Csoportos külföldi nyelvtanfolyam Dublin – 2009. július 25 – augusztus 15. Beszámolók
Újszerű volt a csoport nemzetközi jellege, kommunikálnunk kellett különböző akcentussal beszélő tanulótársakkal, például franciákkal, olaszokkal, spanyolokkal, hozzá kellett szoknunk az ír akcentushoz is. A feladatok feldolgozása és ellenőrzése nagyrészt kiscsoportban és játékos, versenyszellemre hatékonyan építő módon zajlott, a csoportok is rendszeresen változtak, tehát minden nap jóformán mindenkivel együtt kellett működnünk. A legjobb módszer, ami nekem tetszett az a Kaboom! volt. Rendkívül kevés eszközt igényel, csak egy post-it jegyzettömbre van szükség és filctollra. A lapokra egyenként felírjuk az ellenőrizni kívánt feladat betűjeleit, vagy a megoldások sorszámait. A hátlapokra pontszámokat írunk, 50, 100, 150 vagy 200-at, illetve tetszőlegesen néhány bombát rajzolunk. A csoportot, osztályt 3-4 fős csoportokra osztjuk, először egymás közt megbeszélik, összehasonlítják a megoldásokat. A csoportok nevet adnak maguknak, hogy jobban feldobjuk a hangulatot. A tanár felírja a csoportok nevét a táblára. A csoportok kiválasztják felváltva, melyik megoldást mondják meg mindenkinek. Ha jó a megoldás (tanár ellenőriz, jóváhagy), kapnak 50 pontot és eldönthetik, felfordítják-e a jegyzetlapocskájukat. Ha pont van rajta, az is a csapat nevéhez kerül. Ha bomba, mindenki felkiált, Kaboom!, és minden addigi pontot elveszítenek. Egyben taktikai játék is, hiszen azt is figyelni kell, a többi csapat hány ponttal rendelkezik, mikor érdemes pluszpontért felfordítani a lapocskát. Süvegesné Kiss-Turay Judit
Az előző években már tanultam nyelviskolában a nyelvet, de szükségesnek éreztem anyanyelvi környezetben gyakorolni és fejleszteni tudásomat. A tanárok az iskolában nagy hangsúlyt fektettek az új szavak megmagyarázására, és ezt nekünk is kellett gyakorolni. A tanár által kért szót egymásnak kellett körülírni úgy, hogy a kérdezett szót tudjuk felismerni, kitalálni a magyarázatból. Vagy keresztrejtvény formában kellett elmagyarázni és felismerni a szót, mely a másik csapat táblázatából hiányzott. Az itthoni munkám során is tudom alkalmazni a dominó játékot, melynek lényege, hogy a mondatokat két részre vágva kapjuk meg, és úgy kell összepárosítani, hogy értelmes történet legyen olvasható a játék végén. Hasznosnak találtam azt a feladatot is, melyben kártyákra írva kaptunk mondatokat és el kellett dönteni, hogy van-e bennük hiba és, ha igen akkor kijavítani. Összességében nagyon jó volt a tanfolyam, jó gyakorlási lehetőség volt. A további tanuláshoz is lendületet és bátorítást jelent. Lukács Gyuláné – Budapest
A nyelvtanfolyam teljes időtartama 75 óra volt. Heti 24 órát töltöttünk az International House dublini képzésein. Az órák, a hazai nyelvórákkal ellentétben nem 45, hanem 60 perc hosszúak. Többféle új játékot ismertem meg, ezek közül a leginkább kedvemre való az amőba alapszabályát használva mozgatja meg az egész csoportot. A táblára lép formájú játékmezőt rajzolunk, a sejteket betűkkel töltjük ki. A játékhoz két csoportra osztjuk az osztályt, akik színt és állathangot választanak. Pénzfeldobással döntjük el, melyik csapat kezdi a játékot. A kezdő csapat kér egy betűt a tábláról. Ez lesz a kezdőbetűje annak a szónak, amelyiket körülírjuk. Mindkét csapat bármelyik képviselője bekiabálhatja a választ, ha előtte csapat hangával jelzi szándékát. Jó válasz esetén a csapat színével besatírozzuk a választott sejtet. Az a csapat nyer, amelyik előbb gyűjt össze egymás mellett/alatt 5 azonos színű sejtet. Fantha Brigitta - Budapest A nyelvtanfolyam legfőbb újdonsága, hogy különböző országok diákjaival találkozhattunk, hallgathattuk meg kiejtésüket, mely sok esetben problémát is okozott, de így rengeteg kiejtéssel találkozhattunk. Az órák teljes egészében angolul zajlottak, mely rendkívül hasznosnak bizonyult fejlődésünk tekintetében. A számomra új módszerek közül leginkább az irányított téma feldolgozás tetszett. A tanár egy adott témában (pl. melyik 3 eszköz lenne a legfontosabb számodra egy lakatlan szigeten az alábbi 10-ből) megkéri a diákokat, hogy alkossanak saját véleményt. Ezt követően a diákok a csoportjukban vitassák meg, hogy számukra (csoport szinten) mely három eszköz a legfontosabb. Ezt követően a csoportvéleményeket különkülön meghallgatja az osztály, majd a csoportok egymás között vitatják meg, ők miért is vannak ezen a véleményen. Ezt követően a tanár elmondja/meghallgattatja a helyes megoldást. A csoportok összevetik véleményüket a helyes megoldással. A feladatot követően - tanári visszacsatolás által - az elhangzott hibákat csoportosan javítják a diákok. A feladathoz szükséges egy megfelelő feladatlap (történet, eszközök). A diákok életkorát figyelembe kell venni a feladat megoldása során. A példafeladathoz már kicsit érettebb gondolkodás szükséges. A létszám lehetőség szerint 3-5 csoport, 3-4 fővel csoportonként. Kapitány Gábor – Bátya
szólalhatott meg.
A nyelvtanfolyam szintfelmérő teszt írásával és egy rövid nyelvi készségfelmérő beszélgetéssel kezdődött. A nyelvórák hétfőtől péntekig, reggel 9 órától délután 15 óra 45-ig tartottak. Az első két órát a csoport vezetőtanára tartotta, aki elsősorban nyelvtannal és kiejtéssel foglalkozott. 11 órától 11.30-ig tea, illetve kávészünet volt. 11. 30-tól 13.30-ig egy másik tanár új szavak tanításával és beszédkészség fejlesztéssel foglalkozott. 13. 30-tól 14. 30-ig ebédszünet volt, és a délutáni foglalkozáson különféle szituációs játékokkal beszédfejlesztés folyt. Sajnos, a 13-14 fős csoportlétszám miatt egy-egy személy csak ritkán Sanda István Dániel – Szeged
A dublini nyelvtanfolyam szintfelmérő teszt írásával kezdődött, mely kiegészült egy rövid beszélgetéssel is. Mindez nagyon gyorsan, gördülékenyen zajlott, így már az első nap a beosztott csoportban folytathattuk, illetve kezdhettük a munkát. Számos memóriafejlesztő játékot játszottunk, amit sokszor mozgással kapcsoltunk össze. Ez számomra újszerű volt, ilyen feladatot csak kis létszámú, fegyelmezett csoportban lehet eredményesen végezni. A tanfolyamról összességében elmondhatom, hogy rendkívül beszédcentrikus nyelvoktatásban volt részem. Az órák hangulata felszabadult, kellemes volt, a társaság szórakoztató. Szakácsné Bartucz Mária - Szolnok Az újszerűség a sokszínűségben (tanárok, diákok, feladatok) volt számomra. Mint pedagógus a tanáraimtól tanultam néhány oktatási elemet, módszert, amely segítheti a munkámat. Nagyon tetszett a körülírás, vagy mimikai activity módszer: mozgatható székek, egy tábla és egy tábla-íróeszköz szükséges hozzá. A diákokat 3-4 fős csoportokra osztjuk, és úgy ültetjük le őket, hogy egyikük a csoportból a táblának háttal üljön, a többiek, pedig vele szemben, hogy lássák a táblát. A tanár akár egy kitalálandó szót, vagy ábrát rajzol a táblára, amelyet minden csoportnak egy időben kell kitalálnia, vagyis a háttal ülő személynek. A csoport többi tagja körülírással, vagy mimikával kell, hogy segítse a társát a kitalálásban, és ha az tudja a megoldást, jelentkezéssel jelzi a tanárnak, hogy a többi csoportot ne segítse a bekiabálásával. Minden új szót másik diák találjon ki, helyet cserélve egymással. Szabó Beáta - Gyöngyös A könyv és a kiegészítő anyagok (például munkafüzet, könyvhöz tartozó hanganyag) mellett rengeteg új módszert is megismertem, melyeket már sikeresen is alkalmazok iskolánkban a nyelvórákon. A cél a változatosság volt, az adott anyag személyessé tétele. Számomra a legérdekesebb feladatok a szituációs- és egyéb szerepjátékok voltak, melyek szórakoztatva tanítottak. Ezek közül is szeretnék megemlítetni egyet, amely különösen nagy sikert aratott. Egy 10 soros alap szituációt kaptunk (szállásfoglalás egy hotelben), majd a tanár párokat sorsolt, kihívott a táblához, és mindenkinek húznia kellett egy melléknevet, valamiféle jellemvonást és annak megfelelően előadni a szerepét. A többiek pedig próbálták kitalálni, mi is a „baj”, például: fogfájós, szégyenlős, szerelmes, zárkózott, ideges, félénk, részeg, álmos stb. A játék során a helyes kiejtés mellett a színészi készségeket is fejlesztettük, és más szerepekbe bújva oldottabb hangulatban személyiségfejlesztés is történt. Internetes feladatokat is módomban állt megismerni. A www.dfilm.com egy olyan internetes oldal, ahol percek alatt elkészíthető egy animációs kisfilm. A karakterek, helyszín, zene és egyéb jellemzők kiválasztása után a megfelelő szereplők mondatait is megadjuk, melyek úgynevezett beszédbuborékban jelennek meg. A szinte teljesen kezdő csoportoktól használható a program: a megtanult kifejezéseket, életszerű, vagy teljesen abszurd
körülmények között gyakorolhatják. A közeljövőben szeretném a szakiskolai tanulókkal ezt a programot kipróbálni és egy éttermi szituációt „megfilmesíteni.” Nagy Krisztina - Győr A háromhetes nyelvtanfolyam nagyon tartalmas és színvonalas volt. Angoltanárként is nagyon sokat tanultam, hiszen a nyelv folyamatosan változik, ezért számtalan dolgot kell elsajátítanunk ahhoz, hogy naprakészek legyünk. Ami nekem különösen tetszett, az a feladattípusok változatossága és a különböző munkaformák voltak. Sokszor dolgoztunk párban, vagy csoportban, és ez által egymást is és egymás kultúráját is jobban megismertük. A tanfolyamon használt Cutting Edge könyv számomra teljesen új volt. Véleményem szerint érdekes témákat dolgoz fel, részletesen tárgyalja a nyelvtani ismereteket, és minden készséget egyaránt fejleszt. A hozzá tartozó Phrase Builder című könyvecskét rendkívül hasznosnak találom, tele idiómákkal és kulcsfontosságú kifejezésekkel. A kurzuson megismertem több érdekes, és jól hasznosítható weboldalt is, egyet emelnék ki közülük: www.atozteacherstuff.com A kurzust tartó tanároktól számos módszertani „fogást” elsajátítottam, többek között azt, miként lehet játékosan tanítani/tanulni egy idegen nyelvet. Fekete Hajnalka – Tápszentmiklós A nyelvi szintfelmérések során közel azonos képességű csoportokat sikerült összeválogatniuk a szervezőknek, a csoportok nemzetiségük alapján sokszínűek voltak, ami rákényszerítette a résztvevőket az angol nyelven való kommunikációra. A nyelvtani szabályok ismerete és helyes használata mellett, a szinte csak anyanyelvi környezetben elsajátítható, helyes kiejtésnek is rendkívül fontos szerepet tulajdonítottak. A tanárok, a New English File elnevezésű tankönyvet használták, illetve annak tanári kézikönyvét és kiegészítőit. A tankönyvi feladatok mellett, fénymásolatok és CD-hallgatás is segíttették az oktatói munkát. Novák András – Nyíregyháza A nyelviskolában tapasztalt, jól felkészült és különböző nemzetiségű tanárok oktattak. Minden héten volt egy ír, egy angol és egy skót tanárom, így még akcentusbeli különbségeket is hallhattam, tapasztalhattam. Tetszett a tanárok közvetlensége, rátermettsége, az órák sosem voltak egyhangúak, mindig volt érdekes téma. Nagy hangsúlyt kapott a kiejtés az órákon, mindent párbeszéd formájában kellett megbeszélnünk. A
tanárunk az első nap azt mondta, ne ijedjünk meg, ha nem értünk egy-egy szót, kérdezzünk tőle, és ne kezdjünk rögtön a szótárban keresgélni. Ezzel is fejlesztve tudásunkat, mivel így a számunkra ismeretlen szót egy angol nyelvű körülírásból kellett megértenünk. Takács Róbert Gábor – Füzér A tanulmányutat megelőzően folyamatosan jártam nyelvtanárhoz, kb. fél éven keresztül, hogy minél jobb nyelvtudással indulhassak Írországba. Odaérkezéskor több oldalas szintfelmérő tesztet írtunk, mely alapján én az Intermediate 4b csoportba kerültem. Személy szerint én a nyelvtani feladatokat és magyarázatokat élveztem a legjobban, amelyekre nem volt jellemző feladattípus, inkább a tanári segítségnyújtásnak volt nagy szerepe, hogy a különböző országokból érkező tanulók mind megértsék a lényeget és helyesen alkalmazzák. Szerintem a nyelvtani részekből kellett volna sokkal többet beépíteni a tananyagba, hiszen szavakat tanultunk e közben is, nem is keveset. Az étkezéssel, szállással, közlekedéssel, a helyi lakosok segítőkészségével maximálisan meg voltam elégedve. Petrovszkiné Forgó Edit – Békéscsaba Az angol nyelvet az utóbbi egy évben heti egy-két órában sajátítottam el, angol nyelvtanári segítséggel. Viszont amikor megtudtam, hogy utazni fogok, sűrítettünk az órák számán. A kinti oktatás reggel 9-kor kezdődött, ami 11-ig tartott. Fél óra volt a kávészünet, majd a második tanóra 11. 30-tól 13. 30-ig tartott. Ezek az órák hosszúak voltak és nagyon fárasztóak, mert állandó koncentrációt igényelt az, hogy minden, angolul elmondott instrukciót megértsek, válaszoljak a feltett kérdésekre, miközben dolgoztunk tankönyvben, beszélgettünk a csoporttársunkkal. Majd ebédszünet következett és fél 3-tól háromnegyed 4-ig egy lazább, beszélgetősebb óra volt. A tankönyv, amit használtunk Cutting Edge Pre-intermediate volt. Én a 6. leckénél csatlakoztam a csoporthoz, és a 10. leckéig jutottunk el a három hét alatt. Nekem nagyon sok új ismeret volt ebben a tankönyvben; Present Perfect, Past Simple, Past Continuous. Új módszert nem sikerült elsajátítanom, mert azt tapasztaltam, hogy ők is olyan módszereket alkalmaznak, amiket én is ismerek. Minden héten, pénteken írtunk egy szintfelmérőt, ami nekünk és a tanító tanároknak is visszajelzést adott a tanultakról. Bánszkiné Forgó Szilvia – Békéscsaba
Fontosnak tartom, hogy az angol nyelvtudásomat anyanyelvi környezetben tanulhassam és gyakorolhassam. Az International House dublini központjában nagyon jól megszervezett képzésben vehettem részt. 10 fős csoportban azonos tudásszintű, más nemzetiségű hallgatókkal tanulhattam. A csoportban tanító anyanyelvű tanárok odafigyeltek mindenkire, nagyon segítőkészek voltak, a 3 hét tananyagát egymásra épülve jól adták le. Az órák nagy részében használták a kooperatív technikákat, csoportmunkákat. Odafigyeltek a csoportok összetételére, és folyamatosan követték a csoportok munkáját. A tanfolyam alatt nem csak a nyelvtudásomat fejlesztettem, hanem új módszertanokat is megismerhettem, és ami nagyon fontos, saját magamon tapasztalhattam a hatékonyságát. Természetesen nem csak szakmai haszna volt a képzésnek, megismerhettem Írországot, az Ír embereket, az Ír kultúrát és nagyon sok más nemzetiségű emberrel találkozhattam. Én csak ajánlani tudom minden pedagógus kollegámnak ezt a továbbképzést. Németh Zoltán – Nagykőrös
Az utazás előtt igyekeztem angol nyelvismeretemet felfrissíteni a következő módszerekkel: Relaxa CD-ket hallgattam, átnéztem egy-két angol nyelvtankönyvet, magántanártól vettem 10 órát, mellyel a mindennapi kommunikációra készültem fel. A kinti tanórák beszédcentrikusak voltak. A tanári módszertan nagyon színes volt, melyből egyet – kettőt én is tudok hasznosítani matematika, informatika és osztályfőnöki órákon. Említenék egy-két tanítási módszert, ami nekem nagyon tetszett, nagyon színessé tette az órát. Új témakör szavainak gyakoroltatása az óra végén a következőképpen zajlott: A tanár 2 csoportra osztotta a csoportot. Minden csoportból 1-1 fő a táblának háttal leült egy székre és a többi csoporttag körbevette. A tanár felírt egy szót a táblára (ami az aznapi témakörben elhangzott), és a csoporttagoknak körül kellett írni a szót. Az a csapat kapott pontot, akinek az embere előbb kitalálta a táblára felírt szót. Ezután a kiülő emberek mindig cserélődtek. Másik módszer a szógyakoroltatásra: Szintén 2 csoportra osztotta a tanár a csoportot. Kártyákat kapott a csoport, melyen két szó volt – meg kellett vitatni ezen szavak közti különbséget. (Például: city-country; stairs-steps.) Amikor végignézték a csapatok a kártyákat, akkor az egyik csapat a másik csapat egy emberének feltett egy tetszőleges kártyát, hogy magyarázza meg a kártya szavai közt a különbséget. Ha sikerült megmagyarázni, akkor járt a csapatnak a pont. Adott témakör bevezetése: Ki tud több szót az adott témakörben? A táblára felírta az ABC betűit a tanár. Két csoportban dolgozva a csoporttagok egymásnak adogatva a tollat írtak egy-egy szót az adott kezdőbetűvel a témához kapcsolódva. Az a csapat nyert, akinek több szót sikerült összegyűjtenie. Beszélgetésekre játék: A 12-13 fős csoportot 3-4 fős kisebb csoportokra osztotta a tanár. Társasjáték-szerű pályát kapnak a csoportok. Kapnak egy dobókockát is. A pálya mezőin egy-egy kérdés, illetve leírás található. Amelyik pályára lép a játékos, arra a kérdésre kell válaszolnia, vagy éppen meg kell kérdezni az egyik csoporttársát. (Például: Milyen házimunkát nem kedvelsz és miért? – meséld el a többieknek...). A játék lényege természetesen a minél több beszélgetés. A játékot kb. 20-25 percig hagyta a tanár. Majd a végén megkérdezett minden csoportból egy embert, hogy mit tudott meg a másik kettő emberről. Ezt a játékot első osztályfőnöki órán a kötetlenebb ismerkedésként tudnám hasznosítani. Grujberné Skrapits Ildikó – Nárai A nyelvtanfolyam rávilágított arra, hogy bizonyos esetekben mennyire fontos dolog a páros, illetve kiscsoportos foglalkozás, mert ezek alkalmával rá volt kényszerítve a tanuló arra, hogy mindenképpen kommunikáljon a társával. Mindenképpen hasznosnak ítélem ezt a részét az oktatásnak. Valamint azt is megállapítottam, hogy minél kisebb egy csoport, annál több ideje van az éppen tanító tanárnak minden egyes diákra; aki csak kérdezett tőle, annak személyesen, személyre szabottan tudott segíteni. Érdekessége volt az iskolának, hogy nagyon kevés ír származású tanárral dolgozhattunk együtt. Mindenféle országból (pl.: USA, Anglia, Ausztrália, India stb.) kaptunk tanárokat és ezt borzalmasan jónak tartottam, mert így nem csak a British English-t hallhattuk, hanem sikeresen belekóstolhattunk abba, hogy más országokban hogyan beszélik az angol nyelvet. Medve Norbert – Tiszavasvári
Dublini utamra angol tanár segítségével készültem fel, hetente egyszer egy órában. Ez sokat segített a továbbiakban, hiszen anyanyelvi környezetben, anyanyelvi tanárok tartották az órákat. Új módszer volt számomra például, hogy húzni kellett egy képet és a társunknak el kellett magyarázni, hogy mit ábrázol, vagy körül kellett írni, hogy mire használjuk azt a tárgyat, ami a kártyán van, a többieknek pedig ki kellett találniuk. A másik típusú módszer, ami tetszett az volt, hogy kaptunk egy társasjátéklapot kártyákkal, dobni kellett és amilyen mezőre lépett valaki, olyan kártyát húzott, vagy saját maga mondta el a kártyán lévő feladatot, illetve kérdéseket kellett feltennie a többieknek ezzel kapcsolatban. A tanfolyam végén középfokú igazolást kaptam az angol tudásszintemről, de sajnos szaktanári jellemzés nélkül. Bertalan Márta – Kiskunfélegyháza
A tanulmányútra kitűnő felkészítést nyújtott a budapesti NSZFI iroda tájékoztatója, mely mind kulturális, mind helyismereti tájékoztatót, ezen kívül írásos programot is tartalmazott. Mivel a B2-C1 úgynevezett Pre-Advanced csoportba kerültem, így a tanfolyam eléggé tetemes mennyiségű tanagyagot tartalmazott, melyet az oktatók rengeteg játékkal, csoportmunkával, pármunkával és csoportversenyekkel tettek színesebbé. Annak ellenére, hogy az órai munka nagyon élvezetes, játékos volt, mégis a tanárok részéről tapasztalható volt a következetesség. A tanított anyagot rendszeresen (tesztek kitöltésével), hetente számon kérték. Számomra izgalmas és rendhagyó volt a házi feladatok ellenőrzése, ez egy „Kaboom!” nevezetű játékkal, vagy csoportversennyel történt, amit minden tanuló nagyon élvezett, ezen kívül arra sarkallta a nyelvtanulókat, hogy rendszeresen és alapos megfontoltsággal készítsék el házi feladataikat, mert csak a jól teljesítő csoporttagokkal nyert a csapat. A feladattípusok jellemzően kiegészítős, párosítással kapcsolatos (pl. kép-szöveg, szó-definíció, szinonimák), asszociációs (pókháló) feladatok, valamint mondatátírás, rövid szöveg írása, emberek és helyzetek jellemzése, vélemény-nyilvánítás voltak. A délelőtt tartott órák alapját egy kurzuskönyv adta (Longman kiadó: Cutting Edge Advanced). Erre alapozták a tanárok a nyelvtan és a szókincs fejlesztését. Emellett a tankönyv témáihoz kapcsolódóan gyakran kaptunk plusz szóróanyagokat, amelyek érdekesebbé és változatosabbá tették a tankönyv tanegységeit. Nekem nagyon tetszett egy ismerkedési játék, különösen azért, mert alapszintű és magasabb nyelvi szinten lévő tanulókkal is véghezvihető. Azzal kezdődik, hogy a tanulók minimum 5-6 mondatot kell írjanak a füzetükbe. Ezek a mondatok lehetnek igazak vagy hamisak. Majd párokba rendeződve a tanulók felváltva megpróbálják eltalálni, vajon a mondat igaz vagy hamis a párjukat illetően. Majd elmondják a többieknek és tanárnak, milyen új, vagy érdekes dolgot sikerült így megtudniuk a partnerükről. Fehér Gabriella – Győr
A dublini tanáraink fontosnak tartották a kommunikációt, sok feladatot kellett párban vagy csoportban megoldani, ellenőrizni. Mivel nem vagyok nyelvtanár, nem is szakmai fejlődésről beszélnék. Nekem nagyon jó volt, hogy idegen nyelvi környezetben megértettem magam másokkal. Rá voltam kényszerítve a nyelv használatára. Nem nyelvtanárként, de a tanórákon elsajátítandó fogalmak rögzítésénél jól használhatók a csoportjátékok; - a játékban 5-6 fős csoportokat alakítunk ki, - a csoport 1 tagja a táblának háttal ül, a többiek láthatják azt, - a tanár felírja az adott fogalmat, a csapat tagjai pedig megpróbálják azt elmagyarázni, a háttal ülő csapattag pedig azt kitalálja, - az a csapat győz, aki a legtöbb pontot gyűjti. A nyelvtanfolyam végén igazolást kaptunk az adott tanfolyam nyelvi szintjéről és teljesítéséről. A minél gyakoribb nyelvi kommunikáció elérése érdekében az iskola minden héten újabb és újabb esti programot szervezett a hétvégieken kívül. Például: agárfuttató verseny, Whiskey lepárló üzem látogatása, hajózás a Liffey-n, Guinness-Storhouse stb. Daniné Gavallér Erika – Jászberény
