CSR A vállalatok társadalmi felelőssége
A vállalatok társadalmi felelősségvállalása a vállalkozásoknak a társadalomra gyakorolt hatásaiért vállalt felelőssége. Ahhoz, hogy a vállalkozások teljes mértékben vállalják társadalmi felelősségüket, folyamatszinten kell kezelniük a szociális, környezetvédelmi, etikai és emberi jogi szempontok érvényesítését üzleti tevékenységükben és alapvető stratégiájukban, szoros együttműködésben érdekelt feleikkel. Európai Bizottság (2011)
A CSR magyarországi ösztönzésének kulcsterületei I. Gazdaságfejlesztés: növekedés helyett fenntarthatóság II. Környezetvédelem III. Fogyasztóvédelem IV. Munkaügy és esélyegyenlőség V. Korrupció, transzparencia
Az „ISO 26000 – Útmutató a társadalmi felelősségről” dokumentumot 2010-ben nemzetközi szabványként publikálták. Az útmutató célja, hogy támogassa a vállalatokat és szervezeteket a (vállalati) társadalmi felelősségvállalás terén meglévő eszközeik fejlesztésében, alkalmazásában és folyamatos javításában.
Az ISO 26000 - az ISO 9001 vagy ISO 14001 szabvánnyal szemben - nem tanúsítható irányítási rendszer. A szabvány az önkéntességen alapul, és nem használható a (vállalati) társadalmi felelősségvállalás teljesítmények méréséhez.
Normákhoz köthető a vállalati felelősségvállalás? Szabványosítható-e egyáltalán a CSR? A globális és regionális vállalatok és szervezetek nagyon eltérő módon próbálják meg teljesíteni vállalati felelősségvállalásukat. Az ISO 26000 nemzetközi szabvány célja: a helyes CSR-gyakorlat globális megvalósulása.
Az ISO/TMB (Technical Management Board) WG Social Responsibility munkacsoport többéves előkészítő munkát végzett 90 ország és 40 széleskörű nemzetközi és regionális szervezet szakértőinek bevonásával, akik 6 érdekcsoportot képviseltek: fogyasztók, kormányok, munkavállalók, ipari vállalatok, nem kormányzati szervezetek, szolgáltató szervezetek
Az ISO 26000 csaknem öt évig tartó létrehozása A Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) a globális tanácskozási folyamatot 2010 végén fejezte be, melynek eredményeként közzé tette a vállalati felelősségvállalás orientációs útmutatójaként szolgáló ISO 26000 szabványt.
Az ISO 26000 a magán- köz- és nonprofit szférában tevékenykedő összes vállalatnak készült, függetlenül azok méretétől és földrajzi elhelyezkedésétől. A szabvány a "Társadalmi felelősségvállalásról” (SR) szól, és ezzel kibővíti a CSR-eszmecserét.
A szabvány a vállalati felelősségvállalás irányelveiről nyújt információt, valamint bemutatja annak a lehetőségét, hogy a társadalmi felelősségvállalás elvét hogyan lehet integrálni a meglévő vállalati stratégiába, rendszerbe, gyakorlatba és folyamatokba.
A szabványban azt is meghatározták, hogy társadalmilag felelősségteljesen cselekvő szervezetek nem vehetik át az országok nemzeti felelősségét. Tulajdonképpen minden egyes ország egyik fontos kötelessége megfelelő keretfeltételek létrehozása a szervezetek „társadalmi felelősségvállalásának” ösztönzéséhez.
KAPCSOLÓDÓ FOGALMAK
Elszámoltathatóság Egy adott szervezetnek a döntéseire és tevékenységeire vonatkozó felelőssége. Vonatkozik a jogból fakadó és törvény adta kötelezettségeire a vállalatirányító testületek, a jogszabályalkotók és a tágabb értelemben vett más érintettjei felé.
GRI (Global Reporting Initiative) Jelentéstételi Keretrendszer Független szervezet (a GRI) által kezdeményezett, több érintett fél részvételével zajló folyamat, melynek célja, hogy fejlessze és terjessze a fenntarthatósági jelentések minősítését.
hálózat-alapú szervezet az Útmutató fenntarthatósági jelentések készítéséhez
Érintett felek Egy vállalat érintett felei azok a csoportok, amelyek befolyásolják a vállalat működését, vagy őrájuk van hatással annak működése. Ez tartalmazza (de nem kizárólagosan) a tulajdonosokat, igazgatósági tagokat, alkalmazottakat, kereskedelmi szövetségeket, vásárlókat, tagokat, üzleti partnereket, beszállítókat, versenytársakat, kormányzatot, törvényhozókat, választókat, kormányfüggetlen szervezeteket, non-profit szervezeteket, érdek- és lobbi csoportokat, helyi és nemzetközi közösségeket.
Átláthatóság Azokkal a döntésekkel és a tevékenységgel kapcsolatos nyitottság, amelyek kihatnak a társadalomra és a környezetre, továbbá a világos, pontos, időben történő, őszinte és teljes körű kommunikációra irányuló szándék. Átláthatósági rendszerek (domino pizza)
Hármas optimalizálás A hármas optimalizálás az értékek és kritériumok széles skáláját tartalmazza, melyekkel felmérhető a vállalati (és társadalmi) sikeresség: gazdasági, környezeti és társadalmi értékek. Néha a három csoport neve ember, bolygó és haszon.
ALAPELVEK
Az ISO 26000 szabvány a szervezetek társadalmi felelősségvállalásával kapcsolatosan hét fő témakört azonosít, bemutatja az ezekhez társuló irányelveket, illetve speciális cselekvési területeket.
ALAPVETŐ TÉMAKÖRÖK
A FŐ TÉMAKÖRÖK ÉS A CSELEKVÉSI TERÜLETEK
1. Szervezeti menedzsment (felelősségi folyamatok és struktúrák) 2. Emberi jogok (pl. megfelelő gondoskodás, a bűnrészesség és a diszkrimináció megakadályozása, nemzetközi jogi szabványok és az ILO fő munkaügyi szabványai) 3. Munkaügyi eljárások (pl. társadalmi párbeszéd/munkakörnek megfelelő bérezés, egészségvédelem)
4. Környezetvédelem (pl. a környezeti hatások elkerülése, az erőforrások fenntartható használata, a klímaváltozás enyhítése, a természetes élőhelyek védelme) 5. A szervezetek részéről tanúsított tisztességes viselkedés és magatartás (pl. korrupció elleni küzdelem, politikai szerepvállalás, tisztességes verseny, a vállalati felelősségvállalás ösztönzése, tulajdoni jogok tiszteletben tartása).
6. Fogyasztói kérdések (pl. ésszerű marketing, adatés szerződéstervezés, a fogyasztók egészségének és biztonságának védelme, fenntartható fogyasztás, vevőszolgálat, vásárlói adatok bizalmas kezelése) 7. Regionális integrálódás és környezetfejlesztés (pl. integrálódás a régióba, oktatás és kultúra, munkahelyteremtés, technológiák kifejlesztése, általános jóléti befektetések)
Az ISO 26000 nem jelent szabványosított irányítási rendszert, és ezért nem felel meg tanúsítási célokra, valamint jogi vagy szerződéses használatra. A tanúsítási ajánlatok vagy azon állítások, mely szerint egy cég ISO 26000 tanúsítvánnyal rendelkezik, a nemzetközi szabvány szándékának vagy célzatának a félreértelmezését jelentenék.
A Német Ipari Szövetség (BDI) szerint az ISO 26000 aggodalmat kelthet a gazdaságban: a vállalatokat a piac arra kényszerítheti, hogy tevékenységük kompatibilitását egy olyan szabvány alapján értékeljék, amely nem tartalmaz általános érvényű, egységes kritériumokat. A verseny nagyobb mértékben torzulhat, mely nagyobb hatással lehet a kisebb vállalatokra, amelyek még nem hoztak létre átfogó CSR-irányelveket.
Továbbá azok a vállalatok is érintettek lehetnek, amelyek már létrehozták és több éve sikeresen alkalmazzák CSR-irányelveiket. Ha az ellátási lánc igényli az "ISO 26000 tanúsítványt", próbára teszi a vállalaton belül már korábban kifejlesztett CSR-irányelveket, amelynek következtében esetleg le kell majd cserélni őket.
AZ ISO 26000 TERÜLETEI
a társadalmi felelősségvállalás alapelvei és definíciói;
háttér, trendek és a társadalmi felelősségvállalás jellemzői; azok az alapvető témakörök, amelyekkel foglalkozni kell; útmutatás arra vonatkozóan, hogy hogyan integrálható a társadalmi felelősségvállalás a szervezet működésébe; az érintettek azonosítása és bevonása; az elkötelezettségek, teljesítmény és további információk kommunikációja
CSR ESZKÖZÖK
Az Európai Unió vonatkozó katalógusa (EC [2004]) öt kategóriába gyűjti az eszközöket: 1. Magatartási irányelvek, 2. Vállalatirányítási szabványok, 3. Jelentések 4. Címkék, azaz terméktanúsítványok, 5. Társadalmilag felelős befektetések
MAGATARTÁSI IRÁNYELVEK
Sok vállalat ma már használ magatartási irányelveket (angolul: Code of Conduct, magyarul magatartási, etikai kódexnek is hívják), amely pontosan lefekteti az általa vallott értékeket, a vállalati felelősséget. Ezek az önkéntes, nyilatkozatszerű dokumentumok az értékek mellett a vállalati kultúrát is tükrözik.
VÁLLALATIRÁNYÍTÁSI SZABVÁNYOK
a munkaegészség és biztonság a társadalmi elszámoltathatóság az érintett felek bevonása a fenntarthatósági jelentések egységesítése a címkézés és tanúsítványok kiadása terén.
JELENTÉSEK
A GRI útmutató két legfontosabb oszlopa a jelentéstételi alapelvek gyűjteménye, valamint a fenntarthatósági mérőszámok listája. A lefektetett 10 alapelv a lényegesség, érintettek bevonása, fenntarthatósági összefüggések, teljesség, egyensúly, összehasonlíthatóság, pontosság, időszerűség, egyértelműség, végül a megbízhatóság. A GRI 13 gazdasági, 35 környezeti és 54 társadalmi mérőszámot ajánl.
CÍMKÉK
Talán egy eszköz sem mutat olyan széles szórást a megbízhatóságban, mint a termékeken található jelek. Az egyik véglet a minden alapot nélkülöző, gyártó által termékére biggyesztett zöld fácska, vagy „környezetbarát üveg” felirat, a másik a független fél által adományozott tanúsítvány, esetleg több szempontú termékcímke.
A másik véglet, ha a vállalatok pontosan meghatározott támogatási stratégiát működtetnek, célokkal és eljárásokkal. Esetenként a cég által alapított alapítvány koordinálja a munkát. Ez Magyarországon főleg a bankok és távközlési cégek gyakorlatában van jelen.
TÁRSADALMILAG FELELŐS BEFEKTETÉS
A társadalmilag felelős befektetést (vagy SRI-Socially Responsible Investment) lényege, hogy a tudatos befektetők ne csak a hozamok alapján válasszák meg megtakarítási formájukat, hanem a pénz felhasználása szerint is. Világszerte számos bank, befektetési alap és társadalmi szervezet szakosodott a társadalmilag felelős befektetésekre.
A CSR legtöbbek által ismert eleme a szponzorálás. Ha egy vállalat gyorsan és látványosan akar valamit tenni társadalmi felelősségének javítása érdekében, általában a támogatás eszközéhez nyúl. Az adományozás mikéntjében azonban óriási különbségek vannak. A skála egyik végpontján a véletlenszerűen beérkező támogatási kérelmek ötletszerű támogatása áll.
TOVÁBBI FONTOSABB STRATÉGIAI CSRESZKÖZÖK
A CSR belső mérése és értékelése a Balanced Scorecard használatával A Balanced Scorecard teljesítményértékelő rendszer olyan vezetői eszköz, amely képes egy stratégiát, mint például a CSR, adott célokká, teljesítménymérőkké és folyamatokká alakítani. Így a CSR mérhetővé és értékelhetővé, a célok elérése nyomon követhetővé válik. A Balanced Scorecard teljesítményértékelő rendszer kapcsolatot teremt a vállalat működési szintje és stratégiája között. Az ok-okozati kapcsolatok segítségével pontosan ábrázolni lehet az összefüggéseket.
ETIKAI BEFEKTETÉS
Az etikai befektetés a nyereség mellett a befektetők etikai, társadalmi és ökológia értékeit is figyelembe veszi. Az elmúlt években jelentősen megnőtt azon befektetőt száma, akik fenntartható gazdasági tevékenységet folytató vállalatokat és intézményeket támogatnak. A Vállalati társadalmi felelősségvállalásra (CSR) való összpontosításkeretein belül az etikus befektetés lehetősége is a vállalatok rendelkezésére áll.
Az intézményi befektetők tekintetében, mint például alapítványok és egyházi létesítmények, az „etikátlan” befektetések közfelháborodáshoz és az összkép sérüléséhez vezethetnek az ilyen szervezetek nonprofit jellege miatt. Hasonló ellentmondás azonban a privát szereplők esetén is létrejöhet, amennyiben a vállalat CSRkritériumait nem alkalmazzák egyidejűleg a befektetési intézkedésekre is.
CSR-VÉDJEGYEK
A különleges egészségügyi, társadalmi vagy ökológiai kritériummal rendelkező termékek és szolgáltatások marketingjéhez kapcsolódó jelöléseket a társadalmi és/vagy ökológiai védjegyek fogalommal jelölik. Az olyan elfogadott védjegyek, mint a "Bio védjegy" jelenleg mintegy 60 000 Németországban értékesített terméken találhatók meg. A CSR-releváns minőségi jellemzők egyre több iparágnak biztosítják azt a lehetőséget, hogy egy védjegy használatával fenntartható gazdasági tevékenységüket reklámozzák.
Nem minden esetben átlátható és garantálható a védjegy-kezdeményezés komolysága és a minimális kritériumok betartása. A Németországban értékesített több mint 1000 védjegy esetén fennáll annak a veszélye, hogy a leírást az eredeti céljától eltérően kizárólag marketing célokra használják, nem pedig vásárlói tájékoztatóként, és így nem a cég által kinyilvánított vállalati társadalmi felelősségvállalási (CSR) kritériumokon alapulnak.
KÜLSŐ MÉRÉS
Külső mérés és kiértékelés fenntarthatósági és CSRminősítések használatával A független minősítő intézetek vagy bankon belüli elemzőrészlegek által végzett fenntarthatósági és CSRminősítések etikai, társadalmi és ökológiai kritériumok szerint rögzítik és értékelik az általában a tőzsdén is jegyzett vállalatok teljesítményét.
A fenntarthatósági és CSR-minősítések a vállalatok ökoszociális teljesítményét vizsgálják. A befektetők és egyéb érdekelt felek szempontjából az ilyen minősítések hitelessége messze meghaladja a vállalatok által rendelkezésre bocsátott információk hitelességét.
A) az ökológiai dimenzió kritériumai
Környezetgazdálkodás
A környezet szempontjából releváns folyamatok
Termékökológia
B) a társadalmi dimenzió kritériumai
Az alkalmazottak általános érdekei
Az egyedi alkalmazotti csoportok érdekei
Nemzetközi társadalmi felelősségvállalás
C) a piac és társadalom dimenziók kritériumai
Információ-nyitottság
Fogyasztói érdekek
Egyéb érdekelt felek érdekei
CSR ÉS A FIZETÉSI
HAJLANDÓSÁG
A fogyasztók költségeket takaríthatnak meg és egyben tehermentesíthetik a környezetet az energiahatékony termékek és a fenntartható használat előtérbe helyezésével. Ezek a megtakarítási tényezők analóg módon érvényesek a vállalatok energiahatékonyságára. A vállalati társadalmi felelősségvállalás (CSR) a vállalatnál azonban magasabb költségeket és befektetéseket eredményezhet, amelyeket általában a fogyasztók nehezen ismernek fel.
Az élelmiszeripar kifejezetten árérzékeny versenyében egyre több fogyasztó hajlandó többet fizetni a magasabb minőségért. Továbbá, a fogyasztók könnyen felismerik a ”tisztességesen” értékesített termékek által képviselt "tisztességes" árat.
A CSR-hez kapcsolódó többletfizetési szándék bemutatása a bio termelés és ”transfair” termékek példáján keresztül.
AZ ALKALMAZOTTI RÉSZVÉTEL MODELLJEI
A munkavállalói részvétel kézzelfogható ösztönzést jelent a munkavállalók számára profit- vagy tőkerészesedés formájában. A profitrészesedés speciális kifizetés az alkalmazottak számára, amely a gazdasági teljesítménytől függ. Az alkalmazotti tőkerészesedés az alkalmazottaknak a vállalati tőkében való, szerződésben meghatározott, közép vagy hosszú távú részesedését jelenti.
A tőkerészesedés az alkalmazottak információhoz, ellenőrzéshez és részvételhez való jogának szerződéses meghatározására is használható. Az alkalmazotti részvétel ösztönzi a vállalattal való azonosulást és az azzal való szoros kapcsolatot, valamint az alkalmazottak vállalkozói kedvét. A munkaerő vállalati társadalmi felelősségvállalásba (CSR) történő bevonására erős hangsúlyt fektető vállalatoknak megadja azt a lehetőséget, hogy az alkalmazottak pénzügyileg is részt vegyenek a vállalatban.
MENTORÁLÁS
A mentorálás, mint a CSR iránti elkötelezettség eszköze A mentorálás egyre inkább a humán erőforrások fejlesztése és a vállalati önkéntesség közötti határterület eszköze. A vállalati társadalmi felelősségvállalás (CSR) területén belül az interkulturális mentorálás is képes megerősíteni a sokszínűség-kezelést a vállalaton belül. A mentorálás személyes tanácsadási kapcsolatot jelent. A mentorok általában vezető beosztású személyek, akik szakértelmükkel, tapasztalataikkal és kapcsolataikkal segítenek a mentoráltaknak a szakmai fejlődésben.
A vállalati társadalmi felelősségvállalás részeként a mentorok például segítenek a nők munkaerőpiacra való visszatérésben, a fiatalok egyéni felkészítésében a szakmai karrierre, valamint a társadalom szélére sodródott csoportok azon tagjainak, akiknek különböző okokból szakmai reorientációtra van szükségük.
"ÖKOLÓGIAI LÁBNYOM" ÉS ENERGIAKEZELÉSI RENDSZEREK
Az „ökológiai lábnyom" kifejezés a termékek életciklusa alatt, a szolgáltatásokhoz kapcsolódóan vagy a teljes vállalaton belül kibocsátott káros, üvegházhatású széndioxid (CO2) mennyiségét jelenti. A vállalati társadalmi felelősségvállalás (CSR) területén belül egyre több vállalat úgy választja ki beszállítóit, hogy figyelembe veszi azok CO2 kibocsátását, és ösztönzi a "CO2 lábnyom" csökkentéséhez az értékláncon belül.
Az „ökológiai lábnyom" iránti érdeklődés az ökológiai orientációval rendelkező fogyasztók és befektetők között is növekszik. A teljes vállalathoz kapcsolódó „ökológiai lábnyom" „vállalati lábnyomként" is ismeretes, továbbá a CSRstratégiának az alapját jelenti abból a célból, hogy a vállalat megszerezze a „klímasemleges vállalat” minősítést. A DIN EN 16001 szabványt 2009-től használják az energiakezelési rendszerek minősítéséhez.
Vállalati nonprofit alapítványok Az elmúlt években egyre nagyobb számú vállalati nonprofit alapítvány létrehozása. A vállalati szponzorálás következetessége és fenntarthatósága Mivel a nonprofit alapítvánnyal rendelkező vállalat társadalmi jelenléte folyamatos Az alapító vállalatnak a vállalati alapítványt úgy kell megszerveznie, hogy az a társadalom független szereplője legyen.
A vállalati nonprofit alapítványok szponzorálási célkitűzése a független dotálás miatt nem függ a gazdasági- és profitelvárásoktól. Az alapító cég közelsége számos lehetőséget kínál a cégen belüli CSR és a nonprofit alapítvány közötti együttműködéshez, viszont kritikai kérdéseket is felvethet.
A bírálók rendszeresen kiemelik azokat a gyakorlatokat, ahol átfedés van az alapító vállalat és a vállalati alapítvány között, és a vállalati alapítvány nem független társadalmi szereplőként működik. Például bizonyos vállalati alapítványok tőkéje nagyon alacsony, és a vállalat éves támogatásától függnek. Van olyan, hogy az alapítvány személyzete az alapító vállalatnál áll alkalmazásban, vagy fennáll annak a kockázata, hogy a CSR-t nonprofit alapítványokhoz „helyezik ki".
TÁRSADALMI FELELŐSSÉGVÁLLALÁSI JELENTÉS (AZ ISO 26000 ALAPJÁN)
A szervezetnek megfelelő időközönként jelentést kell tennie azon érintettek felé, akikre a szervezet tevékenysége hatással van. Egyre több szervezet ad ki rendszeres időközönként ilyen jelentést érintettei számára. Az érintettek felé való jelentés sokféleképpen kivitelezhető: érintettekkel való találkozás, levélben való tájékoztatás, honlapon történő információnyújtás, illetve meghatározott időközönként kiadott CSR jelentések.
A jelentésben a szervezetnek a társadalmi felelősségvállalás szempontjából releváns adatokat kell közölnie céljairól és teljesítményéről. A jelentésnek azt is tartalmaznia kell, hogy az érintettek mikor kerültek bevonásra a CSR jelentés elkészítése során.
A szervezetnek tisztességes és teljes képet kell nyújtania CSR tevékenységéről, beleértve az elért eredményeket, esetleges hiányokat és a mulasztások orvoslásának módját. A szervezet kiadhat olyan jelentést, amely kiterjed a szervezet minden tevékenységére, de megjelentethet telephelyenként különálló jelentéseket is. A CSR jelentés közzététele a vállalat társadalmi felelősségvállalásának értékes elemét képezi.
A CSR jelentés elkészítése során a szervezetnek a következő megfontolásokat szükséges figyelembe vennie: A jelentés terjedelme és tartalma a szervezet méretével és természetével összhangban kell, hogy legyen; A részletesség mértékének tükröznie kell a szervezet ezen a területen szerzett tapasztalatait. Néhány esetben a szervezetek kezdetben csupán néhány fő területet felölelő jelentést adnak ki (korlátozott tartalommal), melyet a következő években bővítenek.
A jelentésnek tartalmaznia kell a jelentésben szereplő témakörök kiválasztásának indoklását és módját; A jelentés be kell, hogy mutassa a szervezet működési teljesítményét, termékeit és szolgáltatásait a fenntarthatóság vonatkozásában; A jelentést különböző formákban lehet elkészíteni a szervezet természetétől és az érintettek szükségleteitől függően
A FENNTARTHATÓSÁGI JELENTÉS TARTALMA
A GRI (Global Reporting Initiative) megalkotta a világszerte legelterjedtebb fenntarthatósági jelentési útmutatót. A CSR jelentéssekkel kapcsolatos irányelvei és eszközei útmutatást nyújtanak a szervezeteknek fenntarthatósággal kapcsolatos teljesítményük közzétételéhez.
A GRI alkalmazható miden szervezetre mérettől és tevékenységi körtől, földrajzi elhelyezkedéstől függetlenül, minek köszönhetően világszerte több ezer szervezet fenntarthatósági jelentésének szolgál alapjául. Elősegíti a szervezetek átláthatóságát és elszámoltathatóságát. Az érintettek számára általánosan elfogadott, más szervezetekkel való összehasonlíthatóságot biztosító keretet nyújt, amely segít megérteni a közzétett információkat.
A következő öt pont tartalmazza a jelentéstételi elemeket és teljesítménymutatókat a 2002-es GRI útmutató alapján. 1. Jövőkép és Stratégia – A jelentést kiadó szervezet fenntarthatósággal kapcsolatos stratégiája, valamint a felső vezető nyilatkozata. 2. Bemutatás – A jelentést kiadó vállalat szervezeti felépítése, működése és a jelentés hatóköre.
3. Vállalatirányítási szerkezet és menedzsment rendszer – a szervezeti felépítés, a politikák, és a menedzsment leírása, beleértve az érintettek bevonásra vonatkozó erőfeszítésekkel. 4. GRI Tartalmi Index – A jelentést kiadó szervezet táblázatban közli, hogy melyik megadott információ hol található 5. Teljesítmény indikátorok – A jelentést kiadó szervezet mérőszámai a környezeti, társadalmi és gazdasági hatásait illetően. (Hármas optimalizálás – Triple bottom line).
GAZDASÁGI TELJESÍTMÉNY INDIKÁTOROK:
A szervezet érintett csoportjaira, valamint a helyi, nemzeti és globális rendszerekre gyakorolt hatását jelenti. Beleértendő a különböző érintettek közti tőkeáramlás; és a szervezet társadalomra gyakorolt legfontosabb gazdasági hatásainak bemutatása.
A pénzügyi teljesítmény ismerete alapvető fontosságú ahhoz, hogy a szervezetet és fenntarthatóságát megértsük. Ez már a pénzügyi jelentésekben szerepel. A szervezet a tágabb gazdasági rendszer fenntarthatóságához hogyan járul hozzá.
KÖRNYEZETI TELJESÍTMÉNY INDIKÁTOROK:
A szervezet a természet élő és élettelen rendszereire gyakorolt hatásait jelenti, beleértve az ökoszisztémákat, a talajt, levegőt és vizet. A környezeti teljesítmény lefedi a bemenetekkel (pl. anyag, energia, víz) és kimenetekkel (pl. légnemű és cseppfolyós kibocsátások és hulladékok) kapcsolatos teljesítményét.
Ezenfelül információt tartalmaz a biodiverzitással, környezetvédelmi normáknak és előírásoknak való jogi megfelelésről. Továbbá a környezetvédelemre fordított kiadások, valamint a szervezet termékeinek és szolgáltatásainak környezetre gyakorolt hatásai.
TÁRSADALMI TELJESÍTMÉNY INDIKÁTOROK:
A szervezetnek azokra a társadalmi rendszerekre gyakorolt hatását jelenti, amelyek keretében működik. A GRI társadalmi teljesítmény indikátorai a munkaügyi gyakorlatot, emberi jogokat, társadalmat és termékfelelősséget érintő kulcsfontosságú teljesítménnyel kapcsolatos szempontokat azonosítják.
Innovatív fórum a jó gyakorlatok megosztására „Eladók”: problémákra megoldást bevezető szervezetek „Vásárlók”: CSR kihívásokra választ keresők Szakmai zsűri (lényegesség, innovativitás, adaptálhatóság) Pályázati kategóriák: Valóban Felelős Vállalat CSR intézkedés
EGY VÁLLALATI
JÓ PÉLDA
Családbarát szemlélet:
Rugalmas munkaidő Otthonról való munkavégzés lehetősége Részmunkaidős munkakörök (a hálózathoz és e-mailekhez való távoli hozzáférés; belső kommunikátor; webkamerás laptopok) 1 hónapos fizetetlen szabadság, adott feltételek esetén 3 hónapos nyári fizetetlen szabadság gyerekes szülőknek, egyeztetés alapján Ingyenes e-learning angol-tanfolyam az otthon lévő kismamáknak
AZ IRODÁK LEGJELENTŐSEBB KÖRNYEZETI HATÁSAI
MEGDÖBBENTŐ TÉNYEK
Tipikus irodában az energia 30%-át a világítás, 40%-át a fűtés és hűtés, a maradék 30%-ot az irodai berendezések használják fel
Magyarországon évente kb. 80 millió tonna szilárd hulladék kerül lerakásra = 3 Gellérthegy Hazánkban az ivóvíz felhasználás 80-120 liter/fő/nap Egy tonna papír előállításához 3 tonna fára és 2000 m3 vízre van szükség 1°C-kal alacsonyabb hőmérséklet 6-8%-kal csökkenti az energiahasználatot Forrás:www.követ.hu, KÖVET Egyesület a fenntartható gazdálkodásért
MEGOLDÁS: ZÖLD IRODA PROGRAM
Cél: környezet- és emberbarát irodák kialakítása
Papírfelhasználás csökkentése Egyik oldalán használt papírok újrahasználata (2004) 1400 kg-mal kevesebb irodai papír felhasználása évente
Szelektív hulladékgyűjtés kiépítése Vízfogyasztás csökkentése (perlátor – 50%) Energiatakarékosság (stand-by üzemmód, időkapcsolós nyomtató, piros gomb) Kerékpáros munkába járás díjazása Munkatársi tudatformáló kampányok (hírlevél, plakátok, matricák)