DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK

DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK a 39. számú vrk. Medvefű utca – 0378/19 hrsz-ú 18 méter szabályozási szélességű út – Varjútövis utca – Kígyóhagyma utca által határolt területrészét érintő MÓDOSÍTÁSA ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK

Törzsszám: FI-6/2015

VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ a 314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet 41.§ szerinti egyszerűsített eljáráshoz 2016. február

DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATAL FŐÉPÍTÉSZI IRODA DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK a 39. számú vrk. Medvefű utca – 0378/19 hrsz-ú 18 méter szabályozási szélességű út – Varjútövis utca – Kígyóhagyma utca utca által határolt területrészét érintő MÓDOSÍTÁSA ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT MUNKARÉSZ ALÁÍRÓLAP Településtervezés:

Gábor István okl. építészmérnök településrendező tervező a Magyar Építész Kamara tagja TT-09-0036

Környezetvédelmi szakági tervező:

Lévai Béla környezetvédelmi szakmérnök, szakértő névj. sz.: SZKV-1.1/09-0036, SZKV-1.2/09-0036, SZKV-1.3/09-0036, SZKV-1.4/09-0036,

Tájrendezés szakági tervező:

Zsila László okleveles táj- és kertépítészmérnök névj. sz.: TK-09-0583/16. Közlekedés szakági tervező:

Gulyás Imre okleveles építőmérnök, közlekedéstervező névj. szám.: K1d-1/09-0057, KÉ-T/09-0057

Vízi közművek, energiaellátás:

Szabó Lóránt okleveles gépészmérnök névj. sz.: Tv-T-09 0408, Te-T 09-0408 Hírközlés szakági tervező:

Ádám Veress Ferenc villamosmérnök,településtervezési hírközlési tervező névj. sz.: TH-15-0391, 15-30004 *Az eredeti aláírásokat tartalmazó dokumentáció az Önkormányzatnál található.

TARTALOMJEGYZÉK Előzmények Az érintett terület és környezetének településrendezési szempontú rövid bemutatása A módosítás során elérendő célok összegzése Az Étv. 7. § előírásainak való megfelelés igazolása A szabályozás módosítási javaslata Az épített környezet alakulása Tájrendezés – vizsgálat, javaslat Környezetvédelem A javasolt módosítás környezeti hatásai, infrastrukturális igénye, fejlesztése

ELŐZMÉNYEK A véleményezési dokumentáció a Debrecen, a 39. számú vrk. Medvefű utca – 0378/19 hrsz-ú 18 méter szabályozási szélességű út – Varjútövis utca – Kígyóhagyma utca által határolt területrészre készült. A módosítási igény a Határ úti Ipari Park területén belül a 0376/18, hrsz-ú ingatlannak és a 0378/11, 0378/3 hrsz-ú ingatlanoknak a telek összevonhatósága érdekében az említett ingatlanok közötti 0377/4 hrsz-ú közterület egy részének törlése, ill. nyomvonalának korrekciója. Magasabb szintű tervekkel való összhang: A 2013. évi CCXXIX. törvénnyel módosított Országos Területrendezési Tervnek és a 13/2010. (IX.17.) Ör. rendelettel jóváhagyott Hajdú-Bihar Megye Területrendezési Tervnek való megfelelés igazolása nem indokolt tekintettel arra, hogy a módosítás a településszerkezeti tervet nem érinti. OTrT szerkezeti tervlapján területfelhasználás szempontjából a tervezési terület települési térség kategóriába sorolt. MTrT térségi területfelhasználási tervén a tervezési terület városias települési térség besorolású. 1.2.2. a területrendezési tervekkel való összefüggéseinek bemutatása

A térségi területfelhasználás szintjén jelen elemzés a 13/2010. (IX.17.) Ör. rendelettel jóváhagyott Hajdú-Bihar Megye Területrendezési Terve (továbbiakban: MTrT) alapján készült.

Térségi területfelhasználás tekintetében a tervezési területen módosítással érintett terület – jelenleg is beépítésre szánt területként – csak városias települési térséget érint. Országos és térségi övezeti tervek: Országos övezetek szintjén az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXXVI. törvény (továbbiakban: Tftv.), a térségi övezetek szintjén jelen elemzés a 13/2010. (IX.17.) Ör. rendelettel jóváhagyott Hajdú-Bihar Megye Területrendezési Terve (továbbiakban: MTrT) alapján készült. 1. Az ökológiai hálózat övezetei (MTrT 3.1. sz. mell.) hivatkozással a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságának 584-2/2016. ikt. számú levelében foglaltakra nem érintik a területet. 2. Az Tftv. szerinti kiváló termőhelyi adottságú szántóterület a FŐMI adatszolgáltatása alapján nem érinti a tervezési területet. „12/A. § (1) A kiemelt térségi és megyei területrendezési tervek, valamint a településrendezési eszközök készítése során a 12. § (1) és (2) bekezdésében felsorolt térségi övezetek által érintett területeket az országos, a kiemelt térségi és a megyei övezetek területi érintettségével kapcsolatos állásfoglalásra kötelezett államigazgatási szervek köréről szóló kormányrendelet szerint, az abban meghatározott államigazgatási szervek előzetes adatszolgáltatása figyelembevételével kell lehatárolni.”

3. Az Tftv. szerinti jó termőhelyi adottságú szántóterület a hatályos településrendezési eszközökben beépítésre szánt területként jelenik meg. „12/A. § (1) A kiemelt térségi és megyei területrendezési tervek, valamint a településrendezési eszközök készítése során a 12. § (1) és (2) bekezdésében felsorolt térségi övezetek által érintett területeket az országos, a kiemelt térségi és a megyei övezetek területi érintettségével kapcsolatos állásfoglalásra kötelezett államigazgatási szervek köréről szóló kormányrendelet szerint, az abban meghatározott államigazgatási szervek előzetes adatszolgáltatása figyelembevételével kell lehatárolni.”

A jogszabályban meghatározott államigazgatási szerv nem adott tájékoztatást jó termőhelyi adottságú szántóterületek lehatárolásához, és kiterjedéséhez. Az elhelyezkedése térképi beazonosítás alapján nem érinti az újonnan beépítésre szánt területek lehatárolását. 4. Az Tftv. szerinti kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete az erdőkataszteri nyilvántartásban rögzítettek és a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály Erdészeti Osztálya (HB/11ERD/03335-2/2016. ikt. sz. levél alapján) által közölt adatok alapján erdőtag nem érinti a tervezési területet. 5. Az Tftv. szerinti tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetének pontosítását a megyei területrendezési terv még nem tartalmazza, lehatárolásához és kiterjedéséhez a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága nem adott tájékoztatást.

6. Az Tftv. szerinti világörökségi és világörökségi várományos terület övezete a települést nem érinti. 7. Az Tftv. szerinti országos vízminőség-védelmi terület övezete - az érintett államigazgatási szerv adatszolgáltatása alapján (hivatkozással a TIVIZIG K000231-0028/2016. ikt. számú levelében foglaltakra) – nem érinti a tervezési területet.

kivonat az Tftv. 3/7. mellékletéből és az államigazgatási szerv által jelölt védőterület

8. Az Tftv. szerinti nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkár-elhárítási célú szükségtározók területének övezetét érintően a fenti szerv nyilatkozata nem tért ki.

9. Az Tftv. szerinti kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezete a település közigazgatási területét lefedi, a tényleges kiterjedésének meghatározásához a 282/2009. Korm. rendelet szerinti érinti érintett államigazgatási szerv tájékoztatása szerint (hivatkozással a HM Hatósági Hivatal HHI/4-3/2016. ikt. számú levelében foglaltakra) a területet honvédelmi érdek nem érinti. Tftv. 12. § (2) bekezdése szerinti további megyei övezetekkel való összefüggések bemutatása: 10. Az MTrT és Tftv. 19/A. §-a szerinti erdőtelepítésre javasolt terület övezete a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály Erdészeti Osztálya (HB/11-ERD/03335-2/2016. ikt. sz. levél alapján) által közölt adatok alapján nem érinti a tervezési területet. 11. A Tftv. 19/B. §-a szerinti ásványi nyersanyagvagyon-terület övezete (hivatkozással a BAZ Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Bányászati Osztálya által BO/15/151-2/2016. ikt. számú levelében foglaltakra) a tervezési területet nem érinti. 12. A Tftv. 23. §-a szerinti rendszeresen belvíz járta terület övezete (hivatkozással a TIVIZIG K000231-0028/2016. ikt. számú levelében foglaltakra) a tervezési területet belvízzel nem vagy alig veszélyeztetett területként (I. kat.) határozza meg. 13. A Tftv. 25. §-a szerinti földtani veszélyforrás területének övezetét a hatályos MTrT nem tartalmazza, adatszolgáltatásában a (hivatkozással a BAZ Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Bányászati Osztálya által BO/15/151-2/2016. ikt. számú levelében foglaltakra) nem érinti a tervezési területet földtani veszélyforrás. 13. A Tftv. 27/A. §-a szerinti honvédelmi terület övezetét a hatályos MTrT tartalmazza, (Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal HHI/649-1/2016. sz. levele alapján) a tervezési területet nem érinti honvédelmi érdek. A Tftv. VI/A. fejezetében ajánlott megyei övezetek közül a hatályos MTrT tartalmazza a tájrehabilitációt igénylő terület övezetét. Az érintett tervezési területet nem érinti a lehatárolás.

AZ ÉRINTETT TERÜLET ÉS KÖRNYEZETÉNEK TELEPÜLÉSRENDEZÉSI SZEMPONTÚ BEMUTATÁSA A módosítással érintett terület a város központi belterületének dél-nyugati határán a Kishegyesi utca Határ út M35 autópálya közötti területrészen a 4-es és a 35.sz. főút belterületi szakaszának közelsége révén jó várostestbeli pozícióval.

1.sz. ábra

2.sz.ábra

Debrecen településszerkezeti tervét Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a 124/2001. (VI. 21.) Kh. számú határozatával állapította meg. A hatályos településszerkezeti terv 2.sz. ábra szerint a tervezési terület egyéb ipari gazdasági terület (Ge) besorolású, mely területfelhasználási besorolás változatlan marad, azaz a településszerkezeti terv módosítását nem igényli a tervezési feladat. A helyi építési szabályzatot és szabályozási tervet Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a 8/2003. (V. 23.) Kr. számú rendelettel fogadta el, legutóbb pedig 56/2013. (XII.19.) Ör. rendeletével módosította. A szabályozási terv és a helyi építési előírások alapján a módosítással érintett ingatlanokra az egyéb ipari gazdasági zónára/területre vonatkozó építési övezeti előírások érvényesek. Az övezeti kód: Ge 612965(H) . a hatályos szabályozási terv kivonata az Ipari Park területére

a módosítással érintett terület hatályos szabályozási terv kivonta

Épített környezet alakítására vonatkozó vizsgálati megállapítások: Jellegzetes gazdasági telephely ahol szabadonálló telepítésű, nagy alapterületű csarnoképületek, illetve ezen tevékenységeket kiszolgáló kisebb építmények adják az épített környezet elemeit. Telekszerkezet: a módosítással érintett két telektömbben csak részben tekinthető kialakultnak a telekszerkezet, tekintettel arra, hogy csak két telephely tevékenység működik. 4,6 ha és 1,1 ha méretű telkeken működnek a gyógyszeripari vállalkozások. A visszamaradó telkek méretei meghaladják a szabályozott minimális telekméretet (4000m2). A tervezéssel érintett telektömbök északi határán van rögzítve a belterületi határ, melynek felülvizsgálatát nem irányozza elő jelen módosítás. A bővítés iránya a 0377/4 hrsz-ú útterület és az attól keletre fekvő telektömb. Ebben a telektömbben – annak a déli oldalán – mezőgazdasági hasznosítású területek és telkek működnek, melyek telekmérete 2000-2600m2. A telephely bővítés a 0376/18 hrsz-ú ingatlant érinti, melynek a keleti irányú bővítésével a 0377/4 hrsz-ú útterület és a 0378/11, 0378/3 hrsz-ú ingatlanok felhasználásával valósítható meg. A bővítés területe: 2,06ha kiterjedésű. Beépítési lehetőségek: A jelenlegi beépítettséget vizsgálva megállapítható, hogy a telkek többségén a beépítettség mértéke a jelenleg megengedett 50%-ot nem haladja meg. Építési hely: a kialakult telephelyek szabadonálló beépítéssel valósultak meg, előkert szabályozásnak megfelelnek (16m). Az oldalkertek irányában a H/2 értéknek megfelelnek a beépítések. Zöldfelület: A jelenlegi beépítéseket vizsgálva megállapítható, hogy a telekhasználat révén (épület+burkolt felületek nagysága) biztosított az 50%-os beépítettséghez szabályozott 30%-os zöldfelület. Gondozott felületként jelenik meg a telephelyi struktúrában, új beépítésekről lévén szó. A tervmódosítás települési-táji környezetre gyakorolt hatása (a lokális környezeti alaphelyzetek változásától eltekintve) nem minősül jelentősnek. Építménymagasság: A területen megvalósult telephelyfejlesztések építménymagassági értékei nem haladják meg az övezetre előírt építménymagasságokat. A legmagasabb homlokzatmagasság 12,55m (a Richter gyártó üzemi épülete), de van 7,5m és 9,5m magasságú épület, vagy épületrész is a tervezési területen. A kiszolgáló építmények magassági értékei nem érik el a minimális építménymagassági értéket. Tájrendezés: Táji, természeti adottságok tekintetében a tervezési területet nem érintik a hatályos településrendezési szakterületi vizsgálatoktól eltérő új megállapítások. Az országos és helyi szintű védett természeti értékek a tervezési területet nem érintik, hatáskörzetében sem találhatók. A terv és módosítása alapvetően nem eredményez az eredeti állapottól a megengedettnél kedvezőtlenebb környezeti hatásokat, így a hatásában távlatban elsősorban környezeti, tájképi és városképi vonatkozásban minősül jelentősebbnek! Közlekedés: a terület közlekedési rendszere kialakult, a feltárás a gyűjtőút funkciójú Kishegyesi úton, valamint a tömb keleti oldalán lévő Határ úton át biztosított szem előtt tartva az M35 autópálya csomópont közelségét, mely a közlekedési hálózat egyik fontos eleme a városrészben. Települési szempontból a módosítás nem érinti a terület közlekedés szerkezetét, a távlati infrastruktúra fejlesztést, ezen belül a közművesíthetőségét. A területen részben összevonással érintett 0377/4 hrsz-ú útterület nem tört be hálózati szerepet a Határ úti Ipari Parkon belül, nem kialakított közterület, egy vízvezeték nyomvonala érinti. Közmű ellátás: a terület közműellátottsága teljes, a szennyvízhálózat fejlesztése folyamatban van. Hulladékgazdálkodás: tekintetében a módosításoknak nincs változást okozó hatása. Az övezet bekapcsolt a területet lefedő járatszerű városi hulladékgyűjtés rendszerébe, illetve a törvényi előírások szerinti hulladékgazdálkodás feltételei biztosíthatóak. A hatás semleges! Természet-, és örökségvédelem: A módosítás nem érinti a területek biológiai aktivitási rendszerét. A természeti és régészeti érték a módosítással érintett területen kívül található (Hegyes-halom - a déri Múzeum által 2013-ban készített Örökségvédelmi hatástanulmány alapján).

A MÓDOSÍTÁS SORÁN ELÉRENDŐ CÉLOK ÖSSZEGZÉSE A vizsgálatok során megállapítható, hogy a szabályozási terv nem feleltethető meg a jelenlegi fejlesztési elképzeléseknek. Nem várható a módosítással jelentős, a városképet befolyásoló átépítés, inkább a meglévő – az eredeti beépítéssel kialakult – telekállapotok minimális átépítéssel járó fejlesztési lehetőségeit foglalja normatív beépítési keretbe. A módosítás célja az érintett területen a fejlesztési elképzelésnek megfelelő szabályozás készítése, mely lehetőséget ad a telekösszevonásra és a beruházás megvalósítására. Szigorúan érvényesülnie kell a környezeti, városképi érdekeknek, ennek legmegfelelőbb iránya a meglévő arculat védelme – településképi védelmi jog alkalmazásával. Ezen módosítással fenntarthatóan egységes építési telekhasználati jog marad fenn a területen.

AZ ÉTV. 7. § ELŐÍRÁSAINAK VALÓ MEGFELELÉS IGAZOLÁSA Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 7.§ (1) bekezdése kimondja, hogy „A településrendezés során figyelemmel kell lenni arra, hogy a rendezés végrehajtásával bekövetkező változások az érintett lakosság életkörülményeiben, értékrendjében és szociális helyzetében hátrányos következményekkel ne járjanak. Ennek érdekében biztosítani kell a területek a közérdeknek megfelelő felhasználását a jogos magánérdekekre tekintettel, az emberhez méltó környezet folyamatos alakítását, értékeinek védelmét. Ennek során figyelembe kell venni: a) az egészséges lakó- és munkakörülmények, a népesség biztonságának általános követelményeit, tekintettel arra, hogy a szabályozás nem változtatja meg az egyes terület besorolásokat, nem jelöl ki új beépítésre szánt területet, a módosítás hátrányos hatással nem jár; b) a népesség demográfiai fejlődését, a népesség lakásszükségletét, lakásszám változását irányzó szabályozási beavatkozás a módosításánál nem jelentkezik, munkahelyteremtő beruházás valósul meg; c) a népesség fizikai, szellemi és lelki igényeit, különös tekintettel a családok, a fiatalok, az idősek, a fogyatékos személyek igényeire, az oktatás, a kultúra, a sport, a szabadidő és az üdülés, valamint a társadalmi szervezetek, egyházak működési feltételeinek lehetőségeire, A felülvizsgálat keretében javasolt szabályozási megoldások nem befolyásolják az érintett városrész intézményi ellátottságát fejlesztését; d) a megőrzésre érdemes történeti vagy településképi jelentőségű településrészek és az építészeti és régészeti örökség védelmét, felújítását és továbbfejlesztését, valamint az értékes építmény és tájrészlet látványát (rálátás), továbbá az ingatlanról feltáruló kilátás védelmét, annak mértékéig, hogy az az érintett telkek szabályos beépítését ne akadályozza, A hatályos településrendezési tervek és helyi értékvédelmi rendelet az épített környezet védelmét biztosítják. A városképi érdekek védelmét a közelmúlt rendeletmódosítása – legalábbis e városrész főútkapcsolatai mentén – biztosítja. Régészeti értékek nem befolyásolják a módosítást, táji értékeket – azok rálátási értékeit - a hatályos és tervezett szabályozás nem befolyásolja. e) a környezet-, a természetvédelem, a tájhasználat és a tájkép formálásának összehangolt érdekeit, különös tekintettel a víz, a levegő, a talaj, a klíma és az élővilág védelmére, természeti, táji és környezeti elemeket nem érint a módosítás. f) a népesség megélhetését biztosító gazdasági érdekeket, a munkahelyek megőrzésének és új munkahelyek teremtésének érdekeit, a mező- és az erdőgazdaság, a közlekedés, a posta és a hírközlés, a közüzemi ellátás, különösképpen az energia- és a vízellátás, a hulladékkezelés, a szennyvízelhelyezés és – kezelés , valamint a nyersanyaglelőhelyek biztosítását, nem érint a módosítás gazdasági és infrastrukturális érdekeket. g) a honvédelem, a nemzetbiztonság és a katasztrófavédelem érdekeit, a módosítás mértéke nem befolyásolja a fenti érdekeket. h) a területtel és a termőfölddel való takarékos gazdálkodást, a területhasználat nem változik, új beépítésre szánt nem kerül kijelölésre. i) az arra alkalmas természeti adottságok gyógyászati hasznosításának elősegítését és védelmét, Jelen tervjavaslat nem érint ilyen célú területfelhasználást. j) a közlekedési kényszer (lakóhely-munkahely, nyersanyag kitermelés-feldolgozás stb. viszonylatában) csökkentését és a megfelelő színvonalú közlekedés kialakítását. A tervezési területet érintő módosítás nem változtatja meg a közlekedési rendszerét a városnak. A többször módosított az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 8.§ (2) bekezdése kimondja, hogy

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak érvényesülése - különösen a természet- és a környezetvédelem, az erdők és a természetes (felszíni és felszín alatti) vizek védelme, az ár- és belvízvédelem, valamint a termőfölddel és a területekkel való takarékos bánás - érdekében az alábbi követelményeknek kell érvényt szerezni: a) a települések rendezése során a település közigazgatási területére hulló felszíni csapadékvíz összegyűjtését és helyben tartását vagy szakszerű és ártalommentes elvezetését, kezelését az adottságok és a lehetőségek figyelembevételével biztosítani kell, Ezt a követelményt egyrészt a hatályos településszerkezeti terv leírása, másrészt a helyi építési szabályzat (DÉSZ § (12) bekezdés) előírás formájában tartalmazza. Az előírás normatív módon javasolja a csapadékvizek hasznosítási kötelezettségét. Debrecen belvízrendezési és csapadékvíz elvezetési fejlesztései a meglévő közterületek biztosításával valósultak meg, és készülnek a jövőben is. b) újonnan beépítésre szánt területek kijelölésével egyidejűleg a település közigazgatási területének - a külön jogszabály alapján számított - biológiai aktivitás értéke az átminősítés előtti aktivitás értékhez képest nem csökkenhet, A biológiai aktivitás érték meghatározása nem szükséges, mert a tervezési területen beépítésre nem szánt területből beépítésre szánt terület nem került kijelölésre. A településszerkezeti terv módosítást nem jelent jelen beavatkozás.

A SZABÁLYOZÁS MÓDOSÍTÁSI JAVASLATA A szabályozási terv módosítási javaslata szerint, a módosítással érintett területen a rögzített egyéb ipari gazdasági zóna (Ge) építészeti karaktere, kategóriája, beépítési módja, teleknagysága, építménymagassága, beépítési százaléka nem változik. Építési hely: az utcaszakasz törlésével változik, mely pozitív irányú változást okoz, mely révén egy összefüggő (a telekösszevonásból adódóan) építési hely alakul ki. Az előkert mérete: a szabályozási tervlapon a kialakult beépítések illeszkedése alapján 16 méter. Az övezeti kód: Ge 612965(H). - a Gk betűjel a egyéb ipari gazdasági zóna jele, - az első szám az építészeti karakter (6) egyéb; - a második szám (1) nem kialakult kategória; - a harmadik szám a beépítési mód (2) szabadonálló általános; - a negyedik szám a megengedett legkisebb építési telek nagysága (9) 4000 m2; - az ötödik szám a megengedett legnagyobb beépítettség mértéke (6) = 50 %; - a hatodik szám a megengedett legnagyobb építmény-magasság (5) 8,5-12,5 méter. - a (H) sajátos előírásokra vonatkozó betűjel

A sajátos előírások nem változnak. A hatályos DÉSZ szerint a Határ úti ipari parkra vonatkozó sajátos előírások: „47. § Debrecen Határ úti ipari park területére (H) vonatkozó sajátos előírások *1(1) A sajátos előírások hatálya Debrecen, Kishegyesi út - Határ út - 17118/11 hrsz.-ú út - belterületi határ - 0379/2 hrsz.-ú út - beépítésre szánt terület határa - 0368 hrsz.-ú út Kishegyesi út - belterületi határ - 17119/64 hrsz.-ú út által határolt területre terjed ki. *2(2) A szabályozási tervlap az (1) bekezdésben körülhatárolt területen az alábbi sajátos építési zónákat jelöli: 612X65 (H) 612Y64 (H) (3) A 612X65 (H) építési zónában: *31. a 21. § 1-3. sz. táblázatok előírásai szerint helyezhetők el építmények, kivéve az újonnan kialakítható teleknagyságot; 2. az újonnan kialakítható telekterület legalább 12 000 m2. (4) A 612Y64 (H) építési zónában: *41. 21. § 1-3. sz. táblázatok előírásai szerint helyezhetők el építmények, kivéve az újonnan kialakítható teleknagyságot; 2. az újonnan kialakítható telek területe legalább 5000 m2. (5) A telekhatárok mentén legalább 5 m szélességű, többszintes zöldsávot kell kialakítani, fasorral. *5(6) A területen az építési övezetekben előírt építménymagasságok alsó értékét nem kell alkalmazni.

*6(7) A területen a telken belüli fásítási kötelezettséggel szabályozott telkeken az alábbi növényzetet kell telepíteni a következő elrendezésben: 1. Fásítás az északi, Balásházy utcai lakóövezet melletti zöldsávban a. Takarócserjék - 1 m2-re 6 db, 40x40 cm-es kötésben, vegyesen: Tamarix gallica (tamariska) Vitex negundo (barátcserje) Lonicera nitida (lonc) Elaeagnus angustifolia (ezüstfa) Spiraea vanhouttei (gyöngyvessző) b. Lombos fák, fenyők - 4,25 x 4,25 m-es kötésben, soronként megadott fajokkal: fasor Acer campestre (mezei juhar) fasor Acer rubrum (vöröslevelű juhar) fasor Pinus nigra (fekete fenyő)-Betula pendula (nyír)-Fraxinus pennsylvatica (vörös kőris) vegyesen fasor Fraxinus angustifolia (magyar kőris) fasor Corylus colurna (törökmogyoró) 2. Fásítás a keleti, Csalogány utcai lakóövezet melletti zöldsávban a. Takarócserjék - 1 m2-re 6 db, 40x40 cm-es kötésben, vegyesen: Tamarix gallica (tamariska) Salix alba (fehér fűz) Lonicera nitida (lonc) Elaeagnus angustifolia (ezüstfa) Berberis julianae (borbolya) b. Lombos fák, fenyők - 4,25 x 4,25 m-es kötésben, soronként megadott fajokkal: fasor Acer saccharinum (ezüst juhar) fasor Fraxinus excelsior (magas kőris) fasor Pinus nigra (fekete fenyő)-Ulmus laevis (vénicszil)-Betula pendula (nyír) vegyesen fasor Tilia platyphyllos (nagylevelű hárs) 5. fasor Padus serotina (májusfa) *7(8) A szabályozási terv szerinti telken belüli fásítás a jelölt területen a kötelező zöldfelület részeként figyelembe vehető. *8i.) hatályon kívül helyezve. *9(9) A Kishegyesi út - belterületi határ - beépítésre szánt terület határa - 0376/30 hrsz-ú út - 0376/29 hrsz-ú út - 0379/2 hrsz-ú út - 0368 hrsz-ú út által határolt területen a zöldfelületi fedettségnek legalább 40%-nak kell lennie. *10(10) A 0374/10 hrsz-ú telken 1,51 ha nagyságú véderdő (20 m szélesség feletti védőfásítás) telepítése kötelező, mely a telekre előírt min. 40% zöldterületi fedettségbe nem számítható be. *11(11) a) Valamennyi földmunka csak régészeti megfigyelés mellett folyhat az alább megjelölt ingatlanokon, illetve ingatlanok területrészein: - a 0374/2, 0374/4, 0374/5, 0374/6, 0374/13, 0374/14, 0368 hrsz-ú ingatlanok, valamint - a 0376/30 hrsz-ú ingatlannak a korábbi 0377/14, 0377/15, 0377/18 hrsz-okkal érintett területrésze, - a 0376/31 hrsz-ú ingatlannak a korábbi 0377/14, 0377/15, 0377/18 hrsz-okkal érintett területrésze, - a 0376/25 hrsz-ú ingatlannak a korábbi 0377/15 hrsz-mal érintett területrésze, - a 0376/26 hrsz-ú ingatlannak a korábbi 0377/14, 0377/15 hrsz-okkal érintett területrésze, - a 0376/27 hrsz-ú ingatlannak a korábbi 0377/18 hrsz-mal érintett területrésze, - a 0376/28 hrsz-ú ingatlannak a korábbi 0377/18 hrsz-mal érintett területrésze. b) A Székelyhidi-tanya régészeti lelőhelyén megelőző feltárást kell végezni a szemétdombon kívül eső részen, míg a szemétdomb területén, annak eltávolítása után a megfelelő

AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET ALAKULÁSA Az épített környezet alakítást a TR/beép. rajzszámú „telekalakítási, beépítési és közlekedési javaslat” tartalmazza.

telekterület (m2) beépítettség (m2, és %) zöldfelület (m2, és %)

jelenlegi paraméterek (hrsz: 0376/18) 45960,14 9079m2, 19,75% 28864m2, 62,8%

kialakuló (javasolt) paraméterek beépítési javaslat alapján 66560,0 21416m2, 32,17% 27059m2, 40,65%

A javaslat alapján megállapítható, hogy a szabályozás alapján megengedett 50%-os beépíthetőséget jelenleg és a javaslat szerint sem haladja meg a beépítés. A bővített telek maximális beépíthetősége: 33280 m2, míg az ehhez tartozó minimális zöldfelület 19968 m2. A telekterület növekmény: 20600 m2.

TÁJRENDEZÉS  Tájrendezés vizsgálat A tervezéssel, módosítással érintett területet táji, természeti adottságok tekintetében a nem érintik a hatályos településrendezési szakterületi vizsgálatoktól eltérő új megállapítások. Az országos és helyi szintű védett természeti értékek a tervezési területet szintén nem érintik.

a módosítással érintett terület légi-fotón A tervezési területet érinti: - az OTrT szerinti Kiváló termőhelyi adottságú szántó terület övezete - az OTrT szerinti Kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezete, (teljes igazgatási területet érinti) - az MTrT szerinti honvédelmi terület övezete (teljes igazgatási területet érinti) - és az MTrT szerinti ásványi nyersanyagvagyon terület övezete (teljes igazgatási területet érinti) A tervezési területet Ny-i, É-i és K-i irányban ipari terület (ipari park), D-i irányban mezőgazdasági használatú terület határolja. A módosítás céljának megfelelően, a már kialakult működő telephely bővítése az alulhasznált 0378/11 és 0378/3 hrsz-ú telkek igénybevételével és a 0377/4 hrsz-ú út részbeni megszüntetésével, valamint nyomvonalának korrigálásával valósítható meg. A Határ úti Ipari Park ezen részének (II. ütem) szabályozását az Önkormányzat Közgyűlése a 40/2007. (X.01.) Kr. rendelettel hagyta jóvá. Ez alapozta meg a telektömbben a Richter Gyógyszergyár és a Pharmapolis kutatóközpont telephelyeinek létrehozását. Ezen gyógyszergyártási és kutatási tevékenységek fejlődése igényli a jelenlegi területbővítést és ennek megvalósíthatósága érdekében a szabályozás korrekcióját. A tervezési terület egésze egyéb ipari gazdasági zóna (Ge) marad, úgy hogy a telektömb területébe olvasztja a jelenleg tömbön belüli II. rendű közlekedési célú közterületként szabályozott út művelésű telket. Az É-D–i irányú 0377/4 hrsz-ú út (közterület) nyomvonala megváltozik. A terület várostestben elfoglalt helye miatt a tervezési terület későbbi megjelenésének kialakítása nagyon fontos. A meglévő épületek-építmények tájba illesztése érdekében az előkert és a parkolósáv növénytelepítésének megvalósítása javasolt, mely a mikro-környezet növényzettel való fedettségére is előnyös hatással lehet. A kistáj területén az évi átlagos csapadék összege 550-600 mm közötti, ebből a vegetációs időszakra mindössze 350 mm várható. A tervezési terület egy kiterjedt gazdasági területhez tartozik, ahol az épületek közötti fedetlen sávokban a felgyorsuló szelek, a defláció erőteljes károkat okozhat a termő talajokban. A terület valódi biológiai potenciál értéke, a biodiverzitás alacsony. A tervezéssel érintett terület mintegy 45%-ának kivételével rendkívül gyengén fásított. A csatolni kívánt terület D-i részén ligetesen ill. sűrűbb eloszlásban erdősült állomány található. Várhatóan az erdősült terület üzemi épületek építése miatt meg fog szűnni, pótlása új faállomány telepítésével szükséges. A tágabb környezetben az ipari park Ny-i és D-i oldalának biodiverzitása a szántóföldi gazdálkodás miatt alacsony, az É-i oldalon az ipari park területének biodiverzitása szintén alacsony, míg a K-i oldalon lévő lakóterület fásítottsága jelentősen változatosabb. A változtatással kialakuló új helyzet megfelelő intézkedések által javíthatja a zöldfelületi fedettség mértékét és minőségét, növelheti a valódi biológiai potenciált, jó példát mutathat a környező gazdasági területek

számára. A deflációt okozó szelek sebességének és erejének csökkentésében a növényzettel (leginkább fákkal) való fedettség a leghatékonyabb eszköz. A terület jelenlegi használatának és a tervezett állapotnak az összehasonlító vizsgálata a biológiai aktivitás értékek összesítése miatt a 9/2007.(IV.3.)ÖTM rendelet szerint nem szükséges, mivel a hatályos rendezési terv szerkezeti tervében foglalt beépítésre szánt területek nagysága nem változik. A zöldfelületi rendszernek a változtatás érdekében elvárható tervszerű fejlesztése javíthat a környezet aktív növényzettel való fedettségén. 

Tájrendezés javaslat

Javasolt a kezdeményezés által érintett ingatlanokon az előkert részlegesen fás állománnyal való zöldfelületi fedettségének kialakítása, és a helyi építési szabályzat és szabályozási terv által előírt 30% zöldfelületen az fás növényállomány telepítése a várhatóan megszüntetésre kerülő erdősült állomány helyettesítésére, így biztosítható lenne a megvalósult épületek, építmények tájba illesztése, megfelelő településképi megjelenése. A növényállomány telepítésével biztosítható a biológiai aktivitás-érték szinten tartása, ill. emelése. A telepítésére lehetőleg honos fafajok (pl. Acer campestre – mezei juhar; Acer platanoides – korai juhar; Fraxinus angustifolia ’Raywood’ – magyar kőris) felhasználásával foltokban vegyes faállomány telepítése javasolt. A változással érintett terület valódi biológiai potenciál értéke, a biodiverzitás növekedni fog a javasolt növény telepítések végrehajtása után. Javasolt tájrendezési szempontú intézkedések A szabályozási terv elkészítése során a következő tájrendezési vonatkozású szempontok érvényesítése kívánatos: A terület tájba illesztésének érdekében a javasolt növénytelepítések mielőbb megvalósítandók, de a folyamatos növénnyel való borítottság biztosítása (a terület művelése) javasolt. Javasolt a telekalakítási folyamattal egy időben a fás növényállomány telepítése, valamint a növényállomány telekosztási-, építési engedélyezési, esetleg elidegenítési eljárás lefolytatásához megkövetelni, a növényállományok telepítési terveinek becsatolását meghatározni. Összefoglalás A tervmódosítás települési-táji környezetre gyakorolt hatása (a lokális környezeti alaphelyzetek változásától eltekintve) nem minősül jelentősnek. A környezeti hatások általánosan szintemelő, kedvezőbb környezeti állapotokat eredményeznek, mint a valóságos, eredeti területhasználat jelentett, a hatályos terv állapotaihoz képest pedig biodiverzitás emelkedést okoznak. A változtatás lokálisan az eredeti települési, táji környezetben a valós tájkép javítását okozva valósítható meg és tartható fenn. A tájrendezési vizsgálatot, illetve értékelést a hatályos szabályozási terv elemeiben bekövetkező változás tette indokolttá. A tájrendezési vizsgálat azzal, hogy feltárta a tervezett terület felhasználások, illetve beépítések által várható környezeti hatások mértékét, megalapozta a tervmódosítás megvalósításának jogszabályi és környezetvédelmi lehetőségét. A terv és módosítása alapvetően nem eredményez az eredeti állapottól a megengedettnél kedvezőtlenebb környezeti hatásokat, így a hatásában távlatban elsősorban környezeti, tájképi és városképi vonatkozásban minősül jelentősebbnek! A tájrendezési vizsgálat a tájhasznosítási érdekeket szem előtt tartva megfelelőnek tartja a szabályozási tervi célokat, azokat megfelelő részletességgel törekedett leírni és minősíteni. A teljes részletességű leírást a szabályozási terv alátámasztó munkarésze tartalmazza. A várható hatások tekintetében megoldhatatlan ellentmondásokat nem talált. A terv összességében biztosítja a fenntartható fejlődés gazdasági, infrastrukturális, települési és társadalmi feltételeit. Megfogalmazza a környezeti és természeti, ökológiai értékekkel való hatékony gazdálkodás eszközeit, céljait. Összességében a tervmódosítás tájképre gyakorolt hatása a megengedett értékeken belüli változásokat eredményezi. Az elkészített tájrendezési vizsgálat, illetve tájrendezési értékelés a szabályozási terv tájrendezési alátámasztó munkarészét megalapozó anyagként elfogadásra javasolt. A tájrendezési értékelés alapján a területre vonatkozó szabályozási terv módosítása elfogadásra javasolt. Megjegyzés! A tájrendezési értékeléshez tartozó, szabályozási tervlapot a településrendezési tervdokumentáció tartalmazza!

Debrecen, 2016. 01. 26. Zsila László okl. táj- és kertépítész mérnök Tk-09-0583/16

KÖRNYEZETVÉDELEM I. BEVEZETÉS A telephely fejlesztési igényei alapján megállapítható, hogy a szabályozási terv és a kialakult telekszerkezet nem feleltethető meg a Gyógyszergyár fejlesztési elképzeléseinek. A módosítás célja ezért az érintett területen fejlesztési céloknak megfelelő szabályozás rögzítése, mely lehetővé teszi a telekösszevonás után tervezett bővítés megvalósítását. A módosítás megvalósíthatósága érdekében a környezeti vizsgálat szükségességének igényétől – a módosításnak az épített környezetre gyakorolt elhanyagolható hatása miatt el lehet tekinteni. Ebből eredően a vonatkozó törvényi előírás szerint a Környezeti hatások és feltételek alátámasztó munkarész készítése vált szükségessé. Az alábbi munkarész a környezeti hatásokat és feltételeket határozza meg. II. A MÓDOSÍTÁS LÉNYEGE, AZ EREDETI TERVHEZ MÉRT JELENTŐSÉGE A módosítás részletezése, az érintett terület bemutatása A módosítás az építési hely racionalizálására irányul. A biotechnológiának a rendkívül magas hozzáadott szellemi és technológiai értékkel bíró igényeit az Ipari Park környezetminősége, infrastrukturális adottságai teljes mértékben biztosítani tudja. Az előállított termékek, gyógyszerek onkológiai és immunológiai terápiákban használt korszerű termékek, amelyeket a legmodernebb emlőssejtes fermentáció alapú technológiával gyártanak. A gyártási technológia ebből fakadóan alacsony környezet-igénybevételű és környezetterhelésű tevékenységnek minősül. Ennek eredményeként a bővítési területen megvalósuló fejlesztés is ebbe a kategóriába fog tartozni. III. A TERVMÓDOSÍTÁS VÁRHATÓ KÖRNYEZETI HATÁSAI A módosítási javaslat szerint a tervezési terület általános környezeti állapota nem változik, a jelenlegi környezetigénybevétel esetleges növekedése a környezetvédelmi határértékek betartása eredményeként minimális lehet. 1.) A várható környezeti hatások elemzése A várható hatások időtartama (I), gyakorisága (G), a bekövetkezés valószínűsége (V), reverzibilitása (R) alapján a módosítással érintett terület az alábbiak szerint értékelhető: I: a működés várható időtartama: a szabályozási terv távlatán túli; G: a környezet-igénybevétel az alapterhelésben növekedéssel nem jár, a kialakult hatás folyamatos, állandó, határértékek alatti, tehát számottevő változást nem okoz; V: határértéket meghaladó környezeti hatás nem valószínűsíthető, erre biztosíték a területhasználat, a területen végzett tevékenységek számára előírt környezetvédelmi követelményeknek való megfelelés és a teljes infrastruktúra; R: irreverzibilis hatást a tervmódosítás nem indukál. 2.) Szinergikus hatások szerinti megítélés A módosítással érintett területen belül a környezeti elemeket, mint levegőt, talajt, felszíni és felszín alatti vezet érő, valamint zajterhelő hatások szabályozottak, így a módosítás után sem kell számolni a környezeti terhelések megengedettnél nagyobb mértékű megjelenésével. 3. Környezetterhelési szempontból a módosítás hatásai 3.1.) Települési környezet védelme A módosítással érintett, jellegzetesen gazdasági telephely területén az épített értéket képviselő környezet védelme a településrendezési és érvényes szabályozási követelmények alapján biztosított lesz. A telephelyen szabadonálló telepítésű csarnoképületek és egyéb műtárgyak alkotják az épített környezet elemeit. Magasságuk nem haladja meg a 12.5m-t, beépítettségük a 20%-ot. Táji, természeti adottságok tekintetében a tervezési területen változás nem következik be. A területen sem országos, sem helyi szintű védett természeti értékek nem találhatók. A területre vonatkozó levegő-, zaj-, talaj-, vízvédelmi követelmények is változatlanok maradnak. A tervezett ipari-gazdasági övezet környezetvédelmi szempontból érzékenyebb, védendő területhasználattal közvetlenül nem határos. A hatás semleges.

3.2.) Levegőminőség-védelem A város közigazgatási területe és így a módosítással érintett terület is a többszörösen módosított 4/2002. (X. 7.) K vVM rendelet alapján a 9. levegőterheltségi zónához tartozik. A levegőminőség megőrzése érdekében a 306/2010. (XII.23.) Korm. r., 4/2011. (I. 14.) VM rendelet, valamint a 23/2001. (XI.13.) KöM r. által előírt követelmények és levegőterheltségi határértékek betartását kell biztosítani az övezet kialakítása, beépítése és használata során. A vizsgált terület alap levegőminőségi állapotát az ipari parkban működő létesítmények alakítják. A gyógyszergyár levegőterhelése a bejelentett légszennyező pontforrás/ok működési engedélyében meghatározott kibocsátási határértékek eredményeként nem okoznak a megengedettnél nagyobb levegőterhelést. A módosítás változást nem eredményez még abban az esetben sem, ha a pontforrás (-ok) száma, vagy emissziói a fejlesztéssel esetleg növekednek. A térség elfogadható levegőkörnyezeti állapotának minőségét a fentiek, valamint korszerű berendezések és a biotechnológiák alkalmazásával (BAT követelmények figyelembe vétele), illetve zöldfelületi eszközökkel is biztosítani tudják. Az építés időszakában az építési munkáktól származó levegőterhelést (különösen a szálló porterhelést) indokolt körülmények (földmunkák során száraz, szeles idő) között lokálisan kell mérsékelni. A módosítás által nem következik be levegőkörnyezeti hatásnövekedés, a határértékek teljesülése biztosítható. A hatás nem jelentős. 3.3.) Talaj-, és vízvédelem A város és az érintett terület szennyeződés érzékenységi besorolása a 27/2004. (XII. 25.) KvVM r. 1. sz. melléklete szerint fokozottan érzékeny vízminőségi kategóriájú. A telephely a Debrecen vízbázis I.-II. vízműves kutak sérülékeny, az 50 éves elérési időhöz tartozó védőterület a „B” hidrogeológiai védőidom területén található. Ebből fakadóan a területhasználat során kiemelten kell figyelembe venni a vízbázis védelmére vonatkozó előírásokat. A talaj-, a földtani közeg, a felszíni és felszín alatti vizek védelmét a többször módosított 123/1997. (VII.18.) Korm. r., a mód. 220/2004. (VII.21.) Korm. és 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendeletek, a 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM e.r. és a 28/2004. (XII.25.) KvVM rendeletekben megadott minőségi és eljárási követelmények szerint kell biztosítani. A területen a teljes közmű-ellátottság (víz-, csapadék-, szennyvízhálózat), a teljes infrastruktúra (energiaellátás, közlekedési elemek) rendelkezésre állnak. A jelen módosítás ezt nem befolyásolja. Mindezek mellett talaj-, és vízvédelmi szempontból az alábbiakat indokolt megvalósítani: A Ge övezet fejlesztési területén a teljes infrastruktúra (víz-, gáz-, elektromos energia-ellátás, szenny-, és csapadékvíz elhelyezés, közlekedési/parkolási rendszer) hálózatfejlesztéssel biztosítandó. Az építéssel érintett területen (amennyiben legalább 1%-ot elérő humusztartalmú felső talajréteget érint) a humuszmentést el kell végezni. A mentett humuszt helyileg a kialakuló zöldfelületek talajpótlásához kell felhasználni. Az építéshez, töltéshez csak legális anyagnyerő helyről származó ásványi anyag használható fel. A létesítményből csak a törvényi előírásoknak megfelelő minőségű szennyvíz és csapadékvíz bocsátható ki a befogadókba. A szennyvizek hálózati rendszerét a tervezett Határ úti Ipari park déli határától indított fő gerincre csatlakozással kell kiépíteni. A telep felszíni vízelvezetését úgy kell megoldani, hogy belvízprobléma ne állhasson elő. A talaj-, és vizekre gyakorolt hatás összességében semleges. A hatás nem jelentős. A mértékadó talajvízszint 108,67 mBf. 3.4.) Zaj-, és rezgésvédelem Az érintett terület vonatkozásában a zajvédelmi követelményeket a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM e.r. előírásai, illetve a 284/2007. (X. 29.) Korm. r. alapján kell biztosítani. A módosítás zajterhelési szempontú hatásai szabályozási tervi szinten nem változnak a vizsgált terület vonatkozásában. A területre és környezetére vonatkozó zajterhelési határértékek: Üzemi és szabadidős létesítményektől származó zaj terhelési határértékei 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM er. 1. számú melléklete Lakóövezetek felé 50/40 dB; Gazdasági övezetek esetében 60/50 dB;

Építési kivitelezési tevékenységből származó zaj terhelési határértékei (27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM er. 2. számú melléklete) Egy hónap, vagy kevesebb időtartam: lakóövezetek felé 65/50 dB, gazdasági övezetben 70/55 dB Egy hónaptól egy évig: lakóövezet felé 60/45 dB; gazdasági övezetben 70/55 dB A területtel dél felől határos Mt mezőgazdasági tanyás övezetre a jelenleg érvényes határértéket a 284/2007. (X. 29.) Korm. r. 6. § (1) d) pontjai alapján kell értelmezni. A d) pont értelmében „a zajtól nem védendő környezetben –gazdasági területek kivételével- egyenlő a zajforrásra vonatkozó, üdülőterületekre megállapított zajterhelési határértékkel. Ez nappal 45 dB, éjszaka 35 dB. Ez érvényes a környezetben továbbra is a mezőgazdasági övezetbe tartozó területekre vonatkozóan. A terület 200 m-es környezetében megmaradó tanyák védelmét a fejlesztések során megvalósuló üzemi jellegű zajkibocsátásokkal szemben biztosítani kell. Ebben a létesítmény megvalósításának engedélyezése során megállapított zajvédelmi hatásterület a mértékadó! Üzemi zajkibocsátás alakulásának vonatkozásában a módosításnak e tekintetben van hatása! Építés időszakában az építési, kivitelezési munkáktól származó zajterhelés alakulását a fent megadott zajkibocsátási feltételek mellett kell megoldani. Mivel 130 m-es környezetben nincs védendő létesítmény, vagy területhasználat, a határértékek teljesülése biztosítható. A módosítással kialakuló nagyobb Ge övezet forgalma a kialakult közlekedési nyomvonalakat (Határ út – Medvefű utca) veszi igénybe. Közlekedési zajterhelés A tervezett bővítés a Gyógyszergyár üzemi/gazdasági és személyi forgalmát várhatóan 10 %-al növelheti. Ez a napi 6065-ről max. 72 jármű forgalmát jelenti. A bővítéssel összefüggő forgalom és zajterhelés alakulása a Kishegyesi útra vonatkozóan: Út száma, neve

2014. évi forgalom és zajterhelés LAeq(7,5) LAeq(7,5) ÁNF dBA dBA J/nap nappal éjjel

Korrekció dB

Bővítés után becsült forgalom és zajterhelés LAeq(7,5) ÁNF LAeq(7,5) dBA J/nap dBA éjjel nappal

Határérték dBA

Kishegyesi út 13270 75,18 67,58 13277 75,18 65,58 65/55 (kivezető) * A forgalomnagyságban már figyelembe lett véve az eddig megvalósult beépítések által növelt forgalom!

Mint látható, a bővítés a Kishegyesi út forgalmát (és zajterhelését) tízezrednyi értékkel növeli csupán a külterületi szakaszon. A Határ út forgalmában hasonlóan elhanyagolható hatással bír! A hatás (eltekintve az egyébként határértékeket meghaladó közlekedési zajterhelésektől!) önmagában figyelmen kívül hagyható! A zajterhelés hatása a módosítással nem fog változni, így a módosítás által bekövetkező hatásváltozás nem jelentős. 3.5.) Hulladékgazdálkodás Az érintett területen a felmerülő, illetve a területhasználatból eredő hulladékgazdálkodási feladatokat továbbra is a 2012. évi CLXXXV. törvény a hulladékról és annak végrehajtási kormányrendeletei szerint kell megvalósítani. A módosított övezetben a gazdasági tevékenységek a törvényi előírásoknak megfelelő hulladékgazdálkodást végeznek. Ebből következik, hogy a módosításoknak nincs változást eredményező hatása van. A hatás semleges. IV. KÖRNYEZETVÉDELMI INTÉZKEDÉSEK A módosítás által bekövetkező környezet-igénybevétel környezetvédelmet érintő elemei a szabályozási előírásokban kerülhetnek megfogalmazásra. A módosításnak nincs a környezeti elemekre kedvezőtlen hatása! Ebből eredően a módosítás miatt külön környezetvédelmi intézkedések megtétele szükségtelen. Debrecen, 2016. 01. 28. Lévai Béla

környezetvédelmi szakmérnök, szakértő 4024 Debrecen, Kandia u. 15. Tel./fax: 52/314-193, 06-20/9433-910 E-mail: [email protected]

V. A JAVASOLT MÓDOSÍTÁS KÖRNYEZETI HATÁSAI, INFRASTRUKTURÁLIS IGÉNYE, FEJLESZTÉSE Tekintettel arra, hogy a területen a jelenleg működő telephely tevékenység a bővítés után sem fog változni (gyógyszergyári tevékenység), az eddigi beruházás környezetvédelmi engedélye alapján nem várható továbbra sem negatív irányú környezeti hatás. A telkek terhelése nem nőhet, hiszen a szabályozási paraméterek nem változnak. A területen a módosításból eredő, kapacitásnövelő (rendeltetésszámot is érintő) beépítés során a szükséges infrastruktúra fejlesztési igény – szennyvízelvezetés terén biztosítani tudja a szükséges hálózatfejlesztés. igazoló tervezési megállapítások A településrendezési eszköz módosítással a hatályos településrendezési eszközök alátámasztó munkarészeinek (tájrendezés, közlekedés és hírközlés tekintetében) felülvizsgálata nem szükséges. A településrendezési eszköz területrendezési tervek szabályozást érintő megállapításai, ajánlásai alapján nem indokolt az építési előírások módosítása, kiegészítése sajátos előírások rögzítése. Indokolt az energia és víziközmű ellátás, a környezetvédelem tekintetében - gyógyszergyári fejlesztésről lévén szó - a hatályos tervhez készült alátámasztó munkarész megállapítások ellenőrzése.

TERVEZŐI NYILATKOZAT Energiaellátás, vízi közművek DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK a 39. számú vrk. Medvefű utca – 0378/19 hrsz-ú 18 méter szabályozási szélességű út – Varjútövis utca – Kígyóhagyma utca által határolt területrészét érintő módosításához Alulírott nyilatkozatot teszek, miszerint Debrecen, 39. vrk. fenti utcákkal határolt telektömböt érintő rendezési tervek módosításakor nem indokolt a Debrecen Megyei Jogú Város 124/2001. (VI. 21.) Kh. határozattal jóváhagyott településszerkezeti terve és Debrecen Megyei Jogú Város helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 8/2003. (V.23.) Kr. rendelet szakági alátámasztó munkarészeitől való eltérés. A tervezési terület közműszolgáltatói egyeztetéseinek eredményeként megállapítható, hogy közműfejlesztési igénnyel nem jár a rendezési tervek módosítása. A telephely új szennyvízátemelő és nyomott szennyvíz vezeték kiviteli tervei most készülnek. E nyilatkozatot, mint a 104/2006.(IV.28.) Korm. rendelet 2. sz. melléklete szerint a településrendezési tervek készítésére jogosult szakági tervező teszem.

Energiaellátás, vízi közművek szakági tervező:

Szabó Lóránt okleveles gépészmérnök névj. sz.: TE-T-09-0408, TV-T-09-0408

Debrecen, 2016. január hó. TERVEZŐI NYILATKOZAT Hírközlési kapcsolatok Debrecen településrendezési tervének, a 39. számú vrk. Medvefű utca – 0378/19 hrsz-ú 18 méter szabályozási szélességű út – Varjútövis utca – Kígyóhagyma utca utca által határolt területrészét érintő módosítása A terület hírközlési kapcsolatait tekintve jelenleg is ellátott, jellemzően Magyar Telekom vezetékes hálózattal, de a közelben a UPC is rendelkezik hálózattal. Magyar Telekom hálózata jelenleg is több ponton eléri a területet. A módosítás után elérhető közelségben van megfelelő szélessávú adatkapcsolatokat is lehetővé tévő vezetékes hírközlő hálózat. A szolgáltatók kapacitás adatai nem ismertek, de elmondható, hogy ha igény merül fel bármilyen szolgáltatásra az érintett területen, akkor a szükséges hálózatfejlesztés elvégzése után a szolgáltatók az igényelt szolgáltatás nyújtására alkalmasak. Ez minden lehetséges szolgáltatóra nézve igaz. A közforgalmú vezeték nélküli hírközlő hálózatok (mobil telefon és internet) lefedettsége a módosítás után nem sérül, a korábbiaknak megfelelő marad. A vezeték nélküli műsorszóró hálózatok vételi viszonyai nem változnak a terület közelében. Összefoglalva megállapítható, hogy a területen a rendezési terv módosítása annak környezetében a jelenlegi hírközlési kapcsolatok tekintetében gyakorlatilag nem jelent változást. A kialakítandó gazdasági terület minden típusú (vezetékes, vezeték nélküli) hírközlő hálózattal ellátható lesz. A terület fejlesztése során a vezetékes hírközlő hálózatok részére célszerű védőcsövek lefektetése (alépítmény építés) a közterület határáig, vagy meglévő távközlési nyomvonalig, megelőzve ezzel a későbbi esetleges burkolatbontási problémákat. Ibrány, 2016. 01. 25 Ádám Veress Ferenc tervező MMK nytsz.: 15-0391 jogosultság: THT

M=1:4000

Ge 612764(H)

ek = 16

P50

+7,40

ek =

+5,50

+7,50

16

P50

+9,40 +12,

55

16

ek =

16

ek =

+12,50

ek =

16

+12,50

Ge 612965(H)

ek =

16

ek = 16

ek =

16

+12,50

ek =

16

P50 P50

Ge 612965(H) 4.5960m2 ek =

2.0600m2 16

ek =

16