CSR. Felelős vállalatok. A Magyar Hírlap különkiadványa november 29. CSR Felelős vállalatok 3

CSR

Felelős vállalatok

A Magyar Hírlap különkiadványa 2016. november 29.

CSR – Felelős vállalatok

3

4

CSR

OK FELELŐS VÁLLALAT

6 ánya

ai kiadv A Magyar Hírlap szakm


13

3

2016. november 29.

CSR – Felelős vállalatok A Rising Star

és a Magyar Hírlap különkiadványa

Kiadja: A Rising Star Kft.

1145 Budapest, Törökőr utca 78. Felelős kiadó: A Rising Star ügyvezető igazgatói

Szerkesztette: Lázár Erzsébet Termékmenedzser: Reif Ágnes

Telefon: 06-20-965-8000

E-mail: [email protected] Tervezte: Beke Krisztina Címlapfotó: Pixabay Fotók: Fortepan, Pixabay Nyomtatás: Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft. Lajosmizse

10-11 4

Fontosabb irányok a CSR-ban

6

A segítés sokféle formája hasznos lehet az állatvédelemben

nem kerül

2


súlyokat kapott. Bár földrajzilag és a gazdaság világában elfoglalt hely szerint persze nagyon különböző a CSR (angolul Corporate Social Responsiblity), vagyis a vállalatok társadalmi felemindenütt a környezettudatosság áll. Az ökológiai lábnyom csökkentésének különféle módozatai

7

Ösztönző példák a nyilvánosságnak

szinte kötelezően jelennek meg a kisebb és nagyobb cégek iránykeresésében. Ez persze nemcsak azt jelentheti, hogy az adott cég a saját termelési, kereskedelmi vagy szolgáltatói területén javíthat a saját tevékenységén. Ki így, ki úgy találhatja meg a céljait. Hiszen az olyan gazdasági vállal-

8

Közös érdek: egészséges munkahely

kozásoknak, amelyek közvetlenül kapcsolódnak az energetikához, a vízgazdálkodáshoz vagy a természeti erőforrások kiaknázásához, elemi kötelességük és érdekük, hogy közvetlen gazdasági tevékenységük korszerűsítésével tegyenek a mindenkit veszélyeztető kedvezőtlen folyamatok

10-11

Segítő magyarok a Hangyától Richterig

visszafordítása érdekében. Ez ma már versenyelőnyt jelenthet ugyanis. Mások számára közvetettebb módszerek és eljárások adódnak, de ezek sem kevésbé fontosak, mint a százalékokkal könnyebben és látványosabban mérhető intézkedések. Az egészségesebb munkahelyek egyben ökológiailag barátságosabb helyek, a munkatársak fizikai és mentális ál-

13

CSR-os cégnél jobb dolgozni?

lapotáról gondoskodó cégek szinte biztos, hogy a környezettudatosság terén is előrelépnek. A dolgok összefüggenek az egyes ember és a földgolyó élővilágának szintjén is. Nemcsak a világ tehetősebb felén, de ma már mindenütt érzékelhető, hogy az egyének munka-

Európai példák minden égtájról

A kiadvány önállóan

kereskedelmi forgalomba

felelős üzleti magatartás, a társadalmi szerepvállalás az elmúlt időszakban markáns hang-

lősségének filozófiája, de a jelen sürgető problémái kijelölik a prioritásokat. Az első helyen szinte

A hirdetések tartalmáért a lap felelősséget nem vállal

A

Előtérben a nők jogai Svédországban

14

vállalóként, fogyasztóként, állampolgárként is úgy szeretnének választani – ha van rá módjuk –,

15

magatartás is csak ennek megfelelően találhatja meg aktuális formáját.

2016. november 29.

hogy azzal ne pusztítsák tovább a bolygót, ne növeljék a társadalmi egyenlőtlenséget, ne mélyítsék el a szakadékot az emberek között, illetve az ember és a természet között sem. A felelős üzleti

2016. november 29.


3

Fontosabb irányok a CSR-ban Nem elhanyagolható szempont, hogy környezetünk állapotának kedvezőtlen változása nemcsak az üzleti életre, de a mindennapokra is hatással van és a jövőben egyre inkább lesz is. A zöldebb gazdasági magatartást ma már szinte kötelezően elvárják a termelő és szolgáltató szférától egyaránt. A tekintélyes gazdasági lap, a Business News Daily is az első helyre tette a felelős vállalati magatartás preferenciái között az ökológiai lábnyom csökkentését. A CSR stratégiákban is a zöld szempontok vezetnek. Persze továbbra is fontos irány a közösségek támogatása, a filantrópia. Harmadik helyen említik az etikus üzleti magatartás, amelyiknek egyik legfontosabb eleme a cégek nemzetközi elkötelezettsége az emberi jogok tiszteletben tartására. Az üzleti etika és főként a fogyasztók egyre kevésbé fogadják el a mentegetőzést, hogy az anyaországon kívüli foglalkoztatottak, az esetleg alvállalkozók és beszállítók alkalmazottainak emberi és munkavállalói jogaira nincs ráhatása a megrendelő cégnek. S végül továbbra is a prioritások között van az önkéntesség. Ez feltétlenül olyan segítő munkát jelent, amelyikért a cégek semmilyen ellenszolgáltatást, „hálát” nem várnak el. Susan Cooney, az egyik legfontosabb amerikai filnatróp platform alapítója szerint érdekes változás, hogy ma már az üzleti világnak nemcsak a fogyasztókkal kell számolnia, akik a választásaikkal adott esetben ki is kényszeríthetik vagy legalábbis díjazhatják a kedvező változásokat. Egyre fontosabbá válik a minőségi munkaerő megszerzésében is a CSR referencia. Különösen a fiatalabb munkavállalók döntésében játszik komoly szerepet, hogy a cégeknek milyen a társadalmi a megítélése, aktívan vállalnak-e felelősséget a globális problémák megoldásában. És az is egyre fontosabb, gondoskodnak-e arról, hogy a munkavállalóiknak értelmes segítő, önkéntes munkákat kínáljanak, szervezzenek. Cooney azt prognosztizálja, hogy a közeljövőben az álláskeresők számára három szempont lesz döntő a választásban. Az első az emberi tényező, a második a

A zöld szempontok az álláskeresésben is tetten érhetők ma már

4


A mosás vízfőfokának csökkentésével sokat segíthetünk a környezetnek

globális felelősségérzet és csak a harmadik az anyagi haszon. A természetet megterhelő gazdasági szférákban például a termékek ökológiai lábnyomának bevezetését szorgalmazzák a tudatosabb nagy cégek. Különösen a vegyipari, kozmetikai területeken számolnak a lábnyom csökkentésének szükségességével. S ebben a magánszemélyek, a civilizált világban bevett szokások megváltoztatásának is óriási szerepe lesz. Gyakran banálisnak ható változtatásokkal komoly eredmények érhetők el. A mosáshoz például meglehetősen sok energiára van szükség. A mosás közben az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának hetven százaléka a vízmelegítés közben keletkezik. Mégpedig a vízmelegítés miatt. A mosás hőmérsékletének csökkentése jelentősen javíthatja a végeredményt. Ha egy arra alkalmas mosószerrel 60 helyett 30 fokon mosnak (átlagos fogyasztást feltételezve), mosásonként 480 gramm széndioxid a különbség. Heti három mosással számolva az így elérhető megtakarítás évi 74 kilogrammot tehet ki. Ez körülbelül annyi, mint egy középkategóriás (kilométerenként 160 gramm szén-dioxidot kibocsátó) autó emissziója négyszáz kilométernyi út megtétele során. Az egyik nagy vegyipari multi számításai szerint csak Németországban negyvenmillió háztartás van, s ezekben évente átlagosan 155 alkalommal mosnak. Megjósolható, hogy megfelelő termékkel, a mosóvíz hőmérsékletének csökkentésével mekkora javulás érhető el. Hasonló a helyzet a mindennapos tisztálkodás során is. A teljes széndioxid-kibocsátás túlnyo-

mó többsége, több mint kilencven százaléka a zuhanyozáshoz és a hajmosáshoz használt víz felmelegítésekor keletkezik. Ha csak néhány literrel kevesebb vizet használunk és a víz hőmérsékletét néhány fokkal csökkentjük, akkor egyharmadára mérséklődik a keletkező szén-dioxid mennyisége. Apróságnak látszik, de összességében óriási eredményt hozhat. A termékek ökológiai lábnyomának számítása, a lakosság felvilágosítása és meggyőzése a CSR stratégiák fontos részévé válik.

Mi is az ökológiai lábnyom? Egy-egy magánszemély vagy egy-egy terület népességének a természetre gyakorolt hatását mutató szám hektárban kifejezve. Vagyis az ökológiai lábnyom az a terület, ami károsodás nélkül meg tudja termelni az életvitelhez szükséges javakat. Az élelmiszert, az ipari termékeket és a felhasznált energiát is magában foglalja. Az átlagos egy főre eső ökológiai lábnyom manapság 2,2 hektár. Ez két és félszerese az 1961-ben jellemzőnek. Ám a Földön 11,3 milliárd hektárnyi biológiailag aktív föld- és tengerfelület van és jelenleg körülbelül 6,1 milliárd ember él. Így valójában minden emberre csak 1,8 hektár juthatna. Magyarán, ha minden úgy folyik tovább, mint eddig, akkor rövid idő alatt kimerítjük a földgolyó számunkra hasznos erőforrásait.

2016. november 29.

Rekordszámú civil pályázat érkezett be idén az InnoMax Díjra Lezárult az Invitech InnoMax Díj pályázati időszaka, a hét éves múltra visszatekintő, patinás hazai innovációs versenyen három kategóriában lehetett indulni. Idén taroltak a nonprofit kezdeményezések: közel 130 pályázatot értékelnek csak ebben a kategóriában. A megújult díjak középpontjában a mindannyiunk életét jobbá tévő, a közjót szolgáló innováció elősegítése áll. Az Invitel Csoporton belül a korábbi vállalati és nagykereskedelmi üzletág utódaként július 1-vel létrehozott Invitech Solutions folytatja a cégcsoport megőrzésre méltó hagyományait. A társaság idén is meghirdette a hazai innovációs megoldások egyik legnépszerűbb seregszemléjét, az InnoMax Díjat. Az immár hetedik alkalommal kiírt pályázat lényege továbbra is az, hogy támogassa a hazai szervezetek innovációs törekvéseit, és felhívja a figyelmet példamutató eredményeikre. A 2009-ben alapított díjra három kategóriában – Business, InnoApps, InnoMax nonprofit – lehetett nevezni. „Az Invitech Solutions fontosnak tartja, hogy a korszerű üzleti infokommunikációs megoldások minél szélesebb körben elterjedjenek; a cég e pályázaton keresztül is támogatni kívánja a vállalatok és intézmények ilyen irányú innovációs törekvéseit és technológiai fejlesztéseit. Vállalatunk a díjak odaítélésével szeretné kifejezni elkötelezettségét a folyamatos megújulást elősegítő ötletek megvalósítása iránt” - fogalmazott Mártha Imre, az Invitel Csoport operatív főigazgatója. A napokban lezárult az Invitel InnoMax Díj pályázási időszaka, a szakértők elkezdték a beérkező anyagok feldolgozását. 2016-ban megújult az Invitech InnoMax Díj: a kiírás fókuszában az idei évtől a mindannyiunk életét jobbá tévő, a közjót szolgáló innováció elősegítése áll. A nonprofit kategóriában a kiosztható támogatások számának jelentős emelése mellett fontos változás, hogy az Invitech Solutions a hazai üzleti világ és a civil szféra közötti híd szerepét betöltő egyik legismertebb szervezet, a Magyar Adományozói Fórum (MAF) partneri együttműködésével bonyolította le a kategória pályáztatását. A civil szervezetek mellett az oktatási intézmények jelentkezését is várták ebbe a kategóriába. Mindezek miatt nem meglepő, hogy az elmúlt évekhez képest kiemelten magas számban érkeztek be pályázatok a nonprofit kategóriából: idén csak ebbe a csoportba közel 130 projektötletet küldtek be az innovációra nyitott civil szervezetek – ez több, mint a tavalyi összes pályamű, mindhárom kategóriát együttvéve. A szakértő partner bevonásának köszönhetően a civil világ szinte minden szegmenséből érkeztek pályaművek: így a fenntarthatóság, a hátrányos helyzetű régiók felzárkóztatása, a társadalmi esélyegyenlőség témaköre, az egészségügy, oktatás, köznevelés, tömegsport és szociális szféra területéről. A civil szervezeteknek kevés lehetőségük van a fejlesztésekre és ötleteik megvalósítására, az InnoMax Nonprofit Díj ezt a problémát felismerve próbál segíteni. „Az InnoMax Díj ebből a szempontból is kitűnő kezdeményezés, hiszen a vállalat sokkal nagyobb teret enged a civilszervezeteknek, és valóban díjazzák a kreatív ötleteket” – mondta korábban Bártfai Henriett, a Boldogságban Felcseperedni Alapítvány projektkoordinátora. A nonprofit szervezet a tavalyi pályázatára kapott InnoMax Díjat, így az Invitel Csoport támogatásával idén már ingyenesen hívható zöldszámot működtethetnek. Nyert már InnoMax díjat lakóházak felhő alapú energiafelügyeleti rendszere, közösségi bűnmegelőzési rendszer vagy hallássérültek társadalmi integrációját segítő átfogó informatikai megoldás, de a díjazott fejlesztések között szerepelt interaktív anatómiai atlasz,

2016. november 29.

Mártha Imre, az Invitel Csoport operatív főigazgatója

GPS-alapú tehénpásztor-applikáció is. A pályázattal olyan nemes célok megvalósulását is segíthette a vállalat, mint a kamaszok lelki elsősegély-szolgálata, vagy elveszett gyerekek felkutatása. „Cégcsoportunk valamennyi dolgozója magyar állampolgár, munkánkkal a hazai infokommunikáció fejlődéséhez járulunk hozzá. Ezért mélyen hiszünk abban, hogy a leginnovatívabb ötlet és megoldás is hiábavaló, ha az nem járul hozzá az egyének, a hazai közösségek életének jobbá, tartalmasabbá tételéhez. Meggyőződésünk, hogy a fejlődés nem lehet öncélú, a technika vívmányai az embereket kell, hogy szolgálják.” – tette hozzá Mártha Imre.


5

A segítés sokféle formája hasznos lehet az állatvédelemben Az elmúlt negyed században szinte gyökeresen megváltozott az állatvédelem helyzete Magyarországon is. A civil szféra talán legjobban szervezett, leginkább hatékony érdekérvényesítő területévé vált az aktív állatbarátok világa. A menhelyek, a krízisellátás, a felvilágosítás és a segítő állatokat képző csoportosulásokat szívesen támogatja az üzleti szféra is. Nem véletlenül. Azt nem állíthatjuk, hogy teljesen megszűnt volna a velünk élő állatokkal szembeni erőszak, sem azt, hogy a haszonállatok tartása mindenben megfelelne az e téren fejlett országok gyakorlatának, ám a változás így is látványos. Nemcsak a nemrég bevezetett jogszabályra gondolhatunk – amelyik minimálisra korlátozza a kutyák láncra verésének lehetőségét –, vagy arra, hogy állatkínzásért már tényleges szabadságvesztést is kiszabtak nálunk is. Inkább az követhető nyomon, hogy a lakosság szemlélete változott meg szignifikánsan. Ebben elhanyagolhatatlanul nagy szerepe lett az internetes kommunikációnak, amelyik az állatok életéről, viselkedéséről, a velük való kapcsolat értékeiről olyan meggyőző és olyan sok információt kínál, amelyik egészen új megvilágításba helyezi ezeket az élőlényeket. Nagyjából háromféle megközelítési mód érzékelhető. Az egyik a veszélyeztetett környezet és a biodiverzitás miatti aggodalom hatására körvonalazódott. A velünk, körülöttünk, de a távoli egzotikus helyeken élő állatok puszta léte megóvandó értékké vált az emberek szemében. Elég, ha csak a szafarikon legyilkolt vadak iránti sajnálatra és fölháborodásra vagy a globális fölmelegedés miatt a pusztulás fenyegette jegesmedvék iránti szimpátiára gondolunk. De említhetnénk a szimbólummá lett pandák sikeres megmentéséért folyó küzdelmet, amelyet civil nyomás hatására már kormányszintű intézkedésekkel értek el Kínában. S tegyük hozzá, az egész világ szeme láttára az interneten és televíziókban. Hasonlóan fontos és jellemző, hogy egyre több helyen tiltják meg a cirkuszi és egyéb szórakoztató célokra használt állatok tartását. Egyébként a folyamatos tájékozódási lehetőség és kontroll alapvető feltétele a sikeres civil kezdeményezéseknek. A magánszemélyek és a cégek is szívesebben vállalnak társadalmi szerepet olyan területeken, amelyek jól monitorozhatók, a pozitív változások kézzelfoghatók. A CSR stratégiákban sok szektorban

6


A hobbiállatok védelme, a velük való foglalkozás a segítőknek is akkora öröm, mint a segítetteknek

szerepel a biodiverzitás megmentéséért folyó erőfeszítések támogatása. Akár úgy, hogy egyegy élőhelyet, állatcsoportok vagy akár csak egyetlen veszélyeztetett állatot segítenek megvédeni. Ilyen nagy volumenű célokat persze főként a nagy nemzetközi vállalatok tűzhetnek maguk elé. Nagyon fontos a második szegmens, a haszonállatok életkörülményeinek javításáért folyó munkálkodás is. Ebben maguknak az állattenyésztő és feldolgozó cégeknek kell élen járniuk. A világ tehetősebb felén a fogyasztói attitűd egyre inkább ki is kényszeríti az állatokkal szemben brutális és elavult nagyüzemi módszerek elhagyását. A csirkegyárak, a zsúfolt sertéstelepek, az állatok kínzásával járó tenyésztési szokások egyre gyakrabban válnak a civilek célpontjaivá. Elég, ha csak a libatömés franciaországi és hazai fejleményeire gondolunk. Ezen a téren egyébként óriási különbségek vannak a világ különféle részein. Ázsiában, Afrikában és Latin-Amerika nagy részén gyerekcipőben jár a tenyésztett állatok jogainak védelme. Gyakran a tartásuk, szállításuk, elpusztításuk is embertelen. Lélektelen tárgyként kezelik őket gazdáik kénye-kedve szerint. Magyarországon is van még fejlődni való ezen a téren. A legnagyobb előrelépés a velünk élő hobbiállatok tartásában következett be. Ebben a leghatékonyabb az állatvédő mozgalom is, ezen a téren találnak leginkább kapcsolatot a vállalati szektorral. Nemcsak az állateledel gyártók és egyéb hobbiállatokhoz kapcsolódó üzleti tevékenységgel foglalkozó cégek vál-

lalnak szívesen szerepet a macskák és kutyák mentésében, hanem a merőben más szférában működők is. Ugyanis az internetnek köszönhetően viszonylag könnyen nyomon követhető a „megsegítettek” sorsának javulása. Emellett az önkéntes munkának is tág tere van az állatvédelemben. S az ilyenfajta tevékenység gyakran magának a segítőnek legalább akkora örömet és többletet képes adni, mint a megsegített élőlényeknek.

A velünk együtt élő állatok puszta léte megóvandó értékké vált az emberek szemében

2016. november 29.

Hálót adj, ne halat Régi igazság, hogy a társadalmi segítségnyújtás igazán hatékony módszere a bajok eredőjének megszüntetése. Sokan az adományozást, a közvetlen jótékonykodást – gyakran szükséges –, de kényszerű és nem igazán eredményes módszernek tartják. A CSR célok között egyre gyakrabban tűnnek föl a rászorulókat készségek tanításával megsegítő programok. Szinte mindenütt a világon tapasztalhatjuk, hogy az elkötelezett cégek egyre gyakrabban fejlesztenek ki támogató programokat. Ezek során a hangsúly azon van, hogy a rászorulók a programok végére képessé váljanak saját maguk javítani a helyzetükön. Képesek legyenek önmagukat, családjukat, sőt akár egész közösségüket kimozdítani a reménytelen helyzetből. A célhoz vezető módszerekben, eljárásokban óriási a kínálat. Gyakran a program mégiscsak valamilyen pénzbeli vagy anyagi támogatással kezdődik, vagy abban ki is merül. De ez olyan célú és irányú támogatás, amelyiket nem felélniük kell a támogatottaknak, hanem katalizátorként a változtatásra fordítaniuk. Vagyis kamatmentes kölcsön egy-egy mikro vállalkozás beindításához vagy a munkaeszközök és feltételek megteremtéséhez. Máskor ez összekapcsolódhat az önkéntes munkával, amelynek során nem (csak) pénzt, de munka-

órákban mérhető segítséget kapnak a támogatottak. Az utóbbi időben egyre gyakoribb az ingyenes képzések, üzleti tanácsadások megjelenése. Pozitív példaként emlegetik több kávétermesztő és -forgalmazó multi ez irányú tevékenységét. Ezekben a projektekben gyakran komplex módon jelenik meg a támogatás. Anyagi források biztosításával, önkéntességgel és ingyenes képzésekkel is. Sőt, gyakran a marketing és PR-munkát is átvállalják – legalábbis időlegesen – a felelős vállalatok. Ezek a programok olyan értelemben is komplexek, hogy a támogatott projektnek tekintettel kell lennie a környezeti szempontokra, az emberi jogokra és akár a kulturális sokszínűség és tradíciók védelmére is. A boldoguláshoz jutás megsegítése gyakran egészen apró gesztust jelenthet, amelyik a támogató számára igazán nem túl nagy áldozatot jelent, míg a rászorulónak az egész élete vál-

A támogatás célja ebben az esetben a változtatást segíteni

tozhat meg tőle. A világ szegényebb részein az iskolába járás szponzorálása néha egy-egy pár hordható cipő ajándékozásával megoldható. Az ilyenfajta CSR tevékenység viszont komoly terepismeretet, elmélyült szociológiai tudást igényel. Hiszen nem elég segíteni, hanem jól kell segíteni. S ebben megint csak a civil szféra, a terepen dolgozó segítők lehetnek a vállalati szektor szakembereinek legfontosabb partnerei.

Ösztönző példák a nyilvánosságnak Nálunk is egyre gyakoribb, hogy az üzleti vállalkozások a profitjuk egy részéről lemondanak valamilyen hasznos cél érdekében. Ilyenkor nemcsak a cégek, hanem ügyfeleik is úgy érezhetik, hogy a személyes fogyasztásukkal generálhatnak valami jót.

helyett elengednek az árból néhány százalékot, amit jótékony célra adnak át. Visszatetsző lehet, hogy az alapvetően önzetlennek tartott altruizmus az üzleti tranzakció részévé válik. Némelyek azt érezhetik, hogy szinte a személyes szférájukba lép be ezzel a módszerrel egy-egy cég, hiszen a „lelküket” akarják megszerezni, érzelmi nyomást akarnak gyakorolni rájuk annak érdekében, hogy többet fogyasszanak az ő termékeikből vagy szolgáltatásaikból. De léteznek másféle utak is. Az Egyesült Államok egyik nagy ingatlanközvetítő cégét sok

Azt már megszokhattuk, hogy reklámkampányok részeként a vásárlók által elköltött pénz egy részét valamilyen jótékony célra utalják a cégek. Ezek a módszerek elsősorban azokban az esetekben működnek hatékonyan, amikor valamilyen nagyon is kézzel fogható és sürgős segítségre szorulnak a kedvezményezettek. Természeti vagy háborús katasztrófák esetén, valamilyen fölerősödő társadalmi krízis során. Megfelelő kommunikáció kialakításával az üzleti oldal és a fogyasztó is úgy érezheti, hogy egy egyszerű tranzakcióval könnyen és ésszerűen segíthet másokon. Ám az ellentétébe is fordulhat az ilyen marketing fogás, hiszen a vásárlók, fogyasztók úgy érezhetik, hogy a cégek csak fölhasználják a segítségre szorulókat a profitjuk növeléséhez. Árengedmény vagy kiárusítás

Egyszerű üzleti modellel indított vállalkozásokba vonják be a rászorulókat

2016. november 29.

bírálat érte a túl magas jutalékuk miatt. A vezetők úgy döntöttek, hogy nem csökkentik a jutalékot, hanem tíz százalékát minden bevételüknek ezentúl jótékony célra fordítják. Ők tényleg lemondtak a saját pénzük jelentékeny részéről másokért. Szaporodnak azok a vállalkozások is, amelyek nem a nagy nyereségre törnek, hanem újszerű üzleti modellt akarnak népszerűsíteni, és magával a vállalkozással is segíteni akarnak rászorulókon. Munkanélkülieket segítenek hozzá, hogy kis családi mikro vállalkozásként franchise rendszerű céghálóba illeszkedjenek. Gyakran az ilyen vállalkozások valamilyen ökológiai célt segítenek. A céghálót fölépítők, elindítók a növekményüket teljes egészében visszaforgatják a vállalkozásba. De vannak olyan tengerentúli cégek, amelyek a bevételük felét (!) fordítják társadalmilag hasznos célok elérésére. Tulajdonosaik nem gazdagok és nem kívánnak korlátlanul terjeszkedni, hiszen magát a vállalkozást is az adományozás miatt alapították. A világ gazdagabb felén egyre több olyan vállalkozás van, amelyik a pazarlást megfékezendő gyűjti, elosztja vagy nyomott áron árusítja a mások által kidobott, de jó minőségű fogyasztási javakat. Kettős hasznot hajtva ezzel. Vagyis a példák és ötletek száma egyre csak növekszik. Érdemes tanulmányozni az angolszász és ázsiai példákat, mielőtt effajta CSR célt tűzünk ki magunk elé. CSR – Felelős vállalatok

7

Közös érdek: egészséges munkahely Az üzleti társadalmi felelősségvállalás egyik legfontosabb területe a saját dolgozók egészségének védelme. Ez ma már nemcsak a munkahelyi veszélyek, az egészségkárosító munkafolyamatok káros hatásainak elhárítását jelenti. Magyarországon pedig, ahol az átlagos várható élettartam az európai átlag alatt van, különösen fontos a komplex egészségmegőrzési program. Különösen az ezredforduló után szaporodtak meg az egészségfejlesztés terén a különböző konferenciák és nyilatkozatok. Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete 2004-ben Genfben megtartott ülésén hozott határozat az egészségfejlesztésről és az egészséges életmódról. S ebben a dokumentumban az üzleti szektor újfajta felelős szemléletének kialakításáról is szó esik. A 21. századra a munka világa jelentős változásokon ment keresztül. Másféle munkahelyek, másfajta munkabeosztás és feladatrendszer s végül másféle munkavállalói attitűd vált jellemzővé. A globalizáció, az IT tevékenységek térnyerése, a sok helyen bekövetkezett létszámcsökkentés, s ezzel szemben a részmunkaidő, illetve távmunka elterjedése sokak számára komoly alkalmazkodóképességet és megpróbáltatást jelentett. Ennyi új követelménynek, ennyi változásnak csak a képzett és egészséges munkavállaló képes megfelelni. A másik fontos újdonság, hogy a legtöbb ember

A testmozgás népszerűsítése prioritás

8


Szerepvállalás a közösségért

SPAR Budapest Maraton® Fesztivál

A SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft. idén ünnepelte 25. születésnapját. A vállalat a nívós, minőségi kereskedelmi tevékenység mellett jelentős szerepet vállal a társadalmi ügyekben is. A cégfilozófiában kiemelt szerepet kap a sport támogatása, az elesettek megsegítése és a hazai termékek népszerűsítése. A SPAR Magyarország tudatosan, etikusan és felelősségteljesen működő vállalat, amely az üzleti szempontok mellett szociális, kulturális és környezeti szempontokat figyelembe véve irányítja tevékenységét. Minden üzleti döntésével és cselekedetével felelős vállalati magatartását kívánja hangsúlyozni, a magyar társadalom részeként – teszi mindezt a törvényi előírásokon túl, önkéntesen.

Magyar Máltai Szeretetszolgálat

Nem mindegy, milyen helyen töltjük el éber óráink átlagosan kétharmadát

már nem csak a jövedelem forrásaként tekint az állására. Sokkal inkább a szociális kapcsolatok létrejöttének színtereként tekint rá, hiszen éber óráinak átlagosan kétharmadát a munkahelyén tölti. Egészségében, életvitelének alakításában, a tapasztalatok szerzésében tehát meghatározó a céges környezet. Az egyre tudatosabb munkavállalók és fogyasztók a szerint is díjazzák vagy elutasítják az egyes vállalatokat, hogy mennyire aktívan támogatják az egészséget, illetve hogy mennyire felelősen bánnak a természeti erőforrásokkal. Könnyen ellenőrizhető, hogy melyik vállalatnál alakítanak ki a munkahelyen pihenőhelyeket, étkezdéket, mennyire ügyelnek az egészséges étrendre, törődnek-e a gyerekek óvodai, bölcsődei elhelyezésével, foglalkoztatnak-e megváltozott munkaképességűeket, szerveznek-e stresszkezelő tanfolyamokat vagy adnak-e lehetőséget a testedzés támogatására. A nagyobb örömmel végzett munka, a jobb munkahelyi környezet és az alacsonyabb munkahelyi stressz mind-mind olyan lehetséges „következményei” ezeknek a programoknak, amelyek egyértelműen generálják a nagyobb termelékenységet. Kisebb lesz viszont a munkahelyi elvándorlás. Nem is beszélve a javuló munkahelyi morálról és nem utolsó sorban a cég pozitív arculatának kialakulásáról. A betegállományi statisztika hosszú távú javulásából a munkavállalók közvetlenül is profitálnak: csökken az egy főre jutó megterhelés, kialakul a pozitív munkahelyi klíma, amely növeli a munkahelyi jóllétet és a munka iránti motiváltságot. S mindez az egymás és a cég iránti bizalmat is. A jó tapasztalatok előbb vagy utóbb a dolgozók családjában, baráti körében és lakókörnyezetében is jelentkezni fognak. A munkahelyi egészségfejlesztés tehát minden résztvevő számára előnyős, kifizetődő tevékenység. Kevesebb lesz a hiányzás, nagyobb a termelékenység, jobbak, gördülékenyebbek lesznek a munkahelyi kapcsolatok. Sok minden értendő ebbe a komplex felelősségvállalási

stratégiába. Magyarországon, ahol az elhízás népbetegség, minimális ráfordítást igénylő változás lehet a munkahely területén üzemelő büfé, esetlegesen automaták kínálatának „megreformálása”. Fontos lehet az egészséges táplálkozás alapjait képező zöldségekhez, gyümölcsökhöz, teljes kiőrlésű készítményekhez, joghurtokhoz, tejtermékekhez, salátákhoz való hozzáférés biztosítása, míg a magas hozzáadott cukor tartalmú készítmények (különböző szénsavas üdítők, chipsek, csokoládék stb.) kínálatból való eltávolítása. Fontos a különböző orvosi szűrések szervezése a dolgozók számára. Hasonlóan „életmentő” a rendszeres testmozgás, a sportolás népszerűsítése. Nem minden üzleti vállalkozás engedheti meg magának, hogy uszodát vagy konditermet építsen a dolgozóinak, de uszodabérlettel vagy kondi jeggyel támogathatja őket. Ahogyan sok helyen jól működik a „Bringázz a munkába” felhívás is.

» Kisebb lesz viszont a munkahelyi elvándorlás. Nem is beszélve a javuló munkahelyi morálról és nem utolsó sorban a cég pozitív arculatának kialakulásáról.« De a testi mellett egyenrangúan fontos a lelki egészség megőrzése és ápolása is. Ez a munkahelyi stressz okozóinak megszüntetésével, illetve a relaxációs lehetőségek megteremtésével sokban támogatható. De ahogy már sokan hangsúlyozták, az értelmes és közösen végzett önkéntes munka, jótékonysági aktivitás önmagában is javít a pszichés állapoton. 2016. november 29.

A vállalat 2009-től névadó szponzora Magyarország legnagyobb futófesztiváljának. Az eseményen, azon túl, hogy rajthoz állhatnak a futást kedvelők, igazi program kavalkád várja a látogatókat. A SPAR örömmel áll a rendezvény mellé, hiszen a sport, az egészséges életmód népszerűsítése mindig is kiemelten fontos feladatai közé tartozott.

Jótékony célú lufihajtogatás az INTERSPAR üzletekben

Immár csaknem 20 éves stratégiai együttműködés köti össze a SPAR-t és a Magyar Máltai Szeretetszolgálatot. Az évek során a két szervezet számos sikeres jótékony kezdeményezést valósított meg, melyek egyike a minden évben meghirdetett „Adni öröm!” karácsonyi adománygyűjtő akció. 2015-ben a kijelölt 162 üzletben 257 tonna adomány gyűlt össze, amely több mint 32 ezer élelmiszer ajándékcsomag elkészítését tette lehetővé. A közös kezdeményezéseken túl azonban a SPAR rendszeresen tesz további felajánlásokat is a szervezet támogatása érdekében, így például az eladott szalagfüles táskák után csak a 2015-ös évben 4 millió forintot adományozott nekik. Az üzlethálózatban a kasszáknál 200 vagy 500 forintos adománykártya megvásárlásával a fogyasztók a legszegényebb embertársaikat segíthetik a Szeretetszolgálaton keresztül. A SPAR munkatársai és vásárlói évről évre szociális érzékenységükről tesznek tanúbizonyságot, csak a 2015-ös esztendőben 10 millió forint gyűlt össze az akció keretében.

Fogyatékosság-barát munkahely A SPAR Magyarország tavaly harmadik alkalommal is átvehette a Fogyatékosság-barát elismerést. A vállalat több mint kétszáz megváltozott munkaképességű dolgozót foglalkoztat és különös figyelmet fordít megtartásukra és beilleszkedésük segítésére. Ezen kívül 2009 óta egyre több SPAR áruházban kapnak helyet a Szerencsejáték Zrt. kizárólag megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató sorsjegyértékesítő hálózatának egységei. 2016. november 29.

A cég áruházai előterében évről évre helyszínt biztosít a „Tegyünk a Leukémiás Gyermekekért és Betegekért Közhasznú Alapítvány” számára, hogy a szervezetet képviselő bohócok a gyerekeknek hajtogatott lufi figurákat osztogatva népszerűsítsék a szülők felé az alapítványt, és egyben adományokat is gyűjtsenek.

Állatok élelmezése A SPAR adományozási projektje keretében az áruházaiban feleslegessé váló, kereskedelmi forgalomba nem hozható, vagy onnan kivont termékeket takarmányozás céljából olyan szervezeteknek, egyesületnek, állatkerteknek vagy vadasparkoknak ajánlja fel, melyek állatok gondozásával, megmentésével foglalkoznak. A cégcsoport a megfelelő engedélyekkel rendelkező szervezeteknek hús, húskészítmény, tejtermék, zöldség-gyümölcs és pékáru adománnyal segít.

SPAR segítő kezek A SPAR Magyarország sokrétű felelősségvállalási tevékenységeit 2013 májusától a „SPAR segítő kezek” márkajel foglalja egységes keretbe. A cégcsoport valamenynyi ilyen jellegű projektjét ez a jelölés kíséri. Ugyanebben az évben elindult a www.sparsegitokezek.hu honlap is, ahol a vállalat részletesen bemutatja CSR-programját és rendszeresen beszámol a témában aktuális híreiről. CSR – Felelős vállalatok

9

Róbert bácsi Ha jótékonykodásról esik szó, akkor még ma is – főként az idősebbek – Róbert bácsit emlegetik. A szegények legendás támogatója, már az 1920-as években is segítette a legelesettebbeket. Meleg teát osztott és éjjeli menedékhelyet tartott fenn a hajléktalanok számára. De igazán eredményes volt a marketingben is. Hamarosan bejutott híres és gazdag emberekhez. Az ország legnagyobb cégeit, bankjait kereste fel, és egyre jelentékenyebb adományokat gyűjtött ös�sze a szegények megsegítésére. Látványos ingyen konyháin a város több pontján, a Kálvin téren, Kálvária téren, a Haller téri szegénypiacon, majd később a Városligetben és a mai Almássy téren is ingyen ebédet osztott az éhezőknek. Komoly sorok kígyóztak a jóságos Róbert bácsi kosztjáért, naponta két-háromszáz adag levest is kimértek a rászorulóknak. Maga is beállt az ételosztásba, fehér köpenyével, jellegzetes alakjával az emberség egyik ikonjává vált. Ám a szép felszín alatt a mélyben rút visszaélések történtek. Egyszerűen szólva, a derék Róbert bácsi az adományként kapott pénzek nagyobb részét inkább megtartotta magának. Már egy évtizede működtek konyhái és neve szinte fogalommá vált, amikor kiderült, hogy a gazdagoktól gyűjtött élelem és ruházat jobb részével saját magát segítette meg. Az a hír járta, hogy a pénzből Bécsben két házat vásárolt. S Róbert bácsit, vagyis Feinsilber Róbertet letartóztatták. De megúszta a dolgot, mert kiderült, hogy nem magyar állampolgár, így nem szabad ellene eljárást folytatni. Kiutasították az országból, s 1930. május 2-án elhagyta Magyarországot. Furcsa távozása és a személye körüli találgatások máig megkérdőjelezik szerepét. Bécsi vagyonát sem sikerült elkobozni. Így aztán a kalandos úton Magyarországra került Feinsilber – aki eredetileg jemeni zsidó családból származott – nem szegény emberként halt meg.

Segítő magyarok a Hangyától Richterig A magyar történeti időkből is őrizzük nem egy felelősen gondolkodó, a társadalmi kérdések iránt elkötelezett segítőszándékkal munkálkodó gyáros, üzletember, főrend emlékét. Többen közülük az üzleti életben is igazán sikeresek voltak. Nevüket mégsem csak a magyar gazdaságtörténet, de a filantrópia históriájának lapjaira is följegyzik. De van közöttük fekete bárány is. Ganz Ábrahám emléke a tisztesség és tehetség szempontjából makulátlan. Találgatások váratlan öngyilkossága miatt vannak vele kapcsolatban máig is. Ipari zsenijét sok minden őrzi hazánkban. A 19. század elején Svájcban született egy református kántortanító fiaként. Mivel nyolc testvére volt, már tizenöt évesen ácsmesterséget tanult, hogy mielőbb maga keresse meg a kenyerét. Később Zürichbe Eschner vasöntőhöz, az Eschner-Wyss-féle gépgyár alapítójához állt be öntőinasnak. S ahogy akkoriban szokás volt, húszévesen vándorútra indult. Németország, Franciaország, Ausztria, Olaszország különböző városaiban, gyáraiban dolgozott. Sokat tanult, sokat tapasztalt. A reformkor lázában égő Magyarországra, pontosabban 1841 augusztusában Pestre érkezett. Ganz Ábrahám szerelőként kezdett dolgozni a Széchenyi István alapította József Hengermalom Társulat gőzmalmában. Rövidesen első öntőmester lett a gőzmalom öntödéjében. Különleges öntvényeit az Első Magyar Iparmű-kiállításon mutatták be. Nevére Kossuth Lajos is fölfigyelt. Ganz fáradhatatlan és megszállott volt a munkában. „A fél szem oda, de az öntés sike-

„Ganz largo” vagyis Hosszú Ganz villamos motorkocsi a Ganz gyárban

rült” – mondta állítólag, amikor egy szerencsétlen munkahelyi balesetben elveszítette félszemét. Hamarosan önálló üzemet indított, fiútestvéreit is magához vette és munkához juttatta. Elkezdett a nagyközönség számára dolgozni, ami igazi újdonság akkoriban Magyarországon. Az 1846-os harmadik iparmű-kiállításon kályhákat mutatott be, ezzel elnyerte a kiállítás ezüst és József nádor bronz érmét. A szabadságharc alatt tíz ágyút és ágyúgolyókat öntött a magyar honvédseregnek, ezért az osztrák hadbíróság 1849 októberében felelősségre vonta. Svájci állampolgárságának köszönhette, hogy enyhe büntetéssel úszta meg. Ipari karrierje a vasutak építésével kezdődött

Károlyi gróf és Hangya Szövetkezet Gróf Károlyi Sándor a hős Klapkával harcolt a komáromi erődben a szabadságharc idején. Akkor még csak tizenhét éves volt. A vár feladása után Franciaországba emigrált. Az ötéves emigráció alatt ismerkedett meg a haladó szellemű francia gondolkodók műveivel. Nagy hatással volt rá a katolikus le Play, aki a modern szociálpolitika elméleti megalapozója volt. A munkásjólét megteremtésének, a társadalmi feszültségek feloldásának és kiegyenlítésének egyik korai hangoztatója megváltoztatta a magyar gróf gondolkodását. Károlyi később tagja is lett a párizsi Le Play Társaságnak. Hazatérése után belekezdett birtokának modernizálásába és az agrárius mozgalom egyik alapítója lett. Politikai pályára lépett. S bár ellenzéki politikus volt, megbecsülte az udvar is. Valóságos belső titkos tanácsosi címet

10


kapott. 1886-ban alapította meg a Pestvármegyei Hitelszövetkezetet. De nemcsak a gazdaság és pénzügyi szektor modernizálásában és demokratizálásában látta meg a társadalmi

Hangya Szövetkezeti Bolt a Boráros tér 1. szám alatt a két háború között

felelősségvállalás módozatait. Úgy vélte, hogy Magyarországon is le kell tenni a korszerű népegészségügy és szociális ellátás alapjait. A 19. század végén alapította meg az újpesti kórházat a köz számára. Néhány évvel később pedig a kórház mellett az idősotthon is. Mindkét magánjótékonysági intézményt felruházta nyilvános jelleggel, hogy minden rászoruló igénybe vehesse. Fenntartásukra pedig egyegy alapítványt hozott létre. Károlyi gróf menhelyet létesített gyermekeknek is, és létrehozta az újpesti Katolikus Legényegyletet. 1896-ban pedig életre hívta a Magyar Gazdaszövetséget, három évre rá megalapította a Hangya szövetkezeti hálózatot. Utóbbi évtizedeken át hálózta be az egész országot. Példája lett az önszerveződő gazdasági közösségeknek Magyarországon. 2016. november 29.

meg. Ganz kidolgozta a saját öntési eljárását, amivel Közép-Európában piacvezető lett. Az osztrák, a magyar, a német, a francia és az orosz vasutak egyaránt Ganz-kereket vásároltak.

»Németország, Franciaország, Ausztria, Olaszország különböző városaiban, gyáraiban dolgozott. A reformkor lázában égő Magyarországra, Pestre érkezett.« De nemcsak a vasutaknak gyártott termékeket, hanem többek közt hidak (például a Lánchíd, a szegedi híd) vas alkatrészeit is. A Ganz-gyár munkáslétszáma dinamikusan növekedett. Ám Ganz Ábrahám szemben korának gyakorlatával a munkásait nemcsak emberszámba vette, de kifejezetten sok vonatkozásban gondoskodott is róluk. Életében komoly összegeket fordított szociális célokra. Üzemében Magyarországon akkor egyedülálló módon nyugdíj- és betegpénztárt létesített. Eredeti öntödéjében egyébként 1964-ig folyt a termelés. Ekkor a fővárosi Bem József utcában található gyárat leállították, s Öntödei Múzeummá alakították át. Aki kíváncsi Ganz Ábrahám egykori műhelyére, az látogasson el a múzeumba. 2016. november 29.

Patikusból felfedező és gyáros Richter Gedeon már patikusként gyógyszervegyészeti laboratóriumot rendezett be, s állati szervekből organoterápiás gyógyszereket állított elő. Ez nemzetközi viszonylatban is úttörő tevékenység volt, mert akkoriban a külföldi gyárak még kizárólag növényi kivonatokból állították elő készítményeiket. De nagyon sok minden másban is elsőként tört be a piacokra. Például már 1902ben forgalomba hozta adrenalin tartalmú készítményét, amelyet azóta is folyamatosan gyártanak, bár hatóanyagát az 1950-es évektől szintetikusan állítják elő. Még ugyanabban az évben előállított egy pajzsmirigy- és egy petefészekhormont tartalmazó készítményt is. Az 1921-ben felfedezett inzulin üzemszerű termelése is a Richterben indult el 1926-ban. Az első szintetikus készítménye a Hyperol fertőtlenítő tabletta volt, amit aztán minden műtőben használtak jó ideig. Richter az innováció támogatója és kútforrása volt egyszerre. Számos szabadalom és új készítmény fűződik a nevéhez. A nemzetközi céghálózat kiépítésében is úttörő volt. Európa után további kontinensekre jutott el a cége, Indiától Kanadáig és a Fülöp-szigetektől Brazíliáig. Richter Gedeon csendes, visszahúzódó, szerény életet élt. A cég minden nyereségét visszaforgatta vállalkozásába, a gyár fejlesztésébe, az export bővítésébe. Gyógyszereit díjakkal és elismerésekkel jutalmazták nem-

zetközi vásárokon és kiállításokon is. Aggályosan szervezett, a legigényesebb nemzetközi előírásoknak mindenben megfelelő vállalatainál és leányvállalatainál komolyan megbecsülték a munkatársakat. És nemcsak a magasan kvalifikált mérnököket, kutatókat, kereskedelmi szakembereket, de a kétkezi munkásokat is. A háború alatt egyre inkább közismertté vált példás jótékonysága. Számos értékes gyógyszeradománnyal segítette a betegek gyógyítását, és ezért több elismerésben részesült a Vöröskereszt és más nemzetközi karitatív szervezetek részéről. De ez sem mentette meg a vészkorszakban. Richter Gedeont, a magyar gyógyszeripar alapítóját 1944. december 30-án nyilasok egy csoportja a ferencvárosi Duna-partról a folyóba lőtte. 1948-ban államosították Kőbányai Gyógyszerárugyár néven a Richtert. Ott gyártották többek között a közelmúlt egyik legnépszerűbb magyar kozmetikumát, a Fabulont is.

A Széchenyi rakparton állt egykor Ganz Ábrahám háza. A felvétel valamikor 1880 és 1889 között készült

Richter Gedeon vegyészeti gyára


11

A világ nagyobbik felén A földön ma élő hét és fél milliárd ember több mint fele, négy milliárdnál is több átlagosan napi két dollárnál is kevesebből tartja fenn magát. Ám az üzleti világ és a cégek társadalmi felelősségvállalási stratégiája számára ezek az emberek nagyon fontosak. Az Afrikában, Latin-Amerikában és főként Ázsiában követendő módszerek gyakran gyökeresen mások, mint a világ tehetősebb felén. A nagy multik szempontjából is egyre inkább fontossá vált a világnak az a része, ahol a lakosság átlagos bevétele csak töredéke az európainak vagy ausztráliainak. Nemcsak azért, mert a civilek, a fogyasztói csoportok kikényszerítették, hogy az emberi és munkavállalói jogokat ne felejtsék el betartani és partnereiktől megkövetelni a vezető világcégek, amikor kilépnek az országukból. Ma már az a minimum, hogy rabszolgamunkával, embertelen körülmények között, esetleg gyerekmunka alkalmazásával készült termékek ne kerüljenek a piacra. Ha ilyesmi mégis kiderül – márpedig ilyen esetekre fény derül manapság –, az adott cég súlyos árat fizet nemtörődömségéért vagy kollaborációjáért. Sokkal inkább azt várják el a nagyvállalatoktól, hogy a magasabb színvonalú munkakultúrát és munkajogot honosítsák meg a határaikon túl is. A társadalmi felelősségvállalás terén pedig legyenek még elkötelezettebbek, mint otthon. Ám ez egyáltalán nem olyan egyszerű merőben más gazdasági, társadalmi és kulturális környezetben. Az otthon bevált stratégiák gyakran csődöt mondanak. Sem üzleti siker nem lesz, sem jótékony hatást nem gyakorolnak a külföldi cégek a helyiek életére. Érdemes inkább a honi vállalatok jó példáit tanulmányozni és átvenni. Ezek alaposabb ismeretekkel rendelkezek, hatékonyabb és szellemes stratégiákat képesek kialakítani. Jó példa erre az egyik nagy indiai háztartási vegyipari vállalat. Indiában az

egyik legnagyobb közegészségügyi probléma – az elégtelen higiéniás viszonyok miatt – a súlyos betegséget, gyakran halált okozó bélfertőzések járványszerű terjedése. Évente több mint kétmillió ember hal meg ilyen betegségek következtében a világban, több százezren csak Indiában.

»A siker óriási lett. Tíz év alatt a nettó forgalom ötszázmillió dollárról 2,5 milliárdra nőtt. Piaci részesedésük pedig meghaladta az ötven százalékot.« A védekezés pedig banálisan egyszerű: gyakori kézmosásra lenne szükség szappannal. Az indiai szubkontinensen a lakosság elsöprő része vásárol és tart otthon szappant, de a rendszeres kézmosásnak még mindig nem alakult ki a kultúrája. Ha ezen a szokáson sikerül változtatni, akkor a szappangyártók üzleti kilátásai rózsásak lesznek a több mint egymilliárdnyi lakosú országban, de ami még ennél is fonto-

A kézmosás népszerűsítését a kisgyerekek körében kezdték el

12


A monotónia mindenkinek rossz

Évente több mint 2 millió ember hal meg elégtelen higiéniás viszonyok miatt

A munkaerőpiacon is nyomós érv, ha van CSR stratégia

sabb, minimálisra szoríthatják a halálesetek, komoly megbetegedések számát. Az említett vegyipari cég hatalmas felvilágosító marketing kampányba fogott, főként a vidéki lakosság megszólításában és elérésében voltak nagyon sikeresek. Nemcsak alapos üzleti kutatásokat végeztek, kialakították a személyre szabott kommunikációt, de megszervezték a gyártás és terjesztés pontos szerkezetét is. Olyan aprólékos, bonyolult projektfolyamatot dolgoztak ki, amilyen egy sikeres nagy multi menedzsmentje fejében meg sem fordult volna. Sikerüket csak úgy érhették el a hatalmas kiterjedésű és népességű államban, hogy először is kihelyezték a gyártási helyszíneket. A meglévő kapacitások mellett csaknem száz külső helyszínen is gyártani kezdték az olcsó és a lakosság számára is vonzó szappanokat. Ezzel munkahelyeket teremtettek olyan helyeken, amilyeneken korábban elképzelhetetlen volt afféle munkaalkalom. Emellett több ezer fős speciálisan kiképzett terjesztői csapatot építettek ki, illetve kialakítottak egy raktározási, szállítási és lerakati hálózatrendszert. A siker óriási lett. Tíz év alatt a nettó forgalom ötszázmillió dollárról 2,5 milliárdra nőtt. Piaci részesedésük pedig meghaladta az ötven százalékot. Mindezt csak úgy érhették el, hogy több állami és nemzetközi szervezetet bevontak, és a magánszektorból is kaptak támogatást. A fő hangsúlyt az iskolai oktatásban való részvétel adta. A program célközönsége az iskolai diákság volt, a 7-13 éves korosztály. Rajtuk keresztül érték el az anyákat és az idősebbeket. Azt a tévhitet kellett eloszlatni, hogy a kéz nem akkor tiszta, ha ránézésre annak látszik. A mikroorganizmusok kedvezőtlen hatásait a gyerekek gyorsan megértették, és a szappanos kézmosást a körükben gyorsan népszerűvé lehetett tenni. Emellett falusi egészségnapokat rendeztek és egészségklubokat hoztak létre az érintett területeken. Ez az üzleti modell más helyeken is működni tud. Nemrégen Szenegálban, Peruban, Indonéziában és Nepálban is hasonló népegészségügyi kampányba és üzleti projektbe fogtak az indiai minta alapján. Persze sok-sok aprómunkával, hosszú távú tervezéssel és a helyi viszonyokhoz alkalmazkodva. 2016. november 29.

CSR-os cégnél jobb dolgozni?

Nagyot változott a világ az elmúlt negyedszázadban. Ma már jó munkahelynek nem az számít, ahol munkát kínálnak az alkalmazottak számára és ellenszolgáltatásként jövedelemhez juttatják őket. A versenyképességhez sok más tényező is szükségeltetik. Manapság már a felelős foglalkoztatás kérdései kerülnek terítékre. Milyen a jó munkahely tehát a 21. században? Motiváló és inspiráló. Úgy érezheti mindenki, hogy érdemes ott dolgoznia. A nők, a gyerekeket nevelők nem kerülnek hátrányba. A munkahely tekintettel van a családokra. Vagyis a hangsúly a minőségi foglalkoztatáson van. S ehhez a munka nagyobb változatosságára van szükség. A monotónia elriasztja az értékes munkaerőt. Márpedig a vállalatok részéről egyre élesedő verseny folyik a tehetségekért. Éppen azokért, akiknek a munkáltatóikkal szemben igényeik vannak.

Több nemzetközi felmérésből is az derül ki, hogy a vállalati felelősségvállalás kérdése is számít a munkahely kiválasztásakor. Az emberek szívesebben mennek olyan helyre dolgozni, amelyiknek van CSR tevékenysége. A megkérdezettek csaknem fele úgy nyilatkozott, hogy két hasonló álláslehetőség közül a többet jótékonykodó vállalat ajánlatát választanák. Tehát az ilyen cégek adott esetben sikeresebben tudják megszerezni és megtartani a legjobb szakembereket. S ez a szempont a mai hazai munkaerőpiacon is nyomós érvként szolgálhat. Az is kiderült, hogy manapság az emberek egyre szívesebben vesznek részt az ilyenfajta jóté-

konysági munkákban. A nyilatkozók majdnem harminc százaléka vállalna szerepet a munkahelye szervezte karitatív tevékenységben. Vagyis egy-egy munkaerő toborzásnál, állásinterjúnál a vállalat CSR tevékenységéről is érdemes tájékoztatni a jelentkezőket. Fontos szempont lehet ez számukra a döntésben. Hiszen az már közismert, hogy azok a dolgozók, akik ismerik cégük ilyen típusú tevékenységét, elégedettebben és motiváltabban végzik munkájukat. A jótékonysági programok nagyszerűen erősítik a csapatszellemet is. Vezetők és a beosztottak, más és más területeken dolgozók ilyenkor közös csapat tagjaiként együtt dolgozhatnak.

Emberi jogok és vállalatok

Az Államokban régóta divat, nálunk nem annyira

Az USA-ban előfordul, hogy emberi jogi törvényekért az üzleti világ lobbizik. A cégek vezetői szerint sikerükben fontos szerepe van annak, hogy az állam, amelyikben működnek, lépést tart-e a korral. Missouri egyik nagy munkaadója, a Boeing vezetői szerint nem értik az igényeiket. Nekik a legjobb egyetemekről kell munkaerőt szerezniük, a Princetonról vagy a Northwesternről. Márpedig a diákok elvárják, hogy a vállalat is hasonló nézeteket valljon, mint ők.

Az Amerikai Egyesült Államokban nemcsak a filantrópia, az adakozás, és az egyéni jótékonykodás nagyobb volumenű és régebbi, mint Európában. Ott mindig is nagyobb felelősség hárult a vállalatokra, mint az európai kontinensen. Az öreg földrészen a társadalmi felelősségvállalás kérdését az államra hagyták elsősorban. Viszont az angolszász vállalatoknál fontosabb, hogy pozitív vállalati kép, imázs alakuljon ki a társadalom körében. Az USA-ban hamar megtapasztalták, hogy ennek hatására nő a vállalat iránti bizalom, gyorsabb a piaci terjeszkedés, megnő a befektetői kedv. Az uniós tagság elnyerése után Magyarországon nemcsak politikai, de gazdasági, társadalmi, jogi és technológiai változások zajlottak le. A nemzetközi nagyvállalatok egyre szívesebben fektettek be hazánkban. Ők mutatták az irányt. Ugyanis a CSR módszereket elsősorban a nagyvállalatok és a multinacionális cégek magyarországi leányvállalatai honosították meg nálunk. Szerencsére, mára a kis- és középvállalkozások körében is egyre ismertebb fogalom a CSR.

A vállalatoknak a minőségi munkaerő igényeit kell követniük

2016. november 29.

A munkavállalók egy része ma már nemcsak a pénzért dolgozik

A filantróp cégek vonzzák a befejtetőket


13

Európai példák minden égtájról

Előtérben a nők jogai Svédországban

Európában az utóbbi évtizedben erősödött meg a CSR fontosságának tudata a kisebb és nagyobb vállalkozások stratégiájában. A prioritások különböznek, de a felelősségvállalás fontosságának megítélésében már nincsen lényeges különbség az országok között.

A skandináv üzleti életben, ezen belül is a svédeknél első helyen a környezeti aspektusok állnak. Az ökológia lábnyom csökkentése, az újrafelhasználás és a víztakarékosság ügyei. Ezekben a témákban a vezető svéd vállalatok rendszeresen egyeztetnek és folyamatosan együttműködnek.

Németországban a szövetségi kormányzat szorgalmazta, hogy a CSR a német vállalatok életének szerves része legyen. Különösen a 2008-as pénzügyi válság után erősödtek meg azok a hangok, amelyek felelősebb és közösségibb magatartást kértek számon az üzleti szféra szereplőin. 2010-ben a szövetségi kormányzat CSR akciótervet dolgozott ki és fogadott el. Ennek köszönhető, hogy a vállalati felelősségvállalás egyre szélesebb körben terjedni kezdett Németország üzleti életében is. Az első fontos lépés annak megértetése volt, hogy a német központú nemzetközi cégeknek figyelniük kell a határaikon túli, elsősorban a szegényebb országokban folytatott tevékenységük hatásaira. Minimalizálniuk kell a környezetpusztítást és mindenütt védeniük szükséges az emberi jogokat. A hatások globálisak, a vállalati magatartásnak és felelősségnek is globálisnak kell lennie. Nagy-Britanniában – főként az erős amerikai hatás miatt – a cégek hamarabb ébredtek. Nem egy nagy brit társaságnak kiterjedt CSR programja van. Nagyon jelentősek a helyi közösségeket támogató gesztusok. Adományokkal és szponzorációval egyaránt segítik ezeket.

A kerékpározó, környezetbarát németek érzékenyek az ökológiai szabályokra

Hasonlóan lényeges az ökológiai tudatosság. Főként az újrahasznosítás, energia- és víz takarékosság terén érnek el eredményeket. De arra is találni példát, hogy a luxus fogyasztás terén működő vállalatok kifejezetten a hátrányos helyzetűek megsegítésére időszakosan kölcsönzik, illetve átengedik az eszközparkjuk, ingatlanjaik egy részét. Olyan nagy multi is van, amelyik szellemi szupportot ad a rászorulóknak ingyen tanácsadás, mentorálás, tréning keretében. Gyakori a tanulmányok, tovább- és átképzések céges támogatása, és nemcsak a

saját dolgozók körében, hanem a kívülről pályázók számára is. Az IT cégek gyakran technikával és szoftverrel segítenek másokat, akár úgy is, hogy ezzel helyzetbe hozzák a kisebb és nehezebb körülmények között működő vállalkozásokat. A történelmi meghatározottságok miatt is érthető, hogy a brit cégek figyelme a volt gyarmatbirodalom területeire is kiterjed. Afrikában vagy Ausztrália aboriginal lakossága körében, de a Fülöp-szigeteken is nagy volumenű és speciális segítő programokat indítottak brit vállalatok.

Délen még az út elején járnak

Az angol üzleti világra az amerikai példa hatott leginkább

14


Spanyolországban 2008 után főként állami kezdeményezésre erősödtek meg a CSR-ral kapcsolatosa törekvések az üzleti szférában. A stratégiák fő irányai a tiszta üzleti magatartás és transzparencia erősítése, az oktatási terület segítése, a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentéséért tett erőfeszítések támogatása és az ökológiai tudatosság növelése. Ám a déli országban még van hová fejlődni, hiszen egyelőre a cégek kevesebb, mint az ötöde foglalkozik érdemben a társadalmi felelősségvállalás kérdésével. Olaszországban izgalmas példát mutat a legendás autók gyártója, a Lamborghini. A folyamatos technológiai fejlődéssel nem

könnyen tartanak lépést a cég alkalmazottai. Erre nem elbocsátásokkal és elvonásokkal próbálnak megfelelő választ adni, hanem éppen ellenkezőleg, a folyamatos tovább- és átképzéseket vállaló, azokat sikerrel végigcsináló dolgozók támogatásban, sőt jutalomban részesülnek. De nemcsak a szűken vett szaktanfolyamok, hanem a magasabb iskolai végzettség megszerzését is ösztönzik és támogatják. A komplex oktatási programot a szakszervezetekkel közösen dolgozzák ki és működtetik. A tanulás mellett a kutatói munkára és a tudományos publikációra fordított munkaórákat is úgy díjazzák, mint a közvetlen termelői folyamatban eltöltött időt.

2016. november 29.

Az elmúlt években a legtudatosabb cégek világélvonalába gyakran svéd multik kerültek. A megújuló energiák kutatása, fejlesztése és alkalmazása terén a svéd üzleti szféra – Dánia és Izrael mellett – úgyszintén éllovasnak számít. Központi kormányzati szabályozó és ellenőrző rendszert építettek ki, s ennek alapján listázzák a vállalataikat, illetve adnak ki tanúsítványt a megfelelt cégeknek. Svédországban már több ezer olyan vállalkozás működik, amelyik képes megfelelni a szigorú környezeti követelményeknek és erről állami tanúsítványa van. A világméretű szegénység elleni küzdelemben is komoly szerepet vállal a svéd gazdaság a politikai döntéshozókkal közösen. Ezen a téren a civil szervezetekkel is élénk együttműködésben dolgoznak a CSR iránt igazán elkötelezett üzleti szereplők. A svédeknél a gender terület is kitüntetetten fontosnak számít. A nők megbecsülése, maximális segítségnyújtás ahhoz, hogy a családi élet és munka összeegyeztethető legyen a női munkavállalók részére egyre komolyabb követelmény a skandináv ország gazdasági szférájában. A nők vezető pozíciókba jutását akár pozitív diszkriminációval is segítik sok helyen. A nők jogainak ügye összefügg azzal, hogy a skandináv országokban, így Svédországban is az emberi jogok kérdése egyébként is prioritás a CSR stratégiákban. Ebben a témában a kormányzat és a parlament is aktívan részt

Skandináviában a férfiak jóval nagyobb részt vállalnak a gyermeknevelésben is

vállal jogalkotással és közvetlen ellenőrzéssel is. A követelmények ugyanúgy vonatkoznak az állami érdekeltségű, résztulajdonú vállalatokra, mint a teljességgel magáncégekre. Tízpontos követelményrendszert kell a cégek vezetőinek

szem előtt tartaniuk, amikor a CSR programjukat kidolgozzák. A legjobban teljesítők között nemzetközileg – nálunk is – ismert bútorforgalmazó, elektronikai és ruhagyártó multik évrőlévre megtalálható.

Filantrópia újragondolva – jótékony befektetések Ma már általánosan elterjedtek a közösségi finanszírozási formák. Ebben ilyen-olyan célú tervek megvalósításához várják a magánszemélyek támogatását. Egy kicsit ehhez a kezdeményezéshez hasonlít a filantróp befektetések gyakorlata is. Nyugodtan jósolhatunk nagy jövőt ennek a modellnek, hiszen több szempontból is nagyon kompatibilis az üzleti gondolkodáshoz. Ebben az esetben nem „pusztán” le kell mondani a profit egy részéről, nem csak úgy odaadni kell a pénzt – legyen az akármilyen nemes cél –, hanem a szokásos üzletmenethez hasonlóan befektetésben kell gondolkodnia a támogató, adakozó üzletembernek, cégvezetésnek. Ma már léteznek olyan befektetési alapok nálunk is, amelyek kifejezett és transzparens célja a társadalmi felelősségtől hajtott altruizmus. Po2016. november 29.

tenciális támogatandókat nem nehéz találni, de ezzel nem merül ki az alapot működtetők felelőssége. Hiszen úgy kell megtervezniük a pénz mozgását, hogy a lehető leghatékonyabb lehessen. S a hatékonyság ebben az esetben nemcsak

Nem a haszon a döntő, hanem a segítségnyújtás

azt jelenti, mint általában: a befektető pénzét kezeld jól. Itt arra is kínosan kell ügyelni, hogy a befektetési oldal is a lehető legjobban járjon a konstrukcióval. Ezeket a nem túl régóta létező vállalkozásokat társadalmi vállalkozásoknak nevezik. Nem adományokat gyűjtenek közvetlenül, nem támogatásért kilincselnek, hanem nyújtani kívánnak valamit a befektetők pénzéért. Megdöbbentő, mennyire eredményesek és sikeresek ezek a cégek és befektetési alapok, ugyanis a kifejezetten rászorulókat segítő gazdasági vállalkozások szinte egyáltalán nem termelnek veszteséget, ha jól találják ki őket. Aki olvasott már a szociális mikro hitelezés csaknem száz százalékos visszafizetési rátájáról, nem nagyon csodálkozik ezen. A befektetők persze pontosan tudják, miért adták a pénzüket, és jellemzően nem veszik föl a nyereséget, hanem újabb hasznos ügybe kívánják megforgatni. Az USA-ban már annyira elterjedtek az ilyen pénzalapok, hogy a magukra valamit is adó bankok a vegyes portfóliók részeként ajánlják ezeket a módosabb befektetőknek. Egyre nagyobb sikerrel. CSR – Felelős vállalatok

15

ka

A dm önkéntesei civil szervezetek munkáját támogatják. Minden kollégánk évente egy fizetett szabadnapot kap a dm-től a segítő tevékenységhez.

n édel

Nap g

y e n g y e r e k j át é

Pályázat óvodák részére.

yer

ek

L eg ei –

E g y n a p m á s o k é rt

a pv

m

A DM „EGYÜTT EGYMÁSÉRT” NÉV ALATT DOLGOZTA KI CSR PROGRAMJAIT, AMELYEK KÖZÉPPONTJÁBAN AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD, A GYERMEKEK HELYES FOGÁPOLÁSA ÉS NAPVÉDELME, SZOCIÁLISAN HÁTRÁNYOS HELYZETŰ KISGYERMEKES CSALÁDOK MEGSEGÍTÉSE, CIVIL KÖZÖSSÉGEK TÁMOGATÁSA ÁLL.

em!

Évente 400 óvoda részesül naptej-támogatásban. Az UV-ellenőr roadshow-n a kicsik játékos formában tanulhatnak.

Fogápolási pályázatunkat általános iskolák részére hirdetjük meg. A program keretében 10 000 ingyenes fogápolási csomagot osztunk ki.

Mos o

l

abá

é rt bb ek

kis e

ab

t–

l eg

Egy üt t

kér

L egy ü

yok n k egy üt t n ag

a

www.dm-egyuttegymasert.hu

i

l ág

kke

ot ?

tte

egy

k e z dj

J ót e

Pályázatunkon évente 10 helyi civil közösség társadalmi/szociális programját támogatjuk egyenként 500 000 Ft-tal.

Évente 260 rászoruló család részére biztosítunk fél évre elegendő pelenkamennyiséget. A Katolikus Karitásszal együttműködve így 6500 csomag pelenka jut el a családokhoz.

e a szomsz é db an!

Helyi összefogással létrejött projekteket támogatunk.

l yg ó fo gac s k ák

jobb

v i l á g é rt – J o b b á t e n n

v éa

A DM KÖSZÖNI VÁSÁRLÓIN AK, HOGY A PROGRAMOKAT PONTADOMÁNYOZÁSS AL TÁMOGATJÁK ÉVRŐL ÉVRE.

CSR. Felelős vállalatok. A Magyar Hírlap különkiadványa november 29. CSR Felelős vállalatok 3

Recommend Documents