DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA április

Debrecen Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 2014-2020

DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

2014-2020 2017. április (akcióterületek kijelölésével kapcsolatos technikai módosítás)

1


A Csonka templomnál (Fekete Csaba, 7. oszt, a Megtervezem Debrecent rajzpályázat 1. helyezettje)

2


Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS ......................................................................................................................................... 5 1.1. Az ITS tervezésének európai uniós beágyazottsága .........................................................................7 1.2. A hazai fejlesztéspolitika fő elemei ..................................................................................................8 1.3. A stratégia tervezésének partnerségi folyamata ................................................................................9 2. KÖZÉPTÁVÚ CÉLOK ÉS AZOK ÖSSZEFÜGGÉSEI ................................................................. 12 2.1. A tematikus célok meghatározása...................................................................................................14 2.2. A városrészi szintű (területi) célok meghatározása ........................................................................21 3. A MEGVALÓSÍTÁST SZOLGÁLÓ BEAVATKOZÁSOK ........................................................... 43 3.1. Akcióterületeken megvalósuló fejlesztések meghatározása, pénzügyi terve..................................43 3.1.1. Szociális város-rehabilitációs akcióterületen tervezett fejlesztések meghatározása ......... 44 3.1.2. Egyéb szempontból beavatkozást igénylő területeken megvalósuló fejlesztések meghatározása és pénzügyi terve................................................................................. 46 3.2. Az akcióterületeken kívül végrehajtandó, a település egésze szempontjából jelentős fejlesztések és ezek illeszkedése a stratégia céljaihoz ............................................................................................60 3.2.1. Kulcsprojektek meghatározása ......................................................................................... 60 3.2.2. Hálózatos projektek meghatározása .................................................................................. 62 3.2.3. Egyéb, a település egésze szempontjából jelentős fejlesztések meghatározása ................ 78 3.3. A tervezett fejlesztések ütemezése .................................................................................................82 3.3.1. Akcióterületi fejlesztések ütemezése ................................................................................ 82 3.3.2. Egyéb tervezett fejlesztések ütemezése ............................................................................ 88 3.4. A fejlesztések szektorális vetülete ................................................................................................104 4. ANTI-SZEGREGÁCIÓS PROGRAM ............................................................................................ 107 4.1. A szegregáció mérséklését vagy megszüntetését célzó intézkedések ...........................................107 4.2. A fejlesztések szegregációs hatásának kivédésére hozott intézkedések .......................................108 4.3. A szegregációt okozó folyamatok megváltoztatására, hatásuk mérséklésére teendő intézkedések 109 5. A STRATÉGIA KÜLSŐ ÉS BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI ............................................................ 110 5.1. Külső összefüggések.....................................................................................................................110 5.1.1. Nemzetközi szintű fejlesztési programokkal való illeszkedés vizsgálata ....................... 110 5.1.2. Nemzeti szintű fejlesztési programokkal való illeszkedés vizsgálata ............................. 112 5.1.3. Megyei szintű (NUTS III.) fejlesztési programokkal való illeszkedés vizsgálata .......... 123 5.1.4. Városi szintű fejlesztési programokkal való illeszkedés vizsgálata ................................ 126 5.2. Belső összefüggések .....................................................................................................................132 5.2.1. A célok logikai összefüggései ........................................................................................... 133 5.2.2. A tervezett tevékenységek hatásai ..................................................................................... 136 6. A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGÁNAK FŐBB KOCKÁZATAI ............................. 145 3


7. A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI ÉS NYOMON KÖVETÉSE .................................................. 149 7.1. A célok elérését szolgáló fejlesztési és nem beruházási jellegű önkormányzati tevékenységek ..149 7.1.1. DMJV Önkormányzatának vagyonkezelési gyakorlata .................................................. 149 7.1.2. Az integrált településfejlesztési stratégia céljainak elérését segítő helyi adórendeletek 150 7.1.3. A vonzó városi és befektetési környezet kialakítását segítő tevékenységek ................... 151 7.1.4. A stratégia megvalósítása szempontjából meghatározó egyéb helyi szabályozások és tevékenységek ............................................................................................................ 151 7.1.5. Az integrált településfejlesztési stratégia tervezését és megvalósítását segítő helyi stratégiák.................................................................................................................... 152 7.2. Az integrált településfejlesztési stratégia megvalósítása szervezeti kereteinek maghatározása ...153 7.3. Településközi koordináció mechanizmusai, együttműködési javaslatok .....................................155 7.4. Monitoring rendszer kialakítása ...................................................................................................156

4


1. BEVEZETÉS Magyarországon a megyei jogú városoknak a városfejlesztési elképzeléseik megvalósításához integrált településfejlesztési stratégiát (ITS) kell készíteniük. Ez az egyik alapdokumentuma lesz a 2014-2020 közötti tervezési időszakban terület- és településfejlesztésre fordítandó Európai Uniós források felhasználhatóságának is. Az integrált településfejlesztési stratégia egy 7 évre szóló, középtávú dokumentum, amelynek célja, hogy megalapozott stratégiai alátámasztást nyújtson Debrecen 2014-2020 között tervezett fejlesztési elképzelései számára. Az ITS a területi alapú és szemléletű tervezést figyelembe véve városrészeket jelöl ki és elemez, amelyekre vonatkozón olyan városrészi célok kerülnek meghatározása, amelyek középtávú megvalósítása a kívánt irányba mozdítja el az adott városrész fejlődését. A korábbi tervezési időszakra vonatkozó Integrált Városfejlesztési Stratégiához képest jelentős változást jelen ITS tervezése kapcsán, hogy a tervezett beavatkozások nem csupán a város önkormányzatának fejlesztési elképzeléseit foglalják keretbe, hanem a dokumentum a széleskörű projektgyűjtésnek köszönhetően a városban 2014-2020 között, más szereplők által megvalósítani tervezett, valamennyi fontosabb, jelenleg ismert fejlesztést felöleli és rendszerezi. Természetesen nincs realitása annak, hogy a következő időszak minden egyes fejlesztési elképzelését bemutassa az ITS, de a város fejlődésének szempontjából legfontosabb irányokat, projekteket és programokat strukturált formában összegzi. Debrecen Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepciójának és Integrált Településfejlesztési Stratégiájának teljes körű felülvizsgálata és kidolgozása az ÉAOP-5.1.1/H-13 pályázati felhívásban, a felhíváshoz mellékelt tervezési segédletben, a Városfejlesztési Kézikönyvben és azok mellékleteiben, illetve a 314/2012. (XI.8.). Korm. rendeletben foglaltaknak megfelelően történik. Ennek megfelelően három részdokumentum készül: 1. Megalapozó vizsgálat, amely a településfejlesztési koncepciót és az ITS-t egyaránt megalapozó helyzetfeltáró, helyzetelemző és helyzetértékelő munkarészeket tartalmaz 2. Településfejlesztési Koncepció 3. Integrált Településfejlesztési Stratégia A Megalapozó vizsgálat és a Településfejlesztési koncepció társadalmasítása már lezárult, a társadalmasítási verziók (illetve később majd a végleges dokumentumok is) elérhetők a 2020.debrecen.hu honlapon. Az Integrált Településfejlesztési Stratégia végleges elfogadásának 2014. szeptember 30-ig kell megtörténnie. Az ITS alapoz az Európai Uniós, nemzeti és helyi szintű stratégiai tervezési dokumentumokra és biztosítja az azokhoz való illeszkedést az ITS stratégiájában kitűzött célok vonatkozásában. Ezen dokumentumokhoz való illeszkedést részletesen az 5.1. fejezet mutatja be. Az ITS-ben ki kell jelölni azokat a fejleszteni kívánt akcióterületeket, amelyekre a város középtávon koncentrálni kíván. Az akcióterületek kijelölése és az ott javasolt fejlesztési tevékenységek meghatározása indikatív jellegű, azok a fejlesztéspolitikai célkitűzések módosulása és egyéb folyamatok alakulása függvényében változhatnak. Az ITS-nek ezen túlmenően meg kell határoznia kulcsprojektjeit, hálózatos projektjeit és ki kell jelölnie az egyéb, de a település egésze szempontjából jelentős fejlesztéseit is. A településfejlesztés összetett folyamata során számos szereplő érdekeit kell figyelembe venni, ugyanakkor a fejlesztések hatékonysága megköveteli a források koncentrálását is. Az IVS-el szemben elvárás a partnerségi alapú tervezés és megvalósítás, amely biztosítja, hogy az érintett csoportok szempontjait is figyelembe vegyék a stratégiában kialakított célok megfogalmazásánál. A tervezés során megvalósítandó partnerségi folyamatok támogatására a város Partnerségi Tervet fogadott el. Ennek alapján a partnerség a területfejlesztésért felelős szervezetek és a területfejlesztéssel érintettek együttműködését jelenti a különböző területi szinteken a településfejlesztést megalapozó stratégiai dokumentumok elkészítésében, illetve a programok megvalósításában. Partnerség alatt a szereplők bevonására érdemi konzultációra épülő kommunikációt értünk, amely a döntési folyamat egészében jelen van.

5


Egy megyei jogú város fejlesztése természetszerűleg nem értelmezhető önmagában. Az ITS kapcsán Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata a korábbi stratégiáknál alkalmazottakhoz képest intenzívebben vonta be a tervezésbe a város körül fekvő, a város társadalmi és gazdasági életéhez erősen kapcsolódó településeket, a város vonzáskörzetét is. Ezen folyamat részletei a 7. fejezetben kerülnek bemutatásra. Jelen stratégia tartalmát, szerkezetét és részletes tartalmi követelményeit a fentebb hivatkozott 314/2012. (XI.8.). Korm. rendelet határozza meg. Jelen ITS közgyűlés általi végleges elfogadása 2014. szeptember 30-ig tervezett. A kormányrendelet értelmében az önkormányzat a stratégiát legalább négyévente áttekinti, ellenőrzi, és dönt arról, hogy továbbra is változatlan tartalommal alkalmazza, módosítja, vagy újat készít. A stratégia végrehajtásáról szóló beszámolóról a helyi önkormányzat képviselő-testülete évente kell, hogy döntést hozzon. -

A stratégiai dokumentum 1. fejezetében kerül bemutatásra az ITS tervezését befolyásoló szűkebb hazai és tágabb európai uniós környezet, illetve a tervezés fontos elemeként a széleskörű partnerség, melynek számos eleme már megvalósult.

-

Debrecen jövőképét és 2014-2020-as időszakra vonatkozó tematikus céljait az ITS tervezésének részdokumentumaként a Településfejlesztési Koncepció fogalmazta meg. Jelen stratégiai dokumentumban nem kerülnek megismétlésre a Koncepcióban megfogalmazottak, a stratégia csak a módszertani útmutató alapján kért információkat tartalmazza. Új elemként kerülnek meghatározásra a városrészi szintű célok, a Megalapozó Vizsgálatban kijelölt városrészekre.

-

Az ITS természeténél fogva tartalmazza azon projekteket, amelyek Debrecenben tervezettek a 2014-2020 közötti időszakban. Ezek a projektek és fejlesztések nem csak Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatának tervezett fejlesztéseit ölelik fel, hanem egyéb szereplők által a város területén tervezett legfontosabb beruházásokat is. E fejlesztések a 3. fejezetben több kategóriában kerülnek bemutatásra, egyrészt akcióterületekhez rendelten egymás hatását erősítő elemekként, másrészt meghatározásra kerültek a célok eléréséhez kiemelten fontos kulcsprojektek, az egymással tematikailag vagy földrajzilag összefüggő hálózatos projektek, illetve az egyik előző kategóriába sem sorolható egyéb fontos projektek.

-

A KSH 2011. évi népszámlálásból származott adatai alapján megállapítható, hogy Debrecenben nincs a kritériumoknak megfelelő szegregátum, viszont a friss szociális segélyezési mutatókra támaszkodva a Megalapozó vizsgálat helyzetelemző részében kijelölésre kerültek azok a szociális szempontból kedvezőtlen adottságú területek, ahol célszerű beavatkozásokat megvalósítani a kedvezőtlen folyamatok hatásának mérséklése érdekében. A tervezett intézkedések a stratégia 4. fejezetében kerülnek bemutatásra.

-

A stratégiaalkotás folyamatában jelentős feladat azon dokumentumok számbavétele, amelyekhez egy adott térség, esetünkben Debrecen fejlesztésének illeszkednie kell. Ezen európai uniós, hazai és helyi stratégiák és koncepciók jó alapot nyújtanak egy kiegyensúlyozott ITS elkészítéséhez. Ezen túl bemutatásra kerülnek még a stratégia belső összefüggései, a tervezett fejlesztések hatásai, valamint a jelenleg ismerhető és a stratégia megvalósításához köthető kockázatok is.

-

Jelen stratégia befejező fejezeteként a megvalósítás eszközei kerülnek kifejtésre. Ennek számos eleme van, úgymint a célok elérését szolgáló fejlesztési és nem beruházási jellegű önkormányzati tevékenységek, vagy a sikeres megvalósítást szolgáló szervezeti keret kialakítása. Egy megyei jogú város stratégiája nem értelmezhető önmagában, a települést körülvevő térség igényeit is figyelembe kell venni, melyre vonatkozóan Debrecen településközi koordinációs rendszert alakított ki. A stratégia eredményességének mérésére szolgáló monitoring és értékelési rendszernek igazodnia kell a nemzeti elvárásokhoz, így ezen fejezet a hazai rendszer kialakítását követően kibővítésre kerül.

6


1.1.

Az ITS tervezésének európai uniós beágyazottsága

Az Európai Unió 2020-ig érvényes Európa 2020 stratégiájának végrehajtásában kiemelt szerephez jut az európai városok fejlesztése. A stratégia Európa intelligens („smart”), fenntartható („sustainable”) és befogadó („inclusive”) növekedésének céljaira összpontosít, és ezen célokhoz az Európai Unió egészére vonatkoztatva konkrét célértékeket is társít. E célokhoz való hozzájárulás minden tagállam feladata. A hazai célkitűzéseket a Nemzeti Reform Program tartalmazza. Az EU a stratégia céljainak szolgálatába állította a kohéziós politika eszközrendszerét. A 2014 – 2020 évi kohéziós politika megvalósítását szolgáló ún. közös rendelkezéseket tartalmazó rendelet tervezet határozza meg azt a 11 ún. tematikus célkitűzést, melyek támogatásával a kohéziós politika hozzájárul az EU2020 stratégia céljaihoz. E tematikus célokhoz való kapcsolódást jelen ITS szintjén is meg kell fogalmazni. A stratégia végrehajtásában kiemelt szerepet kapnak az európai városok, amit az EU több dokumentuma is alátámaszt: - A stratégia városi dimenzióját többek között az EU Bizottság által 2011 novemberében publikált Hetedik Előrehaladási Jelentése mutatja be. - Az EU Területi Agendája, amely egy sokszínű régiókból álló, befogadó, intelligens és fenntartható Európa felé történő integrált és többszintű megközelítés alkalmazását előirányzó, a tagállamok által elfogadott megállapodás. - A fenntartható európai városokról szóló Lipcsei Charta. - A miniszteri szinten elfogadott Marseille-i Nyilatkozat, mely többek között alapjául szolgál a Fenntartható Városok Európai Referenciakeretének. - A miniszteri szinten elfogadott Toledói Nyilatkozat „Az integrált városfejlesztés értelmezéséről és annak stratégiai lehetőségeiről az intelligens, fenntartható és befogadó városfejlesztésért Európában”. - A magyar EU elnökség alatt főigazgatói szinten elfogadott Budapesti Nyilatkozat, amely az európai városok demográfiai és klímaváltozási kihívásaival kapcsolatos feladatokat határozza meg. Az EU 2014-2020 közötti kohéziós politikájában a városfejlesztés támogatható céljait és eszközeit többek között az Európai Regionális Fejlesztési Alap és az Európai Szociális Alap támogatja. Az alapok működésére vonatkozó rendeletek meghatározzák azon ún. beruházási prioritások körét, melyek támogatása az adott alapból lehetséges. A beruházási prioritások a kohéziós politika 11 tematikus céljához vannak hozzárendelve. Az ERFA beruházási prioritásainak mindegyike megvalósítható városi környezetben, a rendelet ugyanakkor kifejezett beruházási prioritásokat határoz meg a városi problémák és lehetőségek kezelésre. Az ezekhez való kapcsolódást is bemutatja jelen dokumentum. A Közösségvezérelt Helyi Kezdeményezések (Fejlesztések) lényege, hogy az érintett helyi közösség által elkészített fejlesztési stratégiát nagy részben önmaga hajtja végre az érintettekből felépülő projektmenedzsment szervezet révén. Az ITS elkészítése során ez olyan fejlesztések lebonyolításának eszközeként jöhet számításba, ahol jelentős értéke lehet annak, ha a területi jellegű stratégiai célok mentén a helyi közösség választhatja ki a konkrét, praktikusan kisebb méretű fejlesztési projekteket. Ilyen fejlesztések például a szociális városrehabilitációs jellegű projektek, ahol a lakossági, vállalkozói, közösségi csoportok egyaránt szerves részesei lehetnek a tervezésnek és a megvalósításnak. Ezen projektek a korábbi időszakhoz hasonlóan a Leader helyi akciócsoportjain keresztül tudnak megvalósulni. A Dél-Nyírségi Leader Helyi Akciócsoportban Debrecen külterületi fejlesztési projektjeivel jogosult részt venni.

7


1.2.

A hazai fejlesztéspolitika fő elemei

A 2007-2013-as időszakra vonatkozó Integrált Városfejlesztési Stratégia elkészítése óta a Kormány jogszabályba foglalta a középtávú településfejlesztési stratégiák tartalmi és egyes eljárási jellegű követelményeit („A Kormány 314/2012. (XI. 8.) rendelete a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről”). E rendelet tartalmi követelményei fentebb kerültek bemutatásra. A korábban együtt elkészített két dokumentum (koncepció és stratégia) különválasztásával egyértelművé vált az stratégia operatív jellege. Az ITS tehát a mindenkori érvényes Településfejlesztési Koncepcióra épülve reálisan megvalósítható, operatív jellegű stratégiaként készülhet el. A stratégia javasolt időtávja illeszkedik az EU programozási ciklusához, tehát az a 2014 és 2020 között (2020-at követően a projektek megvalósítására további 3 év áll rendelkezésre) megvalósítani tervezett fejlesztéseket foglalja magában. Az Országgyűlés 1/2014.(I.3.) határozatával elfogadta a Nemzeti Fejlesztés 2030 – Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepciót, mely az ország társadalmi, gazdasági, valamint ágazati és területi fejlesztési szükségleteiből kiindulva hosszú távú jövőképet, valamint fejlesztéspolitikai célokat és elveket határoz meg. Ennek Debrecenre vonatkozó megállapításait az 5.1. fejezet tartalmazza. A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvényt 2013 decemberében módosításra került. Ennek értelmében a megye vált a területfejlesztés legfontosabb területi szintjévé. Ez az új törvény szélesebb körben határozza meg a megyei önkormányzatok feladatkörét, mely a területfejlesztésre vonatkozik. A megyei önkormányzatnak kell összehangolnia a megyét alkotó települések településfejlesztési koncepcióját és integrált településfejlesztési stratégiáját, valamint településrendezési eszközei kidolgozását a megyei területrendezési tervhez való illeszkedés érdekében. E törvénynek megfelelően a Hajdú-Bihar megyei Közgyűlés Debrecen Megyei Jogú Várossal közösen hozta létre és működteti a Megyei Területfejlesztési Konzultációs Fórumot. A megyei területfejlesztési konzultációs fórum előzetesen állást foglal a megyei közgyűlés területfejlesztést érintő ügyeiben. A Kormány 1298/2014. (V. 5.) Korm. határozata szerint a 2014–2020 közötti időszakban a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programban (TOP) a decentralizált források tervezése integrált programok kialakításával a következő három területi szinten valósul meg: megyei szint, megyei jogú város szintje, valamint várostérség és megyei jogú város térségének szintje. A várostérségek és a megyei jogú városok térségének fejlesztésével összefüggő tervezési feladatokat a megyei önkormányzatok végezik el az érintett települési önkormányzatok bevonásával. A Kormány 2018/2013. (XII. 29.) Korm. határozatával egy új típusú eszköz, az Integrált Területi Beruházás (ITB) bevezetését tette lehetővé. Ennek értelmében a kevésbé fejlett régiókban található megyei jogú városok esetében fenntartható városfejlesztési céllal és a kevésbé fejlett régiókban található megyék esetében gazdaságfejlesztési céllal hozhatnak létre ITB-t. A közös rendelkezéseket tartalmazó hazai rendelet a városfejlesztés integrált megvalósítását jelentősen segítő eszközök részletes megvalósításáról még nem jelent meg, így az ITS tervezete a tervezés jelen fázisában nem tartalmaz Integrált Területi Beruházáshoz kapcsolódó fejlesztéseket. A Kormány 1492/2013. (VII. 29.) Korm. határozata rendelkezik a közösségvezérelt helyi fejlesztések (CLLD) alkalmazásának módjáról, valamint az eszköz használatához szükséges feltételekről. E határozat értelmében a közösségvezérelt helyi fejlesztések, mint új területi integrációs eszköz területének lehatárolásában, valamint a stratégiák végrehajtásának összehangolásában a megyei önkormányzatok koordinációs szerepet töltenek be, annak érdekében, hogy a megye területén megvalósuló fejlesztések minél több szinergikus hatást eredményezzenek. Kiemelt fontosságú, hogy e fejlesztések tervezése lehetőség szerint több európai uniós alap bevonására épülő modell felhasználásával történjen, a területileg integrált, társadalmi, gazdasági környezeti szempontok szerint értelmezett komplex fejlesztések hozzáadott értékének növelése érdekében.

8


A 2014-2020-as európai uniós időszakra való felkészülés során számos dokumentumot kell készteni a fejlesztések megalapozására. E munkák irányvonalait határozza meg a 218/2009. (X.6.) Kormányrendelet, mely a megyei területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályaira vonatkozik.

1.3.

A stratégia tervezésének partnerségi folyamata

A partnerségi folyamat jogi háttérét, Debrecen Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepciójának és Integrált Településfejlesztési Stratégiájának elkészítésére vonatkozóan az ÉAOP-5.1.1/H-13 pályázati felhívásban, a felhíváshoz mellékelt tervezési segédletben, a Városfejlesztési Kézikönyvben és azok mellékleteiben (http://palyazat.gov.hu/doc/4001) illetve a 314/2012. (XI.8.). Korm. rendeletben megfogalmazott iránymutatások adják. A településfejlesztés egy regionális központ esetében összetett folyamat, amelynek során számos szereplő érdekeit kell figyelembe venni. A stratégia tervezése során törekedtünk a partnerség szempontjainak megfelelő tervezés megvalósítására, amely az ITS elfogadottságának, a magántőke részvételének és a civil szféra érdekeinek képviselete szempontjából egyaránt fontos szerepet játszik. A partnerség fő irányait a Partnerségi Terv határozza meg. Ennek alapján a legfontosabb partnerségi csoportok a következők: - Szakmai felügyelet gyakorlója - Működtető, megvalósítók - Partnerek a működtetésben - Felhasználók - Önkormányzat érintett szervezeti egységei - Érdekképviseleti szervek - Funkcionális várostérség érintett szereplői - Érintett államigazgatási szervek - Területi (megyei) önkormányzat érintett képviselője Az önkormányzat szakterületeinek képviselőivel a kapcsolattartás természetesen folyamatos, hiszen az ITS megalapozásához szükséges szakmai koncepciók és tervek, valamint a szükséges önkormányzati adatbázisban rendelkezésre álló adatok biztosítása mellett véleményezik is az anyagot. A Debreceni Településfejlesztési Koncepciót és Integrált Településfejlesztési Stratégiát véleményezők és a partnerségi folyamatba bevonandók köre az alábbi három szintből áll: 1. A területfejlesztési koncepciók és programok véleményezésére vonatkozóan a 314/2012. (XI.8.) sz. Kormányrendelet 9. sz. melléklete írja elő a kötelező módon bevonandó partnerek körét, szakterületüket és adatszolgáltatási területüket, melyek elsősorban az államigazgatási szervekre vonatkoznak. Ezen egyeztetési folyamat a koncepció kapcsán 2014. február-márciusában megtörtént, az ITS vonatkozásában pedig 2014 júniusában tervezett. 2. A véleményezők és bevonandók második körét a társadalmi csoportok és szervezetek alkotják, mint például: - érintett települési önkormányzatok - kamarák, vállalkozásfejlesztést támogató szervezetek - vállalkozások - klaszterek - ipari parkok, inkubátorházak - közüzemi szolgáltató cégek - közlekedési vállalatok - Magyar Államvasutak - Magyar Közút Nonprofit Zrt. 9


-

energia ügynökség marketing szervezetek területileg illetékes kórház és klinika egyházak kisebbségi önkormányzatok civil szervezetek kulturális és sport intézmények ifjúsági szervezetek általános és középiskolák felsőoktatási intézmények, kutatóintézetek

3. A véleményezők és bevonandók harmadik körébe az állampolgárok és az őket képviselő érdekképviseleti szervezetek, társadalmi kezdeményezések, valamint gazdálkodó szervezetek tartoznak. A munkacsoportok összeállításánál az érintett speciális célcsoportok képviselői bevonásra kerültek. A szakmai munka támogatására, az elkészült dokumentumok véleményezésére munkacsoportok kerültek kialakításra. A munkacsoportok szerepe a szakterületi munka végig kísérése és vélemények, javaslatok nyújtása a tervezési és partnerségi folyamathoz kapcsolódóan. A munkacsoportok az alábbiak: - Szociális, egészségügyi és oktatási munkacsoport - Kulturális és sport munkacsoport - Gazdasági, kutatás-fejlesztési és innovációs munkacsoport - Környezeti, környezetvédelmi és energia munkacsoport - Közlekedési munkacsoport - Területi munkacsoport A munkacsoportokba az érintett hatóságok, szakmai szervezetek, felsőoktatási intézmények, érdekképviseleti szervek, egyházak és civil szervezetek kerültek meghívásra. A munkacsoportok ülései a megalapozó tanulmány és a koncepció kapcsán 2014 február és április között, a stratégiára vonatkozóan 2014 júniusában és júliusában kerültek megrendezésre. A területi munkacsoport által tett észrevételekről részletesebben a 7.3. fejezet számol be. A partnerségi folyamat részeként nyílt egyeztetések is megvalósultak annak érdekében, hogy a tervezés céljait megismerjék a lakosok és a társadalmi-gazdasági élet szereplői. Ennek elsődleges formája volt a 2020.debrecen.hu honlap életrehívása, melyen az eddig elkészült dokumentumok és egyéb, a tervezéshez kapcsolódó kezdeményezések találhatóak. E honlapon küldhették be a város lakosai az általuk legfontosabbnak vélt problémákat, fejlesztési igényeket, valamint nevezhették meg Debrecen értékeit. Szintén e honlap nyújtott lehetőséget a lakosságnak stratégia véleményezésére. Az online kommunikáció másik eleme a [email protected] email cím, ahol folyamatosan kapcsolatba tudnak kerülni a társadalmi szereplők és a lakosság a tervezőkkel. A partnerség elvének teljesülése érdekében a város a tervezés folyamán kiemelt figyelmet kívánt fordítani a lakosság tájékoztatására, ezért az online eszközökön túl lakossági fórumok is megszervezésre kerültek 2014. szeptemberében Debrecenben, a város teljes területét lefedve 8 helyszínen. E rendezvényeken az ITS általános, a város egészére vonatkozó bemutatásán túl az adott területre vonatkozó fejlesztési elképzelések is ismertetésre kerültek. E fórumokon a város lakosainak közvetlenül is lehetősége volt a tervezők és a város vezetőinek véleményét kikérni a 2014-2020. közötti fejlesztésekről, valamint saját véleményüket is megfogalmazhatták a fejlesztések megalapozottságáról, további fejlesztések szükségességéről. Annak érdekében, hogy e rendezvények széleskörű publicitást kapjanak, az írott, nyomtatott és elektronikus média eszközei is felhasználásra kerültek. A stratégia készítése kapcsán számos kisebb léptékű, a sajtó számára is nyitott rendezvény került megszervezésre, ahol a különböző fejlesztések kerültek bemutatásra. Az ITS tervezéséhez kapcsolódóan két pályázat került lebonyolításra (2020.debrecen.hu) 10


-

-

"Megtervezem Debrecent!" - Rajzpályázat felső tagozatos általános iskolások számára. E pályázat díjazottjai különböző díjakban részesültek és a 2020.debrecen.hu honlapon megtekinthetők a nyertes pályaművek. A nyertes rajzok – a felhívásnak megfelelően – a tervezési munka fókuszát jelentő 3 dokumentum (Megalapozó Vizsgálat, Településfejlesztési Koncepció és Integrált Településfejlesztési Stratégia) végső verziójában is felhasználásra kerülnek. "Ötlet-elem" - Ötletpályázat debreceni egyetemistáknak és főiskolásoknak a város lakótelepeinek és közösségi tereinek élhetőbbé tételére.

A stratégia egységes kommunikációja érdekében Debrecen arculati tervezési folyamatot indított el jelen ITS megvalósítása kapcsán. Ennek legfontosabb elemként az alábbi logót használja a város, mely már a honlapra is felkerült.

11


2. KÖZÉPTÁVÚ CÉLOK ÉS AZOK ÖSSZEFÜGGÉSEI Az Integrált Településfejlesztési Stratégia (a továbbiakban: ITS) elérendő (középtávú) céljait egyrészt a településfejlesztési koncepció jövőképe és az ennek megvalósulása irányába mutató hosszú távú, átfogó céljai foglalják keretbe, másrészt erőteljesen befolyásolják az Európa 2020 stratégiából levezethető fejlesztési irányok: a kohéziós politika 11 tematikus célja és az egyes támogatási alapok (ERFA, ESZA, Kohéziós Alap) ezen célokhoz illeszkedő ún. beruházási prioritásai. Mivel várhatóan az EU támogatások továbbra is kiemelt – ha nem is kizárólagos - szerepet játszanak majd Debrecen fejlődésében az elkövetkező 7-8 évben, e beruházási prioritások és a városi célok egymáshoz illesztése fontos eleme jelen stratégiai tervezési folyamatnak A Településfejlesztési Koncepcióban meghatározott jövőkép és célok meghatározása során többek között az alábbi szempontok is figyelembe vételre kerültek: a. az önkormányzatok megváltozott működési körülményei, elsődlegesen a humán közszolgáltatások rendszerének alapvető átalakulása és a megváltozott önkormányzati feladatokból adódó városfejlesztési lehetőségek, illetve kihívások, valamint b. a Kormány egyértelmű elkötelezettsége arra nézve, hogy alapvetően a gazdaságfejlesztést állítja a 2014-2020-as Európai Uniós fejlesztések fókuszába. Ezek a megváltozott körülmények nem feltétlenül indokolják a település azon korábban megfogalmazott céljainak gyökeres átformálását, amelyek ma is érvényesek és reálisak. Azt azonban fontos szem előtt tartani, hogy a jelen ITS-ben megfogalmazott célok egyik fontos eleme kell, hogy legyen annak megítélése, hogy azok reális elérhetőségét hogyan befolyásolja a megváltozott külső feltételek rendszere. A fentieknek megfelelően került megfogalmazásra a Debrecenben végbemenő fejlesztések kiindulópontjaként a város jövőképe, mely a Településfejlesztési Koncepcióban került rögzítésre. Ez egyaránt vonatkozik a város társadalmi, gazdasági, táji, természeti és épített környezetére, valamint a Debrecen térségi szerepére. E jövőkép az alábbi: Debrecen, az Életerős Város, a lakosai számára kiemelkedő életminőséget biztosító, fenntartható módon és kiegyensúlyozottan fejlődő, a térség értékeire támaszkodó és az innovációra épülő, nemzetközi szinten is versenyképes gazdasági, oktatási és egészségügyi központtá válik. Debrecen középtávú fejlesztési céljai összhangban vannak a város jövőképével, az Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS) és egyben a város fejlesztésének átfogó célja a jövőkép rövid, középtávú értékválasztáson alapuló megfogalmazása.

12


Debrecen megyei jogú város átfogó fejlesztési célját a Településfejlesztési Koncepció fogalmazza meg alábbiak szerint: A város földrajzi elhelyezkedésére, jól mobilizálható és megújulni képes természeti, gazdasági és humán erőforrásaira támaszkodó, szolgáltatásai révén a határon is túlnyúló befolyással rendelkező regionális központ és tudáscentrum, valamint magyarországi és nemzetközi szinten is versenyképes, az értékek megőrzésével és fenntartható használatával az itt élők számára a minőségi élet feltételeit hosszú ideig biztosító innovatív gazdaság kialakítása.

Jelen fejezet célja a középtávú városi célok részletes meghatározása. Debrecen vonatkozásában kétféle cél kerül meghatározásra: a. Rész (tematikus) célok, amely tematikus jelleggel megfogalmazott, de nem szükségszerűen egy-egy ágazatra korlátozódó érvényességű célok, melyek a város egészére vonatkoznak. A középtávú városi célok integrált jellegű célok, olyanok, melyek eléréséhez több tematikus/ágazati jellegű tevékenység koordinált végrehajtása szükséges. A célok kialakításánál fontos szempont volt, hogy az ITS nem kizárólag Debrecen megyei jogú város önkormányzata, hanem a város egészének tervezési alapdokumentuma. Ebből kifolyólag tartalmazza azokat a célokat is, amelyek megvalósításáért a városi önkormányzat csak közvetve vagy részben felelős, hiszen azokat állami, magán, non-profit szereplők valósítják majd meg. E tematikus célok a Településfejlesztési Koncepcióban a település egészét átfogó részcélokként kerültek meghatározásra (módszertani okok miatt). Az ITS e célokat tekinti tematikus céloknak, és a Koncepcióban meghatározott célokat azzal összhangban az ITS-ben is R1-R7 sorszámokkal használja. (2.1. fejezet) b. Városrészi (területi) célok, amelyek Debrecen 10 városrészére javasoltak. E célok a Településfejlesztési Koncepcióban nem szerepelnek, így azok meghatározása jelen fejezet részét képezi. A városrészi célok sorszámozása V1-V10. (2.2. fejezet) A stratégia eredményességének méréséhez elengedhetetlen, hogy a felállított célokhoz indikátorok (a célok elérését jelző mutatók) kerüljenek hozzárendelésre. Az eredmény-orientáltság erősítése a 20142020 időszak EU kohéziós politikájának egyik kiemelt célja, így az eredmények mérése az előző időszakénál hangsúlyosabban jelenik meg a politika végrehajtásának minden területén. Az ITS indikátorok az alábbi, a kohéziós politikához is illeszkedő rendszer szerint kerültek meghatározásra a tematikus célok vonatkozásában. a. Adott célhoz kapcsolódó hatásindikátorok. Ezen indikátorok teljes mértékben egyediek, településfüggőek. Egy célhoz – annak összetettsége függvényében – legfeljebb 2-3 indikátor került hozzárendelésre. Ezen indikátorok kapcsán azonban fontos megjegyezni, hogy a mérhetőség követelménye várhatóan nem teljesíthető, ezért ezen a hatásindikátorok az ITS-ben leíró jelleggel kerültek meghatározásra. b. Az adott célhoz kapcsolódó beruházási prioritások tartalmához illeszkedő eredményindikátorok.

13


Az Integrált Településfejlesztési Stratégia készítésének később fázisaiban valósulhat meg az indikátorok célértékeinek meghatározása. Erre a finanszírozás feltételeinek – források (inputok) nagysága, elérésük módja - ismeretében kerülhet sor az ITS véglegesítésének folyamata során. A fentieken túl fontos kiemelni, hogy az ITS megvalósítása kapcsán, nem csupán az alábbiakban bemutatott célok, hanem az Integrált Településfejlesztési Koncepcióban meghatározott horizontális elvek is érvényesítésre kerülnek.

2.1.

A tematikus célok meghatározása

A Településfejlesztési Koncepció 4.2. fejezete megfogalmazta Debrecen átfogó fejlesztését szolgáló részcélokat, melyek a fentieknek megfelelően jelen ITS-ben már nem részcélként, hanem tematikus célokként szerepelnek, az alábbiak szerint. R1. A város külső és belső közlekedési feltételeinek és elérhetőségének javítása Kapcsolódó városrészi célok V1 Belváros: A központi szerepkör további fejlesztése és a lakosság életkörülményeinek javítása V2 Hagyományos beépítésű belső lakóterület: A lakosság számára élhetőbb lakókörnyezet biztosítása V3 Lakótelepek: A lakosság életkörülményeinek javítása a lakótömbök és környezetük megújításával V5 Kertváros: A városrész köz- és közösségi funkcióinak erősítése, valamint a közlekedés feltételeinek javítása V6 Iparterület: A városrész infrastrukturális fejlesztése Debrecen stratégiai céljaival összhangban V7 Nagyerdő: A városrész idegenforgalmi potenciáljának, valamint felsőoktatási és K+F szerepének növelése a természeti környezet értékeinek megóvása mellett V8 Józsa: A városrész közlekedési, köz- és közösségi funkcióinak fejlesztése V9 Külső településrészek: A lakosság életkörülményeinek javítása és az idegenforgalom fejlesztése a természeti környezet megóvásával V10 Egyéb övezet: A Debreceni Repülőtér fejlesztése a város stratégiai céljaival összhangban Kapcsolódás Európai Uniós tematikus célkitűzéshez és/vagy beruházási prioritáshoz 4. Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés támogatása minden ágazatban a következők révén: e) alacsony szén-dioxid-kibocsátással járó stratégiák támogatása valamennyi területtípuson, de különösen a városi területeken, ideértve a fenntartható multimodális városi mobilitást és a kárenyhítést előmozdító alkalmazkodási intézkedések támogatását; 7. A fenntartható közlekedés támogatása és a szűk keresztmetszetek eltávolítása az alapvető fontosságú hálózati infrastruktúrákból az alábbiak révén: a) a multimodális egységes európai közlekedési térség támogatása a TEN-T-be való beruházás által; b) a regionális mobilitás fokozása a másodrangú és harmadrangú csomópontok TEN-T infrastruktúrához – többek között a multimodális csomópontokhoz – történő kapcsolásával; c) környezetbarát (többek között alacsony zajkibocsátású) és alacsony szén-dioxid kibocsátású közlekedési rendszerek, többek között belvízi és tengeri hajózási útvonalak, kikötők, multimodális összeköttetések és repülőtéri infrastruktúrák kifejlesztése és korszerűsítése, a fenntartható regionális és helyi mobilitás előmozdítása érdekében; d) átfogó, magas szintű és interoperábilis vasúti rendszerek kifejlesztése és helyreállítása, valamint zajcsökkentő intézkedések előmozdítása;

14


Európai Uniós tematikus célkitűzéshez vagy beruházási prioritáshoz kapcsolódó eredményindikátorok Az európai uniós finanszírozási forrásokra vonatkozó operatív programok véglegesítését követően kerül meghatározásra. Mutató megnevezése

Bázisérték Év

Érték

Célérték Év Érték

Az adat forrása

Cél-specifikus hatásindikátorok Az európai uniós finanszírozási forrásokra vonatkozó operatív programok véglegesítését követően kerül meghatározásra.

R2. A nemzetközileg versenyképes gazdaság igényeit kielégítő infrastruktúra-fejlesztés, a gazdasági szereplőket támogató környezet kialakítása Kapcsolódó városrészi célok V6 Iparterület: A városrész infrastrukturális fejlesztése Debrecen stratégiai céljaival összhangban V10 Egyéb övezet: A Debreceni Repülőtér fejlesztése a város stratégiai céljaival összhangban Kapcsolódás Európai Uniós tematikus célkitűzéshez és/vagy beruházási prioritáshoz 1. A kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció megerősítése a következők révén: a) a kutatási és innovációs (K+I) kiválóság fejlesztése, és különösen az európai érdekeltségű kompetenciaközpontok támogatása érdekében a K+I infrastruktúra és kapacitás megerősítése; b) a vállalkozások K+I beruházásainak előmozdítása, valamint a vállalkozások, a kutatási és fejlesztési központok és a felsőoktatási ágazat közötti kapcsolatok és szinergiák létrehozása, különös tekintettel a termék- és szolgáltatásfejlesztésbe, a technológiaátadásba, a társadalmi innovációba, az ökoinnovációba és a közszolgálati alkalmazásokba, a keresletélénkítésbe, a hálózatépítésbe, a klaszterekbe és az intelligens specializáció általi nyílt innovációba történő beruházásokra, továbbá a technológiai és alkalmazott kutatás, a kísérleti programok, a korai termékhitelesítési intézkedések, az alaptechnológiák fejlett gyártási kapacitásának és próbagyártásának támogatása, valamint az általános célú technológiák terjesztése; 2. Az ikt-khoz való hozzáférés elősegítése és e technológiák használatának és minőségének fokozása a következők révén: a) a szélessáv-kiépítés kiterjesztése és nagy sebességű hálózatok kiépítése, valamint a digitális gazdaságot szolgáló feltörekvő technológiák és hálózatok bevezetésének támogatása; c) az e-kormányzás, az e-tanulás, az e-befogadás, az e- kultúra és az e-egészségügy ikt-alkalmazásainak megerősítése. 3. A kkv-k versenyképességének fokozása a következők révén: a) a vállalkozói szellem előmozdítása, különösen az új ötletek gazdasági hasznosításának megkönnyítése, valamint új cégek alapításának – többek között üzleti inkubátorházak segítségével történő – ösztönzése; b) a kkv-k számára új vállalati modell – elsősorban a nemzetközivé válás céljával történő – kidolgozása és megvalósítása; c) a korszerű termék- és szolgáltatásfejlesztési képességek megteremtésének és bővítésének támogatása; d) a kkv-k abban való segítése, hogy növekedni tudjanak a regionális, nemzeti és nemzetközi piacokon, és hogy az innovációs folyamatokban részt tudjanak venni. 15


8. A fenntartható és minőségi foglalkoztatás, valamint a munkavállalói mobilitás ösztönzése a következők révén: a) üzleti inkubátorházak létrehozásának támogatása, valamint az önfoglalkoztatás, a mikro vállalkozások és a cégalapítás beruházásokkal való támogatása; 10. Az oktatásba, a készségekkel kapcsolatos képzésbe, szakképzésbe és az egész életen át tartó tanulásba történő beruházás oktatási és képzési infrastruktúrák kifejlesztésével. Európai Uniós tematikus célkitűzéshez vagy beruházási prioritáshoz kapcsolódó eredményindikátorok Az európai uniós finanszírozási forrásokra vonatkozó operatív programok véglegesítését követően kerül meghatározásra. Mutató megnevezése

Bázisérték Év

Érték


Az adat forrása

Cél-specifikus hatásindikátorok Az európai uniós finanszírozási forrásokra vonatkozó operatív programok véglegesítését követően kerül meghatározásra. R3. A város felsőoktatási és kutatási intézményei infrastruktúrájának a fejlesztése, a tudományos eredmények gyakorlati hasznosításának erősítése Kapcsolódó városrészi célok V4 Villanegyed: A városrész épületállományának és környezetének javítása, valamint felsőoktatási és K+F szerepének növelése kapcsolódva Debrecen stratégiai céljaihoz V5 Kertváros: A városrész köz- és közösségi funkcióinak erősítése, valamint a közlekedés feltételeinek javítása V7 Nagyerdő: A városrész idegenforgalmi potenciáljának, valamint felsőoktatási és K+F szerepének növelése a természeti környezet értékeinek megóvása mellett Kapcsolódás Európai Uniós tematikus célkitűzéshez és/vagy beruházási prioritáshoz 1. A kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció megerősítése a következők révén: a) a kutatási és innovációs (K+I) kiválóság fejlesztése, és különösen az európai érdekeltségű kompetenciaközpontok támogatása érdekében a K+I infrastruktúra és kapacitás megerősítése; b) a vállalkozások K+I beruházásainak előmozdítása, valamint a vállalkozások, a kutatási és fejlesztési központok és a felsőoktatási ágazat közötti kapcsolatok és szinergiák létrehozása, különös tekintettel a termék- és szolgáltatásfejlesztésbe, a technológiaátadásba, a társadalmi innovációba, az ökoinnovációba és a közszolgálati alkalmazásokba, a keresletélénkítésbe, a hálózatépítésbe, a klaszterekbe és az intelligens specializáció általi nyílt innovációba történő beruházásokra, továbbá a technológiai és alkalmazott kutatás, a kísérleti programok, a korai termékhitelesítési intézkedések, az alaptechnológiák fejlett gyártási kapacitásának és próbagyártásának támogatása, valamint az általános célú technológiák terjesztése; 10. Az oktatásba, a készségekkel kapcsolatos képzésbe, szakképzésbe és az egész életen át tartó tanulásba történő beruházás oktatási és képzési infrastruktúrák kifejlesztésével. 16


Európai Uniós tematikus célkitűzéshez vagy beruházási prioritáshoz kapcsolódó eredményindikátorok Az európai uniós finanszírozási forrásokra vonatkozó operatív programok véglegesítését követően kerül meghatározásra. Mutató megnevezése Év

Bázisérték Érték

Év

Célérték Érték

Az adat forrása

Cél-specifikus hatásindikátorok Az európai uniós finanszírozási forrásokra vonatkozó operatív programok véglegesítését követően kerül meghatározásra. R4. A nemzetközi szintű, minőségi turizmus feltételeinek javítása, a meglévő adottságok magasabb szintre emelése Kapcsolódó városrészi célok V1 Belváros: A központi szerepkör további fejlesztése és a lakosság életkörülményeinek javítása V7 Nagyerdő: A városrész idegenforgalmi potenciáljának, valamint felsőoktatási és K+F szerepének növelése a természeti környezet értékeinek megóvása mellett V9 Külső településrészek: A lakosság életkörülményeinek javítása és az idegenforgalom fejlesztése a természeti környezet megóvásával V10 Egyéb övezet: A Debreceni Repülőtér fejlesztése a város stratégiai céljaival összhangban Kapcsolódás Európai Uniós tematikus célkitűzéshez és/vagy beruházási prioritáshoz 6. A környezet megőrzése és védelme, valamint a forráshatékonyság támogatása a következők révén: c) a természeti és kulturális örökség megőrzése, védelme, elősegítése és fejlesztése. Európai Uniós tematikus célkitűzéshez vagy beruházási prioritáshoz kapcsolódó eredményindikátorok Az európai uniós finanszírozási forrásokra vonatkozó operatív programok véglegesítését követően kerül meghatározásra. Mutató megnevezése

Bázisérték Év

Érték


Az adat forrása


17


R5. Az épített és természeti környezet védelme, állapotának javítása Kapcsolódó városrészi célok V1 Belváros: A központi szerepkör további fejlesztése és a lakosság életkörülményeinek javítása V2 Hagyományos beépítésű belső lakóterület: A lakosság számára élhetőbb lakókörnyezet biztosítása V3 Lakótelepek: A lakosság életkörülményeinek javítása a lakótömbök és környezetük megújításával V4 Villanegyed: A városrész épületállományának és környezetének javítása, valamint felsőoktatási és K+F szerepének növelése kapcsolódva Debrecen stratégiai céljaihoz V7 Nagyerdő: A városrész idegenforgalmi potenciáljának, valamint felsőoktatási és K+F szerepének növelése a természeti környezet értékeinek megóvása mellett V9 Külső településrészek: A lakosság életkörülményeinek javítása és az idegenforgalom fejlesztése a természeti környezet megóvásával Kapcsolódás Európai Uniós tematikus célkitűzéshez és/vagy beruházási prioritáshoz 4. az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés támogatása minden ágazatban a következők révén: c) az energiahatékonyság, az intelligens energiahasználat és a megújuló energiák felhasználásának támogatása a közcélú infrastruktúrákban, beleértve a középületeket és a lakóépületeket is; 6. A környezet megőrzése és védelme, valamint a forráshatékonyság támogatása a következők révén: a) a hulladékágazatba történő beruházás az uniós környezeti vívmányok követelményeinek való megfelelés és a tagállamok által megállapított, e követelményeken túlmutató beruházási igények kielégítése érdekében; b) a vízgazdálkodási ágazatba történő beruházás az uniós környezeti vívmányok követelményeinek való megfelelés, és a tagállamok által megállapított, e követelményeken túlmutató beruházási igények kielégítése érdekében; c) a természeti és kulturális örökség megőrzése, védelme, elősegítése és fejlesztése; d) a biológiai sokféleség és a talaj megóvása és helyreállítása és az ökoszisztéma-szolgáltatások elősegítése, többek között a Natura 2000 és a zöld infrastruktúrák révén; e) a városi környezetfejlesztést, a városok megújítását, a rozsdaövezetek (köztük a átalakuló használatú területek) helyreállítását és szennyezésmentesítését és a légszenynyezettség csökkentését célzó intézkedések, valamint a zajcsökkentési intézkedések támogatása; f) a hulladékgazdálkodási ágazatban, a vízgazdálkodási ágazatban, a talaj tekintetében vagy a légszennyezettség csökkentése területén a környezetvédelem és az erőforrás-hatékonyság javítását szolgáló innovatív technológiák előmozdítása; Európai Uniós tematikus célkitűzéshez vagy beruházási prioritáshoz kapcsolódó eredményindikátorok Az európai uniós finanszírozási forrásokra vonatkozó operatív programok véglegesítését követően kerül meghatározásra. Mutató megnevezése

Bázisérték Év

Érték


Az adat forrása


18


R6. A város köznevelési és közművelődési infrastruktúrájának fejlesztése Kapcsolódó városrészi célok V1 Belváros: A központi szerepkör további fejlesztése és a lakosság életkörülményeinek javítása V2 Hagyományos beépítésű belső lakóterület: A lakosság számára élhetőbb lakókörnyezet biztosítása V3 Lakótelepek: A lakosság életkörülményeinek javítása a lakótömbök és környezetük megújításával V5 Kertváros: A városrész köz- és közösségi funkcióinak erősítése, valamint a közlekedés feltételeinek javítása V8 Józsa: A városrész közlekedési, köz- és közösségi funkcióinak fejlesztése Kapcsolódás Európai Uniós tematikus célkitűzéshez és/vagy beruházási prioritáshoz 2. az ikt-khoz való hozzáférés elősegítése és e technológiák használatának és minőségének fokozása a következők révén: c) az e-kormányzás, az e-tanulás, az e-befogadás, az e- kultúra és az e-egészségügy ikt-alkalmazásainak megerősítése. 10) az oktatásba, a készségekkel kapcsolatos képzésbe, szakképzésbe és az egész életen át tartó tanulásba történő beruházás oktatási és képzési infrastruktúrák kifejlesztésével. 11) a hatóságok és az érintettek intézményi kapacitásának növelése és eredményes közigazgatás kialakítása az ERFA feladatainak végrehajtásához kapcsolódó közigazgatási rendszerek és közszolgáltatások eredményességének és intézményi kapacitásának megerősítése által. Európai Uniós tematikus célkitűzéshez vagy beruházási prioritáshoz kapcsolódó eredményindikátorok Az európai uniós finanszírozási forrásokra vonatkozó operatív programok véglegesítését követően kerül meghatározásra. Mutató megnevezése

Bázisérték Év

Érték


Az adat forrása

Cél-specifikus hatásindikátorok Az európai uniós finanszírozási forrásokra vonatkozó operatív programok véglegesítését követően kerül meghatározásra. R7. A szociális és egészségügyi hálózat fejlesztése Kapcsolódó városrészi célok V1 Belváros: A központi szerepkör további fejlesztése és a lakosság életkörülményeinek javítása V2 Hagyományos beépítésű belső lakóterület: A lakosság számára élhetőbb lakókörnyezet biztosítása V3 Lakótelepek: A lakosság életkörülményeinek javítása a lakótömbök és környezetük megújításával V5 Kertváros: A városrész köz- és közösségi funkcióinak erősítése, valamint a közlekedés feltételeinek javítása V7 Nagyerdő: A városrész idegenforgalmi potenciáljának, valamint felsőoktatási és K+F szerepének növelése a természeti környezet értékeinek megóvása mellett

19


Kapcsolódás Európai Uniós tematikus célkitűzéshez és/vagy beruházási prioritáshoz 2. az ikt-khoz való hozzáférés elősegítése és e technológiák használatának és minőségének fokozása a következők révén: c) az e-kormányzás, az e-tanulás, az e-befogadás, az e- kultúra és az e-egészségügy ikt-alkalmazásainak megerősítése; 9) a társadalmi befogadás előmozdítása, a szegénység és mindenfajta diszkrimináció elleni küzdelem a következők révén: a) a nemzeti, regionális és helyi fejlődést szolgáló egészségügyi és szociális infrastruktúrába történő beruházás, az egészségi állapotbeli egyenlőtlenségek csökkentése, a társadalmi, kulturális és rekreációs szolgáltatásokhoz való jobb hozzáférés megteremtésével a társadalmi befogadás előmozdítása, valamint az intézményi szolgáltatásokról a közösségi alapú szolgáltatásokra való átállás; b) a városi és vidéki területeken élő, rászoruló közösségek fizikai rehabilitációjának, valamint gazdasági és társadalmi fellendülésének támogatása; d) a közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégiák keretében végzett beruházások; Európai Uniós tematikus célkitűzéshez vagy beruházási prioritáshoz kapcsolódó eredményindikátorok Az európai uniós finanszírozási forrásokra vonatkozó operatív programok véglegesítését követően kerül meghatározásra. Mutató megnevezése

Bázisérték Év

Érték


Az adat forrása


20


2.2.

A városrészi szintű (területi) célok meghatározása

Debrecen Integrált Településfejlesztési Stratégiájának (ITS) elkészítésekor a városrészek lehatárolása a Megalapozó tanulmányban és a Településfejlesztési koncepcióban meghatározott módon történt. Debrecen Integrált Településfejlesztési Stratégiájában megjelenő településrészek teljesen egészében megegyeznek a Településfejlesztési Koncepcióban (4.4. fejezet) a Megalapozó Vizsgálatban (3.3. fejezet) meghatározott településrészekkel. Jelen alfejezetben kerülnek meghatározásra a 10 városrész vonatkozásában a városrészi célok, melyek teljes mértékben összhangban vannak a Településfejlesztési Koncepcióban meghatározott jövőképpel és átfogó céllal. Az alábbi térkép mutatja a 10 városrészt, amelyekre a városrészi célok megfogalmazásra kerültek. 1. sz. ábra: Debrecen ITS-városrészei

21


Belváros A városrész részletes bemutatása Debrecen megyei jogú város Településfejlesztési Koncepciója 4.4. és Integrált Településfejlesztési Stratégia Megalapozó Tanulmány 3.3.1.2. fejezeteiben találhatóak. A városrész jelenlegi és fejlesztendő funkciói

Meglévő Tervezett

Közigazgatási

Kereskedelmi

++ +

++ +

Ipari, logisztikai

Turisztikai

Zöldfelületi

Közlekedési

Lakó

+ ++

++

+ ++

+ ++

Mezőgazdasági

Közösségi

++ ++

A városrész SWOT elemzése Erősségek Gyengeségek - Közigazgatási, egészségügyi és kulturális - Parkolási problémák funkciójú intézmények koncentrált jelenléte - Elöregedő korstruktúra - Magas turisztikai vonzerő és épített örökség - Zöldfelületek relatív alacsony aránya jelenléte - Járdák gyenge állapota - Kereskedelmi, pénzügyi és vendéglátó-ipari - Közbiztonság egyes területeken egységek kiemelkedő szerepe - Városképbe nem illeszkedő épületek, elha- Országos és nemzetközi jelentőségű kulturányagolt építmények, homlokzatok lis rendezvények Lehetőségek Veszélyek - A Belváros mint lakóterület vonzerejének - Légszennyezettség szintje gyakran magas növekedése - Magas gépjárműforgalom - Nyugati kiskörút befejezése - A kiskereskedelmi üzletek verseny-képes- Lakóingatlanok, közintézmények felújítása sége csökken a bevásárlóközpontokkal - Közösségi funkciók erősítése, további intézszemben mények beépítése - A történelmi belvárosban lévő épületek ál- Zöldfelületek rekonstrukciója, bővítése lagának további romlása, nem egységes arculata A városrészi cél V1 Belváros: A központi szerepkör további fejlesztése és a lakosság életkörülményeinek javítása Kapcsolódó tematikus cél(ok) - R1. A város külső és belső közlekedési feltételeinek és elérhetőségének javítása - R4. A nemzetközi szintű, minőségi turizmus feltételeinek javítása, a meglévő adottságok magasabb szintre emelése - R5. Az épített és természeti környezet védelme, állapotának javítása - R6. A város köznevelési és közművelődési infrastruktúrájának fejlesztése - R7. A szociális és egészségügyi hálózat fejlesztése

22


A városrészi célt számszerűsítő mutató(k) Az európai uniós finanszírozási forrásokra vonatkozó operatív programok véglegesítését követően kerül meghatározásra. Mutató megnevezése Év


Év

Célérték Érték

Az adat forrása

23


Hagyományos beépítésű belső lakóterület A városrész részletes bemutatása Debrecen megyei jogú város Településfejlesztési Koncepciója 4.4. és Integrált Településfejlesztési Stratégia Megalapozó Tanulmány 3.3.1.2. fejezeteiben találhatóak. A városrész jelenlegi és fejlesztendő funkciói

Meglévő Tervezett

Közigazgatási

Kereskedelmi

+

+

Ipari, logisztikai

Turisztikai

Zöldfelületi

Közlekedési

Lakó

+

+ +

++ +

+

Mezőgazdasági

Közösségi

A városrész SWOT elemzése Erősségek Gyengeségek - Turisztikai szálláshelyek (panziók) magas - Nem egységes városképi összhatás száma - Összefüggő zöldfelületek hiánya - Domináns kisvárosi karakter a beépítettség - Belső területeket feltáró utcahálózat alatekintetében csony színvonala - Koncentrált közigazgatási intézmény-ellá- A távolsági buszpályaudvar okozta magas tottság forgalmi terhelés - Belváros közelsége Lehetőségek Veszélyek - A terület mint lakóterület vonzerejének nö- Növekvő közlekedési leterheltség vekedése - A társasház-építési hullám felerősödése - Lakótelep beépítettségű területek környezetének felújítása - Lakóépületek felújítása - A városrész közigazgatási szerepének erősítése - Autóbusz pályaudvar helyének fejlesztése az Intermodális Központ felépítését követően A városrészi cél V2 Hagyományos beépítésű belső lakóterület: A lakosság számára élhetőbb lakókörnyezet biztosítása Kapcsolódó tematikus cél(ok) - R1. A város külső és belső közlekedési feltételeinek és elérhetőségének javítása - R5. Az épített és természeti környezet védelme, állapotának javítása - R6. A város köznevelési és közművelődési infrastruktúrájának fejlesztése - R7. A szociális és egészségügyi hálózat fejlesztése

24




Év

Célérték Érték

Az adat forrása

25


Lakótelepek A városrész részletes bemutatása Debrecen megyei jogú város Településfejlesztési Koncepciója 4.4. és Integrált Településfejlesztési Stratégia Megalapozó Tanulmány 3.3.1.2. fejezeteiben találhatóak. A városrész jelenlegi és fejlesztendő funkciói Közigazgatási

Meglévő Tervezett

Kereskedelmi

Ipari, logisztikai

Turisztikai

Zöldfelületi

Közlekedési

Lakó

++

+ +

++ ++

+

Mezőgazdasági

Közösségi

+ ++

A városrész SWOT elemzése Erősségek Gyengeségek - szociális intézmények magas száma - egyes lakótelepeken kedvezőtlen korösszeté- jó megközelíthetőség (közösségi közlekedés tel és kerékpárút) - belső közlekedési hálózat elavult, rossz mi- jó oktatási intézményi ellátottság nőségű felszíni parkolók - elhanyagolt közösségi terek - a lakások nagytömegű elavulása Lehetőségek Veszélyek - az építészeti és társadalmi-szociális nehéz- - tovább növekvő gépkocsiállomány ségek egyszerre történő kezelése - egyes helyeken növekszik a leszakadó társa- panelházak energiatakarékossági és gépédalmi rétegek koncentrációja szeti célú megújítása - elöregedő társadalom - házak esztétikai megújítása - az önerő biztosításának nehézségei miatt el- szociális és közösségi funkciók megújítása maradnak a felújítások (pl. piac) - szociális problémák megoldásával foglalkozó szervezetek fejlesztése A városrészi cél V3 Lakótelepek: A lakosság életkörülményeinek javítása a lakótömbök és környezetük megújításával Kapcsolódó tematikus cél(ok) - R1. A város külső és belső közlekedési feltételeinek és elérhetőségének javítása - R5. Az épített és természeti környezet védelme, állapotának javítása - R6. A város köznevelési és közművelődési infrastruktúrájának fejlesztése - R7. A szociális és egészségügyi hálózat fejlesztése

26




Év

Célérték Érték

Az adat forrása

27


Villanegyed A városrész részletes bemutatása Debrecen megyei jogú város Településfejlesztési Koncepciója 4.4. és Integrált Településfejlesztési Stratégia Megalapozó Tanulmány 3.3.1.2. fejezeteiben találhatóak. A városrész jelenlegi és fejlesztendő funkciói Közigazgatási

Kereskedelmi

Meglévő Tervezett

Ipari, logisztikai

Turisztikai

Zöldfelületi

Közlekedési

+

+ +

+

Lakó

Mezőgazdasági

++ +

Közösségi

+

A városrész SWOT elemzése Erősségek - kedvező fekvés, jó megközelíthetőség - Nagyerdő közelsége - kereskedelmi szálláshelyek (panziók) kisebb koncentrációja - felsőoktatási és kutatóintézeti jelenlét a városrészben - a városrész kedvező lakossági megítélése - a lakosság kedvező végzettségi viszonyai Lehetőségek - lakófunkciók erősítése a villanegyed arculat megőrzésével - belső úthálózat felújítása - felsőoktatási és K+F szerep erősítése - növekvő igény a kedvező természeti környezetben fekvő lakások iránt - innovatív kisvállalkozások fejlesztése

Gyengeségek - sok a társasház, ami miatt egyre inkább elveszti a korábbi villanegyed jelleget - belső úthálózat helyenként gyenge színvonala

Veszélyek - társasház építési hullám felerősödése

A városrészi cél V4 Villanegyed: A városrész épületállományának és környezetének javítása, valamint felsőoktatási és K+F szerepének növelése kapcsolódva Debrecen stratégiai céljaihoz Kapcsolódó tematikus cél(ok) - R3. A város felsőoktatási és kutatási intézményei infrastruktúrájának a fejlesztése, a tudományos eredmények gyakorlati hasznosításának erősítése - R5. Az épített és természeti környezet védelme, állapotának javítása

28




Év

Célérték Érték

Az adat forrása

29


Kertváros A városrész részletes bemutatása Debrecen megyei jogú város Településfejlesztési Koncepciója 4.4. és Integrált Településfejlesztési Stratégia Megalapozó Tanulmány 3.3.1.2. fejezeteiben találhatóak. A városrész jelenlegi és fejlesztendő funkciói Közigazgatási

Meglévő Tervezett

Kereskedelmi

Ipari, logisztikai

++ +

Turisztikai

Zöldfelületi

+ +

Közlekedési

Lakó

++ +

Mezőgazdasági

Közösségi

+ ++

A városrész SWOT elemzése Erősségek - kedvező megítélés a lakosság körében - magas és növekvő lakosságszám - zöldterületek magas aránya - relatív kedvező korstruktúra - családi házas lakóövezet

Gyengeségek - a városrész keleti területein kedvezőtlen kiskereskedelmi üzleti szerkezet - nem megfelelő oktatási (elsősorban óvodai) intézményekkel való ellátottság - közösségi intézmények hiánya - kedvezőtlen közlekedési adottságok (K, DKi részek) Lehetőségek Veszélyek - a lakosság növekvő igénye a családi házas - forráshiány miatt elmaradnak a tervezett belakókörnyezet iránt ruházások - lakosság jobb ellátását szolgáló feltételek erősítése (oktatás) - közösségi feltételek javítása - szabadidős infrastruktúra fejlesztése - kereskedelmi egységek letelepedésének támogatása - Sámsoni út és a Debrecen-Hajdúsámsoni közötti út 2x2 sávosra bővítése A városrészi cél V5 Kertváros: A városrész köz- és közösségi funkcióinak erősítése, valamint a közlekedés feltételeinek javítása Kapcsolódó tematikus cél(ok) - R1. A város külső és belső közlekedési feltételeinek és elérhetőségének javítása - R3. A város felsőoktatási és kutatási intézményei infrastruktúrájának a fejlesztése, a tudományos eredmények gyakorlati hasznosításának erősítése - R6. A város köznevelési és közművelődési infrastruktúrájának fejlesztése - R7. A szociális és egészségügyi hálózat fejlesztése

30




Év

Célérték Érték

Az adat forrása

31


Iparterület A városrész részletes bemutatása Debrecen megyei jogú város Településfejlesztési Koncepciója 4.4. és Integrált Településfejlesztési Stratégia Megalapozó Tanulmány 3.3.1.2. fejezeteiben találhatóak. A városrész jelenlegi és fejlesztendő funkciói Közigazgatási

Meglévő Tervezett

Kereskedelmi

Ipari, logisztikai

+

++ ++

Turisztikai

Zöldfelületi

Közlekedési

Lakó

Mezőgazdasági

Közösségi

+ +

A városrész SWOT elemzése Erősségek - kiépült ipari termelést segítő infrastruktúra - termelő üzemek magas jelenléte - kereskedelmi és logisztikai egységek növekvő aránya - egyetemi tudásbázis megléte

Gyengeségek - keleti iparterületek leromlott állapota - ipari területek közműellátottságát kiszolgáló hálózatok kapacitáshiánya - északi iparterület bővítését akadályozza a Nagyerdő közössége - északi iparterület nehéz megközelíthetősége csúcsidőszakban - déli iparterület infrastruktúrájának kiépítetlensége Lehetőségek Veszélyek - a gazdasági szereplők fejlődését támogató - forrás hiányában elmaradnak a beruházások környezet fejlesztése - a hazai és nemzetközi gazdasági környezet - lakófunkciók szintentartása, esetleg visszakedvezőtlen marad fejlesztése - Déli Ipari Park kialakításához kapcsolódó infrastrukturális és közlekedési fejlesztések - környezeti hatásvizsgálat és funkcióváltás elősegítése a keleti iparterületeken - innovatív vállalkozások letelepedésének támogatása - a külföldi befektetők növekvő érdeklődése Debrecen irányában - régió gazdaságfejlesztését támogató, nemzetközi szinten is jelentős innovatív környezetet és tudományos technológiai platform létrehozása A városrészi cél V6 Iparterület: A városrész infrastrukturális fejlesztése Debrecen stratégiai céljaival összhangban

32


Kapcsolódó tematikus cél(ok) - R1. A város külső és belső közlekedési feltételeinek és elérhetőségének javítása - R2. A nemzetközileg versenyképes gazdaság igényeit kielégítő infrastruktúra-fejlesztés, a gazdasági szereplőket támogató környezet kialakítása A városrészi célt számszerűsítő mutató(k) Az európai uniós finanszírozási forrásokra vonatkozó operatív programok véglegesítését követően kerül meghatározásra. Mutató megnevezése Év


Év

Célérték Érték

Az adat forrása

33


Nagyerdő A városrész részletes bemutatása Debrecen megyei jogú város Településfejlesztési Koncepciója 4.4. és Integrált Településfejlesztési Stratégia Megalapozó Tanulmány 3.3.1.2. fejezeteiben találhatóak. A városrész jelenlegi és fejlesztendő funkciói Közigazgatási

Kereskedelmi

Meglévő Tervezett

Ipari, logisztikai

Turisztikai

Zöldfelületi

Közlekedési

++ ++

++ ++

+ +

Lakó

Mezőgazdasági

Közösségi

+ +

A városrész SWOT elemzése Erősségek - Debrecen kiemelkedő turisztikai célpontja - a rekreációt és a természeti környezet megőrzését segítő koncentrált fejlesztések a korábbi időszakban - gyógyvíz jelenléte, a terület gyógyhely minősítése - Debreceni Egyetem jelenléte, tudományos, oktatási és gazdasági potenciálja - jó megközelíthetőség tömegközlekedéssel - Nagyerdei Sportközpont nyújtotta sportolási lehetőségek, nemzetközi sportrendezvények - kiskereskedelmi-vendéglátási egységek koncentrációja - a Debreceni Egyetem Klinikai Központ által nyújtott magas szintű orvosi szolgáltatások Lehetőségek - a gyógy- és termálturizmus fizikai és szellemi infrastruktúrájának a magasabb színvonalra emelése - a Debrecen Egyetem és a gazdasági élet szereplői közötti kapcsolat erősítése - komplex gazdaságélénkítő egészségügyi program, szolgáltatás-fejlesztés - a felsőoktatási oktatásmunka színvonalának fejlesztése, a gazdaságfejlesztést szolgáló innovatív oktatás-fejlesztés - a Nagyerdő átfogó és komplex megújítása - a Nagyerdei Strandfürdő vizes élményparkká történő átalakítása - a Nagyerdei Kultúrpark infrastruktúrájának, valamint látogató és családbarát szolgáltatásainak fejlesztése - a helyi védettséget élvező villasor felújítása - Civaqua program megvalósítása - a hazai és Európai Uniós KFI-t támogató források növekedése

Gyengeségek - a Nagyerdő fáit veszélyeztető vízhiány, alacsony talajvízszint - egyes részeken leromlott növényzet - parkolási problémák - szűk a terület közlekedési áteresztő képessége

Veszélyek - a források hiánya miatt a természetes vízellátást biztosítását célzó beruházások elmaradnak, amely negatívan érinti a Nagyerdő ökoszisztémáját - források hiánya miatt elmaradnak a gazdaságfejlesztést segítő beruházások - a hazai és nemzetközi gazdasági és innovációt segítő környezet kedvezőtlen marad - a növekvő gépkocsiforgalom a természeti környezetet

34


A városrészi cél V7 Nagyerdő: A városrész idegenforgalmi potenciáljának, valamint felsőoktatási és K+F szerepének növelése a természeti környezet értékeinek megóvása mellett Kapcsolódó tematikus cél(ok) - R1. A város külső és belső közlekedési feltételeinek és elérhetőségének javítása - R3. A város felsőoktatási és kutatási intézményei infrastruktúrájának a fejlesztése, a tudományos eredmények gyakorlati hasznosításának erősítése - R4. A nemzetközi szintű, minőségi turizmus feltételeinek javítása, a meglévő adottságok magasabb szintre emelése - R5. Az épített és természeti környezet védelme, állapotának javítása - köznevelésiR7. A szociális és egészségügyi hálózat fejlesztése A városrészi célt számszerűsítő mutató(k) Az európai uniós finanszírozási forrásokra vonatkozó operatív programok véglegesítését követően kerül meghatározásra. Mutató megnevezése Év


Év

Célérték Érték

Az adat forrása

35


Józsa A városrész részletes bemutatása Debrecen megyei jogú város Településfejlesztési Koncepciója 4.4. és Integrált Településfejlesztési Stratégia Megalapozó Tanulmány 3.3.1.2. fejezeteiben találhatóak. A városrész jelenlegi és fejlesztendő funkciói Közigazgatási

Meglévő Tervezett

Kereskedelmi

Ipari, logisztikai

Turisztikai

+

Zöldfelületi

Közlekedési

Lakó

+

+ ++

++ +

Mezőgazdasági

Közösségi

+ ++

A városrész SWOT elemzése Erősségek - Debrecen legdinamikusabb lakosság-szám növekedés felmutató városrésze - kedvező korstruktúra - kedvező végzettségi viszonyok a lakosság körében - kedvező megítélés a lakosság körében, növekvő lakásállomány - kedvező a közösségi intézményekkel való ellátottság - családi házas lakókörnyezet biztosítása - a természeti környezet jó állapota - családi házak kedvező minőségi mutatói Lehetőségek - a 35. sz főút Debrecen- Józsa közötti szakaszának 2x2 sávosra bővítése - új közúti kapcsolat kiépítése Debrecen és Józsa között - a lakosság családi ház utáni igényének fennmaradása/növekedése - a közösségi és sportolási funkciók erősítése - a józsai ipari területen működő vállalkozások fejlesztése - épületek energetikai felújításának támogatása

Gyengeségek - alacsony a 35. sz. főút áteresztő képessége a csúcsforgalmi időszakban - szétszórt épületekben folyó oktatás a településrészen - kevés sportolási lehetőség - a Tócó patak vízellátása ingadozó - a területen lévő, már infrastruktúrával ellátott kijelölt építési területek régészeti érintettsége

Veszélyek - forráshiány miatt elmaradnak az infrastrukturális fejlesztések - a régészeti érintettség megszüntetésének magas költsége miatt csökken az új lakások építése - a gazdasági helyzet nem kedvez az ingatlanok fejlesztésének, felújításának

A városrészi cél V8 Józsa: A városrész közlekedési, köz- és közösségi funkcióinak fejlesztése Kapcsolódó tematikus cél(ok) - R1. A város külső és belső közlekedési feltételeinek és elérhetőségének javítása - R6. A város köznevelési és közművelődési infrastruktúrájának fejlesztése

36




Év

Célérték Érték

Az adat forrása

37


Külső településrészek A városrész részletes bemutatása Debrecen megyei jogú város Településfejlesztési Koncepciója 4.4. és Integrált Településfejlesztési Stratégia Megalapozó Tanulmány 3.3.1.2. fejezeteiben találhatóak. A városrész jelenlegi és fejlesztendő funkciói Közigazgatási

Kereskedelmi

Ipari, logisztikai

Turisztikai

Zöldfelületi

Közlekedési

+ +

++ ++

+

Meglévő Tervezett

Lakó

Mezőgazdasági

+

+

Közösségi

A városrész SWOT elemzése Erősségek - növekvő lakosság, fiatalos korösszetétel - családi házas lakókörnyezet - zöldfelületek magas aránya

Lehetőségek - Erdőspuszta turisztikai fejlesztéséhez szükséges infrastruktúra kiépítése - a kerékpáros, horgász és vadászturizmus feltételeinek javítása - a tavak természetes vízutánpótlásának biztosítása - megközelíthetőség, a közösségi közlekedés feltételeinek javítása - természeti környezet elemeinek megóvása - közművekkel való ellátottság javítása - közfunkciók erősítése

Gyengeségek - a természeti környezet egyes elemeinek a leromlása - a lakosság rossz foglalkoztatottsági mutatói - a megközelíthetőség nehézségei - gyenge a közművekkel való ellátottság - gyenge a közintézményekkel való ellátottság Veszélyek - pénzhiány miatt elmarad az infrastruktúra fejlesztése - elmarad a tavak vízutánpótlásának biztosítása, ami kedvezőtlen hatással lehet a terület ökoszisztémájára

A városrészi cél V9 Külső településrészek: A lakosság életkörülményeinek javítása és az idegenforgalom fejlesztése a természeti környezet megóvásával Kapcsolódó tematikus cél(ok) - R1. A város külső és belső közlekedési feltételeinek és elérhetőségének javítása - R4. A nemzetközi szintű, minőségi turizmus feltételeinek javítása, a meglévő adottságok magasabb szintre emelése - R5. Az épített és természeti környezet védelme, állapotának javítása

38




Év

Célérték Érték

Az adat forrása

39


Egyéb övezet A városrész részletes bemutatása Debrecen megyei jogú város Településfejlesztési Koncepciója 4.4. és Integrált Településfejlesztési Stratégia Megalapozó Tanulmány 3.3.1.2. fejezeteiben találhatóak. A városrész jelenlegi és fejlesztendő funkciói Közigazgatási

Kereskedelmi

Meglévő Tervezett

Ipari, logisztikai

Turisztikai

+ ++

Zöldfelületi

Közlekedési

++ +

++ +

Lakó

Mezőgazdasági

Közösségi

+

A városrész SWOT elemzése Erősségek - állandó határnyitású nemzetközi repülőtér jelenléte (regionális nemzetközi kereskedelmi repülőtér státusz) - működő menetrendszerinti járatok, folyamatosan növekvő utasforgalom - trimodális közlekedési csomóponthoz kapcsolódó infrastruktúra megléte - ember által javarészt érintetlen természeti terület (Nagyerdőtölgyes) Lehetőségek - a repülőtéri logisztikai infrastruktúra felújítása és fejlesztése - a trimodális közlekedési adottságokra épülő fejlesztések megvalósítása - logisztikai fejlesztések, elsősorban a légi teherforgalomhoz kapcsolódóan - növekvő személy és teherforgalom - a repülőtér bekapcsolása a városi közösségi közlekedésbe - a légikikötő és a város körüli körgyűrű közötti közvetlen közúti összeköttetés megteremtése - a repülőtérhez kapcsolódóan komplex kereskedelmi és szolgáltató-központ kialakítása - új desztinációk elérése menetrendszerinti járatokkal - turisztikai célú charterjáratok bővítése

Gyengeségek - gyenge kapcsolódás a városi közösségi közlekedési hálózathoz

Veszélyek - forráshiány miatt elmaradnak a beruházások - a nagyváradi repülőtérhez kapcsolódó komplex fejlesztésekkel Nagyvárad nemzetközi szintű versenytársa lesz Debrecennek - a talajvízszint süllyedése veszélyezteti a Nagyerdő ökoszisztémáját, kiszáradást okozhat

A városrészi cél V10 Egyéb övezet: A Debreceni Repülőtér fejlesztése a város stratégiai céljaival összhangban

40


Kapcsolódó tematikus cél(ok) - R1. A város külső és belső közlekedési feltételeinek és elérhetőségének javítása - R2. A nemzetközileg versenyképes gazdaság igényeit kielégítő infrastruktúra-fejlesztés, a gazdasági szereplőket támogató környezet kialakítása - R4. A nemzetközi szintű, minőségi turizmus feltételeinek javítása, a meglévő adottságok magasabb szintre emelése A városrészi célt számszerűsítő mutató(k) Az európai uniós finanszírozási forrásokra vonatkozó operatív programok véglegesítését követően kerül meghatározásra. Mutató megnevezése Év


Év

Célérték Érték

Az adat forrása

Az alábbi 2. sz. ábra összegezve ábrázolja Debrecen Megyei Jogú Város 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó jövőképét, átfogó fejlesztési céljait, részcéljait és városrészi (területi) céljait.

41


3. sz. ábra. Debrecen Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájában megfogalmazott városi átfogó és részcéljai (tematikus céljai), valamint városrészi (területi) céljait összefoglaló ábrája

DEBRECEN, AZ ÉLETERŐS VÁROS, a lakosai számára kiemelkedő életminőséget biztosító, fenntartható módon és kiegyensúlyozottan fejlődő, a térség értékeire támaszkodó, és az innovációra épülő nemzetközi szinten is versenyképes gazdasági és egészségügyi központtá válik.

Jövőkép

Átfogó cél

Részcélok*

A város földrajzi elhelyezkedésére, jól mobilizálható és megújulni képes természeti, gazdasági és humán erőforrásaira támaszkodó, szolgáltatásai révén a határon is túlnyúló befolyással rendelkező regionális központ és tudáscentrum, valamint magyarországi és nemzetközi szinten is versenyképes, az értékek megőrzésével és fenntartható használatával az itt élők számára a minőségi élet feltételeit hosszú ideig biztosító innovatív gazdaság kialakítása. R1. A város külső és belső közlekedési feltételeinek és elérhetőségének javítása

R2. A nemzetközileg versenyképes gazdaság igényeit kielégítő infrastruktúra-fejlesztés, a gazdasági szereplőket támogató környezet kialakítása

R5. Az épített és természeti környezet védelme, állapotának javítása

Városrészi célok**

R6. A város köznevelési és közművelődési infrastruktúrájának fejlesztése

V1 Belváros: A központi szerepkör további fejlesztése és a lakosság életkörülményeinek javítása

V2 Hagyományos beépítésű belső lakóterület: A lakosság számára élhetőbb lakókörnyezet biztosítása

V6 Iparterület: A városrész infrastrukturális fejlesztése Debrecen stratégiai céljaival összhangban

V7 Nagyerdő: A városrész idegenforgalmi potenciáljának, valamint oktatási és K+F szerepének növelése a természeti környezet értékeinek megóvása mellett

* Részcélok = stratégiai célok = tematikus célok ** Városrészi célok = területi célok

R3. A város felsőoktatási és kutatási intézményei infrastruktúrájának a fejlesztése, a tudományos eredmények gyakorlati hasznosításának erősítése

V3 Lakótelepek: A lakosság élet-körülményeinek javítása a lakótömbök környezetének megújításával V8 Józsa: A város-rész közlekedési, köz- és közösségi funkcióinak fejlesztése

R4. A nemzetközi szintű, minőségi turizmus feltételeinek javítása, a meglévő adottságok magasabb szintre emelése

R7. A szociális és egészségügyi hálózat fejlesztése

V4 Villanegyed: A városrész épületállományának és környezetének javítása kapcsolódva Debrecen stratégiai céljaihoz

V5 Kertváros: A városrész köz- és közösségi funkcióinak erősítése, valamint a közlekedés feltételeinek javítása

V9 Külső településrészek: A lakosság életkörülményeinek javítása és az idegenforgalom fejlesztése a természeti környezet megóvásával

V10 Egyéb övezet: A Debreceni Repülőtér fejlesztése a város stratégiai céljaival összhangban

42


3. A MEGVALÓSÍTÁST SZOLGÁLÓ BEAVATKOZÁSOK 3.1. Akcióterületeken megvalósuló fejlesztések meghatározása, pénzügyi terve A korábbi Integrált Városfejlesztési Stratégia keretében eddig szinte kizárólagosan alkalmazott akcióterületi megközelítés a továbbiakban is fontos – és az eddigi értékelések eredményei szerint is sikeres – eszköze a források koncentrált felhasználásának, és ajánlott keretét képezi a magánszféra fejlesztésekbe való bevonásának is, de jelen Integrált Településfejlesztési Stratégia keretében nem kizárólag az akcióterületeken végrehajtandó projekteket célszerű megjeleníteni. Debrecen Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájában a város akcióterületeinek kijelölését alapvetően az általános és a városrészi szintű helyzetfeltárás eredményei határozták meg. A stratégia átfogó céljával összhangban a város földrajzi elhelyezkedésére, természeti, gazdasági és humán erőforrásaira támaszkodva szükséges az értékek megőrzése és fenntartható használata révén az itt élők számára a minőségi élet feltételeit hosszú ideig biztosító innovatív gazdaság kialakítása. Az akcióterületi projektek térben koncentrált és egymással összehangolt projektek, ahol térben is koncentráltan végbemenő fejlesztések vannak jelen és megfelelnek az alábbi elvárásoknak: egymásra szinergikus hatást fejtenek ki, az egyes projektelemek segítik más projektek megvalósulását illetve hatásának kiteljesedését az akcióterület számára megfogalmazott cél érdekében kerülnek megvalósításra, volumenük, így várható hatásuk is legyen akkora, hogy érzékelhető változást idézzenek elő az akcióterületen. A KSH 2011. évi népszámlálási adatai alapján Debrecenben a Nagysándortelep északi részénél jelölhetők ki olyan területek, amely a szegregációs mutató értéke alapján megfelel a tényleges szegregátum és a szegregációval veszélyeztetett terület feltételeinek. Az ITS megalapozó vizsgálatának megállapításai szerint a KSH által megjelölt szegregátumot és szegregációval veszélyeztetett területet a Nagysándorteleppel és Vulkán teleppel együtt kell leromlott városi területek rehabilitációját szolgáló akcióterületként kezelni, mivel csak így biztosítható a hatékony beavatkozások megvalósítása. Az ITS tervezése során figyelembevételre kerültek a Városfejlesztési Kézikönyv iránymutatásai is és az akcióterületi tervezésnek megfelelően a Nagysándortlep- - Vulkán telep Akcióterületre indikatívan számos fejlesztés került meghatározásra, amelyek megvalósítását pályázati forrás felhasználásával, összehangoltan tervezi az önkormányzat. Emellett indokolt tovább folytatni Nagymacson a 2012-2014 között végrehajtott szociális városrehabilitációs projekt soft elemeit is. Ennek megfelelően szociális városrehabilitációs céllal az alábbi két akcióterület került kijelölésre: 1. Nagysándortelep – Vulkán telep AT 2. Nagymacs AT A fentiekkel összhangban, de nem szociális város-rehabilitációs céllal a 2014-2020-as időszakra vonatkozóan Debrecenben 12 egyéb akcióterület került meghatározásra, amelyek fejlesztése elsősorban a városi területek környezettudatos megújítását, a gazdaság fejlesztését, és a lakosság életfeltételeinek javítását célozza: 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Belváros AT Egyetemváros – Nagyerdő AT Déli ipari terület AT Vénkert AT Újkert AT Dobozikert AT

7. 8. 9. 10. 11. 12.

Sestakert AT Libakert AT Tócóskert AT Tócóvölgy AT Sóház AT Bem tér AT

43


3.1.1. Szociális város-rehabilitációs akcióterületen tervezett fejlesztések meghatározása 1. Nagysándortelep–Vulkán telep AT Lehatárolás: a városi nyugati részén helyezkedik el, a Kertváros városrész egyik elemét alkotó Nagysándortelep településrész alkotja kiegészülve a Harsona utca északi részével és a Király utcával, illetve a Nagysándortelephez délnyugatra csatlakozó Vulkán teleppel. Határoló utcák: Harsona utca – Király utca – Kishatár utca – Görgény utca – 18220/13 hrsz. földút – Kishegyesi út – Vulkán utca – Balásházy János utca – Szent Mihály utca – Kishegyesi út (a Kishegyesi út és a Harsona utca kivételével valamennyi határoló utca mindkét oldala beletartozik az akcióterületbe). Terület: 100 ha Állandó népesség száma (2013): 3.181 fő Népsűrűség: 3.181,0 fő/km2 A városrész stratégiában meghatározott célja: V5 Kertváros: A városrész köz- és közösségi funkcióinak erősítése, valamint a közlekedés feltételeinek javítása Megerősítendő funkciók: Közigazgatási

Kereskedelmi

Ipari, logisztikai

Turisztikai

Zöldfelületi

+

Közlekedési

Lakó

+

+

Mezőgazdasági

Közösségi

++

Indoklás: A KSH 2011 2011. évi adatai alapján az akcióterületen szegregátum és szegregációval veszélyeztetett terület található. A lakosság száma az elmúlt évtizedben csökkent, korösszetétele jobb, mint a városi érték. A lakosság végzettségi viszonyait tekintve az akcióterület Debrecenben a legrosszabb helyzetben van, igaz ugyanakkor az is, hogy az elmúlt évtizedben igen jelentős javulás ment végbe. A lakosság foglalkoztatottsági mutatói elmaradnak a városi értéktől. Az akcióterületen a lakások száma az elmúlt évtizedben kismértékben emelkedett, minőségük viszont jelentős mértékben elmarad a városi értéktől. Az akcióterület közszolgáltatásokkal jól ellátott: területén óvoda és általános iskola is működik, emellett szomszédságában üzemel a Stop Shop és a Park Center bevásárlóközpont, illetve az Auchan szupermarket. A közvetlen közelben fejlett iparterület található, amely következtében a kerékpáros forgalom is megnőtt, viszont az akcióterület nincs bekapcsolva a városi kerékpárút-hálózatba. A belső úthálózat egy része földutakból áll és a csapadékvíz elvezetése is sok helyen megoldatlan. Nincs az akcióterületen a helyi közösség szervezésére alkalmas közösségi tér, olyan létesítmény, amely alkalmas az információ közvetítésére, programok és képzések szervezésére, a rászorulók részére nyújtandó egyéb szolgáltatások kiterjesztésére. Cél a lakosság életfeltételeinek javítása, a helyi közösség erősítése, a lakosság képzettségi szintjének növelése, valamint az infrastruktúra és a közszolgáltatások fejlesztése által. Az akcióterületen tervezett tevékenységek: Indikatív tevékenységek Ssz. NVAT1 NVAT2 NVAT3 NVAT4

NVAT5

Közösségi ház létesítése, mely megoldja Családsegítő szolgálat megfelelő elhelyezésének problémáját is. Kerékpárút hálózat fejlesztése, a terület bekötése a városi hálózatba Földutak leburkolása Sportpálya létesítése Közművelődési hálózat fejlesztése, aktív közösségi partnerség fejlesztés a közösségi tervezés és a közösségfejlesztés módszereinek alkalmazásával, helyi szereplők bevonásával. A helyi lakosság igényeinek megfelelő, felzárkóztatásukat és a közösség építését célzó soft programok megvalósítása.

Középtávú kapcsolódó célok

Becsült bruttó költség (mFt)

R6, R7

150

R1 R1 R5

130 300 50

R6, R7

177

44


Csapadékvíz elvezető rendszer kiépítése az akcióterület több utcájában NVAT7 Ivóvízellátás a javítása az akcióterületen NVAT8 Szociális bárlakások felújítása A Nagysándortelepi egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejleszNVAT9 tése NVAT6

R5

450

R5 R5, R7

30 177

R7

110

A projektek tervezett ütemezését a 3.3. fejezet tartalmazza. _______________________________________________________________________________________

2. Nagymacs AT Lehatárolás: Nagymacs a város központi belterületétől egyik legtávolabb eső, Debrecen nyugati külterületébe ágyazott belterületi besorolású városrésze a 33. sz. főúttól északra. Terület: 54,8 ha Állandó népesség száma (2013): 999 fő Népsűrűség: 1.816,4 fő/km2 A városrész stratégiában meghatározott célja: V9 Külső településrészek: A lakosság életkörülményeinek javítása és az idegenforgalom fejlesztése a természeti környezet megóvásával Megerősítendő funkciók: Közigazgatási

Kereskedelmi

Ipari, logisztikai

Turisztikai

Zöldfelületi

Közlekedési

Lakó

Mezőgazdasági

+

Közösségi

+

Indoklás: A településrész népességszáma az elmúlt évtizedben gyakorlatilag stagnált, korösszetétele kismértékben kedvezőbb, mint a városi átlag. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya igen jelentősen elmarad a debreceni átlagértékhez képest, az egyik legrosszabb a városban és szintén kedvezőtlen a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya is. A foglalkoztatottsági viszonyokat tekintve is tetten érhető a településrész elmaradása. A szociális segélyezési mutatók alapján a rendszeres szociális támogatások ezer lakosra jutó száma Nagymacson a városi átlag 1,53-szorosa. Az alacsony komfortfokozatú lakások aránya jóval meghaladja a városi átlagot, a lakott lakásoknak mintegy harmadát teszi ki. Nagymacson az ÉAOP-5.1.1/B-2f-2012-0003 azonosító számú uniós pályázati forrás felhasználásával sikeres szociális városrehabilitációs program végrehajtására került sor 2012-2014 között. A projekt részeként többek között számos képzést, közösségi és bűnmegelőzést segítő programot is tartalmazó soft programcsomag valósult meg aktív helyi részvétellel. Nagymacson a megvalósult infrastrukturális beavatkozások révén a lakókörnyezet minősége sokat javult, viszont a városrehabilitációs projektben korábban megvalósult soft programok folytatása mindenképp indokolt, az eredmények hosszú távú fenntarthatósága, illetve a helyi közösség további erősítése érdekében. Az akcióterületen tervezett tevékenységek: Indikatív tevékenységek Ssz. NAT1

A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok megvalósítása Debrecen - Nagymacs városrészen.



R6, R7

20

A projektek tervezett ütemezését a 3.3. fejezet tartalmazza.

45


3.1.2. Egyéb szempontból beavatkozást igénylő területeken megvalósuló fejlesztések meghatározása és pénzügyi terve 1. Belváros AT Lehatárolás: a Belváros Debrecen történelmi központját foglalja magába, amelyet az ún. kiskörút határol. Határoló utcák: Mester utca – Hunyadi utca – Rákóczi utca – Burgundia utca – Klaipeda utca – Sumen utca – Wesselényi utca – Erzsébet utca – Antall József utca – Tisza István utca – nyugati új körút. Terület: 116 ha Állandó népesség száma (2013): 6.927 fő Népsűrűség: 5.972,7 fő/km2 A Belterület városrész stratégiában meghatározott célja: V1 Belváros: A központi szerepkör további fejlesztése és a lakosság életkörülményeinek javítása Megerősítendő funkciók: Közigazgatási

Kereskedelmi

+

+

Ipari, logisztikai

Turisztikai

Zöldfelületi

Közlekedési

Lakó

+

+

+

+

Mezőgazdasági

Közösségi

+

Indoklás: A Belváros AT Debrecen történelmi magja. Funkcióit tekintve a közigazgatási, kereskedelmi, egyházi, pénzügyi, turisztikai és közösségi funkciók jelentősége kiemelkedő. A városrész demográfiai viszonyait tekintve megállapítható, hogy az elmúlt évtizedben tovább folytatódott a lakónépesség számának csökkenése. Az iskolai végzettséget tekintve a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya és a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya is kedvezőbb a városi átlagnál. A városrész foglalkoztatási viszonyai nem kedvezőek, igaz ugyanakkor az is, hogy javult a településrész helyzete. A lakásszám alig változott, azonban a lakások minőségi viszonyaiban jelentős fejlődés tapasztalható a rosszabb minőségű lakások lebontása (pl. a nyugati kiskörűt nyomvonala) és új, magas komfortfokozatú lakások építésének köszönhetően. A belváros több területen is fontos szerepet játszik Debrecen intézményhálózatában, az államigazgatási szervek kb. 55-60%-a itt található. Az oktatási intézményeknél ez a fajta koncentráció kisebb, de az óvodától a felsőoktatásig minden típusú intézmény megtalálható. A kulturális szféra esetében kiemelkedő a belváros súlya, alapvetően itt helyezkednek el a városban meghatározó jelentőségű intézmények, melyek fejlesztése nemcsak a város, hanem a megye egésze szempontjából kiemelkedő jelentőségű, a fejlesztéseknek ki kell szolgálniuk a folyamatosan növekvő igényeket. Az egészségügyi ellátásban is magas fokú koncentráció jellemző a belvárosra, csakúgy, mint a kereskedelmivendéglátási egységek vonatkozásában. A fentiekből fakadóan problémát jelent a közlekedés, ezen belül is a felszíni parkolás a belvárosban, amelyet ugyan részben sikerült orvosolni mélygarázsok és parkolóházak építésével, valamint a foghíj-telkek ilyen jellegű felhasználásával, azonban még további fejlesztések szükségesek ezen a területen. A belváros elkerülését és ezáltal forgalmi tehermentesítését biztosító kiskörút nyugati szakaszának mielőbbi befejezése indokolt. A belváros további tipikus problémája a zöldfelületek alacsony aránya, illetve a járdák gyenge állapota. A városrészben az elmúlt másfél évtized alatt számos terület megújult, de a rehabilitáció még korántsem tekinthető befejezettnek: indokolt a gyalogos övezet további kiterjesztése, a zöldfelületek megújítása, illetve az értékes, több műemléket magába foglaló leromlott épületállomány (pl. Zenede, Régi Városháza) mielőbbi felújítása.

46


Az akcióterületen tervezett tevékenységek: Ssz

BAT1

BAT2 BAT3 BAT4

BAT5

BAT6 BAT7

BAT8

BAT9 BAT10 BAT11 BAT12 BAT13 BAT14

Indíkatív tevékenységek A kiskörút nyugati része befejező szakaszának megépítése, irányonként 2x2 forgalmi sávval és 1-1 tömegközlekedési sávval, díszburkolattal ellátott járdákkal, a csomópontokban lámpás kereszteződésekkel, középen csobogókkal ellátott zöldsávval, a járdák mellett fásítással és zöldfelület kialakítással. A Régi Városháza főépülete rekonstrukciójának 2. üteme, amely az főépület belső és a Sas utca felőli épület teljes rekonstrukcióját foglalja magában. A Bika tömb felújítása tervezett zöldfelület növeléssel. A fejlesztés másik részeként parkolóház építése tervezett. Latinovits Színház beindításához szükséges és még hiányzó belsőépítészeti munkák elvégzése és nézőtér, színpadtechnika kialakítása. A Zenede (ma Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola és Zeneiskola) 1894-ben, eklektikus stílusban épült műemlék épületének felújítása, a homlokzat, a tető és a nyílászárók teljes felújítása/cseréje, teljes belső és gépészeti rekonstrukció, bővítés a projekt tartalma, komplex akadálymentesítéssel. Belvárosi közpark építés, melynek keretében a Nyugati kiskörút - Hatvan utca csomópontján tervezett közpark építés. Térfigyelő rendszer kiépítése Debrecenben, melynek részeként eszközbeszerzés és infrastruktúra-fejlesztés történik a jelenlegi rendszerhez kapcsolva. A Belváros sétáló övezetének keleti és nyugati irányú kiterjesztése számos fejlesztést foglal magában. Zöldfelületek növelését és megújítását több helyszínen (pl. Dósa nádor tér, Déri tér, Csapó és Sas utcák). A projektben tervezett a Virágpiac modernizálása és mélygarázs létesítése. A Petőfi tér átépítése zöldfelület rendezéssel, Piac utca déli szakaszának forgalomcsillapítása. Megújul a zöldfelület, az út és járdaburkolat, a közvilágítás, illetve egyéb kapcsolódó fejlesztések (Zöld város típusú fejlesztés). Debrecenben hiánypótló szolgáltatás kiépítése a fiatal korosztály számára. Ifjúsági turisztikai szolgáltatásfejlesztés a Belvárosban. Helyi identitás és kohézió erősítését célzó soft tevékenységek megvalósítása a közösségfejlesztés módszereinek alkalmazásával, helyi szereplők bevonásával. Használaton kívüli belvárosi ingatlanok hasznosítása, lehetőség szerint zöldfelület növeléssel, közpark építésével A műemlék épület Csokonai Színház teljes körű felújítása, mely magában foglalja a homlokzat, gépészet, nézőtér, színpadtechnika felújítását, átalakítását Debreceni Rendőrkapitányság infrastruktúra fejlesztése és új épület kialakítása a Burgundia és Kossuth utca sarkán

BAT15

Széchenyi utcai hotel építése magántőke bevonásával

BAT16

Az Apolló tömb átalakításának befejezése, magántőke bevonásával

BAT17 BAT18 BAT19 BAT20

BAT21

Az Arany bika szálló felújítása mint Debrecen város meghatározó épületegyüttesének és környezetének felújítása magántőke bevonásával tervezett Múzeumi negyed fejlesztése, új múzeum létesítése. A Déri Múzeum és a Modem közelében lévő, meglévő volt bank épületének átalakítása múzeum-kiállító térré és ott várostörténeti panoptikum kialakítása. Az egykori megyei könyvtár épületének felújítása. A fejlesztés keretében a könyvtár épületének külső és belső megújítása tervezett A Belvárosban található oktatási és nevelési, valamint egészségügyi intézmények energiatudatos felújítása kiegészítve akadály-mentesítéssel és megújuló energiaforrások felhasználásával A belváros forgalomtechnikájának javítása és kerékpárosbaráttá tétele (kerékpáros övezet létrehozása, bizonyos utcák egyirányúvá tétele és tömegközlekedési sávok kialakítása tervezett a hatékony forgalomszervezés érdekében)



R1, R5

2.000

R5

2.000

R1, R4, R5

1.500

R5, R6

2.500

R5, R6

450

R5

200

R5, R7

300

R1, R5

1.800

R1, R5

900

R6, R7

200

R6

25

R5

300

R5, R6

4.000

R5

800

R2, R5 R5

nem becsülhető nem becsülhető

R2, R5

2.000

R4, R6

Később kerül meghatározásra.

R5, R6

600

R5, R6, R7

1.100

R1

550

A projektek tervezett ütemezését a 3.3. fejezet tartalmazza. 47


2. Egyetemváros - Nagyerdő AT Lehatárolás: Egyetem tér – Nagyerdei körút – Hadházi út – Benczúr Gyula utca – Pallagi út – belterületi határ – Kartács utca – Dóczi József utca által határolt terület. A Nagyerdő városrész a város központi belterületének északi részén helyezkedik el. Terület: 329,2 ha Állandó népesség száma (2013): 768 fő Népsűrűség: 233,3 fő/km2 A városrész stratégiában meghatározott célja: V7 Nagyerdő: A városrész idegenforgalmi potenciáljának, valamint felsőoktatási és K+F szerepének növelése a természeti környezet értékeinek megóvása mellett Megerősítendő funkciók: Közigazgatási

Kereskedelmi

Ipari, logisztikai

Turisztikai

Zöldfelületi

Közlekedési

++

++

+

Lakó

Mezőgazdasági

Közösségi

+

Indoklás: Az akcióterület megegyezik a Nagyerdő városrésszel. Az akcióterület magában foglalja a rekreációs szempontból kiemelkedő jelentőségű Nagyerdőparkot, valamint az Egyetemvárost és az Augusztát. Ebből kifolyólag az akcióterület felsőoktatási, kutatási, valamint egészségügyi ellátásban betöltött szerepe is jelentősen túlmutat Debrecenen. A Nagyerdő az egyik legösszetettebb akcióterület, ahol a jelentős magántőkés beruházások mellett számottevő egyetemi és kormányzati pénzeszközök is szerepet kaphatnak a fejlesztés során. A területnek alacsony az állandó lakosság száma, a lakosság döntő részét az itt található kollégiumokban lakó egyetemisták alkotják, és indokolja a torz korszerkezetet és az első pillantásra rossznak tűnő foglalkoztatási viszonyokat. A városrész legfontosabb funkciója az oktatási és a rekreációs szerepkör, mely szorosan kapcsolódik a város turisztikájához és a helyi lakosság kikapcsolódásához, sporttevékenységéhez és közösségi életéhez. A Nagyerdő idegenforgalmi szerepkörével szoros kapcsolatban áll a kiskereskedelmi-vendéglátási egységek vonatkozásában tapasztalható koncentráció. A városrész természetbarát közösségi közlekedéssel jól ellátott. A városrész természeti problémái közül a legfontosabb, hogy különböző okok miatt a talajvízszint egyre mélyebbre süllyed, és ennek következtében fokozatos kiszáradás fenyegeti a Nagyerdőt. Bár az elmúlt időszakban számos beruházás valósult meg a városrészben, további feladatot jelent az rendkívül alacsony színvonalú nagy szabadtéri fürdő fejlesztése. A Debreceni Egyetemen az elmúlt időszakban számos fejlesztés és kezdeményezés indult el és valósult meg, melyek jó alapot biztosítanak a stratégiai területeken megvalósuló és a kutatási eredmények ipari hasznosítását jobban előtérbe helyező projektekhez. A Nagyerdőben azonban nemcsak felsőoktatási intézmények, hanem pl. óvodák is találhatók, amelyek épületei már korszerűsítésre szorulnak.

48


Az akcióterületen tervezett fejlesztések1: Ssz.

ENAT1 ENAT2

ENAT3

ENAT4

ENAT5

ENAT6 ENAT7

Indíkatív tevékenységek

Debreceni vizes élménypark projekt a Nagyerdei Strandfürdő vizes élményparkká történő átalakítására vonatkozik. Nagyerdő parkerdei részének tervezett rekonstrukciója a Nagyerdei krt. által határolt parkerdő azon részének felújítását tartalmazza, melyet nem érint a Gyógyhelyfejlesztés c. projekt. A projekt elemei: a sétányok térkővel és környezetbe illő természetes anyaggal történő felújítása, parkolási problémák kezelése, rekreációs célt szolgáló közterületi elemek kihelyezése, a területen található zöldfelület fáinak szárazoló és koronaaalakító gallyazása, a balesetveszélyes fák eltávolítása, valamint őshonos, a területegységre jellemző fafajták ültetése. Nagyerdei Kultúrpark rekonstrukciója. A projekt magában foglalja a természeti és környezeti értékek bemutatását szolgáló attrakciók fejlesztését is a Nagyerdei Kultúrpark területén, új látogató és családbarát szolgáltatások kialakításával. Medgyessy sétány épületeinek rehabilitációja: A Nagyerdő fejlesztési projektjéből kimaradt önkormányzati tulajdonú, helyi védettséget élvező villák (1. és 3. szám alatti) felújítása. Botanikus kert rehabilitációja, mely területrendezést és egységesítést, a meglévő épületek energetikai korszerűsítését, felújítását tartalmazza. A Nagyerdei Óvoda felújítása (energetikai szempontokat is figyelembe vevő komplex korszerűsítés tervezett) Északi városrész forgalomszervezése és kerékpárút kialakítása. A projekt keretében az Egyetem téren éa a Nagyaerdei körút – Pallagi út csomópontjában körforgalom, illetve a Pallagi úton az ipari terület bejáratáig kerékpárút építése tervezett)



R4

4.000

R5

1.000

R4, R5

1.500

R4, R5

165

R5

700

R6

360

R1

550


1

A fejlesztések a Debreceni Egyetem akcióterülethez csak egyértelműen hozzárendelhető fejlesztéseit tartalmazzák. 49


3. Déli ipari terület AT Lehatárolás: a Repülőtértől délre eső terület (külterületen) Terület: 120 ha Állandó népesség száma (2013): 0 fő Népsűrűség: – A városrész stratégiában meghatározott célja: V6 Iparterület: A városrész infrastrukturális fejlesztése Debrecen stratégiai céljaival összhangban Megerősítendő funkciók: Közigazgatási

Kereskedelmi

Ipari, logisztikai

+

++

Turisztikai

Zöldfelületi

Közlekedési

Lak ó

Mezőgazdasági

Közösségi

++

Indoklás: A Déli ipari terület AT a Debreceni Repülőtértől délre helyezkedik el, jelentőségét az adja, hogy a város egyéb ipari területein csak korlátozottan áll rendelkezésre beépíthető terület. Az akcióterület előnyét jelenti a 47-es számú főközlekedési út és a repülőtér közelsége, hátrányként kell ugyanakkor megemlíteni a fizikai vonalas infrastruktúra teljes hiányát, amely jelenleg nagymértékben akadályozza a hasznosítását. A hasznosítást hátráltatja az a tény is, hogy a jelenlegi közmű hálózat további fejlesztés nélkül nem alkalmas az iparterület közmű igényeinek kiszolgálására. Emellett szükséges az iparterület megközelíthetőségének javítása is. Az akcióterületen tervezett fejlesztések: Indíkatív tevékenységek

DIPAT1

DIPAT2

Debrecen déli gazdasági övezet infrastruktúrájának fejlesztése A fejlesztés keretében egy olyan üzleti, ipari környezet kialakítása a cél, amely a nemzetközi repülőtér, valamint az intermodális lehetőségek miatt számos regionális és globális céget képes Debrecenbe vonzani. A fejlesztés keretében közmű és útfejlesztés tervezett, beleértve az odamenő közműveket is. A déli gazdasági övezet elérhetőségének javítása Ezen belül az iparterület megközelíthetőségét javító csomópont és útfejlesztés tervezett



R2

5.000

R1, R2

1.600


50


4. Vénkert AT Lehatárolás: Debrecen belvárosától északnyugatra fekvő lakótelepi városrész. Határoló utcák: Füredi út – Dózsa György utca – Csemete utca – Mester utca – Böszörményi út. Terület: 38,4 ha Állandó népesség száma (2013): 7.433 fő Népsűrűség: 19.356,8 fő/km2 A városrész stratégiában meghatározott célja: V3. Lakótelepek: A lakosság életkörülményeinek javítása a lakótömbök környezetének megújításával Megerősítendő funkciók: Közigazgatási

Kereskedelmi

Ipari, logisztikai

Turisztikai

+

Zöldfelületi

Közlekedési

Lakó

+

+

+

Mezőgazdasági

Közösségi

+

Indoklás: Az akcióterület lakosságszáma az elmúlt évtizedben csökkent, népességének korstruktúrája elöregedő társadalom képét mutatja. A vénkerti lakosság iskolai végzettsége a városi átlagxhoz hasonló, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya bár folyamatosan javul, kismértékben elmarad attól. A Vénkert AT foglalkoztatottsági viszonyai a városi átlagnál kedvezőbbek. A szociális segélyezési mutatók alapján a városrész helyzete rosszabb az átlagnál, a rendszeres szociális támogatások ezer lakosra jutó száma a városrészben a városi átlag 1,37-szorosa. Az akcióterületen a lakások száma az elmúlt évtizedben érdemben nem változott, a lakások zöme 4-10 emeletes panelházakban található, amelyek jelentős része energetikai és gépészeti szempontból is korszerűsítésre szorul. Az akcióterület közszolgáltatásokkal jól ellátott: óvoda, két általános iskola és középiskolák egyaránt működnek itt, emellett több orvosi rendelő is található zömében korszerűtlen, felújítandó épületekben. A Vénkert megközelíthetősége autóval, tömegközlekedéssel és kerékpárral egyaránt kedvező, a 2-es villamos nyomvonala az akcióterület keleti részén fut, több irányból is bekapcsolódik a városi kerékpárút-hálózatba. A belső úthálózat, a közösségi terek és a parkok állapota, illetve az autók megnövekedett száma miatt a parkolás fejlesztésre szorul. Emellett indokolt a közintézmények és védett épületek (pl. Borsos villa) energiahatékony felújítása, a közösségi terek és a zöldfelületek rehabilitációja, illetve a közösségi funkciók erősítése a helyi lakosság és a civilek bevonásával. A legfontosabb fejlesztési cél a lakókörnyezet minőségének javítása, illetve a közösségi funkciók erősítése. Az akcióterületen tervezett tevékenységek: Indikatív tevékenységek Ssz.

VAT1

VAT2 VAT3

VAT4

A Vénkert gazdaságélénkítő környezeti megújítása, melynek keretében a zöldfelületek és közösségi terek megújítása tervezett, a belső utak és parkolók szükség szerinti felújításával. A fejlesztéseket kiegészítő lakosság bevonását és fejlesztését célzó soft programok megvalósítása. A Füredi út 42. szám alatti háziorvosi rendelő és fogorvosi alapellátás infrastrukturális fejlesztése A Vénkertben található oktatási és nevelési intézmények energiatudatos felújítása kiegészítve akadály-mentesítéssel és megújuló energiaforrások felhasználásával Helyi identitás és kohézió erősítését célzó soft tevékenységek megvalósítása a közösségfejlesztés módszereinek alkalmazásával, helyi szereplők bevonásával.



R1, R5

613

R7

110

R5, R6

460

R6

28


51


5. Újkert AT Lehatárolás: Debrecen központi belterületének északnyugati részén fekvő lakótelepi városrész. Határoló utcák: Doberdó utca – Kartács utca – Békessy Béla utca – Mikszáth Kálmán utca – Thomas Mann utca – Nádor utca – a Füredi út – Böszörményi út. Terület: 83,1 ha Állandó népesség száma (2013): 14.471 fő Népsűrűség: 17.414,0 fő/km2 A városrész stratégiában meghatározott célja: V3. Lakótelepek: A lakosság életkörülményeinek javítása a lakótömbök környezetének megújításával Megerősítendő funkciók: Közigazgatási

Kereskedelmi

Ipari, logisztikai

Turisztikai

+

Zöldfelületi

Közlekedési

Lakó

+

+

+

Mezőgazdasági

Közösségi

+

Indoklás: Az Újkert lakosságszáma az elmúlt években folyamatosan csökkenő tendenciát mutat, ezzel párhuzamosan népességének korstruktúrája is egyre jobban az idősek felé tolódik el. A lakosság iskolai végzettsége a városi átlag körül alakul, akárcsak a foglalkoztatási mutatók értéke. Az akcióterületen a rendszeres szociális támogatások ezer lakosra jutó száma is gyakorlatilag megegyezik a városi értékkel (annak 1,07-szerese). Az akcióterület jelentős részén 4-10-14 emeletes panel lakóházak dominálnak, egyedül a délkeleti területen jelenik meg kisvárosias övezet. Az újkerti régi téglaépületek, illetve a házgyári technológiával épült panelépületek számos épületgépészeti és egyéb problémával (pl. elavult nyílászárók, szigetelés, statikai problémák) küzdenek, többségük nincs felújítva. Az akcióterület közszolgáltatásokkal jól ellátott: több bölcsőde, óvoda, általános iskola és középiskolák egyaránt működnek itt, emellett könyvtárak, több orvosi rendelő és gyógyszertár is található, többnyire korszerűtlen panel épületekben. A belső úthálózat, a közösségi terek és a parkok állapota, illetve az autók megnövekedett száma miatt a parkolás is fejlesztésre szorul, indokolt továbbá a közintézmények energiahatékony felújítása, a közösségi terek és a zöldfelületek rehabilitációja, illetve a közösségi funkciók erősítése a helyi lakosság és a civilek bevonásával. A legfontosabb fejlesztési cél a lakókörnyezet minőségének javítása, illetve a közösségi funkciók erősítése. Az akcióterületen tervezett tevékenységek: Indikatív tevékenységek Ssz.

ÚAT1

ÚAT2

ÚAT3

Az Újkert gazdaságélénkítő környezeti megújítása, melynek keretében a zöldfelületek és közösségi terek megújítása tervezett, a belső utak és parkolók szükség szerinti felújításával. A fejlesztéseket kiegészítő lakosság bevonását és fejlesztését célzó soft programok megvalósítása. Az Újkertben található oktatási és nevelési intézmények energiatudatos felújítása kiegészítve akadály-mentesítéssel és megújuló energiaforrások felhasználásával Helyi identitás és kohézió erősítését célzó soft tevékenységek megvalósítása a közösségfejlesztés módszereinek alkalmazásával, helyi szereplők bevonásával.



R1, R5

653

R5, R6, R7

2.500

R6

55


52


6. Dobozikert AT Lehatárolás: a város keleti részén található, a Lakótelepek közé tartozó városrészt az Ótemető utca, a Debrecen-Nyíregyháza vasútvonal, a Faraktár utca, a Hajnal utca és a Rakovszky utca határolja. Terület: 37,7 ha Állandó népesség száma (2013): 6.032 fő Népsűrűség: 15.991,8 fő/km2 A városrész stratégiában meghatározott célja: V3. Lakótelepek: A lakosság életkörülményeinek javítása a lakótömbök környezetének megújításával Megerősítendő funkciók: Közigazgatási

Kereskedelmi

Ipari, logisztikai

Turisztikai

+

Zöldfelületi

Közlekedési

Lakó

+

+

+

Mezőgazdasági

Közösségi

+

Indoklás: A településrész Debrecen legrégibb (60-70-es évek) lakótelepi technológiával épített városrészei közé sorolható, népességszáma az elmúlt évtizedben folyamatosan csökkenő tendenciát mutatott. Korösszetétele roszszabb, mint a városi átlag, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya is alacsonyabb, míg az általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya magasabb, mint a városi érték. A foglalkoztatottsági viszonyokat tekintve a településrész adatai kismértékben jobbak, mint Debrecen mutatói. A szociális segélyezési mutatók alapján a rendszeres szociális támogatások ezer lakosra jutó száma a Dobozikertben a városi átlag 1,73-szorosa. A lakások száma az elmúlt időszakban alig változott, komfortfokozatuk jó, viszont gépészetileg és hőtechnikailag is elavultak és a szociális bérlakásállomány is jelentősnek mondható. Az akcióterület közszolgáltatásokkal jól ellátott, bölcsőde, óvoda, általános és középiskola, valamint több kereskedelmi egység is működik a területén, viszont ezek épületei gépészetileg és energetikailag egyaránt elavultak. A belső úthálózat, a közösségi terek, parkok állapota leromlott, illetve az autók megnövekedett száma miatt a parkolás is fejlesztésre szorul. A legfontosabb fejlesztési cél a lakókörnyezet minőségének javítása, a közintézmények energiahatékony felújítása, a zöldfelületek és a közösségi terek megújítása, a közösségi funkciók erősítése által. Az akcióterületen tervezett tevékenységek: Indikatív tevékenységek Ssz.

DAT1

DAT2 DAT3 DAT4 DAT5

A Dobozi lakótelep gazdaságélénkítő környezeti fejlesztése, melyen belül zöldfelületek, játszóterek megújítása, közösségi terek létrehozása, parkosított, minőségi életfeltételeket kínáló terek kialakítása tervezett. A lakótelep belterületi útjainak és parkolóinak szükség szerinti megújítása. Piaccsarnok építése a helyi termékek piacrajutásának támogatására, a kapcsolódó közterületi fejlesztésekkel. A Dobozikertben található oktatási és nevelési intézmények energiatudatos felújítása kiegészítve akadály-mentesítéssel és megújuló energiaforrások felhasználásával Víztorony utcai gyermekorvosi rendelő és védőnői szolgálat infrastrukturális fejlesztése Helyi identitás és kohézió erősítését célzó soft tevékenységek megvalósítása a közösségfejlesztés módszereinek alkalmazásával, helyi szereplők bevonásával.



R1, R5

196

R5

100

R5, R6, R7

1.100

R7

89

R6

25


53


7. Sestakert AT Lehatárolás: A Sestakert Akcióterület a Lakótelepek városrészbe tartozik, amelyet a következő utcák határolnak: Békessy Béla utca – Dóczy József utca – Egyetem sugárút – Füredi út – Nádor utca – Thomas Mann utca – Mikszáth Kálmán utca. Terület: 62,5 ha Állandó népesség száma (2013): 5.354 fő Népsűrűség: 8.566,4 fő/km2 A városrész stratégiában meghatározott célja: V3. Lakótelepek: A lakosság életkörülményeinek javítása a lakótömbök környezetének megújításával Megerősítendő funkciók: Közigazgatási

Kereskedelmi

Ipari, logisztikai

Turisztikai

+

Zöldfelületi

Közlekedési

Lakó

+

+

+

Mezőgazdasági

Közösségi

+

Indoklás: A Sestakert Debrecen egyik legrégebben (1960-as, 1970-es évek) beépített lakótelepe, ahol napjainkra a lakosság elöregedett, az időskorúak aránya meghaladja a népesség 30%-át, amely kiugróan magas érték a városban. Ezzel párhuzamosan a népesség száma is fogy a városrészben, a jórészt korszerűtlen épületállomány nem vonzó a fiatalok számára. A lakosság iskolai végzettsége igen kedvező, a felsőfokú végzettségűek aránya az egész városban itt a legmagasabb (ebben az egyetem közvetlen szomszédsága is szerepet játszik). A foglalkoztatási mutatók értéke a városi átlag körül alakulnak, a szociális helyzet pedig kedvező. Az akcióterületi épületállomány vegyes képet mutat: a belső részeken elsősorban 4 emeletes panelházak dominálnak, amelyek közé több helyen kisvárosias övezet ékelődik, ahol a beépítés az 1960-as években épített régi kétemeletes házaktól, a modern társasházakon át a ritkábban előforduló családi házakig igen változatos. A régi házgyári- és téglaépületek számos épületgépészeti és egyéb problémával (pl. elavult nyílászárók, szigetelés, statikai problémák) küzdenek, többségük nincs felújítva. A belső úthálózat, a közösségi szolgáltatást nyújtó épületek, a közösségi terek és a zöldfelületek állapota nem megfelelő, illetve az autók megnövekedett száma miatt a parkolás is problémás. A Sestakertben fejlesztésre szorulnak a közösségi terek és a zöldfelületek, továbbá indokolt a közösségi funkciók erősítése is a helyi lakosság és a civilek bevonásával. A legfontosabb fejlesztési cél a lakókörnyezet minőségének javítása, a közintézmények állapotának javítása, a zöldfelületek és a közösségi terek megújítása, a közösségi funkciók erősítése által. Az akcióterületen tervezett tevékenységek: Indikatív tevékenységek Ssz.

SAT1

SAT2 SAT3 SAT4

A Sestakert gazdaságélénkítő környezeti megújítása, melynek keretében a zöldfelületek és közösségi terek megújítása tervezett, a belső utak és parkolók szükség szerinti felújításával. A fejlesztéseket kiegészítő lakosság bevonását és fejlesztését célzó soft programok megvalósítása. Családsegítő és Gyermekjóléti Központ infrastrukturális fejlesztése Debrecenben (Nádor utcán új épületként tervezett) A Thomas Mann utca 1. szám alatti egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése (energiahatékony komplex felújítás, eszközbeszerzés) Helyi identitás és kohézió erősítését célzó soft tevékenységek megvalósítása a közösségfejlesztés módszereinek alkalmazásával, helyi szereplők bevonásával.



R1, R5

180

R7

500

R7

45

R6

20


54


8. Libakert AT Lehatárolás: A Libakert Akcióterület Debrecen belvárosától északra fekvő lakótelepi városrész, amelyet a következő utcák határolnak: Füredi út – Egyetem sugárút – Bethlen utca – Mester utca – Csemete utca – Dózsa György utca. Terület: 26,1 ha Állandó népesség száma (2013): 4.412 fő Népsűrűség: 16.904,2 fő/km2 A városrész stratégiában meghatározott célja: V3. Lakótelepek: A lakosság életkörülményeinek javítása a lakótömbök környezetének megújításával Megerősítendő funkciók: Közigazgatási

Kereskedelmi

Ipari, logisztikai

Turisztikai

+

Zöldfelületi

Közlekedési

Lakó

+

+

+

Mezőgazdasági

Közösségi

+

Indoklás: A Libakert a város legrégebbi lakótelepe, beépítése már az 1950-es évek közepén elkezdődött, majd az 1970es években panelházakkal folytatódott a városrész déli részén. A lakónépesség száma csökkenő tendenciát mutat, a korszerkezet pedig erőteljesen elöregedő társadalom képét mutatja: a 60 éves és idősebb lakosság aránya eléri a népesség harmadát, amely a legmagasabb érték a városban. A lakosság iskolai végzettségi mutatói valamivel jobbak a városi átlagnál, és ugyanez mondható el a foglalkoztatottsági adatokról is. A rendszeres szociális támogatások ezer lakosra jutó száma gyakorlatilag megegyezi a debreceni átlaggal. A városrész Honvéd utcától délre eső részén a panelházas beépítés dominál (10 emeletes), míg a Libakert korábban beépült részein (pl. északon, valamint az Egyetem sugárút és a Füredi út mentén) 3, 4, 6 és 10 emeletes régebbi tégla építésű társasházak jellemzők. A régi téglaépületek, illetve a házgyári technológiával épült tömbök számos épületgépészeti és egyéb problémával (pl. elavult nyílászárók, szigetelés, statikai problémák) küzdenek, többségük nincs felújítva és ugyanez elmondható a jelentős számú közintézményről is. A belső úthálózat, a közösségi terek és a zöldfelületek állapota nem mindenhol megfelelő, illetve az autók megnövekedett száma miatt a parkolás is problémás. A Libakertben belső úthálózat és a parkolók mellett fejlesztésre szorulnak a közösségi terek és a zöldfelületek, továbbá indokolt a közösségi funkciók erősítése is a helyi lakosság és a civilek bevonásával. A legfontosabb fejlesztési cél a lakókörnyezet minőségének javítása, a közintézmények energiahatékony felújítása, a zöldfelületek és a közösségi terek megújítása, a közösségi funkciók erősítése által. Az akcióterületen tervezett tevékenységek: Indikatív tevékenységek Ssz.

LAT1

LAT2

LAT3

A Libakert gazdaságélénkítő környezeti megújítása, melynek keretében a zöldfelületek és közösségi terek megújítása tervezett, a belső utak és parkolók szükség szerinti felújításával. A fejlesztéseket kiegészítő lakosság bevonását és fejlesztését célzó soft programok megvalósítása. A Libakertben található oktatási és nevelési intézmények energiatudatos felújítása kiegészítve akadály-mentesítéssel és megújuló energiaforrások felhasználásával Helyi identitás és kohézió erősítését célzó soft tevékenységek megvalósítása a közösségfejlesztés módszereinek alkalmazásával, helyi szereplők bevonásával.



R1, R5

239

R5, R6

335

R6

17


55


9. Tócóskert AT Lehatárolás: A Tócóskert Debrecen nyugati részén elhelyezkedő lakótelepi városrésze. Határoló utcák: Kishegyesi út – István út – 4. sz. főút – Derék utca. Terület: 106,9 ha Állandó népesség száma (2013): 17.161 fő Népsűrűség: 16.053,3 fő/km2 A városrész stratégiában meghatározott célja: V3. Lakótelepek: A lakosság életkörülményeinek javítása a lakótömbök környezetének megújításával Megerősítendő funkciók: Közigazgatási

Kereskedelmi

Ipari, logisztikai

Turisztikai

+

Zöldfelületi

Közlekedési

Lakó

+

+

+

Mezőgazdasági

Közösségi

+

Indoklás: Az akcióterület lakosságszámára az elmúlt években folyamatosan csökkenő tendencia jellemző, ezzel együtt továbbra is a Tócóskert Debrecen legnépesebb városrésze. A népesség korösszetétele kedvező, sokkal fiatalosabb a városi átlagnál. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya kedvezőbb a debreceni értéknél, a felsőfokú végzettséggel rendelkezőké viszont elmarad attól. A foglalkoztatási mutatók értéke a legjobbak közé tartozik a városban. Az akcióterület épületállományát gyakorlatilag teljes egészében az 1980-as években átadott, paneltechnológiával épült 4 és 10 emeletes lakótömbök, illetve ugyancsak panel középületek (több oktatási és szociális intézmény, egészségügyi ellátást biztosító rendelő, gyógyszertár) alkotják. A házgyári technológiával épült épületek számos épületgépészeti és egyéb problémával (pl. elavult nyílászárók, szigetelés, statikai problémák) küzdenek, többségük nincs felújítva. A belső úthálózat és járdák, a közösségi terek és a zöldfelületek állapota sem megfelelő a városrészben, illetve az autók megnövekedett száma miatt a parkolás is fejlesztésre szorul, illetve a szbadtéri kirakodósvásár is rossz körülmények között üzemel. Indokolt ezek fejlesztése, továbbá a közintézmények energiahatékony felújítása, a helyi fedett kirakodóvásár kialakítása, illetve a közösségi funkciók erősítése a helyi lakosság és a civilek bevonásával. A legfontosabb fejlesztési cél a lakókörnyezet minőségének javítása, a közintézmények energiahatékony felújítása, a zöldfelületek és a közösségi terek megújítása, a közösségi funkciók erősítése által. Az akcióterületen tervezett tevékenységek: Indikatív tevékenységek Ssz.

TAT1

TAT2 TAT3

A Tócóskert gazdaságélénkítő környezeti megújítása, melynek keretében a zöldfelületek és közösségi terek megújítása tervezett, a belső utak és parkolók szükség szerinti felújításával, bővítésével. A fejlesztéseket kiegészítő lakosság bevonását és fejlesztését célzó soft programok megvalósítása. Szabadtéri piac létesítése a Tócóskertben. A helyi termékek piacrajutásának támogatására fedett kirakodóvásár létesítésével. Helyi identitás és kohézió erősítését célzó soft tevékenységek megvalósítása a közösségfejlesztés módszereinek alkalmazásával, helyi szereplők bevonásával.



R1, R5

720

R2

200

R6

55


56


10. Tócóvölgy AT Lehatárolás: A Tócóvölgy Debrecen nyugati részén elhelyezkedő lakótelepi városrész. Határoló utcák: Kishegyesi út – Derék utca – 4. sz. főút – belterületi határ – Tócó patak. Terület: 115,5 ha Állandó népesség száma (2013): 4.677 fő Népsűrűség: 4.049,4 fő/km2 A városrész stratégiában meghatározott célja: V3. Lakótelepek: A lakosság életkörülményeinek javítása a lakótömbök környezetének megújításával Megerősítendő funkciók: Közigazgatási

Kereskedelmi

Ipari, logisztikai

Turisztikai

+

Zöldfelületi

Közlekedési

Lakó

+

+

+

Mezőgazdasági

Közösségi

+

Indoklás: Az 1990-es évek elején beépült Tócóvölgy lakosságszámára – a városi lakótelepekhez hasonlóan – az elmúlt években folyamatosan csökkenő tendencia jellemző. A népesség korösszetétele kedvező, sokkal fiatalosabb a városi átlagnál. A foglalkoztatási mutatók értéke a legjobbak közé tartozik Debrecenben és az akcióterületen a szociális helyzet is kedvezőbb a debreceni átlagnál. Az akcióterület épületállományát gyakorlatilag teljes egészében paneltechnológiával épült 4 emeletes (már nem lapostetős) épületek alkotják, ahol a régebbi lakótelepekhez képest több a nagyobb alapterületű lakás. A házgyári technológiával épült tömbök viszonylag fiatal kora ellenére a mai mércével már egyáltalán nem nevezhetők korszerűnek, épületgépészeti és hőtechnikai szempontból is lehetne modernizálni azokat. Az akcióterület közszolgáltatásokkal való ellátását biztosító intézmények zömmel a szomszédos Tócóskertben találhatók, viszont egy új óvoda létesítésére már igény mutatkozik. A Tócóvölgyben van a városi vonzáskörrel rendelkező Jégcsarnok. A zöldfelületek állapota és a közösségi terek felújításra szorulnak, akárcsak a megnövekedett autók száma miatt a parkolás és a belső úthálózat is. Emellett indokolt a közösség erősítését célzó programok megvalósítása minél szélesebb körű helyi lakossági és civil bevonás mellett. Az akcióterületen tervezett tevékenységek: Indikatív tevékenységek Ssz.

TVAT1 TVAT2 TVAT3

A Tócóvölgy gazdaságélénkítő környezeti megújítása, melynek keretében a zöldfelületek és közösségi terek megújítása tervezett, a belső utak és parkolók szükség szerinti felújításával, bővítésével. A fejlesztéseket kiegészítő lakosság bevonását és fejlesztését célzó soft programok megvalósítása. Új óvoda létesítése a Tócóvölgyben Helyi identitás és kohézió erősítését célzó soft tevékenységek megvalósítása a közösségfejlesztés módszereinek alkalmazásával, helyi szereplők bevonásával.



R1, R5

430

R6

400

R6

20


57


11. Sóház AT Lehatárolás: A Sóház Akcióterület Debrecen keleti részén fekvő lakótelepi városrésze. Határoló utcák: Faraktár utca – Debrecen-Nyíregyháza vasútvonal – Vágóhíd utca – Hajnal utca. Terület: 19,5 ha Állandó népesség száma (2013): 673 fő Népsűrűség: 3.451,3 fő/km2 A városrész stratégiában meghatározott célja: V3. Lakótelepek: A lakosság életkörülményeinek javítása a lakótömbök környezetének megújításával Megerősítendő funkciók: Közigazgatási

Kereskedelmi

Ipari, logisztikai

Turisztikai

+

Zöldfelületi

Közlekedési

Lakó

+

+

+

Mezőgazdasági

Közösségi

+

Indoklás: A Sóház Debrecen legrégebben (1960-as évek) épült lakótelepei közé tartozik, ahol téglaépítésű, gázkonvektoros kis alapterületű lakások találhatók elavult hőszigetelési és gépészeti rendszerrel. Az akcióterület az azonos nevű városrésszel megegyezik, lakófunkció csak a terület északi részen található, délen gazdasági célú építmények, míg keleten közszolgáltatást nyújtó intézmények találhatók. A lakosság száma folyamatosan csökkenő tendenciát mutat, a korszerkezet nagyon kedvezőtlen. A gyerekkorú népesség aránya itt az egyik legalacsonyabb Debrecenben, miközben a 60 éves és idősebbek aránya 30% feletti. A lakosság iskolázottsági mutatói javultak ugyan, de kedvezőtlenebbek a városi átlagnál. A foglalkoztatottak aránya a debreceni érték körül mozog. Az akcióterületen a rendszeres szociális támogatások ezer lakosra jutó száma jóval meghaladja a debreceni átlagot (annak 1,6-szerese). A zömmel az 1960-as években épült négyemeletes, gázkonvektoros fűtésű lakóépületek állapota energetikai és gépészeti szempontból egyaránt kedvezőtlen, felújításra szorul. A zöldfelületek állapota és a közösségi terek minősége rossz, felújításra szorulnak, akárcsak a megnövekedett autók száma miatt a parkolás és a belső úthálózat is. Emellett fontos a közösségi funkciók erősítése is a helyi lakosság és a civilek bevonásával. A legfontosabb fejlesztési cél a lakókörnyezet minőségének javítása a zöldfelületek és a közösségi terek megújítása, a közösségi funkciók erősítése által. Az akcióterületen tervezett tevékenységek: Indikatív tevékenységek Ssz.

SAT1

SAT2

A Sóház gazdaságélénkítő környezeti megújítása, melynek keretében a zöldfelületek és közösségi terek megújítása tervezett, a belső utak és parkolók szükség szerinti felújításával, bővítésével. A fejlesztéseket kiegészítő lakosság bevonását és fejlesztését célzó soft programok megvalósítása. Helyi identitás és kohézió erősítését célzó soft tevékenységek megvalósítása a közösségfejlesztés módszereinek alkalmazásával, helyi szereplők bevonásával.



R1, R5

140

R6

5


58


12. Bem tér AT Lehatárolás: A Bem tér Akcióterület Debrecen belváros és a Nagyerdő között helyezkedik el, az ITS több városrészét is érinti. Határoló utcák: Weszprémi utca – Ember Pál utca – Kórház utca – Hadházi út – Bem József utca – Kút utca – Ajtó utca – Agárdi utca – Eötvös utca – Honvéd utca – Egyetem sugárút – Poroszlay út –Simonyi út. Terület: 32,2 ha Állandó népesség száma (2013): 1.911 fő Népsűrűség: 5.934,8 fő/km2 A városrész stratégiában meghatározott célja: V2 Hagyományos beépítésű belső lakóterület: A lakosság számára élhetőbb lakókörnyezet biztosítása V4 Villanegyed: A városrész épületállományának és környezetének javítása, valamint felsőoktatási és K+F szerepének növelése kapcsolódva Debrecen stratégiai céljaihoz Megerősítendő funkciók: Közigazgatási

Kereskedelmi

Ipari, logisztikai

Turisztikai

Zöldfelületi

Közlekedési

Lakó

+

+

+

Mezőgazdasági

Közösségi

+

Indoklás: A Bem tér Akcióterület Debrecen ITS városrészei közül az Északkeleti hagyományos beépítésű lakóterület északi részén, illetve a Villanegyed délnyugati részén helyezkedik el, központi magját a jelentős közlekedési útvonal, a Bem tér adja, amely egyszersmind a város egyik jelentős zöldterülete is. A lakosság száma a városi tendenciákkal megegyezően csökkent a legutóbbi népszámlálások közötti időszakban, és a korszerkezet is hasonlóan alakult. A népesség iskolai végzettségi mutatói valamivel kedvezőbbek a városi átlagnál és a foglalkoztatottsági mutatók sem térnek el lényegesen attól. A terület beépítettsége rendkívül heterogén, a hagyományos beépítettségű déli részeken akár 100 évesnél idősebb cívisházak is fellelhetők, a nyugati részen 4 emeletes téglaépítésű gázkonvektoros tárasasházak dominálnak (többnyire 1960-as évek), míg az északnyugati részen régi és modernebb közintézmények, illetve korszerű, új társasházak találhatók. Ennek megfelelően az épületek állapota is vegyes, általánosságban elmondható, hogy a régi építmények kevés kivételtől eltekintve energetikai és gépészeti szempontból is felújításra szorulnak. Az akcióterületen a belső úthálózat, a zöldfelületek és a közösségi terek állapota nem megfelelő, megújításuk indokolt. Emellett fontos a közösségi funkciók erősítése is a helyi lakosság és a civilek bevonásával. Az akcióterületen tervezett tevékenységek: Indikatív tevékenységek Ssz.

BTAT1

BTAT2

A Bem tér gazdaságélénkítő környezeti megújítása, melynek keretében a zöldfelületek és közösségi terek megújítása tervezett, a belső utak és parkolók szükség szerinti felújításával, bővítésével. A fejlesztéseket kiegészítő lakosság bevonását és fejlesztését célzó soft programok megvalósítása. Helyi identitás és kohézió erősítését célzó soft tevékenységek megvalósítása a közösségfejlesztés módszereinek alkalmazásával, helyi szereplők bevonásával.



R1, R5

300

R6

7


59


3.2. Az akcióterületeken kívül végrehajtandó, a település egésze szempontjából jelentős fejlesztések és ezek illeszkedése a stratégia céljaihoz 3.2.1. Kulcsprojektek meghatározása Jelen ITS tervezése kapcsán kulcsprojekteknek tekintjük azokat a tervbe vett fejlesztéseket, melyek alapvető feltételét képezik egy vagy több középtávú városi cél elérésének, tehát, ha a projekt nem valósul meg, akkor az adott célok csak részben tudnak megvalósulni. A módszertani útmutatások szerint a kulcsprojekt nem feltétlenül integrált projekt, célszerű azonban, ha a kulcsprojekthez további projektek kapcsolódnak. Debrecen 2014-2020 közötti időszakra tervezett kulcsprojektjeit az alábbi táblázat tartalmazza. A projektek tervezett ütemezését a 3.3. fejezet tartalmazza.

Sorszám K01 K02

K03

K04

K05

K06 K07

K08 K09

A tervezett fejlesztés Intermodális központ kialakítása a Petőfi téren Szerverpark és regionális internet-exchange központ A létrehozandó központ olyan vertikálisan integrált adatközpont és erőmű, amely egységes koncepció és szolgáltatási modellel elősegíti, hogy Debrecen az "Okos város - smart city" elvárásainak megfelelő megoldásokat teljes körűen, rugalmasan kiszolgálja. A felhő alapú szolgáltatások kialakításával nem csak alapszintű szolgáltatások kialakítására nyílik lehetőség, hanem az Adatközpont többszintű integrált ICT szolgáltató központtá válhat: Termálvizek környezetbarát elhelyezése és energiahatékony hasznosítása A magas sókoncentrációjú használt termálvizek eltárolása és kezelése jogszabályi kötelezettség lesz hamarosan. A Debreceni Gyógyfürdő által kibocsátott használt termálvíz elvezetését és energetikai, valamint élelmiszertermelési célú komplex hasznosítását tartalmazza a projekt. Repülőtéri logisztikai infrastruktúra-fejlesztés kapcsán elsősorban a futópálya és a gurulóutak karbantartása, ICAO 3-ra történő korszerűsítése, valamint a szükséges futópálya és infrastruktúrafejlesztések tervezettek. Ezen túlmenően a fejlesztés részét képezi az apron (repülőgép-parkoló) bővítése, és a fényrendszer és táblák ICAO3-ra történő korszerűsítése is, a meglévő terminálépületek átalakításával, bővítésével együtt. A fejlesztés keretében menetrend szerinti repülőjárat indítása tervezett nyugat- európai légiforgalmi csomópontba. Biotechnológiai innovációs központ és komplex egészségipari szolgáltató központ kialakítása. A fejlesztéshez szorosan kapcsolódnak a Debreceni Egyetem képzései, kutatás-fejlesztési programjai. A komplex program keretében gyártóbázis létesítése, gyakorlati oktatóbázis kialakítása is tervezett. Debrecen bekapcsolása az Európai Technológiai Intézet által kezdeményezett Knowledge and Innovation Communities (KIC) hálózatba Komplex gazdaságélénkítő egészségügyi program, melynek fő elemei az alábbiak: - Egészségügyi szolgáltatók integrációs programja - Komplex egészségipari szolgáltató központ, melynek keretében oktatás, K+F, diagnosztikai, eü szolgáltatások, iparfejlesztés tervezett Funkcionális élelmiszeripari kutató, valamint kísérleti élelmiszer-technológiai és csomagolóüzem Gombasziderofór tartalmú élelmiszer-gyártó bázis megépítése Debrecenben. A fejlesztés keretében gombasziderofórokkal dúsított funkcionális

R1

Becsült bruttó költség (mFt) 17.000

R2

3.000

R5

5.000

R1

12.000

R2, R3

6.000

R2, R3

2.000

R3, R7

28.900

R2, R3

9.265

R2, R3

2.830

Kapcsolódó középtávú célok

60


élelmiszerek kerülnek kifejlesztésre és gyártásra, mely az atheroszklerózis elleni küzdelemben játszik fontos szerepet. K10 Innovatív élelmiszeripari technológiai kapacitás létrehozása Zöldmezős beruházás keretében a bel- és külföldi piacokon új, egyedülálló technológia alkalmazásával gyártásra kerülő innovatív élelmiszeripari termék fejlesztése a szükséges valamennyi technológiai elem, infrastruktúra és gyártóbázis létrehozásával (magánszféra beruházása) * Később kerül meghatározásra.

R2

2.500

A tervezett projektek megvalósításának egyéb fejlesztésekhez fűződő kapcsolatai a projektek véglegesítését követően kerülnek bemutatásra.

61


3.2.2. Hálózatos projektek meghatározása A hálózatos projektek egymással összehangolt vagy térben kapcsolódó projektek. A hálózatos projektek jellemzője, hogy több, egymáshoz kapcsolódó, akár azonos jellegű projektelemből állnak, a város egészére vagy annak jelentős részére kiterjed, esetleg egy együttműködő rendszer elemeit is képezhetik. Debrecen MJV Integrált Településfejlesztési Stratégiájához kapcsolódóan az alábbi hálózatos projektkategóriák kerültek meghatározásra (zárójelben az adott terület rövidítése szerepel): 1. Közútfejlesztés (HÚT) 2. Kerékpár-fejlesztés (HKPÁR) 3. Közösségi közlekedés fejlesztése (HKKÖZL) 4. Vállalkozások fejlesztése (HKKV) 5. Közintézmények fejlesztése (HKÖZINT) 6. A Debreceni Egyetem fejlesztése (HDE) 7. Közvilágítás-fejlesztés (HKÖZVIL) 8. Kulturális fejlesztések (HKULT) 9. Sport és rekreációs fejlesztések (HSPORT) 10. Kertségi program (HKERT) Az egyes hálózatos projektkategóriákba tartozó fejlesztéseket az alábbi táblázatok mutatják be.

62


KÖZÚTFEJLESZTÉS (HUT) Ssz. HUT1

HUT2

HUT3

HUT4

HUT5

HUT6

HUT7

HUT8 HUT9 HUT10

HUT11

HUT12

A tervezett fejlesztés Zajvédő falak építése a 4. sz. főút belterületi szakaszain Debrecen város zajtérképe alapján elkészült városunk zajcsökkentési intézkedési terve, mellyel a fejlesztés teljes összhangban van Városi kezelésű úthálózat rekonstrukciója, korszerűsítése Gyűjtő- és főutak burkolat-felújítása, szőnyegezése a városrehabilitációs programokhoz kapcsolódóan A város kezelésében lévő leromlott állapotú közutak burkolatának felújítása, balesetveszélyes vagy kis kapacitású csomópontok átépítése Debrecen város belterületén lévő földutak szilárd burkolattal történő ellátása Debrecen város közigazgatási határán belül 116,5 km földút szilárd burkolattal történő ellátása a szükséges közművek kiépítésével együtt elsősorban a társadalmi szempontból hátrányos területeken, kapcsolódva a városrehabilitációs programhoz Határ úti ipari park elérhetőségének javítása A fejlesztés keretében a Kishegyesi út Debreceni Regionális és Innovációs Ipari Park és az M35 közötti szakaszának 2x2 sávosra bővítése Városi csomópontok korszerűsítése Olyan nagy forgalmú, városon belüli csomópontokban, ahol a forgalom dinamikájának növelése és/vagy a baleset megelőzési szempontok ezt indokolttá teszik, körforgalmak építése tervezett. A fejlesztésen belül térszint alatti utak kiépítése is tervezett Debrecen-Józsa II. bekötés Újabb közúti kapcsolat kialakítása tervezett a településrész és a város között. Az útvonalak tervezett nyomvonala jelenleg még nincs meghatározva. Bem tér rekonstrukciója Bem tér rekonstrukciója parkrendezéssel, valamint a Bem téri téregyüttes térfalainak megújítása, és a tér közterületi fejlesztése tervezett. A Külső Vásártér jövőbeli funkciójának megtervezése a buszpályaudvar elköltözése után Az Árpád tér fejlesztése keretében a templom és környezetének megújítása tervezett Debrecen belváros csúcsidei forgalomcsillapítása program keretében az alábbi fejlesztések tervezettek: - Intelligens zöldhullám kiépítése - Belvárosi nagy forgalmú csomópontok átépítése forgalomszabályozással és geometriai szabályozással vakok és gyengénlátók támogatására Debrecen város külső közlekedési körút építésének 1. üteme 1.1 Böszörményi út – Balmazújvárosi út – Bartók Béla út – Kishegyesi út 1.2 Kishegyesi út - Szoboszlói út 1.3 Szoboszlói út – Déli ipari park és M35 összekötéséig. Célja a belváros tehermentesítése és a településrészek és az iparterületek jobb megközelítése Debrecen város külső közlekedési körút építésének 2. üteme 2.1 Sámsoni út - Vámospércsi út 2.2 Kassai út – Sámsoni út (2020 után) 2.3 Vámospércsi út – Mikepércsi út (2020 után)



R1

100

R1

5.000

R1

5.000

R1, R2

2.000

R1

4.000

R1

2.000

R1

250

R1

100

R1

300

R1

750

R1

5.000

4.000 (a 2.1. R1

ütem költsége)

63


főközlekedési út kiépítése tervezett. Faraktár utcai felüljáró mentén zajvédő fal építése, zöldfallal együtt HUT14 Debrecen déli elkerülő M35 autópálya (M4 autópálya) Debrecen és Berettyóújfalu közötti szakasza HUT15 Debrecen város keleti elkerülő A fejlesztés keretében a 47. sz. főközlekedési út – 48. sz. főközlekedési út - 4. sz. főközlekedési út kiépítése 2x2 sáv + leállósáv nem szintbeni főközlekedési útkereszteződések tervezettek, melyek célja az iparterületek jobb megközelítése, a városon áthaladó gépjárműforgalom csökkentése. HUT16 Déli ipari park M35 útcsatlakozás építése Bekötő út csatlakozás kiépítése a Debreceni Nemzetközi Repülőtérhez (M35 folytatásával egy időben) HUT17 Főutak fejlesztése I. 33. sz. főút (Nyíl utca) és a városi belső körgyűrű zárása, teljes kiépítése (Árpád téri és Hadházi úti körforgalmak) HUT18 Főutak fejlesztése II. 35. sz. főút felújítása, négysávosítása (Debrecen – Józsa között) HUT19 Főutak fejlesztése III. 48. sz. főútvonal (Vámospércsi út) négysávosítása Panoráma útig HUT20 Főutak fejlesztése IV. 471. sz. főútvonal Sámsoni út négysávosítása a városhatárig aluljáró építéssel HUT21 Főutak fejlesztése V. 4. sz. főút Hajdúszoboszló felőli bevezető szakaszának 2x2 sávosra bővítése HUT22 Főutak fejlesztése VI. 4814 sz. közlekedési út Vágóhíd utca felújítása HUT23 DELOG ipari park elérhetőségének javítása Közvetlen kapcsolat kiépítése a DELOG ipari parkhoz a Debrecen keleti körgyűrűtől, valamint az északi bekötőtől (várhatóan 2020 után ütemezhető, miután megépül a keleti körgyűrű) * Később kerül meghatározásra. ** Állami fejlesztés. HUT13

R1

25

R1, R2

Nem tervezhető**

R1

Nem tervezhető**

R1, R2

Nem tervezhető**

R1

Nem tervezhető**

R1

Nem tervezhető**

R1

Nem tervezhető**

R1

Nem tervezhető**

R1

Nem tervezhető**

R1

Nem tervezhető**

R1, R2

Nem tervezhető

A tervezett projektek megvalósításának egyéb fejlesztésekhez fűződő kapcsolatai a projektek véglegesítését követően kerülnek bemutatásra. A projektek tervezett ütemezését a 3.3. fejezet tartalmazza.

64


Ssz.

KERÉKPÁRÚT HÁLÓZAT FEJLESZTÉSE (HKPÁR) A tervezett fejlesztés Kapcsolódó középtávú célok


HKPÁR1

Kerékpár kölcsönzés infrastrukturális feltételeinek kialakítása Debrecenben, kerékpár kölcsönzési rendszer kialakítása Debrecenben (eszközbeszerzés, létesítmények építése) HKPÁR2 Hivatásforgalmi kerékpárút fejlesztési program 1. ütem A fejlesztése elsősorban az agglomerációs területek irányába tervezett, valamint tervezett a kertségi övezetek bekapcsolása a városi hálózatba HKPÁR3 Turisztikai célú kerékpárút fejlesztési program 1. ütem A program a Debrecen és a környező települések közötti fejlesztéseket tartalmazza. A fejlesztés részeként Chipkártyás kerékpár tárolók létesítése tervezett a főbb idegenforgalmi/turisztikai/közlekedési csomópontokban. HKPÁR4 Kerékpártároló kialakítása a közlekedési csomópontokban HKPAR5 Civil kezdeményezések és közösségek támogatása a kerékpáros közlekedés fejlesztése területén * Később kerül meghatározásra.

R1

250

R1, R2

2.000

R1, R4

500

R1

50 Nem tervezhető

R1


65


Ssz.

KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS FEJLESZTÉSE (HKKÖZL) A tervezett fejlesztés Kapcsolódó középtávú célok

A DKV közösségi közlekedési eszközparkjának fejlesztése keretében új tömegközlekedési eszközök (mini és midi autóbuszok, elektromos buszok) beszerzése tervezett, elsősorban az „alvótelepülések” közlekedésének javítására) A fejlesztés tartalmazza az elektromos ellátó rendszer kiépítését is, valamint aközösségi közlekedés infrastruktúrájának fejlesztése, javítócsarnok korszerűsítése HKKÖZL2 Az 1. sz. villamosvonal felújítása keretében a debreceni 1. villamos vonalának megújítása és új villamosok beszerzése tervezett. HKKÖZL3 Közösségi közlekedés fejlesztése keretében tervezett: - Utastájékoztató rendszer továbbfejlesztése - Autóbusz, troli, villamos hálózatok, illetve csomópontok kamerás megfigyelése, bekötése a városi rendszerbe HKKÖZL4 Debrecen belterületén áthúzódó Budapest - Záhony vasútvonal 160 km/h kiépítéséhez kapcsolódó városi fejlesztések. A fejlesztés keretében a vasutat keresztező városi utcák biztonságos átvezetésének megoldása tervezett alul- és felüljárókkal, illetve megerősített biztosító-berendezésekkel (MÁV) A fejlesztés tartalmazza zajárnyékoló fal építését a Csapókertben a 100-as vasúti fővonal Csapókerti szakaszán, mely zöldfal kiépítést is magában foglal (MÁV) HKKÖZL5 Debrecen - Püspökladány vasútfejlesztés a TEN-T hálózathoz kapcsolódva, a vasútvonal felújítása, 160 km/ó sebességre (MÁV) * Később kerül meghatározásra. ** Állami fejlesztés


HKKÖZL1

R1

8.900

R1

19.000

R1

150

R1

Nem tervezhető**

R1

Nem tervezhető**


66


Ssz.

HKKV1

HKKV2

HKKV3

HKKV4

HKKV5

HKKV7

HKKV8 HKKV9

HKKV10

HKKV11

VÁLLALKOZÁSOK FEJLESZTÉSE (HKKV) A tervezett fejlesztés Kapcsolódó középtávú célok Befektetés- és beruházás-ösztönzési program I - intézményrendszer fejlesztése Térségi szintű, hazai és nemzetközi befektetés-ösztönzéssel foglalR2 kozó szervezet kiépítése, a szervezet működési költségeinek támogatása Befektetés- és beruházás-ösztönzési program II - Közvetett KKV piaci megjelenés támogatása R2 A debreceni kis és középvállalkozások piaci megjelenésének támogatása Befektetés- és beruházás-ösztönzési program III - Közvetett KKV beruházás támogatás Az önkormányzati ingatlanokban, Debrecenben lévő iparterületen R2 vagy barnamezős területen működő vagy letelepedni szándékozó KKV-k munkahelyteremtő célú beruházásainak támogatása közvetett támogatás formájában. Kiegészítő forrás biztosítása a város vállalkozásokat támogató alapjaihoz Ez az alap a TOP-ból finanszírozandó beruházási és befektetés-öszR2 tönzési programhoz kapcsolódik. Együttműködő partner a Széchenyi Tőkealap. Műszeripari nyílt innovációs laboratórium A labor célja, hogy a helyi kis- és középvállalkozások számára nyújtson hozzáférést olyan high-tech eszközparkhoz, ami segítséget nyújt számukra új technológia, termék, és szolgáltatás fejlesztéséhez. A R2, R3 KKV-k mellett a lakosság is rész vehet a 3-12 hónap tartalmú ösztöndíjakban, melynek keretében használhatják a labor eszközeit és igénybe vehetik a szakmai segítséget. A megvalósítás az Önkormányzat és a kapcsolódó vállalkozások együttműködésében történik. A helyi termékek piacra-jutását segítő program keretében a Tócóskertben piaccsarnokok építése tervezett kapcsolódó közterületi fejR2 lesztéssel Vállalkozói inkubátorház fejlesztése keretében minőségi szolgáltaR2 tások fejlesztése tervezett Élelmiszeripari nyílt innovációs rendszer kialakítása a Debreceni Egyetem tudásbázisára alapozva A nyílt innovációs rendszerhez szükséges szolgáltatások a Debreceni Egyetem és a Pharmapolis Innovatív Élelmiszeripari Klaszter, valamint az Élelmiszer Kutató-, Marketing Szolgáltató Központ bázisára alapozva tudnak megvalósulni. A rendszer kialakításának kulcseleme a hazai élelmiszeripar területén tevékenykedő vállalkozások (elsősorR2, R3 ban KKV-k) igényeihez igazodó szolgáltatási portfólió kialakítása. Ehhez nemcsak a rendszer „soft” elemeinek fejlesztése szükséges, hanem élelmiszeripari nyílt innovációs laboratórium és egy funkcionális élelmiszer fejlesztő kutatóüzem létrehozása is fontos feladat. Ezeken túlmenően a Pharmapolis Innovatív Élelmiszeripari Klaszter nemzetközi beágyazottságának és kapcsolatrendszerén további fejlesztése tervezett. Vállalkozás-fejlesztési támogató program A tervezett program keretében Debrecen vállalkozásainak pályázatait segítő intézmény, pályázati tanácsadó szervezet kerül kialakításra annak érdekében, hogy a R2 debreceni vállalkozások részvétele jelentősen növekedjen a korábbi időszakokhoz képest az európai unió által finanszírozott programokban. Foglalkoztatás-barát fejlesztések KKV-knál A fejlesztés keretében elsősorban a kis- és középvállalkozásoknál terR2 vezettek az üzleti infrastruktúra fejlesztésekhez kapcsolódóan eszköz-


1.000

Később kerül meghatározásra

3.000


500

200 1.000

Nem tervezhető

1.000

Nem tervezhető

67


HKKV12

HKKV13

HKKV14

HKKV15

HKKV16

HKKV17

HKKV18

HKKV19

HKKV20

HKKV21

, infrastruktúra és szolgáltatás-fejlesztés, marketing tevékenységek tervezettek. Kis és középvállalkozások képzési programja A munkavállalók készségeinek fejlesztése valósul meg a helyi KKVknál a program keretében. Kutatás-fejlesztési tevékenység és kísérleti fejlesztések támogatása a vállalkozásoknál A program keretében a vállalkozások KFI és kísérleti fejlesztései valósulnak meg. Globális szolgáltatóipari együttműködés kelet-Magyarországon Az együttműködés keretében olyan szolgáltatási készségek és kompetenciák elsajátítására irányuló képzés valósulhat meg, amely képzés kiemelten kezeli az üzleti szolgáltatásokat nyújtó szervezetek többféle speciális szolgáltatási tevékenységét, így lehetőséget ad a képzés résztvevőjének arra, hogy választhasson a pénzügyi, beszerzési, ügyfélszolgálati, HR, vagy az IT és telekommunikáció szolgáltatások területeiből. A program fő célkitűzése: a Kelet-Magyarországon jelen lévő globális üzleti szolgáltatók növekedésének, az új globális szolgáltatók térségben történő letelepítésének és az alkalmazott munkavállalók számának dinamikus növelése. Komplex viziszárnyas és baromfiipari kapacitásbővítő és innovációs program Vállalati fejlesztés keretében vízi szárnyas- és baromfi-ágazat fejlesztése tervezett korszerű, az állategészségügyi előírásoknak megfelelő állattartó telepek kialakításával, tovább-feldolgozó üzem kiépítésével, valamint új takarmányozási rendszer felépítésével az egészséges élelmiszer program keretében a teljes nyomonkövethetőség biztosítása érdekében a szántóföldtől a fogyasztó asztaláig. Komplex sertésipari kapacitásbővítő és innovációs program A Debreceni Mangalica Konzorcium a mangalicatenyésztés, feldolgozás és kereskedelem fejlesztését tervezi, génbank fejlesztésével, K+F tevékenység erősítésével (szorosan együttműködve a Debreceni Egyetemmel), takarmányozási rendszer kialakításával, valamint feldolgozó üzem kiépítésével. Elektronikai tudás- és technológiai központ kialakítása A régió elektronikai, valamint kapcsolódó iparágainak képviselői, illetve a Debreceni Egyetem által tervezett fejlesztés célja egy jól felszerelt, „mindent tudó” központ kialakítása, amely technológiai berendezésekkel felszerelt laborokkal, oktatási helyiségekkel, mintegy 50 dolgozó és 300 diák részére alkalmas hátteret biztosít a magas szintű képzés megvalósításához. . Foglalkoztatási paktum(ok) kialakítása és megvalósítása Debrecenben A paktumok kötése és megvalósítása több ágazatban tervezett, mint például az IKT szektorban. Gyógyszerészeti kutatóközpont: A Pharma-Flight központban gyógyszert fejlesztenek és a repüléssel kapcsolatos orvosi, klinikai kutatásokat végeznek a Debreceni Repülőtér közelében. Ezen túlmenően a repülő-egészségügyi kutatásokkal összefüggő klinikai kutatóközpont, valamint innovatív és generikus gyógyszerek, élelmiszerek étrend-kiegészítők kisszériás gyártására alkalmas központ kialakítása tervezett Informatikai HR fejlesztés A város IT cégeinek humánerőforrás igényének kiszolgálására IT munkaerő-piaci stratégia megvalósítása az érintett vállalkozások és a Debreceni Egyetem bevonásával. Civil és egyházi kezdeményezések és közösségek támogatása a vállalkozásfejlesztés és a turisztika területén

R2

1.000

R2, R3

Nem tervezhető

R2, R3

500

R2

40.000

R2

6.000

R2, R3

10.000

R2


R2

5.000

R2, R3

1.000

R2, R5

Nem tervezhető

68


Szociális - otthonápolási, házi ápolási rendszerek fejlesztése A projekt egy olyan rendszer kialakítását/fejlesztését valósítja meg, amely a DMJV Városi Szociális Szolgálat által biztosított, a biztosítottak otthonában vagy tartózkodási helyén, kezelőorvosának elrendelése alapján otthoni szakápolási tevékenységek szervezését, adminisztrálását, nyomon követését és elszámolását teszi könnyebbé és hatékonyabbá. HKKV23 Perszonalizált települési egészségügyi információs portál A lakossági egészségportál célja, hogy személyre szabott egészségügyi információkkal szolgáljon a város lakossága számára. A tervezett portál így az országos egészségportáloktól eltérően hatékonyan képes összekapcsolni a város lakóit az egészségügyi ellátórendszer szereplőivel és a város – egészségmegőrzéshez kapcsolódó tevékenységet folytató – vállalkozóival. A weboldalon a hagyományos információs portálokkal szemben egy kérdőív kitöltése után konkrét és személyre szabott információkat kap a felhasználó. HKKV24 Okos méréssel a hatékony vízgazdálkodásért A projekt egy olyan komplett megoldás létrehozását tűzi ki célul, ahol olyan ököszisztémát hozzon létre, ahol az „okos” mérők által beküldött adatok alapján lehet folyamatosan követni a vízfogyasztást. HKKV25 Okos-Város / Ticketing alkalmazás A projektben kifejlesztendő alkalmazás segítségével a debreceni lakosok okostelefonról vagy számítógépről közvetlenül tudnak, akár fényképpel dokumentálva, hibajelentést küldeni az általunk észlelt infrastrukturális, közterületi hiányosságokról vagy meghibásodásokról. HKKV26 Komplex munkaidő nyilvántartó és döntéstámogató rendszer kifejlesztése Meglévő szoftvercsomag felhő-alapú, a kor technológiai igényei szerinti szintre alakítása. HKKV27 Fejlesztői és tesztelési környezet biztosítása a cloudban A piacon elérhető legújabb technológiákon alapuló fejlesztési és tesztkörnyezet kialakítása magas költségekkel jár. Jelen megoldás célja a szoftverfejlesztő cégek számára rugalmasan méretezhető platform független fejlesztő és tesztkörnyezet megvalósítása, melynek révén a legújabb infrastruktúra technológiára tervezhetik és méretezhetik a fejlesztés alatt álló szoftvert. HKKV28 Rendszerszintű mentési megoldás A projekt célja egy olyan új, biztonságos adattárolási és helyreállítási rendszer kialakítása, mely révén szignifikánsan növelhető a rendszerek adatbiztonsága. HKKV29 Nyomdaipari fejlesztések A nyomókapacitás és a nyomtatás minőségének fejlesztésére, valamint a piaci elvárásoknak való megfelelés érdekében technológiai fejlesztés, eszközbeszerzés tervezett. * Később kerül meghatározásra. HKKV22

R2, R7

70

R2, R7

50

R2, R7

130

R2, R7

80

R2

105

R2

150

R2

200

R2

1.500


69


Ssz. HKÖZINT1

HKÖZINT2 HKÖZINT3 HKÖZINT4

HKÖZINT5

HKÖZINT6

HKÖZINT7

HKÖZINT8

HKÖZINT9

HKÖZINT10

HKÖZINT11 HKÖZINT12

KÖZINTÉZMÉNYEK FEJLESZTÉSE (HKÖZINT) A tervezett fejlesztés Kapcsolódó középtávú célok A bölcsődei ellátás feltételeinek javítása a meglévő bölcsődei intézményekben. Ehhez kapcsolódóan az intézR7 mények felújítása, fejlesztése tervezett kapacitásbővítéssel. A bölcsődei ellátás feltételeinek javítása új bölcsődék R7 kialakításával tervezett Debrecenben. Óvodafejlesztés új óvoda kialakításával tervezett DebR6 recenben. Óvodafejlesztés a meglévő intézményekben Ennek kapcsán a debreceni óvodák telephelyeinek korszerűsítése, teljes felújítása, valamint eszközök beszerzése, R6 játszóudvar kialakítása, felszerelése tervezett. A fejlesztések az adottságoknak megfelelően kapacitásbővítéssel tervezettek. Oktatási és nevelési intézmények energiatudatos komplex felújítása kiegészítve akadály-mentesítéssel és megújuló energiaforrások felhasználásával tervezett, R6 melynek során hőszigetelés, napelem és/vagy napkollektor felszerelése, fűtés- és világítás korszerűsítés, nyílászáró csere, komplex akadálymentesítés valósul meg. Középiskolai kollégiumok felújítása, korszerűsítése Teljes felújítás indokolt valamennyi kollégium esetében, R6 különös tekintettel az épületgépészeti és elektromos-hálózatok korszerűsítésére. Városi intézmények energetikai korszerűsítése Önkormányzati tulajdonú intézmények (pl. kulturális intézmények, közművelődési intézmények, stb.) hőtechnikai adottságainak javítása, hőveszteségének csökkentése, épüR5, R6, R7 letgépészeti korszerűsítés, világítási rendszerek energiatakarékos átalakítása, lehetőség szerint megújuló energia felhasználásával tervezett. Egészségügyi alapellátás korszerűsítése Debrecenben Az egészségügyi alapellátáshoz használt önkormányzati tulajdonú ingatlanok, mint például orvosi rendelők, védőnői tanácsadó, felújítása, korszerűsítése tervezett, melynek során a nyilászárók cseréje, a fütési rendszer korszerűR7 stése, hőszigetelés, az épületek bejáratának akadálymentesítése valósul meg. A gazdaságtalan, nem költséghatékony ingatlanok kiváltása érdekében új, korszerű, akár több szolgáltatást biztosító épületek kialakítása is tervezett. A közterületek és intézmények elérhetőségének javítása a fogyatékkal élők számára R6, R7 Ennek kapcsán középületek belső és külső, valamint közterületek akadálymentesítése tervezett. Gyermek- és családvédelmi intézmények fejlesztése a szociális alapszolgáltatások és gyermekjóléti alapellátásokhoz való hozzáférés javítása érdekében A fejlesztés keretében a Családok Átmeneti Otthonának R7 teljes felújítása, korszerűsítése, eszközbeszerzése tervezett. Ezen túlmenően a Gyermekvédelmi Intézmény átmeneti lakásotthonának teljes felújítása, korszerűsítése, eszközbeszerzése is tervezett. Közösségi ház Pallagon R6 Közösségi ház építése tervezett sportlétesítményekkel. R7 Idősek háza bővítése és felújítása

Becsült bruttó költség (mFt) 1.000

400 1.500

900

3.000

200

2.000

500

500

300

150 600

70


A 300 férőhelyes Idősek Házának teljes felújítása, korszerűsítése tervezett eszközbeszerzéssel. Tervezett továbbá a Szávay Gyula utcán lévő telephelyén a jelenleg 32 férőhely bővítése, teljes felszereléssel, udvari rész kialakításával. HKÖZINT13 A mindennapos testneveléshez kapcsolódó tornaterem fejlesztések HKÖZINT14 A közszféra humán erőforrás fejlesztése A közszférában dolgozók részére képzések megvalósítása tervezett HKÖZINT15 Teljes vertikumú idegennyelvű oktatás Az attraktívabb befektetői környezet érdekében elsősorban angol nyelvű oktatás megvalósítása tervezett Debrecenben az óvodától a 12. osztályig. HKÖZINT16 Smart city fejlesztési program megvalósítása Debrecenben A Smart City (Okos város) program keretében Debrecen a rendelkezésre álló technológiai lehetőségeket kívánja olyan módon felhasználni, hogy az elősegítse egy jobb és fenntarthatóbb városi környezet kialakítását. Ennek keretében többek között a város szolgáltató rendszerei, közszolgáltatásai közötti kapcsolatok fejlesztése, integrálása tervezett az "okos" technológiák használatával. HKÖZINT17 Debreceni tehetséggondozó program fejlesztése A fejlesztés keretében a meglévő tehetséggondozási rendszer megerősítése és kiterjesztése tervezett. * Később kerül meghatározásra.

R6

1.500

R6, R7


R2, R6


R2, R3, R6, R7

2.500

R6

300


71


A DEBRECENI EGYETEM FEJLESZTÉSE (HDE) Ssz.

A tervezett fejlesztés

HDE1

Energetikai innovációs képző központ A központ célja a kis- és középvállalkozások energetikai innovációs potenciájának növelése, a technológia-transzfer elősegítése, az energetikai képzési potenciál fejlesztése energetikai képzési stratégiára alapozva, a megújuló energiaforrások hasznosításában és épületenergetikában jártás szakemberek továbbképzésére és minősítésére, olyan energetikusi képzési rendszer kialakítása szükséges a felsőoktatási intézményekkel és az energetikai szektorral együttműködve, amely elősegíti az Energiastratégia céljainak megvalósulását. Termál terápiás intézet Az intézeten belül kerül felállításra egy termálvíz analitikai és vízminősítő laboratórium, valamint a termálvízre épülő terápiás megközelítések állatkísérletes facilitásait, illetve járóbeteg ellátást szolgáló helyiségeket. Gazdaságfejlesztést szolgáló innovatív oktatás-fejlesztési program, melyen belül a szakdolgozói rendszer fejlesztése, új elméleti oktatási terek létrehozása és meglévő oktatási területek rekonstrukciója, valamint egészségügyi vezetői utánpótlási központ kialakítása és háttérfeltételeinek biztosítása, a hiányzó kompetenciák fejlesztése tervezett. Életminőség-központú komplex sportgazdaság-fejlesztési program keretében, kutatás-fejlesztés, iparfejlesztés tervezett (gyógy- és élelmiszeripar, könnyűipar, informatika területén). Ezen túl diagnosztikai és egészségügyi szolgáltatások, oktatás-fejlesztés tartozik a programba. A Debreceni Egyetem oktatási tevékenységének fejlesztése 2 az alábbi célok megvalósítása érdekében: - Az idegen nyelvi képzésben résztvevő, fizetőképes hallgatói létszám növelése - Hatékonyan működtetett, párhuzamosságoktól mentes tudományegyetemi képzési portfólió kialakítása - Gyakorlat és piacorientált képzési kínálat fejlesztése, a képzési tartalmak piaci relevanciájának erősítése - Komplex hallgatói tehetséggondozás megvalósítása A Debreceni Egyetem kutatási tevékenységének fejlesztése3 az alábbi célok elérése érdekében: - Az Egyetem kiemelten kezeli és ösztönzi a nemzetközi jelentőségű alapkutatási tevékenységeket - Az Egyetem kiemelt, interdiszciplináris megközelítésben meghatározott kutatási fókuszterületekre koncentrálja erőforrásait, fejlesztési lehetőségeit - Az Egyetem tudományos kiválóságának megőrzésére, tudományos kutatási, kutatás-fejlesztési tevékenységének nemzetköziesítésére, elismertségének növelésére törekszik - Az Egyetem bővíti a piaci szereplőkkel együttműködésben, illetve a piaci szereplők számára végzett alkalmazott kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységeit, növeli a tudományos eredmények hasznosításának esélyeit, a hasznosításból származó bevételeit. - Az Egyetem erősíti forrásbevonási képességét, egészséges, több lábon álló kutatásfinanszírozási környezet kialakítására törekszik A Debreceni Egyetem az ingatlan-, és eszközállomány megőrzése, minőségi fejlesztése az oktatási-kutatási-szolgáltatási feladatok ellátása érdekében4

HDE 2

HDE 3

HDE4

HDE5

HDE6

HDE7



R3, R5

350

R3, R5

2.000

R2, R3

1.100+ 11.000+ 1.000

R2, R3

6.000 + 3.600

R3


R2, R3


R3, R5


2

Forrás: Debreceni Egyetem Intézményfejlesztési Terve 2013-2016 Forrás: Debreceni Egyetem Intézményfejlesztési Terve 2013-2016 4 Forrás: Debreceni Egyetem Intézményfejlesztési Terve 2013-2016 3

72


HDE8

A Debreceni Egyetem országosan kiemelkedő, nemzetközi viszonylatban elismert felkészültségű oktatói-kutatói állományának fejlesztése5

R3


* Később kerül meghatározásra.


5

Forrás: Debreceni Egyetem Intézményfejlesztési Terve 2013-2016

73


KÖZVILÁGÍTÁS-FEJLESZTÉS (HKÖZVIL) Ssz.




R5

2.000

HKÖZVIL1

Városi közvilágítási hálózat korszerűsítése Debrecen város 28 000 közvilágítási lámpájából 9 000 felújítása még nem történt meg. A projekt ezek lecserélését tartalmazza korszerű, energiatakarékos berendezésre, lehetőség szerint tekintettel a fényszennyezés csökkentésére is. * Később kerül meghatározásra.


74


KULTURÁLIS FEJLESZTÉSEK (HKULT) A tervezett fejlesztés Integrált közgyűjteményi rendszerek kialakítása Debrecenben Méliusz Juhász Péter Könyvtár és együttműködő partnerintézményei városi szintű szolgáltatásfejlesztése és az ehhez kapcsolódó infrastrukturális fejlesztése tervezett. HKULT2 Digitális helyismereti program Qr-kódok könyvtári, turisztikai és helyismereti alkalmazása tervezett Debrecenben a Méliusz Juhász Péter Könyvtár helytörténeti adatbázisa és informatikai rendszere segítségével. HKULT3 Közművelődési hálózat fejlesztése Aktív közösségi partnerség fejlesztés tervezett Debrecen településrészein a közművelődési hálózat fejlesztése érdekében (pl. Ondód, Kismacs-Nagymacs, Tégláskert) a közösségi tervezés és a közösségfejlesztés módszereinek alkalmazásával, helyi szereplők bevonásával. HKULT4 Helyismereti és helytörténeti program Helyi identitás növelése, a lakóhely iránti kötődés erősítése érdekében a könyvtáros és közművelődési szakemberek bevonásával, könyvtári háttéradatbázisok felhasználásával tervezett helyismereti és helytörténeti programok szervezése és lebonyolítása. HKULT5 Kulturális intézmények technikai korszerűsítése A kulturális intézmények technikai eszközparkjának modernizálása, korszerűsítése, mobil színpadtechnika beszerzése tervezett a fejlesztés keretében. HKULT6 Digitális írástudás fejlesztése Helyi identitás növelése, a lakóhely iránti kötődés erősítése érdekében a könyvtáros és közművelődési szakemberek bevonásával, könyvtári háttéradatbázisok felhasználásával tervezett a digitális írástudás fejlesztését célzó programok kialakítása. HKULT7 Az e-kultúra fejlesztése Debrecenben Könyvtári e-tanfolyamok szervezése tervezett az e-kormányzás, eegészségügy és az e-kultúra területén. HKULT8 Digitális könyvtári szolgáltatások bővítése Debrecenben Platformfüggetlen könyvtári szolgáltatások (mobilra, tabletre stb.) fejlesztése és bővítése tervezett a Méliusz Juhász Péter Könyvtár és társintézményei (pl.: Kollégiumi Könyvtár, stb.) számára. HKULT9 Kulturális civil és egyházi kezdeményezések és közösségek támogatása HKULT10 Debreceni Művelődési Központ és intézményeinek fejlesztése Épületek energetikai korszerűsítése, eszközbeszerzés, közösségi terek kialakítása, a központ közvetlen környezetének fejlesztése (pl. járda) * Később kerül meghatározásra.



R6

100

R4, R6

20

R6

70

R6

40

R6

300

R6

50

R6

50

R6

50

R6

Nem tervezhető

R6

660

HKULT1


75


SPORT ÉS REKREÁCIÓS FEJLESZTÉSEK (HSPORT) A tervezett fejlesztés HSPORT 1

HSPORT 2 HSPORT 3

HSPORT 4

HSPORT 5

HSPORT 6

HSPORT 7

HSPORT 8

Debrecenben az aktív szabadidő eltöltéséhez kapcsolódó területek kialakítása A program elemeiként az alábbi fejlesztések tervezettek: kondipark és játszóterek kialakítása iskolákban és a város nagyobb lakóközösségeihez kapcsolódva. Ifjúsági turisztikai szolgáltatásfejlesztés A mindennapos testneveléshez kapcsolódó uszodafejlesztés A jelenlegi fedett Sportuszoda újabb 50 m-es fedett versenymedencével történő kibővítése tervezett a mindennapos testneveléshez kapcsolódó igények kiszolgálására. Műfüves pályák építése Debrecenben Műfüves pályák kialakítása tervezett az iskolákban és a város nagyobb lakóközösségeihez kapcsolódva Malompark Bevásárlóközpont melletti volt Ifjúsági Park rehabilitációja és hasznosítása Szabadidős, kulturális, rekreációs parkfejlesztés, ezen belül játszótér, sportlétesítmények, az aktív szabadidő eltöltéséhez szükséges szabadidős építmények tervezettek. Nemzetközi sportversenyek szervezése A meglévő sportinfrastruktúrára és sportrendezvény szervezői tapasztalatra építve hazai és nemzetközi sportversenyek szervezése tervezett Debrecenben Vízbázis rekreációs célú hasznosítása A Debrecen környéki tavak rekreációs, elsősorban horgászatai célú hasznosítása tervezett Erdőspusztai turisztikai beruházás

Kerekestelepi fürdő felújítása Kerekestelepi Strandfürdő és Kemping fejlesztése és a vizes és gyógyászati blokkok felújítása tervezett HSPORT10 Civil és egyházi kezdeményezések és közösségek támogatása a sport és rekreáció területén * Később kerül meghatározásra.



R5

200

R4, R5

200

R6

1.500

R5, R6

400

R5, R6

300

R4, R6

Nem tervezhető

R4, R5

Nem tervezhető

R4, R5

Nem tervezhető

R5, R7

700

R5, R7

Nem tervezhető

HSPORT 9


76


KERTSÉGI PROGRAM (HKERT) Ssz. HKERT1




Debrecen város lakott külterületeinek fejlesztése 1. ütem Ennek keretében külterületi lakott helyein (a város keleti és délkeleti részén) a közvilágítás kiépítése, valamint a sűrűn lakott kertségi külterületek fejlesztése tervezett az alábbiak szerint Közvilágítás kiépítése 70 utcában a Bayk A. kert, Biczó I. kert, Kondorosi Kert, Gáspár György kert, Dombostanya városrészekben Kertségi gyűjtőutak kiépítése szilárd burkolattal, vízelvezetéssel 5 db út, 10 km. hosszban ((Monostorpályi u, Csárda u., Dombostanya, bekötő út, Gáspár Gy. kert bekötő út, Haláp bekötő út) Kertségi mellék-, és lakóutak kiépítése az 5.2. pontban jelzett területeken. 50 db út 20 km hosszúságban Debrecen Külterületi lakott helyek vezetékes vízellátásának kiépítése: Nagycsere városrész vezetékes vízellátásának kiépítése Haláp városrész vezetékes vízellátásának kiépítése: (Nagycsere, településrész megvalósítása után lehetséges) Mészáros Gergely kert és Dombostanya vízellátásának megvalósítása

R5

4.600

Külterületi lakott helyek szennyvízelvezetése: 2.100.000 eFt Bánk település szennyvízelvezetése Ondód település szennyvízelvezetése Haláp és Nagycsere település szennyvízelvezetése Mészáros Gergely kert és Dombos tanya szennyvízelvezetése Debrecen külterületi lakóövezeteinek szociális célú város-rehabilitációja 1. ütem A program keretében Debrecen jelenleg külterületi besorolású városrészeiben élők ingatlanjainak infrastrukturális ellátottsági szintjének javítása a cél. A komplex program keretében az ott élők életkörülményeinek javítására irányul az infrastruktúra fejlesztése, a szolgáltatások bővítése és színvonalának emelése, illetve a hátrányos helyzetű lakosság felzárkóztatását segítő programok megvalósítása által. A program keretében a külterületen élők igényeinek megfelelő közösségi, a szabadidő eltöltését szolgáló fejlesztések tervezettek, együttműködve a helyi közösséggel, mint például játszóterek, szabadtéri sportpályák, közösségi terek, stb. * Később kerül meghatározásra.

HKERT2

R5, R6, R7

1.000


77


3.2.3. Egyéb, a település egésze szempontjából jelentős fejlesztések meghatározása Ssz.

EGYEB1

EGYEB2

EGYEB3

EGYEB4

EGYEB5

EGYEB6

EGYEB7

EGYEB8

EGYEB9

EGYEB10

EGYEB11

EGYEB12 EGYEB13

EGYEB14

EGYEB15

A tervezett fejlesztés A Vénkerti lakótelep megújítása A fejlesztés keretében a lakótömbök környezetének (pl. Borsos villa), közlekedési hálózatának és fejlesztése tervezett. Az Újkerti lakótelep megújítása A fejlesztés keretében a lakótömbök környezetének, közlekedési hálózatának és fejlesztése tervezett.. A Sestakerti lakótelep megújítása A fejlesztés keretében a lakótömbök környezetének, közlekedési hálózatának és fejlesztése tervezett.. A Tócóskerti lakótelep megújítása A fejlesztés keretében a lakótömbök környezetének, közlekedési hálózatának és fejlesztése tervezett. A Tócóvölgyi lakótelep megújítása A fejlesztés keretében a lakótömbök környezetének, közlekedési hálózatának és fejlesztése tervezett. A Sóház lakótelep megújítása A fejlesztés keretében a lakótömbök környezetének, közlekedési hálózatának és fejlesztése tervezett. A lakótelepek energetikai megújítása A fejlesztés keretében a lakótelepek hőszigetelése, nyílászáró cseréje történik meg. Időskorúak gondozásának, otthoni ellátásának fejlesztése A fejlesztés keretében időskorúak gondozásának, otthoni ellátásának fejlesztése, korszerűsítése, esetlegesen a meglévő épületkomplexum kiváltásával, összhangban Debrecen Szolgáltatástervezési Koncepciójával. Ezen túlmenően jelzőrendszer kiépítése tervezett. Városi zöldterületek fejlesztése Zöldfelületek minőségi átalakítása tervezett különös figyelemmel a növényzetcserére- és telepítésre, kiemelten az utcai fásításokra. Elektromos töltőállomás kiépítése Elektromos autó és kerékpártöltő állomás kiépítése tervezett Debrecen frekventált helyein. Szelektív hulladékgyűjtés feltételeinek javítása Debrecenben A városi szelektívgyűjtés eszközállományának fejlesztése tervezett, eszközbeszerzéssel. Pályaorientációs rendszer kialakítása A társadalmi befogadás erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok A fejlesztés keretében a társadalmi felzárkózást célzó tevékenységek tervezettek, melyek kiegészítik az alapellátásban megvalósuló fejlesztéseket és széleskörű közösségi támogatottsággal valósulnak meg. Helyi identitás erősítése Debrecenben A program keretében a közösségi és települési helyi identitást erősítő programok, a kulturális és környezeti örökség megőrzését szolgáló akciók valósulnak meg. A program keretében valósulnak meg a városmarketing stratégia elkészítése és a stratégia lakossággal való megismertetése, valamint a releváns akciók megvalósítása Turisztikai desztináció menedzsment szervezet fejlesztése



R5, R1

1.500

R5, R1

2.250

R5, R1

750

R5, R1

2.250

R5, R1

1.500

R5, R1

450

R5

Nem tervezhető

R7

1.500

R5

500

R5

15

R5

1.000

R2

300

R6

500

R6

300

R4, R2


78


EGYEB16

EGYEB17

EGYEB18

EGYEB19

EGYEB20

EGYEB21

EGYEB22

EGYEB23

A turisztikai attrakciókat és szolgáltatásokat online és okostelefonos alkalmazáson keresztül elérhetővé tevő rendszer kialakítása tervezett, angol- orosz – lengyel nyelvi mutációkkal. A fejlesztés keretében tervezett még a térségbe történő szervezett beutaztatás komplex utazásszervező tevékenység fejlesztése, valamint marketing akciók lebonyolítása. Hulladéklerakó megszüntetése Debrecenben A program keretében 2 db hulladéklerakó hatóság kért megszűntetése, valamint önkormányzati tulajdonú hulladéklerakó kialakítása tervezett. A gyalogos közlekedés biztonságos feltételeinek fejlesztése A város területén a gyalogos közlekedési irányok balesetmentes közlekedésének biztosítása, kialakítása tervezett járdarekonstrukcióval, új építésével, kapcsolódva a városi közösségi közlekedési hálózathoz. Gyalogos és kerékpáros közlekedés kultúrájának fejlesztése Debrecen A rendőrséggel együttműködve baleset-megelőzési célból akciók megvalósítására soft program, együttműködve az oktatási intézményekkel és civil szervezetekkel Térfigyelő rendszer kiépítése Debrecen közigazgatási területén központi ellenőrző központ fejlesztésével a közbiztonság és a közterületi vagyon védelme érdekében Tanulmány készítése a Debrecenben található barnamezős területek hasznosításáról A tanulmány a jogi és pénzügyi szempontok mellett, a környezeti hatásvizsgálatot és környezeti állapotfelmérést is magában foglalja. Barnamezős területek rehabilitációja Debrecenben Debrecen belterületén található barnamezős területek újbóli településszerkezetbe illesztése és e területek funkcióváltásának elősegítése tervezett az érintett területek rehabilitációjával, környezetének fejlesztésével. Debrecen, keleti városrész vízrendezése a befogadó Kondoros csatorna felújításával A Kondoros és a főgyűjtő csatornák vízszállító képességének felülvizsgálata, szükség esetén a meglévő főgyűjtők bővítése, kritikus pontok átépítése (lehetőség szerint vízhozam mérő állomás építésével együtt), valamint az ehhez kapcsolódó tanulmányok, engedélyes és kiviteli tervek elkészítése tervezett. A projekt keretében az alábbi tevékenységek tervezettek: Kondoros csatorna kotrása, 5 km hosszan, 6 kerethíd építésével, Létai úti főgyűjtőcsatorna rekonstrukciója és átépítése Gerébi csatorna meder és rézsű burkolása Lencz telepi befogadócsatorna, bővítése műtárgyátépítésekkel Véresárok felújítása meder burkolással, műtárgy átépítéssel Civaqua térségfejlesztési program - A kelet-magyarországi agrárium értékteremtő fejlesztése A CIVAQUA projekt koncepció fő eleme egy gerincvezeték építése, amelyre fel lehet fűzni a H-II/1 vezetéket a Tócóval, az öntöző telepeket, a Debreceni Nagyerdőt, valamint a Kondoros csatornát az Erdőspusztai tavakkal, illetve az ezekhez kapcsolódó további tervezett létesítményeket. A fejlesztés kapcsolódó elemei:

R5

1.500

R1

4.000

R1

100

R5

650

R5

100

R5

5.000

R5

750

R5

23.000

79


EGYEB24 EGYEB25

EGYEB26

EGYEB27 EGYEB28

EGYEB29

EGYEB30

EGYEB31

1. Debrecen környezeti állapotának javítása: A Tócó patak élővízzé tételével illetve a meder vonalában kialakítandó „zöld fal” létrehozásával (lehetősé szerint vízhozam mérő állomás építésével együtt) 2. A Debreceni Nagyerdő vízháztartási helyzetének javítása: A káros folyamatok visszafordítása érdekében szükséges lenne víz bejuttatása a Nagyerdő területére 3. Erdőspusztai jóléti tórendszer vízpótlása: A projektelem része a Vekeri tó mellett kiépítendő nemzetközi méretű evezős pálya is 4. Öntözési lehetőség biztosítása: az ún. L1. (látóképi) tározó vízfelületét és méretét kell megnövelni Klímastratégia készítése Debrecenben Csapadékvíz elvezetési koncepció készítése Debrecenben A koncepció az alábbikra fókuszál: - az egyesített csatornarendszer szétválasztására, a városi rendszer hidraulikai felülvizsgálatára, - az ipartelepítések miatti többletterhelések vizsgálatára, megoldások kidolgozására - a város 152 kiépítetlen útjának csapadékvíz elvezetési vizsgálatára, a befogadóknál elvégzendő feladatok meghatározására, illetve - Debrecen városi szatelit településeinek vízelvezetési koncepciójának kidolgozására (Kismacs, Macs, Ondód, Bánk, Haláp, Pallag) Csapadékvíz elvezető rendszer kiépítése a legális befogadó kialakításával Debrecen több pontján A projekt keretében az alábbi tevékenységek tervezettek: Tócó vízfolyás mint befogadó rekonstrukciója, mederburkolással, műtárgyak (hidak, átereszek) átépítésével, meder- és egyéb víztározók kiépítésével Debrecen Alsó-Józsa (Tócó vízfolyás téröblözete helyszíni vízelvezetésének kiépítése Debrecen Nyugati városrész (Hatvan u.-i kert, Köntöskert) felszíni vízelvezetésének kiépítése Debrecen Tégláskert, Boldogfalvi kert, Kerekes telep felszíni vízelvezetésének teljes kiépítése Egyesített (szennyvíz és csapadékvíz) vízelvezetési rendszer széjjelválasztása, az alap(fő) álkötések kiépítése Fenntartható energia akcióterv készítése Debrecenben Szálláshelyfejlesztés A program keretében a helyi szállások minőségi fejlesztése valósul meg Debrecen - Nagyvárad vasútvonal felújítása és fejlesztése az ipari infarstruktúra és a repülőtér fejlesztéséhez kapcsolódóan A fejlesztés keretében a meglévő, körülbelül 50 kilométeres szakasz felújításának és a hiányzó 6 kilométeres szakasz építése tervezett. Új típusú, elosztott számításokra alapozó, növényfejlődést, illetve növényi kártevő azonosítást szolgáló agrárszaktanácsadási rendszer kialakítása A fejlesztés tárgya komplex mobil növényhatározó, betegség-diagnosztizáló és tanácsadó rendszer, illetve ráépülő szolgáltatás kiépítése. Épület felújítási alap létrehozása, mely a Debrecenben található magántulajdonú városképi jelentőségű ingatlanok városképhez illeszkedő felújításának támogatására (homlokozat) adna forrást

R5

10

R5

100

R5 R5

3.000 10

R4, R2

Nem tervezhető

R1

Nem tervezhető**

R2, R5

300

R5

300

80


Szociális, nevelési, gyermek és családvédelmi, oktatási, környezetvédelmi és egyéb civil és egyházi kezdeményezések és közösségek támogatása EGYEB33 Debrecen MJV Energiastratégia aktualizálása EGYEB34 Debrecen MJV Környezetvédelmi Program aktualizálása EGYÉB35 Debrecen város belterületén 32 utcában a szennyvíz-csatornahálózat kiépítése. Ezzel a belterület teljes mértékben kiépített lesz. * Később kerül meghatározásra. ** Állami fejlesztés EGYEB32

R5, R6, R7

Nem tervezhető

R5, R6, R7 R5, R6, R7

10 10

R5

2.600


81


3.3. A tervezett fejlesztések ütemezése 3.3.1. Akcióterületi fejlesztések ütemezése Előkészítés A tervezett fejlesztés rövid leírása

Kivitelezés/megvalósítás 2014. 2014. 2015. 2015. 2016. 2016. 2017. 2017. 2018. 2018. 2019. 2019. 2020. 2020. 2021. 2021. 1.félév 2. félév 1.félév 2. félév 1.félév 2. félév 1.félév 2. félév 1.félév 2. félév 1.félév 2. félév 1.félév 2. félév 1.félév 2. félév 1. Nagysándortelep - Vulkán telep AT

NVAT1

Közösségi ház létesítése

NVAT2 NVAT3

Kerékpárút hálózat fejlesztése Földutak leburkolása

NVAT4

Sportpálya létesítése

NVAT5

Közművelődési hálózat fejlesztése

NVAT6

Csapadékvíz elvezető rendszer kiépítése

NVAT7 NVAT8

Ivóvízellátás javítása Szociális bérlakások felújítása

NVAT9

Egészségügyi alapellátás fejlesztése 2. Nagymacs AT

NAT1

A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi programok 1. Belváros AT

BAT1

A kiskörút nyugati része befejező szakaszának megépítése

82


Előkészítés A tervezett fejlesztés rövid leírása BAT2 A Régi Városháza főépülete rekonstrukciója BAT3 A Bika tömb felújítása BAT4 BAT5 BAT6 BAT7 BAT8

BAT9

BAT10 BAT11

BAT12

BAT13

BAT14

BAT15

Kivitelezés/megvalósítás 2014. 2014. 2015. 2015. 2016. 2016. 2017. 2017. 2018. 2018. 2019. 2019. 2020. 2020. 2021. 2021. 1.félév 2. félév 1.félév 2. félév 1.félév 2. félév 1.félév 2. félév 1.félév 2. félév 1.félév 2. félév 1.félév 2. félév 1.félév 2. félév

Latinovits Színház fejlesztése A Zenede műemlék épületének felújítása Belvárosi közpark építés Térfigyelő rendszer kiépítése Debrecenben A Belváros sétáló övezetének keleti és nyugati irányú kiterjesztése A Petőfi tér átépítése zöldfelület rendezéssel. (Zöld város típusú fejlesztés). Ifjúsági turisztikai szolgáltatásfejlesztés Helyi identitás és kohézió erősítése (soft programok) Használaton kívüli belvárosi ingatlanok hasznosítása A műemlék épület Csokonai Színház teljes körű felújítása Debreceni Rendőrkapitányság infrastruktúra fejlesztése Széchenyi utcai hotel építése

83


Előkészítés

Kivitelezés/megvalósítás

2014. 2014. 2015. 2015. 2016. 2016. 2017. 2017. 2018. 2018. 2019. 2019. 2020. 2020. 2021. 2021. A tervezett fejlesztés rövid leírása 1.félév 2. félév 1.félév 2. félév 1.félév 2. félév 1.félév 2. félév 1.félév 2. félév 1.félév 2. félév 1.félév 2. félév 1.félév 2. félév BAT16 Az Apolló tömb átalakításának befejezése BAT17 Az Arany bika szálló felújítása BAT18 Múzeumi negyed fejlesztése. BAT19 Az egykori megyei könyvtár épületének felújítása BAT20 Oktatási, nevelési és egészségügyi intézmények energiatudatos felújítása BAT21 A belváros forgalomtechnikájának javítása és kerékpárosbaráttá tétele 2. Egyetemváros-Nagyerdő AT ENAT1 Debreceni vizes élménypark projekt ENAT2 Nagyerdő parkerdei részének tervezett rekonstrukciója ENAT3 Nagyerdei Kultúrpark rekonstrukciója ENAT4 Medgyessy sétány épületeinek rehabilitációja ENAT5 Botanikus kert rehabilitációja ENAT6 Nagyerdei Óvoda felújítása ENAT7 Északi városrész forgalomszervezése és kerékpárosbarát fejlesztése

84


Előkészítés A tervezett fejlesztés rövid leírása

Kivitelezés/megvalósítás 2014. 2014. 2015. 2015. 2016. 2016. 2017. 2017. 2018. 2018. 2019. 2019. 2020. 2020. 2021. 2021. 1.félév 2. félév 1.félév 2. félév 1.félév 2. félév 1.félév 2. félév 1.félév 2. félév 1.félév 2. félév 1.félév 2. félév 1.félév 2. félév 3. Déli ipari terület AT

DIPAT1

Déli gazdasági övezet infrastruktúrájának fejlesztése

DIPAT2

Déli gazdasági övezet elérhetőségének javítása 4. Vénkert AT

VAT1

Vénkert gazdaságélénkítő környezeti megújítása

VAT2

Háziorvosi rendelő és fogorvosi alapellátás felújítása Oktatási-nevelési intézmények felújítása Helyi identitás és kohézió erősítését célzó soft tevékenységek

VAT3 VAT4

5. Újkert AT ÚAT1

Újkert gazdaságélénkítő környezeti megújítása

ÚAT2

Oktatási-nevelési intézmények felújítása

ÚAT3

Helyi identitás és kohézió erősítését célzó soft tevékenységek

DAT1

A Dobozi lakótelep gazdaságélénkítő környezeti megújítása Piaccsarnok építése

6. Dobozikert AT

DAT2

85


Előkészítés


2014. 2014. 2015. 2015. 2016. 2016. 2017. 2017. 2018. 2018. 2019. 2019. 2020. 2020. 2021. 2021. A tervezett fejlesztés rövid leírása 1.félév 2. félév 1.félév 2. félév 1.félév 2. félév 1.félév 2. félév 1.félév 2. félév 1.félév 2. félév 1.félév 2. félév 1.félév 2. félév DAT3 Oktatási-nevelési intézmények energiatudatos felújítása DAT4 Gyermekorvosi rendelő és védőnői szolgálat fejlesztése DAT5 Helyi identitás és kohézió erősítését célzó soft tevékenységek 7. Sestakert AT SAT1 Sestakert gazdaságélénkítő környezeti megújítása SAT2 Családsegítő és Gyermekjóléti Központ infrastrukturális fejlesztése SAT3 Thomas Mann utcai egészségügyi alapellátás fejlesztése SAT4 Helyi identitás és kohézió erősítését célzó soft tevékenységek 8. Libakert AT LAT1 Libakert gazdaságélénkítő környezeti megújítása LAT2

Oktatási-nevelési intézmények felújítása a Libakertben

LAT3


86


Előkészítés A tervezett fejlesztés rövid leírása

Kivitelezés/megvalósítás 2014. 2014. 2015. 2015. 2016. 2016. 2017. 2017. 2018. 2018. 2019. 2019. 2020. 2020. 2021. 2021. 1.félév 2. félév 1.félév 2. félév 1.félév 2. félév 1.félév 2. félév 1.félév 2. félév 1.félév 2. félév 1.félév 2. félév 1.félév 2. félév 9. Tócóskert AT

TAT1

TAT2 TAT3

Tócóskert gazdaságélénkítő környezeti megújítása Szabadtéri piac létesítése a Tócóskertben Helyi identitás és kohézió erősítését célzó soft tevékenységek 10. Tócóvölgy AT

TVAT1

TVAT2

A Tócóvölgy gazdaságélénkítő környezeti megújítása Új óvoda létesítése a Tócóvölgyben

TVAT3


SAT1

Sóház gazdaságélénkítő környezeti megújítása

SAT2


11. SóházAT

12. Bem tér AT BTAT1

Bem tér gazdaságélénkítő környezeti megújítása

BTAT2


87


3.3.2. Egyéb tervezett fejlesztések ütemezése Előkészítés A tervezett fejlesztés rövid leírása K01 K02

K03

K04 K05

K06

K07

K08

Kivitelezés/megvalósítás 2014. 2014. 2015. 2015. 2016. 2016. 2017. 2017. 2018. 2018. 2019. 2019. 2020. 2020. 2021. 2021. 1.félév 2. félév 1.félév 2. félév 1.félév 2. félév 1.félév 2. félév 1.félév 2. félév 1.félév 2. félév 1.félév 2. félév 1.félév 2. félév KULCSPROJEKTEK

Intermodális központ kialakítása a Petőfi téren Szerverpark és regionális internet-exchange központ Termálvizek környezetbarát elhelyezése és energiahatékony hasznosítása Repülőtéri logisztikai infrastruktúra-fejlesztés Biotechnológiai innovációs központ és komplex egészségipari szolgáltató központ kialakítása Debrecen bekapcsolása az Európai Technológiai Intézet által kezdeményezett Knowledge and Innovation Communities (KIC) hálózatba Komplex gazdaságélénkítő egészségügyi program Funkcionális élelmiszeripari kutató, valamint kísérleti élelmiszer-technológiai és csomagolóüzem

88


Előkészítés


2014. 2014. 2015. 2015. 2016. 2016. 2017. 2017. 2018. 2018. 2019. 2019. 2020. 2020. 2021. 2021. A tervezett fejlesztés rövid leírása 1.félév 2. félév 1.félév 2. félév 1.félév 2. félév 1.félév 2. félév 1.félév 2. félév 1.félév 2. félév 1.félév 2. félév 1.félév 2. félév K09 Gombasziderofór tartalmú élelmiszer-gyártó bázis megépítése Debrecenben K10 Innovatív élelmiszeripari technológiai kapacitás létrehozása KÖZÚTFEJLESZTÉS (HUT) HUT1

HUT2

HUT3

HUT4 HUT5 HUT6 HUT7 HUT8

Zajvédő falak építése a 4. sz. főút belterületi szakaszain Városi kezelésű úthálózat rekonstrukciója, korszerűsítése Debrecen város belterületén lévő földutak szilárd burkolattal történő ellátása Határ úti ipari park elérhetőségének javítása Városi csomópontok korszerűsítése Debrecen-Józsa II. bekötés Bem tér rekonstrukciója A Külső Vásártér jövőbeli funkciójának megtervezése a buszpályaudvar elköltözése után

89


Előkészítés A tervezett fejlesztés rövid leírása HUT9 Az Árpád tér fejlesztése keretében a templom és környezetének megújítása tervezett HUT10

HUT11

Debrecen város külső közlekedési körút építésének 2. üteme

HUT13

Faraktár utcai felüljáró mentén zajvédő fal építése, zöldfallal együtt

HUT14

HUT17

Debrecen déli elkerülő M35 autópálya (M4 autópálya) Debrecen és Berettyóújfalu közötti szakasza Debrecen város keleti elkerülő Déli ipari park M35 útcsatlakozás építése Főutak fejlesztése I.

HUT18

Főutak fejlesztése II.

HUT19

Főutak fejlesztése III.

HUT20

Főutak fejlesztése IV.

HUT21

Főutak fejlesztése V.

HUT22

Főutak fejlesztése VI.

HUT16

2014. 2014. 2015. 2015. 2016. 2016. 2017. 2017. 2018. 2018. 2019. 2019. 2020. 2020. 2021. 2021. 1.félév 2. félév 1.félév 2. félév 1.félév 2. félév 1.félév 2. félév 1.félév 2. félév 1.félév 2. félév 1.félév 2. félév 1.félév 2. félév

Debrecen belváros csúcsidei forgalomcsillapítása program Debrecen város külső közlekedési körút építésének 1. üteme

HUT12

HUT15


90


Előkészítés A tervezett fejlesztés rövid leírása HUT23 DELOG ipari park elérhetőségének javítása


KERÉKPÁRÚT HÁLÓZAT FEJLESZTÉSE (HKPÁR) HKPÁR1

HKPÁR2 HKPÁR3 HKPÁR4

HKPAR5

Kerékpár kölcsönzés infrastrukturális feltételeinek kialakítása Debrecenben Hivatásforgalmi kerékpárút fejlesztési program 1. ütem Turisztikai célú kerékpárút fejlesztési program 1. ütem Kerékpártároló kialakítása a közlekedési csomópontokban Civil kezdeményezések és közösségek támogatása a kerékpáros közlekedés fejlesztése területén KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS FEJLESZTÉSE (HKKÖZL)

HKKÖZL1 HKKÖZL2 HKKÖZL3

A DKV közösségi közlekedési eszközparkjának fejlesztése Az 1. sz. villamosvonal felújítása Közösségi közlekedés fejlesztése keretében tervezett:

91


Előkészítés A tervezett fejlesztés rövid leírása HKKÖZL4 Debrecen belterületén áthúzódó Budapest Záhony vasútvonal 160 km/h kiépítéséhez kapcsolódó városi fejlesztések. HKKÖZL5 Debrecen - Püspökladány vasútfejlesztés a TEN-T hálózathoz kapcsolódva, a vasútvonal felújítása, 160 km/ó sebességre (MÁV)


VÁLLALKOZÁSOK FEJLESZTÉSE (HKKV) HKKV1

HKKV2

HKKV3

HKKV4

HKKV5

Befektetés- és beruházás-ösztönzési program I - intézményrendszer fejlesztése Befektetés- és beruházás-ösztönzési program II - Közvetett KKV piaci megjelenés támogatása Befektetés- és beruházás-ösztönzési program III - Közvetett KKV beruházás támogatás Kiegészítő forrás biztosítása a város vállalkozásokat támogató alapjaihoz Műszeripari nyílt innovációs laboratórium

92


Előkészítés


2014. 2014. 2015. 2015. 2016. 2016. 2017. 2017. 2018. 2018. 2019. 2019. 2020. 2020. 2021. 2021. A tervezett fejlesztés rövid leírása 1.félév 2. félév 1.félév 2. félév 1.félév 2. félév 1.félév 2. félév 1.félév 2. félév 1.félév 2. félév 1.félév 2. félév 1.félév 2. félév HKKV7 A helyi termékek piacra-jutását segítő program keretében a Tócóskertben piaccsarnokok építése tervezett kapcsolódó közterületi fejlesztéssel HKKV8 Vállalkozói inkubátorház fejlesztése keretében minőségi szolgáltatások fejlesztése tervezett HKKV9 Élelmiszeripari nyílt innovációs rendszer kialakítása a Debreceni Egyetem tudásbázisára alapozva HKKV10 HKKV11 HKKV12 HKKV13

HKKV14

Vállalkozás-fejlesztési támogató program Foglalkoztatás-barát fejlesztések KKV-knál Kis és középvállalkozások képzési programja Kutatás-fejlesztési tevékenység és kísérleti fejlesztések támogatása a vállalkozásoknál Globális szolgáltatóipari együttműködés keletMagyarországon

93


Előkészítés A tervezett fejlesztés rövid leírása HKKV15 Komplex viziszárnyas és baromfiipari kapacitásbővítő és innovációs program HKKV16 Komplex sertésipari kapacitásbővítő és innovációs program HKKV17

Elektronikai tudás- és technológiai központ kialakítása

HKKV18

Foglalkoztatási paktum(ok) kialakítása és megvalósítása Debrecenben Gyógyszerészeti kutatóközpont - Pharma Flight Kft- hez kapcsolódó fejlesztések

HKKV19

HKKV20 HKKV21

HKKV22

HKKV23


Informatikai HR fejlesztés Civil és egyházi kezdeményezések és közösségek támogatása a vállalkozásfejlesztés és a turisztika területén Szociális - otthonápolási, házi ápolási rendszerek fejlesztése Perszonalizált települési egészségügyi információs portál

94


Előkészítés


2014. 2014. 2015. 2015. 2016. 2016. 2017. 2017. 2018. 2018. 2019. 2019. 2020. 2020. 2021. 2021. A tervezett fejlesztés rövid leírása 1.félév 2. félév 1.félév 2. félév 1.félév 2. félév 1.félév 2. félév 1.félév 2. félév 1.félév 2. félév 1.félév 2. félév 1.félév 2. félév HKKV24 Okos méréssel a hatékony vízgazdálkodásért HKKV25 Okos-Város / Ticketing alkalmazás HKKV26 Komplex munkaidő nyilvántartó és döntéstámogató rendszer kifejlesztése HKKV27

Fejlesztői és tesztelési környezet biztosítása a cloudban

HKKV28

Rendszerszintű mentési megoldás Nyomdaipari fejlesztések

HKKV29

KÖZINTÉZMÉNYEK FEJLESZTÉSE (HKÖZINT) HKÖZINT1

A bölcsődei ellátás feltételeinek javítása a meglévő bölcsődei intézményekben.

HKÖZINT2

A bölcsődei ellátás feltételeinek javítása új bölcsődék kialakításával tervezett Debrecenben.

HKÖZINT3

Óvodafejlesztés új óvoda kialakításával tervezett Debrecenben.

HKÖZINT4

Óvodafejlesztés a meglévő intézményekben

95


Előkészítés


2014. 2014. 2015. 2015. 2016. 2016. 2017. 2017. 2018. 2018. 2019. 2019. 2020. 2020. 2021. 2021. A tervezett fejlesztés rövid leírása 1.félév 2. félév 1.félév 2. félév 1.félév 2. félév 1.félév 2. félév 1.félév 2. félév 1.félév 2. félév 1.félév 2. félév 1.félév 2. félév HKÖZINT5 Oktatási és nevelési intézmények energiatudatos komplex felújítása kiegészítve akadálymentesítéssel és megújuló energiaforrások felhasználásával tervezett. HKÖZINT6 Középiskolai kollégiumok felújítása, korszerűsítése HKÖZINT7 Városi intézmények energetikai korszerűsítése HKÖZINT8 Egészségügyi alapellátás korszerűsítése Debrecenben HKÖZINT9 A közterületek és intézmények elérhetőségének javítása a fogyatékkal élők számára HKÖZINT10 Gyermek- és családvédelmi intézmények fejlesztése a szociális alapszolgáltatások és gyermekjóléti alapellátásokhoz való hozzáférés javítása érdekében HKÖZINT11 Közösségi ház Pallagon HKÖZINT12 HKÖZINT13

Idősek háza bővítése és felújítása A mindennapos testneveléshez kapcsolódó tornaterem fejlesztések

96


Előkészítés A tervezett fejlesztés rövid leírása HKÖZINT14 A közszféra humán erőforrás fejlesztése HKÖZINT15 Teljes vertikumú idegennyelvű oktatás HKÖZINT16 Smart city fejlesztési program megvalósítása Debrecenben HKÖZINT17 Debreceni tehetséggondozó program fejlesztése


A DEBRECENI EGYETEM FEJLESZTÉSE (HDE) HDE1 HDE 2

Energetikai innovációs képző központ Termál terápiás intézet

HDE 3

Gazdaságfejlesztést szolgáló innovatív oktatás-fejlesztési program

HDE4

Életminőség-központú komplex sportgazdaságfejlesztési program

HDE5

A Debreceni Egyetem oktatási tevékenységének fejlesztése az alábbi célok megvalósítása érdekében A Debreceni Egyetem kutatási tevékenységének fejlesztése az alábbi célok elérése érdekében

HDE6

97


Előkészítés A tervezett fejlesztés rövid leírása HDE7 A Debreceni Egyetem az ingatlan-, és eszközállomány megőrzése, minőségi fejlesztése az oktatási-kutatási-szolgáltatási feladatok ellátása érdekében HDE8 A Debreceni Egyetem országosan kiemelkedő, nemzetközi viszonylatban elismert felkészültségű oktatói-kutatói állományának fejlesztése


KÖZVILÁGÍTÁS-FEJLESZTÉS (HKÖZVIL) HKÖZVIL1

Városi közvilágítási hálózat korszerűsítése

HKULT1

Integrált közgyűjteményi rendszerek kialakítása Debrecenben

HKULT2

Digitális helyismereti program Közművelődési hálózat fejlesztése Helyismereti és helytörténeti program Kulturális intézmények technikai korszerűsítése Digitális írástudás fejlesztése Az e-kultúra fejlesztése Debrecenben

KULTURÁLIS FEJLESZTÉSEK (HKULT)

HKULT3 HKULT4 HKULT5 HKULT6 HKULT7

98


Előkészítés


2014. 2014. 2015. 2015. 2016. 2016. 2017. 2017. 2018. 2018. 2019. 2019. 2020. 2020. 2021. 2021. A tervezett fejlesztés rövid leírása 1.félév 2. félév 1.félév 2. félév 1.félév 2. félév 1.félév 2. félév 1.félév 2. félév 1.félév 2. félév 1.félév 2. félév 1.félév 2. félév HKULT8 Digitális könyvtári szolgáltatások bővítése Debrecenben HKULT9

Kulturális civil és egyházi kezdeményezések és közösségek támogatása SPORT ÉS REKREÁCIÓS FEJLESZTÉSEK (HSPORT)

HSPORT 1

Debrecenben az aktív szabadidő eltöltéséhez kapcsolódó területek kialakítása

HSPORT 2

Ifjúsági turisztikai szolgáltatásfejlesztés A mindennapos testneveléshez kapcsolódó uszodafejlesztés

HSPORT 3

HSPORT 4 HSPORT 5

HSPORT 6 HSPORT 7 HSPORT 8 HSPORT 9

Műfüves pályák építése Debrecenben Malompark Bevásárlóközpont melletti volt Ifjúsági Park rehabilitációja és hasznosítása Nemzetközi sportversenyek szervezése Vízbázis rekreációs célú hasznosítása Erdőspusztai turisztikai beruházás Kerekestelepi fürdő felújítása

99


Előkészítés


2014. 2014. 2015. 2015. 2016. 2016. 2017. 2017. 2018. 2018. 2019. 2019. 2020. 2020. 2021. 2021. A tervezett fejlesztés rövid leírása 1.félév 2. félév 1.félév 2. félév 1.félév 2. félév 1.félév 2. félév 1.félév 2. félév 1.félév 2. félév 1.félév 2. félév 1.félév 2. félév HSPORT10 Civil és egyházi kezdeményezések és közösségek támogatása a sport és rekreáció területén KERTSÉGI PROGRAM (HKERT) HKERT1

Debrecen város lakott külterületeinek fejlesztése 1. ütem

HKERT2

Debrecen külterületi lakóövezeteinek szociális célú város-rehabilitációja 1. ütem

EGYEB1

A Vénkerti lakótelep megújítása Az Újkerti lakótelep megújítása A Sestakerti lakótelep megújítása A Tócóskerti lakótelep megújítása A Tócóvölgyi lakótelep megújítása A Sóház lakótelep megújítása A lakótelepek energetikai megújítása Időskorúak gondozásának, otthoni ellátásának fejlesztése

Egyéb, a település egésze szempontjából jelentős fejlesztések meghatározása

EGYEB2 EGYEB3 EGYEB4 EGYEB5 EGYEB6 EGYEB7 EGYEB8

100


Előkészítés


2014. 2014. 2015. 2015. 2016. 2016. 2017. 2017. 2018. 2018. 2019. 2019. 2020. 2020. 2021. 2021. A tervezett fejlesztés rövid leírása 1.félév 2. félév 1.félév 2. félév 1.félév 2. félév 1.félév 2. félév 1.félév 2. félév 1.félév 2. félév 1.félév 2. félév 1.félév 2. félév EGYEB9 Városi zöldterületek fejlesztése EGYEB10 Elektromos töltőállomás kiépítése EGYEB11 Szelektív hulladékgyűjtés feltételeinek javítása Debrecenben EGYEB12 Pályaorientációs rendszer kialakítása EGYEB13 A társadalmi befogadás erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok EGYEB14 Helyi identitás erősítése Debrecenben EGYEB15 Turisztikai desztináció menedzsment szervezet fejlesztése EGYEB16

EGYEB17

EGYEB18

EGYEB19

Hulladéklerakó megszüntetése Debrecenben A gyalogos közlekedés biztonságos feltételeinek fejlesztése Gyalogos és kerékpáros közlekedés kultúrájának fejlesztése Debrecen Térfigyelő rendszer kiépítése

101


Előkészítés


2014. 2014. 2015. 2015. 2016. 2016. 2017. 2017. 2018. 2018. 2019. 2019. 2020. 2020. 2021. 2021. A tervezett fejlesztés rövid leírása 1.félév 2. félév 1.félév 2. félév 1.félév 2. félév 1.félév 2. félév 1.félév 2. félév 1.félév 2. félév 1.félév 2. félév 1.félév 2. félév EGYEB20 Tanulmány készítése a Debrecenben található barnamezős területek hasznosításáról EGYEB21 Barnamezős területek rehabilitációja Debrecenben EGYEB22 Debrecen, keleti városrész vízrendezése a befogadó Kondoros csatorna felújításával EGYEB23 Civaqua térségfejlesztési program - A kelet-magyarországi agrárium értékteremtő fejlesztése EGYEB24 Klímastratégia készítése Debrecenben EGYEB25 Csapadékvíz elveze-

EGYEB26

EGYEB27

EGYEB28

tési koncepció készítése Debrecenben Csapadékvíz elvezető rendszer kiépítése a legális befogadó kialakításával Debrecen több pontján Fenntartható energia akcióterv készítése Debrecenben Szálláshelyfejlesztés

102


Előkészítés A tervezett fejlesztés rövid leírása EGYEB29 Debrecen - Nagyvárad vasútvonal felújítása és fejlesztése az ipari infarstruktúra és a repülőtér fejlesztéséhez kapcsolódóan EGYEB30 Új típusú, elosztott számításokra alapozó, növényfejlődést, illetve növényi kártevő azonosítást szolgáló agrár-szaktanácsadási rendszer EGYEB31 EGYEB32

EGYEB33

EGYEB34

EGYÉB35


Épület felújítási alap létrehozása Szociális, nevelési, gyermek és családvédelmi, oktatási, környezetvédelmi és egyéb civil és egyházi kezdeményezések támogatása Debrecen MJV Energiastratégia aktualizálása Debrecen MJV Környezetvédelmi Program aktualizálása Debrecen város belterületén 32 utcában a szennyvíz-csatornahálózat kiépítése.

103


3.4. A fejlesztések szektorális vetülete Ahogy az a Nemzeti Fejlesztés 2030 – Országos Fejlesztési Koncepció és Országos Területfejlesztési Koncepcióban is megfogalmazásra került, Debrecen vonatkozásában a város az egészségipar bázisán megújuló gazdaságszerkezet kialakításával szeretné elérni a gyógyító város pozícióját, amely során elsősorban az élelmiszeriparra, a vegy- és gyógyszeriparra, a gépgyártásra, az elektronikai iparra és az informatikára támaszkodik. A település kitörési pontjának tekinthetőek a tudás-igényes iparágak, a vegyipar, a turizmus, a logisztika, az orvosi műszergyártás és az élelmiszeripar. Az Integrált Településfejlesztési Stratégia megalapozásaként elkészült Megalapozó Vizsgálat ugyanezen iparágak jelentőségét támasztja alá, ahogy ez az alábbiakban bemutatásra kerül. A Megalapozó Vizsgálat értelmében kiemelten fontos adottsága Debrecennek a jelentős szellemi potenciál, ami a tudásipar kiépítésének alapvető feltétele. A versenyképes gazdasági szerkezet jellemzője az innovációra, technológia megújításra képes vállalatok és beszállítói kör jelenléte. A tudásipar az egyetemek, kutatóintézetek, gyógyintézetek, gyógyszergyárak, az informatikai ipar, a mezőgazdasági alapanyaggyártás fejlett kapcsolatrendszerén alakulhat ki, melyhez Debrecenben az alapfeltételek adottak. - Az egyes ágazatokat elemezve elmondható, hogy Debrecen a magyar gyógyszeriparon belül kiemelt helyet képvisel: a helyi oktatási, kutatási és gyártási hagyományokra alapozva az ország egyik legjelentősebb gyógyszeripari vállalati koncentrációja itt alakult ki. A város több nagyvállalata is szorosan az egészségügyhöz kötődik, a TEVA Gyógyszergyár Részvénytársaság és a Richter Gedeon Nyrt. az iparág jelentős debreceni hagyományaira építenek, míg a Medicor Kéziműszer Rt. egészségügyi segédeszközöket gyárt évtizedek óta. - Az eredetileg ipari tevékenységgel foglalkozó, mérés és irányítás automatizálás területén működő National Instruments Hungary Kft. jelentős gyártókapacitással telepedett a városba, majd a logisztikai egység, a vevőszolgálat és a szoftverfejlesztéssel foglalkozó részleg Debrecenben történő elhelyezésével bővítette itteni tevékenységét. - A város jelentős gépipari hagyományainak a továbbvivője Schaeffler-csoport keretében működő FAG Magyarország Ipari Kft., amely eredetileg a Magyar Gördülőcsapágy Művek telephelyén jött létre, majd a 2000-es évtized közepén települt át a Határ úri Ipari Parkba. A több mint 1.100 fő foglalkoztató vállalat az elmúlt időszakban a cégcsoport legfontosabb kúpgörgőscsapágy-gyártó egységévé fejlődött. - A város jelentős - a térség kedvező mezőgazdasági adottságaira alapozó – élelmiszer-feldolgozó kapacitásokkal rendelkezik (pl. Friesland Hungária Kft., Hajdú Gabona Zrt., Róna Dohányfeldolgozó Kft.), illetve a városban igen jelentős hagyományokra visszatekintő nyomdaiparnak hosszú időtávra visszatekintve is biztosított a felvevőpiaca (pl. Alföldi Nyomda). - Az elmúlt évek egyik leggyorsabban fejlődő gazdasági ágazatának Debrecenben az ún. SSC (shared service center) szektor tekinthető, amely becslések szerint közel 2.000 főt foglalkoztat. A szektor sajátossága olyan tevékenységek végzése, amelyek a számítógépes hálózatok segítségével a helyi szakemberekre támaszkodva, nagyobb távolságból is lefolytathatóak (pl. IT szolgáltatások, ügyfélszolgálat, könyvelés). Debrecen legnagyobb ilyen jellegű vállalata a több mint ezer főt alkalmazó IT Services Hungary Kft., emellett fontos szerepet játszanak a már korábban említett NI Hungary Kft., a BT Global Services és a Merlin-IT Hungary debreceni telephelyei. - Debrecen az idegenforgalom szempontjából is kiemelkedő adottságokkal rendelkezik. Egyrészt megemlítendő a város változatos szállodai kapacitása, másrészt kiemelendő a város – már korábban bemutatásra került – kulturális rendezvénykínálata. Harmadrészt Debrecen jelentős adottságokkal rendelkezik a konferencia, gyógy- és sportturizmus területén is. - Debrecen rendelkezik intermodális logisztikai szolgáltató központ minősítéssel. A debreceni nemzetközi repülőtér Kelet-Magyarország legfontosabb és egyben legnagyobb forgalmú repülőtere, Magyarország öt nemzetközi repülőterének egyike; a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér után a második legforgalmasabb.

104


Bár a stratégia önmagában nem fogalmaz meg szektorális célokat, mindamellett a fenti szektorok jelentősége megjelenik a bemutatott fejlesztések kapcsán az alábbiak szerint: -

Az egészségipar területére tervezett fejlesztések nagyságrendje a legmagasabb, mintegy 100 mrd forint, amely elsősorban a Debreceni Egyetem tudásbázisának köszönhetően nemcsak a vállalati szereplőkre, hanem az egyetemre és az akadémiai kutatóintézetre vonatkozik. Az egészségipar vonatkozásában fontos kiemelni az egészségügyi szolgáltatások kapcsán tervezett fejlesztéseket, amelyek elsősorban a lakosság számára bírnak kiemelkedő jelentőséggel. A fejlesztések túlnyomó része kulcsprojektként került meghatározásra, ami azt jelenti, hogy az R2 és R3 célok nehezen érhetőek el e fejlesztések megvalósulása nélkül. A legfontosabb tervezett egészségiparhoz kapcsolódó fejlesztések az alábbiak: o Interdiszciplináris sugártechnológiai kutató és terápiás központ építése Debrecenben (DIPAT5) o Biotechnológiai innovációs központ és komplex egészségipari szolgáltató központ kialakítása (K05) o Debrecen bekapcsolása az Európai Technológiai Intézet által kezdeményezett Knowledge and Innovation Communities (KIC) hálózatba (K06) o Komplex gazdaságélénkítő egészségügyi program (K07) o Gyógyszerészeti kutatóközpont (HKKV19) o Termál terápiás intézet (HDE2) o Gazdaságfejlesztést szolgáló innovatív oktatás-fejlesztési program (HD3) o Életminőség-központú komplex sportgazdaság-fejlesztési program (HDE4)

-

Az élelmiszeripar is hasonló magas szinten reprezentált a tervezett fejlesztések között, mintegy 60 milliárd forint nagyságrendben. A fejlesztések jelentős része szorosan kapcsolódik a Debreceni Egyetemen létrehozott szellemi tőkéhez. A legjelentősebb fejlesztések az alábbiak: o Funkcionális élelmiszeripari kutató, valamint kísérleti élelmiszer-technológiai és csomagolóüzem (K08) o Gombasziderofór tartalmú élelmiszer-gyártó bázis megépítése Debrecenben (K09) o Innovatív élelmiszeripari technológiai kapacitás létrehozása (K10) o Élelmiszeripari nyílt innovációs rendszer kialakítása a Debreceni Egyetem tudásbázisára alapozva (HKKV9) o Komplex viziszárnyas és baromfiipari kapacitásbővítő és innovációs program (HKKV15) o Komplex sertésipari kapacitásbővítő és innovációs program (HKKV16)

-

A város elhelyezkedéséből adódóan kiemelt jelentősége van a logisztikának. Az ebben a szektorban tervezett fejlesztések egyaránt szolgálják a közösségi közlekedéshez kapcsolódó igényeket, valamint a vállalkozások logisztikai szükségleteit. A tervezett fejlesztések nagyságrendje 29 milliárd forint. A legjelentősebb projektek az alábbiak: o Intermodális központ kialakítása a Petőfi téren (K01) o Repülőtéri logisztikai infrastruktúra-fejlesztés (K04)

105


-

A magas hozzáadott értékű iparágak nagyon összetett képet mutatnak. Ahogy a fentiekben is bemutatásra került, az elektronikai és kapcsolódó iparágak jelennek meg legnagyobb fejlesztésekkel az informatika mellett, mintegy 13.500 milliárd forint nagyságrendben. A jelentősebb fejlesztések az alábbiak: o Elektronikai tudás- és technológiai központ kialakítása (HKKV17) o Műszeripari nyílt innovációs laboratórium (HKKV5) o Szerverpark és regionális internet-exchange központ (K02) o Informatikai HR fejlesztés (HKKV20) o Globális szolgáltatóipari együttműködés kelet-Magyarországon (HKKV14)

-

A tervezett turisztikai fejlesztések nagyságrendje is jelentős Debrecenben, melyek teljes mértékben összhangban vannak a Megalapozó Vizsgálat megállapításaival, hiszen mintegy 7 milliárd forint nagyságrendben szerepelnek a turisztikai projektek a stratégiában. Az alábbi tervezett fejlesztések a legjelentősebbek: o Turisztikai desztináció menedzsment szervezet fejlesztése (EGYEB14) o Debreceni vizes élménypark projekt (ENAT1) o Nagyerdő parkerdei részének tervezett rekonstrukciója (ENAT2) o Nagyerdei Kultúrpark rekonstrukciója (ENAT3) o Medgyessy sétány épületeinek rehabilitációja (ENAT4) o Botanikus kert rehabilitációja (ENAT5) o Nemzetközi sportversenyek szervezése (HSPORT6) o Vízbázis rekreációs célú hasznosítása (HSPORT7) o Erdőspusztai fejlesztés (HSPORT8) o Kerekestelepi fürdő felújítása (HSPORT9)

106


4. ANTI-SZEGREGÁCIÓS PROGRAM 4.1. A szegregáció mérséklését vagy megszüntetését célzó intézkedések A település egészére vonatkozóan az önkormányzat egyrészt azzal próbál gátat szabni a szegregációs folyamtok terjedésének és erősödésének, hogy fokozott figyelmet fordít arra, hogy a Debrecenben tervezett fejlesztések és beruházások megvalósítása ne erősítse a szegregációt. Másrészt a hátrányos helyzetűek felzárkóztatására, társadalmi bevonására egy adott helyen szervezett programok elérhetőségét nem csak az ott lakók részére teszi elérhetővé, hanem megpróbálja bevonni abba az egyéb településrészeken élő hátrányos helyzetű lakosságot is, ahol nincs lehetőség ilyen rendezvények szervezésére. A bevonásban a városban tevékenykedő szociális, gyermekvédelmi és családsegítő intézmények mellett a civil szervezetek is segítséget nyújtanak. Az alacsonyabb státuszú népesség kialakult térbeli koncentrációja Debrecenben elsősorban a múltban lejátszódott spontán folyamatok eredménye, jelenleg érvényesülő területi szegregáció irányába mutató erőteljes hatások nem ismertek. Az Anti-szegregációs program kidolgozásakor a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben foglaltakra támaszkodva csak azok a KSH által szegregátumként, illetve szegregációval veszélyezetetett területként megjelölt debreceni településrészek kerültek figyelembe vételre, ahol a problémák jelentősebb számú lakosságot érintenek. Amint az a Megalapozó Vizsgálat helyzetértékelés részéből (3.3.2. fejezet) is kiderül, a KSH tájékoztatása szerint a 2011-es népszámlálás adatai alapján Debrecenben a Nagysándortelep északi részénél jelölhető ki olyan terület, amely a szegregációs mutató (az aktív korú, 8 általános iskolai osztálynál nem magasabb iskolai végzettségű és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkező lakosság aránya az aktív korúakon belül) értéke alapján megfelel a tényleges szegregátum (mutató értéke eléri a 35%-ot), vagy a szegregációval veszélyeztetett terület (mutató értéke >30%, de <35%) feltételeinek. A megalapozó vizsgálat megállapításai szerint a KSH által megjelölt szegregátumot és szegregációval veszélyeztetett területet a Nagysándorteleppel és Vulkán teleppel együtt kell leromlott városi területek rehabilitációját szolgáló akcióterületként kezelni, mivel csak így biztosítható a hatékony beavatkozások megvalósítása. Ennek megfelelően az ITS Megalapozó Vizsgálatának 3.3.2.4-es fejezetében pontosan lehatárolt, szegregátumot és szegregációval veszélyeztetett területrészt is magában foglaló Nagysándortelep – Vulkán telep Akcióterületre vonatkozóan kerülnek megállapításra ebben a fejezetben a szegregáció mérséklését, vagy megszüntetését célzó átfogó intézkedések

Nagysándortelep – Vulkán telep A Harsona utca – Király utca – Kishatár utca – Görgény utca – 18220/13 hrsz. földút – Kishegyesi út – Vulkán utca – Balásházy János utca – Szent Mihály utca – Kishegyesi út által határolt terület (a Kishegyesi út és a Harsona utca kivételével valamennyi határoló utca mindkét oldala beletartozik az akcióterületbe). Területi kiterjedése 1 km2, kertvárosias jellegű lakóterület. A Nagysándortelep és a tőle délre a Kishegyesi út túloldalán fekvő Vulkán-telep kialakulásától kezdve a hátrányos helyzetű, alacsony jövedelmű lakosság lakóhelyéül szolgált, s a helyi népesség végzettségi és szociális mutatói a mai napig is a legrosszabbak közé tartoznak a városban. A településrész fekvése és környezete (ipari park, kereskedelmi központok, új lakóövezetek) felértékelődött, viszont a helyi problémák megoldását nehezíti a közösségi szerveződés alacsony foka, a helyenként kiépítetlen infrastruktúra. Az infrastruktúra és a közszolgáltatások fejlesztése által cél a lakosság életfeltételeinek javítása a helyi közösség erősítése és képzettségi szintjének növelése. Célok: - szegregáció mérséklése - a lakosság képzettségi szintjének növelése, a munkanélküliek foglalkoztatásának elősegítése - közösségi funkciók erősítése, családsegítés fejlesztése - a lakosság információhoz való hozzáférésének javítása

107


-

a városrész közlekedési viszonyainak javítása a csapadékvíz-elvezetés fejlesztése ivóvízellátás javítása helyi lakosság bevonását és integrációját elősegítő programok megvalósítása helyi civilekkel bevonásával

Javasolt intézkedések: - szociális bérlakások felújítása a szegregált területen élők beköltözési lehetőségének biztosításával - folyamatos szociális munka végzése (szegregátumban és veszélyzettett területen egyéni fejlesztési tervek segítségével) - felnőttképzések megvalósítása a lakosság képzettségének és elhelyezkedési esélyeinek javítása érdekében (akkreditált képzések hiányszakmákban, számítógépes és internetes alapismeretek); - foglalkoztatási programok szervezése (ehhez kapcsolódóan képzések szervezése betanítható tevékenységekre, amelyek később máshol is hasznosíthatók); - közösségi ház kialakítása, amely a különféle képzési és közösségi programok számára szolgálna helyszínül, lehetővé tenné a családsegítő szolgáltatások bővítését, illetve az információhoz való jobb hozzáférést is elősegítené (teleház, könyvtár); - integrációs, hagyományőrző és egyéb közösségi programok (pl. tánckultúra, zenés programok, gasztronómiai rendezvények), amelyek a hagyományok megőrzése mellett a szegregációs folyamatok megelőzését is szolgálják; - a városrész belső úthálózatának felújítása, pormentes burkolattal való ellátása; - a Nagysándortelep bekapcsolása a városi kerékpárút-hálózatba; - csapadékvíz-elvezető rendszer fejlesztése, ahol szükséges ivóvízellátás javítása. - a helyben működő intézmények és szervezetek bevonása a programalkotás során a lehető legtöbb megvalósuló tevékenységbe (pl. családsegítő, kisebbségi és egyéb civil szervezetek, kulturális intézmények) Várható eredmények: - A felnőttképzési és foglalkoztatási programokban az érintett lakossági célcsoportok (elsősorban munkanélküliek) minimum 5%-a részt vesz; - Növekszik a felújított szociális bérlakások száma a városban; - Növekszik a versenyképes szakképesítéssel rendelkezők száma a városrészben; - A városrész által kínált közösségi és egyéb programok számának növekedése, a helyi lakosság részvétele a rehabilitációs folyamatokban; - Teleháznak és családsegítő szolgálatnak is otthont adó közösségi ház létesítése; - A kerékpárral történő elérhetőség javulása a városi hálózatba történő bekapcsolás révén; - A nem megfelelő csapadékvíz-elvezetésből adódó problémáinak mérséklődése; - Növekszik a helyi társadalmi akciókba és különféle egyéb programokba bevont hátrányos helyzetű személyek száma.

4.2. A fejlesztések szegregációs hatásának kivédésére hozott intézkedések A fejlesztések által okozott szegregációs hatások leghatékonyabb eszköze a megelőzés, azaz a fejlesztések tervezésekor alapvető feltétel, hogy lehetőség szerint csak olyan fejlesztések kerüljenek megvalósításra, amelyek nem növelik a szegregáció mértékét, azaz a fejlesztések tervezésekor már megtörténik az esetleges szegregációs hatások vizsgálata. Debrecen 2014-2020 közötti Integrált Településfejlesztési Stratégiájának tervezésekor készült projektgyűjtés során nem került azonosításra olyan projekt, amely az alacsony státuszú népesség térbeli koncentrációjának növekedését, ezáltal a szegregáció fokozódását eredményezné. Alapelv továbbá, hogy ha a város a jövőben olyan beavatkozást tervez, amely egy szegregátumból, vagy szegregációs jeleket mutató területről kiköltöztetéssel jár, az elköltöztetés csak integrált lakókörnyezetbe történhet.

108


4.3. A szegregációt okozó folyamatok megváltoztatására, hatásuk mérséklésére teendő intézkedések Debrecen Megyei Jogú Város vezetése elkötelezett a diszkriminációmentesség, a szegregációmentesség megvalósítása és az esélyegyenlőtlenség mérséklése mellett, a hatáskörébe tartozó szakpolitikákat is ehhez igazítja. Ennek érdekében a város több stratégiai fejlesztési dokumentumot is elfogadott a foglalkoztatás, az oktatás, az egészségügy és a szociális ellátás területén, amelyek a kirekesztettség fokozatos feloldását és megszűntetését is fontos céljuknak tekintik. A város minden lakója számára az oktatási esélyegyenlőséget, valamint az infrastruktúrákhoz és a közszolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférést hivatott biztosítani a Közoktatási Esélyegyenlőségi Terv, amelynek intézkedési terve kiemelten foglalkozik az oktatás területén tapasztalható szegregációs folyamatok mérséklésével. A 2013-ban elfogadott Helyi Esélyegyenlőségi Program a 2013-2018 közötti időszakot felölelve célcsoportonként (mélyszegénységben élők és romák, gyermekek, nők, idősek, fogyatékkal élők) foglalkozik az esélyegyenlőség kérdésével és fogalmaz meg összesen 24 olyan intézkedést, amelyek a szegregáció mérséklését és a célcsoportok hatékonyabb integrációját célozzák meg. A program a szükséges intézményi fejlesztésektől, a kultúrák közötti párbeszéd erősítésén át, a munkaerő-piaci integrációig számos területen határozza meg célcsoportokra szabva a szükséges tennivalókat. A Gyermekvédelmi Koncepció elsősorban a hátrányos helyzetű, veszélyeztetett gyermekek esélyegyenlőségének megteremtését, a számukra elérhető szolgáltatásokhoz való minél hatékonyabb hozzájutást, ezáltal pedig kirekesztettségük csökkentését hivatott elősegíteni. Ehhez a város a civil szervezetekkel és az egyházakkal szoros partnerségben számos eszközt bocsát rendelkezésre, illetve szolgáltatást és intézményt működtet (pl. családsegítő szolgálat, nevelési oktatási intézmények, gyermekjóléti szolgálat, gyermekotthonok). A rendszer jól működik, a szakemberek közreműködésével biztosított a hátrányos helyzetű gyermekek megfelelő ellátása, indokolt esetben akár a családi és lakókörnyezetből történő kiemeléssel is. A rendszer az állami szerepvállalás növekedése után is jól funkcionál, a fenntartók és a szakemberek közötti kapcsolat és kommunikáció elősegíti a hatékony működést. A szegregációt okozó folyamatok mérséklésének alapvető eszköze tehát a város szociális, gyermekvédelmi, oktatási és egészségügyi rendszere, amely intézményeinek és az ott elérhető szolgáltatásoknak a folyamatos fejlesztése is elengedhetetlen. Az önkormányzati fenntartású intézményhálózat fejlesztésének irányait Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatának Szolgáltatástervezési Koncepciója foglalja össze, összhangban a fentebb említett szakpolitikai dokumentumokkal. Az önkormányzat lehetőségeihez mérten törekszik az intézményhálózat folyamatos felújítására és modernizálására, a szolgáltatások és az ellátás színvonalának emelésére.

109


5. A STRATÉGIA KÜLSŐ ÉS BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI 5.1. Külső összefüggések A város fejlesztési céljainak és a tágabb térsége (városmérettől függően kistérségi vagy régiós szintű, esetünkben mindenképp régiós szintű) stratégia céljainak szükséges egymáshoz illeszkedniük. A város és környezete viszonyában azokat a tématerületeket és területi egységet kell figyelembe venni, amelyek ténylegesen hatással vannak egymásra. Konkrétan meg kell nevezni a város által relevánsnak tartott dokumentumokat. Semmiképpen nem lehetnek a területi és városi célok egymással ellentétesek. Az ITS-nek nem feladata a teljes harmónia biztosítása, de be kell mutatni az esetleges stratégiai szintű különbségeket, valamint elemezni ezek várható hatását. Az Integrált Településfejlesztési Stratégiában megfogalmazott fejlesztések a területfejlesztés szintjein elkészült fejlesztési programokhoz történő illeszkedés vizsgálatára is sor került az alábbi dokumentumok alapján: 5.1.1. Nemzetközi szintű fejlesztési programokkal való illeszkedés vizsgálata Európa 2020: Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája Európa 2020: Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája egymást kölcsönösen megerősítő három prioritást tart szem előtt. 1. Intelligens növekedés keretében a tudáson és innováción alapuló gazdaság kialakítását; melynek keretében erősíteni kívánja a jövőbeli növekedés alapjait képező tényezőket, a tudást és az innovációt. Ehhez szükségesek: az oktatás minőségének javítása, kutatási teljesítményünk fokozása, az innováció és tudástranszfer népszerűsítése. Az információs és kommunikációs technológiák teljes körű alkalmazása, valamint annak biztosítása, hogy az innovatív ötletekből olyan új termékek és szolgáltatások születnek, amelyek segítenek a növekedés és minőségi munkahelyek megteremtésében és abban, hogy kezeljük a társadalmi kihívásokat. 2. Fenntartható növekedés: erőforrás-hatékony, fenntartható és versenyképes gazdaság megteremtése, többek között környezetbarát – technológiák fejlesztése, az Információs és kommunikációs technológiákat alkalmazó intelligens hálózatok bővítésének felgyorsítása, valamint a vállalkozások versenyképességének megerősítése, elsősorban a gyártásban és a kkv-k körében, illetve azáltal, hogy a fogyasztókat hozzásegítjük az erőforrás-hatékonyság nagyra értékeléséhez. Ez a megközelítés hozzá segít, hogy megelőzzük a környezetkárosodást, a biodiverzitás csökkenését és az erőforrások nem fenntartható használatát, illetve erősíti majd a gazdasági, társadalmi és területi kohéziót. 3. Inkluzív növekedés: azaz a magas foglalkoztatás, valamint szociális és területi kohézió jellemezte gazdaság kialakításának ösztönzése. A magas foglalkoztatottság, a készségek fejlesztésébe való beruházás, a szegénység leküzdése és a munkaerőpiac modernizálása, valamint képzési és szociális védelmi rendszerek révén az emberek képessé válnak az előttük álló változások felmérésére, a változások kezelésére és összetartóbb társadalom kialakítására. Az előrehaladást az unió öt kiemelt célkitűzés megvalósulása alapján értékeli majd, és a tagállamok feladata lesz, hogy ezeket a célkitűzéseket lebontsák a kiindulási helyzetet is tükröző, nemzeti szintű célokra. Az öt kiemelt uniós célkitűzés a következő: 1. Foglalkoztatás - Biztosítani kell, hogy a 20–64 évesek körében a foglalkoztatottság aránya elérje a 75%-ot. 2. K+F - Az Európai Unió GDP-jének 3%-át a kutatásba és a fejlesztésbe kell fektetni.

110


3. Éghajlatváltozás/energia - Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását 20%-kal csökkenteni kell az 1990-es szinthez képest (vagy akár 30%-kal, ha adottak az ehhez szükséges feltételek). - A megújuló energiaforrások arányát 20%-ra kell növelni. - Az energiahatékonyságot 20%-kal kell javítani. 4.Oktatás - A lemorzsolódási arányt 10% alá kell csökkenteni. - El kell érni, hogy a 30 és 34 év közötti uniós lakosok legalább 40%-a felsőfokú végzettséggel rendelkezzen. 5. Szegénység/társadalmi kirekesztés - Legalább 20 millióval csökkenjen azok száma, akik nyomorban és társadalmi kirekesztettségben élnek, illetve akik esetében a szegénység és a kirekesztődés reális veszélyt jelent. Az Európa 2020: Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája 11 tematikus célt rögzít. Az ezekhez való illeszkedést mutatja az alábbi táblázat. EU 2020 Stratégia Tematikus céljai 1. A kutatás, technológia-fejlesztés és innováció erősítése 2. Infokommunikációs technológiákhoz való hozzáférés elősegítése 3. A kis- és középvállalkozások, a mezőgazdasági (az EMVA keretében) a halászati és akva-kultúra - ágazat (az ETHA keretében) versenyképességének javítása 4. Az alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban 5. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, kockázat megelőzés és-kezelés előmozdítása 6. A környezetvédelem és erőforrás felhasználás hatékonyság 7. A fenntartható közlekedés előmozdítása, kapacitáshiányok megszüntetése 8. A foglalkoztatás bővítése és a munkavállalói mobilitás ösztönzése 9. A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem 10. Az oktatásba és az egész életen át tartó tanulásba beruházás 11. Az intézményi kapacitások és a közigazgatás hatékonyságának fokozása

Debrecen MJV ITS célrendszerének relevanciája R2; R3 R2; R3; R6 R2; R4 R2; R3; R5 R3; R5 R2; R5 R1 R2 R6 R2; R3; R6 R2; R6; R7

EU7. Környezetvédelmi Cselekvési Program Az Európai Bizottság „Jólét bolygónk felélése nélkül” című, a 2020-ig tartó időszakra szóló általános uniós környezetvédelmi cselekvési programról szóló javaslata felhívta a figyelmet arra, hogy létre kell hozni az uniós környezetvédelmi politika alakításának folyamatosságát biztosító hetedik környezetvédelmi cselekvési programot, melynek célkitűzései és Debrecen MJV ITS közötti illeszkedést az alábbi táblázatban szemléltetjük. EU7. Környezetvédelmi Cselekvési Program kiemelt célkitűzései

Debrecen MJV ITS célrendszerének relevanciája

1. Az uniós természeti tőke védelme, megőrzése és fejlesztése 2. Erőforrás-hatékony, környezetbarát és versenyképes uniós gazdaság kialakítása 3. Környezeti terhelés csökkentése, egészség és jólétet fenyegető kockázat csökkentése

R5 R2 R1; R5

111


EU7. Környezetvédelmi Cselekvési Program kiemelt célkitűzései 4. A környezetpolitika tudományos eredményekkel való szilárdabb alátámasztása 5. Az uniós városok fenntarthatóságának növelése

Debrecen MJV ITS célrendszerének relevanciája

R3 R5

Az EU7. Környezetvédelmi Cselekvési Program és Debrecen Város ITS közötti összhang biztosított. 5.1.2. Nemzeti szintű fejlesztési programokkal való illeszkedés vizsgálata Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció Az Országgyűlés 1/2014.(I.3.) határozatával fogadta el a Nemzeti Fejlesztés 2030 – Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepciót. Az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK) az ország társadalmi, gazdasági, valamint ágazati és területi fejlesztési szükségleteiből kiindulva egy hosszú távú jövőképet, valamint fejlesztéspolitikai célokat és elveket határoz meg. Az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció Debrecen Megyei Jogú Várost rögzíti, mint ahol a vegyipar, mint az igen jelentős, az elektronikát és az autóipart is meghaladó hozzáadott értéket termelő ágazata jelen van. A vegyipar sajátos telepítő tényezői és magas technológiai költségei miatt térbeli megjelenése meglehetősen koncentrált; erősen kötődik az egyetemek és kutatóközpontok lokációihoz (Budapest, Debrecen, Veszprém, Miskolc és Szeged domináns szerepet játszik). A dokumentum rögzíti, hogy a térszerkezet átalakulásának nyertesei a nagyobb városok. A Dunántúl északi része és Budapest közvetlen agglomerációja mellett a jelentősebb és versenyképesebb vidéki városok – különösen a nagyvárosok – szigetszerűen emelkednek ki környezetükből. A vidéki nagyvárosok szerepe főként az Alföldön jelentős. Szeged, Debrecen, Nyíregyháza és Kecskemét a térség fejlődésének központjai és a gazdasági-technológiai innovációs eredmények terjedéséhez „steppingstone”-ként szolgálnak. A dokumentum megfogalmazza, hogy erősen jelentkezett a szuburbanizáció – az a folyamat, melynek során a városközpontok népessége csökken, de a külső területein elhelyezkedő részek népessége növekszik – és a városok terjeszkedése, amely alapvetően rendezi át a településközi viszonyokat, elsősorban a nagyvárosok körül, de gyakran középvárosaink környékén is. A szuburbanizáció a főváros mellett az aprófalvas vagy tanyás térségbe ágyazott nagyvárosok esetén a legerőteljesebb (Szeged, Győr, Kecskemét, Nyíregyháza, Debrecen, Zalaegerszeg, Kaposvár, stb.). A külső városgyűrű meghatározó gazdasági szerepkörrel rendelkező városai kategóriában a nemzeti és nemzetközi jelentőségű nagyvárosaink között került rögzítésre Debrecen. Az OFTK kitörési pontként az alábbiakat rögzíti Debrecen esetében: „Debrecen az egészségipar bázisán megújuló gazdaságszerkezet kialakításával szeretné elérni a gyógyító város pozíciót. Ebben támaszkodhat a következő húzóágazataira: élelmiszeripar, vegy- és gyógyszeripar, gépgyártás, elektronika, informatika. Kitörési pontjai: a magas tudás-igényű iparágak, a biomassza-hasznosításra épülő iparágak, vegyipar, kreatív ipar, turizmus, logisztika, orvosi műszergyártás, élelmiszeripar. Magyarország második legnagyobb városának vonzáskörzete kiterjed a Hajdúság egészére, de a közeli Nyíregyháza és Nagyvárad körzetei is számos kooperációs lehetőségeket rejtenek magukban. Debrecen kiemelkedő nemzeti jelentőségű nagyváros, nemzetközi kapuszereppel (pl.: nemzetközi repülőtér), potenciálisan országos hatáskörű intézményeknek is otthont adhat.” A nemzeti és perspektivikusan nemzetközi jelentőségű nagyvárosi térségek fejlesztendő területeként az OFTK „a kutatás-fejlesztési funkciók és e téren a gazdasági szférával való együttműködés, valamint a kulturális és ehhez kapcsolódó kulturális és kreatív ipari teljesítmény” területeket rögzíti.

112


Az OFTK a nemzeti szükségletekből és sajátosságokból kiindulva középtávon (2014–2020) kijelöli azokat a stratégiai fókuszokat (középtávú [2014–2020] fejlesztési prioritások), amelyek az ország hosszú távú céljainak a kibontakozását szolgálhatják. OFTK prioritásai Patrióta gazdaság, kis- és középvállalati bázison, nagyvállalati partnerségben Fordulat a teljes foglalkoztatottság és a tudásalapú társadalom felé Útban az erőforrás- és energiahatékonyság, illetve az energiafüggetlenség felé Népesedési és közösségi fordulat Területi integráció, térségi és helyi fejlesztések a helyi gazdaság bázisán

Debrecen MJV ITS célrendszerének relevanciája R2 R2; R3 R5 R6; R7 R2

Nemzeti Fejlesztés 2030 – Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció megyei bontásban rögzít fejlesztési irányokat. A Hajdú-Bihar megyére rögzített, Debrecen Megyei Jogú Város fejlesztési irányára is javaslatot tevő szempontok az alábbiak: - Az oktatás színvonalának javítása a szakképzés és a felsőoktatás piaci igényeknek megfelelő, valamint a közoktatás szociális dimenziójú fejlesztésével. - A K+F+I ösztönzése a kis- és középvállalkozók bevonásával. - A vállalkozási környezet fejlesztése ipari parkok létrehozásával és a meglévők továbbfejlesztésével, a klaszteresedési folyamat erősítésével, valamint az üzleti, logisztikai, közlekedési és szolgáltatási háttér fejlesztésével, a táji, környezeti szempontok figyelembevételével. - A mezőgazdaság versenyképességének erősítése a biotermelés ösztönzésével, az agrármarketing tevékenység fejlesztésével és a helyi termékek támogatásával. - A centrum és a periféria közötti különbségek mérséklése a belső kohézió erősítésével és a határmenti együttműködések segítésével. - Vidéki környezetminőség javítása a megújuló energiaforrások arányának növelésével, a helyi energiatermelés és - ellátás ösztönzésével, a szociális ellátó hálózat fejlesztésével és otthonteremtési kezdeményezések elősegítésével. - Az idegenforgalom fejlesztése komplex programcsomagok kialakításával, illetve a turisztikai infrastruktúra és az marketing tevékenység erősítésével. - Debrecen fejlesztése, különös tekintettel az egészségiparra. - Az elővárosi kötöttpályás közösségi közlekedés fejlesztése Debrecenben. Debrecen Város ITS célrendszere és rögzített beavatkozásai összhangban vannak az OFTK-ban rögzített prioritásokkal és fejlesztési irányokkal. Országos Területrendezési Terv Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény célja, hogy meghatározza az ország egyes térségei területfelhasználásának feltételeit, a műszaki infrastrukturális hálózatok összehangolt térbeli rendjét, tekintettel a fenntartható fejlődésre, valamint a területi, táji, természeti, ökológiai és kulturális adottságok, értékek megőrzésére, illetve erőforrások védelmére. Ezek alapján az Országos Területrendezési Terv az ország szerkezeti tervét, valamint az országos térségi övezeteket és az ezekre vonatkozó szabályokat foglalja magában. Az ország településein, az egyes térségekben a területfelhasználásra és az építésre vonatkozó szabályokat az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény és az Országos Területrendezési Terv rendelkezéseivel összhangban kell kialakítani. Az Országos Területrendezési Terv meghatározza az országos övezeteket, a térségi területfelhasználási kategóriákat és a kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriákat. Az Országos Területrendezési Tervben rögzítésre kerültek Debrecen Megyei Jogú Város nemzetközi és országos szintű közlekedési vonalai is, melyek az alábbiak: Gyorsforgalmi utak esetében:

113


M35: Görbeháza (M3) - Debrecen - Berettyóújfalu térsége (M4) (a TEN-T hálózat része) Főutak esetében: - 4. sz. főút: Budapest - Cegléd - Szolnok - Püspökladány - Debrecen - Hajdúhadház - Nyíregyháza - Kisvárda - Záhony - (Ukrajna) - 33. sz. főút: Füzesabony (3. sz. főút) - Tiszafüred - Debrecen (4. sz. főút) - 35. sz. főút: Nyékládháza (3. sz. főút) - Polgár - Debrecen (33.sz. főút) - 354. sz. főút: Debrecen (M35) - Hajdúhadház (4. sz. főút) - 36. sz. főút: Polgár (35. sz. főút) – (Nyíregyháza (36. sz. főút)) - 42. sz. főút: Püspökladány (4. sz. főút) – Berettyóújfalu – Biharkeresztes – Ártánd(Románia) - 47. sz. főút: Debrecen (4. sz. főút) - Berettyóújfalu - Békéscsaba - Szeged (43. sz. főút) - 471. sz. főút: Debrecen (4. sz. főút) - Mátészalka (49. sz. főút) - 48. sz. főút: Debrecen (4. sz. főút) - Nyírábrány - (Románia) Az országos vasúti törzshálózat elemei esetében: A transzeurópai vasúti áruszállítási hálózat részeként működő országos törzshálózati vasútvonalak részeként: Budapest - Szolnok - Debrecen - Nyíregyháza - Záhony - (Ukrajna) vasútvonal Egyéb országos törzshálózati vasútvonalak részeként: - Debrecen - Nyírábrány - (Románia) vasútvonal - Debrecen – Füzesabony vasútvonal Az Országos Területrendezési Terv országos jelentőségű polgári repülőtérként rögzíti a debreceni repülőteret (Budapest [Ferihegy] és Sármellék mellett). Az Országos Területrendezési Terv az országos kerékpárút törzshálózat elemei között rögzíti a Debrecen Megyei Jogú Várost érintő alábbi kerékpárutakat: 3. Kelet-magyarországi kerékpárút részeként 3.A. jelzéssel: Budapest - Fót - Mogyoród - Szada - Gödöllő - Zagyvaszántó - Gyöngyöspata - Gyöngyös - Markaz - Kisnána - Egerszalók - Eger - Mezőkövesd - Poroszló - Tiszafüred - Hortobágy - Nádudvar - Hajdúszoboszló - Debrecen - Nyírábrány - Nyírbátor - Csengersima – Tiszabecs 5. Dél-alföldi határmente kerékpárút részeként 5.A. jelzéssel: Debrecen - Létavértes - Biharkeresztes Sarkad - Gyula - Lőkösháza - Battonya - Mezőhegyes - Tótkomlós - Orosháza - Hódmezővásárhely Szeged Mórahalom - Tompa - Bácsalmás - Nagybaracska - Mohács 5. Dél-alföldi határmente kerékpárút részeként 5.B. jelzéssel: Biharkeresztes - Ártánd - (Románia) 41. Hajdúvárosok-Szabolcs kerékpárút jelzéssel: Szerencs - Tokaj - Gávavencsellő - Nagyhalász - Nyíregyháza - Hajdúnánás - Hajdúdorog - Hajdúböszörmény - Debrecen Debrecen Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepciója és Integrált Településfejlesztési Stratégiája 2014-2020 az Országos Területrendezési Tervben, valamint abban foglaltakra, tekintettel a törvény átmeneti előírásaira, kiemelten a megyei terület felhasználási kategóriákra és övezetekre vonatkozó irányelvek, ajánlások figyelembevételével került kidolgozásra. Magyar Növekedési Terv A Magyar Növekedési Terv (a továbbiakban MNT) célja, „a hazánkkal szembeni befektetői bizalom megerősítése, és a gazdasági környezet kiszámíthatóságának érdekében kiemelt fontosságot kap, hogy jövőképünk, és céljaink eléréséhez szükséges eszköztár megismerhető legyen.”. Az MNT 2011-ben a Nemzetgazdasági Minisztérium megbízásából készült. Az MNT az egyes városok illetve városkörnyéki gazdasági centrumokat adott jellemzők alapján gazdasági településhierarchiát állít fel, melynek élén Budapest, Győr, Székesfehérvár és Szombathely áll. A második hierarchiaszintet 18 centrum alkotja, ezen belül az első 8 gazdasági központ közé regionális centrumok (Szeged, Debrecen, Miskolc, Pécs), valamint a gazdasági struktúraváltásban sikeres nagy(Kecskemét) és középvárosok (Eger, Tatabánya, Veszprém) kerültek. Szeged, Debrecen, Miskolc és 114


Pécs esetében a gazdasági központszerepet a globális gazdasági beágyazódás mérsékelt volta, különösen az export-aktivitás alacsony szintje rontotta. Az MNT kitörési pontként rögzíti a „Határon átnyúló városi együttműködések – közép-kelet európai új metropolisz térségek” együttműködési lehetőségét, Debrecenre vonatkozóan az alábbi ajánlást teszi: „Nagyvárad-Debrecen: A Debrecen és Nagyvárad közötti hagyományos együttműködés előtt nyithat új távlatokat az élettudományi kutatás-fejlesztési és innováció egy térségbe történő összpontosítása. A határon átnyúló metropolisz térségek azonban nem csak a K+F+I-re alapozva jöhetnek létre. Már jelenleg is formálódnak jelentős metropolisz térségek a magyar határ mentén.” Jelen ITS célrendszere, stratégiai alapfelvetései kiemelt kitörési pontként rögzítik a NagyváradDebrecen határon átnyúló együttműködést, az MNT által jelezett tématerületek (élettudományi KFI) az ITS célrendszerében is rögzítésre kerültek, így Debrecen MJV ITS és az MNT közötti összhang megteremtődött. Nemzeti Fenntartható Fejlődés Keretstratégia A Kormány által 2013 márciusában elfogadott dokumentum a 2012-2024-es időszakra vonatkozik és a fenntarthatóság felé való átmenet céljait és teendőit foglalja össze. A dokumentum – többek között – kimondja, hogy a benne foglalt „a magyar nemzet hosszú távú sikeres fennmaradását célzó alapelveket és stratégiai célkitűzéseket” a jogalkotásban – többek között a költségvetés elfogadásakor – és a szakpolitikai stratégia- és programalkotásban folyamatosan érvényre kell juttatni. Mindezek alapján szükséges az ország számára rendelkezésre álló hazai, vagy uniós fejlesztési források felhasználásának tervezésekor a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Keretstratégiájának (a továbbiakban: NFFK) elveit érvényesíteni. A NFFK célja mindemellett, hogy „hozzájáruljon egy nemzeti egyetértés kialakulásához a fenntarthatóságról. A fenntarthatóság ugyanis nem csak politikai és kormányzási kérdés; hanem az egyes személyeknek, családoknak, üzleti vállalkozásoknak, civil szerveződéseknek is olyan célokat, értékeket kell követniük, oly módon kell meghozni mindennapos döntéseiket és olyan kezdeményezésekbe kell belevágniuk, amelyek biztosíthatják a fenntartható társadalom elérését.” Az NFFK átfogó célja a folytonosan változó társadalmi – humán – gazdasági – természeti külső környezethez való alkalmazkodóképesség feltételeinek biztosítása, az ahhoz szükséges kulturális adaptáció minőségi javítása. NFFK stratégiai fejlesztendő területei

Emberi erőforrás

Társadalomi erőforrások

Természeti erőforrások

Gazdasági (fizikai) erőforrások

demográfia egészség tudás társadalmi kohézió bizalom munka család a múlt öröksége biodiverzitás megújuló természeti erőforrások az embert érő környezeti terhelések csökkentése nem megújuló természeti erőforrások a vállalkozói tőke és az innováció erősítése a foglalkoztatás bővítése költségvetési politika életpálya-finanszírozás

Debrecen MJV ITS célrendszerének relevanciája R6; R7 R7 R3; R6 R6 R6 R2 R6 R4; R5 R2; R5 R5 R1; R5 R5 R2; R3 R2 R2 R2

115


Stratégiai szinten jelen ITS minden cél tartalmaz az NFFK - hoz kapcsolódó elemeket, így jelen dokumentum és az NFFK közötti összhang megállapítható. A 4. Nemzeti Környezetvédelmi Program Magyarország környezetpolitikai céljainak és intézkedéseinek átfogó keretét az 1997 óta készülő Nemzeti Környezetvédelmi Programok (továbbiakban: NKP) jelentik. A Program kidolgozásáról, céljáról, tartalmáról és megvalósításáról a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény rendelkezik. A 4. Nemzeti Környezetvédelmi Program kidolgozását és a 96/2009. (XII. 9.) OGY határozattal elfogadott 3. Nemzeti Környezetvédelmi Program (továbbiakban: NKP-3) felülvizsgálatát és egy évvel korábbi befejezését több tényező is indokolja. Egyrészről megjelent az Európai Unió új, a „Jólét bolygónk felélése nélkül” című, 2020-ig tartó időszakra szóló 7. Környezetvédelmi Cselekvési Programja (lásd fentebb). További fontos szempont volt, hogy az NKP-k az EU-s fejlesztési források egyik szakmai alapjaként szolgálnak, ami a 2014-2020 közötti pénzügyi tervezési időszak folyamatban lévő tervezése miatt szintén szükségessé tette a környezeti célok meghatározását. A megújítást szükségessé tevő tényezők közé tartozik a stratégiai irányítási rendszer megújítása, a 2013 tavaszán az Országgyűlés által elfogadott Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégiának való megfelelés igénye. A Program feladata, hogy az ország adottságait, a társadalom hosszú távú érdekeit és jövőbeni fejlődési céljait, valamint a globális felelősségből és a nemzetközi együttműködésből, EU-tagságból adódó kötelezettségeket figyelembe véve meghatározza az ország környezeti céljait és az elérésükhöz szükséges eszközöket. A Program a stratégiai irányításról szóló 38/2012. (III. 12.) Korm. rendelet előírásai szerint szakpolitikai stratégia, az átfogó környezetügyi szakpolitikai területre vonatkozó jövőkép elérésének stratégiai tervdokumentuma. A környezetvédelmi törvényben foglaltak alapján a Program az emberi egészség védelme, valamint a természeti erőforrások és értékek megőrzése és fenntartható használata érdekében a környezettel, annak védelmével, illetve a környezetet veszélyeztető tényezőkkel kapcsolatos átfogó környezetvédelmi terv. A Program a 2014-2019 közötti időszakra szól, kitekintéssel 2020-ig, az EU 20142020 közötti időszakra szóló pénzügyi perspektívájával összhangban. A 4. Nemzeti Környezetvédelmi Program végleges verziója a Kormány által jelen stratégia készítésekor még nem került elfogadásra! 4. Nemzeti Környezetvédelmi Program Stratégiai célja Az életminőség és az emberi egészség környezeti feltételeinek javítása Természeti értékek és erőforrások védelme, fenntartható használata. Az erőforrás-takarékosság és a - hatékonyság javítása, a gazdaság zöldítése

Debrecen MJV ITS célrendszerének relevanciája R5 R5 R2; R5

A Debrecen MJV ITS jövőképében és horizontális célkitűzéseiben is összhangban van a 4. Nemzeti Környezetvédelmi Program átfogó céljával. Nemzeti Energiastratégia A globális klímavédelmi kihívások, illetve a hosszú távon világviszonylatban csökkenő fosszilis energiatartalékok, és az értük folyó verseny tükrében a hosszú távú magyar Energiastratégia alapvető céljai pillérekbe foglalva – összhangban az Európai Uniós elvekkel – az alábbiak: - Energia ellátásbiztonság Hazánk földrajzi adottságaiból és a hagyományos energiahordozók versenyképesen kitermelhető készleteinek hiányából fakadóan az ellátásbiztonság hosszú távú fenntartása elsőbbséget élvező cél. - Versenyképesség növelése: 116


-

A hazai gazdaság hosszú távú versenyképességét az energia szektor a következőkkel tudja elősegíteni: ▪ az Európai Unió egységes belső energiapiacába történő integrálódás és az ott kialakuló árak; ▪ a hangsúlyossá váló új ágazatok, különös tekintettel a megújuló energiaforrások hasznosításra, illetve az energiahatékonyság javítására és az azokhoz kapcsolódó a kutatás-fejlesztési tevékenységek; ▪ a hazai készletek és erőforrások megfelelő kezelése. Fenntarthatóság: A környezet és fejlődés ügyének összekapcsolásával biztosítható a folytonos szociális jólét, a jövő generációk igényeinek kielégítése, valamint természeti, társadalmi és kulturális értékeink megőrzése. Ennek értelmében a fenntartható energiagazdálkodásnak meg kell teremtenie környezeti (erőforrás hatékony, klíma semleges), társadalmi (biztonságos, elérhető, egészségre nem ártalmas) és gazdasági (költséghatékony) dimenziók közötti összhangot.

A stratégiai a célok megvalósításához öt kiemelt eszközt rendel, melyek az alábbiak: 1. Energiahatékonyság és energiatakarékosság 2. Megújuló energiaforrások 3. Atomenergia 4. Regionális infrastruktúra platform: A szomszédos országokkal való együttműködés (különösen az Észak-Dél Magasszintű Csoport, a V4 és a V4+ keretében) célja az árstabilitás, a forrásdiverzifikáció, az ellátásbiztonság és a hálózati szabályozó kapacitás növelése. 5. Új kormányzati energetikai intézmény- és eszközrendszer Nemzeti Energia stratégia pillérei Energia ellátásbiztonság Versenyképesség növelése Fenntarthatóság

Debrecen MJV ITS célrendszerének relevanciája R3; R5 R2; R5 R5

Jelen stratégiában meghatározott célok összhangban vannak a nemzeti energiastratégia pilléreivel. Nemzeti Aszálystratégia Az éghajlatváltozás következtében az egyre gyakoribb vízhiány és aszály – annak meteorológiai (a hosszúidejű átlaghoz viszonyított csapadékhiány), hidrológiai (a felszíni és felszínalatti víz hiánya), mezőgazdasági (elégtelen talajnedvesség egy adott termény igényeihez képest) valamint a társadalmigazdasági (egészségre, jólétre, életminőségre vonatkozó hatások) aspektusait is figyelembe véve – okozta problémák kezelését kiemelt feladatként rögzíti az Aszály kezelésének hosszú távú koncepciójáról szóló stratégia. A Víz Keretirányelv iránymutatásai alapján a vízhiánnyal és az aszállyal szemben való sikeres fellépés érdekében a gazdaság vízfelhasználását racionalizálására, hatékonnyá és takarékossá való tételét, a vizek befogadását szolgáló korszerű agrotechnika elterjesztésének támogatását, a vízkészlet adottságaihoz illeszkedő tájhasználat elősegítését, a mezőgazdaságban a biodiverzitás megőrzését és erősítését, a szükséges művelési módok változtatását valamint környezetvédelmi célú gyeptelepítést, extenzív gyepgazdálkodást ösztönzi a Stratégia. A Stratégia a vízkészletekkel való tervszerű gazdálkodás alapjául szolgáló vízgazdálkodási infrastruktúra (belvízrendezés, dombvidéki vízrendezés, erózióvédelem, vízvisszatartás, talajvédelem, öntözés) létesítményeinek jó állapotának fenntartását, szükség szerinti átalakítását és fejlesztését rögzíti. A stratégia kiemelten fontosnak ítéli meg az aszály témakörével kapcsolatos folyamatos kutatómunka alapján az aszály problémáinak integrált kezelését az aszály ökológia, az aszály technológia (és menedzsment), az aszály ökonómia és az aszály szociológia körében egyaránt. 117


Aszálystratégia javaslatai a megelőzés és alkalmazkodás tekintetében

Alkalmazkodás

Megelőzés

A vízkészleti adottságokhoz illeszkedő tájhasználat megtervezése, ki-alakításának elősegítése A Víz Keretirányelv (VKI) végrehajtásának szerepe az aszály elleni küzdelemben Vízvisszatartás belvíz-érzékeny területeken a belvízelvezető-rendszer használata nélkül, művelési mód és művelési ág váltással A vízfelhasználás hatékonyságának szorgalmazása Az adatgyűjtés fejlesztése és a tájékoztatás növelése Aszálykockázat kezelési tervek elkészítése és megvalósítása A meglévő vízellátó infrastruktúrák kapacitásának helyreállítása, modernizálása és fenntartása Új vízellátó infrastruktúrák kialakítása (csatornák, tározók, stb.) Víz-hatékony, -takarékos technológiák és gyakorlatok alkalmazása A talaj víztározó kapacitásának jobb kihasználása A kárcsökkentés növénytermesztési eszközei (pl. szárazságtűrő növények kutatása, támogatása) A vízkészletek megosztásának módosítása Kutatás, oktatás, képzés, szaktanácsadás A társadalom aktív részvétele az aszály elleni küzdelemben

Debrecen MJV ITS célrendszerének relevanciája R5 R5 R5 R5 R5 R5 R5 R5 R5 R5 R5 R5 R3; R6 R5

Jelen stratégiában meghatározott célok összhangban vannak a nemzeti aszálystratégia javaslataival. Tisza Részvízgyűjtő Vízgyűjtő Gazdálkodási Terv és VGT2 A vízgyűjtő-gazdálkodási terv (VGT) tartalmazza az összes szükséges információt, amely a víztestekről rendelkezésre áll, az állapotértékelések eredményét, azt, hogy milyen problémák jelentkeznek a tervezési területen és ennek milyen okai azonosíthatók, továbbá, hogy milyen környezeti célokat tűzhetünk ki, és ezek eléréséhez milyen műszaki és szabályozási intézkedésekre, illetve pénzügyi támogatásokra, ösztönzőkre van szükség. Jelenleg folyamatban van a Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálata (VGT2), melynek keretében elsőként (2013. december 22-én) közzétették a Jelentős vízgazdálkodási problémákat, majd 2014 végére megtörténik a végleges felülvizsgált vízgyűjtő-gazdálkodási tervek nyilvánosságra hozatala. A VGT felülvizsgálat célja a VGT előző változatának közreadása óta eltelt változások összefoglalása, a környezeti célkitűzések irányába tett lépések számbavétele, a monitoring eredmények bemutatása, az elmaradt intézkedések feltárása, a megtett intézkedések összefoglalása. Az országos VGT2 kormányhatározattal történő kihirdetése 2016 tavaszára várható. Debrecen Megyei Jogú Városra, mint a Tisza részvígyűjtőn fekvő nagyvárosra vonatkozóan a dokumentum rögzíti, hogy a Debreceni I. vízbázis megfigyelőkútjában tri-klór-etilén szennyezést észleltek, valamint felhívja a figyelmet arra, hogy a Dél-Nyírség felszín alatti víztest előzetesen kockázatos besorolást kapott, hiszen Debrecen város napi vízfogyasztása és az ipari, valamint egyéb saját kútból történő víztermelések évtizedekig meghaladták a rendelkezésre álló dinamikus vízkészletet (kb. 60.000 m3/d). A vízdíj emelkedését követően ez a nagymérvű termelés visszaesett, s jelenleg a sérült rétegek regenerálódása (feltöltődése) van folyamatban. Tisza Részvízgyűjtő Vízgyűjtő Gazdálkodási Terv főbb intézkedés csoportokat képezve rögzíti a fejlesztési feladatokat.

118


Tisza Részvízgyűjtő Vízgyűjtő Gazdálkodási Terv intézkedés csoportjai Tápanyag és szervesanyag terhelések csökkentését célzó intézkedések Egyéb szennyezésének megelőzése, illetve a szennyezések kárelhárítása, kármentesítése Fenntartható vízhasználatok a vizek mennyiségi védelme érdekébenű Vízfolyások és állóvizek hidromorfológiai állapotát javító intézkedések A vizes élőhelyekre és védett területekre vonatkozó egyedi intézkedések Megfelelő ivóvízminőséget, fürdővíz minőséget biztosító intézkedések

Debrecen MJV ITS célrendszerének relevanciája R5 R5 R5 R5 R5 R5

Debrecen Város jelen ITS koncepcionális és konkrét javaslatainak kidolgozása során figyelembe vette a Tisza Részvízgyűjtő Vízgyűjtő Gazdálkodási Tervben foglaltakat, így az illeszkedés megfelelő. Nemzeti Vidékstratégia 2012-2020 Történelme során, nehéz helyzetekben mindig vidéki gyökerekből táplálkozva, a falusi közösségek erejére támaszkodva tudott a magyar társadalom megújulni. A vidék nem csupán profitérdekeket kiszolgáló termelési tér, hanem társadalmi, kulturális és természeti értékek összessége. Vidéki tájaink az emberi méltóság, életminőség biztosításához szükséges feltételek megteremtésének, a természet és a társadalom harmonikus együttélésének sajátos, történetileg kialakult színterei. E térségek egyrészt az ott élők számára biztosítják az életfeltételeket, másrészt mással nem helyettesíthető ökoszisztéma-szolgáltatásokat biztosítanak, amelyek az egész társadalom számára biztonságos élelmiszerellátást, jó környezetminőségi alapfeltételeket, természeti erőforrásokat és értékeket, regenerációs és rekreációs lehetőséget kínálnak. A magyar vidék, a mezőgazdaság és a környezet ügye ezért nemcsak a falun élő honfitársaink gondja. A vidék sikereinek és kudarcainak a társadalom minden tagja részese. A nemzeti érdekeket szolgáló vidékstratégia a „magyar vidék alkotmánya”! A Nemzeti Vidékstratégia az alábbi alapelveket rögzíti: - Az állam közösségi és környezeti érdekeket érvényesítő szerepvállalása, átláthatóság - Közösségi hasznosulás, méltányos elosztás - Rendszerszemléletű megközelítés - A helyi gazdaságra és a hálózati jellegű együttműködésekre építkezés - Helyi közösségi részvétel, együttműködés A stratégia átfogó célkitűzése: „Vidéki térségeink népességeltartó és népességmegtartó képességének javítása.” A Nemzeti Vidékstratégiai megvalósítási kereteit a Darányi Ignác Terv adja. Vidékfejlesztési stratégia stratégiai célkitűzései 1. Tájaink természeti értékeinek, erőforrásainak megőrzése 2. Sokszínű és életképes agrártermelés 3. Élelmezési és élelmiszerbiztonság 4. A vidéki gazdaság létalapjainak biztosítása, a vidéki foglalkoztatás növelése 5. A vidéki közösségek megerősítése, a vidéki népesség életminőségének javítása

Debrecen MJV ITS célrendszerének relevanciája R5 R2; R3; R5 R2 R2 R5; R6; R7

A Debrecen Város Megyei Jogú Város ITS dokumentuma – a vidékfejlesztés tekintetében illetékességi fokig – illeszkedik a Nemzeti Vidékstratégia célkitűzéseivel.

119


Nemzeti Vízstratégia A Vidékfejlesztési Minisztérium Környezetügyekért Felelős Államtitkárságának Vízügyért Felelős Helyettes Államtitkársága által készített Nemzeti Vízstratégia 2013 márciusában készült el, mely rövid(2014-ig), közép – (2021-ig) és hosszú távú (2027-ig) teendőket rögzít A stratégia megalkotásának célja a vizek mennyiségi és minőségi védelmének, a vízhasználatok (beleértve az ivóvízellátást, az ipari és öntözési célú vízkivételeket, az ökológiai vízigényeket) szükségleteinek, a vizek többletéből vagy hiányából eredő káros hatások csökkentésének, megelőzésének biztosítása. A Nemzeti Vízstratégia operatív jellegű, az intézkedéseket rögzítő dokumentum saját célfát nem állít fel. A Debrecen Város Megyei Jogú Város ITS dokumentumában rögzített vízgazdálkodással kapcsolatos beavatkozásai illeszkednek a Nemzeti Vízstratégia célkitűzéseivel. Befektetés a jövőbe - Nemzeti Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégia A Kormány 1414/2013. (VII. 4.) Korm. határozata által elfogadott „Befektetés a jövőbe - Nemzeti Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégia (2013-2020)” az alábbi átfogó jövőképet fogalmazta meg: „Magyarországon – a KFI - szakpolitika aktív támogatásával – 2020-ra jelentősen megerősödnek és a globális innovációs folyamatok egyenrangú szereplőivé válnak a nemzeti innovációs rendszer kulcsszereplői, amelyek ezt követően – a tovagyűrűző hatások révén – képessé válnak arra, hogy dinamizálják a nemzeti innovációs rendszer egészét, és ezzel jelentős mértékben hozzájárulnak a magyar gazdaság versenyképességének növekedéséhez, valamint fenntartható tudásgazdasággá alakulásához.” A stratégiai az alábbi kulcsszereplőket azonosította be: - a „világelitbe” tartozó kutatóműhelyek, - a globális nagyvállalatok nemzeti innovációs rendszerbe integrált K+F központjai, - a nemzetközi piacokon terjeszkedő K+F intenzív magyar középvállalatok, - a KFI - re építkező és gyors növekedésre képes kisvállalatok (a „gazellák”) - az innovatív beszállító KKV-k, - az innovatív kezdő (start-up) vállalkozások, - a nemzetközi piacokba integrált korai fázisú és kockázatitőke - befektetők - a közszféra K+F tevékenységet végző, illetve innovációs eredményeket hasznosító intézményei A Befektetés a jövőbe - Nemzeti Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégia az átfogó jövőképet számszerűsített célkitűzésként is rögzíti: „Magyarország 2020-ra a GDP-arányos K+F ráfordításokat 1,8%-ra, 2030-ra pedig 3%-ra növeli.” A Stratégia három átfogó célt rögzít, melyekhez specifikus célokat rendel. Debrecen MJV ITS célrendszere és a Befektetés a jövőbe - Nemzeti Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégia célrendszerének illeszkedésvizsgálatát az alábbi táblázat mutatja.

120


Befektetés a jövőbe - Nemzeti Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégia Átfogó célok Specifikus célok A1. Képzés és tehetséggondozás A2. Nemzetközileg versenyképes K+F infraNemzetközileg versenystruktúra képes tudásbázisok A3. A kutatóhelyek erősítés A4. Modern kutatásmenedzsment B1. Hatékony központi állami innovációs szolgáltatások B2. Decentralizált innovációs szolgáltatások bevezetése B3. Erős hagyományos innovációs kooperációk Intenzív tudásáramlás B4. Nyílt, prekompetitív és társadalmi innovációs együttműködések felkarolása B5. EU és nemzetközi pályázatokon és kezdeményezésekben való hatékony részvétel B6. Hatékony hálózatokban működő gazdaság C1. Start-up ökoszisztéma építése C2. Szellemitulajdon-védelem tudatosítása, jogérvényesítése, könnyítése C3. K+F iránti középvállalati igény megteremtése C4. Hatékony külpiacra segítés C5. Tudatos állami kereslet az innovációra C6. Magas tudástartalmú nagyvállalati munkahelyek, intenzív helyi tudáskapcsolatokkal Hatékony tudásfelhaszC7. Egyre innovatívabb, diverzifikálódó beszálnálás lító KKV-k C8. Gyorsan terjedő – elsősorban informatikai technológiára alapozott – adaptív innovációs megoldások C9. Európa legversenyképesebb K+F ösztönző adórendszereP1. Innovációk dinamizálása az egészségügyben, környezetügyben, energetikában, oktatásban, közlekedésben/logisztikában P1. Innovációk dinamizálása az egészségügyben, energetikában, oktatásban, közlekedésben

Debrecen MJV ITS célrendszerének relevanciája R3; R6 R2; R3 R2; R3 R2; R3 R6 R2; R3 R2; R3 R2; R3; R6 R2; R3 R2; R3 R2; R3 R2; R3 R2; R3 R2; R3 R3 R2; R3 R2 R2

R2

R2

A Debrecen Város Megyei Jogú Város ITS dokumentumának kidolgozása a „Befektetés a jövőbe - Nemzeti Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégia (2013-2020)” című dokumentumban rögzítettek figyelembevételével került kidolgozásra, így az összhang a dokumentumok között biztosított. Nemzeti Közlekedésfejlesztési Stratégia (NKS) A Nemzeti Közlekedésfejlesztési Stratégia (NKS) fő feladata a közlekedési stratégia meghatározása 2030-ig, távlati kitekintéssel 2050-ig, egy első ütemmel 2020-ig, különös figyelemmel a 2014-től kezdődő első két EU-s költségvetési ciklusra. Az NKS a fejlesztési irányok meghatározását segítőelemzésekre támaszkodva megalapozó alágazati részstratégiákat, elemzéseket készített el.

121


A Nemzeti Közlekedési Stratégia készítése során, annak megalapozó dokumentumaként a korábbi főúthálózat fejlesztésére irányuló „Az országos gyorsforgalmi és főúthálózat nagytávlatú terve és hosszú távú fejlesztési programja” alapstratégiához hasonlóan, az alágazati fejlesztési elképzelések összefoglalásaként került kidolgozásra: - Országos Kerékpáros Koncepció és Hálózati Terv - Országos Vasútfejlesztési Koncepció (OVK) és Országos Vasútfejlesztési Koncepció (OVK) helyzetkép - Vizi közlekedés fejlesztési lehetőségeinek vizsgálata A Nemzeti Közlekedésfejlesztési Stratégia (NKS) célrendszerének és Debrecen Megyei Jogú Város ITS célrendszerének illeszkedését az alábbi táblázat szemlélteti: Nemzeti Közlekedésfejlesztési Stratégia (NKS) céljai Társadalmi célok Környezetre gyakorolt negatív hatások csökkenése, klímavédelmi szempontok érvényesülése Egészség- és vagyonbiztonság javulása (balesetek áldozatainak jelentős csökkentése) A gazdaság hatékonyságának, növekedésének elősegítése Foglalkoztatás javulása Lakosság jólétének és mobilitási feltételeinek javulása Területi egyenlőtlenségek mérséklése Társadalmi igazságosság, méltányosság javítása Nemzetközi kapcsolatok erősítése: Az ország egyes térségeinek a nemzetközi gazdasági, mobilitási folyamatokba ágyazása Közlekedési célok Erőforrás-hatékony közlekedési módok erősíTársadalmi szinten hasznotése sabb közlekedési szerkezetTársadalmi szinten előnyösebb személy- és kialakítása áruszállítási szerkezet erősítése Szállítási szolgáltatások javítása Szállítási szolgáltatások színvonalának és hatékony- Közlekedés fizikai rendszerelemeinek javíságának növelése tása

Debrecen MJV ITS célrendszerének relevanciája R1; R5 R1; R7 R1; R2 R1; R2 R1; R5; R6; R7 R1; R5 R1; R6; R7 R1

R1 R1 R1 R1

A Nemzeti Közlekedésfejlesztési Stratégia (NKS) Debrecen Megyei Jogú Várost érintő közúti fejlesztéseit az alábbi táblázat szemlélteti:

122


Érintett út

M35 Új főút

471 4

NKS Debrecen Megyei Jogú Várost érintő közúti fejlesztései Projekt megnevezése Státusz IKOP-1 projektek Potencionálisan szakaszoDebrecen – Berettyóújfalu között (2x2) landó, TSZ-szel nem rendelkező projektek Potencionálisan szakaszoDebreceni Nemzetközi Repülőtér M35 bekötő út (2x1) landó, TSZ-szel nem rendelkező projektek IKOP-3 projektek Debrecen – Nyíradony között (2x2 és 2x1) nincs előkészítve a projekt Hajdúszoboszló – Debrecen között (2x2) nincs előkészítve a projekt

A Nemzeti Közlekedésfejlesztési Stratégia tervezett vasúti fejlesztései között került rögzítésre az NKS/OVK projekt javaslatként az alábbi kettő projekt: - Püspökladány – Debrecen - Debrecen állomás rekonstrukció A Nemzeti Közlekedésfejlesztési Stratégia alapján készült el Debrecen Megyei Jogú Város Fenntartható Közlekedésfejlesztési Stratégia és Program című dokumentum, így Debrecen MJV 20142020 időszakra szóló jelen ITS -nek, azon belül a „R1 A város külső és belső közlekedési feltételeinek és elérhetőségének javítása” részcélhoz kapcsolódó fejlesztések és NKS közötti összhang biztosított, a fenti fejlesztések megvalósítása az ITS keretében tervezett. 5.1.3. Megyei szintű (NUTS III.) fejlesztési programokkal való illeszkedés vizsgálata Hajdú-Bihar Megyei Stratégiai Program A területfejlesztés rendszerének megújítása keretében a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény (továbbiakban: Tftv.) 2011. decemberi módosításával és annak 2012. január 1-ei hatályba lépésével a jogalkotó a területfejlesztési feladatokat területi szinten a regionális fejlesztési tanácsok megszüntetésével a megyei önkormányzatok hatáskörébe utalta. A Tftv.-ben foglalt közfeladatok ellátása során a megyei önkormányzat összehangolja a kormányzat, az önkormányzat és a gazdasági szervezetek fejlesztési elképzeléseit, amelynek keretében a tervezés és a végrehajtás során gondoskodik a partnerség elvének érvényesítéséről. A 2014–2020 közötti időszakra a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program tervezésének egyes szempontjairól és az operatív programhoz tartozó megyék megyei önkormányzatai tervezési jogkörébe utalt források megoszlásáról szóló 1495/2013. (VII.29.) Kormányhatározat kijelöli, hogy a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programhoz (TOP) tartózó megyékben megvalósuló decentralizált fejlesztések tervezése három területi szinten folyjon, s ebben elsőként a megyei szintet jelöli meg a megyei jogú városok és térségének szintje és a kisvárosok térségének a szintje mellett. E három területi szinten folyó tervezés összehangolásában a megyei önkormányzatoknak koordinációs szerepet kell betölteniük, illetve a megyei szintű programmal összefüggő tervezési feladatokat a megyei önkormányzatoknak kell elvégezniük a TOP által meghatározott keretek között. Megyei szintű helyzetfeltáró dokumentumok és Megyei területfejlesztési koncepció elkészítése során Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat és Debrecen Megyei Jogú Város szoros partnerségi viszonyban álltak, a Megyei területfejlesztési program jelenleg kidolgozás alatt álló dokumentációja – mely fentiek értelmében jelen ITS-ben rögzített, Debrecen MJV fejlesztési irányait is rögzíti – az alábbiak: a) Hajdú-Bihar Megyei Területfejlesztési Koncepció b) Hajdú-Bihar Megyei Stratégiai Program c) Hajdú-Bihar Megyei Operatív Program

123


A Hajdú-Bihar Megyei Területfejlesztési Koncepció célrendszerében foglalt stratégiai ágazati és területi célok elérése érdekében meghatározásra kerültek azok a prioritások, melyek keretében az adott intézkedések – mint a koncepció végrehajtását szolgáló fejlesztési eszközök – alkalmazásra kerülnek. E prioritások az alábbiak: 1. Fenntartható környezet 2. A megye agrárium komplex fejlesztése 3. Versenyképes gazdaság 4. Az elérhetőség fejlesztése Hajdú-Bihar megyében 5. Intelligens társadalom 6. Egészséges társadalom 7. Az innovatív gazdaságot támogató környezet fejlesztése Debrecenben 8. Élhető vidék – élhető települések Debrecen MJV, mint a területfejlesztési törvény alapján különálló tervezési szint, Hajdú-Bihar Megyei Területfejlesztési Koncepcióban különálló prioritásként - 7. prioritás: Az innovatív gazdaságot támogató környezet fejlesztése Debrecenben – került rögzítésre, jelen ITS célrendszerét és intézkedésstruktúráját a dokumentumba illesztve. Hajdú-Bihar Megyei Stratégiai Program és Debrecen MJV ITS relevanciáját az alábbi táblázat szemlélteti: Hajdú-Bihar Megyei Stratégiai Program

Átfogó cél 1 Hajdú-Bihar megye természeti adottságaira, hagyományaira és kutatási potenciáljára alapozott gazdaságfejlesztés, mely növeli a foglalkoztatást és erősíti a megye kelet-magyarországi innovációs központ funkcióját Átfogó cél 2 A szegénység és társadalmi kirekesztés csökkentéséhez, valamint a munkaképes korú lakosság piacképes képzettségi szintjének növeléséhez szükséges szolgáltatási és közigazgatási funkciók erősítése Átfogó cél 3 Hatékony víz- és energiagazdálkodás, valamint a fenntartható környezetgazdálkodás feltételeinek megteremtése és fejlesztése a Tiszántúlon az éghajlat- és klímaváltozás negatív hatásainak csökkentésére Stratégiai ágazati cél 1 (Á1) Az Alföld értékeire épülő fenntartható környezet Stratégiai ágazati cél 2 (Á2) Versenyképes gazdaság és egészséges élelmiszer Stratégiai ágazati cél 3 (Á3) A megye gazdasági szerkezetének megfelelő oktatás, szakképzés Stratégiai ágazati cél 4 (Á4) Közösségi, szociális, egészségügyi és társadalmi fejlesztések a leszakadó társadalmi csoportok esélyegyenlőségének és életminőségének javítására

Debrecen MJV ITS célrendszerének relvanciája

R2; R3; R5 R3; R6; R7 R5 R1; R4; R5 R2; R3 R3; R6 R6; R7

A megye területi tagozódásának logikája mentén kialakított Stratégiai területi célok: - Stratégiai területi cél 1 (T1) Debrecen, az Életerős város, mint a Kárpát-medence egészség fővárosa - Stratégiai területi cél 2 (T2) Járásközpontok és járási szintű kisvárosok, mint a helyi közösségek együttműködéseinek centrumai - Stratégiai területi cél 3 (T3) Kistelepülések, mint az élhető vidéki közösségek színterei A partnerség elvének betartásával, fentiek alapján Debrecen MJV ITS és Hajdú-Bihar Megyei Stratégiai Program közötti összhang biztosított.

124


Hajdú-Bihar Megye szakképzés-fejlesztési Koncepciója A Hajdú-Bihar megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 című dokumentum a munkaerőpiac igényeinek megfelelő szakmaszerkezet és megyei szakképzési rendszer kialakítására alkalmas szakképzési fejlesztési célokat és elveket határoz meg. A koncepció az iskolarendszerű közép szintű szakképzés intézményrendszerére tesz középtávú, az Európai Unió Európa 2020 Stratégiájához és a kapcsolódó, 2014-2020 közötti programfinanszírozási időszakához illeszkedő javaslatokat. Hajdú-Bihar megye szakképzés-fejlesztési koncepciója az alábbi átfogó célt fogalmazza meg: „2020-ra olyan szakképző rendszer működtetését kell célul tűzni, ami hatékony (a működtetés szemszögéből), munkaerő-piaci igényekre rugalmasan reagál, mindenki számára elérhető és szociálisan érzékeny.” Hajdú-Bihar megye szakképzés-fejlesztési koncepciójának stratégiai céljai 1. A munkaerő-piaci kapcsolatok erősítése 2. A szakképzés rugalmasságának, alkalmazkodó-képességének növelése 3. A társadalmi és területi kohézió erősítése

Debrecen MJV ITS célrendszerének relevanciája R2; R3; R6 R6 R6

A Debrecen Város Megyei Jogú Város ITS dokumentumában rögzített szakképzés fejlesztésével kapcsolatos beavatkozásai illeszkednek a Hajdú-Bihar megye szakképzés-fejlesztési koncepciója stratégiai célkitűzéseivel. Hajdú-Bihar Megye Területrendezési Terve Hajdú- Bihar Megye Területrendezési Tervét Hajdú- Bihar Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 13/2010. (IX.17.) önkormányzati rendeletével, valamint a 171/2010. (IX.17.) számú közgyűlési határozata Hajdú- Bihar Megye területrendezési szabályzatához, térségi szerkezeti tervéhez és övezeteihez kapcsolódó irányelvekről (ajánlásokról) és intézkedésekről szóló rendeletével fogadta el. A megyei terület-felhasználási kategóriáit, térségi övezeteit a megye Térségi Szerkezeti Terve határozza meg A Hajdú-Bihar Megye Területrendezési Terve az Országos Területrendezési Tervben rögzített, Debrecen Megyei Jogú Várost érintő gyorsforgalmi hálózathoz, főúthálózathoz kapcsolódó utak mellett rögzíti a Debrecen Megyei Jogú Várost érintő térségi jelentőségű mellékutak, melyek az alábbiak: - 4814. j. út Debrecen – Létavértes – országhatár országos mellékút - Sáránd 47. sz. főút – és Debrecen repülőtér M35 közötti főutat összekötő országos mellékút - Debrecen keleti – északi elkerülő A Hajdú-Bihar Megye Területrendezési Terve az Országos Területrendezési Tervben rögzített, Debrecen Megyei Jogú Várost érintő vasúti törzshálózat elemei mellett rögzíti a Debrecen Megyei Jogú Várost érintő vasúti mellékvonalakat is, melyek az alábbiak: - Debrecen – Nagykereki vasúti mellékvonal - Debrecen - Létavértes vasúti mellékvonal - Debrecen - Füzesabony vasúti mellékvonal - Debrecen – Tiszalök vasúti mellékvonal A Hajdú-Bihar Megye Területrendezési Terve rögzíti Debrecen Megyei Jogú Várost érintő keskeny nyomtávú vasútvonalat, a Debrecen – Hármashegy („Zsuzsi” vonat) vasútvonalat.

125


A Hajdú-Bihar Megye Területrendezési Terve az Országos Területrendezési Tervben rögzített, Debrecen Megyei Jogú Várost érintő országos kerékpárút hálózat elemei mellett rögzíti a Debrecen Megyei Jogú Várost érintő térségi kerékpárút törzshálózatot, a Hortobágy – Balmazújváros – Debrecen és a Debrecen – Hajdúsámson – Nyírmihálydi (Szabolcs-Szatmár Bereg megye) kerékpárutakat. Debrecen Megyei jogú Város térségi jelentőségű hulladéklerakó hellyel rendelkezik. A dokumentum az országos és térségi jelentőségű meglévő szükségtározók körében az 1 millió köbméter tározási lehetőséget meghaladó térfogú tározók között rögzíti a Pece-érhez kapcsolódó Látóképi valamint a Derecskei-Kállói vízfolyáshoz kapcsolódó Fancsika tározókat. Debrecen Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepciója és Integrált Településfejlesztési Stratégiája 2014-2020 a Hajdú- Bihar Megye Területrendezési Terve, valamint abban foglaltakra, kiemelten a megyei terület felhasználási kategóriákra és megyei övezetekre vonatkozó irányelvek, ajánlások figyelembevételével került kidolgozásra. Jelen Integrált Településfejlesztési Stratégia nem területrendezési, hanem területfejlesztési dokumentum. Az ITS-ben foglalt beavatkozások, projektek előkészítése és megvalósítása során az adott projektgazdának a szükséges területrendezési dokumentumokkal való összhangot vizsgálnia kell, szükség esetén az összhang megteremtését biztosítani szükséges. 5.1.4. Városi szintű fejlesztési programokkal való illeszkedés vizsgálata Levegőminőségi Terv A Tiszántúli Környezetvédelmi Felügyelőség 2013 decemberében készítette el Debrecen környéke zónacsoport területére a Levegőminőségi Tervet, melyben rögzített intézkedések a légszennyezettség javítását célozzák. A Levegőminőségi Terv a jelenlegi levegőminőségi állapotból, légszennyezési adottságokból, technikai és igazgatási lehetőségekből indul ki. A Levegőminőségi Terv stratégiai szempontokat is tartalmaz, amelynek figyelembe vételével a légszennyezőt intézkedési terv kidolgozására, végrehajtására kötelezheti a környezetvédelmi hatóság. A Levegőminőségi Terv rögzíti, hogy a levegőkörnyezet folyamatai az alábbiak: kibocsátás (terhelés: emisszió), átalakulás (transzmisszió) ill. minőség (légszennyezettség: immisszió). A légszennyezettség oka a terhelés: légszennyező anyagok kibocsátása. Eredete szerint lehet természetes és mesterséges. a kibocsátó források három típusa: pont-, diffúz- és vonalforrás; a mobilitás szempontjából: helyhez kötött és mozgó. A levegőt szennyező anyagok két csoportba sorolhatók: - a primer légszennyező anyagok természeti folyamatokból vagy "műszaki berendezésekből" kerülnek a levegőkörnyezetbe; - a szekunder légszennyező anyagok az atmoszférában keletkeznek a primer légszennyező anyagokból. Előbbiekre tekintettel „Debrecen környéke” zónacsoport levegőkörnyezeti folyamatainál a jellegzetes légszennyező anyagokra vonatkozó terhelésekkel és légszennyezettséggel foglalkozik a dokumentum. A Levegőminőségi Terv a 2014-2020. időszakban elérendő célok és megvalósítandó feladatokat rögzít a „Háztartási tevékenységhez kapcsolódó levegőterhelések” és a „közlekedés” tekintetében. A háztartási tevékenységhez kapcsolódó levegőterhelésekre vonatkozó elérendő célok és megvalósítandó feladatok: 1./ A nyíltrési égetések ismételt elterjedésének megelőzése, megakadályozása 2./ A megújuló energiaforrások, elsősorban napenergia hasznosításának arányát növelni.

126


3./ A biomassza, s különösen a kommunális és ipari hulladékok tüzelőanyagként való használatának visszaszorítása. 4./ Az épületek hőtechnikai korszerűsítése, amely kisebb mértékű tüzelőanyag felhasználását eredményezheti. A közlekedéshez kapcsolódó levegőterhelésekre vonatkozó elérendő célok és megvalósítandó feladatok: 1. Csökkenteni kell a közlekedési eredetű emissziókat. 2. További helyi, önkormányzati adópolitikai kedvezményekkel is elő kell segíteni a modern, környezetkímélő gépkocsik elterjedését. 3. Mérsékelni kell a közlekedési-szállítási igényeket a jelentős légszennyezéssel terhelt helyeken forgalomszervezési és forgalomkorlátozási intézkedésekkel. 4. A közbeszerzéseknél előnyben kell részesíteni a kisebb szennyezőanyag kibocsátású, alacsonyabb üzemanyag felhasználású közlekedési eszközök üzembe helyezését. 5. Támogatni kell a nem-motorizált közlekedés lehetőségeinek fejlődését. 6. Javítani kell a tömegközlekedés szolgáltatási színvonalát és versenyképességét. 7. Folytatni kell a településeket elkerülő utak építését. 8. Szabályozni kell a védendő területeken vagy azok közelében futó utak forgalmát. 9. A forgalmas közutak mentén szennyezés tűrő növényelvből védősávokat kell kialakítani az utakkal szomszédos lakosság és a növényzet védelme érdekében. A Levegőminőségi Terv Debrecen Város tekintetében konkrét intézkedéseket rögzít, melyeknek jelen ITS - hez való illeszkedését az alábbi táblázatokban vizsgáljuk: Levegőminőségi Terv Debrecen Város tekintetében rögzített intézkedései A fejlesztés tárgya Státusz (ITS-hez viszonyítva) 1./ Debrecen város levegőminőségét javító intézkedések a közlekedés területén 2-es villamosvonal megépítése megvalósult 2./ Debrecen város levegőminőségét javító intézkedések a tervezett útépítések, útkorszerűsítések területén Nyugati tehermentesítő út II. ütem (Arany János u. – Erzsébet u.) megvalósítása megvalósult Kerékpárút építése 48. sz. és 471. sz. utak összekötése A 47. sz. főút menti kerékpárút belvárosig való kiépítése A már meglévő kerékpárutakat összekötő utak megépítése. Intermodális Közösségi Közlekedési Központ 1-es villamosvonal rekonstrukció, útvonal korrekció Nagyerdei Stadion és csatlakozó mélygarázs 3./ Zöldfelület gazdálkodás Növénytelepítés – fasori pótlások, parkfák, cserjék, bevezető utak melletti fasor pótlása Növényrekonstrukció Parki áttaposások füvesítése, füves felületek felülvetése

2014-2020 megvalósítása részben folyamatban, részben tervezett 2014-2020 megvalósítása tervezett 2014-2020 megvalósítása tervezett 2014-2020 megvalósítása folyamatban 2014-2020 megvalósítása részben folyamatban, részben tervezett 2014-2020 megvalósítása részben folyamatban, részben tervezett

A fentiekből megállapítható, hogy a tervezett fejlesztések hozzájárulnak a levegőminőségi terv teljesüléséhez.

127


Helyi Esélyegyenlőségi Program Debrecen MJV Önkormányzata és a Debreceni Egyetem Szociológia és Szociálpolitika Tanszék 2013 júniusában készítette el a 2013-2018-as időszakra vonatkozó Esélyegyenlőségi programot. Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Programban (a továbbiakban: HEP) rögzítette a helyi Esélyegyenlőségi Programban az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. A dokumentum intézkedési terv keretében konkrét intézkedéseket rögzít, melyeknek jelen ITS - hez való illeszkedését az alábbi táblázatokban vizsgáljuk: Debrecen MJV Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Programja I. A mély-szegénységben élők és a romák esélyegyenlősége

II. A gyermekek esélyegyenlősége

III. A nők esélyegyenlősége

IV. Az idősek esélyegyenlősége

A mélyszegénységben élők és a romák esélyegyenlőségének helyi koncepciókban történő megjelenítése A kultúrák közötti párbeszéd erősítése és a roma kultúra támogatás Az etnikai konfliktusok, társadalmi előítéletesség kezelése A munkaerő-piaci integráció/reintegráció segítése Képességeket kibontakoztató szolgáltatások körének bővítése Hátrányos helyzetű gyermekek nyári üdültetésének biztosítása Akadálymentesítés megvalósítása A gyermekjóléti szolgáltatás személyi és tárgyi feltételeinek biztosítása Óvodai, iskolai szegregálódási folyamatok lefékezése, visszafordítása Az osztályismétlések számának csökkentése A pedagógiai munka eredményességének növelése, a kompetencia alapú mérések eredményeinek javítása A családok átmeneti otthona férőhelyeinek növelése A helyettes szülői hálózat fejlesztése A gyermekvállalás női foglalkoztatásra ható negatív munkaerő-piaci tényezőinek enyhítése A roma nők munkaerő-piaci helyzetének javítása A kisgyermekes nők és a 41-45 év közötti nők munkaerőpiaci hátrányainak enyhítése Idősügyi stratégia/koncepció kidolgozása, Idősügyi Tanács létrehozása A 45-59 éves korosztály munkaerő-piaci elhelyezkedését segítő programok kidolgozása Az idősek kulturális programokban történő részvételének támogatása, informatikai ismereteik javítása Az egyedülálló idős emberek mentális egészségének javítása A fogyatékos személyek helyzetének feltárása érdekében széles körű szakmai adatgyűjtés

Debrecen MJV ITS célrendszerének relevanciája R6; R7 R6 R6 R2; R7 R6 R6; R7 R5; R6 R7 R6 R6 R6 R7 R7 R2 R2 R2 R7 R2; R7 R6 R6; R7 R7

128


Debrecen MJV Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Programja V. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége

A szakosított ellátásokat biztosító intézményekben a túlzsúfoltság megszüntetése A közszolgáltatásokhoz való hozzáférés esélyeinek javítása Az önálló életvitelt segítő ellátási formákhoz való hozzáférés esélyeinek javítása

Debrecen MJV ITS célrendszerének relevanciája R7 R7 R7

A fentiekből megállapítható, hogy a helyi esélyegyenlőségi program intézkedései összhangban vannak az ITS célrendszerével. Közfoglalkoztatási Terv Az 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdése, az 1991. évi IV. törvény 8. § (4) bekezdés a) pontja, valamint az 1993. évi III. törvény 37/A. §-a alapján Debrecen MJV Önkormányzat közgyűlése a 36/2010. (II. 18.) Önkormányzati határozatával fogadta el Debrecen MJV közfoglalkoztatási Tervét. A dokumentum rögzíti, hogy a közfoglalkoztatás keretében a közfeladatok ellátása közcélú munka, közhasznú munka és közmunka formájában végezhető. A dokumentum rögzíti Debrecen MJV illetékességi körébe tartozó intézmények felől érkező igények alapján a közfoglalkoztatott létszámot az alábbi szervezetek vonatkozásában: - DEHUSZ Kft. foglalkoztatási igénye - Az oktatási intézményektől beérkezett igények - Szociális és gyermekvédelmi intézményektől érkezett igények - Közművelődési intézményektől és civil szervezetektől érkezett igények - Ellátási szerződéssel, valamint közművelődési megállapodással rendelkező civil szervezetektől érkezett igények - A Debreceni Vagyonkezelő Zrt. és leányvállalataitól érkezett igények A Közfoglalkoztatási Terv operatív jellegű, az intézkedéseket rögzítő dokumentum, saját célfát nem állít fel. A Debrecen Város Megyei Jogú Város ITS dokumentumának kidolgozása a Közfoglalkoztatási Tervben rögzítettek figyelembevételével került kidolgozásra, így az összhang a dokumentumok között biztosított. Szolgáltatás-tervezési koncepció Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata szolgáltatástervezési koncepciója felméri az alapszolgáltatást és szakosított ellátást működtető fenntartókat teljes körűen; rögzíti az állami (helyi önkormányzat; helyi önkormányzati társulás [intézményi-, települési, többcélú kistérségi társulás]); egyházi; egyéni vállalkozó általi, alapítványi; vállalkozási és egyesületi fenntartásban lévő intézményeket. A dokumentum javaslatot tesz a szociális intézmények fejlesztésére az állandó változásban lévő társadalmi környezet és a jelentkező új igények tükrében mind az akadálymentesítés, mind az intézményi ellátások feltételei, fejlesztési szükségletek tekintetében. A szolgáltatás-tervezési koncepcióban javasolt fejlesztési irányok: - Az intézmények, szolgálatok épületeinek, irodáinak korszerűsítése és az infrastruktúra fejlesztése a településeken. Az ellátottak életminőségét, komfortérzetét javítani célzó fejlesztések, energetikai fejlesztések megvalósítása. - Az intézmények akadálymentesítése - A korszerűtlen, nagy létszámú fogyatékos személyeket ellátó intézmények folyamatos kiváltása 129


Nappali ellátás elérhetővé tétele minden településen. Szociális étkeztetés nagyobb arányú kihasználása Szükséges új – a települések által nem kielégített szükségletek biztosítása – szolgáltatások megszervezése, kiemelt hangsúllyal a hátrányos helyzetű településekre. Külterületen élők életminőségének javítása a szociális szolgáltatások elérhetősége terén. Az alapszolgáltatások és a szakosított ellátások összehangolása. A területen dolgozók folyamatos szakmai továbbképzése, nem szakirányú végzettségű munkatársak beiskolázása. - Önkéntes segítők bevonása a szociális ellátások terén -

A Szolgáltatástervezési Koncepció operatív jellegű, az intézkedéseket rögzítő dokumentum, saját célfát nem állít fel. A Debrecen Város Megyei Jogú Város ITS dokumentumának kidolgozása a Szolgáltatástervezési Koncepcióban rögzítettek figyelembevételével került kidolgozásra, így az összhang a dokumentumok között biztosított.

Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Tervének Intézkedési Terve A 2011-ben elkészült Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Tervének Intézkedési Terve rögzíti, hogy alapvető feladat a diszkriminációmentesség, szegregációmentesség megvalósítása és az esélyegyenlőtlenség megszüntetése, ezért Debrecen közoktatási intézményeiben tilos a hátrányos megkülönböztetés. Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Tervének Intézkedési Terve intézkedései A HHH-s gyermekek naprakész nyilvántartása. Az óvodai férőhelyek bővítése. A HH-s gyermekek arányának optimalizálása az egyes óvodák, iskolák között. A HHH-s tanulók útravaló programban valamint Tanoda programban való részvételi arányának növelése. A bölcsőde, családi napközi szolgáltatás elérhetővé tétele. Preventív célú óvoda- és iskolafejlesztési program: a szegregáció kialakulásának lehetőségének megelőzése Az évfolyamismétlők számának csökkentése, a megfelelő szint elérése mellett. A tanulók, és köztük a HH/HHH tanulók is minél eredményesebben szerepeljenek a méréseken, az átlag javuljon. Az érettségit adó iskolatípusokba jelentkezők arányának növelése. Az igazolatlan hiányzások és a magántanulók számának csökkentése.

Debrecen MJV ITS célrendszerének relevanciája R6 R6; R7 R6; R7 R6 R7 R6; R7 R6 R6 R6 R6

A dokumentumban Akcióterv került rögzítésre. Jelen ITS tartalmazza egyrészt horizontális szempontként az esélyegyenlőséget, másrészt konkrét kapcsolódó elemeket tartalmaz, így egyértelműen illeszkedik az Intézkedési Tervhez. Környezetvédelmi program Debrecen MJV Környezetvédelmi programja a 2009-2014-es időszakra vonatkozóan meghatározta a szükséges beavatkozásokat. A dokumentumban Debrecen MJV a környezet állapotának értékelése után

130


a környezeti elemek, mint a talaj, víz, levegő és nem utolsó sorban a művi környezet megóvása érdekében célfeladatokat határozott meg célprogramok formájában. A meghatározott célprogramok az alábbiak: - vízgazdálkodás - levegővédelem - hulladékgazdálkodás - zaj- és rezgésvédelem - zöldterület, zöldfelület gazdálkodás - energiagazdálkodás A Környezetvédelmi program operatív jellegű, az intézkedéseket rögzítő dokumentum, saját célfát nem állít fel. A Debrecen Város Megyei Jogú Város ITS dokumentumában rögzített környezetvédelemmel kapcsolatos beavatkozásai illeszkednek a Debrecen MJV Környezetvédelmi programja célkitűzéseivel. Gyermekvédelmi koncepció Debrecen MJV, mint települési önkormányzat feladata többek között a gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodás, úgymint a gyermekjóléti alapellátások (gyermekjóléti szolgáltatás keretében gyermekjóléti központ, gyermekek napközbeni ellátása keretében bölcsőde, gyermekek átmeneti gondozása keretében gyermekek átmeneti otthona és családok átmeneti otthona) és a gyermekvédelmi szakellátások (otthont nyújtó ellátás, utógondozói ellátás) biztosítása. A dokumentum rögzíti a DMJV Önkormányzata által fenntartott gyermekvédelmi intézmények fejlesztésére vonatkozó elképzelések, úgymint az adott intézmények épületeinek és szolgáltatásainak akadálymentesítését; az intézményi ellátások feltételei, fejlesztési szükségleteit (személyi feltételek és az intézmények tárgyi feltételeinek alakulása, az ezzel összefüggő fejlesztési elképzelések). A Gyermekvédelmi koncepció operatív jellegű, az intézkedéseket rögzítő dokumentum, saját célfát nem állít fel. A Debrecen Város Megyei Jogú Város ITS dokumentumában rögzített gyermekvédelemmel kapcsolatos beavatkozásai illeszkednek a Debrecen MJV Gyermekvédelmi programjának célkitűzéseihez, a felsorolt feladatok szerepelnek a tervezett beavatkozások között. Civil Stratégia Debrecen MJV Önkormányzatának Civil Stratégiájának célja az önkormányzat civil szervezetekkel való kapcsolattartása, és az együttműködés körülményeinek a meghatározása. Debrecenben a kapcsolatok jellemzője a kölcsönösség. Az egyoldalú támogatás helyett a sokszínű együttműködés feltételeit teremti meg az önkormányzat. A Stratégia felméri a civil szektor helyzetét, jelentőségét, rögzíti az együttműködési formákat, használandó kommunikációs csatornákat, javaslatot tesz a civil szervezetek és közösségek támogatásának formájára az alábbiak szerint: - Pénzügyi támogatások: Az önkormányzat költségvetési lehetőségeihez igazodóan elkülöníti a civil szervezetek közvetlen pénzügyi támogatását szolgáló keretet. - Szolgáltatások: Az önkormányzat folyamatosan gondoskodik a „civil irodai” jellegű szolgáltatások biztosításáról. Az igénybe vehető szolgáltatások a következők: információ és tanácsadás, irodai infrastruktúra igénybevétele, módszertani segítségnyújtás.

131


- Természetbeni juttatások: Az önkormányzat a civil szervezetek és közösségek támogatásába bevonja mindazon tárgyi eszközeit, amelyek a polgármesteri hivatalban, illetve az önkormányzati intézményekben nélkülözhetővé váltak. (többek között ingatlanok árverés nélküli bérbeadása kedvezményes bérleti díj ellenében) - Együttműködés konkrét programok megvalósításában a partnerség jegyében A Civil Stratégia operatív jellegű, az intézkedéseket rögzítő dokumentum, saját célfát nem állít fel. A Debrecen Város Megyei Jogú Város ITS dokumentumában rögzített civil szervezetekkel kapcsolatos beavatkozásai illeszkednek a Debrecen MJV Civil Stratégiájának célkitűzéseivel, a tervezett beavatkozások a Civil Stratégia figyelembevételével kerültek kidolgozásra. Fenntartható Közlekedésfejlesztési Stratégia és Program Magyarország az Európai Unió tagjaként – annak iránymutatásával – határozza meg Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia 2007-2020 (Fehérkönyv) kiadványában azokat a célkitűzéseket, amelyek a felzárkóztatási folyamat részeként az ország közlekedésének dinamikus fejlődését, ezáltal a lakosság életminőségének növelését szolgálják. A Stratégia és Program a megfogalmazott célok megvalósításához kiemelt jelleggel feladatokat rögzített, melyek az alábbiak: - A belváros védelme - Finanszírozható és a legkevésbé szennyező közúti közlekedési hálózat kialakítása - A környezetbarát közlekedési módok elősegítése - A város és a fejlesztési területek elérhetőségének biztosítása A fenntartható közlekedésfejlesztési stratégia alapját képezi a Debrecen MJV 2014-2020 időszakra szóló jelen ITS -nek, a „R1 A város külső és belső közlekedési feltételeinek és elérhetőségének javítása” részcélhoz kapcsolódó fejlesztések fenntartható közlekedésfejlesztési stratégia iránymutatásai alapján kerültek kidolgozásra.

5.2. Belső összefüggések A stratégia készítésekor az egyik legfontosabb szempont az volt, hogy a megalapozó vizsgálatban azonosított problémákra választ adjon. A Településfejlesztési Koncepció 4.4. fejezete mutatja be az egyes településrészek vonatkozásában a felmerült problémákat és fejlesztési szükségleteket, a Megalapozó Vizsgálat megállapításaira alapozva. Ennek alapján készült el jelen Integrált Településfejlesztési Stratégia 2.2. fejezetében a településrészek elemzése, amely a SWOT elemzés keretében összegzi ezen problémákat. A belső összefüggések bemutatása kapcsán fontos megemlíteni a stratégia megvalósíthatóságának kérdését: azaz reális-e a bevonható erőforrások becslése, valamint reálisak-e a célok a bevonható erőforrások tükrében. Ahogy a 6. fejezetből kiderül a kockázatok bemutatásakor elemzésre került annak lehetősége, hogy a célok eléréséhez elengedhetetlen kulcsprojektek megvalósításához szükséges pályázati forrás nem áll rendelkezésre, valamint, hogy a fejlesztések költségei meghaladják az előzetesen meghatározott értéket. A stratégia tervezése során a 2. fejezetben bemutatott célok és a 3. fejezetben részletezett fejlesztések a korábban megvalósult fejlesztésekből származó tapasztalatokon, valamint a körültekintő és alapos előkészítő munkán alapulnak, melyek a Megalapozó Vizsgálat készítése keretében történtek. Ezek biztos bázist jelentenek ahhoz, hogy a kitűzött célok megfeleljenek az igényeknek és a valóságnak, valamint ahhoz, hogy reálisan megvalósíthatók legyenek Debrecen adottságaira és lehetőségeire építve. Az előző fejezetekben ismertetett fejlesztések bemutatásával az volt a cél, hogy minden egyes felmerült fejlesztés megjelenjen a stratégiában, függetlenül attól, hogy az a stratégiakészítő Debrecen Megyei

132


Jogú Város Önkormányzata által megvalósítani kívánt fejlesztés, vagy a város más szervezetei, intézményei kívánják megvalósítani. A fejlesztések finanszírozásának alapját elsősorban a 2014-2020-as időszak európai uniós forrásai jelentik, azok közül is legnagyobb mértékben a hazai operatív programok, melyek az alábbiak: • Gazdaságfejlesztési és Innovációs OP (GINOP) • Terület- és Településfejlesztési OP (TOP) • Intelligens Közlekedésfejlesztési OP (IKOP) • Környezeti és Energetikai Hatékonysági OP (KEHOP) • Emberi Erőforrás Fejlesztési OP (EFOP) • Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program (KÖFOP) • „Vidékfejlesztés, halászat” OP A Kormány 1298/2014 (V.5.) Korm. határozata rendelkezik a 2014–2020 közötti időszakban a Területés Településfejlesztési Operatív Program (TOP) tervezésének egyes szempontjairól, az operatív programhoz tartozó megyék megyei önkormányzatai és a megyei jogú városok önkormányzatai tervezési jogkörébe utalt források megoszlásáról. E határozat szerint a TOP-ban a decentralizált források tervezése a következő három területi szinten valósul meg: megyei szint, megyei jogú város szintje, valamint várostérség és megyei jogú város térségének szintje. A megyei jogú városok önkormányzatai közvetlen tervezési jogkörében készülő és a TOP-ból finanszírozandó fejlesztési programok forrásainak indikatív, megyei jogú városok közötti megoszlása alapján Debrecenre allokált összege: 40.809,0 mFt. Jelen stratégia készítésekor folyamatban van a fenti operatív programok véglegesítése. A jelenleg legfrissebb nyilvánosságra hozott operatív program tervezetek alapján megállapítható, hogy a tervezett fejlesztések túlnyomó többsége illeszkedik a programok prioritásaihoz, tervezett intézkedéseihez. Figyelembe véve azonban azt a tényt, hogy még tárgyalási szakaszban vannak az operatív programok, jelenleg nem lehet meghatározni a fejlesztések finanszírozásának forrását és ütemezését. Fontos azonban megjegyezni, hogy az ITS-ben szereplő fejlesztések listája a teljesség igényével készült, mindazonáltal valószínűsíthető, hogy nem tud minden fejlesztés megvalósulni, elsősorban a szükséges önerő nagysága miatt. Ezért a várost érintő és az önkormányzat által tervezett fejlesztések priorizálásra fognak kerülni, mely döntést a fenti szempontok mindegyike befolyásolni fog. A fejlesztések természetszerűleg a magánszféra jelenleg ismert nagyobb volumenű fejlesztéseit is magukban foglalják, amelyeket nagymértékben befolyásolnak a gazdasági környezet változásai is. 5.2.1. A célok logikai összefüggései A városrészi (területi) célok egymással szoros kapcsolatban állnak, egymást erősítve járulnak hozzá az ITS átfogó céljának és részcéljainak megvalósulásához. A tervbe vett intézkedések tervezése és megvalósítása során a város és a kivitelezők fokozottan ügyelnek arra, hogy ezen beavatkozások egymást kiegészítve, a célok mentén kerüljenek megvalósításra. Az alábbi 3. sz. ábra a részcélok kapcsolatát szemléleti az egyes településrészek vonatkozásában, külön színnel jelölve a kapcsolat erősségét. A város stratégiai célrendszeréből kiemelkedően sok területi céllal mutatnak erős összefüggést az R1 (A város külső és belső közlekedési feltételeinek és elérhetőségének javítása) és az R5 (Az épített és természeti környezet védelme, állapotának javítása) célok. Mindkét cél 4-4 városrészi célhoz kapcsolódik szorosan, együttesen legszorosabban a Belváros és a Lakótelepek fejlesztéséhez járulnak hozzá a közlekedési hálózat és infrastruktúra, valamint a természetes és épített környezet fejlesztésével. Amennyiben a területi célok kapcsolatát elemezzük a részcélokkal, akkor egyértelműen látható, hogy például a Nagyerdő az a terület, amely a legtöbb részcéllal szoros kapcsolatban van és mindössze egy részcél van, amellyel nincs kapcsolata.

133


3. sz. ábra A tematikus (részcélok, stratégiai célok) és a területi (városrészi) célok közötti kapcsolat (erős kapcsolat, közepes kapcsolat) CÉLOK

R1. A város külső és belső közlekedési feltételeinek és elérhetőségének javítása R2. A nemzetközileg versenyképes gazdaság igényeit kielégítő infrastruktúra-fejlesztés, a gazdasági szereplőket támogató környezet kialakítása R3. A város felsőoktatási és kutatási intézményei infrastruktúrájának a fejlesztése, a tudományos eredmények gyakorlati hasznosításának erősítése R4. A nemzetközi szintű, minőségi turizmus feltételeinek javítása, a meglévő adottságok magasabb szintre emelése R5. Az épített és természeti környezet védelme, állapotának javítása R6. A város köznevelési és közművelődési infrastruktúrájának fejlesztése R7. A szociális és egészségügyi hálózat fejlesztése

V1 Belváros: A központi szerepkör további fejlesztése és a lakosság életkörülményei-nek javítása

V2 Hagyományos beépítésű belső lakóterület: A lakosság számára élhetőbb lakókörnyezet biztosítása

++

+

V3 Lakótele- V4 Villanegyed: A pek: A lakos- városrész épületálság életkörüllományának és ményeinek környezetének jajavítása a lavítása, valamint kótömbök felsőoktatási és környezetéK+F szerepének nek megújítá- növelése kapcsosával lódva Debrecen stratégiai céljaihoz ++

V5 Kertváros: A városrész köz- és közösségi funkcióinak erősítése, valamint a közlekedés feltételeinek javítása

V6 Iparterület: A városrész infrastrukturális fejlesztése Debrecen stratégiai céljaival összhangban

V7 Nagyerdő: A városrész idegenforgalmi potenciáljának, valamint felsőoktatási és K+F szerepének növelése a természeti környezet értékeinek megóvása mellett

V8 Józsa: A városrész közlekedési, közés közösségi funkcióinak fejlesztése

V9 Külső településrészek: A lakosság életkörülményeinek javítása és az idegenforgalom fejlesztése a természeti környezet megóvásával

V10 Egyéb övezet:A Debreceni Repülőtér fejlesztése a város stratégiai céljaival összhangban

+

+

+

++

+

++

++

++

+

+

++

+

++

+

+

+

+

+

+

+

+

+

++

++

++

+

++

++

+

+

++

134


4. sz. ábra

135


5.2.2. A tervezett tevékenységek hatásai A belső összefüggések egyik legfontosabb elemként a 4.sz. ábra mutatja be, hogy az egyes célok hogyan függenek össze, azaz a részcélok elérése hogyan eredményezi a főbb cél elérését. A fenti ábra komplexen mutatja be azt, hogy a tervezett fejlesztések (akcióterületi projektek, kulcsprojektek és hálózatos projektek) hogyan járulnak hozzá a város jövőképéhez és céljainak eléréséhez. A 4. sz. ábra a megvalósítani tervezett projektek egymáshoz viszonyított hierarchikus viszonyát azok vízszintes tagolásával szemlélteti; az adott részcélok elérését leghatékonyabban szolgáló kulcsprojektek esetében nem került alkalmazásra területi alapú determinálás, azok kiemelésre kerültek a területileg meghatározott akcióterületekhez rendelt projektek köréből. Az akcióterületekhez rendelt projektek egyegy akcióterület integrált fejlesztését célozzák, míg a hálózatos projektek egymással összehangolt vagy térben kapcsolódó projektek köre a város egészére vagy annak jelentős részére kiterjedőek. Egy-egy kulcsprojekt hatását erősítő kapcsolódó projekt(ek) beazonosítását az ábra nem szolgálja, a tervezett projektek megvalósításának egyéb fejlesztésekhez fűződő kapcsolatai a 3.fejezetben kerültek bemutatásra. A 3. fejezetben meghatározott kulcsprojektek legnagyobb mértékben az R1, R2 és R3 részcélok teljesüléséhez járulnak hozzá, melyeket szorosan, szinergikusan egészítenek ki az egyes akcióterületekhez kapcsolódó fejlesztések, valamint a hálózati projektek. A kulcsprojektek kisebb mértékben támogatják az R5 és R7-es célokat. Az R4 és R6 célokhoz nem lett kulcsprojekt rendelve, tekintve, hogy a kulcsprojektek azon fejlesztések, amelyek elmaradása megakadályozza vagy jelentősen nehezíti a cél elérését. E két cél vonatkozásában nem kerültek ilyen projektek meghatározásra. Az akcióterületek közül a Belváros AT-hez került meghatározásra a legtöbb fejlesztés, amely megfelel mindazon funkcionális igényeknek, amelyeknek Debrecen belvárosának meg kell felelnie. A szociális városrehabilitációval érintett akcióterületek szintén szerteágazó fejlesztéseket tartalmaznak, az útfejlesztésektől kezdve, a környezet megújításán át a közfunkciók fejlesztéséig. Ennek megfelelően jelentős ezen akcióterületek részcélokhoz való kapcsolódásának száma. Az Egyetemváros – Nagyerdő Akcióterület két részcélhoz kapcsolódik, mégpedig R3 és R4 célokhoz. Ugyancsak két cél teljesüléséhez járulnak hozzá a Déli Ipari Park Akcióterületen tervezett fejlesztések, amelyeknek különös jelentősége van a részcél egészének elérése szempontjából is. A hálózatos fejlesztésekben összegzett projektek letisztultabbak, csak kevés olyan kategória található, amely háromnál több részcél teljesüléséhez járul hozzá vagy ahol a célokhoz fűződő kapcsolat nem egyértelmű. A legtöbb célhoz a Közintézmények Fejlesztése járul hozzá, hiszen az intézmények fejlesztése nem csak magának az épület állagának javulását, hanem az épület használati funkciójának erősítését eredményezi. Ahogy a fentiekből kiderül, a tervezés során kiemelten fontos szempont volt, hogy az egyes fejlesztések ne egymástól elkülönülten, hanem egymást erősítve járuljanak hozzá a célok megvalósulásához Jelen alfejezet keretében a célok érdekében tervezett tevékenységek egymásra gyakorolt hatásai kerülnek a következőkben ismertetésre, összhangban a Településfejlesztési Koncepcióban megfogalmazottakkal. Ennek keretében a tervezett fejlesztések hatásai is bemutatásra kerülnek a részcélokhoz és a városrészek céljaihoz való illeszkedés tekintetében. R1. A város külső és belső közlekedési feltételeinek és elérhetőségének javítása E cél – ahogyan azt a 3. sz. ábra is mutatja – több városrész lakói számára is változást jelent. A tervezett útfejlesztések (úgymint például a Debrecen-Hajdúszoboszló, Debrecen – Hajdúsámson utak 2x2 sávosra bővítése, valamint a Debrecent elkerülő gyűrű befejezése) Debrecen belterületére konkrét hatást nem gyakorol, ugyanakkor az elkerülő út vonatkozásában csökkenti az érintett irányokból a város felé irányuló forgalmat, és így hozzájárulhat a Debrecenen belüli közlekedési problémák csökkenéséhez. E fejlesztések egyértelműen pozitív hatást gyakorolnak nemcsak az agglomerációs övezetben élőkre, különösen a Debrecen környéki településekre, hanem a megye egészére nézve pozitív hatással bírnak. A Debreceni Repülőtér logisztikai infrastruktúra-fejlesztése kulcsprojektként definiált beruházás, amely a város közlekedési feltételeinek és elérhetőségének javítása mellett a nemzetközileg versenyképes gazdaság fejlődéséhez is elengedhetetlen. A fejlesztések egyik célja a menetrendszerinti légi közlekedés, 136


valamint a kapcsolódó infrastruktúra további fejlesztése, amelynek eredményeként egyrészt a város lakói könnyebben tudnak a távolabbi helyekre eljutni. A fejlesztések hozzájárulhatnak emellett a debreceni és a Debrecen vonzáskörzetében működő vállalkozások logisztikai igényeinek megoldásához is. A fejlesztések maguk után vonják a beutazó idegenforgalom fellendülését is. A cél közvetlen vagy közvetett módon szinte az összes városrész lakosságának az életét befolyásolja. A tervezett belső körgyűrők kiépítése és befejezése (pl. Nyugati Kiskörút) jelentős mértékben javítja a város belső közlekedési helyzetét, így pozitív közvetett hatása az egész városban érzékelhető. A tervezett parkoló építésekkel a Belvárosba irányuló személygépkocsi-forgalom parkolási gondjainak megoldása az egész városra pozitív hatást gyakorol. Az Intermodális Közösségi Közlekedési Központ kialakításának közvetlen pozitív hatása elsősorban a környezeti terhelés jelentős csökkenése, mely a Debrecenben és a Debrecen környékén (a debreceni agglomerációban) élőkre gyakorol kedvező hatást. A tervezett fejlesztés a városba érkezők számára (különösen az ingázók számára) teszi könnyebbé az átszállást, és így jelentős mértékben csökkenti az ilyen jellegű kényelmetlenséget, illetve feleslegessé teszi a városon belül a pályaudvarok közötti tömegközlekedést, ezzel kímélve a környezetet is. A közösségi közlekedési hálózat fejlesztése a város lakosai számára jelent pozitív hatást, különösen az elektromos buszok hatása lesz kiemelkedő a környezetre. R2. A nemzetközileg versenyképes gazdaság igényeit kielégítő infrastruktúra-fejlesztés, a gazdasági szereplőket támogató környezet kialakítása Debrecen Megyei Jogú Város gazdaságfejlesztési programja alapvetően a város gazdasága egészének fejlesztését célozza, területi koncentráció a Nagyerdő, a Villanegyed, Iparterületek és Egyéb övezetek esetében mutatható ki. Debrecen gazdaságfejlesztési programjának hatása azonban nem korlátozódik Debrecenre, hanem a várost övező városokra és településekre is pozitív hatást gyakorol, részben a munkaerő, részben a megyei vállalkozásainál tervezett és a debreceni gazdaságfejlesztéshez (pl. élelmiszeriparhoz) kapcsolódó beruházások vonatkozásában. A részcél döntő mértékben az Iparterületek városrész, kisebb mértékben az Egyéb övezet városrész (Debreceni Repülőtér) fejlődését befolyásolja. Az Iparterületek városrész esetében tervezett beruházások eredményeként olyan – a terület vonzerejét nagymértékben növelő – infrastruktúra jön létre, amely további külföldi és hazai vállalatok letelepedését eredményezi, és az ezekben foglalkoztatottak révén a fejlesztések pozitív hatása a város egészében érzékelhető lesz. Az Egyéb övezetek városrészben a Debreceni Repülőtér logisztikai fejlesztése a gazdasági szereplőket támogató környezet, értelemszerűen a város elérhetőségének javításával a gazdasági kapcsolatok intenzitását fokozza. A Nagyerdő és a Villanegyed területén található K+F szektor minőségi fejlesztésével a magas hozzáadott értékű szektor erősítése valósul meg. R3. A város felsőoktatási és kutatási intézményei infrastruktúrájának a fejlesztése, a tudományos eredmények gyakorlati hasznosításának erősítése A részcél területi hatásait jelentős mértékben befolyásolja az a tény, hogy a Debreceni Egyetem egységei nem egy városrészbe koncentrálódnak, hanem szétszórtan (három különböző városrészben öt nagyobb egységben) helyezkednek el. A fejlesztések legfontosabb színterének a Nagyerdő és a Villanegyed tekinthető, mellettük pedig még a Kertváros városrész Északnyugati városnegyede említhető meg. A területi hatások vonatkozásában fontos kiemelni a Debreceni Egyetem Debrecenben kívül található egységeit, karait, melyek többek között Hajdúböszörményben és Nyíregyházán találhatóak. Az itt található speciális képzések a megyén túlnyúlóan mutatnak pozitív hatást a munkaerőpiacra. Az egyetem nemcsak Debrecen, hanem a tágan értelmezett régió felsőoktatási igényeit szolgálja ki, valamint hatása, a nemzetközi szakoknak köszönhetően, országhatárainkon túl is érezhető.

137


A magas hozzáadott értékű iparágak fejlesztését segítik a Funkcionális élelmiszeripari kutató, valamint kísérleti élelmiszer-technológiai és csomagolóüzem és a Független élelmiszeripari minősítő intézet létrehozását célzó projektek, míg a szükséges infrastrukturális háttér minőségi fejlesztését célozza a Debreceni Egyetem Tudományos, Technológiai és Innovációs Park elérhetőségének javítása. A Debreceni Egyetem fejlesztése következtében emellett remélhetőleg nő, vagy legalábbis nem csökken a városban tanuló hallgatók létszáma. Ennek következtében a felmerülő lakásigényeket valószínűleg még hosszabb távon is csak az albérletek segítségével lehet kielégíteni, amely tény elsősorban az egyetem közelében elhelyezkedő városrészek (pl. Villanegyed, Sestakert, Újkert) számára fontos. R4. A nemzetközi szintű, minőségi turizmus feltételeinek javítása, a meglévő adottságok magasabb szintre emelése A nemzetközi szintű, minőségi turizmus másodlagos célcsoportjaként a fejlesztések Debrecen Megyei Jogú Város teljes lakosságának életminőségét javítják, hiszen az épített és társadalmi környezet, a szolgáltatásstruktúra megújítását célozzák. Debrecen mint megyeközpont fontos szerepet tölt be a megye turisztikai potenciáljának megítélésében, de ki kell emelni a turizmust segítő fejlesztések (pl. repülőtér, útfejlesztések) hatását a város nemzetközi turisztikai potenciállal rendelkező településeire is. A tervezett intézkedések más-más városrészekbe koncentrálódnak. A gyógy- és termálturizmussal valamint rekreációs-sportturizmussal kapcsolatos fejlesztések fő színtere a Nagyerdő, a kulturális- és örökségturizmus elsősorban a Belvárosba, míg a természetközeli turizmus döntő mértékben a Külső településrészek városrészben összpontosul. R5. Az épített és természeti környezet védelme, állapotának javítása Az épített és természeti környezet védelme részcél minden városrész esetében releváns, az épített környezet fejlesztése legmarkánsabban a Belváros, a Hagyományos beépítésű belső lakóterület és a Lakótelepek városrészek esetében, míg a természeti környezet rehabilitációja a Nagyerdő és a Külső településrészek városrészek esetében azonosítható be. A fejlesztések közvetett pozitív hatásai az egész városban, valamint a város határain túlnyúló, összefüggő természeti területek kapcsán, a város határain túl is érzékelhetőek lesznek. Egyrészt a természeti területek ökológiai hálózatának kialakítása következtében javul a város és környezete levegőjének a minősége (csökken a por és más szennyeződések mennyisége), és ugyanebbe az irányba hat a belterületi zöldterületek növelése és rendszerré fejlesztése is. Másrészt a Nagyerdő kiemelt kezelése és a természeti területek ökológiai hálózatának kialakítása eredményeként megújul az adott térségek rekreációs kínálata, amely Debrecen és a környező települések lakossága számára új kikapcsolódási lehetőséget teremt. R6. A város köznevelési és közművelődési infrastruktúrájának fejlesztése A részcél az oktatás minőségi színvonalának növelése, valamint a változatosabb közművelődési lehetőségek biztosítása révén közvetve az egész város lakosságát érinti. A középfokú oktatás szintjén ki kell emelni a középfokú köznevelési intézmények városon túlnyúló hatását, hiszen a megye szerkezetének megfelelően a középiskolás diákok egy jelentős része nem debreceni, hanem a megye más településeiről jár az adott köznevelési intézménybe. A bölcsődei-óvodai hálózat kiegészítése, meglévő bölcsődék és óvodák fejlesztése, új bölcsődék és óvodák kialakítása elsősorban a Kertváros városrész Keleti városnegyedében fontos feladat, míg az általános és középiskolák által nyújtott szolgáltatások színvonalának emelését célzó beruházások döntő mértékben azon városrészekre koncentrálódnak, ahol ezen intézmények nagyobb számban fordulnak elő (Belváros, Lakótelepek, Kertváros és részben a Hagyományos beépítésű belső lakóterület). A speciális nevelési igényű gyerekek oktatása Debrecenben elsősorban három városnegyedre összpontosul, a Lakótelepek városrész Wesselényi városnegyedére (Bárczi Gusztáv Egységes Gyógypedagógiai

138


Módszertani Intézmény), valamint Kertváros városrész Északnyugati (Dr. Kettesy Aladár Általános Iskola és Kollégium) és Délnyugati (Hallássérültek Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye) városnegyedére, így ezek az intézményeket érintő fejlesztések területei. A közművelődési hálózat fejlesztése és a kulturális intézmények technikai korszerűsítése elsősorban a Belvárost, valamint a nagy népességű és a Belvárostól távol fekvő városrészeket érinti (Lakótelepek, Kertváros, Józsa), a lakosság digitális írástudásának növelését és az e-kultúra fejlesztését célozva. A közművelődési hálózat fejlesztése, mint például a Méliusz Juhász Péter könyvtár fejlesztése vagy a Csokonai és Latinovits színházak fejlesztése, nemcsak a debreceni, hanem a megye minden településén élőkre gyakorol pozitív hatást. R7. A szociális és egészségügyi hálózat fejlesztése A szociális és egészségügyi ellátórendszer fejlesztése részcél keretében a szociális szférában többek között a gyermek- és családvédelmi intézmények, idősek gondozását végző intézmények fejelsztése, újak létrehozása tervezett, amelyek az ellátórendszernek a felmerülő igényekhez történő alkalmazkodása következtében fellépő területi dekoncentrációja miatt a nagyobb lakosságszámú városrészeket kivétel nélkül érintik. Az egészségügy területén tervezett fejlesztések a magasabb színvonalú egészségügyi szolgáltatások megteremtésén keresztül az egész város lakossága számára pozitív hatással járnak, emellett ugyanakkor – beruházások koncentráltsága miatt – néhány városrészt közvetlenebbül is érintenek (Belváros vagy a Hagyományos beépítésű belső lakóterület). Emellett megemlítendő, hogy az egészségügyi ágazatban fejlesztések várhatóak a városban működő másik két nagy intézmény, a Kenézy Gyula Kórház és Rendelőintézet a (Kertváros városrész) és a Debrecen Egyetem Klinikai Központ (Nagyerdő városrész) területén is. Az egészségügyet érintő fejlesztések a megye és a Klinikai Központ megyehatáron túlnyúló ellátási területének köszönhetően Kelet-Magyarország vonatkozásában bírnak jelentős pozitív hatással. Belváros V1: A központi szerepkör további fejlesztése és a lakosság életkörülményeinek javítása Az Integrált Településfejlesztési Stratégia kidolgozása során csak olyan fejlesztések tervezettek, melyek a Belvárosban jelenleg meglévő funkciók erősítéséhez járulnak hozzá az alábbiak szerint: - A Belvárosban koncentrált a közigazgatási intézmény-ellátottság, amelyek további fejlesztésével a közigazgatási funkció erősödik (például Régi Városháza rekonstrukciójának 2. üteme, intézmények fejlesztése, stb.) - A közművelődési intézmények fejlesztése, valamint a közösségi terek bővítése jelentősen hozzájárul a közösségi funkciók fejlesztéséhez (például Csokonai Nemzeti Színház rekonstrukciója, Belváros sétáló övezetének keleti és nyugati irányú kiterjesztése, parkosítás, stb.) - A tervezett tömb-rehabilitációs beruházások a történelmi belváros építészetileg egységes összképének erősítésével jelentősen hozzájárulnak az épített környezet minőségének javulásához (például a Zenede műemlék épületének, a Gambrinus tömb, a Bika tömb felújítása, stb.). A tervezett épület felújítási alap ösztönzi a magántulajdonban lévő ingatlanok homlokzati felújításával, a Nyugati kiskörút mentén keletkező foghíjtelkek megfelelő hasznosításával és beépítésével az eddig leromlott épületállománnyal rendelkező területek értékének, valamint a Belváros, mint lakóterület vonzerejének növelését. - A zöldfelületek arányának növelésével és a tervezett parkosítások megvalósulásával nő a zöldfelületek aránya, mely egészségesebb környezetet teremt. - A Belváros közlekedési terhelésének csökkentését célozza a közösségi közlekedés fejlesztése és környezetbarát egyéni közlekedési módok feltételrendszerének fejlesztése (például az 1. számú villamos pályarekonstrukciója, a hálózatos projektek körébe tartozó kerékpáros és közösségi közlekedés beavatkozásai).

139


- Az egészségesebb térhasználat feltételeinek megteremtéséhez járul hozzá a felszín alatti parkolók számának növelése, mellyel a felszíni parkolók kedvezőtlen városképi hatása és kapacitáshiánya kerül ellensúlyozásra (például a Piac utca és a Batthyány utca között lévő kihasználatlan területen parkolóház építése). - A minőségi turizmus feltételeinek javítása valósul meg a meglévő adottságok magasabb szintre emelésével, illetve új attrakciók fejlesztésével (például a sétálóövezet bővítése, múzeumi negyed fejlesztése, Nagytemplom felújítása és turisztikai célú fejlesztése). A Belvárosban tervezett beavatkozások nem eredményezik a környezeti állapot érzékelhető leromlását, káros környezeti hatások nem mutathatóak ki. A Belváros tekintetében a funkciók nagyobb sűrűsége, valamint azok további bővítése, fejlesztése növelhetné a forgalomterhelést, így a közlekedéssel való harmonizációt valósítja meg a Nyugati kiskörút befejezése a Belváros átmenő forgalmának jelentős csökkentésével, valamint a kerékpáros közlekedés feltételeinek javításával. A Nyugati kiskörút befejezésével a város közlekedési hálózatának következetes átalakítása valósul meg, így a külső városrészek nem érzékelik a növekvő forgalomterhelés aránytalanul negatív hatásait. A sétáló övezet keleti és nyugati irányú kiterjesztésével, a felszíni parkolás visszaszorításával, mélyparkolók építésével, a zöldfelületek arányának növelésével és a meglévők rehabilitálásával a jelenleginél markánsabb zöldfelületek dominálnak majd a Belvárosban, javítva annak mikroklímáját, egyrészt a közvetlenül felmelegedő felületek csökkentésével, másrészt a párolgás révén. Továbbá csökken a porszenynyezés mértéke és káros környezeti hatása is, amit a motorizáció kibocsátás-csökkentése, illetve a szállópor nagyobb arányú növényzettel való jobb megkötése okoz. Elmondható, hogy a megvalósuló fejlesztések a légszennyezés, zajterhelés csökkentését, továbbá a térhasználatban az autóforgalom kiszolgálását ellátó infrastruktúra visszaszorítását, átalakítását szolgálják, így áttételesen mind klímavédelmi, mind természeti erőforrásokat kímélő hatásúak. Hagyományos beépítésű belső lakóterület V2 A lakosság számára élhetőbb lakókörnyezet biztosítása A városrészben a közigazgatási, kereskedelmi, turisztikai közlekedési funkciói mellett legmarkánsabban a lakó funkció található meg. A stratégia a szükséges közlekedési fejlesztések mellett ennek megfelelően zöldfelületi rekonstrukciót, valamint a lakó funkciók fejlesztését tervezi megvalósítani. A városrész belsőközlekedési hálózatának fejlesztése következtében a gyorsabbá válik a forgalom, ami mérsékli a környezeti terhelést. Cél a zöldfelületi rendszer magasabb szintre emelése, ami természetesen javítja a városrész mikroklímáját, emeli a környezet minőségét. A városrész közlekedési leterheltségét nagyban oldja a kulcsprojektként meghatározott Intermodális közlekedési központ megvalósítása, mely a jelenlegi autóbusz pályaudvar helyén megvalósítható fejlesztéseknek nyit teret. A Hagyományos beépítésű lakóterületen tervezett beavatkozások nem eredményezik a környezeti állapot érzékelhető leromlását, káros környezeti hatások nem mutathatóak ki. Átmeneti környezeti terhelést jelentenek az infrastrukturális fejlesztések, melyek negatív hatásai az építési

terület hatókörének minimalizálásával csökkenthetők. A várható zajhatások negatív hatásai eredményesen csökkenthetők környezetet kímélő technológia választásával, az építési terület megfelelő árnyékolásával, korszerű, a lehető legkisebb zajkibocsátású gépek, berendezések alkalmazásával, az építőgépek egyedi zajcsökkentésével, az építési terület akusztikai körülhatárolásával (a zajterjedés csökkentésével) valamint a számottevő zajkibocsátással járó munkák időbeli szabályozásával. Az új építések jellemzően beépítetlen részeken, illetve korábban már beépített területeken valósulnak meg, negatív hatásuk így

140


csak marginális jelentőségű a megvalósulásukat követően. A fejlesztések során a lehető legjobb technikákra építő felhasznált anyagok és technológiák alkalmazására kell törekedni, amelyek lehetőleg mind a fejlesztés során, mind az üzemeltetés során a lehető legkisebb energiaigénnyel járnak. Lakótelepek V3 A lakosság életkörülményeinek javítása a lakótömbök és környezetük megújításával A hőtechnikai és gépészeti szempontból egyaránt elavult panel technológiájú, felújításra szoruló közintézményekkel, közösségi terekkel és zöldterületekkel jellemezhető lakótelepeken a tervezett fejlesztések egyértelműen egymást hatását erősítve járulnak hozzá a városrészi cél eléréséhez. A lakótelepek környezeti fejlesztése (parkok, játszóterek, belső úthálózat, közösségi terek megújítása) és az oktatási-nevelési intézmények felújítása erősítik az életkörülményekre egyébként is pozitívan ható lakótömb-felújítás hatásait. A közművelődési hálózat és az aktív közösségi partnerség fejlesztése hozzájárul a közösségi terek jobb kihasználásához. A soft programok pedig oly módon kerülnek kialakításra, hogy valamennyi beruházási jellegű tevékenység elfogadtatásához, kihasználásához hozzájáruljanak és segítsék a jelen lévő hátrányos helyzetű társadalmi csoportok felzárkózását is. Az építészeti és társadalmi-szociális nehézségek egyszerre történő kezelésének eszközeként a közösségi terek és kapcsolódó zöldfelület-rekonstrukciók megvalósítása koherens módon tervezett. A szociális és közösségi terek minőségének javítása, a közösségi terek bővítése jelentősen hozzájárul a közösségi funkciók fejlesztéséhez. Ezáltal nő a városrész lakosságának komfortérzete, javul az elégedettségi szintje, ami a városrész önmegtartó erejének stabilizálását eredményezi. A már meglévő zöldfelületek arányának növelésével és minőségi fejlesztésével és a tervezett parkosítások megvalósulásával egészségesebb környezet alakul ki, hozzájárulva a lakóterület vonzerejének növeléséhez, a közösségi funkciók további erősítéséhez. Mindezek által javul a lakókörnyezet minősége, amely pozitív hatást gyakorol az itt élők életkörülményeire is. A beruházások átmeneti környezeti károkat okozhatnak, negatív hatásuk azonban az előző bekezdésekben bemutatott különböző munkaszervezési eszközök alkalmazásával mérsékelhető.

Villanegyed V4 A városrész épületállományának és környezetének javítása, valamint felsőoktatási és K+F szerepének növelése kapcsolódva Debrecen stratégiai céljaihoz A villanegyed esetében fontos a társasházak-építkezések visszaszorítása, a lakófunkciók erősítése a villanegyed arculat megőrzését célozza, hozzájárulva a városrész építészetileg egységes összképének erősítéséhez, az épített környezet minőségének javulásához. A már meglévő zöldfelületek arányának növelésével és minőségi fejlesztésével és a tervezett parkosítások megvalósulásával egészségesebb környezet alakul ki, hozzájárulva a lakóterület vonzerejének növeléséhez. A városrészben a felsőoktatási és kutatóintézeti jelenlét és azok fejlesztése növeli a Villanegyed kedvező lakossági megítélését, hozzájárulva a városrész ázsiójához. A nívó növelését szolgálja az épületállomány arculatának megőrzése is. A társasház-építések visszaszorítása az építkezésekkel járó környezeti terhelés csökkenését eredményezi. Kertváros V5 A városrész köz- és közösségi funkcióinak erősítése, valamint a közlekedés feltételeinek javítása A városrészben a közösségi és zöldfelületi funkciói mellett legmarkánsabban a lakó és kereskedelmi funkció található meg. Debrecen Megyei Jogú Város a 2014-2020-as programozási időszakban a kereskedelmi, zöldfelületi és lakó funkciók erősítése mellett kiemelten a közösségi funkciók fejlesztését tervezi megvalósítani.

141


A lakosság jobb ellátását szolgáló feltételek erősítése és a közösségi terek minőségének javítása, a közösségi terek bővítése, szabadidős infrastruktúra fejlesztése jelentősen hozzájárul a közösségi funkciók fejlesztéséhez, a városrész lakosságának komfortérzete nő. A lakosság közintézményekkel való ellátottságának javítását szolgáló fejlesztések által javul a lakosság által elérhető szolgáltatások hozzáférhetősége, nő az elégedettsége. A városrészben magas a zöldterületek aránya, azok rehabilitációja és arányuk további növelése hozzájárul az egészséges környezet fejlesztéséhez. A fejlesztések integrált módon járulnak hozzá a Kertváros, mint lakókörnyezet minőségi fejlesztéséhez. A közösségi és rekreációs helyszínek fejlesztéseit kiegészítő soft projektek társadalomfejlesztő hatásukkal nemcsak a beruházások elfogadását segítik elő, hanem kihasználtságuk növelésével a lakosok belső kohézióját is nagymértékben erősítik. A markánsan lakó funkciójú városrész és a város egyéb területeivel való közlekedési kapcsolat fejlesztését célzó beruházások egyrészt „közelebb hozzák” a városrészt Debrecen magterületéhez és egyéb szolgáltatásokat (munkahelyek, kikapcsolódás, sport, kereskedelem) biztosító más részeihez, másrészt viszont a közlekedésfejlesztés negatív környezeti hatásokat is okoz, ami az előzőekben bemutatott különböző munkaszervezési eszközök alkalmazásával mérsékelhető. Iparterület V6 A városrész infrastrukturális fejlesztése Debrecen stratégiai céljaival összhangban Debrecen Iparterület városrészének alapvető funkciói nem változnak, új funkció kialakítása nem tervezett. A stratégia keretében a terület kereskedelmi, logisztikai funkcióinak – valamint azokat kiszolgáló közlekedési funkció – erősítése valósul meg. A Város, illetve a Város által támogatott munkahelyteremtő beruházások alapfeltételeként a szükséges közműellátás biztosítása, kármentesítés elvégzése, valamint a hasznosítást nagymértékben akadályozó fizikai vonalas infrastruktúra megépítése elengedhetetlen fejlesztések. A Déli Ipari park önálló energiaellátási rendszerének kialakításával és a szükséges külső infrastruktúra fejlesztésével az területre betelepülő cégek energiaigényét szolgáljuk ki. A Debrecen iparterületein jelenleg működő vállalatok által okozott környezeti terhelés az ide települt iparágak jellege miatt nem jelentős, a lakosok számára számottevően nem érzékelhető. A környezeti normatívákat teljesítő ipari létesítmények telepítésével a környezetszennyezés és környezeti negatív hatások alacsony szintje hosszútávon biztosítható, az érintett objektumokat kezelő szervezetek is törekednek a környezetet nagymértékben szennyező iparágak távol tartására. Az ipari park már meglévő, valamint a fejlesztést követően megnövekedett közlekedési igénye – és az ezzel járó negatív hatás – marginalizálható a várost elkerülő körgyűrűvel való közvetlen összeköttetés megteremtésével. Az ipari területek és egészségipari létesítmények felé tartó forgalomnövekedés negatív hatásait a vállalatok igényeit is figyelembe vevő közösségi közlekedés kialakításával tovább lehet csökkenteni. Nagyerdő V7 A városrész idegenforgalmi potenciáljának, valamint felsőoktatási és K+F szerepének növelése a természeti környezet értékeinek megóvása mellett A Nagyerdő gyógyhely minősítésű termálvizű fürdőhellyel rendelkező kiemelkedő turisztikai funkciójú városrész, amelyet a felsőoktatás és K+F, a sport, az egészségügy és rekreációs létesítmények koncentrált jelenléte, valamint jelentős részben védett természeti környezet jellemez. A turisztikai, zöldfelületi és közösségi fejlesztések mellett a Debreceni Egyetem jelenlétének, tudományos, oktatási és gazdasági potenciáljának erősítése is fejlesztési cél. - A minőségi turizmus feltételeinek javítása valósul meg a meglévő adottságok magasabb szintre emelésével, illetve új attrakciók fejlesztésével (például Nagyerdei Kultúrpark rekonstrukciója; Debreceni vizes élménypark).

142


- A gyógy- és egészségturizmus fejlesztése, az egészségipar bázisán megújuló gazdaságszerkezet kialakítása hozzájárul Debrecen, mint a gyógyító város potenciáljának erősítéséhez (például a Termál terápiás intézet). - A parkerdei területek, a zöldfelületek rehabilitálásával, rekonstrukciójával a zöldfelületek minőségi fejlesztése valósul meg, mely egészségesebb környezetet teremt (például Nagyerdő parkerdei részének tervezett rekonstrukciója; Botanikus kert rehabilitációja). - A felsőoktatás minőségi fejlesztésével, a városrészben koncentráltan megtalálható K+F potenciál erősítésével az érintett intézmények vonzereje nő, a hallgatói létszám (külföldi hallgatók) stabilizálását, növekedését elősegítve (például a Gazdaságfejlesztést szolgáló innovatív oktatás-fejlesztési program). - A Nagyerdő közlekedési terhelésének csökkentését célozza a közösségi közlekedés fejlesztése és környezetbarát egyéni közlekedési módok feltételrendszerének fejlesztése (például a fiatal korosztály körében egyébként is népszerű kerékpáros közlekedés feltételeinek a fejlesztése). A komplex városrészi cél egymás hatásait erősítő, egymással koherenciában álló részcélokból épül fel. A városrész idegenforgalmi potenciáljának bázisát a természeti környezet és termál vízkincs adja, így azok értékeinek megóvása, rehabilitációja és fejlesztése egyértelműen vonzóbbá teszik a Nagyerdőt. Az új vonzerők a turisták számának a növekedését, és így az adott területek felé irányuló forgalom intenzívebbé válását, ezáltal nagyobb környezeti terheltséget is eredményezhetnek a Nagyerdő esetében. Ezt a negatív hatást elsősorban a közösségi közlekedés különböző eszközeinek a preferálásával, a kerékpáros és gyalogos közlekedés feltételeinek javításával lehet csökkenteni. A Nagyerdő parkerdei-természeti területeinek fejlesztése gyakorlatilag a városrészen túlmutató szinten is javítja a mikroklímát. Józsa V8 A városrész közlekedési, köz- és közösségi funkcióinak fejlesztése Józsa városrész esetében kiemelten a közlekedési és közösségi funkciók erősítése tervezett, a lakó funkció szükségszerű fejlesztése mellett. - Debrecen Megyei Jogú Város legdinamikusabb lakosság-szám növekedésével bíró városrésze lakófunkciójának fejlesztésével fenntartható a kedvező korstruktúra, nő Józsa, mint lakóterület vonzereje, javul az épített környezet minősége. - A közösségi és sportolási funkciók erősítése hozzájárul a lakosság elégedettséggének növekedéséhez, a városrész önmegtartó erejéhez. - Debrecen és Józsa közötti meglévő közúti kapcsolat fejlesztésével, új kapcsolat létesítésével a csúcsforgalmi időszak terheltségének csökkentése valósul meg. A fejlesztések integrált módon járulnak hozzá Józsa, mint lakókörnyezet minőségi fejlesztéséhez. A közösségi és rekreációs helyszínek fejlesztéseit kiegészítő soft projektek társadalomfejlesztő hatásukkal nemcsak a beruházások elfogadását segítik elő, hanem kihasználtságuk növelésével a lakosok belső kohézióját is nagymértékben erősítik. A városrészre jellemző családi házas lakókörnyezet fejlesztése és a természeti környezet jó állapotának fenntartása egészséges és kedvező mikroklíma feltételeket teremt. Külső településrészek V9 A lakosság életkörülményeinek javítása és az idegenforgalom fejlesztése a természeti környezet megóvásával A fiatal korfával rendelkező, növekvő lakosságszámú külső településrészek esetében a zöldfelületi, turisztikai és közlekedési fejlesztések megvalósítása tervezett. - A turisztikai potenciál további kiaknázását célozó fejlesztések az idegenforgalom fejlődését eredményezik (például Erdőspuszta turisztikai fejlesztéséhez szükséges infrastruktúra kiépítése; a kerékpáros, horgász és vadászturizmus feltételeinek javítása).

143


- A természeti környezet elemeinek megóvása, a zöldfelületek rehabilitációja vonzóbbá teszi a településrészt. - A megközelíthetőség javítását célozza a közösségi közlekedés feltételeinek fejlesztése. A városrész esetében meghatározott célok a meglévő adottságokra épülve egymás hatásait erősítik. A közösségi közlekedés feltételeinek fejlesztése egyaránt hozzájárul a lakosság életminőségének és a turisztikai célpontok elérhetőségének javításával azok látogatottsági szintjének növeléséhez. A lakosság életkörülményeinek javítását, valamint az idegenforgalom fejlődéséhez szükséges feltételek megteremtését szolgáló fejlesztések csak átmeneti környezeti terhelést okoznak, hatásuk megfelelő munkaszervezéssel csökkenthető. A megnövekedett forgalom káros hatásainak csökkentése érdekében a városrész közösségi közlekedésbe történő magasabb színvonalú bekapcsolása tervezett. Egyéb övezet V10 A Debreceni Repülőtér fejlesztése a város stratégiai céljaival összhangban Az állandó határnyitású nemzetközi repülőtér és a trimodális közlekedési csomóponthoz kapcsolódó infrastruktúra megléte miatt az Egyéb övezet városrész esetében az ipari, logisztikai funkció kiemelt fejlesztése tervezett a szükséges közlekedési beruházások mellett. - Debrecen Megyei Jogú Város nemzetközi kulcsszerepét erősíti a repülőtér minőségi fejlesztése, a szükséges logisztikai infrastruktúrafejlesztés megvalósítása, mely a város nemzetközi elérhetőségének javításával a város gazdasági potenciálját erősíti, valamint idegenforgalmi látogatottságát növeli. - A légi kikötő és a város körüli körgyűrű közötti közvetlen közúti összeköttetés megteremtésével, fejlesztésével és a közösségi közlekedésbe való magasabb szintű bekapcsolással a város belső területeinek forgalmi terheltsége is csökkenthető. Debrecen Megyei Jogú Város stratégiai fejlesztései között kulcsprojektként került rögzítésre a Repülőtéri logisztikai infrastruktúra-fejlesztése, melynek hatásainak érvényesülését segíti a közúti elérhetőségének javítása, minőségi fejlesztése. Átmeneti környezeti terhelést jelentenek az infrastrukturális fejlesztések, melyek negatív hatásai az építési terület hatókörének minimalizálásával és egyéb munkaszervezési eszközök alkalmazásával csökkenthetők.

144


6. A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGÁNAK FŐBB KOCKÁZATAI Az integrált településfejlesztési stratégia megvalósítása szempontjából fontos, hogy tartalmazza a stratégia szintjén azonosított kockázatokat, tehát azon történéseket, eseményeket, melyek esetleges bekövetkezte a stratégia céljainak elérését veszélyezteti. Azon kockázatokat, melyek az egyes konkrét beavatkozások, projektek megvalósítását veszélyeztetik, az egyes fejlesztések kapcsán kell majd a megvalósításhoz kapcsolódóan meghatározni és kezelni. Jelen fejezet a kockázatok bemutatása mellett bemutatja azok hatását, megbecsüli a bekövetkezés valószínűségét és hatásának mértékét, valamint az esetleges bekövetkeztük esetére tervezett intézkedéseket is megjeleníti, annak érdekében, hogy a stratégia megvalósítását ténylegesen segítse a kockázatok elemzése. Ezen adatok az alábbi táblázatban találhatóak, melyek külön szöveges formában nem kerülnek kifejtésre. A közszféra tervezett kapcsolódó beruházásaira nagy hatással van a kedvezőtlen gazdasági helyzet, mivel általában ilyenkor csökkenek az önkormányzatok adóbevételei, amelyeket költségvetési elvonások is tetéznek, mindezek által pedig csökken a beruházásokra fordítható saját források mértéke. Ebben a helyzetben azoknak a beruházásoknak kedvezőbb a helyzete, amelyek megvalósításához pályázati források vehetők igénybe, illetve sikerül azokat megszerezni. A tervezett magánberuházásokra különösen nagy hatást gyakorol a helyi és az azzal szorosan összefüggő makrogazdasági helyzet. A jelenleg tapasztalható, az építőipart különösen érzékenyen érintő gazdasági válság hatása növeli a beruházások kockázatát, mivel egyrészt a megtérülés időtartama növekszik, másrészt a hitelhez, vagy pályázati önerőhöz jutás feltételei is romlottak.

145


A kockázat megnevezése

A kockázat bekövetke- A kockázat zésének hatása valószínű(1-7)* sége (1-7)*

A kockázat hatásának szöveges leírása

A kockázat kezelése

4

A jogszabályok változása (pl. előírás, vagy környezeti, szociális szabályozás módosulása) miatt esetleg át kell tervezni a fejlesztéseket. Ez problémát okozhat a műszaki, pénzügyi tartalom kapcsán (akár többletforrás bevonására is szükség lehet), illetve akadályozhatja a határidőre történő megvalósulást.

A jogi és szabályozási követelményeket meghatározó intézményekkel folyamatosan szoros együttműködésre kell törekedni. Ezen túlmenően a vonatkozó jogszabályok és eljárásrendek módosításait folyamatosan figyelemmel kell kísérni.

6

Amennyiben a kulcsprojektek megvalósításához szükséges forrás nem áll rendelkezésre, úgy a projektgazda az adott fejlesztést elegendő saját forrás hiányában nem tudja megvalósítani. A kulcsprojektek megvalósításának csúszása jelentős mértékben hozzájárul ahhoz, hogy a stratégiában kitűzött célok nem teljes mértékben valósulhatnak meg.

A kockázat elkerülése érdekében folyamatosan egyeztetés szükséges a forrást biztosító szervezetekkel, intézményekkel. Amennyiben szükséges, további finanszírozási lehetőségeket kell felkutatni.

A fejlesztések előkészítésénél körültekintően kell tervezni a költségeket és lehetőség szerint törekedni kell a költséghatékony megoldások alkalmazására.

5

A fejlesztések költségeinek növekedése több hatást eredményezhet, egyrészről további forrás bevonása válhat szükségessé, másrészről ennek hiányában a műszaki és egyéb tartalom csökkentése is előfordulhat. Szélsőséges esetben a megnövekedett költségek a fejlesztés egy részének, vagy egészének a megvalósítását is megakadályozhatják.

Körültekintő előkészítéssel, közbeszerzési szakértő alkalmazásával a kockázat minimálisra csökkenthető

4

Az egy vagy több alkalommal sikertelenül lebonyolított közbeszerzési eljárások jelentős időcsúszást eredményezhetnek a kivitelezésekre és problémát jelenthetnek a fejlesztéseket finanszírozó pályázati források lehívása vonatkozásában.

A jogszabályi környezet változásai 3

A kulcsprojektek megvalósításához szükséges pályázati forrás nem áll rendelkezésre

A fejlesztések költségei meghaladják az előzetesen meghatározott értéket

4

3

Sikertelen közbeszerzési eljárások 2

146


A kockázat megnevezése A fejlesztéseket érintő esetleges régészeti feltárások elhúzódása miatti csúszás

A kockázat bekövetke- A kockázat zésének hatása valószínű(1-7)* sége (1-7)* 2

4

Kivitelezői határidő csúszása 3

3

A lakosság és a civil szervezetek elégedetlensége

2

Az intézmények fenntartási költségei jelentős mértékben emelkednek

3


A kockázat kezelése

A város egyes részein tervezett beruházásokhoz szük- A fejlesztések kivitelezői, az Önkormányzat és a feltáséges régészeti feltárás, melyek elhúzódása az érintett rást végző régészek közötti folyamatos együttműködés, fejlesztések kivitelezését nagyban hátráltathatja. a rendszeres egyeztetések jó alapot adnak a kockázat hatásainak mérséklésére. A kivitelezőnek felróható határidő csúszás legnagyobb problémát jelentő része a fejlesztéseket finanszírozó források elérhetőségére lehet, amelyeket csak időben eltolódva lehet lehívni.

A fejlesztések kivitelezésekor megfelelő végrehajtási ütemtervet kell meghatározni. A nyertes kivitelezővel kötött vállalkozási szerződésben a kivitelezőnek felróható határidő csúszás miatt olyan kötbért kell meghatározni, ami fedezi az Önkormányzat kockázatát.

5

Elsősorban a városfejlesztési projektek fenntartható- A lakosság és a civil szervezetek már a stratégia alkotáságát teheti kétségessé, ha a lakosság a megvalósult sának folyamatába be vannak vonva a társadalmasítás fejlesztéssel nem elégedett. eszközeivel, a fejlesztések előkészítése során a lakosságnak lehetősége volt a fejlesztési javaslatait eljuttatni a város vezetése számára. A civil szervezetek képviselői minden munkacsoportba bevonásra kerültek, ahol lehetőségük van véleményük és javaslatuk megvitatására. A lakosság szempontjából kiemelkedő fejlesztési elemek kapcsán (pl. a Nagyerdő fejlesztései), további egyeztetéseket kell folytatni a lakosság és a civil szervezetek képviselőivel a konkrét tervek készítésekor.

4

Az intézmények fenntartási költségeinek növekedése finanszírozási problémát okoz a fenntartóknak. A fenntartás alulfinanszírozottsága miatt romlik az épületek műszaki és esztétikai állapota. Ez a lakosság körében elégedetlenséghez vezethet.

A fejlesztések során korszerű, a fenntarthatóságot elősegítő technológiák (lehetőség szerint a legjobb elérhető technológiák) alkalmazása szükséges a tervezés és a kivitelezés során.

147


A kockázat megnevezése

A kockázat bekövetke- A kockázat zésének hatása valószínű(1-7)* sége (1-7)*


A kockázat kezelése A fenntarthatóság szempontjából kiemelkedő fontosságú az energiahatékonyságot szem előtt tartó tervezés és kivitelezés megvalósítása. Emellett már a fejlesztések megtervezésekor számba kell venni a várható bevételeket és kiadásokat.

Műszaki kivitelezés miatti minőségromlás 2

6

A megújított vagy új zöldfelületek gyors degradációja 2

5

A fejlesztések gyenge vagy nem megfelelő műszaki megvalósítása elsősorban a fenntartási költségen keresztül jelentkezik, de akár a fejlesztések használhatóságát is akadályozhatja. Ez jelentősen befolyásolhatja a fejlesztések társadalmi megítélését.

A fejlesztések műszaki kivitelezését, a szükséges közbeszerzéseket a lehető legnagyobb gondossággal kell előkészíteni. Nagy hangsúlyt kell helyezni a megfelelő referenciákkal rendelkező kivitelező kiválasztására, a megfelelő garanciális feltételek beépítésére a szerződésbe. Kiemelkedő fontosságú a gondos műszaki ellenőrzés biztosítása a kivitelezés során.

A zöldfelületekre telepített növények pusztulása mind városképi, mind környezeti szempontból kedvezőtlen. Rossz hatással lehet ez a folyamat a fenntarthatóságra is, hiszen az elpusztult növényeket pótolni kell.

A tervezés fázisában nagy hangsúlyt kell helyezni arra, hogy a városi klímát jól tűrő, honos növényfajok kerüljenek telepítésre a fejlesztések keretében a közterületeken. Kiemelt figyelmet kell arra fordítani, hogy a növények a legmegfelelőbb időpontban kerüljenek telepítésre és a gondozás szakszerű legyen. A kivitelező felelősségét megfelelően kell szabályozni a szerződésben.

* 1: leggyengébb, 7: legerősebb

148


7. A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI ÉS NYOMON KÖVETÉSE 7.1. A célok elérését szolgáló fejlesztési és nem beruházási jellegű önkormányzati tevékenységek Debrecen Megyei Jogú Város az ország egyik regionális központja, amelynek stratégiájában megjelölt legfontosabb prioritásai közé tartozik a versenyképes gazdaság, az oktatás és K+F, valamint az idegenforgalom fejlesztése. Ennek érdekében az önkormányzat számos olyan tevékenységet végez, amelyek segítik, támogatják a stratégiai célok elérését. Ezen tevékenységek közé tartozhatnak például bizonyos szabályozási tevékenységek, a városmarketing célú tevékenységek (pl. marketing stratégia elkészítése, marketingkommunikáció), a magánbefektetők bevonása, a lehetséges, kölcsönösen eredményes partneri együttműködések kialakítása érdekében, valamint hogy a létesítmények kihasználtsága növekedjen, a fejlesztési eredmények ismertebbé váljanak, a város által tervezett programok minél nagyobb vonzerővel bírjanak. Az alábbiakban bemutatásra kerül, hogy Debrecenben mely fejlesztési és nem beruházási jellegű tevékenység támogatja az Integrált Településfejlesztési Stratégia megvalósulását, az abban megfogalmazott stratégiai célok elérését. 7.1.1. DMJV Önkormányzatának vagyonkezelési gyakorlata Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése 2013 májusában fogadta el 24/2013 sz. önkormányzati rendeletét az Önkormányzat vagyonáról. A rendelet hatálya kiterjed Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata tulajdonában lévő a) ingatlan és ingó vagyonra, vagyoni értékű jogokra és pénzügyi eszközökre, kivéve az önkormányzati pénzvagyonra és az Önkormányzatot megillető követelésekre, b) a tagsági jogot és hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokra, illetve gazdasági társaságban az Önkormányzatot megillető egyéb társasági részesedésekre, c) az Önkormányzat tulajdonában lévő, az általa fenntartott költségvetési szervek vagyonkezelésében és használatában lévő közgyűjtemény saját gyűjteményében nyilvántartott kulturális javakra (a továbbiakban: kulturális javak), továbbá d) az Önkormányzat fenntartásában lévő költségvetési szervek teljes vagyonára. A rendelet értelmében a Közgyűlés közép-, és hosszú távú vagyongazdálkodási tervet készített, melyet 2013. júniusi közgyűlésén fogadott el. Az önkormányzat 2013-2016. évekre vonatkozó középtávú vagyongazdálkodási terve értelmében a vagyon rendeltetésszerű használata, üzemeltetése területén folytatni kell a Debreceni Repülőtér és a hozzá kapcsolódó területek ingatlanfejlesztését. A terv többek között megfogalmazza, hogy a Régi Városháza épületét fel kell újítani, valamint, hogy a források rendelkezésre állása esetén meg kell valósítani a közintézmények akadálymentesítését. A terv előirányozza továbbá, hogy folytatni kell a Nyugati tehermentesítő út nyomvonalának felvásárlását, kiürítését, a megszerzett ingatlanok átépítését, a tehermentesítő út megvalósítását. A terv ezeken túl az alábbi konkrét vagyonbővítési feladatokat tartalmazza: - A Debreceni Sportuszoda bővítése - Új Nagyerdei Stadion megvalósítása - 2-es villamoshálózat fejlesztése - Nagycserei Lakópark fejlesztés előkészítése - Tudományos Élménypark kialakítása a debreceni Botanikus Kertben - Gyógyhelyfejlesztés a debreceni Nagyerdő parkerdejében - Intermodális Közösségi Központ létrehozása Debrecenben

149


A terv előirányozza továbbá a közterületek másodlagos hasznosításában rejlő lehetőségek feltárását és a Tócó-völgyben jelenleg gazdasági-kereskedelmi területként szabályozott mintegy 12 ha nagyságú ingatlan lakóterületre történő módosításának átgondolását. Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2013-2020. évekre vonatkozó hosszú távú vagyongazdálkodási tervét 2013 júniusában fogadta el a Közgyűlés. Ennek, az ITS megvalósításához kapcsolódó fő elemei az alábbiak: - A Debreceni Repülőtér folyamatos fejlesztése elengedhetetlen. - Be kell indítani a szabályozási tervekben átépítése kijelölt tömbök rehabilitációját, kiemelten kezelve a belvárosi tömböket (Bika-tömb rehabilitációja). - A belvárosi tömbök rehabilitációjával párhuzamosan folytatni kell a teljes belvárosi sétálóövezet kialakítását. - Új ipartelepítésre alkalmas területek feltárásával, azok infrastruktúrájának kiépítésével lehetővé kell tenni termelő beruházások megvalósítását a városban. - Kiemelten kell kezelni a közműépítéseket, el kell érni, hogy az infrastrukturális ellátottságban meglévő jelentős eltérések csökkenjenek, illetve szűnjenek meg. A város bevételeinek és kiadásainak alakulását, vagyonának helyzetét a Megalapozó Tanulmány 1.10. fejezete mutatja be részletesen. DMJV Önkormányzata forgalomképes vagyona jelentős részének kezelésére 1994-ben egyszemélyes gazdasági társaságként megalapította a Cívis Ház Kft-t, a mai Cívis Ház Zrt. jogelődjét. A közgyűlés döntésével összhangban megkötésre került a felek között a kezelés jogi és pénzügyi kereteit szabályozó Vagyonkezelési Szerződés. Az Rt-vé alakuláskor a korábban kezelésbe adott lakás- és nem lakás célú ingatlanok döntő részét az Önkormányzat apportálta a társaság vagyonába, így az saját tulajdonaként funkcionál. A kezelésébe átadott /döntően korlátozottan forgalomképes/ ingatlanokat a társaság idegen tulajdonként, a tulajdonos mindenkori döntései alapján kezeli, kivéve a külön szabályozott eseteket. A Cívis Ház kezelésébe át nem adott, illetve a társaságba be nem apportált önkormányzati forgalomképtelen, illetve részben forgalomképtelen vagyon (pl. közterületek, közintézmények) kezelési feladatait DMJV Polgármesteri Hivatal Vagyonkezelési Osztálya látja el. 6

7.1.2. Az integrált településfejlesztési stratégia céljainak elérését segítő helyi adórendeletek A helyi adókról szóló önkormányzati rendelet értelmében a város adókedvezményekkel támogatja a kutatás-fejlesztést végző debreceni telephelyű cégeket, valamint az alacsony árbevétellel rendelkező vállalkozásokat az alábbiak szerint: 1. Azt a vállalkozót, akinek/amelynek a vállalkozási szintű adóalapja nem haladja meg az 1.200.000,- Ft-ot, 50 %-os mértékű adókedvezmény illeti meg helyi iparűzési adó alól. 2. Eljárásrendi oldalról a vállalkozó a helyi iparűzési adót teljesítheti a) a felmerülés adóévében a számviteli törvény szerinti alapkutatás, alkalmazott kutatás vagy kísérleti fejlesztés közvetlen költségei, illetve a kizárólag kutatási-fejlesztési tevékenységhez kapcsolódó szabadalom használati díja 5%-ának, vagy b) az értékcsökkenés elszámolásának adóévében, ha az adózó a költséget vagyoni értékű jogként vagy kísérleti fejlesztés aktivált értékeként az immateriális javak között állományba veszi, a tárgyévi elszámolt értékcsökkenés 5%-ának, az adóból – legfeljebb a fizetendő adó 70%-áig – történő elszámolásával.

6

Forrás: Debrecen Belváros funkcióbővítő városrehabilitációja – II. ütem Akcióterületi Terv 150


Tekintettel a helyi adó rendeletek megalapozottságát jelentő jogszabályok változására, problémás lehet ezen helyi adórendeletek alkalmazása, melyek egyértelműen hozzájárulnak ahhoz, hogy a város befektetők számára vonzó környezetet tudjon kialakítani. 7.1.3. A vonzó városi és befektetési környezet kialakítását segítő tevékenységek A fentiekben bemutatott célok elérését szolgáló fejlesztések egyik fontos feltétele, hogy Debrecenről pozitív és vonzó kép alakuljon ki egyrészt a befektetők, másrészt a város szolgáltatásait igénybe vevők között. Ez utóbbi kategóriába tartozik Debrecen lakossága, valamint az egyéb idelátogatók köre, úgymint diákok, turisták, környező települések lakói, stb. DMJV Önkormányzata annak érdekében, hogy a Debrecenben beruházást tervezők igényeit össze tudja hangolni a város fejlesztési szempontjaival, egyrészt közvetlenül, másrészt az Önkormányzat cégeit tömörítő Debreceni Vagyonkezelő zRt-n keresztül van kapcsolatban a városban beruházást tervező magánbefektetőkkel és egyéb szervezetekkel. Amennyiben a város érdeke úgy kívánja, akkor az Önkormányzat a magánbefektetők felé különböző engedmények megítélésről dönthet (mint például belvárosi földterület átadása a régi Piac tömb teljes rekonstrukciójáért cserébe, amelynek eredményeként új bevásárlóközpont, iroda- és üzletház, valamint a városi tulajdonba átadott új piaccsarnok létesült). A befektetők számára vonzó környezet kialakítása érdekében az Önkormányzat a 7.2. fejezetben bemutatott intézményi háttér kialakításával, befektetés-ösztönzési programot alakít ki a K+F alapú ágazatokban működő magas hozzáadott értékű iparági szereplők befektetés-ösztönzése, illetve a Hajdú-Bihar megyében található helyi vállalkozások exportfejlesztése érdekében, amelyek innovatív (elsősorban saját fejlesztésű) és a külpiacon való értékesítésre alkalmas termékkel rendelkeznek. 7.1.4. A stratégia megvalósítása szempontjából meghatározó egyéb helyi szabályozások és tevékenységek A stratégia sikeres megvalósításának alapját az egyes fejlesztések és projektek tudatos tervezése jelenti, mind az Önkormányzat által megvalósítani kívánt fejlesztések, mind a város területén tervezett projektek vonatkozásban. A helyi szabályozások vonatkozásában az Önkormányzat egyik legfontosabb feladata a város szabályozási tervének és helyi építési szabályzatának rendszeres felülvizsgálata és szükség szerinti módosítása annak érdekében, hogy a fejlesztések megvalósulhassanak. Fontos azonban megjegyezni, hogy az Önkormányzat kompetenciáján kívül eső fejlesztések miatti módosítási igényeket az egyes projektgazdáknak kell kezdeményezniük az Önkormányzat felé. Az Önkormányzat az ITS tervezése, megvalósítása és egyéb tevékenységei kapcsán rendszeresen kapcsolatban áll a különböző hatóságokkal (pl. közlekedési, környezetvédelmi). E kapcsolat nemcsak a tervezéstől a kivitelezés lezárásig áll fenn, hanem a fejlesztések fenntartása alatt is folytatódik. A tervezés során az Önkormányzat különös hangsúlyt helyez ezen együttműködésekre annak érdekében, hogy a fejlesztési elképzeléseket a szakágazati tervekkel, lehetőségekkel hatékonyan össze lehessen hangolni. Ennek keretében az Önkormányzat a hatóságokat már az Integrált Településfejlesztési Koncepció kialakítása során összehívott munkacsoportokba is meghívta.

151


7.1.5. Az integrált településfejlesztési stratégia tervezését és megvalósítását segítő helyi stratégiák Innovációs és gazdaságfejlesztési program 2014-2020 Debrecen az elmúlt 15 évben mutatott fejlődése alapján Magyarország egyik legkiemelkedőbb gazdasági potenciállal rendelkező nagyvárosa, a tudás és az innováció hazai központja. A sikeres városfejlesztés kulcsa olyan vonzó gazdasági és társadalmi környezet kialakítása volt, amely lehetővé tette, hogy a már meglévő hagyományos iparágak mellett a magas hozzáadott értéket képviselő technológiai iparágak is megjelenjenek a városban. Annak érdekében, hogy a kutatás, a fejlesztés és az innováció ne csak a tudásalapú technológiai iparágak vonatkozásában játsszon szerepet, hanem a hagyományos iparágak is fejlődjenek és bekapcsolódjanak az innovációs folyamatokba, a város a következő hétéves fejlesztési ciklusban olyan gazdaságfejlesztési politikát kíván folytatni, amelyben a város, az egyetem és a vállalkozói szektor eddigi együttműködését új alapokra helyezi. Ez a programot a város közgyűlése 2014. október 3-án fogadta el. E programot a Megalapozó Tanulmány 1.10.1.3. fejezete mutatja be részletesen. Helyi stratégiák Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata az alábbi stratégiákat fogalmazta meg és fogadta el, melyeket részletesen jelen dokumentum 5.1. fejezete mutat be: - Fenntartható Közlekedésfejlesztési Stratégia és Program - Civil Stratégia - Gyermekvédelmi koncepció - Környezetvédelmi program - Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Tervének Intézkedési Terve - Szolgáltatás-tervezési koncepció - Közfoglalkoztatási Terv - Helyi Esélyegyenlőségi Program - Levegőminőségi Terv Debrecen város egészségipari stratégiája Az innovációs és gazdaságfejlesztési programban megfogalmazottaknak megfelelően Debrecen városa kiemelten kezeli az egészségiparhoz kapcsolódó fejlesztések támogatását. Ennek érdekében sikeresen pályázott a város az INTERREG IVc programban és így európai finanszírozás bevonásával készítheti el, nemzetközi szakértői támogatással az egészségipari stratégiáját. A stratégia 2014 szeptemberében lesz kész. Több információ az alábbi honlapon található: http://health4growth.eu/ Városmarketing stratégia Az Önkormányzat, szorosan kapcsolódva a 7.1.3. pontban leírtakhoz, tudatosan szervezett kommunikációs (ún. városmarketing) tevékenységet folytat a különböző célcsoportok felé a különböző fejlesztési irányoknak megfelelően (pl. városrehabilitáció, befektetés-ösztönzés, stb.). Az Önkormányzat a különböző fejlesztésekről a különböző médiákon keresztül és az Önkormányzat honlapjának külön felületéről is tájékoztatják a közvéleményt. Az Önkormányzat a városmarketing tevékenységének támogatására az integrált településfejlesztési stratégiával összhangban, városmarketing stratégiát készít, a stratégia megvalósításában résztvevő szervezetek bevonásával.

152


7.2. Az integrált településfejlesztési stratégia megvalósítása szervezeti kereteinek maghatározása A 2007-2013 közötti időszakban a menedzsment feladatainak operatív, az akcióterületi fejlesztések lebonyolítására irányuló funkciói jól működtek Debrecenben, a többi megyei jogú városhoz hasonlóan működőképes városfejlesztő társaság található (lásd lentebb az Euro-Régió Ház Közhasznú Nonprofit Kft bemutatását). A 2014-20-as időszakban megváltozott a településfejlesztési stratégia szemlélete, hiszen nem csak a város által megvalósítandó fejlesztésekre fókuszál, ezért várhatóan a projektek szélesebb körét befolyásolja majd az ITS-hez kapcsolódó szervezeti keretek kialakítása. Annak érdekében, hogy az ITS megvalósítását segítő intézményrendszer a lehető leghatékonyabban működhessen, célszerű áttekinteni a stratégia menedzselésével kapcsolatos korábbi tapasztalatokat is. Ennek kapcsán az alábbiakban bemutatásra kerülnek a településfejlesztésben érintett legfontosabb szereplők, az ITS megvalósításához kapcsolódó legfontosabb feladatok és feltevések, majd ezt követően a jelenleg tervezhető szervezeti struktúra. Ahogy az a Megalapozó Vizsgálat 1.10.2. fejezetében részletesen is bemutatásra került, a településfejlesztés vonatkozásában három fő szereplő nevesíthető Debrecenben: 1. Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata az első, mely közgyűlésén, a közgyűlés bizottságain és a polgármesteri hivatal szervezeti egységein keresztül vesz részt a településfejlesztés feladataiban. Ezen belül a döntéshozó a Közgyűlés, mely határozatai és rendeletei révén végzi ezen hatáskörét. A közgyűlés bizottságainak döntéselőkészítő szerepe van, ezen belül is a Tulajdonosi Bizottság, valamint a Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottság szerepét kell kiemelni a településfejlesztés és településrendezés vonatkozásában. A polgármesteri hivatal szervezeti egységei közül a Városépítési és a Várostervezési Osztályok szerepe említhető meg, hiszen ezen osztályok felelnek a beruházásokért és a településfejlesztési és településrendezési tervek előkészítéséért. 2. A második fontos szerepelő a Cívis Ház Zrt., amely a 100%-os önkormányzati tulajdonban lévő Debreceni Vagyonkezelő Zrt. tagvállalata. A Cívis Ház Zrt. 2000-ben a Debreceni Vagyonkezelő Rt. – a városi tulajdonú gazdasági társaságokat magába tömörítő holdingszervezet – tagvállalata lett, és az ingatlanfejlesztési profil ettől kezdve kiemelt jelentőségűvé vált. A cég tevékenységi köre az évek folyamán fokozatosan bővült, és a kezdeti városi és közcélú feladatok ellátásán túl mára Debrecen ingatlan- és városfejlesztésében fontos szerepet betöltő szervezetté vált. 3. A harmadik szereplő az Euro-Régió Ház Közhasznú Nonprofit Kft., amelyet 1999 márciusában alapított Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata, a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, a Debreceni Egyetem, valamint a Cívis Ház Zrt. A Kft. Debrecen városfejlesztési és településfejlesztési pályázatainak előkészítését és megvalósítását koordinálja és végzi, illetve ellátja a Városfejlesztő Társaság feladatait. Az ITS megvalósításához kapcsolódó alábbi feladatokat és feltevéseket kell figyelembe venni a megfelelő szervezeti struktúra kialakításához: 1. A 2014-2020-as időszakban megvalósítandó ITS operatív és stratégiai menedzsmentjének képesnek kell lennie arra, hogy érdemben segítse a jövendőbeli projektek helyi koordinációját és megvalósítását. Az ITS keretében azonosított fejlesztési projekteket több operatív program, különböző prioritásaiból támogatja, melynek kapcsán még hangsúlyosabbá válik a hatékony kapcsolattartás mind a finanszírozó Irányító Hatóságokkal, Közreműködő Szervezetekkel, mind a város felső szintű vezetésével. 2. Az operatív szintű megvalósító szervezet feladata a város által megvalósítandó projektek stratégiai fejlesztései céljainak és programjának operatív érvényesítése, a horizontális elemek, azaz a

153


fenntarthatóság és az esélyegyenlőség, illetve a nyilvánosság biztosítása. E szervezetnek napi kapcsolatban kell állnia DMJV Polgármesteri Hivatalának illetékes osztályaival a közvetlen, projektszintű felügyelet biztosítása érdekében. A szervezetnek nem feladata a vagyongazdálkodás, viszont a fejlesztések megvalósításához kapcsolódóan koordinációs szerepet kell ellátnia. 3. Az ITS megvalósulásának folyamatos monitoringja és értékelése kiemelkedő feladat a következő időszakban. Ennek alapját az indikátorok legalább éves szintű ellenőrzése, az eltérések okainak feltárása, az elvárt eredmények és hatások értékelése, valamint a stratégiában meghatározott célok teljesülésének figyelemmel kísérése jelenti. 4. A stratégiát érintő társadalmi, gazdasági és szabályozási környezete változásának figyelemmel kísérése, potenciális hatásuk értékelése, szükség esetén beavatkozási akciók megfogalmazása, a változások beépítése a stratégiába és a tervezett fejlesztésekbe elengedhetetlen a hatékony városfejlesztés érdekében. 5. A stratégia menedzselése megkívánja a stratégia által érintettek véleményének megismerését, a széleskörű partnerség kialakítását. Ennek alapját az ITS tervezése során kialakított partneri együttműködések jelentik. Ahogy a fentiekből is kiderül, az ITS megvalósítása olyan szervezeti működést kíván meg Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatától, amely biztosítja a stratégia egészének folyamatos nyomonkövetését, frissítését és az elért eredmények visszacsatolását a stratégia tervezési folyamatába, valamint biztosítja a stratégia által kijelölt fejlesztések professzionális megvalósítását. A stratégiai és operatív feladatokat célszerű szétválasztani egy város stratégiájának megvalósítása kapcsán. A fentiek alapján valószínűsíthető, hogy az ITS projektjeinek összehangolt megvalósítása, illetve a megvalósítás koordinációja és monitoringja a stratégiai menedzsment funkciók lényegi erősítését követeli majd meg, megtartva, szükség szerint bővítve a városfejlesztő társaság meglévő operatív kapacitásait is. Várhatóan a stratégia fejlesztéseit menedzselő (operartív) szervezet szolgáltatja majd az adatokat a döntéshozóknak, amely jelen ITS fejlesztései kapcsán túlnyomó részben az Önkormányzat (lásd fentebb). Debrecenben a stratégiai menedzsment továbbra is a városi önkormányzat hivatalán belül tervezett, míg az operatív funkciók ellátását várhatóan a városfejlesztő társaság fogja ellátni. A stratégia menedzsment szervezete a fentiek alapján nem választható el a város önkormányzatának szervezeti rendszerétől. Ezen új megközelítésű feladatok az önkormányzati hivatal szakapparátusának újszerűen szoros együttműködését igénylik, ezért célszerű az együttműködést a hivatal szervezetében intézményesíteni, az érdekelt szakmai szervezeti egységek részvételével. A város egyértelmű szabályozást fog kialakítani arra, hogy hogyan történik az ITS operatív és stratégiai menedzsmentjéhez kapcsolódó hivatali együttműködés, kinek a kompetenciájába tartozik a városfejlesztési irányok meghatározása, hogyan történik a döntések előkészítése. Az ITS tervezése során kialakításra került a partnerség fórumaként a 2020.debrecen.hu honlap, valamint a [email protected] email cím. E felületek jelentik az ITS megvalósítása során is a partnerség elsődleges megnyilvánulási fórumait, összhangban a kialakítandó városmarketing stratégiával. Az ITS megvalósításához kapcsolódóan tervezett a Debreceni Stratégiai Partnerségi Fórum létrehozása, mely a tervezés során létrejött munkacsoportokból és a tervezést segítő Koordinációs Munkabizottság tagjaiból kerül összeállításra. Itt – ahogy a tervezés során is – a stratégiában érdekelt civil és vállalkozói csoportok is kinyilváníthatják véleményüket. A fórum legfontosabb szerepe, hogy stratégiai döntésekben segítse a város vezetését, az ITS egészének és a kulcsfontosságú fejlesztések megvalósulásának áttekintése kapcsán. A 2014-2020-as időszakban nem fog változni a város döntéshozatali mechanizmusa. A stratégiai döntéseket továbbra is a város vezetése hozza meg, a fentiekben ismertetett módon a város Közgyűlése által.

154


A monitoringhoz kapcsolódóan monitoring bizottság felállítása tervezett, melynek részleteit a 7.4 fejezet mutatja be. Ahogy az a 7.1 fejezetben bemutatásra került Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata a HajdúBihar megyei Önkormányzattal közösen befektetés-ösztönzési intézményi háttér fejlesztését tervezi, a tevékenységben érdekelt szervezetek bevonásával. Az intézmény létrehozásának keretei később kerülnek meghatározásra. Debrecen Integrált Településfejlesztési Stratégiája megvalósításának rendszere az EU és Magyarország közötti Partnerségi Megállapodás tartalmának ismeretében alakítható ki, annak aláírását követően véglegesíthető.

7.3. Településközi koordináció mechanizmusai, együttműködési javaslatok Az ITS készítése során meghatározásra kerültek Debrecen azon partnerei, amelyekkel kapcsolatban van vagy kapcsolatba kell lépnie az ITS tervezése során. Ez a partnerségi terv készítésekor történt meg, melynek során kijelölésre kerültek a partnerek típusai is, valamint a partnerek azonosításának harmadik lépéseként a fentebb azonosított partnerek elemzésre kerültek a stakeholder elemzés segítségével. Ezen elemzési módszereket alapul véve kerültek meghatározásra a Debrecen Településfejlesztési Koncepció és Integrált Településfejlesztési Stratégia tervezéséhez, véleményezéséhez, megvalósításához és fenntartásához kapcsolódóan, a fenti partnereket magukba foglaló munkacsoportok. A fenti folyamat során az érintett települések is meghatározásra kerültek, és bevonásukra a településközi koordináció érdekében területi munkacsoport alapult. A területi munkacsoportba bevont települések és szervezetek az alábbiak: - Balmazújváros - Bocskaikert - Ebes - Hajdúbagos - Hajdúböszörmény - Hajdúhadház - Hajdúsámson - Hosszúpályi - Mikepércs - Monostorpályi - Nagyhegyes - Nyíradony - Nyírmártonfalva - Vámospércs - Újléta - Hajdúszoboszló - Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat - Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség - Délnyírségi HACS (Leader Akciócsoport)

155


Az együttműködések során az alábbi területek kerültek kiemelésre a területi munkacsoport tagjai részéről, mint az ő szempontjukból kiemelten fontos, közös, a különböző funkciókhoz kapcsolódó fejlesztési terület: -

Közlekedésre vonatkozó javaslatok: o a szomszédos településeket elérő kerékpárutak rendszerének befejezése (pl. Debrecen – Pallag – Bocskaikert, stb.), o Debrecent elkerülő közúthálózat szakaszainak megépítését támogatják, o agglomerációs közlekedési hálózat megvalósulását szorgalmazzák a szomszédos települések, különösen nagy igény van az elővárosi közösségi közlekedési rendszer kialakítására, o a Debrecent érintő repülőtér és vasútfejlesztés kiemelten fontos a környező települések számra is, nemcsak a turisztika, hanem a munkahelyek szempontjából is.

-

Környezet-fejlesztési javaslatok: o egyes témákban (mint például szelektív hulladékgyűjtés) területi összefogást, a kapacitások és fejlesztések összehangolását javasolják, o a CIVAQUA projekt mielőbbi megvalósítását támogatják, mivel az az általuk tervezett fejlesztéseket is nagymértékben támogatná ez a program (pl. öntözés).

7.4. Monitoring rendszer kialakítása A 2007 – 2013 közötti időszak egyik fontos tapasztalata, hogy a célok megvalósulásának méréséhez szükséges adatok nem vagy csak korlátozottan álltak a települések rendelkezésére, így a stratégia monitoringjának egy fontos eszköze hiányzott. Az Európai Bizottság 2014 januárjában hozta nyilvánosságra a 2014-2020-as programozási időszak monitoring és értékelési folyamatokra vonatkozó iránymutatásának tervezetét.7 A korábbi időszakhoz képest jelentős változásokat jelenít meg a dokumentum, melyek közül a legfontosabb a szakpolitikai célok egyértelműbb kifejezésre juttatása, mely alapvető fontosságú a célorientált szakpolitika megvalósítása, valamint a forrás lehívására fókuszáló korábbi szemlélettől való eltávolodás érdekében. Világosan lehatárolásra kerülnek az értékelés különböző típusai és határozott módszertant követel meg a beavatkozások hatásainak bemutatására vonatkozóan. Az Európai Parlament és a Tanács 1303/2013/EU rendelete minden prioritás az alapspecifikus szabályoknak megfelelően minőségi vagy mennyiségi szempontból kifejezett mutatókat és kapcsolódó célértékeket határoz meg a program végrehajtásában a célkitűzések megvalósításához képest elért előrehaladás értékelésére. Ezek a mutatók tartalmazzák a kihelyezett összegekre vonatkozó pénzügyi mutatókat, a támogatott műveletekre vonatkozó kimeneti mutatókat és az érintett prioritáshoz kapcsolódó eredménymutatókat. Ahogy az a fenti EU-s iránymutatásból és rendeletből kiderült, a 2014 – 2020 közötti időszakban az ún. eredmény-központúság elve miatt az indikátorok és azok célértékeinek szerepe megnő, jelen stratégia indikátorai is úgy lesznek kialakítva, hogy azok egyértelmű és hozzáférhető adatokra támaszkodjanak, azaz az indikátorok változását az adatok egyértelmű változásához lehessen kötni. Ennek érdekében kiemelt fontosságú, hogy Debrecen kialakítsa a stratégia megvalósulásának nyomon követésére alkalmas adatbázisát. Ez célszerűen terjedjen ki mind a végrehajtással kapcsolatos, mind az indikátorértékek változásának mérésével kapcsolatos adatokra.

The Programming Period 2014-2020 – Guidance Documentation Monitoring and Evaluation – European Regional Development Fund and Cohesion Fund – Concepts and Recommendations 7

156


Mint lényeges menedzsment-funkció Debrecen városa a monitoring tevékenység irányítását és a szervezésével kapcsolatos feladatokat mind a stratégia tervezése, mind a végrehajtás során a városfejlesztő társaságához delegálja. A hatékony monitoring tevékenység érdekében az Önkormányzat monitoring bizottság felállítását tervezi, az ITS monitoringjához és értékeléséhez kapcsolódóan. Ennek szervezeti keretei, feladata, funkció a nemzeti jogszabályok ismeretében, később kerülnek meghatározásra. Tekintettel arra, hogy a 2014-2020-as időszak nemzeti és területi szintű monitoring és értékelési rendszerét megalapozó jogszabályi és intézményi háttér jelen stratégiai verzió készítésekor még nem került kialakításra, a 2. fejezetben található, a célokhoz, valamint az egyes akcióterületi beavatkozásokhoz és az integrált településfejlesztési stratégia intézkedéseihez rendelt vonatkozó indikátorok később kerülnek meghatározásra.

157

DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA április

Recommend Documents