DEBRECEN. Megyei Jogú Város KÖRNYEZETI ATLASZA

DEBRECEN Megyei Jogú Város KÖRNYEZETI ATLASZA

Debrecen, 2014. október Készült: Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának megbízásából

A kiadványt szerkesztette: a Tiszántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség 4025. Debrecen, Hatvan u. 16. Igazgató: Kelemen Béla Igazgatási és Hatósági Egység Integrált Környezetvédelmi Osztály Informatikai Csoport Mérőállomás Természetvédelmi és Tájvédelmi Osztály Vízvédelmi Osztály

Kórós Csaba ig.helyettes Pataki Ferenc osztályvezető Fenyvesvölgyi Zoltán inf. Balogh Csaba osztályvezető Bán Sándor immissziómérő Dr. Deák Csaba biológus Nyitrai Zoltán osztályvezető Csercsa Attila osztályvezető

TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK ............................................................................................................ 3 BEVEZETÉS ............................................................................................................................. 4 LEVEGŐVÉDELEM ................................................................................................................. 5 Légszennyezés .................................................................................................................... 5 Szennyezettség (immisszió) változása ............................................................................... 7 ZAJ-ÉS REZGÉSVÉDELEM ................................................................................................. 19 Kibocsátások változása .................................................................................................... 19 Közlekedési zaj változása................................................................................................. 20 HULLDÉKGAZDÁLKODÁS ................................................................................................. 21 FELSZÍNI VIZEK VÉDELEME ........................................................................................... 28 Felszíni vizek.................................................................................................................... 28 Felszíni vízkészlet ............................................................................................................ 30 Vízterhelések .................................................................................................................... 31 Szennyvízelvezetés........................................................................................................... 35 Szennyvíztisztítás ............................................................................................................. 36 Konfliktusok ..................................................................................................................... 44 Rendkívüli események ..................................................................................................... 44 A FELSZÍNI VIZEK VÍZMINŐSÉGI VÁLTOZÁSAI A FELÜGYELŐSÉG ILLETÉKESSÉGI TERÜLETÉRE VONATKOZÓAN .......................................................... 45 Az állapot értékelés módszere .......................................................................................... 45 VKI monitoringok típusai: ............................................................................................... 45 A felszíni vizek vízminőségi állapota biológiai, kémiai, fizikai vizsgálatok alapján ...... 48 FELSZÍN ALATTI VÍZ, FÖLDTANI KÖZEG VÉDELME .................................................. 61 Felszín alatti vizek használata .......................................................................................... 61 Kármentesítések ............................................................................................................... 67 TÁJ- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM ......................................................................................... 70 I. Védett természeti területek: .......................................................................................... 70 II. Natura 2000 területek: ................................................................................................. 70 KÉPEK ÉS ÁBRÁK JEGYZÉKE ........................................................................................... 71

3

BEVEZETÉS A környezetvédelem egyik feltétele a veszély érzékelése. A veszélyérzet csak bizonyos tudásszintnél jelentkezik. A környezethasználat (igénybevétel és terhelés) kockázatával fenyegetett közösségnek elegendő információra van szüksége ahhoz, hogy képes legyen megérteni a kockázat mértékét, természetét, a veszélyeket, a teendőket. Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala a környezet védelmének általános szabályairól rendelkező 1995. évi LIII. törvény 46. § értelmében rendszeresen elemzi a települési környezet állapotát. Ennek egyik módja, hogy környezeti atlaszt, illetve állapotfeltárást készíttet. A Tiszántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség az elmúlt években már kapott megbízást Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának Városfejlesztési Főosztályától a környezeti mutatók értékelésére. Az atlasz elkészítésének elmúlt évben használt gyakorlatát kívánjuk tovább folytatni, oly módon is, hogy a kevésbé, vagy csak hosszabb időtávban változó mutatók részletezésére ezen alkalommal sem tértünk ki. A talajfejlődés, talajtani viszonyok, a vízrajz, védett természeti területek kiterjedésének stb. jellemzése a korábban készült elemzésekben igen részletesen leírt. Ezek a mutatók egykét év időtávlatában új elemmel nem igazán bővíthetők. Ezen okok alapján a most összeállított munkánkban is inkább olyan környezeti mutatókkal „foglalkoztunk”, melyek változása rövid távlatban jobban szemléltetheti a környezeti elemekben végbemenő átalakulásokat, tendenciákat. Természetesen a környezeti állapot komplex vizsgálatához a munkaanyagot a korábban készült dokumentumokkal együttesen javasoljuk felhasználni, hiszen a teljesség igénye ily módon lesz kialakítható. Az atlaszban használt adatok, információk vonatkoztatási éve elsősorban a 2013. év, azonban előfordul, hogy korábbi évek adatsorai is felhasználásra kerültek.. Ennek oka, hogy a különböző szakmai területeken változó az adatszolgáltatások benyújtásának kötelező időpontja, illetve az ezt követő adatfeldolgozás. A munka elkészítése során azonban minden esetben törekedtünk arra, hogy a legaktuálisabb rendelkezésre álló, validált adatok, információk és mutatók kerüljenek felhasználásra. A Felügyelőség 2008. április 01. óta két kistérség kivételével Békés megyében is ellátja a hatósági feladatokat Gyulai Kirendeltségével. Jelen értékelésben több esetben hivatkozott illetékességi terület alatt – a felszíni vizek minősítésének kivételével - igyekeztünk csak a Felügyelőség központjának illetékességi területét érintő mutatókkal foglalkozni, hiszen Debrecen város vonatkozásában, mint régió és megye ez a területi egység a meghatározó.

4

LEVEGŐVÉDELEM A környezet használata szempontjából részben erőforrás, részben befogadó tárolótér. Elemei is tükrözik ezt a kettősséget. Az elemek közötti kapcsolat, folyamat, hierarchia, rendszerként nyilvánul meg. A rendszer reagálása valamilyen (oksági) folyamatra, függ a rendszer belső állapotától is. Vélhetőleg ebben a rendszerben (globális) egyensúlyi állapot csak elméletileg létezik: a rendszer állapota folyamatosan igazodik a külső tényezőkhöz. Egyszerűsítő értelmezésként az állapot a (mérhető) tényezők értékével jellemezhető. Minden mérés és értékelés választott (cél)állapothoz, indikátorhoz (egységhez) történő viszonyítás. További egyszerűsítést jelent, hogy a környezeti elemeknél a két oldal közül valamelyik elsődlegességét kiválasztjuk. Például az éghajlat (klíma) elsősorban erőforrás, a levegőkörnyezet (atmoszféra) elsősorban terhelhető közeg. A továbbiakban a levegőkörnyezet állapotjellemzőit tekintjük át.

illetékességi

területünkre

lokalizálható

Légszennyezés A levegőkörnyezet állapotát is folyamatainak hatótényezőivel jellemezhetjük. A három paramétercsoport (kibocsátás, átalakulás, légszennyezettség) mérhető tényezői korlátozott állapotértékelést tesznek lehetővé: a statisztikai adatoknak célorientáltaknak kell lenni. Végső cél az életminőséget biztosító levegőminőség (immisszió) tartós fenntartása, javítása. Az állapot jellemzésében és értékelésében meghatározó szerepe van a határértékeknek; ezek a mindenkori társadalmi-gazdasági elvárásokat is képviselik. A levegőkörnyezet terhelését légszennyező anyagok antropogén jellegű kibocsátásával (emissziójával) jellemezhetjük. A kibocsátás un. légszennyező forrásokon történik. Jelenleg a forrásokat általánosan értelmezzük: objektumok, tevékenységek, folyamatok. A légszennyezést a légszennyező telephelyek, a -források és az -anyagok adataival jellemezhetjük. A jelenlegi szabályozás alapján elsősorban a jelentéskötelezett üzemi pontforrások kibocsátási jellemzőit ismerjük; a közlekedés és a (kommunális) tüzeléstechnika ill. a diffúz légszennyezés adatai számíthatók. Egyes tevékenység (pl. benzinkezelés, HFC anyagok használata) légszennyezése szabályozott, de emissziós adatbázisuk nincs. 2013. évben a Felügyelőség Központjának illetékességi területén a jogerős pontforrás működési engedéllyel rendelkező légszennyező telephelyek száma Debrecen városban 171 db. A légszennyező technológiák száma 2013. évben Debrecen városban: technológiák száma 149, a pontforrások száma 405 db, a kibocsátott anyag 80 féle. A felületi források légszennyezése alapjában feltáratlan. Területünkön elsősorban a mezőgazdasági eredetű légszennyezés figyelemreméltó. A hatósági tevékenységet korlátozza 5

a normatív szabályozás hiánya. A legjelentősebb problémák: állattartás/komposztálás bűzkibocsátása, növényvédőszer/műtrágya kiszórás, betakarítás, terményszárítás és –tárolás. Speciális levegőkörnyezeti probléma a szabadtéri avar- és hulladékégetés. A kibocsátott légszennyező anyagok eredetét tekintve a közlekedésből és a kommunális energiafelhasználásból eredő szennyező források szerepe jelentősebb, mint az ipar légszennyezésé, azonban meg kell jegyezni, hogy ezen források emissziójának ellenőrzése alapvetően megoldatlan amely magában hordozza a tényleges kibocsátások meghatározását. Az ipari, szolgáltató telephelyek éves jelentései alapján összesített adatok szerint a 2012. évre vonatkozó kibocsátások a következők: Szennyező anyag

Debrecen t/év 17,5 148 223,9 6,3 39,5 435,2

SO2 CO NOx szilárd anyag Egyéb: összesen:

Az üzemi légszennyező források közül a jelentős környezeti hatású (314/2005. (XII. 25.) Kormány-rendelet szerint) források meghatározóak. Az EU rendszeres jelentést kér az un. EPER (European Pollutant Emission Register) forrásokról. Ezek kibocsátása megtekinthető a http://eper-prtr.kvvm.hu/telephelyek2004.php weblapon. A közlekedési légszennyezés csökkentésére fokozottan kell figyelni: forgalomszervezés, sebességkorlátozás, tömegközlekedés, műszaki ellenőrzések stb. Különállóan egyetlen megoldás sem hatékony. Jelentős levegőkörnyezeti tartaléka van a villamos tömegközlekedésnek. Feltehetően nem tartható fenn a jelenlegi tüzelésszerkezet sem. Vizsgálni kell a megújuló energiaforrások, alternatív üzemanyagok (bioetanol, biodízel, biogáz), energiahatékonyság (pl. KCE távfűtések) szerepét, az energiaellátás biztonságát. A Felügyelőség levegőminőségi mérési adatainak elemzése egyértelműen igazolta a szilárd biomassza – fa - tüzelésével összefüggésben megnövekedő PM10 szennyezettséget. Ez a körülmény arra figyelmeztet, hogy a szilárd biomassza-tüzelés – amely elsősorban lakosság körében válik egyre népszerűbbé – kedvezőtlen levegőkörnyezeti hatásokkal jár. A légszennyezés átalakulásának (transzmisszió) folyamatai alapvetően ismeretlenek. A modellek elsősorban a terjedést szimulálják; a kvantitatív levegőkémia kiforratlan. Bár a transzmissziós modellekkel becsülhető a légszennyezés hatása: a várható légszenyezettség, megbízhatóbbak az immisszió-mérések. Debrecen városában 2013-ban 3 db automata mérőállomást üzemeltetett a Felügyelőség. Egyik sürgető szakmai és hatósági feladat volt a Debrecen város légszennyezettségi zónájára készített LIP (Légszennyezettségi Intézkedési Program) időarányos megvalósításának ellenőrzése, értékelése és az Intézkedési Programban foglaltak felülvizsgálata, továbbá a feladatok maghatározása újabb időszakra. Ennek a munkának a lezárásaként elkészült a „Levegőminőségi Terv a légszennyezettség javítására Debrecen környéke zónacsoport területén 2015-2020.” dokumentum.

6

Helyszíni ellenőrzések A Felügyelőség vizsgálati tervében meghatározott 20 hatósági ellenőrzés közül 7 ellenőrzés érintett Debrecen város közigazgatási területén működtetett levegőszennyező telephelyet. 2013. évben az ellenőrzési terv végrehajtása keretében 61 telephely ellenőrzését végeztük el – ebből 28 ellenőrzés Debreceni telephelyet érintett.

Levegővédelmi panaszügyek Debrecen város közigazgatási területét érintően 22 panaszbejelentés érkezett. Az ügyek kivizsgálása során a következő intézkedések történtek: - Kötelezés 3 db - Bírság kiszabás 1 db - Felhívás elérhető legjobb technika alkalmazására 2 db - Ügyáttétel hatáskörrel rendelkező hatósághoz 10 db - Intézkedést nem igénylő megalapozatlan bejelentés 5 db. A panaszügyek jellegében az előző évekhez képpest nem volt érdemi változás. A levegővédelméről szóló 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet egyértelműen tiltja hulladékok nyílttéri égetését, ám a panaszbejelentések gyakori tárgya a környezet zavaró, irritáló nyílttéri égetés. A panaszbejelentések másik két gyakori kiváltó oka valamilyen technológiából, tevékenységből származó bűzhatás, ill. diffúz porterhelés. Ugyanakkor sajnálatos módon az is tapasztalható, hogy a panaszbejelentések egy részénél a lakosok, szomszédok az egymás között esett sérelmeiket igyekeznek „megbosszulni”, a hatóságot „környezetvédelmi ürüggyel” próbálják meg ezen vitás ügyekbe „bevonni”. Havária eset miatt nem volt szükség azonnali és rendkívüli levegővédelmi hatósági beavatkozásra.

Szennyezettség (immisszió) változása Az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat: OLM a manuális (szakaszos) mérőhálózatból és az automata működésű (on-line) mérőhálózatból áll. A légszennyezettség alakulása a TIKTVF Mérőállomás Levegőtisztaság-mérő egység mérései alapján (2013. évben):

A levegőminőségének értékelése a manuális mérőhálózat adatai alapján: A szakaszos mintavételi pontok száma 2013. évben: Település Debrecen

NO2 mérés 2

Szálló por PM10 1

Szálló por PM2.5 1

A környezeti levegő kén-dioxid tartalmának folyamatos monitorozása a manuális hálózatban 2008. I. 01-től az egész országban, így működési területünkön is megszűnt, ez időponttól csak az automata hálózatban, automata analizátorokkal történik folyamatosan kéndioxid mérés. 2008. I. 01-től a mérőhálózat racionalizálása keretében az ülepedő por mennyiségének folyamatos monitorozása a manuális hálózatban szintén megszűnt. 7

A nitrogén-dioxid mintavételi pontok száma 2008. évben Debrecen városban 6-ról 3-ra csökkent, mivel a három automata mérőállomás reprezentativitása megfelelő (megszűnt: Angyalföld tér Medgyessy Gimnázium; Déli sor 29. Vetőmag; Faraktár u. 65 Műhelytelepi Ált. Iskola). ÁNTSZ Debrecen, Dósa nádor tér 5-6. mintavételi pont 2010.11.17-től megszűnt, az ingatlan tulajdonjogi váltása miatt. A szálló por PM10 frakciójának mintavétele 2005. évtől, valamint a PM2.5 frakció mintavétele 2009. évtől az EU-s előírásoknak megfelelő 24 órás mintavétellel történt, negyedévente kéthetes mintavételi intervallumban (56 db minta/év), Kalotaszeg tér nemzetközi mérőállomáson.

Értékelés fűtési / nem fűtési félévek alapján: 1. Éves átlag μg/m3 (ülepedő pornál g/m2*30 nap); 2. Adatrendelkezés %; 3. Határérték túllépés db; kiivváállóó,, jjóó,, m 4. Minősítés (k meeggffeelleellőő,, sszzeennnnyyeezzeetttt,, eerrőősseenn sszzeennnnyyeezzeetttt) Nitrogén-dioxid (NO2) Debrecen

1. 28,16

2012/2013 fűtési félév 2. 3. 85,50 0

4. Jó

1. 17,68

2013 nem fűtési félév 2. 3. 94,48 0

4. Jó

Éves értékelés a 24 órás átlagos légszennyezettség alapján: NO2 μg/m3 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 PM10 μg/m3 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013

Debrecen 41,53 31,15 33,68 33,19 34,18 31,74 31,17 29,39 26,99 25,46 23,58 PM2. 5 μg/m3 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013

Debrecen 40,47 38,33 40,06 32,36 30,77 35,08 34,65 41,06 33,22

Debrecen -27,45* --23,57 29,95 26,86 31,56 27,25

Megj: PM2.5 mintavétel 2009. évtől (*2006. évben csak az utolsó két negyedévben történt mintavétel kísérleti jeleggel) 8

A nitrogén-dioxid szennyezettség éves átlagértékeit figyelembe véve a város jó minősítést kapott a manuális mérőhálózat mérései alapján. 2010 – 2013. években az éves áltagérték és az 50%-os percentilis érték alacsonyabb volt az előző évekhez képest, azonban ez nem jelent csökkenő tendenciát, mert a városközponti, közlekedési mintavételi pont (Debrecen, Dósa nádor tér) csak 2010.11.16-ig november 16-ig üzemelt. Debrecenben a nem fűtési időszakokban továbbra is a helyi közlekedés és az átmenő gépjármű forgalom által okozott légszennyezés a legjelentősebb nitrogén-dioxid kibocsátó forrás, azonban a téli időszakban hozzájárul a lakossági fűtés-tüzelés is. 2013. évben, a fűtési időszakban, valószínűleg az enyhébb téli időjárás hatására, az előző évekhez képest a legalacsonyabb volt a nitrogén-dioxid szennyezettség. Számottevő, tartós javulásra azonban csak a forgalom jelentős csökkentése, az elkerülő utak megépítése, közlekedésszervezési intézkedések foganatosítása, illetve a közlekedésben részt vevő járművek műszaki színvonalának javulása után várható. A szálló por PM10 frakciójának mintavétele 2007. évben nem egyenletesen elosztva (a mérőállomáson folyó épület felújítási munkálatok, és a szálló por tömegmérés új előírásainak megfelelő feltételek kialakítása miatt), hanem március, november és december hónapokban voltak. Ennek ellenére az éves átlag, a maximum érték és a 99.9-98% percentilis értékek jóval alacsonyabbak voltak, mint 2005. évben, valószínűleg a sokkal kedvezőbb időjárási körülményeknek köszönhetően. Az 50%-os percentilis érték 2005-2006. évekhez képest azonban magasabb volt, amit nagy valószínűséggel a március – november - december hónapokban történt, az egész évre vonatkozóan nem egyenletesen elosztott mintavétel okozott. 2008 – 2011. és 2013. évben az éves átlag, az 50%-os gyakorisági értékek, valamint a határérték túllépések száma egyaránt jelentősen alacsonyabbak voltak a 2005-2006. évekhez képest. Ebben valószínűleg jelentős szerepet játszott, hogy az M3 autópálya és az elkerülő részét képező M35 autóút (4, 33, 35. sz. főutak összekötése), 354. sz. főút, a kapcsolódó csomópontokkal építés alatt voltak 2005-ben, és 2006. évben fejeződtek be, és az építkezés feltehetőleg jelentősen kihatott a város PM10 háttérszennyezettségére. 2011. évben azonban a legszennyezettebb napokat jellemző 24 órás maximum érték, valamint a 99.9%-os gyakorisági érték az előző évek mintavételei közül a legmagasabbak voltak. A 2012. évben ezek a stisztikai paraméterek ugyan jelentősen alacsonyabbak voltak, ennek ellenére az éves átlag és határérték túllépések száma jelentősen magasabb volt. Ez azt jelenti, hogy 2012. a évben történt határérték túllépések során a napi szennyezettség kisebb volt, mint 2011. évben, azonban a fűtési idényben történt mintavételek során gyakrabban fordult elő ilyen nap. Az automata mérőállomás eredményei alapján azonban 2012. évben az éves átlag és a határérték túllépések száma is jóval alacsonyabb volt a 2011. évitől. Az automata hálózatban azonban folyamatos a mérés, ezért a nagy számú adat miatt az eredmények egy hosszabb időszakra reprezentatívabbak. A fentiek alapján 2012. évben, a fűtési időszakban történt PM10 mintavételek pont a legszennyezetteb napokon történtek. 2013. évben a legszennyezetteb napokat jellemző maximum és 99.9%-os gyakorisági értékek az előző évekhez képest a legalacsonyabbak voltak, és a napi átlagérték egyszer sem lépte túl a riasztási küszöbértéket (100 µg/m3-t). Ez valószínűleg annak köszönhető, hogy az enyhébb téli időjárás következtében alacsonyabb volt a lakossági fűtésből származó kibocsátás, valamint a fűtési időszakban a meteorológiai körülmények is kedvezőbbek voltak. Mivel a manuális hálózatban a mintavétel nem az egész évet, csak a minimálisan előírt, és egyenletesen elosztott évi 8 hetet fedi le, ezért a kiugró 24 órás PM10 koncentrációk az éves átlagot nagyobb mértékben befolyásolják, és így az éves átlagkoncentráció, valamint a 9

légszennyezettségi index jelentősen eltérhet az automata mérőállomásokon mért értékekhez képest. 2007, 2012. évben Debrecen város a PM10 szennyezettség tekintetében szennyezett, míg 2008, 2010 – 2011, 2013. években megfelelő, 2009. évben jó minősítést kapott a manuális mérőhálózat mérései alapján. A szálló por PM2.5 frakciójának mintavétele szintén Kalotaszeg tér mérőállomáson történt, a PM10 mintákkal párhuzamosan. Jelenleg még nincs érvényben egészségügyi határérték, és az EU tagállamok folyamatosan vizsgálják ezen frakció arányát a szálló por szennyezettségen belül. A 2006. és 2009 – 2013. években elvégzett vizsgálatok alapján a Kalotaszeg tér környezetében a PM2.5 frakció tömegének átlagos éves aránya a PM10 frakción belül 77% körüli érték. Fűtési időszakban egyes esetekben a 90%-ot is meghaladhatja, ami a főleg szilárd- és vegyes tüzelésű berendezések (lakossági fűtés-tüzelés) égéstermékeinek, valamint a szennyezők nagyobb távolságú transzportfolyamatainak jelentős hozzájárulását valószínűsíti a téli szálló por szennyezettséghez.

A levegőminőség értékelése az automata mérőhálózat mérési eredményeinek adatai alapján: Automata mérőállomások: 1. Debrecen, Kalotaszeg tér 2. Debrecen, Klinikák 3. Debrecen, Dobozi / Hajnal utca* *Debrecen, Dobozi utca 2008. évben a mérőállomás áthelyezés miatt csak július 13-ig működött, így az adatrendelkezésre állása 50% alatt volt. Debrecen, Hajnal utca – áthelyezés után 2009.01.29től működött üzemszerűen a mérőállomás, így átlagosan az adatrendelkezésre állás 87% körül alakult. A mérőállomás besorolása miatt (közlekedési) az ózon szennyező mérése megszűnt a Hajnal utcán. kiivváállóó,, jjóó,, m Minősítés (k meeggffeelleellőő,, sszzeennnnyyeezzeetttt,, eerrőősseenn sszzeennnnyyeezzeetttt) NO2 μg/m3 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013

Kalotaszeg tér éves átlag 22,5 20,0 17,8 20,2 18,2 19,0 20,6 19,7 19,2

1 órás max. 183,3 162,5 111,8 114,2 115,5 113,3 125,0 134,9 143,3

24 órás max. 98,4 76,1 55,0 55,5 66,8 58,3 62,4 63,7 54,9

Dobozi utca / 2009. évtől Hajnal utca

Klinikák éves átlag 18,3 18,4 17,6 16,5 28,1 27,2 30,0 30,0 23,8

1 órás max. 155,8 112,5 113,3 161,0 228,4 177,7 177,1 171,9 149,9

10

24 órás max. 86,6 55,0 43,0 59,1 103,4 76,2 74,8 95,9 61,3

éves átlag 28,3 27,6 24,6 25,3* 36,3 33,2 36,1 35,1 37,4

1 órás max. 257,2 177,4 125,9 110,8* 161,3 178,3 163,1 202,9 163,5

24 órás max. 152,9 99,1 63,2 65,8* 80,3 79,3 77,0 97,4 82,5

NOx μg/m3 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013

SO2 μg/m3 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013

CO μg/m3 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013


1 órás max. 777,7 563,4 560,1 646,5 410,2 423,2 592,1 716,7 448,4

24 órás max. 271,4 153,0 145,3 162,0 181,0 139,8 156,4 201,7 133,2

éves átlag 25,6 26,5 24,7 25,0 35,7 35,6 37,8 37,2 31,5


1 órás max. 83,0 53,0 53,8 79,6 109,1 114,7 66,8 60,0 80,6

1 órás max. 6698 4748 4134 5511 4447 5764 6130 6554 5235

1 órás max. 396,4 473,8 340,0 357,9 624,2 325,0 364,2 295,0 506,9

24 órás max. 112,0 109,4 87,2 99,0 171,2 124,2 133,6 131,4 103,5

24 órás max. 42,3 37,9 36,9 22,9 29,8 67,4 35,2 38,1 23,4

éves átlag 3,7 7,3 5,8 5,6 3,7 6,4 6,6 5,1

1 órás max. 85,4 60,3 55,0 69,6 87,5 80,0 59,1 51,7

24 órás max. 49,7 31,0 33,8 26,3 20,0 45,2 26,5 32,9

éves átlag 831 543 489 490 529 597 516 392 345

1 órás max. 4246 2880 3109 3468 3319 2260 4947 3226 2107

1 órás max. 703,0 827,5 557,1 529,0* 768,7 1049,9 987,5 1228,4 756,4

24 órás max. 244,2 228,4 166,3 178,3* 244,0 310,0 247,9 381,7 235,4

éves átlag 9,9 9,5 7,6 6,6* 7,5 6,2 4,2 4,3 5,5

1 órás max. 77,7 48,1 62,7 57,4* 38,8 42,6 43,7 51,5 35,9

24 órás max. 38,1 32,1 40,2 27,3* 17,9 20,7 22,2 30,3 16,0


Klinikák

8 órás* max. 5040 3960 3210 3412 3401 3790 4248 4006 3453

éves átlag 47,0 40,6 35,5 37,3* 74,7 71,6 73,0 75,1 89,9


Klinikák

Kalotaszeg tér éves átlag 583 575 509 515 456 547 535 450 589


Klinikák

8 órás* max. 2948 1866 2050 2004 2474 1919 3528 1835 1300

Eves átlag 402 515 256 669* 513 600 613 477 565

1 órás max. 7289 5120 5408 4793* 4957 4982 6198 7648 5601

8 órás* max. 5157 3579 2661 2935* 3205 3310 4333 4693 3338

*: 8 órás mozgó átlag napi maximum

O3 μg/m3 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013


1 órás max. 169,6 169,9 165,8 148,9 147,3 129,5 157,4 161,7 154,1

8 órás* max. 143,5 161,2 157,8 136,0 134,1 121,5 154,2 147,0 139,5


Klinikák éves átlag 47,1 48,7 49,2 54,0 57,6 45,7 51,0 53,9 47,9

1 órás max. 150,9 159,5 163,7 159,2 159,1 132,8 152,4 165,5 143,9

8 órás* max. 140,4 152,9 155,3 147,5 151,8 123,5 144,1 151,7 135,7

éves átlag 45,6 46,2 48,7 54,2* -

1 órás max. 141,8 160,7 165,5 134,9* -

*: 8 órás mozgó átlag napi maximum A mérőállomás besorolása miatt (közlekedési) az ózon szennyező mérése megszűnt a Hajnal utcán.

11

8 órás* max. 130,5 151,3 157,8 126,7* -

PM10 μg/m3 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013


1 órás max. 432,3 385,8 254,1 278,2 232,8 264,7 342,4 484,1 265,0


Klinikák

24 órás max. 157,5 103,3 81,7 103,8 113,6 93,5 136,9 119,7 71,1

éves átlag 28,9 34,8 29,8 28,5 29,2 30,2 34,1 27,4 26,9

1 órás max. 316,5 296,4 196,3 279,9 252,8 213,4 343,9 272,0 330,0

24 órás max. 197,2 115,3 74,7 126,9 146,3 114,2 133,5 103,3 88,2

éves átlag -31,6 28,3 31,5* 30,2 31,5 34,8 30,1 30,4

1 órás max. -277,9 314,1 299,1* 298,2 323,4 328,4 335,1 278,7

24 órás max. -117,0 85,9 118,8* 81,1 100,6 122,9 129,9 86,5

Dobozi utcán a PM10 mérése 2006. évtől indult.

Benzol μg/m3 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013


Kalotaszeg tér éves átlag -3,2 3,4 3,8 3,8 4,0 3,6 3,3 4,1

1 órás max. -36,2 43,9 32,3 40,2 40,0 54,4 43,3 30,4

24 órás max. -11,2 12,6 12,7 19,8 12,3 15,7 13,2 11,4

éves átlag 1,7 2,3 -1,15* ------

1 órás max. 33,3 108,3 -12,18* ------

24 órás max. 10,1 11,2 -3,5* ------

Dobozi és Hajnal utcán 2007, 2009 - 2012. évben műszerhiba miatt nincs adat.

2013. évben az 1 órás egészségügyi határérték túllépések száma nitrogén -dioxid esetében Klinika és Hajnal utca mérőállomáson meghaladta a megengedett mértéket. 2013. évben Debrecen város levegője (a három mérőállomás átlaga alapján) a szálló por PM10 frakciója, az ózon, nitrogén-dioxid és nitrogén-oxidok tekintetében jó, szén-monoxid és kén-dioxid tekintetében kiváló minősítést kapott az automata mérőhálózat mérései alapján. Kén-dioxid A városi éves átlagkoncentráció a 80-as évek óta csökkenő tendenciát mutatott, és az utóbbi pár évben 0-12 μg/m3 körül stabilizálódott. 2003-2013. évben az 1 és 24 órás átlagkoncentrációk egészségügyi határértékét tekintve nem volt határérték túllépés. 2003-2013. évben Debrecen város a kén-dioxid szennyezettség tekintetében kiváló minősítést kapott az automata mérőhálózat mérései alapján. A gáz áremelések, és a gazdasági helyzet romlása várhatólag hatással lesz a különböző energiahordozók lakossági fűtésben való felhasználásának megoszlására. A lakossági szilárd tüzelés arányának növekedése a jelenlegi kedvező kén-dioxid szennyezettségi helyzetet valószínűleg kedvezőtlenül fogja befolyásolni Ózon Az egészségügyi határérték átlépések éves száma 2006. évtől lassan növekvő tendenciát mutatott, de 2010. évben átmenetileg jelentősen csökkent és a megengedett mérték alatt maradt (összesen 2 db volt egész évben). 2011-2012. években azonban - az előző évekhez hasonlóan – a hatérérték átlépések száma ismét meghaladta a megengedett météket ( 25 db-ot, 12

melyet 2010. évtől 3 naptári év átlagában teljesítenünk kell). Az ózonszennyezettség ilyen nagy mértékű ingadozása, a meteorológiai körülmények meghatározó szerepét igazolja egy terület légszennyezettségének alakulásában. 2013. évben az egészségügyi határérték túllépések száma ismét alacsonyabb volt (17 db), ennek ellenére az utolsó három év átlagában a határérték túllépések száma Kalotaszeg téren meghaladta a 25 db-ot. Az 1 órás és 8 órás mozgó átlagok maximum koncentrációi szerencsére nem növekedtek, így a mediterrán területekre jellemző extrém, riasztási küszöbértéket meghaladó ózonterhelések egyenlőre még nem fenyegetnek. Az 50 és 75 %-os gyakorisági értékek azonban - 2010 és 2013. évek kivételével - az utóbbi 7 évben (2007 – 2013) magasabbak voltak, ami az ózonterhelés lassú növekedésére utal, mely összefüggésben áll az egyre intenzívebb UV sugárzású időszakok gyakoriságával, valamint a közlekedési jellegű légszennyezéssel. Különösen szembeötlő ez a Klinika mérőállomás környezetében. A 2010. és 2013. években tapasztalt átmeneti ózonszennyezettség csökkenésben szerepet játszott a csapadékosabb, és enyhébb nyári időjárás, ezért az utóbbi évekre jellemző lassú növekvő tendencia valószínűleg a következő évekre is jellemző lesz. A Klinikán az éves átlagok, az 50, 75, 98, 99.9%-os gyakorisági értékek, a határérték túllépések száma egyaránt az ózonszennyezettség fokozatos, lassú növekedésére utalnak ezen a területen a tavaszi – nyári hónapokban (kivéve 2010. évet), amit nagy valószínűséggel a megnövekedett gépjárműforgalom, és a fokozott beépítettség okoz. A reggeli órákban a gépjárművek behajtásakor kibocsátott prekurzorok a helyi adottságok (nem megfelelő átszellőzés a fás/erdős jelleg, és az egyre sűrűbb beépítettség miatt) hatására kevésbé tudnak eltávozni, felhígulni és a déli - kora délutáni időszakban az UV sugárzás intenzitás növekedésének hatására fokozottabb ózonképződéshez vezetnek. Bár jelenleg az ózonszennyezettség még nem kritikus mértékű, amennyiben a közlekedési jellegű légszennyezés a városban a továbbiakban nem csökken, és a globális felmelegedés – az előrejelzéseknek megfelelően – tovább folytatódik az elkövetkező években főleg Debrecen külső területein, és a nagyvárosok környékén az ózonszennyezettség növekedése prognosztizálható, melynek hatására a nagyobb ózonterheléses időszakok számának, és ezen időszakokban a talajközeli ózon koncentrációjának a lassú növekedése várható. 2003 – 2013. évben Debrecen város levegője jó minősítést kapott az ózonszennyezettség tekintetében az automata mérőhálózat mérései alapján. Nitrogén-dioxid és nitrogén-oxidok Az éves átlagkoncentráció, a gyakorisági értékek és az egészségügyi határérték átlépések száma a Kalotaszeg téren 2003, 2005, 2006, 2008, 2011, 2012. években magasabb volt. A többi évben az alacsonyabb szennyezettség elsősorban a – 2004, 2007. évekhez hasonlóan – 2009, 2010, 2013. évben tapasztalható kedvezőbb meteorológiai feltételeknek (kevésbé szélsőséges, enyhébb téli és nyári időjárás, kevesebb és rövidebb időtartamú inverziós időszakokkal) és a 2010. év csapadékosabb időjárásának volt köszönhető. A Klinikán azonban az alapszennyezettség, az éves átlag, és a maximum értékek a nitrogén-dioxid és nitrogén-oxidok tekintetében közel 50%-kal nőtt az utolsó négy évben (2009 – 2012) az előző évekhez képest, ennek ellenére az éves átlag alapján a levegőminőség jó minősítést kapott. Az 1 órás egészségügyi határérték túllépések száma drasztikusan megnövekedett és 2009 – 2012. évben többszörösen túllépte az éves szinten megengedett 18 db-ot (2011. évben 170 db). A levegőminőség romlása a Klinikán belül megnövekedett gépjárműforgalommal, és a területen folyt építkezésekkel magyarázható. A szennyezettség nagymértékű növekedésében azonban feltehetőleg közrejátszott a mérőállomás közvetlen 13

környezetében az átszellőzési viszonyok romlása (Gyermek Infektológia pavilonok közötti terület beépítése). 2013. évben az éves átlagérték, a gyakorisági értékek, az alapszennyezettség és az egészségügyi határérték átlépések száma jelentősen csökkent, amiben az enyhébb téli időjárás és kedvezőbb meterológiai feltételek mellett, valószínűleg nagymértékben közrejátszott a mérőkonténer közelében, a Raditoerápiás Centrum melletti nagy épülettömb építésének, és a Klinikán zajlott nagy infrastrukturális beruházásoknak a befejezése. A Hajnal utcán – közlekedési mérőállomás az útszegélytől 5 m-re – az alapszennyezettség, valamennyi átlag és gyakorisági paraméter a nitrogén-dioxid és nitrogénoxidok tekintetében közel 50%-kal magasabb a 4. sz. főúttól kb. 60 m-re lévő Dobozi utcához képest. Az 1 órás egészségügyi határérték túllépések száma pedig többszöröse a Dobozi utcán előző években (2003 – 2008) mért értékeknek, és jelentősen meghaladja a megengedett mértéket (nitrogén-dioxid: 126db, nitrogén-oxidok: 398 db). Az eredmények a 4. sz. főút belvárosi szakaszának útszegélyétől 5 – 10 m-re, a kereszteződésektől 30 m-re reprezentatívak. Az éves átlagérték alapján a nitrogén-dioxid esetében megfelelő, a nitrogénoxidok esetében pedig szennyezett minősítést kapott a levegőminőség a Hajnal utca környékén 2009 - 2013. évben. A közlekedési mérőállomás helyének kijelöléséhez 2008. évben méréseket végeztünk a 4-es, 35-ös, 47-es számú főutak városi szakszai mentén a nitrogén-dioxid szennyezettség felméréséhez. Az eredmények alapján a 4. sz. főút mellett volt a legnagyobb a légszennyezettség, az átmenő forgalom itt okozta a legnagyobb levegő terhelést. A nitrogén-dioxid és nitrogén-oxidok szennyezettség növekedésének megakadályozására, illetve lehetőség szerint csökkentésére továbbra is minden intézkedést meg kell tenni – elsősorban az áthaladó forgalom csökkentésével, a tömegközlekedés korszerűsítésével, bicikli utak építésével – mivel ezek a vegyületek a talajközeli ózonképződés elsődleges prekurzorai. 2003 – 2013. évben Debrecen város levegője összeségében jó minősítést kapott a nitrogén-dioxid és nitrogén-oxidok szennyezettség tekintetében az automata mérőhálózat mérési adatainak éves átlaga (városi átlagérték) alapján. Szén-monoxid Az éves átlagkoncentráció 2003-2013. években kis mértékben ingadozott. 2006-2013. években az 1 órás átlagértékek és a 8 órás mozgó átlagok napi maximumainak egyészségügyi határértékeit alapul véve nem volt határérték túllépés. A szén-monoxid szennyezettség - a többi európai nagyvároshoz hasonlóan – jelenleg nem okoz jelentős problémát, amihez hozzájárult a katalizátoros gépjárművek elterjedése. 2003 - 2013. években Debrecen város a szén-monoxid szennyezettség tekintetében kiváló minősítést kapott az automata mérőhálózat mérései alapján. Szálló por PM10 frakció A PM10 éves és 24 órás egészségügyi határértékekhez 2004-ig tűréshatár volt érvényben, de az összehasonlíthatóság érdekében a határérték túllépéseket erre az időszakra is a tűréshatár nélkül vettük figyelembe (24 órás határérték 50 μg/m3). Az adatokat a 24 órás átlagkoncentrációk statisztikai paraméterei alapján értékeljük. Az éves átlagkoncentrációk egyik évben sem haladták meg az éves egészségügyi határértéket. A szennyezettség az éves átlagok, az alaplégszennyezettség, a jelentősebb légszennyezettségi helyzeteket jellemző 98 és 99,9%-os percentilis értékek, valamint a 14

határérték túllépések száma alapján 2007-2010. években alacsonyabb volt az előző, 20032006. évekhez képest, azonban 2011. évben újból jelentősen növekedett, 2012. és 2013. évben pedig ismét csökkent (Hiba! A hivatkozási forrás nem található.). A PM10 szennyezettségben 2007 – 2010. között átmenetileg tapasztalt csökkenő tendenciát valószínűleg több tényező befolyásolta. Egyrészt az M3 autópálya, és az elkerülő részét képező M35 autóút (4, 33, 35. sz. főutak összekötése), 354. sz. főút, a kapcsolódó csomópontokkal építés alatt voltak 2005-ben, és 2006. évben fejeződtek be, és az építkezések valószínűleg jelentősen kihatottak a város PM10 háttérszennyezettségére (a Klinika területén is folytak nagyberuházások). Másrészt a meteorológiai körülmények 2004, 2007 – 2010 és 2012-2013. években kedvezőbbek voltak a kibocsátott szennyező anyagok felhígulása szempontjából (kevésbé szélsőséges tél és nyár, kevesebb és rövidebb időtartamú inverziós időszakokkal). Ezt alátámasztja a 24 órás határérték túllépések számának alakulása, miszerint csak 2007, 2009 és 2012-2013. években nem haladta meg egyik mérőállomáson sem az évi megengedett (35 db) mértéket (2. ábra). 24 órás egészségügyi határérték túllépések (napok) száma 2003 - 2013

Szálló por PM 10 éves átlagkoncentrációk µg/m3 2003 - 2013

45

70

40

60

35

50 30 25

40

20

30

15

20

10

10

5 0

0 2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

2003

2004

2005

2006

Vizsgált évek

Klinika

Dobozi utca

2008

2009

2010

2011

2012

2013

Vizsgált évek

Tiszántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség 4025 Debrecen, Hatvan u. 16.

Kalotaszeg tér

2007

Hajnal utca

Tiszántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség 4025 Debrecen, Hatvan u. 16.

Éves határérték

Kalotaszeg tér

1. ábra - Szálló por PM10 éves átlagkoncentrációk

Klinika

Dobozi utca

Hajnal utca

Megengedett átlépések

2. ábra - 24 órás egészségügyi határérték túllépések száma

2011. évben a 24 órás határérték túllépések száma (2. ábra) újból mindhárom mérőállomáson jelentősen meghaladta az éves szinten megengedett 35 db-ot. 2011. évben a kedvezőtlen meteorológiai körülmények mellett valószínűleg a városban folyt nagyobb beruházások (pl. 2. sz. villamos vonal építése és a vele kapcsolatos csatorna felújítások – közmű áthelyezések, Mikepércsi úton TESCO építése stb.) is hatottak a PM10 szennyezettségre. 2012. év nagy részében a 2. sz. villamosvonal építése szünetelt, azonban a beruházás miatti útlezárások, forgalmi sáv szűkítések miatt rendszeressé vált fogalomtorlódások egész évben jellemzőek voltak. Ennek ellenére az egészségügyi határérték túllépések száma - és ezen belül a legnagyobb szennyezettséget jelentő tájékoztatási és riasztási küszöbérték túllépések száma – a 2007 - 2010. és 2013. évekhez hasonlóan mind a három mérőállomáson alacsonyabb volt. Ennek legvalószínűbb oka az enyhébb januári, októberi, novemberi időjárás volt, valamint arra utal, hogy Debrecenben a PM10 szennyezettségben, a fűtési időszakban valószínűleg nem a közlekedés a legmeghatározóbb kibocsátó forrás. A határérték túllépések 92 – 95%-a az őszi-téli, fűtési időszakban történik, amit egyrészt a kibocsátott szennyező anyagok légköri felhígulásához kedvezőtlenebb meteorológiai körülmények, másrészt a közlekedésből származó kibocsátásokon kívül főleg a lakossági szilárd tüzelés jelentős légszennyező hatása okoz. A lakossági szilárd tüzelés a belvárosban és a nagyerdei övezetben is nagymértékben hozzájárul a határérték túllépésekhez. A várhatóan 2017-ig megépülő elkerülő utak nagymértékben csökkenteni fogják a városon átmenő gépjármű – főleg tehergépjármű - forgalmat, de ha a gáz árának 15

emelkedésével a lakossági szilárd tüzelés aránya tovább nő, a PM10 szennyezettségben, és főleg a határérték túllépésekben jelentős csökkenés nem valószínű. A 2007 – 2010, 201, 2013. években az éves átlagokban, statisztikai paraméterekben, és főleg a határérték túllépésekben tapasztalható jelentős csökkenés, és a 2011. évben történt újbóli nagymértékű növekedés, valamint az évek közötti jelentős ingadozás a meteorológiai körülmények nagymértékű befolyásoló hatására utalnak a PM10 szennyezettségre, különös tekintettel a fűtési időszakokra. 2013. évben Debrecen város a PM10 szennyezettség tekintetében jó minősítést kapott az automata mérőhálózat mérései alapján. Benzol Az éves átlag és az alaplégszenyezettség nőtt, a legszennyezetteb napokat jellemző 99.9 %-os gyakorisági érték és a határérték átlépések száma csökkent 2013. évben. Ennek legvalószínűbb oka a téli hónapokat jellemző enyhébb, a kibocsátott szennyező anyagok felhígulása szempontjából kedvezőbb időjárási körülmények voltak. 2013. évben Debrecen város a benzol szennyezettség tekintetében jó minősítést kapott az automata mérőhálózat mérései alapján.

Rendkívüli légszennyezettségi helyzetek, tájékoztatási és riasztási küszöbérték túllépések 2003-2007. évek viszonylatát tekintve Debrecen városban tájékoztatási- és riasztási küszöbérték túllépés - a hatályos jogszabályokban meghatározott határértékek alapján - nem volt. A 2008. október 25.-től hatályos 25/2008. (X.17.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelete a PM10 szennyező vonatkozásában megváltoztatta, és jelentősen megszigorította a tájékoztatási és riasztási küszöbértéket. PM10 komponensen kívül a többi komponensnél nem volt 2003-2013 között egyetlen tájékoztatási, vagy riasztási küszöbérték túllépés sem! A rendkívüli légszennyezettségi helyzetek kialakulásában a meteorológiai körülmények meghatározó szerepet játszanak. Az elhúzódó inverziós helyzetek a légrétegek átkeveredésének akadályozásával, valamint a légmozgás (szél) szinte teljes leállásával a kibocsátott (primer) aeroszol részecskék felhalmozódása mellett, a szennyező gázok, szerves vegyületek feldúsulásával ideális körülményeket teremt a további, finom eloszlású (szekunder) aeroszol frakció képződéséhez. 2004, 2007 – 2010, 2012, 2013. években a téli időjárás enyhébb volt, és a fenti időjárási helyzetek is ritkábbak voltak, azonban 2011. év alapján ez a Kárpát-medence téli időjárásában feltehetőleg nem tendenciaszerű változás, csak átmeneti ingadozás, ezért előfordulhat, hogy a rendkívüli légszennyezettségi helyzetek az elkövetkező években ismét gyakoribbá válhatnak. 2003. és 2005. évekhez képest 2006 - 2010. között, és 2012, 2013. évben a tájékoztatási, és főleg a riasztási esetek száma alacsonyabb volt, és az egy évben a küszöbértékeket meghaladó összes napok száma jelentősen csökkent. A legnagyobb szennyezettségű, riasztási küszöbértéket meghaladó napok száma pedig nagymértékben csökkent. 16

2011. évben azonban újból jelentősen növekedett, és a riasztási esetek száma a legmagasabb volt 2003 – 20011. között. 2011. október végén és szinte egész novemberben kedvezőtlenek voltak a meteorológiai körülmények a kibocsátott légszennyező anyagok felhígulásához, és az elhúzódó inverziós helyzetek hatására egymást érték a PM10 tájékoztatási és riasztási küszöbértéket meghaladó, rendkívüli légszennyezettségi helyzetek. 2012. évben ismét jelentősen csökkent a rendkívüli PM10 szenyezettségi helyzetek száma, és riasztási eset nem fordult elő, ennek legvalószínűbb oka az enyhébb januári, októberi, novemberi időjárás volt. 2013. évben tovább javult a helyzet, és az enyhe téli időjárás hatására tájékoztatási eset sem fordult elő, sőt a 24 órás átlagkoncentráció egyik mérőállomáson sem haladta meg, egyetlen napra sem a riasztási (100 µg/m3) küszöbértéket (az utóbbi tíz évben csak 2007-ben volt erre példa). A küszöbértékeket legalább két mérőállomáson meghaladó egybefüggő időszakok hossza az esetek többségében 2 – 3 napig tartott. Tartós hidegpárna (legalább 1 hétig elhúzódó inverziós helyzet), amikor a PM10 szennyezettség az egész városban tartósan magas 2005. (11.08 – 11.14. 7 nap), 2009. (01.09 – 01.14. 6 nap) és 2011. (10.29 – 11.07. 10 nap! és 11.13 – 11.18. 6 nap) években fordult elő. Rendkívüli légszennyezettségi helyzetek Debrecenben 2003-2013 szálló por PM10 frakció 24 órás küszöbérték túllépések miatt (ha érvényben lett volna a 2008.10.25-től hatályos 25/2008. (X.17.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelete) Tájékoztatási esetek Max. 24h PM10 koncentráció(μg/m3) Év Összesen (db) Dátum 2003*

3

2004*

--

2005*

2

2006*

2

2007* 2008

-1

2009

2

2010

--

2011

3

2012 2013

1 (+1 november?)** --

Március 08 – 09. Április 19 – 20. November 13 – 15. -November 03 – 05. November 08 – 14. Január 12 – 13. Január 25 – 26. -November 14 – 15. Január 13 – 14. December 18 – 19. -Január 29 – 30. Október 29 – November 3. November 4 – 7. Február 8 – 10. November 21 – 23 ??? --

94,1 126,9 108,7 -157,5 115,6 115,3 92,9 -108,7 85,3 87,3 -123 137 106 129,9 ??? --

*Ha érvényben lett volna a 25/2008. (X.17.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelete. **Adatkiesés 2012. évben PM10 analizátor javítás miatt: Klinika 2012.10.24 - 11.22. Hajnal utca 2012.11.20-tól.

Riasztási esetek Év

Összesen (db)

2003*

2

2004* 2005* 2006* 2007* 2008* 2009 2010

-1 1 -1 1 --

Dátum

Max. 24h PM10 koncentráció (μg/m3)

Március 25 – 27. December 10 – 11. -Február 8 – 10. Január 27 – 28. -Február 13 – 14 Január 9 – 11. --

134,4 109,0 -158,1 117,0 -126,9 146,3 --

17

2011

3

2012 2013

---

November 3 – 4. November 13 – 15. November 17 – 18. ---

117 120 134 ---

*Ha érvényben lett volna a 25/2008. (X.17.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelete.

A várható globális felmelegedés hatására, a meteorológiai körülmények megváltozásával a mediterrán éghajlatú területekhez hasonlóan – nyári időszakokban is fokozottan számolni kell majd a légszennyező anyagok felhalmozódásából eredő légszennyezettségi problémákkal, különös tekintettel a szélsőséges időjárási viszonyokra. Tekintve, hogy a városban a légszennyező anyagok kibocsátásában a közlekedés az egyik legjelentősebb tényező, mindenképpen törekedni kell a városon áthaladó forgalom csökkentésére, valamint a tömegközlekedés korszerűsítésére, kerékpárutak építésére Debrecen város levegőminőségének jelenlegi szinten való megőrzéséhez, illetve a várható romlás megelőzéséhez, a globális felmelegedés kedvezőtlen hatásainak kiküszöböléséhez. A gáz árának növekedése (az energiafüggőség csökkentése) miatt a lakossági szilárd tüzelés (biomassza, szén stb.) várható növekedése következtében, a szálló por PM10 frakció és kéndioxid szennyezettség az utóbbi évtizedben tapasztalható csökkenő tendencia után, valószínűleg újra növekedni fog. Amennyiben a szilárd tüzelés újra nagymértékben elterjed, a téli időszakokban a PM10 tájékoztatási és riasztási küszöbérték túllépések, a rendkívüli légszennyezettségi helyzetek gyakoribbá válhatnak. Összes PM10 24 órás határértéket – küszöbértékeket meghaladó napok száma Év

Állomások 2003* 2004* 2005* 2006* 2007* 2008* (egész évben!)

2009 2010 2011 2012 2013

Összesen 24h PM10 koncentráció határérték - küszöbérték túllépések Összes túllépés Tájékoztatási Összes Riasztási Összes Eü. Határérték küszöbérték túllépéshez küszöbérték túllépéshez 50 μg/m3 felett 75 μg/m3 felett viszonyított 100 μg/m3 felett viszonyított (nap) (nap) arány (%) (nap) arány (%) 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 56 17 30,4 9 16,1 42 5 11,9 54 37 21 18 38,9 48,7 9 8 16,7 21,6 47 58 38 10 16 9 21,3 27,6 23,6 1 5 2 2,1 8,6 5,3 21 34 29 3 2 14,3 6,9 32

43

21

7

9

4

21,9 20,9 19,1

2

2

2

6,3

29 24 47 31 21

27 37 55 25 19

25 40 58 30 30

7 5 20 6 -

10 3 21 4 2

2 13 18 8 3

24,1 20,8 42,6 19,4 -

3 9 1 -

3 1 7 1 -

1 8 2 -

10,4 11,1 4,0 2,7 2,5 19,2 12,7 13,8 3,2 4,0 6,7 -

37,0 8,1 38,2 16,0 10,5

8,0 32,5 31,0 26,7 10,0

4,7

*Ha érvényben lett volna a 25/2008. (X.17.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelete.

Állomások: 1-Kalotaszeg tér, 2-Klinika, 3-Dobozi u. 2008.07.13-ig, Hajnal utca

18

9,5

ZAJ-ÉS REZGÉSVÉDELEM Zaj-és rezgésvédelem területén végzett hatósági ellenőrzések 2013. évben a Felügyelőség illetékességi területén 2012. évi ellenőrzési tervben 14 db telephely ellenőrzése és 1 vasúti közlekedés mérése volt előirányozva. Panaszbejelentés megalapozottságát hatósági ellenőrzés keretében megtartott helyszíni ellenőrzéssel, illetve szabvány szerinti zajméréssel 6 esetben vizsgáltuk Debrecenben. A 2013. évben Debrecen városban a zaj- és rezgésvédelmi szempontból ellenőrzött létesítményeket, az ellenőrzés okát, illetve az ellenőrzést követően megtett intézkedéseket az alábbi táblázat tartalmazza: Sor Ellenőrzött létesítmény neve, Ell. Intézkedés sz. a telephely címe oka 1.

E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt

Panasz

2.

Robzol 2000 Kft.

Panasz

3.

Társ 95 Kft..

Panasz

4.

MÁV területén terményrakodás

Panasz

Zajvédelmi intézkedési terv elkészítésére kötelezés, zajbírság megfizetésére kötelezés Zajvédelmi intézkedési terv elkészítésére kötelezés, zajbírság megfizetésére kötelezés Zajvédelmi intézkedési terv elkészítésére kötelezés, zajbírság megfizetésére kötelezés Intézkedést nem igényelt

5.

A.C-S Holding Kft.

Panasz

Intézkedést nem igényelt

6

Debrecen-Elek u-M3 közlekedési zaj

Panasz

Intézkedést nem igényelt

Kibocsátások változása A lakosságot főként a közlekedési zaj zavarja: a 65 dB fölötti környezeti zaj potenciálisan egészségkárosító. Bár a közlekedési zajkibocsátás és zajterhelés számítható, mérések szükségesek a tényleges terhelések és teendők meghatározásához. A hatósági feladatok megoszlanak a Felügyelőség és a jegyzők között. A zaj- és rezgésvédelem is a források szabályozásával történik. A hatósági feladatok szempontjából meghatározó a zajterhelő telephelyek ismerete. Erre jelenleg „csak” helyszíni ellenőrzéseken alapuló „zaj” adatbázis van; a kataszter nem teljes.

Zajterhelő telephely (ZAJ)

Debrecen

Illetékességi területen összes

675

1420

A Felügyelőség illetékességi területén a városokon áthaladó főközlekedési utak jelentős forgalma és a kedvezőtlen vonalvezetés miatt a közúti közlekedésből származó zajterhelés a domináns, több helyen határérték feletti. 19

Elméleti úton számítható a közlekedési zajterhelés az alábbi Átlagos Napi Forgalom ismeretében (HBm 2005.): utak jele/neve km ÁNF (2005) ÁNF1 ÁNF2 ÁNF3 főút mellékút önkormányzati út Debrecen 4. főút

399,2 1145,8 8480* 6,3

6790 1268 898 26540

5702 1079 780 22691

309 87 65 1531

779 102 53 2318

*: 78 %-a kiépítetlen.

A számított közlekedési eredetű zajterhelés dB: nappal főút mellékút önkormányzati út Debrecen 4. főút éjjel főút mellékút önkormányzati út Debrecen 4. főút

50* 64,1 56,9 55,5 70,1 50* 57,0 49,7 48,3 63,0

50* 55,2 49,7 48,5 62,2 50* 48,6 43,1 41,8 55,5

40* 63,2 54,4 51,5 67,9 40* 57,0 48,1 45,3 61,7

*: km/h sebességnél. (A táblázat tájékoztató jellegű, mivel a beépítések jelentős mértékben befolyásolhatják a homlokzatot érő zajterhelés nagyságát).

A közlekedési zaj forgalomszervezéssel is csökkenthető. Debrecen város útfejlesztései közvetett módon a zajterhelést is befolyásolják. Debrecen város belterületi részét érintő útszakaszokon 2012. évben nem került sor zajmérésekre.

Közlekedési zaj változása A lakossági zajpanaszok túlnyomó része (74%) a zajterheléssel függ össze. A zajterhelés igen nagy arányú a főutak mentén: a közúti közlekedésből származó zajterhelés mindenhol határérték feletti mind nappal, mind éjszaka. A városok esetében a zajterhelési helyzet javulása sehol sem jellemző. A vidéki településeken szintén jelentős határérték túllépések tapasztalhatók, különösen a 4. számú főút mellett, főként az éjszakai órákban. A közlekedés forgalmi zaja éjjel-nappal határértéket meghaladó. A zaj erőssége éjszaka mintegy 120 m-es sávban haladta meg az éjszakai 50 dB-es határértéket: A forgalom növekedése és a közlekedési infrastruktúra csekély változása miatt ez a zajszennyezettség (feltehetően) tovább romlott. A térség legfontosabb (100 és a 120/a jelű) vasúti fővonalai több város területén is áthaladnak. A vasutak által okozott zajterhelés különösen az éjszakai órákban zavarja az érintett lakosság nyugalmát. A 4. sz. főút Debrecent elkerülő eddig megépült szakaszával sajnos nem csökkent jelentősen a városi szakasz átlagos napi forgalma, mivel a forgalomba részvevő járművek száma is évről évre nő. A jelenlegi számottevő túllépések csak további műszaki intézkedésekkel csökkenthetők ill. szüntethetők meg.

20

HULLDÉKGAZDÁLKODÁS Az alábbi táblázat és diagram a Debrecenben keletkezett veszélyes és nem veszélyes hulladékok mennyiségét szemlélteti 2004-2011. közötti időszakban. A veszélyes hulladékok mennyisége kisebb-nagyobb szórással hasonló nagyságrendű. Mivel a veszélyes hulladékok gyakorlatilag a gazdálkodó szervezetekhez köthetők, ezért ez hasonló volumenű, egyenletes ipari termelést feltételez. A nem veszélyes hulladékok mennyisége már sokkal nagyobb szórást mutat, illetve egy nagyságrenddel nagyobb, mint a veszélyes hulladékok mennyisége. A 2008-as évben történt gazdasági válság nem csak a termelőképességre és piacra, hanem ezzel egyenes arányban a keletkező hulladékokra is hatással volt. Az ipari termelés visszaesésével, a vállalkozások megszűnésével összhangban van a keletkező hulladékok összes mennyiségének csökkenése, amely a 2012-es évben már erőteljes növekedést mutat, ami gazdasági fellendülést is jelent. Év

Veszélyes (kg)

Nem veszélyes (kg)

Összesen (kg)

2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012

39 036 976 30 192 819 36 254 438 34 908 447 31 043 234 20 448 771 21 848 833 24 468 039 33 448 231

150 352 292 208 071 910 112 286 897 139 550 508 178 580 230 114 412 716 139 710 451 138 862 752 232 771 983

189 389 268 238 264 729 148 541 335 174 458 955 209 623 464 134 861 487 161 559 284 163 330 791 266 220 214

250000000 200000000 150000000 100000000 50000000 0 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 Veszélyes

Nem veszélyes

21

A következő táblázatban az egyes hulladék főcsoportokban keletkezett hulladék mennyiségek szerepelnek. A veszélyes hulladékoknál a tavalyi évhez hasonlóan a 7-es főcsoport hulladékai keletkeztek a legnagyobb mennyiségben, ami a TEVA Gyógyszergyár hatása, jelentős mennyiség keletkezett még a 12-es főcsoportban, ami gép és eszköz gyártáshoz köthető (FAG). A nem veszélyes hulladékoknál kiemelkedik a 17-es főcsoport (építési és bontási tevékenység), továbbá még mindig jelentős a 2-es főcsoport (állattenyésztés), a 19-es főcsoport (szennyvíziszapok), valamint a 12-es főcsoport (fém és műanyag hulladékok). Nem Veszélyes(kg) Összesen(kg) veszélyes(kg)

Hulladék főcsoport 2012. 01 - Ásványok kutatásából, bányászatából, kőfejtésből, fizikai és kémiai kezeléséből származó hulladékok 02 - Mezőgazdasági, kertészeti, vízkultúrás termelésből, erdőgazdaságból, vadászatból, halászatból, élelmiszer előállításból és feldolgozásból származó hulladékok 03 - Fafeldolgozásból és falemez-, bútor-, cellulóz rost szuszpenzió-, papír- és kartongyártásból származó hulladékok 04 - Bőr-, szőrme- és textilipari hulladékok 06 - Szervetlen kémiai folyamatokból származó hulladékok 07 - Szerves kémiai folyamatokból származó hulladékok 08 - Bevonatok (festékek, lakkok és zománcok), ragasztók, tömítőanyagok és nyomdafestékek termeléséből, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából származó hulladékok 09 - Fényképészeti ipar hulladékai 10 - Termikus gyártásfolyamatokból származó hulladékok 11 - Fémek és egyéb anyagok kémiai felületkezeléséből és bevonásából származó hulladékok; nemvas fémek hidrometallurgiai hulladékai 12 - Fémek, műanyagok alakításából, fizikai és mechanikai felületkezeléséből származó hulladékok 13 - Olajhulladékok és folyékony üzemanyagok hulladékai (kivéve az étolajokat, valamint a 05, 12 és 19 fejezetekben felsorolt hulladékokat) 14 - Szerves oldószer-, hűtőanyag- és hajtógáz hulladékok (kivéve 07 és 08) 15 - Hulladékká vált csomagolóanyagok; közelebbről nem meghatározott abszorbensek, törlőkendők, szűrőanyagok és védőruházat 16 - A jegyzékben közelebbről nem meghatározott hulladékok 17 - Építési és bontási hulladékok (beleértve a szennyezett területekről kitermelt földet is) 18 - Emberek, illetve állatok egészségügyi ellátásából és/vagy az azzal kapcsolatos kutatásból származó hulladékok (kivéve azokat a konyhai és éttermi hulladékokat, amelyek nem közvetlenül az egészségügyi ellátásból származnak) 19 - Hulladékkezelő létesítményekből, szennyvizeket keletkezésük telephelyén kívül kezelő szennyvíztisztítókból, illetve az ivóvíz és iparivíz szolgáltatásból származó hulladékok 20 - Települési hulladékok (háztartási hulladékok és az ezekhez hasonló, kereskedelmi, ipari és intézményi hulladékok), beleértve az elkülönítetten gyűjtött hulladékokat is

Végösszeg

22

548 520

0

548 520

54 689 357

240

54 689 597

14 071

2 810

16 881

6 380 35 107 681

530 18 849 25 770 270

6 910 18 884 25 877 951

11 382

74 217

85 599

5 188 18 774

57 573 4 378

62 761 23 152

0

78 278

78 278

10 454 225

4 484 596

14 938 821

0

555 006

555 006

0

56 483

56 483

9 833 058

884 194

10 717 252

2 203 760

347 643

2 551 403

103 149 420

74 515

103 223 935

24

1 003 930

1 003 954

30 528 554

3 233

30 531 787

21 201 554

31 486

21 233 040

232 771 33 448 231 983

266 220 214

A következő táblázatban a 30 legnagyobb mennyiségben keletkezett egyedi hulladék kód került felsorolásra (2012.): Összesen (kg) Hulladékkód – megnevezés 2012. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30.

170504 - Föld és kövek, amelyek különböznek a 17 05 03-tól 020399 - Közelebbről nem meghatározott hulladékok 190805 - Települési szennyvíz tisztításából származó iszapok 070504 - Egyéb szerves oldószerek, mosófolyadékok és anyalúgok 170101 - Beton 170302 - Bitumen keverékek, amelyek különböznek a 17 03 01-től 200101 - Papír és karton 120101 - Vasfém reszelék és esztergaforgács 150101 - Papír és karton csomagolási hulladékok 170107 - Beton, tégla, cserép és kerámia frakció vagy azok keveréke, amely különbözik a 17 01 06-tól 200301 - Egyéb települési hulladék, ideértve a kevert települési hulladékot is 070511 - Folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó, veszélyes anyagokat tartalmazó iszapok 170405 - Vas és acél 070501 - Vizes mosófolyadékok és anyalúgok 200140 - Fémek 120109 - Halogénmentes hűtő-kenő emulziók és oldatok 190503 - Előírástól eltérő minőségű komposzt 200304 - Emésztőgödrökből származó iszap 070513 - Veszélyes anyagokat tartalmazó szilárd hulladékok 150102 - Műanyag csomagolási hulladékok 160117 - Vasfémek 120114 - Veszélyes anyagokat tartalmazó, gépi megmunkálás során keletkező iszapok 020502 - Folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó iszapok 170904 - Kevert építkezési és bontási hulladékok, amelyek különböznek a 17 09 01, 17 09 02 és 17 09 03-tól 020202 - Hulladékká vált állati szövetek 020203 - Fogyasztásra vagy feldolgozásra alkalmatlan anyagok 180103 - Egyéb hulladékok, amelyek gyűjtése és ártalmatlanítása speciális követelményekhez kötött a fertőzések elkerülése érdekében 150110 - Veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladékok 010410 - Hulladék porok, amelyek különböznek a 01 04 07-től 190802 - Homokfogóból származó hulladékok

63 038 460 49 630 000 26 338 270 15 144 644 15 020 480 13 706 005 10 364 625 10 001 643 7 013 824 6 425 416 5 671 604 5 653 660 3 342 083 2 845 356 2 769 407 2 714 668 2 687 880 2 047 160 2 033 864 1 925 921 1 782 285 1 650 118 1 384 500 1 220 730 1 137 224 1 017 362 908 572 713 596 542 400 519 260

Érdekes áttekinteni a keletkezett hulladékokat a fizikai megjelenési formájuk szerint is (2012.) Nem veszélyes(kg) Veszélyes(kg) Összesen(kg) Fizikai megjelenési forma 2012. szilárd iszapszerű 1- 5% iszapszerű 6- 10% iszapszerű 11-15% iszapszerű 16-20% iszapszerű 21-25% iszapszerű 26-30% iszapszerű 31-35% iszapszerű 36-40% iszapszerű >= 46% folyékony gáznemű

Végösszeg

151 944 560 80 820 1 389 400 1 418 280 25 491 390 111 970 0 0 41 332 39 410 52 254 821 0

4 822 971 4 349 36 924 7 244 6 732 6 194 082 7 835 830 267 4 990 105 581 21 361 955 65 301

156 767 531 85 169 1 426 324 1 425 524 25 498 122 6 306 052 7 835 830 267 46 322 144 991 73 616 776 65 301

232 771 983

33 448 231

266 220 214

23

A következő táblázatban a 100 legnagyobb hulladéktermelő telephelyet tüntettük fel (2012.), az általuk bejelentett hulladékmennyiségekkel egyetemben. Rangsor 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46

Adatszolgáltató ügyfél Duna Aszfalt Kft. - Duna Aszfalt Kft. Építési Igazgatóság Pentafrost Kft. - Telephely (Pentafrost Kft.) TEVA Gyógyszergyár ZRt. - telephely Debreceni Vízmű Zrt. - Szenyvíztisztító Üzem Fag Magyarország Kft. - Csapágygyár Fag Magyarország Kft. D-Profil Épitö, Kereskedö És Szolgáltato Kft - Telephely (D-Profil Kft) COLAS ÚT Zrt. - telep P.M.R. Kft - Regionális Hulladéklerakó A.K.S.D. Kft - Regionális Hulladéklerakó Eurings Zrt. - üzem P.M.R. Kft - telephely Debreceni Vízmű Zrt. - I.sz. Víztermelő üzem Kinizsi Nyomdaipari És Szolgáltato Kft - Nyomda D & D Builder Kft. - Telephely (törölve) R. R. Donnelley Magyarország Kft. - nyomdaipari telephely R. R. Donnelley Magyarország Kft. Via System Kft - Telephely (Via System Kft.; Concord III Kft.) Hunép Universal Zrt. - telephely Keviép Építőipari És Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság - Központi irodaház Alföldi Nyomda Zrt. - Nyomda Frieslandcampina Hungária Zrt. - Tejüzem Cgc Hungary Kft. - Telephely (CGC Hungary Kft.) Hajdúhús 2000 Kft - telephely A.K.S.D. Kft - telephely MÁV Zrt. - MÁV Pft. Szakaszmérnőkség Debrecen II. Techszervíz Kft. - Telephely (Techszervíz Kft.) Mitor Kft. - fémforgácsoló üzem Bumet Hungary Kft. - Lemezmegmunkáló üzem (Bumet Hungary Kft.) Debreceni Vízmű Zrt. - tisztított szennyviz Iptech Kft. - Forgácsoló üzem Franz Kaminski Waggonbau Hungária Kft. - Telephely (Franz Kaminski Waggonbau Hungária Kft.) Kartonpack Nyrt. - Telephely Taskó Attila - Taskó Autó Kft. autóbontó telephelye Grampet Debreceni Vagongyár Kft. - Telephely (MÁV Debreceni Járműjavító Kft.) Komplex-D Magas És Mélyépitöipari Kereskedelmi És Szolgáltato Kft - telephely Debreceni Egyetem - DEOEC I. sz. telep Lasselsberger Knauf Kft - szárazvakolatgyártó Épkerservice Zrt. - Telephely (Épkerservice ZRt.) E.On Energiatermelő Kft. - Központi telephely Magyar Hipermarket Kereskedelmi Kft - CORA Áruház Inform Média Kft. - Központ (Inform Média Kft.) Auchan Magyarország Kft. - CORA Áruház Kristály-99 Környezetgazdálkodási, Szolgáltato Kft - Telephely (Kristály-99 Kft.) Ni Hungary Kft. - üzem Tesco-Globál Áruházak Zrt. - TESCO Áruház Pharma Print Kft. - telephely Pharma Print Kft. Társ-95 Kft - Acéllemez megmunkáló gyártócsarnok 24

Hulladék mennyiség(kg) 65 102 000 49 873 801 28 336 721 26 344 748 11 646 007 9 727 437 8 423 597 6 847 874 2 954 152 2 899 057 2 888 090 2 397 517 2 347 423 2 279 640 2 150 254 2 134 000 2 113 016 2 059 330 1 772 878 1 695 066 1 485 536 1 462 052 1 255 051 1 237 380 1 114 374 1 067 083 1 018 130 853 000 848 016 770 971 742 059 652 477 647 816 630 080 598 784 565 822 537 920 518 970 512 626 498 671 449 219 438 991 395 210 385 974 382 352 361 867

47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67 68 69 70 71 72 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 83 84 85 86 87 88 89 90 91 92 93 94 95 96 97

Atev Zrt. - Gyár Rona Dohányfeldolgozo Kft - telephely Gabó 2000 Kft. - telephely Tajtavill Villamossági Szerelö Export-Import Szolgáltato Kft - Központi telep E.On Tiszántúli Áramhálózati Zrt - TITÁSZ központi raktár MÁV-GÉPÉSZET Zrt. - Kocsijavító MÁV-GÉPÉSZET Zrt "Kurucz" Kft. - veszélyes hulladék gyűjtőhely, állattartó telephely Hanwha Techm Hungary Zrt. - telephely Hanwha Techm Hungary Zrt. Hajdu-Alu Zrt. - telephely (Hajdu Alu Zrt.) MÁV-GÉPÉSZET Zrt. - gépész telephely MÁV-GÉPÉSZET Zrt Hajdú Volán Zrt. - Központi telephely Duczár Andrea - telep D-Transz Kft. - telephely Center-Print Német-Magyar Nyomdaipari És Szolgáltato Kft - Nyomdaüzem Center-Print Nova-Bau 89. Beruházó, Fővállalkozó És Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság - lakópark Megyei Egészségügyi Kft. - Rendelőintézet Barker-Ferr Kereskedelmi És Szolgáltató Kft - Telephely (Barker-Ferr Kft.) Dispomedicor Egyszerhasználatos Orvosi Eszközöket És Műtét-Technikai Termékeket Gyártó Zártkörűen Működő Részvénytársaság - telep Dh-Szerviz Kft - telephely Jagerbau Special Kft. - Jagerban special Kft. Civis Bau Épitöipari Tervezö És Kivitelezö Kft - Telephely Popz Europe Kft. - telephely Stabil-Car Kft - Autóbontó Pipelife Hungária Kft. - gyár Pentafrost Kft. - Hűtőház (Pentafrost Kft.) Hajdú-Bihar Megyei Büntetés-Végrehajtási Intézet - Büntetés-végrehajtási Intézet nem Im Bv.Országos Parancsnokság-hoz tartozik Debreceni Gyogyfürdö Kft - Gyógyfürdő Betongyár 97. Kft. - Előre kevert beton gyártó üzem (Betongyár '97 Kft.) ALDI Magyarország Élelmiszer Bt. - Aldi élelmiszer áruház Vojth Ipari, Kereskedelmi És Szolgáltato Kft - telep Bogáti Vállalkozás Nyomda És Villamosipari Kft - Nyomda Enviszam Kft. - Telephely (Enviszam Kft.) Kapitális Kft. - Nyomda (Kapitális Kft.) Garavill Trade Kft. - Raktár (Garavill Trade Kft.) Paccor Hungary Effekt Kft. - Csomagolóeszköz gyártó üzem Hunland-Metál Kft. - telephely Metro Kereskedelmi Kft. - telep Tesco-Globál Áruházak Zrt. - Bevásárló központ Tesco-Globál Áruházak Zrt. Barna Bau Kft. - központ Farmgép Kft - telephely Dkv Zrt. - központi telephely Agrárgazdaság Mezögazdasági És Kereskedelmi Kft - Sertéstelep Humán-Ép Kft - telephely Humán-Ép Kft Ráthonyi Élelmiszeripari És Kereskedelmi Egyszemélyes Kft - telep Villjav Kft. - Telephely (Villjav Kft.) Barker-Ferr Kereskedelmi És Szolgáltató Kft - hulladékkezelő telephely Cserháti Family Kereskedelmi És Szolgáltató Kft - McDonald's Étterem Alaszka Kereskedelmi Kft - Kereskedelmi raktár (Alaszka Kft.) Pirehab Nonprofit Kft. - 1.sz. Üzemigazgatósága Euro Campus Kft. - irodaház Euro Campus Kft. Radel & Hahn Rt - Hulladékkezelő telephely 25

350 227 343 478 327 380 304 257 291 325 282 029 279 981 261 660 256 358 256 347 225 101 200 000 199 435 197 771 194 140 192 533 182 689 181 605 180 320 180 000 167 160 166 871 164 899 147 137 142 398 140 872 138 042 135 890 130 725 130 696 127 171 123 044 121 252 118 810 117 173 117 062 104 053 103 759 102 250 100 721 98 357 92 212 91 860 87 486 87 450 87 370 86 484 81 833 81 058 79 160 79 138

98 99 100

Marso Kft. - Telephely (Marso Cívis Kft.) Pro-Fa St Épitöipari, Kereskedelmi És Szolgáltato Kft - Telephely SZIKGÁT-FARM Korlátolt Felelősségű Társaság - Szikgáti sertéstelep (SzikgátFarm Kft.)

77 160 76 110 72 308

Az előző táblázatokban a keletkezett hulladékokkal foglalkoztunk, míg a következő táblázatokban azokat a vállalkozásokat mutatjuk be, amelyek a keletkező hulladékok valamilyen kezelésével foglalkoztak Debrecenben 2012. évben. Előkezelők – Debrecen, 2012. Rangsor 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28

Hulladék mennyiség(kg) P.M.R. Kft - Regionális Hulladéklerakó 16 345 465 P.M.R. Kft - telephely 16 141 371 A.K.S.D. Kft - Regionális Hulladéklerakó 11 406 518 Kristály-99 Környezetgazdálkodási, Szolgáltato Kft - Telephely (Kristály-99 Kft.) 10 951 572 Sofém Kereskedelmi, Szolgáltato És Feldolgozo Kft - Telephely (Sofém Kft.) 8 100 655 "T & A" Kft - Telephely ("T & A" Kft.) 4 085 127 Spácium Szolgáltato, Feldolgozo És Értékesitö Kft - 2. sz. hulladék átvevő telep 3 145 218 Euroaszfalt Kft. - Aszfaltkeverő üzem Euroaszfalt Kft. 1 456 200 Rodna-Ker Kft. - Hulladékkezelő telephely 1 071 205 Kovács János - Hulladékkereskedés (Kovács János) 754 360 Rézműves Jenő - Regionális Hulladéklerakó 547 106 Taskó Attila - Taskó Autó Kft. autóbontó telephelye 353 360 A.K.S.D. Kft - HULLADÉKGYŰJTŐ UDVAR 242 663 Lomberdő Kft. - Regionális Hulladéklerakó 238 950 Mt Recycling Bt - Telephely 203 460 Stabil-Car Kft - Autóbontó 180 690 Csaba Car Bontó Kft. - Telephely 153 224 Enviszam Kft. - Telephely (Enviszam Kft.) 133 724 Autóbontó Kft. - Autóbontó 119 786 Kozlo-plast Kft. - Márkaszervíz (megszünt) 83 213 Debreceni Vízmű Zrt. - Szenyvíztisztító Üzem 78 860 Alu-Ferr Színesfém Kft. - fémhulladék kereskedés 77 573 A.K.S.D. Kft - Elektronikai Hulladékbontó Csarnok 70 736 "Lato-Plaszt" Kft. - Márkaszervíz (megszünt) 40 424 Made Metal Kft - Telephely 34 893 Jäger Kft. - telephely (JAGER Kft.) 27 543 Klaudia-Fer Kft - Hulladék felvásárló telep (Klaudia-Fer Kft.) 14 847 "Flivver 8" Bt. - Gépjárműbontó 6 669

Adatszolgáltató ügyfél

26

Hasznosítók – Debrecen, 2012. Rangsor 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21

Adatszolgáltató ügyfél "Ba-Bits 2000" Kft - Telephely "Nagymester" Mélyépítési, Útépítési És Szállítmányozási Korlátolt Felelősségű Társaság - Telephely (Nagymester Kereskedőház Kft.) A.K.S.D. Kft - Regionális Hulladéklerakó Via System Kft - Telephely (Via System Kft.; Concord III Kft.) D-Profil Épitö, Kereskedö És Szolgáltato Kft - Telephely (D-Profil Kft) COLAS ÚT Zrt. - telep Strabag Általános Építő Kft. - telep Rodna-Ker Kft. - Hulladékkezelő telephely Tabaka És Társa Kft. - gépkocsi tároló Antal És Antal Termelö Termeltetö Kereskedelmi És Szolgáltato Kft - üzem Pipelife Hungária Kft. - gyár Autóbontó Kft. - Autóbontó Taskó Attila - Taskó Autó Kft. autóbontó telephelye Fag Magyarország Kft. - Csapágygyár Fag Magyarország Kft. Csaba Car Bontó Kft. - Telephely P.M.R. Kft - telephely Stabil-Car Kft - Autóbontó Paccor Hungary Effekt Kft. - Csomagolóeszköz gyártó üzem "Flivver 8" Bt. - Gépjárműbontó Kozlo-plast Kft. - Márkaszervíz "Lato-Plaszt" Kft. - Márkaszervíz

Hulladék mennyiség(kg) 25 336 530 20 852 281 19 261 952 12 821 000 12 407 350 3 112 500 1 219 000 639 713 576 000 180 507 155 303 115 200 110 400 57 240 52 170 39 456 34 570 32 956 20 579 18 789 13 474

Ártalmatlanítók – Debrecen, 2012. Rangsor 1 2 3 4

Adatszolgáltató ügyfél A.K.S.D. Kft - Regionális Hulladéklerakó Debreceni Vízmű Zrt. - Szenyvíztisztító Üzem Kristály-99 Környezetgazdálkodási, Szolgáltato Kft - Telephely (Kristály-99 Kft.) Hajdu Refuse Burner Kft - Telephely (Hajdu Refuse Burner Kft.)

27

Hulladék mennyiség(kg) 158 837 644 142 564 076 4 006 649 257 291

FELSZÍNI VIZEK VÉDELEME Felszíni vizek Debrecen város közigazgatási területe a Hortobágy-Berettyó főcsatorna vízgyűjtő területéhez tartozik. Élő vízfolyása a Kondoros és a Tócó (3. ábra), melyek vízgazdálkodási funkciója alapvetően a belvíz levezetése. A két vízfolyás találkozási pontja a Kösely végszelvénye. Megoldandó feladat különösen csapadékhiányos időszakokban a Kondoros és a Tócó vízminőség védelmi célú vízpótlása, illetve záporok és nagycsapadékok idején a mértékadó csapadékvíz károkozás nélküli levezetése (esetleg tározással, vízvisszatartással kombinálva). A jelenleg leginkább kidolgozott elképzelések és lehetőségek szerint vízpótlás célszerűen a Keleti-főcsatorna vizének bevezetésével oldható meg (CIVAQUA projekt). Hasonló célokat tűzött ki a jelenleg folyó AQUA-ADD Projekt is. Kis vízhozamú nyírségi erek a város közelében: Cserei-ér, Kati-ér, Bodzás-ér, Szárcsásér, Pércsi-ér.

3. ábra - Debrecen város vázlatos vízrajza

Debrecen felszíni vizekben szegény, folyó nélküli nagyváros. Korabeli beszámolók szerint a Tócó völgyben és a Kati éren vízimalmok működtek. A lecsapolások kezdete előtt a város térsége vízben jóval gazdagabb volt, mint napjainkban. Találóan írták a régiek: „a vízbő városból víz nélküli város lett”. A település részben mesterséges patakjai mára fedetlen csatornává váltak: Tócó, Kondoros. A Tócó a csapadékvizek mellett a város biológiailag tisztított szennyvizének befogadója. A korábbi években jelentős feladatként jelentkezett a város régi szennyvíztisztító oxidációs tórendszerének a jogszabályoknak megfelelő rekultiválása. 28

Jóléti, rekreációs feladatokat lát el a Fancsikai-tórendszer. Bár a korábbi években gyakran kiszáradtak ill. holt vízzé váltak, a vízutánpótlással horgásztavakként is funkcionálnának. Az utóbbi három évben gyakori volt a halpusztulás a tavakban. A túrizmus is építhetne a környezeti adottságaira, ehhez azonban a biztonságos vízpótlás megoldása elengedhetetlen. A város területén több csapadékvíz elvezető csatorna és tározó található. Bár aktivitásuk, felszíni vízvezető jellegük időszakos, de a meder karbantartása nélkülözhetetlen. Az utak és csatornák vezetésénél figyelembe kell venni a geológiai és lefolyási viszonyokat. A Tócó és a Kondoros rendkívüli esőzések alkalmával már nem képes a csapadékvizeket befogadni, illetve elvezetni. A Tócó alsó szakaszának környezetében a nagycsapadékos időszakokban az utóbbi években elöntéseket jeleztek. Az megfelelő infrastruktúra nélküli építések, a lefolyást növelő burkolt felületek növekedése emelik az elégtelen vízelvezetési esetek gyakoriságát. A várostervezés, területrendezés során csökkenteni kell ezeket a kockázatokat. Célszerű az integrált szemléletű tervezés és beruházás.

A Lovász-zugi tórendszer A csatornahálózat által összegyűjtött szennyvizek tisztítására már az 1930-as években használták az ún. Lovász-zugi tórendszert. Felülete ~ 19 ha, átlagos vízmélység 1,6 m, víztérfogat 306.000 m3 volt, majd az 1981-ben üzembe helyezett mechanikai tisztítóegység után megépült az ún. Tócó-Kösely menti (különböző vízfelszínű, mélységű és alakú 13 db tóból álló) tórendszer is, amelynek területe mintegy 50 ha (4. ábra). Az így kialakult szennyvíztisztító rendszer szárazidei szennyvízbefogadó képességét akkor 80.000 m3/d-ben határozták meg.

4. ábra - Tócó és a kapcsolódó létesítmények 29

Az utóbbi években a tórendszerek üzemszerűen, rendszeresen nem kaptak szennyvíz utánpótlást, csupán esetenként rövid ideig, havaria esetén. A szennyvíztisztító telepen az ISPA beruházás keretében megépülő 2 db 7500 m3 befogadó képességű záporvíztározó részben átvette a tórendszerek szükségtározó szerepét is, így üzemen kívüli, felhagyott vízilétesítményekké váltak, funkcióval már nem rendelkeztek. A Lovász-zugi tórendszernél 2013. évben elkezdődött a rekultiváció. A rekultiváció során elbontásra kerültek a műtárgyak, töltések. A szennyvíziszapot nem termelték ki, hanem földet terítettek el rajta, tereprendezést végeztek, majd ezt követően a terület fásításra került energiafűzfák telepítésével. A rekultivációt egy úgynevezett fitoremediációs eljárással végzik, amely során zöld növényeket használnak a talaj nehézfémtartalmának csökkentésére. A talajvíz állapotának nyomon követésére 4 db monitoring kutat telepítettek és üzemeltetnek a tározó környezetében. A tervek szerint a talajvíz monitoringon túl a fitoremediácós növényzet monitoringjára is sor kerül, az energiafűz leveleit vizsgálják As, Zn, Cr, Hg, Cd, Ni, Cu összetevőkre.

Felszíni vízkészlet Felszíni vizekben a város szegény. Területén csak a kis vízhozamú, változó vízminőségű Tócó és Kondoros patak ill. a Cserei-ér és a Pece-ér egy rövid szakasza található. A TIKTF működési területén minőségi és mennyiségi szempontból biztonsággal hasznosítható természetes felszíni vízkészlete minimális. Vízgazdálkodási szempontból számításba vehető felszíni vízkészletünk szinte kizárólag a Tiszából származik. A vízhasználók a Tisza vizét a Keleti-főcsatornán, a Nyugati-főcsatornán, illetve ezek vízrendszerén keresztül kapják. Ugyanakkor több mesterséges főcsatorna, tápcsatorna és gerincvezeték Debrecen térségébe, illetve a fogadó tározókba vezeti a Tisza vizét. Tározók: L-1, Látóképi tározó (Macsi-Balcsi). Ezek a vizes élőhelyek nem természetes állapotúak. A víztípus nátriumhidrokarbonátos, emellett a kalcium is jellegformáló mennyiségben van jelen. A növényi tápanyagok közül a nitrogén viszonylag jelentős mennyiségben van jelen a tározók vizében. Az Erdőspusztai jóléti tavak (Fancsika I-III, Mézeshegyi-tó, Vekeri-tó) is létesített vizes élőhelyek: a kisebb vízfolyások, a csapadék vízének befogadására alkalmasak. Összes vízfelületük kb. 270 ha. Biztosítani hivatottak az erdei rekreációt, üdülési funkciót. Fejlesztésük a CIVAQUA programmal elodázhatatlan. (5. ábra) CIVAQUA projektet motiváló főbb tényező következők: Debrecen környezeti állapotának javítása. Debreceni Nagyerdő vízháztartási helyzetének javítása. Erdőspusztai jóléti tórendszer vízpótlása. Öntözési lehetőség biztosítása.

30

5. ábra - CIVAQUA fejlesztési ütemek

Vízterhelések Az ipari, intézményi vízhasználat során keletkező szennyvíz vízszennyező anyaginak egy részét a közcsatornába történő bebocsátás előtt el kell távolítani. Ez a művelet a szennyvíz előtisztítása. A teljes tisztítás a városi szennyvíztisztító telepen történik. A szennyvíz előtisztítás elsődleges feladata a csatornahálózat károsodásának (pl. betonkorrózió) megelőzése, valamint a városi szennyvíztisztító telep túlterhelés elleni védelme, illetve annak megakadályozása, hogy oda a telepen nem kezelhető szennyezőanyagok jussanak. A felszíni vízbe közvetlenül bevezetett kommunális és ipari (intézményi) szennyvizeket a jogszabályok által megadott követelményeknek (határértékek, hatásfok) megfelelően kell megtisztítani. Vízterhelésről beszélünk abban az esetben, ha a kibocsátási követelményeknek megfelelő minőségű tisztított szennyvizet (használt vizet) vezetnek a befogadó vízfolyásba. Vízszennyezésről pedig a kibocsátási követelményeket meghaladó szennyezettségű szennyvíz kibocsátása esetén lehet szó. A vízterhelés jellemzőit a kibocsátók, a gyűjtés, a tisztítás és a befogadás adottságai meghatározzák. Jellemzése a kibocsátott szennyezőanyagok koncentrációjával és tömegáramával történik. A város szennyvízcsatorna rendszerének terhelésével kapcsolatos jelentősebb előrelépések az utóbbi években:  a Konzervgyár (volt DEKO) szennyvíz előtisztító berendezésének megépítése és üzemeltetése (2010-ben intenzifikálták)  a Balmazújvárosi úti hűtőház (volt HAJDÚFREEZE) technológiai szennyvizének elhelyezése fás területen.  TEVA Gyógyszergyár biológiai szennyvíz előtisztítójának üzembe helyezése

31

A három üzemben végzett fejlesztések eredményeként a városi szennyvíztisztító telep szennyezőanyag terhelése jelentősen csökkent, így a szennyvíztisztítás biztonsága nagyobb lehet. A szennyvízelhelyezés által okozott másodlagos környezeti problémát (bűzhatás) az erre engedéllyel rendelkezőnek kell szakszerű üzemeltetéssel megoldania.

6. ábra - Jelentősebb közcsatornás kibocsátók elhelyezkedése Debrecenben

32

Debrecen város közüzemi szennyvízcsatornájába bocsátó, önellenőrzésre kötelezett gazdálkodó szervezetek listája 2013. évben Telephely, üzem

Telep Telep EOVx EOVy

Telep címe

Szennyvíz kibocsátással járó fő tevékenység

Előtisztító

845 996

243 380 Alma u. 3.

zöldség, gyümölcs feldolgozás, fagyasztás

ívszita

841 635

243 125 15007 hrsz.

hulladékkezelés

olaj-iszapfogó

844 475

249 951 Pallagi u. 13.

CGC Hungary Kft. Konzervüzem (volt DEKO)

845 821

243 669 Monostorpályi út 92.

AQUATICUM Debreceni Gyógy- és Fürdőközpont

844 218

248 780 Nagyerdei park 1.

MEDICOR Kéziműszer Zrt. Orvosi Műszergyár

842 549

247 354 Füredi u. 98

HAJDÚHÚS 2000 Kft. Húsüzem Friesland Hungária zRt. Tejüzem

846 772 841 588

244 102 Diószegi u. 7. 246 849 Köntösgátsor 5-7.

MÁV Debreceni Járműjavító Kft.

846 142

245 907 Hét vezér út 24/B.

PENTAFROST Kft. Debrecen, Alma utcai Konzervüzem "KRISTÁLY-99"Kft. Debrecen Szikgát 15007hrsz. telephely TEVA Gyógyszergyár Zártkörűen Működő Részvénytársaság Gyógyszergyára

gyógyszer és gyógyszeralapanyag Mechanikai-biológiai-kémiai gyártás szennyvíz előtisztító mű anaerob biológiai szennyvíz zöldség-gyümölcs konzerválás előtisztító strand, fürdő, gyógyfürdő nincs (termálvíz kibocsátás) orvosi műszer gyártássemlegesítő, meszes fémfeldolgozás, felületkezelés fémkicsapatás, iszapleválasztás állatvágás, húsfeldolgozás flotáló tejfeldolgozás flotáló fém megmunkálás (vasúti kocsi olajos víz-emulzió bontó javítás) komplett egység

Debrecen területén felszíni vízbe tisztított szennyvizet bocsátók 2013. évi (kiszabott) vízszennyezési bírsága Szennyvíz kibocsátó A.K.S.D Kft. Regionális hulladéklerakó Debrecen város szennyvíztisztító telepe

Bírságolt szennyvíz mennyiség (m3)

Bírságolt szennyező anyagok, vízminőség-jellemzők

4 863 Ammónia-ammónium-ion, szulfid, BOI5, fenol 6 721 622 Nátrium-egyenérték %

33

I. fokú bírság (Ft) 288 034 9 711 633

Debrecen város közigazgatási területén felszíni vízbe bocsátó cégek listája 2013. évben Önellenőrzésre kötelezett

Telep EOVx

Telep EOVy

Elsődleges befogadó

Bevezetés EOVx

Bevezetés EOVy

Másodlagos befogadó

Főbefogadó

Igen

841 983

241 788

Tócó-csatorna

842 073

241 808

Kösely

Hortobágy-Berettyó

Igen

842 031

243 118

Tócó csatorna

841 920

242 884

Kösely, Hortobágy főcsatorna


Kerekestelepi Strandfürdő

Igen

845 045

243 630

Szávay Gy. utcai csapadékvíz-elvezető csatorna

Tócó-árok, Tócócsatorna, Kösely


Magyar Közút KHT. HBm-i Területi Ig. Debrecen

Nem

848 400

246 450

Kondoros

Kösely, Hortobágy


Ellátott település vagy üzem A.K.S.D. Kft. Regionális hulladéklerakó Debrecen agglomerációs települési szennyvíztisztító telep

34

848 976

246 453

Szennyvízelvezetés Debrecen város és a hozzátartozó agglomeráció területén egyesített és elválasztott rendszerű gravitációs csatornák és elválasztott rendszerű nyomás alatti szennyvízelvezető rendszerek üzemelnek. Feladatuk Debrecen város és településrészei (Józsa, Pallag, Kismacs, Nagymacs), valamint az agglomeráció települései (Ebes, Hajdúsámson, Sámsonkert, Mikepércs, Sáránd) szennyvízének fogadása és eljuttatása a szennyvíztisztító üzembe. A város belterületén lévő szennyvízgyűjtő területek gyűjtőhálózatai és létesítményei 8 db főgyűjtő rendszerhez csatlakoznak. 2011-ben fejeződött be az un. ISPA csatornahálózat fejlesztési beruházás, mellyel a korábban meglévő hálózat lényegesen bővült, valamint a belvárosi rossz állapotú csatornák és bekötővezetékek részben átépítéssel, részben béleléses eljárással történő rekonstrukciója is megvalósult. Az 1-es számú egyesített főgyűjtő rendszerhez csatlakoztatott területek elválasztott szennyvízelvezetésére épült egy új főgyűjtő rendszer. A korábbi főgyűjtő, amennyiben megvalósul valamennyi, a hozzá csatlakoztatott szennyvízbevezetés lekötése, ezen területek csapadékvízgyűjtő rendszereként funkcionál majd tovább. Bővült Józsa, Ebes és Hajdúsámson szennyvízelvezető rendszere, Sámsonkert, Mikepércs, és Sáránd belterületén pedig új szennyvízelvezető hálózat épült ki a beruházás keretében. Debrecenben és településrészein jelenleg mintegy 216 km egyesített gravitációs csatorna, 701 km elválasztott rendszerű gravitációs gyűjtőcsatorna és 63 km nyomott rendszerű szennyvízvezeték üzemel. Az egyesített rendszerű csatornahálózat a gyakorlatban záporkiömlők közbeiktatásával működik. A zápor-kiömlők funkciója az, hogy a csatornarendszer mértékadó terhelésével egybeeső záporok esetén egy adott szelvényben elvezetik csatorna vízszállító kapacitása fölé eső vízhozamot. A korábban elfogadott koncepció szerint a gyakorlatban ez úgy funkcionált, hogy az ötszörösnél nagyobb hígítású szennyvíz a záporkiömlőn keresztül tisztítatlanul került befogadó Tócóba. A városban három helyen van záporkiömlő: a Kishegyesi úton, az Attila téren, valamint a Déli soron. (Az Attila téri nem üzemel.) A szennyvíztisztító telep fogadó csúcskapacitása 5000 m3/h. A telepre az a feletti beérkező mennyiség a záporvíz buktatón leválasztásra kerül, és a záporvíz csatornán az ISPA beruházáson belül megvalósított záportározóba jut. A hosszabb ideig tartó heves záporok esetén előfordul, hogy a záportározó telítődik, így a tisztító telep többlet mennyiséget fogadni nem képes, a hidraulikai tehermentesítő feladat a záporkiömlőkre hárul. Tartósabb esőzésnél előfordulhat az is, hogy a tározók leürítését nem tudják elvégezni, így egyáltalán nem áll rendelkezésre a tisztító telepen tározókapacitás, a csúcskapacitás felett beérkező csapadékos szennyvíz fogadására. A két záporkiömlő közül ez egyik, a Kishegyesi úti záporkiömlő mintegy 9,44 m3/s kapacitással, a másik, a Déli sori 3,26 m3/s kapacitással üzemeltethető. Egy az üzemeltető által végzett felülvizsgálat szerint, a főgyűjtőben mért vízszint alakulását figyelve a Déli sori kiömlő 2013. évben 15 alkalommal üzemelt, a záporkiömlő bukóélét meghaladó vízszint ennyiszer fordult elő. 35

Szennyvíztisztítás Az egyesített rendszerű, ill. az elválasztott rendszerű szennyvízcsatornákon beérkező szennyvizet a szennyvíztisztító üzem fogadja. A szennyvíz átlagosan egy napot tartózkodik az üzemben, majd a mechanikai és biológiai tisztítási folyamat után a Tócó-patakba kerül (7. ábra). A szennyvíztisztító telepet 2010. és 2011. évben, az ISPA beruházás keretében, új biológiai tisztítósorral bővítették, valamint a régi tisztítósoron karbantartási-átalakítási munkákat végeztek. A szennyvíztisztító telepen a beruházás érintette a mechanikai vonalat, finomrács gépház épült, a biológiai fokozatot bővítették, az iszapvonalon pedig korszerűsítésre és bővítésre került sor. A beruházás során egy új 15.000 m3 össztérfogatú, kétrekeszes csapadékvíz tározó is épült. Így nagyobb zápor esetén az 5.000 m3/h mennyiséget meghaladó szennyvíz a homokfogón lévő bukón leválasztásra kerül és a csapadékvíz tározóba jut. A zápor elmúltával a betárolt szennyvíz visszavezetésre kerül a rendszer elejére, így csapadékos időben sem jut a telepre beérkező szennyvíz tisztítatlanul a befogadóba.

A szennyvíztisztítás részei: Mechanikai tisztítás Kapacitás: 80.000 m3/nap Egységei: rács, rácsszemét prés, átemelő szivattyúk, homokfogó, homokmosó, előülepítő

Biológiai tisztítás Kapacitás: 60.000 m3/nap, 675.000 LE Egységei: biológiai tisztító műtárgy, utóülepítők, mérőakna

Iszapkezelés Egységei: iszap elősűrítő, iszaprothasztó, biogáz termelés, iszap utósűrítő, iszapcentrifuga, gáztároló tartály, gázfáklya, kéntelenítő, gázkazán, gázmotor.

36

7. ábra - Tisztított szennyvizet felszíni vízbe bocsátók elhelyezkedése Debrecenben

Üzemi kárelhárítási tervvel rendelkező létesítmények Telephely Üzemi terv szerinti fő tevékenység Agrárgazdaság Kft., Debrecen-Látókép 0266 hrsz alatti sertéstelep A.K.S.D. Városgazdálkodási Kft. Debreceni Regionális Hulladéklerakó ATEV Fehérjefeldolgozó Zrt. Debreceni Gyára 0817 hrsz CGC Hungary Kft. Debreceni Konzervüzem Debreceni Vágóhíd Zrt. Debreceni Vízmű Zrt. Debrecen városi szennyvíztelep E-On Energiatermelő Kft. Debreceni Erőmű és Debreceni Kombinált Ciklusú Erőmű Hajdúhús 2000 Kft. Debrecen, Diószegi út 7. vágóhíd Hüséné Nagy Enikő, Baromfinevelő telep

Sertéstenyésztés, több mint 2000 férőhely (30 kg-on felüli) sertések számára. Hulladéklerakó 10 tonna/nap feltöltési kapacitáson felül vagy 25 000 tonna teljes befogadó kapacitáson felül. Állati tetemek és állati hulladékok ártalmatlanítására vagy újrafeldolgozására 10 tonna/napnál nagyobb kezelési kapacitással. Élelmiszer-termékek termeléséhez kezelő és feldolgozó üzem. Vágóhíd 50 tonna vágott súly/napnál nagyobb termelési kapacitással. Települési szennyvíztisztító telep.

Tüzelőberendezések 50 MWth-ot meghaladó bemenő hőteljesítménnyel. Vágóhíd 50 tonna vágott súly/napnál nagyobb termelési kapacitással. Intenzív baromfitenyésztés több mint 40 000 férőhely baromfi számára. KRISTÁLY-99 Kft. Debrecen-Szikgát 15007 Veszélyes hulladékok ártalmatlanítása. hrsz alatti veszélyes hulladék kezelő telep ENVISZAM Kft., Debrecen Határ út 1022 sz. Hulladékkezelés. alatti telephely Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Nyrt Gyógyszeralapanyagok gyártása. Debrecen 0376/18 hrsz Szikgát-Farm Kft. Debrecen-Szikgáti Sertéstenyésztés, több mint 2000 férőhely (30 kg-on felüli) sertéstelep sertések számára. Szikgát-Farm Kft. Debrecen-Nagymacs Sertéstenyésztés, több mint 2000 férőhely (30 kg-on felüli) sertéstelep sertések számára. TEVA Gyógyszergyár Zrt. debreceni Gyógyszeralapanyagok gyártására. telephelye 37

Az üzemi kárelhárítási terveket 5 évenként felül kell vizsgálni. A hatályos jogi szabályozás szerint az üzemi kárelhárítási terv készítésére kötelezettek listája megegyezik azon környezethasználatok, tevékenységek listájával, melyek egységes környezethasználati engedély-kötelesek. Mindebből az következik, hogy csak az igen jelentős környezethasználattal, vagy veszélyeztetéssel járó tevékenységek kötelesek a jogszabály erejénél fogva terveket készíteni, illetve azokat rendszeresen karbantartani. A jogszabályban nem szereplő tevékenységek végzőit a felügyelőség és a vízügyi hatóság abban az esetben kötelezheti tervkészítésre, ha azoknál a környezet veszélyeztetettsége azt indokolja. Így több szervezet a jogszabály erejénél fogva nem köteles a lejárt terv felülvizsgálatára sem. (A fenti telephelyek között a Debrecen városi települési szennyvíztelep nem egységes környezethasználati engedély-köteles.) Debrecen területén felszíni vízbe szennyvizet kibocsátók szennyvízmennyiségei éves bontásban Szennyvízkibocsátó hely 2008 2009 2010 2011 2012 2013 A.K.S.D. Kft. Regionális hulladéklerakó (Debrecen) Debrecen regionális szennyvíztisztító telep Kerekestelepi Strandfürdő Magyar Közút KHT. HBm-i Területi Ig. Debrecen

0

3149

4220

3311

5018

6220

14133853 13723699 15669786 15390719 13956578 15054557

2146

2092

38

15966

12642

131975

97353

2296

1512

n.a.

1455

2013.02.11

2013.02.18

2013.02.25

2013.03.04

2013.03.11

2013.03.19

2,80 0,20 7 27 0,154

4,80 0,20 9 20 0,086

4,90 0,20 13 35 0,099

4,80 0,20 9 20 0,060

2,60 0,20 5 47 0,288

4,60 0,20 6 90 0,053

4,40 0,20 6 130 0,084

0,30 0,20 5 29 0,114

2,70 0,20 5 42 0,258

31 6

32 1

34 1

23 12

29 1

30 3

32 0,5

0,155 244 63,61 2,0 1,2 3,6 1 52

0,115 175 53,82 1,0 1,1 7,7 1 56

0,101 167 53,03 5,0 2,0 8,9 3 57

0,034 137 52,15 9,0 1,6 8,5 5 37

0,092 162 52,56 1,0 0,5 7,1 5 50

40 1 25 0,068 175 51,88 8,0 0,7 6,0 5 47

27 11

0,093 172 54,24 1,0 0,2 6,9 5 54

11 4 13 0,121 73 47,47 5,0 1,1 2,8 2 49

27 1

45

38 8 26 0,100 179 55,17 19,0 1,1 14,9 5 59

0,102 102 45,16 4,0 0,4 5,4 5 51

0,269 141 48,76 5,0 0,9 6,5 5 29

0,111 151 45,13 1,0 1,0 4,7 5 51

0,58 154 17 14,8

1,01 147 16 10,8

0,52 158 18 16,3

0,22 161 18 19,1

0,66 136 14 18,2

1,72 157 16 15,8

1,06 133 16 10,6

2,53 159 12 13,5

2,44 190 14 13,4

9,0 7,6 7 2

7,5 7,7 8 2

13,5 7,7 7 2

15,7 7,5 8 2

12,7 7,6 7 2

12,1 7,8 9 2

6,0 7,5 11 2

10,2 7,6 10 2

8,9 7,7 12 2

0,150

0,150

0,200

0,200

0,180

0,240

0,340

0,400

0,220

5 35 25 2000

4,38 150 20 23,0 995 1020 19,1 7,4 7 2 103 0,120

0,51 91 17 12,1 925 942 8,8 7,8 10 2 55 0,490

39

1,85 169 16 13,8 979 995 11,2 8,2 12 2 188 0,190

2013.04.15

2013.02.04

1,90 0,20 5 60 0,169

75

2013.04.08

2013.01.28

25

3,10 0,20 11 37 0,096

5

2013.03.25

2013.01.21

μg/l mg/l mg/l mg/l

2013.01.14

mg/l mg/l mg/l μg/l μg/l μg/l mg/l μg/l mg/l mg/l mg/l %/ μg/l mg/l mg/l μg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l

2013.01.07

NH4-(N) ANA detergens BOI5 Cink (összes) Higany (összes) Kadmium (összes) Kálium Króm (összes) Magnézium Mangán (összes) Nátrium Nátrium eé % Nikkel (összes) NO2-N NO3-N Ólom (összes) KOIk Összes ag. izz. mar. Összes foszfor Összes kem (CaO) Összes lebegő ag. Összes N Összes oldott anyag Összes szárazanyag Összes szervetlen N pH Réz (összes) SZOE Szulfát Vas (összes)

Engedélyezett határérték

Dátum → Komponensek ↓

Mértékegység

Debrecen város szennyvíztisztító telepének 2013. évi önellenőrzési eredményei-1 (folytatás a következő oldalon)

3,10 0,20 6 38 0,125

3,70 0,20 5 29 0,092 97 30 8 37 0,105 172 46,27 0,6 0,2 4,4 4 32

0,20 0,20 6 28 0,069

2,36 222 20 11,2 972 992 8,2 7,6 11 2 186 0,220

1,34 210 18 12,0

27 11 0,089 131 41,10 23,0 0,2 6,3 2 48

6,7 7,7 10 2 0,230

2013.06.17

2013.06.24

2013.06.26

2013.07.01

2013.07.08

2013.07.15

2013.07.22

35 25 2000

2013.06.10

5

2013.06.03

75

2013.05.27

45

2013.05.13

25

2013.05.06


5

2013.04.29

mg/l mg/l mg/l μg/l μg/l μg/l mg/l μg/l mg/l mg/l mg/l %/ μg/l mg/l mg/l μg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l

2013.04.22

NH4-(N) ANA detergens BOI5 Cink (összes) Higany (összes) Kadmium (összes) Kálium Króm (összes) Magnézium Mangán (összes) Nátrium Nátrium eé % Nikkel (összes) NO2-N NO3-N Ólom (összes) KOIk Összes ag. izz. mar. Összes foszfor Összes kem (CaO) Összes lebegő ag. Összes N Összes oldott anyag Összes szárazanyag Összes szervetlen N pH Réz (összes) SZOE Szulfát Vas (összes)


Dátum → Komponensek ↓

Mértékegység

Debrecen város szennyvíztisztító telepének 2013. évi önellenőrzési eredményei-2 (az előző táblázat folytatása)

0,50 0,20 5 39 0,052

0,80 0,20 7 40 0,147

3,00 0,20 9 30 0,151

5,60 0,20 7 20 0,103

0,14 0,20 5 50 0,086

0,15 0,20 5 31 0,073

0,14 0,20 5 27 0,047

0,18 0,20 5 32 0,057

0,13 0,20 9 38 0,034

0,13 0,20 7 44 0,053

0,10 0,20 7 38 0,066

0,20 0,20 5 39 0,057

0,80 0,20 5 47 0,061

0,11 0,20 5 24 0,155

28 26

30 9

27 4

18 9

29 9

32 4

42 18

0,099 129 51,37 5,0 0,2 6,7 2 49

0,100 163 51,38 7,0 0,3 7,6 2 26

0,137 167 50,00 5,0 0,1 11,5 3 31

0,067 165 50,77 4,0 0,1 16,1 2 43

0,354 177 53,37 4,0 0,0 7,8 3 23

0,089 175 52,86 6,0 0,3 7,8 2 39

0,079 205 57,04 0,6 0,0 10,4 1 64

0,68 224 17 10,7

1,31 206 16 17,0

0,26 185 19 16,3

0,87 136 17 11,2

1,63 170 17 11,3

0,63 182 15 17,1

0,87 172 14 21,4

0,57 162 16 13,0

0,61 162 18 13,4

0,50 157 14 15,3

5,5 7,7 13 2

11,8 7,7 11 2

14,0 7,7 10 2

7,1 7,6 8 2

8,1 7,7 12 2

11,8 7,8 13 2

16,3 7,9 2 2

8,0 7,8 6 2

9,0 7,9 5 2

10,5 8,1 1 2

0,290

0,430

0,230

0,280

0,240

0,220

0,170

29 0,5 19 0,053 137 51,70 4,0 0,0 9,8 20 47 609 1,56 136 18 15,0 978 996 9,9 7,8 3 2 54 0,180

40 8

0,129 171 50,50 4,0 0,6 7,8 5 21

33 4 25 0,049 160 50,09 6,0 0,0 18,7 2 29 636 1,11 170 19 23,3 969 988 18,9 7,9 4 2 70 0,170

37 1

0,107 164 46,24 6,0 0,3 10,7 2 65

28 1 26 0,088 166 51,40 0,6 0,1 7,4 1 40

25 10

0,098 146 42,10 7,0 0,3 4,7 4 43

27 2 34 0,102 168 48,71 4,0 0,2 12,7 2 20

0,600

0,220

0,540

1,08 195 20 19,3 995 1020 15,9 7,8 11 2 137 0,260

40

0,87 171 17 12,3 982 997 7,6 7,7 10 2 57 0,170

2013.09.30

2013.10.07

2013.10.14

2013.10.21

2013.10.28

2013.11.04

35 25 2000

2013.09.23

5

2013.09.16

75

2013.09.09


45

2013.09.02

mg/l mg/l %/ μg/l mg/l mg/l μg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l

25

2013.08.26

Mangán (összes) Nátrium Nátrium eé % Nikkel (összes) NO2-N NO3-N Ólom (összes) KOIk Összes ag. izz. mar. Összes foszfor Összes kem (CaO) Összes lebegő ag. Összes N Összes oldott anyag Összes szárazanyag Összes szervetlen N pH Réz (összes) SZOE Szulfát Vas (összes)

5

2013.08.12

mg/l mg/l mg/l μg/l μg/l μg/l mg/l μg/l mg/l

2013.08.05

NH4-(N) ANA detergens BOI5 Cink (összes) Higany (összes) Kadmium (összes) Kálium Króm (összes) Magnézium

2013.07.29

Komponensek ↓


Dátum →

Mértékegység

Debrecen város szennyvíztisztító telepének 2013. évi önellenőrzési eredményei-3 (az előző táblázat folytatása)

0,10 0,20 5 41 0,148

0,20 0,20 5 150 0,070

4,50 0,20 6 32 0,105

0,15 0,20 5 60 0,035

0,50 0,20 6 70 0,056

1,10 0,20 5 60 0,148

4,30 0,20 9 20 0,442

3,80 0,20 5 49 0,121

3,50 0,20 18 60 0,553

3,80 0,20 22 60 0,214

2,60 0,20 21 41 0,075

2,10 0,20 20 20 0,108

2,40 0,20 13 28 0,079

2,20 0,20 6 21 0,102

38 3

34 0,5 21 0,447 183 56,66 3,0 0,0 5,1 3 27

28 0,5

47 0,5

41 0,5

32 2

39 2

46 0,5

52 4

38 1

0,084 200 57,89 5,0 0,1 11,7 8 45

0,070 222 59,75 4,0 0,5 8,6 3 57

0,080 182 57,89 3,0 0,1 6,7 1 68

0,088 216 59,90 2,0 0,1 7,1 3 71

0,062 201 58,42 1,0 0,7 9,5 2 71

50 0,5 25,5 0,068 173 54,82 2,0 0,1 10,8 2 71

46 2

0,110 152 54,01 1,0 0,2 6,6 1 55

36 0,5 28 0,008 209 60,14 5,0 0,2 12,5 1 71

0,045 172 54,57 3,0 1,2 14,8 3 70

0,044 140 50,40 5,0 0,6 16,3 4 71

0,077 168 54,85 3,0 0,1 15,2 10 67

39 4 21 0,053 153 51,95 3,0 0,5 13,7 2 72

0,26 138 17 15,9

3,18 144 18 16,3

4,07 152 16 15,5

0,20 138 17 13,7

3,34 148 18 16,3

4,41 141 19 17,5

4,42 141 19 22,0

4,35 130 19 23,3

3,68 141 18 21,7

11,3 7,8 4 2

11,9 8,0 7 2

10,2 7,7 5 2

11,1 8,1 6 2

11,1 8,0 6 2

13,7 7,7 7 2

18,5 7,8 8 2

19,1 7,9 7 2

17,8 7,8 4 2

0,110

0,050

0,110

0,120

0,220

0,150

0,170

0,210

0,180

0,097 186 54,34 7,0 0,0 4,6 4 20 0,23 162 12 8,9

4,8 7,9 6 2 0,180

0,49 146 20 10,3 1120 1140 5,3 7,8 5 2 56 0,360

4,25 142 22 16,9 1010 1030 13,1 7,7 7 2 67 0,020 41

4,39 138 20 17,0 992 1010 14,7 7,9 8 2 83 0,150

4,61 145 17 19,5 845 862 16,4 7,7 4 2 114 0,200

2013.12.16

2013.12.23

2013.12.30


2013.12.09

mg/l mg/l %/ μg/l mg/l mg/l μg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l

2013.12.02

Mangán (összes) Nátrium Nátrium eé % Nikkel (összes) NO2-N NO3-N Ólom (összes) KOIk Összes ag. izz. mar. Összes foszfor Összes kem (CaO) Összes lebegő ag. Összes N Összes oldott anyag Összes szárazanyag Összes szervetlen N pH Réz (összes) SZOE Szulfát Vas (összes)

2013.11.25

mg/l mg/l mg/l μg/l μg/l μg/l mg/l μg/l mg/l

2013.11.18

NH4-(N) ANA detergens BOI5 Cink (összes) Higany (összes) Kadmium (összes) Kálium Króm (összes) Magnézium

2013.11.11

Komponensek ↓


Dátum →

Mértékegység

Debrecen város szennyvíztisztító telepének 2013. évi önellenőrzési eredményei-4 (az előző táblázat folytatása, táblázatsor vége)

25

1,60 0,20 9 46 0,116

4,60 0,20 9 50 0,072

4,10 0,20 7 31 0,053

4,00 0,20 10 33 0,057

4,10 0,20 12 38 0,105

4,00 0,20 7 20 0,032

4,00 0,20 10 20 0,056

4,00 0,20 11 29 0,053

35 83

24 82

39 0,5

45 0,5

42 0,5

0,063 162 53,60 61,0 0,2 14,9 8 70

0,009 127 52,33 58,0 0,1 15,3 1 69

41 0,5 22 0,041 183 56,10 8,0 0,1 15,9 1 70

37 0,5

45

45 4 22 0,050 146 52,23 3,0 0,6 13,7 2 57

0,034 179 55,94 1,0 0,1 15,4 1 68

0,028 164 52,47 0,6 0,1 14,9 1 72

0,028 184 54,90 0,6 0,1 14,4 3 69

0,053 197 57,80 0,6 0,1 15,4 3 72

4,39 146 18 22,7

4,82 124 17 21,8

4,90 145 20 22,2

4,30 154 16 22,9

4,40 152 19 21,8

4,70 145 20 23,4

19,7 7,8 10 2

19,5 7,9 9 2

19,6 7,8 10 2

18,9 7,8 9 2

18,5 7,8 10 2

19,5 7,8 10 2

0,540

0,520

0,210

0,005

0,005

0,005

5

75 5 35 25 2000

4,62 130 12 21,3 1010 1020 15,9 7,8 10 2 110 0,210

42

4,62 145 18 23,4 994 1010 20,0 7,7 7 2 149 0,220

Szervesanyag tartalom 80

Határérték = 75 mg/l

KOIk [mg/l]

60

40

20

Ö n e l l e n ő r z é se k

13.12.23

13.12.09

13.11.25

13.11.11

13.10.28

13.10.14

13.09.30

13.09.16

13.09.02

13.08.12

13.07.29

13.07.15

13.07.01

13.06.24

13.06.10

13.05.27

13.05.06

13.04.22

13.04.08

13.03.19

13.03.04

13.02.18

13.02.04

13.01.21

13.01.07

0

ideje

8. ábra - A szerves anyag tartalom változása 2013. évben a Debrecen regionális szennyvíztisztító telep tisztított szennyvizében, KOIk-ban mérve

Ammónia-ammónium-ion-nitrogén 6

5

3

2

1

Ö n e l l e n ő r z é se k

ideje

9. ábra - Az ammónia-ammónium-ion tartalom változása 2013. évben a Debrecen regionális szennyvíztisztító telep tisztított szennyvizében (nitrogénben kifejezve)

43

13.12.23

13.12.09

13.11.25

13.11.11

13.10.28

13.10.14

13.09.30

13.09.16

13.09.02

13.08.12

13.07.29

13.07.15

13.07.01

13.06.24

13.06.10

13.05.27

13.05.06

13.04.22

13.04.08

13.03.19

13.03.04

13.02.18

13.02.04

13.01.21

0 13.01.07

NH4 (N) [mg/l]

4

Konfliktusok Elsődleges probléma a belterületi vízrendezési művek helyenkénti hiánya, illetve a meglévő létesítmények működési, kapacitási gondjai. A településeknek célszerűen rendelkezniük kellene olyan egységes tervdokumentációval, illetve koncepcióval, mely tartalmazza - a meglévő és üzemelő belterületi csapadékvíz-elvezető rendszereket, - a tervezett szilárd útburkolatok csapadékvíz elvezetését, - a település (ill. térség) vízgazdálkodási rendjét, - csapadékvíz elvezető csatornák méretezését stb. A belterületi vízrendezés átfogó, komplex megvalósítását nagyban hátráltatja az, hogy a város nem rendelkezik - a fenti kritériumnak megfelelő - aktuális, a fejlesztési elképzelésekkel is számoló belterületi vízelvezetési koncepcióval. A közösségi célú beépítések (pl. lakóparkok), az új, nagy területet igénybe vevő ipari parkok, és az úthálózat burkolatainak vízelvezetésének megoldása ötletszerűen, kizárólag az adott szűk probléma megoldására koncentrálva történik. A mind többször előforduló szélsőséges csapadékok kezelése így egyre kockázatosabbá válik. Sürgető feladat - a Tócó és a Kondoros vízelvezető kapacitásának bővítése mellett - a város csapadékvíz elvezetési koncepciójának elkészítése, valamint rendszeres karbantartása, aktualizálása. Természetesen a csapadékvíz elvezetés nem minden esetben a két lehetséges befogadóba történő elvezetést jelenti csupán. Fontos lehet annak vizsgálata, hogy a város mely részein és milyen módon tartható helyben a csapadékvíz. A zöldhatóság 2010-ben kötelezést adott a város részére a Tócó csatorna vízszállító képességének felülvizsgálatára és a szükséges intézkedések megtételére. A kötelezés teljesítését az ezt következő években ütemezetten kellene végezni. Szükséges, hogy lefolyástalan, mély fekvésű, vízjárta területekre ne kerüljön kiadásra építési engedély. Csak abban az esetben javasolt építési telek kialakítása, amennyiben a terület csapadékvíz elvezetését biztonságosan megoldották. Részben a csapadékvíz elvezetés megoldatlanságával, elégtelenségével összefüggő konfliktus, hogy csapadékos időszakokban egyes ingatlanokra visszafolyik a szennyvíz. Ennek oka gyakran az elválasztott rendszerű szennyvízcsatorna csapadékvízzel történő telítettsége. Fontos üzemeltetői feladat a szabálytalan csapadékvíz bevezetések felderítése, illetve a csapadékvíz elvezetés lehetőségének biztosítása a lakosság részére.

Rendkívüli események 2013-ban Debrecen város közigazgatási területén a felszíni vizeket érintő, illetve veszélyeztető rendkívüli esemény nem volt.

44

A FELSZÍNI VIZEK VÍZMINŐSÉGI VÁLTOZÁSAI A FELÜGYELŐSÉG ILLETÉKESSÉGI TERÜLETÉRE VONATKOZÓAN Az állapot értékelés módszere Az EU csatlakozást megelőző időszakban 1968-óta az MSZ 12749:1993 számú nemzeti szabvány definiálta a felszíni vizek vízminőségi vizsgálati és öt osztályos minősítési rendszerét. Ez a rendszer főként a kémiai jellegű információkra helyezte a hangsúlyt, de közegészségügyi szempontból fontos mikrobiológiai jellemzőket (pl. coliformszám, szalmonella, stb.) is rendszeresen vizsgálták az oxigénháztartás, a tápanyagháztartás, a toxicitás, a szerves- és szervetlen mikroszennyezők, a radioaktív anyagok és egyéb vízminőségi (pl. keménység, fajlagos vezetőképesség, stb.) jellemzők mellett. A VKI feltáró monitoringra leginkább hasonlító országos vízminőségi törzs 150 mintavételi helyen - és regionális hálózatban országosan 240 mintavételi helyen a víz típusától függő program szerint havi, kétheti (néhol havi vagy heti) gyakorisággal vizsgáltuk a felszíni vizeket. A Víz Keretirányelv (hatálybalépés: 2000.) 8. cikkelye, valamint V. mellékelte előírásainak bevezetéséhez a hagyományos észlelő hálózatunkat át kellett szervezni. A Víz Keretirányelv szerint 2006. december 22-ig a tagállamoknak gondoskodni kellett a vizek állapotának monitoringjára irányuló programok kidolgozásáról és működtetéséről annak érdekében, hogy a vizek állapota minden egyes vízgyűjtő kerületben összefüggő és átfogó módon áttekinthető legyen. Az első VKI-nak megfelelő monitoring ciklust 2007.-2009. években végeztük el, az első vízgyűjtő-gazdálkodási tervet 2010.- ben készítették el. A második monitoring ciklust 2010-2012, majd 2013-2015 évek vizsgálatai jelentik. Környezeti célok elérése, második vízgyűjtő gazdálkodási terv elkészítése 2015-ben várható.

VKI monitoringok típusai: A feltáró monitoring (surveillance monitoring) céljában hasonló a korábbi országos és regionális törzshálózati monitoringhoz, mivel alapvetően a vizek általános állapotértékelését, jellemzését tűzi ki célul. A VKI ezen kívül az alábbi célokat határozza még meg a feltáró monitoringgal kapcsolatban:  a következő 6 éves vízgyűjtő-gazdálkodási tervciklus monitoring programja eredményes és hatékony kialakítását segítse,  a természetes viszonyok hosszú távú változásait értékelni lehessen,  a széles értelemben vett antropogén tevékenységből származó hosszú távú változások nyomon követhetők és értékelhetők legyenek. Az operatív monitoring (operational monitoring) bizonyos szempontból veszélyeztetettnek tekintett vizek vizsgálatát célozza. A VKI az alábbi célokat tűzi ki az operatív monitoringgal kapcsolatban:

45

 az olyan víztestek állapotának meghatározása, amelyekről megállapították, hogy

fennáll a kockázata annak, hogy a VKI által kitűzött határidőre nem teljesülnek a jó állapotra, vagy potenciálra irányuló környezeti célkitűzések, és  a kockázatos víztestek állapotában – az intézkedési programok eredményeként bekövetkező minden változás nyomon követése és értékelése. A vizsgálati monitoring (investigative monitoring) akkor szükséges, ha  ismeretlen valamilyen határérték-túllépésének az oka, vagy  rendkívüli események nagyságát, következményeit kell megismerni, vagy  ahol operatív monitoring még nem üzemel, de az intézkedési program kidolgozásához információk gyűjtésére van szükség. A dolog jellegéből adódóan ez a monitoring a felszíni vizekhez kapcsolódik és nem tervezhető előre. A különféle rendkívüli szennyezések, balesetek, haváriák alkalmával egyedileg kerül kidolgozásra és alkalmazásra. A víztestek állapotértékelésének menetét a VKI V. melléklete és az ECOSTAT útmutató pontosan rögzíti. A VKI előírja az „egy rossz, mind rossz” elv alkalmazását, vagyis minden esetben a legrosszabb osztályba sorolás eredményét tekinti mértékadónak. A következő ábrán látható a víztestek minősítésének elvi sémája (10. ábra).

10. ábra - A vízesetek minősítésének elvi sémája 46

A vízfolyások esetében mind az 5 élőlény együttesre készült típus specifikus, EQR alapú biológiai minősítő rendszer. A minősítő-értékelő rendszerek validálása folyamatosan történik. Az eddig rendelkezésre álló összehasonlító elemzések alapján további módosítások, finomítások szükségesek, mivel a különböző élőlény csoportok szerinti minősítés esetén adott víztest állapotára vonatkozóan eltérő eredmények adódhatnak. Jelenleg a magyar környezetvédelmi monitoring rendszerben a makrogerinctelenekre, a fitoplanktonra, a fitobentonra van működő minősítési rendszer, a halakra, vízi növényekre nincs. A makroszkopikus vízi gerinctelenek minősítése egyrészt a kifejezetten magyarországi víztest típusokra kidolgozott un. QBAP index alapján, másrészt az Angliában kifejlesztett BMWP pontrendszer adaptálásával létrehozott Magyar Makrozoobenton Család Pontrendszer alapján történt. A kétféle minősítő rendszer nagymértékben eltérő eredményt ad az egyes vízfolyásokra, ezért újabb minősítő módszertan (HMMI index) kidolgozása van folyamatban. Ez utóbbi tesztelése érdekében ezzel a módszertannal végzett minősítés eredményeit is megadjuk. A fitoplankton esetében a közösség mennyiségi viszonyain (a-klorofill) alapuló metrikát és egy fitoplankton taxonómiai összetételen alapuló metrikát egyesítő multimetrikus index alapján történik a minősítés (vízfolyások esetében HRPI, tavak esetében HLPI). A fitoplankton taxonómiai összetételét jellemző hazai metrika a tovább fejlesztett Qk index, mely mind tavakra, mind pedig folyóvizekre korábban kidolgoztak (Padisák et al. 2006, Borics et al. 2007). Az index amennyiben lehetséges figyelembe veszi a vízvirágzásokat (azok gyakoriságát, mértékét). A fitoplankton alapján történő ökológiai állapotértékelés a vegetációperiódusban gyűjtött minták aktuális értékeinek átlagai alapján történik. A minősítés alapját képező határértékek típus specifikusak. A fitobenton közösség fajösszetétele, és relatív abundanciája alapján a folyók, vízfolyások esetében a már korábban kidolgozott SID szaprobitás indexből, a TID trofitás indexből, és az IPS integrált szennyezettségi indexből - mely magában foglalja a szaprobitást is és a trofitást is - képzett multimetrikus indexszel (IPSITI) történik a minősítés, a 3 index átlaga alapján. Az állóvizek, tavak minősítése a kovaalga indexek közül a TDIL (Trophic Diatome Index for Lakes) hazai tavi index, -amely igen szoros korrelációt mutat mindegyik tápanyagformával- és az IBD és EPI-D indexek segítségével multimetrikus indexet hoztak létre: MIL (Multimetric Index for Lakes = (TDIL+IBD+EPI)/3. Az így kiszámolt index jobb korrelációkat mutat az egyes tápanyagformákkal. A MIL használatával jelen pillanatban biztosabb hazai tavaink ökológiai állapotának becslése. A felszíni víz vízszennyezettségi határértékeiről és azok alkalmazásának szabályairól szóló 10/2010. (VIII. 18.) VM rendelet 2. melléklet tartalmazza a felszíni víz ökológiai állapotát befolyásoló vízminőségi határértékeket. A vízfolyásokra víztest típus csoportonként ad meg típus –specifikus határértékeket, míg az állóvizek esetében minden típusra különkülön. A felszíni vizeket szennyező elsőbbségi és egyéb veszélyes anyagok környezetminőségi határértékeit a rendelet 1. melléklete tartalmazza. A veszélyes anyagok esetében nehezíti a reális értékelést az, hogy a mérési módszer alsó mérés határa több komponens esetében magasabb, mint a felszíni vizekre meghatározott – éves átlagokra vonatkozó - környezetminőségi határértékek (AA-EQS). Szakértői értékelési módszerekben 4 fém (oldott forma) alapján külön minősítés készül a víztestekre. A fémek a következők: arzén, króm III-VI, cink és réz. A minősítésben a vizsgálati eredmények 90 percentilis értékét hasonlítjuk össze a határértékekkel. Az állapotértékelés a fentiekben részletezett határértékek, és a rendelkezésre álló biológiai vizsgálati eredményekből végzett minősítések alapján történt, így nem teljes körű.

47

A felszíni vizek vízminőségi állapota biológiai, kémiai, fizikai vizsgálatok alapján Hazánkban az Európai Unióhoz történő csatlakozással vált kötelezővé az EU Víz Keretirányelv bevezetése és végrehajtása. Ez a Keretirányelv meghatározza többek között, hogy felszíni vizeinknek jó ökológiai állapotúnak kell lennie, valamint vizeink ökológiai állapotának romlását meg kell előzni. Ennek megvalósulásához, ill. megvalósításához azonban elengedhetetlen vizeink jelenlegi ökológiai állapotának ismerete. Az ökológiai alapú minősítés az adott közösség taxonómiai összetételén, valamint az egyes taxonok érzékenységén alapul. Ezért igen fontos adott élőhelyen előforduló fajok feltérképezése és tömegességi viszonyaik rendszeres monitorozása, melyet a környezetvédelmi hatóságok, köztük a TIKTF, végeznek. A Felügyelőség monitorozó tevékenységének illetékességi területe három megyére terjed ki: Hajdú-Bihar megyére, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyére és Békés megyére. A TIKTF Mérőállomása a 2013-es évben összesen 79 mintavételi helyen végzett a VKI monitorozó programmal kapcsolatos fitoplankton, fitobenton és makrozoobenton, kémiaifizikai vizsgálatokat. 46 db mintavételi hely a TIKTF, míg 33 db hely a FETIKTF működési területére esik.

I. Biológiai minősítés 1. Fitoplankton alapú ökológiai minősítés A fotoszintetizáló planktonikus élőlények (algák) életmódjukból adódóan gyorsan képesek reagálni a vizekben bekövetkező fizikai-, kémiai-, vagy biológiai változásokra. Ebből kifolyólag ezen élőlénycsoport esetében az éves mintavételi gyakoriság magasabb (4-6 alkalom/év a vegetáció periódusban), mint akár a bentikus kovaalga akár a makroszkopikus vízi gerinctelen csoportok esetében. A TIKTF által vizsgált felszíni vizek fitoplankton alapú ökológiai állapota -a korábbi évekhez hasonlóan- tág tartományon belül változott (11. ábra).

48

11. ábra - A TIKTF Mérőállomása által 2013-ban vizsgált felszíni vizek fitoplankton alapú minősége

A nagyobb vízfolyások közül a Berettyó (Szeghalom) és a Sebes-Körös (1. kép) kiváló, a Hármas- (2. kép), Fekete-, és Fehér-Körös, valamint az Ér és Sebes-Körös (Körösszakál) jó, a Kraszna és Szamos közepes, a Túr pedig gyenge vízminőséget mutatott 2013-ban. Több kis vízfolyás is kiváló minőséggel volt jellemezhető 2013-ban: Csarondafőcsatorna, Élővíz-csatorna (Békés torkolati zsilip), Gyepes-csatorna (3. kép), Kutasfőcsatorna, Villongó-ér. Emellett nagyszámban említhető jó ökológiai állapotú vízfolyás is: Batár-patak, Belfőcsatorna (4. kép), Érpatak (VIII. sz.)-főfolyás, Hortobágy-Kadarcs összekötő csatorna, Hosszúfok-Határér-Kölesér, Kálló-ér, Lónyai-főcsatorna, Tócó (Józsa felett). Közepes minőségűnek pl. a Dögös-Kákafoki-főcsatorna (5. kép), a Gúti-ér, a Kösely, gyengének a Folyáséri-főcsatorna, a Mezőberényi-főcsatorna, a Szeghalmi-főcsatorna (6. kép) bizonyult, rossz vízminőséget csupán a Holt-Sebes-Körös (Komádi) esetében tapasztaltunk.

49

1. kép - Sebes-Körös, Körösladány

2. kép - Hármas-Körös, Békésszentandrás

3. kép - Gyepes-csatorna, Sarkad

4. kép - Belfő-csatorna, Ibrány

5. kép - Dögös-Kákafoki-főcsatorna

6. kép - Szeghalmi-főcsatorna

50

2. Fitobenton alapú ökológiai minősítés Szemben a planktonikus algaközösségekkel, melyek adott vízteret ért fizikai-, kémiai-, biológiai behatásokra gyorsan reagálnak, így kifejezetten alkalmasak a vizek ökológiai állapotának pillanatnyi leképezésére, a bevonatalkotó kovaalga közösségek összetétele alapján történő állapotértékelés adott víztér állapotát hosszabb időintervallumra vonatkoztatva mutatják be. Ez a típusú állapotértékelés kifejezetten egy élőlénycsoport taxonómiai összetételén, az adott taxonok érzékenységén és indikációs értékén alapul. Kiküszöbölendő a jelentős interakciós kapcsolatokat más alga taxonokkal, továbbá figyelembe véve a kovaalga fajok élettani sajátságait, a monitorozó munka során évi két alkalommal, tavasszal és ősszel kerül sor mintavételre. A TIKTF illetékességi területén lévő magyar-román, valamint magyar-ukrán határvizek fitobenton alapú minősége jó (Berettyó – Kismarja, Fekete-Körös - Sarkad, Sebes-Körös Körösszakál, Szamos – Csenger, Túr – Kishódos, Tisza – Tiszabecs) és közepes (Ér – Zsinordűlő, Fehér-Körös – Gyulavári, Kraszna – Mérk, Tisza – Záhony) volt. Az illetékességi területünkön lévő további nagyobb vízfolyások – Hortobágy, Berettyó, Hortobágy-Berettyó, Keleti-főcsatorna – szintén jó, közepes minőségűek voltak mintavételi helytől függően (7. kép és 8. kép).

7. kép - Hortobágy-folyó, Hortobágy

8. kép - Keleti-főcsatorna, Bakonszeg

Az alföldi kis vízfolyásaink között kiváló állapotban lévő nem volt, azonban viszonylag magas volt azoknak az alföldi kis vízfolyásoknak a száma, melyek fitobenton alapú éves minősítés jó volt (Barát-ér, Élővíz-csatorna, Gyepescsatorna, Kati-ér, Kődombszigeti-csatorna, Kutas-főcsatorna, Nagy-ér, Vargahosszaifőcsatorna, Villongó-ér – 9. kép és 10. kép). Közepes minőségű kis vízfolyásaink többek között a Belfő-csatorna (Ibrány) Csurgó-Alsóréhelyi-csatorna, Folyásérfőcsatorna, Kálló-ér, Kösely, Szeghalmifőcsatorna voltak (4. kép és 11. kép). Csupán két olyan vízfolyás volt 2013-ban, melynek a fitobenton alapú ökológiai állapota gyenge volt: Belfő-csatorna (Kisvárda), Lónyai-főcsatorna (Berkesz).

9. kép - Barát-ér, Nagykereki-Bedő

51

Mindenképp meg kell említeni, hogy hasonlóan a 2012 évhez, a 2013 év nyara is kifejezetten száraz volt. Ennek köszönhetően számos alföldi kisvízfolyásunk már nyár végére, őszre ki volt száradva (pl. Barát-ér, Létai-ér, Szöcsköd-Komádi-csatorna – 12. kép és 13. kép).

11. kép - Csurgó-Alsőréhelyi-csatorna, Dévaványa-Ecsegfalva

12. kép - Barát-ér, Nagykereki-Bedő

10. kép - Élővíz-csatorna, Veszely

13. kép - Létai-ér, Monostorpályi

52

12. ábra - A TIKTF Mérőállomása által 2013-ben vizsgált felszíni vizek fitobenton (kovaalga) alapú minősége

3. Vízi makroszkopikus gerincteleneken (makrozoobenton) alapuló ökológiai minősítés A makrogerinctelenek vizsgálatára – a VKI előírásának megfelelően – 2013-ban kétszer, a tavaszi és az őszi hónapokban került sor. A TIKTF illetékességi területén végzett 2013-es makrozoobenton monitoring adatainak éves értékelése alapján (13. ábra) a nagyobb vízfolyások közül a Berettyó, Pocsajnál (14. kép) jó, míg Darvasnál (15. kép) kiváló ökológiai állapotú volt. A Körösök közül a Sebes-Körös (1. kép) hasonlóan a Fekete-Köröshöz jó ökológiai állapotú, míg a Hármas-Körös Békésszentandrásnál kiváló állapotú volt. Ezzel szemben a Fehér-Körös mérsékelt ökológia minőséget mutatott 2013-ban. A makrogerinctelen monitoring alapján a Keleti-főcsatorna és a Hortobágy-főcsatorna jó, míg a Hortobágy-Berettyó közepes (mérsékelt) minőséget mutatott. A kisvízfolyások közül 2013-ban egyik sem volt kiváló ökológiai állapotban. Az alföldi erek többsége (pl. Tócó felső, Nagy-ér, Kati-ér, Kálló) (16. kép) a jó és közepes állapot határán mozogtak, a makrogerinctelen közösségek alapján. Meg kell jegyezni azonban, hogy 53

az erekre jellemző nyárvégi kiszáradás miatt (pl. a Barát-ér, Létai-ér) (12. kép-13. kép) őszi mintavétel nem történt, így csak a tavaszi minták eredményeit tudtuk értékelni. Összességében a Felügyelőség illetékességi területén 2013-ban végzett makroszkopikus gerinctelen monitoring alapján a vízfolyásaink többsége, az elmúlt évekhez hasonlóan jóközepes ökológiai állapotú volt.

14. kép - Berettyó, Pocsaj

15. kép - Berettyó, Darvas

16. kép - Kálló, Bakonszeg

13. ábra - A TIKTF Mérőállomása által 2013-ben vizsgált felszíni vizek makrozoobenton alapú minősége

54

II. Fizikai-kémiai vizsgálatok értékelése A felszíni vizek kémiai vizsgálatai három nagyobb részből tevődnek össze: klasszikus környezet analitikából, fémanalitikából és szerves mikroszennyezők kromatográfiás vizsgálatából. A VKI is e három területen határoz meg a jó-kiváló vizekre célértékeket. A klasszikus környezetanalitikai komponensek közül 13 paraméterre található határérték, ezek összesített állapota szerint állítjuk fel az első részminősítést. A TIKTF működési területén 2013-ra kijelölt 46 mintavételi hely közül 15 db mintavételi hely felelt meg az előírásoknak mind a 13 paraméter esetében. A jó-kiváló vízminőség a KFCS, Berettyó, Körösök vízgyűjtőjén valósult meg, valamint a Tócó és a Nagy ér felső folyású, kevésbé érintett részein. 11 db további mintavételi hely esetén 1 paraméter megfelelésén múlt a jó-kiváló minősítés. (14. ábra)

14. ábra - A TIKTF Mérőállomása által 2013-ben vizsgált felszíni vizek klasszikus környezetanalitika alapú minősége

55

A 2013.-ban vizsgált víztestek esetén a szerves mikroszennyezők, elsőbbségi veszélyes anyagok minősítése során megállapítható, hogy mindössze két ponton a Kösely- Hajdúszovát közúti híd, Ér- Pocsaj közúti híd mintavételi pont vízminősége nem felelt meg az előírásoknak. A szerves mikroszennyezők közül 33 komponenst tudunk vizsgálni, amelyekre határérték is létezik. Ezek azok a szennyező anyagok, melyek gyakorlatilag nem szabad, hogy előforduljanak a felszíni vizekben. Esetükben ’szinte’ csak a műszeres mérés alsó határát megközelítő határértékekhez hasonlítunk. A nem megfelelő vizek esetén is csak olyan komponensek fordultak elő a szerves mikroszennyezők közül, melyek egyedüliként a természetben is képesek létrejönni, nem csak mesterséges anyagok. Ezek a policiklikus aromás szénhidrogének (PAH- vegyületek). (15. ábra)

15. ábra - A TIKTF Mérőállomása által 2013-ben vizsgált felszíni vizek szerves mikroszennyezőkön alapuló minősége

56

A fémek minősítése során csak négy elem esetén van uniós határérték, ennél többet az adott ország határozhat meg. A négy elem a higany, kadmium, nikkel, ólom melyek a legtoxikusabbak. Az ipar is gyakrabban felhasználja őket. E négy elemet tekintve 29 mintavételi hely esetében jó-kiválló a vízminőség, 17 helyen nem megfelelő, ebből 14 helyen egy paraméter nem megfelelősége okozza a gyengébb vízminőséget. (16. ábra).

16. ábra - A TIKTF Mérőállomása által 2013-ben vizsgált felszíni vizek fémanalitika alapú minősége

57

A kémiai paramétercsoportok (klasszikus kémia + szerves mikroszennyezők + fémek) összesítése után az állapítható meg, hogy a 46 db vizsgált mintavételi helyről származó minták minősítése után 13 db hely jó-kiváló, a nem megfelelők közül 7 db olyan van ami egy komponens esetén nem megfelelő 50 db kémiai komponens összesített minősítése után. (17. ábra)

17. ábra - A TIKTF Mérőállomása által 2013-ben vizsgált felszíni vizek kémiai paramétercsoportok összesítésén alapuló minősége

58

A biológiai minősítés összesítése és két osztályúvá (jó-kiváló, közepes és rosszabb) alakítása után megállapítható, hogy 32 db mintavételi hely jó-kiváló minősítésű, 18 db a nem megfelelő. (18. ábra)

18. ábra - A TIKTF Mérőállomása által 2013-ben vizsgált felszíni vizek biológiai minősítés összesítésén alapuló minősége

59

Végső minősítési állapotként összesítettük a kémiai és biológiai minősítéseket. A 46 db 2013.-ban vizsgált mintavételi helyből 11 db jó-kiváló minősítésű, 9 db olyan van, ami egy komponens esetén nem megfelelő az 50 kémiai és 3 biológiai paraméter összesítése után. (19. ábra)

19. ábra - A TIKTF Mérőállomása által 2013-ben vizsgált felszíni vizek összesített minősége

60

FELSZÍN ALATTI VÍZ, FÖLDTANI KÖZEG VÉDELME Felszín alatti vizek használata Rétegvíz (hidegvíz) A jól számszerűsíthető közvetlen, azaz kutakból történő vízkivételek megoszlása alapján a város területén a közüzemi ivóvíz kivétel a legjelentősebb, ezen kívül jelentős mértékűnek mondható még a gazdasági (ipari) vízkivétel is. A legnagyobb víztermelőket mutatja be az 1. sz. táblázat (a 2013. évi víztermelési adatok): Felhasználó neve Debreceni Vízmű Zrt. DE Orvos- és Egészségtudományi Centrum CGC Hungary Kft. TEVA Gyógyszertár Zrt. E.ON Energiatermelő Kft., Debreceni Erőmű Grampet Debreceni Vagongyár Kft. Ráthonyi Kft. Hunyadi Garden Bt. AVE Ásványvíz Gyártó és Forgalmazó Kft. ATEV Zrt. Agrárgazdaság Kft., Látókép Agrárgazdaság Kft., Debrecen-Kismacs Pentafrost Kft.

m3/év 8.592.332 420.195 236.861 210.418 163.344 63.795 43.346 40.500 39.823 39.599 34.903 34.694 29.464

Ivóvíz Debrecenben a közüzemi vízmű által termelt nyersvízben a vas- és mangántartalom haladja meg a jogszabályban előírt határértékeket. Azonban a megfelelő tisztítási technológia alkalmazása révén a szolgáltatott ivóvíz minősége már megfelel a határértékeknek. Az elmúlt időszakban a vízműtelepeken UV fertőtlenítő berendezések telepítését végezték vagy végzik, ezáltal tovább javul a szolgáltatott víz minősége.

Iparivíz Az ipari vízfelhasználás során a technológia vízigény kielégítése a fő cél, melyhez nem minden esetben szükséges ivóvíz minőségű víz biztosítása. Állattartás Nyilvántartásunk szerint Debrecen közigazgatási területén 29 db állattartó telep van, melyek egy része nem üzemel. Az állattartó telepek a város külső területein találhatóak. A legnagyobb ilyen célú vízfelhasználók a Látóképi sertéstelep 34.903 m3, a Kismacsi szarvasmarhatelep 34.694 m3 és a Szikgáti sertéstelep 27.280 m3 vízfelhasználással 2013-ben, a többi állattartó telep vízfelhasználása 1.500-15.000 m3/év között változik. 61

Öntözés Debrecen közigazgatási területén kb. 30 öntözőtelep található. Nem jellemzőek a nagyméretű, felszín alatti vizet felhasználó öntözőtelepek. A legnagyobb ilyen célú vízfelhasználó a Hunyadi Garden Faiskola Bt. 40.500 m3 vízfelhasználással 2013-ban. A többi vízfelhasználó éves vízkitermelése csak a néhány ezer m3-t éri el. A fentiekben elmondottakat jól támasztja alá a 2013-as évben - a város területén engedélyezett vízkivételek (csak réteg- és hidegvíz) és a tényleges felhasználások adatait bemutató táblázat: Felhasználás célja

Engedélyezett (m³)

Fogyasztás (m³)

Közcélú Gazdasági (ipari) Öntözés Állattartás Összesen:

14 106 132 1 393 301 148 639 174 144 15.822.216

9 042 104 907 171 87 183 135 792 10.172.250

Természetesen a táblázat nem tartalmazza a nagy számban létező engedély nélküli kutak - szintén jelentős - vízkitermelését, hiszen mért adatok nem állnak rendelkezésre. A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv eredményei alapján mennyiségi szempontból az sp.2.6.1 és p.2.6.1.jelű, Nyírség déli rész, Hajdúság megnevezésű sekély porózus és porózus víztestek (mely víztesteken található Debrecen városa is) gyenge minősítést kaptak. Ezen minősítést figyelembe véve meghatározásra kerültek ezekre az összefüggő víztestekre a jövőben még engedélyezhető vízkivételek mennyisége, azaz tulajdonképpen az igénybevételi határértékek.

Rétegvíz (termálvíz) Debrecenben négy helyen történik termálvíz kivétel. Legnagyobb felhasználó a Nagyerdei Gyógyfürdő évi kb. 550.000-600.000 m3 vízkitermeléssel (termál- és gyógyvíz összesen). További felhasználók a Kerekes telepi fürdő, az AKSD Kft. (amely tovább adja a termálvizet más felhasználónak) a Vértesi úti telephelyén. A 2013-as évben - a város területén - engedélyezett vízkivételek és a tényleges felhasználások adatait a következő táblázat mutatja be:

Felhasználás célja

Engedélyezett (m³)

Fogyasztás (m³)

Gazdasági (ipari) Fürdő Összesen:

3.000 843.399 846.399

351 625.980 626.331

Vízbázisvédelem Debrecen ivóvíztermelő telepeinek diagnosztikai vizsgálatai már befejeződtek, mely alapján megállapították, hogy az I. és II. sz. vízmű telep vízbázisa sérülékeny és ennek megfelelően meghatározásra került az 50 éves elérési idejű vízbázis védőterület. A IV. sz. vízmű telep esetében csak előzetes védőidom meghatározás történt, amely alapján a vízbázis nem minősült sérülékenynek, de a 100 éves elérési idejű vízbázis védőterület meghatározásra került. 62

A Debreceni Vízmű Zrt. 2014.-ben benyújtotta az I., II. és IV. számú vízművek vízbázisvédelmi felülvizsgálatát, mely alapján meghatározásra kerültek az új védőterületek és védőidomok. Saját célú vízbázis védőidom kijelölés a Ráthonyi Kft. esetében történt.

EU Víz Keretirányelv szerinti felszín alatti monitoring program A felszín alatti vizek vonatkozásában 2007. évtől működik az Európai Unió 2000/60/EK Víz Keretirányelve (VKI) alapján kijelölt mennyiségi és minőségi monitoring hálózat. Az EU VKI monitoringon belül a Felügyelőség a kijelölt kutak minőségi (kémiai) vizsgálatát végzi (mennyiségi adatokat a Vízügyi Igazgatóságok mérik illetve gyűjtik) az előre meghatározott gyakoriság, komponenskör szerint. A monitoring hálózat adatai az Országos, illetve az egyes részvízgyűjtőkre vonatkozó Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv (VGT) készítésénél felhasználásra kerültek, sőt az egyes felszín alatti víztestek állapotfelmérésének, mennyiségi illetve minőségi értékelésének illetve megfelelősségének alapjául szolgáltak. A vizsgálatok pontos, szakszerű elvégzése tehát fontos feladat, hiszen a Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervben megtestesülő EU Vízkeret Irányelv valamennyi célkitűzése, a vizeink jó állapotba helyezése, az ehhez szükséges intézkedések megalapozása mind a monitoring hálózat működésén alapuló állapotértékelésen nyugszik. A Debrecen város közigazgatási területén a kémiai monitoring hálózat részeként az ún. „Phare” project keretében létesült kutak (kútpárok, kúthármasok) találhatóak, melyek adatait, elhelyezkedését, illetve 2013-es vizsgálati eredményeit az alábbi táblázatok, illetve térkép segítségével ábrázoljuk VKI Monitoring kutak adatai Térképi jel

Kút megnevezése

EOV X

EOV Y

Kút típusa

01. 03. 04. 06. 09. 12.

GN_DEB_01 GN_DEB_03 GN_DEB_04 GN_DEB_06 GN_DEB_09 GN_DEB_12

247629 246908 244426 246057 246278 244517

840381 842431 842438 843313 845111 846470

monitoring - kútpár monitoring - kúthármas monitoring - kúthármas monitoring - kúthármas monitoring - kúthármas monitoring - kúthármas

63

20. ábra - VKI monitoring kutak elhelyezkedése

64

247629,3 247629 247629,1 247629 246908,3 246908,3 244427,1 244427 244426,7 244427 244426,3 244426 246057,6 246058 246057,5 246057,5 246057,3 246057 246278,8 246278,8 246278,9 246278,9 246278,9 65

Magnézium (mg/l)

Kalcium (mg/l)

Nitrát (mg/l)

♦ 190 190 203 198 398 480 1453 160 2257 137 1330 1305 530 344 336 349 314 598 374 318 280 325 235

Szulfát (mg/l)

♦ 977 1014 902 951 1228 1306 6100 6030 8200 8730 4530 4480 2550 1840 1640 1706 2710 2880 1782 1755 830 877 740

Klorid (mg/l)

840381,7 840382 840382,7 840383 842431,3 842431,3 842439,2 842439 842438,3 842438 842437,3 842437 843313,4 843313 843312,4 843312,4 843311,4 843311,4 845111,1 845111,1 845112 845112 845113,1

6,0-9,5 7,49 7,53 7,44 7,45 7,39 7,31 7,23 7,26 7,23 6,94 7,16 7,17 7,42 7,49 7,49 7,36 7,47 7,26 7,33 7,49 7,69 7,66 7,68

Ammónium (mg/l)

EOV X

Szűrő m-ig (m) 9,5 9,5 14 14 16,5 16,5 5,7 5,7 10,7 10,7 17,3 17,3 5,5 5,5 11 11 17,5 17,5 4,7 4,7 9,7 9,7 14,5

Összes keménység /CaO/ (mg/l)

8,5 8,5 13 13 15,5 15,5 4,7 4,7 9,7 9,7 16,3 16,3 4,5 4,5 10,5 10,5 16,5 16,5 3,7 3,7 8,7 8,7 13,5

Fajl. vezkép 20°C labor (uS/cm)

10 10 14,5 14,5 17 17 7 7 11,2 11,2 17,8 17,8 7 7 13 13 18 18 6 6 11 11 15

pH labor

2013.05.28 2013.07.29 2013.05.28 2013.07.29 2013.05.28 2013.08.01 2013.05.22 2013.08.01 2013.05.22 2013.08.01 2013.05.22 2013.08.01 2013.05.22 2013.08.01 2013.05.22 2013.08.01 2013.05.22 2013.08.01 2013.05.15 2013.07.29 2013.05.15 2013.07.29 2013.05.15

EOV Y

Határérték* Debrecen GN_DEB_01A figyelő Debrecen GN_DEB_01A figyelő Debrecen GN_DEB_01B figyelő Debrecen GN_DEB_01B figyelő Debrecen GN_DEB_03C figyelő Debrecen GN_DEB_03C figyelő Debrecen GN_DEB_04A figyelő Debrecen GN_DEB_04A figyelő Debrecen GN_DEB_04B figyelő Debrecen GN_DEB_04B figyelő Debrecen GN_DEB_04C figyelő Debrecen GN_DEB_04C figyelő Debrecen GN_DEB_06A figyelő Debrecen GN_DEB_06A figyelő Debrecen GN_DEB_06B figyelő Debrecen GN_DEB_06B figyelő Debrecen GN_DEB_06C figyelő Debrecen GN_DEB_06C figyelő Debrecen GN_DEB_09A figyelő Debrecen GN_DEB_09A figyelő Debrecen GN_DEB_09B figyelő Debrecen GN_DEB_09B figyelő Debrecen GN_DEB_09C figyelő

Szűrő m-től (m)

Kút helye, megnevezése↓

Talp mélység (m)

Elem neve→

Dátum

VKI monitoring kutak 2013-as adatai

0,5 ♦ ♦ 50▲ / 25■ ♦ ♦ 0,05 44 60 39,9 93 26,3 0,03 45 84 39,5 90 28,0 0,54 41 60 29,3 108 22,5 0,08 43 81 27,7 101 25,0 0,06 120 209 1,5 192 56,2 0,42 119 239 <0.5 235 66,0 0,08 866 242 3,1 384 398,0 0,18 123 212 8,5 66 30,0 0,21 1725 242 0,9 1250 223,0 0,86 2432 238 1,9 14 51,0 2,6 852 240 <0.5 742 127,0 6,6 989 238 12 753 110,0 0,07 220 237 39,8 125 154,0 0,03 118 166 51,9 90 95,0 0,07 61 152 6,8 103 83,4 0,02 66 163 4,1 113 83,0 0,07 235 242 10,9 145 48,3 5,10 30 255 6,1 341 53,0 0,08 299 172 17,4 191 46,5 0,02 312 212 13,4 185 26,0 0,07 35 137 2,3 168 19,7 0,16 35 158 0,9 146 53,0 0,08 51 82 1,8 138 18,3

0,5 0,17 0,08 0,06 0,24 0,47 1,1 2,9

♦ 57 97 91 142 140 71 74

♦ 50▲ / 25■ 119 1,5 233 54,8 228 66 55 0,8 45 <0.5 231 6,2 246 <0.5

Magnézium (mg/l)

Klorid (mg/l)

♦ 221 319 264 228 303 271 280

Kalcium (mg/l)

Ammónium (mg/l)

♦ 786 1873 1859 1186 1172 1408 1452

Nitrát (mg/l)

Összes keménység /CaO/ (mg/l)

6,0-9,5 7,58 7,23 7,40 7,49 7,59 7,41 7,32

Szulfát (mg/l)

Fajl. vezkép 20°C labor (uS/cm)

13,5 14,5 246278,9 845113,1 3,5 4,5 244518 846470,7 3,5 4,5 244518 846470,7 8,5 9,5 244516,8 846470,4 8,5 9,5 244516,8 846470,4 13,5 14,5 244515,7 846470 13,5 14,5 244515,7 846470

pH labor

Szűrő m-től (m)

15 6 6 11 11 15 15

EOV Y

Talp mélység (m)

2013.07.29 2013.05.22 2013.07.29 2013.05.22 2013.07.29 2013.05.22 2013.07.29

EOV X

Dátum

Határérték* Debrecen GN_DEB_09C figyelő Debrecen GN_DEB_12A figyelő Debrecen GN_DEB_12A figyelő Debrecen GN_DEB_12B figyelő Debrecen GN_DEB_12B figyelő Debrecen GN_DEB_12C figyelő Debrecen GN_DEB_12C figyelő

Szűrő m-ig (m)

Kút helye, megnevezése↓

Elem neve→

♦ 123 157 159 132 146 164 163

♦ 21,0 43,1 19,0 18,8 43,0 18,4 23,0

*6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet A földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről ♦ = Nincs megállapított határérték ▲ = Határérték talajvízre vonatkozóan ■ = Határérték rétegvízre vonatkozóan

66

Kármentesítések Debrecen város közigazgatási területén jelenleg 9 kármentesítés van folyamatban (lásd táblázat), 19 db pedig teljes lezárásra került. Debrecenben folyamatban lévő kármentesítések Terület megnevezése

Helyrajzi szám

1.

Kassai úti Campus hrsz.: 10796

10796/6, 7, 9, 10, 11, 12, 13, 15, 16.

2.

Debrecen, Balmazújvárosi út 14. Gépjárműjavító üzem

Debrecen- szikgát, hrsz: 0452, 15004, 15005, 3. 15006, 15007 Hulladékövezet

4.

Debrecen, Pallagi u. 13. Gyógyszergyár

5.

Debrecen, Füredi út 98. szám telephely

Debrecen, 6. Balmazújvárosi út Shell benzinkút

7.

Debrecen, Füredi úti Kossuth Laktanya

8.

Debrecen, Balmazújvárosi út 10.

9.

Debrecen, MÁV Rt. Anyagazdálkodási Főnökség, Db. Déli sor 51.

Környezeti probléma

Feltételezett/megkármentesítés állapított szakasza felelősség

CH szenny. Talajban, Debreceni Egyetem talajvízben Szénhidrogén szennyezés Magyar Járműtechnikai 17167/1 talajban, ZRt. talajvízben Szénhidrogén- és 0452, 15004, nehézfém 15005, szennyezés KvVM - OKKP 15006, talajban, 15007 talajvízben. Klórozott CH TEVA ZRt. (4042 010/1, 010/2, szennyezés Debrecen, Pallagi u. 22263 talajvízben, 13) rétegvízben. ammónium, nitrát, foszfát, szulfát Medicor Kéziműszer 19913/3-4 króm és bór Zrt. szennyezés a talajvízben Szénhidrogén szennyezés 19373/4 talajvízben. Shell Hungary Rt. (feltehetően) TPH,BTEX Honvédelmi szénhidrogén Minisztérium 19898 szennyezés talajra, Infrastruktúrális talajvízre Ügynökség Szénhidrogén 17189/45, szennyezés HÁÉV Rt. f.a. 17189/65 talajvízben. Szénhidrogén szennyezés 15008/38-39 MÁV Rt. talajban, talajvízben.

utómonitoring

tényfeltárás (új)

utómonitoring

műszaki beavatkozás

utómonitoring

tényfeltárás

utómonitoring

utómonitoring

utómonitoring

A leggyakoribb szennyezőanyagok a szénhidrogének, melyek közül a legnagyobb problémát a klórozott szénhidrogének okozzák. Az elmúlt évtizedek munkájának köszönhetően ezen ügyek nagyobb része már az utómonitoring szakaszában van és a legnagyobb környezetszennyezéseknél is a legtöbb esetben (Pl. volt csapágygyár területe, repülőtér, szikgát hulladékövezet, Debreceni Egyetem) a közelmúltban elérték a kívánt 67

célállapotot. A repülőtér illetve a volt csapágygyár területe esetében az elmúlt évben a monitoring szakasz is, azaz a teljes kármentesítés sikeresen lezárásra került. A továbbiakban a tényfeltárási és műszaki beavatkozási szakaszban lévő kármentesítések jelenlegi helyzetét foglaljuk össze: A TEVA Zrt. (korábban BIOGAL Rt.) debreceni gyógyszergyára területén 2000ben azonosított felszínalatti vízszennyezés (főként klórozott szénhidrogének, alifás és aromás szénhidrogének) vonatkozásában 2001 óta kármentesítési eljárás van folyamatban. A gyár területén illetve közvetlen környezetében (pl. a gyár mellett, Ny-ra elhelyezkedő sportpályák) a talajvíz vonatkozásában 2002 óta műszaki beavatkozás van folyamatban. Ez év végéig kell benyújtani a záródokumentációt, amelyben értékelni kell az elmúlt 10 évben elvégzett beavatkozások eredményességét s ez alapján kell döntést hozni a további szükséges intézkedésekről. A tényfeltárás horizontális kiterjesztése során a gyártól illetve a sportpályáktól NY-ra, a Nyírerdő ZRt. kezelésében lévő területen a felszín alatti vízben jelentős klórozott szénhidrogén szennyezést azonosítottak. A Felügyelőség a tényállás tisztázását követően a TEVA ZRt-t kötelezte kármentesítésre. Az elfogadott tényfeltárási terv alapján a terület feltárása több ütemben zajlott, végül 2014 nyarán fejeződött be. Ezen a területen a talajvíz vonatkozásában műszaki beavatkozásra van szükség, mely a gyárban már működő mentesítő rendszer kiegészítésével fog megvalósulni (műszaki beavatkozás tervezése folyamatban van). A rétegvíz esetében ezen területen jelenleg beavatkozásra nincs szükség, annak monitoringozását folyamatosan kell végezni. A szennyezett rétegvíz vonatkozásában a tényfeltárási záródokumentáció (TZD) 2014. évben elfogadásra került, s a TEVA Zrt. a részletes beavatkozási tervek elkészítésére, s további intézkedések megtételére lett kötelezve. Mivel a szennyezés vertikális terjedése az elvégzett modellezések alapján néhány évtizeden belül veszélyt jelenthet az úgynevezett vízműves rétegre (Debrecen II. Vízműtelep, TEVA Zrt., DOTE vízkitermelései), a kármentesítés integrált és fokozott, folyamatos figyelmet igényel. Shell Hungary Zrt. A töltőállomás területén (Shell Hungary Zrt. Debrecen, Balmazújvárosi út) 2002. óta tartó monitoring vizsgálatok eredményei alapján a Felügyelőség tényfeltárásra való kötelezést adott ki a Shell Hungary Zrt. részére. Figyelembe véve, hogy a szennyezés ezen, hosszú időtáv alatt egyes észlelőkutakban megjelent, sőt egyre nagyobb mértékű lett (FK-1, SD10, SD3, SD2), egyes észlelőkutakban mért értékek pedig jelentősen ingadoztak, ezért az egykori tényfeltárási eredmények immár nem voltak aktuálisnak tekinthetők, illetve azok alapján meghatározott és előírt észlelőhálózat üzemeltetése (monitoring kutak vizsgálata) nem bizonyult elegendőnek. Az újbóli tényfeltárás 2012-2013-ban megtörtént, jelenleg a TIKTVF kötelezése alapján, 2014. szeptember 30-ig szükséges a terület kármentesítési műszaki beavatkozási tervének elkészítése. Magyar Járműtechnikai ZRt (MJT ZRt) Debrecen, 17167/4. hrsz-ú ipartelepén a 2001-ben elvégzett tényfeltárás eredményei szerint több részterület érintően jelentős szénhidrogén szennyezés van jelen a talajban és a talajvízben. A szennyezést többek között a telepen lévő hordós gázolaj tároló, benzintároló, fáradtolaj tároló és egyéb, veszélyes hulladék tárolások okozhatták. Az MJT ZRt. A 2003-ban az elfogadott terv alapján műszaki beavatkozásra lett kötelezve. A kötelezett a beavatkozást a mai napig nem kezdte meg, mely mulasztásáért több ízben bírság került kiszabásra. Mivel a feltárás eredményei már közel 10 évesek voltak (a szennyezés akár jelentősen elmozdulhatott, azóta a területhasználatokban is változások történtek, stb), ezért 2010. novemberében új tényfeltárás végzésére kötelezte a Felügyelőség az MJT Zrt-t. Mivel a záródokumentáció nem került benyújtásra, a Felügyelőség újabb bírságot adott ki az azóta felszámolási eljárás alatt álló MJT Zrt – nek. 68

21. ábra - Debreceni kármentesítések

69

TÁJ- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM Debrecen külterületén található országos jelentőségű védett természeti területek és Natura 2000 területek kiterjedése

I. Védett természeti területek: 1.

Debreceni Nagyerdő Természetvédelmi Terület: 1073,5 ha

2.

Hajdúsági Tájvédelmi Körzet Debrecen külterületére eső részei: 3212 ha

3.

Ex lege védett lápok: 100,64 ha

Összesen: 4386,14 ha

II. Natura 2000 területek: A) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek: 1.

Debrecen-Hajdúböszörményi tölgyesek (HUHN20033): 2186 ha

2.

Sámsoni-úti bellegelő (HUHN20161): 242 ha

3.

Hármas-hegyi tölgyesek (HUHN20023): 501 ha

4.

Rauchbauer-erdő (HUHN20022): 205,8 ha

5.

Halápi álló hegy (HUHN20021): 176 ha

6.

Bánki-erdő (HUHN20019): 386,5 ha

B) különleges természetmegőrzési terület: 1. Tócó-völgy kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület (HUHN20122): 90,26 ha Összesen: 3787,56 A védett és Natura 2000 területek kiterjedésében 2013. évhez képpest változás nem történt. Debrecen közigazgatási területén természetvédelmi célú élőhely fejlesztés, rekultiváció nem került végrehajtásra.

70

Képek és ábrák jegyzéke Képek: 1. KÉP - SEBES-KÖRÖS, KÖRÖSLADÁNY ..................................................................................................... 50 2. KÉP - HÁRMAS-KÖRÖS, BÉKÉSSZENTANDRÁS ..................................................................................... 50 3. KÉP - GYEPES-CSATORNA, SARKAD ........................................................................................................ 50 4. KÉP - BELFŐ-CSATORNA, IBRÁNY ........................................................................................................... 50 5. KÉP - DÖGÖS-KÁKAFOKI-FŐCSATORNA ................................................................................................ 50 6. KÉP - SZEGHALMI-FŐCSATORNA ............................................................................................................. 50 7. KÉP - HORTOBÁGY-FOLYÓ, HORTOBÁGY ............................................................................................. 51 8. KÉP - KELETI-FŐCSATORNA, BAKONSZEG ............................................................................................ 51 9. KÉP - BARÁT-ÉR, NAGYKEREKI-BEDŐ .................................................................................................... 51 10. KÉP - ÉLŐVÍZ-CSATORNA, VESZELY ..................................................................................................... 52 11. KÉP - CSURGÓ-ALSŐRÉHELYI-CSATORNA, DÉVAVÁNYA-ECSEGFALVA .................................... 52 12. KÉP - BARÁT-ÉR, NAGYKEREKI-BEDŐ .................................................................................................. 52 13. KÉP - LÉTAI-ÉR, MONOSTORPÁLYI ........................................................................................................ 52 14. KÉP - BERETTYÓ, POCSAJ ......................................................................................................................... 54 15. KÉP - BERETTYÓ, DARVAS ....................................................................................................................... 54 16. KÉP - KÁLLÓ, BAKONSZEG ...................................................................................................................... 54

Ábrák: 1. ÁBRA - SZÁLLÓ POR PM10 ÉVES ÁTLAGKONCENTRÁCIÓK .............................................................. 15 2. ÁBRA - 24 ÓRÁS EGÉSZSÉGÜGYI HATÁRÉRTÉK TÚLLÉPÉSEK SZÁMA .......................................... 15 3. ÁBRA - DEBRECEN VÁROS VÁZLATOS VÍZRAJZA ............................................................................... 28 4. ÁBRA - TÓCÓ ÉS A KAPCSOLÓDÓ LÉTESÍTMÉNYEK........................................................................... 29 5. ÁBRA - CIVAQUA FEJLESZTÉSI ÜTEMEK ............................................................................................... 31 6. ÁBRA - JELENTŐSEBB KÖZCSATORNÁS KIBOCSÁTÓK ELHELYEZKEDÉSE DEBRECENBEN.... 32 7. ÁBRA - TISZTÍTOTT SZENNYVIZET FELSZÍNI VÍZBE BOCSÁTÓK ELHELYEZKEDÉSE DEBRECENBEN ........................................................................................................................................ 37 8. ÁBRA - A SZERVES ANYAG TARTALOM VÁLTOZÁSA 2013. ÉVBEN A DEBRECEN REGIONÁLIS SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEP TISZTÍTOTT SZENNYVIZÉBEN, KOIK-BAN MÉRVE ................... 43 9. ÁBRA - AZ AMMÓNIA-AMMÓNIUM-ION TARTALOM VÁLTOZÁSA 2013. ÉVBEN A DEBRECEN REGIONÁLIS SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEP TISZTÍTOTT SZENNYVIZÉBEN (NITROGÉNBEN KIFEJEZVE) ............................................................................................................................................... 43 10. ÁBRA - A VÍZESETEK MINŐSÍTÉSÉNEK ELVI SÉMÁJA ...................................................................... 46 11. ÁBRA - A TIKTF MÉRŐÁLLOMÁSA ÁLTAL 2013-BAN VIZSGÁLT FELSZÍNI VIZEK FITOPLANKTON ALAPÚ MINŐSÉGE ................................................................................................... 49 12. ÁBRA - A TIKTF MÉRŐÁLLOMÁSA ÁLTAL 2013-BEN VIZSGÁLT FELSZÍNI VIZEK FITOBENTON (KOVAALGA) ALAPÚ MINŐSÉGE .............................................................................. 53 13. ÁBRA - A TIKTF MÉRŐÁLLOMÁSA ÁLTAL 2013-BEN VIZSGÁLT FELSZÍNI VIZEK MAKROZOOBENTON ALAPÚ MINŐSÉGE .......................................................................................... 54 14. ÁBRA - A TIKTF MÉRŐÁLLOMÁSA ÁLTAL 2013-BEN VIZSGÁLT FELSZÍNI VIZEK KLASSZIKUS KÖRNYEZETANALITIKA ALAPÚ MINŐSÉGE.................................................................................... 55 15. ÁBRA - A TIKTF MÉRŐÁLLOMÁSA ÁLTAL 2013-BEN VIZSGÁLT FELSZÍNI VIZEK SZERVES MIKROSZENNYEZŐKÖN ALAPULÓ MINŐSÉGE ............................................................................... 56 16. ÁBRA - A TIKTF MÉRŐÁLLOMÁSA ÁLTAL 2013-BEN VIZSGÁLT FELSZÍNI VIZEK FÉMANALITIKA ALAPÚ MINŐSÉGE ................................................................................................... 57 17. ÁBRA - A TIKTF MÉRŐÁLLOMÁSA ÁLTAL 2013-BEN VIZSGÁLT FELSZÍNI VIZEK KÉMIAI PARAMÉTERCSOPORTOK ÖSSZESÍTÉSÉN ALAPULÓ MINŐSÉGE ............................................... 58 18. ÁBRA - A TIKTF MÉRŐÁLLOMÁSA ÁLTAL 2013-BEN VIZSGÁLT FELSZÍNI VIZEK BIOLÓGIAI MINŐSÍTÉS ÖSSZESÍTÉSÉN ALAPULÓ MINŐSÉGE .......................................................................... 59 19. ÁBRA - A TIKTF MÉRŐÁLLOMÁSA ÁLTAL 2013-BEN VIZSGÁLT FELSZÍNI VIZEK ÖSSZESÍTETT MINŐSÉGE ................................................................................................................................................ 60 20. ÁBRA - VKI MONITORING KUTAK ELHELYEZKEDÉSE ..................................................................... 64 21. ÁBRA - DEBRECENI KÁRMENTESÍTÉSEK ............................................................................................. 69

71

DEBRECEN. Megyei Jogú Város KÖRNYEZETI ATLASZA

Recommend Documents