségű: Gazdasági, műszaki, ügyviteli, kisegítő munkakörben dolgozók száma:

200 186 95 91 153,6

A szakképesítéssel nem rendelkező 14 alkalmazott szakképesítésének megszerzése folyamatban van. A szakképzett dolgozók is fontosnak tartják szakmai felkészültségük színvonalának emelése érdekében a továbbtanulást. Szociálpedagógiai és szociális munkás, illetve óvodapedagógus szakon 12 munkatárs folytat tanulmányokat. A szakdolgozók a 2008. évi továbbképzési terv szerint teljesítették továbbképzési kötelezettségüket, összesen 37 fő vett részt a különböző képzéseken, melyek költsége 1.434.376 Ft volt. A HEFOP 2.2. „Korai kezdet” felkészülés a halmozottan hátrányos helyzetű sérült gyermekek integrált nevelésére című pályázat eredményeképpen a képzési programok 2007-ben kezdődtek el és 2008-ban zárultak. A szakmai programok, tanfolyamok, tanulmányi kirándulások lehetőséget biztosítottak új szakmai ismeretek szerzésére, tapasztalatcserére. A személyiségfejlesztő tréningek a fokozott önismeretre, az önbizalom növelésére, hatékony konfliktus kezelési technikák elsajátítására adtak lehetőséget. A kézműves klub foglalkozásai a hagyományőrzést, a gondozónők kreativitásának fejlődését segítették. Ezen kívül számítástechnikai és munkaerő-piaci ismeretek megszerzésének lehetőségével is élhettek az alkalmazottak. A két évben összesen 210 munkatárs vett részt a képzéseken. 2008. évben a tagintézmények felújítására, korszerűsítésére 29.447.051,-Ft-ot fordított a fenntartó önkormányzat. A Varga Utcai Bölcsődében 2 db játszóterasz és 1 fürdőszoba korszerűsítése és teljes körű felújítása valósult meg. A Karácsony György Utcai Bölcsődében a nyílászárók felújításának I. üteme lezárult. A Károlyi Mihály Utcai Bölcsődében 2 csoportszobában parkettacserére, a konyhai légtechnikai rendszer átalakítására, tetőszigetelés felújítására és az udvari szennyvízcsatorna kiváltására került sor. A Görgey Utcai Bölcsődében a dolgozói öltözőt és a hozzá tartozó vizes blokkot korszerűsítették. A Postakert Utcai Bölcsődében a hidegvízvezeték kiváltását és bojler beépítését, valamint a tetőfedés felújítási munkálatait végezték el. A Gáborjáni Szabó Kálmán Utcai Bölcsődében a balesetveszélyes kerítés, az Ősz Utcai Bölcsődében a balesetveszélyes mennyezet felújítása, C:\d_drive\Közgyűlés\Közlönyök\2009\10szKozlony\IIszkotet\111_2009_melleklet\2008.évi gyermekjóléti, gyermekvédelmi feladatok értékelése-melléklet.doc 21. oldal, összesen: 72

21

valamint az udvari vízvezeték hibaelhárítása oldódott meg. A Margit Téri Bölcsődében a tetőszigetelés felújítása mellett a szociális helyiség vizesblokkjának korszerűsítésére is sor került. Az év folyamán valamennyi tagintézményben megtörtént az érintésvédelmi felülvizsgálat. Az intézmények karbantartására 3.475.700,-Ft-ot fordítottak, nagy értékű tárgyi eszközök beszerzésére 8.558.203,-Ft értékben volt lehetőség. A tagintézményekben 2008-ban is széles körű szakmai tevékenység folyt: ‐ Elsődleges feladat a debreceni családok bölcsődés korú gyermekeinek magas színvonalú napközbeni ellátása, szakszerű gondozása és nevelése, harmonikus testi, szellemi fejlődésének biztosítása. Egészséges testi fejlődésük érdekében gondoskodnak a rendszeres szabadlevegőn tartózkodás lehetőségéről, biztonságos környezetben. Biztosítják, hogy a gyermekek életkori igényeiknek megfelelő, idényszerű ételféleségeket kapjanak. Minden tagintézmény önálló főzőkonyhával rendelkezik, ahol a HACCP előírásait betartva, az intézmény dietetikusa által tervezett étlap alapján készítik el a friss ételeket. ‐ Anyagcserezavarban szenvedő gyermekek részére egyéni étrend alapján, diétás étkezést biztosítanak a Honvéd Utcai Bölcsődében. ‐ Sikeresen működő integrált csoportjaikban enyhefokban sérült kisgyermekek korai fejlesztésére nyílik lehetőség a szakértői és rehabilitációs bizottság javaslata alapján. 2008. évben a Gáborjáni Szabó Kálmán Utcai Bölcsődében és a Görgey Utcai Bölcsődében, integrált csoportban 8-8 sajátos nevelési igényű kisgyermek korai fejlesztése valósult meg. Közülük 6 fő normál óvodába távozhatott. ‐ Az intézmény Honvéd Utcai Tagintézményében működő speciális csoportban 12 férőhelyen középsúlyos, halmozottan sérült kisgyermekek korai fejlesztésére és fejlesztő felkészítésére van lehetőség a szakértői és rehabilitációs bizottság javaslata alapján. 2008. évben 14 kisgyermek részesült egyéni és csoportos korai fejlesztésben, tanév végén 8 gyermek távozott a csoportból: 4 gyermek a Thaly Kálmány Úti Óvoda gyógypedagógiai csoportjába, 1 gyermek a Fogyatékosokat Ellátó Intézmény Ibolya Utcai Tagintézményébe, 1 gyermek a Faragó Utcai Óvodába, 1 gyermek a Vakok Óvodájába, 1 gyermek normál óvodába. ‐ A családokat segítő szolgáltatásaikat 2008. évben is szívesen vették igénybe a szülők: Az Áchim András Utcai Bölcsődében működő játszócsoportban az év folyamán 301 kisgyermek és kísérője 969 alkalommal, 1235 órát töltött el közös játékkal és részt vett kreatív programokon. A rugalmas nyitva tartás lehetőségét (a bölcsőde nyitva tartási idején túli gyermekfelügyelet) az Áchim András Utcai, a Faraktár Utcai, a Honvéd Utcai és a Károlyi Mihály Utcai Tagintézmények biztosítják. 2008. évben 3 fő 4 alkalommal igényelte a szolgáltatást. A gyermekfelügyelet szolgáltatás az intézmény valamennyi tagintézményében igénybe vehető a feltöltöttség figyelembevételével. 2008. évben 43 gyermek 244 alkalommal 565 órát töltött el a bölcsődében. A bölcsőde a gyermekvédelem rendszerében, a személyes gondoskodás keretében igen fontos szerepet tölt be, mint gyermekjóléti alapellátást biztosító intézmény. Az észlelő és jelző rendszer működésében aktívan részt vesznek. Fontos, hogy felismerjék a gyermekek fejlődését hátráltató, veszélyeztető körülményeket, a családok segítségére legyenek problémáik megoldásában. A bölcsődék a veszélyeztetettség tényét problémajelző adatlapon közlik a Gyermekjóléti Központtal. 2008. évben egy esetben került sor jelzésre. C:\d_drive\Közgyűlés\Közlönyök\2009\10szKozlony\IIszkotet\111_2009_melleklet\2008.évi gyermekjóléti, gyermekvédelmi feladatok értékelése-melléklet.doc 22. oldal, összesen: 72

22

A helyi gyermekjóléti szolgálatok és bölcsődei tagintézmények között jó munkakapcsolat alakult ki. A bölcsőde munkatársai 37 alkalommal vettek részt éves és szakmaközi tanácskozásokon, jelzőrendszeri esetmegbeszéléseken. A családgondozó kezdeményezése alapján 7 kisgyermek felvételére került sor és 7 védelembe vett kisgyermek gondozása – nevelése történik a bölcsődékben. Étkeztetési kedvezményben részesülők 2008. december 31-i adatai: I. Normatív kedvezmények: Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény: 75 fő Három vagy több gyermekes: 96 fő II. Rászorultsági kedvezmények: 100% kedvezmény 1 fő 50% kedvezmény 25% kedvezmény Az intézmény munkáját segítik a társintézményekkel és munkatársaikkal kialakított együttműködő kapcsolatok: ‐ DMJV Polgármesteri Hivatal illetékes osztályai, főosztályai ‐ védőnők ‐ házi gyermekorvosok ‐ óvónők ‐ Észak-alföldi Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala ‐ VESZ Egészségügyi Szolgáltató Kht. Gyermek és Ifjúsági Pszichiátriai Ambulancia és Gondozóintézet ‐ DMJV Családsegítő és Gyermekjóléti Központja ‐ DMJV Gyermekvédelmi Intézménye ‐ Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Gyógypedagógiai Szakértői és Rehabilitációs Szolgáltató Központja ‐ Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzatának Egészségügyi és Bölcsődei Igazgatósága ‐ Magyar Bölcsődék Egyesülete ‐ Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet ‐ Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat ‐ Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet A bölcsődék működésére, kihasználtságára vonatkozó adatokat tartalmazó táblázat szerint a férőhely feltöltöttség 2008. évben 113,92 %, a tényleges kihasználtság 89,98 %. Az elmúlt 5 évben a bölcsődei férőhelyek iránti igény folyamatosan nő, ezzel együtt a működési mutatók értékei is emelkednek. A jövőben továbbra is igen fontos feladat a bölcsődék infrastrukturális fejlesztése, az épületek állagának megóvása, a jobb és színvonalasabb gyermekellátás érdekében a tárgyi és személyi feltételek maradéktalan teljesítésére való törekvés. A kiegyensúlyozott napközbeni ellátás érdekében nem lehet lemondani a fejlesztésekre, férőhelybővítésre vonatkozó kezdeményezésekről sem.


23

A bölcsődék működésére, kihasználtságára vonatkozó adatok:

Az intézmény telephelyei Áchim András u. 36-38. Angyalföld tér 3. Erzsébet u. 36. Faraktár u. 117. Gáborjáni Szabó Kálmán u. 2. Görgey u. 6-7. Honvéd u. 20-22. ‐ Speciális csoport Karácsony György u. 6. Károlyi Mihály u. 4. Margit tér 7. Ősz u. 1. Postakert u. 5. Varga u. 23. Összesen:

Férőhely feltöltöttség (a felvett gyermekek és a férőhely számának aránya) 2007. 2008. 113,78 118,33 103.93 113,22 115,72 117,37 66.19 116,96 109.31 99,49 105.44 99,06 131,12 133,07 91,09 103,04 112,55 116,66 112,66 114,32 115,51 118,30 111,97 114,45 122,09 121,35 114,90 112,13 110,93 113,92

Tényleges kihasználtság (%-ban) 2007. 92,28 86,40 92,87 52,75 88,82 78,98 109,27 80,17 91,38 84,72 95,59 86,51 92,62 89,22 88,12

2008. 90,89 92,63 92,93 96,68 79,70 79,46 104,27 87,88 96,32 86,71 95,36 89,19 88,67 85,93 89,98

¾ Óvodák és iskolák: DMJV Polgármesteri Hivatalának Oktatási Osztálya az alábbi megállapításokat tette a gyermekjóléti, gyermekvédelmi feladatok értékeléséhez: A gyermekek, tanulók jogairól, védelméről több jogszabály is rendelkezik. A Magyar Köztársaság Alkotmánya meghatározza a művelődéshez, tanuláshoz való jog esélyegyenlőség alapján való gyakorlásának biztosítását, a lelkiismereti meggyőződés szabadságának és a vallásszabadságnak, a hazaszeretetre nevelésnek a közoktatásban való érvényesítését. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Köot.) alapvetése az hogy a gyermekek, tanulók alapvető joga, hogy összhangban az Alkotmánnyal biztonságban, egészséges környezetben történjen nevelésük, oktatásuk. A gyermekek, illetve tanulók személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani, és védelmet kell számukra biztosítani a fizikai és lelki erőszakkal szemben. A gyermekek, tanulók joga, hogy a nevelési-oktatási intézményben, a család anyagi helyzetétől függően, kérelemre ingyenes vagy kedvezményes étkezésben, tanszerellátásban részesüljenek. A nevelési és oktatási intézmények a tanulmányi munka rendjét a pihenőidő, a szabadidő, testmozgás beépítésével, az étkezési lehetőség biztosításával a gyermekek életkorának és C:\d_drive\Közgyűlés\Közlönyök\2009\10szKozlony\IIszkotet\111_2009_melleklet\2008.évi gyermekjóléti, gyermekvédelmi feladatok értékelése-melléklet.doc 24. oldal, összesen: 72

24

fejlettségének megfelelően alakítják ki, olyan módon, hogy figyelembe veszik a gyermekek képességeit, érdeklődési körét, adottságaikat, a nemzeti és etnikai hovatartozását. A tanuló joga különösen, hogy tájékoztatást kapjon jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról. A Köot. összhangban van az 1991. évi LXIV. törvénnyel kihirdetett, a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezménnyel, valamint a Gyvt-vel. A nevelési és oktatási intézmények a gyermekek nevelésével, oktatásával és képzésével egyidejűleg a gyermekvédelemben jelzőrendszeri szerepet vállalnak a veszélyeztető tényezők kiszűrésével és a város területén működő intézményhálózatban a veszélyeztetettség lehetőségének megelőzésével. A tanuló érdekei érvényesítése, döntési jogkör gyakorlásának egyik legfontosabb jogszabályban is rögzített formája a diákönkormányzat. Az iskolai élet szabályozásának fontos dokumentuma az iskolai Házirend, amelynek elfogadásakor egyetértési jogával él a diákönkormányzat. A Köot. 54. § (1) bekezdése a közoktatási intézmény vezetője felelőssége körébe sorolja a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezését, ellátását, a nevelő-oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtését, a tanuló és gyermekbalesetek megelőzését a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezését. A feladat ellátását városunk közoktatási intézményei a tőlünk elvárható felelősséggel végzik. A feladat ellátására az intézmények lehetőségüknek megfelelően alkalmaznak gyermek- és ifjúságvédelmi felelősöket. Az intézmények nyilvántartást vezetnek az intézménybe járó hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyermekekről, tanulókról. Az ehhez kapcsolódó pályázatokon, programokon az intézmények lehetőségeik szerint részt vesznek. Az intézményi gyermekvédelem célja, a prevenció, a gyerekek hátrányos helyzetének csökkentése és a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése, illetve segítségnyújtás, veszélyeztetettség megszüntetésében, együttműködés a különböző szakemberekkel. Ebben részt vesznek az iskolaorvosok, iskolapszichológusok, klinikai pszichológusok, a Városi Pedagógiai Szakszolgálat, a gyermekjóléti szolgálat, gyámhatóság, ügyészség, bíróság, rendőrség. A pedagógusok feladata, hogy szorosabb kapcsolatot tartsanak a szülőkkel, fokozottabban figyeljenek a gyerekekre. A korrekció már főleg az iskolai nevelés feladata. A 2008/2009 nevelési, oktatási ellenőrzésének megállapításai:

évben

a

közoktatási

intézmények

törvényességi

•

az intézményekben gyermek és ifjúságvédelmi felelős látja el a gyermek és ifjúságvédelmi feladatokat,

•

az intézmények belső dokumentumai az erre vonatkozó törvényeknek megfelelően tartalmazzák a gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatokat.

• a nevelési-oktatási intézmények gondoskodnak: o a gyermekek, tanulók nevelésének, oktatásának, lelkiismereti szabadság és a különböző világnézetűek közötti türelmesség elve alapján történő megszervezéséről, o a rábízott gyerekek felügyeletéről, napközbeni ellátásáról, C:\d_drive\Közgyűlés\Közlönyök\2009\10szKozlony\IIszkotet\111_2009_melleklet\2008.évi gyermekjóléti, gyermekvédelmi feladatok 25 értékelése-melléklet.doc 25. oldal, összesen: 72

o a nevelés, oktatás biztonságos és egészséges feltételeinek biztosításáról, o a rendszeres egészségügyi vizsgálatok megszervezéséről, o a tehetségkutatás, tehetséggondozás, korai tanulási beilleszkedési zavarok korrekciójáról, o a gyermekek, tanulók fejlődését veszélyeztető okok feltárásával, pedagógiai eszközökkel történő megszüntetéséről, ellensúlyozásáról, o hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatásáról. A kollégiumok és iskolák, már az általános iskolák is felismerve a növekvő gondot egyre több figyelmet fordítanak a szenvedélybetegségek megelőzésére történő tájékoztatásokra, szakemberek előadásainak biztosításával is. Több alkalommal vesznek részt erről szóló konferenciákon, biztosítják a helyet az intézményekben az erről szóló előadások megrendezéséhez. További probléma főleg az általános iskola felső tagozataiban és a középiskolákban az igazolatlan hiányzások számának növekedése, amelynek kezelésére az intézmények a házirendben a jogszabályoknak megfelelő szabályozásokat megtették és azok betartását ellenőrzik. Az intézmények együttműködnek a gyermekjóléti szolgálattal, valamint a jogszabályban meghatározottak alapján az iskolai igazgatók értesítik a Jegyzőt. A város közoktatási intézményei bizalommal és bátran kérnek segítséget a Gyermekjóléti Szolgálattól, ha a veszélyeztető okokat az intézmény nem tudja pedagógiai eszközökkel megszüntetni. A Köot. lehetőséget biztosít a gyermekvédelmi tevékenység intézményi szintű bővítésére az alábbiak szerint: -

-

az esélyteremtés középpontba állítása a nevelő-oktató munka új szakaszolása, integrált oktatás, felzárkóztató oktatás, a szakképzésbe való bekapcsolódás lehetőségeinek bővülése, nyelvi előkészítő évfolyamok működtetése, az értékelés, minősítés, a magasabb évfolyamra lépés szabályainak megváltoztatása, a hátrányos megkülönböztetés tilalmának érvényre juttatása, a hátrányos megkülönböztetés tilalmába ütköző, illetve a gyermekek mindenek felett álló érdekével ellentétes döntéssel kapcsolatban a semmisség megállapítása, a kötelező tanórák csökkentése, a tanulók terhelésének mérséklése, a gyermekek, tanulók étkezés és tanszertámogatásának nagymértékű növelése, a hátrányos helyzetűek támogatása, más út kijelölése a minőségfejlesztésben, a minőségpolitika rendszerének kiépítése.

Az Önkormányzat, az általa fenntartott intézményekben az oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtését, a tanuló és gyermekbalesetek megelőzését a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát is biztosítja. Ennek személyi feltételeit iskolaorvosok, gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök, szociális munkások, pszichológusok, könyvtárosok, szabadidő szervezők alkalmazásával teremti meg a fenntartó. Valamennyi közoktatási intézmény - többféle módon – tájékoztatást ad a szülőknek és a gyermekeknek, tanulóknak arról, hogy probléma esetén kihez, vagy melyik szervezethez fordulhatnak segítségért (a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatot ellátó személy neve, fogadó ideje, helye, valamint a város gyermekjóléti központjainak elérhetősége). A nevelési-oktatási intézményekben a nevelő és oktató munka nevelési, illetve pedagógiai program szerint folyik. A gyermekvédelmi tevékenység ellátására az intézmények a nevelési és pedagógiai programjukban a következőket határozták meg: -

a gyermek és ifjúságvédelmi felelős intézményi szintű feladatai,


26

-

a szülő, tanuló, a kollégiumi pedagógus együttműködésének formái és továbbfejlesztésének lehetőségei, a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység, a tehetség- és a képességfejlesztés, a tanulási nehézséggel küzdő tanulók felzárkóztatását segítő program, a szociális hátrányból fakadó lemaradás ellensúlyozása egyéni fejlesztési terv, differenciált foglalkozás biztosítása útján, egészséges életmódra nevelés, kábítószer-ellenes program, környezetvédelem.

A közoktatási intézmények elkészítették az Intézményi Esélyegyenlőségi Tervet, amelyben konkrét programokat, intézkedéseket terveznek a gyermekek esélyegyenlőségének, a hátrányok kompenzálása érdekében. Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Terv Intézkedési Tervét a Közgyűlés az 5/2009.(II.26.) Ö. határozatával fogadta el. Az esélyegyenlőségi terv rövid és hosszútávú célokat tartalmaz a város közoktatási intézményei tekintetében. A gyermekek, tanulók számára biztosított az intézményi étkeztetés, a napközi és iskolaotthonos ellátás, a tanulószoba, a gyermekfelügyelet, a tanórán kívüli foglakozások széles köre, amelyekhez a fenntartó biztosítja a megfelelő tárgyi és személyi feltételeket, valamint az azok finanszírozásához szükséges pénzügyi forrásokat. A gyermekek elégtelen fejlődését leginkább veszélyeztető tényezők továbbra is a családok elégtelen szociális helyzetéből, a családok széteséséből, a gyermekek valamely képességének hiányából vagy fogyatékosságából következnek. A pedagógusok a veszélyeztető tényezők feltárását követően munka- és nevelési tervet készítenek. Szükség esetén igénybe veszik a jelzőrendszer más intézményének – a pedagógiai szakszolgálat, gyermekvédelmi intézmény, gyermekjóléti szolgálat, egészségügyi intézmény, gyámhatóság - a szakmai segítségét. Részt vesznek az ehhez kapcsolódó esetmegbeszéléseken, esetkonferenciákon. A Családvédelmi Osztály Debrecen Megyei Jogú Város nevelési-oktatási intézményeitől adatokat, információkat kért (kérdőív formájában) a gyermekvédelmi tevékenységükre vonatkozóan, amelyek az alábbiak szerint összegezhetők: Intézményi adatközlések:

Óvodák

Általános iskolák

Középiskolák

Egyéb intézmények*

Az intézmények tanulóinak létszáma • 2008. január 1-jén: • 2008. december 31-én:

6738 6991

16202 16212

18948 18753

637 640

A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős által végzett családlátogatások száma: A gyermekjóléti szolgálat felé tett jelzések száma: Gyermekbántalmazás okán tett értesítések száma: Esetmegbeszéléseken történő részvételek száma:

197

522

58

20

86

918

640

200

2

9

11

-

80

579

126

21


27

A gyermekjóléti szolgálat közreműködésének kérése igazolatlan mulasztás miatt (eset): A jegyző értesítése igazolatlan mulasztás miatt (eset):

26

616

540

119

3

455

210

39

Hatósági intézkedés kezdeményezésének száma:

4

54

5

16

A sajátos nevelési igényű gyermekek létszáma:

74

217

139

valamennyi tanuló

*(fogyatékkal élő gyermekeket ellátó intézmények)

A fenti adatok Debrecen Megyei Jogú Város közigazgatási területén működő valamennyi nevelési-oktatási intézmény gyermekvédelmi tevékenységére vonatkoznak. A kimutatás létszámadatai azonban nem terjednek ki az önálló intézményként működő hat középiskolai kollégiumra, mivel a kollégiumi ellátást igénybevevők a középfokú oktatási intézmények tanulói. A kollégiumokból gyermekvédelmi intézkedést igénylő esetet nem jeleztek. A táblázatban jelzett problémák korosztályonként, illetve intézményenként változó arányban fordulnak elő. Az intézmények az alábbi, gyakran előforduló veszélyeztető tényezőket közölték: - a szülők munkanélkülisége, betegsége, elvesztése, - elszegényedés, - rendezetlen lakásviszonyok, - a szülők alacsony iskolai végzettsége, - családon belüli alkoholizmus, - a család felbomlása, - nevelési problémák (túlzott kényeztetés vagy szigor, magas követelmények a gyermekkel szemben), - a szülők túlhajszolt életmódja, - a gyermek elhanyagolása (fizikai, érzelmi, nevelési), - beilleszkedési nehézségek, - a tanulók céltalansága, agressziója, szorongása, gátlásossága, - iskolakerülés, csavargás, - dohányzás, alkoholfogyasztás, drog - romboló kortárscsoportok, - kudarcok a tanulmányokban. Az óvodáskorúak jelentős részénél a gyermekek rendezett, megfelelő szociális és anyagi háttérrel rendelkező családokból kerülnek ki. Több óvodában viszont tapasztalható, hogy egyre nagyobb körben fordul elő a szülők anyagi helyzetének romlása, valamint a szülők házasságának felbomlása, amely következtében újabb problémák adódhatnak (pl. gyermekelhelyezési vita, egyedülálló szülő, gyakori környezetváltozás, lakásproblémák). Az általános iskolás korúaknál veszélyeztető tényezőként sok családban tapasztalhatóak a rossz szociális körülmények, a szülői érdektelenség, a nem megfelelő szülő-gyermek viszony, a szülők iskolával való együttműködésének hiánya. Magas az igazolatlan igazolatlan iskolai hiányzások száma, amelyben nagy szerepet játszik a rossz családi háttér, a lakókörnyezet, a romboló kortárscsoportok. Sok esetben előfordul a deviáns magatartás, amelynek legtöbbször otthonról hozott problémák állnak a hátterében. Az ún. „kulcsos” gyerekek mindenféle veszélynek ki vannak téve a lakótelepeken. A szülők jó esetben dolgoznak, rosszabb esetben elhanyagolják a gyereküket, közömbösek. Terjed az agresszió, ami feltétlenül figyelmet követel. Fontosnak tartják az iskolák a gyermekvédelmi iratok továbbítását az új iskolának iskolaváltás esetén, mert ennek hiányában hosszú idő eltelik, míg odafigyelnek a problémás gyermekre. C:\d_drive\Közgyűlés\Közlönyök\2009\10szKozlony\IIszkotet\111_2009_melleklet\2008.évi gyermekjóléti, gyermekvédelmi feladatok 28 értékelése-melléklet.doc 28. oldal, összesen: 72

A középiskolás korosztályra is jellemző a nagyszámú igazolatlan iskolai hiányzás, amelynek háttere a legkülönbözőbb okokra vezethető vissza (szülők elfoglaltsága, figyelemhiánya, családi problémák, negatív kortárshatás, stb.). A hiányzások következtében romlik a tanulás eredményessége, ami kudarcélményhez, lelki problémákhoz vezethet. A médiák erőszak közvetítő hatásait is meg kell említeni, az agresszív viselkedés egyre jobban terjed a gyermekek körében, ami a társadalmi értékrend felborulását tükrözi. A dohányzást, alkoholfogyasztást, droghasználatot is több iskolából jelezték veszélyeztető tényezőként, ami szintén negatív hatásokat vált ki a gyermekek viselkedése, életvitele, tanulmányai vonatkozásában. A kollégiumokban az elmúlt évben nem került sor gyermekvédelmi intézkedésekre. Az intézményi tájékoztatás szerint nagy hangsúlyt fektetnek a prevenciós tevékenységre, melynek keretében foglalkozásokat szerveztek az egészséges táplálkozás, egészséges életmód témakörében, valamint a káros szenvedélyek megelőzésére vonatkozóan. Kollégiumok közötti kézilabda bajnokságon, futóversenyen vettek részt a kollégiumban lakó gyermekek, valamint sportolási lehetőségek (futás, kocogás, tollaslabdázás, pingpongozás) igénybevételére van lehetőség. Korlátozott számban bérleteket is biztosítanak a gyermekeknek (úszó, termál, korcsolya) és évente több alkalommal szerveznek kirándulásokat is. Az óvodákban egy-egy óvodapedagógus munkaköri feladatai mellett, díjazás nélküli megbízással látja el a gyermekvédelmi feladatokat. Az oktatási intézményekben a gyermekés ifjúságvédelmi felelős foglalkoztatása sokféleképpen történik: pl. részmunkaidő, teljes munkaidő, kereset kiegészítéssel végzett többletmunka, díjazás nélküli többletmunka, önkéntes munka. A gyermekek jogairól szóló Egyezmény az intézményekben rendelkezésre áll, több intézményben kifüggesztik, illetve szülői értekezleten ismertetik a szülőkkel. A sajátos nevelési igényű gyermekek jogai az intézményekben maximálisan érvényre jutnak, oktatásukhoz, nevelésükhöz a személyi és tárgyi feltételek biztosítottak. Az intézmények az egészségvédelemmel kapcsolatos tevékenységükre is egyre nagyobb figyelmet fordítanak. Évente több intézményi szintű programot szerveznek, amelyen az egészséges életmódot népszerűsítik. Az óvodai programokban szerepel az egészséges életmódra nevelés, amely alapján nagy hangsúlyt kap a helyes öltözködés, testápolás, fogmosás, az egészséges étkezés (pl. zöldséggyümölcsnapok, gyógyteák fogyasztása), valamint a napi torna, a séták, kirándulások. Az óvodákban az egészségügyi szűrővizsgálatokra ütemezés szerint kerül sor (szemészeti, fogászati, hallás vizsgálat, illetve általános egészségügyi állapot felmérés). Az általános iskolákban az osztályfőnöki órák egy részében kötelezően foglalkoznak az egészségneveléssel. Az iskolaorvos, illetve a védőnő éves terv alapján prevenciós órákat tart, valamint felvilágosító előadásokra kerül sor. Az egészséges életmóddal összefüggésben az általános iskolák, középiskolák évente jelentős számú programot szerveznek a tanulók mind szélesebb körét bevonva (pl. egészségnap, filmvetítés, sportfoglalkozások, kirándulások). A bűnmegelőzéssel kapcsolatos foglalkozásokat az iskolákban osztályfőnöki órákon, prevenciós előadások (pl. rendőrségi tájékoztatók) keretében az általános iskolákban elsősorban a felső tagozatos gyermekek számára, illetve a középiskolákban biztosítják a tanulóknak. A szervezett előadásokon résztvevő gyermekek száma iskolánként változó.


29

Napközbeni ellátásban az általános iskolákban tanuló gyermekek kb. 50 %-a részesül (napközi, tanulószoba, iskolaotthon), a szervezett étkezésben résztvevők aránya kb. 60 %-ot tesz ki. Néhány középfokú intézmény saját intézményi keretei között működtet kollégiumot (adatközléseiket a középfokú intézmények tevékenységének bemutatásánál figyelembe vettük), ezeknek az intézményeknek, valamint a korábban már említett hat kollégiumnak a középiskolás korosztály napközbeni ellátása tekintetében jelentős szerepe van. A debreceni lakos vagy bejáró középiskolai tanulók esetében a szervezett étkezésben résztvevők aránya az intézmények többségénél alacsony (kb. 14 %), néhány intézményben pedig alig veszik igénybe ezt az ellátási formát. Külön említést érdemelnek azok az intézmények, amelyek speciális oktatási intézményként gondoskodnak a sajátos nevelési igényű gyermekekről. A szükséges személyi és tárgyi feltételeket biztosítva minden tanulót a fogyatékosságának megfelelő oktatásban, nevelésben részesítenek. A veszélyeztető tényezők intézményenként változóan fordulnak elő. Pl.: agresszió, önagresszió, szülői elhanyagolás (fizikai, érzelmi), gondozatlanság, felügyelet hiány, a rossz szociokulturális környezet, a szülő munkanélkülisége, személyi higiénés problémák, igazolatlan mulasztás, sérült gyermekét egyedül nevelő szülő, szülők többlet terhelése, anyagi biztonság hiánya (a szülő nem tud dolgozni, mivel gyermekét kell ápolnia) 30 éven túli sérült fiatalok ellátása (az ellátási rendszer hiányosságai, kilátástalanság). 3/3. A gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó intézmények, szervezetek ¾A Városi Pedagógiai Szakszolgálat (továbbiakban: Szakszolgálat) tevékenysége: A Gyvt. 6. §-a kimondja, hogy a gyermeknek joga van a testi, érzelmi és erkölcsi fejlődését, jólétét biztosító saját családi környezetben történő nevelkedéshez. A gyermeknek joga van ahhoz, hogy segítséget kapjon a saját családjában történő nevelkedéséhez, személyiségének kibontakoztatásához, a fejlődését veszélyeztető helyzet elhárításához, a társadalomba való beilleszkedéshez, valamint önálló életvitelének megteremtéséhez. Ezt minden gyermekkel foglalkozó intézménynek elő kell segíteni. A Városi Pedagógiai Szakszolgálat a 3-20 éves korosztály problémája esetén nyújt segítséget a gyermek, a szülő illetve a pedagógus számára abban az esetben, amikor beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség kerül megállapításra, és a probléma általános pedagógiai eszközökkel már nem kezelhető, de orvosi beavatkozást még nem igényel. Az intézményben tanulási, magatartási, beilleszkedési problémákkal, neurotikus tünetekkel, az érzelmi fejlődés zavaraival küzdő és beszédhibás gyerekeket vizsgálnak, gondoznak. A 2007/2008-as tanévben a nevelési tanácsadás területén 1891 gyereket segítettek problémája megoldásában. Ebből 1655 gyerek volt, aki tanulási, beilleszkedési, magatartási vagy valamilyen pszichés problémával kereste meg az intézményt és 236 gyerek vett részt iskolaérettségi vizsgálaton. A Szakszolgálathoz kerültek közül 725 gyerek volt a beutalt és 930 gyerek az önként jelentkező. Logopédiai ellátást 914 gyerek számára tudtak biztosítani.


30

A város közoktatási intézményeinek összes logopédusa intézményük alkalmazásába került 2006. augusztusától, így az egységes szakmai irányítás mellett az alapvető feladatok ellátása az enyhébb beszédhibák terén teljes körűen biztosított. A súlyos esetek továbbra is a logopédiai központban kapnak ellátást. Az intézmény szakember-ellátottsága az elmúlt tanévben az alábbiak szerint alakult: 6 pszichológus 7 gyógypedagógus 22,5 logopédus segítette a hozzájuk forduló gyerekek problémáinak megoldását.

Nevelési tanácsadás: Éves forgalom megoszlása a gyermek intézménye szerint: intézményes nevelésben nem vett részt 18 fő óvodás 686 fő általános iskolás 996 fő középiskolás 181 fő egyéb 10 fő összesen: 1891 fő Tünet szerinti megoszlás: tanulási nehézség 366 fő magatartási zavar 248 fő szervi tünet 76 fő komplex 104 fő képesség 173 fő egyéb szakvélemény készítése 623 fő egyéb 65 fő iskolaérettségi vizsgálat 236 fő összesen: 1891 fő A megjelentek közül: 1023 gyermek vizsgálaton vett részt 632 gyermek pedig gondozásban részesült 52 gyermek lemorzsolódott Logopédiai forgalom alakulása: óvodás 1. osztályos 2. osztályos 3-4. osztályos 5-8. osztályos összesen:

731 fő 128 fő 23 fő 29 fő 3 fő 914 fő

A statisztikai adatok nem tükrözik a várakozók számát, mely a nevelési tanácsadás területén havi átlagban kb. 300-500 gyerek, a logopédiai foglalkozásokra való bekerülésre pedig 30-40 súlyos beszédhibás gyerek vár. Az enyhe beszédhibás gyerekeket a körzetekben látják el kevés várakozással, és a tankötelesek mindig felvételre kerülnek. Folyamatosan nő a bejelentkezők száma és fokozódik a problémák súlyossága.


31

Évek óta jellemző, hogy a tanév kezdete után 1 hónappal már telítődnek az órakeretek és elkezdődik a több hetes várakozás, év vége felé már eléri a havi 200-300 gyerekszámot. Ez a probléma megoldásra vár, mert gyakori az a jelenség, hogy a hosszú várakozási idő után hiába értesítik ki, már nem érhető el a problémás gyerekek egy része, és nincs információjuk arról, hogy történt-e velük valami vagy ellátatlanok maradtak. A Városi Pedagógiai Szakszolgálat minden évben új munkaszervezéssel próbál enyhíteni ezen a problémán, de hatékony megoldásokat már nem tudnak elérni, objektív akadályok miatt. Fontos lenne a személyi állomány fejlesztése, de a jelenlegi elhelyezésük sem teszi lehetővé további szakemberek alkalmazását. Így sok szakmai kompromisszumra kényszerülnek a várakozási idő csökkentése érdekében, ugyanakkor gazdag szakmai tudás marad kihasználatlanul, helyhiány miatt. Megoldásra vár az intézmény megfelelő elhelyezése. A megnövekedett helyiségigényt a szakszolgálat elhelyezésekor mindenképpen szükséges figyelembe venni. Forgalmuk alakulása tervezhetetlen, de minden bejelentkezőt igyekeznek a leghamarabb fogadni. A gyerekek addig járnak foglalkozásokra az intézménybe, amíg a problémájuk meg nem oldódik. Gyermekbántalmazással kapcsolatban az elmúlt évben nem volt olyan eset az intézményben, ahol a bántalmazás bármely formájára fény derült volna és jelzési kötelezettségük lett volna. Szakmai munkájuk során folyamatosan figyelemmel kísérik ezen problémát és megteszik a szükséges intézkedéseket. Az óvodák és iskolák által küldött gyermekek arányából látható, hogy szoros és intenzív az együttműködésük a város oktatási, nevelési intézményeivel. ¾A VESZ Egészségügyi Szolgáltató Közhasznú Társaság (a továbbiakban: VESZ Kht.) A VESZ Kht. feladatellátási köréhez tartozó alapellátás (védőnői szolgálat, iskolaegészségügy) és szakorvosi hálózat munkája során a gyermeki jogok érvényesülése különböző módon valósul meg. A szakorvosok csak egyedi esetben szembesülnek – a gyermek egészséghez való jogán túl – védelembe vételi, vagy veszélyeztetési problémával. Az iskolákban az ilyen irányú tevékenység az ott dolgozó szociális munkások és ifjúságvédelmi felelősök feladata. Az iskolaorvos, iskolavédőnő, amennyiben problémát észlel, jelzéssel él az intézmény gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse, vagy igazgatója felé. A védőnő alapfeladata a gondozotti kör – 0-6 évesek, várandós anyák, és családjuk – egészségének megőrzése, figyelemmel kísérése, azonban tudomása van a gyermek szociális helyzetéről is. Ennek következtében a VESZ Kht. elsősorban a védőnői hálózata révén fejt ki jelentős gyermekvédelmi tevékenységet, amelyek a következők. •

Saját családi környezetben történő nevelés: A védőnő a magzati kortól kezdődően kíséri végig a gyermek sorsának alakulását. A családdal tartott állandó kapcsolat lehetővé teszi a gyermek veszélyeztetésének, a védelembe vétel szükségességének időbeni felismerését (jelzés a gyermekjóléti szolgálatok, családsegítő szolgálatok, súlyosabb esetben a gyámhatóság felé).


32

2008. évben környezeti okok miatt veszélyeztetett gondozási csoportok: Gravid: 85 védőnői jelzés történt ebből: 8 védőnői jelzés történt ebből: 16 Csecsemő: 491 12-35 hó: 783 védőnői jelzés történt ebből: 13 3-5 év: 1309 védőnői jelzés történt ebből: 24 6-18 év: 26 védőnői jelzés történt ebből: 11* Összesen: 2694 védőnői jelzés történt ebből 72

esetben esetben esetben esetben esetben esetben.

*A családlátogatás során, ha iskoláskorúaknál tapasztal a védőnő problémát (lakhatási, rossz anyagi háttér,iskolakerülés, csavargás), a jelzőrendszer tagjaként ebben az esetben is megteszi a lépéséket a gyermekjóléti szolgálatok felé, független attól, hogy ez a korcsoport nem tartozik a területi védőnői gondozás körébe. (A védőnők által tett problémajelzések általában új eseteket jelentenek.) A várandósok között sajnos egyre gyakrabban találkoznak fiatalkorú és/vagy szociálisan hátrányos helyzetűekkel. Sok ilyen esetben a várandós már nem az első gyermekét várja, így egy amúgy is nehéz helyzetben lévő családba születik a gyermek. Súlyosabb esetekben a védőnők haladéktalanul felveszik a kapcsolatot a gyermekjóléti szolgálatokkal. Ilyenkor az újszülött hazaadása kapcsán a szülőintézetekkel ( DEOEC, Kenézy Gy. Kórház) is tartják a kapcsolatot. A környezeti (szociális) okok miatt veszélyeztetett gyermekek közül sokan részesülnek alapellátás szinten gyermekjóléti ellátásban. A város területén a szociálisan perifériára került családok lakhelyei nem mutatnak egyenletes megoszlást. Az elmúlt évekhez hasonlóan, ezek a családok főleg a külterületeken élnek – Biczó I. kert, Bayk A. kert, Dombostanya, stb. – ahol adott esetben jobban el lehet rejtőzködni a hatóságok elől. A környező településekről szintén nagyszámú a migráció az előbb említett helyekre. Ugyanakkor a város néhány „klasszikus” lakótelepén is megfigyelhető az elszegényedés (Víztorony, Tócóskert, Vénkert, Újkert bizonyos részei). Az albérletben itt lakó családok sokszor fizetés nélkül, adósságokat felhalmozva, az új lakcímüket eltitkolva próbálnak „eltűnni”. A külterületeket ellátó védőnőkre sok esetben „nehéz” feladatok hárulnak – lakcím keresés, nehezebb a kapcsolattartás a családdal, a várostól való távolság miatt a gondozott is nehezebben keresi fel védőnőjét, orvosát. Az elmúlt évben a város területén 10 584 családot gondoztak. A 2008 év népmozgalmi adataira jellemző, hogy az előző évhez viszonyítva jelentősen csökkent a születések száma (2005-ben 2019; 2006-ban 1947; 2007-ben 2048; 2008-ban 1932 volt). Az elmúlt év során 32 védőnői környezettanulmány készült a gondozottak érdekében (gyámhatóság, bölcsőde, gyermekotthon felé), 77 esetben pedig intézkedés történt. A védőnők 46 esetben tapasztaltak gyermekelhanyagolást, ez magába foglalja a tárgyévet megelőző időszakban felfedett eseteket is. Gyermekbántalmazásról egy esetben tettek jelzést, mely nem tükrözi a valóságos helyzetet. Ennek oka elsősorban az, hogy a családon belül történtek általában rejtve maradnak (nincs külső sérelmi nyom, a gyermek nem panaszkodik róla). Az egészséges élethez való jog biztosítása kölcsönösen együttműködve a szülésznőgyógyász-, gyermekorvosokkal történik (tájékoztatás, egészségnevelés, a szülők felvilágosítása gyermekük egészségi állapotáról, védőoltások, szűrővizsgálatok, stb.). A védőnői munka minden egyes folyamatát (családlátogatás, tanácsadás) a prevenció jellemzi, melyet az adott helyzetben különböző módszerekkel valósítanak meg a feladatellátók. Ezen túl csoportos egészségnevelési lehetőséget is felkínálnak a gondozottak felé (pl. Baba – Mama C:\d_drive\Közgyűlés\Közlönyök\2009\10szKozlony\IIszkotet\111_2009_melleklet\2008.évi gyermekjóléti, gyermekvédelmi feladatok értékelése-melléklet.doc 33. oldal, összesen: 72

33

Klub, felvilágosító előadások különböző intézményekben). 2008-ban 180 ilyen alkalomra nyílt lehetőség, amelyen összesen 833 fő vett részt. • Fogyatékos vagy tartósan beteg gyermekek számára a VESZ Kht. keretén belül speciális ellátás biztosítására is van mód (gyermekrehabilitáció, ideg-, allergia-, vesebeteg gondozás, kardiológiai és egyéb szakellátás). Túl az eddig felsoroltakon, egyes konkrét ügyekben a védőnők és a családgondozók személyesen konzultálnak egymással, esetmegbeszélésen, gyámügyi tárgyalásokon vesznek részt. A városban működő gyermekjóléti szolgálatokkal kapcsolatuk jó, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium által meghirdetett „Biztos Kezdet Program – 2006” megvalósításához a tárgyévben is elvi-szakmai támogatást nyújtottak. A program megvalósítására kialakított helyeken (Pacikert u. 1., UNOK Jerikó u. 17/21) a várandós anyák és gyermekeiket nevelő szülők számára tanácsadás, kiscsoportos egészségnevelés formájában adják át a védőnők az egészségügyi ismereteket. A védőnők karitatív tevékenységet is folytatnak. Általában ez irányú tevékenységük során az általuk összegyűjtött ruhát, gyerekbútort (kiságy), babakocsit, esetleg nagyobb bébiételt gyártó cégektől kapott élelmiszert (gyümölcspép, főzelék, stb.) juttatnak el az arra rászorultaknak. Sajnos ezek a lehetőségek is egyre inkább beszűkülnek. A védőnők ifjúság-egészségügyi munkát látnak el a nevelési – oktatási intézményekben (főleg óvodában), így napi kapcsolatot tartanak fenn az óvónőkkel, pedagógusokkal. A védőnők, mint a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó egészségügyi szakemberek, a gyermek családban történő nevelésének elősegítését, a veszélyeztetettségének megelőzését és megszüntetését munkájuk során mindenkor igyekeznek szem előtt tartani. ¾ Iskola-egészségügy : Iskola-egészségügyi kötelezettségének Debrecen 1950 óta tesz eleget. 1992-ben – szinte az országban egyedülállóan – egységes iskola-egészségügyi szolgálat jött létre a 6-18 éves korosztály ellátása érdekében. A VESZ Kht. 59 iskolában 16 iskolaorvos és 32 iskolavédőnő közreműködésével biztosítja az iskola-egészségügyi ellátást 33.871 fő részére. A 2008/2009. tanév I. félévében a kötelező iskola-védőnői feladatokon kívül 23 iskolavédőnő közreműködésével 28 általános iskolában valósult meg az az „Életmódprogram” amely a kardiovaszkuláris betegségek megelőzését szolgálta. 1525 diák vett részt a foglalkozásokon, amelyek a délutáni órákban zajlottak. ¾ Iskolafogászat : A VESZ Kht. 18 iskolafogászati körzetben – ebből 5 körzet iskolában működik – végzi a szervezett iskolafogászati ellátást Debrecenben. A folyamatosan csökkenő gyermeklétszám következtében tovább csökkent az iskolafogászati körzetek gyermeklétszáma, amely 2008. évben : 1634 fő volt. Szakellátás keretében 4 fogszabályozási praxis működik heti 120 órában; szájsebészet heti 36 órában, fogászati röntgen heti 30 órában, gyermek szakellátás heti 15 órában. Fogászati prevenció keretében a prevenciós asszisztens naponta tart az óvodai csoportoknak és az általános iskola 1-2. osztályos tanulóinak szájápolási gyakorlatokat. Az önkormányzat által finanszírozott nyári napközis táborokban 2008. évben 957 gyermek vett részt a prevenciós foglalkozásokon. ¾A VESZ Egészségügyi Szolgáltató Kht. Gyermek és Ifjúsági Pszichiátriai Ambulancia és Gondozóintézet tevékenységének bemutatása: C:\d_drive\Közgyűlés\Közlönyök\2009\10szKozlony\IIszkotet\111_2009_melleklet\2008.évi gyermekjóléti, gyermekvédelmi feladatok 34 értékelése-melléklet.doc 34. oldal, összesen: 72

2008-ban is változatlan szakmai teamben működtek és mindent megtesznek, hogy a feladatokat megfelelő szakmai színvonalon tudják ellátni. Nehéz feladatot jelent a magatartásproblémás, agresszív gyermekek problémáinak megoldása. Ez nemcsak egészségügyi feladat, az ilyen „esetek” általában sokproblémásak. A családban válás, betegség, munkanélküliség, szociális hátrány van, a gyerekek gyengén szocializáltak. A gyermekjóléti szolgálatokkal, iskolával, pedagógusokkal együtt lehetséges csak eredményt elérni, ezek a feladatok rendkívül időigényesek, a jelenlegi egészségügyi keretekbe gyakorlatilag nem férnek bele (pl. esetmegbeszélő csoportban való részvétel, részletes vélemények írása, amikor konkrét kérdésekre szakértői színvonalon kell válaszolniuk, vigyázva a terápiás kapcsolatra). Ennek ellenére mindig lehetőséget biztosítanak a tanárokkal, családsegítőkkel a team-megbeszélésekre, sokszor munkaidőn kívül. A gyámhatóság, gyámhivatal kérésére gyermekelhelyezési, gondnokság alá helyezési ügyekben vizsgálatokat végeznek, melyekre vonatkozóan 2008-ban 28 esetben készítettek részletes összefoglaló véleményt. Esetmegbeszélésen 38 alkalommal, esetkonferencián 42 alkalommal vettek részt. A gondozóintézetben 2008-ban összesen 12.791 típusa szerint az alábbiak voltak: Orvosi vizsgálat Pszichológusi vizsgálat Gyógypedagógus által végzett vizsgálat

vizsgálatot végeztek, amelyek a vizsgálat 8.343 2.888 1.560

Az intézmény forgalma az elmúlt két évben: Betegek száma 2007. Új beteg Gondozott beteg Forgalom (gondozott beteg) Összes beteg forgalom

2008.

2 258

645 373 1.528

14 502

12.791

658 364

¾ Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Menekülteket Befogadó Állomása: A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény, valamint a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény értelmében a befogadó állomáson elhelyezett, mentálisan egészséges, tanköteles, elismerését kérő, befogadott és egyéb jogállású tanulók, mint elismert menekült és oltalmazott gyermekek az adott tanévben a Csapókerti Általános Iskolában kezdték meg a tankötelezettség teljesítését. A Csapókerti Általános Iskolában a befogadó állomásról érkező gyerekek számára kétfajta oktatás folyik. 1.) A magyarul nem beszélő gyermekek az iskolában működő délelőtti magyar nyelvi felzárkóztató programban kapnak lehetőséget a magyar nyelv teljes körű elsajátítására. A program időtartama 1 év. Az egy éves nyelvi felzárkóztatást követően, amennyiben a gyermek teljesíteni tudja a nyelvi követelményeket, úgy életkorának megfelelő osztályba íratják be. A nevezett csoportba állampolgárságtól, életkortól függetlenül, egész évben történő folyamatos érkezéssel kerülnek be a gyermekek. A nyelvi felzárkóztatás életkor szerinti csoportbontásban (1. csoport: 7-10 év, 2. csoport: 11-16 év) folyik a hatékonyabb tanulás C:\d_drive\Közgyűlés\Közlönyök\2009\10szKozlony\IIszkotet\111_2009_melleklet\2008.évi gyermekjóléti, gyermekvédelmi feladatok értékelése-melléklet.doc 35. oldal, összesen: 72

35

érdekében. A nyelvi tanulás mellett ezen a kurzuson hangsúlyt kap a matematika oktatása és a sporttevékenységek gyakorlása is. A leginkább magyarul tanulni vágyó gyermekek a napi magyar nyelvi óraszámon túl lehetőséget kapnak egy magyar 4. osztályban az órák látogatására. Továbbá heti egy alkalommal az ambiciózusabb gyermekekkel magyar önkéntes egyetemisták és a Debreceni Egyetem Szociológia Tanszékéről érkező, terepgyakorlatukat a befogadó állomáson teljesítő hallgatók foglalkoznak. 2.) A nyelvet már jól ismerő diákok életkoruknak megfelelően magyar osztályokban folytatják tanulmányaikat, ahol a magyar általános iskolai követelmények és feltételek alapján sajátítják el a tárgyi tudást. 2008. évben az elmúlt évek tapasztalatához képest a beíratott tanulók viszonylag rendszeresen látogatták az iskolát, az igazolatlan órák száma egy eseten kívül nem volt számottevő. Azonban a már klasszikusnak mondható, a menekült gyermekek között időnként kialakuló hatalmi harcok problematikája 2008. évben is jelentkezett a nyelvi felzárkóztató csoportban, leginkább a 2007/2008. tanév II. félévében. Így az iskola nehézségei nemcsak a nyelvismeret hiányából, hanem az érkező gyerekek szocializációs, kulturális és vallási különbözőségeiből is adódtak. Ezek a származási országonkénti eltérések vezettek a gyerekek közötti viták, nézeteltérések kialakulásához, amelyek száma főleg abban a helyzetben volt jelentős, amikor egy-egy állampolgárságú gyerekcsoport létszáma hirtelen megemelkedett. A magas létszám következtében az adott állampolgárságú, illetve nemzetiségű társaság erőfölénybe került, s ezzel a létszámelőnnyel akarta hatalmát mutatni a kisebbségben lévő, de ugyancsak menekült gyermekekből álló csoportoknak. Az ilyen esetek megbeszélésébe, illetve megoldásába az iskola és a befogadó állomás munkatársai a szülőket nem minden alkalommal tudták hatékony módon bevonni. Ők természetesnek vélték ezeket a szituációkat az otthoni mintából és a származási kultúrából fakadóan. A helyzetet súlyosbította az a tény, hogy a szülők nem tudtak, nem tudnak kellő időt fordítani gyermekeikre. A szülőföld elvesztése miatt gyengülő szülői felelősség, a menekülés következtében kialakult poszttraumás stressz-szindróma, valamint a tábori élet során létrejött hospitalizáció, némely esetben pedig egyszerűen az érdektelenség következtében nem érzik a szülői kötelezettségek súlyát, így a gyermekeik tankötelezettségének fontosságát sem. Ezekben az esetekben a tartós „semmittevés” követeztében motiválatlanok lesznek, gyermekeik napi ügyeit nem tekintik a család problémájának. Több alkalommal tapasztalták, hogy a szülő számára - annak ellenére, hogy a befogadó állomáson határtalan ideje lenne gyermeke nevelésére - saját fia és lánya könnyen teherré válik. Ebből a hozzáállásból, pszichés zavarokból adódóan a szülőknél a gyermekek irányában egyfajta elhanyagolás észlelhető, amely fizikális és érzelmi szinten is jelentkezhet. A szülők másik részéből a befogadó állomáson való tartózkodás az ellenkező reakciót váltja ki. Túlzott féltés és aggódás lesz rajtuk úrrá, gyermekeiket nehezen engedik a közösségi élet színtereire. Ebben az átmeneti helyzetben a szülőnek nehéz megtalálni azt az egyensúlyt, amelyen keresztül morálisan, érzelmileg, szellemileg is megfelelő értékeket tud közvetíteni gyermeke részére úgy, hogy a tábori környezetben gyermeke gyerek tudjon maradni. A 2008/2009. tanév I. félévében a magyar nyelvi felzárkóztató programban viszonylagosan a problémamentesség, a higgadt magatartás, a kiegyensúlyozott csoportkohézió, a szorgalom, a magyar nyelv elsajátítása utáni vágy volt jellemző. 2008. októberében a hirtelen megnövekedett koszovói állampolgárságú, roma származású létszámnak köszönhetően a potenciális tanulói létszám is magassá vált, amelynek következtében a Csapókerti Általános Iskolának nem állt módjában az új tanulók fogadása. A magas létszám problematikáján túl a közoktatásban való elhelyezés akadályaként jelentkezett a gyermekek alulszocializáltsága, értelmi fejletlensége, a szülők alacsony szintű kvalifikáltsága, illetve analfabétizmusa, az alacsony szociális felelősségérzete, a higiéniás C:\d_drive\Közgyűlés\Közlönyök\2009\10szKozlony\IIszkotet\111_2009_melleklet\2008.évi gyermekjóléti, gyermekvédelmi feladatok értékelése-melléklet.doc 36. oldal, összesen: 72

36

kultúrájuk fejletlensége. Ezekből a hiányokból fakadóan a gyermekek magyar közoktatási intézménybe történő, átmenetek nélküli beillesztése nem volt megoldható. Jelenleg is tapasztalják, hogy a nevezett csoport gyermekei számára ismeretlen az oktatási intézmény fogalma, többségük soha nem járt még általános iskolába. Ennél a csoportnál a magyar oktatási rendszerbe történő beléptetést megelőzően feltétlenül szükséges egy helyi fejlesztő, hátránykompenzáló program, amelyben alapvetően a készségfejlesztő foglalkozások és az életvezetéssel, higiéniás kultúrával kapcsolatos kurzusok lennének hangsúlyosak, amelyben esetlegesen a szülői részvétel is szerepet kaphatna. Az adekvát, rendszeres életritmus, napirend, a helyes tisztálkodási, étkezési szokások kialakítása, az alapvető készségek fejlesztése biztosíthatná azoknak a normáknak, szokásoknak az elsajátítását, amelyek kialakulása után zökkenőmentessé válhatna a gyermekek magyar közoktatásba való bekerülése. A fenti tapasztalatainkból kiindulva a debreceni befogadó állomás és a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Menekültügyi Igazgatóság Ellátási- és Integrációs Osztálya kezdeményezésére 2009. február 12-én a befogadó állomáson a Csapókerti Általános Iskola és a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet közreműködésével egyeztetések indultak meg a koszovói és a szerb állampolgárságú gyermekek jövőbeli iskoláztatása kapcsán. Az egyeztető beszélgetések eredményeképpen a segélyszervezet - a Tanodai programra történő pályázással - előreláthatóan 2009. nyarától egy 2 éves projekt keretében, 30 főben maximalizált létszámmal speciális igényeket kielégítő iskolát kezdene működtetni a befogadó állomás területén. A gyermekek iskolai tanulmányainak fejlődésében történt változásokról, a magatartási zavarokról, sikerekről, iskolai programokról a befogadó állomás folyamatosan értesül az iskolai szociális munkás és az iskola kapcsolattartója, valamint a gyermekek pedagógusa között lévő napi telefonos kapcsolattartás révén. A felzárkóztató program pedagógusa havi egy alkalommal családlátogatást tesz a befogadó állomáson, betekintést nyerve a tanulók családi helyzetébe, élet- és lakhatási körülményeikbe. A tanári látogatáson túl az elmúlt évben az iskola vezetője is meglátogatta az osztályba járó gyermekek szüleit felmérve a család aktuális helyzetét, elbeszélgetést kezdeményezve a gyermek iskolai életben eltöltött szerepéről. 2008. évi iskolai statisztika: A Csapókerti Általános Iskolába a 2008. évben 48 fő gyermeket írattak be: Osztály: 6 fő Magyar nyelvi felzárkóztatás: 42 fő Jogállás szerint megoszlás: 14 fő oltalmazott, 7 fő befogadott és 27 fő menedékkérő járt iskolába. Állampolgárság szerinti megoszlás: 10 fő afgán, 27 fő szerb, 6 fő koszovói, 1 fő grúz, 2 fő macedón, 2 fő örmény gyermek. 1 fő szerb állampolgárságú menedékkérő gyermek a budapesti Mérey Ferenc Általános Iskola, Szakiskola és Felnőttoktatási Gimnázim 10. osztályos tanulója volt. A budapesti iskolában tanuló gyermek kollégiumi elhelyezésben és ellátásban részesült a 2007/2008. tanévben. A közoktatási törvény módosítása értelmében az 5. életévüket betöltött befogadott, oltalmazott és elismert menekült gyermekek mellett a menedékkérő gyerekek is kötelesek részt venni az óvodai nevelésben. Ennek értelmében a befogadó állomás 2008. januárjában felvette azokkal a körzetes óvodai intézményekkel a kapcsolatot, akik korábban fogadták a befogadó állomásról a gyermekeket. A körzetben lévő Sámsoni – Jánosi úti Óvodai Egység és C:\d_drive\Közgyűlés\Közlönyök\2009\10szKozlony\IIszkotet\111_2009_melleklet\2008.évi gyermekjóléti, gyermekvédelmi feladatok értékelése-melléklet.doc 37. oldal, összesen: 72

37

az Angyalkert Óvoda nem tudta megoldani a gyermekek óvodai elhelyezését helyhiányra hivatkozva. A befogadó állomás 2008. április elején megkereste a Pósa Utcai Óvoda vezetőjét a befogadó állomáson lakó 5. életévüket betöltött gyermekek óvodai nevelése-oktatása kapcsán. Az óvoda vezetősége és kollektívája készségesen fogadta kérésünket, teljes mértékben nyitott volt a gyermekek fogadására. Mivel a Pósa Utcai Óvoda nem tartozik a befogadó állomás körzetébe, ezért az óvoda vezetésén túl szükségessé vált a fenntartó szerv, DMJV Önkormányzatának engedélye is, amely lehetővé tette a menekült gyermekek Pósa Utcai Óvodába történő beíratását. A nyár folyamán megtörtént a két intézmény közötti együttműködési megállapodás kidolgozása, valamint az óvoda írásban lefektette azokat az irányelveket, amelyek mentén jelenleg is folyik a menekült gyermekek óvodai oktatása. 2008. szeptember 1-jétől napjainkig a befogadó állomáson élő gyermekek teljes körű óvodáztatása valósul meg a Pósa Utcai Óvodában. A gyermekek szállításáról, óvodába jutásáról a befogadó állomás gondoskodik. A menekült gyermek óvodai nevelésénél elsődleges szempontként a következők valósulnak meg: • a kisgyermek érzelmi, szocializáció fejlesztése a traumák hatásainak kezelésére, az értékek, jövőkép gondozása • nyelvi és kommunikációs képesség fejlesztése • a testi nevelés (mozgás –játék –tér), egészségvédelem, egészséges környezet biztosítása. Tapasztalataik szerint a migráns gyermekek könnyen és viszonylag gyorsan beilleszthetőek az óvodai csoportközösségbe. Az első alkalmakat követően elkezdik használni a magyar nyelvet, az alapvető utasításokat hamar megértik, gyorsan megindul a migráns és a magyar gyermekek közötti kapcsolatépítés. A multikulturalitás következtében mind a magyar, mind a külföldi gyerekeknél jelentős fejlődés figyelhető meg a metakommunikáció fejlődésében, árnyaltabb használatában. 2008. évi óvodai statisztika: 2008. szeptember 1-jétől beíratott gyermekek száma: 15 fő Jogállás szerinti megoszlás: 2 fő befogadott, 12 fő menedékkérő, 1 fő oltalmazott Állampolgárság szerinti megoszlás: 9 fő szerb, 2 fő koszovói, 2 fő libanoni, 2 fő afgán A befogadó állomás szoros együttműködési kapcsolatban áll a DMJV Gyermekvédelmi Intézménye Gyermekjóléti Központjával az állomáson észlelt, esetleges gyermekveszélyeztetettségek kapcsán. Amennyiben a befogadó állomás dolgozói, szociális munkásai észlelik az érzelmi, fizikális, morális, lelki veszély meglétét az állomáson élő családok esetében, azonnali írásbeli jelzéssel élnek a Gyermekjóléti Központ felé. A jelzés után a családgondozó látogatást tesz az adott családnál, majd családgondozói tájékoztatásban közli az észrevételeit és a Gyermekjóléti Központ intézkedési lehetőségeit. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló1997. évi XXXI. törvény hatálya a letelepedett, bevándorolt, illetve befogadott jogállású, továbbá a magyar hatóságok által menekültként, illetve hontalanként elismert gyermekekre, fiatal felnőttekre és szüleikre terjed ki, ezért más jogállású családokat az alapellátás vagy védelembe vétel keretein belül nem áll módjukban gondozni. E törvény szerint kell eljárni a Magyar Köztársaság területén tartózkodó nem magyar állampolgárságú gyermek védelmében, ha az ideiglenes hatályú elhelyezés vagy más ideiglenes hatósági intézkedés elmulasztása a gyermek veszélyeztetettségével vagy elháríthatatlan kárral járna. 2008. évi gyermekvédelmi statisztika: 2008. évben összesen 8 esetben történt gyermekvédelmi intézkedés: 1 esetben került sor ideiglenes hatályú elhelyezésre 7 esetben pedig a családgondozó a jelzésünk alapján látogatást tett a befogadó állomáson. C:\d_drive\Közgyűlés\Közlönyök\2009\10szKozlony\IIszkotet\111_2009_melleklet\2008.évi gyermekjóléti, gyermekvédelmi feladatok értékelése-melléklet.doc 38. oldal, összesen: 72

38

A jelzések a következő észlelt problémák miatt történtek meg: • a gyermek elhanyagolása • az oktatási intézménybe történő beíratás elleni tiltakozás • iskolai igazolatlan hiányzások • családon belüli erőszak, gyermekbántalmazás • várandósság alatt a terhesgondozás és a terhességi vizsgálatok elhanyagolása A befogadó állomáson a szakmai-szociális feladatok megvalósulását a Információs Szociális Csoport látja el, akik a mindennapi szociális-ellátási feladataikon túl szoros kapcsolatot tartanak fenn a hatóságokkal, civil szervezetekkel, szociális intézményekkel, iskolákkal, óvodákkal, társszervekkel. Az állomás kiemelkedő együttműködést alakított ki a Gyermekjóléti Központ csapókerti területi irodájának munkatársaival. A következőben arról kívánunk tájékoztatást nyújtani, hogy a befogadó állomáson a gyermekek milyen ellátásokban részesülnek: • az érkezésüket követő adminisztráció és tájékoztatás után elhelyezés a Családi Szállón (jelenleg a családok számának megemelkedése következtében három épületben történik az elhelyezésük) • napi háromszori étkezés (reggeli, ebéd, vacsora) • szociális ellátás • egészségügyi ellátás (heti egy alkalommal gyermekorvos rendel, heti két alkalommal 2008 decemberétől védőnő, napi 8 órás nővéri ügyelet áll a betegek rendelkezésére) • havi tisztasági csomag • szükség szerint ruházat biztosítása • tanköteles gyermekek esetében a tankötelezettséggel kapcsolatos költségeik és a beiskolázási támogatásaik megtérítése • a 18 hónap alatti kisgyermekek számára külön ruházat, tisztálkodási szerek, valamint bébiételekből, bébiitalokból és életkoruknak megfelelő tápszerekből álló csomagok biztosítása • újszülött gyermekeknek kezdő babakelengye-csomag biztosítása • pénzbeli támogatások (2008. január 1-je előtt érkezett menedékkérők 2500 Ft-ot kapnak, amennyiben betöltötte a 14. életévét és a befogadó állomáson való tartózkodása meghaladta a 3. hónapot. A 2008. január 1-je után érkezett menedékkérők 7150 Ft pénzjuttatásban részesülnek, ami életkortól független. Ez az összeg a 2. havi tartózkodástól jár. Elismert menekültek, oltalmazottak, befogadottak szintén az emelt összeget kapják.) • családi pótlék az elismert menekültek részére • szabadidős és kulturális programokon való részvétel • kiegészítő magyar nyelvi kurzusok, felzárkóztatás, korrepetálás (önkéntesek, hallgatók bevonásával) • speciális segítség (a Cordélia Alapítvány pszichiáterei és pszichológusai a megkínzott, traumatizált családoknak, gyermekeiknek nyújtanak segítséget) A befogadó állomáson működő közösségi-foglalkoztató szobák (óvoda- és iskolaterem, kondicionáló szoba, könyvtár, internetes hozzáférés, varrószoba), és a szabadidős tevékenységekre alkalmas területeken szervezett programokon keresztül (játszótér, röplabdaés futballpálya, rendezvény terem) a tavalyi évben az Országos Bűnmegelőzési Központ pályázati keretein belül foglalkoztatott közösségi szociális munkás közreműködésével lehetőség nyílt a lakók kikapcsolódási igényeinek megvalósítására, mindennapjaik hasznosabb eltöltésére. Az állandó, napi szabadidős tevékenységeken túl a színes ünnepi C:\d_drive\Közgyűlés\Közlönyök\2009\10szKozlony\IIszkotet\111_2009_melleklet\2008.évi gyermekjóléti, gyermekvédelmi feladatok 39 értékelése-melléklet.doc 39. oldal, összesen: 72

programokon keresztül (gyermek KI-MIT-TUD, tánctanfolyam, Farsang, Valentin-nap, Húsvét, Karácsony, sportrendezvények stb.) igyekszünk megismertetni a különböző célcsoportokkal, elsősorban a gyermekekkel a magyar kultúra sajátos jegyeit. A rendezvények továbbá lehetőséget adnak a közösségépítésre, a csoportokon belül működő „szabályok” megismerésére, a gyermekek családi hátterének feltérképezésére. A civil szervezetek közreműködését is meg kell itt említeni, akik segítenek abban, hogy a programok minél érdekesebb palettájáról választhassanak a szórakozni vágyók. A Menedék Migránsokat Segítő Egyesületnél a kulturális foglalkozásokon túl jelenleg is heti több alkalommal a gyermekeknek alkalmuk nyílik nyelvtanulásra, tantárgyi korrepetálásra. A Katolikus Műegyetem és az AIESEC Nemzetközi Szervezetén keresztül a 2008. évben magyar és külföldi önkéntes, egyetemi hallgatók tartottak szabadidős programokat az állomás lakói részére.

¾Debreceni Rendőrkapitányság: A Debreceni Rendőrkapitányság gyermekvédelemmel kapcsolatos tevékenysége 2008. évben az alábbiak szerint alakult: A sértetti oldalról : A gyermek- és a fiatalkorú személyek az elkövetővel szemben mind pszichikailag, mind fizikailag kiszolgáltatottak, melyhez társul az életkorukból adódó könnyelműség, a jóhiszeműség, a túlzott bizalom, az értékeikkel való dicsekvési, mutogatási vágy, ezek a tényezők potenciális áldozattá teszik őket, különösen a vagyon elleni bűncselekmények vonatkozásában. Szerepe van még az iskolai nevelés hatásának is: lehet, hogy a pedagógus nem veszi észre (vagy nem kezeli), hogy a gyerek hiperaktív, így nem tud megfelelően teljesíteni, s lemarad a tanulásban. Az ilyen gyereket az osztálytársak előbb-utóbb kicsúfolják, a tanár (mivel nem figyel külön a gyerekre) ezt csak erősíti, mire a gyerek lázadni kezd. Elsősorban a családon belüli erőszak vonatkozásában fordulnak elő a gyermek- és fiatalkorú sértettek. Ezen jogsértés azokat érinti leginkább, akik nemüknél, életkoruknál, mentális, vagy fizikai adottságaiknál fogva sérülékenyebbek, kiszolgáltatottabbak. Elsősorban anyagi nehézségek, a munkanélküliség és az alkoholfogyasztás áll a bűncselekmény hátterében. Gyermek- és fiatalkorú sértettek: Debreceni Rendőrkapitányság

Ismertté vált sértett összesen

Gyermekkorú

Fiatalkorú

2008. év

6098

3325

357

Az elkövetői oldalról: A gyermek-és fiatalkorú bűnelkövetők számában emelkedés tapasztalható. Magas a vagyon elleni bűncselekmények száma, ezek közül is lopás: 139 esetben, a betöréses lopás: 51 esetben és a (csoportosan elkövetett) rablások száma: 20 esetben érdemel említést, mellettük a garázdaság: 64 esetben, testi sértés: 57 esetben és a visszaélés kábítószerrel 11 esetben fordult elő az elmúlt évben. C:\d_drive\Közgyűlés\Közlönyök\2009\10szKozlony\IIszkotet\111_2009_melleklet\2008.évi gyermekjóléti, gyermekvédelmi feladatok értékelése-melléklet.doc 40. oldal, összesen: 72

40

Általános tapasztalat, hogy a gyermek- és fiatalkorú bűnözővé válás okai a rossz családi háttér, a csavargás. Lehet, hogy a felszínen látszólag rendezett a család, azonban a felszín alatt túlterhelt, rapszodikus, eltérő értékrendeket közvetít, túlkövetel, vagy nem követel. A szülők rossz, helytelen nevelési módszereket alkalmaznak, csonka a család, vagy nincs család. Ide tartozik még az anyagi haszonszerzés, a médiától feléjük irányuló agresszióból fakadó mintakövetés, alacsony iskolázottság. Az ismertté vált elkövetőkön belül a gyermekkorú elkövetők száma: Debreceni Rendőrkapitányság

Ismertté vált elkövetők

Gyermekkorú

Viszonyulási arány

2004. év

3404

75

2%

2005. év

3434

73

2%

2006. év

3311

103

3%

2007. év

2871

63

2%

2008. év

3119

119

3%

Az ismertté vált bűnelkövetők közül a fiatalkorú elkövetők száma: Debreceni Rendőrkapitányság

Ismertté vált bűnelkövetők

Fiatalkorú

Viszonyulási arány

2004. év

3286

280

9%

2005. év

3308

282

9%

2006. év

3169

279

9%

2007. év

2758

256

9%

2008. év

2954

304

10%

A Rendőrség, mint a jelzőrendszer tagja: A gyakorlatban rendőri jelentés alapján indult büntetőeljárás során az ügy előadója készít adatlapot vagy értesítést kiskorú veszélyeztetettsége esetén, megküldve azt az illetékes szervnek. Gyermekkorú, vagy fiatalkorú személy által elkövetett szabálysértés esetén az intézkedő, bűncselekmény esetén az ügy előadója készít értesítést, vagy adatlapot. A rendőri intézkedésekről naprakész nyilvántartást vezetnek, melynek alapja a Rendőrség adatszolgáltatási kötelezettségével összefüggően keletkezett dokumentumok (adatlapok, értesítések, határozatok, stb.) Nyilvántartják az esemény bejelentőjét, helyszínét, időpontját, a veszélyeztetett kiskorú adatait, magát az eseményt, a tájékoztatott szervet, a tájékoztatás időpontját, valamint az esetleges visszajelzéseket.


41

A Debreceni Rendőrkapitányság illetékességi területén gyermek veszélyeztetettségével kapcsolatban nyilvántartásuk adatai alapján 2008-ban összesen 671 esetben történt jelzés a jelzőrendszer tagjainak az alábbiak szerint: Gyermekjóléti Szolgálat értesítése (gyermek Jegyző/Gyámhivatal értesítése KIMUTATÁS veszélyeztettségének észlelése a Debreceni miatt) Rendőrkapitányság által gyermek GyermekÖSSZEveszélyeztettségének Fiatalkorú SEN korúval VeszélyezteFiatalészlelése miatt 2008. bűncselekszemben tett korú által gyermek I-XII. hónapban mény történő küldött jelzésekről, Eltűnés Egyéb ideiglenes nyomozás elkövetett elkövetésészabálymiatt ok miatt hatályú értesítésekről vel történő elutasítás sértés elhelyezése gyanúsítása vagy miatt miatt miatt megszüntetés miatt 2 12 Január 14 2 4 9 28 7 Február 50 1 6 14 15 Március 36 0 46 4 3 13 Április 66 7 70 6 14 Május 97 Június 6 21 4 4 18 53 Július 3 37 1 3 3 19 66 Augusztus 6 15 5 12 56 94 Szeptember 2 23 1 21 47 Október 6 24 5 22 57 November 4 22 1 10 37 December 4 35 1 14 54 C:\d_drive\Közgyűlés\Közlönyök\2009\10szKozlony\IIszkotet\111_2009_melleklet\2008.évi gyermekjóléti, gyermekvédelmi feladatok értékelése-melléklet.doc 42. oldal, összesen: 72

42

ÖSSZESEN

43

315

1

38

65

209

671

Gyermekvédelmi, bűnmegelőzési tapasztalatok: Véleményük szerint a bűnmegelőzés tekintetében a más szervezetekkel való együttműködés a gyakorlatban hatékonyabbá tehető. Erre egy példa a DADA-program helyzete, az oktatóként közreműködők jelenleg olyan mértékben leterheltek saját munkakörükben, és önhibájukon kívül, hogy az a programban való részvétel megfelelő színvonala ellenére a hatékonyságának rovására megy. A Debreceni Rendőrkapitányságon 2008. szeptember 01-től működik „Az iskola rendőre” program, mely alapvetően az általános iskolai oktatásra épül, és egyben elősegíti a rendőrség által a gyermekek felé irányuló baleset és bűnmegelőzési tevékenységet. A feladatot elsősorban körzeti megbízottak és közlekedési vizsgálók látják el, itt is jellemző, hogy saját fő feladatuk miatt leterheltek. 2007. évben az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium által kiírt a közterületen elkövetett jogsértések visszaszorítására benyújtott pályázat eredményesen szerepelt. A pályázat záró üteme a kiskorúak sérelmére, valamint általuk elkövetett bűncselekmények számának visszaszorítására irányult. 2008. december 03-án a „Felnövekvő nemzedékért” címmel – a téma minden kérdéskörét felölelve, ismert előadók közreműködésével - konferenciát szerveztek a Debreceni Rendőrkapitányság illetékességi területén működő általános- és középiskolák vezetői, ifjúságvédelemmel foglalkozó munkatársai részére annak érdekében, hogy ott olyan szakmai ismeretekhez jussanak, melynek birtokában hatékonyabb prevenciós tevékenységet tudnak kifejteni a gyermek- és fiatalkorúak körében. A konferencia keretében minden iskolát elláttak a korábban a Hajdú-Bihar Megyei Rendőrfőkapitányság Bűnmegelőzési Osztálya által készített „Bűnmegelőzési Kisokos” oktató DVDvel - melyet a pályázati támogatás révén megfelelő példányszámban sokszorosíttattak, illetve eljuttattak minden általános iskola számára. A Debreceni Rendőrkapitányság tevékenységi körébe tartozik az áldozatsegítésben közreműködő szervekkel történő kapcsolattartás, segítséget nyújt a hatáskörébe tartozó, áldozatok problémáinak megoldásában, prevenciós előadásokat tart áldozatvédelmi és bűnmegelőzési témakörökben a Rendőrkapitányságot megkereső gyermek- és fiatalkorúakkal foglalkozó intézményeknek. Sajnálatos tény, hogy a Debreceni Rendőrkapitányság „gyermek-kihallgató”-szobákkal nem rendelkezik, így az azonnali intézkedések kapcsán a gyermekkorú személyek meghallgatása, „szóra bírása” nehézkes az ügyekkel kapcsolatban. rendszer működésével kapcsolatos esetmegbeszéléseken, Az észlelő-jelző esetkonferenciákon, szakmai továbbképzéseken való részvétel megvalósulása a Hajdú-Bihar megyei Rendőr-főkapitányság Bűnmegelőzési Osztályának munkatársai, valamint Debrecen területén a Rendőrkapitányság áldozatvédelmi referense, a rendőrőrsök delegált képviselői, és az illetékes körzeti-megbízottak közreműködésével történik. A Rendőrkapitányság lehetőségei szerint próbál együttműködni az illetékességi területén lévő családsegítő és gyermekjóléti szolgálatokkal, szociális szolgáltató központokkal, gyámhivatalokkal, polgármesteri hivatalokkal és a polgárőrséggel. Ennek alapvető célja a kölcsönös tájékoztatás, valamint információáramlás. Gyakran előfordul az, hogy a családtagok helyett a gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekményekről a gyermekek védelme érdekében eljáró szervek, hivatalok tesznek hatóságuknál bejelentést. A Debreceni C:\d_drive\Közgyűlés\Közlönyök\2009\10szKozlony\IIszkotet\111_2009_melleklet\2008.évi gyermekjóléti, gyermekvédelmi feladatok 43 értékelése-melléklet.doc 43. oldal, összesen: 72

Rendőrkapitányság munkakapcsolata a gyermekjóléti és családsegítő szolgálatokkal, a Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Intézményi és Gyámügyi Csoportjával, valamint a Gyámhivatallal jónak mondható. A Rendőrkapitányság az észlelő- jelzőrendszer tagjaként végzett munkáját az értékelt időszakban pontossá tette, igyekezett tökéletesíteni a végzett tevékenységüket. A nevelési-, oktatási intézmények gyermek- és ifjúságvédelmi felelőseivel 2009. február 01-től tesznek lépéseket a munkakapcsolat kialakítására, erősítésére. 3/4. A gyermekek átmeneti gondozása a.) DMJV Gyermekvédelmi Intézménye Gyermekek Átmeneti Otthona 2008. nehéz év volt az átmeneti otthon életében, mivel új helyzetekkel, feladatokkal találkoztak az otthon dolgozói a gyermekek gondozása során, amelyekre a későbbiekben is fel kell készülni.

Átmeneti gondozottak száma: 2005-ben: 35 gyermek, 2006-ban: 28 gyermek, 2007-ben: 34 gyermek, 2008-ban: 32 gyermek. Gondozási napok száma: - 2005: 76 %-os kihasználtság - 2006: 51 %-os kihasználtság - 2007: 66 %-os kihasználtság - 2008: 53 %-os kihasználtság A kihasználtságot tekintve az átmeneti gondozás idejének hossza az elmúlt évben csökkent, az esetszám azonban magas maradt. Az átmeneti gondozás idejének hossza: (2008-ban 29 eset zárult le.)

2008 · · ·

1 nap-1 hónap

1-3 hónap

3-6 hónap

6 hónap felett

11 esetben

12 esetben

6 esetben

0 esetben

Legrövidebb gondozási idő: 2 nap 1 hónapnál rövidebb gondozási idő: 11 esetben, ami a gondozások több mint, egyharmadát jelenti 1 hétnél rövidebb: 7 esetben

Ennek vannak pozitív és negatív hatásai is: Pozitív: a szülő-gyermek közötti kapcsolat kevésbé sérül, negatív: több alkalommal is előfordult, hogy egy-két nap alatt 3-4 gyermek költözött be, illetve ki az átmeneti otthonból. Máskor pedig hónapokig semmilyen változás nem történt a gyermekek létszámában, összetételében. Következmény: · A kiszámíthatatlanság és az ingadozó megterhelés erősen megviseli a dolgozókat, nagy odafigyelést, koncentrált munkavégzést követel a nagy számú ki- és beköltözések idején. C:\d_drive\Közgyűlés\Közlönyök\2009\10szKozlony\IIszkotet\111_2009_melleklet\2008.évi gyermekjóléti, gyermekvédelmi feladatok értékelése-melléklet.doc 44. oldal, összesen: 72

44

·

Az új gyermek/ek érkezése a bentlakóknak is változást jelent, hiszen minél többen költöznek be egy időben, annál jobban megbomlik a kialakult egyensúly, elkezdődnek a gyerekközösségen belüli hatalmi harcok, gyakran féltékenykedések, különösen akkor, amikor a felnőttektől már előzőleg megszokott odafigyelésen, gondoskodáson osztozni kell. Feladat lehet a továbbiakban: · Helyzettől függően az új gyerekek beköltözését ütemezni kell, hiszen a nem krízishelyzetben érkező gyermekek esetében van lehetőség erre is, 1-2 gyermek érkezésekor az új gyerekek beilleszkedése gördülékenyebb, · Fontos feladat az új lakó érkezésére az otthonban élőket felkészíteni, bevonni, érezzék, hogy az ő életüket befolyásoló helyzetben nekik is van feladatuk, partnerek lehetnek. Átmeneti gondozottak életkor szerinti megoszlása: 2008 2007 2006 2005

3-6 éves 5 gyermek 9 gyermek 5 gyermek 4 gyermek




Egyértelműen látszik, hogy a 14-18 év közötti sokproblémás serdülők száma jelentősen megnőtt az átmeneti gondozásban. Az erre a korosztályra jellemző lázadó magatartás az otthonba kerülő gyermekeknél legtöbbször szélsőségesen, nemegyszer antiszociális viselkedésben nyilvánult meg. Ezek közül a legjellemzőbb problémák az elmúlt évben: Jelentős iskolai lemaradás, hiányzás: Az átmeneti gondozásba jelentős iskolai lemaradással érkeztek a gyermekek, az iskola verseny- és teljesítmény-centrikus légkörében állandó tanulmányi nehézségekkel küszködtek. A 27 tanköteles korú gondozott közül már előzőleg 16-an osztályt ismételtek. A kamaszkorúak tanulásban való segítése nehézkes, hiszen - legtöbbször az iskolában sem követik nyomon a tananyagot, - lemaradása akkora, hogy hosszabb idő és szakember lenne szükséges a pótlásához, - ebben az átmeneti helyzetben nem motiválható, - a segítséget legtöbb esetben elutasítja vagy csak nagy rábeszélésre fogadja el. Tapasztalják, hogy alacsonyabb életkorban a gyermekek jobban motiválhatók, elfogadják a segítséget, ezért nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy a lemaradás náluk ne nőjön, lehetőleg csökkenjen a gondozás alatt. Több esetben átmeneti gondozás alatt is folytatódott az iskolából való hiányzás-lógás. Ezekben az esetekben részben a szülői együttműködés, részben az iskola segítsége (örültek, hogy a problémás gyermek távol volt) hiányzott, az intézmény sem talált megoldást ezekben az esetekben. Dohányzás: Az átmeneti otthonban a 12 év feletti gyermekek nagy százaléka (2008-ban 85 %) dohányzott. Legtöbb esetben a szülők is tudtak gyermekük dohányzásáról, engedélyezték, ők adtak cigarettát vagy pénzt rá. Az otthonon belül a dohányzást a Házirend tiltja. Gyakorlatuk szerint a társasház bejáratához vagy az utcára engedik ki dohányozni, mivel a tiltás nem megoldás, mert gyakran dühkitöréssel reagálnak vagy az átmeneti otthon lakótereiben is rágyújtanak a dohányzók. Gyermekek közötti erőszak, bántalmazás: Megjelent az otthonban a gyerekek közötti erőszak, súlyos bántalmazás, zsarolás, egymás dolgainak elvétele. 2008-ban egy esetben csoportos bántalmazás miatt a rendőrség felé is jelezték az esetet. C:\d_drive\Közgyűlés\Közlönyök\2009\10szKozlony\IIszkotet\111_2009_melleklet\2008.évi gyermekjóléti, gyermekvédelmi feladatok 45 értékelése-melléklet.doc 45. oldal, összesen: 72

Az átmeneti otthonban szabályozták az erőszakos események utáni teendőket, intézkedési módot, sorrendiséget. 2008-ban többször is sor került az átmeneti gondozás megszüntetésére a másik gyermeket bántalmazó magatartás után. Rongálás, cél nélküli rombolás: Az év során több konfliktus kialakult az otthonban lakó gyermekek rongálásai, cél nélküli rombolása miatt a társasház lakóival: a tetőről ledobott szegekkel okoztak több tízezer forintos kárt egy autóban (az intézmény biztosítása terhére a kár megtérült), a frissen felújított falra meszet öntöttek (a gyermekek letakarították), a friss vakolatot rongálták meg…. A házban lakókkal sikerült részben a feszült helyzetet oldani, az otthonban lévő és házban lakó gyermekek összebarátkoztak, közös programokat szerveztek. Nyáron rendszeresen az otthon területén játszottak, asztaliteniszeztek, az otthon udvarán sátoroztak, az otthonból kiköltöző gyermekek búcsúztatójára meghívták őket. A rongálás az otthonon belül is nyomokat hagyott, ami az otthon állagán, felszerelési tárgyakon, bútorokon, játékokon, háztartási eszközökön egyaránt látszik. Ezek egy része, a tárgyak nem funkciónak megfelelő használatából eredt, máskor indulatok levezetésének vagy cél nélküli rombolás áldozatai lettek. Az indulatok, energiák levezetését sporteszközök beszerzésével próbálják megoldani (trambulin, szobabicikli, talpas reflexlabda, asztalitenisz). A tönkretett eszközök, tárgyak pótlása, javíttatása gondot jelent, mivel a szülők csak igen kis arányban partnerek ebben, az ellátmányból részben tudja megoldani az intézmény. Az átmeneti gondozásba kerülés okai: lakhatási, megélhetési, életvezetési problémák (10 eset), családon belüli konfliktus (14 eset), magatartásproblémák az iskolában, lakókörnyezetben (7 eset), bántalmazás (1 eset). Az év során többször megtörtént, hogy a szülő már a bekerülés pillanatában kérte az átmeneti nevelésbe vételt. Az átmeneti otthonba kerülést részben az tette indokolttá, hogy ezek a gyermekek előzőleg laktak már az intézményben, ezt a környezetet, az itteni felnőtteket ismerték, megbíztak bennük. A problémát az okozta, hogy a hatósági intézkedések ideje elhúzódott, ilyen esetekben is 4-5 hónapra. A szülők együttműködési készsége eleve kisebb volt, a szülői kompetenciákból még kevesebbet tartottak meg vagy teljes mértékben elfordultak gyermeküktől. A kapcsolattartás felszínes, nem kiszámítható volt. Ezek a folyamatok igen károsak voltak a gyermekek pszichés állapotára. Folyamatosan nőtt azon esetek száma, ahol a gyermekek magatartási, viselkedési problémái miatt kérte a szülő az otthonba kerülést. Ilyen esetekben a szülő, néha a családgondozó is az átmeneti gondozást büntetésként állította be a magatartási gondokkal küzdő gyermek előtt. Ezt próbálták elutasítani, hiszen sem a módszereik, sem az otthon feladatai, sem a körülmények nem a büntetésre építenek. A bekerüléskor megfogalmazott indokokról legtöbbször kiderült: – Csak a felszín, a valóságban sokkal összetettebb, sokrétűbb problémákat rejt a helyzet. – A szülő gyakran fogalmazott meg külső okokat a személyére vonatkozó okok helyett. – A szülő a gyermek magatartását fogalmazta meg problémaként, a rejtett konfliktusokat nem ismerte el. A magatartási, viselkedési zavarokkal érkező gyermekek kis része rendelkezik szakértői vagy orvosi diagnózissal. 2008-ban az átmeneti gondozásban lévő gyermekek 31%-a volt gondozásban a Gyermek Ideggondozóban.


46

Tapasztalat: A már előzőleg is sérült gyermekben az átmeneti gondozásban átélt negatív hatások miatt tovább nőtt a bizonytalanság érzése, további neurotikus tünetekhez vezettek. Ha az átmeneti otthonban egy időben több magatartási problémás gyermek lakik, a helyzetek kezelése egyre nehezebbé válik, hiszen a tünetek erősödése tapasztalható. Az átmeneti gondozásból kikerülés: 2008-ban 29 eset zárult le. Családjába visszakerült 19 gyermek (66 %), átmeneti nevelésbe 7 gyermek, ideiglenes hatályú elhelyezésbe 3 gyermek. A családjukba történő hazakerülés aránya négy évre visszatekintve 2008-ban a legmagasabb; 2005-ben 59 %, 2006-ban 59 %, 2007-ben 61 % volt. b.) DMJV Reménysugár Otthona Családok Átmeneti Otthona A Családok Átmeneti Otthona 26 férőhelyen biztosít ellátást. Az intézmény kihasználtsága folyamatosan magas, nagy az igény az ellátásra, bár az ellátott családokra egyre inkább jellemző a kevesebb gyermeklétszám.

Az intézmény főbb működési mutatói az alábbiak (2008. december 31-i állapot szerint): Férőhelyek száma (fő)

26

Ellátottak létszáma* (fő)

22

Férőhelyek éves kihasználtsága (%)

91,47

Év közben érkezők (fő)

17 gyermek, 10 felnőtt

Év közben távozók (fő)

18 gyermek,12 felnőtt

Éves gondozási napok száma összesen

8.704

DMJV Reménysugár Otthona Családok Átmeneti Otthonában gondozottak száma 2008. évben: Anya gyermekkel 6 anya, 9 gyermek Házaspár gyermekkel

2 házaspár, 5 gyermek

Összesen:

8 felnőtt, 14 gyermek

A klienskörre jellemző, hogy egyre kilátástalanabb élethelyzetből érkeznek, kevésbé szocializáltak a társadalmi normákra, szabályokra, a családi életre és az ezzel összefüggő feladatokra. Az otthonban 6 szoba, fürdőszoba, konyha, mosókonyha, kis közösségi tér, és játszóudvar áll a bentlakók rendelkezésére. A házirendet úgy készítették el, hogy a kliensek otthonukként érezzék átmeneti szállásukat, környezetüket tisztán, rendben tartsák – amihez szintén megkapják a segítséget mind példamutatás, mind eszközök tekintetében. A családok számára pszichológiai és jogi tanácsadást nyújtanak folyamatosan, illetve családgondozó segíti őket mindennapi életviteli problémáik megoldásában, valamint igyekeznek mintát, ötletet, tanácsot nyújtani azokon a területeken, ahol a hiányosságot észlelik. C:\d_drive\Közgyűlés\Közlönyök\2009\10szKozlony\IIszkotet\111_2009_melleklet\2008.évi gyermekjóléti, gyermekvédelmi feladatok értékelése-melléklet.doc 47. oldal, összesen: 72

47

Az otthon dolgozói (1 szakmai vezető, 2 családgondozó, 4 szakgondozó – gondozó) a lakhatási problémák megoldása érdekében a családokat takarékosságra ösztönzik, mivel jelentős részük számára csak az albérletbe költözés az egyetlen lehetőség. Családokra szabott egyéni esetkezelés keretében segítséget nyújtanak ahhoz, hogy az életvezetési és háztartásvezetési problémákat megszüntessék vagy mérsékeljék, visszaállítva a család működőképességét, valamint segítenek a rászoruló szülőknek, hogy megtanulhassák a helyes gyermeknevelést, gyermekgondozást. Szerepet játszanak a gondozásba kerülést kiváltó krízisben: a szenvedélybetegség, mentális zavarok, életvezetési problémák, párkapcsolati, gyermeknevelési, gyermekgondozási problémák. Általános tapasztalat, hogy a szülők iskolai végzettsége alacsony, gyakori, hogy még az általános iskolát sem fejezték be és alig néhányan szereztek csak valamilyen szakképesítést. Az intézmény részéről szorosan együttműködnek az átmeneti gondozás során a gyermekjóléti szolgálattal, a gyámhatósággal, a gyermekek orvosaival, oktatási intézményeivel, a védőnővel, továbbá több civil szervezettel, felnőttoktatási és képző intézménnyel, eseti jelleggel a szenvedélybeteg ellátással. Gyakran szerveznek az otthonban szabadidős programokat, amelyekkel szeretnék a gyermekek minél teljesebb szocializációját elősegíteni. A programokba a gyermekek mellett igyekeznek a szülőket is bevonni. A kigondozás sikerességét nagyban befolyásolja a gazdasági és a szocio-kulturális környezet. A családoknak a jelenlegi gazdasági helyzetben szinte lehetetlen saját tulajdonú lakáshoz jutniuk, illetve többségük végzetesen eladósodva kerül az átmeneti gondozásba és ez még nehezebbé teszi a lakhatásuk megoldását. c.) A ReFoMix Nonprofit Közhasznú Kft. által működtetett Családok Átmeneti Otthona „Fecske” Családok Átmeneti Otthona (Debrecen, Derék u. 22. VIII. emelet) A gyermekjóléti intézmény egész évben telt házzal működött. 2008-ban 54 család kérelmezte felvételét az intézménybe, elhelyezni 12 családot, 51 főt tudtak, közülük 18 felnőtt és 33 gyerek. A szakemberekre egyre nagyobb terhet ró a kliensek súlyosbodó egészségi és mentális állapota, a külső környezet lehetőségeinek beszűkülése. Ennek gyakori következménye az intézményi dependencia a klienseknél, ami az otthonban élő gyermekeknél mintaként motiválatlanságot, deviáns viselkedést eredményez. A családok életvezetési problémákkal küzdenek, időnként nem mutatnak kellő elkötelezettséget környezetük, gyermekük rendben tartása iránt. Ennek sokszor a tanult minta hiánya, a motiválatlanság az oka. Ezen dolgok korrigálására életvezetési tanácsokkal, praktikákkal, olcsó receptekkel, hasznos tippekkel állnak az anyák rendelkezésére. Cél a minimális intervenció és a család működőképességének megőrzése, helyreállítása. A problémát a gyermekjóléti alapellátások eszközeivel kell megoldani, hatósági intézkedésre csak akkor kerülhet sor, ha más eszközökkel a probléma nem kezelhető. Egyéni esetkezelésük része az életvezetési tanácsadás, a pénzkezelésben és háztartásvezetésben nyújtott segítség, a mentális segítség, a gyermek ellátását- nevelését érintő problémákban, konfliktuskezelésben nyújtott segítség. A szakmai eredményesség egyik feltétele a partnerszervezetekkel való korrekt együttműködés, a pontos információátadás. A családgondozási folyamat során lényeges, hogy kiküszöböljék az átfedéseket, elkerüljék az időveszteséget, hisz gyermekek sorsáról van szó. Egyre indokoltabb, hogy folyamatosan tartsák a kapcsolatot a gyermekek oktatási intézményeivel, együttműködésükkel igyekeznek normalizálni ottani működésüket. Munkájuk fontos eleme, hogy olyan készségekkel, képességekkel vértezzék fel a klienseket, melyek lehetővé teszik számukra az elért eredmények megtartását és a megváltozott C:\d_drive\Közgyűlés\Közlönyök\2009\10szKozlony\IIszkotet\111_2009_melleklet\2008.évi gyermekjóléti, gyermekvédelmi feladatok értékelése-melléklet.doc 48. oldal, összesen: 72

48

körülményekhez való alkalmazkodást is. A munka- és pénzhiány megoldásához egyéni esetkezelés formájában adósságkezelési és életvezetési tanácsadást végeznek. Az elhelyezést igénylők között folyamatosan nő az egyszülős családok aránya. Az intézményi kivezetés kapcsán egy külön problémacsoportot jelentenek az egyedülálló, többgyermekes anyukák, mert ők gyes/gyetből, családi pótlékból és szerencsésebb esetben még alkalmi munkából élnek, ezen jövedelmi helyzet azonban hosszabb távon nem biztosítja a lakhatásuk stabilitását. Munkavállalásukat nehezíti a családi segítő háló hiánya, életükben az állandóság megteremtését leginkább egy párkapcsolat létesítésétől remélik. A szakmai munka fontos eleme a munkaviszony létesítésének elősegítése, hogy ellátottjaik havi rendszeres munkajövedelemre tegyenek szert. A munkaviszonnyal nem rendelkezők részére álláskeresési tanácsadást nyújtottak, megismertették őket a megfelelő önéletrajz elkészítésével, az önmenedzseléssel. Szakmai munkájuk középpontjában a gyermekek mindenek felett álló érdeke áll. Napi kapcsolatban vannak az iskolák és óvodák gyermekvédelmi szakembereivel, és kölcsönösen együttműködve igyekeznek elősegíteni az intézményben élő gyermekek megfelelő helytállását a közoktatásban. Megemlékeznek a kalendáris ünnepekről, fontosnak tartják a családoknál is a közös megemlékezéseket, ezáltal is egy követendő mintát mutatnak lakóiknak, mely mindennapi életüket bensőségesebbé teheti. Februárban a farsangi készülődés hatotta át a gyermekek és a pedagógusok mindennapjait. Figyelnek arra, hogy a maskarák házilag készüljenek, erősítve ezáltal a szülő- gyerek kapcsolatot, kímélve a pénztárcát. Nagy népszerűségnek örvend a gyermekek körében az intézményükben már hagyományossá váló farsangi fánk sütése. Farsangi mulatságuk jelmezes felvonulásból, ügyességi/ játékos vetélkedőből és táncos produkciók bemutatásából állt. A programok legjobbjait természetesen díjazták. A húsvéti készülődés során igyekeznek feleleveníteni a népi hagyományokat, tojást festenek, megismerkednek a gyerekek az ünnep történeti hátterével is. Anyák napi ünnepségük bensőséges hangulatát a gyerekek saját készítésű ajándéka és verses műsora adja. Novemberben az Üdvhadsereg tartott zenés áhítatot. Együttműködésük eredményeként a kamaszok a Ruyter utcai közösségi házukban péntekenként változatos programokon vehetnek részt. Az év utolsó 2 hónapját a Mikulás ünnepség és a karácsonyi műsor előkészítése jellemezte. A hagyományoknak megfelelően a gyerekek készültek zenés- verses produkcióval a játszószobai foglalkozások keretében. Karácsonyi műsoruk résztvevői voltak az Ady Endre Gimnázium drámatagozatos diákjai, akik színvonalas előadásukkal kellemes hangulatot teremtettek. Az estéket egy közösen elfogyasztott vacsora zárta, mely oldottabb légkört teremtett és vitathatatlan közösség formáló ereje is. Karácsonykor Muppet Show-val örvendeztette meg a gyermekeiket az Üdvhadsereg, és ajándékkal is kedveskedett nekik. Októberben pályáztak a Fészek Családok Átmeneti Otthonával és az Átmeneti Szállással együtt, hogy az intézményeikben lakó 8-14 éves korú gyermekek Csillebércen 1 hét táborozáson vegyenek részt költségmentesen. Sikeres volt pályázatuk, így 18 gyerek és 1 felnőtt kísérő utazott, kollégájuk a visszautazás során segédkezett. Stábmegbeszélést hetente tartottak, esetmegbeszélő csoportjuk pedig kéthetente, illetve szükség szerint ült össze. Igény és szükség szerint szupervízióra van lehetőség, ebben az évben dolgozóik nem éltek ennek lehetőségével. Rendszeresen esetkonferenciákat tartanak a külső segítő intézmények bevonásával, 2008-ban 6 család kapcsán kellett több esetben esetkonferenciát tartaniuk. Mind szorosabbra fűzik kapcsolatukat a város segítő szervezeteivel, esetmegbeszéléseikre szükség esetén meghívják őket, hisz céljuk a minél körültekintőbb helyzetfelmérés. Szociálpedagógusuk és szakgondozóik minden héten foglalkozásokat tartanak (filmklub, kézműves foglalkozás, stb.) amit a gyerekek nagy örömmel, óriási érdeklődés mellett igénybe C:\d_drive\Közgyűlés\Közlönyök\2009\10szKozlony\IIszkotet\111_2009_melleklet\2008.évi gyermekjóléti, gyermekvédelmi feladatok értékelése-melléklet.doc 49. oldal, összesen: 72

49

is vesznek. Hangsúlyt fektetnek a gyermekek egyéni képességeire, a tehetséggondozásukra, szem előtt tartva életkori heterogenitásukat. A gyermekek preventív, fejlesztő foglalkozásai során ismeretterjesztésre, egészséges életmódra való nevelésre, szocializációs problémák feltárására, azok kezelésére nyílt lehetőség. Megnövekedett a 10 év feletti gyermekek aránya az intézményben, akik számára szakmailag kihívás változatos és hasznos programot szervezni. Egyre inkább kirajzolódik, hogy szükség van a kamaszoknak szóló speciális foglalkozások tartására, valamint tehetséggondozásra, fejlesztésre, hisz a deviancia megelőzésének egyik módja a megfelelő szabadidő eltöltési módok felkínálása, az igény kialakítása a perspektívikusabb életre. A foglalkozásokon készült munkákat rendszeresen kiállítják a folyosón, hogy a szülők és az intézménybe érkező vendégek is megcsodálhassák a kész műveket. Januárban speciális, preventív jellegű foglalkozássorozatot kezdett a szociálpedagógus. A foglalkozásokon a pedagógus egyik feladata azokat a negatív hatásokat csökkenteni, megelőzni, amelyek a hátrányos helyzet miatt alakulnak ki. Beszélgetések, játékok (projekciós játékok, ártalomcsökkentő preventív játékok) keretében folyik a munka. A családi kötelékeket szeretnék szorosabbá tenni közös élményekkel, ezért idén is megszervezték a már hagyományosnak számító sorversenyt, családi „ki mit tud”-ot. A kötetlen versenyek lehetőséget adtak a családon belüli feszültségek oldására, a családon belüli kommunikáció és egymásra figyelés erősítésére. Gyermeknapi rendezvényüket, a sportdélutánt az Élelmiszerbank felajánlásával támogatta. A nyári szünet idején hetente filmklubot tartanak, céljuk többek között azon magyar mesék megismertetése a gyermekekkel, melyeket manapság a kereskedelmi csatornák nem sugároznak. 2008. évben 11 másod-, harmad- és negyedéves főiskolai hallgató töltötte intézményükben féléves gyakorlatát. Számtalan lehetőségük van programok, rendezvények lebonyolítására, interjúk készítésére. A Debreceni Egyetem Hajdúböszörményi Pedagógiai Főiskolai Kara folyamatosan számol az intézménnyel, mint terephelyszínnel. A szociálpedagógus és az ügyeleti munkát ellátó szakgondozóik szükség esetén segítik a gyerekek iskolai felkészülését, keddenként korrepetálásra is sor került a kisiskolások számára. A szakgondozó kolléga hétvégenként folytatta harcművészeti alapjainak átadását a gyermekeik számára. A feszültség levezetésére és az önkontroll fejlesztésére kiválóan alkalmas ez a foglalkozás. 2008-ban is folytatták számítógépes programjukat, hétvégén a szakgondozó kolléga segítségével a gyerekek számítástechnikai ismereteit frissen tartják, fejlesztik és folyamatosan lehetőségük van az internet használatára is. Az intézmény infrastruktúrája kedvező. A gyerekek szívesen használják a közeli Szent István Templom kertjét, ahol többek között sakk, biliárd és pingpong várja őket. Az intézmény ebben az évben is kapott a Vojtina Bábszínházba adomány jegyeket 4 bábelőadásra, melyre meghívták a 9. és 10. emeleti intézmények óvodás- és kisiskoláskorú gyermekeit is. A DEKE NB I-es csapatának kosárlabda mérkőzésére vitték el decemberben a gyerekeket, a sportrendezvényen való részvétel felkeltette érdeklődésüket a sportág iránt. A sportolók és szurkolóik ruhaadománnyal segítették az intézményt. A gyermekek preventív, fejlesztő foglalkozásai során ismeretterjesztésre, egészséges életmódra nevelésre, szocializációs problémák feltárására, azok kezelésére nyílt lehetőség. Július és augusztus hónapban a 9. és 10. emeleti intézménnyel együttműködve 3 alkalommal egy-egy napos családi programot, kirándulást szerveztek a közeli templomkertbe, Lillafüredre és a Víg-kend majorba az intézményben lakó családok számára, a programon 4, illetve 8 család vett részt. A gyerekek és szülők többségének ezek az alkalmak biztosítják, hogy a városon kívüli tájakat is felfedezhessék. A pszichológiai tanácsadás során a megváltozott, nehezedő élethelyzetből adódó problémák megoldása, illetve az ezzel kapcsolatos pszichés állapotok, betegségek kezelése került előtérbe. A családnak, mint elsődleges szocializációs közegnek a válsága, a megfelelő célok, C:\d_drive\Közgyűlés\Közlönyök\2009\10szKozlony\IIszkotet\111_2009_melleklet\2008.évi gyermekjóléti, gyermekvédelmi feladatok értékelése-melléklet.doc 50. oldal, összesen: 72

50

minták hiánya látható a serdülő korosztály körében mind gyakoribbá váló magatartás-zavar, iskolakerülés és antiszociális attitűd megjelenésében. 2008-ban az intézményből 12 család költözött ki. Egy család (6 fő) csak 1 hónapig vette igénybe az intézmény szolgáltatásait, egy másik esetében pedig (3 fő) az ellátási idő 3.5 hónap volt, mert a gondozási tervnek megfelelően lakhatási helyzetük rendeződött. 2 család elhelyezése nem haladta meg a fél évet, mert egyikük szociális bérlakáshoz jutott, míg a másik szerződését meg kellett szüntetni, ők más intézménybe költöztek. 7 család elhelyezési ideje meghaladta az egy évet, közülük 3 igénybe vette a törvény által előírt maximális időt. A szerződésük lejártát követően 6 család albérletbe költözött, egy közülük bekerült a Kiskapu programba kiköltözését követően, ezáltal támogatott albérleti lehetőséghez jutott, míg 1 család házat vásárolt Pacon.

Az ellátottak életkorbeli megoszlása 30

0-13 év; 27

25 18-39 év; 19

20 0-13 év; 14

18-39 év; 14

15 14-17 év; 7

10

14-17 év; 7 40-59 év; 2 40-59 év; 3

5 0 1

2

3

4

„Fészek” Családok Átmeneti Otthona (Debrecen, Derék u. 22. X. emelet) A 2008-as évről elmondható, hogy az intézmény kihasználtsága 100%-on felüli volt. Nagyon sok volt a jelentkező, de a szakmai munkát nehezítette, hogy a tömegesen megjelenő 2-3 fős családok felvételi elbírálását a létszámkorlátok sok esetben behatárolták. Azaz, az indokoltság ellenére sem tudják ezeket a családokat ellátni a napi férőhely kihasználtság miatt. Az intézménybe elsősorban rossz lakhatási körülmények (fűtés, víz, villany hiánya) miatt jelentkeznek a szülők gyermekeikkel. A második leggyakrabban említhető ok a gazdasági nehézség. Ezen csoportoknak elsősorban jövedelemre és önálló lakásra van szükségük, míg a bántalmazott menekülő anyáknak védettségre. A családi kapcsolatok megromlása - ebbe beletartozik a válás, az élettársi kapcsolatok felbomlása - is kísérője a lakhatás elvesztésének. Néhány esetben megemlíthető más hasonló intézményből való kikerülés. Az idén tömegesen jelentek meg a hajléktalanság elől menekülő családok. 2008. évben előfordult, hogy meggondolatlanul igényelték a lakhatást az intézménytől és szerződéskötés után a család nem vette igénybe az általuk biztosított lehetőséget. Olykor a C:\d_drive\Közgyűlés\Közlönyök\2009\10szKozlony\IIszkotet\111_2009_melleklet\2008.évi gyermekjóléti, gyermekvédelmi feladatok értékelése-melléklet.doc 51. oldal, összesen: 72

51

beköltözés után hamarosan kiderült, hogy nem képesek az intézményben élni, esetleg nem képesek önálló életvitelre sem. A bekerült családok nagy része kétszülős, házastársi, vagy élettársi kapcsolatban élt. 6 anya nevelte gyermekét egyedül, 7 családban házastársak, 16 családban élettársak éltek együtt. Ez az arány a mai statisztikai adatokat látva igen biztató, a hét házasság kiugró számadat. A lakók munkaerő-piaci helyzetét alacsony iskolai végzettségük befolyásolja, jellemző a befejezett 8 általános iskola, ezt követően azonban nem tanultak tovább, vagy nem fejezték be a szakiskolát. Négy fő a 8 általános iskolát sem végezte el, 9 fő szakirányú, csak 3 fő érettségizett. Ez az arány az előző évekhez képest meglepően jónak mondható, ugyan a javuló statisztikára van ellenpélda is, hiszen az egyik lakó analfabéta. 2008-ban a Családok Átmeneti Otthonából távozott családok közül négy család rokonokhoz, öt család albérletbe költözött. Nagyon örültek, hogy 3 család saját tulajdonú ingatlant vásárolt vagy épített. Sajnos a város szociálpolitikai helyzete nem segíti az átmeneti otthonban lakó családok otthonteremtési lehetőségeit. DMJV Önkormányzata jelenleg 16 lakást biztosít a volt állami gondozottak részére történő bérbeadás céljára a Derék u. 22. szám alatti épületben. A Cívis Ház Zrt. Otthonházában 2005. év végétől nem történt a Szociális Bizottság által bérlőkijelölés. Az életbe lépett szociális bérlakás licit anyagi fedezete nem megoldható a családoknak, illetve az olcsóbb bérlakás férőhelyszáma (3 fő/ lakás) szinte minden családot kizárt a pályázási lehetőségből is, mivel az ellátottak 4-5-6 fős családok. A gyermekfoglalkozások gerincét a heti rendszerességgel tartott játszóházi alkalmak adják, melyek felépítése kötődik az évszakokhoz és az aktuális ünnepekhez. A foglalkozás célja a szabadidő hasznos eltöltése mellett képességfejlesztés, ismeretek bővítése és közösségfejlesztés. A február hónap a farsang jegyében zajlott. Heti kétszeri gyerekfoglalkozásokon sor került álarckészítésre, gipsz álarcok festésére, gyöngyfűzésre, farsangi papírmasé-álarc készítésre, közös farsangi élményrajzok festésére. Március 6-án került megrendezésre az Idősek klubjában a farsangi ünnepség, melyet minden család izgatottan várt. Színes programokkal várták a gyerekeket és szülőket. A program a kellemes szabadidő eltöltés és a hagyomány őrzése mellett nagyban hozzájárul a közösségfejlesztéshez. A húsvéti ünnepnek csak az előkészületeiben vettek részt. A kisfiúk verseket tanultak, a lányokkal a tojásfestés- és díszítés technikáját ismertették meg, illetve húsvéti díszeket készítettek. Ez az ünnep otthon, családi hagyományok szerint zajlott a családokban. Anyák napja alkalmából a gyerekek a szokásos versekkel és dalokkal illetve saját készítésű süteménnyel, ajándékokkal, muskátlival köszöntötték az édesanyákat. A gyermeknap egy rendhagyó játszófoglalkozás keretében zajlott a parkban és a játszótéren. Sorversenyen mutathatták meg gyorsaságukat, ügyességüket a gyerekek, szüleik segítségével. A programot az Élelmiszer Banktól pályázat útján nyerte az intézmény. Három alkalommal egynapos kirándulásokra invitálták a családokat. A kirándulásokon a Vígkend Majorba és Lillafüredre látogattak el, valamint egy egész napos programot rendeztek „Családi Piknik” címmel a Református Egyházközség István úti templomkertjében. A mikulás ünnepséget a játszószobában tartották. Az egyik kolléga öltözött be Mikulásnak, 2 hallgató pedig krampuszruhába bújt. A gyerekek sok-sok verssel és énekkel köszöntötték őket. A karácsonyi ünnepségre a gyerekek és a felnőttek egyaránt megfeszített tempóban készültek. Bábelőadás keretében a Holle Anyót adták elő nagyon ügyesen, előtte karácsonyi dalokkal és versekkel kedveskedtek szüleiknek, kisebb testvéreiknek. Az ünnepség nyugodt, bensőséges hangulatban zajlott és az ajándékok is nagy örömet okoztak. Az Üdvhadsereg szervezésében Muppet- Show előadáson vettek részt a gyerekek szüleikkel az előadáson, ahol ajándékot is kaptak. C:\d_drive\Közgyűlés\Közlönyök\2009\10szKozlony\IIszkotet\111_2009_melleklet\2008.évi gyermekjóléti, gyermekvédelmi feladatok értékelése-melléklet.doc 52. oldal, összesen: 72

52

A gyermek táboroztatásra írt pályázatuk sikeres volt, így a gyermekek Csillebércre utazhattak és tartalmas programokon vehettek részt. Megnézték az Országházat, a Csodák Palotáját, dunai hajózáson vettek részt. A szüleik napokig hallgatták az élménybeszámolóikat. Egész évben számítógépes programokkal és internet használattal, csocsó, darts versenyekkel, focival, hétvégi játszóházi lehetőségekkel kedveskedtek a gyerekeknek. Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy a Református Egyházközségben eltöltött rendezvény óta a gyermekek hetente többször is megfordulnak ott. Tartalmas programokon és rendezvényeken vesznek részt. Az élményeiket és a sikereiket az intézmény munkatársainak is elmesélik, nyert érmeiket megmutatják. Kéthetente tartottak esetmegbeszéléseket a pszichológus vezetésével. Az éppen aktuálisan felmerülő esetekről a megbeszélések mindennaposak. Az éjszakás kollégákkal és a családgondozókkal együtt három hetente történtek megbeszélések. A Derék u. 22. szám alatt lévő három egység között is rendszeresek az egyeztetések, hiszen ez a családok elhelyezése miatt elengedhetetlen. Általánosságban elmondható, hogy a pszichológus minden családdal találkozik. A segítő beszélgetéseken kívül egyéni esetkezelések keretén belül foglalkozik az adott családdal, illetve azon belül a konkrét személlyel, de természetesen a saját közegből nem kiragadva. Preventív munkája nélkülözhetetlen, igény szerint pár-, család terápiákat is tart. A jogi tanácsadó büntetőjogi, családjogi, munkajogi tanácsadással segítette a hozzá fordulókat. Az Érdekképviseleti Fórumot 2003. májusától havonta egy alkalommal összehívják, de kiemelkedő probléma még nem merült fel. Az elköltöző Érdekképviseleti Fórum tagok helyett új személyeket választanak. Áttekintve az előző évet elmondható, hogy sokszínű, programokban gazdag időszak áll mögöttük. Lakóikkal megfelelő kapcsolatot tudtak kialakítani. Több esetben önként ajánlották segítségüket felújítási, takarítási munkálatokban, új ötletekkel fordulnak hozzájuk. Az itt dolgozó kollégák szakértelme és együttműködő készsége jó hatással van a munkahelyi légkörre és a munkavégzésre. A team munka során a kollégák összhangban egymás munkáját segítve dolgoznak, ezzel az elhivatottság és a lendület tovább fokozható. A gondozó munkakörben dolgozó, elsősorban ügyeleti munkát ellátó kollégák is kivették a részüket a gyermekfoglalkozásokban. Hétvégén programokat szerveztek, játszottak a gyerekkel. Ez nagy előrelépést jelent az előző évekhez képest. 5

4

4

3 1 albérletbe költözött

Kiköltözés okai

rokonokhoz ismeretlen saj át költözött helyre tulaj donú költözött ingatlanba költözött

másik CSÁO-ba költözött

c.) Helyettes szülő /DMJV Gyermekvédelmi Intézménye működteti/ 2008-ban nem történt gyermek kihelyezése a rendelkezésre álló helyettes szülőhöz (egy helyettes szülő rendelkezett működési engedéllyel). DMJV Gyermekvédelmi Intézménye fejleszteni kívánja a helyettes szülői hálózatát, mivel a tíz évnél fiatalabb gyermekeknek többet tud nyújtani a helyettes szülő, mint az átmeneti otthonban történő elhelyezés. C:\d_drive\Közgyűlés\Közlönyök\2009\10szKozlony\IIszkotet\111_2009_melleklet\2008.évi gyermekjóléti, gyermekvédelmi feladatok értékelése-melléklet.doc 53. oldal, összesen: 72

53

DMJV Gyermekvédelmi Intézményében 2000. novemberében négy főből álló helyettes szülői hálózatot alakítottak ki, 9 férőhellyel. A kezdeti sikerek után lassan egyre kevesebb kihelyezés történt, aminek az okai összetettek. Egyrészt a gyermekek átmeneti gondozását igénylő szülők körében egyfajta ellenállással találkoztak, amikor a helyettes szülői szolgáltatás igénybe vételét javasolták számukra. Az a félelem munkált sokukban, hogy onnan már „nem kapja vissza” a gyermekét, és hogy a helyettes szülő „elszereti” tőle. Másrészt a feladat - csekély ellenszolgáltatás mellett - igen nagy terhet ró a helyettes szülői szolgáltatást nyújtókra. Ezen túl, a feladat iránt érdeklődők leginkább a munkanélküliségükre szerettek volna megoldást találni, amire ez a feladat nem ad választ. A kihelyezett, és helyettes szülőnél ellátott gyermekek és családjaik tapasztalatai azonban nagyon pozitívak voltak, valamennyi gyermek a családjába tért vissza a helyettes szülőtől. A helyettes szülő gyakran nem csak a gyermeknek, hanem a szülőnek is segítséget nyújtott azzal, hogy mintát mutatott arra, hogyan kell a gyermekkel közösen játszani, tanulni, egyes nevelési kérdéseket megoldani. A szolgáltatás sok pozitívuma így arra ösztönzi az intézményt, hogy újabb kísérletet tegyen a szolgáltatás bővítésére.

3/5. A gyermekvédelmi szakellátás a.) DMJV Gyermekvédelmi Intézménye A gyermekotthoni ellátás változatlanul három lakásotthonban zajlik. Az engedélyezett férőhelyek száma 28 fő. 2008-ban 37 gyermek ellátásáról gondoskodott az intézmény. Bekerülés szerint: Családjából érkezett Átmeneti gondozásból Nevelőszülőktől Örökbefogadó szülőktől

3 fő 2 fő 3 fő 1 fő

Kikerülés szerint: Családjába tért vissza Gondozási helye változott 18. életéve betöltésekor nem kapott befogadó nyilatkozatot Utógondozói ellátás megszűnt

4 fő 2 fő 2 fő 2 fő

2008. december 31-én az ellátás típusa szerinti: 14 fő átmeneti nevelt 2 fő tartós nevelt 2 fő ideiglenes hatállyal elhelyezett 9 fő utógondozói ellátásban részesülő ebből a létszámból: különleges szükségletű 3 fő 1 fő speciális szükségletűvé vált 2008-ban az éves gondozási napok száma: ebből az utógondozói ellátás gondozási napja:

9933 nap 3799 nap


54

A férőhelyek kihasználtsága a három lakásotthonban 97,19 % volt. A gyermekek korcsoportok szerinti megoszlása a következő: 10

8 6

8

3-6 éves 6-10 éves

6 4

9

2

11-14 éves

2

14-18 éves 18 év felett

2 0 fő

A gyermekek nevelésében, gondozásában igen fontos szerepet játszik életkori sajátosságuk, illetve személyiség-állapotuk. Különös gondot fordítottak az intézmény munkatársai az egyéni gondozási-nevelési tervek alapos kidolgozására, illetve az abban foglaltak megvalósítására. Miközben a – javarészt - serdülő korú fiatalokkal nem egyszerű az együttműködés, az figyelhető meg, hogy az elfogadó, a gyermek mellett kitartó felnőtti viszonyulás eredményes. A gyermekek fejlődése megfelel életkoruknak és élethelyzetüknek. Elbizonytalanodás tapasztalható a nagykorúakkal történő együttműködésben a kollegák részéről időnként. A szabadság és kötöttség arányait nem könnyű jól szabályozni. Nem egyszerű arról dönteni, hogy mikor érettek az önálló élet megkezdésére, és mikor hátráltatja önállósodásukat az utógondozói ellátásban tartás. A gondozottak viselkedés-kultúrája megfelel a társadalmi normáknak. Iskolai teljesítményük – az iskolaválasztás, illetve a pályaválasztás gondos előkészítése következtében - nagy átlagban megfelel képességeiknek, illetve érdeklődésüknek. A hullámzó teljesítmény, az alulmotiváltság szoros összefüggésben áll lelkiállapotukkal, élettörténetükkel. Megfigyelhető, hogy azokban a lakásotthonokban, ahol a délutáni tanulás rendszeres, következetes felnőttek általi ellenőrzés és támogatás mellett zajlik, a gyermekek iskolai teljesítménye is kiegyensúlyozottabb. Nem elegendő az, ha a felnőtt mondja a gyermeknek, hogy tanuljon, tevőlegesen szükséges mellette állni. A lakásotthonok közösségei egyre jobban összekovácsolódnak, amiben komoly szerepe van a közös programoknak, az együttes élményeknek. Valamennyi gyermek jól ismeri egymást, valamint a lakásotthonok dolgozóit. Ez a tény könnyíti a felnőttek munkáját a közös rendezvények lebonyolítása során. Nehézséget is jelenthet azonban az információk nem pontos áramlása. A gyermekek ellátása során továbbra is nagy gondot fordítanak arra, hogy minél kisebb mértékben legyenek kitéve a fluktuációnak, a dolgozók személyében történő gyakori változásoknak. A stábok leterheltsége igen nagy. Az 5 fő nem elegendő ahhoz, hogy valamennyi gondozási feladat mellett a gyermekkel történő egyéni foglalkozásra is kellő idő jusson. Ez így van még akkor is, ha a pszichológus, a fejlesztő pedagógus, a családgondozó-utógondozó, valamint a gyermekvédelmi ügyintéző nagyon intenzíven kapcsolódik be ebbe a tevékenységbe. C:\d_drive\Közgyűlés\Közlönyök\2009\10szKozlony\IIszkotet\111_2009_melleklet\2008.évi gyermekjóléti, gyermekvédelmi feladatok értékelése-melléklet.doc 55. oldal, összesen: 72

55

DMJV Önkormányzata segítségével 2008 őszétől fejlesztő pedagógus álláshellyel bővült a gyermekotthon státuszainak a száma, ezzel a jogszabály által meghatározott szakmai létszám teljes egészében rendelkezésre áll. b.) DMJV Reménysugár Otthona DMJV Reménysugár Otthona változatlanul gyermekjóléti alapellátást és gyermekvédelmi szakellátást is végez. Az engedélyezett férőhelyszáma 160 fő. A családok átmeneti otthonával (26 fő engedélyezett létszám) és a különleges ellátást is nyújtó gyermekotthonnal (40 fő engedélyezett létszám) együttvéve 10 telephelyen működik az intézmény. A lakásotthonok az alábbi helyeken és engedélyezett férőhelyszámmal működnek: 1.sz gyermekotthon: – Debrecen, Ladik u. 1/A sz. 12 fő – Debrecen, Ladik u. 1/B sz. 12 fő – Debrecen, Paprika u. 3 sz. 12 fő – Debrecen Sőrés u. 21 sz. 12 fő 2.sz gyermekotthon: 12 fő - Debrecen-Nagymacs, Arató u. 39. sz. 11 fő - Debrecen-Nagymacs, Arató u. 59. sz. 12 fő - Debrecen, Csongrád u. 14. sz. - Debrecen, Csongrád u. 16. sz. 11 fő Összesen:

94 fő

A különleges ellátást is nyújtó gyermekotthon sajátossága változatlanul a fluktuáció, ez egyrészről pozitív, hiszen sok gyermek került vissza családias környezetbe (saját családba, nevelőszülőhöz), másrészről viszont kedvezőtlenül hat a csoportdinamikára, megnehezíti a nevelési folyamatot. A halmozottan sérült gyermekek többsége szerencsére átkerült a DMJV Fogyatékosokat Ellátó Intézményébe, ahol egészségi állapotuknak megfelelő ellátásban részesülnek. Jelenleg 4 halmozottan sérült gyermeket gondoznak ebben a szakmai egységben. A különleges ellátást is nyújtó gyermekotthonban ellátott 37 gyermek életkor szerinti megoszlása: 1 év alatti 8 fő 1-2 éves 9 fő 3-5 éves 18 fő 6-11 éves 2 fő A lakásotthonokban élő gyermekösszetétel sajátossága az egyre magasabb életkor: 1 év alatti 1 fő 1-2 éves 0 fő 3-5 éves 3 fő 6-11 éves 24 fő 12-17 éves 59 fő Utógondozói ellátott 18-23 éves 4 fő Összesen: 91 fő A lakásotthonokban gondozott, speciális problémákkal küzdő gyermekek közül enyhe fokban értelmi sérült 17 fő, középsúlyos értelmi sérült 2 fő, látássérült 2 fő.


56

DMJV Reménysugár Otthona lakásotthonainak működési mutatói 2008. évben: Férőhelyek száma (fő) Ellátottak létszáma* (fő) Férőhelyek éves kihasználtsága (%) Év közben érkezők (fő) Év közben távozók (fő) Éves gondozási napok száma összesen

94 91 97,56 31 34 33.566

*2008. december 31.-i állapot szerint

Szaporodnak a serdülőkorral összefüggő problémák (viselkedési problémák, dohányzás, tanulási nehézségek stb.). Új feladat elé állította a gyerekeket gondozókat ezen problémák megoldása, más konfliktuskezelési módozatokat kell alkalmazniuk. A lakásotthoni házmegbeszélések állandó témáját képezi a különféle szituációk minél gördülékenyebb megoldásának, kezelésének megbeszélése. Sokat foglalkoznak az antiszociális életmód témakörével. Elsősorban a droghasználatra, az alkoholizmusra, a prostitúcióra fektették a hangsúlyt, mivel ezek is vezethetnek bűnelkövető életmódhoz. Fontosnak tartják a prevenciót, a minél szélesebb körű tájékoztatást a gyerekek körében. E mellett a gyermekekben megbúvó agresszió, szorongás kezelése, a gyerekek személyiségének fejlesztése is foglalkoztatja az intézmény szakembereit. Ezt kivitelezve működtek együtt a városi önkormányzattal a Társadalmi Megújulás Operatív Program „Gyermekek és fiatalok integrációs programjai” című pályázati felhívás gyermekvédelmi komponenséhez csatlakozva a pályázat benyújtásában. E sikeres pályázat keretén belül tréningsorozattal, tehetségfejlesztéssel. fognak hozzájárulni (2009/2010-ben) ahhoz, hogy az intézményből kikerülő gyermekek minél nagyobb eséllyel és hatásfokkal tudjanak beintegrálódni a társadalomba. A pályázat szerint DMJV Reménysugár Otthonából 54, DMJV Gyermekvédelmi Intézményéből 15 gyermek vesz részt a programban. A DMJV Reménysugár Otthona szakellátásából az elmúlt évben 67 gyermek távozott:

Saját családjába

8 5

27

Örökbe Nevelőszülőkhöz Más intézménybe

14

Utógondozói ellátásba 8

5

Nagykorúvá vált

Folyamatosan biztosítják dolgozóik számára a részvételt saját továbbképzéseken, illetve akkreditált továbbképzéseken. 2008 év során 42 dolgozó vett részt akkreditált képzéseken, konferenciákon, 8 fő teljesítette továbbképzési kötelezettségét. Az intézményben nevelkedő gyermekek életkorát tekintve az elkövetkezendő években nagyon hasznos lenne egy kiléptető-utógondozói ház létrehozása és működtetése. A kiléptető ház utógondozói ellátott fiatal felnőttek ellátási helyeként funkcionálna, ahol már nem kell biztosítani az állandó felnőtt felügyeletet, és a házirend is rugalmasan alkalmazkodna életkorukhoz, így segítve elő önálló felnőtté válásukat. Tapasztalataik szerint a jelenlegi gyakorlat, miszerint az utógondozói ellátott ugyanolyan ellátást kap mindenben, mint gyermektársai – hiszen nincsenek meg a feltételek ahhoz, hogy valós önállóság irányába C:\d_drive\Közgyűlés\Közlönyök\2009\10szKozlony\IIszkotet\111_2009_melleklet\2008.évi gyermekjóléti, gyermekvédelmi feladatok értékelése-melléklet.doc 57. oldal, összesen: 72

57

terelgessék őket – nem teszi alkalmassá őket arra, hogy az ellátás megszűnését követően ténylegesen megállják a helyüket az önálló ügyintézés, háztartásvezetés stb. területén. Kiléptető házként tökéletesen működne akár egy lakótelepi nagyobb belterületű és jó beosztású lakás is, mely az intézmény székhelyének közelében lenne a könnyebb és gyors ellenőrizhetőség érdekében. c.) DMJV Fogyatékosokat Ellátó Intézménye Az intézmény működési engedélye alapján 2008. évben az ellátotti létszám 180 fő volt, melyből 12 fő lakóotthoni ellátott, 168 főt ápolást-gondozást nyújtó intézményi ellátási formában gondoznak. Alapító okiratuk alapján tevékenységi körük a szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) 66. §-ában meghatározott szakosított szociális ellátási formák közül a fogyatékos személyek ápoló-gondozó otthoni ellátása, illetve az Szt. 85/A. §-a alapján lakóotthoni ellátás, valamint az Szt. 65/F. §-a alapján fogyatékos személyek nappali ellátása. A kiskorúakat, illetve fiatalkorúakat ellátó intézményi formák és ellátási területük: Lakóotthon → Debrecen város közigazgatási területe, Nappali ellátás → Hajdú-Bihar megye területe, Ápolást, gondozást nyújtó ellátási forma → Hajdú-Bihar megye területe. A tartós bentlakásos ellátási formában beutalásra jogosult a fenntartó DMJV Önkormányzat Közgyűlésének Szociális Bizottsága, valamint az Szt. 94. § (1) bekezdés d) pontja alapján az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermekek esetében annak lakóhelye szerinti illetékes gyámhivatal. A Fogyatékosokat Ellátó Intézmény működését, szakmai feladatait a fenntartó által jóváhagyott szakmai program határozza meg. 2008. évben 29 fő átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyerek ellátásáról gondoskodtak. Évközben 1 fő vált nagykorúvá. Ügyeik intézése céljából rendszeres kapcsolatot tartottak és folyamatosan tartanak a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálattal (a továbbiakban: TGySz) és az alkalmazásukban lévő hivatásos gyámmal. Az elmúlt évben több alkalommal vettek részt a TGySz-nél tartott elhelyezési tárgyaláson, a családtól, testvérektől az ellátásukba került gyermekről kapott információt egyeztették, és a gondozási lapokra rögzítették. Az ellátottak ügyeinek intézésébe bevonják a hivatásos gyámot, illetve a szülőt, nevelő szülőt. A gyermekek fejlődésének értékelésekor tájékoztatót küldenek a törvényes képviselőnek, minden információt rendelkezésre bocsátanak, és megbeszélik azokat, amelyek a gyermek állapotával, gondozási helyével, vagyoni ügyével kapcsolatosak. 2008. december 31-én 28 fő volt a gyermekvédelmi intézkedés keretében a fogyatékos személyek otthonában elhelyezett kiskorúak száma. Az előző évben elhelyezett 11 főből 6 gyermeket DMJV Reménysugár Otthonából vettek át. A nappali ellátást nyújtó intézményben családból érkező gyerekek gondozását, fejlesztését látják el. A halmozottan sérült gyermeket nevelő családok közül vannak, akik nehéz szociális körülmények között élnek, de a nappali intézményben ellátottak közül gyermekvédelmi intézkedéssel a Debrecen Városi GyámhivatalNAK az elmúlt évben nem kellett intézkednie, és gyermeket átmeneti nevelésbe helyeznie. A 2008-as év során a következő programokat biztosította az intézmény a gyermekvédelmi intézkedés keretében elhelyezett ellátottak számára: - Balatonszemes, 2008. júniusa, 6 fő C:\d_drive\Közgyűlés\Közlönyök\2009\10szKozlony\IIszkotet\111_2009_melleklet\2008.évi gyermekjóléti, gyermekvédelmi feladatok értékelése-melléklet.doc 58. oldal, összesen: 72

58

-

Túristvándi, 2008. augusztus, 4 fő Horvátország, 2008. augusztus, 3 fő Sportrendezvények: · Megyei Úszóverseny, 2008. december, 6 fő · Regionális Úszóverseny, Eger, 2008. december, 4 fő Vojtina Bábszínház, egész évben 8-10 alkalom, 6-8 fő Fővárosi Nagycirkusz és Állatkert, 2008. november, 9 fő Hortobágyi Madárpark, 2008. szeptember, 6 fő Archeopark Polgár, 2008. október, 6 fő István, a király rock opera, 2008. november, 5 fő Déri Múzeum, 2008. április, 5 fő Mihály-napi vásárok, alkalmanként, 4-5 fő

Az intézményfejlesztési koncepciót illetően a 2010-es tanévtől kezdődően a fejlesztő iskolai oktatás bevezetését tervezik. Jelenleg az oktatási-nevelési irányelvek a tanterv és tanmenetek pedagógiai szakértői jóváhagyása van folyamatban. Az intézmény ellátottjainak többsége halmozottan sérült. Az értelmi sérülés mellett más sérülés típus is megtalálható, így érzékszervi, mozgás- és testi fogyatékosság is megtalálható.

Kimutatás a DMJV Fogyatékosokat Ellátó Intézményében ellátott fogyatékos kiskorú gyermekekről 2008. évben Tartós bentlakásos Nappali intézmény Nappali intézmény Böszörményi út 148. Ibolya u. 24. Ellátottak száma 77 fő 15 fő 15 fő Értelmi sérült: 77 fő 15 fő 15 fő Ebből: 2 fő 4 fő - Érzékszervi 7 fő fogyatékos - Mozgás4 fő 2 fő 9 fő fogyatékos - Testi 1 fő fogyatékos A DMJV Fogyatékosokat Ellátó Intézményében tartós bentlakásos formában ellátott gyermekek életkor szerinti megoszlása 2008. évben 3-6 éves

8 fő

7-13 éves

25 fő

14-18 éves

44 fő

A DMJV Fogyatékosokat Ellátó Nappali Intézményében gondozott gyermekek életkor szerinti megoszlása 2008. évben C:\d_drive\Közgyűlés\Közlönyök\2009\10szKozlony\IIszkotet\111_2009_melleklet\2008.évi gyermekjóléti, gyermekvédelmi feladatok 59 értékelése-melléklet.doc 59. oldal, összesen: 72

3-6 éves 7-13 éves 14-18 éves

Böszörményi u. 1 fő 4fő 10 fő

Ibolya u. 13 fő 2 fő -

4. Jegyzői hatáskörben tett gyámhatósági intézkedések A gyámhatóság a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben, illetve a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletben meghatározott keretek között látja el tevékenységét, Debrecen város közigazgatási területén. A gyámhatóság ügyiratforgalma 2008. január 1. – 2008. december 31. között 6.077 iktatott ügyirat volt, melyből alapszámon 2.391 és alszámon 3.686 ügyirat érkezett. A gyámhatóság ügyintézőinek száma egy fő létszámfejlesztés eredményeként 2008. április 15. napjától 6 főre emelkedett, valamint az ügyintézők munkáját két fő ügykezelő segíti. A gyámhatóság által 2008. évben hozott határozatok, végzések száma 2.318, melyből csak 5 határozat ellen érkezett fellebbezés. Az Észak-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala, mint felettes szerv a hatóság döntését 3 esetben helybenhagyta, 2 esetben pedig megsemmisítette és új eljárás lefolytatását rendelte el. A meghozott határozatok, végzések számát tekintve a megtámadott döntések száma minimális, ami a gyámhatósági munka minőségének egyenletes, jó színvonalát mutatja.

A gyermek családi jogállásának rendezése Az anyakönyvvezető az apa adatai nélkül anyakönyvezett gyermek születéséről értesíti a gyámhatóságot a gyermek családi jogállásának rendezése érdekében. A gyámhatóság tájékoztatja az anyát az apai elismerő nyilatkozat felvételének lehetőségéről, illetve a szülők kérelmére a gyermek születése után vagy azt megelőzően is sor kerülhet teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat felvételére. A gyámhatóság a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot jegyzőkönyvbe foglalja és megküldi az anyakönyvvezető részére. Amennyiben a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat felvételére 30 napon belül nem kerül sor, úgy a gyermek családi jogállásának rendezése érdekében az eljárást az illetékes gyámhivatal hivatalból folytatja le. 2008. évben az apa adatai nélkül anyakönyvezett kiskorúak száma 133 volt, melyből a gyámhatóság által felvett teljes hatályú apai elismerő nyilatkozattal rendezettek száma 43. A 2007. december 31-én nyilvántartott veszélyeztetett kiskorúak száma 4.497 volt, míg 2008. december 31-én ez az adat 4.532. A legjellemzőbb veszélyeztetési okok a környezeti, magatartási és anyagi okok, melyekhez leggyakrabban az alkoholizmus, a lakáskörülmények, illetve a testi, lelki elhanyagolás is társulnak veszélyeztető tényezőként. A családok száma, amelyekben a veszélyeztetett kiskorúak élnek 987. Védelembe vétel Ha a szülő vagy más törvényes képviselő a gyermek veszélyeztetettségét az alapellátások önkéntes igénybevételével megszüntetni nem tudja, vagy nem akarja, de alaposan feltételezhető, hogy segítséggel a gyermek fejlődése a családi környezetben mégis biztosítható, a gyámhatóság intézkedik a gyermek védelembe vétele ügyében. A gyámhatóság a gyermekjóléti szolgálat javaslatának figyelembe vételével, tárgyalás tartását követően dönt a védelembe vétel elrendeléséről. C:\d_drive\Közgyűlés\Közlönyök\2009\10szKozlony\IIszkotet\111_2009_melleklet\2008.évi gyermekjóléti, gyermekvédelmi feladatok értékelése-melléklet.doc 60. oldal, összesen: 72

60

A védelembe vételek számának alakulását az alábbi táblázat tartalmazza: 2004.

2005.

2006.

2007.

2008.

155

207

160

136

182

Környezeti okból

27

37

27

14

24

Szülőnek felróható magatartási okból

94

109

61

80

66

Gyermeknek felróható magatartási okból

34

61

41

44

58

99

137

99

77

84

107

155

92

86

108

65

76

90

111

62

December 31-én nyilvántartott, védelembe vett kiskorúak száma:

Családok száma, amelyben a védelembe vett kiskorúak élnek: Tárgyévben nyilvántartásba vett, védelembe vett kiskorúak száma A már védelembe vett kiskorúak védelembe vételének megszűnése:

A december 31-én nyilvántartott védelembe vett kiskorúak száma jelentősen emelkedett az előző évihez képest, hiszen ez az adat 2007. évben 136 volt, 2008. évben pedig 182. Ez egyrészt annak köszönhető, hogy több védelembe vétel elrendelésére került sor – 2007. évben 86, 2008. évben 108 kiskorú védelembe vétele történt –, másrészt kevesebb volt a védelembe vétel megszüntetése is, 2007. évben 111, míg 2008. évben csak 62 kiskorú esetében került sor a védelembe vétel megszüntetésére. A védelembe vett kiskorúak 84 családból kerültek ki, melyből 76 családot már a védelembe vétel elrendelése előtt is gondozott a gyermekjóléti szolgálat. A védelembe vétel okai közül a szülőnek és a gyermeknek felróható magatartási okokat lehet kiemelni. A kiskorú védelembe vételét a gyámhatóság évente felülvizsgálja és amennyiben a kiskorú veszélyeztetése továbbra is fennáll, a védelembe vétel további fenntartásáról határozattal dönt. A védelembe vételt meg kell szüntetni, ha - a gyermek családban történő nevelkedése védelembe vétel nélkül is biztosítható - a gyermekvédelmi gondoskodás más formájáról döntött a gyámhivatal - a fiatalkorú pártfogó felügyeletét rendelték el - a fiatalkorú szabadságvesztését vagy javítóintézeti nevelését tölti. 2008. évben 62 kiskorú esetében került sor a védelembe vétel megszüntetésére. Ideiglenes hatályú elhelyezés A gyermek családjából történő kiemelésére csak a legvégső esetben kerülhet sor, hiszen a gyermeknek joga van a családjában történő nevelkedéséhez. Amennyiben azonban a gyermek felügyelet nélkül marad, vagy testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését családi környezete vagy önmaga súlyosan veszélyezteti és emiatt azonnali elhelyezése szükséges, a gyámhatóság a gyermeket ideiglenesen elhelyezi - a nevelésre alkalmas, azt vállaló különélő szülőnél, más hozzátartozónál, illetve személynél, vagy ha erre nincs lehetőség - nevelőszülőnél, vagy gyermekotthonban. Az ideiglenes hatályú elhelyezést megalapozó súlyos veszélyeztetettségnek minősül a gyermek olyan bántalmazása, elhanyagolása, amely életét közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődésében jelentős és helyrehozhatatlan károsodást okozhat. Az ideiglenes hatályú elhelyezést az illetékes gyámhivatal az elrendelését követő 30 napon belül felülvizsgálja. C:\d_drive\Közgyűlés\Közlönyök\2009\10szKozlony\IIszkotet\111_2009_melleklet\2008.évi gyermekjóléti, gyermekvédelmi feladatok értékelése-melléklet.doc 61. oldal, összesen: 72

61

2008. évben a gyámhatóság által elrendelt ideiglenes hatályú elhelyezés 25 kiskorút érintett. Az ideiglenes hatállyal elhelyezett kiskorúak közül 2 gyermek harmadik személynél, 6 gyermek nevelőszülőnél, 16 gyermek gyermekotthonban és 1 gyermek más bentlakásos intézményben történő elhelyezéséről döntött a gyámhatóság. A gyámhatósági ügyekkel foglalkozó kollégák és a gyermekjóléti központ munkája annál eredményesebb, minél kevesebb a hatósági gyermekvédelmi intézkedés elrendelése. Ez ugyanis azt jelenti, hogy a gyámhatósági eljárás során tartott tárgyalás és az alapellátás keretei között végzett családgondozói munka eredményeképpen nincs szükség a védelembe vétel elrendelésére vagy más hatósági gyermekvédelmi intézkedés alkalmazására. Az évek során a gyámhatóságnak sikerült jó munkakapcsolatot kialakítani a gyermekjóléti központok munkatársaival, a társhatóságokkal és a jelzőrendszer egyéb tagjaival. A 2008. december 31-ig hatályos jogszabályi rendelkezések szerint a település jegyzője – mint elsőfokú gyámhatóság – eseti és ügygondnok kirendelése iránt intézkedik az előtte folyó eljárásokban (leggyakrabban az Okmányosztály, a Műszaki Osztály és az Adóügyi Osztály kérelmére), vagy ha eziránt államigazgatási szerv (leggyakrabban az APEH) vagy személy megkeresi. A gyámhatóság természetes személy ügyfél részére, ha ismeretlen helyen tartózkodik, vagy nem tud ügyében eljárni és nincs törvényes képviselője ügygondnokot rendel ki. Eseti gondnok kirendelése leggyakrabban kiskorú képviseletét érintette, olyan rendőrségi ügyekben, amelyekben a törvényes képviselet nem biztosított, mivel a szülő ellenérdekű fél. A gyámhatóság a kirendelt eseti vagy ügygondnokot tevékenységének elvégzését követően felmenti és megállapítja a munkadíját. Az eseti vagy ügygondnok kirendelése és felmentése ügyében hozott határozatok száma 2008. évben 1874 volt. A gyámhivatal, az ügyészség és a bíróság megkeresésére a gyámhatóság helyszíni szemlét tart, amely során az ügyre (átmeneti nevelés felülvizsgálata, gondozási díj megállapítása, gyermekelhelyezés, kapcsolattartás, gyermektartásdíj megállapítása, stb.) vonatkozó lényeges nyilatkozatokat, megállapításokat jegyzőkönyvben (környezettanulmány) rögzíti. A 2008. évben végzett környezettanulmányok száma 265. 5. A gyámhivatal tevékenységének értékelése A gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006.(XII.23.) Korm. rendeletben meghatározott feladat- és hatáskörét a Debrecen Városi Gyámhivatal 2008. évben Debrecen és Hajdúsámson városok illetékessége tekintetében látta el. Debrecenben a lakosság száma 205.084 fő, melyből a 0-tól 18 éves korú gyermekek száma 40.256 fő, Hajdúsámsonban a lakosság száma 12.902 fő , a 0-tól 18 éves gyermekek száma pedig 3.605 fő volt. A gyámhivatal feladata, hogy törvényben meghatározott ellátásokkal és intézkedésekkel segítséget nyújtson a gyermekek törvényben foglalt jogainak és érdekeinek érvényesítéséhez a szülői kötelességek teljesítéséhez, illetve gondoskodjon a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzéséről és megszüntetéséről, a hiányzó szülői gondoskodás pótlásáról, valamint a gyermekvédelmi gondoskodásból kikerült fiatal felnőttek társadalmi beilleszkedéséről, továbbá intézkedéseivel védje és biztosítsa a cselekvőképtelen, vagy korlátozottan cselekvőképes nagykorúak személyi és vagyoni érdekeit. 2008. január 1-től 2008. december 31-ig 22.116 volt a gyámhivatal ügyirat forgalma. Ebből alapszámmal 4.347, alszámmal 17.769 ügyirat érkezett. A hozott döntések száma 5.105. A benyújtott fellebbezések száma 44 volt, amelyből 26 esetben a felettes szerv a döntést helyben hagyta, 3 esetben megváltoztatta, és 7 esetben pedig új eljárásra utasította a gyámhivatalt. 8 C:\d_drive\Közgyűlés\Közlönyök\2009\10szKozlony\IIszkotet\111_2009_melleklet\2008.évi gyermekjóléti, gyermekvédelmi feladatok értékelése-melléklet.doc 62. oldal, összesen: 72

62

esetben saját hatáskörben módosították, vagy vonták vissza határozatot. A gyámhivatalban az érkezésszámok és a döntések száma az előző évekhez képest nem változott. A városi gyámhivatal hatáskörében ellátott feladatok bemutatása − Örökbefogadás: Az örökbefogadás társadalmi fontosságára tekintettel kiemelkedő szerepet kapott a gyermekvédelmi reform során, valamint a napjainkig alakuló jogi szabályozásban. Lényeges változásokkal kísérelte meg a jogalkotó hatékonyabbá tenni az eljárást. Így például a soronkívüliség biztosítása, az országos nyilvántartás bevezetése. Az örökbefogadás előtti eljárás pedig az örökbe fogadni szándékozó személyek alkalmasságának garantálását szolgálja. Az örökbefogadások száma minden törekvés ellenére viszonylag alacsony. Ennek fő oka, hogy az örökbefogadható gyermekek kora, neme, egészségi állapota nem mindig találkozik az örökbe fogadni szándékozó személyek elvárásaival. 2008-ban engedélyezett örökbefogadások száma 18 volt. Ebből 2 gyermek tartós nevelt volt, 10 gyermek örökbe fogadhatónak nyilvánított átmeneti nevelt, 2 gyermek pedig a szülő hozzájáruló nyilatkozata alapján engedélyezett házastársi örökbefogadás. Pozitívumként kell megemlíteni, hogy 4 esetben került sor örökbefogadónál ideiglenesen elhelyezett gyermek örökbefogadására. 2008 évben az örökbefogadási eljárás tekintetében a gyámhivatal gyakorlata annyiban változott, hogy a jogszabály adta lehetőségekkel élve a vérszerinti szülőnek ismeretlen személyek általi örökbefogadásához történő hozzájáruló nyilatkozatát követően azonnal kihelyezésre került az újszülött olyan örökbefogadó szülőkhöz, akik vállalták a gyermek gondozásukba történő kihelyezését azzal, hogy a vérszerinti szülő a hozzájáruló nyilatkozatát visszavonhatja a kiskorú 6 hetes korának betöltéséig. Mindezek alapján a gyermek születését követően azonnal a leendő örökbefogadókhoz kerülhet. Az eddigi tapasztalatok szerint ez mind a kiskorúak, mind az örökbe fogadni szándékozók szempontjából jobb az eddigi gyakorlatnál. Az örökbe fogadni szándékozók vállalják a vérszerinti szülő hozzájáruló nyilatkozatának visszavonásával járó kockázatot, így elkerülhető a tartós nevelésbe vétel. Elmondható ugyanakkor, hogy az elmúlt időszakban egy eset sem végződött a nyilatkozat visszavonásával. Az örökbefogadás előtti eljárás során a gyámhivatal vizsgálja és megállapítja, hogy az örökbe fogadó személyisége és körülményei alapján alkalmas-e gyermek örökbe fogadására. 2008. évben a gyámhivatal 37 személyt nyilvánított örökbefogadásra alkalmasnak. Ebből az egyedülállók száma 7. A gyámhivatal az átmeneti nevelésbe vett gyermeket örökbefogadhatónak nyilvánítja, ha a szülő gyermekével önhibájából 1 éve nem tart rendszeres kapcsolatot, életvitelén, körülményein az átmeneti nevelés megszüntetés érdekében nem változtat, továbbá, ha tartózkodási helyét az új tartózkodási helye hátrahagyása nélkül megváltoztatja, amelynek felderítésére irányuló intézkedések fél éven belül nem vezetnek eredményre, vagy a szülő féléven át gyermekével semmilyen formában nem tart kapcsolatot. A tárgyévben 11 gyermeket nyilvánított örökbefogadhatónak a gyámhivatal. Az örökbefogadott személy kérelmére a gyámhivatal tájékoztatást ad vérszerinti szülője adatairól, kiskorú esetén akkor, ha az adatok megadása nem áll a gyermek érdekével ellentétben. Az elmúlt évben nagykorú örökbefogadottak léptek fel ilyen jellegű kéréssel. Egyértelműen emelkedő tendenciát mutat azoknak a száma, akik szükségesnek érzik vérszerinti szüleik megismerését, velük a kapcsolatfelvételt. Az elmúlt évben 8 személy fordult ilyen kérelemmel a gyámhivatalhoz. A teljesítésével kapcsolatos eljárás igen hosszadalmas, hiszen minden esetben meg kell keresni az anyakönyvi hivatalt, okmányosztályt, társhatóságot és nem ritkán levéltárban kell felkutatni az iratokat. − Családi jogállás rendezése: C:\d_drive\Közgyűlés\Közlönyök\2009\10szKozlony\IIszkotet\111_2009_melleklet\2008.évi gyermekjóléti, gyermekvédelmi feladatok értékelése-melléklet.doc 63. oldal, összesen: 72

63

A gyámhivatal kérelemre, vagy hivatalból a vérszerinti apa személyének megállapítása érdekében intézkedik a gyermek családi jogállásának rendezése iránt (2008. évben 103 esetben). E területen az elmúlt év tapasztalatai azt igazolták, hogy emelkedett a rendezetlen családi jogállású gyermekek születése, valamint növekvő tendenciát mutat a kiskorú anyák gyermekvállalása. Sok esetben a szülők nem gondoskodnak gyermekük megszületése előtt családi jogállásának rendezéséről. Amennyiben az anya által apaként megnevezett személy nem tesz teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot, mód nyílik az apaság bírósági megállapítása iránti per megindítására. Ebben az esetben a gyámhivatal a bírósági per megindítása esetében eseti gondnokot rendel (45 esetben). Ha a gyermek mindkét szülője ismeretlen, születése után nyomban, ha pedig apjának kiléte nem állapítható meg, az anya kérelmére bármikor, egyébként pedig a gyermek 3 életévének betöltése után hivatalból kell intézkedni az iránt, hogy a születési anyakönyvbe a gyermek szülőiként, illetőleg apjaként képzelt személyt jegyezzenek be. 2008. évben 33 esetben került sor képzelt apa megállapítására. Továbbra is nagyon sok esetben gondot okoz az anyák együttműködésének hiánya az eljárásokban. Az apaság megállapítására irányuló perek esetében ellehetetleníti a perhez történő hozzájárulást azon tény, hogy az anyák az apa személyének megnevezését követően az eljárás további szakaszában már nem együttműködőek, még a jegyzőkönyv felvételére sincs lehetőség. Ha ennek hiányában még is hozzájárulnak a perhez, a bírói eljárást teljes mértékben ellehetetleníti a távolmaradásuk, tekintve, hogy véget nem érő szüneteltetések következnek a per folyamán. Az elmúlt évek során az a tapasztalat, hogy az örökbefogadások esetében az örökbefogadási eljárást megelőzően kívánatos lenne a gyermek családi jogállásának rendezése, legalább képzelt személy apaként történő bejegyzésének elrendelésével, tekintve, hogy az esetleges felbontást követően az örökbefogadott jogállása ne maradjon rendezetlen. Elég gyakran előfordul, és a gyermekre nézve mindenképpen sérelmes, hogy az anya kérelmére történő képzelt személy bejegyzése esetén – az erre vonatkozó joghátrányok hangsúlyozása ellenére is – az anya eltökélt szándéka a jogállás ezen módon történő rendezése. Ugyanakkor a hamarosan bekövetkező, többnyire anyagi jellegű gondok miatt az anya újraindítja a családi jogállás rendezésére irányuló eljárást. Tekintve, hogy a gyermektartásdíj fizetési kötelezettség csak 6 hónapra visszamenőlegesen érvényesíthető, a gyermeket ez esetekben anyagi hátrány érheti. − Családba fogadás: A szülői felügyeletet gyakorló szülők kérelmére a gyámhivatal hozzájárul a gyermek családba fogadásához – ha egészségi állapotuk, indokolt távollétük, vagy más családi ok miatt átmenetileg nem tudják ellátni a gyermek felügyeletét −, hogy az általuk megnevezett család, személy a gyermeket átmenetileg befogadja, nevelje. Az eljárás során a gyámhivatal vizsgálja, hogy a gyermek érdekét szolgálja-e a szülő által megnevezett családnál történő elhelyezése. A gyámhivatal 2008 évben 46 kiskorú családba fogadásához járult hozzá, akik vonatkozásában a családba fogadót gyámul kirendelte. Jogszabályban előírt rendszeres feladatot jelent a családba fogadások évente történő felülvizsgálata, a vagyonkezelésre feljogosított gyámok rendszeres számadásának, illetve gyámok jelentésének elbírálása. Ez a tárgyévben 167 felülvizsgálatot jelentett. A felülvizsgálat során egyes esetekben problémát jelent, hogy a szülőket nem, vagy nehezen lehet meghallgatni, mert ismeretlen helyen tartózkodnak, vagy nem együttműködőek. Ezek a szülők általában nem tartják a kapcsolatot gyermekeikkel. Ilyen esetekben a gyámhivatal azt állapítja meg, hogy a családba fogadás fenntartása nem szolgálja a gyermek érdekét, hiszen ez nem átmeneti, a megjelölt családi probléma elhárításáig tart, hanem véglegesnek tekinthető helyzet. Ebben az esetben a gyermekvédelmi intézkedés C:\d_drive\Közgyűlés\Közlönyök\2009\10szKozlony\IIszkotet\111_2009_melleklet\2008.évi gyermekjóléti, gyermekvédelmi feladatok értékelése-melléklet.doc 64. oldal, összesen: 72

64

más formáját kell alkalmazni. 7 esetben került sor gyermekelhelyezés megváltoztatása iránti kereset megindítására családba fogadás felülvizsgálata alapján. A szülői felügyelet alatt nem álló kiskorúak részére –gondozásuk, nevelésük, törvényes képviseletük, vagyonkezelésük biztosítása érdekében – a gyámhivatal gyámot rendel. A gyámhivatal 2008 évben 351 gyámság alatt álló kiskorút tartott nyilván. A gyámok működését a gyámhivatal folyamatosan figyelemmel kíséri. Általánosságban elmondható, hogy a gyámok a gyermekek gondozását, nevelését igyekeznek a tőlük telhetően a legjobban ellátni. Hiányosságok az éves számadásnál és jelentésnél jelentkeznek, ugyanis előfordul, hogy azt nem határidőre, pontatlanul nyújtják be. − Ideiglenes hatályú elhelyezés: Ideiglenes hatályú elhelyezésre akkor kerül sor, ha a gyermek felügyelet nélkül marad, vagy testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődését családi környezete, önmaga súlyosan veszélyezteti és emiatt azonnali elhelyezése szükséges. Ezen hatósági intézkedés megtételére a települési önkormányzat jegyzője, a gyámhivatal, a rendőrség, az ügyészség, a bíróság és a büntetés-végrehajtási intézeti parancsnoka rendelkezik hatáskörrel. Említést érdemel, hogy a gyámhatóságokon (jegyzői gyámhatóság és gyámhivatal) kívül más szerv csak nagyon korlátozott számban él e jogszabályi lehetőséggel. Az elmúlt évben a rendőrség által megküldött ideiglenes hatályú elhelyezések száma 2, bíróság által hozott döntésre pedig 1 esetben került sor. A gyámhivatal 2008-ban 21 gyermek ideiglenes hatályú elhelyezéséről döntött saját hatáskörben. Már tendenciának tekinthető az elhelyezések számának évről-évre történő csökkenése. A gyámhivatal hatáskörébe tartozik más szerv által alkalmazott ideiglenes hatályú elhelyezés felülvizsgálata. A gyámhivatal a szükséges bizonyítási eljárás lefolytatása után dönt a gyermekek további sorsáról. Az ideiglenes hatályú elhelyezést követő gyámhivatali döntéssel érintett kiskorúak száma 46 volt. Közülük 30-an kerültek átmeneti nevelésbe , 2en tartós nevelésbe, 3 kiskorút érintően indított a gyámhivatal gyermekelhelyezés iránt pert, 5 kiskorút érintően az eljárást megszüntették, és védelembe vételre tettek javaslatot. 6 gyermek esetében pedig családba fogadás kezdeményezésére tettek javaslatot. − Átmeneti nevelésbe vétel: A kiskorú átmeneti nevelésbe vételét a gyámhivatal akkor rendeli el, ha a gyermek fejlődését családi környezete veszélyezteti, veszélyeztetettsége sem alapellátás, sem a gyámhatóság által elrendelt védelembe vétellel nem szüntethető meg, továbbá nincs olyan arra alkalmas harmadik személy, akinél a gyermek elhelyezhető lenne. Az átmeneti nevelésbe vétel során a gyermek elhelyezése nevelőszülőnél, vagy gyermekotthonban történik, és ezen gyermekek részére a gyámhivatal gyámot rendel. Az év során a gyámhivatal 38 kiskorú átmeneti nevelését rendelte el. (Melyből az átmeneti nevelés oka 4 esetben magatartási vagy beilleszkedési zavar volt, 1 esetben bűnelkövetés, 29 esetben szülői elhanyagolás, 1 esetben családon belüli bántalmazás, további 1 esetben a gyermek fogyatékossága, míg 2 esetben szenvedélybetegség alapozta meg az elhelyezést). 2008. december 31-én az átmeneti neveltek száma illetékességi területükről 359 fő volt. A gyámhivatal az átmeneti, illetve tartós nevelésbe vétel elrendelésével egyidejűleg dönt a gyermek lakóhelyének, és ha szükséges tartózkodási helyének megállapításáról. A nevelésbe vétel felülvizsgálata, illetőleg a gondozási hely megváltoztatása során a gyámhivatal dönthet a gyermek lakóhelyének és tartózkodási helyének megváltoztatásáról, a lakcímbejelentés végrehajtására a gyámot kötelezi. − Tartós nevelésbe vétel: A gyámhivatal a gyermeket tartós nevelésbe veszi, ha a kiskorúnak nincs szülői felügyeletet gyakorló szülője, egyidejűleg gyámot rendel. A hatóságnál 2008. évben tartós C:\d_drive\Közgyűlés\Közlönyök\2009\10szKozlony\IIszkotet\111_2009_melleklet\2008.évi gyermekjóléti, gyermekvédelmi feladatok 65 értékelése-melléklet.doc 65. oldal, összesen: 72

nevelésbe vettek száma 11 fő volt. (Ebből 2 gyermek esetében a szülők halála, 4 esetben a szülők hozzájárulása az örökbefogadáshoz, 4 esetben a szülői felügyeletet megszüntető bírósági ítélet, 1 esetben ismeretlen szülőktől származás volt az oka). Rendkívül nagy feladatot jelent, mind az átmeneti, mind a tartós nevelésbe vett kiskorúak törvényben előírt évente – három éven aluli gyermek esetében félévente- történő felülvizsgálata. Emellett a gyámok személyének változásából eredően a gyámok ismétlődő felmentése, új gyámok kirendelése, a korábbi gyám számadásainak elbírálásra. E terület ellátása során további figyelemre méltó összefüggést tapasztaltak az ügyfélkör lakóhely szerinti változása tekintetében. Egyre több a kertségből, külterületről jelentkező probléma, illetve a Hajdúsámsonból való esetek száma is növekedett. Sajnos emelkedik a 14 – 16 éves korosztályból kikerülő fiatalok száma, akik magatartási, mentális problémák és kisebb-nagyobb bűncselekmények, iskolakerülés miatt kerülnek a gyermekvédelmi ellátórendszerbe. A velük való eljárások problémásak, nem együttműködőek, elhelyezésük nehezebb, mivel speciálisabb elhelyezési formáknak kell megfelelni. Sokszor a gyermekvédelmi ellátórendszer sem tud megfelelő elhelyezést javasolni számukra. A gyámhivatal az átmeneti, illetve a tartós nevelésbe vett kiskorú tartására köteles hozzátartozóját gondozási díj fizetésére kötelezheti. 2008 évben 166 hozzátartozó volt gondozási díjfizetésre kötelezve. A gondozási díjakat évente felül is kell vizsgálni. A gondozási díjakból az önkormányzatnak nem származik jelentős bevétele. Általánosságban elmondható, hogy az átmeneti, vagy tartós nevelésbe vett gyermek szülei munkaviszonnyal, rendszeres, számottevő jövedelemmel nem rendelkeznek, amennyiben mégis, díjfizetési kötelezettségüknek ritkán tesznek eleget. Továbbá a ténylegesen befolyt gondozási díjfizetések 60 %-át át kell utalni a gyermek gondozását biztosító gyermekvédelmi szakszolgálat számlájára. − Utógondozás: Az átmeneti és tartós nevelésbe vétel megszüntetése, vagy megszűnése után – kivéve, ha a gyermeket örökbe fogadták - a gyámhivatal legalább 1 év időtartamra elrendeli a gyermek és a fiatal felnőtt utógondozását. Fiatal felnőtt esetében az eljárás kérelmére indul. Az utógondozás célja, hogy elősegítse a gyermek, illetve a fiatal felnőtt családi környezetébe való visszailleszkedését, önálló életének megkezdését. A gyermek utógondozását a gyermek lakóhelye szerinti gyermekjóléti szolgálat, a fiatal felnőtt utógondozását a gyermekotthon, a nevelőszülői hálózatot működtető, vagy a területi gyermekvédelmi szakszolgálat látja el. A tárgy év folyamán elrendelt utógondozási esetek száma 33 volt. − Utógondozói ellátás: A gyámhivatal kérelemre elrendeli az utógondozói ellátást, ha a fiatal felnőtt átmeneti, vagy tartós nevelésbe vétele nagykorúvá válásával szűnt meg, és létfenntartását önállóan biztosítani nem tudja, vagy a nappali oktatás munkarendje szerint, vagy a felsőfokú iskola nappali tagozatán tanulmányokat folytat, vagy szociális bentlakásos intézménybe felvételét várja. Az utógondozói ellátás biztosítható nevelőszülőnél, gyermekotthonban, utógondozói otthonban, külső férőhelyen, albérlet útján is. A teljes körű ellátás mellett e jogintézmény elősegíti a fiatal felnőtt önálló életkezdését. Az elmúlt év folyamán elrendelt utógondozói ellátásban részesült fiatal felnőttek száma 16 fő volt. − Kapcsolattartás: A kapcsolattartás célja, hogy a gyermek és a kapcsolattartásra jogosult személyek közötti családi kapcsolatot fenntartsa, továbbá a kapcsolattartásra jogosult szülő a gyermek nevelését, fejlődését folyamatosan figyelemmel kísérje, tőle telhetően segítse. A gyermekkel való kapcsolattartásra mind a szülő, mind a nagyszülő, mind a nagykorú testvér, továbbá, ha a szülő, és a nagyszülő nem él, illetőleg a kapcsolattartásban tartósan C:\d_drive\Közgyűlés\Közlönyök\2009\10szKozlony\IIszkotet\111_2009_melleklet\2008.évi gyermekjóléti, gyermekvédelmi feladatok 66 értékelése-melléklet.doc 66. oldal, összesen: 72

akadályozva van, vagy a kapcsolattartási jogát önhibájából nem gyakorolja, a gyermek szülőjének testvére, valamint szülőjének házastársa is jogosult. A kapcsolattartás engedélyezése tárgyában hozott határozat végrehajtása iránti eljárás megindítása a gyámhivatal hatáskörébe tartozik. A tárgyévben kezdeményezett kapcsolattartási ügyek száma 292 volt. Ebből a kapcsolattartást a gyámhivatal szabályozta 174 esetben. A szabályozás során határozattal befejezett ügyek száma 160 volt, az egyezséggel befejezett ügyek száma pedig 14 volt. A kapcsolattartási ügyekben változatlanul magas a végrehajtási intézkedések száma. Ezen belül emelkedett a bírság kiszabása (14 esetben 261.000.-Ft), illetve a különélő szülő indokolt költségének megtérítésére irányuló döntéseink száma (3 esetben 104.405.-Ft). A gyámhivatali döntések ellen benyújtott fellebbezések aránya e területen a legnagyobb. Növekedést mutat azoknak az ügyeknek a száma is, ahol a gyermekjóléti szolgálat által működtetett kapcsolat-ügyeleten pszichológus közreműködésével kerülhet sor a konfliktusok feloldására, az elmérgesedett viszonyok javítására. A gyermekjóléti szolgálatoknál megvalósuló, kontrollált körülmények közötti kapcsolattartások iránti igény olymértékben emelkedett, hogy a hétvégi időpontokat tekintve új esetek fogadása már akadályba ütközik. A kapcsolattartási ügyek tekintetében jellemző a szülők kompromisszumkészségének teljes hiánya, a végsőkig kiélezett viszonya, sokszor a gyermek eszközként való felhasználása. Az ügyfelek esetenként az eljáró ügyintézővel szemben is ellenséges, vádaskodó magatartást tanúsítanak. Pénzbeli ellátások − Otthonteremtési támogatás: Az otthonteremtési támogatás célja, hogy az átmeneti, vagy tartós nevelésből kikerült fiatal felnőtt lakáshoz jutását, tartós lakhatása megoldását elősegítse. A támogatás felhasználható részben, vagy egészben a fiatal felnőtt tulajdonába kerülő építési telek, lakhatásra alkalmas lakás, családi ház, tanya vásárlására, építésére, lakhatóvá tételére, tulajdon, vagy tulajdonrész szerzéssel járó felújításra, vagy bővítésre, bérlakás bérleti díjának kifizetésére, önkormányzat bérlakásának felújítására, bérlői jogviszony megvásárlására, államilag támogatott lakásprogramban való részvételre, valamint otthonteremtést elősegítő hitelintézeti kölcsön egyösszegű törlesztésére. Az otthonteremtési támogatás összege függ a nevelés időtartamától, maximálisan az öregségi nyugdíj legkisebb összegének hatvanszorosa lehet, melynek feltétele az 5 évet meghaladó átmeneti, vagy tartós nevelés. Tárgyévben az otthonteremtési támogatásban 4 fiatal felnőtt részesült, összesen 4.615.000 Ft került kiutalásra. 2008 évben az otthonteremtési támogatás iránti kérelmek száma csökkent. Az a tapasztalat, hogy a fiatal felnőttek ennek ellenére továbbra is élni kívánnak az otthonteremtési támogatás lehetőségével. Ez látszik abból, hogy a megvalósításához utógondozó kirendelését több esetben is kérték, de nem minden esetben tudtak konkrét felhasználási tervet elkészíteni, célt meghatározni. Ezért ezek egy részében az eljárás megszüntetésre került. Az is megállapítható, hogy az utógondozás időtartama meghosszabbodott, mivel a rendelkezésre álló összegből sokáig kell keresni a konkrét megvásárolni kívánt ingatlant. Debrecenben és környékén ebből az összegből szinte lehetetlen lakhatásra alkalmas ingatlanhoz jutni. Kisebb településeken – ahol lehetséges ennyi összegből házat, tanyát vásárolni - nincs munkalehetőség, ezért ezzel a fiatalok kevésbé élnek. 2008 évben 1 esetben sor került otthonteremtési támogatás visszafizettetésére is, illetve nem teljesítése miatt végrehajtás elrendelését kezdeményezték. − Gyermektartásdíj állam általi megelőlegezése: C:\d_drive\Közgyűlés\Közlönyök\2009\10szKozlony\IIszkotet\111_2009_melleklet\2008.évi gyermekjóléti, gyermekvédelmi feladatok értékelése-melléklet.doc 67. oldal, összesen: 72

67

Gyermektartásdíj állam általi megelőlegezésének akkor van helye, ha a bíróság a tartásdíjat jogerős határozatban már megállapította, vagy van olyan külföldi bíróság, vagy más hatóság által hozott jogerős határozat, amelyet a Magyarországon élő gyermek javára nemzetközi szerződés, vagy viszonosság alapján kell végrehajtani, és a gyermektartásdíj összegének behajtása átmenetileg lehetetlen. Továbbá a gyermeket gondozó szülő, vagy más törvényes képviselő nem képes a gyermek részére a szükséges tartást nyújtani, feltéve, hogy a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi átlagjövedelem nem éri az öregségi nyugdíj legkisebb összegének kétszeresét. 2008 évben gyermektartásdíj megelőlegezése iránt 85 eljárás indult, amely 123 gyermeket érintett. Ebből a gyámhivatal 14 kérelmet utasított el. A tárgyi évben a megelőlegezések száma 59 volt, mely 86 gyermeket érintett. Az év során kifizetett összeg 29.110.000.-Ft volt. A megelőlegezett gyermektartásdíjat az önkormányzat folyósítja, de annak összegét a Magyar Államkincstár az önkormányzat részére visszatéríti. A korábbi évekhez viszonyítva némileg csökkent a jogosultak száma. (2004-ben átlagban 194 fő részére folyósítottunk, 2005-ben 208, 2006ban 179, 2007-ben 163, 2008-ban 147 fő részesült megelőlegezésben). A jogosultak számának csökkenése ellenére a folyósított összeg nem csökkent, melyet a tartásdíj összegek emelkedése eredményezett. 6. A felügyeleti szervek által gyámhatósági, gyermekvédelmi területen végzett szakmai ellenőrzések, valamint az intézmények működését engedélyező hatóság ellenőrzésének tapasztalatai a.)

Gyámhatósági ellenőrzésre, illetve a DMJV Önkormányzatának fenntartásában működő gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézményekben nem került sor felügyeleti szerv általi ellenőrzésre.

b.)

Intézményi működést engedélyező hatósági ellenőrzések:

Az elmúlt évben DMJV Önkormányzata fenntartásában működő intézmények közül DMJV Gyermekvédelmi Intézménye Gyermekotthona és Átmeneti Otthona, valamint DMJV Reménysugár Otthona ellenőrzését végezte el az Észak-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala a 259/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet 14. §-a alapján. A bölcsődei ellátás, illetve a gyermekjóléti szolgáltatás ellenőrzésére nem került sor. Az Észak-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatalának ellenőrzési jelentései az alábbi összegző megállapításokat tartalmazzák: ¾ DMJV Gyermekvédelmi Intézménye Gyermekotthona és Átmeneti Otthona Az ellenőrzés időpontjában (2008. november 19. – 2009. január 19.) az intézmény lakásotthonainak 28 férőhelyén a gondozotti létszám 26 volt, melyből 1 gyermek ideiglenes hatállyal elhelyezett, 13 átmeneti nevelt, 2 tartós nevelt, 10 fő pedig utógondozói ellátott. A gyermekek átmeneti otthonában az ellenőrzés időpontjában 5 gyermekről gondoskodtak a 9 férőhelyen. A mozgás igen nagy, 2008-ban összesen 31 gyermek érkezett az intézménybe, 26nak megszűnt az ellátása. Az ellenőrzés megállapítása szerint az intézményben változatlanul nagy szakmai hozzáértéssel, jó szemlélettel találkozhattak, mellyel elősegítik, hogy a gyermekek biztonságot nyújtó környezetben, szeretetteljes légkörben élhessenek, s felkészülhessenek a lakásotthonok és az átmeneti otthon elhagyására. A dolgozók képzettsége megfelelő, a képesítésnek megfelelő munkaköri besorolásokat azonban át kell tekinteni. A szakemberek létszámát a jogszabályi előírások szerint határozták C:\d_drive\Közgyűlés\Közlönyök\2009\10szKozlony\IIszkotet\111_2009_melleklet\2008.évi gyermekjóléti, gyermekvédelmi feladatok értékelése-melléklet.doc 68. oldal, összesen: 72

68

meg. A fejlesztő pedagógus munkakör betöltése már évek óta aktuális volt, ennek elérése 2008-ban a szakmai munka eredményességét növeli. Az intézmény szervezeti és működési szabályzata, valamint a szakmai programjainak fenntartói jóváhagyása folyamatban volt a vizsgálat időpontjában, azok ellenőrzésére 2009. évben kerül sor. A tárgyi feltételek úgy a lakásotthonokban, mint az átmeneti otthonban évről-évre jobbak. Az ellenőrzési jelentésben megfogalmazásra került, hogy a fenntartó segítsége elengedhetetlen a nagyobb beszerzésekhez, illetve felújítási, karbantartási munkálatokhoz. ¾ DMJV Reménysugár Otthona A vizsgálat időpontjában (2008. november 5. – 2008. december 30.) az intézményben ellátott gondozottakra vonatkozó létszámadatok az alábbiak: Az 1. sz. szakmai egységhez négy lakásotthon tartozik melyekben a vizsgálat idején 37 gyermekről és 5 anyáról gondoskodtak. A gyermekek közül 1 ideiglenes hatállyal elhelyezett, 31 átmeneti, 8 tartós nevelt, az utógondozottak száma 2 fő. A 2. számú szakmai egységben 48 férőhelyen a vizsgálat idején 46 gyermek volt elhelyezve. Az átmeneti neveltek száma 46 volt, egy fiatal felnőtt részesült utógondozói ellátásban. A 40 férőhelyes különleges ellátást is nyújtó gyermekotthonban a vizsgált időpontban 35 gyermek gondozásáról, neveléséről gondoskodtak. Az ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermekek száma 6, az átmeneti nevelteké 29 volt. A családok átmeneti otthonában az ellenőrzés idején hat család élt, a 26 férőhelyen összesen 23 fő lakott. Ebből 14 gyermek és 9 felnőtt. Teljes család, ahol az apa és az anya is együtt lakik a gyerekekkel, csak 2 volt, egy családban a nagymama is elhelyezést nyert, három csonka család volt az intézményben. Megállapítást nyert, hogy az intézmény komplex tevékenységét szervezetten, a jogszabályi előírásoknak megfelelően látja el. A szakellátásban elhelyezett gyermekek körülményei kiemelkedően jók. A szakemberek tevékenységét, szakmai munkáját, felkészültségét a gyermekek szeretete, szükségleteik maximális kielégítése vezérli. Előrelépés történt a fogyatékos kisgyermekek elhelyezésével kapcsolatosan. DMJV Fogyatékosokat Ellátó Intézménye a következő években a nagykorú gondozottainak elhelyezésével hamarabb tudja majd fogadni az egy éven felüli kisgyermekeket is. A családok étmeneti otthonában az elhelyezési körülmények javítása még nem valósulhatott meg. Itt lényeges a folyamatos karbantartás, a bútorok javítása, esetleges cseréje is. Az ellenőrzések megállapításaira, a javaslatokra vonatkozóan a fenntartó részéről megtörtént az Észak-alföldi Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatalának tájékoztatása az intézményekkel kapcsolatos intézkedésekről. 7./ Jövőre vonatkozó javaslatok, célok meghatározása a Gyvt. előírásai alapján 1. Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata az anyagi jellegű veszélyeztetettség megelőzését, megszüntetését, a gyermeknevelést segítő pénzbeli és természetbeni ellátásait a jövőben is kiemelt célként kívánja kezelni és az önként vállalt ellátásokat továbbra is fenntartja. 2. Fokozott igény mutatkozik az alábbi ellátási formákra: - krízisotthoni férőhely gyermekek-anyák, állapotos válsághelyzetű nők részére, - speciális gyermekotthon, - a gyermekek napközbeni ellátása, különösen az 1-3 éves korosztályt érintően. A fenti szolgáltatások közül elsőként a bölcsődei férőhely bővítésére kerülhet sor. C:\d_drive\Közgyűlés\Közlönyök\2009\10szKozlony\IIszkotet\111_2009_melleklet\2008.évi gyermekjóléti, gyermekvédelmi feladatok értékelése-melléklet.doc 69. oldal, összesen: 72

69

2008. júniusában az Észak-Alföldi Operatív Program keretében megjelent a „Szociális alapszolgáltatások és gyermekjóléti alapellátások komplex-, valamint bölcsődék önálló fejlesztésének támogatására” szóló ÉAOP-2008-4.1.3.B.C kódszámú pályázati kiírására nyújtott be önkormányzatunk pályázatot. A pályázat „A” komponensének keretében a bölcsődei ellátást nyújtó intézmények fejlesztésére és kapacitásának bővítésére nyílik lehetőség, melynek során az épületek bővítése, felújítása, korszerűsítése, akadálymentesítése, az ellátáshoz szükséges eszközök, gépek, berendezések beszerzése is megvalósulhat. A bölcsődék fejlesztése keretében csak kapacitásbővítést eredményező fejlesztés támogatható. A pályázat keretében a Margit téri bölcsőde bővítése és felújítása valósulna meg. Az épület jelenleg vegyes használatban működik, 40 férőhelyes bölcsődével és a 120 férőhelyes Napsugár Óvodával. Az Óvoda a 2008/2009. tanévben már új gyerekeket nem vesz fel, a jelenleg ide járó gyerekek pedig a beruházás megkezdéséig befejezik az óvodai nevelési évüket. Az épület eredetileg bölcsődének épült, a belső elrendezése a bölcsődei előírásoknak megfelelően van kialakítva, így a felújítás belső szerkezet-átalakítással nem jár. A bölcsőde felújításával a jelenlegi 40 férőhely 100 férőhelyre bővíthető, ezáltal kiváltható a 35 férőhelyes Erzsébet utcai bölcsőde, és 25 új férőhely jön létre. Ezek megvalósításával a pályázati kiírásnak teljes mértékben eleget tudunk tenni. Az épületben két csoportszobában játszóház kialakítása is megvalósulna, mely térítés ellenében igénybe vehető szolgáltatásbővítést jelentene a gyermekek napközbeni ellátásában. A bruttó 111 millió Ft összköltségűre becsült beruházás 90 %-os támogatásának elnyerésére van lehetőség, az önkormányzati önrész 10% mértékű. A pályázat kétfordulós, az első forduló eredményéről még nem kaptunk tájékoztatást. 3. Az utógondozói ellátott fiatal felnőttek segítése céljából egy „kiléptető ház” létrehozása és működtetése lenne szükséges, ahol már nem kell biztosítani az állandó felnőtt felügyeletet, és a házirend is rugalmasan alkalmazkodna az életkorukhoz. 4. Az Önkormányzat folyamatosan figyelemmel kíséri a pályázati lehetőségeket és igyekszik kihasználni azokat annak érdekében, hogy a fenntartásában működő gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények működési feltételeit javítsa, valamint az igény szerinti ellátási formákkal bővítse. 8./ A bűnmegelőzési program főbb pontjainak bemutatása Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a 76/2006. (IV. 27.) Ö.h.-val fogadta el Debrecen Megyei Jogú Város Társadalmi Bűnmegelőzési Stratégiáját, egyúttal létrehozta a Debreceni Bűnmegelőzési és Közbiztonsági Bizottságot. A Közgyűlés meghatározta a Bizottság székhelyét, feladatkörét, összetételét, tagjai megbízatásának időtartamát, valamint a működésére vonatkozó szabályozást. A Közgyűlés felkérte a Debreceni Bűnmegelőzési és Közbiztonsági Bizottságot, hogy a társadalmi bűnmegelőzésről szóló törvény hatályba lépését követő 90 napon belül végezze el az elfogadott Stratégia felülvizsgálatát, s dolgozza ki Debrecen Megyei Jogú Város középtávú, 2010-ig szóló részletes cselekvési programját. Debrecen Megyei Jogú Város Társadalmi Bűnmegelőzési Stratégiájának I. fejezete egy általános bűnözési és közbiztonsági helyzetképet mutat be, valamint a helyi bűnmegelőzési feladatok meghatározó szempontjait és a helyi bűnmegelőzési program megvalósulásának feltételeit tartalmazza.


70

A II. fejezet „A bűnmegelőzés jogi megalapozása és helyi strukturális eszközei” címmel részletezi a közbiztonság és a belső rend védelmével kapcsolatosan a különböző szervek, szervezetek feladatait: 1. A rendőrség közbiztonsági tevékenysége 2. Az Önkormányzat feladatai a helyi közbiztonság erősítésében 3. A Rendőrkapitányság és az Önkormányzat kapcsolata a Rendőrségről szóló törvény alapján 4. Debrecen Közbiztonságáért Alapítvány 5. Közbiztonsági Bizottság 6. Debreceni polgárőr szervezetek 7. Debreceni Közterület Felügyelet 8. Debreceni Kábítószer Egyeztető Fórum A Stratégia III. fejezete a közbiztonsági tevékenység anyagi forrásainak biztosításával foglalkozik, míg a IV. fejezet az egyéb rendelkezéseket tartalmazza. Debrecen Megyei Jogú Városban a gyermek- és fiatalkorúak által elkövetett szabálysértési ügyek száma az alábbiak szerint alakult 2008-ban. Szabálysértést elkövetett kiskorúak száma: 260 (az érintett családok száma: 194) Szabálysértések típusa: - tulajdon elleni 224 - közterület és nyilvános hely elleni 32 - egyéb 4 Szabálysértési eljárás lefolytatására tankötelezettség nem teljesítése következtében 273 gyermek miatt került sor. A gyámhatósági intézkedésekben érintett, bűncselekményt elkövetett gyermekkorúak száma (3-14 éves) 52, a fiatalkorúak száma (14-18 éves) 86 volt az elmúlt évben, akik 105 családból kerültek ki. A bűncselekmények típusai: vagyon elleni: 79, csalás: 3, lopás: 61, rablás: 9, rongálás: 20, személy elleni: 13, közlekedés elleni: 3, köznyugalom elleni: 4, egyéb: 10. A bűnelkövetés okaira itt nem térünk ki, mivel azokat már a korábbi fejezetekben bemutattuk, valamint a Debreceni Rendőrkapitányságnak az ismertté vált gyermekkorú, illetve fiatalkorú elkövetőkről készített kimutatását tartalmazza az értékelés. 9./ Az Önkormányzat és a civil szervezetek közötti együttműködés A személyes gondoskodást nyújtó alapellátások teljes körű biztosítása érdekében az önkormányzat kiemelt figyelmet fordít a civil szervezetekkel való széles körű együttműködésre. Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata öt szervezettel kötött ellátási szerződést szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi feladatok ellátására, az alábbiak szerint: - ReFoMix Nonprofit Közhasznú Kft.: hajléktalan személyek ellátása – melynek keretében a gyermekjóléti alapellátások közül két családok átmeneti otthonát működtet 40-40 férőhellyel


71

-

Forrás Lelki Segítők Egyesülete: családsegítés, pszichiátriai betegek közösségi ellátása, szenvedélybetegek nappali ellátása, szenvedélybetegek közösségi ellátása, szenvedélybetegek rehabilitációs intézményében történő ellátása - Héra Egyesület: családsegítés - Debrecen-Nagytemplomi Református Egyházközség: fogyatékosok nappali ellátása (halmozottan sérült gyermekek és fiatalok napközbeni fejlesztése, oktatása, nevelése, gondozása, ápolása, szociális ellátása 5-30 éves korig). - Lelkierő Fiatalon a Fiatalokért Egyesület: pszichiátriai betegek közösségi ellátása, szenvedélybetegek közösségi ellátása, támogató szolgáltatás – elsősorban a 18-35 éves fiatalok számára A szervezetek az ellátási szerződésben vállalt kötelezettségeiknek az elmúlt évben is eleget tettek. DMJV Önkormányzat Közgyűlése 2008-ban a ReFoMix Nonprofit Közhasznú Kft., a Forrás Lelki Segítők Egyesülete, a Héra Egyesület, valamint a Debrecen-Nagytemplomi Református Egyházközség részére összesen 36 millió forint támogatási összeget folyósított. A Lelkierő Fiatalon a Fiatalokért Egyesülettel 2007. július 15-i hatállyal jött létre az ellátási szerződés, mely szervezet az állami normatív támogatásból fedezi működési kiadásait. Hátrányos helyzetű gyermekek hétvégi étkeztetésének megvalósítására 2008-ban DMJV Önkormányzata 4.500.000,- forintot biztosított. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat az év folyamán átlagosan 109 gyermek hétvégi étkeztetéséről gondoskodott a Szent József Gimnázium ebédlőjében. DMJV Önkormányzata az elmúlt évben gyermeküdültetés, illetve programok támogatására írt ki pályázatokat. 2008-ban 22 intézmény és szervezet pályázata alapján 452 gyermek részvételével valósult meg a nyári gyermeküdültetés. A csoportok szállás- és étkezési költsége 8.437.940 ,- Ft volt. Programpályázat keretében a fogyatékosok, valamint időskorúak ellátása témakörben 17 szervezet részesült összesen 1.800.000,- Ft összegű támogatásban, utólagos finanszírozással. A szervezetek a programok megvalósulását követően, illetve határidőre eleget tettek beszámolási és elszámolási kötelezettségüknek. Programpályázat megvalósítása céljából az elmúlt évben 1 szervezet részesült polgármesteri döntést követően egyedi támogatásban, sérült gyermekek úszásoktatására 200.000,- Ft összegű támogatást biztosított az önkormányzat. A programpályázat segítségével 2001 óta juthatnak önkormányzati támogatáshoz a debreceni székhelyű civil szervezetek. Összegzésképpen megállapítható, hogy Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata a jogszabályokban meghatározott gyermekjóléti, gyermekvédelmi feladatainak az elmúlt évben is eleget tett. Az ellátási formák valamennyi területén dolgozó szakemberek, a hatósági feladatokat ellátók, a jelzőrendszer tagjai, a civil szervezetek, valamint magánszemélyek együttműködése – a gyermekek elsődleges érdekeit előtérbe helyezve – eredményes volt. D e b r e c e n , 2009. április 30.


72

DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 112/2009. (V. 28.) határozata A Közgyűlés a Családvédelmi Osztály vezetőjének előterjesztésére az 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) és 80. § (1) bekezdései alapján módosítja a 223/2008. (VIII. 28.) Ö.h. 1./b. és 2./ pontját az alábbiak szerint: „1./b. Biztosítja a pályázat előfinanszírozásához szükséges összeget Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2009. és 2010. évi költségvetésében a következők szerint: b.a. a 2009. évi költségvetés 5/V.5.3. számú mellékletének 8. sorában 11.426.000.-Ft-ot, b.b. a 2010. évi költségvetésben 8.329.400.-Ft-ot. 2./ Felkéri a Gazdálkodási Főosztály vezetőjét, hogy az 1./b.b. pont szerinti összeget Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2010. évi költségvetésébe tervezze be. Határidő: a 2010. évi költségvetés tervezése Felelős: a Gazdálkodási Főosztály vezetője” Dr. Szekeres Antal sk. jegyző


DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 113/2009. (V. 28.) határozata A Közgyűlés a polgármester előterjesztésére az 1990. évi LXV. törvény 80. § (1) bekezdése alapján, tekintettel a 38/2006. (II. 16.) Ö.h-ra 1./ tudomásul veszi a színház funkcióra alkalmas ingatlan (építmény) beszerzésének teljesüléséről szóló tájékoztatót. 2./ Felkéri a Vagyonkezelési Osztály vezetőjét az ingatlan beszerzéséről szóló adásvételi szerződés, az ingatlan tényleges megvalósulásához és pénzügyi teljesítéshez igazodó módosításának előkészítésére, valamint a módosított adásvételi szerződés polgármester általi aláírását megelőzően az adásvételi szerződés módosítására vonatkozó javaslat Tulajdonosi Bizottság elé terjesztésére, továbbá a polgármestert a módosított adásvételi szerződés aláírására. Határidő: azonnal Felelős: a szerződésmódosítás előkészítéséért és a Tulajdonosi Bizottság elé terjesztéséért: a Vagyonkezelési Osztály vezetője a szerződésmódosítás aláírásáért: a polgármester

3./ Kinyilvánítja azon szándékát, hogy a színház-technológia és belsőépítészet végleges kialakításáig terjedő időszakra megvizsgálja a színház funkcióra alkalmas épület hasznosítási lehetőségét. Felkéri a Vagyonkezelési Osztály vezetőjét, hogy az erre vonatkozó javaslatot terjessze a Közgyűlés elé. Határidő: a Közgyűlés soron következő ülése Felelős: a Vagyonkezelési Osztály vezetője Dr. Szekeres Antal sk. jegyző


DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 114/2009. (V. 28.) határozata A Közgyűlés a jegyző előterjesztésére a 17/2000. (V. 1.) Kr. rendelet 22. § (1) bekezdése alapján 1./ 149/2003. (IX. 11.) Kh. határozat 3./ pontja, 168/2003. (IX. 11.) Kh. határozat 3./ pontja, 103/2004. (V. 27.) Kh. határozat 2./ pontja, 153/2005. (VI. 30.) Kh. határozat 4./ pontja, 167/2005. (VI. 30.) Kh. határozat 3./ pontja, 229/2005. (IX. 15.) Kh. határozat 2./ pontja, 242/2005. (X. 6.) Kh. határozat 3./ pontja, 135/2006. (VI. 29.) Ö.h. 5./ pontja, 211/2006. (VIII. 10.) Ö.h. 4./ és 5./ pontja, 223/2006. (IX. 14.) Ö.h. 2./ pontja, 216/2007. (IX. 27.) Ö.h. 3./ pontja, 229/2007. (X. 18.) Ö.h. 5./ pontja, 263/2007. (XI. 22.) Ö.h. 3./ pontja, 265/2007. (XI. 22.) Ö.h. 4./ pontja, 4/2008. (I. 31.) Ö.h. 3./ pontja, 29/2008. (II. 21.) Ö.h. 4./ pontja, 36/2008. (II. 21.) Ö.h. 2./ pontja, 54/2008. (III. 20.) Ö.h. 2./ pontja, 58/2008. (III. 20.) Ö.h. 6./ pontja, 59/2008. (III. 20.) Ö.h. 5./ pontja, 72/2008. (IV. 24.) Ö.h. 4./ pontja, 96/2008. (IV. 24.) Ö.h. 11./ pontja, 196/2008. (VI. 26.) Ö.h. 3./ pontja, 197/2008. (VI. 26.) Ö.h. 3./ pontja, 201/2008. (VI. 26.) Ö.h. 3./ pontja, 215/2008. (VIII. 28.) Ö.h. 2./ pontja, 223/2008. (VIII. 28.) Ö.h. 2./ pontja, 224/2008. (VIII. 28.) Ö.h. 2./ pontja, 230/2008. (VIII. 28.) Ö.h. 15./ pontja, 239/2008. (VIII. 28.) Ö.h. 3./ pontja, 253/2008. (IX. 25.) Ö.h. 4./ pontja, 258/2008. (IX. 25.) Ö.h. 6./ pontja, 268/2008. (X. 2.) Ö.h. 3./ pontja, 272/2008. (X. 2.) Ö.h. 11./ pontja, 283/2008. (XI. 6.) Ö.h. 5./ pontja, 286/2008. (XI. 6.) Ö.h. 6./ pontja, 308/2008. (XII. 4.) Ö.h. 4./ pontja, 316/2008. (XII. 4.) Ö.h. 3./ pontja, 324/2008. (XII. 18.) Ö.h. 2./ pontja, 336/2008. (XII. 18.) Ö.h. 5./ pontja, 337/2008. (XII. 18.) Ö.h. 3./ pontja, 338/2008. (XII. 18.) Ö.h. 4./ pontja végrehajtásáról szóló beszámolót elfogadja. 2./ Módosítja - 111/2008. (V. 29.) Ö.h. 3./ pontját oly módon, hogy az ott megjelölt határidőt 2009. június 30-ára változtatja, - a 300/2008. (XII. 4.) Ö.h. I.9., illetve a III. pontját oly módon, hogy határidőként 2009. június 30-át jelöli meg,

- 324/2008. (XII. 18.) Ö.h. határozat 4./ pontját oly módon, hogy az ott megjelölt határidőt a 2010. évi költségvetés tervezésének időpontjára változtatja, - a 90/2009. (IV. 30.) Ö.h. 4./ pontját oly módon, hogy az ott megjelölt határidőt 2009. szeptember 30. napjára változtatja. Dr. Szekeres Antal sk. jegyző


DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 115/2009. (V. 28.) határozata A Közgyűlés a polgármester előterjesztésére az 1990. évi LXV. törvény 80. § (1) bekezdés alapján 1./ pályázatot nyújt be az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanácshoz I. „A települési önkormányzati szilárd burkolatú belterületi közutak felújításának, korszerűsítésének támogatására (TEUT)” című pályázati eljárás keretében a) a Debrecen, Határ út és a Kishegyesi út bruttó 57.389.699.-Ft beruházási összköltségre becsült felújításához 28.694.849.-Ft támogatás elnyerésére, 28.694.850.-Ft összegű saját forrás biztosításával; b) a Debrecen, Epreskert utca és a csatlakozó utcák bruttó 55.423.990.-Ft beruházási összköltségre becsült felújításához 27.711.995.-Ft támogatás elnyerésére, 27.711.995.-Ft összegű saját forrás biztosításával; c) a Debrecen, Csigekert utca és csatlakozó utcák bruttó 32.658.954.-Ft beruházási összköltségre becsült felújításához 16.329.477.-Ft támogatás elnyerésére 16.329.477.-Ft összegű saját forrás biztosításával; d) a Debrecen, Móricz Zs. krt. és a Pallagi út csatlakozó részének bruttó 56.429.631.-Ft beruházási összköltségre becsült felújításához 28.214.815.-Ft támogatás elnyerésére 28.214.816.-Ft összegű saját forrás biztosításával. II. „A helyi önkormányzatok fejlesztési feladatainak – önkormányzati fejlesztések támogatása területi kötöttség nélkül előirányzatra (CÉDE)” című program keretében a játszótéri eszközök biztonságosságáról szóló 78/2003. (XI. 27.) GKM rendeletnek megfelelően köztéri játszóterek bővítése, felújítása céljából a) a Debrecen, Hajó utcai játszótér bruttó 28.097.457.-Ft beruházási összköltségre becsült felújításához 18.263.347.-Ft támogatás elnyerésére, 9.834.110.-Ft összegű saját forrás biztosításával; b) a Debrecen, Menyhárt téri játszótér bruttó 31.545.739.-Ft beruházási összköltségre becsült felújításához 20.504.730.-Ft támogatás elnyerésére, 11.041.009.-Ft összegű saját forrás biztosításával;

c) a Debrecen, Somlyai utcai játszótér bruttó 26.065.645.-Ft beruházási összköltségre becsült felújításához 16.942.669.-Ft támogatás elnyerésére 9.122.976.-Ft összegű saját forrás biztosításával. 2./ Sikeres pályázat esetén az 1./ pont szerinti fejlesztések megvalósítása érdekében a) az I. pontban felsorolt beruházások összköltsége 50%-ának megfelelő mértékű, összesen bruttó 100.000.000.-Ft összegű saját forrást Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata 2009. évi költségvetéséről szóló 6/2009. (III. 3.) rendelet 5/IV.4.1. számú mellékletének 60. „2009. évi nagyfelületű aszfaltozás önrésze” című sora terhére biztosítja. b) a II. pontban felsorolt beruházások összköltsége 35%-ának megfelelő mértékű, összesen bruttó 30.000.000.-Ft összegű saját forrást Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata 2009. évi költségvetéséről szóló 6/2009. (III. 3.) rendelet 5/IV.4.1. számú mellékletének 61. „Játszótér rekonstrukció a város területén” című sora terhére biztosítja. 3./ Az 1/I. pontban meghatározott pályázathoz kapcsolódó 1.908.174.-Ft pályázati díjat, valamint az 1/II. pontban megjelölt pályázathoz kapcsolódó 1.380.151.-Ft pályázati díj összegét Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata 2009. évi költségvetéséről szóló rendelet 5/X.10.12. „Pályázati előkészítés” sora terhére biztosítja. Határidő: azonnal Felelős: a Gazdálkodási Főosztály vezetője 4./ Felkéri a Polgármesteri Kabinet és a Városfejlesztési Főosztály vezetőjét a pályázatok elkészítésére és benyújtására, valamint felhatalmazza a polgármestert a pályázatok aláírására. Határidő: azonnal Felelős: a pályázat elkészítéséért és benyújtásáért: a Polgármesteri Kabinet és a Városfejlesztési Főosztály vezetője a pályázat aláírásáért: a polgármester 5./ Sikeres pályázat esetén felhatalmazza a polgármestert a támogatási szerződés aláírására. Határidő: a támogatási szerződés megküldését követően azonnal Felelős: a polgármester



KÖZLEMÉNY DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2009. május 28-ai rendes, zárt ülésén hozott határozatáról Debrecen Megyei Jogú Város Közgyűlése 116/2009. (V. 28.) határozatával „Debrecen Város Kiváló Pedagógusa” díjat adományoz négy fő részére. „Debrecen Város Közoktatásáért” díjat adományoz két személy és két közösség részére. A határozat szövegét a díjak átadását követően megjelenő Közlöny tartalmazza. DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 117/2009. (V. 28.) Ö.h. határozatának kivonata A Közgyűlés a Szociális Bizottság előterjesztésére, az 1990. évi LXV. törvény 11. § (2) bekezdése alapján, figyelemmel a 2004. évi CXL. törvény 104-105. §-aira 1./ az adósságcsökkentési támogatás tárgyában benyújtott fellebbezést az 1. számú mellékletben* szereplő személy esetében az ott feltüntetett indokok alapján elutasítja és a Szociális Bizottság 38/2009. (III. 10.) Sz.B. határozata alapján elfogadott 37419/2009. iktatószámú határozatát helybenhagyja. 2./ Az adósságcsökkentési támogatáshoz kapcsolódó lakásfenntartási támogatás tárgyában benyújtott fellebbezést a 2. számú mellékletben* szereplő személy esetében az ott feltüntetett indokok alapján elutasítja és a Szociális Bizottság 39/2009. (III. 10.) Sz.B. határozata alapján elfogadott 37419/2/2009. iktatószámú határozatát helybenhagyja. 3./ Az ápolási díj támogatás tárgyában benyújtott fellebbezéseket a 3. számú mellékletben* szereplő személyek esetében az ott feltüntetett indokok alapján elutasítja és a Szociális Bizottság 40/2009. (III. 10.) Sz.B. határozata alapján elfogadott 12747/2/2009. és a 15502/2/2009. iktatószámú határozatait helybenhagyja. 4./ A háztartási szilárd hulladékkezelési díj támogatás tárgyában benyújtott fellebbezéseket a 4. számú melléklet 1. és 3. pontjában* szereplő személyek esetében az ott feltüntetett indokok alapján elutasítja, és a Szociális Bizottság 35/2009. (III. 10.) Sz.B. határozata alapján elfogadott 49105/2009. és a 44442/2/2009. iktatószámú határozatait helybenhagyja, továbbá a 2. pontban szereplő személy esetében a 32357/2009. iktatószámú határozatát megsemmisíti, és az I. fokon eljáró szervet, a Szociális Bizottságot új eljárás lefolytatására utasítja tekintettel arra, hogy a tényállás további tisztázása szükséges. 5./ A háztartási szilárd hulladékkezelési díj támogatás tárgyában benyújtott fellebbezést az 5. számú mellékletben* szereplő személy esetében az ott feltüntetett indokok alapján érdemi vizsgálat nélkül végzéssel elutasítja és a Szociális Bizottság 29/2009. (II. 24.) Sz.B. határozata alapján elfogadott 37486/2009. iktatószámú határozatát helybenhagyja.

*

A Közgyűlés 2009. május 28-ai rendes, zárt ülésen hozott 117/2009. (V. 28.) határozatának mellékletei személyes adatotokat tartalmaznak.

6./ A lakásfenntartási támogatás tárgyában benyújtott fellebbezést a 6. számú mellékletben* szereplő személy esetében az ott feltüntetett indokok alapján érdemi vizsgálat nélkül végzéssel elutasítja, és a Szociális Bizottság 35/2009. (III. 10.) Sz.B. határozata alapján elfogadott 48126/2009. iktatószámú határozatát helybenhagyja. 7./ Felkéri a Szociális Osztály vezetőjét, hogy az 1-6./ pontokban foglalt döntésekről az érintetteket értesítse. Határidő: azonnal Felelős: a Szociális Osztály vezetője


*


A Közgyűlés 2009. május 28-ai rendes, zárt ülésen hozott 117/2009. (V. 28.) határozatának mellékletei személyes adatotokat tartalmaznak.

KÖZLEMÉNY A Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata által nyújtott támogatásokról és vagyonnal történő gazdálkodással összefüggő szerződésekről

Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési Osztály

Szerződés megnevezése (típusa): Vállalkozási szerződés (kivitelezés) Szerződés tárgya: Önkormányzati intézmények csapadék- és szennyvízcsatorna szétválasztás kiviteli terveinek elkészítése és ez alapján a kivitelezési munkák elvégzése I. osztályú minőségben az ajánlati dokumentáció szerinti intézményeknél, a kiegészítő építési beruházásokkal együtt. Szerződést kötő felek neve: Megrendelő: Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata 4024 Debrecen, Piac u. 20. sz. Vállalkozó: KUSZI Közmű Út és Szolgáltató Ipari Mérnöki Tervező és Kivitelező Kft. 4032 Debrecen, Komlóssy utca 4/b. A szerződés értéke: 44 990 000 + 20%ÁFA A szerződés időtartama: 2009.05.18.-2009.07.30.

Ellátási szerződések az önkormányzat által kötelezően ellátandó szociális- és gyermekvédelmi feladatokra, valamint pályázat keretében megvalósuló helyettes szülői képzés támogatása

A támogatás célja

A támogatás összege (Ft)

A megvalósítás helye

ReFoMix Rehabilitációs Foglalkoztatási és Szociális Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság

hajléktalan személyek ellátása

5.400.000.-

a Kft. Gondozási Központja és telephelyei

Héra Egyesület

családsegítő szolgálat működtetése

8.550.000.-

a szervezet intézményének székhelye

Forrás Lelki Segítők Egyesülete

családsegítés, 18.000.000.közösségi pszichiátriai feladatok ellátása, szenvedélybetegek nappali, közösségi ellátása, szenvedélybetegek rehabilitációs ellátása

a szervezet intézményeinek székhelye és telephelye

Debrecen-Nagytemplomi Református Egyházközség

fogyatékosok nappali intézményének működtetése

4.050.000.-

DebrecenNagytemplomi Református Egyházközség Immánuel Otthona

Helyettes szülői képzés

300.000.-

az intézmény székhelye

A támogatott szervezet neve

DMJV Gyermekvédelmi Intézménye

Kiadja: Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Kiadásért felelős: Lukácsné dr. Pócsi Ildikó Szerkeszti: Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának Szervezési és Jogi Főosztálya

Szerkesztésért felelős: Dr. Veres Tünde Készült: a Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Ellátási Osztályának Nyomdájában Felelős: Derzsy Kálmán ISSN 1215-0975 Készült: 230 példányban Ára: 538.- Ft + ÁFA

DEBRECEN Megyei Jogú Város Önkormányzatának

Recommend Documents