DANUBIUS HOTELS SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM NEVELÉSI ÉS PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

DANUBIUS HOTELS SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM 9400 Sopron, Füredi sétány 8.  (99) 523-660 Fax: (99) 523-661

DANUBIUS HOTELS SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM NEVELÉSI ÉS PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

2010.

Iskolánk története

A vendéglátóipari szakmunkásképzést megújító kísérlet 1987-ben indult Sopronban a vendéglős szakmában. Ez az iskolai kísérleti képzés az OPI Adaptív Szakképzési Modell programjához tartozott. A képzés a gazdaság igényeihez, a változó körülményekhez igazodott, és nagymértékben támaszkodott a vállalati szakemberek, és a pedagógusok önfejlesztő, megújulási törekvéseire. Olyan korszerűsített képzési tartalmat próbáltunk megvalósítani, amely a hagyományos szakképzéshez viszonyítva magasabb általános és szakmai alapműveltséget, rugalmasabb, a gyakorlathoz jobban alkalmazkodni képes specializálódást eredményezhet. Az iskola 3 évig a helyi szakközépiskola kihelyezett tagozataként működött, majd önállósodott HungarHotels Szakmunkásképző Iskolakollégium néven. A kísérleti jelleg 1990-ben megszűnt, majd a vendéglős képzést a szakács, felszolgáló kettős szakképzés vette át. 1990től az iskola fenntartója a Hungária Szálloda és Étterem Vállalat, később a Hungária Szálloda Rt., majd a Danubius Szállodaüzemeltető és Szolgáltató Rt., végül 2002-től a Danubius Hotels Szakképző Iskola és Kollégium Alapítvány. A képzés célja: olyan magasan kvalifikált vendéglátó szakemberek képzése, akiknek az általános műveltsége, szakmai felkészültsége, idegen nyelv ismerete a korszerű vendéglátás feltételeinek megfelel. Az iskola újszerűsége a következőkben foglalható össze: -

az iskola alapítványi fenntartású

-

iskolarendszerben a szakács, iskolarendszeren kívül a pincér, a cukrász szakmát oktatjuk

-

az iskola mellett kollégium működik

-

az iskolakollégiumi rendszer lehetőséget ad a tanulók délutáni programjainak megteremtésére is

-

a tananyag elsajátítása mellett neves vendéglátóipari szakemberek, politikusok, tudósok, művészek által tartott előadások, beszélgetések, bemutatók is segítik a tanulóink művelődését

Az iskolai képzésünk kialakításakor természetesen figyelembe vettük a közoktatásról és a szakképzésről szóló törvényt, valamint a kiadott egyéb előírásokat is.

2

NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Nevelési alapelveink Neveljünk olyan tanulókat, akiket jellemez és igényévé válik: - a haza, a szülőföld szeretete, - az élet tisztelete és a természet szeretete, - az emberi munka és kultúra megbecsülése, - a természetben és az emberi alkotásokban lévő szépség értékelése, - a kultúrált, egészséges életmód, - a demokratikus gondolkodásmód és tolerancia, - a tevékeny alkotó életre és egyéni boldogságra törekvés, - a hagyományos magyar gasztronómiai értékek öregbítése A nevelő-oktató munka céljai, feladatai Nevelési céljaink, feladataink Az iskolának és a tanárok személyes munkájának az a célja, hogy - biztosítsa azokat a feltételeket, környezetet, mely a tanulók neveléséhez, önfejlődéséhez szükséges - a tanulókat érett, stabil, autonóm személyiségként eljuttassa a felnőtté válásig - a tanulók fejlett szociális és kommunikatív képességek, pozitív magatartási formák birtokában etikusan társas lényekké váljanak - kerüljön előtérbe az önismeret és személyiségfejlesztés - alakítson ki kellő jártasságot az ismeretszerzés módszereiben - alakítsa ki az önfejlesztés képességét - erősítse az új ismeretek befogadására való készséget - neveljen az igényes, kreatív, vállalkozó szellemű tevékenységre - neveljen a pozitív társas kapcsolatok kialakítására való képességre - készítse fel a tanulókat a magyar és az európai életben való részvételre, a nemzeti és a európai értékek közvetítésére - különösen fontos a vendégcentrikus, etikus magatartásra, a kultúrált viselkedésre, az alapvető emberi jogok tiszteletére való nevelés - fejlesszen ki olyan habitust, mely érzékeny az emberiség létfontosságú problémái iránt - a tanulók legyenek tisztában a vendéglátás nemzetgazdasági fontosságával - a tanulók magatartásukkal, megjelenésükkel feleljenek meg a vendéglátás követelményeinek - alakítsa ki bennük azt az igényt, hogy folyamatos önképzéssel a szakmájukat alkotó módon továbbfejlesszék - ismerjék és alkalmazzák mindazokat az írott és íratlan erkölcsi és etikai szabályokat, amelyeket a szakma és a társas érintkezés elvár tőlük - személyiségüket olyan irányba fejlesszük, hogy képesek legyenek azoknak a kísértéseknek ellenállni, amelyek a szakma jellegéből adódnak - kialakítsa a tanulók magas fokú kommunikációs készségét, beszédkultúráját - fejlessze a tanulók rendszerező, absztraháló képességét - alakítsa ki a tanulók magas etikai igényű gazdasági szemléletét - alakítsa ki a szakmai érdeklődés igényét

3

- idegen nyelvek ismeretének szükségessége és az idegen nyelvek oktatásának kiemelt szerepeltetése az oktatási programban - fejlessze ki az önálló tanulás, pontos fogalomalkotás képességét - alakítsa ki a logikus, önálló gondolkodást és döntési képességet - alakítsa ki a szervezési készséget - a változás és változtatás szükségességének felismerése és kezdeményezése A nevelő-oktatómunka eszközei és eljárásrendszere - pontos fogalomalkotásra, tervszerű, kitartó, önellenőrzött munkára való nevelés - az elemzőképesség, a rendszerező képesség fejlesztése - önálló problémamegoldásra nevelés - a jó ízlés, az esztétikai érzék fejlesztése - a művészet, a kultúra különböző területein való eligazodás képességének a kialakítása - a világ, a haza, a szülőföld, a társadalom aktuális kérdései iránti nyitottságra való nevelés - a munkavállalásra való felkészítés, a munkajoggal kapcsolatos gyakorlati ismeretek átadása - az egészséges életmód kialakítására, a káros szenvedélyek elkerülésére való nevelés - ismertesse meg a tanulókkal egészségük értékét, és hívja fel a figyelmet leendő szakmájukban várható munkahelyi ártalmak (gerincbántalmak, érbetegségek stb.) elkerülésére - segítse a tanulót a helyes napi életritmus kialakításában, hívja fel a figyelmet az aktív pihenés, a munka, a tanulás helyes arányaira és szükségességére - ismertesse meg a tanár a tanulókkal közvetlen környezetüket, azok élővilágát és hatásukat az emberre - vegyenek részt a diákok szűkebb környezetük védelmében; de ismerjék meg a Magyarország, illetve a Föld globális védelmében tett intézkedéseket is - kapcsolják össze a környezetvédelmet az egészséges élet megőrzésével. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Nevelési terv – követelmények 9. évfolyam A tanuló: Ismerje meg és alkalmazza a tanítás és tanulás új körülményeit és módszereit. Tartsa vagy fokozza általános iskolai tanulmányi munkája szintjét. Tartsa be az iskola Házirendjét, illeszkedjék be az iskolai közösségekbe. Kapcsolódjon be az iskolai tevékenységi körökbe - diákkör, sportkör stb. Ismerje és tartsa be az elemi egészségügyi szabályokat. Folytassa vagy kezdje el a rendszeres, fokozatos testedzést. Érdeklődjék a választott szakma iránt. Ismerkedjék meg az általános mozgásműveltség alapelemeivel. Ismerje önmaga személyiséjegyeit, legyen tisztában az önismeret jellemzőivel. Ismerje a társas érintkezés szabályait. Ismerje szűkebb hazája: városa és iskolája haladó hagyományait. Legyen tisztában azzal, hogy az anyanyelv ismerete és helyes használata tanulmányi munkájának alapfeltétele. Munkája, magatartása legyen esztétikus, igyekezzen környezetét széppé tenni. Alakítsa készséggé a mindennapi kötelességteljesítést. Segítse elő egy célra törekvő osztályközösség kialakulását. Ismerje az alapvető, humanista erkölcsi elveket, értékeket, s ezek normái szerint éljen. 10. évfolyam 4

Tanulmányi munkáját a rendszeresség jellemezze. Segítse és értékelje társai munkáját. Ismerkedjék meg választott szakmája sajátosságaival. Igényelje és váljék szilárd szokásává a mindennapos testedzés. Vegyen részt az iskolai versenyeken és legjobb tudása szerint képviselje osztályát, alakuljon ki benne egészséges versenyszellem. Igyekezzen céljait, törekvéseit az osztályközösségével összehangolni. Védje és növelje osztálya, iskolája becsületét. Iskolán kívüli közösségekben is legyen szerény. A felnőttekhez való viszonyát a szívélyesség, udvariasság és őszinteség jellemezze. Legyen felelős saját és osztálytársai hibáinak kijavításáért és a jó tulajdonságok erősítéséért. Folytassa a helyes önismereten alapuló önnevelő személyiségformálást. Ismerje és legyen büszke haladó hagyományainkra, hazánk eredményeire. Legyen tisztában a Magyar Köztársaság társadalmi és gazdasági életének fő jellemzőivel. Segítse és vegyen részt az ifjúsági önkormányzat munkájában. Keresse az esztétikai élményeket, ítélje el az ízléstelenséget. 11. évfolyam Tanulmányi munkáját jellemezze a céllátás és a fokozott céltudatosságra törekvés. Szerezzen tapasztalatokat arról, hogy egészséges életmódjának kialakítása lényeges, segítő tényező életcéljai megvalósításához. Végezzen aktív szakmai tevékenységet az iskolai és munkahelyi gyakorlaton. Segítsen a 9. évfolyamosoknak az iskolaközösségbe való beilleszkedésben. Mutasson példát és nevelje társait és az alsóbb éveseket a természet szeretetére. Támasszon magasabb követelményeket saját magával és társaival szemben. Határozottan lépjen fel a negatív társadalmi jelenségek ellen. Tartsa magát távol a negatív magatartást tanúsító elemektől. Érezzen felelősséget a másik nemhez tartozó embertársai iránt. A tanulók sokféle tevékenységének megszervezésével s az ezekben való részvétellel erősítse az iskola fegyelmét. 12. évfolyam A tanulását, a munkához való hozzáállását jellemezze a lelkiismeretesség, felelősségérzet. Legyen képes önálló szakmai tevékenység végzésére. Legyen erkölcsileg megbízható. Jusson kifejezésre magatartásában és tetteiben humanista meggyőződése. Tartsa kötelességének, hogy eddze szervezetét. Készüljön fel a honvédelemre, polgári védelmi ismereteit gyarapítsa. Készüljön fel arra, hogy bonyolult, váratlan helyzetekben határozott legyen és felelősséggel döntsön. Készüljön fel az aktív társadalmi tevékenységre. 13. évfolyam Tapasztalatai alapján lássa be, hogy csakis a fegyelem biztosítja az ember számára az igazi szabadságot. Legyen tájékozott a különböző nemzetközi szervezetek tevékenységében. Meggyőződéssel és lelkesedéssel vegyen részt a Diákönkormányzat által szervezett ünnepségeken, hagyományos rendezvényeken az iskola képviseletében. A tömegkommunikációs eszközök segítségével rendszeresen kísérje figyelemmel a legújabb tudományos, technikai és kulturális eredményeket és a napi politikai eseményeket. Próbálja reálisan felmérni saját képességeit, a társadalom igényeit és a gazdaság szükségleteit, s ezek szerint készüljön élethivatására. 5

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A diákönkormányzati munka pedagógiai feladatai: - a tanulók aktivizálása, a jó közösség kialakítása - az iskolai hagyományok ápolása és továbbfejlesztése - a diákok sporttevékenységeinek támogatása - a tanulmányi munka eredményességét szolgáló akciók, programok, versenyek szervezése - részvétel az iskola rendjének, fegyelmének ellenőrzésében, a házirend betartásában - az osztályfőnöki munka segítése - az iskola tanulóinak és tanulóközösségének védelme, jogaik biztosítása Az iskola, a pedagógusok feladatai: - a tanulók legyenek nyitottak, megértők a különböző szokások, kultúrák, vallások – életmódok – a másság iránt, s becsüljék meg ezeket, (tolerancia) beteg, sérült fogyatékosok iránti segítőkészség - az iskola vegyen részt közvetlenül a nemzetközi kapcsolatok ápolásában - a közvetlen környezet értékeinek megbecsülése, megőrzése, gyarapítása - a tanulók szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttműködés és a környezeti konfliktusok közös megoldásában, - a kommunikációs kultúra elsajátításában (önálló ismeretszerzés, véleményformálás, érvek kifejtése, értelmezése, megvédése képességének elérése) A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek Magatartászavarról akkor beszélünk, ha a tanulói viselkedés az életkornak megfelelő szociális elvárásokat durván áthágja, a felnőttekhez és társaihoz való kapcsolatukban zavar mutatkozik. Célunk a magtartási zavarok okainak feltárása, megszüntetése, hatásainak a csökkentése. A cél érdekében feladatunk: - az iskolai normák, elvárások egyértelmű megismertetése, következetes gyakorlati alkalmazása (osztályfőnökök, tanárok), - személyes foglalkozás a problémás tanulókkal (osztályfőnökök, tanárok), - a beilleszkedést segítő környezet, közösség kialakítás, bevonása személyre szabott feladatokkal (osztályfőnökök), - megfelelő módszerek a foglalkoztatásban (differenciálás, az életkori sajátosságoknak, neveltségi szintnek megfelelő módszerek), - az osztályfőnöki órák módszerei: csoportjátékok, személyiségfejlesztő játékok; egyéni, csoportos feladatok, - a tanulási nehézségek kiküszöbölésének segítése, (módszerek kialakításának segítése, tanulópárok, tanulócsoportok, konzultáció a szaktanárokkal), - kapcsolat a szülőkkel, - szükség esetén külső segítség igénybe vétele (pl. pszichológus). A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A szülőket tanév kezdetekor írásban tájékoztatjuk az ifjúságvédelmi felelős személyéről és fogadóórájáról az intézményben. Az iskolában jól látható helyen elhelyezzük: - a gyermekjóléti szolgálat, - a nevelési tanácsadó, - a drogambulancia, - az ifjúsági lelki segély címét, illetve telefonszámát. 6

Feladataink három fő területhez kapcsolódnak: - a gyermekjóléti tevékenység - a prevenciós tevékenység - a speciális gyermekvédelem Figyelemmel kísérjük a problematukus tanulóink beilleszkedését és tanulmányi előmenetelét. Tevékenységünket folyamatosan bővítjük, és a lehetőségekhez képest ifjúságunk testi-lelki egészségének megőrzésén fáradozunk. Gyermekbántalmazás vélelme, vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető veszélyeztető tényező megléte esetén az igazgató értesíti a gyermekjóléti szolgálatot. A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén az igazgató eljárást indít az illetékes polgármesteri hivatalnál gyermekvédelmi támogatás megállapítására. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek A szociális hátrányok enyhítéséhez szükséges a hátrányokkal küzdő tanulók feltérképezése, problémáik megismerése. Lehetőségeink: - egyéni foglalkozások - felzárkóztatás, tehetséggondozó programok - drog és bűnmegelőzési programok - felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségéről (szülői értekezletek, fogadóórák, of. órák) - tankönyvtámogatás - pályázatok figyelése, részvétel A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek A különböző tehetséggondozó tevékenységformák kiválasztásakor, megszervezésekor nagymértékű önállóságot kell biztosítani a tanulóknak, különös tekintettel kell lennünk az életkori sajátosságaikra. Törekedni kell arra, hogy ezek a programok elégítsék ki az egyéni érdeklődésüket, az önművelési igényeiket. A tehetséges tanulók felkutatása a szaktanárok feladata. A tehetséges és érdeklődő tanulók tanórán (differenciált foglalkozás, szorgalmi feladatok adása, egyéni foglalkozás), tanórán kívül (pl. szakköri foglalkozás, érdeklődési körök, önképző kör – együtt: versenyre irányítás, felkészítés) iskolai keretek közt vagy az iskolát tájékoztatva iskolán kívül folyó tevékenységekben vehetnek részt. Itt történhet a tanulók felkészítése a különböző közismereti és szakmai versenyekre, bemutatókra, központi programokra, tanfolyamokra. A magasabb szintű szakmai képzést szolgálja, hogy tehetséges és szorgalmas tanulóink külföldön bővíthetik szaktudásukat és nyelvismeretüket a nyári szakmai gyakorlat ideje alatt és azon túlmenően is. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program A tanulási kudarcnak kitett tanulók esetében rendkívül fontos a megfelelő motiváció kialakítása. A felzárkóztatás történhet az órai differenciált munka során, illetve az iskolai korrepetálásokon is. A foglalkozásokon az iskola minden tanulója részt vehet. A szülőket írásban tájékoztatjuk a korrepetálási lehetőségekről. Különös gondot fordítunk a tanulási technikák gyakoroltatására. A tantárgyi tanulási módszerek megbeszélése a szakórákon a szaktanár vezetésével történik.

7

Egyéb tanórán kívüli tevékenységek Tanulmányi kirándulások közösségteremtés, országismeret (hazafias nevelés), szakmai ismeret bővítése a tanulmányi idő alatt alsóbb évfolyam 1-4 napos, a városkörnyék, ill. a régió nevezetességei, Budapest felsőbb évfolyamok: több szakmai jellegű program (pl.: szálloda-, étterem – vagy idegenforgalmi, vendéglátó komplexumok, szakmai jellegű intézmények, kiállítások megtekintése hazánkban és külföldön) Szakmai és kulturális rendezvények iskolai szakmai napok, bemutatók, előadások, versenyek részvétel iskolán kívüli (városi rendezvényeken) részvétel szakmai versenyeken helyi, területi, országos szakmai bemutatók, kiállítások szervezett megtekintése a nemzeti ünnepek, emléknapok alkalomhoz méltó színvonalú megrendezése iskolai ünnepély: márc. 15., okt. 23. okt. 6. tablókészítés, filmvetítés, megemlékezés osztályfőnöki órákon A költészet napja, A magyar nyelv hete, A magyar kultúra napja, A föld világnapja – tablókészítés, osztályok közötti versenyek szervezése kötelező, közös mozi- és színházlátogatás szervezése iskolai kulturális verseny szervezése, rendezése részvétel városi, megyei kulturális bemutatókon, versenyeken egy-egy jelentősebb személyiség (alkotó, vagy előadóművész meghívása osztályfőnöki órára kiállítás látogatás szervezése (Tavaszi Napok) Sportrendezvények A mindennapi testedzés a testnevelési órákon, edzéseken, versenyeken, valamint a tömegsport órákon történik. A testnevelési órák tömbösítésével lehetőség van úszásoktatásra is. A szülő, tanuló, iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei A szülőkkel egyetértésben: „közös a célunk, neveljünk együtt” mottóval fémjelezve a szülők jelenlétükkel, közreműködésükkel segítik az iskola nevelő-oktató munkáját. Részvételük és tevékenységük különösen fontos az alábbi alkalmakon: - szülői értekezlet - iskolai ünnepélyek és ünnepségek - nyílt nap - nevelési értekezlet. A Szülői Szervezet minden esetben élhet egyetértési, véleményezési kezdeményezési és tanácskozási jogával. A tanulók – a tanórákon kívül – - a diák- és szakmai napokon - a tantárgyi és szakmai versenyeken - sportversenyeken - a közös színház-, mozi-, tárlat-, múzeum-látogatásokon - az iskolai ünnepélyeken és

8

-

a hagyományos rendezvényeken nem csak passzív résztvevők, hanem kezdeményezői, szervezői és szereplői is az említett megmozdulásoknak.

Az iskolai Diákönkormányzat: a Diákközgyűlésen is érvényesítheti véleményezési, egyetértési, javaslattevő és tanácskozási jogát. Környezeti nevelési program 1.1. Helyzetelemzés, helyzetkép Sopron és a régió természeti értékei Sopron, mint történelmi város műemlékeivel és hegyvidéki, erdei környezetével rendkívül sok lehetőséget ad a környezetvédelmi nevelésre (kapcsolódás a városi környezetvédelmi programokhoz). Tágabb régiónkban van a Fertő-Hansági Nemzeti Park, mely természeti értékeinek megismerése szintén a környezetnevelési program része. 1. 2. Erőforrások A környezeti nevelési munka céljainak eléréséhez elengedhetetlen feltétel az erőforrásaink feltárása. Ezek részben humán, részben anyagi erőforrások. A humán erőforrás tagjainak jó munkakapcsolatban kell egymással lenniük és a rájuk bízott feladatokat lehetőség szerint jól elvégezniük. Iskolánknak a jövő tanévben – az alábbiakat figyelembe véve- ki kell dolgoznia részletesen az iskolán kívüli és belüli kapcsolatrendszerét. Belső humán erőforrások és szerepük Iskolavezetés:  támogatja és értékeli a környezeti nevelési programot  anyagi forrásokat teremt  aktívan részt vesz az egyes programokban Tanárok:  kidolgozzák és tantárgyakba beépítve tanítják az egyes környezeti tartalmakat Diákok:  tevékenyen részt vesznek az éves program hatékony megvalósításában  önálló szerepvállalás, hallgatóság, kutatómunka stb. Technikai dolgozók:  biztosítják a programok tárgyi feltételeit Szülők:  kapcsolattartás a szülői munkaközösségen keresztül történik  lehetőség szerint részvétel az iskolai programokban  külső erőforrások felkutatása Iskolaegészségügyi szolgálat:  ismeretterjesztő előadások tartása az egészséges életmód és a környezeti ártalmak témakörében segítik a tanárok munkáját Iskolán kívüli humán erőforrások és szerepük Fenntartó: lehetőség szerint finanszírozza az iskolai környezeti nevelési program megvalósítását Környezeti neveléssel is foglalkozó intézmények, hivatalos szervek és civil szervezetek:  más közoktatási intézmények (a város általános és középiskolái)  felsőoktatási intézmények (NYME) 9

  

Fertő-Hanság Nemzeti Park Castanea (helyi) és Reflex (országos) környezetvédő szervezetek programjaihoz való kapcsolódás és folyóirataik felhasználása a nevelésben ÁNTSZ: állandó kapcsolat az iskolával, tanácsadás

2. Alapelvek, jövőkép, célok 2. 1. Hagyományok ápolása  környezetvédelmi jeles napok megünneplése  a Föld napja  a Víz napja  Dohányzásellenes Világnap  Környezetvédelmi Világnap    

környezetvédelemmel kapcsolatos versenyeken való részvétel osztályfőnöki órák környezetvédelmi témákban évente kiírásra kerülő pályázatok környezetszennyezés- környezetvédelem és egészséges életmód témában iskolai tanulmányi kirándulásokon természetvédelmi területek és értékek megtekintése

2. 2. A környezeti nevelés általános (hosszú távú) céljai 

         

elősegíteni a környezettudatos magatartás és életvitel kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. kialakítani a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartást érzékennyé tenni a környezet állapota iránt bekapcsolni a közvetlen környezet értékeinek megőrzésébe, legyen meghatározó életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség vállalása segítsen a környezeti károk, katasztrófák megelőzésében fogadja el, hogy közös és egyéni kötelességünk egyaránt az emberiség közös öröksége; a környezet minőségének fenntartása és javítása az ökológiai egyensúly fenntartása a természeti erőforrások ésszerű és előrelátó felhasználása az általános emberi egészség védelme.

A környezeti nevelés céljaiból adódó feladataink:    

környezetbarát attitűdök és szokások kialakítása a tanulókban problémamegoldó gondolkodás kialakítása a természeti és társadalmi környezettel kapcsolatban segítségadás a környezeti folyamatok és összefüggések megértéséhez az év eleji munkaterv részeként minden évben elkészítjük a helyzetelemzésre, állapotfelmérésre támaszkodva az éves programot a célok, belőlük adódó feladatok, határidők és hozzájuk tartozó felelősök megjelölésével

2. 3. Szaktárgyi célok 

szakórákon minden lehetőség megragadása a környezeti nevelésre (pl. ember és környezete, természetismeret, környezetismeret) 10

  

a hétköznapi környezeti problémák megjelenítése a szaktantárgyakon belül (pl. a környezetszennyezés hatása az emberre és környezetére biológiából és kémiából) tehetséggondozás, pl. tanórán kívüli szakórák és szakkör keretében felkészítés természetvédelmi versenyekre multimédiás eszközök alkalmazása szakórákon és osztályfőnöki órákon pl. videofilm vetítéssel egybekötött védőnői előadások az egészséges családi életre nevelés témakörében

3. Tanulásszervezési és tartalmi keretek 3. 1. Hagyományos tanórai foglakozások Az egyes tantárgyak kiemelt környezeti nevelési lehetőségei Testnevelés A tanulók  értsék meg hogy a környezeti hatások jelentősen befolyásolják egészséges testi fejlődésüket;  legyenek tisztában azzal, hogy a testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az erőnlét és a lelki egészség fejlesztéséhez;  a szabadtéri foglalkozásokon tapasztalják meg, hogy a környezetszennyezés az egészségre veszélyes;  sajátítsanak el minél több mozgást igénylő játékot; Szakképzés        

sajátítsák el a szakmaspecifikus munkát és legyenek birtokában a környezetvédelmi előírásoknak; tartsák be a higiéniai előírásokat munkájuk során; ismerjék a környezetbarát technológiákat, környezetbarát anyagokat; sajátítsák el az energiatakarékos gazdálkodást; látogassák a szakmához kapcsolódó helyi létesítményeket és figyeljék meg betartják-e a helyes környezetvédelmet a gyakorlatban; munkájuk során ismerjék meg a speciálisan magyar ételeket, termékeket (hungarikumokat) a nemzeti sajátosságok megőrzése érdekében; a szakmai folyóiratok tanulmányozásával egészítsék ki az elméletben szerzett tudásukat; legyen kitekintésük tágabb környezetünk (EU) szakmai trendjeinek változására

Osztályfőnöki órák környezetvédelmi témái 9. osztály: Lakóhelyünk és környezete (Sopron és a soproni erdők szerepe)  Városismereti túra  A város erdeinek „gyógyhatása”  A város és erdeinek szennyezése és az ellene való védekezés 10. osztály: Szűkebb régiónk, Győr-Moson-Sopron megye megismerése  Legfontosabb városai és történelmi nevezetességei  A városok tisztasága és védelme  Környékükön lévő védett területek és azok védelme 4. Taneszközök A környezetegészség- neveléshez szükséges taneszközök megtervezése rendkívül fontos, mert ezeknek komoly költségvonzata van. A fenntartónak tisztában kell lennie azzal, hogy az

11

eredményesség milyen feltételeket igényel. Az iskola rendelkezik az alább alapvető oktatási eszközökkel.  szakkönyvek,  szakképzéshez szükséges berendezések és felszerelések, amelyekkel a hatékony nevelőmunka megvalósítható. A környezeti nevelési tanórák színvonalát segítik:  diasorozatok: pl. védett növényekről és állatokról  fali tablók nemzeti parkjainkról  videokazetták: az egészségneveléshez, pl. fogamzásgátlásról, családvédelemről  Az ember és környezete c. tankönyv használata  folyóiratok A környezetegészség-neveléshez szükséges eszközöket állandóan fejleszteni, bővíteni kell, az elhasználódottakat pedig pótolni. Hatékonyabbá tenni pedig a multimédiás eszközkészletünk gyarapításával lehet. Feladatunk lesz az információhordozó-állományunk felmérése és igény, illetve lehetőség szerinti bővítése. 5. Pedagógus továbbképzések Az iskola továbbképzési programjába be kell tervezni a belső ill. külső intézmények által szervezett tanár-továbbképzési programokat. Az elkövetkezendő években lehetőség szerint legalább egy tanár vegyen részt környezeti nevelési és egészségnevelési továbbképzésen, hogy az ott szerzett információkat továbbadhassák. Egészségnevelési program 1. Alapok Helyzetelemzés Az egészségfejlesztéssel és neveléssel összefüggő iskolai feladatok A jelenlegi sportfoglalkozásokkal a tanulók fizikai-egészségi állapota szinten tartható, kis mértékben fejleszthető. A fizikai-egészségügyi problémák zömét a már általános iskolás korban kialakult gerincferdülések okozzák, amelyet az úszás órák számának növelésével próbálunk kompenzálni. Az egészségügyi szolgálattal szorosan együttműködve ki kell szűrni, és a lehetőségekhez mérten rehabilitálni az egészségileg károsodott tanulókat. Iskolánkban növelni kell a felvilágosító tevékenység intenzitását a káros szenvedélyek terjedésének visszaszorítása érdekében. Biztosítani kell a mindennapos testedzés, ezen belül az úszás lehetőségét iskolánk tanulói számára. A mindennapi testedzés feladatai Iskolánkban a mindennapos testedzés lehetősége adott. A tanulók heti kettő kötelező sportfoglalkozáson vesznek részt. A téli időszak kivételével rendelkezésükre áll az iskolától kb. 200 méterre lévő salakos pálya, amelyet sportjátékra igénybe vehetnek. Iskolánk rendelkezik egy megfelelően felszerelt kondicionáló teremmel, ahol a keringési rendszer, valamint az izomerő és állóképesség fejlesztéséhez szükséges felszerelések egyaránt rendelkezésre állnak. Tanulóink sportolási palettájának színesítésére iskolánk a téli időszakban rendszeresen egy hetes sítábort szervez. Iskolánk feladata, hogy a kondi terem felszereltségét bővítse, illetve korszerűsítse, valamint a mindennapos testedzéshez szükséges felszereléseket biztosítsa. Balesetmegelőzés, munkavédelem Felelősei a testnevelő tanárok és a tűz-és balesetvédelmi megbízott. A testnevelés órákon történt kisebb balesetekről a testnevelők feljegyzéseket készítenek, a szakellátást igénylőkről jegyzőkönyvet vezet a tűz-és balesetvédelmi megbízott. Balesetvédelmi oktatáson minden diáknak (munkába állónak) kötelessége egyszer részt venni, vagy azt megismételni, ha mindenkire kiható baleset történik 12

Feladat: elérni a tanüzemi vagy testnevelés órai balesetek számának csökkenését vagy hogy egyáltalán ne történjenek. 2. Jövőkép, alapelvek, célok 2. 1. Alapelvek, jövőkép, hosszú távú célok Az egészségnevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók egészségfejlesztési attitűdjének, magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék minden tagja képes legyen arra, hogy folyamatosan nyomon kövesse saját egészségi állapotát, érzékelje a belső és a külső környezeti tényezők megváltozásából fakadó, az egészségi állapotot érintő hatásokat és ez által képessé váljon az egészség megőrzésére, illetve a veszélyeztető hatások csökkentésére. A teljes fizikai, szellemi és szociális jóllét állapotának elérése érdekében a tanulónak képesnek kell lennie arra, hogy meg tudja fogalmazni, és meg tudja valósítani vágyait, hogy megtalálja a megfogalmazódott szükségleteihez vezető, az egészséget védő, és a környezet védelmére is figyelő optimális megoldásokat, továbbá környezetével változzék, vagy ahhoz alkalmazkodjék. Fontos célkitűzés az elsődleges megelőzés érvényesítése. Kiemelt figyelmet kap:  a dohányzás visszaszorítása  az alkohol és drogprevenció  az egészséges táplálkozás érvényesítése  az aktív testmozgás elterjesztése  személyi higiénés szokások kialakítása  a Nemzeti Környezetegészségügyi Akcióprogram végrehajtása Az iskolai egészségnevelő munka célja Egészséget támogató társadalmi környezet kialakítása:  Iskolai egészségnevelési program alkalmazása  Egészségfejlesztő, biztonságos iskola megvalósítása Egészséges életmódra nevelés:  Dohányzás visszaszorítása  Alkohol- és drogprevenció  Egészséges táplálkozás terjesztése  Mindennapos testedzés  Környezeti nevelés  Lelki egészségnevelés  Személyiségfejlesztés  Egészséges családi életre nevelés  AIDS prevenció 3. Tanulásszervezési és tartalmi keretek 3. 1. Hagyományos tanórai foglalkozások Osztályfőnöki óra: Az osztályfőnöki órák integrációs szerepet töltenek be az egészségnevelésben, ami azt jelenti, hogy más tantárgyak természettudományos és társadalomtudományi ismereteire támaszkodnak. Az osztályfőnök munkája az alábbi kiemelt egészségvédelmi, egészségnevelési témakörök összefoglalását (lásd az osztályfőnöki tanmenetekben), a mindennapi élet alternatíváihoz való alkalmazkodását igényli a tanulók életkori sajátosságait figyelembe véve. 13

Az osztályfőnöki órák keretén belül előírt egészségnevelési témakörök évfolyamokra lebontva: 9. évfolyam:        

egészségkultúra és egészségi szokások kapcsolata tisztálkodás, személyi higiéné egészséges életmód elérésének lehetőségei, káros szenvedélyek elutasítása egészséges táplálkozás alapelvei helyes napirend kialakítása szabadidő tartalmas, értelmes eltöltése ember és környezet viszonya a társadalmi környezet szerepe az egészségvédelemben

10. évfolyam    

káros szenvedélyek (dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás és hatásai) serdülőkori nemi érés, nemi élet és nemi egészség biztonságos fogamzásgátlás, a nem kívánt terhesség következményei és elkerülésének lehetőségei serdülőkori párkapcsolatok és szerelem

Követelmény: a megszerzett ismeretek helyes alkalmazása a mindennapi életben és a felelősségteljes döntések vállalása. Az egyes tantárgyak kiemelt egészségnevelési lehetőségei Testnevelés:  A szervezett mozgás igényének kielégítése, a mozgáslehetőség megteremtése  Szervezett edzés, rendszeres kondicionálás, a testi erő, állóképesség, teherbíróképesség fejlesztése,  Az időjáráshoz való alkalmazkodás  Ügyesség, gyorsaság, harmonikus, összerendezett mozgások fejlesztése  Az egyes szervek teljesítőképességének tervszerű, rendszeres fejlesztése  Hibás testtartás prevenciója és korrekciója Tanórán kívüli foglalkozások A nevelés folyamatjellegéből adódóan a pedagógus egészségnevelő tevékenysége tovább folytatódik a tanítási óra végeztével is.  Óraközi felügyelet a folyosón, a WC környezetének tisztaságára történő felügyelet  Szemetelés megakadályozása (szemétszedés a diákokkal)  A tanulók személyi tisztaságának ellenőrzése  Tanfelszerelés tisztaságának ellenőrzése  Ügyelés a sport- és játékszerek rendeltetésszerű használatára  Ügyelés az étkezés kultúráltságára  Dohányzás megelőzése  Tanulmányi és szakmai versenyek  Színház -, mozi- és múzeumlátogatás  Kirándulások, túrák  Tanulmányutak 14



Szülői fórum (szülői szervezet)

4. Módszerek A nemzeti népegészségügyi program irányelvei alapján kidolgozott iskolai egészségnevelési célkitűzéseink és ajánlott módszerei:  egészségügyi tudatosság kiépítése  beszélgetés  csoportmunka  bemutatók, kiállítások  tömegkommunikáció  ismeretek pontosítása: információátadás  felvilágosítás  bemutatók, kiállítások  tömegkommunikáció  csoportos tréning  egyéni képességek fejlesztése: öntudatosság, önbecsülés és a döntési képesség javítása  csoportmunka  döntéshozás gyakorlása  értékek tisztázása  szociális készségek tréningje  szimuláció, játék, szerepjátszás  tanácsadás  a beállítódás és magatartás megváltoztatása: egyéni életvitel megváltoztatása  csoportmunka  készségfejlesztés  tanácsadás  írásos anyagok  személyre szóló instrukciók  társadalmi/környezeti változtatások: fizikai vagy szociális környezet megváltoztatása  közösségfejlesztés  közösségi munka  támogatási rendszer kiépítése  környezetvédelmi intézkedések  szervezeti változtatások  törvények és rendelkezések betartatása Fogyasztóvédelmi program A NAT előírása szerint a helyi tanterveknek biztosítaniuk kell, hogy az egyes tantárgyak sajátosságaihoz igazodva a tanulók elsajátíthassák a fogyasztóvédelemmel összefüggő ismereteket, felkészüljenek azok gyakorlati alkalmazására. Kiemelt fejlesztési feladat a felkészülés a felnőtt életre, amelyben a fogyasztói kultúra kialakítása is jelentős szerepet kap. 1. A fogyasztóvédelmi oktatás feladatrendszere „A fogyasztóvédelem célja a fogyasztói kultúra fejlesztése és a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban.” (NAT) Ennek elérését a fenntartható fogyasztás fogalmának kialakítása, elterjesztése és a fenntarthatóságnak a mindennapi életünkben fogyasztóként való képviselete jelenti. 2. A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei 15

A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttműködéshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos, pedagógiailag megtervezett fejlesztése:  állampolgári kompetenciák,  szociális és társadalmi kompetenciák,  cselekvési kompetenciák. Míg kisiskolás korban leginkább jellemző fogyasztói magatartások a kiválasztás, az áruismeret, a döntés, a kockázatvállalás, a bizalmi elv érvényesülése, addig a kamaszkorban már megjelenik a jogérzék, kellő fejlesztés esetén a jogismeret, a szolgáltatásismeret, a fogyasztói értékrend és a vállalkozásismeret is. Ezeket az ismereteket, készségeket kell elsajátíttatni, ezt a hozzáállást, értékrendet kell formálnia az iskolának. A fogyasztás elemi meghatározója a család. A fogyasztói szokások tekintetében az otthonról hozott hatások a legélénkebbek, ezért is fontos a szülők, a családok bevonása a nevelési folyamatba. A napi gazdasági tapasztalatok, a gazdasági élet mind alaposabb és tudatosabb megismerése és megértése segít a fenntarthatóság eszméjének elfogadtatásában. Az iskolai programokban a pszichológiai mozgatókra, és a helyes értékrend alakítására kell a hangsúlyt fektetni. A fenntartható fogyasztás az értékek választásával, a tudatos beállítódással kapcsolatos viszony. Az értékek formálása:  a kívánság és a szükséglet fogalmának tisztítása és elkülönítése,  az egyéni és a társadalmi jogok tiszteletben tartása,  a természeti értékek védelme. Fogalmak, melyeket meg kell ismertetnünk:  piac,  marketing,  reklám,  minőség,  biztonság,  gazdaságosság,  takarékosság. 3. A fogyasztóvédelmi oktatás célja A fogyasztói kultúra kialakítása és fejlesztése érdekében el kell érnünk, hogy a diákok értsék és alkalmazni tudják a következő fogalmakat: ● Tudatos, kritikus fogyasztói magatartás. Az ellenállhatatlan marketinghatásoktól való távolságtartás képessége, a fogyasztói szükségletek folyamatos mérlegelése. ● Ökológiai fogyasztóvédelem, környezettudatos fogyasztás. Környezeti problémáink többségének gyökere a mai fogyasztói társadalmainkban keresendő: a javak pazarló előállítása, fogyasztásunk mennyisége, összetétele hozzájárul erőforrásaink feléléséhez és természeti környezetünk elszennyezéséhez. Az iskola feladata, hogy ökológiailag tudatos fogyasztókat neveljen, akik vásárlási választásaikkal egyben ökológiai környezetük megtartására törekednek. ● Fenntartható fogyasztás. A szolgáltatások és a hozzájuk kapcsolódó termékek olyan módon történő felhasználása, amely a jelenleginél jobb életminőséget eredményez, de közben minimálisra csökkenti a természeti források és a mérgező anyagok használatát. Fontos érdek, hogy a jövő nemzedékek szükséglete — és egészsége — ne kerüljenek veszélybe. ● Preventív fogyasztóvédelem. A jogok korai érvényesítése. (Ne legyen szükség panaszbejelentésre, bírósági eljárásra.) 4. A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az oktatásban

16

●

● ● ● ●

Tantárgyak tanórai foglalkozásába beépítve (matematika - üzemanyag-fogyasztási számítások; fizika - mérések; földrajz - eltérő fogyasztási struktúrák; magyar - reklámnyelv, feliratok, kommunikációs csapdák; biológia - génmódosított élelmiszerek; kémia - élelmiszerbiztonság, élelmiszeradalékok, vegyszerek, kozmetikumok; informatika - elektronikus kereskedelem, internetes fogyasztói veszélyforrások; történelem - EU fogyasztói jogok, fogyasztástörténet, a reklám története). Tanórán kívüli tevékenységek (vetélkedők, versenyek, rendezvények). Iskolán kívüli helyszínek (piaci séták, üzletek látogatása). Együttműködés más iskolákkal, állami és civil szervezetekkel, cégekkel. Az iskola fogyasztóvédelmi működése (az iskola mint fogyasztó és mint piac), az ezzel kapcsolatos foglalkozások.

5. Módszertani elemek — készségfejlesztéssel A készségfejlesztés területei a kritikus gondolkodás, az egyéni és csoportos döntéshozás és a problémamegoldás. Leginkább megvalósítható a hagyományostól eltérő tanulásszervezési formák alkalmazásával. ● Interjúk, felmérések készítése az emberek vásárlási szokásairól. ● Riportkészítés az eladókkal. ● Médiafigyelés, médiaelemzés, reklámkritika. ● Egyéni és csoportos döntéshozatal. ● Helyi, országos és az Európai Uniós szabályozások tanulmányozása. ● Adatgyűjtés, adatfeldolgozás, információrögzítés csoportmunkában. ● Problémamegoldó gyakorlat ötletbörzével, értékeléssel. ● Szimulációs játék, esettanulmány. ● Viták, szituációs játékok (eladói és vásárlói érdekek összehangolása, jellemző piaci magatartások felismerése és elsajátítása). A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, a nevelő-, oktató munkát segítő eszközök, felszerelések A pedagógiai program végrehajtásához szükséges helyiségek, bútorzatok és egyéb berendezési tárgyak; a tanórai oktató és nevelőmunkát segítő taneszközök, felszerelések; valamint az egészséges munkavédelmi eszközök felsorolásáról a nevelési–oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 7. számú melléklete, valamint a szakács szakmai és vizsgakövetelményeiben leírtak az irányadók. A szakács szakma képzési feladatainak teljesítéséhez szükséges eszközök és felszerelések Tűzhelyek Sütők Hűtők Munkaasztalok Főzőüstök Mosogatómedencék Univerzális konyhagépek Szeletelő Húsdaraló Burgonyakoptató Salátacentrifuga Kutter Gőzpároló Sokkoló Salamander Rostsütő 17

Grill-lap Olaj-gyorssütő Grillező Mikrohullámú készülékek Számítógép Pénztárgép Kézi turmix Főző-sütő edények Serpenyők Kézi szerszámok A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek Iskolánkban a tanulók fizikai állapok a mérésének a mindennapi tevékenység leginkább igénybe vett izomrostok erejének, erő állóképességének évente kétszeri (őszi-tavaszi) mérése jelenti az alapját. Mérjük a tanulók tömeg és magasság gyarapodását, valamint a helyből távolugrás, a hanyatt fekvésből felülés, a fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás, valamint a hason fekvésből törzsemelés teljesítményük fejlődését. Futó teljesítményük értékelésére a 100 méteres, a 400 méteres síkfutás, valamint a Cooper-teszt mérése szolgál. Tanulóink késő ősztől, kora tavaszig úszás órákon vesznek részt. Az úszás terén elért fizikai fejlődésüket a fél Cooper-teszt, valamint a 2 hossz úszás tanévenkénti kétszeri felmérése hivatott szolgálni.

18

HELYI TANTERV Oktatási céljaink Általános oktatási céljaink Az oktatás során olyan széleskörű, mobilizálható, konvertálható általános és szakmai alapismereteket kell nyújtani, amelyek megfelelnek a korszerű szakmai és gazdasági elvárásoknak, és magukban hordozzák a folyamatos fejlődés, továbbképzés lehetőségét. Az elméleti képzésre épülő gyakorlatorientált képzés során a tanulók képességeit olyan szintre kell fejleszteni, hogy tanulmányaik befejezésével képesek legyenek önálló, vállalkozó szellemű, felelősségteljes munkavégzésre. Az iskolának ki kell fejlesztenie a vállalkozóvá válás készségeit és képességeit. A megszerzett ismeretek a nemzetközi gyakorlatban is alkalmazhatók legyenek. Speciális oktatási céljaink Az iskolai és iskolán kívüli munkában minden pedagógusnak kötelessége, hogy kihasználja a tanított tantárgyai és egyéb tevékenysége során az alábbi célok és feladatok elérését, illetve teljesítését: - az általános emberi értékeket figyelembe vevő, a tanulók személyiségét hatékonyan szolgáló műveltségi anyag nyújtása - a korszerű ismeretanyag elsajátíthatóságában, a súlypontozásában igazodás a tanuló életkori sajátosságaihoz - az ismeretek komplexitására, a tananyagtartalmak közötti koncentrálásra való törekvés - vállalkozói szellem, képesség, menedzseri szemlélet kifejlesztése - tudatosítani kell a tanulókban, hogy a korszerű szakmai tudás megköveteli legalább egy idegen nyelv tudását - a tanulók megismertetése a világ mennyiségi viszonyainak és egyéb összefüggéseinek leírásával - a logikus gondolkodás, képzelőerő, ötletesség fejlesztésével hozzásegíteni a tanulókat a valóságról alkotott képük pontosításához - a mindennapi életben felmerülő problémák megoldásához szükséges ismeretek (százalékszámítás, kamatszámítás, terület-, felszín-, térfogatszámítás stb.) készségszintre emelése - az adatok összesítésének, közlésének, értelmezésének matematikai statisztikai módszereinek megismerése hozzásegíti a tanulókat a társadalom és gazdaság mennyiségi viszonyainak értelmezéséhez és értékeléséhez - a szakképzésben elsősorban a saját szakmájuk követelményeinek elsajátítatása a cél a korszerűség, a szakmaspecifikusság figyelembe vételével Vendéglátó szakiskola - Olyan szakemberek képzése, akik a különböző típusú, nagyságú vendéglátó gazdálkodó szervezetek termelői részében fogyasztásra kész ételeket, cukrászkészítményeket képesek önállóan előállítani, illetve azokat a vendégnek értékesíteni. Szakterületenként, szakmánként és évfolyamonként áttekintettük a kerettanterveket, illetve az OKJ-s szakmai és vizsgakövetelményeket, központi programokat és ezeket az iskola igényeihez igazítottuk. Figyelembe vettük a munkaerőpiac igényeit (pl. a második idegen nyelv, angol) bevezetése), illetve a partnerigényeket. Megadtuk a csoportbontásban tanítandó órákat. A helyi tantervünk tartalmazza a kifutó jellegű óraterveket, illetve a 2010-2011. tanévtől bevezetésre kerülő új óraterveket. 19

Az intézmény helyi tantervének és szakmai programjának a kialakításánál a következő törvényeket, illetve rendeleteket vettük figyelembe: 

1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról



1993. évi LXXVI. törvény a szakképzésről



2/2006. (VIII. 8.) SZMM rendelet a szociális és munkaügyi miniszter hatáskörébe tartozó egyes szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról



21/2007. (V. 21.) SZMM rendelet a szociális és munkaügyi miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról



20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól



20/2008. (II. 8) OKM rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának a rendjéről



36/2009. (XII. 23.) OKM rendelet a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 46/2001. (XII. 22.) OM rendelet módosításáról

 1/2010. (II. 5.) SZMM rendelete a szociális és munkaügyi miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 15/2008. (VIII. 13.) SZMM rendelet módosításáról

20

Óratervek

9-10. szakiskolai osztály Vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoport

2008-2009-től

Tantárgyak

9. oszt.

10. oszt.

Magyar nyelv és irodalom Történelem és társadalomismeret Német nyelv Matematika Informatika Természetismeret Testnevelés Osztályfőnöki óra Angol nyelv Kommunikáció és viselkedéskultúra Közismereti tárgyak Gasztronómiai alapgyakorlat* Gazdasági környezetünk Szakmai alapozás

3 2 3 3 2 1 3 1 2 1 21 6 1 7

3 2 3 3 2 3 1 2 1 20 6 2 8

Összesen

28

28

* csoportbontás

21

Az alkalmazott tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei A tankönyvrendelés elkészítésével megbízott alkalmazott saját hatáskörben gondoskodik arról, hogy az iskolai oktatásban felhasználható tankönyvek, valamint a segédkönyvek hivatalos jegyzéke az igazgató által engedélyezett példányszámban álljon rendelkezésére a szakmai munkaközösségeknek, illetve a pedagógusoknak. A pedagógusok a szülőkkel az előző év végéig írásban közlik az általuk használni kívánt tankönyvre, segédletekre, taneszközökre vonatkozó igényüket a tankönyvrendelés elkészítésével megbízott alkalmazottal, aki ezek megfelelő összesítésével három munkanapon belül aláírásra elkészíti a tankönyvrendelést. Az iskola magasabb évfolyamába való lépés feltételei A tanuló az iskola magasabb évfolyamába, illetve szakképzési évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. A tanuló részére engedélyezhető az iskola évfolyamának megismétlése abban az esetben is, ha egyébként felsőbb évfolyamra léphetne. Az engedély megadásáról a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő kérésére az iskola igazgatója dönt. A szakképzési évfolyam nem ismételhető meg. Nem tekinthető a szakképzési évfolyam megismétlésének a második vagy további szakképzésbe történő bekapcsolódás. Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti, és a pedagógus, illetve az osztályfőnök által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. Abban az esetben, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felhívja az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, és a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosítja. A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy az osztályozó vizsgán, a különbözeti vizsgán, a javítóvizsgán nyújtott teljesítménye alapján kell megállapítani. Osztályozó vizsga a szakképző iskolában - a szakképzésre vonatkozó rendelkezések szerint - szervezett beszámoltató vizsga is (a továbbiakban a felsorolt vizsgák együtt: tanulmányok alatti vizsga). A tanulmányok alatti vizsgát iskolában független vizsgabizottság előtt lehet tenni. Különbözeti vizsgát a tanuló abban az iskolában tehet, amelyben tanulmányait folytatni kívánja. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető. A félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha - felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól, - engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, - ha a meghatározott időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, Ha a tanuló a tanév végén - a tantárgyak számától függetlenül - elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet. Javítóvizsga letételével folytathatók a tanulmányok akkor is, ha a tanuló az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról igazolatlanul távol maradt, vagy azt nem fejezte be, illetve az előírt időpontig nem tette le. Szakmai gyakorlatból akkor lehet javítóvizsgát tenni, ha a nevelőtestület - a gyakorlati képzés szervezőjének egyetértésével - engedélyezte. Ha a sajátos nevelési igényű tanuló az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság, a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézséggel küzdő tanuló a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján tanulmányait magántanulóként folytatja, iskolai neveléséről és oktatásáról 22

felkészítéséről, érdemjegyeinek és osztályzatainak megállapításáról, illetve az ehhez szükséges pedagógusokról - a szakértői véleményben foglaltak szerint - az az iskola gondoskodik, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. Ha a tanulót a közoktatási törvény 69. §-ának (2) bekezdése alapján egyéni adottsága vagy sajátos helyzete alapján mentesítették a testnevelés, a művészetek, a technika tantárgyak és egyéb gyakorlati jellegű tantárgyak, foglalkozások tanulása alól, tudásáról nem kell számot adnia. A mentesítés iránti kérelemben meg kell jelölni a kérelem indokát. Ha a mentesítést a sajátos nevelési igényű tanuló testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékosságára, autizmusára, halmozottan fogyatékosságára, vagy a pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban való tartós és súlyos akadályozottságára tekintettel kérik, az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság, ha pedig tanulási nehézségre tekintettel kérik, a nevelési tanácsadó szakértői véleményét be kell csatolni. Ha a tanuló a szakképzésben tanulószerződés alapján vesz részt, tanulói jogviszonya szünetelésének engedélyezéséhez az iskola igazgatójának be kell szereznie a tanulószerződést kötő gazdálkodó szervezet egyetértését. A különbözeti és a beszámoltató vizsgákra tanévenként legalább kettő vizsgaidőszakot ki kell jelölni. Javítóvizsga letételére az augusztus 15-től augusztus 31-ig terjedő időszakban, osztályozó, különbözeti és beszámoltató vizsga esetén a vizsgát megelőző három hónapon belül kell a vizsgaidőszakot kijelölni. Az iskola osztályozó vizsgát a tanítási év során bármikor szervezhet. A vizsgák időpontjáról a tanulót a jelentkezéskor tájékoztatni kell. Az iskolában tartott tanulmányok alatti vizsga esetén az igazgató, a független vizsgabizottság előtti vizsga esetén a vizsgáztatásra kijelölt intézmény vezetője engedélyezheti, hogy a tanuló az előre meghatározott időponttól eltérő időben tegyen vizsgát. Ha az iskola a szakmai és vizsgakövetelmény alapján szintvizsgát köteles szervezni, a szakmai programnak tartalmaznia kell a szintvizsga részletes követelményeit. Ha a gyakorlati képzés szervezője nem az iskola, a szintvizsga követelményeit a gyakorlati képzés szervezője által meghatározottak szerint kell a szakmai programba beépíteni. Az iskola helyi tantervében kell meghatározni, hogy a szintvizsga sikeres teljesítése előfeltétele-e az adott évfolyam követelménye teljesítésének, illetve milyen módon kell figyelembe venni az év végi osztályzat meghatározásakor. Ha a tanuló gyakorlati képzését nem az iskola tartja, a szintvizsgán nyújtott tanulói teljesítményt a gyakorlati képzés szervezője értékeli. A tanuló osztályzatát - a gyakorlati képzés szervezőjének értékelése alapján - a nevelőtestület állapítja meg, és dönt a tanuló magasabb évfolyamra bocsátásáról. Ha a tanuló nem teljesítette az évfolyamra előírt tanulmányi követelményeket, tanulmányait az évfolyam megismétlésével folytathatja. Az évfolyam megismétlésével folytathatja tanulmányait az a tanuló is, akit fegyelmi büntetésként az adott iskolában eltiltottak a tanév folytatásától. Az évfolyam megismétlése - a közoktatási törvény 75. §-ának (2) bekezdésében meghatározott kivétellel - nem tagadható meg abban az iskolában, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái A tanulók tárgyi tudásának, munkájának és teljesítményének mérése érdemjegyekkel és egyéb tanári feljegyzésekkel történik. Év közben folyamatos szóbeli és írásbeli ellenőrzés, óraközi munka és témazáró dolgozatok alkotják a diákok értékelését. 23

A tanulók minősítését év közben, félévkor és év végén a naplóba beírt 1-5-ig osztályzat tükrözi. Osztályzat szerezhető még osztályozó-, különbözeti-, pótló- és javítóvizsgán. Az érdemjegyeket a tanórai foglalkozásokon végzett szóbeli, írásbeli, önálló tanulói munka, tevékenység figyelembe vételével lehet megállapítani. Tantárgyanként egy félévben minimum 3 jegy előírt. Az érdemjegyeket a megszerzésükkor a tanárok az osztálynaplóba rögzítik. A jegyekről a szülőket az ellenőrző könyv útján rendszeresen értesíteni kell. Az osztályfőnökök havonta az ellenőrző könyvben lévő jegyeket egyeztessék a naplóban lévő jegyekkel. A félévi és az év végi osztályzatokat az érdemjegyek alapján kell meghatározni. A tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti. Abban az esetben, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér az évközben adott érdemjegyek átlagától és a tanár nem változtatja meg a döntését, a nevelőtestület többségi szavazat alapján az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján megváltoztathatja. Az érdemjegyek és az osztályzatok adásakor törekedni kell az objektivitásra, az értékelés nem lehet fegyelmezési eszköz. A sokoldalú, változatos értékelési rendszer mindig igazodjon a tanulók életkori sajátosságaihoz és a tantárgy jellegéhez. A tantárgyaktól függetlenül megkövetelendő a szép, helyes magyar beszéd, a megfelelő kifejező-, és előadókészség fejlesztése. A magatartás és a szorgalom értékelése Magatartás értékelése a.) Példás (5) magatartású - az a tanuló, aki a Házirend előírásait maradéktalanul betartja, - viselkedése, gyakorlati, tanulmányi munkája kiemelkedő, - a közösségi élet szabályait nemcsak ismeri és betartja, hanem másokkal is igyekszik betartatni, - segíti az osztályfőnök munkáját a jó osztályközösség kialakításában, - közösségi munkája aktív, társaihoz és a felnőttekhez való viszonyulása példamutató, - tanórán, a nyári és egyéb szakmai gyakorlaton tanúsított magatartása nem kifogásolható, - nincs igazolatlan mulasztása, - a tanév során fegyelmező intézkedésben, fegyelmi büntetésben nem részesült, b.) Jó (4) magatartású - az a tanuló, aki a Házirend előírásait betartja, - viselkedése, gyakorlati, tanulmányi munkája megfelelő, - a tanítási órákon odafigyel, de nem túl aktív, - a közösségi munkában részt vesz, önmaga nem kezdeményez, de aktivizálható, - magatartása tisztelettudó, udvarias, - igazolatlan óráinak száma 1-6 óra, - a tanév során fegyelmi büntetésben, igazgatói intésben, az értékelés félévében intésben nem részesült c.) Változó (3) magatartású - az a tanuló, aki az év folyamán ismételten nem tartotta be a Házirendben foglaltakat, - viselkedése, tanulmányi, gyakorlati munkája nem megfelelő, - az osztály közösségi életét tiszteletlen viselkedésével, hangnemével zavarja, - magatartási fegyelmezetlenségeiről sorozatos feljegyzések tanúskodnak, - igazolatlan mulasztása 7-12 óra, - a tanév során fegyelmi büntetésben, ismételt igazgatói intésben nem részesült d.) Rossz (2) magatartású 24

- az a tanuló, aki minden figyelmeztetés ellenére a Házirend előírásait súlyosan és/vagy többször megsérti, - viselkedése, magatartása közösségellenes, a sorozatos figyelmeztetések ellenére sem változtat azon, - igazolatlan mulasztása 13 óra feletti, - fegyelmi büntetésben részesült Szorgalom értékelése a.) Példás (5) szorgalmú - az a tanuló, aki tanulmányi feladatait töretlen szorgalommal, képességeinek megfelelően végzi, - megfelelően tájékozott az elsajátított tananyagban és általános ismeretekben, - tanulmányi átlageredménye legalább jó b.) Jó (4) szorgalmú - az a tanuló, aki tanulmányi feladatait megfelelő szorgalommal végzi, de aktivitása, teljesítménye ingadozó, - tanulmányi átlageredménye közepesnél jobb c.) Változó (3) szorgalmú - az a tanuló, aki tanulmányi munkáját képességeinél gyengébb, illetve hullámzó szinten végzi, - aki nem tanul rendszeresen, - osztályzatai képességeihez mérten gyengék d.) Hanyag (2) szorgalmú - az a tanuló, aki jóval képességei alatt teljesít, - feladatait igen gyengén vagy egyáltalán nem teljesíti, - érdemjegyeinek többsége elégséges, illetve elégtelen, az érékelés félévében megbukott Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátjai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya Az írásbeli dolgozatokat két héten belül ki kell javítaniuk a tanároknak, illetve a jegyeket a naplóba be kell írniuk. Egy napon maximálisan két 45 perces dolgozat íratható, melyeknek az időpontját 5 nappal előre az osztálynaplóban rögzíteni kell. Otthoni felkészüléshez előírt feladatok A szaktanárok a tanulóknak otthoni feldolgozásra különböző írásbeli és egyéb feladatokat adhatnak, amit a következő órán számon kérhetnek. Ügyelni kell arra, hogy a feladat terjedelme ne legyen nagymértékű. Szakmai vizsga Az OKJ-ben meghatározott szakképzettségek megszerzésére megszervezett szakmai vizsga állami vizsga. A szakmai vizsga lebonyolítását a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló rendelet szabályozza, és az egyes szakmák szakmai és vizsgakövetelményei tartalmazzák részletesen a vizsgarészeket, tantárgyakat, követelményeket. A szakmai vizsga írásbeli, gyakorlati és szóbeli részből áll. - Írásbeli vizsga Az írásbeli vizsgarészben a szakképesítésért felelős miniszter által - egy szakmai vizsgára kiadott írásbeli feladatot kell megoldani. - Gyakorlati vizsga A gyakorlati vizsga munkafeladatait a szakképesítésért felelős miniszter által kiadott szakmai és vizsgáztatási követelmények figyelembe vételével kell kidolgozni és meghatározni. A gya25

korlati vizsgán a szakképesítés követelményeinek megfelelő munkafolyamatokat, műveleteket kell elvégezni. Ezen a vizsgarészen kell számon kérni a munkavégzéssel kapcsolatos munka-, tűz és balesetvédelmi ismereteket is. A feladatot a szakmai vizsgát szervező intézmény dolgozza ki, és a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá. - Szóbeli vizsga A szóbeli vizsgán a vizsgázó a szakképesítésért felelős miniszter által meghatározott tantárgyakból központi tételek alapján ad számot tudásáról. Az egyes modulok értékelése A szakács szakképesítés moduljainak értékelése a szakmai és vizsgakövetelményeiben leírtak szerint történik. A KÖVETELMÉNYMODULOKHOZ TARTOZÓ TANTÁRGYAK Követelménymodul azonosítója és megnevezése 1428-06 Biztonságvédelmi és minőségbiztosítási feladatok végzése 1429-06 Ügyviteli tevékenységek végzése

1464-06 Előkészítés

1465-06 Ételkészítés

Adott követelménymodulhoz tartozó tantárgyak Ételkészítés ismeretek Ételkészítési gyakorlat Szakmai idegen nyelv Szakmai számítástechnika Ételkészítés ismeretek Élelmiszerismeret Vendéglátó gazdálkodási és vállalkozási ismeretek Szakmai idegen nyelv Szakmai számítástechnika Kommunikáció Élelmiszerismeret Vendéglátó gazdálkodási és vállalkozási ismeretek Ételkészítés ismeretek Ételkészítési gyakorlat Ételkészítés ismeretek Ételkészítési gyakorlat Szakmai számítástechnika Kommunikáció Szakmai idegen nyelv

Beszámítható előzetes tanulmányok Az 1993. évi LXXVI. törvény 11. § (1) alapján a szakképzést folytató intézményben, illetőleg a felső oktatási intézményben folytatott tanulmányokat a szakképesítést nyújtó szakképzésben előírt - megegyező tartalmú - követelmények teljesítésébe be kell számítani. A beszámítás mértékéről a szakképzést folytató intézmény vezetője dönt. A szakképzést folytató intézmény vezetőjének döntése ellen a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatalhoz lehet fellebbezni. A fellebbezésre a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályait kell alkalmazni. Jelenlegi képzésünkben beszámítható előzetes tanulmány nincs. A vizsgáztatási követelmények

26

A szakképesítő vizsgára bocsátás feltétele: az utolsó szakképző évfolyam elvégzését tanúsító bizonyítványa, mely egyenértékű a modulzáró vizsga eredményes letételével. Amennyiben a szintvizsgát a kamara megszervezte, úgy az iskolai rendszerű szakképzésben resztvevő vizsgára bocsátásnak a feltétele az eredményes szintvizsga. A szakképesítő vizsgát a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 20/2007. (V.21.) SZMM rendelet szabályainak megfelelően kell megszervezni, amely jogszabály tartalmazza az értékelésre vonatkozó általános szabályokat is.

27

Iskolánk szakmai programja

A vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoport kimeneti szakképzettségei az OKJ alapján A szakképzésről szóló törvény alapján miniszter rendeletben jelenik meg az államilag elismert szakmák egységes jegyzéke, az Országos Képzési Jegyzék. Ez tartalmazza a szakképesítés megszerzésének feltételeit, a megszerzés módját, szakmai- és vizsgáztatási követelményeit. Rögzíti az iskolai előképzettséget, a szakképzés idejét, az elméleti és gyakorlati képzés arányát és a csak iskolai rendszerben megszerezhető szakképesítéseket. Rendelkezésünkre állnak a szakképesítések szakmai és vizsgáztatási követelményei és központi programjai is. Szakács: olyan szakember, aki a különböző típusú, nagyságú gazdálkodó szervezetek termelő részeiben fogyasztásra kész ételeket képes előállítani. Az iskolában folyó szakképzés alapelvei A gazdasági fejlettség, versenyképesség egyik lényeges meghatározójává vált a munkaerő minősége, amelynek fejlesztésében az iskolarendszerű szakképzésnek, a munkaerőpiaci képzésnek meghatározó szerepe van. A fejlett piacgazdaságokban már igazolódott, hogy a fejlődés motorja a konvertálható tudású szakképzett munkaerő. A napjainkban zajló folyamatokban tehát a humán erőforrások és a szakképzés fejlesztése, jövője stratégiai jelentőségű feladat. Sopron tradicionálisan idegenforgalmi- és kereskedőváros. Az itt élő lakosság jelentős hányadának a vendéglátás, az idegenforgalom és a kereskedelem biztosítja a megélhetését. A város történelmi múltja és nevezetességei vonzzák a bel- és a külföldi turistákat. Sopronban 1990-től az ipari szektor helyett a szolgáltatói szektor vált meghatározóvá. Lendületesen növekedett az ilyen jellegű vállalkozások száma. Iskolánkban a 11-13. szakképzési évfolyamokon történik a szakmai oktatás. Az iskolában folyó szakképzés általános céljai A szakácsképzés (iskolarendszerben) célja A szakács legfontosabb feladata a korszerű vendéglátás követelményeinek megfelelő feladatok ellátása, valamint a vendégek elvárásainak megfelelő ételválaszték kialakítása és elkészítése. Az ételeknek, a követelményeknek megfelelő minőségi színvonalon történő tálalása a fogyasztók és a vendégek számára.

28

SZAKÁCS OKJ szám: 33 811 03 1000 00 00 szakképesítés (OKJ szám) Szakács 33 811 03 1000 00 00

Rész-szakképesítések (OKJ szám) Gyorséttermi- és ételeladó 33 811 03 0100 31 01 Konyhai kisegítő 33 811 03 0100 21 01

Elágazások (OKJ szám)

Ráépülés (OKJ szám) Diétás szakács 33 811 03 0001 33 01

Hozzárendelt FEOR szám: 5124 Képzés maximális időtartama: Szakképesítés/ráépülés megnevezése

Szakképzési évfolyamok száma

Óraszám

2

2000

-

600

Szakács Diétás szakács A képzés megkezdésének szükséges feltételei:

Bemeneti kompetenciák: a képzés megkezdhető a vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoportra meghatározott kompetenciák birtokában. E kompetenciák megszerezhetőek a szakképzést előkészítő évfolyam keretében is vagy Iskolai előképzettség: a tizedik évfolyam elvégzésével tanúsított iskolai végzettség vagy a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 27. § (4) bekezdése szerint – kizárólag szakképzési évfolyamon megszervezett szakiskolai nevelésben es oktatásban részt vevő tanulok esetében – a nyolcadik évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettség. Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Pályaalkalmassági követelmények: nem szükségesek. Szakmai alkalmassági követelmények: szükségesek. Egészségügyi alkalmassági vizsgálat: szükséges. Elmélet aránya: 30% Gyakorlat aránya: 70% Szakmai alapképzés (iskolai rendszerben): van Időtartama: 1 év.

29

Szintvizsga (iskolai rendszerben): szervezhető, az utolsó szakképzési évfolyamot megelőzően. A szakképesítés munkaterületének rövid, jellemző leírása: A szakács legfontosabb feladata a korszerű vendéglátás követelményeinek megfelelő feladatok ellátása, valamint a vendégek elvárásainak megfelelő ételválaszték kialakítása és elkészítése. Az ételeknek, a követelményeknek megfelelő minőségi színvonalon történő tálalása a fogyasztók és a vendégek számára.

30

A szakács szakma tantárgyai és az azokra fordítható óraszámok 2010-2011. tanévtől

Tantárgyak

Heti óraszámok 11. évf.

12. évf.

Ételkészítési ismeretek

5

1

Élelmiszerismeret

2

1

Szakmai német nyelv

4

1

Vendéglátó gazdálkodási és vállalkozási ismeretek

3

1

Szakmai angol nyelv

2

1

Szakmai számítástechnika

4

0

Szakmai elmélet összesen

20

5

Ételkészítés csoportos gyakorlat

7

3,5

4 160 óra

-

Munkahelyi gyakorlat

0

25 ó/hét

Szakmai gyakorlat összesen

11

3,5

Szakmai elmélet + gyakorlat

21

8,5

Osztályfőnöki óra

0,5

0,5

2

1

Közismeret összesen

2,5

1,5

Összesen

33,5

35

5

1

Nyári szakmai gyakorlat

Testnevelés

Iskolai napok száma

31

Pincér (iskolarendszeren kívül)

A modulok neve

óra

1.

Vendéglátó és gazdásági ismeretek

72

2.

Italismeret

72

3.

Német nyelv

72

4.

Pincér ismeretek

84

5.

Pincér gyakorlat

120

6.

Irányított szakmai gyakorlat

580 1000

Cukrász (iskolarendszeren kívül)

A modulok neve

óra

1.

Vendéglátó és gazdásági ismeretek

36

2.

Élelmiszerismeret

36

3.

Német nyelv

36

4.

Cukrász ismeretek

42

5.

Cukrász gyakorlat

60

6.

Irányított szakmai gyakorlat

290 500

32

SZINTVIZSGA SZAKÁCS A szintvizsga szervezője: Soproni Kereskedelmi és Iparkamara. A szintvizsga ideje: az utolsó szakképzési évfolyamot megelőzően. Szintvizsga időtartama: 300 perc A szintvizsga munkafeladatai és értékelésük A szintvizsga, a gyakorlati képzés szakmai követelményeire épülő gyakorlati vizsgarészből áll. A központi feladatbank a szakács szintvizsgákhoz 5 feladatsort, ezen belül 8-8 feladatot tartalmaz, amelyeket megadott receptura alapján kell elkészíteni. Ebből válassza ki a szintvizsga bizottság azt, a feladatsort, amely megítélésük szerint megfelel a tanulók szakmai és vizsgakövetelményben rögzített időarányos tudásának. A vizsgafeladatok értékeléséhez a mellékletben szereplő értékelőlapot kell használni. A szvk. alapján a szintvizsga témakörei: Az ételkészítéshez szükséges nyersanyagok, gépek, berendezések előkészítése. Levesek készítése Tészták készítése Köretek készítése Főzelékek készítése Mártások készítése Halételek készítése Szárnyas húsból készíthető ételek készítése Sertéshúsból készíthető ételek készítése Meleg előételek készítése Befejező műveletek /tálalás, díszítés/ végzése Munkaszervezés végzése Munka-, tűz- és balesetvédelmi előírások betartása Az élelmiszerbiztonsági és higiéniai előírások alkalmazása Környezetvédelmi előírások betartása A tanuló a rendelkezésére álló eszközök (kézi szerszámok, gépek, berendezések) segítségével komplex, az eddig megszerzett tudását felhasználva készít: leveseket, előételeket, húsételeket. A vizsgamunka tartalma: – 1 fajta leves, vagy előétel – 1 fajta halétel, vagy húsétel – tálalás, díszítés elvégzésese. GYAKORLATI FELADAT A-E feladat Elérhető maximális pontszám: 100 pont A feladat A./1. Húsleves daragaluskával Fogas jóasszony módra hordó burgonyával A./2. Zellerkrémleves párolt zellerrel Borjúpaprikás galuskával 33

A./3. Gulyásleves Tejszínes parajfőzelék sajtropogóssal A./4. Minestrone (Olasz zöldségleves tésztával) Matrózhús párizsiasan párolt rizzsel A./5. Jégsaláta kapros - joghurtos öntettel Stefánia vagdalt burgonyapürével, franciás karottával A./6. Nyírségi gombócleves Sajtos párizsi szűzérmék paradicsomos rizzsel A./7. Brokkoli csőben sütve Sertésborda hentes módra hasábburgonyával A./8. Bevert tojás Béarni mártással Kolbásszal töltött szűzsült hagymás tört burgonyával B feladat B./1. Erőleves tojáskocsonyával Gesztenyével töltött pulyka vajban sült gyümölccsel B./2. Tejfölös zöldbableves Brassói aprópecsenye B./3. Lencsepüré leves Pirított csirke Marengó módra szalmaburgonyával B./4. Bazsalikomos paradicsomleves Esterházy rostélyos spagettivel B./5. Hideg Kecskeméti barack leves Csáky-rostélyos vajas galuskával B./6. Spárga krémleves spárgafejjel Sertésérmék magyarosan B./7. Hagymaleves Gödöllői töltött csirke kukoricás rizzsel, párol gyümölccsel B./8. Parajos ravioli oregános paradicsommártással Mandulás pisztráng vajas petrezselymes mogyoró burgonyával C feladat C./1. Gombakrémleves Borjúcsülök pékné módra C./2. Bevert tojás bakonyi módra Kievi csirkemell burgonyapürével C./3. 34

Spárga hollandi mártással Tűzdelt gyöngytyúk v. jérce kakukkfüves pecsenyelével párolt gyümölccsel C./4. Palócleves Angolos kacsamell töltött almával C./5. Hideg málnakrém leves Mozzarellás, parajos lasagna C./6. Lencseleves Fogas szeletek fehérbormártásban petrezselymes, vajas burgonyával C./7. Tyúkhúsleves finommetélttel Töltött káposzta C./8. Erőleves tésztafánkkal Becsinált csirke párolt rizzsel D feladat D./1. Jókai bableves Burgonyás lángos fokhagymás öntettel D./2. Bevert tojás Hadik módra Hátszínszelet udvarmester módra angolos zöldbabbal és franciás karottával D./3. Halleves Paprikás csirke galuskával D./4. Brokkoli felfújt paradicsommártással Fogas szeletek molnáré módon hordó burgonyával D./5. Hideg almaleves Füstölt hússal és gombával töltött sertéstekercs D./6. Csontleves májgaluskával Paradicsomos húsgombóc sós burgonyával D./7. Tarkabableves hajdinagaluskával Tejszínes, gombás jércemell rizibizivel D./8. Zöldségleves Bélszínszeletek Budapest módra párolt rizzsel és rácsos burgonyával E feladat E./1. Erőleves julienne módra Sertéspörkölt galuskával E./2. Zöldborsóleves Fogasrudak Orly módra paradicsommártással, vajas petrezselymes burgonyával E./3. Tejszínes zalai csirkeleves 35

Töltött gomba egri módon E./4. Lebbencsleves Borjújava Dubarry módra zöldséges rizzsel E./5. Zellerropogós remoulade mártással Bakonyi sertésbordák galuskával E./6. Hideg meggyleves Vajas pástétom királynő módon E./7. Kelvirágleves Bácskai rizses hús E./8. Tarhonyaleves Rozmaringos pulykaragu kelvirágfelfújttal Értékelőlap szakács szakmához A szintvizsgán elérhető pontszámok: Név Előkészítő műveletek szakszerűsége Munkafegyelem, munkaszervezés Leves készítésének szakszerűsége Húsétel készítésének szakszerűsége Az ételek ízhatása Tálalás, díszítés Az ételek hőfoka Összes pontszám Érdemjegy A pontszámoknak megfelelő osztályzatok 0 – 51 pontig → elégtelen 52 - 65 pontig → elégséges 66 - 79 pontig → közepes 80 - 91 pontig → jó 92 - 100 pontig → jeles A szintvizsga konkrét értékelési szabályai A szintvizsga eredményét a munka megszervezése, pontossága, szakszerűsége, esztétikája, tisztasága, a munka közben tanúsított balesetvédelmi, higiéniai, környezetvédelmi előírások betartásának figyelembevételével, egyetlen osztályzattal kell értékelni. Amennyiben a vizsgázó a szintvizsgán elfogadható ok, valamint elfogadhatatlan ok miatt nem jelent meg, illetőleg azt alapos indok nélkül megszakította, továbbá, akit szabálytalanság miatt a vizsgabizottság a szintvizsga folytatásától eltiltott, szintvizsgát pótolni kell, illetve meg kell ismételni! A szintvizsga érdemjegyét az éves gyakorlati osztályzat kialakításakor súlyozottan kell figyelembe venni (két jegynek számítva). A szintvizsgáról mulasztó tanulónak a vizsgát pótolni kell, ennek helyét és idejét a vizsgaszervező jelöli ki.

36

A KOLLÉGIUM NEVELÉSI ÉS PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

37

I. Helyzetelemzés A kollégium adatai: A kollégium neve: Danubius Szakképző Iskola és Kollégium Székhelye: Sopron, Füredi sétány 8. Fenntartója, alapítója: Danubius Szakképző Iskola és Kollégium Alapítvány, Sopron, Füredi sétány 8. Működési feltételek A kollégium épülete egyben a tanulás és – részben – a gyakorlati képzés (Juventus étterem) helye is. Az első és a második emeleten helyezkednek el a tanulók hálószobái, a harmadik emeleten találhatók a tantermek, melyekben délután kollégiumi foglalkozásokat tartunk. A tanulók elhelyezése 4, illetve 6 fős hálótermekben történik. Személyi feltételek A kollégium felelős vezetője és az iskola vezetője egy személy. Egy fő állású és három részmunkaidős tanár vesz részt a kollégiumi tevékenységben. A kollégium szakmai munkáját a fenntartó felügyeli.

II. Nevelési és pedagógiai program A kollégium Nevelési és pedagógiai programjának a készítésékor figyelembe vettük azt, hogy intézményünkben az iskola és kollégium egy szervezeti egységben működik. KOLLÉGIUMI NEVELÉS ALAPELVEI, CÉLJAI A kollégiumi nevelés célja és alapelvei A kollégiumi nevelés célja a tanulók szocializációjának, kiegyensúlyozott és egészséges fejlődésének, tanulásának, a sikeres életpályára való felkészítésének segítése, személyiségének fejlesztése, kibontakoztatása a bentlakásos intézmény sajátos eszközeinek és módszereinek felhasználásával. A kollégium - céljai elérése érdekében - gyermekközpontú, személyiségközpontú környezetet alakít ki, és tanulóközpontú tevékenységrendszert működtet az alábbiak figyelembevételével: a) az Alkotmányban biztosított állampolgári és szabadságjogok, valamint a gyermekeket megillető jogok érvényesítése; b) demokráciára, humanizmusra, nemzeti és európai önazonosságra nevelés elveinek alkalmazása a NAT által megfogalmazott elvekkel és kiemelt fejlesztési feladatokkal összhangban; c) a kollégiumi tanulók, a csoportok és közösségek iránti felelősség, bizalom, szeretet, segítőkészség és tapintat alkalmazása a nevelésben; d) a tanulók aktivitásának, alkotóképességének, érdeklődésének fenntartása és fejlesztése, az öntevékenység és az ifjúsági önszerveződési formákba való bekapcsolódásának támogatása, a tanulói önszerveződő képesség folyamatos fejlesztése és felhasználása; e) a szülőkkel, a kapcsolódó iskolákkal, az intézmény környezetében levő társadalmi és civil szervezetekkel való konstruktív együttműködés; 38

f) a kollégiumi tanulók, valamint a kollégiumi nevelő-oktatómunka rendszerszemléletű, tudatos, tervszerű vezetéssel, szervezéssel és pedagógiai gyakorlattal való fejlesztése; g) a nevelési folyamatban részt vevők - szülő, tanuló, tanulói csoportok és közösségek, a kollégiumi és iskolai tantestület, a küldő és befogadó környezet - számára elfogadott norma- és követelményrendszer alkalmazása, melynek jellemzője a rendszeresség és a következetesség; h) kulturált, ösztönző környezet kialakítása, szociális, érzelmi, lakhatási biztonság nyújtása; széleskörű szabadidős tevékenységkínálat biztosítása; i) az integrált nevelés megvalósítása; j) orientáló, motiváló, aktivizálni képes, tevékenységközpontú, segítő pedagógia módszerek alkalmazása; k) az egyéni és életkori sajátosságok, valamint a sajátos nevelési igényű tanulók szükségleteinek figyelembe vétele, az egyéni bánásmód alkalmazása; l) a nemzeti hagyományok, a nemzeti azonosságtudat, valamint a nemzeti az etnikai hagyományok, az etnikai kisebbségi azonosságtudat tiszteletben tartása, ápolása. A kollégiumi nevelés feladatai A kollégista diákok személyiségének, egyéni tulajdonságainak, családi körülményeinek megismerése, az elfogadó, bizalmi viszony kialakítása a kollégiumi jogviszony létrejöttétől kezdődően tervezetten történik. A hatékony és eredményes kollégiumi pedagógiai munka egyik alapfeltétele, hogy a pedagógusok tartalmas és rendszeres együttműködés során segítsék a tanulók személyiségfejlődését. A kollégiumi nevelés feladata különösen az alábbi területek fejlesztése: Énkép, önismeret, szociális képességek fejlesztése A kollégiumi nevelés segíti a mindenkori szociális környezetbe történő sikeres beilleszkedést. Fejleszti a szociális tájékozódás készségét, alkalmat és közeget teremt a közösségi értékrend és normarendszer fejlesztéséhez, segíti az egyensúly megteremtését a közösségi és az egyéni érdekek között. A kollégiumon belüli kapcsolat- és tevékenységrendszer szervezésével, ismeretek nyújtásával a nevelés elősegíti, hogy kialakuljanak az önismeret gazdag és szilárd elméleti és tapasztalati alapjai. A kollégium a nevelési folyamatban figyelmet fordít a társadalmilag elfogadott közösségi szokások és minták közvetítésére, a szociális készségek - empátia, tolerancia, kooperáció, konfliktuskezelés, kommunikációs és vitakultúra, szervezőkészség - fejlesztésére. Segíti a közösségi együttélés szabályainak elsajátítását, az egyén, a csoport, a társadalom kölcsönhatásainak megértését, különös figyelemmel a nemzeti, etnikai kisebbségi és vallási sajátosságokra. E feladatok megvalósításában kiemelt szerepet és megfelelő teret kap a kollégiumi diákönkormányzati rendszer. A feladathoz kapcsolódóan a következő kompetenciák fejlesztése valósul meg: szociális, kommunikációs és állampolgári kompetencia. A tanulási és gondolkodási kultúra fejlesztése Az ismeretszerzés, a megismerési és gondolkodási képességek fejlesztése érdekében a kollégium lehetőséget biztosít arra, hogy a tanulók megismerjék és elsajátítsák a helyes tanulási módszereket. Fejleszti a kreativitást, erősíti a tanulási motívumokat - az érdeklődés, a megismerés és a felfedezés vágyát. Törekszik a tanulási kudarcok okainak feltárására, azok kezelésére, a jó teljesítményhez szükséges pozitív önértékelés kialakítására. Segíti a mindennapi feladatokra történő felkészülést. Gondot fordít arra, hogy az ismeretek elsajátítása közben a tanulásra belső igény is ébredjen a tanulókban, s így mindennapi életük részévé váljon a tanulás. A feladathoz kapcsolódóan a következő kompetenciák fejlesztése valósul meg: hatékony, önálló tanulás, matematikai kompetencia, digitális kompetencia. Felzárkóztatás, a tehetségek kiválasztása és gondozása, a pályaorientáció segítése

39

A kollégium olyan változatos szervezeti és módszertani megoldásokat alkalmaz, amelyek segítségével az egyes tanulók közötti műveltségi, képességbeli, felkészültségbeli különbségeket, a tanulók egyéni szükségleteit kezelni képes. A kollégium feladata a tanulók képességeinek megismerése. Támogatja a tanulásban elmaradt és a sajátos nevelési igényű tanulókat, biztosítja annak esélyét, hogy a választott iskolában eredményesen végezzék tanulmányaikat. Létrehozza a tehetséges tanulók megtalálására szolgáló rendszerét, segíti a tehetséges tanulókat képességeik kibontakoztatásában, tudásuk bővítésében. A kollégiumi élet színes, tevékenységközpontú szervezésével alkalmakat teremt a diákok alkotóképességének megnyilvánulására, a tehetségek kibontakoztatására, a diákok helyes önértékelését erősítő sikerélményekre. A kollégium - az iskolákkal együttműködve valamennyi tanulója számára lehetővé teszi az egyes szakmák, hivatások megismerését, segíti a pályaválasztást, illetve a választott életpályára való felkészülést. A feladathoz kapcsolódóan a következő kompetenciák fejlesztése valósul meg: anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikáció, esztétikai-művészeti tudatosság, kifejezőkészség, hatékony, önálló tanulás, digitális kompetencia. Kulturált életmódra nevelés, szuverén világkép kialakulásának segítése A kollégiumi nevelés bővíti a diákok ismereteit az egyetemes emberi civilizációról, annak legnagyobb hatású eredményeiről. Felkelti az érdeklődést a kultúra, a tudományok, a művészetek iránt, továbbá az emberiség globális problémáival kapcsolatban. Természeti és társadalmi ismeretek átadásával, művészeti élményekkel segíti a világban való tájékozottság, a személyes és szociális azonosságtudat fejlődését. Motivál és helyzeteket biztosít az önkifejezési lehetőségek megtalálásához. Elősegíti az esztétikai-művészeti tudatosság megjelenését, az érzelemvilág gazdagodását. Fejleszti az idegen nyelvi kommunikációt. A kollégium kiteljesíti a nemzet, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrájának, értékeinek tiszteletét, a nemzeti, történelmi és vallási hagyományok megismerését és ápolását, ezzel is erősítve a tanulók hazaszeretetét. A kollégium változatos, sokrétű kulturális tevékenységével hozzájárul a magyar, az európai és az egyetemes kultúra értékeinek megismeréséhez, elsajátításához és értékeléséhez. A világról kialakított képben a gyakorlati élet terén is kiemelt helyet kap az Európához való kötődés, az európai kultúrkör. A kollégiumi nevelés elősegíti a tanulókban az európai uniós polgár identitásának kialakulását, bemutatja az Európai Uniós tagság révén megnövekedett lehetőségeket, kihívásokat és a kollégium a programjaival és kapcsolatépítésével elősegíti azok intézményes és személyes hasznosítását. A nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók nevelését ellátó kollégium kiemelt feladata az anyanyelvű nevelés, az adott kisebbséghez való tartozás tudatának erősítése, nemzeti, etnikai kisebbségi kultúrájának, nyelvének szokásainak ápolása és fejlesztése. A feladathoz kapcsolódóan a következő kompetenciák fejlesztése valósul meg: esztétikaiművészeti tudatosság, kifejezőkészség, szociális és állampolgári kompetencia, idegen nyelvi kommunikáció, digitális kompetencia. Egészséges életmód, környezettudatos magatartás kialakításának segítése A testi és mentális képességek folyamatos megőrzéséhez és fejlesztéséhez szükséges a megfelelő életritmus kialakítása, az egészséges és kulturált étkezés, öltözködés, tisztálkodás, testápolás, a rendszeretet belső igénnyé válása, az ehhez kapcsolódó szokásrendszer megalapozása. A tanulók olyan ismereteket, gyakorlati képességeket sajátítanak el, szokásokat tanulnak meg, amelyek segítik őket testi és lelki egészségük megőrzésében, az egészségkárosító szokások kialakulásának megelőzésében. A kollégium a diákok számára otthonos, kulturált, esztétikus közeget biztosít, ahol a tanulók jól érzik magukat, és amely egyúttal fejleszti is ízlésüket, igényességüket. Környezeti adottságai révén hozzájárul az egészséges életvitel, a helyes életmód iránti igény kialakulásához. A kollégiumban a sajátos nevelési igényű tanulók nevelése során kiemelt figyelmet kap a saját állapot pontos megértése, szükség esetén a gyógyászati, illetve az egyéb speciális eszközök használata. 40

A kollégium környezettudatos magatartásra neveli a tanulókat, hogy érzékennyé váljanak a környezetük állapota iránt, és hogy értsék a fenntartható fejlődés fogalmát, továbbá hogy életvitelükbe beépüljön a környezetkímélő magatartás, egyéni és közösségi szinten egyaránt. A kollégiumnak feladata a családi életre, a családtagi szerepekre, a párkapcsolatok kulturált kialakítására, a takarékos és ésszerű gazdálkodásra és az öngondoskodásra nevelés. A szeretetteljes, bizalmi viszonyra alapozva segít a harmonikus nemi szerep kialakulásában, támaszt nyújt a szexuális életben való tájékozódáshoz. A feladathoz kapcsolódóan a következő kompetenciák fejlesztése valósul meg: természettudományos kompetencia, szociális és állampolgári kompetencia. Társadalmi, gazdálkodási jártasságok fejlesztése A kollégiumi nevelés segíti az önálló életvitel kialakítását, a majdani családi háztartás és gazdálkodás tervezését, a tudatos fogyasztóvá válást, az eligazodást a mindennapi életben, a gazdaság és a pénzgazdálkodás világában. A diákönkormányzati tevékenység által segíti az autonóm, felelős, a közösség érdekeit is figyelembe vevő magatartás és a körültekintő döntéshozás képességének kialakulását. A feladathoz kapcsolódóan a következő kompetenciák fejlesztése valósul meg: szociális és állampolgári kompetencia, kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia, természettudományos kompetencia. A KOLLÉGIUM MŰKÖDÉSE A tanulók életrendje, tanulása, szabadidejének szervezése Személyi feltételek, elvárások A kollégiumban a nevelési feladatokat - a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényben (továbbiakban: Kt.) meghatározott végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező - kollégiumi nevelőtanár látja el, aki a) a nevelőtestület tagjaival és vezetőivel szoros szakmai együttműködésben végzi munkáját, b) rendszeres önképzéssel, szervezett továbbképzéssel megújított, korszerű szakmai ismeretekkel rendelkezik, c) képes a nevelési folyamat megtervezésére, megszervezésére, irányítására, ellenőrzésére, értékelésére; jártas a különböző pedagógiai eljárások, módszerek alkalmazásában, d) egyéniségével, megjelenésével, felkészültségével, műveltségével, életmódjával követendő példaként szolgálhat a kollégisták számára, e) megfelelő empátiával rendelkezik, nevelői eljárásaiban, pedagógiai kommunikációjában a tanulók iránti tiszteletet, bizalmat és szeretetet helyezi előtérbe, f) képes a diákok helyzetének, személyiségének megismerésére, megértésére, g) képes a diákokkal őszinte, bizalmon alapuló viszonyt kialakítani, h) képes a konfliktusok eredményes kezelésére, i) folyamatosan együttműködik munkája során a tanulók közösségeivel, a nevelésükben részt vevő személyekkel, intézményekkel, kisebbségi szervezetekkel, önkormányzatokkal, a szülőkkel és más, a tanulók nevelésében érintett partnerekkel. A kollégiumban a nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott alkalmazottak munkáját is a gyermekközpontúság, a nevelés eredményességének támogatása kell, hogy jellemezze. Jelenlétük, megnyilvánulásaik, tevékenységük és annak színvonala is nevelési tényezőként hat a kollégisták mindennapjaiban. Tárgyi, környezeti feltételek, elvárások a kollégiumban A kollégium személyközpontú környezet kialakítására törekszik. Ennek során a kollégium belső és külső környezete biztosítja a nevelési célok megvalósíthatóságát, a kollégisták biztonságát, kényelmét, megfelel az otthonosság általános kritériumainak. Megteremti - a jogszabályi előírásoknak megfelelően - a nyugodt tanulás, az önálló ismeretszerzés, a kulturális-, a sport- és egyéb szabadidős tevékenységek, valamint a diákkörök, szakkörök működésének feltételeit.

41

A kollégium gondoskodik a tanulók nyugodt pihenéséről, az egyéni visszavonulás lehetőségéről. A kollégiumi élet megszervezése A kollégium - belső életének szabályozása során - biztosítja a gyermekek és ifjak optimális testi-lelki fejlődésének feltételeit, beleértve a rendszeres étkezést, a tisztálkodást, az előírásoknak megfelelő egészségügyi ellátást. Figyelembe veszi a speciális tanulói, szülői és iskolai igényeket, valamint az intézményi hagyományokat, szokásokat is. A tanulók napi életének kereteit úgy szervezi, hogy az egyes tevékenységek belső arányai - a jogszabályi keretek között - a tanulók egyéni és életkori sajátosságaihoz igazodjanak. A kollégiumi élet belső szabályozását a kollégium vezetőjének irányításával a nevelőtestület a belső és a külső környezet változásait figyelembe véve alakítja. A kollégiumi élet megszervezésében jelentős szerepet tölt be a kollégium diákönkormányzata. A kollégiumnak biztosítani kell, hogy a diákok választott tisztségviselőik révén részt vehessenek a tanulóközösségek mindennapi életével kapcsolatos célok kijelölésében, a feladatok végrehajtásában, valamint az elért eredmények értékelésében. Lehetővé kell tenni, hogy a diákönkormányzat tagjai és vezetői megismerjék és a mindennapi gyakorlatban felelősen alkalmazzák a demokratikus érdekérvényesítés, a problémamegoldás és a konfliktuskezelés technikáit, módszereit. A kollégium a maga sajátos eszközeivel kiépíti, folyamatosan ápolja és megújítja az önálló arculatához kapcsolódó hagyományait, erősíti a kollégiumi közösség együvé tartozását. A kollégium kapcsolatrendszere A kollégium nevelési feladatainak eredményes megoldása érdekében rendszeres kapcsolatot tart a szülőkkel, illetve a tanuló törvényes képviselőjével, szülői szervezetekkel (közösségekkel), a kapcsolódó iskolákkal, társintézményekkel, szociálisan hátrányos helyzetű tanuló, valamint veszélyeztetett gyermek esetében a gyermekjóléti szolgálattal, a település - a tanulók nevelésében érintett - intézményeivel, civil szervezeteivel, szakmai közösségeivel, a helyi kisebbségi önkormányzatokkal. A kapcsolatok kialakításában, gazdagításában és fenntartásában a kollégium nyitott és kezdeményező. A kollégiumok pedagógiai programjukban rögzítik a szülőkkel és az iskolákkal való kapcsolattartás és együttműködés formáit, melyek alkalmazkodnak a kollégium feladataihoz. A KOLLÉGIUMI TEVÉKENYSÉG SZERKEZETE A kollégium - igazodva a Kt. rendelkezéseihez - a nevelési folyamat során a tanulói tevékenységeket - annak céljától, jellegétől függően - kollégiumi programok, csoportos és egyéni foglalkozások keretében szervezi. Külön figyelmet fordít a nemzeti és etnikai sajátosságokra és a sajátos nevelési igényű tanulók egyéni szükségleteire. A kollégium a foglalkozások formáját és tartalmát úgy határozza meg, hogy azok hozzájáruljanak a tanulók erkölcsi gyarapodásához, személyiségének gazdagodásához, kompetenciáik fejlesztéséhez, a közösség fejlődéséhez. A kollégium által kötelezően biztosítandó foglalkozások Felkészítő, fejlesztő foglalkozások, amelyek megszervezése során a kollégium kitüntetett figyelmet fordít a pozitív tanulási attitűd kialakítására és megerősítésére, a kreativitás fejlesztésére, e téren is feltárja és figyelembe veszi a tanulók személyiségének az egyéni sajátosságait, ezen belül: 1. Tanulást segítő foglalkozások, amelyek az alábbiak lehetnek: a) rendszeres iskolai felkészülést biztosító egyéni és csoportos foglalkozás, b) előzetes felmérésen alapuló, differenciált képességfejlesztő, tehetséggondozó foglalkozás, a valamilyen okból lemaradt tanulók felzárkóztatása, a kiemelkedő képességű tanulók gyorsabb haladásának, a sajátos érdeklődésű tanulók foglalkoztatásának biztosítása, 42

c) az ismeretek bővítése és a pályaválasztás segítése érdekében szervezett szakkörök, diákkörök 2. Egyéni és közösségi fejlesztést megvalósító csoportos foglalkozások, amelyek az alábbiak lehetnek: a) tematikus csoportfoglalkozások a jelen rendeletben előírt témakörök, időkeretek és szervezési keretek figyelembevételével, b) általános - kollégiumi, iskolai élethez kapcsolódó - csoportfoglalkozás, - elsősorban a kollégiumi csoport életével kapcsolatos feladatok, tevékenységek, események megbeszélése, értékelése. Speciális ismereteket adó foglalkozások 1. A tanulókkal való egyéni törődést biztosító foglalkozások: Ezeken a foglalkozásokon a tanulók feltárhatják egyéni problémáikat, ezek megoldásában számíthatnak a pedagógus tanácsaira, segítségére; 2. Szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások: - a szabadidős foglalkozásokon szerepet kap az egészséges és kulturált életmódra nevelés, az önellátás képességének fejlesztése, a diáksport, a természeti környezet megóvása, ápolása; - a foglalkozások során hangsúlyt kap a gyermekek és ifjak irodalmi, képzőművészeti, zenei és vizuális képességeinek, kreativitásának, multikulturális érdeklődésük és toleranciájuk fejlesztése, a nemzetiségi és etnikai kisebbségekhez tartozó kollégista tanulók pedig külön figyelmet és módot kapnak az anyanyelvi, nemzetiségi kultúrához való kötődésük erősítéséhez; - a pályaorientácó szempontjából is fontos tartalmakat hordoznak a természettudományos, a műszaki, vállalkozói és gazdasági ismereteket feldolgozó és fejlesztő foglalkozások; - a kollégium az igényekhez és lehetőségekhez igazodva támogatja a kollégium pedagógiai programjának alapelveivel összhangban lévő öntevékeny diákkörök működését. A KOLLÉGIUMI NEVELÉS MINŐSÉGE, EREDMÉNYESSÉGE A kollégiumi nevelés eredményessége Az intézményi minőségirányítási program foglalja rendszerbe, hogy milyen eljárásrend alapján zajlanak a belső pedagógiai vizsgálatok és mérések, illetve milyen szabály alapján veszik figyelembe a belső és külső vizsgálatok és mérések eredményeit. Így különösen a) a kollégiumi pedagógusok teljesítményének értékelését, melyben kiemelt értékelési terület a kollégiumi tehetséggondozásban, illetve a hátrányok leküzdésében vállalt pedagógusi szerep, de szerepet kaphat továbbá az intézmény saját döntése alapján a pedagógusnak az egyéb nem közvetlenül a szakképzettségével összefüggésben alkalmazott - tudásának a hasznosulása is, b) a kollégiumi vezetők teljesítményének értékelését, melyben kiemelt figyelmet kap a hatékony partneri viszony szorgalmazását elősegítő vezetői magatartás, c) a partneri mérések, különösen a kollégiumi tanulók, illetve szülők által történő jelzések visszacsatolása, az intézkedések konkrétsága, d) az intézményi önértékelés, e) a kollégiumban történő külső mérések, értékelések, különösen a fenntartói, mérések alapján történő intézkedések rendje, f) a kollégiumi tanulók nevelésében elért eredmények mérésének, értékelésének, a visszacsatoló intézkedéseknek a rendje.” A tanulók fejlődését, tehetséggondozását, felzárkóztatását, pályaválasztását, életkezdését segítő tevékenységek Célunk, hogy tehetséges tanulóink rendelkezzenek korszerű műveltségtartalommal, érdeklődésüknek megfelelő többlettudással, képesek legyenek az egyre gazdagodó ismeretek önálló feldolgozására. 43

Feladatunk:  a tehetséges tanítványainknak kialakított készségek és jártasságok további fejlesztéséhez minél több alkalmat teremtsünk,  a képességeikhez mért segítséget nyújtsunk,  biztosítsuk egy-egy területen az elmélyülés lehetőségét, az alkotás sikerélményét, ami jelentősen hozzájárul tanulóink személyiségének pozitív irányú fejlődéséhez,  életkori sajátosságuknak megfelelő tehetséggondozó tevékenységek kiválasztása,  megfelelő önállóság biztosítása a tanulóinknak a tehetséggondozó tevékenységformák kiválasztásában,  egyéni érdeklődésüknek, önművelési igényüknek megfelelő programok szervezése. Tehetség kibontakoztatást, felzárkóztatást segítő foglalkozások A differenciált képességfejlesztés a valamilyen okból lemaradt tanulók felzárkóztatása, valamint a kiemelkedő képességű tanulók gyorsabb haladásának biztosítása szervezetten, történik. Az iskolában szerzett ismeretek bővítése és a pályaválasztás segítése érdekében a kollégium különböző szakköröket, diákköröket szervez. A tanulókkal való egyéni törődést biztosító, a hátrányos tanulóknak, a társadalmi beilleszkedésre szervezett foglalkozások - A személyes törődést biztosító foglalkozásokon a tanulók feltárhatják egyéni problémáikat, ezek megoldásában számíthatnak a pedagógus tanácsaira, segítségére; - A csoportfoglalkozások keretében elsősorban a tanulócsoport életével kapcsolatos feladatok, tevékenységek megbeszélése, értékelése történik; A foglalkozások célja, hogy a tanulók elsajátítsák a mindennapi élettel kapcsolatos ismereteket, a közösségi együttélés normáit, a szociális viselkedés alapvető szabályait; a konfliktuskezelő képességet. A tanulók életének, egészségének védelme érdekében hangsúlyt kap a prevenciós tevékenység (balesetek, káros szenvedélyek - dohányzás, alkohol, illetve drogfogyasztás stb. - kialakulása). A sajátos nevelési igényű tanulók Az integráció a fogyatékos, akadályozott, azaz speciális nevelési szükségletű gyermekeknek a nem fogyatékosok közé való beilleszkedésére vonatkozik. A nevelés-oktatásban megvalósuló integráció tehát a speciális nevelési szükségletű gyermekek beilleszkedését jelenti a többségi nevelési-oktatási intézményt látogató gyermekek közé. Szoros összefüggésben áll az esélyegyenlőség biztosításával abban az értelemben, hogy mindenki számára nyitottá teszi a nevelési-oktatási intézményeket, tekintet nélkül egyesek akadályozottságára s az esetleg tapasztalható nagyon eltérő képességeire a kiemelkedően tehetségestől a gyenge adottságáig. A hangsúly nem a puszta együttléten, hanem az együttes tevékenykedésen, a közös játékon, közös tanuláson, a kölcsönös kommunikáción van. A kollégium hagyományai Nagy gondot kell arra fordítani, hogy a hagyományok érzelmileg is gyarapítsák a tanulókat. Legyenek ezekre büszkék, tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy még színesebb, emlékezetesebb tartalommal tudják továbbadni a következő generációnak.  Sopron értékeinek a bemutatás idegenvezetővel, városnézéssekkel  Sopron vetélkedő  Zenei előadás, hangverseny-, színházlátogatások  Ifjúságvédelmi előadás

44

A kollégiumi közöségi élet fejlesztésének módszerei, művelődés, sportolás Szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások - a szabadidős foglalkozásokon meghatározó szerepet kap az egészséges és kulturált életmódra nevelés, az önkiszolgáló képességek fejlesztése, a diáksport, a természeti környezet megóvása, ápolása; - a foglalkozások során hangsúlyt kap a gyermekek irodalmi, képzőművészeti, zenei és vizuális képességeinek fejlesztése, a kollégiumban élő nemzeti, etnikai kisebbségekhez tartozó tanulók anyanyelvi, nemzetiségi kultúrájukhoz való kötődésének erősítése; fogyatékos tanulók esetében az érdek-képviseleti szervezetek, a speciális művészeti és sportegyesületek megismertetése; - a kollégium által szervezett kirándulások során a tanulók megismerik történelmi, kulturális és természeti értékeinket; a különböző rendezvények erősítik a kollégiumi közösséget; - a kollégium szakmai foglalkozások szervezésével segíti - a működésében fontos szerepet betöltő, az önkormányzati rendszerbe illeszkedő - diákkörök fejlődését, - a mindennapi testmozgás edzéseken, valamint versenyeken, tömegsport órákon történik. Gyermek- és ifjúságvédelem A következő szervezetekkel és intézményekkel tartjuk a kapcsolatot: - Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata, Szociális és Gyámügyi Hivatal - Nevelési Tanácsadó - Városi Rendőrkapitányság Ifjúságvédelmi Felelőse - Családsegítő Intézet Gyermekjóléti Szolgálata Az iskolával és a szülővel való kapcsolattartás Az intézmény vezetője, a kollégium munkatársai (nevelőtanárok, portaszolgálat) folyamatos kapcsolattartásban dolgoznak az iskola tanáraival. A szükségletnek megfelelő rendszerességgel tartanak vezetői megbeszéléseket. A helyzetet jelentős mértékben könnyíti, hogy az iskola és a kollégium egy épületben van. A szülőkkel folyamatos és adott esetben egyedi kapcsolattartás van, személyesen vagy telefonon keresztül. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, a nevelő-, oktató munkát segítő eszközök, felszerelések A pedagógiai program végrehajtásához szükséges helyiségek, bútorzatok és egyéb berendezési tárgyak; a nevelőmunkát segítő taneszközök, felszerelések; valamint az egészséges munkavédelmi eszközök felsorolásáról a nevelési–oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 7. számú mellékletében leírtak az irányadók. A pedagógiai tevékenység ellenőrzése Ellenőrzési rendszerünk: résztvevői: igazgató, nevelőtestület, tanárok Ellenőrzés rendje: - naponta: szobarend, tisztaság ellenőrzése - iskolai érdemjegyek rögzítése - egyéni, csoportos megbeszélések - folyamatos nevelői szóbeli értékelés - havonta: a tanulmányi verseny értékelése, egyéni, csoporteredmények 45

Kollégiumi foglalkozások terve A kollégiumi csoport nevelési feladatait, az egyéni és közösségi fejlesztést megvalósító csoportos foglalkozások TÉMAKÖRÖK 1. Tanulás 2. Énkép, önismeret, pályaorientáció 3. Európai azonosságtudat. Egyetemes kultúra 4. Környezettudatosság 5. Testi és lelki egészség 6. Felkészülés a felnőtt lét szerepeire. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés. Gazdasági nevelés 7. Hon- és népismeret 1. Tanulás A kollégiumba érkező tanulók jellemzően sok iskolából, különböző méretű és társadalmi öszszetételű településről, eltérő családi környezetből jönnek. Attitűdjeik, életviteli és tanulási módszereik és tanulásuk hatékonysága is eltérő. Mivel a tanuláshoz tartozó képességek legtöbb összetevője tanítható, a rendszeres tanulás módszertani foglalkozások eredményeképpen a tanulók szert tesznek a tanulás szervezésében a fokozatos önállóságra, a sorrendiség felállítására. A kollégiumi tanulás módszertani foglalkozások közvetlenül az iskolai órákra való felkészülést, az iskolai tanulás hatékonyságának növelését, de távlatosan a sikeres pályaválasztást, a világban való eredményesebb tájékozódást szolgálják. Segítik a kollégistákat abban, hogy idejüket, erejüket jól be tudják osztani, szervezni tudják kollégiumi életüket, hatékony, célszerű, feladataikhoz, életrendjükhöz igazodó fontossági sorrendet tudjanak felállítani tevékenységeik és a tanulnivalók között. Elősegítik, hogy a kollégisták kialakítsák magukban annak tudatát, hogy a rendszeres és folyamatos készülés, a gyakorlás, alapja az iskolai sikernek, ugyanakkor előkészít a továbbtanulás bármely irányára, valamint a felnőtt életre. Kialakítják az önálló tanulás, a közösségben való tanulás módszereit, felkészítenek az önművelésre és önnevelésre. Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak a fejlesztése a kollégiumban magába foglalja az egyénhez igazodó korszerű tanulási stratégiák, módszerek, eljárások kiépítését, az értő olvasás fejlesztését, ideértve a képi olvasás és a digitális olvasás képességeit, az emlékezet erősítését, a célszerű tudás kialakításához szükséges módszerek kialakítását, az önnevelés igényének kialakítását, az életen át tartó tanuláskihívásának, gondolatának elfogadását. A tanulás módszertani foglalkozások hozzájárulnak az önművelés igényének fejlesztéséhez, kibontakoztatásához, az önálló ismeretszerzéshez kötődő pozitív attitűd kialakításához, az iskolai és iskolán kívüli tanulás jelentőségének felismeréséhez. A foglalkozások elősegítik, hogy a tanulók tudásuknak megfelelő szinten tudjanak és akarjanak teljesíteni, e tudást kívánják továbbfejleszteni. 1.1. Fejlesztési követelmények 9-13. évfolyam Ismerje meg és alkalmazza a kollégiumi tanulás folyamatában használatos, az életkori sajátosságokat figyelembe vevő, egyénre, csoportra szabott, hatékony tanulási eljárásokat, módszereket. Tudjon a tanulnivalók között fontossági sorrendet felállítani. Tudja - segítséggel - szervezni az idejét, a tevékenységeit. Gyakorolja a szövegértő olvasást, az iskolai követelmények teljesítésére felkészítő tanulási technikákat. Tanulja meg a tantárgyhoz kapcsolódó ismeretek, mondanivalók szabatos szóbeli és írásbeli megfogalmazását. Váljon képessé arra, hogy az iskolai ellenőrzés és értékelés során eredményesen tudjon teljesíteni. 46

Gyakorolja a szakmatanulásra, a továbbtanulásra, a való életre felkészítő technikákat, módszereket. Tudjon szelektálni az információk rendszerében. Használja rendszeresen a tanulást segítő hagyományos és modern eszközöket. Használja rendszeresen a könyvtárat, és igényelje szolgáltatásait. Iskolai feladataihoz és egyéni problémái megoldásához tudja kiválasztani a szükséges dokumentumtípust és legyen képes gyakorlati felhasználására. Legyen képes elemezni, értelmezni, rendszerezni a megszerzett információkat, és szóban vagy írásban számoljon be a megoldásokról. Rendszeres könyvtári munkával is fejlődjenek hatékony tanulási módszerei és önművelési szokásai. Szerezzen tapasztalatokat a legújabb technológiákon, így az Információs és Kommunikációs Technológiákon (IKT) alapuló információhordozók használatában, alkalmazza azokat. Időkeret: 9. 10. 11. 12. 13. 4 óra 3 óra 3 óra 1 óra 1 óra Témakörök

Tartalmak, tevékenységek A kollégiumi tanulás jellemzői. Különböző tanulási módszerek a kollégiumban. Tanulószobai tanulás. Egyéni tanulás. Segítő tanulás. Az eredményes tanulás. Tanulás a közösségben. Kooperatív tanulás projekt. A módszerek alkalmazása tantárgy- és helyzetspecifikusan. A tanulási szokások tudatos alakítása, korrekciója. Gondolkodás. Emlékezetfejlesztés. Koncentráció. Ismétlés. Gyakorlás. Kreatív írás. Olvasásfejlesztés. Szövegértésfejlesztés. Beszédművelés. Ismeretek ellenőrzése. Tantárgyak fontossági sorrendje a tanuló számára. A felkészülés módszerei az iskolai feladatok teljesítéséTanulási módszerek elsajátítása és re. alkalmazása A tanulás motiváltságának felmérése, alakítása. Az önművelés igényének kialakítása. Sajátos érdeklődésnek megfelelő tanulási teljesítmény (prezentáció, kiselőadás, internet-közlemény, kollégiumi újság, kollégiumi rádió stb.) A szakmai és érettségi vizsgák főbb szabályai, követelményei, a szakmai vizsgákra, az érettségire való felkészülés módszerei. A felsőoktatási felvételi eljárás szabályai, követelményei, a felkészülés módszerei. A követelmények megismerése, a módszerek (tételvázlat, tételkifejtés, teszt- és esszéfeladatok, szóbeli feleletek stb.) gyakorlása valóság-közeli szituációkban. Az eddig megszerzett könyvtári ismeretek rendszerezése a tanulók aktuális érdeklődéséhez igazodva. Gyakorlatok a könyvtárhasználatban, önálló egyéni munkák (kiselőadás, házi dolgozat, érettségi és felvéKönyvtárhasználat, dokumentumteli feladatok) kidolgozása. ismeret A különböző dokumentumfajták (könyv, sajtótermékek, audiovizuális dokumentumok, digitális adathordozók) szerepe a szaktárgyi ismeretszerzésben, valamint a köznapi élet egyéb területein. 47

Dokumentumfajták felhasználása a gyakorlatban. Az információfeldolgozás fázisainak (anyaggyűjtés, rendszerezés, értékelés, közlés) technikáinak (irodalomjegyzék, jegyzetelés, cédulázás, vázlat) módszereinek és etikai szabályainak elsajátítása a gyakorlat segítségével. Informatikai és számítástechnikai ismeretek gyakorlása, felhasználása a kollégiumban. Internethasználat. Informatikai és számítástechnikai Multimédia. ECDL vizsgára való felkészüléshez segíismeretek tés, gyakorlás. IKT technológiák. Könyvtártípusok. Dokumentumfajták. Katalógustípusok. Könyvtári informatika Önálló kutatás megfelelő információhordozók kiválasztásával. 2. Énkép, önismeret. Pályaorientáció Az általános és középfokú iskolai korosztály érzékeny minden őt érő érzelmi és mentális hatásra. E hatások feldolgozásában a kollégistának a család helyett vagy mellett a kollégiumi közösség nyújt segítséget. Az önismereti foglalkozások elsősorban e hatások feldolgozását segítik elő, azért, hogy támogassák az identitás megerősítését és a mentálhigiéné ápolását, fejlesztését. Az önismereti foglalkozások célja a kollégista személyiségének, jellemének, aktuális pszichés állapotának megismerése és fejlesztése egyénileg és csoportban. A pszichés történések tudatosítása, önmaguk mélyebb ismerete elősegíti az alkalmazkodást, beilleszkedést, saját helyük felismerését szűkebb és tágabb környezetükben, felkészít a konfliktusok megoldására, az önbizalom, az önértékelés, a pályakép felépítésére, az önmenedzselés megalapozására. Az önismeret és egyéni fejlesztés mellett fontos az egyéni és közösségi motívumok, a célrendszer és értékrend megismerése, alakítása, a kollégista társadalmi orientálódásban való segítése, az egyéni törekvések és közösségi érdekek, lehetőségek egyeztetése, az érdekvédelmi és érdekegyeztetési technikák gyakorlása is. Mindezzel elsősorban a fiatalok önismeretének és erkölcsiségének alakulásához járul hozzá a kollégium. Ahhoz, hogy a tanulók képesek legyenek énképükbe integrálni az elsajátított tudást, készségeket, a tanulást segítő attitűdjüket, motívumaikat a nevelés egész folyamatában gondoskodni kell arról is, hogy kompetensnek érezzék magukat saját fejlődésük, sorsuk és életpályájuk alakításában. A pályaorientáció a felnőtt lét szerepeire való felkészítés egyik fontos eleme. Célja, hogy segítse a tanulók kívánatos és lehetséges további iskola- és pályaválasztását az önismeret, a pályaismeret és a társadalmi kihívások, a gazdasági helyzet tükrében. Tudatosítani kell a tanulóikban, hogy életük során többször kényszerülhetnek pályamódosításra. A kollégiumnak lehetőségeihez képest átfogó képet kell nyújtania a munka világáról, és olyan tevékenységeket kell felkínálnia, amelyek alkalmat adnak arra, hogy a tanulók képességeiket kipróbálhassák. 2.1. Fejlesztési követelmények 9-13. évfolyam Ismerje az emberi tulajdonságokat, tudja mérlegelni, elemezni döntéseit. Legyen képes bemutatni néhány fontosabb vállalt, illetve elutasított erkölcsi felfogást, valamint tudjon érvelni ellenük vagy mellettük. Ismerje az emberi kapcsolatok létrejöttét elősegítő, illetve gátló személyiségvonásokat és erényeket. Legyen tudatában a gondosan kiválasztott és mély kapcsolatok értékének. Legyen képes fontos helyzetekben a választási lehetőségek mérlegelésére. Legyen képes a másik ember, másik embercsoport személyiségének tiszteletére és megértésére, a helyes önismeret kialakítására, önmaga felvállalására. Törekedjen a felelősségteljes nemi magatartás kialakítására, megőrzésére. 48

Tudjon érvelni saját meggyőződése mellett, legyen képes mások meggyőződését tiszteletben tartani. Legyen képes felismerni az önismeret szerepét a helyes pályaválasztásban, felismerni saját képességeit, és kipróbálni azokat a valóságban. Legyen képes mérlegelni saját pályaválasztási lehetőségeit. Tudjon önállóan tájékozódni a pályaválasztási dokumentumokban. Legyen képes megérteni a munkahelyi feladatokat és elvárásokat. Tudja alkalmazni az álláskeresés különböző technikáit. Tudatosuljon benne, hogy élete során többször pályamódosításra kényszerülhet, ezért is van jelentősége a folyamatos tanulásnak, önképzésnek. Rendelkezzen megfelelő ismeretekkel választott szakmájával, hivatásával kapcsolatban, munkaerő-piaci lehetőségeiről, munkavállalói szerepéről. Időkeret: 9. 10. 11. 12. 13. 3 óra 3 óra 4 óra 3 óra 2 óra Témakörök

Ki vagyok én?

Az egyén és a társadalom

Pályaorientáció

Tartalmak, tevékenységek Reális, pozitív, fejlesztésre kész énkép. Személyiségprofil. Személyiségjellemzők. Jellem. Megjelenés. Magatartás. Viselkedés. Kapcsolatok (család, barátság, egyéb érzelmi kapcsolatok) és a kapcsolódás formái és módjai (pl. rokonszenvellenszenv, őszinteség-hazugság, alkalmazkodásönállóság, előítélet-nyitottság, gyávaság-bátorság). Az emberi megnyilvánulások értelmezése és elemzése az életből és műalkotásokból vett példák segítségével. Értékek, értékrendek, erkölcsi tulajdonságok. Egymás mellett élő erkölcsi felfogások értékeinek felismerése, érvelés, vitatkozás ellenük vagy mellettük. Erkölcsi normák változásainak megismerése - gyűjtőmunka a könyvtárban, az interneten, csoportos kutató és projektmunka során. Az eredményes pályaválasztás pszichés összetevőinek feltárása (motiváció, érdeklődés, képességek, környezet stb.). Tájékozódás a pályaválasztás, pályaismeret dokumentumaiban, ismeretforrásaiban, eligazodás a pályaválasztási alapfogalmakban. Az álláskeresés folyamata és technikái. A munkavállaló jogai, kötelességei. Azon technikák elsajátítása, amelyek megkönnyítik az álláskeresést, illetve erősítik a munkaerő-piaci alkupozíciót, dokumentumok megismerése, megalkotása és szituációk eljátszása segítségével. Hivatás és hivatástudat. Felkészülés az esetleges pályakorrekciókra. Az egész életen át tartó tanulás fogalma, fontosságának felismerése.

3. Európai azonosságtudat. Egyetemes kultúra A foglalkozások segítik a diákokat abban, hogy szabadon gondolkodó és a korszerű nemzeti hovatartozást vállaló, de az európai hagyományokat is ápoló, öntudatos polgárrá váljanak. 49

Más népek és nemzetek, etnikumok kultúrájának megismerésén keresztül elsajátítják a humanista és globális szemlélet- és gondolkodásmódot, erősödik európai identitástudatuk. Megismerik, mit jelent magyarnak lenni, mint európai, és európaiként magyarnak lenni. A tanulók megismerik az egyetemes emberi civilizáció legnagyobb hatású eredményeit, az embereket veszélyeztető kihívásokat. Nyitottá és megértővé válnak a különböző szokások, életmódok kultúrák, vallások iránt. Információkat szereznek az emberiséget foglalkoztató közös, globális problémákról, elköteleződnek a fenntartható fejlődés, a prevenció pártján. Az alapprogram meghatározza, hogy a kollégisták személyes élményeik, egyéni és/vagy csoportos alkotófolyamat, befogadás során találkozzanak esztétikai értékekkel, legyenek képesek átélni a művészeti alkotások által közvetített érzelmeket, indulatokat, gondolatokat. Formálódjék a műalkotások megismerése által tárgy- és környezetkultúrájuk, fejlődjön véleményalkotó képességük. A kollégium alkotóhelyzetek biztosításával ösztönözze a tanulókat személyes elképzeléseik kifejezésére a művészi kommunikáció segítségével. Tegye lehetővé a tehetséges kollégiumi tanulók számára alkotások (irodalmi, képzőművészeti, nép- és iparművészeti, fotó, film, internetes objektiváció, blog, weboldal) készítését, produkciók (zenei, tánc és dráma, egyéb színpadi előadó-művészet) létrehozását és bemutatását. Nevelje a művészi kifejezés által nyitottságra, toleranciára, az értékek élményeken és belátáson alapuló megbecsülésére. Ösztönözze a tanulókban a bátor, találékony gondolkodást, új kérdések felvetését, az ötletes, eredeti kifejezésmódokat, értelmezéseket. Támogassa a mindennapi tevékenységek során az esztétikus, harmonikus tárgyak, eszközök, anyagok választását. Segítse az egyéni ízlés alakulását. Mutasson példát a szélsőségektől tartózkodó, divatos testkultúrára, öltözködésre, ízléses, igényes belső és külső téralakításra, lakberendezésre, tárgyhasználatra. A művészi kommunikáció különböző formái mellett a gondolatok kifejezésének, közlésének egyéb eszközeit is tanulják meg alkalmazni, s az legyen hozzáférhető a tanulók számára. Külön figyelmet kell fordítani a könyvtár és információs forrásközpont céltudatos használatára való felkészítésre, az önművelés támogatására. Váljon a műveltség életvitelüket meghatározó erkölcsi értékké számukra. A fejlesztés során a tanulók ismerjék meg az európai kulturális hagyományokat és örökségeket, fogadják el és tartsák tiszteletben az egyetemes emberi jogokat, más népek nemzeti érzéseit, kultúráját. Váljanak érzékennyé, nyitottá a globális problémák iránt. 3.1. Fejlesztési követelmények 9-13. évfolyam Szerezzen ismereteket az Európai Unió kialakulásának történetéről, alkotmányáról, intézményrendszeréről, az uniós politikáról. Ismerje hazánknak az Európai Unióban betöltött szerepét, politikai, gazdasági szerepvállalását, lehetőségeit, az egységes európai felsőoktatási térség jelentőségét, a nemzetközi diákcserék szervezeteit (Erasmus, Socrates) Ismerkedjen meg érdeklődésének megfelelően minél több műalkotással, váljék nyitottá a különböző kifejezésmódok iránt, ossza meg élményeit kortársaival. Szerezzen művészi élményeket, és tapasztalja meg az esztétikus alkotásokban és produkciókban rejlő örömöket. Készüljön fel a katartikus élmény érzelmi és szellemi fogadására. Értse a művészetek sajátos kommunikációs nyelvét. Alakítsa ki saját ízlését, önálló véleményét az egyes alkotásokról. Vegyen részt érdeklődésének megfelelő művészeti tevékenységben. Legyen nyitott a kulturális és művészeti élmények befogadására. Ismerkedjék népi kultúránkkal, a népművészettel, a hazánkban élő kisebbségek és migráns csoportok néphagyományaival. Lehetőségei szerint keressen kapcsolatot kortársalkotókkal, alkotó kortársakkal. Informatikai és számítástechnikai ismeretek gyakorlása és felhasználói alkalmazása a kollégiumban. Ismerje a felhasználás szabályait, a szerzői jog fogalmát. Fejlessze idegennyelv-tudását, lehetőség szerint olvasson idegen nyelven írott információs anyagokat. Ismerje meg azokat a (pl. munkavállalási) lehetőségeket az unión belül, amelyek fontosak lehetnek további életpályájára nézve. 50

Időkeret: 9. 3 óra

10. 3 óra

Témakörök

Európaiság

Mindennapok művészete

Az alkotás öröme

Egyetemes műveltség

11. 2 óra

12. 4 óra

13. 5 óra

Tartalmak, tevékenységek Az Európai Unió működése, alkotmánya, a működés főbb szabályai, Magyarországnak az Európai Unióban betöltött szerepe, lehetőségei, a csatlakozás hatásai és a tagsággal összefüggő lehetséges kihívások, A csatlakozás hatásai az egyén szempontjából, lehetőségek és kihívások az életpálya alakításában. Külföldi kapcsolatfelvétel Idegennyelv-tanulás A művészet és a valóság. A művészi ábrázolásmód formája. Az egyéni ízlés, a közízlés és a művészi ízlés. Az esztétikum. Előítélet, tetszés. Divatok, hóbortok. Ismerkedés a művészet sajátos kommunikációs formáival és csatornáival. Beszélgetés, vélemények megfogalmazása, vita. Műelemzés, kritika megbeszélése. A katartikus élmény jellemformáló ereje. A példa és minta. Kulturális események, rendezvények, produkciók során élmények megszerzése, megosztása társaikkal. Közízlés, csoportkultúrák, szubkultúrák, különös tekintettel az ifjúsági szubkultúrákra, egyéni ízlés. Harmónia és diszharmónia megkeresése és létrehozása a művészeti alkotásokban és a valós világban. Tudatos térformálás, lakberendezés. Művészi alkotások létrehozása. Alkotó hangulat biztosítása, alkotásra ösztönző helyek kialakítása. Tehetségnek megfelelő egyéni alkotások létrehozása és bemutatása. A magyar és az egyetemes kultúra kimagasló személyiségei. Európai kulturális hagyományok Ismeretterjesztő előadások, bemutatók szervezése, azokon való részvétel. Találkozás a kultúra jeles képviselőivel. Korszerű kommunikációs eszközök használatával ismerkedés a világ kulturális életének eseményeivel, azokkal interaktív kapcsolatok kialakítása.

4. Környezettudatosság A kollégiumokban folyó környezeti nevelés célja, hogy felkészítsen a fenntartható fejlődés fontosságának a felismerésére, a környezettel kapcsolatos harmonikus életvezetésre. Mutassa be a kollégium a természet és az emberi környezet értékeit, esztétikumát, az ember és környezete harmonikus kapcsolatának lehetőségeit, és törekedjen arra, hogy mindezt örömforrásként élhessék át. Képessé kell tenni a kollégistákat a környezetet terhelő tevékenységek felismerésére, ezek csökkentésére, a környezeti problémák és konfliktusok kezelésére, lehető51

ség szerinti megoldására. Ehhez ökológiai alapokon nyugvó, tényszerű és alkalmazható ismeretekre van szükség. Ösztönözni kell a kollégistákat a környezet védelmére, arra, hogy tartózkodjanak környezetük káros terhelésétől, utasítsák el mindazt, ami környezetünk állapotát rontja. Egyértelművé kell tenni, hogy környezetünk használata életvezetésünk meghatározó része, a környezetünkkel való kapcsolatunk jelentősen befolyásolja közérzetünket, életünk kilátásait, minőségét. Törekedni kell a kollégista pozitív jövőképének kialakítására. A kollégium elősegíti a tanulók környezettudatos (környezetért felelős) szemléletének, magatartásának kialakulását, melyet a környezettel való harmonikus együttélés megteremtésére való törekvés jellemez, elősegítve ezzel az élő természet fennmaradását, és a fenntartható fejlődést. 4.1. Fejlesztési követelmények 9-13. évfolyam Váljék a kollégista érzékennyé környezete állapota iránt, legyen képes annak változását elemi szinten értékelni. Ismerje fel a mindennapi életben előforduló, a környezetet szennyező anyagokat, a környezetre káros tevékenységeket, és kerülje is el ezeket. Legyen képes társaival együttműködésben tudatosan, a környezeti szempontokat is figyelembe véve alakítani a kollégium belső és külső környezetét. Ne hagyja figyelmen kívül személyes élettereinek kialakításában a környezetbarát módokat. Részesítse előnyben a természetes, újrahasznosítható anyagokat. Legyen felkészülve a környezettudatos döntések meghozatalára. Legyen felkészülve arra, hogy érvelni tudjon a környezetvédő megoldások mellett. Váljék erkölcsi alapelvévé a természet tisztelete, környezete megbecsülése, utasítsa el a szándékos környezetrombolást. Készüljön fel a környezeti problémákkal összefüggő konfliktusok kezelésére, amelyek során váljon maga is kezdeményezővé. Tekintse kötelességének a környezet védelmét. Időkeret: 9. 10. 11. 12. 13. 2 óra 2 óra 2 óra 2 óra 3 óra Témakörök

Környezetünk állapota

Közös felelősségünk

Tartalmak, tevékenységek Környezetünk változása. Hogyan változott a település? Milyen előnyök és hátrányok származtak a környezeti változásokból? Hogyan változik környezetünk élővilága? Hogyan változott életünk minősége? Javulás és romlás mérlege. A Föld, mint globális rendszer. Hogyan keletkeznek globális környezeti problémák. Ki a felelős? Mit tehet az egyén? Hazai természeti értékeink és a tárgyi környezet értékeinek megóvása. Ismerkedés nemzeti parkjaink, a magyar világörökség és a település értékeivel. Azé a felelősség, aki dönt? Tudatosítani kell, hogy mindenkinek a maga közösségében kell megtennie az első lépéseket, vállalnia döntése következményeit. A tanuló felelősségvállalása a kollégium környezetének állapotáért. Környezettudatos vásárlás, fogyasztás gyakorlása. A termékek életútjának követése. Lehetőség és cselekvés. Mit tehetnék, és mit teszek? Mi befolyásolja döntésemet? 52

Hogyan tervezem saját jövőmet? Kapcsolat építése a kollégium döntéshozóival, környezetvédő szervezetekkel, mozgalmakkal. 5. Testi és lelki egészség A foglalkozások célja, hogy felkészítse a kollégistákat az egészséges életmód, életviteli szokások tudatos felépítésére, gyakorlására, az ezekhez szükséges ismeretek megszerzésére. Alakuljon ki az egyéni és a kollégiumi közösségi életritmushoz igazodó napirend, legyenek képesek tevékenységeiket egészséges, nyugodt körülmények között folytatni. A kollégium különböző tereinek rendezésével, csinosításával, díszítésével készüljön fel a lakókörnyezete esztétikus és kellemes kialakítására. A nevelés során segíteni kell a kollégistát problémái megoldásában, konfliktusai kezelésében, válsághelyzetben támaszt szükséges nyújtani számára. Módot kell adni arra, hogy elsajátíthassa a mindennapi élet során adódó ügyei intézésének, érdekei érvényesítésének jogszerű és alkalmas módjait. A diákokat segíteni kell abban, hogyan kerülhetik el a környezet egészséget, biztonságot veszélyeztető helyeit, helyzeteit. Megfelelő ismereteket kell közvetíteni ahhoz, hogy elutasíthassák a szenvedélybetegséghez, a káros függőséghez vezető szokásokat. A kollégium a biztonságos és befogadó környezet kialakításával hozzájárul a tanulók kiegyensúlyozott, harmonikus fejlődéséhez. A tanulók a kollégiumi életben képessé válnak a harmonikus és konstruktív életvitel szokásrendszerének kialakítására, elsajátítják az ehhez szükséges ismereteket, készségeket, ismereteket, készségeket. Kialakul a sportoláshoz, mozgáshoz való pozitív viszonyuk. 5.1. Fejlesztési követelmények 9-13. évfolyam Legyen alapvető ismerete az emberi szervezet működéséről, a testi és lelki fejlődés és változás természetéről. Ismerje fel az egészséget fenyegető tényezőket, a betegségeket. Tudjon a balesetek megelőzésének módjairól, az egészségkárosító szokások és szenvedélyek kialakulásának megelőzéséről. Legyen tisztában a kollégista azzal, hogy az ember magatartását szocializációja, társas környezete hogyan befolyásolja. Rendelkezzen megfelelő önismerettel, fejlődjön erkölcsi tudata, ítélőképessége, szociális képessége. Rendelkezzen a harmonikus társas kapcsolatok kialakításához megfelelő ismeretekkel, készségekkel, empátiával. Jellemezze ez a tőle különböző, pl. sérült embertársaikkal való kapcsolatát is. Készüljön tudatosan az örömteli párkapcsolatra, a családi életre. Legyen jártas a munkaeszközök célszerű, gazdaságos használatában, alakítsa ki egyéni, eredményes munkamódszereit. Ismerje meg a háztartásban, közvetlen környezetében alkalmazott, felhasznált anyagokat, különös tekintettel az egészségkárosító anyagokra. Legyen képes önálló életvitelét, önmaga ellátását megszervezni. Ismerje meg a takarékosság-takarékoskodás alapvető technikáit. Legyen képes munka- és szabadidejét tudatosan szervezni, ezeket a leghatékonyabban kihasználni. Legyen képes szükségletei tudatos rendszerezésére, rangsorolására. Váljon igényévé környezetének tisztántartására, szépítésére - a személyes higiéné. Legyen tájékozott az elemi lakossági szolgáltatásokról, azok használatáról. Időkeret: 4 óra Témakörök Tartalmak, tevékenységek Harmonikus kapcsolatok kialakítására nevelés. Élethelyzetek megbeszélése, dramatizálása. Irodalmi alkotásokban, filmekben ábrázolt konfliktusok elemzése. Társas kapcsolataink Konfliktusok, válsághelyzetek megoldásának keresése. Érdekütköztetés módjai. Emberi játszmák elemzése. Nemi szerepek, barátság, partnerkapcsolatok. Beszélgetés a témáról a művészetek tükrében. 53

Élet a kollégiumban

Testi, lelki egészségünk

Szerepjátékok, szituációs játékok. A szülői felelősség, kapcsolatok a családtagok között, a családi élet szervezése (szerepek, feladatmegosztás). Harmonikus kapcsolatainkat építő közösségi szokásaink. Környezetünk és közérzetünk. Felelősségünk magunk, társaink és környezetünk egészségéért, testi, lelki és közösségi „jólétéért”. Szabadidő tervezés, szervezés. A betegségek megelőzése, betegápolás. Környezetünk, a háztartás egészséget fenyegető veszélyforrásai. Mi a teendő veszélyhelyzetben, katasztrófa esetén. Elsősegélynyújtás, önmentés. A szűrővizsgálatok. Az önvizsgálat. Rekreáció, séták, kirándulás. Kondicionáló tornák, tánc. Relaxációs technikák megismerése és tanulása. Szexuális felvilágosítás Függőséghez vezető lépések, szokások megelőzése.

6. Felkészülés a felnőtt szerepre. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés. Gazdasági nevelés. A kollégiumban a közösség életében való részvétel a kortárs közegben meghatározó élmény. A kollégista saját értékeiről - a család mellett - a kollégiumi egyéni vagy csoportos foglalkozásokon kap visszajelzést, ebben a közegben szerez szociokulturális tapasztalatokat, alakul személyisége. Az aktív állampolgári léthez ismeretek, képességek megfelelő beállítottság és motiváltság szükséges. A témakör feldolgozása elősegíti, hogy az egyén megtalálja helyét, szerepét, feladatait a családi, az iskolai, a kollégiumi közösségben. A foglalkozások segítik a kollégista beilleszkedését környezetébe, felkészítik a felnőtt lét szerepeire. Olyan szociális motívumrendszer kialakításáról és erősítéséről van szó, amely alapvetően segíti a társadalomba történő beilleszkedést. A szociális és társadalmi kompetencia fejlesztésének fontos részét képezik a gazdasággal, a tudatos fogyasztói magatartással, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek is, ezért szükséges a gazdálkodáshoz, a munkaerőpiachoz, a vállalkozáshoz fűződő ismeretek átadása. A foglalkozások során a kollégista megismeri és gyakorolja a kollégium, az iskolai és a helyi társadalom közössége nyújtotta jogokat és kötelességeket, megtapasztalja a felelősség és a döntés súlyát, következményeit. Elsajátítja a társadalmi érintkezés alapvető szabályait. Felkészül az önálló életvitelre, az önellátásra, a családi életre, valamint - nemektől függetlenül - a családi munkamegosztásra, ezzel együtt a háztartási gazdálkodásra, a családi pénzgazdálkodásra. A párválasztással, barátsággal, szerelemmel, családteremtéssel, a gyermekgondozással és gyermekneveléssel kapcsolatos ismeretek is fontos szerepet kapnak. A témakörök feldolgozása során legyen képes eltérő szempontok mérlegelésére, erősödjön szóbeli és írásbeli kifejezőkészsége, különösen az érvelés, vitatkozás tekintetében. A kollégiumban célként fogalmazható meg a társadalom szerkezetének és működésének megértése. A kollégiumi lét a társadalmi tevékenységek megismerésének, a felnőttkori polgári létnek, a rugalmasságnak, a toleranciának, az együttműködésnek, továbbá az agresszió elutasítása gyakorlásának kiváló terepet biztosít. 6.1. Fejlesztési követelmények 9-14. évfolyam Életkorának megfelelő szinten rendelkezzék ismeretekkel a társadalmi normákról. Sajátítsa el az elfogadott viselkedésformákat a családban, az iskolában, a kollégiumban, abban a közösségében, melynek tagja. 54

Legyen kulturált a társadalmi érintkezésben és külső megjelenésében. Ismerje és alkalmazza a társadalmi érintkezés különböző formáit, írásbeli és szóbeli műfajait, beleértve az IKT-eszközök használatának szabályait is. Gyakorolja jogait és kötelességeit szűkebb környezetében. Ismerje és tisztelje közössége tagjait, törekedjen jó együttműködésre az együttélésben. Tekintse értéknek a gondosan kiválasztott, mély társas kapcsolatot. Ismerje alapvető állampolgári jogait és kötelességeit. Legyen képes megfelelő formában érvelni, vitatkozni, tudjon kulturáltan fellépni maga és társai érdekeinek védelmében, képviseletében, gyakorolja a kollektív döntések felelősségéből adódó kötelezettségeket. Időkeret: 9. 10. 11. 12. 13. 3 óra 3 óra 3 óra 3 óra 2 óra Témakörök

Én és a család

A kollégium és az iskola

A társadalom

Tartalmak, tevékenységek Személyiségjegyek és azonosságtudat. Probléma-feldolgozás, megbeszélés. A család szerepe a múltban, a jelenben. A barátság szerepe az emberi életben. Irodalmi, művészeti, filmes, tévés példák és saját tapasztalatok feldolgozása írásban. Nemiség, szerelem, házasság. Társismeret. Barátság. A férfi-nő kapcsolat és a szerelem változatai a különböző kultúrákban - feldolgozás irodalmi alkotások, filmek segítségével. A férfi-nő kapcsolat ma - beszélgetés, vita. A külső megjelenés és társadalmi érintkezés illemtana. A társadalmi érintkezések különböző formáinak (műfajainak) ismerete és alkalmazása. Az egyén helye az iskolai, kollégiumi közösségben. Az iskola és kollégium működési rendjének és elvárásainak megismerése. Egyéni szituációk és konfliktushelyzetek elemzése. Konfliktuskezelési technikák (viták és helyzetgyakorlatok). A diákönkormányzat szerepe, jogai és lehetőségei. Jogok és lehetőségek megismerése és megtapasztalása saját közösségében. Magánérdek, csoportérdek és közérdek. A társadalmi normák, a csoportnormák; beilleszkedés és autonómia. Az egyén jogai. A szabadságjogok ismerete és történelmi előzményei. A modern nemzetállamok. Az alkotmány, a hatalommegosztás, a politikai pártok és ideológiák, az önkormányzatok. Információk gyűjtése - könyvtárban, illetve sajtóból és médiából - feldolgozása és elemzése. A demokratikus állam működésének főbb elemei így a választási rendszer, helyi önkormányzatok, a törvényhozás és a kormány, az igazságszolgáltatás, a fegyveres testületek, szervezetek. A történelmi és társadalomismereti tanulmányai során tanultak rendszerezése. 55

A háztartás

Az állam működésének megértése a mindennapi tapasztalatok (sajtó- és médiaanyagok) segítségével. A gazdaság, a munka világa és a munkaerőpiac működése. A vitakészség (az érvelés, a másik érveinek megértése, a nyitottság, a kulturált kifejezésmód) gyakorlása különböző szituációkban. Az agresszió háttere, formái, elutasítása. Szerepek, feladatok a családban. Házimunkák célszerű tervezése. Időterv készítése. Háztartási eszközök használatának elsajátítása. Egyszerű konyhatechnikák (pl. teafőzés, melegítés, hideg ételek elkészítése) elsajátítása. A kiadások tervezése (közüzemi, lakhatási költségek, élelmiszer, egyéb szükségletek). Vásárlás. A szükséglet és a kínálat megbeszélése. Költségvetés készítése. A reklámok üzenete.

7. Hon- és népismeret A kollégiumi nevelésben meghatározó elem, hogy a többségi társadalomhoz tartozó tanuló a határainkon belül élő nemzetiségi és etnikai kisebbséghez tartozó tanulóval él, élhet együtt. A foglalkozások és tevékenységek célja ebben a témakörben az, hogy a kollégistában maradjon meg, sőt erősödjön a kötődés a küldő környezettel, és alakuljon ki a kötődés a befogadó környezethez. A kollégista tartsa meg azokat az értékeket, amelyekkel a szülői ház, a felnevelő környezet „elküldte” a kollégiumba, s az új környezet értékei is épüljenek be a személyiségébe. Az ebből adódó célok és feladatok: a. a szülőföld, az elbocsátó, a befogadó környezet (település, kisebb tájegység); ismerete szeretete, a lokálpatriotizmus és a hazaszeretet összefüggése, alapjainak erősítése, b. régiónk, országunk, nemzetünk, ismerete, szeretete; c. az anyanyelv szeretete, művelése, igényes használata; d. a határainkon kívül, kisebbségben, diaszpórában élő magyarok hagyományainak, helyzetének ismerete, a velük való közösségvállalás; e. nemzeti hagyományaink, kulturális örökségünk ismerete, tisztelete, ápolása; f. nemzeti szimbólumaink (zászló, címer, Himnusz, Szózat), nemzeti ünnepeink; g. a hazánkban élő nemzeti és etnikai kisebbségek, migráns csoportok jogainak ismerete, kultúrájuk, hagyományaik, nemzeti érzéseik, jelképeik tiszteletben tartása; A tanulókban tudatosul, hogy mindenkinek először saját népének hagyományait, nemzeti értékeit kell megismernie, elsajátítania ahhoz, hogy más népek kultúráját, az egyetemes értékeket és a kultúrák közötti kölcsönhatásokat megérthesse. A hazai nemzetiségi, etnikai kisebbségi, migráns csoportok kollégiumai, illetve azon kollégiumok, amelyekben nemzetiségi és etnikai-kisebbségi tanulókkal foglalkoznak, a fenti célok mellett speciális célkitűzések is megfogalmazódnak: a. nemzetiségi identitástudat, az etnikai tudat megőrzése, fejlesztése, nemzetiségek hagyományainak, kulturális örökségének tisztelete, ápolása, b. az anyanyelv szeretete, művelése, igényes használata, c. az anyanemzet, illetve az egész etnikum főbb eredményeinek és gondjainak megismerése, d. az adott nemzetiség szimbólumainak, hagyományainak ismerete. 7.1. Fejlesztési követelmények 9-13. évfolyam A témakör fontos szerepet tölt be a kollégista közösségi identitásainak fejlődésében. A témák feldolgozása segítse elő az iskolában tanultak (magyar irodalom, történelem, hon- és népisme56

ret, nyelv, tánc és dráma, mozgókép- médiaismeret, továbbá a földünk és környezetünk ismeretköreinek) szintetizálását, az ott tanult ismeretek más szempontú felhasználását. Nemzetiségi kollégiumokban elősegíti a nemzetiségi népismeret integrálását. A feldolgozás során a tanuló váljon nyitottá a társadalmi jelenségek iránt, és tegyen szert az együttműködés képességére, illetve az önálló munkára. Annak érdekében, hogy erősödjön benne saját népe és kultúrája értékeihez való kötődés, ismerje meg azok legfontosabb értékeit, kiemelkedő személyiségeit és szimbólumait. A témák feldolgozása során fejlődjön információgyűjtő és feldolgozó képessége. Legyen képes a különböző információkat különböző formában feldolgozni és rendszerezni. Gyakorolja a szóbeli, az írásbeli és a képi kifejezés különböző formáit. Tudjon különböző társadalmi jelenségeket megkülönböztetni, összehasonlítani. Tudjon a felsorolt témák kapcsán tájékozódni a könyvtárban, interneten. Legyen képes gondolatait, megállapításait kifejezni, nyelvileg vagy képi kifejezéssel, s egyre szabatosabban indokolni. A középfokú iskola végére alkalmazza a különböző tantárgyakban szerzett ismereteit a különböző társadalmi jelenségek, folyamatok értelmezésében. Időkeret: 9. 10. 11. 12. 13. 3 óra 4 óra 4 óra 3 óra 3 óra Témakörök

Helyismeret, helytörténet

Múltismeret, hagyományok

Jelenismeret

Tartalmak, tevékenységek A település vagy a környező tájegység története, megismerése könyvtári dokumentumok segítségével, élő adatközlők felkeresésével. A település történetének főbb korszakai, ezek időbeli elhelyezkedése. A település legfontosabb igazgatási, egészségügyi, szolgáltató, kulturális, sport intézményeinek megismerése. Kulturális programok tervezése. Magyarország és Európa a múltban - a téma egy aspektusának feldolgozása az irodalom, a történelem vagy a művészetek segítségével egyéni vagy csoportmunkában (pl. magyarok egyetemjárása külföldön; a Nyugat első nemzedéke, Európai és magyar impresszionisták emigráns nemzedékek, vendégmunkások stb.) A magyar kultúra, sport és tudomány kiemelkedő eredményei. A nemzetiségi kollégiumokban a nemzetiségi, a nemzeti kisebbségi kultúra és tudomány kiemelkedő eredményei, nemzetiségi identitásukat vállaló élsportolók. A tanulók érdeklődésének megfelelő téma feldolgozása tudománytörténeti nézőpontból, könyvtári dokumentumok (nyomtatott, elektronikus) segítségével tetszőleges formában. A határainkon kívül élő magyarság jellemzői, helyzete a XX. században. A nemzeti és etnikai kisebbségek a mai magyar társadalomban. Az anyaország, illetve az anyaországon kívül élő nemzeti kisebbségek jellemzői. A témák megvitatása szociográfiai művek vagy filmek segítségével; kiállítás szervezése, rendezése az elkészült anyagokból. A kollégium szervezeti felépítésének ismerete, részvétel 57

a kollégiumi programokban és a diákönkormányzat tervező, irányító, értékelő, érdekvédő munkájában. A gyermeki jogok, a diákjogok; az alapvető emberi jogok. Háttéranyag gyűjtése. Jellegzetes példák feldolgozása. Vitahelyzetek, konfliktushelyzetek. A határon túli magyarság helyzete, törekvései, lehetőségei ma. Nemzeti és etnikai kisebbségeink, migráns csoportok jellemzői, helyzete. (Asszimiláció, integráció, szegregáció.) Médiaanyagok elemzése, esetleg személyes tapasztalatok gyűjtése. Az Európai Unió főbb jellemzői. Önálló tájékozódás a könyvtár és a média segítségével, véleményformálás a problémákkal kapcsolatban. Kapcsolatfelvétel, cserekapcsolatok, testvériskolai kapcsolatok a hagyományőrzésben, nyelvtanulásban. Nemzetiségi kollégiumok kapcsola- Tanulmányi kirándulás az anyaországban, vagy más, a ta az anyanyelvi területtel kisebbség kultúráját ápoló országban. Az anyaországi, nyelvterületi felsőoktatási lehetőségek megismerése. A nemzeti kultúra kincseinek megismertetése. A népművészet megismerése. (Európai vándormotívumok, nemzeti kultúra-, kárpát-medencei kultúra, európai kultúra egysége.) Ismerkedés a néphagyományok értékeivel, működésNemzeti kultúránk módjával. Kézműves és iparművészeti alkotó technikák kipróbálása, egyszerű használati tárgyak készítése. Alkotókörök létrehozása működtetése. Pályázatírás, pályázatban való részvétel, „kirakodóvásár”.

58

A Nevelési és Pedagógiai program nyilvánossága Hozzáférhető mindenki számára, munkaidőben az irodában elhelyezett nyomtatott példány, illetve a tanáriban lévő számítógépen. Nevelési és Pedagógiai program érvényessége A pedagógiai program módosítását kezdeményezheti a nevelőtestület, a szülők közössége, valamint a diákönkormányzat. A pedagógiai program a fenntartó jóváhagyása után lép életbe. A felülvizsgálat rendje: évente, illetve a jogszabályi változások esetén.

Sopron, 2010.03.19. Vránich István ügyvezető igazgató

59

Záradék I. : Jelen Nevelési és Pedagógiai programot az intézmény vezetőjének előterjesztése után a nevelőtestület 2010. év március hó 22. napján elfogadta. Az elfogadás tényét a nevelőtestület képviselői az alábbiakban hitelesítő aláírásukkal tanúsítják. ..........................................

..........................................

Záradék II.: A Nevelési és Pedagógiai programmal kapcsolatban a Szülői szervezet – a jogszabályban meghatározottak szerint – egyetértési jogot gyakorolt, melynek tényét a diákönkormányzat képviselői tanúsítják. . .........................................

.........................................

Záradék III.: A Nevelési és Pedagógiai programmal kapcsolatban a diákönkormányzat – a jogszabályban meghatározottak szerint – egyetértési jogot gyakorolt, melynek tényét a diákönkormányzat képviselői tanúsítják.

..........................................

..........................................

Záradék IV.: A Nevelési és Pedagógiai programot az intézmény alapítója és fenntartója nevében jóváhagyom. Sopron, 2010. év március hó 24. nap. P. H. .......................................... Süle Miklós a kuratórium elnöke

60