Csoportos külföldi nyelvtanfolyam Berlin – 2009. július 6 – július 24. Beszámolók A kiutazás előtt igyekeztem felkészülni Németország mindennapjaiból, átnéztem a legfontosabb nyelvtani ismereteket. A nyelvtanfolyam csoportunk számára két részből állt: az első két óra országismeret volt, majd az ezt követő négy órában a helyi szintfelmérő teszt eredményeinek megfelelő csoportbeosztás szerint folyt az oktatás. A nyelvtanfolyam fő célja a kommunikáció volt, a tanítás kis (8-10 fős) csoportokban zajlott. A tanultakat gyakran ismételtük, rendszereztük, az ismereteket naponta hallás utáni szövegértéssel is kiegészítettük. Tanulságos volt a csoporttársaim által készített prezentáció, melynek során 5-10 percben kellett beszélni egy témáról (beszéd és találkozások) adott szempontrendszer alapján (bevezetés, kapcsolat a többiekkel, összefoglalás stb.). Ez mindenkit ösztönzött az alapos felkészülésre, ugyanis a prezentáció végén mindenki kapott legalább öt-hat kérdést, melyekre azonnal kellett válaszolni. Dóczi Balázs – Kadarkút
A nyelvtanfolyamon többféle gyakorlatot, tevékenységet végeztünk. Az IH saját tankönyvét használtuk. Ez lényegében egy tankönyvsorozat, külön kötetekkel (könyv + munkafüzet), a KER különböző szintjeihez. Sikerült több, új tanítási módszert elsajátítanom, melyeket munkám során majd alkalmazni is tudok. A páronként végzett beszélgetés, a folyamatos párcserés munka, a kiscsoportos együttműködés legtöbb formája alkalmazható a mindennapi munkában is, bár néhány módszerhez még nincs meg a szükséges háttér itthon (tárgyi feltételek, anyagi lehetőségek, szándék a pedagógusok részéről). Az órák többsége tanulságos és élvezhető volt. Különösen azok a feladatok tetszettek, melyekben különböző információkat kellett megtudni a csoporttársakról úgy, hogy néhány perc alatt mindenkivel kellett beszélni a csoportból. A nyelvtanfolyam során találkoztam még egy játékkal, mely nagyon tetszett. A játék lényege, hogy hatszög alakú lapocskák minden oldalára különböző fogalmakat ír a tanár. A fogalmakhoz valamilyen összefüggésben pár tartozik, mely egy másik hatszög alakú lapocskán van. Ezeket össze kell párosítani úgy, hogy végeredményként egy szabályos alakzatot kapjanak a tanulók. Nagy György – Sátoraljaújhely
4 évvel ezelőtt részt vettem egy csoportos nyelvtanfolyamon Freiburgban, hasonló szervezésben, mint a jelenlegi. Ez a három hét nagyon hasznosan és egyben kellemesen is telt. Én valaha, nagyon régen a gimnáziumban tanultam németül, de azt már régen elfelejtettem. Ez a tanfolyam segített a „por letörölgetésében”, de ahhoz rövid volt az idő, hogy beszédkészségemen is számottevően javítson. Ezért, ez után három alkalommal hazai nyelvtanfolyamokon vettem részt, majd tavaly ősszel egyéni, 3 hetes nyelvtanfolyamon próbáltam továbbfejleszteni tudásomat Bécsben. Véleményem szerint ez utóbbi volt a leghasznosabb, mert itt tényleg csak németül tudtam mindenkivel beszélgetni. A nyelvtanfolyamon egyéni és csoportos feladatokat kaptunk. Általában a munkafüzet feladatait oldottuk meg, házi feladatként is innen kaptunk megoldandókat. A nyelvtanfolyam számomra nem volt újszerű, nyelvi képességem fejlődésén túl nem járult hozzá szakmai fejlődésemhez, de azt hiszem, nem is ez a célja egy nyelvtanfolyamnak. Kundi Mária – Győr
A tanulmányutat megelőzően februárban egy szintfelmérőt kellet írni az NSZFI Budapesti székházában. A szintfelmérőre nyelvtanfolyamon készültem föl. A külföldön történő nyelvtanulásban számomra az volt az érdekes, hogy a nyelvtanár csak „felügyel” és instrukciókat ad, illetve kiadja a feladatot, így a tanulók egymást segítik (tanítják). Természetesen a kontrol nagyon fontos, de a diák így sokkal többet dolgozik. Az újszerű a személyre (szintekre) szabottság volt számomra. Azonos tudású kis csoporttal lehet hatékonyan dolgozni. Én a szakmai oktatásban megpróbálom a feladat erősségét a képességeknek megfelelően kiadni. A kis létszám és a nyelvterem berendezése („mindenki közel a tűzhöz”) hozzájárult az eredményességhez. A szintekre bontás pedig lehetőséget ad a sikerélményre, ami nélkül a tanuló nem motiválható. A tanfolyamon speciális nyelvórákhoz való módszereket alkalmaztak, például: „alibi”. Alibit kellett gyártani, hogy hol voltunk tegnap délután mivel pénz tűnt el. Egyik csoportban voltak a „rendőrök”, másikban a „gyanúsítottak” és kezdődött a „vallatás”. (három-három fő játékos.) Padra István Balázs – Újlőrincfalva
A nyelvtanfolyamon elsősorban nem a nyelvtani ismereteinket próbálták bővíteni, sokkal inkább arra mentek rá az oktatók, hogy anyanyelvi környezetben tanuljuk a nyelvüket. Ezt sok feladat elsajátításával sikerült hatékonnyá tenniük. Kifejezetten örültem a társas feladatoknak, amelyek során rengeteget lehetett tanulni egymástól. Főleg azért volt egy kicsit nehéz a feladat, mert néha az idegen szavakat kellett elmagyaráznunk az osztálytársak számára, ami nem egy egyszerű dolog. Nagyon szimpatikus volt a kint alkalmazott tanítási módszer. Magyarországi viszonylatban a
legszembetűnőbb az volt, hogy kiscsoportos foglakozások voltak, amelyeken maximum 10 fő vett részt. A padok elhelyezése sem volt a frontális oktatási rendszerhez kapcsolható, ugyanis négyzetes alakban voltak elhelyezve azok, ami lehetőséget nyújtott arra, hogy mindenki bekapcsolódjon a témába. Sághelyi Imre – Szombathely Igen változatosak voltak a tanórák, sokféle feladattípust csináltunk. Például memória játék, melyből egyet szeretnék bemutatni: körkérdés Kinek mi a kedvenc innivalója? - nevekkel párosítva, körbe elmondani; így figyelve másokra. A tankönyvet, az olvasókönyvet és a kiosztott feladatlapokat felváltva használtuk. Sokszor volt olyan feladat, hogy két-három fő dolgozott együtt. Az órákon mindenki szerepelt, szót kapott. Fejlesztési cél: az előismeretek felidézése, következtetések levonása, értelmes mondatok alkotása, ismeretlen szöveg olvasása, az olvasott szöveg lényegének kiemelése, az ismeretlen szavak – új ismeretek rögzítése. Az adott feladat, például házi feladat – ellenőrzése a hibák javítása. A csoportalkotás során: a tanulók „mozgatása, egymásra való jobban odafigyelés, egymás jobb megismerése. A feladatmegoldások során folyamatosan történt a kontrolálás, a hibák felismerése, korrigálása. Kommunikációs képességek fejlesztése: a diákok tudjanak helyesen beszélni, párbeszédet kialakítani és alkalmazzák a német nyelvet, a nyelvtani szabályokat. Merjen a diák beszélni, az elkészült feladatot, szöveget felolvasni. Az órán tanult ismereteket az elkövetkező órákon felidéztük, a tanár pedig röviden összefoglalta. Keszthelyi Tiborné – Pécs Kint tartózkodásom ideje alatt az A2-es szintnek megfelelő nyelvtani szerkezeteket tanultuk meg, miközben a hangsúly a kommunikáción volt. A tanár az ismeretlen szavak megértését vizuális eszközök alkalmazásával igyekezett elősegíteni (például: a táblára rajzolva az ismeretlen szó által jelölt dolgot). További módszer volt, a darab papírra írt, egyszerű szavak, kifejezések nem verbális eszközökkel történő ismertetése egy másik személy felé. Emellett koncentrációs játékok is akadtak, például: egy valaki mondott egy szót, melyet a rákövetkezőnek meg kellett ismételni egy újabb szó hozzáadásával. A végén, az utolsó személynek az elhangzott szavakból összeállt mondatot teljes egészében el kellett ismételnie. Végezetül pedig, a hallás utáni értést gyakoroltuk magnó hallgatásával. Számomra elsődlegesen is a kommunikáció jelentett sokat, a szituációk rövid megfogalmazása, a felolvasott szöveg rövid összefoglalása, az elolvasott cikk értelmezése. Ha nem teljes nyelvtani helyességgel is, de igyekeztünk beszélni. Ennek köszönhetően gyorsabban tanultuk meg a szavakat, és saját nyelvtani hibáinkat is ki tudtuk javítani a képzés végére. A szakmai tárgyak oktatása során, ahol csak lehetőségem lesz rá a magyarral párhuzamosan a szakmai fogalmakat németül, vagy angolul is alkalmazni fogom. Emellett az egyszerűbb szakmai mondatok használatát is szorgalmazom (például: diagnosztika). Dulics-Percsi Margit – Székesfehérvár
Landeskunde órákon komplex témaköröket próbáltunk áttekinteni, például: német oktatási, szakképzési rendszer; kulturális sajátosságok; étkezési sajátosságok; szociális helyzet; foglalkoztatottság; Berlin építészeti nevezetességei stb. A Landeskunde foglalkozások után kiscsoportos nyelvi oktatásban vettünk részt, amelyben szándékosan igen vegyes csoportokat hoztak létre. Az órák színesek, érdekesek voltak, a frontális tanármunka nagyon ritkán és csak a szükséges mértékben volt megtalálható. A nyelvoktatás folyamán nagyon gyakori volt a kiscsoportos feladatmegoldás, a kooperatív csoportmunka. A képzés beszédorientált volt és igyekezett a hasznosítható nyelvtudást erősíteni. A nyelvtudás erősítésén kívül az IH lehetőséget és ötletet adott egy más, korszerűbb szemléletű képzési elvek elsajátítására is. Az út rendkívül sok élményt nyújtott és a további szaktanári munkámhoz sok segítséget adott. A nyelvtudásomat sikerült valós nyelvi környezetben bővíteni. Kasoly Sándor – Békéscsaba A három hét folyamán hét témakört dolgoztunk fel: munka, utazás, film, tanulás, jövő, múlt, udvariassági formák. A nyelvórákon különböző nyelvtani szerkezeteket is megtanultunk, mint például feltételes módú mondatok, visszaható igék és használatuk, prepozíciós szerkezetek. Minden hét péntekén tesztet írtunk, melyben felmérték a hét során tanult ismereteket. Ezek a tesztek jól sikerültek. Különböző feladattípusokat ismertünk meg: az ismeretlen szavakat a tanár úgy ismerteti, hogy felrajzolja a táblára, vagy idegen nyelven más szavakkal elmagyarázza, minden csoporttag kap egy papírt, melyen az új szavak vannak és elmutogatja a többi csoporttagnak, a szavakat dominójáték formában gyakoroljuk, a papír egyik oldalán a nyelvtani szerkezet, másik oldalán a megoldás. Párban kérdezzük egymástól a szerkezetet. Koncentrációs játék: a mondatot egy szó hozzátételével folytatjuk, megjegyezzük, ki melyik szóval bővítette a mondatot. Ezeket a megismert feladattípusokat saját nyelvóráimon is jól tudom hasznosítani. A nyelvtanfolyamon általában fénymásolt anyagból dolgoztunk, ezen kívül CDről hallásértési feladatokat végeztünk és autentikus anyagokat dolgoztunk fel, melyeket német nyelvtanár kollégáim a jövőben a tanítási órákon hasznosítani tudnak. Összességében a nyelvtanfolyamon a munkámban nagyon jól felhasználható anyagot és tudást kaptam. Horváthné Köpeczi Szilvia - Székesfehérvár A nyelvtanfolyamon a különböző témák feldolgozása során nemcsak kommunikációs képességem fejlődhetett, hanem nyelvtani ismereteimet is bővíthettem, szövegértésem és hallás utáni értésem is javult. Mindehhez pedig a különböző munkaformák alkalmazása segített: a csoportos-, a páros munka, az egyéni feladatmegoldás, a képleírástól kezdve, a lyukas szöveg kiegészítésén át, a hallott szöveg kiegészítéséig alkalmazásra került. Egy játékos feladat volt számomra nagyon szimpatikus. Igaz, hogy játékos, de közben sokat tanulhat az ember. A diákok párokban dolgoznak. A tanár egy lapra szöveget készít, körülbelül négy hosszabb mondatból állót. (Ez a nyelvi szintnek megfelelően változik, mind mennyiségben, mind tartalomban, mind lexikai ismeretben.) A tanár ezt a tanterem távolabbi pontjában kifüggeszti.(Ha sok pár van, akkor érdemes sokszorosítani ezt a lapot és egyenlő távolságra felakasztani.) A pár egyik tagja a padban ül, füzettel és tollal a kezében. A másik tag feladata, hogy odaszaladjon a papírlaphoz és az azon szereplő mondatokat memorizálja, majd az ülő diáknak lediktálja. A „futó” tag többször is fordulhat. A cél, hogy minél hamarabb és persze minél kevesebb hibával diktálják le a mondatokat. Murányi Ágnes - Győr
Naponta két óra országismeret és négy óra nyelvtan tanulás volt kiscsoportban, valamint hetente egy este beszélgetés a tanárokkal, tanfolyamtársakkal, egy este filmvetítés, egy délután kirándulás, kulturális program, egy hétvégi napon egész napos kirándulás. Nagyon tetszett az a módszer, hogy nem azt kutatták, mit nem tudunk, hanem megerősítést kaptunk afelől, amit tudunk és serkentést a további ismeretszerzésre. A megismert módszereket más tantárgyaknál is tudom hasznosítani, mint például önálló, vagy kétfős írásbeli munka - a tanár másnapra kijavítja - egy lapra kigyűjti az összes hibás mondatot, jelölve rajta a hibákat, kettesével kijavítják a tanulók - közösen megbeszélik a helyes megoldásokat. Németh Mária Magdolna – Szeged
Ez év márciusában tettem alapfokú nyelvvizsgát, majd ezt követően sem hagytam abba a nyelvtanulást. Jelenleg részt veszek a belföldi 48 órás nyelvtanfolyamon is, ami májusban kezdődött. Általában a beszédre, szókincsbővítésre helyezték a hangsúlyt a kinti nyelvtanfolyamon, sokszor egy-egy témáról a véleményünket is el kellett mondani. A párok egy órán belül is cserélődtek. A nyelvtan tanulás is hasonló módon történt, mint a szavaknál. Az a szerepjáték, ami a legjobban tetszett, eredetileg 9 fős csoportban alkalmazható, de tetszés szerint bővíthető vagy csökkenthető a létszám egy-két fővel. A módszer beszédkészség és hallás utáni értés fejlesztésére alkalmas. A csoport egy családot alkot, melyben mindenkinek más szerepe van. A szerepeket a tanár előre kiosztja úgy, hogy a többiek ne lássák. Apa: 51 éves, jelenleg munkanélküli és kevés pénze van. Legszívesebben otthon ül és nézi a tévét. Németországban szeretne nyaralni. Anya: 41 éves, Ő vezeti a vitát. Nem akar Németországban nyaralni. Fiú: 21 éves, kalandtúrára menne, és tulajdonképpen semmi kedve a családdal nyaralni. Új barátnője van. 1. Lány: 18 éves, messzire akar utazni. 2. Lány: 12 éves, a tengert és az állatokat szereti. Nagybácsi: 45 éves, szereti a kultúrát, a napot és a tengert, illetve az olasz divatot. Nagypapa: 76 éves, kerekesszékhez kötött, érdekli az építészet. Nagymama: 72 éves, elkezdett japánt tanulni és a nyelvtudását akarja fejleszteni. Kutya: Nagyon toleráns, nem akar otthon maradni. Autózás közben mindig rosszul van. A játék célja, hogy a család közös utazást szervezzen meg.
Pázmándi Melinda – Mór
A mi csoportunk nyolcfős volt, könyvet nem használtunk, csak fénymásolatokat. Nagyon felkészült két tanárnő foglalkozott velünk, igazán látszott, hogy készülnek, és többet akarnak adni egy szokásos nyelviskolai óránál. Mindig ismétléssel kezdtünk, majd nyelvtani anyag következett, ami feladatokból állt az adott idegen nyelven. Teszttel zárult, hogy mennyire sajátítottuk el az új anyagot. Ehhez kapcsolódott az írásbeli házi feladat. A második egységben szókincsbővítés, beszéltetés állt a középpontban. Mindenkinek beszélni, kommunikálni kellett, szinte percek alatt megtanulták a nevünket és így szólítottak bennünket. Kellemes, szinte baráti légkör volt az órákon, bármikor megállíthattuk az órát, válaszoltak a problémáinkra. Géger Teréz – Kaposvár
