D. Beckham és C. Ronaldo ajánlásával. férfi pulóverek! MÁJUS

4032 Debrecen, Egyetem tér 1. (a főépületben, a büfével szemben) www.egyetemiajandek.hu

2 www.egyetemter.hu

m a h k do c e B D. Ronal l . a és C nlásávrek! ajá ulóve p fi r é f

2008. MÁJUS

HÍREK Gyermeknőgyógyász kongresszus -------------------------------------------------------------------- 4 Állásbörze ------------------------------------------------------------------------------------------------ 4 Szakhét minden mennyiségben------------------------------------------------------------------------- 4 55 éves a Hortobágy néptáncegyüttes ---------------------------------------------------------------- 5 Millenniumi díj ------------------------------------------------------------------------------------------ 5 Drámáztak az angolosok -------------------------------------------------------------------------------- 5 A jog doktoranduszai ------------------------------------------------------------------------------------ 5 Diákhitel -------------------------------------------------------------------------------------------------- 5

HÁTTÉR „A jól teljesítő hallgatók és az igazságosság érdekében” ------------------------------------------- 6 Publikációs adatbázisok, rangsorok ------------------------------------------------------------------- 8 Villáminterjú Szekeres Imrével ---------------------------------------------------------------------- 10 Debreceni Egyetem Közalkalmazotti Tanács ------------------------------------------------------ 10 Stabilitás a változásban ------------------------------------------------------------------------------- 12 Volt- e rendszerváltás? -------------------------------------------------------------------------------- 14 „A sportok királynője” -------------------------------------------------------------------------------- 15

ZOOM Hivatástudatban ---------------------------------------------------------------------------------------- 17 „Amit írni szoktam az nem egyszerű” --------------------------------------------------------------- 18 szaknyelv + szakirodalom = magyar szakhét------------------------------------------------------- 19

SZÉP-SZELET Farkas Arnold L. , Halmágyi Cs. , dr. Takács E. és Molnár T. versei -------------------------- 20

NÉZŐPONT „fantáziám szárnyára kapaszkodva” ---------------------------------------------------------------- 21 A géniusz ujjlenyomata ------------------------------------------------------------------------------- 22 500 kiállítással a háta mögött! ----------------------------------------------------------------------- 24 Új forgalmi (t)rend a campusokon ------------------------------------------------------------------ 24 Krampusz fesztivál? ----------------------------------------------------------------------------------- 25 „Ott kezdődik egy író halála, ha kötelező olvasmánnyá válik” ---------------------------------- 26 Sikkes --------------------------------------------------------------------------------------------------- 26

DE-FICIT Háború és béke ----------------------------------------------------------------------------------------- 28

ELÁN SPORT Beszélgetés Szücs Gabival --------------------------------------------------------------------------- 30 A DEAC csapataink eredményei -------------------------------------------------------------------- 31 Sport – Eső 1-0 ---------------------------------------------------------------------------------------- 32

BALU ---------------------------------------------------------------------------------------------- 34

Szünetre várva Nem, nem őrültünk meg kedves Olvasóink, tudjuk, hogy még előttünk áll egy vizsgaidőszak legyűrése, de aztán itt a vakáció! Megkérdeztünk néhány embert, ki hová szándékozik utazni a nyáron, és a legváltozatosabb válaszokat kaptuk. Pendely Bendegúz űrturistaként meglátogatja a Holdat. Bendegúz agilis közgazdászként szabadidejét pókerezéssel tölti, a közelmúltban nagy összeget nyert egy versenyen, és úgy gondolta, ezt nem mindennapi túrára költi. Vizsgái végeztével azonnal Bajkonurba indul, ahol egy hónapos intenzív felkészítésen vesz részt, majd kihussan az űrbe. Szarka Péter, akinek neve sokaknak ismerős lehet a bulvármédiából, úgy véli, nem árt minél különlegesebb helyszíneket felkeresni. Ő a júliusi meleg elől a Déli-sarkra indul, ahol testépítő klubot szándékozik nyitni. A várható forgalommal kapcsolatban Péter bizakodó, bár számít kezdeti nehézségekre. Takaros Zelda India bebarangolására készül, Gurvics Anna Hollandiába utazik, hogy behatóan ismerkedjen a tulipántermesztés kulisszatitkaival, Zúzó Árpi pedig rockzenekarával fellép a Campus Fesztiválon. Számára nincs nagyobb pihenés, mint rockolni egy jót. Élményekkel teli, napos, vidám nyarat kíván mindenkinek az Egyetemi Élet stábja! Szekeresi Laci

Egyetemi Élet, a Debreceni Egyetem lapja – A Debreceni Egyetem megbízásából kiadja a Debreceni Campus Nonprofit Közhasznú Kft. – Felelõs kiadó: Dr. Fésüs László rektor – Fõszerkesztõ: Ölveti László – Lapmenedzser: Bánfalvi Gyõzõ – Fotó: Campus Fotó – Állandó munkatárs: Szabó Ivett, Szabó Laci – Korrektor: Kovács Éva – Tördelõ: Barna Ildikó – Levilágítás: AppleScan – Nyomda: Vider-Plusz Bt. – Terjesztés: Meló-Diák – ISSN 0230 7731 – Megjelenik kéthetente 4000 példányban – A szerkesztõség levélcíme: Pont Szolgáltató Központ, 4032 Debrecen, Egyetem tér 1. – A szerkesztõség telefonszáma: (52) 512-900/ 22884 – A szerkesztõség e-mail címe: [email protected] – www.egyetemter.hu Hirdetésfelvétel: 06-(30)-680-9528 E-mail: [email protected]

2008. MÁJUS

A TARTALOMBÓL

EGYETEMI ÉLET

3

Gyermeknőgyógyász kongresszus Debrecenben Gyermeknőgyógyász kongreszszust szerveztek Debrecenben. A két napos rendezvényt április 18-19-én tartotta a Magyar Nőorvos Társaság, a Debreceni Egyetem és a Debreceni Akadémiai Bizottság. A kongresszus három fő témacsoportra fókuszált. Az egyes szekciókban a szakemberek elmélyíthették a fejlődési rendellenességek korszerű diagnosztikájára és terápiájára vonatkozó ismereteiket, valamint megismerhették a HPV fertőzés diagnosztikájával, kezelésével és megelőzésével kapcsolatos új lehetőségeket. A résztvevők továbbá előadásokat hallgathattak a fiatalkorúak fogamzásgátlásának aktuálisairól. A rendezvény több évtizedes történetében idén először a szakorvosok esetbemutatások segítségével is tájékozódhattak a szakma legújabb eredményeiről, amelynek köszönhetően a gyermeknőgyógyászat területét érintő egyedi és érdekes esetek prezentációját kísérhette figyelemmel a szakmai közönség.

Szakhét minden mennyiségben Orvostanhallgatók, gyógyszerészek, BTK-sok, informatikusok, történészek, a közös bennük az, hogy mindnyájan szakhetet tartottak. Ez csak néhány szak a sok közül, ahol az elmúlt napokban nem győztek válogatni a hallgatók a jobbnál jobb programok között. Érdekes szakmai előadások, neves előadók várták például a múlt, a jelen és a jövő eseményei iránt fogékony hallgatókat a Történelmi szakhéten. A matek épület mögötti sátorban pedig a bölcsésztudományi és az informatikai kar hallgatói önkormányzata, a gólyatáborhoz hasonlóan ismét együtt várta a hallgatókat egy gazdag és változatos programokkal tarkított szakhétre. A Hajdúböszörményi Pedagógiai Főiskolai Kar is beállt a sorba, szakhetük rendezvényei közül kiemelkedett Czeizel professzor előadása.

Állásbörze A Debreceni Egyetemen tizenharmadik alkalommal rendezett állásbörzét április 22-23 között idén a „Topjob.hu bemutatja: XIII. HUMARKET – Universitas” néven. A kétnapos rendezvény lehetőséget kínált arra, hogy a hallgatók, friss diplomások és a diplomás munkanélküliek megismerjék a régió cégei által kínált lehetőségeket, valamint, hogy a cégek is megtalálják a számukra legmegfelelőbb jelölteket. Az állásbörze széles palettát kínált az érdeklődőknek: az egyetemi képzés szinte teljes területéről. A résztvevők között olyan, a régió gazdasági életét meghatározó cégek szerepelnek, mint az E.On, az IT Services, a TEVA Magyarország Zrt., az Addecco, a British Telecom, a Nokia Siemens Network, a Bosch vagy a National Instruments.

4 www.egyetemter.hu

HÍREK

2008. MÁJUS

55 éves a Hortobágy néptáncegyüttes Az idén 140 éves Agrár- és Műszaki Tudományok Centruma külföldön is elismert Hortobágy néptáncegyüttese színes jubileumi műsorában Magyarország történelmi tájaira kalauzolta el az érdeklődőket április 26-án. Az 1953-ban egykori agrárhallgatók által alapított együttes az elmúlt évtizedek során számos hazai és külföldi fesztiválon sikert aratott, háromszor nyerte el a Kiváló Együttes címet, több alkalommal részesült nívódíjban és kapott arany minősítést, számos hazai és külföldi versenyen ért el első helyezést vagy kimagasló eredményt. Az universitas szellemében zömében még ma is a Debreceni Egyetem hallgatóiból, a néptánc iránt elkötelezett fiatalokból áll az együttes. Ha diákhiteled van Amennyiben most szűnik meg a hallgatói jogviszonyod, akkor, kérdezd meg a TO-n, hogy mikor jár le a hallgatói jogviszonyod, és jelentsd be a Diákhitel Központnak. Ha változik a levelezési címed, akkor jelentsd be azt is! Akkor is kell törlesztened, ha még nem dolgozol! Neked magadtól kell elkezdeni viszszafizetni a kölcsönt, ne várj felszólításra, mert nem küldenek! Törleszteni csak banki átutalással lehet. Ha jövőre még tanulsz, akkor, ha már kaptál Diákhitelt, akkor nem kell újra igényelned! Minden személyes, vagy tanulmányi adataidban bekövetkezett változást azonnal jelents be a Diákhitel Központnak. Ha valamin változtatni szeretnél, – pl. összeg, folyósítás gyakorisága stb. – akkor figyelj a határidőkre. Szeptembertől a felvehető maximális havi hitelösszeg az államilag finanszírozott képzés esetén 40, költségtérítés esetén 50 ezer forintra emelkedik Szeptembertől országosan bevezetik a költségtérítéseseknek az ún. „engedményezést”. Lényege: ha igényeltél Diákhitelt, egy adatlap kitöltésével már szeptember elején lehetőséged lesz a Diákhiteledből fedezni a költségtérítést. Ezt a felsőoktatási intézmény halasztott befizetésnek ismeri el, és így rögtön be tudsz iratkozni.( www.diakhitel.hu) Millenniumi díj A Debreceni Egyetem spin-off cége, az Inno Tears Kft. abban a magas elismerésben részesült, hogy az emberi tudás és kreativitás előtt tisztelgő ENSZ Szellemi Tulajdon Világnapja alkalmából, április 25-én átvehette a Magyar Szabadalmi Hivatal Millenniumi díját. A hivatal minden évben négy olyan intézménynek ítéli oda a díjat, amelyek a világ társadalmi fejlődéséhez és haladásához meghatározó módon járulnak hozzá. 2008. MÁJUS

HÍREK

A jog doktoranduszai tanácskoztak Debrecenben Április 25-én rendezték meg a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán az V. Debreceni Állam- és Jogtudományi Doktorandusz Konferenciát, amely a debreceni, szegedi és miskolci PhD-hallgatók szakmai találkozójaként fontos szerepet tölt be a régió jogi képzésében. A konferencián a doktoranduszok polgári, agrár-, környezet-, köz- és munkajog, európai és nemzetközi jog, valamint jogbölcselet és jogtörténet szekciókban tartottak előadásokat. A szekciókban professzorok, egyetemi oktatók, jogi szakemberek töltötték be az elnöki posztokat, akik tanácsokkal, a témákat és a módszereket illetően kérdésfelvetésekkel segítették a fiatalé kutatókat.

Drámáztak az angolosok Május 2-3. között kilencedik alkalommal került sor az egyetemi és főiskolai hallgatók részére szervezett Nemzetközi Angol Nyelvű Drámafesztiválra, amelyet a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Karának Angol-Amerikai Intézete és az Angol Nyelvű Dráma Társaság (HUSSDE) közösen rendezett meg a Víg Kamara Színházban. A bölcsészkar angol szakos képzésének színházi specializációjából az elmúlt években nemzetközi színházi esemény alakult ki, ahol a fellépő csoportok jellemzően olyan modern angolszász darabokat adnak elő, amiket viszonylag kevesebben ismernek. Az idei drámafesztiválon a debreceniek mellett két veszprémi egyetemistákból álló társulat, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem hallgatóinak színjátszó csoportja, illetve két nagyváradi együttes is szerepelt, továbbá egy ír és egy angol színházi társaság vendégprodukcióját is láthatta a közönség. EGYETEMI ÉLET

5

„A jól teljesítő hallgatók és az igazságosság érdekében” A Magyar Rektori Konferencia április 22-én elfogadta azt a javaslatot, amely az állami költségvetésből támogatott tanuló hallgatók viszonyainak rendezéséről és a költségtérítési rendszer átalakításáról szól. A javaslat „a jó tanulmányi munka ösztönzését és a hallgatók által fizetendő költségtérítés igazságos rendszerét szabályozó törvények és rendeletek megalkotásához kíván hozzájárulni”. Az MRK véleményéről kérdeztük dr. Fésüs Lászlót, egyetemünk rektorát. – A Debreceni Egyetemnek több ezer olyan hallgatója van, akik magyar állampolgárok, nappali vagy levelező képzésben tanulnak, de költségtérítést fizetnek. Amikor felvételiztek, vagy érettségi alapján kaptak pontszámot, az eredményük meghatározta azt, hogy az adott szakra megállapított államilag támogatott keretszámba ők nem fértek bele. Ha mégis az adott szakon akartak tanulni – ez különösen kurrens szakokon van így, pl. jogászoknál, pszichológusoknál –, akkor vállalták, hogy költségtérítéses hallgatók lesznek. Fizetnek azért, amiért a többiek nem, pusztán azért, mert akkor éppen nem sikerült a felvételijük. Nem kaphatnak tanulmányi ösztöndíjat sem, hiába tanulnak jól vagy éppen jobban, mint akiknek nem kell fizetniük költségtérítést – erre sok példa van. Szociális támogatás, jegyzettámogatás sem juthat nekik, így duplán hátrányos helyzetbe kerülnek. Ezt a problémát ismerte fel a Rektori Konferencia: A kezdeményezésnek, javaslatnak az a célja, hogy ezen a helyzeten változtassunk. Az MRK javaslatcsomagot készített, amelyben több alternatíva is van arra, hogyan lehetne igazságosabbá tenni a rendszert. Nyilván ezeket meg kell beszélje a Felsőoktatási Kerekasztal, ahol ott vannak a Hallgatói Önkormányzatok képviselői, a kormányzat és az egyetemek vezetői.

6 www.egyetemter.hu

Ha konszenzusra jutnak, akkor lesz ebből változás, ha nem, akkor változásra nem kerül sor. Gondoljuk meg, ott van az állami képzésben valaki, aki bukdácsol, egy ötéves képzés helyett hat-hét évig jár az egyetemre, közben megkap minden támogatást, ha rászorul. Ott van mellette egy másik hallgató, aki sokkal jobban tanul, a legjobbak között van, de azon egyszeri eredménye miatt most fizet, és hiába tanul jól, nem kap ösztöndíjat, hiába van nagyon rossz szociális helyzetben, nem kap szociális támogatást. Ezt a kirívó igazságtalanságot kell valahogy kezelni, jelentős mértékű átjárhatóságot és tehermegosztást kell biztosítani a két rendszer között, úgy, hogy az igazságos legyen. A változásokra, ha bevezetik, várhatóan csak három év múlva kerülne sor. EÉ: — Rektor Úr, ezek jövőbeli változások, elképzelések, most milyen lehetősége van egy költségtérítéses hallgatónak az átlépésre a támogatottak közé? – Ebben az évben először a félévi eredmények alapján rangsoroltuk a hallgatókat minden szakon, karon, évfolyamon, függetlenül attól, hogy térítéses képzésbe vagy nem térítéses képzésbe tartoznak. Mindenki megnézhette, hol helyezkedik el a rendszerben tanulmányai alapján. Ez már önmagában jó kiinduló alap. Az ilyen nagy egyetemen, mint a miénk, majdnem minden szakon folyamatosan vannak hallgatók, akik nem tudják teljesíteni a követelményeket, és kiesnek a rendszerből, a jogviszonyuk törlésre, megszüntetésre kerül. Ebből képződik olyan keretszám, amit a jelenlegi jogszabály szerint feltölthetünk költségtérítéses képzéses hallgatókkal. Számos jól teljesítő hallgató családjának lesz ez segítség, akik eddig jelentős összegeket voltak kénytelenek költségtérítésre fordítani. A szemeszter végén már látjuk, hogy több száz megürült hely lesz a karokon, a számuk még növekedhet is a tanév végén. HÁTTÉR

Másik, a hallgatók maximum 15%-át érintő lehetőséget az állami finanszírozott rendszerbe való kerülésre olyan jogszabály adja, amit elkezdünk alkalmazni. Aki a mostani tanév mindkét féléve során az előírt krediteknek a felét, tehát 15 kreditet nem teljesít, annak, ha folytatni akarja, át kell mennie költségtérítéses képzésbe, vagy szüneteltetni kell a tanulmányait. Helyükre is fel lehet venni költségtérítéses diákokat, ennek a számát is meg fogjuk állapítani; ezért van az például, hogy az első évesek ősszel már nem is vizsgázhatnak, hiszen náluk egyértelműen tudnunk kell ezt a számot már július végére. A többi évfolyamon is meg fogjuk ezt a jövőben valósítani az átjárhatóság érdekében. Arra szeretném tehát hangsúlyozottan a hallgatóság figyelmét felhívni, hogy a több ezer költségtérítéses hallgatóból sokan, akik akár nappali, akár levelező képzésben vettek részt, és jó tanulmányi eredményt értek el, a következő tanévtől átkerülhetnek ezekre az államilag támogatott megüresedett helyekre. Egyrészt ezt kérvényezni kell, tehát vegyék fel a kapcsolatot az aktuális kar dékáni hivatalával, érdeklődjenek és adjanak be kérvényt, ha az évfolyamon jól tanulnak. Másrészt fejezzék be a vizsgaidőszakot június végéig, legyen lezárt félévük ahhoz, hogy be tudják adni az átkerüléshez a kérvényüket. A leadási határidő a vizsgaidőszak után lesz, a pontos dátumot hamarosan közzé fogjuk tenni. Annak kifejezetten örülök, hogy a DE Hallgatói Önkormányzatának a vezetése kinyilvánította, hogy ők nemcsak az államilag támogatott hallgatókat képviselik, hanem a költségtérítéseseket is; ezt teljesen világosan látták, látják. Nagyon konstruktív együttműködés alakult ki velük abban, hogy az egyetem a jelenlegi jogszabályi keretek között is minél többet tudjon tenni a jól teljesítő hallgatók és az igazságosság érdekében. Ölveti László 2008. MÁJUS

2008. MÁJUS

HIRDETÉS

EGYETEMI ÉLET

7

Publikációs adatbázisok, rangsorok A tudomány világában – a különböző címek, fokozatok, kitüntetések mellett – az egyes kutatók „értékmérője” a tudományos eredményeik nyomtatásban megjelent termékei, a publikációk. A publikációs teljesítmény értékelése kiemelkedően fontos szempont az egyének pályája során a doktori fokozat megszerzésétől, a professzori kinevezésen vagy az akadémiai doktori cím elnyerésén át egészen az akadémiai tagságig. Ugyanakkor az egyes intézmények megítélésében, nemzetközi rangsorok készítésében is gyakran meghatározó elem, hogy az egyes intézményekben dolgozó kutatók összességében milyen publikációs teljesítményt értek el egy adott időszakban. A DE Egyetemi és Nemzeti Könyvtár keretei között létrejött az egyetemi elektronikus publikációs adatbázis, amely évente dokumentálja az egyetem oktatóinak publikációs tevékenységét. Ennek feltöltése jelenleg folyamatban van, a cél az, hogy a 2007-es évtől kezdődően teljes kép álljon rendelkezésre az egyetem tudományos közösségének teljesítményéről. A publikációk értékének, sőt magának a tudományos értékű publikáció fogalmának meghatározása tudományterületenként más és más, ezért mindenféle összehasonlításnak csak egy-egy szakterületen belül van létjogosultsága. A publikációk, közlemények száma önmagában általában nem sokat mond, hiszen lehet az néhány soros vagy több száz oldalas, illetve nyilván az sem mindegy, hol jelenik meg az adott közlemény. Gyakori értékmérő, hogy egy-egy publikációra megjelenése után hányan, illetve hányszor hivatkoznak más szerzők („idézettség”). Az élettudományok és a természettudományok területén a legelterjedtebb mutató az ún. hatástényező (közkeletű idegen

8 www.egyetemter.hu

szóval impact factor), amely a tudományos folyóiratok átlagos idézettsége alapján létrehozott mutatószám. Az impaktfaktor a folyóiratok idézetelemzésen alapuló minősítője, valamely szakfolyóirat idézettségét jelző mutató. Az impaktfaktor a folyóirat 2 egymás melletti évfolyamában közölt cikkeinek – a cikkek számával arányosított – átlagos idézettsége a rákövetkező 3. tárgyévben. Az Országos Doktori Tanács és a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság által a doktori iskolák minőségértékelésére és a doktori képzés nyilvánosságának biztosítására létrehozott doktori adatbázisban (www.doktori.hu) a doktori iskolákban (oktatóként, Név, MTA osztály

témavezetőként, törzstagként) részt vevők esetében megtalálható az egyes személyek összes publikációjának független idézettségi száma, valamint összes publikációjának összesített impaktfaktora is. Az adatok nyilvánosak, azok hitelességéért az egyes személyek felelősek, hiszen mindenki saját maga tölthette fel és frissítheti folyamatosan adatait (az adatbázis a MAB értékelési eljárásának idejére a 2007. októberi állapot szerint zárolva volt, 2008. április 21-től újra frissíthető). A Debreceni Egyetem doktori iskoláinak törzstagjai közül a 20 legidézettebb, 1000 feletti hivatkozással rendelkező oktatóinak adatait a táblázat mutatja.

össz idézettség

Nagy László, biológia _____________ 1. ____ 5455 Trócsányi Zoltán, fizika ___________ 2. ____ 5000 Pálinkás József, fizika _____________ 3. ____ 4208 Fésüs László, biológia _____________ 4. ____ 4052 Balla József, orvos _______________ 5. ____ 2675 Édes István, orvos ________________ 6. ____ 2663 Joó Ferenc, kémia ________________ 7. ____ 2231 Damjanovich Sándor, biológia ______ 8. ____ 2230 Balla György, orvos ______________ 9. ____ 2177 Tósaki Árpád, orvos _____________ 10. ____ 2003 Virág László, biológia ____________ 11. ____ 1877 Lipták András, kémia ____________ 12. ____ 1864 Szöllősi János, biológia ___________ 13. ____ 1727 Muszbek László, orvos ___________ 14. ____ 1720 Antal Miklós, biológia ___________ 15. ____ 1612 Győry Kálmán, matematika _______ 16. ____ 1602 Sipiczki Mátyás, biológia _________ 17. ____ 1200 Szilvássy Zoltán, orvos ___________ 18. ____ 1157 Gergely Pál, biológia ____________ 19. ____ 1147 Rajnavölgyi Éva, biológia _________ 20. ____ 1031 Magyarországon ma talán a legteljesebb publikációs adatbázis a Magyar Tudományos Akadémia köztestületi publikációs adattára (www.mtakoztest.

HÁTTÉR

össz impakt ________ 4. ___ 506,00 ________ 1. ___ 820,00 ________ 2. ___ 690,80 ________ 6. ___ 450,59 _______ 15. ___ 239,80 ________ 5. ___ 492,33 _______ 14. ___ 246,25 ________ 3. ___ 516,00 _______ 18. ___ 188,64 _______ 12. ___ 321,42 _______ 11. ___ 330,00 _______ 16. ___ 229,40 ________ 9. ___ 350,90 ________ 7. ___ 412,57 _______ 19. ___ 166,56 n.a. ________ 13 ___ 250,00 _______ 17. ___ 213,28 ________ 8. ___ 390,54 _______ 10. ___ 346,11

hu/kpa.htm). Az MTA köztestületének tagja lehet mindenki, aki tudományos fokozattal (PhD) rendelkezik, és tagnak jelentkezik. A köztestületi publikációs

2008. MÁJUS

adattárba szintén mindenki maga töltheti fel közleményeinek adatait, azokat azonban az adatbázis üzemeltetői ellenőrzik. Nemrégiben ezen adatbázis adatait felhasználva tették közzé a 100 legeredményesebb (legidézettebb) magyar természetkutató listáját a Hirsch-féle ún. h-index alapján (Heti Válasz 2008/3.). Egy kutató h-indexe az a h szám,

amelynél több vagy vele egyenlő számú idézetet a kutatónak pontosan h számú publikációja kapott. Itt azok a tudósok kerülnek előtérbe, akiknek több, nagy számú idézettséget elérő közleménye van (szemben azokkal, akiknek kevés számú közleménye kapott sok hivatkozást). A százas toplistán a Debreceni Egyetem 9 professzora szerepel:

Név _____________________h-index ________ hivatkozások száma Fésüs László ________________ 32 ____________________4052 Trócsányi Zoltán _____________ 32 ____________________3133 Damjanovich Sándor __________ 29 ____________________2230 Szöllősi János _______________ 27 ____________________1727 Joó Ferenc __________________ 27 ____________________1571 Gergely Pál _________________ 26 ____________________1147 Muszbek László _____________ 24 ____________________1720 Pethő Attila _________________ 15 _____________________683 Győry Kálmán _______________ 13 ____________________1643

A közzétett listát számos kritika érte, többen érthetetlen módon kimaradtak (pl. az előző listán dobogós Nagy László h-indexe 24, míg Pálinkás Józsefé 35). Az MTA köztestületi publikációs adattára folyamatosan bővül, tökéletesedik, így a jövőben pontosabb listák közzététele várható. Remélhető, hogy a Debreceni Egyetem most készülő, feltöltés alatt álló adatbázisa is minél teljesebb képet ad majd az egyetem kutatóinak – publikációkban megnyilvánuló – tudományos teljesítményéről. A magas színvonalú tudományos közlemények születését kívánja ösztönözni az egyetem vezetése a Debreceni Egyetem Publikációs Díja megalapításával is. A díjat először a 2008. június 7-i doktoravató ünnepségen adja át az egyetem rektora. Dr. Varga Zsolt

Irány a doktori (PhD) képzés! A mesterképzésben (illetve most még a hagyományos egyetemi képzésben) diplomát szerzők közül a tudományos pályát választók számára a továbblépés útja a doktori képzésben való részvétel. Az országban a Debreceni Egyetemen várja a jelentkezőket a doktori iskolák legszélesebb választéka. A 2008 szeptemberében (az OEC-ben októberben) induló doktori képzésre a jelentkezési határidő május folyamán van. A határidő karonként más és más, a pontos és részletes tudnivalók megtalálhatók a www.unideb.hu egyetemi honlap „tudomány” menüjében a „doktori képzés” pontnál. Az egyetemen működő egyes doktori iskolákról, azok törzstagjairól, valamint a meghirdetett kutatási témákról és az egyes témavezetőkről az Országos Doktori Tanács nyilvános adatbázisában (www.doktori.hu), illetve az egyes iskoláknak – az adatbázison keresztül is elérhető – honlapján található bőséges információ. A Debreceni Egyetem doktori iskolái és azok vezetői Állam- és jogtudományok (ÁJK) ____________________________________________________ Dr. Horváth M. Tamás Állattenyésztési tudományok (MTK) ____________________________________________________ Dr. Kovács András Juhász-Nagy Pál biológiai és környezettudományok (TTK) _________________________________Dr. Tóthmérész Béla Egészségtudományok (ÁOK, NK) ________________________________________________________ Dr. Ádány Róza Elméleti orvostudományok - Molekuláris sejt- és immunbiológia (ÁOK)__________________________ Dr. Fésüs László Elméleti orvostudományok - Molekuláris orvostudományok (ÁOK) ___________________________ Dr. Kovács László Laki Kálmán elméleti és klinikai orvostudományok (ÁOK) _________________________________ Dr. Muszbek László Fizikai tudományok (TTK) _______________________________________________________________Dr. Beke Dezső Földtudományok (TTK) _______________________________________________________________ Dr. Kerényi Attila Gazdálkodás- és szervezéstudományok (AVK) ______________________________________________ Dr. Szabó Gábor Gyógyszertudományok (ÁOK, GYTK) ___________________________________________________ Dr. Gergely Lajos Humán tudományok – filozófiai, nevelés- és pszichológiai tudományok (BTK)____________________ Dr. Czigler István Informatikai tudományok (IK) ____________________________________________________________Dr. Pethő Attila Irodalomtudományok (BTK) _______________________________________________________ Dr. Abádi Nagy Zoltán Kémiai tudományok (TTK) _______________________________________________________________Dr. Joó Ferenc Klinikai orvostudományok (ÁOK, FOK) ___________________________________________________Dr. Berta András Közgazdaság-tudományok (KTK) ________________________________________________________ Dr. Makó Csaba Matematika- és számítástudományok (IK, TTK) ___________________________________________ Dr. Daróczy Zoltán Kerpely Kálmán növénytermesztési és kertészeti tudományok (MTK) _____________________________ Dr. Nagy János Hankóczy Jenő növénytermesztési és kertészeti tud., élelmiszer-tudományok (MTK) ________________ Dr. Győri Zoltán Nyelvtudományok (BTK) _____________________________________________________________ Dr. Kertész András Történelemtudományok; néprajz és kulturális antropológiai tudományok (BTK) _____________________ Dr. Barta János 2008. MÁJUS

HÁTTÉR

EGYETEMI ÉLET

9

Villáminterjú Szekeres Imre honvédelmi miniszterrel Április 17-én tartották a Hivatásunk a honvédelem című rendezvényt egyetemünkön, melynek részeként Dr. Szekeres Imre honvédelmi miniszter tartott előadást a Főépület aulájában. A miniszterrel előadás után beszélgettünk. EÉ: — Mekkora arányt képviselnek a felsőfokú végzettségűek a magyar honvédség létszámában? – 23950 főből körülbelül 11 ezren vannak, akik egyetemi, főiskolai diplomával rendelkeznek: ezek tisztek és tiszthelyettesek, akiknek a 78%-a nyelvvizsgával is rendelkezik. Ez nagyon magas képzettségi arány. Vannak mérnökök, jogászok, közgazdászok és orvosok is a honvédség kötelékében. EÉ: — A honvédség egyre intenzívebben jelenik meg a külügyi börzéken át az állásbörzékig, köztudott az a mondat, hogy a honvédség az mindig, mindenhol ott van. Itt – és általában az előbb említett börzéken – mely felsőfokú végzettséggel rendelkező, fiatal diplomásokat keresik? – Ha ez a hírünk, hogy jól ismert a magyar honvédség, ennek örülök. A

közvélemény-kutatások is ezt támasztják alá. A magyar társadalom is nagyon magasra értékeli a honvédség tevékenységét, mind az itthonit, mind a külföldit. Döntően műszaki végzettségűekre van szükségünk, de szükségünk van orvosokra is, akik szolgálatot vállalnak külföldön is, ahogy vadászpilótákra is, amelyre bármely szakmából, hivatásból lehet jelentkezni. Utóbbinál nagyon magasak a követelmé-

nyek, mind az egészségügyiek, mind az intellektuálisak. EÉ: — Ha, mondjuk azt, valaki egy alap-, csúnya szóval élve „büfészakos” diplomával akar a honvédségbe menni, azoknak meg tudják oldani az átképzését? – Jöjjön, majd meglátjuk. Szerződéses katonaként meg fog kapni egy alapkiképzést, hogy a katonai ismereteket elsajátítsa. Utána szolgálatot kell teljesítenie, és léphet fokozatosan előre, lehet tiszthelyettes, majd tiszt, és akkor már maga tudja irányítani a pályáját. EÉ: — Egyre intenzívebben és növekvő létszámban vesz részt külföldi missziókban a magyar honvédség. A létszámból hány százalék lesz az, aki a jövőben külföldön fog szolgálni? – Mikor ezt az interjút készítjük, 1051 katona teljesít szolgálatot külföldön, erről minden reggel kapok egy jelentést. Ők 13 ország, 17 helyőrségében teljesítenek szolgálatot, három nemzetközi szervezet – az ENSZ, az EU vagy a NATO – megbízásából: kétharmaduk a Balkánon, elsősorban Koszovóban és Bosznia-Hercegovinában. Koterle Gábor

Debreceni Egyetem Közalkalmazotti Tanács Kedves Olvasó! A februárban lezajlott közalkalmazotti választások után, még a hónap végén megtartotta az új testület alakuló ülését, melyről az Egyetemi Élet márciusi számában (46/9) informálódhattak. A megválasztott s hároméves mandátumot kapott Közalkalmazotti Tanács lényegében első, program szerinti tanácskozására 2008. április 11-én került sor, melyen meghatározóan fontos témák szerepeltek. A lap szerkesztőségével kialakult igen jó viszonynak köszönhetően a jövőben is rendszeresen tájékoztatjuk az újság ovasóit, a Debreceni Egyetem valamennyi közalkalmazottját, polgárát a KT tevékenységéről. A testület minden tagja nevében barátsággal üdvözli: Dr. Mikita János KT-elnök TÁJÉKOZTATÓ KÖZLEMÉNY 1. (2008. április 11.) Napirend: 1. Elnöki beszámoló – Dr. Mikita János 2. A Debreceni Egyetem Közalkalmazotti Szabályzata – Dr. Mikita János

10 www.egyetemter.hu

3. A KT Ügyrendje – Dr. Mikita János 4. A KT információs rendszere, képviseleti rendszere – Dr. Mikita János 5. Vendégeink: Dr. Francia István, DOTESZ-titkár és Gonda Zoltán, a DE Szenátusának közalkalmazott tagja 6. Egyebek Határozatok: 1. A Közalkalmazotti Tanács megtárgyalta a Közalkalmazotti Szabályzatot, néhány apró módosítással, aktualizálással elfogadta, s a Debreceni Egyetem rektorának, szenátusának is elfogadásra, tudomásul vételre ajánlja. 2. A KT lényegében változtatás nélkül érvényesnek tekinti a működését szabályozó eddigi ügyrendet. 3. A KT átvette az előző testület információs rendszerét, természetesen adaptálta a mostani helyzethez. 4. A Közalkalmazotti Tanács megbeszélte, s részletesen meghatározta a személyes képviselettel kapcsolatos feladatokat. 5. A KT köszönettel vette dr. Francia István HÁTTÉR

titkár úr (DOTESZ) tájékoztatását, s egyben felhatalmazta dr. Mikita Jánost, hogy elnökként a továbbiakban is markánsan képviselje a testület, s így a közalkalmazottak véleményét az ügyeleti kérdésekben éppúgy, mint a közeljövőben aktuálissá váló, s az AOKDSZ, a DOTESZ és az FDSZ feladatai, jogosítványai közé tartozó Kollektív Szerződés előkészítésében és megújításában egyaránt. 6. Az elnök folyamatosan kísérje figyelemmel a centrumokban folyó dolgozói létszámok alakulását, az esetleges változtatási elképzelésekről, szándékokról időben tájékoztassa a Közalkalmazotti Tanácsot. 7. A KT megköszönte az előző testületben dolgozó dr. Feketéné dr. Csótó Edit (OEC), dr. Kiss Szendille (AMTC), Skita Regina (OEC), dr. Szabó Judit (OEC), Tivadar Lajosné (TEK) munkáját, s VALAMENNYIÜKNEK további sikereket, szerencsét és jó egészséget kíván. DE Közalkalmazotti Tanács 2008. MÁJUS

2008. MÁJUS

HÁTTÉR

EGYETEMI ÉLET

11

Stabilitás a változásban Beszélgetés Körösparti Péter DEHÖK-elnökkel Egyedüli jelöltként, több mint 90%-os szavazati aránnyal, már harmadik alkalommal választotta meg két évre a Debreceni Egyetem Hallgatói Önkormányzatának (DEHÖK) elnökévé Körösparti Pétert, a Bölcsészettudományi Kar hallgatóját a DEHÖK küldöttgyűlése április 9-én. A régi-új elnökkel, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) alelnökével eddig megvalósult elképzeléseiről és további céljairól beszélgettünk. EÉ: — Azok kedvéért, akik esetleg nem ismernek, mondanál néhány szót magadról? – 1999-ben kezdtem tanulmányaimat, még a Kossuth Lajos Tudományegyetemen. Történelem szakon 2006-ban szereztem diplomát. 2004-ben felvettek a néprajz szakra, 2006-ban pedig az AVK pénzügy-számvitel szakján kezdtem tanulmányokat. 2001 tavaszán a kari HÖKválasztásokon kerültem a BTK HÖK-be, ezután nem sokkal megválasztottak a kari Diákjóléti Bizottság elnökévé. 2002-2005 között az akkor még Nagyerdei I-II. Kollégium kollégiumi bizottságának titkári tisztét is betöltöttem. 2003-2004-ben a Felsőoktatási Kollégiumok Országos Szövetségének elnökségi tagja voltam. 2005-ben a Kossuth Lajos III. Kollégium kollégiumi bizottságának titkárává választottak. 2006. február óta pedig a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) elnökségi tagja, illetve 2007 novembere óta alelnöke vagyok. EÉ: — Négy év hivatali idő után milyen újdonságot jelentő elképzelést lehet még megfogalmazni egy elnöki pályázatban? – A hosszú hivatali idő alatt összegyűjtött tapasztalatok azt is megmutatják, mely területeken érdemes változtatni. Éppen ezért a DEHÖK szervezetét szeretném egy kicsit átalakítani. Nagy problémánk volt az elmúlt években az, hogy a DEHÖK-nek nem volt saját „apparátusa”, a központi programokhoz a kari HÖK-tagok segítségét kellett kérnünk, ami sokszor elvonta


a figyelmüket a kari HÖK-ben végzett munkájuktól. Ezért a pályázatom egyik központi eleme volt egy DEHÖK elnöki kabinet létrehozása. Ennek lényege, hogy egy olyan csapatot szeretnék kiépíteni a DEHÖK-ben, amely nem választott kari HÖK-tagokból állna, hanem olyan hallgatókból, akik szívesen vesznek részt a közösségi munkában, a rendezvények (pl. hallgatói bál) szervezésében, kiadványszerkesztésben, akik napi operatív feladatokat színvonalasan meg tudnak oldani. Már közzétettük az erről szóló pályázati felhívást, a beérkezési határidőt követően a DEHÖK operatív testülete személyes meghallgatás keretében választja ki az elnöki kabinet tagjait. Az elmúlt hónapban elkészült a DEHÖK honlapjának arculatterve, ezért a következő hetek feladata lesz, hogy az új honlapot feltöltsük tartalommal és élővé tegyük mind a hallgatók, mind a HÖKtagok számára. Az egyetemi honlaphoz hasonlóan lesznek minden hallgatónak szóló információk, de a DEHÖK küldöttgyűlésének és elnökségének előterjesztéseit is itt szeretnénk megjeleníteni, persze olyan felületen, amely csak az érintettek számára elérhető. A nyári szünetben, júliusban kezdődik el az átállás az új Neptun tanulmányi HÁTTÉR

rendszerre. Azt is megfogalmaztam a pályázatomban, hogy a DEHÖK mindenben segíteni szeretné a hallgatókat a rendszer megismerésében, hogy szeptemberben ne ismétlődhessen meg az elmúlt évi zűrzavar a beiratkozásnál. A 2007-es debreceni gólyatáborok nagy sikert arattak, az érintett karok elsős hallgatóinak többsége részt vett a táborokban. Célom a közös gólyatáborok továbbfejlesztése, lehetőség szerint még több kar bevonása a rendezésbe. Ehhez részben kapcsolódik a marketing- és PRtevékenység erősítése, amelyet az egyetemi vezetéssel szoros együttműködésben végzünk. Nagyon fontos a középiskolások tájékoztatása, közérthető, vonzó kiadványok készítése. Örömmel láttam, hogy a Debreceni Egyetem az idén országosan a második a jelentkezők létszámát tekintve. Azt szeretném, ha ez legalább így maradna a következő években is. Az elmúlt években nagyrészt a kari HÖK-öknek voltak rendezvényei, amelyeket az EHÖK támogatott. Szeretném, ha a DEHÖK-nek lennének olyan központi rendezvényei is, amelyek nem kötődnek egyes karokhoz, hanem az egyetem minden hallgatója számára ugyanazt az összetartozás-érzést, a „debreceni egyetemista” tudatot jelentik. Ezért rendeztük 2008. MÁJUS

meg március 7-én az első Tavaszköszöntő Hallgatói Bált, amelyet ezentúl minden évben meg szeretnénk tartani, és a hallgatók körében hasonló szerepet szánunk neki, mint oktatói szinten a februárban rendezett Egyetemi Bálnak. A következő ciklusban még a korábbinál is nagyobb hangsúlyt szeretnénk fordítani a sport és az egészséges életmód támogatására. Létrehoztuk az Egyetemi Hallgatói Sport Bizottságot (EHSB), amely a kari HÖK-ök sporttal foglalkozó felelőseiből áll, feladata a HÖK sportrendezvényeinek koordinálása és a részvétel az egyetemi sportélet szervezésében, szorosan együttműködve a Sportigazgatósággal. Azt is tervezzük, hogy egészségnapokat tartunk az egyes campusokon, itt a hallgatók ingyenes szűrővizsgálatokon (pl. vérnyomás-, vércukor-, koleszterinmérés, vérvizsgálat, látás- és hallásvizsgálat) vehetnek részt. EÉ: — Eddig a változásokról esett szó. Mi az, ami változatlan marad? – A HÖK gazdálkodási stabilitása mindig is az alapját jelentette a hatékony működésnek. Nagyon figyelnünk kell arra, hogy szigorúan betartsuk az egyetem és a vonatkozó törvények által meghatározott gazdálkodási szabályokat, hogy mindig pozitív egyenleggel zárjuk az évet. Folytatjuk az infrastruktúra-fejlesztési programunkat, amelynek legfontosabb eleme a nyáron az OEC négy kari HÖK irodájának kialakítása a Markusovszky Lajos I. Kollégium épületében. Emellett továbbra is fenn szeretném tartani a konstruktív partneri együttműködést az egyetem rektori és gazdasági vezetésével. Az elmúlt években mindig sikerült megállapodni a legnehezebb kérdésekben is. Szeretném, ha ez a jövőben sem változna. Közel egy éve veszek részt a hetente megtartott rektori vezetői értekezleten, és ez nagyon jó hatással van az együttműködésre. A vezetők mindig figyelembe veszik javaslatainkat. Országos szinten vannak viták az intézmények vezetőivel, de helyben ebből semmi sem érezhető, sőt nagyon sok kérdésben hasonlít egymáshoz a DEHÖK álláspontja és a vezetés véleménye. EÉ: — Hogy látod országos szinten a felsőoktatás átalakítására megjelent új javaslatokat? – Annyi minden történik ma a felsőoktatásban, hogy szinte minden napra jutnak 2008. MÁJUS

újdonságok. Gondoljunk csak a tandíj eltörléséről tartott március 9-i sikeres népszavazásra, majd az azt követő hírekre, amelyek arról szóltak, hogy más formában „visszacsempészik” a tandíjat. A Magyar Rektori Konferencia (MRK) által április 22-én elfogadott vitaanyag, amely csak egy előterjesztés a minisztérium számára, tehát semmiképpen sem „szentírás”, szóval ez az anyag már jóval árnyaltabb, és egyes elemei akár még tárgyalási alapot is jelenthetnek. Arról szól ugyanis, hogy a hallgatók egy része a tanulmányi eredményétől függően fizetne különböző összegű költségtérítést. A javaslat nem határozza meg egyértelműen, hogy a hallgatók mekkora részének kellene fizetnie. Mi azt szeretnénk, hogy a jelenleg évente államilag támogatott képzésre felvett 55000 hallgató (vagyis összesen kb. 250 ezer hallgató) ne fizessen semmit, mert szerintünk ezt írja elő a népszavazás eredménye. A többiek pedig a tanulmányi eredményüktől függően fizessenek, de ne úgy, hogy már a felvételkor eldől, ki lesz finanszírozott és ki lesz költségtérítéses, hanem úgy, hogy a tanulmányai első évében mindenki finanszírozottnak számít, és az első két félév tanulmányi eredménye alapján sorrendben a legjobbak maradnak finanszírozottak a következő két félévre, a gyengébbek pedig fizetnek. A besorolást minden tanév végén el kellene végezni, vagyis egy hallgató egy

évig lehet finanszírozott, aztán gyengébb eredmény esetén átkerülhet a költségtérítéses képzésbe, majd a következő évben, ha jól tanul, visszakerülhet a finanszírozottak közé. Azt sem támogatjuk, hogy a képzések teljes önköltségi szintjére emeljék a költségtérítés összegét, mert a mai magyar jövedelmi viszonyok között ezt a hallgatók, illetve a családjaik nem tudnák kifizetni. Ugyanakkor egyetértünk azzal a javaslattal, amelyet dr. Fésüs László rektor úr fogalmazott meg az MRK ülésén, hogy emeljék fel az egyetemre való bekerülés alsó ponthatárát az elérhető maximális pontszám 60-65%-ára, mert ez a minőségi képzés erősítését szolgálja. Azért mondtam ezt el ilyen részletesen, mert a pályázatomban is az egyik alapvető célként fogalmaztam meg a DEHÖK helyzetének további erősítését a HÖOKban. Úgy érzem, ezt akkor érhetjük el, ha konstruktív javaslatokat teszünk le a HÖOK, az egyetemi vezetők vagy akár a minisztérium asztalára is. Olyan Hallgatói Önkormányzatot kell működtetnünk, amely erős, egységes, összetartó, a vitákban a kompromisszumokat mindig megtaláló, hatékony és kulturált érdekképviseletet valósít meg a hallgatók életének jobbá tétele érdekében az egyetem és a karok vezetőivel együttműködve, helyi és országos szinten egyaránt. Ölveti László

A DEHÖK megválasztott alelnökei Dr. Andorkó Imre 1984-ben született Debrecenben. A DE ÁJK-n 2007-ben szerzett jogász diplomát, ugyanebben az évben felvételt nyert a kar PhD-képzésére. 2003. óta vesz részt a hallgatói mozgalomban. 2006. március és 2007. április között az ÁJK HÖK elnöke volt. Leköszönése után a DEHÖK tanulmányi és jogi ügyekkel foglalkozó elnöki megbízottja lett. Fürjes Gergely 1984-ben született Kazincbarcikán. A DE ÁOK-n 2003-ban kezdte meg tanulmányait, jelenleg V. éves orvostanhallgató. 2004. óta vesz részt a hallgatói közéletben, 2005. májusban az ÁOK HÖK elnökévé választották, mely tisztséget azóta is betölti. 2006. óta a DEHÖK OEC karokat képviselő alelnöke. Zsuppányi Noémi 1984-ben született Debrecenben. 2003-ban kezdte meg tanulmányait a DE MTK környezetgazdálkodási agrármérnök szakán. A 2007. márciusban tartott kari HÖK választáson került az MTK HÖK közgyűlésébe, amely tanulmányi és szociális alelnökké választotta. Emellett a kari hallgatói juttatási bizottság elnöke 2007. decemberig. 2008. április 21-én az MTK HÖK elnökévé választották. HÁTTÉR

EGYETEMI ÉLET

13

Volt-e rendszerváltás? Interjú Romsics Ignác akadémikussal Április 22-én, a történelem szakos hallgatók szakhetén Romsics Ignác akadémikus, az ELTE professzora, a 20. századi történelem kutatója tartott nagy érdeklődéssel kísért előadást. Kérdésfelvetése (volt-e rendszerváltás?) talán meglepő lehetett, ám kétségtelen, hogy az utóbbi időben — elsősorban a teljes elitcsere elmaradására, illetve a közhangulatra hivatkozva — egyre gyakrabban kérdőjelezik meg az 1980-as, 1990-es évek fordulóján történt folyamatot. Romsics professzor úr az előadás kérdését négy alapvető szempontból — a politikai intézményrendszer megváltozása, a külpolitikai pozíciók átalakulása (keletről nyugatra fordulás), a gazdaság tulajdonosi viszonyainak átalakulása, a szellemi élet pluralizmusának intézményesülése (a marxizmus—leninizmus teljes kiiktatása) — válaszolta meg igennel. Ennek ellenére a rendszerváltás és a közelmúlt történelme, mint ahogy az egész 20. század magyar története, még számtalan kérdést hordoz magában. Ezekről beszélgettünk az előadás után. EÉ: — Professzor Úr szerint mennyit tudnak az emberek a rendszerváltásról, mennyire foglalkoztatja őket? – Attól függ, hogy ki mennyire tudatos politikailag, illetve mennyire érdeklődik a közelmúlt történelme iránt. Általában véve azt gondolom, hogy az emberek eléggé indokrináltak, tehát az információikat nem kreatív módon maguk rakják össze, hiszen nem is nagyon van rá idejük, hanem vagy az egyéni tapasztalataik alapján alakítanak ki véleményt, vagy egy politikai irányzathoz közel álló csatornán, újságban megjelent tendenciózus leírások, elemzések alapján. Ugyanakkor úgy látom, hogy a rendszerváltás kérdése az oktatásban egyáltalán nincs a helyén, noha egy viszonylag hosszú, húszéves időszakról van szó. EÉ: — Létezik-e igazán pontos kifejezés arra, ami 1989–1990 során történt? Van-e jelentősége annak, ha valaki rendszerváltásról, rendszerváltozásról vagy rendszerváltoztatásról beszél? – Valóban vannak olyanok, akik ezt fontosnak tartják. Én ennek nem tulajdonítok annyira nagy jelentőséget, és hadd tegyem hozzá, hogy a rendszerváltás utáni években mások sem tulajdonítottak neki, tehát a Fidesz éppúgy rendszerváltásnak hívta akkor, mint a szabad demokraták vagy a szocialisták. Tehát megint azt mondanám, hogy csak bizonyos újságírók lovagolnak ezen, miszerint ez nem rendszerváltás volt, hanem elsősorban Antall József nyomán, aki szerint a fehér-


neműt váltjuk, rendszerváltozás történt, sőt mások azt mondják, hogy rendszerváltoztatás zajlott le, hangsúlyozva ezzel a tudatosságot. Én ennek nem tulajdonítok túl nagy jelentőséget. EÉ: — Professzor Úr szerint mikor kezdődött a rendszerváltás? – Ezt nem könnyű időponthoz kötni, mert ha gazdasági szempontból nézzük, akkor az 1988-ban elfogadott társasági törvénnyel biztosan elkezdődött a folyamat. Politikai, illetve belpolitikai szempontból talán nehezebb konkrét dátumot megnevezni, hiszen 1989. október 23-án kiáltották ki a köztársaságot, de az első választások csak 1990 tavaszán voltak, tehát 1989 és 1990 során a politikai HÁTTÉR

rendszerváltás történt meg. Külpolitikai szempontból pedig döntő időpont 1991, amikor felbomlik a KGST és a Varsói Szerződés, illetve kivonulnak a szovjet csapatok hazánkból, és ezzel visszanyeri Magyarország a szuverenitását. EÉ: — Mikor ért véget, ha egyáltalán véget ért ez a folyamat? – Ha valaki azt mondja, hogy az emberi mentalitásnak vagy gondolkozásnak a megváltozása is beletartozik a rendszerváltás tartalmába, akkor a folyamat még nem ért véget, és a lezárulása csak kihalásos alapon történhet meg. Tehát azok, akik a Kádár-korszakban szocializálódtak, azok nem fogják tudni kiirtani, és nem is kell, hogy kiirtsák magukból azt az élményvilágot, mint ahogy egyébként az 1920–30-as években születettek sem tudták kiirtani magukból a Horthy-korszakban szerzett élményeiket 1945 után. Ezeket az élményeket az ember viszi magával, akár bevallja magának, akár nem, ezek a dolgok benne maradnak. Kérdés, hogy ezek a szocializáció során beivódott mentalitásbeli tulajdonságok megváltoztathatóak-e. Én azt hiszem, hogy ezek is változtathatóak, tehát például egy hosszan tartó külföldi tartózkodás biztosan alakít az emberen. De aki esetleg folyamatosan itt él egy szűk közegben, annak a mindennapi szokásai valószínűleg nem változnak olyan nagy mértékben. Én abban bíztam mindig, hogy az Európai Unió ránk tud kényszeríteni bizonyos normákat, de néha szkeptikus is vagyok ezzel kapcsolatban, mert mi mindig megtaláljuk a kiskapukat. Emellett úgy látom, az oktatásunkban is nagyon sok minden átalakításra vár, tehát azt mondanám, hogy természetesen sok javítani és változtatni való van még, de azt gondolom, hogy a rendszerváltás alapjában megtörtént, noha az emberi mentalitás nagyon lassan változik. Tehát lehetséges, hogy azok, akik a rendszerváltás idején születtek, önök, mostani és jövőbeli egyetemisták, már egy más világba nőttek bele, mások lesznek a reflexeik, a gondolkodásmódjuk, és ettől várható esetleg még – generációs alapon – egy jelentős változás. Kerepeszki Róbert 2008. MÁJUS

„A sportok királynője” Aki kicsit is jártas az atlétikában, annak nem kell bemutatni Győrffy Dórát. Európa-bajnoki ezüstérmes atléta, itthon veretlen magasugró, civilben közgazdász, egyetemi adjunktus. Azt viszont már lehet, hogy kevesebben tudják, hogy a nagyszerű sportoló a Debreceni Egyetem kiválósága, hiszen a Közgazdaságtudományi Kar oktatógárdáját gazdagítja. Hogy hogyan lehet ennyi mindent egyszerre csinálni, teljesíteni a sportban és szellemi síkon is egyaránt, arról maga Győrffy Dóra mesélt nekünk. – Valóban nem szoktam unatkozni. Azt hiszem, sikeresen összehangoltam ezt a két dolgot az életemben. Naponta 2-3 órát fordítok az atlétikára, a többit meg gondolkodom, írok, olvasok és természetesen előadást tartok. EÉ: — Azt szokták mondani, hogy az atlétika a sportok királynője, Te hogyan kerültél kapcsolatba a magasugrással? – Rendkívül szeretem az atlétikát, ez már gyerekkorom óta így van. 10 éves koromban kezdtem, és még most is lelkesedéssel megyek le a pályára edzésekre. Ez olyan sportág, ami arra kényszeríti az embert, hogy kihozza magából a legjobbat. Nagyon sok csalódással és kudarccal is jár, de a sikerek leírhatatlanok. EÉ: — A teljesítményorientáltság sajnos sokszor doppingbotrányba fullad a mai sportéletben. Nemrég Kovács Ágnes körül is nagy volt a felhajtás, Te erre nyílt levélben reagáltál, amelyben kiálltál az úszónő mellett. Miért tartottad ezt fontosnak? – A sportban a dopping egy rendkívül fontos probléma, viszont az emberi jogokat csak nagyon indokolt esetben lehet felülírni. Ha doppingellenes harcról beszélünk, akkor én sokkal jobban örülnék annak, hogy ha elmennék egy világversenyre, és valóban azt látnám, hogy kevesebb a doppingoló, mint hogy a dopping ellenes harcnak mondvacsinált áldozatokat kreáljanak. Kovács Ágnes esetében azt érzem, hogy ő volt az ideális áldozat. Ebben az esetben a cél semmiképpen sem szentesítheti az eszközt. EÉ: — Visszatérve a tisztességes küzdelemre, említetted, hogy napi 2-3 órát edzel. Ez elegendő Pekingre is, hiszen készülsz az olimpiára? – Amikor az ember sportol, akkor elég sok mindent el kell döntenie magában, az egyik az, hogy doppinggal vagy anélkül. A másik, hogy csak erre teszi fel az életét, 2008. MÁJUS

vagy nem. Én nem csak erre tettem fel az életemet. Nyilván nem azt várom magamtól, hogy megnyerjem az olimpiát, viszont ki szeretném hozni magamból a lehető legtöbbet. Ez az eredmény biztosan nem kerül az újságok címlapjára, de számomra egy nagyon fontos teljesítmény lesz. EÉ: — Van valamiféle konkrét cél, amit mindenféleképpen szeretnél elérni? – Mint említettem, nem a dobogó a cél, hanem mondjuk egy 12-es döntőbe kerülés. Nem tartom esélytelennek, hogy egy 195 körüli eredménnyel ott lehessek a legjobbak között, ha nem is a sor legelején. EÉ: — Ez azért is nagy teljesítmény, mert volt egy komoly baleseted, ami egy kicsit visszavetette a sportolói életedet. Hogy sikerült felállnod? – 2004-ben elszakadt az Achillesem, ezért egy évet teljesen kihagytam. Ez volt az az időszak, amikor nagyon belemerültem a tudományos munkámba, kicsit ekkor eltávolodtam a sporttól. Valamilyen módon sikerült felállnom valóban, de azokat az eredményeket eddig még nem sikerült megközelítenem, amiket a sérülésem előtt ugrottam. Ennek a munkám is az oka. Igazából én még azért küzdök, hogy hasonló eredményeket elérjek, mint a sérülésem előtt. HÁTTÉR

EÉ: — Az olimpián most ismét bizonyíthatsz, úgy látom elsősorban magadnak. De ha az eddigi pályafutásodra gondolsz, mennyire vagy elégedett? – Nem annyira. Úgy gondolom, hogy tehetségben több volt bennem, mint amit sikerült kihoznom. Viszont számomra nem olyan nagy tragédia, hogy nem sikerült magasabbat ugranom, vagy több érmet begyűjtenem. Sokkal fontosabbnak tartom a sport léleknevelő vagy jellemformáló erejét, illetve magát a mozgásélményt, az utazásokat, barátokat, amik mind részei a sportnak. Részben a szakmámat is ennek köszönhetem, a sport révén kerültem ki a Harvardra. Azért kezdtem el a mester- és doktori fokozatom megszerzését, hogy emellett milyen jól lehet sportolni, aztán megváltoztak a prioritások, sokkal fontosabbá vált a munkám, mint a sport. EÉ: — Kevesen mondhatják el magukról, hogy a Harvard Egyetemen tanultak, neked ez, hogyan sikerült? – Az amerikai egyetemek számára nagyon fontos a sport, rendszeresen nézegetik a világranglistákat. Én ifjúsági koromban az első-második helyen álltam a ranglistán, és ennek révén kaptam meghívást. Viszont az igazán elit egyetemeken nincsen sportösztöndíj, úgyhogy ugyanúgy végig kellett járnom a szokásos felvételi procedúrát, mint a többi jelentkezőnek, és sikerrel jártam. Azt hiszem, hogyha nem sportoltam volna, akkor teljesen más irányt vesz az életem, és mivel a mostanival nagyon elégedett vagyok, ezért a sportnak is nagyon örülök. Szabó Ivett EGYETEMI ÉLET

15


HIRDETÉS

2008. MÁJUS

Hivatástudatban A Magyar Honvédség nyílt napja a Debreceni Egyetemen Honvédségben dolgozni presztízs, a munka, melyet a kötelékében végeznek, hivatás. Bárki bekerülhet a Magyar Honvédségbe: a fizikai erő még mindig fontos tényező, de önmagában mit sem ér egy professzionális hadseregnél, ha nincs meg a megfelelő szellemi és intellektuális felkészültség. Utóbbit felerősítette az rendezvény, melyet április 16-án tartottak egyetemünkön. Játszottál már Counter Strike-ot vagy Rainbow Six-et PC-n vagy más játékkonzolon? És élőben? Én igen! Ha nem is voltak éles lőszerek és terroristák a Főépület előtt a Magyar Honvédség által felállított sátorban, egy – „Counter Strike közeli” – élmény volt végighaladni az AirSoft pályán, és a jó oldalon állva szétlőni a gonosznak titulált papírfigurákat. Tartott az egész úgy 53 másodpercig, ami után mehettem is be a Főépületbe, hogy örömömben egy MIG-29-es ülésében elrepüljek jó messzire. Akkor még nem is gondoltam, hogy 53 másodperc is kevés lesz nekem arra, hogy katapultáljak, hiszen kb. 20 másodpercen belül szétzúztam egy MIG-29-est (lecsúsztam a felszállópályáról – vagyis elfelejtettem felszállni), mihelyst sikerült 30 percnyi sorban állás után végre beülnöm a vadászrepülő-szimulátorba. Nem jártam úgy tehát, mint Topi (alias Szabó Zoltán százados, vadászpilóta), akinek 2005 májusában a kecskeméti repülőtérnél 53 másodperce volt a katapultálásra. Amilyen döntéseket – a katapultálás tényének megerősítése mellett – ennyi idő alatt meg kellett hozni, még felsorolni is nehéz. Érdekes volt hallgatni majd fél órán át 53 másodperc történetét: azok a technikai megállapítások, megfigyelések és döntési mechanizmusok, amik lejátszódtak nála ennyi idő alatt, átlagos egyetemistának egy egész vizsgaidőszak alatt nem fordulnak meg a fejében. Szétlőttem a terroristákat, felrobbantam egy vadászrepülőben, tehát félig már – a MIG-ben égés révén – sült angyalbőrben éreztem magam aznap délután. Aztán megláttam a sok általános iskolást, ahogy dragunovokkal, pisztolyokkal és gép2008. MÁJUS

fegyverekkel a kezükben hadonásznak a vadászrepülő-szimulátorok irányába. Csak nem ők lőtték szét a gépemet?! Szerencsére ilyenről szó sem volt a Magyar Honvédség nyílt napján, ami igen nagyszámú érdeklődőt vonzott a Főépületbe és környékére. A fegyverek bemutatóján át a már említett vadászrepülő- és helikopterszimulátorokig, valamint az AirSoft pályáig rengeteg interaktív program várta a résztvevőket. Lehetett élményeket szerezni bőséggel, de akit gyakorlat mellett elméleti dolgok érdekeltek, a honvédség jövőjén át a külföldi missziókba vagy a szervezeti felépítésbe való betekintésig bármit megtudhatott. Bárkit kérdeztünk, aki egyenruhába volt öltözve (esetleg mellette rejtőzködő módra volt befestve – lásd képünkön) készségesen válaszolt a kérdéseinkre. De ha ez se lett volna elég, bemehettünk az Aulába, ahol Szekeres Imre honvédelmi miniszter tartott előadást, mely komolysága mellett szórakoztató és érdekes is volt (főleg a végén a téma iránt nagyfokú hiperaktivitást mutató kisiskolások kérdései jóvoltából). Akit a honvédség művészeti oldalról való megközelítése érdekelt, az sem csalódhatott: a ZOOM

honvédség külföldi missziójában készült legszebb fotók is kiállításra kerültek. Megtudhattuk a honvédség külföldről hazahozott emlékeiből, miért nem érdemes egyetlen nőnemű lénynek sem Afganisztánban élni: ott a nők nem látnak. Abból a fátyolból, ahogy jobban megvizsgáltam, kilátni nem lehet, szegény asszonyoknak inkább adnának símaszkot a fejükre, még abból is jobban kilátni. Tehát hölgyeim: mielőtt úgy döntenének, hogy véletlenül elkötelezik magukat egy tálib férfiú mellett, jól gondolják meg, mi vár magukra! Inkább lépjenek be a magyar honvédség kötelékébe, hiszen ott nemhogy fátyolt nem kell viselni, de minden ötödik munkatársuk is hasonló nemű lesz önökhöz! Kotee EGYETEMI ÉLET

17

„Amit írni szoktam, az nem egyszerű”

Április 22-én a Debreceni Egyetemen tartotta új regényének országos bemutatóját Esterházy Péter Kossuth-díjas író. A kortárs magyar irodalom legjelentősebb alakjának Semmi művészet című könyve április 14-én, az író 58. születésnapján jelent meg. Esterházy Pétert nem illik nem ismerni. Még az Esterházy-szövegeket tudatosan nem-olvasók is olvasták legalább egyszer, elbeszélői stílusának kedvelői azonban nagy elánnal vetik bele magukat a legfrissebb alkotásokba. Mondhatni sportosra sikeredett az előző összetett mondat második része, de hát az új, Semmi művészet című regényben is ott van a foci, Esterházy munkáinak vissza-visszatérő motívuma. Egy laza testcsellel visszakanyarodnék még oda, hogy aki egyetemistaként nem tudja, kicsoda Esterházy Péter, annak valami csúnyán kimaradt, mint Takács Zoltán tizenegyese. Kérdés azonban, hogy ki lenne a Durica, aki belőné a labdát a kapuba… A Semmi művészet című új regényének munkálatairól az író elárulta, hogy két éve dolgozik már rajta, s most úgy látja, hogy ez egy több könyvből álló sorozat első darabja, ugyanis soha nem egy könyvet, hanem mindig többet gondol el, így jelenleg négy hasonló formátumú könyv szerepel a munkatervében. Az új regény kezdetben az Egyszerű történet, 100 oldal munkacímet viselte, „ami azért volt fontos nálam, mert amit írni


szoktam, az nem egyszerű, nem történet és nem száz oldal” – számolt be a Semmi művészet alakulásáról Esterházy. Éppen a munkacím sugallta elképzelésből kiindulva vigyázott nagyon arra, hogy ne menjen el túlságosan oldalra az elbeszélés, megtartsa egy ívben a „történetet”. A Kossuth-díjas író azt is elárulta, hogy mindig van egy képe az éppen készülő könyveiről, annak idején a Harmonia Caelestist egy épületként, kastélyként képzelte el, melynek vannak terei, lépcsői, dísztermei, pincéi. „Hogy mekkora pincéi voltak, azt még akkor nem tudtam” – tette hozzá. A Semmi művészet a papír alapú kiadás mellett hangoskönyvben is megjelent, ameZOOM

lyen E.P. személyesen olvassa fel regényét. Az előadott irodalom, a szavalat, a felolvasás azonban mindig interpretáció is egyben, ez alól még Esterházy sem tudja kívül helyezni magát. Azt viszont kijelentette, hogy a rossz könyvet nem lehet jól felolvasni, bár bizonyos hibákat el lehet glettelni vele. A hangoskönyvek kapcsán a nyelvbe, illetve az országhatárok közé zártság gondolatát Esterházy úgy ragadta meg, hogy hiába hallgatunk kocsiban irodalmi alkotást a cdlejátszóban, két-három óra utazás, esetleg vonatozás után már egy olyan vidéken találhatjuk magunkat, ahol egyáltalán nem értjük az ott élő emberek nyelvét. És ha már itt tartunk, akkor feltehetjük a – szövegek fordíthatóságára irányuló – kérdést, hogy azok a nem magyar anyanyelvűek, akik nem éltek hazánkban, ők hogyan tudják befogadni Esterházy szövegeit, képesek-e értelmezni azt a bonyolult kulturális és történelmi, közéleti utalásrendszert, amit nagy valószínűséggel már a fiatalabb magyar olvasók sem tudnak egyértelműen dekódolni, hiszen hiányzik a személyes tapasztalatuk. Visszatérve még a hangoskönyvekre, Esterházy Péter a mai, digitális kultúrában felcseperedő ifjú generációról sem tudja feltételezni, hogy ezrek ülnek majd a CDjátszó előtt, hallgatva a Fancsikó és Pintát. „Ennél borúsabb kultúrjövőt is el tudok képzelni” – fogalmazott a kortárs irodalom mestere. Az írót beszélgetésünkkor még arról kérdeztem, hogy mit kezdjen a környezete azzal az emberrel, akiről sejti, hogy ír, biztosan baromira jól ír, de csak a fióknak, tevékenységét mély csend övezi, s egy apró elejtett megjegyzésből tudható csak az egész. Esterházy azt válaszolta, hogy vannak olyanok, akik folyamatosan felőrlik személyiségüknek ezt a részét azzal, hogy állandó, egyre magasabban fekvő megfelelési szintek elérését tűzik ki maguknak, és sosem lesznek elégedettek saját munkáikkal. Nem kell bolygatni őket. Ahhoz pedig, hogy valakinek odaadja az írást olvasásra, netalán publikálja valahol, ahhoz el kell tudni viselni azt, hogy jót és rosszat egyaránt fognak az írásról mondani. Legerősebben pedig azt kell tudni kezelni, ha semmit nem mondanak róla. A Semmi művészet című kötetéből Esterházy Péter az Aulában olvasott fel könyvbemutatóján a lelkes közönségnek, melynek tagjai valószínűleg a következő Esterházy-programon is jelen lesznek, s ha igen, akkor az nem véletlen. Szabó Laci 2008. MÁJUS

Mindentanulás — egy életen át Mindentudás Egyeteme után Mindentanulás. A nagy sikereket elért, új ismeretátadási műfajt meghonosító program alapján most az életen át tartó tanulást bemutató és népszerűsítő előadások és tvműsorok indultak . Ismert és elismert professzorok tolmácsolásában hallgathatjuk az élethosszig tartó tanulással, felnőttképzéssel, szakképzéssel kapcsolatos területek érdekességeit minden kedden és csütörtökön a Duna Televízió I-es és II-es csatornáin. A neves szakemberek a legkülönbözőbb témákban tartanak előadásokat, így olvasási szokásainkról megtudhatjuk, hogy bár a digitális világban az internet penetráció növekszik, az emberek mégis többet olvasnak, mint 30 évvel ezelőtt. Szembesülhetünk a régiók közti különbségekekl a tudástőke, egyéni érvényesülés, életesélyek tekintetében. Bemutatkoznak a regionális képzőközpontok, a legsikeresebb felnőttképzési vállalkozások. Rácsodálkozhatunk, hogy Magyarországon

2007 végére 11 millió fölé emelkedett a mobiltelefon-előfizetések száma, vagyis 100 lakosra 109,7 előfizetés jutott. Láthatjuk, miért nem sikerült virtuális egyetemi világot létrehozni. Hallhatunk az M-learningről, mely a tanulás egy másfajta értelmezését előfeltételezi, mobiltelefonnal. Az egyes előadásokat követően mindezekről tudományosan is értekeznek a mindennapi témák szakértői egy-egy kerekasztal-beszélgetésen, ahol válaszokat kaphatunk a gyakorlati problémákra, kérdésekre. Szó esik a szakképzésről, amely megalapozza munkalehetőségeinket és boldogulásunkat, a karriertervezésről, a megváltozott munkaképességű, az alacsony végzettségű, vagy más okból képzést igénylő emberek képzéséről, valamint az európai és hazai pályázati lehetőségekről. Aki lemaradt az előadásról, interneten újra nézheti a www.mindentanulas.hu weboldalon, ahol az előadások és a kerekasztal-beszélgetések mellett színes fotók, riportfilmek között is lehet böngészni.

szaknyelv + szakirodalom = magyar szakhét Mint általában a szakheteket, a magyar szakosok április 8. és 10. között lebonyolított programsorozatát is lelkes készülődés előzte meg. A tanszéki honlapra már jóval a szakhét előtt felkerültek az oktatók kisgyerekkori (név nélküli) fényképei, melyek visszatükrözni látszottak a sok évtizede hordozott mimikát és a letagadhatatlan mozdulatok egy-egy töredékét. A felismerési játék így izgalmas volt, és nagy népszerűségre tett szert a hallgatók körében. A szakhét programsorozata hivatalosan április 8-án, dr. Nyirkos István A finn Kalevala vándorútja című előadásával vette kezdetét, amit egy tanárkultusz-erősítő program követett: a tanári relikviák árverése. A késő estébe nyúló, diáktömeget bevonzó esemény sok nevetést, meglepetést és érdekes fordulatot hozott. Már napokkal előbb híre ment, milyen tárgyakra lehet számítani az árverésen, de arra talán senki sem számított, hogy a licitálás közben egy 15 cm-es kabalamaci ára kétszer olyan magasra kúszik majd fel, mint egy Csokonai-díjé. Persze az ilyen érdekes eseményeknek az egyik oka talán, hogy a nagyszámú felajánlott tárgy (a DVSC-bérlettől a személyi igazolványokon át a kultuszlemezekig) sorsolásos sorrendben került terítékre, nem pedig értékrele2008. MÁJUS

vancia alapján. Nyilván képtelenség is lett volna ennyi tárgy között ilyen sorrendet felállítani. 9-én délután az Irodalomintézeti Könyvtárban Farkas Arnold Leventének, a DE BTK egykori hallgatójának irodalmi tevékenysége volt a téma. Vele beszélgetett Borbély Szilárd és a költő ifjúkori barátja, Orbán László. A társalgás közben azok is szembesülhettek Levente egyszerűséget tükröző, szenteskedést mellőző költői attitűdjével, akik eddig nem ismerték. Szavait idézve: „Fontos nekem, hogy írjak, lehet, hogy haszontalan, de fontos.” A beszélgetést követően a hangszóróhiány okozta probléma kiküszöbölése után Néptáncra is sor került, és a harmadik szint vigadozó magyarosaitól zengett a főépület. Este batyubál és activity következett az Objektum Egyetemi Klubban (Teniszkében), ahol egy gólyalábas bemutatóval igazi karneváli hangulat kerekedett. Az utolsó nap talán legszórakoztatóbb programjának a négy csapatot felvonultató focibajnokság ígérkezett, melynek élén a Kreditesek végeztek, megelőzve ezzel az Irodalmárok csapatát. Végül kemény küzdelemben egy aranygóllal a Nyelvészek szerezték meg a harmadik helyet, utolsó helyre szorítva ezzel a BA csapatát. A testmozgást az irodalmároknak kedvező eszmecsere követte a Teniszkében, ahol Lapis József ZOOM

az ELTE Puskin utca című irodalmi folyóiratának szerkesztőivel (Deres Kornélia, Krusovszky Dénes, Szabó Marcell, Urfi Péter) folytatott eszmecserét a lap tematikájáról és célkitűzéseiről. Ezt követően Oláh Szabolcs Kukorelly Endrével (író, költő) beszélgetett például a következő kérdésről: Miért csak egy csekély rétegnek van „gusztusa” a jelen irodalmának befogadására és alkalmazására? Ahogy ő fogalmazott, „… az oktatási szisztéma az óvodától kezdve lebeszél mindenkit arról, hogy élvezni tudja az irodalmat”. Egyébként is „a középiskolákból kikerülve XIX. századi szövegekre vagyunk kondicionálva”, pedig irodalomra mindenkinek szüksége lenne, hisz „ahol irodalommal és művészettel foglalkoznak, az a világ legjobb pontja!” Az irodalom tehát nemcsak a magyarosoknak szól, és az alkotás sem kizárólag az ő privilé-giumuk Kukorelly szerint, hanem minden embernek lehetőség az önkifejezésre, amit kötelezővé is kellene tenni az oktatásban. Az érdekes és hosszúra nyúlt beszélgetés után a tanári relikviákból befolyt pénz „jótékony” célú felhasználása következett… Evés, ivás, grillezés, minden mi szemszájnak ingere; s ha már az ingereknél tartunk, hiszem, hogy említett élményeink sokunknak egy életre feledhetetlenné tették szakhetes napjainkat. Áfra János EGYETEMI ÉLET

19

Farkas Arnold Levente: A találkozás elkerülhetetlen Havazott. Márciusban havazik, kérdezte a tévében a bemondónő. Az ablaknál álltam, szemem a feleségem távolodó hátának integetett. Vártam, hogy mondjon valamit a rádióban a bemondónő kásás hangja. Aztán találkoztunk is a telefonfülkében. Előtte beszéltem Éva anyámmal. (Az asszony először kígyóvá változik, aztán almává, végül kert lesz, ahova nem lépnek angyalok.) Éppen a havazást emlegettem, amikor elkezdett újra havazni. Nem tudtam, hogy barátok vagyunk. A felesége szívéről beszélt, a gyermekei fenekéről és arról a szóról, amit nem lehet kimondani. Tavasz van, mondta a hóember a mikróban olvadó kocsonya mosolyával. Féltem, hogy ne rontsam el. Aztán persze elrontottam. Megmutatom neked az előző pillanatot. Ezt egy munkás mondta az épülő szálloda tetején. Aztán megállapodtunk a következő hónap nevében. A levelet mégis úgy írtam alá, hogy tisztelettel. Mert hátha mégse vagyunk barátok. Vagy barátok vagyunk, de ez a barátság mégsem akkora, mint szerelem előtt a jaj. A szavaknak egyébként semmi jelentősége. Vagy nem egyszerre nézünk tükörbe. Ő reggel, én este, délben asztalhoz ülünk.

Halmágyi Csaba: Te vagy Te vagy a hitem, ha én vagyok a pap, Becsület vagy, ha én vagyok a lovag. Kard leszel s én szamurájjá változom, Ha Te elalszol, akkor én is álmodom. Ha megvakulok, Te vezetsz utamon, Vigasztalsz, ha bánatot látsz arcomon. Békét hozol, ha háború dúl bennem, Velem vagy, ha erősnek kell lennem. Felhő vagy, ha megperzsel a nap, Ragyogó fénysugár, ha odakint fagy. Szerelmet, álmokat csak Tőled kapok, Te vagy az, akitől érző ember vagyok.

Molnár Tamás: Bennem élsz tovább Boldog voltál s én ragyogtam Ragyogok s a Te fényed áradt belőlem Szomorú voltál s az én könnyem hullt Hull a könnyem s a Te szemed fátyolos.

Terhes Árpád felvétele: Esti fények 2.

„ Laokon csoport” törzsű olajfák; hegy-völgy zöldell – Kerkyrán.

Szenvedtél s nekem fájt Nekem fájt s a Te fájdalmad szakadt fel belőlem Álmodtál és nekem is álmot adtál Az én álmom álmodom Mit valóra váltok s az mégis a Te álmod Vágyakoztál s én éltem át azt Én éltem át és Te teljesedtél ki benne Valós vagy mégis én létezem

Ég-víz kékségén Nap ragyog át, nézi a tenger játékát.

Te voltál a lehetőség s én váltam valósággá Valóságossá váltam s velem a Te lehetőséged is mert a Te lehetőséged az én valóságom

S tengerfenéken homok-dűnét, hullámvájt mobil-szobrokat.

Mégis Te voltál a valóság s én a lehetőség

Dr. Takács Erzsébet: KORFU

Az Egyetemi Élet folyamatosan várja verseiteket, prózáitokat a [email protected] vagy a szerkesztõség címére!


SZÉP-SZELET

2008. MÁJUS

„fantáziám szárnyára kapaszkodva” Beszélgetés Barna Bettinával Barna Bettina, az MFK első éves hallgatója évek óta foglalkozik festészettel, és már több kiállításon is túl van. Szürreális, sokszor mitikus távlatokat idéző, meseszerű gondolkodásáról és képvilágáról beszélgettem vele. EÉ: — Mikor és minek a hatására kezdtél el a festészettel foglalkozni? – December 22-én, az év legsötétebb és leghosszabb éjszakáján jöttem a világra, és ugyebár a sötétségben úrrá lesz a fantázia. Élesebbek a fények és tisztábbak a színek. A művészet az éjszakai űrt képes megtölteni hangokkal, színekkel és fénnyel. A fantáziám veleszületett adottság, de festészet iránti érdeklődésem csak 12-14 éves koromban kezdett kibontakozni. Sajnos a művészeti késztetéseimet akkor még nem tudtam kiélni. Jeles tanuló és sportoló voltam, ami elvárásokat támasztott velem szemben, így az idő ellenségemmé vált. EÉ: — Foglalkoztatott valami akkoriban, ami jelen alkotói szemléletedet meghatározta? – Figyelmemet a földrajz, a spiritizmus, a szellem-angyal gyógyászat, valamint a rég múlt letűnt világ kötötte le. Ugyanakkor a világról alkotott modern elméletek szintén érdekelni kezdtek. Az álmaimban talán ennek hatására keltek életre a mitikus korok, melyek a fantáziám szárnyára kapaszkodva elnyerték a festményeimen látható formájukat. A művészi intuíciók szinte megrohantak, és érzem, ha semmi más dolgom nem volna, csak a festés, képzetekből merítve mindig találnék engem foglalkoztató témát. EÉ: — Volt vagy van mestered? – Nincs mesterem, de ahogy belső világom állandó változáson, megújuláson megy át, úgy a világról, a művészetről alkotott nézeteim is formálódnak, és ezek levetülnek képeimre. EÉ: — Milyen technikákat használtál régebben és használsz most? – Régen akrillal festettem lapra, majd olajjal farostlemezre, mostanában pedig már kizárólag vászonra olajfestékkel. EÉ: — Még csak 20 éves vagy, de már négy önálló kiállításod volt. Mikor és hol nyílt alkalmad megmutatni tehetségedet? – 2007. április: Eger, Művészetek Háza Galéria (3 hét); 2008. MÁJUS

2007. május: Eger, Szilágyi Erzsébet Gimnázium és Kollégium (2 hét); 2007 nyara: Tenk, Faluház Galéria (kb. 1 hét, a falu napja alkalmából); 2008. január: Tenk, Szent Imre Általános Iskola (Magyar kultúra napja). EÉ: — Mesélnél a kiállításaid fogadtatásáról? Milyen visszajelzéseket kaptál? Ezek hatottak festészetedre? – A fogadtatás mindig meglehetősen vegyes volt. Az általam képviselt stílus mondanivalója szerintem nem hasonlatos a mai kor egyik vonalához sem. Tudom, hogy 20 évesen mindez még eléggé kiforratlan, kezdetleges, mégsem akarom, hogy a képeim egy tucat más képhez hasonlítsanak. A képzeletemet felébresztve, szavak nélkül szeretnék mesélni azokról, akik az álmok szárnya által emelkednek a magasba, és maradnak is ott. Ha a visszajelzésekről beszélünk, azt mondhatom, hogy a vendégkönyv beszédesebb nálam… EÉ: — Ahogy láttam, ezek a bejegyzések többnyire pozitívak. Milyen érzéseket váltanak ki belőled a képeidet szemlélő emberek? – Az arcukat, a szemüket nézem. Az soha nem hazudik. Az egy jó látvány, ha valaki megáll egy kép előtt, és ott felejti magát. Olyan büszke vagyok a műveimre ilyenkor, mint anya a gyermekeire. Belőlem szakadt. Részem. EÉ: — Miben gyökerezik ez az érzékenység, ami képeiden megmutatkozik? NÉZŐPONT

– Mint már említettem, az érzékenységem, az érzékeim mind a belsőmből fakadnak, mindig is ott voltak, csak a felvállalásuk nem volt egyszerű. Most már meg merem mutatni magam, vagyis kifestek magamból mindent, ami foglalkoztat. EÉ: — Hogyan viszonyulnak „megszállottságodhoz” a környezetedben élők? – Csak este festek, az otthoniak szerencsémre eltűrik ezt a rigolyámat. Szinte szertartásszerűen hajnal 1 körül kezdek hozzá a munkához, megvárva, míg lecsöndesedik a világ körülöttem; és van, amikor kakasszóig talpon maradok. A festéshez csönd és nyugalom kell. Édesanyám szerint „a művészek különc emberek, akik nem is a földön járnak, hanem a föld felett lebegnek. Hagyni kell őket, mert amíg lebeghetnek, addig tudnak alkotni. A mi dolgunk művész szülőként vigyázni arra, hogy ha mégis a földre pottyannának a lebegésből, ne üssék meg magukat.” – Maximálisan egyetértek vele. EÉ: — Mit szeretnél üzenni naivan meseszerű, sokszor szürreális képeiddel? – „Üzenni?” – ez egy kicsit erős kifejezés. Egyszerűen csak: ez vagyok én – egy színes história. Képeimen – ha jobban megnézi a szemlélő, észreveheti – én is szereplő vagyok. Ott vagyok mindenütt, ahol történik valami. Csak alaposan mögé kell nézni a felszínnek. Áfra János EGYETEMI ÉLET

21

A géniusz ujjlenyomata — avagy olaszországi útinapló „Heuréka! Megtaláltam!” — kiálthatott fel Luigi Capasso professzor az abruzzói hegyek által körülölelt Chietii Biomedikai Múzeum egyik szobájában, mikor felfedezte Leonardo da Vinci Hermelines hölgy című képén a mester ujjlenyomatát. Az eset megihlette a szomszédos Pescara város színházkutató csoportjának, a CURT-nak tagjait, s nemsokára el is készült a tudományos szenzációt szövevényes krimi formájában tálaló darab, a L’impronta del genio, avagy A géniusz ujjlenyomata. A mű írói — s később rendezői — Annamaria Caravaggio és Luciano Paesani nem kisebb feladatra vállalkoztak, mint hogy Debrecenbe utaznak, és a két főszerep kivételével az összes szereplőt a Debreceni Egyetem Olasz Tanszékéről toborozzák.

Kis csapatunk március végén indult el Pescarába, hogy – vándorcirkuszosokat megszégyenítő ügyességgel városról városra hordozva díszleteket és kellékeket – 3 előadást tartson: Pescarában, Chietiben és Rómában, a Magyar Akadémián. A pescarai színház, amely a próbafolyamatnak, illetve az első előadásnak otthont adott, Magyarországon kuriózumnak számíthat, így mindenképpen említést érdemel. Először megdöbbentünk, mikor megpillantottuk a színház épületét egy ipari park kellős közepén: egy nagy gyárépület, a kőszínházak mintájára hívhatnánk akár vasbeton színháznak is. Látván elképedt arcunkat, olaszok ismerőseink elmagyarázták, hogy náluk mostanában divat már nem használt gyárépületeket kulturális céllal felhasználni, főleg újítani kívánó, innovációs társulatok esetében. És valóban: a második meglepetés akkor ért bennünket, mikor bent egy profi módon berendezett, minden szükséges kellékkel ellátott és száz fő befogadására képes színházat találtunk. (Az igazsághoz még hozzátartozik, hogy ezek nem az állam vagy önkormányzatok által fenntartott társulatok, hanem magán-


kézben lévő, különböző pályázatokból és belépődíjakból üzemeltetett létesítmények, amatőr gyökerekkel, profi irányítás alatt. A Debrecen méretű Pescarában a kőszínházak mellett ilyenből kettő is van.) A második előadásra Chietiben került sor, ahol maga Luigi Capasso is megtekintette a darabot, és ha ez még nem volna elég, az előadást ugyanazon múzeum színháztermében tartottuk, ahol nemrég a Leonardo-ujjlenyomatokat azonosították. Az előadást bankett követte, majd elbúcsúztunk újdonsült ismerőseinktől és az adriai tengerparttól, s másnap reggel Róma felé vettük az irányt. Kora délután érkeztünk meg a Római Magyar Akadémia épületéhez, a Via Giulia 6. szám alá. Az épület egy impozáns barokk palota a belvárosban, a Tevere partján, s már 1927 óta a magyar kultúra otthona az Örök Városban. Ennek az épületnek a dísztermében adtuk elő immár harmadjára Olaszországban A géniusz ujjlenyomatát, s örömmel konstatáltuk, hogy a közönség itt is hálás volt erőfeszítéseinkért, amivel magyarként próbáltuk – amennyire csak lehet – akcentus nélkül előadni a nehéz olasz szöveget. Produkciónkért cserébe öt NÉZŐPONT

napot volt alkalmunk eltölteni az Akadémia vendégeiként. Ez az idő óriási adomány, ugyanakkor Rómáról lévén szó, talán ha annyira elég, hogy némi benyomást kapjunk a város hangulatáról. E téma kapcsán mindig egy jelenet jut eszembe Fellini Rómájából: helyszíne egy kisvendéglő terasza, ahol a villamossínekre helyezett asztalok mellett éppen rómaiak egy csoportja próbálja elkölteni vacsoráját, s mikor a villamos hangos csörömpöléssel megérkezik, ők egy pillanatra elhúzzák asztalaikat, hogy a jármű elhaladta után mindent úgy és ott folytassanak, ahol abbahagyták. A helyzet ma is hasonló, az egész város együtt él s lélegzik, az eltelt évezredek pedig szinte minden sarkon otthagyták nyomukat. A rengeteg kulturális élményért – amelyek mellett nagyon sokszor tudatlanul elmentünk volna – köszönettel tartozunk kísérőnknek és a koprodukció szervezőjének, Puskás István tanár úrnak, akiről eddig egy fontos dolgot nem tudtunk: elvakultan szerelmes az olasz fővárosba, s bár nyugodt természet, egyvalami nagyon ki tudja hozni a sodrából: ha valaki Rómában van, és alszik. Éjt nappallá téve jártuk tehát a macskaköves utcákat, de így utólag azt hiszem, hálásak lehetünk neki, hogy megmutatta nekünk a város néhány rejtett titkát. Köszönettel tartozunk még Bagossi Edit tanárnőnek, aki rendezőasszisztensként próbált minket átsegíteni a néha nem is olyan könnyű akadályokon. Leonardo mester hagyatékához kapcsolódhat az út mottója is: Ars longa vita brevis est, avagy ne feledjétek, csak a művészet által hagyhatjátok hátra ujjlenyomataitokat az utókor számára. Üdvözlettel Olaszországból: Péterfia Klára, Lőrincz Zsuzsanna, Szabó Fruzsina, Lakó Zsigmond LZS 2008. MÁJUS

2008. MÁJUS

NÉZŐPONT

EGYETEMI ÉLET

23

Új forgalmi (t)rend a campusokon Április közepén a Debreceni Egyetem központi, Egyetem téri campusán parkoló autósok két dologra lettek figyelmesek: az autó elszállítását kilátásba helyező megállni tilos táblákat „ültettek” szerte a szervizutak mentén, plusz a helytelenül parkoló autók szélvédőire apró figyelmeztetőcetliket helyeztek a rend ismeretlen fenntartói. Az autóval közlekedők legnagyobb problémája a városban a parkolás. Debrecen belvárosában már lehetetlen olyan utcát, közterületet találni, ahol szabadon, ingyen lerakhatnánk gépkocsinkat. Megoldást a felszíni parkolásnál olcsóbb mélygarázsok jelentenek. A Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi, valamint Agrár- és Műszaki Tudományok Centrumának campusaira évek óta csak előre váltott belépőkártyával hajthatnak be az autósok, ennek hiányában távozáskor a benntöltött idő arányában eseti díjat fizetnek. Ez a rendszer biztosítja hamarosan az Egyetem téri és a Kassai campusok parkolási rendjét is. A főépület mögötti központi campuson az

Élettudományi épület építése és a kollégium-felújítások következtében az elmúlt néhány évben engedélyezni kellett a munkásoknak a szabad bejárást, így nem volt szabályozás, bárki behajthatott. Ez azt eredményezte, hogy a klinikára látogatóként érkezők nem az utcafronti fizetős parkolót, hanem a főépület mögötti ingyenes területet választották, csakúgy, mint a termálfürdő vendégei. De olyan is előfordul, hogy a Józsáról Debrecenbe érkezők itt állítják le személygépkocsijukat, majd villamossal mennek tovább dolgozni. Ennek hamarosan vége szakad, ugyanis az őrző-védő tevékenységet végző cég októberre kialakítja a technikai feltételeit a sorompós kapuk működésének, a szabályozott parkolási rend megvalósításának. Az új szabályozás értelmében októbertől csak a bérlettel rendelkezők, vagy a parkolásuk után helyben díjat fizetők számára engedélyezett a be- és kihajtás az Egyetem téri és a Kassai úti létesítményeken. Az egyetem dolgozói és a campusokon lakó kollégisták kedvezményes bérletet vásárolhatnak majd, aki pedig csak beszalad az egyetemre fénymásoltatni, annak fél óra ingyenes (ha letelik, minden megkezdett félóra

után kell fizetni). Az éves bérletek árai 4.800-8000 forint között mozognak, az eseti fizetésénél a második megkezdett félóra 260, a harmadik (és azon felül) 390 forint lesz. A parkolási rend betartását a rendészeti szolgálat ellenőrzi, a szabálytalankodókat figyelmeztetik, a visszaesők belépőkártyáit pedig az egyetem bevonhatja. A nemrég kihelyezett megállni tilos táblák már az új forgalmi és parkolási rend bevezetését készítik elő, a kiosztott büntetőcetlik azonban egy félreértés következményei: az orvoscentrumon dolgozó biztonságiak átszédelegtek a Tudományegyetemi Karok által kezelt főépület mögötti területekre, s – felhatalmazás híján – ott is kiosztották a szabálytalankodás tényére felhívó papírosokat, ami pont egybeesett az új megállni tilos táblák kihelyezésével. A félreértés tisztázódott, a központi és a Kassai úti campusokon parkolók a közelgő csendesebb nyári időszakban még zavartalanul parkolhatnak, ám már most érdemes felkészülni az októberi változásokra, el lehet kezdeni felkutatni az egyetemi épületekhez közel eső ingyenes parkolóhelyeket. Szabó Laci

500 kiállítással a háta mögött! A DOTE Galéria 1976-ban,Velényi Rudolf grafikusművész vezetésével jött létre az Elméleti tömb aulájában. Munkáját 25 éve Cserép Zsuzsa vette át, az ő ötletére lett a kiállítótér neve Elméleti Galéria, ahol több mint tíz éve, kéthetente, minden vasárnap, új kiállítás várja az érdeklődőket. Cserép Zsuzsa vegyésztechnikusi végzettséggel kezdett dolgozni, ám hamar ráébredt, hogy nem erre a pályára szánta a sors, ezért elvégezte a népművelés-könyvtár szakot, és amikor a kulturális irodában megüresedett egy hely, lehetőséget kapott, hogy betöltse ezt a státust… Immár 42 éve dolgozik az egyetemen, és 25 éve szervezi az Elméleti Galéria, megszűntéig a Mini Galéria és a néhány éve működő Élettudományi Galéria kiállításait, amelyek száma ez idő alatt 500 fölé emelkedett. Mindezt 29 teleírt, vaskos vendégkönyv és húsz év alatt összegyűlt videóanyag archívuma fémjelzi. Kedvenc kiállított alkotójáról érdeklődve, azt gondoltam, lehetetlent kérdezek, válasza mégis határozott volt, még ha rejtélyes is: „Van kedvencem, de a sértődések elkerülése végett nem mondom el, ki az.” Megfontolt mondat ez egy sokat tapasztalt kiállításszervezőtől, aki képzőművészeti háttérismeret nélkül indult el ezen a pályán, kitartásával mégis megállta a helyét, amit az egyetemi vezetőség, „A Debreceni Egyetem Kiváló Dolgozója” címmel jutalmazott. Minden kiállításmegnyitó szervezésénél figyelmet fordít az összhang megteremtésére, pl. arra, hogy az elhangzó versek és a zene harmonizáljanak a kiállított anyaggal, figyel a sorrendre, pl. hogy két azonos témájú tárlat ne kövesse egymást, hiszen az unalmassá válhatna. Országos hírű alkotók közül kiállította Szász Endre, Soproni Horváth József, Szebeni András munkáit, valamint Sára Sándor filmrendező Indiában készült fotóit is. A már elhalálozott debreceni nagy festők közül a teljesség igénye nélkül pl. Holló László, Bényei Árpád, Menyhárt József, Égerházi Imre tárlatai említhetők. Külföldi művészeknek – pl. a haláláig Debrecenben élő és alkotó görög szobrásznak, Hondromatidisz Rigasznak – is lehetőséget adott. De nem csak ismert és elismert művészek kaptak lehetőséget a kiállításra, hanem 70 orvostanhallgató/orvos képzőművész is és elmondása szerint mindig nagy örömmel töltötte el, mikor első kiállítója lehetett induló művészeknek.


A Cserép Zsuzsa tiszteletére rendezett tárlat „25 év a művészetért és a művészekért /Egy népművelő visszatekintő kiállítása” címen 2008. április 27. – május 9-ig látható az Elméleti Galériában. Száznégy neves alkotó munkájának válogatott, igényes anyaga megmutat egy szeletet abból, amit a DEOEC Közművelődési Titkárság vezetője, elsősorban az orvostanhallgatók művelődésének érdekében 25 év teljes lélekkel végzett munkájával letett az asztalra. Áfra János

NÉZŐPONT

2008. MÁJUS

Krampusz fesztivál? Nagymamám hitetlenkedve kapta fel a fejét, amikor először hallott a Campus Fesztiválról. A nyári szezon egyik legrangosabbnak ígérkező eseménye július 23. és 27. között kerül megrendezésre a Vekeritavi Ifjúsági Táborban, a Dorcas Kempingben és ezek környékén. A helyszín nem ismeretlen már gyakorlott fesztivállátogatóknak, tavaly itt szórakozhattunk az EFOTT-on, azelőtt meg sok éven át a Vekeri-fesztiválon. Bakó Csaba, a rendezőstáb egyik oszlopos tagja sok érdekes részletről számol be nekünk a fesztivállal kapcsolatban. EÉ: — Csabi, te milyen funkciót töltesz be a szervezőgárdában? – Húú, végül is mindenes vagyok. Körülbelül tíz ember koordinálja a rendezvényt, ami azt jelenti, hogy ezeknek az embereknek vannak különböző területei. Általában mindenki mindenre rálátással bír. Ha valaki egyszer csak kiesne – megbetegszik vagy kap egy jobb ajánlatot – (nevet), akkor is lehetne pótolni. Az a szó, hogy mindenes, ebben az esetben helyénvaló, mert tudok a zenekarokról, a reklámról, a marketingről, a weboldalról, az infrastruktúráról. Elsődleges feladatom a sajtókapcsolatok ápolása. Sok megbeszélést tartunk, ezeken megvitatjuk azokat a kardinális kérdéseket, amelyek éppen terítéken vannak. EÉ: — Tudod-e már, hány színpad lesz? – Még nem, de azt igen, hogy nagyjából megmaradnak azok a helyszínek, amelyek 2008. MÁJUS

az EFOTT-on voltak. Picit egységesebbre vesszük az egészet, mert az EFOTT esetében egy kaliberrel nagyobb rendezvényről van szó. Meglesznek a helyi sajátosságok, ami azt jelenti, főként arra ügyelünk, hogy még jobban színesítsük az egyéb programokat. Ne csak arról szóljon a fesztivál, hogy zene, aztán semmi, hanem legyen meg az a funkciója, amiért érdemes napközben is kilátogatni. Legyenek olyan programhelyszínek, amelyek a zenéhez – mind költségvetésben, mind fajsúlyban, mind látogatottságban – hasonló nagyságrendű, értékes programokat kínálnak. Lesz persze Nagyszínpad, Zúzda színpad, lesz olyan, a helyi zenekaroknak kedvező helyszín, ahol azok felléphetnek. Körvonalazódik egy olyan nagysátor terve, amelyben helyet kap majd a Duma Színház valamint fórumok, tudományos beszélgetések ismert emberekkel. Ezek akár a koncertek előtt, akár a főműsor után nagy érdeklődésre tarthatnak számot. EÉ: — Bár a Campus Fesztiválon nyilvánvalóan a felsőoktatásban tanuló réteget célozzátok meg, lesz-e olyan program, amire fiatal szülők elhozhatják a gyerekeiket? – Tervezzük, ez még nagyon munkafázisban van. A gyerekek számára az előbb említett programhelyszín nyilván tartalmaz majd olyan elemeket, amelyekbe be lehet kapcsolódni. A családi programokra is fektetünk súlyt, ne csak a klasszikus fesztiválozók jöjjenek ki, hanem egész családok is. EÉ: — Manapság sok fesztivál abban konkurál a többivel, hogy külföldi fellépőket léptet fel. Ti hogy álltok ezzel? NÉZŐPONT

– Olyan szempontból lesznek külhoni fellépők, hogy a Café sátorban, amelyben a partizós zene megy majd, játszanak külföldi DJ-k. Az, ami általánosan jelen van, hogy licitálnak egymásra a fesztiválok, én megszereztem ezt meg azt, nem lesz. Nem szálltunk be ebbe a versenybe, azt gondolom, hogy egyelőre nem is kell, mert inkább legyen ez egy egységes fesztivál. Ne legyen egy vagy két nagy koncertünk. Szerintem ezek a versenyzések elég károsak a fesztiválszakmában. Klikkek alakultak ki a szervezők között, mi ebben nem kívánunk részt venni. Inkább olyan programhelyszíneket akarunk létrehozni, amelyek máshol nincsenek. Ez most jó úton halad, reméljük, hogy az idei fesztivál megalapozza a jövő évit is. EÉ: — A Vekeri-fesztivál júniusban nyitotta a szezont, a Campus Fesztivál pedig rendesen be van ékelve a többi hasonló program közé. Milyen kilátásai lehetnek így a rendezvénynek? – Ami akkor előny volt, az hátrányként is jelentkezett. Rengeteg probléma akadt, vizsgáztak, szóbeliztek, érettségiztek a diákok, ki lehetett szűrni egy olyan réteget, amelynek tagjai nem tudtak eljönni. Úgy vélem, sikerült megtalálni úgy az időpontot, hogy ne üssünk más, hasonló bulit, el lehessen rá jönni akár a határon túlról is, és a július vége talán megbízhatóbb lesz az időjárás szempontjából is. Ilyenkor már nincs különösebb elfoglaltsága az embereknek, jöhet a nyaralás, pihenés, bulizás. – gyanta – EGYETEMI ÉLET

25

„Ott kezdődik egy író halála, ha kötelező olvasmánnyá válik” Április 24-én a KLTE Baráti Kör vendége volt Oravecz Imre (65), Kossuth-díjas író, aki 1962-1967 között a Kossuth Lajos Tudományegyetem magyarnémet szakos hallgatójaként tanult egyetemünkön. EÉ: — Hogyan emlékszik vissza a debreceni egyetemi évekre? – Van, ami jó volt, van, ami közepesen vagy nagyon rossz volt. Semmilyen kapcsolatom nincs azokkal, akikkel ide jártam egyetemre, holott negyven év távlatából kellene az embernek valaki, aki időnként korrigálja az emlékeit. A családomban sincs senki, aki feltenné a kérdést: Hogy is volt ez? Nagyon nem érezhettem magam jól, de ennek nem az egyetem, hanem a társadalom és a város volt az oka. Csodálkoztam is azon sokáig, hogy annyi minden régi dologgal álmodtam, de Debrecennel soha. Hová lett Debrecen? Évtizedekkel később már álmodtam vele, de hogy mit, azt nem tudom megmondani. Eléggé visszahúzódó voltam egyetemistaként, kivontam magam mindenből, pedig az évfolyamtársaim jártak táncolni, jártak inni presszókba. Az épületben töltöttem a legtöbb időt – akkoriban még csak egy épület volt –, aminek volt egy érdekes akol jellege, meg lehetett húzódni egy sarokban, sokáig benn lehetett maradni. Voltak évfolyamtársaim, akiket mindig ott láttam, mintha ott laktak volna. EÉ: — A tanárai tudtak Önről, ismerték fiatalkori írásait? – A tanárok nem foglalkoztak a hallgatókkal, nem is jártam hozzájuk ezzel. Volt egy könyvtáros barátom, aki üldözött ember volt, ex-ötvenhatos, neki mutattam meg az írásaimat. A többiek nem nagyon tudták, hogy írok, vagy nem akarták tudni. Még az Alföld is nehezen és ritkán közölt. Barta János irodalomtörténész professzorral volt egyszer egy különös beszélgetésem, aki első

látásra nekem igen ellenszenves volt, nagyon szúrósan tudott nézni és kérdezni. Érdekes módon egyszer, mikor harmadéves lehettem, odajött hozzám a folyosón, jóllehet nem is jártam hozzá semmilyen órára. Elvtársnak szólított, én azt hittem, hogy viccből, s kiderült, ismeri az írásaimat, tudja, hogy írással foglalkozom. Miközben ezt elmondta, éreztem, hogy becsül engem, pedig az, amit én csináltam, az nemkívánatos volt, ha meg is jelent valahol, az megtűrt dolognak számított. EÉ: — Jelenleg magyar szakon versei a kötelező olvasmányok között szerepelnek. – Ez elég baj szerintem, ott kezdődik egy író halála, ha kötelező olvasmánnyá válik. A spontán érdeklődést fojtja el sok olyan emberben, aki egyáltalán olvas szépirodalmat. Ráadásul a mai tömegessé vált felsőoktatásban még öt év után se lehet egy irodalom szakos hallgatóval megértetni, hogy műveket kell olvasni, egy nyelvszakossal, hogy meg kell tanulni a nyelvet. Talán ők sem tudják, mit keresnek az adott képzésben, de még az is lehet, hogy egyszer tanítani fognak. Bár ki tudja, lehet, a mi tanáraink is így voltak vele. EÉ: — Szokott olvasni kortárs magyar irodalmat? – Nem nagyon. Nem jellemző, hogy figyelném valakinek a pályáját, arra nincs is időm. Meg nem is szabad mindent olvasni, hiszen ami igazán fontos, az eljut az emberhez. Ha meg saját maga is akar csinálni valamit, akkor szelektíven olvas, olyasmit, ami támogatja, segíti a munkáját. Este, amikor még él az agyam, én nagyon szeretek Kosztolányit olvasni. Prózát, mert verset nem úgy olvas az ember, hogy minden este ott van a verseskötet az ágya mellett. Ha van is ilyen, az csak egy-két hétig, hónapig tart. Szabó Laci

Sikkes Diákigazolványunkkal számos kedvezményre vagyunk jogosultak a jól ismert 50%-os utazási kedvezmény valamint a különböző belépőkből adódó egyéb kedvezmények mellett. A diákkalauzt a kezünkbe véve elindultam ezeknek utánajárni, legelőször a Sikk Music Caféba. A Diákkalauz kiadványt kinyitva sokat gondolkodtam azon, hova is menjek legelőször. A Batthyány borozót már kilőttük, az előző számban szerkesztőtársam jóvoltából megtudhattunk minden jót a helyről. Na, akkor mit csináljak? Kiállításra, moziba, esetleg tollat gravírozni menjek? Előbbi zárva volt, a moziban pedig már megint csak tömeggyártásos ízű amerikai filmek voltak (sajnos egyetlen európai vagy magyar művészfilm se volt műsoron, amit én jobban kamázok az amcsi tömegcuccnál). Este hétkor meg sehol sem


gravíroznak – normális esetben – tollat. Eldöntöttem, hallgatok a kiadványra, és szórakozni megyek: az első oldalon pont egy szórakozóhely, a Sikk Music Café tűnt fel. Felhívtam pár ismerőst, és invitáltam őket, szerencsére senkinek nem volt kedve otthon ücsörögni. Belépve – vagyis inkább lelépve, hiszen egy pincehelyiségbe tévedtünk – a hely designjától és kialakításától cseppet déja vu érzésem lett. A Prágában található, Lucerna elnevezésű helyre emlékeztetett leginkább. A bútorok, a fények asszociációja az eleganciát és a modern designt egyszerre ötvözi. Külsőre a helynek van stílusa és hangulata, egyediségét le sem tagadhatja. Na, de félre az érzésekkel, irány a pult, és rendeljünk egy koktélt! Az árak a színvonalához mérten megfelelőek, hallgatóknak – elsősorban hallgatói csoportoknak – számos kedvezményt kínál a hely, főleg rendezvények (pl. évfolyamBÓNUSZ / HIRDETÉS

KEDVEZMÉNYTÚRA

estek, csoportos találkozók) szervezésekor. Legutóbb épp a biológusok felező buliját rendezték meg hatalmas sikerrel. A sik(k)er nem csoda: a pultosok kedvesek, a kényelmes fotelek és a berendezés elrendezése, ergonómiája magas színvonalat képvisel, ilyen feltételek mellett adott a jó hangulatú szórakozás. Legyen szó egy unplugged alakulat, a Harmónia Garden koncertjéről (aznap este épp ők jártak ott), újságíró-találkozóról (amely szakmát űzők – mint megtudtam – kiemelt helyet birtokolnak a hely tulajdonosának szívében) vagy elektronikus zenei partiról. Egy ilyen sikkes helyre valóban érdemes ellátogatni. Főleg újságíróként vagy biológusként – ahogy azt ismerőseim és a magam tapasztalatából is megtudtam. Kotee 2008. MÁJUS

A színházi évad végének közeledtével Szűcs Nellivel, a Csokonai Színház színésznőjével találkoztunk, aki előző éjjel érkezett vissza Budapestről, ahol a Vidéki Színházak Találkozóján A sasfiókot játszották a Thália Színházban. A Sasfiók Mária Lujzájával a 2007/2008-as évadról és a nyári tervekről beszélgettünk. – Melyik volt az évadban az az előadás, amit színészként a legjobban élveztél? – Mindig van olyan, hogy az ember egyik szerepét jobban szereti, mint a másikat, de mindegyiket igyekszik megszeretni, mert különben nem érdemes kimenni a színpadra. Az Úri muri Esztere, a Vihar Kabanovája és a Sasfiók Mária Lujzája nagyon különböző karakterek, de mindegyik egyfajta lubickolás. Ezek a szerepek egymástól nagyon távol vannak, rendkívül eltérő árnyalatokat kívánnak, de ezek feladatok. Én mindig úgy állok egy szerephez, hogy „jaj, nem tudom megcsinálni”, de aztán keresem és keresem. Az a jó, ha a színész le tud pucérodni, meztelenül áll oda a feladathoz, és akkor öltöztetni fel magát. Az számomra nagyon unalmas lenne, ha azt mondanám, hogy „ó, én ezt már tudom”. Arra kérem a Jóistent, hogy maradjon meg ez a józan gondolkodásom, hogy ötven-hatvan évesen is így álljak hozzá a szerepeimhez, mert csak ekkor lehet mindig új, friss dolgot létrehozni. – Azt szokták mondani a színház környékén, hogy a repertoárszínház nem alkalmas arra, hogy ilyen típusú munkát végezz el egy szereppel, mert erre itt nincs se idő, se mód. – Igen, ez nagyon igaz, és ez nekem fájdalmas is, mert korábban, Beregszászban nekünk nagyon nagy szabadságunk volt. De itt is meg kell találni azokat a kis kapukat, amiken keresztül el lehet bújni, el lehet szökni, még ha csak pillanatokra is. Minden percet ezzel kell tölteni. Mikor van egy új darab, akkor én ezzel kelek, ezzel fekszem, erre gondolok mosogatás vagy főzés közben, amikor jövök befelé, gyaloglás közben is ez jár a fejemben, ez burjánzik bennem. Idegesít, örömet okoz, mindenféle impulzusokat okoz a testemben, a lelkemben. Az viszont nagyon rossz, ha beskatulyáznak, ha mindig egyfajta szerepet osztanak az emberre, mert akkor ez tényleg nem megy. – De szerencsére ez veled egyáltalán nincs így, hiszen nagyon különböző feladatokat kaptál a mögöttetek álló évadban. – Valóban, Beregszászban és itt is mindig új dolgokat kaptam, mindig volt lehetősé2008. MÁJUS

Szűcs Nelli,

Jászai Mári-díjas színművész Főbb szerepei: Estragon (Beckett: Godot-ra várva), Natalja Ivanovna (Csehov: A három nővér), Marika (Háy János: A Pityu bácsi fia), Tótné (Örkény: Tóték), Mária Terézia (Rostand: A sasfiók), Kabanova (Osztrovszkij: Vihar), Rhédey Eszter (Móricz: Úri muri) gem új színeket kipróbálni. Tudjátok, én kétvérű vagyok, apukám magyar, anyukám orosz, és anyukám által az arcomban van úgymond egy steril tisztaság, ami miatt több mindent tudok magamra pakolni. Lelkileg is nyitottabb vagyok, az orosz lelki világ miatt jobban ki tudom tárni a kezeimet, több mindent be tudok fogadni. – Kettősség jellemzi a beregszászi színházi gyakorlat és a debreceni repertoárszínház közti különbséget is. – Persze, mi színházilag orosz iskolán nőttünk fel, és Beregszászban nagy szabadságunk volt. A színháztörténet azt fogja írni, hogy mi négyen, Trill Zsolt, Tóth Laci, Varga Józsi és jómagam nyitottuk meg a beregszászi profi színházat, amin persze mindig jókat nevetünk, de végül is így van. Kezdetben különböző helyiségekbe kéredzkedtünk be, de utána, mikor lett külön épületünk, akkor is bezárkóztunk, és csak a színházra gondoltunk. Ez egy olyan nagy szabadság volt, amire itt nincs lehetőség. De itt is fontos az, hogy ne gyár legyen a színházból. Megértem, hogy vannak nézők, akik hétről-hétre színházba szeretnének jönni, de az nem jó a színésznek, ha egyik szerepből a másikba esik. – Mondod, hogy milyen sokat dolgoztál ebben az évadban. A nyáron inkább HIRDETÉS

pihenésre vagy színházi munkára vágysz? Bár úgy tudom, hogy pihenésre nem sok alkalmad lesz. – Beregszászban mindig nyáron dolgoztunk, és ehhez már hozzászoktunk. A pihenésből elég egy-két hét, utána már keresnénk, hogy valami hiányzik. Májusban két nemzetközi fesztiválra is megyünk a Viharral, Kijevbe (Gogolfest, 2008. május 6-25., a szerk.) és Torunba (Torunban, Lengyelországban rendezik meg a KONTAKT Fesztivált, mely Európa egyik legnagyobb színházi eseménye, a szerk.). A nyarat azért is várom, mert jön vissza Viktor Rizsakov, aki rendez velünk egy új darabot. Nagyon készülök erre a találkozásra, mert hihetetlenül izgalmas munkafolyamatunk volt vele a Viharban. Egy nagyon érdekes embert ismerhettünk meg, aki emberileg, rendezőileg, tanítóilag is sokat jelentett, mert ilyen emberrel az életben nem sokszor találkozunk. De nem csak ez az egy munka lesz a nyáron, mert egészen júniusig tart az évad. Június 11-én megyünk Pécsre, mert az Úri murival meghívást kaptunk a POSZT-ra. Nyáron pedig Vidnyánszky Attila megrendezi Borbély Szilárd (költő, a Magyar és Összehasonlító Irodalomtudományi Intézet oktatója, a szerk.) írásai alapján a Míg alszik szívünk Jézuskája című előadást. Gratulálunk a POSZT-válogatáshoz és jó munkát kívánunk a nyári feladatokhoz. Oresztész EGYETEMI ÉLET

27

A közgazdaságtan egy társadalomtudomány, azaz emberek kapcsolataival foglalkozik. Elsősorban a gazdasági tevékenységek terén vizsgálja az emberek közötti kölcsönhatásokat, ami nem jelenti azt, hogy azt a módszertant, amit ezek vizsgálatához kidolgozott, ne lehetne a más társadalmakat érintő problémákra is használni. Erre mutatunk most egy kísérletet. Bírálni, kommentárokat hozzáfűzni, vitatkozni továbbra is a [email protected] elektronikus postacímen lehet.

Háború és béke A háborúk és konfliktusok vizsgálata, azt gondolnánk, nem elsősorban a tudományos közgazdaságtan tematikájába tartozik. Mégis a későbbiekben azt fogjuk látni, hogy a közgazdaságtan fogalom- és eszköztárával olyan következtetésekre juthatunk, ami bármi másnál közelebb vihet a világbéke gyakorlati megvalósításának feltételeihez. Mielőtt ezeket a gondolatokat kifejteném, szeretnék köszönetet mondani Balla Vandának, a Budapesti Corvinus Egyetem hallgatójának, a cikk megírásában nyújtott segítségéért. A későbbiekben az egyszerűség kedvéért a háború szóval fogok utalni minden olyan fegyveres összetűzésre, ami két jól behatárolható csoport között, jól behatárolható időben és helyen zajlik, tehát nemcsak az országok közötti öszszetűzéseket értem ez alatt a szó alatt, hanem a nemzetek, nemzetiségek között zajló konfliktusokat is. Robert J. Aumann, a 2005. évi közgazdasági Nobel-díjas tudós, a díjátadó gálán elhangzott beszédében azt javasolta az illetékeseknek, hogy változtassanak irányt a világbékére törekvő lépéseik terén. Ez idáig azon fáradoztak, hogy megoldjanak néhány sajátos összetűzést, például India és Pakisztán, Észak- és Dél-Írország, Oroszország és Csecsenföld, különböző afrikai és balkáni térségek, vagy Izrael és az arabok között, ehelyett a háborúk általánosságban való vizsgálatára kéne figyelmet fordítani. Aumann a következő


példával segíti a megértést. Az orvosok embereket gyógyítanak. Az a céljuk, hogy minél hamarabb megszüntessék a beteg tüneteit és az okát. Ezzel szemben a kutatóorvosok nem gyógyítanak közvetlenül, sőt inkább kísérleti állatokat betegítenek meg, és tanulmányozzák a betegség lefolyását. Mégis lehetséges, hogy egy kutatóorvos egy vakcina vagy eljárás feltalálásával több életet ment meg, mint egy kórháznyi orvos együttvéve. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy a közgazdászok országokat akarnának egymásnak ugrasztani hatékony tárgyalási módszerek kidolgozására, hanem azt, hogy túltekintenek az adott konfliktusok szörnyűségein, amiket tünetekként lehet értelmezni az előző példának megfelelően, félreteszik a konfliktusoknál felsorolt politikai és vallási ideológiákat. Ha már csak az maradt, ami valóban lényeges a cél eléréséhez, akkor elkezdődhet a modellezés. Az első és legfontosabb lépés, hogy tisztázzuk, a háború racionális cselekedet. A közgazdaságtan modelljei az emberi racionalitásra épülnek, tehát elengedhetetlen a háború problematikájánál is elfogadni a tényt, hogy az, bizony, racionális cselekedet. Egy ember viselkedése akkor racionális, ha az az ő információi alapján, az ő legjobb érdekeit szolgálja. Ha egy csoport tagjai, legyen az ország vagy dzsungellakó törzs, racionálisak, akkor DE-FICIT

maga a törzs is az lesz. Ki akarhatná racionálisan, hogy mindenféle borzalmakon menjen át az országa? Biztosan csúnya, rossz emberekről lehet szó. De ha arra gondolunk, hogy az ország vezetőitől azt várják el, hogy gazdagabbá tegyék a lakókat, pl azzal, hogy megszüntetik az éhezést, vagy vegyenek elégtételt régebbi sérelmekért, akkor kézenfekvően adódhat az ősellenség lerohanása. A másik fél pedig már puszta védekezésből kénytelen harcba lépni. Dughatjuk homokba a fejünket, és mondhatjuk, hogy a háborúk a rossz emberek művei, de azzal egy tapodtat sem kerültünk közelebb a kitűzött célunkhoz, a világbékéhez. Tehát, ha elfogadjuk, hogy racionális gondolkodás következményei a háborúk, akkor már elkezdhetjük alkalmazni a közgazdaságtan eszköztárát az elemzésre. James Tobin, szintén Nobel-díjas közgazdász egy vitaest folyamán, arra a kérdésre, hogy milyen szóba lehetne öszszesűríteni a közgazdaságtan lényegét, azt válaszolta, hogy ösztönzők. Tehát nekünk sincs más dolgunk, mint megérteni, mi ösztönzi a racionális embereket a háborúra, és megtalálni a módot az ösztönzők megváltoztatásához, hogy ne a háború mellett döntsenek a felek. Ennek a problémának a megoldásához kézenfekvően adódik a matematikának egy speciális ága, a játékelmélet. A játékelmélet olyan szituációkat ír le, amelyben kettő vagy több szereplőnek döntéseket, stratégiákat kell hoznia. A döntéseknek következményei vannak, ezt nevezzük kifizetéseknek, a szituációkat játszmáknak, a szereplőket pedig játékosoknak. Nagyon fontos még megemlíteni, hogy a játékosok döntései befolyással vannak egymás kifizetéseire. Mivel olyan döntési szituációk, amiben befolyásoljuk egymás hasznait, mindennaposak, ezért a játékelmélet az élet rengeteg területén alkalmazható az emberi viselkedés értelmezésére, megjóslására, leírására. 2008. MÁJUS

A játékelmélet logikájának megértéséhez leggyakrabban az ún. fogolydilemmát szokták felhozni példaként. Ez a bűnügyi filmekből jól ismert eset, mikor beviszik a rendőrségre egy bűncselekmény két elkövetőjét, majd külön-külön elkezdik őket vallatni. Ha valamelyik vall, akkor szabadon engedik, a másik meg elviszi a balhét. Ha egyik sem vall, akkor megússzák, de valameddig börtönben maradnak előzetes letartóztatásban. Ha viszont mindketten vallanak, akkor mindketten hűvösre kerülnek, de rövidebb időre, mint ha csak az egyikük kerülne börtönbe. Kézenfekvően mondaná bárki, hogy hallgasson mind a kettő, és jól járnak. John Nash, akinek az életét az Egy csodálatos elme című nagysikerű film dolgozza fel, erre azt mondaná, hogy valószínűleg mindketten vallani fognak. Hiszen mindkét játékos esetében igaz a következő: ha a másik tagad, de én vallok, akkor szabadon elmehetek, vagy ha a másik vall, akkor énnekem is vallanom kell, mert tovább leszek a börtönben, ha ellenállok az igazságszolgáltatásnak. Így a játék úgynevezett Nash-egyensúlya az, hogy mindketten vallanak, és mindketten mehetnek a hűvösre. Kanyarodjunk vissza a háborús témához. A korábban már említett Robert Aumann a fentitől különböző példajátékot javasol. A könnyebb érthetőség kedvért kicsit kiszínezem. A példa a következő: a két játékosunk, legyen Jancsi és Juliska, a következő döntés előtt áll. Jancsi dönthet úgy, hogy 100 mézeskalácsot eszik, de akkor Juliskának csak 1 marad, vagy úgy, hogy 10-t esznek mindketten. Juliska dönthet úgy, hogy elfogadja Jancsi döntését, vagy megbünteti, és akkor egyikük sem kap semmit, mert Juliska szól a boszorkánynak. Tegyük fel, hogy egyszerre 2008. MÁJUS

kell dönteniük anélkül, hogy tudnák, a másik mit döntött. Juliskának ebben a helyzetben nem érdemes megbüntetnie Jancsit, mert ha elfogadja a döntést, akkor legalább 1 kalácsot kap. Ezt Jancsi is tudja, ezért ő biztos önző módon fog viselkedni, és mivel nagyétkű, ezért a 100 kalácsot fogja választani, és Juliska kénytelen ezt elfogadni. Tehát a játék Nash-egyensúlya az önző-elfogadó stratégia. Fejlesszük tovább a játékot, és engedjük meg, hogy többször egymás után is szembesüljenek ezzel a döntéssel. Ekkor Juliskának már több lehetősége van. Mondhatja azt Jancsinak, hogy ha önző módon döntesz, akkor legközelebb megmondalak a boszorkánynak, és egyikünk sem eszik kalácsot. Ekkor Jancsinak egyszer lehet 100 kalácsa és utána napokon át semmi, vagy dönthet kooperatívan. Itt számításba vehetjük, hogy 10 döntés alatt ugyan újra 100 kalácsot szed össze, de ha időközben rászárad az első adag, akkor jobban megéri most azonnal beszerezni. A jelenbeli kifizetés többet ér, mint a jövőbeli. De összességében mondhatjuk azt, hogy ha végtelen sokáig játsszák a játékot a gyerekek, akkor megvalósulhat a kooperatív egyensúly.

Ez mind nagyon szép és nagyon jó, de mivel vitt ez közelebb minket a háborúk problémájának megértéséhez és megoldásához? Ha úgy fogjuk fel, hogy az önző viselkedés az, amikor úgy dönt egy ország, hogy lerohanja a másikat, a kooperatív stratégia meg az, hogy békében él. A büntető stratégia az, hogy annyira fél, hogy megtámadja az erősebbet, hogy lépéselőnyben legyen. Tudunk ilyen viselkedésekre példát mondani? Természetesen. Az országok nap mint nap háborút üzenhetnének egymásnak, tehát nyugodtan mondhatjuk, hogy végDE-FICIT

telen játékot játszanak. Jancsi és Juliska játékának tanulságait alkalmazhatjuk. A pacifisták egyik legfontosabb jelszava, hogy az országok szereljék le fegyverarzenáljaikat. Mit jelentene ez a modellünkben. Nem tudnák betartani az országok a büntetésüket más országok önző viselkedésével szemben. Erre egy jó példa a hidegháború. Amerikát és a Szovjetuniót az tartotta vissza attól, hogy egymás torkának essenek, hogy mindkettő atomrakéták birtokában volt. Egy nem kooperatív játék hiteles következménye volt, hogy lenullázódhatott volna mind két ország. Ha viszont a barátság jeleként az egyik elkezdi leszerelni a fegyvereit, akkor a másiknak komoly csábítást jelentene, hogy egy kisebb horderejű támadás is sikeres lehet, és nem tud büntetni a másik fél. A meglehetősen energiaigényes fegyverkezés, habár törékeny, de mégis egyensúlyinak nevezhető állapothoz vezet. A fegyverkezés, tehát a retorzió hitelesítése is megoldás lehet, de nem a legjobb! Sokkal jobb lenne, ha a kifizetések, azaz a cikkben már korábban emlegetett ösztönzők változnának meg. Azaz ha az önző viselkedés kevesebb kaláccsal járna, mint a kooperatív, mert az új egyensúlyt jelentene. Hogyan lehet ezt elérni? Ez egy nehéz kérdés. Valamilyen külső hiteles erő kell, ami azzal fenyegeti a játékosokat, hogy ha önző stratégiát játszanak, akkor elveszi a hasznukat. Mi lehet ez a külső erő? A vallásos emberek azt mondhatják, majd Isten előtt el kell számolni. Ott nem mennek semmire a nemzetek a háborúban szerzett vagyonukkal. Ettől kézzelfoghatóbb egy nemzetközi szervezet, mint a NATO vagy az ENSZ. Itt is komoly problémák vannak a hitelességgel. Vagy meglepő módon mondhatjuk azt, hogy a globalizáció jelenti a megoldást, hiszen hiába szerez vagyont a nemzet, ha ennek árán felégeti a külkereskedelmi kapcsolatait, és válságba sodródik az ország. Itt viszont ellenpélda lehet, hogy már az első világháború előtt is erősen függtek egymástól az országok, mégis addig nem látott méretű háborúba bonyolódtak. A minden kétséget kizáró megoldás megtalálása a jövő nagy feladata. Vona Máté DEX Műhely EGYETEMI ÉLET

29

Beszélgetés Szűcs Gabival EÉ: — Mi jut eszedbe először arról a szóról, hogy olimpia? – Egy álom. Ebben az évben pedig, ha minden jól alakul, megvalósulni látszik. EÉ: — Nem akarjuk elkiabálni, de elvileg te olimpikon leszel, azon néhány sportoló egyike, aki a Debreceni Egyetem diákjaként lesz az. – Igen, valóban nem szeretném elkiabálni, de úgy érzem, hogy benne leszek az utazó keretben. A nyári, öthetes közös felkészülés alatt mindent megteszek az edzéseken és a sok edzőmérkőzésen ennek érdekében. Nagyon várom már az olimpiát. EÉ: — Miként zajlanak majd a mindennapok ezalatt a bő egyhónapos felkészülési időszak alatt? – Június 23-án vágunk bele, onnantól öt hétig csak ez lesz műsoron. Igaz, egy hetet mindenki a saját klubjánál tölt majd, ott végzi el a feladatait. Ami hasznunkra válhat, hogy a legerősebb válogatottak ellen fogunk edzőmeccseket vívni. A norvégokkal, a németekkel vagy éppen a románokkal. Meg szeretném említeni, nagy öröm lesz a számomra, hogy velük itt Debrecenben, valamint szülővárosomban Nagyváradon is megmérkőzünk majd. EÉ: — Nem akarok sebeket feltépni, de mivel nagy ramazuri volt annak idején a nem olyan rég még szövetségi kapitányként ténykedő Németh András személye körül, érdekelne, mennyiben változott az edzésmunka a nemzeti gárdánknál, amióta Hajdu János vezet titeket? – Németh Andrást én nagyon jó szakembernek tartom, ám Hajdu János is az, akinek viszont nagy előnye, hogy nem klubedző, így maximálisan a válogatottra tud koncentrálni. Ráadásul segítői is remek munkát végeznek, például hol Imre Vilmos magyaráz el nekünk


Találós kérdés. Nő, a Debreceni Egyetemen tanul (jogászként fog majd végezni), kézilabdázik, kedves, válogatott, az idei pekingi olimpián részt vevő magyar nemzeti csapat keretében szerepel és Gabica. Ki ő? Ez még talán a vízivásban világbajnok Rózsa György műsorában sem fért volna el bevezető, 20 forintos kérdésként (lásd a ’80-as években a Kapcsoltam című, alaptételnek tekinthető televíziós vetélkedőt, amelyet Magyarország Gyurija vezetett). Naná, hogy Szűcs Gabriella a megfejtés! Ha gyorsan el akarjuk mondani róla a tudnivalókat, ekként tehetjük: Debrecen kedvence sajnos odébb tette székhelyét, és a következő bajnokságtól a román Valcea gárdáját erősíti, ám a DVSC-nél és a szurkolók körében nem feledik érdemeit a balátlövő kézilabdázónak. Emellett a válogatottal készül Pekingre, miután a szövetségi kapitány-váltást követően rendeződni látszanak a viszonyok, tisztulnak a lányfejek, a sportra koncentrál a csapat, amely, bár csak pótselejtezőn harcolta ki a kvótát az olimpiára, ott lesz Kínában, és dobogóra akar állni. Gabi pedig ezzel együtt továbbra is tanul…

valamit, hol Konkoly Csaba vezeti az adott edzésünket. Jól összehangolt munka folyik nálunk. EÉ: — Klubszinten újdonságot hoz számodra a szezon vége. Együttest és országot is váltasz. A románok voltak a legesélyesebbek a kérőid közül? – Volt több megkeresésem is. Az Oltchim Valcea mellett Győrből, valamint a

Dunaferrtől, a Cornexitől, illetve Franciaországból és Dániából is érdeklődtek utánam. A román csapat egyébként – ez sem volt titok – már három éve kerülget. A sokak által nehéz embernek tartott ottani trénert, Gheorghe Tadicit (aki mellette a szövetségi kapitányi posztot is betölti a keleti szomszédoknál – a szerző) én jó embernek tartom, és jóban is vagyunk. Ez is számított.

ELÁN SPORT

EÉ: — Ez, vagyis hogy valamivel távolabb kerülsz a magyar szövetségi kapitánytól, nem okozott gondot a válogatottbeli jövődet illetően? – Nem, megbeszéltem többekkel a szövetségből, sőt, még örültek is neki, hogy egy ilyen erős gárdához kerülök. Egyébként tökmag korom óta itt vagyok Debrecenben, ide köt a család, a barátok, az iskola, de – bár sokat töprengtem ezen – az új közeg és ez a remek együttes előrelépést jelent a számomra. EÉ: — No, és a tanulmányaidat miként befolyásolja a döntésed? – Ez már keményebb dió sajnos. Úgy néz ki, hogy ősztől halasztanom kell majd egy évet (jelenleg is van egy-két előző évi elhalasztott vizsgám), de teljesen egyértelmű, hogy itt fogom befejezni a tanulmányaimat a Debreceni Egyetemen – csak, hát most a mintegy 500 kilométer távolság, meg az új kihívások miatt kicsit tolnom kell a tanulmányaimat. EÉ: — Hogyan fogsz élni odaát? – Az első pár hétben velem lesznek a szüleim is, aztán egyedül fogok lakni, a saját lábamra állok. EÉ: — Sok sikert kívánunk ehhez is, ám – bár az előzetes fogadkozások, a „most majd megmutatjuk” típusú szólamok nem sokat érnek – azt csak nem bírom ki, hogy ne kérjek tőled őszinte véleményt arról, mi lesz veled, veletek a pekingi olimpián? – Nem gond, szoktunk erről beszélni a lányokkal is. Nyugodtan mondhatom, hogy mindenki a dobogóra várja közülünk a magyar válogatottat, ezért dolgozunk. A norvégok, az oroszok és a románok lehetnek a legnagyobb vetélytársaink, ám én azt mondom, hogy bármilyen színű érem benne van ebben a csapatban. Koppányi Szabolcs 2008. MÁJUS

A futsalosok kicsit megtorpantak az utóbbi fordulókban. A hatodik helyről szerettek volna előre lépni az NB II-ben, ám ehhez le kellett volna győzni a közvetlenül előttük álló Baját idegenben (nem jött össze), majd a Goldball gárdáját hazai környezetben (ez sem sikerült). A korábbi lendület (szép győzelmek magasabban jegyzett ellenfelekkel szemben idegenben és itthon) tehát alábbhagyott, várjuk, hogy újra magára találjanak Czóbel Levente legényei. Beher FC-Baja - DEAC 5 – 2 (2 – 1) DEAC – Goldball RFC (Csömör II.) 4-4 (2-0)

Kosárlabda Férfiak (NB II) A férfiak nagy hajrában vannak az NB II-es bajnokságban. Már veszni látszott a dobogó, ám az utóbbi időszak remeklésének köszönhetően megint sanszos lett Nagyné Varga Katalin együttesa számára a harmadik hely megszerzése. Nem csupán a saját kezében van a DEAC sorsa, ám van rá némi esély, hogy a DEKE II gárdáját megelőzi, ha az botlik, miután nemrég rangadót is nyert ellene. Nők (NB I/B) A hölgyek szintén a dobogóért küzdenek, ám valamivel több eséllyel, mint a fiúk. Kecskeméti János tanítványainak ugyanis a saját kezében van a sorsuk. A hátralévő három fordulóban legalább kétszer győztesen kell elhagyni a parkettet, és övék a bronzérem. Bár a legerősebb gárdaként számon tartott Tatabánya is hátra van még, sikerülhet a két nyert meccset elérni. Mindkét csapatról (és a többiekről is), a hátralévő mérkőzéseikről bővebben a www.sport.unideb.hu egyetemi sportportálon olvashatnak.

Labdarúgás A megyei első osztályban vitézkedő nagypályás gárdánk éppen fordított utat járt be, mint a kispályások. Makray Balázs alakulata a korábbi botladozást követően két magabiztos győzelemmel jelentkezett be a bajnokság második helyéért (az első Hajdúszoboszló igen messze van már), ahol jelenleg is tanyázik. Ebesen és itthon a Tetétlen ellen összesen 5 gólt értek el Sáfárék és csak egyet kaptak. A legérdekesebb találat mindenképpen a hazai pályán esett, amikor is a Tetétlen ellen 1-0-s DEAC vezetésnél Jenei

Zsolt szögletből csavarta érintés nélkül a kapuba a labdát. Ez még a legmagasabb szinten is ritkaságszámba megy, nemhogy itt. Ebes–DEAC 0–2 (0–1) DEAC - Tetétlen 3-1 (2-0)

egyetem díszudvarában megrendezendő döntő párosítása (vastaggal jelölve a DEAC vívói). Párbajtőr: Nõi: Pál Szilvia - Szabó Ágnes Férfi: Sarkadi Csaba - Serra Bendegúz Kard: Nõi: Tóth Hajnalka - Ábrahám Angéla Férfi: Fónagy Viktor Hornyák Balázs Tõr: Nõi: Tislér Violetta - Garlai Bettina Férfi: Serra Bendegúz - Buró Botond Országos vívás Április 19-20-án országos válogatót rendeztek a vívóknál, méghozzá az U-23-as nemzeti csapatba kerülésért. A DEAC-ot Fekésháy Ambrus képviselte, aki a legjobb 32 közé jutott, ám ott egy magasabban kvalifikált sportolótól, Gémesi Csanádtól vereséget szenvedett, így nem léphetett tovább. Dávid László edző Ambrus összteljesítményével elégedett volt, ám úgy vélte, hogy ha bátrabban és azt vívja, amit tud, megszorongathatta volna utolsó ellenfelét.

a finálét (április 20.), amely az aerobik FTL fajtájában mérette meg a versenyzőket. Debreceni sikert, sikereket hozott az a MEFOBdöntő, a 38 résztvevőből hárman is a legjobb öt közé kerültek a Debreceni Egyetemről. 1. Fekete Andrea (DE) 2. Gyurina Katalin (DE) 5. Bacskó Barbara (DE) 6. Kiss Gabriella (NyF)

Az NB III-as DVSC-DEAC hatalmas léptekkel menetel a bajnoki cím felé (tehát a három focicsapatunkból kettő szinte biztosan dobogón végez ebben a szezonban, ami dicséretes a DEAC labdarúgóitól). Az április közepi két fordulóban 8-2es gólkülönbséget tudnak felmutatni Kondás Elem-

Sakk A sakk-döntőket is Debrecen rendezte idén a MEFOB keretén belül, és a változatosság kedvéért itt is voltak sikereink. Csapatban első, egyéniben Leviczky Tibor, Cselényi Balázs negyedik hely volt a legjobb számunkra. Csapat Debreceni Egyetem I. 13 pont Debreceni Egyetem II 11 pont Budapest, Gazdasági Fõiskola 10 pont Debreceni Egyetem III. 10 pont Szegedi Tudományegyetem 8 pont

Súlyemelés A súlyemelő Ujhelyi RajVívás (Kamuti Jenő mund (III. éves PTI hallgató a Egyetemi bajnokság) MEFOB Debreceni Egyetem Informatika A harmadik selejtező forduló Aerobik karán) győzött a MEFOB idei után kialakult a május 15-én, az Debrecenben rendezték meg döntőjében, a 62 kg-osok mező2008. MÁJUS

ELÁN SPORT

ér játékosai Főleg Nyírmadán alakítottak nagyot, amikor is a harmadik helyezett ellenfelet lépték le könnyedén. A csapatunknak 5 pontos előnye van a nyolc forduló múlva véget értő bajnokságban, és bár még sok minden megtörténhet, az eddigi tapasztalatokból kiindulva akár már el is kezdhetünk készülni lassan az osztálylépésre. Persze nem akarunk semmit sem elkiabálni, de a gárda vélhetően érett arra, hogy kipróbálja magát az NB II-ben. DVSC-DEAC–Nyíradony 3–1 (3–0) Nyírmada - DVSCDEAC 1-5 (1-1)

nyében. Rajmund 55 kg-ot tudott szakítani, majd lökésben 70 kg-ig jutott, az összteljesítménye 125 kg volt. A hat gyakorlatából ötöt érvényesen teljesítő sportolónak gratulálunk az eredményéhez! Futsal Április 24-25-én Szegeden tartották a MEFOB-döntőket, ahol a nőknél és a férfiaknál is szerepelt debreceni gárda. A hölgyeknél a Debreceni Egyetem csapata 3. helyezést ért el, a férfiak 4-ikek lettek. Érdemes tudni, hogy a nők mezőnyében az első helyezett gárda NB I-es játékosokból állt, míg nálunk egy ilyen labdarúgó volt a keretben, a férfiaknál pedig a DEAC NB II-es együttesére épülő csapatunk az első napon elért döntetlenje után kétszer is csak egy góllal maradt alul a BME, valamint a másod-és első osztályú futsalosokból felépített Szegedtől. A teljesség kedvéért meg kell említeni, hogy a bírók – bár nem fújtak a hazaiaknak vagy éppen a mieink ellen – olyan szinten mutattak hozzá nem értést a speciális futsal szabályokhoz, hogy az egyformán sújtott minden résztvevő együttest. EGYETEMI ÉLET

31

SPORTOS ESEMÉNYEK A KÖZELMÚLTBÓL SPORTOS ESEMÉNYEK A KÖZELMÚLTBÓL

Sport — Eső 1-0 Bár az április19-i Egyetemi Sportnapnak nem jutott égi támogatást (magyarán nemcsak „sportesőt”, hanem valódi csapadékot is kaptunk a nyakunkba a szabadtéri helyszíneken), a mozdulni vágyók jelentős részét nem tántorította el ez a zavaró körülmény. Aerobik, fitness termi programok, floorball torna és bemutató, tenisz (általános és dolgozói bajnokság), fallabda, teke, bowling, streetball, legerősebb hallgató verseny, röplabda, sakk szimultán, egyetemi kispályás foci, nemzetközi kispályás foci, asztalitenisz, lábtenisz, úszás, vízilabda mérkőzés megtekintése, futás, kerékpározás, csocsó, íjászat, moderntánc-ház, budo és eskrima bemutató, főzőverseny. Ezen kívül egészségügyi prevenció és tanácsadás. Elég sok minden így egyben, mindez az április 19-i Egyetemi Sportnap rendezvényén belül. A célt elérte ez a hagyományteremtő sportos happening, mert egyfelől a teremben űzött versenyek, megmozdulások szép számban vonzották az érdeklődőket, résztvevőket, másfelől a DEAC sporttelepén, az Agráron, valamint a fő helyszín Kassai úti campuson is zajlottak


rendesen a meghirdetett programok. Néhány ugyan szűkebb köntöst kapott (illetve volt, ami sajnos elmaradt), ám első lépésnek mindenképpen megfelelt ez a szombati sportos debütálás. Ki kell emelni az aerobik délelőtt 10-től 13 óráig tartó közös óráit, amelyen másfél százan taposták az Agrár tornacsarnokának padlóját. Hasonlóan sikeres volt a kispályás labdarúgás, amelyen gyakorlatilag reggeltől délutánig pattogott a labda a DEAC műfüves pályáin, sőt, a nemzetközi torna afrikai vagy éppen skandináv résztvevői még kevesellték is azt az időt, ami nekik adatott, holott ezen reklamálás során már akkora zuhé volt, hogy le kellett vonulni egy időre a pályákról. Nos, ez a vizes, ám bizakodó – és mellette vidám – hangulat uralta a 2008 méteres futást is. Szintén a DEAC-ról indult el az a százon felüli futó, aki egy kör megtétele után néhány kacskaringóval a Debreceni Egyetem főépülete elé érkezett. Kitartásuk és lelkesedésük mindenképpen példaértékű, valamint jól szimbolizálja, hogy a sport által mi mindent le tudunk győzni.

ELÁN SPORT

A DVSE OB II-es bajnoki vízilabda mérkőzésének megtekintése az új uszodában nem követelt ekkora áldozatot senkitől, és az utána, minden debreceni számára lehetőségként kapott kétórás ingyen úszkálás sem. A vízilabdázó srácok – mintha csak tudták volna, hogy sokan nem alulról, hanem felülről kapják a vizet a Sportnap alkalmából – odatették magukat rendesen. Nyerték is mindkét meccsüket. A szomszédban (Kassai úti campus) eközben a budo és eskrima bemutató, az egészségügyi prevenció zajlott, ami előtt a streetball, a kötetlen csocsó, az elkezdett főzőcske, de okosan és nedvesen vagy éppen a kitelepült mini paintball-pálya is begyűjtötte az embereket a füves területre. A nap egyik legérdekesebb eseménye azonban kétségkívül a Debreceni Egyetem Legerősebb Hallgatója verseny volt, amelyet Lóska Sándor örökös Toldi útmutatásai és segédkezése mellett rendeztek. Volt kocsi-húzás, kőbőrönd cipelés, söröshordó átpakolása innen oda, meg ami ilyenkor szokott. Ugyanakkor a fizikai erő ellentételezéseként éppen az izmos fiúk versengése mellett felhúzott katonai

2008. MÁJUS

SPORTOS ESEMÉNYEK A KÖZELMÚLTBÓL SPORTOS ESEMÉNYEK A KÖZELMÚLTBÓL sátor védelmet nyújtó ponyvája alatt a sakk szimultánt követhetett figyelemmel, akit ez érdekelt. No, és akkor a színvonalas röplabda bajnokságról, a külső helyszínek eseményeiről (fallabda, bowling, teke, kondi termi ingyenes lehetőség az egyetemi polgároknak), a már 18-án elkezdődő, de ide kapcsolódó egyetemi dolgozók tenisz bajnokságáról nem is beszéltünk. Pénteken, vagyis 19-én pedig illusztris vendégek remek sztorijait hallgathatták, amolyan sportnapi előzetesként az egyetemi karok egyes csapatai, akik egy olimpiai kvíz során mérték össze tudásukat. Az említett két kedves vendég, pedig nem volt más, mint Dömötör Zoltán olimpiai bajnok vízilabdázó, valamint Bíró Imre kézilabdakapus, a legendás Mocsai-féle gárda alapembere, aki nem rég még a DVSC női kézilabdázóit irányította vezetőedzőként. Hogy aztán 20-án az V. Debrecen Maraton hatalmas tömege immár szép időben folytassa azt, amit mintegy 2000en elkezdtek az előző napon. A debreceni Egyetem Sportigazgatósága ezúton is szeretné megköszönni mindazok munkáját, akik az előkészületek során és/vagy a programok alatt segédkeztek a Sportnap megrendezésében,

2008. MÁJUS

legyenek azok főszervezők vagy „csak” a futás alatt pacallá ázó önkéntesek, akik az útvonalat biztosították. (A Sportnapról szóló beszámoló rövidebben a Hajdú-bihari Naplóban is megjelent) Szöveg: Koppányi Szabolcs Fotó: Mónus Ferenc

ELÁN SPORT

EGYETEMI ÉLET

33


BALU

2008. MÁJUS

2008. MÁJUS

EGYETEMI ÉLET

35

D. Beckham és C. Ronaldo ajánlásával. férfi pulóverek! MÁJUS

Recommend Documents