DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS Önkormányzata A polgármester részére biztosított hatósági jogkör gyakorlásával összefüggő szakmai és támogató folyamat felülvizsgálata a településképi bejelentési eljárásban, valamint a kötelezési eljárásban ÁROP-1.A.5-2013-2013-0085.
DEBRECEN - 2014.
TARTALOM:
I. BEVEZETÉS:
3. oldal
II. SZABÁLYOZÁSI ELVEK, JOGSZABÁLYI HÁTTÉR
4. oldal
A. Korábbi szabályozási elvek
4. oldal
B. Az új szabályozás elvei
5. oldal
C. Jogszabályi háttér
7. oldal
III. TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS
9. oldal
IV. TELPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉSI ELJÁRÁS
14. oldal
V. KÖVETKEZTETÉSEK
18. oldal
Mellékletek
22. oldal
2
I. BEVEZETÉS
Debrecen Városa évek óta törekszik arra, hogy legyen helyi szabályozási eszköze a településkép, a városarculat megvédésére, formálására. Erre nyílt lehetőség 2013. évben az e tárgyban módosuló törvények által, illetőleg a keletkezett magasabb szintű jogszabályok megalkotásával, amelyek felhatalmazást adtak a helyi önkormányzatoknak a saját szabályozásuk kidolgozására. Debrecen Város Önkormányzata élt ezzel a lehetőséggel és megalkotta azon két rendeletét, amelyek együttes alkalmazásával - a magasabb szintű jogszabályok előírásaival összhangban - a szükséges intézkedéseket megteheti. Ezen tanulmány célja, hogy bemutassa a településkép védelem eszköztárának a polgármester által igénybe vehető moduljait, s ezek közül a településkép bejelentési eljárás és a kötelezési eljárás folyamatát. Az ismertetés annak érdekében történik, hogy ezáltal felismerhetővé váljanak a két új jogintézmény sajátosságai, a polgármesteri hatósági jogkör alkalmazása során meghozott döntések feltételrendszere, illetőleg a folyamateljárás áttekinthetőbbé tételével javuljon az ügyintézés hatékonysága. E dokumentum szerkezetében először bemutatja a szabályozás jogi hátterét, elvi rendszerét, majd a harmadik és negyedik fejezetében külön elemzi a két új jogintézményt, a polgármester településképi védelemmel kapcsolatos döntéseinek szabályait, míg a záró részben következtetések levonására kerül sor a polgármester településképi hatósági jogkörének gyakorlásával összefüggésben.
3
II. SZABÁLYOZÁSI ELVEK, JOGSZABÁLYI HÁTTÉR Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (építési törvény) 2012. évi CLVII. törvénnyel történő módosítása - amely 2013. január 1. napján lépett hatályba - a települési önkormányzatoknak a városkép védelme érdekében új lehetőséget biztosított. A törvény alkalmazkodott az önkormányzatok önrendelkezési jogához, miszerint azok önmaguk tudják alakítani sajátos településképüket, és erre önálló szabályrendszert hozhatnak létre. A. Korábbi szabályozás elvei: 1. Normatív szabályozás: - Épületeken, építészeti elemeken csak előre meghatározott szempontoknak való megfelelőséget lehet megkövetelni, tehát formát, színt, stílust kell (bár szinte lehetetlen) egzakt módon helyi rendeletben előre szabályozni úgy és anélkül, hogy ismert lenne az építtető, tervező szándéka. - Ha valami szabályozásra került, attól akkor sem lehetett eltérni, ha az eltérés a szabályozotthoz képest jobb megoldást tartalmazott. Ezért ez a szabályozás a fejlődés gátja is volt egyben. 2. Engedély nélküli építések lehetősége: - Építési engedély nélkül lehetett átalakítani, átburkolni, átszínezni homlokzatokat, építeni lényeges építészeti épületelemeket (kerítést, kéményt, stb.) és nem volt szükséges engedélyt kérni a reklámberendezések elhelyezésére sem. Emiatt a városkép lényeges elemei legálisan eltorzíthatók voltak. - Engedély nélkül lehetett építeni kisebb melléképületeket is. Ezek telepítését és megjelenését előre nem lehetett ellenőrizni. Gyakran előfordult, hogy az állampolgárok jóhiszeműen engedély nélkül szabálytalan helyre építettek épületeket, amely miatt őket a hatóság utólag bírsággal, vagy bontási kötelezéssel sújtotta.
4
B. Az új szabályozás elvei: 1. Azok a települések, akik a városkép védelme érdekében rendeletet alkotnak, lehetőséget kapnak az országos normatív szabályok mellett és helyett helyi szabályok alkalmazására, az engedély nélküli építés feltételeinek előzetes meghatározására a településképi szempontok érvényesítése érdekében. 2. Akik nem alkotnak rendeletet, azoknak országos szabályok szerint alakul a településképük anélkül, hogy a lényeges városképi elemekre befolyással lehetnének. 3. A tervezett új szabályozás jelentős segítséget és jogbiztonságot nyújt az építtetők részére, mert az engedély nélkül építhető építmények esetében bejelentési eljárás keretében előre tisztázhatók az építés feltételei. A településképi rendeletek megalkotása és alkalmazása kapcsán az elérendő célok az alábbiak szerint fogalmazhatók meg: város rangjához méltó településkép megőrzése, nemzeti (épített) érték védelme, lokálpatrióta szemléletre való nevelés, konzekvens településképi irány képviselete, település épített arculatának kibontása, építészeti érték prioritás, településüzenet, vizuális élmény teremtés vizuális szennyezés helyett, nagyvárosias információ keret, arculati sztenderdek kidolgozása, partnerség az érintettekkel mint közös cél, kiszámítható döntések, folyamatos kontroll (jogosultsági alapon), számonkérés (kötelezés) lehetősége.
5
Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata a településkép alakítással kapcsolatban három jogintézmény vonatkozásában élt a szabályozás lehetőségével:
1. Településképi véleményezési eljárás Az építési törvény ezzel a jogintézménnyel lényegében a korábban tervtanácsi véleményezésre kötelezett építési engedéllyel építhető építmények körét a polgármester véleményezési hatáskörébe utalta. A polgármester véleménye az ügy súlyától függően a helyi építészeti és műszaki tervtanács, vagy a főépítész szakmai álláspontján alapul. A döntés kötelező érvényű, azt vitatni csak az építésügyi hatósági eljárás keretében hozott döntéssel szembeni fellebbezés útján lehet. Lényeges változás tehát, hogy míg korábban az építési engedélyekkel kapcsolatos véleményt a tervtanács hozta, és az nem volt az eljárás során kötelező erejű, az új eljárási rendben a főépítész vagy a helyi tervtanács véleményén alapuló polgármesteri döntést fellebbezés esetén csak a másodfokú hatóság vagy a közigazgatási bíróság bírálhatja felül az állami főépítész véleménye alapján. Sarkalatos változás az is, hogy az építésügyi hatóság az építési engedély iránti kérelmet elutasítja, ha a tervezett építési tevékenység engedélyezését a polgármester a településképi véleményében nem javasolta.
2. Településképi bejelentési eljárás A polgármester az önkormányzat által megalkotott rendeletben meghatározott területen és építmény-, valamint tevékenységkörben a bejelentett tervek megvalósíthatóságáról 8 napon belül igazolást állít ki, melynek hiányában a kivitelezés nem kezdhető el. A döntés kötelező érvényű, ellene fellebbezni az önkormányzat közgyűléséhez lehet. Ebbe a körbe tartozik minden – jelenleg engedély nélkül építhető kisebb jelentőségű épület, homlokzatátalakítás, színezés, reklámtábla elhelyezés. A polgármester döntését a főépítész véleményére alapozva hozza meg.
6
3. Településképi kötelezési eljárás A polgármesternek lehetősége van az eljárás keretén belül a településképet romboló, vagy szabálytalan, elavult, gondozatlan állapotok megszüntetésére. A döntés ellen az önkormányzat közgyűléséhez lehet fellebbezni.
A továbbiakban a településképi bejelentési eljárás és a településképi kötelezési eljárás folyamata kerül áttekintésre, amelynek bevezetése megteremtette a polgármester számára, hogy - az építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött, de a védett településkép szempontjából lényeges tevékenységek körében - helyi rendeletben meghatározottak szerint - meghatározza a tevékenység végzésének feltételeit, vagy hallgatásával tudomásul vegye a tevékenység végzését, illetve a településkép megsértése esetén kötelezhesse az oda nem illő elemek átalakítását, - az önkormányzati településképi előírásokat betartassa, ennek kikényszerítése érdekében legfeljebb ötvenezer forintig terjedhető bírságot szabhasson ki. Míg a véleményezési eljárásra nem, a bejelentési és a kötelezési eljárásra a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény szabályait kell alkalmazni.
C. Az építési törvény mellett a vonatkozó anyagi jogi és eljárásjogi szabályokat az alábbi jogszabályok tartalmazzák: - a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (kormányrendelet), - Debrecen Megyei Jogú Város településképi védelméről szóló 64/2012. (XII. 13.) önkormányzati rendelet (településképi rendelet),
7
- a hirdetmények, hirdető-berendezések létesítésnek, elhelyezésének szabályozásáról szóló 65/2012.(XII.13.) önkormányzati rendelet (reklámrendelet), - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény.
8
III. TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS Az építési törvény 30/D. § (1) bekezdése rögzíti, hogy a települési önkormányzat polgármestere településképi bejelentési eljárást folytathat le - e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet keretei között, e tárgyban hozott önkormányzati rendeletben meghatározott esetekben és módon - a hatósági engedélyhez nem kötött építési tevékenységek, a reklámelhelyezések és rendeltetésmódosítások tekintetében. A fentiek alapján a kormányrendelet 23. § (1) bekezdése határozza meg konkrétabban a polgármester jogköre gyakorlásának keretét az alábbiak szerint: A polgármester - a műemléket érintő vagy műemléki jelentőségű területen örökségvédelmi engedélyhez kötött tevékenység kivételével - településképi bejelentési eljárást folytathat le a) az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló kormányrendeletben építési engedélyhez nem kötött azon építési tevékenységek tekintetében, melynek megkezdését, b) azon reklámok elhelyezése tekintetében melyek elhelyezését, c) azon építmények rendeltetésének megváltoztatása tekintetében, melyek rendeltetésének megváltoztatását a települési önkormányzat helyi önkormányzati rendeletben bejelentési eljárás lefolytatásához kötötte, és az eljárás részletes szabályairól, valamint az igazolás érvényességi idejéről helyi rendeletet alkotott. Az építési törvény és a kormányrendelet felhatalmazása alapján és ezen jogszabályok keretei között a településképi rendelet 3. §-a állapítja meg a bejelentési eljárás anyagi jogi szabályait. Az alkalmazhatóság területi hatálya Debrecen építészeti örökségének védelméről szóló helyi önkormányzati rendeletben (értékvédelmi rendelet) meghatározott helyi területi védelem alá tartozó területen és Debrecen Megyei Jogú Város helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló helyi rendeletben (helyi építési szabályzat) meghatározott lakózóna területén történő azon egyrészt építési tevékenységekre, másrészt reklámok elhelyezésére, harmadrészt építmények rendeltetésének megváltoztatására terjed ki, amelyek a 3. számú melléklet felsorolásában megtalálhatóak.
Mind az építési törvény, mind pedig a kormányrendelet további eljárási szabályokat állapítanak meg a tevékenység megkezdésére, a bejelentés megtételére, a kérelemhez 9
csatolandó dokumentáció tartalmára, polgármesteri döntés meghozatalára, avagy a "hallgatásra", továbbá a döntés tartalmára, illetőleg a döntés elleni fellebbezésre, valamint a teljesítés ellenőrzésére vonatkozóan /építési törvény 23.§ (2)-(4) bekezdés, kormányrendelet 23. § (2) és (3) bekezdése, 24. §, 25. §/. Sajátos a polgármesteri döntés meghozatalával kapcsolatos szabály, ugyanis, ha 8 napon belül nem tiltja meg a bejelentett tevékenységet, akkor az - amennyiben egyéb hatósági engedélyek nem szükségesek - megkezdhető. A településképi rendeletben is rögzítésre kerültek további eljárási szabályok. Ezek közül rangsorban az első helyen szükséges megemlíteni azokat a szempontokat, amelyek a településképi bejelentési eljárásban kerülnek figyelembe vételre. Ezek a következők (településképi rendelet 3. § (2) bekezdése): -
építési szabályoknak való megfelelőség,
-
kialakult település (telek) szerkezetnek való megfelelőség,
-
a védendő (megmaradó) adottságokat figyelembe vevő megfelelőség,
-
a tervezett, távlati adottságokat figyelembe vevő megfelelőség,
-
vertikális megfelelőség,
-
területfelhasználás megfelelősége.
A polgármester döntése valamennyi esetben a főépítész szakmai álláspontján alapul (településképi rendelet 3. § (4) bekezdés). Fontos kiemelni, hogy a településképi bejelentési eljárásban a reklámok elhelyezésével kapcsolatos polgármesteri jogkör gyakorlása körében alkalmazandó a reklámrendelet is. A reklámrendelet rögzíti, hogy mely területeken és milyen méretekben helyezhetőek el hirdetmények, hirdető-berendezések.
10
A polgármester hatósági jogkörben jár el, eljárására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény szabályait kell alkalmazni. Elkészítésre került a településképi bejelentési eljárás minőségbiztosítással összefüggő, elengedhetetlenül szükséges szabályozás és eljárások folyamatábrája, amely - szöveges résszel kiegészítve - áttekintést ad a polgármesteri jogkör gyakorlása során meghozatalra kerülő döntések előkészítéséről:
TELEPÜLÉSKÉP-VÉDELMI ELJÁRÁS Bejelentési kérelem benyújtása Reklám - építési - rendeltetés változtatás Kérelem iktatása Kérelem véleményezésre történõ megküldése az önkormányzat Fõépítésze részére Ajánlja
Kikötésekkel ajánlja
Nem ajánlja
Döntéshozatal tudomásulvétele
Döntéshoztala tudomásulvétele kikötésekkel
Döntéshozatal elutasítás
Döntés, postázás
Döntés postázása
Döntés postázása
Bejelentés utólagos ellenõrzése
Bejelentés utólagos ellenõrzése
Jogerõre emelkedés
Irattár
Irattár
Döntés postázása
Fellebbezés benyújtása Fellebbezés megküldése DMJV Közgyûlésének Az I. fokú döntést elutasítja
Az I. fokú döntést helybenhagyja
Az I. fokú döntés visszavonása
Döntés jogerõre emelkedése
Intézkedés a fellebbezési illeték visszautalásáról
Döntés postázása
Irattár
11
Településkép-védelmi eljárások folyamata A kérelem benyújtását a Debrecen Megyei Jogú Város Településképi Védelméről szóló, a Debrecen
Megyei
Jogú
Város
Önkormányzata
Közgyűlésének
64/2012
(XII.13.)
önkormányzati rendelet (továbbiakban: önkormányzati rendelet) 3. §-a határozza meg alapvetően. A kérelmező kérelmet nyújt be a Várostervezési Osztályra a hirdetmény és hirdető-berendezés elhelyezésével,
építési
tevékenység
végzésével,
illetve
a
rendeltetés
változtatás
kezdeményezésével kapcsolatosan. A kérelem befogadásakor vizsgálatra kerül, hogy a kérelem tárgyának megfelelően a bejelentés megfelel-e az alábbi feltételeknek: -
a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési
eszközökről,
valamint
egyes
településrendezési
sajátos
jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 23. §-a szerinti dokumentációs mellékleteket megfelelő példányban csatolta-e, -
az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012 (XI.8.) korm. rendelet 1. melléklete szerint építési engedély nélkül végezhető-e a kérelmezett tevékenység,
-
a Debrecen Megyei Jogú Város településképi védelméről szóló 64/2012 XII.13.) önkormányzati rendeletnek megfelel-e,
-
az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény 29. § (1) bekezdése szerinti az eljárási díj megfizetésre került-e.
Amennyiben a kérelem megfelel a fenti feltételeknek, a kérelem szignálásra, majd iktatásra kerül. A kérelem tárgyának áttekintése és vizsgálata után az ügyintéző véleményezésre megküldi az önkormányzat főépítésze részére.
12
A véleményezés ezen szakaszában az önkormányzat főépítésze többféle véleményt adhat: 1.
elfogadja a benyújtott kérelem tárgyát, és feltétel nélkül ajánlja megvalósításra
2.
feltételeket
megvalósításával / 3.
vagy
kikötéseket
támaszt
a
kérelemmel
érintett
tevékenység
kialakításával szemben és feltételekkel ajánlja megvalósításra
nem ajánlja megvalósításra
A vélemények kialakítása után a tárgyi ügyben megszületik a döntés, amely az önkormányzat főépítésze szakmai álláspontján alapul. A Várostervezési Osztály által kiadott döntés a megfelelő példányszámban megküldésre kerül a kérelmezőnek és az ügyben érintett, a Hivatal jogalkalmazásában álló osztályainak (Műszaki, Vagyonkezelési, Városüzemeltetési) és a Debreceni Közterület-felügyeletnek. A kérelemmel érintett tevékenység - a kérelmező által meghatározott megvalósítását követően- utólagosan ellenőrzésre kerül. Az ellenőrzést követően az elvégzett tevékenységet a Várostervezési Osztály írásban tudomásul veszi, mely tudomásulvétel csak az ügyirat aktájába kerül tárolásra. Az ügyirat az irattárba kerül. A településképi bejelentési eljárásban a döntés meghozatalára biztosított szűk 8 napos határidő az ügyintézésben tartható, de csak rendkívül fegyelmezett ügyintézés mellett. A munkát
segítendő kerültek kidolgozásra már az új feladatok
megjelenésekor
a
tevékenységekre vonatkozó alapdokumentumok, melyek nagymértékben hozzájárulnak a folyamatok hatékony kezeléséhez. Ezen iratok az alábbiak: -
ügyfél tájékoztató (1.sz. melléklet)
-
az egyes eljárások egységes menetét rögzítő dokumentum (2. sz. a. melléklet)
-
kérelem nyomtatványok (2. sz. b.1,2,3 melléklet) /építési tevékenység, hirdetmény és hirdető-berendezés elhelyezés, rendeltetésváltoztatás/
-
iratminták (2. sz. c.1,2,3,4 melléklet) /építési tevékenység, hirdetmény és hirdető-berendezés elhelyezés, rendeltetésváltoztatás tudomásul vétele, tudomásul vétel megtagadása/
13
IV. TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉSI ELJÁRÁS Az építési törvény 29. §-ának (6) bekezdése rögzíti, hogy a települési önkormányzat polgármestere - kormányrendeletben meghatározottak szerint - településképi kötelezés formájában önkormányzati hatósági döntéssel elrendelheti a) a településképet rontó reklámok, cégérek megszüntetését, b) a helyi építészeti értékvédelemmel összefüggő kötelezettségek teljesítését, míg a (7) bekezdése kimondja, hogy a helyi önkormányzat képviselő-testülete önkormányzati rendeletben a (6) bekezdés szerinti településképi kötelezettségek megszegése és végre nem hajtása esetén e magatartás elkövetőjével szemben 50 000 forintig terjedhető bírság kiszabását rendelheti el. A kormányrendelet 26. §-a visszautal az építési törvény fenti szabályára: "A polgármester a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott kötelezettségek teljesítése érdekében, a közigazgatási hatósági eljárásról és szolgáltatásról szóló törvény szabályai alapján - hivatalból vagy kérelemre - kötelezési eljárást folytat le az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 29. § (6) bekezdésében meghatározott esetkörben. (2) A polgármester az (1) bekezdés szerinti eljárásban az érintett ingatlan tulajdonosát - a helyi építészeti értékek, a településkép védelme érdekében - az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezheti." Az építési törvény és a kormányrendelet felhatalmazása alapján és ezen jogszabályok keretei között a településképi rendelet 4. §-a állapítja meg a kötelezés szabályait és tölti ki tartalommal az építési törvény 29. § (6) bekezdésének a) és b) pontjaiban foglalt keretszabályát az alábbiak szerint: Településképi kötelezési eljárást kell lefolytatni: a) a településképet rontó reklámok, cégérek megszüntetése érdekében, amennyiben a hirdetőberendezés nem felel meg a helyi reklámrendeletben meghatározott szabályoknak (elhelyezés, létesítés, megjelenés, méret, stb.), különösen, ha a hirdetmény és hirdető berendezése: aa) állapota nem megfelelő, ab) megjelenése idejétmúlt vagy félrevezető, ac) nem illeszkedik a megváltozott környezetéhez;
14
b) a helyi építészeti értékvédelem érdekében, amennyiben a településképi elem (egyedi és területi) fenntartása, karbantartása, rendeltetésének megfelelő használata nem felel meg a helyi értékvédelmi rendeletben meghatározott előírásoknak, különösen ha: ba) az építmények (épületek, műtárgyak) - karbantartására, - homlokzati elemeinek, színezésének védelmére, - egységes megjelenésének biztosítására, - rendeltetésnek megfelelő funkciójának megőrzésére, bb) az építési övezetre előírt zöldterület biztosítására, bc) a telek területfelhasználási szabályoknak megfelelő használatára, bd) építkezések átmeneti állapota keretében a terület adottságának megfelelő szintű bekerítésére, rendben tartására vonatkozó szabályokkal ellentétes. A reklámrendelet 7. §-a és 9. §-a állapít meg további részletszabályokat, amelyeket alapján "Haladéktalanul el kell távolítani: a) ezen rendelet szabályainak nem megfelelően elhelyezett, b) idejét múlt, c) nem megfelelően karbantartott, d) egyéb jogszabályi előírásokba ütköző tartalmú, e) a városképbe nem illeszkedő hirdető-berendezést, illetőleg a rendelet hatályba lépése előtt jogszerűen elhelyezett azon hirdetményt és hirdetőberendezését, amely e rendelet szabályaiba ütközik, az azzal rendelkezni jogosult köteles: a) belterületen az előkertekben, kerítésen és épületeken 2013. március 31-ig, b) a védett területeken 2013. június 30-ig, c) a belterület egyéb részein 2014. december 31-ig, eltávolítani, illetve a reklámozási tevékenységet megszüntetni, vagy ha azzal a jogellenes állapot megszüntethető, a jogszabályi előírásoknak megfelelően köteles a hirdetőberendezést és hirdetményét átalakítani, továbbá fennmaradása érdekében a helyi településképi rendelet bejelentési eljárásra vonatkozó szabályai szerint azt bejelenteni." A fentiek elmulasztása esetén a településképi kötelezés szabályait kell alkalmazni, azaz a településképi kötelezési eljárás szabályai szerint a hirdető-berendezés elbontása, eltávolítása elvégezhető. A polgármester által lefolytatandó kötelezési eljárás tehát nem (csak) helyi rendeleti előírás.
15
A Korm. rendelet 26. § (2) bekezdése azt is egyértelművé teszi, hogy a polgármester a kötelezési eljárásban az érintett ingatlan tulajdonosát - a településkép védelme érdekében – akár elbontásra is kötelezheti. ”(2) A polgármester az (1) bekezdés szerinti eljárásban az érintett ingatlan tulajdonosát - a helyi építészeti értékek, a településkép védelme érdekében - az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezheti.” Ezen előírással áll összhangban a reklámrendelet 7. § (1) bekezdésének a)-e) pontjaiban foglalt rendelkezés, amely szerint „haladéktalanul el kell távolítani ezen rendelet szabályainak nem megfelelően elhelyezett, idejét múlt, nem megfelelően karbantartott, egyéb jogszabályi előírásokba ütköző tartalmú, a városképbe nem illeszkedő hirdető-berendezést.” A fentiek alapján nincs tehát jogi akadálya annak, hogy a polgármester önkormányzati hatósági eljárásban akár a reklámtevékenység folytatójával, akár az ingatlantulajdonossal szemben eljárjon a jogszabályi előírások betartása, a településkép védelme érdekében. Míg a reklámelhelyezést, a reklámozási tevékenységet – a jogszabályi feltételek fennállása esetén – a bejelentési eljárásban tilthatja meg a polgármester, addig a hirdető-berendezés fennmaradása településképi kötelezési eljárásban vizsgálható. Nincs ugyanakkor akadálya annak, hogy a polgármester a kötelezési eljárást megelőzően felhívja az érintett ingatlan tulajdonosait a jogszerű magatartás tanúsításának lehetőségeire, valamint a kötelezettségeik elmulasztásának következményeire. Sőt. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 94. § (1) bekezdése akként rendelkezik, hogy: „(1) Ha a hatóság a hatósági ellenőrzés befejezéseként megállapítja, hogy az ügyfél a jogszabályban, illetve hatósági döntésben foglalt előírásokat megsértette, a) és a jogszabály vagy hatósági döntés megsértése a jogellenes magatartás megszüntetésével vagy a jogszerű állapot helyreállításával orvosolható, a hatóság felhívja az ügyfél figyelmét a jogszabálysértésre, és legalább húsznapos határidő megállapításával, valamint a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel végzésben kötelezi annak megszüntetésére, b) ha az a) pont szerinti felhívásban meghatározott határidő eredménytelenül telt el, vagy az a) pont alkalmazása kizárt, a hatóság hivatalból megindítja a hatáskörébe tartozó eljárást, ideértve a hatáskörébe tartozó eljárási cselekmények megtételét és a jogkövetkezmény megállapítását is. .... "
16
Mint minden új jogszabálynak, azon túl, hogy meghatározza a vonatkozó új rendelkezéseket, szükségszerűen kezelnie kell a meglévő helyzetet. Debrecen városában különös jelentőséggel bírt a már folyamatban lévő reklámtevékenységgel, illetőleg a már kihelyezett reklámtáblákkal összefüggő lehetséges intézkedésekkel kapcsolatos szabályozás, melynek indokoltságát - különös tekintettel az óriásplakátokra - az alábbiak tették szükségessé: − a reklámozók a telepítés során nem tanúsítanak kellő érzékenységet a városképi elvárásokkal szemben, azt pusztán az üzleti érdekek vezérlik; − hiányzik a folyamatos, igényes, minőségi karbantartás; − épületen, kerítésen történő elhelyezés esetén akadályozzák annak egységes folyamatos jókarbantartását; − jelentős városképi elemeket takarnak el (utcaképi beavatkozás) részben vagy egészben; − a reklámok grafikai, színdinamikai elemei a fix reklámhordozókkal szemben kontrollálhatatlanok; − a telkek értékes városi szempontból érzékeny zöldterületi területeit veszik igénybe; − sokszor már roncsolt épített környezetben valósulnak meg továbbrontva a meglévő állapotot; −
vizuálisan a közterületet veszik igénybe teljes mértékben annak ellenére, hogy a közterület tulajdonos nem szereplője a megállapodásnak, így végső soron a köz területét ellenszolgáltatás és ellenőrzés nélkül használják.
A hirdetmények, hirdető-berendezések létesítése, elhelyezése szabályozásának célja a város -
történeti hagyományainak,
-
építészeti értékeinek,
-
idegenforgalmi nevezetességeinek,
-
város arculati értékeinek védelme.
17
V. KÖVETKEZTETÉSEK A két új eljárási típus bevezetése óta eltelt közel két év jelentős többletfeladatot generált és komoly szakmai koordinációt igényelt a polgármesteri hivatal feladatkör szerint illetékes osztálya részéről. A polgármester eljárásának hatósági jellege megköveteli, hogy a jogalkalmazás során következetesen érvényre jusson a megfelelő ügyféli jogok biztosítása. Ennek megfelelő garanciája a Ket. szerinti jogszabályi környezetben keletkező döntéshozatal. A településkép formálása normatív anyagi és eljárási szabályok keretei között történik, mindamellett, hogy a főépítészi szakmai szubjektivitás szükségszerűen meghatározó elem a településképi bejelentési eljárásban az adott döntés meghozatalának előkészítésekor. Ezért a fokozott figyelem és következetes gyakorlat kialakítása lehet a jogszerű eljárás záloga. A településképi bejelentési eljárásban a meghozott döntéseket az érintett ügyfelek döntő százalékban tudomásul vették. Fellebbezés folytán öt ügyben az Önkormányzat Közgyűlése döntött. Ezek közül két ügy esetén - felülvizsgálati eljárásban - bírósági döntés is született. Az ítéletek is rámutatnak arra, hogy a polgármester a reklámozási tevékenységet – a jogszabályi feltételek fennállása esetén – a bejelentési eljárásban tilthatja meg, míg a hirdetőberendezés fennmaradása településképi kötelezési eljárásban vizsgálható. Azonban - álláspontunk szerint - továbbra sem teljesen egyértelmű a nem jogszerűen, de már 10 éven túl elhelyezett építmények jogi sorsa településképi szempontból mérlegelve. Ugyanis, míg az építési törvény 46. § (4) bekezdés d) pontja kimondja, hogy az építésfelügyeleti hatóságnak a szabálytalan tevékenységtől számított 10 éven belül van építésfelügyeleti intézkedési jogosultsága (jogbiztonság elve), addig a kormányrendelet 26. § (2) bekezdése rögzíti, hogy a polgármester az érintett ingatlan tulajdonosát - a helyi építészeti értékek, a településkép védelme érdekében - az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy
18
elbontására kötelezheti (településkép formálás elve). Nincs tehát feloldva a két jogszabály közötti ellentét: melyik élvez elsőbbséget. Szakmai és jogi álláspontunk az, hogy a polgármester akár el is bontathatja az adott - nem a jogszabályi előírásoknak megfelelően létesült - építményt, de csak kizárólag a helyi építészeti érték, a településkép védelme érdekében. Erre pedig csak akkor kerülhet sor, ha az építési törvénynek és kormányrendeletnek is megfelelő helyi rendelet tartalmaz megfelelő anyagi és eljárásjogi szabályokat.
Debrecen városában alapvetően zökkenőmentesen, a jogszabályi előírások betartásával kerültek előkészítésre és kiadmányozásra a polgármesteri döntések. E tény annak tükrében értékelendő, hogy az országban az elsők között került sor az önkormányzati rendeleteken alapuló településképi munkára. Ezen munka sajátossága, hogy annak jellegét tekintve nagyon sok érdek mentén kell mindent mérlegelve a hatályos önkormányzati rendeleteknek megfelelő döntést hozni. A szükséges középtávú döntések meghozatalához és azok objektív megalapozásához a kezdeti időszakban jelentős mennyiségű adatgyűjtés elvégzésére volt szükség a város területén lévő reklámhordozók nyilvántartásának felállításával kapcsolatban. Ez a munka nem fejeződött (nem fejeződhet be) tekintettel arra, hogy egy település mint élő szövet állandóan változik, formálódik, és folyamatos alkalmazkodást igényel. A
polgármester
településképi
(bejelentési,
kötelezési)
döntéseinek
előkészítése
a
városfejlesztés terén megfogalmazott magas minőségi igényekre tekintettel folyamatos szakmai továbbképzésekre ösztönöznek. Az új feladatok megjelenését követően időszakonként munkanap átvilágítás elvégzésére kerül sor, melynek tanulságai - az annak megfelelő eljárási rend kialakításával - növelik a munka minőségét és hatékonyságát.
19
Így például: -
rendeletalkalmazás folyamatos nyomon követése, szükség szerinti módosítása
-
a társosztályokkal történő együttműködés javítása,
-
munkavégzéssel kapcsolatos iratminták folyamatos aktualizálása,
Nagy hangsúlyt kell fordítani a társosztályokkal, társszervekkel történő hatékony együttműködésre, és annak javítására az egyes kapcsolódó munkafolyamatokra figyelemmel. Így például: -
Kormányhivatal építésrendészeti, örökségvédelmi eljárások összefüggései az utóellenőrzések során
-
Műszaki Osztály az egyes engedélyezési és bejelentési eljárások ügyirat előzményi összefüggései: párhuzamos, vagy ellentétes döntések kizárása,
-
Vagyonkezelési Osztály önkormányzati érdeket érvényesítése önkormányzati tulajdont érintő építés, telekalakítás során
-
Igazgatási Osztály működési engedélyek kiadása során a reklámok, építési tevékenységek, parkolási normák és zöldfelületi minimumok vizsgálata a társosztállyal (Ez esetben az a tapasztalat, hogy több azonos jellegű ügy keletkezik, ezért erre levélminta kidolgozására került sor) (3. sz. melléklet)
-
Városépítési Osztály, Városüzemeltetési Osztály városi tulajdonú beruházások, közterület rehabilitációk, rekonstrukciók során a városi érdekek érvényesülésének elősegítése, szakmai támogatása
20
Összegezve fentieket, a két új jogintézmény bevezetésével megjelenő új feladatok ellátásánál kiemelt jelentőséggel bír a jogszabályokkal mindenben összhangban lévő, szakmailag megalapozott, minőségi munka végzése, és a jogállami kereteknek megfelelő ügyféli jogok biztosítása a jogalkalmazás során. Mindezek eszköze az érthető ügyfél tájékoztatások, iratminták, munkanap átvilágítás, a hivatali szervezeti egységek együttműködése, amelyekre nagy hangsúlyt fektet a szervezetvezetés az ügyfél-elégedettség növelése és a szolgáltató közigazgatás erősítése érdekében. A
jelen
eljárási
rendünk
eredménye
az,
hogy
az
elkészített
dokumentumtervezetek alapján folyamatosan nyomon követjük a szükséges változásokat, ezért nincs olyan okot adó körülmény, amely az eljárási rend megváltoztatását indokolná.
D e b r e c e n, 2014. október
21
1. sz. melléklet
22
2. sz. a. melléklet
23
2. sz. b.1. melléklet
24
25
2. sz. b.2. melléklet
26
27
2. sz.b.3. melléklet
28
29
2. sz. c.1. melléklet
30
31
2. sz. c.2. melléklet
32
33
2. sz. c.3. melléklet
34
35
2. sz. c.4. melléklet
36
37
38
